IV. ÉVFOLYAM 8. szám au gusz tus 28

IV. ÉVFOLYAM

8. szám

2006. augusztus 28.

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. Telefon: 472-8246

Elõfizetési díj: egy évre 13 860 Ft

Megjelenik szükség szerint.

ÁRA: 1344 Ft

Kiadóhivatal: Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6.

FELHÍVÁS Tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat, hogy a Munkaügyi Közlöny 2006. június 9-tõl a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjaként jelenik meg változatlan tartalommal! Tartalom Jogszabályok

Közlemények

2006. évi LXIX. törvény az európai szövetkezetrõl ........ 482

A Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanács közleménye a Kormányzati és a Munkavállalói Oldal közötti megállapodásról ................................................................ 515

2006. évi LXXII. törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról ..... 496 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl ....................... 500 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról ... 507 1071/2006. (VII. 21.) Korm. határozat a 2006. évi kormányzati létszámcsökkentések végrehajtásáról a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácsban, 2006. július 5-én született megállapodás végrehajtásáról .............. 508

Közlemény a rehabilitációs hozzájárulás 2007. évi mértékérõl ........................................................................ 517 Tájékoztatások Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. június 10-i, június 15-i, június 22-i és június 27-i üléseirõl ...................................................................... 517 Tájékoztató a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratáról (egységes szerkezetben) ............... 520

3/2006. (MK 94.) SZMM utasítás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról ...................................................... 508

Tájékoztatás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa Részvételt Megállapító Bizottság ülésein hozott határozatairól .................................................................... 527

9/2006. (MüK. 8.) SZMM utasítás a fejezeti kezelésû elõirányzatok ra, valamint az SZMM Igazgatásra vonatkozó az elõirányzat-módosításra, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra és szakmai teljesítés-igazolásra jogosultak jegyzékérõl ........................................................................ 508

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség tájékoztatása az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, ellenõrzõ szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szerint kiadott EK típustanúsítvány közzétételérõl ................................................. 530

5/2006. (MüK. 8.) OMMF utasítás az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségeinek Mûködési Szabályzatáról ............................................ 509

Tájékoztatás új magyar nemzeti szabványokról ............ 531

482

MUNKAÜGYI KÖZLÖNY

JOGSZABÁLYOK 2006. évi LXIX. törvény az európai szövetkezetrõl* A törvény célja, hogy – az európai belsõ piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadálymentes mûködése érdekében – létrehozza a magyarországi székhelyû európai szövetkezet alapításának és mûködésének belsõ jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait. Mindezek érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE ÉS MEGSZÛNÉSE

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály 1. § (1) A magyarországi székhelyû európai szövetkezet (rövidített néven: SCE) alapítására, szervezetére, mûködésére és megszûnésére az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit magyarországi székhelyû jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint Magyarországon honos természetes személyre mint az európai szövetkezet alapítójára akkor is megfelelõen alkalmazni kell, ha a létrejövõ európai szövetkezet székhelye külföldön van. (3) A magyarországi székhelyû európai szövetkezet alapítása és mûködése során a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonását e törvény második részében foglalt szabályok szerint kell biztosítani.

* A törvényt az Országgyûlés a 2006. július 24-i ülésnapján fogadta el.

8. szám

(4) E törvény második részének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a részt vevõ jogalanyok (52. §), az európai szövetkezet, ezek leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviselõinek (a különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület tagjainak, valamint az európai szövetkezet felügyelõbizottságában, illetve igazgatótanácsában lévõ munkavállalói küldötteknek) a megválasztására, visszahívására, valamint a részt vevõ jogalanyok, az európai szövetkezet, az üzemi tanács, a munkavállalók és a munkavállalói képviselõk ezzel kapcsolatos jogaira és kötelességeire, akkor is, ha a létrejövõ európai szövetkezet székhelye külföldön van. (5) Ahol e törvény vagy a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályaira utal, belföldi székhelyû európai szövetkezet vagy alapító esetében azon a szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvényt (a továbbiakban: Sztv.), és az Sztv. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletet kell érteni. (6) Ahol a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályaira utal, azon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell érteni. (7) Ha törvény valamely tevékenység folytatására szövetkezeti formát ír elõ, illetve amennyiben törvény valamely tevékenység végzését szövetkezeti formában lehetõvé teszi, azon az európai szövetkezeti formát is érteni kell. (8) Más jogszabályokban szabályozott jogviszonyai tekintetében a) az európai szövetkezet tagja a szövetkezet tagjának, b) az európai szövetkezet személyesen közremûködõ tagja a szövetkezet személyes közremûködésre (munkavégzésre) kötelezett tagjának, c) az európai szövetkezet vezetõ tisztségviselõje a szövetkezet vezetõ tisztségviselõjének minõsül.

Nyilvántartásba vétel 2. § Az európai szövetkezet alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai szövetkezetre vonatkozó cégeljárásra a Ctv. irányadó.

A cégbíróság hatásköre 3. § A Rendelet 7., 29., 30., 35., 54. és 76. cikkében meghatározott esetekben illetékes hatóságnak az a megyei (fõvárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cég-

8. szám


bíróság) minõsül, amelynek illetékességi területén az európai szövetkezet, a Rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében, egyesülés esetében az alapító székhelye van. A Rendelet 73. cikkében meghatározott esetekben illetékes hatóságnak a cégbíróság minõsül azzal, hogy az európai szövetkezet felszámolását az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság rendeli el.

483

(6) A kisebbségi tagokat megilletõ vagyonhányadot a létrejövõ európai szövetkezet cégbejegyzését követõ harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás késõbbi idõpontot jelöl meg.

III. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET SZERVEZETE

II. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA Székhely 4. § Az európai szövetkezet alapszabályában meghatározott székhelye a központi ügyintézés helye.

Az európai szövetkezet egyesüléssel történõ alapítása 5. § (1) Ha a szövetkezet egyesülés útján európai szövetkezet alapításában vesz részt, a létrejövõ európai szövetkezetben részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó tagokkal (a továbbiakban: kisebbségi tagok) el kell számolni. (2) Az egyesülõ szövetkezet igazgatósága – a közgyûlés által meghatározott fordulónapra – elkészíti a szövetkezet vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, amely alapjául szolgál a kisebbségi tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezetnek. A kisebbségi tagokkal való elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tõke és a jegyzett tõke, illetve a saját tõke és a mérleg fõösszeg arányának figyelembevételével történik. (3) A vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) elõírásai szerint kell elkészíteni. Az egyesülõ szövetkezet vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az egyesülésrõl való döntés idõpontját legfeljebb hat hónappal elõzte meg. A vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.

Nem egységes irányítási rendszer 6. § (1) A nem egységes irányítási rendszerû európai szövetkezet ügyvezetését igazgatóság látja el, amely az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább három természetes személy tagból áll. (2) Ötven fõnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság helyett ügyvezetõ elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az ügyvezetõ elnök az igazgatóság hatáskörében jár el. (3) A nem egységes irányítási rendszerû európai szövetkezet vezetõ tisztségviselõi az igazgatóság tagjai, vagy az ügyvezetõ elnök. (4) Az igazgatóság tagjait, illetve az ügyvezetõ elnököt a közgyûlés választja meg és hívja vissza. 7. § (1) Az európai szövetkezet felügyelõbizottsága az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három természetes személy tagból áll. (2) Ha a felügyelõbizottság a tagját kijelöli arra, hogy az az igazgatóságból kivált valamely igazgató helyett tagként eljárjon, a kijelölt felügyelõbizottsági tag ezt a tisztséget az új igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be. Az európai szövetkezet alapszabálya ettõl eltérõ idõtartamot is meghatározhat.

Egységes irányítási rendszer 8. § (1) Az egységes irányítási rendszerben mûködõ európai szövetkezet ügyvezetését az igazgatótanács látja el. Az európai szövetkezet vezetõ tisztségviselõi az igazgatótanács tagjai. (2) Az igazgatótanács legalább öt és – ha az alapszabály a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében eltérõen nem rendelkezik – legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll.

(4) A vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a közgyûlés dönt. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés idõpontjáig – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – nem telhet el hosszabb idõ, mint három hónap.

(3) Az igazgatótanács tagjainak többsége független személy. Az európai szövetkezet alapszabálya ennél magasabb arányt is megállapíthat.

(5) A vagyonmérleg-tervezet adatai és az igazgatóság elõterjesztése alapján a közgyûlés tételesen megállapítja a kisebbségi tagokat megilletõ vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját.

(4) Függetlennek minõsül az igazgatótanács tagja, ha az európai szövetkezettel az igazgatótanácsi tagságán kívül – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is – más jogviszonyban nem áll.

484


(5) Nem minõsül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha a) az európai szövetkezet munkavállalója vagy volt munkavállalója e jogviszonyának megszûnésétõl számított öt évig, b) az európai szövetkezet vagy igazgatótanácsa számára és javára ellenérték fejében szakértõi vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat, c) az európai szövetkezet eredményes mûködése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásokra jogosult (pl. jegyzési jogot biztosító kötvény, sikerdíj), d) az európai szövetkezet valamely – nem független – igazgatótanácsi tagjának vagy vezetõ állású munkavállalójának közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] vagy élettársa, e) az európai szövetkezet igazgatótanácsának nem független tagjával egy másik gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenõrzési joga van, f) az európai szövetkezet független könyvvizsgálója, a könyvvizsgáló alkalmazottja vagy üzlettársa e jogviszony megszûnésétõl számított három évig. 9. § (1) Ha az európai szövetkezet tevékenységének jellege vagy más ésszerû ok indokolja, a szövetkezet az alapszabályban bizottságokat (jelölési, javadalmazási bizottság stb.) hozhat létre. (2) Egységes irányítási rendszerû európai szövetkezetben audit bizottság létrehozása kötelezõ. A bizottságnak legalább három tagja van, akiket az igazgatótanács a független tagjai közül választ. (3) Az audit bizottság hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló véleményezése, b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására, c) a könyvvizsgálóval megkötendõ szerzõdés elõkészítése, valamint az alapszabály felhatalmazása alapján a szövetkezet képviseletében a szerzõdés aláírása, d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi elõírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttmûködéssel kapcsolatos teendõk ellátása, valamint – szükség esetén – az igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel, e) a pénzügyi beszámolási rendszer mûködésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére, f) az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelõ ellenõrzése érdekében, g) továbbá mindazon kérdések, amelyeket az európai szövetkezet alapszabálya a hatáskörébe utal.

8. szám IV. Fejezet SZÉKHELYÁTHELYEZÉS

10. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történõ áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezõknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a székhelyáthelyezésrõl hozott döntés közzétételét megelõzõen keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani. (2) A hitelezõ a biztosítékadásra vonatkozó igényét a székhelyáthelyezésrõl hozott döntés közzétételét követõ 30 napos jogvesztõ határidõn belül jelentheti be az európai szövetkezet igazgatóságának (igazgatótanácsának). (3) Nem jogosult biztosítékra a hitelezõ, ha azzal egyébként – jogszabály rendelkezése vagy szerzõdés alapján – már rendelkezik vagy az európai szövetkezet pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan. (4) Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem elõterjesztésére biztosított határidõ lejártát követõ nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasításáról indokolással ellátott határozatot a hitelezõnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelõ biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelezõ a határozat kézhezvételétõl számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti. (5) A cégbíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelõ alkalmazásával – a kérelem elõterjesztésétõl számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követõen elutasítja a kérelmet, vagy az európai szövetkezetet megfelelõ biztosíték nyújtására kötelezi. 11. § (1) Ha a Magyarországon mûködõ európai szövetkezet székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül. (2) Ha az európai szövetkezet székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeirõl és az eszközök forrásairól a számviteli törvény elõírásainak megfelelõ nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni. (3) Az európai szövetkezet könyvviteli nyilvántartásait a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplõ eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.

8. szám


(4) Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történõ áthelyezésekor megváltozik, a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése elõtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen idõponttal – a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény elõírásai szerint átszámítani.

V. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET MEGSZÛNÉSE 12. § (1) Az európai szövetkezet végelszámolással történõ jogutód nélküli megszûnésére a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az európai szövetkezet fizetésképtelensége esetén a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVÁLLALÓK BEVONÁSA AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET DÖNTÉSHOZATALI RENDJÉBE VI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 13. § Az európai szövetkezetben biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történõ bevonását. 14. § A legalább két részt vevõ jogalany által vagy átalakulással létrehozandó európai szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történõ bevonására a 16–52. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) A kizárólag természetes személyek vagy egyetlen részt vevõ jogalany és természetes személyek által létrehozandó európai szövetkezet esetében a munkavállalók bevonására a 16–52. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az alapítók – legalább két tagállamban – összesen legalább ötven munkavállalót foglalkoztatnak. (2) Ha a munkavállalók létszáma – függetlenül attól, hogy õket egy vagy több tagállamban foglalkoztatják – nem éri el az ötvenet vagy az ötvenet meghaladja, de foglalkoztatásukra egyetlen tagállamban kerül sor, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására az európai szövetkezet, illetve magyarországi telephelye és leányvállalata esetében az Sztv. szabályait kell alkalmazni.

485

(3) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó európai szövetkezet bejegyzése után az európai szövetkezetben, annak telephelyein és leányvállalataiban foglalkoztatott összes munkavállaló – legalább két tagállamban foglalkoztatott – legalább egyharmada ezt kéri vagy a legalább két tagállamban foglalkoztatott összes munkavállaló száma eléri az ötven fõt, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására a 16–52. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (4) Ha egy másik tagállamban az (1) bekezdés szerint alapított európai szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történõ áthelyezése esetén legalább a korábbival egyezõ szintû részvételi jogokat kell biztosítani. 16. § (1) A munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásának szabályait a) a 19–31. §-ban meghatározott eljárás alapján, vagy b) e törvényben meghatározott esetekben, a VIII. fejezet rendelkezései szerint kell megállapítani. (2) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rész szerinti tárgyalások és eljárások során a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a munkavállalói képviselõk, az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott más szerv), továbbá a felügyelõbizottság és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei a jóhiszemûség és tisztesség követelményeinek megfelelõen, kölcsönösen együttmûködve kötelesek eljárni. 17. § (1) A VIII. fejezet rendelkezéseit az európai szövetkezet bejegyzésének napjától – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor kell alkalmazni, ha a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei így állapodnak meg, vagy b) a 26. §-ban meghatározott idõtartamon belül megállapodás nem jön létre, továbbá a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és minden részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást. (2) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49–51. §) akkor kell alkalmazni, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és a) az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában érvényesültek munkavállalói részvételi jogok;

486


b) az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, és a részt vevõ szövetkezetekben vagy valamelyik részt vevõ szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevõ szövetkezetek valamennyi munkavállalójának huszonöt százalékát érintette; c) az a) és b) ponton kívül más módon létrehozott európai szövetkezet esetében a részt vevõ jogalanyokban vagy valamelyik részt vevõ jogalanyban a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevõ jogalanyok valamennyi munkavállalójának ötven százalékát érintette. (3) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell akkor is, ha a részt vevõ jogalanyokban vagy valamely részt vevõ jogalanyban a munkavállalói részvétel joga biztosított, és bár az érintett munkavállalók aránya nem éri el a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott arányt, a különleges tárgyaló testület mégis a 49–51. § szerinti szabályok alkalmazásáról dönt. (4) Ha a részt vevõ jogalanyokban egymástól eltérõ munkavállalói részvételi jogokat biztosítottak, a különleges tárgyaló testület dönt arról, hogy az európai szövetkezetben – a részt vevõ jogalanyokban létezõ jogok közül – melyik érvényesüljön. Ha a különleges tárgyaló testület a döntést nem hozza meg, az európai szövetkezetben érvényesülõ munkavállalói részvételi jogokra a részt vevõ jogalanyokban létezõ részvételi jogok közül a munkavállalókra kedvezõbb szabályok az irányadók. (5) A különleges tárgyaló testület minden, e § alapján hozott döntésérõl köteles a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveit tájékoztatni. 18. § Ha a közösségi szinten mûködõ vállalkozás, vagy egy közösségi szinten mûködõ vállalkozáscsoporthoz tartozó ellenõrzõ vállalkozás [52. § (4)–(8) bekezdés] a Rendelet és e törvény rendelkezései szerint jött létre, rá az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a különleges tárgyaló testület úgy dönt, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására irányuló megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti (30. §). Ez utóbbi esetben az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. Fejezet A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET A különleges tárgyaló testület megalakítása 19. § (1) Az európai szövetkezet alapítását megelõzõen, a részt vevõ jogalanyok, érintett leányvállalatok és telep-

8. szám

helyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyaló testületet kell létrehozni, abból a célból, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveivel tárgyalást folytasson. (2) A részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei az európai szövetkezet alapítására vonatkozó döntés meghozatalát, valamint az egyesülési tervezet, az átalakulási tervezet közzétételét követõ lehetõ legrövidebb idõn belül kötelesek megtenni a különleges tárgyaló testület megalakításához szükséges lépéseket. Ennek keretében a munkavállalói képviselõket tájékoztatni kell a részt vevõ jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevérõl és székhelyérõl, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira. 20. § (1) A különleges tárgyaló testület legalább tíz tagból áll. A testületben a tagállamot, ahol a részt vevõ jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót foglalkoztatnak, a tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden megkezdett tíz százaléka után egy hely illeti meg. (2) Ha az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, a különleges tárgyaló testületben minden olyan bejegyzett és az adott tagállamban munkavállalókat foglalkoztató részt vevõ szövetkezet munkavállalóinak képviseletét is biztosítani kell, amely az európai szövetkezet bejegyzésekor jogutódlással megszûnik. Ennek érdekében, a különleges tárgyaló testületbe további tagokat kell jelölni. E tagok száma azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés alapján megállapított tagok számának egyötödét, és nem vezethet kettõs képviselethez az érintett munkavállalók tekintetében. (3) Ha az egyesülésben részt vevõ szövetkezetek száma magasabb, mint ahány további tag – a (2) bekezdés alapján – a különleges tárgyaló testületbe jelölhetõ, a rendelkezésre álló helyek a különbözõ tagállamokban lévõ részt vevõ szövetkezetek között oszlanak meg, az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma szerinti csökkenõ sorrendben. 21. § (1) A részt vevõ jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját (tagjait) a) az üzemi tanács, b) ha központi üzemi tanács mûködik, a központi üzemi tanács, c) ha több központi üzemi tanács mûködik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. (2) A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölésével egyidejûleg gondoskodni kell póttag jelölésérõl is.

8. szám


(3) A jelölés során biztosítani kell azt, hogy minden egyes részt vevõ jogalany munkavállalói képviselethez jussanak a különleges tárgyaló testületben, amennyiben ez a tagok számának növelése nélkül lehetséges. (4) A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölése során a nõk és a férfiak arányát a részt vevõ jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely által belföldön foglalkoztatott nõk és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani. 22. § (1) Ha a 21. § (1) bekezdése szerinti valamely részt vevõ jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen nincs üzemi tanács, e jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalóinak képviselõjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölõ gyûlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselõje a jelölõ gyûlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minõsül. (2) A részt vevõ jogalany, leányvállalat vagy telephely ügyvezetõ szerve köteles tájékoztatni a munkavállalókat a különleges tárgyaló testület megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselõjét az (1) bekezdés szerinti jelölõ gyûlésre meg kell hívni. (3) Az (1) bekezdés szerinti munkavállalói képviselõt a részt vevõ jogalanynál, leányvállalatnál vagy telephelyen foglalkoztatott, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók választják meg. (4) A munkavállalói képviselõ megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, idõpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. (5) Munkavállalói képviselõvé az a cselekvõképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van. (6) A munkavállalók képviselõjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte. 23. § (1) A részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve köteles a többi részt vevõ jogalany ügyvezetõ szervét haladéktalanul tájékoztatni a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén kijelölt tag nevérõl és elérhetõségérõl, vala-

487

mint arról, hogy a tag melyik leányvállalat vagy telephely munkavállalója. (2) A részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerve az (1) bekezdés alapján kapott tájékoztatást köteles a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén mûködõ üzemi tanácsnak (központi üzemi tanácsnak) haladéktalanul továbbítani. 24. § (1) A különleges tárgyaló testület tagjának megbízatása megszûnik, ha a) lemond, b) valamely részt vevõ jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, c) munkaviszonya megszûnik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a tag helyére az azonos tagállamban választott póttag lép. (3) A különleges tárgyaló testület az európai szövetkezet bejegyzésének napján megszûnik.

A különleges tárgyaló testület eljárása 25. § (1) A különleges tárgyaló testület és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik vagy a különleges tárgyaló testület másként nem határoz – megállapodásban rögzítik a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására vonatkozó szabályokat. A megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodás megkötése érdekében az ügyvezetõ szervek a különleges tárgyaló testület részére – az európai szövetkezet bejegyzéséig – folyamatos tájékoztatást nyújtanak az európai szövetkezet alapításának tervérõl, és a tájékoztatás alapjául szolgáló iratokat a különleges tárgyaló testület rendelkezésére bocsátják. 26. § (1) A megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat a különleges tárgyaló testület megalakulása után haladéktalanul meg kell kezdeni, és hat hónap alatt be kell fejezni. (2) A felek közös megegyezéssel úgy határozhatnak, hogy a tárgyalások idõtartamát meghosszabbítják. A tárgyalások tartama ebben az esetben sem haladhatja meg a különleges tárgyaló testület megalakításától számított egy évet. 27. § (1) A különleges tárgyaló testület a tárgyalások során – munkája segítésére – szakértõt vehet igénybe, ideértve a megfelelõ közösségi szintû szakszervezetek képviselõit is. A szakértõ a testület kérésére – szavazati jog nélkül – jelen lehet a tárgyalásokon.

488


(2) A különleges tárgyaló testület jogosult tájékoztatni az eljárásban nem érintett szakszervezeteket és más külsõ szervezeteket is a tárgyalások megkezdésérõl. 28. § A különleges tárgyaló testület mûködésével és a tárgyalásokkal kapcsolatban felmerülõ indokolt és szükséges költségeket (helyiség, szakértõi és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) – az általuk foglalkoztatott munkavállalók arányában – a részt vevõ jogalanyok viselik. A részt vevõ jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelõen alkalmazni kell.

A különleges tárgyaló testület határozatai

8. szám

kezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezetben a munkavállalóknak részvételi joga van. (3) A felek közös megegyezéssel bármikor újra megnyithatják a tárgyalásokat. (4) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalától számított két év elteltével, az európai szövetkezet, annak leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tíz százaléka vagy képviselõik írásban kérhetik az európai szövetkezet igazgatóságától (igazgatótanácsától) a különleges tárgyaló testület összehívását. A kérelem alapján a testületet össze kell hívni. Ha a testület kezdeményezi a tárgyalásokat, de a felek között megállapodás nem jön létre, a belföldön foglalkoztatott munkavállalók jogaira a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § (1) A különleges tárgyaló testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van. Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a különleges tárgyaló testület határozatait – a teljes taglétszámához képest számított – egyszerû szótöbbséggel hozza meg, feltéve, hogy e szótöbbség egyidejûleg valamennyi munkavállaló többségét is képviseli. (3) Ha a munkavállalókat részvételi jogok illetik meg a) az európai szövetkezet egyesüléssel történõ alapítása esetén azon részt vevõ szövetkezetekben, amelyek az összes munkavállaló legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, b) az európai szövetkezet nem egyesüléssel történõ alapítása esetén pedig azon részt vevõ jogalanyokban, amelyek az összes munkavállaló legalább ötven százalékát foglalkoztatják, a részvételi jogok csökkentéséhez a különleges tárgyaló testület – a teljes taglétszámához képest számított – kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. E határozat csak akkor hozható meg, ha az igenlõ szavazatot leadó tagok az összes munkavállalónak legalább – két különbözõ tagállamban foglalkoztatott – kétharmadát képviselik. 30. § (1) A különleges tárgyaló testület – a teljes taglétszámához képest számított – kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával, feltéve, hogy e tagok a részt vevõ jogalanyok valamennyi munkavállalójának legalább – két különbözõ tagállamban foglalkoztatott – kétharmadát képviselik, úgy dönthet, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti. Ebben az esetben az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatására és a velük való konzultációra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A különleges tárgyaló testület az (1) bekezdés szerinti határozatot nem hozhatja meg, ha az európai szövet-

A munkavállalók bevonására vonatkozó megállapodás tartalma 31. § (1) A 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodásnak legalább a következõ kérdésekre kell kiterjednie: a) a megállapodás hatálya; b) az európai szövetkezetben mûködõ képviseleti testület összetétele, tagjainak száma, és a helyek elosztása; c) a képviseleti testület feladatai, valamint a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos eljárása; d) a képviseleti testület üléseinek gyakorisága; e) a képviseleti testület számára elkülönített pénzügyi és dologi eszközök; f) ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy a képviseleti testület helyett egy vagy több tájékoztatási és konzultációs eljárást hoznak létre, ezen eljárások szabályai; g) ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy az európai szövetkezetben a munkavállalók számára részvételi jogokat biztosítanak, akkor e szabályok lényege, ideértve az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában részt vevõ azon tagok számát, akiket a munkavállalók jogosultak választani, kinevezni, javasolni vagy ellenezni, e tagok munkavállalók általi megválasztására, kinevezésére, ajánlására vagy ellenzésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint e tagok jogait; h) a megállapodás hatálybalépésének idõpontja és a megállapodás idõtartama, továbbá azon esetek nevesítése, amelyek a megállapodás újratárgyalására alapul szolgálnak – ideértve azt az esetet is, amikor az európai szövetkezet létrehozása után az európai szövetkezetben, annak leányvállalatainál és telephelyein szerkezeti változások következnek be –, továbbá az újbóli egyeztetésre vonatkozó eljárás. (2) A megállapodás tartalmára – a felek eltérõ rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni a 36–51. §-ban meghatározott szabályokat.

8. szám


(3) Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, a megállapodásban a munkavállalók bevonásának legalább az átalakuló szövetkezetben meglévõvel azonos szintjét kell biztosítani. 32. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállamának joga lehetõvé teszi és az európai szövetkezet alapszabálya elõírja, hogy a munkavállalók, illetve azok képviselõi jogosultak a közgyûlésen, a részközgyûlésen vagy az ágazati közgyûlésen részt venni és szavazni, akkor ezen jogok – a (2) bekezdés szerinti esetekben – az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóit is megilletik. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogok akkor illetik meg az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóit, ha a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei a 19. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban így határoztak, vagy b) olyan szövetkezet alakul át európai szövetkezetté, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, vagy c) a nem átalakulással létrehozott európai szövetkezet alapításában olyan szövetkezet vett részt, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, feltéve, hogy a munkavállalók részvétele az európai szövetkezet alapításában részt vevõ szövetkezetek közül e szövetkezetben biztosított a legmagasabb arányban, és ca) a 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a 26. §-ban meghatározott határidõn belül nem kötötték meg, továbbá cb) a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot és minden részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve úgy határoz, hogy a VIII. fejezet rendelkezéseinek alkalmazása mellett folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást, és a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, vagy (3) bekezdése alapján a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49–51. §) kell alkalmazni.

489

mére a cégbíróság kötelezheti az európai szövetkezetet, illetve a részt vevõ jogalanyt a felvilágosítás megadására. (3) A különleges tárgyaló testület, továbbá a képviseleti testület tagja és póttagja azokat a tényeket, adatokat, amelyeket részére a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei vagy az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott szerv) – testületi tagságára tekintettel – kifejezetten üzleti titokként adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében. Ez a kötelezettség a különleges tárgyaló testület, és a képviseleti testület tagját és póttagját megbízatása megszûnése után is terheli. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség terheli a munkavállalói képviselõket is a tájékoztatási és konzultációs eljárások során megismert tények, adatok tekintetében, továbbá a munkavállalói küldötteket, a tolmácsot és a szakértõt is.

Munkajogi védelem 34. § (1) A különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevõ munkavállalói képviselõnek, továbbá az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában lévõ munkavállalói küldötteknek a munkajogi védelmére a Munka Törvénykönyve üzemi tanács tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a feladatai ellátásához szükséges idõtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az idõre távolléti díja illeti meg. A képviseleti testület tagját ez a jog a továbbképzéséhez szükséges idõtartamra is megilleti. A munkaidõ-kedvezmény idõtartamára – ha a 31. § szerinti megállapodás eltérõen nem rendelkezik – a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése megfelelõen irányadó.

Titoktartás Jogorvoslat 33. § (1) Az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), illetve az európai szövetkezet alapításában részt vevõ jogalany ügyvezetõ szervét az e törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti az európai szövetkezet vagy a részt vevõ jogalany, illetve azok leányvállalatának vagy telephelyének üzleti titkaihoz fûzõdõ jogos érdekeit. (2) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) vagy a részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve nem adta meg a tájékoztatást, a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület vagy a munkavállalói képviselõk kérel-

35. § (1) Az e részben meghatározott jogok vagy kötelezettségek megsértése esetén a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevõ munkavállalói képviselõk – a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával – az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa), továbbá a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), továbbá a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveit is megilleti a különleges

490


tárgyaló testülettel, a képviseleti testülettel, illetve a munkavállalói képviselõkkel szemben.

VIII. Fejezet VÁLASZTHATÓ SZABÁLYOK A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszûnése 36. § (1) A képviseleti testület az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalóinak képviselõibõl áll. (2) A képviseleti testület megalakítására a 20. § (1) bekezdése, a 21. § (1)–(2) és (4) bekezdése, továbbá a 22. § rendelkezései megfelelõen irányadók. 37. § A képviseleti testület megalakítását követõen haladéktalanul tájékoztatni kell az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát) a képviseleti testület tagjainak nevérõl és elérhetõségérõl, valamint arról, hogy a tag melyik részt vevõ jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalója. Az igazgatóság (igazgatótanács) ezekrõl az adatokról haladéktalanul tájékoztatja az európai szövetkezet valamennyi leányvállalatának, telephelyének ügyvezetõ szervét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit. 38. § (1) A képviseleti testület megbízatása három évre szól. (2) A képviseleti testület megszûnik, ha a) az európai szövetkezet jogutód nélkül megszûnik, b) megbízatási ideje lejárt, c) visszahívják, d) tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökkent. (3) A képviseleti testület visszahívásáról szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka – írásban – indítványozza. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehetõ. (4) A képviseleti testület visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (5) A képviseleti testületet olyan idõben kell megválasztani, hogy a korábbi képviseleti testület megbízatásának lejártát követõen mûködését azonnal megkezdhesse. Ha a képviseleti testület a (2) bekezdés c)–d) pontban meghatározott okból szûnt meg, három hónapon belül új képviseleti testületet kell választani.

8. szám

39. § (1) A képviseleti testület tagjának megbízatása megszûnik, ha a) lemond; b) megbízatásának ideje lejárt; c) visszahívják; d) az európai szövetkezetnél, valamely leányvállalatánál vagy telephelyén munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá; e) munkaviszonya megszûnik; f) az a leányvállalat vagy telephely, amelyhez a képviselõ tartozik, megszûnik. (2) A képviseleti testület tagjának visszahívására a tagot jelölõ üzemi tanács (központi üzemi tanács) jogosult. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A visszahívásról szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölõ üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehetõ. (3) Ha a képviseleti testület belföldön lévõ leányvállalatánál vagy telephelyén választott tagjának megbízatása a képviseleti testület megbízatásának lejárta elõtt megszûnik, helyére a belföldön választott póttag lép.

A képviseleti testület mûködése 40. § (1) A képviseleti testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. (2) Ha a képviseleti testület legalább tizenöt tagból áll, háromtagú ügyvezetõ bizottságot választ. A bizottságnak tagja a képviseleti testület elnöke. Az elnököt és a két tagot különbözõ tagállamokból kell választani. (3) A képviseleti testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A testület elfogadja saját ügyrendjét. Ha az ügyrend eltérõen nem rendelkezik, a képviseleti testület határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza meg. 41. § (1) A képviseleti testület – munkájának segítésére – szakértõt vehet igénybe. (2) A képviseleti testület mûködésével kapcsolatban felmerülõ indokolt és szükséges költségeket (tárgyalások szervezése, szakértõi és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) az európai szövetkezet viseli. Ugyanígy köteles biztosítani a testület tagjainak a feladatuk megfelelõ ellátásához szükséges pénzügyi és dologi eszközöket. Az európai szövetkezet által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelõen alkalmazni kell. 42. § (1) A képviseleti testület megalakítását követõen, a testület kérésére az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) – legfeljebb – évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban foglalkoztatott munkavál-

8. szám


lalói létszám a 36. §-ban foglaltakhoz képest változott-e oly mértékben, amely a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének a változását indokolja. A vizsgálat eredményérõl a képviseleti testületet az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja. (2) Ha a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének megváltoztatása indokolt, a testület kezdeményezi, hogy az érintett tagállamokban megfelelõ létszámú tagot válasszanak. Az új választással megszûnik az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét ellátó tag megbízatása. 43. § (1) Megalakításától számított legkésõbb négy év elteltével a képviseleti testület köteles vizsgálatot lefolytatni, és határozatot hozni arról, hogy a 31. § szerinti megállapodás megkötése érdekében tárgyalást kezdeményez-e az európai szövetkezet igazgatóságával (igazgatótanácsával) vagy a továbbiakban is a 36–51. § szerinti szabályokat alkalmazza. (2) Ha a képviseleti testület tárgyalások kezdeményezésérõl határoz, a 26–31. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. (3) Ha a törvényben megállapított határidõ alatt a megállapodás nem jön létre, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására továbbra is a 36–51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A munkavállalók tájékoztatása és a konzultáció szabályai 44. § A képviseleti testület hatásköre csak olyan kérdésekre terjed ki, amelyek az európai szövetkezetet, annak egy másik tagállamban lévõ leányvállalatát vagy telephelyét érintik, továbbá amelyek meghaladják az egyes tagállamokban mûködõ döntéshozó szervek hatáskörét. 45. § (1) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a képviseleti testület megalakulását, és a 37. § szerinti tájékoztatást követõen haladéktalanul elsõ tárgyalásra hívja meg a képviseleti testület tagjait. A képviseleti testület jogosult évente egy alkalommal az igazgatósággal (igazgatótanáccsal) ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon az igazgatóság (igazgatótanács) által összeállított jelentés alapján az európai szövetkezet gazdasági helyzetérõl és annak várható alakulásáról. Az ülés idõpontjában és helyszínében az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület elõzetesen megállapodik, és arról az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja a leányvállalatok, telephelyek ügyvezetõ szerveit. (2) Az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható.

491

(3) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az ülést megelõzõ legalább 15 nappal a képviseleti testület rendelkezésére bocsátja az igazgatóság (igazgatótanács), illetve a felügyelõbizottság üléseinek napirendjét, valamint a közgyûlés elé terjesztett valamennyi dokumentum másolatát. 46. § (1) Az európai szövetkezet gazdasági helyzetérõl és annak várható alakulásáról történõ tájékoztatás és konzultáció keretében, a 45. § szerinti jelentés kiterjed különösen a) az európai szövetkezet szerkezetére, valamint gazdasági és pénzügyi helyzetére; b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés várható fejlõdésére; c) a foglalkoztatási helyzetre és annak várható alakulására; d) a befektetésekre és befektetési programokra; e) a szervezetet érintõ lényeges változásokra; f) az egyesülésre; g) az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetésére; h) a vállalkozások, telephelyek vagy a mûködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezésére; i) a vállalkozások, telephelyek vagy a mûködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentésére vagy megszüntetésére; j) a csoportos létszámcsökkentésre; k) az európai szövetkezet társadalmi felelõsségvállalásával kapcsolatos döntésekre. (2) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az (1) bekezdés h)–j) pontjaiban meghatározott, a munkavállalók érdekeit jelentõs mértékben érintõ intézkedés végrehajtását tervezi, köteles a döntést megelõzõen legalább 15 nappal a képviseleti testületet tájékoztatni. (3) Tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tett-e, a képviseleti testület, illetve – sürgõs esetben – az ügyvezetõ bizottság jogosult az igazgatósággal (igazgatótanáccsal), illetve az európai szövetkezet megfelelõ szintû vezetésével tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintõ rendkívüli körülményekrõl. Ha a tárgyaláson a képviseleti testület nevében az ügyvezetõ bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg. (4) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) olyan döntést hoz, amely nincs összhangban a képviseleti testület – legkésõbb – a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson kifejtett véleményével, a testület – a megállapodás elérése érdekében – 8 napon belül írásban kezdeményezheti újabb tárgyalás tartását. Az újabb tárgyalást a

492


kezdeményezéstõl számított 15 napon belül kell megtartani. Az újabb tárgyalás megtartásáig a döntés nem hajtható végre. Ha a képviseleti testület határidõn belül nem kéri az újabb tárgyalás megtartását, vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, illetve, ha a felek az újabb tárgyalás eredményeként sem jutnak megállapodásra, az igazgatóság (igazgatótanács) a mûködésére egyébként irányadó szabályok szerint jár el. Ha a tárgyaláson megállapodás jön létre, azt írásba kell foglalni. (5) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a 45–46. §-ban meghatározott eljárás rendjét megsérti, a képviseleti testület az európai szövetkezet székhelye szerinti munkaügyi bírósághoz fordulhat. Mind az elsõfokon, mind a másodfokon eljáró bíróság a kérelemrõl nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. Ha a bíróság megállapítja az eljárás rendjének megsértését, elrendeli az eljárási cselekmény végrehajtását vagy megismétlését. 47. § (1) A képviseleti testület, illetve az ügyvezetõ bizottság tagjai a 45–46. § szerinti tárgyalás elõtt jogosultak az igazgatóság (igazgatótanács) képviselõjének távollétében tanácskozni. (2) Ha a tanácskozást az ügyvezetõ bizottság tartja, a tanácskozásra meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg. 48. § A képviseleti testületnek, illetve az ügyvezetõ bizottságnak a 45–46. § szerinti tárgyaláson részt vevõ tagjai – az üzleti titok körén kívül – kötelesek tájékoztatni az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalói képviselõit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményérõl.

A munkavállalói részvétel szabályai 49. § (1) Az európai szövetkezetnek, leányvállalatainak, illetve telephelyeinek munkavállalói az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában ugyanolyan arányban jogosultak küldöttrõl dönteni, amilyen arány a részt vevõ jogalanyok közül abban volt, amely a munkavállalói részvétel legmagasabb szintjét biztosította. (2) Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és a részt vevõ szövetkezetre irányadó tagállami jog munkavállalói részvételt ír elõ az igazgatótanácsban vagy a felügyelõbizottságban, a munkavállalói részvételt – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen – az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában ezzel azonos arányban és módon kell biztosítani. (3) Ha egyik részt vevõ jogalanyban sem érvényesültek munkavállalói részvételi jogok, az európai szövetkezet nem köteles azt biztosítani.

8. szám

(4) A munkavállalói küldötteket – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a képviseleti testület választja, jelöli ki, ajánlja az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye munkavállalói közül. A képviseleti testület jogosult a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezze. A képviseleti testület dönt a munkavállalói küldöttek számára rendelkezésre álló helyek elosztásáról oly módon, hogy valamennyi tagállam munkavállalói képviselethez jussanak, vagy a munkavállalók a tagállamok szerinti megoszlásuk arányában legyenek képviselve. (5) A képviseleti testület úgy is határozhat, hogy a munkavállalói küldötteket – a munkavállalók tagállamok szerinti megoszlásának arányában – a munkavállalók választják, jelölik ki vagy ajánlják. Ebben az esetben a munkavállalók jogosultak a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezzék. A képviseleti testületnek meg kell határoznia a munkavállalói küldöttek választására, jelölésére, ajánlására, ellenzésére, továbbá visszahívására vonatkozó eljárás szabályait. (6) A képviseleti testület tagja nem választható, jelölhetõ, ajánlható munkavállalói küldöttnek. 50. § A munkavállalói küldötteket az igazgatótanácsban, illetve a felügyelõbizottságban a többi taggal azonos jogok illetik meg (ideértve a szavazati jogot is) és azonos kötelezettségek terhelik. 51. § (1) Ha a munkavállalói küldötteket megilletõ helyek elosztása következtében valamely tagállam munkavállalói nem jutnak képviselethez, a képviseleti testület e tagállamok egyikébõl kijelöl egy küldöttet. Ebben az esetben az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállam munkavállalóját elõnyben kell részesíteni. (2) Ha a belföldön foglalkoztatott munkavállalók képviseletére az igazgatótanácsban vagy a felügyelõbizottságban több hely áll rendelkezésre, az a leányvállalatok, telephelyek által foglalkoztatott munkavállalók arányában oszlik meg.

IX. Fejezet ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 52. § (1) E rész alkalmazásában a) a munkavállalók bevonása: minden olyan mechanizmus, amely által a képviseleti testület, a munkavállalói képviselõk vagy a munkavállalók részt vehetnek az európai szövetkezet döntéseinek meghozatalában. A munkavállalók bevonása magában foglalja a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá – ha a

8. szám


31. § alapján megkötött megállapodás vagy e törvény így rendelkezik – a munkavállalói részvétel jogának gyakorlását is; b) munkavállalói képviselõk: az üzemi tanács tagja és póttagja; c) különleges tárgyaló testület: a 19–22. §-ban foglaltak szerint létrehozott testület, amely a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveivel tárgyal a munkavállalók bevonása szabályainak meghatározásáról; d) képviseleti testület: a munkavállalók képviseletét ellátó testület, amely a 31. § alapján megkötött megállapodás, vagy a 36–39. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül megalakításra az európai szövetkezet, annak az Európai Közösség területén lévõ leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció céljából, továbbá, ha az európai szövetkezetben munkavállalói részvételi jogok állnak fenn, ezek gyakorlására; e) tájékoztatás: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk tájékoztatása az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) által olyan kérdésekben, amelyek ea) az európai szövetkezetet, eb) az európai szövetkezet egy másik tagállamban lévõ leányvállalatát vagy telephelyét érintik, vagy ec) meghaladják az egyes tagállamokban mûködõ döntéshozó szervek hatáskörét; f) konzultáció: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk és az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) közötti párbeszéd és véleménycsere kialakítása; g) munkavállalói részvétel: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk azon joga, hogy ga) megválasszák vagy kijelöljék a felügyelõbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjait, vagy gb) ajánlják, illetve ellenezzék a felügyelõbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjainak kinevezését; h) a részvételi jogok csökkenése: az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában a g) pont szerinti munkavállalói részvétel alacsonyabb, mint a részt vevõ jogalanyokban meglévõ legmagasabb arány; i) részt vevõ jogalany: a Római Szerzõdés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságok, beleértve a szövetkezeteket is, valamint valamely tagállam joga szerint létrehozott és e jog szerint mûködõ, az európai szövetkezet létrehozásában közvetlenül részt vevõ jogalanyok; j) leányvállalat: olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely felett a részt vevõ jogalany vagy az európai szövetkezet meghatározó befolyást [52. § (4)–(8) bekezdés] gyakorol; k) érintett leányvállalat vagy telephely: a részt vevõ jogalany olyan leányvállalata vagy telephelye, amelyre nézve javasolják, hogy az európai szövetkezet alapításával annak leányvállalatává vagy telephelyévé váljon;

493

l) ügyvezetõ szerv: a szövetkezet igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a részvénytársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a korlátolt felelõsségû társaság ügyvezetõje, továbbá más jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet ügyvezetése; m) belföldön foglalkoztatott munkavállaló: a részt vevõ jogalanyok, az európai szövetkezet, illetve ezek leányvállalatai vagy telephelye által Magyarország területén foglalkoztatott munkavállaló – ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is –, tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet székhelye Magyarországon vagy külföldön van. (2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatásnak olyan idõben, módon és tartalommal kell történnie, hogy a képviseleti testületnek, illetve a munkavállalói képviselõknek elegendõ ideje és ismerete legyen a lehetséges hatások elemzésére, és ha szükséges, az igazgatósággal, igazgatótanáccsal (vagy az általa felhatalmazott más szervvel) való konzultáció elõkészítésére. (3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti konzultáció rendjét úgy kell kialakítani, hogy az lehetõvé tegye a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk számára, hogy a kapott tájékoztatás alapján olyan idõben nyilváníthassanak véleményt az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa által tervezett intézkedésekrõl, hogy e vélemény a döntéshozatal során még figyelembe vehetõ legyen. Konzultációnak az (1) bekezdés ea)–ec) pontjaiban meghatározott kérdésekben van helye. (4) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában a meghatározó befolyás fennállását – az (5)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, ha a részt vevõ jogalany vagy az európai szövetkezet egy gazdasági társaság vagy szövetkezet (a továbbiakban együtt: ellenõrzött társaság) tekintetében közvetlenül vagy közvetve a) az ellenõrzött társaság jegyzett tõkéjének többségével, vagy b) az ellenõrzött társaságban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével rendelkezik, illetve c) az ellenõrzött társaság ügyvezetõ vagy felügyelõ szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult. (5) Nem vélelmezhetõ meghatározó befolyás a csõdeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló, illetve a végelszámoló által tett intézkedés alapján. (6) A részt vevõ jogalany, illetve az európai szövetkezet nem minõsül meghatározó befolyással rendelkezõnek a vállalkozások közötti összefonódások ellenõrzésérõl szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontja szerinti esetekben.

494


8. szám

(7) A (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a részt vevõ jogalany, illetve az európai szövetkezet szavazati, illetve kijelölési jogaként kell számításba venni minden más, általa ellenõrzött társaságot megilletõ jogot, továbbá minden olyan személy vagy testület jogait, aki, illetve amely a saját nevében, de a részt vevõ jogalany, illetve az európai szövetkezet vagy az általuk ellenõrzött másik társaság javára jár el.

[(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi pernek minõsül:] „d) az európai részvénytársaságban, valamint az európai szövetkezetben a munkavállalók döntéshozatalba történõ bevonására vonatkozó szabályok megsértésére” [alapított igény érvényesítése.]

(8) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoporthoz tartozó két vagy több részt vevõ jogalany, illetve európai szövetkezet is megfelel, az ellenkezõ bizonyításáig azt a részt vevõ jogalanyt, illetve európai szövetkezetet kell meghatározó befolyással rendelkezõnek tekinteni, amely a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek megfelel.

A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ, MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÕ RENDELKEZÉSEK X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 53. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. augusztus 18. napján lép hatályba. (2) E törvény 58. §-ának (2) bekezdése a törvény kihirdetését követõ napon lép hatályba. (3) E törvény 58. §-ának (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. 54. § (1) Ez a törvény az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a törvény az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történõ kiegészítésérõl szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XI. Fejezet MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÕ RENDELKEZÉSEK A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 55. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

56. § A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [685. § E törvény alkalmazásában] „c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdõbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggõ polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérõ rendelkezést tartalmaz;”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 57. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-a 22. pontjának g) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [52. § E törvény alkalmazásában: 22. nettó árbevétel:] „g) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyû európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, – illetve, ha a külföldi székhelyû vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amenynyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,”

8. szám


A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 58. § (1) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [3. § (1) E törvény alkalmazásában] „a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmû-társulat kivételével), az erdõbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, amelyek fõ érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;” (2) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:] „b) a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt zálogjoggal biztosított követelések – ideértve az önálló zálogjogot, valamint azt a követelést is, amely kizárólag a zálogtárgyból történõ kielégítés tûrésére irányul (dologi kötelezettség) – a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó; e rendelkezés alkalmazásában a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdõ idõpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték,” (3) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:] „b) a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt vagyont terhelõ zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó,”

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 59. § (1) A Ctv. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

495

„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tõke (illetve a jegyzett tõkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelezõ a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni.” (2) A Ctv. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Európai szövetkezet esetében a cégjegyzék a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen tartalmazza az európai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság, ügyvezetõ elnök vagy igazgatótanács).” (3) A Ctv. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását végzõ hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet nyilvántartási számát.” (4) A Ctv. 60. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az eu ró pai szö vet ke zet ala pí tá sa so rán az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni.” (5) A Ctv. 2. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul. 60. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 6. §-a; b) a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1988. évi XXV. törvény 4. §-a; c) a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény 39. §-a; d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 76. §-ának (2) bekezdése; e) az erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 41. §-ának (1) bekezdése; f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 130. §-ának (3) bekezdése; g) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 61. §-a és az azt megelõzõ alcím; h) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 173. §-ának (1) bekezdése; i) az európai gazdasági egyesülésrõl, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

496


cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 32. §-a és az azt megelõzõ alcím, továbbá 33. §-a és az azt megelõzõ alcím; j) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja; k) az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 45. §-ának (1) bekezdése; l) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 54. §-a és az azt megelõzõ alcím, továbbá 56. §-a és az azt megelõzõ alcím; m) a lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 61. §-a és az azt megelõzõ alcím; n) a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 1. §-a. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

Melléklet a 2006. évi LXIX. törvényhez A Ctv. 2. számú mellékletének II. 10. pontja helyébe a következõ szöveg lép: „10. az európai szövetkezet esetén a) bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok: aa) a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásáról szóló megállapodás, vagy ab) a különleges tárgyaló testület határozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásáról nem kezdenek tárgyalásokat vagy a megkezdett tárgyalásokat berekesztik, vagy ac) az európai szövetkezet alapításában résztvevõk közös nyilatkozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásának szabályairól – külön törvényben meghatározott határidõn belül – a különleges tárgyaló testülettel megállapodás nem jött létre; b) európai szövetkezet átalakulással (egyesüléssel) történõ alapításának bejegyzéséhez szükséges további okiratok: ba) az érintett szövetkezetek közgyûlésének határozatai az átalakulásról, bb) az átalakuló (jogelõd) szövetkezet vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete, bc) az átalakulással létrejövõ európai szövetkezet vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete, bd) az átalakulási vagy egyesülési szerzõdés,

8. szám

be) az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló okiratok (lappéldányok); c) az európai szövetkezet egyesüléssel történõ alapítása esetén valamennyi érintett tagállam hatóságának tanúsítványa arról, hogy az egyesülésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartották; d) ha az európai szövetkezet a székhelyét Magyarországra helyezi át, a külföldi nyilvántartó hatóság tanúsítványát arról, hogy az európai szövetkezet a székhelyáthelyezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartotta.”

2006. évi LXXII. törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról* 1. § (1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha a) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a közigazgatási szerv vezetõje, illetve a helyi önkormányzati képviselõ-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselõ további foglalkoztatására nincs lehetõség;” (2) A Ktv. 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha) „c) a vezetõi megbízás visszavonását követõen a köztisztviselõ más köztisztviselõi munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselõi munkakört a köztisztviselõ visszautasítja [31. § (9) bekezdés];” (3) A Ktv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A köztisztviselõ a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult.” (4) A Ktv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni.” * A törvényt az Országgyûlés a 2006. július 24-i ülésnapján fogadta el.

8. szám


(5) A Ktv. 19. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha a köztisztviselõ a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.” (6) A Ktv. a következõ új 34/B. §-sal egészül ki: „34/B. § A köztisztviselõt soron kívül minõsíteni kell, ha a 34. § (4) bekezdése szerinti teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a köztisztviselõ a teljesítménykövetelményeket nem vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.” (7) A Ktv . 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével –, a Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál, az Adóés Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál – a területi szervei kivételével –, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetnél, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörû szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belsõ igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 15%-a.” (8) A Ktv. 45. §-a a következõ új (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A központi hivatal vezetõjének és helyettesének, testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetõjének és helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója

497

állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.” (9) A Ktv. 45. §-a a következõ új (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára fõigazgatója és fõigazgató-helyettese fõosztályvezetõi illetményre jogosult azzal, hogy a fõigazgató alapilletménye az illetményalap 11-szerese, a fõigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az Országgyûlés elnöke állapítja a meg.” 2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint b)–c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha” „b) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a központi költségvetési szerv vezetõje vagy az önkormányzati képviselõ-testület munkáltatót érintõ döntése – különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése – következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetõség; c) a magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás ellátásával történõ megbízás visszavonását, határozott idõre szóló megbízás esetén a határozott idõ leteltét követõen a közalkalmazott eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség;” (2) A Kjt. 37. §-a a következõ új (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.” (3) A Kjt. 37/A. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja: „(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult.” 3. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (1) bekezdés felvezetõ

498


8. szám

szövege, valamint a) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha a) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, az országos parancsnok vagy – a Kormány által meghatározott létszámhatárig – az önkormányzati képviselõ-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetõség;” „c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;”

„(2) E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselõi illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. (3) E szervek területi szerveinek vezetõje – ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – fõosztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a helyi szervek vezetõje fõosztályvezetõi, fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje osztályvezetõi beosztási illetményre jogosult.”

(2) A Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha) „c) a vezetõi kinevezés visszavonását követõen a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható.”

4. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 59. § (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az állomány tagjának szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha” „c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;”

(3) A Hszt. 56. § (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha a) állapotának megfelelõ betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs, b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.” (4) A Hszt. 63. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni.”

(2) A Hjt. 59. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthetõ fel, ha a) állapotának megfelelõ más betölthetõ beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható, b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”

(5) A Hszt. 63. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

(3) A Hjt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlõ részletekben jogosult.” (4) A Hjt. 67. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében távolléti díjra nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

(6) A Hszt. 245/H. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:

(5) A Hjt. a következõ új 109/A. §-sal egészül ki: „109/A. § A Honvéd Vezérkar fõnöke és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói, valamint helyetteseik

8. szám


illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselõi illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.” 5. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 193/T. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ új (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki: „(3) Az e fejezet alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében alkalmazni kell a Ktv. 14/A. §-ában foglaltakat. (4) A munkáltató mûködésével összefüggõ okból történõ felmondás esetén a munkavállaló a 97. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen: a) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletben jogosult, b) a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni. (5) Ha a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmondási idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.” 6. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 18. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A fõtitkár illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselõi illetményalap 25,8-szorosa, a fõtitkárhelyettes illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselõi illetményalap 19,35-szöröse. A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes illetményét az Akadémia elnöke legfeljebb 30%-kal megemelheti. A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes egyéb juttatásait az Akadémia elnöke állapítja meg.” 7. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 1. § (1)–(6) bekezdése, 2. §-a, 3. § (1)–(5) bekezdése, 4. § (1)–(4) bekezdése és 5. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba. (3) A Ktv. e törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított 18. § (4) bekezdésének, 1. § (4) bekezdésével megállapított 19. § (7) bekezdésének, 1. § (5) bekezdésével megállapított 19. § (9) bekezdésének, a Kjt. e törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 37. § (12) bekezdésének, 2. § (3) bekezdésével megállapított 37/A. § (2) bekezdésének, a Hszt. e törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított 63. § (5) bekezdésének, 3. § (5) bekezdésével megállapított 63. § (7) bekezdésének, a Hjt. e törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított 60. § (2) bekezdésének, 4. § (4) bekez-

499

désével megállapított 67. § (8) bekezdésének, valamint az Mt. e törvény 5. §-ával megállapított 193/T. § (4)–(5) bekezdésének rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követõen közölt felmentésekre, illetve felmondásokra kell alkalmazni. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Ktv. 34. § (8)–(9) bekezdése, 61. § (2) bekezdése és 64. § (4) bekezdése. (5) 2007. január 1-jén hatályát veszti a Ktv. 17. § (4) bekezdése, 20/A. § (1) bekezdésében a „– feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre –” szövegrész, 20/A. § (5) bekezdés b) pontja, 31. § (6) és (8) bekezdésében a „végzettségének, képzettségének megfelelõ másik vezetõi vagy ennek hiányában” szövegrészek, a Kjt. 30. § (3) bekezdése, 37. § (10) bekezdésében az „– eltérõ megállapodás hiányában –” szövegrész, a Hszt. 56. § (3) bekezdése, 245/D. § (2) bekezdésében a „végzettségének, képzettségének és” szövegrész, valamint a Hjt. 59. § (3) bekezdése. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „a miniszterelnök kabinetfõnöke” szövegrész helyébe az „a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter” szöveg, 30/A. § (1) bekezdésében a „15%-át” szövegrész helyébe a „20%-át” szöveg, 30/A. § (2) bekezdésében a „legalább három éves közigazgatási” szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg, valamint a „legalább 10 éves közigazgatási” szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg, 43. § (4) bekezdésében az „a 34. § (1) bekezdésben meghatározott teljesítmény értékeléstõl függõen” szövegrész helyébe a „szakmai munkája értékelése alapján” szöveg lép. (7) 2007. január 1-jén a Ktv. 19. § (6) bekezdésében a „17. § (4)–(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „17. § (5) bekezdése” szöveg, a Kjt. 23. § (5) és (7) bekezdéseiben, valamint 30. § (6) bekezdésében az „a végzettségének, illetve képesítésének megfelelõ” szövegrészek helyébe a „más” szövegek, a Hszt. 63. § (4) bekezdésében a „(3) vagy (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés b) pontja” szöveg lép. (8) E törvény hatálybalépésétõl számított egy évig a Ktv. 30/A. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai tanácsadói és szakmai fõtanácsadói cím közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõnek is adományozható, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát az adományozástól számított egy éven belül le kell tennie. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a szakmai tanácsadói vagy fõtanácsadói cím a törvény erejénél fogva megszûnik. A határidõbe nem számíthatók be a Ktv. 25. § (4) bekezdésében meghatározott idõtartamok. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

500


A Kormány 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelete a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelõs a) a foglalkoztatáspolitikáért, b) a szociál- és nyugdíjpolitikáért, c) a családpolitikáért, d) a kábítószer-megelõzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért, e) a gyermekek és az ifjúság védelméért, f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért, g) a felnõttképzésért és szakképzésért, h) a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért, i) a romák társadalmi integrációjáért, j) a kisebbségpolitikáért, k) a fogyasztóvédelemért, l) a társadalmi párbeszédért, valamint m) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért.

2. § A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára a társadalompolitikával, életszínvonal-politikával, szociálpolitikával, nyugdíjpolitikával, esélyegyenlõségi politikával, foglalkoztatási politikával, civil partnerségi politikával, fogyatékosságügyi politikával, fogyasztóvédelmi és kohéziós politikával összefüggésben, b) elõkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, közremûködik az e rendeletben meghatározott hatásköröket érintõ, más tárca fõfelelõsségébe tartozó kormányzati koncepciók, döntések kidolgozásában, c) elõkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, e) kezdeményezi és elõkészíti a nemzetközi szerzõdéseket, megköti a nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ tárcamegállapodásokat, f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben,

8. szám

g) közremûködik a nemzeti fejlesztési terv elõkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, h) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl.

3. § A miniszter a) a foglalkoztatáspolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen aa) a munkaviszonnyal, ab) a közalkalmazotti jogviszonnyal, ac) a bérpolitika kialakításával, ad) a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehetõ bérgarancia-támogatással, ae) a foglalkoztatás elõsegítésével és az álláskeresõk támogatásával, af) a munkaügyi kapcsolatokkal, ag) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, ah) a munkaügyi ellenõrzéssel, ai) a biztonságos munkavégzés szabályaival; b) a szociál-, család- és nyugdíjpolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen ba) a családok támogatásával, bb) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és a szociális szolgáltatásokkal, valamint bc) a pénzügyminiszterrel együttesen a társadalombiztosítási nyugellátásokkal; c) a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelõssége körében elõkészíti különösen ca) a gyermekek védelmével, cb) a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal, valamint cc) a gyámüggyel; d) a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a gyermekekkel és az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokkal; e) a felnõttképzésért és szakképzésért való felelõssége körében elõkészíti különösen ea) a szakképzéssel, eb) a felnõttképzéssel, ec) az Országos Képzési Jegyzékkel (a továbbiakban: OKJ); f) a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért való felelõssége körében elõkészíti különösen fa) az esélyegyenlõség elõmozdításával, fb) a fogyatékos és megváltozott munkaképességû személyek helyzetével, esélyegyenlõségük biztosításával; g) a romák társadalmi integrációjának elõmozdításával;

8. szám


h) a kisebbségpolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével és jogaival; i) a fogyasztóvédelemért való felelõssége körében elõkészíti különösen ia) a fogyasztói érdekek védelmével és érvényesítésével, valamint ib) az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelõségével kapcsolatos piacfelügyelettel; j) az érdekegyeztetésért, a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelõssége körében elõkészíti különösen ja) az országos és ágazati érdekegyeztetéssel, jb) a civil szervezetek támogatásával, jc) a közérdekû önkéntes tevékenységgel, valamint jd) a közoktatási intézmény tag részvételével mûködõ iskolaszövetkezet kivételével a szövetkezetek mûködésével összefüggõ jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

4. § (1) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelõssége körében a) mûködteti aa) a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testületét, ab) a Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálatot, ac) a Munkaügyi Ellenõrzést Támogató Testületet, ad) a Szociális Foglalkoztatók Tanácsát, ae) a Közmunkatanácsot; b) irányítja ba) a Foglalkoztatási Hivatalt, bb) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat területi szerveit, bc) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõséget. (2) A miniszter a szociál-, család- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemért való felelõssége körében a) mûködteti aa) a Szociális Ágazati Érdekegyeztetõ Tanácsot, ab) a Szociálpolitikai Tanácsot, ac) az Idõsügyi Tanácsot, ad) a Karitatív Tanácsot, ae) a Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottságot, af) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot; b) irányítja ba) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságot, bb) a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet. (3) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelõssége körében a) mûködteti aa) a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsát,

501

ab) a Magyar Ifjúsági Konferenciát; b) irányítja a Mobilitást. (4) A miniszter a felnõttképzésért és szakképzésért való felelõssége körében a) mûködteti aa) az Országos Felnõttképzési Tanácsot, ab) az Országos Szakképzési Tanácsot; b) irányítja ba) a Nemzeti Szakképzési Intézetet, bb) a Nemzeti Felnõttképzési Intézetet, bc) az OM Alapkezelõ Igazgatóságot, bd) a regionális képzõ központokat; c) felügyeletet gyakorol a Felnõttképzési Akkreditáló Testület felett. (5) A miniszter a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért való felelõssége körében a) mûködteti aa) az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, ab) a Nõképviseleti Tanácsot; b) felügyeletet gyakorol az Egyenlõ Bánásmód Hatóság felett. (6) A miniszter a romák társadalmi integrációjának elõmozdításáért való felelõssége körében mûködteti a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot. (7) A miniszter a kisebbségpolitikáért való felelõssége körében irányítja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt. (8) A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelõssége körében a) mûködteti aa) a Piacfelügyeleti Tanácsot, ab) a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületet; b) irányítja a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséget. (9) A miniszter a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelõssége körében mûködteti a) az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsot, b) az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsot, c) a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsát, d) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Érdekegyeztetõ Tanácsot.

5. § (1) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelõssége körében a) kidolgozza a Kormány foglalkoztatási koncepcióját és érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál, b) ellátja a foglalkoztatási koordinációval kapcsolatos feladatokat, c) meghatározza a foglalkoztatáspolitika és az álláskeresõk ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenõrzi annak mûködését,

502


d) programokat dolgoz ki a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben lévõk foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetekbõl adódó kedvezõtlen munkaerõpiaci hatások csökkentésére, e körben ellátja a közmunkák, a közhasznú és közcélú munkák rendszerének mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, e) javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás bõvítésére, f) meghatározza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szakmai felügyeleti rendszerét, valamint a jogszabályok keretei között rendelkezik a Munkaerõpiaci Alap felett, g) rendelkezik a munkahelyteremtést, illetve a közmunka támogatását elõsegítõ fejezeti kezelésû elõirányzatok felett, h) meghatározza a munkaerõ-piaci szolgáltatások szabályait és irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatos feladatokat, i) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, elkészíti a munkaerõ-keresletre és -kínálatra vonatkozó prognózisokat, j) koordinálja az Európai Szociális Karta végrehajtását, illetve ratifikációjának elõkészítését. (2) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelõssége keretében felelõs a bérpolitikáért és ennek keretében a) részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában, b) kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat, c) koordinálja a versenyszféra keresetalakulásának befolyásolását célzó, érdekegyeztetéssel kapcsolatos kormányzati teendõket és a költségvetési intézményi szféra bérpolitikáját, d) kidolgozza az érdekegyeztetõ tárgyalásokon a versenyszféra keresetalakulására és a minimális bér meghatározására vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókat, e) elõterjeszti a Kormánynak – az érdekelt miniszterekkel együttmûködve – a költségvetési intézményi szféra illetményrendszereinek összehangolt alakítására vonatkozó javaslatokat, f) értékeli a szektorok, ágazatok, szakmák kereseti viszonyait. (3) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelõssége keretében felelõs a munkavédelemért és ennek körében a) irányítja – az egészségügyi miniszterrel együttmûködve – a munkavédelem országos programjának végrehajtását, b) évente beszámol a munkavédelmi helyzet alakulásáról, c) az érintett szervekkel együttmûködve meghatározza az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzést biztosító szabályokat, a munkahelyek (munkakörülmények) egészségügyi feltételeit, a munkaalkalmasság egészségügyi követelményeit, d) összehangolja az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közremûködõ szervek tevékenységét,

8. szám

e) egyetértést gyakorol a más államigazgatási szervek ügykörébe tartozó, munkabiztonságot érintõ elõterjesztések esetében.

6. § A miniszter a szociál-, nyugdíj- és családpolitikai feladatai körében a) meghatározza aa) a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat, ab) a szociális ellátással, a családok jólétének növelésével, az idõskorúak társadalmi kirekesztõdésének meggátolásával, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel, – a pénzügyminiszterrel együttmûködve – a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredõ feladatokat, cselekvési programokat; b) kidolgozza a családi támogatások rendszerét; c) részt vesz a szociális igazgatás rendszerének korszerûsítésében, mûködési feltételeinek modernizációjában; d) meghatározza a szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézményekben dolgozók továbbképzésének és a szociális szakvizsgának a szabályait; e) kidolgozza a hajléktalan személyek társadalmi integrációját elõsegítõ programokat; f) ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat; g) a pénzügyminiszterrel együttmûködve elõkészíti a Szociális védelemrõl és a társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentést; h) részt vesz a szociálpolitikai és területfejlesztési feladatok összehangolásában, az ezt támogató programok tervezésében, végrehajtásában; i) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai egységes tájékoztatási információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl; j) ellátja a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó ja) egyházakkal és nem állami fenntartókkal kapcsolatos feladatokat, jb) minõségvédelmi, minõségszabályozási és hatósági minõség-ellenõrzési feladatokat, jc) hatósági feladatokat; k) meghatározza ka) a szociál-, család- és nyugdíjpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket, kb) a szociál-, család- és nyugdíjpolitikához tartozó területen foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggõ egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait;

8. szám


l) a külön jogszabályban foglaltak szerint ellátja a megyei, fõvárosi szociális és gyámhivatalok tevékenységének szakmai irányítását.

7. § A miniszter a kábítószer-megelõzéssel kapcsolatos és kábítószerügyi koordinációs feladatai körében a) összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, mérséklése, illetve megelõzése érdekében szükséges nemzeti stratégia és kormányzati programok megvalósulását, részt vesz azok végrehajtásában, és nyomon követi azok érvényesülését, b) elkészíti a Kormány és a nemzetközi szervezetek tájékoztatását szolgáló kábítószer-fogyasztásról szóló jelentéseket, ellátja adatszolgáltatási kötelezettségeit, c) közremûködik az egészséges életmódot népszerûsítõ, a kábítószer és más egészségre ártalmas élvezeti szerek fogyasztásának megelõzését szolgáló kormányzati koncepciók kialakításában, valamint az ebbõl eredõ országos programok összehangolásában, továbbá javaslatot tesz a kábítószer-fogyasztás megelõzésére és kezelésére szolgáló fejlesztésekre, az e célra fordítható pénzügyi források célrendszerére és felhasználásának módjára, d) közremûködik a kábítószer-használók és -függõk ellátásával kapcsolatos feladatokban, ennek keretében mûködteti és fejleszti a megelõzõ-felvilágosító szolgáltatást végzõ intézményrendszert, e) meghatározza a kábítószer-megelõzéssel kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét.

503

eb) a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelmérõl és az ilyen ügyekben történõ együttmûködésrõl szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi LXXX. törvény, ec) a szülõi felelõsséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmûködésrõl Hágában 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXL. törvény, ed) a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 1965. évi 7. törvényerejû rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat; f) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai egységes tájékoztatási információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl; g) ellátja a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó ga) minõségvédelmi, minõségszabályozási és hatósági minõség-ellenõrzési feladatokat, gb) hatósági feladatokat; h) meghatározza ha) a gyermek- és ifjúságvédelemhez tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket, hb) a gyermek- és ifjúságvédelemhez tartozó területen foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggõ egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait.

8. § 9. § A miniszter a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai körében a) meghatározza aa) a gyermekek védelmével kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredõ feladatokat, cselekvési programokat, ab) a gyermekvédelem állami feladatait, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat; b) részt vesz a gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, mûködési feltételeinek megteremtésében; c) irányítja a gyermek- és ifjúságvédelem országos intézményeit; d) együttmûködik az egyházi és más, nem állami szférába tartozó gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel; e) a Kormány nevében ellátja ea) a házassági ügyekben és a szülõi felelõsségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikai feladatai körében a) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, ennek érdekében kidolgozza és mûködteti az ezt vizsgáló utókövetés és értékelés rendszerét, b) elõkészíti az ifjúságra közvetlenül vonatkozó – másik miniszter feladatkörébe nem tartozó – kormányzati döntéseket, az ifjúságot érintõ feladat- és hatáskörrel rendelkezõ miniszterekkel együttmûködve stratégiát és cselekvési tervet dolgoz ki azok összehangolására, c) ellátja a gyermekeket és a fiatalokat érintõ szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat, d) kidolgozza és mûködteti a felnövekvõ korosztály tagjainak életpálya-építéséhez szükséges információk elérhetõségét biztosító, valamint a gyermekek és fiatalok képesség- és közösségfejlesztését célzó nem-formális pedagógiai programokkal kapcsolatos szolgáltatások rendszerét, valamint azok infrastrukturális feltételeinek fejlesztését célzó programokat,

504


e) figyelemmel kíséri és gondozza az ifjúsági turizmus infrastrukturális és jogi eszközrendszerét, kidolgozza a gyermekek iskolán kívüli szervezett szabadidõ eltöltését segítõ programokat, összehangolja az ifjúsági turizmus és a szabadidõ eltöltését segítõ programok fejlesztésének stratégiai kérdéseit és az érintett miniszterek ezzel kapcsolatos feladatait, f) kidolgozza és mûködteti a gyermek- és ifjúsági szervezetek és a közoktatási intézmények keretében, szervezetten megvalósuló, munkatapasztalat szerzést szolgáló önkéntes és nemzetközi mobilitási programok rendszerét, g) koordinálja a határon túli ifjúsággal való együttmûködés rendszerét, az érintett miniszterekkel együttmûködve kidolgozza a kapcsolatok fejlesztésére szolgáló programokat, h) mûködteti a gyermek- és ifjúságpolitikai ügyekben az országos konzultáció rendszerét, valamint biztosítja – a közoktatás és a felsõoktatás kivételével – a fiatalok képviselõk útján történõ részvételét az ifjúságot közvetlenül érintõ kormányzati döntések elõkészítésében, továbbá elõsegíti a gyermekek és fiatalok szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlását, i) kapcsolatot tart a felsõoktatási intézményekkel, a hallgatói önkormányzatokkal, országos szakmai szervezeteikkel, a gyermek- és ifjúsági célú civil szervezetekkel, valamint az egyházakkal és felekezetekkel, j) a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az Egyezményben foglaltak érvényesülésérõl szóló jelentéseket, k) meghatározza a gyermek- és ifjúságpolitikához tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket.

10. § (1) A miniszter a szakképzéssel és felnõttképzéssel kapcsolatos feladatai körében a) meghatározza a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttmûködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggõ feladatokat, b) meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, c) meghatározza a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit, d) meghatározza a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, e) meghatározza a tanulószerzõdés alapján a tanulókat megilletõ juttatások részletes szabályait,

8. szám

f) elkészíti és kiadja az Országos szakmai szakértõi névjegyzéket és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket, g) meghatározza a szakmai és vizsgakövetelmények formai elõírásait, h) az OKJ folyamatos fejlesztésére és korszerûsítésére létrehozza és mûködteti a szakmacsoportonkénti bizottságokat, i) a szakképzés-fejlesztési stratégia feladatainak eredményes megoldása, koordinálása, az érdekegyeztetés mûködtetése érdekében létrehozza és mûködteti a stratégiai bizottságokat, j) a szakképesítésért felelõs miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján összeállíttatja az országos modultérképet és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról, k) hazai és nemzetközi források felhasználásával fejlesztési programokat kezdeményez és valósít meg, l) az életen át tartó tanulás elõsegítése érdekében – a külön jogszabályokban foglaltak szerint – közremûködik a közoktatási, felsõoktatási rendszer mûködtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában, m) felnõttképzési és munkaerõ-piaci képzési programokat dolgoz ki, ösztönzi ezek korszerû, informatikai eszközökkel támogatott formáinak elterjesztését, n) feladatkörében ellátja az OKJ alapján hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter feladatait, o) külön jogszabályban meghatározott felnõttképzési intézményeket létesít és tart fenn, p) közremûködik az oktatási és kulturális miniszter iskolai rendszerû szakképzést érintõ feladatainak ellátásában. (2) A miniszter dönt a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészének belsõ felosztásáról, valamint ellátja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben ráruházott feladatokat. (3) A miniszter az (1) bekezdés a)–g) pontjában foglalt feladatait a szakképesítésért felelõs miniszterrel, a d)–e) pontjában foglalt feladatait a pénzügyminiszterrel, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladatait az oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben látja el.

11. § (1) A miniszter a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért való felelõssége körében a) koordinálja a hátrányos helyzetû rétegek esélyegyenlõségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozását és végrehajtását; b) meghatározza ba) a társadalmi kirekesztõdés mérsékléséhez és megelõzéséhez szükséges intézkedéseket,

8. szám


bb) a hátrányos helyzetû emberek támogatásának, gondozásának, illetve felzárkóztatásának programjait, bc) az érdekelt miniszterek bevonásával az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elõsegítõ támogatásokat, szolgáltatásokat; c) koordinálja a munka világával is összefüggõ hátrányos helyzetek kiegyenlítését elõsegítõ kormányzati szintû feladatok végrehajtását; d) a hátrányos helyzetû településeken élõk tekintetében a halmozottan megjelenõ etnikai, társadalmi és területi hátrányok társadalompolitikai kezelése érdekében programokat mûködtet és koordinál; e) részt vesz a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések elõkészítésében; f) az esélyegyenlõségi szempontok érvényesítése érdekében egyetértési jogot gyakorol a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok életviszonyait e minõségükben érintõ elõterjesztések esetében; g) figyelemmel kíséri az információs társadalom esélyegyenlõségi kérdéseit és az ezzel kapcsolatos kormányzati stratégiák, programok, intézkedések kidolgozását. (2) A miniszter a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért való felelõssége keretében felel a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének érvényesüléséért és ennek körében a) kidolgozza a „Nemzeti Cselekvési Program a nemek egyenlõségéért” stratégiai dokumentumot, utóköveti és értékeli végrehajtását, b) érvényesíti a nemek közötti egyenlõséget elõsegíteni hivatott nemzetközi szervezetek által kidolgozott politikai-stratégiai célkitûzéseket a kormányzati munka során, valamint monitorozza a hosszú és középtávú fejlesztési dokumentumokban lefektetett célok végrehajtását, c) közremûködik a családon belüli erõszak elleni fellépés feladatainak ellátásában, d) programot dolgoz ki a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolásának elõsegítése érdekében, e) a Kormány nevében ellátja a nõkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérõl szóló, New Yorkban, 1979. december 18-án elfogadott ENSZ-egyezmény kihirdetésérõl szóló 1982. évi 10. törvényerejû rendeletben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az Egyezményben foglaltak érvényesülésérõl szóló jelentéseket. (3) A miniszter a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért való felelõssége keretében felel a fogyatékos és megváltozott munkaképességû személyek társadalmi integrációjának elõsegítéséért, és ennek körében a) a nemzetközi fogyatékosságpolitikai egyezményekre figyelemmel kidolgozza és végrehajtja a fogyatékos személyek társadalmi integrációját elõsegítõ kormányzati politikát, ennek részeként gondoskodik az Országos Fogyatékosügyi Program középtávú kormányzati intézke-

505

dési tervének elõkészítésérõl, a végrehajtás koordinálásáról, illetve elõkészíti az Országgyûlés részére a végrehajtásról szóló jelentést, b) programokat dolgoz ki az egyenlõ esélyû hozzáférés és a komplex rehabilitáció elõsegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és pályakezdõk munkapiaci integrációját segítõ speciális képzésre, nyílt munkapiaci, védett és szociális foglalkoztatásra, c) kezdeményezi, elõkészíti, illetõleg kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat, d) a fogyatékos személyek ellátását szolgáló országos intézmények tekintetében fenntartói jogot gyakorol.

12. § A miniszter a roma integrációért való felelõssége körében a) kidolgozza a roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját, illetve a Roma Integráció Évtizede Program Cselekvési Tervét, ezek részeként a fejlesztési, modernizációs és szociális, a roma népesség munkaerõpiaci esélyeinek növelésére irányuló koncepciót, továbbá az ezekkel kapcsolatos stratégiát és döntési javaslatokat, b) az érintett miniszterekkel együttmûködve elõkészíti a romák társadalmi integrációját és a roma kisebbség jogait érintõ intézkedésekkel összefüggõ kormányzati döntések tervezeteit, c) koordinálja a kormányzati roma társadalmi integrációs program végrehajtását, a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi támogatási programokat, közremûködik az integrációs kormányzati kapcsolatok szervezésében, d) többoldalú párbeszédet kezdeményez a romák társadalmi integrációjának széles körû társadalmi támogatottsága érdekében, közremûködik az átfogó kommunikációs programok koordinálásában a többségi társadalomban meglévõ elõítéletesség és hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében, e) összehangolja a romák társadalmi integrációját érintõ modell értékû fejlesztési programokat, mûködteti a telepeken, telepszerû lakókörnyezetben élõk életminõségét javító programokat, illetve a roma tanulók tanulmányi sikerességét elõsegítõ ösztöndíj-rendszert, f) kezeli a Roma Kulturális Alapot és a Roma Koordinációs és Intervenciós Keretet, g) kiemelt figyelmet fordít a konfliktuskezelési feladatokra, együttmûködik a jogvédõ és érdekvédõ szervezetekkel, h) ellátja a Roma Integráció Évtizede Program Magyarország Nemzeti Koordinátori feladatkörét, valamint részt vesz a Nemzetközi Irányító Bizottság munkájában.

506

MUNKAÜGYI KÖZLÖNY 13. §

A miniszter a kisebbségpolitikáért való felelõssége körében a) ellátja a külön törvényben meghatározott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatos feladatokat, b) az érintett miniszterekkel együttmûködve gyakorolja a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati hatásköreit, valamint koordinálja a kormányzati szervek részvételét, közremûködését a kisebbségek jogainak érvényesülésében, ezek feltételeinek biztosításában, c) a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése vonatkozásában együttmûködik az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok szakmai irányításában.

8. szám

c) részt vesz a gazdasági, szociális, munkaügyi, foglalkoztatási, szakképzési, munkavédelmi, valamint fogyasztóvédelmi érdekegyeztetésben, továbbá ellátja, illetve biztosítja a Kormány képviseletét a feladatköréhez tartozó érdekegyeztetõ testületekben, d) figyelemmel kíséri az érdekegyeztetésben létrejött megállapodások végrehajtását, e) figyelemmel kíséri, illetve segíti a munkaügyi kapcsolatok, az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd folyamatait, javaslatot dolgoz ki az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd és a társadalmi párbeszéd intézmény- és fórumrendszerének továbbfejlesztésére, f) meghatározza a kollektív szerzõdések regisztrálásának szabályait, nyilvántartja és elemzi a kollektív szerzõdéseket, dönt a kollektív szerzõdés hatályának az ágazatra (alágazatra) történõ kiterjesztésérõl, g) figyelemmel kíséri a munkaügyi viták, konfliktusok feloldásának rendjét.

14. § A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelõssége körében a) kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, figyelemmel kíséri a fogyasztóvédelmi politika végrehajtását, b) együttmûködik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel, ellátja a támogatásukkal kapcsolatos feladatokat, c) támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és mûködését; ellátja a békéltetõ testületek mûködésével kapcsolatos koordinációs és támogatási feladatokat; valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat, d) az érintett miniszterek véleményének ismeretében jóváhagyja a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség Országos Vizsgálati Programját, e) az érintett miniszterek bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében, f) kidolgozza a piacfelügyeleti stratégiát, és ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelõsége tekintetében, g) gondoskodik az élelmiszerek minõségének ellenõrzésével kapcsolatos piacfelügyeleti feladatok ellátásáról, h) jogszabályban meghatározott hatósági ügyekben felügyeletet gyakorol.

A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelõssége körében a) gondoskodik az állampolgárokkal, a társadalmi szervezetekkel, az alapítványokkal, a köztestületekkel és a közhasznú szervezetekkel (a továbbiakban együtt: civil szektor) való kapcsolattartás kormányzati politikájának kialakításáról és megvalósításának összehangolásáról, b) gondoskodik a kormányzati civil koordinációról, valamint a civil szektort érintõ minisztériumi szintû elképzelések és döntések összehangolásáról, c) elõsegíti a civil szektor szervezeteinek részvételét a közfeladatok ellátásában, d) ellátja a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, e) gondoskodik a civil szektor erõsödését elõsegítõ szolgáltató és fejlesztõ programok kidolgozásáról, a civil társadalommal való párbeszédet biztosító informatikai rendszerek kialakításáról és mûködtetésérõl, valamint gondoskodik az önkéntességgel kapcsolatos kormányzati politika kialakításáról, f) mûködteti a civil szolgáltató központok hálózatát, g) kapcsolatot tart és egyeztet a külön törvényben meghatározott szövetkezeti szövetségekkel, h) ellátja a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó hatósági feladatokat.

15. §

17. §

A miniszter a társadalmi párbeszédért való felelõssége körében a) képviseli a Kormányt az országos érdekegyeztetésben, b) összehangolja a kormányzati szervek érdekegyeztetéssel, szociális párbeszéddel kapcsolatos tevékenységét,

16. §

Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

8. szám


A szociális és munkaügyi miniszter 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelete a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról* A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe utalt azon szakképesítések felsorolását, amelyek szakmai és vizsgakövetelményei e rendelet 2. számú mellékletével kerülnek kiadásra.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az iskolarendszeren kívüli képzések esetében 2007. január 1-jétõl kell alkalmazni. (2) A folyamatban lévõ képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint 2008. június 30-áig van lehetõség. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 1. számú melléklete táblázatában szereplõ: a) a 110. sorszámú „gépi forgácsoló” szakképesítés esetében a 3. oszlopban megjelölt „31 521 09 0100 31 05 marós, horizontos” rész-szakképesítés megnevezése „marós”-ra változik, a 7. oszlopban a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális idõtartama alatt feltüntetett „2 év, 2000 óra” helyébe „3 év, 3000 óra” lép, b) a 309. sorszámú „bolti eladó” szakképesítés esetében a 3. oszlopban megjelölt „31 341 01 0010 31 02” azonosítószámú „cipõeladó” elágazás megnevezése „élelmiszer- és vegyi áru-eladó”-ra változik, a „31 341 01 0010 31 03” azonosítószámú „élelmiszer- és vegyi áru-eladó” elágazás megnevezése „mûszaki cikk eladó”-ra változik, a „31 341 01 0010 31 04” azonosítószámú „porcelán- és vasedény-eladó” elágazás megnevezése „porcelán- és edényáru-eladó” megnevezésre változik, a „31 341 01 0010 31 05” * A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2006. évi 100. számának II. kötete tartalmazza.

507

azonosítószámú „ruhaeladó” elágazás megnevezése „ruházati eladó”-ra változik, valamint a 8. oszlopban a szakképesítés FEOR száma „5111”-rõl „5112”-re változik, c) a 314. sorszámú „kereskedõ” szakképesítés esetében a 3. oszlopban megjelölt „52 341 05 0010 52 01” azonosítószámú „bútor- és lakástextil-kereskedõ” elágazás szakképesítési köre rész-szakképesítésre változik, azonosítószáma „52 341 05 0100 52 01-re” változik, az „52 341 05 0010 52 02” azonosítószámú „élelmiszer- és vegyi áru-kereskedõ” elágazás szakképesítési köre rész-szakképesítésre változik, azonosítószáma „52 341 05 0100 52 02-re” változik, az „52 341 05 0010 52 03” azonosítószámú „ruházati (textil-, konfekció-, cipõ-) kereskedõ” elágazás szakképesítési köre rész-szakképesítésre változik, azonosítószáma „52 341 05 0100 52 03” azonosítószámra változik, megnevezése „ruházati kereskedõre” változik, illetve kiegészül az „52 341 05 001 54 01 kereskedelmi bolthálózat szervezõ” ráépüléssel és a 7. oszlopban a ráépülés megszerzéséhez szükséges képzés maximális idõtartama „350 óra” feltüntetésével, valamint a 8. oszlopban a szakképesítés FEOR száma „5112”-rõl „5111”-re változik, d) a 315. sorszámú „kereskedõ boltvezetõ” szakképesítés esetében a 3. oszlopban szereplõ „52 341 06 0001 54 01 kereskedelmi bolthálózat szervezõ” ráépülés törlésre kerül, e) a 319. sorszámú „logisztikai ügyintézõ” szakképesítés esetében az 1. oszlopban megjelölt „52 345 03 0000 00 00” azonosítószáma „54 345 02 0000 00 00-re” változik, f) a 323. sorszámú „mûszakicikk-kereskedõ” szakképesítés esetében az 1. oszlopban megjelölt „33 341 03 0000 00 00” azonosítószáma „51 341 01 0000 00 00-re” változik, valamint a 3. oszlopban megjelölt „33 341 03 0100 31 01” azonosítószámú „mûszakicikk eladó” részszakképesítés törlésre kerül. (4) 2006. december 31-én hatályát vesztik az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet mellékletében a „Belkereskedelem, idegenforgalom” szakmacsoportba tartozó „31 7862 05 Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó”, „33 7862 01 Élelmiszer- és vegyi áru-kereskedõ”, „52 7862 02 Kereskedelmi technikus”, „52 3435 04 Marketing- és reklámügyintézõ”, a „Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció” szakmacsoportba tartozó „52 3435 02 Logisztikai ügyintézõ”, a „Külkereskedelem” szakmacsoportba tartozó „52 3433 03 Üzleti ügyintézõ”, „54 3433 03 Külkereskedelmi üzletkötõ”, „54 3433 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser”, a „Gépészet” szakmacsoportba tartozó „31 5216 16 Szerkezetlakatos”, „52 5442 03 Gépgyártás-technológus technikus”, a „Fémmegmunkálás” szakmacsoportba tartozó „33 5233 02 Szerszámkészítõ”, a „Nem fizikai foglalkozás” szakmacsoportba tartozó 52 5482 03 Veszélyesáru-/ADR-ügyintézõ” szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelkezései, továbbá az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló

508


28/2003. (X. 18.) OM rendelet I. számú mellékletében 32., 35., 39., 40., 41., 47., 50., 53., 56. sora, illetve a Rendelet II. számú mellékletében szereplõ „33 7862 01 Élelmiszerés vegyi áru-kereskedõ”, „31 5233 14 Fémforgácsoló”, „31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelõ”, „31 5233 04 Géplakatos”, „33 7862 03 Ruházati kereskedõ”, „33 7862 04 Vas- és mûszaki kereskedõ”, „31 5216 20 Vízvezeték- és központifûtés-szerelõ” szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelkezései, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet mellékletében szereplõ táblázat 56. sora és az 56. sorszámú „32 5233 01 Fûrészipari szerszámélezõ” szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelkezései. (5) A (4) bekezdésben hatályon kívül helyezett szakmai és vizsgakövetelményekhez tartozó szakképesítések tekintetében a szakmai vizsga megszervezésére elnyert jogosultságok, a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vétele, továbbá az Országos szakmai vizsgaelnöki nyilvántartások az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben felsorolt szakképesítések esetében a 3. számú mellékletben megjelölteknek megfelelõen, az eredetileg meghatározott határidõig érvényesek.

8. szám

A szociális és munkaügyi miniszter 3/2006. (MK 94.) SZMM utasítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról 1. § A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szervezeti és Mûködési Szabályzatát - a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ának (2) bekezdése szerint a miniszterelnök jóváhagyása alapján - a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint állapítom meg. (A Szervezeti és Mûködési Szabályzat mellékletét az érintettek közvetlenül kapják meg.)

2. §

szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár

Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 13/2004. (MüK. 11.) FMM utasítás és az azt módosító 2/2005. (MüK. 2.), 9/2005. MüK. 5.), 1/2006. (MüK. 1.) FMM utasítások, valamint az 1/2006. (MüK. 1.) SZMM utasítás.

A Kormány 1071/2006. (VII. 21.) Korm. határozata

szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár

Csizmár Gábor s. k.,

a 2006. évi kormányzati létszámcsökkentések végrehajtásáról a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácsban, 2006. július 5-én született megállapodás végrehajtásáról A Kormány elfogadja a 2006. évi kormányzati létszámcsökkentések végrehajtásáról a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácsban, 2006. július 5-én kötött megállapodást, és felhívja a minisztereket, hogy az irányításuk alá tartozó területeken az abban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak. Felelõs: miniszterek Határidõ: folyamatos Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Csizmár Gábor s. k.,

A szociális és munkaügyi miniszter 9/2006. (MüK. 8.) SZMM utasítása a fejezeti kezelésû elõirányzatokra, valamint az SZMM Igazgatásra vonatkozó az elõirányzat-módosításra, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra és szakmai teljesítés-igazolásra jogosultak jegyzékérõl A jogelõd Minisztériumok hatályos szabályzatainak összehangolása érdekében (FMM fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználása tekintetében: 4/2006. (MüK. 2.) FMM utasítás, 7/2006. (MüK. 5.) FMM utasítás, ICSSZEM fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználása tekintetében: 1/2006. (II. 11.) ICSSZEM rendelet és utasítás, FMM Igazgatás tekintetében: 2006. évi FMM Igazgatás Gazdálko-

8. szám


dási Ügyrend) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gazdálkodására és a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználására vonatkozó átdolgozott szabályzatok hatálybalépéséig, a következõket rendelem el.

509

- az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségei székhelyérõl és illetékességi területérõl szóló 27/2005. (XII. 27.) FMM rendelet.

(Az utasítást az érdekeltek közvetlenül kapják meg.) Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség elnökének 5/2006. (MüK. 8.) OMMF utasítása az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségeinek Mûködési Szabályzatáról Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségeinek szervezetét és mûködési szabályzatát (MSZ) a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében foglalt jogkörömben, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jóváhagyásával a következõkben részletezett módon állapítom meg. Az MSZ elkészítésénél figyelembe vett fontosabb jogszabályok: - a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), - a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.), - a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), - az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvény, - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), - a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), - a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), - a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.), - az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,

I. A MUNKABIZTONSÁGI, MUNKAÜGYI FELÜGYELÕSÉGEK FELÉPÍTÉSÉRE, MÛKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK A MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az MSZ hatálya az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) külön jogszabályban meghatározott*, regionális illetékességû szervezetként mûködõ területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségeire terjed ki. A területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségek illetékességi területén - nem regionális székhelyen - a melléklet szerinti városi irodák mûködnek. A TERÜLETI FELÜGYELÕSÉGEK (FELÜGYELÕSÉG) VEZETÕI ÉS ÜGYINTÉZÕI 1. A felügyelõség vezetõjét (a továbbiakban: igazgató) az OMMF elnöke véleményének kikérésével a szociális és munkaügyi miniszter** nevezi ki és menti fel. A felügyelõség igazgatóhelyetteseit, az igazgatói tanácsadókat az OMMF elnöke nevezi ki és menti fel. 2. A városi irodában dolgozó köztisztviselõk munkájának összehangolására az igazgató munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõt jelölhet ki. 3. Munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõ: az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályvezetõ, az igazgatói tanácsadó, az érdemi ügyintézõ, amennyiben az Mvt.-ben és a Met.-ben leírt jogokat gyakorolja. 4. Az Mvt.-ben biztosított jogosítvány gyakorlásának feltétele a munkavédelmi szakképesítés és a munkabiztonsági felügyelõi igazolvány megléte, a Met.-ben biztosított jogosítvány gyakorlásának feltétele a munkaügyi felügyelõi igazolvány megléte. Az OMMF elnökének egyedi engedélye alapján a munkabiztonsági felügyelõi jogkör a munkavédelmi szakképesítés megszerzéséig is gyakorolható. * 27/2005. (XII. 27.) FMM rendelet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségei székhelyérõl és illetékességi területérõl. ** 2006. január 1-jétõl június 9-ig foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

510


5. A munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõi igazolvány kiadásának feltétele az OMMF vizsgabizottsága elõtt tett sikeres felügyelõi vizsga. A vizsgakövetelményeket, a vizsga alóli mentességet az OMMF elnöke külön utasításban határozza meg. Az igazgató 6. Irányítási jogok 6.1. Biztosítja, hogy a felügyelõség mûködése megfeleljen a jogszabályoknak, belsõ utasításoknak, a törvényes és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében kiadott iránymutatásoknak, módszertani útmutatóknak. 6.2. Irányítja, ellenõrzi és ügyrendben, egyéb elõírásban szabályozza a felügyelõség tevékenységét. 6.3. Megtervezi a felügyelõségi munkát az OMMF központi munkatervének, a társszervekkel egyeztetett együttmûködési célnak és egyéb szempontoknak a figyelembevételével. 6.4. Meghatározza a felügyelõk mûködési területét szakmai vagy területi elv alapján, illetõleg e kettõ együttes alkalmazásával, valamint az azonos teher elosztás elvének érvényesítésével. 6.5. Külön elnöki utasítás szerint megszervezi a felügyelõség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

8. szám

6.9. Szakmailag ellenõrzi a felügyelõk feladatainak végrehajtását, így különösen a törvényesség megtartását, a munkatervek teljesítését, a balesetvizsgálati tevékenységet, az elõírt nyilvántartások vezetését, a panaszok szakszerû kivizsgálását, a fellebbezés alapján elsõ fokon megteendõ intézkedéseket. 6.10. Közremûködik a felügyelõi vizsgára történõ felkészítésben, a felügyelõk szakmai ismeretének gyarapításában (pl. javaslatot tesz a szükséges továbbképzésre, konzultál az OMMF illetékes szervezeti egységével, szakmai kiadványokat szerez be). 6.11. Gondoskodik a halálos baleset vizsgálati anyagának, valamint a felügyelõség tevékenységére vonatkozó esetleges ügyészi törvényességi vizsgálat megállapításait tartalmazó iratanyagnak az illetékes szervezeti egység részére történõ megküldésérõl. 6.12. Igazgatói utasítással – az OMMF által kiadott mintaszabályzat alapján, összhangban az OMMF iratkezelési szabályzatával – kiadja a felügyelõség iratkezelési szabályzatát. 6.13. Meghatározza azokat a feladatokat, amelyben az igazgatóhelyettes átruházott jogkörben eljárhat. 6.14. Meghatározza a 2. pont értelmében kijelölt munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõ irányítási és kiadmányozási jogkörét.

6.6. Kiadmányozza azt az ügyiratot, a) amelynek címzettje - az OMMF, - az illetékességi területén mûködõ önkormányzat, közigazgatási szerv, ügyészség, bíróság, - rendõrség, - az illetékességi területén mûködõ érdekképviseleti és társadalmi szerv, b) amelyben jogosult dönteni vagy állást foglalni. 6.7. Képviseli a felügyelõséget a hatáskörébe utalt kérdésekben (pl.: felszámolási eljárás során a szükséges nyilatkozatok, intézkedések határidõben történõ megtétele; társasházban mûködõ székhely, iroda esetén képviselet ellátása, nyilatkozatok megtétele, szükség szerint a Gazdasági Fõosztállyal konzultálva). A munkabiztonsági, munkaügyi közigazgatási eljárásokkal, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban a felügyelõségnél keletkezett jogvita esetén felelõsséggel együttmûködik az OMMF jogi képviseletével a szükséges percselekmények határidõben történõ megtétele érdekében (pl.: bírósági adatszolgáltatás szoros határidõ esetén, ellenkérelmek tervezete, elõkészítõ irathoz összefoglaló készítése, peres iratok megküldése). 6.8. Gondoskodik a munkavédelemmel, munkaügyi ellenõrzéssel kapcsolatos panaszok, közérdekû bejelentések, óvások intézésérõl, ez utóbbiakról tájékoztatja az OMMF illetékes szervezeti egységét.

7. Munkáltatói jogok 7.1. Az OMMF elnöke, illetõleg az érintett szervezeti egységei által biztosított keretek között és az egységekkel együttmûködve gondoskodik a felügyelõség feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekrõl. 7.2. Gyakorolja a munkáltató jogkört a felügyelõség dolgozói felett az 1. és a 7.1. pontban foglalt korlátozással. 7.3. Minõsíti az igazgatóhelyettes(eke)t, az osztályvezetõket, felügyelõket és az egyéb ügyintézõket. 7.4.Az OMMF elnöke által meghatározott éves jutalomkeret figyelembevételével meghatározza a felügyelõség dolgozói jutalmának mértékét. 7.5. Engedélyezi - a rendes és az egy hónapot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét, - a munkaidõ alatti eltávozást, - magángépkocsi igénybevételét hivatalos célra, - a székház, valamint a városi iroda üzemeltetésével kapcsolatos beszerzéseket, vásárlásokat (az OMMF elnöke által megállapított összeghatárig), a gazdasági vezetõ által kiadott ügyrend szerint, - a belföldi kiküldetést. 7.6. Javaslatot tesz az OMMF elnöke részére - a felügyelõség szervezeti felépítésére, - az igazgatóhelyettes(ek) megbízására, illetve ennek visszavonására,

8. szám


- kitüntetésre, Elnöki Dicséretre és cím adományozására külön elnöki utasítás szerint, - továbbtanulás engedélyezésére, - az egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezésére, - személyi illetmény megállapítására, - lakásépítési kölcsön juttatására, - külföldi kiküldetésre. 7.7. Gondoskodik arról, hogy a köztisztviselõ a Ktv. 12. § (2) bekezdése szerinti esküt a (3) bekezdésben foglaltak szerint letegye. A kinevezéssel egyidejûleg tájékoztatja a köztisztviselõt: - az irányadó munkarendrõl, - a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idõ kezdõ idõpontjáról, valamint a soron következõ fokozat elérésének várható idõpontjáról, - az egyéb juttatásokról és azok mértékérõl, - az illetmény átutalásának napjáról, - a munkába lépés napjáról, - a felmentési idõ megállapításának szabályairól, - a rendes szabadság mértékérõl és kiadásának rendjérõl. A tájékoztatást a kinevezéssel és a köztisztviselõ munkaköri leírásával egyidejûleg írásban is köteles a köztisztviselõ részére átadni. 7.8. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalót a munkaszerzõdés megkötésével egyidejûleg tájékoztatja: - az irányadó munkarendrõl, - a munkabér egyéb elemeirõl, - a munkába lépés napjáról, - a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve - a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idõ megállapításának szabályairól, - arról, hogy a munkáltató kollektív szerzõdés hatálya alá tartozik-e, valamint - a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet megnevezésérõl. A tájékoztatást, valamint a munkavállaló munkaköri leírását a munkaszerzõdés megkötésével egyidejûleg írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. 7.9. A vagyonnyilatkozat-tételre is kötelezett köztisztviselõt írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségrõl és annak határidejérõl. A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozat visszaérkezését követõen a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett rendelkezésére bocsátja a Ktv. 6. számú melléklete szerinti megfelelõ számú nyomtatványt, és a kitöltéshez szükséges írásbeli

511

tájékoztatást, ellátja a külön elnöki utasítással hatályba léptetett Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban* elõírtakat. 7.10. A köztisztviselõ igényének megismerése után a tárgyévben február végéig szabadságolási tervet készít a szabadságok tárgyévi ütemezésérõl, és arról a köztisztviselõt tájékoztatja. Gondoskodik a köztisztviselõk szabadságának kiadásával, illetve egyéb munkaidõ-kedvezményével kapcsolatos adatok nyilvántartásáról. 7.11. A Ktv.-ben meghatározott feltételek esetén a köztisztviselõt írásban tájékoztatja szakvizsga kötelezettségérõl, illetve letételének határidejérõl. 7.12. Az OMMF elnöke által meghatározott teljesítmény-követelmények alapját képezõ kiemelt célok és a köztisztviselõ munkakörének figyelembevételével elõre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselõvel szemben támasztott követelményeket. Ezek figyelembevételével legkésõbb a tárgyév végéig írásban értékeli a köztisztviselõ munkateljesítményét. A teljesítmény-követelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. Nem kell a köztisztviselõvel szemben teljesítmény-követelményt támasztani, illetve a teljesítményt értékelni, ha a köztisztviselõ munkavégzésének idõtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. 8. Hatósági jogok 8.1. Külön törvények szerint, a részletes szabályokat a munkabiztonsági felügyelõségek igazgatói esetében a 22-25. pontok, a munkaügyi felügyelõségek igazgatói esetében a 35-38. pontok tartalmazzák. Az igazgatóhelyettes 9. Saját szakmai területén helyettesítési, irányítási, felügyelõi tevékenységet végez. 9.1. Távollétében helyettesíti az igazgatót, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek elvégzését az igazgató a hatáskörébe utalja. 9.2. Gyakorolja az Mvt.-ben illetõleg a Met.-ben biztosított felügyelõi jogosítványokat. Az osztályvezetõ 10. Irányítási és felügyelõi feladatokat lát el. 10.1. Az osztály tevékenységi körébe utalt ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettes(ek) utasításainak figyelembevételével irányítja az osztály munkáját. 10.2. Gondoskodik az osztály dolgozóinak azonos megterhelésérõl, az arányos feladatelosztásról. 10.3. Gyakorolja az Mvt.-ben illetõleg a Met.-ben biztosított felügyelõi jogosítványokat. * Jelenleg a 3/2002. OMMF utasítás IV. fejezete.

512

MUNKAÜGYI KÖZLÖNY II.

A MUNKABIZTONSÁGI, MUNKAÜGYI FELÜGYELÕ (FELÜGYELÕ) ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 11. A felügyelõ az illetékességi területén a Ket., valamint az Mvt. 84. §-ában, illetõleg a Met. 4. §-ában foglaltak szerint jár el a törvényi ügyintézési határidõn belül. 12. Az áttétellel, megkereséssel (belföldi jogsegély) kapcsolatban a Ket.-et a következõk szerint kell alkalmazni: 12.1. Amennyiben az ellenõrzött munkahelyen tapasztalt szabálytalansággal kapcsolatban további bizonyítás szükséges, úgy az illetékességi területén kívüli eljárásra (pl. tanú meghallgatása) csak a területileg illetékes felügyelõség jogosult, ezért a felügyelõ (igazgató) megkeresi ezt a felügyelõséget az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében, majd a bizonyítás lefolytatása után meghozza a határozatot. 12.2. A megkeresésben részletesen ki kell térni a tényállásra, a megszegett jogszabályokra, mûszaki elõírásokra és csatolni kell a bizonyítékokat (jegyzõkönyv, fénykép, helyszínrajz stb.). Pontosan meg kell jelölni a megkeresés okát. 12.3. Amennyiben a felügyelõ (igazgató) elsõfokú eljárása során illetékessége hiányát állapítja meg, akkor az ügyben keletkezett iratok megküldésével áttétellel él a munkáltató székhelye szerint illetékes felügyelõséghez az esetleg szükséges ideiglenes intézkedés megtétele után. Az áttételrõl az ügyfelet egyidejûleg értesíteni kell. 13. Ellátja a külön elnöki utasításokban elõírt adatszolgáltatási, nyilvántartási feladatokat. 14. Amennyiben a felügyelõ a közigazgatási eljárás során szakértõt kíván igénybe venni, ehhez a Munkaügyi, vagy a Munkabiztonsági Fõosztály elõzetes írásbeli engedélye szükséges. 15. Bûncselekményre utaló alapos gyanú esetén feljelentés megtételével büntetõeljárás megindítását kezdeményezi. SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS 16. Az Sztv. 35. §-ában és 133. §-ában, az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének l) pontjában, valamint a Met. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a felügyelõ az általa észlelt cselekmény miatt szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult, a hatáskörébe tartozó szabálysértések [218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet] esetén, a törvényes határidõn belül. 17. A felügyelõ a szabálysértési eljárás alá vont személlyel szemben a) helyszíni bírság kiszabására (tetten érés esetén),

8. szám

b) szabálysértés helyszínen történõ elbírálására (amenynyiben további bizonyításra nincs szükség) [Sztv. 133. §], c) szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult. A felügyelõ helyszíni bírság kiszabása esetén a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló 10/2000. (II. 23.) BM rendelet rendelkezései szerint jár el (bírságcsekk átadása). A b), c) pontok esetében kiszabott szabálysértési bírság befizetésére az azt kiszabó felügyelõ munkaügyi tárgyú bírság esetén befizetési válaszlapot (C. Szabs. 95. r.sz.), munkavédelmi (munkabiztonsági) tárgyú bírság esetén csekket ad át a befizetõnek. A csekk közlemény rovatában, az alábbi sorrendben, fel kell tüntetni: - a területi felügyelõség kódját, - a határozat iktatószámát, -a bírságtömb és bírságlap számát, - a felügyelõi igazolvány számát. 18. Amennyiben szabálysértési ügyben feljelentés érkezik a felügyelõségre, a felügyelõ átteszi az ügyet az illetékességgel és hatáskörrel rendelkezõ szabálysértési hatósághoz, függetlenül attól, hogy a szabálysértés elbírálása a hatáskörébe tartozik-e vagy sem. 19. A szabálysértési eljárás során szakértõ igénybevételének lehetõségére a 14. pontban leírtak az irányadók.

III. A MUNKABIZTONSÁGI, MUNKAÜGYI FELÜGYELÕSÉGEK MÛKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ELTÉRÕ SZABÁLYOK MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELÕSÉGEK A munkabiztonsági felügyelõségek feladatköre 20. A munkabiztonsági felügyelõség az illetékességi területén felelõs az alábbi feladatok ellátásáért: a) az Mvt.-ben meghatározott tájékoztatás, tanácsadás, ellenõrzés, munkabaleset kivizsgálás, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a jogszabályokban meghatározott intézkedés és felelõsségre vonás, b) adatszolgáltatás az OMMF illetékes szervezeti egységei részére (féléves, éves, az országos vizsgálatokról eseti), c) szükség esetén kölcsönös együttmûködés az OMMF szakmai és funkcionális fõosztályaival feladataik hatékony megoldásának elõsegítése érdekében (pl. adatszolgáltatás, tájékoztatás, adathordozók megküldése, értelmezések), d) a munkavédelmi bírságok, szabálysértési bírságok, felügyelõi intézkedések nyilvántartása, e) együttmûködés a munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkezõ más állami

8. szám


szervekkel és felügyeletekkel feladataik ellátása során, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, f) az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél-, és akcióvizsgálatok végrehajtása. 21. A munkabiztonsági felügyelõség feladatait éves munkaterv alapján végzi.

513

c) az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvény 6. §-ának (1)-(9) bekezdéseiben, d) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendeletben meghatározott ellenõrzési feladatok ellátása.

Az igazgató hatósági jogköre 22. A munkabiztonsági felügyelõ javaslata alapján az Mvt 82. §-ának (5) bekezdésében biztosított jogkörében határozatban dönt a munkavédelmi bírság kiszabásáról. 23. Gyakorolja az Mvt.-ben biztosított munkabiztonsági felügyelõi hatáskört. 24. Gyakorolja az Mvt. 82/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört, figyelemmel a Ket. 113. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. 25. Foganatosítja a munkabiztonsági hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását. A munkabiztonsági felügyelõ feladat-és hatásköre, illetékessége 26. A munkabiztonsági felügyelõ a Mvt.-ben foglaltak alapján, az OMMF elnöke által meghatározott rendben, az OMMF szakmai iránymutatása szerint önállóan látja el feladatait. 27. Gyakorolja a Mvt. 84. §-ában biztosított jogkört – ideértve a szervezett munkavégzés minõsítésének esetét is –, a 82. § (5) bekezdése alapján munkavédelmi bírság kiszabására javaslatot tesz. 28. A munkabiztonsági felügyelõ a Ket. szabályai szerint jár el. 29. A munkabiztonsági felügyelõ illetékessége területi felügyelõségéhez tartozó közigazgatási egységek területén mûködõ munkáltatókra (munkahelyekre) terjed ki, a foglalkoztató székhelyétõl függetlenül. A munkabiztonsági felügyelõ a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és elõzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenõrzést tarthat. 30. A munkabiztonsági felügyelõ a területi felügyelõség illetékességi területén kívül az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenõrzést. 31. Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt, valamint az igazgató által kiadott egyéb feladatokat. MUNKAÜGYI FELÜGYELÕSÉGEK

33. A munkaügyi felügyelõség feladatait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által közzétett ellenõrzési irányelvvel összhangban álló éves munkaterv alapján végzi. 34. A munkaügyi felügyelõség illetékességi területén felelõs az alábbi feladatok ellátásáért: a) a 32. pont szerinti jogszabályokban meghatározott munkaügyi szabályok végrehajtásának ellenõrzése, b) adatszolgáltatás az OMMF illetékes szervezeti egységei részére (féléves, éves, az országos vizsgálatokról eseti), c) szükség esetén kölcsönös együttmûködés az OMMF szakmai és funkcionális fõosztályaival feladataik hatékony megoldásának elõsegítése érdekében (pl. adatszolgáltatás, tájékoztatás, adathordozók megküldése, értelmezések), d) a munkaügyi bírságok, befizetésre kötelezések, szabálysértési bírságok, felügyelõi intézkedések nyilvántartása, e) együttmûködés a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az illegális foglalkoztatás ellenõrzésében érdekelt más hatóságok helyi és területi szerveivel, valamint az érdekképviseleti szervekkel. Az igazgató hatósági jogköre 35. A munkaügyi felügyelõ javaslata alapján határozatban dönt a Met 8. §-ának (3) bekezdésében rögzített munkaügyi bírság kiszabásáról, valamint a 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott egybefoglalt határozat meghozataláról. 36. Gyakorolja a Met.-ben biztosított munkaügyi felügyelõi hatáskört. 37. Foganatosítja a munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását. 38. Gyakorolja a Met. 8/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört.

A munkaügyi felügyelõségek feladatköre

A munkaügyi felügyelõ feladat- és hatásköre, illetékessége

32. A munkaügyi felügyelõség feladata a különbözõ jogszabályokban, így különösen: a) a Met.-ben, b) az Flt. 57/C. §-a (1) bekezdésének c) pontjában,

39. A munkaügyi felügyelõ a Met.-ben foglaltak alapján, az OMMF elnöke által meghatározott rendben, az OMMF szakmai iránymutatása szerint önállóan látja el feladatait.

514


40. Gyakorolja a Met. 1. §-ának (5) bekezdésében biztosított minõsítési hatáskört. 41. Gyakorolja a Met. 3. és 6. §-ában biztosított jogokat; hatásköre a Met.-ben meghatározott jogviszonyokra, szervezetekre és személyekre terjed ki, az ott meghatározott korlátozásokkal. 42. A munkaügyi felügyelõ a Ket. szabályai szerint jár el. 43. A munkaügyi felügyelõ illetékessége területi felügyelõségéhez tartozó közigazgatási egységek területén mûködõ munkáltatókra (munkahelyekre) terjed ki, a foglalkoztató székhelyétõl függetlenül. A munkaügyi felügyelõ a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és elõzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenõrzést tarthat. 44. A munkaügyi felügyelõ a területi felügyelõség illetékességi területén kívül az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenõrzést. Az eljárás lefolytatására ebben az esetben a Met. 4. §-ának (2) bekezdése az irányadó. 45. A munkaügyi felügyelõ intézkedik a Met. tárgyi hatálya alá tartozó munkajogi szabályban foglaltakkal ellentétes állapot megszüntetése érdekében. Az ezzel kapcsolatos hatósági eljárások körében önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkezik. 46. Külföldi munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása esetén határozatban dönt a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történõ befizetés tárgyában a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint. 47. Az igazgató részére elõterjeszti a Met. 7. §-ának (1) bekezdése alá tartozó ügyeket. 48. Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt, valamint az igazgató által kiadott egyéb feladatokat.

IV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. Az utasítás 2006. január 1-jén lép hatályba. 50. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejûleg – az 51. pontban foglalt kivétellel – hatályát veszti a 9/2000. OMMF elnöki utasítással kiadott, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség megyei (fõvárosi) felügyelõségeinek Mûködési Szabályzata, az azt módosító 6/2001. és 3/2004. OMMF utasítás, valamint a munkabiztonsági ellenõrzések során kötelezõen felveendõ jegyzõkönyvekrõl szóló 9/2002. OMMF elnöki utasítás. 51. A 9/2000. OMMF elnöki utasítással kiadott, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség megyei (fõvárosi) felügyelõségeinek Mûködési Szabályzata 1. számú melléklete, az ezt módosító, a megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségeknek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség részére történõ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége kiegészítésérõl szóló 14/2000. OMMF utasítás és az azt módosító 4/2002. OMMF utasítás a területi

8. szám

munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségeknek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség részére történõ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló elnöki utasítás hatálybalépésével egyidejûleg veszti hatályát. 52. Ahol OMMF elnöki utasítás, más belsõ szabályzat (gazdasági vezetõi intézkedés, módszertani útmutató stb.) megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõséget említ, ott munkabiztonsági ügyekben a területi munkabiztonsági felügyelõségeket, munkaügyi ügyekben a területi munkaügyi felügyelõségeket, ahol munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõt, ott munkabiztonsági ügyekben munkabiztonsági felügyelõt, munkaügyi ügyekben munkaügyi felügyelõt kell érteni. Papp István s. k., OMMF elnöke

Jóváhagyom: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

Melléklet az 5/2006. (SZMK 8.) OMMF utasításhoz

A területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségek illetékességi területén mûködõ városi irodák A munkabiztonsági felügyelõségek illetékességi területén mûködõ városi irodák OMMF Nyugat-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelõsége illetékességi területe Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye Gyõri Iroda 9000 Gyõr, Gárdonyi Géza u. 7. Zalaegerszegi Iroda 8900 Zalaegerszeg, Kelemen Imre u. 17. OMMF Közép-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelõsége il le té kes sé gi te rü le te Fej ér, Ko má rom-Esz tergom, Veszprém me gye Tatabányai Iroda 2800 Tatabánya II., Dózsakert u. 55. Székesfehérvári Iroda 8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 6. OMMF Dél-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelõsége illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye Kaposvári Iroda 7400 Kaposvár, Fõ u. 45. Szekszárdi Iroda 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 9-11.

8. szám


OMMF Észak-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelõsége illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye Egri Iroda 3300 Eger, Trinitárius út 1. Salgótarjáni Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. OMMF Észak-alföldi Munkabiztonsági Felügyelõsége illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

515

Tatabányai Iroda 2800 Tatabánya II., Dózsakert u. 55. OMMF Dél-dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye Kaposvári Iroda 7400 Kaposvár, Fõ u. 45. Szekszárdi Iroda 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 9-11. OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye

Szolnoki Iroda 5000 Szolnok, Hõsök tere 6.

Miskolci Iroda 3500 Miskolc, Zombori u. 2.

Nyíregyházi Iroda 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9.

Salgótarjáni Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

OMMF Dél-alföldi Munkabiztonsági Felügyelõsége illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye

OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Békéscsabai Iroda 5600 Békéscsaba, Haán Lajos u. 3.

Szolnoki Iroda 5000 Szolnok, Hõsök tere 6.

Szegedi Iroda 6700 Szeged, Alsókikötõsor 6/a.

Nyíregyházi Iroda 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9.

A munkaügyi felügyelõségek illetékességi területén mûködõ városi irodák OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Budapest, Pest megye

OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye Békéscsabai Iroda 5600 Békéscsaba, Haán L. u. 3. Szegedi Iroda 6700 Szeged, Alsókikötõsor 6/a.

Budapesti Iroda 1056 Budapest, Bástya u. 35. OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye Gyõri Iroda 9000 Gyõr, Gárdonyi Géza u. 7. Zalaegerszegi Iroda 8900 Zalaegerszeg, Kelemen u. 17. OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye Veszprémi Iroda 8200 Veszprém, Budapest út 8.

KÖZLEMÉNYEK A Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanács közleménye a Kormányzati és a Munkavállalói Oldal közötti megállapodásról Megállapodás, amely a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácsban a Kormányzati Oldal és a Munkavállalói Oldal (a továbbiakban: Megállapodó Felek) között jött létre a központi közigazgatási szerveknél, valamin területi és helyi szerveiknél alkalmazásban álló köztisztviselõk, ügykezelõk és munkaviszonyban állók, továbbá a Ktv. 2. §

516


b) pontjában meghatározott szerveknél alkalmazásban álló köztisztviselõk (a továbbiakban együtt: köztisztviselõk) 2006. évi létszámcsökkentésének végrehajtásáról: 1. A létszámcsökkentésben érintett közigazgatási szerv, továbbá a Ktv. 2. § b) pontjában meghatározott szerv (a továbbiakban: munkáltató) köteles tájékoztatni a köztisztviselõket, valamint a szakszervezet munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szervét a tervezett intézkedésekrõl, valamint a jelen megállapodás tartalmáról. 2. A munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetek munkahelyi szervezeteit a létszámcsökkentésben érintettek adatairól a köztisztviselõk elõzetes, írásos hozzájárulásával (munkakör, szervezeti egység, esetleges tartós távollét oka). 3. A munkáltatói jogokat gyakorlók egyéni beszélgetést folytatnak minden érintett köztisztviselõvel, amelyen a szakszervezet képviselõje részt vesz, illetve a köztisztviselõ kifejezett kérésére attól távol marad. Az egyéni beszélgetés során az érintett köztisztviselõt tájékoztatják a személyére vonatkozó, tervezett intézkedésrõl és arról, hogy milyen lehetõségeket tudnak kínálni a számára. Ilyen lehetõség például a részidõs foglalkoztatás, az ún. prémium évek vagy a különleges foglalkoztatási állomány igénybevétele, szervezett segítség átképzéshez, a versenyszférában történõ elhelyezkedéshez. Az egyéni beszélgetésrõl a munkáltató emlékeztetõt készít, amelyet a beszélgetésen való részvétele esetén a szakszervezet képviselõje is aláír. 4. A Megállapodó Felek felkérik a munkáltatókat, hogy az 50 évnél idõsebbek – akik nyugellátásra nem jogosultak, vagy nem lesznek jogosultak a jogviszony megszüntetését követõen a végkielégítés alapjául szolgál idõn belül – és a gyermeküket egyedül nevelõk, valamint 3 vagy több gyermeket nevelõk munkaviszonyát, amennyiben szociális helyzetük indokolja, csak rendkívül indokolt esetben szüntessék meg. 5. A Megállapodó Felek egyetértenek abban, hogy az álláskeresés elõsegítése, az elbocsátottak számára méltányos élethelyzet kialakítása érdekében speciális munkaerõ-piaci szolgáltatások és támogatások nyújtása szükséges. a) A Kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be a prémium évek programba, valamint a különleges foglalkoztatási állományba történõ belépésre vonatkozó határidõ 2006. december 31-rõl 2008. december 31-ig történõ meghosszabbításáról. b) A Kormány kezdeményezi, hogy a létszámcsökkentésben érintett köztisztviselõk számára 2008. július 1-jétõl külön munkaerõ-piaci program induljon. A program részleteirõl a Munkaerõpiaci Alapot Irányító Testület (MAT) 2007. december 31-ig döntsön. c) A Kormány vállalja egy pályamódosító hitelkonstrukció kidolgozását, amely a távozó köztisztviselõk

8. szám

számára kedvezõ hitelfelvételi lehetõséggel segíti a vállalkozóvá válást. 6. A Megállapodó Felek egyetértenek abban, hogy azon köztisztviselõk esetében, akiknek a közszolgálati jogviszonya megszûnik: a) A hatályos munkajogi szabályok alapján (törvények, rendeletek, kollektív szerzõdés, belsõ szabályzatok) megállapítható járandóságaikat a munkáltató biztosítja, ideértve az ún. kafetéria rendszerben nyújtott juttatásokat is a felmentési idõ végéig terjedõen. b) A köztisztviselõ kérése esetén a munkáltató a Ktv. szerint kötelezõ 3 hónapos munkavégzés alóli felmentés idejét a felmentés teljes idõtartamára hosszabbítsa meg, figyelembe véve a munka átadásához szükséges idõtartamot, illetve a ki nem adott szabadság idõtartamát. c) Az étkezési költségtérítés, ruházati költségtérítés folyósítására vonatkozóan a munkáltatónál e tárgyban hatályos munkajogi szabályok (törvények, rendeletek, kollektív szerzõdés, belsõ szabályzatok) az irányadóak. d) A munkáltató a MÁV menetkedvezmény igazolására szolgáló igazolványt, illetve a helyi és/vagy helyközi bérletet a bérlet lejártáig biztosítja. e) A munkáltató a köztisztviselõ részére nyújtott munkáltatói, valamint az állami kezességvállalással biztosított köztisztviselõi kölcsönöket, támogatásokat ne mondja fel, visszafizetésük futamidejét, összegét ne változtassa meg. f) szolgálati lakás bérleti jogviszonyát a köztisztviselõ aszerint tarthatja meg, hogy a jogszabály vagy a bérleti szerzõdés miként rendelkezik. 7. A Kormányzati Oldal vállalja, hogy a gyakorlati munka egységes végrehajtása érdekében módszertani anyagot állít össze, amelyet a munkáltatók és a Munkavállalói Oldal rendelkezésére bocsát 2006. július 15-ig, valamint megjelenteti a minisztériumok internetes honlapján. 8. A Megállapodó Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodás nem pótolja a más munkajogi jogszabályokban elõírt egyeztetési eljárásokat, és nem érinti más, hasonló tartalmú megállapodások hatályát. 9. A Munkavállalói Oldal kijelenti: fontosnak tartja, hogy a kormányzati létszámcsökkentés nyugodt légkörben kerüljön végrehajtásra. Vállalja, hogy a Megállapodás szellemében az érdekképviseleti szervezetek információs csatornáin keresztül segíti a köztisztviselõk tárgyszerû tájékoztatását, a tudomására jutó foglalkoztatási és átképzési lehetõségeket megismerteti a munkáltatókkal és az érintett köztisztviselõkkel. 10. A Kormány vállalja, hogy az ezen Megállapodásban foglaltakat magára nézve kötelezõnek tartja, megvalósításáról minden létszámcsökkentésben érintett munkahelyen gondoskodik.

8. szám


11. A Megállapodás végrehajtásával összefüggõ tapasztatok összegzésére, az esetleges panaszok kivizsgálására a Megállapodó Felek 3-3 tagból álló paritásos bizottságot hoznak létre. A bizottság mûködésérõl, feladatairól külön megállapodás rendelkezik. 12. A Kormány a jelen Megállapodást aláírása után a Magyar Közlönyben közzéteszi.

a Kormány nevében

A rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározása a Statisztikai Közlöny 2006. évi 1. számában megjelent tájékoztatás alapján történt. (A 2005. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 158 300 Ft/fõ/hó, lásd a 2006. évi Statisztikai Közlöny 2. számában). A 2007. évi 1 hóra esedékes rehabilitációs hozzájárulás mértéke 12 664 Ft, tárgyévi összege 151 968 Ft). A tárgyévi rehabilitációs hozzájárulást az SZMM 100 Ft-ra kerekítve teszi közzé.

Budapest, 2006. július 5. .......................................

517

....................................... a KÉT Munkavállalói Oldal nevében*

* A KÉT Munkavállalói Oldal tárgyalócsoportjának szakszervezetei: Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete Oktatási Minisztérium Szakszervezete Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Állategészségügyi és Élelmiszerellenõrzési Dolgozók Szakszervezete

ZÁRADÉK A létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli munkába állásának gyors és hatékony elõsegítésére is figyelemmel a Munkavállalói Oldal felkéri a Kormányt, hogy a fõvárosi, megyei munkaügyi központokra és azok kirendeltségeire a létszámcsökkentés 2007. január 1-jéig ne terjedjen ki.

Közlemény a rehabilitációs hozzájárulás 2007. évi mértékérõl „A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (5) és (6) bekezdésében foglaltak alapján a rehabilitációs hozzájárulás 2007. naptári évi összege 152 000 Ft/fõ.” A munkaadó a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációjának elõsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fõt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelezõ foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelõzõ második év – KSH által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka.

TÁJÉKOZTATÁSOK Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. június 10-i, június 15-i, június 22-i és június 27-i üléseirõl A Kormány Új egyensúly programjáról és az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatokról az OÉT június 10. és 27. között – több fordulóban – konzultációt folytatott. 1. A kormányoldal részérõl Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június 10-én, az OÉT ülésén ismertette az új kormány programját, az államháztartás egyensúlyának tartós megteremtését célzó intézkedéseket. A 2006-2008. évekre szóló Új egyensúly programjával összefüggésben a miniszterelnök kiemelte, hogy az államháztartás pénzügyi egyensúlyának helyreállításához szükséges feladatok nem egyszerû költségvetési kiigazítást jelentenek, hanem szervesen összekapcsolódnak a hosszabb távú, reform jellegû lépésekkel. Kiemelten fontosnak tartotta az állami szerepvállalás mértékének, a társadalmilag igazságosabb közteherviselés kérdéseinek átgondolását, és ebben a szociális partnerek aktív részt vállalását kérte. A tervezett reformokkal kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a nagy rendszerek átalakítása – a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén – hosszabb távon hozhatnak érdemi eredményeket, ezért az egyensúly gyors megteremtése érdekében szükség van az állami kiadások azonnali csökkentésére és a bevételek lehetséges mértékû növelésére. A Kormány olyan kiadáscsökkentõ és bevételnövelõ programot állított össze, amely eredményeként a 2008. évre létrejöhetnek azok a feltételek, amelyek garantálni tudják az egyensúly tartós fennmaradását, az államháztartási hiány célzott, 3 százalék körüli alakulását. Az OÉT a Kormány Új egyensúly programjáról a június 10-én megkezdett konzultációt június 15-i, június 22-i és június 27-i ülésén folytatta az Országgyûlésnek benyújtott törvényjavaslatok alapján. Szakértõi elõkészítések alapján megvitatta a) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, b) az államháztartás egyensúlyát javító külön adóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások

518


után fizetendõ járulékokról szóló törvényjavaslatokról, c) a házipénztár adóról szóló törvényjavaslatról, d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat. 2. Az államháztartás egyensúlyát javító intézkedésekkel, valamint az ezzel összefüggõ törvényjavaslatokkal kapcsolatban a szociális partnerek az alábbi véleményeket, észrevételeket és javaslatokat fogalmazták meg: a) Az OÉT munkavállalói oldala hangsúlyozta: aa) A magyar szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy szükséges az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a hiány újratermelésének megakadályozása. Ugyanakkor visszautasítanak minden olyan álláspontot, amely azt állítja, hogy a kialakult helyzet oka a jelentõs bérnövekedés, a munkavállalóknak adott kedvezmények lennének. Az elmúlt idõszak reálkereset-emelkedését a kereseteknél jelentõsen nagyobb mértékben növekedõ teljesítmények alapozták meg. Véleményük szerint hiányzik az átgondolt, hosszú távú társadalmi és gazdaságpolitika, egyre nagyobb méreteket ölt a közterhek viselése alóli kibúvás, a fekete- és szürkegazdaság jelenléte. A rendszerváltás elsõ számú vesztesei a bérbõl és fizetésbõl élõk, de világosan látják, hogy ennek a változásnak vannak nyertesei is. Most rajtuk a sor, hogy a terhek vállalásából kivegyék a részüket. Ezért elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy az egyensúlyteremtés érdekében tervezett súlyos megszorítások döntõ mértékben most is a munkavállalókat sújtják. ab) Álláspontjuk szerint a tervezett intézkedések hatására a munkavállalók reáljövedelme 6-7 százalékkal fog csökkeni, a minimálbér szintjén pedig 3,3 százalékos reálbércsökkenés várható. Ezért a törvényjavaslat-csomagot ebben a formájában nem támogatják. A Kormánynak megfontolásra javasolják a következõket: - a tervezett áremelések szociális elvek szerinti kompenzálását, már 2006. évtõl kezdõdõden, - a kedvezményes általános forgalmi adó (áfa) kulcs megszüntetése helyett a felsõ kulcs 25%-ra történõ visszaállítását átmeneti idõre vagy a két kulcs 3-3 százalékos emelését az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezõ érdekében, - a járulékemelés méltányos arányosítását a munkavállalói és a munkáltatói járulékok meghatározásánál úgy, hogy a járulékemelés kerüljön megosztásra a munkavállalók és a munkáltatók között 1,5-1,5% arányban, - a nem adózó feketegazdaság szigorú ellenõrzését, és adózás alá vonását. ac) Nem értenek egyet, ezért visszavonását javasolják azoknak a megszorító intézkedéseknek, amelyek - az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény adómentességének korlátozását,

8. szám

- az évente három alkalommal adható kisösszegû juttatások adómentességére vonatkozó szabályozást módosítják, - az adójóváírás megállítását 63 000 forintnál, a minimálbér adómentességének megszüntetését, - a felnõttképzés adómentességének eltörlését, - az üdülési csekk felhasználásának korlátozását, - a bankszámlára utalt munkabérekhez kapcsolódó 2000 forintos kedvezmény eltörlését jelentik. A jelenlegi munkavállaló kedvezmények megõrzése érdekében javasolják: - a természetbeni juttatások körében maradjanak meg azok a szabályozások, amelyek alapján az érvényes munkahelyi kollektív szerzõdéseket megkötötték, - a munkáltatói érdekbõl történõ áthelyezés esetén a munkavállaló részére a lakóhelyváltozáshoz nyújtott költségtérítés adómentessége maradjon meg. b) Az OÉT munkáltatói oldala hangsúlyozta: ba) Az államháztartási egyensúlyban kialakult helyzethez, az annak kezelését szolgáló kényszerintézkedésekhez megértéssel viszonyul, mert érdekelt abban, hogy a piaci folyamatokat ne zavarja az államháztartás egyensúlytalansága. A vállalkozások számára jelentõs többletterhet jelentõ adó- és járulékemeléseknek csak akkor látja értelmét, ha az államháztartás tartós egyensúlyát biztosító reformok sürgõsen elindulnak olyan tartalommal, amely a többletbefizetéseket csak a legrövidebb ideig (legfeljebb 2008-ig) teszi szükségessé. A fentiek alapján tudomásul veszi: - az áfa kulcsok emelését azzal, hogy javasolja a Kormánynak megfontolni a differenciáltabb emelést úgy, hogy az áfa 15 és 20 százalékos kulcs egyaránt 3-3% ponttal emelkedjen, - az eva kulcsának emelését 15%-ról 20%-ra, - az államháztartás egyensúlyát javító különadó, a szolidaritási adó 4% ponttal történõ bevezetését mind a társas vállalkozásoknál, mind pedig a magánszemélyeknél, - a hitelintézeteknél a kamattámogatás címén kapott összeg után 20% mértékû járulék bevezetését, - a munkáltatók által fizetendõ társadalombiztosítási járulék 3% pontos csökkentésének elmaradását 2007. január 1-jétõl, - a házipénztár adójának olyan módon történõ bevezetését, amelynél a készpénz napi záró állományának meghatározásánál a napi készpénzbevételek 3%-a, de legalább vállalkozásként napi 800 000 forint, továbbá a kiskereskedelmi tevékenységet végzõ vállalkozásoknál a napi pénztárnyitáshoz szükséges készpénz mentességet élvez, - az ártámogatások csökkentését, - hogy a szövetkezetekrõl szóló törvényben a szövetkezeti tagoknak adott juttatások, támogatások a vállalkozások érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minõsüljenek.

8. szám


bb) Javasolja, hogy azok az intézkedések, amelyek a vállalkozások gazdálkodását közvetlenül érintik, csak 2007. január 1-jétõl lépjenek hatályba. bc) Felhívja a figyelmet arra, hogy a megismert intézkedéseknek kedvezõtlen gazdasági és foglalkoztatási kihatásai vannak, és a munkaadók egy részének jelentõs problémákat okoznak. Kifogásolja, hogy a gazdálkodást eddig is jelentõsen terhelõ bürokratikus eljárások nem csökkennek, sõt további adminisztrációs kötelezettséget rónak a munkáltatókra azok költségterheivel együtt. A munkáltató oldal kiemelten nehezményezi: - a korábbi OÉT megállapodás ellenére az egészségügyi hozzájárulás 2006. november 1. utáni további fenntartását, - hogy év közben kerülnek bevezetésre adók, járulékok, lehetetlenné téve a kiszámítható, elõrelátásra alapozó gazdálkodást, - a rendszeridegen új típusú adót (elvárt adó), valamint alkalmazási problémákat elõre vetítõ új járulékalap (kétszeres minimálbér) bevezetését. bd) A munkáltatói oldal nem tekinti lezártnak 2007-re az adójogszabályok változását, és szükségesnek tartja új bértárgyalás lefolytatását, miután a 3 éves megállapodás peremfeltételei a tervezett kormányzati intézkedések hatására jelentõsen romlottak. bf) a munkáltatói oldal nem fogadja el az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség számára biztosított azon lehetõségét, hogy a munkaügyi jogsértést elkövetõ munkáltató adatait nyilvánosságra hozza; helyette azt javasolja, hogy az érintett állami önkormányzati szervezetek között zárt rendszerben, elektronikus úton történjék az információ átadása. 3. A konzultációkon megfogalmazott munkavállalói és munkáltatói véleményekkel, javaslatokkal összefüggésben a kormányoldal hangsúlyozta: a) az államháztartási egyensúly megteremtését szolgáló intézkedések célja, hogy rövid távon érzékelhetõ eredmények szülessenek a reformlépések megalapozásához. Az egyensúly tartós megmaradását a reformok fogják garantálni. b) Az OÉT fórumain lefolytatott konzultációk, szakértõi egyeztetések alapján a szaktárca elvégezte a szükséges számításokat az áfa kulcsok differenciált emelésével kapcsolatos munkavállalói és munkáltatói javaslatokról. A számítások igazolták, hogy a 15%-os kulcs 17%-ra, illetve a 20%-os kulcs 23%-ra emelése eleget tesz annak a feltételnek, hogy az egyensúlyi program pénzügyi sarokszámai ne sérüljenek. A keletkezõ költségvetési többletbevétel lehetõséget biztosítanak arra, hogy a munkavállalói járulék 0,5% ponttal csökkenthetõ legyen. Az elõterjesztõ kormányoldal képviselõje jelezte, hogy ilyen értelmû javaslatot fog megfogalmazni a Kormány részére. Ugyancsak támogatólag javasolja a Kormány részére a következõ módosításokat: - A mezõgazdasági és erdõgazdálkodási, valamint a halászati ágba sorolt adózók esetében az elõlegfizetésre – terme-

519

lési sajátosságaik miatt, a társasági adóelõleg fizetéshez hasonlóan – az adóév harmadik és negyedik negyedévében kerüljön sor. - a különadó évközi bevezetése miatt 2006. augusztus 31-ére készítendõ közbensõ mérleget (ha a különadó alapjának megállapításához ezt a módszert választja az adózó) nem kell könyvvizsgálóval auditáltatni. - Az átlagos napi készpénzforgalom helyett az adóalany elszámolt éves összes bevételének 0,8 százaléka és legalább 300 000 forint legyen az a pénztári pénzkészlet, amelynek túllépése esetén fizetni kell a házipénztáradót, illetve, amelyhez viszonyítani kell az átlagos napi készpénz záróegyenleget az adóalap megállapításához. Ezzel a vállalkozás méretéhez igazodik az a pénzeszköz-állomány, amely – ha azt nem haladja meg a tényleges összeg – nem keletkeztet adókötelezettséget. - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történõ befizetés esetén az adómentesség módosítása oly módon, hogy a nyugdíjpénztári munkáltatói befizetés – az egészség és önsegélyezõ pénztártól függetlenül – a havi minimálbér 50 százalékáig lenne adómentes, az egészség- és önsegélyezõ pénztári befizetések együttes összege a minimálbér 20 százalékáig. - Amennyiben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a magánszemély az adótámogatás teljesítésekor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár az adóhatóságnak visszautalja, de a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján igényt tarthat, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szûnt meg. - Üdülési csekk juttatására vonatkozó adómentességi szabály kiegészítése a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élõ közeli hozzátartónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának adott juttatással, valamint az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési céljából igénybe vett szállásra és a szálláshoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra, valamint a szálláshelyen igénybe vehetõ egyéb szolgáltatásra váltható be. - A csekély értékû ajándék továbbra is évi három alkalommal, alkalmanként az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész erejéig adómentes. - Az elvárt adó alapja csökkenthetõ legyen a közvetített szolgáltatások értékével. - A házpénztár adó legyen elismert költség a társasági adóalap megállapításánál. - A Tbj. szerinti járulékkedvezmény igénybevételéhez szükséges bejelentési határidõ 2006. szeptember 1-jérõl 2006. október 12-re módosuljon, az adminisztráció egyszerûsítése miatt. c) A kormányoldal elvi jelleggel vitatta az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) csökkentésére, az egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetésére vonatkozó javaslatokat és a munkavállalói oldalnak az adókedvezmények visszaállítására irányuló javaslatait.

520


d) Az OÉT 2005. november 25-i megállapodás felülvizsgálatával kapcsolatban kifejezte, hogy a hároméves megállapodás 2007. évre hatályba lépõ elemeirõl a jövõ évi bértárgyalások keretében lehet és célszerû tárgyalni. A 2006 júliusától kötelezõen alkalmazandó, képzettségtõl függõ garantált bérminimumok idei felülvizsgálatának indokoltságát vitatta. e) A rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolásának nyilvánosságával kapcsolatban a szabályozás egyszerûsítésére irányuló javaslatokat mérlegelni fogja. 4. Az OÉT úgy foglalt állást, hogy a 2007. évre vonatkozó bértárgyalások során egyes adó és költségvetési jogszabályok – kormányzati elõterjesztés hiányában is – napirendre kerülhetnek. * Az OÉT június 15-i ülésén napirend elõtt a munkavállalói oldalról Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke – a LIGA és a Munkástanácsok Országos szövetsége nevében – jelezte, hogy a szakszervezeti szövetségek megnyugvással vették tudomásul a Legfelsõbb Bíróság döntését az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók készenlétben letöltött ideje munkaidõként történt elismerésérõl. A konföderációk felkérték a Kormányt, hogy mielõbb tegye lehetõvé az elmaradt munkabérek kifizetését, és tárgyalást kezdeményeztek az OKÉT-ben az esetleges egyedi perek sokaságának elkerülése, a szükséges részletek kimunkálása érdekében. A kormányoldal válaszában hangsúlyozta, hogy a megismert Legfelsõbb Bíróság döntése azokra a részletekre, amelyek a díjazás mértékére és technológiájára vonatkoznak, nem terjed ki, ezért a következõ idõszaki feladata, hogy ezeket közösen kimunkálják, az érdekegyeztetés keretein belül, és meghozzák a szükséges kormányzati döntéseket. Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága

8. szám

1. Az Alapító A Magyar Köztársaság Kormánya (Budapest V., Kossuth Lajos tér 1–3.) 2. A Közalapítvány neve Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) 3. A Közalapítvány székhelye 1021 Budapest, Ötvös János u. 2. 4. A Közalapítvány idõtartama A Közalapítvány határozatlan idõre jön létre. 5. A Közalapítvány célja Az Alkotmány 70/D. §-ában, továbbá a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 14. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott, valamint a nemzetközi egyezményekben rögzített munkavédelmi kutatási állami feladatok ellátása. Ennek keretében: a) Magyarországon a munkavédelmi tevékenységre, a veszélyes és ártalmas termelési tényezõk feltárására, hatásuk csökkentésére, illetõleg kiküszöbölésére, a munkabiztonság javítására irányuló kutatások, fejlesztések végzése, támogatása; b) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mellett mûködõ Információs Központ magyar nemzeti központja feladatainak ellátása, a munkavédelmi nemzetközi kutatási eredmények figyelemmel kísérése, az eredmények hazai hasznosításának elõsegítése; c) munkavédelmi, munkaegészségügyi szakterületen az információgyûjtésben, -feldolgozásban, -szolgáltatásban való részvétel; d) országos szintû munkavédelmi koncepciók, szabályozások, programok kidolgozásához segítségnyújtás; e) az a)–d)) pontokban foglalt feladatok végrehajtását biztosító vagyon hasznosítása.

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Tájékoztató a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratáról* (egységes szerkezetben) A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-a alapján az 508/14/1953. MT határozattal létrehozott Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet jogutódjaként közalapítvány létrehozását határozta el a következõ feltételek szerint: * A Fõvárosi Bíróság 11.Pk.61.165/1995/24. sz. végzésével elrendelte az Alapító Okiratra vonatkozó változás bejegyzését.

5/A. A Közalapítvány jellege A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 5. §-ában megjelölt kiemelten közhasznú tevékenységet folytató szervezet, mivel állami közfeladatot lát el. A Khtv. 26. § c) pontjának 3. és 4. alpontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat folytatja: tudományos tevékenység, kutatás, oktatás. 6. A Közalapítvány az 5. pontban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében – saját munkaszervezetével kutatásokat végez, máshol megvalósuló kutatásokat szervez és finanszíroz; – tudományos konferenciákat, szakmai fórumokat rendez; – kutatási eredmények felhasználásával elemzéseket, értékeléseket, koncepciókat készít;

8. szám


– bekapcsolódik nemzetközi kutatócsoportok munkájába; – tudományos eredmények megfelelõ publikálásáról gondoskodik; – a célok megvalósítását elõsegítõ – államilag elismert – szakképesítést nyújtó, illetve egyéb szaktanfolyamokat szervez és valósít meg; – a kezelõ szervezet által meghatározott, a célok megvalósításához szükséges egyéb feladatokat lát el. 7. A Közalapítvány induló vagyona és törzsvagyona a) Az Alapító a Közalapítvány induló vagyonaként a Közalapítványnak átad 402 000 000 Ft értékû ingatlant és eszközállományt. A vagyon részletezését az Alapító Okirat 1. számú melléklete tartalmazza. Így a Közalapítvány induló vagyona: 402 000 000 Ft. A Közalapítvány a mûködés folyamatosságának biztosítása érdekében az induló vagyonon belül törzsvagyont képez. A törzsvagyon nem idegeníthetõ el, és nem terhelhetõ meg. A törzsvagyon értéke: 192 000 000 Ft. A törzsvagyont a Budapest II., Völgy u. 20/A. (hrsz. 11403) és a Budapest II., Völgy u. 20/B. (hrsz. 11402/2) alatti ingatlanok képezik. b) A törzsvagyon értéke a kezelõ szervezet (Kuratórium) döntése alapján növelhetõ, továbbá a Közalapítványhoz történõ csatlakozás esetén növekszik, ha a csatlakozó adomány juttatására ezzel a feltétellel kerül sor. 8. A Közalapítvány vagyonának felhasználása a) A Közalapítvány céljára felhasználható – a törzsvagyon hozadéka, – a törzsvagyonhoz nem tartozó vagyon, illetõleg annak hozadéka, – a csatlakozó adományok felhasználható része, – a vállalkozási tevékenység hozadéka. b) A Közalapítvány céljára közvetlenül fel nem használható és nem hasznosítható természetbeni adományokat értékesíteni kell. Az így befolyó összeget kell – az adományozó rendelkezéseit is figyelembe véve – a Közalapítvány vagyonában elhelyezni. c) A Közalapítvány köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. Nem tartoznak e kötelezettség körébe a nyugellátás jellegû ellátások és a természetes személyek részére nem ösztöndíj jelleggel nyújtott olyan természetbeli ellátások, amelyek értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. d) A Közalapítvány vagyonából támogatás kizárólag a támogatásban részesített személlyel kötött szerzõdés alapján nyújtható, mely szerzõdésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját, valamint a szerzõdésszegés következményeit.

521

9. Csatlakozás a Közalapítványhoz A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi, illetõleg külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljával egyetért, és azt támogatni kívánja. A támogatás történhet pénzbeli vagy természetbeni adománnyal. Az adományt a kezelõ szervezet visszautasíthatja, ha annak elfogadása a Közalapítvány céljainak megvalósítását, vagy a Közalapítvány hazai, illetõleg nemzetközi megítélését kedvezõtlenül érintené. 9/A. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, pártoktól támogatást nem kap, országgyûlési vagy önkormányzati képviselõjelöltet nem állít és nem támogat. 10. A Közalapítvány vállalkozási tevékenysége A felhasználható vagyon gyarapítása érdekében a Közalapítvány vállalkozási tevékenységet is folytathat, ez a tevékenysége csak másodlagos lehet. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik [Ptk. 74/G. § (4) bekezdés], és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A Közalapítvány a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordíthatja. A Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzatát az Alapító Okirat 2. számú melléklete tartalmazza. 11. A Közalapítványt kezelõ szervezet a) A Közalapítvány kezelését Kuratórium végzi, amely aa) meghatározza saját mûködési rendjét, ab) jóváhagyja a Közalapítvány éves feladat- és költségtervét, ac) évente meghatározza az egyes közalapítványi célok finanszírozására fordítható összegeket, ad) pályázatok esetén meghatározza a pályázati feltételeket, ae) dönt az egyes támogatásokról, ezek mértékérõl, af) dönt a vállalkozásban való részvételrõl, ag) dönt az egyes adományok elfogadásáról, ah) dönt egyes vagyontárgyak értékesítésérõl és az értékesítés módjáról, ai) elfogadja a Kuratórium elnöke által készített éves beszámolót és az azzal egyidejûleg elõterjesztett közhasznúsági jelentést, aj) meghatározza a Közalapítvány munkaszervezetét, szervezeti és mûködési szabályzatát, ak) gyakorolja a munkaszervezet vezetõje felett a munkáltatói jogokat,

522


al) dönt minden egyéb ügyben, amit az Alapító Okirat, illetõleg a szervezeti mûködési szabályzat a hatáskörébe utal. b) A Kuratórium 8 tagból áll. c) A Kuratórium tagjait, illetve közülük annak elnökét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség javaslatára az Alapító kéri fel határozatlan idõre, a tevékenység szerint illetékes kormányzati szervek, a tudományos élet és az üzleti világ neves szakemberei körébõl. d) A Kuratórium szükség szerint ülésezik, évente legalább egy alkalommal köteles ülést tartani. A Kuratórium határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással – az e) pontban foglaltak kivételével –, egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Kuratórium üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelõ Bizottság tagjait, a könyvvizsgálót és a munkaszervezet vezetõjét. A Kuratórium ülései nyilvánosak, az üléseket az elnök vezeti. e) Kétharmados többségû döntés szükséges az aa), ab), ac), af), ah), ai), aj) és ak) pontokban említett esetekben. f) A Kuratórium üléseit írásban, a napirend megjelölésével az elnök hívja össze. A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy a címzettek legalább 15 nappal – sürgõs esetben 3 nappal – az ülés elõtt átvehessék. A Kuratórium bármelyik tagja jogosult akár elõzetesen írásban, akár az ülésen szóban új napirendi pont felvételét indítványozni. A Kuratórium ülését 15 napon belül akkor is össze kell hívni, ha legalább három tag vagy a Felügyelõ Bizottság az ülés összehívását a cél megjelölésével írásban kéri. g) A Kuratórium üléseirõl és döntéseirõl részletes jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvet az elnök és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá. A Kuratórium olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybõl megállapítható a döntéseinek idõpontja, tartalma, hatálya, a döntést támogatók és ellenzõk (a lehetséges személyek) számaránya. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel haladéktalanul szóban és ezen felül 15 napon belül írásban is – telefax, postai levél vagy e-mail útján – köteles közölni. A döntések nyilvánosságra hozatalát a Közalapítvány székhelyén történõ kifüggesztéssel kell biztosítani. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésre bárki jogosult, kivéve, ha a betekintés személyiségi vagy adatvédelmi jogokat sértene. A betekintésre a Kuratórium elnökéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján, annak beérkezésétõl számított 30 napon belül lehetõséget kell biztosítani, és rögzíteni kell, hogy a betekintõ milyen iratokat tekintett meg. A betekintõ kérelmére – a másolási költségek megtérítése ellenében – másolatot kell készíteni. h) A Kuratórium a létrejöttétõl számított 60 napon belül a jelen Alapító Okiratban foglaltak betartása mellett ügyrendet készít, amelyben meghatározza a mûködési rendjét.

8. szám

i) A Kuratórium tagjai tiszteletdíjban részesülnek, és a kuratóriumi mûködésükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. A tiszteletdíj mértékét a Kuratórium határozza meg. A havi tiszteletdíj nem lehet több a mindenkori minimálbérnél. j) A Kuratórium összetétele a következõ: Elnök: Némethy Zoltán Tagok: Borhidi Gábor Dr. Kameniczky István Kelemen Lajos Dr. Molnár Jenõ Dr. Sörös Éva Vígh Károly Dr. Walz Géza k) A Kuratórium tagjainak tisztsége megszûnik – az Alapító általi visszahívással, – a tag halálával, – a tag kérelmére, az Alapító visszahívási jogának egyidejû gyakorlásával. l) Az Alapítónak a c) és k) pontokban meghatározott jogait az Alapító képviseletében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gyakorolja. m) A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján ma) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy mb) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 12. A Közalapítvány Felügyelõ Bizottsága a) A Közalapítványnál 5 tagú Felügyelõ Bizottság mûködik. Tagjait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség és a Pénzügyminisztérium javaslatára az Alapító kéri fel határozatlan idõtartamra. A Felügyelõ Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Felügyelõ Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. b) Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki ba) a Kuratórium elnöke vagy tagja, bb) a Közalapítvánnyal a megbizatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, bc) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli juttatást, illetve bd) a ba)–bc) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

8. szám


c) A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Kuratórium és a munkaszervezet mûködését és gazdálkodását. Szükség szerint ellenõrzést tarthat, amelynek során a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a Kuratórium bármely tisztségviselõjétõl felvilágosítást és tájékoztatást kérhet. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. A Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdményezni, ha arról szerez tudomást, hogy ca) a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményének elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését teszi szükségessé, cb) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel. Az intézkedésre jogosult Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte után a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet. d) A Felügyelõ Bizottság elnöke kérheti a Kuratórium elnökétõl a Kuratórium összehívását, ha a Felügyelõ Bizottság tudomására jutott információk alapján valamely fontos kérdésben döntés szükséges. A Kuratórium elnöke ilyen esetben 15 napon belül köteles a Kuratórium ülését összehívni. e) A Felügyelõ Bizottság, illetve annak megbízásából a Felügyelõ Bizottság elnöke – a Kuratórium határozathozatalától számított 5 napon belül – bármely kuratóriumi határozat újratárgyalását kezdeményezheti. f) A Felügyelõ Bizottság tagjai a kuratóriumi tagokkal azonos mértékû tiszteletdíjban részesülnek. g) A Felügyelõ Bizottság összetétele a következõ: Dr. Ágoston Gabriella Bánlaki Lívia Dr. Kertész László Pirisi Károly Dr. Várkonyi Tamás h) Az Alapító a) pontban meghatározott jogait az Alapító képviseletében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gyakorolja. 13. A Közalapítvány könyvvizsgálója a) A Köz ala pít vány nál könyv vizsgá ló mû kö dik. A könyvvizsgálót a kuratórium bízza meg 3 éves idõtartamra.

523

b) Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója a Kuratórium tagja, továbbá az a személy, aki a Közalapítványnál más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, illetõleg ilyen személy hozzátartozója. c) A könyvvizsgáló – betekinthet a Közalapítvány könyveibe, – a Közalapítvány dolgozóitól felvilágosítást kérhet, – megvizsgálhatja a Közalapítvány pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerzõdéseit és bankszámláját, – ellátja a Kuratórium által meghatározott feladatokat. 13/A. A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõje nem lehet olyan személy, aki korábban olyan más közhasznú szervezet tisztségviselõje volt – annak megszûnését megelõzõ 2 évben legalább 1 évig –, amelyik az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetõ tisztségviselõ, illetõleg annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél betölt. 14. A Közalapítvány munkaszervezete A Közalapítvány és a Kuratórium mûködésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az igazgató által vezetett munkaszervezet látja el. A munkaszervezet gondoskodik a közalapítványi célok megvalósításához szükséges kutatási-szakmai tevékenység ellátásáról, illetõleg megszervezésérõl, a kuratóriumi ülések elõkészítésérõl, a hozott döntések végrehajtásának operatív és adminisztratív segítségérõl, valamennyi, a gazdálkodással-mûködéssel összefüggõ adminisztrációs feladat elvégzésérõl. 15. A dologi és személyi kiadásokat a Közalapítvány vagyonának hozadéka terhére, ha ez nem lehetséges, a törzsvagyon feletti vagyon terhére kell elszámolni. 16. A Közalapítvány képviselete a) A Közalapítvány jogi személy. Képviseletét és a bankszámla feletti rendelkezési jogot az Alapító által kijelölt azok a kuratóriumi tagok látják el, akik az Alapítóval nem állnak alkalmazási vagy érdekeltségi viszonyban. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. b) A Közalapítvány éves beszámolót, valamint közhasznú jelentést készít, amelyeket minden év április 30-ig megküld az Alapító képviseletében eljáró foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek és a csatlakozóknak. c) A Közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselõi a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az államház-

524


tartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül.

8. szám

II/1. Üzletrész gazdasági társaságokban Piaci érték E Ft

17. A Kuratórium – a nyilvánosságra hozatal érdekében – a Közalapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, a mûködésére, szolgáltatásai igénybevétele módjára vonatkozó információkat, beszámolóit köteles két országos napilapban – a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban – közzétenni.

3516/91. Korm. hat. OMTKI Zajtechnikai Kft. 3516/91. Korm. hat. OMTKI Minõségvizsgáló Kft. Összesen:

18. A Közalapítvány módosítása és megszûnése a) A Közalapítványt az Alapító módosíthatja, de ennek során céljait, és a megvalósításuk érdekében kifejtendõ tevékenységeket csak bõvítheti, kiterjesztheti, ha annak ellátására a vagyoni helyzet megfelelõ alapot ad. b) A Közalapítványt a bíróság az Alapító kérelmére megszünteti, ha az Alapító Okiratban jelzett közfeladatok iránti szükséglet megszûnt, vagy e közfeladatok ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A Közalapítvány megszûnése esetén a Közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt Közalapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.

II/2. Közalapítvány vagyonába kerülõ egyéb befektetett eszközök

19. Bírósági nyilvántartásba vétel Az Alapító tudomásul veszi, hogy a Közalapítvány létrejöttéhez az Alapító Okirat bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. 20. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 2006. május 11. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet az Alapító Okirathoz I. Közalapítvány vagyonába kerülõ ingatlanok

Budapest II., Ötvös János u. 1–3. (Hrsz. 11399) Budapest II., Völgy u. 20/A (Hrsz. 11403) Budapest II., Völgy u. 20/B (Hrsz. 11402/2) Budapest II., Völgy u. 30. (Hrsz. 11387/1) Igal, Hegyi út 15. (Hrsz. 342) Ingatlanérték összesen:

Terület m2

Piaci érték E Ft

6 827

96 098

2 217 4 436

191 634

3 232

67 524

1 172

18 790 374 046

3 200 3 300 6 500

Piaci érték E Ft

– Szellemi termékek – Mûszerek – Számítógépek – Ügyviteli gépek – Egyéb gépek – Berendezések – Jármûvek Vagyonérték összesen:

354 2 572 926 253 1 524 2 604 330 8 563

III. Egyéb vagyonérték becsült értéke, mely az átalakulási vagyonmérleg értékelése alapján pontosodik Forgóeszközök

– Készletek vásárolt állományának tényleges beszerzési áron kimutatott könyvi értéke, melybõl az anyagkészlet 4000 E Ft összegû állománya inkurrens. A saját termelésû készletek 1994. évi tényleges közvetlen önköltségen került számbavételre, melynek vagyonértéket képezõ összevont értéke 28 761 E Ft – Követelések között 30 napon túli vevõállomány 30%-os, 180 napon túli vevõtartozás 50%-os leírás végrehajtásával figyelembe vett értéke 22 774 E Ft – Egyéb követelések között a lakásépítési hitelnyújtásból származó követelésbõl a 15 éven túli megtérülés állományánál 70%-os leértékelés alapján az összevont érték 2 133 E Ft – Átfutó bevételek és kiadások eszközök értékét növelõ egyenlege 1 714 E Ft – Pénzeszközök bankkivonatokkal, pénztárjelentéssel igazolt záró értéke 1 642 E Ft – Aktív idõbeli elhatárolás a nyilvántartás szerinti részletezéssel egyezõen 1 539 E Ft Eszközállomány összesen (I.–II/1.–II/2.–III.) 447 672 E Ft

IV. Forrásoldal – Saját tõke a mérleg eszközállományának kötelezettségekkel csökkentett értékével egyezõen

402 007 E Ft

8. szám


– Rövid lejáratú kötelezettségek – szállítóállomány folyószámla-kivonattal, hitelek bankkivonattal, adó- és egyéb köztartozások analitikus nyilvántartással igazolt értéke 42 711 E Ft – Passzív átfutó elszámolások a nyilvántartás szerinti értékkel egyezõen 194 E Ft – Passzív idõbeli elhatárolás nyilvántartás szerinti értéke 2 760 E Ft Forrásállomány összesen 447 672 E Ft Az intézeti vagyon az 1994. december 31-i 402 000 E Ft, vagyonmérleg eszközállományának köteleazaz négyszázzettséggel csökkentett értéke kerekítve kétmillió forint

525

Vállalkozási célú vagyon: a Közalapítvány törzsvagyon nélkül számolt szabad rendelkezésû vagyona, amellyel a Közalapítvány – az ide tartozó vagyon értékéig – piaci típusú vállalkozásokban vehet részt.

4. A közalapítványi vagyon mûködtetésének célja A közalapítványi vagyon kezelésének célja a közalapítványi vagyonnal olyan gazdálkodás, amely az alapítói vagyon megõrzése, lehetõség szerinti gyarapítása mellett anyagi fedezetet biztosít a közalapítványi célok elérésére.

2. számú melléklet az Alapító Okirathoz A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzata

5. A vagyon feletti döntési jogkörök

A Közalapítvány vagyona az 1139/1995. (XII. 28.) Korm. határozat által átadott induló vagyon. A Közalapítvány induló vagyona: 402 000 E Ft. Szerkezete: 93% tárgyi eszközök (ingatlanok), 2% befektetett pénzügyi eszközök (részesedések), 5% forgóeszközök.

A Közalapítványt – a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetve terhelik. A közalapítványi vagyon felhasználásáról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A Magyar Köztársaság Kormánya mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Közalapítvány Kuratóriumát felhatalmazta, hogy a Közalapítvány vagyonával vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. Szükség esetén a kuratórium döntése alapján a vagyon egy része is felhasználható a közalapítványi célokra. A Közalapítvány gazdálkodása a térítésmentes vagyonátruházás lehetõségét kizárja. A Közalapítvány tulajdonosi jogosítványait nem ruházhatja át. A Kuratórium dönt a Közalapítvány vagyonának szerkezeti összetételérõl, és meghatározza a befektetési stratégia irányát. A Kuratórium által kitûzött stratégiai célok érdekében végrehajtandó feladatokat a Közalapítvány munkaszervezete dolgozza ki, és hajtja végre. E feladatok végrehajtásáról a munkaszervezet folyamatosan, de legalább évente beszámol. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról.

3. A Közalapítvány vagyonának tagozódása

6. A közalapítványi befektetések biztonsági szabályai

A vagyon alapvetõ rendeltetése a közalapítványi célok tartós, folyamatos és hatékony szolgálata. Ennek érdekében a közalapítványi vagyonon belül el kell különíteni a törzsvagyont és a vállalkozási célú vagyont. Törzsvagyon: a Közalapítvány egészének érdekeit szolgáló, folyamatos mûködést biztosító vagyoni kör, melyet az Alapító Okirat melléklete tételesen rögzít.

Általános szabályok A Közalapítvány a közalapítványi célok ellátására idõlegesen fel nem használt eszközeit (a továbbiakban: szabad közalapítványi eszköz) jogszabály által megengedett formákban (a továbbiakban: befektetési formák) fektetheti be, illetve ilyen befektetési formákban tarthatja. A Közalapítvány csak saját eszközeit fektetheti be.

A Magyar Köztársaság Kormánya az 1139/1995. (XII. 28.) Korm. határozatban a Munkavédelmi Kutatási Közalapítványnak (a továbbiakban: Közalapítvány) induló vagyonként átadta az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet (a továbbiakban: OMTKI) teljes vagyonát. Jelen szabályzat a Közalapítvány tulajdonába került és a mûködtetés során változó vagyon megõrzésének, mûködtetésének, gyarapításának kereteit szabályozza.

1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya a Közalapítvány tulajdonában lévõ vagyonra (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök, valamint forgóeszközök kötelezettségekkel csökkentett részére) terjed ki.

2. A közalapítványi vagyon volumene, összetétele

526


A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. A közalapítványi befektetéseknek összhangban kell lenniük a Közalapítvány rövid és hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetõképességét. A Közalapítvány vállalkozása a közalapítványi feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehetõ legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. A Közalapítványnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítõk tekintetében egyoldalú kockázati függõség alakuljon ki. Befektetéseinél ügyelnie kell arra, hogy befektetési portfóliója ágazat, területi elhelyezkedés, a befektetett összeg és a megszerzett részesedés nagysága tekintetében arányos legyen. A Közalapítvány tartózkodik a nemzetközi gyakorlatban nagy kockázatúnak ítélt befektetési formáktól, így különösen a csúcstechnológiákhoz, nagyfokú ingatlan-befektetésekhez kapcsolódó befektetésektõl. A Közalapítvány befektetési céllal mûködõ gazdasági társaságokban is vásárolhat részesedést. A megvásárolni kívánt érdekeltség tulajdonosa, vezetõ állású dolgozója, vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja, könyvvizsgálója nem lehet a Közalapítvány alkalmazottja vagy tisztségviselõje, valamint felügyelõ bizottsági tagja és könyvvizsgálója, illetve ezek hozzátartozója. A Közalapítvány rendelkezésére bocsátott állami támogatások – kivéve, ha az adományozó másként nem rendelkezik – csak az állam által garantált értékpapírokban helyezhetõk el. A Közalapítvány a rendelkezésére álló szabad eszközeivel a jelen szabályzatban meghatározott keretek között szabadon vállalkozhat. Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésre, vállalkozásba vitelére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelõzi az adott vagyonelem szakértõvel történõ értékbecslése. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésére álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni. A Közalapítvány az adott pénzügyi év idõtartama alatt legfeljebb a szabad közalapítványi eszközök 45%-os mértékéig adhat ugyanazon befektetõi szervezet számára értékpapír-bizományosi, értékpapír-kezelési és értékpapír-kereskedelmi megbízást.

7. A vagyonkezelés alaptípusai A közalapítványi tulajdon tagozódása alapján a közalapítványi vagyonkezelésben két alaptípust különíthetünk el: a) A törzsvagyonnak a Közalapítvány céljainak megfelelõ gazdaságos üzemeltetési és hasznosítási feladatainak ellátását, fenntartását, az értéknövelésüket szolgáló

8. szám

munkálatok irányítását végzõ vagyonkezelés, amely biztosítja a Közalapítvány céljára rendelkezésre álló ingatlanok folyamatos készenlétét. Ezt a típusú vagyonkezelést végzõ szervezet a kezelésbe adott vagyont nem értékesítheti. b) A forgalomképes közalapítványi vagyon kezelése. A Közalapítvány tulajdonában lévõ forgalomképes vagyon olyan kezelését jelenti, melynek során a Kuratórium döntései alapján a közalapítványi vagyonelemeket – a közalapítványi célkitûzések megvalósításához szükséges források folyamatos biztosíthatósága mellett és érdekében – a vagyonkezelõ célszerûen konvertálhatja és a jelen szabályzatban foglalt elõírások betartásával mindenkor a legkedvezõbb módon és eszközökkel hasznosíthatja.

8. A vagyonkezelõ szervezet A közalapítványi vagyon központi kezelõje és a tulajdonosi jogok kizárólagos birtokosa a Közalapítvány Kuratóriuma. A Kuratórium rendelkezik az átvett közalapítványi vagyon e szabályzatban meghatározott elvek és befektetési szabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetésérõl. Ezen belül a) meghatározza a Közalapítvány befektetéseinek öszszetételét lejáratát, b) a Közalapítvány munkaszervezete közremûködésével szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit, c) a munkaszervezeten keresztül vezeti a vagyonkezelésbe átadott szabad közalapítványi eszközök nyilvántartását, d) a munkaszervezeten keresztül folyamatosan ellenõrzi a tulajdonában lévõ vagyon összetételét, a mûködtetéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, e) a munkaszervezet az esetleg igénybe vett tanácsadó szakmai segítségével végzi a befektetési stratégiák értékelését, az értékesítések ellenõrzését, f) a Kuratórium saját döntése alapján a vagyonkezeléshez kapcsolódó mûveletek végrehajtásával megbízandó partnereket keretmegállapodások, valamint a közalapítványi vagyon 5%-át meghaladó egyedi megbízások esetén nyílt vagy zártkörû pályázat útján, a közalapítványi vagyon 5%-át el nem érõ egyedi megbízások esetében a megbízott személyét a tõle várható gondossággal közvetlenül választja ki.

9. Záró rendelkezés Jelen szabályzat a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának mellékletét képezi.

8. szám


Tájékoztatás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa Részvételt Megállapító Bizottság ülésein hozott határozatairól I. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. június 20-án megtartott ülésén megvizsgálta a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító, - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató munkáltatói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A pótlólagos vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta: 150. számú határozat: a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) (1213 Budapest, Toboz u. 6.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 151. számú határozat: a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (1149 Budapest, Egressy út 77.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 152. számú határozat: a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottsága megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkáltatói oldalról a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségét és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületét az RMB a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri. Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához. dr. Várkonyi Júlia s. k., elnök

***

527

letek részvételi feltételeknek való megfelelését. A vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta: 153. számú határozat: a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség (9027 Gyõr, Martin u. 1.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 154. számú határozat: a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége (8060 Mór, Gyár u. 10.) a megállapodásban foglalt általános részvételi feltételeknek megfelel, de az ágazatisági feltételeket nem teljesítette. Tekintettel azonban arra, hogy a megállapodásban foglalt D1 feltétel ad) pontjában foglalt feltételnek megfelelõen a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség az ágazatiságát elismerte, az RMB az Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége részvételi jogosultságát megállapította. 155. számú határozat: a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (1211 Budapest, Gyepsor u. 1.), valamint a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség (1171 Budapest, Berki Lili u. 58.) a megállapodásban foglalt általános részvételi feltételeknek megfelel, azonban az ágazatisági feltételeket nem teljesítette. 156. számú határozat: a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkavállalói oldalról a LIGA Vas- és Fémipari Szövetséget, valamint, a munkavállalói oldal elismerése alapján, konzultációs joggal a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetségét az RMB a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri. Munkáltatói oldalról a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége valamint a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség részvételi jogosultságát újra vizsgálja, amennyiben az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa a 2004. szeptember 22-i megállapodás D1 feltétel ad.) pontjához hasonló lehetõséget biztosít a munkáltatói oldal számára is. Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához. dr. Várkonyi Júlia s. k., elnök

II.

***

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. június 20-án megtartott ülésén megvizsgálta a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói és munkáltatói érdekképvise-

III. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. június 20-án megtartott ülésén megvizsgálta a Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt

528


megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta: 157. számú határozat: a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (1078 Budapest, Murányi u. 1.) a megállapodásban foglalt általános részvételi feltételeknek megfelel, de az ágazatisági feltételeket nem teljesítette. Tekintettel azonban arra, hogy a megállapodásban foglalt D1 feltétel ad) pontjában foglalt feltételnek megfelelõen a Vasas Szakszervezeti Szövetség, az ágazatiságát elismerte, az RMB a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége részvételi jogosultságát megállapította. 158. számú határozat: a Magyar Tartalomipari Szövetség (1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.), a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 159. számú határozat: az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 160. számú határozat: a Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkavállalói oldalról a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, a munkavállalói oldal elismerése alapján, konzultációs joggal, munkáltatói oldalról a Magyar Tartalomipari Szövetséget és az Informatikai Vállalkozások Szövetségét az RMB a Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri. Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához. dr. Várkonyi Júlia s. k., elnök

*** IV. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. június 20-án megtartott ülésén megvizsgálta a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta:

8. szám

161. számú határozat: a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség (1068 Budapest, Benczúr u. 41.) a megállapodásban foglalt általános részvételi feltételeknek megfelel, de az ágazatisági feltételeket nem teljesítette. Tekintettel azonban arra, hogy a megállapodásban foglalt D1 feltétel ad) pontjában foglalt feltételnek megfelelõen a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint Magyar Vegyipari-, Energiaipari- és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az ágazatiságát elismerte, az RMB a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség részvételi jogosultságát megállapította. 162. számú határozat: a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége (1225 Budapest, Szarvas Gábor u. 9/b.) a megállapodásban foglalt általános részvételi feltételeknek megfelel, de az ágazatisági feltételeket nem teljesítette. Tekintettel azonban arra, hogy a megállapodásban foglalt D1 feltétel ad) pontjában foglalt feltételnek megfelelõen a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint Magyar Vegyipari-, Energiaipari- és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az ágazatiságát elismerte, az RMB a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége részvételi jogosultságát megállapította. 163. számú határozat: a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkavállalói oldalról a LIGA Vas- és Fémipari Szövetséget, valamint a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetségét a munkavállalói oldal elismerése alapján, konzultációs joggal, az RMB a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri. Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához. dr. Várkonyi Júlia s. k., elnök

*** V. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. június 20-án megtartott ülésén megvizsgálta a Könnyûipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta: 164. számú határozat: a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete 2000 (1144 Budapest,

8. szám


Cinkotai út 97/a.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 165. számú határozat: a Magyar Ruhagyártók Egyesülése ( 1475 Budapest, Pf. 337.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 166. számú határozat: a VOSZ Textil- és Ruházati Szekció (6800 Hódmezõvásárhely, Teleki u. 18.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 167. számú határozat: a Könnyûipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkavállalói oldalról a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete 2000-t, munkáltatói oldalról a Magyar Ruhagyártók Egyesülését, valamint a VOSZ Textil- és Ruházati Szekciót az RMB a Könnyûipari Ágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri.

529

171. számú határozat: a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT) (1108 Budapest, Újhegyi út 3/a-5.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 172. számú határozat: a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkavállalói oldalról az Autóbusz-közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Unióját, a Teherfuvarozók Európai Szakszervezetét és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségét az RMB a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri. Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához. dr. Várkonyi Júlia s. k., elnök

Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához.

*** VII.

168. számú határozat: az Autóbusz-közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója (5602 Békéscsaba, Pf. 36.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. július 11-én megtartott ülésén megvizsgálta a Légiszállítási Ágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító, - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A pótlólagos vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta: 173. számú határozat: a Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség (1185 Budapest, Ferihegyi Repülõtér) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 174. számú határozat: a Légiszállítási Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, munkavállalói oldalról a Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség, továbbá munkáltatói oldalról a Magyar Vasúti, Vízi- és Légiközlekedési Szövetség az általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel, ezért az RMB - az adott szervezeteket alapítóként elismerve - a Légiszállítási Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakulását hivatalosan megállapítja.

169. számú határozat: a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete (1239 Budapest, Nagykõrösi út 351.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel.

Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához.

170. számú határozat: a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (8000 Székesfehérvár, Börgöndi u. 14.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel.

dr. Várkonyi Júlia s. k.,

dr. Várkonyi Júlia s. k., elnök

*** VI. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. július 11-én megtartott ülésén megvizsgálta a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító, - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A pótlólagos vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta:

elnök

***

530


8. szám

VIII.

Fõfelügyelõséget a 14. § (1) bekezdése szerinti EK típustanúsítvány kiadásáról tájékoztatta.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által létrehozott Részvételt Megállapító Bizottság (RMB) 2006. július 11-én megtartott ülésén megvizsgálta a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot megalakító - a szociális partnerek és a kormány által 2004. szeptember 22-én aláírt megállapodásban elõírt dokumentumokat és adatokat pótlólag szolgáltató - munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek részvételi feltételeknek való megfelelését. A vizsgálat alapján az RMB a következõ határozatokat hozta:

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség az FMM rendelet 21. § (1) bekezdés f) pontja alapján ennek megfelelõen az alábbiakat teszi közzé:

175. számú határozat: a Magyar Vegyipari Szövetség (3581 Tiszaújváros, Pf. 20.) a megállapodásban foglalt általános részvételi és ágazatisági feltételeknek megfelel. 176. számú határozat: a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítását aláíró szervezetek közül, az eddig elismert szervezeteken túlmenõen, munkáltatói oldalról a Magyar Vegyipari Szövetséget az RMB a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság alapító tagjaként elismeri. Az RMB határozatainak felülvizsgálatára az érintettek a határozatoknak a Munkaügyi Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül kérelemmel lehet fordulni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsához. dr. Várkonyi Júlia s. k.,

EK típustanúsítványt kiadó bejelentett tanúsító szervezet: BIMEO Vizsgáló és Kutató- fejlesztõ Kft. (Rövid nevén: BIMEO Kft.) (1047 Budapest, Baross u. 39. Tel.: 1/272-0011, Fax: 1/369-1058, E-mail: [email protected]) Bejelentett tanúsító szervezet azonosító száma: 1524. EK típustanúsítvány száma: 062-K/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Ötujjas bõr védõkesztyû Egyé ni vé dõ esz köz cikk szá ma/mo dell szá ma: AZTEK 4600 EK típustanúsítvány száma: 063-K/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Ötujjas, bõr védõkesztyû Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: INKA 4800 EK típustanúsítvány száma: 090-K/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Ötujjas, béleletlen marhabõr védõkesztyû Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: E 28

elnök

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség tájékoztatása az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, ellenõrzõ szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szerint kiadott EK típustanúsítvány közzétételérõl A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe utalt szakterület vonatkozásában az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, ellenõrzõ szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet (a továbbiakban: FMM rendelet) 16. §-a alapján a BIMEO Vizsgáló és Kutató-fejlesztõ Kft. 2006. július 13-án az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi

EK típustanúsítvány száma: 091-K/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Ötujjas, béleletlen marhabõr hegesztõ védõkesztyû Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: E 35 EK típustanúsítvány száma: 092-K/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Ötujjas, bélelt marhabõr hegesztõ védõkesztyû Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: WELDER B EK típustanúsítvány száma: 098-K/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Háromujjas, bõr/textilvászon kombinációjú védõkesztyû Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: 1013N EK típustanúsítvány száma: 086-L/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Szakmai használatú munkalábbeli Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: 245 (I/B) EK típustanúsítvány száma: 089-L/2006 Egyéni védõeszköz megnevezése: Szakmai használatú munkalábbeli, félcipõ (I/A) Egyéni védõeszköz cikkszáma/modellszáma: 75055

8. szám


Tájékoztatás új magyar nemzeti szabványokról A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) ügyvezetõ igazgatója a nemzeti szabványokról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 8. §-a alapján a következõ nemzeti szabványokat tette közzé. (A Munkaügyi Közlöny 2006. évi 7. számában megjelent szabványok folytatása.) A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetõk az MSZT Szabványboltban (1091 Budapest IX., Üllõi út 25., levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetõk a www.mszt.hu/webaruhaz címen. MSZ 21420-2:2006 Hulladékok jellemzése 2. rész: A mechanikailag-biológiailag elõkezelt hulladékok stabilitásának paraméterei. A légzési aktivitás (AT4) meghatározásának módszere MSZE 21420-32:2006 Hulladékok jellemzése 32. rész: Útmutató a szénhidrogén-tartalom különbözõ oldószerekkel való meghatározásához MSZ HD 60364-7-712:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-712. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek (IEC 60364-7-712:2002) - Az MSZ HD 60364-7-712:2006 helyett MSZ EN 50132-4-1:2001 Riasztórendszerek. Zárt láncú televíziós megfigyelõrendszerek biztonságtechnikai alkalmazásokhoz. 4-1. rész: Fekete-fehér monitorok MSZ EN 50136-1-2:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések. 1-2. rész: Bérelt (dedikált) riasztási útvonalakat használó rendszerek követelményei MSZ EN 50428:2005 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegû rögzített villamos szerelésekhez. Kiegészítõ szabvány. Kapcsolók és hozzájuk tartozó szerelvények lakások és épületek elektronikus rendszereiben (HBES-ekben) való használathoz MSZ ENV ISO 13843:2001 Vízminõség. Útmutató a mikrobiológiai módszerek validálásához (ISO/TR 13843:2000) MSZ HD 60364-5-559:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-55. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb

531

szerkezetek. 559. fejezet: Lámpatestek és világítási berendezések (IEC 60364-5-55:2001 (559. fejezet), módosítva) MSZ HD 60364-7-703:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-703. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Szaunafûtõ berendezést tartalmazó helyiségek és fülkék (IEC 60364-7-703:2004) - Az MSZ 2364-703:1994 helyett, amely azonban 2008. 03. 01-jéig még érvényes MSZ 2364-708:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 708. fõfejezet: Lakókocsiparkok villamos berendezései (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva) - Az MSZ 2364-708:1999 helyett, amely azonban 2007. 07. 01-jéig még érvényes MSZ 2364-754:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 754. fõfejezet: A lakókocsik és lakóautók villamos berendezései (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva) - Az MSZ 2364-708:1999 helyett, amely azonban 2007. 07. 01-jéig még érvényes -.

A MTESZ Vas Megyei Szervezete konferenciát szervez „Három nap a munkaerõ-kölcsönzésrõl a határ két oldalán” címmel (Kõszeg-Ausztria) 2006. október 11-13. között. Szabályozás, gyakorlat, elõnyök és kockázat - Ausztriában és Magyarországon Elõadások - tapasztalatcsere látogatóban egy osztrák kölcsönbeadónál Ajánljuk kölcsönzõknek, kölcsönbevevõnek, azoknak, akik csak fontolgatják a kölcsönzést, és akik még most ismerkednek a munkaerõpiac eme intézményével Bõvebb információ: www.szombathely.mtesz.hu +36 (94) 314-897.

532


8. szám

8. szám


533

534


8. szám

RODIN Management Service Kft. 1036 Budapest, Kiskorona u. 16. I/1. Levélcím: 1300 Budapest, Pf. 143. Telefon: 430-12-04 Telefax: 368-3645 Mobil: 20-377-5870 * 30-297-7071 www.rodin.hu * E-mail: [email protected] Jelentkezési lap FMU12/FDM44 (több jelentkezõ esetén fénymásolható) visszaküldhetõ: RODIN Kft. 1300 Budapest Pf. 143. * Faxon: 368-3645 vagy 430-1816 * E-mail: [email protected] Név: .................................................................................... Beosztás: ............................................................................... Cégnév: ................................................................................ Osztály: ............................................................................... Cím: ..................................................................................... Telefon: ............................................................................... A cég adószáma: ......................................................................... Fax: ............................................................................... Számlázási cím: .......................................... A résztvevõ e-mail címe: ............................................................................... A 3 napos (teljes) konferencián résztvevõ ügyfeleink az elvégzést igazoló tanúsítványt kapnak, így az oktatás díja a 2001. LI. Szht.; 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet értelmében cégük szakképzési hozzájárulásából, a bruttó kötelezettség 33%-ból finanszírozható. c A szakképzési keret terhére kívánom igénybe venni az alábbi szolgáltatásokat. Részvételi díj: regisztrációs díj/nap: ebéd/alkalom: vacsora/alkalom: gálavacsora: szállás egyágyas szoba/vendégéjszaka*: szállás kétágyas szoba/vendégéjszaka*: Kísérõ regisztrációs díja:

31 300 Ft 4 020 Ft 4 020 Ft 8 400 Ft 18 350 Ft 11 200 Ft 0 Ft

Kedvezmények a regisztrációs díjból: Online jelentkezés: OHE tag: Munkaügyi Értesítõ Klubtag: RODIN clubkártya: 1 cégtõl min 3 jelentkezõ: Elõjelentkezés és fizetés 2006. jún. 30-ig: Költségvetési szerv:

5% c 5% c 10% c 10% c 10% c 20% c 25% c

* az ár tartalmaz 1 éjszaka szállást büféreggelivel, a szálloda fürdõ- és wellness centrumának használatát és a fürdõköpenyt. Áraink az általános forgalmi adót és az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák. A kedvezmények nem vonhatók össze. Online jelentkezés: www.munkajogikonferencia.hu

Utólag a kedvezmény érvényesítésére sajnos nincs lehetõség. Lemondást csak írásban fogadunk el a rendezvényt megelõzõ 45. munkanapig. Ezt követõen történõ lemondás esetén a teljes részvételi díj 50%-a + áfa technikai díjként fizetendõ. A jelentkezési és lemondási feltételeket tudomásul vettük. A részvételi díjról szóló számlát az elõadás kezdetéig kiegyenlítjük. Tudomásul vesszük, hogy a RODIN Kft. a számlában a fizetési határidõt tekinti az áfa teljesítési idõpontjának. E-mail címem megadásával hozzájárulok, hogy RODIN aktuális oktatásairól a jövõben elektronikus levélben kapjak tájékoztatást. ..................................................., 2006. ................................................... P. H. ............................................................. cégszerû aláírás Az igényelt konferenciacsomag: konferencia ebéd vacsora 2006. okt. 17. egyágyas szobában szállás (reggelivel) kétágyas szobában kísérõ konferencia ebéd gálavacsora 2006. okt. 18. egyágyas szobában szállás (reggelivel) kétágyas szobában kísérõ konferencia 2006. okt. 19. ebéd kísérõ

8. szám


A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette a

LEX-ICON § 4.0 kiadványát, amely a

Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye II. részét tartalmazza. A Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye II. – a LEX-ICON 1.0 (Önkormányzati Jogszabályok Gyûjteménye), a LEX-ICON 2.0 (Közigazgatási Eljárások Jogszabályainak Gyûjteménye), valamint a LEX-ICON 3.0 (Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye I. – az országgyûlési képviselõk és az Európa Parlament tagjainak választásához) a korábbi kiadványok nyomdokain haladva és a felsõoktatási képzéshez segítséget nyújtva – a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza a helyi önkormányzati képviselõk, a polgármesterek és a kisebbségi önkormányzati képviselõk megválasztásához szükséges hatályos jogszabályokat. A kötet öt részbõl áll. Az elsõ részben a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzatok jogállásával kapcsolatban az Alkotmányt, a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló törvényt, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl szóló törvényt, a polgármesteri tisztség átadását szabályozó miniszteri rendeletet közöljük. A második rész a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó törvényeket és egyéb jogszabályokat, rendelkezéseket tartalmazza. A harmadik rész az Országos Választási Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselõi és polgármester-választásokkal összefüggésben a Magyar Közlönyben 1997–2006 között közzétett állásfoglalásait, míg a negyedik rész az Alkotmánybíróság által 1990–2005 között hozott és a témával összefüggõ, a Magyar Közlönyben közzétett elvi jelentõségû határozatait adja közre. Az ötödik rész a Legfelsõbb Bíróságnak 1998–2005 között hozott, a helyi önkormányzati képviselõket, polgármestereket és kisebbségi önkormányzati képviselõket érintõ választójogi eseti döntéseit mutatja be. A kiadványt nemcsak az egyetemi, fõiskolai hallgatók a tanulmányaikhoz, hanem a választási bizottságok tagjai (szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság) és a választási irodák munkatársai is haszonnal forgathatják a választással kapcsolatos munkájukhoz. A tematikusan rendszerezett jogszabálygyûjtemény megfelelõ segédeszközt jelenthet a helyi és a kisebbségi önkormányzatok tagjai, a polgármesterek munkájához és a bírósági jogalkalmazáshoz, továbbá a kutatók, a választójog iránt érdeklõdõk számára is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük a LEX-ICON § 4.0 Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye II. kiadványt (Ára: 3570 Ft áfával) ...................... példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

535

536


8. szám

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette dr. Németh Gabriella és dr. Patyi András

A tár sas há zi tör vény ma gya rá za ta címû kiadványát. Hazánkban 1924 óta létezik a társasház intézménye, és a ma hatályos törvény immár a negyedik társasházi törvény. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kommentárja a közös tulajdon ezen speciális formájának szabályait igyekszik megismertetni az olvasókkal. A kiadványt haszonnal forgathatják elsõsorban közös képviselõk, társasház-tulajdonosok, társasházi ügyekkel napi szinten foglalkozók, de a jogi pályák valamelyikén dolgozó szakemberek is. A törvényszövegbe illesztett magyarázatok önálló szövegként is, de a törvényszöveg kiegészítéseként is használhatók. Az egyetemi docens, illetve ügyvéd szerzõpáros könyvében jól ötvözi az elméleti és a gyakorlati megközelítés elõnyeit. A szerzõk sok helyütt igyekeznek megvilágítani, elmagyarázni nemcsak a konkrét jogszabályszöveget, hanem a társasházi jogviszonyok mögöttes, általános polgári jogi háttérintézményeit, jogelveit is (pl. jóhiszemû joggyakorlás elve, joggal való visszaélés általános tilalma stb.). Sõt, a kommentár szövegében megtalálhatjuk a szavazati arányokkal (pl. egyszerû szótöbbség, minõsített többség, abszolút többség) kapcsolatos tudnivalók általános ismertetését is. A kiadvány függeléke tartalmaz egy társasházi alapító okiratot és egy szervezeti és mûködési szabályzatot is. E két okirat természetesen mintadokumentum, melyek tartalmát az adott társasház alapítása során a konkrét tulajdoni és mûködési viszonyok függvényében mindenképpen pontosítani, kiegészíteni, módosítani kell, de mégis támpontul szolgálhat mintaszövegként mindazok számára, akik tanácstalanok abban, hogyan is induljanak neki egy társasház-alapításnak, immáron az új, negyedik társasházi törvény szabályai alapján. A kiadvány 144 oldal terjedelmû. Ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük A társasházi törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 1155 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ..................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

Szerkeszti a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 1054 Budapest V., Alkotmány u. 3. A szerkesztésért felelõs: dr. Horváth István, tel.: 472-8246. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Bp., Somogyi Béla utca 6. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Szerkesztõségi Iroda: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefax: 266-5099. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. 1394 Budapest 62. Pf.: 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Éves elõfizetési díja: 13 860 Ft. Egy példány ára: 1344 Ft. A hirdetések felvétele a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ hirdetésében emblémát kíván megjelentetni, azt tartozik a megrendeléshez fotózásra alkalmas módon mellékelni. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1589-2506 Formakészítés: TYPO 2000 Kft. 06.2634 - Nyomja: a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

IV. ÉVFOLYAM 8. szám au gusz tus 28

Recommend Documents