Zö l d s é g - Gy ü m ö l c s
Piac és Technológia
XVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 2013. április
Vásároljon itthonról otthonra minőségi zöldséget, gyümölcsöt! Garantáltan megbízhatóak az alábbi, FruitVeB-nél regisztrált termelői szervezetek termékei: • Alföld 2003 Szövetkezet • Alföld-Régió TÉSZ Zrt. • BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet • BOTÉSZ • Cibakert TÉSZ Szövetkezet • CSÁRDA-AGRO Szövetkezet • Dél-alföldi KerTÉSZek Szövetkezete • Dombegyházi Euro TÉSZ Kft. • DŰNE FRUCT Szövetkezet • Észak-Alföldi Szövetkezet • FLORATOM-KER TÉSZ • FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet • GYÜMÖLCSÉRT Kft. • Hanság-Fertőmenti Szövetkezet • HAVITA-TÉSZ Szövetkezet • JÁSZ-TÉSZ Szövetkezet • KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet • KER-TÉSZ-XXI. Termelői Értékesítő Kft. • Magyar Termés TÉSZ Kft. • MEDI-FRUCT Szövetkezet • Penta Família TÉSZ • RATÉSZ Szövetkezet • RÓNA KER-TÉSZ Kft.
Előzetesen elismert TÉSZ-ek
Másodszintű szerveződések
• ALMARÉGIÓ Kft.
• Alföldi TÉSZ-ek Társulása Kft. • Alma Zóna Kft. • Fair Fruit Kft. • Fruitmarketing Kft. • Hortico-Régió 2009. Kft. • Simba Hungary Kft. • TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. • TÉSZ Kereskedőház Kft. • Vega-Ház Kft.
• APAGY TÉSZ 2007 Kft. • Arrabona Szövetkezet • CSENGER FOOD KFT. • Finom Gyümölcs Kft. • Fors Nova Kft. • GUTHKELED AGRO Szövetkezet • Hajdú Csemege TÉSZ • „HALÁP-ZÖLDSÉG” Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet • INTERFRUCT TÉSZ Kft. • Jutalma Kft. • Kárpátok Gyümölcse TÉSZ Kft.
• SZARVASI ZÖLDSÉG TÉSZ
• Magyar Gomba KerTÉSZ Kft.
• Szatmár-Tiber Szövetkezet
• Nógrád TÉSZ Kft.
• Szatmárkert-Hodász Szövetkezet
• Pannon Paprika Kft.
• SZEMTÉSZ Kft.
• Paprika Ker TÉSz
• Valentin TÉSZ
• Szatmári Ízek Kft.
• Zöld Termék Szövetkezet
• Szatmári Kistermelők Szövetkezete
• Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet
• Vega Fruit TÉSZ Kft.
Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány
3
Tartalom szakmapolitika
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése…………………………………………………… 4 Megalakult a legerősebb érdekképviselet, az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara……………… 5 Zöldség-gyümölcs nyílt nap a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban…………………… 6 Integrált nap………………………………………………………………………………………… 7 cégeink
Tízéves a Pilze-Nagy Kft. laskagomba alapanyaggyártó üzeme…………………………………… 8 Tízéves fennállását ünnepelte a DélKerTÉSZ……………………………………………………… 10 meggy Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel együttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel.: 36 1 381 1020 Fax: 36 1 209 1697 E-mail:
[email protected] Szerkesztőbizottság: dr. Bittsánszky János elnök, dr. Apáti Ferenc, Csizmadia György, Ferencz Anita, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka (technológia), dr. Mártonffy Béla Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta A jelenlegi szám angol cikkeit dr. Halász Júlia és dr. Hegedűs Attila, a holland cikkeket Malatinszki György, a német cikkeket Fábiánné Kardos Flóra és Ferencz Anita referálta
Csúcsárak jellemezték a 2012. évi meggypiacot………………………………………………… 12 A meggyvertikum Lengyelországban…………………………………………………………… 13 s a l áta h a j tatá s
Jégsaláta vagy kínai kel?………………………………………………………………………… 16 szamóca
A szamóca fagyvédelme………………………………………………………………………… 18 A Clery szamóca hidegigénye…………………………………………………………………… 20 A szamóca tápanyagellátása……………………………………………………………………… 21 tá p a n ya g - u tá n p ó t l á s
A káposztafélék trágyázása……………………………………………………………………… 22 öntözés
Tördelés: Marossy Attila Megjelenik: évente 10 alkalommal A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.
Öntözési rendszerek érvek és ellenérvek………………………………………………………… 24 üvegház
Szórt/közvetlen fény az üvegházban…………………………………………………………… 27 A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia megjelent számai a FruitVeB honlapján olvashatók. Hozzáférés a FruitVeB tagjainak kód ellenében lehetséges. Kódot a FruitVeB titkárságán lehet kérni:
[email protected], tel.: +36 1 381 1020 ISSN 2061-6686
marketing
TÉSZ válságkezelési marketing program………………………………………………………… 29 ko m m u n i k ác i ó
A kiadvány megjelenését a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja
Megvalósult……………………………………………………………………………………… 30 Nyilatkoztunk……………………………………………………………………………………… 30
Rendezvénynaptár dátum
május 16. június 12-14. szeptember 16-19.
Fotó: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta
2013/á p r ilis
szeptember 18-22. szeptember 25-27. október 2-6. november 26-28.
esemény
szervező
Az integrált szántóföldi zöldségtermesztés technológiai kérdései, Szabadszállás FRESH Congress 2013, Párizs, Franciaország World Food Moscow 2013, Moszkva, Oroszország OMÉK, Budapest Macfrut, Cesena, Olaszország BNV, Budapest Fresh Produce Ukraine 2013, Kijev, Ukrajna
TÉSZ-ÉSZ, FruitVeB http://www.freshcongress.com http://www.world-food.ru http://www.omek2013.hu http://www.macfrut.com www.hungexpo.hu/bnv http://www.freshproduce-expo.com
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
4
szakmapolitika
A magyar zöldséggyümölcs ágazat fejlesztése
Stratégiai célkitűzések a termelés csökkenésének megállítása, egymillió tonnás termelésbővítés, cél a 3,5 millió tonnás termelés elérése,
korszerű kertészeti technológiai módszerek fejlesztése, adaptálása, az öntözhető területek arányának növelése,
az ágazat exportképességének növelése, a környező országok, az orosz
és a közel-keleti piacok kiépítése, a magyarországi zöldség-gyümölcs termelési szezon bővítése, a magyar termékek arányának növelése a hazai fogyasztásban az importtal szemben, a lehető legmagasabb ágazati integráció megteremtése, a termelői szervezetek szerepének megerősítése, a zöldség-gümölcs termékek hozzáadott értékének növelése, a feldolgozott, a frissen csomagolt és az ún. „fresh cut” termékek kínálatának bővítése, az ágazati eltartó képesség növelése, a vidéki foglalkoztatás növelése, 100 ezer új munkahely megteremtése.
A kertészet végre betöltheti rég óta emlegetett „kitörési pont” szerepét: a FruitVeB-nek a zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó fejlesztési elképzelése közel áll a politikai szándékhoz – jelentette ki Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Parlament Kertészeti albizottságának elnöke azon a sajtótájékoztatón, ahol a FruitVeB ismertette a következő hétéves időszakra vonatkozó keretszámokat, irányokat. A kormányzat, a szaktárca, a szakmaközi szervezet közös akarattal, együttműködéssel azt kívánja elérni, hogy Kiemelt területek a kertészet, amely a kormányprogramban kiemelt ágazat, A fejlesztési projekt fő területei a növényházi termelés, a gombatermelés, a gyümölcstermelés, a szabadföldi zöldségtermelés, a feldolezt a lehetőséget ki is tudja használni. gozóipari termelés, az árukezelés és a gépesítés. A zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaság és a kertészet egyik lefejlődőképesebb ágazata. Termelési értéke az elsődleges termékkibocsátás szintjén 200 milliárd Ft, ami áruértéken elérheti a 600 milliárd Ft-ot. Ez az egész kertészeti árbevétel közel kétharmadát adja. Ennek alapján a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka és értékteremtő képessége miatt jelentős az eltartó képessége. Termékei 50-50%-ban a hazai, illetve az exportpiacokon találnak vevőre. A rendszerváltás óta a zöldség-gyümölcs ágazat termelése a korábbi 3,5-3,8 millió tonnáról fokozatosan visszaesett a jelenlegi 2,5 millió tonna körüli szintre. A visszaesés fő oka, hogy a tulajdoni szerkezetben történt változások ellenére nem alakultak ki versenyképes termelési struktúrák. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. A friss termékek iránti fogyasztási szokások új, célirányos fejlesztési programokat igényelnek. A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is, a feldolgozóipar termékstruktúrája rendkívül beszűkült, csak néhány termékre (csemegekukorica, zöldborsó, meggy befőtt, almasűrítmény) korlátozódik. A csökkenő termékmennyiség mellett a kereskedelmi integrációs tevékenységek (TÉSZ-ek) fejlődése is ellentmondásossá vált, s így a meglévő bel- és külpiacainkat nem tudjuk kiaknázni.
Plusz 1 millió tonna – 100 ezer új munkahely A 2014-2020. közötti fejlesztési időszak legfontosabb feladata ezért a versenyképes árutermelés feltételeinek megteremtése. Az ágazat célkitűzése 1 millió tonna termelés visszanövelése, és ezzel párhuzamosan mintegy 100 ezer új vidéki munkahely megteremtése. Az újonnan megtermelt 3,5 millió tonna áru nagyobb része a belpiac növelése és ezzel egy időben az import csökkentése mellett exportra kerülhet. Ezzel a hagyományos piacaink, a környező országok, Németország és a skandináv piacaink mellett régi-új (pl. orosz, arab) piacok is újraépíthetők. Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
Növényházi termesztés A friss termékek ellátásának szempontjából döntő jelentőségű a védett, növényházi termesztés fejlesztése. A fő termelési terület Dél-Magyarország (77%) és Közép-Magyarország (13%). A rendszerváltás óta jelentősen visszaesett (jelenleg 2600 hektáros) területet mintegy 1000 hektárral szükséges növelni. Ez 200 ezer tonnás frisstermék kínálatot jelent a piacon. A fejlesztés egyik fontos területe a termálenergia-felhasználás megnyugtató rendezése, melyet jelenleg tárgyal a kormány. A sikeres rendezéssel beláthatatlan fejlődés elé nézhet a hajtatott termesztés. Gombatermelés A nagy tradíciókkal rendelkező gombatermelés, hasonlóan a növényházi termeléshez, 25 ezer tonnára esett vissza az utóbbi években. E területen mind az alapanyag-termelést, mind a gombatermelést szükséges megduplázni, a jelenleg teljesen nyitott piac sikeres ellátása érdekében. Gyümölcstermelés A legnagyobb visszaesés az említett időszakban a gyümölcstermelés területén következett be. 1,7 millió tonnával szemben jelenleg csak 800 ezer tonnát állítunk elő, melynek nagyobbik része ipari minőségű. Cél a termelés 1,2 millió tonnára való emelése, és magas minőségű frisspiaci termék előállítása. Ennek érdekében – az ültetvénykivágási dinamikát figyelembe véve – mintegy 26 ezer hektár új ültetvény telepítését szükséges végrehajtani. Az időjárási anomáliák figyelembe vételével fontos az öntözés, a jég- és fagyvédelmi technológiák előtérbe helyezése és a termesztés gépesítése. Szabadföldi zöldségtermelés A szabadföldi zöldségtermelés az ipari és friss termékeket is érinti. A beszűkült ipari zöldségek és a visszaeső, illetve stagnáló frisspiaci termékek (pl. hagyma és dinnyefélék) fejlesztésénél elsősorban az integráció és a korszerű termesztési technológiák megvalósítása a cél. A jelenlegi 1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára növelhető a termelés. Feldolgozóipari termelés Jelenleg a magyar feldolgozott zöldség-gyümölcs mennyisége 1,2-1,4 millió tonna, ami ipari nagyságrendben 180-190 milliárd forint készterméket jelent, jellemzője, hogy 40-85%-ban külföldi piacra kerül. Az 2013/á p r ilis
5
szakmapolitika elhibázott privatizáció után lecsökkent a magyar zöldség-gyümölcs feldolgozóipar számára az alapanyag-termelés. Fő konkurenciát a gabona és olajos növények termesztése jelent, ami egyszerűbb, ipari technológiával magas árbevételt biztosít a termelőnek. A fejlesztés iránya ennek megfelelően elsősorban a technológiai korszerűsítés, ami magasabb hozamok mellett versenyképes termékelőállítást tesz lehetővé. A szűk termékpaletta így bővíthető, ami lehetővé teszi a korábbi konzerv- és hűtőipari termékkörök és kapacitások visszaállí-
A 2014-2020. közötti időszak támogatás igénye Fejlesztési területek
Támogatott Támogatás fejlesztések Mrd összes költsége, igény, Ft Mrd Ft
A fejlesztés eredményeként évente képződő új árualap és áruérték ezer tonna Mrd Ft
1
Növényházi termesztés
90
45
200*
45
2
Gombatermelés
36
18
20
Gyümölcstermesztés Szabadföldi 4 zöldségtermelés 5 Feldolgozóipar és 6 Árukezelés gépesítés Összesen
120
60
25* (+150 komposzt) 400*
60
30
400*
15
100
50
250
60
60
30
-
ld. 1-4. fejl.
465
232,5
1025*
180 Mrd Ft
3
*: elsődleges termékkibocsátás növekedése
50
tását. A fejlesztés egyik iránya lehet az arra alkalmas termelői szervezetekhez kapcsolódó feldolgozás kialakítása. Árukezelés és gépesítés Az 1 millió tonnás piacbővítés részben új, korszerű posztharveszt technológiákat és gépesítést igényel. A frisspiac számára szükséges korszerű hűtési, áruvá-készítési és logisztikai rendszerek alkalmazása a piacra jutás alapfeltétele. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások nem képesek kezelni a megnövekedett termelést, ezért új kapacitásokat kell létrehozni. Ehhez mintegy tíz kereskedőházakhoz kapcsolódó logisztikai centrumot szükséges kiépíteni. A fejlesztés eredményeként a hajtatás a jelenlegi 380 tonnáról 580 ezer tonnára növekedne, a gombatermelés megduplázódna (50 ezer tonnára emelkedne), míg a szabadföldi zöldségtermelés 1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára emelkedne. Így a zöldségtermelés összességében 2,33 millió tonnára nőne. A gyümölcstermesztés a fajta- és ültetvénycserével 800 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára emelkedne. Az ágazat teljes kibocsátása így 3,5 millió tonna termés lenne. Ez évente 180 milliárd forint elsődleges termékbővülést jelent (ös�szességében 380 milliárd forint), ami áruértékben 1000 milliárd forint körüli érték. Ez a minőségi áru biztosíthatja a tervezett belés külpiaci bővülést, valamint 100 ezer új munkahely megteremtését a zöldség-gyümölcs ágazatban. FruitVeB
Megalakult a legerősebb érdekképviselet, az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. Célja egy erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozása volt a hazai agrárium támogatására, amely a teljes élelmiszer-előállítási láncra kiterjed, vagyis alanyi jogon lesz tagja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági beszállítóipar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője. Az országos kamarai választásokat követően, március 28-án, az országos küldöttgyűlés 93%-os részvétele mellett alakult meg az új kamara az „egy tag – egy szavazat” elve alapján. A jelenlegi megyei agrárkamarák a megalakulással egy időben egyetemes jogutódlással beolvadnak az egységes országos kamarába. A szervezet országos elnökévé titkos szavazással Győrffy Balázst választották meg. Zászlós Tibor lett a mezőgazdaságért felelős, Éder Tamás az élelmiszeriparért, ifjabb Hubai Imre a vidékfejlesztésért, Kis Miklós Zsolt pedig a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokért felelős – és egyben általános – alelnök. Az országos küldöttgyűlés az ügyvezető elnökség tagjai mellett megválasztotta a kamarai osztályok vezetőit, valamint az Ellenőrző bizottság, az Etikai bizottság, illetve az Agrárkamarai választott bíróság tagjait is. 2013/á p r ilis
A tisztségviselők megbízatása 5 évre szól. A FruitVeB-hez tartozó szakemberek közül dr. Mártonffy Bélát a Kertészeti osztály vezetőjévé, dr. Losó Józsefet az Élelmiszer-feldolgozási és -kereskedelmi osztály vezetőjévé, dr. Kator Zoltánt, az Agrárkamarai választott bírók testületébe is beválasztották. Az alakuló közgyűlésen egyhangúlag elfogadott alapszabály 11 tagdíjfizetési osztályt állapít meg. A tagok gazdasági súlyától függő, sávosan növekvő éves kamarai tagdíj 2 ezer és 1 millió Ft között alakul. Azoknak a kamarai tagoknak, akiknek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot, 2 ezer Ft tagdíjat kell fizetniük. 600 ezer és 4 millió Ft árbevétel között 5 ezer, 4-10 millió Ft között pedig 10 ezer Ft az éves tagdíj összege. A tagok döntő többsége az első két kategóriába tartozik. A maximális, évi 1 millió Ft-os kamarai tagdíj az 1,5 milliárd
Ft feletti éves nettó árbevétellel rendelkező tagokra vonatkozik. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter új korszak kezdetének nevezte a magyar mezőgazdaság történetében az új nemzeti agrárkamara létrejöttét. Még nem volt olyan erős agrárszervezete a magyar vidéknek, a magyar gazdáknak mint most, az új köztestület létrejöttével, amely képviseli a teljes ágazatot. Legfontosabb célnak a magyar mezőgazdaság növekedését jelölte meg a miniszter a nagyobb volumen előállítása, munkahelyek teremtése érdekében. Ez a belső piacok visszaszerzését és új külső piacokat is jelent a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára. Az agrárkamarai rendszer újjászervezése a magyar mezőgazdaság megerősítésének sarkalatos és elengedhetetlen szükségszerűsége. Az új köztestületnek csaknem 200 ezer regisztrált tagja van, és 14 565-en vettek részt a szavazáson, a választási folyamatban. Ilyen arányú részvétel még soha nem volt. Győrffy Balázs elnök hangsúlyozta, hogy a kamara integrátor szerepet kíván betölteni, amely nem megosztja, hanem összefogja a vidéken élőket. Gratulálunk a tisztségviselőknek! MTI, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
6
szakmapolitika
Zöldség-gyümölcs nyílt nap a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a FruitVeB társszervezésében első alkalommal, de a tervek szerint hagyományteremtő céllal márciusban szakmai, nyílt napot szervezett a termelői csoportok és a termelői szervezetek számára. A rendezvény egy olyan párbeszédalapú együttműködés kezdetét teremtette meg a törvényalkotó és a végrehajtó oldal, valamint a termelői szerveződések között, ami a kölcsönös ismeret- és tapasztalatcsere jegyében a zöldség-gyümölcs ágazat valamennyi résztvevője számára hasznos információkkal szolgált.
Palkovics Péter, az MVH elnöke elmondta, hogy 2005 óta a kifizető ügynökség több, mint 28 milliárd forintot fizetett ki a termelői csoportok részére beruházási és működési támogatásokra. A termelői szervezetek működési alapjainak támogatására pedig több mint 8 milliárd forintot utalt át a Hivatal.
Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a termelői szervezetek szerepét növelni kell annak érdekében, hogy az ágazat teljesítőképessége fejlődjön. Mint mondta – „annak idején anélkül kezdtünk az uniós szabályozás alapján e speciális területet jelentő zöldség-gyümölcs termelői szervezetek megszervezésébe, hogy bármilyen tapasztalatunk lett volna, de felismertük, hogy a zöldség- gyümölcs ágazat stratégiai pontja a termelői szervezetek megerősítése.” Ehhez meg kell teremteni a konkrét feltételeket, aminek jó kiindulópontja lehet a többoldalú szakmai egyeztetés.
Angyal László, az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságának vezetője ismertette a hivatal hatáskörét a támogatási rendszer működtetésében. A minden évben megnyíló jogcímekkel kapcsolatban az MVH munkatársai azért dolgoznak, hogy elősegítsék és biztosítsák a támogatásra szánt pénzügyi keret hatékonyabb, az ágazat versenyképességét segítő felhasználását. Fontos azonban tudni a termelői oldal észrevételeit, és annak mentén finomítani a rendszer működését.
Szorgalmazzák a rendeletek, a jogszabályok egyértelműbbé tételét, mert a problémák jelentős része a félreértelmezésekből adódik. Ugyanakkor a szabályok betartatását is komolyan kell venni – az ágazat tisztességes szereplőinek érdekében. A termelői csoportok és termelői szervezetek elismeréséről, az elismerési tervről és a működési programról Bittsánszky
Márton, a VM főosztályvezető-helyettese fogalmazta meg az aktuális teendőket. Megerősítette, hogy a termelői szervezetek szabályozásában, a nemzeti jogszabályok készítésénél a minisztérium igyekszik minél egyértelműbben fogalmazni, de ez meg beszűkítheti a támogatási lehetőségeket. A tagokra vonatkozó adatszolgáltatáshoz a tagok adatairól vezetett tagnyilvántartás szükséges. Ennek a nyilvántartásnak a helyszínen bármikor megtekinthetőnek és ellenőrizhetőnek kell lenni. A tagoknak biztosított demokratikus jogok közé tartozik a leadható szavazatok, a kisebbségi jogok és a képviselet kérdése is. Az ide vonatkozó új szabályoknak az idei év közepéig kell megfelelniük a szervezeteknek. Elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknál nem kötelező a működési alap (pénzügyi hozzájárulás) képzése és a kötelező beszállítás, ugyanakkor az elismertetésnek mindkettő feltétele. Szóba került a kilépés és a kizárás nem egyszerű kérdése is. Annak eldöntéséhez, hogy az elismerési terv benyújtásakor a termelői csoport nem volt-e már TÉSZ, a továbbiakban legalább tíz olyan tag szükséges, aki még nem volt tag ilyen szervezetben, és tagi forgalma igazoltan legalább 150 millió forint. A FruitVeB szakmai ajánlása ehhez előszűrőt jelent, ami segíti a VM munkáját. Mindent összevetve a szabályok teljesítéséhez fontos és elengedhetetlen a jól működő adminisztráció és a képzett alkalmazottak foglalkoztatása! A zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési támogatásáról Orbán Erika, MVH jogcímfelelős tartott előadást. Kiemelte, hogy az MVH az érdemi vizsgálat előtt a
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
benyújtás időpontját és a formai követelményeket vizsgálja (megfelelő-e a nyomtatványok alkalmazása, a kérelem jogosult általi aláírása, a kérelmező rendelkezik-e ügyfélazonosítóval, van-e érvényes, bejelentett fizetési számlaszáma, jogosultsága stb.). Amennyiben a kérelmező, illetve a kérelem nem felel meg a fenti kritériumoknak, úgy a kérelmet az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelem érdemi (tartalmi) bírálata során a nem alapvető hiányosságok esetében hiánypótlásra szólítják fel a termelői csoportot. A hiánypótlás bírálatát követően folytatódik az érdemi bírálat. A megítélhető támogatási összeget az elismerési terv éve [mint a támogatási intenzitás (%) alapja], a tagi értékesítés értéke (1 millió euró alatti és a fölötti tagi értékesítés), az átváltási árfolyam figyelembe vételével határozzák meg. Mindezek mellett a támogatás nem haladhatja meg évente a 100 ezer eurót, illetve tört év esetében ennek arányosan csökkentett értékét. Az átszámítás mindig az adott év január 1-jei árfolyamon történik. A beruházási támogatásról HorváthErdőhegyi Ágnes osztályvezető beszélt. A támogatás célja az elismerési tervben lévő elfogadott beruházási költségek meghatározott részének visszatérítése. Ha azonban a kérelmező nem rendelkezik a VM által jóváhagyott elismeréssel, elismerési tervvel, az MVH a kérelmet elutasítja. Amennyiben egy adott tétel nem egyezik meg a tervben az adott intézkedés kapcsán meghatározott eszközzel/beruházással, úgy az adott tételt az MVH elutasítja. Kizárólag kitöltött, aláírt, lepecsételt és számszaki hibákat nem tartalmazó kérelem alapján kerülhet sor a kifizetésre. A beruházási kérelmek helyszíni ellenőrzésének aránya 100%-os, azaz minden egyes kérelem kapcsán számíthatnak a termelői csoportok helyszíni ellenőrzésre. A működési alapok támogatásáról Török Hajnalka szólt. A rendeletek közül a 150/2012 (XII. 28.) VM és a 105/2011 (XI. 10.) VM rendeletekre hívta fel a figyelmet, és jelezte, hogy a szabályozás változása miatt a 170/2012 (XI. 29.) MVH közlemény módosítása folyamatban van. Hozzátette: a helyszíni ellenőrzés ennél a jogcímnél is 100%-os. Papp Zsuzsanna osztályvezető a helyszíni ellenőrzések tapasztalatait ismertette. Eszerint ellenőrzik a megvalósulást, az eszközöket, de a dokumentumokat is. A számlák pénzügyi teljesítését is vizsgálja a hivatal. Az előadásokat követően az előre megküldött és a helyszínen elhangzott kérdések megválaszolása következett. Az egész napos rendezvény eredményeként elmondható, hogy a megkezdett egyeztetési folyamat minden résztvevő számára hasznos, ezért érdemes akár félévente megismételni. Fodor Zoltán, FruitVeB 2013/á p r ilis
Integrált nap Az integrált szántóföldi zöldségtermesztés időszerű kérdései címmel a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a FruitVeB és a Róna Ker-TÉSZ Kft. szakmai konferenciát és gyakorlati bemutatót szervez 2013. május 16-án, csütörtökön. Helyszín: Zöld Ász Fogadó (6080 Szabadszállás, Dózsa György út 21.). Regisztráció – 9 órától, előadások – 10 órától. P ROGRAM A szántóföldi zöldségtermesztés fejlődése a régióban Nagy József elnök, Róna Ker-Tész Kft. Németh Lajos minőségpolitikai és A zöldség-gyümölcs ágazat új lehetősége: az integrált minőség dr. fogyasztókapcsolati tanácsadó, FruitVeB Az integrált szántóföldi zöldségtermesztés technológiai Ledóné dr. Darázsi Hajnalka vezető szaktanácsadó, feltételei TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. Kutatási eredmények az integrált zöldségtermesztés területén: dr. Posta Katalin egyetemi docens, SZIE gyökérzöldségek, hagymafélék Növényvédelmi Intézet Intenzív szántóföldi paprikatermesztés integrált technológiája Vékony Lajos termelésirányító, Róna Ker-Tész Kft. EBÉD Szabadföldi bemutatók – áttelelő hagyma kísérlet
A meghívó és a program a FruitVeB honlapjáról (www.fruitveb.hu) letölthető.
Cuproxat FW ®
Ön szerint a lyukas esernyő megvéd az esőtől?
Sok réztermék miközben szép kékre festi a növényt, utat enged a szabad szemmel nem látható kórokozó gombáknak és baktériumoknak. A Cuproxat® egyik kimagasló előnye, hogy tökéletesen befedi a növény részeit, nem hagy védetlen felületet! Felhasználás el ő tt o l vassa el a címkén ta lá lh a tó h a szn á la ti u ta sítá st !
www. kw i zd a. h u
8
cégeink
Tízéves a Pilze-Nagy Kft. laskagomba alapanyaggyártó üzeme A Pilze-Nagy Kft. idén ünnepli a laskagomba termesztéshez kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységének és a laskagomba alapanyaggyártó üzemének tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból tudományos szimpóziumot rendeztek a Pilze-Nagy Kft., a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara és az MTA Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottság Kertészeti Munkabizottsága társszervezésében.
A laskagomba termesztése az egyik legfiatalabb kertészeti ágazat, hiszen az intenzív termesztés-technológia kialakítását lehetővé tevő kutatások még 50 évesek sincsenek. Ezért nem meglepő, hogy az 1997 januárjában alapított cég sem kerülhette el a kutatási tevékenység bevonását, mára
vezető szerepet tölt be hazánkban a tudományos ismeretek alkalmazásával. A 2000es évek kezdete óta a vállalat egy tucat kutatás-fejlesztési projekt életre hívója, vezetője vagy társkutatója. A projektek kapcsán több felsőoktatási intézmény kutatócsoportjával működött együtt. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában márciusban megrendezett szimpóziumon és ünnepségen meghívott előadók ismertették a modern gombatermesztés legújabb eredményeit. Dr. Vágvölgyi Csaba előadásában több kutatási projekt tapasztalatait összegezve megállapította, hogy nemzetközileg elismert eredmények születtek a laskagomba termesztés-technológiában használható biokontroll eljárásokkal kapcsolatban. Dr. Márialigeti Károly, az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetőjeként irányította az állandó minőségű alapanyag előállítására irányuló kísérleteket a Gazdaságorientált Agrárágazati Kutatások (GAK 2005) pályázat keretében. Ismertette az alapanyaggyártás mikrobiális hátterét és a technológia-fej-
lesztési kísérletek eredményeit. Dr. Vajna Balázs a baktériumok szerepét mutatta be az alapanyaggyártásban. Bánfi Renáta kollégáival munkája során a laskagomba lignocellulóz bontási mintázatát figyelte meg az alapanyag átszövetése és a termőtestképzés során az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatásával. A lignocellulóz-bontó enzimek aktivitásá-
A Pilze-Nagy Kft. kutatás-fejlesztési tevékenysége A laskagomba termesztés intenzív technológiájának kialakítását lehetővé tevő kutatásokban hazánk úttörő és nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepet vállalt a hatvanas évek második felétől a kilencvenes évek közepéig. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) kecskeméti telephelyén a különböző gombafajok termesztésbe vonásával – amely később a laskagomba kutatásban teljesedett ki – és termesztés-technológiájuk kidolgozásával kapcsolatos kutatások a hetvenes években indultak el. A dr. Balázs Sándor akadémikus által irányított aktív kutatómunka számos új hazai és nemzetközi eredményt hozott, ami több évtizedre a laskagomba kutatás és termesztés centrumává tette Kecskemétet és környékét. Ennek köszönhetően a megye a mai napig hazánk laskagomba termesztésének központja. A laskagomba termesztés fejlődése a kilencvenes években jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül, ami magával hozta Magyarország addigi előnyös pozícióinak csökkenését. Miközben Olaszország és Spanyolország jelentős laskagomba ter-
mesztő országgá vált, addig hazánkban folyamatosan csökkent a megtermelt laskagomba mennyisége. Ennek hatására a ZKI laskagomba kutatási tevékenysége is megszűnt. A térségben addigra jelentős fejlesztéseket végrehajtó Pilze-Nagy Kft. számára kikerülhetetlenné vált, hogy a ZKI-tól átvállalja ezt az örökséget, és a laskagomba termesztés alkalmazott kutatási tevékenységégének hazai központjává váljon. 2000-es évek kezdete óta a vállalat egy tucat kutatás-fejlesztési projekt életre hívója, vezetője vagy társkutatója volt. A projektek alapvetően három témakör köré csoportosulnak: az alapanyaggyártás technológiafejlesztése, a gombatermesztésben nagy gazdasági károkat okozó kórokozók elleni biológiai módszereken alapuló növényvédelmi technológia kidolgozása és bevezetése, a laskagomba termesztés szerves hulladékainak környezetkímélő hasznosítása. A projektek kapcsán több felsőoktatási Intézmény
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
kutatócsoportjával – a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékével, az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével, a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékével, a Kecskeméti Főiskola Kertészi Főiskolai Karával, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetével és Regionális Tudásközpontjával, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékével működött együtt a vállalkozás. A kutatási feladatokba kutatóintézeteket is bevontak, többek között a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Kft. Biotechnológiai Intézetét és a kecskeméti székhelyű Agro-Geo Kft-t. Az elmúlt 10 évben a Pilze-Nagy Kft. és társcégei összesen 500 millió forintot fordítottak laskagomba kutatás-fejlesztési tevékenységre, melynek finanszírozásához a magyar költségvetés és az Európai Unió több mint 300 millió forint támogatást adott. A ZKI-ban megkezdett és a Pilze-Nagy Kft. által továbbvitt laskagomba kutatások nemcsak közvetlenül a vállalat saját innovációját segítették a gyakorlati eredmények által, de általuk hazánk újra a laskagomba kutatások nemzetközi élvonalába került. 2013/á p r ilis
9
cégeink nak köszönhetően jött létre. A fermentációs technológia és a nedves hőkezelés lehetővé teszi a növényvédő szerek nélküli, ökológiailag kisebb terhelést jelentő környezettudatos gombatermesztést a jó minőségű alapanyagnak köszönhetően. A 2003-ban elindult termelés mára a hazai igények mellett a környező országok laskagomba termesztőit is ellátja a gomba táptalajával. Az üzemet mérete és a technológiája alapján is Európa öt legjelentősebb üzeme között tartják számon. A nap zárásaként Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Parlament Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti Albizottságának elnöke méltatta a beruházást, és méltatta a Pilze-Nagy Kft.-t kutatás-fejlesztési tevékenységének tizedik évfordulóján. Ezt követően az egybegyűltek laskagombából készült ízletes ételkülönlegességeket kóstolhattak meg. nak meghatározásával a laskagomba fejlődését és tápanyag felhasználását jellemezték igen részletesen. Dr. Kredics László, a Szegedi Tudományegyetem kutatója röviden vázolta a Trichoderma zöldpenész által előidézett problémákat, a kórokozók azonosításának és kimutatásának molekuláris biológiai módszereit. Munkássága által sikerült két laskagomba kártevő Trichoderma fajt (T. plurotum, T. pleuroticola) felfedezni, és epidemiológiai tulajdonságaikat meghatározni. Kiemelte a megelőzés szerepét, mivel a laskagomba termesztésében engedélyezett növényvédő szer hiányában ez az egyetlen lehetőség a kártétel kivédésére. Dr. Manczinger László a Trichoderma törzseket antagonizáló baktériumtörzsek izolálásáról tartott érdekes előadást. Különféle módszerekkel összesen 558 baktériumot izoláltak, amelyek gátolták a kórokozó növekedését. Üzemi kísérletekkel igazolták az egyes törzsek hatékonyságát a gombatermesztésben. Dr. Sajben-Nagy Enikő a Pseudomonas tolaasii által előidézett baktériumos foltosodás ellen biológiai védekezési lehetőségeket keresett. Olyan mikroorganizmusokat talált, amelyek igazolhatóan csökkentik a kártételt. Somosné dr. Nagy Adrienn ügyvezető beszélt a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulásáról. Kutatás-fejlesztési partnerek bevonásával sikerült új technológiai elemeket bevezetni, a cégnél alkalmazott technológiát optimalizálni. Az ünnepségnek más apropója is volt: a Pilze-Nagy Kft. alapanyaggyártó üzemének felépítését is ünnepelte. A beruházás a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával valósult meg. Az üzem saját know-how-n alapuló technológiát alkalmaz, ami saját fejlesztési munkájá2013/á p r ilis
A Facebook-on is hirdeti termékeit a Pilze-Nagy
(www.facebook.com/szeretem.a.gombas.eteleket) A Mushroom Business márciusi száma részletesen számol be az idei Fruit Losgistica kiállításról, a gombás kiállító cégek érdekességeiről, újdonságairól. E hírek között fedeztük föl a Pilze-Nagy Kft-ről szóló tudósítást. Örömmel olvastuk! „A laskagomba termesztésével és értékesítésével foglalkozó magyarországi Pilze-Nagy két új termékét mutatta be Berlinben. A 75 főt foglalkoztató vállalt 35 ezer m2-es termőterülettel rendelkezik. Évente mintegy egymillió kilogramm laskagombát értékesítenek, melynek 80%-a a vállalt saját termesztőházaiból származik. Az egyik új termék a laskagomba pástétom. A vállalat ügyvezető igazgatója, Somosné Nagy Adrienn, aki egyben a vállalat alapítójának lánya, elmondta, hogy az új termék hat hónappal ezelőtt jelent meg a magyar piacon, és jelenleg már az exporton gondolkodnak. A pástétom kétféle ízesítéssel kapható: az egyiket pirospaprikával, a másikat tokaji borral készítik. A termék azonban nem tartalmaz alkoholt. A pástétom összetevőinek fele a laskagomba, ezenkívül hagyma és olaj található még benne jelentősebb mennyiségben. Ennek megfelelően beilleszthető a vegetáriánus étrendbe, és glutént sem tartalmaz, vagyis a lisztérzékenységben szenvedők is fogyaszthatják. Az ízletes pástétomból kenyérre, pirítósra kenve kiváló előétel készíthető. A másik újdonság a déli tőkegomba (Agrocybe aegerita) vagy pioppino. Ez a barnakalapos, gazdagabb, teltebb ízű gomba két különböző kiszerelésben, és laskagombával vegyesen csomagolva vásárolható meg. A Pilze-Nagy egyike annak a néhány üzemnek, ahol ennek a gombának a termesztésével foglalkoznak, egyelőre itt is csak korlátozott mennyiségben. A termelés bővítésén jelenleg is intenzíven dolgoznak. A kereskedelmi vásárok látogatóitól érkező visszajelzések igen biztatóak, így feltehetően van jövője ennek a gombának.” Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
10
cégeink
Tízéves fennállását ünnepelte a DélKerTÉSZ
őrzi folyamatosan a termesztést, megfelelő alkalmazás esetén pedig a termelő plusz visszaosztásban részesül. Az elnök büszkén emelte ki, a tíz év alatt minden beszállított árut eladtak, és minden termelőt kifizettek a szerződésben rögzített 21 napos határidőre. Ez a kölcsönös felelősségvállalás a hosszú távú munkakapcsolat alapja.
Szintén fennállásának tizedik évfordulójáról emlékezett meg március végén nagyszabású ünnepi közgyűlésen – a Délalföldi Kertészek Szövetkezete. A meghívott vendégek között volt Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgaz- Bevált a fontolva haladás daságért felelős államtitkára, Farkas Sándor a térség országgyűlési képviselője, a A DélKerTÉSZ a vagyonát folyamatosan, leheParlament Kertészeti albizottságának elnöke és a TÉSZ partnerei. A délelőtti évzáró tőségeinek megfelelően gyarapította. 2003. március 1-jén kerültek arra a telepre, amit közgyűlés után a tagok közül is sokan részt vettek az ünnepi eseményen. Jó alkalom volt ez az új előkészítő, csomagoló helyiség átadására is, amely sajáterős beruházással készült. Az új létesítményben a tagok beszállított áruit fogadják, és aki igényli, ott helyben is elvégezheti a válogatási tevékenységet. Az ünnepi ülésen Czerván György ismertette az Európai Unió következő hét évre szóló agrártámogatási rendszerét, valamint bejelentette, hogy a kormány a Parlament elé terjeszti javaslatát a termálvíz energetikai célra történő hasznosítása esetén a visszasajtolási moratórium meghosszabbításáról. A bejelentést a kertészek tapssal fogadták. Farkas Sándor a kertészeti ágazat jövőbeni fejlesztési lehetőségeit már e bejelentés fényében mutatta be. A DélKerTész tízéves történetét, eredményeit Ledó Ferenc elnök ismertette.
A minőségi árualap a kölcsönös érdekek érvényesülésén múlik A kezdetekre visszaemlékezve Ledó Ferenc elmondta, a TÉSZ a Korai Zöldségtermesztési Rendszer szakmai és szervezeti eredményeire alapozva, régiós elvek alapján jött létre. Jól döntöttek, amikor a fáradságosabb, de a térség termelőit valóban integráló utat választották azzal a céllal, hogy a Szentesen és környékén élő kertészek megélhetését biztosítsák. A TÉSZ működése valóban nonprofit jellegű, a képződő nyereség a fej-
Az új fogadócsarnok adott helyet az ünnepi közgyűlésnek
lesztések finanszírozása mellett a tagoknak kerül visszaosztásra a beszállított áruérték arányában. A szervezet 2002. november 7-én alakult 236 termelővel, jelenleg 481 tag áruját kezeli. 2006-ban módosították az alapsza-
az Árpád Agrár Zrt-től 2003-ban vásároltak hitelből. Jelentősebb támogatást a végleges elismerés előtt, 2003-ban és 2004-ben kaptak, amit a telephely vásárlásra használtak. A működési program alapján hozzáférhető támogatáson kívül, ami a tagi áruérték 4,1, válságkezelés esetén 4,6%-a, igyekeztek egyéb pályázati lehetőségeket is kihasználni.
Buleca Csaba, az Árpád Agrár Zrt. Szentlászló telepének vezetője átveszi a Kiváló Termelő Díjat
bályt, ennek értelmében a feltételeket nem teljesítő tagokat kizárják. A tagi hűség jó, országos viszonylatban kiválónak mondható. Az árualap megteremtéséért olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek ösztönzik a termelőket a pontos szállításra, a minőségi követelmények betartására. Aki a követelményeknek maradéktalanul megfelel, az áruhitelben, palántafizetési kedvezményben, emelt visszaosztásban részesül. A kölcsönös érdekeltség sikeres megteremtésének egyik példája a biológiai védekezés alkalmazásának támogatása és külön honorálása. Három éve vezették be a biológiai védekezésre érvényes érdekeltségi rendszerüket. Akkor az árualap 26%-át termelték biológiai módszerekkel, nagyrészt az Árpád Agrár Zrt. üvegházaiban. Ma már a terület 65%-án, mind a paprikában, mind a paradicsomban, a termés 80%-ánál alkalmazzák a hasznos szervezeteket. Az eredmény az érdekeltség megteremtéséből adódik: fizetési könnyítést adnak a készítmények beszerzésére, szaktanácsadó segíti és ellen-
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
2013/á p r ilis
11
cégeink
Farkas Sándor a kertészet fejlesztési lehetőségeit vázolta
Ledó Ferenc elnök ajándékot kap a tagoktól
Az eredmény kötelez: szakmai tevékenység
2005-től nemzeti támogatáshoz is jutottak. Így került sor az új csomagoló egység megépítésére 2008-ban, továbbá csomagoló gépek, vonalkódos rendszer beszerzésére, a géppark cseréjére, és a most átadott manipuláló épület megépítésére. Közben folyamatosan újították fel a régi épületeket, amit az idén fejeznek be. Tíz éve két pénzintézmén�nyel állnak kapcsolatban, és minden időben sikerült a finanszírozáshoz a forgóeszköz igényeknek megfelelő megoldást megtalálni.
A növekedés lehetősége a technológiai fejlesztésben rejlik A TÉSZ taglétszáma mára stabilizálódott. A vezetésnek nem célja a tagság számának növelése, az előrelépést a meglévő tagok technikai, technológiai fejlődésének segítésében látja. A termesztés specializálódott, a kezdeti 35 növényfaj helyett ma öthatfélével foglalkoznak, amiben uralkodó a paprika (70%). A termőfelület stagnál.
Czerván György a termálvíz hasznosításának esélyeiről beszélt
2007-től felgyorsult a technológiai fejlesztés, egyre több termelő tér át a talajnélküli hajtatásra, így nő az egységes, minőségi árualap. A szaktanácsadói csapat kiépítése is a technológiai fejlődést és a minőségbiztosítási követelmények betartását szolgálja. A TÉSZ 2009 óta saját kísérleteket szervez élenjáró tagjainál az input anyagokat forgalmazó cégekkel együttműködve. A kísérletek értékelésébe sokszor külső szakembereket, kutatókat is bevonnak, az eredményeket pedig beépítik a technológiai ajánlásokba, amelyeket minden évben a téli időszakban tartott, ún. növényi körök rendezvényeken ismertetnek a termelőkkel.
A jó bornak is kell a cégér Ma már természetes, hogy a termelők 90%-a egyénileg vesz részt a GLOBAPGAP minőség-biztosítási rendszerben, valamint, hogy az áru 100%-ban nyomonkövethető a termelőtől az áruházak polcáig. Marketing tevékenységük a minőségre épül. A fogyasztónak joga van tudni, mit eszik. Céljuk, hogy az árualap mindig megbízható legyen. Nagyon sok helyi és országos rendezvényen, termékpromócióban vesznek részt, így pl. a szentesi Lecsófőző Fesztiválon ők biztosítják az alapanyagot. 2012-ben nagy sikerrel rendezték meg a Magyar Paprika Napja egész napos szakmai fórumot. Jó néhány díjjal, elismeréssel rendelkeznek termékeik. 2013/á p r ilis
A DélKerTÉSZ szakemberei jelentős, országos szintű szakmai tevékenységet végeznek. Mint a legnagyobb TÉSZ Magyarországon, a szakmapolitikai kérdések megoldásában felelősséget vállal: tagja a FruitVeB-nek, az egyik alelnöki tisztséget, valamint a TÉSZ Főbizottság elnöki tisztjét Ledó Ferenc tölti be. Többen tevékenykednek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi igazgatóságainál, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában, a Magyar Kertészeti Tanácsban. 2008tól a TÉSZ az Európai Minőségügyi Szervezet tagja. A TÉSZ-ek közötti együttműködésben mindig élen jártak. 2004-ben 21 taggal másodlagos szerveződést indítottak a minőségbiztosítás közös szervezésére. 2006-ban alakult a DALZA Kft. a Mórakert TÉSZ-szel az export-import értékesítésre, ami pozitív hatással volt a hazai árképzésre is. 2008-ban aktívan közreműködtek a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. létrehozásában, 2009-ben pedig megalapították a Hortico Régió 2009 Kft. másodlagos szerveződést a közös kereskedelmi tevékenységre. „Izgalmas, kemény tíz év van mögöttünk” – összegezte Ledó Ferenc. „Itt van a köszönet ideje: köszönöm a tagoknak, hogy ideszállítják az árut, az alkalmazottaknak, a munkatársaknak a szezonban végzett megfeszített munkát. Köszönettel tartozunk az input anyagokat beszállítóknak, a pénzügyi partnereknek, a kutatóknak a kialakult, példaértékű együttműködésért és a közös tevékenységért. Olyan alapot teremtettünk, ami büszkeségre ad okot, de újabb kihívások előtt is állunk. Jól kell alkalmazkodnunk a változó körülménykehez, akkor hosszú évekig lesz megélhetése a szentesi kertészeknek.” A TÉSZ vezetősége apró ajándékkal kedveskedett a tíz év során legmegbízhatóbbnak bizonyult, példaértékű tevékenységet végzett termelőknek. Buleca Csaba telepvezető (Szentlászló telep, Árpád Agrár Zrt.), Bakó Dániel, Sarusi Kis László, Hódi Ferenc, Dömsödi János, László Ignác kapott elismerést.
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
12
meggy
Csúcsárak jellemezték a 2012. évi meggypiacot A Fruit Logistica keretén belül 2013-ban is megtartották a már tradicionálisnak nevezhető, az európai meggyszezont értékelő tanácskozást. Az előzetes adatok szerint, amiből viszont a szerb és a dán adatok még hiányoznak, az európai összes termés (Törökországgal együtt) 2012-ben jóval ötszázezer tonna alatt volt – jelent meg az AMI és a FruitVeB közös közleményében. Az utóbbi években a harmadik legalacsonyabb termésmennyiség mellett mind az alapanyagpiacon, mind a késztermék piacon csúcsárak alakultak ki. Szűkös volt az ellátás tavaly a konzerváru tekintetében, így a szállítási szerződéseket az új termésig alig fogják tudni teljesíteni. A kereskedők megítélése szerint ez a szűkösség a magyarországi gyenge termésből is adódik. Kevésbé drasztikus volt a kiesés Kelet-Európában, a gyorsfagyasztott és a gyümölcslé alapanyag árszintje is magasabb, de mindenesetre az új termés megjelenéséig azért lesz elegendő áru. A feldolgozott termékek készletei a 2013. évi szezon kezdetéig leapadnak, ami jó kiindulási alap az új évadra. Az új telepítések terén még mindig nem figyelhető meg tendenciaváltás. A termelés sok európai ültetvényben közép- és hosszútávon jelentősen visszaeshet.
Magyarországon lényegesen kevesebb volt a meggy A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet előzetesen összesített adatai szerint Magyarországon 2012-ben kevesebb, mint 60 ezer tonna meggy termett, ilyen kevés öt évvel ezelőtt volt utoljára. A feldolgozók ezt a mennyiséget csak mintegy 45 ezer tonnára teszik, azzal az indoklással, hogy csak 60%-át gyártották le a korábbi év mennyiségének. Magyarország 2012-ben mindösszesen 16 ezer tonna meggyet exportált, ez a mennyiség 5 ezer tonnával kevesebb a 2011. évihez képest. A legjelentősebb piac még mindig Németország (6500 tonna), de a második helyen (4200 t) Oroszország áll, amely az étkezési áru piacán folyamatos növekedést mutat. Az exportárak a magyar meggypiacon 2012-ben 100 EUR/100 kg-os árszint körül alakultak, tulajdonképpen az előző évi szezonhoz képest nagyon hasonló szinten mozogtak. A konzervárunál - bár csak kis mértékben -, de túlszárnyalták a tavalyi csúcsárakat. A termőfelület a szakmaközi szervezet információi szerint közel változatlannak mondható.
Németországban a fagy is tizedelte a termést A német statisztikai hivatal adatai szerint a 2007. évi 3400 ha után a termőfelület 2280ra csökkent. Az ültetvények 35%-a 20 évesnél idősebb, és gyakorlatilag nincsenek új telepítések, így tovább folytatódhat a visszaesés. A 2012. évi német termésmennyiség a tavaszi fagyok következtében és az utána következő hónapok időjárási körülményei következtében csökkent. A termelői szervezetek csupán 5 ezer tonnát értékesítettek, ami az elmúlt évek legalacsonyabb szintje (2012-ben 11 ezer tonna volt). Az európai helyzet és a keretfeltételek miatt a termelői átlagárak rekordszintre növekedtek, a konzerváru árszintje 84,63 EUR/100 kg (2011: 77,16) a lémeggy árszintje 75,9 EUR/100 kg (2011: 63,42) volt.
A frissfogysztásra, kézzel szedett meggy egyre keresettebb (Fotó: B.B.)
Lengyelországban 150 ezer tonna meggy termett A lengyel termőfelület is csökkenő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 32 ezer ha. Átlagos időjárási körülmények között, középtávon 140-160 ezer tonna terméssel lehet számolni. Hasonló nagyságrendű a 2012. év termésének nagyságrendje is, ebből 120 ezer tonna került feldolgozásra. A súlypont a mélyhűtésre helyeződik 60-65 ezer tonna feldolgozott áruval, az export mennyiségét 50 ezer tonnára becsülik, az étkezési meggy exportja az orosz piacra itt is növekedni látszik. A 2012. évi szint kb. 3 ezer tonna volt. A termelői árak jóval a korábbi évek árai felett voltak, a lémeggy ára 48-52, a gyors-
UNIVERZÁLIS GYÜMÖLCSMAGOZÓ GÉP
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
Az univerzális
gyümölcsmagzó gép, cserélhető adapterekkel és kiegészítő elemekkel alkalmas minden csonthéjas gyümölcs – szilva, ringló, kajszibarack, mirobalán, cseresznye és meggy – magozására.
www.tooltechnik.hu Tel.: (+36) 77/495-137, (+36) 77/595-300 Fax: (+36) 77/595-302 E-mail:
[email protected]
2013/á p r ilis
13
meggy
A meggyvertikum Lengyelországban A meggy egészen addig marginális szerepet kapott a lengyelországi gyümölcstermesztésben, míg a lengyel feldolgozóipar föl nem ismerte az értékeit. A 70-es évek folyamán egyre nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs iránti kereslet, ennek hatására a termőterületeket is egyre bővítették.
fagyasztott meggy 59-71 euró között alakult 100 kilogrammonként. A frisspiaci áru ára a minőségétől függően 75-100 EUR/100 kg volt. Egy 8-10 tonna/ha termőképességű ültetvény termelési költsége 50 EUR/100 kg-ra tehető, de az ültetvények nagy része gyengébb termőképességű, és így nem is rentábilis.
Csúcsárak a konzerv és a sűrítménypiacon A meggybefőtt készletek a magyarországi terméskiesés miatt szűkösek, és az új termésig nagy valószínűséggel nem tartanak ki. Októberig az ipar rendszerint a korábbi termés készleteire nyúlik vissza. Június-júliusra valószínűleg teljesen kiürül az árukészlet, így valószínűsíthetően az ipar nagyobb árumennyiség felvételére lesz képes. Ez a kínálati szituáció az értékesítési árakban is visszatükröződik. Németországban a 720 ml-es üvegért a fogyasztók 2012. második félévében átlagosan 1,41 eurót fizettek, ami az előző év hasonló időszakához képest 7%-kal több. A háztartásonkénti 1,9 kg-os fogyasztás stabilnak mondható, 2013. év első felében ez a némileg drágább ár és az esetleges áruhiány miatt visszacsökkenhet. 2012-ben a konzervbevitel a 45 ezer tonna, közel átlagos szintű volt, de a következő hónapokban jelentősen visszaeshet. A gyorsfagyasztott áru importja (közel 45 ezer tonna) valamivel magasabb volt az előző évhez képest. 25 ezer tonnával Lengyelország értékesít a legtöbbet, és ez kompenzálta a kisebb szerbiai kínálatot (11 800 t). Habár középtávon az árszint 1,7-1,9-ről 1,4-1,5 EUR/kg-ra visszaesett, még mindig magasnak mondható. A sűrítménypiacon jó az áruellátottság, de az új szezon kezdetéig szintén kimerülnek a készletek, az árak a vevőktől, illetve a szerződésektől függően 5,30-6,00 EUR/kg között mozognak. AMI, FruitVeB 2013/á p r ilis
A termőterületek alakulása Kevéssel a második világháború előtt 18-20 ezer tonna meggy termett Lengyelországban. A mennyiség folyamatosan nőtt, 1950-re már 27 ezer tonna lett, majd 1960-1970 között már 46 ezer tonna volt a termés éves átlaga. A nyolcvanas években a termésmennyiség 64 ezer tonnára emelkedett, majd a 90-es években már 120 ezer tonna meggy termett. Végül 2004, 2006 és 2008 meggytermelése 195-202 ezer tonna között ingadozott. Gazdasági okokból (alacsony termelői árak) az elmúlt néhány évben megint csökkent a szüretelt mennyiség. A statisztikai hivatal adatai szerint 2011ben és 2012-ben csupán 175 ezer tonna lett a termés, bár a termelők és a feldolgozók becslése csak 150 ezer tonnáról szól. Ennek megfelelően a termőterület is változott: az 1990 előtti években 5-10 ezer hektár között mozgott, míg 2000-2004 között 38 ezer hektárra fejlődött fel. Az elmúlt néhány évben az alacsony rentabilitás, valamint a sok idős és beteg fa miatt sok volt a kivágás. Az összes terület 32 ezer hektárra csökkent, részben amiatt, mert az újabb telepítésekhez szükséges szaporítóanyagból hiány volt. Mára a következő az ültetvények szerkezete: 1 hektár alatt (túlnyomórészt szórványgyümölcsösök) 1-5 hektáros 5-10 hektáros 10 hektárnál nagyobb
40% 40% 12% 8%
A kisebb területeken nem megfelelően ápolják a fákat. A hozamok a hektáronkénti két-három tonna körül ingadoznak. Ezzel szemben a nagy, és kellően gondozott gyümölcsösökben a hozam 10-20 tonna között van hektáronként (ez az összes terület 10-15%-a). Ha a telepítés módja nem változik, az elkövetkező években a meggy termőterülete a kivágások és a pótlás hiánya miatt legalább további 2000 hektárral fog csökkenni. Ezáltal a termelt mennyiség 150 ezer tonna alá is eshet. Feldolgozás és kivitel A 170 ezer tonnányi megtermelt meggyből 130 ezer tonna kerül a feldolgozóüzemekbe. Gyorsfagyasztott áru készül 80 ezer tonnából, 40 ezer tonnányit légyártásra, 10 ezer tonnát pedig egyéb módokon, például lekvárnak használnak fel. A friss meggy exportmennyisége 5-10 ezer tonna között mozog. A belföldi frissfogyasztás szükséglete hozzávetőlegesen 30 ezer tonna, ez lakosonként 0,8 kg. Gyorsfagyasztott meggyből 65 ezer tonna az exportmennyiség, sűrítményből pedig 6-7 ezer tonna . A termelés gazdaságossága Lengyelországban a meggytermelés rentabilitása nagyon változó. Az 1996-2000 közötti években, 8-10 tonna hektáronkénti hozam mellett, a költségek 0,18 és 0,27 euró/kg között ingadoztak, a termelői árak pedig 0,40-0,60 euró/kg között mozogtak. Ezzel szemben a termelés nem volt rentábilis 2001ben, 2004-ben és 2006-ban, amikor is 0,36 eruó/kg költség mellett 0,20-0,28 euró/kg volt a termelői ár. Még ennél is kedvezőtlenebb volt a 2008-as év. Ekkor a költségek 0,43 euró/kg-ra nőttek, de a termelői árak csak 0,1-0,21 euró/kg között voltak. Ekkor még 15 tonnás
hektáronkénti hozam mellett sem volt kifizetődő a termelés. A két legutóbbi év folyamán a meggytermesztés gazdasági megítélése megint javult. A termelés költségei átlagosan 0,47 euró/kg-ra nőttek, viszont a hozamok függvényében differenciáltan alakultak: 10 tonna/hektár fölött 10 tonna/hektár 5-6 tonna/hektár
0,33-0,38 euró/kg 0,43-0,48 euró/kg 0,67-0,75 euró/kg
A gyorsfagyasztott gyümölcs termelői ára 0,590,71 euró/kg, a légyümölcsé 0,48-0,52 euró/kg volt. A termelésnek csak 50-60%-a volt rentábilis, azaz a bevétel 15-20%-kal haladta meg a költségeket. Ha a jelenlegi költségek és hozamok mellett az átlagos termelői árak nem haladják meg a 0,60 euró/ kg határt, sok termelő fogja feladni a meggyel való foglalkozást, bár a költségek még mindig alacsonyabbak, mint a többi EU-tagállamban. Lengyelországban a bérköltség 3-4 euró/óra, a kézi szedés költsége 0,150,18 euró/kg között ingadozik. Hogyan tovább? Lengyelországban a termőterületek nagysága és a termésmennyiség is csökkenőben van a meggynél. A két előző év aránylag magas termelői árai talán kissé vis�sza tudják fogni ezt a tendenciát. Az EU csökkenő termelése, egyúttal a növekvő kereslet megteremti a termelés újbóli fellendülésének esélyét. Makosz profes�szor szerint a termelés újra elérheti a 200 ezer tonnát, anélkül hogy negatívan befolyásolná az európai meggypiacot. Ahhoz azonban, hogy esélyeik legyenek a piacon, a hozamoknak tartósan a 15 tonna /hektár fölötti szinten kell lenniük, ugyanakkor a termelési költségek nem haladhatják meg a 0,45 euró/kg határt. Ezek a követelmények a lengyel talaj- és időjárási viszonyok között akkor teljesíthetők, ha a termő fák száma ezer darab felett van hektáronként. Skierniewicében, a gyümölcskutató intézetben, új telepítési rendszert dolgoztak ki a meggyre, amely a gyakorlatban is mutatja a „Schattenmorelle” (Prunus cerasus subsp. acida) fajta előnyeit: orsó-koronával nevelve 3,5 méter magas is lehet, a tőtávolság pedig 3,54,0 x 1,0-2,0 méter. Hozama kiváló, 20-30 tonna/hektár közötti, míg a termelési költség 0,20-0,25 euró/kg. A termés gépekkel is szüretelhető. Kiválóan alkalmas erre a lengyel gyártmányú, „Felix2” nevű gyümölcs-kombájn. Ezt a termelési módot kell Lengyelországban hathatósan terjeszteni. A másik lehetőség az étkezési gyümölcsök speciális fajtáinak termesztése bel-és külpiacra. Ez a lehetőség még kevesek előtt ismert, pedig a kereslet egyre nő a különleges, étkezési gyümölcsfajták iránt mind belföldön, mind külföldön, főként Oroszországban. Pillanatnyilag határozott hiány mutatkozik a jó faiskolai alapanyagban. Emiatt az új termelési módszerek csak lassan alakulhatnak ki. Talán csak öt év múlva lesz elérhető a 200 ezer tonnányi terméseredmény. Az új módszerek bevezetése a velük járó magas beruházási költségek miatt erősen függ majd a termelői árak szintjétől. Prof. Eberhard Makosz, Obstbau 2013/3
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
növényvédőszerek • lombtrágyák • technológiák
Ha több kell a biztosnál! gombaölő permetezőszer peronoszpóra ellen
www.sumiagro.hu
Blossom Protect
®
Hatékony védelem a tűzelhalás ellen Az almástermésűek legveszélyesebb, baktérium (Erwinia amylovora) által okozott betegsége a tűzelhalás, amely 2012-ben újra megmutatta, hogy óriási károkat képes okozni, amennyiben nem vesszük komolyan. Különösen igaz ez fiatal fákon történő fertőzés esetén, ahol az egész ültetvény is felszámolásra kerülhet. Az Erwinia amylovora elleni leghatékonyabb védekezés a megelőzés, hiszen így nem következik be fertőzés (vagy csak minimális mértékben), és a gyümölcsfáink egészségesen fejlődhetnek tovább. Tüneti kezelés esetén már biztosan sérülnek a gyümölcsfák, ami nagymértékű teljesítménycsökkenést és ezáltal jelentős árbevétel kiesést okoz akár több évre is. Fontos megjegyeznünk, hogy a tüneti kezelésre felhasználható hatékony készítmények az antibiotikumok betiltásával nagymértékben korlátozódtak, így valójában csak a fertőzött részek fizikai eltávolítása, lemetszése maradt. Ezen okok miatt egyre inkább felértékelődik a megelőzés szerepe. A Blossom Protect® nevű készítmény – többéves kísérleti eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján – képes megakadályozni a tűzelhalás kórokozójának virágokon keresztüli behatolását, így hatékony védelmet nyújt a betegség ellen. Hatóanyaga az Aureobasidium pullulans élesztő gomba, amely a virágokra kijuttatva kolonizálja azokat, beborítja a virágok teljes felületét, így a baktérium nem talál alkalmas felületet a megtelepedésre, felszaporodásra és behatolásra. Emellett az Aureobasidium pullulans csökkenti a pH-t a virágok felületén, tovább rontva az Erwinia amylovora szaporodásához szükséges környezeti feltételeket. E kettős hatás a garancia a készítmény kiváló hatékonyságára.
Tűzelhalás?
Blossom Protect™ Biotechnológiai Baktericíd
az antiBiotikumok rendkívül hatékony alternatívája
+ Kiváló hatékonyság + Szermaradványa nincs + Rezisztencia kialakulásától nem kell tartani + Hasznos szervezetekre ártalmatlan
A készítmény felhasználásával kapcsolatos technológiai kérdésekben keresse munkatársunkat: Narancsik János +36 30 646 9363
Elérhetőség, szaktanácsadás:
BIOTECHNOLOGISCHER PFLANZENSCHUTZ
Narancsík János Tel: +36 (0) 30 646 93 63 Email:
[email protected] www.bio-ferm.com
TűzElhalás MikroorganizMus Védőpajzs
16
s a l át a h a j t at á s
Jégsaláta vagy kínai kel? Szentesen a Bakó család kertészeti vállalkozása évtizedek óta foglalkozik korai káposztafélék hajtatásával. Bakó László az Árpád Szövetkezet idejében mint főkertész részese volt a kínai kel hajtatási technológiájának kidolgozásában, a termesztés elterjesztésében. A család hidegfóliáiban 2012-ig a paprika előnövényeként sokszor kínai kelt ültettek. Tavaly új váltónövényt keresve a jégsaláta termesztésénél döntöttek. Bakó Dániel, a családi kertészet vezetője szerint nem bánták meg a döntést. Miért nem kínai kel? Az utóbbi évek szeszélyes tavaszi időjárása próbára tette a legjobb és legelszántabb kínai kel termelőket is. A sokszor hirtelen jelentkező felmelegedés, vagy a későig elhúzódó tél kiszámíthatatlanná tette a körülményeket. Ha túl korán került ki a palánta a sátorba – bízva a korai tavaszban –, később jelentkezett erős lehűlés. A hektikus időjárás a minőség rovására ment, a növény nem tudta a kalcium, magnézium elemeket egyenletesen felvenni, beépíteni, így belső fejbarnulás jelentkezett a legnagyobb odafigyelés mellett is. Annak ellenére, hogy a fóliák talaja kedvező kémhatású, volt olyan év, hogy a belső fejbarnulás a kiszedés előtti napokban drasztikusan jelentkezett. A termesztési kockázat növekedésével együtt nőtt a kínai kel piaci kockázata is. Éppen a melegebb tavaszi időkben a déli országok termesztése már szinte
egybeesett a hazai hajtatással, így az árak kiszámíthatatlanokká váltak.
Miért a jégsaláta? Bakó Dániel döntését tényekre alapozva hozta meg. Először az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatait böngészte át a jégsaláta átlagáráról 2004-ig visszamenőleg. Stabilnak és megfelelőnek tartotta a gazdaságos termesztéshez. Felkereste a Mórahalom környéki salátatermesztő kertészeket, különösen Kószó Péter tanácsainak köszönhet sokat. Meggyőződött róla, hogy Szentesen a hideghajtatásban az általánosnál hatékonyabb takarást alkalmaznak, így nincs akadálya a korai ültetésnek. Az eladás rugalmasan szervezhető kispiacra: a termék 40 dkg-tól eladható, de a 70 dkg-os fejek ipari beszállításra is alkalmasak. A családi kertészet a DélKerTÉSZ tagja, így a termesztést a TÉSZ kereskedőivel is egyeztették.
A jégsaláta szentesi hajtatási technológiája
Az idén nagy gondot okozott a sok csapadék
Mind a két évben a legkorábbi, Nanette (RZ) fajtát választották. Erre a szezonra már november 27-én vetettek, és január 23-án ültették ki a palántákat. A szokásos módon, a kettős fóliatakarás (150 és 40 mikronos palást) mellé kisebb bordákra fátyolfóliát húztak. A két év időjárása ellentétes volt, 2012-ben a kemény tél után nagyon száraz, meleg tavasz következett, míg idén az enyhe telet szintén télies koratavasz követte, nagyon alacsony besugárzási értékekkel. Így nagyon figyelni kellett a megfelelő szellőztetés, öntözés, tápoldatozás összefüggéseire. A növényeket négysoros ágyásokba, 30 x 30 cm sor- és tőtávolságra ültették. A csapások 40 cm szélesek, a pangó víz elvezetését is szolgálják, így ha szükséges, villával lazítják. Fontos, hogy könnyen elérhetőek legyenek
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
Ágyásos ültetés (Fotók: Gulyás János)
a növények, az állományt a jobb átszellőzés érdekében gyommentesen kell tartani. Csepegtető szalagot kétsoronként helyeztek el. Az ültetéskori beöntözés után idén négy hétig csak párásítottak, majd azóta a csepegtetőn át juttatják ki a tápoldatot. Míg tavaly sokat öntöztek felülről is, addig az idén elég volt a csepegtető öntözés. Alaptrágyaként 5 dkg lassan oldódó, nitrogéndús műtrágyát és ugyanennyi gipszet juttattak ki. A talaj szerkezete a sekélyen gyökeresedő saláta termesztéséhez kiváló: barna homok, semleges kémhatással. A fejtrágyázást komplex, nitrogéndús műtrágyával folytatják, a fejesedéstől pedig kálium és kalcium túlsúlyos készítményre váltanak. A legnagyobb növényvédelmi gondot a Botrytis gomba kórokozó okozza. Idén preventív védekezéssel kb. 2-5%-on sikerült tartani a tőbarnulást a TÉSZ által ajánlott szerlistából választott szerekkel. A kártevők közül fő ellenség a csiga, ami ellen még ültetés előtt védekeznek, valamint a száraz nyári, őszi időszak után szívesen betelepedő egér.
A jégsaláta perspektivikus növény A Bakó család kedvet kapott a jégsaláta termesztéséhez. Idén először három ültetést terveznek, az április 20. körül kikerülő korai fajta után a melegtűrő Argentinas fajtát ültetik ki június végi szedésre. A nyári hetek után szeptember elején kerül a sátorba az őszi termesztés, novemberi betakarításra. A piac oldaláról is biztosítottnak érzik a jövőt, egyre népszerűbb a jégsaláta a fogyasztók körében, ez a helyi megkeresésekből is könnyen lemérhető. A korai, spanyolországi import után helye van a hazai hajtatott jégsalátának a piacon. Folyamatos igény mutatkozik, hiszen minden gyorsétterem ezt a típust használja, illetve az egyre népszerűbb salátakeverékeknek is nélkülözhetetlen alapja. Lejegyezte: Ledóné dr. Darázsi Hajnalka 2013/á p r ilis
ZUCCHERINO F1
Hirdetés
Biztos siker a jó ízű cseresznyeparadicsom Nem kérdéses, hogy a jó ízű paradicsomért visszajár a vásárló, könnyebben értékesíthető a piacon. Napjainkban már számos fűszer-, gyógy- és zöldségnövény létezik, melyek nemcsak friss zöldségként, salátaként, konyhai alapanyagként fontosak, de táplálkozás-élettani, egészség-megőrzési szerepük is egyértelműen bizonyított. Ezeket funkcionális élelmiszernek nevezzük. Újabban egyre felkapottabb ez a kifejezés, egyúttal mind magasabb áron értékesíthetők a piacon a jó ízű zöldségek és gyümölcsök. A paradicsomfajták között is több olyan van, melyeket kedvező tulajdonságaik a funkcionális élelmiszerek közé emelnek. A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszénén végzett vizsgálatok szerint az ilyen, átlagon felüli beltartalmú paradicsomfajták egyik legjobbja az olasz nemesítésű Zuccherino F1. A magazinok és a rádiók mind többet foglalkoznak a paradicsom egészségmegőrző szerepével. Megtudhatjuk egyebek között, hogy tisztítja a vért és a vesét, serkenti a vérkeringést, gátolja az érelmeszesedést, csökkenti a koleszterinszintet, antioxidáns vörös festékanyaga véd az UV-sugaraktól, és gátolja a daganatos sejtek képződését. Kérdés, hogy minden paradicsom egyformán hatásos-e, vagy vannak kivételek? Érdemes-e már fajtaválasztáskor figyelni azokra, melyek különleges ízhatásuk mellet egészségmegőrző tulajdonságokkal is rendelkeznek? A koktélparadicsom-fajták között egyre többször fordulnak elő igen különleges alakúak és színűek, és olyanok is, amelyek a külcsínen túl jelentősebb tulajdonságokkal is bírhatnak. A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke az elmúlt év során számos, a koktélparadicsom szegmensbe sorolható fajtát vizsgált, amelyek közül néhány fajta értékélését több beltartalmi értékre vonatkozóan is elvégezték. Külalak és beltartalmi értékek tekintetében két paradicsomfajtáról derült ki, hogy perspektivikusabbak lehetnek a többinél, e két fajta egyike a Zuccherino F1 (nemesítő: Cora Seed, Olaszország). Hosszúkás, 20-30 gramm súlyú koktélparadicsom, mini San Marzano típusú bogyótermése már ránézésre is érdekességnek számít. Beltartalmi értékeit tekintve a Zuccherino F1 abszolút különleges a szárazanyagra vonatkoztatott extra magas cukortartalmával: az egyetemen 10,2 Brix° volt a legmagasabb mért eredmény, a fajtatulajdonos pedig 12 Brix°-ot is regisztrált olaszországi körülmények között. Összehasonlításként: általánosan a 4,5-7 Brix° közti értékek már megfelelőnek számítanak, a paradicsomot ilyen értékek mellett már édesnek érezzük. Emellett a Zuccherino F1 fajtának a vizsgált antioxidáns-kapacitása is magasabb volt. Érdekesség lehet talán, hogy a magas antioxidáns-tartalommal bíró növények nagy részében a savak dominálnak, ám ebben az esetben a magas cukortartalom magas antioxidáns-tartalommal is párosul. Termesztési szempontból lényeges, hogy a Zuccherino F1 magas hozamú, gombás betegségekkel szemben ellenálló, és korán termőre fordul. Míg a legtöbb cseresznyeparadicsom-fajta a repedésre érzékeny, a Zuccherino F1 még csapadékos időjárási viszonyok között is ellenáll a bogyórepedésnek. A Zuccherinót különlegessége miatt Olaszországban nagyon kedvelik, nemcsak szendvicsek mellé, hanem mint édességet, önmagában is fogyasztják. Emiatt a tálcás, fürt nélküli kiszerelése terjedt el. Tárolhatósága kiváló. Hideghajtatásban, vödrös kultúrában, egy szálra metszve, viszonylag nagy zöld tömeget nevel, a hagyományos paradicsomfajtáknál nagyobb a zöldmunka igénye. Termésmennyiség tekintetében is különbséget mutatott a Zuccherino F1 a többi fajtához viszonyítva: a mért adatok szerint a hozam java része a tenyészidőszak első kétharmadára koncentrálódott. Termesztői oldalról közelítve tehát, nyilván érdemes olyan növényekkel is foglalkozni, amelyek a piacon garantáltan keresettek. Például a cseresznyeparadicsom javarészt a nagyvárosokban, az áruházláncok pultjain érhető el folyamatosan, ezért a kereslet folyamatosan növekszik. A termesztők fajtaválasztását a piaci igények változása és a tömegtermesztés lehetősége befolyásolja. Azonban érdemes lehet – a több lábon állás szempontjából is – olyan új fajtákat is termesztésbe vonni, mint a Zuccherino F1, mert mind a beltartalmi, egészség-megőrzési és minőségi szempontból bizonyítottan kimagasló többlettel rendelkezik!
Dr. Pap Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Fülei Zoltán, ZFW HORTISERVICE KFT., Kecskemét Tel: +36209 260 783
18
szamóca
A szamóca fagyvédelme Az elmúlt néhány év bebizonyította, mennyire fontos a hatékony fagyvédelem a szamócánál is. Míg például a fagyvédelmi öntözéssel védett területeken teljes volt a hozam, más termelőknél tetemes fagykár is előfordult. Pedig néhány egyszerű szabály betartása és bizonyos intézkedések megtétele által a fagykárok erőteljesen mérsékelhetők, de akár teljesen el is kerülhetők. Passzív fagyvédelem
A termőhely megválasztása Már a termelés helyének megválasztásakor különösen fontos a feltételezhetően fagyveszélyes területek mellőzése. Ilyen például az a terület, ahol a hideg levegő összegyűlhet, és nem tud onnan eltávozni (mélyedések, gátak, továbbá erdők vagy szélvédő sövények melletti területek). Szükség esetén elő lehet segíteni a hideg levegő eláramlását, amennyiben megritkítjuk a sűrű növényzetet, esetleg, amennyiben ez lehetséges, eltávolítjuk a gátat vagy más akadályokat. Fajtaválasztás A fajta megválasztásakor részesítsük előnyben a fagytűrő fajtákat. Minden növény vitalitása fokozható az optimális gondozással és tápanyag-ellátással, ezáltal a fagyérzékenysége is csökken. Nyirkos talaj Sugárzó fagy esetén a legnagyobb probléma a kultúrnövény nagy hővesztesége, és a hőpótlás hiánya. Ezért az előző napi hőt tárolni kell, és azt az éjszaka folyamán a növényhez kell vezetni. Ehhez ki kell használni a víz magas hőtároló kapacitását, azaz a szamócás talaját fagyveszély esetén lehetőleg nedvesen kell tartani, sőt még akár árkolni is lehet, vagy a felszíni vizet felduzzasztani.
Takarás és fagyvédelmi öntözés kombinációja az optimális megoldás (Fotó: Köpcke)
Aktív fagyvédelem Fagyvédelmi öntözés A fagy elleni védelemnek még mindig a fagyvédelmi öntözés a leghatékonyabb formája, így lehet a legtöbb hőt a növényekhez juttatni. Példaképpen: tízórányi esőztető öntözés mellett, 3,5 mm/hektár vízmennyiséggel 120 millió kJ hő szabadítható fel hektáronként. Ekkora hőmennyiséggel egy családi házat egy évnél is hosszabb időn át lehetne fűteni. Hőfényképen láthatóvá is tehető a kisugárzó hő. Mindezeken kívül, a víz közvetlenül a védeni szándékozott növényrészen fagy meg, úgyhogy az energia éppen ott szabadul fel, ahol szükség van rá.
Kritikus növényhőmérsékletek a fejlődési stádium függvényében zárt rügy állapot
Kritikus növényhőmérséklet -5,0 °C
virágzás kezdete
-1,5 °C
teljes virágzás
0,0 °C
éretlen gyümölcs állapot
-1,5 °C
Fejlődési stádium
Az öntöző berendezés használatakor nagyon fontos, hogy időben kapcsoljuk be, azaz mielőtt a növény hőmérséklete a kritikus hőfok alá csökkenne. Egyáltalán ne juttassunk ki vizet 1 m/s feletti sebességű szélben, mert az elpárolgás okozta hőveszteség nagyobb, mint a pótolt hőmennyiség, így a fagykár még nagyobb lesz, mint esőztetés nélkül lett volna. Szokás a berendezést akkor kikapcsolni, amikor a jég olvadni kezd, és tejszerűvé válik. Elméletileg azonban a kultúra korai fejlődési szakaszában már akkor kikapcsolható, ha a nedves hőfok már egyértelműen magasabb a növény hőmérsékleténél. A fagyvédelmi öntözés problémája a nagy vízigény, továbbá a termőterület „elárasztásából” adódó gondok. Gyakran nehézségekbe ütközik a szükséges vízmennyiség előteremtése (kút és/vagy tó ásása, esetleg a vízkivétel engedélyeztetése). Mégis ez a legmegfelelőbb eljárás, ami megéri a ráfordítást, mert fejlettségi szakasztól és keretfeltételektől függően akár -10 °C-ig is védelmet ad a fagykár ellen. A hátrányok (pangó víz, gyökérrothadás súlyosbodása) elkerülésére a víz optimális elvezetéséről gondoskodni kell (elvezető árkok, gátrendszer).
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
Már a termőhely megválasztása is nagyon fontos (Fotó: B.B.)
Vlies-takarás Meglehetősen jó fagyvédelmet ad a vlies-zel vagy fóliával való takarás is. A palántázással dolgozó üzemekben a vlies takaróanyagot érdemes mindenképpen meghagyni. Viszont a takarás csak aránylag magas harmatpont esetén használható optimálisan, mert akkor alakul ki a vlies felületén zúzmara, ami csökkenti a szamóca növények hőleadását, és egy szigetelő légréteg kialakulását is elősegíti. Ezáltal csökken a hőáramlás (konvekció) is, ami további tényező a hőszigetelés létrejöttében. A vlies további hatása az, hogy az esetleg elfagyott részek lassabban olvadnak ki a másnap hajnali melegedés során, ezáltal kevésbé károsodnak. A takarásos módszer -5 °C-ig hatásos. Zúzmaraképződés nélkül a kisugárzás és a konvekció okozta hőveszteség határozottan nagyobb. Éppen a virágzat hűl ki és fagy el. Nem megoldás a perforált fóliával történő kettős takarás sem, mert ez lenyomja a vlies anyagot, és akkor a szigetelő levegőréteg vész el. A nagyobb fagykároknál tipikus tényező a nagyon alacsony harmatpont. Ennek fennállása esetén a kiegészítő esőztetés a kínálkozó megoldás. Ez egyesíti a két rendszer előnyeit. A vlies-takarás hátránya, hogy virágzás idején nappalra mindig el kell távolítani, hogy a rovarok elvégezhessék a beporzást, ezáltal biztosított legyen a terméskötődés. Fűtés Elméletileg lehetséges a fűtés is, akár gyertyák segítségével, vagy gáz-, illetve olajüzemű, mobil vagy telepített rendszerek használatával. A felszabaduló hőenergia viszont csupán csak töredéke az esőztető módszerrel elérhetőnek, és védőréteg (vlies) 2013/á p r ilis
19
szamóca A légrétegek keverése További lehetőség – ha tipikusan sugárzó faggyal és olyan időjárási helyzettel állunk szemben, amelynek során nagyon hideg a talajközeli levegőréteg – a levegő mesterséges átkeverése. Megpróbálják például szélmalmok vagy helikopterek segítségével a melegebb levegőt a magasabb légrétegekből a talaj közelébe juttatni. Ez viszont
csak akkor sikerülhet, ha a levegő elég meleg, a használt technikai megoldás pedig elég magasra ér el, és így a kritikus növényhőmérséklet fölé növelhető a talajközeli hőmérséklet. Ezek a módszerek viszont nagy zajszintjük miatt nem terjedtek el a sűrűn lakott Közép-Európában.
Száraz hőmérséklet A talajközeli atmoszféra hőmér-
A fagyvédelem leghatékonyabb formája a szamócatermesztésben is a fagyvédelmi öntözés. Ezért érdemes elsősorban ennek kivitelezését megkísérelni, amihez legfontosabb a víz biztosítása. A vlies-takarás akkor lehet aránylag hatékony megoldás, ha az esőztetés valamilyen okból egyáltalán nem valósítható meg. A két eljárás kombinációja adja az optimális megoldást. Fűteni (például földgázzal) elsősorban a fólia alagutakat és a növényházakat érdemes. A keletkező, aránylag csekély hőenergia kis veszteséggel a növények közelében tartható. A szélmalmok csak kifejezett hőmérsékleti rétegződés és a berendezés kielégítő teljesítménye mellett használhatók, elmaradnak az egyéb módszerektől. Dr. Dirk Köpcke, Obstbau, 2013/3
séklete (léghőmérséklet), amelyet sem a napsütés, sem a talaj hőmérséklete, sem hővezeték nem befolyásol.
Nedves hőmérséklet A legalacsonyabb hőmérséklet, ami párolgásos hűtéssel még elérhető.
nélkül az kevés odaáramló meleg levegő is elvész a konvekció (a meleg levegő mindig felfelé áramlik) miatt. Ezért a fűtés leginkább melegházakban vagy fólia alagutakban javasolható módszer, a vlies-takarás alternatívájaként, vagy annak kiegészítése gyanánt.
Elemek Gázkeverék
Harmatpont Az a hőmérséklet, amelyet ha
elér a levegő páratartalma, lecsapódás kezdődik. A harmatpont levezethető a száraz- és a nedves hőmérsékletből.
Lökéshullám generátor Elektromos szekrény Rádió és/vagy SMS modul Gyújtás – magas feszültség Nyomásszabályozó
Napelemek
Acetilén
Összegzés
Két évtizedes, fejlesztô munka eredményeként alakítottuk ki jégvédelmi ágyúnkat. Ez a jégágyú – elôdeihez képest – a technológia sokkal magasabb fokán áll: acetiléngázzal mûködik, mely a legnagyobb energiatartalmú gáz, így sokkal nagyobb erejû robbanásokat és lökéshullámokat képes produkálni, a robbanások 6-7 másodpercenként ismét lôd nek, így a lökéshullámoknak folyamatos az „utánpótlása”, rendelkezésre állnak a korszerû elôrejelzô meteorológiai rendszerek, melyek lehetôvé teszik a viharfelhôk korai észlelését és az ágyú idôben történô elindítását. A védett terület 500-600 m sugarú kör, azaz 70-80 ha. Üzemeltetése egyszerû, kézzel vagy telefonhívással is indítható, üzemeltetési költsége alacsony. Szállítási határidô: 1-3 hét. Az „Inopower” jégágyú forgalmazása 2003. ôszén kezdôdött. Európában jelenleg 180, Magyarországon 15 jégágyú üzemel.
Beruházási támogatás pályázható az ÚMVP-ben! Gyártó: Hail Shield bvba • Belgium 8020 WaarDamme Akkerstraat 1. • Ügyv.: Marnix Van Praet Kapcsolattartó: Dr. Apáti Ferenc • tel.: +36/70-3890-556 •
[email protected] www.inopower.be, www.inopower.eu 2013/á p r ilis
JÉGVÉDELMI ÁGYÚ Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
20
szamóca
A Clery szamóca hidegigénye A korai, fűtött növényházi hajtatásban a Clery standard fajtává vált. Egy új fajta eredményes termeléséhez ismerni kell annak hidegigényét. A belga Hoogstraten-i Kutató Központban végzett többéves kutatások során kiderítették, hogy mi a Clery optimális hidegigénye. Az Elsanta régóta vezető fajta. Az utóbbi években a Clery a korai, fűtött növényházi termesztésben is megtalálta a helyét. Minden fajta más-más tulajdonságokkal rendelkezik, így a hidegigényükben is nagyok a különbségek. Egyrészt fontos, hogy a növények ősszel elegendő hideghatást kapjanak, amely ahhoz szükséges, hogy elegendő tartalék tápanyagot halmozzanak fel a gyökerekben. A kellő hideghatásnak tehát még a palánta frigó tárolása előtt meg kell történnie. Másrészt fontos az is, hogy az összes hidegmennyiséget megkapja ahhoz, hogy a tárolás során téli nyugalmi állapotba jutott növények téli nyugalma megtörjön. Csak akkor érhető el sikeres termesztés, elegendő hosszanti növekedés, jó virágminőség, kevesebb torz termés és jó hozam, ha elegendő hideghatás halmozódott fel a növényben. Az Elsanta-val már sok kísérletet végeztek. Egyértelműen 600-800 hideg-óra szükséges a tálcás palánták hűtőbe történő betárolásakor. A kísérletből kiderült, hogy az Elsanta teljes hidegigénye a frigó tárolás után 1000 és 1300 óra között van. Egy új fajtánál szintén ismerni kell a hidegszükségletet, különösen a korai ültetéseknél. A palánta felszedési, a frigó tárolási és az ültetési időpontok ilyen módon optimalizálhatók. A belga kutató központban több szezonban állítottak be kísérleteket a Clery fajtával ennek tisztázására.
Frigó tárolás Jelenleg megpróbálnak egy négyhetes frigó tárolási előírást kialakítani a Clery fajtára. Ahhoz, hogy egy december közepén indított, fűtött termesztéshez ültetni lehessen, a felszedést és a betárolást november 20-ra el kell végezni. November 20-ig a kinti hőmérséklet azonban még olyan enyhe lehet, hogy a tálcás palánták a palántanevelőben még nem edződnek meg, a palánták ekkor még javában a cukrok gyökérbe történő szállításával és a virágkezdemények kialakításával vannak elfoglalva. A még aktív növények rövid tárolása nem okoz kárt, a cukrok gyökérbe való tárolására elég lesz egy rövid idejű frigó tárolás. Lehetséges, hogy későbbi palántafelszedéssel hosszabb virágzás érhető el, de a túl korai virágzást meg kell előzni. A Clery kevesebb hidegigénye miatt (az őszi hőmérséklettől függően) a frigó táro-
lás időtartama lerövidíthető, a rövid időszak ellenére még elég hideget kaphat a sikeres szárképzéshez, amennyiben a növényházban ciklikus pótmegvilágítást használnak. A kísérletekben arra kívántak válasz kapni, hogy mi a legjobb palántafelszedési és betárolási idő és az ehhez tartózó hidegigény.
Tálcás palántafelszedés és betárolás A kutató központban 2008 ősze óta évente végeznek kísérleteket a tálcás nevelésű Clery különböző időpontban történő felszedésével és hűtőbe történő betárolásával kapcsolatban. Hetenkénti betárolással különböző mértékű hideghatást próbáltak elérni. A külső hőmérséklettől függően azonban ez nem mindig sikerült: amikor kint nagyon hideg volt, akkor a még kint levő palánták és a már betárolt palánták hidegmennyisége között nagyon kicsi volt a különbség. A kísérletekből azonban következtetéseket vontak le arra vonatkozóan, hogy milyen hidegmennyiség szükséges a betárolás előtt a felszedéshez/edzéshez.
Eredmények 2009-2012-ben Kísérleteket 2009-ben és 2010-ben is végeztek november 20-ai és december közepi felszedéssel, majd hűtőbe való betárolással. A legkorábbi betárolás kapta a legtöbb hideg-órát (1051) a frigó tárolás miatt. Az őszi időjárástól függően az egyes kísérletekben változó mértékű hideg-óra halmozódott fel a palántanevelés során, majd a frigó tárolás alatt. Azok a növények, amelyek 2009-ben frigó tárolás nélkül közvetlenül a palántanevelőből december közepén kerültek az üvegházba és hajtatásra, csak 671 hideg-órát kaptak, ezért sokkal kevesebbet teremtek, mint a frigóban is tárolt növények. 2010 őszén a hidegebb őszi időjárás miatt a palántanevelőben sokkal több hideg-órát gyűjtöttek (kb. 1100 óra mindegyik kísérletben), ezért minimális volt a hozamkülönbség az egyes kísérletek között. A kísérletet 2012-ben is folytatták, 2011. november 9 – december 12. közötti, palántanevelőből történő felszedéssel és hűtőben való tárolással. Mivel az őszi hideg időjárás meglehetősen későn kezdődött, az első felszedés a palántanevelőben csak 161 hideg-
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
Redukált cukrok átalakítás után (glükózként), g/100g 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2011.11.09 2011.11.16 2011.11.23 2011.11.30 2011.12.07 2011.12.14
órát kapott. Ezek a növények csak keveset edződtek, ami a többi felszedéshez képest a gyökérben lévő nagyon alacsony cukortartalomból állapítható meg. November 16-tól a cukorfelhalmozás magasabb volt, akkor a palántanevelőben már 285 hidegórát kapott a palánta. A hajtatott növényálÖsszegyűjtött hideg-órák, 2011 ősz Frigo hűtő
900
Tálcás palántanevelő
800 700 600 500 400 300 200 100 0
2011. 11.09
2011. 11.16.
2011. 11.23.
2011. 2011. 11.30. 12.07.
nem tárolt
lomány hosszúságát február 13-án mérték, ez összefügg a hideg-órák számával: azok a növények nőnek leggyorsabban, amelyek a legtöbb hideg-órát kapták. A virágzást is értékelték: egyértelmű, hogy minél későbbi volt a palántafelszedés és betárolás, annál több kinyílt virágot számoltak. A november 16-ig felszedett növényeken a kinyílt virágok száma maximum 10%-ra korlátozódott, későbbi felszedésnél közel 20%-ig növekedett. A hozam eredményekben nem látható szignifikáns különbség. Terméshozam és osztályozottság különböző betárolásoknál (2012. évi szedés), kg/m2 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Rothadt Deformált Kicsi Nagy
2011. 2011. 2011. 2011. 2011. nem 11.09 11.16. 11.23. 11.30. 12.07. tárolt
A Clery hidegigénye Az elmúlt évek kísérleti eredményeire alapozva megfogalmazható a Clery hidegigénye. Ezt a fajtát korai, fűtött hajtatásban 2013/á p r ilis
21
szamóca Hideg-órák, hideg-egységek és hidegpontok Hideg-óra: egység annak a hidegmennyiségnek a meghatározására, amely a növényben felhalmozódik. A hideg-óraszámot a 7 °C alatti átlaghőmérsékletek óraszámával fejezzük ki. Ez az egység a hideg tartamával számol, de nem mutatja az intenzitást. Hideg-egység: figyelembe veszi a hideg intenzitását, de csak a nappali hőmérsékletet tekintve. Minden egyes 8 °C alatti, nappali hőmérsékleti fok egy egységnek számít. Hidegpontok: ez a hidegmennyiség (modelljét a kutató központban fejlesztették ki) mind a hideg időtartamát, mind a hideg mennyiségét kifejezi. Ez a modell számol a hőmérséklet-lefutással (hőmérsékleti gradiens-sel). Ezt a modellt elsősorban az átnyúló (tavaszi-őszi) termesztésben használják, kevésbé a palántanevelésben.
Clery korai, fűtött hajtatásban
termelik – emiatt nagyon rövid ideig tartó frigó tárolást kaphat -, így a cukor gyökerekben történő tárolására elég hamar sor kerül. Az utolsó kísérletből látható, hogy amikor a növény csak 161 hideg-órát kapott a
palántanevelőben és lényegesen kevesebb cukrot tudott felhalmozni, még akkor is jó eredményt adott. Ennek ellenére célszerű türelemmel lenni, és a felszedéssel, valamint a betárolással a 300 hideg-órát megvárni. Ezt az elmúlt években Belgiumban, november 15-20. körül mindig elérték, és ez elegendő a palánták hűtőbe viteléhez. Ily módon még négyhetes frigó hűtés is adható, amel�lyel az összes hideg-óra több mint 800-ra
növekszik. Ez elegendőnek látszik a Clery fajtának. 800-nál kevesebb hideg-óra azonban kevésbé előnyös. A többéves kísérlet bizonyította, hogy a felszedés 300 hidegórától lehetséges, és még egy kb. négyhetes frigó hűtés is kivitelezhető. Az összesen 800 hideg-óra betartására mindenképp törekedni kell. T. Van Delm, P. Melis, K. Stoffels; ProeftuinNieuws 2012/13
A szamóca tápanyagellátása A szamóca tápoldatozását közepes tápanyag feltöltés mellett a talajban N-P-K = 1-0,5-2 szintre állítsuk be. Ültetés után kétszer locsoljuk be foszfortúlsúlyos, N-P-K = 1-2-1 arányú tápoldattal (EC = 1,5), hogy biztosítsuk a gyökérfejlődés megindulását. Az ültetési időszakok különbözősége miatt a tápoldat javasolt mennyisége 200-250 ml/tő/alkalom, ahogy a növény kívánja és a talajszerkezet lehetővé teszi. A laza talajokat többször, kisebb adaggal, míg kötöttebb talajokon ritkábban, nagyobb adaggal tápoldatozzuk. A bakhátas, talajtakart ültetésnél figyeljünk arra, hogy a bakhát ne száradjon alá, ültetés előtt közepes vízellátásra töltsük fel! Ezután már könnyebb az optimális vízellátottság biztosítása. A lombfejlődéshez 1-0,5-1 N-P-K arány szükséges, amelynek a kijuttatásánál már a kalcium, a magnézium és a mikroelemek mennyiségére is oda kell figyelni. A talajvizsgálat szerinti feltöltés alapján, ezekből az elemekből a minimum igényt javaslom. A tápoldat mennyisége 200-300 ml/tő/alkalom, EC=1,5-2,2, a termesztési időszak szerint. Fényhiányos időszakban a magasabb, míg fényben gazdagabb klimatikus tényezőknél az alacsonyabb EC-t alkalmazzuk. Az öntözés gyakorisága függ a növény méretétől, a talaj vízkapacitásától és a klimatikus tényezőktől. A virágzati szárak megjelenése előtt kezdjük el lassan emelni a K arányt, hogy a fürtnyél ne nyúljon meg túlságosan, és az indukálódó virágok életképességét fokozzuk. A teljes virágzás és kötődés idején a nitrogén és kálium mellett emeljük a foszfor szintet N-P-K = 1-1-1,5-re. Az EC = 1,8-2,0, a tápoldat mennyisége már 300-400 ml/tő/nap, a szamóca ilyenkor már ezt igényli, természetesen helyi adottságok módosíthatják. A mikroelemek közül a bór szerepét kell kiemelni, melynek adagolását már a bimbóképződés idején el kell kezdeni, és a betakarítás végéig adagolni kell heti egy alkalommal, kelát formában, lombon keresztül. Az általános mikroelem pótlás tápoldatban történjen mono, illetve komplex formában. A repedés megelőzésére a kalcium szintre is figyelni kell. A termésnövekedés idején a kálium a színt, a kalcium és a magnézium a konzisztenciát, míg a szulfát az aromát biztosítja. A N-P-K 2013/á p r ilis
arány termésnövekedés idején 1-0,5-1/1,3, fajtától függően. Az öntözési EC = 1,5-1,7, mely a fent leírtak szerint módosul. A növekedésben lévő termés intenzíven veszi fel a vizet, ekkorra már megnő a besugárzás is, tehát a híg és folyamatos tápoldat biztosítása mindennapos legyen. Ha sok a nitrogén, akkor nő ugyan a termés, de fakóvá, íztelenné válik. A túl magas kálium pedig gyorsan beérleli a terméseket. Hogy az első terméstől az utolsóig mindegyik szamóca szem megnőjön a genetikailag adott méretre, azt a N/K optimális megválasztásával és az EC optimalizálásával érhetjük el. A kertészek gyakori kérdése, mitől lesz fényes a szamócám? A termés színét és fényét elsősorban az optimális mikroelem ellátottság biztosítja, az optimális felvehetőséget pedig az optimális pH. A pH beállítása tápoldatos termesztés során savazással történik, erre a gyakorlatban salétromsavat, foszforsavat, ritkábban citromvagy ecetsavat használunk. Az öntözővíz minősége alapján állítjuk be a pH-t, amit a laborok vízminta alapján adnak meg. Ennek ellenőrzéséhez pH-mérőt használjunk. A magas pH gátolja a mikroelemek felvételét, a földieper pedig a vashiányra fokozottan érzékeny. Ha a tápoldat pH-ját 5,0 körül állítjuk be, akkor csökkentjük vagy meg is szüntethetjük ezeket a problémákat. A pH beállításhoz használt sav tápelem tartalmát kalkuláljuk be a receptbe. Az alacsony, pH<4,5 gyökérperzselést okozhat, erre ügyelni kell. A hidrokultúrás szamóca hajtatás nagyrészt kókuszroston történik. A közeg EC és pH beállítása nagyon fontos ültetés előtt. Ültetés után az öntözés ritkábban és nagy adagban történjen, hogy az egész tenyészidőszakra jó gyökérzet alakuljon ki. A tápoldat összetétele hasonló a fentiekhez, azzal a különbséggel, hogy itt öntözéssel és klímatechnikával is szabályozzuk a növény életét. Az öntözési adag, a gyakoriság, az öntözés időpontja, a hőmérséklet, a páratartalom, a fény intenzíven befolyásolja a termesztés-technológiát. Az öntözésnél a bemenő tápoldat és a kifolyó drén mennyiségét, EC-jét, pH-ját ellenőrizzük, és a klimatikus tényezők ismeretében módosítsuk azokat! Kaponyás Ilona, TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
t á p a n ya g - u t á n p ó t l á s
22
A káposztafélék trágyázása A káposztafélék csoportját mint nagy tápanyagigényű növényeket szokták jellemezni. Noha a hazai és nemzetközi szakirodalomban a fajlagos igény tekintetében (1 tonna termés kifejlesztéséhez szükséges N; P és K kg) jelentős különbségek vannak (1. táblázat), viszont olyan tekintetben egységes, hogy a káposztaféléket a nagy tápanyagigényű, mindenek előtt magas nitrogén- és káliumigényű növények közé sorolja.
1. táblázat. A káposztafélék fajlagos tápanyagigénye, kg/t Faj Fejeskáposzta Kelkáposzta Vöröskáposzta Karfiol Brokkoli Karalábé Kelbimbó Kínai kel
N 3,2-3,8 3,6-4,4 6,0-6,6 4,0 4,1 5,0-5,5 3,3 3,7
(P2O5) 1,2-1,4 1,8-2,2 1,7-1,9 1,6 1,6 4,0-4,4 1,0 1,1
K2O 3,9-4,7 4,5-5,5 7,0-7,7 5,0 6,0 8,0-8,8 8,8 5,2
A nitrogén elsősorban a termésmennyiségre van hatással. Egy-egy kultúra a fajtól és a termésmennyiségtől, illetve a tenyészidő hosszától függően 66-460 kg/ha nitrogént (N) von ki a talajból. Hiánya gyors terméscsökkenéssel jár, és ha a hiánytünetek is megjelentek (alsó, idősebb leveleken sárgás elszíneződés, egyes fajtáknál lilás), már jelentős termésveszteséggel kell számolni. Noha lombtömegéhez viszonyítva a tenyészidő elején intenzívebb a nitrogénhasznosítás (egységnyi zöldtömegre számított napi tápanyagfelvétel), a legtöbb nitrogént, de káliumot is a káposztafélék a fejképzés idején veszik föl a talajból. Ezt a műtrágyázás időzítésénél, a tápanyag megosztásánál messzemenően figyelembe kell venni. A hosszú tenyészidejű, tárolási fajták 3-4-szer annyi tápanyagot építenek be szervezetükbe, mint a rövid tenyészidejű, korai fajták. Vagyis a tenyészidő hosszúsága, a termésmen�nyiség és a növény által felvett tápanyagok mennyisége szoros összefüggést mutat. A fejeskáposzta estében a fajlagos tápanyagigény pl. nitrogénből 3,3-3,8 kg/t, ami azt jelenti, hogy a fejeskáposzta 1 tonna termés kifejlesztéséhez 3,3-3,8 kg nitrogént vesz fel a talajból. (Az alacsonyabb szárazanyag-tartalmú, korai fajták valamivel kevesebbet, 3,3 kg/t-t, a magasabb szárazanyag-tartalmú, hosszabb tenyészidejű tárolásiak valamivel többet, 3,8 kg/t-t.) A fenti értékekből adódóan a fejeskáposzta fajták tápanyagigénye a következők szerint alakul: Hosszú tenyészidejű fajták (100 t/ha termés esetén): 380 kg/ha N 150 kg/ha P2O5 460 kg/ha K2O Középhosszú tenyészidejű fajták (50 t/ha termés esetén): 190 kg/ha N 75 kg/ha P2O5 230 kg/ha K2O Rövid tenyészidejű fajták (20 t/ha termés esetén): 66 kg/ha N 24 kg/ha P2O5 92 kg/ha K2O A káliumellátás bizonyos mértékig kihatással van a termésmennyiségre, de alapvetően a szárazanyag-tartalmon keresztül a szállíthatóságot, a tárolhatóságot, a betegség-ellenállóképességet határozza meg. Egy-egy jó termőképességű tárolási káposzta káliumigénye megközelítheti a 400-500 kg/ha K2O-t. A káliumhiány viszonylag lassabban mutatkozik a leveleken, de később, igen jellegzetes tünetével, az erek közötti klorózissal, illetve
Hirdetés
nekrózissal biztosan elkülöníthető a többi tápelem hiánytünetétől. Kedvezőtlen nitrogén-kálium arány és bőséges vízellátás esetén laza, könnyen repedő, betegségekre érzékeny terméseket fejleszt a növény. Hasonló jelenség figyelhető meg, ha tárolási káposzta termesztésével tápanyagban jól ellátott, de túl laza (homokos) talajon próbálkozunk. A káposztafélék foszforigénye a nitrogén és a kálium tápelemekhez viszonyítva alacsonyabb, de egy hosszú tenyészidejű fajtánál semmiképpen nem elhanyagolható (150-170 kg/ha). A tápanyag-utánpótlás tervezésénél abból kell kiindulni, hogy foszforból a tenyészidő első felében, a gyökérképzés időszakában nagy, a zöldtömeghez viszonyítva nagyobb az igényük, ezért a foszfort alap- illetve indítótrágya formájában kell kijuttatni. A növény alacsony foszforigényét viszonylag gyorsan jelzi a karfiol, a brokkoli és a karalábé, noha ezek a fajlagos igény alapján nem tekinthetők a legnagyobb foszforigényű fajoknak. Bár a felvett mennyiséget figyelembe véve a káliumnál majdnem nagyságrenddel kisebb a magnéziumigényük (2. táblázat), ennek ellenére a hektárra átszámított magnézium szükséglet 80-100 kg. Kisebb termésátlagoknál nem, de nagyobbak esetén karfiolnál, brokkolinál és a kelbimbónál a hiánytünetek gyakran megfigyelhetők. 2. táblázat. A káposztafélék fajlagos magnéziumigénye, kg/ha Zöldségfaj neve Korai fejeskáposzta Nyári fejeskáposzta Tárolási fejeskáposzta Vöröskáposzta Kelkáposzta Korai karalábé Nyári karalábé Tárolási karalábé Korai karfiol Kései karfiol Brokkoli Kelbimbó Kínai kel
Magnézium (Mg) 0,4 0,45 0,5 0,8 0,6 0,8 0,9 1,0 1,2 1,3 1,3 2,5 0,4
Tápanyagigény számítása
A szükséges tápanyagmennyiség meghatározásánál a növény fajlagos tápanyagigényének és a várható termésmennyiségnek a szorzatából, illetve a talaj tápanyagtartalmából kell kiindulni (3. táblázat). 3. táblázat. Tápanyagigény számítása Várható termés (t) x fajlagos tápanyagigény (kg/t) korrigálva a talaj tápanyag-ellátottságával* = kiszórandó trágya mennyiséggel (kg/ha) * közepes talaj tápanyagtartalom esetén nincs korrekció magas talaj tápanyagtartalomnál - 25% kijuttatása alacsony talaj tápanyagtartalomnál + 25% kijuttatása
A káposztafélék nem tartoznak a kifejezetten sóérzékeny zöldségfélék csoportjába, ezért egy-egy alkalommal nagyobb műtrágyaadag is kijuttatható, kivéve a kínai kelt, a karfiolt és a brokkolit, ahol érdemes többször, de kisebb műtrágyaadaggal tervezni
(4. táblázat).
4. táblázat. Egyszerre kiadható műtrágyaadag, hatóanyag kg/ha Növényfaj karfiol és brokkoli egyéb káposztafélék
Alaptrágya mennyisége, kg/ha Nitrogén Kálium (N) (K2O) 50 200 80-100 300
Indító- és fejtrágya mennyisége, kg/ha Kálium Nitrogén (N) (K2O) 50 100 50-80 150
t á p a n ya g - u t á n p ó t l á s
23
Trágya anyagok megválasztása
A káposzta klórérzékenysége miatt ne használjunk kálisót, helyette kénsavas kálival vagy nitrát káliummal (kálium-nitrát) trágyázzunk, illetve a komplexek esetében a klórmenteseket válasszuk, különösen akkor, ha fejtrágyaként adjuk a káliumot. A nitrogén adható ammonsalétrom és mész-ammonsalétrom formájában is, azonban a baktériumos betegségek miatt előnyösebb a mész-ammonsalétrom (pl. Pétisó) használata.
Trágyamegosztás
A kiegyenlített növényfejlődésnek feltétele az egyenletes tápanyagellátás. Vagyis minél gyakrabban adunk trágyát, annál kiegyenlítettebb a fejlődés. A trágyamegosztás célja, hogy a tenyészidő folyamán ezt az egyenletességet biztosítsuk növényeinknek. A gyakori trágyázás ellen gazdaságossági érvek szólnak, és nem is indokolt minden esetben a túl gyakori fejtrágyázás (pl. szerves anyagban gazdag, középkötött talajok), mert a talaj is képes bizonyos mennyiségű tápanyagot tartalékolni. Viszont minél kevesebb a gyökereket rögzítő talaj (pl. hajtatás), minél gyengébb a közeg tápanyagmegtartó képessége (pl. homok), minél hosszabb a növény tenyészideje és minél nagyobb a tápanyagigénye, annál gyakrabban kell adni a trágyát (5. táblázat). 5. táblázat. A káposztafélék esetében javasolt trágyamegosztás, % Nitrogén Foszfor Kálium R H R H R H (-) (-) 80-90 90-100 50-100 50-60 alaptrágya 50 10-20 10-20 0-10 0-50 20-25 indítótrágya 50 80-90 (-) (-) (-) 20-25 fejtrágya R – rövid tenyészidejű fajták, H – hosszú tenyészidejű fajták Trágyázás ideje
A foszfort – amit a növény a fejlődés kezdetén igényel nagyobb mennyiségben – még a nagyobb tápanyagigényű tárolási fajták esetében is, az őszi talajelőkészítés során, alaptrágya formájában, egyszerre kijuttathatjuk a gyökérperzselés veszélye nélkül. A káliumot a koraiak esetében nem, de a nyári és a kései fajtáknál célszerű két-három adagra megosztani (1/2 ősszel, ¼ ültetés előtt, és ¼ fejtrágyaként), hogy egyenletesebben érvényesüljön. A fejtrágyázás célja a tenyészidő folyamán a növények által felvett, az öntözések alkalmával kimosódott, valamint a talaj által megkötött tápanyagok, azaz a veszteségek pótlása. Különösen nagy jelentőségű a hosszú tenyészidejű és nagy tápanyagigényű növények esetében, így a káposztaféléknél. Fejtrágyaként kell kijuttatni a nitrogént, de a káliumnak is egy jelentős része ilyenkor adható. A rövid tenyészidejű növények esetében csökken a fejtrágya és nő az ültetés előtti, azaz az alap- és az indítótrágya aránya. Kötött talajon lehet ritkábban és egyszerre nagyobb fejtrágya mennyiséget adni, míg homokon kisebb adagot, de gyakrabban kell kiszórni. Homoktalajon indokolt a fejtrágya formájában kiadott tápanyagok arányát az alaptrágya rovására növelni. Sok esetben a fejtrágyázást nem naptári időponthoz, hanem a növény fejlődési fázisához (fenológiai fázishoz vagy fenofázishoz) kötik. Ilyen lehet a káposztaféléknél a fejesedés kezdete, a gumóképződés vagy a rózsaképződés megindulása, a kínai kel esetében a levelek borulása. Ezek minden esetben a növény fejlődése szempontjából fontos fordulópontok, és a környezeti igény, így a tápanyag változása tekintetében is jelentősek. Sokkal pontosabb támpontot jelentenek a tápanyag-utánpótlási technológiában, mint a naptári dátumok. Dr. Terbe István, Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék
n e y g e l e n Nem, ! s o t l o f e t e többé fek
A Patentkali® a megoldás – ha a burgonya optimális kálium-, magnézium- és kénellátásáról van szó. Vízoldható (30% K 2O, 10% MgO, 17% S), kloridmentes, használata ökogazdálkodásban engedélyezett, szórásképe kiváló. Hatása önmagáért beszél: z fokozza a szárazanyag-tartalmat,
azaz a termés nagyságát
z növeli a piacképes
gumók arányát
z javítja a tárolhatóságot
Válassza a Patentkali®-t – a feketefoltosság megelőzésére. K+S KALI GmbH · www.kali-gmbh.com
A K+S csoport tagja
SZÍRIUSZ TRADE BT. · telefon 30 / 2320154 ·
[email protected]
24
öntözés
Öntözési rendszerek
nagyobb felületet nedvesít, ami mérsékli a porképződést,
hatékony a vízfelhasználás, a csepegtető öntözéshez képest nagyobb
érvek és ellenérvek
zöldfelületet biztosít.
A hatékony öntözési rendszer hatással van a gyümölcsfák életének valamennyi szakaszára a fák növekedésétől, a tápanyagok hasznosításán át a termésnövekedésig és a termés mennyiségéig. Azonban nincs olyan öntözőrendszer, mely alkalmas lenne valamennyi igény kielégítésére. Az adott ültetvényhez legjobban illeszkedő öntözőrendszert az alapján kell kialakítani, hogy milyen gyümölcsöt termesztünk, milyen az ültetvénysűrűség, és mennyi pénzt szán kialakítására a termesztő. Az alábbiakban brit-kolumbiai szakemberek tapasztalatait adjuk közre. Csepegtető öntözés A csepegtető öntözés a leghatékonyabb öntözési mód. Hatékonysága 95% körüli, ami azt jelenti, hogy a kijuttatott víz 95%-a oda kerül, ahová arra szükség van. A legtöbb csepegtető öntözőberendezés nyomáskiegyenlítéssel működik, azaz az első és a legutolsó szórófej is ugyanannyi vizet ad le akkor is, ha egy 30 m hosszú vezeték választja el őket egymástól egy lejtős területen. A szórófejek sűrűsége és az áramlási fokozat szempontjából széles választék áll rendelkezésre. Leggyakrabban a 300 m hosszú tekercset keresik, amelynél a szórófejek áramlási fokozata 1,1 és 7,5 liter/óra között változtatható. A szórófejek közti távolság 30,5 cm-től 152,5 cm-ig terjedhet.
bizonyos
állatok, mint a prérifarkas, rágással kárt tehetnek az öntözőrendszer vezetékeiben.
Mikroszórófejek A mikroszórófejek hatékonysága 85% körüli. A víz – légtérbe szóródását követően – valamekkora részben elpárolog. Mivel több vizet juttatunk ki rövidebb idő alatt, a víz egy másik része elszivárog. A szórófejek kialakítása lehetővé teszi az egyenletes szórásképet.
A csepegtető öntözőrendszer előnyei: a pontos adagolás, a betegségek előfordulása mérsékeltebb, a tápanyagok közvetlenül a fák gyökeréhez juttathatók a vezetéken keresztül, a gyomirtás iránti igény csökken, mert csak kis területen nedvesedik a talaj, az ültetvény magasabb átlaghőmérséklete segíti az alma és a szőlő érését, a metszést vagy betakarítást végző munkások az öntözőberendezés működése közben is folytathatják a munkát, automatizálható. A csepegtető öntözőrendszer hátrányai: ha nincs megfelelő szűrőberendezés, a rendszer hajlamosabb az eltömődésre, mint az esőztető rendszerek, a szórófejek és a szárnyvezetékek sérülhetnek a metszés és betakarítás során, traktorokkal is kár tehető bennük, intenzív karbantartási munkálatokat igényel, nehezen értékelhető a vízfelhasználás hatékonysága: leggyakrabban egy lyukat ásnak, és megnézik, hogy nedves-e a talaj, rövidebb öntözési ciklusokra van szükség, de gyakrabban, mert kis területen nedvesedik a talaj,
A mikroszórófejek hátrányai: nagyobb a relatív légnedvesség, a betegségek előfordulása gyakoribb, a szűrés nélkülözhetetlen, a szórófejek és szárnyvezetékek könnyen megsérülhetnek, karbantartásuk a csepegtető berendezéshez képest kisebb, az esőztető öntözési rendszerekhez képest nagyobb szakértelmet igényel, a hangyák és egyéb rovarok bemászhatnak a szórófejekbe, és eltömíthetik azokat, a kis szórófejek megfelelő működését rendszeresen ellenőrizni kell, a rágcsálók kárt tehetnek az öntözőrendszer vezetékeiben.
Impact szórófejek Sárgarézből vagy műanyagból készülhetnek, méretük 1,3 cm-től 5 cm-ig változhat.
Egy nagy sűrűségű almaültetvényben kisebb a vízmegtartó képesség, mint egy kevésbé sűrűben
A mikoroszórófejek nagy választéka kapható. Az áramlási fokozat 30 és 260 liter/óra között változtatható, a szórási átmérő 150–490 cm. A mikrojetek hatékonysága kb. 80%-os. Kialakításuk nem biztosítja az egyenletes szórást. A víz kijut a nyíláson és nekiütközik egy lemeznek, ahonnan visszaverődik. A lemez bemetszése meghatározza a szórásképet. Egyszerűbb kialakításuk miatt ugyan olcsóbbak, de hatékonyságuk is elmarad a mikroszórófejekétől. A mikroszórófejek előnyei: a szivattyúzás költsége kicsi, mert nincs szükség nagy nyomásra,
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
Áramlási fokozatuk 7,5-től 38 liter/percig növelhető. Nagyobb nyomás szükséges üzemeltetésükhöz, mint a csepegtető rendszer esetében, ugyanakkor a szűrés kevésbé fontos. A lombkorona alá telepítve öntözésre használhatók, a lombkorona fölé kihelyezve a napégés mérséklésére szolgálhatnak. Előnyei: alkatrészei tartósabbak, mint az öntözőberendezés alkatrészei, nincs porképződés, a zöld növénytakaró csökkenti az átlaghőmérsékletet az ültetvényben. 2013/á p r ilis
25
öntözés Hátrányai: a működési költségek magasabbak, mert a csepegtető öntözéshez szükséges 2–2,8 bar helyett 3,5–4,1 bar nyomás szükséges, a szórás egyenletességét a szél és a hőség kedvezőtlenül befolyásolja, sokkal több vizet használ, mint más öntözőrendszerek, így az elfolyás mértéke is nagyobb.
Hogyan öntözzünk hatékonyan? Ha az öntözőrendszer kapacitása nem elégséges, a fák meleg időjárás esetén szenvedhetnek. Csak a talaj és a gyümölcsfák tulajdonságainak figyelembe vételével érhető el az öntözőrendszer hatékonyságának maximalizálása. A talaj víztartályként is felfogható. Ha a talajt vízzel telítjük, megkezdődik a természetes elszivárgás. Az a vízmennyiség, ami a talajban megmarad, a talaj vízkapacitása. A fák túlélésük és növekedésük érdekében ezt a vízmennyiséget fogják felhasználni. A különböző talajok eltérő vízkapacitással rendelkeznek. A homoktalajok például közel 2,5 cm vizet képesek megtartani egy 30 cm mély talajszelvényben, a vályogtalaj 5,3 cm-t, míg az agyagtalajok 6,5 cm-t. A fák gyökérmélységének a fölső fele a legfontosabb, ebben a rétegben helyezkedik el a gyökerek 70%-a. Egy intenzív almaültetvényben a felső 60 cm-re koncentrálódik a gyökérzet nagy része, míg ez a réteg egy ritkább térállású ültetvényben kétszer ilyen mély lehet. Mindez azonban csak akkor érvényes, ha az ültetvény talaja mélyrétegű. Ha egy kavicsréteg vagy tömör kőzet található magasabban, akkor a gyökérzet még sekélyebben helyezkedhet el. A hozzáférhető vízkapacitás egy homokos vályogtalajra telepített intenzív almaültetvény esetében közel 7,5 cm lehet (3,8 cm/30 cm vízkapacitással és 60 cm gyökérzónával számolva). Ugyanakkor a talajban jelenlévő víznek csak egy része vehető fel a növények számára. A víznek egy másik része a felületi feszültségnek köszönhetően nagy erővel kötődik a talajszemcsékhez. A hozzáférhetőségi együttható (AC) a raktározott vízmennyiségnek az a százalékban kifejezett maximális mennyisége, amelyet a fák fölvehetnek a talajból. A gyümölcsfák és a szőlő a talajban található víznek maximum 40%-át képes fölvenni. Az AC értékét tizedes formában adják meg, ez esetben az AC értéke 0,4. A növények számára könnyen felvehető vízmennyiség a következőképpen számítható ki: a hozzáférhető vízkapacitást (egy homokos vályogtalajra telepített intenzív almaültetvény esetében közel 7,5 cm) meg2013/á p r ilis
szorozzuk a hozzáférhetőségi együttható értékével (0,4). Így 3 cm-t kapunk.
Evapotranszspiráció A fák vízhasznosítási sebességét az ültetvényben az evapotranszspiráció (ET) mértéke határozza meg. Ennek értéke a fákon keresztül transzspirációval történő vízvesztésből és a talaj felszínéről evaporációval történő vízvesztésből adódik össze. A szél, a relatív légnedvesség, a napsugárzás és a hőmérséklet egyaránt befolyásolja az ET mértékét. BritKolumbiában számos terület legnagyobb ET értéke megtudható a Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott mezőgazdasági öntözési kézikönyv táblázataiból. Például az ET maximális mértéke Summerlandben 0,7 cm/nap, amit az öntözőrendszerek kialakításakor figyelembe kell venni. Az öntözések közötti idő kiszámításához ismerni kell a növények számára könnyen felvehető vízmennyiséget és az evapotranszspiráció mértékét. Például, a summerlandi homokos vályogtalajra telepített intenzív almaültetvény esetében a növények számára könnyen felvehető vízmennyiség (3 cm) értékét elosztjuk az evapotranszspiráció mértékével (0,7 cm/nap), ami négynapos öntözési intervallumot ad. Nagyon könnyű azonban hibát véteni. A meleg időszakokban, ha a rendszer kapacitását nem megfelelően tervezték, nem lehetséges a kellő mennyiségű víz kijuttatása. Fontos ismerni a működési kapacitást. Rendelkezésre állnak olyan táblázatok,
amelyek a szórófej méretén és a nyomáson alapulva megadják az áramlási sebességet. A működési kapacitás meghatározásához a következő képlet használható: Működési kapacitás (AR) =
gpm×96,3 S1×S2
vagyis az áramlási sebességet gallon per perc dimenzióban (gpm) kifejezve elosztjuk a szórófejek térállásával (láb mértékegységben kifejezve), majd megszorozzuk egy 96,3‑es együtthatóval. A végeredményt hüvelyk/óra dimenzióban kapjuk meg. A kijuttatott bruttó vízmennyiséget a működési kapacitás és a működési időtartam szorzataként számíthatjuk ki. A nettó vízmennyiség a bruttó vízmennyiség és a működési hatékonyság szorzata. A kijuttatott víz egy része az evaporációnak köszönhetően elvész. Egy szórófejes öntözési rendszer hatékonysága 72-75% között mozog, míg a csepegtető berendezések hatékonysága a 90%-ot is meghaladhatja. Az öntözési intervallum a nettó kijuttatott vízmennyiség és az evapotranszspiráció hányadosaként határozható meg. Meg kell azonban győződni arról, hogy a számítások a tényleges értékeken alapulnak, nem azon, hogy a talaj elméletileg mennyi vizet képes raktározni. Előfordulhat ugyanis, hogy nem sikerül a talaj vízkapacitását teljesen feltölteni. További információk: www.irrigationbc.com. Geraldine Warner, Good Fruit Grower, 2012 április
A Tó és Öntözés Kft. öntözés- és tótechnika kereskedelmét, tervezését és beépítését végzi. Magyarország legnagyobb választékát nyújtja vásárlóinak a szórófejes és csepegtető öntözés minden változatában. Kiemelt ajánlat a dugulásnak kiválóan ellenálló ún. betétes Netafim Streamline csepegtető szalag már 9,2 Ft + áfa ártól különböző vízhozammal (betétenkénti 1,1-1,6-2,2 l/h), és különböző falvastagsággal, ami akár 3 bar üzemi nyomást is lehetővé tesz. Ültetvényekhez a különböző mikroszórók mellett a speciális kordonra vagy földfelszín alá telepíthető csepegtető csövek; növényházakba speciális kettős szabályzású csepegtetők és párásítók teljes választékát kínáljuk. Vásárlóinknak ingyenes szaktanácsadást, szerelési vázlatot és árajánlatot adunk. A FruitVeb tagjait nagykereskedelmi áron szolgáljuk ki. Tó és Öntözés Kft. Makó, Almási u. 8. Tel: +3662-211-497 +3630-965-3961 E-mail:
[email protected]
Szigetszentmiklós, Leshegy út 1/A Tel: +3624-447-530 +3630-444-5456 E-mail:
[email protected]
www.toesontozes.hu
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
27
üvegház
Szórt/közvetlen fény az üvegházban A szórt fény a közvetlen fénnyel ellentétben mélyebben jut a növények közé. Ez előnyös hatású lehet mind a hozamra, mind a minőségre. Üvegházi termesztésnél azonban fölmerül a kérdés: ehhez vajon milyen típusú üveg a legjobb választás? Amelynek bevonata visszaveri a fényt, vagy a bevonatmentes? Vagy olyan, amelyről a diffúz bevonat eltávolítható? A kísérleti eredményekről és a gyakorlati tapasztalatokról a PCH (Hoogstraten Kutatóközpont – Belgium) termelők számára adott tájékoztatását közöljük. A kutatóközpontban az új, kísérleti növényházat 500 m2-en Hortifuse 5,7 típusú diffúz üveggel fedték le, melynek fényáteresztő-képessége 79,8%, fényszórási (fényelosztó) tényezője 58%. A kontroll üveg fényáteresztő-képessége 83% volt. Az üvegház észak-déli tájolású, így az állomány maximálisan tudja hasznosítani a jobban szórt nappali fényt.
Kedvező eredmények paradicsomban A 2011 és 2012-es szezonban a kísérletet az energiatudatos termelői projekt keretében végezték. A 2012-es paradicsom kísérletben egy diffúz réteggel (ReduFuse 1:8) 500 m2 üvegházfelületet kezeltek. A kísérletek alapján paradicsomban a következő vélemény alakult ki: mindegyik diffúz-fényes parcellában nagyobb szársűrűséggel is állítottak be kísérletet, hogy megvizsgálják ennek esetleges előnyeit. A PAR (fotóasszimilációs aktív fény) mérések alapján megállapítható volt, hogy a fény áthatolása az állományban a diffúz fény esetén jobb, mint a kontroll üvegnél, habár a különbség annál kisebb, minél mélyebbre (alacsonyabbra) hatolnak az állományba. Emellett a fotoszintézis mérések azt bizonyítják, hogy a fotoszintézis-kapacitás jobb a diffúz üveg alatt. A két kedvező mutatójavulás ellenére az állománymutatókban nem, vagy kevés mérhető különbséget r ögzítettek. 2011-ben a termésszedés kis késéssel, de már kezdettől magasabb terméssúllyal indult. A végeredmény azonban a 3,33 szár/m2-nél 5%-kal, a 3,75 szár/m2- nél 9%-kal nagyobb hozamot mutatott a diffúz üveg alatt. A termések szintén kissé darabosabbak voltak. Az extra hozamokat elsősorban a nyári időszakban szedték. A 2012-es szedések üteme mindkét parcellában nagyon hasonló volt. Ez a borúsabb időjárásnak köszönhető: június végéig a kumulált fény(sugárzás) 16%-kal kevesebb volt, mint 2011-ben. 2012-ben az energiafelhasználást is mérték. Az energiafelhasználás a diffúz üveges részben a tavaszi alacsonyabb besugárzás miatt a termesztés kezdetétől végig nagyobb volt, június végéig a különbség kb. 15 kWh/m2. 2013/á p r ilis
Természetesen számolni kellett azzal, hogy a diffúz üveg fényáteresztése kisebb, mint a kontrollé; ha a fényáteresztő képessége azonos lenne, feltételezhetően nem, vagy alig lennének különbségek.
Kisebb különbség a paprikában A paprikában az energiafelhasználás nem annyival magasabb, mint amit a paradicsomnál mértek. Mivel a paprikában többet használták az energiaernyőt, a diffúz üveg alatt 5 kWh/m2-rel több energiát használtak fel. A diffúz bevonatot paprikában korábban még nem vizsgálták. Megállapították: a levélhőmérséklet meleg napokon alacsonyabb volt a diffúz üveg alatt. Azonban itt is kevés vagy semmi különbséget nem láttak az állománymutatók között. A szedési eredményeket tekintve 2011-ben 3% hozamkülönbség volt, ami elsősorban a nagyobb számú termésnek volt köszönhető. Az átlag bogyósúly valamivel kisebb volt a diffúz üveg alatt. A paprikában tehát a kis hozamkülönbség nem indokolja a beruházást. A 2012-es szedési eredményekben is kicsik voltak a különbségek.
A Wageningeni Egyetem kísérleteiben a többlethozamok 11%-ig nőttek A Wageningeni Egyetemen 2006 óta végeznek különböző típusú diffúz üveg alatt kísérleteket, először kígyóuborkával, később paprikával és most paradicsommal. Az előző évben paradicsommal három típusú diffúz üveggel és ReduFuse-val (diffúz bevonat) végezték a kísérleteket. A kontroll üveges kísérletben hasonló volt a fényáteresztés, mint a három diffúz üveges kísérletben. Megállapították, hogy a fény az állományba mélyebben behatol, és a növény számára hasznosabb. Az állomány levelei a diffúz üveg alatt rövidebbek, a hajtáscsúcsok vastagabbak voltak. A diffúz-bevonatos üveg alatt a növények azonosak voltak a kontrollal. A hozamkülönbségek a diffúz üveg alatt 11%-ig nőttek, és a terméssúly minden esetben kissé nagyobb volt. A kísérletben
Diffúz üveg
nem tapasztaltak lassúbb termőrefordulást, valószínűleg azért, mert a fényáteresztés minden kísérletben azonos mértékű volt. A diffúz-bevonatos üveg alatt 5%-os hozamnövekedést mértek. Hollandiában is magasabb fotoszintézis kapacitást és ennek eredményeképp magasabb szárazanyagtartalmat mértek a levélben és a szárban. De nem mutatkozott semmiféle hatás a bogyó pultállóságában vagy ízében. Kígyóuborkában hasonló eredményekre jutottak: több fény behatolását, magasabb fotoszintézis kapacitást, kevesebb levélégést és 5-10% többlethozamot mértek. 2012-ben is végeztek egy hagyományos kígyóuborkatermesztési kísérletet „prismatic” típusú diffúz üveggel. A klímát azonos szintre állították be, mint a kontrollnál. A többletenergia felhasználás 5%, ez a diffúz üveg nagyobb érintkezési felületének tulajdonítható (az üveg mindkét felülete apró prizmákból formált). Ennek az üvegnek a fényáteresztése azonos a kontroll üvegével, mégis 2,5%-kal több a fény az üvegházban. Meglepő, hogy a kondenzvíz képződése erősebb, de ezek a cseppek (melyek a prizmákon nem tudnak könnyen lefutni) a fényáteresztő képességet nem csökkentik. Ebben a kísérletben is nagyobb hozamot, több és súlyosabb bogyókat mértek. A paradicsom és a kígyó-
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
28
üvegház
Ha a két parcellát összehasonlítjuk (balra: diffúz üveg; jobbra: kontroll üveg), jól látható, hogy a fény jobban szórt és kevesebb az árnyék a diffúz üveg alatt
uborka kísérletekből levonható következtetések: olyan diffúz üveget érdemes választani, amelynek fényszóró hatása legalább 50%, és nem szabad megalkudni a fényveszteséget okozó fényáteresztő képességet illetően. 6-11% hozamnövekedés akkor lehetséges, ha legalább azonos fényáteresztő képességet lehet elérni. Minél magasabb a fényszórási képesség, annál nagyobb a többlethozam.
Termesztői tapasztalatok Az egyik termelőnél, akinél vizsgálták az előnyös és hátrányos tulajdonságokat, az egyik legnagyobb előny az alacsonyabb növényés növényház hőmérséklet volt. Ezáltal a növény jobban „működött”, egyúttal a
munka is kellemesebb volt a növényházban. Szemmel láthatóan kisebb lett a különbség a napos és az árnyékos oldal között. Nagyobb hozamokat értek el: vagy a nagyobb bogyósúly (paradicsom), vagy a magasabb bogyószám (paprika) miatt. Mintha a termés minősége is javulna. A növények vegetatívabb növésűek, a levelek terjedelmesebbek, a hajtáscsúcsok erősebbek. Lehetséges hátrány elsősorban az esetleges magasabb energiaköltség. Azután a főként a nyári időszakban jelentkező többlethozam – ekkor az átlagárak is alacsonyabbak – és az a tény, hogy borús tavaszon a növekedés túl vegetatív. Még nagyon sok kérdőjel van az üveg tisztításával kapcsolatban is. Ez nehéz kérdés, mivel az újonnan kifejlesztett üvegtípusokkal még kevés
a tapasztalat. Végezetül nagyon fontos a megtérülési idő, mivel komoly beruházásról van szó. Kiszámolták, hogy a diffúz üveg 15 euró/m2 többletköltsége 8-11% többlethozammal számolva (átlagártól függően) 4-6 év alatt térül meg. Kérdés, hogyan lehet a diffúz üveg durva felületét tisztítani, különösen a „prizmatic” üveg belső felületét rendben tartani, mennyi a fényáteresztő képesség csökkenése az évek során. Erre csak a többéves kísérletek tudnak választ adni. (Az üveggyártó cég garantálja, hogy a fényveszteség tíz év után is 1-2%-on belül marad). Az antireflex (AR) bevonat és a diffúz (pl. ReduFuse) bevonat kombinációja hosszú távon szintén problémákat okozhat. A diffúz bevonat eltávolítására használt tisztító szerek károsíthatják az AR bevonatot. A kutatók és a termelők úgy vélik, hogy a klímaszabályozás és a vízellátás javításával még jobb eredmények hozhatók ki a növényházakból. Jelenleg a klímaszabályozás a növényházi hőmérséklet szabályozásán alapul, talán úgy kell ezen változtatni, hogy a növényhőmérséklet irányába kell fordulni. A végső döntés előtt még sok kutatásra van szükség ebben a komplex kérdésben. Mielőtt valaki a diffúz üveg használatáról döntene, feltétlenül konzultáljon a kutatókkal, tanácsadókkal és a különböző szállítókkal. K. Blum; ProeftuinNieuws, 2012/15.
tradicioNális élelmiszerek bárHol európábaN Kiterjedt telephelyeink és partnereink hálózatával garantáljuk az Önök termékeinek gyors, friss és időbeni kiszállítását Európa szerte. Hogy megtalálja a tökéletes logisztikai megoldást várjuk megkeresését és személyesen is állunk rendelkezésére. Nagel Hungária Telefon: +36/29 542 542 E-mail:
[email protected] www.nagel-group.com
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
2013/á p r ilils
… and it’s possible.
29
marketing
TÉSZ válságkezelési marketing program Idén is folytatódik a TÉSZ-ek válságmegelőzési és -kezelési programja. Tavaly az év második felében a gyümölcs- és gyümölcslé fogyasztási szokásokról, illetve a paprika-paradicsom fogyasztási szokásokról készített felmérést a FruitVeB. Ebben az évben több termék kóstoltatása mellett a gyümölcslé fogyasztással kapcsolatos kutatás újból előtérbe kerül a natúrlevekre koncentrálva, és érdekesnek ígérkeznek a meggyfogyasztási szokások felméréséből levonható következtetések. A zöldségek közül a sárgarépa és a zöldségchipsek piacának felmérése lehet ígéretes. Az Európai Unió által társfinanszírozott válságkezelési és -megelőzési akcióterv célja, hogy eleget tegyen a 150/2012 (XII.28) A zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről szóló VM rendeletben foglalt kötelezettségeknek, amelyek értelmében a TÉSZ-ek működési programjának tartalmaznia kell egy minden részletre kiterjedő és pontos akciótervet a válságmegelőzés és -kezelés céljából kivitelezett akcióprogramról. A rendelet kimondja többek között, hogy a folyamatban lévő promóciós és kommunikációs fellépések kiegészítéseként alkalmazható intézkedések között szerepel a kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése; a reklámtevékenység; együttműködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából; egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzés és -kezelés célját szolgálja. A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak fő célja, hogy növekedjen a kereslet, bővüljön a fogyasztás, hogy a TÉSZ jobban megismerje a fogyasztói igényeket, az új piacokat, illetve, hogy javuljon termékeik ismertsége és a szervezet tevékenysége. Ennek érdekében – a válságmegelőzési és -kezelési terv keretében a FruitVeB szakmai közreműködésével idén – az Innofresh Nonprofit Kft. egységes arculattal termékbemutatókat, kóstoltatásokat és országos médiakampányt indít 2013-ban, amelyek lehetőséget nyújtanak a potenciális új fogyasztók megszólítására, illetve földrajzilag és társadalmilag is szélesebb kört tudnak elérni. A programban részt vevő TÉSZ-ek a kóstoltatások alkalmával a bemutatni kívánt termékeket hoszteszek segítségével kóstoltatják, népszerűsítik különböző rendezvényeken és áruházláncokban, valamint a TÉSZ-ről és a termékekről szóló tájékoztató anyagok kiosztásával informálják az érdeklődőket. A hoszteszek ezen kívül egy fogyasztást felmérő kérdőívet töltetnek ki a 2013/á p r ilis
látogatókkal. A kitelepülések mellett a kérdőíveztetés internetes online felületen is zajlik. Mindezen csatornák segítségével mérhető fel igazán a fogyasztói igény, és ismerhetők meg a vásárlási szokások. A promóciós időszak májustól év végéig tart, ez alatt folyamatosan folyik a kérdőívek begyűjtése és feldolgozása, majd az eredményeket egy kiadvány formájában kerülnek publikálásra. Vattamány Ágnes
Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
30
kommunik áció me g val ó s u lt január 28.
FruitVeB TÉSZ Főbizottság ülése, Budapest
Előadások, konzultáció
február 6-8.
Fruit Logistica kiállítás, Berlin
11 magyar kiállító és szakmai csoport kiutazása a FruitVeB szervezésében
február 21.
Gyümölcstermelők Téli Továbbképzése, Keszthely
Előadás és konzultáció sorozat és posztgraduális képzés
február 28.
Gyümölcstermelők Téli Továbbképzése, Újfehértó
Előadás és konzultáció sorozat és posztgraduális képzés
március 5.
FruitVeB Feldolgozóipari Főbizottság ülése, Budapest
Előadások, konzultáció
március 6-7.
Gyümölcstermelők Téli Továbbképzése, Kecel
Előadás és konzultáció sorozat és posztgraduális képzés
március 26.
FruitVeB Kereskedelmi Főbizottság ülése, Budapest
Előadások, konzultáció
március 26.
FruitVeB Elnökség ülése, Budapest
április 11.
Sajtótájékoztató, Budapest
április 15-18.
Szakmai tanulmány út, Lengyelország
Előadások, konzultáció „A magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési javaslatai a 2014-2020. évekre” c. szakmai anyag bemutatása A lengyelországi gyümölcstermesztés helyzetének megismerésére
N yilatkozt u nk január 11.
Világhírű a magyar dió
elelmiszer.hu
január 15.
Jogszerű, méltányos
Kertészet és Szőlészet
január 23.
Fajtajogok
Kertészet és Szőlészet
január 30.
Helyünkön kell kezelni magunkat
Népszava
január 31.
Biztos piac a magyar mezőgazdasági termékeknek
Magyar Hírlap
február 7.
Százezer új munkahelyet hozhat a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése
MTI, Világgazdaság Online, hvg.hu,
február 8.
Munkahelyek százezreit teremtheti a zöldség-gyümölcs ágazat
Napi Gazdaság
február 14.
Mintegy 400 ezer tonnával növelhető a zöldség-gyümölcs export
Lánchíd Rádió
február 20.
Középpontban a zöldség-gyümölcs
Kertészet és Szőlészet
március 5.
(T)ésszerű változások a zöldség-gyümölcs ágazatban
Trade Magazin
március 18.
Imádkoznak a gazdák, hogy ne legyen nagy fagykár
Info Rádió
március 19.
A növények jól bírták a márciusi telet
Napi Gazdaság
március 19.
Reméljük, hogy nem nagy a kár
Metropol
március 19.
A növények jól bírták a márciusi telet
Napi Gazdaság
március 21.
A keleti gyümölcsösökben pusztított a fagy
Népszabadság
március 23.
Problémát okozhat a gyors felmelegedés
Magyar Hírlap
március 27.
Áprilisban lehet olcsóbb a paradicsom és a paprika
Napi Gazdaság
március 29.
Durván kárt tett a barackosokban a márciusi fagy
MTI, hvg.hu
április 5.
Hogyan lesz a 100 forintos almából 300 forintos?
MR Hajnal-táj, Élelmiszer
április 9.
Termálenergia: nőhet a termelés a felhasználás könnyítésével
MTI, Magyar Nemzet
április 9.
FruitVeB: nőhet az üvegházi termelés a termálenergia felhasználásának könnyítésével
Trade Magazin
április 9.
Több lehet az üvegházi termés
MTI, Figyelő
április 12.
Ágazati fejlesztések
Kossuth Rádió
NÉMET ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS PIACI ÁRINFORMÁCIÓK a FRUITVEB-től A magyar frisspiaci zöldség-gyümölcs export jelentős része Németországban kerül értékesítésre, az ott kialakuló piaci árak nagy hatást gyakorolnak a hazai zöldség-gyümölcs termelői árakra is. A német exportpiaci információk jelentőségére való tekintettel a FruitVeB 2013. év januárjában indította el a német zöldség-gyümölcs piaci árinformációs rendszerét, amelyet a Németországban működő, agrárágazati statisztikák és elemzések készítésével foglalkozó AMI (Agrarmarkt Informations-Gesellschaft GmbH) szakmai közreműködésével készít el. Az AMI a 6 legnagyobb német zöldség-gyümölcs nagybani piacról (Hamburg, München, Berlin, Stuttgart, Köln, Frankfurt) napi rendszerességgel gyűjti az árinformációkat, ezek valamennyi frisspiaci zöldség-gyümölcs termékre kiterjednek. A FruitVeB az AMI-tól kapott német zöldség-gyümölcs piaci információkat hetente három alkalommal (hétfő, szerda, péntek) dokumentum formájában, elektronikus úton, „zárt” webfelületén teszi közzé, illetve letölthetővé a rendszer előfizetői részére. Az ötoldalas dokumentum táblázatokat tartalmaz, amelyekben a terméknek/fajtának a származása, kiszerelése és nagybani piaconkénti bontásban az ára szerepel. A német zöldség-gyümölcs piaci árinformációs rendszer kedvezményes előfizetői díja: 1250 Ft + ÁFA/hó/termékkör (zöldségfélék vagy gyümölcsfélék) A FruitVeB német zöldség-gyümölcs piaci árinformációs rendszer bemutatkozó anyaga és a megrendelőlap a www.fruitveb.hu weboldalon letölthető. Zö l d s é g - G y ü m ö lc s p i ac é s T e c h n o l ó g i a
2013/á p r ilis
„Biztonságban a munkám gyümölcse” Széles hatásspektrum a molykártevők lárvái ellen Egyedülálló hatásmechanizmus – rezisztenciatörő képesség
Syngenta Kft. 1117 Budapest, Alíz u. 2. Telefon: 06 1 488-2200 • Fax: 06 1 488-2201 www.syngenta.hu •
[email protected]
Design: Opál Média
A készítmény II. forgalmi kategóriájú. Kérjük figyelmesen olvassa el a termék címkéjét és tartsa be a használati utasítást!