XXIII. évf., 2. (65.) szám Illés-nap. Diakónusszentelés

• XXIII. évf., 2. (65.) szám • 2012. Illés-nap •

Diakónusszentelés

Élő egyház

15 éves a Miasszonyunk Világi Rendje

Az oltárszolgálat húsvét vigíliáján

2/2012

TEMERINI HARANGSZÓ

Sebők János

A hit ereje Sose engedd, hogy becsapódjon ajtód Isten előtt! Tégy bizonyságot: minden erőddel áldod, szereted Őt! Hidd el hittel, szívdobbanással: Ő az Égi Király! Ő véd, őriz, vihar, ha tombol, Nap süt, eső szitál. Lelked szárnya hozzá repüljön, dallal zengve nevét! Megérzed majd, hogy az Ő szerelme áradva árad feléd. És ha – szíved csordultig telve – tenned kell valamit. Mondd el, hirdesd, kiáltsd világgá: éltető jóság a hit! Diakónussá szentelték Zsúnyi Tibor akolitust – 5. oldal. TEMERINI HARANGSZÓ • Kizárólag a temerini hívek belső használatára kiadja a SZENT ROZÁLIA RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA, Temerin, Újvidéki u. 350. • Tel/fax: 021/844-001 • E-mail: [email protected] • Web-oldal: www.plebania.temerin.info • Kereskedelmi forgalomba nem kerül • Felelős szerkesztő: Szungyi László esperesplébános • Tervezőszerkesztő: Góbor Béla • Grafikai szerkesztő: Borda Ákos • Webszerkesztő: Sütő Sándor • Munkatársak: Veréb M. Gizella nővér, Ökrész Károly, valamint a cikk alatt jelölt szerzők • A lapban való közreműködés díjtalan, a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk • Készült a TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben 2000 példányban

3

A fogadalmat Isten komolyan veszi! Ünnepünk egy fogadalomról szól, amelyre évről évre emlékezünk, ami jól eső érzéssel tölt el bennünket, hiszen a XIX. század közepén tett temerini fogadalom derék elődök nemes tette volt. Felmerül azonban a kérdés: mennyire eleven a fogadalom tartalma a ma élőkben? A jelek szerint maga a „fogadalom” fogalma az elvilágiasodott, Istentől elrugaszkodott, elkereszténytelenedett, dezinformált, értékválsággal küzdő, haszon- és élvezetbeállítottságú világunkban sokak számára nem nagy jelentőséggel bír. Büszkén ragaszkodunk az ősöktől kapott szellemi és lelki értékekhez, megcsodáljuk rendületlen lelki erejüket a nehézségek, különböző bajok, súlyos sorscsapások közepette, szívós kitartásukat, szilárd állhatatosságukat, Istenbe vetett hitüket, határtalan bizalmukat és reményüket. Ahhoz, hogy ünneplésünknek valódi alapja és értelme legyen szükséges megszívlelni a fogadalomra vonatkozó bibliai alapokat. Idézzük fel a Számok könyvét: „Így szólt Mózes Izrael törzseinek fejeihez: »Ezt parancsolta az Úr: Ha valaki fogadalmat tesz az Úrnak, vagy esküvel megtartóztatásra kötelezi magát, ne szegje meg a szavát; pontosan úgy tegyen, amint mondta.«” (Szám 30,2-3) A FOGADALOM Istennek tett szabad nyilvános ígéret, amit az Úr szívesen elfogad. Nem kötelez rá senkit, de aki fogadalmat tett, az saját magát szabadon elkötelezte annak betartására. Az ószövetségi korban Isten elfogadta, ha valaki fogadalmat tett Őelőtte. De azt kérte: amit kimondtál, amit elhatároztál, tedd meg. Isten látja, hogy mennyire ingatagok az emberek. Sok nehézséggel kell megküzdeni, hogy az adott szót, Istennek tett ígéretet betartsák. A fogalomtevőnek jó lenne építeni arra, amit megígért. Arra a döntésre, amit alapkőként lerakott. Isten arra akart a fogadalmakkal tanítani, hogy ő komolyan figyel ránk. Segíteni akart abban, hogy megérlelődhessenek bennünk akár életre szóló elhatározások, amelyek azután biztos pontot jelentenek nekünk is, és másoknak is. A fogadalom értelme az, hogy amit az Ő szent jelenlétében elhatároztunk, abban Ő számít ránk. De a történelem során a fogadalomból gyakran fogadkozás lett, az esküből esküdözés. Ezért Jézus így helyezi a szívünkre Isten akaratának eredeti értelmét: „A ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” Csodálatos, hogy Istennel való közösségünk súlyt tud adni a döntéseinknek, elhatározásainknak. Mert Ő számít ránk, bizalommal tekint ránk, és segít. Jézus a tanítványai döntésére, elhatározására bízta az evangélium hirdetését. Hogy a halálból életre, vagyis Őhozzá vezessék a világot. Komolyan vette őket, bár előtte sokat kételkedtek, aggodalmaskodtak. Az Úr komolyan veszi a hitből fakadó fogadalmat. Rá mindig lehet bizalommal építeni, Ő biztos, szilárd alapot nyújt. Ez biztató, csodálatos érzés! Manapság más idők járnak, mint több mint másfél évszázaddal ezelőtt, más körülmények, más nehézségek, más szellemi és lelki helyzetben fogadalmi ünnepünk nagy kihívást jelent. Kérdések merülnek fel bennünk és az ősök példája feladatok elé állít bennünket. Új elhatározások születnek, érlelődnek. Isten áldja meg az ősök fogadalmát megtartó temerini katolikus magyarság őszinte boldogulási törekvéseit!

SZUNGYI László, esperes-plébános

4

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2012

2012 a Hit éve Két születés VILÁGEGYHÁZ

A „hit kapuja” (vö. ApCsel 14,27), amely bevezet minket az Istennel való életközösségre, és lehetővé teszi a belépést az Egyházba, mindig nyitva áll előttünk. Akkor tudjuk átlépni a küszöbét, ha Isten Igéje elhangzik, és a szív enged a kegyelem formáló erejének. Belépni ezen a kapun azt jelenti, hogy életre szólóan útra kelünk. Ez az út a keresztséggel kezdődik (vö. Róm 6,4), minek következtében Atyánknak szólíthatjuk Istent, és a halállal fejeződik be, amelyen át belépünk az örök életbe, az Úr Jézus feltámadásának köszönhetően, aki azt akarta, hogy a Szentlélek ajándékai által mindazok, akik benne hisznek, részesüljenek az Ő dicsőségében (vö. Jn 17,22). E szavakkal kezdődik a Porta fidei apostoli levél, amivel, illetve a benne meghirdetett Hit Évével XVI. Benedek a három legaktuálisabb egyházi kérdésre igyekszik választ adni: az új evangelizáció tartalmára, a II. Vatikáni Zsinat értelmezésére és az Egyház reformjára. A Szentatya által meghirdetett Hit éve 2012. október 11-én kezdődik és 2013. november 24-én ér véget. Az apostoli levéllel meghirdetett év rendkívüli alkalom lesz a Jézus Krisztussal való megújult találkozásra. XVI. Benedek pápa a Hit évével az egyház figyelmének középpontjába akarja állítani a Jézus Krisztussal való találkozást és a hit szépségét. A dokumentum lelkipásztori irányelveket tartalmaz a világegyház, a püspöki konferenciák, az egyházmegyék és a plébániák, közösségek, lelkiségi mozgalmak számára. A Hit évének megnyitása egybeesik két fontos dátummal: a II. Vatikáni Zsinat kezdetének 50. évfordulójával és a Katolikus Egyház Katekizmusa közzétételének 20. évfordulójával. (A zsinatot 1962. október 11-én hirdette meg Boldog XXIII. János. A katekizmus közzététele 1992. október 11-én Boldog II. János Pál nevéhez fűződik.) A Szentatya pápaságának kezdeteitől nagy figyelmet fordított a II. Vatikáni Zsinat tanításának helyes megértésére, elősegítve azt, amit ő maga a „reform hermeneutikájaként” és a „folyamatosság megújításaként” határozott meg. A Hit évének lezárása szintén jelentőségteljes dátumhoz fűződik: 2013. november 24-e Krisztus Király, a Világegyetem Urának ünnepe.

Forrás: Magyar Kurir

Sorsunk alakulásában nem láthatjuk mindig Isten kezét, de bizonyosak lehetünk afelől, hogy mindig velünk van. Spurgeon

Ha a születésről beszélünk, valószínűleg mindenkinek az újszülött gyermek világra jötte ugrik be azonnal. De gyermekeinknek van egy „második születése” is – a gyermekkorból a felnőttkorra való megszületés. Mennyi előkészület, izgalom előzi meg az elsőt! És általában mennyi gonddal, veszekedéssel jár a második! Ha ugyanolyan örömmel, kíváncsisággal várnák a szülők gyermekük serdülőkorát, a második születést, mindkét félnek könnyebb lenne. Segíthet ebben, ha visszagondolunk arra, hogyan fejtettük meg gyermekünk sírás általi üzenetét újszülött korában. Tudtuk rögtön, hogy éhes, vagy éppen a hasa fáj, netán álmos? Nem, mégis kerestük óráról órára, hogyan érthetnénk meg, mert még nem tudja elmondani nekünk a gondját. Kamasz gyermekünk tud beszélni, lehet, hogy több nyelvvizsgája is van már, ezért nem értjük, miért vágja be az ajtót, miért van szüksége ilyen közlési formára. Jó ehhez az „antennánk”? Tudjuk venni ezt az adást? Ennek a kódrendszernek a megfejtésére is szánunk annyi időt, türelmet, energiát, mint újszülött korában? Lehet, hogy ezzel az ajtóbecsapással csak azt jelzi, nem tudja elmondani nekünk, mi a baja. El kell gondolkoznunk azon, mennyire vagyunk elérhetők számára, tudunk-e elég időt szánni arra, hogy fürkésszük mondanivalóját. Nem azt értjük ezen, hogy helyeselnünk kell, ha ránk csapja az ajtót, hanem hogy még jobban oda kell figyelnünk rá. Lehet, hogy olyasmit szeretne közölni velünk, ami régóta feszíti, már többször szerette volna elmondani, csak nekünk épp akkor nem volt rá időnk, mert valami nagyon fontos dolgunk akadt. Például be kellett fejeznünk a mosogatást, el kellett olvasnunk a sportújságot, fel kellett hívnunk egy ügyfelünket, vagy még nem volt vége a tévében a kedvenc műsorunknak. Ha kapunk egy jelzést gyermekünktől a közlési szándékára vonatkozóan, s nem élünk vele, lehet, hogy sokáig várhatunk, míg újra kapunk esélyt. Ha kérdez valami számára lényeges dolgot, s mi éppen halaszthatatlan ügyeink miatt nem válaszolunk, lehet, hogy éveket kell várnunk egy újabb igazi kérdésére. A második születés természetesen sokkal hos�szabb időt vesz igénybe, mint az első. De rendkívül fontos készülni e korra, várni rá, s örülni annak, hogy gyermekünkből felnőtt lesz. S ne felejtsük el: mi is voltunk kamaszok... HORTOBÁGYI NAGY Ágnes és Tibor

2/2012

TEMERINI HARANGSZÓ

5

Diakónussá szentelték Zsúnyi Tibort Ünnep volt június 9-én a temerini Telepen. Az esti szentmisén dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök a Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére

épített millenniumi emléktemplomban diakónussá szentelte Zsúnyi Tibort, a Szegedi Hittudományi Főiskola papnövendékét. Ez volt az első diakónusszentelés az új templomban. Az ünnepségen részt vettek sokan az egyházmegye papjai közül Eljött a rektor atya, az iskola elöljárói, a diakónusés iskolatársak (autóbusszal Szegedről), a rokonság, a barátok, ismerősök és nagy számban a hívek. Beharangozáskor a papság és a papi segédlet – élén Verebélyi Árpád temerini származású doroszlói plébánossal, szertartásmesterrel – elindult a közösségi ház elöl a templomba, a szentelés színhelyére.

A szentelési szertartás keretében a papnövendékek rektora kérte a püspökatyát, hogy szentelje diakónussá a jelöltet, mert méltó a szerpapi szolgálatra. Homíliájában a főpásztor arra hívta fel a szentelendő és a hívek figyelmét, hogy milyen nagy felelősséget ruház a szentelendőre. A jelölt engedelmességet ígért a püspök atyának és utódainak, rajtuk keresztül pedig Jézus Krisztusnak. Felhangzott a Mindenszentek litániája, amely alatt a szentelendő az engedelmesség jeléül az oltárasztal előtt leborult a földre, míg mindenki térdelve imádkozott. Ezután a főpásztor kézrátétele és szentelési imája által elnyerte a papi rend három fokozata közül az elsőt. Imájában a püspök atya a felszentelt diakónus számára Isten segítségét kérte. Zsúnyi Tibort szerpap társai beöltöztették a diakónusok ruhájába, vállára helyezték a stólát, majd ráadták a dalmatikát. A püspök pedig átadta neki az evangéliumos könyvet, küldetést adva ezzel neki Jézus Krisztus tanításának továbbítására. Ezt követően békecsókot kapott a szentelő főpásztortól, és a jelenlevő diakónusoktól, jelezve,

hogy befogadták a szerpapok közösségébe. A szentmise folytatásában már az újonnan felszentelt diakónus volt a főpásztor segítségére a szentmise bemutatásában. A mise végén ft. Szungyi László esperes atya megköszönte a püspök atyának a szentelést, a paptestvéreknek, diakónusoknak, a rokonságnak a szertartáson való részvé-

telt és a segítséget, hogy Tibor – aki hívő keresztény családból származik, és aki a millenniumi emléktemplom szomszédságában nőtt fel, elnyerhette a diakónátus szentségét. Arra kérte az Urat, hogy kísérje áldásával a most felszentelt diakónus működését. A papszentelés egy év múlva várható a szabadkai székesegyházban. A szabadkai szentelés után az újmise bemutatása idehaza esedékes. A képek a diakónus szentelés mozzanatait mutatják.

G. B.

6

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2012

Az Oltáriszentség tiszteletének ünnepe

Évszázadokon át az Úrnapja az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott. A körmenet ennek a tiszteletnek a nyilvános kifejezése, Krisztus felmutatása, hódolatának kifejezése a világnak. Vondra atya jegyzeteiben idézi a Temerini Újságot (1929. június 2.): „ÚRNAPJÁN a diadalmas természet napsugaras derűjével, virágjainak illatával és színpompájával, az ember hálájával és szeretetével hódol a Mindenható előtt, aki végtelen szeretetében látható alakban állandóan közöttünk van. Az Úrnapja, ezen határtalan szeretetnek magasztos ünnepe – diadalmas demonstrálás és tanúságtétel az ember istenhite mellett. Amíg a vallásos, istenhivő és istenfélő ember a maga hétköznapi életében végzi mindennapi munkáját és éli befelé a maga vallásos életét és meggyőződését anélkül,

Virágszirmot hintenek a lányok az Oltáriszentség előtt

Szentség felmutatás az Úrnapi körmenetben hogy másoktól számon kérné meggyőződésüket, vagy számot adna a maga meggyőződéséről és hitéről, addig Úrnapján az egész katolikus hivő sereg ünnepélyesen hitet tesz Krisztus istensége mellett és diadalmas zászlókkal, illatos virágokkal ékes körmenetekben allelujázik az Oltáriszentségben rejtőző Istenember előtt.” A körmenetet a II. világháború utáni években, így nálunk is az ünnepet követő vasárnap, mígnem az idei évtől kezdődően plébános atyánk javaslatára, már magának az ünnepnek a napján – az esti szentmise után – tartottuk. Az 1945-ben bekövetkezett társadalmi-politikai változások hozta egyházellenes politika megszakította azt a gyakorlatot, hogy az ünnepi körmenet útvonala, és az ott felállított négy oltár visszakerüljön régi, megszokott helyére, az utcára (minden körmenetet megtiltottak). A körmenet útja és a sátrakban felállított oltárok helye az idők során nem változott, csak az utcák neve és a mögöttes épületek és a tömegesség. A korabeli, 1930-as években a Temerini Újság több ezres hívőseregre becsülte a résztvevők számát. Az utolsó ilyen tömeges körmenet az 1945. évi volt, Tóth atya a hívek számát 2500-ra becsülte Grősz József kalocsai érseknek küldött levelében. Ö. K. A sátrak helyei Vondra atya szerint: „1. a Kastély utcán a mai orvosi rendelő előtt. 2. A kastély bejáratánál. 3. A mai Dom előtt (volt Pahol-ház). 4. volt kántor lakás előtt” (a mai könyvtár épületének közelében – a szerk. megj.).

Hitünk nyilvános megvallása A tanítás kezdete előtti vasárnap fogadjuk templomainkban az első osztályba indulókat. Tavaly, szép számban, a szülők vezették be gyermekeiket a templomba. Öröm volt látni a sok gyereket és a boldog szülőket.

Június 29-e és július 2-a között a skóciai Edinburghban rendezték meg a püspöki konferenciák főtitkárainak 40. találkozóját, amelynek témája az új evangelizáció, a hit nyilvános megvallása volt. A társadalomnak szüksége van arra, hogy az egyház emlékeztesse: Isten nélkül sem egyéni, sem közösségi szinten nem teljesedhet ki az emberi élet. A találkozó során megállapították, hogy minden hívő embernek növekedni kell a kiválóság erényében, különösen az intellektuális kiválóságban. MK

2/2012

TEMERINI HARANGSZÓ

Összetartozásunk szálai megmaradásunk záloga

Fogadalmi ünnepünkre Temerinbe lyen kapcsolatok tartását tartja fonlátogat dr. Bábel Balázs a Kalocsa- tosnak a külföldre szakadt nemzetrészekkel? kecskeméti főegyházmegye érseke. – A történelmi Magyarország minA Temerini Harangszó internetes „beszélgetésre” kérte dr. Bábel Balázs den részében jártam lelkipásztori megbízatással. Kárpátalján, Kalocsa-kecskeméti érFölvidéken sokszor, Erseket Temerin első írádélyben is, Burgenlandsos említésének 680. ban is, de Bácskában és évfordulójára, és az idei Bánátban is. Szellemiévi Illés-napi fogadalmi lelki összetartozást, a ünnepünkre való látotörténelmi múltunk kögatása kapcsán. Kérdézös megbecsülését naseinket és a válaszokat gyon fontosnak tartom. az alábbiakban adjuk • A trianoni békeközre. diktátum maradandó • Érsek atya, plékövetkezményekkel bániatemplomunk járt a Kalocsa-bácsi építésének 200 évforérseki egyházmegyédulójára nem tudta re nézve is. A politikai elfogadni a felkérést, Dr. Bábel Balázs határok megváltoztahogy Temerinbe látogasson. Úgy értesültünk, hogy ez al- tása az egyházmegyét kettészakítotkalommal készségesen fogadta az ta: területéből Bácska java része elötletet, hogy fogadalmi ünnepünk- szakadt, a plébániák és a papság egy re ellátogasson hozzánk. Milyen része az országhatáron túlra kerülérzésekkel fogadta el a meghívást tek. Ilyen előzmények után milyen gondolatokkal látogat a főpásztor Temerinbe? – Miután elég jól ismerem Bácskát, az elszakított egyházmegyébe? – Kicsit úgy, mint a kilakoltatott de még Temerinben nem jártam, ezért várakozással, újdonsággal való kíván- ember, aki visszatér egykori szülőhácsisággal megyek Temerinbe, mint iro- zához. Bár most, ha Szerbia is bekerül dalmat kedvelő ember. Több temerini az Unióba, a határok légiesedve már származású, vagy több Temerinhez megkönnyítik a találkozást. • A második világháború vékapcsolódó írót ismerek: Szirmai Károlyt, Sziveri Jánost, Illés Sándort, gén elszabadult erőszakhullám száMatuska Márton újságírót pedig sze- mos papot menekülésre kényszerítmélyesen is. Éppen a napokban hallot- tet, az itt maradók közül sokakat tam a rádióból egy Temerinről szóló megöltek, vagy börtönbe vetettek. előadást, mely közelebb hozta hozzám Az egyházi intézmények, szerzeteezt a török nevű, magyarok lakta vá- si közösségek, és a papság elvesztették a létalapjukat. Milyen párhuzarost. • Egy temerini születésű papunk, mot lát az anyaország és a délvidéki Nagyidai Zsolt, működik az Ön egy- magyarság háború utáni lelki életéházmegyéjében. Kalocsán, a pap- ben? – A II. világháború és azután köszentelésén zarándoklatunk alkalvetkező évek Magyarországon is sorsmával személyesen is kapcsolatba kerülhettünk érsek atyával, de csak csapást jelentettek az egyházi intézmost kérdezzük: Főpásztorként mi- ményekre, szerzetesi közösségekre. Itt

7 nem egy más nemzet partizánjai, hanem saját népünkhöz tartozó, bolsevik hatalmat kiszolgáló magyarok végezték el a pusztítást. A végeredmény ugyanaz lett. • Személyes tapasztalata szerint melyek a magyarság és a magyar katolikusok sorskérdései a Kárpátmedencében – Magyarország határain belül és túl? – A Kárpát-medencében a megmaradás az alapvető fontosságú, tehát ha mindkét oldalon csökken a születések száma, s növekszik a halottaké, mindkét magyarságra ugyanaz a sors vár, kihal. Most már nemcsak határain kívüli magyarok vándorolnak szerteszét a világba, hanem munkát keresve Magyarországról is, főként fiatalok. Első és legfontosabb tehát, hogy ne fogyjunk létszámban. Őrizzük kereszténységünket, kultúránkat, nyelvünket, és keressük az összetartozás szálait, valamint ne pártoskodjunk olyan módon, hogy az teljes széthúzáshoz és megosztottsághoz vezessen. • Mit tart a legfontosabbnak egy közösség fejlődésének előmozdításában? – Pontosan ezeknek, a diagnózisból származó bajoknak a terápiájában, azaz leküzdésében. • Visszakanyarodva beszélgetésünk elejének témájához, egy csaknem 160 éves fogadalom, az Illés-nap megünneplése, valamint településünk, és az akkori plébános Temerini Lőrinc neve első írásos említésének jubileuma (1332-2012) kapcsán először találkozik Temerin fogadalom tisztelő hívő népével. Ünnepi szentbeszédének mi a fő gondolata? – Illés prófétának van hasonlósága a mai ember életével. Nem a Baál papjai ellen kell most küzdenünk, hanem a szekularizáció és az újpogányság, a gyakorlati materializmus ellen. Ahogy Illés Elizeusra hagyta köntösét, ugyanúgy nekünk is a másoktól kapott szellemi-lelki örökséget tovább kell adni. • Köszönöm, hogy elfogadta a felkérést és válaszolt kérdéseinkre.

Góbor Béla

8

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2012

Megújult a A Juventus Budakeszin

Feltámadási menet

Mint ismeretes 2005-ben, a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazást követően jött létre a Feltámadási menet, hogy hirdesse csalódott nemzettársainknak a Feltámadott Krisztussal fennálló szövetségünket, és nemzeti újjászületésünk szükségességét. Sok magyar ember hite kellett ahhoz, hogy a kezdeményezés minden évben megvalósuljon, és létrejöjjön a történelmi változás. Miután siker koronázta ügyünket, tavaly illő módon hálát adtunk érte Istennek! Nemzetünk már nemcsak a szellemében egységes, hanem aki kívánja közjogilag is! A zarándoklat elindítóinak kifejezett óhajára, a Feltámadási menet az idén is folytatja útját, de egy módosult haladási terv szerint, és mert csak szombaton és vasárnap halad tovább a temerini stációtelepülésre augusztus 25-én érkezik. Fogadását a templomudvarban tervezzük. G. B.

Gyerekszáj A szép lánc

Már több mint ötven éve rakom az oltárokra a virágokat a templomunkban. Unokáim is gyakran ott vannak velem. Egy alkalommal a kis Lucának megmutattam az oltárokat, és elmagyaráztam neki, melyik szobor kit ábrázol. A Lourdes-i Szűzanya szobra előtt csak állt, nézte, majd megkérdezte: „Csak azt nem értem, hogy azt a szép láncot miért nem a nyakába teszi?”

Jézusmáriám...

A négyéves Gábor bemegy a nappaliba, és így szól: „Anya, gyere, a fürdőszobában jézusmáriám van!” Besietnek a fürdőszobába, ahol a kétéves Áron a mosóport szanaszét szórja. Az anyuka csak ennyit mond: „Jézusmáriám...”

A Juventus énekkar május 17–19-e között Budakeszin vendégszerepelt a Bárdos Lajos Fesztiválon. Kempelen Tünde főszervezőnek köszönhetően már 12 éve vesznek részt e rendezvényen, mely az egész Kárpát-medencében zajlik, áprilistól júliusig, több helyszínen is. Temerin június 3-án volt a házigazdája a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium énekkarának és a XI. Bárdos Lajos Éneklő Ifjúság Díszhangversenynek. Képünkön a Juventus kórus a budakeszi Havas Boldogasszony templomban

Akikért a harang szól Nagydorogon Harangot szenteltek az Isteni Ir- tán Zsúnyi Illés tavaly átadta lelkét Tegalmasság vasárnapján a pécsi egy- remtőjének, a harang felállítása egyútházmegyei Nagydorogon a Gulág ál- tal végakaratának beteljesítése is. Az dozatainak emlékére. Az Illés próféta ötmillió forintos harang további költtiszteletére készített 420 kg-os harang ségeit nemes adományokból, vállalkolengyelországi harangkészítő mesterek zók felajánlásaival teremtették elő. munkája, Przemysl városából érkezett. MK A hatalmas, gyönyörű hangú harang egy délvidéki (temerini – a szerk. megj) származású, Gulágot megjárt és az ottani megpróbáltatásokat túlélt egykori fogoly, az 1956 óta Nagydorogon élt Zsúnyi Illés kezdeményezésére készülhetett el. A kezdeményező, aki egymillió forintos felajánlását a templom oltárára letéve kérte az egyházközséget, hogy a haranggal végre méltó emlékjelet kaphassanak azok a szovjet büntetőtáborokban szenvedett ártatlan foglyok, akik „megfagytak, belepusztultak a kínokba vagy kegyetlen módon leölték őket. Akiknek csontjai ma is küszködnek a szibériai zord hideggel, és sírjaik az ismeretlenség homályába vesztek, hantjukon soha nem volt virág, s könny sem öntözte sírjaikat”. Miu- Zsúnyi Illés harangja Nagydorogon

2/2012

TEMERINI HARANGSZÓ

Bérmálás

Bérmálás volt áprilisban a Szent Rozália plébánia, és a telepi Boldogságos Szűz Mária vikária nyolcadik osztályos hittanosai számára. A rendhagyóan délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi nagymisén dr. Pénzes János szabadkai püspökatya 72 bérmálkozót (44 fiút és 28 leányt) részesített a keresztény nagykorúság szentségében. Szentbeszédében a főpásztor hitük bátor megvallására szólította fel a fiatalokat, amihez a Szentlélek segítségét kérte. Temerinben nem emlékeznek arra, hogy a bérmálkozó fiúk és a lányok számaránya között ekkora lett volna a különbség.

A telepi emléktemplom hímző csoportja A telepi emléktemplomunk hímző csoportja már több mint egy évtizede működik. Hat telepi kézimunkázó asszony – Lócz Rozália, néhai Fehér Teréz, Klajner Viktória, Hajdú Margit, Pásztor Magdolna és Lócz Hajnalka – volt a kezdeményező, hozzájuk csatlakoztak a többiek, akik a templomszentelés óta minden kedden a közösségi házzá vált egykori imaházban gyűlnek össze kézimunkázni, társalogni és barátkozni. Csoportjukat az emléktemplom hímző csoportjának nevezték el. Számuk mára megháromszorozódott. Az épület használatáért hálából szebbnél szebb hímzett oltárterítőket készítenek, de takarítanak, templomot díszítenek, és nagy-nagy szeretettel rendezik a templom körüli kertet is. A tagság gyarapodásával képzett kézimunkázók is csatlakoztak a csoporthoz, nekik köszönhetően már rendszeresen bemutathatják a kézimunkákat a kétévenként Szabadkán megrendezésre kerülő Polák Margit Hímzéspályázati Kiállításon, és az Illés-napi kéziAz emléktemplomi kézimunkázóinak csoportja munka kiállításon.

9

15 éves a Miasszonyunk Világi Rendje Temerinben

1997. május 26-án, a telepi, akkor még épülő templom alapkőszenelésének évfordulóján megalakult Fiala Mária Ivánka tisztelendő anya és Veréb Mária Gizella nővér kezdeményezésére a Miasszonyunk Világi Rendje 25 taggal. A II. Vatikáni Zsinat Egyházról szóló dokumentumában ezt olvashatjuk: „Isten meghív egyes keresztény híveket, hogy (...) ki-ki a maga módján legyen hasznára az Egyház üdvözítő küldetésének.” (LG 43) A tagok azóta minden évben megújítják felajánlásukat. Az idő múlásával egyesek elhaltak, mások koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva nem újítják meg a felajánlásukat, de újabb tagokkal is gazdagodik a közösség. A jelenlegi tisztelendő anya Vicsek Mária Livia, és Kuktin Mária Bernadetta általános gondnoknő jelenlétében az idén 21 személy tett felajánlást a plébániatemplomban, május 28-án, Mária az Egyház Anyja ünnepén. A jelöltek felajánlási szándékát kívánjuk, hogy Isten bőséges kegyelme kísérje! A Krisztus-követésben, a Boldogságos Szűz Mária példáját kövessék az evangéliumi tanácsok szellemében. Önátadásuk a szeretetben legyen gyümölcsöző, Isten dicsőségére, népének javára és a tagok lelki épülésére. Csoportkép a borítólapon.

Taníts engem útaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, és tiszta szívvel féljem nevedet. Zsoltárok 86. 11.

10

TEMERINI HARANGSZÓ

Utolsó kapcsolat

Ezen a hónap minden estéjén rózsafüzér-ájtatos­ságot végeztünk a temp­lomban, és amikor láttam a hívek buzgóságát, amikor hallottam egy temerini tanító kijelentését, mely szerint azelőtt még a vasárnapi nagy misén sem voltak töb­ben, – akkor Tóth tisztelendő levelét, amit az éreztem, hogy helyesen csele­kedtem, érsekségen 1945 július 18-án iktat­ amikor pásztorává szegődtem a jó Istak be, az alábbiakban teljes terjedel- ten ez elhagyott hívő nyájának. Külö­ mében közöljük. nösen éreztem ezt a megelégedettséget akkor, amikor a gyónók végtelen FŐTISZTELENDŐ sora állt a gyóntatószékem előtt. Ma ÉRSEK ATYÁM! is a napi áldo­zók száma 100-120 az Hálatelt szível gondolok a jó Is- előző évek tízsze­resére emelkedett. ten végtelen kegyelmére, hogy a mai Az október végi napok nehezen, napon, bár nem hivarette­géssel telve múltalos úton, mégis, tátak el. A jó Isten kegyes jékoztatót küldhetek volt hozzám és a legFőtisztelendőségedsúlyosabb napokban nek. semmi bántódás nem A következő soért. Fennakadás nélrokban Temerinről, kül tovább végezhetBácska legdélibb katem lelkivezetői muntolikus magyar falukámat. járól, az itt folyó hitNovember hó máéletről, az emberek sodik felében vissza­tért gondolkodásmódjáról Főtisztelendő Kopps amennyiben szabad, ing Gáspár, Temerin az én munkámról szeplébánosa. Távollétretnék némi helyzetkéét Csonaplyán, szüpet nyújtani. Temerin leinél és Zomborban Tóth József tizenegyezer lelket a barátoknál töltötte. számlált egy évvel ezelőtt. Tízezer Azonban mindössze csak három hémagyar és egyezer német. Valamen�- tig lehetett Temerinben, ­mert decemnyien katolikusok. 1944. augusztusá­ ber elején ös­szeszedték az itt maradt ban a német nemzetiségű lakosság el- kevés számú németet, időset, fiatalt, hagyta szülőotthonát és elköltözött gyermeket, nőt egyaránt és a szomNémetországba. A következő hónap szédos községbe Tiszaistvánfalvára végén a nem bácskai születésű ma­ – német gyűjtőtáborba vitték. Ott negyar tisztviselőkar is elmenekült fel héz testi munkát végez­tettek vele. Kaa csonka országba. Temerinnek ad­ pálnia, utcára sepernie s más nehéz dig három lelkésze volt. 1944. októ- munkát kellett végeznie. Gyűjtőtáborber elején azonban mind a három lel­ ba hurcolása óta nem engedték még kész elhagyta őrhelyét, nem gondolva mind a mai napig Temerinbe. Mintegy a súlyos következményre, mit csele- öt-héttel ezelőtt tizenkét német lelkész kedetükkel a hívők lelkében ki fognak társával együtt be kisérték őket Újviváltani. A tízezer hívő magyar lélek dékre és vizsgálati fogságban vanlelki vezető nél­kül maradt. nak. Egyszer volt kihallgatáson. Bí1944. október 4-én ön­szántamból zunk abban, hogy szabadon fogják jelentkeztem Svraka Ferenc esperes en­gedni, csak nem tudjuk az időponapát úrnál, és ki jöttem Temerinbe, tot – mi­kor? A plébános Úr elhurcohogy itt elvé­gezzem a lelkivezetői te- lása után ismét egyedül végeztem köendőket. telességemet és vég­zem még ma is.

Tóth József tisztelendő atya jelentése a kalocsai érseknek 1945-ben

A bácsi-kalocsai érseknek címezve, 1945. július 18-án levél érke­ zett Temerinből, amelyet Tóth József (1914-1997) lelkész kül­dött. Beszámolt egyházközsége helyzetéről, a hívek lelki életéről és saját tevékenységéről. Mi késztette Tóth József tisztelendőt arra, hogy egyenest a kalocsai érsekhez forduljon, és tájékoztassa a helyi, temerini állapotokról? Hogy ezt jobban megértsük, vissza kell tekintenünk a katolikus egy­ház korábbi helyzetére bácskai tájékunkon. Abból a tényből kell kiin­dulni, hogy Trianon után a kalocsai-bácsi főegyházmegye, érsekség te­rületének mintegy háromnegyed része – 89 plébániája – az új délszláv államalakulat fennhatósága alá került. A Szentszék ezen a területen apostoli kormányzóságot hozott létre, és annak élére 1923-ban Budánovics Lajos (1873-1958) szabadkai plébánost állította. 1941-ben, amikor Bácska e ré­sze visszakerült Magyarországhoz, a terület továbbra is apostoli kor­mányzóság maradt a főegyházmegye keretében, de a magyar vallás- és kultuszminisztérium a pápai nuncius beleegyezésével eltávolította Budánovics püspököt hivatalából, és Ijjas József (1901-1989) kalo­csai-megyés papot bízta meg a kormányzóság irányításával. 1944. decemberében Grősz érsek átruházta Budánovics püspökre az elvált egyház­megyei rész teljes jogú kormányzását, aki ismét apostoli kormányzóként működött. A kapcsolat azonban egy ideig nem szakadt meg közöttük. Tóth József alábbi leve­léből is kiviláglik, noha egyházjogilag visszaállt az 1941 előtti helyzet a kalocsai főegy­házmegyétől elszakított bácskai részeken, a papsággal a kapcsolata ezekben a nehéz időkben még egy ideig fennállt.

2/2012

2/2012

TEMERINI HARANGSZÓ

Karácsonykor összegyűjtöttem a szítették virá­gokkal és virágokból font volt Kalász leányokat és megindítot- feliratokkal. Áldozócsütörtök napján tam körük­ben a munkát. Nyilvánosan 880-an járultak szentál­dozáshoz. Nem nem szerepel­hetünk velük, a község Ka- vagyok érzelgős természetű, de könny lász-leányait négy csoportba osztottam csillogott a szememben, amikor láttam és minden va­sárnap másik csoportot ott az áldoztatórács mellett az Úrjézuskeresek fel és „bandázunk”. Nem tar- nak ezt a diadalát... (Bocsásson meg tunk „gyűlést” ha­nem „bandát”. Így Főtisztelendő Érsek Atyám, ha sok apminden hónapban elju­tok minden cso- rólékos dologgal feltartom, de amikor porthoz és végzem a hitok­tatást. Ezek a visszapillan­tok a közelmúltba, annyi leányok igen öntudatosak és elszántak, emlék, annyi esemény tódul tudatomba – igazán örülök, hogy oktat­hatom őket. s nem is tudom melyi­ket írjam előbb ...) Vagy megemlítés nélkül hagyjam az Az iskolában sajnos, tilos a hitoktatás. Azonban egy lelkes tanító néni Úrnapi körmenetet, amikor 2500 hívő segítségével az iskolás leányokat ös�- felvonult zárt sorokban és éppen úgy, szehoztuk „szeretet iskolába”. Minden mint áldozócsütörtökön, Úrnapján is vasárnap de. összejönnek, és ekkor ré- fényesen győzedelmeskedett Krisztus? szesülnek hitokta­tásban. Lelki problé- Hallgassam el a búzaszentelést, amikor máikkal gyakran fel­keresnek, és mindég lobogókkal, fe­születtel kivonult a nép a igyekszem megma­gyarázni kételyeiket, határba? Vagy ne hozzam fel a keresztjáró napokat, amikor idegen gépkocsik problémáikat. A fiúk közül kevesen vannak idehaza. Nagyobbrészt katonaságnál teljesítenek szolgálatot. Azonban a fiúknak, akik ide­haza vannak, nagyobb részét sikerült ös­szegyűjtenem. Három csoport van a fiúk­nál: az inasok, a cserkészek és a középis­kolás fiúk. A fiúk csoportjaival hétköznap este jövünk össze minden héten más-más házban és velük hetente tartok hitokta­tást, Grősz József érsek portéja nem mint a lányok egy-egy csoportjá­val. Az elemisko- (részlet Kontuly Béla festményéről, 1950) lás fiúkat Szívgárda egye­sületbe tömö- tülkölése mellett zúgott az egyház énerítettük, de most az iskolai szünidőben ke? Felemlítem mindezeket az eseménehezebben tudjuk őket ös­szetartani, nyeket, mert jól eső érzéssel tölt el, mint iskolaév alatt. Az elsőpénteki áldozók száma csak- hogy Főtisztelendő Érsek Atyámnak a nem mindég meghaladja a 400-at. Kü- vallásos érzés, a vallásos élet fellendülönös öröm­mel készítettem elő az első léséről számol­hatok be. Vasárnap folytak le a választások. szentáldozáshoz járuló kisgyermekeket. Ez évben 173 kis gyermek járult első íz- Választások előtt jöttek az emberek és ben szentáldozáshoz. A Kalász-lánykák kikérték a véleményemet: kire szavazönzetlen segítő­munkájukkal emlékeze- zanak. A községi képviselő-testületbe tessé sikerült tennünk az idei áldozó- 23 képviselő között csak egy baloldali csütörtököt. Diadalkaput fontak virá- felfogású került be, a többi keresztény gokból a templomban a padsorok közé, szellemben dolgozik. a templom belseje tele volt szebbnélJelenleg nyolcnapos lelkigyakorla­szebb virágokkal, kinn a templom tot tartok a zárdában a Kedves Nővémegett sátrat állítottak jel, azt is feldí- reknek.

11 Több világi vezető szerepben levő egyént megnyertem a keresztény vallás érdekében való apostolkodás gondolatának. Együtt dolgozom velük, és mindannyiunkat áthat a magasztos érzés, hogy Krisztusért harcolunk. Rendíthetetlen hittel bízunk Krisztus győzelmében. Munkánkra Atyai áldását kérve maradok Krisztusban gyermeke: Tóth József, lelkész Tóth József tisztelendő levelének hátoldalára az érsekségen a következő kéziratos szöveg került 1945. július 26-ai keltezéssel: „Együttérző szívvel kísértem mindeddig a fájdalmak és megpróbáltatás útját járó bácskai híveimet. A háború borzalmainak átélése nekem is szenvedést okozott. Fájt, hogy nem állhattam mellettük, nem nyújthattam nekik vigasztalást, nem bátoríthattam őket nehéz napjaikban. Megnyugtat azonban az a tudat, hogy derék papjaim mint Tsged is - buzgó áldozatkész szívvel tartottak ki a hívek mellett, igazi jópásztorként nem futamodtak meg, hanem a rosszban is vállaltak közösséget velük. Az isteni Jópásztor adjon erőt Tségednek, hogy a f. hó 12-én küldött jelentésedben jelzett megkezdett munkát fáradhatatlanul folytatni tudja. Temerini híveimnek pedig sok kegyelmet, hogy öntudatos katolikus életükkel kitartsanak Krisztus szenvedő Egyháza mellett is. Egyébként főpásztori áldásomat küldve ájtatos ... (érsek)” Valószínűleg a válaszlevél nem is került elküldésre. Ezt bizonyítja, hogy 1992-ben, amikor bemutattuk és átadtuk Tóth atyának a levél és a válasz fénymásolatát, nem emlékezett a levélre sem. Függetlenül ettől a jelentést kordo­kumentumként kell értékelni. Tóth József tisztelendő atya Temerinből 1947. augusztusában Újvidékre, majd Topo­lyára került. 1947 őszén letartóztatták, és a népbíróság koncepciós perben hétévi börtönre ítélte. Így kellett megfizetnie, azért amit egyházáért, hitéért, népéért tett.

ÖKRÉSZ Károly

12

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2012

Elsőáldozók

Egyházközségünkben az idén összesen 73 harmadikos gyermek járult először az Úr asztalához. A Szent Rozália-plébániatemplomban 54-en, a Telepi vikárián pedig 19en. A gyermekek a jól begyakorolt énekszámokkal és köszöntőkkel tették ünnepélyesebbé ezt az emlékezetes napot. A szentmisét követően elkészültek a csoportképek is Szungyi László atyával, a hittantanárral és a családi hittancsoport-vezetőkkel.

A felső sorban balról jobbra: Kihúth Ilona, Pethő Ilona hittancsoport-vezetők, Ádám Mária hitoktató, Gizella nővér, Illés Etelka és Kovács Franciska hittancsoport-vezetők. A második sorban: Fekete Léna, Fehér Rita, Szakács Emma, Balázs Petra, Bartók Beatrix, Bohócki Martina, Hévízi Laura, Vegyelek Dóra, Tóth Klaudia. A harmadik sorban: Úri Orsolya, Varga Hajnalka, Zélity Karolina, Mészáros Beáta, Kothai Tímea, Szivics Katarina, Samu Szabina, Teleki Emese. Elöl: Lukács Larisza, Majoros Orchidea, Kihúth Nikita, Sziveri Éva, Szungyi László atya, Balázs Beatrix, Kókai Edina, Erdélyi Léna, Varga Laura. A legfelsőbb sorban balról jobbra: Horváth Judit családi hittancsoport vezető, Veréb M. Gizella nővér, Szenes Erika tanítónő, Ádám Mária iskolai hitoktató, Pászti Erzsébet családi hittancsoport vezető. Felső sor: Ádám Éva, Zsáki Zsanett, Bujdosó Timea, Katona István, Csernák Zsolt, Kovács Dániel, Homolya Krisztián. Középső sor: Barna Laura, Bugyi Anasztázia, Pálinkás Andrea, Grujics Dragan, Tóth Kevin, Pásztor Tamás. Alsó sor: Varga Dianna, Pápista Annamária, Csordás Andrea, ft. Szungyi László plébános atya, Dore György, Surján Ervin, Majoros Dávid.

A felső sorban balról jobbra: Kihúth Ilona, Pethő Ilona családi hittancsoport-vezetők, Finna Erik, Finna Kevin, Ádám Mária hitoktató, Erős Barnabás, Kothai Arnold, Kovács Franciska, Illés Etelka családi hittanvezetők, Gizella nővér. 2. sor: Varga Somogyi Dániel, Kiss Csaba, Répási Viktor Róbert, Grnja Dávid, Kurcinák Ádám, Hevér Attila, Zavarkó Dávid, Varga Dávid. 3. sor: Ternovác Miklós, Gyermanov Stefan, Klinec Norbert, Morvai Edvin, Zelenka Máté, Dobosi Arnold, Kovács Levente, Teleki Árpád. Elöl: Teleki Attila, Nacsa Tétény, Hegedűs Zoltán, Szenes Szabolcs, Szungyi László atya, Morvai Előd, Magyar Viktor, Pécsi Erik, Tóth Szabolcs.

2/2012

TEMERINI HARANGSZÓ

Hogyan lett szent a Szent Korona?

A koronázási jelvényekről és a koronázási szertartásról tartott előadást a veszprémi Szaléziánumban az érseki levéltár és a Boldog Gizella Egyházmegyi Gyűjtemény rendezésében Tóth Endre, a történettudományok kandidátusa, aki 15 éve intenzíven foglalkozik a koronával és a koronázási jelvényekkel. A történész kiemelte: Európában egyedülálló történelmi és egyháztörténeti-egyházművészeti értéket képvisel az a magyar koronázási együttes (korona, jogar, országalma, kard, palást, koronázási kereszt), amelyet évszázadokon át összetartozóként őrzött népünk a történelem viszontagságai közepette. A koronázás 1001-ben minden bi-

zonnyal valamelyik egyházi ünnepen – pünkösdkor vagy Nagyboldogasszony ünnepén – történhetett, valószínűleg Esztergomban. Szent István akkor már három éve az ország tényleges ura volt. A koronázásnak külpolitikailag volt igen nagy jelentősége, mivel felhatalmazást adott a független magyar egyházszervezet megalakításához. A középkorban azt az országot tekintették ugyanis függetlennek, amelynek független egyházszervezete volt; azaz érseke, érseki tartománya, és azon belül püspökségei – mutatott rá az előadó. A koronázás egyházi szertartás volt. Előtte az uralkodó három napig böjtölt. A szertartás kezdetén István liturgikus ruhát öltött magára, majd az érsek és püspökök átadták neki a feje-

Szent Medárd

Szent Medárd a pikárdiai Salencyben született frank apa és gall-római származású anya gyermekeként 456 körül. Már gyermekkorában kitűnt értelmével és a vallás iránti fogékonyságával. Harminchárom évesen szentelték püspökké. Élete során köztiszteletnek örvendett. Észak-Franciaországban ma is az egyik legnépszerűbb szent. Nevéhez fűződik az ismert népi megfigyelés, mely szerint: ha ezen a napon (június 8-án) esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ám ha süt a nap, akkor negyven napig száraz időnk marad. De miképp függ össze Medárd és az eső? Az egyik legenda szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Egy másik történet arról szól, hogy ifjúkorá-

13 delmi jelvényeket, a jogart, az országalmát, a kardot, s a trónhoz vezették. A szertartás középpontja a felkenés volt. Ez volt az az aktus, amit kizárólag a pápa engedélyezhetett, mégpedig oklevéllel. Az Árpád-kor elején a koronának magának még nem volt különösebb jelentősége a felszentelés szempontjából, csak a felkenésnek. Tóth Endre rámutatott arra, hogy ma a kutatók többsége úgy tartja, hogy a korona két részből áll, alsó része 1072-73-ban kerülhetett Magyarországra; bizánci eredetű, tehát nem Szent István-kori. Női korona volt, feltehetően I. Géza bizánci származású felesége kapta. A mai korona felső részén lévő keresztpánt viszont – amelyen apostolok képe látható – az 1050-es években készülhetett, görög műveltségű itáliai ötvösmester keze munkájaként, s ez minden bizonnyal Szent Istvánhoz köthető. Feltételezhető tehát, hogy amikor a koronázási jelvényeket először összeállították, az említett bizánci koronát azzal tették szentté, hogy összekötő pántként beleépítették a Szent István-i korona részeit. Ezért nevezték IV. Béla uralkodásától fogva szentnek a koronát.

Forrás: Magyar Kurír

ban apja legkedvesebb lovát egy parasztnak ajándékozta, aki elvesztette a sajátját. Ezt követően eleredt az eső, és miközben mindenki bőrig ázott, egyedül ő maradt száraz, mert a feje fölött egy sas kiterjesztett szárnyaival megóvta. Egy másik magyarázat szerint egy pajkos táncoló csapat nem hallgatott a szent életű püspök intelmeire, ezért egy felhőszakadás elmosta a víg társaságot. Akárhogy is történt, Medárd lett a jó időjárás védőszentje. Feje fölött kiterjesztett szárnyú sassal szokták ábrázolni, de gyakran láthatjuk nevetve is, emiatt a fogfájósok ugyancsak a patrónusuknak tekintik. Népszerűségét jellemzi, hogy egyes vidékeken a sörfőzők, a borászok, a szellemileg vis�szamaradottak, a rabságban sínylődők, sőt a gyermekáldásra vágyók is őhozzá fohászkodnak. Bizonyos vidékeken a szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd-napi időből. Ha napján meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

14

TEMERINI HARANGSZÓ

2/2012

Előretekintő

A gyermekek és fiatalok a nyári szünidőre terve- dogasszonykor augusztus 5-én. zett programjaik megválasztásához egyházi táborokat *** is ajánlunk. A templomainkban kifüggesztett plakátoELSŐSÖK TEMPLOMI FOGADÁSA. A tanítás kon tájékozódhat minden érdeklődő. kezdete előtti vasárnap, augusztus 26-án a Telepen a 7 A Szabadkai Egyházmegye Katolikus Ifjúsá- órai , a plébánia-templomban pedig a 8,30-kor kezdőga szervezésében FELEJTHETETLEN NYÁR c. dő szentmiséken. Gyülekezés misék előtt 10 perccel a Doroszlóra a következő NYÁRI TÁBOROKRA hí- templomudvarban. vogatnak minden érdeklődőt: *** Általános iskolások tábora: július 18-22 VENI SANCTE – tanévkezdő szentmise szeptemEgyházzenei tábor: augusztus 1-5 ber 2-án, a Telepen a 7 órai, a plébánia-templomban Ministráns tábor fiúknak: augusztus 8-12. pedig a 8,30-kor kezdődő miséken. ***

***

A temerini VARGA CSALÁDOK és hozzátartozóik közös hálaadó SZENTMISÉJE július 21-én, szombat du. 17 órakor a Szent Rozália-plébániatemplomban lesz. Tavaly a Családok Évében került sor a Temerinben legnépesebb családi név viselőinek szentmiséjére. Lelkes szervezésnek köszönhetően idén másodízben, de hagyományteremtő szándékkal kerül sor erre a családi, de egész közösségünkre is jelentős eseményre.

ISKOLATÁSKA-SZENTELÉS. Újabban az óvodások részére az óvódás-táskákat is megszenteljük. A tanítás első napján az iskolába induláskor a diákok a délelőtti váltásban reggel 7 órakor a délutáni váltásban pedig 13 órakor jönnek a plébánia-templomba. A Telepen délelőtt és délután a nagyszünetekben jönnek a tanulók a templomba. ***

***

A DOROSZLÓI BÚCSÚ szeptember 8-án, GÉPJÁRMŰVEK, MOTOROK ÉS KERÉK- Kisboldogasszony ünnepén van. Előtte vasárnap, PÁROK megáldása a forgalomban résztvevőkkel szeptember 2-án FÉRFIAK BÚCSÚJA, utána vasáregyütt Illés napot követő vasárnap július 22-én a szent- nap szeptember 9-én IFJÚSÁGI BÚCSÚ. misék után, a Telepen reggel 8 órakor, a plébániatemp*** lomnál 9,30-kor. ÜNNEPÉLYES KERESZTELÉS minden hónap *** első vasárnapján a 10 órai nagymise keretében. Előtte TEKIJAI búcsúk időpontja: Kisbúcsú, júli- csütörtökön 17,30-kor keresztelési találkozó a szülőkus 26. Szent Anna napján, a Nagybúcsú Havasbol- kel és keresztszülőkkel, valamint gyónási alkalom.

Fontos tudnivalók A plébánia telefon- és faxszáma:

021/844-001 (üzenetrögzítő is) ***

Iroda: Az egyházközségi iroda hétfő és az

ünnepnapok kivételével a nyári hónapokban munkanapokon 9–10 óráig, valamint az esti szentmisék után áll a hívek szolgálatára. ***

Miserend és egyházközségi hírek

minden csütörtökön a Temerini Újságban ***

Magyar Katolikus Rádió az interneten a www.katolikusradio.hu webcímen ***

Temerini Rádió, 93,5 Mhz, minden szombaton reggel 8.00–8.30

Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel 8.05–9.00 ***

Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor ***

A plébánia honlapja: http://www.plebania.temerin. info

Az élet szép

Egyházközségünk szervezésében játékos hittantábort tartottak a telepi emléktemplomnál június 26-án a felsősök (fenti kép) és 28-án az alsó osztályosok (lenti kép) számára. A téma: Az élet szép! Vidámságban és sok örömben töltötték el a napot a hittanos diákok. A képeken a résztvevők Szungyi László atyával, Gizella nővérrel, Zsúnyi Tibor diakónussal, valamint Ádám Mária hitoktatóval, a családi hittancsoportvezetőkkel, szakácsokkal és a kisegítőkkel.

Illés-napi felvonulás 2006-ban

1332–2012 – 680 év

TemerI–TemerIn

1853–2012 – 159 év

Illés-napi fogadalom