Zárttéri apróvadtenyésztés. 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok

Zárttéri apróvadtenyésztés 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok

• Szárnyasvad tenyésztés → évszázados hagyomány → királyi, nagyúri vadászterületeken → ld. Fácános nevű terület Gödöllőn • Vadaskertek már az ókortól léteztek. • Magyarországon is sok kert volt már a XV. sz-ban → Beatrix királyné 1488-ban fácánokat küldött a ferrarai hercegnek • Mivel a fácán nem őshonos fajunk → betelepítették és tenyésztették • XVIII-XIX. sz. → tudatos fácántenyésztés a királyi és uradalmi vadaskertekben • Begyűjtik a fácántojást → pulykákkal keltetnek → mesterségesen nevelnek → 4 akó sört kaptak a vadászok a gyűjtött hangyatojásokért 1831-ben

• Fiatal fácánok → kertbe → védelem az időjárás ellen → fácánkunyhók • XX. sz. → tudatos zárttéri fácánnevelés • Nő a teríték → századforduló: 50 000 ↔ 1937: 320 000 • II. Vh → rosszabbodott a helyzet → utána 2 évtized → nőtt az állomány, DE így is kevés volt a vadászati igényekhez képest + a mezőgazdasági termelés átalakult → további állományromlás • Csökkent a szaporulat és a törzsállomány is. → intenzív tenyésztés kell (egyesek szerint) • A fácán állomány így nőtt → 1962-1980. között → 517 000-ről 1,8 millióra • A fogoly ugyanekkor csökkent → 1,1 millióról 160000re

• Ugyanakkor a becslések sajnos megbízhatatlanok. • 1995-re pedig már a fácán és a fogoly állomány is tovább csökkent → hiába a védelem és a kibocsátás • A drasztikus állománycsökkenést nem ellensúlyozta semmi. → a fogoly védett lett (1980-1986.) • Ma a fogoly érdekében → élőhely fejlesztés + korlátozott vadászat (kibocsátáshoz kötve) • A fácán esetében → tenyésztés → sokan ehhez kötik a magas állomány sűrűséget és terítéket, ami nemzetközi viszonylatba is kimagasló volt

Ország

1000 ha/lőtt fácán

1000 ha/becsült fácán

Magyarország

99,0

254

Bulgária

19,0

37

NDK

2,8

Lengyelország

4,5

27

Románia

1,6

17

Csehszlovákia

48,0

85

Ausztria

40,0

Jugoszlávia * Nincs adat

*

*

* 51

• Ugyanakkor a kibocsátás alacsony hatékonyságú → hiába sok a kibocsátás → csökken a teríték és a becsült állomány is! (OVA) fácán

fogoly

vadkacsa

mezei nyúl

Év kibocsátás 1961.

hasznosítás

kibocsátás

129 466

hasznosítás

kibocsátás

hasznosítás

70 598

hasznosítás 527 941

1970.

477 004

492 758

14 531

75 006

77 528

295 310

1980.

1 363 720

808 870

5 225

240

142 399

144 530

1985.

1 352 053

714 540

4 222

605

181 142

223 345

1990.

1 794 238

887 661

16 146

4 045

243 210

171 546

1995.

960 755

551 164

5 667

3 103

71 056

189 426

2000.

841 579

439 605

4 090

1 246

201 418

234 607

132 916

2002.

781 089

558 542

6 041

2 137

196 692

209 223

175 388

2003.

690 854

396 767

7 844

2 446

200 564

193 066

124 542

2004.

649 221

452 763

8 050

2 894

178 054

168 285

132 805

2005.

581 837

474 042

8 630

2 909

162 406

152 762

138 070

FÁCÁN

1 400 000

FOGOLY 1 200 000

800 000

600 000

400 000

200 000

Becslés

Kibocsátás

Hasznosítás

05 20

02 20

99 19

96 19

93 19

90 19

87 19

84 19

81 19

78 19

75 19

72 19

69 19

66 19

63 19

60

0

19

Egyedszám (db)

1 000 000

20

20

20

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

19

05

03

01

99

97

95

93

91

89

87

85

83

81

79

77

75

73

71

69

Hasznosítás (db) 300 000

Tőkés réce

250 000

200 000

150 000

100 000

50 000

0

MEZEI NYÚL

• A vadkacsa tenyésztés a fácánnal párhuzamosan futott. • Abszolút értékben mértéke nem érte el az utóbbit, de arányaiban nagyobb volt. • 1990-ig ez szinte a röptetett kacsát jelentette. • Utána ez már nem érdekelte a vadászokat, bár a tenyésztett kacsa iránti érdeklődés nem csökkent. • A mezei nyúl mindig fontos apróvadunk volt → a XIX. sz-ban már próbálták tenyészteni → kevés siker • Nincs gazdaságos technológiája, bár az olaszok és a franciák állandóan próbálkoznak.

• Nem egyértelműen sikeres a zárttéri apróvadtenyésztés. • Ettől függetlenül sok gazdálkodó ebben látja a sikeres működést és vadászatot.

• Ázsiai faj, de Európában betelepítették szinte mindenhova. • A telepítések kezdete → VIII. sz. Európa → majd É-DAmerika, Ausztrália, Új-Zéland, D-Afrika • 4-500 m tengerszintfeletti magasságig terjeszkedik. • Ligeterdők, sás, nád → kedveli • Zárt, összefüggő erdő Ø. • Az erdők melletti nyílt területeket, mezőgazdasági táblákat kedveli → szívesen fészkel lucernásba • Az erős tavaszi fagyokat és a nagy nyári szárazságokat nem szereti. • Nem szívesen repül és akkor is alacsonyan és rövid távon. • Territoriális. • Kakas dürrög → háremet gyűjt

• A kakas 10-30 %-kal nehezebb a tyúknál → a tyúk 50, a kakas 90 cm hosszú → DE alfaji eltérések! (ezüstfácán: 110-120 cm) • Sok alfaj → tenyésztés, élőhelyi változatosság • Kakas → színes • Tyúk → szürkésbarna rejtő színű • A tyúk 18-24 tojást rak szabadban → 21-24 nap után kelés → fészekhagyók → 4 hetesen önállók → 5-6 hetesen jól repülnek és felbomlik a család • Nyakörv megléte alapján is elkülöníthetünk csoportokat.

Nyakörv nélküliek: • Közönséges vagy cseh fácán (Phasianus colchicus colchicus L.) - Fej, nyak → zöld, ércfényű tollakkal - Fejen → meghosszabbodott tollak → fülpamacs - Szeme körül csupasz → élénkvörös - Szeme sárga, csőre szürke - Hát → bronzvörös tollak - Mell, begy, oldal → bronzvörös fekete szegéllyel - Has → zöldesfekete - Szárny fedőtollak → barnák - Farok tollak → élénkbarnák, középső kettőn fekete keresztsávok - Lába → szürke, tollas, kakasokon sarkanytú - Kakas → 1100 g, tyúk → 800 g

• Angol sötét vadászfácán (Phasianus colchicus var. tenebrosus Hachisuka) - Fej, nyak, hát elülső fele, oldal, mell → sötétzöld - Mell, oldal → sárgás foltok - Hát hátsó fele → barnászöld - Has, szárnyfedők → sötétbarna - farok → barnásszürke, zöld árnyalattal és feketekék harántsávok - fülpamacs → zöld és acélkék - lába → sárga - kóborló természetű - kakas → 1100 g, tyúk → 800 g

Nyakörves fácánok: • Mongol fácán (Phasianus colchicus mongolicus Brandt) - Az örv a nyak elején nem ér össze - Fülpamacs → kicsi - Nyak, mell → sötétzöld - Hát → vörösbarna – zöldes - Oldal → aranysárga - Szárnyfedő → világos, majdnem fehér - Farok → sárgászöld/olajzöld + keskeny keresztsávok - Nagyon jó tojástermelő → kedvelt tenyésztésben - kakas → 1500 g, tyúk → 1200 g

• Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus Gmelin) - Nyakörve elöl nem mindig nyitott - Feje → bronzos zöld, szeme felett → fehér csík - Fülpamacs → kifejezett és fekete - Tollazat → szürkésfehértől barnássárgáig - Hát és oldal → világosabb - Kormánytoll → sárgásbarna széles fekete sávokkal + széle lilásvörös - kakas → 1100 g, tyúk → 1000 g

• Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus Elliot) - hasonlít a kínai örvös fácánra, DE sokkal világosabb és csillogó tollazatú - nem nagyon tenyésztik → világos színe miatt talán könnyebben elejtik a ragadozók - kakas → 1100 g, tyúk → 1000 g • Pennszilvániai fácán (Phasianus colchicus var. pennsylvanicus) - 1976-ban került be tenyésztojással Magyarországra - jól tűri a zárt tartást - nyugodt, nem kóborol - átl. 60 db jól keltethető tojást termel - kakas → 1600 g, tyúk → 1200 g • Sok esetben már kevert állományok vannak → biztos: angol sötét fácán, a világos formózai és a nyakörves fácánok

• Szürke fogoly (Perdix perdix L.) - Majdnem mindenhol Európában → kiv. Skandinávia északi része + D-Európa néhány területe - Sík vidékek → kultúra követő faj lett - Testtömege: 320-350 g, testhossz: 30-33 cm - Szárnyfesztáv: 50 cm - Szürke alapszín → kakas hamvasabb, vörhenyes; tyúk szürkébb, kendermagos - Ivari kétalakúság nincs! → a patkó nem számít - csak a válltollak rajzolata alapján lehet biztosan elkülöníteni!

- Mezsgyeszélek, árok- és csatornapartok, mezőgazdasági táblák szegélye → különösen lucerna tábla → kaszálásnál veszélyes - télen csapatokban → tavasszal territórium → dürgés → a tyúk választ → monogám párok - 10-18 tojás → 21-24 nap után kelés → fészekhagyók - az első 3 hétben szinte kizárólag ízeltlábúakat fogyasztanak a csibék - később magvak, zöld növényi részek - inkább fut, keveset repül

• Szirti fogoly (Alectoris graeca) - A szürke fogolynál nagyobb testű - Világos szürke - Feketén szegélyezett fehér torokfolt - Csőre és lába piros. - Kakas - tojók színe hasonló - Kakasoknál a sarkantyú helyén csontdudor. - Élőhelye megegyezik a szürke fogolyéval. • Vörös fogoly (Alectoris rufa) - Nagysága, színe nagyon hasonlít a szirti fogolyhoz - legbiztosabb elkülönítés → begye cirmos ↔ a szirti fogolyé egyszínű. - Köves, sziklás hegyoldalak lakója.

• Tőkés réce (Anas plathyrinchos) - Egész kontinensünkön elterjedt faj. - Magyarországon állandó. - Tavasszal és ősszel vonuló csapatok növelik az állományát. - Úszó réce. - Gácsér színesebb ↔ a tojó szürkésbarna - Mindkét nem szárnyán jellegzetes, fémesen csillogó kék szárnytükör van, melyet fehér sáv határol. - Lábuk narancssárga. - A tojó csőre zöldesbarna, a gácséré lényegesen világosabb, zöld vagy zöldessárga. - A gácsér nászruhája ragyogóan színes, feje és nyaka zöld, fehér gyűrűvel határolva, melle barna, oldala és hasa szürke. - A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj. - Korábban a tőkésréce x khaki-champbell hibridet tartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak. - Ma már ilyenek nincsenek.

• Mezei nyúl (Lepus europaeus) - Szinte egész Európában elterjedt. - Alacsonyan fekvő meszes, agyagos területeken, kötött, középkötött talajon érzi jól magát. - Nyirkos, vizes területeket nem kedveli, ott marad meg, ahol búvóhelyet is talál. - Magyarország egész területén előfordul. - Jobban kedveli a sík, mint a hegyes vidéket → az Alföld jellegzetes állata. - 50-60 cm testhosszúságú, 3-6 kg testtömegű, - szőrzete sárgásszürke. - 7-8 hónapos korára éri el a teljes kifejlettséget. - Magányosan élő állat, a szaporodási periódusban alakul ki szorosabb társas kapcsolat. - Évente 3-5-ször ellik 2-3 kisnyulat→ szuperfötáció. - A szaporodási időszak elején és végén alacsonyabb az alomszám. - Növényevő. - Lényegesen hosszabb hátulsó lábainak köszönhetően menekülés közben gyorsan fut.

Zárttéri apróvadtenyésztés 2. Apróvad telepek létesítése, terület kiválasztás

A tervezés meghatározó szempontjai • Indirekt, vagy direkt haszon • Lehet visszatelepítés, állomány fejlesztés, vadászati lehetőség → nem haszon ↔ olcsó beruházás és üzemelés • Takarékoskodni csak ésszerűen! → drágább beruházás → olcsóbb üzemelés → többszörösen megtérül • Cél eldöntése → üzemeltetési technológia → telep felépítése • Négy elem: - teljes vagy részleges vertikum, - fizikailag egy vagy több telephely, - teljes kapacitás (kibocsátásra tervezett mennyiség), - munkaerő, szociális és adminisztratív létesítmények.

Teljes vagy részleges vertikum: • A cél és a technológia szabja meg • Teljes vertikum → tenyészállatok → szaporulat nevelés → értékesítés vagy kibocsátás • Részleges vertikum → vagy az eleje (tojatás + keltetés) vagy a vége (kibocsátás) hiányzik • Lehet, hogy napos állatokat veszünk és 6 hetes nevelés után eladjuk. • Mezei nyúl esetében egy telepen zajlik minden.

Fizikailag egy vagy több telephely: • Kereskedelmi, állategészségügyi ok vagy kevés hely • Nagykapacitású keltető → kereskedelmi, állategészségügyi szempontból leválasztják → túl sokat állít elő → nagy forgalom → fertőzésveszély a telepre + a nagy forgalom jó utat kíván, ami a telepre nem igaz → rejtett, csendes helyen neveljünk! • Intenzív keltetés és naposcsibe nevelés a telepen, a többi attól távol. • Mindez maradjon egy telep → egy vezető → egységes technológia ↔ irányítási, személyzeti elkülönülés → káros

Kibocsátott mennyiség:

• A telep és a létesítmények méretét ez is meghatározza. • Tervezés → kiinduló vagy értékesítendő létszám • Ezekből számítjuk ki az egyes fázisok mennyiségeit! • Pl. 6000/hét keltetés → naposcsibe → értékesítés • Tudni kell - a kilámpázott tojások arányát, - a várható elhullást - a veszélyes hulladék eltávolítását/ártalmatlanítását - a változó takarmányigényt - ehhez alkalmazkodó szállítás, raktározás

• Ugyanez visszafelé is igaz → négy vadászatot akarunk 1200-as terítékkel és négy hetes csibéket veszünk • Tudni kell - sebzést - várható elhullást - elkóborlást - ez adja a vásárlandó mennyiséget → ehhez kell nevelő, raktározó kapacitás, takarmány, munkaerő stb. • Mindezek mellett gazdaságossági és állategészségügyi szempontok is meghatározzák az állatok számát → telep nagyságát • Gazdaságos üzemelés → minimum • Állategészségügyi kockázat → maximum

Munkaerő: • Teljes vertikum → nagy kapacitás • Telepvezető → felsőfokú végzettség (vadgazdálkodás vagy állattenyésztés) + vezetői és szakirányú gyakorlat • Helyettes → középfokú végzettség + nagy szakmai gyakorlat • Legalább 4 állandó ember még → telepőrzés, átteleltetés, ragadozó gyérítés, javítások • Ők szakmunkások és minimum egy fő hivatásos vadász → ők irányítják a tenyésztési szezonban a segédmunkásokat

• Minimális létszám → tél → kora tavasz → fokozatosan növelni kell a létszámot • Az idénymunkások ha lehet, visszatérők legyenek. • Tenyésztési szezon → 10-16 fő • Szociális létesítmény → a tervezett maximális létszámhoz igazodik • Adminisztráció → legalább egy megfelelő nagyságú iroda • Ezt a telep bejárása nélkül lehessen megközelíteni → értékesítés

Környezeti feltételek • Szigorúan szakmai szempontok → kevés eltérés • Domborzati viszonyok és szélvédelem: - sík, vagy max. 3 % lejtés - déli fekvés → sok napsütés - a területen É-D-i tájolású nevelőházak elférjenek → alak, nagyság - A déli hossztengely miatt kevésbé melegszik az épület → hűteni nehezebb, mint fűteni! - Szeles fennsíkok, vagy huzatos völgyek Ø - a telep mellé → szélárnyékoló fasorok, erdő → ha nincs → tervezni kell → hely!

- fasor → takar a nemkívánatos látogatók elől - a kifutókat is árnyékolni kell belső fasorokkal → ny-i, k-i kifutók → nyugaton árnyékolás a délutáni nap ellen - sík felület → gondoskodni kell az összegyűlt csapadék elvezetéséről (különösen agyagos talajon) • Talajviszonyok: - fácán, fogoly → laza, meleg, homokos talaj → földigiliszta Ø → légcsőférgesség Ø - talajvízszint → az épület alsó szintje alatt min. 150 cm-re - Vadkacsa → tópart → félkötött, kötött talaj, kavicsos - meder → mély, szerves anyagban dús iszap Ø → ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus • Természetes víz: - vadkacsa → tópart

- Kivétel → naposkacsa nevelés elválik a növendék/felnőtt állatoktól - sekély vizek → lehetőleg állandó vízpótlású, változtatható vízszintű - Fácán esetében is fontos a természetes víz → a víz fontosabb a madarak egy helyben tartásában, mint az élelem • Vezetékes vízellátás: - fácán, fogoly → helyi/vezetékes víz → ivóvíz minőség - erősen nitrátos víz Ø - csatorna → keltető, szociális épületek - Esővíz elvezetés → csatornába nem!

• Energiaellátás: - Kétoldali elektromos betáplálás (két különálló

transzformátorról jön a 0,4 kV)/tartalék áramforrás → különösen keltető esetén - palackos PB gáz → infrasugárzók (ehhez megfelelő raktár) - Vagy egy központi tartályból vezetéken biztosítjuk a gázt → olcsóbb üzemelés - szilárd tüzelőanyaghoz → megfelelő nagyságú tárolóterület • Úthálózat: - a telep szilárd burkolatú úton megközelíthető

- Belső utak nem burkoltak, de mindig járhatók. - szélesség, fordulók → igazodik a járműforgalomhoz - bakhátas utaknál vízelvezetés megoldása → mély vízlevezető árok/széles sekély kimélyítés → ez előnyösebb, mert nem kell rá híd - mély árok csak hely szűke esetén - minden az árkok felé lejt - a kifutók árok felőli oldala ne épüljön betonlábra - az elhatárolások víz által átjárhatók legyenek! • Elhatárolás, védőtávolságok: - optikai védelem és fizikai elhatárolás → kerítés, kapu

- optikailag → ne legyen jól látható, közforgalmi

úttól távolabb - a telep és az út között fasor, erdő - Kerítés, kapu, esetleg portaszolgálat → ellenőrzi/korlátozza a jármű-, személy-, anyag-, állatforgalmat - Védőtávolsághoz → lakott területek, állattenyésztő telepek, nagyobb üzemek, forgalmasabb utak - minimális távolság → zajvédelem, lég-, vízszennyezés, nyugalom, fertőzésveszély - Ez függ a széljárástól, terepviszonyoktól → DE! lakott épülettől 250 m; dögtértől, dögkúttól, baromfi teleptől 2 km; közúttól, vasúttól 2-300 m.

• Higiénia, járványvédelem: - az állatok egészségét kell megóvni, a fertőzés behurcolását minimálisra csökkenteni - higiénia → tisztaság, rend, a technológia betartása - a követelményeket, a lehetőségeket és a végrehajthatóságot meg kell tervezni! - élő állat → legveszélyesebb fertőzési forrás → egy helyről származó állatokkal, egyszerre telepítsük be a telepet - későbbi szállítás, elkülönítés → karantén - karantén → megfigyelés, betegek elkülönítése - a telephez szervesen kapcsolódik, de járványtanilag elkülönül → mélyebben van

- trágya, állati hulla, befulladt tojás eltávolítása → helyileg nem itt van, de a technológia része - trágyatelep kívül - állati fehérjefeldolgozó vagy kívül egy megsemmisítő hely - egyéb szemét, vegyes hulladék → eltávolítás, megsemmisítés → tervezni • Szőrmés/szárnyas ragadozók elleni védelem: - ismerni kell a területen a ragadozók állományát - fajok - együttműködés a környező vadgazdálkodókkal - csapdák, fegyver a telepen - kibocsátás utánra alapos tervezés kell! - üzemeltetési feladat

Zárttéri apróvadtenyésztés 3. Telep, technológia, anyagellátás tervezése

Telep tervezése A tervezés első lépése: • a létesítéshez szükséges környezeti és egyéb adottságok, követelmények megvannak, illetve teljesíthetők • ismert a telep célja és működési koncepciója • a négy fontos kérdésre (vertikum, telephely, kapacitás, munkaerő) kialakult a válasz • a létesítéshez szükséges engedélyek megvannak vagy beszerezhetők • Ezután funkcionális vázlat a telep területeiről, épületeiről.

• Tervezett számok + folyamatábra → épületek nagysága, elhelyezése • Ismételt helyszíni bejárás → kiviteli tervezés

Telep szerkezete

• Az elvi elrendezésben → higiéniai és technológiai előírások • Higiénia: - tiszta és szennyezett anyag útja ne keresztezze egymást, - személy- és teherforgalom ellenőrzött és korlátozható legyen, ezért a szennyes forgalom kivételével csak a főkapu üzemel, - iroda a kapu közelében van, hogy idegenek ne járkáljanak a telepen, - szintén a főkapu közelében van a takarmánytároló és a raktár. Részben az idegen (fertőzési veszélyt jelentő) forgalom miatt, részben pedig azért, hogy nehéz járművek ne rontsák a telep útjait.

• Technológia: - melyik fázisig tartjuk a nevelést a telepen belül - utónevelés → legnagyobb helyigény + jobb a viselkedés szempontjából is, ha a kibocsátás helyén vannak ilyenkor a madarak - keltető → nagy téglaépület → ugyanitt szociális helyiségek és iroda - naposcsibe eladás → keltetőben és irodában nagy forgalom → ezek csatornázottak → telep szélén! - biztonságos kerítés + ellenőrzés és csapdázás

Technológia tervezése • Szárnyasvad esetében tervezés, üzemeltetés, technológiai folyamatok illesztése → nagy figyelem • Fácán → rengeteg állat az egyes fázisokban → munkában és területigényben minőségi változás • Általában nem teljes vertikum → külső partnerekhez kell igazodni • Csak a biztosan eladható minimumot állítjuk elő → ha több kell → vásárlás • Így a közép- és utónevelésben lényegesen megnőhet a létszám → több munkaerő, terület • Vagy középnevelésben értékesítünk → munkaerő, terület szabadul fel • Esetleg többet keltetünk, mint ami kell → naposcsibe értékesítés

• Technológia tervezésekor → egymáshoz kell illeszteni térben, időben, állatok létszámában, és szükséges munkaerő tekintetében: - a törzsállományt, - a keltetőt, - a napos állatok fogadását és az előnevelést, - az előnevelt állatok fogadását, a közép- és utónevelést, - a kibocsátást. • A betelepítésre szánt állomány termelési adatai → a tervezéshez szükséges adatok. • Vagy az irodalmi átlagértékek → 1000 tojóra tervezhető eredmények irányadóak

fácán

fogoly

vadkacsa

1.000 tyúk

1.000 tyúk

1.000 tojó

50.000 tojás

45.000 tojás

60.000 tojás

70 %-os kelési eredménnyel számolva 35.000 napos

31.500 napos

42.000 napos

minimális 10 %-os elhullással 31.500 nyolchetes

28.350 nyolchetes

37.400 nyolchetes

• Telepet és technológiát együtt tervezzük! • Technológia → üzemeltetés és költségei → új telep esetén a technológiához tervezzük a telepet! • Ha már vannak épületek → nehezebb, de elsődleges a technológia → ehhez alakítsuk a környezetet, vagy a legjobban illeszkedő technológiát keressük meg! • Mindehhez a műszaki tervező építésznek ismernie kell a technológiát! → folyamatábra • Nyilak → egymásra épülő technológiai folyamatok • Külső kapcsolódási pontok → értékesítés/vásárlás • Ugyanezen pontok jelölik a teljes vertikum megszakíthatóságának/a részleges vertikum indításának helyeit.

• Nevelés, értékesítés sokféle változata létezik: • Nagy kapacitású keltető → csak saját tojásokat keltet → napos/előnevelt korban értékesít • A vadásztársaságok ált. nem keltetnek → napos, előnevelt, kibocsátási korban vásárolnak → nem értenek a többi fázishoz → kockázat kerülés → olcsón, sokat vadászhatnak • Előterv során aztán annyit kell kiválasztani a technológiából, amennyit meg tudunk valósítani! → épületek, berendezések

Zárttéri apróvadtenyésztés 4. A telep berendezése

Kerítések, kapuk • Külső kerítés → nincs különleges kívánalom → a kapuhoz kényszerítse a forgalmat • 180-220 cm magas • 6*6 cm lyukbőségű drótfonat • Vasoszlopok • Mindkét oldalán gyalogút szélességű kaszált terület. • Kívülre csapdákat • 30 cm mélyre süllyeszteni → ragadozó védelem • Árokásó gép → oszloplyukak → az árok alján rögzíteni az alsó feszítődrótot • A kerítés fonatot felakasztani alul és felül a feszítődrótra → kötöző drót Ø

• Főkapu → teher- és személybejáró • Teherkapu → kétszárnyú → telep felől fertőtlenítő teknő • Kapuszélességű → szélei magasabbak → kapu alátámasztás is • Mélysége → a teherautók gumiköpenyei legalább félig belesüllyedjenek • Hossza → a legnagyobb traktorkerék is legalább egyszer körbeforduljon

• Személybejáró → egyszárnyú → lábfertőtlenítő → szélessége nagyobb, mint a kapu és hossza legalább kétlépésnyi → ne lehessen kikerülni, átlépni • Kifutó és volier kerítések → 2-4 m magas 6*6-os drótfonat faoszlopokon • Téli tároló, röpde, kibocsátó → magasabb is lehet → két részből áll a kerítés • Magasítás → az oszlopokra 5-7 cm vastag fa karók → netlon/perlon háló • Volier → 2*3 m-es alumínium keretre alu drót háló → az elemeket egymáshoz kapcsolva → tetszőleges nagyságú terület • Háromnál több elem esetén → támasztó karók

• Fedés → kiscsoportos tojatásnál a kerítés anyagával • Fedőháló → nagyobb lyukbőség és vékonyabb szálak → nem tartja meg a havat • Műanyag hálók → UV stabil • Elválasztó kerítés • Fácán, vadkacsa fiatal állatok nevelése → kiscsoportokra osztás • 50 cm magas • Hullámpapír, farost lemez, fém, műanyag háló → külső vagy belső téren van

Épületek • Tégla, könnyűszerkezetes, fóliasátor • Függ → állandó vagy ideiglenes, áthelyezhető, mennyi pénz van rá, milyen technológia Keltető • Tégla → tűzbiztonság, hőmérséklettartás, értékes gépek • Ált. egyszintes • A részek sorrendje: tojás fogadó → tároló → előkeltető → bújtató → csibeszárító → kiadó

• Higiéniai és munkabiztonsági követelmények: - személy- és áruforgalma mindig korlátozható és ellenőrzött legyen, - kétirányú áram-betáplálás, vagy ennek hiányában tartalék áramforrás (aggregátor) biztosítása, - a tojás és a csibe útja, valamint a szennyes és a tiszta anyag forgalma nem keresztezheti egymást, - a tojás átvétele és a naposcsibék kiadása egymástól távol, akár az épület két ellentétes végén legyen, - a helyiségek elrendezése határozza meg a forgalom irányát, az egyirányú technológiai folyamatot, - a tiszta térbe irányuló személy és anyagforgalom ne kerülhesse el a mosdókat, öltözőket illetve a fertőtlenítőket, - megfelelő méretű és a kellő számú raktár helyiség legyen.

Nevelők → 1. Fácán • Kialakítás függ → technológia, fűtésrendszer • Kályhás, légbefúvásos, etázs fűtés → a tűzveszélyes tér tűzbiztos fallal elválasztva külön térben • Nevelő nagyság → technológia függő → egy gondozó állatai egy térben • Gáz- vagy infrasugárzó → egy sugárzóhoz tartozó állatok egy térben • Tégla, könnyűszerkezetes, fóliasátor • Fólia → fekete → túlmelegedhet → több szellőző kürtő és oldalsó szellőzőnyílás + dupla fal 10 cm-re → áramló levegő hűt

• Minden nyílás kör alakú → kevésbé szakad • Szellőző nyílás → takarás négyszöggel → felül a fémvázhoz rögzítjük egy léccel, alul szintén egy léc van ráerősítve → erre tekerhetjük fel a fóliát → fokozatos nyitás 2. Fogoly • Két technológia • Drótsodronyos ketrecek → felül nyitott, lábakon áll, egy épületben több • Az épületben egy vagy több terem + kiszolgáló helyiségek • Terem padozat → sima, könnyen takarítható

• Teremfűtés + műanyák • Minden ketrechez egy műanya + takarmány + vezetékes önitató • Ketrec → falhoz támaszkodik → rajta kibújó nyílás • Külső oldalon → lábakon álló 3 részes egységek → 2 hálós, fedett kifutó + 1 fedett búvóház (részben nyitható) • Magasság → könnyen takarítható • Kifutó → önitatók • Búvóház → takarmány, víz Ø

• Más esetben → földön tartjuk a foglyokat • Fóliával félig takart és egy szabad kifutó csatlakozik hozzá • A nevelő kicsi → egy-egy csoport van benne → ól nagyságú • A zárt belső részben → műanya • A zárt külső részben → etető, itató

3. Vadkacsa • Épületben csatorna → úszkálás + ivás → gyakori csere • Farács → kijutás • Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút. • Tóparton már nem kell meleg épület. • Ideiglenes eső- és szélvédő → oszlopokon féltető → méret: minden állat elférjen alatta • 3 oldalán fólia véd a széltől

Kifutók, volierek • Kifutó → nevelőházakhoz csatlakoznak → egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés • Épülethez csatlakozó rövid szakaszon széltől védett, fedett (pl. fólia). • Minden önálló nevelő térhez → önálló kifutó • Nem elég a 6*6-os kerítés → alulra sűrűbb kerítés, vagy akár az egész lehet ebből • Vagy eternit, alu hullámlemez → nyugalom az egyes csoportoknak • Fácán, fogoly → hálóval fedés ↔ vadkacsa → szabadon

• Volier → önállóan áll, kerítéssel határolt • Méret → erősen változó, céltól függ • Kizárólagos tartózkodási terület ↔ kifutó: kiegészítő szabad terület a nevelőhöz • Kiscsoportos tojató volier → 2 m2/állat → 2 m magas kerítés + ennek anyagával fedett • Többet egymás mellé → megtakarítás a közös falakon • Végleges/mobil • Nagy volier → néhány hektár is lehet • 3-6 m magas kerítés → fedés hálóval → havat ne tartsa meg + UV stabil • Túl nagy → nem tartja meg magát → feszítődrótok

• Tartóoszlopok → ülőrudak magasra → reptetés • Oldalra → perlon háló különösen magasításhoz • Alulra 50-60 cm-ig vastagabb, műanyag útalap/hajlítható fém háló → kicsipkedés ellen • Speciális volier → trambulin • Dombok közötti folyót visszaduzzasztanak és a dombra építik a trambulint. • Földről induló deszka út, oldalról és felülről drótfonat fedi → 8 m magasra emelkedik. • Felül vízszintesen fut 2-3 m-t → a tó felé nyitott • Tópart → röptető → 8-10 m széles út drótkerítéssel elhatárolva • Röptető aljánál kis volier → fedett

Tojatók • Földre, ketrecbe, műfészekbe • Fácán → kiscsoportos/falkás • Falkás → 100-200 állat 1:7 ivararányban, 20 m2/állat • Nagy volier, vagy fóliatartóra feszített háló → 3-4 m magas, 5-6 m széles az ív, hossza függ az állatlétszámtól • Alul 60-70 cm-en megerősített • Ez olcsó, de télre le kell szedni, sőt a tárolás miatt az eredeti csíkokra is szét kell szedni!

• Ketreces tojatás → ketrecek több sorban egymás felett védett térben • Megfelelő szellőzés kell! → felül kürtő + alul a falon nyílás • Vagy ventillátorok + világítás → elektromos áram kell! • Fogoly → angol vagy francia box → szabadban • 3 rész → 2 fedett és közöttük egy dróthálós • Angol → földön és alul nyitott → földre tojatás • Francia → lábakon alul deszka és drótháló → ketreces tojatás • 150*75 cm → egy fogolypár • Sorban egymás mellé építve → deszka elválasztás → nyugalom

• • • • • •

Vadkacsa → műfészkes tojatás Tojóházban/ vízparton szabad ég alatt/ vízen Tojóház → tégla, könnyűszerkezetes Egy bejárat + egy terem Eső-, szélvédelem, fűtés nincs Esetleg takarmánytároló is → külön helyiség + külön bejárat

Takarmánytároló • Abrak → száraz, hűvös, jól szellőző • Méret → egyheti mennyiség takarmányfélénként külön lerakva • Táp → papírzsákban • Szemes → ömlesztve → mozgatható deszkafalak • Egyéb takarmányok napi beszállítás/esetleg ideiglenes tároló rövid időre Raktár • Ált. a tervezettnél 2-vel többet és 1,5-szer nagyobbat • Mérgező, tűzveszélyes, egyéb gondosabb kezelést igénylő anyagokat → külön

• Heves reakciókat adó vegyszerek → külön • Lehetnek a keltető, iroda, takarmánytároló épületében. Szociális és irodaépületek • Létszám és higiéniai követelmények → ÁNTSZ → WC, tisztálkodás • Járványvédelem → átöltözés központi helyen → keltető épületében → csatornázott!

Etetők, itatók • Vályú → drótráccsal fedve → ne menjenek bele → olcsó, könnyen tisztítható, de több munkaerőt igényel → fiatalok • Hengeres önetető saját tálcával (20 kg abrak/táp) → nagyobbak, felnőttek • Kúpos önetető (1-2 kg) → csibék • Ketrecre tehető önetető → fogolypárok • Láncos önetető → nagyüzemi baromfitartásban inkább • Elvágott autógumi → szabad területre kibocsátott állatoknál

• Csibe itató → cserép → kis űrtartalom → gyakori csere → jó minőség + csibe ellenőrzés • Fém kúpos önitató → csibenevelésben a leggyakoribb • Tartályos önitató → volierekben, kibocsátáskor → ritkábban kell tölteni, mert nagy

↓

Fekvő hordó + cső + itatóvályú, vagy álló hordó közvetlenül az itatóvályúhoz csatlakozva • Itatóvályú → két végén ferdén lezárt félhenger, befolyónál magasabban van → automatikusan frissül a túlfolyás miatt • Vályúknál fontos, hogy éles sarkok ne legyenek → szennyeződés Ø

• Vezetékes önitató és harmatcsepp itató → minden egység külön tartályból induló csővezetéken kapja a vizet ↓ - szennyezett vizet nem szívhatja vissza a vezetékbe - az automata szelepnél kisebb erő szükséges a záráshoz, mint a vezetékes víz több bar nyomása esetén - gyógyszereket/takarmánykiegészítőket adagolhatunk bele • Egy úszószelep vezérli a vízfeltöltést a tartályban. • A csövek végein vannak az önitatók.

• Klasszikus tálkás önitató → úszószelep szabályozza a szintet • Vezetékes kúpos önitató → kúp alatt lévő úszó tűszelepe szabályoz • Függesztett önitató → pisztolyszelep (rugós) → a víz és az itató együttes súlya zár • Harmatcsepp itató → műanyag csőbe csavart súlyszelepek adnak az állatoknak egy–egy cseppet • Ketrecre akasztható önitató → tojóboxban/battériában • Elvágott autógumi → szabad területen kibocsátott állatoknál (bár jobb a vályú, de esetleg ellopják).

Ketrecek, tojófészkek • Ketreceket az épületekben több sorban alkalmaznak az intenzív technológiákban → tojatás/húsfácán, pecsenyekacsa nevelés • Általában a broiler csirke ketrecet alkalmazzák. • Tojófészek → vadkacsa tojatás • Deszkából, vagy más természetes anyagból • Tojóházban csak egy kuckó, ami elhatárol. • Szabadban gondosabban kell összeállítani! → eső-, szélvédelem, stabilitás • Deszka → teteje nyitható → könnyű kezelés • Sás, nád, vessző → inkább illik a félvad neveléshez, a tojók is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni

• Deszka alapon ház → ne csapjon be a hullámzás → felvezető palló keresztlécekkel → lecsöpög a lábukról a víz → nem ázik el a fészek

Fűtési rendszerek Fekvőkémény • Régi téglaépületekben • Előny → csak egyféle energiát igényel + mindenütt használható • Szilárd tüzelő (erdő, mezőgazdasági hulladék) → tárolás: féltető • Kezelő + fűtő + nevelő tér • Tűzálló fal választja el • Kémény → padozat felett 30-35 cm-re 2‰ emelkedéssel fut hosszában és a túlsó végén felfut

• • • • • • • • •

Lábakon áll, téglaépítésű a kémény Béléscső Ø Épület hossza: max. 20 m Szélesség: 6-8 m Magasság: a mélyalom emelkedésével együtt még kényelmesen lehessen benne közlekedni. Az első 5 m-en elkeríteni a kéményt, mert nagyon meleg! Kezdetben 20-25 m2-es nevelőterek. Műanya Ø Oldalt lyukak → kifutók

Meleglevegős fűtés • Kályhás/légbefúvásos • Egy teremben vannak az állatok → kisebb részekre osztva mobil kerítésekkel • Ez csak teremfűtés → a tartózkodási helyeken + infralámpák → felfüggesztés és elektromos csatlakozás • Szilárd/folyékony tüzelő • Kályhát raknak a terembe → fémlemez köpeny → a kettő közti meleg levegőt egy ventillátor fújja be a terembe • Sarokban van, kívülről fűthető, a kéményt rövid úton kivezetni → tűzvédelem

• A kályha ugyanúgy fémköpennyel, de nem a teremben → 50 cm átmérőjű két sorban lyukas műanyag cső vezeti be a meleg levegőt • A terem méretétől függően egy, vagy két oldalt lévő cső → a mennyezet alá függesztik fel.

Melegvizes fűtés (etázs) • Kazánház → kazán → melegvizes cső a nevelőbe • Padozat alá, vagy megemelve a battériák alatt • Battéria → 145 cm átmérő, henger, önetető, vezetékes önitató → padozatra + almozás • Padozat alá → csak teremfűtés → + műanyák • Vagy a battéria alja és oldala drótháló → fűtőcsőre → melegebb → nem kell infralámpa • Ilyenkor nem almoznak, hanem homok kerül a battéria alá.

Gáz infrasugárzó • Teremfűtés + műanya egyszerre • Hőszabályzós • 45º-ban 80 cm-re a föld fölé • PB gáz ált. • Besugárzott terület → nevelőtér; a többi teremfűtés Elektromos hősugárzók • Infralámpa • Fekete vonal hősugárzó → alacsonyabb hőmérséklet → közelebb van az állatokhoz

Keltető gépek

• Asztali, szekrény, termes → függ: tojás mennyiség + munkaerő • National/Viktória → direkt vadmadár keltetők • Előkeltető és bújtató gépek → teljesítményüket hangoljuk össze → hetenkénti berakás → 3:1 • Teljesen automata → biztonságosabb → hőmérséklet, páratartalom tartás + forgatás; és kevesebb munkaerő • Előkeltető: - National → 6000 - 36000 - Viktória → 4500 – 9200 • Bújtató: - National → 2000 – 6000 - Viktória → 1848 • Azonos állványokat és tálcákat használjunk!

Állványok • Termékeny tojások tárolására → ezeken a tálcákkal együtt forgathatók • A nagy gépeké kerekesek. Tálcák és fordítók • Keltető tálca → nem korrodálódó fém + gumibetét • A gumibetétben a tojásfészkek mérete változó → mindenféle szárnyasvadat lehet keltetni • Bújtató → sima aljú, peremes fémtálca • A tálcák közti átrakáshoz → fordító állvány → egymásra borítják a két tálcát → 180º-os fordítás Tojásátvilágító lámpa • Nyeles kézilámpa → fémház → csak kis kerek nyílás • Hálózatról, alacsony feszültséggel

Zárttéri apróvadtenyésztés 5. Kiviteli tervezés, üzemeltetés, munkaerő szükséglet

Kiviteli tervezés • Alapvető szempont a tervezett technológia. • Probléma → ha már megvannak az épületek → ha anyagi gondok vannak • Kismértékű eltérések lehetnek • Teljes terv → megvalósíthatósági szakaszok • DE! a technológia lényegi része nem csorbulhat • Mindenek előtt engedélyek → beleszól a kivitelbe! • Épületeket a berendezésekhez méretezzük! • Berendezések elhelyezése → akadálytalan üzemeltetés → a tervezőnek minden paramétert ismernie kell! (pl. a tervezett forgalom nagyságát és irányát) • Fontos rész → időbeli megvalósítás

Munkaerő szükséglet • Az üzemeltetés tervezése munkaerő szempontból is fontos. • Idő és feladat diagram → munkaerő szükséglet • Létszám és képzettség → minimum meghatározása • Telepvezető (1 fő) → közép- vagy felsőfokú végzettségű szakember – A telep minden feladatát ismeri – Néhány éves szakmai gyakorlat – Irányítási gyakorlat • Szakmunkás (2 fő) → legalább szakmunkás végzettség

- elméletben ismeri az összes feladatot - többéves gyakorlat - valamelyik részterület szakembere - önállóan végzi ezt a munkát + betanít és irányít - egyik a telepvezető-helyettes → átlátja a telep üzemelését • Betanított segédmunkás (2 fő) → feladatok ellátásához jól használható több területen is - irányítás mellett, de önállóan dolgozik - részfeladatokat betanul és önállóan végzi • Ez volt a minimum, a többi: • Alkalmi munkások (szükség szerint) → irányítással dolgoznak, önálló feladatot nem végeznek, rendszerint fizikai munkások

Műszaki személyzet → csak nagy telepeken Villanyszerelés Csőszerelés Vízvezeték karbantartás Automatika javítása Telepvezető és szakmunkás üzemelői szinten értsen a technikához! • A szakértelmet igénylő feladatokat → külsős cég szerződéssel → időhatár a hívás utáni megjelenésre, egyébként kötbér!

• • • • • •

Zárttéri apróvadtenyésztés 6. Tenyészanyag kiválasztás

• Mi a cél? → kibocsátás vadászatra, de a túlélők a természetes állományt gyarapítsák • Szempontok:

• A termelés elején döntsük el, hogy melyik szempontrendszer fontos? • Kitelepítés/vadászat → vadság ↔ Tenyésztés → nyugodt, jól termelő állatok • Vadság → kisebb testtömeg, tojástömeg, relatíve nagyobb agy, mellékvese, hipofízis → ez már későn megmutatkozó tulajdonság • Fiatalon → Boyer-Melin teszt 1*1 m-es aréna → spontán aktivitás: felugrások, hívójelek, átlépések, ürítések száma → röpkészség: hosszabban repül → kotlás: hosszabban kotlik → szociális viselkedés: hamarabb alakul ki a rangsor, gyorsabban gallyaznak fel → jobban menekül az ember elől → jobb a territórium beállás és védelem

• Tenyésztés → sok tojás, jó keltethetőség, termékeny tojások, jó kotlási hajlam, csekély agresszivitás • Ezeket az intenzív technológiákban nem tudjuk kiszűrni → nincs egyedi tojatás, nem követhetjük nyomon a tojók teljesítményét • Szintén probléma a keltethetőség, a tojáshozam, a fertilitás és az életképesség alacsony örökölhetősége → nem lehet szelektálni • Egészséges, jó kondíciójú egyedeket válogassuk ki! • Jó tenyészcsoportok → csibéket tartjuk tovább külön nevelve • Gazdaságossági értékelések

• tojástermelő képesség • tojás minősége • termékenység • keltethetőség • ellenálló képesség, életerő • vérmérséklet, rossz szokások Tojástermelő képesség: • Függ → perzisztencia, intenzitás, kotlás, ivarérettség ideje • Perzisztencia: a tojástermelés időszaka → ciklusok (3-5 nap folyamatos tojásrakás) → minél hosszabb legyen → folyamatosan tojt tojások száma

összes tojás (db) Intenzitás = ciklusok száma • Értékeléshez ismerni kell a perzisztenciát is!

• A munkaszervezéshez és a keltető kapacitásához is fontos ezt ismerni. • A perzisztencia elején és végén rövid ciklusok vannak, hosszabb szünetekkel, míg a közepén van az intenzív időszak. • Intenzív időszak: a tojó a tojásainak legalább 70 %-át lerakja. • Korai kotlás rossz a tenyésztésben → tojásrakás hamarabb befejeződik ↔ természetben jó → a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a télre • Korai ivarérettség → kedvező • Napló → egyedi nyomonkövetés • De! gyenge heritabilitás a tojástermelésre → inkább családszelekció

• Átlagos tojástermelés → tojások száma/tojók száma → de többféle számítási mód van! évi összes tojás (db) átlagos tojástermelés = befejező létszám (db) • kényelmes → éves létszám nélkül is használható → pozitív irányban torzít

• ezt csak akkor értékelhetjük, ha ismert az induló létszám! •Vagy korrigáljunk a tojatás végét megérő egyedekre → tojatás végét megért állatok tojásszáma (db) átlagos tojástermelés = befejező létszám (db) • Ehhez

egyedi nyilvántartás és nyomonkövetés kell!

évi összes tojás (db) átlagos tojástermelés = évi átlaglétszám (db) • objektívebb

→figyelembe veszi a gyengébb termelésű, elhullott egyedeket is → de az átlag csalhat!

évi összes tojás (db) átlagos tojástermelés = induló tojólétszám (db) • gazdasági

értékeléshez a legjobb → az elhullással hangsúlyosan számol • a környezeti tényezőket figyelembe kell venni → egyébként szezonális termelés • erős negatív torzítás is lehet egy adott évben a sok elhullás miatt → túl sok elhullás esetén nem használható

• Állomány intenzív tojástermelési időszaka → az állomány legalább 50 %-a tojik → az éves tojástermelés 85-87 %-át adja átlagos tojástermelés (db) Termelési index = perzisztencia napokban

• 0,5 felett jó ↔ 0,4 alatt rossz Tojás minősége: • nagysága, formaindex, termékenység, keltethetőség termékenységi index =

gépbe rakott tojások * 100 10 napos lámpázási eredmény

• A nevezőben a még termékeny tojások száma szerepel • Minden lámpázás után számolni kell → pl. rossz kakasok kiszűrése

gépbe rakott tojások (db) * 100 Kelési % = kikelt madarak száma • Állomány és keltető együttes értékelése. • Technológia betartása mellett → tojás keltethetőség • Keltethetőség és termékenység együtt → ha csak a keltethetőség érdekel → a lámpázást vonjuk le belőle

gépbe rakott - kilámpázott tojások * 100 kelési % = kikelt madarak száma

Ellenálló képesség, életerő: • Általános ellenálló képesség → akklimatizáció → intenzív tartás • Stressz → nagy állomány sűrűség, korlátozott mozgás

• Minél komfortosabb legyen! • Takarmányozás → tápanyagok + minden makro- és mikroelem

Vérmérséklet, rossz szokások: • Ezeket az intenzív tenyésztés és termelés szempontjából kell értékelni! • Agresszíveket ki! ↔ természetben ez baj lesz • Rossz szokás → tojásevés, tollcsipkedés → környezeti ártalom • Tollcsipkedés → csőrkarika (durva!) • Tojásevés → elsősorban a ketreces tojatásnál • Azonnal ki kell szűrni!

Fogoly tenyészanyag • Nem domesztikálódik. • Jó tojástermelés + alacsony agresszivitás • A 3-4 hetes csibéknél lehet hisztérikus időszak, de nem szabad ezért kiselejtezni, hanem le kell nyugtatni őket! • 10 hetesen ivar szerint szétválasztani és külön nevelni a tojatásig. • +10-20 % egyed ráhagyással dolgozzunk. • 320-450 g közötti tömegűek legyenek. • Párba állítás → agresszívek + a gyáva kakasok ki!

• +10 % máshonnan származó tojás keltetése → vérfrissítés minden évben • Tojatás → fele egyéves, fele kétéves • Kétéves → legalább 40 tojást tojt tyúkok • Mivel egyedi nyilvántartás van → termelés alapján válogassunk! • A többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek. • Legjobban keltethető → 12-15 g-os tojás • A kicsi tojásos tyúkokat kiselejtezni → a kis tojás dominánsan öröklődik!

Vadkacsa tenyészanyag

• Küllemi jegyek → egészséges, jól mozgó, élénk • Kitollasodás előtt válogatunk → a tóra kitett állatokat nehéz befogni • A tollasodás után → fehér/fekete tarka → kiselejtezni • Tojástermelés alapján → külön nyilvántartani a tojóvolierben lévő állatokat → 60 tojás/szezon

Zárttéri apróvadtenyésztés 7. Tojatás

• • • • •

Természetes ciklus (fácán) Életritmus → évszakok + megvilágított órák száma Tavasz → nappalok hosszabbodnak → tobozmirigy → nemi aktivitás Spermiogenezis a kakasoknál + a tyúkok háremekbe tömörülnek a kakasok körül → leraknak egy fészekaljnyi tojást Tenyészetben minden nap elszedjük a tojásokat → további tojásokat rak le → 1218 tojás helyett 45 tojás A természetes fotoperiódus szabályozza a tojatás megindulását és befejeződését: ápr. 10-15. → június vége, július eleje.

Fényprogramos tojatás (fácán)

• Megváltoztatjuk a fotoperiódust. • Naponta növeljük a megvilágított órák számát → hamarabb indul el a nemi ciklus • Előbbre hozzuk a tojatást → vadkacsánál jól működik még tojó volierben is. • A tojatás végén sötét ciklus → tojásrakás leáll → növeljük a megvilágított órák számát → második ciklust indítunk • Ez az első ciklus 50 %-át adja.

• Probléma → a korai csibék felnevelése költségesebb + a két ciklustól a tojók nagyon kimerülnek + a csibék kiesnek a természetes ritmusból, így nehezebb felnevelni → abbahagyták Kivétel: • Fácán kakasok → mivel a kakasok a tojatás végére kimerülnek → egy részt sötétben tartunk → május közepétől növeljük a megvilágított órák számát → kifutóba → aktív kakasok • Június első hetében lecseréljük a korábbi kakasokat → 8 %-kal nő a termékenység

Tojatási technológiák (fácán) • 6-7 fős kiscsoport/100-200 fős nagy csoport • Kiscsoport → ketrecekben sodronyon/kis volierben • Nagy csoport → nagy volierben • + 10 % cserekakas együtt tartva/teljes cseréhez dupla létszám • Kiscsoportban lehet egyenként cserélni → sérült/terméketlen. • Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni → egy/egy kakast a többiek agyonverik! • Nagy csoportban inkább több kakas legyen, mert néhány kiesés biztos van.

Tojatás sodronyon • Épületben/fekete fóliasátorban → 3 sorban ketrecek • 150*300 cm-es ketrec → kiscsoport → 1:5 ivararány • Magasabb beruházás, szigorúbb technológiai fegyelem, de kevesebb munkaerő → fényprogramhoz nagyon jó • Napi kétszeri tojásösszeszedés → tojásevés! • Kannibalizmus!

• • • • • • • • •

Tojatás kis volierben 1:5/1:6 ivararány 2m2/állat → 3*4 m-es volier Felülről fedett Egymás mellett vannak → a közös falon 120 cm-ig nádpadlóval, vagy egyéb anyaggal fedett Egy sarokban árnyékoló, a másikban tojófészek Önitató + etető tálca Ülőrudak + homokfürdő + apró kavics Fix favázas, vagy elemekből álló mobil volier Fix → leásott oszlopok + felül félfa/léc → ezekre hálót szegeznek

• Csak a tojatásra fedik be. • Betelepítés előtt → fedés + kisebb javítások + kaszálás → ez nehézkes a határolás miatt • Fémváz + drótháló + esetleg betonlábazat a korrózió ellen → elveszti előnyös tulajdonságait, de tartósabb • Mobil → minden évben fel kell állítani (munkaidő + munkaerő) + elemek szállítása és téli tárolása • Terület előkészítése gépiesített, könnyebb, alaposabb + a hely évente változtatható • A tojásokat csoportonként érdemes követni → kiszűrni a terméketlen kakasokat

Tojatás nagy csoportban • Falkás tojatás 20 m2/állat nagyságú területen. • Felül 3-6 m magasan fedett ↔ korábban szárny lekötés/csonkítás! • 150 egyed 1:7 ivararányban • A létszámot az etethetőség és a tojásgyűjtés korlátozza. • 20 fácánra kell egy etető és itató (kiv. vezetékes önitató) • Itt is kell minden a volierben, ami a kiscsoportosnál. • Az árnyaló itt alacsony lábakon álló hullámpala. • Tojófészek nem kell, mert itt szabadon is szívesen tojnak a tyúkok → könnyebb a tojások összeszedése is.

Tojatás párban (fogoly) • Mivel itt egy- és kétéves állatok is vannak, ezért tartósan kell jelölni → gyűrű • 150*70 cm területű háromrekeszes francia/angol box • Etető + itató • Provokált párosítás → febr. végétől (febr. 20 - március 10.) • Első a tyúk → fél óra múlva a kakas • A tyúk a domináns → figyelni kell a párt → ha verni kezdi a kakast → ki kell venni → egy nap múlva új kakas

• 5-15 % sikertelen → tartalék kakasok • A megvert kakast pihentetni kell, akár 10 napig is. • Ha újra megverik → ki kell venni a tenyésztésből • Télen a nemeket ált. külön tartjuk min. 100 m távolságra, hogy ne hallják egymást. • Ha egyben tartjuk → február végén figyelni kell a kialakuló párokra! • Kiemeljük → box → szinte 100 % a siker • Tojástermelés április közepétől • Naponta kora délután szedjük össze a tojásokat. • Francia boxban hátul tojnak és a tojás kigurul a tojásvályúba → könnyű összeszedés

• Nyugalom → megszokott időben etetés + tojásösszeszedés • Ugyanaz a gondozó és az öltözete se nagyon változzon! • Egy gondozó → 250 pár • A kiszökött kakasokat azonnal be kell fogni → megzavarják a többi párt → felbomlás • A letojatott állomány kihelyezhető. • A tojatás után kell kiválogatni a következő évi tenyészállományt.

Tojatás tojófészekbe (vadkacsa) • Zárttéri/félvad tojatás • Zárt térben gyorsan domesztikálódik → inkább félvad tartás • Intenzív → tojóházak • Félvad → tóparton, volierben tojófészkekben • Tojóházban lehet ketrecben, de inkább talajon, fészekben → körben a falak mentén. • Ide be kell csalogatni az állatokat → etetés a házban középre vagy az ajtó közelében • Tóparton → nagyobb figyelem, de kisebb beruházás

• Fészkek inkább a partra, kevesebb a vízre. • Ivararány → 1:3/1:4 • Februárra kialakítjuk a csapatokat → febr. 20-tól kezdenek tojni → intenzív időszak: március végétől • Naponta szedjük össze a tojásokat! • Reggel tojik ↔ fácán, fogoly • Intenzív időszak június közepéig. • Június végén a fészekben hagyott tojásokat a tojók kikeltik.

Zárttéri apróvadtenyésztés 8. Keltetésbiológia

Az embrió fejlődése a tojásban • Párzás → 1,5-8 * 109 spermium → eljutnak a petesejthez (saját mozgás + petevezető antiperisztaltikája + csillószőrök) • Megtermékenyítés → csak egy spermium • A többség elraktározódik → tölcsér, méh • Ezek termékenyítik meg a későbbi petesejteket a párzások között → életképesség: tyúkalkatúak → 20-22 nap, lúdalkatúak → 10 nap. • Osztódás → sokszikű (telolecythalis) → csírakorongon barázdálódik (discoidalis) • A megtermékenyülés után 15-20 órával → tojás

• Zygota → blastula → gastrula → a csírakorong jól látható a sárgáján • A környezeti alacsonyabb hőmérsékleten a tojás fejlődése leáll. • A kotlós alatt/keltető gépben az inkubációs hőmérsékleten fejlődik tovább. • Differenciálódás + sejtvándorlás → körte alakú embriópajzs • A keltetés 48. órájában már van szív + 3 hólyagú fejdudor + gerinchúr és idegcső • 6-7. nap → vérkeringés • Magzat: - Fácán – fogoly → 10-11. nap - Vadkacsa → 14-15. nap

• A magzat táplálkozása → fehérjenyelés az átszakadt amnionon keresztül + szikanyag a mirigyes gyomorban emésztődik + chorion bolyhokon át a vérkeringés hozza a tojásfehérjét és a kalciumot a tojáshéjból • Az allantois légzésre tér át. • Járulékos részei → sziktömlő, allantois, amnion, savós hártya Sziktömlő: • Az embriópajzzsal együtt fejlődik és a szikanyagot veszi körül → végén nyitott → a szikanyagot oldottan az epésbélbe juttatja

Allantois: • A köldöktől indul → az amnion és a chorion közé nő • Felületén sok vérér • Összenő a chorionnal → chorio-allantois • A chorion bolyhai a fehérjébe mélyülnek. • A tojáshéjra feszülő része biztosítja az oxigén felvételt. Amnion: • A legbelső burok • Folyadékában úszik a magzat a köldökzsinórra függesztve.

Bear f. savóshártya vagy chorion: • A legkülső magzatburok • A burkok beszáradnak a 21.(fácán, fogoly)/25. (vadkacsa) naptól → vértartalma a magzatba kerül • Ugyanekkor a magzat átszúrja a léghólyag falát és áttér a tüdőlégzésre. • A sziktömlő behúzódik a hasüregbe. • A csibe átszakítja a héjhártyát a légkamránál → áttöri a héjat → kivágja a tojásfoggal (kb. 45 perc) → lábát kinyújtja és ezzel kel ki.

Gépi keltetés • Mesterségesen létrehozott és szabályozott páratartalom és hőmérséklet mellett kelnek ki a csibék. → i.e. 1000 évvel már volt • Kína → érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst faszénparázson • Egyiptom → agyagtéglákból épült kemencében • Gépi keltetés → Franciaország 1749. • Amerika → 1783. első keltető • 1895. nagykapacitású keltetők • 1922. Ohio → légkeveréses keltető

• Ma leginkább nagykapacitású keltetők nagy keltető házakban. • Önálló üzem a keltető → több helyiségből áll → önálló funkciók → szigorú technológiai fegyelem • Keltetőház → mindig könnyen megközelíthető legyen → szilárd burkolatú út • Egyéb forgalom/baromfitelep távol • Nyugalom, csend, szélvédett • Keltetőgépek → National, Viktória

A keltetés technológiája: • A keltető áprilistól üzemel → márciusban javítások, próbaüzem → takarítás + fertőtlenítés • Előre tervezni a keltetést! → Mit akarok? → fácán/fogoly/vadkacsa • Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal → váltás → lehetőleg csak egyszer egy szezonban → alaposabb fertőtlenítés utána + gépek átállítása • Állathigiénia → egy gépbe csak egy helyről származó tojásokat rakjunk! • Tojás fogadás → törött tojások kiválogatása → tisztítás → hűtés → fertőtlenítés (merítés, gázosítás) → osztályozás (lámpázás) → tálcázás → tárolás

• Begyűjtött tojások → papírtálca → válogatás → törött/erősen szennyezett ki → mechanikusan nem szabad tisztítani a tojást (kutikula sérül → fertőzés) • Innen tárolóállvány • Válogatás nagyság és alak szerint is! • Nagyság → tömeg • Alak → hossz/legnagyobb harántátmérő → tojásindex

fogoly fácán vadkacsa

tojás tömege 12-15 g 32-35 g 52-70 g

index 1.23-1.36 1.15-1.39 1.28-1.43

• Repedt tojás ki → lámpázás a finom repedések felderítésére → tálcával együtt a lámpázó asztalra és egyesével átvilágítani. • Lámpázás begyakorlása is ekkor. • Fertőtlenítés → merítés a tojással azonos hőmérsékletű vagy 1-2 ºC-kal melegebb fürdőbe tálcával együtt • Ha hidegebb a fertőtlenítő → beszívódik a tojásba → károsít • 2%-os Iosan vagy Bradofen/10%-os jódtinktúra/hígított lugol oldat • 5 perc → rászárad

• A fürdő alatt lehet finom ecsettel a gyenge szennyeződéseket eltávolítani! • Lecsorgató állványra tesszük a tálcát, amíg a következő adag a fürdőben van → tároló • A begyűjtés, a válogatás, a fertőtlenítés ideje → max. 4-5 óra. • Tárolás: - 4 napig → 16-18 ºC - 6 napig → 15-16 ºC - 10 napig → 12-13 ºC - >10 nap → 8-10 ºC - Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint 60-70 %

• Jobb keltethetőség → 2-20 ºC között váltakozó hőmérsékleten tároljuk → természetes folyamatok utánzása • Hosszú tárolás rontja a keltethetőséget, de az azonnali berakás sem jó! • Ma → heti berakás → 7 nap tárolás → állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel. páratartalom • Hegyes végével felfelé van a tojás a tálcán → forgatás 2 óránként min. 45º-kal → a tojás sárgája ne süllyedjen le • Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára → tompa vég felfelé → előmelegítés

• 10-12 óra alatt 20-22 ºC-ra melegítjük → előkeltetőben felveszik a terem hőmérsékletét • Izzadás → a meleg levegőből a pára kicsapódik a hideg tojásokra → penészedés → meg kell akadályozni az izzadást szellőztetéssel és a hőmérséklet változtatásával! Keltetés: • Fácán, fogoly → 24 nap • Vadkacsa → 28 nap (berakást követő 12 órán túl) • Előkeltetés + bújtatás • Előkeltetés → fácán, fogoly: 20-21 nap; vadkacsa: 24-25 nap • Bújtatás → 3-4 nap

szárnyasvadfaj

hőmérséklet o C

relatív páratartalom előkeltetés

fácán

37.8

48-52 %

fogoly

37.8

45-49 %

vadkacsa

37.6

60-65 % bújtatás

fácán

37.5

65-80 %

fogoly

37.5

75-80 %

vadkacsa

37.5

75-80 %

Kotlóssal keltetés → nehezebb, kisebb kapacitás, de jobb az egyedek túlélése a természetben n

• Kelés alatti teendők → gázosítás, forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba • Gázosítás → a gép és a tojások együttes fertőtlenítése • Gép légterére számítva → 1 m3-re 10 g Kpermanganát + 1 cm3 formalin → 26 ºC-on 75% rel. páratartalom mellett 1 óráig • Felfűtés a keltetési hőmérsékletre. • Forgatás automatikus. • Lámpázás a 10. napon → gyorsan • Terméketlenek, hibásak ki! • Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek és ez munkanapon legyen!

Berakás → hétfő 10. napon (csütörtök) → lámpázás 20. nap után (hétfőn vagy kedden) → bújtatóba Kiszedés → péntek Kelés utáni feladatok → csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás • Nedvesek a csibék → száradni kell hamar, de nem száradhatnak ki! → magasabb a páratartalom a bújtatóban • Szárító → válogatás → szállítás • Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra → zárt kocsiban szállítunk → megfázhatnak! • • • • •

• Eladásra → kartondoboz → légkondicionált jármű + rövid ideig szállítsunk → egyeztetés az időpontokról (indulás + érkezés is) • Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi megy → 29 ºC + légcsere → hely a felrakott dobozok között

fácán

fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32 - 34 g 14 -15 g 52 - 70 g tojás index 1,15 - 1,39 1,23 - 1,36 1,28 - 1,41 tojástároló relatív páratartalma 60 - 70 % 60 - 70 % 65 - 75 % kelési eredmény 65 - 75 (95) % 66 - 70 (88) % 70 - 75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85 - 98 % 90 - 93 % 94 - 96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege 20 - 22 g 10 - 12 g 33 - 46 g

Zárttéri apróvadtenyésztés 9. Napos állatok fogadása és nevelése

• Nevelés → elő, közép és utó szakasz • Ne legyenek közöttük éles határok, csak gazdaságilag határoljuk el! • A napos állatok fogadása és az előnevelés a legkritikusabb → pl. hőszabályozás. • Később már magukra is lehet hagyni őket, csak az összetartás miatt kell etetni és itatni.

Napos állatok fogadása • Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület. • 70 % rel. páratartalom • 45 lux/m2 fényerősség • Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt: - fácán → 36 ºC - fogoly → 37 ºC - vadkacsa → 32 ºC • Alom → szitált faforgács • Kivétel: fogoly sodronyos nevelés; etázsfűtésnél a csövekre rakott battériák → ezek alá 1 cm vastag homok + zeolit → nedvesség és szagmegkötés

• Előre feltöltött itatókkal várjuk a madarakat → 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat • Régebben fácánoknál az első 10 napban ezt használták, ma már sok helyen csak vizet → drága a kamilla, sokszor kell cserélni a folyadékot és tisztítani az itatót • A szállítódobozokat gyorsan vigyük be a nevelőbe → egyből a végleges helyükre kerülnek az állatok. • Elhullott állatok → dobozba gyűjteni • Beteg, sérült, bágyadt állatok → másik dobozba → később dönteni a sorsukról! • A kartondobozok egy részének oldalát vágjuk le 1 cm magasságig → tisztítsuk ki → etetők

• Dercés indító táp/mikrogranulátum + 1 főtt, szétmorzsolt tojás/100 csibe (főleg fogolynál) • Átmosott és szitált 1 mm-es kavicsokat is szórjunk hozzá! • Ha nincs kartondoboz → alacsony peremű etetőtálca • Itató → beleesnek, nem tudnak kijönni → félbevágott gumicső, cserép, tégla darabok az itatóba

Fácán Előnevelés (1-30 nap): • Időjárástól óvjuk → zárt tér → megfelelő hőmérséklet és páratartalom • Rel. páratartalom → 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % → amikor már kijárnak a kifutóba → nem kell beállítani • Hőmérséklet → terem és nevelőtér külön • Nevelőtér → battéria/műanya • Etetők, itatók nem a műanya alatt. • Berendezések → 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos önitató; 150 csibe/önetető

• Legalább 2 héttel a fogadás előtt → ellenőrizni az elektromos hálózatot és a fűtést! → takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre • A kifutóban kaszálni, vagy kapálni! • 1,5 hétig az épületben vannak a csibék → fedett kifutó → szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat) • 8 hetesen átrakhatók a volierbe • Fekvőkéményes rendszer → az első napokban a csibéket sokat kell mozgatni → kiszáradhatnak, vagy távolabb megfázhatnak, vagy összebújnak → a gyengébbek megfulladnak • Helyigény: 21-25 csibe/m2

• A kályha közelében melegebb van → jó rendszer esetén ez csak 3-4 ºC különbség • A terem nincs egyben az első 2 hétben, hanem a kémény közelében tartjuk az állatokat! • Mozgatható kerítésekkel → 20-25 m2-es nevelőterületek • Mélyalom + kúpos önitató • 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni! • A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki → a kifutót is felosztjuk a belső térnek megfelelően → minden nevelőtérhez saját kifutó → könnyebb visszaterelhetőség • Etetés → napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang → segíti a terelést • Vihar idején fontos a gyors visszaterelés → ha kint rekednek egy sarokban → nem mennek már be → a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás

• Össze kell szedni őket! • A hang jelzés a kibocsátásnál is hasznos az összetartásra. • 3 hetes kortól a kifutóban etetünk. • Kályhás, légbefúvásos fűtés → műanyák alá kerülnek mélyalomra a csibék • Külön figyelni kell a terem és a nevelőtér hőmérsékletére! • Elrekesztések → kisebb csibecsapatok → később összevonások • Etetés, itatás, mint a fekvőkéményesnél • Kifutó nyitás időjárás függő • Esetleg battériával kombinálható.

• Etázs fűtés → teremfűtés + műanya és vékony alom → a mélyalom nem emelkedhet → leszedik a tetejét/kicserélik/növelik a teret/áthelyezik az állatokat • Emelt csöveken battériák → nevelőtér (műanya Ø) + homok alá • Battériákba → önetető + vezetékes önitató • Gyorsan fogy a hely a növekedéssel → hetente felezni a létszámot • Gáz infraégő → teremfűtés és nevelőtér egyszerre • A besugárzott területen az állatok magasságában → nevelőtér hőmérséklet

• Hőszabályzó → a nevelő épület bejáratánál 20-30 cm magasságban • A terem hőmérséklet lényegesen alacsonyabb. • A besugárzott területen nincs etető és itató → a gyengébb állatok itt álldogálnak → kiszáradnak, eléheznek → figyelni kell rájuk! • Minden nevelési technológiánál minél előbb menjenek ki a kifutóba → visszaterelhetőség! • Az épületben csökkenteni a fényt, akár elsötétítéssel!

Relatív páratartalom

Fény igény

Hőmérséklet igény ° C nevelő térben

teremben

1. héten 70 % 45 lux/m2

1-5 nap

36

26

2. héttől 60 % 20 lux/m2

6-10 nap

33

24

11-15 nap

30

22

5 lux/m2 5 lux/m2

16-20 nap

28

20

5 lux/m2

21-28 nap

25

20

Középnevelés (30-60 nap): • Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás. • Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe. • 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket. • 8 hetes kor → volier Utónevelés: • 50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés • 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások • 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk. • napi 2 alkalom takarmányozásra → táp, majd csak szemes

• Ivóvíz mindig legyen! • Ha már helyhez szoktak → nyitjuk a voliert • Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki → felülről is fedni kell • Megnyitás után → etetés a szóróutakon • Itatás, ha nincs természetes vízforrás! • Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja!

Fogoly Drótsodronyos ketrec és kifutó: • Előnevelés nevelőházban drótsodronyos ketrecekben. • Hasonló a fogadása, mint a fácánnak, DE érzékenyebb! • Nincs almozás → vékony homok alul → cserélik, vagy takarják • Előnevelés → 12 nap • 8. naptól → kifutó, de éjszaka még épület • 25 csibe/m2, vagy 200 csibe/műanya • 8. napig 75 %, utána 70 % rel. páratartalom → párologtatás!

Időszak 1-5 nap 6-8 nap 9-12 nap

Hőmérséklet igény ° C nevelő térben teremben 37 22 36 20 34 20

• 12. nap után → középnevelés → drótsodronyos

kifutókba kerülnek + műanya a búvóházban • A műanya alatt a hőmérséklet az 1. héten → 28 ºC, majd hetente 2 fokkal csökken • 15 állat/m2 • utónevelés → 40. naptól • 50 egyedes csoportok és 10 állat/m2 sűrűség → volier • bokros, cserjés/féltetők

• Önetetők → eleinte táp is, majd csak szemes • Zöld, dinnye, egyéb kiegészítő takarmányok Mélyalmos nevelőház és kifutó: • Egy-egy box-ban → 80-100 fogoly csibe + 20 1-2 héttel idősebb fácán csibe → nyugodtabbak a foglyok • Vagy kisméretű zárt térbe tesszük a foglyokat • 12 napig nem mehetnek ki a kifutóba. • Amikor már kimennek a kifutóba → etetés, itatás kint is • Előnevelés → zárt házban, mint a fácánoknál, csak még jobban kell vigyázni a 12. napig

• Utána egy hét alatt fokozatosan hozzászoktatni őket a kifutóhoz. • Középnevelés → 3. héttől kint etetve • Mindkét területet használhatják az állatok. • Még nagyon érzékenyek → 4-5 hetes korig nem ázhatnak, nem érheti őket szél • Utónevelés → szabadon járhatnak a kifutóba és a csatlakozó volierbe. Természetes felnevelési mód → nincs három szakasz • Adoptáltatjuk anyamadárral az 1-14 napos csibéket • 15-20 csibét rakunk a tyúk/fogoly pár mellé • Ha összeszoktak → kifutó

• Bokor/féltető a kifutóba • A tyúk megtanítja őket, hogyan egyenek. • Egy kifutóba egy család! • 4 hetes korig lehet társítani. • Ekkor már csak vezeti őket a tyúk és nem neveli. • Etetés, itatás → kifutóban Félvad nevelés: • Törpe parlagi kappan/fácántyúk • Kisméretű fólia sátor → 3 hetes kortól kifutó • Éjszakára vissza a sátorba. • Természetes madarak, DE! nagy szakértelem, sok élőmunka, türelem, figyelem, ragadozó kontroll!

Vadkacsa • Két szakasz → igazi előnevelés: 30 napig • Teremfűtéses nevelőház műanyákkal és 250 kacsával. • 4 napig a műanya alatt (60 egyed/m2) • Utána a kerítést lebontani → 20 egyed/m2 • 10. naptól → kifutó → 3 hetesen már kint is éjszakáznak, ha az idő engedi! • Kifutó → min. 0,5 állat/m2 • Úszóvályú → már a házban is lehet, vagy csak a kifutóban • Kilépő rács

• Tóparton lévő kifutó → a tó egy részét lekeríteni → összetartás • Műanyák alatti fogadó hőmérséklet → 32 ºC • 4. napig → 30-32 ºC • 10. napig → 28-29 ºC • Fokozatosan csökken és a 3. héttől nincs fűtés a nevelőházban. • Fogadáskor etetés, itatás → fácán • Utónevelés → 5-6 hetes kortól tavon • Röptető 200-250 m-re a tóparttól → 8-12 m széles etetőfolyosó → beszoktatás a trambulinra • 10. naptól a tóparttól 5 m-ként távolítjuk az etetést

• Napi 3, majd 2 alkalommal etetünk. • A tavi kerítést az első röptetés előtt megnyitjuk. • Ha nincs röptető → nem változtatjuk az etetés helyét • Kerítés nyitás → az első kacsa kirepül a szabad vízre

Zárttéri apróvadtenyésztés 10. Kibocsátás

Fácán • Kibocsátás → vadászat → megtérülés • Zárttéri tartás → nagyobb teríték • Általában gyenge a visszavadászási százalék → nagy időeltérés a kibocsátás és a vadászat között • 3 éves vizsgálat → a kibocsátott mennyiség max. 40 %-a a teríték, DE! ennek még 40 %-a vad fácán volt • Ez a kibocsátott mennyiség 25 %-át jelenti! • Fordított arányosság → teríték - kibocsátott mennyiség; teríték – kibocsátás és vadászat közti idő • Továbbá a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat!

• Miért ilyen gyenge az eredmény? - még a vadászat előtt elhullanak, elvesznek - elvándorolnak - rosszul vadásznak (sok sebzés → elvesznek) • Elhullás → nem ismert, de valószínűleg nagy → főleg ragadozók → a mesterséges fácánok nem ismerik a ragadozó elkerülést • Csökkentsük a ragadozók mennyiségét → nehéz • Róka apasztás a szaporodási időszakban. • Kóbor kutyák és macskák kivétele a területről egész évben → jogi nehézségek! • Borz kilövések → tavasszal nem lehet! → még februárban a szétszéledés előtt

• Görény szintén nem vadászható tavasszal! • Vaddisznó → sok kárt okozhat zavarással, tojás/csibeevéssel → csökkenteni a létszámát apróvadas területen • Szárnyas → a ragadozók védettek → marad a szarka, dolmányos varjú apasztása, de tavasszal ez is tilos, csak a Vadászati Hatóság külön engedélyével lehet! • Betegségek ritkán játszanak szerepet → botulizmus → hamar észrevehető • Elvándorlás → rossz élőhely, túl sok állat • Jó élőhely → ligetes erdő, sásos, nádas vízpart + mezőgazdasági kultúrák • A vadászerdőben elég élelem, nyugalom!

• Ha nem jó az élőhely → javítani! • Vadászerdő → erdő és ne ültetvény! • Cserjeszint, aljnövényzet → nem túl nagy sűrűségek, mert onnan nem tudjuk a madarakat kihajtani! • Erdő, nyiladékok szélén bokorsáv → jobban felrepülnek • Víz, táplálék • Ne a vadászterület szélén hozzuk létre! • Az erdősávokban ne legyen kimagasló fa → ragadozó madarak nem tudnak oda felülni

• Kotlóssal nevelt fácánok → nincs gond, ha a kotlóssal együtt a kibocsátó helyen nevelkednek → 4 hetesen felgallyaznak → 10 hetesen önállóak • Nevelőből 8 hetesen hozzuk ki a volierbe → a vadászterület közepén legyen, a vadászerdőben • A volierben utónevelés • Bekerített, felül nyitott, alul bebújók → fácánvarsa → ne építsük be a hálóba, mert a ragadozó is bemehet rajta, inkább csak nappalra nyissuk ki ideiglenesen. • Táp → abrak + zöld: kaszált fű, lucerna, tök, dinnye, zöldség

• Nem önetető → tanulja a táplálékkeresést → vályúból, gumiból etetünk csak egy napi takarmány mennyiséget → szemesre áttérve már a fűbe is szórunk • Ezzel a tollcsipkedést is megakadályozzuk → jó még a répa, a felakasztott lucernacsomó is • Etetéskor a madarakat visszacsalogatjuk → hang! • Ha nincs varsa → az ajtón beterelni • Ha csőrkarikát, csőrsisakot raktunk az állatokra nevelés közben → a volierbe helyezéskor levenni

• Ha megindul a tollcsipkedés → kiengedni a madarakat! • Ha már több madár repül ki → magasítást leszedni és kint is etetni → nyitva hagyjuk a kaput → a kiemelhető elemeket eltávolítjuk → szabadon engedjük a madarakat • Már csak a szóróutakon etetünk → bokros, fás részeken/mi ültetünk takarást adó növényeket → vadkender, cirok ebbe vágjuk a szóróutakat • Az etetés követi a fácánok szétterjedését! • A helyben tartást segíti → volierben etetés még egy ideig → ide tereljük a madarakat → kutyával → jobban tartanak a szőrmésektől → jobb túlélés + jobban kelnek a hajtásban

• Természetes víz hiányában → itatás → nagyon fontos a helyben tartás miatt • A ragadozó kontrollt már korábban el kell kezdeni a területen és nagyobb területre kell kiterjeszteni! • Megfelelő védelem felülről → takarás → héja ellen • Egy kibocsátó helyen 1000-3000 fácán • A kerítést a telepítés után 6-8. héten nyitjuk meg. • Az utónevelés során figyelni kell merre mennek a madarak → lőállások, hajtási irányok • Jó kutyák

• • •

• •

•

Fogoly Intenzív nevelésből → 8-10-14 hetes madarakat rakunk ki 14 hetes → felnőtt A kibocsátás előtt választjuk ki a jövő évi tenyészanyagot → a többit kibocsátjuk (ált. 50-50 %) Egy területre 80-100 fős csapatokat helyezünk ki. Kis battériás kibocsátás → 50-200 méterenként 2*3 m-es battériákban 10 db öreg és fiatal foglyot rakunk A battériában etető, itató

• Minden nap → 2-3 egyed kiengedése → a battéria közelében etetünk, itatunk → a csapat együtt marad • 5 nap múlva battéria el → etetés, itatás még marad • Ha már nem járnak az etetőhöz → abbahagyjuk • Másik lehetőség → egy öreg tyúk + 10-12 fiatal → napi 2-3 fiatal ki és végül az öreg → vezeti őket • Csapatos kiengedés → természetes fogoly csapat megfigyelése → megközelítése halló és látótávolságra → a nevelt egyedek kiengedése → mindig kevesebbet, mint a kinti csapat • Adoptált és társított növendékek kibocsátása → a családokat helyezzük ki

• Megfelelő élőhely + ragadozó kontroll • Már együtt lévő csoportról van szó → jobban együttmaradnak • Kibocsátás előtt este összefogjuk → hajnalban kieresztjük • A csapatok lehetőleg természetesen elhatárolt, önálló területre kerüljenek. • Külön erdőfolt, csenderes, elválasztó erdősáv, magasabb mezőgazdasági kultúra, csatorna • Félvad nevelés → eleve a végleges területen nevelünk • Kappant visszatartjuk → a foglyok elmennek • Fácán tyúk velük mehet → etetést abbahagyjuk

Vadkacsa • Tavi utónevelés → kibocsátás • Helyhez kötés → tó + etetés • Röptető → ha elérték a voliert → etetés és röptetés naponta • Félvad nevelés → már jó ideje a vadászat helyén vannak az állatok • Ha már jól repülnek → rászoktatjuk őket egy közeli legelőre (max. 2 km) → kirepülés és esti visszahúzás • Vadrécék is csatlakoznak!

Zárttéri apróvadtenyésztés 11. Törzsállomány kialakítása, elhelyezése, átteleltetése

• Tenyészállomány kiválogatása → ismert módon, célok, szempontok és lehetőségek szerint • Ősz elejére kialakul a törzsállomány • A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első keltetésből → ált. 2-4. keltetés • A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük • A tenyészidőszakig tárolás • A volierben → esetleg kavics-, talajcsere • Etetés, itatás

Fácán • A kiválasztott madarakból 6 hetesen → 1. válogatás • 8-10 hetesen → csőrkarika/csőrsisak → nemenként külön tároló volierbe • Szélvédett helyen, géppel megközelíthető, enyhe lejtés → vízelvezetés • Növendékek → 2,5 m2/fácán; felnőttek → 5m2/fácán • Ülőrudak magasan → reptetés • Idegen kakassal esetleg vérfrissítés • Ivarérettség: 22-24 hetesen • Ekkor a küllemi hibás tyúkokat ki → - kakastoll → a nyakon színes tollak/nyakörv/dürgőfolt a fül körül - láb felépítése, pikkelyezettség

• •

• • • •

- tollhibák a lábon → szokatlan felépítésű tollak/tollak a pikkelyezett részen Erre a válogatásra még januárban van lehetőségünk, amikor az ivararányt kialakítjuk. A tárolás előtti válogatás szempontjai: - kakas → 1100-1250 g - tyúk → 850-1000 g - jó testfelépítés - egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg Etetés → szemes (táp) + zöld + gyök/gumós Fedett etetők Napi egyszeri etetés Etetéskor nézzük az állatokat → betegek kivétele

• • • • • • •

•

•

Itatás → automata/kúpos önitató 35 fácán/itató Fagy esetén → vályú Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen beférnek az állatok. Hó eltakarítás → fedő hálóról + talajról Ráfagyott havat már csak a háló megsértésével együtt tudjuk eltávolítani. Tollcsipkedés ellen → szemüveg (ritka), csőrkarika, csőrsisak → beleakadhat a hálóba → elpusztul a madár Tojótörzsek kialakítása → nagycsoportosnál január/kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása előtt (legkésőbb február végére) Tartalék kakasok → 20 %/teljes létszám

Fogoly • • • • • • • • •

Passzív időszak: szept. 1- febr. 20. Külön a nemeket 100 m-es védőtávval Együtt csapatokban Napi egyszeri etetés → fedett etetők, etetőtér Beteg, verekedős egyedek ki Épület → etetés, itatás itt Kimehetnek, kivétel nagyon rossz idő. Automata/kúpos önitató → 35 egyed/itató Féltető → kényelmesen beférjenek az állatok → itt lehet etetni is

• Tároló volier → hálóval fedett • Nyugalom • Mindig ugyanaz a gondozó menjen az állatokhoz. • Párosítás → febr. 20-március 10. • Még ezelőtt már át kell térni a tojótápra!

Vadkacsa • • • •

• • • •

Ősztől tavaszig nevelőházban + kifutó Kifutóban → 2/3 víz Kellően mély víz → jégmentes felület kell! Volier → nincs hálóval fedve → kijárnak a legelőre → etetéssel tartjuk meg az állatokat Tojatás után → fokozatosan elmarad a táp Teleltetés alatt → abrak + zöld Január eleje → 1:3 ivararányt beállítani + 3 tojó/tojófészek kialakítása Fokozatos áttérés a tojótápra!

Zárttéri apróvadtenyésztés 12. Takarmányozás

Fácán • Régen hangyatojás, főtt tojás, majd gazdasági takarmányok → munkaigényes, drága • Ma → ipari takarmánykeverékek (táp) • Utána → abrak, zöld, gyök és gumós + takarmánykiegészítők Abrak: • Gabona → árpa, zab, búza, kukorica, köles → dara → takarmánykeverék • Fokozatosan áttérünk szemesre. Zöld: • Tavasz, nyár → frissen kaszált lucerna

• Friss saláta, egyéb lédús → dinnye, tök, paradicsom • Jó, ha a kifutót műveljük → lelegelik • Ősz, tél → takarmánykáposzta Gyök-gumós: • Késő ősz → kora tavasz → cukor-, takarmány-, sárgarépa → félbevágjuk • Fagymentes tárolás, ha nem → szalma alatt • Fagyott takarmány semmilyen formában Ø Egyéb: • Hangyatojás, főtt tojás, főtt hús, élő rovar, takarmányélesztő → magas fehérjetartalom → napos állatok

• Takarmánykeverék → egyszerre tartalmaz mindent → vitaminok, mikroelemek • A kis mennyiségek miatt az elkeveréshez vivőanyag → szójadara, korpa → egységes premix • Komplex premix → + kalcium, foszfor, só • Dercés takarmány → granulátum: 3 mm átmérő; napos állatoknak → 1 mm átmérőjű mikrogranulátum • Csak megbízható gyártótól vegyünk! • Két hiba lehet → - sokáig keverik → 4-5 perc után szétválnak az alkotórészek → külön kukoricadara és premix - nem hűtik és szellőztetik megfelelően a granulátumot → az érzékenyebb alkotók tönkremennek a melegben → befülled → avasodik (nagy mennyiségben → min. 1 t)

• Szavatossági idő → avasodástól függ → max. 4-6 hét → 30 nap a határidő ↔ antioxidánsok → hosszabb ideig • Takarmányozás → állatok szükséglete + takarmányozás helyes módja • Beltartalmi szempont → indító, nevelő, tojó táp indító

nevelő

tojó

Metabolizálható energia MJ

10-11

10-11

11-12

Keményítőérték %

67-68

67-68

68-69

25

20-21

19-20

Ca %

1,3-1,5

1,3-1,5

3-4

P%

1,0

0,9-1,0

0,9

Nyersfehérje %

indító

nevelő

tojó

Gabona Növényi fehérjetakarmány

60,5 27,0

68,5 21,0

64,0 22,0

Állati fehérjetakarmány Ásványi kiegészítés Egységes premix

9,0 3,0 0,5

7,0 3,0 0,5

7,0 6,5 0,5

• Technológia → napos csibék azonnal inni kapnak → víz/kamilla

+ 2,5 % szőlőcukor • Már az érkezés előtt néhány órával feltöltjük az itatókat! • Kartondobozokból etető → mikrogranulátum szétterítve + 1 főtt tojás szétmorzsolva/100 csibe • 1-1,5 mm-es kavics • 2.-5. nap → zöld takarmány (vágott saláta, darált lucerna) • Phylasol-Combi kezelés ugyanekkor → 5g/100 csibe

• 5.-6. nap → kartondobozok cseréje etetőkre • Battériában → etetővályú • 6. nap körül lehet hasmenés → figyelni kell → Tylan kezelés • 7. nap → 0,5%-os Viton kezelés • 10. naptól kamilla helyett víz • 2. héttől kaszált zöld takarmány • 3 hetesen → fokozatos áttérés granulátumra a dercésről • Középnevelésben már nevelőtápot adunk → áttérés 1 hét alatt • 5-6 hétig adjuk a nevelő tápot → szemes

• Kiegészítő zöldet mindig → ad libitum, de bevezetés kis mennyiségben • Kaszált → csomókban felkötve • A nagyokat daraboljuk! • Eddig ad libitum takarmányozunk, bár lehet adagolva is. • Utónevelés → nevelő táp is, de fokozatos áttérés a szemesre • Itt már napi kétszer adagolunk → távolítjuk a voliertől → rávesszük az állatokat, hogy maguknak keressék meg a táplálékot • Itatást fenntartjuk. • Teleltetés során tápot is kapnak. • Tenyészidőszak előtt 3 héttel → tojótáp adása → áttérés teljesen tojótápra

Fogoly • Nincs külön táp → ált. fácántápot kapnak, de van eltérés a két faj igényében

indító

nevelő

tojó

Metabolizálható energia MJ

11,5

12,0

11,0

Keményítőérték %

70,0

71,0

67

Nyersfehérje % ↑

30,0

26,0

24,0

Ca %

2,0

1,8

3,2

P%

1,0

1,0

0,8

Gabona ↓ Növényi fehérjetakarmány ↑ Állati fehérjetakarmány ↑ Ásványi kiegészítés Egységes premix

indító 46,5 35,0 15,0 3,0 0,5

nevelő 57,5 27,0 12,0 3,0 0,5

tojó 56,0 30,0 6,5 7,0 0,5

Természet → 3 hétig csak állati fehérje ↔ kevés még az indító táp is → + hangyatojás, lárvák, rovarok, főtt tojás, főtt hús • A növendékeknek már nem kell ilyen sok → egyre több növény • Felnőtteknél max. 10 % állati •

Felnőtt fogoly igénye

%

zöld növényi részek

30

gyom- és gabonamagvak

60

ízeltlábúak és más apró szervezetek

10

• A takarmányozásban fontos, hogy a fiatal állatok nagy növekedési erélyét ki kell használni → sok fehérje • Kibocsátás előtt át kell térni a szemesre. • Technológia → fő vonalaiban azonos a fácánnal • Eltérések: - fogadás → dercés + állati kiegészítés - 1-3. hét → indító táp + állati kiegészítés - 4. hét → áttérés nevelő tápra - 5. héttől → táp mellé egyre több gazdasági abrak

táp

búzadara

zabdara

5. hetes korban

90%

10%

6. hetes korban

80%

10%

10%

7.-8. hetes korban

70%

15%

15%

9.-10. hetes korban

60%

20%

20%

10. héttől gyorsan csökkentjük a tápot → kibocsátáskor már önállóan keresi táplálékát • Tenyészállatok → augusztustól fokozatos téli takarmányozás → szemes, kukoricadara + 20 % tojótáp + zöld és egyéb takarmány • Februártól emeljük a tojótáp arányát, ami a tojatáskor 100 %. •

Vadkacsa • Eltérő a pecsenye és a vadászott kacsa takarmányozása. • Állattenyésztési kacsatáp • Indító és nevelő táp azonos • Indító → 1-3. hét • Nevelő → 3. héttől 4. hét végéig • 5. héten → vadászott esetében szemesre; pecsenye esetében hízó tápra • Nagyon fontos a zöld takarmány! → már az első héten: vágott saláta, zsenge gabona, lucerna • Tenyészállatok → 8-9. héttől: tojó táp + szemes • Tenyészállatoknál a tojatás előtt 3 héttel → áttérés tojó tápra • Félvad tartásnál → a legelőn kiegészítés a berepülés megtartásához

Met. energia MJ Keményítőérték % ↑ Nyersfehérje % ↓ Ca % P%

indító 11-12 69-74 19 0,9-1,2 0,6-0,7

nevelő 11-12 71-72 17 0,9-1,1 0,6-0,7

befejező tojó 11-12 11 71-72 76-78 15 16-17 1,0-1,1 2,6-3,0 0,6-0,7 0,6-0,7

Gabona ↑ Növényi fehérje ↓ Állati fehérje ↓ Ásványi kiegészítés Egységes premix

indító 63-77 14-28 4-6 3-5

nevelő 72-74 15-28 3-4 3-5

befejező 77-80 16 2 4-5

tojó 66-71 18-24 2-4 5 4-9

Higiénia • Táp papírzsákban → megsemmisíteni • Szállító jármű → tiszta, fertőtlenített • Tárolás: - hűvös (10-15 ºC) - száraz (60-70 %) - zárható - jól szellőzött - szilárd burkolat • Dercés → naponta többször → ellenőrizni, mert letapad (különösen vadkacsánál)

• • • • • •

Táp → csak etetőbe Kibocsátóban → földre csak szemest Gyök-gumós → földről Egyéb → etető, de nem önetető Lucerna csomókban, felkötve Minden takarmányból mintát kell venni és megtartani, amíg azt etetjük → szavatosság, takarmány hibák miatt

Hetek száma

g / fácáncsibe

g / fogolycsibe

g / kacsa

1

2,8

2,0

25

2

8,5

7,0

30

3

17,0

14,0

44

4

22,7

18,0

66

5

28,3

23,0

66

6

38,8

28,0

92

7

42,5

30,0

94

8

51,0

30,0

96

9

56,7

34,0

110

10

62,4

38,0

120

11

68,0

40,0

12

71,0

40,0

13

75,0

40,0

14

80,0

40,0

összesen

4,4 kg

2,7 kg

5,2 kg

Zárttéri apróvadtenyésztés 13. Állathigiénia

• Megelőzés → olcsóbb, mint a gyógykezelés • 3 elem: - a fertőzés behurcolásának/terjedésének megakadályozása - immunizálás - jó általános ellenállóképesség fenntartása Behurcolás megakadályozása: • Legnagyobb veszély → fertőzött, beteg, de még tüneteket nem mutató állatok • De lehet olyan is, amelyik tünetmenetesen hordoz, vagy már meggyógyult, csak benne van a kórokozó! • Ne hozzunk be új állatokat egy meglévő állományba!

• Fácán → ált. nincs teljes vertikum → nevelt fácánokat vesznek → egyetlen állományból • A gondot a kényszerek jelentik → vérfrissítés fácánnál; második évben beállított fogolypárok • Karantén → megfigyelés + preventív kezelések + szerológiai próbák • Preventív kezelés → légcsőférgesség ellen → egyszerűbb és eredményesebb, mint a parazitológia vizsgálat • A negatív eredmény nem jelenti azt, hogy nincs belső élősködő! • Szakaszos peteürítés → többszöri mintavétel megfelelő időközökkel → ha ez negatív → biztosabb

• Baromfitífusz, gümőkór → tünetmentes hordozók lehetnek → szerológiai/immundiagnosztikai próba • Ha ez negatív → beállíthatók a tenyészetbe • A fertőzés terjedésének megakadályozása → elhullott állatok eltávolítása, ártalmatlanítása • Bokor, takarás nehezít • Elásás/megsemmisítés → lehetőségek, gazdaságosság • Vad madarak → nem lehet kivédeni • Ha ezek hoznak be fertőzést, csak a jó ellenállóképesség segíthet! • Fertőzött állatok kibocsátása veszélyes a természetes állományra + visszafertőzés jövőre!

Immunizálás: • Hatékony vakcina esetén a legjobb • Helyesen megválasztott időpont + minden állatot kezeljünk • Az állatok immunrendszere elég fejlett legyen az immunválaszhoz → a fiatal állatoké még nem jó (maternális immunitás) → emlékeztető oltás kell, ha mégis alkalmazzuk • Védettség kialakulásának ideje is fontos szempont → ált. két hét • Az oltás legalább két héttel előzze meg a kérdéses időpontot (pl. kibocsátás).

Jó általános ellenállóképesség: • Megfelelő takarmányozás + környezet • Zsúfoltság • Rossz szellőzés • Magas/alacsony páratartalom • Nem megfelelő hőmérséklet • Tartani kell a jó technológiát! • Ragaszkodni kell a gondosan összeállított takarmányozáshoz!

Zárttéri apróvadtartás 14. Mezei nyúl mesterséges tenyésztése

• „A mezei nyulat nem kell gondozni a természetben.” • Mégis már a XIX. sz. második felétől gondolkoztak a franciák a tenyésztésen → 1860. átalakított hordó • Sokféle próbálkozás volt, de általában azt tartják, hogy zárt téren nem igazán szaporítható • Még a befogásnál a karanténozás is nehézkes! • Magyarországon nincs eredményes tenyészet nagyban. • Leginkább a franciák és az olaszok próbálkoznak vele.

Telep: • Félénk → nyugalom, búvóhely kell neki • Reggeli, délelőtti napsütés jó. • Talaj → száraz • Nem szereti a szelet → uralkodó szélirány! • Más állatfaj még a telep közelében sem tartható! • Biztonságos kerítés → földbe süllyeszteni → ragadozók Ketrec: • Szaporító és nevelő • Lábakon állnak, drótsodrony aljzat + műanyag/deszka lap az ellető doboznál

• Szaporító → elkülönítve egy ellető és egy befogó rész + pihenő-etető tér • Másik típusnál csak egy búvóhely van → a padozattól 10-15 cm magasan egy deszkalap → bebújhatnak alá a kisnyulak • Az aljzat 15*15 mm-es, az oldalfal 10*10 mmes drótsodrony • A búvóhely egy lappal lezárható a többi résztől → ide nyílnak az ajtók → befogás • Önetető oldalt, ami kívülről feltölthető. • Itató → szopókás/nyílt vízfelszínű

• Nevelő → növendékek • Kifutóval, vagy anélkül • Mindig van búvóhely → egyben befogó is

Tenyésztés: • Törzsanyag → egy évnél fiatalabb befogott állatok → Stroh-jegy • Jobb azonban az eredmény, ha zárt térből származó 6-8, vagy 2 hónapos egyedeket állítunk be. • Mindennapos gondozás mellett eltűrik az embert, bár a megfogást nem szeretik. • Párosítani kell a szaporodási időszak előtt (dec. közepe – aug. vége). • A fiatal nőstények első párzásának ideje a születési idő függvénye →

- jan. – márc. → jan. – febr. - ápr. – júl. → dec. – jan. - aug. – szept. → jan. – febr. • Ellések → január vége – október közepe Tartás technológia: • Monogám párok, vagy hárem • Hárem: 1♂ : 2♀, 1♂ : 3♀, de sokan az 1:5 ivararányt próbálták alkalmazni • Ekkor kevesebb apaállatot kell tartani → olcsóbb • A mezei nyúlnál nem sikeres a hárem tartás. • Francia vizsgálatok → évente 4-5 alom, 5,97,3 kisnyúl/anya

• • • • • • • • • • •

Első alom → 1 kisnyúl Későbbiek → átl. 2,5 kisnyúl Elhullás elválasztásig >50 % Francia tapasztalatok → 7-8 alom, 8 utód/anya Párba állítás 20 %-ban eredménytelen Első alom → 1 kisnyúl 2. alom → 2 kisnyúl A többiben → 3-5 kisnyúl A választás után → elhullások 80 %-a Ált. 4 éves korig eredményes egy pár Eladás 3-6 hónaposan

• Egy pártól átl. 32 utód lehet a tenyésztési ideje alatt → megéri? • Kihelyezés? • Visszavadászás? • Túlélés? • Olasz tapasztalok → 3-4 hónaposan párbaállítás • Első évben 6,4 alom/év → 10-15 % nem fial • Választás 26 naposan → minél hosszabb szoptatás legyen Takarmányozás: • Az újszülöttek már egyhetes koruktól fogyasztanak az anyjuk takarmányából.

• • • • • • • • •

Választás után → táp + tömegtakarmány Zöldtakarmány vagy Szalma és széna keverék + víz ad libitum Táp adagolás: 200g/nap → nyersrost tartalom min. 13 %, de inkább 17 %! Táp → vitamin és ásványi anyag Optimális fehérjetartalom: 16 % Sok zöldség, gyümölcs, friss zöld! Este etessünk → a mezei nyúl éjszaka aktív Etetés rendszeres legyen → kevesebb stressz! → kevesebb elhullás + jobb szaporodás

• Kibocsátás → nagy gond • 6 hónapos nyulak 20 %-a marad meg a vadászati szezonig! • Jobb a túlélés, ha egy utónevelőbe helyezik ki őket és a vadászat is védett, ellenőrzött területen történik.

Zárttéri apróvadtenyésztés 15. Vadvédelem, munkavédelem

Vadvédelem • Emberi tevékenység okozta veszélyek minimalizálása → kaszálás • Fácán, fogoly fészkelés lucernába, gabonába, táblaszélbe → az első kaszálás egybeesik a kotlással → vadmentési terv Fészekbefolyásolás: • Rendszeres zavarás a területen → a fészek készítés megakadályozása • Műfészkeket rakunk ki biztonságos területre → ezt használják a tyúkok • A kettő kombinálható.

Fészekmentés: • A kaszálás előtt bejárjuk a területet → összeszedjük a tojásokat → keltetés gépben, vagy kotlóssal Vadriasztás: • Egyidőben a kaszálással • A gépen van hatékony vadriasztó • Dupla vágásszélességű láncos riasztó → a lánc a földig ér! • Fény és hang riasztás kevésbé jó. • Lassabban menjen a traktor! • Ez a nyulakat és az őzeket is menti!

• Ragadozó kontroll → nem csak róka, hanem egyéb ragadozók is (pl. kóbor kutya és macska) a telep és a kibocsátó környékén • Vaddisznót se tűrjük meg! • Ne vegyszerezzünk a vadföldeken! • Más gazdálkodóknál is próbáljuk elérni, hogy az apróvad élőhelyén csökkentsék a vegyszer kibocsátást! → szegélyek, gyepes utak, árokpartok, erdősávok, csenderesek • Tarlóégetés → ne legyen gyors, nagy kiterjedésű, és ne kerítse be az állatokat!

Munkavédelem • Az átlagos állattenyésztő telepekhez képest nincs különösebb balesetveszély. Néhány fontos előírás: • Járműforgalom → KRESZ érvényes • Max. 5-15 km/h sebesség • Kaput zárva tartjuk → ne jöjjön be illetéktelen és ne hajthassanak be nagy sebességgel! • Fertőtlenítő medencéken lassan kell áthajtani → hatékony → ezért ezt akár ki kell kényszeríteni! • Elektromos hálózatot rendszeresen szakemberrel átnézetni!

• A zárlatból eredő szikra ugyanis nagyon veszélyes fóliákban és a könnyűszerkezetes épületekben! • A műanyáknak nagy a teljesítménye → az áramfelvétel nagyobb lehet, mint a tervezett → erősebb vezetékek kellenek → szabvány • Nagy teljesítményeket ne egy főkapcsolóval üzemeltessünk! • Érintésvédelem rendszeres átvizsgálása! • Kizárólag sértetlen csatlakozókat használjunk! • A lámpázáshoz gyengeáramot szabad csak alkalmazni! • Ventillátorok rendszeres portalanítása!

• Gázfűtésnél a vezetékek tömörségét ne lánggal vizsgáljuk! • A fűtőkészülékek védőtávolságán belül nem lehet gyúlékony anyag! • Egymással heves reakciót adó anyagok (pl. formalin és H-lúg) egy helyiségben nem lehet! • Minden anyag nevét a burkolaton, vagy a tároló edényen jól olvashatóan + láthatóan és magyarul fel kell tüntetni! • Veszélyes anyagok (maró, gyúlékony, mérgező) → szabvány jelölések • Maró anyag használata esetén közömbösítő oldat kéznél! • A rakodásnál, hálónál a gyűrű veszélyes → levenni!

• A legapróbb sérülést is el kell látni! → a terület vezetőjét értesíteni • Sérülések → jegyzőkönyv • Fertőtlenítőszer permetezése → védőmaszk/gázálarc • A dolgozók számára munkavédelmi oktatást kell tartani → - a belépéskor - új technológia bevezetésekor - jogszabályban meghatározott gyakorisággal

Vadgazdálkodás TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

Zárttéri apróvadtenyésztés

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A zárttéri fácántenyésztés története • A fácán törzsanyag tartása, törzsesítés, tojatás, keltetés • A fácán előnevelési technológiája • Fácán utónevelési módszerek • A fogoly zárttéri tenyésztése • A fogoly kibocsátás módszerei

HEFOP 3.3.1.

Történeti áttekintés: • Már az 1930-as évektől nevelték a fácánt, előbb fácántyúkkal, később kotlóssal • 1965-től az Angliai és Francia példákat követve → Nagyüzemi fácántenyésztés • Az első kisérleti telep a Balatonnagybereki Állami Gazdaságnál volt (Dr. Nagy Emil) • 1970-től Országos Fácán Program • Telepek: Árpádhalom, Hencida, Komárom, Kemecse, Göd, Abádszalók, Lenes • Mára megmaradt: Árpádhalom, Lenes, Abádszalók, Szarvas, és több kisebb telep HEFOP 3.3.1.

Törzstelep létesítése: • • • • •

500 m-re a lakott területtől 500 m-re a gáttól 100 m-re közúttól 50 m-re vasúttól Száraz talajú, D-i fekvésű terület

HEFOP 3.3.1.

Törzsanyag tartása • • • • • • •

Májusi kelésű csibékből választunk Főleg a mongolicus alfajra jellemzőeket Vegyes tároló volierek (min. 1 m2/ 1 db) 1:5 ivararányban 20 %-al többet állítsunk be (téli veszteség) Januártól tojató táp etetése (10 dkg/nap/db) Törzsesítés: március elejétől indul

HEFOP 3.3.1.

Törzstelep

HEFOP 3.3.1.

Tojató rendszerek:

• Emeletes tojató ketrecek (1:7 ivararány) – Előnye: gépesített etetés, itatás, tojás begyűjtés – Hátránya: a ketrecen sérül a tojás→keltethetőség

• Talajra tojatás (1:5-6 ivararány) – Csoportosan tartásban – Családos tartásban

HEFOP 3.3.1.

Családok kialakítása

HEFOP 3.3.1.

Tenyésztelep (Abádszalók)

HEFOP 3.3.1.

• A fácán tyúk 3-4 napig minden nap tojik (1213 óra körül), majd 1-2 nap szünet • Perzisztencia: – kb. 90 nap → 50-52 db tojás – Fényprogrammal ez még nyútható • Intenzitás: – Április 35 % – Május 47 % – Június 17 % • A májusi kelésű csibék a legjobbak

HEFOP 3.3.1.

Tojáskezelés, tárolás:

• Fertőtlenítés: 2 %-os IOSAN-oldat • Tárolás:12-13 C° - 60-70 %-os páratartalom – Max. 7 napig lehet tárolni (naponta forgatás) • Keltetéshez előmelegítés: 20-22 C° -ra

HEFOP 3.3.1.

Rendellenes tojások

HEFOP 3.3.1.

Tojások gyűjtése

HEFOP 3.3.1.

Gépi keltetés

HEFOP 3.3.1.

20 nap keltetés + 4 nap bujtatás 10. és 20. nap lámpázás

HEFOP 3.3.1.

Keltethetőség 60-65 %-os Ez kakas cserével javítható!

HEFOP 3.3.1.

Csibeszállító doboz

HEFOP 3.3.1.

Fácáncsibe előnevelése (7-8 hetes korig)

• Előnevelő típusok: (fűtési rendszer szerint) – Elektromos műanyás – Padlófűtéses – Fekvőkéményes – Fóliasátras – Stb. HEFOP 3.3.1.

Gázégős műanyás nevelés

HEFOP 3.3.1.

Automata itató

HEFOP 3.3.1.

Fekvőkéményes fűtés

HEFOP 3.3.1.

Fekvőkéményes fűtés

HEFOP 3.3.1.

Fóliasátras nevelés

HEFOP 3.3.1.

Előnevelő felkészítése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Meszezés Formalinozás 1-3%-os + 4-6 óra fűtés Almozás (faforgács, széna, szalma) Fűtés 37 C°-ra Páratartalom beállítás 70%-ra (locsolás) Etetők, itatók feltöltése (kamilla tea,víz 20C°) Kis boxok kialakítása (2x2, v. 2x3 m-es) Fényerő beállítása (40-45 lux/m2)

HEFOP 3.3.1.

• • • • •

Szállítás: temperált kamionnal Fogadáskor: jegyzőkönyv a nevelő épületről 5 napos korig az elhullás→ kelésgyengeség 1-30 napos korig 4 óránként etetés 30-60 napos korig naponta háromszori etetés

HEFOP 3.3.1.

• A fűtés 2 naponta 1 C°-al csökkenthető • 10 napos kor után – 65 % páratartalom – 5 lux/m2 fényerő • Mikor engedjük ki a kifutóba? (20 napos koráig kockázatos) • Felgallyazás : 4-5 hetes kortól

HEFOP 3.3.1.

Takarmányozás: Indító táp: legalább 25-26 % em. feh. Nevelő táp: min. 21-22 % em. feh. + ZEOVIT a tápba keverve 100kg/3-5 kg Az átállás fokozatosan történjen 8-9 hetes kortól szemes takarmány is adható (köles, napraforgó, búza, szemes cirok, darált kukorica) • 1000 db csibe felneveléséhez 8 hetes korig – 6 q indító táp – 8 q nevelő táp – 1 q szemes takarmány HEFOP 3.3.1.

• • • • •

Prevenció: 2. nap vitaminos itatás (Jolovit stb) 4. nap ha csipkedés van: 1 % Galloxazin 5. naptól ha híg a széklet: TYLÁN Belső élősködők ellen: MEBENVET 14. nap: vitamin kúra és I. PHYLAVAC vakcina (pestis ellen) • 20. naptól kokcidiózis ellen SULFAMIX (részben kolera ellen is véd) • 35. nap II. PHYLAVAC itatás • Kolera ellen: PASTOVAC vakcina (megelőzés) – Ha fellép: SZUKVIN

• • • • •

HEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1.

Utónevelés (8 hetes kor után) Módszerek: - Az előnevelőhöz csatlakoztatunk egy 5-10 ha-os bekerített utónevelőt - Az előnevelt csibét elszállítjuk a kibocsátó helyre - Magas (5-6m) háló alatt tartjuk a madarat minél nagyobb helyen (2-5 ha)

HEFOP 3.3.1.

Magashálós tartás

HEFOP 3.3.1.

Utónevelő helyre történő kibocsátás HEFOP 3.3.1.

Fogoly intenzív tenyésztése: Megítélése: • Nehezebb, körülményesebb a nevelése mint a fácáné • Kevés helyen van törzsanyag, ezek minősége erősen változó • Drága a fogoly csibe • A vadászatára van igény (Latin országok)

HEFOP 3.3.1.

Fogoly törzsállomány tartása: • Előző évi szaporulatból kell választani • Nemenként külön választva kell tartani – Izolációs távolság 100 m

• 20 %-al többet állítsunk be – Gyakoriak a pánik röpülések (sérülés)

• Fedett kifutós tárolók (2 m-es nádszövettel körbekerítve) • Takarmányozás: 50 g/egyed (70 % fácán tojató táp+szemes:búza, zab, kukorica) HEFOP 3.3.1.

• Tojató rendszerek: – Angol típusú – ez az elterjedtebb – Francia típusú

• „provokált párosítás” • Perzisztencia: 90 nap → 45 db tojás (14 g) • Intenzítás: – Április 22 % – Május 39 % – Június 31 % – Július 8 % HEFOP 3.3.1.

• A keltetés technológiája a fácánéhoz hasonló (65-70 % kelési arány) • Előnevelés: – 25 db/m2 csibe korban – 1-8 napos korig 45 lux/m2 – 8. naptól csökkenteni kell 20 lux/m2 – Fácán (pulyka) indító táp • Közép nevelés (3 hetes): – 15 db/m2 kifutókba szoktatás • Utónevelés (6 hetes): – 50 db-os csoportokban kifutókban HEFOP 3.3.1.

Kibocsátás:

• Adaptációs módszer: – 20 db 7-14 napos csibét felnőtt egyedekhez szoktatunk

• Hívómadaras módszer: – 20 db 6 hetes csibe/ volier→fokozatos kiengedés

• Közvetlen a vadászat előtti kibocsátás – Ez a legelterjedtebb, legkisebb a veszteség

HEFOP 3.3.1.

Hívómadaras módszer

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Az előadás során bemutatásra került: – A zárttéri fácántenyésztés története – A fácán törzsanyag tartása, törzsesítés, tojatás, keltetés – A fácán előnevelési technológiája – Fácán utónevelési módszerek – A fogoly zárttéri tenyésztése – A fogoly kibocsátás módszerei

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Mikor és miért alakult ki a zárttéri fácántenyésztés? • Milyen tojatási rendszereket ismer? • Milyen előnevelési módszerek vannak fűtési rendszer szerint? • Mi a zárttéri fogolytartás legfőbb problémája?

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: – Kőhalmy Tamás: Vadászati enciklopédia (1994) Mezőgazda Kiadó – Nagy Emil: A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése (1971) Mezőgazdasági Kiadó

HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:

Vaddisznóskertek létesítése

Az előadás anyagát készítette: Dr. Szendrei László HEFOP 3.3.1.