VIII. Katona József 1. Életrajzi adatok
a) Mettől meddig élt Katona József? ��������������������������
b) Hol végezte közép- és felsőfokú tanulmányait?
�������������������������������������������������������
c) Milyen munkát végzett szülővárosában?
�������������������������������������������������������
2.
Mi a kapcsolat Katona József és a következő személyek között?
Arany János: ���������������������������������������������
�������������������������������������������������������
Bárány Boldizsár: �����������������������������������������
Egressy Béni: ���������������������������������������������
�������������������������������������������������������
Udvarhelyi Miklós: ����������������������������������������
Széppataki Róza: �����������������������������������������
�������������������������������������������������������
3. Katona József verseket is írt. Ezek közül életében egyedül az itt olvasható mű jelent meg az Aurora 1822-es első kötetében. Ítéld meg, hogy milyen stílusirány(ok) hatását mutatja a költemény! Vágy Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek? Mely még egy Pegazus szárnyait is nevetéd. Ó, hol vagy keccsel teljes szilaj indulatimnak hasztalan izzadozó mennyei Tantalusa? Nemde világok – idők – nyulnak heverészve tömötten a cél közt s közted? vak here – vágyakodás! Gyermeki bábok után kacsalódó képezet! Egykor csillagokat sietél egybeölelni – mi lett? Dölfös kedvesnek csak az egy mosolyogva kiejtett nem szava feltátott sírodig elkanyarít.
42
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
4.
Mit tudsz színházzal kapcsolatos tevékenységéről?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
5. Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? című tanulmányában Katona milyen okokat hangsúlyozott?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
6. Hogyan kötődnek az évszámok a Bán bánhoz?
1815: ��������������������������������������������������
1819: ��������������������������������������������������
1820: ��������������������������������������������������
1833: ��������������������������������������������������
1861: ��������������������������������������������������
7. A történelmi tények és a történelmi dráma cselekménye között lényeges
eltérések lehetnek. A drámát irodalmi alkotásként kell értelmezni és értékelni, nem szabad történelemkönyvként olvasni. Egy klasszikus mű azonban befolyásol(hat)ja a történelemszemléletet, célszerű tehát az irodalmi műé mellett a valóság tényeit is megismerni. A Magyarország története című akadémiai kézikönyv I/2. kötetében (1984) Kristó Gyulától a következőket olvashatjuk Gertrúd királyné meggyil kolásáról: Az országban fokozódott az elégedetlenség II. Endre németbarát politikájával szemben. Ez természetszerűen Gertrúd, a német származású királyné, a németek nagy pártfogója ellen irányult. […] Az elégedetlenség 1213-ban összeesküvésbe és Gertrúd elleni merényletbe torkollott. Sajátságos, hogy az összeesküvés élén olyan személyek álltak, akik a korábbi években Gertrúd udvarának magas tisztséget betöltő tagjai voltak. […] Bánk családját sérelem érhette a merániak részé-
43
ről. Két, egymástól független forrásunk táplálja ezt a gyanút. A 14. szá zadi krónikakompozíció, amely tévesen 1212-re teszi a Gertrúd elleni merénylet időpontját, elmondja, hogy Gertrúd erőszakkal odaadta Bánk bán feleségét jövevény öccsének játékszerül. Lényegében ugyanezt tartalmazza egy 13. századi osztrák forrás, a bécsi domonkosok évkönyve is, amely azonban számos ponton jobban értesült a magyar krónikánál. Nem szabad tehát elzárkóznunk attól a lehetőségtől, hogy Bánkot és vejét családi sérelem is a merániak ellen fordította. Ha viszont arra gondolunk, hogy egyik forrásunk, a korabeli Annales Marbacenses a gyilkosság egyetlen okaként a királyné németek iránti kedvezését jelölte meg, más forrásunk, Anonymus Leobiensis pedig Péter felesé gének meggyalázását tartja Gertrúd bűnének, inkább arra kell hajolnunk, hogy csak a gyilkosságot követően terjedt el az a monda, miszerint Gertrúd öccsének kerítője lett volna. Ha nem is valóságról van szó, már korán, a 13. században lábra kapott a monda. Nehezen hárítható el a gyanú, hogy még ha nem is Bánk bán nagymama korú feleségének becsületén ejtettek a merániak szeplőt, bizonyos alapja volt a mondának: a merániak feslett erkölcseire vet fényt. […] 1213. szeptember 28-án, miközben II. Endre király úton volt Halics felé, a királyné udvarával a pilisi erdők szomszédságában időzött. […] Az összeesküvők Gertrúdra törtek, és megölték. Bár a források egy csoportja szerint Gertrúdot hálószobájában megfojtották és felakasztották, mégis az látszik valószínűbbnek, hogy mezei sátrában karddal gyilkolták meg. Tetemét a szomszédos pilisi monostorban temették el. A merényletet Péter és Bánk veje, Simon követte el. Számos német esett a támadás áldozatául. […] A keleti országrészből visszaforduló Endre király Péteren bosszulta meg felesége halálát: a merénylőt karóba húzatta, birtokait elkobozta. Bánk csak a nádorságot hagyta oda, pozsonyi ispán lett, de hamarosan visszatornászta magát a vezető tisztségviselők közé. 1217-től bán volt, illetve királyi udvarispán. Birto kait hosszú évekkel később vesztette el. Nem hallunk arról sem, hogy Bánk vejének, Simonnak bántódása lett volna 1213-ban. A tornyosuló bel- és külpoli tikai nehézségek nem tették lehetővé, hogy a király következetesen leszámoljon az összeesküvőkkel.
Milyen lényeges eltéréseket találsz a tudományos álláspont és a dráma cselekménye között?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
44
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
8. Antonio Bonfini írt latinul egy Európa-szerte népszerűvé vált, németre is lefor
dított, több kiadásban megjelent művet a magyarok történelméről. Ennek alapján Heltai Gáspár is elkészítette Chronica az magyaroknak dolgairól című könyvét, melyben szerepel Bánk bán története. Itt nincs összeesküvés, nincs ide genek-probléma. A királyné közreműködésével öccse meggyalázza Bánk fele ségét, aki nem tébolyodik meg. Bánk bosszút áll: megöli a királynét, majd a király után megy, aki akkor is, hazatérése után is felmenti a bánt: „És mikoron Bánk bán megbizonyította volna a meghalt királné asszonnak vétkét, a király olyan szentenciát monda ki, hogy méltán megöletett a királné asszony, és mentséget ada az Bánk bánnak.”
E történethez képest mi mindennel dúsította – a sok más forrást is felhasználó – Katona József a drámát?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
9.
Melyek a drámai cselekmény helyszínei és időpontjai?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
10. Készítsd
el a dráma cselekményvázlatát Petur bán szereplésének szem pontjából!
�������������������������������������������������������
45
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
11. Arany János elemzése alapján a dráma szereplőinek három körét külön
böztetjük meg: Gertrudis, Endre király és Bánk bán körét. Csoportosítsd a szereplőket ily módon!
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
12.
Ki beszél? Mikor? Kihez?
a) Nagy – nagy, ami fenn forog játékon: a haza és Melinda.
b)
Ott van a haza, hol a haszon –
___________________________
c)
Negyednapig előmbe nem bocsájtatik.
___________________________
d) Szedd rendbe, lélek, magadat, és szakaszd szét mindazon tündéri láncokat, melyekkel […] olly igen keményen meg valál kötözve! _ ___________________________
e) Mint vándor a hófúvásokban, úgy lelkem ingadoz határtalan kétség között, s eszem egy nagy óceánban lebeg, veszejtve minden csillagát. __________________________
_
46
___________________________
f ) Van más kigázolás? – Vitézkedést ugyan ne várjanak tőlem; de hisz a háborúban szabad fosztani. g)
h)
Menj tigrisek, fenevadak közé, szelidíts hiénát, s ha mindened feláldozván nekik, háláadással megnyalják kezed – öleld, szorítsd mejjedhez, és kiáltsd örömmel: ó, mégis találtam embert!
___________________________
___________________________
Veled – koronák bemocskolója! Aki megloptad királyi férjedet – kitépted kezéből a jobbágyi szíveket, áruba tetted a törvényt –
___________________________
i) Világot érő szép szemed berogy – mejjed hideg, mint a márvány – nem éleszt többé fel egy jajszó is tégedet! ___________________________
13. A drámai cselekmény
a) Mit tudunk meg az ország irányításáról?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
b) Milyen idős lehet Bánk? És Tiborc?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
c) Hol mentette meg Tiborc Bánkot?
�������������������������������������������������������
d) Ki és miért ölte meg Biberachot?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
47
e) Mi a jelentősége annak, hogy Biberach nem hal meg azonnal?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
f ) Mikor jelenik meg Ottó utoljára a színen? Megtudunk-e róla később még valamit?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
14.
Milyen fontosabb cselekvései vannak Bánk bánnak?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
15. Készíts jellemrajzot Gertrudisról! Próbáld érvényesíteni, szembesíteni Pe
tur bán, Bánk bán, Melinda, Ottó, Izidóra, II. Endre nézőpontját, érték rendjét és az önarcképet, önminősítést is!
16.
Milyen bűnökkel vádolható Ottó?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
48
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
17.
Miként vélekednek a dráma szereplői a királyról és a királyi hatalomról?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
18.
Van-e rokonság a király és Bánk bán konfliktusaiban?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
19.
drámában két tárgyi motívum játszik fontos szerepet. Melyikről, A mikor, mit és ki tud meg?
a) A porok: ����������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
b) A levél: �����������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
20.
Milyen a dráma verselése?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
21.
Mit állapíthatunk meg a dráma nyelvezetéről?
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������
49
22. A Bánk bán fogadtatástörténetében sok az egymással is vitatkozó, ellen-
tétes vélemény. Keressetek ki és jegyezzetek meg ezek közül néhányat. Kiindulópontul ajánlott: Orosz László: Katona József (Nagy magyar írók, 1974); Katona József: Bánk bán (Matúra klasszikusok, 1992, Kerényi Ferenc gondozásában); Sándor Iván: Vég semmiség. A fel nem fedezett Bánk bán (Korona Nova, 1998); Orosz László: A bánk bán értelmezé seinek története (Krónika Nova, 1999).
50