OTSZ 5.0 ÁLTALÁNOS RÉSZ

Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens BME Épületszerkezettani Tanszék email: [email protected] BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék

Dr. Takács Lajos Gábor: OTSZ 5.0

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA TOVÁBBKÉPZÉS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOZÁS 2014-2015.

OTSZ 5.0 – ÁLTALÁNOS RÉSZ

BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



1.1. Általános rész Rendelet felépítése, szerkezete, Változások, általános szemlélet Hatály Eltérési lehetőségek Fogalmak, fogalomváltozások Védelmi célok és alapelvek TvMI-k jogszabályhoz való viszonya, alkalmazása

OTSZ 5.0 – ELŐZMÉNYEK 2004-2005, 2/2002 (I.23.) BM RENDELET KORSZERŰSÍTÉSE

• • • •

Az ötlet a vagyonbiztosítási gyakorlatból származik (vagyonvédelmi szemléletből) Alapelv: a tűzkeletkezés veszélye, a mentés és a tűzoltás feltételei stb. tehát a kockázati és a védelmi tényezők számszerűsíthetők (természetesen életvédelmi, nem vagyonvédelmi szempontból) Cél: alternatív eszköz biztosítása a tervezők részére az eseti eltérések helyett Önálló módszer, amely a továbbra is létező hagyományos tűzvédelmi tervezési eljárásokkal nem keverhető össze

Módszer: • A tűzszakaszok tűzkockázati tényezőit az egyes kockázati résztényezők szorzata adja. • A tűzszakaszok védelmi tényezőit az egyes védelmi résztényezők szorzata adja – egy kedvezőtlenebb védelmi résztényezőt egy másik védelmi résztényezővel lehet ellensúlyozni – megadott határok között • Minden részcsoportban a kockázati tényezők adottak, a védelmi tényezők viszont szabadon változtathatók – megadott határok között BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



8 sz. albizottság: Az építmények, tűzszakaszok tűzállósági követelményeinek meghatározása kockázati tényezők alkalmazásával

OTSZ 5.0 – ELŐZMÉNYEK 2004-2005, 2/2002 (I.23.) BM RENDELET KORSZERŰSÍTÉSE Kockázati tényezők

Védelmi tényezők

Tűz keletkezésének kockázata

Tűz keletkezését csökkentő megoldások

Tűzszakasz mérete, tagoltsága, füstterhelés, nagyteljesítményű elektromos fogyasztók alkalmazása, anyagok felhasználási hőmérséklete A tűz és füst szétterjedését csökkentő megoldások

Tűzszakasz mérete, tűzterhelés, füstterhelés/toxicitás mértéke

Tűz által veszélyeztetett személyek kockázata

A tűz által veszélyeztetett személyek védelmét biztosító megoldások

Benntartózkodók létszáma, menekülési képessége, legnagyobb befogadóképességű helyiség elhelyezkedése és befogadóképessége Tűz által veszélyeztetett anyagi javak kockázata

Anyagi károk mérséklését segítő megoldások

Nemzeti kulturális értékek, tűz-, füst-, oltási károk iránti érzékenység, folyamatos működés fenntartásának szükségessége A tűz és a tűz oltása során fellépő környezetvédelmi kockázatok

Környezeti károk mérséklését segítő megoldások

ADR/RID szerinti besorolás, anyagmennyiségek, környezeti tényezők BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



Tűz és füst szétterjedésének kockázata

•

A mai napig nincs a javaslathoz hasonló tűzvédelmi tervezési eljárás Európában

•

A tervezési alapadatokat – kockázati tényezők – a tervezők nem vagy nagyon kevéssé befolyásolhatták volna A védelmi tényezőket, így a passzív és aktív tűzvédelmi tervezés eszközeit az épület céljához, funkciójához, a felmerülő igényekhez és az építészeti adottságokhoz lehetett volna optimálni Fontos szempont volt, hogy a tervező által változtatható paraméterek minimális és maximális értékének korlátozása

•

•

•

A kockázati tényezők alkalmazása jelentős szakmai felkészültséget igényel, ezért alternatív módszerként volt tervezve BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



OTSZ 5.0 – ELŐZMÉNYEK 2004-2005, 2/2002 (I.23.) BM RENDELET KORSZERŰSÍTÉSE

•

•

A jogszabály rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismétlését) Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető: – Vonatkozó szabványok alkalmazásával – A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül (megoldási lehetőségeket is tartalmazhat, nem kizárólagos, „szabványszerű”) – Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék


9 témakörben készülnek TvMI-k: • Tűzterjedés elleni védelem • Kiürítés • Hő és füst elleni védelem • Tűzoltó beavatkozási feltételek • Beépített tűzjelző berendezések • Beépített tűzoltó berendezések • Villamos és villámvédelmi berendezések • Számítógépes szimuláció • Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv


OTSZ 5.0 - FILOZÓFIA

•

•

A jogszabály rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismétlését) Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető: – Vonatkozó szabványok alkalmazásával – A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül (megoldási lehetőségeket is tartalmazhat, nem kizárólagos, „szabványszerű”) – Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



OTSZ 5.0 - FILOZÓFIA

OTSZ 5.0 – FELÉPÍTÉS, SZERKEZET

Rövidebb: 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: 600 oldal 28/2011 (IX.22.) BM rendelet: 292 oldal 54/2014 (XII.5.) BM rendelet: 143 oldal

I. fejezet II. fejezet III. fejezet IV. fejezet V. fejezet VI. fejezet VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet X. fejezet XI. fejezet XII.fejezet XIII.fejezet XIV. fejezet XV. fejezet

Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések Védelmi célok és tervezési alapelvek Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás Általános szerkezeti követelmények Tűzterjedés elleni védelem Rendeltetéstől függő létesítési követelmények Kiürítés Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények Hő és füst elleni védelem Hasadó- és hasadó-nyíló felületek Speciális épületek tűzvédelme Villamos és villámvédelmi berendezések Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok




Felépítése logikusabb: elöl a definíciók és a koncepcionális fejezetek, hátul a részletesebb előírások és a használati szabályok:

OTSZ 5.0 – FELÉPÍTÉS, SZERKEZET

Rövidebb: 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: 600 oldal 28/2011 (IX.22.) BM rendelet: 292 oldal 54/2014 (XII.5.) BM rendelet: 143 oldal

XVI.fejezet A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII.fejezet Éghető gázok, folyadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési szabályok XVIII.fejezet Használati szabályok XIX.fejezet Éghető, folyadékok és gázok használati szabályai XX. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat XXI. fejezet Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv XXII.fejezet Záró rendelkezések 1-20. melléklet Megszűnik a tűzveszélyességi osztály, a tűzállósági fokozat, a tűzterhelés (azaz mégsem), a középmagas épület fogalma (magas épület marad, többszintes épület már most sem szerepel a szabályozásban)




Felépítése logikusabb: elöl a definíciók és a koncepcionális fejezetek, hátul a részletesebb előírások és a használati szabályok:

OTSZ 5.0 – ÚJ DEFINÍCIÓK

131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény, 1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza, 116. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja, BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



121. speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény,

4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki 22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak (a fogalmat az előző, 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ ugyan alkalmazta, de nem definiálta)















49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza, 52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel a fogalmak között BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék




48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából

78. Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÚJ FOGALMAK

a) az építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és e) a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. (2) A tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását. BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI

OTSZ 5.0 – TŰZVÉDELMI TERVEZŐI FELADATOK, FELELŐSSÉGEK

18 §(5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg. 30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. Példa: MSZ EN 14600:2006 C0: 0 (NPD), C1:500, C2:10.000, C3:50.000, C4:100.000, C5:200.000




12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg.

TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG - VÁLTOZÁSOK Korábban: tűzvédelmi műszaki leírás – TML – építési engedélyezési tervhez

Jelen- és jövőkép: tűzvédelmi tervezés – részvétel a teljes tervezési folyamatban • Tűzvédelmi tervező jelenléte a projekt kezdeti fázisától a befejezésig • Konzultáció • Műszaki leírás mellett számítások készítése • Rajzos munkarész készítése – a kivitelezési tervfázisban is! • Szimulációk készítése • Kísérletek, vizsgálatok szervezése, közreműködés • Szakági tervek felülvizsgálata, ellenőrzése, konzultáció – generáltervezői feladatok tűzvédelmi részének átvállalása BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



Tűzvédelmi tervezés ≠ „műleírás készítés”!

MEGNÖVEKEDETT TUDÁSIGÉNY - KÉPZÉSEK Órák száma, kreditértéke tantárgyanként Összesítés 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Kontakt Kontakt Kontakt Kontakt gyakorl órasz kred kr. köv. kr. köv. kr. köv. kr. köv. előadás óra óra óra óra at ám it

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

21 22

Mérnöki matematika, és modellalkotás (Mályusz Levente, Villányi Norbert,Szikra Csaba) A tűzvédelem mérnöki alapismeretei (Szikra Csaba) Számítógépes tervezés (I. félév: Villányi Norbert, II.félév: Szikra Csaba) Tűzvédelmi épületszerkezettan (Dr. Takács Lajos Gábor) Tartószerkezetek alapjai (Dr. Visnovicz György) Építőanyagok és kémia (Majorosné Dr. Lublóy Éva) Építőanyagok, építési termékek tűzkitét vizsgálata (Dr. Bánky Tamás) Létesítési és használati szabályok (Dr. Takács Lajos Gábor) Tartószerkezetek tűzvédelme (Kulcsár Béla) Épületgépészet (Szikra Csaba) Épületvillamosság és villámvédelem (Szabó Gergely, Kruppa Attila) Égéselmélet, égéskésleltetés (Dr. Takács Lajos Gábor, Szitányiné Siklósi Magdolna, Koburger Márk) Tűzoltási és mentési ismeretek (Bérczi László, Kulcsár Béla) Tűzvizsgálat (Király András) Beépített oltóberendezések tervezése (Szikra Csaba) Beépített tűzjelző berendezések tervezése (Szikra Csaba, Dr. Szegi András) Zárttéri tűzmodellek (Szikra Csaba) Hő- és füstelvezetés, füstmentesítés (Szikra Csaba) Tűzvédelmi jogi ismeretek, minőségbiztosítás, minősítés (Dr. Erdős Antal) Tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció (Kulcsár Béla) Mérnöki módszerek alkalmazása a tűzvédelemben (Dr. Takács Lajos Gábor, Szikra Csaba) Szakdolgozat (Dr. Takács Lajos Gábor) Összesen Vizsga Gyakorlat


12

3 gy

18 12 18 18 12 12 18

4 v 3 gy 4 v 4 v 3 v 3 v 4 v

12 18

3 4

gy v

12

3

v

12 18 12 12

3 3 3 3

v v gy v

12

3

v

12

3

v

18

4

v

12

3

v

12 18 12

3 4 3

v v v

18

4

gy

12 24 12 12

120

28

120 6 2


28

120 6 2

3 4 3 3

gy v gy v

27

6

12

3

12 4 36 18 12 12 42 36 18 12

6 20 30 0 12 0 0 18 6 0

18 24 66 18 24 12 42 54 24 12

4 6 15 4 6 3 10 11 6 3

12

0

12

3

0 3 0 12 3 6 0 12

12 12 42 24 12 18 12 12

3 3 8 6 3 4 3 3

15

18

3

0

10

18 12

4 3

v v

18 12 12

4 3 3

v v gy

12 9 42 12 9 12 12 0

18

3

gy

3

10

?

120 6 2

6

37

331 5 3

149

480 120


Órakiméret és követelmény (v: vizsga, gy: gyakorlati jegy)

Tárgyak ( félévenkénti kreditpontok )




1.2. Tűzveszélyesség és kockázati osztályba sorolások: anyagok tűzveszélyességi osztályozása kockázatok meghatározása, értékelése Gyakorlati kérdések, eseti példákkal

(1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-al csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatályba lépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK

(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatályba lépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag. és c) az e rendelet hatályba lépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK

(1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. . BME Építészmérnöki Dr. Takács Lajos Gábor: BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék

OTSZ 5.0


TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK

(1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. melléklet 4. táblázatában nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. melléklet 1-4. táblázata alapján kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. .




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK KOCKÁZATI OSZTÁLYA

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK KOCKÁZATI OSZTÁLYAI

(4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik. . BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



(3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.

1 2

3 4

A A kockázati egység kockázati osztálya A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő)


B NAK 0,00-7,00

C AK 7,01-14,00

D KK 14,01-30,00

E MK >30,00

0,00 - -3,00

-3,01 - -6,00

-6,01 - -9,00

> -9,00

1-50

51-300

301-1.500

>1.500



TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A SZINTMAGASSÁG ÉS A BEFOGADÓKÉPESSÉG ALAPJÁN

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A MENEKÜLÉSI KÉPESSÉG ALAPJÁN

2 önállóan menekülnek

3

4 5

segítséggel menekülnek előkészítés nélkül menthetők előkészítéssel vagy azzal sem menthetők BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék

B

C

A kockázati egység Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján kockázata (példák)

NAK

AK

KK MK

- lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona, - intenzív osztály, - műtő, Dr. Takács Lajos Gábor: OTSZ 5.0


1

A A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A TÁROLT ANYAGOK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15



B A kockázati egység kockázata NAK AK KK MK KK MK NAK AK KK KK KK AK KK AK


1

A Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben robbanásveszélyes anyag Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló Vasútijármű tároló Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 m Szemestermény-tároló (folytatva)

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA AZ IPARI TECHNOLÓGIÁK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN 1

Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés

B Rendeltetés jellemzői

2 alom nélkül Állattartás 3 alommal Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás 4 Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben 5 Autószerelő műhely, karosszéria lakatos vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú műhely folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek 6 7 Autófényező, -lakkozó 8 Betonelem és gázbeton gyártás, 9 téglagyártás, kerámia termékek gyártása Bitumenes termékek gyártása 10 (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) 11 Borkészítés 12 Cementgyár 13 Elektromos berendezések gyártása 14 Festék-, lakkgyártás 15


egyéb esetben kizárólag vízbázisú festékekkel szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén

C A kockázati egység kockázata NAK AK KK

AK

KK AK KK AK KK

kizárólag vízbázisú festékek gyártása egyéb esetben Dr. Takács Lajos Gábor: OTSZ 5.0

NAK AK KK AK KK


A

Gyakorlati kérdések, eseti példákkal




2.1. Általános szerkezeti követelmények

Jelentős változások – de: első körben hiányozni fog a vonatkozó TvMI: • Megszűntek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE 180, REI180 követelmények • Megszűnt az általános tűzvédelmi követelmény a válaszfalakra – újdonság: tűzgátló válaszfal • A menekülési útvonalakon alkalmazott építményszerkezetekre vannak általános követelmények BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Jelentős változások – de: első körben hiányozni fog a vonatkozó TvMI: • Megszűntek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE 180, REI180 követelmények • Megszűnt az általános tűzvédelmi követelmény a válaszfalakra – újdonság: tűzgátló válaszfal • A menekülési útvonalakon alkalmazott építményszerkezetekre vannak általános követelmények BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék




A filozófia nem változott: a függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől – de a hierarchia szabály továbbra is érvényes BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



OTSZ 5.0 ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR

16 § (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Probléma: a fenti elv helyes, de a legtöbb esetben ellentétes a táblázatban közölt követelményekkel! BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék




EC2: - Keresztmetszeti módszer - Izotermás módszer - Szimuláció 28/2011 OTSZ 18. melléklet: meglévő épületeknél volt alkalmazató – TvMI?





EC2: - Keresztmetszeti módszer - Izotermás módszer - Szimuláció 28/2011 OTSZ 18. melléklet: meglévő épületeknél volt alkalmazató – TvMI?





A hatályos, jelenlegi OTSZ az áthidalókra vonatkozó követelményei a gerendák követelményeivel egyeznek meg, nem az általuk kiváltott falak követelményeivel!

(2) Az áthidalók tűzvédelmi osztály- és tűzállósági teljesítmény-követelménye a) tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén A1 R x, ahol x megegyezik a fogadó falra előírt követelmény időtartamával, b) egyéb esetben megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel. BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÁTHIDALÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Szabadlépcső tartószerkezete: A1 – tűzállósági teljesítmény-jellemző nélkül – feltételek – TvMI? BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Gázhőmérséklet (°C) 1200

Szénhidrogéntűz

800

Szabványos tűz

600

Külső tűz

400

Tipikus paraméteres tűzgörbe

200 0 0

600

1200

1800 Idő (sec)

2400

3000

3600

Feltételek: - Éri-e tűzhatás a lépcsőt? (nyílászárók, hozzá vezető ajtók tűzvédelmi jellemzői) - Ha tűzhatás éri, milyen kitéttel számoljunk? Szabadlépcső tartószerkezete: A1 – tűzállósági teljesítmény-jellemző nélkül – feltételek – TvMI? BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



1000

(4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett (a 28/2011 BM r. szerint óvodákban nem lehetett faanyagú galériát létesíteni). 38.§ (…) (4) A gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiség a) falburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú, b) mennyezetburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2s1,d0, tűzvédelmi osztályú, c) padlóburkolata KK és MK osztály esetén legalább Bfl -s1 tűzvédelmi osztályú és d) belső oldali hő- és hangszigetelése A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék




Gyakorlati kérdések, eseti példákkal




2.1. Tűzterjedés elleni védelem




OTSZ 5.0 SZERINT - TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEKRE VONATKOZÓ FOGALMAK




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT - TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Jelentős változások: • Megszűnt az M kritérium – de tűzfal már csak teherhordó lehet




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT - TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Merevítés nélküli és faszerkezetekhez kikötött tűzfalak problémái OTSZ 5.0: csak teherhordó tűzfalak létesíthetők REI 240 követelmény – előnyök: • Vázszerkezet tűzállóságától nem függ (R240 oszlop, gerenda irreális) • M kritérium teljesítése (megszűnt) • Földrengéssel szembeni ellenállás BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék




174. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság (nincs már vízszintes vetület – egyértelműbb a fogalom)




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZTÁVOLSÁG




TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK


2 3 4

5 6

földszintes épület, önálló épületrész

több szintből álló épület, önálló épületrész részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz


B

C D E 2 A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m ), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m3) az alapterület 10-szerese a kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK 10.000/20.000 12.000/24.000 7.000/14.000 -

8.000/16.000

10.000/20.000

5.000/10.000

3.000/6.000

4.000/8.000

5.000/10.000

2.500/10.000

1.500/3.000



1

A A tárolási rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész


1

Az ipari, mezőgazdasági rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész

B

C

D

E

A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m2), beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül/tűzjelző berendezéssel/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m3) az alapterület 10-szerese

2

a kockázati egység kockázati osztálya

3

NAK

AK

KK

MK

4

földszintes épület, önálló épületrész

8.000/12.000/24.000

10.000/15.000/30.000

5.000/10.000/20.000

1.000/4.000/8.000

5

több szintből álló épület, önálló épületrész

4.000/8.000/16.000

7.000/10.000/20.000

4.000/8.000/16.000

1.000/3.000/6.000

6

részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz

2.000/4.000/8.000

3.500/5.000/10.000

2.000/4.000/8.000

500/1.500/3.000




A

Lehetséges követelmények és teljesítmények: EI1 xx C / EI2 xx C E xx C EW xx C




TŰZGÁTLÓ AJTÓK – JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI)

TŰZGÁTLÓ AJTÓK – JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI)

30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását.

MSZ EN 14600:2006 C0: 0 (NPD), C1:500, C2:10.000, C3:50.000, C4:100.000, C5:200.000 MSZ EN 14351-1; csak külső ajtók Draft prEN 14351-2: belső ajtók resistance to repeated opening and closing: 1: 5000, 2: 10000, 3: 20000, 4: 50000, 5:100000, 6: 20000, 7: 500000, 8: 1000000 BME Építészmérnöki BME Építészmérnöki KarKar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék



Lehetséges követelmények és teljesítmények: EI1 xx C / EI2 xx C – 25 vagy 100 mm-re vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági vizsgálat során E xx C EW xx C EI ≠ Sm vagy Sa (jövőbeli feljesztés)




LINEÁRIS HÉZAGTÖMÍTÉSEK – JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI)

EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol • EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési követelmény határideje percben; • H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet vízszintes hézaggal); • Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx százalékában (esetünkben 20%); • X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve; • F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F: helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített); • Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig. •




LINEÁRIS HÉZAGTÖMÍTÉSEK – JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI)




LINEÁRIS HÉZAGTÖMÍTÉSEK – TÍPUSOK, MŰSZAKI ADATOK

OTSZ 5.0 ÁLTALÁNOS RÉSZ

Recommend Documents