Turjánvidék (HUDI20051) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez

Turjánvidék (HUDI20051) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési anyag

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt FelelısségőTársaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. október hó

A megbízó témafelelıse:

Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály

Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Baranyai Zsolt ökológiai referens, DINPI Vállalkozó képviselıje:

Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Kht.

Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Területi felelıs:

Vidéki Róbert biológus, DORONICUM Kft.

További szakértık, tervezık:

Faragóné Huszár Szilvia tervezı, ,projektasszisztens VÁTINonprofit Kft. Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Marticsek József agrár szakértı, MME Kelemen Eszter kommunikációs szakértı, SZIE KTI Megyesi Boldizsár kommunikációs szakértı, SZIE KTI Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft. Fejes Ágnes gyakornok VÁTI Nonprofit Kft.

Budapest, 2009 október hó

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı

1

I. NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV 3 1. A terület azonosító adatai 3 1. 1. Név 3 1. 2. Azonosító kód 3 1. 3. Kiterjedés 3 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok 3 1. 5. Érintett települések 4 1. 6. Jogi helyzet 4 1. 7. Tervezési és egyéb elıírások 4 2. Veszélyeztetı tényezık 6 3. Kezelési feladatok meghatározása 8 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése 8 3. 2. Kezelési javaslatok 8 3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 8 3. 2. 2. Élıhely-rekonstrukció és élıhely-fejlesztés 98 3. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések 98 3. 2. 4. Kutatás, monitorozás 98 98 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás 3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás 99 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás 99 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása 99 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a 100 mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 100 3. 3. 1. Agrártámogatások 100 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer 100 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer 101 3. 3. 2. A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 103 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 104 3. 4. 1. Felhasznált kommunikációs eszközök 104 3. 4. 2. A kommunikáció címzettjei 105 3. 4. 3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel 105 4. Felhasznált irodalom 106 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei 3. sz. melléklet: A Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai 4. sz. melléklet: Natura fogalomtár

109 110 112 125

Bevezetı

A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentıségő ritka és veszélyeztetett fajok illetve élıhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentıs mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet* határozza meg, a területek helyrajzi szám szintő kihirdetése pedig a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben* található. (*Megj.: A hatályos jogszabályok felıl kérjük minden esetben körültekintıen tájékozódjon) Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitőzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési elıírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhetı agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008-ban, uniós forrásból finanszírozott formában indul hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körő és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási elıírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közremőködnek a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különbözı érdekcsoportok álláspontja tükrözıdjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztıknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészül 20 Natura 2000 terület (összesen 45000 ha) fenntartási terve és a terv megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikia és abiotikai értékekrıl, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A terv tartalmazza az agrár támogatási rendszerbe illeszthetı, mővelési ághoz köthetı illetve nem köthetı kezelési elıírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készíteskor, konkrét területkezelési megvalósítás során , illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítı támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különbözı állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megíté1

lése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. A terv mellett egy tájékoztató kiadvány is elkészül az érintett területhasználóknak, gazdálkodóknak, kezelı szervezeteknek. Szakmai anyagként kidolgozásra kerül a további fenntartási tervezést megalapozó tervezési és kommunikációs tapasztalatok összefoglalásával egy módszertani segédlet is. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi, amely egyeztetési anyagként az országos és területi illetékességő érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm.rend szerint történik.

2

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Turjánvidék kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület 1. 2. Azonosító kód HUDI 20051 1. 3. Kiterjedés 10 630,3 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok Kiemelt jelentıségő természetmegızési terület Közösségi jelentıségő élıhelytípus Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, angusorba officinalis) Mészkedvelı üde láp- és sásrétek *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas köris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

Natura 2000 kód 6410 6440 6510 7230

91E0

* kiemelt jelentıségő A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008 Megjegyzés: A fenntartási tervek készítését megalapozó botanikai/zoológiai felméréseknek a SDF adatbázistól eltérı, illetve azt módosító eredményei is lehetnek mind a jelölı élıhelyek, mindpedig a jelölı fajok vonatkozásában. Ezek ismertetése és indoklása a megalapozó dokumentáció részét képezi. A tervi munkarészben szereplı fenntartási javaslatok az új felmérések eredményein alapulnak

Közösségi jelentıségő növényfaj Csengetővirág (Adenophora lilifolia)

4068

Közösségi jelentıségő állatfaj Közönséges denevér (Myotis myotis)

1324

Vidra (Lutra lutra)

1355

Mocsári teknıs (Emys orbicularis)

1220

Rákosi vipera (Vipera ursinii)

1298

Vöröshasu unka (Bombina bombina)

1188

Dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus)

1993

Vági csík (Cobitis taenia)

1149

Réti csík (Misgurnus fossilis)

1145

Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

1134

3

Lápi póc (Umbra krameri)

2011

Vérfő hangyaboglárka (Maculinea teleius)

1059

Nagy tőzlepke (Lycaena dispar)

1060

Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus)

1071

Nagy hıscincér(Cerambyx cerdo)

1088

Szarvasbogár (Lucanus cervus)

1083

Szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis)

4011

A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008

1. 5. Érintett települések Dabas, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Táborfalva, 1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák A Turjánvidék (HUDI20051) jóváhagyott kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület. A terület jelenleg nem áll természetvédelmi oltalom alatt, kezelési tervvel rendelkezik, amely az országos jelentıségő védelemre tervezését szolgálja. A Turjánvidék ex lege védett lápterület. A terület Országos Ökológiai Hálózatban legnagyobb arányban magterületként (69,96 %) és kisebb részben ökológia folyosóként (16,5 %) és pufferterületként (5,38 %) azonosított. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (továbbiakban KDvKTVF) Mőködési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban DINPI). 1. 7. Tervezési és egyéb elıírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek − Körzeti erdıterv, erdıgazdálkodási üzemterv, erdıgazdálkodási terv − Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény Településrendezési tervek − Dabas: 154/2006. számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, 24/2006. számú rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv − Ócsa: 204/2004. számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv B) A tervezési területre vonatkozó elıírásokat tartalmazó jogszabályok − Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet − Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet

4

− A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet − A Kiskunsági Nemzeti Park védettségének fenntartásáról szóló 134/2007.(XII.27.) KvVM rendelet − A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékérıl szóló 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató − Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet − A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény − A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény − Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII.törvény − A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mezıgazdaásgi területek erdısítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet − Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet

5

2. Veszélyeztetı tényezık H08 H06 B04 F16 M31

Talajvízszint csökkenés Lecsapolás Sóderbánya Tarvágás Helytelen kaszálás

Vízügyi tevékenység Vízügyi tevékenység Bányászati tevékenység Erdészeti tevékenység Mezıgazdasági tevékenység

A terület legfontosabb vegetációtípusai a különbözı feltöltıdési stádiumú mocsarak, lápok, valamint az üde és homoki gyepek mozaikjai. Az egyes víztéri öblözetek jellege, természetessége, természetvédelmi státusza egyaránt eltér. A teljes kjtt. területén igaz azon állítás, hogy nincs hatékony természetes vízmegırzés. Az Ócsai Tk területén az 1988-ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által készített, mára kevéssé mőködı zsilipek nem képesek megırizni a lápok vizét. A térségében egyre jelentısebb a sóderbánya tevékenység, a települések terjeszkedése folytán bekövetkezı lecsapolás, illetve a települések többnyire illegális vízkivétele. A klímaváltozás szintén a vizes élıhelyek ellen dolgozik. A regionálisan csökkenı a talajvízkészlet következtében eredményeként a lábas égeresek nagy kiterjedéső pusztulása, magyar kırises erdıkké történı átalakulása figyelhetı meg. Mindösszesen 2 erdırészletben és azokban is igen csekély számban figyelhetı meg természetes éger újulat. A láperdık alatt korábban jellemzı lágyszárú közösség tagjai kisebb foltokban van jelen. Általános a bomló tızegen megjelenı nitrofil növényzet burjánzása. A fennmaradt keményfás ligeterdık állapota kielégítı, állományaik Duna-Tisza közi viszonylatban is kiemelkedı természetességőek. Lágy- és fásszárú fajkészletük igen gazdag, kiskunsági viszonylatban a legtöbb középhegységi fajjal. Egy foltban van jelen gyöngyvirágos-tölgyes, amelyben legalább 100 éve nem folyt érdemi fahasználat, állapota kiváló. Az erdészeti beavatkozások az élıhelyek sérülékenységét és veszélyeztetettségét figyelembe véve elviekben extenzív erdıhasználatnak számítanak, valójában kifejezetten durvák. A véghasználatok során a tarvágás jellemzı, amelyet ıshonos (többnyire termıhelynek megfelelı) fafajú mesterséges felújítása követ. A tuskózás nem jellemzı. Az elmúlt 20 évben letermelésre került erdık térképezése során egyértelmően megállapítható, hogy az inváziós fásszárúak térnyerése ezen helyeken a legjelentısebb, ahonnan már csak egy ugrás a természetközeli idıs erdıállomány, amelyre sok példát találni. Az Ócsai Tk lápjainak kiszáradása miatt többnyire elnádasodtak, több száz hektáron amerikai aranyvesszı fajokkal fertızöttek. A télisásos élıhelyek kiterjedése folyamatos növekedést mutat, különösen a korábbi tızegkitermelések helyszínein, azonban állományaik nagyon fajszegények. A természetes élıhelyeken megjelent télisásosok sok helyen nem záródtak teljesen, ezért fajkészletük unikális, mindamellett az SPA jelölı fajok élıhelyét beszőkíti. Az Ócsai Tk híres zsombéksásosai kevés helyen maradtak fenn és az ıket nevezetessé tevı fajok úgy tőnik eltőntek. A Nagy-turján korábban hatalmas kiterjedéső magassásosát szinte elfedik a lápcserjések, 1-2 évtizeden belül rekettyefüzesek veszik át a helyét. Az üde láprétek helyzete a terület északi felén kielégítı, kezelésük természetvédelmi szempontból az elmúlt években sokat javult. Kékperjés láprétjei viszont szinte teljesen megszőntek, a fennmaradtak is inváziós fajokkal veszélyeztetettek. Mocsárrétjei többnyire kékperjések degradálódása révén jöttek létre, amelyek regenerációjának a jelenlegi kezelési rezsim nem kedvez. Az Ócsai Tk területén a legfontosabb és halaszthatatlan természetvédelmi beavatkozás egyértelmően a vízkészletek megırzése kell legyen! A láperdık kezelésénél alapelvként rögzíthetı, hogy vízkészletük helyreállításáig az inváziós fás- és lágyszárúak kiirtásán kívül egyéb tevékenység nem végezhetı. Amennyiben sikeres vízkészlet rehabilitációt hajt végre a természetvédelem, lehetne engedélyezni az összes láperdı területének töredékén (évente maximum 0,2 %-án), elsısorban természetvédelmi, másodsorban gazdasági célú fakitermelést. A

6

tarvágások kiterjedése az engedélyezett helyszíneken nem haladhatja meg az 1 ha-t. A természetközeli keményfás ligeterdık olyan értéket képviselnek, és leteremelésük után, felújításuk módjai miatt is, nem regenerálódnak (erre jó példák vannak), hogy azokban sehol nem engedélyezhetı gazdasági célú fahasználat. A gyöngyvirágos-tölgyes folt ugyanebbe a kategóriába tartozik. Az erdık kezelése során feltétlenül kimélendık az erdei gyümölcsök, vénic szil, rezgı nyár, füzek, ligeti szılı – utóbbi védett -. Az erdei gyümölcsfajok ökológiai szerepe jelentıs, számos mára megritkult és Natura 2000 jelölı állatfajnak nyújtanak táplálékot – fa és gyümölcs formájában egyaránt -. A vénic szilhez kötıdı fajok a szilfavész következtében nagyon megritkultak. A Tk területén kifejezetten nagy egyedszámban figyelhetık meg. A nyár, valamint főzfajok az odúkészítı madarak és társbérlıik – pl. Natura 2000 jelölı denevér fajok – számára egyaránt fontosak. A Tk déli felén végzett keményfás ligeterdıkbıl történt hazai nyár kitermelések kifejezetten károsak voltak, mert SPA jelölı fajok élıhelyét semmisítették meg. A rezgı nyár fiatalosok kiterjedése folyamatosan növekszik, amelynek hatására egyes orchidea csoport tagjai gyakorivá váltak. A rezgı nyár és a nagytermető fává növı főzfa fajok szintén fontos tápnövényei védett, valamint Natura 2000 jelölı fajnak. A magassásos vegetáció eltőnésének megakadályozását csak a már emlegetett vízmegırzéssel és aktív természetvédelmi kezeléssel lehet biztosítani, úgymint legeltetés és ennek hiányában kaszálás kivitelezésével. Az amerikai aranyvesszı fajokkal fertızött élıhelyeket legeltetni szükséges, ellenkezı esetben le kell tennie ezen élıhelyek helyreállításáról a természetvédelemnek. A téli sás önmagától és gyorsan terjedı faj, jelenleg nem veszélyeztetett a Cladietum marisci társulás. Az üde láprétek kezelése megnyugtató módon változott, állományainak természetességi állapota többnyire kiváló. A kékperjések katasztrófálisan pusztulnak. Védelmük érdekében a jelenlegi kezeléseken változtatni kell, azaz olyan kezeléseket kell alkalmazni, amely képes megırizni a gyep szerkezetét, fajkészletét, kedvez a jelölı fajoknak, és elısegíti az inváziós fajok kiirtását, illetve nem teszi lehetıvé azok betelepülését (Már létezı példákat kellene csak átvenni!). Mocsárrétjeinek kezelése - amennyiben nem óhaj a természetvédelem részérıl azok láprétekké történı visszaalakítása - megfelelınek tekinthetı. Az Ócsai Tk-ban és azzal határosan több száz hektár, szántó felhagyásából keletkezett üde és száraz gyep van. A DINPI által az utóbbi években gyepesítésnek indított területek döntı többségén a fenyércirok tömeges, helyenként monodomináns állományokat képez. Természetes gyepekké történı visszaalakításukhoz a jelenlegi kaszálási módokon és idıpontokon változtatni kell, illetve a szarvasmarha legeltetést szükséges alkalmazni. Az Ócsai Tk-ban és az azzal határos homoki gyepeken az intenzív birkalegeltetést kissé extenzifikálni kell, de nem jelentıs mértékben. Az Újhartyán-Inárcsi lápvonulat gyepeit a feltörés – azaz a megsemmisülés –éppúgy fenyegeti, mint a szinte kizárólagos és igen korai idıpontokban folytatott és forgódobos kaszatípussal végzett, rövidre nyíró, mozaikot nélkülözı kaszálás. Mivel több kékperjés láprét van e területi egységen, mint az Ócsai Tk-ban, feltétlenül érdemes lenne komolyabb energiát fordítani a gazdálkodók tudatformálására, különös tekintettel arra, hogy a felmérés során velük folytatott párbeszédekbıl egyértelmően kiderült, felveszik a Natura 2000 gyepterületek után járó támogatást. A Dabasi-öblözet állapota az utóbbi 10 évben jelentıs mértékben romlott. A lecsapolás oly mértékő, mind Dabas település közelsége folytán, mind a HM területen, hogy a 2004-ben folytatott térképezéshez képest felére zsugorodott a láprétek kiterjedése, a megmaradtak pedig szintén átalakuló félben vannak. A kezelések terén pozitívum, hogy a kétszeri kaszálás már nem jellemzı mindenhol – kivéve a Vizesnyilas TT-t -, megjelent a mozaikos kaszálás, a magasabb főtarlót biztosítani képes és sok helyen így is alkalmazott tárcsás kasza használata. Mindezek a hasznosítási változások sem lesznek képesek megállítani az üde gyepek eltőnését. Mivel országos viszonylatban is nagy kiterjedéssel jelölte hazánk ezt a kjtt-t kékperjés láprétekre (6410), ezek pusztulását felettébb nehéz lesz megmagyarázni, illetve ekkora kiterjedés-

7

ben újabb területeket jelölni nem lesz képes Magyarország. Kézenfekvı tehát azon javaslat, miszerint a természetvédelemnek meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy megállítsa és megfordítsa a gyors pusztulási folyamatot. Ehhez el kell érni, hogy a Dabasi-öblözet északi felén a csatornákon történjen érdemi vízmegırzés, továbbá a Táborfalvi-lıtérrıl ne vezessenek el a vizet. A Dabasi-öblözet száraz gyepeinek állapota általában véve a helytelen kezelések következtében szintén sokat romlottak. A lıtéren a rendszeres leégetés miatt, azon kívül pedig az agrár támogatások felvételét biztosító faltól falig történı kaszálás hatásaként a homoki gyepek degradálódnak. A lıtéren eddig végzett legeltetés az élıhelyek gyepes jellegét a természetes társulásokat képes volt természetközeli állapotban megırizni, a lıtéren kívül viszont a legelık mindegyike túllegeltetettnek bizonyult. Összegezve a Turjánvidék kjtt. állapotát és a változási tendenciákat, a terület jelölı élıhelyeinek és fajainak megırzése érdekében nagyon komoly természetvédelmi beavatkozás sorozatra van szükség. 3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése Lásd veszélyeztetı tényezık 3. 2. Kezelési javaslatok 3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok KE1 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek –1 / T1 Egyéves szántóföldi kultúrák2 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok3 Kötelezı elıírások: SZ01, SZ03, SZ04, SZ05, SZ07, SZ08, SZ09, SZ10, SZ12, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ28, SZ29, SZ32, SZ33, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ55, SZ56, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ61, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ13, SZ15, SZ21, SZ22, SZ23, SZ24, SZ25, SZ26, SZ27, SZ30, SZ31, SZ34, SZ35, SZ38, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ63, SZ01 SZ03 SZ04

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı.

SZ05

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı

1

Natura 2000 (közösségi jelentıségő) élıhely kódja és neve

2

Á-NÉR élıhely kódja és neve

3

A teljes kezelési elıírássor kódszámos listája a 3. sz. mellékletben található

8

SZ08

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı.

SZ09 SZ10

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ07

SZ12

SZ14 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ28 SZ29 SZ32 SZ33 SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46

SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

9

SZ64

A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

SZ13

A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ15

A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni.

SZ21

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen.

SZ22

Rovarölı szerek nem alkalmazhatók.

SZ23

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ24

Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos.

SZ61 SZ62

SZ26

Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár.

SZ27

Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár.

SZ30

Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet.

SZ31

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t.

SZ25

SZ34

SZ38

Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra.

SZ47

Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel.

SZ48

Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel.

SZ49

Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással.

SZ35

SZ50

SZ63

Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására.

10

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett

KE2 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / T2 Évelı szántóföldi kultúrák (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ03, SZ04, SZ05, SZ06, SZ07, SZ09, SZ10, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ22, SZ23, SZ24, SZ28, SZ29, SZ31, SZ32, SZ36, SZ37, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ55, SZ56, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ61, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ21, SZ25, SZ26, SZ27, SZ34, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ51, SZ63 SZ01

SZ02 SZ03 SZ04 SZ05

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı.

SZ06

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen.

SZ07

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható.

SZ09 SZ10

SZ14 SZ16 SZ17

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.

11

SZ18 SZ19

Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos.

SZ22 SZ23

Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ24 SZ28 SZ29 SZ31 SZ32

SZ36 SZ37 SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45

Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett.

SZ64

Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

SZ21


SZ25


SZ46

SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ61 SZ62

12

SZ26


SZ27


SZ34

Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

SZ47


SZ48


SZ49


SZ50

Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

SZ51

SZ63

Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett

KE3 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: – / T3 Zöldség és dísznövény kultúrák (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: SZ01, SZ04, SZ07, SZ09, SZ10, SZ12, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ28, SZ29, SZ32, SZ33, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ55, SZ56, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ61, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ13, SZ15, SZ21, SZ22, SZ23, SZ24, SZ25, SZ26, SZ27, SZ30, SZ31, SZ34, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ63, 13

SZ01 SZ04

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı.

SZ07

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható.

SZ09 SZ10


SZ12

SZ14 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ28 SZ29 SZ32 SZ33 SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46

SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

14

SZ64

A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

SZ13

A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szermentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ15

A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni.

SZ21


SZ22

Rovarölı szerek nem alkalmazhatók.

SZ23

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ24


SZ25


SZ26


SZ27


SZ30

Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet.

SZ31

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t.

SZ34

Tápanyag utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

SZ47


SZ48


SZ49


SZ50


SZ61 SZ62

15

SZ63

A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE4 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: – / T6 Kistáblás mozaikok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ03, SZ05, SZ06, SZ07, SZ08, SZ09, SZ10, SZ13, SZ14, SZ15, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ22, SZ23, SZ28, SZ29, SZ31, SZ34, SZ37, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ55, SZ56, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ61, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ21, SZ24, SZ25, SZ26, SZ27, SZ30, SZ35, SZ36, SZ38, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ51, SZ63, SZ01

SZ02 SZ03 SZ05

SZ06

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen.

SZ08

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı.

SZ09 SZ10


SZ07

16

SZ13

SZ14 SZ15 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ22 SZ23 SZ28 SZ29 SZ31 SZ34 SZ37 SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46

SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ61 SZ62

SZ64

A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

17

SZ21


SZ24


SZ25


SZ26


SZ27


SZ38

Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra.

SZ47


SZ48


SZ49


SZ50


SZ30

SZ35

SZ36

SZ51

SZ63

Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs

18

(6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE5 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: B5 Nem zsombékoló magassárétek Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY34, GY36, GY42, GY43, GY46, GY55, GY57, GY60, GY65, GY68, GY73, GY76, GY77, GY79, GY80, GY81, GY82, GY88, GY89, GY97, GY99, GY103, GY104, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY39, GY40, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY59, GY61, GY63, GY67, GY74, GY75, GY78, GY84, GY85, GY86, GY87, GY90, GY91, GY92, GY93, GY95, GY98, GY100, GY101, GY102, GY107, GY109, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett.

GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani.

19

Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY36 Minimum 0,2 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY60 gyepterület 30%-át. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY73 Augusztus 10 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a GY82 területrıl, vagy sávokban elégetni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos.

20

GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY39 GY40 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53 GY54 GY59 GY61 GY63 GY67 GY74 GY75 GY78

GY84

GY85

GY86

GY87 GY90 GY91 GY92 GY93 GY95 GY98 GY100 GY101 GY102 GY107 GY109 GY113

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Kecske. Szeptember 1 után. Október 1 után. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. Éllıhely rekonstrukció.

21

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett

KE6 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 7230 Mészkedvelı (meszes talajú) üde láp- és sásrétek / D1 Üde és nádasodó láprétekrétlápok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY34, GY38, GY42, GY43, GY46, GY55, GY57, GY58, GY65, GY68, GY73, GY76, GY77, GY79, GY80, GY81, GY82, GY88, GY89, GY97, GY99, GY103, GY104, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY39, GY40, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY59, GY60, GY61, GY63, GY67, GY74, GY75, GY78, GY84, GY85, GY86, GY87, GY90, GY91, GY92, GY93, GY95, GY98, GY100, GY101, GY102, GY107, GY109, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

22

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY58 gyepterület 10%-át. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY73 Augusztus 10 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a GY82 területrıl, vagy sávokban elégetni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül.

23

Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY39 GY40 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53 GY54 GY59 GY60 GY61 GY63 GY67 GY74 GY75

GY84

GY85

GY86

GY87 GY90 GY91 GY92 GY93 GY95

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Kecske. Szeptember 1 után. Október 1 után. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

24

GY98 GY100 GY101 GY102 GY107 GY109 GY113

a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE7 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: 6410 Kékperjés láprétek / D2 Kiszáradó kékperjés láprétek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY34, GY38, GY42, GY43, GY46, GY55, GY57, GY58, GY65, GY68, GY73, GY76, GY77, GY79, GY80, GY81, GY82, GY88, GY89, GY97, GY99, GY103, GY104, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY39, GY40, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY59, GY60, GY61, GY63, GY67, GY74, GY75, GY78, GY84, GY85, GY86, GY87, GY90, GY91, GY92, GY93, GY95, GY98, GY100, GY101, GY102, GY107, GY109, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14

A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos.

25

GY15 Tőzpászták létesítése nem megengedett. GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY58 gyepterület 10%-át. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY73 Augusztus 10 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a GY82 területrıl, vagy sávokban elégetni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni

26

GY99 GY103 GY104 GY105

GY108

GY110

GY111 GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY39 GY40 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53 GY54 GY59 GY60 GY61 GY63 GY67 GY74 GY75

GY84

GY85

GY86

fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Kecske. Szeptember 1 után. Október 1 után. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet

27


elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE8 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek / D34 Mocsárrétek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY34, GY38, GY42, GY43, GY46, GY55, GY57, GY58, GY65, GY68, GY71, GY76, GY77, GY79, GY80, GY81, GY82, GY88, GY89, GY97, GY99, GY103, GY104, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY39, GY40, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY59, GY60, GY61, GY63, GY67, GY74, GY75, GY78, GY84, GY85, GY86, GY87, GY90, GY91, GY92, GY93, GY95, GY98, GY100, GY101, GY102, GY107, GY109, GY113,

GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos.

28

GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY58 gyepterület 10%-át. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY71 Július 15 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

29

GY80 GY81 GY82 GY88

Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a területrıl, vagy sávokban elégetni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY39 GY40 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53 GY54 GY59 GY60 GY61 GY63 GY67

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Kecske.

30

GY74 Szeptember 1 után. GY75 Október 1 után. GY78 A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet GY84 elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet GY85 elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet GY86 elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. GY90 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY91 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY92 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY93 A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. GY95 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszáGY98 latlan területbe bele tartozhatnak GY100 tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges GY101 minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı GY102 legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı GY107 A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. GY109 A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE9 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 6410 Kékperjés láprétek / D5 Patakparti és lápi magaskórósok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31,

31

GY32, GY33, GY34, GY38, GY42, GY43, GY46, GY55, GY57, GY60, GY68, GY73, GY76, GY77, GY79, GY80, GY81, GY82, GY88, GY89, GY97, GY99, GY103, GY104, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY39, GY40, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY59, GY61, GY63, GY67, GY74, GY75, GY78, GY84, GY85, GY86, GY87, GY90, GY91, GY92, GY93, GY95, GY98, GY100, GY101, GY102, GY107, GY109, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal.

32

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY60 gyepterület 30%-át. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY73 Augusztus 10 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a GY82 területrıl, vagy sávokban elégetni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY39 GY40 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál.

33

Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-haGY54 nál. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY59 gyepterület 20%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalGY63 mazni. GY67 Kecske. GY74 Szeptember 1 után. GY75 Október 1 után. GY78 A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet GY84 elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet GY85 elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet GY86 elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. GY90 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY91 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY92 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY93 A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. GY95 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszáGY98 latlan területbe bele tartozhatnak GY100 tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges GY101 minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı GY102 legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı GY107 A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. GY109 A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE10 kezelési egység

34

(1) Érintett élıhelyek 6260 /Pannon homoki gyepek / G1 Évelı nyílt homokpusztai gyepek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY34, GY42, GY43, GY46, GY55, GY56, GY57, GY60, GY65, GY68, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY61, GY63, GY67, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY34 A terület túllegeltetése tilos. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal.

35

Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. Inváziós növényekkel fertızött nyílt évelı homokpuszta gyepben és GY56 lejtısztyeppréteken kizárólag a mentesítést követıen lehet legeltetni. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY60 gyepterület 30%-át. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53 GY54 GY61 GY63 GY67 GY113

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Kecske. Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE11 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 6260 Pannon homoki gyepek / H5b Homoki sztyepprétek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: GY01, GY03, GY05, GY06, GY07, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY23, GY24, GY25, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY34, GY38, GY42, GY43, GY46, GY55, GY57, GY58, GY65, GY68, GY71, GY76, GY77, GY79, GY80, GY81, GY83, GY88, GY89, GY97, GY99, GY103, GY104, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY02, GY18, GY19, GY20, GY21, GY22, GY39, GY40, GY44, GY45, GY51, GY52, GY53, GY54, GY59, GY61, GY63, GY67, GY74, GY78, GY84, 36

GY85, GY86, GY87, GY90, GY91, GY92, GY93, GY95, GY98, GY100, GY101, GY102, GY107, GY109, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY46 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY58 gyepterület 10%-át. GY65 Szarvasmarhafélék. GY71 Július 15 után.

37

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY77 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 GY02 GY18 GY19 GY20 GY21 GY22 GY39 GY40 GY44 GY45 GY51 GY52 GY53

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-haGY54 nál. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a GY59 gyepterület 20%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

38

GY63 GY67 GY74 GY78

GY84

GY85

GY86


Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Kecske. Szeptember 1 után. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE12 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 3150 Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja / A1 Békalencsés, rucaörömös, tocsagazos úszóhínár (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: V03, V07, V09, V17, V19, V25,

39

Választható elıírások: V02, V04, V05, V08, V11, V12, V13, V14, V15, V18, V49, V50, V51, V63, V03

Felhagyott tızegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani.

V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V09 V17 V19 V25 V02 V04 V05 V08 V11 V12 V13 V14 V15 V18 V49 V50 V51 V63

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. Nyilt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. Élıhely rekonstrukció .

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE13 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 3150 Eutrróf sekély tavak és holtmedrek hínárja / A23 Tündérrózsás, vizitökös, rencés, kolokános (láptavi) hínár (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok

40

Kötelezı elıírások: V03, V07, V09, V17, V19, V25, Választható elıírások: V02, V04, V05, V08, V11, V12, V13, V14, V15, V18, V49, V50, V51, V63, V03

Felhagyott tızegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani.

V07


V09 V17 V19 V25 V02 V04 V05 V08 V11 V12 V13 V14 V15 V18 V49 V50 V51 V63

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. Nyilt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. Élıhely rekonstrukció .

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE14 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / B1a Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások, B1b Nádas úszólápok, lápos, tızeges tızeges nádasok és télisásosok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok

41

Kötelezı elıírások: V01, V03, V07, V09, V17, V19, V25, V41, V42, V43, V44, V46, V53, V56, V59, V62, Választható elıírások: V02, V04, V05, V06, V08, V11, V12, V13, V14, V15, V18, V48, V49, V50, V51, V54, V55, V57, V58, V60, V63,

V01 V03

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Felhagyott tızegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani.

V07


V09 V17 V19 V25 V41 V42 V43 V44 V46 V53 V56

V59 V62 V02 V04 V05 V06 V08 V11 V12 V13 V14 V15 V18

V48 V49

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. A learatott nád vizes élıhelyrıl történı kiszállításának nyomvonalát mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése elıtt 48 órával mőködési terület szerint érintett NPI-t értesíteni kell. A nádaratás befejeztérıl értesíteni kell a mőködési terület szerint érintett NPI-t. A hagyásfoltok kialakítását a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5 évben aratása kötelezı, és a hagyásfoltot eltérı helyen kell kialakítani. A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. A nádaratást végzınek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelı gépet kell használni. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Nyilt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. Az illetékes nemzeti park által kijelölt területen tilos a nádaratás. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs idıben is végezhetı nádvágás elsısorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni.

42

V50 V51 V54 V55 V57 V58 V60 V63

A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. A területen nádgazdálkodást kell végezni. Nádgazdálkodás a területen nem folytatható. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötözı anyagot köteles használni. Élıhely rekonstrukció .

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE15 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 7210 Télisásosok / B1bN Télisásoksok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: V01, V03, V07, V17, V19, V25, Választható elıírások: V02, V04, V05, V06, V08, V11, V12, V13, V14, V15, V18, V49, V50, V51, V63,

V01 V03

V07 V17 V19 V25 V02 V04 V05 V06 V08 V11 V12 V13 V14


A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. Nyilt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. Az illetékes nemzeti park által kijelölt területen tilos a nádaratás. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék

43

V15 V18 V49 V50 V51 V63

kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. Élıhely rekonstrukció .

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE16 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / B2 Tavi hamatkásás, békabuzogányos, tavi kákás, mételykórós mocsarak (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: V01, V03, V07, V09, V17, V19, V25, Választható elıírások: V04, V05, V08, V11, V12, V13, V14, V15, V18, V49, V50, V51, V63,

V01 V03


V07


V09 V17 V19 V25 V04 V05 V08 V11 V12 V13 V14 V15

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı.

44

V18 V49 V50 V51 V63

Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. Élıhely rekonstrukció .

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE17 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / B4 Alföldi mocsárrértek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: V01, V03, V04, V07, V09, V11, V12, V15, V19, V25, Választható elıírások: V05, V08, V14, V49, V50, V51, V63,

V01 V03 V04

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Felhagyott tızegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás.

V07


V09 V11 V12 V15 V19 V25 V05 V08 V14 V49 V50 V51 V63

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. Élıhely rekonstrukció .

45

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett KE18 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok / M5 Bórókás-nyarasok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E01, E02, E04, E05, E08, E18, E19, E21, E25, E39, E42, E43, E45, E56, E57, E63, E67, E71, E73, Választható elıírások: E37, E49, E50, E51, E55, E58, E76, E77

E01 E02 E04

E05

E08 E18 E19 E21 E25 E39 E42 E43

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E45

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20).

E56

İshonos kórokozók és kártevık elleni vegyszeres védekezés nem végezhetı.

E57

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell.

46

E63

Tarvágás nem alkalmazható

E67

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat.

E71 E73

E37

E49

E50

E51

E55

E58

E76

E77

A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat

47

Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE19 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 91E0 Puhafás ligeterdık, éger- és kırisligetek, illetve láperdık / J1a Főzlápok, lápcserjések (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E04, E05, E08, E10, , E19, E21, E25, E39, E42, E45, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E37, E49, E50, E51, E55, E58, E63, E64, E72, E73, E78,

E45

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20).

E56


E57


E01 E04

E05

E08

E10 E19 E25 E39 E42

E67 E71

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E37

A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41)

E49

A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget

48

E50

E51

Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E58

Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E63


E64

Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet.

E55

E72 E73

E78

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett.

49

KE20 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 91E0 Puhafás ligeterdık, éger- és kırisligetek, illetve láperdık / J2 Égerlápok és égeres mocsérerdık (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E14, , E17, E19, E20, E21, E22, E23, E24, E25, E27, E28, E33, E34, E35, E36, E37, E42, E43, E44, E45, E47, E55, E56, E57, E63, E65, E67, E71, E73, Választható elıírások: E06, E11, E12, E13, E49, E50, E51, E52, E53, E54, E58, E78,

E01 E03 E04

E05

E08

E09

E10 E14 E17 E19

E20 E21 E22 E23 E24 E25 E27 E28

E33

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

50

E37 E42

A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel.

E44

E47

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A fahasználatok során a záródás ártéren kívüli területen nem csökkenhet 60% alá, ártéren fekvı területen pedig 80 % alá.

E55

Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer.

E56


E34

E35 E36

E45

E57 E63

E65 E67

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Tarvágás nem alkalmazható A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E11

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E12

Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen.

E13

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E49


E71 E73

E06

51

E50

E51 E52 E53 E54

E58

E78

Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell. A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE21 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek 91F0 Keményfás ligeterdık / J6 Tölgy-kıris-szil ligeterdık (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E14, , E17, E19, E20, E21, E22, E23, E24, E25, E27, E28, E33, E34, E35, E36, E37, E42, E43, E44, E45, E47, E55, E56, E57, E63, E65, E67, E71, E73,

52

Választható elıírások: E06, E11, E12, E13, E49, E50, E51, E52, E53, E54, E58, E78,

E01 E03 E04

E05

E08

E09

E10 E14 E17 E19

E20 E21 E22 E23 E24 E25 E27 E28

E33 E34

E35 E36

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26)

53

E37 E42

A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43


E44

E47

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A fahasználatok során a záródás ártéren kívüli területen nem csökkenhet 60% alá, ártéren fekvı területen pedig 80 % alá.

E55


E56


E45

E57 E63

E65 E67

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Tarvágás nem alkalmazható A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E11

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E12


E13


E49


E71 E73

E06

E50

E51

Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%).

54

- Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. E52

Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni.

E54

E58

E78

A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE22 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / P1 Zárt erdık helyén kialakult vágáscserjések és ıshonos fafajú pionír erdık (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E16, E17, E18, E19, E21, E24, E25, E27, E28, E37, E39, E40, E42, E43, E44, E45, E49, E50, E55, E56, E57, E59, E60, E63, E64, E65, E67, E71, E72, Választható elıírások: E14, E20, E23, E26, E51, E58, E62, E73, E76, E77, E78,

E01 E03 E04

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki.

55

E05

E08

E09

E10 E16 E17 E18

Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı.

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40 E42

Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43


E44

E50

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E55


E56


E57


E19 E24 E25 E27 E28 E37

E45

E49

56

E59

E60 E63 E64

E65 E67 E71

İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı; A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); Tarvágás nem alkalmazható Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E14

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E20

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét.

E23

Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı.

E72

E26

E58

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E62

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell.

E51

57

E73 E76

E77

E78

Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE23 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: – / P2a Üde cserjések, P2b galagonyás - kökényes – borókás cserjések (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E01, E02, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E16, E18, E19, E21, E24, E25, E27, E28, E37, E39, E40, E42, E43, E44, E45, E49, E50, E55, E56, E57, E65, E67, E71, Választható elıírások: E17, E23, E26, E51, E58, E63, E64, E73, E76, E77, E78,

E01 E02 E03 E04

E05

E08

E09

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni.

58

E10 E16 E18

Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40 E42


E43


E44

E50

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E55


E56


E19 E21 E24 E25 E27 E28 E37

E45

E49

E57

E65 E67 E71

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

59

E17

Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı.

E23


E26

E58

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E63


E64


E73

Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat.

E51

E76

E77

E78

a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett.

60

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett.

KE24 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / P2c Idegenhonos cserje vagy japánkeserőfő fajok uralta állományok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E01, E18, E19, E21, E24, E25, E38, E39, E40, E43, E44, E49, E50, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E08, E10, E16, E23, E26, E27, E42, E45, E51, E58, E76, E77, E78,

E01 E18

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap).

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40

Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel

E43


E44

E50

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E55


E56


E57


E19 E21 E24 E25 E38

E49

61

E67 E71


E08

Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni.

E10

Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E16

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E23


E26

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben.

E27

Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı.

E42

Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E45

E51

E58 E76

E77

E78

Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. 62

(4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett.

KE25 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: P3 Fiatal erdısítés degradált, természetközeli gyepmaradványokkal (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E02, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E16, E17, E18, E19, E21, E25, E37, E39, E40, E42, E43, E45, E49, E50, E55, E56, E57, E63, E65, E67, E71, E73, Választható elıírások: E51, E58, E76, E77, E78

E01 E02 E03 E04

E05

E08

E09

E10 E16 E17 E18 E19 E21 E25 E37 E39

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı. Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

63

E40 E42 E43


E50

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E55


E56


E45

E49

E57 E63

E65 E67 E71 E73

E51

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Tarvágás nem alkalmazható A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

64

E58

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E76

a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése

E77

E78

erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE26 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / P8 Vágásterületek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E05, E06, E08, E09, E10, E16, E18, E19, E21, E24, E25, E28, E30, E33, E34, E35, E36, E38, E39, E40, E43, E44, E45, E49, E50, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E65, E67, E71, Választható elıírások: E14, E22, E23, E26, E27, E37, E42, E51, E58, E76, E77, E78,

E01 E03 E04

E05

E06

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

65

E08

E09

E10 E16 E18

Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40


E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20).

E19 E21 E24 E25 E28

E30

E33 E34

E35 E36 E38

E45

66

E49 E50 E52 E53

A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E54

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

E55


E56


E57

E65 E67 E71

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E22

A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos.

E23


E26 E27

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı.

E37


E14

E42

E51

Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer.

67

- Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. E76

E77

E78



KE27 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / RA İshonos fafajú facsoportok, fasorok, erdısávok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E02, E03, E04, E05, E08, E11, E16, E19, E21, E22, E24, E25, E27, E28, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E43, E44, E45, E49, E50, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E63, E65, E67, E71, E72, Választható elıírások: E10, E13, E14, E17, E18, E26, E33, E51, E58, E73, E76, E77, E78,

E08

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni.

E11 E16

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E01 E02 E03 E04

E05

68

E39

Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40 E42


E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E19 E21 E22 E24 E25 E27 E28 E34

E35 E36 E37 E38

E45

E49 E50 E52 E53 E54


E55


E56


69

E57 E63

E65 E67 E71

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Tarvágás nem alkalmazható A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E10

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E13


E14

A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E17

Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı.

E18

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel.

E26

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat.

E72

E33

E51

E58 E73

70

E76

E77

E78



KE28 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek RB Puhafás pionír és jellegtelen erdık (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E02, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E11, E18, E19, E21, E22, E23, E24, E25, E27, E28, E33, E34, E35, E36, E37, E39, E40, E42, E43, E44, E45, E49, E50, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E62, E65, E67, E71, E72, Választható elıírások: E12, E13, E14, E16, E17, E20, E26, E31, E32, E51, E58, E59, E63, E64, E73, E76, E77, E78

E01 E02 E03 E04

E05

E08

E09

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni.

71

E10


E11

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E18

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40 E42


E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20).

E19 E21 E22 E23 E24 E25 E27 E28

E33 E34

E35 E36 E37 E38

E45

72

E49 E50 E52 E53

A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E54


E55


E56


E57


E62

E65 E67

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E71


E72

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével

E12 E13 E14 E16 E17

Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E20

Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét.

E26


E31

Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E32

Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73)

73

E58

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E59

İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı;

E63


E64


E73


E51

E76

E77

E78



74

KE29 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / RC keményfás jellegtelen vagy telepített erdık (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E01, E02, E03, E04, E05, E08, E09, E10, E11, E18, E19, E21, E22, E23, E24, E25, E27, E28, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E43, E44, E45, E49, E50, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E60, E62, E63, E64, E65, E67, E71, E72, Választható elıírások: E13, E14, E15, E16, E17, E20, E26, E31, E32, E51, E58, E59, E73, E76, E77, E78,

E10

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E11


E01 E02 E03 E04

E05

E08

E09

E18 E19 E21 E22 E23 E24 E25 E27 E28

E33

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

75

E39

A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40 E42


E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E34

E35 E36 E37 E38

E45

E49 E50 E52 E53 E54


E55


E56


E57


E60

A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49);

E62

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell.

76

E63 E64

E65 E67

Tarvágás nem alkalmazható Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E71


E72

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével

E15

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében.

E16


E17

E20

Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét.

E26


E31

Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E13 E14

E32

E51

E58

Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

77

E59

İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı;

E73


E76

E77

E78


(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE30 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / RD Tájidegen fajokkal elegyes jellegtelen erdık és ültetvények (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E03, E04, E05, E08, E11, E18, E19, E21, E24, E25, E34, E35, E36, E37, E39, E40, E43, E49, E50, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71 Választható elıírások: E01, E02, E09, E10, E13, E14, E16, E20, E22, E23, E26, E27, E31, E32, E33, E38, E42, E44, E45, E51, E58, E59, E60, E62, E63, E64, E65, E72, E76, E77, E78

E08

Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni.

E11


E03 E04

E05

78

E18

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40


E19 E21 E24 E25 E34

E35 E37

E43

E49 E50 E52 E53

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E54


E55


E56


E57


E67 E71 E01 E02

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. 7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos.

79

E10

Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E13


E14


E09

E16

E23

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı.

E26


E27


E31

Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60) Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E20 E22

E32

E33 E38 E42 E44 E45

E51

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

80

E62

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı; A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell.

E63


E64

Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E58 E59

E60

E65

E72 E76

E77

E78

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE31 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / S1 Ültetett akácosok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E02, E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, 81

Választható elıírások: E01, E03, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E23, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E48, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78, E02

E05

A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos.

E43 E52

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53 E54


E55


E56


E57


E07

E08 E19

E67 E71


E01

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapot-felvételi lap).

E03

Rakodó, depóina kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetni kell.

E04

E06

Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

82

E09

Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni.

E10


E11


E12


E13


E14


E16


E18

E24

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet.

E25

Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos.

E26 E27

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

E20 E23

E30

E33

E35

A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25)

E36

Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26)

E37


E38

Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni

E39

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E34

83

E40 E42


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását

E45

Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20).

E48

Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás);

E49


E46

E58

Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E64


E65

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E50

E51

E76

E77

a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása

84

E78

Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE32 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: – / S2 Akácosok, S3 Nemes nyarasok, S4 Erdei és feketefenyvesek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E03, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78, ,

E05

Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21


E43 E52


E53 E54


E55


E07

E08 E19

85

E56


E57


E67 E71


E01


E03

Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell.

E06


E16


E18


E20

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét.

E24

Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet.

E25


E26


E27

Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

E04

E30

E33 E34

E35


86

E36


E37


E38


E40

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel

E42


E44


E45


E46

Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19).

E49


E39

E58


E64


E50

E51

87

E65 E76

E77

E78

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.


KE33 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek: – / S5 Egyéb tájidegen fenyvesek (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E03, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78, E03

Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell.

E21


E43


E07

E08 E19

88

E52

Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53 E54


E55


E56


E57


E67 E71


E01


E04

E06


E10

Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E11


E09

E12 E13

Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E14


E16


E18


E24 E25 E26

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben.

E27


E20

89

E36

Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26)

E37


E38


E30

E33 E34

E35

E39

E40 E42

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E44


E45


E46


E49


E50

E51

Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer.

90

- Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E58

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E64


E65

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E76

E77

E78


(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. KE34 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / S6 Ne ıshonos fafajokból álló spontán erdık és cserjések (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E02, E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E03, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E23, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E48, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78,

E01 E02

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos.

91

E05

Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21


E43 E52


E53 E54


E55


E56


E57


E07

E08 E19

E67

E09

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni.

E10


E11


E12


E13


E71 E03 E04

E06

92

E14


E16


E18


E23

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı.

E24

Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet.

E25


E26


E27

Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

E20

E30

E33

E35


E36


E37


E34

E38


E40


E42


E44


E45


E46


E39

93

E48

E49

A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget

E58


E64


E50

E51

E65 E76

E77

E78

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat

94

Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Javasolt.

KE35 kezelési egység (1) Érintett élıhelyek – / S7 Facsoportok, erdısávok és fasorok (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok Kötelezı elıírások: E02, E03, E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E23, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E48, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78,

E02 E03

E05

A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifosz-metil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos.

E43 E52


E53

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. İshonos kórokozók és kártevık elleni vegyszeres védekezés nem végezhetı.

E07

E08 E19

E54

E55 E56

E57 E67

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása)

95

E71

A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E01


E04

E06

E09

E10

E11 E12

Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E14

Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E16


E13

E18

E20 E23 E24 E25 E26 E27

E30

E33 E34

E35

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelıés búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %-ot. (EKV25)

96

E36


E37


E38


E40


E42


E44


E39

E58

Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 5-10%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 5-10%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E64


E45 E46

E48

E49 E50

E51

97

E65 E76

E77

E78

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cmnél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok Nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem megengedett. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Javasolt 3.2.2 Élıhely rekonstrukció Lásd az elıírásoknál 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Lásd az elıírásoknál 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás A méhbangó, óriás útifő, keleti békakorsó, csengettyővirág, ezüstsávos szénalepke, rákosi vipera és vidra állományfelmérésérıl minden évben a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek gondoskodnia kell. A telepesen költı madárfajok, túzok, fekete gólya, barna rétihéja, kék vércse, kerecsensólyom, réti sas, nagy póling, piroslábú cankó, szalakóta, fülemülesitke, parlagi pityer, kis ırgébics madárfajok állományainak évközben is folyamatos nyomon követését biztosítani kell. Nevezett taxonok megfigyeléseirıl és a fajok védelmével összefüggésbe hozható tevékenységekrıl a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek részletes jelentést kell készítenie. A mocsári béka és mocsári teknıs állományváltozását évente végzett monitoring jellegő vizsgálati módszerekkel figyelemmel kell kísérni. A kisfészkő aszat, homoki kikerics, légybangó, pókbangó, szarvas bangó, rostostövő sás, fürtös homokliliom, homoki szalmagyopár, homoki nıszirom, ligeti szılı, békaliliom, kornistárnics, kúszó csalán, vérfő boglárka, nagy tőzlepke, ürge, magyar tarsza területen elıforduló populációját 3 évente fel kell mérni. 5 évente egy alkalommal a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek el kell készítenie a terület védett növény ponttérképét. 98

3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás A mészkedvelı nyílt évelı homokpuszta gyepeket, kiszáradó kékperjés lápréteket, üde síklápréteket, téli sásosokat és az égeres láperdı (Thelypteridi-Alnetum minden 3. évben fel kell mérni. A nádasok madárfaunájának folyamatos nyomon követése szükséges. 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás Tekintettel a területen rövid idı tapasztalt dinamikus és esetenként drasztikus élıhely változásokra 3 évente a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek el kell készítenie a terület ÁNÉR alapú élıhely és jelölı élıhelyek térképét. 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása kaszálások nyomán a kiszáradó kékperjés láprétek és az üde síkláprétek szukcessziós változásainak figyelemmel kísérése érdekében 25 helyszínen kijelölt állandó mintaterületen minden évben egy alkalommal szükséges a gyepvegetáció felmérése, továbbá a téli sásosok és zsombéksásosok állapotának nyomon követése érdekében 3. évente történı állapotfelmérés szükséges kijelölt mintaterületeken. A nádasok kezelését az abban költı madárfaunájának folyamatos nyomon követésével szükséges elvégezni. A nádasok kezelésének szukcesszióra és élıvilágra gyakorolt hatását nyomon követı kutatási kísérletet folytatni kell. A pallósor karbantartásáról gondoskodni kell, annak mindkét oldalán a 6 hektáros terület nádvágását 20 cm-s jég kialakulásakor el kell végezni. Ilyenkor azonban a kutatási tervnek megfelelıen kötelezıen el kell végezni a nádvágást. E rendelet kihirdetését követı 1 éven belül arra kijelölt gyepterületen a kezelés teljes kizárásával járó kezelési kísérletet kell megkezdeni. 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élıhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendı gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “elıírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élıhely (ÁNER) szinten történt. Az elıírások egy része a már mőködı támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) és erdı-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthetı, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új elıírások. A harmonizált elıírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhetı” mennyiségő és tartalmú elıírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (ÁNÉR szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendık, vagy egy adott faj, vagy pedig az élıhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élıhelyekhez lettek az elıírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelezı” és “ választható”. Kötelezıen betartandó/tiltott elıírások Ezek azok az elıírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében. A fı területhasználati irányok meghatározása mellett 99

olyan elıírások meghatározása célszerő, melyek betartása alapvetıen meghatározza a fajok, valamint az élıhelyek fennmaradását (pl.: gyep mővelési ág fenntartására való kötelezés, a területrıl vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható - elıírások A választható elıírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne elıírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó elıírások tartoznak. Az adott Natura 2000 területen a se nem „kötelezı” se nem „választható” kategóriába nem tartozó elıírásoknál nem szerepel jelzés. Az egyes élıhelyekre vonatkozó kötelezı és választható elıírásokat a 18. sz. melléklet tartalmazza 1-es, illetve 2-es számmal jelezve. 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követıen hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerősített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegébıl minden hasznosított mezıgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezıgazdasági terület hazánkban a mővelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület mővelésben tartása, valamint 2009-tıl a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelezı. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a 269/2007 sz. Kormány rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelezı, mely kizárólag gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása

100

A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a 269/2007 Kormány rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38§ alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is elınyt élveznek ezek a területek: • • • •

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelı beruházások Erdı-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások

A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek mővelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelıen hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás. 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a 269/2007 kormány rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az ebben a rendeletben meghatározott földhasználati elıírások betartása minden Natura 2000 gyepterületen kötelezı. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó, erdı, halastó mővelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élıhelyre (láprét, vizes élıhelyek stb.) kidolgozott földhasználati elıírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebbıl adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élıhelyvédelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvetı elıírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebbıl adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségbıl eredı specialitás, mely megfelelıen képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenıen a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak elıkészíteni, és szakmailag megfelelıen alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintő:

101

• • •

a jelenlegi állapot szinten tartását célzó elıírások meghatározása a jelenlegi állapot jobbítását célzó elıírások meghatározása élıhely rekonstrukciós irányok meghatározása

Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élıhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások javasolt területi rendszere A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élıhely, illetve az élıhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölı élıhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölı növény és állatfaj esetében is élıhely szintő azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élıhely típust is érinthet. Mind az adatgyőjtés, mind a monitoring élıhely szinten értelmezhetı. A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élıhely foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élıhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati elıírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban elıfordulhat olyan élıhelyfolt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentısége a földhasználati elıírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati elıírások tartoznak: • • •

Kötelezı elıírások Ajánlott/elvárt elıírások Komplex élıhely rehabilitációs/ élıhely fejlesztési elıírások

A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer mőködésére, mely a hasznosított mezıgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minısülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetıen határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelezı szint Ezek azok a javasolt elıírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében. A fı területhasználati irányok meghatározása mellett olyan elıírások meghatározása célszerő, melyek betartása alapvetıen meghatározza a fajok, valamint az élıhelyek fennmaradását (pl.: gyep mővelési ág fenntartására való kötelezés, a területrıl vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredı jövedelemkiesés, valamint többletköltség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintő fenntartásához 102

szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelezı szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelezı érvényő. Önkéntes szint A második elıírás szint már a területek ermészeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével tervezzük az elıírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó elıírások tartoznak. A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális elıírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölı fajok és élıhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten már kezelni kell az egyediséget, illetve a site-on belül azonosítani kell az eltérı célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati elıírásokat.

Komplex élıhely rehabilitációs/élıhely fejlesztési elıírások A harmadik típusú elıírások az önkéntes szinten belül megjelenı speciális elıírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentısebb változást jelentik. Olyan terület-, tájhasználatváltási, illetve élıhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentısen megváltozik, természeti értékessége nagy mértékben nı. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetıen az önkéntes szint szakmai megalapozását, site-szintő definiálását szolgálják. 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg mőködı támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhetı az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvetı célja a kettıs finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg mőködı támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezıen betartandó/tiltott elıírások Ajánlott/elvárt elıírások Komplex élıhely fejlesztési elıírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdı környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Erdısítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelı beruházásokkal, KEOP támogatá-

103

sokkal integráltan Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezıgazdasági földterület elsı erdısítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési elıírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdısítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. A különbözı intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentıs forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetısége is adott. Ezt azonban csak úgy lehet hatékonyan lebonyolítani ha – alkalmazva a Nyugat-európában mőködı példákat – akkreditált szakértık bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat. 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Turjánvidék a legnagyobb kiterjedéső, talán legtöbb gazdálkodót érintı Natura 2000 terület a húsz kijelölt mintaterület között, amely két nagyobb összefüggı és szintén kettı kisebb, szigetszerő részbıl áll. A Turjánvidék Natura 2000 területet kommunikációs szempontból a tájhasználat különbségei alapján érdemes bontani; ez a felosztás sem földrajzi, sem botanikai szempontokat nem foglal magában. A Turjánvidék alábbi három jól elkülönülı részén eltérı problémák és konfliktusok adódnak. Az egyik egybefüggı részlet, a terület legnyugatibb darabja, az 1975 óta védelem alatt álló Ócsai Tájvédelmi Körzet. A másik egybefüggı területrész a Dabas és Tatárszentgyörgy között elterülı terület Dabashoz közel esı, nyugati-északi része, amelyhez hasonló az Örkény határában, illetve a Kakucs és Újhartyán között elterülı rész. A harmadik, kommunikációs szempontból speciális területrész a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló lıtér. A Turjánvidék Natura 2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcsolódóan 2009. február 16-án és április 24-én összesen tíz félig strukturált interjú, illetve két interjúval összekötött terepbejárás készült. Rajtuk kívül tíz gazdálkodóval vettük fel a kapcsolatot 2008 decemberében a SZIE KTI természetvédelmi mérnök szakos hallgatóinak közremőködésével. Az interjúk során felkerestük a Natura2000 terület által legnagyobb mértékben érintett települések, Ócsa, Dabas, Kakucs és Inárcs önkormányzatát, az illetékes falugazdászt, a KDVKÖVIZIG illetékes Szakaszmérnökségét, továbbá terepbejárásra került sor a terület illetékes természetvédelmi ırével, valamint az egyik polgármesterrel. Szintén megkerestük a többi érintett település önkormányzatát, amelyekkel azonban interjú nem készült. A félig strukturált interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztetı fórum lesz, amelyet az ısz folyamán szervezünk. Az egyeztetı fórum jelentısége elsısorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezıkkel a véleményüket a fenntartási tervekrıl, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelızıen a legfıbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetıit, a helyi gazdálkodókat, az erdıtulajdonosokat és -kezelıket, egyéb tájhasználókat, a hivatalos szervek és keze-

104

lık részérıl pedig a falugazdászokat, az erdıfelügyelıket, a vízügyi szerveket és az illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján (www.naturaterv.hu), illetve e-mailben vagy postai úton továbbítva is lehetıség lesz. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Turjánvidék Natura2000 területen a kulcsérintettek Ócsa Város, Dabas és a környezı települések önkormányzatai, valamint a helyi gazdálkodók és az illetékes falugazdász, a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Honvédelmi Minisztérium. Kisebb mértékben érintett az Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a környezı települések lakossága. Az interjúk alapján megállapítható, hogy az Ócsai TK területein, a DINPI-tıl bérelt földön gazdálkodók, Ócsa Önkormányzata és a DINPI között gyakori és jó a kapcsolat. Szintén rendszeres a kapcsolat a DINPI és a többi érintett önkormányzat között, ez azonban jobbára a fejlesztési tervek, fejlesztési stratégiák véleményezésre korlátozódik, így az egyeztetések során rendszeresek az érdekütközések. Az önkormányzatok egy része a Natura 2000 kijelölés kapcsán súlyos ellenvetéseket fogalmaz meg, amelyeket az érintettek helyi szinten meghozott kompromisszumok révén csak részben tudnak kezelni. A tájvédelmi körzeten kívül gazdálkodó érintettek egy részének beszámolójából szintén az derül ki, hogy számukra egyes elıírások, természetvédelmi kérdések értelmezhetetlen korlátként jelennek meg. A gazdák elsısorban a természetvédelemi ırökkel való találkozások során találkoznak a fenti elıírásokkal. Tekintettel azonban a terület méreteire és a gazdák számosságára, nehezen megoldható a rendszeres kapcsolattartás. Bár a falugazdász szintén értesült a területkijelölésrıl, további információkat várna a Natura 2000 rendeletrıl, hogy pontosan és részletesen tudja tájékoztatni a gazdákat arról. A vízügyi szervekkel csupán formális kapcsolatot tartanak a helyi érintettek. A katonai lıtér területét kivéve a teljes Turjánvidékre jellemzı a korábbi tájhasználati jellegzetességek változása; egyre fokozódik a beépítési nyomás, és míg a mezıgazdaság egyes formái visszaszorulnak, addig a hobbi állattartás a települések szélén nem ritkán a terület túllegeltetéséhez vezet. Szinte mindegyik település célpontja a városból kitelepülni vágyó csoportoknak. Az önkormányzati bevételeket a belterületbe vonások és az ipari parkok kialakítása egyaránt növeli, így a települések folyamatosan növekednek; ennek során számos mély fekvéső területen lakóparkok, házak épültek, ipari, szolgáltató területek jöttek létre. Ez a jelenség különösen nehézzé teszi a terület vízháztartásával kapcsolatos problémák rendezését. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel (mezıgazdasági, erdıgazdasági és vízgazdálkodási témában) a projekt felépítésének megfelelıen a projekt vezetıi konzultáltak, a kapcsolattartás e szervekkel a projekt során folyamatos. Az FVM-mel, az MgSzH Erdészeti Igazgatóságával és a VKKI által megbízott ÖKO Zrt.-vel tartott egyeztetéseket a II. negyedéves jelentésben dokumentáltuk részletesen. A helyi szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel való egyeztetést beágyaztuk a területi kommunikációs folyamat menetébe. A helyi szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel való egyeztetést beágyaztuk a területi kommunikációs folyamat menetébe. Az interjúk során egyeztettünk a falugazdász központtal, a vízügyi szervekkel és az erdıfelügyelıvel, s amennyiben lehetıséget kaptunk rá, személyesen is felkerestük ezeket az érintetteket. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés:

105

az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra és több órás terepi bejárásra került sor a DINPI helyi munkatársaival. Július folyamán ötletbörzét is szerveztünk az Igazgatóság kollégáinak bevonásával, ahol megvitattuk a készülı terveket, és a Natura 2000 programhoz kapcsolódó anyagi kompenzációt kiegészítı lehetséges ösztönzıkrıl gondolkodtunk közösen.

106

4. Felhasznált irodalom http://geo.kvvm.hu/tir/ A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Cntryhu2008.mdb) A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa

107

MELLÉKLETEK

108

1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 109

2. sz. melléklet: 2./A sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe 110

2./B sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe

111

Turjánvidék (HUDI20051) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Recommend Documents