XIV. évfolyam, 1. szám • 2014. tavasz
A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének információs lapja
éves az
eg
ye
sü
let
Fotó: Kovács-Mesterházy Zoltán, ÖNPI
Schweitzer Jó zsef elnökség i tag a kaposvári re gionális közgyű megnyitja lést
fotó: Vágó Barnabás
Regionális taggyűlések 2014. február 25-március 6.
Szula
ábod András, L
E AKK
temi tanár, K
József egye f. Dr. Stefler
Pro
Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató, MÁSZ
Bertalan Barna elnökségi tag meg nyitja az akasztói regionális közgyűlést
Németh Csaba állattenyésztési igazgató, NÉBIH
Kovács-M e a nagyv sterházy Zoltá n ázsonyi regionáli elnökségi tag m s közgy egnyitja űlést
ámolója
Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató besz
3
TISZTELT OLVASÓ! A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete ebben az évben ünnepli megalakulásának 25 éves évfordulóját. A megalakulás óta végzett tenyésztői munkát a 2014. június 19-én, Bonyhádon – az alapítás helyszínén – megrendezésre kerülő szakmai napon mutatjuk be. A rendezvényre szeretettel várjuk tagjainkat! A végleges programról mindenkinek külön meghívót küldünk. A Szent György naphoz kötődő hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok április 25-27. között kerül megrendezésre. A jeles évfordulón az egyesület és taggazdaságai a húshasznú magyartarka tenyésztés legszebb tenyészállatait mutatják be. A show-bírálat április 25-én (pénteken) 15 órakor lesz a húsmarha kiállítótéren. Minden tagunk érdeklődésére, részvételére számítunk! A küldöttközgyűlést szintén április 25-én 11 órakor rendezzük a kiállítás területén. A napirendi pontokról a küldötteket levélben értesítjük. Találkozzunk az állattenyésztők ünnepén, Hódmezővásárhelyen! Elnökség
TARTALOMJEGYZÉK 25 ÉV A MAGYARTARTARKA TENYÉSZTÉS SZOLGÁLATÁBAN .............................4
A Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete információs lapja
REGIONÁLIS TAGGYŰLÉSEK .......................................................................................... 6
A szerkesztõbizottság tagjai: Dr. Holló István Dr. Húth Balázs Dr. Polgár J. Péter Dr. Stefler József
A MAGYARTARKA-TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP ........................ 7 MAGYAR SZARVASMARHA-ÁGAZAT: HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS KILÁTÁSOK......... 8 VÁLTOZÁSOK A „MARHALEVÉL” KIÁLLÍTÁSÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN ................... 9 GUBA SÁNDOR-EMLÉKÜLÉS ...............................................................................................11 SPERMAMINŐSÉG-ELLENŐRZÉS........................................................................................12 TEJELŐ TEHENENKÉNT AKÁR NAPI 60 FT-OS „TÁMOGATÁS” IS IGÉNYELHETŐ! .. 14 TENYÉSZTÉSI STRATÉGIA A MAGYARTARKA NEMESÍTÉSÉBEN ...............................15 XII. TARKA FOTÓPÁLYÁZAT ..............................................................................................18
Készült a VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM támogatásával. XIV. évfolyam 1. szám
Fõszerkesztõ: Dr. Füller Imre Szerkesztõség: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete 7150 Bonyhád, Zrínyi út 3. tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022 e-mail:
[email protected] web: http://www.magyartarka.hu ISSN 1587-9305 Kiadó: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete 7150 Bonyhád, Zrínyi út 3. tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022 e-mail:
[email protected] Felelõs kiadó: Rácz Károly Lektor: Prikk Orsolya DTP: Szalai Norbert Nyomda: Pethõ Kft. Megjelenés: negyedévente 2.000 példányban
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
4 Dr. Füller Imre
ügyvezető igazgató, MTE
Az egyesülési törvény létrejötte előtt 1987. április 14-én 14 mezőgazdasági nagyüzem társulási szerződést kötött, és a szükséges jóváhagyások után megalakította a Magyartarka Tenyésztők Egyesületét. 1987. augusztus 18-án a MÉM Mezőgazdasági Főosztály 46.253/3/1987 szám alatt megadta az előzetes hozzájárulást, majd a Belügyminisztérium Titkársága 18/28/1987 számmal kiadta a működési engedélyt. Elnöknek Tóth Rózát választották meg. Az 1987. november 25-i Közgyűlés elfogadta a „Húshasznú magyartarka tenyésztési programját”, melyet dr. Balika Sándor készített el. Dr. Bíró István a Közgyűlésen elmondta, átadja az ÁTMI a jogosítványokat, hogy a tenyésztésszervezési munka 1988. január 1-jén megindulhasson. Meghívást kapott a Közgyűlésre néhány kettőshasznú magyartarkát tenyésztő üzem is. A kettőshasznosítású magyartarka kérdése is felvetődött, szerettek volna csatlakozni az Egyesülethez, de a kettőshasznosítású magyartarkának a MÉM volt a kijelölt fajtafenntartója. Megalakult az első szakbizottság. Elfogadták az 1988. évi költségvetést, mely 340.000.- Ft bevétellel és kiadással számolt. A tagdíj mértékét tehenenként 34.- Ft-ban határozták meg. A bölcsőnél dr. Bíró István, dr. Csányi László, dr. Szmodits Tibor és dr. Munkácsy László szorgoskodott. Az 1988. november 23-i Közgyűlésen Tóth Róza elnök előterjesztette, hogy tárgyalni kívánnak a márkázott magyartarka hússal kapcsolatban a szekszárdi és a gyöngyösi vágóhíddal. (Ár: 69,50 + 3,50 + 10 %) Elfogadták, hogy csak minősített bika kerülhet a húshasznosítású állományokban köztenyésztésbe. Dr. Bíró István MMI igazgató üdvözölte az elképzelést „A magyartarka bikák előbb-utóbb külföldön is megállják a helyüket. Védelmet kell adni a saját tenyésztőinknek, a mi genetikánk sem rosszabb, mint a külföldi”- mondta. Az 1989. június 16-i Közgyűlés feloszlatta az első Magyartarka Tenyésztők Egyesületét, amely csak a húshasznosítású ma-
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
gyartarka-tenyésztőket fogta össze, és az 1989. évi II. törvény alapján a Közgyűlést már az újonnan megalakult Magyartarka Tenyésztők Egyesületeként folytatták, melyet a jelenlévő 21 jogi személy és 17 magánszemély alakított meg az egyesülési törvény alapján. 5 éves időtartamra megválasztották az elnökséget és az ellenőrző bizottságot. Az elnök Tóth Róza, az alelnök Csörgő István lett, az elnökségi tagok Fitos István, dr. Hamza László, Schweitzer József, Fábián Ferenc és Mikulán Pál voltak. Az Ellenőrző Bizottság elnökének Kasler Antalt választották, a bizottsági tagok Gulyás Lajos és Keresztúri Csaba, az ügyvezető igazgató Drágossy Zsolt lett. Elfogadták az alapszabályt. A Pest Megyei Bíróság Pk. 60020/1989 szám alatt 1989. augusztus 17-én nyilvántartásba vette a MAGYARTARKA TENYÉSZTŐK EGYESÜLETÉT. Az Egyesület azonnal munkához is látott. A borodpusztai KSTV állomáson (húsos) még ebben az évben megindult a spermatermelés. Elkészült a húshasznosítású termelésellenőrzési program (Ruzsányi Tamás és Egriné Bereczki Edit), és 4 gazdaságban elindult a húsos termelésellenőrzés. Elkezdődött a 71. OMÉK szervezése. A termelésellenőrzést 11 taggazdaság végezte. 1990-ben a szaktárca (MÉM) átadta az Egyesületnek a képviseleti jogot a Világés az Európai Szövetségben. A május 3-án Olaszországban megrendezett Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetségének Kongresszusa alelnöknek választotta Tóth Róza egyesületi elnököt. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen június 26-án megrendezték az I. Húsmarha Tenyésztési Tanácskozást, melyen Egyesületünk is részt vett. 1991-ben a húshasznosítású tenyészetekben is indítottuk az ivadék-teljesítményvizsgálatot (ITV) 4 bikával, 9 tenyészetben, 180 adaggal. Megszűntek az Állattenyésztő Vállalatok. Az MMI a faj-
éves az
ye
eg
25 ÉV A MAGYARTARTARKA TENYÉSZTÉS SZOLGÁLATÁBAN
sü
let
tafenntartói és törzskönyvezési jogot felkínálta Egyesületünknek, melyet a 1992. március 24-i Közgyűlés elfogadott. Végre volt az Egyesületnek devizaszámlája, tudta fizetni a nemzetközi tagdíjat az Európai és Világszövetségnek és az importból behozott termékenyítő anyagot! Megalakult a Tej- és Hús Terméktanács. 1992-ben az FM május 1-jével az Egyesületet bízta meg a fajtafenntartással, törzskönyvezéssel és a teljesítményvizsgálattal. A Tenyésztési Program, valamint a Küllemi bírálati és törzskönyvezési szabályzat elkészítésére 12 tagú szerkesztőbizottság alakult, melynek elnöke dr. Stefler József professzor úr lett. Megalakult az Országos Mesterséges Termékenyítő Vállalat (OMTV), melynek vezérigazgatója Dr. Szász Ferenc lett, és az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Vállalat (ÁTV), Lejtényi György igazgató vezetésével. A Szombathelyi Mesterséges Vállalat spermadepót hozott létre dr. Mészáros József igazgató úr segítségével, és itt volt a magyartarka tenyészbikák tartási helye is. Az MMI –ből a küllemi bírálók a Holsteinfríz Tenyésztők Egyesületéhez kerültek, külön megállapodást kellett kötnünk a küllemi bírálatra. A szakbizottság új származási lapot alakított ki, melyet az elnökség is jóváhagyott. Az új származási lapokat az ÁTV állította ki az adatbázis alapján. 1993-tól bevezetésre került az Állattenyésztési alap, melyből a tenyésztőszervezetek munkájukhoz pályázhattak (1/1993 és 6/1993 FM rendeletek). Ebben az évben készült el Tenyésztési programunk és szabályzataink. Újraindult a küllemi bírálat: a kettőshasznosításúakat dr. Sitányi Lajos, míg a húshasznosításúakat dr. Balika Sándor és dr. Korchma Csaba bírálta. Megkötöttük az első szerződésünket az OMTV-vel. Június 16-17. között Magyarország rendezte az Európai Hegyitarka Tenyésztők elnökségi ülését. Október 29-én a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, a Magyar Charolais Tenyész-
XIV. évfolyam 1. szám
5 tők Egyesülete, a Limousin Tenyésztők Egyesülete és a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete megalapította a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségét (MSZSZ), melyben Egyesületünket 4 küldött képviselte. Megszületett az Állattenyésztésről szóló törvény. 1994. június 29-én a Közgyűlésen dr. Mészáros Gyula, az ÁTV igazgatóhelyettese örömmel közölte: „Megállt a tehénlétszám csökkenése”. Az Egyesület két montbeliard bikát vásárolt Franciaországból (Ibis, Iceberg). Csáki Krisztina és Harmat Ákos személyében két új bírálóval folytatódott a küllemi bírálat. Először jelent meg az Egyesület a Hódmezővásárhelyi kiállításon. 1995. január 1-jén szerződést kötöttünk az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-vel (ÁT Kft.) és az Országos Mesterséges Termékenyítő Rt.-vel (OMT Rt.). Szombathelyen elindítottuk az OMT Rt.vel közösen a központi sajátteljesítményvizsgálatot (KSTV). A Közgyűlésig minden tag eleget tett tagi kötelezettségének, mindenki kifizette tagdíját! Van küllem tenyészértéke a magyartarkának, egy főállású küllemi bíráló végezte a bírálatokat, így egy főállású dolgozója lett az Egyesületnek. Elkezdődött a 72. OMÉK szervezése, sok-sok problémával, bonyodalommal. Aláírták az OMT Rt. és két osztrák mesterséges (Gleisdorf és Wieselburg) közötti együttműködési szerződést, melyben az Egyesület is tevékenyen részt vett. Július 28-án megalakult a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), melyben Egyesületünket 6 küldött képviselte. Együttműködési szerződést kötöttünk a Bos-Genetik Kft.-vel. 1996. január 1-jétől az adatfeldolgozás a SZÜV-től az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez (OMMI) került. Elindult a BSE krízis, a szarvasmarhaárak mélyrepülésbe kezdtek! Tovább folytatódott a tejtermelők és -feldolgozók közötti harc. Jó irányba haladt a tenyésztői munka, hiszen Jánoska Streif, Léha Streif jobbak lettek az apjuknál, a forgalmazhatósági határ 1996/II értékelésnél 433 TTI (teljes teljesítmény index). A normatív támogatásokat ez évtől közvetlenül az Egyesület igényelte. Működött az OSZA, de sajnos sok adat javításra szorult. Indult az ENAR jelölés.
XIV. évfolyam 1. szám
1997-től a normatív támogatást tenyésztőszervezeti tagsághoz, nyilvántartáshoz kötötték, tömegesen léptek be az Egyesületbe. Ebben az évben indult az EVF közös küllemi bírálati rendszere, Európa hegyitarka-tenyésztői közös szemegyeztető bírálatokat tartottak. Módosult a küllemi bírálati szabályzatunk. A Tenyésztési programban megnyíltak a „C”, „D”, „E”, „F” melléktörzskönyvek. 1997. október 20-tól kötelezővé vált az ENAR jelölés. Kiadtuk az első Tenyészbika teljesítmény összesítőt nyomtatott formában. Ez a kiadványunk ma is megtalálható a honlapunkon. 1998-ban bevezették a regisztrációs számot. A húshasznosítású állományok termelésellenőrzését az Egyesület az FVMmel egyetértve átadta az ÁT Kft.-nek. Közgyűlési határozat született arról, hogy az aktív populáció fogyása miatt a termelésellenőrzött állományok a tehénlétszám 70%-ának megfelelő ITV spermát kötelesek fogadni. 1999-ben az ÁT Kft. elindította a kistermelői termelésellenőrzést („B” módszer), az ellenőrzött gazdaságok zöme magyartarka volt. Az aktív populáció tovább csökkent! A tenyészérték-meghatározás során áttértünk az ANIMAL modellre. Ez évtől új víznyomatos papírra nyomtattuk a származási igazolásokat. Szakbizottságunk megalkotta a kettős termelési indexet, a KTI-t, mely egyelőre csak a tej-tenyészérték indexet tartalmazta (az első bevezetése a 1999/II). 2000-ben Egyesületi Iroda nyílt Bonyhádon, főállású ügyvezetővel és könyvelővel, valamint 3 főállású alkalmazottal. A tenyésztésvezető Harmat Ákos lett. Új tejminőségi szabványt vezettek be a kistermelőknél. Az ÁT Kft. segítségével elindult a fejhetőség-vizsgálat (adatgyűjtés a fejési sebesség számításához). Bővítettük a tenyészbika-előállító tenyészetek körét. Ez év decemberében „A magyartarka” címmel kiadtuk információs lapunkat, melyet évi két alkalommal jelentettünk meg. 2001-től tovább működtettük a Szombathelyi spermadepót, rendszeresek voltak a találkozók a két osztrák mesterséges, az Egyesület és a Szombathelyi Mesterséges Állomás között. Ultrahangos tőgymorfológiai vizsgálatok indultak a magyartarkánál. 8 Lacto Cordert vásároltunk. Egyesü-
letünk az alábbi kiállításokon jelent meg: Pápa, Hódmezővásárhely, Szentlőrinc, Debrecen, Kaposvár. Négy főre emelkedett az Egyesület főállású alkalmazottainak száma. 2002-ben megkezdődött a hús tenyészérték-becsléshez szükséges első minősítő vágások indítása, a vágásokat a Zalahús Rt. Vágóhídja végezte. Módosítottuk az alapszabályt, megalkottuk a küldöttközgyűlés intézményét. Az országot 7 régióra osztottuk fel. Ettől az évtől kezdve minden évben február végén, március elején regionális közgyűléseket szervezünk, melyeken beszélünk az Egyesület előző évi tevékenységéről, következő évi terveiről, valamint tagjaink előadásokat hallgathatnak meg az aktuális témákról. A régiók 5 évente küldötteket választanak, a küldöttek képviselik a régiót a Küldöttközgyűlésen. Az elnökség megalapította „A magyartarka fajtáért emlékérem” kitüntetést, melyet minden évben két, arra érdemes személynek ad át szakmai rendezvényünkön. Elkészült honlapunk, a www.magyartarka.hu. Egyesületünk felvételt nyert az Országos érdekképviseleti és társadalmi szervezetek jegyzékébe (SZ 8-11/74/2002.). Vágó Barnabás személyében 5 főre növekedett az Egyesület főállású alkalmazottainak száma. 2003-tól az Egyesület maga vásárolta fel a tenyészbika-jelölteket, a tartásért, takarmányozásért bérleti díjat fizetett a tartó OMT Rt.-nek. Ez év végére 12 tenyészbika volt a tulajdonunkban. Újságunk már évente 4 alkalommal jelent meg, taglétszámunk tovább növekedett. Az 1994 óta működő spermadepó Gleidorf és Wieselburg mellett Grub és Neustadt Aisch (Németorsazág) állomásaival bővült. 2004 óta a magyartarka 26 tenyészbikánk utódai alapján rendelkezik hústenyészértékkel, melyet Ausztria, Németország és Magyarország – ma már Olaszország és Csehország - közösen becsül (2004/I). Folytatódott a hús ITV szervezése (363 vágás) és a fejési sebesség adatgyűjtése. Szerződést kötöttünk az OMT Rt.-vel a magyartarka spermakészlet megvásárlásáról. 2005-ben az Egyesület vállalta az anyatehén-tartás támogatásről szóló igazolás kiadását az egész ország területén.
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
6 Több mint 35 alkalmazottal közel 10.000 igazolást adtunk ki néhány hónap alatt, határidőre és pontosan. Megalakult a Hazai Tenyésztés Kft., melynek Egyesületünk is tagja lett, célunk az OMT Rt. privatizációjában való részvétel volt. Megvásároltuk a magyartarka termékenyítő anyagot. Hosszú távú szerződést kötöttünk az OMT Rt.-vel és a Génbank Kft.-vel (Bikatartás, spermatermelés, spermaértékesítés). Dr. Húth Balázzsal 6 főre emelkedett a főállású alkalmazottak száma. 2006-ra taglétszámunk 1568-ra növekedett, a hozzá tartozó tehénlétszám 29.603 volt. Bevezetésre került a fitnesz tenyészérték (fejési sebesség, ellés lefolyása, fertilitás, hasznos élettartam, perzisztencia.). A 16113 Bonyhádi Vallomás Lehel az interbull ranglistán az első 30 bika között szerepelt (KTI: 136, HT: 136)! 2007-ben megalapítottuk a Magyartarka Tenyésztés Kft.-t, melyről október 17-én a Küldöttgyűlés határozott. Elkészült a „kiváló magyartarka hús” védjegy, gasztronómiai napot rendeztünk Békéscsabán. Megalakult a Fiatal magyartarka-tenyésztők klubja, melynek első találkozóját Keszthelyen szerveztük. Közös ITV indítást terveztünk egy közös mesterséges állomáson (Burgenland, Stájerország, Szlovénia, Magyarország). Telepet vásároltunk Jákon, ahol a várományos bikák tartását kívántuk megoldani. Főállású alkalmazottaink köre Mezősi Attilával immár 7 főre bővült. Kézi számítógépeket vásároltunk a küllemi bírálatok megkönnyítéséhez a HFTE segítségével (Psion Workabaut). 2008-ban elindul a magyartarka húsprogram, egy közös projekt keretében létrejött az érlelt magyartaka hús. A program résztvevői az Egyesület tagjai, termelők, a Lac-Hús Kft. és a Cora áruházlánc. A kutatásokat a keszthelyi Pannon Egyetem vezetésével a Húsipari Kutatóintézet végezte. Felbontottuk az OMT Zrt.-vel kötött szerződést. Megkezdődtek a fitnesz tenyészérték-meghatározás próbafuttatásai. Létrejött Magyarország első spermatároló központja Jákon. Megalakult a Genetik Plusz Kft. Marosvásárhelyen, valamint a HOMAKO-ÁT Kft., melyet az ÁT Kft. kivásárlására hoztak létre a tenyésztőszervezetek és a menedzsment. Egy fővel csökkent az alkalmazottak száma (Harmat
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
Ákos). November 4-én bírósági pert indítottunk az OMT Rt. ellen, mert nem fizette ki a spermaforgalom után járó tenyésztési hozzájárulását. A per lezárult, az OMT Rt. az utolsó fizetési kötelezettségének 2014. február 12-én eleget tett. 2009-ben Marosvásárhelyen kiépítettünk egy spermatároló központot, megindult a magyartarka termékenyítő anyag értékesítése Erdélyben. Március 21-én a katasztrofális tejárak miatt az európai tejtermelők demonstráltak Prágában, hiszen ezen a napon várták az unió mezőgazdasági biztosát egy tárgyalásra. Az Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetsége 28. Kongresszusát Egyesületünk szervezte Siófokon. 2010-ben Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyet kapott a magyartarka hús. 100 éves lett Magyarországon a tejtermelés-ellenőrzés. 2011-től a magyartarka összevont tenyészértékkel rendelkezik, ez a kettős termelési index (KTI), melyben 40 %-kal szerepel a tej-tenyészérték index (TTI), 30 %-kal a hús-tenyészérték index (HTI) és 30 %-kal a fitnesz tenyészérték index (FTI). Egyesületünk sikeresen vett részt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK). 2012-ben új termelés-ellenőrzési és telepirányítási program készült a húshasznosítású tenyészetek számára, a program a tenyészetekben van, működik, használják. Az Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetsége 50 éves lett. A húshasznosítású
állományok küllemi bírálati rendszerét is megalkottuk! 2013-ban a húshasznosítású tenyészeteink számára dolgoztunk ki egy blup alapú tenyészértéket, melynek első lépcsője a növekedési erély tenyészérték tesztfuttatása volt. Fejlesztéseink között szerepel a magyartarka genom tenyészértékének meghatározása, melyet az Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetsége Farm 2 programja keretében kívánunk megvalósítani. A tárgyalások folyamatosak Ausztriával és Németországgal. A húshasznosítású magyartarka küllemi bírálati szabályzata is készülőben van. Fontosnak tartjuk a marketing-tevékenységet is, melyet filmek segítségével végzünk, valamint Budai Péter „Íz és hagyomány” c. szakácskönyvével, melyben külön fejezetet szentelt a magyartarka húsból készült ételeknek. Legfontosabbnak a tagjainkkal való kapcsolattartást tartjuk, úgy gondoljuk, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Nálunk tag az 1 tehénnel rendelkező gazda és a 900 tehénnel rendelkező gazdaság egyaránt. A kapcsolatunk közvetlen, ezt bizonyítják a hangulatos regionális résztaggyűlések, a személyes beszélgetések, a szakmai napok. Remélem, ezt tagjaink is így érzik, nem csak mi. A visszajelzésekből, telefonokból, köszönőlevelekből ezt a következtetést vonhatjuk le.
REGIONÁLIS TAGGYŰLÉSEK 2014. február 25. és március 6. között rendeztük meg év eleji regionális taggyűléseinket. A hét régióban az elmúlt évekhez hasonló létszámban jelentek meg tagjaink. A régióülést a levezető elnök - elnökségi tagunk – köszöntötte, majd a szükséges törvényi előírások után megkezdtük a napirendi pontok tárgyalását. A második napirendi pontot - „Munkabeszámoló az Egyesület 2013. évi tevékenységéről” - írásban küldtük ki tagjainknak. Az ülésen - harmadik napirendi pontként - az idén 25 éves Egyesületről beszélt az ügyvezető igazgató, „25 éve a magyartarka tenyésztésben” címmel. Őt Németh Csaba, a NÉBIH állattenyésztési igazgatója követte „Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása” című tájékoztatójával. 5. napirendi pontként dr. Wagenhoffer Zsombor beszélt a szarvasmarha-ágazat aktuális kérdéseiről. Végül dr. Húth Balázs „A magyartarka-tenyésztés aktuális helyzete, jövőkép” címmel tartott előadást. Az előadások anyagát honlapunkon megtekinthetik. A regionális közgyűlések jó hangulatban zajlottak, a szünetekben és ebéd közben volt idő beszélgetésre is.
XIV. évfolyam 1. szám
7 Jó úton a tenyésztés A 2013-as esztendő a tenyésztési eredmények alakulása szempontjából is eredményes időszaknak mondható. Köszönhető ez a jól tervezett célpárosításoknak, a tenyésztés iránt elkötelezett törzstenyészeteknek és az ivadékvizsgálatban aktívan közreműködő fajtafenntartó gazdaságoknak. Nélkülük az Egyesület szakembereinek erőfeszítései hiábavalóak lettek volna. A 2013-as zárási eredmények ismét bizonyítják, hogy a magyartarka-tenyésztés jó úton jár. A 305 napra korrigált laktációs tejtermelés 5852 kg 4,04 % tejzsír- és 3,45 % tejfehérje-tartalom mellett. Az ország legmagasabb termelésű magyartarkaállománya a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet, ahol 74 tehén átlagában 7423 kg tejet 3,84 % tejzsír- és 3,38 % tejfehérje-tartalom mellett termeltek. A két ellés közt eltelt idő ilyen magas termelési színvonal mellett 396 nap! A második hellyel a bonyhádi Pannónia Állattenyésztő Kft., míg a harmadik hellyel a Dunafalvai Kossuth Mg. Tsz. büszkélkedhet (1. táblázat). A kis tenyészetek rangsorát Nemes János családi gazdasága vezeti Kakasdon, ahol a standard laktációs termelés 6361 kg tej, 3,65% tejzsír és 3,14% tejfehérje. Második helyen Juhász Tibor családi gazdasága áll Nagykónyiban, 6293 kg tej-, 3,84% tejzsír- és 3,21% tejfehérje-termeléssel. Az újság hasábjain is szeretnék gratulálni az élenjáró tenyészetek kimagasló termelési eredményeihez és az ehhez szükséges elkötelezett tenyésztői munkához! Szemléletváltás a tartás és takarmányozás területén El kell fogadnunk azt a szakmai tényt, hogy a fajta jelenlegi genetikai potenciáljának kibontakoztatásához kényelmes, komfortos, megfelelő klímájú istállók és jól kidolgozott, az igényekhez igazított takarmányozás szükségesek. A tejtermelő tenyészeteinkben az elmúlt években végbemenő fejlesztéseknek köszönhetően jelentős mértékben korszerűsödött a tartástechnológia, amely számokban is kifejezhető tejtermelés-növekedést eredményezett az érintett gazdaságokban. A jelenlegi termelési színvonal mellett a hazai legelőterületek (alacsony fűhozam) takarmányozási értékével egyre kisebb mértékben számolhatunk, így a legeltetés jótékony hatása elsősorban a szaporodásbiológiai mutatók javulásában érvényesülhet. Talán meglepőnek tűnik, de a magas termelésű hegyitarka tehénállományok takarmányozását sem Nyugat-Eu-
XIV. évfolyam 1. szám
Dr. Húth Balázs
tenyésztés- és marketingvezető, MTE
A MAGYARTARKA-TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP rópában, sem pedig hazánkban nem alapozzák már legelőre, így ezek a területek napjainkra elsősorban az üszőnevelés és a húsmarhatartás céljait szolgálják. Növekvő két ellés közti idő Az ágazat eredményességét a termelési tulajdonságokon túlmenően nagyban befolyásolja a reprodukciós mutatók alakulása is, amelynek leggyakrabban használt mutatója a két ellés közt eltelt napok száma. Sajnos, e tekintetben negatív irányú változásról kell beszámolnom, hiszen 2013-ban elérte a 416 napot! Ezen a területen - úgy gondolom -, akad még számos tennivalónk, hiszen a fajta termelési potenciálja nem indokolja a 400 nap feletti két ellés közti időt. A legjobb termelésű tenyészetek 396 és 390 napos két ellés közti idővel büszkélkednek, tehát a szaporodásbiológiai mutatók alakulásában az okszerű takarmányozásnak és az emberi odafigyelésnek különösen nagy szerepe van. Felértékelődik a küllem jelentősége Az általánosságban elterjedt természetszerűtlen (pl. betonpadozatos) tartásmód nagy megterhelést jelent az állatok vázrendszerére, izületeire, így napjainkban különös figyelmet kell fordítanunk a lábszerkezet javítására. A „nagy öregek” mondták: „A tehén a lábával és a szájával keresi a kenyerét…”, tehát a beteg, sérült lábú tehén sem a jászolhoz, sem pedig a fejőházba nem megy szívesen. Márpedig, ha nem vesz fel elegendő takarmányt, termelése lecsökken, kondíciója leromlik, végezetül pedig kiselejteződik. Könynyen belátható tehát, hogy a korrekt lábszerkezet a hosszú hasznos élettartamon keresztül nagy-
mértékben befolyásolja a gazdaságos termelést. A hasznos élettartam szempontjából döntő jelentősége van a csüdnek és a sarokvánkos magasságának. A csüd értékelése a lazától a meredekig terjed, amely funkcióját tekintve jól hasonlítható a gépjárművek lengéscsillapítójához. Fontos szerepe van a mozgási energia tompításában, így az izületek védelmében. A lábszerkezeti problémák miatt selejtezésre kerülő egyedek nagy hányada a rossz csüdszerkezet, illetve annak következményei miatt (pl. izületi gyulladás, sántaság) esik ki a termelésből. A sarokvánkos magassága mint küllemi tulajdonság az iparszerű, természetszerűtlen szarvasmarha-tartási technológiák fényében új megvilágításba került. Kívánatos értéke 3-4 cm. Megfelelő magassága csökkenti a különböző lábvégbetegségek kialakulásának kockázatát. Bizonyított, hogy azok az egyedek, amelyek alacsony sarokvánkossal rendelkeznek, fogékonyabbak a lábvégbetegségekre. A küllemi tulajdonságokat céltudatos bikaválasztással generációról generációra eredményesen fejleszthetjük. A nemesítő munka hatékonyságát segíti, hogy pl. a lábszerkezettel összefüggő tulajdonságok közepesen jól öröklődnek, tehát e tulajdonságok tenyésztői módszerekkel viszonylag „gyorsan” javíthatók. A leírtakból látszik, hogy 2014-ben is akad még bőven tennivalónk; céltudatos tenyésztői munkával a fajta genetikai képességei tovább növelhetőek, a tartás- és takarmányozás-technológia optimalizálásával pedig elősegíthetjük a reprodukciós tulajdonságok javulását és a szaporodásbiológiai, valamint a betegségek (tőgy, láb) okozta kiesések csökkenését.
tej kg
zsír kg
zsír %
fehérje kg fehérje %
Béke Agrárszövetkezet, Hajdúböszörmény
7423
284,8
3,84
251
3,38
Pannónia Állattenyésztő Kft., Bonyhád
6713
288
4,29
236,6
3,52
Dunafalvai Kossuth Mg. Tsz., Dunafalva
6440
263,6
4,09
220,6
3,43
1. táblázat: A laktációs eredmények alakulása a három legmagasabb laktációs termelésű tenyészetben (2013) | Forrás: NÉBIH
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
8 dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató, MÁSZ
MAGYAR SZARVASMARHA-ÁGAZAT: HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS KILÁTÁSOK A mezőgazdaság növekedése nélkül nincs gazdasági növekedés Magyarországon – nyilatkozzák vezető politikusok egyre többször. A 2008-ban kirobbant pénzügyi és gazdasági válság óta jelentős fordulatot vett a mezőgazdaság megítélése nemcsak hazánkban, hanem más országokban is. A világ népességének növekedése, a korlátozottan rendelkezésre álló természeti és biológiai erőforrások ténye már egy ideje ráirányítja a döntéshozók és a társadalom egyre nagyobb hányadának figyelmét arra, hogy az élelmiszer-előállítás mind inkább stratégiai kérdés lesz az előttünk álló évtizedben. Ide tartozik a tej- és marhahús-termelés is. Cikkemben e két ágazat termelési, piaci és támogatási helyzetét és lehetőségeit elemzem. ALAPÁR ELŐREJELZÉS A hazai tejágazat 2013-ban meglehetősen jó évet zárt. A nyerstej felvásárlási ára az év második felében gyorsan emelkedett, és év végére 110 Ft/kg körüli áron állapodott meg. Ez a rekord árszint kitartott 2014 áprilisáig, azonban már egy ideje vannak jelek, amik arra utalnak, hogy (reményeink szerint csak gyenge) árcsökkenés jöhet az év következő hónapjaiban. Az azonnali kötések holland és olasz piacain (spot piac) év eleje óta több mint 10 százalékos árcsökkenés volt. A Tej Terméktanács 2014 márciusában közzétett alapár előrejelzése szerint erre a kvótaévre 103 Ft/kg árat tartanak irányadónak, +/- 2,5 százalékos eltéréssel, 3,25% fehérje és 3,6% zsírtartalom esetén. GLOBÁLIS TEJPIAC A tavalyi áremelkedés oka a világ vezető tejexportőr országainak termelés-csökkenése és a globális kereslet töretlen bővülése volt. Kína szerepe a tej és tejpor világpiaci árában egyre jobban meghatározó, hiszen az országban hatalmas
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
tejhiány van. 2017-re ennek mértéke elérheti az EU tejtermelésének ötödét, 30 millió tonnát! Kína jelenleg a világpiacon eladott tej 15 százalékát vásárolja meg, ez néhány év múlva (egyes szakértők szerint) 60 százalékra (!) emelkedhet. További fontos tej- és tejtermék importőrök még Oroszország, az arab országok, Mexikó és Japán. Ezek, illetve a legnagyobb tej exportőrök (Új-Zéland, Ausztrália, USA, EU) keresletének és kínálatának összhangja határozzák meg a hazai tejárakat is. ÉLET A KVÓTA UTÁN 2015. március 31-e után megszűnik a 30 éve működő uniós tejkvóta rendszer. Jövő áprilistól minden európai tejtermelő egyszerűen annyit termelhet, amennyit csak akar, jobban mondva, amire képes, és amit el is tud adni. A hatékony tejtermelő ágazattal rendelkező európai országok (Írország, Németország, Hollandia, Belgium, Egyesült Királyság, Dánia) és az új tagállamok közül Lengyelország növelni szeretnék a termelésüket. Az EU-ban öszszességében mintegy 4 százalékos termelésbővülés (+5-6 millió tonna) várható a következő években. Magyarország tejkvótája 1,9 millió tonna, de ezt nem tudjuk kihasználni, ugyanis csak 1,6 millió tonnát termelünk. Hazánkban az egy főre jutó tejtermékfogyasztás meglehetősen visszaszorult az elmúlt 25 évben, mindössze 155 kg/ fő az egykori 190 kg/főhöz képest. Célunk az, hogy 5-6 éven belül elérjük a 200 kg/ fő körüli szintet. A fogyasztás növekedését elsősorban magyar gyártók tejtermékeivel kellene kielégíteni. Finom és elérhető áron megvásárolható magyar tejet és tejtermékeket szeretnénk látni a boltok polcain. Ehhez a feldolgozóknak sokat kell még tenniük, de a cél megvalósítható. Azok a tejtermelők, akik az elmúlt években felkészültek a kvótakivezetésre és fejlesztettek, nyugodt szívvel várhatják a jövőt.
VERSENYKÉPESEK A MAGYAR TEJTERMELŐK Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar tejágazat versenyképes, és meg fogja állni a helyét a kvóták nélküli szabad versenyben is, amennyiben a tejtermők folytathatják fejlesztéseiket a beruházási és termelési támogatások segítségével. Ez attól függ, hogy a kormány ki fogja-e használni az új KAP által nyújtott lehetőségeket. Persze, nem lehet mindent a kormánytól és Brüsszeltől várni. A jövedelmező termelésre olyan gazdák képesek, akik szorgalmasak, előrelátók és aktívak, akik nemcsak a lehetőségekből, hanem saját magukból is kihozzák a maximumot. Amennyiben ezek a feltételek együtt teljesülnek, bármilyen versenyben megállja helyét a magyar tejágazat. NEM JÖNNEK A TÖRÖKÖK A húsmarha-ágazat kiemelkedően sikeres éveket tudhat maga mögött 2010 és 2012 között. A török felvásárlók nagyot lendítettek az árakon, átrendezték a piacot, és a minőségre nem voltak nagyon érzékenyek. Amilyen gyorsan jöttek, 2013 elején olyan gyorsan el is tűntek, és azóta sem jöttek vissza. Senkinek sem javaslom, hogy tartogassa az állatait, bízva abban, hogy egyhamar visszatérnek a török vevők. Bizonytalan, hogy mikor jelentkeznek újra nálunk, sőt, az is, hogy egyáltalán lesz-e még egy ilyen konjunktúra. Egy év alatt a hízó- és vágómarha-árak 20-30 százalékkal csökkentek, és a közeljövőben ebben nagy változás nem várható. Jelenleg a jó minőségű hízóbikáért kilónként 700-800 forintot, a vágóbikáért 500-600 forintot adnak a kereskedők. A selejt tehén piacon fél éve tartó áresés után végre elindultak felfelé az árak, és április elején a II-es tehén esetén elérték kilónként a 340-360 forintot.
XIV. évfolyam 1. szám
9 FONTOS TÁMOGATÁSOK Annak ellenére, hogy a tavalyi esztendő nem volt a húsmarhatartóknak rekordév, az ágazat jövedelmezősége még mindig tűrhető, köszönhetően a növekedő támogatásoknak. Amióta 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz, a húsmarha-ágazat egyre több támogatáshoz jut. A tavalyi és az idei év pedig azért különleges, mert dupla támogatást kapnak a húsmarhatartók, hiszen fut még a nemzeti kiegészítő támogatás (top up), és fizetik a kérődző szerkezet-átalakítási támogatást is. Bízom benne, hogy az új kormány is fontosnak tartja a szarvasmarha-tartók uniós és nemzeti támogatási lehetőségeinek maximális kihasználását. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg kb. 10 ezer forinttal lesz csak kevesebb a fajlagos támogatás vég-
összege 2014-ben, mint 2013-ban. Ez pl. az anyatehén esetén a tavalyi 90 ezer forint/állat helyett idén kb. 80 ezer Ft/egyed körüli összeget jelent. A támogatások kifizetése idén is elhúzódik, és várhatóan május-júniusban fog utalni az MVH. PIACI LEHETŐSÉGEK Előretekintve úgy gondolom, van kereslet a magyar növendék-, hízó- és tenyészmarhákra, azonban vannak kockázatok és akadályok. Kockázatot jelentenek az amúgy hatalmas piacot jelentő keleti országok, ahol a politikai helyzet sok esetben ingatag vagy legalábbis gyorsan változhat. Ez aztán a kereslet hirtelen eltűnését eredményezheti (lásd török példa). Komoly akadályt jelentenek egyes országok részéről a különleges
állategészségügyi követelmények, mint pl. a Schmallenberg vírus-mentesség. Jól tudjuk, hogy egész Európa fertőzött ezzel a vírussal, és sejtjük azt is, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban is ott van már a fertőzés. Ennek ellenére ezek az országok csak vírusmentes állatokat hajlandóak beszállítani, ami a 2012-ig nagyon intenzív tenyészállat-kereskedelmet szinte megbénítja. Ennek az az eredménye, hogy sok tenyészállat maradt itthon az elmúlt évben. A visszatartott export is az egyik oka annak, hogy az európai (nem csak a magyar!) szarvasmarha-állomány létszáma 2013-ban emelkedett. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy hazánkban a tehénállomány két éve tartó bővülése tavaly megállt.
Simai Szabolcs
osztályvezető, NÉBIH
EGYSZERŰSÍTŐ VÁLTOZÁSOK A SZARVASMARHA „MARHALEVÉL” KIÁLLÍTÁSÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN Az állattartók adminisztratív terhei csökkentése – az egyszerűsített államigazgatás koncepciójába illeszkedően – az agrárkormányzat stratégiájában kiemelt szerepet képvisel. Ennek keretében 2013 decemberében befejeződött egy, a szarvasmarha ENAR fejlesztésére irányuló projekt, amely az egyes állatjelölési és nyilvántartási tárgyú rendeletek módosításáról szóló, 88/2013. (X.2.) VM rendelet alapján egy új típusú, összevont hatósági bizonyítvány (marhalevél) kifejlesztését és rendszerbe állítását írta elő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban NÉBIH) részére a szarvasmarhák belföldi és külföldi tartóváltásainak lekövetéséhez. E feladat megoldása egy „realtime” típusú állattartó nyilvántartás, így az állatmozgások nyomon követésének igényével egyaránt szolgálja a tenyésztésszervezés, az élelmiszerlánc-biztonság és az állategészségügy egyetemes érdekeit. Fontos fejlemény, hogy az állatszállítások során az állategészségügyi forgalomképességet kamarai állatorvosok igazolása tanúsítja, amely így hatósági bi-
XIV. évfolyam 1. szám
zonyítványban rögzítenek. Az idei évben életbe léptetett változások a következők: 2014. január 5-től a jelenleg hatályban lévő „1926-1927 Belföldi Marhalevél – Igazolólapot” és az „1928 Szarvasmarha útlevelet” felváltja egy összevont, új típusú „Marhalevél”, amely a Magyarországon regisztrált (importált) szarvasmarhák mozgását, tartóváltását követi nyomon. A forgalomban lévő „1926-1927 Belföldi Marhalevél - Igazolólappal” továbbra is lehet jelenteni állatmozgásokat és kikerültetéseket. A korábban kiadott „1928 Szarvasmarha útlevéllel” 2014. június 31-ig lehet állatokat exportálni. Fontos tudnivalók az új marhalevéllel kapcsolatban: • A bizonylat három részből fog állni: » a felső rész (1934) útlevélként is, » a középső rész (1935) beérkezés bejelentőként (átkötés, export, vágás), » az alsó rész (1936) kikerülés bejelentő szelvényként fog funkcionálni.
• A marhalevél színe zöld marad, de kap egy piros keretet. • Az „1935 Marhalevél beérkezés-bejelentő szelvény” és az „1936 Marhalevél kikerülés-bejelentő szelvény” csak aláírás után válik hitelessé, hibátlanul feldolgozhatóvá. • A felső részre (1934) nyomtatásra kerül egy QR kód, amely a felső rész főbb adatait tartalmazza. Ez a vágóhidak, nagyobb kereskedőtelepek munkáját igyekszik megkönnyíteni. • A korábbi biztonsági jelként alkalmazott, UV fény alatt piros színnel világító, a marhalevél jobb felső sarkában lévő nyomdai sorszámot felváltja egy digitális technikával készült, vonalkóddal is leképezett sorszám, amely a marhalevél szigorú számadásának nyilvántartását szolgálja. • A hátoldal megszűnik Állategészségügyi Forgalomképességi Igazolásként működni, hiszen ezt a funkciót az élő állatok belföldi szállításának állategészségügyi szabályairól intézkedő, 87/2012. (VIII.27.) VM rendelet
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
10 2. mellékletében szereplő Állatorvosi Bizonyítvány vette át (igénylése, kitöltése során szigorú számadású). A hátoldalra ezentúl csak az Állatorvosi bizonyítvány sorszámát, az eljáró állatorvos kamarai pecsétszámát, dátumot és az ENAR felelős aláírását kell kitölteni. • Fontos megjegyezni, hogy az űrlapon vagy a képernyőn történő csoportos útlevélrendelés lehetősége megszűnik, azaz így új típusú marhalevelet csak egyedileg lehet rendelni (2014es bizonylaton vagy 3114-es képer-
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
nyőn). Az ügymenet meggyorsítására praktikus lehetőség a web-ENAR kiterjedt használata, illetve az e-mailen küldhető csoportos marhalevél-igénylési lehetőség, melynek részletei (rekordképe) a szerepkörös útmutatókban olvashatók (www.enar.hu).
Az sem utolsó szempont, hogy a két korábbi, térítésköteles dokumentum egy okmányba tömörítése értelemszerűen a financiális terhek csökkentését is eredményezi (a marhalevél kiállítással, ügykezeléssel kapcsolatos díjtételekről a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak).
Bízunk benne, hogy a felhasználók gyorsan elsajátítják az egyszerűsítés igényével végrehajtott tennivalókat, hiszen a célunk is ez volt: felhasználóbarát környezetet kialakítani, egyúttal szélesítve az „online” ügyintézés lehetőségeit és formáit.
Amennyiben további kérdése adódik, kérem, keresse ENAR ügyfélszolgálatunkat munkanapokon 8 és 16 óra között a 06-1-34-63-486 vagy a 06-1-34-63-487 telefonszámon.
XIV. évfolyam 1. szám
11 Dr. Füller Imre
ügyvezető igazgató, MTE
GUBA SÁNDOR-EMLÉKÜLÉS Dr. Guba Sándor intézményalapító főigazgató halálának 30. évfordulója tiszteletére a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara emlékülést szervezett. A rendezvényt Prof. Dr. Szávai Ferenc rektor és Dr. habil. Tossenberger János dékán nyitotta meg. Az emlékezést Horn Péter akadémikus úr kezdte, aki az intézményalapítóra emlékezett, majd Prof. Dr. Holló István szólt a pedagógus, a tudós munkásságáról. dr. Mészáros Gyula egykori aspiránsa Guba Sándorról, a tudósról és gyakorlati szakemberről beszélt, míg Dr. Füller Imre Guba Sándor a magyartarka fajtáért itthon és külföldön címmel tartott előadást. Az előadások után a Guba Sándor-emlékérem átadása következett, majd elhelyeztük az emlékezés virágait Guba Sándor mellszobránál. GUBA SÁNDOR A MAGYARTARKA FAJTÁÉRT ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia 1962. május 22-én Münchenben megalapította a Hegyi Tarka Tenyésztők Európai Szövetségét. Elnököt és alelnököket választottak. Az elnöki posztot Pointair (Franciaország) töltötte be, alelnökökké Dürrwächtert (Németország) és Wengert (Svájc), a szövetség két titkárává pedig dr. Karl Sieblitzet (Németország) és Farcois Spindlert (Franciaország) választották. Meghatározták a szövetség fő célkitűzéseit: definiálják és egységesítsék a típust, a tenyésztési irányt, a szelekciós módszereket, és közös marketing tevékenységet folytassanak Európában és a világban. Elfogadták az Alapszabályt, melynek 2.§a kimondja, hogy a Szövetség egy laza együttműködés a tagországok hegyitarka fajtákat tenyésztő szervezetei között. 3.§-a pedig rögzíti, hogy a tagországok rendszeresen cseréljenek információt tevékenységükkel kapcsolatban, főként tenyésztési kérdésekben, és ebbe a mun-
XIV. évfolyam 1. szám
kába vonják be a helyi egyetemeket, találjanak partnert a tudósok között, és legyenek közös publikációik a fajtát érintő kérdésekben. 1964-ben Magyarország is csatlakozott a Szövetséghez, és bejelentette, hogy 1965ben Budapesten megrendezi a Hegyitarka Tenyésztők Európai Szövetsége Kongresszusát. Magyarországot a kongreszszuson dr. Németh Lajos, dr. Szmodits Tibor és dr. Guba Sándor képviselték. A kongresszuson vezetőségválasztás is történt, alelnök lett dr. Németh Lajos. Létrehozták az ivadékvizsgálattal foglalkozó munkabizottságot, melynek vezetésével dr. Guba Sándort bízták meg. Az ivadékvizsgálattal foglalkozó munkabizottság dr. Guba Sándor elnök vezetésével több alkalommal is ülésezett a két kongresszus között. 3 fontos kérdést vitattak meg: 1. Teljes értékű ivadékvizsgálat 2. Központi ITV állomások 3. Üzemi ITV A Bécsben 1968 májusában megrendezett Kongresszuson terjesztették elő javaslataikat, melyet jóváhagytak. Magyarország-
nak ekkor még bőven volt tanulnivalója a külföldi – nyugati – országoktól. A ’70-es évek elején zajló viharos viták kapcsán nem aratott osztatlan elismerést Dr. Guba Sándor véleménye. „A magyarországi üzemek döntő többségében a leggazdaságosabban termelő típusokat a kettőshasznosítású magyartarka keretein belül kell keresni” –mondta. Több ízben a konzervativizmus vádjával illették, majd elfogadták a 1025/1972 sz. Minisztertanácsi határozatot, mely elrendelte a termelési irányok szétválasztását, elindult a specializáció, a fajta-átalakító keresztezés holstein-frízzel (tejirányú szakosodás). Dr. Guba Sándor a hatalom döntését tudomásul vette, és tovább dolgozott a szarvasmarha-tenyésztés érdekében. 1970-ben megalakult az Országos Utódellenőrzési Bizottság (OUTB). Az 1970ig üzemi ivadékvizsgálatban értékelt 513 magyartarka bika vizsgálat alatti súlygyarapodása 1036 g/nap, életnapi súlygyarapodása 930 g/nap, vágási %-a 58,4% volt. Központosított ivadék teljesítményvizsgáló (ITV) állomások épültek országszerte: 1971-ben Boródpusztán, 1973-ban Üllőn,
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
12 1974-ben Pélyen és Békéscsaba, majd 1975-ben Szarkaváron és Zalaegerszegen. Míg a 60-as évek végén, 70-es évek elején Magyarország tanult az európai tagállamoktól, a 70-es évek 2. felében és a 80-as évek elején Dr. Guba Sándor következetes munkájának köszönhetően már bennünket figyelt és tőlünk tanult Európa, főként a hús ivadékteljesítmény-vizsgálatok során elért eredményeink kapcsán. Az 1981-ben Budapesten megrendezett Kongresszuson már büszkén mutattuk be elért eredményeinket, melyeket akkor nagyon megcsodáltak a résztvevők! Látogatásokat tettek a magyartarka nagygazdaságokban is. 1983. január 1-jén Állattenyésztő Vállalatok (ÁTV) alakultak Gödöllőn, Debrecenben, Szombathelyen és Szekszárdon (ezeken az állomásokon bikatartás is folyt), Kecskeméten és Székesfehérváron. Az ivadékvizsgáló állomásokat az ÁTV-khez csatolták. A 80-as évek végén az ivadékvizsgáló ál-
lomásokat forráshiányra hivatkozva megszüntették. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 1994-ben újraindította Központi Sajátteljesítmény Vizsgáló állomását, majd 2002től a hús ivadékteljesítmény-vizsgálatot, hiszen a kettőshasznosítású magyartarkát dr. Guba Sándor tanítása szerint is csak teljes értékű ivadékvizsgálattal lehet jellemezni, sikeresen tenyészteni. Az úgynevezett 72-es kormányprogram kapcsán is beigazolódott felvetése, hiszen a 2013. évi laktáció zárás alapján a legjobb tenyészet, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet 7423 kg tejet termelt 284,8 kg tejzsírt és 251,0 kg tejfehérje mellett átlagosan. A központi sajátteljesítmény-vizsgálat 1994. évi újraindításával bizonyítottuk, hogy a hústermelésben is élen jár a fajta, hiszen a legjobban teljesítő tenyészbikajelölt 2236 gr/nap súlygyarapodást ért el a 120 napos KSTV alatt átlagosan. A hús ITV-t 2002 óta végezzük, elmond-
ható az egyértelmű fejlődés, hiszen a minősítő vágások alapján az apánként meghizlalt 12-15 hím ivarú utód 80%-ban U és e feletti minősítéssel vágódik. Dr. Guba Sándor magyartarka vonatkozású kutatásai sokrétűek voltak. Foglakozott tejelő tehenek takarmányozásával, a tej zsírtartalmának változásával, a gépi fejhetőség-vizsgálatokkal, melyet Egyesületünk újraindított, és Prof. Dr. Holló István témavezetésével Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketingvezető kollégánk írt belőle a gyakorlat számára PhD-értekezést. Ugyanígy a hús ivadékvizsgálatból Prof. Dr. Stefler József témavezetésével Dr. Füller Imre írt PhD-értekezést, mely dolgozat lett az alapja a magyartarka hús tenyészérték- meghatározásnak, tehát szintén a gyakorlat számára íródott. Dr. Guba Sándor professzor úr a szarvasmarha rokontenyésztés-vizsgálatával és a szarvasmarha termékenység-vizsgálatával is foglalkozott. Emléke bennünk él tovább!
Nagy Szabolcs
Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztési Tanszék
SPERMAMINŐSÉG-ELLENŐRZÉS – SZUBJEKTÍV GONDOLATOK A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEIRŐL, IRÁNYAIRÓL A mesterséges termékenyítésre használt bikasperma termelése – bár viszonylag kevesen tekintenek a folyamatra ilyen megközelítésben – állattenyésztési termékelőállítás, ahol a minőségellenőrzésnek kiemelt szerepe van. A klasszikus módszer mind a mai napig a szubjektív motilitásvizsgálat, amely a maga korlátai mellett gyakorlati körülmények között kielégítően alkalmazható, de az elmúlt évtizedek egyik fő kutatási iránya a pontosság és precizitás növelése, illetve a szubjektivitás csökkentése volt különböző, automatizálható műszeres sejtanalitikai tesztek adaptálásával. Jómagam 2000-ben kezdtem el dolgozni áramlási sejtanalizátorokkal, flow citométerekkel, előbb egy holland mesterséges termékenyítő állomás spermalaboratóriumában, majd Svédországban, egy egyetemi laborban. 2012 óta a Pannon Egyetem Georgikon Karán, Keszthelyen működtetünk egy olyan, korszerű sejtanalitikai laboratóriumot, amely lehetővé teszi, hogy az alábbiakban ismer-
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
tetendő tesztek elvégzéséhez ne kelljen külföldre utaznunk. Jó egy évtizeddel ezelőtt írtam a Holstein Magazinban a flow citométeres spermavizsgálatok lehetőségeiről, a leggyakrabban alkalmazott tesztek élettani hátteréről (Nagy Sz.: Csúcsgenetikához csúcslabor dukál – Holstein Magazin, 2003. február, XI. évf. 1. szám, 1314. old.). Az eltelt idő alatt a vonatkozó ismeretanyag jelentősen bővült, sok tekintetben másképp értékelünk bizonyos dolgokat, ezért röviden szeretném ismertetni a citometria alkalmazási lehetőségeit úgy, ahogy ma látom. Spermavizsgálatok során leggyakrabban az élő ondósejtek arányát, az akroszóma állapotát, a mitokondriumok működését, a spermiumok kapacitációját, korai membránváltozásait értékeljük. Az élő ondósejtek aránya pontosabban megfogalmazva azon spermiumok százalékos arányát jelenti, amelyeknek feji plazmamembránja ép. Ezt olyan fluoreszcens festékkombinációval értékeljük,
amely az ép sejteket zöldre, az elhaltakat vörösre festi, és a műszerrel mintánként 10 000 sejt vörös vagy zöld színét detektáljuk. Ez talán a legegyszerűbb spermatológiai teszt, könnyen megtanulható és alkalmazható, de vannak korlátai: a spermiumok a sejthalál folyamata során először a farki részen veszítik el a plazmamembrán épségét, ezért ezzel a teszttel általában több élő sejtet látunk, mint a motilitásvizsgálattal. A közelmúltban kidolgoztam egy olyan festési eljárást, amelylyel nem csak a spermiumfej, hanem a teljes sejtfelület membránjának épségét értékelhetjük, azonban a citométeres alkalmazása jóval nehezebb, mint a fent említett festésé, a rutinszerű alkalmazáshoz a technika további finomítása szükséges. Korábban kiemelt figyelmet szenteltünk a plazmamembrán épsége mellett az egyidejű akroszómavizsgálatnak is. Az akroszóma a petesejt burkain való áthaladáshoz szükséges enzimeket tartalmazó membránzsák, a
XIV. évfolyam 1. szám
13 spermium fejének elülső részén található, a plazmamembrán alatt. A sérült akroszómájú ondósejtek tehát nem képesek – elvileg – a petesejt megtermékenyítésére. Az utóbbi időkben viszont egyre inkább világossá válik, hogy az ép, élő ondósejteknek (legalábbis bikák esetében) mindig ép az akroszómájuk, és a különböző festési kombinációkkal észlelt akroszómasérülések pusztán a sejthalál során a plazmamembrán szétesése után végbemenő denegeratív folyamatok eredményeként alakulnak ki. Más szóval, az élő sejteknek mindig ép az akroszómájuk, ezért jelenlegi ismereteink szerint az akroszóma értékelése rutin bikasperma-bírálat során fölösleges (pénzkidobás, mert a fluoreszcens akroszómafestékek nem olcsók). A mitokondriumok szerepe a sejt energiaigényének kielégítése, a klasszikus spermatológiai dogma szerint a motilitáshoz szükséges energia biztosítása a fő szerepük. Ma már ezt is árnyaltabban látjuk, több faj (mint például az ember) esetében a motilitás fenntartásához egyáltalán nincs szükség mitokondriumokra, más fajok (például a patkány) esetében viszont mitokondriumok nélkül nincs motilitás: míg a humán spermiumok mintegy 15 mitokondriumot tartalmaznak, addig a patkányondósejtek 350-et! A bikaspermium valahol e két véglet között található a maga 72 mitokondriumával. Ettől függetlenül a mitokondriumok állapotának értékelése nagyon fontos – energiatermelésük a többi sejtélettani folyamat szempontjából akkor is létfontosságú, ha a mozgáshoz szükséges energiaellátásban nincs komoly szerepük. Ráadásul a sérült mitokondriumok további sejtkárosodásokat okozhatnak, amely a sejt halálához vezethet: a belőlük kiszabaduló szabadgyökök a sejt memb-
XIV. évfolyam 1. szám
ránképleteit károsítják, illetve a spermium kromatinállományának sérüléseit okozhatják. A spermiumok kromatinállományának sérülései különösen veszélyesek, mivel az érintett spermium képes lehet a petesejt megtermékenyítésére, azonban a hím pronukleusz-képződés, illetve az embrionális fejlődés szenvedhet zavart – az eredmény gyakran korai embrióelhalás. Ezeket a rendellenességeket „nem kompenzálhatónak” szokás tekinteni, mivel a szubfertilis hímek termékenyítőképessége nem javítható a termékenyítő adag sejtszámának növelésével (a kompenzálható és nem kompenzálható spermiumdefektusokról részletesebben írtam a Holstein Magazin VI/4. számában: A spermiumok morfológiai vizsgálatának szerepe a gyakorlatban – Holstein Magazin, 1998. december, VI. évf. 4. szám, 32. old.). Mivel a kromatinállapotot hagyományos spermabírálati módszerekkel nem tudjuk értékelni (a sérült spermiumok morfológiai szempontból épek, motilisak lehetnek!), továbbá nem kompenzálható, a flow citométeres DNS-fragmentációs vizsgálatok alkalmazása a rutin spermbírálat során is hasznos lehet. A flow citometria a fentiek mellett olyan sejtélettani vizsgálatokra is alkalmas, mint a kapacitáció, illetve a mélyhűtés-felolvasztás során kialakuló plazmamembrán-szerkezeti változások, vagy a sejten belüli kalciumion-szint megállapítása. Az előbbi a plazmamembránt alkotó foszfolipid molekulák arányának változását jelenti – kapacitáció során ez természetes folyamat, amely a petesejttel való összeolvadást segíti. Az ilyen membránváltozáson átesett spermiumok csak rövid ideig életképesek, de normális esetben ez az idő elég a petesejttel való találkozáshoz. Sajnos a mélyhűtés és felolvasztás folyamata
hasonló, úgynevezett korai membránváltozásokat idéz elő. Ezek a spermiumok hagyományos festési eljárásokkal épnek, élőnek tűnnek, de rövidebb élettartamuk miatt esélyük sincs a petevezetőbe jutásra az inszeminációt követően. A kalciumion sejten belüli szintjének változása szintén a kapacitációs folyamat része – az akroszómareakcióhoz vezető késői kapacitáció során megemelkedik a kalciumszint a sejtekben, majd az akroszómareakciót, illetve a sejthalált követően lecsökken. Rendelkezésünkre állnak továbbá olyan citométeres tesztek is, amelyekkel közvetlenül mérhetjük a fent említett, sejten belüli szabadgyök-szintet, illetve a bika saját “spermaminőség-ellenőrző rendszerének” hatékonyságát: a spermato-és spermiogenezis során kialakuló rendellenes ondósejtek általában nem jutnak el az ejakulátumig, a szervezet igyekszik megsemmisíteni őket. Ezek az ondósejtek egy külső, úgynevezett ubikvitin fehérjejelet kapnak, amely jelzi, hogy az adott sejtet likvidálni kell. A rendszer sajnos nem mindig működik tökéletesen, ekkor találunk az ejakulátumban abnormális morfológiájú spermiumokat. A flow citometria nagy erőssége a gyorsaság és precizitás – 10 000 sejt értékelése gyakorlatilag körülbelül egy percig tart, míg mikroszkóppal egy-egy spermaminta 100-200 sejtjének vizsgálata akár fél órát is igénybe vehet. A citométer viszont meglehetősen drága és eléggé bonyolult működésű eszköz. Ha a napi rutinmunkában a közeljövőben nem is feltétlenül válik egyeduralkodóvá, az olyan technológiai kérdésekben, mint például a spermamélyhűtés fejlesztése, új hígítók tesztelése, a szerepe egyre inkább megkerülhetetlenné válik.
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
14 TEJELŐ TEHENENKÉNT AKÁR NAPI 60 FT-OS „TÁMOGATÁS” IS IGÉNYELHETŐ! Amikor a szarvasmarha és főleg a tejelő típusok takarmányozásáról beszélünk, számos szempont és gondolat, igény és elvárás kerül a látókörünkbe. Ott a bendő, ami szinte külön állat az állatban, és azt meg is kell etetni. Gondolatunk már száguld is tovább: milyen takarmánybázison vagyunk, milyen lett az idei termés, mekkora a keményítőtartalom, az NDF, a fehérje, cukor stb. tartalma a takarmányomnak, alapanyagaimnak? Ha takarmányozásról beszélünk, sokat módosít a lehetőségeinken a genetikai állapot és az üszőnevelés is, hogy mekkora szárazanyagtartalmat lehet felvetetni a tehenekkel, és még sorolhatnánk a szempontokat.
KUTATÁSI CÉLOK A felsorolt tényezők majd mindegyikébe be tudunk avatkozni, néhány francia kutató célja pedig az volt, hogy a bendő működését is tökéletesebbre hangolja! Talán ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor egy zongorát szeretne az ember még szebben behangolni. Ezek a francia kutatók több mint 20 évvel ezelőtt elkezdtek egy vizsgálatsorozatot arra vonatkozóan, hogy - segítségül hívva a phytokémiát -, még tökéletesebb bendőműködést valósítsanak meg. Megpróbálták tovább növelni a bevitt takarmány-alapanyagok összetevőinek emészthetőségét azáltal, hogy különböző növényi kivonatokat kevertek össze. Nem kell egzotikus növényekre gondolni, csak olyanokra, mint a gesztenye, kakukkfű, szurokfű, kapor és hasonlók! Ezeket a növények mi is könnyedén megtalálhatjuk akár a saját kertünkben is. Ezt követően fisztulás teheneken vizsgálták a különböző mixek emésztést javító hatását.
MIT EREDMÉNYEZETT A TÖBB ÉVES KUTATÓMUNKA? Megállapították, hogy némely növényi kivonat képes a TMR-be bevitt fehérje (bármely alapanyag nem védett fehérje része, például a kukoricaszilázs vagy a búzaszem fehérjéje) egy részét „becsomagolni” és védett fehér-
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
jévé tenni. Mindezek mellett javítja a bendő működését, melynek hatására növekszik a mikrobiális fehérje termelése a bendőben, sőt, csökken az oldható nitrogén mennyisége is. Ezáltal a laktáció kezdetén csökken a túlzott ammóniaszint kockázata, valamint a metánkibocsátás. Más növényi kivonatok pedig képesek a bendőben dolgozó, keményítőbontó baktériumok egy részének működését lassítani. Igen, csak lassítani, de nem gyengíteni! Így a normál bendő- és bélműködés következményeként a vékonybélbe sokkal több keményítő jut el, tehát a bendőben jóval kevesebb lesz a keményítőbontó baktériumok tápláléka! Kisebb lesz a bendő pH csökkenésének, így az acidózis kialakulásának kockázata is. A fehérje energiaegyensúly sokkal nagyobb és hatékonyabb lesz. Nincs azonban ok az aggodalomra, a kutatók nem estek a végletekbe. Ebből a mixből a tehenek maximum 50 g-ot ehetnek meg naponta. Ez nem akkora mennyiség, amely radikális változást okozna, csak a finomhangolást teszi meg.
A HARMADIK GENERÁCIÓS TERMÉK MEGSZÜLETÉSE 2006-ban a francia kollégák, további impulzust adva a kutatási témának, még két hatóanyagot - amelyek szintén természetes anyagok kivonatai - adtak a korábbi keverékhez, így megszületett a harmadik generációs termék. Ez már stimulálja a nyáltermelést is, kb. 180 ml/ percről 210 ml/percre, a nyál a legtermészetesebb pufferek egyike. A másik hatóanyagnak pedig enzimstimuláló hatása is van, amely a vékonybélben fejti ki hatását.
CSÖKKENTSÜK A TERMELÉSI KÖLTSÉGEKET! Mi is volt ezzel a mixszel a céljuk? Szerették volna elérni, hogy a szarvasmarhatartók tehenenként 50 g-ot tegyenek a TMR-re, tovább javítva a termelés hatékonyságát, azaz a tehenek több tejet termelnének vagy javulna a húskihozatal. Az élet azonban furcsa
dolgokat produkál, köztük egy begyűrűző gazdasági válságot, ami 2008-tól még a francia mezőgazdaságban is jócskán éreztette hatását. Így a gazdák azt mondták: „Elégedett vagyok a mostani termelésemmel, viszont csökkentsük ezen hatóanyagok segítségével a termelési költségeimet!” Igen, de hogyan is? A válasz egyszerű: nagyságrendileg 50 g termék etetésével a receptből kivehető 400-600 g szója, napraforgó vagy repce tehenenként naponta, valamint 160-200 g zsír (védett vagy nem védett), úgy, hogy nem csökken a termelési szint. Így akár napi 30-60 Ft takarmányköltségmegtakarítást (TMR) is elérhetünk teheneként. Ez azért lehetséges, mert ezek a növényi kivonatok olyan mértékben növelik meg a bevitt takarmány-alapanyagok emészthetőségét, hogy ez a mennyiség nem vész kárba, azaz a trágyába. Mindemellett csökken a metán- és az ammónia-kibocsátás is, mivel a fehérjék sokkal jobban hasznosulnak. A francia kutatók sikerét mi sem jellemzi jobban, mint hogy 2012-ben már több mint 1 millió tonna táp készült ilyen koncepcióval, és Európaszerte, valamint a világ számos országában használják nagy sikerrel. Az Impavidus által forgalmazott Amiviv’SE 50 elnevezésű termék már Magyarországon is elérhető, további információért olvassa el honlapunkat: www.impavidus-sro.com. Ha pedig Ön is szeretne azon termelők táborába tartozni, akik sikeresen csökkentették takarmányozási költségüket az Amiviv SE’50 segítségével, telefonáljon: +36-70-360-4170, vagy találkozzunk az Alföldi Állattenyésztési Napokon április 25-27. között a III. csarnok 311-es standján!
XIV. évfolyam 1. szám
15 Húth Balázs – Holló István – Füller Imre – Polgár J. Péter – Komlósi István
TENYÉSZTÉSI STRATÉGIA A MAGYARTARKA NEMESÍTÉSÉBEN (az előző számban megjelent cikk folytatása...) Az üszők elléslefolyásának közvetlen h2 értékét 0,048-nak, az anyai h2 értéket 0,058-nak találtuk. A tehenek elléslefolyására szintén magasabb h2 értékeket állapítottunk meg a küszöb modellel (0,03 és 0,13). Az üszők holtellésének marginális posteriori közvetlen h2 középértéke 0,047 volt, az anyai h2 értéke pedig 0,053 volt. A tehenek elléséből becsült h2 értékek 0,019 és 0,029 voltak. Az üszők elléslefolyása és holtellési hajlama között szoros pozitív összefüggést állapítottunk meg (0,71), míg a kapcsolat a tehenek esetében közepesen szoros (0,43) volt. Annak ellenére, hogy a holtellés tenyészértékben tapasztalható csökkenés (4. ábra), indokolt a tulajdonság indexbe foglalása, arra közvetlen szelekció alkalmazása, amit nemcsak gazdasági, hanem állatjóléti szempontok is vezérelnek (Komlósi és Húth, 2010).
A MAGYARTARKA FAJTA TEJTERMELÉSI PERZISZTENCIÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A magyartarka fajtában perzisztenciára eddig nem folyt közvetlen szelekció. Célunk volt a fajta e tulajdonságának értékelése, a szelekciót lehetővé tevő paraméterek kiszámítása és tenyészérték-becslési modell kialakítása. Az 58863 tehén első 3 laktációs 107192 termelési adata az 1976-2008 évekre terjedt ki, az átlagos 305 napos tejtermelése 3809,1 kg volt 1147,68 kg szórással. A perzisztenciát a perzisztencia-értékszám fejezte ki: a 305 napos standard laktációs tejmennyiség/(a legnagyobb havi befejt tejmennyiség x a havi befejések száma). A varianciakomponenseket és a tenyészértéket egyedmodellel értékeltük. A perzisztencia-értékszámot érdemben (P<0,001) befolyásolta a tenyészet, az évévszak, a laktáció sorszáma, a nyitott napok száma, a 305 napos laktációs tejmennyiség és az állandó környezet. Az első laktációban egyenletesebb volt a perzisztencia, a második, harmadik laktációban kevésbé. A nyitott napok növekedésével romlott a perzisztencia, már a második, harmadik laktációban
XIV. évfolyam 1. szám
nagyobb mértékű volt. Az első laktációban a laktációs tejmennyiséggel nagyobb mértékben javult a perzisztencia, mint a későbbiekben (Komlósi és Húth, 2010). A perzisztencia, bár jelentős évek közötti változást mutatott, az 1977-2008 évek-
re vonatkozóan javulás figyelhető meg (5. ábra). A perzisztencia-értékszám öröklődhetőségi értéke 0,08, az ismételhetőségi érték pedig 0,24 volt. A laktációnként becsült h2 érték ennél magasabb volt, mert az állandó környezeti hatást a modell nem tartalmazta.
4. ábra | A tehén holtellés tenyészértékek évenkénti alakulása
Élő borjak száma és aránya(2)
Holt borjak száma és aránya(3)
üsző (5)
9644 (92,4%)
790 (7,6%)
bika (6)
9732 (82,4%)
2072 (17,5%)
üsző (8)
5916 (84,8%)
1062 (15,2%)
tehén (9)
13460 (88,2%)
1800 (11,8%)
2.ellés(11)
4516 (84,8%)
552 (15,2%)
3. ellés
3348 (88,5%)
434 (11,5%)
4. ellés
2439 (86,8%)
372 (13,2%)
5. ellés
1673 (87,8%)
232 (12,2%)
6. ellés
983 (87,8%)
136 (12,2%)
7. ellés
501 (87,2%)
74 (12,2%)
tavasz(13)
5237 (87,2%)
764 (12,7%)
nyár (14)
4895 (88,1%)
662 (11,9%)
ősz (15)
3929 (87,1%)
582 (12,9%)
tél (16)
5315 (86,2%)
854 (13,8%)
Megnevezés(1) Ivar(4)
Korcsoport(7)
Tehén(10)
Évszak(12)
4. táblázat | A magyartarka üszők és tehenek élő és holtellés számának és arányának alakulása
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
16 A h2 értékek: 0,17, 0,22 és 0,20 volt az 1., 2. és 3. laktációban. Hatékonyabb szelekció végezhető a 2. és 3. laktációs perzisztencia alapján. A szelekcióban indokolt az egyéb tejértékmérőkre alkalmazott 3 laktációs ismétlődhetőségi egyedmodell használata (Komlósi és Húth, 2010).
A MAGYARTARKA ÜSZŐK ÉS TEHENEK TERMÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
5. ábra | A perzisztencia értékszám évenkénti alakulása
Tulajdonság(1)
rg (2)
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Hús Tenyészérték Index (HTI)(4)
-0,14
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Nettó súlygyarapodás(5)
-0,13
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Színhúskitermelés (6)
-0,22
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Hasznos élettartam (7)
-0,10
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Perzisztencia(8)
+0,11
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Élve született borjú (9)
+0,12
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Hasznos élettartam(7)
+0,22
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Perzisztencia (8)
-0,27
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Elléslefolyás (10)
-0,27
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Ráma (11)
+0,10
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Tőgyvégpont (12)
+0,15
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Elülső tőgyfél hossza (13)
+0,51
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Hátulsó tőgyfél hossza (14)
+0,46
Tej Tenyészérték Index (TTI)(3) – Izmoltság (15)
-0,35
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Ráma (11)
+0,30
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Tőgyvégpont (12)
-0,25
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Tőgyfüggesztés (16)
-0,33
Hús Tenyészérték Index (HTI)(4) – Izmoltság (15)
+0,21
Hasznos élettartam(7) – Ráma (11)
-0,39
Hasznos élettartam(7) – Tőgyvégpont(12)
+0,46
Hasznos élettartam(10) – Tőgyfüggesztés(16)
+0,57
Hasznos élettartam(10) – Izmoltság (15)
-0,35
5. táblázat | A legfontosabb értékmérők közötti genetikai korrelációk alakulása a magyartarka fajtában
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
A vizsgálatunk célja volt a magyartarka üszők és tehenek termékenységét befolyásoló hatások jellemzése, a tulajdonságok öröklődhetőségi értékének becslése, mely lehetővé teszi egy tenyészértékbecslő modell kialakítását, s a szelekció végrehajtását. A termékenységi mutatók közül 10071 üsző sikeres termékenyüléséhez szükséges termékenyítések számát, a termékenyítést követő 56. napig vissza nem ivarzók arányát (NR56) és 8598 tehén 19802 termékenyüléséhez szükséges termékenyítések számát, az üres napok számát és az NR56-ot értékeltük. Az üszők termékenyülését szignifikánsan (P<0,05) befolyásolta a tenyészet, év-évszak, az inszeminátor, a termékenyítő bika, az üsző életkora. A tehén termékenyülését ezenkívül szignifikánsan (P<0,05) befolyásolta a laktáció sorszáma, az állandó környezet és a laktációs tejtermelés. Az üszők 65,3%-a fogamzott az első termékenyítésre, a sikeres fogamzáshoz szükséges termékenyítések száma 1.61 ± 1.023 volt. Első termékenyítésre a tehenek 50,2%-a fogamzott, a sikeres fogamzáshoz 1,88 ± 1,165 termékenyítés volt szükséges. Az üszők termékenyülésében nagyobb évenkénti ingadozás volt tapasztalható, mint a tehenek termékenyülésében. Az optimális tenyésztésbe vételi életkor a termékenység szempontjából 24 hónap. Az ellések számának növekedésével a tehenek sikeres fogamzásához szükséges termékenyítések száma növekedett (P<0,05). Nyáron és télen az üszők nehezebben fogamzottak, mint ősszel (P<0,05). A tehenek viszont tavasszal és télen termékenyültek előbb. Az üszők két szaporodásbiológiai mutatószámának h2 értéke 0,006 volt, a közöttük lévő genetikai korreláció igen szoros (-0,956). A tehenek mutatószámának h2 értéke 0,018-0,041 között változott (Komlósi és Húth, 2010).
XIV. évfolyam 1. szám
17 ÚJ SZELEKCIÓS INDEX A MAGYARTARKA FAJTÁBAN A magyartarka fajta tenyészcéljában a fent tárgyalt értékmérők a piaci környezet és a nemzetközi tenyésztési integráció következtében a nyugat-európai országokhoz hasonló arányban szerepelnek, biztosítva a fajta fennmaradását, versenyképességének megőrzését a specializált tejelő és húsfajtákkal szemben. Feladatunk tehát, hogy a szelekciós tulajdonságok optimális súlyozásával tompítsuk az értékmérők között fennálló negatív genetikai hatásokat, így biztosítva a fajtában elvárt genetikai előrehaladást. A tenyésztők hosszú távú érdeke, hogy megőrizzük a magyartarka kettős hasznosítását, és következetesen kitartsunk a kombinált tenyészcél mellett. Az új Kettőshasznú Termelési Indexben (KTI) az indexalkotó tulajdonságok körét a piaci elvárásokhoz és a tenyészcélhoz igazodó súlyozással kiegészítettük a hús- és fitnesz tulajdonságok tenyészértékeivel. Az új formátumú szelekciós index létrehozását az indokolta, hogy a kettőshasznú magyartarka tenyésztésében egymással negatív korrelációban álló tulajdonságokat kell egyidejűleg javítanunk (5. táblázat). A KTI-ben az indexalkotó tulajdonságok tenyészértékeinek optimális súlyozásával, az egymással antagonista kapcsolatban lévő fontos értékmérők (tej-hús-fitnesz) esetében a genetikai előrehaladást csökkentő hatások tompíthatóak. Így a kiemelt szelekciós tulajdonságok esetében eltérő mértékben ugyan, de gazdasági-piaci értéküknek megfelelő genetikai előrehaladás realizálható.
ségüknél fogva, valamint az elvárt genetikai előrehaladás realizálása érdekében indokolt az alkalmazott szelekciós indexben súlyozottan szerepeltetni. A fitnesz tulajdonságok 30%-os aránya az a szelekciós minimum érték, amely alatt – a részalkotó tulajdonságok gyenge öröklődhetősége (h2 érték: 0,03-0,1) miatt – gyakorlatilag megszűnne a tulajdonságcsoport tenyésztői úton történő javításának lehetősége. A tej-hús-fitnesz 40%:30%:30% aránya a tejtermelés esetében így is közel tizenkétszeres, míg a hústermelés esetében ötszörös genetikai előrehaladást eredményez a funkcionális tulajdonságokhoz képest (Húth és Komlósi, 2011). Az egyes szelekciós tulajdonságok között fennálló antagonizmus miatti lassuló vagy negatív irányú szelekció nemkívánatos hatását – például a tej beltartalom és az izmoltság esetében – úgy tompíthatjuk, hogy a célpárosítások során az említett értékmérők esetében ún. szelekciós minimumot határozunk meg. Így megelőzhetjük, hogy az elsődleges termék-előállításban (tej és/vagy hús) szintén meghatározó gazdasági értéket képviselő tulajdonságok esetében elkerüljük a genetikai leromlást. Az újonnan alkalmazott szelekciós index – annak ellenére, hogy a küllemi értékmérők nem tartoznak az indexalkotó tulajdonságok közé – a tőgy küllemben, valamint, a testméretek növelésében is genetikai javulást eredményez. Ennek elsődleges oka, hogy az egyes értékmérő tulajdonságok közötti genetikai korrelációknak (összefüggéseknek) köszönhetően számos termelési (tej, hús) vagy fitnesz tulaj-
donság javítására irányuló nemesítő munka eredményeként a legtöbb küllemi tulajdonság esetében is pozitív irányú genetikai trend érvényesül. Például a javuló tejtenyészérték növekvő tőgykapacitást és összességében jobb tőgyalakulást eredményez. Ugyanez igaz a hasznos élettartam tenyészérték és a tőgyvégpont (+0,46), valamint a tőgyfüggesztés (+0,57) közötti összefüggésre is, tehát az egyed nagy életteljesítményének a jó függesztésű, terjedelmes, mirigyes tőgy az egyik záloga (5. táblázat) (Húth és Komlósi, 2011). A közvetett szelekció genetikai előrehaladást serkentő hatását a kettőshasznosítású fajták nemesítése során különösképpen ki kell aknáznunk, hiszen a tenyészcél – és ezen keresztül a szelekciós tulajdonságok köre – a specializált fajtákénál több tulajdonságcsoport egyidejű javítását fogalmazza meg, amelyek világos meghatározása egyébként is nagy körültekintést igényel. A hasznos élettartam javításának másik lehetséges alternatívája a tulajdonságot befolyásoló, a küllemi bírálat biztosította funkcionális küllemre irányuló szelekció. A fő küllemi tulajdonságok közül a tőgyfüggesztés és a tőgyvégpont között figyelhető meg szoros pozitív irányú genetikai összefüggés. Az új szelekciós index kidolgozását megelőző vizsgálatainkban a hús tenyészérték index (HTI) és a tőgyvégpont tenyészérték között -0,25, míg a tőgyfüggesztés tenyészérték között 0,33 összefüggést számítottunk. A tej tenyészérték index (TTI) és a hús tenyészérték index között -0,14, míg a színhúskitermelés tenyészérték között -0,22 korrelációs értéket állapítottunk meg.
Az új tartalmú Kettőshasznú Termelési Indexben a tej-, a hús- és a fitnesz tenyészérték 40%:30%:30% arányban kerül súlyozásra (6. ábra). Ilyen arányú súlyozással a tejtermeléssel kapcsolatos mennyiségi tulajdonságok (tej kg, fehérje kg, zsír kg) tekintetében megőrizhető a genetikai előrehaladás, ugyanakkor a hús tenyészérték index (nettó súlygyarapodás, színhús kitermelés, EUROP izmoltság), valamint a fitnesz tenyészérték index (FTI) résztulajdonságai esetében is realizálható eltérő mértékű javulás (Húth és Komlósi, 2011). A funkcionális értékmérőket nagy gazdasági, tenyésztői és állategészségügyi jelentő-
XIV. évfolyam 1. szám
6. ábra | A Kettőshasznú Termelési Indexet (KTI) alkotó résztulajdonságok és azok gazdasági súlyozása
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
18 XII. Tarka Fotópályázat Beérkezési határidő: 2014. július 25. Pályázati feltételek: • A pályázat nyitott, azon foglalkozástól, lakóhelytől és életkortól függetlenül bárki részt vehet. • A pályázat témája: a szarvasmarha és annak tenyésztése. Tehát nem kizárólag a magyartarkák örökíthetők meg, hanem a szarvasmarhák valamennyi fajtája, bármilyen környezetben és bármilyen módon! • A pályázatra csak olyan felvételeket nevezzenek a szerzők, amelyek a korábbi Tarka fotópályázatokon még nem szerepeltek. • Egy pályázó maximum 10 db fekete-fehér vagy színes digitális képet küldhet be emailben. A beküldött alkotások optimális felbontása: 1500x2102 pixel (vagy ehhez közeli értékek, illetve a nyomtatási méret beállítása esetén: 18x24 cm). A zsűri által kiállításra javasolt képeket a szervezők nagyíttatják le. Az emailben beküldött JPG kiterjesztésű képek összterjedelme ne haladja meg az 15 Mb-ot. Ha ennél nagyobb a tíz kép terjedelme, akkor több emailre elosztva kérjük csatolni. Becsomagolt állományokat, óriás leveleket nem fogadunk. Minden képet egyenként kell mellékletként csatolni egy emailhez. A fotók beérkezéséről visszajelzést küldünk.
• A pályaművek file neve a következő adatokat tartalmazza ékezetes betűkkel írva: a pályázó CSALÁDINEVE_KERESZTNEVE_Aképrövidcíme.JPG • A pályázóknak nevezési lapot kell kitölteni. A nevezési lapon szereplő információk egyezzenek a file-névben olvasható felirattal! A nevezési lap a kiírás végén szerepel, illetve letölthető a http://muvhazbonyhad. ewk.hu , vagy a www.mafosz.hu oldalról. A nevezési lapot is emailben kérjük beküldeni. A nevezési lap fájlneve a pályázó neve legyen. • Beküldési cím:
[email protected] • Díjazás: 1-3. helyezett tárgyjutalomban részesül, egy alkotó pedig elnyeri a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének különdíját. • A pályázóknak nevezési díjat kell fizetni, amelynek összege: 1.000 Ft/fő, attól függetlenül, hogy hány fényképet küldenek be. A nevezési díjakat a pályázattal és kiállítással kapcsolatos költségek fedezésére kívánják fordítani a szervezők. A nevezési díj átutalható, de csak azon a néven, amely a nevezési lapon is szerepel. Számlaszámunk: Vörösmarty Mihály ÁMK, OTP 11746036-15415307 (IBAN formátum: HU03117460361541530700000000) A megjegyzés rovatban fel kell tüntetni:
Tarka Fotópályázat. Aki nem tudja megoldani a banki átutalást, az adja fel a nevezési díjat postai rózsaszín csekken úgy, hogy azon a művelődési központ neve szerepeljen és cím helyett a számlaszáma. • A kiállításon szereplő művek a tárlat népszerűsítésével kapcsolatos publikációkban szerzői jogdíj fizetése nélkül jelennek meg – a szerző nevének feltüntetésével. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete a kiválasztott képek közlési jogát esetleg megvásárolja szakmai lapjában való felhasználásra, a szerzőkkel való egyeztetés után. A díjnyertes fotók a kiállítás megnyitását követően megtekinthetők lesznek a http://muvhazbonyhad. ewk.hu internetes oldalon, ahonnan előzetesen a nevezési lap is letölthető. A szervezők a beérkezett fotókat CD-n archiválják. • A pályázatot szakmai szempontból felügyeli a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége és a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete. • További információ: Vörösmarty Mihály Művelődési Központ, 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 2. Telefonszám: 06-74/451-455. (A művelődési központ június 23-tól július 6-ig zárva tart, ekkor a telefonszám nem él.) Pályázati naptár: Beérkezési határidő: 2014. július 25. Zsűrizés: 2014. július 29-31. között Értesítés a zsűri döntéséről: 2014. augusztus 1-jén A kiállítás megnyitása: 2014. augusztus 9-én A kiállítás megtekinthető: Bonyhádon, a művelődési központban (Széchenyi tér 2.), augusztus 8-tól 29-ig.
Nevezési lap a XII. Tarka Fotópályázaton való részvételhez
A pályázat feltételeit ismerem. Hozzájárulok ahhoz, hogy a kiállításra elfogadott alkotásaimat a rendezvény népszerűsítése érdekében – térítésmentesen – publikálják a rendezők, a nevem feltüntetésével, különféle sajtótermékekben. Név: …………………………………………………………………………………………. Postacím: ……………………………………………………………………………………. Telefonszám: ………………………………. E-mail: ……………………………………. Sorszám
A kép címe
Készítésének helye
A zsűri döntése
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A zsűri döntései: Kiállításra elfogadva = K Díjazva = D Kiállításra nem javasolva = E
Hely: ………………………………… Dátum: 2014. …………………………………….
A MAGYARTARKA 2014. tavasz
XIV. évfolyam 1. szám
Regionális kö
zgyűlés, Akasz
tó Dr.
fotó: Vágó Barnabás
Regionális taggyűlések 2014. február 25-március 6.
skedelmi . Kft. kere gyűlés o M x e m e z énbank-S ionális kö oltán a G mezőhegyesi reg Juhász Z a köszönti igazgatója it ő résztvev
gvezető
- és marketin
tenyésztés Húth Balázs
Regionális közgyűlés, Mezőhegye
Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvez
s
ető igazgató, MÁSZ
Németh Csaba állattenyésztési igazgató, NÉBIH
Rácz Ká ro a mezőh ly az egyesület elnöke m egyesi re e gionális közgyűlé gnyitja st
Vágó Barnabás küllemi bíráló
Békési Imre el nökségi tag m egnyitja a dere regionális közg cskei yűlést
gyvezető ller Imre ü
fotó: Vágó Barnabás
Regionális taggyűlések 2014. február 25-március 6.
Dr. Fü
igazgató
Regionális közgyűlés, Noszvaj
ecske
R
yűlés, Der egionális közg
Németh Csaba állattenyésztési igazgató, NÉBIH
Regionális közgyűlés, Derecske
Zimmerm a regionáli nn István elnök ségi tag s közgy űlést megnyit ja a
vezető
Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketing
noszvaji