Mit is kéne tenni vagy Hogyan kellene tenni „Jót és jól”
Az a közlegelő szerepel példaként, • amely tíz tehenet tud eltartani, és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. • Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet, és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad naponta – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. • Ezt idővel észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként 16 liter teje lesz. •
És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban amikor már legalább hatan cselekednek így, akkor azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna.
(SZT=szabálytisztelők, D=dezertőrök, K=közösség)
KÖZMUNKA • A közösség céljainak elérésének szükséges munka egy szervezési formája • Eredményessége közösségi jellege – – – – –
Céljában Folyamataiban Formájában Részvételben Hatásaiban
• A kora gyermekkortól kialakuló és formálódó emocionális barátsági kötelékek (Wolf, E. 1966: 9–10) a különböző ifjúkori csoportosulásokban készítettek fel a felnőtt életre. • Amikor a gyerekek elérték az iskoláskort, az egy zugból valók egyszerre indultak és jöttek vissza az iskolából, és a szünetekben is együtt játszottak. Az egy évfolyamra járó fiúk mind komái, a lányok pedig mátkái voltak egymásnak. Így szólították egymást az azonos korosztályhoz tartozó fiúk és lányok. • Amikor egy banda tagjai befejezték az iskolát, komának, kedves komámnak (+ vezetéknév) szólították egymást. Valaki komájának az öccsét a kiskoma, a bátyját a nagykoma (öregkoma), a húgát vagy a nővérét a mátka megszólítás illette.
A GYEREKEK
A SZOMSZÉDSÁGI KAPCSOLATRENDSZER JELLEMZŐI • A lokalitás elve az összetartozás-tudattal rendelkező közösségek számára azt jelentette, hogy tagjaik (azaz, akik helyi illetőséggel rendelkeztek) személyükre nézve az ott érvényes közigazgatási és szokáshagyományokat (írásban nem rögzített magatartási szabályokat) magukra és családjukra nézve kötelezőnek tartották. • A közösségek lehettek egy település különböző vallási felekezethez tartozó csoportjai, ugyanazon nyelvű és vallású, több települést magukba foglaló régiók (néprajzi csoportok, etnokulturális csoportok és táji csoportok) kisebb egységei – falvai, mezővárosai. • A magyarság „jellegzetes népi közösségeiben” – elsősorban a nyelv és a nemzeti vallások voltak azok az összekapcsoló, egységesítő erők, amelyek az életmód és kultúra sok részletében egymástól különböző helyi társadalmakat a nemzet szintjén összekapcsolták. – Másfelől ezek a közösségek globális társadalmak is voltak, amelyekben a különböző rétegek, korcsoportok, funkcionális csoportok és szervezetek az egymás közötti és kifelé irányuló érintkezésnek különböző csatornáit hagyták nyitva vagy zárták el még az azonos vallású és ugyanazon nyelvet beszélő szomszédok esetében is Szabó István 1941a; Kósa L. 1978: 7–71; Tárkány Szücs E. 1981: 51–68; Fél E. 1993:187–203).
TÁRSAS MUNKA, KALÁKA •
•
•
•
A paraszti társas munkákat leíró s rendszerző néprajzi dolgozatok szerzői annyira sokféle munkaformát szoktak felsorolni, eltekintünk a faluközösség egésze vagy az egyes gazdaságok érdekében végzett termelő-, feldolgozó-, építő-, eszközelőállító-, karbantartó munkák felsorolásától-jellemzésétől (a felsorolásszerű számbavételre lásd Szendrey Á. 1938b). A faluközösségi érdekű úgynevezett közmunkák is, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formái is afféle fokmérői voltak a „hagyományos faluközösség” többékevésbé még zavartalan, öntörvényű működésének, ezzel együtt a paraszti polgárosuláshoz való viszonyuknak. Ha együttlétet igénylő szokáscselekményként, rituális akcióként és a közösség szolidaritás-megnyilvánulásaként is, nem csupán munkaszervezeti formaként értelmezzük a társas munkákat, az együtt végzett munkák mindegyike korántsem igényelte a munkacsapattá szerveződést. Az esetben kellett megszerveződnie az akcióközösségnek, –
–
–
ha az elvé elvégzendő gzendő feladatot egymá egymást felté feltételező telező és kiegé kiegészí szítő részmunká szmunkákra lehetett és kellett felosztani a tá társult szemé személyek má más-más szerszá szerszámmal, má más-más munkafogá munkafogásra felké felkészü szülve, azaz valamilyen speciá speciális ismeret vagy ké készsé szség birtoká birtokában tagoló tagolódtak bele az összehangolt munkafolyamatba. Betagoló Betagolódásuk egyré egyrészt a ré részmunká szmunkák fontossá fontosságának, az elvé elvégzé gzésükhö khöz szü szüksé kséges szakismeret és erő erőkifejté kifejtés kisebb avagy nagyobb voltá voltának megkü megkülönbö nbözteté ztetésével, hovatová hovatovább e kü különbsé nbségté gtétel normá normává szilá szilárdulá rdulásával já járt együ együtt: kiformá kiformálódott a munkacsapat belső belső hierarchiá á ja. hierarchi Másré srészt – másfé sféle munkafeladatok eseté esetén – a ré részmunká szmunkák egyenrangú egyenrangúsága, azonos érté rtékűsége szilá szilárdult az akció akcióközössé sség normá normájává. Eszerint a tá társult szemé személyek egymá egymást kiegé kiegészí szítő szerepé szerepének megcseré megcserélhető lhetőségét fogadtá fogadták el szervezé szervezési alapelvnek: azt is szabá szabályozta a csapat belső belső munkarendje, hogyan vá váltjá ltják egymá egymás kö között a ré részmunká szmunkákat.
A kultúrák pluralizmusát és változatosságát néhány kultúraközi állandó
– transzkulturális konstans – fogja össze: •
• • •
•
1. A létfenntartás szükségletének kielégítése, azaz a táplálkozás, a lakhely iránti s a természeti hatásokkal szembeni védekezés igénye, társulva valamiféle ökológiai stratégiával, technikával és gazdálkodási móddal, bármilyen kezdetleges is legyen az. 2. A fajfenntartás szükségletének kielégítése, azaz a nemi kapcsolatok rendezettsége, a férfi és női viselkedési szerepkörök intézményesítése, azaz társadalmi szintű megfogalmazásuk iránti igény. 3. A kölcsönösség, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése iránti igény, a jog. 4. Elképzelések a rendről, arról, hogy milyennek is kellene lennie a világnak. Tehát kötelező normák alkotása annak lehetőség szerint egységes megítélésére, hogy mi a jó, a helyes, az illő, a szép, és mi a rossz, a helytelen, az illetlen, a csúf. S ez a normatív értékrend magában foglalja, mit ért az adott kultúra igazán emberin, emberhez méltón. Ezeket az elképzeléseket foglalják magukba az ideológiák, illetve a világkép. 5. Törekvés a szerzett és örökölt ismeretek megőrzésére és rendszerezésére. E részben verifikált – tudott –, részben nem verifikált – hitt – ismeretek szimbólumokban fejeződnek ki. Magukba foglalják az emberek közötti kommunikáció rendszereit (nyelv, gesztusok stb.), az ember- és természetfeletti erők átélésének és jelképekben való megragadásának készségét (mitológiák, vallás), valamint az embernek a művészi kifejezés iránti igényét.
Mindezen transzkulturális állandók társadalmi szinten intézményekben valósulnak meg, kognitív szinten pedig szimbólumokban fogalmazódnak meg.
A KALÁKA PROGRAM • a helyi foglalkoztatottság táj adottságából adódó eltartó képesség természetes szintjére való emelését tűzi ki célnak melyet: • a kis települési, térségi önellátást biztosító és a tradicionális helyi termékek magas piaci értékű termelését is megcélzó élelmiszertermelésre, • a környezettudatosan korszerűsített saját lakóházak, középületek,[i] a meglevő agrárinfrastruktúra, tájházak, népi épületek karbantartására • a megújuló energia termelésére alapozott ellátó rendszerek kialakítására és a minél magasabb szintű energiatakarékosságára, alapozza, azaz a rég volt önellátás újra teremtésével, a JÖVEDELMEK HELYBEN TARTÁSÁT szorgalmazza.
Gondolkodás
"Az innovációk terjedése mindig egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket.„ Thomas W. Valente Letenyei László INNOVÁCIÓS LÁNCOK FALUN
Gondolkodjunk
Az új kulturális minta mint az összes megelőző bonyolult társadalmi szintű tanulási folyamat eredményeként formálódhat ki. De a kényszerekből kiolvashatók a túlélést elősegítő értékek négy csoportja. •a fejlődés evolúciós jellegének biztosításával, •a lokálisan elfogadható életminőség megteremtésével, •a globális növekedés korlátjainak tudomásul vételével, Marosán Gy. mémek, és a társadalmi •a konfliktusok kezelésével, „Gének, evolúció” Után szabadon
illetve a probléma-megoldásának racionális megközelítésével vannak kapcsolatban: A. Szabad életmód alakítás B. A növekedés és gazdagodás feltételeinek átértékelése mindenki számára C. Minden egyes régióban, sőt kisebb térségekben, a fenntartható növekedés biztosítása D. Az emberi jogok (liberális értelmezésű) kiterjesztése valamennyi emberi lényre. E. A gondolkodás és vélemény-nyilvánítás szabadsága F. Multikulturális értékrend elfogadás G. A kultúrák közötti kommunikáció szabályaink tudomásul vétele H. Az életminőségbeli különbségek mérséklése -----------------------------------------------------------------------------------------------------A. Az életminőség növelésére összpontosító helyi erőforrások védelmét biztosító gazdasági és társadalmi politikák B. A Föld korlátozott voltának elfogadása: C. A népességszám korlátozása, D. Lépések összehangolt megtétele a konszenzusokra építve E. A szennyezés korlátok közzé szorítása F. Az ökológiai egyensúly (biodiverzitás) megőrzése G. A konfliktusok békés megoldása H. A helyzet racionális megértésének ösztönzése Marosán Gy. Után szabadon
Az alkalmazkodás útja Az evolúció kétféle módszert formált ki a kívánatos viselkedés „beállításához”.
– Az első a genetikai evolúció. A természetes szelekció hosszú idő alatt fokozatosan formál ki olyan biológiai struktúrát és viselkedési stratégiát, amely az adott környezetben sikeresebb a többi alternatívánál. – A másik lehetőség — amit az emberiség egyre kiterjedtebben használ — az újraprogramozás. Ez, a viselkedést a hagyományok, törvények, és az együttélés szabályainak megváltoztatásával befolyásolja. • A közös akarattal szentesített viselkedési szabályok határozzák meg azt, hogy mit lehet, mi a kötelező és mik az egyén választási lehetőségei. • Jól érzékelhető, hogy az elmúlt évszázadok során a programozás a hagyományok módosulásának lassabb útjától, a tudományos megismerés alkalmazásának gyorsabb modellje felé mozdult el. • A múltban többnyire elég idő volt ahhoz, hogy a feltételekhez illeszkedő viselkedést a „próba-hiba” módszerével alakítsuk ki. • Napjainkban a változások hihetetlen felgyorsulása miatt „feszített üteművé” vált az alkalmazkodás. Ráadásul egyre súlyosabb problémákat okoz az egymás mellett élő közösségek, kultúrák „összeférhetetlensége”. Ez felértékelte az alkalmazkodás két, összefüggő alapfeltételét:
1. a helyzet megértését célzó tudományos kutatás 2. szervezeti változtatásokat bevezető módszerek kiterjedt alkalmazását. Marosán Gy. Után szabadon
A motiválás igen komplex dolog, nemcsak egy motiváló tényező hat ugyanabban az időpontban, vagy időszakban. A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek nincs ruhája és éhezik, akkor a legérdekesebb munka sem fogja őt motiválni. A kielégített szükséglet nem motivátor. Mindig többet akarunk. Sokkal több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének. Az ember számára fontos, hogy érezze szükség van rá. Minden ember azt szeretné, ha egyénként kezelnék. Meg kell adni neki a felelősségvállalás lehetőségét. 1. 2. 3.
4.
5.
Szükségletekről
A piramis alján az alapszükségletek, a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek helyezkednek el. A létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását: ez a megszerzett javak megóvását, védelmét jelenti. A szociális szükségletek az ember társas lény mivoltából fakadnak. A szociális szükséglet kapcsolatteremtési, összetartozási szükséglet. Ennek kielégítése érdekében törekszik jó családi, érdeklődésének, gondolkodásmódjának megfelelő baráti, munkahelyi kapcsolatokra. Az ember igyekszik megtalálni helyét a többiek, a társai között, ebből fakad az elismerés iránti szükséglete: igyekszik elfogadtatni magát, elismertetni egyéniségét, képességét, rátermettségét. A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll. Az emberek egy része erős késztetést érez arra, hogy képességét, tehetségét maximálisan kihasználja
• kiknek az együttműködését igényli a fejlesztés megvalósulása, beleértve a haszonélvezőket és végrehajtókat • Ha „amink van” és „amink nincs” között eltérnek a szereplők a projekt nem lesz önhordó • Ha azonos a projekt önhordóvá válik Résztvevők • Szűk kör hozza a döntéseket a forrásokról, • Széles kört érint a megvalósulás és azt eredmény
• Bevonandók • Működtetők • Alanyok
Indikátorok •
Erőforrások • Idő • Pénz • Cél (feladat)
Döntések • Sorrend • Arányok • Hasznosulás
Koordináció • Kompetens • Egyértelmű felelősségek • Bizalom
• • • •
Fenntartható gazdaság Programok • Jövőkép Forrás • Komplex szabályozás Krízis • Motiváció Hálózatok (mentorok) • Gondolkodás
Fenntartható környezet • Programok • Jövőkép • Forrás • Terepasztal • Hálózatok (mentorok) • Motiváció • Gondolkodás
• A források működését szabályozzák • Ágazati szabályozások
Projekt menedzs. • kompetencia
Együttműködés, részvétel • Krízis • Működő hálózatok • Sikerre való éhség • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció Keretek (szabályozás) • Programok • Jogi környezet • Cselekvési kényszer • Komplex szabályozás • Működő hálózatok
• Jó gyakorlatok • Túlélő képesség
• • • •
Hagyományok Jó gyakorlatok Krízis Sikerre való éhség
Kompetencia • Bizalom • Működő hálózatok • Gondolkodás Motiváció • Jövőkép • Motiváció • Sikerélmény • Gondolkodás
Helyi tudásbázis • Eredmények • Indikátorok Visszacsatolás •
Monitoring •
Információ • Jó gyakorlatok • Kommunikáció • Hálózatok (mentorok) • Bizalom • Tudás, tapasztalat • Működő hálózatok • Gondolkodás • Forrás • Krízis • Tudás tapasztalat
Innováció • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció • Sikerélmény
• térségi, • egyéni, • szervezeti
Szocializáció
Szocializáció BEHÓ BEHÓDOLÁ DOLÁS
AZONOSULÁ AZONOSULÁS
INTERIORIZÁ INTERIORIZÁCIÓ CIÓ
CÉL
Jutalom - bünteté ntetés
Pozití Pozitív énké nkép
Egyé Egyéni érté rtékrend
ÉRZELEM
Öröm - félelem
Szeretet, kö kötődés
Magasabbrendű Magasabbrendű érzelmek
INDÍ INDÍTÉK
Külső lső motivá motiváció ció
Külső lső és belső belső motí motívumok
Belső Belső motivá motiváció ció
NEVELÉ NEVELÉSI MÓDSZER
Követelé vetelés, jutalmazá jutalmazás, bünteté é s ntet
Példaadá ldaadás, modell
Meggyő Meggyőzés
ERŐ ERŐ
Szociá Szociális hatalom
Vonzalom
Szaké Szakértelem, megbí megbízható zhatóság, szavahihető szavahihetőség
FELTÉ FELTÉTEL
Jelenlé Jelenlét
Pozití Pozitív érzelmi viszony
Érté rtékkongruencia
Gondolkodjunk
A vidék kettős kitettsége Bio-fizikai sebezhetőség • Talajminőség és takaró •Árvíznek kitett területek • Talajvízkivétel
Éghajlat-érzékenységi index (csapadék variabilitása és szárazság)
Éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség
Base vulnerability index Társadalami-gazdasági sebezhetőség •Mezőgazdasági dolgozók •Öntözési lehetőségek •Írástudatlanság •Infrastruktúra •Nemek közti egyenjogúság
Kereskedelmi érzékenységi index (szállítási csomópontoktól való távolság, export és importtermékek)
Globalizációval szembeni sebezhetőség
Globális ökológiai lábnyom
2003 Aerials
2003 2003 Land Land Use Use 1951 1951 Land Land Use Use
Change in Development 1951-2003
Forrás: Pintér és Kutics 2008, Balatoni Adaptációs Mintaprojekt
Forrás: Pintér és Kutics 2008, Balatoni Adaptációs Mintaprojekt
• A globális válságok egymással szoros, komplex kapcsolatban vannak • A problémák gyökerét a társadalmi értékrendben kell keresni • A megoldás, ha van, csak a problémák rendszerszemléletű de gyakorlatias megközelítésével képzelhető el • A fenntartható fejlődés nem csodaszer, de mint koncepció hasznos lehet – mind a diagnózisban, – mind a megoldások keresésében
• Fontos a tényeken alapuló stratégia-készítés és tervezés • Pozitív, de reális jövőképekre van szükség • Társadalmi részvétel, belső energiák – de országos és azon felüli támogatás szükségessége
Gondolkodjunk
MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet A NEMZETI IDENTITÁS MEGŐRZÉSÉNEK, MEGÚJÍTÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE
Komenczi Bertalan tovább beszélése
Komenczi Bertalan tovább beszélése
Komenczi Bertalan tovább beszélése
Mire jutottunk
KÖSZÖNÖM türelmüket
