TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ
ELTE TTK FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET Kiegészítı anyag a harmadik dolgozathoz Dr. Csüllög Gábor Környezet- és Tájföldrajz Tanszék
BSC képzés 2007/2008 második félév
A történeti földrajz definíciója nincs egységes definíció – sokrétőség, sokoldalúság • Teleki Pál: – „középhelyet foglal el a történelem és földrajz között”
• Mendöl Tibor: – „Idıkeresztmetszetek” és a „tájváltozásainak rajza”
• Bulla Béla: – Az elmúlt idık kultúrtájainak szintetikus magyarázata
• Frisnyák Sándor: – „Az elmúlt korok leiróföldrajza” – az összefüggés- és kölcsönhatásrendszer feltárása és szintetizálása • komplex, elemzı és szintézis alkotó
– A földrajzi tér történelmi idıben való megjelenítése • a mai valóság elızményeinek fejlıdésfolyamatba illesztése
1
A történeti földrajz helye a tudományok között három megközelítés: 1. a történettudomány segédtudománya 2. a társadalomföldrajz egyik (bevezetı) ágazata 3. önálló földrajzi tudomány
A történeti földrajz tárgya A természet és a társadalom közötti kölcsönhatás idıbelisége • • • • • • • • •
a történeti korban élı ember földrajzi környezete az emberi tájformálás történeti folyamata történeti tájtipizálás a kultúrtáj szervezıdési és változási folyamata az emberi tevékenységi formák tér és idıbeli tagolódásának összefüggése a társadalmi megtelepedés folyamata társadalmi szervezıdési formák és változásuk térbeli elrendezıdése a történeti regionalitás értelmezése az államok kialakulásának földrajzi összefüggése
2
A történeti földrajz tagolódása • • • • • • • •
történeti természeti földrajz történeti tájrekonstrukció történeti népességföldrajz történeti településföldrajz történeti agrárföldrajz történeti iparföldrajz történeti közigazgatásföldrajz történeti katonaföldrajz
A történeti földrajz fontosabb irányzatai
• • • • • • • • •
topográfiai rekonstrukció államföldrajzi irányzat tájleíró irányzat kultúrföldrajzi irányzat etnográfiai irányzat történeti ökológiai irányzat gazdaságtörténeti irányzat településtörténeti irányzat régiótörténeti irányzat
3
A történeti földrajz fontosabb társtudományai •
• • • •
• • • •
földrajzi ágazatok • természetföldrajz (morfológia, hidrológia) • tájföldrajz • biogeográfia • népességföldrajz • agrárföldrajz • iparföldrajz • politikai földrajz • vallásföldrajz kartográfia térinformatika történeti ökológia történettudomány ágazatai és segédtudományai • társadalomtörténet • helytörténet • jogtörténet • gazdaságtörténet • politika történet • vallástörténet • hadtörténet • oklevéltan • numizmatika történeti statisztika régészet tárgyi és történeti néprajz történeti demográfia
A történeti földrajz vizsgálati módszerei reduktív, egyszerősítı módszerek
forrásfüggı • • • •
retrogresszív – visszafelé haladó - idıkeresztmetszetek retrospektív – a mai állapotból visszakövetkeztetı – általános törvényszerőségek alapján genetikus – idıkeresztmetszetek a mai kor felé mint fejlıdési fokok tipológiai módszer – fejlıdésszinteknek megfelelı formák vizsgálati szintek
• • • •
lokális – település, településrész, hasznosítási tér mikroregionális – települési, vonzástéri mezoregionális – régió, megye, középtáj makroregionális – nagytáj, állami
4
A magyar történeti földrajz jelentısebb mővelıi
A korai idıszak tudományos igényő képviselıi 18-19. század •
Bél Mátyás 1684 – 1745
•
Mikoviny (Mikovini) Sámuel 1698 –1750
•
Vályi András 1764 – 1801
– Notitia Hungariae Novae Historico-geographica – A Notitia térképei – Magyar országnak leírása - 1799.
•
Fényes Elek
1807–1876
– Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, I–VI. Pest, 1836–1840 – Magyarország geographiai szótára, I–II. Pest, 1851
•
Ortvay Tivadar 1843 – 1916
•
Csánki Dezsı 1857 – 1933
– Magyarország régi vízrajza a XVIII. század végéig I-II. Budapest, 1882 – Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III. és V. kötet, Budapest 1890 – 1913. (A IV. kötetet Fekete Nagy Antal állította össze Trencsén vármegyérıl 1941)
5
A 20. század elsı felének képviselıi •
Teleki Pál 1879 – 1941
•
Cholnoky Jenı 1870 – 1970
– A földrajzi gondolat története. Budapest, 1917 – Hazánk és népünk egyezredéven át (A magyarság hajdan és most). Budapest, 1935
•
Fodor Ferenc 1887 – 1962
•
Lászlóffy Woldemár 1903 – 1984
– Történelmi és településföldrajz. Földrajzi Közlemények 1935 – Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítı és lecsapolási munkálatok elıtt. Falitérkép. 1938
•
Glaser Lajos 1903 – 1944 – Az Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi közlemények 1939
•
Prinz Gyula 1882 – 1973 – Magyar föld, magyar faj (társszerzı Cholnoky – Teleki – Bartucz) Budapest, 19361938
•
Mendöl Tibor 1905 – 1966 – Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. Budapest 1938
Ortvay Tivadar
Csánki Dezsı
Lászlóffy Woldemár
Teleki Pál
Prinz Gyula
Cholnoky Jenı
Mendöl Tibor
6
A jelenkor fontosabb irányzatai és képviselıi •
•
•
•
történeti településföldrajzi – Mendöl Tibor – Maksay Ferenc – Szabó István – Györffy György – Beluszky Pál – Kókai Sándor történeti topográfiai – Györffy György – Bak Borbála történeti tájföldrajzi – Somogyi Sándor
etnikum történeti
•
történeti ökológiai
– Kocsis Károly – R. Várkonyi Ágnes
•
•
– Andrásfalvy Bertalan kultúrföldrajzi -kultúrtáji – Frisnyák Sándor – Dobány Zoltán történeti térszerkezeti – Csüllög Gábor
– Gyıri Róbert – Hajdú Zoltán
A történeti földrajz forrásai
földrajzi környezet állapota és összetevıi – – – –
• • • • • • • • • • •
•
vízrajz talaj növényzet klímajellemzık
régészeti leletanyag építészeti emlékek településtörténeti leletanyag néprajzi tárgyi anyag néprajzi hagyományok térképek fotók légifotók őrfelvételek rajzolt, festett ábrák és képek írott források – – – – –
korszakok mindennapjainak írott forrásai – pl. tizedjegyzékek, névjegyzékek stb. korszakok írott jogi forrásai – pl. oklevelek, adománylevelek, határbejárási jegyzıkönyvek, anyakönyvek stb. korszakok történeti munkái – pl. gesták korszakok statisztikái korszakok feldolgozásai • • • • •
útleírások terület- és tájleírások földrajzi feldolgozások történeti eseményleírások történeti feldolgozások
7
1. térképek
– – –
korai áttekintı térképek katonai felmérések és térképsorozatok összegzı munkákhoz készült • •
–
áttekintı térképek megyetérképek
önálló megyetérképek
Katonai felmérések
A katonai felmérések könnyen hozzáférhetık, az egész országot lefedik és segítségükkel két évszázadig visszanyúlóan követhetık a hazai tájváltozások.
A méretarányból és a jelkulcsból adódó nehézségek ellenére a térképek valamennyi helyi és regionális szintő tájrendezési tanulmányokhoz jól használhatók.
8
Elsı katonai felmérés (1766 - 1785) •
• •
• • • •
Magyarország területére 1766–72 és 1782–85 között 963 felvételi szelvény készült . A 64×42 cm felmérési szelvény 2×1,5 mérföld nagyságú területet ábrázol. Az egy óra alatt megtehetı 4000 lépés távolságból kiindulva meghatározott méretarány méterrendszerre átszámítva 1:28 800. A történelmi Magyarország egészére, így a Temesi Bánság, Erdély, Horvátország, Szlavónia és a katonai határırvidékre is elkészültek a felmérések. A terepfelvételek utolsó évében, 1785-ben elkészült Magyarország 1:115 200 méretarányú, 39 szelvénybıl álló színezett térképe. Az egyes szelvények 94×63 cm nagyságúak. Az elsı katonai felmérés fekete-fehér másolatai a Hadtörténeti Térképtárban megtalálhatók. A térképezı tisztek magas száma (60 fı) és az egyezményes jelkulcs hiánya miatt a mővelési ágak egzakt lehatárolására regionális léptékben nincs mód.
1782-852
1769-73
1783-84
1769-72 1781-83
9
Pozsony
GYİR
10
Második katonai felmérés (1819–1869) •
Az I. Ferenc császár és király jóváhagyásával indult munka a Habsburg birodalom egészére kiterjedt, jóllehet a felvételezést, a térképezést országonként külön-külön végezték.
•
A felmérési szelvényekbıl készített 1:144 000 méretarányú térképek egységes jelkulccsal készültek.
•
A domborzat ábrázolása is szabványos csíkozással történt.
A Habsburg Birodalom második katonai felmérése 1806 és 1869 között készült. A mintegy 3500 kézzel festett, 1:28.800 léptékő térképszelvény múltunk egyik legfontosabb forrása
II. katonai felmérés
11
II. katonai felmérés
II. katonai felmérés
Tisza
12
II. katonai felmérés
Zólyom
II. katonai felmérés
Arad és környéke
13
Harmadik katonai felmérés (1872–1884) Az Osztrák–Magyar Monarchiát egyetlen területi egységként kezelve hozták létre az 1:25 000 méretarányú térképeket. Vetületi egységen-ként 1:75 000, valamint 1:200 000 méretarányú általános térképek is készültek.
III. katonai felmérés
14
III. katonai felmérés
Megyetérképek
• • • •
A megyetérképek sorát Görög Demeter indította el. 1811-ben megjelent győjteménye igen alapos, részletes munkát tükröz. Térképei az elsık, amelyek következetesen magyar megnevezésekkel készültek. A 35 vármegyérıl 1739 és 1811 között 50 felvétel készült. A megyei térképek készítésének legfıbb mecénása Festetics György volt.
15
Torna Megye tétképe Görög Demeter 1805
Buda és Pest (sorozat) 1837 Carlo Pinto Vasques
16
2. korai összeírások, statisztikák URBÁRIUMOK VÁROS-STATISZTIKÁK DEMOGRÁFIAI STATISZTIKÁK KÖZIGAZGATÁSI STATISZTIKÁK GAZDASÁGI STATISZTIKÁK NÉPSZÁMLÁLÁSOK – NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK 18. század közepétıl már sok használható 1784-87, 1804, 1850, 1857; 1870-tıl részletes összeírások 10 évenként 1880 1890 1900 1910
17
URBÁRIUMOK
18
19. századvégi statisztikák ábrázolása
19. századvégi statisztikák ábrázolása
19
19. századvégi statisztikák ábrázolása
19. századvégi statisztikák ábrázolása
20
3. leíró tudományos munkák
Bél Mátyás Ocsova, 1684-1745, Pozsony
Notitia Hungariae Novae Historico-geographica • két évtizedes adatgyőjtı munka után jelent meg nyomtatásban • vármegyeként adott részletes ismertetést az országról • az adatgyőjtést és a megjelenést támogatta III. Károly császár, Batthyány József kalocsai érsek és Pállfy Miklós nádor • a munkának csupán négy kötete, mintegy harmada jelent meg nyomtatásban 1735 és 1742 között • ezek eredeti kézirat Pozsonyban található • a munka többi része és több megye leírása, mintegy tízezer oldal kéziratban maradt és az Esztergomi Káptalan, valamint a Budapesti Széchényi Könyvtár birtokában találhatók.
21
Mikoviny (Mikovini) Sámuel (Ábelfalva, 1698 – Trencsén mellett, 1750. március 23.) Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico geographica címő, mővéhez 1731-ben kezdte az egész országra kiterjedı felméréseit. Több mint harminc vármegyének a térképét készítette el, de végül csak 9 megye 11 térképe jelent meg a Notitia négy kötetében 1735 és 1742 között, a többit különféle levéltárak, könyvtárak ırzik, vagy elvesztek, megsemmisültek.
22
Vályi András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) MAGYAR ORSZÁGNAK LEÍRÁSA 1799.
23
VÁLYI A. 1799.
városról: etnikumok, birtokosok, vallások, fekvés- földrajzi környezet, távolságok, tartozék települések, történet, nevezetes építmények és látnivalók, termékek
VÁLYI A. 1799.
falvakról: • településnév – magyarul • hely – vármegye • birtokosok • népesség – etnikumok – vallás • fekvés –településekhez viszonyított távolság • tartozék települések • határminısítés – jó • jellemzı agrártermékek – szántón gabona – búza, zab, árpa, köles – állatállomány – 626 marha
•
ipari termék – salétrom
24
Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.)
FÉNYES ELEK 1851.
városról:: várostípus, megye, fekvés, távolság, posta, történet, földrajzi környezet, nevezetes épületek, funkció épületek, népességszám, vallási megoszlás, nyelvi megoszlás, határminısítés, gazdasága, vásárai, takarékpénztár, könyvnyomda, püspökség
25
FÉNYES ELEK 1851.
falvakról: etnikai jelleg, megye, fekvés, távolság, posta népességszám, vallási megoszlás, határ-birtok megoszlás, határhasználat, gazdaság, minısítés, nevezetes birtokos családok
CSOLT MONOSTOR
26
Csánki Dezsı (Füzesgyarmat, 1857. máj. 18. – Bp., 1933. ápr. 29.)
Györffy György 1917-2000
1963, 1987, I-III. kötetek 1998. IV. kötet
27
Légifotók
28
Őrfelvételek
VÉSZTİ
Őrfelvételek
29