VÁROSFÖLD település Önkormányzat Képviselő-testületének
GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. évre
I. Gazdasági programkészítési kötelezettség, főbb tartalmi elemek:
1.) A gazdasági programkészítési kötelezettség Az önkormányzat képviselő-testülete számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 91. §. (1) bekezdése írja elő a gazdasági programkészítési kötelezettséget. A kötelezettség viszonylag új eleme az önkormányzati működésnek, mivel a programkészítési kötelezettséget az előző képviselő-testületi ciklus időszakában volt kötelező először meghatározott tartalommal és kötelezően elkészíteni. Az önkormányzatok tevékenységeik során korábban is készültek egyes helyen gazdasági programok, amelyek önkormányzati ciklusprogram néven futottak. Ezek tartalmára azonban egységes kötelező előírás nem volt. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön. A képviselő-testület tudomásul veszi azt, hogy a jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre: a képviselő-testület és a polgármester elképzelései, az önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai, elvárásai, elképzelései, az önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények, az önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a képviselő-testületnek két irányba is koncentrálnia kell: egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. A célkitűzések megvalósításakor a képviselő-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék, járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a képviselő-testületnek biztosítani kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források, hanem szükség van a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására.
1
2.) A gazdasági program által felölelt időszak A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól, amely mellett az alábbi érvek szólnak: a polgármester és a képviselők egy általuk meghatározott, ténylegesen megvalósítandó program szerint dolgoznak, a gazdasági program időtartama jól belátható, az egyes feladatok adott tervezési időszakra viszonylag könnyen lebonthatóak, jobban biztosítható az országgyűlési képviselő-választást követően az új kormány által kiadott gazdasági program és a helyi gazdasági program összhangja, mivel a felülvizsgálat már az új kormányprogram kiadását követően történik meg. 3.) A gazdasági program tartalma A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalat feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági programnak tartalmaznia kell különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. 4.) A gazdasági programmal szemben támasztott általános követelmények A gazdasági program előkészítése és elkészítése során figyelembe kell venni azt, hogy: a gazdasági program akkor tudja majd betölteni a szerepét, ha annak helyzetelemzése, valamint a célok meghatározása a széleskörű nyilvánosság bevonásával történik, az egyes területekre megfogalmazott célokkal egyetértenek az adott területen érdekeltek, a programban meghatározott célokat, célsorrendet úgy kell felállítani, hogy az valóban elérje a kívánt hatást. Az egyes célok tényleges gazdasági programba kerülése előtt vizsgálni kell az adott cél megvalósulásával elérhető hatást, valamint azt, hogy az adott cél milyen mértékben bontható fel részcélokra, és a részcélokra felosztás mennyiben befolyásolja az elérhető hatást, a gazdasági program olyan legyen, mely nem a kívülről jövő, bizonytalan támogatásokra és lehetőségekre épít, hanem a település erejére, lakók és vállalkozók aktivitására, melynek előmozdítása érdekében a gazdasági programba ösztönző elemeket kell beleépíteni.
2
II. Az új gazdasági program előkészítése 1.) A település helyzetének vázlatos feltérképezése Városföld község Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől 10 km-re, a Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszös hát területén helyezkedik el. Megközelíthetősége nagyon jó, mivel az 5-ös számú főútvonal mentén terül el, valamint 15 km-es távon belül három fel- és lehajtási lehetőség található az M5-ös autópályát érintően, továbbá a községen áthalad a Budapest-Cegléd-Szeged vasúti fővonal. A terület, akárcsak a mai megyeszékhely, hajdan a királyi korona birtokában volt, s a XIV. és a XV. század első felében a magyar királynék javadalmához tartozott. A „Városföld” elnevezés a XVII. század második felében felbukkanó szó a városhatár délkeleti részének megjelölésére szolgált, s a későbbi időben vált általános használatúvá. A község 1952-ben lett önálló település. Korábban Kecskemét város területéhez tartozott. Abban az időben a község egészére a szétszórt tanyarendszer volt jellemző. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a község lakosságának 85,25 %-a belterületen, illetve egyéb belterületen, 14,75 %-a szétszórtan elhelyezkedő tanyaépületekben – külterületen él. 1990. óta Városföld önálló önkormányzattal rendelkezik. A település egy fiatal község, jelentősebb történelmi múlt nélkül. Városföld területe: 61,66 km2. A település szempontjából alapvetően meghatározó a településen székhellyel, illetve telephellyel rendelkező vállalkozások száma, azok erős gazdasági tevékenysége, az általuk befizetett iparűzési adó jelentős nagysága. A település közigazgatási területén székhellyel és telephellyel működő társas vállalkozások száma 76, továbbá 98 egyéni vállalkozás is tevékenykedik. A település infrastrukturális ellátottsága az úthálózat vonatkozásában kielégítő, míg a közművekkel való ellátottsága jónak mondható, figyelemmel a 2011. évben kezdődő csatorna-beruházásra is. A község demográfiai adatai: A község lakónépességének száma 2010. december 31-én 2216 fő volt. Városföld lakónépesség száma az elmúlt években csökkenést mutat, úgy hogy az állandó oda- és elvándorlások egymáshoz viszonyított aránya viszonylag állandó. Az állandó népességből a 60 év felettiek száma az elmúlt években folyamatosan növekedett. A népességen belül a nők és a férfiak aránya megközelítően 50 % - 50 %. Városföldön a munkanélküliség aránya a környező településekhez képest alacsonyabb, nem éri el a 8 százalékot.
3
2.) Városföld község gazdasági helyzete és a várható változások 2.1. A vagyoni helyzet Az önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján 705 millió forint. A vagyon az elmúlt 5 évben jelentős növekedést mutat. A vagyonnövekedés oka, hogy az önkormányzat sikeres vagyonpolitikája segítéségével az esetenkénti sikeres pályázatokon való részvétel mellett saját erőből, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani. Az önkormányzat vagyonszerkezete a következő:
Vagyonelem megnevezése
Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)
Mindösszesen:
Az összes vagyonból a vagyon összege MFt
Az összes vagyonból a vagyon részaránya
241
34,2 %
230
32,6 %
234
33,2 %
705
100 %
A forgalomképtelen törzsvagyon körébe az utak, közterületek és a parkok tartoznak. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: az önkormányzati hivatal, valamennyi intézmény. Egyéb vagyon körébe tartoznak: az egyéb melléképületek, gépjárművek, az egyéb gépek, berendezések, felszerelések, építési telkek, földterületek, pénzeszközök stb. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása lényegesen kedvezőbbé vált az elmúlt 4 évben, azaz a forgalomképes vagyon aránya 33,2 %-ra nőtt 2010. év végére a 2006-os 12,2 %-os arányhoz képest. 2.2. A pénzügyi helyzet Az önkormányzat pénzügyi likviditási helyzetét alapvetően jellemezte, hogy sem működési hitel felvételére, sem fejlesztési hitel igénybevételére nem került sor; azaz a pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva volt. Várhatóan a következő években is tudja az önkormányzat biztosítani a megszokott likviditási színvonalat, amennyiben a finanszírozási rendszer változatlan marad.
4
2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi jellegű kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Speciális célú támogatások Felhalmozási kiadások Kiadások összesen:
Kiadások eFt-ban
2006. 46,2 % 13,8%
A kiadások aránya és összege 2007. 2008. 2009. 39,6 % 28 % 26,1 % 11,6 % 8,5 % 7,0 %
24,1 % 4,5 % 2,3 % 9,1 % 100 %
24,4 % 4,5 % 11,2 % 8,7 % 100 %
18,9 % 5,6 % 24,3 % 14,7 % 100 %
309381
283657
270505
20,6 % 7,1 % 22,8 % 16,4 % 100 %
2010. 25,6 % 6,1 % 22,5 % 7,5 % 26,5 % 11,8 % 100 %
287335 291656
A költségvetési kiadások közül: nőttek: a beruházási felhalmozási kiadások, valamint a speciális célú támogatások összegei, mely változás alapvetően az oktatási és nevelési intézmények 2007. évi kényszerű kiszervezése (Többcélú Társulási működtetés) miatt következett be a csökkenések a személyi jellegű kiadások és járulékok vonatkozásában szintén az említett kiszervezés következményei. Bevételek Megnevezés Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása Felhalmozási és tőkebevételek Támogatásértékű bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátásának bevétele Hitelek Bevételek összesen: Bevételek eFt-ban:
2006. 2,7 %
A bevételek aránya és összege 2007. 2008. 2009. 3,9 % 2,6 % 3,5 %
2010. 3,2 %
62,8 %
72,8 %
77,7 %
80,7 %
81,3 %
29,1 %
16,1 %
12,6 %
12,4 %
10,9 %
2,5 %
4,1 %
4,5 %
1,1 %
2,9 %
2,9 %
3,1 %
2,6 %
2,3 %
1,7 %
0,0 %
0,0 %
0,0 %
0,0 %
0,0 %
0,0 % 100 % 317053
0,0 % 100 % 284751
0,0 % 100 % 298546
0,0 % 100 % 286522
0,0 % 100 % 330205
A költségvetési bevételek közül: az önkormányzatok sajátos működési bevételei között az iparűzési adóbevételek jelentős növekedése mellett a költségvetési támogatások nem kevésbé jelentős csökkenése következett be.
5
A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és továbbra is egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség a jelenlegi finanszírozási rendszerben. 3.) Folyamatban lévő beruházások (fejlesztések) Városföld Község Önkormányzatánál a következő beruházások (fejlesztések) vannak folyamatban: Az Új Széchenyi Terv által támogatott Városföld Község szennyvízelvezetése és tisztítása beruházás A beruházás: - megkezdésének időpontja: 2011. október - várható befejezés időpontja: 2013. december A beruházás tervezett kiadásai és forrásai: - összes nettó költség: 855 millió forint UNIÓS támogatás: 703 millió forint Önkormányzati és lakossági önerő: 152 millió forint 4.) A különböző szintű fejlesztési-, szolgáltatási- és egyéb programokkal kapcsolatos érintettség Városföld Község Önkormányzata gazdasági programját alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési-, szolgáltatási, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. Az önkormányzatot érintik az alábbi régiós programok: Duna-Tisza közi Nagytérségi Szilárd Hulladékgazdálkodási Rendszer Dél-alföldi Ivóvízminőség Javító Program Az önkormányzatot érintik az alábbi megyei programok: „Kék Víz” – Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Az önkormányzat részt vesz a következő kistérségi tárulásokban, programokban: Kecskemét és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület Felnőtt és Gyermek Ügyeleti Társulás Kecskemét és Városföld Szociális Feladatellátó Társulás Lestár Péter Egységes Oktatási Intézmény Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport Homokhátság Fejlődéséért Közhasznú Nonprofit Kft. Belső Ellenőri Társulás Tiszakécske
6
5.) A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az önkormányzat saját forrás növelésének. A képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megteremteni, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja). Az önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására (különösen a bérbeadás, bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. A képviselő-testület rendszeresen figyelemmel kíséri az esetleges befektetéseit, értékpapírjait, megvizsgálja a lehetséges hozamokat, hasznokat. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. A képviselő-testület körültekintően jár el akkor, ha az önkormányzat működtetése, illetve fejlesztése hitelfelvétel mellett valósítható meg.
III. A gazdasági program 1.) Fejlesztési elképzelések A városföldi önkormányzat képviselő-testülete a 2010-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a gazdasági program további részei, az adott témakörhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) Vállalkozások A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az önkormányzatot. Népszerűsíteni és vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet. Szorgalmazni kell a vállalkozások megtelepedését a területen. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: A helyi vállalkozások támogatása érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az un. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük.
7
Az önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. Szorgalmazni kell a településen az elfogadói kedvezmények rendszerét.
Az önkormányzat képviselő-testülete a befektetés-támogatás politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: a képviselő-testület törekedik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson, a képviselő-testület az adópolitikáján keresztül támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek, az önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.
Idegenforgalom A településen kézzelfogható idegenforgalom nincs, ezért ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania a saját arculatát, a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és népességmegtartó képessége is jelentős lehet. Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket. Biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.) Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.). Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása (pad, asztal, szeméttároló edény). Tájékoztató táblákat kell elhelyezni a turisták részére (látványosságok, szolgáltatásnyújtók stb.). Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, valamint a Vállalkozó térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is.
Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét.
8
Az önkormányzat képviselő-testülete ezért fontosnak tartja az alábbi infrastrukturális fejlesztéseket: a közúthálózat, a járda, a csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna-rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás. E területekre vonatkozó konkrét célokat a gazdasági program további részei tartalmazzák. Mivel az informatika nem kapcsolódik közszolgáltatáshoz, de infrastruktúra szempontból fontos az informatikai lehetőségek biztosítása és kihasználása. Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy: az önkormányzat korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható, az internet-hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell valamennyi intézménynél, az önkormányzati feladatellátásban közreműködő, az informatikai eszközök használatát is igénylő területeken történjen meg az érintett személyek számítógépkezelési képzése. 2.) Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése A városföldi önkormányzat képviselő-testülete a 2010-2014. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliség aránya 5,8 %. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat: a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen, hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó kedvet élénkítse, a munkanélküliek számára olyan fórumokat szervez, melyen megismerhetik az egyéni, illetve családi vállalkozások lehetőségeit, adópolitikájával segíti ezen vállalkozások megerősödését, aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít, az adópolitikájában a lehetőségekhez képest kedvezményeket biztosít azon helyi vállalkozások számára, akik helyi munkaerőt alkalmaznak,
9
rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal, a munkanélküliek szociális ellátásához kapcsolódóan olyan rendszert működtet, amely segíti a munkanélküliek piacképes tudás megszerzését.
Közmunkások foglalkoztatása A közfoglalkoztatási terv előnyt biztosít az állásnélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat: minden évben megalapozott közfoglalkozatási tervet készít, ennek keretében megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, összehangolja a feladatokat és az érintett személyek tudását és tapasztalatát, kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. 3.) A településfejlesztési politika célkitűzései Városföld Község Önkormányzata településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudjon. A településfejlesztés széles nyilvánossága Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések: Folyamatosan karban kell tartani a település honlapját A honlapon biztosítani kell a helyet: a képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, a Vállalkozói térképnek, a turisztikai kiadványnak, a település intézményeinek, a helyi civil szervezeteknek, a településen megrendezett programoknak. A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. Érdekegyeztető és tájékoztató fórumokat kell szervezni az egyes fejlesztésekhez kapcsolódva, Törekedni kell az érintettekkel való párbeszédre, a nyilvánosság ne szorítkozzon csak a megismerhetőségre, az önkormányzat befogadó legyen az érintettektől érkezett észrevételekre, felvetésekre.
10
A településfejlesztés átgondoltsága Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe: melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak. A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során – az alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével – figyelembe kell venni a következőket: azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni: melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 4 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, melyek munkahelyet teremtenek a háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek: a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szűk körét érintik, és mely fejlesztésekkel megvalósuló beruházás aránytalan nagy működtetési kiadásokkal jár során létrejött beruházás üzemeltetése aránytalanul nagy terhet ró az Önkormányzatra, és adott közszolgáltatás más módon, kedvezőbb anyagi feltételekkel biztosítható. A településrendezési terv Az önkormányzat területrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét. A képviselő-testület feladata, hogy a ciklus ideje alatt áttekintse a településrendezési tervet, szükség esetén lépéseket tegyen a rendezési terv módosítására konkrét lépéseket tegyen a rendezési tervben szereplő fejlesztések megvalósítására. Felkészülés a pályázatokra Mivel a képviselő-testület mandátumának időszaka alatt újból jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység.
11
A sikeres pályázatok érdekében: felelősöket kell kijelölni a különböző szintű, jellegű pályázatok figyelemmel kísérésére a pályázatok megírására a szükséges szakértelemmel rendelkező személyt/személyeket kell keresni és megbízni (lehet külsős is), lépéseket kell tenni az adott fejlesztés megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programba való illesztéséhez a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíteni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő, figyelni kell az előre elkészített tervek hatályosságát, szükség esetén kérni kell a tervek felhasználhatósági idejének módosítását, meg kell vizsgálni a sikeres pályázatokra ösztönző érdekeltségi rendszer kidolgozásának szükségességét, ki kell alakítani és működtetni kell azt a rendszert, mely segíti a lakosság, valamint a szervezetek és vállalkozók pályázati forrásokhoz való hozzájutását. Településfejlesztési célok Az önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. Általános településfejlesztési célok: településrendezési tervben meghatározott tervek megvalósítás belterületi közút építése, felújítása járda építése, felújítása középületek állapotának megfelelő színvonalon tartása középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása egészséges ivóvízvezeték rendszer felújítása, építése szennyvízcsatorna kiépítése temető létesítményeinek építése buszváró felújítása nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok hasznosítása turisztikai jellegű területek fejlesztése, kialakítása. Konkrét településfejlesztési célok (melyet polgármesteri program is tartalmaz).
a képviselő-testület
által elfogadott
Legfontosabb fejlesztési cél – a már UNIÓS pályázati forrással támogatott – a település belterületét érintő szennyvízelvezetési csatornahálózat kiépítése és a szennyvíztisztítóba történő betáplálását biztosító beruházások végrehajtása. Jelentős értékű beruházás fog lezajlani Városföld településen is az Ivóvízminőség Javító Program keretében. Az uniós forrású beruházás önerőt sem a lakosságtól, sem az önkormányzattól nem igényel, ugyanakkor ennek eredményeképpen minden szempontból kielégítő minőségű ivóvízhez jut a lakosság, biztosítva ezzel is az életminőségük javulását.
12
Már több cikluson keresztül megfogalmazott fejlesztési célunk a település köztemetőjének megépítése, a helyben történő temetkezés lehetőségének megteremtése, a rendezési terv előirányzott módosítása keretében új célterület figyelembevételével. Szakaszosan folytatni szükséges az intézmények és egyéb középületek elavult nyílászáróinak cseréjét A Kecskeméti Kistérségi Akciótervben szereplő fejlesztési koncepció alapján – Városföld és Kecskemét között megépítendő kerékpárút beruházásban való aktív részvétel az arányos önerő biztosításával. A közbiztonság erősítése érdekében térfigyelő rendszer kiépítése, és szükségszerinti folyamatos bővítése. Az egyre súlyosbodó gépjármű parkolási gondok enyhítésére 35-65 szgk. parkolását biztosító parkoló kiépítése. A folyamatban lévő vételi igény érvényesítése az állami tulajdonban lévő 422/40 hrsz-ú belterületi földingatlanra. Továbbra is fontos célterületek a néhány éve létező, már tervdokumentációval alátámasztott projektelképzelések, amelyek kizárólag jelentős intenzitású pályázati forrással valósíthatóak meg. Ezek a következők: Az intézményi testnevelés kulturáltabb körülményeinek és a lakosság sportolási lehetőségének szélesítését szolgáló tornaterem megépítése A Dózsa lakóteleptől a Vízmű kertig tartó 0147 hrsz-ú út szilárd burkolattal történő kiépítése A központi belterület gépjármű forgalomtól való terheltségének feloldását célzó un. elkerülő szilárd burkolatú út megépítése. Az előzőektől függetlenül értelemszerűen továbbra is indokoltak lesznek azon fejlesztési, felújítási és egyéb feladatok elvégzése, melyek a kötelező és önként vállalt közszolgáltatások megfelelő színvonalú biztosításához szükségesek, mégpedig: A Lestár Péter Egységes Iskola Városföldi Tagiskolájának és Tagóvodájának biztosítani szükséges a mindenkori működési kiadásai normatív támogatással nem fedezett igen jelentős különbözetét, valamint a szükséges fejlesztések, illetve az esetleges pályázati önerőrészek pénzügyi igényét is. Jogos igények összegyűjtésével szükség szerint további közvilágítási hálózatfejlesztés előirányzása. Külterületi és belterületi szilárd burkolatú utak, utcák, járdák és földutak szükségszerű felújítása, karbantartása. A Sport- és Szabadidőpark eszközeinek szükségszerű fejlesztése, felújítása, illetve megfelelő szabad terület rendelkezésre állása mellett a Dózsa lakótelepi játszótér kialakítása. Az intézményi és hivatali informatikai rendszerek szükségszerű fejlesztése, megújítása A község településrendezési eszközeinek (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv, építési szabályzat) felülvizsgálata, módosítása. A lakásépítési igényekhez igazodó telekkialakítások elvégzése és a meglévő önkormányzati lakótelkek értékesítése.
13
Első lakáshoz jutó fiatal családok vissza nem térítendő támogatásának és a gyermekszületési támogatás biztosítása. Egyéb, előre nem látható, de időközben szükségszerűvé váló és finanszírozható fejlesztések, feladatok felvállalása és teljesítése (A részletes célok egy részét a gazdasági program más részei is tartalmazzák.) 4.) Az adópolitika célkitűzései A városföldi önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, illetve hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire. A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések A helyi adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. A helyi adóztatás során az önkormányzat képviselő-testülete: minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket adófajtánkként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendő – a gazdasági program célkitűzéseit elősegítő – kedvezmények és mentességek rendszerét, a várható bevételeket, és az adóztatás miatt jelentkező negatív hatásokat adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról csak olyan adórendeleteket fogad el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, nem hat a vállalkozók működésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként nem terheli a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számához kapcsolódva. Az adóbevételek növelése érdekében a Képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adóvégrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettsége teljesítéséről, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményéről az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásáról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon és Hírlevélben közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát, és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást)
14
az önkormányzati adóhatóság éljen adóeljárási törvény alapján biztosított adóellenőrzési jogával és az adóellenőrzések eredményéről a testület legalább évente tájékoztatást kapjon. Az adóbevételek növelése érdekében az önkormányzat rendszeresen tájékozódik arról, hogy a településkörnyéken milyen adópolitika, milyen adókat és milyen összegben és feltételekkel működtetnek. Cél, hogy a vállalkozók adóztatása területén olyan helyzet alakuljon ki, amely vonzóvá teszi a települést a vállalkozók számára. A helyi iparűzési adó kedvező feltételeire fel kell hívni a vállalkozások figyelmét a gazdaságfejlesztéssel összefüggő tájékoztató és reklámanyagokban is. Az adóztatásban dolgozó személyek anyagi érdekeltségének növelése érdekében a képviselő-testület évente áttekinti a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerére vonatkozó helyi szabályozás szükségességét. Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében a következő célokat kell tejesíteni: a hivatali dolgozók teljesítménykövetelményeit meghatározó célokat az itt leírt követelményeknek megfelelően kell a képviselő-testületnek meghatároznia. A polgármester a jegyző részére, a jegyző pedig az adóztatásban dolgozók részére részletes teljesítménykövetelményeket köteles meghatározni. A munkaköri leírásokat úgy kell megfogalmazni, hogy a dolgozók feladat- és hatásköre egyértelműen tisztázott legyen. A FEUVE és a belső ellenőrzési rendszer működtetésénél megfelelő súllyal szerepeljen az adóztatás.
5.) Az egyes közszolgáltatások megoldások
biztosítására,
színvonalának
javítására
vonatkozó
A városföldi önkormányzat képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati és egyéb közigazgatási feladatait a hivatala útján látja el. A képviselő-testület – az önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve – a következő közszolgáltatásokra vonatkozóan rendelkezik: épített és természeti környezet védelméről vízrendezés és csapadékvíz elvezetésről csatornázásról helyi közutak és közterületek fenntartásáról a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról köztisztaság és településtisztaság fenntartásáról közbiztonság helyi feladatainak ellátásáról 15
közreműködés a foglalkoztatás megoldásában gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás az egészségügyi ellátásról gondoskodás a szociális ellátásról gondoskodás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról közösségi tér biztosításáról közművelődési tudományos művészeti tevékenység, sport támogatásáról a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításáról az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről.
Közigazgatás Az önkormányzat közigazgatási feladatait a községi polgármesteri hivatal látja el. A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében szükséges: a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése az ügyfélfogadási idők újragondolása az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése (nem csak a szociális területekre) a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása (számítógép, gyors internet hozzáférés stb.) a közintézmények akadálymenetesítése Az önkormányzati hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések: elhasználódott számítógépek cseréje fénymásoló csere iroda-berendezések szükségszerű pótlása, cseréje
Az épített- és természeti környezet védelme A képviselő-testület az épített- és természeti környezet védelme érdekében: áttekinti a védelmet igénylő, vagy védelem alá vonandó építészeti, illetve természeti értékeket, szükség szerint megalkotja, módosítja a helyi védelemről szóló rendeletét, vizsgálja az önkormányzati tulajdonú értékek védelmi lehetőségét, illetve a védett értékek hasznosítási lehetőségét. Az épített környezet védelme érdekében kitűzött célok: a tulajdonosok segítése abban, hogy az épített környezet méltó védelmet kapjon, az önkormányzati ingatlanok indokolt, szükségszerinti felújítása, az építészeti védelmet igénylő, nem kihasznált ingatlanok hasznosításra való alkalmassá tétele.
16
A természeti környezet védelme érdekében kitűzött célok: helyi környezetvédelmi akciók indítása, illetve csatlakozás más szerv által hirdetett környezetvédelmi programokhoz, a helyi környezeti értékek megismertetése, népszerűsítése, a természeti értékekben rejlő turisztikai lehetőségek feltárása és kihasználása, természeti értékekre felhívó jelzések, táblák készítése. Ivóvízellátás Az önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást. Az ivóvízzel történő ellátás a BÁCSVÍZ Zrt. szolgáltatón keresztül történik. (A szolgáltatónál az önkormányzat részben tulajdonos.) Az ivóvízhálózat helyenkénti felújítása szükséges, illetve az ivóvízminőség javító beruházás megvalósítása, mely a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség Javító Programja keretében történik majd. Csatornázás A településen meg kell oldani a teljes csatornahálózat kiépítését. A KEOP-1.2.0/B egyfordulós pályázati konstrukció keretében az immáron támogatott beruházás mielőbbi megvalósítása elengedhetetlen a község fejlődéséhez, hiszen a csatornahálózat kiépítése összességében hozzájárul a települési infrastruktúra fejlesztéséhez, a jelenlegi környezetszennyező tevékenység megszüntetéséhez, az itt élők életminőségének javításához, valamint a vonzóbb települési környezet kialakításához. Helyi közutak és közterületek fenntartása A képviselő-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekszik, melyek megfelelnek a település igényeinek. Szükséges a belterületi utak és járdák folyamatos karbantartása, felújítása. Új utak építése szükséges a következő területeken: a megépítésre kerülő temető megközelítését biztosító út megépítése E5-ös melletti kerékpárút Kecskemét és Városföld település között megfelelő pályázati lehetőséggel a település belterületi gépkocsi forgalommal kapcsolatos leterheltségének enyhítését szolgáló elkerülő út megépítése 0174 hrsz-ú földút burkolatépítése (Dózsa lakótelep) A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően saját erővel, illetve külső szolgáltatóval végezzük. A képviselő-testület kívánatosnak tartja a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartását, ennek érdekében a következő feladatokat határozza meg: az EU-s szabványnak megfelelően szükség szerint át kell alakítani a játszótereket folyamatosan gondozni, ápolni kell a játszóterek eszközeit, valamint zöldfelületeit évente két alkalommal balesetvédelmi megelőző karbantartást kell végezni
17
Parkolási lehetőség biztosítása A parkolási lehetőségek biztosítása érdekében feladat: a meglévő parkolók megfelelő állapotának biztosítása parkolási helyek növelése parkolások ésszerűsítésével, feltüntetésével
parkolási
jelek
Parkolással összefüggő fejlesztési célok: parkolók kialakítása a következő helyszínen: az 54101 jelű út 0+947 – 1+124 kmszelvény között kétoldali szilárd burkolatú parkoló építés A köztisztaság és településtisztaság fenntartása A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az önkormányzat továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltatást az önkormányzat a „vegyes” hulladék vonatkozásában a Saubermacher Kft-vel, a „szelektív és zöld hulladék” vonatkozásában a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft-vel végezteti propagandát folytat a szemétszállítási szolgáltatás kihasználása érdekében – tájékoztatva a lakosságot a szemétégetés negatív környezeti hatásáról gondoskodik a szelektív hulladékgyűjtésről és a településen a megfelelő helyekre kihelyezett szelektív hulladéktároló edények előírásszerű használatáról évente 1 alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót évente 1 alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság-mentesítéséről és a hóeltakarításról A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Az önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: támogatja a közbiztonság növelését segítő programok tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél támogatja a polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőr szervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket) javaslatokat, észrevételeket tesz a rendőrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztető körülményekre anyagilag támogatja a helyi körzeti megbízott működését. A közbiztonsággal kapcsolatos fejlesztési célkitűzések: a már kiépített térfigyelő rendszer üzemeltetése a térfigyelő rendszer bővítése a Dózsa lakótelepen és egyéb szükséges helyeken.
18
Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában Az önkormányzat közreműködik a településen élő magánszemélyek foglalkoztatási problémáinak megoldásában. Az ellátott feladatokat a gazdasági program korábbi része tartalmazza. Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról: Az önkormányzat, mint közoktatási intézmény fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programját. A minőségirányítási program meghatározza a közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó fenntartói elvárásokat, az intézmények által ellátandó feladatokat stb. Az Önkormányzat a közoktatás biztosítása, és színvonalának javítása érdekében a következő feladatokat látja el: felülvizsgálja a közoktatáshoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programot továbbra is gondoskodik az óvodai ellátás megszervezéséről (a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda kistérségi fenntartású intézménnyel) az általános iskolai ellátás biztosításáról (a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda kistérségi fenntartású intézménnyel). Az önkormányzat a nevelői és oktatási intézmények működéséhez biztosítja a Feladatellátási Megállapodásban rögzített fenntartói hozzájárulást, valamint az indokolt intézményi beruházások, felújítások pénzügyi fedezetét. Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A képviselőtestület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon kívánja biztosítani. Fenntartja: a háziorvosi ellátást a védőnői ellátást a fogászati ellátást támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetőségeket keres. A várhatóan szükségessé váló fejlesztések, eszközpótlások pénzügyi fedezetét biztosítja. az általános egészségügyi helyzet javítása érdekében kezdeményezi – az egészségügyi, higiéniai szempontból nem megfelelő, illetve sérülékeny településrészek felkutatását, és a helyzet javítására vonatkozó programok kidolgozását, majd megvalósítását a parlagfű elleni védekezésre még nagyobb hangsúlyt fektet. Beszámoltatja az önkormányzati hivatalt az ezirányú hatósági tevékenységéről, az elért eredményekről, támogatja a témával kapcsolatos ismeretterjesztést, illetve a parlagfű terjedése ellen küzdő akciókat
19
Gondoskodás a szociális ellátásról és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az önkormányzat a következő feladatokat látja el: a képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét a következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: a szociális információs szolgáltatás (ez – mint kötelező szolgáltatás – az önkormányzati hivatal szervezeti keretein belül kerül biztosításra) házi segítségnyújtás nappali ellátás családsegítés, támogató szolgáltatás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás gyermekjóléti szolgáltatás A fenti szolgáltatások ellátása Kecskemét és Városföld települések közigazgatási területére kierjedő intézményi társulás keretében történik. Az önkormányzat képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi rendeletet a rendelet módosításánál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési tevékenység és a sport támogatása Az önkormányzat a közművelődés a kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg: a könyvtár működtetése során: intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat felajánlásait, illetve anyagi támogatását ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét bővíteni kell a könyvtárak eszköz-ellátottságát, különösen a számítógépes ellátottságot, továbbra is biztosítani kell az internet hozzáférést, az elektronikus információhordozók használatát A Klubkönyvtári nyitvatartást az igényekhez kell igazítani. A művelődési intézmény működésével kapcsolatban: biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat pótolni kell az elhasználódott eszközöket fejleszteni kell a meglévő eszközállományt
20
gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek (klubok, egyéb önszerveződések) számára biztosítva legyen a működésükhöz szükséges közösségi hely kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (költői est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével) szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését. A képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások további biztosítását is. Ennek érdekében: gondoskodik a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos karbantartásáról, rendben tartásáról a Szent István téri sportpályához és szabadidőparkhoz kapcsolódva további infrastruktúrát épít ki, amely alkalmas helyszínné teszi nagyobb sport-, illetve egyéb helyi rendezvény lebonyolítására támogatja a település sportegyesületeit segíti és szorgalmazza a sportegyesületek pályázati tevékenységét
Egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése
A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében a következő közszolgáltatásokat biztosítja, illetve az alábbi intézkedéseket teszi a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében: a képviselő-testület, az önkormányzati hivatal és az egészségügyi, szociális ellátást végző intézmények, személyek folyamatosan együttműködnek egymással az egészséges életmód feltételeinek javítása érdekében. (A kölcsönös együttműködés tapasztalatairól a testület legalább évente egy alkalommal meghallgatja az intézményvezetők, illetve a hivatalvezető tájékoztatóját.) támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak az egészséges életmód feltételeinek biztosítása érdekében ellátja a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokat (lásd korábban), így biztosítja a mozgáshoz való helyet az egészséges életmód gyakorlásához, a szabadban történő kulturált időtöltés feltételeinek megteremtéséhez az önkormányzat további szabadidő park, erdő létrehozását, bővítését kezdeményezi, melynek érdekében keresi a lehetőségét az önkormányzati tulajdonú, más irányú hasznosításra nem alkalmas földterületek erdősítésének, valamint az elhanyagolt, gazdátlan területek megvásárlásának szorgalmazza, hogy a középületekben, közművelődési intézményekben dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehessen a kulturális rendezvények sorába épüljenek be a dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás nélküli programok.
21
A hivatali és intézményi működés ellenőrzése Az önkormányzat képviselő-testülete támaszkodik a belső ellenőrzés, és a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszer által, az üzemeltetés gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség tekintetében tett megállapításaira, észrevételeire. A belsőellenőrzést szervezetileg a Tiszakécske Város és Környéke Belső Ellenőri Társulás biztosítja, melynek Városföld Község is tagja. Az előzőekben részletezett – négy évre szóló – Gazdasági Program konkrétabb tartalmú, pénzügyi számokban történő megjelenítése a Városföldi Önkormányzat Képviselő-testülete által évente megalkotandó költségvetési rendeleteiben, határozataiban, állásfoglalásaiban fog realizálódni, a község fejlődését előrevivő legjobb megoldások keresése folytán.
Városföld, 2011. április 10.
Veszelka Mihály polgármester
22
