Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
5
VÁRAD RENESZÁNSZ PÜSPÖKEI ÉS RENESZÁNSZ EMLÉKEIK FÁBIÁN EDIT
A
következőkben hat reneszánsz váradi püspök életpályájának vázlata olvasható, párhuzamosan bemutatva a püspökségük alatt született reneszánsz emlékeket. Előzményként a Mátyás-kori reneszánszt előkészítő protoreneszánsz, így Scolari András váradi püspök működésének ismertetésére kerül sor. A középpontban azonban Várad reneszánsz püspökei állnak. Először az életútjuk, így származásuk, iskolázottságuk, a királyi udvarban betöltött funkciójuk, az egyházi javadalmaik és váradi működésük leírására kerül sor. Majd a püspökségük alatt reneszánsz szellemben fogant váradi alkotások számbavétele, azoknak egy táblázatban összegzése következik. E táblázat világosan bemutatja a Váradon kibontakozott reneszánsz fejlődését. Scolari András, a váradi protoreneszánsz képviselője /1409-1426/
Az Anjouk alatt jellemző olasz befolyás Zsigmond alatt erősödött fel újra, amikor 1387-ben Filippo Scolari vagy közismert nevén Ozorai Pipó Zsigmond szolgálatába lépett. Megjelenése egész olasz „uszályt” vont maga után. Rokonain kívül katonák, bankárok, kereskedők és nem utolsó sorban művészek érkeztek Firenzéből és környékéről Magyarországra. Andrea Scolari, Pipó testvére volt, aki Bunyitay szerint a 14.század utolsó évtizedében jöhetett Magyarországra.1 Scolari András elszegényedett firenzei polgár család leszármazottjaként került az országba, akinek magyarországi karrierjét Pipó egyengette. Nevével 1408ban találkozunk először zágrábi püspökként, egy év múlva azonban 1409. augusztus 19-én már választott váradi püspök.2 Váradon püspöksége alatt valóságos kis firenzei kolónia rendezkedett be. Az udvari hivatásokat nagyrészt firenzeiek töltötték be, így például két orvosa is Firenzéből származott. De a váradi káptalan tagjai között is találunk olaszokat így Conradus de Cardinis de Florentia és a Scolari család egyik tagja Cargniani de Scolaribus személyében. Ugyanakkor ismertek olasz műveltségű kanonokok is, így Gallus de Ungria és Johannes Johannis de Ungarin, ők 1400-ban illetve 1402-03-ban tanultak Padovában.3 Ezek a kapcsolatok az olasz humanista 1
Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I. Nagyvárad, 1883. 223. uő.: 223. 3 Balogh Jolán: Az erdélyi reneszánsz. Kolozsvár, 1943. 29. 2
6
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
kultúra beáramlását segítették elő. Andrást ott találjuk a konstanzi zsinatra 1414. december 25-én érkező Zsigmond kíséretében.4 1418-ig - a zsinat végéig maradt. Az egyházmegyét helyette László olvasókanonok kormányozta.5 Hazatérve kápolnát építtetett a pálosoknak Várad mellett, 1422-ben kelt adománylevelében pedig egy szőlőt ajándékoz nekik. Utolsó adatunk Scolariról halálának időpontja: 1426. január 24.6 Scolari András, Várad reneszánsz püspökeinek előfutára Végrendelete alapján, mely Váradon kelt 1426. január 14-én, képet kaphatunk mecénási tevékenységéről. E szerint általános örökösévé Filippó Scolarit tette meg, aki köteles egy monostort építtetni a kamalduliak számára András Vichio maggio nevű birtokán. András Várad tekintetében a kápolnai pálosoknak adományozta faliszőnyegét, melyre Szent Apollónia története volt festve, valamint a templomuk oltárára is hagyott pénzt, hogy a szükséges felszerelést beszerezhessék. A Várad-vadkerti Szent Mihály templom újjáépítésére 400 forintot adományozott, valamint pénzadományokat hagyott a váradi ferenceseknek, ágoston-rendieknek, a klarisszáknak és a Szent Erzsébet-ispotálynak.7 Scolari püspök végrendeletében meghagyta Pipónak, hogy a váradi székesegyházban oltárt építessen és melléje temettesse el földi maradványit. Pipó teljesítette András akaratát és megfaragtatta sírkövét, amely az 1883. évi ásatások során került elő. Ez egy egyszerű sírkőlap, melyen Andrea Scolari halott alakja van kifaragva. Balogh Jolán helyi kőfaragó munkájának véli.8 Andrea Scolari művészi érzékéről pecsétje alapján alkothatunk képet, melynek kompozícióját méltatja Balogh Jolán és egyházi pecséteink sorában az elsők közé sorolja.9 András az első váradi püspök, aki a város nevén kívül a püspöki palotát is megemlíti okleveleiben, az 1442-ben kelt adománylevelében „in Sala”, a végrendeletében „ in nostro palacio episcopali”-ként fordul elő. A palota kétségtelenül jelentős és terjedelmes épület lehetett, jól mutatja ezt, hogy 1413-ban két uralkodót is fogadott. András püspök nevéhez fűződik a váradi vár megerősítése is, mely a Körös melléfolyójának a Hévjónak az elvezetését eredményezte - ezt sérelmezték a klarissza apácák az uralkodóhoz írt levelükben, mivel a Hévjó a malmukat táplálta.10 A Scolari révén kialakult olaszos környezet termékenyítőleg hatott a Váradra kerülő Vitéz Jánosra, a magyarországi humanizmus megalapítójára. Így vált Várad közveteve /Vitéz révén/ a Mátyás korában fénykorát élő reneszánsz gyújtópontjává.
4
Bunyitay V.: i.m. 235. uő.: 238. 6 uő.: 239. 7 Balogh Jolán: Andrea Scolari Váradi püspök mecénási tevékenysége. In.:Archeológiai Értesítő XL. 1923-1926. 175-176. 8 uő.: 177. 9 uő.: 178. 10 Bunyitay V.: i.m. 240. 5
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
7
Várad Reneszánsz Püspökei Vitéz János /1445-1465/ Vitéz János 1408-ban született egy Körös megyei magyar családban, apja Zrednamelléki Dénes. Anyja révén pedig a Hunyadiakkal állt rokonságban.11 1433ban Gatalóczi Mátyás révén került a kancelláriába, ahol jegyzőként kezdte meg a szolgálatait. /Gatalóczi ekkor a nagy és a titkos kancellária alkancellári méltóságát töltötte be/.12 Vitéz minden bizonnyal a titkos kancelláriába került, erre külföldi útjaiból következtethetünk. Zsigmondot elkísérte európai utazásaira, melyek során a politikai és irodalmi élet jeles egyéniségeivel kötött ismeretséget. /Zsigmond kíséretében találjuk Hunyadi Jánost is, akivel mindkettőjük életét meghatározó barátságuk gyökerei ide vezethetők vissza/. Fraknói Vilmos Vitéz humanista műveltségét, öszszeköttetéseit padovai tanulmányaira vezette vissza. Padovai egyetemjárásának nyomát azonban nem találtam. Köblös József megemlíti, hogy 1434-ben a bécsi artes fakultasra iratkozott be, de tanulmányait félbehagyta.13 Gatalóczi Mátyás támogatásának eredményeképp szolgálatának jutalmául elnyerte a zágrábi őrkanonokságot 1438-ban. Egy év múlva, 1439-ben pedig protonótáriusként találjuk a kancelláriában.14 1440 tavaszán Vitéz tagja volt az Ulászlóhoz menő küldöttségnek és mint főjegyző ő szövegezte meg a választási feltételeket tartalmazó oklevelet.15 Politikai tevékenységét elismerve Ulászló nagyváradi préposttá tette. Bunyitay szerint ezt a tisztet már 1440-től viselte, mert elődje ebben az évben eltűnik, bár váradi prépostként 1442. november 28-án kelt oklevelében szerepel először.16 Ezen tisztségét azonban csak 1444 tavaszán foglalta el, ekkor kancelláriai állását Hangácsi Albertnek adta át.17 Távozásának okát nem ismerjük, elkeseredett hangulatát levelei tükrözik. Életét ezentúl a tudományoknak kívánta szentelni, el is indult Olaszországba, hogy megszerezze az egyetemi fokozatokat, azonban csak Zágrábig jutott és visszafordult, mivel útját rablócsapatok garázdálkodása miatt nem találta elég biztonságosnak.18 1444. november 10-én megüresedett a püspöki szék, mivel Dominis János váradi püspök a várnai csatamezőn lelte a halálát. Hunyadi János a püspökség élére Vitézt javasolta a pápának, akire a kinevezés joga – mivel nem volt király visszaszállt. Rendhagyó módon a vármegye rendjeinek a támogatása is érvényesült a kinevezés során, ami 1445. június 4-én történt.19 1446-ban Hunyadi János kormányzóvá választásával Vitéz életében is fordulat állt be. Bár hivatali címét ebben az időben nem említik az oklevelek, ő fogalmazta az országtanács és a kormányzó diplomáciai iratait.20 Emellett számtalan követségben részt vett, ő kezdte meg a békealkudozásokat Frigyessel, melyet 1450-ben sikeresen be is fejezett Pozsonyban. Ott van Hu11
Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Budapest, 1994. 149. Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest, 1879. 11. 13 Köblös J.: i.m. 149. 14 uő.: 150. 15 Bunyitay V.: i.m. 271. 16 uő.: 271. 17 Köblös J.: i.m. 150. 18 Fraknói V.: i.m. 20. 19 Bunyitay V.: i.m. 283. 20 Köblös J.: i.m. 159. 12
8
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
nyadi mellett a rigómezei csatában, elérte a pápánál, hogy az 1450. évi jubileum során begyült pénzösszeget a török elleni védekezésre fordítsák.21 1451-ben ismét külföldre készült, latinul és görögül akart továbbtanulni, valamint egy szentföldi zarándokút tervével is foglalkozott, de terve nem sikerült.22 Trónra lépve V. László nem nélkülözhette Vitézt. 1453-tól kezdve 11 éven keresztül töltötte be a titkos kancellári tisztséget. Az 1456-os hadjáratot, melyben személyesen is részt vett Hunyadi Jánossal és Szécsi Dénessel együtt készítette elő.23 Bár Vitéz tudásával és tapasztalatával igen nagy befolyásra tett szert V. László alatt, mégis Hunyadi János halála után megrendült a helyzete. 1457. március 14-én a Hunyadi fiúkkal együtt őt is elfogták, a pápa közbelépésére azonban két hónapot töltött Esztergomban, Szécsi Dénes őrizete alatt. László király végül szabadon engedte és így visszatérhetett Váradra, ahol a főurak jelentős birtokrészeket foglaltak el a püspöki birtokból, ezeket azonban Vitéz visszaszerezte.24 V. László halála után Vitéz újra a politikai élet meghatározó tényezőjévé vált. Mátyás megválasztása érdekében Podebradhoz ment és elérte kiadatását, valamint megkötötte Mátyás és Podebrad Katalin között a házassági szerződést. 1462-ben Mátyás zágrábi püspökké nevezte ki, de a pápa nem erősítette meg, így Vitéz visszatért Váradra.25 Mátyás megkoronázása után vezette azokat a tárgyalásokat, melyek a korona visszaadásához vezettek 1463-ban. A koronázás alkalmával ő és a váradi püspökségben az utódai Bihar megye örökös főispánságát kapták.26 Mátyás diplomáciai tanácsadóként vette igénybe szolgálatait.27 1456. február 1-én Szécsi Dénes halála után a király esztergomi érsekké nevezte. 1471 elején pedig /Várdai elhunytával/ átvette a kancellária irányítását. Ekkor állt hatalma csúcspontján. Nem sokáig azonban, mert 1471-ben, mint a Kázmér-párti összeesküvés főszervezőjét Mátyás elfogatta és Visegrádon börtönbe vettette. Innen 1472 áprilisában szabadult, élete végéig /1472 aug./ azonban Beckensloer, akkori egri püspök őrizete alatt maradt Esztergomban.28 A humanista Vitéz Vitéz a püspöki székhelyet a szellemi élet egyik gyújtópontjává kívánta tenni, így vált Várad a humanizmus egyik jelentős központjává. Jeles humanisták keresték fel Váradot, így Pier Paolo Vergerio, Filippo Podocataro, Sanocki Gergely és Miklós modrusi püspök. A külföldi tudósok, művészek körét hasonló műveltségű magyar egyházi férfiak egészítették ki, közülük jó néhányat Vitéz taníttatott az olasz egyetemeken, így ifj. Vitéz Jánost, Garázda Pétert és Váradi Pétert. Pártfogoltjai közül a legismertebb Csezmiczei János - Vitéz unokaöccse, akit 12 éves korában küldött a 21
Bunyitay V.: i.m. 274. Köblös J.: i.m. 171. 23 Magyar Életrajzi Lexikon. /MÉL/ II. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes II. Budapest, 19671981. 1008. 24 Bunyitay V.: i.m. 276. 25 uő.: 278. 26 uő.: 279. 27 Köblös J.: i.m. 225. 28 MÉL II.: 1008. 22
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
9
veronai Guarino ferrarai tanodájába, ahol Galeotto felügyelete alá került /ezt a tanodát a humanista nevelés mintaintézetének tartották/.29 Az így összegyült társaság irodalmi foglalkozásain Vitéz is részt vett. Ezeken irodalmi és tudományos kérdésekről vitatkoztak, az írók és a költők felolvasták dolgozataikat, a résztvevők pedig megbírálták azokat. Callimachus írja: „magasztosabb és szentebb társaságot, mint amely ott együtt volt, képzelni sem lehet”.30 Vitéz a természettudományokat is kedvelte, különösen a csillagászat érdekelte, Váradon csillagvizsgálója is volt. Jártasságát e tudományágban jól mutatja, hogy ő kérte fel Peuerbachot /bécsi csillagász/ olyan táblázatok kidolgozására, amelyek alapján a nap- és holdfogyatkozásokat előre ki lehet számítani. Peuerbach e táblázatok elkészítésénél a váradi meridiánt vette alapul és munkáját a „Tabulae Varadiensis” címmel adta közre. Melyet csaknem kétszáz éven keresztül használtak Európa csillagászai.31 Vitéz sokoldalúságát mutatja, hogy a zenét is kedvelte és Váradon udvarához tartozott egy francia származású, Péter nevű ember, aki az iskolában a zene mestereként, a székesegyházban pedig karnagyként működött.32 Végül néhány gondolat a váradi bibliotékáról. A püspöki székhelyen Vitéz előtt is volt könyvtár a székesegyházi és szerzetesi monostorokban. De az ezekben levő könyvek csekély számúak voltak és kizárólag egyházi és tanodai célokat szolgáltak. Vitéz könyvtárának újszerűsége abban áll, hogy a tudomány minden ágára kiterjedő könyveket igyekezett Váradra gyűjteni, így olyan könyvtárat rendezett be Magyarországon elsőként, amely később Mátyásnak is mintául szolgált a budai könyvtár alapításánál.33 Könyvtára gazdagságát és hírnevét jól mutatja, hogy 1449ben a krakkói érsek Sbigneus Olesniczky egy Livius kódexet kért kölcsön lemásolás végett, 1455-ben Aeneas Sylvius pedig egy Tertullianus kéziratot.34 Vitéz könyvtárának az alapját észak-itáliai keletkezésű kéziratok adták. Valószínű, hogy e kódexek egy része Vergerio hagyatékából került Vitéz birtokába, másik része pedig Janus Pannonius beszerzéseként és küldeményeként jutott a váradi gyűjteménybe.35 Az olaszországi könyvműhelyek írói csak technikai képzettségűek voltak, így a gyári sietséggel készült kódexek hemzsegtek a hibáktól. Vitéz ezeket a hibákat más kéziratokkal összevetve kijavította, valamint a szövegek felhasználásának megkönnyítésére a lapok széleit tartalommutató jegyzetekkel látta el, melyekhez néhol rövid észrevételeket fűzött. Ezek a tartalommutató feljegyzések /emendálások/ a mai név- és tárgymutató célját szolgálták. Számunkra ezek két szempontból jelentősek. Egyrészt tájékoztatnak arról, hogy milyen célra használta Vitéz az olvasmányait és mi ragadta meg leginkább a figyelmét. Másrészt mivel ezeket az emendálásokat Vitéz szignálta /Jo.E.W.=Johannes Episcopus Waradiensis, Jo.Ar.=Johannes
29
Fraknói V.: i.m. 154. uő.: 156. 31 uő.: 159. 32 uő.. 149. 33 Bunyitay V.: i.m. 283. 34 Balogh J.: Erdélyi r. 314. 35 Nagy Zoltán: Vitéz János művészeti alkotásai Janus Pannonius műveiben. In.: Janus Pannonius tanulmányok, szerkesztette: Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Budapest, 1975. 268. 30
10
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
Archiepiscopus/, ezek segítettek kódexeinek azonosításában.36 Kódexei közül Váradi vonatkozású Tertullianus Apologeticus című munkája. 1455-ben Váradon másolta egy polánkai származású, Bereczk nevű lelkész Vitéz számára, ami azt bizonyítja, hogy Vitéz udvarában képzett másolók is dolgoztak. A könyv kötése szintén Váradon készült.37 Ma 26 kódexét ismerjük. Pruisz János 1476-1490 Morvaország Prosztejov nevű városában született 1431-ben. Apja kovács volt és a husziták hitfelekezetéhez tartozott. Szülőhelyéről elnevezve Pruisznak említik az egykorú források, ugyanis Prosztejov város nevének régi alakjai: Prunis, Prustus, Prustana. De Filipecz néven is találkozunk vele a prágai egyetem anyakönyvében.38 Vitézhez hasonlóan politikus püspök volt, így a politikai életben elfoglalt jelentékeny hely hozta meg számára az egyházi méltóságokat. Amikor 1469-ben Mátyás hadai meghódították Morvaországot és Mátyásnak szüksége volt egy a helyi viszonyokat jól ismerő, fiatal, szolgálatkész emberre, Pruisz alkalmasnak tűnt e feladat ellátására, hiszen akkor már több éve jegyzőként működött hazájában /valószínűleg Mátyás korábban kapcsolatba került püspökünkkel ugyanis ő ajánlotta Csupor Miklósnak, morvaországi vezérének/.39 Következő adatunk már a javadalmazásáról szól. 1476 elején Mátyás kinevezte váradi püspöknek és amint az Vitéz óta e címhez tartozott Bihar megye örökös főispánjává. A római megerősítést 1477. május 23-án adták ki.40 Pruisz elhagyva Morvaországot azonban nem telepedett le Váradon, hanem követként teljesített szolgálatot Mátyásnak. Egyik nevezetes követi feladata a Milánóba irányuló- 1476-ban, mely során Mátyásnak mennyasszonyt hozott, Beatrix személyében.41 Követségeit Mátyás jutalmazta, így 1480-ban főkorlátnokává tette, 1482-ben a Fehér megyében lévő Nagylakot kapta királyi adományként, valamint az olmützi püspökséget.42 Az olmützi püspöki székben a pápa ifj. Vitéz János szerémi püspököt szerette volna látni és ki is nevezte őt oda. A pápai kinevezés azonban papíron maradt, valójában Pruisz volt a püspökség adminisztrátora 1482-től 1491-ig.43 1486-tól átvette a kancellária irányítását, de csak titkos kancellári címmel.44 Mivel aktív politikai tevékenységet folytatott, így Váradon helyettest tartott Alattyán Miklós személyében.45 Ulászló koronázása után Pruisz lemondott a váradi és az olmützi püspökségről, a budai prépostságról, valamint a főkorlátnokságról. A budai prépostságot fent nem említettem, ugyanis nem tudjuk, hogy mikor nyerte el. Ismert Mátyás egy levele 1477-ből, melyet a pápához 36
Csapodiné Gárdonyi Klára: Vitéz János könyvtára. In.: Janus Pannonius tanulmányok.236. Hoffman Edith: Régi magyar bibliofilek. Budapest, 1929. 60. 38 Bunyitay V.: i.m.308. 39 uő.:309. 40 uő.:310. 41 uő.:311. 42 uő.:311. 43 Balogh J.: Erdélyi r. 180. 44 Köblös J.: i.m. 230. 45 Bunyitay V.:i.m. 313. 37
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
11
írt Pruisz váradi püspökké kineveztetése végett illetve, hogy régi tisztségében az óbudai prépostságban megmaradhasson.46 1492-ben a magyar-hradischi ferences kolostorba vonult vissza.47 Ulászló azonban nem nélkülözhette Pruisz kiváló adottságait és kapcsolatait. Így mivel vállalta, szerzetesként teljesített külügyi szolgálatot. A Szatmári Györggyel együtt folytatott tárgyalások eredményeként 1506 március 20-án létrejött a Habsburg-Jagelló házassági szerződés. Nem sokkal később 1509. június 17-én meghalt.48 Pruisz János, a humanista főpap Pruisz János püspöktől két kódex maradt ránk. Az egyik egy Pontificale, mely Kálmámcsehi Breviáriumával és zágrábi Missaléjával, valamint Mátyás Trapezuntiusával mutat hasonlóságot. Tudjuk, hogy Kálmáncsehi és Mátyás kéziratai a budai műhely termékei. Azonban a kódexek hasonlósága oly mértékű, hogy azok nemcsak ugyanazon műhelyből, hanem egyazon kéztől is származnak. Pruisz Pontificaléja Hoffmann Edith szerint 1481-1487 között készült a budai miniátor műhelyben.49 A Pontificale miniatúráit vizsgálva Balogh Jolán arra a következtetésre jutott, hogy az csakis hazai mester kezétől származhat mivel /Francesco de Castello Ithalico hatása és a gótikus stílus jellemzői egyaránt feltünnek benne/.50 A másik Leon Battista Alberti De rei aedificatoria című kézirata. Ez Mátyás számára készült és valószínűleg ő ajándékozta Pruisznak, nem tudjuk azonban, hogy mikor.51 Kódexekhez kötődik Pruisz kultúrtörténeti szempontból másik jelentős cselekedete, miszerint 1486-ban megalapította Morvaország első nyomdáját. E nyomda első termékei közé tartozott a Thuróczi krónika kiegészítve a legújabb történetekkel és Rogerius siralmas énekével. A könyv 1488-ban jelent meg.52 Végül Pruisz váradi mecénási tevékenységéről néhány adat. A székesegyházat ellátta arany- és ezüst edényekkel, egyházi ruhákkal, ezek egy része követjárásaiból származott. Ismert, hogy 1487-es követjárása alkalmával mind a francia király, mind a milánói herceg ezüstneműt és ékszereket adományozott neki.53 A székesegyház részére énekes és karkönyveket is adott, melyek Bunyitay szerint váradi mestertől származtak.54 Váradi mester öntötte azt a harangot melyet Pruisz rendelt meg temploma számára.55 Leon Battista Alberti kéziratát valószínűleg haszonnal forgatta, ugyanis az 1477. évi török pusztítást helyrehozandó a székesegyház és a
46
Balogh J.:Erdélyi r.181. uő.: 180. 48 Bunyitay V.: i.m. 321. 49 Hoffmann E.: i.m.129. 50 Balogh J.: Erdélyi r. 132. 51 uő.: 315. 52 Bunyitay V.:i.m. 314. 53 Balogh J.: Erdélyi r. 181. 54 Bunyitay V.: i.m. 314. 55 uő.: i.m. 314. 47
12
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
püspöki palota közé nagyszabású erődítéseket emeltetett és ezt Ransanus is magasztalta.56 Kálmáncsehi Domonkos 1495-1501 1432-ben született a Somogy megyei Kálmáncsehi mezővárosában.57 Domonkos családja eredetileg a Németi vezetéknevet használta- ismert egy 1474. évi október 18-án kelt királyi leirat, mely Domonkost még Németinek nevezte. Elképzelhető, hogy amikor Domonkos apja, Bálint a lakását Kálmáncsehibe tette át, akkor kezdte el használni a Kálmáncsehi nevet, amit aztán a család sem hagyott el.58 Domonkos 1450-ben iratkozott be a bécsi egyetemre. Tanulmányainak időtartamát nem ismerjük és azt sem, hogy milyen eredménnyel végződtek.59 1459-ben dékánként tűnik fel a fehérvári káptalanban. Kanonikátusát minden bizonnyal egyetemi kapcsolatainak köszönhette.60 Feltehetőleg a kanonoki tisztséget nem tette le akkor sem, amikor 1462-ben a Szent Miklósról elnevezett társaskáptalan prépostja lett. 1462-től kezdve gazdasági adminisztrációval foglalkozott, így Szapolyai Imre beosztottjaként adót szedett Kassán és Bártfán. 1468-ban Ernuszt János kincstartó familiárisa volt, valamint ebben az évben kapta meg Vitéz a pannonhalmi apátság javadalmát, melynek adminisztrátorává Kálmáncsehit tette.61 Vitéz bukása után pannonhalma javait Mátyás magának tartotta meg. Elképzelhető, hogy Mátyás Kálmáncsehivel kormányoztatta Pannonhalmát mindaddig, amíg 1474-ben az erdélyi királyi jövedelmek kezelésével meg nem bízta.62 1470-ben a Rómában időző váci kanonok, Moharai András kieszközölt Kálmáncsehi számára egy olyan bullát, melynek értelmében több egyházi tisztséget is betölthetett egyszerre. Ezt a kérelmet Sörös szerint Kálmáncsehi következő javadalma tette szükségessé, mely során megkapta a főesperesi javadalmak között elsőnek számító nyitrai főesperességet. Ekkor már olyan elfoglalt volt, hogy jövedelmeinek és birtokainak kezeléséhez gondviselőt keresett, ezért vette magához testvérének fiát, Jánost, akinek Fehérváron kőházat és földet vett. Mivel a gazdasági ügyek miatt gyakran volt távol egyházától 1473. december 11-én, engedélyt szerzett a pápától hogy hordozható oltáron misézhessen.63 Szolgálatait 1474-ben Mátyás a fehérvári koronázó egyház préposti tisztével jutalmazta. Ez a javadalom jövedelmét tekintve felért egy jobb püspökséggel, kiváltságokkal is bírt, így a koronázó templom prépostja közvetlenül a pápának volt alárendelve /egyetlen püspök joghatósága alá sem tartozott/, valamint a prépost a javadalmához tartozó plébániákon főpásztori joghatóságot gyakorolhatott. IV. Sixtus pápa a préposti megerősítés alkalmával apostoli főjegyzőnek nevezte ki. Emellett megtartotta a nyitrai főesperességet és 56
Balogh J.: Erdélyi r. 80. Köblös J.: i.m. 352. 58 Sörös Pongrác: Kálmáncsehi Domonkos. in: Regilis LXVII. 1908. 59 uő.: 227. 60 Köblös J.: i.m. 352. 61 uő.: 352. 62 Sörös P.: i.m. 228. 63 uő.: 228. 57
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
13 64
továbbra is viselte az erdélyi királyi jövedelmek adminisztrátori tisztét. 1475-től kisebb jelentőségű diplomáciai tevékenységet folytatott. Bonfini szerint követi feladatok ellátására gondolkodásának nemessége, szép alakja és szónoki tehetsége egyaránt alkalmassá tette.65 Járt követségben István moldvai vajdánál, a német birodalmi fejedelemnél és Kázmér lengyel királynál is.66 1479-ben a kalocsai érsek halálával megüresedő főkincstárnoki méltóságra pályázott. E tisztséget azonban a helyettes kincstárnok, Nagylucsei Orbán kapta meg. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy kiesett volna a király kegyeiből, 1483 márciusában Mátyás a somogyvári apátságot adományozta neki.67 1485-től Zeng és a többi tengermelléki várak kormányzói tisztét töltötte be. 1490-ben Mátyás ravatalánál állásánál fogva ő mondta a gyászmisét, ez alkalomból Korvin János hetvenezer arany értékben egyházi szereket, valamint egy tömör aranyból készült gyöngyökkel, kövekkel ékesített keresztet adományozott neki.68 Mátyás halála után Ulászló pártjához állt. Amikor Miksa 1490. november 17-én bevonult Fehérvárra Kálmáncsehi elveszítette prépostságát, mert Miksa saját emberét állította a székeskáptalan élére. Tisztségét 1491 július 15-én foglalhatta el újra, amikor Miksa seregei feladták Fehérvárt.69 1493-ban megkapta a szekszárdi apátság kormányzóságát. Az 1495-ös országgyűlésen személynökként vett részt és a király parancsára új adójavaslaton dolgozott. Az országgyűlés ideje alatt érkezett a hír Farkas Bálint váradi püspök haláláról, Kálmáncsehit a gyűlés végére kinevezte a király váradi püspökké.70 Váradon 1497-ben megalapította Szent László király sírjának és Szent István első vértanú egyházának társaskáptalanát.71 A török veszedelemtől való félelem Várad számára is állandó teherré tette a katonatartást. Az 1496., 1498. és 1500. évi országgyűlések határozatainak értelmében a váradi püspök 400 illetve 500 főből álló bandériumot tartozott kiállítani. Ezért a püspöknek a növekvő terhek ellentételezésére növelnie kellett a bevételeit. Ezt Kálmáncsehi a püspökség bányáinak újra meginduló művelésével kívánta elérni. 1501. május 13-án szerződést kötött Thurzó Jánossal, ebben Kálmáncsehi a vad vidéken, főleg Dombánya birtok környékén szabad kezet adott Thurzónak az ezüst, az ólom, a réz kibányászására valamint a vadászatra, madarászatra és megígérte, hogy ezen haszonélvezetekben Thurzót megvédi. Azonban kikötötte, hogy ha a Thurzóknak a bányából haszna lesz, a kibányászott réznek és ólomnak tizenhatodát, az ezüstnek pedig tizedét a váradi püspöknek tartoznak átengedni.72 Kálmáncsehi azonban még ebben az évben eltávozott Váradról és az erdélyi püspöki széket foglalta el. Helyét előbb Szatmári György /rokona a Thurzóknak/, majd Thurzó Zsigmond töltötte be. Egyértelmű, hogy távozását a Thurzó csoport gazdasági érdekei kívánták, hiszen a belényesi bányák jól jövedelmeztek. Kálmáncsehi az erdélyi püspöki székben nem időzött sokáig, ugyanis 1503. 64
uő.: 229. uő.: 230. 66 Köblös J.: i.m. 352. 67 Sörös P.: i.m. 246. 68 Bunyitay V.: i.m. 334. 69 Sörös P.: i.m. 248. 70 Bunyitay V.: i.m. 336. 71 uő.: 339. 72 Sörös P.: i.m. 294. 65
14
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
április 10-én az erdélyi káptalan azt bizonyítja, hogy Cseh György Kálmáncsehi várnagya előtte kinyilatkoztatta, hogy a püspöki házat és kuriát mindaddig nem adhatja át Bocskai Miklós volt nyitrai, most kiszemelt erdélyi püspök megbízottjainak, míg ezek Kálmáncsehi volt erdélyi püspöktől, most pedig kérelmezett kalocsai érsektől felhatalmazást nem hoznak. Kálmáncsehi azonban 1503 folyamán meghalt, s a Szentszék 1503. december 23-án arról intézkedett, hogy Frangepán Gergelynek az érseki palliumot megvigyék.73 Kálmáncsehi, a reneszánsz püspök Kálmáncsehi mecénási tevékenységének sem Váradon, sem Erdélyben nem maradt nyoma. Nevezetes könyvgyűjteménnyel rendelkezett. A hazai és a külföldi szakirodalom Mátyás és Vitéz bibliotékája után a harmadik helyre sorolja a Kálmáncsehiét.74 Könyvtárából 4 kódex maradt fenn. Ezek egyházi célokat szolgáló kéziratok. Bizonyos, hogy voltak humanista könyvei is, hiszen Vitézzel és Mátyással is jó viszonyban volt. Kódexei a budai műhely termékei. Első kódexét 1481-ben másoltatta. Jelentősége gazdag díszítése mellett abban áll, hogy ez a budai könyvfestő műhelyből kikerült első keltezett kézirat, így a műhely létezését kétségtelenné teszi. A kódex díszítése nem mutat egységes stílust, megjelennek benne olasz hatásra az ornamentális részek és a német metszetek hatása is érvényesül. E két réteg megléte vezetett arra a megállapításra, hogy a kódex magyar eredetű.75 A második kódexe 1481 körül keletkezett, s ez egy Missale. A harmadik kézirat 1487-ben készült. Ez a Breviárium Kálmáncsehi legszebb kézirata. De számunkra azért fontos, mert a készítője nevével is ellátta. Francesco di Castello Ithalico milánói származású miniátor a kor egyetlen kódex festője, akinek nevét és munkáját ismerjük.76 A negyedik kéziratot 1492-ben illuminálták.77 Szatmári György 1501-1505 Szatmári családja német eredetű polgárcsalád, akik nemességüket Mátyástól nyerték. Apja és fiútestvérei kereskedéssel foglalkoztak. Apja halála után, annak testvére Ferenc vette magához, aki Kassa város főbírája, s a város első adófizetője volt.78 Szatmári György nagybátyja költségén, 1493 előtt néhány évig a bolognai egyetemre járt. Szatmári Ferenc halálát követően, annak vagyonát is megörökölve, került a királyi udvarba Thurzó Márton segítségével /akinek fiát, Zsigmondot ekkor szintén a királyi udvarban találjuk/. Thurzó Mártonnal György apja és nagybátyja is üzleti összeköttetésben állott.79 A gazdasági kapcsolatokon túl a két családot rokoni szálak 73
uő.: 295. Hoffmann E.: i.m. 110. 75 uő.: 114. 76 uő.: 115. 77 uő.: 117. 78 Tóth-Szabó Pál.: Szatmári György prímás. Budapest, 1906. 10. 79 uő.: 20. 74
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
15
is egybefűzték. Thurzó Elek - Thurzó Márton János öccsének fia - feleségül vette Szatmári Annát, György unokahugát.80 Szatmári Györggyel 1493-ban levéltárosként, 1494-ben királyi titkárként találkozunk.81 1495-ben pedig megkapta a Szent Miklósról elnevezett székesfehérvári prépostságot és kérelemmel fordult a pápához, hogy még két egyházi javadalmat bírhasson. Kérése sikerrel járhatott, hiszen 1497-ben, mint erdélyi prépostot találjuk, egy évvel később pedig mislei és óbudai prépostként folyamodott a pápai káplánságért.82 1499 végén veszprémi püspökké nevezte ki a király, ezentúl elnyerte a budafelhévizi prépostságot is. Az egyházi javadalmak halmozása ellentmondásban van az 1498. évi 56.tcel, amely kimondja, hogy „a püspök urak és egyházfők, meg más egyházi személyek közül senkinek sem szabad két méltóságot vagy bármilyen csekély egyházi javadalmat is kezén tartania, kormányoznia és élveznie.” Az országgyűlés 1500. évi különös engedélye tette lehetővé Szatmári számára tőbb javadalom bírását, mivel őt „az ország körül már több éve jól érdemesültnek tartja, mint a ki a királyi felség kúriájában és szolgálatában is megszakítás nélkül szorgoskodik.”83 Szatmári azonban még mindig nem volt pap és nem is állt szándékában. 1499-ben ugyanis ismét kérte Sándor pápát, hogy ne kötelezzék az egyházi rendek felvételére, mert a papi teendők gátolnák a kancelláriai feladatok teljesítésében. VI. Sándor teljesítette kérését és kétévi halasztást adott a rendek felvételére.84 1499-ben emelkedett a kancelláriánál is, királyi titkos kancellárrá lépett elő, ezt a címet 1521-ig /Bakócz haláláig/ viselte. Bakócz halála után a fő- és titkos kancellári címet bírta, így a kancellária vezetőjévé vált.85 Szatmári 1501 végén kinevezett váradi püspök, megerősítését 1503. február 14-én írták alá Rómában.86 1502 elején érkezett Váradra, fogadtatása fényes, főúrhoz illő volt. A hívek élén négy káptalan üdvözölte /ami még nem fordult elő/. Szatmárit amint beiktatták új méltóságába helyettest hagyva maga után Budára távozott. Részt vett Ulászló esküvőjén, s mivel nagy befolyása volt a királyi párra, születendő gyermeknek -mások mellett- egyik keresztapja lett. 1503 őszén Váradon találjuk, ahol püspöki birtokainak ügyeivel foglalkozott. Így fogadta a belényes- vidéki oláh papok küldöttségét, akik kérték, hogy erősítse meg azon szabadalmukat, melylyel a püspökség papjainak és tisztjeinek hatósága alól kivették őket. Szatmári megerősítette kiváltságlevelüket. Belényes számára is kiadott egy oklevelet, melyben megerősíti azon korábbi kiváltságát, hogy csak egy fél forintnál magasabb értékű árutól fizessenek vámot és attól is csak feleannyit, mint mások. Gazdasági érzékenysége nyilvánul meg abban az intézkedésben, mikor a dögvész és más csapásoktól sújtott Ácsi község megmentése érdekében különböző kedvezményeket biztosított az odatelepülőknek.87 A tél közeledtével Szatmári visszatért Budára, ahol a politikai 80
uő.:22. Köblös J.: i.m. 330. 82 uő.: 330. 83 Tóth-Szabó P.: i.m.36. 84 uő.: 38. 85 uő.: 40. 86 Bunyitay V.: i.m. 347. 87 uő.: 348. 81
16
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
élet középpontjába került. Végrehajtotta első nagy és önálló politikai akcióját 1504 májusában, amikor jelöltje Perényi Imre nyerte el a nádori méltóságot /a köznemesség és az udvari párt jelöltjei elől/.88 1504 novemberében a pápa megengedte neki, hogy az egyházi rendeket bármely püspöktől felvegye, valamint azt, hogy akik első miséjén jelen lesznek és meggyónnak teljes búcsúban részesüljenek. Szatmári mindezek ellenére sem szenteltette magát pappá, ez pedig semmiféle retorziót nem vont maga után. Ennek oka a külpolitikai helyzet alakulásában keresendő. A pápai állam és Velence között kialakult ellenséges viszony felszámolásában Szatmári tevékenyen közreműködött, ezért halogathatta az egyházi rendek felvételét.89 1505. december 19-én a pápa kiadta azt a bullát, mely Szatmárit Váradról a pécsi püspökségre helyezte át –ennek oka a belpolitikai helyzet alakulásában rejlik, Biharban valamint a szomszédos megyékben kitört felkelés, mely a papság ellen irányult, felértékelte a kevesebb jövedelemmel bíró pécsi püsökséget Szatmári szemében. A következő év /1506/ mind külpolitikai, mind egyházpolitikai szempontból jelentős volt. Pruisz és Szatmári tárgyalásainak eredményeképp megszületett a Hagsburg-Jagelló házassági szerződés, valamint Szatmárit püspökké szentelték.90 Szatmári politikai működésének súlypontja pécsi püspökségének idejére esett /1505-1521/. Ezt csak nagy vonalakban vázolom. Szatmári hatalma túlszárnyalta Bakóczét, 1514 után az egyedüli politikai tényezővé vált az udvarnál. Külpolitikájában a Jagellók uralmának a fenntartását a Habsburg-házzal való kapcsolatok alapján kívánta biztosítani. Megszervezte az 1515-ös pozsonyi és bécsi találkozót Miksa császár és Zsigmond lengyel király között. Rávette II. Lajost, hogy cseh királyként a későbbi V. Károlyra szavazzon a császárválasztáson. A belpolitikában hatalma tetőpontját 1519-ben Báthori István nádorrá választása jelzi. 1520-ben örökölte Bakócztól a fő- és titkos kancellári címet. 1522-ben esztergomi érsek lett. S, 1524-ben lelte halálát.91 Szatmári György, a humanista főpap Ulászló udvarának fénye halványabb volt, mint Mátyásé. A hangsúly áttevődött a királyi udvarból a főpapi udvarokba. Ulászló humanista főpapjai között Szatmári előkelő helyet foglalt el. Bár a „dunai tudós társaság”-nak nem volt tagja, az ókori klasszikusokért lelkesedett. Két ízben is tárgyalt Aldus Manutiussal, előbb 1496 táján, majd 1502-ben titkára Brodarics István útján, Janus Pannonius munkáinak kiadása céljából. E tárgyalások azonban nem vezettek eredményre.92 Címerével ellátott egyetlen könyve a párizsi nemzeti könyvtárban található. Ez egy Breviárium, mely nem volt könyvtári darab, hanem inkább reprezentációs része volt püspöki vagy prímási felszerelésének. Hoffmann feltételezése szerint Breviáriumát pécsi püspöksége alatt illuminálta Boccardino Vecchio, Attavante tanítványa, aki az egyik legjobb Firenzében dolgozó művész volt. /Boccardino már Mátyásnak is dolgozott, legkorábbi munkái 1486-os keltezésűek, tőle származik a Philostratus a Corvinák 88
Tóth-Szabó P.: i.m. 56. uő.: 59. 90 uő.: 69. 91 MÉL II.: 715. 92 Tóth-Szabó P.: i.m. 284. 89
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
17
egyik legszebb darabja./ A 15. század vége óta a magyar főurak itthon állítatták elő könyveiket, hiszen a miniatúra festészet már Magyarországon is elég magas színvonalú volt. Mátyás halála óta ez volt az első eset, hogy valaki Olaszországból rendelt festett díszű kéziratos könyvet.93 A Breviárium legszebb része a címlap, mely Dávidot, a zsoltáros királyt térden állva ábrázolta, mellette a földön koronával és lanttal.94 Szatmári irodalompártolását mutatja, hogy külföldi és magyar humanisták egyaránt megtisztelték műveik felajánlásával. Támogatta a tehetséges ifjak külföldi tanulmányait. Pártfogásával került a bolognai főiskolára unokaöccse Kretschmer Lőrinc és tanulótársa Hagymási Bálint is. Szatmári bőkezűségének köszönhette tudományos kiképzését Gönczi Melczer András, aki később a pesti iskola rektora lett.95 Olyanokat is találunk pátfogoltjai között, akik egyházi javadalmaikat köszönhették neki. Ilyen volt Brodarics István Szatmári titkára, aki szolgálatai jutalmául a pécsi kanonokságot majd a kisprépostságot kapta.96 Oláh Miklós is titkáraként dolgozott, őt Szatmári, amikor prímás lett esztergomi kanonokká és komáromi főesperessé nevezte. Támogatta Balbi Jeromost a párizsi egyetem volt tanárát, akit felvett az egyházi rendbe és egyházi javadalmak elnyerését segítette elő.97 Váradi püspökségéhez nem köthető semmilyen kézzel fogható emlék. Építkezéseiről is keveset tudunk. Pécsi püspökségének idejéből maradt fenn vörösmárvány reneszánsz oltára. Kassán pedig oldalkápolnát épített a dómhoz.98 Thurzó Zsigmond 1506-1512 Thurzó Zsigmond 1465-ben született. Családi összeköttetéseinek köszönhetően Padovában tanult János nevű testvérével együtt 1489-től 1500-ig. Egyházi javadalommal 1493-tól bírt, szepesi kanonok volt.99 A II. Ulászló és XII. Lajos francia király között 1500. július 14-én létrejött szövetség megkötésénél, mint esztergomi olvasókanonok és királyi titkár szerepelt. 1501. február 24-én már szerémi püspök, azonban erről a méltóságáról még ebben az évben lemondott, mivel a püspökség birtokainak nagy része török kézben volt, így az 5-6 ezer aranyat kitevő jövedelmének még a felével sem rendelkezett..100 Szerény jövedelmű püspökségét a jövedelmezőbb fehérvári prépostságra cserélte fel még ebben az évben, azonban továbbra is Budán élt és királyi titkárként működött.101 1502 nyarán a király követeként Velencében találjuk Anna királyné fogadásán, majd fehérvéri prépostként részt vett a királyi pár mennyegzőjén és Anna koronázásán is.102 A király 1503. május 25-én kelt adománylevelében Worsth György /bethlenfalvi Hosszu Simon fia/ birtokaival 93
Hoffmann E.: i.m. 186. Tóth-Szabó P.: i.m. 284. 95 uő.: 289. 96 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti magyarországon. Budapest, 1971. 314. 97 Tóth-Szabó P.: i.m. 291. 98 uő.: 294. 99 Köblös J.: i.m. 369. 100 Bunyitay V.: i.m. 356. 101 Köblös J.: i.m. 369. 102 Wenczel Gusztáv: Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferenc. Budapest, 1978. 13. 94
18
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
jutalmazta Zsigmondot, nagybátyjait Jánost és Teofilt, valamint testvéreit Györgyöt, Pétert, Mártont és Gáspárt. A birtokok illetőleg birtokrészek: Bethlenfalva /innen származik a családi előnév/, Tromfalva és Marsyly praedium Szepesben. Ugyanezen a napon egy másik adománylevél is kelt Zsigmond javára, de a birtok nevét nem ismerjük, csak a korábbi birtokosét, az Fodor László volt. 1503 Thurzó pályájában választóvonal. Ettől kezdve jelentősebb javadalmakra tett szert, három év alatt három püspökséget nyert el. 1503. augusztus 3-án választott nyitrai püspök volt. 1504 végén kinevezett erdélyi püspök, II. Gyula pápa 1505. május 8-án erősítette meg e tisztében. 1506. január 28-án a pápa már a váradi püspökségben erősítette meg.103 Wenczel Gusztáv követségének három irányát vázolta fel. 1506-ig /Anna királyné haláláig/ a Franciaország és Velence felé irányuló külpolitika meghatározó személyisége volt, 1507-ben pedig Ulászló a pápához küldte követül. Útjának azonban nincs nyoma, valószínű, hogy nem utazott el.104 1507 után Váradra vonult vissza és ott is halt meg 1512-ben. A Humanista Thurzó Thurzónak Váradra történt visszavonulása után, módjában állt püspöki székhelyén maradandó reneszánsz alkotást létrehozni. Nevéhez fűződik a püspöki palota átépítése, Bakócz kápolnája pedig saját reneszánsz kápolna felépítésére ihlette. Ez nem maradt fenn, csak a benne felállított sírkő, amelynek sírversét valószínűleg maga költötte és ebben mint a hely fejedelme és a kápolna építtetője hívta fel kíméletre az utókort hamvai iránt.105 Az újjáépített püspöki palotát a korabeliek elragadtatással magasztalták. Oláh Miklós „aedium magnificentia”-nak a padovai Francesco della Valle „bellissimo edifico”-nak nevezte. Az épület elhelyezéséről a Houfnagel rajza alapján készült metszet tájékoztat. A palotát a székesegyháztól délre fekvő épületcsoportban, mely egy külön udvart zár körül kell keresni. Balogh szerint a balszárny közepén emelkedő épülettel lehet azonos. A palota belső berendezéseiről egy 1509es névtelen tudósítás, az 1600. évi leltár valamint Miskolczy István 1609-ben készült feljegyzése alapján nyerünk képet. A palota leírói először egy hatalmas kőlépcsőt említenek, mely a nagy terembe vezetett. Ez a palota jellemző alapmotívuma, mely emlékeztet a budai palota Mátyás-szárnyának beosztására. A nagy terem után következett az ebédlőterem, valamint annak az előszobája és egy kisebb terem. A lépcsővel szemközt nyílott a felső kápolna, ennek oltárát Madonna kép díszítette. Az épület balszárnyán újabb teremsorozat következett, ebben lakott később Izabella királyné. Az első terem a „domus maior” volt, ezt követte az ebédlőterem majd az un. „belső szoba”, azután egy másik terem, melyet fakorlát osztott ketté, továbbá az előcsarnok és végül két kisebb szoba. A földszinten is találunk egy három helységből álló lakosztályt. A palota művészi kiképzéséből néhány reneszánsz mészkőtöredék révén nyerünk képet, melyek a vár területén 1881/83-ban folytatott ásatások során kerültek elő. A helyi mészkőanyag használatából Balogh arra következtetett, hogy az építkezésekkel kapcsolatban jelentős reneszánsz kőfaragó műhely alakult ki 103
Bunyitay V.: i.m. 358-359. Wenczel G.: i.m. 16-17. 105 Balogh J.: Erdélyi r. 63. 104
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
19
Váradon. A váradi kőfaragókat a püspökön kívül a humanista kanonokok is foglalkoztatták.106 Thurzó humanista összeköttetései, valamint rokoni kapcsolatai állandó szellemi érintkezésben tartották Váradot a budai központtal és az olasz humanistákkal. Thurzó kapcsolatban állt Aldus Manutius velencei nyomdásszal, 1501. december 20-án kelt levelében megírta neki, hogy ő és Szatmári mennyire örültek a Vergilius és Horatius műveiből készült zsebkiadásnak, mert így kedvenc klasszikusaikat séta és udvari szolgálat közben is olvashatják. Thurzó régi barátságukra hivatkozva arra kérte Aldus Manutiust, hogy Cicero leveleit adja ki ilyen formában.107 Aldus teljesítette kérését és amikor Thurzó 1502-ben II. Ulászló követeként Velencében járt, Cicero „Epistolae familiares” c. zsebkiadását ajánlotta neki.108 Aldus Manutius 1513-ban Cicero epistuláinak egy újabb kiadásával áldozott emlékének, melynek előszavában siratja Thurzóban az elveszett jó barátot és a nagy tudományú férfit is.109 Antonio Gazio padovai professzor is megtisztelte egyik munkájával Thurzót és talán járt is Thurzó váradi udvarában.110 A professzor által ajánlott kézirat a könyvkötőművészet remeke, a kötéstábla is minden bizonnyal Padovában készült. Rajta kívül még számos humanista megfordult nála, így Magyi Sebestyén, Paulus Crosnensis valamint támogatta Oláh Miklóst, Gerendi Miklóst, Henckel Jánost.111 Perényi Ferenc 1514-1526 Perényi Ferenc édesapja /Perényi Imre/ az ország életében jelentős szerepet játszott. Előbb Ulászló főpohárnok mestere, majd nádor, azután pedig országos főkapitány. Perényi Ferenc 8 éves korában /1508/ nyerte el az erdélyi püspökséget.112 Thurzó halála után Várad több, mint egy évig püspök nélkül volt. 1513-ban Pöstyén Gergely nevével találkozunk, mint a váradi püspökség jövedelmeinek adminisztrátora.113 A Lőrinc pap seregei által feldúlt Váradon, 1514. november 19-én fordul elő először Perényi neve, mint választott váradi püspök.. 1515 tavaszán X. Leó kiadta számára a megerősítést, mint Bunyitay Vince hozzáteszi nem minden nehézség nélkül. Ez abból adódhatott, hogy Perényi nem volt pappá szentelve, első miséjét 1522-ben tartotta. Ismert, hogy helyette Homorogi Miklós prépost kormányozta az egyházmegyét.114 Perényi Ferenc pedig valószínűleg tanulmányokat folytatott. Egy oklevele ismert 1523-ból, arra a püspöki malomra vonatkozik, melyet Thurzó a váradvelencei apácáknak adományozott. Perényi ezt az adományt erősítette meg.115 1524. július 24-én Váradon egyházmegyei zsinatot tartott. 1526 nyarán két követség érkezett Váradra Budáról. Az egyik az egyházak arany és ezüst edényeit volt hivatott 106
uő.: 83. Bunyitay V.: i.m. 357. 108 Balogh J.: Erdélyi r. 201. 109 Bunyitay V.: i.m. 365. 110 Balogh J.: Erdélyi r. 64. 111 uő.: 201. 112 Bunyitay V.: i.m. 370. 113 uő. 367. 114 uő.: 370. 115 uő.: 373. 107
20
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
összeszedni, a másik pedig Perényit, mint püspököt és főispánt felszólította, hogy július 2-án az egyházi és megyei zászlóaljakkal Tolnán legyen. Perényi miután a haditanácsban döntöttek az ütközet felől, javasolta, hogy Brodaricsot küldjék Rómába, hogy ott húszezer magyar vértanú szentté avatását kérelmezze, mert a csata napján annyian fognak meghalni Krisztus hitéért. Amint ismeretes Perényi is ott veszett a mohácsi síkon.116 A humanista Perényi Perényi humanista nevelésben részesült. Apja reneszánsz főúr volt, anyja Báthory Borbála az ecsedi vár építtetőjének Báthory Andrásnak a lánya. Báthory Borbála testvérei pedig a nyírbátori stallumok donátorai.117 Perényi szűkebb környezetéhez tartozott „Szatmári csoportjából” Magyi Sebestyén váradi kanonok és Philippus Albaregalius váradi főesperes. Mindhármukat jól ismerte Celio Calcagnini, Ippolito d’Este udvari embere.118 Sajnos Perényi levelei nem maradtak fenn, de azokban minden bizonnyal megnyilvánult humanista műveltsége, ugyanis írásainak művészi stílusát Calcagnini és Brodarics is dicséri.119 Perényi kedvelte a latin klasszikusokat, könyvtárában Diodorus, Seneca, Vergilius művei egyaránt megtalálhatók voltak.120 Könyvtárának egyetlen darabja maradt fenn, egy Missale, mely a magyar reneszánsz miniatúrafestészetnek és a budai műhelynek egyik legjelentősebb terméke. A Missale 1498-ban Pap János budai könyvárus költségén Johannes Emerius Spira velencei nyomdájában készült. A budai királyi miniatúraműhelyben festették 1522ben, Perényi első miséjére.121 A sokféle stílusirány az olasz kánonoktól való eltérések magyar mester kezére vallanak. Fennmaradt még Perényi pásztorbotja, mely 1526-ban készült és valahogy elkerülte az egyházi kincsek 1526. évi beszolgáltatási kötelezettségét. A pásztorbot stílusában gótikus és reneszánsz elemek vegyülnek. A kétféle stílus ötvözése Balogh Jolán szerint váradi ötvösre vall, aki a pásztorbotot a belényesi püspöki bánya ezüstjéből készítette.122
116
uő.: 375-377. Balogh J.: Erdélyi r. 56. 118 Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása – Magyar humanizmus. Budapest, 1988. 213. 119 Balogh J.: Erdélyi r. 195-196. 120 Bunyitay V.: i.m. 370. 121 Balogh J.: Varadinum I. 34-35. 122 uő.: Varadinum I. 37. 117
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. Külföldről behozott emlékek
Magyarországi központokból behozott emlékek
21
Erdélyi átmeneti stílusú emlékek
Erdélyi reneszánsz emlékek
1445-1465 Vitéz János kódexei 1476-1490 Pruisz János kódexei 1487 olasz ötvösmunkák Pruisznak 1490 előtt Váradi püspöki vár /Pruisz/ 1495-1502 Kálmáncsehi Domonkos kódexei 1498 Alattyány Miklós sírköve 1506-1512 püspöki palota /Thurzó/ 1506-1512 Thurzó kápolna 1508 Thurzó Gaziokézirata 1508-1526 Perényi Ferenc Missaléja 1526 Perényi Ferenc pásztorbotja
22
Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
Renaissance bishops and renaissance memorials of Varad Edit Fábián The paper presents in outline the life paths of Várad’s seven bishops starting from 1409 to 1526. These were the following: Scolari András /representative of the protorenaissance/; Vitéz János; Pruisz János Kálmáncsehi Domonkos Szatmári György Thurzó Zsigmond and Perényi Ferenc /al of them renaissance representatives/. Their origin, schooling, religious stipend and role played in politics are made known. In connection with their life paths, the secularism increasingly strengthening in religion and thus in the religious circles also, can be clearly sensed. The renaissance memorials created under the above-mentioned Varad episcopacy are also summarised in the paper. The memorials created in Varad are presented, starting from the tombstone of Scolari András, through the codices of Vitéz, Pruisz and Kálmáncsehi, to the Thurzó Episcopal palace inclusive. While the table summarising these, illustrates the development and expansion of the renaissance in Transylvania and Hungary.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
23