ÜZLETI KIHÍVÁSOK ÉS TERVEZÉS Főbb makrogazdasági indikátorok · A világválság oka, kronológiája, prognózisok · A válság hatásai Magyarországon · A hazai vállalatok kiemelt gazdasági mérőszámai · Pénzügyi kockázatok, likviditási nehézségek · Kitörési pontok, esélyek és veszélyek · Az informatika és távközlés stratégiai szerepe a vállalaton belül · Érdekellentétek az ICT területeken: üzleti és szakmai szempontok · Infokommunikációs költések és trendek
Business Solutions Report – Módszertani bevezető Elektronikus értékesítés és beszerzés Az ügyfélkezelés elektronikus csatornái és megoldásai Outsourcing Távmunka és távoktatás Üzleti kihívások és tervezés
Üzleti kihívások és tervezés
TARTALOM Bevezető: makrogazdasági helyzetkép ............................................................. 3 GDP, nemzetgazdasági számlák ............................................................................3 Infláció ...............................................................................................................4 Foglalkoztatottság és munkanélküliség ..................................................................5 Devizaárfolyamok ................................................................................................6 Beruházások, K+F ...............................................................................................7 A világgazdasági válság, prognózisok.....................................................................9 Legfőbb megállapítások ................................................................................... 12 Kutatási eredmények ....................................................................................... 13 A hazai vállalatok/vállalkozások legfőbb működési mutatói .................................... 13 Felépítés, tulajdonszerkezet.............................................................................................. 13 Ügyfélkör és jövedelmezőség ........................................................................................... 15 Beruházások.................................................................................................................... 17 Munkaerő ........................................................................................................................ 17 Bankkapcsolatok, hitelek .................................................................................................. 18
A világgazdasági válság hatásai .......................................................................... 21 Üzleti kilátások és kitörési pontok ........................................................................ 29 Kihívások az infokommunikáció területén ............................................................. 37 Ábra- és táblajegyzék ...................................................................................... 50
Business Solutions Report © BellResearch
2
Üzleti kihívások és tervezés
BEVEZETŐ: MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP Az Üzleti kihívások és tervezés című tanulmánykötet elsődleges célja, a Business Solutions Report további köteteihez igazodva kiegészíteni mindazon ismeretanyagokat, amelyek azokban elérhetők. Jelen tanulmány átfogó képet kíván nyújtani a hazai vállalatok legfőbb gazdálkodási mutatóiról, kitekintést adva más szegmensekre, esetenként a nemzetközi piacokra is. Ezt a célkitűzést megfogalmazva és követve a tanulmány a következő kiemelt témaköröket taglalja:
általános helyzetkép a magyar makrogazdaságról,
a magyarországi vállalatok fontosabb gazdasági mutatói, működési környezete,
a világgazdasági válság hatásai hazánk társas vállalkozásaira.
GDP, nemzetgazdasági számlák A GDP az utóbbi évtizedben lassú növekedési pályán mozgott, 2006-ig átlagosan 4 százalék körüli fejlődést realizált a magyar gazdaság, de 2007-ben ez a lendület megtorpant: az évre vetített átlagos gazdasági növekedés az 1 százalék közelébe csökkent. A 2008 első felében bekövetkezett gazdasági konjunktúra következtében a GDP újra emelkedésnek indult, azonban a kedvezőtlen világgazdasági előrejelzések, majd a harmadik negyedév végén kirobbanó nemzetközi hitelválság hatására meredeken zuhanni kezdett. A mélypontját 2009 közepén érte el, jelenleg körülbelül a 2005 év eleji gazdasági színvonalon állunk [a fogyasztóiár-index növekedésével az élet viszont „drágább” lett azóta]. A GDP további csökkenése az optimista forgatókönyv szerint is leghamarabb 2010 második felére állhat meg, a borúlátóbb prognózisok alapján azonban akár 2012 elejéig kell várnunk a gazdaság újbóli növekedési pályára állására.
4,9
4,1 4,4 4,3
4,9 3,5
4,5 4,2 4,1
3,5 2,3
1,2 0,8 0,8
1,8 1,6 0,3
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 | Q1 2006 | Q2 2006 | Q3 2006 | Q4 2007 | Q1 2007 | Q2 2007 | Q3 2007 | Q4 2008 | Q1 2008 | Q2 2008 | Q3 2008 | Q4 2009 | Q1 2009 | Q2 2009 | Q3 2009 | Q4 2010 | Q1 2010 | Q2 2010 | Q3 2010 | Q4 2011 | Q1 2011 | Q2 2011 | Q3 2011 | Q4
-2,2
10 9 8 6,0 6,2 7 5,3 6 4,3 5 3,2 4 3,2 1,9 3 2,2 2 0,4 1,1 1 0,1 0 -2,1 -1 -1,2 -2 -3 -3,4 -4,9 -4 -5 -5,6 -5,9 -6 -7 -7,3 -8 -7,4 -9 -10
Tény
Optimista becslés
Középbecslés
Pesszimista becslés
1. ábra: A GDP változása Magyarországon [tárgyidőszak vs. előző időszak] [Forrás: MNB]
Business Solutions Report © BellResearch
3
Üzleti kihívások és tervezés
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2009 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,7 százaléka volt. A második félévben a kormány gazdaságstabilizáló programja nyomán az államháztartási hiány jelentős csökkenést mutatott, így az egész évre vetített finanszírozási igény várhatóan a 3,9 százalékos deficit alatt marad. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó egy év adatait figyelembe véve a GDP 2,9 százalékát tette ki. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az elmúlt egy évben a GDP 1,0 százalékát érte el. Összességében a 2008 júliusától 2009 júniusáig tartó egy évben a nemzetgazdaság finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százaléka volt.
Infláció A rendszerváltást követően ötvenéves csúcsot döntött az infláció Magyarországon, 1991-ben elérte a 35 százalékot is. Innen a gazdasági stabilitás megteremtésével és főleg a Bokros-csomag életbe lépésével monoton csökkenő pályára állt, de csak 2000-ben maradt először a 10 százalékos határ alatt. A 2006-os gazdasági reformok következményeként a következő másfél évben több mint a háromszorosára növekedett az árszínvonal-emelkedés éves értéke, megközelítve a 9 százalékot. A mértéke 2009 első negyedévére tért csak vissza a 3 százalék körüli célzónába. Az év második felére azonban már az országon belül is éreztette a hatását a nemzetközi válság, amire az inflációs ráta azonnali növekedéssel reagált. A prognózis szerint egy újabb erőteljes árszínvonal-emelkedésre kell számítani, ennek részben a termelés általános visszaesése, részben az államháztartás hiányának kitűzött szinten tartása az oka. Az optimista becslések szerint akár 2010 második negyedévétől kezdve drasztikusan zuhanhat az árszínvonal-növekedés mértéke, míg a pesszimista előrejelzések kétéves időtávon belül még az 5 százalékos éves pénzromlást sem tartják megközelíthetőnek. 9,8 9,2
8,5 8,6 6,8 5,3
7,7
6,4
4,7
4,2 2,6 2,6
6,0
6,3 4,3
5,5 3,63,6
6,3 5,3 2,5
2,5
2,1
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 | Q1 2006 | Q2 2006 | Q3 2006 | Q4 2007 | Q1 2007 | Q2 2007 | Q3 2007 | Q4 2008 | Q1 2008 | Q2 2008 | Q3 2008 | Q4 2009 | Q1 2009 | Q2 2009 | Q3 2009 | Q4 2010 | Q1 2010 | Q2 2010 | Q3 2010 | Q4 2011 | Q1 2011 | Q2 2011 | Q3 2011 | Q4
3,6
7,0 6,9 6,8
10 9 8 7 6 5 4 2,0 3 2 1 0 -1 -2 -3
Tény
Optimista becslés
Középbecslés
Pesszimista becslés
2. ábra: A fogyasztóiár-index alakulása Magyarországon [tárgyidőszak vs. előző időszak] [Forrás: MNB]
Business Solutions Report © BellResearch
4
Üzleti kihívások és tervezés
Foglalkoztatottság és munkanélküliség A gazdaságilag aktív népesség száma 2000 óta 2 százalék körüli mértékben nőtt, viszont a foglalkoztatottak száma lényegében stagnált az elmúlt években, ebből következően a munkanélküliségi ráta 2001 óta folyamatosan emelkedett, összesen több mint 2 százalékponttal. A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül 2009 első felében 9,5 százalék volt és ez további növekvő tendenciát mutat. A harmadik negyedévben elérte a 10,3 százalékot, amire hazánkban több mint tíz éve nem volt példa. Pesszimista előrejelzések szerint a jövő év első felében az állástalan aktív lakosság aránya akár a 11-12 százalékot is elérheti. A regionális fejlettségi olló folyamatos szétnyílása [jelenleg közel háromszoros a munkanélküliségi ráta az észak-magyarországi régióban Budapesthez képest] csak az utóbbi hónapokban torpant meg kissé, igaz, ebben sajnos jelentősebb szerepe van a fejlettebb régiók hanyatlásának is.
20%
15%
10,1 10%
6,4 5%
5,2
8,5
8,8
5,7
5,8
4,2
3,7
9,7 5,9
3,7
9,7 6,1
4,4
10,6 11,0
12,3
13,6 13,6 13,0 13,2
7,2
7,5
7,4
8,0
7,7
7,8
8,0
4,7
4,8
4,9
4,5
4,2
4,3
4,0
15,6 15,0
9,7
9,6
5,2
5,8
10,3
0%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2008 2008 2009 2009 2009 | Q1 | Q2 | Q3 | Q4 | Q1 | Q2 | Q3 Országos adat
Budapest
Észak-Magyarország
Országos trend
3. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon [Forrás: KSH]
Az Európai Unió 27 országának átlagához képest Magyarországon az utóbbi évtized első felében jelentősen alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta, azonban ez 2006 második felében megfordult, onnantól a hitelválság kirobbanásáig 0,8-0,9 százalékponttal az uniós átlag fölött jártunk. 2008 végén mind a tagállamok, mind Magyarország munkanélküliségi rátájának erőteljes emelkedése volt regisztrálható. Az uniós tagállamokban, különösen az eurozóna fejlett ipari termeléssel bíró országaiban nem zárható ki egy újabb elbocsátási hullám realizálódása sem [bár ennek ellenpéldája a Németországban húzóágazatnak számító autóipar támogatását célul kitűző, az új személygépkocsik vásárlását ösztönző támogatás, a roncsprémium megszűnését követő nem várt keresletélénkülés].
Business Solutions Report © BellResearch
5
Üzleti kihívások és tervezés
12% 11% 10% 9% 8%
9,4
7% 6,4 6%
8,7 5,7
9,0 5,8
9,1 5,9
9,3 6,1
9,0 7,2
8,3 7,4 7,5
7,2
8,0
7,1
7,7
7,8
6,9
6,9
8,0
9,7
9,6
8,8
8,9
7,4
5% 4%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 | 2008 | 2008 | 2008 | 2009 | 2009 | Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Magyarország
Európai Unió–27
4. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon és az EU-ban [Forrás: KSH]
Devizaárfolyamok Az euró árfolyamának az évtized eleje óta számított átlaga 256 forint körül alakul. Az árfolyamingadozás mértéke a 2002 év végi mélypontot leszámítva 5 százalékon belül maradt [ennek hátterében a rögzített sávhatár is állt]. 2006-ban erőteljes forintgyengülés következett be, melynek következtében 2006 júniusában az árfolyam átlépte a 280 forintos határt. Év végére konszolidálódott a forint értéke, és beállt a 250 forint körüli értékre, 2 százaléknál kisebb kilengésekkel. 2008 februárjában a Monetáris Tanács eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítését, és lebegő árfolyamrendszer bevezetéséről döntött. Ezután a forint rendkívüli mértékű erősödést mutatott az euróval szemben, az árfolyam 2008 júliusában tízéves csúcsot döntve a 231 forintos értékig süllyedt. A nemzetközi hitelválság egyik hazai vetületeként azonban forint elképesztő devalvációja következett be, 9 hónap alatt több mint 33 százalékos árfolyamváltozás játszódott le, 2009 tavaszán 317 forintos történelmi csúcs felett tetőzött az euro árfolyama.
Business Solutions Report © BellResearch
6
Üzleti kihívások és tervezés
480 440 400 360 320 280 240 200 160
2000 | 1 2000 | 5 2000 | 9 2001 | 1 2001 | 5 2001 | 9 2002 | 1 2002 | 5 2002 | 9 2003 | 1 2003 | 5 2003 | 9 2004 | 1 2004 | 5 2004 | 9 2005 | 1 2005 | 5 2005 | 9 2006 | 1 2006 | 5 2006 | 9 2007 | 1 2007 | 5 2007 | 9 2008 | 1 2008 | 5 2008 | 9 2009 | 1 2009 | 5 2009 | 9
120
EUR
GBP
USD
5. ábra: A főbb devizák árfolyamának alakulása a forinthoz képest [Forrás: MNB]
Beruházások, K+F A nemzetgazdasági beruházások volumenének változása három szempontból fontos. Egyrészt a beruházások értéke átlagosan a GDP 20-25 százalékát teszi ki, és nagyfokú volatilitása miatt jelentősen befolyásolhatja a GDP változását. Másrészt a beruházások révén bővül az összes tőkeállomány, azaz a rendelkezésre álló termelőeszközök mennyisége, ez pedig kedvezően befolyásolja a GDP tényleges alakulását. Végül pedig az üzleti beruházások a vállalatok jövőre vonatkozó várakozásait is tükrözik, hiszen csak akkor érdemes befektetni, ha a megtérülés biztosítottnak látszik. A nemzetgazdasági beruházások összértéke a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, reálértéken csak 1997-re haladta meg az 1990-es ráfordításokat. 1997-től aztán dinamikus fejlődésnek indultak a beruházások, egészen a 2006-os gazdasági megtorpanásig. Ekkor, tíz év után először volt tapasztalható csökkenés a nemzetgazdasági beruházások volumenében. Az újbóli stabilizálódást derékba törte a válság hazánkba történő begyűrűzése, így a 2007-es év stagnáló reálértéke után ismét zsugorodni kezdett a nemzetgazdasági beruházások összértéke. A 2009 első féléves adatai alapján a beruházások értékének csökkenése folytatódik, a január és június közötti időszakot 6 százalékos visszaesés jellemzi.
Business Solutions Report © BellResearch
7
Üzleti kihívások és tervezés
20%
12,3
15% 10% 5%
-1,5
0% -5% -9,8 -10%
5,3
2,5
8,6
12,7 5,4 6,7 4,7
10,0
8,9 1,0
4,3
-5,3
-1,2 0,0 -1,9
-6,2
-12,3
-15% -20%
A beruházások volumenének változása az előző évhez képest 6. ábra: A nemzetgazdasági beruházások változása Magyarországon [Forrás: KSH]
300 000
266 388
280 000 260 000
237 953
240 000
245 693
207 764
220 000
181 525 171 470 175 773
200 000 180 000 160 000
283 703
140 605
140 000
105 388 120 000 100 000
2 000
2 001
2 002
2 003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 I. félév
Összes k+f ráfordítás [MFt] 7. ábra: K+F ráfordítások Magyarországon [Forrás: KSH]
A kutatási és fejlesztési ráfordítások értéke az évtized eleje óta dinamikusan nőtt. A válság ellenére 2009-ben világtendenciaként érvényesült a K+F kiadások további emelkedése. Magyarország jócskán elmarad e tekintetben a világ élvonalától, és különösen a fejlődő térségek hatalmas volumenű többletráfordításaitól, de követi a tendenciát: 2009 első felében hazánkban 6,5 százalékkal nőttek a vállalati K+F kiadások.
Business Solutions Report © BellResearch
8
Üzleti kihívások és tervezés
A világgazdasági válság, prognózisok A 2008. év szeptemberének 15. napja fekete hétfőként vonul be a történelemkönyvekbe, átírva a gazdaságtudományok korábbi téziseit. Ezen a napon a Lehman Brothers Holdings Inc., az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank csődvédelmet kért maga ellen, kirobbantva egy pénzügyi válságként induló, azonban néhány hét alatt világméretű reálgazdasági válságba forduló eseménysorozatot. A pénzügyi válság kezdetei az amerikai másodlagos jelzálog-válságra vagy subprimeválságra vezethetők vissza. A jelenség oka a fedezetlen hitelekben gyökerezik. A tartós fellendülésben lévő amerikai ingatlanpiacon egyre többen vásároltak ingatlant, egyre könnyebben juthattak hitelhez a vevők, egyre enyhébb hitelbírálati feltételek és kockázatkezelés mellett. Ez odáig vezetett, hogy sokszor a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékénél is magasabb összegeket kínáltak a pénzintézetek, feltételezvén, hogy az ingatlan ára a későbbi emelkedés révén „utoléri” a hitelösszeget. Az ingatlanpiaci árak emelkedése azonban megakadt, ami fényt derített a fedezetek hiányára. Az alacsony hitelképességű ügyfeleknek nyújtott másodlagos jelzáloghiteleket, az ún. subprime-hiteleket kínáló cégek fizetőképességét ez felborította, a cégek csődbe mentek. A subprime cégek mögött kereskedelmi bankok álltak, amelyeket a subprime cégek magukkal rántottak. A lakosság veszített a vagyonából az ingatlanok áresése miatt. A csökkenő vagyon a fogyasztás visszafogását hozta magával, aminek eredményeképpen a termelést is csökkenteni kellett. A termeléscsökkentés a foglalkoztatottság zuhanását hozta magával, növekvő munkanélküliséget eredményezve. A kormányzatoknak gazdaságvédelmi mentőcsomagokat kellett kidolgozniuk. A pénzügyi szféra így a reálgazdaságot is megingatta. A válság forgatókönyve nagyon egyszerűen leírható és könnyen kikövetkeztethető, ki és mi lesz a következő áldozat. Az emberek nehéz gazdasági helyzetben – miután a tartalékaikat felélték – fogyasztásaik korlátozása során elsősorban a nagyobb értékű kiadásaikból faragnak le, elhalasztják a jelentősebb beruházásaikat, vásárlásaikat. Az új autók és az ingatlanok piaca érzi meg először a válságot, amit a turizmus és az elektromos, elektronikus gépek gyártása követ. Ezek az ágazatok sodorják bajba a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, majd legvégül a napi fogyasztási cikkek piacát és az agráriumot. Ez utóbbiaknál még csak visszafogottan jelentkeztek a válság tünetei, de kérdés továbbra is, hogy sikerült-e megállítani a zuhanást. A fentiekből következik, hogy a Lehman Brothers összeomlása már szintén egy hosszabb folyamat része volt, de mindenképpen az első a globális kihatást is eredményező sorozatban. Az események bizonyították, hogy Adam Smith „láthatatlan keze” nem képes már irányítani a gazdaságokat. Magyarország különösen nehéz helyzetbe került, mivel hazánk egy többéves túlköltekezési ciklust tudhatott a háta mögött, ami már önmagában megszorító intézkedéseket generált. A válságkezelő intézkedések globális viszonylatban igen transzparensen leírhatók. Elsőként bankmentő-csomagot dolgoznak ki a kormányzatok: a bankok állami támogatást kapnak, de cserébe az állam jelentős tulajdonrészt és erőteljes felügyeleti jogokat szerez a pénzintézetben. Ez gyakorlatilag részleges vagy teljes államosítást jelent. A jegybanki alapkamatok módosításával a bankok a hazai valuta védelmét és az inflációs célok megtartását vagy éppen a beruházás-ösztönzést helyezik előtérbe. A kormányzatok állami garanciát vállalnak a betétek kifizetésére, elkerülve ezzel a betétesek rohamát, a betétek esetleges befagyasztását. A reálszféra megmentéséért a válság által leginkább érintett ágazatok állami támogatását tőkeinjektálás révén végzik a kormányzatok, továbbá a lakosság és a beruházás-élénkítő programok támogatását is kezdeményezik.
Business Solutions Report © BellResearch
9
Üzleti kihívások és tervezés
A magyar kormányzat 2008 októberétől az alábbi fontosabb lépéseket tette:
800 milliárd forintos vállalkozás-élénkítő csomag a KKV-szektor számára a várható lassú növekedés ellensúlyozására,
teljes körű állami garancia a bankbetétekre a betétesek védelme érdekében,
12 pontos intézkedési csomag,
Nemzeti csúcs összehívása a nemzeti összefogás megteremtésére,
új költségvetési és adótörvény-javaslatok,
az állami szférában a jutalmak, prémiumok megvágása,
EU, IMF, Világbank hitelkeret,
a devizahitelesek védelmében megfogalmazott megállapodás a bankokkal [a futamidő meghosszabbítása; forintra történő konvertálás esetén a díjaktól való eltekintés; rugalmas előtörlesztés; átmeneti törlesztési könnyítések],
direkt támogatások KKV-nek és az exportőr cégeknek,
Robin Hood-adó: az energiaszektor megemelt adóztatása,
a munkanélküliséget kezelő alap létrehozása: 100 ezer munkahely megőrzése és 20 ezer új munkahely biztosítása a célja a Munkaerőpiaci Alapból és az EU-tól származó forrásnak,
100 milliárdos forgóeszköz-hitel program a vállalkozásoknak anyagvásárlásra, az árukészletek feltöltésére,
a Széchenyi Kártya kamattámogatásának fenntartása,
pályázatok a válság hatásainak bemutatására.
A válság csillapodását a szakemberek a 2010-2011 időszakra teszik. Habár már most javuló mutatók látszanak makro- és mikrogazdasági szinten, azonban ez a tendencia további kérdéseket vet fel: egyrészt nem tudható előre, hogy a válság valóban egy „W” alakját követi-e, vagyis hullámvölgy és hullámhegy után újabb visszaesés következik-e be. Másrészről a mutatók javulása csak egy rövidtávon kézzelfogható eredmény. A megszorítások és támogatások önmagukban nem hoznak gyors felemelkedést, első körben csak a költségeket csökkentik, de rövid idő alatt nem teremtenek új beruházásokat, nem növelik a termelést és a fogyasztást.
Business Solutions Report © BellResearch
10
Üzleti kihívások és tervezés
A gazdasági világválság kronológiája [2008-2009] Időpont 2008. szeptember 15. 2008. szeptember 16-17.
Esemény A Lehman Brothers Holdings Inc., a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank csődvédelmet kér Az AIG [American International Group] 85 milliárd dolláros gyorssegélyt kap a FED-től, így az amerikai jegybank jelentős, 79,99%-os tulajdonrészt szerez a biztosítótársaságban
2008. szeptember 21.
A Goldman Sachs és a Morgan Stanley befektetési bankok állami ellenőrzés alá kerülnek
2008. szeptember 27.
A Citigroup felvásárolja a Wachovia bankot
2008. október 3.
Az USA szenátusát követően a képviselőház is elfogadja 700 milliárd dolláros bankmentő-csomagot
2008. október 6.
Jelentős esések a tőzsdéken [USA, Oroszország]
2008. október 7.
Oroszország 36-37 milliárd dollár hitelt ad bankjainak, az EU 50 ezer euróra emeli a bankbetétek garanciáját
2008. október
Termeléscsökkentés több autógyárban [GM, BMW, Daimler, Opel]
2008. október 8.
Izland az államcsőd közelébe kerül: a nemzeti valuta drasztikus leértékelődése, betétek befagyasztása
2008. október 9.
Tőzsdezárás előtt piaci spekulációt követő pánikhangulat a Budapesti Értéktőzsdén: az OTP részvényei hatalmas pakettekben adják el, ezzel 22%-os esést eredményezve. A kormány cáfolja az államosításról szóló híreket. Szentgotthárdon termeléscsökkentés az Opelnél
2008. október 11.
Gyurcsány Ferenc egy 12 pontból álló intézkedéscsomagot ad ki a válság hatásainak enyhítésére
2008. október 13.
Németország és Nagy-Britannia bankmentő-csomagokat adnak
2008. október 18.
Budapesten Nemzeti csúcs néven konferenciát rendeznek a válságról
2008. október 20.
A CNBC reggeli műsorában Magyarországot a csődközeli Izlandhoz hasonlítja. Az MNB elnöke eltérő álláspontot fejt ki
2008. október 22.
A világ jelentősebb tévécsatornái élőben tudósítanak Magyarországról: a CNBC véleménye szerint Magyarország helyzete eltér Izlandétól. Az MNB a forint gyengülése miatt jelentős kamatemelést hajt végre: 300 bázisponttal, 11,5%-ra növeli az alapkamatot
2008. október 29.
Magyarország 25,1 milliárd dolláros hitelkeretet kap [IMF, EU, Világbank], ezzel az ország megkétszerezi a nemzetközi tartalékait. A keretet 2010 márciusáig használhatjuk fel. Ennek hatására erősödik a forint, a BUX, a csődveszély elmúlik
2008. november 5.
Barack Obama győzelme az amerikai elnökválasztáson
2008. november 7.
A Moody’s lerontja Magyarország hitelminősítését. Tíznapos moratórium a hazai ingatlanalapokra.
2008. november 10.
A Fitch Ratings is leminősíti Magyarországot
2008. november 14.
Magyarország a KSH és az Ecostat szerint recesszióba került
2008. november 21.
A pénzügyminiszter bejelenti, hogy hazánk 2009-ben belép az „euró előszobájába”, vagyis teljesíti az ERM-II rendszer feltételeit
2008. november 23.
Obama munkahelyteremtő programjának bejelentése: három év alatt 2,5 millió új munkahely az USÁ-ban
2008. november 24.
A monetáris tanács meglepetésszerűen csökkentette irányadó kamatát 11%-ra
2008. november 28.
Tömeges leépítések kezdődnek a hazai iparban [Suzuki, Foxconn, Vegyépszer az elsők között]. Gyurcsány Ferenc decemberben 100 ezer munkahely megszűnését prognosztizálja
2008. december 8.
MNB alapkamat-csökkentés 10,5%-ra
2008. december 19.
Az USA a járműgyártásnak is mentőcsomagot nyújt
2008. december 22.
A Magyar Nemzeti Bank csökkenti az alapkamatot 10%-ra, egy hónappal később, január 19-én 9,5%-ra
2009. február 3.
Az euró árfolyama átlépte a lélektani határként kikiáltott 300 Ft-ot
2009. március 6.
Euró/forint árfolyam: 317 forint felett
2009. március 9.
A Financial Times a befektetési eszközök leértékelődésének hatására a világ egyévi GDP-jét látja elveszve
2009. március 21.
Bejelenti lemondási szándékát Gyurcsány Ferenc
2009. március 27.
Az októberi OTP-spekuláció miatt félmilliárd forintos büntetést kap Soros György befektetési alapja. Soros állítása szerint nem tud a tranzakcióról
2009. tavasz-nyár
Lesújtó számadatokat tartalmazó publikációk jelennek meg a világválság hatásáról, veszteségeiről
2009. szeptember 4.
Hazánk nem kér újabb hitelt, csak lehetőséget a jelenleg fel nem használt keret határidőn túli felhasználására
2009. november 16.
Magyarország nem hívja le az esedékes IMF hitelkeretet. A pénzügyminiszter előrejelzése szerint 2009-ben 6,7%-kal, a következő évben 0,6%-kal csökken a GDP. Az infláció 4,2%, majd 3,9% lesz. A Jegybank elnöke monetáris lazítást lát lehetségesnek és kívánatosnak. Az IMF reálisnak látja a 3,9%-os és 3,8%-os hiánycélt. Az Unió elégedett.
1. tábla: A válság kronológiája [Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, Figyelő]
Business Solutions Report © BellResearch
11
Üzleti kihívások és tervezés
LEGFŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2009. év a válság éveként vonult be a hírekbe és a mindennapjainkba, kiemelt fókuszterületté változtatva az üzleti kihívások és az üzleti tervezés témakörét. A Business Solutions Report jelen tanulmánykötete, e problémakör mentén haladva az alábbi fontosabb megállapításokra jutott.
Egyre jobban szűkülő piacokon egyre élesebb versenyre kell készülnie a vállalatoknak.
A 2008. szeptember 15. napjával kirobbanó gazdasági világválság a hazai vállalatokat szinte kivétel nélkül érinti, a válság végét pedig a 2011-es évvel együtt reméli a gazdasági döntéshozók többsége.
A válság egy önmagát továbbgerjesztő folyamatként erősödött meg: a cégeknek gyakorlatilag minden üzemi/üzleti/pénzügyi paraméterére hatást gyakorolva.
A válság további negatív hozadékaként – a főbb működési paraméterek romlása mellett – jelentősen megnőtt a likviditási kockázat, amit a cégek a számlák és fizetési határidők átcsoportosításával próbálnak eliminálni, növelve ezzel a hazánkban jelentős körbetartozási kockázatokat.
A válságra adott prompt reakció a vállalkozások jelentős hányadánál a rezsiköltségek visszaszorítása mellett [az egyik legjelentősebbnek minősülő] élőmunka-terhek karcsúsítását jelentette.
A világgazdasági válságtól függetlenül a cégek a mindenkori kormányzattal szemben támasztott elvárásokat nem a támogatásokban, direkt pénzügyi segélyben látják elsősorban, hanem a működési feltételek optimalizálásában [adóterhek. a nemzeti valuta védelme, adminisztráció, jogi és adózási transzparencia].
Kitörési pontként a jelenlegi piacokon elérhető új ügyfelek akvizíciója tűnik ki elsősorban, amit az aktuális piacok új szegmenseinek meghódítása és a kurrens ügyfélkapcsolatok erősítése kísérhet.
A válság a cégek mindennapos üzletmenetét úgy befolyásolta, hogy a vállalat tevékenységének az operációtól a stratégiáig, az értékesítéstől kiindulva a marketingen keresztül esetenként az adminisztráción át hatékonyságnövekedést irányzott elő, vagyis egy vállalkozás életében minden terület fokozott figyelmet kap: nincs olyan terület, amely a fókusz hatókörén kívül esne.
Az infokommunikáció kérdései a cégen belül folyamatosan egyre jelentősebb szerepet kapnak mind az informatikai, mind a gazdasági döntéshozatal szemszögéből, jóllehet, az IT szakemberek és a pénzügyi vezetők ennek mértékéről eltérően vélekednek.
Ezt az irányelvet erősíti, hogy általánosságban létezik egy kimondatlan konszenzus az informatikának a cégstratégián belüli szerepéről, azonban az IT döntéshozók és a gazdasági vezetés között olykor explicit kommunikációs rés azt engedi láttatni, hogy e két döntéshozatali szint egymás érdekeivel ellentétesen, a vállalat stratégiai irányelveivel nem összhangban mozog.
Business Solutions Report © BellResearch
12
Üzleti kihívások és tervezés
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
A hazai vállalatok/vállalkozások legfőbb működési mutatói A vállalkozásokat leíró mutatók közül tanulmányunk a következő fontosabb jellemzőket vizsgálja:
a vállalkozások működési és tulajdonosi struktúrája,
a cégek jövedelmezősége és ügyfélköre,
beruházások a hazai vállalkozásoknál,
munkaerő-állomány,
bankkapcsolatok, hitelek.
Felépítés, tulajdonszerkezet A vizsgált gazdasági társaságok jellemzően egy telephelyet tartanak fenn, csupán minden harmadik cég rendelkezik a központi szervezeti egységen kívül más telephellyel is. A telephelyek száma természetszerűleg összefüggésben van a cégmérettel is: a közepes méretű vállalkozások közül minden második, a nagyvállalatok esetében pedig háromból két cég üzemeltet több telephelyet.
66
34
Total
31
69
LB
48
52
MB
71
29
SB
67
33
SMB 0%
20%
40%
Igen
60%
80%
100%
Nem
8. ábra: Cégüknek van-e ezen kívül másik belföldi telephelye? Bázis: összes vállalat
A központin kívüli egyéb telephelyek száma összességében megközelíti a négyet egy átlagos cég esetében [3,76], a legkisebb szegmensben 1-2 körül mozog [1,98], a közepes méretű cégeknél túllépi a hatot [6,67], a legnagyobb vállalkozásoknál pedig majdnem a tizenhármat [12,66] éri el.
Business Solutions Report © BellResearch
13
Üzleti kihívások és tervezés
Míg a cégek döntő többsége tevékenységét Magyarországon végzi, addig a tulajdonszerkezetben már valamivel nagyobb nyitottság látszik a külföldi országok irányába. A vállalatoknak csupán 2-3%-a üzemeltet külföldi telephelyet, azonban külföldi tulajdon minden tizedik vállalatban van [11%].
Total 10+
8
21
88
LB
41
MB
18
SB
51
0,2
71
2
93
7 21 0%
53
5 4
5 10
SMB
0,4
90 20%
40%
0,4 60%
100%-os külföldi tulajdon
Többségi külföldi tulajdon
100%-os magyar tulajdon
NT/NV
80%
100%
Kisebbségi külföldi tulajdon
9. ábra: A külföldi érdekeltség aránya a cégben Bázis: összes vállalat
Korábbi tanulmányok rámutattak arra, hogy a kis országok általában nagyobb mértékben „nemzetköziesedtek”, mint a nagyok, aminek hátterében gyakorta az áll, hogy korlátozottabb állnak rendelkezésre természeti erőforrások, ezért létfontosságú számukra, hogy nyitott gazdaságuk legyen. E közel négyezer cégnél a külföldi tulajdon magasabb arányban játszik szerepet a nagyobb méretű vállalatok körében, mint a kisebb vállalkozások esetében. Minden harmadik külföldi érdekeltséggel bíró vállalat [35%] németországi, és minden ötödik cég [19%] osztrák központtal működik. Ennek hátterében egyrészt a földrajzi közelség, másrészt hazánk és e két ország történelmi-tradicionális kapcsolatai állnak.
Business Solutions Report © BellResearch
14
Üzleti kihívások és tervezés
Ügyfélkör és jövedelmezőség Az előző fejezetek rámutattak arra, hogy a gazdasági társaságok jellemzően belföldön végzik tevékenységüket, tulajdonszerkezetükben is a hazai tulajdon dominál. A következőkben a célpiacok összetételét térképezzük fel.
Total
56
LB
92 64 94
46 41
MB
94
53 51
SB
57
SMB
56 0%
Vállalatok
20%
92 67 92 65 40%
60%
80%
Intézmények, közigazgatási szervek, non-profit szervezetek
100%
Lakosság
10. ábra: Vállalatuk termékeivel, szolgáltatásaival milyen célcsoportokat szolgál ki? Bázis: összes vállalat
A hazai vállalatok többsége az üzleti piacot [is] megcélozza termékeivel és szolgáltatásaival. Összességében mintegy 31-32 ezer hazai vállalkozás tevékenykedik a B2B piacon, az intézményeket 19-20 ezer cég szolgálja ki, a lakossági célpiacot pedig 21-22 ezer vállalat látja el. A kisvállalkozásokra éppúgy jellemző az üzleti piacon való részvétel, mint a nagyvállalatokra, az intézményi piacot azonban legmagasabb arányban a kisvállalkozások [57%], míg legkisebb részben a nagyvállalatok [46%] célozzák meg. Ez a jelenség még inkább érvényesül a B2C piacon, ahol a kisvállalatoknak nagyobb része áll kapcsolatban a lakossággal [67%], mint azt a nagyvállalatok [41%] esetében tapasztaltuk. A hazai vállalkozások esetében legjellemzőbb stratégiának a mindhárom célpiacon való megjelenés bizonyult, mivel a cégek több mint 40%-a egyaránt magáénak tudhat ügyfeleket az üzleti/intézményi/lakossági piacról is. Mindössze a cégek negyede [23%] specializálódott a B2B piacra és 6%-uk a B2C piacra. A nagyvállalatokra jellemzőbb, hogy csak egy célpiacot határoznak meg, ugyanis közel felük [46%] csupán az üzleti célcsoport számára kínál szolgáltatásokat/termékeket, ugyanez az arány mindössze 21% a kisvállalatok esetében. Annak ellenére, hogy a cégek kétötöde szolgál ki magasabb arányban üzleti ügyfeleket, a teljes bevétel kétharmada realizálódik az üzleti célcsoporton keresztül. A vállalatok fele [48%] a hazai partnereken kívül külföldi üzleti kapcsolatokat is fenntart. A nagyvállalatok magasabb arányban [71%] értékesítenek külföldre, de a középvállalatok nagyobb része [58%] is magáénak tudhat külföldi partnereket. A kisvállalatok körében azonban már kevesebben vannak a határokon átnyúló értékesítési kapcsolatokkal is rendelkező vállalkozások [45%]. A cégek többsége nem rendelkezik külföldi partnerekkel, 18%-uk esetében 1-9% között van a külföldi partnerek aránya, míg 8%-uk körében a kliensek 10-19%-át teszik ki a határon túli ügyfelek. Mindössze minden tizedik cég ügyfélkörében haladja meg az 50%-ot a külföldi üzletfelek aránya. Átlagosan a nagyvállalatok ügyfélkörének 36%-át
Business Solutions Report © BellResearch
15
Üzleti kihívások és tervezés
adják a külföldi cégek, addig ugyanez az érték jóval alacsonyabb a középvállalatok [20%] és a kisvállalatok [10%] esetében. A külföldi kapcsolatokkal rendelkező cégek mélyebb bemutatása után kitérünk a külföldi partnerektől származó bevételek nagyságára is. Átlagosan a cégek bevételének 14%-a származik külföldről, mely érték magasabb [38%] a nagyvállalatok körében és alacsonyabb a közép- [21%] és kisvállalatok [11%] esetében. Az értékesítésre közepes-erős piaci sűrűség a jellemző: tízből kilenc vállalat a piacának valamilyen fokú koncentrációjáról számolt be, a cégek kétötöde pedig kifejezetten erősen koncentrálódott piacon viszi üzletmenetét. A 2008-as év a nyereséges vállalatok esztendőjeként írható le: négyből három cég nyilatkozott úgy, hogy adózás utáni eredménye pozitívumot mutatott és csak minden tizedik vállalat halmozott fel veszteséget. Az átlagosnál magasabb volt a nyereséges cégek aránya a fővárosban és az északi régiókban, de kevesebb a nyereséges cég a kisebb árbevételt realizáló társaságoknál. A külföldi tulajdonosokkal is rendelkező vállalatok között magasabb hányadban fordult elő veszteséges cég [19%], mint a kizárólag hazai tulajdonú társaságoknál [10%]. Összevetve a vizsgált üzleti szegmensek jövedelmezőségét a mikrovállalkozások nyereségességével, az körvonalazódik, hogy a legkisebb cégek körében alacsonyabb a nyereséges vállalkozások részaránya [67%], de veszteséggel ugyanúgy minden tizedik üzemel, tehát a nullszaldós vállalkozások hányada felé tolódik el a mutató [Forrás: BellResearch: A mikrovállalkozások és KKV-k pénzügyi igényei]. A jövedelmezőségi mutató, vagyis az árbevétel-arányos nyereségráta átlagosan 4,07% volt 2008-ban. A nyereséges cégek közel négytizede [39%] 4%-nál kevesebb nyereséghányadot ért el, minden harmadik cég 5-9%-os arányt realizált, és minden negyedik vállalat 10-19%-ot ért el. Ennél nagyobb árbevétel-arányos működési eredmény legfeljebb minden huszadik vállalkozás esetében figyelhető meg. A veszteséges társaságok 15%-a magas, legalább 20%-os veszteséghányadot könyvelt el, minden harmadik cég 10-19%-os veszteséget írt le, tízből három vállalkozás 5-9%-os, minden ötödik cég pedig 5% alatti veszteséghányadot szenvedett el. Összességében tehát az látszik, hogy extraprofit realizálására, vagyis az átlagot meghaladó jövedelmezőségi mutató elérésére már viszonylag korlátozott lehetősége nyílik a gazdasági társaságoknak. A jövedelmezőség visszafogottabbá vált az évtized közepéhez képest: 2004-ben a kettős könyvvitelt vezető vállalatok még 5,66%-os jövedelmezőséget értek el [Forrás: APEH]. Mindez tehát azt mutatja, hogy a piaci lehetőségek szűkülnek, a verseny élesedik, az adóterhek és a költségek is növekedése mellett.
Business Solutions Report © BellResearch
16
Üzleti kihívások és tervezés
Beruházások A 2008-as évben még bővülő, fejlődő, a jövőbe bátran tekintő vállalatokat láthattunk, amit alátámaszt az is, hogy minden második cég végzett jelentősebb beruházásokat, fejlesztéseket.
Alaptevékenységet támogató jelentősebb infrastrukturális fejlesztés
27
Járművásárlás
23
Jelentősebb informatikai-távközlési infrastruktúra fejlesztés
18
Ingatlan építése, vásárlása, korszerűsítés
17
Nem volt semmilyen jelentősebb fejlesztés, beruházás
51
NT/NV
1 0%
20%
40%
60%
80%
100%
11. ábra: Jelentősebb fejlesztések, beruházások 2008-ban Bázis: összes vállalat
Beruházást főként a nagyobb vállalatok végeztek, a kisebb cégek korlátozott mértékben fordítottak erőforrást a különféle fejlesztésekre. Leggyakrabban az alaptevékenységet támogató infrastruktúrát fejlesztették [27%], és közel ilyen arányban vásároltak járműveket [23%] a vállalatok. Minden ötödik-hatodik cég modernizálta az infokommunikációs rendszereit, vagy fókuszált ingatlanjaira. Makrogazdasági szinten, vagyis az összes vállalatra értelmezve az árbevétel-arányos beruházások átlagosan 4,24%-ot tettek ki, viszont ha csak a beruházást végző cégek körére szűkítjük az arány meghatározását, akkor már 9,92%-os átlagos beruházási hányaddal szembesülhetünk. Nem meglepő módon a nagyobb vállalatok engedhettek meg maguknak magasabb árbevétel-arányos beruházási hányadot.
Munkaerő A kutatás során vizsgált hazai vállalatok munkaerő-piaci jellemzőit bemutató alfejezet a Business Solutions Report „Távmunka és távoktatás” című kötetének eredményeire támaszkodva összegzi a fontosabb megállapításokat, amelyek részletesen az említett tanulmányban olvashatók. Átlagosan 61 alkalmazottat foglalkoztatnak a vizsgált vállalkozások, ez összességében közel 2 millió munkavállalót jelent ebben a foglalkoztatói körben. A foglalkoztatottak körülbelül kétötödét a nagyvállalatok alkalmazzák, míg a kis-és középvállalkozások külön-külön a munkavállalók 28-30%-a számára biztosítanak munkalehetőséget. A nagyvállalatoknál átlagosan 774 fő dolgozik, ugyanez a mutató jóval alacsonyabb a középvállalati [106 fő], valamint a kisvállalati szegmensekben [21 fő]. Teljes munkaidőben valamivel több, mint 1,8 millió ember dolgozik, és csupán 124 ezer fő körüli a részmunkaidőben alkalmazottak száma. Vállalkozói szerződéssel mindössze 20 ezer munkavállaló tevékenykedik a 9 főnél többet foglalkoztató magáncégeknél.
Business Solutions Report © BellResearch
17
Üzleti kihívások és tervezés
Hozzávetőlegesen 770 ezer „fehérgalléros” és 1 220 ezer „kékgalléros” munkatársat alkalmaznak a cégek összesen.
Bankkapcsolatok, hitelek A vizsgált vállalkozások, vagyis a legalább tíz főt foglalkoztató cégek körében az ügyfélkör számosságát tekintve legnépszerűbbnek a Kereskedelmi és Hitelbank tekinthető: minden negyedik vállalat e pénzintézet ügyfele. Második helyen az OTP Bank szerepel [23%], a szintén „dobogós” harmadikként pedig a Raiffeisen Bank folytatja a sort.
Kereskedelmi és Hitelbank
18
OTP Bank
15 15
Raiffeisen Bank
24 23
10 14 8 13 7 13 8 11 7 12 7 9 6 6 3
Erste Bank CIB Bank Budapest Bank MKB Bank Tak.Szöv./Takarékbank UniCredit Bank Citibank 0%
10%
20%
Pénzintézeti kapcsolat
30%
40%
50%
Főbank
12. ábra: Pénzintézeti kapcsolatok és főbank [TOP10] Bázis: összes vállalat
Gondolatébresztőként érdemes egy rövid kitekintést tenni más szegmensek irányába is. A BellResearch pénzügyi piacokat leíró megvásárolható tanulmányai, „A mikrovállalkozások és KKV-k pénzügyi igényei”, valamint a „Lakossági pénzügyi és biztosítási termékhasználat” című elemzések valamennyire más irányba mutató rangsort vázolnak fel. Ezen kutatások alapján a legnagyobb ügyfélkört az OTP Bank és a Takarékszövetkezetek/Takarékbank tudhatják magukénak. A különbözőséget az eltérő szegmensek eltérő magatartásformái indokolják: másként viselkednek a nagyobb vállalatok, mint a mikrovállalkozások, illetve a lakosság. Habár a szervezeti magatartásformákat leíró akadémiai elvek szerint a lakossági és szervezeti döntéshozatal más alapokon nyugszik, mint a lakossági szokások, ezt a tényt szükséges kiegészíteni egy olyan kitétellel, amire a BellResearch számos kutatása már rávilágított. A mikrovállalkozások – habár szervezeti egységként jelennek meg – szokásaikban, döntéshozatalukban sokkal közelebb állnak a lakossági gondolkodáshoz, mint a szervezeti magatartáshoz. Ez kihatással van a bankválasztás kérdésére is, amit a fentiekben látunk tükröződni. A pénzintézeti kapcsolatok megoszlásait összegezve bőven 100% feletti arányt kapnánk, ami arra mutat, hogy egy vállalat több pénzintézettel is kapcsolatban áll. Egy tipikus cég legfeljebb két bankkal [1,56 bank] áll kapcsolatban, de ahogy haladunk a kisebb vállalkozásoktól a nagyobb vállalatok irányába, a bankkapcsolatok száma úgy növekszik.
Business Solutions Report © BellResearch
18
Üzleti kihívások és tervezés
Bankhitellel minden második cég, összesen közel 19 ezer vállalkozás rendelkezik, ez általában egy-két hitelterméket, jellemzően a folyószámla-hitelt és a beruházási hitelt jelenti.
18
37
45
LB
28
67
MB
0%
20%
3
44
53
SMB
40%
Igen
60%
Nem
5 3
47
50
SB
4
43
53
Total
80%
100%
NT/NV
13. ábra: Rendelkezik-e az Önök vállalkozása valamilyen bankhitellel? Bázis: összes vállalat
A bankhitelek leginkább az 50-249 főt foglalkoztató, közepes méretű vállalkozások körében elterjedtek, hiszen három cégből kettő is felvett már valamilyen bankhitelt. Éles különbséget figyelhetnénk meg, ha a mikrovállalkozásokra is kiterjesztenénk a vizsgálatot, ugyanis „A mikrovállalkozások és KKV-k pénzügyi igényei” című BellResearch-tanulmány adatai szerint a mikrovállalkozásoknál a hitellel rendelkező cégek aránya jóval alacsonyabb, mint a jelen kutatásnál vizsgált szegmensekben. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a legkisebb és a legnagyobb cégek működnek hitel nélkül. Előbbiek nagyrészt kényszerből, vagyis azért, mert nem tudják kitermelni a hitelfelvétel költségeit, illetve nem képesek megfelelni a pénzintézetek fedezeti elvárásainak, utóbbiak pedig feltételezhetően az erőteljesebb saját finanszírozási lehetőségeik miatt.
Business Solutions Report © BellResearch
19
Üzleti kihívások és tervezés
Folyószámla-hitel
64
Beruházási hitel
33
Forgóeszköz-hitel
24
Bankgarancia
17
Széchenyi Kártya
16
Mikrohitel
1
Egyéb típusú hitel
10
NT/NV
1 0%
20%
40%
60%
80%
100%
14. ábra: Igénybevett hiteltermékek Bázis: hitellel rendelkező vállalatok
A vállalatok kétharmada vesz igénybe folyószámla-hitelt, minden harmadik cég beruházási és minden negyedik cég forgóeszköz-hitellel finanszírozza a működését. Mindenképpen említésre méltó a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által sikertörténetként aposztrofált Széchenyi Kártya, amely közel egy évtizedes múltja után idén szeptemberben már elérte a 120 ezres kártyaszámot, a kihelyezett összeg pedig meghaladta a hatszázmilliárd forintot. A népszerűséghez azonban hozzájárul a pénzügyi válság kirobbanása is. A Kártya jó mércéje a gazdasági folyamatoknak, ugyanis nehézségek vagy éppen krízis idején a vállalkozások a hosszabb távú hitelek helyett inkább a rövidtávra szólókat választják, ezt pedig a kártyaigénylések száma jól leképezi. A Széchenyi Kártya elterjedésében szerepet játszik még magas ismertsége is, valamint az a tény, hogy a hitel költségei kedvezőbbek a bankok által kínált szabad-felhasználású hitelek díjainál. Azonban a Széchenyi Kártya sem gyógyír minden gazdasági nehézségre, amit jól mutat, hogy a Kártyával felvett hitelek visszafizetési aránya a várakozásokhoz képest kedvezőtlenebbül alakult az idei évben, de még mindig alacsonyabb arányban van szükség az állami készfizető kezesség beváltására, mint amilyen mértékben más banki hitelek „bedőlnek”. [Forrás: NFGM, Garantiqa Hitelgarancia Zrt.]
Business Solutions Report © BellResearch
20
Üzleti kihívások és tervezés
A világgazdasági válság hatásai A tavaly szeptemberi fekete hétfő átírta mindazt, amit eddig a piacgazdaságról gondoltunk. A válság kirobbanása és gyors szétterjedése gyakorlatilag minden gazdaságra hatást gyakorolt. Október közepén Izland államcsőd-közeli helyzete után hazánk került a figyelem középpontjába, szintén a csőd jeleit mutatva. Decemberben a miniszterelnök 100 ezer munkahely megszűnését prognosztizálta. A forint drasztikus leértékelődése következett be. Mindezek tehát nem hagyhatták érintetlenül a nemzetgazdaság egészét, beleértve az üzleti és a lakossági szférát egyaránt. Tanulmányunk ezért az alábbiak vizsgálatára helyezi a hangsúlyt:
a válság közvetlen és közvetett hatásai az egyes iparágakra és a cégekre,
üzleti kilátások, kitörési lehetőségek a válságból,
a cégek infokommunikációs kihívásai.
Total
63
LB
24
50
MB
12
29
56
21 26
1 3,80 0 3,45
17
1 3,63
SB
64
23
11 1 3,84
SMB
63
23
12
0%
Top [4-5]
20%
40%
Mid [3]
60%
Down [1-2]
80%
1 3,81 100%
NT/NV
15. ábra: A válság hatása az iparágra Skálás kérdés, 1=„egyáltalán nem érinti”, 5=„nagyon komolyan érinti” Bázis: összes vállalat
A megkérdezett cégek nagyobbik része [86%] érzékelte a válság hatását az iparágában. A nagyobb vállalatok [különösen az 1 milliárd árbevételt meghaladó nagyságú cégek] kevéssé tartják megrendítőnek, mint a kisvállalkozások. A válság erőteljesebben jelentkezett az építőiparban és a kereskedelemben, ami természetes velejárója az eseményeknek. A gazdasági nehézségek elsőként jellemzően az autóiparban csapódnak le, amit az építőipar követ. A kereskedelem a válság másodlagos áldozata: a visszafogott fogyasztás, a reáliák csökkenő piaca a kereskedőknél koncentráltabban jelentkezik. Emellett a kisebb létszámmal [20 fő alatt] tevékenykedő cégek is kritikusabb helyzetben vannak.
Business Solutions Report © BellResearch
21
Üzleti kihívások és tervezés
Habár világválságok már a XIX. század közepén megjelentek [1857, amerikai bankválság], egy ilyen nagymértékben, gyorsasággal és időben elhúzódóan terjedő jelenség ismeretlen volt eddig a gazdaság szereplői előtt. A válság lecsengése a megkérdezett cégvezetők, döntéshozók szerint is egy tág időhorizonton feszül ki.
60%
37
40%
24 20%
0%
13 1
6
9
11
16. ábra: Iparágukban Ön mikorra prognosztizálja a pénzügyi-gazdasági válság végét? Bázis: összes vállalat
A cégek többsége viszonylag optimistán tekint a jövőbe: minden negyedik vállalat szakembere [24%] úgy véli, már a jövő évben kilábal ágazatuk a válságból, azonban a cégek közel kétötöde [37%] szerint még 2011-ben is a válság hatását fogjuk érezni. A vállalatok negyede [27%] azonban igen pesszimistán vélekedik: szerintük leghamarabb 2012-ben, vagy még annál is később ér véget a válság. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden tizedik vezető elkerülte a válaszadást, ami vélelmezhetően azzal magyarázható, hogy még nem látnak tisztán a helyzetet illetőleg.
Business Solutions Report © BellResearch
22
Üzleti kihívások és tervezés
Összességében mennyire érinti a válság a céget? Romló jövedelmezőség, profit-ráta
48
30
Csökkenő árbevétel
50
24
50
Megtakarítások csökkenése Csökkenő vevő- és megrendelésszám Likviditási [cash-flow] problémák Kintlévőség-behajtási problémák Romló hitelfelvételi lehetőségek
43
18
1 3,47
21
1 3,39
25
27
49
1 3,36
22
23
7
27
3,33 1 3,32
39
31
26
3 3,19
42
27
28
3 3,15
35 0%
Top [4-5]
31
20%
Mid [3]
23 40%
32 60%
10 80%
Down [1-2]
2,98
100%
NT/NV
17. ábra: A válság hatása a cégre Skálás kérdés, 1=„egyáltalán nem jelenik meg”, 5=„nagy mértékben megjelenik” Bázis: összes vállalat
Ágazati szintről vállalati szintre közelítve a válság kevésbé tűnik erőteljesnek: míg az iparágakat tekintve 3,80 átlagponttal értékelték a megkérdezettek a válság hatását, addig a vállalatuk viszonylatában „csupán” 3,47 átlagponttal jellemezték azt az ötfokú skálán. A válság elsődleges hatásai a jövedelmezőség romlásában, az árbevételek és megtakarítások csökkenésében jelentkeztek, amiket párhuzamosan a vevők/megrendelések számának csökkenése kísért. Ezen tényezők együttállása válságspirálba vezette a cégeket: az üzlet visszaesése árbevétel-esést eredményezett, amit a profitráta visszaszorítása révén kívánnak ellensúlyozni a vállalatok. Mindezek mellett még likviditási gondok is jelentkeztek a cégeknél, együttesen a kintlévőségek kezelésének gondjaival. A hitelfelvétel nehezebbé válása is említésre méltó, de a válság megnevezett hatásai közül ezt vélik a legkevésbé erőteljesnek a vállalkozások. Ennek oka részint abban keresendő, hogy a vállalatoknak csak a fele rendelkezik bankhitellel, vagyis jóval kevesebben érintettek a hitelfelvétel során nehézséget generáló kérdésekben.
Business Solutions Report © BellResearch
23
Üzleti kihívások és tervezés
A likviditási problémakört erősíthetik az ügyfelek irányában érvényesített fizetési határidők is: a hosszabb számlakiegyenlítési időtartam a cash-flow egyensúlyát rontja.
11
Total
7
LB
10 8
34
34
33
7
39
32
6 3 5
MB
10
SB
11
10
35
33
6
32
SMB
11
10
34
34
7
31
0%
9
32
20%
39
40%
60%
9
80%
A termék/szolgáltatás megvásárlása után azonnal
15 napon belüli átfutási idővel
15-30 nap átfutási idővel
31-60 nap átfutási idővel
61-90 nap átfutási idővel
90 napon túli átfutási idővel
11
100%
NT/NV 18. ábra: Vállalkozásuk ügyfelei, vevői jellemzően mekkora átlagos átfutási idő alatt fizetnek? Bázis: összes vállalat
A legjobb helyzetben talán azok a cégek vannak, amelyek azonnali fizetést érvényesíthetnek. Értelemszerűen ez ágazatfüggő: az építőiparban gyakorlatilag nem találunk ilyen céget, de ritka ezeknek a megjelenése a szektorok többségében is. Csak a kereskedelem és a szolgáltatások területén ér el jelentős arányt az azonnali fizetés: mindkét ágazat esetében a cégek ötödénél történik pénzmozgás a teljesítéskor. Ezt ugyanúgy magyarázza az ügyfélkör összetétele is: minél inkább a B2C, vagyis a lakossági piac felé történik az értékesítés, annál nagyobb mértékben beszélhetünk azonnali fizetésről. Összességében minden tizedik vállalat az, amelyek ügyfele azonnal rendezi számláját. Kisebb vagy jelentősebb nehézséget tehát a teljesítés és a pénzmozgás időbeni elkülönülése jelent. A cégek harmada [34%] 15-30 napos átfutási idővel jut elvben a kintlévőségeihez, ez az átfutási idő viszont még tolerálható. A hónapnál is hosszabb időtartam a vállalatok több mint kétötödét [43%] érinti.
Business Solutions Report © BellResearch
24
Üzleti kihívások és tervezés
Az „elvi” pénzhez jutás nem tekinthető túlzó megfogalmazásnak: a vállalatok szakemberei a fizetési fegyelem megborulását érzékelik.
Total 2 LB 2 MB 2
1
54
43
8
41
49
2
56
40
SB 2
44
54
0,3
SMB 2
43
54
1
0%
20%
40%
Javul
Változatlan
60%
Romlik
80%
100%
NT/NV
19. ábra: Változás az ügyfelek, vevők fizetési fegyelmében az elmúlt hónapokban Bázis: összes vállalat
Minden második cég [54%] panaszkodott arról, hogy ügyfelei fizetési morálja meggyengült. Ez jobban érinti a kisebb, legfeljebb közepes méretű vállalkozásokat, mint a nagyvállalatokat. Tevékenységi terület szerint legerőteljesebben az építőipari vállalkozások szenvednek ettől a jelenségtől. A fizetési fegyelem megrendülése képezi egyik alapját a jelentősnek hangoztatott körbetartozásoknak, amik a közelmúltban nagy médiavisszhangot kaptak. A híradások többsége az építőipari cégeket nevezte meg a körbetartozások fő szenvedő alanyaként.
Business Solutions Report © BellResearch
25
Üzleti kihívások és tervezés
A likviditás biztosítása különböző mértékben okoz gondot a cégeknek: a nagyobb vállalatoknak kevésbé problematikus a kérdés, a közepes méretű cégeknél már erősebb kihívást jelent, leginkább pedig a kisvállalkozások szenvednek a likviditási problémák kezelésétől.
Total
32
LB
18
MB
35 29 31
SB
34
SMB
33
Top [4-5]
12 38
35 35
20%
2 2,97
42
28
0%
31
40%
60%
Mid [3]
2,51 3 2,72
30
1 3,03
31
2 2,99
80%
Down [1-2]
100%
NT/NV
20. ábra: Jelenleg mennyire jelent cégüknél nehézséget a likviditás biztosítása? Skálás kérdés, 1=„egyáltalán nem jelent nehézséget”, 5=„komoly nehézséget jelent” Bázis: összes vállalat
Minden harmadik vállalat [32%] számára jelentős nehézséget támaszt a likviditás biztosítása, de nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akiknek ez nem ró nagy terhet a működésükre [31%].
Hosszabb fizetési határidőket kérnek Átütemezik a számlák fizetését Hitelfelvétellel Csökkentik a forgóeszköz-igényt Tagi kölcsönt vonnak be Faktoringot alkalmaznak Emelik a saját tőkét Magánszemélyként vesznek fel bankhitelt Magánszemélyektől vesznek fel hitelt Egyéb módon Nincs kintlévőség/nem kezelik NT/NV
4 3 3 1
3 0%
8
11
33 30 28
17 21 20%
40%
60%
80%
100%
21. ábra: Milyen módszerrel / módszerekkel kezeli az Önök vállalkozása a fennálló kintlévőségeit? Bázis: összes vállalat
A kintlévőségek kezelésére a legtöbbet említett módszer gyakorlatilag a cég a saját likviditási nehézségeit próbálja továbbhárítani a beszállítóira, ezzel a beszállítók likviditási kockázatát, végső soron a körbetartozás növekedésének potenciális esélyét Business Solutions Report © BellResearch
26
Üzleti kihívások és tervezés
növelve: a vállalatok harmada igyekszik hosszabb fizetési határidőt kérni és majdnem ugyanennyien [30%] ütemezik át a számlák kifizetését is. Rövidtávú, kisösszegű hitelfelvétellel a vállalatok közel háromtizede kísérli meg áthidalni a problémás időszakokat. A válsággal együtt járó megszorítások a legdrágább erőforrás – az élőmunka – visszaszorítását is magukkal hozták. A cégek harmada [31%] volt kénytelen leépítésekkel csökkenteni a munkaerő-költséget.
Total LB
1
58
41
MB
1
68
31
1
66
33
SB
30
69
1
SMB
31
68
1
0%
20%
40%
Igen
Nem
60%
80%
100%
NT/NV
22. ábra: A válság miatt csökkent cégüknél az alkalmazottak száma? Bázis: összes vállalat
Annak ellenére, hogy a korábbiakban azt láttuk, a nagyobb vállalatok financiálisan kisebb kitettséggel szembesülnek, a munkaerő-bázis tekintetében azonban az látszik körvonalazódni, hogy a cég létszámának növekedésével egyre erőteljesebb az élőmunka-teher csökkentése. Különösen a 201-500 millió forintos árbevételt realizáló, a külföldi tulajdonnal is rendelkező cégek, valamint a több telephellyel működő, illetve a kereskedelemben, továbbá regionális megoszlás szerint az északnyugaton tevékenykedő társaságok azok, amelyek élnek ezzel a fájdalmas megoldással. Egy cég átlagosan 10-11 munkatárstól vált meg a válság kitörése óta. Ezek az értékek természetesen nem feltétlenül köszönnek vissza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiban, hiszen a Hivatal csak a munkaügyi központokban regisztrációra jelentkező állástalanokat veszi számba, így a hivatalos statisztikák akár kisebb munkanélküliséget is kimutathatnak. Jelentkezik tehát egyfajta rejtett munkanélküliség is, amely az állami statisztikákban nem manifesztálódik. Másrészt viszont az elbocsátások nem generálnak automatikusan munkanélküliséget, hiszen az elbocsátott dolgozók nem feltétlenül jelennek meg rögtön a munkaerő-piacon, sőt, ellenkező oldalról nézve, ha meg is jelennek, elképzelhető, hogy rövid időn belül ismét találnak maguknak munkalehetőséget. Összesen több mint 10 ezer cég esetében számolhatunk leépítésekkel, cégenként átlagosan 11 fővel, az év végéig pedig mintegy 5 ezer vállalatnál lehetnek még elbocsátások.
Business Solutions Report © BellResearch
27
Üzleti kihívások és tervezés
A válság természetszerűleg a tulajdonosokban is szemléletváltást hozott. Különösen érdekes ennek a megváltozott gondolkodásformának, a módosult elvárásoknak a kifejeződése a külföldi tulajdonhányaddal bíró cégek esetében.
Cash-flow, likviditás biztosítása
49
Nyereségesség, profitráta
36
Árbevétel
45
32
Beruházási kiadások
44
25 0%
Nő a prioritása
37
13
7 7
19
40%
Nem változik a prioritása
9
16
46 20%
6
60%
10
80%
100%
Csökken a prioritása
NT/NV
23. ábra: A válság hatására a külföldi anyavállalat/külföldi tulajdonos elvárásainak változása Bázis: legalább részben külföldi tulajdonban levő vállalatok
A nemzetközi vállalatok elvárásai legerősebben a likviditás biztosításának irányába mutatnak, legkevésbé jelentősnek pedig a beruházásokkal kapcsolatos igények érzékelhetők. Mindehhez azonban érdemes azt tudnunk, mely kérdésekben érhető tetten legfőként a külföldi tulajdonlás szerepe.
Hosszútávú stratégiai tervezés Beruházások, fejlesztések tervezése
39
35
Éves bevételi és költségtervezés
50
24
Működési-üzemeltetési kiadások tervezése
0%
20%
Kizárólag külföldi döntéshozatal Kizárólag "helyi" döntéshozatal
3
23
3
40%
60%
3 3
56
27
14
3
23
35
45
18
Munkaerő-gazdálkodás
15
32
50
80%
100%
"Helyi szintű" javaslatételi/előkész./vél. jog NT/NV
24. ábra: A külföldi anyavállalat/külföldi tulajdonos beavatkozása a cég működésébe Bázis: legalább részben külföldi tulajdonban levő vállalatok
A stratégia, a beruházások és az éves költségvetés azok a pontok, ahol a külföldi szerepvállalás nagyobb mértékben előtérbe kerül, míg ugyanezen tulajdonosok kevésbé involválódnak az operatív kérdésekben. Ebből egyértelmű vázlatot lehet megrajzolni, ami arra mutat, hogy a stratégiai időtávtól kiindulva, a taktikai döntéseken keresztül az Business Solutions Report © BellResearch
28
Üzleti kihívások és tervezés
operatív lépésekig egyre kevésbé kívánnak maguknak teret a külföldiek. A jelenség természetesen nem lehet meglepő, hiszen a tulajdonos azért választja meg a lokális menedzsmentet, hogy a helyi ismereteket megkövetelő, mindennapos döntések során ne kelljen állást foglalnia, egyben az általa döntéshozatalra delegált vezetés megfelelően képviselje mindazon stratégiai döntéseket, amelyeket a tulajdonosok adott esetben nemcsak egy országra szándékoznak implementálni, de akár egy teljes régiót érintő, nem ritkán lokális konfrontálódást eredményező módon kívánnak kiterjeszteni.
Üzleti kilátások és kitörési pontok A válság ellenére a cégek ötöde [21%] kifejezetten optimistán ítéli meg cégének jelenlegi helyzetét, de nem kerülheti el a figyelmünket, hogy minden harmadik vállalat igencsak borúlátó.
Jelenlegi gazdasági helyzet
21
Gazdasági kilátások 1-2 éven belül
47
31
0%
Top [4-5]
33
48
20%
40%
Mid [3]
0 2,81
18
60%
Down [1-2]
80%
3 3,14
100%
NT/NV
25. ábra: A cég gazdasági helyzetének megítélése Skálás kérdés, 1=„nagyon rossz”, 5=„kiváló” Bázis: összes vállalat
A rövid-középtávú várakozások reménytelibbek: a vállalatoknak már csak ötöde [18%] véli úgy, hogy két éven belül is kritikus lesz a helyzetük és a cégek közel harmada [31%] fest pozitív jövőképet maga elé. A jelenlegi helyzetet kedvezőbbnek látják a külföldi tulajdonossal [is] működő társaságok [3,1 átlagpont], a legmagasabb, 1 milliárd forint feletti árbevétel-kategóriába eső cégek [3,0] és a Pest megyei vállalkozások [3,1]. A jövőt szintén a Pest megyei cégek látják derűsen [3,5], szemben az északkeleti régióval, ahol csak 2,9 pontos átlagértékkel jellemezték a várható gazdasági helyzetet. Az agrárium vállalatai pesszimistán néznek a jövő elé [3,00], szemben a feldolgozóipar [3,31] cégeivel. Árbevétel és létszám tekintetében, ahogy haladunk felfelé az egyes kategóriák mentén, úgy erősödik a gazdasági döntéshozók pozitív prognózisa. A magyar tulajdonú cégek a jövőre vetítve sem annyira optimisták, mint multinacionális társaik. Mindezek tehát azt mondatják, hogy egy cég akkor ítéli meg kedvezően jelenlegi helyzetét és abban az esetben néz várakozón a jövőbe, ha van olyan háttere, ami garantálja számára a biztonságot, legyen az akár magas árbevétel, akár külföldi tulajdon, akár olyan ágazatbeli tevékenység, aminek felfutására lehet számítani.
Business Solutions Report © BellResearch
29
Üzleti kihívások és tervezés
A jelenlegi helyzetnek a pozitív vagy éppen negatív megítélését tényadatokkal alátámasztva az alábbiak körvonalazódnak.
Telephelyek száma Alkalmazottak száma Hazai+export árbevétel Hazai értékesítés árbevétele Export-árbevétel Adózás utáni eredmény Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Beruházási, fejlesztési kiadások Hitelállomány Kintlévőség-állomány
4 6
16 16
8 15 19 18 13 7 17 0%
4%+ növekedés
86 69 40 41 62 45 47 55 60 66 62 20%
Max. ±4%-os változás
40%
3 7 8 34 11 32 11 11 19 29 12 23 11 17 9 16 11 13 15 8 13 17
60%
4%+ csökkenés
80%
100%
NT/NV
26. ábra: A cég működési és gazdasági mutatóinak alakulása 2008-hoz képest Bázis: összes vállalat
A telephelyek száma a válság ellenére is viszonylag stabil, azonban az alkalmazottak számában már érzékelhető negatív elmozdulás: a cégek hatoda több mint 4%-kal csökkentette alkalmazottainak számát 2008-hoz képest. Sikerült még további megtakarításokat elérnie a cégeknek az anyagjellegű és bérjellegű ráfordítások esetében is. A megszorításokkal párhuzamosan azonban az árbevétel – és a cégek vevői körének, piacának ismeretében, értelemszerűen főként a hazai értékesítés árbevétele – csökkent. Annak ellenére, hogy a cégek megvágták költségeiket, az adózás utáni eredményben ezt mégsem tudták érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy a bevételeik kisebb mértékben nőttek, mint amekkora megtakarításokat el tudtak érni, és mindezek nem haladták meg kellő mértékben a ráfordításokat sem.
Business Solutions Report © BellResearch
30
Üzleti kihívások és tervezés
A következő évre gondolva erős bizonytalansági faktorral számolhatunk: a gazdasági vezetők legalább ötöde, de egyes kérdések tekintetében közel harmada még csak becslésekbe sem kíván bocsátkozni arról, miként fognak alakulni jövőre az egyes mutatók.
Telephelyek száma 3 Alkalmazottak száma 6 Hazai+export árbevétel 17 Hazai értékesítés árbevétele 17 Export-árbevétel 9 Adózás utáni eredmény 16 Anyagjellegű ráfordítások 16 Személyi jellegű ráfordítások 17 Beruházási, fejlesztési kiadások 11 Hitelállomány 3 Kintlévőség-állomány 6 0%
4%+ növekedés
77 63 40 39 54 40 47 49 53
57 58 20%
Max. ±4%-os változás
40%
16 16 5 15 11 9 10 10 6
8
60%
4%+ csökkenés
1
20 23 26 28 31 29 26 25 27 30 30
80%
100%
NT/NV
27. ábra: A cég működési és gazdasági mutatóinak várható alakulása 2010-ben Bázis: összes vállalat
A szakemberek döntő többsége azonban közel változatlan állapottal számol, de még így is 10% körüli vagy azt meghaladó azoknak az aránya, akik gazdasági indikátoraik további romlására számítanak. Szerencsére némileg meghaladja ezt azoknak az aránya, akik az egyes mérőszámok tekintetében már javulást remélnek.
Business Solutions Report © BellResearch
31
Üzleti kihívások és tervezés
A várható beruházásokra is hatást gyakorolt a válság: a cégek hattizede nem tervez jelentősebb fejlesztést.
Alaptevékenységet támogató jelentősebb infrastrukturális fejlesztés
21
Járművásárlás
13
Jelentősebb informatikai-távközlési infrastruktúra fejlesztés
14
Ingatlan építése, vásárlása, korszerűsítés
11
Nem várható jelentősebb fejlesztés, beruházás
59
NT/NV
5 0%
20%
40%
60%
80%
100%
28. ábra: Jelentősebb fejlesztések, beruházások 2009-ben [megkezdett vagy várható] Bázis: összes vállalat
A vállalatok ötödénél szerepel a tervekben az alaptevékenységet támogató nagyobb infrastrukturális beruházás és tíz százalékot némileg meghaladó arányban szándékoznak pénzeszközöket elkülöníteni járművásárlásra, infokom-beruházásokra vagy éppen ingatlanra. Várakozásaik alakulását erőteljesen befolyásolják a különböző gazdasági és politikai kockázati tényezők is.
A fizetőképes kereslet csökkenése Politikai, jogi környezet változása Árcsökkentési nyomás az ügyfelek irányából Ügyfelek, vevők nemfizetési kockázata Pénzügyi-hitelezési környezet változása Makrogazdasági változások A nemzetközi/hazai verseny fokozódása Likviditási, cash-flow problémák Ügyfeleik igényeinek változása Költségcsökkentési elvárás a tulajdonosoktól A szakképzett munkaerő megtartása Kapacitáshiány Nincs üzleti kockázat NT/NV
6 5 2 0%
12 9
17
20%
48 44 41 39 35 32 27 25
40%
60%
80%
100%
29. ábra: Üzleti kockázatok 1-2 év távlatában Bázis: összes vállalat
Közel minden második cég számít a kereslet további csökkenésére, és majdnem ugyanennyien tartanak a közelgő választásoktól és a választásokat megelőző-követő Business Solutions Report © BellResearch
32
Üzleti kihívások és tervezés
jogi anomáliáktól. A vállalatok kétötöde az árakra gyakorolt erős nyomást érez az ügyfelek részéről, de egyszerre tart is a vevők fizetési fegyelmének rossz állapotától is. A hitelfeltételek jelentős változása továbbra is figyelmeztető szempontként lebeg a cégek előtt: harmaduk [35%] aggódik a pénzügyi környezet változása miatt. A nemzetközi és a makrogazdasági helyzetre is minden harmadik-negyedik szakember tekint kihívásként és ugyancsak minden negyedik cég érzi a likviditási problémákat jelentősnek. Húsz vállalatból egy nyilatkozott úgy, hogy nincs olyan üzleti kockázat, amitől cégének tartania kellene, azonban a mai gazdasági helyzetben feltehetőleg nagy bátorság ilyen véleményt megfogalmazni egy gazdasági szakember részéről. A fentiek miatt fontossá válik tehát, hogy kitörési pontokat keressenek a vállalatok.
Új ügyfelek keresése a jelenlegi piacon Új piaci szegmensek meghódítása Szorosabb ügyfélkapcsolat Pályázati források igénybevétele Jobb minőségű termékek/szolgáltatások Új üzleti területen való megjelenés Árcsökkentés K+F Felvásárlás, akvizíció Egyéb Nem látnak semmilyen lehetőséget NT/NV
3 0,1 3 0%
64
39 38
25 20 16 14 10
13 20%
40%
60%
80%
100%
30. ábra: Az árbevétel növelésének lehetőségei a cégnél Bázis: összes vállalat
A cégek kétharmada [64%] ilyen lehetőségnek látja, hogy a jelenlegi piacain új ügyfeleket keressen, a vállalatok kétötöde számára viszont új szegmensek feltérképezése és meghódítása vált fontossá. Az ügyfélkapcsolat szorossága az ügyfelek megtartására irányuló törekvést támogatja, ezért kezdi erősíteni ügyfélkapcsolati rendszerét a cégek négytizede. Minden negyedik vállalkozás szeretne igénybe venni különböző pályázati lehetőségeket, támogatásokat és minden ötödik vállalat a termék- és szolgáltatás-fejlesztésre összpontosítja energiáit. A vállalatok hatoda megpróbál a profiljától eddig eltérő területeken is megjelenni, hetedük pedig árcsökkentéseket tervez végrehajtani. A cégek hetede-nyolcada azonban sajnálatos módon semmilyen lehetőséget sem tart kitörési pontnak.
Business Solutions Report © BellResearch
33
Üzleti kihívások és tervezés
A kiugrási lehetőségek mellett elengedhetetlenné vált, hogy a vállalkozások növeljék a hatékonyságukat, racionalizálják a működésüket.
Működési és rezsiköltségek visszafogása Béremelés elhalasztása, jutalom elmaradása Beruházások visszafogása Létszámstop, távozók belülről pótlása Képzések, HR-hatékonyság növelése Elbocsátások Bércsökkentés, teljesítménybér Munkaidő-csökkentés, leállások Outsourcing, kiszervezések Nyugdíjazások Egyéb Nem látnak semmilyen lehetőséget NT/NV
1
7 5 4
0%
14 14 13 12
32 28
40
60
12 20%
40%
60%
80%
100%
31. ábra: A hatékonyság javításának lehetőségei a cégnél Bázis: összes vállalat
Ezt a racionalizálást elsősorban az operatív működési költségek leszorításában látják, aminek része sajnos a bérjellegű költségek és a beruházások visszafogása is. A cégek több mint negyede zárkózik el új munkaerő felvételétől vagy próbálja a kiesett munkaerőt a cégen belülről pótolni, ezzel azonban növeli a gyakran eddig is túlfoglalkoztatott munkatársak leterheltségét. A munkatársak azonban ennek ellenére sem merik megkockáztatni az ellenállást, hiszen az elbocsátás vagy a bércsökkentés, munkaidő-korlátozás mind fenyegetettséget jelentenek számukra. Érdemes azonban előre gondolkodnia a cégeknek a válságot követő időszakon is: a gazdaság fellendülésének már a kezdetén meg fognak jelenni a munkáltatók a munkaerőpiacon, hiszen az elbocsátások következtében már most erőforrás-hiánnyal küzdenek. A munkakínálat bővülése pedig jelentős elvándorlási hullámot indíthat be, ezért a vállalkozásoknak már most ki kell dolgoznia azokat a stratégiákat, amelyekkel a jól képzett, minőségi munkaerőt megtarthatják, esetleg bővíthetik. Tudatos és proaktív lépésnek tekinthetjük tehát a HR-hatékonyság növelésére beindított képzéseket, amelyekkel a vállalatok 14%-a él is. Nyolc vállalkozásból egy azonban úgy tartja, semmilyen lehetőség nem adott számukra ahhoz, hogy növekedjen cégük hatékonysága.
Business Solutions Report © BellResearch
34
Üzleti kihívások és tervezés
Nem tűnik elegendőnek azonban, hogy egy vállalkozás egyedül önmaga próbáljon kitörni a bajból. Ha a vállalkozások úgy érzik, nincs meg az alkalmas jogi/gazdasági, de mindenekelőtt vállalkozásbarát környezet, akkor intenzívebb állami beavatkozást, kezdeményezést követelnek meg.
Adócsökkentés A forintárfolyam stabilitásának elősegítése Jogszabályi környezet egyszerűsítése Szabályozás a körbetartozások kezelésére Adminisztratív terhek csökkentése Beruházásösztönző pályázatok Növekvő állami megrendelések, beruházások Hazai szállítók preferenciája állami beszerzéseknél Foglalkoztatási támogatások Hitelhez való jutás elősegítése, hitelgarancia Uniós pályázatok egyszerűbb adminisztrációja Kedvezményes állami hitelek Exporttámogatás K+F tevékenység aktívabb támogatása Devizahitellel rendelkező cégek támogatása Egyik sem lenne hasznos NT/NV
7 7 7 4 2 1 4 5 0%
42
25 21 20 19 17 13 12
20%
40%
57
60%
80%
100%
32. ábra: A piacszabályozás legfontosabb állami eszközei Bázis: összes vállalat
A legnépszerűbb ezen intézkedések közül az adócsökkentés, amit a forint stabilitásának biztosítása követ. Az adócsökkentés természetesen mindig a legmagasabb elvárások között szerepel, a forint stabilitásának kérdése azonban csak a tavaly októbertől idén márciusig terjedő időszak miatt került a figyelem középpontjába. A forint gyors és jelentős leértékelődése nagy terheket rótt a gazdaságra és a lakosságra egyaránt. A Monetáris Tanács piacvédelmi intézkedései mára úgy tűnik, meghozták a kívánt hatást, ugyanis a hazai valuta stabilizálódni látszik. Állandó és folyamatos probléma a túlszabályozottság, a bonyolult jogi feltételrendszer, a nehezen követhető adózási előírások. Ezek emelik a harmadik legkívánatosabb állami intézkedéssé az egyszerűsített jogszabályi környezetet. Ezzel összefüggésben érdemes kitérni az adminisztratív terhekre is, amelyek nagy, sokszor követhetetlen feladatokat rónak a vállalkozásokra. A BellResearch megvásárolható kutatása: „A mikrovállalatok és KKV-k pénzügyi igényei” című tanulmánysorozat rámutatott arra, amit a jelen vizsgálat során is igazoltunk, nevezetesen a körbetartozások problémakörére. A körbetartozás gyakorlatilag egész ágazatokat sodorhat a fennmaradás veszélyeztetettjei közé [ld. építőipar], ezért nem alaptalan elvárás ennek kezelése. A fenti elvárások sorában ennél a pontnál húzódik egy határvonal, ami azt jelzi, hogy a cégek elsősorban nem az államból próbálnak megélni, nem az állam anyagi segítségére vágynak. A vállalkozások főként olyan segítséget várnak el a mindenkori kormányzattól, amely segítség a működési feltételeket biztosítja. A „forintosított” segítségre, vagyis támogatásra, állami megrendelésre, kedvezményes hitelekre stb. csak másodlagos megoldásként tekintenek.
Business Solutions Report © BellResearch
35
Üzleti kihívások és tervezés
A válság folyományaként jelentkezhet bizonyos területek, folyamatok szerepének átértékelődése. Összességében azt látjuk, hogy egy vállalkozás életében gyakorlatilag nincs olyan terület, amelyre ne róna nagyobb terhet a válság.
29
Alaptevékenység
39
Értékesítés Ügyfélszolgálati tevékenység
15
Pénzügy-számvitel-kontrolling
13
0%
Felértékelődik a szerepe
2 6
73
3 81
24
91 20%
40%
Nem változik a szerepe
14 23
88
3
10 24
69
6
HR, személyzeti ügyek
3
80
14
Informatika, távközlés
4 5
72
10
K+F
4 3
57
23
Beszerzés
5 2 54
33
Marketing
Adminisztráció, titkárság
65
33 60%
80%
Leértékelődik a szerepe
100%
NT/NV
33. A válság hatására az egyes területeknek, üzleti folyamatoknak mennyiben változik a szerepe, súlya cégüknél? Bázis: összes vállalat
Elenyésző azon cégek aránya, amelyek egyes területeiket háttérbe szorítanák a válság hatására, sőt, ott ahol nagyobb súlyt kapnak a folyamatok, szinte minden területet érint a válság, bár különböző mértékben. A csökkenő árbevételek miatt elsősorban az értékesítés kap nagyobb szerepet, amit a marketing erősebb támogatásával kívánnak realizálni. Az alaptevékenységre is fokozott hangsúlyt helyeznek a cégek, ezt pedig a költségek növekedése következtében a beszerzés fókusza követi. Legkevésbé az adminisztráció vált kitetté, mégis elmondható, hogy szinte minden egyes terület erőteljesebb figyelmet kap. Az erőteljesebb figyelem azonban nem jár együtt magasabb költségvetéssel is, inkább a hatékonyság-fejlesztésre koncentrálnak a cégek.
Business Solutions Report © BellResearch
36
Üzleti kihívások és tervezés
Kihívások az infokommunikáció területén A Business Solutions Report tanulmánysorozat további kiadványai elsősorban az infokommunikáció témakörén keresztül közelítik meg a hazai vállalatokat és azért, hogy egységes képet kapjunk a hazai társas vállalkozások egészéről, jelen tanulmánynak is célkitűzése, hogy képet adjon a vállalatok informatikai és telekommunikációs helyzetéről, elsősorban a globális, stratégiai kérdéseket előtérbe helyezve. A következő fejezet e célnak rendelve mutatja be mindazon jelentősebb kihívásokat, amelyekkel a gazdasági társaságok az infokommunikáció területén szembesülnek.
Total LB
10
75
12
5 2
65
28
3
MB
13
SB
12
75
10
3
SMB
12
75
10
3
0%
8 1
78
20%
40%
60%
80%
100%
Stratégiai terület Az alaptevékenységet támogató, de nem stratégiai terület Elhanyagolt, marginális terület 34. ábra: Az infokommunikáció általános szerepe a cégnél Bázis: összes vállalat
Az infokommunikáció inkább kiszolgáló szerepet tölt be a cégeknél, mintsem a stratégia részét képezi – vélik legtöbben a gazdasági döntéshozók közül, hiszen négy válaszadóból három nyilatkozott így [75%]. A nagyobb vállalatoknál kiemeltebb szerepet játszik az IT, aminek magyarázata a szervezet méretében, informatikai komplexitásában rejlik, valamint abban, hogy a szolgáltatás/termék előállításának folyamatát jelentős mértékben ICT komponensek valósítják meg. A kisebb cégeknél ez sokkal kevésbé érzékelhető. A nagyvállalatok több mint negyedénél [28%] kerül elő az informatika stratégiai területként, szemben a kis-közepes cégeknél, ahol ez az arány körülbelül minden nyolcadik vállalkozás esetében jelentkezik [12-13%]. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e valamilyen látens belső ellentét, esetleg félreértelmezett szerep a felsővezetők eltérő szakterületein belül. Ehhez hívhatjuk segítségül a Magyar Infokommunikációs Jelentés [Hungarian ICT Report] című tanulmánysorozatot, amelyet a BellResearch évről-évre elkészít azzal a szándékkal, hogy a hazai infokommunikációs piac teljes egészéről átfogó képet nyújtson. Az ICT Report az informatikai/távközlési döntéshozók véleményét tükrözi, akik valamivel magasabb arányban tartják stratégiai területnek az IT-t [17%], mint a gazdasági döntéshozók, különösen pedig a közepes méretű [21%] és nagyvállalati [39%] szegmensben. Ez részint nem meglepő, másrészt viszont elgondolkodtató. Nem okoz meglepetést annyiban, hogy az informatikai vezetők részéről ez a vélekedés a tevékenységük egyfajta önigazolása. A másik oldalról tekintve azonban felmerülhet bennünk a kérdés: vajon nem keletkezett-e kommunikációs rés ezen cégek menedzsmentjében? Ismerik-e pontosan a vállalatok döntéshozói a cég stratégiáját, az egyes szervezeti egységek helyét a stratégiában? Mivel mind a jelen kutatás, mind pedig az ICT Report reprezentatívan képezi le a hazai vállalatok vizsgált szegmenseit, ezért bátran Business Solutions Report © BellResearch
37
Üzleti kihívások és tervezés
kijelenthetjük, hogy a cégeknek hasznára válhat egy – a stratégia kommunikációját és beépítését nyomon követő – feltáró vizsgálat. A kérdés további értelmezéséhez látnunk kell azt is, hogy a stratégián túlmutatóan, de természetesen annak részeként, milyen kép él az informatika hasznáról, hatékonyságáról, fontosságáról a vállalatok irányítói fejében.
…egyre növekvő fontosságú terület
55
26
16 3 3,54
…versenyképességet növelő tényező
48
32
17
4 3,46
…a gazdálkodás hatékonyságát növelő tényező
47
31
19
3 3,39
22
3 3,17
…az általános működési költségeket csökkentő tényező
37
…a munkatársak elégedettségét növelő tényező
35 0%
Top [4-5]
Mid [3]
20%
37 36 40%
24 60%
Down [1-2]
80%
5 3,11 100%
NT/NV
35. ábra: Mennyire ért egyet azzal az állítással, hogy egy fejlett infokommunikációs környezet az Önökéhez hasonló vállalatoknál…? Skálás kérdés, 1=„egyáltalán nem ért egyet”, 5=„teljes mértékben egyetért” Bázis: összes vállalat
A szakemberek többségének vélekedése szerint [55%] az infokommunikáció egyre fontosabb szerepet kap, lévén, hogy versenyképességet és hatékonyságot növelő tényező. Ez utóbbi két állítással a megkérdezett döntéshozók közel fele erőteljesen egyetértett. Kevésbé tartják azonban költségcsökkentőnek az informatikát és még kevésbé a munkatársi elégedettséget növelő tényezőnek, azonban még e paraméterek mentén is magas egyetértéssel találjuk magunkat szemben [rendre: 3,2 és 3,1 átlagpontok]. Kitekintésként térjünk vissza az ICT Reportban nyilatkozó IT döntéshozók véleményére. Ugyanezen kérdésekre elsőként az tűnik ki, hogy az informatikai szakemberek a fenti tényezők mindegyikét valamivel magasabb átlagpontokkal értékelték, ami az előzőekhez részben hasonlóan nem meglepő, mivel ők a saját szakterületüket természetszerűleg följebb pozícionálják, mint más területek – jelen esetben a gazdasági-pénzügyi vezetés – döntéshozói. Másodsorban viszont az informatikai vezetők is a fenti sorrendet vázolták fel, csupán a versenyképesség és hatékonyság szempontjai cseréltek helyet.
Business Solutions Report © BellResearch
38
Üzleti kihívások és tervezés
Az informatika stratégia szerepe és e szerepet részint meghatározó tényezők relevanciájának taglalása után a kézzelfoghatóbb, keményebb adatok felé fordulva megvizsgáljuk, hogy a vállalatok milyen mértékben és formában tervezik meg az informatikára fordítandó kiadások nagyságát. Ezek a kérdések a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményeit is felhasználva kerülnek tárgyalásra.
Total 10+
12
LB
65
MB
31
SB
7
SMB
11 0%
20%
40%
60%
80%
100%
36. ábra: Készül-e cégüknél informatikai költségvetés, azaz olyan terv, amelyben meghatározzák az informatikára fordítandó kiadások nagyságát? Bázis: legalább 1 PC-vel rendelkező vállalatok [Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2009]
Dokumentált informatikai költségvetést a vállalatok mindössze nyolcada [12%] készít, tehát a cégek döntő többsége tehát nem tervezi meg előre informatikára fordítandó kiadásai nagyságát. A kiadások tudatos tervezése a vállalatméret növekedésével egyre gyakoribb. A nagyvállalati ügyfélkör mintegy kétharmada [65%], a középvállalati ügyfélkör közel harmada [31%], a kisvállalatoknak 7%-a készít írott tervet várható informatikai kiadásairól. A tudatos költségtervezés elhanyagolása magyarázható a kisvállalati ügyfélkör kisebb informatikai beruházásaival, az alacsonyabb, legtöbbször házon kívüli informatikai kompetenciákkal és a jellemzően ad hoc döntéshozatallal. A költségvetés többnyire magában foglalja a beruházási, fejlesztési költségeket [88%], illetve a működéssel összefüggő folyamatos kiadásokat is [85%]. Az IT működéshez kapcsolódó szolgáltatások költségét az informatikai költségvetéssel rendelkező cégek 58%-a, a házon belüli IT munkaerő költségét pedig csupán 39%-a veszi figyelembe a tervezés során, ami jól érzékelteti, hogy a belső erőforrások és azok járulékos költségvonzatával csak kevesen számolnak. Ez a tény különösen az outsourcing szolgáltatások terjedése szempontjából jelent visszatartó erőt. A költségvetés összeállítása a tudatosabb cégek 72%-ánál a szervezetek, szervezeti egységek igényeinek előzetes felmérése alapján történik. Az IT költségvetési tervvel rendelkező vállalatok fele [49%] bázisszemléletű módszert alkalmaz, azaz az előző évi kiadások nagyságát veszi alapul. Külső segítség [pl. szakértő, tanácsadó, informatikai cég] bevonása kis szerepet játszik, kb. 6-7% vesz igénybe ilyen jellegű támogatást. A finanszírozás forrásai szinte kizárólag a saját pénzeszközöket jelentik [98%], elenyésző a külső források bevonása. Pályázatokból, támogatásokból [is] mindössze 6% nyeri az IT kiadásokhoz szükséges összegeket.
Business Solutions Report © BellResearch
39
Üzleti kihívások és tervezés
AZ IT és telekommunikációs infrastruktúra finanszírozása éves szinten idén összesen közel 365 milliárd forintot emészt fel a legalább 10 fős társas vállalkozásoknál. Infokommunikációs kiadások, nettó, mFt/év Total 10+
LB
MB
SB
SMB
Fix telefónia
34 105
12 639
9 185
12 281
21 466
Mobiltelefónia
63 554
20 289
16 298
26 966
43 264
Internethozzáférés-szolgáltatás
16 067
3 119
5 022
7 925
12 947
Adatátviteli szolgáltatások
23 813
14 908
5 229
3 676
8 905
Informatika
227 446
152 469
46 518
28 460
74 977
Összesen
364 985
203 424
82 252
79 308
161 561
2. tábla: Infokommunikációs kiadások Bázis: összes vállalat [Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2009]
Ennek a napi egymilliárd forintnak háromötödét [62%] fordítják informatikai kiadásokra a cégek, ötödét [17-18%] a mobilszolgáltatásokra, tizedét [9%] fix telefonra.
Fix telefónia 34 105 mFt 9%
Mobiltelefónia 63 554 mFt 18%
Internethozzáférés szolgáltatás 16 067 mFt 4% Adatátviteli szolgáltatások 23 813 mFt 7%
Informatika 227 446 mFt 62% 37. ábra: Infokommunikációs kiadások megoszlása [mFt] Bázis: összes vállalat [Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2009]
A legkisebb részarányt az internet-szolgáltatás képviseli a maga 4%-os részesedésével, ezt pedig az adatátviteli szolgáltatások 7%-a előzi meg.
Business Solutions Report © BellResearch
40
Üzleti kihívások és tervezés
Az elmúlt hétéves időszakban az infokommunikációs kiadások folyamatos emelkedését tapasztalhattuk egészen a 2007-es „csúcsévig”, amikortól egy enyhe mértékű visszaesés látszik a piacon.
500 000 400 000 300 000 200 000 100 000
259 251 135 402 123 849
287 651 153 555 134 096
343 347
309 549
200 862
172 985
142 486
136 564
386 266
375 908
364 985
240 602
233 261
227 446
145 664
142 648
137 538
0
Távközlés összesen
Informatika összesen
Mindösszesen
38. ábra: Infokommunikációs kiadások alakulása [mFt] Bázis: összes vállalat [Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2009]
Főként a nagyvállalati szegmens költései csökkentek, elsősorban a szolgáltatások igénybevételének volumenei révén. Ennek hátterében a legnagyobb méretű vállalatok [LB szegmens] csökkenő számossága, a növekvő IT-hatékonyság, és a versenyben a szegmens javuló alkuerejéből adódó alacsonyabb árak állnak. A 2004. évtől elkezdett nyílni az „infokom-olló”, ami abban jelentkezett, hogy a telekommunikációra fordított kiadások közel azonos szinten mozogtak, vagyis beálltak egy évi 140 milliárd forint körüli értékre, az informatikára azonban egyre többet költöttek a cégek két évvel ezelőttig. Az informatikai kiadások mellett 2007-től a távközlési költések is csökkenést mutatnak, jóllehet, ez kevésbé „látványos” mértékű. A telekommunikációs költéseken belül jellemzően a fixtelefon-kiadások esnek meredeken.
Business Solutions Report © BellResearch
41
Üzleti kihívások és tervezés
Hasonló tendencia látszik folytatódni, ha a gazdasági szakemberek véleményét nézzük.
Total 2
8
LB
3
8
MB
3 7
72
9
64
11
72
4 4 9
4
11
6 3
SB 2
8
73
9
4 4
SMB 2
8
72
9
4 4
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Lényegesen többet, mint 2008-ban Valamivel többet, mint 2008-ban Nagyságrendileg ugyanannyit, mint 2008-ban [±4%] Valamivel kevesebbet, mint 2008-ban Lényegesen kevesebbet, mint 2008-ban NT/NV 39. ábra: A tavalyi évhez képest 2009-ben összesen mennyit költ cégük informatikára és távközlésre? Bázis: összes vállalat
A gazdasági döntéshozók többsége [72%] ugyan úgy látja, hogy nem lesz jelentős változás költéseik idei alakulásában, mégis, ha a stagnálástól eltekintünk, akkor inkább enyhe megtorpanás látszik, mivel a kevesebbet költők aránya valamelyest magasabb [13%], mint azon cégeké, amelyek nagyobb kiadásokkal számolnak idén [10%]. A fővárosi cégek között némiképp magasabb azoknak az aránya, akik többet költenek idén [15%], de ugyanúgy felülreprezentáltak a kevesebbet költők között is [18%]. Az összes vállalkozás azon tizede, akik úgy nyilatkoztak, hogy az idei költségvetésük magasabb a tavalyihoz képest, leggyakrabban a hatékonyság-növelés igényével indokolták ezt [44%]. A konkretizált érvek közül másodikként a biztonságra való fokozott törekvés jelent meg [24%], azt követve az IT rendszer átszervezése került elő [23%]. A gyakoribb indokok között szerepelt még a jobb ügyfélkiszolgálás érve [21%]. Ezzel szemben a kevesebbet költők főként korábbi nagy beruházásokra hivatkoztak [43%], és minden harmadik válasz mögött a válság ténye [32%], a kedvezőtlen gazdasági helyzet [29%] állt. A válság áll a hátterében azon érvnek is, hogy az infokommunikációs kiadásokat megszorító társaságok közül minden ötödik a létszámcsökkentés miatt vágja meg idei költségvetését.
Business Solutions Report © BellResearch
42
Üzleti kihívások és tervezés
A jövő évi helyzet azonban valószínűleg nem romlik az ideihez képest.
Total 1
12
66
5 1
14
LB 2
13
64
7 3
12
MB
12
2
66
7 3
10
SB 1
12
66
51
15
SMB 1
12
67
5 1
14
0%
20%
40%
60%
80%
Lényegesen többet, mint idén
Valamivel többet, mint idén
Nagyságrendileg ugyanannyit, mint idén [±4%]
Valamivel kevesebbet, mint idén
Lényegesen kevesebbet, mint idén
NT/NV
100%
40. ábra: Jövőre, azaz 2010-ben az ideihez képest mennyit költ majd cégük informatikára és távközlésre? Bázis: összes vállalat
Némiképp magasabb arányban terveznek nagyobb költéseket jövőre és csökken azoknak a hányada is, akik további megszorításokat helyeztek kilátásba az infokom kiadásaikat illetően, azonban ez elbizakodásra semmiképp nem adhat okot, hiszen egy jelentős bizonytalansági tényezővel kell kalkulálnunk: míg az idei esztendő esetében a kérdéstől kitérő gazdasági szakemberek csak 4%-os részarányt képviseltek az összes megkérdezettből, addigra ez az arány 14%-ig kúszott fel a jövő évre adott becslésekkor. Ez arra utal, hogy a gazdasági vezetők fejében még nem körvonalazódott a kép, adott feltételrendszertől függ majd az IT költségvetésük.
Business Solutions Report © BellResearch
43
Üzleti kihívások és tervezés
Az infokommunikációs költségvetéstől a következőkben elkanyarodunk az informatikai szervezet működését vizsgáló irányba.
IT stratégia összehangolása az üzleti stratégiával Infokommunikációs kiadások csökkentése IT szervezet hatékonyságnövelése Beszállítói kapcsolatrendszer racionalizálása Bevételnövelést hozó vállalati stratégiák IT megoldásai Üzleti prioritásokkal harmonizáló IT projektek előkészítése
7 5 4 3 0,1 4
Infokommunikációs feladatok kiszervezése Üzleti prioritásokkal nem összehangolt IT projektek leállítása IT szervezet létszámának csökkentése Az IT rendszer megfelelő működtetése, karbantartása Egyéb Nincs ilyen NT/NV
0%
18 16 12
35 30
45
14 20%
40%
60%
80%
100%
41. ábra: Az informatika felelős szakmai vezetőjével szemben megfogalmazott elvárások a cégnél Bázis: összes vállalat
Minden munkatárs – különösen a top menedzsment – felé megfogalmazódnak bizonyos elvárások a kolléga tevékenységét illetőleg. Ezzel a cégek szinte mindegyike él, azonban érdekes, hogy a vállalatok 4%-ában még sincsenek ilyen jellegű explicit elvárások, azzal együtt, hogy további 14% gazdasági vezetőinek nincs rálátása ezen teljesítménybeli igényekre. Az elvárások hiánya gyakorlatilag csak a kis cégeknél jelentkezik, a gazdasági döntéshozó célirányos tájékozottságának hiánya azonban mindegyik szegmensben tetten érhető. A legfontosabb elvárás az IT és az üzleti stratégia összehangolására, az IT stratégia frissítésére terjed ki, amit a racionalizálások megfogalmazása követ az infokommunikációs kiadások csökkentésén és az informatikai szervezet hatékonyságának növelésén keresztül. Fontosnak látják még a gazdasági vezetők, hogy az IT menedzserek racionalizálják a beszállítói kapcsolatokat, különösen a beszerzések paraméterei mentén, amellett, hogy megfelelő informatikai stratégiát dolgozzanak ki a bevétel-növekedést hozó vállalati stratégiákra és harmonizálják ezzel párhuzamosan előkészítve a megváltozott üzleti prioritásokhoz igazodó IT projekteket.
Business Solutions Report © BellResearch
44
Üzleti kihívások és tervezés
Az informatikai vezetőnek – amellett, hogy jó szakembernek kell lennie – a cégvezetéshez és a vállalati stratégiához való lojalitásról kell számot adnia.
73
Aktív kapcsolatban van a cég üzleti vezetőivel
14 2 11
4,27
Azonosulni képes a cég hosszútávú stratégiai céljaival, érdekeivel
70
15
4 11
4,18
Jó rálátása van a cég teljes üzletmenetére
68
18
4 10
4,14
Kellő kezdeményezőkészséggel és üzleti hozzáállással rendelkezik
67
18
4 10
4,03
6
14
4,02
9
12
3,85
Inkább a cég, mintsem az IT csapat érdekeit képviseli
63
Proaktív szerepet vállal a cég bevétel- és hatékonyságnövelő stratégiáinak megvalósításában
57 0%
Top [4-5]
17
Mid [3]
22
20%
40%
Down [1-2]
60%
80%
100%
NT/NV
42. ábra: Cégük informatikai menedzsmentjére, az első számú szakmai informatikai döntéshozóra mennyire illenek a következő állítások? Skálás kérdés, 1=„egyáltalán nem”, 5=„teljes mértékben” Bázis: összes vállalat
A gazdasági döntéshozók túlnyomórészt úgy látják, hogy az IT vezető tevékenységében megvalósul ez a fajta elkötelezettség. Az informatikai vezető egyrészt szoros kapcsolatban van a cég üzleti területeinek menedzsereivel, másrészt azonosulni is képes a vállalat stratégiájával. Fontos kiegészítés, hogy az elkötelezettség erőteljesebb a cég egésze, mintsem az informatikai csapat felé. Mindezek együtt azért sem elhanyagolható szempontok, mert szakembernek és vezetőnek/döntéshozónak gyakran kettős szerepben kell feltűnnie: egyfelől a csapatának érdekeit is képviselnie kell, azonban a döntéshozói szinten elsősorban a vállalat egészével kell azonosulnia, még abban az esetben is, ha az ő közvetlen kollégái, beosztottai, esetlegesen a társosztályok munkatársai számára ez negatív hatást gyakorol. Ha egy felsővezető elzárkózik attól, hogy elfogadja, kövesse és alkalmazza a stratégiai szinten meghozott döntéseket és cselekvési terveket, akkor a kiváló szakmaisága ellenére sem feltétlenül ideális személy ebben a pozícióban. A gazdasági döntéshozóktól az informatikai vezetők összességében jó értékelést kaptak, de hasznára válhat a cégeknek, ha megvizsgálják saját szervezeti működésüket, feltárva ezzel az esetlegesen kritikus pontokat.
Business Solutions Report © BellResearch
45
Üzleti kihívások és tervezés
Egy informatikai fejlesztésnek, egy összetett projektnek különböző előírásai vannak, amelyek végső soron mind a stratégiához való igazodást írják elő.
A belső működési hatékonyság növelése Költség-megtakarítás
27 25 25 24 22 17 13 8 6 6
Hibalehetőségek minimalizálása, adatbiztonság Üzleti folyamatok automatizálása Értékesítési folyamatok támogatása Üzleti folyamatok átláthatóságának megteremtése Termékfejlesztés új felatainak kiszlgálása Beszerzési folyamatok támogatása Anyacég rendszer- és alkalmazás-követelményei Új telephelyek/üzletágak/divíziók igényének ellátása Egyéb NT/NV
0%
40
20%
56
40%
60%
80%
100%
43. ábra: A szervezet egészét érintő komplex informatikai projektek fejlesztési prioritásait meghatározó tényezők Bázis: összes vállalat
Az IT-fejlesztések során ilyen elvárások a belső működési hatékonyság növelése, valamint a költségmegtakarítás, mint a két legfontosabb igény a menedzsment és a tulajdonosok részéről. További elvárások, hogy minimalizálják az informatikai rendszerben keletkező hibák lehetőségét, növelve ezzel az adatbiztonságot. Az üzleti folyamatok automatizálása különösen most, a nehéz gazdasági helyzetben manifesztálódik, ugyanis az algoritmizált tevékenységekkel a jelentős költségtényezőt kitevő élőmunka-terhet lehet visszaszorítani. Nem elhanyagolható az sem, hogy az üzleti folyamatok megfelelően transzparensek legyenek és fontos, hogy az informatikai infrastruktúra megadja az elvárt támogatást akár az értékesítési folyamatoknak, akár a termék/szolgáltatásfejlesztésnek, akár a beszerzésnek.
Business Solutions Report © BellResearch
46
Üzleti kihívások és tervezés
A fejlesztések elé az esetek többségében akadályok gördülnek, azonban mégis úgy tűnik, vannak szerencsésebb vállalatok, amelyeknél az informatikai fejlesztéseknek semmi sem állhat az útjába: minden negyedik cég vélte úgy, hogy gond nélkül kivitelezhető egy-egy IT-fejlesztés.
56
Rendelkezésre álló büdzsé Projekt belső emberi erőforrás-igénye
7 6 6 5 4 4 3 5
Beruházások megtérülésének rossz megítélése Partnerek infrastrukturális elmaradottsága Szervezeten belüli eltérő érdekek Szervezeten belüli infrastrukturális különbségek Informatikai szakemberek hiánya Szervezetméretből fakadó rugalmatlanság Beszerzési folyamat komplexitása Egyéb
11
27
Nincs ilyen / nincsenek akadályozók
3
NT/NV
0%
20%
40%
60%
80%
100%
44. ábra: A jelentősebb informatikai fejlesztések főbb akadályai, korlátjai a cégnél Bázis: összes vállalat
Aki mégis úgy nyilatkozott, hogy vannak a fejlesztéseknek gátjai, nem meglepő módon főként a költségkeretet nevezte meg akadályként. Csekély mértékben vélték úgy, hogy a rendelkezésre álló humánerőforrás miatt nem tudnak fejlesztéseket megvalósítani vállalatuknál és szinte elhanyagolható bármilyen egyéb – főként szervezeti – kérdés.
Business Solutions Report © BellResearch
47
Üzleti kihívások és tervezés
Miután az akadályok elhárultak az infokom fejlesztések útjából, még egy végleges és örök érdekellentéttel kell megküzdenie a cégeknek: szakmaiság kontra anyagiak.
Total
46
LB
43
MB
48
6
52
4 2
49
49
SB
45
48
7
SMB
46
48
6
0%
20%
40%
Inkább a pénzügyi terület a meghatározó
60%
80%
Inkább a szakmai terület a meghatározó
100%
NT/NV
45. ábra: Pénzügyi vs. szakmai szempont szerepe a cég jelentősebb informatikai beruházásaiban Bázis: összes vállalat
A két szempont úgy tűnik, kiegyenlített versenyt folytat egymással a vállalatok összességét tekintve. Minden második cég gazdasági döntéshozója látja úgy, hogy a szakmai terület a fejlesztések meghatározója és ugyanennyien vélik azt, hogy alapvetően pénzügyi döntéshozatal történik. Ismét érdemes a másik oldalt is megkérdezni erről, nevezetesen azt megnézni, hogyan vélekedtek a kérdésről az informatikai vezetők a Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatási eredményei szerint. Újfent nem meglepő, hogy az informatikai döntéshozók kissé eltérően látják a helyzetet: csupán egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy a szakmai terület erősebb. Ez azonban természetes jelenség, hiszen egy infokommunikációs fejlesztés sokkal komplexebben jelenik meg egy informatikus szakember fejében, mint annak a gazdasági vezetőnek a gondolataiban, aki csak azt látja, hogy a fejlesztésnek bizonyos részletei ár-érték arányukban nem állnak összhangban. Az azonban mindenképpen kedvező, hogy az informatikai döntéshozók sem látják annyira borúsan szakmaiságuk helyzetét és relatíve gyakran érzik azt, hogy az ő szempontjaik kerülnek előtérbe.
Business Solutions Report © BellResearch
48
Üzleti kihívások és tervezés
A különböző cégek eltérő stratégiákat alkalmaznak az informatikai beruházások költségvetési konstrukcióira az egyszeri, nagyobb, ám később alacsonyabb folyamatos költségű beruházástól a kisösszegű egyszeri beruházáson keresztül az induló beruházások nélküli, de folyamatos díjú fejlesztésekig.
Jelenleg
39
2-3 éven belül
37
0%
20%
41
15
40
40%
60%
16
80%
6
7
100%
Egyszeri nagyobb volumenű beruházási igény, folyamatos költség nélkül Kisebb volumenű beruházási igény, folyamatos költség Nincs egyszeri beruházási igény, csak folyamatos költség NT/NV 46. ábra: Informatikai fejlesztések-beruházások esetén preferált konstrukciók Bázis: összes vállalat
A cégek viszonylag kiegyenlítetten választanak a nagyobb vagy kisebb összegű egyszeri kiadások között és jóval kevesebben preferálják a kezdőösszeg nélküli, folyamatos költségigénnyel jelentkező beruházást: hozzávetőlegesen két-kétötöde a vállalatoknak az előbbi konstrukciók közül választ. Ez nemcsak a jelenlegi helyzetre igaz, hanem a középtávra előrevetített jövőre nézve is. Az ICT Reportban megkérdezett informatikai döntéshozóknak a gazdasági vezetőktől eltérő preferenciáik vannak: ők 47%-ban nyilatkoztak úgy, hogy az egyszeri, nagyobb és később költségmentes fejlesztést választanák és csupán 35%-uk gondolkodna a kisebb indulóösszeget követő folyamatos költségekkel járó beruházásban. Az arányeltolódás azonban csak e két konstrukció mentén érzékelhető. A gazdasági vezetőkkel együtt ugyanúgy 15% körüli azon IT döntéshozóknak az aránya, akik a kezdő összeg nélküli, folyamatos költségeket generáló beruházás mellett tennék le a voksukat.
Business Solutions Report © BellResearch
49
Üzleti kihívások és tervezés
ÁBRA- ÉS TÁBLAJEGYZÉK 1. ábra: A GDP változása Magyarországon [tárgyidőszak vs. előző időszak] .. 3 2. ábra: A fogyasztóiár-index alakulása Magyarországon [tárgyidőszak vs. előző időszak] .................................................................................................... 4 3. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon........................................... 5 4. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon és az EU-ban .................... 6 5. ábra: A főbb devizák árfolyamának alakulása a forinthoz képest ................ 7 6. ábra: A nemzetgazdasági beruházások változása Magyarországon ............ 8 7. ábra: K+F ráfordítások Magyarországon ...................................................... 8 1. tábla: A válság kronológiája ........................................................................ 11 8. ábra: Cégüknek van-e ezen kívül másik belföldi telephelye?..................... 13 9. ábra: A külföldi érdekeltség aránya a cégben ............................................. 14 10. ábra: Vállalatuk termékeivel, szolgáltatásaival milyen célcsoportokat szolgál ki? ......................................................................................................... 15 11. ábra: Jelentősebb fejlesztések, beruházások 2008-ban .......................... 17 12. ábra: Pénzintézeti kapcsolatok és főbank [TOP10] .................................. 18 13. ábra: Rendelkezik-e az Önök vállalkozása valamilyen bankhitellel? ....... 19 14. ábra: Igénybevett hiteltermékek .............................................................. 20 15. ábra: A válság hatása az iparágra ............................................................. 21 16. ábra: Iparágukban Ön mikorra prognosztizálja a pénzügyi-gazdasági válság végét? ................................................................................................... 22 17. ábra: A válság hatása a cégre .................................................................... 23 18. ábra: Vállalkozásuk ügyfelei, vevői jellemzően mekkora átlagos átfutási idő alatt fizetnek? ............................................................................................ 24 19. ábra: Változás az ügyfelek, vevők fizetési fegyelmében az elmúlt hónapokban ...................................................................................................... 25 20. ábra: Jelenleg mennyire jelent cégüknél nehézséget a likviditás biztosítása? ...................................................................................................... 26 21. ábra: Milyen módszerrel / módszerekkel kezeli az Önök vállalkozása a fennálló kintlévőségeit?................................................................................... 26 22. ábra: A válság miatt csökkent cégüknél az alkalmazottak száma? ......... 27 23. ábra: A válság hatására a külföldi anyavállalat/külföldi tulajdonos elvárásainak változása ..................................................................................... 28 24. ábra: A külföldi anyavállalat/külföldi tulajdonos beavatkozása a cég működésébe ..................................................................................................... 28 25. ábra: A cég gazdasági helyzetének megítélése ........................................ 29 26. ábra: A cég működési és gazdasági mutatóinak alakulása 2008-hoz képest ............................................................................................................... 30 27. ábra: A cég működési és gazdasági mutatóinak várható alakulása 2010ben .................................................................................................................... 31 28. ábra: Jelentősebb fejlesztések, beruházások 2009-ben [megkezdett vagy várható] ............................................................................................................ 32 29. ábra: Üzleti kockázatok 1-2 év távlatában ............................................... 32 Business Solutions Report © BellResearch
50
Üzleti kihívások és tervezés
30. ábra: Az árbevétel növelésének lehetőségei a cégnél .............................. 33 31. ábra: A hatékonyság javításának lehetőségei a cégnél ............................ 34 32. ábra: A piacszabályozás legfontosabb állami eszközei............................. 35 33. A válság hatására az egyes területeknek, üzleti folyamatoknak mennyiben változik a szerepe, súlya cégüknél? ............................................. 36 34. ábra: Az infokommunikáció általános szerepe a cégnél ........................... 37 35. ábra: Mennyire ért egyet azzal az állítással, hogy egy fejlett infokommunikációs környezet az Önökéhez hasonló vállalatoknál…? .......... 38 36. ábra: Készül-e cégüknél informatikai költségvetés, azaz olyan terv, amelyben meghatározzák az informatikára fordítandó kiadások nagyságát? .......................................................................................................................... 39 2. tábla: Infokommunikációs kiadások ........................................................... 40 37. ábra: Infokommunikációs kiadások megoszlása [mFt] ............................ 40 38. ábra: Infokommunikációs kiadások alakulása [mFt] ............................... 41 39. ábra: A tavalyi évhez képest 2009-ben összesen mennyit költ cégük informatikára és távközlésre? ......................................................................... 42 40. ábra: Jövőre, azaz 2010-ben az ideihez képest mennyit költ majd cégük informatikára és távközlésre? ......................................................................... 43 41. ábra: Az informatika felelős szakmai vezetőjével szemben megfogalmazott elvárások a cégnél ................................................................ 44 42. ábra: Cégük informatikai menedzsmentjére, az első számú szakmai informatikai döntéshozóra mennyire illenek a következő állítások? ............. 45 43. ábra: A szervezet egészét érintő komplex informatikai projektek fejlesztési prioritásait meghatározó tényezők ................................................ 46 44. ábra: A jelentősebb informatikai fejlesztések főbb akadályai, korlátjai a cégnél ............................................................................................................... 47 45. ábra: Pénzügyi vs. szakmai szempont szerepe a cég jelentősebb informatikai beruházásaiban ........................................................................... 48 46. ábra: Informatikai fejlesztések-beruházások esetén preferált konstrukciók..................................................................................................... 49
Business Solutions Report © BellResearch
51