ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
XVI. évfolyam 8. szám
– 2006. augusztus –
Nemzetközi hagyományõrzõ ifjúsági tábor
T avaly szeptemberben, amikor a város napján itt jártak a csíkcsicsói néptáncosok, ígéretet tettem arra, hogy az idén meghívjuk õket egy parkerdei táborozásra. Azután átgondolva az ötletet, úgy gondoltam, szolgálhatna ez az alkalom arra is, hogy találkozzanak egymással testvértelepüléseink fiataljai. Kaló Istvánné alpolgármester asszony mellém állt, és egy nyertes pályázat segítségével sikerült megrendeznünk a tábort. Meghívtuk Dembica, Csíkcsicsó és a hamarosan testvérvárosunkká váló Palics fiataljait. Az árvíz és a nagy esõzések miatt szálláshelyül nem a parkerdei tábor szolgált, hanem a középiskola kollégiuma, és az étkezést is az ottani konyhán oldottuk meg. Köszönjük a gyors segítséget, a kedves fogadtatást, a kitûnõ ellátást. A táborozók 9-én vasárnap délután érkeztek. Elõbb 24 lengyel barátunk, majd a 4 palicsi fiatal, végül 19-en Csíkcsicsóról. A táborvezetés és az újszászi résztvevõk, segítõk várták õket. Az elhelyezkedést és a vacsorát követõen máris esti programmal szolgálhattunk nekik, ekkor volt ugyanis a Labdarúgó Világbajnokság döntõje, amelyet a piactéren óriás kivetítõn izgulhattak végig a vendégek is.
Másnap megismerkedtek Újszásszal. Elõbb a református templomot néztük meg Rácz Lajos lelkész és segítõtársai kalauzolásával. Lehetõséget biztosítottak arra is, hogy a már majdnem teljesen kész toronyból felülrõl tekinthessük meg a várost. (Igaz, én félúton visszafordultam.) Ezután a városházára mentünk, ahol a táborozókat Molnár Péter polgármester fogadta. Kaló Istvánné szólt a város történetérõl, jelenlegi helyzetérõl és a tervekrõl is. A rekkenõ hõségben nemcsak a fogadtatás esett jól, hanem a hideg üdítõ és a hûvös terem is. A katolikus templom is enyhet nyújtott, ahol Nagy Kálmánné kántornõ mutatta be a templom történetét, értékeit. Visszafelé a két új létesítményt, az általános iskolát és az óvodát nézhettük meg Szabó Gyõzõ igazgató vezetésével. A délutánt tábori póló festésével töltötték a gyerekek. „Újszász 2006” és egy néptáncos pár volt a minta, amit ki-ki tetszése szerint festhetett meg Némethné Varga Edit segítségével. Este nyilvános táncházat tartottak a lengyelek a mûvelõdési házban.
A tartalomból Elsõ kézbõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Testületi ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Errõl-arról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tájékoztató az ajánlásról és a szavazásról . . 8 Vasutasnapi ünnepség. . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Újszász dala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Összefogással gyermekeinkért . . . . . . . . . . 12 Nem szégyen ez?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Feltöltõdtünk?! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Polgárõr rendezvények . . . . . . . . . . . . . . . . 18 2006/2007-es tanév az UNK-ban . . . . . . . . . 29 Az Alföld csoportban folytatjuk . . . . . . . . . . . 31 Wis³oka 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
(folytatás a 23. oldalon) Felelõs szerkesztõ: Fehér Judit w Olvasószerkesztõ: Fehérné Szekeres Zsuzsanna w Tördelõszerkesztõ: Kovács Nándor w Szöveg bevitel: Ulviczki Józsefné w w Állandó tudósítók, munkatársak: Fehér János (önkormányzat, sport), Hernádi László (vallás), Kovács Szilárd (kék hírek), dr. Katona Károly (sport), Makula Károly (sakk, kultúra) Nagy Elemér (helyi dolgaink), Nagy Ferencné (recept), Szilvási Ferenc (helyi dolgaink, sport), Tóth Péterné (iskola), Ulviczki Józsefné (elsõ kézbõl, civil szervezetek), Varga László (sakk)w Nyomja: 1200 példányban a Repro Stúdió – Szolnok. w Nytsz: B/PHF/505/SZO/90 w Levélcím: 5052 Újszász, Könyvtár Damjanich út 2. WEB: www.ujszasz.hu Email:
[email protected] Lapzárta: minden hónap 24-én
Lapunkból tallóz és az átvett anyagokat továbbítja az
Négy ország hagyományõrzõi (Fotó: Fehér Judit)
Ára: 200Ft
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Elsõ kézbõl
T isztelt Olvasók! A nyári hõség miatt az emberek általában fáradékonyak, és a teljesítõképességük is csökken. De az önkormányzati munka ütemében ebben a hónapban sem történt emiatt változás. A hónap elején megkötöttük a nyertes ajánlattevõvel a címzett támogatás szerzõdéseit. A hónap közepén átadtuk a munkaterületet mindhárom helyszínen. A Kossuth úti általános iskola új szárnyának építése a tereprendezéssel megkezdõdött, és augusztus legelején már folynak az alapozási munkálatok. A kertvárosi iskola felújításának elõkészítése befejezõdött, az iskola pedagógusai és a szülõk elszállították az eddig használt bútorokat. Köszönet érte. A következõ hónap legelején elkezdõdnek a bontási munkálatok. A gimnázium területén is folynak az elõkészületek, és folyik az egyeztetés, hogy milyen ütemben, milyen területen kezdõdjön a felújítás. Július 12-én vettem részt azon a megbeszélésen, amelyet a MÁV Zrt. hívott össze a 2006/2007-es menetrend egyeztetés miatt. A MÁV által bevezetendõ ún. integrált ütemes menetrend városunk számára több dolog miatt is kedvezõ. Mindhárom viszonylatban az óra meghatározott percében fognak érkezni és indulni a menetrendszerû járatok. Ez örvendetes. Ami a város és a térség számára kedvezõtlen, hogy a tervek szerint egyetlen gyorsvonat sem áll meg Újszászon. Ezt nehezményeztem a megbeszélésen. Remélem, hogy Újszász és a jászsági térség érdeke miatt a MÁV vezetése ezen változtatni fog. Számunkra nagyon fontos az is, hogy Budapestet vagy éppen Gyulát a lehetõ legrövidebb idõn belül elérhessük. Ezért arra kértem országgyûlési képviselõnket, hogy segítsen ennek a kérésnek a megoldásában. Július 13-án írtuk alá, és kaptuk meg az Akácfa úti fejlesztés támogatási szerzõdését, így már semmi akadálya annak, hogy a tervezett útfejlesztéseket elkezdjük. Így július 26-án átadtuk a munkaterületet a kivitelezõnek. A munkák augusztus elején elkezdõdnek, és várhatóan szeptember közepére fejezõdnek be. Természetesen a már megkezdett útalapok befejezése is megtörténik mind a Kastély, mind a Rózsa úton. Július 17-én tárgyaltunk a Jászkun Volán Zrt. szakembereivel annak a lehetõségérõl, hogy városunkban még ebben az évben elindítsuk a helyi menetrendszerû autóbusz közlekedést. Bízom abban, hogy szeptemberre ez a rendszer bevezethetõ lesz. Szakembereink kidolgozzák a szolgáltatás bevezetésének lehetõségeit és pénzügyi fedezetének megteremtését. Július 19-én kaptuk meg azt a pénzösszeget (565 ezer forint), amellyel a Magyar Köztársaság Kormánya támogatja a szociális gyermekétkeztetést. Az önkormányzat vállalta, hogy a nyár folyamán az arra rászorulóknak napi egyszeri me-
2
Vajon megállnak-e a gyorsvonatok? (Fotó: Kovács Nándor)
Jól halad a bölcsõde építése (Fotó: Kovács Nándor) leg étkeztetést biztosít 40 napon keresztül. Ebben a rendszerben 60 gyermekünk kap ilyen típusú ellátást. Várhatóan szeptembertõl bevezetésre kerül az ún. jelzõrendszeres segítségnyújtás a Szolnoki Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében. Ez sem a kistérségnek, sem a városnak nem kerül pluszforrásába, és az elsõ ütemben 100 egyedül élõ vagy rászoruló polgártársunknak lesz lehetõsége arra, hogy ha szükséges, egy gomb megnyomásával azonnal segítséget hívjon. Tisztelt Olvasók! A július 20-i testületi ülés napirendi pontjai közül kettõrõl szeretnék szólni. Az egyik, hogy döntés született a vezetõi pályázatokról. A testület mind a gimnázium, mind az Újszászi Nevelési Központ pályázata esetében egyhangú döntést hozott. Ennek megfelelõen további öt évre kapott megbízást Rózsa György és Szabó Gyõzõ igazgató is. A döntés egyértelmûsége azt bizonyítja, hogy a város elégedett munkájukkal, és bízik további magas színvonalú tevé-
kenységükben. Mindkettõjüknek jó egészséget és jó munkát kívánok! A másik nagyon fontos döntéssorozat a város idei kitüntetettjeinek elbírálása volt. Folytatódik tehát az a sokéves „szokásunk”, hogy a város érdekében legtöbbet tevõ egyének és intézmények megbecsülését így is elismerjük. Július 21-én egy rövid riportban adtam számot a Szolnok Televíziónak az ún. ÖNHIKI-s döntésrõl. Elmondtam, hogy nem öröm ez a város számára, hiszen ez jelzi igazán, hogy milyen körülmények között tudjuk mûködtetni a várost és annak intézményeit. Mindenesetre ez azért pozitív dolog, mert kollégáink jól számoltak, és a város számára törvényesen járó összeget a döntéshozó jóváhagyta. Ennek idõarányos részét e hónapban már meg is kaptuk. Egy kicsit fellélegezhetünk az elmúlt hónapok pénzügyi nehézségei után. Szépen épül a bölcsõdénk. Az eszközbeszerzésre kiírt pályázatok elbírálása megtörtént, a döntést meghoztuk, és júli-
2006. augusztus
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Tiltakozó közlemény! „Nem oly becses az irhám…”
A múlt havi Híradóban polgármester úr szokásos cikkében többek között három
Birtokba vették a gyerekek a játszóteret (Fotó: Fehér Judit) us 28-án megkötöttük azt a szerzõdést is, amely biztosítja, hogy szeptember elejére minden eszköz a helyére kerüljön. Természetesen a korábban meghirdetett mûszaki átadás idõpontját, amely augusztus 18. vagy 19-e, ez nem módosítja. Július 25-én részt vettem a Kertbarát Kör megbeszélésén, ahová immár harmadik alkalommal kaptam meghívást. Beszámoltam a most folyó fejlesztéseinkrõl, illetve azokról a tervekrõl, amelyek vagy a közeljövõ, vagy a középtávú elképzeléseinkrõl szólnak. Természetesen minden kérdésre válaszoltam, melyet a kör tagjai feltettek. Remélem, meggyõzõ volt a válaszom, bár vannak olyan problémák, amelyek évek óta visszaköszönnek, de sok esetben nem az akaraton múlik ezek megoldása. Kimondottan a fejlesztési forrásaink szûkös volta korlátozza a megoldásukat. Július 25-én történt meg az óvodai fejlesztés utolsó ellenõrzése a közremûködõ szervezet részérõl. A jegyzõkönyv szerint különösebb problémát nem találtak, és ma, július 28-án el is küldtük válaszainkat a feltett kérdésekre. Július 26-án volt a mûvelõdési ház új szárnyának mûszaki átadása. Itt sem volt különösebb problémánk. Kérem a lakosságot, hogy néhány hónapig még fogadja el ezt a gyönyörûen felújított belsõ részt a külsõ felületek jelenlegi állapotában. A pályázat nem tartalmazta a külsõ homlokzat helyreállítását, azt saját erõbõl kell még ebben az évben elvégeznünk. A Nefelejcs úti játszótér átadása a mai napon megtörténik. Bár összegszerûségben nem nagy beruházás volt ez, de elkészült egy európai szintû játszótér, és tanuljuk, hogyan tudunk együtt dolgozni a civilekkel, az itt lakókkal. Ez nagyon fontos dolog, mert a fejlesztéseink további elvégzését sok esetben segítheti és könnyebbé teheti, ha még többen dolgozunk egy cél érdekében. A háziorvosi rendelõk akadálymentesítésének ajánlati felhívását elküldtük. A
2006. augusztus
döntés augusztus legelején lesz. Várhatóan szeptember végére ez az intézményünk is akadálymentes lesz. Tisztelt Olvasók! Ebben a hónapban nagyon sok olyan esemény történt, amely az ifjúság szabadidejének kultúrált eltöltésérõl szólt, egyben erõsítve külföldi kapcsolatainkat is. Közel hatvanan vettek részt a hagyományõrzõ táborban, ahol lengyel, szerb, erdélyi és magyar fiatalok találkoztak. Aki részt vett a gálamûsoron, láthatta, hogy egy nagyon jó kezdeményezést indítottunk el, ami úgy tûnik, hogy vándortáborrá alakul, és jövõre Erdélyben találkozunk egymással. Az általános iskola is fogadott lengyel vendégeket, melyet augusztusban viszonzunk Lengyelországban. Ugyanilyen öröm számunkra, hogy a XI. Lábtoll-labda Magyar Kupa ismételten megrendezésre kerül városunkban, ahol hét nemzet fiataljai találkozhatnak egymással. Civil szervezeteink is nagyszerû rendezvényeket, kirándulásokat szerveztek, de ezeket majd õk elmondják. Tisztelt Olvasók! Az elmúlt három évben rengeteget dolgoztunk az ún. Lakópark- és termálszálló fejlesztési projekten. A projekt indításának elõkészítése során sokszor találkoztunk több szakmai és befektetõi csoporttal. Ebben a hónapban azonban úgy tûnik, áttörést értünk el. Két olyan fejlesztési csoporttal állunk megállapodás elõtt, amely mind szakmai, mind pénzügyi szempontból garantálhatja, hogy ennek a több milliárdos beruházásnak elsõ ütemeit és terveit még ez év végéig elkészítjük, és a 2007. évben induló uniós források megszerzése elérhetõ lesz. Remélem hogy az ehhez szükséges döntéseket testületünk még a helyi választások elõtt meg fogja hozni. Tisztelt Olvasók! További kellemes idõtöltést kívánok a nyár hátralévõ részére mindnyájuknak! Molnár Péter polgármester
képviselõrõl is írt. Nem voltunk ugyan nevesítve, de a „jó öreg” suttogó információáramlásnak köszönhetõen hamarosan köztudottá vált a három név is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a 2006-os év kampányév. A kampányba sok minden belefér. A közszereplõknek pedig a kritikai véleményeket tág tûréshatárok között kell viselniük! Természetesen joga van a polgármesternek képviselõtársai munkáját, véleménynyilvánítását ellenpontozni, joga van esetlegesen személyük megfelelõségét is megkérdõjelezni. És viszont. A képviselõk is kell, hogy gyakorolják azon jogaikat, amelyeket az önkormányzati törvény megad számukra. Természetesen a kötelezettségeik betartása mellett. Egy egészséges demokrácia csak így mûködhet! Csakhogy véleményünk szerint Polgármester úr túllépte ezen jogait, amikor alaptalanul esküszegéssel vádol bennünket. Ez ellen határozottan tiltakozunk! Az eskü ellen való munkálkodás minden esküre kötelezett hivatásnál (orvos, köztisztviselõ, stb.) súlyos következményekkel járhat. Alaptalanul vagdalkozni a képviselõi eskü be nem tartásával nem éppen jogszerû. Továbbá: határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a polgármester úr a névtelen feljelentéseket is a „nevesítetlen nevünkhöz” köti: A cikk nemcsak, hogy ezt sugallja, de következtetésként levonja! Tiltakozunk! Az elmúlt négy esztendõben legjobb tudásunk szerint minden igyekezetünkkel Újszász javát szolgáltuk! Répási Csabáné Tóth Rozália Petrik Ferenc Battyányi Józsefné
Testületi ülés
Ú jszász Város Önkormányzat Képviselõ-testülete 2006. július 20-án soron kívüli ülést tartott. A képviselõk a következõ napirendi pontokban döntöttek: 1) A Gimnázium, Mûszaki Szakközépiskola és Kollégiuma igazgatói állására beérkezett pályázat elbírálásáról A képviselõ-testület Rózsa Györgyöt 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül további öt évre igazgatónak választotta. 2) Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsõde Nevelési Központ igazgatói állására beérkezett pályázat elbírálásáról A testület Szabó Gyõzõt 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül öt évre igazgatónak megválasztotta.
3
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ Elõterjesztõ: Molnár Péter polgármester
Rózsa György
Szabó Gyõzõ 3) Kitüntetõ címek adományozására vonatkozó javaslatok megtárgyalása Díszpolgári címre nem érkezett javaslat. 2006-ban Pro Urbe Újszász díjasok: Bodnárné Szabó Gabriella általános iskolai igazgató és dr. Cseh Gábor állatorvos. A képviselõ-testület döntése alapján a 2006. évi szakmai díjasok Jász Zoltánné óvónõ, Tóth Csabáné nyugdíjas pedagógus és Veres Józsefné, a Szociális Otthon nõvére. Újszász Város Gazdasági Díját a Bábolna Takarmányipari Kft-nek ítélték a képviselõk. Újszász Város Sportdíját a 75 évesen is nagyon aktív sportvezetõ, Nagy János érdemelte ki. A kitüntetések átadására a szeptember 16-i Városnapon kerül sor. 4) Újszász Város Képviselõ-testülete 2006. II. félévi munkatervének megtárgyalása A képviselõk Újszász Város Képviselõ-testületének 2006. II. félévi munkatervét az alábbiakban határozták meg: 2006. szeptember 12. (kedd) 14 óra 1) Újszász Város Önkormányzat 2006. I. félévi költségvetésének teljesítésérõl szóló beszámoló
4
2) Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsõde Nevelési Központ beszámolója Elõterjesztõ: Szabó Gyõzõ igazgató 3) Újszász Város Polgármesteri Hivatal beszámolója tevékenységérõl Elõterjesztõ: Boros Péterné jegyzõ 4) Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseirõl Elõterjesztõ: Molnár Péter polgármester 5) Beszámoló a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseirõl Elõterjesztõ: Földi Lászlóné, a bizottság elnöke 6) Szavazatszámláló bizottság megalakításáról Elõterjesztõ: Boros Péterné jegyzõ 7) Egyéb kérdések megtárgyalása. 5) A természetbeni és pénzbeni szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény 16. §. és 28. §-ai hatályon kívül helyezték a rendszeres gyermekvédelmi támogatás intézményét. Gyökeresen átalakult a rendszeres szociális segély szabályozása, alapvetõen változtak a közgyógyellátásra vonatkozó elõírások. Mindezeket a változásokat a pénzbeni és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2004. (II. 11.) Önkormányzati rendeletünkben is szükséges volt aktualizálni. A módosítások mintegy 30-40 %-át tették volna ki az eredeti szövegnek, így célszerûbbnek látszott egy teljesen új rendelet alkotása e témakörben.
Újszász Város Önkormányzata Képviselõ-testületének rendelete a természetbeni és a pénzbeni szociális ellátásokról (részlet) Újszász Város Önkormányzata törvényi felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet A rendelet hatálya 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed: Újszász városban állandó bejelentett lakcímmel rendelkezõ lakosokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkezõ személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen kiterjed az Európai Szociális Chartát megerõsítõ országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. Törvény rendelkezései szerint jogszerûen Ma-
gyarországon tartózkodó állampolgáraira is. 2. §. A rendelet hatálya a következõ segélyezési formákra terjed ki: (1) Szociális rászorultságtól függõ pénzbeni ellátások: a) idõskorúak járadéka b) rendszeres szociális segély c) lakásfenntartási támogatás d) ápolási díj e) átmeneti segély f) temetési segély (2) Természetben nyújtott szociális ellátások: a) köztemetés b) alanyi, normatív és méltányossági közgyógyellátás c) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 3) Egyéb támogatási formák: a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás b) gyermeknevelési kedvezmény, pénzbeli ellátás, kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás c) adósságkezelési szolgáltatás d) támogató szolgálat e) szociális információs szolgáltatás
II. fejezet Hatáskör 3. §. (1) A rendeletben szabályozott támogatási kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a döntési hatáskörök az alábbiak szerint oszlanak meg: Polgármester hatásköre: – rendszeres szociális segély – lakásfenntartási támogatás – átmeneti segély – temetési segély – rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság hatásköre: – idõskorúak járadéka – a nem aktív korúak rendszeres szociális segélye – ápolási díj (2) A törvény szerinti hatáskörök az alábbiak: Polgármester hatásköre: – az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása – köztemetés. Jegyzõ hatásköre: – alanyi, normatív, méltányossági közgyógyellátás – rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény – szociális információs szolgáltatás – gyermeknevelési kedvezmény, pénzbeli ellátás, kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás. (3) Az Önkormányzat a felsorolt támogatási formák közül a Támogató Szolgálat igénybevételét a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társuláson keresztül biztosítja.
2006. augusztus
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
(4) Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének szabályait a 23/2003. (XII. 10.) Önkormányzati rendelet tartalmazza. 6) Egyéb kérdések megtárgyalása 6/0 Létszámcsökkentés elõterjesztése Újszász Város Képviselõ-testülete határozatban döntött arról, hogy közalkalmazotti jogviszonyban közhasznú munkairányító munkakör betöltésére 2006. augusztus 1. napjától nincs lehetõség. Újszász Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete felhatalmazza a polgármestert az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz történõ pályázat benyújtására, a létszámcsökkentésbõl eredõ többlet bérkiadások ellentételezésére. 6/1 Újszász Város Önkormányzat 2006. évi költségvetésének módosítása Újszász Város Önkormányzat Képviselõ-testülete a 2006. évi költségvetését a 6/2006. (III. 01.) rendeletével hagyta jóvá, mely szerint a bevételi és kiadási fõösszeg 2 409 951 eFt. A jelenlegi rendelettervezet az önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási fõösszegét 2 309 169 eFt-ra módosítja, az alábbi jogcímek szerint: – Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele .....................................-3 304 eFt – Önkormányzatok költségvetési támogatása ..............................-19 085 eFt – Felhalmozási és tõkejellegû bevételek .................................+4 125 eFt – Támogatás értékû bevétel ........-7 410 eFt – Hiány ......................................+82 600 eFt – Elõzõ évi pénzmaradvány.........4 564 eFt – Intézményi mûködési bevétel .....................................+2 928 eFt Az önkormányzatok sajátos mûködési bevétele csökkenés normatíva lemondásból adódik, mely az általános tartalékot csökkenti. Az önkormányzatok költségvetési támogatása csökkenés több jogcímbõl tevõdik össze: – normatív támogatás csökkenés -115 858 eFt, mely normatíva lemondásból és a támogató szolgálat kistérségben való mûködésébõl adódik, – központosított támogatás, melybõl lakossági közmûfejlesztési támogatásra +1 969 eFt-ot, könyvtári és közmûvelõdési támogatásra +321 eFt-ot kapott az önkormányzat, melynek felhasználása csak ezen a célon történhet, – ÖNHIKI támogatás, a 2006. évi elõleg összegével egyezõen +82 600 eFt, mely az önkormányzat hiányát csökkenti, – Vis maior támogatás +1 746 eFt, melyet a bel- és árvízvédekezés költségeire kapott az önkormányzat, – címzett támogatás +8 694 eFt, mely a jóváhagyott 2005. évi elõirányzat 2006. évi felhasználásának összegével megegyezõ. Felhalmozási és tõkejellegû bevétel a Víz- és Csatornamûvek Koncessziós Rt-tõl kapott koncessziós díj, mely az ön-
2006. augusztus
Átadás elõtt a mûvelõdési ház (Fotó: Fehér Judit) kormányzat beruházási kiadásainak elõirányzatát növeli. A támogatás értékû bevételek is több jogcímbõl tevõdnek össze: – gázáremelés kompenzációra +594 eFt, mely a dologi kiadások elõirányzatát növeli, – országgyûlési képviselõválasztásra +1 297 eFt, mely a személyi juttatás, járulék és dologi kiadás elõirányzatát növeli, – az eredeti költségvetésbe támogatás értékû bevételként betervezett HEFOP Bölcsõde beruházás BM önereje csökkenti a támogatás értékû bevételt, mivel a BM önerõbõl 1 443 eFt leutalásra került, de központosított támogatás jogcímen, valamint az oktatási intézmények címzett támogatásának 2005. évi elõirányzatából leutalásra került 8 694 eFt, mely szintén csökkenti a támogatás értékû bevételt, és az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímet növeli. Elõzõ évi pénzmaradvány +4 564 eFt, mivel a költségvetés elfogadásakor még csak a várható pénzmaradvány lett betervezve, így az elért többlet növeli az önkormányzat beruházási kiadási elõirányzatát. Intézményi mûködési bevétel +2 928 eFt, mely a polgármesteri hivatal által továbbszámlázott mûködési kiadásokból befolyt összeg, valamint az Újszászi Nevelési Központ bérleti díjból befolyt összege. 6/2 A volt könyvtár épület rekonstrukciójához kapcsolódó pótmunkák A volt könyvtár épületének rekonstrukciója a végéhez közeledik. A kivitelezést végzõ STUKKÓ Építõipari Kivitelezõ és Szolgáltató Kft. az elvégzett munka által felhasználta a pályázaton elnyert keretet és a hozzá kapcsolódó saját forrásrészt is. Viszont az épület felújítása nem lenne teljes egyes asztalos, villanyszerelési, valamint az élet- és vagyonvédelmet (acéllépcsõ, tûzvédelmi ajtó) szolgáló munkák nélkül. Azért, hogy a rendeltetésének megfelelõen, elõírt minõségben megvaló-
suljon a fejlesztés, szükség van ezeknek a pótmunkáknak az elvégzésére. A kivitelezést végzõ cég ezt 1 304 433 Ft nettó értékben végzi el. Újszász Város Önkormányzat Képviselõ-testülete támogatta a volt könyvtárépület felújításához kapcsolódó pótmunkák elvégzését, egyúttal biztosítja a szükséges forrást, bruttó 1 565 320 Ft-ot. 6/3 Építési tilalom elrendelése a Védgát sor térségében A 2006. évi árvízi és belvízkárok megelõzési, elhárítási munkái, valamint a magántulajdonú lakóépületekben keletkezett károk felmérésébõl, ezek területi elhelyezkedésébõl levonható, hogy a további károk megelõzése érdekében intézkedésre van szükség a Védgát sor térségében. A Tápió és a Zagyva jobb parti töltése a város belterületén szivárog, a vizet folyamatosan vissza kell emelni a folyóba. A visszaemelés folytonosságának fenntarthatósága fizikailag nem biztosítható, és rendkívül költséges. Ezért a terepszintnél +5-25 cm-rel magasabb talajvízszint alakul ki árvízi helyzet esetén és csapadékos idõben, ami veszélyezteti az 1960 elõtt épült lakóházakat és egyéb építményeket, valamint hátrányosan befolyásolja az azóta épült építmények állagát. Az újonnan építeni szándékozott lakóházak és egyéb építmények statikai állékonysága sem garantálható megnyugtatóan. Az 1997. évi LXXVIII. (Ét.) törvény 20. §. alapján lehetõség van a környezeti veszélyeztetettség megelõzésére, ezért változtatási, építési tilalom elrendelésére. Mivel a képviselõ-testület korábbi ülésén a Szondi út – Védgát sor térségére belés csapadékvíz elvezetésére vonatkozó terv készítését határozta meg, a fentiek figyelembevételével a tervezés és annak nyomán a vízelvezetés kivitelezéséig a rendszeres árvízi és belvízi helyzet fennállására való tekintettel építési tilalmat rendelt el a Védgát sor – Szondi út – Munkás út – Kiss Ernõ út által határolt területen.
5
ÖNKORMÁNYZAT 6/4 Önkormányzati tulajdonban lévõ forgalomképes ingatlanok felértékelése Újszász Város Önkormányzat Képviselõ-testülete határozatilag támogatja, hogy hivatalos értékbecslõ útján felértékeltetésre kerüljenek az alábbi, önkormányzati tulajdonú ingatlanok: – Mezõ út 1. és 3. szám alatti ingatlanok, – Május 1. út 3. szám alatti ingatlan, – Alkotmány út 10. és 16. szám alatti ingatlanok, – 1862; 1869; 1870 hrsz-ú építési telkek az érintett térségben, – Baross úti óvoda ingatlana. A felértékeltetés után az érintett ingatlanok eladása ügyében külön, egyenkénti döntést hoz majd a képviselõ-testület. 6/5 Elõterjesztés a településen átmenõ 3122-es számú országos közúton történõ forgalomszámlálásról Újszász Város Önkormányzat Képviselõ-testülete határozatában megbízza az Újszászi Gimnázium és Mûszaki Szakközépiskolát, hogy – a jogszabályi háttér figyelembe vétele mellett – forgalomszámlálást végezzen a 3122-es számú országos közút belterületen áthaladó szakaszán azért, hogy valós képet kaphasson az úton zajló átmenõ forgalom nagyságáról. A munka szakmai részéhez a közutat fenntartó Magyar Közút Kht. JNSZ Megyei Területi Igazgatósága felé kezdeményezi a képviselõ-testület, hogy e munkában részt vegyen. 6/6 Könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízás meghosszabbítása Újszász Város Képviselõ-testülete határozott arról, hogy Vári Imre szolnoki könyvvizsgáló 2004. június 23-án kelt megbízását a 2006. évi költségvetési év könyvvizsgálói feladatainak ellátására meghosszabbítja, változatlan megbízási összegért, azaz 380 000 Ft+áfa/év. 6/8 Képviselõi tiszteletdíj közcélú felajánlása Újszász Város Önkormányzat Képviselõ-testülete az Áht. 94. §. (3) bekezdése alapján, határozott arról, hogy Dr. Szóró Magdolna képviselõ 2006. június havi tiszteletdíjából 43 000 Ft-ot társadalmi szervezetek támogatására fordíthat: 23 000 Ft Együtt Újszászért Egyesület 10 000 Ft Magyar Lábtoll-labda Szövetség 10 000 Ft Újszász Városi Vasutas Sportegyesület. Bogárné Simon Klára képviselõ 2006. június havi tiszteletdíjából 17 500 Ft-ot társadalmi szervezetek támogatására fordíthat: 7 500 Ft Vörösmarty Alapítvány 5 000 Ft Együtt Újszászért Egyesület 5 000 Ft 4H Egyesület. Végül zárt ülésen elsõ lakáshoz jutó lakáscélú támogatás iránti kérelmeket és közgyógyellátási igazolvány ügyében benyújtott fellebbezést tárgyalt a testület.
6
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Liget program képzés – munka – jólét Értékünk az ember – Humánerõforrás-fejlesztési Program
A nagy arányú munkanélküliség és az alacsony iskolázottság évek óta problémát okoz városunkban. Folyamatosan keressük azokat a lehetõségeket, melyekkel csökkenteni tudjuk a hátrányos helyzetbõl adódó problémákat. - Szeretne ingyenesen szakmát szerezni, vagy biztos jövedelmet? - Ehhez hasonló mondatot nem hallunk túl sokszor, ha viszont igen, akkor kételkedünk annak hitelességében. Mint a szociális bizottság elnöke, fõ tevékenységemnek tekintem a településünkön élõ emberek életminõségének javítását, ennek érdekében több civil szervezettel, foglalkoztatóval vagyok kapcsolatban. Amikor tudomásomra jutott, hogy a Szolnoki IMPULZUS Egyesület sikeres pályázatot nyert, azonnal felvettem velük a kapcsolatot, hogy a célcsoportba minél több újszászi ember bekerüljön. A „Liget” program a környezetért címû projektet az IMPULZUS Pályakezdõk munkaszocializációjával foglalkozó Szakemberek Egyesülete és a Remondis Szolnok Rt. által alkotott konzorcium valósítja meg. Célunk az alacsony iskolai végzettségû munkanélküliek, fõként romák és megváltozott munkaképességûek munkába állásának elõsegítése, integrált képzési és foglalkoztatási projekt megvalósításával. A 27 fõs célcsoport kiválasztását megelõzõen 2006. július 12-én a polgármesteri hivatalban 57 fõ jelent meg. A kiértesítésben részt vettek a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, valamint Rónavölgyi Sándor, a MCEUSZ elnöke. Itt szeretném segítségüket és munkájukat megköszönni, hiszen személyesen nagyon sok családot kerestek fel, és adtak tájékoztatást a projektrõl. Településünkrõl toboroztuk a célcsoport jelentõs részét, mivel 2005. augusztus végén 204 munkanélkülit regisztráltunk, a lakosság 13 %-át a roma lakosság teszi ki, és 123 roma fiatal vár munkalehetõségre. Amennyiben van olyan csoporttag, aki nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, lehetõsége van felzárkóztató képzésen részt venni. A projekt keretén belül: – települési hulladékgyûjtõ és –szállító OKJ-s képzés 17 fõ részére, ebbõl nehézgépkezelõ képzés 5 fõ, könnyûgépkezelõi képzés 12 fõ, – parkgondozó OKJ-s képzés 10 fõ Õk 13 hónapig tartó támogatott képzésben és foglalkoztatásban vesznek részt, s közülük minimálisan 16 fõ 4 hónapig tovább dolgozik.
Az Impulzus Egyesület az elmúlt évek során több PHARE illetve HEFOP-os projektet valósított illetve valósít meg a hátrányos helyzetûek munkába állítása érdekében, mely alapján joggal feltételezzük, hogy egy ún. nehezebb, problémásabb célcsoport részvételével is képesek leszünk felkészült és tapasztalt szakemberek közremûködésével megvalósítani a projektet. A helyi szükségletekre alapozva elsõsorban 8 általános iskolát végzett roma fiatalokat kívánunk a programba bevonni, akik szakképzetlenségük miatt nem tudnak munkát vállalni. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy ne kizárólag romákat képezzünk és foglalkoztassunk a programban, az integráció és a társadalmi befogadás miatt. A program megkezdése elõtt egyeztetés történt a helyi önkormányzattal, a kisebbségi önkormányzattal, a munkaügyi központ kirendeltségével és a foglalkoztatóval. Az Impulzus Egyesület megállapodást kötött a Remondis Szolnok Rt.-vel a további foglalkoztatás miatt. A foglalkoztatás alatt valamennyi célcsoport-tag a minimálbérnél jelentõsebb munkabért, étkezési hozzájárulást, útiköltség térítést kap. A résztvevõk kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy minél több szociálisan hátrányos helyzetû ember kerüljön be a programba, hogy életkörülményeik jelentõsen javuljanak. A foglalkoztatásra kerülõ emberek a települési hulladékgyûjtõ és szállító képzés után a Remondis Szolnok Rt.-nél zárt rendszerben gyûjtik a hulladékot. A parkgondozói képzésben részesülõk a Remondis Szolnok Rt. mûködési területén fogják feladataikat ellátni, melynek következtében az ott élõk kulturáltabb és rendezettebb környezetben élhetnek. A környék településeinek zöldterületei a rendezettebb viszonyok miatt a társadalmi élet fontos színtereivé válhatnak. A képzésben szerzett ismeretek révén a célcsoport képes lesz arra, hogy saját környezetére jobban odafigyeljen, melynek következtében tisztább, s szebb környezetben élhetnek. A 27 résztvevõ saját családjára, gyermekeire, közeli és távolabbi hozzátartozóira, ismerõseire hatást gyakorol, mintát szolgáltat a többi roma számára, hogy érdemes változtatni. A megváltozott munkaképességûek pedig bebizonyítják, hogy nemcsak a teljesen épek képesek teljes életet élni, amennyiben a meglévõ képességeikre alapozva kapnak képzést és munkavégzési lehetõséget. A program bonyolításában mint mentor kaptam feladatot, a késõbbiekben az újság hasábjain adok tájékoztatást. Földi Lászlóné a Szociális Bizottság elnöke
2006. augusztus
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Errõl-arról Hírek a kistérségi szociális intézmény életébõl Felgyorsult ritmus
A legtöbb munkahelyen megkezdõdött az uborkaszezon, általában júniustól szeptemberig veszik ki a dolgozók szabadságuk jelentõs részét. Nem így van ez az Újszászi Kistérség Szociális Intézményénél. Az árvízi védekezés kissé hosszúra nyúlt, pontosan május 21-ig tartott. Nap mint nap aggódva figyeltük a medrébõl kilépõ Zagyvát. Jogosan kérdezhetik, mi az összefüggés az árvízi jelenség és a szociális intézmény között. A válasz, a parkerdei sátortáborozás. Nem kis gondot okozott, hogy hová vigyük azokat a gyermekeket, akiktõl tavaly nyáron úgy váltunk el, hogy jövõre ugyanitt, ugyanebben az idõben találkozunk. A táborunk elúszott, de mindennél fontosabb volt, hogy Újszász megmenekült a kitelepítéstõl. Visszatérve szolgálatunk életéhez, ragaszkodunk ahhoz, hogy a rászoruló gyermekeknek szabadidõs programokat biztosítsunk. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a felügyeletérõl a dolgozó szülõk nem tudnak gondoskodni, ezzel is csökkentve az utcára kerülõ csellengõ, kulcsos gyermekek számát.
Jól telt a szünidõ
A CKÖ kitett magáért! Rónavölgyi Sándor és Fehér János CKÖ képviselõk a CKÖ éves költségvetésébõl 150 000 Ft támogatást adtak az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szabadidõs programjainak szervezéséhez. A toborzás kissé nehézkesen indult, a szülõk féltve engedték el gyermekeiket, azonban az elsõ sikeres napot magunk mögött hagyva, létszámuk 40 fõre szaporodott. A programok között szerepelt a boldogházi strand, a jászberényi állatkert, a szolnoki Damjanich Múzeum, a Repülõmúzeum megtekintése. Az utolsó napot közös játékkal és bográcsozással zártuk, ahová a szülõket is meghívtuk. Köszönjük a képviselõk felajánlását, segítségét, munkatársaim hõsies helytállását a nagy hõségben. Reméljük, jövõre már a Parkerdõben verhetjük fel sátrainkat.
Találkozás az oroszlánnal
Helyesbítés Az Új Néplapban megjelent „Parkerdei táborozás helyett strandolás” címû cikkben az általános iskolások számára megtartott úszásoktatást nem a gyermekjóléti szolgálat munkatársai szervezték, a Támogató Szolgálat a gyermekek szállításában segített. A sajtóhibáért elnézést kérünk a szervezõktõl, szolgálatunk szervez szabadidõs tevékenységet, de függetlenül az általános iskolától.
Egri táborozás a Takarékszövetkezet szponzorálásával
Nyári gyermekétkeztetés
Az alföldi gyermekek nagyon kedvelik a hegyvidéket. Augusztusban is szeretnénk egy hetet eltölteni a Bükk hegységben, amihez anyagi és természetbeni támogatást kaptunk az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezettõl és a helyi vállalkozóktól. A Híradó következõ számában számolok be élményeinkrõl.
2006. július 17-e és augusztus 31-e közötti idõszakban a gyermekjóléti szolgálat munkatársai vállalták, hogy naponta 60 gyermek részére biztosítanak meleg étkeztetést, elsõsorban 10 év alatti gyermekek számára. A településen mûködõ oktatási intézmények képviselõivel egyeztettünk,
2006. augusztus
hogy mely gyermekek jogosultak az állami támogatással történõ étkeztetésre. Egy étkeztetésre 320 Ft-ot biztosít a Kormány, a többletköltséget az önkormányzat vállalta fel, ugyanis egy adag ebéd több mint 320 Ft-ba kerül. Itt hívjuk fel a szülõk figyelmét, hogy aki rászorult, és mégis kimaradt az étkeztetésbõl, jelezze a gyermekjóléti szolgálat felé. Voltak olyan szülõk, akik bár rászorulnának a segítségre, mégsem éltek a felkínált lehetõsséggel, különbözõ okokra való hivatkozással. Azt viszont nem tudtuk felvállalni, hogy mindenkinek házhoz szállítsuk az ebédet. Köszönjük a Nevelési Központ igazgatójának, a bölcsõde, az óvoda vezetõjének, hogy segítenek az étkeztetésnél. A finom és változatos ebédet a Szociális Otthon és a gimnázium konyhája biztosítja.
7
ÖNKORMÁNYZAT A Takarékszövetkezet felajánlása Deák Sándorné elnök asszony rendszeres támogatója szolgálatunknak, legyen az gyermek-felnõtt rendezvényekkel kapcsolatos vagy a dolgozók munkavégzésének megkönnyítése érdekében történõ támogatás. Az elmúlt héten 2 db íróasztalt és egy tv-állványt kaptunk, amit szeretnénk megköszönni. Csak megjegyzésként említem, hogy most már minden dolgozó rendelkezik „saját” íróasztallal, és a korábban a Takarékszövetkezettõl kapott színes televíziónak is lett helye.
Adomány számítógépek Sikeresen pályáztunk a Soros Alapítványok rendszerében mûködõ Budapesti Nyílt Társadalmi Intézet Alapítványhoz. A szociális és gyermekjóléti szolgálati tevékenységek végzésére 2 db komplett számítógépet kaptunk. Ezáltal könnyebbé, gyorsabbá vált mindennapi munkavégzésünk.
Kapcsolat ügyelet kialakítására pályáztunk Évrõl évre egyre több a kapcsolattartási problémákkal küszködõ család, melyeket a gyámhivatal közvetít a gyermekjóléti szolgálat felé. A szolgálat feladata a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetén. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülõjével kapcsolatot tartson, akkor is, ha a szülõk különbözõ településeken élnek. Ezek a láthatások azonban elég viharosak voltak, a szülõk a gyermekek bevonásával próbálták vélt és valós sérelmeiket rendezni. A kapcsolat ügyelet biztosításával lehetõség nyílik arra, hogy mindenki számára megfelelõ megoldás szülessen. Nem a hatalmi viszonyok, hanem a valós érdekek kapnak elsõbbséget. Elõnye, hogy a megoldás mindkét érdekelt félnek megfelel, a felek elégedetten távozzanak azzal az érzéssel, hogy sikerült konfliktusukat megnyugtató módon rendezni. Ehhez viszont egy pártatlan szakemberre van szükség, aki a mediációs megállapodást a felekkel írásban elkészíti. A pályázat elbírálásáról még nem kaptunk értesítést. Végezetül, ha már nekünk nem sikerül kivenni nyári szabadságunkat, a településünkön élõ gyermekeknek, szüleiknek további kellemes nyári pihenést kívánunk! Farkas Józsefné intézményvezetõ
8
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Találkozzunk!
Ú jszász Város Önkormányzata augusztus 19-én, a nemzeti ünnephez kapcsolódóan rendezi meg az Újszászról elszármazottak találkozóját. Tisztelettel meghívom mindazokat, akik településünkrõl ugyan elköltöztek, de szívügyüknek tekintik szülõhelyük, vagy volt lakhelyük sorsát. Találkozzunk 19-én délután 15 órakor a mûvelõdési házban! Kérjük, levélben, telefonon vagy e-mailben jelezzék, részt tudnak-e venni rendezvényünkön. Értesítési címek: – Polgármesteri Hivatal 5052 Újszász, Szabadság tér 1. Tel.: 56/552-022 e-mail:
[email protected] – Mûvelõdési ház Tel.: 56/366-401 e-mail:
[email protected] Molnár Péter polgármester
APEH tájékoztatás mezõgazdasági támogatási kérelmüket benyújtóknak
A bevallási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítõ adózók a mezõgazdasági támogatási kérelmüket is elektronikus úton kötelesek benyújtani. Az agrártámogatások a 0611 számú, a normatív támogatások pedig a 06111-es számú nyomtatványon igényelhetõek. A 0611-es számú nyomtatványt kiegészítõ mellékletek (banki, FVM, MVH igazolások eredeti példánya) teszik teljessé. Csatolni kell a 32-es számú mellékletet is. Hivatkozásként a juttatás jogcíméhez a vonatkozó jogszabályt kell beírni, ami legtöbb esetben az igazolásokon szerepel. A mellékleteket, valamint az adóhatósági nyugtát kinyomtatva is be kell adni az adóhatósághoz. A 30 napos kiutalási határidõ nem a bevallás elektronikus elküldésétõl, hanem a mellékletek papír alapú beérkezésétõl számítandó.
Adótelefon Megújult az adóhivatal telefonos rendszere. Úgynevezett CONTACT CENTER került bevezetésre. Ügyfeleink attól függõen, hogy vezetékes vagy mobil készülékrõl kezdeményezik a hívást, az alábbi számokon tárcsázhatják: Vezetékes telefonról hívható kék hívószám: 06-40/42-42-42, vidékrõl is helyi tarifával hívható. Mobil készülékrõl hálózati tarifával az alábbi számok hívhatók: 06-20/33-95-888 06-30/33-95-888
06-70/33-95-888 Ügyfélkapu használatával kapcsolatosan továbbra is a kormányzati ügyfél tájékoztató központ 189-es vonalát kell hívni! A fõbb menüpontok, melyekbõl “választhatnak: Elektronikus bevallás: a kitöltéssel kapcsolatosan adunk segítséget. Adókötelezettségek, adóigazgatás területén például bejelentkezéssel, bevallással, folyószámla könyveléssel, fizetési könnyítéssel kapcsolatos, adójog területén az egyes adójogszabályokra vonatkozó kérdésekre kaphatnak választ. Tájékoztatást kaphatnak nyitva tartásról, valamint a bevallások elektronikus küldése tárgyában is.
Tájékoztató!
T ájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Remondis Rt.-vel történt elõzetes egyeztetéseink alapján a LOMTALANÍTÁS várható idõpontja 2006. szeptember 9-10. A lomtalanításról a késõbbiek során még bõvebb tájékoztatást adunk. Boros Péterné jegyzõ
Tájékoztató az ajánlásról és a szavazásról
A köztársasági elnök a helyi önkor-
mányzati képviselõk és polgármesterek választását 2006. október 1. napjára tûzte ki. A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükrõl 2006. augusztus 4-ig kapnak értesítést. A névjegyzék 2006. augusztus 2-ától augusztus 9-ig tekinthetõ meg a polgármesteri hivatal választási irodájában – Szabadság tér 1. fsz. 4. –. Az a választópolgár, aki nem kapta meg az értesítõt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti augusztus 9-ig. Jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetõleg a jelölõ szervezet képviselõje részére történõ átadásával lehet. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölõ szervezet nevét, illetõleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezûleg aláírja. A választópolgár ajánlási jogával 2006. szeptember 8-ig ajánlószelvényének átadásával élhet. Kislistás, vagyis egyéni választókerületi képviselõjelölt az, akit az adott vá-
2006. augusztus
ÖNKORMÁNYZAT – HELYI DOLGAINK lasztókerület választópolgárainak legalább 1 %-a jelöltnek ajánlott. Településünkön 53 fõ. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölõ szervezet, amely a választókerületben lévõ települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását összegyûjtötte: 1595 fõ Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 %-a jelöltnek ajánlott. Településünkön: 160 fõ A 2006. július 28-án megalakult Helyi Választási Bizottság 2006. október 1. napjára kitûzte településünkön a kisebbségi önkormányzati képviselõk választását. A szavazókör a hosszú iskolában lett kijelölve. Az ajánlás tekintetében az az eltérés a kisebbségi képviselõjelölt esetében, hogy jelölni csak szervezet jelölhet, s nem magánszemély. Szavazni csak személyesen, a választópolgár lakóhelyén vagy (igazolással) a választás kitûzése elõtt létesített tartózkodási helyén lehet. Ha a választópolgár a tartózkodási helyén kíván szavazni, igazolást ajánlott levélben 2006. szeptember 26-ig személyesen vagy meghatalmazott útján 2006. szeptember 29-én 16.00 óráig kérhet a jegyzõtõl. Részletes tájékoztatásért a polgármesteri hivatalban a választási irodához lehet fordulni. A választópolgárok választással kapcsolatos további tájékoztatását az Újszászi Híradó következõ lapszámában folytatjuk. Választási Iroda vezetõje
Felhívás önkormányzati képviselõjelöltekhez
A z Újszászi Híradó az október 1-jei önkormányzati választások elõtt megjelenõ számának választási mellékletében (a megjelenés várható idõpontja szeptember 8) azonos terjedelemben ingyenes megjelenési lehetõséget biztosít azoknak a képviselõjelöltnek, akik augusztus 25-ig egy fényképet és max. 20 sor (12-es betû nagyság) bemutatkozó anyagot az Újszászi Híradó szerkesztõségéhez eljuttatnak
2006. augusztus
Kisebbségi Önkormányzat – MCEUSZ hírek
A CKÖ nyári üdültetést-táboroztatást szervezett a városi Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálattal együtt. A rendezvényekre elkülönített összegbõl támogattuk a programot. 20 fõre terveztük az üdültetést, de a gyermekek pozitív tapasztalatai nyomán napról napra emelkedett a létszám, közel negyven fõre. A Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, szinte kézen fogva vigyázva szereztek a kisebbségi gyermekeknek feledhetetlen örömöt. Az egyik napon elkísértem a csoportot, és meggyõzõdhettem arról, hogy milyen nagy örömöt szereztünk azon gyermekeknek, akiknek sajnos nem adatik meg az, hogy családjukkal nyaralni, üdülni menjenek. A program színes és jól kidolgozott volt, sok-sok fürdõzéssel a nagy melegben. A Jászberényi Állatkertben, a szinte családi pikniknapon oly gyorsan elszállt az idõ, hogy a gyermekek nem akartak hazaindulni. Köszönettel tartozunk a városi vezetésnek, továbbá Farkas Józsefné vezetõnek és közremûködõ dolgozóinak, hogy egy feledhetetlen hetet szereztek a kisebbségi gyermekeknek. Újszász város Szociális, Egészségügyi Bizottsága elnökével, Földi Lászlónéval szelektív hulladékgyûjtõ – parkgondozói – könnyûgépkezelõi, továbbá nehézgépkezelõi tanfolyamot indítottunk el Szolnok városában. Mint mentor, házról házra járva toboroztam azon személyeket, akiknek legalább hat osztályuk megvan, mert ez a tanfolyam a 7-8. osztályt is megadja az OKJ-s bizonyítvány mellett. Háromszor 15 fõs csoportot kísértem el Szolnokra, és ebbõl a negyvenöt fõbõl lesz kiválasztva az a 27+5 fõ tartalék, akik a tanfolyamon részt fognak venni. Meglepõ, hogy mennyi fiatalnak nincs szakképzettsége, és nyolc osztálya sem. Nagyon nagy elõrelépésnek tartom a fenti tanfolyam elvégzését, hiszen úgy lehet szakmát tanulni, hogy azért fizetnek is (bruttó 75 ezer, nettó 60 350 Ft-ot havonta), továbbá mindenki ingyen kapja a beutazási bérletet és havonta 5 ezer forint étkezési pénzt. A 13 hónapos tanfolyamot követõen foglalkoztatási lehetõséget is biztosítanak. Ilyen még nem volt, hogy tanulok, és õk fizetnek nekem. Éppen ezért kérek minden bejutó tanulót, hogy komolyan vegye a tanulást, mert a megyében az újszásziak elsöprõ többségben, szinte teljes csoportlétszámmal fognak bejutni a képzésbe. A program lehetõséget ad arra is, hogy csökkentett munkaképességûeket (kizárólag 50 %-ig) is felvegyenek, maximum 10 fõt. Ez is nagy elõrelépés azoknak, akik rendszeres szociális járadékban részesül-
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ tek, mert nem befolyásolja az iskola a járadék megtartását. Viszont vannak olyan személyek, akik fõállású anyaként jelentkeztek. Azoknak választaniuk kell, mert két juttatásban nem részesülhetnek. Javaslom, hogy adják át az anyaságit, hiszen a törvény lehetõséget biztosít arra, hogy a nyugdíjas nagyszülõ is lehessen anyaságin a nyugdíja megtartásával. Minden tájékoztatást és segítséget megkapnak azon bejutó tanulók, akik hozzám, vagy Földi Lászlóné Erzsikéhez fordulnak. Nagy elõrelépés ez, és a kisebbség nevében is köszönetemet fejezem ki a helyi vezetésnek, Újszász Város Képviselõ-testületének, hogy ilyen lehetõséget biztosított számunkra. Rónavölgyi Sándor CKÖ képviselõ, a MCEUSZ országos elnöke
KÉK HÍREK
A z elsõ bûncselekmény egy helyi üzem gépparkolójában történt gázolajlopás volt. Amíg a sofõr távol volt, a járgány üzemanyag tankját másnap reggelre valaki megkönnyítette. A kivitelezésben vannak kételyeink, de a nyomozás majd megállapítja, hogy rosszul gondolkodunk-e. Gyerekkoromban nagyon szerettem a „Mindennapra egy mese” címû könyvet, forgattam is sokat. Lehet, hogy kísért a múlt, mert a mostani idõszakról is lehetne már egy könyvet írni, csak más címmel, mint például „Minden hétvégére egy bicikli”. Az utóbbi hónapokban keletkezett bûnügyi irat ezekben a kerékpárlopásos ügyekben kitenne már egy mesekönyvre valót, melyet szeretnénk majd a Szolnoki Városi Ügyészséggel „kiadatni”– vádat emeltetni –, de ahhoz még nagyon sok munkát kell elvégeznünk. Szinte minden hétvégén legalább egy kerékpárt eltulajdonítottak a vasútállomás környékérõl. Szinte törvényszerû, hogy nem tudunk szemtanút találni. A másik dolog, hogy a sértettek 24-36 vagy éppen 48 óra múlva jelentik be a kerékpárjuk eltulajdonítását, ezzel is nagy esélyt adva az elkövetõnek az eltüntetésre. Az újszászi rendõrökkel a 06-70-610-9914 telefonszámon tudnak beszélni, bejelentésüket, panaszaikat ezen a számon tudják megtenni. Ez a telefonszám közel 2 éve él. Ha nem sikerülne ezen a telefonszámon elérni a szolgálatos rendõrjárõrt, akkor hívja a megszokott és évtizedek óta nyilvános 107 vagy 112 ingyenes segélyhívó telefonszámokat. Ezen keresztül is meg tudják tenni bejelentéseiket, melyek más csatornákon eljutnak majd az újszászi rendõrhöz is, csak ez kicsit több idõt vesz igénybe. Részeredményeket már sikerült az ügyben kreálni, mert jelenleg egy fiatalkorúakból és egy gyerekkorúból álló csapattal szemben folytatunk eljárást, de az
9
HELYI DOLGAINK adatokból az látszik, hogy több csapat is rávetette magát erre az üzletágra, mert a meglovasított drótszamaraknak csak csekély része került eddig elõ. A következõ esemény egy éjszakai hívatlan látogató miatt elrendelt nyomozás volt. Emberünk azt gondolta, hogy hazaért, de a sötétben való botorkálás során jöhetett rá arra, hogy nem otthon van, mert a megszokott tárgyakkal borgõzõs állapotában nem találkozott. Ebben már akkor lett teljes egészében biztos, amikor a gazda rákiabált, hogy mit keres itt. Ez sem szegte kedvét emberünknek, mert megválaszolta, hogy „Amit akarok!”. Ez csak olaj volt az adrenalinra, mert a gazda kihasználva józanságát, súly és erõfölényét, a sarokba szorította a nem éppen józan életvitelérõl híres emberünket, majd az asszony értesítette a rendõröket, akik a szükséges intézkedést megtették. Magánlaksértés miatt folytatjuk az eljárást. Talán ha késõbb ment volna ki a gazda, lehet, hogy lopás lett volna az ügybõl. A gazda nagyon higgadtan és kulturáltan kezelte az ügyet, gratulálok neki. A hónap végén egy bácsi tett bejelentést arról, hogy lakatlan házában az udvaron hagyott taligából elvitték a több évtizedes szerszámait. Ez a lopás is elkerülhetõ lett volna, ha nem marad közszemlére téve a taliga. Egy kis odafigyeléssel nagyon sok kellemetlenségtõl tudnánk magunkat megkímélni. A másik ügy is hasonló, mert a tulaj jelen esetben is várt egy napot a bejelentéssel, mert úgy gondolta, hogy neki csak másnap megfelelõ a rendõrökkel szóba állni. Az történt, hogy a város határában lévõ elhagyatott üzembe ismeretlenek tetõ bontással behatoltak, majd az ott lévõ színesfémet begyûjtötték. Nagyon nagy rongálást végeztek. Kérem a lakosságot, hogy akinek a nyár folyamán kemping kerékpárját tulajdonították el, és errõl nem tett bejelentést, keressen meg bennünket, ugyanis az a faramuci helyzet állt elõ, hogy házkutatás alkalmával lefoglaltunk több kerékpárt is, melyek közül egy kerékpárnak nincs gazdája. Továbbra is figyeljünk egymásra a közlekedésben! Szerintem ennyire aggasztó helyzet nem volt a közlekedésbiztonságban, mint most ezen a nyáron. Hosszabb úton többször tartsunk pihenõt. A kánikula tompítja a reflexeket, megnõnek a reakcióidõk, tartsunk nagyobb követési távolságot a megszokottól, mert ezek súlyos balesetek okozói lehetnek. Vízparton sem lanyhulhat figyelmünk, fõleg ha folyóvíznél vagy bányatavaknál töltjük a nyarat. Csak kijelölt fürdõzõhelyeket látogassunk, tartsuk be a fürdõzés és vízi közlekedés szabályait! Aki még szabadsága elõtt van, annak nagyon jó pihenést, nyaralást, felüdülést kívánok, aki már visszatért a „gyalupadjához”, annak pedig nagyon jó munkát és még jobb egészséget kívánok. Kovács Szilárd r.ftzls.
10
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
46 éves az Idõskorúak Szociális Otthona
4 6 évvel ezelõtt, június 22-én nyitotta meg kapuját az idõsek gondozását ellátó Szociális Otthon. Ezt a napot minden évben megünnepeljük, mert ez ünnep, elsõsorban azok számára, akiket a betegsége, tehetetlensége ellátásra, mások gondoskodására kényszerít. Délelõtt a lakókkal tartottunk megemlékezést, délután a dolgozók részére ünnepi munkaértekezlet volt. Mérész József igazgató beszédében felidézte az eltelt évek jelentõsebb állomásait. Szólt a fejlõdésrõl, a megtorpanásokról, a nehézségekrõl. Néhány gondolatot idézek az elmondottakból: „1960. június 22-e jelentõs dátum településünk életében. Hosszú elõkészületi és helyreállítási munkálatok után befejezõdött a kastélyépület felújítása. Ezt követõen érkeztek a lakók, idõs, beteg, halmozottan fogyatékos emberek. Gondozásukat ebben az épületben kellett megoldani. Július elsejére 100 ágy talált lakóra. Az intézet beindítása nehéz körülmények között történt. Elektromos áramszolgáltatást csak novembertõl kaptunk. A munkamódszerek kialakulatlanok, a dolgozók többsége szakképzetlen volt. Kis létszámú munkacsoport látta el a feladatot. Tapasztalat hiányában kezdetleges módszerekkel és eszközökkel dolgoztak. Lovas kocsival történt az élelmiszerek beszerzése, olykor Szolnokról is. A betegszállítást is ezzel oldották meg. 1960-ban, a mûködés kezdetekor a dolgozói létszám 20 fõ volt. A fejlõdésre való törekvést igazolja, hogy 1964-ben már újabb 100 férõhely átadására nyílt lehetõség. 1980-ban újabb 37 férõhelyes gondozási egységet alakítottunk ki. Még ebben az évben átadták az akkori elvárásoknak megfelelõ 400 adagos konyhaüzemet. Az intézetben a legnagyobb ágylétszám 267 férõhely volt. 1993-tól a folyamatosan változó és szigorodó törvények hatására 47 férõhelyet kellett leépíteni, 2000-ben pedig 21 dolgozó munkaviszonyát is meg kellett szüntetni. Az idõ múlásával a szakmai elvárások mércéje egyre magasabbra került. Az intézet folyamatosan képeztette dolgozóit. A szakma ismeretének birtokában egyre több sikerrel járó feladat is jutott a személyzetnek. A társadalmi átalakulás következtében a gondozottak összetétele is megváltozott. Már nemcsak a betegeket, fogyatékosokat kell ápolnunk, hanem a szociálisan rászorultakat, káros szenvedélyekkel küzdõket is. Az ápoló személyzet folyamatos munkarendben éjjel-nappali szolgálatot lát el. Ünnepek, hétköznapok mosódnak össze. Fizikailag, pszichikailag erõsen megterheltek az itt dolgozók. A gazdálkodás
anyagi gondjai pedig az adminisztratív dolgozókat terhelik.” Igazgató úr beszédében hangsúlyozta a feladattal járó elhivatottságot. Fontosnak tartja a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülését, hogy a pályán maradjanak azok az emberek, akik életüket az idõsek gondozásának szentelik. Az évfordulón került sor azoknak a dolgozóknak a köszöntésére, akik több éve, vagy évtizede dolgoznak az intézetben. Akik 10 éve dolgoznak: Barta Károlyné ápolónõ, Kis Német Péterné ápolónõ, Nagy Flóriánné konyhalány, Prunner Gézáné gondozónõ, Sipos Márta mentálhigiénés munkatárs, Szabó Károlyné konyhalány, Sándor Jánosné ápolónõ, Tóth Ferencné takarítónõ, Vargáné Sebestyén Irén konyhalány, Vígh Gyõzõné gondozónõ, Szûcs Zsoltné takarítónõ 15 éve: Beszteri Éva hivatalsegéd 20 éve: Joó Sándorné konyhalány, Szabó Józsefné ápolónõ, Viszkok Ferencné ápolónõ 30 éve: Konka Pálné gondozónõ, Szabó Ferencné ápolónõ 40 éve: Furcsa Izabella gazdaságvezetõ. A nap folyamán az ellátottak közül is köszöntöttük azokat, akik valamikor, életük teljében az idõsek ellátásáért dolgoztak, most pedig lakói õk is otthonunknak: Káplár Balázsné, Kerekes Ferencné és Czakó Béláné. Virágot, ajándékot kaptak a legrégebben otthonunkban élõ lakók is: Ungor Ibolya, Polgár János, Smatkó Veronika, Bálint Julianna, Hajba Jenõné és Both Józsefné. Ezúton is minden ünnepeltnek örömteli életet és jó egészséget kívánunk! Ünnepségünket megtisztelte jelenlétével Molnár Péter polgármester is, aki elismerõen szólt a dolgozók lelkiismeretes, hivatástudattal végzett munkájáról. Bakó Józsefné intézetvezetõ fõnõvér
Vasutasnapi ünnepség
A Vasutas Nyugdíjas Klubban a köszöntõt és a megnyitót követõen az elhunyt kollégákra emlékezve vette kezdetét a vasutasnapi ünnepség mintegy 50 meghívott jelenlétében. Az ünnepségen részt vett Molnár Péter polgármester és Kovács Ferenc állomásfõnök is. Molnár Sándor elnök ünnepi beszédében szólt a MÁV múltbeli és jelenlegi helyzetérõl, amit elég kedvezõtlennek ítélt a sok-sok leépítés és megszorítás miatt. Ez sajnos nem hat kedvezõen a nyugdíjasokra sem. Ennek ellenére mindenkinek biztos megélhetést kívánt. Szóba került a megszorítások elleni demonstráció, a nyugdíjasokért emelt szó, amit a szakszervezetek összefogása csak szorosabbá és eredményesebbé tehet most és a közeljövõben is. Az elnök a keserû pirulák után szólt a nyugdíjas vasutas szakszervezeti mozgalom összetartásáról, a hagyományokról
2006. augusztus
HELYI DOLGAINK és az életképességrõl, ami megítélése szerint fontos szerepet tölt be a mozgalom életében. Szólt a 110 éves mozgalom eredményeirõl, a fáradozásokról, és kérte, hogy ne fordítsunk hátat ezeknek a büszkeséget adó eseményeknek. Ezt követõen a vasutasnap tiszteletére a hosszú és kitartó munkáért és a tagságért emléklapok és ajándéktárgyak átadására került sor. Az elnök a 60 és 50 éves tagságért a következõ kollégákat tüntette ki megkülönböztetett figyelemmel: 1. Tóth Margit, 2. Balogh Imréné, 3. Papp András, 4. Bibák Ferenc, 5. Nagy Sándor, 6. Földi Béla. A gratulációkat követõen szólt a MÁV Zrt. és az ONYE közösen rendezett ünnepségérõl, megköszönte a fáradságot és idõt nem sajnáló kolléganõk és kollégák részvételét, a közösségért tett cselekedeteiket, és fehér asztal melletti elbeszélgetésre szólította fel a megjelenteket. Külön köszönet a Balogh Misi által készített igen zamatos falatokért. Az ünnepségen szót kért Molnár Péter polgármester és Kovács Ferenc állomásfõnök, akik értékelték a nyugdíjas vasutas klub eredményeit, értékeit, további segítséget és összefogást eredményezõ munkára szólították fel a tagságot összetartó vezetõséget. Ezt az elnök köszönõ szavai követték, szoros kapcsolatot és összetartást ígérve. A tagság részérõl több hozzászóló köszönte meg a kiemelt figyelmet, mely összetartó erõként hat. A megjelentek jó étvággyal fogyasztották el az estebédet, és jóízû beszélgetéssel zárult az ünnepség. Molnár Sándor elnök
Újszász dala
A Hungarian Open 11. Nyílt Magyar Nemzetközi Lábtoll-labda Bajnokság megnyitóján bemutattuk „Újszász dalát”, melynek a szövegét alább közöljük. A dal története a következõ: Kezembe került egy CD, melyen Jászalsószentgyörgy gyönyörû himnuszát hallgathattam végig. Ekkor született meg az ötletem, hogy Újszászról is kellene egy dalt írni, hiszen a lábtoll-labda által világhírûvé vált szûkebb hazánk, városunk: Újszász. Újszász focicsapata is az élre került. Sakkozóink is nemzetközi versenyeket rendeznek. Táncosaink, a mazsorettek, a Százszorszép Népdalkör, népmûvészeink sok településen megfordulnak, elvihetik magukkal a CD-t, s egy jól énekelhetõ, fülbemászó dallamú mûvel emlékezetessé tehetik városunkat. Testvérvárosaink révén sok országba hírünket vihetjük dalunkkal. Vannak kitüntetettjeink, akik bizonyára örülnének egy dalunkat tartalmazó CD-nek.
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Piki és Ulviczki Györgyi nagy sikerrel adták elõ Újszász dalát (Fotó: Fehér Judit) Az ötlet megszületése után a nálunk csak „Piki” néven ismert Újszászról származó Kerekes József zeneszerzõ és zenekarvezetõvel felvettem a kapcsolatot. Tetszett neki az ötlet, s nekiláttunk a megvalósításnak. A batyubál alkalmával szerettük volna bemutatni a dalt, de az idõ rövidsége miatt ez igen kezdetlegesre sikerült. Aki nem ismeri a CD-készítés, egy mû közzététele engedélyeztetésének, a hivatalos ügymenetnek a rendjét, bizonyára nem is tudja elképzelni, hogy ez milyen hosszadalmas és bonyolult dolog. Ennek ellenére nekilendültünk a munkának, mely - mint kiderült - igen költséges is. Segített Piki, mivel nem kért pénzt a dalszerzésért, a feléneklésért, Ulviczki Györgyi, akivel fél éjszakát a stúdióban töltöttünk. Õ is ingyen vállalkozott a feladatra, gyönyörû hangján felénekelte a ráesõ dalrészt. Piki „mûfordíttatta” ingyen angol nyelvre is a dalunkat (nemzetközi verseny lévén, angolul folyik a tolmácsolás), most fordítják testvérvárosaink nyelvére, franciára és lengyelre. A CD borítóját városunk díszpolgára, Simon János festõmûvész tervezte örömmel, ellenszolgáltatás nélkül. Jómagam már 92 000 Ft-tal támogattam a tiszteletdíjamból az „Együtt Újszászért Egyesület”-en keresztül az eddig elkészült angol, magyar és diszkósított változatot, mely majd csak akkor lesz mindenki számára hozzáférhetõ, ha kifizetjük az alábbi elkerülhetetlen kiadásokat: Stúdióbérlés: 250 000 Ft Engedélyeztetés: 10 350 Ft lemezenként CD gyártása: 750 Ft/db 500 db CD esetén Lemezborító nyomtatása: kb. 50 000 Ft. Elõreláthatólag ennyibe fog kerülni. Iváncsik Imre a megnyitó után fel is ajánlott 100 000 Ft-ot, egy újszászi hölgy
pedig 10 000 Ft-ot adott azon nyomban, mihelyt a bemutató véget ért. Remélem, találunk még nagylelkû, adakozó embereket, akik segítenek létrehozni, illetve hozzáférhetõvé tenni a CD-t mindenki számára, aki szeretné hallgatni. Annál is inkább szeretnénk ezt az önkormányzaton keresztül megvalósítani, mivel Tokajiné Demecs Katalin, a Megyei Önkormányzat alelnöke a megnyitó ünnepség utáni fogadáson bejelentette, hogy 2006. 09. 23-án ÚJSZÁSZ EURÓPA DÍJAT KAP !!! Ez alkalommal bizonyára ország-világ elõtt be fogják mutatni Újszászt. Hogy fokozzuk a hatást, videoklipet is készítene a zenére – szintén ingyen – az öcsém, Berta Sándor. Dr. Szóró Magdolna képviselõ
ÚJSZÁSZ Ahol a sínek összefutnak Ahol a folyók összebújnak Ahol a szerelmesek összesúgnak Ez a mi városunk, Újszász! Ahol a lábtoll-labda száll Ahol a sport mindenkit vár Ahol „Szent István” szobra áll Ez a mi városunk, Újszász! Refrén: (kétszer) Újszász a városunk Újszász az otthonunk Újszász érted vagyunk El nem hagyunk! Ahol mindig a jövõbe néznek Ahol a parkok mindig szépek Ahol a múlt, s a jelen az élet Ez a mi városunk, Újszász!
11
HELYI DOLGAINK
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Ahol a csillagok szebben ragyognak Ahol a sírok domborulnak Ahol az ellentétek elsimulnak Ez a mi városunk, Újszász! Ahol az Orczyk kastélya áll Ahol a Parkerdõ minket vár Ahol a Himnuszunk messze száll Ez a mi városunk, Újszász Refrén: (kétszer) Újszász a városunk Újszász az otthonunk Újszász érted vagyunk El nem hagyunk!
Összefogással gyermekeinkért! „Ha majd a bõség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyformán foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy Megálljunk, Mert itt van már a Kánaán” (Petõfi Sándor)
Molnár Péter és Földi Lászlóné (Fotó: Fehér Judit)
E zzel a versidézettel köszöntöttem a Nefelejcs úti játszótér hivatalos átadásán megjelenteket. Íme a köszöntõ: A Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság elnökeként szeretettel köszöntöm a kedves megjelenteket, különösen a mai nap fõszereplõit, a gyermekeket és azok szüleit! Az iskola és óvoda átadása után ismét a gyermekek körül forog a Föld, most éppen a Nefelejcs úti játszótér átadása. Az igazi hab a tortán viszont a Bölcsõde átadása lesz. Ezzel az uniós támogatással biztosított településünkön a csecsemõkortól a felnõtté válásig terjedõ nevelõ-oktató munka színvonalas megvalósulása. A városiasodás következményeként a gyermekek mozgásigényét a lakás és az udvar nem tudja már kielégíteni. Szükség van társas kapcsolatok kiépítésére is, amit a játszótér biztosít. Az utcán balesetveszélynek és egyéb káros hatásoknak van kitéve a gyermek. Ezért egyre nagyobb szükség van a kiépített játszóterekre. Az Egészséges Településekért Alapítvány meghívásos pályázatán 851 000 Ft-ot nyertünk játszótér kialakítására. Úgy gondoltuk, hogy a Kertvárosban építjük fel a gyermekek birodalmát, mivel ez a terület erre kiválóan alkalmas. A pályázat elkészítésében részt vett: Molnár Dezsõné, Dr. Szóró Magdolna, Répási Csabáné Tóth Rozália, Fehér Judit, Pap Gábor, Battyányi Jószefné, László József és jómagam. A pályázathoz a helyi civil szervezetek és vállalkozók részérõl sok felajánlást kaptunk, mely az önerõ egy részét biztosította.
12
Faültetés (Fotó: Fehér Judit)
Nyüzsgött a gyereksereg (Fotó: Fehér Judit)
2006. augusztus
HELYI DOLGAINK
A játszótér kialakításánál egészségügyi, pedagógiai és esztétikai szempontokat egyaránt figyelembe vettünk. Könnyen megközelíthetõ, egészséges környezetû, körülkerített zöldterületen helyezkedik el. A játszótér sokoldalú mozgásfejlesztésre és szórakozásra ad lehetõséget. Mivel a gyermekek elsõdleges tevékenysége a játék, így a játszótéren az 1-3 évesek kedvelt játéka a homok, a labdázó terület, a hinta, óvodáskorúaknál már kúszó- és mászó eszközök is használatosak. A szabadban töltött idõ a legkülönbözõbb foglalkozásokra is alkalmat ad. Bár most javában tombol a nyár, iskolaszünet van, de gondoljunk arra is, amikor az iskolapadban a sok üléssel egyoldalúan megterhelt tanulók számára egészségügyi szempontból csak a mozgással eltöltött idõ jelent aktív pihenést. Erre lehetõség van az új játszótéren, ahol kicsik, nagyok, felnõttek egyaránt eltölthetnek naponta néhány kellemes órát. Amíg a kicsik játszanak, a felnõtteknek lehetõségük van gyermeknevelési problémáikat, tapasztalataikat megosztani, vagy akár egy-egy süteményreceptet átadni. Még bõ egy hónap van hátra a szünidõbõl, használjátok ki, gyerekek! Tekintettel a kánikulára, a felajánlásként kapott növények beültetésére csak az õsszel kerül sor. Az idõpontról értesíteni fogok mindenkit. A Városi Polgárõr Egyesület valamennyi tagjához olyan kéréssel fordulok, hogy fokozottan ellenõrizzék ezt a birodalmat, hiszen sok ember munkája van benne, és adjunk minél hosszabb idõt gyermekeinknek az önfeledt, nyugodt játékra. Ne felejtsék, hogy 2006. július 28-án pénteken 17 órakor átadásra került a Nefelejcs úti játszótér! Örömömre szolgál, hogy a mai napon ilyen sokan eljöttek, megtiszteltek bennünket jelenlétükkel, ami azt igazolja, hogy gyermekeink boldogsága mindannyiunk érdeke. Molnár Péter polgármester megható köszöntõjében utalt arra, hogy a vasút nem szakíthatja ketté a települést, mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy a kertvárosban élõ lakók
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
A siroki várban
Látkép a várból
A kirándulók
13
HELYI DOLGAINK
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
A Suba-lyuki õsember barlangban ugyanolyan kedvezõ feltételek között éljék mindennapjaikat, mint a városközpontban lakók. A tervek között szerepel a többi játszótér felújítása, amihez hasonló összefogásra van szükség. Ezért fontosnak tartjuk a pályázatok további figyelését. A köszöntõ után került sor Répási Csabáné Tóth Rozália felajánlásában annak a fának az elültetésére, aminek árnyékában remélhetõen a mostani gyermekek is tudnak majd felügyelni saját gyermekeikre. A Bálint Ferenc képviselõ által felajánlott pogácsa és tea gazdára talált, az „illetékesek” hamar elfogyasztották. Ezután birtokba vették a játszótér teljes területét. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy várunk még további felajánlásokat a játékeszköz bõvítéséhez. Támogatóink: Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, Együtt Újszászért Egyesület, Fekete József Kertbarát Kör, Városi Polgárõr Egyesület, Aranyifjak Nyugdíjas Klub, Újszászi Nagycsaládosak Egyesülete, Nefelejcs út és környékén lakók, László József, Molnár Dezsõné, Dr. Szóró Magdolna, Battyányi Józsefné, Földi Lászlóné, Répási Csabáné Tóth Rozália, Fehér Judit, Pap Gábor, Nagy István, Szacskó József, Hajdú Gyula, Bálint Ferenc, Konka Csaba, Földi Gyula és a mûszaki csoport, Farkas Józsefné, Közmunka programban résztvevõ dolgozók. Teréz anya idézetével zárom mondanivalómat, mely ahhoz ad erõt nekünk, hogy újabb terveken dolgozzunk annak érdekében, hogy boldog gyermekekbõl boldog szülõk válhassanak, akik hozzánk hasonlóan cselekszenek majd. „Ahhoz, hogy a láng ne aludjon el, Folyamatosan kell az olajat ráönteni.” Földi Lászlóné a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság elnöke
14
„Menni, mendegélni, este hazatérni…”
A 2006. évi parkerdei táborokat meghiúsította az elhúzódó árvíz. Ennek ellenére volt, amelyiket más helyszínen meg tudtuk tartani. Az önkormányzat a gyermekeket több kirándulással igyekezett kárpótolni. Jártunk a Duna-kanyarban, Dömösön, Dobogókõn, a Rám-szakadék érintésével. A Bükkben megnéztük a siroki várat és a Suba-lyuki õsember barlangot. Augusztus 12-én Szarvasra látogatunk, a hónap végén pedig kétnapos 30 km-es gyalogtúrát tervezünk Lillafüredrõl Bogácsra. Szacskó József
Nem szégyen ez?
M iután az Újszászon divattá vált névtelen levelek egyikében a háziorvosokat jelentették fel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a közgyógyellátási igazolványokhoz kiadott igazolások és az igazolványokra felírt gyógyszerekkel kapcsolatos „visszaélések” témájában, zárójelben kiemelten „Dr. Sz. M.” (vajon miért is e kiemelés?!), ezért öt ember Bp-rõl kiszállt a rendelõmbe ellenõrzést tartani. A vizsgálat után, ha lett volna mersze a levélírónak és az ötletgazdának aláírni a levelet, most megkaphatnák az eredményt. Így azonban nincs kinek címezni a vizsgálat jegyzõkönyvét. Arra gondoltam, nehogy kifúrja az oldalukat a kíváncsiság – ezzel munkát adva az általuk bejelentett orvosoknak – közzéteszem a vizsgálat eredményét. „Az ellenõrzés megállapításai: Közérdekûnek minõsülõ bejelentés alapján a közgyógyellátásra jogosult biztosítottakkal kapcsolatos háziorvosi do-
kumentáció vizsgálata történt 2006. június 13-án. A kért dokumentációt az ellenõrzés rendelkezésére bocsátották. A háziorvos által felírt vényforgalmi adatok alapján felállított TOP lista elejébõl 50 TAJ lett kiválasztva ellenõrzésre. A helyszíni ellenõrzés tételesen vizsgált szúrópróbaszerûen 6 TAJ számot, a magas tételszám miatt kértük Dr. Szóró Magdolna háziorvost, hogy 15 napon belül az Infomix programból válogattassa le a program rendszergazdájával a megadott 50 TAJ megjelenését, gyógyszerfelírását a jogcímmel együtt dbf, vagy xls formátumban. Az állomány 2006. június 27-én érkezett meg az OEP Elemzési és Szakmai Ellenõrzési Fõosztályára e-mailben. A tételes adatállományok (OEP Adattárház; Infomix) összefuttatása során megállapítást nyert, hogy a háziorvos által vezetett elektronikus betegdokumentáció szabályos, a közgyógyellátás jogcímen felírt és elszámolt vények a vonatkozó jogszabályokban elõírtaknak megfelelnek. A fentiek alapján a névtelen bejelentés nem megalapozott.” Ezek után „köszönetünket” fejezzük ki a levélírónak és az ötletadónak, hogy helyettesítés alatt, a rengeteg ügyelet mellett szabadidõnkben több órát dolgozhattunk, ugyanis csak a 6 betegkarton átvizsgálása az öt ellenõrnek, a három rendelõi dolgozónak 2 és fél órahosszat tartott. Ki lehet számolni, mennyi ideig tartott volna az 50 kartoné! Ezen kívül fél napba telt, amíg Bp-re utazva a kért adatokat az Infomix elkészítette számomra. Ez alatt az idõ alatt jó néhány beteget meg tudtam volna látogatni, ügyes-bajos dolgaikat intézni. Az OEP dolgozói pedig végezhették volna érdemi munkájukat, ahelyett, hogy az általam megírt 10 355 db receptet egyenként visszamenõleg ellenõrizték, a vizsgálat befejeztéig, 2006. július 13-ig. Talán, ha a levélre ragasztott bélyeg helyett az árvízkárosultak megsegítésére kiadott bélyeget vásárolták volna meg a feladók, többet tettek volna az emberekért. Miután már több képviselõt jelentettek be „közérdekûnek minõsíthetõ” névtelen levélben ide-oda, érdemes lenne elgondolkodnunk nekünk képviselõknek, fecséreljük-e energiánkat arra, hogy mi meg feljelentést tegyünk rágalmazásért és hitelrontásért a „névtelen” levélírók ellen. Jó lenne, ha hivatalosan is mindenkinek tudomására juthatna még a választások elõtt, kik is a névtelen levélírók, s kinek a nyomtatójáról származnak a levelek. Vajon olyan emberekrõl van szó, akik elõször a saját portájukon söpörtek? Bátran a tükörbe mernek nézni, mert makulátlanok voltak, és ma is azok? Akiknek a nyugtaadásuk, mûködési engedélyük, gépjármûadó befizetésük, iparûzési adó befizetésük, járulékfizetésük, stb. mindig rendben volt és van?
2006. augusztus
HELYI DOLGAINK Akiknek van kockázatfelmérésük, van a fertõtlenítõ szereikrõl biztonsági adatlapjuk, rágcsáló és féregirtásról dokumentumuk, érintésvédelmi vizsgálatról igazolásuk, érvényes tûzoltó készülékük, viselik a védõruhájukat, van orvosi alkalmassági vizsgálatot végzõ üzemorvossal szerzõdésük, stb.? Mert ha nem, sürgõsen pótolniuk kell! Vigyázat! Az orvosoknál már ellenõrizték! Ezeknek a levélíróknak csak ennyi tellett az energiájukból, vagy tettek már valami érdemlegeset is Újszászért? Ha nem, volna egy ötletem: Talán a rágalmazásért és hitelrontásért még kártérítést is kaphatnánk, ha mi rágalmazottak, feljelentenénk a „névteleneket”. Az így kapott összeget nemes célra felajánlhatnánk a levélíróknak. Még táblával is megemlékezhetnénk róluk, ráírva: „Ez a létesítmény a rágalmazó, névtelen, de immár nevesített levélírók adományából valósult meg.” Hát ide jutottunk, újszásziak! Errõl lettünk nevezetesek JászberénySzolnok-Budapest-szerte. Arról, hogy itt, Újszászon ember embernek farkasa. Nem szégyen ez? Elszomorodva írta: Dr. Szóró Magdolna, aki 35 éve dolgozik és „él vissza” orvosként Újszászon, Újszászért, az újszászi emberekért
Emlékezzünk Kallivoda Andorra
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ rezte 1890-ben. Ezután a Bars vármegyei Aranyosmarót (ma: Romániához tartozó település) és a Somogy megyei Nagyatád erdészetében dolgozott. 1896-tól AbaujTorna vármegye székhelyén, Szabadka (ma: szlovákiai város) erdészetében erdõmester, 1915-1919-ben Besztercén (ma: romániai város), 1921-ben Kecskeméten erdõigazgató és a város-fásítási program legfõbb szakmai képviselõje volt. Az Alföld-fásítás munkálataiban tevékeny szervezõ és irányító munkát végzett. Munkásságát, emberi nagyságát máig nagy tiszteletben tartják Kecskeméten. Például a Magyar Mérnök és Építész Egylet Kecskeméti Osztálya 2003. augusztus 28-án felolvasó emlékülést tartott tiszteletére. Szokás mondani: „alma nem esik messze a fájától.” Nos, Kallivoda Andor fia: Koltay (Kallivoda) György, aki 1899-ben született, ugyancsak erdõmérnök lett, és az Alföld fásításának egyik vezetõjeként, az erdészeti növénynemesítés, valamint nyárfatermesztés hazai úttörõjeként tartják számon. Budapesten hunyt el 1961-ben, és a Farkasréti temetõben nyugszik. Tisztelettel emlékezzünk Újszász neves szülöttére Kallivoda Andor erdõmérnökre, szakíróra, az Alföld fásításának egyik szervezõjére, jeles képviselõjére. Varga Ferenc Újszász díszpolgára
Volt egyszer két lóré 2. rész
E gy 1936-ban kiadott erdészeti szaklap- Korábban beszámoltunk az Orczy-féle ban olvastam Kallivoda Andor erdõmér- gazdasági vasút fél évszázados történtérõl. nökrõl, szakíróról, az Alföld fásításának egyik szervezõjérõl, Újszász neves szülöttérõl. Országosan elismert szakmai munkája, életútja felkeltette kíváncsiságomat. Mivel a szaklapban a születési hely kivételével hiányoztak a pontos születési adatai, úgy gondoltam, utánajárok. Megtudtam, hogy éppen 140 évvel ezelõtt, 1866. augusztus 21-én született Újszászon és 70 évvel ezelõtt, 1936. január 11-én hunyt el Kecskeméten. Az Újszászi Római Katolikus Plébánián talált anyakönyv szerint, latin beírással szülei: D. Edvardu Kallivoda és D. Mária Grenspeiger voltak. Minden valószínûség szerint a család eredete az egykori, alig 420 lelkes Gellér kisközségbe (Komárom-Esztergom megye) nyúlik vissza. Kisgyermek éveit szülõhelyén töltötte. Elképzelhetõnek tartom, hogy a templom mellett, 1859-ben épült két tantermes „Fatornyos” iskola padjaiban kezdte tanulmányait. Édesapja foglalkozása hatással lehetett rá. Már gyermekkorában elhivatottságot érzett a természet iránt. Erdõmérnöki oklevelét Selmeczbányán, az egykori Hont megyei szabad királyi városban (ma: szlovákiai város) sze-
2006. augusztus
Most Újszász másik lóré vonalát jártuk be a MÁV Levéltár dokumentumainak és a visszaemlékezõk (Orczy Mária, Földi Béla, Normann László, Turza Ferenc) segítségével. A kereskedelmi miniszter 74.575/1923. sz. rendeletében engedélyezte vitéz Fáy Lászlónak, a Zagyva-parti kastély tulajdonosának 600 mm nyomtávú, lóvontatású gazdasági vasút építését. A május 23-án megtartott közigazgatási bejárás által megállapított feltételek figyelembevételével épülhetett Újszász második lóréja, és a kb. 6 kilométeres vonalon õsszel indulhatott meg a szállítás. (Vitéz Fáy László, Horthy kormányzó veje 1922-ben vásárolta meg a korábbi Orzczy-kastélyt a Dessewffy családtól.) A vasútállomáson rakodásra használt, Szolnok irányába kiépített csonka vágányt Fáy költségén 200 méterrel meghosszabbították. Az állomás területén az I. számú vágány mellé fektették a lóré sínjeit és váltóit, melyeket vezetõsínekkel láttak el. A vágányközöket kikövezték, a váltóállítókat besüllyesztették az építõk. Az elfoglalt terület 405 m², az állomáson épített vágányhossz 110 méter volt. A rakodóhelyen – kb. 50 méteren – kitérõ vágányt is létesí-
tettek. A lóvasút legnagyobb sebességét 12 km/h-ban határozták meg. A lóvontatású gazdasági vasút tulajdonjogát a kereskedelemügyi miniszter 126.450/1929 sz. rendeletében báró Orczy Andornéra ruházta át. (1925-ben az Orczy család a kastélyt, a hozzátartozó kertet és a birtokot megvásárolta Fáy Lászlótól.) 1935-ben az 1022 sz. telekkönyvi betétben felvett ingatlanokon megépített 0,6 m nyomtávú vasút a Londonban bejegyzett Continental and Agricultural Investments Company Limited tulajdonába ment át. Az 1933-ban készült helyszínrajz részletesen is megmutatja a vágányok elhelyezkedését. Az üzemeltetési jogot 10 évre a földbirtok nagyobb bérlõje, Bauer Imre (Újszász, Rózsástanya) kapta meg. A kiegészítõ szerzõdés szerint az állomás területébõl ekkor 350 m²-t foglaltak el, az éves bérleti díj 20 aranypengõ volt. A MÁV-kocsik átadása-átvétele a 21. sz. váltónál történt. Az árurakodást az 1. sz. vágányból meghosszabbított csonka vágánynál végezték. A háború befejezése után az újszászi Földosztó Bizottság a Continental tulajdonában lévõ birtokokat kiosztotta. Egy dokumentumban (1945) az állomásfõnökség közli, hogy a tulajdonos a lóré szerzõdéshosszabbítása miatt nem jelentkezett a MÁV-nál, a Földosztó Bizottság viszont saját üzemeltetésében kívánta használni a Fáy-féle gazdasági vasutat. A lóvasút egykori útvonalát bejárva – hasonlóan az Orczy-lórénél tapasztaltakhoz – most sem találtam nyomokat. A korabeli viszonyokat a helyszínrajzok és az emlékezõk elmondása alapján tudjuk rekonstruálni. A MÁV állomáson a terméskõvel burkolt területtõl kiindulva az országútra (Jász útra) fordult a lóré. Kb. 50 méterre vágányhídmérleg, 70 méterre a forgalmat korlátozó kapu állt. A gazdasági vasút vágánypárja a MÁV épületek elõtt haladt el. Elérte a cselédlakásokat, majd az ispánlakást. A kettõs hodálynál rakodó volt építve, itt 2 x 100 szarvasmarhát neveltek. Aztán három dohányszárító pajta következett. A gazdasági épületeket elhagyva a lóvasút az országút mellett ment ki a Zagyva régi gátjáig, és balra fordulva keresztezte a Rékasi (Hunyadi) utat. A gát folyó felöli oldalán jutott az Orczy-kastélyt megkerülve annak gazdasági udvarába. A lóvasúton elsõsorban tejet és a szarvasmarha állomány ellátását szolgáló takarmányt szállítottak, de fontos szerepet kapott a kastély élelmiszer szükségletének biztosítása is. Orczy Mária emlékei szerint esõs, sáros idõben egy vak ló vontatta kis kocsival jutottak ki a kastélyba. 1938-tól a lóré kocsik szállították a Mátrai Kõszénbányákból a vasútállomásra érkezõ követ, mellyel megépítették a Zagyva-hídig haladó törvényhatósági utat. A lóvasút háború utáni üzemelésérõl nem találtam dokumentumot. Varga István, Újszász fõjegyzõje 2055/1946. számú, Szolnok megye járási fõjegyzõjéhez írott jelentésében számolt be az újszászi gazdasági vasutak állapotáról: „…a községben mintegy 10 km hosszúságú gazdasági kisvasutat a Kecs-
15
HELYI DOLGAINK
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
A Fáy-féle lóré egykori rakodóhelye a vasútállomáson 2006-ban (Fotó: Jánoska Antal) keméti Földbirtokrendezõ Tanács ez év tavaszán az Újszászi Földmûves Szövetkezet tulajdonába adta át, ennélfogva elhagyott gazdasági kisvasút Újszász községben nincsen… a községnek hadszíntérré válása idején (a kocsik) súlyosan megrongálódtak, gördülõ vasúti kocsi anyagát a katonai hadmûveletek során a német és megszálló csapatok feltüzelték…” A fõjegyzõ csak az Orczy-féle kisvasútról szól jelentésében. Ebbõl az következik, hogy a Zagyva parthoz vezetõ lóré újbóli üzembe helyezése nem történt meg. A visszaemlékezõk sem tudnak róla, hogy ez a vonal a háború után mûködött volna. 1947-ben egy újabb 600 mm nyomtávú, kézi üzemû gazdasági vasutat vezettek az állomásról kb. 150 méterre a közeli Veres Géza (Újszász, Jókai út 123.) tulajdonában lévõ építõ- és tüzelõanyag telepre. E rövidke vonal sínpárja a „daruvágány” és a pályafenntartási telep között haladt a régi sportpálya felé, majd észak-nyugat felé fordulva ért véget egy pályazáró földkupacnál. A vasúti kerítésnél kaput építettek. A forgalmat 2 darab 2 tengelyes lapos kocsival bonyolították. A MÁV adatai szerint az iparvasút engedélyét 1957-ben 10 évre meghosszabbították. 1962-ben viszont annak mûszaki állapotára és balesetvédelmi okokra hivatkozva a gazdasági vasút felújítására vagy „felbontására” szólították fel az üzemeltetõ Újszász és Vidéke Körzeti Földmûvesszövetkezetet. A határidõ 1963. június 30-án lejárt, újabb hosszabbításról nem találtam dokumentumot, mint ahogy a felszámolásról sem. Az újszászi gazdasági vasutakról fényképet nem találtam. Ezért a múltra emlékezõ, mai állapotokat mutatjuk meg. Még egy hír a térség kisvasúti közlekedésérõl: a közeli Szászbereken 16 km, Pokoltanyán 2 és 6 km hosszon üzemelt lóvontatású gazdasági vasút a XX. század elsõ felében. Jánoska Antal
16
Három nap a Zempléni-hegységben
É vek óta hagyomány már a kereszténydemokratáknál, hogy egyszer egy évben háromnapos kirándulást szervezünk a többszöri egynapos mellett. Ebben az évben közkívánatra ismét a Zempléni-hegység volt az útirányunk. Az elején szeretném leszögezni, hogy ez a kirándulás is, mint a többi, teljesen politikamentes. A hajnali indulás kényelmetlensége ellenére igazán kellemes hangulattal vágtunk neki az idõjósok által elõre jelzett kánikulai hétvégének. Persze ehhez hozzájárult a Vásár Pisti által vezetett légkondicionált busz is. Mivel számítanunk kellett a hõségre, nem terveztünk szoros programot. Két esztendõvel ezelõtt már jártunk ezen a vidéken, és az akkor elmulasztott látnivalókat szerettük volna most megnézni. Alföldi emberek lévén, már a hegyvidék látványa is felüdülést jelentett, arról nem is beszélve, hogy a hõség is elviselhetõbb a hegyek között. Miután megérkeztünk az Aranyosi-völgyben fekvõ Aranyos nevezetû kisközségbe, birtokunkba vettük a szálláshelyünket. Mivel ez egy nagyon kicsi település, összes lakossága 97 fõ, nem volt elég férõhely a szálláson, ezért a csoport egy része Abaújkéren, a református parókián kapott helyet. Aznap este ellátogattunk régi ismerõsünkhöz, a katolikus atyához Mádra. László atya személyisége lenyûgözte csoportunk új tagjait is. A templom és a település történelmének bemutatása után vendégül látott bennünket a plébánia pincéjében, ahol gyönyörû ásvány-kristály gyûjteménye mellett a borgyûjteményét is megtekinthettük, mely több ezer palackot tesz ki. Az esti melegben kellemes perceket töltöttünk a hûs pincében. Szombat reggel vendéglátónk, Sólya doktor ébresztett a reggelivel. A bõséges
étek után elindultunk Vizsolyba. A román templom épületén kívül megtekintettük a híres ellopott, majd megkerült Károli-féle vizsolyi-bibliát is. Maga az épület is csodálatos a középkori falképeivel, hisz nemrég restaurálták. Ezután utunk Göncre vezetett, ahol a Károli Gáspár Biblia Múzeumot és a református templomot csodálhattuk meg. Mivel az általunk kiválasztott strandot az ÁNTSZ sajnos bezáratta azon a héten, ezért az aznapra tervezett fürdõzés elmaradt. Az erre szánt idõt Szerencsen töltöttük el. A csoport által választott fagyizó tulajdonosa aznap örömmel zárhatta a kasszáját, mert igen sok fagylaltot fogyasztottunk el a nagy melegben. Ezután megtekintettük Szerencs nevezetességeit, a XIII. sz.-i román templomot, ahol Rákóczi Zsigmond és családjának szarkofágjai találhatók, illetve itt választották meg Bocskai Istvánt fejedelemmé. Ezen kívül csapatunk új tagjai elmehettek a reneszánsz stílusú Rákóczi-várba is. Vacsoránkat a Budányi házaspár pincészetében költöttük el, ami természetesen hatalmas nótázásba torkollott. Kirándulásunk utolsó napját fürdõzésnek szenteltük. A gyógyító hatású Zsóri-fürdõ hullámai felüdülést jelentettek a nagy hõségben. A fergeteges hangulatot irigyelve figyelték a közelünkben pihenõ strandolók. Mondhatni, velünk söpörték ki a strand területét. Természetesen a hazajövetelünk nem múlhatott el a szokásos „keringõ” nélkül! Remélem, a nagy kánikula ellenére mindenki kellemes emlékeket õriz errõl a három napról. Battyányi Józsefné
Feltöltõdtünk!?
Az ÖNO (Idõsek Napközi Otthona) ál-
tal nyújtott szolgáltatások egyike az idõsek klubja, mely néhány hónap alatt új tagokkal bõvült. Ennek köszönhetõen lehetõség nyílt egy közös kirándulás megszervezésére. Mivel ebben a korban sajnos szinte mindenki küszködik valamilyen izületi vagy szív- és érrendszeri problémával, arra az elhatározásra jutottunk, hogy kihasználjuk a Tápiószentmártonban található Attila domb jótékony hatású energiasugárzását. Július 6-án reggel a Támogató Szolgálat busza elindult a klubtagokkal úti célunk felé. A kirándulást megelõzõen az internetrõl sikerült anyagot gyûjteni, amit fénymásoltam, s utazás közben szétosztottam. Aki a lap olvasói közül nem ismeri a fenti helyet, elmondom, hogy Tápiószentmárton nemcsak az energiadombjáról nevezetes. A 15 hektáron fekvõ természetvédelmi terület híres lótenyésztésérõl, itt született a világhírû csodakanca Kincsem, kifutója pedig épp itt
2006. augusztus
HELYI DOLGAINK az Attila dombon volt. Régészek 1924-ben itt bukkantak rá a szkíta aranyszarvasra, mely ma a Nemzeti Múzeumban található. Ásatások és fennmaradt források alapján valószínûsíthetõ, hogy ezen a területen állhatott Attila fapalotája. A buszon zeneszó mellett olvastuk a dombbal kapcsolatos tudnivalókat. A közel egyórás utazást követõen a lovaspark bejáratánál segítõkész hölgy adott tájékoztatást a lehetõségekrõl, igénybe vehetõ szolgáltatásokról. Úgy döntöttünk, a teljes feltöltõdés nem valósulhat meg korgó gyomorral, így mindenki elfogyasztotta otthonról hozott reggelijét. Ezután célba vettük a dombot. Mindenki igyekezett megfelelõ helyet találni. Az újonnan telepített fák kevés árnyéka miatt a csoport kénytelen volt három részre szakadni. Ki pléden fekve, ülve, ki pedig padon letelepedve igyekezett magába szívni a jótékony hatású sugárzást. A gyönyörûen kialakított park szinte mindenkit sétára invitált. Két-háromfõs kis csapatokban indultak el felfedezni a látnivalókat. Visszatérve mindenki elmondta élményeit. Megnézték az õshonos állatparkot, a szabadban legelészõ lovakat, a szállodához tartozó golfpályát, a gyermekek számára kialakított csodálatos játszóteret. Volt, aki állította, hogy fekvõ állapotban az itt ható energia jobban észlelhetõ, mint azok esetében, akik sétálással töltik az idõt. Szakemberek által megállapított tény, hogy a gyógyító energia hatása jobban érvényesül, ha az itt töltött idõ nyugalomban, csendes befelé fordulással telik, s arra irányítjuk figyelmünket, amiért jöttünk. Egyénenként változó, hogy kinek hány alkalom szükséges ahhoz, hogy állapotában lényeges és tartós javulás következzen be. Ritkán egy alkalom is elég, de általában a kúraszerû használat látszik szükségesnek, különösen, ha krónikus betegségrõl van szó. Az eddigi tapasztalatok szerint egy alkalommal 2-3 órát célszerû eltölteni. Ebéd után megnéztük a versenyistállókat, a lovakat, a Kincsem emlékére 1999-ben nyílt múzeumot, a lovaspark területén gyönyörû környezetben épült éttermet és szállodát. A gyógyító energia ránk gyakorolt hatását próbáltuk ki a Támogató Szolgálat buszának megtolásával. Mint utólag kiderült, ez nekünk csak azért nem sikerülhetett, mert a gépkocsivezetõ behúzta a kéziféket. A visszajelzések azt igazolják, hogy a résztvevõket sikerült kellemes élményekhez juttatni, néhány órára feledtetni problémáikat, és emellett hozzájárultunk egészségünk megõrzéséhez is. Klubtagjaink részére újabb kirándulást szervezünk Tápiószentmártonba, melynek idõpontja még kérdéses. Kolléganõimmel együtt várom jelentkezésüket, illetve ismételten szeretném felhívni a figyelmet az ÖNO által nyújtott szolgáltatásokra. Lehetõség van étkezés igénybe vételére, melynek módjai:
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Attila szobránál Tápiószentmártonban (Fotó: Kézér Béla)
Energiaszint-mérés busztolással (Fotó: Kézér Béla) – hazaviszi, és otthonában fogyasztja el, – helyben fogyasztja el, – kérésére lakására szállítják. A házi segítségnyújtás keretében a gondozónõk az igénylõk számára lakásukban nyújtanak koruknak és egészségi állapotuknak megfelelõ segítséget, életvitelük, személyi és környezeti tisztaságuk biztosításához, társas kapcsolataik ápolásához, kulturális igényeik kielégítéséhez, érdekeik védelméhez. Bízom benne, hogy szolgáltatásainkkal sikerült felkelteni érdeklõdésüket. Az ÖNO dolgozóinak nevében kívánok mindenkinek jó egészséget! Elérhetõségünk: Idõskorúak Napközi Otthona Újszász, Akácfa út 90. Telefon: 56/367-017. Vágó Károlyné szociális szervezõ
Egy nap Egészség Újszászon Tisztelt Újszászi Lakosok!
Szeretettel várjuk Önöket 2006. augusz-
tus 25-én 9.00 órától, a helyi mûvelõdési Házba, arra a hagyományteremtõ, a lakosság minden korosztályát nagy számban érintõ, preventív szemléletû rendezvényre, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a magyarországi vezetõ megbetegedések közül a szív- és érrendszeri, a nõgyógyászati daganatos betegségekre, az elhízásra, a cukorbetegségre és a szintén népbetegségnek számító fogszuvasodásra, valamint e betegségek idõbeni MEGELÕZÉSÉRE. E rendezvény keretében az alábbi INGYENES SZÛRÕVIZSGÁLATOK egy helyszínen történõ elérhetõségét biztosítjuk:
17
HELYI DOLGAINK – CIVIL FÓRUM – Vérnyomás ellenõrzése – Vércukorszint ellenõrzése – Koleszterin-szûrés – Testsúlymérés – BMI Index és haskörfogat mérés = szív- és érrendszeri, elhízás rizikófaktorának mérése – Méhnyakrák-szûrés (TAJ kártya szükséges) – Fogászati szûrõvizsgálat Továbbá tervezzük lisztérzékenység szûrését, szintén ujjbegybõl vett vércsepp módszerével. A vizsgálatokon való részvételrõl, annak eredményérõl, kiszûrés esetén a további teendõkrõl írásos tájékoztatást adunk. Bár a legnagyobb nyeremény az egészség – a program végén nyereménysorsolást tartunk azon jelentkezõk között, akik minden vizsgálaton részt vettek. Így szeretnénk színesebbé és ösztönzõbbé tenni a lakosok számára ezt a napot. Fontos, hogy maga a rendezvény monitorozható legyen, így a rendezvény lezárultával eredményt hirdessünk – a résztvevõk számának megfelelõen hány esetben találtunk eltérést, további szakterületre irányítva, hány embert segítettünk gyógyulása, betegségének korai felismerésében. Errõl a következõ havi lapban beszámolunk. Ha Ön abban a „cipõben jár”, hogy mindig csak halogatja a fenti vizsgálatokon való részvételt, nem jut rá soha ideje, netán fél elmenni, most valóban itt az alkalom, jöjjön el itt helyben, hozza el párját, szomszédját, szomszédnõjét, szóljon kedves ismerõseinek! Ne feledje – „testünk az egyetlen hely, ahol élhetünk”, vigyázzunk hát rá, szánjunk egy napot egészségünkre! Ágotai Emese szervezõ
Újszászi MSZP döntés
TJúiszliustelt15-én Olvasók! tartotta szervezetünk azt a taggyûlését, ahol döntött a helyi választások jelöltjeirõl. Értékelve az elmúlt négy év munkáját, elismerve ezen idõszak eredményeit, az eddigi testületi tagjaink megerõsítést kaptak. Természetesen most is született olyan döntés, mely szerint a függetlenek közül is számíthatnak szocialista párti támogatásra. A Szocialista Párt polgármesterjelöltje: Molnár Péter A párt képviselõ-testületi jelöltjei: Bogárné Simon Klára Fehér János (Lehel út) Földi Lászlóné Juhász József Kaló Istvánné Molnár Péter Szabó Gyõzõ
18
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Balról-jobbra: Juhász József, Földi Lászlóné, Fehér János, Bogárné Simon Klára, Bálint Ferenc, Molnár Péter, Szacskó József, Kaló Istvánné, Szabó Gyõzõ, Kaló Károly Független jelöltek: Bálint Ferenc Kaló Károly Mérész József Szacskó József. Tisztelt Olvasók! Kérjük, amennyiben a döntésünkkel azonosulni tudnak, ajánlócé- Mérész József duláikat a párt jelöltjeire adják le. Ezt elõre is köszönjük. MSZP Városi Szervezet elnöksége
Polgárõr rendezvények Országos Polgárõr Nap
Július elsején ünnepeltük az Országos
Polgárõr Napot, immár 15. alkalommal. Szolnok város a Tiszaligetben adott otthont az ország minden részérõl érkezõ több ezer polgárõrnek. Az otthonos hangulat megvalósításához több helyi szervezet járult hozzá. Az újszászi polgárõrök öt napig 5-5 fõvel segítettek a sátorépítésben és más feladatok végrehajtásában. Az ünnepségen Botka Lajosné, Szolnok polgármestere, mint vendéglátó köszöntötte a polgárõröket. Méltatta a helyi polgárõr szervezet munkáját, és megköszönte helytállásukat, sokoldalú segítségüket. Élményt adó, kellemes napot kívánt a résztvevõknek. Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke megnyitójában elmondta, hogy májusban hatályba lépett a Polgárõr Törvény, melyben július elsõ szombatját országos polgárõr nappá nyilvánították. Igen jelentõs ajándék ez, azonban a magyar közvélemény keveset beszél a törvény fontosságáról. A polgárõrök eddig a lakosság bizalmából mûködtek, most már törvényi felhatalmazás alapján, jogszabályi elõírások szerint
végzik bûnmegelõzési, balesetvédelmi, katasztrófavédelmi tevékenységüket. A törvény egyik legfontosabb kitétele, hogy az önkormányzatoknak, rendészeti szerveknek lehetõségeik szerint támogatni kell a helyi egyesületeket. Méltó módon határozza meg a törvény a polgárõrök jövõjét. Fontosnak tartom, hogy minden polgárõr példamutatóan éljen, a törvénynek megfelelõen végezze bûnmegelõzési munkáját, úgy viselkedjen, hogy büszke lehessen rá a környezete. 6-7 millió szolgálati órát teljesítünk, 20-25 %-ban tetten érjük a bûnelkövetõket. A polgárõröknek is fel kell készülni a még hatékonyabb bûnmegelõzési szolgálatra. Nagyon jó szórakozást, szép napot kívánt, és megköszönte Szolnok polgármester asszonyának, hogy az Országos Polgárõr Napot megszervezték. A megyei polgárõr vezetés és a város részérõl összeállított mûsoron kb. 70-80 fõvel vettünk részt családtagokkal együtt. A nap háziasszonya Görbe Nóra színésznõ volt. A mûsorban neves mûvészek léptek fel, pl. Ihos József, Csala Zsuzsa, Straub Dezsõ, a szolnoki Szigligeti Színház mûvészei, különféle tánccsoportok, ifjú hölgyek divatbemutatót tartottak. Összegezve a különféle mûsorokat, mindenki jól érezte magát, annak ellenére, hogy egy-egy zápor többször megzavarta a hangulatot. A nap folyamán lehetõség volt 50 %-os kedvezménnyel igénybe venni a strandfürdõ medencéit is. Ezzel a lehetõséggel is sokan éltek. Összességében mindenki jól érezhette magát, újabb ismeretségek és barátságok köttettek, ami a jövõre nézve elõbbre viszi a polgárõr mozgalmat. Fodor Imre
2006. augusztus
CIVIL FÓRUM
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Megyei Polgárõr Nap
Az újszászi polgárõrök képviseletében
egy 25 fõs csoport vett részt július 2-án a Jászboldogházán megrendezett Megyei Polgárõr Napon. A kis település családias hangulatot teremtett a XII. Jász Világtalálkozóval egybekötött rendezvényen. Az ünnepi megnyitó Szûcs Lajos polgármester köszöntõ szavaival kezdõdött, majd Joó Kovács Balázs, a Községi Polgárõr Egyesület elnöke, dr. Túrós András, az OPSZ elnöke, valamint Kolozsi József, a Megyei Polgárõr Szövetség elnöke mondott köszöntõ beszédet. A kitüntetések átadása után az új jászkapitány, Nagy Albert köszöntötte a polgárõröket. Ezután szórakoztató mûsorok következtek. Az újszászi polgárõrök is beneveztek különbözõ versenyekbe; legerõsebb polgárõr, KRESZ vetélkedõ, stb. Nagyon színvonalas volt a rendõrségi jármû-, fegyverzet- és önvédelmi bemutató, valamint a határõrség kommandós akciója. A kutyás bemutató különös élmény volt számunkra, mivel újszászi rendõrök Nagy Ferenc és Fazekas György mutatták be kutyáikat különbözõ feladatok elvégzése közben, ami nagy tetszésnyilvánítást váltott ki a nézõközönségbõl. Jómagam hölgy polgárõr társaim segítségével egy bográcsos csülkös körömpörkölttel vendégeltem meg polgárõr társainkat, közmegelégedésre. A nap folyamán személyes ismeretséget kötöttünk az új jászkapitánnyal, a város vezetõivel, más települések polgárõreivel, Kovács Lázár tv-s mesterszakáccsal. Ulviczki József
25 év
A Mozgássérültek Jász-Nagykun- Szol-
nok megyei Egyesülete idén ünneplte alapításának 25. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból ünnepi megemlékezésre került sor Karcagon, melynek megszervezését Szekeres György, a karcagi csoport vezetõje vállalta magára. Július 8-án a Támogató Szolgálat kisbuszával indultunk Karcagra. Zagyvarékason csatlakozott hozzánk a helyi csoport vezetõje és néhány tagja. Az újszászi csoportot a vezetõség tagjai és a bizalmiak képviselték. Karcagon a Déryné Mûvelõdési Házban finom pogácsa, kávé, hideg ásványvíz és kedves vendéglátók várták a résztvevõket. A rendezvényt a házigazda Szekeres György nyitotta meg. Karcag önkormányzatának egyik képviselõje az önkormányzatok és a civil szervezetek, valamint a civil szervezetek szerepe a társada-
2006. augusztus
Újszásziak Jászboldogházán a Jász Világtalálkozón (Fotó: Kovács Nándor) lomban címmel tartott elõadást. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Varga Mihály, Karcag országgyûlési képviselõje, aki meleg szavakkal méltatta a 25 éves évfordulót. Ezután dr. Urbán-Szabó Béla, a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok megyei Egyesületének elnöke 25 év mérlegen címmel tartotta meg ünnepi beszédét. Ezután került sor az egyesület életében jelentõs szerepet játszó tagok elismerésére. A díjakat – karcagi kerámiát és oklevelet – dr. Urbán-Szabó Béla adta át, és méltatta a kitüntetettek tevékenységét. Az egyesület vezetõségének javaslata alapján a mozgássérült, hátrányos helyzetû emberek érdekében kifejtett tevékenységük elismeréseként a kitüntetettek között volt Nász Margit, egyesületünk volt elnöke, dr. Urbán-Szabó Béla jelenlegi elnök, Engel Edit csoportösszekötõ, és Simon Jánosné, egyesületünk titkára. Mártika hosszú évek óta dolgozik az egyesületben, a LÁT-ügyek kapcsán nagyon sok újszászi sorstársunk kapcsolatba került vele. Szívbõl gratulálunk kitüntetéséhez! Az ünnepi mûsor végén egy karcagi kisdiák a Kun Miatyánkot mondta el elõször régi kun nyelven, majd magyarul. A karcagi asszonykórus népdalcsokra zárta a megemlékezést. De a napnak még nem volt vége. A karcagi csoport most kapott új helyiséget, ide várták ebédre a vendégeket. Nagyon finom kunsági birkapörkölttel kedveskedtek. Az ebéd utáni program sétakocsikázás vagy fürdõzés volt. Mi a nagy melegre való tekintettel inkább a fürdõzést választottuk, bár azok sem csalódtak, akik sétakocsikázni mentek. Ulviczki Józsefné csoportvezetõ
25 év margójára „Hivatásod legyen: Élni másokért, S mások boldogságában Keresni a magadét.” (Pestalozzi)
A Mozgássérültek Jász-Nagykun- Szolnok megyei Egyesülete fennállásának 25. évfordulóján – végzett munkája elismeréséül – oklevél és tárgyjutalomban részesült egyesületünk titkára, Simon Jánosné is. Õt kérdeztem arról, hogy mit jelent számára ez az elismerés. – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az én nevem is azok között volt, akik részesültek ebben az elismerésben. Több szempontból fontos számomra ez a díj, hiszen azon kívül, hogy sok-sok éven keresztül segítettem és a mai napig segíthetek a megyében a mozgássérült embereknek, megismerhettem olyanokat, akik méltósággal viselik sérültségüket. Köszönöm a sorsnak, hogy velük együtt dolgozhattam és dolgozhatok, és segítik munkámat. Az emléklap és a karcagi kerámiatál mellé egy könyvet is kaptunk. Ez a könyv, melynek címe A szeretet oltalmában, Tassy Jolán, Csépán élõ mozgássérült hölgy önéletrajza. A könyvet dr. Urbán-Szabó Béla bejegyzése teszi még értékesebbé, ami így szól: „Ha Tassy Jolán könyvét elolvasod, könnyen beláthatod, hogy az élet nem is volt rossz hozzád.” A könyv elõszavát Lédeczi Dénes csépai plébános írta, amit így fejez be: „Azoknak is ajánlom, akik – bár egészségesnek tartják magukat – de életük megannyi küzdelmeiben nehezen igazodnak el.” A fenti gondolatok adnak erõt munkámban és a magánéletemben is. Azt kívánom, hogy sok ember érezzen hasonlóan, hiszen nagyon fontos, hogy oda tudjunk figyelni egymásra. – További munkádhoz sok-sok sikert, és jó egészséget kívánok! Ulviczki Józsefné
19
CIVIL FÓRUM
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Pozderka János:
Egy könnycseppet az arcról Egy könnycseppet az arcról letörölni, Meglehet, csak ezért születtél a földre, Itt van rád szükség, miért vágynál többre? Itt, ahol túlcsordul már a fájdalom. Egy karéj kenyér talán ennyit tudsz csak adni Egy szomorú szemû, csüggedt éhezõnek, S vajon nekem e földi létben tévelygõnek Csak Isten kezében várhat jutalom? Egy pohár víz lehet, csak ezzel tudod megkínálni A tikkadt vándort, ki pusztaságba tévedt. Megértést mindenki csakis így remélhet Nem hiányzik akkor majd az irgalom.
A Szent Vendel Társaság értesítõje
Társaságunk örömmel tudatja, hogy
összegyûlt a pénz a talapzatra is, így ki tudjuk fizetni Baranyi Balázs talapzatkészítõnek a tartozásunkat. Baranyi Balázs ugyanis annak ellenére elkészítette a talapzatot, hogy még nem volt együtt a rávaló. Úgy gondoltuk, hogy ha még egy kicsit több pénz gyûlik össze, akkor a talapzaton levõ tábla elkészítéséért, meg a várakozásért még egy kis tiszteletdíjat is tudunk juttatni neki, de ez sajnos nem jött össze. Így csak a köszönetünket tudjuk kifejezni a mesternek, aki gratis készítette el a táblát és a feliratot. Köszönjük mindazoknak a hozzájárulását, akik lehetõvé tették anyagi támogatásuk révén, hogy egy szép létesítménnyel gazdagodjon városunk. Társaságunkból van olyan ígéret, hogy a szobor és talapzatkészítés történetét, azon támogatók nevét, akik nem kérték névtelenségük tiszteletben tartását, rögzítjük, a könyvtárban elhelyezzük, hátha késõbb valakik kutatómunkáját ezzel segítjük.
Simon Jánosné (Fotó: Fehér Judit) re, melynek a neve: Újszász Város Közbiztonságáért Közhasznú Alapítvány. Az Alapítvány vagyonát 3 tagú kuratórium kezeli, melynek a tagjai: dr. Muskó Zsolt, Bálint Ferenc és Fodor Imre. Alapítványunk célja a helyi Rendõrõrs támogatása mellett a polgárõrséggel és a Gyermekjóléti Szolgálattal megfelelõ kapcsolatot kialakítani, a kockázati tényezõket csökkenteni, ezáltal egy biztonságos környezetet kialakítani, a társadalom önvédekezõ mechanizmusát erõsíteni. Céljaink eléréséhez kérünk mindenkit, hogy lehetõségeihez képest támogassa alapítványunkat, hiszen a biztonság a legjobb befektetés! Felajánlásaikat az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet 70300053-11026998 számú számlájára várjuk. Tisztelettel az Alapítvány Kuratóriuma
Regionális Civil Adatbank
C ivilizáció Plusz címmel megjelentette a Hajdú-Bihar Megyei Civil Szolgáltató Központ az Észak-alföldi Régió civil szervezeteinek adatbankját. A 153 oldalas könyvben Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közel 300 civil szervezetének adatai szerepelnek. Ezzel segítve a civil szervezetek munkájának, céljainak széleskörû elismertetését. A civil szervezetek munkáját, tájékozódását segítendõ a legfontosabb forráselosztó–, tanácsadó- és ernyõszervezetek elérhetõségei is megtalálhatók a kiadványban. Újszászról nyolc civil szervezet szerepel a kiadványban: Idõsékért Alapítvány, Magyar Lábtoll-labda Szövetség, Rózsa Imre Alapítvány, Szabadság Horgász Egyesület, „Tanuszodát az Egészséges Testi Fejlõdésért” Alapítvány, Tornateremért Alapítvány, Újszászi 4H Egyesület, Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület.
a Szent Vendel Társaság nevében: Dr. Szóró Magdolna
A Közbiztonságért Közhasznú Alapítvány felhívása
Újszász Város Önkormányzata attól a
szándékától vezérelve, hogy a város közbiztonsági helyzete oly mértékben javuljon, hogy az megfeleljen a lakosság elvárásainak, a helyi Rendõrõrs ez irányú munkájának elõsegítése és támogatása céljából közhasznú alapítványt hozott lét-
20
Az Együtt Újszászért Egyesület megtartotta a szokásos június végi összejövetelét
2006. augusztus
IRODALOM A végérvényesen befejezett „eltûnt idõ” (Keserû epilógusa Vizeimnek) 1.
Hétköznap reggeleken munkába menet,
hétköznap délutánokon munkából jövet meg szoktam állni az Eger-patak fölé épített hídon. Lábaim fájdalma kényszerít erre, de – ha már ott vagyok – szétnézek a mindig más és mindig ugyanaz tájon. Úgy fordítom a fejemet, hogy a szemüvegkeret eltakarja a fák mögött emelkedõ lakótelepi házakat, s gyönyörködök a patak iramodásában, az áttetszõ vízben az árral hajlongó növényekben, a mederfenék köveiben, kavicsaiban, a patak hullámain izgágán csillogó napsugarakban, a fák lombjától a parti zöld fûre a vetülõ árnyékok remegésében. Néha megfeledkezek a fájdalomról, s máris Újszászon vagyok, a Tápió, a Zagyva partján. A táj átlényegül, emlékeim vidékévé válik. Június negyedike óta végképp egyedül bolyongok vizeim univerzumában. Nincs, aki menne elõttem, aki õsi erejével megsokszorozná, izommá delejezné eredendõ gyengeségemet. Miféle rendelés az, hogy amikor akartam, a nagy áradás idején, nem tudtam elmenni Újszászra, csak most – ezt a jaszin ülve írom (írtam) éppen Karcsi temetésére utazva –, láttam (látom), amit az elõzõ este óta szívszorongva vártam, a szászberki híd alatti, a vonat sínpárját keresztezõ, még mindig a gát tövéig szélesedõ Zagyvát, és az ugyancsak a töltés alját nyalogató – még a dróthíd melletti (vajon megvan-e még az a „híd”?) fém villanyoszlop magas betontalapzata is harmadáig a vízben állt –, méltósággal áramló Tápiót. Más volt ez a táj, vagy (és ez a valószínûbb) én látom másképp. Egy pillanatra például úgy tûnt, hogy… Észbe kaptam, s valami torokhangot adtam ki, mint amikor a gondolatát akarja elcsitítani, lehurrogni az ember. Nem, nem Karcsi úszott a szürke betonhídról fejest ugorva, erõs karcsapásokkal a torkolat felé haladva. Nem, csak egy fatörzset sodort az ár. És miféle összejátszása az eseményeknek, amit az egyik sógorától tudtam meg a temetés utáni családi összejövetelen, hogy betegsége egyik tünete a szervezetében felgyülemlõ, a testét nem felismerhetetlenné, de aránytalanná tevõ víz volt! Sértõ igazságtalannak érzem azt is, hogy éppen víz (a talajvíz) akadályozott meg abban, hogy még egyszer, utoljára láthassam a ravatalra fektetett nyitott koporsóban az arcát. A hatszög alapú, lakkozott, lezárt faládika (a komor hangulatú urna) csak a hamvait rejtette. Június negyedike óta megállok ugyan – mert lábaim rákényszerítenek – az Eger-patak hídján, de nem foglalkozok a fejem igazításával, sõt azokat veszem észre, amik mellett korábban elsiklott a tekintetem: a megduzzadt, koszos, barna vízen bukdácsoló sörös pléh-, üdítõitalos papírdobozokat, a part sarában heverõ flakonokat, mû-
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ anyag zacskókat, a híd betonfalára mázolt graffitiket, a fák mögött emelkedõ panelházak vigasztalan szürkeségét vagy lehangoló színeit. A patakba pöckölöm a csikket, s nézem, amíg eltûnik a szemem elõl. Eltûnt a varázs. Kihûlt a lelkem. Néhány napig úgy érzem majd, hogy ez az állapot örökké fog tartani. Abban biztos vagyok, hogy emlékeim immár más hangulatúak lesznek, hisz életem legéteribb, legbizakodóbb, legtitokzatosabb szakaszának, a gyerekkoromnak a fõszereplõje kihullámzott a képbõl. Az utolsó tagmondat múlt ideje megborzaszt, s eszembe juttatja, hogy a hír meghallása és a felocsúdás után azonnal a számítógéphez ültem. Az írás, néha gyógyszer, fájdalomcsillapító. Ködösen az ötlött fel bennem, hogy a Vizeim többségében jelen idejû állítmányait átteszem múlt idõbe, amely gesztussal akartam még egyszer tisztelegni Karcsi elõtt. Karcsi! Bár a szövegben nem nevesítettem magam, mégis az volt az egyik ok, amiért letettem tervemrõl, hogy az elbeszélõ (én) is múlt idõbe került volna. Még nem akarok volt (holt) lenni! A másik, ami visszahõköltetett, lebeszélt errõl a megoldásról: a magyar nyelv csak egy múlt idejû igealakot ismer, nem különbözteti meg az elbeszélõ múltat, a véglegességet, visszafordíthatatlanságot kifejezõ múlt idõtõl, az õ idejétõl (ami természetesen már csak a mi idõnk), minden élõ leendõ múlt idejétõl. A Vizeim elsõ részének közepén „Karcsi utánakap a múló idõnek, aztán kihullámzik a képbõl.” Múlt idõben kihullámzott. A szöveg egésze megengedte volna, hogy így írjak, de akkor még nem is sejtettem, s az olvasó az elbeszélõ múltból se tudná, hogy ez visszavonhatatlan mozdulat volt. (Ennek a szövegnek a praeterituma hidegen hagy.) Néha jobb lenne állatnak lenni! Csak az ünneptelen örök jelent érzékelni, közönyösen, vagy hamar múló szomorúsággal venni tudomásul szeretteink elmúlását. A keresztény mitológia szerint az ember kezdetben örök életû volt, élt az Éden kertjében, õrizte és „mívelte” azt, csak ennyiben különbözött a többi állattól. Aztán az elsõ emberpár evett a tudás gyümölcsébõl, és a haragos isten megbüntette õket. „Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” (Móz I 3, 19) Ezt Ádámnak mondta, de ha csak anyámra, aki tavaly, vagy nõvérére, Karcsi édesanyjára gondolok, aki márciusban ment el közülünk, egyértelmû, hogy a nõkre is érvényes. Mindannyiunkra. A Karcsi porait õrzõ urna feliratát nem láttam, megakadályoztak könnyeim, meg talán nem is akartam elolvasni, hogy ötvenegy éves volt (és marad örökké, legalábbis amíg lesz, aki számon tartja), két évvel idõsebb nálam. Mindegy, mikor megyek utána, megérte! Ebben a halott, közömbös világegyetemben részesültünk az életbõl, ráadásul a legmagasabb rendûnek tartott emberi, életbõl! (Persze csak mi tartjuk annak!) Nem tudom, milyen a semmi, a nemlét, de élni jó! Micsoda véletlen, hogy a szüleim milliónyi ivarsejtje engem „szemelt ki” az életnek nevezett ka-
landra! Mennyivel több a meg nem születettek száma! Homo sapiensek, a halálunka tudatával élõ lények lettünk, „félig istenek, félig állatok”, tudtuk, tudjuk, hogy mi lesz a játék utolsó lépése. Örvendezzünk az egyszer élõk, az egyetlen egyszer élõk eufóriájával! Ha másért nem, legalább a gyerekkorért megérte! S ha hozzáteszem még sajátoméhoz Karcsi jelenlétét, ezerszeres az örömöm. Egy elég hosszú idõszakban több volt nekem unokatestvérnél: a barátom volt! Még közös titkunk is akadt, amit õ elvitt magával, és én sem fogok soha elárulni. Eljátszok: ha mégis lenne túlvilág, ugyanabba a szektorába kerülnék-e, amiben õ van? 1969 júliusának közepén üldögéltünk a Zagyva partján, s figyeltük a horgászbotokat. Szó szerint folytatom: „Nézzük a csillagos eget is. A sötétségben csak annyi felhõ jut el hozzánk, amennyi a kerek hold elõtt tisztelgõen elvonul. „Látod? Ott van Szûz Mária, ölében meg a Jézuska" - mutat a holdra Karcsi. „Honnan tudod?" „Látom." „Én nem. Melyik az?" A Vizeimben így hangzott az utolsó mondatom, de valójában ezt kérdeztem: „Szerinted Armstrong találkozott velük? A zászlót, amit tegnapelõtt leszúrt a holdra, azt nem látod?” Furcsán nézett rám (amennyire a sötétségben meg lehetett ítélni), és ezt mondta: „Az ember nagyon odavan a technikával, meg a fejlõdéssel, de várjuk ki a végit!” S mormolt még egy soha nem felejthetõ mondatot: „Megbolondult az emberiség!” Tizennégy volt, én tizenkettõ. Ha jól emlékszem, bólintottam. Tavaly májusban is bólintottam fájdalmamban, amikor egy fiatal ismerõsöm, aki évekkel ezelõtt veszítette el édesanyját, ezt mondta: „Az anyja halála után, higgye el, más halál már nem fogja megrázni!” Az idei június ötödike estéjén visszavontam azt a bólintást. Egy év, három halál, háromféle fájdalom! De kit is sirat az ember ünneplõbe öltözve, zsebkendõjével a szemeit törölgetve, didergõ lélekkel másra nézni igyekezve, mint a kis terem, ahol a búcsúztatást celebrálja egy pap. A temetéseken elhangzó búcsúszavak közül talán a legõszintébb a megözvegyültek sikolya: „Mi lesz velem nélküled?” Én is ezt mormolom: „Mi lesz velem ezután?” Tudom, hogy gyerekkorunk, csatangolásaink, vizeink nem jönnek vissza már, de halálának ténye még annak a lehetõséget is elvette tõlem, hogy fáradtan, öregesen, nyavalyáktól botladozó lépésekkel még egyszer együtt kiballagjunk a holt és az élõ Tápió, Zagyva partjára, s ha nem is kísérleteznénk fejesekkel, nem kockáztatnánk meg az úszást, szégyellõsen egymásra mosolyogva hallgatnánk a csobogást, a madárdalolást, a szélsüvítést, a rovarok zúgását, a távoli vonatzakatolást. Halála nem engedi meg, hogy még egyszer beszívjuk múltunk szédítõ, részegítõ illatát. Szomorú és keserves, de hát ez a halál rendje. Az élet rendje. A halállal lesz egész a torzó élet is. Azt hiszem, hogy az övé csak idõben lett torzó, mert teljes életnek tartom. Legalábbis azt a szakaszát, aminek tanúja (s részese) lehettem. Nem tudom, volt-e, mennyi ideje volt a „felkészülésre”, hagyott-e félbe valamit az
21
IRODALOM életén kívül. Én úgy rendezem minden napomat, hogy kevés legyen a bevégezetlen dolgom. Ezt az írást is úgy komponálom, hogy a napi penzum teljesítése, az utolsó billentyû leütése után egésznek ható szöveget menthessek le. Egy gondolat-örvény pörög bennem, néhány másodperc múlva a felszínre dobja a döntést: e múlt(jelen-?, jövõ-?) sirató következõ részében mégis megcsinálom azt, amirõl az imént félve, idegenkedve írtam. A Vizeimbõl kiszakítottam néhány, Karcsira vonatkozó részletet. Nevét a te személyes névmással helyettesítve egyes szám második személybe került a szöveg. És múlt idõbe! A végérvényesen befejezettbe.
2. Láttam magam a Parkerdõ folyó melletti szélén egy fa alsó ágán ülve. A zöldár kidagasztotta medrébõl a Zagyvát, a lábam szinte a nap melegítette vízbe ért. Itt olvastam Proust Az eltûnt idõ nyomában címû ciklusának elsõ kötetét. Kicsit odébb, alattam te hasaltál a vízben, átadtad hátadat a szúnyogoknak. „Vértisztítás." Te a csípéseknek, én a soroknak hagytam, hogy belém hatoljanak. A vibráló levegõ, a levelek zöldes árnyjátéka, susogása, a madarak füttye, a távoli kopácsolások, az autók moraja elálmosított. Az egyik kezemmel a fa törzsét fogtam, másikban a könyvet tartottam. A szemem elalélt, a könyv leesett. Csobbant. Mint az alábukó vadrécék, a vízityúkok, miként a lapos kavicsok csobbantak, amikor „kacsáztunk". Csobbant, mint az anyámék ütéseitõl felfröccsenõ Tápió vize. Utánakaptál az elmúlt idõnek, aztán kihullámzottál a képbõl. Kérdeztél, miközben a könyvet a napra tetted. „Jó vastag, mirõl szól?" Akkor még nem tudtam igazán, ezért a sértõdöttek (mert sarokba szorítottak, mert menekülni akarók) nagyképûségével mondtam: „Ott van a címe, olvasd el!" Sajátos, rövid nevetéseddel válaszoltál, ami megriasztott. Éreztem, hogy kiismertél. Volt idõd rá, hiszen gyermekéveinket, serdülõkorunkat együtt töltöttük: magas nyárfákat másztunk meg, a júniusok elején felköltöztünk cseresznyefátokra, rengeteget csatangoltunk erdõkben. Sokszor cél nélkül kóboroltunk, a legtöbbször azonban határozott szándék vitt minket az erdõbe és a vizekre. Nyáron hajnalonként indultunk útnak, csak néhány, a korai vonathoz sietõ felnõttnek kellett köszönnünk. A Nap épphogy kikerekítette a dörzsöléstõl piros szemét, a levegõ még hûvös, a meleg ágy után libabõrzött a testünk, a fûszálakon gyémántos harmatcseppek villództak, folyóink fölött fehér pára lebegett. Hajnalban indultunk, akár esõ, akár szél próbált visszarettenteni. „Mindent ki kell bírni!” – mondtad és megragadtad a házilag készített könnyû kajak egyik végét, én a másikat s vállunkra emeltük. Másik kezedben az evezõt vitted, én egy zacskót pár szelet kenyérrel. „A hozzávalót megszerezzük magunk.“ Gyufát, tõrt, kisbaltát mindig tároltál a kajak világoskékre festett vászna alá rejtve. Elindultunk.
22
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ A fákról füttyentett, csirregett nekünk egy-két madár, kutyák üdvözöltek hangosan, ugatásukban acsarkodó szabadságvágy, reménytelen epekedés és tisztelet elegyedett, az utcán kóborlók mellénk szegõdtek egy-egy darabon, a gát tövében elbõdültek a kipányvázott tehenek, távolról vonat fütyült. „No, megérkeztünk – mondtad –, most pedig elõször fürdés!” Lögybölted széles, izmos mellkasodat, megmártóztál a Zagyvában, tettél néhány karcsapást a didergetõ vízben. Követtelek. Közös gyermekkorunkban majd’ mindig követtelek. Volt benned valami nem vad, de félelmes, delejes erõ, amit õseid hagytak rád örökül. Édesapád volt ilyen erõs, aki „két mázsát is fel tudott emelni, és ha akarta volna, mindenkit megvert volna!" – mondtad evezés közben, aztán elhallgattál. „Ügyelni kell a helyes légzésre.“ Halkan, helyesen fújtattál. Én a parton futólépésben is alig tudtalak követni, pedig árral szemben eveztél. Éltél-haltál a vízért. Felcseperedve nézegettük a Robinson Crusoe leporello kiadását. „Mindent ki kell bírni!” rántottad ki a papírpapagáj színes farkát. Elhallgattál. Kis idõ múlva sóváran „De jó lenne a tengeren lenni!" Ezt hallottam tõled, amikor titokban szívtuk a pipát a padláson. Pipáztunk, mint a tengerészek. Neked [eddig] nem adatott meg, hogy tengert láss, érezz, nekem igen. A végetlen sós vízben te is eszembe jutottál, ám ez, tudom, nem enyhített vágyaidon. A Balatont kipróbáltad, a tenger álom maradt. Hagytam – ahogy ma is –, hogy sodorjon az ár, nem úgy, mint te, aki két-háromszáz métert leküzdöttél árral szemben. Nemcsak velem, a környezeteddel, de önmagaddal szemben is szigorú voltál. Eredendõ erõdet még tetézted. Tanulóéveidben csináltál magadnak vasból súlyzókat, súlyokat s edzetted magad kíméletlen szigorral. Láttam az emeléstõl megfeszülõ nyakizmaidat, eltorzult arcodat, a kidülledõ zöldeskék szemedet, a kidagadt ereket, a verejtékcseppeket. Önsanyargatásnak tetszett számomra. Engem is noszogattál, így egy kicsit megerõsödtem. Edzetted testedet, akaratodat, tûrõképességedet. Az erdõben ágról-ágra lendültél, néha leestél, de felpattantál s újra felmásztál a fára. A fûzfákról csípõs vesszõket vágtál tõröddel, s térdig a vízben állva e nyalábbal csapkodtad melledet, hátadat, karjaidat. Megszállottja voltál a természetnek, és öntörvényû és makacs. Te mentél elöl. Kezünkben göcsörtös bot. Most vágtuk õket egy part menti fáról. Rájuk támaszkodtunk, mint az öregek, mint a sarkutazók. Fejünket leszegtük a támadó hóviharban. Prémes, fülre hajthatós sapkában, sálunkat szájunk elé kötve elszántan süppedeztünk a célhoz. A pufajka gallérját felhajtottuk, a bakancsot szorosan megkötöttük, mégis éreztük, hogy a nyakunkba csiklandtak a szúrós pelyhek, hogy zoknink, kapcánk átnedvesedett. A már csak jelekben létezõ, de tudott fahídtól lentebb mentünk át a vastag jég födte Zagyván az erdészház felé. A túlsó parton megálltunk, lesöpörtük sapkánkról, ruhánkról a havat, levettük átázott kesztyûnket, bakancsunkkal letapos-
tunk egy kis kört, aztán topogtunk egy darabig. „Amott van az etetõ" – mutattad, s a megnyálazott mutatóujjadat fölöslegesen felemelve megállapítottad: „Jó a szélirány!“ „Karcsi – kérdeztem a friss szénát lakmározó õzekrõl, szarvasokról, a marharépát rágcsáló, makkot túró vaddisznókról –, hogy hívják õket?” „Ahogy az erdész – mert az erdész behívott és forró teával kínált meg bennünket –, állatok, kedves vadállatok.“ Aztán szótlan kíváncsisággal néztél rám. Nem szóltam. Megfordult a szél. Elhajítottuk a botokat, lecsatoltuk az úttörõszíjakat, kigomboltuk a vattakabátokat, nekifeszítettük, mint egy vitorlát a szélnek és suhantunk, röpültünk a jégen. (Az égben? Hiszen a táj, a jég összeszürkült a komor éggel.) Így röpültek, suhantak – olykor csak körbe-körbe forogtak, kalimpáltak, bukdácsoltak – a saját készítésû vitorlával vagy befõttes gumival üzemeltetett propelleres hajóink a homokos gödör vizén. A szászberki vasúti hídnál én ültem be. Te beugrottál a vízbe, lábaddal tempóztál, aztán letetted talpad a meder fenekére, fejedet is állig bedugtad, s visszatartottad a kajakot. Hiába küszködtem, hadonásztam az evezõvel, az istennek se indult. Hátranéztem, de nem vettelek észre. Elengedtél. A kajak alá buktál s méterekkel elõttem tûntél fel újra. Nevettél. Játszottál velem. Szórakoztál rajtam. Fürgén a partra ugrottál. A füvön cigánykereket hánytál, fekvõtámaszokat csináltál, hanyatt vetetted magad. Felpattantál, felém néztél, integettél, gyorsabb iramra ösztökéltél és mutattad, hol találkozunk. Sebesen futni kezdtél a gáton, onnan lebukfenceztél, aztán újra fel, le. Hemperegtél. Játszottál. Fitogtattad erõdet, ügyességedet. Volt mire büszkének lenned! Nagyon erõs voltál. Megszállottja a természetnek, és öntörvényû és makacs. Ha nem mentem, nem rimánkodtál, mentél egyedül. Szélben, fagyban, esõben, hóban. Sose ismerted el, ha tévedtél. Ha az erdõben reményvesztetten csörtettem mögötted, lemondva arról, hogy valaha is kikeveredünk, ráadásul a sûrûben az ágak az arcomhoz, oldalamhoz csapódtak, a bokrok, a csalánok összecsikargatták, felhólyagozták meztelen lábszáramat, szóval, amikor eltévedtünk – és ezt te is tudtad –, csak mentél rendületlenül, nem törõdve a téged sem kímélõ tüskékkel, vesszõkkel, mentél és engem is bíztattál. Amikor már én is megláttam az erdõ szélét, megálltál egy fa tövében. „No, megjöttünk! Ezt a fát akartam neked megmutatni.“ Alaposan megnéztem a fát. Olyan volt, mint a többi! Meg akartam kérdezni, mi különlegeset láttál rajta, de már a Holt-Zagyvában úszkáltál. A halál sem volt biztosabb a mi csatangolásainknál. Mentünk. Télben, nyárban. Õsszel megcsodáltuk a fák vörös, feketébe hajló, sárga, rozsdabarna gyérülõ lombozatát, éreztük s hallottuk a szélfésû süvöltését, láttuk, ahogy félúton fa s föld között megállt egy levél, visszanézett, lehullt. Avar született. Abban taptodtunk a Zagyva partján, kóstolgattuk a fagycsípte, dérfátyolozta kö-
2006. augusztus
KULTÚRA
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
kény nyelvünket fanyarító gömbjeit. Lenyestél egy ágat. Jártunk tavaszokon, kitapintottuk a rügyek méhében érlelõdõ levelek dobbanásait, a nyarakon néztük a megnyílt virágok méhért, darázsért epedõ pillantásait, beleborzongtunk a tavasz megtermékenyített, a nyár dúsan termõ vadvirágözönébe, belélegeztük szédítõ illatukat. Ma húzóhálóval megyünk – mondtad reggel és a nap – észrevenni sem volt idõnk – nevetõ, vörös arccal lebucskázott a nyugati látóhatárról. Derékig, mellig lépkedtünk óvatosan a két part közelében alacsonyabb vízben. Nem beszéltünk, a gyanús neszekre nyakig merültünk a vízbe a fûzfák, bokrok oltalmában, hogy valaki meg ne lephessen mesterkedésünk közben. Akár láthatta volna is az eredményt. Nem végeztünk mestermunkát: egy-két tájékozatlan aprócska példány, menekülni lusta rák kivételével senki nem vett észre, csak a halak! Kényszeredett mosollyal szabadítottuk ki a háló szemeibõl s dobtuk vissza a „zsákmányt“. Összetekertük a hálót és hazakullogtunk. Szüleink kérdésére csak legyintettünk. „Ennél még kézzel is többet fogtunk volna” – szóltál másnap a padláson, ahol kifeszítettük száradni a hálót. És láttalak a Holt-Zagyvában. Egy meder fölé nõtt fáról ereszkedtél a vízbe, fölé hajoltál, mintegy szuggeráltad a halat, két kezedet lassú mozdulattal bedugtad, markaidat kissé begörbítetted s lecsaptál a fekete hátú, hosszú, meredt csukára. Az – persze már az érintés elõtt – elsuhant. „Pedig már a kezemben volt!" Öklöddel dühösen csaptál a vízbe. És még egy a Befejezõ tételbõl, de visszatérek jelen idõhöz, a Vizeim meghatározó igeidejéhez. „Mielõtt végképp, becsukom a szemem /így nem kínoz, nem fáj, nem sajog/, látom itt benn, ahogy kusza összevisszaságban körém sereglenek múltam emberei, állatai, növényei. Rendszerezni próbálom õket. Csalogatom faj, nem, család, rend, osztály, törzs szerint, de Karcsi megcsóválja a fejét: „Nem lesz ez így jó!” És megint neki van igaza, hisz zöld levelibékák indulnak felém elõször a cseresznyefáról, majd héják szállnak le a parton, elengedik karmaik közül, szárnyaikkal megsimogatják a nyulakat a harmatos fûben, a földbõl rózsaszínû giliszták dugják ki fejüket. Igaza van Karcsinak! A természet meglenne mostohaszülöttje, az ember nélkül is! Az eddig szó koporsóra emlékeztetõ szögletes zárójelbe került, jelezve az irodalom és az élet (halál) különbözõségét is. (A hagyományos, népi gondolkodásban az élet és a halál nem antinómiák, azaz nem egymást kölcsönösen kizáró fogalmak, lásd apai nagyanyám: „Haj, kisunokám! Ha én megérem, hogy meghalok!”) Június negyedike óta indokolt ez a módosítás. Grósz Károly
2006. augusztus
(Folytatás az 1. oldalról) Elõször maguk mutatták be a táncot, a polonézt, azután minden táncos felkért egy-egy „idegent”, végül legalább nyolcvanan voltak a parketten. A lépések elsajátítása után a lengyel tánctanárnõ irányította a táncolók seregét, akik különbözõ formációkat alkottak, mintha mindig is együtt táncoltak volna. Pihenésképpen két lengyel dalt tanulhattunk meg, melyeket a lengyel zenetanárnõ harmonikán kísért. Aztán egy újabb lengyel tánc megtanulása következett. A kollégiumba visszatérve azt gondoltam, nem kell majd altatni az ifjúságot a kimerítõ, forró nap után. Tévedtem. Rögtönzött diszkóval zárták a napot. A vasárnap este egymástól még idegenkedõ fiatalok együtt ropták itt is a táncot. Kedden kirándulni indultunk. Mezõtúron megtekintettük a Fazekas múzeumot, ami egyedülálló Európában, és felmásztunk a városháza tornyába, ahol idegenvezetõ segítségével ismerkedtünk a város történetével, nevezetességeivel. Ezután Szolnokon tiszaligeti fürdõzés majd városi séta következett. A lengyelek nagyon boldogok voltak, hogy strandolhattak, mert – mint megtudtam – náluk ilyen nem létezik. Ezért másnapra is beiktattunk egy strandolást. Este ismét daltanulással – szerb és magyar – valamint tánccal búcsúztatták a napot. Másnap, míg a lengyelek fürdõztek, a többiek kézmûves foglalkozásokon vettek részt. Volt gyöngyfûzés (Némethné Varga Edit), körmöcskézés (Kelemen Kálmánné), nemezelés (Kocza Antalné Mucza Melinda) és szövés is (Szabó Pál Antalné). Készültek szütyõk, karkötõk, nyakláncok, labdák, mobiltartók, stb. Délután a csíkcsicsóiak tartottak táncházat a mûvelõdési házban, legalább olyan fergeteges sikerrel, mint a lengyelek. A résztvevõk alig akarták abbahagyni, pedig már egy tenyérnyi száraz folt sem volt a pólókon. Pihenésül itt is daltanulás szolgált. A vacsora ezen a napon a gimnázium udvarán volt, ahol Juhász Attila tûzmester és fõszakács az erdélyi kukták: Silló Attila alpolgármester és Szabó Kálmán mûvelõdési ügyintézõ segítségével készítette bográcsban a pityókás tokányt (nálunk paprikás krumplit kolbásszal). A gyerekek közben megterítettek, és éhesen várták az eredményt. Aki elõször csak keveset mert szedni, az késõbb visszajött repetáért. A konyhások fõtt kukoricával kedveskedtek. Ahogy besötétedett, tábortüzet gyújtottunk, és különbözõ tréfás játékokkal töltöttük az idõt, melyeket Szabó Kálmán irányított. Meglátogatott bennünket a másnap hazautazó amerikai házaspár is, tõlük is tanultunk játékot. Nyelvi nehézségek nem voltak, mert a nevetés is nemzetközi nyelv. Csütörtökön ismét kirándultunk. A lengyelek és a palicsiak Bodnárné Szabó Gabriella vezetésével Budapest nevezetességeivel ismerkedtek (Mûvészetek Pa-
lotája, Nemzeti Színház, Parlament, Margit-sziget), az erdélyiek pedig – mivel már jártak Budapesten – Jászberénybe látogattak. Õket Juhász Attila és felesége kísérte. Megtekintették a Jász Múzeumot, az állatkertet, és még strandoltak is. Este került sor a várva várt „hivatalos” diszkóra, melyet Zsilka Sándornak és Bablinszki Tamásnak köszönhettünk. Nem volt egyszerû ágyba terelni a fiatalokat. A péntek délelõtt kézmûves foglalkozásokkal és a dalok ismétlésével telt. Délután a Kastély Otthon parkjában sétáltunk, majd egy fagyizás és egy rövid pihenõ után indultunk a mûvelõdési házba, hogy az esti gálamûsor elõtt megtartsuk a fõpróbát. 6 órakor – ugyan sajnos nem teltház elõtt – bemutatkoztak a különbözõ csoportok. Elsõként a mieink – Kaló Anikó, Sándor Nóra, Szeremeta Ágnes, Kálló Balázs, Molnár Tamás és Szurmai Tamás mutatott be egy modern csárdást, majd a csíkcsicsói Vadvirágok Hagyományõrzõ Tánccsoport lépett színre felcsíki táncokkal és legényessel. A 16–17 éves fiatalok Fodor Csaba oktató vezetésével már hat– nyolc éve táncolnak együtt. Az együttes vezetõje: Szabó Kálmán. Fergeteges táncukat három lengyel népdal követte, melyet két gyönyörû népviseletbe öltözött lány adott elõ, Zofia Kuliewicz tanárnõ harmonika kíséretével. A lengyel dalokat lengyel tánc követte. A Debicához tartozó Podgrodzie-bõl érkezett fiatalok zasówi táncokat jártak. Betanította: Malgorzata Pikul-Burdzy. A zenetanárnõ nemcsak harmonikán játszott, hanem zongorán is. Orgiski polonézét adta elõ a közönségnek. Ismét a csíkcsicsóiak következtek, ezúttal sóvidéki tánccal, majd a lengyelek krakowjákkal. A fiatalok a hagyományõrzést csak az idõsebbek támogatásával, segítségével tudják elsajátítani. Ennek példájaként az esten fellépett a Százszorszép Népdalkör is egy magyar népdalcsokorral, melynek végén – meglepetésre – egy lengyel népdalt énekeltek. A lengyel vendégek a közönség soraiból és a színpad mögül, ahol éppen átöltöztek, együtt énekeltek velük. A fináléban a tábor összes lakója részt vett. Mindenki felvette a táborban készült pólót, és együtt énekelte a hét folyamán elsajátított dalokat, függetlenül attól, hogy azok milyen nyelven szóltak: Durdevdan (szerb), Nem szoktam, nem szoktam…(újszászi), Udvaromon arany vájú…, Csíkcsicsóba két úton… (csíkcsicsói), Za gorami, za lasami, Lasowiak (lengyel), végül Az a szép, az a szép… (magyar), melyet már a közönség is velük együtt énekelt. Felemelõ érzés volt hallgatni a szépen zengõ közös kórust, ami igazi csattanója volt a gálamûsornak. Szombaton Abonyba kirándultunk. Kellemes délelõttöt töltöttünk a Vadasparkban, ahol lovagolni is lehetett, bár amikor a székely fiúk megtudták, hogy kantárszáron vezetik a lovat, visszaléptek
23
KULTÚRA
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
a lehetõségtõl. Ez számukra nem lett volna mutatvány. Ebéd után megnéztük a Falumúzeumot, ahol a gyerekek sok ismerõs tárggyal is találkoztak. Este részt vettünk a mûvelõdési házban tartott operett elõadáson. Az erdélyieknek nagyon tetszett a Marica grófnõ, szeretnék is meghívni a Jászapáti Színjátszó-kört egy elõadásra. A lengyelek sem unatkoztak, annak ellenére, hogy a szöveget nem értették. A búcsúvacsorát a Szász Vendégházban költöttük el, ahol apró ajándékok és köszönõ szavak átadására is sor került, majd ismét zengett a dal, hol együtt, hol külön-külön, hol lengyelül, hol szerbül, hol magyarul. A jókedv és az együttlét a középiskolában tánccal folytatódott. Másnap reggel már korántsem voltak ilyen vidámak a vendéglátók és a táborozók, hiszen elérkezett a hazautazás ideje. Számtalan könny, puszi és ölelés jutott mindenkinek, aki részt vett a táborban, de minden csoportot énekszóval búcsúztattunk abban a reményben, hogy ez a tábor máshol megismétlõdik. Köszönöm mindenkinek a segítségét, aki hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok olyan élményeket szerezzenek, amelyet a búcsúzáskor kifejezésre juttattak, vagy édességgel, gyümölcsökkel kedveskedtek nekik. Külön köszönet a Pro Rehab Kft-nek az értékes ajándékokért. A tábor megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Közös énektanulás (Fotó: ifj. Fehér János)
F. Szekeres Zsuzsa táborvezetõ
Néhány reagálás a táborra:
Tánctanulás (Fotó: ifj. Fehér János)
Becze Krisztina Csíkcsicsó Kedves Erzsike Néni! Nagyon szépen köszönök mindent a magam és a családom nevében. Nagyon tetszett az ajándék. Szerencsésen hazaérkeztünk hála a Jóistennek! Nagyon-nagyon jól éreztem magam. Ez azt hiszem, hogy az utolsó nap is észrevehetõ volt, hisz nagyon-nagyon fájt az elválás úgy Önöktõl, mint a lengyel barátainktól. Csodálatos emlékeket õrzök a szívemben, és ez nem lehetne így, ha Önök nem szervezik meg ezt a remek tábort. Nem találok szavakat, annyira nagyszerû volt. Millió köszönet, remélem lesz alkalmunk viszonozni a sok szeretetet, amit kaptunk, és minden más egyebet is. Üdvözlök minden kedves ismerõst, barátot és családot. KÖSZÖNÖM!!!!!!!!!!!! Millió puszi, és további jó munkát! Krisztina
24
A gálamûsor (Fotó: ifj. Fehér János)
2006. augusztus
KULTÚRA Gondolatok egy ifjúsági táborról Pár hónappal ezelõtt Fehérné Zsuzsa néni irodájában beszélgettünk. Elmondta nekem, hogy kipattant a fejébõl egy ötlet, mely szerint ifjúsági tábort szeretne szervezni Újszászon. Röviden felvázolta, mirõl is lenne szó: egyhetes ifjúsági tábor, melynek célja az Újszász testvérvárosaiban élõ fiatalok összebarátkozása, a hagyományõrzés, a tapasztalatcsere. Elmondta, hogy jó lenne minden évben rendezni egy ilyen hetet, az elsõ tábor sikerének függvényében, lehetõség szerint minden évben másik testvérvárosban. Szuper ötlet! – gondoltam. Konkrét program ekkor még nem volt, de a hónapokon keresztül tartó munka eredményeként az álomból valóság lett. Július 9-én mintegy ötvenfõnyi „delegáció” érkezett Debicából, Csíkcsicsóból és Palicsról. Nem kívánok részletesen írni a programról, sokkal inkább érzéseimet, gondolataimat szeretném kifejezni ezzel a csodálatos egy héttel kapcsolatban. Kitûnõ szervezés, fantasztikus társaság! – röviden és tömören így lehetne jellemezni az ifjúsági tábort. Színvonalas és gazdag program várt ránk, melyek során a négy város fiataljai talán életre szóló barátságokat kötöttek. Megnéztük a foci vb-t, voltunk Szolnokon strandon, múzeumban Mezõtúron, kézmûves foglalkozáson készíthettünk pompásabbnál pompásabb ajándékokat, tanultunk lengyel és
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ erdélyi táncot, ellátogattunk Abonyba a Vadasparkba. Az esti tábortûznél vidáman és önfeledten énekeltünk, játszottunk, beszélgettünk. Számomra a hét csúcspontja az a gálamûsor volt, melyet a résztvevõ városok fiataljai adtak. Ennek is a legvégén a táborlakók egy emberként énekelték a lengyel, az erdélyi és szerb népdalokat, ami igazán felemelõ érzés volt, úgy vélem mindenki számára. Közben ismerkedtünk, jókat nevettünk, beszélgettünk, leküzdve a nyelvi nehézségeket. A szervezõk – Zsuzsa néni és Némethné Editke – munkája elõtt pedig le a kalappal. Megszervezték a tábort, beszerezték a „hozzávalókat”, összegyûjtötték a fiatalokat, s az igazi kemény munka csak ezután következett! Egy héten keresztül irányítani ezt az ötven fiatalt, figyelni, hogy minden rendben legyen, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt, hogy jól érezzék magukat. Nekik ez sikerült, amiért ezúton is köszönetet mondok. Természetesen mi, újszászi fiatalok is segítettük táborlakótársainkat. Kalauzoltuk õket városunkban, eligazítottuk õket, és sok-sok mindent megtanítottunk nekik, mint ahogy õk is sok dolgot tanítottak nekünk. Bízom benne, hogy jövõre több újszászi fiatal fog részt venni, s eltölteni egy csodálatos hetet lengyel, erdélyi és szerb barátainkkal. Úgy gondolom, igazi barátságok születtek, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a búcsú minden
lány szemébe könnyet csalt, s a fiúk is érezték, hogy valami véget ért. Persze csak ez az egy hét ért véget, hiszen búcsúzáskor megbeszéltük, hogy hamarosan találkozunk. Ha minden jól megy, az erdélyiekkel augusztusban, a lengyelekkel pedig szeptemberben. Búcsúzáskor éreztem át igazán az elmúlt egy hét jelentõségét, felidéztem magamban a közös emlékeket, és igazán nem gondoltam, hogy az utolsó együtt töltött nap ilyen érzelmeket vált ki felnõttbõl, gyerekbõl egyaránt. Szólni kell Újszász Város Önkormányzatának segítõ munkájáról, s a nem csekély anyagi segítségrõl is, melyet a tábor lebonyolításához nyújtottak. Köszönet Molnár Péter polgármesternek, Kaló Istvánné alpolgármester asszonynak és mindenkinek, aki azon fáradozott, hogy ez a találkozás örök emlék maradjon a táborban résztvevõk számára. Ez a tábor elérte a célját. Bebizonyította, hogy a fiatalok így is jól tudják érezni magukat, rávilágított arra, hogy ha odafigyelünk egymásra, meghallgatjuk egymást, összetartunk, akkor nagyon sok mindent el lehet érni, s minden sokkal könnyebb. Mert – bár lehet, hogy közhelynek tûnik, mégis nagyon igaz – egy kedves mosoly, egy jó szó mindennél többet ér. És ebben a táborban volt belõle bõven… Köszönjük! Szurmai Tamás
Kulturális hírek
A bádszalókon, a Tisza-tavi Ki mit tud?-on kategóriájában elsõ helyezést ért el a Fire Dance Táncegyüttes felnõtt csoportja. Spanyol táncuk annyira tetszett a zsûrinek és a polgármesternek, hogy a július 29-i szépségversenyt is õk nyitották meg. A break csoport szintén sikeres volt második helyezésével. A mûvelõdési ház a lap megjelenésekor valószínûleg már átköltözött a régi könyvtár felújított épületébe, melyet a Népi Díszítõmûvészeti Szakkör augusztus 4-én nyíló kiállításával veszünk birtokba. A kiállítás megtekinthetõ augusztus 11-ig, naponta 10-18 óráig. Az új épületben új foglalkozásokat is szeretnénk tartani. A múlt havi számban már meghirdettük az ifjúsági, illetve az angol és német nyelvi klubot, de nem sokan reagáltak a felhívásra. Októbertõl egy új klub indítását tervezzük, az operabarátok körét, melyre kortól függetlenül bárki jelentkezhet. A klubot Almási Klára vezeti. Jelentkezni mind a négy foglalkozásra az alábbi elérhetõségeken lehet: Személyesen: Szabadság tér 1., de már az új épületben, telefonon: 366-401, e-mailben:
[email protected]. Elnézést kérünk azoktól, akik csak késõn értesültek a könyvtár két hétig tartó szünetelésérõl. Ez a költözés és a szabadságolások miatt volt feltétlenül szükséges. F.Sz.Zs.
2006. augusztus
25
KULTÚRA
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Foltvarró tábor Karcagon
A karcagi Déryné Mûvelõdési Központ 7. alkalommal rendezte meg az országos
Ezek a macik ugyanabból a szabásmintából születtek (Fotó: Internet)
Ólomüveg technika és szalaghímzés (Fotó: Internet)
patchwork tábort. Szolnokon az egyik lakberendezési boltban láttam egy párnát nemrég szalaghímzéssel díszítve. Elbûvölt az alkotás romantikus bája. Így mikor az Interneten olvastam, hogy a tábor egyik témája a szalaghímzés, jelentkeztem. A négy nap alatt négy különbözõ technikát tanultunk. Az elsõ napon Honti Mária tanította a macivarrás titkait. Az õ macijait élmény kézbe venni. Kedvesek, bájosak, bánatosak, vidámak és magabiztosak is egyben. Szóval igazi macik. Sokat nevettünk, mert a készülõ mackók idõnként jobban hasonlítottak oroszlánra, vagy egérre, de végül ugyanabból a szabásmintából 60 különbözõ egyéniségû maci született. A második nap az ólomüveg technikát Feketéné Tóth Gabriella tanította. Gyönyörû munkákat hozott magával. A kontúrokat itt 6 mm-es fekete ferdepánt adja, amit rejtett öltéssel kézzel varrtunk a minta köré. Ez varrható vonaton, tv elõtt, vagy helyett, hisz a kép összeállítása után nem kell hozzá csak tû, cérna, egy kis olló és türelem. A harmadik napon tanultuk a szalaghímzést. Szabóné Dudás Márta két mintadarabot hozott. Hihetetlen, hogy mennyi lehetõség rejlik egy színes szalagban. Egy mintagyûjteményt varrtunk, és egy tolltartót díszítettünk ezzel a technikával. Átlapoztunk egy könyvet és egy japán újságot. Lenyûgözõ az a finom elegancia, amit ez a technika képvisel. A negyedik napon a rag quilt (a rongyos kvilt) technikát Keve Piroska oktatta. Ez egy egyszerû, nem túl percíz foltvarrási módszer, mellyel hatásos dolgokat készíthetünk. Finom, puha takaró, ágytakaró, párna készíthetõ gyorsan, egyszerûen. Ajánlom mindenkinek, hogy látogasson el a www.folt-varras.hu weboldalra. Kovács Nándorné
Marica grófnõ
S zínházi est volt július 15-én Újszászon. A Jászapáti Színjátszó-kör jött el, és mu-
Rag quilt (Fotó: Internet)
26
tatta be sok-sok érdeklõdõ és szórakozni vágyó ember elõtt Kálmán Imre Marica grófnõ címû operettjét a mûvelõdési ház nagytermében. A darab meseszerûségéhez, bájához igazították a színészek játékukat. Nem tragikus szerelmeket, végzetes nagy szakításokat jelenítettek meg, hanem játszottak, komédiáztak, énekeltek, táncoltak, poént poénra halmozva ragadták magukkal a közönséget, és máris ott volt mindenki az események közepében. Kezdet-
2006. augusztus
KULTÚRA
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Vidám jelenet (Fotó: Juhász Attila)
grófnõvel. A közönség együtt énekel velük, vagy tapsolja dalaiknak ritmusát. A „Szép város Kolozsvár” címû dal óriási siker. Talán mert több is egy dalnál és mindig Erdélyrõl üzen. Szólnom kell Lidi cigánylány (Földi Róbertné) énekérõl, borzongatóan szép jóslásáról, és Lajcsi cigány (Földi Róbert) mindenhol otthonosan mozgó alakjáról, aki húzta a vonót, nem sajnálta, hogy „százfelé szakadjon a húr.” Meg kell emlékezni az énekkar tagjairól, akik mindig ott voltak a háttérben. Akik énekeltek, mulattak, hangulatot teremtettek, adták tovább, vésték emlékezetünkbe Kálmán Imre halhatatlan melódiáit. – A dalokat Réz Lóránt orgonamûvész tanította be. Zongorán Balogh József zongoramûvész kísért. Az illúziókeltõ, nagyszerû színpadképek, díszletek Urbán Péternét és Kökény Gábort dicsérték. A gazdag fantáziáról tanúskodó jelmezek sokasága Gazsi Andrásné munkája. A hibátlanul mûködõ technika Borics László érdeme. Az elõadást Kökény Gábor rendezte. Szerettem volna még minden szereplõ nevét megemlíteni, mert mindnyájan hozzájárultak játékukkal, önzetlen munkájukkal az elõadás sikeréhez, de ezt most nem tehetem. Igen! Mindnyájan hozzájárultak a sikerhez. Ahhoz, hogy a finálét a közönség állva tapsolta végig, és már nem is tudom, hányszor hívta elõ újra meg újra a szereplõket. Szép élményekkel, derûsen távoztunk mindnyájan a színházból. Köszönet érte mindenkinek. Fehér Jánosné
Orbán Balázs és a „Székelyföld leírása…” Állva tapsolt a végén a közönség (Fotó: Juhász Attila) ként Marica grófnõ vidéki kastélyában, ahová kérõi elõl menekült a grófnõ, mert nem akart férjhez menni. És hogy végleg távol tartsa a kérõket, kitalált magának egy võlegényt, a nem létezõ Zsupán báró személyében. Marica grófnõ (Kóródi Anikó operaénekes m. v.) mint szépséges királykisasszony vonul be barátaival a színpadra. Ragyogó megjelenésével, énekhangjának szépségével be is lopta magát gyorsan a nézõk szívébe. Késõbb látjuk õt sértõdöttnek, haragosnak, titokzatosnak, szerelmesnek, boldognak, boldogtalannak. Látjuk többféle tánc közben, de a csárdás, amit egyedül járt el, úgy hogy a nézõknek még a lélegzete is elállt közben, sokáig felejthetetlen marad mindenki számára. A kérõk nem mondanak le a grófnõrõl, és rövidesen õk is megérkeznek a kastélyba. Mindnyájan, de fõként Móric herceg (Balogh János) használ ki minden alkalmat az udvarlásra. Õ a humor megtestesítõje a színpadon. Megjelenése, járása,
2006. augusztus
testtartása, arcjátéka, szavai, modora, mozdulatai kacagást és állandó tapsot váltanak ki a nézõkbõl. A csendesnek induló vidéki tartózkodás egyre bonyolultabbá válik, mert még két fontos személy csatlakozik a társasághoz. A véletlen úgy hozza, hogy a kitalált Zsupán báró (Kökény Gábor) mégis létezõ személy. Az újságból megtudja, hogy õ Marica grófnõ võlegénye, és természetesen rögtön odarohan. Ragyogó, színes játékot láttunk tõle. Néha úgy összegabalyította kezét-lábát, hogy maga is alig bírta õket egyenesbe hozni, néha a szavai akadtak el, ám legtöbbször szép szál elegáns katonatiszt, aki ha Maricát nem is, de annak barátnõjét, a nagyon bájos, szép hangú, kedves Liza grófkisasszonyt (Szabóné Nagy Enikõ) azonnal meghódítja. Szintén a kastélyban tartózkodik tiszttartóként, vagyis álruhában, az elszegényedett, talpig becsületes Tasziló gróf (Nagy János). Daliás termetû, zengõ hangú. Nagyszerû párost alakítanak Marica
II. rész
B izonyára emlékeznek a Híradó kedves olvasói Arany János a „Walesi bárdok” címû költeményére: „Edwárd király, angol király Léptet fakó lován. Körötte csend, amerre ment És néma tartomány” Itt szó sincs angol történelemrõl. Ez a vers a magyar 1848/49-es szabadságharc leverése utáni idõrõl mesél. A világosi fegyverletétel után a dinasztia kegyetlen, véres megtorlást alkalmazott azokkal szemben, akik vele fegyverrel szembeszálltak. Székelyföld és népe keményen ellenállt a szabadságharcban, sok gyõzelmet aratott. De Világos után …. Jaj! Ilyen körülmények között a hazán egyelõre csak külföldön lehetett segíteni. Ezért Orbán Balázs is 1849-1852 között önkéntes szolgálatot vállalt a számûzetésben élõ Kossuth Lajos mellett Törökországban, majd újabb tapasztalatok szerzése céljából
27
KULTÚRA 1852-ben Londonba utazott. Itt a British Múzeumban a keleti utazása során megismert országok történetének könyvismereti anyagát dolgozta fel, barátságot kötött Louis Blanckal, és megismerkedett a londoni viszonyokkal. A polgári fejlõdés eredményeinek megismerése a haza és a nagyvilág kapcsolatának azt a fontos elvét alakította ki benne, amely késõbbi kutatásainak is lényeges szemléleti eleme lett. Így fogalmazta meg: „… nem azt akarom, hogy khinai fallal körülövezve magunk, megvessünk minden külföldrõl jövõt, nem, sõt a népek egymáshoz való közeledésének, testvérisülésének nálam senki sem nagyobb barátja, s közmûveltségi, nemzetgazdászati s politikai okok ezt hatalmasan igényelik, hanem azt kívánom, hogy a polgárosodásnak, a közös szabadságra törésnek e hatalmas, századunk erejét és törekvését mozgató ezen solidáris iránya mellett, minden nemzet tartsa meg nemzeti sajátságait, s fõképpen ne vetkõzze le jó tulajdonságait, õsi erényeit csupán azért, hogy más népek ferdeségeivel, gyakran vétkeivel cserélje azokat fel. Igenis, vegyünk át más népektõl minden olyat, mi nemes, mi jó, mi a szabadság, polgárosodás és tudományosság vívmányaként felmerül, de azért ne vessük el az õsöktül örökül ránk maradt erényeket, ne vetkõzzük le nemzeti szebb tulajdonainkat, mert azok azon életdús törzset alkotják, melybe a korszellemnek termõ ágait oltanunk kell, ha azt akarjuk, hogy azok nemes gyümölcsöket hozó termõ ágakká, és nem ezeket elölõ dudvává váljanak.” Londonból Teleki segítségével elõbb Jersey, majd Guersey (a St. Maloi öböl kijáratához közel esõ Franciaország tulajdonában lévõ szigetek) szigetén lelt ideiglenes otthonra, ahol megismerkedett a számûzetésben élõ Victor Hugóval és annak családjával. E bensõségessé váló kapcsolat nemcsak romantikus eszményeit mélyítette el, hanem olyan praktikus haszonnal is járt, hogy a nagy író fiaitól megtanulta az akkor még gyermekcipõben járó fényképezés mûvészetét, amit késõbb hasznosított nagy munkájának elkészítése során. Egyelõre azonban ez éppúgy idõszerûtlen volt, mint hazatérése. Ezért 1855-ben visszatért szüleihez Konstantinápolyba. A szülõk a reménytelennek tûnõ pereskedésbe belefáradva, egyre határozottabban a hazatérés gondolatával foglalkoztak. Végre elérkezett ennek az ideje is, 1859 novemberében visszatértek Lengyelfalvára. Az immár harmincesztendõs Orbán Balázs hatalmas tudásanyaggal és nem kevesebb tettvággyal érkezett haza, hogy mindezeket a felhalmozott kincseket hazája szolgálatába állíthassa. A körülmények azonban inkább tilalomfákat állítottak elhatározása útjába, mintsem lehetõségeket. Éppen ezért szellemi kincseit igen tartalmas úti élményeinek megírásával kívánta a köz rendelkezésére bocsátani. Mivel az útleírás ekkor már Erdélyben is divatos mûfaj volt, Orbán Balázs is ezt választotta, de elsõ mûvének, az Utazás Keleten megírása során már alkalmazta azokat a módszereket, amelyeket késõbb tökéletesített, és ami a legfontosabb: kristálytisztán megfogalmazta azt a romantikus hitvallását
28
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ és történelemszemléletét, amely életének minden további lépését meghatározta: „Az én vallásom az, amelyet Plató, Pythagoras, Socrates, Krisztus hirdettek – írja maga ennek gondolati elemeirõl –, s melynek apostolai Savonarola, Dante, Petrarca, Thököly, Rákóczi, Washington, Robespierre, Foscari, Petõfi és mások. Az én szenteim azok, akik a zsarnokság véres bárdja alatt elhullottak, s azok száma nagy, mert egy idõben sem hiányoztak a nemes lelkûek, kik az elnyomott emberiség védelmére szót emeltek, kik önfeláldozólag lemondva a világ örömeirõl, életöket s tevékenységüket áldozták a szabadság nagy vallásának hirdetésére, mert azok száma nagy, kik vérökkel öntözték minden idõben s minden hazában a szabadság szent fájának földjét, mert azok száma nagy, kik az erény és jogosság mellett katonáskodnak, szent elõharcosai egy jövendõ szebb kornak, melynek õk csak fáradalmait viselék, fájdalmait szenvedék, anélkül, hogy nagyszerû eszméjük létesülésében gyönyörködhettek volna, anélkül, hogy a szabadság napját tündökölni látták volna. De azon gyõzelem napja eljövend a vétekben fetrengõ zsarnokok minden erõlködése dacára is.” Elsõ nagyobb munkájának megírása során fogalmazódott meg tehát végleges formában az a terve, hogy addigi tapasztalatait a Székelyföld felfedezésének szolgálatában gyümölcsözteti és fejleszti tovább. Az Utazás Keleten megjelenése után, 1862 és 1868 között megfeszített, mai szemmel szinte hihetetlennek tûnõ sokoldalú, aprólékos és méreteiben impozáns munkát végzett. Saját keleti utazásának tapasztalatait és a nyugaton megismert francia és angol utazók mûveinek tanulságait alkalmazva, Orbán Balázs egy sajátos munkamódszert dolgozott ki, hogy a Székelyföld egészét megismerje. Bejárta a vidéket – többnyire gyalog és részben szekéren –, és egy-egy központi településbõl kiindulva, a legeldugottabb tájakat is becserkészte, leírva, lerajzolva vagy lefényképezve az eléje táruló természet csodás látványát. Eközben „… megjárt minden falut és várost – ahogy módszerét Jakab Elek jellemezte –, megvizsgálta azok levelesládáit és levéltárát, a mestergerendákon tartott Biblia- és énekes könyvbeli jegyzeteket, magánosok családi régi iratait, a várak, kastélyok, templomok és tornyok körfalait, erõdeit, bástyáit és sáncait, a harangokat, temetõket, sírokat és sírköveket, kõsírkereszteket és fejfákat s azok feliratait, megfigyelte a nép szokásait és életmódját, észjárását és erkölcseit, ünnepeit és mulatságát, meghallgatta a véneket, s ajkaikról elleste a múlt idõk regéit és mondáit, a hagyományokat és tündérmeséket, megjárta a határokat, dûlõket, a havasi kõsziklákat és barlangokat, a vadonok remetealakjait, a pásztorok tanyáit és sziklai rejtekhelyeit, följegyezte azok nevét, történetét, kikérdezte a faluk értelmes férfiait, papokat, kántorokat, amit azok a nép közt a néptõl és a régiektõl hallottak, amit láttak és tapasztaltak, s emlékükbe vagy a kalendáriumba jegyeztek. Ami hagyományos tudás a népben lappangott, kifejezésre juttatta, ami történeti emlék a föld színén, a föld alatti romokban némán, feledve rejlett, megszólaltatta, ami nem tudott is-
meret az eddig látatlan írásokban el volt temetve, életre hozta, szóval: a székely földet és népéletet, a múlt alkotásaiban s a jelen megnyilvánulásaiban egész mélységéig úgyszólván felásta, felszántotta, a nemzeti fejlõdés új csíráinak elfogadására képessé tette.” Ez a sajátos munkamódszer, kialakítójának rendkívüli egyénisége és hihetetlen munkabírása olyan mûvet eredményezett, amely szinte egyedülálló volt a maga korában. Nemcsak a Székelyföld természeti, geológiai körülményeit rögzítette, hanem megírta történetét (ha a rendelkezésére álló anyag lehetõvé tette, gazdaság-, politika-, közmûvelõdés-, egyház-, közigazgatás- és hadtörténetét is), népeinek szokásait, életmódját, és kifejtette elõrehaladásuk érdekében tett javaslatait. A természet szépségei és csodái mellett figyelmét a küzdõ, szenvedõ és felemelkedõ ember erõfeszítéseire fordította. Így alkotta meg az interdiszciplináris kutatási módszer sok elemét, elõször és egyedül alkalmazva, egész intézmények munkáját vállalva és teljesítve, hat kötetben a Székelyföld valóságos enciklopédiáját. „A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” I. kötete (Udvarhelyszék) Pesten jelent meg 1868-ban, a II. kötet (Csík-szék) és a III. kötet (Háromszék) 1869-ben, a IV. kötet (Marosszék) 1870-ben, az V. kötet (Aranyosszék) 1871-ben és a VI. kötet (Barczaság) 1873-ban. Tehát Orbán Balázs annak a térségnek a leírásával foglalkozott, amely nem más, mint Erdélynek a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok által határolt területének délkeleti része, határõr vidéke is! A mûvet a korabeli kritika elismeréssel fogadta. Az elismerés gesztusaként fogható fel, hogy 1887. május 17-én Orbán Balázst a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjának választotta. Közben másként is révbe ért: 1870-1881 között a marosvásárhelyi, majd a székelykeresztúri kerületet képviselte az országgyûlésen, és 1881-tõl haláláig a berettyóújfalusi kerületet a Függetlenségi Párt programjával. Természetesen Budapesten országgyûléseztek! Mindez munkájának folytatására ösztönözte. Az imént ismertetett eljárással, nagy körültekintéssel 10 évig gyûjtötte az anyagot Tordáról és környékérõl. Torda város és környéke címû, utolsó munkája 1889-ben jelent meg. Legyen szabad végül megjegyeznem, ha Orbán Balázs e hatalmas munkája nem születik meg 1862-1868 között, akkor sok nagyszerû „emlék” pusztult volna el a történelem hazugságtengerében. Hová lett és miért tûnt el 150 év alatt pl. Gidófalva? Csoda-e, hogy 25 éve még „Orbán Balázs bácsinak” mondta Székelyföld kitûnõ tanárnõje a minden tiszteletet megérdemlõ tudósunk nevét!? Fejet hajthat minden magyar elõtte! Talán nem ártana ezt a szerény I-VI. kötetet meg a pótlást újrázni a sok „ramaty” mellett! Hadd ismerje a világ! Arra is, ahol a nap lemegy! Összeállította: Makula Károly
2006. augusztus
ISKOLA
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
2006/2007-es tanév az Újszászi Nevelési Központban Az építkezés folytatódik
A cél elõtti hajrájához érkezett az intézmények rekonstrukcióját érintõ beruházás-sorozat. Ez év tavaszán befejezõdött az iskolaépítés elsõ üteme és az óvodaépítés, a bölcsõde rekonstrukciója pedig várhatóan augusztusban fejezõdik be. A megnyert pályázati források fedezik még az iskolaépítés második ütemét, a kertvárosi iskolaépület bõvítését és felújítását, valamint a középiskola épületének részbeni rekonstrukcióját. E három beruházást egy közbeszerzési eljárásban hirdette meg az önkormányzat, és a pályázaton nyertes Bau-Vertikál Kft. mindhárom helyszínen 2007 május 20-i befejezési határidõvel vállalta a kivitelezést. Az építési munkálatok a Kertvárosban is, a Kossuth úton is augusztusban elkezdõdnek, és ez teljesen új helyzet elé állítja az iskolát. Az iskolai osztályok elhelyezése Az Iskola úton szeptemberben már nem lehet tanítani, tehát adott a kérdés: Melyik osztályt hová tegyük? Erre a kérdésre úgy kell megtalálni a választ, hogy ez a lehetõ legkevésbé zavarja meg a tanítást, a lehetõ legkevesebb költözéssel járjon, és egyáltalán ne veszélyeztesse a felsõs osztályok továbbtanulási felkészülését. Sok fejtörést okozott a lehetséges helyszínek számbavétele, a különbözõ szempontok mérlegelése. A Hosszú-iskolába már nem akarunk újabb osztályt vinni. A középiskola épülete nem jöhet szóba, hiszen ott is indul az építkezés. Végül az alábbi megoldáshoz jutottunk, ami véleményünk szerint a legkevésbé zavarja az oktatást. Ezt a tantestület egyhangúlag elfogadta. A Táncsics úti iskolaépületet nem érinti a beruházás, így kézenfekvõ, hogy a leendõ 3.c és 4.c osztályok maradhatnak a helyükön. Az 1.c és 2.c osztályok elhelyezésére alkalmas a Baross úti volt óvodaépület, hiszen közel van a vasúthoz, és szükség esetén még az étkezés is megoldható az épületben. A négy kertvárosi alsós osztály helyzete tehát az építkezés ideje alatt megoldódni látszik. Ha a bölcsõde kiköltözik az ÖNO épületébõl, akkor itt elhelyezhetõ két osztály. Célszerû ide tenni az induló 1.a és 1.b osztályokat. Ezzel a megoldással azok a gyermekek, akik eddig a Bajcsy útra jártak, maradhatnak is régi helyükön, vagyis a két leendõ negyedik osztályt nem kell áttenni a Kossuth úti épületbe. Így az emeletes iskolaépületben két üres terem adódott. Egy tanévre átmenetileg egy-egy
2006. augusztus
osztály letelepíthetõ a nyelvi laborba és az informatika terembe is, tehát a Kossuth úti épületben helyet lehet adni a négy kertvárosi felsõs osztálynak. A következõ elhelyezkedéssel indul tehát a 2006/2007. tanév: Táncsics úti épület: 3.c, 4.c Baross úti épület (volt óvoda): 1.c, 2.c Volt ÖNO épülete: 1.a, 1.b Bajcsy úti épület: 2.a, 2.b, 3.a, 3.b, 4.a, 4.b Kossuth úti épület: 5.a, 5.b, 5.c, 6.a, 6.b, 6c, 7.a, 7.b, 7.c, 8.a, 8.b, 8.c Hosszú iskola: ETO, technika terem Ez a megoldás lehetõvé teszi, hogy minden helyszínen zavartalanul folyhasson a tanítás az építkezés ideje alatt is. Az alsós osztályok négy helyszínen mûködnek ugyan, de az ott tanító kollégák – tanítók és napközisek – egy-egy kis munkaközösséget képezve stabil munkakörnyezetet tudnak kialakítani. A Kossuth úti helyszín lesz a legmozgalmasabb, mert ahhoz, hogy a szükséges csoportbontásokat meg tudjuk csinálni, igénybe kell venni a Hosszú iskolában lévõ technikatermet, illetve a fizika-kémia szaktantermet is. Segíti még a csoportbontások megszervezését, hogy a testnevelés óra ideje alatt felszabadul egy-egy tanterem, valamint a fizika-kémia „elõadó” mellett lévõ könyvtárszobában is tartható kisebb létszámú csoportoknak foglalkozás.
Változások az iskola vezetésében A Híradó korábbi számából már közismert, hogy a Nevelési Központ Igazgatótanácsának döntése értelmében Bogárné Simon Klára látja el az általános iskola vezetõi feladatait a következõ 5 évben. Az iskola szervezeti kultúrájának megfelelõen, az új vezetõ is a tantestület véleménye alapján választotta ki helyetteseit. 2006. augusztus 1-tõl tehát a következõ csapat irányítja a Vörösmarty Mihály Általános Iskolát: Intézményegység-vezetõ: Bogárné Simon Klára Felsõs helyettes: Kálló István Alsós helyettes: Nyolcas Károlyné Mint tudjuk, az iskola vezetõi feladatainak ellátására kiírt pályázatra három kolléga – Bogárné Simon Klára, Kálló István és Vígh Lászlóné – fogalmazta meg az intézmény jövõjével kapcsolatos elképzeléseit. A fenti döntések következtében az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy mindhárom pályázó részt vesz az intézmény irányításában, hiszen Vígh Lászlóné a Nevelési Központ minõségügyi vezetõje.
Az építkezés vége egy új korszak kezdete Mozgalmas lesz tehát ez a tanév is, talán még az eddigieknél is mozgalmasabb, de most már látszik a cél. A most kezdõdõ tanév végére kialakul az új infrastruktúra, és minden intézményegység a végleges helyén és szakmailag akadálymentesen dolgozhat. A bölcsõdében kialakítható a négy csoport – amit a gyermeklétszám alapján már rég meg kellett volna tenni –, illetve elindíthatók az új szolgáltatások. Az óvoda Bajcsy úti épületében elindul a hetedik csoport, és az erõforrásaink függvényében az Iskola úti óvodaépületen is minden évben próbálunk javítani egy keveset. Az iskola két teljesen felújított épületben fog dolgozni. Az Iskola úton 1-4. évfolyamon egy-egy osztállyal, míg a Kossuth úton 1-4. évfolyamon két-két, 5-8. évfolyamon három-három osztállyal. Ezzel egy régi álom teljesül Újszászon: a mi gyermekeink is szép, korszerû épületekben fejlõdhetnek, tanulhatnak. Olyan környezetben folyik a munka, ahol teljes egészében a színvonalra lehet koncentrálni. Ebben az új környezetben nem köti le az erõforrások jelentõs részét a területi szétszórtság, és nem rombolja a nevelés hatékonyságát az épületek és a környezet állapota. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ennek is – mint mindennek – ára van. Egyrészt rengeteg pénzben kifejezhetõ ára, de szerencsénkre ezt szinte teljes egészében átvállalták a nyertes pályázatok. Másrészt ára van abban a tekintetben is, hogy néhány család kedvezõtlenebb helyzetbe került a távolság, az iskola megközelíthetõsége szempontjából. Tudom, a Mezõ út, Nap út környékérõl és áltatában a Kertvárosból nehezebb lesz bejutni az iskolába, de azt állítom, hogy az új környezet kárpótolni fogja ezt a kellemetlenséget. Sõt arra is van remény, hogy iskolabusz, vagy helyi járat mûködtetésével segítséget tudunk nyújtani ezeknek a tanulóknak. A célunk közös: olyan oktatási rendszert mûködtetni a városban, amely saját gyermekeink hosszú távú érdekeit szolgálja. Ez a cél megvalósítható, és reményeik szerint a középiskolával együttmûködve elérhetõ, hogy néhány év múlva Újszász egyik fõ erõssége az oktatás lesz. Ehhez természetesen szükségünk van az Önök támogatására. Egyrészt megértést kérünk az építkezések miatt elõforduló kellemetlenségek elviselésében, másrészt támogatást a kitûzött célok megvalósításában. Szabó Gyõzõ
29
ÓVODA – BÖLCSÕDE
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Örömteli hírek
Oly sokszor írtam már arról, hogy kéré-
seink nyomán mennyi és milyen sokféle támogatást kapott az új óvoda. Úgy gondoltuk, már nem számíthatunk több segítségre. S ekkor határtalan örömmel, meglepetten fogadtuk a hírt: Dr. Szegedi Gyula professzor úr, városunk díszpolgára „szokatlanul” nagy összeget utalt át óvodánk számlájára. Így szívbõl jövõ köszönõlevelünk mellé kedves gesztusként egy egyedi tervezésû elismerõ oklevéllel is igyekeztünk jelét adni hálánknak, tiszteletünknek. Munkájához további sok sikert, jó egészséget kívánva, mindannyiunk nevében köszönöm lokálpatriotizmusából fakadó önzetlen támogatását. Igaz, nem hetekre, de júliusban három napra megszerveztük az ún. „strandóvodát” Jászboldogházán. Közel ötven óvodás, iskolás sorakozott reggelente a miskolci gyors peronjánál, hogy a barátságos, gondozott strandon önfeledten lubickolhasson a gyermekmedencében, s felnõttekkel, úszógumival a nagymedence mélyvizében. Zoli bácsi, a strand vezetõje gondoskodott kényelmünkrõl, s kedves ismerõsként fogadott bennünket. A gyerekek pedig csodálatosan viselkedtek. Fegyelmezettek, intelligensek voltak a vonaton. A strand higiéniai szabályait, s a tevékenységekhez kapcsolódó elvárásokat betartották. A lubickolás mellett élvezettel vettek részt a különbözõ vízi játékokban, melyek a vízbiztonságukat növelve, az úszásoktatás elõkészítését is szolgálták. Alig volt konfliktus, fegyelmezetlenség, de jellemzõvé vált egymás segítése, biztatása, az utánzásos „tanulás” és az, hogy a hátizsákban lapuló finom csemegékbõl mindenki mindenkit megkínált. Természetesen mi is gondoskodtunk nápolyiról, jégkrémrõl, pizzáról, ropiról, gyümölcsrõl, fagyiról. A gyermekek napi ellátását hideg élelem formájában a gimnázium konyhájának vezetõje és munkatársai nagyon segítõkészen, rugalmasan megoldották. Úgy gondoljuk a programban résztvevõ kollégáimmal, hogy nagyon kellemes órákat, napokat jelentett a gyermekeknek a strandolás, s változatossá tette a nyári óvodai életet.
Játék közben (Fotó: Fehér Judit)
Új játékok a bölcsõdében
2 006. július 27-én délután Kaló Istvánné alpolgármester és Földi Lászlóné, a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság elnöke fejbáb készletet adott át a bölcsõdének, melyet Tugyiné Barta Mária intézményegység vezetõ és a gyerekek egyaránt örömmel fogadtak. Az apróságok azonnal birtokba is vették a játékokat, melyekkel még nagyon sokat játszhatnak az új bölcsõdében, melynek felújítási és építési munkái rövidesen befejezõdnek.
Támogató szolgálat a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat épületében 5052. Újszász, Bajcsy-Zs. út 12. Tel.: 56/552-068, illetve 56/367-146. Ügyfélszolgálati idõ: Hétfõ: 8-12-ig, 15-17-ig Kedd: 8-12-ig Szerda: 8-12-ig Csütörtök: 12.30-16.30-ig Péntek: 8-12-ig
Fehér Imre és a Kastély Otthon mûszaki dolgozói jó ideje gyûjtögetik a színes golyókat óvodásainknak, melyekkel nem csak fejlesztõ, de a gyermekek találékonysága nyomán sok ügyességi és versenyjátékot lehet végezni. Köszönjük, hogy gondoltak az apróságokra, a színes golyócskákkal bõvítették a gyerekek játéktevékenységi lehetõségét. Szabóné Balogh Etelka int.vezetõ
30
Kaló Istvánné és Földi Lászlóné a bölcsisekkel (Fotó: Fehér Judit)
2006. augusztus
SPORT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Az Alföld-csoportban folytatjuk
Bár a csoportbeosztás csak a lapzárta
pillanataiban válik véglegessé az NB III-ban, az már biztosnak tûnik, hogy az elõzetes várakozásokkal ellentétben nem a Mátra, hanem az Alföld-csoportba kerül labdarúgócsapatunk. Az, hogy ez jó, vagy rossz hír, csak 2007. júniusában fog eldõlni, ekkor ér véget ugyanis a bajnokság. Utazás szempontjából biztosan jobban jártunk, mert az Alföld-csoportban jóval több megyei együttes található, mint a Mátrában. Ott ugyanis egy sincs, ellenben a Szolnoki Spartacus (volt Rákóczifalva), Túrkeve, Mezõtúr itt vitézkedett már tavaly is. Részleteket még errõl sem lehet tudni, de külön bajnokságot szerveznek U 19-es és U 17-es csapatainknak is. Az utánpótlással kapcsolatos hír az is, hogy fiataljaink – néhány tapasztaltabb játékossal kiegészülve – sikeres nemzetközi túrán vettek részt Szerbiában. Zenta hasonló korosztályú csapatát 3–1-re páholtuk el még pénteken, szombaton azonban hasonló arányú vereséget szenvedtünk Hajdukovo csapatától. Az ellátásnál csak a focipályák állapota volt tökéletesebb: a zentai stadion gyepszõnyegét bármelyik NB I-es csapat boldogan elfogadná. A mérkõzések között Zenta, Szabadka, Palics, Ludas nevezetességeivel ismerkedhettünk, vezetõink pedig elmélyíthették a sport- és testvérvárosi kapcsolatokat. Visszatérve a felnõtt csapathoz: a keretben történtek kisebb változások. Ludasi János legfrissebb információink szerint Jánoshidán folytatja pályafutását, Kasza József és dr. Katona Károly pedig egy évre kölcsön a Szászberek SE csapatához kerül. Érkezett viszont Fekete Gábor Karcagról, Czibak Attila Zagyvarékasról és Szolnokról Lukács Márton, utóbbi szintén csak kölcsönjátékosként. Czibak és Lukács 21 éven aluli játékosként különösen nagy hasznára lehet a csapatnak, hiszen az NB III-ban két 21 éven aluli játékosnak mindig a pályán kell lennie. Dr. Katona Károly
2006. augusztus
Bemelegítés közben (Fotó: Szurmai Tibor)
Együtt a zentaiakkal (Fotó: Fehér János)
Egy különös játékos 1798-ban „Nem lehet sakkozni irgalmas szívvel.” (Francia közmondás)
D eschapelles született tehetség volt – ezt ellenségei is elismerték –, és nem fáradságos munkával jutott az elsõk közé. „Alexandre Luis Honoré Le Breton des Chapelles, vagy ahogy a forradalom után nevezte magát, Lebreton Deschapelles tábornok szikár, magas alakja, szigorú, merev arcvonásai Cervantes bûvös lovagjára emlékeztetnek. Deschapelles korának gyermeke volt. Modora erõszakos, ellenvéleményt nem tûrõ. Fiatalemberként sikeres pályán indult, és gyorsan ért el nagy sikereket. Saját megítélése szerint Európa legjobb whist-játékosa volt, a dámajáték varázslója, fél karja dacára Franciaország legjobb biliárdjátékosa, sõt magának követelte a világ legerõsebb sakkozójának a címét is. Ez utóbbi állítás, ha túlzás is, de tény, hogy több mint két évtizeden át elismerten legjobb játékosa volt Franciaországnak, és jó
nevû külföldi mestereket elõnyadásos játszmákban vert meg. Deschapelles Versailles mellett, Ville d’Avray-ban született 1780-ban arisztokrata családban. Mint az elõkelõ ifjakat szokták, a Brienne-i katonaiskolába küldték, ugyanabba, amelyben Napóleon is tanult. Alig volt 14 éves, amikor a katonaiskola megszûnt. Családja már korábban külföldre menekült a forradalom vihara elõl. Ez az út a fiatal Deschapelles elõtt is nyitva állt, de õt már áthatották a szabadság eszméi, és emigrálás helyett közkatonának állt be a forradalmi hadseregbe. Custine tábornok alatt részt vett Mainz ostromában, majd a Fleurus-i ütközetben egy ellenséges üteget rohamozott meg, és súlyosan megsebesült. Jobb karját amputálni kellett, amivel katonai pályája látszólag véget ért. Bátorságáért díszkardot kapott – amelyet késõbb a becsületrendre cseréltek ki – és jutalmul hadbiztosi rangban a hadsereg ellátásánál fontos megbízást. A hadbiztosságnál feltûnt éles esze és gyors felfogása. A gyõzelmes forradalmi hadsereg, amelynek egyik vezére Napóleon volt, leverte a szabadság ellenségeit, és átmenetileg béke volt a szárazföldön, csak a tengeren folyt tovább a háború Angliá-
31
SPORT val. A fiatal, 18 éves hadbiztos Párizsba ment szabadságra. Ott látott elõször sakkozókat, errõl így ír: ’1798-ban szabadságom alatt Párizsban a Palais Royalnál sétáltam, bizonytalanul, hogy mivel töltsem az estémet. Szemben egy mérsékelten világított helyiséget láttam (Café de la Regence), amelyben néhány, többnyire idõsebb ember ült, mélyen figyelve valamit. Még sohasem láttam sakkot, és kíváncsi lettem. Az ajtóhoz léptem és megkérdeztem a portást, mit csinálnak odabenn és szabad-e belépni. Azt mondta, hogy ezek sakkot játszanak, és aki be akar menni, annak be kell lépnie a társaságba, ami abból áll, hogy beírja nevét egy könyvbe, és megfizeti a tagdíjat. Megtudtam, hogy a tagsági díj havi 12 sou. Odadobtam egy tallért: – Itt van tízhavi tagsági díj – mondtam. Kivándorolt családomra tekintettel nem akartam nevemet megadni, és a könyvbe kutyám nevét – Philiam – írtam be. A nevet rosszul értették, és sokáig mint William szerepeltem. Miután közömbös volt részemre az a dicsõség, hogy ki mozgatja jobban fafiguráit egy táblán, nem tiltakoztam új nevem ellen. Megkérdeztem, ki a legerõsebb játékos, odaültem és két óra hosszat figyeltem játékát. A játék eleinte érthetetlennek látszott, de hamarosan világosság gyúlt agyamban, és – anélkül, hogy az elõrehaladt idõre gondoltam volna – mindjárt játszani akartam M. Bernarddal, akinek a játékát eddig figyeltem. Eddig egy szót sem szóltam, és így meglepetést keltett, mikor M. Bernardhoz fordultam, kérdezve nem tisztelne-e meg egy játszmával. – Holnap, fiatal polgártárs, szívesen. – Hely és idõ? – Este hétkor, itt. Pontos legyen! A nézõk összesúgtak, amibõl arra következtettem, hogy a mérkõzésnek sok nézõje lesz. Meghajlással távoztam, és be kell vallanom, hogy a mérkõzésre egész nap nem is gondoltam. Mégis pontosan érkeztem, és mikor beléptem, az élénken beszélgetõ jelenlevõk elhallgattak. Helyet foglaltam a táblánál, amely mellett már ott ült M. Bernard. Mikor a két különbözõ színû gyalogot kézbe vette, hogy a kezdést eldöntsük, megkérdezte, akarok-e elõnyt. – Mire jó az? – kérdeztem. – Ahogy tetszik. Miben játszunk? Nálunk 24 sou a szokásos tét. – Legyen. – Bal kezére mutattam, amelybõl világos gyalogot ejtett az asztalra. – Én kezdem – mondta elégedetten, amit én is osztottam, mert úgy képzeltem, kevésbé kerülök zavarba, ha õ lép elõbb. Be kell hogy ismerjem, az elsõ lépések nem voltak könnyûek. Kétségkívül rossz tervet készítettem, és gyorsan vesztettem. Revánsot kértem, amelyben az akkori szokások szerint mint nyertes megint M. Bernard kezdett. Javítottam hibás játékomon, de hosszas, élénk játék után megint vesztettem. Éreztem, hogy a nézõk udvarias elismerése dacára vérbe borul az arcom. Rászántam volna az egész éjjelt, hogy megbosszuljam magam, de M. Bernard nagy komolyan elõvette zsebóráját és azt mondta: – Már féltizenegy, ideje hazamenni. Egy tallért tettem az asztalra, amibõl 12 sou-t visszaadott, amit a pincérnek adtam. Másnap a játék ugyanabban az
32
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ idõben kezdõdött. Egészen más hangulatban, játékra éhesen kezdtem hozzá. Ostoba módon szégyelltem elõzõ napi vereségemet. A bosszú ragyogó volt. Egy döntetlen kivételével M. Bernard minden játszmát elvesztett, sõt végül gyalog és két lépés elõnyt adhattam neki.’ A szabadság véget ért, és a fiatal hadbiztos visszatért szolgálati helyére. Részt vett a napóleoni hadjáratokban. 1806-ban a porosz hadjárat alatt történt, hogy Deschapelles Ney tábornagy gyõzelmes csapataival, mint hadbiztos Berlinbe ment. Felkereste az ottani sakk-klubot, és annak játékosai ellen tanácskozási játszmában – gyalog és két lépést adva elõnyül – nyert. A hadjárat befejezése után, 1807-ben megint Berlinbe ment, ahol újra nyert. 1808-ban a spanyol hadjáratban vett részt, és fogságba került, amelybõl kalandos módon, a tengeren menekült meg. Ney tábornagy, aki kedvelte, Strassburgban zsíros dohányjövedéki állásba helyezte el. Utolsó ténykedése a „száz nap” alatt volt, mikor az Elba szigetérõl visszatért Napóleonnak szabadcsapatokat szervezett. Napóleon bukása után õ is félzsoldra került, és kedvenc szórakozásaival, a sakkal, whisttel és biliárddal töltötte idejét, és ha lehetett – zsebét.” Késõbb Labourdonnais elsõ lett az akkori ismert mesterek közt, és Deschapelles – úgy látszik – Caesar elvét vallotta, vagy elsõ akart lenni, vagy senki. Visszavonult a sakkozástól és inkább a – valószínûleg jobban jövedelmezõ – whistre tért át. Jó kártyajáték volt ez. Akkoriban sokkal gyorsabban játszottak. Pl. a Deschapelles és Lewis közti három versenyjátszma alig négy órát vett igénybe. Ha néha rászánta magát a sakkra, kizárólag elõnyadás mellett játszott. Így St. Amant ismert francia mester ellen is 30 játszmát, amelynek felét megnyerte. Õ hozta divatba azt a játékot is, amelyben az egyik fél tiszt ellenében 2-8 gyalogtöbbletet kap, amelyet saját térfelén bárhol felállíthatott. Egy ilyen játszmában, amit Labourdonnais-val játszott, és vezér ellenében ellenfelének nyolc többletgyalogot adott, jött létre a következõ problémaszerû állás: Deschapelles – Labourdonnais Világos lép:
!""""""""# ç T + +l+% æ+v+ K Oo% å + + + V% ä+ Oo+ +p% ã + + +nB% â+ Q +oO % á + +o+ +% à+ + +t+ % /èéêëìíîï)
Világos öt lépésben mattot ad. Újra elmesélte: Makula Károly
Verseny Mátraszelén
Július 6-án újszászi utánpótlás meghí-
vásával rendezte elsõ versenyét a Mátraszelei Lábtoll-labda Klub. A Salgótarjántól 12 kilométerre lévõ valamikori bányász településbõl fokozatosan üdülõfaluvá szépülõ Mátraszelén a volt mozit alakították át tornateremmé, amelynek a múlt év decemberi avatásán is szerepeltek újszászi lábtoll-labdázók. A szeleiek azóta rendszeresen edzenek, már versenyen is indultak, de hazai pályán elõször vállalkoztak verseny rendezésére. A szép, de csak egypályás teremben késõ éjszakáig játszottak a két szakosztály versenyzõi. Edzõtáborozásnak is megfelelt az egész napos játék. Gyermek, serdülõ és – az edzõk részvételével – felnõtt versenyzõk játszottak egy összevont csoportban. Legeredményesebben Becskereki Sándor szerepelt. Mindhárom versenyszámban õ végzett az elsõ helyen. Tóth Roland két elsõ és egy második helyezést szerzett. A két tréner – Fehér János (Újszász) és Kriston Róbert (Mátraszele) – párosban második helyezést ért el. Eredmények: Hármas (8): 1. Alapi Ádám, Becskereki Sándor, Tóth Roland, 2. Harsányi Zoltán, Nagy László, Tóth Gergõ, 3. Ézsiás Kitti, Joó Richárd, Kanálos Júlió, 4. Gajdos Tibor, Helle Róbert, Tûri Csaba. Páros (12): 1. Becskereki Sándor, Tóth Roland, 2. Fehér János, Kriston Róbert, 3. Gajdos Tibor, Helle Róbert és Harsányi Zoltán, Tóth Gergõ. Egyéni (19): 1. Becskereki Sándor, 2. Tóth Roland, 3. Alapi Ádám és Tóth Gergõ.
Szerfölött krea(k)tív
Július
22-én a szolnoki TISZApART Mozi és a Galéria közötti téren rendezték a Szerfölött krea(k)tív elnevezésû rendezvényt. A rendezõk célja az egész napos sport, kulturális és zenei programokkal annak bizonyítása, hogy drog (szer) nélkül is lehet élni, szórakozni. A sportprogramba meghívást kaptak az Újszászi VVSE lábtoll-labdázói. Nózsi Péter és Varga Rita látványos bemutatóval kápráztatta el a közönséget. Fehér János a sportág történetét, szabályait ismertette. Majd az érdeklõdõk számára is lehetõség nyílt a játék kipróbálására, az alaptechnikák elsajátítására. Ebben Ézsiás Kitti, Gazdag Viktória, Harsányi Zoltán, Kaló Zoltán, Kovács Adrienn, Makai Gréta, Nagy László, Tóth Gergõ volt a próbálkozók segítségére. A nap további programjaiba is bekapcsolódtak az újszásziak. A Szolnoki Metszõkör
2006. augusztus
SPORT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Egyesület tagjainak segítségével linóleummetszeteket készítettek, amelynek témája általában a lábtoll-labdához kapcsolódott. Kipróbáltak különbözõ asztali ügyességi játékokat. Belehallgattak a fiatal, tehetséges, több nyelven beszélõ és éneklõ Ivan koncertjébe. A jól sikerült délutánt, a jókedvet még a hirtelen támadt felhõszakadás sem tudta elrontani.
Megkezdõdött a nemzetközi bajnokság
Július 29-én 7 ország 17 egyesületének
180 versenyzõje vonult fel Újszász utcáin és sorakozott fel a városháza elõtti megnyitóra, ahol Molnár Péter polgármester köszöntötte a vendégeket, majd Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, a verseny fõvédnöke megnyitotta a 11. Nyílt Magyar Nemzetközi Lábtoll-labda Bajnokságot. Az ötnapos verseny a férfi és nõi hármasok küzdelmeivel kezdõdött. A 16 nõi csapat a mûvelõdési házban, a 36 férfi csapat a Városi Tornacsarnokban kezdete meg a játékot. Elsõ nap a férfiak a legjobb tizenhatig jutottak el. Két német és egy finn hármas állta a versenyt a magyarokkal, és 10 újszászi egység volt még versenyben. A nõknél a magyarokon – köztük három újszászi hármas – kívül a német FFC Hagen jutott a legjobb nyolc közé. Részletes tudósítás a szeptemberi számban.
Lábtoll-labda bemutató Szolnokon (Fotó: Görög Réka)
Délibáb futás
Július 1-jén szombaton a BSI nyári szü-
net elõtti utolsó rendezvényén, a 3. Délibáb Futáson közel 900-an álltak rajthoz, hogy méltóképpen zárhassák a tavaszi-nyári futószezont. A rendezõk a Hortobágyi Nemzeti Parkba, az alföldi pusztába csábították a futás és a magyar táj szerelmeseit. A 3. Délibáb Futás körülbelül 15,2 és 5,3 km-es futótávja, illetve az idei újdonság, a körülbelül 5,3 kilométeres gyaloglótáv az Alföld rétjein és földútjain haladt végig, az út mentére terelt szürkemarha gulya, a mátai ménes és a rackajuhnyáj pedig izgalmas társaságot biztosított a futók számára. Az indulóknak azonban nemcsak a földút kínálta egyenetlen tereppel kellett megbirkózniuk, dolgukat a nagy hõingadozás is nehezítette. A bemelegítés idõszakában még enyhén borús volt az ég, majd a rajt elõtt a hõmérõ higanyszála már 34 fokot mutatott, hozzá pedig verõfényes napsütés dukált. Az eredményhirdetés ismét borult idõben, 24 fokos hõmérséklet mellett zaj-
2006. augusztus
Felvonultak a csapatok (Fotó: Fehér Judit)
Fehér János, Molnár Péter és Iváncsik Imre a verseny megnyitóján (Fotó: Fehér Judit)
33
SPORT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
lott. Az eredményhirdetést követõen a futók pihenésképpen játékos vetélkedõn vehettek részt, ahol többek között olyan ismert mondások eredetét deríthették ki, mint a “kitették a szûrét”, “dögrováson van”, vagy éppen azt, hogy mire való a patrac és a tergenye. Újszászról tizenketten indultak a 3. Délibáb futáson. Nyolcan a rövidebb, 5,3 kilométeres távot, négyen a 12 kilométeres távot teljesítették. A rövidebb távon Sándor Judit 30:59 idõvel harmadik helyezést ért el, 9. Molnár Nikolett 34:55. A férfi mezõnyben Kovács Dániel érte el a legjobb eredményt. (18. helyezés 29:42). 34. Kanálos Róbert 33:03, 41. Muhari Péter 33:56, 42. Zvolenszki Károly, 46. Kaizer Ákos 35:16, 50. Csekõ Gábor 35:33. A hosszabb távon Papp János futott leggyorsabban, aki elsõ alkalommal elõzte meg edzõjét, Bakos Dánielt (104. helyezés 1 óra 16 perc 29 másodperc) 156. Bakos Dániel 1:20:52, 266. Szacskó József 1:30:05. A nõk versenyében 132. Nyíri Lajosné 2:06:49.
3. Sándor Judit (Fotó: BSI)
Fehér János
Wis³oka 2006
Június 29-tõl július 1-ig hatodik alka-
lommal rendezték meg lengyel testvérvárosunk folyóján, a Wis³okán, a Brzostek-Pilzno-Kozlów 44 kilométeres távon a „Wis³oka 2006” kajaktúrát, amelyre a lengyel lábtoll-labdázók 2004-es újszászi vendégeskedését viszonzandó négyfõs – dr. Baky Endre, Fehér János, ifj. Fehér János, Szabó Gyõzõ – újszászi csapat is meghívást kapott. Csapatunk Miskolc–Kassa–EperjesJas³o–Brzostek útvonalon közelítette meg a túra rajthelyét. Az utazást Kassán egy rövid idõre megszakítottuk. Megnéztük a kassai dómot, elzarándokoltunk II. Rákóczi Ferenc sírjához. Az elsõ napi program Brzostek sportpályáján kezdõdött. Itt gyülekeztek, barátkoztak, építették sátraikat, sütötték a kolbászt a túra messzebbrõl érkezett résztvevõi. Itt találkoztunk mi is régi ismerõseinkkel, a túra fõszervezõivel Andrzej Regula alpolgármesterrel és segítõjével, Maria Muczkával. Lejelentkeztünk, átvettük a túra piros pólóját, majd megnéztük a folyót, a Wis³okát, amelynek gyors folyása, hullámzása meglehetõsen ijesztõ volt. Másnap reggel a brzosteki híd lábánál gyülekezett a mezõny. Egyre-másra érkeztek az autók, az autókban vidám vízitúrázók, az autók tetején és az utánfutókon kajakok, kenuk. A résztvevõk regisztrációja és a rajtszámok átvétele után megkezdõdtek az elõkészületek a vízre szállásra. Vendéglátóink két kétszemé-
34
Kanálos Róbert (Fotó: BSI)
Rajtra készen
2006. augusztus
SPORT lyes túrakajakot, a hozzávaló evezõket és mentõmellényeket biztosítottak számunkra. A készülõdés közben fekete felhõket fújt a szél, néha az esõ is csapkodott. Ezt a fázós hangulatot a népviseletbe öltözött zenekar jókedvû nótázása és a megnyitóra a hídon gyülekezõk vidám integetése melegítette. Tizenkét óra elõtt néhány perccel Stanis³aw Rokosz polgármester üdvözölte a résztvevõket, és megnyitotta a túrát, majd kajakba ült, és megkezdte a túra elsõ szakaszának, a Brzostek–Pilzno 18 kilométeres távnak a teljesítését. Több mint nyolcvan kajakban, kenuban 168-an – köztük a dr. Baky Endre–Szabó Gyõzõ és a Fehér János–ifj. Fehér János páros – vágtak neki a túra teljesítésének. A folyó közelrõl már barátságosabb volt. A rajt utáni zúgós, gyors szakasz után egy szelídebb rész következett, majd ismét egy gyors folyású zúgós szakasz. Itt egy lengyel hajót keresztbe is fordított és besodort a víz egy a folyó közepén lévõ felakadt fákból, bokrokból álló torlasz alá. A hajó kimentésével foglalatoskodók evezõit messzire sodorta a víz. Sikeresen elfogtuk az evezõket, és megkíséreltük az árral szemben visszavinni azokat tulajdonosaiknak. Ez azonban a nagy sodrás miatt nem sikerült. Teljes erõvel húztunk, és szinte semmit sem haladtunk. Végül a parton drukkoló gyerekek vitték vissza az evezõket. A megnyitón és a vízen nagyon népszerûek voltunk. Ha szóltak hozzánk és a „nye razuméju” választ kapták, rögtön a „winger, polák dva bratanki” (lengyel, magyar két jó barát), vagy az „egeszsegedre” szavakkal kedveskedtek. Ezt kiabálták a hidakon szurkolók is, amikor elhaladtunk alattuk. A mentés után jó tempóban haladtunk. Bár volt néhány zúgó, örvény, limány, minddel sikeresen megküzdöttünk. Az elsõ napi cél, Pilzno elõtt tóvá, víztározóvá szélesült a Wis³oka. Itt sikerült Stanisz³aw Rokoszt is megelõznünk. A kikötés után piknik következett, amely zsurekbõl (finom rozskovászos leves), sült kolbászból és sörbõl állt. A túra elsõ szakaszát teljesítõk az egyre zordabbá váló idõjárással nem törõdve tábort vertek, tábortüzet raktak, különbözõ mókás játékokkal szórakoztatták magukat. Közben egy autóbuszos kirándulásra is meginvitálták a vízitúrázókat. Elõször Pustkówban megnéztük a koncentrációs tábort, ahol 1940-1944 között 15000 embert öltek meg a németek. Meghallgattuk a krakkói egyetem történész professzorának – aki szintén a túra résztvevõje volt – történelmi ismertetõjét, majd két helyen koszorúztunk. Az emlékmû megkoszorúzására az újszászi küldöttséget kérték fel a házigazdák. Innen utunk Bliznába vezetett, ahol a németek a II. világháborúban a csodafegyvernek szánt V1 és V2 ra-
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ kétákkal kísérleteztek. Már késõ este volt, amikor vendéglátóink a második napi cél, Kozlów melletti szállásunkra, a ja³owcei sport és rekreációs központba vittek bennünket. Csúnya, felhõs, didergõs reggelre virradtunk július 1-én. Egész éjjel esett az esõ. Két métert áradt a Wis³oka. Sáros hullámai fákat, bokrokat sodortak. Kétórás várakozás után döntött a túra parancsnoka, és nem engedélyezte a vízre szállást, befejezettnek tekintette a túrát. A várakozás közben Krzysztof Madej alpolgármesterrel egyeztettük a nyári események idõpontjait, résztvevõit. Meghívtuk a debicaiakat a július végi nemzetközi lábtoll-labda versenyre. A túra résztvevõi szárazföldön tették meg a második napi szakaszt, és teljesítet-
ték az evezés utánra tervezett programokat, amely itt is piknikkel kezdõdött. A fõétel bigosz (lengyel húsos káposzta) volt. Egy kis tóban gyorsasági evezésre is sor került. A magyar, az újszászi színeket a dr. Baky Endre-ifj. Fehér János páros képviselte. A versenyek után szólt a fúvós zene, táncoltak a mazsorettek. Az eredményhirdetésen – mint a túra elsõ külföldi résztvevõi – ajándékot és serleget kaptunk. A vendéglátóink már megkezdték a Wis³oka 2007 szervezését, amelyre Debica svéd, szlovák és ukrán testvérvárosa mellett Újszászt is meghívták. Az elmaradt második szakaszért és a barátságért jövõre is szívesen visszamennénk. Fehér János
A vizen
Célba értünk
35
SPORT
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Díjugratás
O láh Béla Felsõtárkányban az Egervölgyi Nagydíjon 3. helyezést ért el díjugratásban, az alappálya hibátlan, összevetés hibátlan eredménnyel. Az idén rengeteget versenyzett, kiváló eredménnyel. (Kecskemét 9., Gyöngyösi Zsákai Kupa 2., Inárcs, Kecskemét kisebb számokban 1. helyezések.) Lova Maxim Dajka 10 éves kanca, gidrán. A kisbéri fajtához tartozik. Ezt a vonalat Horthy Miklós tenyésztette ki tüzérlónak. A legvadabb magyar fajta, magasan telivérezett (Az angol telivér hányada 60-70%). Csak sárga lehet. Nehezen kezelhetõ, kifejezetten szívós, felfokozott idegállapotú, a versenypályán kimondottan vakmerõ. Hobbilónak nem alkalmas. Ha elfogadja a gazdáját, akkor minden segítséget megad. Ezért egy emberes lónak is hívják. Kovács Nándor
Úszás után Balatonbogláron
Balaton-átúszás 2006 Július 22-én a Révfülöp-Balatonboglár 5,2 kilométeres távon rendezték a jubileumi, 25. Balaton-átúszást. A nagy melegben 26 fokra felmelegedett vízben több mint 8500-an vállalkoztak az úszásra. Újszászról Fehér Judit 12. alkalommal teljesesítette sikeresen a távot. 2 óra 22 perc 20 másodperc alatt ért át Répfülöprõl Boglárra.
Meghívó A képen 120 cm magas és 140 cm széles oxer (széles akadály) hibátlan teljesítése
Újszász Város Önkormányzata és a Nevelési Központ Vezetõsége tisztelettel meghívja a város lakosságát a HEFOP-4.2.1. pályázat keretében megújult
bölcsõde épületének átadási ünnepségére! Az ünnepség idõpontja: 2006. augusztus 18. 14.00 óra Helyszíne: Újszász, Erkel F. út 23. Díszvendég:
Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára Az ünnepség után 16 óráig szeretettel várunk minden érdeklõdõt az új épület megtekintésére.
Oláh Béla kisfiával, Danival a díj átadása után
36
Molnár Péter polgármester Tugyiné Barta Mária bölcsõdevezetõ
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Emlékezés Fájó szívvel emlékezünk BARTA SÁNDOR halálának 5. évfordulójára
„Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, de ha már abban nem, legalább a csodában. Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél, nem haltál Te meg, csak álmodni mentél.”
KOVÁCS ISTVÁN halálának évfordulójára „Nem múlnak õk el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek… … Emlékük, mint lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben… … Szemünkben tükrözik tekintetük még, S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt, És élnek õk tovább, szûz gondolatként.” A gyászoló család Fájó szívvel emlékezünk LUKÁCS ISTVÁN halálának 16. évfordulójára
Szeretettel: A gyászoló család CSÁK TIBORNÉ szül. Hudák Mária halálának 1. évfordulójára „Nem simogat kezed Nem mosolyog arcod Hiába szólítunk, nem halljuk már hangod Egy jajszó, nem száz ennyit sem mondtál Csak elmentél a halál hosszú útján. Egy reményünk van, ami éltet és vezet Ha egyszer majd találkozhatunk Veled.” Szeretõ szüleid és gyermekeid FEKETE JÓZSEF halálának 5. évfordulójára
„Emléked legyen áldott, pihenésed csendes. Életed munka volt, szeretet és jóság, Síri álmod legyen nyugalmas valóság!”
„Szomorú az út, mely sírodhoz vezet, megpihent a drága apai szíved. Virágot viszünk egy néma sírra, de ezzel õt nem hozhatjuk vissza. Tudjuk, hogy nem jössz már, de olyan jó várni, hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni. Szeretnénk neked kívánni jó éjszakát, Álmodd az álmok legédesebb álmát. S ha feljön a hold, az éjszaka vándora, vigyázzon rád az ég legszebb csillaga.” Szeretõ feleséged, fiad és családja, lányod és családja és a dédunokád MENKÓ JÁNOS (1920. 12. 29. – 1982. 08. 01.) halálának 24. évfordulójára fájó szívvel emlékezik: Feleséged, lányod, vejed, unokád Nelly Emléked szívünkben örökké él.
NAGY LAJOS halálának 1. évfordulójára Hirtelen mentél el, még most sem hisszük el, hogy hiába várunk. Szívünkben örökké élni fogsz.
Szeretõ feleséged Fájó szívvel emlékezünk édesanyánk HEGEDÛS PÁLNÉ halálának 10. évfordulójára „Miért van az, ki egyszer elment, Nem jön vissza többé, Csak egy emlék marad, De az élni fog örökké!” Szeretõ férje, lánya, fia, veje és unokái
Szeretõ feleséged és lányod, valamint az összes hozzátartozód ÓNODI SÁNDORNÉ szül. Árki Margit halálának 2. évfordulóján „Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok.” Szeretõ lánya, veje, unokái
KIRÁLY FERENC halálának 5. évfordulójára
Emlékezünk VAKHAL GÁBOR halálának 5. évfordulójára Nehéz a föld, mely testedet nyomja, nagy a fájdalom, mely szívünket marja. Öt éve már, hogy elmentél, de míg élünk, a szívünkben örökké élsz.
Oly csend van nélküled, hogy szinte hallani amit még utoljára akartál mondani. Szeretõ családod
2006. augusztus
Fájdalommal emlékezik feleséged, lányod és unokáid
37
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett halottunk, CSÁBI JÁNOS temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Köszönet Szabó Jánosnak és munkatársainak. A gyászoló család
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerõsöknek, jó szomszédoknak, utcabelieknek, munkatársaknak, akik szeretett halottunk MUCZA GÁBOR temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk dr. Batki Erzsébet háziorvosnak, Julika nõvérnek gyógyító munkájukért. Köszönet Hernádi esperes úrnak, Klárika kántornõnek, Szabó Jánosnak és munkatársainak a kegyeleti munkáért.
„Szomorú az út, mely a sírodhoz vezet, Megpihenni tért anyai szíved. Virágot viszünk a néma sírra, Tudjuk, hogy onnan nem hozhatunk vissza. Tudjuk, hogy nem jössz már, de olyan jó várni, Hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni. Szeretnénk kívánni Neked jó éjszakát, Álmodd, az álmok legédesebb álmát. S ha feljön a hold, az éjszaka vándora, Vigyázzon Rád az ég, legszebb csillaga.”
E gondolatok után fejezzük ki köszönetünket a rokonoknak, barátoknak, ismerõsöknek, szomszédoknak, utcabelieknek, a Budapesti PKKB, a Szolnoki Ganz Transelektro, az Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet és az Újszászi „Kastély Otthon” kollektíváijának, és mindazoknak, akik szerették, tisztelték és utolsó útjára elkísérték drága jó édesanyánkat, anyósunkat, nagymamánkat és dédinket, TARCSA ISTVÁNNÉ sz. Szabó Máriát, sírjára koszorút, virágot helyeztek, és együttérzésüket fejezték ki gyászunkban.
A gyászoló család
Orvosi ügyelet
A hétvégi orvosi ügyelet szombaton reggel 7.00 órától hétfõ reggel 8.00 óráig, munkaszüneti napokon pedig reggel 7.00 órától másnap reggel 8.00 óráig tart. Hétköznapokon az ügyeleti szolgálat este 19.00 órától másnap reggel 8.00 óráig tart. 2006. augusztus 01. Dr. Karácson János, 02. Dr. Szóró Magdolna, 03. Dr. Karácson János, 04. Dr. Batki Erzsébet, 05. Dr. Szóró Magdolna, 06. Dr. Karácson János, 07. Dr. Batki Erzsébet, 08. Dr. Karácson János, 09. Dr. Szóró Magdolna, 10. Dr. Karácson János, 11. Dr. Batki Erzsébet, 12. Dr. Szóró Magdolna, 13. Dr. Karácson János, 14. Dr. Szóró Magdolna, 15. Dr. Batki Erzsébet, 16. Dr. Szóró Magdolna, 17. Dr. Karácson János, 18. Dr. Szóró Magdolna, 19. Dr. Batki Erzsébet, 20. Dr. Karácson János, 21. Dr. Szóró Magdolna, 22. Dr. Karácson János, 23. Dr. Batki Erzsébet, 24. Dr. Karácson János, 25. Dr. Batki Erzsébet, 26. Dr. Szóró Magdolna, 27. Dr. Batki Erzsébet, 28. Dr. Szóró Magdolna, 29. Dr. Matosevics Ilona, 30. Dr. Szóró Magdolna, 31. Dr. Karácson János. 2006. szeptember 01. Dr. Matosevics Ilona, 02. Dr. Karácson János, 03. Dr. Matosevics Ilona. Dr. Matosevics Ilona Újszász, Szabadság tér 4. Telefon: 366-272. Rendel: Hétfõ-szerda-péntek 8-12-ig, kedd-csütörtök 14-18-ig. Dr. Batki Erzsébet Újszász, Szabadság tér 4. Telefon: 552-004. Rendel:
38
Hétfõ-szerda-péntek 14-18-ig, kedd-csütörtök 8-12-ig. Dr. Szóró Magdolna Újszász, Kossuth L. út 1. Tel.: 366-101. Rendel: Hétfõ-szerda-péntek 14-18-ig, kedd-csütörtök 8-12-ig. Dr. Karácson János Erkel F. u. 44. szám alatti rendelõben (Dr. Nemes József volt rendelõje). Rendelési idõ: Hétfõ-szerda-péntek 8-12-ig, kedd-csütörtök 14-18-ig Telefon: 366-880. Hétköznapi ügyelet idején: 18 órától a központi rendelõben (Szabadság tér 4.) Dr. Batki Erzsébet rendelõjében, vasárnap és ünnepnap ügyeleti idejében délelõtt az Erkel F. u. 44. szám alatti rendelõben, délután 17 órától a központi rendelõben várja a betegeket. Üzemorvosi rendelés, elõzetes megbeszélés szerint kedd-csütörtök 8-12 óráig. A mindenkori ügyeletes háziorvos az alábbi telefonszámon is elérhetõ: 06-20/222-3055 Szabadság: Dr. Matosevics Ilona: 2006. július 31-2006. augusztus 27-ig. Helyettesíti: Dr. Szóró Magdolna 2006. július 31-augusztus 9. Dr. Batki Erzsébet 2006. augusztus 10-20. Dr. Karácson János 2006. augusztus 21-27. Dr. Batki Erzsébet: 2006. augusztus 28-tól 2006. szeptember 3-ig. Helyettesíti: Dr. Karácson János
A gyászoló család
Dr. Szóró Magdolna: 2006. szeptember 4-tõl szeptember 17-ig Helyettesíti: Dr. Matosevics Ilona 2006. szeptember 4-10-ig, Dr. Batki Erzsébet 2006. szeptember 11-17-ig. Dr. Nagy Valéria gyermekorvos Újszász, Szabadság tér 4. Telefon: 552-003. Hétfõ: 8-11-ig, kedd: 8-11-ig, szerda: 15-18-ig, csütörtök: 8-11-ig, péntek 15-18-ig. Szerdán 13-15-ig tanácsadás, az Anya- és csecsemõvédelmi tanácsadóban, 15-tõl beteg rendelés. Fogorvosi ellátás: Dr. Muhi Katalin Újszász, Erkel Ferenc út 3. Telefon: 366-577 Rendel: Hétfõ-szerda-péntek: 8.30-13-ig, kedd-csütörtök: 13-18-ig. Dr. Ágotai Ede Újszász, Akácfa út 90. Telefon: 06-70/314-3876 Rendel: Hétfõ-kedd-csütörtök 7-13 óráig. A gyógyszertár nyitvatartási rendje: Hétfõtõl péntekig 8-12, 14.30-18.30 óráig Szombat 8-12 óráig Készenlét: Hétfõtõl péntekig 18.30-20.00 óráig A gyógyszertár telefonszáma: 552-062.
2006. augusztus
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Alapfokú és középfokú nyelvvizsgára felkészítõ ANGOL és NÉMET nyelvtanfolyam indul szeptembertõl Újszászon egyetemi tanárok bevonásával, próbanyelvvizsgával, kis létszámú csoportokban. Két típusú akkreditációval rendelkezünk, amely minõségi garanciát, áfa mentességet és adókedvezményt is jelent. A tanfolyam díja 650 Ft/óra, 2006-ban a képzési díj 30 %-át érvényesítheti adókedvezményként, így jogosultság esetén csak 455 Ft/órába fog kerülni (havi részletfizetés). Utolsó lehetõség adókedvezményre! A vizsgára bejelentkezett tanulóink 80-90 %-a sikeres nyelvvizsgát tett! Jelentkezési határidõ 2006. augusztus 21-ig. Érdeklõdni és jelentkezni lehet hétköznap a Mûvelõdési Házban Fehérné Szekeres Zsuzsánál személyesen vagy az 56/366-401 telefonszámon, vagy a hét minden napján 8-19 óráig a nyelviskolánál:
06-30/931-87-74 Referenciáink: MÁV, Matávcom, Posta, FMF, Videoton, HBM Közigazgatási Hivatal, Pioneer, Polgármesteri Hivatalok, Illetékhivatalok, Egészségbiztosítási Pénztárak, Szállodák, Államháztartási Hivatalok, Földhivatal, Hûtõipari Rt., Vám- és Pénzügyõrség, Vízmû, Metrisoft, Linnemann, Erdészeti Szolgálat, Környezetvédelmi Felügyelõség, Minisztériumi Világ-Nyelves csoportok, Takarékszövetkezetek, Gallicoop Rt., HungaroConrtol Magyar Légiforgalmi Szolgálat, Kunszöv Kft., Rehab Rt.
Anyakönyvi hírek Akiknek örülünk (újszülöttek): Hajdú Sándor – Kovács Edina Fanni nevû gyermeke; Kelemen Norbert – Fazekas Andrea Bence Vencel nevû gyermeke; Sebõk József – Nagyistván Magdolna Bence nevû gyermeke; Szemenyei-Kalmár Zsanett – Kalmár Tamás Tamás Krisztián nevû gyermeke; Pomázi Róbert – Zana Szilvia Róbert nevû gyermeke
Akiknek gratulálunk (házasságkötés): Rékási Ildikó – Cseh Miklós
Az ATI Autósiskola tanfolyamot indít:
moped motorkerékpár személygépkocsi kategóriában
a Szász Vendégházban
Akiktõl búcsúzunk (elhunytak): Tarcsa Istvánné Szabó Mária 80 éves, Nagy út 20. Csábi János 52 éves, Esze Tamás út 3. Barta Istvánné Soós Aranka Veronika 65 éves, Mikszáth K. út 30. Molnár Józsefné Zsigmond Erzsébet 80 éves, Akácfa út 90. Konka József 84 éves, Akácfa út 90.
2006. augusztus
2006. szeptember 11-én hétfõn 16.30-kor.
Jelentkezni lehet: Kissné Kovács Mária szakoktatónál vagy a helyszínen.
39
ÚJSZÁSZI HÍRADÓ
Apróhirdetés Eladó Újszászon a Szekszárdi úton 2 szoba összkomfortos ház. Irányár 5,8 millió Ft. Tel.: 06-20/326-0869. Összkomfortos családi ház eladó. Újszász, Béke krt. 21. Érd.: Béke krt. 22, vagy 366-039. Két szoba-konyhás ház a Nefelejcs út 21. sz. alatt eladó. Irányár: 1 millió 100 ezer Ft. T.: 06-20/445-6042.
COMPUTER WORLD Számítástechnikai Szaküzlet Augusztus 7-tõl megkezdtük Papír, írószer, irodaszerek iskolai felszerelések forgalmazását Kezdési AKCIÓ! Augusztus 30-ig
Újszász központjában (Rákóczi út 2. alatt) kétszobás összkomfortos családi ház, kis gyümölcsös telken eladó. Érd.: 56/366-452.
Továbbra is várjuk kedves vásárlóinkat
Újszász, Kastély u. 1. sz. alatt 3 szobás, összkomfortos lakóház, sürgõsen eladó. Érdeklõdni a 06-56/366-889-as telefonszámon lehet.
Számítógépek Alkatrészek Kellék anyagok Szerviz szolgáltatás
Újszász, Erzsébet krt. 40. sz. alatt családi ház 1630 m2-es közmûvesített telekkel eladó. Érd.: 56/366-761 vagy Kolozsvári krt. 4. sz. alatt. A Széchenyi utcában 2 szobás ház melléképülettel eladó. Tel.: 06-30/483-0330.
Nyitva tartás: Hétfõtõl – Péntekig 12:00 - 18:00 óráig Szombaton 9:00 - 13:00 óráig
Újszászon a vasútállomáshoz közel, a Katona J. úton 2 és fél szobás 90 m2-es családi ház eladó. Telefon: 06-20/537-8868. Újszászon eladó 2 szobás összkomfortos, rendben tartott családi ház. Érdeklõdni: 06-20/587-7222. Újszász Egység út 27 szám alatti 4 szobás összkomfortos ház eladó. Érd.: Dr. Baky Endre ügyvédnél lehet. Tel.: 06 30/953-7331 Használt cserép eladó. T.: 06-20/3-148-540. Matematikából pótvizsgára felkészítést vállalok. 700 Ft/óra. Tel.: 06-70/543-48-13. Extra minõségû használt ruhák árusítása nagy választékban Akácfa út 51. szám alatt. (Bébi, gyermek, felnõtt). Készre varrt német függönyök, sötételõk. Megérkezett az új nyári kollekció. Olcsó kilós áru is kapható. Nyitva tartás: Hétfõtõl péntekig: 13-18 óráig, szombat: 8-12 óráig. Akciós kamatozású személyi- és jelzáloghitelek ügyintézése 15 bank legkedvezõbb ajánlatával. Tel.: 06-70/365-1911.
ÚVVSE büfé Az Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület pályázatot hirdet a Sport büfé mûködtetésére. Bérleti díj 30000 Ft /hó. A pályázatokat, ajánlatokat 2006. augusztus 25-ig Bálint Ferenc elnökhöz kérjük eljuttatni
HÍVJA a 4x7-es TAXIT. 20/595-3674, 70/2777706.
Várjuk kedves vásárlóinkat a Papp Pékség melletti Autóbérlés! 9 személyes, 06-70/311-1137.
klímás
Opel
Vivaró.
Tel.:
A biztonság kifizetõdõ! Amennyiben lakása a Shield 2004 Security Kft. által felszerelt riasztórendszerrel védett, a Generali Biztosító 15 % árkedvezményt ad a Házõrzõ Ideál és Optimál lakásbiztosításaiból. Érdeklõdni: 30/852-4979. Növelje biztonságérzetét! Egyedi megoldású riasztórendszerek tervezése, kivitelezése kedvezõ áron! Érdeklõdni: 70/3121-566. Lakásvásárlás, felújítás, hitelkiváltás: 1,49 % induló kamatozású hitellel !!! Érdeklõdni: 30/852-4979.
40
import ruházati üzletünkben Folyamatosan megújuló, kiváló és extra minõségû árukészlettel, állandó akcióval. Nézzen be, megéri! Nyitva tartás: H-P.: 9-12, 13-17. Szombat: 8-12.
"
Vágja ki ezt a szelvényt, és ha ez év december 18-ig eljuttatja hozzánk mind a tizenkettõt, karácsonyi tárgynyeremény sorsoláson vehet részt!
Újszászi Híradó XVI. évfolyam 1. szám - 2006.augusztus. -
2006. augusztus
