VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

Budapest, 2012

Szerző: Fotiadi Ágnes

Lektorálta: Dr. Tóth Alexandra Marianna

Kiadja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A jegyzet kizárólag a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 „Dolgozva tanulj” projekt keretében szervezett mesterképzésen résztvevő személyek részére, kizárólag a projekt keretében és annak befejezéséig sokszorosítható.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a munkához nyújtott anyagi támogatásért. 2

Tartalomjegyzék

Bevezetés .......................................................................................................................... 4 1.

2.

3.

A vállalkozások alapítása ........................................................................................ 5 1.1.

A vállalkozás és a gazdaság............................................................................. 5

1.2.

A piac és a vállalkozás .................................................................................... 7

1.3.

A vállalkozásokról általában ......................................................................... 21

1.4.

Vállalkozás alapításakor mérlegelendő kérdések .......................................... 27

1.5.

Az egyéni vállalkozás .................................................................................... 29

1.6.

Egyéni cég ..................................................................................................... 47

1.7.

A gazdasági társaságok.................................................................................. 49

1.8.

A vállalkozások munkáltatói feladatai........................................................... 77

A vállalkozás marketing feladatai ......................................................................... 87 2.1.

A vállalkozás környezetének bemutatása, elemzése ...................................... 88

2.2.

A vállalatok üzletfilozófiájának fejlődése ..................................................... 97

2.3.

A marketingeszközök .................................................................................. 106

2.4.

Az üzleti terv készítése, szükségessége ....................................................... 125

A vállalkozások pénzügyi, számviteli és költségvetési kapcsolatai .................... 131 3.1.

A vállalkozások pénzügyi feladatai ............................................................. 131

3.2.

A vállalkozások számviteli információs rendszere ...................................... 145

3.3.

A vállalkozások költségvetési kapcsolatai ................................................... 147

Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 174

3

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának a folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot, és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.” (Robert Hisrich)

Bevezetés

Magyarországon a 90-es évektől kezdődően a társadalmi gazdasági változásoknak köszönhetően kiépült a piacgazdaság, melynek következtében jelentős átalakulások történtek a magyar gazdaságban. Átrendeződött a tőkeszerkezet, jelentősen megnőtt a piaci szereplők száma, élesebb lett a piaci verseny. Ugrásszerűen megnőtt a vállalkozások száma Magyarországon és hogy megfeleljenek a piaci követelményeknek, tudatosan fel kellett készülni az üzleti életre. A vállalkozások hamar rádöbbentek arra, hogy a sikeres vállalkozás beindításához nem elegendő a tőke és a jó ötlet, de szakmai és vállalkozói ismeretek is szükségesek, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni. Ebben a könyvben a vállalkozások beindításához és működéséhez szükséges alapvető ismeretek találhatók meg, melyek nem a teljesség igényével készültek, de egyfajta irányvonalat próbálnak kijelölni a vállalkozók számára, hiszen ezen ismeretek megszerzését nem lehet befejezni, azt folytatni kell egy életen át.

4

1.

A vállalkozások alapítása

1.1.

A vállalkozás és a gazdaság

1.1.1. A gazdaság és a szereplői A gazdaság az anyagi és emberi erőforrásokat, az ezeket mozgásba hozó gazdasági tevékenységeket és mindezek kapcsolatrendszerét foglalja magában. Nemzetgazdaságról akkor beszélhetünk, ha a gazdaságot egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységeként értelmezzük. A gazdaság része a társadalomnak, ebben a közegben működik és más országok gazdaságával együtt szorosan kötődik a világgazdasághoz is. A gazdaság szereplői A gazdaság alanyai, szereplői önálló szervezeti, intézményi egységek, melyek saját nevükben képesek: – eszközöket, forrásokat birtokolni illetve rendelkezni velük – kötelezettségeket vállalni – gazdasági tevékenységeket végezni – más egységekkel, szervezetekkel kapcsolatokat létesíteni – képesek teljes körű könyvviteli elszámolásokat végezni A gazdaság alanyai és jellemzőik közgazdasági típusuk szerint: 1. Háztartások – fogyasztógazdaság – legkisebb és egyben a legnépesebb csoport – termelő és szolgáltató tevékenységet is végez – a munkaerő termelője és eladója – természetes személyek csoportja – a családi közösségben együtt élnek – jövedelmüket közösen használják fel – vagyonukat közösen birtokolják, kezelik – fogyasztásukat együtt végzik – megtakarításaik, felhalmozásaik lehetnek. 2. Vállalkozások – termelő és szolgáltató tevékenységeket végeznek – önálló gazdasági egységek – céljuk: profitszerzés, tőke-, illetve vagyongyarapodás. 3. Nem profitorientált gazdasági egységek – gazdaságilag és jogilag elkülönült szervezetek – különféle célból jöhetnek létre, illetve működhetnek (pl. kulturális, oktatási, egészségügyi, jótékonysági, szociális, stb.) 5

4. Állam és önkormányzatok – a központi kormányzat szervei, intézményei (pl.: minisztériumok) – helyi önkormányzatok szervei, intézményei – elkülönített állami pénzalapok 5. A külföld – mindazon önálló egységek, melyek aktív kapcsolatot tartanak fenn belföldi gazdasági egységgel (pl.: követségek, kirendeltségek szervei, intézményei, nemzetközi szervezetek). 1.1.2. A gazdasági folyamatok A vállalkozás működése egymással összefonódó tevékenységek sorozata, amelyek fogyasztói igények kielégítésére, célok megvalósítására irányulnak. A termelés olyan tevékenység, amelynek folyamatában javakat, termékeket állítanak elő annak célja szükségletek kielégítése és profitszerzés. A termelési folyamat eredménye valamilyen termék vagy szolgáltatás. A termelés tényezői átalakulnak a tevékenység során, színterei a gazdasági egységek. A vállalkozás tevékenységét rendszernek tekintve az a következő mozzanatokból áll: INPUT  termelési tényezők

 OUTPUT

TRANSZFORMÁCIÓ termelés folyamat

termék/szolgáltatás

szereplők: szállító →

termelő vállalkozás

→

vevő

1.1.3. A termelési tényezők 1.

A természet – a gazdaság és az egész emberi lét alapja – a Föld termelő képessége, kincsei, légköre – a termelés színhelye – eredeti, elsődleges termelési tényező

2.

A munka – az emberi munkaerő kifejtése, működésének eredménye – segítségével hozható mozgásba a többi termelési tényező – a munkamegosztás rendszerében működik – eredeti, elsődleges termelési tényező

3.

A tőke – reáljavak, (gépek, berendezések, anyagok stb.), pénz, értékpapír, követelés – másodlagos termelési tényező 6

4.

A vállalkozó – sajátos a szerepe; az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi, ezek optimális összhatására törekszik.

5.

Az információ – a technika fejlődésének eredménye, a modern kor sajátos tényezője – minden tényező hatékony működésének önálló segítője.

A termelési tényezők korlátozottan állnak rendelkezésre; egymással helyettesítési és kiegészítő viszonyban vannak. A vállalkozás ezekkel a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdálkodik. A termelés során felhasználja, átalakítja őket és a tevékenység eredményeként termékben vagy szolgáltatásban realizálódik. A gazdálkodás minősítése a piacon történik, itt dől el, hogy a fogyasztók a termékét megveszik-e, mennyiért és elégedettek-e vele.

A piac és a vállalkozás

1.2.

1.2.1. A piaci mechanizmus A vállalkozások tevékenységét a piac minősíti. Ahhoz, hogy profitot realizáljon, a vállalkozásnak el kell tudni adnia termékét vagy szolgáltatását. Az alapvető gazdasági probléma ezért az, hogy: – – –

mit termelnek a vállalkozások, hogyan állítják elő a javakat, illetve kinek a részére?

E három probléma minden gazdaságban alapvető fontosságú és a különféle gazdasági rendszerek eltérő módon próbálják őket megoldani. A piacgazdaságban a cégek  azokat az árukat termelik, amelyek a legnagyobb jövedelmet, profitot biztosítják,  olyan módszerrel, amelyik a legkevésbé költséges, és  azok számára, akik meg akarják és meg is tudják vásárolni azokat, mivel rendelkeznek az ehhez szükséges jövedelemmel. A piacgazdaság egy olyan bonyolult mechanizmus, gazdaságszervezési forma, amelyben a fogyasztók és az üzleti szervezetek kölcsönhatása révén, a piacon alakul ki, hogy mit, hogyan és kinek termelnek.

7

Jövedelmek bérek, járadékok Háztartások (fogyasztók

Termelési tényező (pl. munkaerő) Pénz

Vállalkozások (eladók)

Fogyasztási javak (termék, szolgáltatás) Kiadások (áruk) 1.1. sz. ábra: A piaci mechanizmus működése Hogyan is működik az automatikus piaci mechanizmus? Egy vállalkozásnak, ahhoz hogy eredményes legyen, egy piaci szükséglet kielégítését kell megcéloznia. Nézzük meg, hogy mi is az a piac, ahová a vállalkozásunkkal ki szeretnénk lépni? A piac olyan „helyet” jelent, ahol javakat vesznek és adnak el. Ma a piac szó hallatán jól felszerelt üzletekre, bevásárlóközpontokra, piaccsarnokra gondolunk, de az autókölcsönző, a fodrászüzlet és egy étterem is az. A piac az eladók és vevők találkozóhelye, ahol árut vagy szolgáltatást adnak el, illetve vásárolnak meg. A kereslet, kínálat találkozása és az ár kialakulásának színtere. A piacon a vevők és az eladók lépnek kölcsönhatásba egymással, hogy megegyezzenek a termék, szolgáltatás árában, minőségében és mennyiségében. Egy piacgazdaságban mindennek ára van. Az ár egy fontos információforrás, melynek révén a piac határozott irányba orientálja szereplőit. Ha egy termékből nagyobb a kínálat, mint a kereslet akkor annak alacsonyabb az ára. Ha a kereslet a nagyobb a kínálatnál, akkor a terméket drágábban is el lehet adni. A piacon az eladók biztosítják a kínálatot, a vevők pedig a keresletet. Ha sok az eladó (sok az áru) és kevesebb a vevő (a vásárlóerő), akkor túlkínálat van. Ha vevőből van több, akkor a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Mindez persze hatással van a vállalkozások által gyártandó termék mennyiségére is. Az ár is hatással van a keresletre, mivel ha alacsonyabb egy termék ára, akkor többet és többen vásárolnak belőle, nő a vásárlóerő, nagyobb mennyiségű árut vásárolnak meg a fogyasztók. Ha nagyon magas az ár csak keveset, a magasabb jövedelemmel rendelkezők tudják megvásárolni, csökken a vásárlóerő, és kevesebb áru talál gazdára. A piac fő kategóriái: a kereslet, a kínálat, az ár, a jövedelem és a verseny. Ezek kölcsönösen hatnak egymásra, és így alkot a piac egységes mechanizmust. A piac szereplői: a vevők és az eladók. A vevő - mint a kereslet képviselője rendelkezik vásárlóerővel. Az eladó - a kínálat oldaláról - bizonyos mennyiségű árualappal lép a piacra. A kereslet és a kínálat nagysága fogja az árat meghatározni, amely a szabad versenyes piacon az eladók és vevők számára adottság. Néhány jogszabályi előírást kiemelnék, amelyek a piaci szabad versenyt korlátozó magatartásra, és az azok elleni állami védekezésre irányulnak – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény – Gazdasági 8

Versenyhivatal; a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény – Közbeszerzési Tanács és Közbeszerzési Döntőbizottság. A természetes személy vevők, a „gyengébb fél” védelmére irányuló jogszabályok, a fogyasztóvédelemről szóló CLV. törvényt – fogyasztóvédelmi hatóság -, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló XLVII. törvényt és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény fogyasztó szerződésekre és általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezései. Különbséget tehetünk a termelési tényezők piaca és a fogyasztási cikkek piaca között. A termelési tényezők piacán belül tőke-, pénz- és munkapiac működik Az eladók és a vevők pozíciói sem azonosak a piacon, helyzetét minden piaci szereplő igyekszik javítani, illetve megtartani. Az egészségesen működő piacgazdaságban az eladók egymás közötti versenye érvényesül, a fogyasztó pénzének megszerzéséért. Ha a vevők versenye válna erősebbé, akkor a gazdaság működésének zavarait tapasztalnánk, hiányról beszélhetnénk, amennyiben eladóké, úgy túlkínálatról. A verseny miatt a vállalkozásoknak gyakran változtatni kell piaci helyzetükön. A piacra történő belépés is nehéz, ilyenkor bizonyos nehézségekkel, korlátokkal találják szemben a vállalkozások magukat, ezek közül néhány: – tőkehiány: a vállalkozás indításakor nehéz idegen tőkéhez jutni, a piacon megjelenő új eladóval szembeni várakozások is fokozottabbak, mint a bent lévőkkel, a méretgazdaságosság követése is nagyobb tőkeigénnyel jár. – a versenytársak, akik a piacon már jelen vannak, agresszíven fogadják az új konkurenciát. – az állami szabályok, előírások, amelyeket a piacra belépő vállalkozásoknak be kell tartaniuk működésük során. – új értékesítési lehetőségek keresése, kiépítése. – új termékek gyártása, bevezetése ill. új dolgozók betanítása, szállítók vevők irányában történő kapcsolatok kiépítése. Mit (milyen árut) kell tehát gyártani? A fogyasztók adják meg erre a választ, hogy egyes termékekből vásárolnak, másokból nem, vagy csak kevesebbet. Az áruért a fogyasztók által fizetett ellenértékét képezi a vállalkozások bevételét és ebből kapja meg a munkavállaló a bérét, fizetnek adót. A vállalkozások abban érdekeltek, hogy minél nagyabb bevételre, s ezen belül jövedelemre, profitra tegyenek szert. Azokat a termékeket fogják tehát gyártani, amelyek minél nagyobb profitot eredményeznek számukra és a veszteséges vagy kevésbé jövedelmezők termelését megszüntetik. A fogyasztó válogat a termékek között; minőség, ár és más preferált szempontok alapján. Ez a vállalkozás számára fontos információ arra nézve, hogy hogyan kell a terméket előállítani. Ha a leghatékonyabb termelési eljárást alkalmazza, költségeit a legalacsonyabb szinten tartja, akkor termékét nyereségesen tudja eladni, csak így tud a piacon versenybe maradni. Annak a részére állítják elő a terméket, aki képes és hajlandó vásárolni, van jövedelme, azaz fizetőképes keresletet támaszt.

9

1.2.2. A vállalkozás létrehozása A vállalkozó A vállalkozás szóról először hallva azt, titokzatos dolgokra asszociálunk. Néha a meggazdagodással, máskor pedig a „mindenét elveszítette, belebukott” kifejezésekkel hozzák összefüggésbe, amelyek persze jogosan hangzanak el, mert előfordul bizony az is, hogy az eddig összegyűjtött „kis vagyonkáját” is elveszíti a vállalkozó, ha nem készül fel illetve nem elég körültekintően jár el a tevékenysége révén. Az is megtörténhet persze, hogy kitartó, szívós, céltudatos munkával évről évre gyarapítani tudja a vállalkozó a vagyonát. Nagyon alaposan fel kell készülni tehát, hogy sikeres vállalkozók legyünk. A vállalkozásokhoz bizonyos képességek, készségek és ismeretek is szükségesek. Mielőtt bárki vállalkozna először saját adottságaival, képességeivel, szakmai hozzáértésével kell tisztába legyen, egy reális önértékelést kell készíteni, meg kell határoznia erősségeit és gyengeségeit. A vállalkozó nem szerencsejátékos. Bár némi kockázatvállalásra szükség van, de hosszú távon az lehet sikeres, aki a megfelelő információk birtokában elemez, mérlegel és ezután dönt. A vállalkozónak azzal is tisztában kell lennie, hogy az esetleg eddig megszokott kényelmes napi 8 órás munkáját fel kell cserélnie esetleg napi 10 – 15 órás kemény munkával, sőt még az is előfordulhat, hogy hétvégén is dolgoznia kell. A vállalkozó számíthat-e családja, barátai támogatására? Anyagilag bizonytalanabb helyzetbe kerülhet és több időt kell a munkájára fordítani. Az alkalmazottakért tud-e felelőséget vállalni. A vállalkozó ha azt reméli, hogy végre maga ura lehet és azért kezd új vállalkozásba, akkor bizony téved, mert sok piaci szereplőtől függhet; a fogyasztótól, a szállítóitól, konkurenciától, pénzintézetektől, kooperációs partnerektől stb. A vállalkozónak tehát rendelkeznie kell bizonyos tulajdonságokkal pl. kitartás, üzleti érzék, türelem stb. és persze folyamatosan képeznie kell magát és jó ha szakmai ismeretei is vannak, mert így válhat igazán sikeressé. A következő alapvető tulajdonságok szükségesek egy jó vállalkozó számára:  Bízzon önmagában  Kreatív, ambiciózus  Nyitott, rugalmas  Önálló, kezdeményező, jó szervező  Konfliktuskezelő  Képes gyors döntéseket hozni  Jó fellépésű, határozott, jól kommunikál  Jó emberismerő, képes együttdolgozni, jó ítélőképességgel rendelkezik. A sikeres vállalkozás létrehozásához a Scanlan-féle modell szerint 3 alapvető készségcsoportra van szükség. 1. Szakmai készség A leendő vállalkozó fontos, hogy ismerje azt az üzletágat, amely területen a gazdasági tevékenységét folytatni szeretné, némi tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezzen. 2. Vezetési készség A vállalkozás irányításával kapcsolatos szaktudás. 10

3. Vállalkozási készség A vállalkozónak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:  Tudatosság: az önállóság fokozását jelenti, milyen mértékben képes az egyén saját sorsát irányítani.  Tervezés, célkitűzés: a célok meghatározásával, tudatosabban koncentrálhatunk az elvégezendő feladatokra, tervezéssel pedig pontosabban meghatározhatjuk a várható problémákat, lehetőségeket és jobban fel lehet készülni rájuk.  Megfigyelés és visszacsatolás: Megfigyelés: az információk összegyűjtése, a helyzet valóságnak megfelelő értékelése, ez folyamatosan fejleszthető. Visszacsatolás: az újabb információk ( legyen az pozitív vagy negatív) a céljainkhoz, terveinkhez való felhasználását jelenti.  Kockázatvállalás: kockázatni minden vállalkozónak kell, de csak olyan mértékben, amit még ellenőrizni, befolyásolni tud. Tudatos tervezéssel a, kockázat csökkenhető.  Innováció: az új ötletek, elképzelések felhasználása a vállalkozás tevékenységében. A kreatív gondolkodás eredménye.  Döntéskészség: a gyors és pontos helyzetelemzéseknek kell alátámasztania a vállalkozó döntéseit, megfelelő önbizalom is kell a döntések meghozatalához és persze ezek következményeit vállalni kell.  Emberi kapcsolatok: másokkal való együttérző képességet ügyfelekkel, alkalmazottakkal közvetlen kollegákkal. Mindezen szempontok felmérése, a kérdések megválaszolása után el kell dönteni, hogy vállalkozunk-e vagy lemondunk a vállalkozás beindításáról és alkalmazottként próbálunk boldogulni. A szakmai és vezetői (1. és 2.) készségekkel rendelkezők nem biztos, hogy vállalkozni fognak, mert nem rendelkeznek vállalkozói készségekkel, de jó alkalmazottak lehetnek. A szakmai és vállalkozói készséggel rendelkezők (1. és 3.) elképzelhető, hogy vállalkozni fognak, de a vezetői készségek hiánya végzetes is lehet, ha meggondoljuk hogy sok vállalkozás a vezetői hiányosságok miatt megy tönkre. A mindhárom készséggel rendelkezők valószínű hogy vállalkozni fognak, bár lesznek nehézségeik a vállalkozás beindításakor. 1.2.3. A vállalkozás beindításának feltételei „Az üzleti életben a siker titka, hogy arra koncentráljunk, amihez értünk, és hagyjuk meg konkurenseinknek, amihez ők értenek jobban.” Bojár Gábor, Graphisoft szoftvercég alapító elnöke. „Sokan kérdezték már tőlem, hogy mit tartok a siker zálogának. Nagyon nehéz erre válaszolni, mert rengeteg dolog jut az ember eszébe. Ilyen például, hogy nem szabad leragadni a napi feladatoknál. Mindig kell egy hosszú távú cél, amire az ember összpontosít. De említhetném – és talán ezt kellett volna az első helyre tennem – az alapvető erkölcsi tisztaságot is. Nem elég, ha valaki tehetséges, tisztességesnek is kell lennie, különben esélye sincs arra, hogy a partnerek elfogadják.” 11

Zwack Péter, elnök Zwack Unicum Rt. „Ugyanazt csinálja a sikeres, mint a sikertelen. Elbukik olykor, de fel tud állni. Az a legfontosabb, hogy a mélyponton is ki kell jelölni az elérendő célt és afelé kell tartani folyamatosan.” Rácz Árpád, Eurotex Kft. „A szerencse helyett inkább a sajátos szemléletmódom juttatott sikerre: a folyamatos tanulási vágy, a fogékonyság az újra és az ismeretlenre. Csodára, szerencsére semmit sem bízok, csak a következetes, kemény munkában hiszek.” Pintér József, Pintér Művek. Egy sikeres vállalkozás létrehozásához nem csak egy jó vállalkozó szellemű és számunkra fontos tulajdonságokkal rendelkező egyénre van szükség, hanem más egyéb tényezőkre is. Minden vállalkozás alapításánál az első és egyik legfontosabb kérdés az üzleti ötlet; azaz milyen terméket illetve szolgáltatást szeretnénk előállítani vagy értékesíteni. Az ötletre bárhol rábukkanhatunk; munka közben, külföldön, szórakozás, üdülés közben, de akár otthon a lakásban is. Csak fel kell ismerni a lehetőséget és ehhez a piac alapos feltérképezésére van szükség. A sikeres vállalkozás létrehozásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy rendelkezzen sajátos küldetéssel, amivel majd kielégíti a fogyasztók igényeit. Ezt a vállalkozást egy megfelelő üzleti ötletre, elképzelésre kell alapozni, amely meglévő fogyasztói keresletre irányul vagy egy új eddig nem létező termék illetve szolgáltatás iránt teremti meg a keresletet. A vállalkozás alapja egy jó ötlet; egy termék vagy szolgáltatás, amely fizetőképes keresletet elégít ki. Hogyan keressük meg ezt a jó ötletet? Az ötlet keresése nem lehet esetleges. A vállalkozásban részt vevőknek tisztában kell lenniük a szakmai felkészültségükkel, vállalkozói, emberi tulajdonságaikkal és érdeklődési területeikkel. Mindenképpen olyan téma kell, amelyben szívesen elmélyednének. A vállalkozás vezetésének így körvonalaznia kell, hogy melyik termékcsoportra illetve piacra kell koncentrálni. Az ötletkereséstől a megvalósításig hosszú az út. A következő lépéseket kell figyelembe venni: ötletgyártás, szelektálás, az ötlet fejlesztése, tesztelése, marketingstratégia, gazdaságossági vizsgálat, a termék fejlesztése, piaci tesztelése, bevezetése a piacra, fogyasztói elfogadás. 1.2.3.1. Hogyan gyűjthetünk ötleteket? Ötletgyártás Fogyasztók A fogyasztói igények, szükségletek piaci feltérképezéséből származik az ötletek jelentős része. A fogyasztói célcsoporttal történő elbeszélgetések során információkat gyűjthetnénk; - mi lenne a legjobb megoldás a szükségleteik kielégítésére, elképzelés, ötlet erre vonatkozóan  milyen előnyt nyújtson a többi termékhez képest  a versenytársak termékeivel kapcsolatosan milyen észrevételeik, panaszaik vannak. 12

Versenytársak A versenytársak termékéről összegyűjtött információk és az ezzel kapcsolatos fogyasztói észrevételek is jó ötlettel szolgálhatnak a vállalkozás számára. A versenytárs termékét továbbfejlesztve a fogyasztó számára a legmegfelelőbbet állítanánk elő. Kereskedők A kereskedelmi képviselők kínálják a vállalat termékeit a fogyasztóknak, ők találkoznak velük közvetlenül és így elsőként értesülhetnek az észrevételeikről. A versenytárs áruit is forgalmazhatják így összehasonlításokat is tehetnek. A vállalatnak tehát alapvető érdeke, hogy a kereskedők információit is begyűjtse, hasznosítsa esetleg ösztönözze képviselőit az új ötletek felkutatására. Kutatók Sok új termék megálmodása, megvalósítása a műszaki szakemberekre, fejlesztő mérnökökre hárult. Fontos, hogy a vállalkozásnak kiváló műszaki szakemberei legyenek vagy rendelkezzen ilyen kapcsolatokkal. Marketingkutatók Felkérhetünk egy marketingkutató céget is, hogy a fogyasztók körében végezzen ötletgyűjtést; mélyinterjú illetve kérdőív készítésével. Ötletek szelektálása Az összegyűjtött ötletek életképes megoldásokra elképzeléseket úgy, hogy életképeseket is minél eredményeznének.

körét le kell szűkíteni és a gyakorlatban is alkalmazható, kell koncentrálni. Nehéz szelektálni; kiválasztani a jó ne essenek ki a szűrőn további jó ötletek illetve a kevésbé előbb ki kell iktatni, míg túl nagy veszteséget nem

Az ötlet kifejlesztése A megfelelő ötlet kiválasztása során elkezdődhet a termék kifejlesztése szem előtt tartva a fogyasztók által meghatározott szempontokat. Az elkészült termékkoncepciót a kiválasztott fogyasztói célcsoport néhány tagjával érdemes tesztelni. Ez a szakasz nagyon fontos, hiszen megelőzhetők később a termék élete során felmerülő problémák, ha helyesen fejlesztjük ki és teszteljük a terméket. Marketingstratégia Az ötlet kifejlesztése után egy előzetes marketingstratégia elkészítésére van szükség. Gazdaságossági vizsgálat Meg kell becsülni a minimális és maximális értékesítés nagyságát. A várható költségeket (gyártási, marketing költségek) és a nyereséget szintén meg kell becsülni. Célszerű kockázatelemzést végezni mielőtt belekezdenénk a termékfejlesztésbe. Az első néhány évben nem várható nyereség, az alatt az idő alatt térül meg általában a termékbe fektetett ráfordítás. Ha hosszú távon, több év átlagában nyereséget tud a vállalkozás realizálni és úgy értékeli, hogy képes ennyi termék értékesítésére, hogy az nemcsak a termékhez 13

kapcsolódó költségeket, ráfordításokat képes fedezni, hanem még nyereséget is eredményez, akkor célszerű a terméket előállítani és piacra vinni. Termékfejlesztés Ahhoz,hogy a megfelelő ötlet termékformát öltsön, először el kell készíteni a prototípust, melynek még funkcionális és fogyasztói próbákon kell átesnie. Piaci tesztelés Ha a prototípus sikeresen átesett a különböző próbákon, kap egy megfelelő csomagolást, márkanevet és a marketingprogram szerint most már egy valósághű piaci tesztelés következhet; megvizsgálhatjuk hogyan viszonyulnak a termékhez a fogyasztók, kereskedők, hányan vásárolják újra a terméket és milyen a piac nagysága. Piaci bevezetés A piaci tesztelés alapján el kell dönteni, hogy érdemes – e bevezetni a terméket széleskörűen is. A termék széles körű piaci bevezetése során még döntést kell hozni azzal kapcsolatban, hogy: Mikor : az időzítés fontos pl. régi termékünk kivonása után vagy már előbb, de a versenytárs termékének bevezetése előtt, után vagy vele párhuzamosan is történhet. Hol: melyik országban, régióban, városban szeretné piacra dobni. Kinek: a célpiac, a megfelelő potenciális (lehetséges) fogyasztói csoport, akik a legígéretesebb vásárlóink lehetnek. Hogyan: erre vonatkozóan részletes marketingtervet (hálótervet) érdemes készíteni; a marketing-mix elemeit felhasználva. Fogyasztói elfogadás A vállalatok a gyors elfogadók figyelmét próbálják felhívni a termékekre, akiknek véleményére odafigyelnek más fogyasztói csoportok is. Piackutatás A piac alapos felmérésére van tehát szükség: – Mi az amivel foglalkozni szeretnénk; milyen terméket akarunk előállítani illetve értékesíteni. – Ezen a területen piackutatást kell végezni és feltérképezni, hogy milyen kielégítetlen fogyasztói igények jelentkeznek az adott termék piacán és azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen fizetőképes kereslet kínálkozik ezen a területen. Pontosan melyik fogyasztói csoport igényeit szeretnék kielégíteni. – Az adott termék piacán a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy más vállalkozók jelen vannak (a konkurencia) és hogyan, milyen módon elégítik ki a fogyasztók igényeit, a mi vállalkozásunk fel tudja e venni velük szemben a versenyt. Ehhez a mi vállalkozásunkról is egy GYELV (SWOT) elemzést kell készíteni és a konkurens vállaltokról összegyűjtött információkkal összevetni és felmérni, hogy mik az esélyeink velük szemben a piacon. – A vállalkozás elindításakor ahhoz, hogy teljesítse a fogyasztói célcsoport igényeit milyen erőforrásokkal kell rendelkeznie, megfelelő szakembergárdára van szükség. Gépek, szerszámok, a különféle berendezések és a szükséges tőke is rendelkezésre 14

–

–

kell álljon. Már a vállalkozás elindításánál a tulajdonosok kiválasztásánál illetve a vállalkozótársak megválasztásánál is fontos szempont lehet, hogy megfelelő tőkével vagy szakmai és vállalkozói készségekkel rendelkezzenek. Kik lesznek azok a vállalkozások akikkel együttműködnek a tevékenységük során, akiktől megvásárolják a szükséges anyagokat vagy árut. A megfelelő szállítók kiválasztása fontos a vállalkozás számára; ahhoz, hogy a fogyasztók számára a legmegfelelőbb terméket kínálja egyáltalán nem mellékes, hogy a szállító megbízható; mindig pontosan, időben érkezik az áru és jó minőségű. A késedelmes szállítás miatt a vállalkozás sem tudja a megrendeléseit időben teljesíteni és ezért kötbért kell fizetnie vagy újabb megrendeléseket veszíthet el. A nem megfelelő, rossz minőségű anyagból nem lehet kiváló terméket előállítani. A szállítók kiválasztásánál nagyon körültekintően kell eljárni; a jó kapcsolat kiépítése ezen a területen különösen fontos a vállalkozás hosszú távú sikeres működése szempontjából. A kereskedők, a közvetítők, akik eljuttatják termékünket a fogyasztókhoz, közvetlenül kapcsolatban állnak velük. Egyáltalán nem mellékes, hogy mit mondanak el a termékünkről a fogyasztóknak, minden szükséges információval rendelkezniük kell, hogy minél alaposabban tájékoztassák őket. A vállalkozás „a sorsát” a kereskedői kezébe adja ezzel; nagyon jó kapcsolatot kell kiépítenünk velük is.

1.2.3.2. A tervezés A vállalkozás sikeressége függ attól, hogy mennyire reálisan tervezünk; a jó ötlet nem elegendő, megvalósítására csak akkor van esélyünk, ha gondos tervezés, elemzés előzi meg a vállalkozás beindítását. Az üzleti terv az a dokumentum. amely számba veszi azokat az információkat, amelyek szükségesek egy ötlet, elképzelés megvalósításához, röviden bemutatja a vállalkozást és ez alapján döntenek a vállalkozás beindításáról. A célja, hogy megmutassa a vállalkozás valóban életképes-e, irányt mutat az üzlet felépítéséhez, valamint alapul szolgál a finanszírozáshoz is. Tartalmaznia kell a vállalkozás sikerét meghatározó piac, pénzügyi, műszaki és egyéb szempontokat. Az üzleti terv főbb tartalmi elemei: 1. A vállalkozás bemutatása szakmai ismeretek várható jövőbeni helyzet 2. Az ötlet ismertetése a tevékenység bemutatása a termék és a piac ismertetése az üzleti partnerek bemutatása. 3. A termék részletes ismertetése a termék pontos, műszaki leírása, sajátosságai hasznossága a fogyasztók számára stb,. 4. A piaci elemzés az adott termék piacának részletes bemutatása 15

a várható kereslet előrejelzése a versenytársak és termékeik elemzése (GYELV) 5. Marketingterv a termékkoncepció meghatározása a termékhez kapcsolódó lehetséges árpolitika értékesítési csatorna kiválasztása a lehetséges promóciós elképzelések 6. Termelés terv a szükséges beruházások a tevékenység folyamatának leírása a megfelelő szállítói kapacitás tervezett kibocsátás 7. Pénzügyi terv a tervezett árbevétel; értékesítési mennyiség, eladási ár a tevékenység várható költségei, ráfordításai a várható eredmény meghatározása cash flow előrejelzés készítése (havi bontásban). 8. Következtetések megvalósíthatóság várható kockázat várható siker. 1.2.3.3. Az arculat A vállalkozás vezetői az üzleti terv alapján arra a következtetésre jutottak, hogy elindítják tevékenységüket, érdemes kialakítani a vállalkozás arculatát is. Ha valóban sikeresek szeretnénk lenni, erre szükség van; nemcsak arról van szó, hogy a vállalkozás önmagáról tudatosan kialakít egy képet, amely része a vállalkozói kultúrának, de a külvilág, a fogyasztók felé is ezt kommunikálni, tudatni kell, hogy a piac sok szereplője közül felismerjenek, minket válasszanak. Egy arculattól elvárható, hogy kifejezze a vállalkozás:  képét: milyen a mi vállalkozásunk  küldetését: mit teszünk a fogyasztói szükségletek kielégítéséért  filozófiáját; milyen a szemléletmódunk, hogyan gondolkodunk. Az arculat igen összetett nemcsak a termék külső megjelenése, a csomagolása, de a különböző dokumentumok, marketingeszközök megjelenésének stílusa, sőt a vállalkozás környezetének jellege, az alkalmazottak munkakultúrája is része az arculatnak. A vállalkozás elindításakor fontos az első benyomás, a fogyasztókban milyen kép alakul ki rólunk, ezért tudatosan próbáljuk ezt alakítani, befolyásolni. A vállalkozás létrehozásakor ezért fontos az elnevezése. Milyen nevet válasszunk? Sok elvárást fogalmazhatunk meg egy jó cégnévvel szemben pl. legyen: – jól megjegyezhető, de mégis egyedi, sajátos – utaljon a vállalkozás alaptevékenységére – vizuálisan is megjeleníthető, ezért egyszerű, de azért átütő erejű, esetleg levédhető stb. Az arculat megjelenése igen széleskörű, csak néhány példát: – embléma, 16

– – – – – – – – – –

piktogram, vállalati színek jellemző betűtípusok nyomtatványok levélpapír, névjegy, boríték pecsét prospektusok kiállítás reklámanyagok öltözék, formaruha (pl. szállodákban) stb.

1.2.3.4. A vállalkozás környezete A vállalkozások- már az alapításuk során is sok intézménnyel kell hogy kapcsolatban álljanak. A működésük során is sokszoros kihívásnak kell megfelelniük. Egyetlen vállalkozás sem működhet eredményesen, ha nem épít ki jó kapcsolatot a környezete valamennyi elemével. A vállalkozás alapításakor:        

cégbíróság adóhivatal bank egészségbiztosítási pénztár helyi önkormányzat gazdasági kamara ÁNTSZ, tűzoltóság, rendőrség vállalkozói központ stb.

A vállalkozás működése során (az előbbieken kívül):         

szállítók versenytársak együttműködők (kooperációs társak) közvetítők, kereskedők tanácsadó cégek (marketing, pénzügyi stb.) fogyasztók felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények, munkaügyi központ, fejvadász cégek érdekképviseleti szervek stb.

Magyarországon az Uniós tagág a vállalkozók számára új piaci lehetőségeket teremt, ugyanakkor a verseny erősödését jelentheti.

17

1.2.3.5. A vállalkozás gazdálkodása A vállalkozás, hogy elérje a célját, profitot realizáljon ehhez bizony a rendelkezésére álló vagyonnal gazdálkodnia kell. Létkérdés a vállalkozás számára, hogy jövedelme legyen. Hogyan érhető el a jövedelem? Ilyen egyszerű a képlet: Árbevétel – Költségek, ráfordítások = Jövedelem   

Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával). Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke.

Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál nagyobb a vállalkozás jövedelme. A jövedelem után még adózni kell (társasági adó, SZJA stb.) A vállalkozás eredményes működését az eredménykimutatásból ismerhetjük meg (nyereség vagy veszteség) egy adott gazdálkodási időszakra (pl. üzleti évre) vonatkozóan. A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan a mérleg mutatja meg; az eszközök (aktívák) illetve a források (passzívák) állományát pénzértékben, összevontan. A vállalkozás vagyona

ESZKÖZÖK (aktívák)

FORRÁKOK (passzívák)

A vagyon rendeltetése, megjelenési formája szerint vizsgálva. pl. teherautó, számítógép esztergagép kalapács stb.

a vagyont származása, eredete szerint tekintve. pl. saját tőke, kötelezettségek (hitel, adótartozás stb.)

Eszközök csoportosítása:

Források csoportosítása:

- Befektetett eszközök - Forgóeszközök - Aktív időbeli elhatárolások

- Saját tőke - Céltartalékok - Kötelezettségek - Passzív időbeli elhatárolások

Ugyanazt a vagyont két szempontból (megjelenési formája, valamint származása, eredete szerint) vizsgáltuk, így ebből következik, hogy: 18

Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke Az eszközök csoportosítását tekintve (ha az aktív időbeli elhatárolást most nem vesszük figyelembe) két nagy csoportot különbőztetünk meg:  Befektetett eszközök: a vállalkozói tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgáló eszközök, pl. gépek, berendezések, épületek, bérleti jogok, licenc stb.  Forgóeszközök: a vállalkozói tevékenységet rövidebb ideig, egy éven belül szolgáló eszközök, pl. anyagok, különféle termékek, áruk, követelések, pénz, stb. A források esetében (passzív időbeli elhatárolásoktól és a céltartaléktól eltekintve) szintén két nagy csoportot különböztethetünk meg:  

Saját tőke: az a tőkeelem, melyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére vagy az adott eredményből hagynak a vállalkozásban. Pl. az alapítói vagyon (jegyzett tőke) a vállalkozás tárgyévi eredménye (mérleg szerinti eredmény) Kötelezettségek: az a tőkerész, amelyet nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásba, hanem a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások, idegen források. Pl. pénzintézeti hitel, bértartozás, adótartozás, váltótartozás, szállítókkal szembeni tartozás, stb. A nyereséges gazdálkodáshoz a vállalkozásnak ismernie kell, hogy milyen nagyságú árbevételre van szüksége ahhoz, hogy a költségeit fedezze és még nyereséget is tartalmazzon. A szükséges árbevétel megállapításához meg kell tervezni a várható megrendeléseket; mekkora az a mennyiség, amelyet a vállalkozás gond nélkül értékesíthet a piacon, van rá fizetőképes kereslet. Továbbá meg kell határozni az eladási árat is, ehhez viszont információkat kell gyűjteni. Fontos kiindulópont az árképzéshez, hogy az értékesítendő termékek előállítása mennyibe kerül a vállalkozásnak (előállítási költség), a másik szempont, hogy a versenytársak az azonos funkciójú termékeket milyen áron kínálják a fogyasztóknak. A mi termékük rendelkezik-e olyan plusz előnnyel, amelyért a fogyasztók hajlandók többet is fizetni. Az induló árat inkább magasan kell megállapítani és később csökkenteni mint fordítva, mert ha az alacsony árat szeretnénk emelni, azt mindig nehezebb megindokolni a fogyasztóknak. Ár

=

költség

+

profit

Az eladási ár kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne csak az előállítási költségeket, hanem profitot is tartalmazzon. Az árbevételt a várható értékesítési volumen és az eladási ár ismeretében már meg tudjuk határozni.

19

A jövedelem megállapításához ismerni kell a termelés várható költségeit is (az értékesítésre szánt termékek előállítása mennyibe kerül): – – – – – – – –

Anyagköltség: a termék előállításához szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok (az egy éven belül elhasználódók) Munkaerő költségei: az alkalmazottak részére kifizetett munkabér, juttatás, ezek járulékai, Épületek költségei: bérleti díj, (ha bérelt), amortizáció (ha saját épület), karbantartása, felújítása, Gépek, berendezések költségei: amortizáció, bérleti díj, javítás, karbantartás, Energia költségek: üzemanyag, fűtés, világítás, víz stb. költségei, Irodai költségek: irodaszerek, papír, nyomtatványok, telefon, posta, stb. Értékesítési költségek: szállítás, marketing költségek, reklám, szóróanyagok, termékbemutatók, stb, Pénzügyi tevékenységek ráfordításai: hitelkamat, számlavezetési és kezelési díj, biztosítási költségek, stb.

Fedezeti pont: Árbevétel = Összes költséggel Nyereség nincs. Ez az a pont tehát ahol éppen annyi terméket értékesítenek és olyan áron ami mellett az árbevétel pontosan fedezi az előállított termékek összes költségeit. Ha az árbevétel kevesebb mint a tevékenység költségei, akkor a vállalkozás veszteséges. Ha az árbevétel meghaladja a termelés költségeit, akkor nyereséget is tud realizálni a vállalkozás. Árbevétel (Ft) Költség (Ft)

Árbevétel

Összes költség Fedezeti pont

Veszteség

Nyereség

Értékesítési Volumen (db)

1.3.sz. ábra: Fedezeti pont 20

Az árbevétel fedezze a költségeket és még profitot is tartalmazzon. Mindezek számbavétele fontos, hogy a vállalkozásunk nyereségesen működjön. A vállalkozásokról általában

1.3.

A vállalkozás az egyén olyan motivációja és képessége, amellyel felismer és kihasznál egy lehetőséget új érték vagy gazdasági siker létrehozásához. Az Európai Unió 2003 elején „Vállalkozás Európában” címmel kibocsátott Zöld Könyve abból a meghatározásból indul ki, hogy: „ A vállalkozás gondolkodásmód, valamint gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy az innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül”. A Magyar Tudományos Akadémia értelmező kéziszótára a vállalkozást a következőképpen határozta meg: „ 1. Az a cselekvés, hogy valaki vállalkozik valamire; 2. Az a munka, amelyre valaki vállalkozik; 3. Jövedelmet biztosító termelő vagy szolgáltató gazdasági egység, forma létrehozására, fenntartására irányuló tevékenység.” A vállalkozás meghatározása: A vállalkozás egy egyedülálló gazdasági erőforrás, amely új gazdasági egységek létrehozásával képes új értékeket teremteni. A vállalkozás lényege, legfontosabb jellemzői: Vállalkozás minden olyan önállóan gazdálkodó szervezet, amely saját nevében és kockázatára, üzletszerűen ellenérték fejében folytat termelő, szolgáltató tevékenységet s hosszú távon nyereségnövelésre és tőkevagyon gyarapításra törekszik, eközben teljesíti küldetését. A vállalkozások jellemzői:        

a nemzetgazdaság szereplői, önálló szervezeti, gazdasági egységet alkotnak, önálló gazdasági- termelő vagy szolgáltató- tevékenységet végeznek; javakat állít elő, szolgáltatást végez, a piacgazdaság más szereplőivel tranzakciókat létesít; áru – pénz kapcsolatban van fogyasztókkal, szállítókkal, munkavállalóival stb. saját nevében kötelezettséget vállal, birtokol, illetve rendelkezik eszközökkel és ezek forrásaival, képes teljes körű könyvviteli elszámolást végezni, célja a profitszerzés, a tőke – vagyongyarapítás, önálló érdekekkel, érdekrendszerrel rendelkezik.

A vállalkozás működőképességének legfontosabb feltételei:  önállóság: a vállalkozás nincs egyoldalú függésben környezete egyik elemével sem 21

  

nyereséges működés: (hosszútávon) életképesség, tőkevagyon gyarapítás. A vállalkozás mérlegelje a nyereséges tevékenység folytatásának lehetőségét szem előtt tartva a profitorientált működést. kockázatvállalás: a vállalkozásnak előbb kell a ráfordításokat eszközölni, s csak később derül ki, hogy ráfordításai valóban megtérülnek-e… piaci megmérettetés: az ár (beszerzési, eladási) alku tárgya, elsősorban a piac alakítja ki.

A vállalkozás mivel nyereségszerzés céljából folytatja tevékenységét, elégíti ki a fogyasztók igényeit így a piaci megmérettetés a vállalkozásokat, arra ösztönzi, hogy a fogyasztói igényeket új, magasabb minőségi színvonalon elégítsék ki, s így állandóan fejlesszék, tökéletesítsék (innovációs készség) tevékenységüket. 1.3.1. A vállalkozási formák csoportosítása Egy leendő vállalkozónak célszerű ismernie a különböző vállalkozási formákat, hogy melyek közül választhat. Néhány szempont, amelyek alapján csoportosíthatjuk a különböző vállalkozási formákat. 1. 2. 3. 4. 5.

a szervezeti forma, a vállalkozások mérete, a vállalkozások tulajdonformája, tevékenységi köre, jogi személyiség szerint.

1. Szervezeti forma szerint:  egyéni vállalkozások  társas vállalkozások  gazdasági társaságok o részvénytársaság (Zrt., Nyrt.) o korlátolt felelősségű társaság (Kft) o közös vállalat o egyesülés o betéti társaság (Bt) o közkereseti társaság (Kkt)  szövetkezetek A vállalkozási formákat tekintve Magyarországon az egyéni vállalkozások a legközkedveltebbek, utánuk a betéti társaságok- kis családi jellegű társasági forma-, hasonló a KKT is. Mindkét társasági formára igaz, hogy jogi személyiséggel nem rendelkezik, tagjai felelőssége (hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz, egyetemleges és korlátlan, kivéve a Bt kültagját, aki tőkével (csendes társ) száll be a vállalkozásba, korlátolt a felelőssége (bevitt vagyon erejéig). 2. A vállalkozások mérete alapján  kisvállalkozás (mikro vállalkozás)  közepes vállalkozás  nagyvállalkozás 22

A vállalkozások méretét általában: – a vállalkozás vagyona (mérleg főösszeg), – a vállalkozás forgalma (nettó árbevétele) és – a foglalkoztatottak átlagos létszáma alapján sorolhatjuk be kis-, közepes- és nagyvállalkozási kategóriába. A rendszerváltást követően a kis- és középvállalkozások alakultak a legnagyobb számban majd ez a gyors növekedés megtorpant a ’90-es évek közepére. Ezek a vállalkozások sokkal érzékenyebbek a gazdasági helyzet alakulására, mert kevesebb tőkével rendelkeznek, az adók kedvezőtlen hatása, a hitelkamat nagysága, a konkurencia versenye ez mind erőteljesebben érinti a kisvállalkozókat, mint a nagyvállalkozásokat, akiknél nagyobb a túlélés esélye. 3. A vállalkozások tulajdonformája szerint: a) származási hely alapján  külföldi  hazai tulajdon b) a források eredete szerint:  magántulajdon  állami tulajdon  önkormányzati tulajdon  szövetkezeti tulajdon  egyéb (pl. alapítványi)  vegyes (magántulajdon, állami tulajdon stb.) Szinte valamennyi tulajdonforma megjelenhet a különböző vállalkozási formákban és fordítva is igaz. A társas vállalkozások tulajdoni összetételüket vizsgálva túlnyomórészt (közel 90%) kizárólag magántulajdonban vannak. 4. A tevékenységi kör (profil) szerint:  kereskedelmi  mezőgazdasági és erdőgazdálkodás  ipari  közlekedési  pénzintézeti  oktatás stb. A vállalkozásokat vizsgálhatjuk tevékenységi körük szerint is. Mivel egy vállalkozás többféle tevékenységet is folytathat, ezért az alaptevékenység, a profil alapján soroljuk be a vállalkozásokat a megfelelő nemzetgazdasági ágba. Érdekes, hogy a legtöbb vállalkozás kereskedelemmel foglalkozik. 5. Jogi személyiség szerint:  Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok  Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok

23

A gazdasági társaságok formái jogi személyiségük alapján

Jogi személységek Részvénytársaság Korlatolt Felelősségű Társaság Egyesülés Közös Vállalat

Jogi személység nélküli Betéti Társaság Közkereseti Társaság

A gazdasági társaságok egy része jogi személyiséggel rendelkezik, perképes – a társaság a polgári jogviszony alanya lehet; anyagi, vagyoni felelősség, perelhető, pert indíthat, maga a társaság szerezhet vagyont, szerződést köthet. A jogi személyiségű társaságok közül a Kft a legnépszerűbb, majd az Rt követi. Középés nagyvállalati formát jelentenek, a jogszabályok a legrészletesebben szabályozzák az alapításukat, megszüntetésüket és a működésüket is. Mindkét társasági formában a tagok felelőssége korlátolt, a befektetett tőke mértékéig terjed. Mégis közel negyvenszer több Kft működik ma Magyarországon, mint Rt. Ez talán azzal is összefügg, hogy egy Kft-t alapítani kevesebb tőkével is lehet – kötelező induló tőke minimum: 500 ezer Ft, míg Rt esetében 20 (ill. 5) millió Ft szükséges – és az alapítási költségek is a Kft esetében alacsonyabbak. Kft-ben a tagok is közreműködhetnek a tevékenység végzésében, irányításában. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Bt és Kkt) általában családi kis vállalkozásokként működnek. Kiknek célszerű, ezeket az egyszerűbb társasági formákat választani?  akik jól ismerik egymást,  kölcsönösen bíznak egymásban,  kisebb taglétszámú társaságot kívánnak létrehozni,  családi vállalkozásban szeretnének együttdolgozni,  az üzleti tevékenyég folytatásához viszonylag kevés tőke is elegendő,  Kkt tag, illetve bt tag nem lehet más vállalkozási formában már korlátlan felelősséget vállaló tag. Pl. egyéni vállalkozó (aki a vállalkozásában már korlátlan felelősséget vállalt) nem lehet Kkt tag ill. nem lehet a Bt-nek sem beltagja. Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozási formában vállalhat korlátlan felelősséget, mert a vagyona csak egy vállalkozás tartozásaiért szolgálhat egyidejűleg fedezetként, csak így jelenthet a hitelezők számára valódi garanciát. 1.3.2. A vállalkozás kapcsolatai Ma egy igazán sikeres vállalatnak a gyors ütemben változó piaci kihívásoknak kell megfelelnie; nem lehet az eseményeket passzívan szemlélni, aktívan kell a piaci változásokra reagálni. A vállalkozás gazdasási tevékenységének folytatása során kapcsolatba kerül a gazdasági élet többi szereplőjével. 24

Kik azok a személyek, csoportok, akikkel jó kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania a vállalkozásnak? „Építs ki jó kapcsolatokat, és azok meghozzák a nyereséges ügyleteket.” Vizsgáljuk meg közelebbről is a vállalkozás szűkebb környezeti szféráját; azokat a cégeket vegyük számba, akikkel nagyon szoros és jó viszonyt kell kialakítania egy vállalatnak a zavartalan gazdálkodása érdekében! Az ábra közepén a céget, azaz a vállalkozást, körülötte pedig a vele kapcsolatba kerülő intézményeket, személyeket, előírásokat, jogszabályokat találjuk.

Próbáljon magyarázatot találni az ábrán található valamennyi külső kapcsolatra! Például a kooperációs vállalkozások a középen elhelyezkedő céggel szoros, szinte napi kapcsolatot tartanak fent, hiszen együttműködnek a termék előállításának folyamatában. A konkurenciát is szinte állandó jelleggel, figyelemmel kell kísérni, mert a versenytársakkal a vállalatnak igen éles küzdelmet kell folytatnia a fogyasztók megnyerése érdekében. A szállítók, akiktől vásárol a cégünk anyagot, alkatrészt vagy más terméket. Fontos, hogy megbízható, pontos, jó partner legyen a szállítónk, hiszen ha rossz minőségű alapanyagot küld nekünk, abból már nehéz jó minőségű terméket előállítani és a fogyasztókat ezzel kiszolgálni. Ha nem érkezik meg a megrendelt anyag pontosan, szintén gondot okoz nekünk ezzel a szállító, mert mi sem tudjuk a határidőt tartani a megrendelőink irányában. Tehát a jó szállító kiválasztása és a kapcsolat ápolása elengedhetetlenül fontos a kiegyensúlyozott hosszú távú együttműködés reményében. A kooperációs (együttműködő) vállalatokkal történő jó kapcsolat kiépítésének a fontosságát már az előzőekben taglaltuk. A jövőbeni sorsuk egymástól függ. Egymásra épül a tevékenységük: úgy kell dolgozniuk, hogy a másik cég sorsa is az ő munkájuktól függ és viszont. 25

A piaci közvetítők A marketingrendszer láncolatában a vállalat és a fogyasztók között helyezkednek el. Feladatuk, hogy segítsék a vállalatot, termékének minél zökkenő mentesebb eljuttatásában a fogyasztóhoz. Többféle közvetítőt is igénybe vehet a vállalat: – Kereskedők; az áru értékesítésében segítenek, ők állnak közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal, közvetítenek a termelők és a vevők között. o ügynöki hálózat o viszonteladók a fogyasztó érdekeihez igazítják a mennyiségi, hely, idő, választék, birtoklás terén felmerülő igényeket.  Szállítmányozók; a vállalat telephelyről a célállomásra juttatják el az árut. A raktározók tárolják, óvják a terméket.  Marketingszolgáltatók; segítenek a vállalat számára legmegfelelőbb fogyasztói csoport megtalálásában, a piaci információk összegyűjtésében, elemzésében. o marketing-tanácsadók o reklámügynökségek o marketingkutató cégek o médiák.  Pénzügyi szolgáltatók; a cégek működésük során gyakran vehetnek igénybe finanszírozásra támogatást ill. kockázatátvállalást. A konkurencia, azaz a versenytársak döntései meghatározzák, illetve hatással vannak a mi cégünk tevékenységére is, hiszen hasonló termékeket kínálunk a piacon a fogyasztóknak. Éles verseny alakul ki a konkurens cégek között, ki tudja minél jobban kielégíteni a fogyasztók igényeit, s ezáltal ki szerez nagyobb piaci részesedést. A fogyasztók a legfontosabbak a piacon: az ő kegyeikért folyik a harc a piacon, a fogyasztó az úr, őfelsége a fogyasztó. A vállalatok próbálják felmérni a fogyasztók igényeit, szükségleteit és minél tökéletesebben kielégíteni ezeket, hogy elégedetté tegyék őket. 1.3.3. A vállalkozás érintettjei Az érintettek A vállalkozás működésének érintettjei azok a személyek, szervezetek, akik a vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak. Megkülönböztetünk belső és külső érintetteket. A vállalkozás érintettjei Belső érintettek  tulajdonosok  menedzserek  alkalmazottak

Külső érintettek  fogyasztók  szállítók  versenytársak  állami intézmények  helyi közigazgatási szervek  társadalmi csoportok  érdekvédelmi szervek  környezetvédők stb.

26

Belső érintettek a vállalkozáson belül fejtik ki tevékenyéküket, idesoroljuk a:  tulajdonosok  menedzserek  alkalmazottak csoportját. Az egyes csoportok között lehet átfedés, pl. a tulajdonos lehet menedzser is egy személyben, az alkalmazott pedig lehet résztulajdonosa is a vállalkozásnak. Céljaik, érdekeik eltérhetnek egymástól, viszont összhangba hozhatók a vállalkozás céljával. Külső érintettek a vállalkozás tevékenységében közvetlenül részt nem vevő, a környezetébe tartozó személyek, intézmények, akikkel a vállalkozás kapcsolatot tart fenn. Ilyenek:  fogyasztók  szállítók  versenytársak  állami intézmények  helyi közigazgatási szervek  társadalmi csoportok  érdekvédelmi szervek  környezetvédők stb. A belső érintettek szerepe és célja a vállalkozásban Belső érintettek

Szerepe

Célja

Tulajdonosok

tőkebefektetés

vagyongyarapodás

Menedzserek

operatív irányítás

profitszerzés

Alkalmazottak

végrehajtás

bérnövelés

Vállalkozás alapításakor mérlegelendő kérdések

1.4.

A vállalkozási típus kiválasztásához néhány (tételt) kérdést át kell gondolnunk ahhoz, hogy megfontoltan tudjunk dönteni a vállalkozási formát illetően. 



Milyen tevékenységet kíván folyatni? o méret; milyen mennyiségben állítja elő a terméket o jogszabályi korlát o hatósági engedély szükséges-e a tevékenységhez Kik legyenek a társaság tagjai? o szükséges szakképesítés o foglalkoztatási igény 27

o külföldi (részvétel) tag Szükséges-e a tagok személyes közreműködése? A különböző vállalkozási formáknál eltérő: o RT: kizárt o KFT: nem kizárt, lehetséges o BT és KKT: kötelező  Mekkora legyen a működéshez szükséges vagyon? o gépek, berendezések (szükségesek-e a tevékenység végzéséhez?) o technológia alkalmazása o gazdaságos üzemeltetése o vagyon összetétele; apport, pénz o jogi személyiség vagy jogi személyiség nélküli  Szükséges-e telephely? o bérelhető o tagi betét (apport)  Az elérhető jövedelem nagysága? o alapítás utáni évek nehézségei o tervezés: bevétel, kiadás, eredmény; adó, osztalék 

Egyéni vagy társas vállalkozás? Vállalkozni alapvetően kétféle formában lehet; egyéni vagy társas vállalkozásban. Mindkét vállalkozási formát külön törvény szabályozza. Az egyéni vállalkozásokra az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, míg a társas vállalkozásokra a 2006. évi IV társasági törvény vonatkozik. Változásukat folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ha valaki egyedül vállalkozik, mint természetes személy, egyedül kell döntenie a vállalkozás ügyeiben, nem kell másokkal egyeztetnie, a nyereségen sem kell másokkal osztoznia, viszont a tartozások rendezése egyként érinti a magánszemélyt és a vállalkozást is. A felelősséget is egyedül kell vállalnia, sőt így a pénzügyi lehetőségei is korlátozottak. Magyarországon az egyéni vállalkozások a legnépszerűbbek. 2010-ben a KSH adatai alapján a 696 680 működő gazdasági szervezet közül 311 733 volt egyéni vállalkozás, míg a társas vállalkozási formák közül a kft. a legnépszerűbb cégforma 2010-es KSH adatok alapján a számuk 239 673. Vállalkozhatunk társakkal is, így valamelyik gazdasági társasági formát kiválasztjuk (a szövetkezetektől most eltekintünk). Így már a döntéseket közösen kell meghozni és a felelősséget is vállalni, a pénzügyi lehetőségek is nagyobbak lehetnek. A közös döntések meghozatala előtt viszont egyeztetni kell a társakkal, meg kell bízni a partnerben, jól együttműködni, a nyereségen osztozni kell stb. Tekintsük át először az egyik legnépszerűbb és talán a legegyszerűbb vállalkozási formát, az egyéni vállalkozást!

28

Az egyéni vállalkozás

1.5.

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma, melyre vonatkozóan az alapvető jogszabályi előírásokat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) tartalmazza. Az új törvény megalkotásának a célja elsősorban az egyéni vállalkozói tevékenység megkönnyítése, valamint adminisztratív terheinek csökkentése, az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése volt. Így 2010. január 2-án hatályát veszítette az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény. Az új törvényi előírás szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdésére, folytatására, szüneteltetésére, megszűnésére, továbbá a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapítására, működésére és megszűnésére vonatkozó feltételeket. Az egyéni vállalkozás létrehozásához nem kell más alapító tagokkal társulni, és nincs szükség társasági szerződésre sem. 1.5.1. Ki is az egyéni vállalkozó? Az egyéni vállalkozó  az a természetes személy (ember), aki  Magyarország területén történő letelepedés keretében1  üzletszerű gazdasági tevékenységet végez (tehát rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett). Üzletszerű gazdasági tevékenység: amit valaki rendszeresen, vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett

nyereség-

és

Kikre nem vonatkoznak az Evtv. szabályai? a) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, b) a magán-állatorvosi tevékenységet, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, e) a közjegyzői tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók. Ki lehet egyéni vállalkozó? A. Általános előírások Az a természetes személy (ember), aki  megfelel az Evtv. előírásainak (pozitív feltételek) és  nem áll fenn vele szemben kizáró ok (negatív feltételek hiánya) .

1

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény alapján 29



   

teljes cselekvőképesség szükséges: az egyén saját elhatározásából, önállóan szerez jogokat, vállal kötelezettségeket, és cselekvőképességét a törvény, avagy bíróság cselekvőképességet kizáró, korlátozó határozata nem korlátozza. Főszabály: nagykorú személy(aki 18. életévét betöltötte, vagy aki nincs még 18 éves, de házasságot kötött, ezáltal vált nagykorúvá), és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt. magyar állampolgár, az Európai Unió Tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy velük azonos jogállást élvező személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló személy, bevándorolt, letelepedett, tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott vagy hontalan személy.

B. Speciális előírások:  hatósági engedélyhez kötött tevékenységek: jogszabály (kivéve: önkormányzati rendelet) valamely tevékenység gyakorlását engedélyhez kötheti, ilyenkor a tevékenységét csak az engedély birtokában kezdhető meg, illetve végezhető.  képesítéshez kötött tevékenység folytatása: Főszabály: csak akkor folytatható a fenti tevékenység, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek az egyi vállalkozó megfelel. De: akkor is folytathat, ha maga az egyéni vállalkozó saját maga ugyan nem rendelkezik ezzel a képzettséggel, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik és jogszabály (kivéve: önkormányzati rendelet) eltérően nem rendelkezik. Ki nem lehet egyéni vállalkozó?  aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,  akit bizonyos típusú bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül (a közélet/nemzetközi közélet tisztasága elleni, vagyon elleni, gazdasági bűncselekmény – pl: vesztegetés, lopás, csődbűncselekmény)  akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül (például az nem, aki gondatlanul halálos közúti balesetet okozott),  aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Milyen az egyéni vállalkozó felelőssége? Az egyéni vállalkozó felelőssége az egyéni vállalkozói tevékenységből eredő kötelezettségekért korlátlan. Az egyéni vállalkozónak nincs olyan elkülönített vagyona, mint például a kft.-nek, ezért a teljes vagyona bevonható a tartozások rendezésébe. 30

Egyéni vállalkozóként milyen tevékenységet folytathatok? Milyen előírások, engedélyek szükségesek az egyes tevékenységek végzéséhez? 1.5.2. Az egyéni vállalkozó tevékenysége Bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat az egyéni vállalkozó, amit jogszabály nem tilt, illetve nem zár ki (pl. kereskedelmi, mezőgazdasági, oktatási, háztartási gépek javítása stb.). Vannak kivételek, így például:  az egyéni vállalkozó sem folytathat olyan tevékenységet, amit az állam, vagy önkormányzat saját részére tart fenn (pl. pénzverés, önkormányzati kötvénykibocsátás),  néhány tevékenység folytatását a jogszabályok meghatározott vállalkozási formában történő működéshez kötik. (pl. pénzintézeti tevékenységet csak részvénytársasági vagy szövetkezeti formában lehet végezni);  2010. január 1-jétől – az előbbiekben ismertetetteknek megfelelően – az őstermelők, az ügyvédek, a magánállatorvosok, a közjegyzők, az egyéni szabadalmi ügyvivők és az önálló bírósági végrehajtók nem lehetnek egyéni vállalkozók A speciális feltételek között már szerepelt, hogy – a társasági törvény előírásaihoz hasonlóan -az egyéni vállalkozók számára is bizonyos tevékenységek folytatásának feltétele a  szakképesítés, és az azt igazoló okmányok, valamint  hatósági engedélyek,  a működési engedély (önkormányzat) megléte. A. A képesítéshez kötött tevékenységek Azt a körülményt, hogy bizonyos tevékenységek csak meghatározott képesítéssel végezhetőek, nem csupán az egyéni vállalkozók, hanem a gazdasági társaságok esetében is figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy az általunk végezni kívánt tevékenység képesítéshez kötött, avagy nem, legalább két jogszabályt alaposan meg kell néznünk. Ezek a(z) 1) az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet és 2) az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 1) Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet A rendelet hatálya az ipari, és idegenforgalmi tevékenységet folytató jogi 31

személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra terjed ki, melynek mellékletében meghatározott tevékenységek csak az ott megjelölt képesítésekkel végezhetők. A rendelet az egyes atomerőművi, az idegenforgalmi, az építőanyag-ipari és az 2 építőipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket sorolja fel . 2) az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet A rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek – néhány, a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve a *** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről 3 szóló igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők . A rendelet – az elektronika, műszeripar, – az energetikai berendezések kezelése, szerelése, üzemeltetése, – a kiskereskedelem (vendéglátás) – a könnyűipar, ezen belül bőripar, faipar, nyomdaipar, ruhaipar, textilipar – a műszaki biztonság – a nehézipar, ezen belül fémmegmunkálás, kohászat, gépszerelés és –kezelés – a nem fizikai foglalkoztatás – a szolgáltatóipar – a vegyipar és – a villamosenergia ipar fő- és alcímek alatt sorolja fel az egyes tevékenységeket, az Országos Képzési Jegyzék szerint a választható szakképesítéseket, illetve az e rendelet hatálybalépését megelőzően az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet mellékletében előírt szakképesítéseket. B. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható ipari tevékenységek A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Teleprendelet) mellékleteiben felsorolja azokat a gazdasági (ipari) tevékenységeket, amelyek csak telepen folytathatóak. Telepnek minősül a külön jogszabály szerinti telek, építmény, vagy építményen belül önálló rendeltetési egység. 2

A korábban érvényben volt jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó tevékenységi köre nem változik. A rendelet nem érinti a korábban megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. 3 A rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét, illetve további alkalmazhatóságát. 32

Két, jól elkülöníthető esetet szabályoz a jogszabály: 1. A Teleprendelet 1. melléklete tartalmazza a bejelentés-köteles tevékenységeket (jelenleg 83 pontban – pl.: falemezgyártás, játékgyártás, munkaruházat gyártása, nem veszélyes hulladékok gyűjtése) 2. A Teleprendelet 2. melléklete sorolja fel a telepengedély-köteles tevékenységeket (jelenleg 66 pontban – pl.: egyéb gumitermék, előre kevert beton, műanyag csomagolóeszköz, tisztítószer gyártása) Mikor lehet megkezdeni a tevékenységeket?  A kizárólag bejelentéshez kötött tevékenységeket már a bejelentés napján meg lehet kezdeni.  A telepengedély köteles tevékenységeket főszabály szerint csak a jogerős 4 telepengedély birtokában lehet megkezdeni . Hová és hogyan kell bejelentést tenni, illetve telepengedélyt kérni?  A bejelentést az telep fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, a rendelet 3. melléklete szerinti adattartalommal kell megtenni.  A telepek engedélyezésével, bejelentésével és a nyilvántartásban feltüntetett adatok módosításával kapcsolatos eljárásokért a kérelmező, illetve a bejelentő igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.  Az engedély iránti kérelmet szintén a telep fekvése szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, a rendelet 4. melléklete szerinti adattartalommal. A jegyző az ehhez szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet például arról, hogy a telepen az egészségügyi, egészségvédelmi előírásoknak, a hulladékgazdálkodási követelményeknek megfelel-e, ahogyan az ott folytatandó tevékenység zajkibocsátásának, levegőszennyezésének, tűzvédelmi szempontból tőrténő veszélyességéről sem tud állást foglalni. Ezért az ezen kérdésekben szakértelemmel rendelkező szerveknek (az ún. szakhatóságoknak) a bevonása, részvétele is szükséges az eljárásban. A bejelentést követő eljárás menetéről: A jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen 5 az adott tevékenység végezhető-e . Amennyiben azt állapítja meg, hogy  az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja, melyről határozatot hoz). Ezt a határozatot haladéktalanul közli a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, az illetékes rendőrkapitánysággal, a telep fekvése szerint illetékes települési jegyzővel (amennyiben a két jegyző nem ugyanaz a személy).  az adott tevékenység a telepen végezhető, úgy a telepet nyilvántartásba veszi. Ezt követően, a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi a bejelentőnek, valamint a szakhatóságoknak. A szakhatóságok, illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltóság a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytatnak, illetve folytathatnak le. Az ellenőrzéshez kötött tevékenységeket a Teleprendelet 5. mellékletének II. pontja tartalmazza (jelenleg 22 pontban – pl.: egyéb bútor gyártása, hangszergyártás, textilszálak fonása). 4

A kivételeket a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza 5 A vizsgálat során a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése rendelkezéseit vizsgálja. 33

Az engedélyezési eljárás egyes lépéseiről: 

A jegyző – akárcsak a bejelentésnél – haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e (lásd előző pont)6.  Az eljárásba bevonja a további ügyfeleket7 és a szakhatóságokat. A szakhatósági állásfoglaláshoz kötött tevékenységek jegyzékét a Teleprendelet 5. mellékletének I. pontja tartalmazza (jelenleg 22 pontban – pl.: egyéb gumitermék gyártása, mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása, szőnyeggyártás). A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle időpontjáról szóló értesítést küld az eljárás résztvevőinek. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják. A helyszíni szemléről a jegyző jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi azoknak a személyeknek, akiket a szemle időpontjáról értesített.  A jegyző a telepengedélyt akkor adja ki, ha a szakhatósági hozzájárulások és saját vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.  A jegyző a telepengedély tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, az illetékes rendőrkapitánysággal, a telep fekvése szerint illetékes települési jegyzővel. A változások bejelentése  A tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - az ipari tevékenység változtatását ide nem értve - haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek, aki azt bejegyzi. A telepengedély-köteles tevékenység esetében a jegyző a nyilvántartásba való bejegyzést követően, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki. Amennyiben a telep használatára jogosult személyében történik változás történő változás esetén azt – annak megfelelő igazolása mellett – az új jogosult köteles bejelenteni.  Az ipari tevékenység megszüntetését a tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és - telepengedély-köteles tevékenység esetében - a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.  A telepen folytatott ipari tevékenység változása esetén - ideértve ha a tevékenységet folytató a telepen korábban folytatott ipari tevékenysége mellett vagy annak egyidejű megszüntetésével másik engedély- vagy bejelentés-köteles ipari tevékenységet kíván folytatni - az új tevékenység tekintetében az ismertetett eljárást kell megfelelően lefolytatni, azzal, hogy a korábbi tevékenység megszüntetése esetén a telepengedélyt le kell adni (telep törlése). 6

A vizsgálat során a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése rendelkezéseit vizsgálja. 7 a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosát, társasház esetén a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt 34

A jegyző jogosultságai a bejegyzést követően  



a szükséges feltételek fennállásának ellenőrzése a tevékenység telephelyen történő gyakorlását az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra felfüggesztheti, valamint a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartam meghatározásával vagy más módon korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja8. a jegyző az ipari tevékenység folytatását megtiltja, illetve a telepengedélyt visszavonja, és a tevékenységet, illetve a telepet törli a nyilvántartásból, ha tevékenység folytatója a) telepengedély-köteles tevékenységet folytat telepengedély nélkül vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytat bejelentés nélkül, vagy b) a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak.

C. Az üzletek működési engedélye, illetve a kereskedelmi tevékenység bejelentése A kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és jogszabályi rendelkezések jelentős részét a kereskedelemről törvény (a továbbiakban: Kertv.) szabályozza.

szolgáltató, valamint a folytatásának, továbbá a ellenőrzésére vonatkozó szóló 2005. évi CLXIV.

Külön törvény szabályozza az egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység szabályait. A Kertv. főszabálya alapján az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Vannak azonban olyan kereskedelmi tevékenységek, amelyekre  az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa,  külön törvény vagy  kormányrendelet előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható9.

8

Erre akkor kerülhet sor, ha az ipari tevékenység folytatója tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, illetve a 6. § (2) bekezdésében előírt követelményeket nem teljesíti, és felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket. 9 Engedélykötelesség előírására általában a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében van szükség. 35

Meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet  külön törvény vagy  kormányrendelet alapján kizárólag az alábbi kereskedési formák valamelyikében lehet folytatni, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatása korlátozható vagy megtiltható. A kereskedési formák: üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés. Üzletet üzemeltetni  ha a termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, akkor csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel,  egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően lehet. Az üzlet működési engedélye mindig meghatározott termékek körére vonatkozik, ezért az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak. A működési engedélyben korlátozható vagy megtiltható az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazása vagy tevékenységek folytatása. Maga a Kertv. nevesít néhány tevékenységet, amely engedélyköteles vagy bejelentéshez kötött:  engedéllyel folytatható tevékenység a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazása, vásár és piac üzemeltetése (kivéve: a helyi termelői piacot, mert ott elég a bejelentés is), a szálláshely-szolgáltatás, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység,  bejelentés-köteles tevékenység az idegenvezetői, a lovas szolgáltató, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység és a bevásárlóközpont üzemeltetése. A Kertv. által meghatározottak részletes szabályait tartalmazza a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tev. rendelet). Tev. rendelet a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait állapítja meg. Kereskedelmi hatóságként és a tevékenységek felügyeletét ellátó hatóságként a Tev. rendelet  a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli 36

 

kereskedelem esetében a a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, más kereskedelmi tevékenységek esetén a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Azon tevékenységek esetében, meghatározott termék kereskedelmi tevékenység keretében való forgalmazásához a Kertv. 3. § (3) bekezdése szerint külön hatóság engedélye (a továbbiakban: külön engedély) szükséges, 10 és az ügyfél a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, ott a jegyző közreműködő hatóságként jár el. A jegyző kérelmet ebben az esetben továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Ugyanez „fordítva” is igaz, mivel az ügyfél a külön engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál is teljesítheti a kereskedelmi tevékenység bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését, ilyenkor ez a hatóság továbbítja az illetékes jegyzőnek a bejelentést. A közreműködő hatóság az együttesen előterjesztett környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet is haladéktalanul továbbítja az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi hatóságnak.

A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás egyes lépéseiről 





10

A tevékenység bejelentésének a Tev. rendelet 1. melléklet A) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentésről a jegyző a Tev. rendelet 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a 11 nyilvántartási számmal együtt megküldi az illetékes szakhatóságoknak , valamint a fogyasztóvédelmi hatóságnak, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének, és munkaügyi felügyelőségének, az illetékes rendőrkapitányságnak, jövedéki termék esetében az illetékes vámhatóságnak (a továbbiakban: vámhatóság), valamint a termék, szolgáltatás jellegéből adódóan a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának és a környezetvédelmi hatóságnak. A szakhatóságok a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytatnak, illetve folytathatnak le. A kereskedő a bejelentésben szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja azokat, akiket a nyilvántartásba vételről is értesített.

A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg. 11 Tev. rendelet 7. § (4) bekezdés a), b) és d)-e) pontja szerinti szakhatóságok. 37

A kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó alapvető szabályokról  A Tev. rendelet 3. mellékletben meghatározott termékek (pl.: növényvédő szerek, fegyver, lőszer, dohánytermék) kizárólag üzletben forgalmazhatók.  Az üzletköteles termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély iránti kérelmet a Tev. rendelet 1. melléklet B.) pontjában meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtani. Ha a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti. A Tev. rendelet 7. § (4) bekezdése tartalmazza a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként kijelölt szervek felsorolását (pl.: a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete, a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, a növény- és talajvédelmi igazgatóság, építésügyi hatóság).  A jegyző kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle időpontjáról szóló értesítést küld az eljárás résztvevőinek. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.  A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet nyilvántartásba veszi és igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli azokkal a szervezetekkel, amelyek – az előző címben bemutatott – bejelentésre induló eljárásnak is résztvevő voltak (pl.: fogyasztóvédelmi hatóság, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége).  A kereskedő a bejelentésben szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek, aki azt bejegyzi. A működési engedélyről szóló igazolás tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést követően - a korábban kiadott működési engedély igazolásának bevonásával egyidejűleg - a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki.  Amennyiben az üzlet használatára jogosult személyében történik változás, azt új jogosult köteles bejelenteni.  Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül a jegyzőnek kell bejelenteni és az igazolást egyidejűleg le kell adni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból. A Tev. rendelet szabályozza az üzlet időszakos fióküzletére (fesztiválok idején) vonatkozó szabályokat is. Az egyes kereskedelmi formákra (mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés) vonatkozó szabályok szintén a Tev. rendelet részét képezik. 38

1. 5. 3. Az egyéni vállalkozás létrehozása Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának 2010. január 1jétől már nem a vállalkozói igazolvánnyal való rendelkezés a feltétele. Elegendő az, hogy a természetes személy az erre irányuló szándékáról a hatósághoz az Evtv. rendelkezéseinek megfelelő bejelentést tegyen. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése  elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) vagy  személyesen bármely okmányiroda útján kezdeményezhető. Az elektronikus bejelentést e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. A bejelentés díj- és illetékmentes. A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező leendő egyéni vállalkozó számára a hatóság ingyenesen ügyfélkaput hoz létre. A bejelentésnek tartalmaznia kell: 1. a bejelentő legfontosabb személyi adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét, értesítési címét, állampolgárságát), 2. nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlását kizáró okok, 3. a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (a TEÁOR számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve), 4. a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, 5. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek12. Ha a bejelentő az elektronikus bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről - a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó - automatikus visszajelzést kap. (2) Ha a bejelentő személyesen jár el, illetve az elektronikus bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül - a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően - beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét. Az egyéni vállalkozó adószámának és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelének beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót - azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg - nyilvántartásba veszi, és megküldi, vagy a Hatóság közreműködésével átadja a meghatározott adatokat tartalmazó igazolást a bejelentő részére, egyúttal értesíti az állami adóhatóságot, a

12

Art. 16. § (3) bekezdés 39

Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. Az igazolás tartalmazza:  az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját,  az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,  az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit),  az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti megjelölését,  az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát. Az új rendelkezések szerint – a korábbiakban ismertetetteknek megfelelően – az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához már nem szükséges az egyéni vállalkozói igazolvány. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása során viszont bármikor kérhető, a nyilvántartásban szereplő adatait igazolja. Ez az igazolás elektronikus úton kérhető, illetékköteles (jelenleg 3000,- Ft) hatósági bizonyítvány kiadásával történik. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához jelenleg már nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása továbbra is kérhető (akár a bejelentéskor, akár később), melyért illetéket kell fizetni (jelenleg 10000,- Ft). A vállalkozói igazolvány kiállítását az okmányiroda adja ki. 1.5.4. Az egyéni vállalkozás létrehozásakor felkeresendő intézmények Tekintsük át sorrendben, melyek azok az intézmények, amelyeket az egyéni vállalkozás létrehozásakor fel kell keresnie, bejelentési kötelezettség, vagy engedély kérése miatt, azt az alaphelyzetet tekintve, hogy az egyéni vállalkozó a hatóságtól személyesen kéri a vállalkozói igazolvány kiállítását! 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Okmányiroda, vagy önkormányzat jegyzője, (Ügyfélkapu) NAV Hitelintézet NAV Önkormányzat Kamara

Melyik intézményt kell először a leendő egyéni vállalkozónak felkeresnie, és mit célszerű magával vinnie? 1.

Okmányiroda, vagy önkormányzat jegyzője - (az adózó székhelye szerint illetékes)

A korábbiakban ismertetetteknek megfelelően, az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül vagy személyesen kezdeményezhető. Személyes kezdeményezés esetén az eljáró hatóság végzi az ügyfélkapus bejelentést.

40

2.

NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az Art. alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat, így az adózót bejelentési kötelezettség terheli az adóhatóság felé. Az ún. „egyablakos rendszerből” adódóan, az egyéni vállalkozó a tevékenységének az okmányiroda (jegyző) felé történő bejelentésével kéri az adószám megállapítását. Az egyéni vállalkozó adatait az okmányiroda által meghatározott nyilvántartási számmal együtt az okmányiroda az adóhatósághoz továbbítja számítástechnikai úton az adószám kialakítása végett. Az adóhatóság is haladéktalanul köteles az adószámot az okmányirodával közölni. Az egyéni vállalkozót ezt követően az adóhatóság az adószámon tartja nyilván. Az okmányirodához intézett bejelentés benyújtásával az egyéni vállalkozó a NAV felé is teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. (Van azonban egy, a korábbiakban már felsorolt egyéni vállalkozói kör, akik nem tartoznak az Evtv. hatálya alá – pl. magánállatorvosi tevékenységet, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatók – akiknek 15 napon belül be kell jelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz a tevékenység megkezdésével, változásával összefüggő adatokat) A bejelentésben az ÁFA fizetésével kapcsolatban is nyilatkozatot kell tennie az egyéni vállalkozónak. Ha várhatóan a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után a várható bevétel időarányosan nem haladja meg a választásra jogosító összeghatárt – 5 000 000 Ft-ot, célszerű alanyi adómentességet választani ÁFA tekintetében. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalkozásban nagyobb kiadások, költségek várhatók lesznek-e, hiszen az alanyi adómentesség választása esetén a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA nem vonható le. Amennyiben az egyéni vállalkozó ÁFA alany (vagy foglalkoztató), akkor pénzforgalmi számlát is köteles nyitni. Elektronikus ügyintézés Az adóhatósággal kapcsolatos adóügyeiket a vállalkozók elektronikusan is teljesíthetik; 2006. május 1-jétől az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott adózók köre (elsősorban a munkáltatók és kifizetők) a 31.§ (2) bekezdése alapján havonként, a tárgyhót követő hó 12-ig, elektronikus úton az adó- és járulék-bevallási kötelezettségeiket, illetve adatszolgáltatást is, az Ügyfélkapun keresztül teljesíthetik. Bármelyik adózó (aki az adózás rendje törvény alapján nem kötelezett) intézheti adóügyeit elektronikus úton (elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendeletben meghatározottak szerint). 2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos valamennyi eljárás kizárólag elektronikusan folytatható. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre jegyzőnél vagy okmányirodán bejelentkező nem rendelkezik ügyfélkapuval, az okmányiroda ingyenesen létrehozza azt számára. Az adózók elektronikusan intézhetik:  adóbevallásukat,  adat-bejelentési kötelezettségüket,  adatmódosítás bejelentését,  adóigazolás kiadási kérelmét,  SZJA 1%-os nyilatkozat rendezése, 41

  

adófizetési könnyítés intézése, adatainak megtekintése, letöltése, adófolyószámlájának nyomon követése.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók, az adóhatóság szolgáltatását az Ügyfélkapun keresztül vehetik igénybe. Elérhetősége a http://www.magyarorszag.hu honlapon, a Kormányzati Portálon, az Ügyfélkapun keresztül érhető el. Az Ügyfélkapu, az adózók számára egy biztonságos belépési pontot jelent, ahol az erre kötelezett adózók biztonságosan, egyedileg azonosított módon intézhetik a közigazgatási szervekkel, közintézményekkel elektronikusan a közügyeiket. Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció. Erre személyesen bármely okmányirodában lehetősége van. Regisztrációját indíthatja interneten keresztül is. Amennyiben rendelkezik digitális aláírással, úgy elektronikus úton, okmányiroda felkeresése nélkül is regisztrálhat. Az elektronikus ügyintézés lépései: 1. Regisztráljon az Ügyfélkapun! 2. Töltse le az NAV nyomtatványkitöltő programját (ABEV) és a szükséges nyomtatványt gépére az NAV honlapjáról! 3. Regisztráljon az NAV-nál! (T180 és T182 nyomtatványok). 4. A kitöltő programmal töltse ki a szükséges nyomtatvány(oka)t. 5. Indítsa el a szolgáltatást , és jelentkezzen be az Ügyfélkapun. Töltse fel a fájl(oka)t saját gépéről a Java-alkalmazás segítségével. 6. Nézze meg beérkezett és elküldött üzeneteit az értesítési tárhelyen. 7. Ellenőrizze folyószámláját. Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti. Személyes ügyfélkapu nyitásához regisztrációs eljárás szükséges, amelyet az ügyfél kezdeményez bármelyik okmányirodában, ki kell töltenie egy Regisztrációs Adatlapot. Az okmányirodai regisztráció során az ügyfélnek igazolnia kell személyazonosságát, aláírásával hozzá kell járulnia adatainak kezeléséhez, majd ezután a Központi Hivatal a megadott adatokat ellenőrzi. Az ügyfélkapu létesítéséhez személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1. után kiállított kártya formátumú vezetői engedély), e-mail cím szükséges. Ezen adatok mellett kötelezően szükséges az egyedi felhasználói név és egy elektronikus levélcím (e-mail cím) is, mivel erre a címre kapja meg az első belépéshez szükséges egyszeri kódját. Az egyszer használható aktiváló kódot a megadott e-mail címre küldi el a rendszer, jellemzően azonnal, de maximum 24 órán belül. A személyes ügyfélkapu határozott ideig érvényes, alapesetben 5 évig, de kérheti ennél kevesebb időre is. A felhasználói nevet Ön választja. A regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat, adatszolgáltatásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz, illetve aki az adóügyeket elektronikusan akarja intézni. Ez a személy lehet az adózó önmaga, képviseleti joggal rendelkező személy (pl.: egy kft. ügyvezetője), valamint valamennyi adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja (pl.: könyvelő, adótanácsadó, stb.) is. 42

Az Ügyfélkaput aktiválni kell. A kapott azonosítóval és az ideiglenes, egyszer használatos kóddal az Ügyfélkapun a regisztrációt aktiválni kell. Az aktiválás során a felhasználói név és az aktiváló kód megadását követően jelszót kell választani, majd azt biztonsági okokból meg kell erősíteni. Az aktiváló kód 5 napig érvényes. A későbbiekben az Ügyfélkapun történő belépéshez már csak választott felhasználói nevére és jelszavára lesz szüksége. Ezzel az azonosítóval az Ügyfélkapu bármely más szolgáltatását is igénybe veheti. Különösen ügyelni kell arra, hogy a valódi e-mail címét adja meg, valamint az ügyfélkapus azonosítóját és jelszavát bizalmasan kezelje, hogy személyes adataival senki ne éljen vissza! Az elektronikus adóbevallásra és adatszolgáltatásra kötelezett vagy azt önként választó adózók (ebben az esetben csak, ha képviselő útján intézi adóügyeit) a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tenniük az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített, és kizárólag az NAV internetes honlapjáról letölthető T180 számú adatlapon. Nem kell az adóhatóságnál az okmányirodai regisztrációról bejelentést tennie (T180 számú nyomtatványon) annak a magánszemélynek, akit nem érint a havi adó és járulék bevallási kötelezettség, és saját bevallását saját maga elektronikusan szeretné benyújtani. T180: Bejelentés és adóhatósági regisztrációs adatlap az adóügyek elektronikus intézéséhez az elektronikus adóbevallásra kötelezett, valamint az egyes adóügyek elektronikus intézését képviselő útján teljesítő adózók, illetve képviselőik részére Az állandó meghatalmazás visszavonását az adózó illetve képviselője papír alapon, az erre a célra rendszeresített T182-es számú adatlapon jelentheti be. T182: Adatlap az adóügyek elektronikus intézésére adott állandó meghatalmazás, megbízás visszavonásának, felmondásának, vagy az adóügyek elektronikus intézésére jogosító törvényes képviseleti jogviszony megszűnésének bejelentéséhez (elektronikusan is beküldhető). A NAV eBEV-rendszerében lehetősége van:  folyószámlájának lekérdezésére,  adóbevallások jóváhagyására,  nyugta letöltésére (az adóalany kiválasztásánál választható "minden" adóalany nyugtájának egy lapon történő megjelenítése. Továbbra is adott a lehetőség egy konkrét adózó kiválasztására is),  üzenetek letöltésére (az adóhatóság által 2007. január 24. után kiküldött összes email-értesítés lekérdezhető),  jogosultságok lekérdezésére (ellenőrizheti, mely adóalanyokhoz, milyen jogosultságokkal rendelkezik),  hibalista lekérdezésére (hibalista automatikusan előállításra kerül). Bevallási kötelezettségét akkor teljesítette sikeresen, amikor az eBEV-rendszerében rendben találja a bevallások eredményét. 43

3.

Hitelintézet

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az egyéni vállalkozó az általa kiválasztott pénzintézetnél benyújtja a számlanyitási kérelmét pénzforgalmi bankszámla nyitásához, nyilatkoznia is kell arról, hogy a számlatulajdonos azonos a tényleges tulajdonossal (a pénzmosás megakadályozása érdekében). Ezután kerülhet sor a Bankszámlaszerződés megkötésére, amely az egyéni vállalkozó és pénzintézet között jön létre és az aláíró-kartont is kitöltik. A bank ezután egy háromszor nyolc (3X8) karakterből álló pénzforgalmi számot ad ügyfelének. Az első nyolc számjegy a pénzintézet azonosítására, a második nyolc számjegy, pedig az ügyfél azonosítására szolgál, a harmadik nyolc számjegy általában mind nulla és el is hagyható. A Bankszámlaszerződéshez szükséges adatok: egyéni vállalkozó neve, székhelye, adószáma, vállalkozói igazolvány száma, kelte. 4.

NAV

A bankszámlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámláját. A későbbiekben is valamennyi bankszáláját be kell jelentenie az adózónak 15 napon belül. Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni (jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell bejelenteni a T1041 nyomtatványon). Nincs bejelentési kötelezettség akkor, ha az egyéni vállalkozó magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása alapján biztosított.

44

Az az egyéni vállalkozó, aki legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni vagy e feladatok ellátására más kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást kötni. Az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - ha pedig foglalkoztató, a biztosítottakról is - köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. A nyilvántartást havonta le kell zárni, archiválni kell és arról az állami adóhatósághoz bevallás teljesítendő.

5.

Önkormányzat

Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes önkormányzat Adóirodájában tehet eleget bejelentési kötelezettségének az adott település helyi iparűzési adója alá, ezt egy helyileg rendszeresített „Bejelentkezési lap” című nyomtatvány kitöltésével tudja megtenni. Az Adóiroda az iparűzési adóbevallás nyomtatványokat ez alapján postázza az egyéni vállalkozónak. A tevékenységétől függően a vállalkozóknak az Önkormányzattól „Működési engedély”t is kell kérniük, ha üzlethelyiséggel rendelkeznek és ezt az adott üzletben, kell őrizniük. Egyéb más engedélyeket is kérhet még a vállalkozó a tevékenysége jellegétől, körülményeitől függően, pl. Telephasználati ill. Használatbavételi engedély stb. A szükséges engedélyek hiányában, megbírságolhatják a vállalkozót, ennek megelőzése érdekében még a tevékenység megkezdése előtt érdemes alaposan tájékozódni a megfelelő szakhatósági szerveknél és beszerezni ezeket.

6.

Kamara

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását. A 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek:   

a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból. a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya. 45

Lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A gazdálkodó szervezetek regisztrációjának leghatékonyabb módja az Internetes regisztráció. Az így megkapott engedélyek birtokában kezdheti meg hivatalosan is a tevékenyégét az egyéni vállalkozó. Cégtábla Az üzletét, telephelyét köteles cégtáblával megjelölni, amelyen fel kell tüntetni a vállalkozó nevét, tevékenységét, és ha a székhelye eltér az üzletétől, azt is fel kell tüntetni. 1.5.5. Az egyéni vállalkozással összefüggő egyéb szabályok Szüneteltetés Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, köteles azt a változás-bejelentő űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, továbbá vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása 2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozók naprakész adatai bárki számára hozzáférhetők az interneten. (KEKKH honlapján), ide adatokat csak a nyilvántartást vezető cég rögzíthet. Törvényességi felügyelet Működése alatt a törvényességi felügyeletet a helyi önkormányzat illetékes szakigazgatási szerve vagy jegyzője látja el. Átalakulás Az egyéni vállalkozó nem alakulhat át semmilyen gazdasági társasággá, nem vonható csődeljárás és felszámolási eljárás alá. 46

Megszűnése Az egyéni vállalkozás megszűnik; ha a vállalkozó maga önként úgy dönt, hogy megszünteti tevékenységét és visszaadja vállalkozói igazolványát (amennyiben rendelkezett vele). A hatóságok is visszavonhatják azt, ha jogszabályba ütköző tevékenységet követ el, nem teljesíti, pl. adófizetési kötelezettségét. A vállalkozó halálával is megszűnhet a tevékenysége és az elhunyt házastársa, örököse folytathatja tovább folyamatosan a vállalkozást, de a törvényi előírásoknak így is meg kell felelni. Az egyéni cégre is érvényesek a felszámolás, a csődeljárás és a végelszámolás általános szabályai. Miért ilyen népszerűek az egyéni vállalkozások? Ezt a vállalkozási formát a legkönnyebb alapítani, a legkevesebb költséggel jár. Sokféle tevékenységet végezhet, csak egy személy tulajdonában van a vállalkozás. Hátrányai közé sorolhatjuk, hogy a vállalkozó felelőssége korlátlan, tehát a tulajdonos saját vagyona is bevonható a tartozások rendezésébe. Kisebb mérete miatt igazán nagy megrendeléseket nem tud elvállalni, így lehetőségei korlátozottak. 1.6.

Egyéni cég

Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és amelyet kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy alapíthat. Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni. Az egyéni cégre vonatkozó szabályozás sajátos „ötvözete” az egyéni vállalkozásra és a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseknek13. Az egyéni vállalkozó ha úgy kívánja – nem kötelező – egyéni cégként is folytathatja tevékenységét, ehhez viszont a Cégbíróságon nyilvántartásba vételét kell, hogy kérje. Az egyéni cégnek – az e törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni. Hogyan alapítható egyéni cég? Az egyéni cég alapításához alapító okiratra van szükség, melyet közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ezt a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az aláírásra legkorábban az alapítónak az egyéni 13

Az egyéni cégre vonatkozó különleges szabályokat az Evtv. tartalmazza, az itt nem szabályozott kérdésekre a Ctv. vonatkozik. Az egyéni cégre és tagjára az Evtv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Gt. közös szabályait, valamint a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 47

vállalkozói nyilvántartásba vételét követő napon kerülhet sor. Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Az egyéni cég – az alapító okiratban meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak – főtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent. Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb 30 napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését. A cégnyilvántartásba történő bejegyzés, a hivatalos lapban történő közzététel nagyobb nyilvánosságot jelent az egyéni vállalkozó számára. Az egyéni cég vagyona és felelőssége Az egyéni cég tagja 2012. január 1-jét megelőzően még választhatott, hogy korlátlan vagy korlátolt felelősséget kíván-e vállalni a cégvagyont meghaladó tartozásokért. 2012. január 1-jétől azonban egyéni cég kizárólag a tag korlátlan felelősségével alapítható. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával, azonban amennyiben az a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. A cég saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat s a cégnevet aláírásul, használhatja. Az egyéni cég jegyzett tőkéjét a tagja határozza meg, nincs tőkeminimum előírás. Az alapító okiratban meghatározott vagyoni hozzájárulást azonban az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. A vagyoni hozzájárulás, ha meghaladja a 200 ezer Ft-ot, akkor pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból is állhat, ellenkező esetben csak pénzbeli hozzájárulás lehet. Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel. Az egyéni cég tőkéjéből a tag javára – a tagsági jogviszonyra figyelemmel – kifizetést a kft.-re vonatkozó szabályok szerint lehet teljesíteni. A korlátlan felelősségű egyéni cég tagja nem lehet más társaság (bt. beltagja, kkt. tagja) korlátlanul felelős tagja, és átalakulással sem jöhet létre. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése Az egyéni cég gt.-vé alakulhat át. Az egyéni cég megszűnik, ha – az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult, – elhatározza jogutód nélküli megszűnését, – elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), – a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, – a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, – a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 48

Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni kell. Előnye, hogy nagyobb nyilvánosságot kaphat, üzleti szempontból több előnye van, ezzel nőhet az ázsiója partnerei előtt. 1.7.

A gazdasági társaságok

Mi a teendőnk, ha úgy döntünk, hogy mégsem egyedül, hanem inkább társakkal vállalkozunk? A következőkben áttekintjük gazdasági társaságok alapításának, működésének és megszűnésének legfontosabb szabályait. A gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket  a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és  a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) tartalmazza. Érdemes kiemelni, hogy a cég fogalma tágabb a gazdasági társaságénál (tehát minden gazdasági társaság cég, de nem minden cég gazdasági társaság) Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre. Üzletszerű a tevékenység, ha azt nyereség és jövedelemszerzésre irányuló célzattal, rendszeresen, a társaság, illetve azok tagjai saját kockázatukra folytatják. Gazdasági társaság alapításában külföldi, belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vehetnek részt. Az előbbiek nemcsak alapítói lehetnek a társaságnak, hanem arra is lehetőség van, hogy utóbb tagként belépjenek, vagy társasági részesedést szerezzenek. A cég az a jogi személy vagy magánszemély, amely meghatározott név alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat s e nevet, aláírásul használja. A cégeknek saját, önálló, felvett nevük van. A cégnév szerepe  biztosítja a beazonosíthatóságot,  megkülönböztet,  segít az ismertté válásban,  kifejezi a társaság cégformáját (bt., kkt. ,kft., zrt., nyrt. stb.),  utal a cég tevékenységére. Saját cégneve alatt szerez a társaság önmaga számára jogokat és vállal kötelezettségeket. A Ctv. 3-6. §-ai határozzák meg a cégnév kötelező minimális összetételét (vezérszó+cégforma megjelölése – Példa Kft.), az esetleges egyéb követelményeket, a cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság követelményét. Amennyiben ezek a követelmények nem teljesülnek, úgy a cégbejegyzési kérelmet el fogják utasítani.

49

A gazdasági társaság általában zárt alapítású és működésű (mivel nem mindegy, hogy kivel vállalkozunk). A részvénytársaságok azonban lehetnek nyílt alapításúak és nyilvánosan működőek (pl. a részvénytársaság) is. Egyszemélyes gazdasági társaság is létrehozható, illetve működtethető, azonban kizárólag két társasági forma – a Kft. és az Rt. – esetében. Gazdasági társaságok jellemzői:  gazdasági tevékenységet végeznek (termelő vagy szolgáltató)  a profitszerzés, a tőkevagyon gyarapodás a cél (kivéve a nonprofit társaságokat)  a gazdaság önálló jogalanyai – saját cégnevük alatt  a szükséges tőkevagyont tagjai adják (pénz és apport formában)  a társaság vagyonával felel a vállalt kötelezettségekért  a társaság eredményén (nyereség, veszteség) előre meghatározott módon és arányban osztoznak a társaság tagjai 1.7.1. Kik alapíthatnakgazdasági társaságot?   

külföldi és belföldi jogi személyek – ide tartozik az állam és az önkormányzat is – (Kft, Rt.) külföldi és belföldi jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (Kkt., Bt.) külföldi és belföldi természetes személyek

Főszabály szerint a gazdasági társaság alapításához legalább 2 tag szükséges (kivétel: Kft., Rt.). A tevékenységek végzésére vonatkozóan mit célszerű tudni?  bizonyos gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetők (pl. pénzügyi tevékenységek csak rt. vagy szövetkezeti formában lehet végezni)  a gazdasági tevékenyég folytatását működési engedélyhez köthetik (pl. egyes árucikkek kereskedelme)  a gazdasági tevékenység folytatását képesítéshez kötheti a jogszabály (személyesen közreműködő tagnak, alkalmazottnak ill. tartós polgári jogi szerződés alapján a gt. javára tevékenységet végezőnek kell a képesítési követelményeknek megfelelnie – pl. gázszerelő kft.)  esetenként bejelentés vagy hatósági engedély szükséges a tevékenység folytatásához A különböző engedélyek megszerzésében – a jegyzetben hivatkozottakon túl – segítséget kaphatunk a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján (www.mkeh.gov.hu) Vállalkozási export, import, mezőgazdaság, közraktározás, utazásszervezés, kereskedelem, szakképesítések honosítása, mérésügy stb nemzeti hatáskörű illetve EU 50

harmonizált tevékenységek területén adnak tájékoztatást és lehet engedélyhez folyamodni a hivatalhoz. 1.7.2. Létesítő okirat Ez a dokumentum a társaságot, annak szervezetét alakítja ki. A legfőbb szerv általi elfogadása, ügyvéd általi ellenjegyzése, vagy közokiratba foglalása alapfeltétele a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásának. A létesítő okirat kifejezés átfogó elnevezés (valamennyi társasági formánál alkalmazható), melynek a társasági formájától, illetve az alapítók számától függően – három fajtája van:  egyszemélyes kft., rt. – alapító okirat  rt. (kivéve az egyszemélyes rt.-t) – alapszabály  bt., kkt., kft. (kivéve az egyszemélyes kft.-t), egyesülés – társasági szerződés Fontosabb jellemzői  csak írásban köthető (elmaradása semmisséget eredményez)  az erről készült okirat lehet papír alapú vagy elektronikus  főszabály szerint valamennyi alapítónak saját kezűleg alá kell írnia úgy, hogy az aláíró személye megállapítható legyen (kivéve: nyrt alapszabálya, amelyet csak az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének aláírói),  közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni,  a természetes személy tag anyja neve, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gt tag cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartási száma, társaság tagjainak neve vagy cégneve, lakóhelye vagy székhelye,  a társaság főtevékenysége, a többi tevékenység felsorolása nem kötelező, Általában meg kell határozni a létesítő okiratban:  gt. cégnevét, székhelyét,  gt. tagjait, nevét, lakóhelyét (kivéve részvényesek)  gt. tevékenységi körét (TEÁOR és megnevezése)  gt jegyzett tőkéje, a tagok vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre bocsátásának módját, idejét,  a társaság képviseletét, cégjegyzés módját (önállóan, együttesen)  vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét (első felügyelő-bizottsági tagok, első könyvvizsgáló neve),  a gt működésének időtartamát (ha nem rendelkezik, akkor határozatlan időre jön létre),  s amit az adott gt. forma esetében még a törvény kötelezően előír.

51

Szerződésminta A kkt., a bt. és a kft. társasági szerződése az új cégtörvény mellékletében található szerződésminta kitöltésével is elkészíthető (2007. október 1-jétől, 15 munkanapról 8-ra rövidülnek a cégbejegyzési határidők). 1.7.3. Vagyoni hozzájárulás Vagyoni hozzájárulás szolgáltatására minden tag (részvényes) köteles. A kft. és az rt., esetében a készpénz, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ütemezésére, végső határidejére kötelező előírásokat tartalmaz a Gt., a többi társaság esetében a vagyoni hozzájárulás teljesítésének idejét az alapítók saját belátásuk szerint határozhatják meg. Formái:  

pénzbeli nem pénzbeli (apport) hozzájárulás

–

A vagyoni hozzájárulás a társaság működése megkezdésének pénzügyi– gazdasági alapjait teremti meg. – A gt.-k egyes formáira nézve a vagyoni hozzájárulás összetételét (pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányát) a társasági törvény már nem határozza meg. – A korlátozott felelősségű társaságnál, a jegyzett tőke, az rt. esetében az alaptőke legkisebb mértékét a törvény írja elő. (kft. – 500 ezer Ft, nyrt. – 20 millió Ft, zrt. – 5 millió Ft). Ha társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását a tag az ott megjelölt időpontig nem teljesíti gt. ügyvezetése felhívást küld 30 napos határidővel a tejesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését jelenti (a megszűnés napja a 31. nap), erről írásban értesíteni kell az okozott kárért a tag a Ptk. szabályai szerint felel a gt-nek. Nem pénzbeli hozzájárulás (apport)  

 

értékét a tagok vagy könyvvizsgáló (főszabályként rt.-nél kötelező) állapítja meg (de alacsonyabb értéken a tagok szerepeltethetik), bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog apport lehet, így az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is (de: tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalása nem), a tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át helytállni köteles a gt. felé azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg az apportnak a szolgáltatása idején fennálló értékét, azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

52

1.7.4. Előtársaság A gt. létrehozását az alapdokumentum (társasági szerződés) ellenjegyzését (ügyvéd, jogtanácsos általi), közokiratba foglalását (közjegyző általi közokiratba foglalás) követő 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság általi bejegyzésig (a benyújtott dokumentumok, adatok ellenőrzése, a jogszabályoknak való megfeleltetése és határozat hozatala a cégbírósági bejegyzéséről) addig is működhet a gt., mint ELŐTÁRSASÁG. A Gt. 2012. január 1-jén hatályba lépett előírásai alapján az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság adószámának megállapítását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Tehát a létrehozni kívánt gt. működhet a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától a cégbírósági napjáig, mint előtársaság, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, azonban  előtársaság tagjai nem változhatnak,  társasági szerződést módosítani nem lehet,  tag kizárása iránti per nem kezdeményezhető,  jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás nem határozható el;  gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt,  hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselők a létrehozni kívánt gt. cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni. Ennek elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek - ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek. Ha a cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, a gt. köteles megszüntetni tevékenységét. A működés megszüntetéséig vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért a tagok (részvényesek) a gt. megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. A gt vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a gt kötelezettségeiért, ha az elutasításról való tudomásszerzést követően sem szüntetik meg haladéktalanul a működést Ha gt.–t a cégbíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági lét megszűnik, és az addig kötött ügyletek a gt. jogügyleteinek minősülnek.

53

1.7.5. Cégbírósági bejegyzés A cégbejegyzési kérelem A cégbejegyzési kérelmet elektronikusan, jogi képviselő útján (kötelező!) kell benyújtani a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon. Hiánypótlás Ha az alakuló gt. a cégbíróságra valamilyen a bejegyzéshez szükséges dokumentumot egyáltalán nem, hiányosan, nem megfelelő módon kitöltve csatolt, úgy a hiba, hiányosság jellegétől függően a cégbíróság  hiánypótlási eljárás nélkül, 3 napon belül végzéssel elutasítja a kérelmet, vagy  5 munkanap érdemi vizsgálatot követően felszólítja a kérelmezőt a hiányok pótlására. A megadott határidőn belül pótolni kell a szükséges iratokat és kérni a cégbejegyzést. Ha nem történik meg a hiánypótlás az előírt határidőn belül, akkor a cégbíróság elutasítja a kérelmet, a céget nem jegyzi be. Azokat a mellékleteket, amelyek hiánya esetén hiánypótlási eljárás nélkül elutasításra kerül a kérelem, a Ctv. 1. számú melléklete, azokat, amelyek esetében kötelező a hiánypótlási felhívás, a Ctv. 2. számú melléklete tartalmazza. A cégbíróságnak a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül döntenie kell. A gt. a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Közérdek, hogy a gazdasági életben olyan gazdálkodó szervezetek vegyenek részt, amelyek törvényes keretek között jöttek létre és így működnek. Ennek érdekében a Gt. általánosan, minden gt-i formára kiterjedően előírja, hogy működésük felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. A cégbíróság törvényességi felügyelete végigkíséri a gt működését annak megszűnéséig. A cégbejegyzés nem egy formális eljárás, nem pusztán nyilvántartásba vételről van szó: vizsgálja, hogy pl. a gt. alapítása, a társasági szerződés rendelkezései, a bejegyzéshez szükséges dokumentumok – pl. a taggyűlési jegyzőkönyvben, szervezeti, működési szabályzatokban foglaltak – nem ütköznek-e jogszabályba, ill. annak kötelező erejű előírásaiba. Ha a gt. létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelmet az engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtenni. Egyéb esetekben a gt. alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell bejelenteni (bejegyzés és a közzététel miatt) a területileg illetékes cégbíróságnak. Valamennyi gt. a cégbejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát. A cégbíróság a bejegyzésnél a törvényességet mérlegeli, és nem vizsgálja a vállalkozás gazdaságosságát. 54

A gt. a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzésnek a törvényességi ellenőrzés mellett gyakorlati szempontjai is vannak, ilyen pl. a forgalom biztonsága. A hitelezők védelme miatt is fontos, hogy a gt. lényeges adatai – neve, székhelye, tevékenysége, vagyona, tisztségviselői, tagjai – mások számára is hozzáférhetőek, megismerhetőek, nyilvánosak legyenek. A nyilvánosság megjelenési formája  

a cégnyilvántartás és a Cégközlönyben történő közzététel.

A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs Cégközlönyben történő közzététel biztosítja.

szolgálat,

valamint

a

A cégnyilvántartás nyilvános, azaz a cégjegyzékből, az ügyiratokból bárki kérhet felvilágosítást, feljegyzést készíthet, illetve megtekintheti őket (cégkivonat, cégbizonyítvány). A közzététel azt jelenti, hogy tényeket, adatokat bárki számára hozzáférhetően kell közölni. A cégbíróság hivatalból közzéteszi a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat a Cégközlöny című hivatalos lapban (honlapon is megtekinthetők, letölthetők 2007. 10. 01-től bizonyos adatok). Másrészt, a gt.-nek is kötelessége, hogy bizonyos adatokat az általa megjelölt sajtótermékben nyilvánosságra hozzon (pl. rt. közgyűlésének összehívása). Ez a nyilvánosság persze nem lehet teljes körű, mert pl. a gt. számára, üzleti titkot képező információk is lehetnek (pl. egy technológiai újítás, marketingkutatás eredményei), amelyek közzététele hátrányosan érintené a gt.-t az üzleti életben. Cégjegyzés A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelent. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet (pl.: ha két ügyvezetőnek együttes a cégjegyzés joga, akkor a képviseleti joguk is csak együttes lehet). A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget. Ha azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. 

a gt. törvényes képviseletét 3. személlyel szemben a vezető tisztségviselők látják el 55



a cégjegyzés módja: az arra jogosultak az iratokat a gt. cégneve alatt, saját névaláírásukkal látják el

1.7.6. A gt. testületei, tisztségviselői    

legfőbb szerv vezető tisztségviselők felügyelő bizottság könyvvizsgáló

A gt. legfőbb szerve A gt.-k legfőbb szerve a gt. tagjainak, részvényeseinek gyűlése.  kkt. és bt.: tagok gyűlése  kft., egyesülés: taggyűlés  rt.: közgyűlés Minden gt. tag, részvényes joga, hogy részt vegyen a taggyűlés tevékenységében. Egyszemélyes gt. esetében nem működik taggyűlés. A legfőbb szerv  a hatáskörébe tartozó kérdésekről dönt (lásd az adott gt.-re vonatkozó rendelkezéseket a Gt.-ben),  az ülésre szóló meghívóban szereplő napirendi kérdésektől való eltérés csak egyhangú hozzájárulással lehetséges,  határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg (nem szavazhat mindig minden tag),  a gt. alapításakor az alapítók a társasági szerződésben jelöli ki : o a vezető tisztségviselőket o a felügyelő bizottság tagjait (amennyiben van) o a könyvvizsgálót (amennyiben van), később a taggyűlés választhatja őket)  a társasági szerződés módosításáról a gt. taggyűlése határoz (a társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti), 30 napon belül a változást be kell jelenteni a cégbíróságnak. Vezető tisztségviselők A gt.-k ügyvezetését a vezető tisztségviselők vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. (A gt. alakulásakor a társasági szerződésben kijelölt, ezt követően választott tisztségviselő) Az ügyvezetői tevékenység nem kizárólag a társaság napi, operatív irányításával összefüggő feladatok teljesítését jelenti, az magában foglalja a társaság irányításával kapcsolatban szükséges mindazon döntések meghozatalára való jogosultságot, amelyek törvény, a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének, más testületének hatáskörébe. A vezető tisztségviselők a társasággal társasági jogi jogviszonyban állnak (a tisztség ellátható munkaviszonyban vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai alapján). 56

A vezető tisztségviselő a társaság tulajdonosainak megbízásából eljáró olyan bizalmi személy, aki nem csupán a többségi tulajdonos, hanem valamennyi tag jogos érdekeinek a képviselője. A kkt. és bt. ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tagok, a kft. ügyvezetését az ügyvezetők látják el, a zrt. estében az igazgatóság vagy vezérigazgató végzi, az nyrt. ügyvezetését az igazgatótanács mellett továbbra is elláthatja az igazgatóság. A cégvezetőt a legfőbb szerv nevezi ki a társaság munkavállalói közül. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó előírások   

 

    

csak természetes személy lehet (kkt. és bt. kivételével), csak személyesen láthatja el feladatát (képviseletnek nincs helye), megszűnt, hogy egy személy csak 3 gt.-nél választható meg (új tisztsége esetén tájékoztatni kell a többi gt-t írásban és 15 napon belül), a társaság tagjai ítélik meg, hogy a megválasztandó vezető képes- e elegendő időt fordítani teendői ellátására, határozott időre szól, legfeljebb 5 évre lehet megválasztani, de a társasági szerződésben rendelkezhetnek határozatlan idejű megválasztásról is, vezető tisztségviselő a megbízatását 2 esetben nem láthatja el munkaviszonyban, csak megbízási jellegű jogviszonyban (az egyszemélyes gazdasági társaság tagja , kkt. és a bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja) a megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre (elfogadó nyilatkozat), újraválasztható, visszahívható (a társaság legfőbb szerve által, bármikor, indoklási kötelezettség nélkül), a megbízás ellátásáért díjazásban részesülhet, bármikor lemondhat – de ha a gt. működőképessége indokolja, ez csak a 60. napon lép hatályba.

Kötelezettségük      

a gt. alapításának, a változásoknak, a cégjegyzékben bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak stb. a cégbírósági bejelentése (korlátlan, egyetemleges felelősség), a gt. képviselete, a gt. üzleti ügyeit üzleti titokként kezelni, a tagok felé felvilágosítást adni a gt. ügyeiről, munkáltatói jogok gyakorlása, a gt. ügyvezetését fokozott gondossággal, a gt. érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni (megszegése esetén PTK szerinti felelősség – de a legfőbb szerv évente ún. felmentvényt adhat),

57



a hitelezői érdekek elsődlegességét szem előtt tartva kötelesek ellátni feladatukat, ha a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet áll elő.

Nem lehet vezető tisztségviselő    

akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, valamely foglalkozástól jogerősen eltiltottak, akit a vezető tisztség gyakorlásától jogerős bírói ítélettel eltiltottak, aki megszüntetési eljárásban a cégnyilvántartásból törölt társaságnak a törlést megelőző naptári évben vezető tisztséget töltött be (a törlést követő 2 évig),

Összeférhetetlenség A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál nem választható meg a felügyelő-bizottság tagjává. Felügyelő bizottság (FB) megválasztásának szükségességét meghatározza     

a gt. tagjainak száma tevékenység jelentősége, jellege indokolhatja az alapítók dönthetnek a létrehozásról, ha szükségesnek látják a társasági szerződésben fel kell tüntetni a gt. működésének ellenőrzését végzi a tulajdonosi érdekek védelme érdekében  felügyelő bizottság tagjai 3-15 fő között  testületként jár el  tagjai határozott és határozatlan időre is választhatók Kötelező létrehozni   

ha a nyrt. nem az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik, illetve a zrt. esetében a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkező alapítók kérik, bármely társasági forma estében, a köztulajdon vádelme érdekében, vagy a gt által folytatott tevékenységre figyelemmel a törvény előírja, a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében a törvény így rendelkezik, ha a gt a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja,

Feladata   

a gt taggyűlése részére ellenőrzi az ügyvezetést, a gt könyveit, iratait megvizsgálhatja, vezető tisztségviselőktől, illetve a gt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, ha van felügyelő bizottság, akkor a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat 58





tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gt.-nek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért (ideértve a beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is), testületként működik, elnököt választ, határozatait szótöbbséggel hozza (legalább 3 tag jelen van ill. 2/3-os).

Könyvvizsgáló 

feladata a közérdekvédelmi ellenőrzés,



gondoskodik a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gt. beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről,



nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely az (1) bekezdés szerinti közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti,

  

az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel, határozott időre, legfeljebb 5 évre választható, megválasztása után (társasági szerződésben is megnevezni) a gt. szerződést köt vele (Ptk.), személyi összeférhetetlenségi előírások betartása, kötelező, ha a törvény előírja (számviteli törvény), ha a gt. taggyűlés így dönt, betekinthet a gt. könyveibe, felvilágosítást kérhet, üzleti titokként kezeli az információkat.

   

1.7.7. A gazdasági társaságok megszűnése és átalakulása Hogyan szűnhet meg egy gazdasági társaság? A gazdasági társaság a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlés időpontjától kezdve a cég a saját nevében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, nem perelhet és nem perelhető, ellene ilyenkor már felszámolási eljárás sem indítható. Főszabály szerint a cég törlését végelszámolásnak vagy felszámolásnak kell megelőznie. Ezek mellőzésével csak kivételes esetben [Ctv. 92. § (2) bek.] kerülhet sor a társaság törlésre. A megszűnésre sor kerülhet  jogutódlással és  jogutód nélkül. A jogutód nélküli megszűnés esetén a társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a cég volt tagjával (részvényesével) szemben a megszűnésétől 59

(törlésétől) számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. Az, hogy a volt tag helytállási kötelezettsége milyen terjedelmű, attól függ, hogy korábban a társaság tartozásaiért korlátlan vagy korlátozott volt a mögöttes felelőssége (ha korlátlan és egyetemleges volt, akkor a társaság megszűnését követően is korlátlan és egyetemleges a tag felelősség). A gazdasági társaság megszűnése esetén felszámolási vagy végelszámolási eljárást kell lefolytatni, kivéve a kényszertörlési eljárást. A társaság jogutódlással történő megszűnésének, az átalakulásnak két nagy csoportja van. Az egyiknél cégformaváltás történik, a másiknál a cégek száma változik. Ez utóbbinak is két csoportja van, az átalakulás eredményeként a cégek száma az egyiknél kevesebb, a másiknál több. Az átalakulás közös - valamennyi formájára vonatkozó szabályait a Gt. 67-76. §-ai, az egyesüléssel történő átalakulás egyes eseteire vonatkozó különös szabályokat a Gt. 7781. §-ai, a szétválással összefüggő rendelkezéseket a Gt. 82-86. §-ai tartalmazzák. A jogutód nélküli és a jogutódlással történő megszűnés típusait az alábbi táblázat tartalmazza. A társaságok megszűnésének esetei Jogutód nélkül Gt. 66. § 1. jogutód nélküli megszűnés elhatározása 2. tagok száma egyre csökken, kivéve, ha a Gt. másként rendelkezik (bt., kkt. és egyesülés egy taggal nem működhet, de kft. és rt. igen)

Jogutódlással (átalakulással) közös szabályok - Gt. 67-76. § Egyesüléssel Gt. 77-81. § (2 forma) - 2 vagy több gt.-ből 1 jogutód gt. keletkezik

Szétválással Gt. 82-86. § (2 forma) - a gt. - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gt.-re válik szét - egyszemélyes gt. is szétválhat két vagy több gt.-re, ilyenkor szétválási okiratot kell készíteni.

3. a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti (pl. törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott intézkedés) 4. jogszabály így rendelkezik

60

Társasági formaváltással - a gt. egyetemes jogutódlással más gt. formát választ. (bt.-ből kft. lesz)

5. a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult

Összeolvadás - az egyesülő gt.-k megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gtre száll át

Beolvadás - beolvadó gt. megszűnik, annak vagyona az átvevő gt.-re száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

Kiválás - az érintett gt., (tsz.- mód. után) változatlan formában működik tovább, a kivált tagok és a társ.-i vagyon egy részével a) új gt.(k) jön(nek) létre b) kiválók más gt.-hez csatlakoznak

Különválás - különváló gt. megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő, 2 vagy több gt.-re száll át.

Az átalakulás közös szabályai A cég más gt.-vé való átalakulása során az alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (ha a törvény másként nem rendelkezik). Az átalakulásnál alkalmazni kell az egyes társasági formák szabályainál megfogalmazott átalakulási előírásait is. Nem alakulhat át más gt.-vé az a vállalkozás, amely  felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy  ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A cég csak akkor határozhatja el átalakulását, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. A jogutód gt. cégbejegyzéséig, illetve az átalakulásnak a vállalkozás által megjelölt időpontjáig a cég a bejegyzett társasági formájában folytatja tevékenységét. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében legalább a törvény által az adott társasági formára előírt legkisebb mértékű, vagy a társaság által meghatározott (ha ilyen tv.-i előírás nincs) jegyzett tőke követelményének az átalakulással eleget tud tenni.

61

Az átalakulással létrejövő társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja, ami azt jelenti, hogy a jogutódot illetik meg a jogelőd jogai és terhelik a kötelezettségei. Ha a cég által, hatósági engedély kiadása iránti kérelemre indított eljárás van folyamatban, a gt. köteles az átalakulás elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Átalakulás esetén a jogelőd tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód cég helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított 5 évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek. Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított 5 évig felelnek a számukra kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért. Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért. Az átalakulás menete A társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz (a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában). A tagok azonban a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérlegtervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket. Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy 1) Első ízben azt állapítja meg, hogy  a társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával (a vezető tisztségviselőknek – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése alapján),  dönt továbbá arról, hogy a cég milyen társasági formába alakuljon át, és  előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód társaság tagjává (részvényesévé) válni. Ha a tagok (részvényesek) az átalakulás szándékával - az adott gazdasági társaságnál előírt szavazati aránnyal egyetértenek, a legfőbb szerv meghatározza a vagyonmérlegtervezetek fordulónapját, dönt a könyvvizsgáló személyéről, és megbízza a társaság vezető tisztségviselőit a vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb – jogszabály által meghatározott vagy a legfőbb szerv által előírt – okiratok elkészítésével. A vezető tisztségviselők elkészítik a fenti tervezeteket. 62

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló cég vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet, ilyenkor átalakulási tervet kell készíteni. Az átalakulási terv a vagyonmérleg-tervezet melléklete, melyet az átalakuló társaság vezető tisztségviselője írja alá. Átalakulási tervet kell készíteni, ha az eltérés oka:  az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása;  az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulás;  a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó vagyonhányad;  az átalakuló gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékeli. Az átalakulási tervben fel kell tüntetni a tőkeszerkezet átrendezésének okait és megvalósításának módját. A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni, azonban a mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek átértékelhetőek. Vagyonmérleg-tervezetként a beszámoló mérlege is elfogadható, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a társaság az átértékelés lehetőségével nem él. A vagyonmérlegtervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza. A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni. 2) A társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésen határoz a legfőbb szerv a vagyonmérleg-tervezet és mellékletei elfogadásáról. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. A fordulónap az erről határozó ülés időpontjánál korábbi is lehet. A vagyonmérleg-tervezet adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell határozni a jogutód gazdasági társaság tagjait (részvényeseit) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és ugyancsak meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. Az elszámolás során a társaságtól megváló tag járandóságát úgy kell megállapítani, hogy - ha a társasági szerződés a tagsági viszony megszűnése esetére más elszámolási módot nem ír elő - az a tagnak a jogelőd jegyzett tőkéjéhez viszonyított vagyoni hozzájárulása arányához igazodjon. A 63

tagot ugyanilyen arányban illeti meg a jogelődnek a saját tőkéje. Ha a tag járandóságát piaci értéken kívánják megállapítani, akkor kötelező vagyonátértékelést végrehajtani (a számviteli törvény megfelelő előírásainak figyelembevételével). Nincs helye a tag részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív. Az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje - a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után, vagy más okból - nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, vagy a jogutód társasági szerződéstervezetében meghatározott jegyzett tőke összegét, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai (részvényesei) az átalakulás érdekében maguk vagy harmadik személyek bevonásával az átalakulási okirattervezetek megfelelő módosítása mellett - a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet a társaság rendelkezésére bocsátják. Ha a rendelkezésre álló saját tőke a jogutód jegyzett tőkéjének törvényben előírt legkisebb összegét eléri, akkor tőkepótlás helyett elegendő az átalakulási okirattervezetek megfelelő átdolgozása.. A jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg. A legfőbb szerv a gazdasági társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak. A cég a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A közleménynek tartalmaznia kell az átalakuló gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét; a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját, az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegtervezetének legfontosabb adatait, a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét, a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét, a hitelezőknek szóló felhívást. Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Ha a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, az előbbieket csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt. A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat 64

kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott. Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok A jogutód társaság jogelődöt feltüntető cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelődöt törölni kell a cégnyilvántartásból a jogutód feltüntetésével (kivéve: kiválás esetében a jogelőd céget, illetve beolvadás esetében az átvevő társaságot) Végleges vagyonmérleget kell készíteni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával, illetve a társaság által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza. Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formában működik tovább. 1.7.8. A gazdasági társasági formákról részletesen Az ismertetett gazdasági társasági formák: 1. 2. 3. 4.

Közkereseti társaság (kkt.) Betéti társaság (bt.) Korlátolt felelősségű társaság (kft.) Részvénytársaság (rt.)

1.7.8.1. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyszerűbb társasági formák (kkt. és bt.) Kiknek célszerű ezeket az egyszerűbb társasági formákat választani?  akik jól ismerik egymást,  kölcsönösen bíznak egymásban,  kisebb taglétszámú társaságot kívánnak létrehozni,  családi vállalkozásban szeretnének együtt dolgozni,  az üzleti tevékenyég folytatásához viszonylag kevés tőke is elegendő,  kkt. tag, illetve bt. beltag nem lehet más vállalkozási formában már korlátlan felelősséget vállaló tag, pl. egyéni vállalkozó (aki a vállalkozásában már korlátlan felelősséget vállalt). Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozási formában vállalhat korlátlan felelősséget, mert a vagyona csak egy vállalkozás tartozásaiért szolgálhat egyidejűleg korlátlan fedezetként, csak így jelenthet a hitelezők számára valódi garanciát. 65

1.

A közkereseti társaság (kkt.)

Egyszerűbb, jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre, amelyben a társaság tagjai – korlátlan és egyetemleges felelősség mellett – közös gazdasági tevékenységet folytatnak s az ehhez szükséges vagyont a társaság tagjai bocsátják a cég rendelkezésére. A hagyományos kereskedelmi társaságok személyegyesítő tipikus formája, kisebb taglétszámú, családi vállalkozások igényeinek kielégítésére alkalmas. Jellemzői:  A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége: a tagok együtt és különkülön is felelősséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló követelésekért. Elsősorban a társasági vagyon szolgál fedezetül a hitelezők követeléséért, amennyiben az nem elegendő, úgy bármelyik tagtól követelhetik a teljes tartozást, aki a saját teljes vagyonával köteles helytállni.  A társaság természetes személy tagjai kötelesek személyesen is közreműködni a gt. tevékenységében (ezt a társasági szerződésben is rögzíteni kell), ezért díjazás is megilletheti őket.  A kkt. nem jogi személy, de a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül és a saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat.  A társaság működéséhez szükséges vagyont (a törvény nem ír elő alaptőke minimumot) a gt. alapításakor a tagok a társaság rendelkezésére bocsátják és ez már nem a tagok közös tulajdona, hanem a gt.-nek a tulajdona. A társaságból a tagoknak a vagyont kivonni csak a társaság ill. a tagsági jogviszony megszűnésekor lehet.  A gt. nyeresége ill. vesztesége is a tagok vagyoni hozzájárulása alapján oszlik meg.  Bármelyik tag jogosult a társaság üzletvezetésére, képviseletére, a társasági tagok megállapodása dönti el.  A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, valamennyi tag azonos szavazati joggal rendelkezik. 2.

A betéti társaság (bt.)

A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalkoznak. Társasági szerződéssel jön létre, melyben legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, legalább egy másik tag (kültag) felelőssége korlátozott, csak a vagyoni betétje erejéig vállal kötelezettséget a társaság tartozásaiért. Jellemzői:  önálló jogi személyiséggel nem rendelkező gt.,  a beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges (hasonlóan a kkt. tagokéhoz),  a beltagok személyes közreműködésre kötelezettek, ezért díjazás illetheti meg őket,  a kültag felelőssége korlátozott, vagyoni betétje erejéig felelős,  a kültag személyes közreműködésre nem kötelezhető (a bt képviseletére a kültag is jogosult lehet, ezt a társasági szerződésben is rögzíteni kell; egy 66

     

esetben kötelező a képviselet: ha nem marad a bt.-nek beltagja, 6 hónapon belül), a kültag („csendes társként”) megteheti, hogy csak a vagyoni befektetésével vesz részt a társaságban, a bt. és a kkt. között sok közös vonás van, szabályozásuk is hasonló (eltérés a bt kültagja esetében van), kis tőkeigényű (nincs kötelező induló alaptőke minimum előírás), viszonylag kis létszámú, családi vállalkozási forma (fontos a bizalom), átmenetet jelent ez a vállalkozási forma a személyegyesítő és a tőkeegyesítő társaságok között a bt. legfőbb szerve a tagok gyűlése, a tagok gyűlésén a beltag(ok) mellett a kültag is részt vesz.

1.7.8.2. A jogi személyiséggel rendelkező társasági formák (kft. és rt.) Kiknek célszerű a kft. vagy az rt. társasági formát választani?      3.

akik közép-, illetve nagyvállalati formát szeretnének létrehozni, nagyobb tőkével rendelkeznek, nem fontos, hogy jól ismerjék egymást, tagjai a társaság tartozásaiért már nem felelnek saját vagyonukkal, jogi személyiségű társasági forma.

A korlátolt felelősségű társaság (kft.)

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével, jegyzett tőkével alakul. A tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, a társaság kötelezettségeiért – ezen felül – nem felel. Jellemzői:      



A korlátolt felelősségű társaság világszerte az egyik legrugalmasabb, legnépszerűbb társasági forma. Alkalmas néhány fős családi vállalkozások ill. kiterjedt, tőkeerős vállalkozások részére is megfelelő működési keretet biztosítani. Jogi személyiséggel rendelkezik, viszont az rt.-nél mind szervezetét, mind jogi szabályozását tekintve lényegesen egyszerűbb. Jellemző rá az rt. tőkeegyesítő jellege, viszont a kkt.-hez és a bt.-hez hasonlóan kötődik a tagok személyéhez. Kft. alapítása akkor kifejezetten indokolt, ha néhány tag kíván viszonylag nagyobb vagyont egyesíteni – tipikusan egy középvállalati forma. Nem válik el élesen a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv és az ügyvezetést ellátók személye. Az rt. személytelenségével szemben itt a tagok a vállalkozást igazán a magukénak érezhetik, hiszen a gt.-ben tényleges gazdasági tevékenységet is végezhetnek. A Kft előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőke) alapítható. 67

   



A gt. tagjainak kötelezettsége a társasági szerződésben meghatározott törzsbetétek ill. egyéb vagyoni hozzájárulások szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag törzsbetétén felüli vagyonával nem felel, tehát a tag magánvagyona a társaság veszteségeinek rendezésébe nem vonható be (egy kivétel). A társaság felelőssége viszont nem korlátozott, mert mindenkori teljes vagyonával, korlátlanul felel a vállalt kötelezettségeiért. A társaság alapításához legalább két tag szükséges (kivéve: egyszemélyes kft.) és kötelező a zártkörű alapítás; tilos a tagok toborzása, a nyilvánosság kizárásával a tagok egymást megkeresve, megállapodva hozzák létre a kft.t. Megalakulása társasági szerződéssel, akár szerződésminta kitöltésével is történhet, melynek vannak a törvény által meghatározott kötelező tartalmi elemei, ill. lehetőség van arra, hogy abban társaság önállóan is szabályozni kívánt kérdéseket is szerepeltessen.

4. A részvénytársaság (rt.) Az rt. előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével alakuló gt. A részvényesek(az rt. tagjai) felelőssége a társasággal szemben a részvényük névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatása erejéig terjed. Az rt. kötelezettségeiért ezen túl a részvényes nem felel. Jellemzői:          

személytelenség: a rt. alaptőkéje (jegyzett tőke) részvényekre oszlik, amely lehet bemutatóra vagy névre szóló a befektetett tőke gyors mozgásának lehetősége: a részvények átruházásának (forgatásának) egyszerűsége kockázatvállalás: a részvényes kockázatért vállalt felelősség korlátozott az rt-k az üzleti élet meghatározó tényezői, jogi személyiséggel rendelkező társaságok, tőkeegyesítéssel jönnek létre, nagyvállalati forma, elvben hatalmasra nőhetnek, összetett felépítésű szervezet, az rt. alapvetően sok részvényest, nagy összegű tőkét összefogó szervezet, elválnak egymástól az operatív vezetői és a tulajdonosi funkciók.

Alapítása Az rt. alapítása lehet zártkörű és nyilvános. Zártkörű: ha az alapítók megállapodnak és az alapító okiratban lejegyzik, hogy az összes részvényt maguk veszik meg (nincs szükség alapítási tervezetre, részvényjegyzésre, alakuló közgyűlésre). A zrt. részvényei tehát nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. Tilos a zrt. részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. Nyilvános: az alapítók az alapítási tervezetben meghatározzák a részvényjegyzés módját (részvények száma, névértéke, tervezett alaptőke, rt. neve, székhelye, tevékenysége stb.) 68

Az nyrt. részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint. A működés is lehet zártkörű vagy nyilvános. Arra is van lehetőség, hogy az rt. működési formáját megváltoztassa (eredetileg zrt.-ből nyrt. legyen vagy fordítva) Az rt.-re vonatkozó jogi szabályozás (Gt.) először a zrt.-re vonatkozó szabályokat ismerteti, majd az nyrt.-re vonatkozóan az ettől eltérő rendelkezések szerepelnek. Részvényjegyzés: Nyilvánosan működő rt.-k esetében értelmezhető fogalom, amelyek nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapíthatók. A jegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző köteles a jegyzett összeg bizonyos hányadát befizetni (a többit egy éven belül). Ha több részvényt jegyeztek le, mint amennyit az rt. kibocsátani tervez, az alapítók döntenek a túljegyzés elfogadásáról, vagy elutasításáról. Ha az utóbbi mellett foglalnak állást, a visszautasított jegyzésekre teljesített befizetéseket vissza kell téríteni. A nyilvános alapítás meghiúsul, ha az alapító tervezetben meghatározott jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a zárónapig nem jegyezték le. Ebben az esetben a jegyzési befizetések szintén visszatérítendők. Ha a részvényjegyzés eredményes volt, az alapítók alakuló közgyűlést kötelesek összehívni. Ez megállapítja az alapszabályt, s kialakítja az rt. szervezetét. A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Az egyetlen olyan értékpapír, amelyet gazdasági társaság a tagsági jogokról kiállíthat. A részvény az rt. tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéje (jegyzett tőkéje). Részvényt alapításkor vagy az alaptőke felemelésekor lehet kibocsátani. A részvényt nyomdai úton vagy dematerializált értékpapírként kell előállítani, illetve nyilvántartani (az értékpapírokra vonatkozó szigorú előírások betartásával). A nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé alakítható át. A dematerializált részvényt értékpapírszámlán tartják nyilván (az ilyen részvényt a tulajdonosa tehát sosem veheti a kezébe), a nyomdai úton előállított részvényt pedig értékpapírletét-kezelőnél helyezik el. Az nyrt. részvényei kizárólag dematerializált módon állíthatók elő. Az értékpapírletét-kezelő letéti igazolást, az értékpapírszámla vezetője tulajdonosi igazolást állít ki a részvényes részére, amely a részvénykönyvbe történő bejegyzés szempontjából nagyon fontos. (Nyrt.-nél nem feltétlenül kell a tulajdonosi igazolás, az nyrt. tulajdonosi megfeleltetés mellett is dönthet.) A részvények fajtái:  törzsrészvény  elsőbbségi részvény (ez lehet osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz fűződő, szavazatelsőbbségi, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó, elővásárlási jogot biztosító)  dolgozói részvény  kamatozó részvény  visszaváltható részvény

69

A részvényes a részvény tulajdonosa, akinek vagyoni és tagsági jogai egyaránt vannak.A részvényes tagsági és vagyoni jogait a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően gyakorolhatja maradéktalanul. Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének vagy kibocsátási értékének) befizetése, ill. az apportnak a társaság rendelkezésére bocsátása. Felelősségének mértéke is csak addig terjed (korlátozott). Jogai: A részvényes vagyoni jogai:  A részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog, más néven osztalékra való jog: az rt. fennállása alatt a részvényeseket részvényük névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy bizonyos hányada illeti meg (osztalék). Az osztalék nagyságáról az éves közgyűlés határoz.  Az rt. felszámolásakor a részvényest ún. likvidációs árbevételi jog illeti meg: a tartozások kifizetése utáni vagyon (likvidációs árbevétel) részvények arányában történő felosztása.  Elővásárlási jog: tőkeemelés esetén a részvényes – a birtokában álló részvények arányában – elsőbbséget élvez az újabb részvények vásárlásánál. A részvényes tagsági jogai: A. Alapjogok: a) Részvétel a közgyűlésen, ahol részvényei arányában választói és szavazati jog illeti meg. b) Ellenőrzési jog: felvilágosítás kérése, beleszólás az üzletmenetbe. c) Megtámadási jog a közgyűlés határozataival szemben – törvény-, vagy alapszabálysértő intézkedések esetén. B. Mellékjogok: adminisztrációs tevékenységek. C. Kisebbségi jogok (érdekvédelmi funkciójuk van): a) Az igazgatótanács bizonyos döntéseinek felülvizsgálata. b) A közgyűlés összehívásának kezdeményezése. c) A közgyűlés napirendjének meghatározása, stb. A különböző gazdasági társasági formák összehasonlítása Közkereseti társaság (Kkt.)

Betéti társaság (Bt.)

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

Részvénytársaság (Rt.) Nyrt., (Zrt.)

Jogalanyiság Önálló, tagoktól elkülönült jogalany, vagyona is elkülönül a tagok vagyonától

Önálló, tagoktól elkülönült jogalany, vagyona is elkülönül a tagok vagyonától

Önálló, a tagoktól elkülönült jogalany, jogi személy, a tagoktól elkülönült vagyona és szervezete van

Az alapítók száma 2 vagy több személy alapíthatja Tőkeminimum alapításkor Nincs

2 vagy több személy alapíthatja

1 vagy több személy alapíthatja

Önálló, a tagoktól elkülönült jogalany, jogi személy, a tagoktól elkülönült vagyona és szervezete van 1 vagy több személy alapíthatja

Nincs

500 ezer Ft

70

nyrt.: 20 millió Ft zrt.: 5 millió Ft

Személyes közreműködés Nem kötelező, de lehetséges A társaság felelőssége tartozásaiért Korlátlan, teljes vagyonával felel a hitelezőknek A tag felelőssége a társaság tartozásaiért A tag a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért saját vagyonával korlátlanul és a többi taggal egyetemlegesen felel

Tőkekivonás Szabadon kivonható A tulajdoni részesedés átruházhatósága Feltételes: a társasági szerződés módosításával lehetséges

Nem kötelező, de lehetséges Korlátlan, teljes vagyonával felel a hitelezőknek

Lehetséges

Nem lehetséges

Korlátlan, teljes vagyonával felel a hitelezőknek

Korlátlan, teljes vagyonával felel a hitelezőknek

Beltag: a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért saját vagyonával korlátlanul és a többi beltaggal egyetemlegesen felel. Kültag: csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a bt tartozásaiért nem felel

A tag a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért saját vagyonával nem felel, csak törzsbetétje szolgáltatására köteles (a tag felelőssége korlátozott)

Szabadon kivonható

Szigorú szabályokhoz kötött A törvényben meghatározott keretek között lehetséges

A részvényes a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért saját vagyonával nem felel, csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására köteles (a tag felelőssége korlátozott) Szigorú szabályokhoz kötött A részvényátruházást a törvény nem korlátozza

Feltételes: a társasági szerződés módosításával lehetséges

1.7.9. A gazdasági társaságok alapítása A vállalkozások alapítása, beindítása sokféle szervezési, beszerzési feladatot jelent az alapítók számára. A következőkben csak az adminisztratív teendőket tekintjük át. Tekintsük át, hogy a gt. létrehozásának elhatározásától, hogyan jutunk el a cégbírósági bejegyzésig, majd a cég működtetéséig! Egyáltalán nem könnyű feladat egy társaság alapítása; nézzük, milyen elhatározásokat kell hozni, milyen feladatokat kell megoldani ehhez! Az elhatározás megszületéséhez vezető, a jegyzet elején szereplő folyamatot tekintsük lezárnak. (Az egyszerűség kedvéért, az alakuló ülés és a létesítő okirat elnevezését a kft.-nél megismert alakuló taggyűlés (bt., kkt.: tagok alakuló ülése; rt: alakuló közgyűlés) és társasági szerződés (egyszemélyes kft., rt.: alapító okirat, rt.: alapszabály) elnevezéssel szerepeltetem.) Elhatározás  Alakuló taggyűlés  Cégbíróság; alapítási dokumentumok (Előtársaság) Cégbírósági bejegyzés  Működő gazdasági társaság Miután a helyzetet alaposan elemeztük, és végérvényesen döntenénk érdemes egy ügyvéd ill. egy gazdasági szakember tanácsait is meghallgatni.

71

1.

Elhatározás

A tagok önkéntes, egybehangzó akarat-kinyilvánításukkal gazdasági társaságot alapítanak. Elhatározták, hogy együtt, „csapatban” fognak ezután dolgozni. Meg kellett tehát határozni:  a vállalkozási formát (ez előző pontban foglaltak ehhez nyújthattak segítséget)  a tevékenységi kört  és a vagyoni hozzájárulás mértékét is! Miután a helyzetet alaposan elemeztük, és a megvalósítás útjára lépnénk, érdemes egy ügyvéd ill. egy gazdasági szakember tanácsait is meghallgatni. 2.

Alakuló taggyűlés

Az alapító tagok jogosultak részt venni az alakuló taggyűlésen. Meghatározzák a társasági formát, a cég nevét, tevékenységi körét, székhelyét, telephelyét, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét. Megválasztják a vezető tisztségviselőket és amennyiben kötelező, avagy így döntenek – a felügyelő bizottság tagjait, a könyvvizsgálót. Mindezeket a társasági szerződésben is rögzítik, amit valamennyi alapító tag aláír (kiv.: nyrt.) és ügyvéd/jogtanácsos is ellenjegyez. Az alakuló taggyűlésről és a későbbiekben minden taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A taggyűlésről készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  a taggyűlés helyét, idejét  jelenlévők nevét – szavazati jogának mértékét  fontosabb eseményeket  nyilatkozatokat  határozatokat; a szavazatok, ellenszavazatok, tartózkodók számának feltüntetésével (A határozatokról az ügyvezető folyamatos nyilvántartást vezet és haladéktalanul bevezeti a Határozatok könyvébe)  a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy taggyűlésen jelenlévő tag írja alá  abba bármelyik tag betekinthet, és másolatot készíthet a jegyzőkönyvről is és a határozatokról is. 3.

Társasági szerződés (Alapítási dokumentumok)

Az alakuló taggyűlésen döntenek a létrehozandó gazdasági társaság legfontosabb kérdéseiről. A társaság létrejöttének egyik legfontosabb megnyilvánulási formája a társasági szerződés elfogadása. Valamennyi alapító tag aláírja, közjegyző közokiratba foglalja, ill. ügyvéd, az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. Ha a gt. időtartamáról a társasági szerződés nem rendelkezik, úgy a társaság határozatlan időre jött létre. A társasági szerződés az egyik legfontosabb alapítási dokumentum. Tartalmát az alapítók szabadon állapíthatják meg, a társasági törvény előírásaitól csak ott nem térhetnek el, ahol ezt a törvény kötelezően elrendeli (A részvénytársaság alapszabályára szigorúbb előírások vonatkoznak, csak a törvény által megengedett esetekben lehet eltérni). 72

A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a korábban már ismertetett általános, valamint az adott társasági formától függő egyéb adatokat. A Ctv. a kkt., a bt., a kft. (egyszemélyes is), a zrt. (egyszemélyes is) és az egyéni cég létesítő okirata a cégtörvény mellékletében található szerződésminta kitöltésével is elkészíthető (ez az ún. egyszerűsített cégeljárás). Cégbejegyzési eljárás

4.

A gazdasági társaság létrehozásakor az egyik legfontosabb feladat, a megalakuló társaság Cégbíróságra történő hivatalos bejelentése. A cég adatainak a bejegyzése a cégjegyzékbe kérelemre történik. A cégbejegyzési eljárás kérelemre induló nem peres eljárás. A társaság székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság, mint Cégbíróság látja el a cégek bejegyzését. A bejegyzési eljárás egyszerűbb és gyorsabb, ha a cég tagjai a létesítő okiratukat szerződésmintával készítik el, csatolva a szükséges iratokat. Az egyszerűsített cégeljárás keretében a szerződésminta használata mellett a bejegyzési kérelmet elektronikusan kell benyújtani, és a cégnek névfoglalással kell élnie. Ilyen esetben cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. Az adószám megállapítását 2012. január 1-jétől adóregisztrációs eljárás előzi meg, amelyet a NAV végez. Ennek során a NAV a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy többségi/minősített többségi befolyással rendelkező tagjainak adózási múltját. Amennyiben a törvény szerinti kizáró ok merült fel, akkor az adószám kiadását megtagadja. Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor. A Cégbíróság által ellátott törvényességi felügyeletről a korábbiakban már volt szó. A gt. alapításakor felkeresendő intézmények, sorrendben a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1.

Hitelintézet Cégbíróság (NAV, KSH) Hitelintézet NAV Önkormányzat Kamara Hitelintézet

Mielőtt a gazdasági társaság benyújtaná a Cégbíróságra a cég alapításával kapcsolatos dokumentumokat, előtte célszerű egy általa kiválasztott pénzintézetet felkeresnie. Minden gazdasági társaságnak van pénzforgalmi számlanyitási kötelezettsége (valamennyi adónem fizetését már csak átutalással lehet rendezni, kivéve: SZJA), sőt annyi bankszámlát nyithat, amennyinek csak elbírja a költségeit. A kiválasztott pénzintézetnél először is nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a számlatulajdonos azonos a tényleges tulajdonossal – ez a pénzmosás megelőzéséről és 73

megakadályozásáról szóló törvény értelmében szükséges. Számlanyitási kérelmet (ez formanyomtatvány) kell benyújtani pénzforgalmi bankszámla nyitásához. Ezen a nyomtatványon fel kel tüntetni a cég nevét, telephelyét és egyéb tájékoztató adatokat: az alaptőke befizetésének időpontját, összetételét (készpénz, apport), információt kell közölni az alapítók részesedésére, valamint a várható bevételre, nyereségre vonatkozóan. A bank kéri az ügyfél társasági szerződését és aláírási címpéldányból is egy eredetit. A Bankszámlaszerződés a Bank és számlatulajdonos között jön létre és rögzíti a feltételeket a bankszámla nyitására, vezetésére vonatkozóan. A számlatulajdonos bankszámláját egy 24 (3X8) számjegyből álló pénzforgalmi jelzőszámmal (bankszámla száma) azonosítja és így tartja nyilván. A bankszámlaszerződést a számlatulajdonos és a Bank ügyintézője is ellátja aláírásával. Aláírókartonon a számlatulajdonos neve, címe, bankszámla száma után a bankszámla felett rendelkező(k) nevét, beosztását, saját kezű aláírását kell bejelenteni (a bank kijelölt alkalmazottja előtt aláírni 3 egyező példányban). Mindezek után a gazdasági társaság tagjai befizetik a cég alaptőkéjének pénzbetét részét, és a Bank kiadja erről a hivatalos igazolást a Cégbíróság felé (A Ctv. kft. és egyéni cég esetén lehetővé teszi, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása helyett ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozatot mellékeljenek a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról).

2.

A Cégbíróságra benyújtandó alapítási dokumentumok

Cégbejegyzési kérelem – elektronikus formanyomtatvány14 Tartalmazza – többek között:  a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, egyszerűsített eljárás lefolytatására irányuló kérelem .  a cég elnevezését, rövidített nevét – utalni kell a vállalkozási formára, pl. rt., kft., bt. stb.  a cég székhelyét (szükség lehet tulajdoni lap vagy bérleti szerződés ill. lemondó nyilatkozat csatolására)  a létesítő okirat (társasági szerződés) kelte  a cég tevékenységi köreit fel kell tüntetni; TEÁOR szám és megnevezés szerint  a tevékenység megkezdésének időpontja  a cég működésének időtartama (határozott, határozatlan)  a cég vagyona, alaptőkéje  a cégjegyzés módja: önálló vagy együttes  a cégjegyzésre jogosultak neve, tisztsége, lakóhelye  átalakulás esetén a jogelődök cégjegyzékszáma  Nyilatkozat a NAV számára: ÁFA-kör ill. alanyi mentesség választásáról  a jogi képviselő adatai A benyújtott mellékletek tételes felsorolása. 14

A formanyomtatványt a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza 74

Illetéket kell fizetni, amelynek mértéke egyrészt attól függ, hogy egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési eljárásról van-e szó, avagy sem, másrészt a cégformától. (pl.: egyszerűsített eljárás esetén zrt., kft. – 50 ezer Ft, bt., kkt. – 25 ezer Ft; más esetben zrt, kft. – 100 ezer Ft, bt., kkt. – 50 ezer Ft; nyrt. mindig 600 ezer Ft). A cég bejegyzése közzétételének költségtérítése kkt., bt. esetén: 14 ezer Ft; kft., zrt. és nyrt. esetén: 25 ezer Ft 2012. március 1-től az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár 1 munkanapon belül igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. A cégbejegyzési kérelemhez mellékelendő dokumentumok15: A mellékelendő dokumentumok egyik része valamennyi cégformánál kötelező, másik része pedig a választott cégformához kötött. Amennyiben ezen dokumentumok bármelyike hiányzik, úgy a cégbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül sor. A bejegyzési kérelemhez a mellékleteket 1 példányban kell benyújtani. A bejegyzési kérelmet és az ahhoz csatolt elektronikus úton létrejött vagy jogi képviselő által elektronikus okirattá alakított mellékleteket minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. Elektronikus igazolás A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, amennyiben az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára Elektronikus tanúsítvány A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosítására alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság a NAV-tól és a KSH-tól elektronikus rendszer útján beszerzi, és a cégjegyzékben rögzíti a cég adószámát (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjelét. A NAV az adószám megállapítása előtt lefolytatja – a korábbiakban már ismertetett – adóregisztrációs eljárást, és – ha annak nincs jogszabályi akadálya – megállapítja az adószámot, melyet közöl a Cégbírósággal. A cégbejegyzési kérelem benyújtója legkésőbb az adószám megállapítását követő munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap. Az adószám megállapítását

15

Ctv. 1. számú melléklet I-II. pont 75

követően a cégbejegyzési kérelem adatai a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülnek, a cégjegyzékbe bejegyzett adatok mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni. A cégbejegyzésre kötelezett adózók az ún. „egyablakos” rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek. 3.

Hitelintézet

A számlatulajdonos – miután a Cégbíróságtól megkapta a Tanúsítványt (de legkésőbb a cég bejegyzésekor) azt be kell mutatnia a számlavezető pénzintézetnél is és a befizetett alaptőke pénzbetét részét a bank törzstőkeként, lekönyveli a számlatulajdonosnak s erről bankszámla-kivonatot is küld. A pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató elektronikusan köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő nyolc napon belül (ugyanez igaz a számla megszűnésére is). 4.

NAV

Ha az adózó az adóhatóság felé bejelentési kötelezettségének már elege tett az Adatbejelentő (201/T) nyomtatványon és ott a bankszámláját vezető pénzintézet nevét, valamint bankszámlaszámát még nem közölte, akkor azt meg kell tennie egy Változásbejelentő lapon (202/T). Ezen a nyomtatványon kell bejelentenie az adózónak minden változást vagy új adatokat, amelyek létrejöttek a vállalkozás működése során. A Változásbejelentő lapon az adózó azonosító adatai mellett csak a megváltozott ill. új adatot kell szerepeltetni, az előtte lévő kódkockában megjelölve (U/T), hogy új vagy törölt adatokról van-e szó. (A Cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet folytató adózó azokat a változásokat köteles közvetlenül az adóhatósághoz bejelenteni, amelyekről a Cégbíróság nem tájékoztatta az adóhatóságot). A bejelentési ill. a változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítés esetén mulasztási bírság szabható ki. A járulékfizetéssel kapcsolatban nem kell külön bejelentkeznie az adózónak a NAV-hoz. Amennyiben a társaság foglalkoztatóvá válik (munkáltató vagy kifizető lesz), úgy ezt a tényt a NAV-hoz kell bejelentenie. A cégnek elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie az általa foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát,. A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni (megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül) A NAV továbbítja az adatokat az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási szervek felé, valamint a munkaügyi hatóságnak A bevallását az adóbevallással együtt teszi meg az adózó, a megfizetését pedig havonta kell teljesíteni. 5. Önkormányzat A tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az adókötelezettség keletkezését és ezeket érintő változásokat egy „Bejelentkezési lapon” kell megtenni a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat Adóirodájánál. Ezt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló (Art.) törvény szabályozza. Az illetékes települések Közgyűlése pedig rendeletben megállapítja a helyi adók mértékét. A vállalkozásokat iparűzési adó- ill. gépjármű adókötelezettség terheli azon önkormányzatok felé, ahol székhelyük ill. telephelyük található. 76

Az adózó a bejelentési lapon az azonosító adatit feltünteti, de kap is a hivataltól egy helyi nyilvántartási számot. 6.

Kamara

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását. A 2012. január 1-jétől hatályos új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek:   

a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból. a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya. Lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1. napjáig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A gazdálkodó szervezetek regisztrációjának leghatékonyabb módja az Internetes regisztráció. 1.8.

A vállalkozások munkáltatói feladatai

A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályok ismerete mind az egyéni, mind a társas vállalkozók számára kiemelt jelentőségű lehet, hiszen maguk is foglalkoztatók lehetnek. A munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló – 2012. július 1-jén hatályba lépett – 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. 1.8.1. Kik között jön vagy jöhet létre munkaviszony (kik a munkaviszony alanyai)? A munkáltató és a munkavállaló között. 77

Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Főszabály szerint munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Kivétel: 1. Az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló is munkavállaló lehet, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. 2. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Hogyan jön létre a munkaviszony? A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben az írásba foglalás elmarad, úgy a szerződés érvénytelen lesz, azonban erre az érvénytelenségi okra csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt.-nek a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseiben ( ) foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Ahhoz, hogy a munkaviszony létrejöjjön a feleknek legalább a munkavállaló alapbérében és munkakörében meg kell állapodniuk. Miben állapodhatunk meg a munkaszerződésben és mire kell figyelnünk? Természetesen a munkaszerződésben számos más, a munkavállaló alapbérén és munkakörén túli feltételben - így  a munkaviszony kezdetének napjában,  a munkaviszony tartamában,  a munkavállaló munkahelyében,  a munkavállaló munkaidejében,  a munkavállaló próbaidejében, és  számos egyéb kérdésben is (pl.: szabadság mértéke, pótszabadság, bérpótlék mértéke, béren felüli juttatások, eltérő munkarend, munkaidő, rendkívüli munkaidő, napi pihenőidő, béren felüli juttatások, a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmények, a végkielégítés és annak mértéke, versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerződés, elállási jog, felmondási idő stb.) is megállapodhatnak – és általában meg is állapodnak – a felek. A feltételekben való megállapodás során azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy 78

Kollektív szerződés eltérő feltételeket is megállapíthat, amelyek "felülírhatják" a felek közötti megállapodást, esetleg az Mt.-ben szabályozottaknál szigorúbb vagy valamelyik fél számára kedvezőbb feltételeket is tartalmazhat. Ha a munkaszerződésben valamely kérdésben nem állapodtunk meg (kivéve: a munkavállaló alapbére és munkaköre), úgy az Mt. szabályai ilyen külön megállapodás hiányában is részei lesznek a szerződésünknek. Az Mt.-nek (és amennyiben ilyen van, a kollektív szerződésnek) vannak olyan rendelkezései, amiktől a munkaszerződésben nem térhetünk el. Ezek a szabályok a munkavállaló és a munkáltató közötti eltérő megállapodást "lerontják", helyettük ezek a kötelező szabályok fognak érvényesülni. A munkaviszony egyes típusai közé sorolható  a határozott idejű munkaviszony (a legfontosabb, hogy legfeljebb 5 év időtartamra köthető, az időtartamot naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni, azonban a munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától; sajátos rendelkezések az engedélyhez kötötten létesíthető munkaviszonyra),  a behívás alapján történő munkavégzés (új szabály, a legfeljebb napi hat órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval kapcsolatban alkalmazhat a munkáltató legfeljebb 4 hónapos munkaidőkeretet),  a munkakör megosztása,  a több munkáltató által létesített munkaviszony,  a távmunkavégzés,  a bedolgozói munkaviszony,  az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony,  a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony  a cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya és  (a korábban említett) - vezető állású munkavállalók munkaviszonya. Mikor és hogyan módosítható a munkaszerződés? A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Mt. szabályoz olyan eseteket is, amikor a szerződésmódosítás lehetőségét a munkáltatónak kell kötelezően felajánlani, így  a szülési szabadság, illetve a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkabér módosítására vonatkozóan (béremelés),  a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.  a munkáltatónak a munkakörök megjelölésével tájékoztatnia kell a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. 79

A munkavállaló is kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását, ilyen ajánlatára a munkáltatónak 15 napon belül írásban kell nyilatkoznia. Köteles a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 1.8.2. Mikor szűnik meg a munkaviszony?    



a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (pl.: felszámolás), a határozott idő lejártával (pl.: 1 hónapra szólt a szerződés, ez pedig lejárt) , a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik (pl. korábban a cég zrt. formában működött, melyben az egyetlen részvényes az állam volt, majd a társaság költségvetési szervvé válik) törvényben meghatározott más esetben (pl.: a munkaviszony jellegéből adódóan azt – az utóbb a közügyektől jogerősen eltiltott személy – már nem láthatja el)16.

A munkaviszony megszűnéséről akkor beszélünk, amikor azt nem a munkáltató vagy a munkavállaló jognyilatkozata, hanem más körülmény eredményezi. Hogyan szüntethető meg a munkaviszony?   

közös megegyezéssel (egyik fél sem kívánja a továbbiakban fenntartani a munkaviszonyt, azonnali hatályú felmondással felmondással

Korábban a törvény különbséget tett a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésének esetei között, melyet az új Mt. megszüntetett. Azonnali hatályú felmondás 17 Két alapvető esete van: 1.

Két esetben maga az Mt. teszi lehetővé, semmilyen különös előfeltétel fennállása nem szükséges hozzá, és indokolni sem kell:  a próbaidő alatt bármelyik fél  a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt, ilyenkor azonban a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

2. Időhöz kötötten akár a munkavállaló, akár a munkáltató, de ebben az esetben azt indokolni kell, melyből az azonnali hatályú felmondás okának világosan ki kell tűnnie. 16 17

Mt. 63. § Mt. 78. § 80

Azonnali hatályú felmondásra kizárólag akkor van lehetőség, ha a másik fél  a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi (pl.: tetten érték, amint a kerítésen kívül álló tettestársainak a raktáron lévő késztermékeket dobálta ki, melyet az ipari kamera is rögzített) vagy  egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (pl.: a vélhetően ittas munkavállaló a munkatársaival szemben fenyegetően lép fel, „beléjük köt”, majd a főnöke behívja az irodájába, akire ráborítja az asztalt), és az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni (pl.: a fenti, lopáson tettenért munkavállalónak a 14. napon kézbesíthetem az írásba foglalt azonnali hatályú felmondást, azonban erre az esetre hivatkozva 9 hónap múlva már nem mondhatok fel azonnali hatállyal). Amennyiben a munkavállaló mond fel azonnali hatállyal, úgy a munkáltató köteles a munkavégzés alóli felmentés tartamára távolléti díjat és – amennyiben erre a munkavállaló felmondás esetén jogosult lenne – végkielégítést fizetni. Felmondás 18 Felmondásra  mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogosult  határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén is lehetőség van  munkáltatói oldalon általában indokolással ellátva kerülhet sor (egy kivétel: határozatlan idejű munkaviszonynál, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül) A munkavállalói felmondás  határozatlan idejű munkaviszonynál nem kell indokolni  határozott idejű munkaviszonynál indokolni kell, az ok csak olyan lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A munkáltatói felmondás a) Határozott idejű munkaviszony esetén A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti  a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy  a munkavállaló képességére alapított okból vagy  ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik (pl.: leég a munkáltató egyetlen gyára, ahol a munkavállaló dolgozott). b) Határozatlan idejű munkaviszony esetén 18

Mt. 65-67. § 81

A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka  a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy  a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. Felmondási tilalmak (amikor nem lehet felmondani a munkavállalónak)  a várandósság – ha a munkavállaló erről a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót,  a szülési szabadság,  a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi),  a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint  a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt – ha a munkavállaló erről a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót. A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a csoportos létszámleépítésről való tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. Felmondási korlátozások (amikor csak „kivételes, az Mt.-ben külön nevesített okból” lehet felmondani a munkavállalónak)  ún. „védett kor elérése” esetén – ilyennek minősül a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül  az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében a gyermek hároméves koráig  a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló esetén  A felek megállapodhatnak továbbá abban, hogy - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Felmondási idő 19 A felmondást felmondási idő követi, amely legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A felmondási idő 30 nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek számával nő (legfeljebb plusz 60 nappal). A felek ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, azonban legfeljebb 6 hónapban. 19

Mt. 68-70. § 82

Határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási időlegfeljebb a határozott idő lejártáig tart. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni, amelyet legfeljebb két részletben kell lehetővé tenni. Tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be. 1.8.3. A végkielégítés20 Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha  a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy  a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Végkielégítés jár a munkavállalónak, ha  a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább 3 éve fennáll (vannak időtartamok, amelyek nem számítanak bele)  és  munkaviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg:  a munkáltató felmondása,  a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy  a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik A végkielégítés mértéke 1-6 havi távolléti díj összege, amely a munkaviszonyban töltött évek száma alapján nő. További 1-3 havi távolléti díj összegével nő a végkielégítés, ha a munkaviszony a „védett korban” szűnik meg. Mi az eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén 21? a) A munkavállaló köteles  munkakörét az előírt rendben átadni és  a munkáltatóval elszámolni. Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. b) A munkáltató köteles  az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló a munkabérét, egyéb járandóságait kifizetni  a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat kiadni, ha a munkaviszony felmondással szűnt meg. 20 21

Mt. 77. § Mt. 80-81. § 83



a munkavállaló kérelmére – ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt – a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést adni. Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti.

Mi a következménye a munkaviszony jogellenes megszüntetésének 22? a) A munkáltató szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt Köteles megtéríteni  a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, ennek keretében  elmaradt jövedelmet (maximum munkavállaló tizenkét havi távolléti díját)23  a fentieken túlmenően, a bíróság – munkavállaló kérelmére, az Mt. 82. § (5) bekezdésében felsorolt esetekben – a munkaviszonyt helyreállítja vagy  a fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget és  végkielégítést, ha a munkavállaló munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy munkaviszonya megszűnésekor a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége volt, melynek alapján nem részesült végkielégítésben. b) A munkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt Köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. munkáltató követelheti a fenti mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. 1.8.4. Kártérítési felelősség a) A munkáltató kártérítési felelőssége24 A munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár 22

Mt. 82-84. § A kártérítés módjáról és mértékéről 169-175.§ rendelkezik 24 Mt. 166-168. § 84 23

A munkáltató köteles megtéríteni összefüggésben okozott kárt.

a

munkavállalónak

a

munkaviszonnyal

Mentesül a felelősség alól a munkáltató (2 esetben):  ha bizonyítja, hogy 1) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa (pl.: baleset következtében egy autó átszakította egy műhely kerítését, és összetörte a munkavállaló ott parkoló motorját), vagy 2) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (pl.: munkavédelmi oktatásban részesítették a munkavállalókat, majd néhányan a munkahelyi öltözőben a padokon ugrálva kergetőzésbe kezdtek, az egyikük megbotlott, elesett és összetörte a szemüvegét és az óráját). A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért objektív – a vétkességtől (a károkozás szándékosságától vagy gondatlanságától) független – amely alól kizárólag a fenti két kimentési ok valamelyikének bizonyításával mentesülhet. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni  azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható,  a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltató részbeni mentesítése a bíróság által:  bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett károkért A munkáltató az ezekben bekövetkezett károkért is felel. Előírhatja azonban, hogy a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. b) A munkavállaló kártérítési felelőssége Felelősség a vétkesen okozott kárért A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 85

Azt, hogy  munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegésével  kárt okozott és  nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, valamint  a fentiek közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkavállaló felelőssége tehát enyhébb, mint a munkáltatóé, kizárólag a munkáltató által bizonyított vétkesség esetén áll fenn. (pl.: a darukezelő tudja, hogy milyen időközönként kell szünetet tartania a biztonságos és kímélő üzemeltetés érdekében [munkaviszonyból származó kötelezettség]. Ehhez képest fél órával tovább dolgozik [ez a kötelezettség megszegése]. A daruról leesik az építőelem, amely összezúzza a munkáltató teherautóját [ez a kár]. A munkavállaló kizárólag akkor lesz felelős a teherautóban keletkezett kárért, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy az üzemeltetési időn túli munkavégzés volt az oka az építőelem lezuhanásának, amely a teherautót megrongálta [ez az okozati összefüggés a felelősség megállapításához szükséges feltételt]) Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Egyéb esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Nem kell megtéríteni azt a kárt,  amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy  amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy  amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Több munkavállaló együttes felelőssége (amikor többen együtt okoznak kárt) A kárt a munkavállalók  vétkességük arányában (a munkavállaló szándékosan kárt okoz, a vezetője pedig nem tesz eleget ellenőrzési kötelezettségének),  ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha  a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, a kárt egyenlő arányban viselik. A fokozott munkavállalói felelősségnek két alakzatát nevesíti az Mt.:  a megőrzési felelősséget (fontos, hogy a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vegye át a munkavállaló, amelyet aláírásával igazol – a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében) 25 és  a leltárhiányért fennálló felelősséget (ennek alapvetően négy feltétele van: a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, a leltárhiánynak a leltározási rend 25

Mt. 180. § 86

szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés). Ezek – a munkáltatóéhoz hasonló – objektív a felelősségi formák, amelyek esetében a kizárólag a törvényben meghatározott kimentési okok fennállásának bizonyításával lehet mentesülni. 2.

A vállalkozás marketing feladatai

A marketing tartalmát nagyon sokan meghatározták, több definíció is létezik. Nézzünk néhány tényezőt, amely magyarázatként szolgál a sokféle marketingértelmezésre!        

sokan azonosítják még ma is a marketinget egyes részterületeivel, mint a reklám, értékesítés vagy piackutatás angol kifejezés; eredeti jelentése eltér a mai közgazdaságtanban alkalmazott értelmezéstől (a market szóból származik, jelentése: piac /tér/, vásár /tér/) eltér a többi tudománytól, nem rendelkezik saját tudományos alapokkal közelálló tudományok: közgazdaságtan, magatartástudomány, matematika a gyakorlatból fejlődött ki; a mindennapi gyakorlati élet problémáira keresi a választ; elsősorban a piacot helyezi vizsgálatainak középpontjába egy dinamikusan fejlődő tudomány a mindenkori társadalmi - gazdasági környezethez alkalmazkodik üzletfilozófia, szemléletmód, alapállás.

A marketing feladata a társadalmi szükségletek jövedelmező lehetőségekké formálása. Ebben a jegyzetben Philip Kotler, a marketing klasszikusa által alkalmazott definíciót részesítjük előnyben. "A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket. " Elsősorban vezetési lépések sorozatát foglalja magába a marketing: elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés (ezen a szinten áll a legtöbb információ a rendelkezésre a döntések meghozatalához.). Elképzelések, termékek, szolgáltatások, értékek cseréjén nyugszik. Cél: a fogyasztói szükségletek, igények minél teljesebb kielégítése, nyereség elérése mellett. A marketing lényege, logikai útja a következőképpen foglalható össze röviden: Megismerni az adott piacot; feltárni a kielégítetlen szükségleteket ==> értelmezni jelentőségüket ==> eldönteni, hogy a mi vállalatunk – kapacitásait ismerve – hol tudna ebbe bekapcsolódni ==> meghatározni a megcélzott piac igényeihez leginkább illeszkedő termékeket, szolgáltatásokat ==> a cég minden egyes tagját arra ösztönözni, hogy a fogyasztó fejével gondolkodjék, s minél teljesebben elégítse ki a szükségleteit, profit realizálása mellett.

87

Mi az, ami ebben a nehéz gazdasági helyzetben sikerreceptként szolgálhat a vállalatok számára? A piacorientált gondolkodásmód a marketingszemléletnek nem egyedüli meghatározója. A sikerhez kulcsszerepe viszont kétségtelen. A piacérzékenység, a marketingkoncepció lényege: alaposan megismerni a fogyasztó igényeit, szükségleteit és kielégíteni ezeket a legmegfelelőbb megoldással úgy, hogy elégedett legyen a vásárló és a vállalat is profitot tudjon elérni. „A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak. Nem más, mint a teljes vállalkozói tevékenység értelmezése a végeredmény, azaz a vevő szempontjából. Az üzleti sikert nem a termelő, hanem a vevő határozza meg.” (Peter Drucker) „Az IBM marketingszakembereinek sikere teljesen azon múlik, mennyire tudnak a potenciális vevő gondolatmenetébe belehelyezkedni, hogy képesek legyenek meghatározni és elemezni az adott problémát, s így az ügyfél javát valóban szolgáló megoldással előállni.” (Frank Rodgers: IBM stratégia) Az IBM nem termékeket, hanem kész megoldásokat értékesít. Hasonló következtetésre jutott egy kozmetikai termékeket gyártó cég (Revlon) is; nem kozmetikumokat, hanem “ reményt” adott el a fogyasztóknak. 2.1.

A vállalkozás környezetének bemutatása, elemzése

A piacorientált gondolkodásmód mára létkérdéssé vált a vállalatok számára. A piacon nagyon éles verseny uralkodik egy adott fogyasztói csoport meghódításáért és megtartásáért. A vállalatoknak az életben maradásért nagyon kemény harcot kell vívniuk. Alaposan meg kell ismerniük a körülöttük lévő piaci helyzetet és az azt kialakító külső és belső tényezőket. A vállalatnak a környezete változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és az üzletmenetet ennek megfelelően kell alakítania. Az új piaci kihívásokra időben kell reagálni. A környezet nem csak lehetőségeket, de veszélyeket is hordoz magában. Ezért fontos a változó viszonyokhoz való folyamatos alkalmazkodás. A Microsoft az egyik legsikeresebb vállalat. Mindig tudta, hogy mit, mikor és hogyan kell tennie a piacon. Microsoft. Bill Gates, aki a konkurenciától mindig egy lépéssel előbbre van, vállalatát a számítógépnyelvek területéről az operációs rendszerekhez, majd az üzleti alkalmazások területéről a fogyasztói piacok felé irányította. Gates folyamatosan elemzi a marketingkörnyezetet, idejének harmadát a meglévő és a lehetséges vevőkkel, való beszélgetésekkel tölti. Így képes olyan termékekkel előállni, amelyek megalapozzák vállalata sikereit a következő évezredre is. Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment A marketingszervezetek működésének jobb megértése miatt alaposan tanulmányoznunk kell a környezetből érkező hatásokat is. 88

A vállalat, hogy eljusson a fogyasztói célcsoporthoz sok tényezővel kerül kapcsolatba (pl. szállító vállalatok, kooperációs partnerek, kereskedők, hagyományok, jogszabályok stb.). Ezek a tényezők hatással vannak a cég működésére, ugyanakkor a vállalat nem, vagy csak kevésbé tudja befolyásolni őket. Tehát a szervezet számára a környezeti tényezők nem ellenőrizhető változók. A marketingszervezet környezetén azokat a külső tényezőket értjük, amelyek hatással vannak ugyan a vállalat működésére, de a cég számára ezek nem ellenőrizhető változók, nem képes őket befolyásolni.

2. 1. sz. ábra: A marketingszervezet környezete Az alábbiakban tekintsük át a 2.1. sz. ábrát! 1.

A marketingszervezet három fontos elemből áll (a vállalat méretétől függetlenül).   

műszaki-technikai struktúra: épületek, gépek, berendezések társadalmi elrendeződés (emberi erőforrások): az alkalmazottak, a különböző szintű vezetői gárda, szervezeti felépítés: a vállalkozás szervezeti tagolódása az információáramlás iránya az egyes tisztségek, funkciók leírása, fizikai elosztás.

A vállalkozás belső szervezetét most nem vizsgáljuk, a külső környezetének elemeit vegyük most számba. 2.

A vállalat közvetlen (kooperativ) környezete, akikkel a vállalat a piac (fogyasztói) kiszolgálása érdekében közvetlen kapcsolatban áll; a vállalat marketingrendszer 89

magjának is nevezhetjük. A vállalaton kívül még három fontos csoport tartozik ebbe a környezeti szférába: a szállítók, a piaci közvetítők és a piac (fogyasztók). Szállítók --->Vállalat ---> Piaci közvetítők ---> Fogyasztók

3.

Versenykörnyezet: A marketingszervezetek versenytársak között tevékenykednek. A vállalat a versenytársak három fontos csoportjával találkozhat:  általános versenytársak  termékforma versenytársak  márka versenytársak

4.

Közvélemény (társadalmi környezet): A szélesebb nyilvánosság is hatással van a vállalat tevékenységére. A vállalat működése más csoportok érdekeit is érintheti. Jó kapcsolatot kell kialakítani a vállalat számára fontos közvéleménnyel.

5.

Makrokörnyezet elemei: népesség, gazdaság, természeti, technológiai, politikaijogi, társadalmi-kulturális tényezők.

A vállalkozás környezetének elemeit csoportosíthatjuk még összevontabban is, mint ahogyan a 2.1.sz. ábrán láthatjuk. A marketingszervezet környezetével kapcsolatban beszélhetünk mikro- és makrokörnyezetről is. Megkülönböztetünk mikrokörnyezetet, mellyel a vállalat közvetlen, szoros, napi kapcsolatban áll; ilyenek például az együttműködő, kooperáló vállalatok, szállítók, kereskedők, vevők, versenytársak és a közvélemény. Ezekre a környezeti elemekre a vállalat működése során – ha csekély módon is – hatással lehet, befolyásolni tudja magatartásukat. A szállító vállalat viselkedését tudom formálni, alakítani, hogy számomra is kedvező legyen: pontosan szállítsa a kért árut, jó minőségű legyen. A kereskedővel is megállapodhatok, hogyan kínálja a termékeimet az üzleteiben. A fogyasztónak a szükségleteit is befolyásolhatom azzal, hogy piacra dobok egy korszerű, jó minőségű terméket és felhívom erre a figyelmét reklámmal, hogy az én termékemet vásárolja. A szervezet a makrokörnyezetével együtt egy nagyobb körben végzi a tevékenységét, amely mintegy háttérként szolgál ehhez. Ezt nevezzük makrokörnyezetnek. Legfontosabb elemeit a vállalat csak megfigyelheti, ill. alkalmazkodhat hozzájuk, de befolyásolni nem tudja őket. 2.1.1 A vállalkozások mikrokörnyezete A marketingszervezet, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseit – a fogyasztói igények kiszolgálását – kapcsolatban kell lépjen más cégekkel, szervezetekkel. A következő láncolaton jut el a termék a fogyasztóhoz; szállítók ---> cég ---> kereskedők (közvetítők) ---> fogyasztó és ott vannak még a konkurencia és a közvélemény is. A szállítók Közvetlen, jó kapcsolat kell, hogy kialakuljon a termelő és szállítója között. Nagymértékben függ a vállalat piaci megjelenése a szállítójától. Nem mindegy, hogy a 90

cég a termeléshez szükséges anyagot, gépeket, energiát, munkaerőt stb. (termelési tényezőket) milyen áron, minőségben, határidőben, milyen fizetési és garanciális feltételekkel tudja beszerezni a szállítótól. Az ellátási gondok zavart okozhatnak a termelésben, és ez meghiúsíthatja a jó piaci szereplést. A cégnek tehát körültekintően kell eljárnia a szállítói kiválasztásakor. A piaci közvetítők A marketingrendszer láncolatában a vállalat és a fogyasztók között helyezkednek el. Feladatuk, hogy segítsék a vállalatot, termékének minél zökkenőmentesebb eljuttatásában a fogyasztóhoz. Többféle közvetítőt is igénybe vehet a vállalat: Kereskedők; az áru értékesítésében segítenek, ők állnak közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal, közvetítenek a termelők és a vevők között. o ügynöki hálózat o viszonteladók A fogyasztó érdekeihez igazítják a mennyiségi, hely, idő, választék, birtoklás terén felmerülő igényeket. Szállítmányozók; a vállalat telephelyről a célállomásra juttatják el az árut. A raktározók tárolják, óvják a terméket. Marketingszolgáltatók; segítenek a vállalat számára a legmegfelelőbb fogyasztói csoport megtalálásában, a piaci információk összegyűjtésében, elemzésében. o marketing-tanácsadók o reklámügynökségek o marketingkutató cégek o média Pénzügyi szolgáltatók; a cégek működésük során gyakran vehetnek igénybe finanszírozásra támogatást, ill. kockázatátvállalást. A versenytársak A vállalatnak fel kell ismernie a versenytársait, elemezni szükséges viselkedésüket és megpróbálni befolyásolni őket úgy, hogy a fogyasztók elvárásai legyenek a középpontban. Röviden összefoglalva a vállalat legjobb stratégiáját a versenyben: a következő tényezőkkel kell jól együttműködnie, hogy sikeres legyen a piacon – 4 C (angol nevük kezdőbetűje) – 4 fontos tényező o fogyasztók (customers) o csatornák (channels) o verseny (competition) o vállalat (company) A közvélemény A vállalat üzletmenetét a versenytársakon kívül a nyilvánosság is befolyásolhatja. A cég működése, hírneve néhány csoport érdekének is függvénye lehet. Tanulmányozni kell a közvélemény szükségleteit, és oda kell figyelni a véleményére. Néhány csoport: a) Média; a vállalat számára nem mindegy mit közöl róla a sajtó, tv, rádió stb. 91

b) c) d) e)

Kormányzat; a cégnek a kormányzat célkitűzéseivel összhangban kell tevékenykednie. A különböző érdekvédelmi csoportok; fogyasztói érdekvédelem környezetvédők stb. Helyi környezet; a közvetlen szomszédok (cégek, lakók stb.). Belső közvélemény; fontos, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat, mivel ez kisugárzik a vállalat külső környezetébe.

2.1.2. A makrokörnyezet elemei A makrokörnyezet azokat a háttérben meghúzódó szélesebb társadalmi-gazdasági erőket jelenti, melyek a vállalatnak és mikrokötnyezetének valamennyi tényezőjére hatással vannak. A makrokörnyezet elemei: a népesség, a gazdasági, természeti, technológiai, politikai, jogi, társadalmi, kulturális erők. Ezek a tényezők a vállalat számára közvetlenül nem mérhetőek, nem ellenőrizhetők, de ismeretük elengedhetetlen (pl. egy jó marketingterv elkészítésekor; a szervezet, ha talpon akar maradni, alkalmazkodni kell hozzájuk). Mielőtt tanulmányoznánk ezeket a feltételeket, tekintsük át röviden az erőforrásokat. Nézzük, meg mit nevezhetünk erőforrásoknak, miért van szükség rájuk, és miért kell egyre nagyobb figyelmet szentelni nekik? Neves tudósok készítettek a 70-es évek elején egy tanulmányt, A növekedés határai címmel, amely az emberiséget érintő problémákkal foglalkozik (népességnövekedés, a fontos ásványkincsek kimerülése, környezetszennyezés, az életminőség romlása stb.) Ezek után nézzük a makrokörnyezet elemeit: a) A demográfiai környezet A népesség alakulásának elemzése és annak hatása a marketingszervezetekre, az egyik legfontosabb tényező, amit vizsgálni kell, hiszen a piacon jelenlévő fogyasztókra vonatkozó információk ismerete létfontosságú a marketingszervezet számára. Emeljünk ki néhány demográfiai kérdést, ami lényeges lehet a vállalatok számára a piac viselkedésének megértésében! Ugrásszerűen növekszik a világ népessége. Miért lehet aggasztó ez?  A népesség a legszegényebb, gazdaságilag elmaradott országokban növekszik, újratermelve ezáltal a szegénységet és súlyos élelmezési problémát vet fel. A fejlett országokban, ezzel ellentétben, a népesség fogyása figyelhető meg.  A másik gond, hogy a népesség növekedése, a szükségletek bővülését, a fogyasztás növekedését is maga után vonja, ugyanakkor a Föld legfontosabb természeti erőforrásai kimerülőben vannak s egyre inkább elégtelennek bizonyulnak. A népesség mai, évi közel 2 %-os növekedési üteme révén, az ezredfordulóra Földünk lélekszáma elérte a 6,5 milliárdot; mintegy négyszeresére nőtt a XX. században a világ népessége. Magyarország demográfiai adatait tanulmányozva azt tapasztalhatjuk – hasonlóan a legtöbb európai országhoz –, hogy hazánk népessége 1981 óta fogy, amelynek káros következményei vannak az üzleti életre vonatkozóan. A lakosság elöregedése gazdasági hanyatlást vonhat maga után. 92

A demográfia előrejelzései A két, Európában kirobbant világháború és az ugyanott kitermelt totalitárius politikai rendszerek által okozott, precedens nélküli emberveszteségek ellenére Európa népessége a 20. század folyamán több mint kétharmadával nőtt. Az elmúlt fél évszázad alatt – ami néhány kivételtől, köztük az 1990-es évek balkáni incidenstől eltekintve ritka békekorszak volt Európában – a növekedés 548 millióról 727 millióra vitte fel a kontinens össznépességét. De közelebbről nézve az Európára vonatkozó makro-demográfiai adatokat, a kép árnyaltabbá válik. Az ENSZ Népességi Osztályának becsléseire és közepes termékenységet feltételező („médium”) előrejelzéseire támaszkodva két jelenség érdemel különös figyelmet. Az egyik a népességnövekedés ütemének gyors esése az utóbbi negyedszázad alatt. A század harmadik negyedében az átlagos évi növekedési ráta még 8,4 ezrelék volt. Az utolsó 25 évben ez 2,9 ezrelékre apadt. És a század-, illetve ezredfordulóra állandósulni látszanak a népességfogyás mutatói. Az Európa Tanács 2000-re szóló kimutatása szerint 17 európai országban volt 2000-ben több halál, mint születés. A két szám összehasonlításán alapuló egyszerű statisztikai adatok azonban megtévesztők: kisebbítik és elfedik a tényleges népességreprodukció negatív voltának igazi mértékét. A kormegoszlás minden európai országban a korábbi magasabb termékenységet tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a reproduktív korú népesség ma nagyobb, mint azt hosszabb időtávlatban a termékenység színvonala fenntarthatná. 2000-ben a 20 év alatti női népességszám Európában 87 millió volt: a 20 és 40 év közötti, ugyancsak 20 évjáratot magában foglaló korosztályba tartozók száma pedig 105 millió. Még ha a 2000-ben 20 éven aluliak mindegyike túléli is a következő 20 esztendőt, e számokból világos, hogy a születések számának egyszerű fenntartása azt kívánná, hogy a termékenység több mint 20%-kal emelkedjék. A 20 éven aluli életkorból a 20 és 40 év közötti életkorba való továbbélési valószínűség reális számbavétele ezt a kívánt arányt természetesen tovább növelné. Az ezredforduló Európájában a termékenységi mutató 1,37-re tehető. A halandóság legtömörebb és hasonló logikával számított jellemzője, a születéskor várható átlagos élettartam, pedig 69 évre tehető a férfiaknál és 78 évre a nőknél. …Európa egyre növekvő gazdasági, technológiai, tudományos és kulturális súlya és befolyása globális szinten a 18. és 19. században együtt járt a kontinens növekvő demográfiai súlyával, annak nem kis részben eredménye volt. Európa népessége a világ össznépességének 20%-át tette ki 1800-ban, és 2000-re 12%-ot tett ki. Az ENSZ úgynevezett közepes előrejelzése szerint Európa részaránya a világ népességén belül 2050-ben már csak 6,5% lesz. Forrás: Demény Pál: Európa népességpolitikai dilemmái a 21. század kezdetén Több lényeges kérdést vet fel a vállalatok számára a népesség korösszetételének vizsgálata. Elemezve az egyes korosztályokat (gyermekkor 14 év alattiak, fiatalkor 1524 év, felnőttkor 25-59 év, időskorúak 60 év felettiek) megállapíthatjuk, hogy eltérő életvitelt követnek, különbözőek a szükségleteik. A családok szerkezete, igényei is átrendeződnek; kevesebb a gyerek, több a "csonka család". Változik a nők ill. férfiak szerepköre (egyre több nő vállal munkát, a férfiak segítenek a háztartásban), mindez a vállalatokat is arra készteti, hogy átgondolják marketing tevékenységüket. 93

A lakosság földrajzi eloszlásának változása a piac regionális szervezésénél kíván odafigyelést. További népesség-figyelési szempontok még a marketing szervezetek számára; a migráció, születési, halálozási ráta, a népesség képzettségi szintje, foglalkoztatási struktúrája, etnikai, vallási összetétele stb. A demográfiai változásokat, előrejelzéseket elemezve a vállalatok megtervezhetik az őket érintő kérdésekben, hogyan reagáljanak a fejleményekre. b) A gazdasági környezet A vállalat üzletvitelére hatással van az a gazdasági közeg, melyben működik. A gazdaság sokféle hatóerőiből, mi csak néhányat emelünk ki. A jövedelem az egyik legfontosabb fogyasztói magatartást befolyásoló tényező. A reáljövedelem alakulása, az infláció, a munkanélküliség stb. hatással vannak a fogyasztók szükségleteinek szerkezetére. Ernest Engel tanulmányozta, hogyan változik a fogyasztók kiadásainak szerkezete a jövedelmük emelkedésével; az élelmiszerekre a jövedelmük kisebbik hányadát költik, míg többet fordítanak öltözködésre, utazásra, szórakozásra és a megtakarítások is növekednek, míg a lakásra és háztartásra fordított kiadások aránya nem változik. A jövedelem-eloszlás változását nyomon követve a piacon pontos képet kaphatunk a háztartások szükségleteinek várható változásairól. A magas jövedelműek Gazdagságuk vagy a múlt öröksége vagy a jelen sikerének terméke („újgazdagok”). Az általuk alkotott piac kicsi, és luxuscikkeket igényel. Saját információs csatornákkal rendelkeznek. Fogyasztásuk színhelye gyakran valamelyik külföldi ország. Az átlagjövedelműek Jövedelmük nagy részét házukra, öltözködésükre és gyermekeik iskoláztatására fordítják. Általában ragaszkodnak a megszokott termékekhez. Az alapvető információs csatornák (újságok, rádió, tv) ideális célpontjai. Az alacsony jövedelműek Alapvető életcéljuk gyermekeik felnevelése. Általában szerény iskolázottságúak, és tartós fogyasztási cikkeiket meglehetősen ritkán cserélik. Forrás: Józsa László: Marketing- reklám- piackutatás Az, hogy a fogyasztók szükségleteik kielégítése érdekében jövedelmükből mennyit és milyen termékekre költenek, a megtakarításaik mellett az áraknak és a hitelfeltételeknek is függvénye. c) A természeti környezet A természeti környezet adta lehetőségeket, ill. korlátokat sem szabad figyelmen kívül hagyni a marketingdöntésekben. A természeti erőforrások közül egyre több azoknak a száma, melyek máris szűkösen állnak a felhasználók rendelkezésére (arany, cink, ólom, ón, urán stb.), s ez arra készteti e cégeket, hogy helyettesítő anyagok után kutassanak. Az energiahordozók piacán jelentkező áringadozások is az alternatív energiaforrások keresésére ösztönözték a 94

vállalatokat. A 70-es évek olajárrobbanása például előtérbe hozta a nap-, atom-, és a szélenergia hasznosítására irányuló elképzeléseket. A gyorsan fejlődő ipari társadalmak másik súlyos problémája a környezetszennyezés:  Levegőszennyezés: néhány országban már szmogriadót is kénytelenek voltak elrendelni. Az utóbbi években pedig az ózonpajzs elvékonyodása rázta meg a közvéleményt.  Vízszennyezés: főleg az ipari centrumok közelében lévő folyók, tengeri kikötők ólomszennyezettsége jelent komoly veszélyt az élővilágra.  A talaj szennyeződése: vegyi anyagok, hulladékok, atomhulladék, le nem bomló csomagoló anyagok jelentenek egyre nagyobb gondot. A civilizációs társadalmakat érintő válságok sorozata a 20. század második felében újabb tényezővel, az ember és a természeti környezet közötti konfliktussal bővült. Az ökoszféra (természet) és az ember alkotta művi világ (technológiai, gazdasági rendszerek) kapcsolatában súlyos zavarok támadtak, egyre határozottabb a felismerés, hogy a nem megújuló nyersanyag- és energiaforrások kimerülhetnek, a természet hulladéktűrő képessége, pedig nem korlátlan. Kényszerítő erővel fogalmazódik meg tehát a kérdés: a visszaélés az erőforrások használatával milyen mértékben fosztja meg a jövendő generációkat és a másfajta berendezkedésű társadalmakat az értelmes és elfogadható emberi létezés lehetőségétől. A gazdasági - technológiai és népességnövekedés mára számos globális környezeti gond forrásává vált: - a klímaváltozás lehetősége, amelynek talán ma már a legmarkánsabb jele lehet a biztosítók által kifizetett viharkárok éves összegének „viharos” növekedése: - a sztratoszféra ózontartalmának fogyása: - savas ülepedés: - a trópusi esőerdők pusztulása: - a biodiverzitás csökkenése: - a termőtalajok tartós lepusztulása. Forrás: Papp Sándor: Társadalon-gazdaság-természet (Természet világa) d) Technológiai környezet A találmányok, technikai újítások képesek teljesen megváltoztatni az emberek életét (pl. az autó, a telefon, a számítógép). Az új technológia bevezetése új vállalatok, iparágak létrejöttét eredményezheti, amelyek megnövelik a beruházási lehetőségeket. Mindezek pedig új piacot teremtenek. Az utóbbi években meggyorsult az új technológiák föltalálása, bevezetése, elterjedése és az ezen szakaszok közötti idő is lerövidült. A kutatók egyre több témán dolgoznak; rákkutatás, háromdimenziós tv, űrtelepülés, repülő kocsik stb. Sok érdekes tanulmány született a felgyorsult technológiai fejlődés jövőre várható hatására vonatkozóan (pl. az egyik azt hirdeti, hogy az elektronizált otthoni munkahelyé a jövő: számítógép, telefon, fax, fénymásoló stb., s ezek a beruházások gyorsan megtérülnek és számos kellemetlen tevékenységtől, közlekedés, munkahelyi körülmények stb szabadítják meg az embereket).

95

Nem elhanyagolható kérdés a kutatás-fejlesztési költség; elsősorban a nagyvállalatok költségvetésében találkozunk csak ezzel a kiadással, általában az árbevételük 2-7%-át költik erre a célra. Vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy szoros összefüggés van a cégek jövedelmezősége és a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai között. A marketing feladata támogatni, hogy az újítások az emberek igényeinek kielégítését szolgálják, a káros, negatív hatásokat ki kell szűrni. A fejlett országokban a légszennyezés mintegy fele, az üvegházhatású szén-dioxid harmada a közúti közlekedésből származik. Csökkentésükre a gépkocsi-gyártók sokat javítottak a belsőégésű motorok hatásfokán, és intenzíven foglalkoztak három elektromosgépkocsi-technológia kifejlesztésén. A három technológia az akkumulátoros „tiszta” elektromos kocsi, a hibrid-meghajtású autó és a tüzelőanyag-cellás gépkocsi. Forrás: Wolfner András: Melyik lesz a nyerő? (Természet világa) e) A politikai-jogi környezet Ez a makrokörnyezeti elem három területet foglal magában:  jogszabályok  kormányszervek  erőszakszervezet Ezek a befolyás és a kényszer eszközével élnek. A jogszabályok célja megvédeni:  a vállalatokat egymástól, a tisztességtelen versennyel szemben  a fogyasztókat a manipulációk, visszaélésekkel szemben  a szélesebb társadalmi érdeket. A túlszabályozás viszont visszafoghatja a gazdasági növekedést, terhet jelent a gazdaságnak. Célszerű a helyes egyensúlyra törekedni. A kormányhatóságok A jogszabályok végrehajtására több intézményt is létrehoztak (pl. adótörvényekre a NAV), ezek felügyelik a vállalatok működését. Ezek a szervek néha önkényesen járnak el, viszont arra is találunk példát, mikor nagyobb szabadságot engedtek a vállalatoknak, s ezzel felpezsdítették az üzleti életet. f) A társadalmi - kulturális környezet A társadalmi rendszerek értékeket közvetítenek tagjaik, az egyének felé, befolyásolva ezzel viselkedésüket. Az alapvető kulturális, vallási értékek, hagyományok erősek s továbbélnek az egyes társadalmakban; az intézmények (egyház, iskola, kormány, család, vállalat) erősítik ezeket. A marketing nem tudja őket megváltoztatni. A társadalomban jelenlévő speciális értékeket, melyeket adott csoportok, rétegek hoztak létre szubkultúráknak, nevezzük. Kialakulhatnak divathullámok is. Ezekre a marketingnek oda kell figyelnie, ezek már változó, változtatható értékek, normák, melyek eltérő fogyasztási igényt támaszthatnak a piacon. 96

2.2.

A vállalatok üzletfilozófiájának fejlődése

Az üzletpolitikájukat különféle koncepciók szerint szervezhetik a vállalatok, attól függően, hogy milyen fogyasztói, vállalati vagy társadalmi érdekek kerülnek előtérbe. Mi ebben a jegyzetben a következő öt koncepcióval foglalkozunk: termelési, termék-, értékesítési, marketing és társadalom-központú marketing koncepcióval. A gazdaságilag fejlett országokban, ha megvizsgáljuk, hogy milyen fejlődési utat járt be az egyes gazdasági egységek piaccal kapcsolatos szemléletmódjának a változása, akkor nagy általánosságban a következőket állapíthatjuk meg. A termelési koncepció már a tömegtermelés kialakulásával fejlődésnek indult és a fejlett ipari országokat tekintve igen hosszú intervallumot ölelt fel ez a piacorientáció, egészen az 1950-es évek végéig, a második világháborút követő újjáépítési időszak befejezéséig tartott. A gazdasági életben az uralkodó szemlélet legfőbb jellemzője a termelés bővítése volt. A 60-as években egy új piaci szemlélet a termékkoncepció válik jellemzővé, a hangsúly a termékfejlesztésre a minőség javítására a minél korszerűbb termékek előállítására tevődik át. A történeti fejlődést tekintve a harmadik piaci szemléletmód az értékesítési koncepció, amely domináns jegyeit egyes országban már a 70-es években is fellelhetjük. A vállalatok a meglévő termékeiket próbálják hatékony, néha agresszív piacbefolyásolással értékesíteni. A 80-as években megjelent a marketingorientáció, amely a fogyasztók szükségleteiből, igényeiből indul ki és próbálja a versenytársakétól hatékonyabb módon kielégíteni ezeket. A 90-es évek elején egyes fejlett ipari országokban már a társadalmi érdekeket szem előtt tartó társadalom-központú marketing szemlélet jegyeit is megtalálhatjuk. Mielőtt áttekintenénk az egyes piacorientációkat, részletesen is le kell szögeznünk a következőket. Az egyes szemléletmódok nemcsak egy-egy ország gazdaságának egészét nézve léteznek, hanem az egyes vállalatok üzletpolitikájának történeti fejlődését elemezve is nyomon követhetjük a különböző piacorientációk egymásra épülését. A különböző piacorientációk egymással párhuzamosan is fellelhetők egy-egy országon belül, s az egyes vállalatok szemléletmódja is változik. A vállalatokon belül - annak alapján, hogy miként építik be a tevékenységükbe a marketingfeladatokat - három alapmodellt különböztetünk meg: termelési, értékesítési és marketingorientációkat. A többi piacorientáció (a termékkoncepció, a társadalmi-központú marketingorientáció) e három alaptípus továbbfejlesztett változata. Nézzük meg a különböző piacorientációkat részletesebben is! Két különböző szemléletből közelítve vizsgáljuk meg az egyes koncepciókat; a fogyasztó és a vállalat oldaláról. 2.2.1. A termelési koncepció A legrégebbi múltra visszatekintő piacorientáció. A fogyasztók az olcsó és könnyen elérhető termékeket keresik. A vállalatok gazdálkodásának középpontjában a minél több termék előállítása áll, valamint az, hogy ezek széles értékesítési csatornákon jussanak el a fogyasztókhoz. A termelékenység fokozása, a tömeggyártás megteremtése leszorítja az egységnyi 97

előállítására fordított költségeket és ezáltal az eladási árat is. Ez a koncepció érvényesülhet, ha a termék kereslete meghaladja a kínálatát. A vevőket akkor nem a termék minőségi paraméterei érdeklik majd elsősorban, hanem hogy egyáltalán hozzájussanak a kívánt termékhez. A vállalatok a termelés mennyiségének fokozására fognak törekedni. A hangsúly tehát a termelésen van, azt termelik, amire a vállalatot létrehozták. Az értékesítési osztályra rendkívül nagy feladat hárul, el kell adnia a megtermelt árumennyiséget és ennek érdekében meg kell győzni a piacot, hogy az ő termékeiket vegyék meg. A növekvő termelés realizálására keresletet kell teremteni. A minél nagyobb nyereség (profit) elérése a termelés mennyiségének növelésével lehetséges. Fogyasztó Vállalat az olcsó, könnyen hozzáférhető terméket magas termelékenység részesíti előnyben Tömeggyártás ==>önköltség alacsony ==>fogyasztói ár is alacsony ==> Széles elosztás; minél több értékesítési csatornán jusson el a termék a fogyasztóhoz. A marketing célja a termelés mennyiségének növelése, ezáltal az ár leszállítása => a vállalat így növelni tudja piaci részesedését. (pl. Henry Ford – az autógyártás megszervezése és a japán vállalatok termelésének fokozása) Néhány amerikai, ill. nagy japán vállalatnál a termelés-centrikus piacorientációt alkalmazva próbáltak nagyobb piaci részesedéshez jutni a világpiacon. A tömegtermelés bevezetésével leszorították az előállítási költséget, így alacsony eladási áron kínálhatták termékeiket a vevőknek, ami a termék iránti keresletet jelentősen megnövelte és ennek eredményeképpen a cég piaci pozíciója is megerősödött, kiterjedt. "A dallasi székhelyű elektronikai cég, a Texas Instrument az "építs a termelésre, csökkentsd az árat" üzletfilozófiát követi, amelyet az autópiac bővítésére egyébként elsőként az 1900-as évek elején Henry Ford alkalmazott. Ford minden tudását a gépkocsik tömeggyártásának tökéletesítésére s ezen keresztül a költségek leszorítására fordította, hogy az amerikaiak pénztárcája kibírja egy autó megvásárlását. A költségek leszállítása érdekében a Texas Instrument minden energiájával a termelési volumen növelésén és a technológia fejlesztésén fáradozik. Az alacsonyabb költségszintet árcsökkentésre és a piac kiterjesztésére használja fel. Piacain domináns pozícióra törekszik, amit általában el is ér. A marketing a Texas Instrumentnél egyetlen dolgot jelent: a fogyasztói ár leszállítását. Sok japán vállalatnál is ez az orientáció a kulcsstratégia." Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment.31.old.

98

2.2.2. A termékkoncepció A termelési koncepcióval ellentétben, nem a termék hozzáférhetősége, olcsósága, hanem a minél jobb minőségi paraméterek, az "extrát" is nyújtani tudó termékek kerülnek a fogyasztói érdeklődés középpontjába. A termékkoncepció abból a feltételezésből indul ki, hogy a fogyasztó mindig a legkorszerűbb, a kiváló minőségű, a legjobb teljesítményű termékeket részesíti előnyben. A vállalat figyelmének középpontjába a termékfejlesztés, a minőség javítása kerül. A fejlesztő mérnökök a termék-korszerűsítés hajszájában nem figyelnek oda a megváltozott piaci igényekre, szükségletekre. A vállalat elsődleges célja a profit növelése a termékkorszerűsítés révén. A vállalatok a tömeggyártás helyett a termékek tökéletesítésére helyezik a hangsúlyt, olyannyira, hogy megfeledkeznek figyelemmel kísérni a fogyasztói szükségletek változását, elszakadnak a piac igényeinek követésétől, beleszeretnek saját, kiváló minőségű termékükbe. Általában új termékek bevezetésekor alkalmazzák ezt a koncepciót a vállalatok, s belefeledkezve termékükbe, közben nem veszik észre a piaci igények megváltozását. Fogyasztó Vállalat a legkiválóbb terméket részesíti előnyben ===> minőségi termék és ezért hajlandó többet is fizetni folyamatos tökéletesítése

előállítása

„Marketing-rövidlátás” jellemzi ezt a szemléletet – általában új termék bevezetéskor alkalmazzák ==> a gyártók "beleszeretnek" a termékükbe és nem veszik észre a piac változását, a fogyasztói szükségleteket figyelmen kívül hagyják, csak a termékre koncentrálnak. A verseny egyre szorosabb a termékeiket folyamatosan tökéletesítő vállalatok között. Az értékesítési részleg számára a piac "megdolgozása", befolyásolása mind nehezebb feladat. Egyre több vállalat veszíti el nehezen megszerzett piaci részesedését és kerül a csőd szélére. Az Elgin Nemzeti Óragyárat, 1864-es alapítását követően Amerika legkiválóbb óragyártójaként tartották számon. A fő hangsúlyt az Elgin arra helyezte, hogy kiemelkedő minőségű terméket állítson elő, és azokat vezető ékszerüzletek, és nagyáruházak kiterjedt hálózatán keresztül értékesítse. Eladásai 1958-ig folyamatosan emelkedtek, de azt követően visszaesésnek indultak, és piaca szűkülni kezdett. Vajon mi áshatta alá az Elgin uralkodó pozícióját? Lényegében az Elgin vezetése annyira beleszeretett saját kitűnő, hagyományos kivitelű óráiba, hogy észre sem vette a fogyasztói órapiacon lezajló jelentős változásokat. Sok fogyasztót már egyre kevésbé érdekelte az, hogy az óra másodpercnyi pontossággal járjon, patinás márkája legyen, és egy egész életen át szolgáljon. Az órától annyit vártak el, hogy mutassa az időt, legyen divatos formájú, és ne kerüljön túl sokba. A fogyasztók egyre inkább arra vágytak, hogy az óra használata legyen minél egyszerűbb (önmagát felhúzó) minél tartósabb (víz-és ütésálló) és olcsóbb. Az értékesítési csatornák között egyre bővült a tömegszerűen árusító boltok és az árengedményes áruházak szerepe. Sok amerikai nem kívánta megfizetni a helyi ékszerész igen magas árrését, és gyakran hirtelen elhatározásból vásárolt, mikor váratlanul meglátott egy olcsó órát a kirakatban. A versenytársak közül sokan olcsó típusokkal egészítették ki termékválasztékukat, s azokat tömegszerű értékesítési csatornákon keresztül kezdték árusítani. Az Elgin problémája az volt, hogy nem 99

alkalmazkodott a gyorsan változó piachoz, s e helyett csupán egy termékcsoport kötötte le figyelmét." Forrás: Philip Kotler, (1991), Marketing menedzsment. 32. old.

Feladat: A Texas Instrument és az Elgin példáján hasonlítsa össze a termelési és a termékkoncepciót!

2.2.3. Az értékesítési koncepció A vállalat előállít egy terméket, amit a műszaki szakemberei fejlesztettek ki. A meghatározó tényezők a cég belső erőforrásai (gépi kapacitás, emberi erőforrások, technológia, tőke stb.). A vállalat célja a profit növelése, és ezt minél több termék eladása révén próbálja elérni. Értékesíteni bármi áron! A fogyasztó – az értékesítési koncepció szerint – nem érdeklődik kellőképpen a vállalat termékei iránt, ezért valamilyen módon "rá kell venni", hogy vásároljon. Egyes cégek a fogyasztók "megdolgozása" érdekében különböző értékesítési taktikákat fejlesztettek ki. A fogyasztók problémája és az, hogy elégedetten távoztak-e az üzletből, a vállalatok számára már közömbös. Fogyasztó Vállalat nem kíván, vagy nem eleget vásárol a ==> a fogyasztót rá kell bírni, hogy többet vállalat termékeiből vásároljon A marketing az értékesítési koncepció során csak a hatékony értékesítési és reklámtevékenységre korlátozódik. Általában kapacitásfelesleg esetén alkalmazzák, ill. nem keresett árucikkeknél. "Azt akarják eladni, amit előállítanak, ahelyett, hogy azt állítanák elő, amit el tudnak adni." "Attól a pillanattól kezdve, hogy a fogyasztó besétál az autószalonba, az ügynök "lelki terrort" alkalmaz ellene. Ha a fogyasztónak megtetszik a kiállított modell, valószínűleg azt mondják neki, hogy valaki más már meg akarja venni, s ezért célszerű lenne ott helyben, azonnal döntenie. Ha a fogyasztó sokallja az árát, az ügynök felajánlja, hogy beszél a menedzserrel, hátha beleegyezik egy kis árengedménybe. A fogyasztónak néhány percet kell várnia, mire megjelenik az ügynök azzal a szöveggel, hogy "a főnöknek nem tetszett a dolog, de én rábeszéltem". A cél a fogyasztó "megdolgozása", hogy azonnal vásároljon.". Forrás: Philip Kotler, (1991) Marketing menedzsment, 33. old. Sokféle eszköz áll a rendelkezésre a vevő "megdolgozására": névre szóló reklámlevél, tv - rádió-, telefonreklám, újsághirdetés, nyeremény akciók, bonusz-rendszer, plakátok stb. Az egyetlen cél az eladás. Az, hogy a fogyasztó elégedett lesz-e az általa vásárolt termékkel vagy éppen rossz hírét kelti és nem fogja újra megvásárolni, már nem érdekli a vállalatot. 100

A marketingnek nem lehet az eladás a legfontosabb eleme. "Értékesítésre feltételezhetően valamilyen mértékben mindig is szükség lesz. A marketingnek viszont az a célja, hogy az értékesítés már feleslegessé váljon. Az a célja, hogy alaposan megismerje és megértse a fogyasztót, s ezáltal olyan terméket vagy szolgáltatást tudjon ajánlani, amely már önmagát is eladja. Ideális esetben az a marketing végső eredménye, hogy felkelti a fogyasztó vásárlási hajlandóságát. Ezután már csak a termék vagy a szolgáltatás elérhetőségétől kell gondoskodni."(Péter Drucker: Menedzsment)

Feladat: 1. Hasonlítsa össze az eddig megismert három piacorientációt, kiemelve negatívumaikat (kiindulópont, cél, eszköz szempontokat figyelembevéve)! 2. Mondjon példákat a környezetében lévő vállalkozásokból az eddig tanult vállalati piacorientációkra! Indokolja meg döntését!

2.2.4. A marketingkoncepció A piac (célpiac) azon részének fogyasztói szükségleteiből indul ki, akiknek igényeit a konkurenciától hatékonyabban, ill. hatásosabban próbálja kielégíteni. A fogyasztói problémákra keresi a legmegfelelőbb termékmegoldásokat. A marketingszervezet célkitűzéseivel összhangban teszi mindezt, melynek lényege: minél nagyobb profit realizálása, de a fogyasztói elégedettség révén. Ez egy hosszú távú előretekintést jelent, mert az elégedett fogyasztó visszajön, és újra vásárol a cég termékeiből, és ezzel növeli a vállalat profitját. Fogyasztó Vállalat A szükségleteinek, igényeinek ==> a konkurenciánál hatékonyabban kielégítéséhez legmegfelelőbb terméket kielégíteni a fogyasztói szükségleteket keresi. "Ne azt próbáld eladni, amit éppen elő tudsz állítani, hanem azt állítsd elő, amit meg is vesznek!" "A főnök nem más, mint Ön!" (United Airlines). Ezek a jelszavak jól kifejezik a marketing-filozófia lényegét. Nézzük meg részletesen a marketingszemlélet legfontosabb alapelemeit! A marketingkoncepció négy fontos tartópillérre épül;  piacközpontúság,  vevőorientáció,  koordinált (összehangolt) marketing tevékenység,  profit elérése. 101

2.2.4.1. Piacközpontúság A marketingkoncepció a fogyasztó szükségleteire helyezi a hangsúlyt, ez a kiindulópont; minél alaposabban megismerni a piac igényeit és a lehető legpontosabban kielégíteni, a vállalat működését ennek érdekében kell koordinálni. Egy adott fogyasztói szükségletből kiindulva láthatjuk, hogy számtalan sok variáció létezik ennek kielégítésére és egyetlen vállalat sem képes ennek teljesítésére. Pl. nem létezik olyan vállalat, amely ki tudná elégíteni Magyarországon az emberek sportolási szükségleteit szolgáló összes terméket. A vállalatoknak gondosan meg kell határozniuk piacaik határát, így azonosítaniuk kell, hogy melyik az a fogyasztói csoport, amelynek szükségleteit egy adott termék piacán ki tudják elégíteni. A fogyasztói csoportok kiválasztása után a vállalat kidolgoz egy cselekvési programot a célpiac szükségleteinek a kielégítésére, és ez valószínűleg összhangban van a szervezet célkitűzéseivel. A piacközpontúság ugyanakkor azt is jelenti, hogy a fogyasztói szükségleteket úgy kell kielégíteniük a vállalatoknak, hogy a fogyasztó maximálisan elégedett legyen a termékkel, és később újra visszatérjen, és vásároljon a vállalat termékeiből. Tehát a piacközpontúság, a piacon megjelenő fogyasztói szükségletekből indul ki, és végül szintén a „piacra” tér vissza a fogyasztói elégedettséget vizsgálva. Így válik teljessé a piacközpontúság. "Egy gépkocsi-gyártó foglalkozhat átlagos személygépkocsi, kombi, sportkocsi és luxusautó megtervezésének gondolatával. A célpiacok meghatározásához azonban a gondolkodásnak ez a szintje még nem elegendő. Az egyik japán autógyártó munkába járó nőknek tervez kocsit, mely számos részletében különbözik a férfiak által kedvelt egyéb kocsitipustól. A másik japán autógyártó a városi ember számára tervezi meg autóját, tehát annak a fiatalabb korosztálynak, mely sokat járja a várost, és szeretne minél egyszerűbben parkolni. A vállalatok mindkét esetben világos piaci célt tűztek ki maguk elé, s ez jelentősen befolyásolta a kocsik kialakítását." Forrás: Philip Kotler (1991), Marketing menedzsment, 35. old. 2.2.4.2. Vevőorientáció Miután pontosan meghatározta a vállalat a célpiacát - azt a fogyasztói csoportot, amelynek hasonló, még kielégítetlen szükségletei vannak -, a következő lépés, hogy miden döntését a vevő szükségleteinek, igényeinek rendelje alá gazdálkodásának minden fázisában. A termék tervezésétől a fogyasztóhoz való eljuttatásig ennek a szemléletnek, kell érvényesülnie. A vevőorientáció a fogyasztói szükségletek pontos meghatározását jelenti a fogyasztó szemszögéből. Egy adott fogyasztói problémára a vállalat szakemberei is kifejleszthetnek kiváló minőségű termékmegoldásokat, de egyáltalán nem biztos, hogy a vevők szükségleteinek 102

ez pontosan minden szempontból megfelel. Az a cég jár el helyesen, amelyik a szükségletek kielégítésekor a fogyasztó fejével gondolkodik. "A jó torreádornak bele kell bújnia a bika bőrébe.” A vállalat számára nagyon fontos, hogy a vevő elégedett legyen, nyereségessége ettől függ. Határozzuk meg a következő szemelvény alapján, hogy ki is tulajdonképpen a fogyasztó! "Számunkra ki a Fogyasztó?  Ebben az irodában a Fogyasztó mindig is a legfontosabb személy..., akár személyesen van jelen, akár levélben.  Nem a Fogyasztó függ tőlünk..., mi függünk tőle.  Munkánknak a Fogyasztó nem gátja..., hanem éppen a célja. Kiszolgálásával nem mi teszünk neki szívességet, ő tesz nekünk szívességet azzal, hogy erre lehetőséget ad.  A Fogyasztó nem arra való, hogy szellemes érvekkel próbáljuk meggyőzni. A fogyasztóval szemben soha senkinek nem lehet igaza.  A Fogyasztó kívánságokkal keres fel minket, s nekünk az a feladatunk, hogy ezekkel mind az ő számára, mind saját magunk számára hasznot hozó módon foglalkozzunk. Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment 2.2.4.3. Koordinált marketing tevékenység A koordinált (összehangolt) marketing, a marketingkoncepció következő fontos területe. Két irányban is értelmezhetjük: Egyrészt a belső marketingfeladatokat (termékpolitika, árpolitika, eladás, reklám) egymással is összhangban, a fogyasztó szempontjából kell megszervezni. Másrészt a marketingfeladatokat a vállalat más részlegeivel is összhangba kell hozni, pl. fejlesztési osztály, termelés, pénzügy, anyagbeszerzés stb. Az egyes részlegek gyakran eltérő célkitűzéseit a marketingszempontok egységes érvényesülése érdekében egybe kell hangolni, és a vállalatvezetésnek is ebben irányt kell mutatnia. A vállalat minden egyes alkalmazottjának tökéletesen tisztában kell lennie azzal, hogy hogyan segíti az ő munkája a fogyasztó igényeinek kielégítését. "Egy igazán jó marketingszervezetben nem lehet megmondani, hogy ki dolgozik a marketingosztályon. A szervezet minden tagja részt vesz a fogyasztót befolyásoló döntések meghozatalában." (Stephen Buruett) Nézzünk egy történetet a fogyasztó jó kiszolgálására. Bill Mariott - egy amerikai szállodalánc igazgatója - a következő kérdést intézi a leendő alkalmazottakhoz: "A szállodáimban három csoport - a fogyasztók, az alkalmazottak és a tulajdonosok érdekeit kívánjuk kiszolgálni. Melyik csoport érdekei a legfontosabbak?" A legtöbben azt a választ adták a fogyasztók érdekei a legalapvetőbbek. Mariott ezt rossz válasznak tekintette. Az ő elképzelése szerint a legfontosabb az alkalmazottak csoportja 103

kell legyen. Ha szeretik a munkájukat, akkor büszkén és lelkesen dolgoznak a szállodában és automatikusan a fogyasztókat is jól fogják kiszolgálni. A vendég elégedett lesz és vissza fog térni, újra Mariott szállodáját választja. Ez pedig nyereséget hoz - így a tulajdonosok is és a menedzserek is elégedettek lesznek. Ez az ötlet fordította csúcsára a hagyományos szervezeti formát ábrázoló piramist, ahol legfelül a vállalat felső vezetői, majd a középvezetők és végül legalul az alkalmazottak, az első vonalban dolgozók találhatók. A csúcsára állított piramisban tehát az alkalmazottak, az ügyintézők, hostessek, az első vonalban dolgozók a legfontosabbak a vállalat számára, hiszen ők érintkeznek közvetlenül a fogyasztókkal. Feladat: Olvassa el a SAS légitársaság esetében, hogyan szervezte át az új vezérigazgató, Jan Carlson a vállalat irányítási modelljét! Kinek mi volt a feladata?

2.2. sz. ábra: A vállalat szervezeti felépítésének új értelmezése 2.2.4.4. Profit A profit realizálása a marketingkoncepciónak is része. A cél a profitszerzés, de nem közvetlen módon, hanem a fogyasztói szükségletek kielégítése mellett. Tehát a marketingszakembernek nyereséges módszereket kell felkutatnia a vevők igényeinek kielégítésére. A fogyasztói szükségletek minél teljesebb kielégítése révén, az elégedett vevők újra visszatérnek, és a vállalat termékeiből vásárolnak, igénybe vesznek szolgáltatásokat. Ez a folyamat, hosszú távra is biztosítja a vállalat számára a nyereséget. A vállalatok számára a legjobb befektetés tehát, ha elégedetté teszi a fogyasztókat. "Nem sokkal ezelőtt a vállalatok többsége valami egészen mást gondolt az üzlet (gazdálkodás) céljáról. Egyszerűen azt mondják, hogy a cél a pénzcsinálás. De ez legalább olyan ostobán hangzik, mint azt mondani, hogy az élet célja az, hogy együnk. 104

Az étkezés előfeltétel, de nem célja az életnek. Evés nélkül az élet megáll. A nyereség szükséges az üzleti élethez. Nyereség nélkül az üzlet (gazdálkodás) megáll. Miként az élelem a test számára, a nyereség az üzlet számára úgy határozható meg, mint a bejövő és kimenő értékek különbsége (többlete). Az üzleti életben ezt úgy hívják, hogy pozitív készpénzforgalom (cash flow). Forrás: Bauer-Berács, Marketing, 15. old.

2. 2. 5. A társadalom-központú marketingkoncepció A mai ismereteink alapján a legfejlettebb piacorientáció a társadalom-központú marketingkoncepció. Az előzőekben ismertetett marketingkoncepción alapszik a lényege, de attól már egy fejlettebb, több szempontot is figyelembe vevő szemléletről van szó. Itt már az össztársadalmi érdek is megjelenik: a vállalatok számára ne csak a profit hajszolása legyen a cél, hanem vegyék figyelembe a társadalom számára fontos értékeket is. Fogyasztó a fogyasztó legmegfelelőbb termék

Vállalat szükségleteinek a konkurenciánál hatékonyabban kielégíteni; profit elérése és társadalmi jólét mellett.

A marketing feladata: a fogyasztók igényeinek kielégítése és a vállalati nyereség, ill. a társadalmi érdek közötti egyensúlyt megtalálni. Újabb problémákkal találják szemben magukat a vállalatok; környezetszennyezés, a természeti erőforrások kimerülése, éhezés stb. Alapvető, hogy a fogyasztói, ill. vállalati érdekek ne kerüljenek ellenmondásba a társadalmi érdekkel, ezért a társadalom-központú marketingkoncepció szerint e 3 tényező között kell egyensúlyt fenntartani. Az utóbbi néhány évben már egyre több cég e szemléletet vallja, pl. környezetkímélő és újra felhasználható csomagolóanyagok, környezetkímélő mosószerek, ólommentes benzin stb. Szerencsére, ma már egyre többen ismerik fel, hogy a hosszú távú célok érdekében az ember az, akire leginkább oda kell figyelni és nem a minél nagyobb profit hajszolása lehet csak az egyedüli cél. A körülöttünk viharos gyorsasággal változó világ a biztonságosabb jövő és a jobb életminőség elérésére fordítja figyelmünket. Magyarországon, ha még csak csiráiban is, már hallhatunk, olvashatunk a médiumokban a következő témáról: környezetvédelem, családvédelem, biztonság, stb. A mindannyinkat érintő problémák megoldásához vezető út lényeges sarkkövét jelenti az emberek szemléletének, magatartásának a formálása, a biztonságosabb s jobb jövőt ígérő társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében. A fenntartható fejlődés világkonferenciáinak intézkedései is a természet, a társadalom és a gazdaság közötti összhang mindannyiunk számára legmegfelelőbb megoldásaira összpontosítanak.

105

Feladat: Nézzenek utána milyen kérdésekkel, foglalkoztak az egyes világkonferenciákon; Helsinkiben, Rio de Janeiróban, Johannesburgban! Sorolja fel a vállalati piacorientációkat és helyezze el őket időrendi sorrendben! Nézzük meg, a szemelvény tanulmányozása alapján a Dunapack Rt. marketing tevékenysége hogyan jellemezhető! "..A DUNAPACK Papír és Csomagolóanyag Rt. üzletpolitikai filozófiáját a következő két irányelv foglalja össze: *Fontos célunk vevőink hozzásegítése ahhoz, hogy csomagolási színvonaluk emelésével egyre versenyképesebb termékekkel jelenjenek meg a piacon. *Fejlesztési programunkban, beruházásainkban tudatosan törekszünk arra, hogy termékeink egyre nagyobb hányada készüljön újra-feldolgozott papírból, kímélve és tehermentesítve ezzel a természetet és környezetünket. ..." "...Hasonlóan számottevő eredményről számolhatunk be környezetvédő tevékenységünkről. Termékeink több mint négyötöde hulladékpapír felhasználásával készül. Ez az arány megfelel a nyugat-európai elvárásoknak. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy termékeink csaknem mindegyike újrafelhasználható. ..." "-A fejlett nyugati országokban (pl.: az Egyesült Államokban) a szupermarketekben már ismeretlen a nylontasakba való csomagolás. Csakis környezetbarát erős papírzacskót, papírtáskát használnak. Nálunk miért nem terjedt el ez a megoldás? - Ehhez mind a kereskedők, mind a vásárlók szemléletváltozására van szükség. Ma még a divatos belvárosi butikok kivételével nem jellemző az, hogy a kereskedők áruikat papírtasakba csomagolják. Megfelelő tájékoztatással kell elősegíteni annak felismerését, hogy a papírtasak vetekszik a nylontasak erősségével s emellett a környezetvédelmet, segítik elő ennek alkalmazásával. A elérendő cél tehát az, hogy az ABC és más üzletekben a vásárlók számára mindenkor rendelkezésre álljon elegendő mennyiségben papírtasak. Másrészről a vásárlókat is meg kell győznünk arról, hogy a hordfüles papírtasakok teherbírása igen nagy és bátran lehet nagyobb bevásárlással megterhelni, ugyanakkor a környezetet védik, ha ezeket használják. ..." "..-A legfontosabb újdonságunk a "Frisspack" termékcsalád, amely egy magyar szabadalmon alapuló egyedülálló fejlesztés a világon. A Frisspack rekeszek és tasakok éréskésleltető hatásuknál fogva hosszú ideig segítenek megőriznie zöldség és gyümölcs eredeti állapotát. Az, hogy a hatás hány nappal növeli meg az eltarthatóságát természetesen a zöldség-, illetve gyümölcsfajtánkként változó. ..." Forrás: Marketing folyóirat 1993/5-6, 279-280. old. 2.3.

A marketingeszközök

A stratégiai terv végrehajtásához sokféle marketingfeladatot kell a vállalatoknak megvalósítaniuk, ebben segítenek a marketingeszközök. Marketingeszközöknek nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel a vállalat a marketing célkitűzéseinek megvalósítása során a fogyasztóra hatást gyakorol. Marketingmix a vállalati marketingeszközöknek az összessége, különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja. Sokféleképpen csoportosíthatjuk a marketingeszközöket. 106

A marketingkoncepció a fogyasztói szükségletekre helyezi a hangsúlyt, s ez meghatározza, hogy milyen terméket állítsunk elő, ezt milyen áron tudjuk eladni a piacon, hol kínáljuk, milyen értékesítési csatornákon és hogyan, milyen reklámmal, esetleg értékesítés ösztönzéssel vezessük be a piacra. Ezek a legelfogadottabb marketingeszközök:  Termék (product)  Ár (price)  Elosztás, értékesítés helye (place)  Promóció (promotion) A fentieket - angol nevük kezdőbetűi alapján – 4P-marketing-mixnek nevezünk. Ez a négytényezős osztályozás McCarthy nevéhez fűződik.

2. 3. sz. ábra: A négytényezős (4P) marketingmix A marketing nagyon kedveli a rövidítéseket. A 4P után következett a 7P, majd a 11P, 4C és a 4E. Napjainkra a szükségletek kielégítésének zöme a termékek világából áttolódott a szolgáltatások területére. A 21. században a vállalatok elsősorban arra koncentrálnak, mit keres, mit szeretne a vásárló. Ezt helyezi előtérbe a 4C és a 4E szemlélete. Fokozatosan növekszik azoknak a fogyasztóknak a köre, akik egy szociálisan érzékenyebb világban szeretnének élni és elutasítják a természeti környezet mértéktelen kihasználását. Nézzünk erre egy szemelvényt! A hagyományos – az eladói szemléletet tükröző, 4P-re épülő-marketingmix jelentősen átalakult, és megfogalmazódott az a koncepció, hogy helyette a fogyasztói szempontokat érvényesítő 4C-ből álló marketingmixet kellene alkalmazni a marketingstratégiákban. 107

A 4C azt fogalmazza meg, hogy mit keres, mit szeretne a vásárló. Vagyis fogyasztói értéket (Customer value), minimális költséget (Costs), a hozzájutás kényelmét (Convenience), interaktív párbeszédet az eladó és a vevő között (Communication). A 4C-re épülő marketingmix tehát még a korábbi marketingfilozófiánál is erőteljesebben a fogyasztóra épít: célja a fogyasztó igényeinek minél jobb, akár egyedileg megformált kielégítése. …Ezek azok a fogyasztók, azok a csoportok, akik, és amelyek új társadalmi értékek kialakítását tűzték a zászlajukra. Ezek az értékek a 4E világát, értékrendjét hozták be mindennapjainkba. A természeti környezet (Environment) iránti érzékenység, a természet megóvására vonatkozó igény, a környezetérzékenység fokozatosan erősödött a fogyasztókban, és ma már markáns fogyasztói elvárásként kell kezelni. Ennek következtében, mind nagyobb szerepet kap a termékfejlesztésben, az emiatt jelentkező többletköltségek azonban az árakban is érvényesíthetők. A nevelés, oktatás, képzés (Education) szerepének, fontosságának felismerését hozta az, hogy a gyorsuló műszaki- és a nyomában ugyancsak felgyorsult társadalmi és kulturálisfejlődés következtében az ismeretek rendkívül gyorsasággal avulnak el. Kutatások igazolják, hogy napjaink felnőtt emberének ötször-hatszor kell újratanulnia szakmája mesterfogásait is, és ez valószínűleg többszöröződik majd. Az üzleti világban sikereket hozhat az a felismerés, hogy a fogyasztókat meg kell tanítani az új dolgok használatára, az új életformára, az új szokásokra. Sőt gyakran a szülői házban, az általános iskolában elmaradt nevelésre, tanításra is szükség van, hiszen az emberek, elsősorban a felnövekvő új generációk gyakorta nem ismerik a hagyományokat, a régi szokásokat, nem tudnak tájékozódni már a húsz-harminc évvel ezelőtti (!) világ értékeit használó környezetben, közegben sem. …A társadalom más tagjaival való együttérzésre (Empathy) a szociális problémák gyarapodása, a társadalmakban megfigyelhető rétegződések erősödése és a pólusok közötti különbségek növekedése, a társadalmak anyagi, az életkörülményekben jelentkező „kettészakadása”, a másság számos területen való megjelenése és tömegessé válása hívta fel a figyelmet. Az individualizmus és egoizmus helyett/mellett oda kell figyelni embertársainkra, és törekedni kell arra, hogy - ha el nem is fogadjuk - megértsük és lehetőségeinkhez mérten segítsük őket. Másként gondolkodnak, másként öltözködnek, másként élnek, másként fogyasztanak. … Az erkölcsi értékek (Ethics) visszaállítása, erősítése, egy erkölcsösebb világkép kialakítása az üzleti világtól, a gazdasági élet szereplőitől is másfajta gondolkodást igényel. Ez a marketingstratégiák tervezésénél az önmérséklet erősödését kell, hogy jelentse! A terméktervezés mozgatórugója ne a gyors elhasználódás és a miharabbi csere legyen!... Forrás: Dr. Kandikó József: Új ábécé a marketingben (Piac és Profit) 2.3.1. A marketing legalapvetőbb eszköze maga a termék A terméket gazdasági szempontból vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a termelési folyamat végeredménye, amely emberi szükséglet kielégítésére készült. A termék szó hallatán azonnal valami megfogható, tárgyiasult dolog jut eszünkbe, mint például kenyér, cipő, asztal, számítógép, toll stb. Általában a termék kifejezés alatt, a fizikai értelemben vett termékekre gondolunk. 108

A közgazdaságtan is, a marketing pedig még tágabb értelmezést ad a termékkategóriának. A szolgáltatásokat is a termékekhez soroljuk. Az orvosi ellátás, az oktatás, a hajvágás, a közbiztonság, a könyvelés stb. mind szolgáltatások. A szervezetek egyre inkább felismerik az új termékek és szolgáltatások rendszeres fejlesztésének szükségességét és előnyeit. A gyártmánytervezés, a termelés (pl. a technológia, a minőség, az önköltség) – az értékesítés mellett – a marketing elemei. Az új termékek ugyanakkor meg is bukhatnak, az innovációnak tehát legalább akkora a kockázata, mint amekkora a várható előnye. A sikeres innováció kulcsa: megfelelő szervezeti körülmények létrehozása, körültekintő kutatás, és megalapozott döntések hozatala. Az, hogy a fejlesztés szakaszát miként hajtják végre, már a mérnöki munka színvonalán múlik. Az viszont, hogy milyen mértékben lesz sikeres az új termék, döntő mértékben a vállalat marketingtevékenységén, és azon múlik, hogy mennyire jól mérték fel az új termékkel kapcsolatos pénzügyi, munkaerő-, valamint a beruházási szükségleteket. Az új termék piacra vitelét alapos és szerteágazó munka előzi meg, és a termékfejlesztéssel párhuzamosan kell dönteni az alkalmazott marketingstratégiákról és marketingeszközökről is. A főbb tennivalók lehetnek például a piacszegmentáció és a piaci elhelyezés, a célcsoportok kiválasztása, a csomagolás meghatározása, a termék megnevezése, az értékesítési csatornák kiválasztása, a vevőszolgálat kialakítása, a termék előnyeinek kiemelése, és a szükséges információk megadása, az árpolitikai döntések kialakítása stb. A termék a piacon a vállalat kínálatát testesíti meg. Ezért nagyon sok lényeges döntést kell hozni a termékre vonatkozóan. Meg kell pontosan határozni a termék minőségi szintjét, formáját, méretét, milyen változatban kínáljuk még, ezek variációit. A formatervezési munka szervesen kapcsolódik a termékfejlesztés folyamatához. A forma egy újabb eszköz a tervezők kezében a termék megkülönböztetésére. A design, a termék hasznossága mellett, gyönyörködtet a termékben, illetve másoknak is gyönyörűséget okoz. Esztétikai és használati funkciókat foglal magában. Fontos, hogy a forma igazodjon a termék funkciójához. A jó forma emelheti a termék vonzerejét, fokozhatja a hasznosságát, sőt kiválthat érzelmi (emocionális) hatást is. Márka vagy védjegy? Mindenekelőtt a gyakran alternatívaként alkalmazott két kategória közötti különbséget tisztázzuk. Védjegy: egy áru vagy árucsoport megkülönböztető jelzése, mely jogi oltalmat élvez, s kizárólag a birtokosa használhatja. A bejegyzett védjegyen gyakorta megtalálható az ® jelzés (registered = bejegyzett). Márka: név, jel, rajz, forma, szimbólum vagy ezek kombinációja, amelynek célja, hogy a gyártók vagy forgalmazók termékeit, illetve szolgáltatásait megjelölje, megkülönböztesse a konkurenciától. Tekintsünk még át néhány meghatározást! Márkanév Betű, szó, szócsoport, amelyek együttesen egy nevet alkotnak; a márka hangokkal kifejezhető része, pl. LEVIS, SONY. 109

 Márkajel A márka hangokkal nem kifejezhető része. Szimbólum, forma, szín- vagy betűkombináció; felismerhető, de verbálisan vissza nem adható. Pl. a Hitelbank aranyszarvasa, a PUMA ugró pumája stb.  Szerzői vagy kiadói jog Kizárólagos jogot biztosít az egyes művészeti, szellemi alkotások terjesztésére. Márkanév és márkajel lehet bármilyen jel, fantázianév vagy a cég neve. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy védjegyet használjanak termékeik vagy saját maguk megkülönböztetésére. A márka állandóságot, bizalmat fejez ki. A márkázás funkciói: – megkülönböztessen a konkurensektől, – utaljon a termék vagy szolgáltatás jellegére, sajátosságaira, előnyeire, – könnyen kiejthető, egyszerű, lényegre törő, azonnal felismerhető és megjegyezhető legyen, – asszociációs kötés: a termék és a márka összekapcsolódik, – a jó minőségű terméket vagy kimagasló szolgáltatást márkával kell összekötni. Miért fontos a fogyasztó számára, ha márkás terméket vásárol? – Megbízható kínálatot biztosít a számára. – Ha újra ezt a terméket választja, akkor nem kockáztat. – Biztonságot jelent a számára egy olyan világban, melyben sok a bizonytalansági tényező. – A vásárlást könnyen és gyorsan le tudja bonyolítani. Miért előnyös az eladó számára a márkás termék kínálata? – Jól tudják azonosítani a céget, a terméket. – Megkönnyíti a megfelelő minőségű termék kiválasztását. – Egyszerűen megkülönbözteti a konkurencia termékeitől. El kell döntenie a márkanevet használó cégeknek, hogy az egyedi márkanevet, márkacsaládnevet vagy cégmárkát részesítik-e előnyben.  Egyedi márkanév A terméknek önállóan kell megbirkóznia a piacra történő bevezetéssel, és a későbbiek során is meg kell állnia a lábán. Ha a termék nem lesz sikeres a piacon, a vállalat neve nem kapcsolódik össze a márkanévvel, és így nem ejt különösebben foltot a cég jó hírnevén.  Márkacsalád-név Az új terméket már egy befutott, elfogadott s egy jól ismert márkanév alatt vezetünk be a piacra. Így csökkennek a bevezetés költségei, viszont kockázatosabb ez a megoldás, mert ha gyengébb az új termék minősége, ezzel ronthatja az azonos családnév alatt már bevezetett termékek iránti bizalmat is.

110

 Cégmárka Kihasználva a vállalat jó hírnevét, az új terméket a már jól ismert cég márkanevével látja el. Vitathatatlan előny, hogy nem kell a fogyasztókban tudatosítani az új márkanevet (már mindenki ismeri), és nem kell jelentős költségeket áldozni minden új termék bevezetésénél a márkanév megismertetésére, elfogadtatására. Ugyanakkor egy jó hírnév építésének fontos eszközévé válik. A jó márkával szembeni követelményeket is összegeznünk kell; a következő kritériumoknak kell, hogy megfeleljen: – állandóságot, megbízhatóságot tükrözzön, – magatartást, stílust érzékeltessen, – egységes rendszert alkossanak, – publicitásra alkalmas legyen, – speciális vonásokat tükrözzön, – a munkatársak kötődését, azonosulását segítse elő, – értelmi, érzelmi hátteret adjon a terméknek, – az állandóság mellett ugyanakkor folyamatos változtatásra is szükség van a jövő elvárásainak megfelelően. A termékmix (vagy termékválaszték) mindazoknak a termékvonalaknak és egységeknek az összessége, amelyeket egy adott eladó a vásárlónak megvételre felkínál. Egy termékmix különféle termékvonalakból áll. A termékvonal olyan szorosan összetartozó termékek csoportja, amelyek hasonló módon funkcionálnak, azonos fogyasztói csoportokat szolgálnak, ugyanolyan típusú kiskereskedelmi egységekben értékesítik őket vagy azonos ársávba esnek. A termékvonalakat alkotó termékek számára a vállalatoknak márkapolitikát kell kialakítaniuk. Dönteni kell a terméktulajdonságokról (minőség, termékjellemzők, formaterv), valamint arról, hogy legyen-e egyáltalán márkájuk; saját vállalati márkát vagy pedig kereskedői márkát alkalmazzanak-e; családi vagy egyedi márkanevet használjanak-e; kiterjesszék-e a márkanevet új termékre; kifejlesszenek-e több egymással versengő márkát; és újrapozícionálják-e valamelyik márkájukat? Tárgyiasult termék esetében a csomagolással kapcsolatban is szükséges döntéseket hozni. A piaci szakembereknek csomagoláskoncepciót kell kidolgozniuk, ezt funkcionális és pszichológiai szempontból egyaránt tesztelniük kell, egyszerre biztosítva ennek révén a kívánatos célok elérését, és a közösségi érdek érvényre juttatását. A terméket címkével is elláthatjuk az azonosítás, a minősítés, a leírás (pl.: szavatossági idő, anyagösszetétel), és a reklám miatt. Egyre fontosabb kérdés a csomagolás és a címke, amely tájékoztatást nyújt a fogyasztónak a termékkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseire ( használati utasítás, szavatosság, összetétele stb.). Fel kell tüntetni a terméken a márkanevét, ill. védjegyét is. A termékkínálat magába foglalja a termékkel kapcsolatos szolgáltatást is; garancia, vevőszolgálat, szerviz biztosítása stb. A termékdöntések közé tartozik a termék útjának (termék-életgörbe) figyelemmel kísérése, fejlesztése a fogyasztói igények változásához igazítva. 111

A szolgáltatások olyan tevékenységek vagy előnyök, amelyeket az egyik fél nyújt a másiknak, és amelyek lényegében nem tárgyiasulnak, és nem eredményeznek tulajdonjogot semmi fölött. A szolgáltatás lehet cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik ember felajánlhat a másiknak, előállítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez vagy nem. A szolgáltatások sajátos tulajdonságokkal jellemezhetők, amelyek befolyásolják a marketingprogramokat. A szolgáltatások megfoghatatlanok (nem tárgyiasultak), elválaszthatatlanok (adott személyhez kapcsolódnak, aki része a szolgáltatásnak), ingadozók (nem csak a szolgáltatást nyújtó személytől, hanem a helytől és időtől is függenek) és romlékonyak (nem tárolhatók). Mindegyik jellemző problémát okoz, és külön stratégiát igényel. A marketingszakembernek meg kell találnia a módját, hogy a megfoghatatlant kézzelfoghatóvá tegye: az elvont terméket fizikai bizonyítékokkal kell elfogadtatni (pl. egy bank szolgáltatása legyen gyors, pontos és hatékony; ezt a pozícionálási stratégiát számos eszközzel lehet kézzelfoghatóvá tenni: a személyzettel, a felszereléssel és a kommunikációs anyaggal). A terméktől elválaszthatatlan szolgáltató termelékenységet fokozni kell (pl.: a szolgáltató-szervezet több szolgáltatást nyújtó személyzetet képez ki). A szolgáltató-marketing szakember feladata, hogy az ingadozás ellenére standardizálják a minőséget, és befolyásolják a kereslet mozgását (pl. megfelelő alkalmazottak kiválogatásával és kiképzésével, a fogyasztó elégedettségének figyelésével). A stratégiai döntések a szolgáltatás romlékonysága ellenére elősegíthetik a jobb teljesítményt (pl. előrendeléssel, további terjeszkedéssel, differenciált árpolitikával vagy a csúcsidőn kívüli kereslet fenntartásával). Nem szabad azonban megfeledkezni azokról a termékalapú iparágakról sem, amelyeknek szintén szolgáltatást kell nyújtaniuk. A berendezések és a termékek gyártóinak a termékeikhez kapcsolódó szolgáltatásokkal kell ellátniuk vásárlóikat. Valójában a termék-szolgáltatások területe egyre fontosabb küzdőterévé válik a kompetitív előnyért folytatott gazdasági versenynek. Előfordulhat, hogy a vevők megnyerésében az általuk kínált szolgáltatás fontosabb, mint a termék. A szolgáltatásmix eladás előtti (műszaki tanácsadás, megbízható szállítás stb.) és eladás utáni (azonnali javítás, a személyzet betanítása stb.) szolgáltatásokból áll. A marketingszakember dolga a vevők által igényelt termékszolgáltatások választékának, minőségének és forrásainak meghatározása. A termékéletgörbe A termék –, amely valamely szükséglet kielégítésére hivatott – élete nem végtelen. A termékek „életük” során egy jellegzetes utat járnak be. Ezt az utat nevezzük életciklusnak. A termék forgalmazásában (nem minden termékre igaz) a termékélet egy nyújtott „S” alakú görbével írható le leginkább. A marketingnek ez az egyik legjelentősebb területe segít megérteni a termék versenydinamikáját. A termék bármely életszakaszába is lépett, meg kell tenni mindent a jövedelmezőségének és élettartamának növeléséért. A termékéletciklus (product life cycle) a marketing egyik nagy jelentőségű fogalma. Azon a felismerésen alapul, hogy egy áru forgalmazás-történetében jellegzetes szakaszok különíthetők el. E szakaszoknak a marketingstratégia és a jövedelmezőség 112

szempontjából jellegzetes lehetőségei és problémái vannak. Ha a vállalat felismeri, hogy termékei milyen életszakaszban vannak, illetve lesznek a jövőben, akkor hatékonyabb marketingtervet dolgozhat ki. Mielőtt megvizsgálnánk a termékéletgörbe egyes szakaszait, a következő megállapításokat kell tennünk: 1. A termék élettartama véges. 2. A termékélet-görbe különböző szakaszaiban eltérő stratégiát követ. 3. Az egyes szakaszokban eltérő a termék jövedelmezősége. 4. A különböző szakaszokban az eladónak mindig újabb kihívásokkal kell szembenézni. A termékélet-ciklusra általában az „S” alakú görbe a jellemző. A termékélet-görbe különböző szakaszokra tagolható: a) bevezetés, b) növekedés, c) érettség, d) hanyatlás. Az egyes szakaszok elhatárolása meglehetősen bizonytalan. Általában ott húzzák meg a szakaszhatárt, ahol a forgalom számottevően növekszik, vagy csökken. A termék életciklusa inkább következménye, mint oka a marketingtevékenységnek; semmiképpen sem tekinthető eleve elrendelt, kötelező pályának, amelyen minden terméknek hasonló módon végig kell haladnia. Az egyes termékéletciklus-szakaszok marketing-stratégiái eltérőek. Az üzleti életben bekövetkezett jelentős változások, a kommunikáció fejlődése és a beszerzések tapasztalatai arra késztették a vállalatokat, hogy újraértékeljék tevékenységük szervezésének módszereit. A verseny fokozódása következtében rákényszerültek arra, hogy az új termékkel kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a vevőkkel kezdjék el, és a sikeres termékek bevezetése érdekében mindvégig szükséges biztosítaniuk a csapatmunkát is. A korszerű marketingnek már nem az a feladata, hogy egyszerűen megpróbálja eladni a kifejlesztett új terméket, a piacorientált szemléletében minden a fogyasztóval kezdődik. 2.3.2. Az ár, a másik fontos marketingeszköz Az ár az a pénzeszköz, amelyet a fogyasztó fizet a termékért a csere során. Az árnak a piacon arányban kell lennie a termék kínálatával, amit a fogyasztók is preferálnak, egyébként a konkurencia termékét részesítenék előnyben. Lényeges döntést jelent az árszínvonal meghatározása, ezen belül az alkalmazandó árkategóriák, ill. a konkurenciával szembeni árstratégia előírása. Fontos kérdés még, hogy milyen fizetési feltételeket, hitelezési lehetőségeket, árengedményeket stb. tudunk kínálni a fogyasztóinknak, ill. viszonteladóknak. A marketingmix eszközein belül az árpolitikai döntések, a termék mellett jelentős helyet foglalnak el. Az utóbbi évtizedben a korszerű marketing nagyobb jelentőséget tulajdonít a nemárjellegű tényezőknek a vevők választási magatartásában, az ár azonban továbbra is 113

döntő fontosságú. A marketingmixben az ár az egyetlen elem, ami jövedelmet eredményez, az összes többi költséget jelent. Az ár az a pénzmennyiség, amit a vásárló ad az eladónak: az áru ellenértékének pénzben kifejezett értéke. Ez a meghatározás viszont az árnak csak igen egysíkú megközelítését adja. Ismernünk kell az ár kialakítása során létrejövő egyéb feltételeket is, mint pl. – az áru mennyiségét, – minőségét, – szállítási feltételek, – fizetési feltételek, – kiegyenlítés módja, – garancia stb. Az árképzés Az árképzéssel kapcsolatban a leggyakoribb hiba az, ha az árképzés túlságosan költségcentrikus, és így nem tudja kihasználni a piac változásait vagy a marketingmix többi elemétől függetlenül, és nem a piaci pozícionálási stratégia eszközeként állapítják meg. Az árprogramok tervezése három lépésben történik: – meg kell állapítani egy termék, induló (ajánlati) árát, – az induló árat igazítani kell az időben és térben változó piaci környezethez és lehetőségekhez, – árváltoztatásokat kell kezdeményezni, illetve azonnal válaszolni kell a konkurencia árkihívásaira. A termékárazás akkor okoz nehézséget a vállalatnak, amikor először kell az árat megállapítania, ha új terméket fejleszt ki vagy szerez meg, ha szokásos termékét új elosztóhálózatba vagy földrajzi területre vezeti be, illetve amikor szokásosan ajánlatot tesz új szerződéses kapcsolatra. A vállalatnak el kell döntenie azt is, hogyan pozícionálja termékét a minőség és az ár szempontjából, és arról is döntenie kell, hogy mit akar elérni az adott termékkel. Ilyen döntés lehet például a nyereség, a forgalomnövekedés, vagy az árbevétel maximalizálása. Figyelni kell: – a piaci helyzetet, – versenytársak árait. Az árképzés főbb szempontjai: – Ha alacsony az ár: nincs nyereség. (Alsó határ: fedezze a termelési költségeket) (Tájékoztatás: versenytársak árai, helyettesítő termékek árai) (Felső határ: egyedi termék kijelzők) – Ha magas az ár: nincs kereslet. Árpolitikai célok, árstratégiák Az árpolitikai célok meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy összhangban legyenek a többi marketingeszközzel, illetve a vállalat általános stratégiai célkitűzéseivel. 114

Árpolitikai célként legáltalánosabban a következőket lehet megfogalmazni: – nyereségességre törekvés, – nagyobb forgalom, illetve piacrészesedés elérése, – stabilitás elérése, – túlélésre törekvés. Az árak alkalmazása A vállalatok gyakran módosítják áraikat, hogy ezzel valamilyen stratégiai célkitűzést érjenek el vagy méltányolni akarják a vásárlóik bizonyos cselekedeteit, például az idő előtti fizetést, a nagybani vagy a szezonon kívüli vásárlást. Előbbire példa a földrajzi szempontú árképzés, a reklámár, az alacsony kamatú részletfizetés; utóbbira a skontó és a rabatt. Ha a termék egy termékmix része, akkor módosítani kell az árképzés logikáját. Ekkor a vállalatnak az árak egy olyan – elemeiben kölcsönösen összefüggő – halmazát kell megtalálnia, amely a teljes termékmixre vonatkoztatott nyereséget maximalizálja. A feladat nehéz, mert a különböző termékek kereslete, és költségei összefüggnek egymással, viszont különböző mértékű versenynek vannak kitéve. Árstratégiák A vállalatok által alkalmazott árstratégiák is igen sokfélék lehetnek, pl. Hofmann: Modern Marketing könyvében – nagyon találóan – a következő árstratégiákat emeli ki:  szegmentumok szerinti ár,  kiárusítási ár,  lélektani ár,  engedmények. 2.3.3. Az értékesítési helye (elosztás, disztribúció) Az értékesítési csatornák azokat a lehetséges megoldásokat jelentik, amíg a termék a gyártótól eljut a végső fogyasztóig. Nagyon fontos döntést igényel a megfelelő értékesítési út kiválasztása, hiszen ezzel a termékünk sorsát átadjuk a közvetítőnek a kezébe, aki majd képviseli a vállalatot a fogyasztóval szemben. Másrészt, maga a termék, ill. költségtényezők is szerepet játszanak a megfelelő értékesítési csatorna kiválasztásában. A vállalatnak alapvető érdeke, hogy alaposan megismerje a közvetítő kereskedők munkáját és minél szorosabb viszonyt alakítson ki velük. A termék szállításával, elosztásával esetleg raktározásával kapcsolatban is döntenie kell a cégnek. A forgalmazás lényege, hogy a vállalatok által megtermelt javakat és a felmerült fogyasztói szükségleteket, igényeket térben és időben összehangolja. A forgalmazás lebonyolítására különféle lehetőségek, utak, módok kínálkoznak. Ezek a módokat nevezzük értékesítési csatornának (marketingcsatornának). Azt az utat, amelyet az áru lefut, míg a termelőtől a fogyasztóig eljut, értékesítési csatornának nevezzük. A legtöbb termelő nem közvetlenül a végső felhasználónak adja el termékeit. A gyártók és a végső felhasználók között több funkcióval és megnevezéssel rendelkező marketingközvetítő áll. A marketingközvetítők marketingcsatornákat hoznak létre. 115

A termelő cégeknek ezért meg kell határozni, és egymással kapcsolatba kell hozni közvetítő kereskedők és a marketingtevékenységet elősegítő egyéb szakemberek feladatait, hogy ezáltal a cég a célpiacon termékeivel és szolgáltatásaival hatékonyan tudjon megjelenni. A közvetítőket akkor alkalmazzák, amikor azok hatékonyabban képesek ellátni az elosztás funkcióját, mint maga a gyártó. A terméket előállító cégek előtt a piac elérésére több elosztási csatorna-lehetőség áll. Dönthetünk arról, hogy a terméket közvetlenül adjunk-e el vagy pedig egy-két-három vagy több közvetítő csatornaszint beiktatásával. Minél bonyolultabb egy termék, annál több közreműködő kerülhet be a termelő és a fogyasztó közé. Minden közreműködő bizonyos funkciókat lát el, amelyeket nagyobb szakértelemmel illetve hozzáértéssel végez, mint társai: – készletezés, – szállítás, – promóció, – elosztás,  rendelések stb. Az értékesítés megvalósulhat közvetlen és közvetett módon. Közvetlen értékesítésnek nevezzük azt a módot, amikor a termelő közvetítő nélkül értékesíti a fogyasztónak a terméket. Közvetett értékesítésről akkor beszélhetünk, amikor a termelő és a fogyasztó közé különféle szinteken közvetítők épülnek be. A következő közvetítőkről beszélhetünk: Kiskereskedők: T (termelő)  KK (kiskereskedő)  F (fogyasztó) Ez az egyszintű csatorna. (Pl. az egyes szaküzletek egyes fogyasztási cikkekre specializálódnak – áruházak sokféle fogyasztási cikket kínálnak). A kiskereskedelem magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek egy áru vagy szolgáltatás közvetlen eljuttatását jelentik a végső felhasználóhoz, személyes, nem kereskedelmi felhasználásra. A kiskereskedők lehetnek: - bolti (szaküzlet, áruház), illetve - bolt nélküli (csomagküldő kereskedelem) kiskereskedők vagy kereskedelmi szervezetek (áruházlánc, fogyasztói szövetkezetek). Marketingstratégiájuk vonatkozhat  célpiacra és a bolt fekvésére (központi üzletek, helyi bevásárlóközpontok),  a termék és szolgáltatás választékára (márkák, egyedi áruk árusítása, kínálati kör kialakítása),  az árra (exkluzív szaküzlet: magasabb ár),  a reklámra.

116

Nagykereskedők A kiskereskedő mellett belép a nagykereskedő (NK) is a közvetítők sorába: T



NK 

KK 

F

Ezt a forgalmazás hagyományos útjának is nevezzük vagy kétszintű csatornának. Ez volt uralkodó hosszú időn át a magyar kereskedelemben, így valósították meg a centralizált elosztást. A nagykereskedők az áru tulajdonosaivá válnak. A termelőtől átvállalják a készletezés, szállítás, finanszírozás, választékkialakítás, kockázatviselés problémáját. Demigroszkereskedelem Lényege, hogy a nagykereskedő kiskereskedelmi tevékenységet is ellát; a nagykereskedelmi beszerzés és eladás (mint főtevékenység) mellett közvetlen értékesítést is végez a fogyasztók felé a saját kiskereskedelmi egységeiben.  KK  F T  NK  F Miután a cég meghatározta az egyes közvetítőket, gondoskodnia kell a közvetítők folyamatos motiválásáról is. A cél az, hogy a „partnerségi érzetet” és közös elosztási, forgalmazási programot építsünk ki. A gyártók jól felfogott érdeke, hogy elosztóikat munkatárssá, partnerré tegyék; például a cég elosztási marketingmenedzsere értesítési, marketingtervet készít a kereskedőkkel együtt. A közvetítő ugyanis nem egy bérelt kapocs a gyártó által kialakított láncolatban, hanem sokkal inkább független piac. A közvetítő gyakran úgy működik, mint vevői beszerzési ügynök, és csak másodsorban, mint szállítói kereskedelmi ügynök. A nagykereskedelem magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek áruk vagy szolgáltatások eladását jelentik azoknak a vevőknek, akik viszonteladásra vagy üzleti felhasználásra vásárolnak. A nagykereskedők a gyártók segítségére vannak azzal, hogy áruikat hatékonyan elosztják a sok kiskereskedő vagy ipari felhasználó között az ország egész területén. Olyan értékesítési potenciált képviselnek, ami képessé teszi a gyártókat arra, hogy sok kisfogyasztót viszonylag alacsony és kevés költséggel érjenek el. A nagykereskedő piaci információkat szolgáltat, menedzsment és tanácsadó szolgálatot nyújt (eladók képzése, készlet- és számlaellenőrzési rendszer felállítása stb.). A nagykereskedőknek is döntéseket kell hozniuk a célpiacokról és a célcsoportos vásárlóikról (kit szolgálnak ki), pl.:  csak a nagyobb kiskereskedőket; típus szerint (pl.: csak félkész termékeket árusítanak),  a termékválaszték és a szolgáltatások kialakításáról (a nagykereskedők „terméke” tulajdonképpen a választék: állandóan teljes áruválasztékkal kell dolgozniuk) és  az értékesítés helyéről. Bolt nélküli kereskedelem Tegyünk említést a kereskedelemnek erről a formájáról is, hiszen az utóbbi években, jelentős mértékben elterjedtek, és a jövőben is számottevő fejlődésre számíthatnak. 117

Egyes előrejelzések szerint néhány éven belül az árucikkek közel egyharmada a bolt nélküli kereskedelemben fog bonyolódni, sőt számítógépen is megrendelhetők az árucikkek; a fogyasztónak ki sem kell tennie a lábát a lakásból; számítógépen feladja a rendelését, és házhoz szállítják neki azt. A továbbiakban nézzük meg néhány elterjedt formáját a kereskedelem típusainak: Direkt marketing Lényege, hogy az így kínált termékeket reklámokban írják le, a fogyasztó pedig megrendelheti telefonon vagy írásban a kívánt árucikket. Általában a posta szállítja az árut, és átvételkor kell az ellenértékét kiegyenlíteni. Típusai: a) csomagküldő kereskedelem Központi eszköze a termékkatalógus, melyben a termékek fotói, rövid leírása mellett feltüntetik ezek árát is. A fogyasztó névre szólóan küldi el vagy az üzletekben lehet hozzájutni a katalógusokhoz. A vásárló számára több bizonytalansági tényezőt is hordoz a közvetlen kereskedelemnek ez a formája, pl. a vevő nem vizsgálhatja, esetleg próbálhatja fel/ki a terméket, és előre kell fizetnie is. Az eladónak ezért a bizalom megnyerése érdekében több garanciát is fel kell kínálnia, mint a bolti kereskedelem terén, így pl. a csere lehetőség hibás szállítás esetén, vagy méret és egyéb gondok felmerülésekor, kártalanítás a termék meghibásodásakor garanciális időn belül stb. Magyarországon már sajnos néhány ilyen csomagküldő szervezet „bezárta kapuit”, de néhány sikeres cég némi biztatásra jogosít fel minket, vásárlókat, és reménykedünk, hogy minél többen élhetünk majd a jövőben is a vásárlásnak ezzel a formájával, hiszen sokkal kényelmesebb ez számunkra (MARGARÉTA, Könyvklub stb.). b) direkt mail, DM (címre küldött levél) Azok a fogyasztók érhetők így el, akik a címjegyzékben szerepelnek, és egy közvetítő ügynökségtől az megszerezhető. A fogyasztó címére egy levélben reklámanyagot (prospektust, leporellót) küld az eladó. Külföldön már igen hatékony ez a módszer, s egyre népszerűbb, mert: – a címjegyzék alapján tudják szelektálni a vevőket, – rugalmas megoldás, – személyessé tehető (névre szóló levél). A következő területeken terjedt el leginkább: – könyvterjesztés, – folyóiratok megrendelésekor (Reader’s Digest), – ajándéktárgyak, – biztosítások stb. c) Telemarketing Magyarországon kevésbé elterjedt közvetlen értékesítési típus, legalábbis olyan kiteljesedett formában, mint az Egyesült Államokban, nálunk még nem ismert. Az értékesítők 800 díjmentes számot tartanak fenn, hogy megrendeléseket vegyenek fel a tévében, rádióban elhangzott reklámok, illetve a címre küldött levelek vagy katalógusok alapján a fogyasztóktól. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetik az eladók a személyes eladás költségeit, a fogyasztók közlekedésre fordított kiadásait. 118

d) Elektronikus vásárlás A vásárló személyi számítógépén is leadhatja megrendelését, hitelkártyája számán. A direkt marketingnek számos előnye van: a megváltozott gazdasági viszonyok következtében egyre kevesebb időt fordíthatnak a nők bevásárlásra, tehát célszerű az eladóknak is abba az irányba lépniük, mellyel jelentősen megkönnyíthetik a vásárlást a fogyasztóknak. Vasárnap és éjszaka is lehet rendelni, díjmentesen lehet telefonon rendelni. A hagyományos vásárlás hátrányai: – közlekedési nehézségek (drága, nagy forgalom), – hosszú várakozás, sorban állás, – keresgélés az üzletekben, – segítség hiánya az eladók részéről stb. A közvetlen eladás A lakásokban történő közvetlen eladás a legősibb kereskedelmi forma; a házalókereskedők személye már régről ismert, akik olcsó napi cikkeket (seprűt, edényeket stb.) kínáltak a háziasszonyoknak. Ma is létezik ennek a kereskedésnek a továbbélése, jó néhány évtizedes szünet után, pl. az autóbuszból történő értékesítés, újságkihordás stb. Az ügynökök révén történő értékesítés ebből fejlődött ki; a képviselőktől rendelhető meg, a szállítást is maguk bonyolítják, a termékek boltban nem kaphatók. pl. AVON cég, Tupperware beszerzési összejöveteleket rendeznek az otthonokban, árusítással egybekötve. Magyarországon ezek a közvetlen eladást leginkább népszerűsítő cégek vannak jelen. Az automatákból történő árusítás is gyors fejlődésnek indult, egyre több azoknak a fogyasztási cikkeknek a száma, amikhez hozzá lehet jutni automaták révén. A vásárlás lebonyolítása gyors, kényelmes, mindössze pénzérmére van szükség, és a megfelelő gomb megnyomásával máris működésbe hozhatók az automaták. 24 órás árusítást, önkiszolgálást biztosítanak a vásárlóknak. Hátrányai között szerepel, hogy gyakori a meghibásodás, az utántöltés megoldása problémás, drágábban kínálja az árucikkeket, és egyre gyakoribb az automaták kifosztása. A legtöbb intézetben, szórakozó- illetve forgalmas helyen már megtalálhatók, és sokféle árucikket kínálnak automatákból, pl. édességek, cigaretták, menetjegyek, forró italok, újságok stb. Léteznek játék automaták, zenegépek, sőt bank automaták is. Az automaták révén történő értékesítésnél is a bizalmon van a hangsúly; ha túl sok meghibásodással találkozik a fogyasztó, nem biztos, hogy megerősítést nyer az automatákból történő vásárlás. Az értékesítési csatorna kiválasztásakor néhány tényezőt mérlegelnie kell a termelőnek: 1. A termék jellege meghatározza az értékesítési út hosszát. 2. A piac jellegét befolyásolja a termék, illetve az iránta lévő kereslet szezonalitása, a fogyasztók területi megoszlása stb. 3. A közvetítők megválasztásánál fontos szempont a termelő számára, hogy melyik képes a vevők által igényelt szolgáltatások teljesítésére. 4. Az értékesítési csatornák költségei emelhetik az árat. 119

5. A termék különleges, egyedi volta speciális értékesítési utat kínál, melyek kevés, exkluzív üzletben kaphatók, pl. ékszerek, bőráruk, szőrmék stb. A franchising A franchising szerződéses értékesítést jelent. Ennek értelmében az egyik fél megengedi a másiknak (megbízottnak) annak jogi, illetve gazdasági korlátozása nélkül, hogy használja a cég márkanevét, az eddigi összegyűjtött tapasztalatait, ismereteit, s végezze a termékeinek kizárólagos értékesítését a meghatározott piaci területeken. Emellett még rendszeres tanácsadásban, illetve az alkalmazottak szakmai képzésében is segítséget nyújthat. A megbízott cégnek cserében vállalnia kell, hogy az ismert minőségi színvonalat biztosítja, a reklám- illetve értékesítésösztönzést támogatja. Legismertebb magyarországi cégek a franchise rendszerben: Coca-Cola, McDonald’s. 2.3.4. Promóció (piaci befolyásolás) A promóciós-mix (kommunikációs-mix, marketingkommunikáció) a marketingmix negyedik legfontosabb eleme. Piaci befolyásolásnak is nevezhetnénk a promóciót, de nem az elnevezése a fontos, hanem az, hogy ugyanazt a tartalmat értsük alatta. Mit is foglal magában a promóció? Promóciónak nevezzük mindazokat az eszközöket, amelyek az eladó rendelkezésére állnak áruja minél teljesebb elfogadtatása érdekében. A vállalat és a célpiac között kommunikációs kapcsolatot kell létrehozni; a lehetséges fogyasztókkal meg kell ismertetni a termék előnyeit és ösztönözni őket a vásárlásra. Ugyanakkor a fogyasztók észrevételeire is oda kell figyelniük, mind a termékre, mind a vállalatra vonatkozóan. A modern marketing gyakorlati megvalósítása során ma már nem elég a jó termékfejlesztés, a vonzó ár, és a célpiacok elérhetővé tétele. A vállalatoknak jelenlétüket, a termék létezését és értékét közölni kell a piacon a célközönségükkel. Egy modern vállalat komplex marketingkommunikációs rendszert irányít. A vállalkozónak tudnia kell, hogy juthat el a megcélzott fogyasztóig. Az információátadás, befolyásolás a promóció fontos eszközei. A vásárlóknak információkra van szükségük a termékekről. Az informálódás nélkülözhetetlen a fogyasztó számára vásárlás előtt, de sok esetben ez még nem elegendő, és szükség van a vevő meggyőzésére. A promóciós-mix értelmezésében sokféle nézet létezik; mi a Kotler által elfogatott elméletet fogadjuk el. A vállalkozónak tudnia kell, hogy juthat el a megcélzott fogyasztóig. A marketing kommunikációs-mix (vagy promóciós-mix) legismertebb négy további eszközcsoportja a következő:  reklámozás,  értékesítésösztönzés (sales promotion)  public relations programok („propaganda”),  személyes eladás. A marketingkommunikáció alapfunkciói a következők:  figyelemfelkeltés, 120

      

tájékoztatás, hatás, magatartás-változtatás, attitűd alakítása (beállítódás), cselekvésre ösztönzés, meggyőzés, a jó hírnév megalapozása, fenntartása.

A marketingkommunikáció folyamata:  forrás: az üzenetet küldő vállalkozás,  kódolás: a vállalat(forrás) a mondanivalóját üzenetté alakítja, információt közöl,  üzenet: a fogyasztók felé közvetített szavak, szimbólumok: szerepelhet benne a vállalat neve, a termék előnyeinek ismertetése stb.,  média. az üzenet a médiákon keresztül jut el a célcsoporthoz (újságok, rádió, tv, internet, ügynökök),  dekódolás: a megértési folyamat, az elküldött üzenetet „megérti”, „felfogja” a fogyasztó,  közönség: A vállalat célcsoportja, a forrás üzenetének a célpontja,  visszacsatolás: a fogyasztók hogyan reagálnak az üzenetre: többet vásároltak a termékből és elégedettek voltak vele, vagy éppen ellenkezőleg. A kommunikációs folyamatot külső hatások, „zajok”, gyengíthetik, erősíthetik. A reklám a termékről lehet ugyan tökéletes, de egy barát, akinek odafigyelek az észrevételére, rossz véleménnyel van róla. A reklámozás személytelen vagy egyirányú kommunikáció, amelyet a reklámozók a reklámozó megnevezésével, fizetett reklámeszközökön keresztül juttatnak el a célhoz. A reklámozás jellemzőiként a következőket lehet megemlíteni:  tömegszerűség jellemzi: tömegesen jelenik meg, pl. napilapokban,  személytelenség: nem egy bizonyos személynek szól, hanem a nézőknek, a hallgatóknak, az olvasóknak stb.,  szükséges, s ugyanakkor vitatható is: a vállalatoknak szükségük van arra, hogy tudassák a vásárlókkal az üzenetet, de a hasznossága legalábbis részben mindig is vitatható stb. Ide kapcsolódnak ezek a mondások is, melyek a reklám szükségessége mellett érvelnek:  A reklámköltségek 99%-a fölösleges, de nem tudjuk melyik az az 1%, ami fontos; ezért mind 100%-ot reklámra költjük.  A reklám az eladó érdekében és költségére történő informálás eszköze.  A jó bornak is kell a cégér! stb. A reklám funkciója, hogy az áru megismertetésével, előnyeinek feltüntetésével keresletet, teremtsen, s megkönnyítse a vevő választását. Tehát a reklám következő funkcióit lehet kiemelni:  tájékoztatás: ismertetni kell a termék jellemzőit, árát, a beszerzés helyét stb., 121

  

befolyásolás: a vevők attitűdjét, pozitív hozzáállását a termékhez kell javítani, erősíteni, emlékeztetés: a vevőt gyakran kell emlékeztetni a termékre, a vállalatra és ezt kedvező benyomásokkal kísérve, megerősítés: a vevő elégedettségét kell erősítgetni, hogy a jó vásárlás érzetét keltse benne, minden bizonytalanságot megszüntetve.

A reklámozásra vonatkozóan öt lépcsőben kell döntést hozni: 5M elmélet. 1. Reklámozási célok, a küldetés megfogalmazása (mission): alapvetően abban kell állást foglalni, hogy a reklámtájékoztató meggyőző vagy emlékeztető. 2. Reklámköltségvetés, a pénz kérdése (money); a reklámra fordítható kiadás mekkora legyen az árbevétel %-ában. 3. A reklám üzenetének (message) a megalkotása, kivitelezése. 4. A reklámeszközök (media) körének meghatározása: dönteni kell a gyakoriságról, a reklámhordozókról, reklámeszközökről, időzítésről stb. 5. Értékelni kell a reklámozás hatását (measurement) amit a forgalomra gyakorolt. Az értékesítésösztönzés (a vásárlóösztönzés) olyan rövidtávon ható ösztönző eszközök széles körét jelenti, amelyek célja a fogyasztói piacok, a kereskedelem és a szervezet saját eladószemélyzetének ösztönzése. Amíg a reklám indítékot, addig az értékesítés ösztönzés ingert kínál a vásárláshoz. A legfontosabb fogyasztói ösztönző eszközök:  az áruminták és az ingyenes árupróbák, kiállítások,  a kuponok (olyan bizonylatok, amelyek birtokában a tulajdonos egy bizonyos termék esetében meghatározott megtakarításhoz jut), a készpénz-visszatérítési ajánlatok és az árengedményes csomagok,  a jutalmak, a díjak (készpénzt, utazásokat vagy árunyeremény lehetőséget ajánlanak, valamilyen beszerzés eredményeképpen), a törzsvásárlói jutalmak, a termékkel kapcsolatos garanciák, a sajtóban elhelyezett nyereményszelvények,  a vásárláshelyi reklámok és az árubemutatók. Az ösztönző módszerek között találhatjuk az árleszállításokat, a reklámozási és kiállítási engedményeket, az ingyenes árukat, a reklámtámogatásokat, valamint a különleges reklámajándékokat, az eladási segítséget, az eladási versenyeket. A kereskedelmi ösztönzés a kiskereskedőket és eladószemélyzetüket arra késztetheti, hogy „nyomják” a terméket. Az ösztönzés tervezésekor meg kell határoznunk a célkitűzések megvalósításához szükséges eszközöket, ki kell találni az értékesítésösztönzési programot, előre le kell azt tesztelnünk. Értékesítésihely ösztönzők A vevőt akkor érik ezek a befolyásolási hatások, amikor vásárol, szükségletét elégíti ki. Ilyen eszközök, pl. plakátok, termékbemutatók, áruminták, kirakat stb. Public Relation (PR) vagy közönség kapcsolatok A PR egy másik fontos promóciós eszköz, korábban propagandának nevezték. A public relations (PR) a vállalati marketingkommunikáció speciális területe. Meghatározásunk szerint a PR promóciós eszközének feladatául kell tekinteni azt, hogy megszerezze és megtartsa azoknak az embereknek a megértését, rokonszenvét és 122

megbecsülését, akiknek véleménye közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatja a vállalat, valamilyen szervezet vagy akár egyetlen tevékenység helyzetét. A reklám feladata „eladni”, ezzel szemben a PR feladata „mondani”, vagyis a PR-be fektetett kiadások révén nem emelkedik a forgalom közvetlenül. Céljuk csupán tájékoztatni, bizalmat ébreszteni, jó hírnévre szert tenni, és mindezek hatására sikereket elérni azok körében, akiket szolgálunk. A PR részlegek a következő tevékenységfajtákkal foglalkoznak:  sajtókapcsolatok,  termékpropaganda,  vállalati kommunikáció (belső és külső is),  érdekszövetség a törvényhozókkal (lobbizás),  tanácsadás (menedzsment a közügyekről, a vállalat pozíciójáról és image-éről). A cél: a jóindulat megnyerése, hogy ez elősegítse termékeink eladását. Nemcsak a terméket, de a céget is el kell adni. A PR alanyai, azaz kikre irányul a public relations tevékenység:  munkatársak (belső PR),  szállítók, vevők, hitelezők,  igazgatási szervek, társadalmi csoportosulások,  kulcsemberek, SAJTÓ,  lakosság: a potenciális vevők, a környezet. A PR feladata:  információközvetítés,  tudatos vállalati politika kialakítása,  a bizalom megszerzése, megtartása. A PR legfontosabb eszközei: A legfontosabb PR eszközöknek a vállalati tájékoztató híreket és beszédeket, az eseményeket (hírkonferencia, kiállítások), a közszolgálati tevékenységeket (támogatások nyújtása), az írásos és audiovizuális anyagokat, a telefoninformációs szolgáltatásokat, valamint a vállalati image megteremtését tekintjük. Csoportosíthatjuk más szempontból is:  élőszó: vita, beszéd, előadás, interjú stb.,  nyomtatott anyag: cikkek, folyóiratok, kiadványok, prospektusok, plakátok stb.,  audiovizuális anyagok: referenciafilmek, diaképek,  szponzorálás,  események: kiállítás, évforduló, kirándulás, sajtótájékoztató,  vizuális arculat: logo, névjegykártya, egyenruhák stb. A személyes eladás Az eladás tevékenysége az egyik „legősibb” foglalkozás. Megkülönböztethetünk eladót, üzletkötőt, képviselőt, ügynököt stb. mindenki valamilyen formában az értékesítés tevékenységével foglalkozik.

123

„Az eladó úgy dolgozzék, mintha a vevő bérjegyzékén szerepelne”. Ez az idézet nagyon lényegre törően fejezi ki a személyes eladás alapelvét. A marketingmixen belül az egyes eszközök aránya hogyan alakul az a konkrét piaci igényéhez való alkalmazkodás függvénye, úgy kell koordinálni a marketingeszközöket, hogy együttes hatásuk erősebb legyen Ezek a marketing tevékenységek irányíthatók a vállalat által. "Egyes speciális marketingváltozók valószínű kölcsönhatásáról a marketingmenedzserek fejében már sok tapasztalat halmozódott fel. A következőkben ezek közül sorolunk fel néhányat: * A magasabb reklámkiadások csökkentik a vásárló árérzékenységét. Ha tehát egy vállalat magasabb árat szeretne elérni, célszerű emelni reklámkiadásait. * A reklámkiadások elsősorban az olcsó termékek értékesítését segítik. * A termék reklámszövegének jobb elhelyezése csökkenti a vásárló árérzékenységét. * A nagyobb reklámkiadások az értékesítés összköltségét csökkentik. A reklámmal a terméket szinte már előre eladják a fogyasztónak, s a kereskedő igy többet törődnek a kifogások orvoslásával. * A jobb termékminőség aranytalanul magasabb ár felszámítását teszi lehetővé. * A drágább terméknek a vásárló jobb minőséget, tulajdonit. * Az árcsökkentések és a értékesítési erőfeszítések fokozása az értékesítési rendszert megfeszített munkára kényszerítheti és bővítését vagy felülvizsgálatát is szükségessé teheti. * Szigorúbb hitelfeltételek esetén ugyanakkora termékmennyiség eladásához jóval intenzívebb értékesítési és reklámtevékenységre van szükség." Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment,(1991),98.old

2.3.5. A szolgáltatásmarketing A 7P tényezős marketingmix a szolgáltatások esetében alkalmazandó marketingeszközöket foglalja össze. A szolgáltatásmarketingben a hagyományos termékekre vonatkozó -marketingmix négy eleme (a 4P modell) újabb három marketingeszközzel bővült. A 7P kifejezés (a 4P-hez hasonlóan) a marketingmix elemek angol elnevezésének kezdőbetűire utal. Ezek az eszközök: 1. Termék (product) 2. Ár (price) 3. Értékesítési csatornák (place) 4. Promóció (promotion) 5. Emberi tényező (people) 6. Szolgáltatási folyamat (process) 7. Fizikai megjelenés (tárgyi elemek) (physical evidence) A 4P a szolgáltatásoknál hasonlóan alkalmazható, mint a termékeknél. A négytényezős (4P) marketingmixet a korábbiakban áttekintettük. 124

A 7P szolgáltatásokra jellemző új elemek: Emberi tényezők A szolgáltatásoknál marketing szempontból is kritikus szerepe lehet az emberi tényezőnek, hiszen a fogyasztó legtöbb esetben kapcsolatba kerül a szolgáltató alkalmazottaival. Folyamat A szolgáltatások azon sajátossága, hogy a termelés és a fogyasztás egyidejűleg történik, kiemelkedő jelentőséget ad a szolgáltatási folyamat szervezésének. A fogyasztó részese lesz a termelési tevékenységnek, mely így nagyban befolyásolja véleményét, ezért a marketing számára is fontossá válik. Fizikai megjelenés A szolgáltatás megfoghatatlan voltából adódóan a szolgáltatás helyszínének kialakítása és a szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyak megjelenése nagy szerephez jut a marketingeszközök között.

2.4.

Az üzleti terv készítése, szükségessége

Az üzleti terv egy olyan dokumentum, amelyben ismertetjük meglévő vagy leendő vállalkozásunkat, annak jövőre vonatkozó céljait, azt, hogy ezeket a célokat hogyan szeretnénk elérni, kinek szeretnénk termékünket/ szolgáltatásunkat eladni és ehhez milyen eszközökre, milyen reklámra és mennyi pénzre van szükségünk. A tervezés fő célja a gyors és áttekinthető módon történő tájékoztatás, sok esetben vállalkozásunk sikere az üzleti terv minőségén állhat. A vállalkozás sikeressége függ attól, hogy mennyire reálisan tervezünk; a jó ötlet nem elegendő, megvalósítására csak akkor van esélyünk, ha gondos tervezés, elemzés előzi meg a vállalkozás beindítását. Az a vállalkozás tudja alakítani a jövőbeni lehetőségeit, amelyik tudatosan felkészül, és tervet készít; nem kell csodálkoznia az események bekövetkeztén, hiszen időben rendelkezik a szükséges információkkal, és tervet készít a várható eseményekre. A vállalatot önmagában még nem teszi sikeressé – legalábbis hosszú távon nem –, hogy a fogyasztót helyezte a figyelem középpontjába. Fel kell készülnie arra is, hogy megfelelően alkalmazkodni, ill. reagálni tudjon a gyorsan változó piaci kihívásokra. Ehhez nyújt segítséget a piacorientált stratégiai tervezés. A vállalatok működésében és fejlődésében elsősorban a stratégiai és üzleti tervek töltenek be fontos szerepet. A tervezés alapvetően vezetői tevékenység. Vezetői szinten kell meghatározni a vállalat – küldetését (az üzleti vállalkozás tartalmát, célját) 125

– –

üzletpolitikáját (a vállalat fontos kérdésekben egységesen lépjen fel) stratégiáját (a hosszú távú célkitűzések elérésére játszmatervet kell készíteni)

A vállalkozások létesítésének és működésének megalapozásában fontos szerepet tölt be az üzleti terv. Az üzleti terv egy olyan, írásban rögzített, egy vagy több évre szóló dokumentum, amely – – –

információkat, adatokat gyűjt és elemez a vállalat környezetéről és a belső helyzetéről, meghatározza a vállalat konkrét üzleti céljait, az elvárható, számszerű eredményeket, és azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a vállalat elérje a kitűzött célokat, valamint számba veszi a rendelkezésre álló külső és belső erőforrásokat.

A célja, hogy megmutassa a vállalkozás valóban életképes-e, irányt mutat az üzlet felépítéséhez, valamint alapul szolgál a finanszírozáshoz is. Tartalmaznia kell a vállalkozás sikerét meghatározó piacot, a pénzügyi, műszaki és egyéb szempontokat. Az üzleti terv felépítésére nem lehet kialakítani egy általános sémát, amely minden helyzetben alkalmazható lenne. Mindig az üzleti terv készítésének a célja határozza meg a felépítését. A következőkben egy üzleti terv felépítése kerül bemutatásra. Az üzleti terv részei: 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ – – – – – – – –

A vállalkozás rövid bemutatása, története, üzletfilozófiája, küldetése. Termékek, szolgáltatások rövid ismertetése. A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés, célpiacok. Marketingstratégia. A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat? Kik a fő beszállítók. A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni. A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség esetlegesen tőkebevonásra? Hogyan kerül felhasználásra?

2. A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A) A vállalkozás alapadatai – – – – – –

működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb tulajdonosok (név, cím) törvényes képviselők (név, cím) a vállalkozás pontos neve a vállalkozás székhelye, telephelyei a vállalkozás cégbejegyzésének a kelte 126

– – – – –

a vállalkozás fő tevékenysége és melléktevékenységei elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím) a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve

B) A vállalkozás története a) Már működő vállalkozás esetén: – – – – –

a vállalkozás alapításának ideje és oka, milyen céllal jött létre cégfilozófia, a vállalat küldetése a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok díjak, szakmai elismerések folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések

b) Most induló vállalkozás esetén: – – – –

rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte: hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak, stb. a vállalkozás támogatása, hogyan profitálhat belőle cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni

3. MARKETING TERV A) Ágazati áttekintés – – – – – – – –

az iparágat érintő társadalmi változások technológiai változások, újítások politikai környezet, jogszabályi keretek változása demográfiai változások gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági fogyasztások és megtakarítások) környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés, környezetvédelem) az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez

B) Termékek, szolgáltatások – – – –

a vállalkozás által kínált termékek és szolgáltatások fő jellemzői milyen értéktöbblettel bír a termék/szolgáltatás a vásárló számára miben különböznek a saját termékek/szolgáltatások a már piacon lévő hasonló termékékektől/szolgáltatásoktól mennyire volt eddig sikeres a saját termék/szolgáltatás vagy a piacon lévő hasonló termék/szolgáltatás 127

C) A célpiac vizsgálata A célcsoport demográfiai és pszichológiai jellemzői: – életkor, nem, foglalkozás, családi állapot, lakóhely, – anyagi helyzet / jövedelem – eltartottak száma – átlagosan milyen értékben vásárol (Ft) és milyen gyakran – a célcsoport által követett életmód rövid leírása – milyen életmódbeli igényeket elégítenek ki a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások – melyek a célcsoport vásárlási döntéseit legjobban befolyásoló tényezők – az adott termék piacán növekedés, csökkenés vagy stagnálás tapasztalható-e – mekkora a célpiac mérete D) Versenytársak vizsgálata A versenytársak elemzése a következő szempontok szerint: – – – – – – –

az általuk kínált termékek / szolgáltatások leírása a célcsoportjának jellemzése, vásárlási szokásai az árpolitikája, milyen árakkal dolgozik a versenytárs erős és gyenge pontjai: miben jobbak ők és miben rosszabbak (GYELV elemzés) melyek azok a tényezők, amelyekkel át lehetne csábítani a versenytárs vásárlóit kik a versenytárs beszállítói milyen értékesítési csatornákat használ a versenytárs stb.

E) A marketingmix Az alapvető marketingeszközöket (termék/szolgáltatás, ár, értékesítési csatorna, promóció) sorolja fel a vállalat és bemutatja milyen hatással vannak a fogyasztóra. Pl. ha árengedményt ad a vállalat, akkor vélhetően a fogyasztó többet vásárol a termékből. a) Termékek / szolgáltatások: - a kínált termékek / szolgáltatások típusa - a termékéletgörbe melyik szakaszában helyezkednek el (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) - milyen termékfejlesztések folynak a vállalkozásnál - a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások egymáshoz való viszonya - a termékfejlesztések ütemezése - a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások milyen előnyöket nyújtanak a vásárlók számára b) Ár: - a vállalkozás által használt árképzési elvek o költségelvű árképzés o kereslettől függő árképzés o versenytársakhoz igazodó árképzés - árdifferenciálás (felárak, árengedmények) 128

- mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas) - a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat c) Disztribúció: - a vállalkozás területi elhelyezkedés - marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín - disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín - milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak - a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az értékesítés o online o kereskedelmi hálózatokban o disztribútorokon keresztül o közvetítőkön keresztül o személyes eladással o egyéb d) Promóció: - online hirdetési módok - szórólapok - a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR) - DM levél - hirdetés a nyomtatott sajtóban, rádióban, televízióban - személyes eladás - szponzoráció - eladásösztönző akciók 4. MŰKÖDÉSI TERV A vállalkozás bemutatja (leírja) hogyan állítja elő termékeit, szolgáltatásait és milyen fejlesztéseket tervez. A fejezet fontosabb elemei: – termékfejlesztés – gyártásfejlesztés – az erőforrásokkal való gazdálkodás. 5. VEZETŐSÉGI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A) Vezetőség, tisztségviselők – – – – – – –

kik a vállalkozás tulajdonosai kik az aktív befektetők kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozás életében kik alkotják a vezetőséget van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés, pénzügyi tanácsadó ábra mellékelése a szervezeti sémáról

129

B) Személyzeti politika és stratégia – – – – –

az alkalmazottak felvételének az ütemezése milyen módszert használ a vállalkozás az kiválasztásánál igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az kiválasztásában milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a vállalkozás létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál

alkalmazottak alkalmazottak

6. PÉNZÜGYI TERV A pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás szerepeltetni: – – – – – – –

költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok összehasonlítása) cash-flow kimutatás eredmény-kimutatás mérleg induló és működési költségek felsorolása fedezetszámítás pénzügyi mutatók szerepeltetése

7. MELLÉKLETEK A mellékletekben szerepeltethetünk grafikonokat, táblázatokat, fotókat a termékekről, technikai specifikációkat, a vezetőség életrajzát és minden olyan egyéb anyagot, ami kapcsolódik az üzleti terv anyagához, és azt illusztrálja. Fogalomgyűjtemény A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak, s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket. A marketing piacorientált gondolkodásmódot feltételez: üzletfilozófia, szemléletmód, alapállás. Környezet: a marketingszervezet környezetén azokat a külső tényezőket értjük, amelyek hatással vannak ugyan a vállalat működésére, de a cég számára ezek nem ellenőrizhető változók, nem képes őket befolyásolni. A makrokörnyezet azokat a háttérben meghúzódó szélesebb társadalmi - gazdasági erőket jelenti, melyek a vállalatnak és mikrokörnyezetének valamennyi tényezőjére hatással vannak. A makrokörnyezet elemei: a népesség, a gazdasági, a természeti, technológiai, politikai, jogi, társadalmi, kulturális erők. Legfontosabb elemeit a vállalat csak megfigyelheti ill. alkalmazkodhat hozzájuk, de befolyásolni nem tudja őket. 130

Mikrokörnyezetet: a vállalat közvetlen, szoros, napi kapcsolatban áll; ilyenek például az együttműködő, kooperáló vállalatok, szállítók, kereskedők, vevők, versenytársak és a közvélemény. Ezekre a környezeti elemekre a vállalat működése során, ha csekély módon is, de hatással lehet, befolyásolni tudja magatartásukat. A stratégia egy írásban rögzített koncepció, meghatározza a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, előirányozza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat és a fontosabb fejlesztési akciókat. Marketingeszközöknek nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel a vállalat a marketing célkitűzéseinek megvalósítása során a fogyasztóra hatást gyakorol. Marketingmix a vállalati marketingeszközöknek az összessége, különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja.

3. 3.1.

A vállalkozások pénzügyi, számviteli és költségvetési kapcsolatai A vállalkozások pénzügyi feladatai

A pénzügyi folyamatok átszövik a gazdaság működésének egészét. A vállalkozások gazdálkodói tevékenységük során pénzügyi kapcsolatba kerülnek a gazdaság többi szereplőjével. A pénz fontos szerepet játszik a vállalkozás legfontosabb döntéseiben, szállítói számlák kiegyenlítése, bérfizetés, adóátutalás stb. A vállalkozások, hogy áttekinthessék pénzügyi tevékenységüket az üzleti terv részeként, pénzügyi tervet is készítenek. A vállalkozások kiemelt pénzügyi feladatai a következők:  a pénzforgalom lebonyolítása,  a pénzfolyamatok (bevételek, kiadások) elemzése, tervezése,  finanszírozási döntések; a fejlesztési célok megvalósításához szükséges pénzeszközök biztosítása,  befektetési döntések; a szabad pénzeszközök lekötése, felhasználása jövedelemszerzés céljából,  költségvetési kapcsolatok lebonyolítása; adók, támogatások. A pénzügyi kapcsolatok, pénzfolyamatok átszövik a gazdaság egészének működését. Mit nevezhetünk pénznek? Ma nehezen tudjuk elképzelni az életünket pénz nélkül; a boltban a vásárolt áruért pénzzel kell fizetni, a bérünket is pénzben kapjuk. A pénz szó hallatán különböző bankjegyekre, érmékre gondolunk, amelyek segítségével megvásárolhatjuk a hőn áhított, kedvenc termékünket, pl. egy mobiltelefont, MP4 lejátszót stb. A mai pénz hosszú fejlődés eredményeként, az áruk világából nőtt ki a cserekereskedelem fejlődésének köszönhetően.

131

3.1.1.

A pénz fogalma funkciói

A pénz az a tárgy, az a jószág, amely – mivel általánosan elfogadják – azonnal felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére. A pénz funkciói Pénzről csak akkor beszélhetünk, ha képes betölteni a pénz funkcióit:  Értékmérő: A pénz segítségével tudjuk az egyes áruk értékét meghatározni, így válnak összehasonlíthatóvá a különböző áruk. Tehát a pénz elszámolási egységként szolgál.  Forgalmi eszköz: A pénz csereeszköz, alkalmas arra, hogy közvetítse az áruk cseréjét, forgalmát. Az áruforgalom a pénz közvetítésével bonyolítható le. Az eladni szánt árut pénzre, a pénzt a venni kívánt árura cseréljük. Az áru és a pénz együtt, egymással ellentétes irányban mozog.  Fizetési eszköz: A pénz mozgása gyakran elszakad az áru mozgásától. Az eladó eladja az árut, de az ellenértékét csak később fizeti ki a vevő, így az eladó hitelező, a vevő adós lesz. Ekkor a pénz fizetési eszköz funkciójáról beszélünk.  Felhalmozási funkció: A pénz alkalmas arra, hogy a felhalmozás, vagyontartás eszköze legyen. nem költjük el azonnal a pénzt más áruk megvásárlására, hanem tartalékoljuk későbbi felhasználásra (értékállóság fontos).  Világpénz (nemzetközi pénz): a külkereskedelem lebonyolítására is alkalmas pénz (nem minden valuta alkalmas erre a funkcióra). 3.1. 2. A bank A ma is működő hitelintézetek, bankok már több évszázados múltra tekintenek vissza. Már az ókorban is működtek pénzváltók, főleg vásárokon, ahol különböző eredetű pénzek is megjelentek szükség volt pénzváltókra. Magyarországon a bankok fejlődésének főbb állomásai Magyarországon az első pénzintézetet 1839-ben, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület néven alapították. Az első mai értelemben is bank létrehozására 1841-ben került sor, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank néven, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a jegybanki funkciókat látta el. A kiegyezést követően a jegybanki szerepkört is közös pénzintézetnek kellett ellátnia. A korábban Osztrák Nemzeti Bankként működő intézményt Osztrák-Magyar Bank néven a monarchia központi bankjává alakították – egy pesti és egy bécsi igazgatósággal működött. Az első világháborút követően a Monarchia felbomlásával a Magyar Királyi Állami Jegyintézet látta el a központi bank szerepét. Az első önálló magyar jegybank megalapítására egészen 1924. május 24-ig kellett várni. A Magyar Nemzeti Bankot az 1924. évi V. törvény alapján 30 millió aranykorona alaptőkével jött létre. A második világháborút követően hazánkban megtörtént a bankrendszer államosítása. 1948-tól Magyarországon egyszintű bankrendszer működött, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatköre a kereskedelmi bankok további funkcióival bővült, így mind a vállalati, mind a lakossági szektor számára kínált banki szolgáltatásokat. A gazdasági reformok révén, 1987-től a magyar bankrendszer is kétszintűvé vált. 132

A bank egy olyan vállalkozásnak tekinthető, amely üzletszerűen pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Bankügyletek A bankok alapvető tevékenységeit tekintve a következő bankügyletekről beszélhetünk.  passzív bankügyletek  aktív bankügyletek  fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos banki tevékenységek  egyéb banki szolgáltatások. Passzív bankügyletek A banki forrásszerzést, pénzeszközbevonást, jelentő műveleteket soroljuk ide: a pénzintézet saját tőkéje nem elegendő a hitelnyújtáshoz, ezért idegen tőkét is bevon, ami a bank számára kötelezettség, és ez után a bank kamatot fizet. Főbb formái a következők.  betétgyűjtés  hitelfelvétel más bankoktól  saját értékpapírok kibocsátása. A betétgyűjtés A banknál különböző időtartamra helyezhetik el pénzüket a tulajdonosok. - látra szóló betét: az ügyfél bármikor rendelkezhet a folyószámlán fennálló követelésével - határidős betét: az ügyfél meghatározott időintervallumra, magasabb kamat reményében helyezi el a pénzét a bankban, határidős betétként. - takarékbetét: a pénztulajdonos a vagyon összegyűjtéséről és a bankban takarékbetétként való elhelyezéséről egy okiratot kap, melynek felmutatásával bármikor szabadon rendelkezhet a pénze felett, de a számláról átutalásokat nem kezdeményezhet. A hitelfelvétel A bankok, ha nem rendelkeznek elegendő tőkével, akkor más bankoktól vagy a jegybanktól rövid vagy hosszú lejáratú hitelt vesznek fel. (A jegybanktól például refinanszírozás vagy lombardhitel révén is forráshoz juthatnak a bankok.) A saját értékpapírok kibocsátása A bankok tőkeszerzésének másik módja, hogy saját értékpapírokat: kötvényeket, letéti jegyeket stb. bocsátanak ki. Aktív bankügyletek A bank a nála összegyűjtött pénzforrások terhére pénzt helyez ki az ügyfeleinek, ezzel kockázatot vállal és cserében kamatot szed. Az aktív bankügyletek formái:  hitelnyújtás (pénzkölcsön és kötelezettségvállalási hitel) 133

 

más banknál történő betételhelyezés értékpapírok vásárlása (pl. állampapírok vásárlása).

A fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos banki műveletek A fizetési forgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. Lebonyolításának történhet:  készpénzzel  bankszámlák közötti átutalással. A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb feladata a készpénz nélküli forgalom lebonyolítása. A bankok számlát nyitnak, vezetnek ügyfeleiknek és ezen fogadják a bevételeiket, teljesítik az ügyfelek megbízásait, átutalásait, tájékoztatják a számlája forgalmának alakulásáról. A készpénzforgalom lebonyolítása érdekében a pénztárból ki- és befizetéseket teljesítenek, bank automatákat működtetnek. Egyéb banki szolgáltatások A bankok az erősödő verseny következtében egyre több szolgáltatást teljesítenek ügyfeleik számára.  az értékpapír-kezelés  az értéktárgyak, értékpapír őrzése, kezelése  befektetési, pénzügyi tanácsadás  értékpapír tőzsdén kívüli adásvétele. A banki üzletpolitika főbb célkitűzései A bank, mint üzleti vállalkozás a piacorientált gazdaságban nyereség elérésére törekszik. Egy pénzintézetnek viszont a működése során fokozottan kell ügyelnie a biztonságos működésre. Döntései során számolnia kell kockázati tényezővel és ezt lehetőleg minimálisra kell csökkenteni. A bankok főbb célkitűzéseit a következőkben lehetne összefoglalni:  a nyereség növelése  a folyamatos likviditás fenntartása  a biztonságos működés, ésszerű kockázatvállalás

3.1.3. A bankrendszerek Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek az összességét bankrendszernek nevezzük. Tágabb értelemben magában foglalja a rendezési elveknek, szabályoknak az összességét is, amelyek meghatározzák az adott országban a bankok tevékenységét, működését, felügyeletét, egymás közötti kapcsolatait.

134

A bankok egymás közötti és megkülönböztethetünk:  egyszintű és  kétszintű bankrendszert.

ügyfeleikkel

lévő

kapcsolatai

alapján

Az egyszintű bankrendszerben a jegybank kizárólagosan lát el bizonyos feladatokat, azaz monopóliummal rendelkezik: bankjegykibocsátás, devizagazdálkodás, hitelnyújtás, fizetési forgalom lebonyolítása A központi bank az ügyfelekkel közvetlenül is kapcsolatban áll: számlát vezet a részükre, hitelt nyújt, fizetéseket bonyolít. A központi bank mellett különböző pénzintézetek is működnek az egyszintű bankrendszerben, amelyek bizonyos feladatok, tevékenységek elvégzésére, vagy meghatározott ügyfélkörre szakosodnak Egyszintű bankrendszer

Jegybank és egyéb hitelintézetek Gazdálkodók és a lakosság

Gazdálkodók és a lakosság

Gazdálkodók és a lakosság

A második világháborút követően Magyarországon is egyszintű bankrendszer működött, melyben a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatköre a kereskedelmi bankok további funkcióival bővült: így mind a vállalati, mind a lakossági szektor számára kínált banki szolgáltatásokat. A kétszintű bankrendszerben a központi banknak nincs közvetlen kapcsolata a gazdálkodó egységekkel, velük hitelintézetek tartják az üzleti kapcsolatot. Az első szinten tehát a jegybank áll, a bankok bankja, aki nem tart fenn közvetlen kapcsolatot a gazdálkodó szférával, a hitelintézetek tevékenységét, pedig monetáris eszközeivel szabályozza. A második szinten helyezkednek el a kereskedelmi bankok és egyéb hitelintézetek, akik már közvetlen kapcsolatot tartanak fenn az ügyfelekkel. Közöttük éles verseny alakulhat ki az ügyfelek megszerzéséért, megtartásáért, hogy piaci részesedésüket növelni tudják. A modern gazdaságok bankrendszere kétszintű, csak a volt szocialista országok vonatkozásában beszélhetünk egyszintű bankrendszerről. Ma Magyarországon kétszintű bankrendszer működik. 1987. január 1-jétől került bevezetésre.

135

A kétszintű bankrendszerünk szereplői: - az első szinten a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank áll, - a második szinten a pénzügyi intézmények, a hitelintézetek - bankok, szövetkezeti hitelintézetek, szakosított hitelintézetek - és a pénzügyi vállalkozások találhatók. Kétszintű bankrendszer

Jegybank

Pénzügyi intézmények Pénzügyi vállalkozások

Hitelintézetek Kereskedelmi bankok Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek 3.1.4. Bankszámlanyitás, és - megszüntetés

Bankszámlanyitás A vállalatoknak, gazdálkodó szervezeteknek bankszámlával kell rendelkezniük. Ezen bonyolítják pénzforgalmuk döntő hányadát. A bankszámla vezetésére bármelyik kereskedelmi bankot felkérhetik. A bank a bankszámlát csak akkor nyitja meg, ha meggyőződött arról, hogy:  a vállalkozás, gazdasági társaság szabályszerűen alakult meg,  nyilvántartásba vették, vagy azt igazolható módon kezdeményezték, A pénzforgalom céljára megnyitott számlán kívül a gazdálkodószerv más számlák megnyitását is kérheti a bankoktól. Azok megnyitásának nincs külön feltétele. Bankszámlaszerződés A bank és a gazdálkodószerv bankszámlaszerződést köt, amelynek alapján a bank megnyitja a számlát. Tartalmazza: - a számlatulajdonos jogai:  rendelkezik a bankszámla felett,  megbízásokat ad a bank felé,  a megbízásait visszavonhatja, módosíthatja. 136

- a számlatulajdonos kötelezettségei:  a megfelelő pénzfedezetet biztosítani,  a pénzforgalmát a bankszámlán keresztül bonyolítani,  adatokat szolgáltatni,  fizetni a bankköltségeket. - a bank kötelezettségei:  a számlatulajdonos pénzét kezeli és nyilvántartja,  teljesíti a megbízásokat,  számlakivonaton folyamatosan értesíti ügyfelét a jóváírásokról és terhelésekről. A bankszámla megszűnése A pénzforgalmi bankszámla és a bankszámlaszerződés akkor szűnik meg, ha a gazdálkodó szervezet felbomlik, átalakul vagy felszámolják, s törölték a nyilvántartásból. A szerződést a bank és a számlatulajdonos is felmondhatja. Pénzforgalmi jelzőszám A bank a számlatulajdonosokat pénzforgalmi jelzőszámmal különbözteti meg. 16 (2x8) vagy 24 (3x8) karakterből áll. A pénzforgalmi jelzőszámmal azonosítani lehet:  a pénzintézetet (első 8 számjegy)  az ügyfelet és annak bankszámláját (második 8)  az ügyfél esetleges alszámláját (harmadik 8) A nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amely nemzetközi fizetések esetén szolgál a bankszámlák jelölésére. A bankszámlák fajtái  pénzforgalmi számlák,  határidős betétszámlák,  hitelszámlák,  tőkeszámlák. Rendelkezés a bankszámla felett A számlatulajdonos a számlával, illetve a rajta lévő összeg felett szabadon rendelkezhet. A bankszámlát csak az ő utasítására vagy beleegyezésével lehet megterhelni (kivéve bírósági végzés, államigazgatási határozat). A bankszámla feletti rendelkezési jogot úgy gyakorolhatja a gazdálkodó szervezet, hogy felelős beosztású személy(ek) aláírásával és a cégbélyegző lenyomatával látja el megbízásait (egy vagy több személy, önállóan vagy együttesen). Ez az aláírási jog csak azokat illeti meg, akiket a vállalat vezetője ezzel felruházott, és nevüket, aláírásuk mintáját a megfelelő formanyomtatványon (aláíró karton) bejelentette a bankban. 3.1. 5. A pénzforgalom A pénz szakadatlan körforgását – melynek során lebonyolítja az áruk cseréjét, a szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítését, a fizetéseket – pénzforgalomnak nevezzük. Tehát a pénzforgalom a pénztulajdonosok közti pénzmozgások összessége. 137

A pénzforgalom lebonyolítása fizetőeszközök segítségével történik. Fizetőeszközök: 1. pénz:  készpénz  számlapénz 2. pénzhelyettesítők:  váltó  csekk,  utalvány  kártya (hitel, bank)  takarékbetétkönyv Egy országon belül a készpénzfizetés mindig az ország törvényes fizetőeszközével történik. A fizetések egy része készpénzkímélő módon zajlik a pénzhelyettesítő eszközökkel és bankszámlapénzzel. A pénzhelyettesítők átadásával a fizetés megtörténik, de az azokban megtestesülő követelést még számlapénzzé vagy készpénzzé kell alakítani. A bankszámlapénzzel történő fizetés az elszámolási forgalom. Ez a bankszámlák közti átírást (terhelést és jóváírást) jelenti. A pénzforgalom 90% körüli hányadát az elszámolási forgalom teszi ki. 3.1. 6. Készpénzforgalom A gazdálkodók körében igen kismértékű, míg a lakosság körében nagy mértékű a készpénzforgalom. A készpénzfizetésnek az az előnye, hogy az eladó, a szolgáltatást nyújtó azonnal hozzájut a pénzéhez. Ugyanakkor nagy összegű vásárlások készpénzzel történő fizetése mind az ügyfelek, mind a nemzetgazdaság számára hátrányos és szinte megoldhatatlan lenne. A készpénzforgalom lebonyolítása érinti a bankok, a posta pénztárait és a gazdálkodószervek házipénztárait. A házipénztár A kiadások teljesítéséhez a vállalatnál rendszeresen készpénzt kell tartani. Ennek céljából a vállalatok házipénztárakat működtethetnek. Tárgyi feltételei  tűz- és betörésvédelem  jól zárható páncélszekrény / terem Személyi feltételek  megbízható személy (büntetlen előélet)  szakmai ismeretek  összeférhetetlenség (független legyen a bankszámla feletti rendelkezési joggal felruházott személytől (nem lehet hozzátartozója); ő maga nem lehet aláírásra jogosult személy  anyagi felelősséget kell vállalnia 138

A pénztáros feladatai  a készpénz és egyéb értékek őrzése, kezelése  nyilvántartások, elszámolások vezetése  a napi pénztárkeret biztosítása A házipénztár nyilvántartásai: A bevételekről és a kifizetésekről pénztárbizonylatot kell kiállítania. Ezeket felmerülésük sorrendjében a pénztári nyilvántartásba is bejegyzi. A pénztári nyilvántartás leggyakoribb formája a pénztárjelentés. Mind a be-, mind a kifizetéseknél átveszi azt az alapbizonylatot, amely a gazdasági eseményt kíséri. Az alapbizonylatok alapján állítják ki a pénztárbizonylatot. Pénztári számfejtés: A bizonylatok alaki és tartalmi felülvizsgálata a pénztári számfejtés. A pénztáros naponta pénztárzárlatot végez, azaz megszámolja a pénzt, és egyezteti a könyv szerinti nyilvántartással. A készpénzforgalom lebonyolításának módozatai:  a készpénz, teljesítést követő azonnali átadása  postai utalványon történik a kp utalása  olyan fizetési módok, amelyeknek egyik végén készpénzmozgás, a másik végén számlapénzmozgás van A készpénz befizetéseket  a bankpénztáraknál készpénz-befizetési bizonylattal,  a postahivataloknál készpénz-átutalási megbízással postautalvánnyal lehet teljesíteni.

vagy

belföldi

A készpénz-kifizetési módok  készpénzfelvét készpénzfelvételi utalvánnyal / bizonylattal  kiutalás kifizetési utalvánnyal  pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával A pénzhelyettesítők  a csekk,  bankkártya és a  váltó. Csekk A csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekkel megjelölt összeget a csekk birtokosának fizesse ki készpénzben vagy írja jóvá bankszámláján. Feltétele: csekkszerződés (bankszámla). Törvényes kellékei:  a csekk kifejezés  az utalványozott megnevezése  az összeg 139

  

meghagyás a banknak, hogy a kibocsátó számlakövetelése terhére az összeget fizesse ki a kiállítás helye, dátuma a kibocsátó aláírása

Lehet névre vagy bemutatóra szóló. A csekkel történő fizetésekért a kibocsátó felel, köteles gondoskodni arról, hogy a csekk beváltásához a pénzfedezet rendelkezésre álljon. A csekk beváltása A csekket a kiállítástól számított 8 napon be kell váltani országon belül. (20 nap kontinensen belül, 70 nap kontinensek között) Bankkártya Szigorúan személyhez kötött fizetési eszköz, amellyel birtokosa számlakövetelésének terhére készpénzt vehet fel vagy közvetlenül fizethet. Bankkártya-, ill. bankszámlaszerződés szükséges hozzá. A bankkártya a kibocsátó pénzintézet tulajdona. Váltó Szigorú érvényességi kellékeket tartalmazó, forgatható értékpapír, amely az okiraton meghatározott pénzösszegnek meghatározott helyen és időben történő fizetésről szóló ígéret vagy arra szóló meghagyás. A váltó pénzkövetelést testesít meg. Keletkezése a kereskedelmi hitelnyújtáshoz kapcsolódik, tehát hitelviszonyt fejez ki. A váltó fizetési eszközként felhasználható, mert a jogszabály lehetővé teszi forgatását. Fajtái:  

idegen saját

A váltó érvényességi kellékei:  a váltó kifejezés  fizetésre szóló ígéret vagy meghagyás  kötelezett neve  kedvezményezett neve  összeg  esedékesség megjelölése  fizetési hely  kiállítás napja és helye  a kiállító neve, illetve aláírása A váltó leszámítolása: A mindenkori váltóbirtokos választhatja azt a megoldást, hogy a lejáratot nem várja meg, hanem pénzkövetelését eladja egy banknak. Ha a bank hajlandó a váltóért fizetni, azaz vállalni a hitelező szerepét, akkor leszámítolásra átveszi a váltót. A leszámítolás során a bank a váltóért a lejáratig hátralévő időre járó kamattal csökkentett összeget fizeti ki. A bank tovább is forgathatja a váltót, benyújthatja viszontleszámítolásra a jegybanknak. 140

3.1. 7. A számlapénzforgalom A készpénz nélküli fizetési forgalom alatt a bankszámlapénz-forgalmat értjük, amikor az elszámolás mindkét végén bankszámla áll. Formái:  átutalási megbízás  határidős beszedési megbízás  azonnali beszedési megbízás (inkasszó)  okmányos meghitelezés (akkreditív)  átvezetési megbízás Átutalási megbízás Az átutalási megbízáson azzal bízza meg a számlatulajdonos a bankot, hogy a megbízáson szereplő összeggel a bankszámláját terhelje meg, s azt a jogosult bankszámláján írja jóvá. Az átutalási megbízást a kötelezett (vevő, adós) nyújtja be. Ez a fizetési mód a legnépszerűbb a bankszámlák közti fizetési forgalomban. Az átutalási megbízás kétpéldányos nyomtatvány. A megbízáson fel kell tüntetni: az átutaló nevét, székhelyét, pénzforgalmi jelzőszámát; a jogosult nevét, székhelyét, pénzforgalmi jelzőszámát; az átutalandó összeget számmal. A bank dolgozója a megbízást vizsgálat alá veszi. Ha mindent rendben talál, akkor elvégezhető a bankszámla terhelése, amelyről terhelési értesítést küld ügyfelének. Beszedési megbízás A beszedési megbízással történő fizetésnél a pénzkövetelés jogosultja azzal bízza meg a számláját vezető pénzintézetet, hogy pénzkövetelését a fizetésre kötelezettől bankszámlák közti elszámolás útján szedje be. Fajtái  

határidős beszedési megbízás azonnali beszedési megbízás

A határidős beszedési megbízáson fel kell tüntetni – az átutaláshoz hasonlóan – a felek azonosító adatait, az összeget, valamint a kifogásolási határidő utolsó napját. Abban az esetben alkalmazható, ha abban a felek kölcsönösen megállapodtak. Ha a kötelezett valamit nem talál rendben, kifogásolást nyújt be, melyet indokolnia kell. Ehhez ki kell töltenie a Kifogás határidős beszedési megbízás ellen című nyomtatványt. Azonnali beszedési megbízás esetén a kötelezett bankszámlája annak beleegyezése nélkül megterhelhető. Abban az esetben alkalmazható, ha:  jogszabály írja elő  a számlatulajdonos bejelenti a bankszámláját vezető pénzintézetnek azoknak a megnevezését, akik jogosultak benyújtani azt 141

 

a váltót lejáratkor beszedésre benyújtják bírósági vagy közigazgatási határozat esetében.

Okmányos meghitelezés (akkreditív) Az akkreditív a vevő bankjának (nyitó bank) fizetési ígérete arra, hogy ha az eladó adott határidőn belül a teljesítéssel kapcsolatos okmányokat benyújtja hozzá, akkor a meghatározott összeget kifizeti, bankszálájára megtéríti. 3.1.8. A finanszírozás A finanszírozás valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció, kiadás pénzügyi fedezetéről való gondoskodást, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása. Finanszírozási módok: A saját finanszírozás saját tőkéből (tulajdonosok, eredménytartalék, amortizációs alap), az idegen finanszírozás idegen tőkéből (hitelintézetek, gazdálkodók, támogatás, késleltetett kifizetések) történik. A finanszírozás lehet külső, illetve belső.  A külső finanszírozás azt jelenti, hogy a pénz a vállalaton kívülről jön. Módjai: 1. tőkeemelés, részvénybefizetés, amelyek az eddigi vagy az új tulajdonosoktól származik 2. hitelfelvétel 

A belső finanszírozás az eszközök körforgásából, a vállalat működéséből adódik.

Módjai: 1. A tevékenység során elért nyereség benntartása és felhasználása a vállalkozásban. Ezt nevezzük önfinanszírozásnak. 2. A befektetett vagyontárgyak értékesítése (tárgyi eszközök), az értékcsökkenési leírás megtérülése. 3. A vállalatnál, különböző okoknál fogva ideiglenesen ki nem fizetett tartozások fedezetének felhasználása. Finanszírozási döntés A döntésnél figyelembe kell venni, hogy milyen hozamot tud elérni a vállalkozás a tevékenysége révén, és hogy a hitel költségei hogyan alakulnak. Ha egy vállalt idegen tőkét vesz igénybe, akkor változatlan saját tőke mellett növelni tudja a saját tőke egységére jutó hozamot. Ez akkor lehetséges, ha a hitelforrás igénybevételéért alacsonyabb kamatot fizet, mint a hitellel finanszírozott tevékenység hozama. Finanszírozási aranyszabály: minél nagyobb az idegen tőke aránya az össztőkén belül és minél kisebb annak költsége, annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam. A finanszírozási döntések eredményeképp alakul ki és változik a vállalkozások tőkeszerkezete. 142

A tőkeszerkezet arra ad választ, hogy a források között milyen a saját és az idegen tőke (ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek) aránya. A vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy fizetési kötelezettségeit időben teljesítse. A likviditás a vállalat fizetőképessége, amely biztosítja a vállalat pénzügyi kötelezettségeinek határidőben történő teljesítését. Ahhoz, hogy a vállalat, kedvező tőkeszerkezetet alakítson ki, figyelembe kell vennie a következő alapelveket. Finanszírozási alapelvek:  A befektetett eszközök forrása csak tartósan rendelkezésre álló saját vagy idegen tőke lehet.  Hosszú távú források állománya legyen nagyobb, mint a befektetett eszközök állománya.  A forgó eszközök állománya legyen nagyobb, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. Finanszírozási formák: 1. Rövid távú (1 év):  rövid lejáratú hitelek  váltó (kereskedelmi hitel)  leszámítolás  faktoring 2. Középtávú (3-5 év):  középlejáratú bankhitel  lízing 3. Hosszú távú (5 év- ):  fejlesztési / beruházási hitel  hosszú lejáratú értékpapír pl. részvény, kötvény Hitelezési alapelvek 1. Céljelleg meghatározása A hitelkérelemben a vállalatnak meg kell jelölnie a konkrét célt, amelynek megvalósításához a hitelt kéri. 2. Hitelképesség Hitelképes az a gazdálkodó szervezet, amely  termékeit rendszeresen értékesíti  jövedelmezően gazdálkodik  fizetési kötelezettségeit időben teljesíti  biztosítékot ad a hitel visszafizetésére (+mutatószámok: tőkeellátottság, likviditási, adósságszolgálati és jövedelmezőségi mutató) 3. Saját erőforrás bevonása a finanszírozásba A vállalat először saját forrásait használja fel, és csak akkor fordul kölcsönért, ha saját pénzeszköze nem elegendő. 143

4. Fedezet és jogi biztosítékok A hitelfedezet azt a vagyont jelenti, amelynek értékesítése révén a bank hozzájuthat követeléséhez abban az esetben, ha a vállalat nem fizeti vissza hiteltartozását. Feltétel: értékesíthető, nem terhelt. Jogi biztosítékok lehetnek:  személyi biztosítékok (bankgarancia, egyszerű és készfizető kezesség, fedezeti számla  dologi biztosítékok (óvadék, zálogjog)  egyéb biztosítékok (engedményezés, hitelbiztosítás) 5. Lejárati elv A hiteleknek mindig van meghatározott lejárata. Ennek az időtartamnak a hosszát a bank a finanszírozott cél és a vállalat pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján állapítja meg. 6. Kamatfizetési kötelezettség A kamat a pénz használatáért fizetett díj. (hitelkamat, késedelmi kamat, rendelkezésre tartási jutalék) Hitelezési eljárás 1. Szóbeli tájékozódás, előtárgyalás 2. Hitelkérelem elkészítése, benyújtása A hitelkérelemben meg kell indokolni a hitel gazdasági szükségszerűségét, tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a hitel elbírálását lehetővé teszi. (beszámoló, cash flow, üzleti terv stb.) 3. Hitelelbírálás A kérelem tanulmányozása után a bank cenzúrabizottsága, felelős vezetője dönt a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. 4. A szerződés megkötése  hitelszerződés: A bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél részére meghatározott összeget tart fenn a hitelszerződésben megjelölt időtartamon belül.  kölcsönszerződés: A bank meghatározott időre meghatározott pénzösszeget bocsát a szerződő gazdálkodószervezet rendelkezésére. A banknak tényleges kölcsönfolyósítási kötelezettsége keletkezik. 5. A kölcsön folyósítása A bank a kölcsön összegével megterheli a vállalat hitelszámláját és elismeri az elszámolási betétszámláját. 6. A kölcsön felhasználásának ellenőrzése A bank a hitel folyósítása után is folyamatosan figyelemmel kíséri a kölcsön fedezeteinek meglétét és a hitelcél megvalósulását. 7. A kölcsön visszafizetése A hiteltörlesztés összegéről átvezetési megbízást nyújt be a bankba. Az elszámolási betétszámlát megterheli, a hitelszámlán, pedig jóváírja az összeget.

144

3.2.

A vállalkozások számviteli információs rendszere

A gazdasági élet szereplőinek, így a vállalkozásoknak is a gazdálkodásuk során nap, mint nap, döntéseket kell hozni, amelyekhez viszont információkra van szükségük. A piacgazdaság működésének alapfeltétele, hogy a piac szereplői egymásról megbízható információkat szerezzenek. A döntések előtt ismerni kell a piaci szereplők vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, ezeket az információkat teljes körűen a számvitel szolgáltatja a cégek számára. A számvitel egy olyan nyilvántartási rendszer, amely a vállalkozások vagyonában bekövetkezett változásokat, gazdasági eseményeket (egy meghatározott, rögzített rendszerben) megfigyeli, méri, ellenőrzi, elemzi, és azokról beszámolót készít. A számvitel a múltbéli eseményekre vonatkozó információkat gyűjti össze, ezeket folyamatosan nyilvántartja és így segíti a vállalkozások vezetőit a jövőre vonatkozó döntéseik megalapozásában. Tájékoztatja a tulajdonosokat, a befektetőket, az alkalmazottakat, az üzleti partnereket és az államigazgatási szerveket a vállalkozás gazdasági tevékenységének helyzetéről, jövedelmezőségéről. A számviteli információs rendszer szabályozása igazodik a fennálló gazdasági rendszerhez, és összhangban van a nemzetközi számviteli gyakorlattal. A nemzetközi szabályozás is érvényesül a magyar számvitelben a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS), valamint az Európai Unió számviteli irányelvei révén. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény biztosítja a számviteli rendszer kialakításának jogi kereteit; a beszámoló elkészítésénél és a könyvvezetésnél kötelezővé teszi a számviteli alapelvek betartását. A számviteli törvény az információszolgáltatási kötelezettségre egységes, általános normákat ír elő; a beszámolóban rögzített információknak megbízhatóaknak, hitelesnek, hozzáférhetőeknek kell lenniük. A számviteli törvény előírásait figyelembe véve a vállalkozások kialakítják a saját belső szabályzataikat, beszámolási és számviteli információs rendszerüket, amelyeket a számviteli politika keretében írásban foglalnak össze. A számviteli politika keretében el kell készíteni:  leltárkészítési és leltározási szabályzatot,  eszközök és források értékelési szabályzatát,  önköltség-számítási szabályzatot,  pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számviteli törvény megalkotásának célja, hogy meghatározza a gazdálkodók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, és az összeállításuk során érvényesítendő elveket, szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A számviteli törvény hatálya alá a gazdálkodó tartozik.

145

Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra. A beszámoló a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés (magyar nyelven). Megbízhatóságát, valódiságát alátámasztó okmányok:  a leltár  a könyvvezetés A beszámoló részei:  mérleg,  eredménykimutatás,  kiegészítő melléklet Nem része a beszámolónak az üzleti jelentés, de azzal együtt kell elkészíteni. A mérleg A mérleg egy vagyonkimutatás. A beszámoló egyik legfontosabb része, egy adott időpontra (az üzleti év fordulónapjára pl. 2011. december 31.) mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét, összevontan és pénzértékben (ezer Ft-ra kerekítve). Jellemzői:  Felépítését a számviteli törvény kötelezően meghatározza.  Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés, bizonylatokkal alátámasztva.  A mérleg hitelességét a vállalkozás képviseletére jogosult személy aláírása biztosítja.  A vállalkozás vagyonát az eszközök és források kettős vetületében mutatja.  A vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő, értékkel bíró vagyontárgyak összességét tartalmazza.  Formáját tekintve két változatban készíthető;  A változat; kétoldalas változat, a mérleg bal oldalán az eszközöket, jobb oldalán a forrásokat vesszük számba.  B változat; lépcsőzetes szerkezetű a felépítése, első blokkban az eszközöket, a másodikban a forrásokat soroljuk fel.  A vállalkozás önállóan dönt, hogy melyik mérlegváltozatot készíti el. A mérlegből kapunk információt arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e ingatlanokkal a vállalkozás, milyen gépei vannak, járművei, értékpapír, bankbetét állományáról, készleteiről stb. A mérlegfelépítését a számviteli törvény pontosan meghatározza: www.magyarorszag.hu/jogszabályok/2000.évi C. törvény a számvitelről/1. sz. melléklet A mérleg előírt tagolása; „A” és „B” változat 146

Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás ad információt arról, hogy a vállalkozás jövedelmezően gazdálkodott-e. Az eredménykimutatás - a mérleg mellett – a beszámoló másik fontos része. Egy adott időszakra (általában egy üzleti évre) vonatkozóan, meghatározott formában, pénzértékben (ezer Ft-ra kerekítve) kifejezve mutatja a vállalkozás bevételeit, ezek ráfordításait, az eredmény levezetését, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket. Az eredmény megállapítása történhet:  összköltség eljárással  forgalmi költség eljárással, mindkét módszernek van „A” és „B” változata is. Bármelyik módszert választja a vállalkozás az eredmény nagyságára nincs hatással. Az eredménykimutatás felépítése és tagolása megtekinthető a számviteli törvényben. www.magyarorszag.hu/jogszabályok/2000.évi C. törvény a számvitelről/ 2-3 sz. melléklet 2. sz. melléklet: Az eredmény kimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással); „A” és „B” változat 3. sz. melléklet: Az eredmény kimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) ); „A” és „B” változat Kiegészítő melléklet A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg, de a vállalkozás egyéb adatokkal is kiegészítheti, amelyek ezt a célt szolgálják.

3.3.

A vállalkozások költségvetési kapcsolatai

Az államháztartás rendszere Az államháztartási gazdálkodás A központi kormányzat költségvetése A helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetése A Társadalombiztosítási Alap költségvetése Elkülönített állami pénzalapok Az államháztartással szembeni kötelezettségek A személyi jövedelemadó (SZJA) A társasági és osztalékadó Az általános forgalmi adó (Áfa) 147

Mottó „Az infláció az adóztatás egyetlen formája, amihez nem kell törvényt alkotni.” /Milton Friedman amerikai Nobel-díjas közgazdász/ 3.3. 1. Az államháztartás rendszere A modern gazdaságokban jelentős az állam szerepvállalása. A gazdaságpolitikával az állam tudatosan beavatkozik a gazdasági élet természetes folyamataiba. A beavatkozás célja a gazdaság működőképességének biztosítása, a társadalmi szükségletek kielégítése, a társadalmi jólét növelése. Gazdaságpolitika: egy ország gazdaságpolitikáját az adott államnak, illetve kormányának a gazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzelései és az ezek megvalósítására hozott intézkedései, a megvalósulást szolgáló eszközök jelentik. Az állam legfontosabb feladatai 

     

A törvények alkotásával, a szabályok, előírásával meghatározza a gazdaság működési kereteit, jogbiztonságot ad: védi az állampolgárok életét, vagyonát, a tulajdont, biztosítja a piaci verseny tisztaságát, szabadságát, stb. Társadalmi feladatokat, szükségleteket finanszíroz: oktatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi feladatokat. Védi a társadalom humánus értékeit, befolyásolja a jövedelemelosztási viszonyokat. Társadalmi szinten a gazdasági stabilitás érdekében szabályozza az összkeresletet, a beruházások, a fogyasztás arányát. Az állam a gazdasági élet közvetlen szereplője is. Tulajdonosként vállalatokat működtet, részt vesz a termelésben. Erőforrásokat szerez meg és oszt el újra a közösségi fogyasztás érdekében. Korrigálja a piacból származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat. Elősegíti a gazdasági növekedést, a megfelelő szintű foglalkoztatás biztosítását.

Az állam funkciói a) Közhatalmi funkció:  államigazgatási,  jog- és rendbiztonság,  honvédelem,  nemzetközi kötelezettségvállalás, b) Lakossági funkció:  egészségügyi,  oktatási,  kulturális, c) Gazdasági funkció:  infrastrukturális,  környezetvédelmi,  foglalkoztatási. 148

3.3. 2. Az államháztartási gazdálkodás Az államnak a feladatai finanszírozásához bevételekre van szüksége. Államháztartási gazdálkodás: az a gazdasági tevékenység, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, majd felhasználja kiadásai teljesítésére, a társadalmi szükségletek kielégítésére. 2010. január 1-jét megelőzően az államháztartás rendszerét a következő alrendszerek alkották: 1. 2. 3.

4.

Központi költségvetés, Helyi és kisebbségi önkormányzatok, Társadalombiztosítás: a. Nyugdíjbiztosítási Alap b. Egészségbiztosítási Alap, Elkülönített Alapok.

2010. január 1-je óta a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az államháztartás két alrendszerből áll: 1. központi alrendszer 2. önkormányzati alrendszer Az alrendszerek feladatai egymástól elkülönülnek, önállóan működnek. Az egyes alrendszereknek saját költségvetése, pénzügyi terve van, s ezek összege az államháztartás pénzügyi mérlegét adja. Állami költségvetés: egy olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy időszakra megtervezi a feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Jellemzői:  naptári évre készül,  a jövőre vonatkozik,  jogilag kötelező, parlamenti felhatalmazáson alapszik (az Országgyűlés évente törvényt alkot róla)  szisztematikusan tagozódik,  formailag az állam várható bevételeinek és kiadásainak egy időtartamra szóló mérlegszerű szembeállítása. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei  pénzforgalmi szemlélet: csak a tényleges bevételek és kiadások jelenhetnek meg,  bruttó elszámolás elve: minden bevételt, kiadást tartalmaz bruttó módon (nem vonhatók össze),  teljesség elve: minden bevételt és kiadást tartalmaz,  valódiság elve: a bevételeket a jogcímek, a kiadásokat a feladatok szerint tartalmazza,  nyilvánosság elve: az adatok a beterjesztés után nyilvánosak, az államtitok kivételével,  azonos szerkezet: az összehasonlíthatóság érdekében a tervezésnél és a beszámolónál is azonos szerkezetet kell alkalmazni, 149



a költségvetés egy naptári évre készül.

Költségvetési intézmények A költségvetés végrehajtása költségvetési intézményekben történik. Költségvetési szerv: az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését alaptevékenységként végzi. Költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a kormány, helyi önkormányzat, közalapítvány, köztestület. Feladatait alapító okiratban határozzák meg. Működését pénzmaradvány-érdekeltség jellemzi. Gazdálkodási jogköre szerint lehet:  önálló költségvetési szerv,  részben önálló költségvetési szerv. Tekintsük át az államháztartás alrendszereit! 3.3.3. A központi kormányzat költségvetése A központi kormányzat költségvetésében megjelennek:  a legfőbb államhatalmi és államigazgatási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, központi és kormányhivatalok)) – fejezet  a fejezet közvetlen irányítása alatt működő költségvetési szervek  költségvetési előirányzatok, stb. A költségvetés a bevételeket és a kiadásokat a következő tagolásban tartalmazza:  fejezet: pl.: KSH  cím: pl.: KSH kutatóintézetei  alcím: pl.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet  előirányzat: pl.: Működési költségvetés  kiemelt előirányzat: pl.: Személyi juttatások. A központi költségvetés bevételei          

adók, (ÁFA, SZJA, Társasági adó, Fogyasztási adó) adójellegű bevételek, (illeték, vám) vámok, nem adójellegű bevételek, illetékek, díjak, helyi önkormányzatok befizetései, elkülönített állami pénzalapok befizetései, kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, külföldről származó bevételek, állami vagyon privatizációjából származó bevételek.

150

A központi költségvetés kiadási előirányzatai A költségvetés kiadási előirányzatainak jelentősebb tételei:       

az állami feladatok ellátásával kapcsolatos kiadások, a gazdálkodó szervezetek támogatása, a fogyasztói árkiegészítés, a felhalmozási kiadások, az államháztartás többi alrendszerének támogatása, az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások, egyéb kiadások.

A támogatások Támogatások: a társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítása vagy a termelés fenntartása érdekében egyéni vagy társas vállalkozásnak adott közvetlen, vagy közvetett pénzügyi kiadás. A támogatások befolyásolják a gazdálkodók döntéseit, megváltoztatják a szolgáltatások árát, hatással vannak a tevékenységek költségeire is. A támogatások csoportosítása a) a költségvetésre gyakorolt hatásuk szerint:  közvetlen (direkt): tényleges kiadást jelent a költségvetésnek pl.: árkiegészítés, dotáció, állami vásárlás,  közvetett (indirekt): a költségvetésnek bevételkiesést jelent pl.: adómentesség, kedvezmény. b) pénzfolyamatok szerint:  bruttó: a támogatottnál árbevételként jelentkezik, az adózatlan nyereséget növeli,  nettó: az adózás utáni eredményt változtatja. c) a szabályozás módja szerint:  egyedi: az egyedi ráfordításokat ismeri el pl.. a termelés fenntartásának igénye, foglalkoztatás fenntartása (dotáció, egyedi termelői árkiegészítés),  normatív: a folyó termelés fenntartását segíti pl.: környezetszennyezés mérséklése, export támogatása, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása (árkiegészítés) d) a támogatás célja szerint:  vállalkozási,  foglalkoztatási,  egészségügyi,  infrastrukturális,  környezetvédelmi,  oktatási,  területfejlesztési stb. 151

e) a felhasználók szerint:  magánszemélyek,  gazdálkodó szervezetek pl.. agrártermelés támogatása, élelmiszer-. ipari exporttámogatás. A fogyasztói árkiegészítés Fogyasztói árkiegészítés: negatív fogyasztási adó, mivel a fogyasztói árba csökkenő tényezőként épül be, célja a fogyasztási szerkezet befolyásolása, és ez a fogyasztás támogatásában jelenik meg. A felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások: a költségvetés közvetlenül (pl. infrastrukturális beruházások létrehozása), és közvetett (pl. beruházási adókedvezmények) módon vesz részt a nemzetgazdasági felhalmozás finanszírozásában. A Társadalombiztosítási Alap költségvetése A társadalombiztosítási alap az államháztartás részét képezi. Az állampolgárok alkotmányos joga a szociális biztonság, öregség, betegség esetén a megélhetéshez szükséges ellátás. A TB célja az előtakarékosság megvalósításával biztosítani az egészségügyi alapellátást, az anyagilag biztos öregkort. A biztosítás lehet önkéntes és kötelező. Jellemzői    

a TB kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni, kötelező jellegű, a kapott juttatás igazodik a befizetett járulék nagyságához, ha a kiadások meghaladják a bevételeket, az állam a törvény által megállapított ellátások kifizetését akkor is biztosítja.

A biztosítottak köre  munkaviszonyban állók,  szövetkezeti tag,  szakmunkástanuló,  segítő családtag,  egyéni vállalkozó,  gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja,  bedolgozó,  választott tisztségviselő, stb. A TB ellátások fedezete A kiemelendő legfontosabb változások, hogy 2010. január 1-jétől beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói (1%) és munkavállalói (1,5%) járulékot a foglalkoztatói TB járulékba, 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségbe. 152

Megszűnt 2010. január 1-jét követő időszakra vonatkozóan a tételes EHO. A százalékos 11%-ról 27%-ra emelkedett. 2010. január 31. napjáig az egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak és az egyéni vállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy melyik társas vállalkozásban választja a járulékminimum (Tevékenységre Jellemző Kereset, röviden: TJK) megfizetését és ezt a havi járulékbevallásnak is tartalmaznia kell. 



a biztosított befizetése: (18,5%)  nyugdíjbiztosítási járulék 10 %  egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli) és munkaerő-piaci járulék 8,5 % (ebből 4% természetbeni+3% pénzbeli+1,5% munkaerő-piaci járulék) a foglalkoztató esetében 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék megszűnt. A kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a külön törvényben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles. A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően - szociális hozzájárulási adó fizetés terheli. (27%): A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a kifizető az adót havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a 1208-as számú bevallásban vallja be, és ugyanezen időpontig megfizeti. A befizetést a NAV 10032000060055912 számú, Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára kell teljesíteni.

2010. január 1-jétől megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, a 11%-os EHO 27%ra emelkedett, nem kell viszont megfizetni a 25%-os kedvezményes adókulccsal adózó juttatások után Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (2012-ben 93 000 forint). Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidős munkavállaló esetén legalább havi 108 000 forint.

153

  

a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak a munkaerő-piaci járulékot vállalkozóként legalább a minimálbér után meg kell fizetnie, ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 390 forint (napi összege 213 forint) Az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ): 6390 Ft/hó, melyet a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, belföldinek minősülő, nem eltartott magánszemélyek fizetik, valamint a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó.

A magánnyugdíj-pénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A központi költségvetés a társadalombiztosítást támogatja.  garanciavállalási kötelezettsége alapján hitelt nyújt a törvényi kötelezettségek folyamatos teljesítése érdekében,  finanszírozza a TB által folyósított, de a központi költségvetést, terhelő ellátásokat, pl. a családi pótlékot. A TB szolgáltatásai 1) egészségbiztosítási ellátás: Betegségek megelőzését szolgáló vizsgálat, betegség esetén egészségügyi alapellátás, szakellátás, orvosi rehabilitáció, gyógyszertámogatás, táppénz, terhességi gyermekágyi segély gyermekgondozási díj, 2) baleseti ellátás:(üzemi baleset, foglalkozási baleset esetén) Egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti, rokkantsági nyugdíj, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, végkielégítés, szülői nyugdíj. 3) nyugdíjellátás: A nyugdíjkorhatárt elérő vagy egyéb okból munkaképtelenné vált állampolgárok ellátásáról a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó magánnyugdíj-rendszer. A nyugdíj nagyságát meghatározza a munkában eltöltött idő és a munkában eltöltött évek alatt megszerzett jövedelmek nagysága. Tehát a nyugdíjrendszer áll:  kötelező TB nyugdíjrendszerből és  magánnyugdíj-rendszerből. a) kötelező TB nyugdíjrendszer A felosztó-kirovó rendszer szerint működik, melynek lényege, hogy a biztosítási idő alatt befolyó járulékbevételeket szétosztják a biztosítottak között: - saját jogon: öregséd, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén, - hozzátartozója részére: elhalálozás esetén. b) magánnyugdíj-rendszer A pénztárak a kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján működnek, teremtik meg szolgáltatásaik fedezetét. A pénztártag szabadon választhat pénztárat (belépés, átlépés), befizetéseit egyéni számlákon kezelik, követelése a pénztártag tulajdona, amely örökölhető. 154

Elkülönített állami pénzalapok Az alapok az államháztartás részét képezik, az állam egy előre meghatározott céllal, törvénnyel hozza létre őket, állami feladatokat látnak el. Létrehozásukkor meg kell határozni bevételi forrásaikat (állandó, kötelezően előirt adójellegű befizetések, birság, egyéb bevétel, költségvetési támogatás, átvett pénzeszközök), és ezeket a forrásokat csak meghatározott célra lehet felhasználni. 3.3.4. A helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetése Az államháztartás alrendszere, ahhoz bruttó módon kapcsolódik. Az önkormányzatok alapvető gazdasági feladata, hogy közszolgáltatást nyújtsanak. Saját tulajdonnal rendelkeznek, bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, kiadásaikat egységes költségvetésükből fedezik. A legfontosabb bevételi forrásaik:  állami támogatások: normatív állami hozzájárulás, címzett céltámogatások  átengedett és megosztott bevételek: SZJA, gépjárműadó, illetékek,  saját bevételek:

és



helyi adók: a képviselő-testület rendelettel helyi adókat vezethet be az önkormányzat illetékességi területén, a helyi adóról szóló törvény adta kereteken belül,



működési ár- és díjbevételek: díjköteles közszolgálati feladatok ellátásából származó bevétel,



vállalkozási bevételek: a saját vagyon hasznosításából származó bevételek,



egyéb bevételek.

A helyi adók csoportosítása:  vagyoni típusú adók: telekadó, építményadó  kommunális jellegű adók: magánszemélyek, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó,  helyi iparűzési adó Feladataik lehetnek:  kötelezően ellátandó feladatok: alapfokú oktatás, egészségügy, helyi közutak, közvilágítás,  választott feladatok: kulturális intézmények fenntartása, sport támogatása stb. A helyi önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg, elnöke a polgármester, a polgármesteri hivatal vezetője a jegyző. 155

3.3.5. Az államháztartással szembeni kötelezettségek Adók és adójellegű befizetések:  adók, (ÁFA, SZJA, Társasági adó, Fogyasztási adó)  adójellegű bevételek,  vámok, Nem adójellegű bevételek:  illetékek, díjak, Helyi önkormányzatok befizetései, Elkülönített állami pénzalapok befizetései, Kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, Külföldről származó bevételek, Állami vagyon privatizációjából származó bevételek. Az adók és adójellegű befizetések Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel. Jellemzői:  az adó kivetésére csak az állam által felhatalmazott szerv jogosult,  adókat csak jogszabályi alapon lehet előírni,  a befizetett adó ellenében közvetlen ellenszolgáltatást nem kap az adóalany,  az adó kényszer jellegű, befizetése kikényszeríthető,  pénzben teljesítendő. Adórendszer: az adott országban, egy időben alkalmazott adónemek összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere. Az adózás alapelvei   

közteherviselés elve: mindenki jövedelmeihez mérten járuljon hozzá a társadalmi közös fogyasztás költségeihez, fizetőképesség elve: a hozzájárulás mértéke igazodjon az adóalany vagyoni és jövedelmi helyzetéhez, megbízhatóság elve: a szabályok előre kiszámíthatóak legyenek.

Az adók csoportosítása a) adóalanyok szerint.  természetes személyek,  jogi személyek. b) adóteher-viselés alapján:  közvetlen adók: az adó alanya és az adóteher viselője azonos (SZJA)  közvetett adók: az adó alanya és adóteher viselője nem azonos (ÁFA, Fogyasztási adó). c) adó tárgya szerint: 156

 jövedelmi,  vagyoni típusú adók d) adóztatás jogosultsága szerint:  központi,  helyi,  vegyes adók. e) a behajtás módja szerint.  önadózás (az adóalany számítja ki és fizeti be),  levonással (a kifizető vonja le és fizeti be),  kivetéssel (az adóhatóság állapítja meg),  behajtással (nem fizetés esetén) beszedett adó. Adózási alapfogalmak Az adó alanya: az a természetes és jogi személy, vagy egyéb szervezet, akit a jogszabály az adó fizetésére kijelöl. Az adó tárgya: az a dolog vagy vagyoni értékű jog, amely megléte, ill. a bennük rejlő használhatóság, hasznosság adófizetési kötelezettséget von maga után. Az adóztatás tárgya: az a tevékenység, állapot, jog, amelyen az adófizetési kötelezettség alapszik. Az adó alapja: az a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, ami után az adót kiszámítják. Az adó mértéke: egységnyi adóalapra jutó adóösszeg, s ez lehet:  tételes  százalékos: o lineáris, o progresszív. Adómentesség: a jogszabályban megengedett kivétel az általános adókötelezettség alól. Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott preferencia, az adó meghatározott részének elengedése, maximum az adó összegéig terjedhet. Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek:  állami adóhatóság: NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei)  önkormányzati adóhatóság (önkormányzat jegyzője) Az adóhatóság feladatai:  megállapítja az adót, támogatást,  nyilvántartás: az adóhatóság az adóalanyt az adózó bejelentése szerint nyilvántartásba veszi: o adószám, o adóazonosító jel, o útlevélszám alapján, 157

    

beszedi a követeléseket, végrehajtja a ki nem egyenlített tartozást, kiutalja az adózónak járó összeget, támogatást, ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését.

Adóbevallás: az a kimutatás, amelyből megállapítható az adóalany adófizetési kötelezettsége. Adókötelezettség: a törvényben előirt bejelentési, nyilatkozattételi, adómegállapítási, - bevallási, adófizetési, bizonylat-kiállítási, és –megőrzési, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási, adólevonási, adóbeszedési kötelezettség. Adójogszabályok: A vállalkozók tevékenységét elsősorban a következő jogszabályok érintik.       

Az adózás rendje – az adózó és az adóhatóság e törvénynek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény) Társasági adó (A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) Általános Forgalmi Adó (ÁFA) (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) Személyi Jövedelemadó (SZJA) (A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény) Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) (Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény) A helyi adók (1990. évi C. törvény a helyi adókról). A vagyonadó (Az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról 2009. évi LXXVIII. törvény) (Az ingatlannal kapcsolatos részeit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette 2010. januárjában.)

A következőkben a vállalkozókat leginkább érintő alanyi adónemekről nyújtok egy kis áttekintést. Legrészletesebben a legnagyobb tömegeket érintő (magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat is) a személyi jövedelemadót tekintjük át, majd egy rövid összefoglalót az egyszerűsített vállalkozói adóról, a társasági adóról és az általános forgalmi adóról. Az adótörvények gyakran változnak, így előírásaikat állandó jelleggel figyelemmel kell kísérni.

158

3.3.6. A személyi jövedelemadó (SZJA) 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A törvény célja: Az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével. A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adót naptári évenként az összes jövedelem alapján kell megfizetni. Az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. A törvény hatálya: Kiterjed a magánszemélyre, annak jövedelmére és e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre. Az adó alanya:  belföldi illetékességű magánszemély (belföldről és külföldről származó jövedelme után)  külföldi illetékességű magánszemély (belföldről származó jövedelme után)  kifizető. Az adó tárgya: a magánszemély adóévben megszerzett jövedelme. Az adóalap meghatározása: A jövedelem meghatározásánál a magánszemély adóévben megszerzett bevételéből kell kiindulni. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. Bevétel: a magánszemély által az adóévben végzett tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték. Nem minősül bevételnek:  a nyugdíj  adómentes bevétel  kapott hitel, kölcsön  visszatérített adó  a kifizető által adott költségtérítés (utazás, szállásköltség)  a vállalkozásból kivont vagyon, ha az adózott jövedelemből került befektetésre. Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt. Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett adóköteles bevétel egésze vagy annak költségekkel csökkentett része vagy a törvényben meghatározott hányada. 159

A bevétel Adóköteles bevétel

nem adóköteles bevétel

A megszerzett bevétel után minősül adófizetési kötelezettség keletkezik

adóztatás szempontjából nem bevételnek pl. a nyugdíj, árvaellátás

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése Adóbevallás  önadózás: a magánszemély maga állapítja és fizeti meg az adóját.  adólevonás: a kifizető, munkáltató állapítja meg, vonja le és utalja át az adót (a magánszemély nyilatkozata alapján)  egyszerűsített bevallás: az adózó az adóévet követő február 15-ig bejelenti az adóhatósághoz, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített adóbevallás lehetőségét választja (meg kell felelnie az SZJA-ban meghatározott feltételeknek). Köteles adóbevallást benyújtani a magánszemély, ha:  egyéni vállalkozó  a tételes átalányadózást választotta  ha adókedvezménye miatt levont adóelőleg növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett év közben (mert csak év végén tudja érvényesíteni az adókedvezményt). Nem kell bevallani:  a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik  a jövedelemszámításnál figyelembe nem vett bevételeket  a kamatból származó jövedelmet  az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb kétszázezer forintnál. Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az adóévben csak nem adóköteles jövedelme volt, vagy olyan jövedelme, amit nem kell bevallania. Adófizetés A magánszemély a fizetendő adót és a naptári évben befizetett, levont előleg különbségét az adóhatóságnak befizeti, vagy visszaigényli (túlfizetés esetén), az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint:  vállalkozói tevékenységet nem folytató, nem áfa-alany esetében a bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének a határideje az adóévet követő év május 20-ig. A munkavállaló a tárgyévet követő február 15-ig nyilatkozatot tehet a munkáltatójához, amelynek alapján adójának megállapítását kéri, és ezt a munkáltató június 10-ig elektronikus úton továbbít az állami adóhatósághoz. Ha a magánszemély nem igényli a személyi jövedelemadó megállapítása során a munkáltatója közreműködését, akkor – választása alapján – a tárgyévet követő év február 15-ig közvetlenül az adóhatóságnál jelenti be, 160

 

hogy adóhatósági adó-megállapítást választ, és ezzel egyidejűleg mellékeli a törvényben előírt nyilatkozatát. Egyéb esetben önadózó lehet a magánszemély. a vállalkozási tevékenységet folytató, vagy áfa-alany az adóévet követő év február 25-ig, a kifizető, vagy munkáltató az általa levont SZJA - előleget a levonást követő hó 12-ig kell, hogy bevallja és megfizesse.

A jövedelem, azaz az adóalap meghatározása  



a bevétel egészét jövedelemnek tekintjük, pl. a munkabér esetén a bevétel költségekkel csökkentett része a jövedelem: költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. a bevétel törvényben meghatározott költséghányaddal meghatározott része a jövedelem: a bevétel 90 %-a a jövedelem.

Összevonandó jövedelem (progresszív mértékkel adózik)

Nem összevonandó jövedelem (elkülönülten, lineáris mértékkel adózik)

- önálló tevékenységből származó jövedelem - vagyonátruházásából származó jöv. pl. mezőgazdasági őstermelői, szellemi pl. ingó, ingatlan átruházása tevékenység, vállalkozói kivét - tőkejövedelmek pl. kamat, osztalék - nem önálló tevékenységből származó jövedelem árfolyamnyereség pl. munkaviszonyból származó jövedelem, - természetbeni juttatások - egyéb jövedelem - vegyes forrásból pl. nyeremény, ingatlan pl. az adóterhet nem viselő járandóságok bérbeadása - vállalkozói jövedelem jogcím adóalap - önálló tevékenységből származó jövedelem 1. tételes költségelszámolás: bevételköltség 2. a bevétel 90 %-a (Az adott évben az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vagy az 1-es, vagy a 2-es módszer alkalmazható.) - nem önálló tevékenységből származó jövedelem a bevétel egésze - egyéb jövedelmek a bevétel egésze. = Összevont adóalap Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, a külföldről származó jövedelem, átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Az adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíj, családi pótlék) a kifizetése időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni. Abban az esetben, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a munkáltatói járulékok megfizetésére, jövedelemnek a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe venni. 161

2010. január 1-jétől bevezetésre került a szuperbruttósítás, amelynek lényege, hogy az adóalap részévé válnak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok is. A számítás során a 24%-os nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 0,5%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1% mértékű munkaadói járulékot kell az adóalapba számítani. A szuperbruttósítás egy elszámolás-technikai változás; a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel rendelkező munkavállalónak 127 ezer Ft (100 ezer Ft munkabér + 27 ezer Ft munkáltatói járulék) után kell a jövedelemadót megfizetnie. A magánszemély összes jövedelme az összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelem, növelve az adóalap-kiegészítéssel, valamint minden külön adózó jövedelem, illetve bevétel összege. Az adó megállapítása Az adó mértéke 2012. január 1-jével az adó mértéke: 16%. Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés összege. Az adóalap-kiegészítés összegét: – az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani, – az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. Csökkentő tételek:  adójóváírás  adóterhet nem viselő járandóságok számított adója  külföldön megszerzett és ott megfizetett adó 90%-a. Számított adó – csökkentő tételek = összevont adóalap adója Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények: személyi és családi kedvezmény:  súlyosan fogyatékos magánszemélynél adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg havonta (személyi kedvezmény).  családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 10000 forint,  (a családi kedvezmény a közös háztartásban élő házastársak között az adóév végén megosztható). Az adókedvezmények a törvényben meghatározott köre csak bizonyos jövedelemkorlátok figyelembevételével érvényesíthetők. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege csak legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Az adóelőleg-megállapító munkáltatónak kell (adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető) a vele munkaviszonyban lévő magánszemélynek a béréből az adóelőleget megállapítani és levonni. Az adóelőleget a 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelt adóelőleg-alap után kell fizetni, amelybe beletartoznak az adóterhet nem viselő járandóságok is (családi pótlék, nyugdíj), az adóalap-kiegészítés viszont ezekre már nem vonatkozik.

162

A kötelező legkisebb munkabér A 295/2009. (XII.21.) Kormányrendelet tartalmazza a 2010. január 1-jétől érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér 93 000 Ft), valamint a garantált bérminimum összegét (108 000 Ft). Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem esetén: 1. a számított éves jövedelemhez hozzáadjuk a nem rendszeres jövedelmet. 2. meghatározzuk a várható számított adót az adótábla segítségével. 3. az így meghatározott számított adóból kivonjuk az éves bérre jutó számított adót. 4. a levonandó adóelőleget csökkentjük a megengedett adókedvezményekkel. Egyes külön adózó jövedelmek  Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 25 %-a (bevétel-igazolt költségek, ha a szerzésre fordított összeg nem állapítható meg a bevétel 25 %a).  Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék (az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket).  Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem; ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó mértéke 25 százalék (az ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalttartási szerződés esetében a természetbeni juttatásokra,életjáradék folyósítása esetén az adó 35 százalék, amelynek megfizetésére (bevallására) az osztalékból származó jövedelem után e törvény szerint fizetendő adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  Tőke- és kamatjövedelmek:a kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. A várható osztalékra tekintettel kapott bevétel (osztalékelőleg) után az adó az osztalékelőleg 25 százaléka. Bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke 10 százalék.  Árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék  A tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék  A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék  Termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. Az egyéni vállalkozó adózása Adófizetési kötelezettségének teljesítése történhet: 1.

Vállalkozói adóalapja után vállalkozói SZJA-t, vállalkozói osztalékalapja után osztalékadót fizet. 163

2. 3. 4.

Átalányadót fizet. Tételes átalányadózást választ. Egyszerűsített vállalkozói adót választ.

1. Vállalkozói személyi jövedelemadó Vállalkozói bevételek – vállalkozói költségek = vállalkozói jövedelem Jellemző bevételek: áru-, termék-, szolgáltatásértékesítés ellenértéke, kapott kamat, kötbér, felvett támogatás stb. A bevétel csökkenthető különböző tételekkel pl.: legalább 50 %-ban csökkent munkaképességű alkalmazott, szakmunkás tanuló foglalkoztatása, korábban munkanélküli alkalmazása esetén stb. Jellemzően előforduló költségek: anyag- és árubeszerzés, alkalmazottak bére, annak járulékai, üzlet, műhely bérleti díja, fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja, a saját tulajdonú – ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is – jármű üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, értékcsökkenési leírás stb. Nem vehető figyelembe költségként: hiteltörlesztés, saját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, SZJA befizetés, adóbírság, közcélú adomány, nem a vállalkozói tevékenységet szolgáló eszközök beszerzése, felújítása stb. Az adó mértéke: A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható. Fizetendő adó – kedvezmények = befizetendő adó A fizetendő adó a vállalkozói adóalap 19%-a. Vállalkozói osztalékadó A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 százalék. 2. Átalányadózás Az átalányadózás választhatóságának feltételei:  az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére választható,  az átalányadózás megkezdését megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,  a vállalkozó nem áll munkaviszonyban, 164

 

az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot, az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

Az adóalap: a bevétel csökkentve a vélelmezett költséghányaddal (a költséghányad a bevétel 40 %-a, bizonyos tevékenységek esetében ettől eltérő 80 %, 87% vagy 93 %, a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék). Az átalányadó összegét a fenti adóalap szerint számított évi jövedelem után az SZJA törvény 30. § szerinti adótábla alkalmazásával kell megállapítani. 2010. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói bevételéből, valamint a mezőgazdasági kistermelő e tevékenységéből származó bevételéből átalányban megállapított jövedelme „felbruttósítva” része az összevont adóalapnak. 3. A tételes átalányadózás A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja (2001. 01. 01jétől) adóévenként, az adóév egészére a tételes átalányadózást; ha a magánszemély nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében, üdülés, pihenés céljából közvetlenül szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélyeknek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A választás feltétele: 

a fizető-vendéglátási tevékenységet saját tulajdonában, haszonélvezetében, lévő lakásában vagy üdülőjében folytatja,



ha több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet.

Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot a törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell megfizetni. 4. Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során. 165

Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az EVA kiválthatja a társasági adót, az egyéni vállalkozó által fizetett vállalkozói SZJAt vagy átalányadót, valamint az osztalékalap után fizetendő SZJA-t. Az adó alanya lehet:  az egyéni vállalkozó,  az egyéni cég,  közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság;  a szövetkezetés a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat,  a végrehajtói iroda,az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,a szabadalmi ügyvivői iroda. Az adózó az adóhatóságnak tett bejelentése szerint választhatja ezt az adózási módot, ha a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Bejelentkezés az eva hatálya alá: Az adóévet megelőző év december 20.-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit. Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint. Az eva mértéke: a pozitív adóalap 37százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti eva adózó egyéni vállalkozó esetében a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, valamint a szociális hozzájárulási adó alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka. Az adóelőleg megállapítása, bevallása 

a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany (pl. az egyéni vállalkozó) esetében az adóévet követő év február 25.,vagy az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap,



a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31.,ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, abban az esetben a megszűnést követő 150. nap.

166

Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva. Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. A járulékokat és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 6 390, napi 213 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. Az Eva tv. szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó – az előzőektől eltérően - a járulékait az adóévet követő év február 25-ig bevallásában közli. Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva. Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. 2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenységet egy hónaptól öt évig terjedő időtartamra szüneteltetheti és az adóalanyiságát nem érinti a szüneteltetés ténye. 3.3.7. A társasági és osztalékadó 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról A társasági adó alanya 1.

Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül:  a gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet,  a szövetkezet,  az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,  az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokosság társulat, MRP,a közhasznú társaság, a vízitársulat,  az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,  a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,európai területi együttműködési csoportosulás.  Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. 167



2.

az egyéni cég (2010. január 1-jétől új adóalany; jövedelme után 10 és 19% az adó)

Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak

A társasági adóalap megállapítása A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, amelynek nagyságát még adóalap módosító (csökkentő és növelő) tételek is befolyásolják. A társasági adó mértéke: a társasági adó a pozitív adóalap 19 százaléka. 2010. január 1-jétől megszűnik a különadó (4%). A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka. A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható. Adókedvezmények Az adóalanyok a társasági adó mértékéig vehetnek igénybe különböző jogcímeken adókedvezményeket;  beruházási,  térségi és egyéb,  kis- és középvállalkozások,  fejlesztési adókedvezmény (a kis- és középvállalkozások jelenértéken 500 millió forint értékű beruházással is jogot szerezhetnek fejlesztési adókedvezményre). Adómentesség Nem kell az adót megfizetnie;  a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.  az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát. A tárgyévi adóról és a következő időszak adóelőlegéről bevallást kell benyújtani az adóévet követő év május 31-ig. Az osztalékadó Az osztalékadó alanyainak tekinthetők a belföldi és külföldi osztalékban részesülő személyek, azzal azonban, hogy: 168



a magánszemélyek a személyi jövedelemadó keretében adóznak az osztalékból származó jövedelmük után (25%) fizetni, az osztalékalap után TJK megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a TJK mértékéig 27% EHO-t fizet az osztaléka után, (Fontos tudni, hogy fentiektől eltérően az Európai Unió bármely tagállamában működő, elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére (így a budapestire is) bevezetett értékpapír alapján járó osztalék után az adó mértéke csak 10 százalék. Az adót a kifizető vonja le.  a belföldi illetőségű osztalékban részesülők - társaságok, intézmények, szervezetek - végleges mentességben részesülnek az osztalékadó alól. (Alanyai ugyan az osztalékadónak, de adómentesség folytán nem kell adót fizetniük.) A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 százalék

3.3.8. Az általános forgalmi adó (Áfa) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozások a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek fizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli. Az áfa jellemzői:         

általános: a forgalmazás teljes folyamatát átfogja, forgalmi: a forgalmazás minden szakaszában meg kell fizetni az adót, fogyasztói: az adó terhét, az értékesítést végző a végső fogyasztóra, felhasználóra áthárítja, többfázisú: a forgalmazás minden fázisában meg kell fizetni az adót az értékesített termékek, szolgáltatások után, nettó adó: az értékesítő a fizetendő adóból levonja a beszerzéseit terhelő adót, tehát nem halmozódik, közvetett: az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem azonos, közgazdaságilag semleges: szektor- és versenysemleges, nem költségtényező, sem előnyösen, sem hátrányosan nem befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat, az állami költségvetés stabil bevétele: az értékesítési tevékenységhez kötődik, független a vállalkozás jövedelmezőségétől, számlaadási kötelezettségre épül: az adó visszaigénylésének feltétele a szabályszerűen kiállított számla, így az eladónak és a vevőnek is érdeke a számlaadás.

E törvény alapján adót kell fizetni:  adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, 169

 

terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és termék importja után.

Az exportra eladott termékek után nem kell az áfát felszámítani (ez a kettős adózás kizárását biztosító államközi egyezmények megkötése alapján lehetséges), az exportőr az exportcélú felhasználásait terhelő előzetesen felszámított adót visszaigényelheti a költségvetésből. Az importőrnek a külföldről behozott termék után meg kell fizetnie az adót, ezt a vámhatóság kivetéssel határozza meg, amennyiben az Európai Közösségen kívüli 3. országból történik az import. Az áfa alanyi körbe tartozó vállalkozó az Európai Közösség valamely más tagállamában közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, vagy onnan termékbeszerzést hajt végre, akkor közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Adó alapja A termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték (felárral növelt, engedményekkel, visszáruval csökkentett értéke), amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell, akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. Az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel. Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka. Bizonyos termékek, távhőszolgáltatás, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközözök, gyógynövények esetében, könyvek, napilapok vonatkozásában az adó mértéke az adó alapjának 5 %-a. Az adó mértéke az adó alapjának 18%-a néhány termék és szolgáltatás esetében (pl. bizonyos tej és tejtermékek, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás). Adómentesség 1.

Alanyi adómentesség

Az olyan adóalany jogosult alanyi adómentességet választani, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le (belföldön van a gazdasági tevékenységének a székhelye, vagy belföldön állandó telephelye van, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön) és választását az adóalany a jogszabályokban meghatározott határidőig bejelenti az adóhatósághoz (Határidő: az adóévet megelőző év december 31ig) 170

Az alanyiadómentességválasztásárajogosítóértékhatárt5millióforint (Az adóalanynak (az adóalanyként) belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan (illetőleg ténylegesen) nem haladja meg az 5 millió forintot. Bizonyos tevékenységek, termékek ellenértéke nem számítandó bele az 5 milliós bevételi értékhatárba. Ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában az alanyi adómentes minőségében    

adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított forgalmi adó levonására nem jogosult, kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó nem szerepel, a bevallástételi kötelezettség alól mentesül.

2.

Tárgyi adómentesség

Megszűnt a „tárgyi adómentesség” fogalma, helyette tevékenységekhez kapcsolódóan kaphatunk adómentességet. Így például azok a szervezetek, személyek, amelyeket az áfa törvény közszolgáltatónak minősít, tevékenységüket (áfa)adómentesen végezhetik (pl. társadalmi szervezetek az alapszabályukban rögzített tevékenységük tekintetében). A számlán is megszűnik tehát a megszokott „TAM” kifejezés, helyette az „Adómentes” kifejezést és a mentesség jogszabályi hivatkozását (paragrafus), vagy a jogszabályi hivatkozásban leírtakat kell röviden, de egyértelműen feltüntetni a számlán. Az adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel: az egyetemes postai szolgáltatás, sérült- vagy betegápolás, humán-egészségügyi ellátás, szociális, gyermek- és ifjúságvédelem, bölcsődei, óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás, köz- és felsőoktatás, lelki segély gondozás, sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások stb. A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes az adó alól a biztosítási, a hitelnyújtás, folyó-, és betétszámlával kapcsolatos szolgáltatások stb. Az adó bevallása, megfizetése Az adóbevallására kötelezett elektronikus adóbevallást köteles benyújtani. Az áfáról az adófizetésre kötelezett adózónak;  havonta kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévben megelőző 2. évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte (valamint a csoportos áfa adózást választó adózó).  évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző 2. évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege, előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és nem rendelkezik közösségi adószámmal.  negyedévente kell adóbevallást benyújtani minden más esetben. 171

A bevallás és az adó megfizetésének a határideje;  havi adóbevallás esetében: tárgyhónapot követő hó 20-ig,  negyedévinél, tárgynegyedévet követő hó 20-ig,  évesnél az adóévet követő év február 25-ig. Számlakibocsátási kötelezettség Számlának minősül minden olyan okmány (számla, nyugta), amely megfelel a törvény (áfa tv) számla tartalmára vonatkozó előírásainak. Az adóalany köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható. A számla kötelező adattartalma a következő:  a számla kibocsátásának kelte,  a számla sorszáma, amely a számlát, kétséget kizáróan azonosítja,  a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának (számlakibocsátó, az eladó) adószáma, neve és címe,  a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének (a vevő) adószáma, neve és címe,  az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére besorolási száma (a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján a VTSZ, SZJ), továbbá mennyisége, mennyiségi egysége,  a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől,  az adó alapja, továbbá az értékesített termék, szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza,  az alkalmazott adó mértéke (%-os, összege),  a számla adó nélküli értékének összege,  a számla adóval növelt értékének összege,  a fizetés módja, határideje,  közösségen belüli értékesítés, alanyi adómentesség, különös adózás alkalmazás ténye,  az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja,  adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, mentes az adó alól, vagy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett. Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet,  ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított,  az elektronikus úton kibocsátott számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; 172

  

vagy az elektronikus adatcsere-rendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. Alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. A számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

Az adó alapját és a felszámított és áthárított adó összegét, a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni. Adóigazgatási szám nélkül nem adóképes a számla; az áfa visszaigényléshez erre a számra van szükség. A teljesítés napjának feltüntetése az eladónak és vevőnek egyaránt érdeke, mert ettől a naptól keletkezik az áfa fizetési, illetve visszaigénylési lehetőség. A számlán szerepelhet még egyéb adat is pl.: a megrendelés kelte, száma, bankszámlaszám stb. A számla, a szigorú számadású bizonylatok közé tartozik; sorszámozott, minden példányával el kell számolni, javítani nem szabad. A hibásan kiállított számlát érvényteleníteni kell (a tömbben összetűzve minden példányt meg kell őrizni), helyette újat kell készíteni. A számla helyességéért a számlakibocsátó a felelős. A vevőnek is érdeke, hogy ellenőrizze a számla helyességét. Ha hibát észlel, azonnal jeleznie kell a szállítónak, a számlát csak a kibocsátó módosíthatja. Nyugta adattartalma A nyugta kötelező adattartalma a következő:    

a nyugta kibocsátásának kelte, a nyugta sorszáma, amely a nyugtát, kétséget kizáróan azonosítja, a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Nyugta kizárólag papíron és magyar nyelven bocsátható ki. Mentesül a nyugta-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha  sajtóterméket értékesít;  a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;  kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

173

Irodalomjegyzék 1. Philip Kotler: Marketing menedzsment (Műszaki Könyvk,. 1991. és 1998.) 2. Bauer András - Berács József: Marketing (Aula K.,1992.) 3. Dr. Bedő Gyula – Dr. Varga Sándor: Vállalkozásgazdálkodási ismeretek (Perfekt K., 1998) 4. Hoffmann Istvánné: Modern Marketing (Universitás, 1990.) 5. Sándor Imre: Marketingkommunikáció (Közg. és Jogi K., 1987.) 6. Lee Iacocca: Egy menedzser élete (Gondolat Kiadó, 1988.) 7. Paul A.. Samuelson -William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (Közg. és Jogi K.) 8. Frank Bettger: Az üzletkötés iskolája (Bagolyvár K., 2007.) 9. Józsa László: Marketing - reklám- piackutatás I-II. (Göttinger K., 2003.)

174