HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 6.
Üzleti jelentés
2013.
Cg.: 09-02-000180
........................................................................................................
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK
2
2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG
5
3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK
7
4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS
7
5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ
7
6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA
7
7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA
8
8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS 39
8
9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA
9
10. FEDEZETI ÜGYLET POLITIKA
15
11. AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT-, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA
20
1.
sz. melléklet
22
2. sz. melléklet
23
3. sz. melléklet
24
4. sz. melléklet
25
5. sz. melléklet
26
2
1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei megváltoztak. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény értelmében a TAKIVA mint intézményvédelmi alap megszűnt. A jogszabály követeztében új takarékszövetkezeti integráció jött létre. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közös intézményvédelmi alapként működik. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának a központi szerve. A törvény hatályba lépését követően a Takarékbank egységes közvetett és közvetlen hatályú szabályzatokat bocsátott a takarékszövetkezet részére, amelyeket az Igazgatóság elfogadott. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapján a Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézetek összevont felügyelet alá tartoznak. A további szabályzatok egységesítése folyamatban van. A gazdaság továbbra is stagnáló tendenciát mutat, a válságból való kilábalásról még továbbra sem lehet beszélni. A munkanélküliségi ráta megyénkben sajnos magas szinten mozog. Lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, másrészről viszont szűkült a kamatmarzs. A Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A működési területünkön üzemelő multinacionális cégek, mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek. Ezek hatása az ügyfélkörünkbe tartozó kis- és középvállalkozásokra kettős: a beszállítói körnek piacot jelentenek, viszont gyengítik a kereskedelmi kisvállalkozók pozícióját. Továbbra is növekedett a lakossági megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása, a már hosszabb ideje élő lakásigények kielégítését segítette a lakás támogatási rendszer. A bankpiac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű a működési területünkön. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk. 2013. év folyamán az NHP hiteleknek köszönhetően a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, dominánsan a lakossági ügykörünk igényelt hitelt, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a 2013 üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 12 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2013-ban betétkamatait 9 alkalommal, a hitel kamatait 12 alkalommal, változtatta. A takarékszövetkezet 2013. évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 20 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 228 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, valamint üzletpolitikai intézkedéseit. 3
Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni szükséges, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelen lévő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állampapírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. A hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy mint számlavezetőként tartós kapcsolat alakult ki. A kitűzött eredmény teljesülése elmaradt a tervtől, melynek oka több tényező együttes hatására vezethető vissza. Ezek a következők: tranzakciós illeték bevezetése, helyi adók és az értékvesztés növekedése, hitelleírások nagysága, munkavállalóknak fizetett végkielégítés összege. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2013. évben is a lakossági betétgyűjtés állt, bár az előző évhez képest a lakosság megtakarításai csökkentek, ezzel ellentétben a vállalkozások megtakarításai nőttek. A lakossági betétek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 79,51 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy rövid lejáratú megtakarítások arányában nőttek. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 79 236 ezer Ft-tal, a betétállomány 13 613 ezer Ft-tal csökkent az előző évhez képest. 2013. évben a hitelkihelyezések 93,91 %-át vállalkozásoknak nyújtott a takarékszövetkezet, melynek jelentős részét az NHP hitelek tették ki, csupán 6,09 % jutott a lakossági körnek. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2013-ban -25 672 ezer Ft, ami az általános tartalék felhasználását követően csökkentette a saját tőke összegét. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje 381 337 ezer Ft- ra csökkent, amely 28 990 ezer Ft-os csökkenést jelent egy év alatt. Oka a negatív adózott eredmény, valamint az immateriális javakban bekövetkezet növekedés, melynek nagysága csökkenti a szavatoló tőke összegét. A fizetőképességi mutató a hitelezési kockázat szintjén egy év alatt 1,6 %-os csökkenést mutat. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató1 (ICAAP) egy év alatt 19,57 %-ról 13,94 %-ra csökkent. 2012 évben a TAKIVA módszertan szerint került kiszámításra a mutató értéke, míg 2013. évben a Takarékbank által kiadott egységes módszertan szerint számítottuk a mutatót. A két módszertan alapjaiban más, ezért a két érték nem összehasonlítható egymással.
1
Az un. II.Pillér alatti 4
A szövetkezet 2013-ban is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került. Általános kockázati céltartaléka nem volt a takarékszövetkezetnek, mert azt az előző évben hitelleírások ellensúlyozásaként felhasználta. Általános tartalékot a negatív adózott eredmény után nem képeztünk. Általános tartalék felhasználása történt az adózott eredmény nagyságának megfelelően (25 672 ezer Ft), így az általános tartalék összege 13 314 ezer Ft-ra változott. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább devizamodul, és egyéb modulok bevezetésével.
fejlesztettük:
megkeresések
modul,
A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, viszont a takarékszövetkezet vagyona az elszámolt veszteségek mellett csökkent. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (Lásd:1. sz. melléklet) Az adózott eredmény az összes bevétel arányában -6,1 %-ra csökkent, ami az előző évhez viszonyítva 6,4 százalékpontos csökkenés. A bevétel az eszközökre vetítve 10,8 %-os színvonalat ért el, ami 1,3 százalékponttal kevesebb, mint a bázis. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás igen intenzív volt. A takarékszövetkezet az év folyamán 1727 millió Ft hitelt nyújtott, annak ellenére, hogy kölcsönbírálata szigorúbbá vált a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez való csatlakozást követően. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség az előző évhez képest 0,7 százalékponttal csökkent. A saját tőke arányos nyereség 2013-ban -6,7 %-ra csökkent, amely 7 százalékponttal alacsonyabb a 2012. évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs ellenére a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 65,3 %-ot, ami a bázishoz viszonyítva 1,4 százalékponttal növekedett. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2013-ban -6,4 %ra csökkent.
5
A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013.-ban 5,89 % volt, ami 1,33 százalékponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága 0,8 százalékponttal emelkedett. A mérleg-főösszeg a saját tőke tízszeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképeségi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 24,72 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke, amely kedvezőtlenül alakult a bázishoz képest 7 % csökkenést mutat. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4% ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást, a folyamatos fizetőkészség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2013-ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való hitelkihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A likvid eszközök aránya (ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak) 56 %-os, az előző időszakhoz képest 5,1 %-kal növekedett. A hitelek a betétek %-ában mutató értéke 47,02 %-ra csökkent a bázis 49,22 %-ról. Ennek oka, hogy a vállalkozói körben elsősorban az NHP hitelek iránti kereslet nőtt. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet, ami maradéktalanul nem teljesült. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítás szem előtt tartása. Sajnos a betétek esetében a rövid lejárat a domináns, míg hitelek esetén a hosszabb lejárat a jellemző (4. sz. melléklet), így nehéz a lejárati összhangot biztosítani. A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. A hitelezésben bevezetett szigorítások, megkötések hatására javult a hitelportfólió minősége. 2013. év májusától kezdtük a követeléskezelés gyakorlati alkalmazását, mely szintén javítja a problémás ügyfelek fizetési hajlandóságát. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. Minden egyes leírt hitelre teljes egészében meg volt képezve az értékvesztés, a mutató 0,76 %-kal nőtt az előző időszakhoz képest. Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés elszámolási-, és Céltartalékképzési szabályzatot az Igazgatóság az Ig.112/2013/16 számú határozatával 2013.12.23-án fogadta el. A 2013. december 31-ei minősítés készítésekor, szem előtt tartottuk az előbbi szabályzatban leírtakat, 6
és annak megfelelően történt az értékvesztés számítása. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 80,6 %, ami 2012. december 31.-én 49,9 % volt. A mérlegfőösszeghez viszonyított arány 3,4 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A különböző hatékonysági mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a lehetőségeihez mérten tervezettől némileg elmaradva, de megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 58,6%, ami 4,6 százalékponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 6,1 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója -16,8 %, ami jelentős mértékben elmaradt a tervezettől, melynek oka a negatív összegű adózott eredmény. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) b) c)
Lényeges portfolió-változás nem történt. Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény értelmében a TAKIVA mint intézményvédelmi alap megszűnt, és létrejött a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, mely közös intézményvédelmi alapként működik. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának a központi szerve, és számlavezető bankja lett.
4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a 2014. évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert –feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk a következő eredmények valószínűséggel számol: A források csekély 0,85%-os növekedését irányoztuk elő. A kihelyezések tekintetében 4,6%-os növekedés a cél. A szolgáltatások bővülése új konstrukciókkal. A takarékossági intézkedések a költségek oldaláról. Az üzlethálózat fejlesztésével a 2014-es évre nem terveztünk. Az adózás előtti eredmény növekedésével átmenetileg nem számolunk, mert a képződő nyereség a felmerülő eredményt csökkentő tételeket ellensúlyozza majd. A pénzügyi szervezetek különadója címen a következő évre is 5 670 ezer Ft-ra számolunk. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: 7
A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat és akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2013-ban 27 fő volt, ez megegyezik az előző év állományi létszámával. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 392 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök a) Készpénz
3 595 793
3 635 251
101%
127 390
119 238
94%
3 462 533
3 510 125
101%
5 870
5 887
100%
3 349 185
3 462 295
103%
3 349 185
3 462 295
103%
b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni
c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között
2
IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 8
9. Kockázatkezelési politika
1. 2. 3. 4.
5.
a) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kontroll folyamatait, rendszerint ilyen irányban törekszik fejleszteni. Elsősorban olyan kockázatot vállal, amelynél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, a termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, elemzi az egyes típusokra vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os limitterhelésnél jelez az Elnök-ügyvezetőnek, illetve az üzleti területeknek a limitek betartása érdekében. A lényeges kockázatokra vonatkozóan a felügyeleti jelentéssel összhangban tájékoztatást ad az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. 1) Kockázatkezelési elvek, módszerek:
A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalásait, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működést és a felügyelet ne korlátozza tevékenységét. A törvényi előírásokat betartja. A kockázatkezelési alapelvek: l./ A számítások alapján meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett a biztonságos működés elve alapján. 2./ A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy az azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. 3./ A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályzatokban meghatározott keretek között és mértékig vállal, szem előtt tartva folyamatosan az óvatosság elvét. 4./ Minden lényeges kockázatot – a lehetőségekhez képest - azonosítani, mérni és figyelni kell. Törekedni kell a számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezelésére. A nem számszerűsíthető kockázatokat kontrollálni kell, ezek alakulásáról szükség szerint jelentést kell készíteni az Elnök-ügyvezető részére. A limitek betartása minden érintett számára kötelező. 5./ A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával (költség-haszon elve). 6./ A Takarékszövetkezet kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére.
9
7./ Új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit. 8./ A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. 9./ A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amely alapján a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál maghatározott minimális szint alá csökken. A kockázatkezelési stratégia a takarékszövetkezet kockázatokhoz és azok kezeléséhez való viszonyát tartalmazza, és a következő témaköröket veszi figyelembe: l. Kockázatvállalási politika 2. Kockázati étvágy, hajlandóság 3. Kockázati szerkezet 4. Kockázatkezelés szervezete 5. Internet-biztonság 2) Kockázatvállalási politika: A belső szabályzatok tartalmazzák a kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket és minden olyan előírást, kockázatkezelési célokat, amelyeknek az egységes alkalmazását az igazgatóság a takarékszövetkezeten belül elvárja. A szabályozás és gyakorlat összhangjának folyamatos biztosítása kiemelt feladat. A kockázatkezelési politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, tartalmazza mindazon szabályokat és kockázatkezelési célokat, amelyek alkalmazása a Takarékszövetkezet egészére kötelező. Ezek a kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek: prudens kockázatvállalás elve, az elfogadott legjobb piaci gyakorlat alkalmazása elve, az összeférhetetlenség kezelésére és elkerülésére kialakított elv, új tevékenységek, üzletágak, termékek indításakor a kockázatkezelési szempontok figyelembe vétele, új területen kirendeltség létesítésekor várható előnyök és problémák meghatározása, mérlegelése. 3) Kockázati étvágy, kockázati hajlandóság: Azt mutatja, hogy milyen típusú és mértékű kockázatokat szándékozik és képes felvállalni, a felvállalt kockázat megtérülése hogyan alakulhat, milyen mértékben térül meg, rendelkezik-e valamely területen komparatív előnnyel, milyen módon ellenőrzi a kockázatokat milyen módon jelenti a kockázatokat 10
A Takarékszövetkezet a MNB (korábban Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete) által engedélyezett tevékenységeket végez. A vállalt kockázatok mértékénél ügyelni kell arra, hogy ne veszélyeztesse a jogszabályokban - elsősorban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló l996. évi CXII. törvényben meghatározott- korlátok betartását.
b) Belső tőkeszükséglet tervezése
Belső tőkeszükséglet (ezer Ft) 1 Hitelezési kockázat 2 Működési kockázat 3 Kamatkockázat
2013 tény 77394 46319 66483
2014 terv 78304 45386 68038
2015 terv 80312 44740 69399
2016 terv 82320 44564 70787
II. pillér alatti tőkeszükséglet 4 tőkepuffer nélkül (1+2+3) 5 Tőkepuffer
190196 19020
191728 19173
194451 19445
197671 19767
II. pillér alatti tőkeszükséglet 6 tőkepufferrel (4+5) 7 Stressz puffer 8 Belső tőkeszükséglet (6+7)
209216 9609 218825
210901 9195 220096
213896 9326 223222
217438 9480 226918
c) A belső tőkeszükséglet meghatározása, számítása, változásának figyelése A belső tőkeszükséglet meghatározása a Takarékbank által kiadott módszertan segédtáblái segítségével történik, melynek végeredménye az alábbi összesítő táblázat. Amely konkrét számadatokat tartalmaz a különböző kockázatok tekintetében. Összehasonlíthatóság szempontjából az előző évi táblázatot és a benne szereplő adatokat azért nem mellékeltük, mert az nem megfeleltethető a jelenlegivel. Ezen számításokat a havonta a kockázatkezelő készíti el, melyről beszámol az ügyvezetés felé. Adatok: ezer Ft-ban Kockázatok 2013. december 31.
II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepuffer nélkül Hitelezési kockázat sztenderd módszer I. pillér tőkekövetelménye a belső tőkemegfelelés számításánál alkalmazott, az I. pillérhez viszonyított kedvezmények hatása (a csökkentő hatást negatív előjellel kell bevinni) PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 1.
Tőkeszükséglet
190 196 77 394 77 093
189
11
PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 2. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 3. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 4. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 5. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 6. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 7. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 8. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 9. egyedi mérlegelés szerinti tőkeszükséglet növekedés - az intézmény sajátos kockázat alapján Piaci kockázatok (devizaárfolyam- és kereskedési könyvi kockázatok) Devizaárfolyam kockázat Kereskedési könyvi általános és egyedi kamat- és részvénypozíciós kockázat általános kamat egyedi kamat általános részvény egyedi részvény Működési kockázat Működési kockázat negyedévenkénti növekménye, ha az eredmény egy részét beszámítják a belső tőkébe Koncentrációs kockázat Kamatkockázat (nem ker. könyvi) (akkor lesz tőkekövetelmény, ha túllépi a szavatoló tőke 20%-át) Likviditási kockázat Országkockázat (ha releváns) Addicionális tőke szükséglet a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükségletének százalékában Önértékelés Tőkepuffer a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükségletének százalékában Tőkepuffer II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepufferrel Stressz puffer számítása korrelációs módszer Stressz tesztek összes tőkeszükséglete Diverzifikációs hatás Forint leértékelődés miatti tőkeszükséglet növekedés Portfolió minőség romlása Koncentrációs stressz teszt 20 legnagyobb adós feltételezett 90 napon túl lejárt tartozása értékvesztés hányad Devizaárfolyam stressz teszt - sztenderd Banki könyvi kamatkockázat stressz teszt sztenderd - a belső tőkeszükséglethez a kamatkockázatnál elvégzett számítás eredménye, függetlenül attól hogy átlépi-e a szavatoló tőke 20%-át vagy sem Likviditási stressz teszt
112
0 0 0
46 319
0 66 483 0 0 10% 0% 10% 19 020 209 216 218 825 -67 206 0 104 486 -13 821 -27 641 50% 0 142 755 1 659 12
Működési kockázat belső tőkeszükséglete stressz százalékkal növelve Ellenőrzés Stressz puffer stressz tesztek tőkeszükséglete csökkentve a II. pillér alatti tőkeszükséglettel tőkepuffert is beszámítva
50 951 218 825
Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve
218 825
Belső tőke mérése Hpt. nagykockázati limitekhez szavatoló tőke - COREP tábla CAA130610 - millió Ft Kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke COREP tábla CAA1510 - és kereskedési könyv nagykockázatok miatti szavatoló tőke változás Szavatoló tőke COREP tábla CAA1510 - millió Ft Számviteli céltartalékból működési kockázati jellegű
9 609
381 360 381 360 381 360 0
Figyelembe nem vett járulékos tőke Adózott eredmény figyelembe vett százaléka adózott eredmény figyelembe vehető százalékának alsó határa adózott eredmény figyelembe vehető százalékának felső határa Adózott eredmény Adózott eredmény belső tőkemegfelelés értékelésénél figyelembe vett százaléka Belső tőkemegfelelés értékeléshez figyelembe vett szabatoló tőke Tőkemegfelelés a 2. pillér alatt Tőkemegfelelési index a 2. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató csak a szavatoló tőkét figyelembe véve
0 381 360 162 535 174,28% 13,94% 13,94%
I. pillér alatti tőkekövetelmény összesen Hitelezési kockázat Devizaárfolyamkockázat Kereskedési könyvi kamat- és részvénypozíciós kockázat (általános és egyedi) Működési kockázat Tőkemegfelelés I. pillér alatt Tőkemegfelelési index I. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt
123 412 77 093 0 0 46 319 257 948 309,01% 24,72%
Belső tőkeszükséglet stressz pufferrel az I. pillér alatti tőkekövetelmény=100%
Stressz puffer és tőkepuffer aránya a belső tőkeszükséglet tőkepuffer és stressz puffer nélkül számított értékéhez
SREP által megadott tőkekövetelmény % SREP alatti tőkekövetelmény SREP Tőkemegfelelés SREP Tőkemegfelelési index SREP Tőkemegfelelési mutató
0 0% 0% 50%
177%
15%
136% 167 840 213 520 227,22% 18,18%
13
d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 2013 júliusában elfogadásra került a 2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról. A törvény hatálybalépését követően az OTIVA volt tagintézményeinek közös módszertanára kellett áttérnünk a belső tőkeszámítás területén. A Takarékbanki utasítás 2013.11.30-tól lépett hatályba, így visszamenőlegesen szeptember hónaptól kezdődően már az új szabályozás szerint kellett elkészíteni a belső tőkeszükséglet számítását. Változás az előző módszertanhoz képest, hogy a tőkeszámítást nem negyedévente kell elkészítenünk, hanem havonta, amit meg kell küldenünk a Takarékbank részére. A két módszertan egymással nem megfeleltethető, a régi TAKIVA által kidolgozott módszertan teljesen más számítási módszerekre épült. e) A kockázatkezelés szervezeti felépítése: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök. A kockázatkezelő hatáskörébe tartozik a nagyobb összegű kockázatvállalással kapcsolatos ügyiratoknak a kérelem befogadásától a hitel kifolyósításáig történő részletes átvizsgálása. A kockázatkezelő a vonatkozó dokumentumokba irat betekintési joggal rendelkezik. Munkája során a kockázatvállalásban résztvevő dolgozók kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden adatot, dokumentumot és információt haladéktalanul a kockázatkezelő rendelkezésére bocsátani. A kockázati stratégiát az ügyvezetők közösen készítik el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A stratégiában foglaltak évente egy alkalommal felülvizsgálatra kerülnek. A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll. A Takarékszövetkezet folyamatos feladata a kockázatok mérséklésére, minimalizálására való törekvés: a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelést- az általános szabályok szerint- fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak, kikényszeríthetőnek kell lenniük. Az ügylet fennállás alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelező - amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is időnként - esetenként helyszínen is ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor ki kell térni arra is, hogy a biztosíték értéke, állaga, forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozícióját vizsgálni kell, annak romlása esetén, illetve a fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell, a pótlásról vagy a Ptk-ban lefektetett jogok érvényesítéséről. 14
10. Fedezeti ügylet politika A Szövetkezeti Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet és a hozzá kapcsolódó biztosítéki szerződéseket kizárólag írásban köt. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci műveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. Ebből következően az alapügylet mellett a jogi biztosítékokra vonatkozóan is kötelező az írásbeliség. A Szövetkezeti Hitelintézetnél a hitelbírálat keretében, a kihelyezésről történő döntést megelőzően kell beszerezni a fedezetekre vonatkozó okiratokat és kell meggyőződni a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A szerződéseket minden esetben a meghozott döntési határozatnak megfelelő tartalommal, és lehetőség szerint a standard szerződésminták alapján kell megkötni. A döntéshozóknak mindazon megkötendő szerződések esetében, amelyek tekintetében a jogszabályok nem teszik kötelezővé a közokirati formát, kifejezetten rendelkezniük kell a közokiratba foglalás szükségességéről. Azon dologi biztosítékokra vonatkozó szerződések esetében, amelyek érvényes létrejöttét a törvényi előírások közjegyzői okirathoz kötik (ingóságokra vonatkozó jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog), összeghatártól függetlenül kötelező a közokiratba foglalás.
Elfogadás általános szabályai Hitel/ pénz és tőkepiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott biztosíték fogadható el, amely(nek) a) fizikai megléte (hozzáférhetősége, tárolási helye, stb.), jogi státusza hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztott és ellenőrizhető, b) biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertől, tehertől és igényektől mentessége igazolt, c) ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, d) biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthető vagy értékesítésének feltételei megteremthetők. A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk előtt meg kell vizsgálni. Nem fogadhatók el biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb.);. 15
Nem fogadhatók el értékkel - vagy csak külön döntéssel - biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmeáruk stb.);
forgalmi értéke piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában egyedi jellegük, az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóság és a kalkuláció nehézsége miatt kellő biztonsággal nem állapítható meg (pl. sportlétesítmények);
nem forgalomképesek, vagy forgalomképességükkel kapcsolatosan aggályok merülnek fel.
A Szövetkezeti Hitelintézet hitelezési folyamatában meghatározottak szerint a kijelölt munkatársnak a biztosítékok elfogadása előtt minden esetben meg kell győződnie az ügyfél által felajánlott fedezetek valódiságáról, illetve elfogadhatóságáról. A kijelölt munkatárs felelőssége kiterjed: a) a fedezetek (biztosítékok) fizikai meglétének vizsgálatára, valamint a helyszíni megtekintés, állapotfelmérés elvégzésére; b) a fedezetet felajánló személy(ek) tulajdonosi/rendelkezési jogosultságának vizsgálatára; c) a fedezetekre vonatkozó dokumentumok összegyűjtésére, nyilvántartására és aktualizálására, valamint a fedezetek terhelhetőségének és szabad érvényesíthetőségének ellenőrzésére. A felajánlott biztosítékok csak akkor alkalmazhatók, ha – a hatályos jogszabályok normái szerint - az adott biztosíték esetében a Szövetkezeti Hitelintézet zálogjogra, engedményezésre, átruházásra stb. vonatkozó jogosultságát szerződésbe foglalták.
Szabályozói tőkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehető biztosítékok, csoportosításuk, elfogadhatóságuk, az elismerhetőség kritériumai Szabályozói tőkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehető biztosítékok:
A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt készpénzóvadék (beleértve a betétet is)
A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt állampapír óvadék
A Szövetkezeti Hitelintézet javára hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál óvadékként 16
zárolt állampapír
A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt vállalati kötvény
A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt részvényóvadék
A Szövetkezeti Hitelintézet javára hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál óvadékként zárolt részvény
Állami készfizető kezességvállalás, állami garancia
Bankgarancia, bankkezesség, hitelintézetek készfizető kezessége
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása
Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége
MV Zrt. készfizető kezessége
Kockázatátvállalási szerződés
Más hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét
Önkormányzati garanciavállalás, készfizető kezességvállalás
Egyéb személy készfizető kezességvállalása
Jelzálogjog lakó ingatlanon
Jelzálog kereskedelmi ingatlanon
Egyéb, a szabályozás szerint elfogadható biztosítékok
BIZTOSÍTÉK-TÍPUSOK
A hitelfedezeti érték / HFE /
Hitelfedezeti ráta normatív felső határa
Kockázatvállalás esetén elfogadható korrigált hitelfedezeti érték /KHFE / 3
/ FR/ 1.
2.
3. = 1*2
A./ Dologi biztosítékok I./ Ingatlanok
3
a korrigált hitelfedezeti érték meghatározását követően minden esetben levonandó még a Szövetkezeti Hitelintézetet megelőző teher összege, vagyis a tényleges KHFE a terhek figyelembe vételével kerül megállapításra 17
1. Lakóingatlanok Lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki 2. Kereskedelmi ingatlanok
3.
Egyéb ingatlanok
4.
Forgalomképesnek minősített termőföld és halastó ingatlan
4.1. Szántó művelésű ágú termőföld
4.2 Szántón kívüli művelésű ágú termőföld
4.3. Halastó
Jelen szabályzat 5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték
70 %
HFE*0,7
Jelen szabályzat 5.1.2pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok megállapított érték
50 %
HFE*0,5
Jelen szabályzat 5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték
50%
HFE*0,5
Jelen szabályzat II. fejezet 1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték
80%
HFE*0,8
Jelen szabályzat II. fejezet 1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen szabályzat II. fejezet 1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték
80%
HFE*0,8
60%
HFE*0,6
80 %
HFE*0,8
50%
HFE*0,5
30 %
HFE*0,3
50 %
HFE*0,5
15 %
HFE*0,15
egyedi mérlegelés (vagyonértékelés, könyvvizsgálói értékelés stb. felhasználásával) egyedi mérlegelés
Egyedi mérlegelés (vagyonértékelés, könyvvizsgálói értékelés stb. felhasználásával)
II./ Ingó vagyontárgyak 1. Első ranghelyi zálogjoggal biztosított, vagy Jelen szabályzat 5.1.2 közraktárban elhelyezett, tőzsdén (BÉT) jegyzett pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték árral rendelkező ingó vagyontárgy 2. Közraktárban elhelyezett, tőzsdén (BÉT) nem Jelen szabályzat5.1.2pont szerint jegyzett árral rendelkező ingó vagyontárgy -HFE-re vonatkozó szabályok megállapított érték 3. Első ranghelyi zálogjoggal biztosított, de Jelen5.1.2. pont szerint korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy -HFE-re vonatkozó szabályok megállapított érték 4. Vagyont terhelő zálogjoggal biztosított, tőzsdén Jelen szabályzat 5.1.2. (BÉT) jegyzett árral rendelkező ingó vagyontárgy II. fejezet 1.2. pont szerint -HFEre vonatkozó szabályok megállapított érték 5. Vagyont terhelő zálogjoggal biztosított, de Jelen szabályzat5.1.2. korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték 6. Zálogjog átruházható jogon, vagy követelésen 6.1. Részesedések, üzletrészek, tagsági jogot Egyedi mérlegelés, megtestesítő értékpapírok Takarékbanki jóváhagyás estén
6.2. Vagyoni értékű jogból (bérleti-, haszonbérleti jogból stb.) származó követelések
Egyedi mérlegelés, Takarékbanki jóváhagyás estén
Egyedi mérlegelés
18
B./ Egyéb biztosítékok 1. Zálogjog egyedi, vagy vagyonbiztosítással rendelkező ingó vagyontárgyon, zálogjog jogon és követelésen, engedményezés * 1.1. Áruszállítási, vagy szolgáltatási teljesítményből származó követelések 1.1.1. Igazoltan teljesített, nyílt engedményezés (követelésvásárlás, faktoring) 1.1.2. Igazoltan teljesített, csendes engedményezés 1.1.3 Egyedileg szerződött nyílt árbevétel engedményezés 1.1.4. Egyedileg szerződött csendes árbevétel engedményezés 1.2. Éven túli követelések
2. Az ügyfél szövetkezeti hitelintézeti fizetési számlájára érkező, az ügyfél által engedményezett állami támogatás 3. Első ranghelyi zálogjoggal biztosított, de korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy
szerződés szerinti érték
70 %
HFE * 0,7
szerződés szerinti érték szerződés szerinti érték
55 % 40 %
HFE * 0,55 HFE * 0,40
szerződés szerinti érték
25 %
HFE * 0,25
a jövőbeni pénzáramok átlagos futamideje szerinti, piaci hozamrátával diszkontált jelenértéke
az éven túli követelés típusától (igazolt, nyílt, csendes stb.) függően a B/1.1. pontban rögzítettek szerint 80%
az éven túli követelés típusától (igazolt, nyílt, csendes stb.) függően a B/1.1. pontban rögzítettek szerint
30 %
HFE*0,30
- Az értékbecslés, évében a nettó érték: 80%
HFE*0,80
A támogatási határozatban szereplő támogatási összeg Jelen5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok megállapított érték
3.1. Első ranghelyi egyedi zálogjoggal biztosított Jelen5.1.2. pont szerint - HFE-re közhiteles nyilvántartásban szereplő vonatkozó szabályok haszongépjárművek, megállapított érték
HFE * 0,80
- Az értékbecslést követő években minimum évi 12,5%-os amortizációval számolva 3.2. Első ranghelyi egyedi zálogjoggal biztosított Jelen5.1.2. pont szerint - HFE-re egyedi azonosítóval rendelkező termelő vonatkozó szabályok berendezések megállapított érték
- Az értékbecslés, évében a nettó érték: 60%
HFE*0,60
- Az értékbecslést követő években évi 20% - 33%-osos amortizációval számolva 3.3. Első ranghelyi egyedi zálogjoggal biztosított Jelen5.1.2. pont szerint - HFE-re személygépjárművek vonatkozó szabályok megállapított érték
- Az értékbecslés évében: 50%
HFE*0,50
- Az értékbecslést követő években évi 20%-os amortizációval számolva
19
BIZTOSÍTÉK-TÍPUSOK 1. Garancia, készfizető kezesség,
2. Magánszemély készfizető kezessége
3.
Bankgarancia
A hitelfedezeti érték / HFE / - (Hkr. 153. §) A fedezet értéke az az összeg, amelynek kifizetését a hitelkockázati fedezetet nyújtó vállalja a hitelfelvevő nemteljesítése vagy más meghatározott kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény bekövetkezése esetre Legfeljebb az 1994. évi LIII törvény alapján meghatározott végrehajtható igazolt éves nettó jövedelem 33%-a értékkel számítható be fedezeti értékként, de legfeljebb 2 millió Ft összegig A Központi Bank által meghatározott limiten belül 100%
11. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása
a) Árkockázat a beszerzési, értékesítési árak „nem várt” alakulásából adódó kedvezőtlen többlet teher. Az ár alakulásának a kockázatára hatást gyakorolnak a kamatlábak, a piaci likviditás, az árfolyam változása, a fedezeti ügyletekből származó kockázat. b) Hitelkockázat azt mutatja meg, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a kötelezett nem, vagy nem az előírt időben és módon teljesít. A hitelkockázat a legalapvetőbb banki kockázat, melynek kezelése meghatározó fontosságú a takarékszövetkezet számára, mivel a bevételek jelentős része ebből az üzletágból származik. Amit nagymértékben befolyásol az ügyfél nemfizetésének a valószínűsége. Ennek elkerülésére a takarékszövetkezet a hitelkihelyezés előtt minősíti az ügyfelet, limiteket állapít meg, továbbá fedezeteket von be. A kihelyezés után pedig folyamatos monitoring alatt tartja a hitelt. Amennyiben nem várt esemény következik be, megpróbálja a lehető leghamarabb, a lehető legjobb megoldást megtalálni a tartós nemfizetés elkerülése érdekében. A hitelezési kockázat az első pillér szerinti tőkeszükséglet számításában, és a belsőtőke módszertanban is szerepel. c) A kamatkockázat jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) érintő kockázat, melyek értékét az elvárt hozamszint változása befolyásolhatja. A hozamok emelkedése (kamatemelés, inflációs várakozások változása, leminősítés stb.) hátrányosan érinti az ilyen értékpapírok piaci értékét, míg azok csökkenése előnyösen. Jellemzően minél hosszabb a futamidő, illetve minél alacsonyabb a fix kamatfizetés, annál jelentősebb az árfolyammozgás. A banki kamatkockázat beépítésre került az ICAAP (II. pillér) szerinti tőkemegfelelés számításába. d) Likviditási kockázat alatt megkülönböztetjük a piaci likviditási kockázatot, valamint a finanszírozási likviditási kockázatot. A piaci likviditási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank csak számottevő árveszteséggel tudja értékesíteni piaci eszközeit a piaci zavarok miatt. 20
A finanszírozási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank nem képes teljesíteni vagy csak számottevő jövedelmezőségi veszteségek árán tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. A likviditási kockázat mérésének egyik legalapvetőbb eszköze a lejárati összhangelemzés. A leggyakrabban használt likviditási mutatók a következők: o általános likviditási kötelezettségek),
mutató
(forgóeszközök/rövid
lejáratú
o azonnali likviditási mutató (pénzeszközök+piacképes értékpapírok/rövid távú kötelezettségek), o a saját tőke multiplikátor (összes eszköz/saját tőke). a.) Cash-flow kockázat a működési- a befektetési-, és pénzügyi műveletekből származó pénzáramok vonatkozásában fellépő kockázat. Amely magában foglalja az árbevétel, a fix, és a változó költségek változását. A cash-flow számítása az eredménykimutatás alapján történik.
Hajdúdorog, 2014. május 26.
…………………………………………. Kiss Gizella Elnök Ügyvezető
………………………………………… Korondán Miklós Ügyvezető
21
1. sz. melléklet
A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet mutatói S.sz. Megnevezés
Me. Előző év Tárgyév
Eltérés+,-
Jövedelmezőségi mutatók 1 2 3 4 5 6 7 8
Bevételarányos nyereség Eszközarányos bevétel Eszközarányos nyereség Saját tőke arányos nyereség Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége Kamatmarge Tőkeellátottsági mutatók
9 10 11 12
Tőkeáttételi mutató Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) Hitelfedezettségi mutató Kockázatvállalási mutató Likviditás, szolvencia 3 hónapos fedezettség Likviditási ráta I. Likviditási ráta II.(gyorsráta) Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez Eszközminőségi mutatók
13 14 15 16 17 18 19 20
Eszközportfólió minősége(nem problémamentes .arány) Hitelveszteségi ráta Elszámolt értékvesztés arány Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés Hatékonysági mutatók
21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) 22 Eszközarányos költségek 23 Szem.i jellegű rá.ford.arányos nyereség
% % % % % % % %
% %
%
%
0,3% -6,1% 12,1% 10,8% 0,0% -0,7% 0,3% -6,7% 63,9% 65,3% 0,7% -6,4% ####### ####### 7,22% 5,89% 9,2 26,3% 32,6% 3,9
-6,4% -1,3% -0,7% -7,0% 1,4% -7,1% ####### -1,33%
10,0 24,7% 32,8% 4,0
0,8 -1,60 0,02 0,1
####### ####### 0,66 0,56 0,59 0,67 50,9% 56,0%
####### -0,1 0,08 5,1
% % % %
15,9% 0,03% 49,9% 3,4%
10,7% 0,79% 80,6% 3,4%
-5,2% 0,76% 30,76% 0,0%
% % %
54,0% 6,4% 0,7%
58,6% 6,1% -16,8%
4,6% -0,3% -17,5%
22
2. sz. melléklet BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2013. Adatok: ezer Ft-ban Állomány
Sorsz. 01 02
03 04 05 06 07 08 09
BETÉTFAJTA Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megtakarítás. (ifj.,otthon) Betét I. Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II.
10 11
Takarékszelvény Kamatjegy Egyéb ép.szerű betétek Takaréklevél
12
Betét III.
13
Mindösszesen
Elhelyezés
Elhelyezés
Felvét
Felvét
Állomány
2012.XII.31. 632 589 0
2012. 2 509 424 0
2013. 1 729 155 0
2012. 2 685 189 0
2013. 1 827 077 0
2013.XII.31. 534 667 0
3 843
775
290
589
1 649
2 484
636 432
2 510 199
1 729 445
2 685 778
1 828 726
537 151
2 175 128
29 714 399
27 017 817
29 917 557
27 143 806
2 049 139
462 008
11 095 672
15 429 350
11 055 937
15 213 673
677 685
2 637 136 0 0
40 810 071 0
42 447 167
40 973 494 0
42 357 479
2 726 824 0 0
300 41 750
0 1 514
0 1 409
0 10 481
0 5 429
300 37 730
42 050
1 514
1 409
10 481
5 429
38 030
3 315 618
43 321 784
44 178 021
43 669 753
44 191 634
3 302 005
23
3. sz. melléklet HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2013. év Adatok: ezer Ft-ban S.sz.
HITELFAJTA
01.
Épitési,lakás-, ingatlan hitelek
Állomány
Hitel nyújtás Hitel nyújtás
2012.XII.31
02. 03.
Régi "kedv." kölcs.
1 119 527
2012. 267 968
2013. 26 449
Hitel törlesztés 2012. 114 340
Hitel törlesztés 2013.
Egyéb terhelés
Egyéb jóváírás
Állomány 2013.XII.31
125 658
1 020 318
0 4 121
3654
2302
6 432
4 002
0 2 421
Személyi hitel
324 165
64 495
29 672
177 607
149 428
204 409
328 286
68 149
31 974
184 039
153 430
06.
Fogyasztási hitelek (3+4) Lak. folyószla +Egyéb hitelek
4 673
45 555
46 739
45 614
43 950
07.
LAKOSSÁGI HITELEK
1 452 486
381 672
105 162
343 993
323 038
179 366
1 053 066
1 621 454
1 043 460
1 482 814
1 631 852
1 434 738
1 726 616
1 387 453
1 805 852
04. 05.
08.
09.
Áruvásárlási hitel
Vállalkozói hitelek
MINDÖSSZESEN: Munkáltatói
0
0
0
206 830 7 462
0
0
1 234 610
318 006
0
0
1 552 616 0
24
4. sz. melléklet LEJÁRATI ÖSSZHANGELEMZÉS 2013.
Adatok: ezer Ft-ban Hiv.
Megnevezés
4AT11 4AT12
Eszközök Források Finanszírozási rés(gap) I. Követelések Kötelezettségek Finanszírozási rés(gap) II.
4AT21 4AT31 4AT32 4AT41 4AT5152 4AT5354 4AT61 4AT7
0-30 nap 31-90 nap b c 728,162 50,728 2072,605 905,699
91-180 d 1058,772 104,820
181-365 e 126,224 68,006
1-2 év f 136,849 0,000
2-3 év g 113,409 0,000
3-5 év h 228,068 0,000
Összesen l 3960,769 3861,927
-25,682 0,000 0,000
-1344,443 0,000 0,000
-854,971 0,000 0,000
953,952 0,000 0,000
58,218 0,000 0,000
136,849 0,000 0,000
113,409 0,000 0,000
228,068 0,000 0,000
215,251 0,000 0,000
809,022 0,000 0,000
-190,831 0,000 0,000
-25,682
-1344,443
-854,971
953,952
58,218
136,849
113,409
228,068
215,251
809,022
-190,831
Bevételek
43,121
80,576
103,547
215,756
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
443,000
Kiadások Finanszírozási rés(gap) III. Eszközmódosítások
38,750
77,500
116,250
232,500
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
465,000
-25,682 0,000
-1340,072 -23,648
-851,895 -4,297
941,249 -6,273
41,474 -6,273
136,849 -1,940
113,409 7,900
228,068 18,404
215,251 3,868
809,022 12,259
0,000
-1197,871
345,707
752,585
34,973
64,606
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
-134,222
-1379,971
177,961
0,228
70,303
121,309
246,472
219,119
821,281
125,000
750,000
-115,000
20,000
-40,000
-70,000
-130,000
-110,000
-430,000
0,000
-10,000
-630,000
60,000
20,000
30,000
50,000
115,000
105,000
260,000
0,000
0,000
0,778
0,029
2,961
0,228
0,303
1,309
1,472
4,119
131,281
-65,638
76,842
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
Forrás átcsoportosítások Finanszírozási rés(gap) 4AT91 IV. Eszközállomány 4AT111 változások Forrásállomány 4AT112 változások Finanszírozási rés(gap) 4AT121 V. 4AT Tulajdonosokhoz 1221 kapcsolódó ügyletek 4AT8
Lejárt a 125,193 150,875
Lejárat 5-10 év 10 év felett nélküli i j k 375,541 809,022 208,801 160,290 0,000 399,632
0,000 0,000
-190,831 0,000 0,000 -65,638
25
5. sz. melléklet
A takarékszövetkezet telephelyei és azok főbb jellemzői: S.sz. 1 2 3 4 5
Adatok: ezer Ft-ban Létszám Betét állomány Hitel állomány Fő Hajdúdorog, Tokaji u. 6. 14 1 494 928 499 201 Hajdúböszörmény, Kossuth u. 9. 6 1 405 863 581 914 Hajdúböszörmény-Vid, Krúdy Gyula u. 2. 2 113 259 85 924 Hajdúnánás, Kossuth u. 17. 3 106 455 153 258 Debrecen, Pásti u. 1/E 2 181 500 232 319 Összesen: 27 3 302 005 1 552 616 Cím
26
