ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 2.07 3.19
Üzemfenntartás alkatrészraktárának kialakítása az autóiparban Tárgyszavak: tartalék alkatrész; tartalékalkatrész-gazdálkodás; pótalkatrészraktár; selejtezési stratégia.
Fogalmi meghatározások Az üzemfenntartásban a „cserealkatrész” (köznapi szóhasználatban: pótalkatrész) összefoglalóan jelöli azokat az alkatrészeket, részegységeket, termékeket, amelyekkel ezek pótolhatók, ha elkopnak, meghibásodnak, tönkremennek vagy hiányoznak. Az átfogóan értelmezett cserealkatrész lehet „apró pótalkatrész”, „elhasználódó alkatrész” vagy „tartalék alkatrész.” Az apró pótalkatrészeket általános alkalmazás jellemzi, túlnyomó részben szabványos kialakításúak, egyedi értékük viszonylag kicsi (pl. kötőelemek, csapágyak, egységesített egyéb alkatrészek, kereskedelmi áruk). Az elhasználódó alkatrész tervezése során számolnak a meghatározott időközönként bekövetkező kopással, meghibásodással, bár az ilyen alkatrészek önmagukban nem használhatók, gazdaságosan nem javíthatók, ennek megfelelően tartalékolásuk elsődleges célja az üzemfenntartás. A tartalék alkatrészek alkalmazhatók egy vagy több berendezésben, önmagukban nem használhatók, gazdaságosan nem javíthatók, tartalékolásuk elsődleges célja az üzemfenntartás. Az üzemfenntartás egyik fontos gazdálkodási feladata, hogy megfelelő választékban álljanak rendelkezésre a cserealkatrészek. Az alkatrészek rendelkezésre állásának több szempontja van, így egyaránt fontos, hogy megfelelő legyen – a mennyiségük, – a minőségük, – a diszpozíció helye és ideje, – az optimális készletezés. Ebből négy cél adódik az alkatrész-gazdálkodásban: – legyen a rendelkezésre állás maximális, – legyen a megbízhatóság maximális, – a készlet legyen optimális (alapvetően optimális költségigénnyel), – legyen optimális az igények kielégítése.
Az üzemfenntartás alkatrészraktárának sajátosságai Egy gazdálkodó szervezet szokásos készáruraktárában, anyagraktárában alkalmazható értékelési ismérvek sok tekintetben nem érvényesek az üzemfenntartás alkatrészeinek raktárára. Az eltérés a következő sajátosságokból ered: – nagyon széles az alkatrészek választéka, – viszonylag csekély az anyagforgalom, kis mennyiségek áramlanak, – többnyire nem ismert, hogy milyen időpontban lép fel az igény, emiatt nagyon nehéz a készletet befolyásolni, a pótlásokat megtervezni, – az egyes tételek újrabeszerzésének időigénye nagyon eltérő, – sokféle speciális igény, tulajdonság fordul elő a cserealkatrészek konkrét választékában, – viszonylag nagyok a beszerzés költségei, – a beszerzések tételnagyságai (esetenként) nagyon kicsik, – az egyes cserealkatrészek alkalmazásának helye csak nagyon későn válik ismertté és gyakran változik, – gyakori utánszabályozást igényel a készletek minimális és maximális nagysága, – nagy mértékű műszaki fejlesztések történhetnek, ilyenkor az alkatrész gyártójától, szállítójától megfelelő útmutatásra van szükség, – viszonylag nagyok a készletezés költségei, mivel sok a ritkán mozgó alkatrész, és ezek a készletköltségek nem függnek a géphibák miatti veszteségektől, – a termelés részéről igen nagyok a rendelkezésre állás követelményei, – a mindenkori üzemfenntartási stratégia szabja meg, hogy milyen raktározási rendszer előnyös: központosított vagy decentralizált, mennyire vehető igénybe kereskedelmi beszerzés; eltérő az igénye pl. a tervszerű és megelőző karbantartásoknak, az üzemzavarok elhárítására alapozott stratégiának, illetve az állapotra alapozott üzemfenntartásnak.
A DaimlerChrysler autógyár üzemfenntartásának alkatrész-gazdálkodása A németországi Untertürkheimben működő üzemben (Produktleistungszentrums Achsen – PAC/IS) a DaimlerChrysler autógyár üzemfenntartása részére mechanikai alkatrészeket gyártanak és raktároznak, továbbá elvégzik a termelés készülékeinek javítását. Ez a szolgáltató központ a gazdája az autógyári telephely mintegy 1 Mrd EUR értékű gépparkja üzemfenntartásának, a berendezések és készülékek száma kb. 8000. A szolgáltató központban végzik az üzemfenntartás alkatrészeinek készletezését. A termelőüzemek sokféle segédberendezést alkalmaznak, pl. a logisztikai és környezetvédelmi feladatokhoz,
ezek rendelkezésre állásának üzemfenntartási feltételeit is a szolgáltató központ látja el. Az autógyári telephelyen nagy szállítórendszerek, valamint öntödei berendezések is működnek, ezek üzemfenntartását is az említett üzem végzi. Az üzemfenntartásnak napi 24 órás kiszolgálást nyújt az alkatrészraktár. Az üzemi biztonsági szolgálat folyamatosan hozzáfér az alkatrészekhez, és az üzemfenntartásban dolgozók is jogosultak sürgős esetekben a bezárt raktárba is belépni. Számítógépes anyaggazdálkodást és információrendszert alkalmaznak. A hasznos terület az 5 raktárhelyiségben összesen 1691 m2, ehhez mintegy 50 ezer pozíció tartozik, a készlet értéke legalább 22 M EUR, és a rezsiköltség évente 3,3 M EUR. Összesen 17 dolgozója van a raktárnak, ebből 11 fő végzi a kiszolgálást, 5 alkalmazott végzi az ügyvitelt és 1 fő járművezető. Az utóbbi 8 évben sok szervezeti változás történt a hatékonyabb működés érdekében, ezek közül a jelentősebbek – integrálták a csavarok, hajtószíjak raktárait (1994. január), – integrálták a készülékjavítás alkatrészeinek raktárait (1995. január), – teljesen integrálták a szivattyúk raktározását (2000. január), – a tervszerű üzemfenntartás igényeire kiszállítási szolgáltatást indítottak (2000. április), – megvalósították a magasraktározás technológiáját (2000. június), – kísérleti jelleggel (egy beszállítóval) komissiózó raktározást indítottak (2000. szeptember), – elektronikus kereskedelem indult (eCommerce) 10 beszállítóval (2001. június), – kialakították a konszignációs raktározás koncepcióját (2002. március), – a tervszerű üzemfenntartással kapcsolatos beszállítói szerződéseket kötöttek (2002. április).
A raktár felesleges tételeinek selejtezése Évente az üzemfenntartás raktárában mintegy 1 M EUR értékű használhatatlan tétel selejtezését hajtják végre. Ilyen selejtezések indokai lehetnek pl. a következők: – az alkatrészt felhasználó termelőeszközt az üzemben leszerelték, kiselejtezték, – a raktározásra előirányzott („eltarthatósági”, szavatossági) idő lejárt, – megfelelő új, nagyobb értékű alkatrész alkalmazását írták elő a régi helyett, – egyedi esetekben megszűnt a kereslet (évek óta nincs mozgás), – a továbbiakban külső szolgáltató végzi az üzemfenntartást, a saját alkatrészek ehhez nem szükségesek, – a korábbiaktól eltérő a beszerzési út (e-commerce, beszállítási szerződés), és szükségtelen a készletezés.
Az 1. táblázat szerint alakult a vizsgált alkatrészraktárban a készlet értéke és a raktározás éves költsége. 1. táblázat A DaimlerChrysler üzemfenntartási raktárának készletei és raktározási költségei, 1996–2001. Év
Készlet értéke, M EUR
Raktározási költség, M EUR
1996
17,87
2,76
1997
18,97
2,65
1998
20,30
3,01
1999
20,31
3,65
2000
21,59
3,30
2001
22,99
3,27
Az üzemfenntartási alkatrészkészlet dinamikus változását az indokolta, hogy a vizsgált autógyári üzemek áttértek a 3 műszakos munkarendre. Egyidejűleg nőttek a gépek rendelkezésre állásával kapcsolatos követelmények is. Az üzemfenntartás egyik alapkövetelménye szerint: „nem fordulhat elő, hogy hiányzik a szükséges cserealkatrész!” Még szigorúbb az alkatrészgazdálkodást érintően az a követelmény, hogy a termelés mind nagyobb mennyiségeket állít elő, ugyanakkor nem tarthat az üzem (redundáns jellegű) álló cseregépet. Megnövelte az üzemfenntartás alkatrészeinek választékát, hogy az újonnan üzembe helyezett, nagy termelékenységű gépekben a korábbiakhoz képest kevesebb a szabványosított cserealkatrész, így a nem sorozatban előállított termelőeszközökhöz választékában bővülő alkatrészkészlet raktározása szükséges. Túlhaladott az a stratégia, hogy egy autógyár mindent saját raktáraiban készletezzen, de a korszerű megoldásokat csak bizonyos késleltetéssel vették alkalmazásba. Amint duzzadt a raktárkészlet, úgy növekedtek a tőkelekötés költségei is. A készletek növekedése – az említett költségnövekedésen túlmenően – a raktár területigényét is megnövelte. Ahol a raktár működik, ott értékalkotó termelést is folytathatnának, bár arányukat tekintve ezek a raktárterületek a telephely egészében nem számottevő arányúak. Nem szerepel a tervek között, hogy a raktárak jelenlegi területét megnövelnék. Áthidaló megoldásként a következő intézkedések váltak be: – adott alapterületen sűrűbben helyezik el az alkatrészeket, pl. magasraktározással; – raktározási blokkokat alakítanak ki; – a készletek egy részét a termelés raktározza az érintett berendezés közelében.
Ésszerűsítési stratégiák a raktárgazdálkodásban A korábbi készletezési helyzetet a 2000 végén elfogadott ésszerűsítési program alapján változtatják meg, amelynek 6 alapvető stratégiája: – bevezetik a konszignációs raktározást, – szerződést kötnek a beszállítókkal, – felülvizsgálják a törzsadatokat és szűkítik a választékot, – igénybe veszik az elektronikus kereskedelmet, – megvalósítják a raktárterület optimális kihasználását, – megvalósítják a cserealkatrészek szállítási szolgáltatását. Konszignációs raktározás A konszignációs raktár fő jellemzője, hogy az ott tárolt cikkeket a szállító megtartja a tulajdonában, de a vevők telephelyén helyezi el. Akkor vásárolják meg az alkatrészt, amikor a vevő a készletből azt kivételezi. Figyelik a készlet alakulását, és ha az a minimális szintet eléri, a szállító azt ismét a maximális szintre tölti fel. Ennek a raktározásnak a következők a feltételei: – világosan meg kell határozni, hogy milyen tételeket, milyen mennyiségben és milyen árakon tartsanak készleten; – a szállító számára a vevő telephelyén át kell engedni a szükséges területet, – az egyes szállítások részletes szabályozást igényelnek, pl. miként pontosítja a vevő a kivételezett tételek alapadatait. Kézenfekvő előnyökkel jár a konszignációs raktározás, ezekből a legfontosabbak a következők: – bármikor elérhetők a raktáron tartott tételek, emiatt nem romlik a gép rendelkezésre állása; – a vevőnél csökken a tőke lekötése; – a vevőnek nincs leltározási feladata (a raktár tulajdonosa a szállító); – nem vesz igénybe munkaerőt a vevőnél a betárolás; – a megrendelés és az elszámolás eljárása egyszerűbb; – nem keletkezik hulladék a csomagolóanyagokból. Bizonyos hátrányokkal is jár a konszignációs raktározás: – a vevőnek térítenie kell a szállítás, valamint anyagmozgatás szolgáltatásainak költségeit; – a szállító átalányelszámolással felszámítja a készletezés költségeit; – költséggel jár az alkalmazás előfeltételeként az adatfeldolgozási rendszer kialakítása; – át kell engedni a szállítónak a raktározáshoz szükséges üzemi területeket. Az autógyár esetében eddig egy beszállítóval jött létre ilyen megállapodás. Az üzemfenntartás érintett tételei a hidraulikai és pneumatikai rendszerek
gyakran cserélt alkatrészei, pl. csavarzat, csőkapcsoló, bilincs, szelep, tömítés, tömlő, golyóscsap, reduktor stb. A szerződést első alkalommal 3 évre kötötték. Ebben a szállító nem igényelt átalányköltséget a konszignációs raktár készlettartásához. Kezdeti feltételként havi 500 EUR a szállítónak megfizetett anyagmozgatási költség. Miután szélesíteni fogják a választékot, ilyen költséget nem számítanak fel. A vevő telephelyére térítésmentesen fuvarozzák a konszignációs raktárban tárolt alkatrészeket. Megállapodtak, hogy az adatcsere (EDI) a német autógyártók egyesülése (VDA) szabványos előírásainak megfelelő mind a készletre, mind az árumozgásokra vonatkozóan. Havonta számolnak el a tényleges áruátvételek alapján. A bevált megoldásokra alapozva egy további beszállító is létesít konszignációs raktárat (2002. május). Szerződés a beszállítókkal Közvetlen információs kapcsolat van a vevő és a fontosabb beszállítók között, és a vevő számára raktáron tartott készletekből igény szerint átkérhető az éppen szükséges mennyiség. A felek előre meghatározott teljesítési határidőben állapodhatnak meg: ez lehet pl. a beérkezést követő 12, 24 vagy 48 óra, ezen belül kell a vevő telephelyére megérkeznie a cserealkatrésznek. A késés megfelelő jogkövetkezménnyel jár. Ennek a megoldásnak a következő előnyei vannak: – nem szükséges, hogy az előre tervezhető cserealkatrészeket saját raktárban készletezzék, és ez csökkenti a tőkelekötés költségeit, kisebb lehet a készlet, – kisebb ráfordítással jár a megrendelés, – anyagi biztosíték nyerhető a nem megfelelő teljesítés esetére. Vannak hátrányok is: pl. időt vesz igénybe a tényleges szállítás, világosan meg kell határozni a cserealkatrészek választékát, és olyan beszállítókra van igény, amelyek kellően megbízhatók. Rendszerint olyan tételeket rendelnek meg ilyen módon, amelyek viszonylag nagy területet foglalnak el. Eddig két beszállítóval jött létre ilyen szerződés olyan tételekre, amelyek időzítése nem kritikus és ezek csak előre tervezhető előírásokkal megrendelhető alkatrészek lehetnek. Ilyen alkatrészek szükségesek pl. a szellőzőrendszerek szűrőjének karbantartásához. Törzsadatok felülvizsgálata, a választék szűkítése, elektronikus kereskedelem (e-commerce) Rendszeresen felülvizsgálják, hogy melyik alkatrészt raktározzák többszörösen, és vannak-e egymással helyettesíthető tételek. Aktualizálni kell a már nem érvényes műszaki dokumentációt, a cikkszámokat, a megrendelés adatait. Amennyiben az utánpótlási idő elfogadhatóan rövid, az üzemfenntar
tásnak szükségtelen készletben tartani az alkatrészt, illetve a házilag is összerakható gépegységet. Az intézkedések célja a tőkelekötés költségeinek csökkentése, és a hatékonyság növelése az egységesített nyilvántartási eljárásokkal. Az internet lehetőséget ad arra, hogy az üzleti folyamat tekintélyes részét hálózaton bonyolítsák, pl. a számlák összeállítását, az információcserét. A vevő rendelkezésére áll a teljes katalógus, áttekintheti a szállítók teljes kínálatát. Nagy előnye ennek a kapcsolattartásnak, hogy a szállítók kínálata közvetlenül elérhető az üzemfenntartók munkahelyeiről. Ezzel tehermentesíthetők a beszerzők, figyelemmel kísérhetők a műszaki továbbfejlesztés konkrét lehetőségei. Az e-commerce hátrányaival is számolni kell, a következők szerint: – meg kell határozni a felhasználók körét, – meg kell szabni a beszerzés költségvetési előirányzatait, pl. az internetes beszerzés értékhatárát, – biztonságossá kell tenni az átvitt adatokat, – jelenleg korlátozott számban jelennek meg a hálózaton a potenciális szállítók, nem mindig az üzemfenntartás szempontjából legalkalmasabbak érhetők el. Az autógyárban csak az üzemfenntartás raktárában dolgozók jogosultak ilyen, internetes megrendelésekre, amennyiben az igényelt tétel hiányzik a raktáron tartott készletből. Ilyenek a nagyon ritkán mozgó, illetve az egyedinek mutatkozó cserealkatrészek és azok, amelyek teljesen kifogytak. Gyakran rendelik ezen a módon az épületgépészeti feladatok kereskedelmi áruit. Amikor az autógyárban kialakul a tervezett integrált rendszer, az internetes megrendelésre az üzemvezetők is jogot fognak kapni. A raktárterület optimális kihasználása Az autógyár magasraktárt alakított ki, és arra törekszik, hogy a külső szállítók vegyenek át meghatározott raktározási feladatokat. A magasraktározás sok előnye közül a fontosabbak: – a raktár magasságának megfelelően építhetők az állványok, ezzel megközelíthető a raktár alapterületének optimális kihasználása; – megnövelhető a raktár egy négyzetméternyi alapterületére jutó tételek száma (a raktározás „sűrűsége”); – viszonylag rövidek a hozzáférési idők; – megnövelhető a munkavégzés biztonsága, az emberi testmagasság méreteihez igazodik a tárolt cikkek mozgatása, felső részükön ragadhatók meg a tárolt tételek; – számítógépre alapozottak a raktári folyamatok, az egyes állványrendszerek összefüggő rendszerként kezelhetők, és a műveletek összekapcsolhatók az anyaggazdálkodás rendszerével;
– a rendszerhez való hozzáférés (pl. jelszóvédelemmel, kódolt kapcsolással) korlátozható, és ez a technika a konszignációs raktárak esetén is alkalmazható. Vannak bizonyos hátrányok is, elsősorban a nagy beruházási költség, és csak a 4 méteres belmagasságot meghaladó csarnokban érdemes magasraktárat létesíteni. Külső szállítókkal végeztetett raktározás A vevő megvásárolja az alkatrészt, ezt követően egy ideig a szállítóval végeztetheti a raktározást. Amikor ténylegesen szükséges ez az alkatrész, intézkednek az üzemfenntartás helyszínére szállításáról. A fuvarozást megrendelhetik a külső szállítótól, de a vevő is küldhet szállítóeszközt a tételekért. Nagy előnye a külső raktározásnak, hogy megtakarítható a raktár területe és a szállítók szakszerűen végzik az alkatrész készletezését. Más megoldásokkal összevetve bizonyos hátrányok is mutatkoznak: – az alkatrészekhez rendszerint csak a szállító nyitvatartási ideje alatt lehet hozzáférni; – elképzelhetők olyan különleges megoldások is, amelyek a rendes nyitvatartási időn túl is elérhetővé teszik az alkatrészeket, de ezek a közvetlen kapcsolatok többletköltséggel járnak; – költséget okoz, hogy a szállító vállalja át a raktározást, fuvarozást; – ez a készletezési forma feltételezi, hogy megfelelő bizalmi viszony van a vevő és a szállító között. Ezt a megoldást olyan alkatrészekre alkalmazzák, amelyek felhasználása előre tervezhető és az időzítésük nem kritikus. Itt is előnyben részesítik a nagy helyigényű alkatrészek külső raktározását. Eddig egy szállítóval jött létre ilyen tartalmú szerződés szállítószalagra, és nem kell a raktározásért külön fizetni. Külső raktárhelyiségek bérlete Hagyományos megoldásként jöhet szóba a bérelt raktárterület, ha a gyártelepen nincsen ilyen célra felhasználható helyiség. Ilyen esetekben havi bérleti díjat kell fizetni, és sok esetben ez előnyösebb, mint a telephelyen belüli saját területek lekötése raktárként (ha ez korlátozná pl. a termelés fejlesztését). Előnyös a raktározás nagyobb biztonsága is. Nem fordulhat elő „önkiszolgálás” mivel egy külső raktárban sem a termelő, sem az üzemfenntartó szervezet tagjai nem érhetik el szabadon a készletet. Említést érdemelnek a külső raktározás hátrányai is, pl. a következők – viszonylag sokáig tart, amíg a raktárból az üzemfenntartás helyszíneire viszik az alkatrészt;
– költségekkel jár a szükséges infrastruktúra, ide értve a targoncákat, a teherbíró állványokat, a számítástechnikai csatlakozásokat stb.; – rendszerint viszonylag hosszú időre (3–5 évre) kötnek bérleti szerződést; – gondoskodni kell a tételek gyártelepre szállításáról, ezt vagy a raktári dolgozók vagy az átvevők teljesítik.
A raktározási változatok összehasonlítása A 2. táblázat foglalja össze az üzemfenntartás alkatrészei raktározásának itt vizsgált változatait a reakcióidők, az utánpótlási idők, a megoldási változatok jellemzői és költségszintje alapján. 2. táblázat A DaimlerChrysler üzemfenntartási raktárának készletei és raktározási költségei, 1996–2001. Raktározás módja Saját raktárban
Reakcióidő 0–2 óra
Utánpótlási idő
Jellegzetességek, sajátosságok
Mozgás száma
Költségek
>24 óra, max. 6 hónap
– ahol gyors reakció kell – viszonylag hosszú az utánpótlás ideje – különleges az alkatrész – minden tételre lehetséges
3 évente – személyi egyszer – belső bérleti díj – >50/év – energia – tőkelekötés
Külső raktárban 1–4 óra
> 48 óra, max. 6 hó
– nagy helyigényű alkatrész – tervezhető igények – van időtartalék (kiszerelés) – viszonylag hosszú az utánpótlás ideje
5 évente – bérleti díj egyszer – energia – 3 /év – az infrastruktúra egyszeri költségei
Konszignációs raktár
0–12 óra
3–24 óra
– ahol gyors reakció kell >3/év – saját raktárban nagy az anyagkezelés ráfordítása – vonzó a szállítónak a gyakori beszállítás
– készletezésre – anyagkezelésre – szolgáltatásért – infrastruktúrára (egyszeri)
Beszállítási szerződés
12–72 óra 2–14 nap
– nagy helyigényű alkatrész – tervezhető igények – biztonsági készlet kell
min. 1/év
– szolgáltatásért – felár az áruért
E-commerce
0–24 óra
– különleges cég és áru – raktáron nem levő tétel – ritkán mozgó tétel – a teljesen kifogyott tétel – fogyóanyag, pl. kötőelem vagy épületgépészeti cikk – biztonsági készlet kell
Nem lényeges
– infrastruktúrára (egyszeri) – internet használatára
12–72 óra
Várható hozamok Az új raktározási megoldások révén csökkenteni tudják az üzemfenntartás létszámát 2 raktári dolgozóval és egy ügyviteli dolgozóval, ezzel 2003 végéig kb. 200.000 EUR a kalkulált megtakarítás. A konszignációs raktár révén a készletezés terhei jelentősen csökkenthetők, a tőkeköltségek éves csökkenése ezzel összefüggésben 15 000– 25 000 EUR. Az elektronikus kereskedelem révén a tőkeköltségekben a csökkentés további évi 30 000 EUR. (A konszignációs raktár 2–3 M EUR, az e-commerce további max. 4 M EUR készletcsökkentést tesz lehetővé az autógyár számára) A tervezett helybe szállítási szolgáltatás révén az üzemfenntartóknak kevesebb utat kell megtenni, hogy a megrendelt alkatrészeket a raktárból az előírt helyre juttassák, ezzel évente 2000 munkaóra és kb. 1,4 MJ energia takarítható meg. Jelentős a bérbe vehető raktárak egységdíjainak eltérése: – a külső raktárak 1 m2-re jutó bérleti díja a településen 4,35 EUR – a gyártelepen a bérleti díj 1 m2-re számítva 13,40 EUR, ezért megéri ezeket a nemtermelő területeket külső raktárak bérleti díjaival felszabadítani. Várhatóan nagy megtakarítással jár a készlet törzsadatainak felülvizsgálata és a választék szűkítése is, azonban még nem készültek kalkulációk erre az intézkedésre. (Gittlár Ferencné) Jungjohann, J.: Ausrichtung eines Instandhaltungserzatzteillager in der Automobilindustrie. = VDI-Berichte, 2002. 1650. sz. p. 167–184. Brinkhoff, W.: Service – Redundanz – Verfügbarkeit. = VDI-Berichte, 2001. 1641. sz. p. 311– 320.