Vizsga A szemeszter végén a hallgatók kötelezően vizsgát tesznek. A gyakorlaton való részvétel igazolása (jelenléti ív aláírása) a vizsgára bocsájtás feltételei között szerepel. A szemeszter aláírása közvetlenül a vizsga előtt történik. A vizsgán egy tíz kiskérdésből álló tesztet írnak a hallgatók és két szóbeli tételt húznak. A teszt megírására és az szóbeli kérdések kidolgozására a hallgatók egy órát kapnak.
A szóbeli tételek a fenti előadás tematika alfejezeteinek
megfelelőek. A Mesterképzésben résztvevők számára (6 kreditpontos képzés): 1A, 1B, 2A, 2B.......14A, 14B, összesen 48 tétel). A szakirányú képzésben résztvevők számára (4 kreditpontos képzés): 1A, 1B, 2A, 2B.......13C, 13D, összesen 43 tétel és nem szerepelnek az előadásprogramban zárójelbe tett egyéb témakörök sem. A három jegy átlagából számítódik a vizsgajegy. Elégtelen részjegy, a tétel visszaadása automatikusan bukást von maga után. A vizsgák időpontja általában hétfőnként: 2010. dec. 20. 14:00, 2011. jan. 3. 14:00, 2011. jan. 10. 14:00, 2011. jan. 17. 14:00 és 2011. jan. 24. 14:00. A vizsgára való jelentkezés, a vizsga lemondása a vizsga előtti utolsó munkanap (péntek) 12:00 óráig kell, hogy történjék, személyesen, telefonon vagy emailen. Betegség vagy egyéb sürgős, igazolható akadályoztatás esetén legkésőbb a vizsga időpontjáig kérünk telefonos vagy emailes tájékoztatást. A vizsgák helyszíne: a Klinikai Kisérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet gyakorló helyiségei, Semmelweis Egyetem, új Elméleti Orvostudományi Központ 1094 Budapest Tűzoltó u. 37-47, „A" fésű, első emelet. (Gyülekezés az első emeleti galéria Tűzoltó utcai oldalán.) 1. Az élettan tárgya és kapcsolata a klinikai és a mérnöki tudományokkal. A fiziológiai szabályozás. A sejt- és membránélettan alapjai. (A) Az élettan helye a természettudományokban és a klinikai tudományokban, kapcsolata a műszaki tudományokkal. Az élettan történelme. Az élettan vizsgáló módszerei. Élettani megfigyelés, kísérletek, élettani jelek mérése, jelfeldolgozás, következtetés. A test összetétele, homeosztázis-homeokinézis. (B) A fiziológiai folyamatok jellegzetességei. Negatív és pozitív visszacsatolás. Elemi szabályozás-dinamikai jelenségek. (Bonyolultabb hatásláncok, hatásvázlatok.) (C) Celluláris szintű adaptáció. A sejtmembrán általános fiziko-kémiai tulajdonságai és élettani funkciói. facilititált
diffúzió,
Anyagtranszport a membránon keresztül. Diffúzió, ioncsatornák, kotranszport,
antiporterek,
ionpumpák,
pinocitózis,
szekréció.
Információáramlás a sejtmembránon keresztül. Sejtfelszíni receptorok. Másodlagos hírvivő rendszerek.
(D) A fehérjék termelődésének (expresszió) élettani szabályozása. Citoszkeleton, sejtmozgás. 2. Ingerlékeny szövetek elemi működésének jellegzetességei: idegsejt, harántcsíkolt-, szív- és simaizom (A) Nyugalmi- és akciós potenciálok. Ionkoncentráció különbségek a sejt-belső és a külső folyadék között. Nyugalmi potenciál, lokális jelenségek. Akciós potenciál, típusai, intraés extracelluláris elvezetések. Az ingerületvezetés. (B) Szinapszisok szerkezete, működése. A főbb szinaptikus transzmitterek, a posztszinaptikus receptorok típusai, másodlagos hírvivő mechanizmusok. (C) Izomműködés: Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a vázizomban, a szív és a simaizomsejtekben. A kontraktilis apparátus felépítése, működése. Az izomműködés biomechanikája: Izomrángás és tetanusz. Izometriás és izotóniás kontrakció, jelleggörbéik. 3. Hemodinamika és mikrocirkuláció (A) A hemodinamika általános törvényszerűségei. A vér. Vérviszkozitás. A véráramlás törvényszerűségei, Hagen-Poiseuille törvény, nem-newtoni folyadékok, lamináris és turbulens áramlás, konstans és periodikusan változó áramlás. Nyomás- és áramlás mérése. Sorba- és párhuzamosan kapcsolt hidrodinamikai ellenállások. (B) Nyomás- és áramlás az érrendszer sorbakapcsolt szakaszain. Érmechanika. A pulzatil nyomáshullám. Szélkazán funkció. Osztóerek. Rezisztencia-erek. A rezisztenciaerek tágasságának miogén, metabolikus, humorális és neurális szabályozása. Kapacitás erek. A vénás áramlás sajátosságai. (C) Mikrocirkuláció. Kapilláris szfinkterek. Hidraulikus és kolloid ozmotikus nyomás a kapilláris különböző szakaszain. Anyagáramlás a kapilláris falon keresztül, Starling egyensúly. (Ödéma. Nyirokkeringés. Transzkapilláris transzport a vese-glomerulusokban, a máj-szinuszokban és a csontvelőben. A vér-agy gát.) (D) Áramlás az érrendszer párhuzamosan csatolt szakaszain. Az egyes szervek, szervrendszerek keringése. Agykeringés. Koronária keringés. Izomkeringés nyugalomban és izommunkában. Zsigeri szervek keringése. Bőrkeringés, szerepe a hőszabályozásban. A kisvérköri (pulmonális) keringés, az (embrionális keringés születést követő átrendeződése).
4. A szív élettana. A szív-érrendszer működésének szabályozása (A) A szív pumpa funkciója. A szív üregei, a billentyűk élettana. A szívizom kontraktilis apparátusa.
A szívciklus mechanikai eseményei. A bal kamra nyomás- és
térfogati görbéi, P-V hurokgörbék. Jobb pitvari nyomásgörbe. Nyomások a jobb kamrában és a bal pitvarban. Perctérfogat nyugalomban és izommunkában, mérése. A szívkontrakció erejének automatikus szabályozása, a szív Starling törvénye. Elő- és utóterhelés, kamrafunkciós és vaszkuláris funkciós görbék. (A jobb kamra és a bal kamra katéterezése. A kamrafali- és billentyű mozgások ultrahangos és egyéb képalkotó eszközökkel történő vizsgálata. Szívelégtelenség.) (B) A szívizomzat elektromos aktivációja. A nodális szövet akciós potenciálja, szabályozása. A munkaizomrostok akciós potenciálja. Ingerületképzés és terjedés. Elektrokardiográfia, Einthoven elvezetések. A normális elektrokardiogram, az egyes hullámok jellegzetességei, keletkezésük magyarázata. (Bradikardia, tachikardia, a pitvarkamrai átvezetés zavarai, pitvari és kamrai extraszisztolék, pitvari és kamrai fibrilláció. Defibrilláció és pészméker. A szívinfarktus.) (C) A keringésszabályozás integrációja.
A szívfrekvencia és a kontrakciós erő
automatikus, humorális és neurális szabályozása. Vagális és szimpatikus hatások a szíven. Az agytörzsi
keringésszabályozó
központok.
Hipotalamikus,
limbikus
és
kortikális
keringésszabályozás. A szív perctéfogatának szabályozása. A vérnyomás szabályozása. Keringési reflexek (magas nyomású baroreceptorokból, alacsony nyomású baroreceptorokból, kemoreceptorokból kiinduló, hőszabályozással, izommunkával, szexuális aktivitással, mentális izgalommal kapcsolatos reflexek). (Magas vérnyomás és sokk.) 5. hét Az előadás a BMGE Schönherz napja miatt elmarad. 6. Táplálkozás. Az emésztő szervek felépítése és működése (A) Táplálkozás: A szervezet energiaigénye alapállapotban és különböző intenzitású munka közben. A tápanyagok energiatartalma, előfordulása az egyes táplálékokban. A szervezet fehérjeigénye, fehérje az egyes táplálékokban. Esszenciális aminosavak. Anorganikus
tápanyagok, vitaminok. (Éhezés,
alul- és
túltápláltság, fehérjehiány,
hiánybetegségek.) (B) A gyomor-bél traktus mechanikája, emésztés és felszívódás. A fogak. A nyelés. Gyomor- kontraktilitás, bél-perisztaltika, humorális és idegi szabályozása. Defekáció. Ileusz.
A nyál, a gyomornedv, az epe és a pankreasznedv összetétele, elválasztásának humorális és idegi szabályozása. A bélhámsejtek emésztő enzimjei. A szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztése, felszívódása. 7. A kiválasztó szervek felépítése és működése. (A) A vese véráramlása és a glomeruláris filtráció. A vese véráramlás értékei, mérése, szabályozása. A glomerulusok szerkezete. A filtrációs erők.
A glomeruláris barrier. A
molekuláris filtráció jellegzetességei. A glomeruláris filtráció értéke, mérése, változásai élettani és patológiai körülmények között. (B) Nefron-működés: Reabszorpció és szekréció mechanizmusai a nefron egyes szakaszain (proximális tubulus, Henle kacs, felszálló vastag szegmentum, disztális csatorna, proximális és disztális gyűjtőcsatorna). Egyes anyagok tubuláris transzportja (víz, nátrium, klór, kálium, glukóz, aminosavak, fehérjék, bikarbonát, protonok, kalcium, foszfát, urea, kreatinin, inulin, paraaminohyppursav, penicillin). (C) A vizelet és a testnedvek összetételének szabályozása. A vizelet mennyisége, ürítése, a hólyagműködés szabályozása. A vizelet laboratóriumi vizsgálata. Ozmoreguláció. Volumenreguláció. A pH szabályozás. A klírensz elv. (Veseelégtelenség, művese kezelés, hemabszorpció.) 8. A neuroendokrin reguláció alapelvei és mechanizmusai (A) Az endokrin reguláció általános jellegzetességei. Hormonok kémiai szerkezete, szintézise, szekréciója, hormonok a vérben, metabolizmus, hormonreceptorok, celluláris hatásmechanizmusok. A parakrin szekréció. (B) A hipofízis hormonjai, szekréciójuk
szabályozása, hatásaik. Túltermelés és
hormonhiány. (C) A mellékvesekéreg, a mellékvese velő és a pajzsmirigy hormonjai, termelésük, szabályozásuk, hatásaik. A stressz. Szteroid kezelés. Jódforgalom. Hiper- és hipotireózis. (D) Nemi működések. A nemi hormonok, termelésük, szabályozásuk, hatásaik. A hormontermelés zavarai. A menstruációs ciklus, ovuláció, terhesség, laktáció. (Koitusz, megtermékenyítés, fogamzásgátlás lehetőségei.) (E) A szénhidrát- zsír- fehérje- és kalciumanyagcsere endokrin szabályozása. Vércukor, szénhidrát- és zsírraktározás, lebontás, fehérjebeépülés és lebontás endokrin kontrollja. (Az elhízás és a diabetesz. Alkalmazkodás éhezéshez.) Csontépítés és lebontás, (oszteoporózis).
9. A légzés élettana (A) Légzésmechanika. A fölső és az alsó légutak, a tüdő funkcionális anatómiája. A tüdőtérfogatok mérése, spirometria, légzési térfogat és vitálkapacitás, légzési holttér. Nyomásváltozások az alveoláris térben és a pleurális térben a légzés során. A tüdő és a mellkasfal rugalmasságának jelentősége. A reziduális volumen és a funkcionális reziduális kapacitás. A légúti áramlás. Áramlás-térfogat és áramlás-nyomás jelleggörbék. Légúti ellenállás és Tiffeneau index. (Az egésztest pletizmográfia.
Restriktív tüdőbetegségek,
asztma és pneumotorax.) (B) Gázcsere. Sejtlégzés, a szervezet oxigénfogyasztása és széndioxid termelése. A külső levegő összetétele. Alveoláris ventilláció. Az alveoláris gázok összetétele, a kilégzett levegő analízise. Az alveolo-kapilláris membrán szerkezete, diffúzió az alveólusfalon keresztül. A vénás és artériás vér széndioxid és oxigén tartalma, parciális nyomásai. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A hemoglobin oxigén disszociációs görbéje. (C) Légzésszabályozás. A légzőmozgások, be- és kilégző izmok működése nyugodt és erőltetett légzés során. A rekeszmozgások szerepe, a nervus phrenicuson észlelhető akcióspotenciál sorozatok. Légzési központok a nyúltvelőben és a hídban. A tüdő feszítési receptorainak szerepe. A légzés kémiai szabályozása, centrális és perifériás kemoreceptorok. A légzés alkalmazkodása izommunkához. (Hipoxiák formái. Gépi lélegeztetés, könyű- és nehézbúvár munka, keszonmunka, keszonbetegség. A respiráció problémái magaslaton, repülés és űrhajózás közben.) 10. Szenzoros működések (A) Receptorok, érzékszervek és a szenzórium élettana. Receptorsejtek, receptor potenciál. A szenzoros információ kódolása, jelfeldolgozás, a szenzoros idegek és pályák alapvető sajátosságai. Kiváltott potenciálok. (B) Fájdalomérzés receptorai, pályái, (a fájdalomcsillapítás lehetőségei). (C) Bőrreceptorok, szomatoszenzoros pályák, kérgi központ. A helyzetérzékelés receptorai, pályái. Vesztibuláris rendszer. Kémiai receptorok: ízérzékelés és szaglás. (D) Hallás élettana. A hallható hangok, a közép- és a belsőfül élettana. Szőrsejtek működése. A hallópálya, hallásközpont. Hangfrekvencia- és hangintenzitás diszkrimináció. (E) Látás élettana. A látható fény. A szem optikája. A retina működése. Fotonok felfogása a fényreceptorokon, kémiai és membránpotenciál változások. Jeltovábbítás és jelfeldolgozás a retinán, receptív mezők. A látópálya és a látóközpont. Jelfeldolgozás a
látóközpont sejtjeiben. Színlátás. Látásélesség. Sötétalkalmazkodás. Szemizmok működése. Térlátás. 11. Motoros működések (A) Az izomerő szabályozása (motoros egységek verbuválása, akciós potenciál frekvencia a motoros idegen). A harántcsíkolt izom típusai. A gerincvelői mellső szarvi motoros neuron, afferentációja. Miotatikus és flexor gerincvelői reflexek. Renshaw gátlás, reciprok beidegzés és keresztezett extenzor reflex. A gamma hurok. (B) Izomtónus, antigravitáció, testtartási reflexek. Agytörzsi izomtónus szabályozás: retikuláris rendszer, vesztibuláris magvak, decerebrációs rigiditás. A bazális ganglionok szerepe, (Parkinson kór, chorea). (C) Akaratlagos mozgások szerveződése, a motoros kéreg és a piramis pálya, (az un. piramis lézió). Kisagy funkciója, neuronhálózata, (a kisagylézió tünetei). Bonyolultabb motoros működések szerveződése. (Motoros károsodás sztrókban.) (D) A simaizom kontrakció és szabályozása. Tónusos és fázisos öszehúzódás, spontán és „latch" kontrakció. Humorális és neuronális szabályozás lehetőségei. 12. A vegetatív idegrendszeri szabályozás és integrációja (A) A szimpatikus perifériás idegrendszer. Felépítés, preganglionáris neuronok és rostok, ganglionok, posztganglionáris rostok. Terminális végkészülékek, neurotranszmitterek, farmakológiai receptorok. A mellékvese velő. Szimpatikus aktiváció hatásai a szemben, a nyálmirigyekben,
a
bronchusokban,
a
szívben,
a
különböző
érterületeken,
a
gasztrointesztinális rendszerben, a hólyagban, metabolikus hatások a májban, izomban, szívben és a zsírszövetben. (B) A paraszimpatikus perifériás idegrendszer és a zsigeri idegrendszer. Agyidegek vegetatív funkciói, hatások a szemben, a vagusz hatásai a szívben, bronchusokban és a gasztrointesztinális
rendszerben.
Transzmitterek,
farmakológiai
receptorok.
A
gasztrointesztinális idegrendszer, komponensei, funkció. Gasztrointesztinális hormonok. (C) Vegetatív integráció. Vegetatív reflexek, axon-reflexek, ganglionáris és spinális vegetatív reflexek. A nyúltvelő, a híd és a középagy vegetatív működései. A hipotalamusz integráló szerepe. Hipotalamikus keringési reflexek (izommunka, izgalom, szexuális, gasztrointesztinális, hőszabályozás). A hipotalamusz szerepe a testsúly és az anyagcsere, a folyadék- és ionháztartás, a hőháztartás, a szexuális funkciók és az affektusokkal kapcsolatos
vegetatív reakciók szabályozásában. A hipotalamusz mint a neurondokrin funkciók fő szabályozója. 13. Az agy integratív működése (A) A központi idegrendszer működésének szerveződése. A neuron. Szinapszisok, neuro- transzmisszió. Konvergencia, divergencia, reverberációs körök, a jelfeldolgozás és az információ tárolás lehetőségei neuronhálózatokon. (Transzmitter specifikus pályarendszerek.) (B) Kiváltott potenciálok, EEG. A figyelem intenzitás, az alvás
és ébrenlét
szabályozása. (Epilepszia.) (C) A központi idegrendszeri memória: rövid- és hosszútávú memória. Asszociatív és nonasszociatív memória. Explicit, implicit, deklaratív és nondeklaratív memória. Retrográd és anterográd amnézia, a hippokampusz szerepe. Érzelmek, a limbikus kéreg és a hipotalamusz integratív működése. Jutalmazási és büntetési pontok az agyban. Motiváció. (D)
A neokortex
mozgatóközpontok.
sejttípusai, kapcsolatai, élettana.
Másodlagos
kérgi
jelfeldolgozás,
Primer érző- és
asszociatív
kéregterületek.
(Beszédszenzoros, beszédmotoros areák, afáziák, apraxia.) A domináns és a szubdomináns félteke. Feltétlen és feltételes reflexek. Asszociációk az egyes kéregterületek között. (A központi idegrendszer plaszticitása.) 14. Klinikai élettani és kísérletes élettani vizsgáló módszerek (A) In vivo mérések alapelvei: Invazív és noninvazív klinikai módszerek, EKG, spirometria, egésztest pletizmográfia, metabolikus vizsgálatok, NMR, CT, PET, SPECT, 3D ultrahang,
képfeldolgozáson
alapuló
technikák,
ultrahangos
áramlásmérés.
Elektroenkefalogram (EEG), elektrokortikogram, kiváltott potenciálok. Mozgásregisztráció. (B) Izolált szerv- és szövet-technikák. Az in vitro életkörülmények biztosítása. Langendorff szív preparátum, simaizom csíkok, gyűrűk, angiometria, agyszelet. Perfundált máj, vese. (C)
Sejtfiziológiai
technikák:
izolált
sejtek,
sejt-
és
szövettenyészetek.
Mikroelektródok, patch-clamp mérések, fluoreszcens mikroszkópia, konfokális mikroszkópia, áramlásos citometria. (D) Molekulárbiológiai technikák az élettani kutatásokban: Western-blotting, fehérje finger-printing, immuno-hisztokémia, teljes genóm-DNS csip expressziós vizsgálatok. Transzgén állattörzsek.
(E)
Biokémiai
technikák
az
élettani
kutatásokban:
Szövet-homogenizáció,
spektrofotometria, HPLC, gáz-kromatográfia, tömegspektrográfia, radio-immunoesszé, ELISA, NMR.