Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKMA10-19-L Összehasonlító könyvtártudomány (A könyvtári szolgáltatások menedzselése II.) Dr. Sipos Anna Magdolna PhD, egyetemi docens intézetigazgató Könyvtártudományi Intézet
Könyvtártudomány és/vagy információtudomány?
Balogh Melinda informatikus könyvtáros MAL, II/I. évf. Pécs
Bevezetés A könyvtártudomány és az információtudomány fogalmainak értelmezése, a két fogalom kapcsolata egymással, illetve az informatikával, hosszú ideje vita tárgyát képezi a könyvtáros szakmán belül. Egyrészt különállónak is tekinthető a két tudományt, amelyek között csak néhány közös pont van. Másrészt viszont felfoghatók azonosaknak is, amelyek együttesen alkotnak egy egészet. „A könyvtártudomány, a dokumentáció és az információtudomány viszonyát változó módon képzelik el, annyi azonban bizonyos, hogy felrajzolható egy fejlődési vonulat, a könyvtártudománytól az információtudományig, a dokumentumkezelő, -gyűjtő és -hasznosító könyvtártól az ismeretközvetítő, tudásgazdálkodó könyvtárig és tudományig.” 1 Változó fogalmak A 19. század előtti szerzők a könyvtár elméleti és gyakorlati kérdéseit általában a „bibliográfia”, „Bücherkunde” kifejezésekkel foglalták össze, főleg történeti megközelítésben. A polgári társadalmak kialakulásának korában viszont megerősödött a nemzeti érzés, megnőtt az igény a nemzetek szellemi kincsének összegyűjtésére, létrejöttek a nemzeti könyvtárak. Megnyíltak az első public library-k, a közkönyvtárak, átalakultak a felsőoktatási könyvtárak. A változás a magával a könyvvel foglalkozó tudományok körében is jelentős volt. A bibliofil megközelítés mellett egyre inkább megerősödött az addig kisebb jelentőségűnek tulajdonított könyvtári praktikum (a gyakorlati, könyvtár-üzemeltetési, könyvtártechnikai ismeretek), amelyet ironikusan a „polcológiának” neveztek. Martin Schrettinger, a 19. században a bajor udvari könyvtár könyvtárosaként, 1808-ban megjelent művében (Versuch eines vollständigen Lehrbuches der Bibliothek-Wissenschaft) úgy határozta meg a könyvtártudományt, mint azoknak az elméleti megfontolásoknak az összességét, amelyek a könyvtár céltudatos szervezéséhez szükségesek. Úgy vélte a könyvtár feladata, hogy gyors és megbízható hozzáférést biztosítson a dokumentumokhoz. Az ő nézete túlságosan leszűkítette a könyvtártudomány fogalmát a működésbeli praktikumra. A fellendülő könyvkiadás nyomán megszaporodó könyvtermés feldolgozása nagy kihívást jelentett a könyvtárak számára. Ugyanebben az időben felmerült az igény a nemzeti bibliográfiák összeállítására is. A „bibliográfia” kifejezés ettől kezdve más értelmet nyert, elkezdték alkalmazni az Egységes Tizedes Osztályozást (ETO), megteremtődött a dokumentáció intézményi háttere. A dokumentációt az információtudomány elődjének tartották. A dokumentáció fogalmát Paul Otlet és La Fonatine, a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet alapítói tették szakkifejezéssé, amelynek tudományos kidolgozására 1934-ben került sor, ekkor jelenik meg Paul Otlet összefoglaló műve a dokumentációról. Dokumentáción, dokumentalisztikán a dokumentumok létrehozását, továbbadását, gyűjtését, osztályozását, felhasználását értjük. A dokumentum pedig valamilyen formában rögzített tudás.2 A változások eredményeként könyvtártudomány fogalma is, amelyről kétféle felfogás alakult ki. Az egyik szerint a könyvtártudomány a könyv (írásos dokumentum) köré csoportosuló valamennyi tevékenység. Ez a felfogás számos érintkező tudománnyal történő együttműködést feltételez (történettudomány és segédtudományai, irodalomtörténet, filológia, műszaki tudományok, szociológia stb.) Ezt a felfogást az indokolja, hogy művelői és kutatóhelyei főleg könyvtárosok, könyvtárak, felsőoktatási tanszékek, intézetek. A másik felfogás szerint az előbbieket a „bibliológia” névvel kellene illetni, amelynek csak egy része a könyvtártudomány, amely a többi tudománnyal kapcsolatban van. Tárgya e szerint a könyvtár, mint intézmény illetve ennek működése, működtetésével kapcsolatos tevékenységek. 1 Horváth Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. In: Könyvtárosok kézikönyve. 1. köt. Alapvetés / szerk. Horváth Tibor, Papp István. Bp. : Osiris, 1999. p. 17. 2 A könyvtártudomány fogalmának változásai. A könyvtártudomány és társadalomtudományai. In: Magyarország a XX. században. 5. kötet. Tudomány. 2., Társadalomtudományok. Szekszárd : Babits, 2000 p. 443.
A nemzetközi és a hazai szakirodalomban is mindkét felfogásnak vannak képviselői és a fogalom elnevezése, meghatározása napjainkig is viták tárgya. 3 A 20. század technikai fejlődésével a rögzítési, tárolási és adatátviteli módok új lehetőségeket nyitottak az „információ” kezelésére, szétvált az információ és a dokumentáció fogalma. A dokumentáció kifejezés ekkor már túl szűknek bizonyult arra, hogy olyan tevékenységeknek is szakterületi neve legyen, amelyekben dokumentumokkal nem, csak információk feldolgozásával, tárolásával és terjesztésével foglalkoznak. Ez a folyamat kitágította a könyvtártudomány fogalmát az információtudomány felé, ami nem azonos, de kapcsolatos az informatikával, mely lényegében számítógép-tudományt (computer science) vagy az alkalmazott matematikának a számítógépekkel kapcsolatos részét jelenti. A bibliográfia, dokumentáció, információ szavak megváltozásával párhuzamosan, az általuk előtérbe kerülő tevékenységek és tudományterületek elnevezései is változtak. Angol nyelvterületen az információtudomány (information science) terjedt el. Ezen pedig nem számítógép-tudományt, más néven informatikát (computer science, informatics) értettek. Német nyelvterületen az információ és dokumentáció (Information und Dokumentation) összetett kifejezést használták és az Informatik a számítógép-tudományt jelölte. Ezzel szemben a Szovjetunióban, illetve az NDK-ban az informatika kifejezést használták arra, ami az angol szaknyelvben az információtudomány volt. Az információtudomány (information science) kifejezést egyébként J. E. L. Farradane használta először 1955-ben megjelent munkájában. Tíz évvel később jelent meg A. I. Mihaljov, A. I. Cernyj és R. S. Giljarevskij szovjet szerzők műve, Osnovy naucnoj informacii címmel. Nem volt azonban egyetértés abban a tekintetben, hogy naucnaja informacija kifejezést hogyan értelmezzék: tudományos tájékoztatásként vagy tudományos informatikaként, tudományos információként. Az 1968-as kiadás már Osnovy informatiki (Az informatika alapjai) lett. A magyar nyelvbe a politikai hovatartozás miatt szintén az informatika kifejezés került be és terjedt el. Magyarországon a hetvenes években egyaránt használták az információtudomány, tájékoztatástudomány és az informatika kifejezéseket is. Mára már inkább az angol megnevezés (információtudomány) alapján nevezzük meg a szakterületet, a tájékoztatástudományt nem használjuk.4 A fogalmakkal kapcsolatos viták A Könyvtárosok kézikönyve szerkesztői szerint a könyvtártudomány információtudománnyá fejlődött. Az információtudomány tárgya az emberi tudás és ismeret gyűjtése, válogatása, tömörítése, gyűjteménnyé szervezése, reprezentációjának elkészítése, tárolása és rendelkezésre bocsátása. Alkalmazási területe a számítástechnika és az IT technológia erőteljes fejlődése következtében a 20. század második felében paradigmaváltáson esett át: a hangsúly a könyvek és más hordozók kezeléséről áttevődött az ismeretek, a tudás kezelésére: az információ- vagy tudásszervezésre (information/knowledge organization). Az ismeret- vagy tudásreprezentáció, az ismeret- vagy tudásszervezés és a tartalomszolgáltatás vált központi kérdéskörévé. A más tudományágazatok határterületeivel való szorosabb összefonódást és hangsúlyeltolódást domborítja ki az információtudomány megnevezés. A szakterület új angol elnevezése: Library and Information Science, azaz Könyvtár- és információtudomány.5 Angol nyelvterületen mára a Library and Information Science (könyvtár- és információtudomány) elnevezés terjedt el széles körben, amely formailag legjobban fedi le tárgyát. Ez a szókapcsolat talán a legelfogadottabb és legelfogadhatóbb megnevezése e tudományterületnek, és használata az egységet látszik erősíteni. Az ettől eltérő elnevezések Nagy-Britanniában és az USA-ban inkább azt mutatják, hogy a könyvtár 3 A könyvtártudomány fogalmának változásai. A könyvtártudomány és társadalomtudományai. In: i. m. p. 445. 4 Dr. habil. Koltai Tibor, Dr. Prókai Margit: Interdiszciplináris gondolkodásmód és terminusok a könyvtár- és információtudományban. In: Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010. p. 1-4. 5 Horváth Tibor: i. m. p. 15-19.
szó használatát nem mindenki tartja piacképesnek. A könyvtártudomány elnevezés azonban tovább él. Nem azért használjuk, mert az információtudomány kifejezés nem volna helytálló, hanem azért, mert a könyvtártudomány kifejezést maga a könyvtáros szakma jobban ismeri és gyakrabban használja.6 A könyvtár- és információtudomány (régebben dokumentáció) egységét, különbözőségét, azonosságát vagy épp különálló voltát sokan tartották és tartják ma is vita tárgyának. S. Bradford úgy határozta meg a dokumentációt, mint az intellektuális tevékenységek bármely formáját reprezentáló rekordok összegyűjtésének, osztályozásának és azonnali elérhetővé tételének művészetét. Hozzáteszi azonban, hogy a dokumentáció nem több, mint a szélesebben értelmezett könyvtárosság egy aspektusa. Mivel speciális szempont, speciális tanulmányozást is igényel. Bradford számára a dokumentumok típusa adja a megkülönböztetés kiindulópontját. A könyvek a könyvtárakéi, a többi dokumentumtípus a dokumentációé. A döntő az, hogy a dokumentáció a könyvtárosság egy fajtája.7 Shera szerint a könyvtár társadalmi célja, hogy az emberi elmét és a grafikus rekordot összehozza. A könyvtárosság kemény magja marad az, ami mindig is volt, a grafikus rekordok lényegi tartalmának kezelése. Bár vannak differenciák a terminológiában, nyilvánvalók a meghatározások közös vonásai.8 Saracevic álláspontja szerint a könyvtárosság és az információtudomány két külön terület, amely azonos interdiszciplináris kapcsolatban áll egymással. Nem egy és ugyanaz a terület, és nem is speciális esete egyik a másiknak. Szerinte az információtudomány az információ társadalmi, intézményi és/vagy egyéni használatának, illetve szükségességének, az emberek között folytatott kommunikáció problémáinak tudományos kutatásával és szakmai gyakorlatával foglalkozó terület. Bár belátja, hogy sok a közös pont a könyvtár- és az információtudomány között, mégis erősebbeknek véli azokat az érveket, amelyek az elhatárolás mellett szólnak. A közös alap a társadalmi szerep és általános elkötelezettség a grafikus rekordok hatékony hasznosításának problémái iránt. Sherát idézve állítja: a könyvtár célja, hogy a társadalom számára maximálisan hasznosítsa a grafikus rekordokat.9 Több megközelítésben is lehetséges a könyvtártudományt és az információtudományt egy egységes tudománynak tekinteni. Talán a legradikálisabb verzió ezek közül Gernot Wersigé. Wersig szerint az információtudomány olyan posztmodern tudomány, amely a „klasszikus tudománnyal szemben nem a világ működésének teljességét kívánja megérteni, hanem olyan stratégiákat kell kidolgoznia, amelyek segítségével a klasszikus tudományok és a technológia által felvetett problémákra talál megoldást.” Wersig címválasztása, amelyben nem elégedett meg a korabeli szokásos „információ és dokumentáció” kifejezéssel, hanem hozzátette a -tudomány utótagot is, már az angol szemlélethez való közeledés jele. (Information, Kommunikation, Dokumentation : Ein Beitrag zur Orientierung der Informations- und Dokumentationswissenschaft) Wersig véleménye szerint amíg nincs kórháztudomány vagy börtöntudomány, a könyvtártudomány létezése sem túlságosan meggyőző. Wersig nem tagadja, hogy az ilyen intézményeknek vannak olyan problémái, amelyek tudományos úton oldhatók meg, sem azt, hogy a tudományos megközelítés hasznára van az intézmények számára folyó szakemberképzésnek. 6 Koltai-Prókai: i. m. p. 4. 7 Bradford, S.: Documentation. Washington, 1950 (1948). 8 Wright, H.: Shrea as a bridge between librarianship and information science. In: Journal of Library History, 22. sz. 1987. p. 137-156. 9 Saracevic, T.: Information science: origin, evolution and relations. Vakkari, P., Cronin B. (et al.): Conceptions of library and information science. Historical, empirical and theoretical perspectives. London, Los Angeles, 1992. p. 527.
A másik érve logikai paradoxon. Wersig szerint, ha lenne is értelme könyvtártudományról és információtudományról beszélni, akkor is azt állítaná, hogy a kettő együtt alkot egy összetartozó párt. Ez csak úgy elfogadható, hogy az információtudományt olyan tudományterületnek tekintetnénk, amely mindazokkal az információs szervezetekkel foglalkozik, amelyek nem könyvtárak. Ez azonban azt jelentené, hogy a könyvtárak vagy nem információs szervezetek, mely esetben kétséges, hogy egyáltalán kell-e őket párosítani az információs szervezetekkel, vagy ha a könyvtárak információs szervezetek, akkor az információtudomány lenne a megfelelő általános fogalom. Véleménye szerint tudományunkra a megfelelő általános elnevezés az információtudomány lenne. Érvelése csak akkor áll, ha elfogadjuk, hogy a könyvtárak nem különleges információs szervezetek, azaz nem különböznek olyan mértékben más információs intézményektől, hogy egy tudomány alapját képezhetnék. Úgy tűnik, Wersig nem tagadja a lehetőségét annak, hogy a könyvtárosság problémáit az információtudomány keretein belül kezeljük. Akárcsak sokan mások, ő is az információs szervezetek közé sorolja a könyvtárakat, amelyek hozzáférhetővé teszik az információt a felhasználók számára.10 Peter Ingwersen: szintén általános kifejezésként használja az információtudományt, és a könyvtártudományt speciális kutatási-fejlesztési területnek tekinti ezen belül. Véleménye szerint a könyvtártudomány azokkal az információs folyamatokkal foglalkozik, amelyek a könyvtárban zajlanak. Ennek megfelelően a könyvtár speciális hely, ahol az információkeresést referenszmunkának hívják, az információs menedzsmentet pedig könyvtári menedzsmentnek. Úgy véli, a könyvtártudomány információtudományi kutatás, amely könyvtárhoz, illetve ahhoz hasonló információszolgáltató helyekhez kötődik. Elmélete szerint az információtudományt kellene általános szakkifejezésként használni, és tágabb kutatási területként meghatározni. A könyvtárak az információtudományi kutatások alkalmazási területének tekintendők.11 Patrick Wilson kétli, hogy értelme lenne a megkülönböztetésnek, és felvázol egy alternatívát, amelyet bibliográfiai kutatás-fejlesztésnek nevez. A bibliográfiai szektor kifejezést azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a csoportjára használja, amelyek együttesen fogadják be a kiadói ipar outputját, és megpróbálják elérhetővé tenni a nagyközönség számára. A bibliográfiai kutatásfejlesztés a bibliográfiai szektor problémáit helyezi a középpontba, és főként a könyvtárakra, illetve a bibliográfiát előállító szervezetekre koncentrál, kivéve a könyvkereskedelmet. Wilson hat kategóriát állít fel. Az elsőbe azok a területek sorolandók, amelyek a bibliográfiai információk tárolásához, feldolgozásához, továbbításához és közzétételéhez szükséges eszközök fejlesztését célozzák az információtechnológia segítségével. A második csoportba tartoznak a feldolgozandó, tárolandó, továbbítandó bibliográfiai információk előállításához szükséges technikák fejlesztését célzó munkák. A harmadik terület a bibliográfiai információk inputját adó irodalom jellemzőinek és használatának tanulmányozásával foglalkozik. Az utolsó három kategóriát röviden úgy lehetne leírni, mint a bibliográfiai szektort, annak múltját, jelenét és jövőjét vizsgáló tanulmányokat. A kategóriák megfelelnek a történeti, leíró és politikai megközelítéseknek. P. Wilson alapérve, hogy lehetetlen különbséget tenni a könyvtár- és az információtudomány között. Ha az információtudományt tartalmi alapon akarjuk elkülöníteni, akkor az szerinte a második vagy a harmadik kategóriába sorolható. Ugyanakkor azonban az e kategóriába tartozó műveleteket egyaránt végezhetik információs szakemberek és könyvtárosok. A tartalmi feltárás például a könyvtárosok egyik legfontosabb gyakorlati és elméleti szakterülete. Így az információtudomány tartalmi alapon nem különíthető el a könyvtártudománytól. Wilson kiáll amellett, hogy nincsenek megfelelő módszertani és tematikai kritériumok, amelyek segítségével szétválaszthatnánk a magukat könyvtárosoknak, illetve információs szakembereknek tartók által végzett munkákat. Ugyanez érvényes a kutatásokra is. Következtetése, hogy a bibliográfiai kutató-fejlesztő közösség nem két csoportból, információs szakemberekből és könyvtáros szakemberekből áll, hanem egyetlen, de végtelenül heterogén 10 Wersig, G.: Information science and theory: a weaver bird's perspective. In: Vakkari, Cronin. i. m. p. 201-217. 11 Ingwersen, P.: Conceptions of information science. In: Vakkari, Cronin. i. m. p. 299-312.
csoportot képez. 12 A. Schrader is amellett érvelt, hogy nem lehet elválasztani az információtudományt a könyvtártudománytól.13 B. Ford szerint a szakterület túlnőtte a könyvtár mint intézmény hagyományos kereteit. Tárgykörébe kell tartozniuk azoknak az ismereteknek, hogy hogyan kell (illetve lehet) az információkat összegyűjteni, tárolni, megőrizni és visszakeresni az egyének és a társadalom igényeinek megfelelően. A tárgykört nagy vonalakban kell meghatározni, de bele kell tartoznia a könyvtárnak mint intézménynek is, amely történetileg is az információk gyűjtésével, tárolásával, megőrzésével és visszakeresésével kapcsolatos tevékenységek központja volt. Ahogy a szakterület fejlődik és bővül, egy intézményi modell adja a fókuszát és a konkrét illusztrációját annak, hogyan lehet elméleti aspektusait alkalmazni a politikai, gazdasági és társadalmi környezetben. Ezt a modellt nevezhetjük az információtudomány általános könyvtári modelljének.14 Az eljárás az, hogy általánosítjuk a könyvtári környezetben zajló információs folyamatokat, és felhasználjuk őket más, a (könyvtár- és) információtudomány érdeklődési körébe tartozó információs folyamatok modellezéséhez. A modell valósághű abban az értelemben, hogy reprezentálja tudományterületünk legelfogadottabb megközelítési módjait. Erről a modellről ír F. Miksa is.15 Wersig, Ingwersen és Wilson véleménye viszonylag radikális módját mutatja az információtudomány felfogásának. Elképzelésük szerint egy egészről van szó, amelynek a felosztása könyvtártudományra és információtudományra nem lenne gyümölcsöző. Fontos jellemvonás az is, hogy az információtudomány tárgya nem kötődik egyetlen speciális információs szervezethez sem. A lényeg a kívánt információhoz való hozzáférés lehetővé tétele, melyet N. Belkin és M. Buckland az információtudomány alapproblémájaként jelölt meg. A hagyományos tömegkommunikációs intézmények például új funkciókat fejlesztenek ki, amelyek korábban a könyvtárakat és az információs szolgáltatásokat jellemezték csak, mint pl. az ügyfél érdeklődési körének megfelelően kialakított profil alapján történő információszolgáltatás. Ez tovább szélesíti az információtudomány problémakörét, jóval túl a könyvtártudomány–információtudomány vitán. 16 Személy szerint a fentebb említett hármas véleményével értek egyet. Miért kellene vitázni azon, hogy egységes vagy különálló fogalmakként értelmezzük a könyvtár- és információtudományt, amikor egy szempont a fontos, hogy az információt valamilyen formában hozzáférhetővé tegyük a felhasználók igényeinek megfelelően. Ahogy az eddigi évtizedekben, úgy vélem, ezután is lesznek nézetkülönbségek a fogalmak és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak megítélésében.
12 Wilson, P.: Bibliographical R and D. In: Machlup, Mansfield: The study of information. New York, 1983. p.389-398. 13 Schrader, A.: In search of a name: Information science and its conceptual antecendents. In: Library and Information Science Research, 6. sz. 1984. p. 227-271. 14 Ford, B.: The library as a locus. In: Pemberton, Prentice: Information science. The interdisciplinary context. New York, London., 1990. p. 115-131. 15 Miksa, F.: Library and information science: two paradigms. In: Vakkari, Cronin. i. m. p. 229-252. 16 Vakkari, P., Varga Katalin (ford.): A könyvtártudománytól az információtudományig. In: TMT. 43. évf. 1996. 4-5. sz. p. 159-163.
Felhasznált irodalom
ñ Horváth Tibor: A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái Könyv, könyvtár, könyvtáros. 1999. (9. évf.) 11. sz. p. 10-15. ñ Horváth Tibor, Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 1. köt. Alapvetés Bp. : Osiris, 1999. ñ Magyarország a XX. században. 5. kötet. Tudomány. 2., Társadalomtudományok Szekszárd : Babits, 2000 ñ Dr. habil. Koltai Tibor, Dr. Prókai Margit: Interdiszciplináris gondolkodásmód és terminusok a könyvtár- és információtudományban. In: Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010. p. 1-8. ñ Koltay Tibor: Kell-e az információtudomány a Könyvtárosok kézikönyvébe? In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2000. (9. évf.) 6. sz. p. 33-35. ñ Vakkari, P., Varga Katalin (ford.): A könyvtártudománytól az információtudományig. In: TMT. 43. évf. 1996. 4-5. sz. p. 159-163.
