történetileg 1

2014.03.25.

Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika

Alapvetés  

EKP2/ 2014 február

1 Kende Tamás

Alapvetés/történetileg 1. –

– –

A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy európai társadalom működése és gazdasága szempontjából is és nyilván függ az illető állam történelmi tapasztalataitól és fejlettségétől is. Jelentős eltérések Európában is, de még nagyobb más államok között.

Alapvetés/történetileg 2.

II. VH-t követően Nyugat-Európában is bizonyos stratégiai gazdasági ágak (vasút) állami tulajdonban, bizonyos iparágak (posta) végig állami tulajdonban A nagyipar nagy része is állami tulajdonban Az állami tulajdonú monopol szerkezetű iparágakban az állami gazdasági egység (nem feltétlenül vállalat) hatósági funkciókat is ellát. Állami tulajdon (egységes hatóság, tulajdon) – pl. MAGYAR POSTA

– – – – –

–

Nagy-Britanniában (Thatcher) a 70-es évek végétől gazdasági szervezetbe szervezés (plc.) Privatizáció (inkumbens) Dereguláció Liberalizáció Ugyanez az USA-ban a 60-as 70-es években, EU-ban a 90es évektől több szektorban eltérő mértékben és módon és sikerrel

3

Alapvetés/történetileg 3. Liberalizáció  

  

Átalakul, hogy mi természetes monopólium Az oszthatatlan infrastruktúrát elválasztják az inkumbensektől (unbundling) Az inkumbensnek hozzáférést kell adnia az infrastruktúrához A hozzáférés anyagi feltételei (költség +) A hozzáférés jogi feltételei (ÁSZF)

Alapvetés/történetileg 4. Liberalizáció  



ONP, hozzáférés Hozzáférés a gerinchez, hozzáférés az előfizetőkhöz (last mile) – – –



infrastruktúra Szerződés Árazás

Egyetemes szolgáltatás köre

1

2014.03.25.

Fogalmak (bevezetésül és zárójelben)



Inkumbens Unbundling Ex post/ex ante szabályozás Irányelv implementáció Természetes monopólium Piacralépés, essential facility Keresztfinanszírozás, cherry picking



Transzparencia

     

Miért van liberalizáció? •Angolszász hatás •Nemzetközi lemaradás- Lisszaboni program •WTO kötelezettségvállalások

Eltérések 



Néhány „klasszikus” példa     

Corbeau-ügy Paul Corbeau Liege-ben olyan postai kézbesítési szolgáltatásokat nyújtott ügyfelei részére, – vállalta a küldemények háznál történő felvételét és másnap délig történő amelyben kézbesítését illetve a küldemény átirányíthatóságát. A jogi kérdés az volt: ellenkezik-e az akkori 86. cikkel az a tagállami (jelen esetben belga) jogszabály, amely a postai szolgáltatások piacán monopoljogot ad egy vállalkozásnak, és megtiltja más gazdasági szereplő számára a kizárólagossági joggal érintett ún. fenntartott postai szolgáltatás nyújtását. A Bíróság kimondta, hogy a Szerződés akkori 90. cikkébe ütközik, ha egy szervezetet - amelyet a tagállam kizárólagos joggal ruházott fel az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban - megtiltja, hogy egy másik szervezet az általános gazdasági érdekű szolgáltatástól eltérő tartalmú szolgáltatást nyújtson (vagyis indokolatlanul korlátozza a versenyt), amennyiben ez nem veszélyezteti a kizárólagos jog jogosultjának gazdasági működését és nem korlátozza az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtását.

Az egyes országokban eltérő, hogy mi minősül közszolgáltatásnak, és hogy a közszolgáltatások milyen szektorokra terjednek ki (egészségügy, temetkezés, távközlés) és a szabályozás technikái is eltérőek az egyes államokban. Nagy jelentőségű, hogy az egyes országokban és az egyes ágazatokban mennyire erősek a szakszervezetek, és azok mit akarnak elérni (ez néha kontraproduktív lehet)

Corbeau-ügy Merci convenzionali porto di Genova ügy RTT-ügy Ferring-ügy Altmark-ügy

Merci convenzionali porto di Genova ügy és RTT-ügy Kapcsolódó piacra kiterjesztett monopóliumok az előbbi esetében a hajók kirakodásának – az utóbbi esetében a telefonszolgáltató esetében a telefonkészülékek piacára. a piacára, A Szerződés akkori 90. (ma 106.) cikkének (1) bekezdése értelmében a kizárólagos jogok megadásából származó erőfölény létrejöttének ténye önmagában még nem összeegyeztethetetlen a Szerződés akkori 86 (ma 102). cikkével. Az e két rendelkezésben foglalt tilalmakat egy tagállam csak abban az esetben sérti meg, ha a szóban forgó vállalkozás kizárólagos jogának egyszerű gyakorlása is elkerülhetetlenül erőfölénnyel visszaélést valósít meg.

2

2014.03.25.

Ferring •A Ferring – amely egyébként Franciaországban letelepedett társaság volt – – a Lutrelef forgalmazója közvetlenül értékesített gyógyszereket mint patikáknak és ennek alapján 40 155 francia frank adó megfizetésére kötelezték. A Ferring szerint ez – egyebek mellett - a gyógyszernagykereskedőknek nyújtott jogellenes állami támogatás volt. Az egészségbiztosító, az ACOSS ezt tagadta. A créteil-i társadalombiztosítási bíróság részben az állami támogatás fennállására, másrészt arra vonatkozóan tett fel előzetes kérdést, hogy a nagykereskedők úgy minősülnek-e, mint akik az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával kerültek megbízásra, és ha igen, akkor – amennyiben az adó alóli mentesség támogatásnak minősül, akkor az abból származó előnyek meg kell-e egyeznie a közszolgáltatásból fakadó többletköltséggel.

Szabályozási koncepció  

A közvállalkozási szektor (korlátozott) alávetése a versenyjogi szabályoknak Fő szabályok: – – –

versenyszabályok korlátozott kiterjesztése a közvállalkozási vállalatokra különleges és kizárólagos jogok bevezetésének moratóriuma és a szabályozás felülvizsgálata felhatalmazás a Bizottság részére jogalkotásra

Mit jelent ez? A cikk szerint az állam feladata a meglévő állami jogalkotás felülvizsgálata és a jövőre nézve szabályozási moratórium. AZ EUMSZ-t a tagállamoknak címezték. A 106.(1) cikk pedig utaló rendelkezés. A 106.(1) cikket megsértő magatartás csak egy másik cikkel együtt állapítható meg. Pl. A Banco del Credito Industrial ügyben például a valenciai városi önkormányzat azon rendelete képezte a vita tárgyát, amelynek megfelelően a város kommunális adót vetett ki a területén működő hitelintézetre, annak ellenére, hogy egy 1971-es spanyol jogszabály mentesítette a közhitelintézeteket az országos és helyi adók alól.

Altmark Trans GmbH Ebben az ügyben egy busztársaság, az Altmark Trans a Landkreis Stendallal kötött – közszolgáltatási szerződése alapján tarthatott igényt az általa állított kilométerenként 0,58 német márka működési veszteség pótlására. Az Altmark Trans 1994-ben pályáztatás nélkül nyerte el egyes menetrendszerinti buszjáratok üzemeltetésének engedélyét, és amelynek következtében a hatóságoktól anyagi támogatást kapott a szolgáltatás költségeinek kompenzálására, a fenti összegben. A versenytárs erre pert indított a hazai bíróságok előtt, arra hivatkozva, hogy az Altmark Trans valójában egy életképtelen vállalkozás, amely nem tudja ellátni a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos feladatait a kompenzáció nélkül. A német Szövetségi Közigazgatási Bíróságnak a kérdés eldöntéséhez azt kellett meghatároznia, hogy a hatóságoknak jogában állt-e ezeket az ellentételezéseket az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok figyelembe vétele nélkül kifizetni, ezért 2000-ben előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz a Szerződés 73. és 87. cikke és az 1191/69 rendelet értelmezésére vonatkozóan.

Az EUMSZ. 106. (1) cikke  





közvállalkozások esetében, valamint olyan vállalatok esetében, amelyek részére a tagállamok KIZÁRÓLAGOS vagy KÜLÖNLEGES biztosítottak a tagállamok nem vezetnek be és nem tartanak fenn a jelen Szerződésben foglalt szabályokkal ellentétes szabályokat AZAZ A VERSENYSZABÁLYOKAT ALKALMAZZÁK

Mit tilt a EUMSZ 106. (1) cikk? 

  

A 106(1) TILTJA ÚJ kizárólagos jog biztosítását elvben is, nemcsak akkor, ha a jogot gyakorolják. Tilos: ha szükségszerűen megszegi a versenyszabályokat (Merci) Tilos: jogosult eleve nem képes kielégíteni az igényeket(Végberendezések) TILOS: a monopóliumot kiterjeszti a szomszédos piacokra (RTT).

3

2014.03.25.

Az állam nem hozhat létre új különleges vagy kiz. jogot

Kikre vonatkozik ez?

És ezen felül: a) Nem hozhat olyan helyzetbe vagy pozícióba a jog biztosításával egy vállalatot, hogy az elkerülhetetlenül megszegi a piaci versenyre vonatkozó rendelkezéseket vagy visszaél piaci pozíciójával; b) Nem juttathat egy olyan vállalatot kizárólagos piaci pozícióba (lásd pl. a Merci Convenzionali ügyet), amely eleve nem képes kielégíteni a piaci igényeket; c) Nem teheti lehetővé, hogy a monopólium működését kiterjessze az adott területhez kapcsolódó vagy azzal szomszédos területekre is (RTT ügy).

A közvállalkozás fogalma 

Állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat – –



Gazdasági tevékenység (bírósági definíció) Önálló szerv vagy a közigazgatás része

De lehet a közigazgatás része vagy egy alapítvány vagy egy nemzetközi szervezet is (EUROCONTROL).

Kivétel (EUMSZ 106. (2) cikk) 





Az ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEKKEL ÖSSZHANGBAN LÉVŐ SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDTETÉSÉVEL megbízott vállalatokra is vonatkoznak a jelen szerződés szabályai, különös tekintettel a VERSENYSZABÁLYOKRA, De csak annyiban, amennyiben e szabályok alkalmazása nem AKADÁLYOZZA jogilag vagy gyakorlatban a számukra kitűzött feladat ellátását. A kereskedelem fejlődését ez nem érintheti olyan mértékben, amely a közösségi érdekkel ellentétes lenne.

Közvállalkozásokra (közvállalkozások) Különleges (koncesszionáriusok) vagy kizárólagos jogokkal (monopolisták) felruházott vállalatok

Kizárólag és különleges jogok fogalma 

Alanya lehet magán vagy köztulajdonú vállalat



Kizárólagos jog (monopólium)



Különleges jog : erősebb piaci helyzet

A közvállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályozás – Fogalmi elemek 

Általános gazdasági érdek –

  



Az állam fontos vizi utjainak működtetése, televíziós reklám sugárzás, posta, telefonhálózat működtetés, Légi járatok, kikötői kirakodás, elektromos hálózat működtetése

Kifejezett megbízatás (hatósági aktussal, VISA nem) Arányosság Hozzáférés egy alapvető eszközhöz (essential facility)

A jövedelemtermelő monopóliumok helyzete

4

2014.03.25.

Fogalmak – Általános gazdasági érdekű szolgáltatás

–

Általános gazdasági érdekű szolgáltatás

Szükségesség

A szükségesség követelménye egyszerűen fogalmazva azt jelenti, – hogy a kizárólagos vagy különleges jog azaz másképp szólva a verseny korlátozása híján az ÁGÉSZ-t nem lehetne nyújtani. „jogilag vagy ténylegesen” - az is elég, ha nehezít

Egyetemes szolgáltatás Közszolgáltatás Általános érdekű szolgáltatás

14

Pénzügyi támogathatóság

Ezt az Altmark ítélet és az annak nyomán kibontakozott bizottsági – jogalkotás határozza meg.

Altmark ítélet – 4 feltétel (2)

„Másodszor, azokat a szempontokat, amelyekre a kompenzáció számítása – alapul előzetesen objektív és átlátható módon meghatározták”

Altmark ítélet Altmark ítélet – 4 feltétel (1) •„Először, a kedvezményezett vállalatot a támogatás nyújtása előtt ténylegesen olyan közszolgáltatási feladatok ellátásával bízták meg, amely kötelezettségeket előzetesen világosan meghatározták”.

Altmark ítélet – 4 feltétel (3)

„Harmadszor, az ellentételezés nem haladja meg a közszolgáltatási – kötelezettségek ellátása költségeinek teljes vagy részleges fedezéséhez szükséges mértéket, számba véve a vonatkozó bevételeket és az ilyen kötelezettségek ellátásának kapcsán indokolt nyereséget.”

5

2014.03.25.

Altmark ítélet – 4 feltétel (4)

•„Negyedszer, ahol azt a vállalkozást, amely a közszolgáltatást nyújtja, nem – nyilvános beszerzési eljárásban választották ki, akkor a szükséges térítés mértékét költségelemzéssel úgy kell meghatározni, hogy azt egy átlagos, jól vezetett és a közlekedési eszközökkel a szükséges közszolgáltatási követelemények teljesítése által megkövetelt módon felszerelt vállalat fiktív költségeinek és fiktív bevételeinek és a kötelezettségek teljesítéséért indokolt nyereségének figyelembevételével számítják ki”

A közszolgáltatás ellentételezése

Monopóliummal vagy kizárólagos joggal – Pénzügyi kompenzációval Adóelengedéssel Pénzalapokon keresztül Tarifakiegyenlítéssel

A közszolgáltatás finanszírozása ÖSSZEFOGLALÁS Az Altmark Trans jogeset 4 kritériuma (2003)  A kedvezményezett közszolgáltatási kötelezettsége előre meghatározott.  A közszolgáltatás kompenzációja előre meghatározott kell legyen.  A túlkompenzáció tiltott (csak a közszolgáltatási kötelezettségből fakadó pluszköltségekre terjedhet ki figyelembe véve a bevételeket és az ésszerű profitot is).  Amennyiben a kedvezményezett kiválasztására nem nyílt, transzparens és diszkriminációmentes eljárásban (pl. közbeszerzési eljárás) került sor, a kompenzáció mértékét az adott ágazatban működő tipikus, megfelelően irányított vállalkozás költségeihez kell igazítani.

A közvállalkozásokre vonatkozó bizottsági szabályozás  

A Bizottság felhatalmazása a jogalkotásra 106.cikk (3) A „Transzparencia” irányelv – –

közhatóság és közvállalkozás fogalma Mely viszonyoknak kell áttekinthetőeknek lenni?     

 

Egyes közvállalkozási szektorok  



A szabályozás az az egyes ágazatokban teljesen eltérően alakult. Nemzetközi versenyjogi okokból a távközlés járt elől, a légiközlekedés és repülőterek utána, az energia lemaradt, a vasút még inkább és a kikötők még annál is inkább. Ennek oka főleg a szakszervezeti szervezettség és a nemzetközi verseny vagy annak hiánya volt az oka.

veszteség pótlása tőkejuttatás vissza nem térítendő támogatás pénzügyi előny közpénzek megtérítéséről való lemondás.

2005-ös szabályozás, 2011-es újraszabályozás Egyéb szektorális „liberalizációs” irányelvek.

Egyes közvállalkozási szektorok 

Távközlés: liberalizált szektorrá vált!



Posta



Földi kiszolgálás (Ground handling)



Energia

6

2014.03.25.

Egyes közvállalkozási szektorok Posta       

Gyorsposta ügyek Postai irányelvek Fenntartott és fenn nem tartott szolgáltatás a versenytől védett területen a szolgáltatás minőség előírása (gyakoriság stb.) technikai harmonizáció Egyetemes szolgáltatás köre a postai területen. Meghatározott postai küldemények súly alapján mentesülnek

Egyes közvállalkozási szektorok Energia   

Termelő, szállító, szolgáltató Liberalizáció: három fázis I. fázis. gáz és elektromos szállítóhálózatok liberalizálása –

Egyes közvállalkozási szektorok Földi kiszolgálás 

Földi kiszolgálás fogalma: – – –

  

third party handling self handling központosított szolgáltatások

Minden letelepedett szolgáltató szabadon nyújthat ilyet Korlátozás: max 2-re, legalább egy független. Kiválasztás: tagállamok határozzák meg.

Egyes közvállalkozási szektorok Energia: Liberalizáció II. fázisa    

elektromos áram belső piacának közös szabályai

Elektromos árampiac liberalizálása közszolgáltatási kötelezettségek Termelési szabályok Szállítási szabályok –

 

(hálózatok interoperabilítása)

Elektromos szolgáltatások liberalizálása Gázpiaci liberalizáció.

7