..
FUIETEI .
YI L SZLÖ
H
BA 5 8.k
T EVÍZIÓ S _RH ANT NNÁK
AG Y A
BO
\
D •L
l
1959
. f' U B Pot:>ZÖ li E TS f: C
MAGYAB HONVt!DELMI SPOErrsZOVETdG BADIOAMATOR. FCzETEI 1~
SZAM
Sz~:
ICUI!f .lOz.'~RF
S zöVeget
ellenotUte
KOCZE PAL HG l CK
IF-et
tsm. -
t!~~
~·i ~o.tmb..
Simm Zolt6:n
Bu4B.Pdt.
l'"e.L~--~ B\)JJi:af
JJnr•
lle.,eutl$. A~
ti.UraröL'idlwllámok l• G kL? 11ú.16 ltnjedt alJudm.az614 4 aHlcembe-reJdii! élJ eu um«tórQicU>l eotJ«rátU megkövete~ij o houcí· val6 an~nnatmdazer-ek ~Tetét. Ezt o. /üre!~ oluon JZ~tok tt4:'nnl áll-tortuk össze, homJ otoknak az mtnpit eUgitse ki. ckik bonyolntt mtlt..!mQf íktJf szó m itasok le~et.tttu11ú$a nélkti r Q kDmck f>e. ~lt antc:mnGméTdekhez és odatokhoz jutni eu építés aotán. Ebben o katal.;.gua ;eueaü /üzel bel\ trzok az ar6nlllaD eg1JS2nii. fetéplthú antenntik Uem.tő adatai talú 1-~tdk, c~ly,ek a hazCJi éB kill/őkfi mposzralat.ok oklpjdn a le1dobban bn:clrfok G televlzj6.r. o frda:renci.Gmodulóciós. t?s az om.attir 011 korl4tbon.
l. ALTALA OS TtJDNIVALOK Frekwnda-hulürohoss:t an~nnák méreWLéséaél ~ l _ n a a m~retezés ár tet.n:o~.sen !Eegy&ZErű.sitve iame1núnk u adóállomás Altal kibocsáto t k'WolnéRTt ~ hullám lrekVE!Ilti.ája és ullémho&sza k özót ~Iügg..:st. Az a.n1enn· k mirr~ ei ugyanls a hW..l~ vannak szo <>.i ös-~.efüggésben_ Az URH~ TV adók állal kíbocsátot
Arz,
1
!"e'ZRést pedifl nem a huliémhos.sz.al. 1-ta.nem a frekvenc ával szoklák jellf'mCZ li. A ff'E'kvNtczá.rúl hulláml~n v.;~~ á tszámi tá$ .a:~ a\4lbbi ~p· l ala~jd.n tCJ,J.~é -k: ).
_300
__,....,..
l (
r
l er) (~\11 Jz)
Polarizáció t.:-nnci e i k fü i fl'g~ '\.i1Q'Y .... <:: zintes ~'lyz.ete attól t~ ~ az ad& aJ tal klSU~~l'ZOl t elek.h om~f1ne'.ses huUám elE:-kt..romo.s &szet~·"j@ (atnél y merijl ~es a m~ es rosséJE irány4tra). vizuintes. V8fD' Jüg_göleg,e s trányü-e.. Ezt az irin,vt ne-veni, a pola1'izdci6 i'l'áfl.ydnalr_ Az URH adók Nf!Y 1·· .ro&.,.~ ~intes pola.rizációj ú j ~1. roz, · a. vev,ö ante .n.WC e n ~ is viuzi.nt hely-. A -z
4
utf~
3
& ami!DD~ik 8D)'ara
<
h ant-ennAk eztöbb setben alumínium c.söból yagy rúdMI e.sziiln.@!c. nnek $.íz a::z. előnye~ hogy a többi fémekhez képest Artny-
lag kÖ! ny , tehát ké s
ar~
magukat megtartsAk. Az e1emeknek a k~zJt.és!
k~ ~a önjobb vezetőképességú vör&--
hogy az l
eztist~~ teij
f€!lesleJles. mert tn P?.:t.eJ járo javulás. ezrelék n~s.lgrendü. Ugy nk arr-al> bofor
réWöl való
vag)"
32.0kra a helyekre, ahol
érintkezik (kábelcsatlakozásoknáD ró~6 tö.rukretem az érintkez6 t ellektronw kapesolat :rne_gs.%(f ik.. fes~
r~l ~ egyéb férninel nedvesség lm!- ju~ meó a korUUete~t és ,a két fém. közM.t az A nedvesség heha~t 11as:tau
az alwninium
akadályozhatjuk meg.
M-chajtouelem Meghajtott
·emnek hivjuk
a ·tennm:endszer amn taRJ.M,.
ame ybez adás eseren energiát 'Je"J.etünk vagy vétel eset.ém ot1nain ~M ~ünk e-1 tApvonal S@
[email protected]~vel A m .qha"t.ot't el•~t hívják még ~ t elemnek vagy suyánónak" . Ha ~ ~_aj rott elne't pu'&Zlta taggall vagy ta kkal C8atolásba hozunk (esymáshoz kmel hely~urild, akkqr annak ömna~ban mért imped&nriája a beWplálási pontolron m~~lto-zik; ~bb esetben lecsökken.
Antennanyereség kor
.Amenmmn~ek Inegnii ~ ~nábó
m~feleUien elhely~tt
amt.. kapott ctesftm.én:v. "' Besztt~ a patazita eleme-k batAsára. ve~ több an(ET&itésnek) hivjuk au ~ ~~~~
l:'é\,.én. A Y«esét! ~ó használata ltélYé$. me-rt tény~én nyer~] van szó~ truvel külön elektzoncsö ..-.aooun•. f:r.,
párhuz.aJnOS
kano~lasa
feth.asználá..')a .n 1 ért c. ~ ~bb teljes.itmi-n:vt. ~etve f-eszillts Ennek számszerö é té ét dB-ben S?.iOkás Rdnl, e t akadálya 6 . ... an aJ . hogv ~1tség. vagv t ~jes~tmény-viszonyban fejezzük k ii a nveresége.t Termfsz,e~ a J:DeRadott ant~ ·g lYese.n illes-rlett áftapoira vonatkoz k.. &
Sugárzási smg A több e~ antennák a2 la ]egna~ rész-ét ettY hatál'!Cfmt:t irá )•ba sugál~omk. A7. it·ány íh1s értéket a SUA\'irzási t'3~ • A
• rt: ~ ~~~.
4
od:! lomban ' toll ~ n m ~~lti:nk k.iiltin adó és
• ·~
.me
lUf ~~k {111;16 \l&~)! ~v6 a:mennara h~ elt<mn , \i!lplQI.;'i.$ ft.lt).) .._ A M.e •
eB.Y.al'ánt
Ve\.'t.
anlt-ennitirM •
I'Y:tiny
( pl...
ra:mtnOk mutatják (pölár
diagrammokl~
Ezek azt ~ fel. ~
gy tetszőleges üvolságban ~ antenna fó írán yától ~ a mAx imális .wgírz.és irányától- sz.Og.... fokokban eUérv~ a csa a.lrozasi ponklkon a les7i.d~ oo.ny dreszérre ~ik DiD...."'Dl"ruÍli3 értekhez képest. He. a maximális sugárz.á:. Jrányil.bán kapoU tesz"-]~ l-nek ve.ss4rik." akkor wn egy jól merhetó szögeHOfthllá.s. an-.elYl'l.Ek hatására a l sz.ülbég O"?~ ~- Ez a f s.zUltségcsOkkenés 3 dB-nek felel ~. és a fő
l'rillY161 .
mindket irányban létrej;ön. Az ert.en két vonthoz loz6 szöget. sugdrzúi szögnek ""~gy eyalábhö'~ ~
tar-
s.h 11 uta A2 URH an~knak mlnd a m ghajtott. mind a -parazita ~ mei erősen csUb.p.ított ~örokként viselkedn k~ A csillat>itast az e r~a veszt.ese~ jelen esetben az elsug.trzott energia képviseli. A l'lezgők-örökhö~ ~óoim be~~tünk az antenna. va~ antem'ul~nd-87e'r sávsr..ét ~ ségél'öl A2 antenna sa1lsze~ l\IHz...e.kben kJ .. f; ezve az a ~nlt a.rnelv megmondja axt. h~ ~ antenna mérete"Zési trek ciá.Ja alatt i tt meldrora frek~tenciasiv vé·t alkalrna&. Egy ideá · (nagyon v kony) 73 <'hm di-pól si~~~ kb. 2I - zal@ka ~ a frekvencianak. a mel:vre- a d1pőlt méreteztük. A szokisös v~ Cd O.OOá - Á) 73 o hmos dipól &ivszé1~e kb. 40 S2áza1ék. IZ a &i'I/'SÚlest;é,g rn~g növekszik hurokdipól ~
n4lata eselén Több el m , vagy t t;bb emeletes antennarendsu-r dv-szélessége kisebb mint a ghaj tot t iem ·nek nma~ bán m tő sávszé ... Qge. Ugyanis a paraZita elemek, dletlte a:z emeirlek a es.atolt re2AÓkörok mintájára savs.zú.rőt alkotnak .. amelY@k &vszélesiége tudvalevően kisebb, m.int :gy remoköt" 5á vszélessé . Több elernes a Wn ák sávsllé!~ a2által növelheto" ~az egyes parazita tagokat más-más í rekvenetánt hangolj uk (p . a direktorQk 1"1o.ssza a ~baitou e!emtöl t~voloch:a fokct.atos.an csök ken). ~ a megoldás ö a TV- vevők szélessávú ~~zéthanaoJt" J< F ertisi tő fokozata ihoz.. A k:öl.l'@t[k zökbe-n sz.erep]ó an lenn ák btimelyi. keneJt a s.ivszéles.~ge nagyobb. mint amennyit egy televizlös közv~ tités Jll-egk.iv&n.
It TAP'VOSA
K
Az alU@ • s A vevőkészülek ]~Rt"• lk~ bb ~pi tv.. é. ·rt a z ante n ából jo\'o en ·rs( ál Q; k~lékh
ut
tnun .
A v~U tóira.mO -. ~a veze t sere szr'IJlRló k~be' k k a:z tulsiáguk. hogy ve~l~gi.tk akkor a IPak .. bb. ü ~ tn ~ ~k ll ki a k~ bel m~ ten ur~TI(.'\I'E!Z(!Ll .,an0 u11il m •• • -~r. rí ]li· hu L~ m ü~~ k<-1~1 kezik .. hor.y a k t' ~l f'11~}· szl~'>z (vcv.-thÖ7) aln . nt aknz6~ hl a h.: l ~l r .n ~ u~,..tc.. m t L ,rjs..~ver& ~- ITfJ."X 1 !é p rp). r.m i \·n k r..dmP.n~ ep f'n a v ~\-f~ fel· h R1 d t) ·. ~ onn" \l'i~~j \'(' r1 t u nam a l< ' beJ :t\·mft!:tt(. Celhul irnht'lsszra 1evő sz:;.. k a q ·n \ a " fá z.t!?ban W+JO" ~ll n fit - ~n tal á lk'>zik. Enn k rn ~elclóen a.~zerm . ~}!V a hullámok polara k ~~rint ~s1ti k .- !!:'-' snren~ ' t Lk ~-mist. a :ám ntk.n félhullá i~rnt~ll~d~~l v áUI")nk a tesz lL~ ~ H z áram. Az qves 1y en ~növ~~tt á ram ~ huzal oh~ ttllflnA11&sá . &'Z á ramma ximumokhoz k~ t t: ~~ u ·l~mmcl f'ltolt r~ :t .. ma irnumok ~i~ a --~pf lőanya~ - r fre vencJás tve..u-U.sén növetik a v - c1 ~( l_ Ahra).
lJ/v/
----.lt- . . . 1/l (l
-
,..... ---' ]J~
•
'
A maximunihoz b a minitnwnhoz tartozó leszoltség V~gj· ácamértékek hányadosát • állóhullámaníuynak " (Staudi.t1g \Va\\o'e
Ratio SWR ~ tle\"'"ezzük. Jele: " Refle~ó és ezzel együtt állóhullám csak akl-or nem lép fel egy titpvonalon,. ha az illeszt"'e c:satlakozik a fogj"&Sztóhoz, esetonkben a \revőkészülékhez. Ez azt jelenti, hom!f a tápvonalat a hullámellen-
állásával azonos értél.11 tethelo ellenálhissel lkészO.lék bemenete ~ kell le-zámi Emr kábe] hullámellenállása megközelitöen bánnely frel.··venc-iára azonos értélii alunos ellenállást jelent> mel:l.-rn ek ~· ságát a kábel tetszőJeges hosszra eső :indul"ti itáoo és az ezen hosszho-z tmozó kapacitása határozza meg az alábbi képlet alapján:
(k hm)
A. rell~xió a tclevi~~
vevőkészülékeknéJ
m~~ a7..Prt ~ ke-rülf'Gldő~ mert a k~léktöl "imzmoert Irullám az ant~ es un:.~'Cío nal csatlak~ f-ellépó l ~ illesztetlenség m!al t • ból \.T j szW.Jl\'@:riidik. ~~ :rnér az arrten.n~ tc1] a ke-~zülek f.Qol~ ~~ ~v~n mór on r
többször bejut a vev&észü1~kb~. E~ a i elemség az
~n_ ·ön abban nyilvtnul , hogy a krépek, ktll5n(l-soo ez -éles konturok rnentPn többször megje]ennek: úgy •ezett szenern~ k~l tker:lilt. T apv·o n l használab eseten tehát illeszt · ke az antertf)at a tám'ollalb.oz és • tá.pvronelat a k.ésW ~.
Analukábel
.a_ ]e:gélferjedtebb anterJnakábel az úgynevezett. s~astkábel Neri bpt"16 ~laQ" alakjtról nyerte. mert a kM \~t.őt u ~mashoz képesi pi:rhuz.al'll05 veze~.s. érdek~n 11.agyf r kv·encras t~ t fi
&ny:agból késziilt (poUgztjr.oJ ; p()]ieb]" ll) ~~R~ TÖ~Zl fi~ az MYafl ö.rWves~ a sodrrot t vö~rösrez anya;n) Vez@fők t és m~ó ·ta AZ<"~,: e t a:z idő viszonta~gai Um. Egy Ieveg,5ben ki zitett párhuzamos ve.zef.ék hu1lamcllenalbi.~ It aeo.me ~tekb6l az alábbi képlett~l mmitha. ó (2 Abra}~ j
20 z.-:. 120 . ln ---b
l
Abban J\Z esetben~ ha a 'k~t Vet~eték 1-n l nagyobb relatív dielekt.:ro m állandój ll anyagban l1.alad. aktor hullároellenéltas.a. az llic!t6 aaJyag dielek1
n leesökkP.n
áDandójának rté.gy.zetg}rökevel fordUott ariov-
ké-t
Zo =
w - · tn-
120
Jl~#J/
b
A dielektrikum IW:ásara a huDámo terjedési ~ h. ~ yütt a d~efektrikumban Jnért hullám is leesökken.. Ez a ~w kent?:s ugya ra;ak a dielektromos álbndó ~ökéve ar:álu"'S~
a•
A c:::2 - = -
J' l:.~Jf
Ahol A-val a l~ mért {E' ll huDémho&wat., 1•-aai -pedie a cü kumban mert bulliímhosuat .. ö~ A hu 1~ lecsökk ne an jelen~ bofry p41d6u1 renexlh
d lektrornos álla dójú 61: telő~ futó ve-· m&en a szültségmaxirnumok egymáshoz képest nem IBbullámra h ezkednek el, l18nem ~l rovid bb szakaszokon kövelik egy~egy ..,e...
mást. Szalagíldbeleknél~ mivel a &iget~ anyag tölti kl teljesen ~tó kowtb elek romcs t azért csa.k ef!..Vt az4lnyag
zámolha unk S lagk ~lelmél ezl az értek kell bt!hely~l tesíteni a hullámellenáU&s és a v~e · méí'"hetö lrulhimboss:z kisz.imitásához 6ZOlcsé~ él;tletdtbe-. Az alábbi ~ ej~~
( tJt)
1
l 1t".Jt
rov dlllesi
tényetőnek ezzük és ~ k ·rté*et S'J'Ab.R.'kábelekríél a ~tElő any~ natana · lag meg nern fo,gbat!ó alakja nLiatt csak méré6sel i llapithatj m~ :&rtéoke a etelö anyag alakjától
függöen 0.75 és O,Jffi k.ö zött van.. Szimmetrikusan tá 1=1 ..Irul tó par. el
v~ket gyártarílllk
m'- csó alakban ~ amelyn egy jó sz· telö an ragból készült !j-....10 mm átmé'rőjú r0$Ő két átell nes a oroj a n .. (oldalAn) 8 a;;ö anyagába azva 00! lk el a k ét ve-zertöt. Ez azért tón~ a szalaakábelnél, m rt mig a svilagkabe ~t nédves por és piszok a Jl"&U'iwlis lektrorno& rót.ét he~ e~. addig a bel$&.-
csa
l
jében a két ~tó közöu evegó an, a sz nyaé-s pedig a ($() fa. . lára.. y n e -e;ekt nos erelétbe k ~ü.L E ek fo~vián ~ a ábell~l SZE-tnben Ei1..l1iE'k a .b..abelnek a cowllapi tá.; a ~z id ok folvarrum kevé~~ növ~·
.
A koaxiüis k ábel
A
ásik gyak tran használt káb ! U a koa"' wlis ká W . Sze.rnben a .szalagkábeUel e7. as.zan1mt~trik an cs.aUa k
zi} ~~
JI E:~:JJ
1n D b
tben, ba a k á bel belsejét ~füaö fi2iRetet6 Ya& töltl kl" haJ példault&t-,c sák. vagy gyrogyök tartJák a köQpsö er'eh aklro:r !&mé l csak egy e ffektiv -IektrornOS" álla d6v ral S'Zirnoiha tun.k. Enn k m C. J n a rövildiil~sl tény~ö .a sz.al agk&befe-knél Uirg__valt k eplet sre.rí ~ alakul F'.mrtéke 0~6 és 0)8 k~-ött v.an.,
Abban u
a k&bel ~~lől .li.igP.óen, A koa...x.iális k ábelnek a .sZ81agkáool~ szemben a2 az elönye_. hogy a kí~ulről jövö zavarok kevb"-bé j utnak be a ká bel a-öter'4ébe a keszídétkbe, további a:z Időjáris \ -szont.agságai~Á joha bq,a ellenáll kü»Q mQanyag borítása révén, _ _ _;....":A.O
•
ZFORMACO; ILLESZTESEK Az ame.nna c:ootlakozasi pontjain tnérhetö impedanciának a .ma."titwilbl eneq;Wtátadás érdekében meg kell eg}"eZlli a levezető kábel hulléntellenállám\val bJfivel a kitbel hullrunellenállása adott és azt módositani :nem áll módunkban. azért ,."3ID:~ a ·meglmjtott elem impedaociáját kell o]_yanrn \iÍlasztaui hogy azt a parazita eletnek közé helyezve kiadja a kábel huUámellenaUását~ vagy a~ hajtott elem és a kabel köz-é illesztő ~ ug}'Del<'ez.atl irnpedattoiatrmlslzfomiákm kell il1atni Az aszimmetrikus hur~ipól
A hurokdipol ug)" keletkezik~ hogy a 73 clnnos dipóllal parhu.zmnosan ellielyezúok egy ~'811olyan vastag m1yagbol keszü1t vezetőt lvfivel a égek azonos nagyfrel:vencias potenciálon vannak azokat {:~SSzeköthetjOt illetve az egész antenilát egy darnbbóJ 11leghajlm-a ho-zzuk létre_ Ez a megoldás négyszeres impedancia növe• kedést, impedanc-iat:mnszformációt hoz létre a 73 dunos d~X.ll1oz "-iszDnyihil_ Ezáltal az egyszerű hurokdipól impedanciája ~ olun lesz_ Atban az esetben, ha a huroblipolt ugy képezzük: ki, hogy anI:tílk az a ta~ amelyikhez a tápl?Onal csatlako~ vélroD}"itbb:. mint a 'Vele szemben lé\rő:l' akkor az impedanciab:a.ns:zfo:rmáció nég)-rszer Mgyobb ~ Dyen as~i m trikus hurolmíp61oknál a!Z impedabeia n.&ll~ ·" be. két tag egym:is tó1 n)ó tivol.sága is. er.n.,...t belesz61, rnig a közőrl$~5 2~0 ohmos hurd-«li·pól ez tavo~a bi· zonyoa tarokon beJül esyilj ~aH~.n m vi.ltoz<J-a me, a csatlak~ d:Ji txmlűkon. mérheW impedanctá'. ~ anuntnelrilrus huroko;pól im~ nclatransrlormki..)ját az I+ TálilAzal alapjQ-ll hatMűzt.tiuk meg (4. ábi'a)_ A t'ábláat é.s az ábra aaTW
~i~·
~ ~ impedanei~~ és az R~ ~ 13 oh-
mos dipólhn vJ.sz.on)·ítva.
d1
=
a \'éttonyabb ~ ibn érö" cm-ek-
btmr kábe-l
d · J.cl 11. P P.. ~.
-
~nakmik.
a Ir.€t .i 'me ró v i szor~ ·a..
a kÉl t3g
a vcz.;:lt:.k
rojinek IG
etmeJybe'Z. a
,.~ze:ö) kiizött~ t.in.Tol~ cm-ekben. ~roozöh1 t:i~·{/.ság f:s a Va.ittJ ·.o ve2eiő
hf:~:,-adosa-.
átmoé-
l TABLAlAT dt_MII
u! 1,6 1 l l l uJ l - - -
R/ Ro
2
4,,5
3
l
L.25
4
9
5.5
-
2.2
4
•
l! 5
8
-
g
-
-
10 ll
1. Rt Ro _
-
14
LO
l6
6
3Q
35 4D
~
l
l
1 1.6
-
-
-
-
- -
- -
-
1.2
1
101
-
·-
-1.5
2'.Sl
4
1,6
2~
2.7
35
4J! 5
1,2
1 ,~ 5
1 .~ l
2',.
2
~j
6 3.5
-
l
1.5
1! 7
~~
2.5
s
1.3
t, 5
1.7
~
2.2
l.~
t.3
t ..
8
. JI
-
"'
-
-
l
l
2
2.S
.........
~5
3.2
l
l
Pid.! yi ..
4.5
e
:;20D\
~~~ l
'
3
3.. 5
-
........
lu
~
1 2.7
.
4 3 ....•.
2..i
l
l ~
_......
~
4
--
l
-.. _._
~
J4
ltl
l l 5
fi
-
-
......
·-
-
-
1
a
9
4.S
s
S~5
6.. 5
1..5
3~
-4
4t ~
s
6
..f
4
'~'5
~
2.&
-
-
~5
____...............................__
1.2
~
-
6
fi
~/d,
____ 2(.1
-
- -
-
._..
,
4
i'
- 1.6 -- --
7
3
2"5
..
"'""'
3
.,"
~
Plt\
ll
\11l
";.jt.{ !fl\ •
11
A két vezMó ~atc ~6.laszhisánál atTa (.lgyeijUrrk. hogy a két átm~ro ~ · ~ya (l d , .. d ' n nagyon t érjen @l a. hullámhossz U.~tól Az aszirom ik hurokdap6l 10-I 2-s1.-e~&nél oa.gyóbb impe-. daneia t ransrlonnáetól'3 (a ~3 oomoo d ipólhoz vllizony ltva.) nem aJ~7 .szé~ kiad6dó ~~ miatt Mlvel az as.zlmmet,.,. r .tkl.ls h Ul"'k. ~mben a 280 m h.,,n-c&~Jpóllal kh;zilhetó monos v.astaRságú csöből~ azéi1 a k-é-t k t l b02ő vasta~ t~ . a ~iken leg~bben
bilbl1CC8el rögzithetjük ~ymAsho'L K-özepen :a mechalükai sztJárd&ég nőve rdekt-ben pl ~ vagy ~elit merevitóket alkalma%hatu.J'ldt..
agyrnert&ú i mpedendattanszformáció ~~én a há:romtagü hum lt ba.sznaJhatJuk... Abban .az esetben, ha a 73 · ~ dipóllal párhuzamosan ket tö darab fe1~ olyan v!tstag. de azonos h ossziJsigu vezetöt h -tyezünk l'l, akko a betapiál · li.i pontokon 02 impedanc~a nbvek 9-szeres lesz.. Az il~ hárorntagu hurokdip)l impedanCJ.á ·a tehát. llOO ohm fl3..9 :a:=: O <>hm). Fl ti vastagsag.l. t~oJc t · az a ntenna ,.P"~~ mérete bi20tJYas hat.ii'Okon be-JUJ nem ~l be-Je .az impeda:nciatl·anszlormádoba ~ szeres ~ctatJ~sz!Olmác~Jó meU t t reJszerü~ ha a P tavolsiR értékkt a h ullámh-ossz 0.02.... zorosiü'a vál sztjuk. amely meg~1 ezik az eg" hurokd1póf ,tQ+t n-. · I -el~vel (l · ~ ilbb).. A fe] használt bÖ átmérőjet elün) r a h u!lámhossz; 0.005-sze esére vw~tanl. !i--12-sz J"f~Sflél nagyobb impéda ·iatra rl orrnáció ké001 a · on"' tagú hu r-nkdi.póh. útzy k U ~< i v]t~lezrn~ h~l annak k öz:_pső t3gja vék yabb legyen. mint 3 S?o&?l~fi t~f1,\lk i m~r6j n ek n f-e le- A :?. JIDpedaucian ovek~dés m.értekét •• VE:.n ...- ~t ter. :_.!z álc nü....
szem.
r~1k Vl.. znn a · a kö~ps.-o tagnak a ;tz.t" ~klúl f.. ' aiö llivokága (P) hal:al'4~7-La l r•eg a tá bláZ
n.
jE'.n
El ........_
_
a
'""""""'.........,.....____._,_ _.............__...Jj
(~ áht"' ). E7t.~n ribbtzatra ugy .nazok. a ·~vzé_, ~Oiliatkc,.z )tt. m i nt
nt<' fl m ly·•~k~t oz I . tLibl~mtra ~elUl n~ A t. J) t ~n módon k iala.kUott :u·om 1agu hurrJkdipóUal a méJ .., t~k m f l ~·L~ ID@gvi~Jasztá&a rnlt1]~t t 3~J>-40...s~ r es Jmpedancia1r~rorrnúciót
í
elérhet~
7'3 o\1mos di pólhoz vis.zonyitva.
12
a
A ..BaJun" transzformátor Asszimmetrikuc; kQaX)áÜs kábelek · szimmelr1kt'lS antennákhoz ,csak szimnlettizáló ta~gok kfubeik at.ásával satlakoztat tunk. ~ tlyeQ szi.tnm tri:láló taR az ún. boitul trsfl..S%/onnátor (balancedanc€d $U!Vak rövidUé&éböl), amely egy félhull~ koaxi.ális kábeldarabbó.J áll. s a 6/a. ábra su-ti · t kell B lkalma:mi_
o ..,
c.
...
13
Müködé.séhez tudnunk kell ~ hogy az e ektromosan "Mlhullámhosszú k ábeldarab (}~*/2) e tej~.n és végé.n levő leszült~ek kö:zott l iW toka~ fhz~Léré.s Yaf4 t ovábbá. a .f lliullsn1ú k.lbeklarab t:-le-jén um anaz uz un~anc a m~rhe-tó. .an:llt a végé~ ráh~lyerliink. (Termt:.::.zetesen csa azon a .h-ek\re1ci~ amelyre a fe hullámh.OISIZ 'VODatkQi!ik) EgJ.r 75 ohm hu1.13me. enállású k-oox iá,lis kabelt lezárharunk két
hn.zamo:m.n kötl)t.t lá O oh O:S ellenállás.~ l is (6/b. abra). Az egyik Uenállást kihcly ezhc iJ ~~ egy e ]ektro san félhu.Há'tnhosszú kábe) végél~ (6;'c. ábl·S)I,. A kábeldarab két "'~ levő feszults._~ &ri.rn.me-1:nim~ az amyékc!ás.ra~ ~oz a föt
és eg:.,rhen n ég}""Szer-es impedam:ia~ ll'aJlsz(oi~cié, t hajt •vé!;.~. Segíts€gével 7~ o mos kábelhez ~ sz ··<m illemhetGn~ 200 ohrnos ( ~ ~00 ohm) h urokdfpolt vagy rru1s ~130-20.D ohm ta l_pp:OnU ~ .r ú s.zi "' en us antennát. ll
A n egyedhnll:imú szimmetzizató
tau
75 o!lmos astimmetri lms k·oa1ílélis k,á beJt csatlakozta thatunk 75 ohmos dip..)lhoz 7__ ábt'S s~e~·inl A neflYeehullémú s:zlrrunet-
\
~'
l..______ _. _.______. vastag csóbűl ké~~j ön-~ nu~ly ben elfér s koolii~ l.ts k~ 1. A két c._;,;:oő.vet az an1.ennától ~rnítou neCYedhullámnyi tá\rolségra bili~ccse1 fogj uk össze a jó etektr-ornos kap · · lat ~rde kkben A két esó ~yr:"ll.Ústó] 1.•aló tá volsáQa ne l gyen am~obb~ mlnt a hullé:rn.hQGS:i!. ~'o-a
rizáló ta
14
o~ an
A
negJ
· mti inlpedalldatr rmS'Z(ormritor
Egy A/4 ho$$%(lsé8U tApvonal d.arab imp~nciavtU.ó t ulajdonJág~ Jende-!kez.ilL Ezt a rulajdo~úgtit fe!has1J"Lá.lhatj uk két kú1ül1böző nugyságá impedancia eg)frn oz való ~~t hasonlóan mint ahogy a kimenő transzf()rmétor illeszti a végerQsitö. cBÖ!O" '7@t .- bangszór~ Ha egy A/4 ho.slmJságíl t épvonal d.atabbal kötünk Oss2e két különb6~ irnpedanc-i;ijú pontot a. 8.. ábra sze-
'w m']
rlnt, akkor
eiben~
hely~ il~esztés (illesztett
l
-
.
~iis) n létre abban peda~- ttansmrmá.tQr h ul·
csatta
ha a negyedhull2mú a lá UenáJUésa a két egymássa! összekötott pont impedanctá)i.nak nl.értani középérték-ével gyenlő:
az
4,
l··z~
. z2
Dye_n módon bizonyöS im pedandát (pL qor antenna irnpedanciáját) tág határok kilzött 1-negvwtoztathatjuk. A ~ullárnu impedímriat:r&nnfocrmatör tehát egy tetszőle... ges im ' ttt (Z 1) a sa j át h ilárnellenáUé..~tól f ,.. y !Hidsik impeda.noia értékre (Z:d tm Zlforrtná (9. ábra}.. 2., 2 z-~
z.
lmpedanciatrans:úOlm~torként m·att!tnt hasDlálhatWlk ~hg.. ~getel~ vagy szllárd iel~e-ktrikumrna] bh-ó ká e t ( · alagká ; koaxWi.~ ka bel), de a szllárd ~ telésa kábelek b osszánál 'Qgyelembe k U v nnílnk a r övidülési tény~ ha :ásAt~ Um~s ér.eknél a hullá,rr hossz n~~ti.ré-sze a rovld -l l ién}~cNel szor.-
a.ndó.
IV. OOYsiK.'CT ANTENNAK Egy-Bi)ajnak neveunk azokat az antennékat-t amelyek~k mln-t.e gyes eleme an nna sugárzója ~ a~ adó"llomas tUtaJ megna11fttozott sik tan foglal helyet Az egy sikban fekvő elem.ek:t az antenna típusilthi függő~ lehetnek aktív elemek, amelyekl'ől Jtá... belekkel vezetjük. eJ az energiát, vagy passzív. parazita elem~ amelyek vezetői kapcsolat ne]kül csak kapacitiv és induktív csatobbban vannak az antenna IJ'II..eghajtott elemével. Azokat az antenoákat, amelyekbe-n. csak egy mEghajtott elem ~ egy~ vagy több parauta ~em van~ 'Y agi Upusú a t.e
a tennákkal foglalkoZ\u1k
le~erllbb
szim.metrikusaQ táplált antenna u ÚlfYI1e--. ~tt ~3 ohmos dipól. Ez egy k·özérpem Jr'IIE'gszak1tott f · ullérnhosszú vezetöböl 61.11' helyesebben olyan v.ezetöből1o amelynek A
hossza a félhut•ámho~:J kb. 5"/rk.al kise'b b. Ez az 51!'1/(1 a ra)mn CIO. ábra) a 0.,95-ös smrzóhan Jut ldf-ejezésre.. Az .;~ntmna rnegrijvlditése a v égeinél fellépo ógy~tt ~véghat-ás • rnlatt szOkséga SugárzésJ karakteriszUk/dit a viz-szi_n síkban a ll. Abra utatja. Ebből az ábrából látható~ h ogy a JnBXlmális erősségQ vete] az antennára meröleg~..s irényból tap-asztalhatii. Sugárzási szöge a \'izszint.es sO.c ban H-W. A függöleges (antennára ro..eróléges) síkhan mrnden irány ban azonos ntértékben 1
Lrogáraz. 1\~pv()nalho2. a pözéppontbGn csatlakozunk. ahol a.z anlenn& '13 obniD& imped&nciét képviseL Alacsony talpponti impedaneiájiinál fogva a magL~bb h ullámel1énálbiGSal bíró szimmetrikus kit ellekhez csak illesztőtagok köz~tatas.ival
DIP&t POLAR• DIAtiRAI'IM.JA ~ l
csatlakoztatható..
u.
•
á.bra..
A bllftJkdipól A hurokdipól a egyszerü dipó1 antennaból sdrn\aztathat6 ógy, hogy azzal párhuzamosan~ hozzá megfel l n köul elhelyezünk egy ugyanolyan átmérőjű félhullamú vezető.. z az. összeá1litás azt e~~edményezi~ hog)l a csatlakozási pontokon lllérhetil impedancia a 73 ohn1nak né.(fy , ~ növekszik~ Tehá a k~~~ helyezett r. hullámú vezető impeds ia transzformáelót hozott létre. Mind az ti 73 ohmos dipól vé in~ mind a · hei)"eZett \fe2eto végein megegyező rtagyságl1 es fá-zist~. fes-znltség van erL Ezért a v égek .. ssal ö :áothe tök, illetv az antenna e _ darabból ké...~thetö (12.. ábt'fl.).. A négysze es imp~n ciatra_nszror'IM ió eredmények·éppen a hurokdipól betápliil álsl pontján mk em ~dancía kb. 200 ohm~ s~ d iagcammja mJndenb€-n me~'Yezik a 73 <>hmos djp6]éva1 (t 11. ábra). A 280 oh.nws talpponti eDeniiiláts aik lr-nassá teszi arr~ hogy a álunk is gyártott 240 ohm hullámell nállású szalagkábelhez közvetlentU csatla.lro.ztatbassuk. Ilyen kismérvú illesztetlenség (240 ohm és 280 ohm) még n engedhető az antenna és a b:i:pvo al kewtt A hurokdípól k""'~ntián (., het.áp] álasi ponfokkal szem ) zem közben n1ncs nagyfr~kvencié's tesru1t g ett ezért ezen a ponton az antenna Jémesen rogzithetö :a . rlóoszl4Jpboz..
-
.1;1
[
]
'Y
r'l:
.... ,a.r
i il
'12.. dbTe.
17
Dipól ftflekto al
s~iktávú
ekendezés'hen
dd1gi ket tipus valamelyJkével párhuzamosan elh~ lyezünk egy nálAnál néhány százalékkai hosszabb (5010 ) vezetiit, ún. pamzlta elemet, akkor ebből az antennarendszerból (13. áhra) nyerhetó teljesi mény megnövekszik. Ezzel egyidőben lecOOkken a betáplá1isi po toko ~rhetll impedancia '" megválto2Jk a sugAr...
Ha az
~diagramm.
Az antmnáb61
he-W maxtmá ~ teljes.Uményt akkor kapjuk, ha a rellektor a meghaJtott elemtől a hullámbessz O. l ~re sére van el . ~wzve" Ezt az esetet szűktivü elrendezésnek hivjuk~ J1yen \sszeéllita~nál a~ antennan)fef' ség 5Ji dB. A meghajtoU elem impedanciája rredeti rt.ékének 0.3'5-w..&ére csökken. 'i5 abrnos dipól · lén 26 ohtnll' hl.lrokdip61 (2&0 ohth) tén pedi.n 100 ohm impedancia mérh tó a betAp!~lásl pontok~ Impedanciatranszfol"mációra tehát sztlk~ van akár koaJdáf' ~ akár szalagkábelhez csatlakozunk. Egy y~ antenna ~ d iagrammját 14~ ébra mutatja. A sugárzási szög (nyah\bszélesség) a dip '~l 80C·jéhoz k pe 65~-ra csökken. l
~v
DipóJ reflektornl
Ha az e1őz6 antenne e , sét úgy módosí~ h t«V a reflekt,o r tivobág~ a meghajtott e eJntöJ a hulWnhossz neRYedrésze (
1.5. óbm.. a;.ak ot~5""ször<Ss. am i hurokdipól e!Ctén k özvetJen Icsa tlakozást t~~
etövé a szalagkab l h z. Az an~ nan;y ~ ~ az cl-öbbil ké()eb~ le ten ugyan, d' még mindig 4.5 dB. A sugárzági ramm a 14.. ábráho~ képest a l ig ntódo~ul.
l
i!IM dllrektorral
th~
iag-
snikéi'\rü elrend~ben
Ahban az ~ t bent ha a parazita ta g nehény r;zá.zal~kka l (4°'o) ~övidebb, mjn1; a meghajtott eleft4 okknr a sugarn.:yaláb a m -...
lS
J6-+ ábra.
hajtott demt61 a )'arazita ~ felé irányul t a tagot direktornak h~vJuk. A~ ilyen antenna ~ e~ (18. ábra) likkor a· ja a legnagyabb ny .r é.ge~ ha a dir~ktor a hulljmhossz O~ 1 ~es re van elhelyeEVe a m eghajtoU elemtől A7- fgy lérhető a imális nyereség ~5 dB.. Az antennaim an ia az deU értéknek 0~ t
szeresere csökken. A
irinl~karakteri.sztfka erősen
lektoros kételemes anten~
S"2.e1"
h-asonlít a ref-
karakf rismlcájéhoz.
Dipól d irektorral u lestAvi dretule!i!;ben A direk tor tá völ iga a meghajtot eJetntól bullámhoS52 negyedrészére is választh.;~t6 (17. ábra). Az antennanyereseB ily.e n
17. ábra.
iZeá ffjro;nál 3J} dB. V1ivet • Ol hajtott Jem Írnpetlao iáj er~ ti érték~nek csak 0.75-sze ·r esókk~ azért urokdtnól haszná1ata etén · a te a közvet1enü1 csatlakozta ható 24C r.!) os 52alagkábelh~ II!'1A'IIH4.'tlrarnes
antenna sz.fiktári
Egy jtot . Jemhez emtdejtil tort és reflektort t5 (18. 4bra)~ OJyan
~
lrendezé.~ben
a lk..aln1azhatunk d1rPk .... dezés .m.enett amelynéJ
19
dJrektor távolsága a hullámhossz
0.1~~ (Q~ ll) és
a refl ktm"
ávdsáW~
a huUámhossz 0.15 (0.,15 ) ) (a meghajtott eJ'l1;o;o tól szánútva) , aoz ant~nan~r re g 8 dB, A meghajtott m irnped iá ja. O.. 5-szerest"f! "';ökken. ~t:mti t aká t 73 ()hmos d inól. akár ~LPI•S AlinilliA JIICJ'4Ali_.I'A~-..~
'
JI.
ci~
!9. AbftL
urokdip6l hM2n.álata t~n 240 ohmos szalagkábelhez történő tlakozásnill i mpeda i a t.-ar~szfct'IDáeióra van szúkség. A két parazita Jem hat.ására az antenna s gW:nyalábja m ·g jobban össz úkúL Az ilyen antenna u árzási diagrammját a 19. Abra mutatja_. A nyalábszél .. a vízszintes lkban a parazita f:lem ha tására 40°-ra csakk n. Uotnelemes •Dtenna A dir~krort .. s a refl~ek o~rt úgy s elhelyezbetj ükT h ogy távold. uk negyed hullámhossz gy n a meghajtott lem.töl (20.. ábra).
Ezáltal az anten_ anyere-ség 6 dB-re csökken ugyan. vi zont a meghajtott elem ampedencia · kltellés ak 0.35-smr O-s. h~lyes il zUs é~keben 1mpedan ·a 1m ormációra t hat szub~g van. lránykarakte:r~sztikaja az elóbbi elrendeWé l jó rnegezl.k.
Négyelet'neS anteuna Az ant nnanyCTe.sé , nb\.~le
kalm&rllatunk egy
~'·
"kú
~,·a elrende'Z.eS.Ioeu
~ek~b
n két d irektor t 1s
]....
ntennarendS?-erben (21. ábra). Ennel
21;L a:bra.
nagyobb E"!emszimú egysiku ant nnid: itpi ten i nem kifi!etöd5~ me rt 4---,5 lenlen felül z an1 ennanye ~g a h g növeksZJk. Négyelemes antenna szük tavú lrendezést n a direklorok, Uk1.ve a meghaj-
tott elenl. kö ti távols~ a h\llbimho~ 0.1-sm . . ig a ren k· t or .a hu JAmhossz 0..,15-sz.er s~re van elh lyezve ,a meAhaHott E rntól Ez az összeiUUtás "dja a maximáJ í~ nye".. __-ge-t, t10 dB. . . A~ haj tott elem itn pedanciacsökke. . e OJ~ s .. A sugarnyaláb s~e~c a v i:zszint.es sikban kb.. ;)0,_
N él)r
Ar; el~rnek juk, hogy a d
A
mes antenna egyJ"áslhl való ktocok~ iUe lve
· e tavú I
~n
tavols~gau úgy is a rne~hajtolt cm
m ::l\~álaszthat kozb lá olság
a hulliírnho ssz 01 , l ~ -szereseJ a r ek tor távolsáq-.e pedig O.25-sz6röse iegyen (22. ahra). Az ily~n sz:éle "táv u e r ndeles antennanye!"('-
B dB. A n1egha,itott elem 1mpedanciacsökkené5e 0.15-szörös. A su~árny~:t~Jáb sz.é1e. ~éQe kb. 35". a yobb sav. zé leosség elérés érdekéb en a négyelemes antcn-náknál a meghaj ott elerntű. távolabb eoo direk tort nem 4°/41-kaJ, hanem 8('1 ·11l-kal ·zokták rövidebbre vála~~cant m int a n1cgha." .ott e em~1 . Tlycn ese t ben t~h~ t a tá vo1q bbi dir ekt oa' hos za a f ultamhossz: 0~8 7-s~eresét· m é.retezen d ö.
ség
Antennák S~om hnt nelyen. .t1 if-'trfi!T."'ó Btu'fa. nest.
n.tatla
a
cau
Crác vete[ére
f!
krh~psv
.iZO~!)u.lv .SJruklltc~HZ~.
r n-.song
V. SAROKBEFLEKTOBOS ANTENNAK A $al'ok:refle.k.torok rn.é:g nagyobb antennany reséget a~ ." lllint taz edd ig té ... alt t"pu It. Egy tlen hétrányuk, hogy geometrúli mér~teik r;okkal nagyobbak) m.lnt az egy sikban elhelyezhető Yagi antentláké~ EEén ezeket csak ~hb ft·ekv ndájú sávokban lmKZnMj'-k. A,; ilyen an enmiknál alkalmnott me hajtott elem impedanciája. szintén l - k A ök ~~ m.ért-él<ét egyéb t;é. nyezökan ldvfil legfö~11 a reflektor sarokpont~a és a sugárm kOWW táv>Olság fS~ B} határozza meg egy aranylag bonyolult matematikai ósszE!(iiggés alapj án_. A ~fl ktoc ha láss-zögén kívül ez a mér ba.tározza m~ az ~11t,@nrra . r~ t ríiny!~~rakt lntiká_l\át is. A m gárzó sgrokpentt.t\1 való U:vo~At min~hárnm tám~-att tipusnál úgy vrua~..,.
oqy az aniPn..,an Pre~ maximálls l :y en. A reflektorho:J; tá.t'k® 4 liió M t K tnére1ek toleraneW a kö-
tottuk
mef!·
vetkezők:
L és M lo)arent.~~ja - S0/0 H k K tolarenciéja - &o=w A W-es
SVG
+
~.D. O(lJtf}.
flGktor
A 6Mókl'e'flektoros antentlákn.iJ a ~'ell ktor ideális esetben mb"trlen il~vban végtelen ki lerJedé:sü~ . ~:efuggő. ~61 vez.etö
feliilet. pl. féml~ Ez a gyakorlatban nem •.rat6si1ható meg, liinc-=; is rá S?.ÜRSé P.. A t~-~~. . talat azt rru.d afla. hoi..v iJO~...os hajlá&zögű ref lektor eE én naaynn jól megk5zefítjük a z i deális esetet.. b.a a r- fk.kt.or old~lhO""?... szüsagat (L) a uÍ!ámhossz 1 2'5 sm~es-et·ei ~ . re~~~ét
flt) p edig a
V.85 -~ereeér~ v.a .... (23_ Bbra).. T~rm&z~t~
hulJárnhossz
lasztjuk ~e'n ~JI.il nak~
.......
megadott tol ra111~á kon ezek a2; értékek ,.."4Jtozh8t
a
"""'
23. ábm.
l l
A reflektort nem ~Z\ikséges ~:függö fém felülétból Jrésd.. ..ari~ mert ug:y;mad a hatdst ·jük el, ha a sarokreflektor oJdala t me~Li irányü~ egy!Tiistó1 a hullámhossz Ol,~ 0,05--s er~sére elhelyezrit esövekből \~agy dalrból készítjük. Az ilyen s~ü .,.,áaJ a hu amok számára összelilggő felü1etnek látS'Zik. A d knak va~y csöveknek .a ~ tetszöle;e lehet; bo.s$ ~ m kri tikusr mivf.\). bartá.suk nem azonos a Yagi típusok-
a polarizáclóva l
nál h smalt 1'8.ra:zita. elemek hatáséval .. A reflektor klvite1ezhetó vörfisniz- vagy ónorott va huzalból készült Mlőbő~ is~ csak a ügy lj nk. hogy .a lyukak maximill élete ne tegye n nagyobb a hulJámhossz 0..02S-szÖI'iisénéL A go~..o-s rokrelleld.orba he~e2ett sugárzó impedanciája nem csökken a kltor. ha a
rakpon ttól való távolsága {S) .a hullámhossz: O~ö1'&---e. Tehát eg}rsz ~ü hurdkd pólt behelyezve e távolságra, a et.áplalBsi pontokon mét·h Lő impedancia 280 ohm ma.rad és így ko~vetle Ul csatla~oztatható 240 ohmos szalagkábelheL Az .antennanye:reseg l O dB.
A r-eflektor b ajtiss.zögét m gválaszthatjuk 00°-ra is (24_ ábra)+ Ezáltal az antAmany ereség 12 dB-re n-övekszik. Annak árlekében, hogy a maximátis 1.2 dB..es ertéket él"jük el és holfY ne csókkenjen a meghajtott elem impedanciája, a. sugál"ZÖt a sarokpont-
-. ~ 11
~
l
=
t6l f@I buUámho.ssznyira (B) Jrell lh el ~·ünk. H urokd pói haez.... néla ta esetén tehat -mmpedancialr'.d.~lSZformiu~uj nen~ill leJözvetlenül cs.a lakomt.ható 240 ohmos ~a. la,:!k~\bel he2. A ]ecsökkent hailássl!Ög mJa tt a r efiektoc ~oldalif'lak hc.s:sza Od) a hullám~z 1,7!}-r. szeresér e. sze!essége (K) pedig Egé sz h uJiániliossmyira válasz,.. 1andó~ A t'" flektor kivitelezéséne vonatko-zóan az elö"'DJ Upvsnél -szNepló &zempontok mérvadók.
A
~-os
sarolttefletiol' A
-c ~-
u.rok~ktoros ~
k6zW ez a tipus adja a legnagyobb lny~reséget~ 14 dB-t (25., ábra)~ A sugtirzönak a reflektor-w hot; való közelStége rotalt a be.táp1éftási pontokon mérllet5 impedancia u_ úen o, ~e&. re atikken. Im:pedanclatraJlsZformációra 1ehát m.tbég van a helyEd illemés érdekébe& A haj.l6aszögön kfval enntit n antennának minden mérete megegye.. zi k a 60...-'06 Upuséval.. A reflektor ltlvHe~ezése az abb k t tipusnil ~dobt. elvek 61.@f'int -wr. . ~
-
ftés.anlenna reDektol"nl Ez u ante-rmatipus sem a . - - - - - - - - - - - - . Yagi ~rii, sem a sarok-
Ieflektoros antennák L~~vA ~nem MroTható~ Miíködese a mikrohullámíl technikában ~'Ws ,-.;SUgárzó rés,. m .iködéSé'!itcl ~ nos.. Innen n yerte lnevezését is (skelet-schlitz)~ Az a nteMa sugárzó ~e egy függölegesen á lló téglalap a]akú fém k ret. Meg... hajtásat B kel."f!tt k t bossz.anti oldalának k ozkppon ában kapja (26,. ábra)~ E k ét ponton a k@ret impe~ndéja
aoo
ohm k<>rill v-en .. A meghajtott lerntó] negyedhu.llátnh OS0z t:ivolságban elhelye-
"Zett reflektor hatáfiára az antenw rtan~g
kb.. 5 dB-re -~szík
(a 73 ohmos dipólhoz vi&zooyit"V.á).
2I
.~.-\ kel'l~t
a tartó rí• dhoz f~me.sen N;gz~· h~ ~ a ki sebb.ik Qidal ainak középpon tjában. A kere et ~el ő ,y ösen rögzí fh el i ük a rli rektor .. h0e2 !!gy;. a betáolá!at;i pontokra csaUakoz-Ó nc~yedlhuJ1á.nlÍI hátsó
végén rövid •~'Zárt parh uza:mos v e:zetővel. Ez a ve2etik egy par-.. huzamos rezgőkört alkot és .alk !mas ar: ·a. h09'Y az an enna reflektol'" miatt lecsök~en'l kb. 600 ohm impedancláját e·n nél -· isebb ertékre transzfoll"DlÜj a. A negyedhu]]ámú végen r-övid rezch1: tápvonalon a szalagk-á bel esat1akozásj pont~ a i t olbga tva, n1er~.:eooshet6 a,z optimális illesztés helye. A 1mpedanci na~ é- ~'li le r.m szformálása mia tt koaYiáli kábelt. sz:immel.r.izál ás n élkü1 is cs:1 tlakozt~:thatun·k Q7 antenrté hoz. Ilyen @S t ben Q antenna f5 iránya r( fő su~á:rza:-~ 2
irány} néhány fo,l-tkaJ eltér a keret síkjára emelt me.rölegestól .
•
VI. EGYSIKU 'F.S SAROKBEFLE'KTOROS ANTENNÁK
tlssZEFoGLALO TABLAZATA
Az alábbiakban a:z egysikban elhelyezhető Yagi Upu~ú anl 111 nik és a sat"'On"en ktoros antennák osS2efOQ" aló tAb!ézatá ~ adju]~. amely adott er;etben nagybat1 megkön theti a legked ·ezl)bh tipus k vi1asztását. A táblázat f lt - teti a:z an e!lnitk elemeinek a :sz-á át. elrendezését. a pamzi a elemek közé hel l'e:LAtt su~arzó (meghajtott · lern.) impedanclájátJa k a esökkenéset (R/Böl és az a n t~nnanyereséget viszon.vszimban és dB-ben küejezve (111_ t i b4
lú..a.t).
il:t AZ ANTE Az ~~l
AK GEOMETR l MERETEI
antenni:fJU[pusok t'ajzain a meretek a
h,._dlámho.SSZ
a nak megad~ra. Az antennaéoitőne~ té'·uH n1l11:1denegyes m ei'efet a...z adott hullá.fnbOSS'i alapján ki ken .SZ~I ~íf.anta. Ezt a S?.:árnolási ruu nkat aka•·juk mevkfmnyitE"ni A tv.. t~ h l~~ ·,a ....~, am 1 n centiméterekben s:z. pel az tér~ nék j ~l mzil m ret-E'i, éhány !~gyakrabban hasznéJt hull ámh ~~zra. A :lbT8zat-
~gységef:Jen
b an nem a hullámh~zt. ha:t1em a telwi:zió ~~1 u:1~L U1ehre az: LTRH sthmkat jelöltük meg. A tábJ~u~at betu ; ~ {'ll~~í tn~l- '·eznek az: egész füzetb sz~t-e!)lö antenn-ara_ízoknn l.i.ható méretjelól~..selkke'l A táblázatba.n nem szer·e9lő t.e e vizió cs3tol~nA •~ ra res URH savolrra k észOlö ~n en ná k mé tei az egyes an te n a típusok rajzain le'l.·ó adatok alapján kell ki'S'Zámitani.
VOl. PELbAK \'AGI
TfPUSű
ANTEI\1NAK
1\t~E
Az alábbiakban két kidolgozott példát n1utatuuk be az antennaméretezes lH@f,.!V~]ágitására.. A7. itt .lál ha tó pelda t e•13 j dnrt-
k .. pen nem vehető mé....-etezf!snek erősen leE: y-;.zerüMtett volta miatt. Enr1ek ~eUené~ az alább:11 ! áras alka1rr..as a1·rn. ~ o~-,. a ~orl~t sz~ra kie1 gít5 pontosságú adatokat smlgaltasson az antennák lerneinek g ontetli ai méreteit-v= vona U ozóa11. A m4-r-et k m tJhi\tározása csak a meghaj t ott eoletJ're f€'r1c ki . . mert mn k h ly e m€'Qv"'lfl.s7*"'.1tt in1p a.nelája adj~ meq a ken ezó ne-sztést az anfenl1l' ~{Bbel fe-1 . A para-zi ta 11PIPPke1 ncrn ke11 ·mé:r~+l!'zn' nk. tnert azok rné:retet 8 hullamho:::sz f t1ggvény~ ben adot~ &Dmmctrllrns hui'Okttlpúl wm1r
zá.~
Meghfllároz.a11dök c CCIR 7-es csatomdra ~fJY Mromereme.s IZliatávú ant n.na megha,ttvtt € lernének t?~~re.tei a bban az eSi1ttren. ha c meghajtott e-lent ,~szim:n1etrik~u fntrokdipó[ ki-k;pzé:sű-. A meghajtott elemet 240 ohm htdZdmeUendlM~ú $ZC.dDgkábe-lhez 2
"
akarjlik
ua&kozta.tni~
UT . T.t\BLAZAT Jy •
Ant
nn.a tfp
láb ..zi t~
.9
~-
13 o
d lpól
H brokd~p5t
s
o
l
73
o
l
280
Di "l reflektorral sziltd á vu e l n~ zésbt.t'
~5
t..88
o.. as. R
650
D i pói fPf E-k t orra1 szelest. \·u el r n~z ....._bt!Q
4.. 5
J.68
o.83.. R
7f?
r.~5
1 88
0.2. R
D i pói d ire ktrnt aJ
l fl
s.zilktá \
ntlez.~ben
D ipól d irt-ktorral
ze e~tá\,_
6
elrendeK~beo
7
~romel~ t ..... ar1tenna sz. uk li \iii.J drt:ndez.t~llil'l
8
J ( . ornelPlll .r:. l 3 :szdP~avu c 1rcru:1t"Lt'!'l n
, 't"demt._
6
0... 14. R
4 (P
3~
2
~nt cn :1
SLu~ta\"11 J ndrLe~l*.n
JO
N t1[ 'C • :os .arl~nnil ~z.: Le hh u }rend ·zeslF'n
~5
0,15. R •
ll
9(f'·OS ~()kr~U.t• k Lor
3 l6
1~
1
l.R l,. R
i
•
60".-o ~krell ... kto1'
l :l
45"'-os ~rokrtl lek"or
ls
l-4
R.:~1te na
l
r"nt'kl ut i
0,15+R 1... 78 560 O.......()
-
háromelE:mes a ten im da c· :esökkenése 0.3~sT(im .. Tehát ha ~Y 7:1 ohn1o-s d pólt hel ezünk be meghajto tt. e emk t a parat:Lta tagok k özé, akkor annak Lmpedanrl.ája lec.ID' M. ..,..... 6 o hmra (73 . 10 .35 - 2 ,6 oon1). A 240. l'11C1; ká be 'lPZ való helyes i tes érdek b n $Ziikséges irnpedélllCJatrans-ziormá-
C"tö tehát:
18
IV. T ABLAZAT om t.
OUt 2.
TV~lort• a
TV C-..:li OU\Il
i9. 75- c:;G,:!S
6!l.25-6;. 75
;.t(:ret, AHI~
A B
270
c o
258 142
E l'
85 57
••
28i
,o\IH.t
l ll
Ollt
F .\1 sJv
66-13 1'\HL
228 240 218 120 72
205 215 196
48
43
108 ()5
--
-
-
-
-
d Q
2,8 11,5
2,15 8,6
v
14
2,4 9,6 12
G H
K l ~l
s
Mesíegyzés:
-
-
-
J
-
l
10,8
l l
CC! R FM t>átf
81.6-100
Am:'!tlif dv
l
CCI~ 5.
CCJR7.
TV e..:•l orn.
~ I7~,~~~8!'7S
TV c->~ttom•
-
lftCJ,2S-· U».7S
,,U I t
IU-14H UI<
152 160 145 BO
98
60
74
10(1
84
78
94
76,5
71
51,5 31
42
39
25
23,5
17
15.5 7 132 156
48 32 16 .320
20.5 lU !75 20G
168
·400
258
21 0
-500 112
ac-o
294 59
270
72
;\\f·h.
8 143
l,
l
0,8
6,
4,1
3 ,4
8
5
41,2
A •.d.. mér:t:t ---.oo% és +2.0C'~otolarcnciiwal v{tlasztltató. ,. A ,.Q'" méret tolaf('f'lciilja -o ~ -tóf +20<JO/n-ig terjed A •.c •:•f'l'\t.Tet. tolnrenciója -100% és +100 ~. Az .. Y.. tnél'ct búnnUy ki<:$iny i.s tehet, d e ne lépje lót a megadott
195 272
5S 0,7
l
ért~l{et...
3,2 4
Rendelkez~
ál 20
mm-~ ~s
6
m~
a1mnininm cs3. Az
Atmérők ará~nya:
2"'
-~ 3
6
Ebhez a:z. b't4Hd1ez és a lkzeres irnpe~artciatnn:•s~:formációho.z az L tAhli1-atból kj~tik a P / d2: viszonyt, amelynek ertéke: p
...__ --
1 ~5
~ Ebből a ~t v t t6 kö%éppO-ntjának: a távolsiga! P ~ d 2 + 1,5 -- 20 . l .5 -- 310 mm A m ghajto t · em. nt f élhu:llámú dipól hossm A~
oj>ss " l../2
tn
~~vel SZOI'l.OS..
I\'~
láblázat
Wromtagd hurokdipól mé:r:etezese Meglu:Uirazcrnd6k flZ OJR l-es TV csaforn~a egy ttégyefemes ariJ(:rovti antetma tnephajtott efe-lMnek 1nérete-1 cbban az esetben. ha .a m ghajtott elettl ~!WTD"nJtagú hUTOledfpo1Ho lrikepzistl. A meghajtott e~t Z40 ohm Jt~ldme~ smfogkábRU1:ez alcutjt.tk uetLaJcoztatni.
A
né~.e1emes
s zúktávú áiltenna impeda .. acsö se Otlszeres. Tehát ba egy 73 oflmos rliD6]t hel~rezünk be a paraúta la.grlk közé" akkor annak im pedmlciája 1ec.sökken 7,3 ohmra fl~ • O~ 1 -- 7.,3 ohm). .4. 24C• ohmos k1t belh ez val6 helyes ill téS ~~dek ben szükség i rn oeda ndatra~zforrná i6:
24q
., -
7~
~
•• ..
r
:lJ5-sz.oru ·
"
Ren delkezésiinkre áll 40 rran-es és 13 mm jf.mh5k arinya:
alutnfnium
cső~
Az
-~ ~ 3 .flt
értékhez és (\ 35-"' !Örf'~ im pecl ncia'tnnszfcrmádóhoz a Il . liiblázatból Itikeressük a P d 2 t'tsz Df.lV amelynek érték :.
Eh
~z
p ____, ; ; r
~
._
3,. ~
Ebhól a kél vezetó középpontj~J.Jak a fávoJ~ga :. P ~ d2 . 3" = 40 . 3.5 = 4ll mm. A meghajto e m mlnt l élhuUámú di~J hos_sza a IV. táblázat A 0)}5 ~ i. /2 méret év azon .
ao
IX. TtiBHSIK(J. EliELETES A NTENNA . Az elektrom~g;Ile$e$ t é-rb5l felvett enet"gia no\relésének ~ lk módja. az. hogy ~ :an~a megbajtott e1eméve1 pararita tagdk.a1. ho~tmk megfelElO totá . A m~k m ·d p ~ig az, h ogy tBbb ant · na t.Utall szolgáltatott teJjesitményt megfeJelő a 1á.s~l 056R<~rC\U'Ik_ Ezen az elftft t.obb azonos felép""tesfi és ~amn irányba nézd antenna ~Ital SZűlgáltatM.t te f .. egy köiD.s lm len Jeveztetve jelentoo teijesítm~kedés-1. érh Ulr 1 egy eMY«li .anteru:.a teljesítményéhez képest. A tőbb antennából felép tett a.nt.ennaren&zerek egyes. tagjait lyan távol k U ~ tól elhelyezni, hogy azc.K minél kevésbé zavarjAk emrm~s e ktromá~ Az eg"'voot antennák az ant~nnar sz bet, az tek legnagyobb löb ~más$al p árlnJZ8.IDÓISlU1 va k kapa;olva, TErmészetesen pár uzamos lmpesolas nemcsak az ~Btó vezetékek dhel yezfo...sét szabja m . haJ"'.(ml ezen 'tíllmEnóen :a párbu:zamosan kapcsolt ante.rmák csatlak~ pontjain~1
erotem.
a
fau~
is Ugye1n.i kell. Kéte:
Az ihalános gyakorlat.ba..n, te vlziós v te j ;o il a C!fD' ant.ennarerxbzerben nem srokás :1ég)r emeletneJ t ebbet alka~ lna7nii. A'/. em.eletes antennák vagy kett.ö "'agy [email protected] t!melet~.
Hárotn
em~
akadélya
ant n.na építáie ----- bir @ftneX etvben semmi inc.s - nem cél.s:terú7 u ill ~ k nehéz kiviteb..~lle pOOtf.kSabba~ m 'Tf'la ~árrJ~tra.. a:l ad6 által vizszintes polanzl~ióval kis•,ft!á-
tósége miatl A · tem a.J'ltenriare
:zer -
~
tes an
-
~tt
1ekt rornAgneoos h uliArn es~ Lén 'ké1 ~~rJ'Rlás f~T c.t.f fél~ 1d~~m llyi (l/2) távol~ban Lh Jyez ef!Yedi an tenn ~bb] ál]. Ezek a! egyszerű fel· It~ miatt közós a.trl.en.P..ar.:rdon helyezkednek eL Az. etn&teken J.E..vó egyedi antennak ai egyszerű d i nóltól k :t
Ket't egymá..~ f~lett
l/2 t1lvotsá ra
elhe]yez~t
ant~nna
ól:y
mértkkbe.n zaV"arja @ID'"MM ~t~t. högy a"Z ~,edi Utqúk ~.atla kor:-d(;} pontjain mér: ·tó ilnpe.darteia vau\.~ része l8(1 ',,- k.al (:S()k kt11J'}.. Ez azt. 1elentL bogy két 73 ohmos dipolból k~tel t I\Ptf=-m~let p.-c;; a n tenmtr [email protected] 1T 1 egy · tag_iainak a ~ ápláJá.~ pontiaJn n em 73 ohm, banern ~'"' k kb. 6U nhm mérlletö.. l-Tur'"oledancia valós :r~rp 2AO ohmról kb. 230 ohmm osökk.
A talpponti impedandik Ohrnoo (valós) ~k lecsökk n&e Lnellett megj l nik gy induktiv komponens is, lfmelyet a véte) cé:ljiaira szo~á.ló antenniknál el 6ZOkt k hanyagolni. Ennek a.z induktív impedan ciának a ·~jelenése ö.Qy el mezhetöi m intha a~ yes antennák csaU.a. oúsi pOntJaiva) gy~ bébany p H illduktiv i · tekercs volna pá.t"l uzarnosan kapcsol a. A két
antenna együttesffi valam1vel
t.-;zer akk.ooa mintha ugyarun:oo a h lytm csak több , mlnt k ·
teijesítm yt '" Z f a térb61~ az eg~yiket hasznt\ln~n ·~ Ez a teljesítménynövekedés dB-\l@Tl kifejezv kb._ 3.8 dB-t jelent. A gyakorl atban a ~t8 dB .flyereség hely tt csak 3 dB-lel S".rokás m:itnolni~ merl a tö~ké tlen .szerelés, a nem pon to~ a n betat"'tott érete-k, .az im~al"lciák induktí" kon1pone~ei ·att az eJn1eleU 3.8 d B n,en1 ér tö t Ezt a. kb~ 3 d· an~ennanyt: es ég t csak a kkor tudjuk kihasználni, ha rnil'ld k é d ipól helyesen van illesztve a .róla ·00e1-giat elszállltó veze... tékl1~~ Egy~zerú 'i3 1ohznos ipélt al acsony ta:Eppontl elleOOll.ása r.-\latt illem sznké~ , let q. .an l1:-nn:.Ht. tH felh ~~wnl 280 ohJnos hurokdipóJokk~l felőpitett a n tennitt mutat a 27. abra. A két dipólt összekötö v zet-ék hl!llám ]1®:i ll á.~ m közöm bö.:s, m t ez a zetek
e középpont ·és a lcél cl"nól közott egy-egy l1.~gyerlhullámú impe. da ciatt·anszfonn:itort alkot rLB. ábra)~ A k t n~edhullámú in1pedandalrano<Szfom1iitornak o1~ann.ak ken lenni. hogy sz ~ ante-n 1.ák 2.30 chrnos ~n1peil~nciáiét a köz n levő közös tápláJási pontlg a :S?..fJ)a ·-: :'!bel hu] qrn :tr.- tí.U~~~ nak (240 o 1n) k étsz~~ É!rt~ éte~ 480 (Jhmra t raruz ormá!ja. J\.\li el a ké-t antennát &t;ze-
27. ábra.
k6tli v~eték egy darabból k 2:tll, a?:ért a 2R ~brán jelölt k ét 490 ohmos pont parhuz~nnOQa.n kapc:,--olódík kiadja a &talagklibel heJyes illesztéséh~ .s2~k$ége8 240 ohmol A p it d1uzamus kapcsolás fa:zisra is hely~Jl j6n 1· re.., mert az l)&,-zeitölés helJ-én egy poziLív pont egy más' k poz.itivval és egy negativ pont egy mitsík 'll"'íóDT!rOitív iJonttal .keru] kapcsolatba. (A pOZiti v és negagv je!ö ések a ~fre.kvenci~ f e.s2ü'lt.s@g pillanatnyi polarUasát je ölik.) M eg k n jegyeznünk~ gy A hurokd lpólo~ csatlakozási pontfellépő
fes.zült.Bfg polantása oo amplitudója teljesen f üggetlen {2-9.. ábt·a)., Rz a kitétel terrnéa
Jalnak hel)·zelétól a kapcsain
sz-eb.!Gen VOl"latkozlk .a többi antenná ra i~ akar astimmetrlkus hurokdip6llal. . akár háro.n,tagú hw~dipúllal készUlfl@k. Az - ~ ek ösazekötk&ére nern has2né.lhatun k szalagkitbeJt még a kk Ol" • ha aJmak hui1Ame1lenéllása a kh·Ant érték ü volna., Ugyanis a szala ábelen az elektromágne-ses hullám terjedesi bessége .ki5ebb, mint levegőben vatnr vákuumban. E-zt a haté&t a kabel r övidülési fknyezője l feje2rifk kl Fentiekbo'l ,a z k öve ke:zik~ hogy a ~llagkabclen a lélhuUámbosszt"'yi távolság rövidebb, mint a két let eg:yrnást61 \~aló távolsága,. Tehát a2 elektroIDDSan .féltn:d.himl)~z(l ;;:za1agk~bel J'Ö'V)d.. az ~rmástól Ié] hullá:mh~ l-evő (lev~őben !) letek összeköt.é:31tre..
bt
Két
·- les végtáplál.ású 1111 rokdiJ)ól
Az elózókben ~s1nert kétern let s hu.rokdip61 an ·t l'lemosak a z eg)res u.w-okat ö&s.21 kötő vezeték középpOntjál::an táplálhatjuk, llleh"e vezethetünk ~l onnan energlá~ 1 anen1 le :ető~g v arra, hogy a tápv~téket '~:ala el:'-· ik dipól ka PL~ ihoz k4i~ük (30. ábr-a)~ A tápvo al csatlakoztatás.ii.Mk ezt módjá ~régtáplá lá:mak hiv;j uk..
4,
l
~--·
a
~~a
iké-t hurdk.dipól ~ egy A-/1 h~.a vezetékkel van párlunamosa,n kapcsolva, A fflliullánnJ. v~~k ugyanis .az a tulajdonsága. bogy az egyik végén ugyanazt az Jmpedanciát mutatja~ mlnt amelvet a másik végére rál\ Iye timk, de egybsli t ooP....os filzls crdltéb.'t végez.. Ez az 1:1 ar,tirtyú impeda.nc~-álvite-l fOggelten az illető l/2 hosszírségú vezeték hulláme&nál1ását6l.. Az összekötő Ve""i:eték vesztesége akkor a legkisebb, ha ullámel állása azonos az egyik antenna impedanciajáv~ de ;gjegyezzlik1 hogy ettól ~er&.en etterő értékek 1n Uett is. a veszt.es@g elhanyagolhalóan kicsi. Mivel a k6t ant nna. impedaneia-transzforrnáció ~kUl van egyrn.áss:al pá1·11 ummosan kapcsolv~ azért a kábel csatlakozisi helyén, az im neJ& az egyik antenna tm~~ a felér-e ~c s6ltkcn (3l. abra). A k~ dipól párhuzamos kapcrolasa csak altkór jön létre fá.zJSh l)"Esen. h a .a félhullimú ve.t.ek tao~-os fáp;ltifor.. dUé~t vi.ssz.afor-ditju~ E~ ~taJ Wrténik, ho u antennikat Csszekötö rezetéket ·f ()roitott kapcsokkal kötjült az eg)"ik dipólhoz.. Ennek érdekéba:n az ~el ötő zeté!( két veutó.i@* tetszől~ helyen egyn1á&::al k~2tiík, vagy ~lforou!attal rnegcs.&\.~l'juk, '\'~ázva a ~~.a~ ogy a vezetOk kfrw U LávoJ..:sAg az~ hor.iBz. llllllltén lehetőleg n~ változzon. Ennek az antenoibna.k a nyer-es~ az el6bbibez hasonlóan LJID"an-cs.ak 3 dB, a kétszeres ener ,'" [email protected] miatt. ~1 a ~ ny reEéget -csak he]yes ill~ztés @S@'t~ tudj k kiha.9málnl. A 3 . ábrából Adlató, hog} két 200 o1hmos hurokdipól baszná~ ~ @$etén ,a z ~ t..a ok impedanciájéna " v:aló6 ré&ze 23\1 ohmxa ~csQkken
E~ u
impedancia e k "t hQrokdipót .p!rhu~ kapcsolása mla.tt l iS Qb.m.ra csökken,. kábel csatl \:ozási pomjainál Ilyen hullátnellenállású k ábel pedig alunl~ n iP..cs fa~omban. SzabvMyos 240 ohm huU.ámellenállású ezalagkabcl használata ~.setén a dipólokat ~yenke.nt 500 ohtrMI1)5[)Jt a ell v!=.1~s.oz.ta.ni,. hogy pá_rhuz:alnos kapcsolás mel1ett ~trejöjj"' 'l a 2-10 ohmos i mped:.tncia. A7. 590 ohm az letes elrendefks mlatt lec;~kken 48f> ohmra (-U3°/o)~ a két 400 ohmó.s im~~ia a 240 obmot-. amely e 6llásával. 5W o.bn""HJS h urokd1-p-.ól a1ke~ lon található.
pedig párhuzamoc ....an kapcsolva Létrehozza
· mtge yezik .a. aszala,gkábel hullérnellenirnpooancíát léleslthetiink asilirunetrikus al (~ ábr.a),. .ume1y nak le.. a 10+ olda-
A két erneletet C6s2ekötő párhuun100 vezeték enn41 a Jnef:loldásmll is kizárólag ca.ak l~~~ezeték lehet. Szalagk.ábel a rövidü1&'1 tényezője m la ti i tt $em a1l~bnazha w. A z. melet....-4cet összekötő léSvezetéket célszerű tl-olítul v gy bakelit léc-ekkel kl~ 1
t~ni
(32. ábt,a)..
Y agi re'bdszerii lilltenaik Egy emeletes ant naren z r egy~ tagjaiként nem célszerfi csupán egyszeru hu rokdipólnka t al1cabnaz.nun1\, t-n-ert a~ aránYlal esek ly 3 d~ an1ennanyerruéqs;r~1 m -moe-n túlzottmt Gak yaKQJ, kell fclha.._~lni. f..tiD' éta!ne]e:-tes hurokdipólokból áU6 antennarendszer anya :szülmé~le~bm oolo'€n fe -~tJu~t6 egy hárcrnelemes Yagj-rends.ze ... egy.si.'tí• a tenn.a., a n'tel)-rnek nyeresége a 3 d B-leJ szem ben d 13. Emel tes a.ffi.L-:1f'Lnarends:tei'ek~t olyan antem-Jákból é ~ld epi t eni. amelyek nyet"esége a parazita elemek számának foko~á:silval már ·c sak n agyon lassan növelhe ö. Előny& tehát 'k ""' 3-4---5 e~elTI{.~ "agi -á!ltel'hi"a ~"ma'S rm• hEJlyezése_ Ezzel eUen ~tb~n lűny n~utalkozik kis e e.m62ámú Ya -an ák nle1etes kidH~pz.é~éJ'b:él is.. • kDé az es emeleteken le\.Tö kevés pat·azita elemrnel n e k ~ö antenniknál a meghaj tott elem at-Ml-' · kis rnbrtékü in1pr.d:tncaa-c.sbkk~nése iatt so\ot!kal kisebb a valószí,núsé: .."e ~ kt hC1{}· a ·~es pontosságú számitás_, vagy a h l_yte n.ru ki3d fdó n1éret 1~ m.iatt rn.R.t:,~obbfokít illesztet.-. lenst-g á1Jjo11 elcl Két antenna em letben va1ó elJu.~·-yerue az elözőek szerint kb. 3 dB n.., ere oget ~vlgátiat. ~ a2;; j~~et1Li, hogy ha .nem két dlpóh, 4"1 ltf1t hárome]..en}ES szele.stá VU agi-ant.era.nát alka1m.azu.nlk erneletes e]rende~en~ akkor az eg}'"szerű ipóh..a vo atkoztatott. Bntenil'lan)'f!l''ecSég 9 d8 tes~ E z a sz3m az alábbi módon jön létre. A7. egyik egyedj antertna nyer~e az '"síkí• antennáknál tárgyaltak SZeJ.A.illt 6 dB. /..z Elllel WS clrofldez$ mJaU a te)Jesltmény 7
1
megkétszerezódik í ami 3 d~ növekeeést jelent. A:z. Igy kapott d.2 értékE-k öss.zeadMidók: 6 3, : 1 9 dB. ég- nagyobb nyer~~ge·t kapunk akkor. ha 'két négy e'Lwle$ szű :ávü Yagi....antennát ba..s~álunk emeletes e-h·endezásben. A2 egyes tagok nyeresé.g:e 10 dB~ amelyhez az enérgia I1l@3két.szerl?zése m iatt 3 dB- .hO:'zzá kel adnunk . .l\ kéteme!et~ négy·e lemes szüktávú antennákból álló antennarendszer n~reresége tel'uU 10 +3 = 13 dB. A Yagi rendsrerü emelet a.nt-€'Il~rH1lk is h tne-.\ közép.- vagy v~gMp á1~úak. Az egyszerű ketern letes dipólokkal szemben ezeknél a parazita. elem~kttel rend~h-kezó egyedi antennálc ái már .n m szü lMéges nro-re lembe vennünk a két el 1et egymásra ha tásábc~l származó impedancia-csökkenést_ Ez azt jelenti hogy a csatlakozási pontokon mérve egy emel~tbe.n elhely~tt ~gyecli antannánal u a!llazzal az i mpedanciá val szá m-olha ·un ~ mint ame1y at illetö an ten_na öruilló képviseL
+
Jj_ ábrCJ.
bernutalun
~
egy
kö:zéptáplálá.sú kéte-rneletes ante n.~n=-nrls7 .t·t_ a n\e _}'.n _ t.a~j " i h~ ruLn l ~'r'u~.s .... zelestitvú Yagi tipusú antannákból á U.aniik. Az eg.ved.i antenná .~ impedanci~j at r:e-.11 öSZÜ E-éges a .sz oká..~ 240 oh m a kja1ak.ílanu.n k, merl az emeeteket a betáplala. ·i pon l tal ~s.z:e. ö t ő negyedhulJámu lmpedandara:nszformá to t' Ok. h ullame-He ná llas.é, úgy "Valaszthatjuk meg, hogy kábt!I csatlakozási pon t j á n a k i ván -n1 pedancia létrejöjj ön. Ezen meggondolásból kifolyóla.g a para zi ta tagok nagyioku im pe"'3.
36
ábri.n
danc1a®kke.n tJ5, hatása el1Pn~re h u ro d ipól t is használha 11.-1 n . A
m@!gnajtott elem é t ~gyszerá h~ rom en1 , sz · l~t.á v ú a n tenn a im p.P
l j piálásúra
ké-szit-eni ..
4XJO elemes, 2X2 t'm~l('t~ $ an~enn a. rend.s.!~r a CC'lR7. csatornár4. Cs :t feko.zci.s : 2 0 12 s.;aLCLgkó btlh eL.
37
X. l'i2GYEMELETES ANTENNAK
A lelsó csa om.ákon (170-210 MH.z) do\foz.S TV
a~k
fttelére
eJterjedten alkalmatták a négy.;.mel~ .aotennákat, lyek.nek egyes taR}aJ ke 1ö. de 1e.t1 lj b á1·omelemesek. Ezek a négye-mel ~ tennák k ·t vegtAplálású kétem-eletes. ante1Ularenc1sul' · 5': Tc. ~á.~ ból ~·J u ~k. k emeleL6Jre ti, yeutt egyE'di k · ~t az anter rench-urból klipott te1jl lttn ~ y kb+ a tennák nég~"5Zeres 1 7-. ame y tel jesi nynövek~ fi ~ több:e t an r _,a ny . "C.S.:~t je t.
Néa'emeleki lmrokdil)ál Rlfektornl srilestiri eheackdahen
A 34. áb:J egy négyemeletes antennarendszen ábnzol A ktt fel56 ~n :k.:·t a !s0 .f. ~~ ·ma c .. e~ient, egyrrl~~ p ir.!luzarnosan 'Van kapcsol~ egy-egy f. thlámú (A/2)' táp\rona.l segitségé-vel. E t!l• hullámó 63S.Zeköto vezeték~ hullán,eUf!náll~ t:elszl5leges lehet.
de a párh uzamos kapcsolils hely~ fáz.tsa dekébe a · "~tök~t egym~I kercsztezn~ k ll. A _rlnwl mOO ka~olá révén a felsó két erndet és ~ alsó két em.elet ~Y~ v égt;l_ álású antennarendszert alko1, amelyek csatlak~si pontjain mél~hetó impedancia lele az egyedi émt~ imp:c-danclájáf!ak. A pat""atita reflektor mi.3tt l\?; e~i nntet"llt;.H m~d.uciája O,tl3 . 200 =a;: 233 ohm. (Lásd Y a gi ttpusii ante ák..} A ké t l "'Ö~ i Hetv@ a k ·t a100 párhummos et:n9.l et mpedanciája ~ren~ nt 233 ~ 2 11~5 omn. Az alsó &. a Jek6 két emer-et egy-egy egyerlJ1!Jllámú (!/ 4) im~ trftn62formátor ra1 v ---n a~ e~ a ntcnnare- !SZe-r betáplálás1 ponti-éhaz lrn~lva. A két im~:=c1~nc!~n\ ~rl'o-nnéton-mk a lleJ) clun impedEt ndát ~" 0. • tént 480 ohmra ke n tranS7formüniat hog;_, ~ két 400 ohmoo pt!rhuzaln~at'l l';"arn::so_t tmpedan la kiadja a S2alegk i be! illes"ll~{hez S2Ü1r.~a~~ 240 ohrnot. Arz. ~IF>fen e lyez~t.t egyedi ant nt!k y\:-resée'e ón~llóan ,a lka lmazva 4,5 dB.. Az ~e letes elr ~ e2É~ 6 éB töb !!!'t nyere.;:~... km:t, tehát h egéG.t antenn~l~e d~..:'r nyer ég e 4,.5 r6 ~ ! 0,5 dB~
+
éQ"'J me!etes eg '" zhunámií di;;
r
, to-nal
Az eddig t árgyalt ante~1nák meghajtott lemei ld el Dé-IkUl félhulbimóak vo! t..-k _ Ezzel szembe.n k észí hetünk Ot yan meghajtolt elen-let is~ ame 1J1!1 k ge('ltnetriai bmSYa a hullá mhosezal egyenlő_ E~ Hyen ant,enna tub -rlonl~é!Jpen olyaEJ két félhullarn Li (1/2) d~ pol búl á1t am lyeket a v ukön ffiplAlunk. Miv a f<-1hulbinlú di _ ó~ ~~ rn fe.t2uJt~-m~xi.mu1n és éram-mínimum VUl, aúti a b~tipHí!a h e,yén a% a t:tt=nna mag tmpedanclét mut.at. ........ • ··~., . . . "' " ...... .~..ke .., ~ r:f'U · .., l .. ""' l n."'t ) (R . ___. 'lo~. ~
pontakon mérbet5 lmpedanc - 3400 ohm.. Ha az antenne vasta.Q&ágét d ~ l l f().-re választj uk (vastag_CSó) r akk:ot- a2 egészhullAtnú d~pól .impedanciaja csak 800 obm. Az antenna yagá ak vastagsá is u egészh.ullámú di pól i.mpeda nt:iája k özOtt fel1ll3lló ÖSQef~t
a
~
ábra
mut.atj~
A
f6h.ullám~
dipólra
vona~tatva
I(DfJ
.HlJI
IN»
./
t6IJ(J 1}{11}
lDlifJ
IDD 4/JO 4H
"",
,.."
...
.JI/l
~
.,....
~
".~ ~
~
~
/
'
'
JQ() ~DD
•
R
~
:5'
dipól nyer-eségé kb. 2 dB~ Míg a félhullámú dipól ~)'alá~ BtJ;.t addig a~ egés.zhull~ú dipól .n)lalábszöge csak 4 7~, tehát irán)rfto hatása fokozottabb. és-zh u amú dipólokkal és r flek torok:rkal felépí n négy(Amel tes a t.enna:r 7Je.rt D l U tat a :l5. ab:rs. Az e:rneletek enn& a m~ -oldasnél lli J..J2 távoW. 1-a helylt?Zkednek ~el .. mást·ó l Az ~~er kfY!.épt&plálú.tú. Az Impedanciák alaJrtlléiiá1 a 3"i.. ábra mu ta lja. Az gyes !r.-zhullámú dipólok vastagsitgát ú " vála~ztjllk megJ ht~}' lmped.anciájuk egyenként ))aTazita •e.le:m celkrQl 1200 ohm Jegye-n (d l /120). A dipóloktól Á/4 távo]ságra tiJ ... hely t t ren ktorok · egyezJ k a huUámhoss:zal (A.). A r k~)r hat-ésára az ~ emeletek impedanciája lecsökken 0.83 . I 2500 ;:::::: l OOO ohmra_. A két felső és a két alsó emelet eg}~ k ént párhuzamosan van kapcsOl\-·a~ tehát im~lllCiájuk 1OOO ; 2 z== 500 ohm. A a t~r két als6 és két felsó emelete
az
~zllullá.m9.1
=
egy~
40
negyedbullá.mú
ln1pedan.ciatranszformátot~ra1
osatlakozik
.
ll
~Dh~ Btalagk~ t~to~ az 500 oh.mot
A k .negyedhulla.mo 1m aoc a480 ohmra t-rand rmálJa.. am lyből következik, hogy bullám &suk Zo V !}! O . 4SO = 490 ohm. A t pérbuza.mcsan kapooolt 48-0 o os ilnpedlas eia ki dja B a 240
f;za)a,ekábel lrelyes ~ ~h z szukfiéges 240 .ohn l Az ·e gyes su.gá.rzók félhullámú djpólra ~ tk<>Ztatott t'l_ resége 2 dB. A ref.lektorok l ~yezése miatt 4_5 dB a tewan~""eres-4g növek · jutunk a~ egyes emeleteke'IL Az tes ·elrend~ IM!dl# a felvett @Jlergia m~rezése miatt 6 dB-t jel :rt. ,Az ~ ant.ennarends2er n)re-.res~ · t a fé ullámit dipólra vonat.-
koz:tatva; 2+ 4.5 +6
=--
l~ dB..
..
XL SZOBAANTENNAK
Az adóállomásolthoz k~ teriileteken (1-S km) a lakóépü... letek belsejében még oJyart erö.s az e!ektromégneses tér, hog,y az ant.en.náoak a smbéban való elhely~ esetén is ki~elégitő TV.. \.'agy FM vét ~ '" etó el. Emiatt és az alacsony f~kte~ köt f;égek miaU alkalmazzák a szobaa.ntennAkat.. &:.ek az antennák a &Zbbába.n való kedvez6 el heb~ mia t rendszerint ~ m int a félhulliunhoosz, E:nnélfogva sem u a ntenna rezonand ájáról, sen1 a hel~ iU ...ztksröl n .m be6zRheWnk.. EJ.ért a nem rezonáns ant r~ák által f lvet.t ergaa &ökka1 kisebb. mint az ~ energia. a mit égy ugyanezen a h lyen alk.ftlmao t dlp6l szo gáltatna. A tk1'ból fe~vett energia leosnkkenieét ~öl a kis méret; másrésc.röl pedig a fellépő ~z y
-
...
-
t~ oko~r;a.
le~z:et"U Qb QObaan tenn.a kél V alAkban elh yezett alumfn ~ v~gy rizcs&öl álJ (38.. é,br&). A k~t CSÖ'Vt:'l. amelyek ~'Jn4ásal 36--120?-ot ~árnak ~ sz1gete-Mlap (bakelit vag)..
A
fa) tartja & talpas k i · pZése megakadályozza a 2: antenna fe1boru.lj§,t_ A fi.ZMagkábel a talaplatn 61 csatlak · k • k~t antennacső höa. Az an enna ll"inyító hatással i$ rende kez1k. A v -he AJUtott csöve ~tal alkotott sikrn merőleges Jn\ y ból vesz a legjobban. amely id.oy ~ban való ·tktdmuae. fte'ten a falakrbJ t 6rtén8
retle iók tniatt csak nagyon rilkán azonos a trinyával
adéállomás va1ódi
nfl dt b . ~ nPm kri~ ~·-~ - ~e mé.re t.ek t rendszerin t ,ft t t4 ki v lt l h alá roua m . Al to~ 4 ba n O.5-1.5 cm átmérójü ~és 0 ,5-1 "~ m hGsszu csöb5l készl..ti 6 et. PV" l· z ü szobaan rmAk 41tal szed lta t lj .,·t mény Cokoma.td a ant a z· ral zon~nclá 16 hangola "ával ~39. ábra}. A n gJ'edhulh1mnA1 rövideebb an lenn szárak kapat·l tásk6.nt vL~clk dn k. amely kapa U,' egy tekerr · 1 a vc·n.n 1 ·".Lint dóa ll nm ronan ' ájAr a h gn ható. A t~ke:r mf"ne t.s~{~rnán.:~ k va gy 1 · mag · k v hozta~ ~ v l ~ · Ditható a re .tul doH ( <'- r fi FF bb vé l). A t~k te~;; l~A ll~ ~-..: i n a w hP.-] v vilhh "T.ta'i.tva l oed 1g be·_ 1Lhatd z nptimá.lis i l . és az a Az
1
7,
es a ká · ~ k.·>~ölt.
C Ú
Dlim111D8
k ~ Ffilt~ Ákhnz n lnf ~ máiZnE~ röt r rP érzékE'n ek res m \1 : rwe-~Jf ~ k a. )'Ürúant.e.nn am Jy k á tméróje kicsi a buU mhoss:tboz ké . t. O. bra
··t mt1 ~t, amely csat a.ko:ztatha1:ö akár kooxi ál~ . a ir BZS]agkábelhc.z. A ,RYÚI'Ú atmé·rÓj anyagánAk vas • l hatin·ok lkö7_öU váhn hal. Attahiban 0.5-l.S cm tm őj\1 készült o, 3-fl ,8 m á tmén5jú gyürut !iizokta k k taS2.i ~n' . 240 szall ál be.lhez v ó ma tlako~ ten a edvez6bb u·l.es:2::tea · ürll.ant{
1kkOF kapjokt ba a tyúni étmér,ö j a hutlá~k kb. 0~2~ (D 0,2 A) 50~1:i ohm hullanu~llenáUású koaxiati.s kabelh~ való csa tbkoüs E6et n a Jegkedv öbb átrnénl D ~ O,1 l~ A gyOruant.ennanak is vaa irán}1tö hatása.. de az. ~ósen fü,gg a zrünl .hu.lliimhosszhoz viszo.ny iloU átméröjétöl
Runkdipól l;alagkáhetOOI
ru antennát homahmk ~~~ sza];~gkábel felhasználásaval (41. ábra). Ez a stiJbaanfenna •~na~ mert hoszHur0kdip61 -
41. ábra.
.1/2. Nagy meretéből adód6 kényelmetl ~yozza a~ bcrgy falra, flllggönykutó~ vagy
ma O,
it
eró6itheta
Ih
u~
ké~eretre
fel-
A 0.95 . JJ./2 ~ le-vágott szalagkábel két v~
vezetőket
egymá&sQ) örsszefor~tjuk. Az antalna k62éJ)énél pedJI elvágjuk az egyik v ezetót ide cstttlakoztatjuk az ~nli szaJas. . kit lL Igaz ugyan~ hogy a7. igy kapott ~nterLT!Q relé-pitésében azonps egy urokdi 6lla 4 de a helyes ill ·zt~ feltételel e.nnek ellenére n· nc~nek biztositva~ mert a b urokdipól négys%~ imp-e. danciatransz.formAcltja ily - n há y mm távolság levö vaetó'ltre nem éntényes.. Az an.ten.na .. ránYJtö ha~l rwendel ·t: a legero~bh v étel a.z ar1tennára m r61 ges iranyból tapasztalható tennészetfl-;;.en itt ls figyElembe Veve a szabában döálló ViazaJr:
ver-&iéseket..
TARTALOMJEG\'ztK L ALTALANOS TtJDNWALOK
....
Ft~Jlvertda--bullámltonz
p
Az
arlú.d6
- -
---
---- ---- --
au~ &D)1 qp.
laaJlo-U: ~
AD' IHWQ'e~ lit.\nás.l sds
1
3 4 4 4
4
IL TAPVONALAK
Amllnl1lflriltu.s humdipa Hil'otn.laru lm.diWIIHlJ - - - - A " Calun+.t tnnsllor"~ ...... ...... - ~ n-eryedbulll.lmú ~2immetl'kálo ti1.11 A PeJYedlluWlmó lm:uatand~lormáhu- -
A 1'3 ebn'lm d ipól
-
-
-
-
-
-
.....
~
-
-
-
-
-
-
-
A bUJPOkdipöl
-.
-
19 !>
-
-
-
-
11.3
-
-
1-1
15
-
l fl l 'i
l)l púJ ru ktu al 5Z t..i'I'Ú drendez~l:len Dlpul rrfl~rral !lffiá~ú l!'lren~ oi!ll -DiJMJ ditrekiar ml Biíkt.ávú plrend_~b~n Dipól dlrekl4LU'~al zf la\o-ü elreu:dft.éMen ...... H.irome~ .ntenna. szü tá1•ú elremfeü~ -Ha-r-o~lei:Q oN~tenfia Uri elrenc1Hci benJ .....
18
Né.o·rl~mes
2.1
antemu a-ki ·vú elr.e~~f.5lbeD N a·elemes ,anUtDQ.a adlest4-.·~a elr~-e.z&bem
l3 ~8 l~
ua ~o
21
A 9()"~~ sankreflekr&or A, 1S ~ftft!tkteflellkt.r A ti -oa :~arobeUektoo- Jté:sl'iUI&enna J'ef ll.torral
-
--- - - - - - -- -- -- --
n !4 2$ 2tl
---
VL EGY8IK"C &s SAIIDKHEFI.Efi.TO..OS, ANT.ENNAK
l18S2 FOGLALO TABLA2,A TA
---
-
VIL. AZ ANTENNAK GIOOI\IETIUAI ldmtrSI -
VUirt PeLDAK YAGI TIP
1}
ANTENNAK Me.tlETEZts_SU
-
:21
- -- -- - - -
3i)
------- --
Jíl
Alulmetriku buro ~dkJ6J m&ttohe ua.omcagg burokdipól llOOr~
!8
IX... TOBBSIKC.. DIELETES ANrENNAK. .~Wterndetes ao~Artá
a) ~~~ k.özéptúplálású
huro dlp6l -
b) Kéteme-lleJ.es végtéplálM6 blll"(Jkctip61 eJ KétJemeletes Yw rends&«Q am~nék
Ntl~Yem-eleta!l lwrG'kdl.Dld
-
- - --
- - -- - ---- --- ----- - a
a a
reJiekter.ral u-ékst:i\'íi
- ----$%1rull'imil di»M
lít~"Bbtn
Megyet:nefe~
31
nlfektMn~l
39
au
XI. SZOBAANTENNAk V-~
GJ·iríi
Dldl:-:ftlll\
~
llurokdlp41 ~áibetbil
......
a d ~
-
-
il
...
TELEVIZ IQ 5 UIRH ~
ontennólcot
órusl't o
Magyor Honvéd~mi Sportn:éhr~t!ég
RÁDIÓAMATÖR ÉS
MODE.LLE!O IOLtl.\ B c:l apMt, V.. [email protected] ikol'iút '92
Rendel'u· kulfmi~M mére-re et ilS elkés:~I'J~
Ttput-,."éretel : OI:R 1 e sahuna
URH 5ÓV (89 MHI) Amat6r u!~ v ( 1:4:4 ~H~ J
JI
RÁI)I0ALWATI:i!~S:Z~K ÉS MOD~Ltil TEK!~N Al
Hl~
ÁD I 0AMAT0
1
0
C: l IC J: fl NAGY Vl~A'SZ ..
E ~ MO DELlelO 1 1 0 HAJ IBA11'4
• Vid~fc:M
u-tónvétt•l h u áll~
*
l MIGYIIIIO I I~D E LM I SPDITSlÖIIIS ~ C
l . :SZ -N
lhi"~egi · Hog}~an :? •
s 7. ;. ~1
Ü1~si: 3..
eb br.-z r-ádivan1a1őr?
El8lt rád. liké&ülék en•
. 7.
St~fitnih!
Ttínnljuuk otOI'Zé1
4. S ZÁ.M
LellJ[j~el: R~ avodáazat
rádiólal
5 '" S7.Á !l
r1n: T .. Jevízió lów-oleáf!i 1.
vét
s.z:A .r.t
Hel-ényi: T~ ' Fiz·ó
tR
URH anten tik
• AmatŐr UlftgD tOfOD
birom
100 hiba 8 [V lészfil 'kb URH előtét o~~· fHÍ.vra
D
seb~·IRte,flR