Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium
Új OTSZ – korszerű tűzvédelmi szabályozás Nagy Katalin elnök – Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
Biztonságtechnika 2015. – Továbbképző szeminárium – 2015. május 27.
A tűzvédelem elemei Tűzvédelem elemei
Tűzesetek megelőzése
Tűzoltási feladatok ellátása
Tűzvizsgálat
OTSZ – nem terjed ki bányák föld felett / alatt
robbanó- és robbantóanyagok pirotechnikai termékek
atomenergiai építmények
Új OTSZ céljai – a fejlett világ szemlélete életvédelem a veszélyeztetettek menekülésének, mentésének biztosítása,
értékvédelem - közösségi a lakáscélú ingatlanállomány védelme,
értékvédelem - tulajdonosi a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartása,
a menekülés és a mentés során a létfontosságú rendszerek az életfeltételek biztosítása, egyes elemeinek védelme,
a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme,
a tűzoltói beavatkozás résztvevőinek védelme
a társadalom alapvető ellátását biztosító intézmények védelme,
az eszközök, berendezések védelme, működőképességük fenntartása,
a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása.
a kulturális örökség megóvása, védelme
a piacvesztés elkerülése
a környezet – talaj, élővilág, levegő, víz – megóvása, védelme.
a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálása.
Prioritási sorrend • 1. Életvédelem • 2. Közösségi értékvédelem • 3. Tulajdonosi értékvédelem
Korlátozás: A tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvezőtlenül az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését. Környezetvédelem – szemérmes megjelenés: – a visszafordíthatatlan vagy az aránytalanul nagy ráfordítással megszüntethető károsodás elkerülése
Új szabályozási elvek MIT = OTSZ – Követelmény - elvárt biztonsági szint meghatározása
MIVEL = EN + MSZ szabványok – osztályozási, vizsgálati, - termék osztályozás, vizsgálat közös - épületekre, szerkezetekre - tagállami hatáskör
HOGYAN = TvMI /egyedi mérnöki megoldás
Új követelmények és megoldások •
OTSZ – Követelmények,
I.
54/2014. (XII. 5.) BM r. + 300/2014. (XII. 5.) Korm. r.
•
TvMI – megoldások, 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet
II.
• Szabvány • Mérnöki módszerek
III.
+ CPR rendelet + 275/2013 (VII. 16.) Korm. rendelet
Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció Tűzterjedés elleni védelem Kiürítés Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése Tűzvédelmi műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító megoldások Hő és füst elleni védelem
+ Az építmények tűzvédelmi jellemzőinek meghatározása, méretezése, + Szabadtéri rendezvények.
TvMI-k feladata Segítséget nyújtanak az OTSZ tűzvédelmi követelményeinek teljesítéséhez. Önként választható tervezői segédletek! •Tartalmazzák a már bevált, széles körben alkalmazott
műszaki megoldásokat, módszereket, •biztosítják e megoldások hozzáférhetőségét, és segítik
alkalmazását, •segítik az új megoldások és módszerek elterjedését.
Célok lebontása követelményekre • • • • •
Építményszerkezetekre Tűz/füst terjedés korlátozására A bent lévők védelmére Hő-és füst elleni védelemre A beavatkozás feltételeire
Általános szerkezeti követelmények
Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet
Tűzterjedés elleni védelem 1. Szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között A tűz átterjedését meg kell gátolni - azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, - speciális építmények és a szomszédos épület, - speciális építmény között. - szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület között, - szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között,
Tűzterjedés elleni védelem 2. Építményrészek között Tűzterjedés elleni védelmet kell biztosítani: mindig - szomszédos tűzszakaszok között, - szomszédos kockázati egységek között,
Ha az OTSZ előírta - homlokzaton és a tetőn, - speciális építményen belül, - azonos tűzszakaszba tartozó szomszédos helyiségek, helyiségcsop. között, - azonos tűzszakaszba tartozó építményszintek között
Új tűzveszélyességi osztályok Csak anyagra, keverékre vonatkozó besorolás - fizikai, kémiai tulajdonsága alapján jellemzi a veszélyességét. Tűzveszélyességi osztályok régi
Fokoztottan tűzrobbanás veszélyes
Jelzés
és
Tűzés robbanás veszélyes Tűzveszélyes Mérsékelten tűzveszélyes Nem tűzveszélyes
Anyagok tűzveszélyességi osztálya új
A B C D E
Robbanásveszélyes
Tűzveszélyes Nem tűzveszélyes
Új tűzveszélyességi osztályok Csak anyagra, keverékre vonatkozó besorolás - fizikai, kémiai tulajdonsága alapján jellemzi a veszélyességét.
Éghető cseppfolyós anyagok tűzveszélyességi fokozatai (MSZ 9790:1985) I.
Anyagok tűzveszélyességi osztálya Robbanásveszélyes
II. III. IV.
Tűzveszélyes
Tűzvédelmi osztály Építési termékekre vonatkozik. Ezek jelölése:
Építési anyagok – A1; A2; B; C; D; E; F
I.
Padlóburkolatok – A1fl; A2 fl; B fl; C fl; D fl; E fl; F fl
Füstképződési kategóriák: s1; s2; s3
II.
Égve csepegési kategóriák: d0, d1, d2
III.
Tűzosztályok Tűzosztály
Éghető anyagok tüzei
A
Szilárd, általában szerves eredetű olyan
B
Folyékony, vagy cseppfolyós szilárd
C
Éghető gázok tüzei
D
Fémek, fémötvözetek tüzei
F
Olajok és zsírok tüzei
anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma, autógumi, stb.)
anyagok (olvadékok) tüzei (fa, papír, szén, széna, műanyagok, textiliák)
(acetilén, hidrogén, földgáz, PB gáz, zsíradékok, olajok, lakkok, parafin)
(nátrium, magnézium, alumínium, kálium, lítium)
(Növényi és állati zsírok, olajok tüzei fritőzben, konyhai berendezésekben)
Fő oltóanyagaik Víz, vizes oldatok, hab, ABC oltópor, széndioxid Hab, ABC oltópor, BC oltópor, széndioxid, oltótakaró ABC oltópor, BC oltópor, az elzárócsap lezárása
Fémtűz-oltópor (D oltópor), száraz homok, száraz főző só, száraz cement Szürke öntvényforgács Speciális F tűzoltópor, oltótakaró, fazékfedő
Az új OTSZ felépítése 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet I. Általános rendelkezések II. Értelmező rendelkezések III. Védelmi célok és tervezési alapelvek IV. Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás V. Általános szerkezeti követelmények VI. Tűzterjedés elleni védelem VII. Rendeltetéstől függő létesítési követelmények VIII. Kiürítés IX. Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények X. Hő és füst elleni védelem XI. Hasadó és hasadó-nyíló felületek XII. Speciális építmények tűzvédelme XIII. Villamos és villámvédelmi berendezések XIV. Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai XV. A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok XVI. A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII. Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére létesítési követelmények XVIII. Használati szabályok XIX. Éghető folyadékok és gázok használati szabályai XX. Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat XXI. Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv XXII. Záró rendelkezések 20 melléklet
Kockázat elvű megközelítés Tűzveszélyességi osztályba sorolás helyett
KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS
➔ Kockázati egységek meghatározása ➔ Eltérő veszélyeztetettségeket el kell választani egymástól ➔ A veszélyeztetettséget meghatározó körülményeket fel kell tárni. ➔ Ebből létesítési követelményeket kell meghatározni
Kockázati osztályok Nagyon alacsony
NAK
Alacsony
AK
Közepes
KK
Magas
MK
Kockázatot befolyásoló tényezők 1. Az épület kiterjedése, magassága 2. Az épület mélysége
Nagyság – HOL?
3. A benntartózkodók létszáma (helyiségben, önálló rendeltetési egységben, tűzszakaszban, épületben) Létszám – KI? 4. A benntartózkodók menekülési képessége 5. A tárolt anyagok jellemzői, mennyisége Tevékenység – MIT? (itt jelentősége van az anyagok tűzveszélyességi osztályának) 6. Ipari-mezőgazdasági rendeltetés esetén a rendeltetés sajátosságai 7. Speciális rendeltetésű építmények
Plusz -
Kockázatok 1. Az épület magassága, benntartózkodók létszáma
NAK Legfelső szint magasság
AK
KK
MK
7,1 – 14,1 – 0–7m 14 m 30 m
30 felett
Legalsó szint magasság
0 – -3 -3 – -6 -6 – -9 m m m
-9m alatt
Legnagyobb befogadó képesség (fő).
51 – 300
1500 felett
1 – 50
301 – 1500
Kockázatok 2. A benntartózkodók menekülési képessége ➔ Önállóan menekülnek NAK ➔ Segítséggel menekülnek AK ➔ Előkészítés nélkül menthetők KK ➔ Előkészítéssel-, vagy nem menthetők MK
Kockázatok 3.
Tárolt anyagok,
Ipari, mezőgazdasági technológiák + speciális építmények
Kockázati osztályba sorolás Kockázati egységek az építmény vagy annak tűzterjedés gátlás szempontjából körülhatárolt része. Kockázati osztály a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás – mindig a kockázati egységre vonatkozik
Mértékadó kockázati osztály az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.
Mikor kell besorolni? 1., Új épületek tervezése, létesítésekor 2., Meglévő épületnél átalakításkor 3., Meglévő épületnél építési tevékenységgel járó átalakítás nélkül Ha létesítési követelmény teljesülését kell vizsgálni Pl. szomszéd ép. tűztávolság megállapítása Pl. eredeti rendeltetéstől eltérő kockázatú használat Pl. rendezvény – létszámnövekedés – kiüríthetőséget vizsgálni kell
A besorolás menete 1. Kockázati egységek besorolása kockázati osztályba = épület/épülerész Magasság, mélység Befogadóképesség Menekülési képesség + Tárolási jellemzők + Ipari, mg-i rendeltetés szerint + speciális építmények + Tűzv.tervező egyedileg
© Wagner Károly
2. Az épület kockázati egységeinek legmagasabb kockázati osztálya = az épület mértékadó kockázati osztálya 1. és 2. = tűzgátló elválasztás
Eggyel szigorúbb besorolás ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt.
+ Tűzvédelmi dokumentumok Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi kézikönyv Tűzvédelmi szabályzat Tűzriadó terv + Tűzriadó terv gyakorlat jegyzőkönyve Tűzoltó készülék nyilvántartás + karbantartási szerződés + selejtezési jegyzőkönyv Tűzvédelmi üzemeltetési napló Hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvek és intézkedések + Tűzvédelmi határozatok nyilvántartása Tűzvédelmi oktatások jegyzőkönyve Tűzvédelmi szakvizsga nyilvántartás és oklevelek Felülvizsgálati jegyzőkönyv • Tűzoltó vízforrások és eszközök • Elektromos rendszerek tűzvédelmi felülvizsgálat • Beépített tűzvédelmi rendszerek felülvizsgálat + időszakos ellenőrzése (Hő- és füstelvezető, Tűzjelző, Tűzoltó rendszerek) • Villámvédelmi rendszerek • Kémény Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez szükséges iratok
Dokumentum kiadója a felelős Dokumentum készítője a felelős
Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium
Új OTSZ – korszerű tűzvédelmi szabályozás mert: – kockázat alapú megközelítés – fejlett világ szemlélete
– rugalmas – két szintű szabályozás OTSZ / TvMI – mérnöki szemlélet – mérnöki szabadság és felelősség
Biztonságtechnika 2015. – Továbbképző szeminárium – 2015. május 27.
• Nagy Katalin • tűzvédelmi szakmérnök •
[email protected]
Biztonságtechnika 2015. – Továbbképző szeminárium – 2015. május 27.
