ÚJ TANANYAG-FEJLESZTÉSI MÓDSZER A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN
dr. Létray Zoltán, dr. Kovács Miklós, dr. Földes Zoltán, dr. Nagy Tamás Széchenyi István Egyetem Műszaki Tanárképző Tanszék
1. Bevezetés Az egyetem által elnyert TÁMOP-4.1.2-08 „Részlegesen idegen nyelvű, digitális tananyagfejlesztés a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karának mesterszakjain” c. projekt keretében első lépcsőben a „Képzők Képzése” tréningek valósultak meg. A digitális tananyagfejlesztés sikeres lebonyolításához szükség volt arra, hogy a tananyag-fejlesztésben résztvevő munkatársakat előzetesen felkészítsük a Műszaki Tanárképző Tanszéken kidolgozott digitális tananyag-fejlesztési módszer alkalmazására. A fejlesztéssel kapcsolatos módszertani feladatokat, a tananyag felépítésének formáját a pályázat kiírói által megfogalmazott előírásoknak megfelelően röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze. Fő cél és rendező elv a tananyagok kidolgozásában az volt, hogy önállóan is feldolgozható, tanulható tananyagok (törzsanyagok) készüljenek olyan multimédiás elemek alkalmazásával, amelyek segítik a tananyag megértését, feldolgozását, és a kompetenciák elsajátítását. A tananyagfejlesztés lépései: -
szerző-módszertanos-informatikus munkacsoport kialakítása
-
a kapcsolattartás módja: (a megbeszéltek alapján) Moodle kurzuson keresztül
-
kapcsolattartás ütemezése; formális és informális módjának megbeszélése,
-
a tantárgy (kurzus), illetve az e-tananyag tanulás- módszertani tervének összeállítása, leckeszinten állandó ütemezett konzultáció, megbeszélés team munkában
-
tartalom (cél, követelmény, tevékenység, szöveges tartalom)
-
multimédiás elemek megtervezése
-
leckevégi-, modulzáró és vizsgafeladatok összeállítása.
Az alábbi ábrán bemutatjuk a digitális tananyagok (kurzusok) főbb szerkezeti elemeit, és az egységesített struktúrát:
26
1. ábra Digitális tananyagok struktúrája Cikkünk tovább részletezi az újszerű digitális tananyag-fejlesztési módszert, amelyet az említett Európa Úniós ill. államilag támogatott és részben saját erőből finanszírozott pályázat keretei között a Műszaki Tudományi Kar egyes MSc tantárgyai számára készítettünk. Ez a módszer támogatja a nem formális módszerek munkaformáinak (pl. kooperatív technikák, projektmunkák) alkalmazását és megszervezését is.
2. Digitális tananyagok fejlesztésének szükségessége A szakmai tantárgyak feldolgozásához a hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben az otthoni munkára általában nyomtatott ajánlott irodalmat szokásos kijelölni. Az oktatási folyamat korszerűsítésében azonban eljutottunk oda, hogy a hallgatóknak önálló feldolgozásra már különféle e-learning anyagokat ajánlunk a tantárgyak tananyagának hatékonyabb feldolgozásához, vagy az ismeretek kiegészítésre. Az is elképzelhető, hogy az otthon tanulmányozott e-learning tananyag „nyitott” kérdéseit a kontaktfoglalkozásokon beszéljük meg, így máris eljutunk a ma már elterjedőben lévő blended-learning alkalmazásához. A blended-learning esetében az önálló munkához maga a tananyag ad segítséget, amely sok tekintetben különbözik a hagyományos képzés céljaira készült jegyzettől. A tananyag a megtanulandó tartalom részletes kifejtése mellett tartalmazza a célokat, a vizsgakövetelményeket, az eredményes tanuláshoz javasolt tanulási tevékenységet és az interaktív önellenőrző kérdéseket.
27
Általában is az e-learning szakképzésben, a műszaki felsőoktatásban történő alkalmazásának egyik kulcskérdésévé tapasztalataink szerint a korszerű tananyagfejlesztés válik. Figyelemmel kell lenni a tananyag tanulás-módszertani feldolgozhatóságára, nevezetesen arra, hogy a multimédiás, interaktív differenciált tananyagok nagyobb mértékben támogatják az ismeretek hatékony feldolgozhatóságát. Az ilyen típusú tananyagok tartalmi összeállítása és formai strukturálása azonban csak új módszerekkel történhet. Elsősorban azért, mert az e-learninges tantárgyak tananyagának felépítése és feldolgozása eltér a hagyományosétól.
3. Blended learning tananyagok készítése A modell szerint – mint említettük - az e-tananyagfejlesztés első lépése a tananyagszerkesztő oktatók felkészítése. Ezt több tréning jellegű, gyakorlatorientált képzéssel valósítjuk meg: -
tananyag elrendezése és kiválasztása (tartalmi tervezés)
-
taneszköz tervezés (multimédia lehetőségek és megoldásuk)
-
mérőeszközök készítése (kérdések, feladatok készítése)
-
az LMS rendszer megismerése (Moodle alapok)
-
az e-tananyag szerkesztő használatáról (eXe editor) annak érdekében, hogy megismerjék lehetőségeiket és ötleteket kapjanak
A tréningsorozat végső eredményeként minden oktató elkészít egy-egy rövid e-tananyagot és ezt a Moodle rendszerre fel is töltjük, kipróbáljuk. A felkészített munkatársak az elektronikus tananyagok elkészítését legalább négy főből álló csoportban végzik. A csoport tagjai az alábbiak: -
-
szerző: a tananyag szakmai tartalmáért felel, módszertani tanácsadó: az egyetem Műszaki Tanárképző Tanszékének oktatója, azért felel, hogy a tananyag „tanulható” legyen; segít a szerző számára megfogalmazni a tanulás-módszertani tanácsokat, javaslatot tesz az illusztrációkra és a nehezebben érthető tananyagrészekhez szükséges részletesebb magyarázatra, segít az ellenőrző kérdések összeállításában stb., ipari lektor: azért felel, hogy a tananyagtartalom korszerű, a gyakorlatban jól felhasználható legyen, informatikus: a szerzőtől Word-dokumentumként kapott tananyagot elektronikus, a Moodle-keretrendszerben megjeleníthető (Scorm-kompatibilis) formára hozza.
Előfordul, hogy a szerzői feladatokat több személy látja el. Amint azt az 1. ábrán láthattuk, minden tananyag azonos elemekből áll, és az elemek leckén belüli sorrendje is egységes: -
a lecke célja, követelmények,
28
-
időszükséglet, kulcsfogalmak, tananyag, önellenőrző kérdések.
Az alábbiakban ezeket az elemeket mutatjuk be. A példák a CNC-forgácsolás programozásával foglalkozó „Gyártás-automatizálás” tananyagból valók. 4. A lecke célja Minden lecke első eleme a cél megfogalmazása. A cél a hallgató számára adja meg azt, hogy a tananyag megtanulásával kapcsolatos tevékenységének várhatóan mi lesz az eredménye.
2. ábra Példa a lecke céljának megfogalmazása
5. Követelmények A követelmények fontos információt jelentenek a hallgató számára arról, hogy mit kell teljesítenie a vizsgán. Ezért a követelmények megfogalmazása szempontjából lényeges, hogy azok a hallgatótól elvárt tevékenységet pontosan, konkrétan, érthetően rögzítsék. Ahogy az a 3. ábrán is látható, a követelmények konkrét cselekvéseket (eldönteni, kiválasztani, programot írni stb.) írnak le. Természetesen az önellenőrző kérdéseknek ezekkel a követelményekkel összhangban kell lenniük. Ha pl. azt jeleztük a hallgatónak, hogy felsorolásból kell tudnia kiválasztani valamit, akkor valóban olyan feladatot kell adni, amely ezt várja el a megoldás során. A követelmények megfogalmazásakor kerülni kell az olyan kifejezéseket, mint pl. „értse meg”, „ismerje” stb., mert ezek esetén nem egyértelmű, mit kell a hallgatónak teljesítenie.
3. ábra Példa követelményekre
29
6. Időszükséglet A tananyag feldolgozásának időszükséglete természetesen csak becsült érték. Hallgatónként nagy eltéréseket mutathat az, hogy mennyi időre van szükség a tényleges elsajátításhoz. Mégis fontosnak tartjuk ezt az értéket megadni, mert a hallgató ennek ismeretében hatékonyabban be tudja osztani a tanulásra szánt idejét. A tárgyak indulása után lehetőség lesz arra, hogy a Moodle rendszerben figyelemmel kísérjük a hallgatók aktivitását, és megnézzük, hogy a hallgatók mennyi időt töltöttek az egyes leckék tanulásával. Ez alapján lehet majd korrigálni a becsült időszükséglet értékeit.
4. ábra Példa időszükséglet megadására
7. Kulcsfogalmak Kulcsfogalmak tekintjük azokat a leckében előforduló új fogalmakat, amelyek a tananyag megértése szempontjából a legfontosabbak. Ezeket azért soroljuk fel a leckék elején, hogy a tananyag tanulmányozása közben a hallgatók az itt említett fogalmakat felismerjék, és azokra jobban odafigyeljenek. A leckék szövegében egyébként külön is jelöljük a kulcsfogalmakat, azokat aláhúzott, félkövér betűtípussal emeljük ki a szövegből.
5. ábra Példa kulcsfogalmak felsorolására
30
8. Tananyag A tananyag elsősorban módszertani jellemzőiben különbözik a jelenléti képzés számára készült írott jegyzetektől. A legfontosabb annak megemlítése, hogy a tartalom feldolgozásához segítséget nyújt a hallgatóknak. Minden tananyag felosztható kisebb logikai egységekre. Ezek terjedelmüket tekintve általában nem nagyobbak egy képernyőoldalnál (azaz kb. fél Word oldalnál). Minden ilyen tananyagegységhez megfogalmazunk néhány feldolgozási javaslatot a hallgatóknak. A javaslatokat kék színnel jelöljük, és a „Tevékenység” szóval vezetjük be (6. ábra).
6. ábra Példa tevékenységre A tevékenységek megfogalmazásakor az adott tananyagot készítő oktató felhasználta a tárgy tanítása során korábban szerzett tapasztalatait. A nappali tagozatos képzésben látta azt, hogy a hallgatóknak mely részek okoztak problémát, mik a leggyakoribb hibák, amelyeket a hallgatók egy adott feladat megoldása során elkövettek stb. A tevékenységek megfogalmazásában fontos szerepe van a módszertani tanácsadónak is. A tanácsadó, akinek az adott tárgy nem a szakterülete, a tananyagfejlesztés során részletesen átolvassa a tananyagot, és megpróbálja megérteni azt. Rendszerint ekkor derül ki, hogy egyegy tananyagegység igényel-e részletesebb magyarázatot, vagy illusztrációt. (A 6. ábrán látható tevékenység pl. a módszertani tanácsadó javaslatára került a tananyagba.) A hallgató számára megfogalmazott tanácsok szoros összefüggésben vannak a követelményekkel és az önellenőrző kérdésekkel is. Tekintsük példaként a 3. ábrán bemutatott követelmények közül a következőt: „adott munkadarab-rajz és CNC-program alapján meghatározni a megmunkáló-szerszám helyzetét egy adott programozási lépésben”. Alapvető elvárás egy CNC-programkészítővel kapcsolatban, hogy egy CNC-programot átlásson, meg tudja ítélni, hogy egy adott programozási sor végrehajtása során a valóságban milyen tevékenységet végez a szerszámgép. Az idézett követelmény ehhez a kompetenciához köthető. Amikor a tananyagban az adott a tananyagegységhez érünk, akkor a hallgatónak olyan tevékenységet javaslunk, amely segíti ennek a kompetenciának a megszerzését (7. ábra).
31
7. ábra
9. Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések közül azt mutatjuk be, amely a követelményhez (pl. „adott munkadarab-rajz és CNC-program alapján meghatározni a megmunkáló-szerszám helyzetét egy adott programozási lépésben”) kapcsolódik (8. ábra). A kérdésben szerepel a munkadarab rajza, az azt legyártó CNC-program kódja, és a válaszlehetőségek. A hallgató által adott választ a rendszer azonnal kiértékeli.
8. ábra Példa önellenőrző kérdésre.
32
A tananyag felépítésével kapcsolatban összegzésként elmondható, hogy nagyon szoros összefüggésnek kell lenni a lecke elején megfogalmazott követelmények, a tananyagtartalom, a hallgató számára adott tanulási javaslatok, és az önellenőrző kérdések között.
10. Összegzés A blended learning kurzusokban a hallgatók nem az előadáson szerzik a tananyaggal kapcsolatos információk nagy részét, így az előadások funkciója is jelentősen megváltozik. A kontakt órák inkább konzultációknak, mint előadásoknak tekinthetők: az oktató egyrészt a hallgatók kérdéseire válaszol, másrészt feldolgozhatnak olyan tananyagrészeket, amelyek az elektronikus tananyagon keresztül nehezen elsajátíthatók. Ez utóbbira lehet példa műszaki ábrázolásból a szabadkézi rajzkészítés, technológiából egy adott alkatrész technológiai tervének elkészítése, mechatronikából egy adott mérés megtervezése. A kontakt órák megtartása az oktatótól is más megoldásokat kíván, mint a hagyományos előadás. A frontális előadások helyett - amikor a tanár beszél, a hallgatók (jobb esetben) jegyzetelnek- teret kaphat a csoportmunka, vagy a projektmódszer alkalmazása is. A fejlesztés során létrehozott tananyagok alkalmazásától azt várjuk, hogy a hallgatók az előadáson történő -sokszor passzív- részvétel helyett a tananyagokban javasolt tevékenységeket végrehajtva aktívan dolgoznak. A tananyagokban megjelenő „tevékenységek”, tananyag-feldolgozási javaslatok pedig segíthetnek a hallgatóknak abban, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák egy részét is megszerezzék.
Irodalomjegyzék Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos (2005) A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf Kovács Miklós: A hallgatók véleménye az e-learning alapú távoktatásos képzésről. MultiMédia az oktatásban Konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. augusztus 2324.
33
