TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Pedagógiai Program. Molnárné Tóth Erika igazgató. Tokaj, 2014

Pedagógiai Program

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Molnárné Tóth Erika igazgató

Tokaj, 2014.

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 1

Pedagógiai Program Tartalom 1.

NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................. 5 1.1 Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, küldetésnyilatkozata, munkánk alapelvei ................................................................................................................................. 5 1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................... 7 1.2.1 Pedagógiai alapelvek .............................................................................................. 7 1.2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja ...................................................... 8 1.2.3 Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladatai ............................................... 10 1.2.4 Az iskolában folyó nevelés-oktatás eszközei, eljárásai ........................................ 11 1.2.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 12 1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................... 13 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................. 13 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................ 15 1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 16 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ............................. 16 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ........................................... 17 1.4.3 A hagyományápolás közösségfejlesztő feladatai ................................................. 17 1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................. 18 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ........ 20 1.5.1 A pedagógusok feladatai ...................................................................................... 20 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai ..................................................................................... 23 1.5.3 Az osztályfőnöki munka tervezése ....................................................................... 25 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 25 1.6.1 A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................... 25 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok............... 28 1.6.3 Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése ..................................................................................................... 30 1.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók ........................................................................... 30 1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .................................................................... 31 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ....................................... 33 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 34 1.8 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus és az intézmény parterei kapcsolattartásának formái ................................................................................................... 35 1.8.1 Az együttműködés legfőbb formái és lehetőségei ................................................ 35 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................... 38 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ......................................................................... 38 1.9.2 A tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................... 39 1.9.3 Tanulmányok alatti helyi vizsgák......................................................................... 40 1.9.4 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága és a bizottság működése ............ 40 1.9.5 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga ........................................................ 41 1.9.6 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos szabályok ................... 41 1.9.7 A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje ........................................... 43 1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................... 45 Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 2

Pedagógiai Program 1.10.1 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................ 45 1.10.2 Tanulók átvétele másik iskolából ..................................................................... 46 1.10.3 A felvételi eljárás során alkalmazott speciális értékelési szabályok tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében ................................................................................ 47 1.10.4 Felvételi pontszámítás ...................................................................................... 47 1.11 A szóbeli felvételi vizsga követelményei és az alkalmassági vizsga szabályai ....... 49 2 HELYI TANTERV ........................................................................................................ 53 2.1 Az intézmény helyi tanteve ...................................................................................... 53 2.1.1 Az intézmény oktatási, képzési rendje ................................................................. 53 2.1.2 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................ 54 2.1.3 A választott kerettanterv feletti óraszám .............................................................. 56 2.1.4 Kifutó óratervek ................................................................................................... 65 2.1.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 77 2.1.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................................................................................................... 78 2.1.7 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ...................... 87 2.1.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...... 87 2.1.9 A választható érettségi tantárgyak megnevezése ................................................. 89 2.1.10 A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................ 90 2.1.11 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja .................. 90 2.1.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................ 98 2.1.13 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................... 99 2.1.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................... 102 2.1.15 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................................................................................................... 104 2.1.16 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ......................................................... 104 2.1.17 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................... 106 3 KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ........................................................... 123 3.1 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései............................................. 123 3.1.1 A kollégiumi nevelés főbb alapelvei .................................................................. 123 3.1.2 A kollégiumi nevelés értékei .............................................................................. 123 3.1.3 A kollégiumi nevelés célkitűzései ...................................................................... 124 3.2 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elve ......... 125 3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................... 126 3.3.1 Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai ........................................................ 126 3.3.2 Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése .......................................... 127 3.3.3 Személyi higiéné ................................................................................................ 127 3.3.4 Mentális egészség ............................................................................................... 127 3.4 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei ................................................................................................ 128 3.4.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei .............................................. 128 3.4.2 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei ............................... 128 3.4.3 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei ..................................... 128 3.4.4 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenységek elvei ................................ 128 3.5 A nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai ....................................................................................... 129 3.6 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ......................................................... 129 Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 3

Pedagógiai Program 3.7 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ....................................................................... 130 3.7.1 A kollégiumi közösségi élet ............................................................................... 130 3.7.2 Sportolási tevékenységek ................................................................................... 130 3.7.3 Művelődési, kulturális tevékenységek ............................................................... 131 3.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ............................. 131 3.9 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ...................................... 132 3.9.1 A kollégium hagyományai ................................................................................. 132 3.9.2 A kollégium továbbfejlesztésének terve ............................................................ 132 3.10 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és az együttműködés formái ........... 133 3.11 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ...................................................... 133 3.11.1 Egészségnevelés ............................................................................................. 133 3.11.2 Környezeti nevelés ......................................................................................... 133 3.12 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ................................................................................................... 134 3.13 Házirend ................................................................................................................. 134 3.14 Napirend ................................................................................................................. 134 3.15 A kollégiumi foglalkozások szervezése ................................................................. 134 3.15.1 Felkészítő foglalkozások ................................................................................ 134 3.15.2 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások .......................... 135


Pedagógiai Program 1.

NEVELÉSI PROGRAM

1.1 Az

iskola nevelőtestületének pedagógiai küldetésnyilatkozata, munkánk alapelvei

hitvallása,

A tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium olyan középfokú nevelésioktatási intézmény, ahol humanizált iskolai és kollégiumi környezetben és pedagógiai légkörben teljesítményelvű, ugyanakkor diákközpontú nevelés, oktatás folyik. A kitűzött nevelési cél fontosabb elemei: kellő önismeret, a kritikus, nyitott gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a toleráns, empatikus magatartás, a nemzeti hovatartozás tudatának erősítése, önkifejező- és kapcsolatteremtő készséggel rendelkező, harmonikus, konstruktív életvezetésre alkalmas személyiségek formálása. Ez a folyamat a tanárok és diákok közvetlen emberi kapcsolataira, a bizalomra és az együttműködési készségre épül. Ebben a légkörben a diákok természetes módon sajátítják el a polgári értékeket és normákat, beépítik azokat saját értékrendjükbe. A haza és a szűkebb pátria szeretetére, elődeink és kortársaink munkájának megbecsülésére és követésére neveljük őket a modern európaiság szellemében. Igyekszünk elérni, hogy minden diák a képességei szerinti legjobb eredményt tudja nyújtani. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. Felzárkóztatással törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a szociokulturális hátrányok leküzdésére mind az iskolában, mind a kollégiumban. A tehetséggondozást is kiemelt feladatként kezeljük. Megvalósítására az emelt szintű és emelt óraszámú oktatással a tehetséges, érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tanulást biztosítunk, tehetséggondozó műhelyt működtetünk. A versenyképes tudás elsajátításának, a digitális eszközrendszer megismerésének fontos állomása intézményünk, ahol a tanulók felkészült szakemberek segítségével hangolódnak rá a kulcskompetenciák elsajátítására. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. Az általános modernizációt követve lépést tartunk az informatika folyamatos fejlődésével. A jövő az információs és kommunikációs technikában (IKT) van. A tudás alapú vagy információs társadalom, az általános társadalmi modernizáció és fejlődésünk megkívánja, hogy kiemelt szerepet kapjon az informatikai, az idegen nyelvi oktatás, alkalmazható természettudományos ismeretek átadása. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességek, készségek és kompetenciák: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, életpálya-építési, valamint az infokommunikációs technológiákat. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 5

Pedagógiai Program A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket, készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. Nevelő-oktató munkánkat áthatja a környezettudatos magatartásra nevelés, az ökoiskola cím kritériumainak megfelelés. Fontosnak tartjuk tanulóink felkészítését az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra. A közép- és felsőfokú szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci és partneri igényeknek megfelelően, alkalmazható ismereteket közvetítünk. Az érettségi utáni szakképzési irányok megválasztásával, a gazdag tanórán kívüli tevékenységgel, a diákönkormányzattal együttműködve igazodunk partnereink igényeihez és elvárásaihoz. Nagy hangsúlyt kap a munkatársak továbbképzése, a módszertani kultúra megújítása, melyet az iskola, a munkaközösség és a dolgozó érdekeinek egyeztetésével továbbképzési tervben rögzítünk. Törekszünk a felhasználói igények kielégítésére. Igényeljük, hogy a diákönkormányzat, tanulóink, tanáraink, a szülők közössége, a fenntartó önkormányzat, partnereink és támogatóink véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását, lehetőségeik szerint vegyenek részt a megvalósításban. A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Tantestületünk felkészült a referencia-intézményi szerepvállalásra. Kidolgozott jó gyakorlataink bemutatásával igyekszünk aktív szerepet vállalni a hálózati tanulás elterjesztésében. Felsőoktatási gyakorlóhelyként célunk a pedagógushallgatók pályára készítése, bevezetése a pedagógus pálya szerteágazó világába.


Pedagógiai Program 1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.1 Pedagógiai alapelvek Komplexitás elve — a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék, egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve — a tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása. A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (lakókörnyezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés elve — lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. A külső hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek. A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A nevelés ellentmondásosságának elve — a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. A motiváció elve — a tanulók érdeklődésének felkeltése. A koncentráció elve — adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása. A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól. Az egységes alapokra épülő differenciálás elve — tanulói teljesítményértékelésre épülő egyéni és kiscsoportos fejlesztés. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elve — a tanulás módszereinek tanítása az egyéni képességek alapján. A tanulási készségek feltárása, a tanulói személyiségek megismerése. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 7

Pedagógiai Program Önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítménye. Egyénre szabott tanulási követelmények és eljárások A kompetencia alapú fejlesztés alapelvei:  kommunikáció központúság,  tevékenység-centrikusság,  rendszeresség,  differenciáltság,  partnerség,  kutatás-szemlélet A hátrányos megkülönböztetés tilalma minden dolgozóra és iskolahasználóra vonatkozik. A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium világnézetileg semleges. Iskolánk nevelési és oktatási céljai között prioritást élvez - az iskola jellegét és tradícióit figyelembe véve - a személyiség- és képességfejlesztés, valamint az értékközvetítés, és érvényesítjük a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

1.2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Stratégiai célok:  Perspektívát, távlatot teremteni az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának, ezáltal pozitív jövőképet adni  A világtendenciák negatív hatásaival szembeni reális alternatívák állítása: nemzeti és helyi értékek, kultúrateremtő és megőrző közösségek, hagyományok, ünnepek, szokások  Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása  A kompetencia alapú oktatás általánossá tétele, a tanulási igény felkeltése, magas szintű informatikai és nyelvi képzés folytatása, a természettudományos és a műszaki képzés tovább erősítése, környezeti nevelés, a fenntartható élet pedagógiájának előtérbe kerülése  Biztosítani a folyamatos megújulás feltételeit, az ingergazdag iskolai és kollégiumi közéletet  Megfelelni a kor kihívásainak, a munkaerő-piaci igényeknek, az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése  Esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzet csökkentését segítő módszerek széleskörű alkalmazása, törekvés a lemorzsolódás csökkentésére  Harmonikus személyiségfejlesztés, felkészítés a felsőfokú intézményekben történő továbbtanulásra és a munka-erőpiaci esélyek biztosítása  Megteremteni a feltételeket a klasszikus polgári erények mérvadóvá válásához (önállóság, felelősség, kockázatkészség, bizalom, innovációs képesség, fegyelmezettség)  Referencia-intézményként hálózati tanulás útján tovább erősíteni iskolánk térségben betöltött módszertani központ, tudásbázis szerepét Középtávú célkitűzések:  A már meglévő önálló intézményi innováció további megtartása Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 8

Pedagógiai Program  Az iskola - mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően - biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, otthonos környezetet, s igyekszik korszerű technikai eszközökkel segíteni a hatékony tanulást (IKT, SDT), az állandóan változó, információs társadalom kihívásának és követelményeinek megfelelően, törekszik a digitális írástudás elterjesztésére.  Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók általános és szakmai műveltségét fejlesztő tananyag alkotja, melyben kiemelt szerepet kap az általános és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása. Az iskola fontos feladata a hagyományos érték- és kultúraközvetítő szerepének megőrzése. Mindez tartalmas iskolai élettel színezve szolgálja világszemléletük, világképük alakítását.  Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság.  Az iskola magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejleszti a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását.  Igyekszünk a tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztését biztosítani, kiemelten támogatni a tanulási nehézségek leküzdését - felzárkóztatással -, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetni a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók tehetséggondozására.  A kompetencia alapú oktatás segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.  A pedagógusok által alkalmazott változatos tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók motiváltságának növelése, amit - a diákok személyiségfejlesztésének céljából - változatos tevékenységrendszer egészít ki.  A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, alkalmazkodó képesség és vállalkozói készség fejlesztése.  Tudatosítani a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíteni a személyiség kiteljesedését.  A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi) és a szükségletek alakítása.  A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  A tárgyi tudás mellé a tanulók szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja.  A hatékony tanulási stratégia kialakításának, a tanulási módszerek célszerű alkalmazásának segítése.  A bizonyítvány megszerzésén túl tanítványaink kritikusan gondolkodó, hatékony problémamegoldó, felelősségteljes emberekké nevelése.


Pedagógiai Program 1.2.3 Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladatai Az iskolavezetés feladatai:  Átgondolt, rendszerszemléletű iskolafejlesztési stratégia megvalósítása  Minőségi szemlélet alkalmazása  A célokat megvalósító feladatok személyre szabott, az egyenletes terhelés elvének megfelelő kiosztása, az elvégzett munka minőségének ellenőrzése és értékelése  Kompetencia alapú oktatás folytatása  Élet közeli tanulási környezet kialakítása  Referencia-intézményi feltételek megteremtése A tantestület feladatai A NAT-ban előírt ismeretek oktatása, a célkitűzések megvalósításához szükséges ismeretek átadása és az értékrend közvetítése Készségek, képességek, kulcskompetenciák, az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldáshoz szükséges képességek fejlesztése Az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása Szocializáció segítése A nemzeti értékek és hagyományok ápolása Tehetséggondozás Az egészséges életmód igényének kialakítása

Helyszínek, eszközök, módszerek, eljárások Szakórák, szabadős tevékenységek és programok, személyes példamutatás, jutalmazás Szakórák, szabadős tevékenységek és programok, személyes példamutatás, jutalmazás Szakórák, osztályfőnöki közösségi rendezvények

óra,

szakkörök,

Szakórák, szakkörök, tehetséggondozás, versenyfelkészítés, differenciált órák Osztályfőnöki óra, közösségi rendezvények Osztályfőnöki órákon, szakórákon, közösségi rendezvényeken, helyi érték modul keretében Szakkör, versenyfelkészítés, differenciált óra Személyes példamutatás, osztályfőnöki óra, biológia óra, testnevelés óra, iskolai rendezvények

A természet és az élet szeretetére, tiszteletére, Környezeti nevelés, iskolai rendezvények tudatos védelmére nevelés Osztályfőnöki óra, szakórákon a szóbeliségre A kommunikációs kultúra fejlesztése helyezett hangsúly, csoportmunka ECDL tanfolyam és vizsga, ECL tanfolyam és vizsga, informatika óra, idegen nyelvi óra, Az informatika és az idegen nyelv magas szakkörök, idegen nyelvű irodalom a szintű elsajátíttatása könyvtárban, külföldi iskolákkal való kapcsolattartás Az esztétikai érzék, ízlés formálása, kulturált Személyes példamutatás, osztályfőnöki óra, viselkedés, erkölcsös magatartás, tolerancia szakkörök kialakítása


Pedagógiai Program Az alkalmazotti kör feladatai:  Példaértékű munkavégzés  A nevelési folyamatokban való részvétel Szülők feladatai:  Együttműködés az iskolával  Információáramlás biztosítása  Közös rendezvényeken való részvétel Elérendő célkitűzés, az iskola végzős diákjainál: a. az előírt követelmények és kötelezettségek teljesítése, b. rendelkezzenek olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, melyek alkalmassá teszik őket a továbbtanulásra, munkába állásra, önálló ismeretszerzésre, c. alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, d. alakuljon ki bennük határozott elképzelés és felelősségtudat saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

1.2.4 Az iskolában folyó nevelés-oktatás eszközei, eljárásai Minden gyermek számára biztosítjuk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük. A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei: - a tanítási órák, - a felzárkóztató foglalkozások - tehetségfejlesztő foglalkozások, - érettségire felkészítő foglalkozások, - az iskolai rendezvények, - a DSE sportági és tömegsport edzései, - közös tanórán és iskolán kívüli programok, módszerei: - előadás, - magyarázat, - vita, - tanulói kiselőadás, - megbeszélés, - szemléltetés, - kísérlet, - projekt módszer, - kooperatív technikák, - szociális technikák, munkaformái: - frontális osztálymunka, - párban folyó tanulás (tandem), Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 11

Pedagógiai Program - csoportmunka, - mozaik módszer, - forgószínpad, - drámapedagógia, - projekt, - portfólió, - prezentáció. A frontális tanításnak létjogosultsága van akkor, ha: - homogén a tanulók előzetes tudása, - egységesen fontos az ismeret, - azonos algoritmusra építünk. A differenciálás = eltérések figyelembe vétele: - előzetes tudás mértéke, - motiváltság szintje, - tanulási készenlét/aktivitás, - tanulási tempó, - önállósági fok. A differenciálás eljárásai: - munka a feladatlapon, - munka a tankönyvvel, - munka a számítógépen, - előadás/beszámoló, - portfólió, - prezentáció. A pedagógus és a tanuló együttműködésén alapuló differenciálás: - munka a feladatlapon, - szövegfeldolgozás, - kísérlet, - demonstráció, - beszélgetés, - kutatás. Tanórán kívüli foglalkozások: - projektoktatás, - könyvtári, múzeumi foglalkozás, - művészi előadáshoz, kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás.

1.2.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola a személyiségformálásban jelentős szerepet tölt be, új feladatok születtek; a társadalmi problémák családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap: - az önismeret széleskörű fejlesztése, - a kezdeményező és vállalkozó készségek, - a felelős társadalmi magatartás kialakítása, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 12

Pedagógiai Program -

a tanulás iránti motiváció fejlesztése, az állampolgári szerepre történő felkészítés.

A tanulók személyiségének fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel a diákok megismerése. Kötelező, választható tanórák, szakkörök, tevékenységi körök, diáksport egyesület keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: - csoportdinamika fejlesztése, - ön- és társismeret fejlesztése, - kooperáció honosítása. A felsorolt céljainkhoz és alapfeladatainkhoz az alábbi területeket rendeltük: - továbbtanulásra való felkészítés, - sikeres érettségi vizsga, - nyelvvizsga (ECL), ECDL informatikai vizsga, - kommunikációs és önálló ismeretszerzési képességek fejlesztése, - informatikai kultúra kialakítása, - tantárgyi versenyeken való sikeres szereplés A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: - a tanulók önismeretének fejlesztése, - a tanulók együttműködési készségének fejlesztése, - felelősségérzet fokozása, az akarat edzése, - egészséges életvitel igényének emelése, - tanulási képességek (kialakítása) fejlesztése, - a tanulók képességének fejlesztése a kompetencia modulokban, - az egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása, - problémamegoldó gondolkodás, kreatív fejlesztése (kognitív képességek fejlesztése), - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és azok részét képező ismeretek, - előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - testi-lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, káros szenvedélyek kialakulásának elkerülése, - bűnmegelőzés, - drogprevenció, - tudatos fogyasztóvá nevelés, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Színterei: tanítási óra, projektek önálló (csoportos) feldolgozása, tanórán kívüli foglalkozások.

1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai a)

Személyi higiénére nevelés: - általános testápolás, - egészséges, célszerű öltözködés, - fogápolás, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 13

Pedagógiai Program

b)

c)

d)

e)

f)

g)

h)

i)

- serdülőkori higiénés problémák, - a tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezet-higiénére való nevelés: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a város higiénéje. Egészséges táplálkozásra nevelés: - a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése, - a korszerű táplálkozástechnika megismertetése, - a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása, - megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege, - különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. Az egészséges mozgásfejlődés biztosítása: - a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése, - a sportolás szükségletté tétele, - a mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése, - erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztés. A baleset-megelőzésre, a betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: - felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben, - a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, - a szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. Mentálhigiéné, krízis-prevenció: - a lelki egészség megóvására nevelés, - a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése, -a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése, - a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: - a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése - az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: - folyamatos, reális önismeretre nevelés, - a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, - elfogadó, toleráns magatartásra nevelés, - felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: - a nemi szerepvállalásra való felkészítés, - családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés, - a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés, - a családi szerepek megélésére való nevelés, - harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 14

Pedagógiai Program j)

A daganatos betegségek megelőzésének lehetőségére, és korai felismerésre nevelés: - az egészséges táplálkozás daganatos betegség megelőző elemeire felhívni a figyelmet, -rávilágítani a káros szenvedélyek és a daganatos betegségek összefüggéseire, - ismertetni és szemléltetni a szűrővizsgálatokat.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon (osztályfőnöki, biológia, kémia és testnevelés óra), tanítási órákon kívül, valamint a kollégiumi foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, - ismerjék fel a vészhelyzeteket, - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítését és működését, - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel, - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a. tanórán (osztályfőnöki óra, biológia, kémia, fizika, testnevelés, stb.), elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az életkori sajátosságoknak megfelelően, b. tanórán kívül (mentőszolgálat meglátogatása, elsősegélynyújtó bemutató) erre alkalmas iskolai rendezvények alkalmával, pl. egészségnap, c. kollégiumi foglalkozások megszervezése „elsősegély-oktatóanyag” segítségével.


Pedagógiai Program 1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak a közösség aktív és alkotó tagjaiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: -

jóakarat, bizalom, őszinteség, a másság tisztelete, empátia, tolerancia, türelem, mértékletesség, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó elvégzése az egyéni képesség alapján, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása, a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése)

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Fontos a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. Feladatok: -

-

a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre építés, olyan nevelő kollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált csoportmunka, egyéni foglalkoztatás, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.


Pedagógiai Program 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. A közösségfejlesztés lehetőségei: - Az iskola ünnepélyt szervez a tanév nyitásakor és zárásakor, október 23-án, szalagavatókor, március 15-én, ballagáskor. Az iskolai ünnepélyen a nevelőtestület és a tanulóifjúság megjelenése kötelező. - Az iskola megemlékezést tart október 6-án az aradi vértanúk emlékére, január 22-én a Magyar Kultúra Napján, február 23-án a kommunista diktatúra, április 17-én a holokauszt áldozatairól, az iskola névadója (Tokaji Ferenc) tiszteletére Tokaji Ferenc napok és kétévente „Öregdiák találkozó” keretében. - Iskolai hagyományok: a helyi érték modul keretében a környék természeti és épített környezetének, a borkultúra alapjainak megismerése, 12. évfolyamon a történelmi Rákóczi Pince látogatása, a gólyatábor megszervezése, hajókirándulás a 9. évfolyam részére, a szüreti felvonuláson való részvétel, a Mikulás-esttel egybekötött első osztályosok bemutatkozása, jótékonysági bál, karácsonyi ráhangolódás, farsangi bál, gyermeknap, pedagógusnap, a munkaközösségek által szervezett versenyek, rendezvények (pl. német-angol országismereti verseny, rendhagyó irodalom- és történelemóra, egészségnap stb.). - A havonta megrendezésre kerülő maratoni sportrendezvények - Filharmóniai hangversenyek - Az általános iskolák számára megrendezett versenyek, vetélkedők - A környezetvédelmi hét rendezvénysorozata - Tehetséggondozó műhely - Bemutató nyílt órák szervezése - Nemzetközi projekthét

1.4.3 A hagyományápolás közösségfejlesztő feladatai -

Kötetlenebb jellegével, érzelemmel teli élményt adjon erősítve a közösséghez való tartozás érzését. Nevelje a tanulókat egymás segítésére (táborok, hulladékgyűjtés, versenyek), mások munkájának, eredményeinek elismerésére, megbecsülésére. A változatos tevékenységi formák, kulturális rendezvények, a közös ünnepek erősítsék az együvé tartozást, az egymásért való felelősség érzését. Az osztályok egymáshoz való alkalmazkodása, együttélése, az egymás iránti türelem kialakítása olyan rendezvényekkel, amelyek iskolánk valamennyi tanulóját érintik. Jó kapcsolat kialakítása a tevékenységeket segítő felnőttekkel, szülőkkel, más iskolák tanulóival.


Pedagógiai Program 1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység szervezésére az iskolában diákönkormányzat működik, amit a választott diákönkormányzati vezetőség irányít. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Feladata, hogy eljárjon az érintett tanulók érdekében, hogy tartalmas programok biztosításával valósuljon meg a kötelességek és jogok összhangja, az érdekek képviselete, a személyiség- és közösségfejlesztés. A diákönkormányzat munkáját az iskola igazgatója által megbízott diákönkormányzatot segítő tanár támogatja. A diákönkormányzat évente legalább egy alkalommal küldöttgyűlést tart, ahol az általuk megszavazott összeggel járulnak hozzá a DÖK működési kiadásaihoz. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján dolgozik. A diákönkormányzati munka során a következő közösségfejlesztési feladatok megvalósítását tűzzük ki célul: -

A diákönkormányzati munka céljai az egyéni érdekeket ne sértsék, azokkal összhangban legyenek. Fejlessze a kialakított, hagyományokon alapuló közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. A régi tevékenységek mellett új hagyományokat teremtsen. Olyan tevékenységeket szervezzen, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezáltal fejlődik, erősödik maga a közösség. Fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet. A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervezzen. A saját sikereire büszke, de más közösségek eredményeit is elismerő, azt értékelő közösségeket alakítson ki.

A feladatok megvalósításának színterei: DÖK – gyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékozódásának fóruma. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Valamennyi tanulónak joga, hogy véleményt nyilvánítson saját, vagy az iskolát érintő kérdésekben. Ez az intézményi fórumokon és kultúremberhez méltó módon történhet. Önkormányzati nap Iskolánkban minden évben egy tanítás nélküli munkanappal a diákönkormányzat rendelkezhet. Iskolarádió Az iskolában és a kollégiumban is működik iskolarádió. Tevékenységét a működési szabályzatnak megfelelően végzi. Tárgyi feltételeit az iskola stúdiója biztosítja. Feladata a műsorszerkesztés és sugárzás. A stúdió biztosítja a hangosítást az intézményi ünnepségeken, rendezvényeken. Működéséért az oktatástechnikus felel. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 18

Pedagógiai Program Iskolaújság Félévente egy alkalommal jelenik meg iskolánk diákújságja digitális formában, intézményünk honlapján. A lapot diákok szerkesztik tanári közreműködéssel. Jó lehetőséget biztosít egymás megismerésére, tehetségkibontakoztatásra. Önálló feladatok elvégzését igényli, meghatározott csoporton belül, így segítve a tanulók önállóságának és egyben a szervezetben egy célért való munkálkodás kialakulását, illetve az ezek sikeréhez szükséges normák, szabályok megismerését. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényes, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységek megszervezése során fontos szempont, hogy azok élményekre épüljenek és a problémamegoldást fejlesszék. Részletes feladataink a következők: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által aktívan közreműködve ismerik meg kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, - a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társakkal, vezetőkkel való együttműködés megalapozása, fejlesztése, - a közösen végzett munka során az egyéni képességek, aktivitás fejlesztése, - a tartós aktivitás fenntartása, - a társak iránti érdeklődés, az együttérzés, a szolidaritás, a megértés, türelem fejlesztése, - a személyiség egészére ható tevékenységformák megvalósítása. A nevelő-oktató munka hatékonyságának elősegítésére és a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tantestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez: - tömegsport-foglalkozások, - tanulmányi kirándulások, - klubdélutánok, - színház-, mozilátogatások, - vetélkedők, - túrák, - táborozás. A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni.


Pedagógiai Program 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma 1.5.1 A pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Érettségi, OKJ-s, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok) - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 20


A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében

A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi tevékenységeket folytatjuk: - egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások, - a gyermekvédelmi feladatok ellátása, - korrepetálás, mentorálás, - felkészítés javító vagy osztályozó vizsgára, - eredményes érettségi vizsga, OKJ vizsga elősegítése. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 21


Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány, egyesületek működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

és

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők, felsőoktatási intézmények hallgatói munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 22


Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). Az új osztályfőnököket – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában.

1.5.2 Az osztályfőnök feladatai -

Az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki a közösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Összegyűjti az ingyenes és kedvezményes juttatásokra (pl. tankönyvek, étkezés) jogosító igazolásokat. Koordinálja az osztályába járó diákok tankönyvválasztását, tanévkezdéskor a könyvek szétosztását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 23


-

-

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel, a kollégiumi nevelőtanárokkal, segíti és koordinálja munkájukat. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegség, fogyatékosság, gyógyszerérzékenység). Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat havonta összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.



Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Az „iskolai közösségi szolgálat” keretén belül végzett tevékenységekről összesíti az igazolásokat és feljegyzi a naplóban, a törzslapokon és a bizonyítványban. Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

1.5.3 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv tartalma: - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a kiemelten tehetséges, - a sajátos nevelési igényű, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

1.6.1 A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségesnek tekintjük azon gyermekeket, akik egy vagy több területen az átlaghoz képest többet nyújtanak mentális, szociális, művészeti, gondolkodásbeli, kommunikációs területen. A tehetséggondozás céljai Azon tanulók felismerése, akik képességük, tehetségük kibontakozásához jobb kommunikációs képességeik kialakításával, jobb tanulási feltételeiknek, és ezáltal jobb Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 25

Pedagógiai Program verseny- és felvételi eredményeiknek elérésével juttatunk el személyiségük kiteljesedéséhez, érvényesüléséhez, illetve szűkebb környezetbe, társadalomba való sikeres beilleszkedéséhez. Tantestületünk célja az is, hogy a gyermek egyedi erősségeire építsen, vegye figyelembe a tanuló egyéni adottságait és nevelési, oktatási eljárásait a diák fejlesztéséhez legígéretesebb területre összpontosítsa. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséges tanulók felkutatására, a velük való foglalkozásra, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Erre a tanórai, az órán kívüli, a tehetséggondozó műhely keretében szervezett, a diákköri, pályázati, egyesületi (Tokaji Ferenc Gimnázium Tehetséges Gyermekeiért Egyesület) stb. lehetőségek egyaránt alkalmasak. Mindezek leggyakoribb formái és színterei:  tehetséggondozó műhely,  tehetséggondozó bázisintézmény, tehetségpont foglalkozásai,  versenyre felkészítés,  szakkörök,  sportkör,  pályázatok,  versenyek,  szabadidős foglalkozások,  tanulmányi kirándulások,  üzemlátogatások,  az iskola szaktantermei (biológia, kémia, fizika, informatika, nyelvi labor),  iskolai könyvtár,  sportcsarnok,  partnerintézmények, külföldi partneriskolák,  táborok. A tehetségazonosítás formái a) A tanár ismerje fel a tehetséget, amelyek jellemzői:  sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,  szókincsük gazdag, szokatlan kifejezéseket használnak,  a tényeket gyorsan megjegyzik,  gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat,  keresik a jelenségekben fellelhető hasonlóságokat és különbségeket,  jó megfigyelők,  sokat olvasnak,  kritikusan, függetlenül gondolkodnak,  elmélyülten érdeklődnek különböző kérdések iránt,  zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat,  unják a mechanikusan ismétlődő feladatokat,  érdeklődési területükön tökéletességre törekszenek,  önkritikusak,  szívesen dolgoznak önállóan,  a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, míg feltétlenül szükséges, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 26

Pedagógiai Program         

sokféle és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, egy probléma felmerülésekor sok megoldási lehetőséget sorolnak fel, gyakran szokatlan, furcsa, frappáns, okos válaszokat adnak, véleményüket nem rejtik véka alá, nem értékelik a sablonos válaszokat, inkább kockáztatnak, kifejezett humorérzékük van, érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt, szeretik a szépet, könnyen észreveszik a művészi részleteket, fantáziaviláguk színes, eredeti.

A tehetség kiválasztásában a kognitív, a nem kognitív eljárások, és az intuitív megítélések ötvözete vezet, vezethet eredményre. Ha ezeket a képességeket nem ismerjük fel idejében, akkor elkallódhatnak, eltompulhatnak, és később már egyre nehezebb újra éleszteni őket. Felismerésükre a legalkalmasabb személy a pedagógus. Az is előfordulhat, hogy nem érdekli a tanulót túlságosan, amiből tehetséges. Ilyenkor a pedagógusnak érdeklődést felkeltő, motiváló magatartással kell őt rábírnia, hogy érdekelje saját tehetsége és foglalkozzon vele. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése, gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. b) Tehetségazonosítás formái és megvalósítása  A kilencedik évfolyamos tanulók tantárgyankénti bemeneti tudásszint mérése.  Az iskolai érdemjegyek, házi versenyek eredményei, otthoni „házi dolgozatok” értékelése, tanári vélemények alapján – bár figyelni kell arra, hogy csak ezek figyelembe vétele nem elegendő.  Városi, megyei, országos versenyeredmények alapján.  Osztályfőnöki órai megfigyelés, aktivitás.  Kommunikációs és szervezőkészség vizsgálatára a DÖK gyűlései, rendezvényei, osztályon belüli rendezvények is alkalmasak, itt a diáktársak, DÖK tagok véleményének a gyűjtése is fontos.  Önképzőkörök, iskolarádió, iskolaújság, kiállítások, rendezvények szervezése – és az ezekben közreműködő tehetséges tanulók kiszűrése. c) Tehetséggondozás és képességkibontakoztatás intézményi keretei Az egyes munkaközösségek munkaterve tartalmazza részletesen az óraszámot, a felkészítés helyét, idejét, a felkészítő tanár nevét, feladatát, ill. azt, hogy milyen tárgyakból, milyen típusú felkészítésre (verseny előtti felkészítésre, vagy az év során egy-egy tárgyból szakkör tartása, vagy felvételi előkészítő, nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam) van szükség, illetve lehetőség, és azt, hogy az adott évben milyen tantárgyból, milyen versenyeken vesznek részt iskolánk tanulói. d) Pedagógusok felkészítése a tehetséggondozás feladataira Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 27

Pedagógiai Program A tehetséggondozásra alkalmas, elhivatott pedagógusok kiválasztása az iskolavezetés feladata. A tehetséggondozó pedagógustól nagy érzékenység és felkészültség várható el. A tehetséggondozó tanárnak szakmailag, pszichológiailag felkészültnek kell lennie. Ismernie kell a tehetséges gyermek természetét, igényét, lehetőleg naprakészen a legújabb kutatási eredményeket, a különleges oktatási módszereket. Elengedhetetlen a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok megfelelő továbbképzése (szakirányú és témaspecifikus), a kollégák aktív részvétele a foglalkozásokon, és az ott hallott információk átadása a többi kollégának. A tehetséggondozást végző kollégák ellenőrzése, munkájának értékelése az iskolavezetés feladata. A tehetséggondozási munkatervet a felkészítést végző pedagógus készíti el (ez a terv melléklete az adott munkaközösség tervének). A pedagógus önképzését segíti az iskolai könyvtár fejlesztése.

1.6.2 A tanulási programok

kudarcnak

kitett

tanulók

felzárkóztatását

segítő

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása E pedagógiai probléma megoldásában kettős feladatunk van: - prevenciós tevékenység keretében fel kell mérni, hogy diákjaink tanulásában és munkájában miért jelentkezik a kedveszegettség, mi az oka a motivációhiánynak, - megoldást kell találnunk ennek az állapotnak a megszüntetésére, hangsúlyt kell fektetni a tanulás tanítására. A tanulási kudarc két fő típusba sorolható: a) Prognosztizálhatóan kudarcnak kitett tanulók, akik részképesség zavarral (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia), vagy a pszichés funkciók fejletlenségével küzdenek. Feladataink: - a zavar felismerése, a tanuló szakemberhez történő irányítása, - a feltárt problémával rendelkező tanulók előéletének, a korábban igénybevett segítségek megismerése, - külső szolgáltatások igénybe vétele (nevelési tanácsadó, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, szakértői bizottság), - az oktatási törvényben előírt kedvezmények biztosítása, - differenciált tanórai foglalkozás, - bekapcsolódás az integrált oktatás nyújtotta lehetőségekbe, pályázatok segítségével a tantestület felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) nevelő-oktató folyamatba történő integrálására, egyéni fejlesztési program kidolgozása.


Pedagógiai Program b) Aktuálisan képességeik alatt teljesítő tanulók Ilyenkor fel kell tárnunk az érdektelenség okait:  ehhez önműveléssel és szervezetten fejlesztenünk kell pedagógiai, pszichológiai ismereteinket,  erre alapozva osztályonként és egyénileg is fel kell mérnünk a tanulási kedv hiányának okait (céltalanság, alkalmatlanság, szakmai érdeklődés hiánya, akaraterő hiánya, olvasási, megértési problémák, a sikerélmény hiánya, otthoni családi nehézségek, rossz baráti kör szerepe, egészségtelen életvitel, szenvedélybetegségek, stb.),  a szintfelmérések megismertetnek bennünket a képzettségi és neveltségi hátrányokkal, amely kiindulási alapja felzárkóztató programjainknak,  az intézményi értékelési rendszer tanulói és szülői kérdőívei, az osztályfőnöki órák, az osztályokban tanító tanárok havonkénti osztályértekezletei, a rendszeres szülői értekezletek (szükség esetén családlátogatások) jó lehetőséget biztosítanak a tanulási kedvben beállt változások időben való felismerésére, s ezzel párhuzamosan közös megoldási javaslatok kidolgozására,  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyomon követi a tanulási nehézséggel, hátrányokkal küzdő tanulókat és hasznos ismereteket ad át a szakmai tanácskozásain, továbbképzésein hallott metodikai lehetőségekről, figyelmeztet arra, hogyan lehet a jövőbeli lehetséges problémákra felkészülni. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, korrepetálás céljából. A 9. évfolyamon a tanulmányi színvonal kiegyenlítésére szervezett felzárkóztatás a szintre hozást, a korrepetálás az alapismeretek pótlását célozza meg. Az indításról minden tanév kezdetekor - a felmerülő igények és az iskola személyi, tárgyi és anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével - az iskola vezetősége dönt. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elősegítő programok A tanulásszervezést a célképzéstől a tartalom meghatározásán át a belső iskolai szervezet kialakításáig a tanulóknak a tanulással kapcsolatos értékeihez, érdekeihez és érdeklődéseihez kell igazítani. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására törekvés iskolai és kollégiumi szinten egyaránt megjelenik. Iskolai szinten megvalósítható lehetőségek sorában első helyen áll 9. évfolyamon a szintfelmérő dolgozatok megírását követően felzárkóztató csoportok kialakítása magyar nyelv és irodalom, matematika, valamint idegen nyelv tantárgyakból. Előzetes ismereteik alapján kezdő és haladó csoportba kerülnek az idegen nyelvet tanulók. A kollégiumban lehetőség van arra, hogy szilenciumi időn kívül segítséget kérjenek a tanulók a nevelőtanároktól, akik saját szakjuknak megfelelően nyújtanak segítséget. A pedagógiai munka és a segítés főbb területei:  kollégiumi elhelyezés,  diákétkeztetés,  iskolai könyvtár használata, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 29

Pedagógiai Program  ösztöndíj-pályázatok,  egyesületi támogatás. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén, - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül, - adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

1.6.3 Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése A pedagógiai munka legnehezebb és legösszetettebb feladata a sajátos nevelési igényű, a különféle beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő fiatalok segítése. Természetesen ez a terület nem kezelhető a többitől elszigetelt módon, ezért a személyiség-, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ebben a munkában hatványozott feladatot jelentenek, csak valamennyi terület összehangolt munkájának eredményeként vezethet sikerre. A leggyakoribb segítségnyújtási formák: -

tanulási módszerek bemutatása, a tanulók bevonása az osztály, ill. iskolai szintű tevékenységekbe, szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, egyéni beszélgetések, szakemberek segítségének bevonása.

1.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.



-

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl fejlesztőpedagógus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: - fejlesztőpedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, - a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok -

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban A társak, az osztály bevonása a megoldásba Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.) A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére A baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása) Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek, az ifjúsági védőnő bevonásával)

A pedagógiai feladatokkal kapcsolatos kritériumok - a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), - a tanulók sikerélményhez juttatása, - a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, - a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, - az empátia és a toleranciakészség fejlesztése.

1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem célja Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyermekben vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolákban a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Az a cél, hogy az iskolai gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat, ezáltal is hozzájárulva az esélyegyenlőség biztosításához.


Pedagógiai Program A pedagógusok feladata, hogy  felismerjék a problémát,  keressék az okokat,  nyújtsanak segítséget,  jelezzenek az illetékes szakembereknek, szakterületeknek. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolában, kollégiumban, olyan légkört, kell kialakítani, mely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármely tanuló származása, bőrszíne, neme, vallási, nemzeti, etnikai hovatartozása miatt, vagy bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai:  gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése,  a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése,  gyermekbalesetek megelőzése,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A pedagógusok alapvető feladata, hogy a nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe vegyék a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítsék a tanuló képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, az esélyegyenlőség megvalósulását. Kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Közre kell működnie a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőket figyelmeztesse a gyermeke jogainak megóvásában, vagy ha fejlődésének érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. A pedagógusok kötelessége, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem feladata a gyermek védelme, a családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelem programja magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét, valamint a tanulói szervezetek létrejöttének segítését és azt, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 32

Pedagógiai Program 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalma és e tény fennállásának megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kerül szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése. A Gyvt. 67/A. §-a értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők:  a szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség,  a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága,  az elégtelen lakáskörülmények,  a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Az intézmény vezetője felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység elvégzéséért, de megfogalmazódnak a pedagógusok számára is kötelezettségek: - Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. - Biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. - Észre kell vennie, ha a tanuló eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. - Olyan szemléletet kell kialakítani a tanulókban, amelynek segítségével képesek elfogadni a szociális hátránnyal küzdő társukat. - Meg kell próbálnia a családból hozott negatív nevelési szokásokat ellensúlyozni. A célok és megvalósításának módjai és eszközei A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése, az esélyegyenlőség megteremtése. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felismerésének módszerei -

-

A helyzetfeltárás elsősorban az osztályfőnök feladata. A gyermekvédelmi felelős folyamatosan tájékoztatja a testületet a jogszabályok változásairól. Minden év szeptemberében az osztályfőnök egyéni elbeszélgetés, vagy írásbeli teszt segítségével felméri a tanulók szociális helyzetét, ügyelve arra, hogy a személyiségi jogokat ne sértse. Szülői értekezleten felhívja a szülők figyelmét a hátrányos helyzet leküzdését elősegítő programokra, pályázatokra az intézmény keretein belül adódó lehetőségekre. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 33


Az ifjúságvédelmi felelős személyes elbeszélgetések során feltárhatja a tanulók szociális hátterét. A pedagógusok folyamatosan nyomon követik a tanulók életében bekövetkező változásokat és felfigyelnek a krízishelyzetekre, melyekre megoldásokat keresünk.

Tanulással kapcsolatos hátrányok enyhítése -

Felzárkóztató, tehetséggondozó és verseny-előkészítő programok. Pályaorientációs tevékenység, végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése. Kapcsolattartás a munkaügyi központtal. Pályázatok útján elnyerhető tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati, iskolai, alapítványi) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.

Az iskola által nyújtott szociális szolgáltatások -

Diák étkeztetés, menza: szociális rászorultságtól függően kedvezmények. Tankönyvtámogatás: ingyenesség a törvényben meghatározott kedvezményezetteknek. A rászorultaknak a könyvtári állományból biztosítjuk a tankönyveket. Tanulóinknak kollégiumi férőhely biztosítása. Iskolaorvosi ellátás, egészségügyi szűrővizsgálat. A szociális segélyek igényléséhez tájékoztatás, segítségnyújtás a kérdőívek beszerzéséhez, és kitöltéséhez.

Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számukra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett kedvezményeket biztosítjuk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.), - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer, - sportélet, - túrák, kirándulások szervezése, - kulturális, szabadidős programok szervezése, - a tanulók tájékoztatása (iskolarádió, iskolai honlap). 5. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 34

Pedagógiai Program - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 6. A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban, a tanulók véleményének továbbításában a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

1.8 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus és az intézmény parterei kapcsolattartásának formái A tanulók nevelésének két legfőbb színtere az otthon és az iskola közössége. Ezért kiemelten fontos, hogy összhangban dolgozzanak. Iskolánkban alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus és jó kapcsolattartást. A tanár – szülő – diák kapcsolatnak a kölcsönös megbecsülésen, megértésen és bizalmon kell alapulnia. Pedagógiai Programunkat kizárólag a szülők és diákok aktív együttműködésével tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében a szülőket tájékoztatni kell az iskola nevelési céljairól, követelményeiről, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Természetesen minderről az iskolának is ismernie kell a partnerek – szülők, diákok, külső partnerek – véleményét.

1.8.1 Az együttműködés legfőbb formái és lehetőségei Kapcsolat a szülőkkel Évente osztályonként legalább két szülői értekezletet tartunk. Ezek legfőbb célja a tanulmányi előmenetelről, a magatartási helyzetről tájékoztatni, illetve az aktuális nevelési problémákat feltárni, megoldásukat elősegíteni. Hasznos szolgálatot tehet a megismerésben az iskolai rendezvényekre a szülők meghívása (pl. jótékonysági bál, ünnepségek stb.). Az iskola által létrehozott Korszerű Felszerelésért Alapítvány, illetve a „Tokaji Gimnázium és Szakközépiskola Tehetséges Gyermekeiért” Egyesület munkáját a szülők anyagi lehetőségeikhez mérten, illetve személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával támogathatják. Az egyesület a hátrányos helyzetű és a kiemelkedően tehetséges tanulók segítésében vesz részt. A szülők és az iskola kapcsolatának továbbfejlesztési lehetőségei A 14-19 éves korosztály nevelése számos problémát felvet, melynek megoldásához a szülőknek is segítségre lehet szüksége, ami kölcsönös együttműködést feltételez a szülők és pedagógusok között. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolat felvételéhez mind szélesebb teret biztosítsunk az iskola részéről. Az iskola vezetése a tantestülettel egyetértésben mindent megtesz azért, hogy minden lehetőséget kihasználva a tanulók szüleit a legszélesebb körű tájékoztatásban részesítse, illetve a szülők véleményét, igényeit, elvárásait megismerje, s ezeknek a körülményekhez képest eleget tegyen. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 35

Pedagógiai Program A már említett hagyományos kapcsolattartási formákon túl ahhoz, hogy a szülők mélyebb bepillantást nyerjenek az iskola életébe, az alábbiakat tesszük:  Az évente megtartott minimum 2 szülői értekezlet, melyet 9. évfolyamon egy általános igazgatói tájékoztató előz meg. 12. évfolyamon pályaválasztás előtt egy általános tájékoztatóval segítjük a szülők és a végzős tanulók döntését.  Nyílt napokat szervezünk, ahol a szülők megismerhetik az iskolában folyó tanórai munkát, megismerhetik a gyermekük helytállását tanulmányi szituációkban.  A szülők már az első szülői értekezleten megismerhetik az iskolában tanító tanárok nevelési és oktatási értékrendjét, elvárásait. Biztosítjuk őket, hogy közös célunk, a tanulók fejlődése érdekében várjuk együttműködésüket, kérjük segítségüket.  A választmányi értekezleten a szülők az iskola pedagógiai programját ismerik meg, illetve arról, hogy milyen módon vehetnek részt az iskolai élet szebbé, jobbá tételében, kellemes környezet teremtésében gyermekeik számára. Az iskola és a diákok együttműködése A diákok idejük jelentős részét az iskolában töltik, ezért nagyon fontos, hogy itt olyan légkör uralkodjon, ahol a tanulók jól érzik magukat, s ez ösztönzőleg hasson teljesítményükre. A tanóra A tanulók és pedagógusok leginkább órákon találkoznak, az oktatási-nevelési folyamat keretében, ahol közös céljuk az általános műveltség megszerzése, az érettségire és a továbbtanulásra való felkészülés mellett a pedagógiai programban megfogalmazott személyiségfejlesztő feladatok elvégzése, szakma elsajátítása. Mindezek elérése csak kölcsönös bizalom és tisztelet megléte esetén, s a közös célért együtt végzett tevékenység során lehetséges. Tanórán kívüli tevékenységek A szakkörök, foglalkozások remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanárok és diákok jobban megismerjék egymás értékeit, gondolatait. Egy-egy pályázat közös elkészítése megalapozza az elmélyült és alapos tudást, az érdeklődés elmélyülését, s a közös siker nagyobb együttműködést eredményez hosszú távon is. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 36

Pedagógiai Program tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. Az osztálykirándulás A közös élmények kiemelkedő jelentőséggel bírnak a tanulók és tanárok egymáshoz való viszonyában, hiszen itt az iskolai kötöttségeken túllépve a tanulók olyan oldalát is megismerhetjük, amely az oktatási folyamatban rejtve maradnak. Itt alkothatunk igazán képet a gyerekek elvárásairól, elképzeléseiről, vágyairól, amely hatékony eszköze lehet egy partneri viszony kialakításának, melynek alapvető feltétele az őszinteség. Kellemes környezetben, kötetlen beszélgetés keretében pedig a tanulók könnyebben megnyílnak. A kollégium Az egyes tanulók fejlődését az osztályfőnök és a kollégiumi nevelőtanár közösen felügyeli. A személyes megbeszéléseken túl, probléma esetén az osztályfőnök látogatást tesz a kollégiumban. Az iskola egyéb külső kapcsolatai Az iskolának állandó kapcsolatot kell tartania a környezetében lévő intézményekkel, szakmai szervezetekkel, cégekkel, vállalkozókkal. A kapcsolatnak a kölcsönösségen kell alapulnia. A folyamatos, rendszeres információ, a vállalati és vállalkozói szféra bevonása a képzésbe, véleményük, elvárásaik megismerése az iskola szakmai oktatásának naprakészségét segíti. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola fenntartójával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal és a városi önkormányzattal korrekt munkakapcsolatot, állandó információcserét tartsunk fenn. Úgy ítéljük meg, hogy állandó, folyamatos tájékoztatással pontos képet tudunk adni iskolánk életéről, eredményeiről, gondjainkról. A tanulók és szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Tanulók:  tanórákon, gyakorlatokon - szaktanárok,  osztályfőnöki órákon - osztályfőnök, külső előadó,  ECL hirdetőn, nyelvórákon - a nyelvvizsga időpontokról, követelményekről,  ECDL hirdetőn, informatika órákon – modulokról, követelményekről, vizsgaidőpontokról,  diákönkormányzati üléseken - diákmozgalmat segítő tanár, iskolavezetés,  diákközgyűlésen – igazgató,  diáksportköri ülésen - DSE tanárelnök,  diáknapokon - kérdésekre: igazgató,  tanévnyitón, tanévzárón – igazgató,  iskolarádióban - napi aktualitásokról bárki, megfelelő kontroll mellett,  plakátok, hirdetések, közérdekű információk - az aulában, hirdetőkön kitéve,  DSE faliújságjain - tájékoztató anyagok (rendezvények, versenyrendezvények),  szóróanyagok, ismertetők - osztályoknak osztályfőnök útján,  tantestületi üléseken - diákképviselők részvételével, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 37

Pedagógiai Program  szükség szerint az osztály táblájára írva, osztályfelelős útján. Szülők:  ellenőrző könyv útján - szükség szerint folyamatos (osztályfőnök),  az elektronikus napló segítségével,  tanítási időben bármikor szülői érdeklődés - szaktanárok, osztályfőnök,  szülői értekezleten - legalább évi 2 alkalommal,  tanévnyitón, tanévzárón,  alkalmankénti családlátogatáson – az Út az érettségihez programban résztvevő tanulók esetében.

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 24. pontjának felhatalmazása alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, pótló és javítóvizsga, különbözeti vizsga)  követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati),  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: 



azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni, a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra,  és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 38

Pedagógiai Program  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira,  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.9.2 A tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni, időpontját az intézményvezető határozza meg. Az intézmény a különbözeti vizsga letételét azon tanulóknak írhatja elő, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, vagy a szakképző 13. évfolyamába belépők. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha


Pedagógiai Program a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 21-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

1.9.3 Tanulmányok alatti helyi vizsgák A „próbaérettségi” vizsga Tizenkettedik évfolyamos tanulóink számára helyi „próbaérettségi” vizsgát szervezünk. A vizsgatárgyak a következők: -

magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv történelem szakmacsoportos alapozó tantárgyak

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

A tanulók a 12. tanév elején meg kell, hogy ismerjék a vizsgatantárgyak témaköreit. A vizsga kötelező eleme a tanévnek, követelménye, értékelése megegyezik az érettségi vizsgáéval.

1.9.4 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága és a bizottság működése Tanulmányok alatti vizsgát – 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben lehetőség van rá, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 40

Pedagógiai Program a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

1.9.5 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A 20/2012. EMMI rendelet 65. § (3) bekezdése szerint a tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból /tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

1.9.6 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos szabályok Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 41

Pedagógiai Program A tanulmányok alatti vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A vizsgák eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal, az osztályfőnök vezeti be. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem az intézmény Vizsgaszabályzatában meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. Az írásbeli vizsgák általános szabályai  a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet,  a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,  a feladatlap megoldásának maximális ideje 60 perc,  a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával Az írásbeli vizsga javítása a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 68.§-ának (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. A szóbeli vizsga általános szabályai A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.  Egy napon három szóbeli vizsga tehető le,  a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie,  a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 42

Pedagógiai Program    

a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, a felelet időtartama 15 percnél nem lehet több, ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz,  két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 68.§ -ának (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, c) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen Ha a vizsgázónak a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 68.§-ának (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Gyakorlati vizsga általános szabályai  A gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről.  A gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.

1.9.7 A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje Az osztályozó és egyéb – tanulmányok alatti - vizsgát az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük, így általában írásbeli és szóbeli részből áll. Kivételt képez az informatika, testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, mivel ezekből a tantárgyakból gyakorlati vizsga van. Az írásbeli vizsga feladatlapját az igazgató által megbízott munkaközösség készíti el évfolyamszinten, az adott tagozat és óraszám figyelembe vételével, akit a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki. Az osztályozó vizsga részletes követelményeit a Vizsgaszabályzat (ami egyben a Házirend 8. számú melléklete) tartalmazza. A vizsgaszabályzat elérhető iskolánk honlapján és hozzáférhető az iskola könyvtárában, titkárságán és az igazgatóhelyettesi irodában.


Pedagógiai Program Az értékelés rendje A vizsgarészek értékelése és az érdemjegyek meghatározása az érettségi vizsgán alkalmazott szabályok szerint történik: 0-24%: elégtelen 25-39%: elégséges 40-59%: közepes 60-79%: jó 80-100%: jeles A vizsgatárgyak részei Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Vizuális kultúra Ének-zene Társadalomismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika Gazdasági ismeretek Szakmai alapozó tárgyak Szakmai elmélet Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Környezetvédelem – vízgazdálkodás Oktatási alapismeretek Pedagógia Pszichológia Speciális társadalomismeret (belügyi rendészeti képzés) Rendvédelem (belügyi rendészeti ismeretek)

írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli (+ szóbeli vizsga)1 írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga

1

Az írásbeli vizsga értékelése az érettségi vizsga értékelése alapján történik. A legalább 12 %-ot elérő tanuló szóbeli vizsgán javíthat az írásbeli eredményén.


Pedagógiai Program 1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.10.1A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk a hozzánk jelentkező nyolcadikosok számára a rendes felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, amely az egyes tanulmányi területeken különböző részekből áll, és a felvételizőknek különböző követelményeknek kell megfelelniük. A felvételi vizsga részei: Kód

01

02

03 04

05

11

12

13

15

16

Osztály-tagozat Felvételi vizsga Gimnáziumi osztályok központi írásbeli (matematika) Matematika-természettudományos osztály szóbeli meghallgatás (matematika) általános iskolai eredmények központi írásbeli (magyar) Biológia - természettudományos osztály szóbeli meghallgatás (biológia) általános iskolai eredmények központi írásbeli (magyar) Nyelvi tagozat szóbeli meghallgatás (célnyelv) általános iskolai eredmények központi írásbeli felvételi vizsga Általános általános iskolai eredmények központi írásbeli (magyar) szóbeli elbeszélgetés Belügyi rendészeti osztály fizikális állapotfelmérés általános iskolai eredmények Szakközépiskolai osztályok központi írásbeli (magyar) Oktatás szakmacsoport szóbeli elbeszélgetés, szövegértés általános iskolai eredmények központi írásbeli (matematika) Informatika szakmacsoport szóbeli meghallgatás (informatika) általános iskolai eredmények központi írásbeli (magyar) Környezetvédelemvízgazdálkodás szóbeli meghallgatás (biológia) szakmacsoport általános iskolai eredmények központi írásbeli (magyar) Ügyvitel szakmacsoport szóbeli meghallgatás (informatika) általános iskolai eredmények központi írásbeli (magyar) szóbeli elbeszélgetés Közszolgálat szakmacsoport fizikális állapotfelmérés általános iskolai eredmények

A gimnáziumi és a szakközépiskolai évfolyamra nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki nem írja meg a központi írásbeli felvételi vizsgát és nem teljesíti a szóbeli felvételi követelményeket. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 45

Pedagógiai Program A szóbeli meghallgatásra nem kell külön jelentkezni, mert ezt a szerepet a felvételi jelentkezési lap tölti be, amelyet az általános iskola továbbít a középiskola számára. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 39.§. (4) bekezdése alapján a szóbeli vizsga nyilvános. A szóbeli meghallgatás célja: az adott tanulmányi területekhez rendelt osztályok-tagozatok profiljához kapcsolódó szakmai motiváltság vizsgálata. A felvételi vizsga témakörei, a kérdéssorok iskolánk honlapján - a www.tfg.hu honlapon - olvashatók. A felvételi bizottság a szóbeli meghallgatáson elsősorban nem a jelentkezők tantárgyi tudását vizsgálja, hanem tájékozottságát a választott tanulmányi területre vonatkozó témában.

1.10.2Tanulók átvétele másik iskolából Az átvétel eljárásrendje  Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.  Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.  Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.  Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.  Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg a vizsgákat.  Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.  Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. Az iskolaváltás elutasítása  Ha a megcélzott osztályban nincs üres hely.  Ha a tanuló nem rendelkezik központi írásbeli eredménnyel.  Ha az átvételét kérő tanuló félévi vagy év végi bizonyítványában elégtelen osztályzat szerepel.  Ha a tanuló tanulmányi eredménye gyenge (3,0 alatti átlag).  Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz.  Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.


Pedagógiai Program 1.10.3A felvételi eljárás során alkalmazott speciális értékelési szabályok tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében A mentesítést a jelentkezési laphoz csatolt (érvényes) szakértői vélemény és szülő írásbeli kérelme alapján állapítjuk meg a következő lehetőségek szerint: Ha az SNI tanuló egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentést kap, az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett a felvételi eljárás során az 1. iskola más módon (pl. helyi szervezésű szóbeli vizsgával válthatja ki a tanuló az írásbelit), bírálja el felvételi jelentkezését. A szakértői vélemény javaslata alapján a feladatlapok kidolgozásához hosszabb időt 2. biztosítunk (+ 15-15 perc), és ez a feladatlapok értékelését nem érinti. A szakértői vélemény javaslata alapján engedélyezzük a segédeszköz használatát (például 3. a matematikánál számológép). 4. Mentesítjük az értékelés egyes részei (pl. helyesírás) alól.

1.10.4Felvételi pontszámítás Az alábbi táblázatban összegezzük, hogy az egyes tanulmányi területeken mit veszünk figyelembe a felvételi kérelmek elbírálásakor. A rangsorolás tanulmányi területenként különkülön történik a legfeljebb elérhető 100 pont összeadása után, csökkenő sorrendben.

GIMNÁZIUM Tagozatkód

Tantárgy beszámítás

Megnevezés

01

Matematika gimnázium

-

02

Biológia gimnázium

–

03

Idegen nyelv – gimnázium (angol és német)

04

Általános gimnázium

05

Belügyirendészeti oktatás

–

magyar nyelv magyar irodalom matematika történelem idegen nyelv történelem matematika idegen nyelv biológia kémia magyar nyelv magyar irodalom történelem matematika idegen nyelv magyar nyelv magyar irodalom történelem matematika idegen nyelv magyar nyelv magyar irodalom matematika idegen nyelv történelem

Hozott pont max.

Központi írásbeli

Szóbelin adható pontszám

Összpontszám

25 pont

Matematika (50 pont)

25 pont

100 pont

25 pont

Magyar (50 pont)

25 pont

100 pont

25 pont

Magyar (50 pont)

25 pont

100 pont

Magyar (50 pont)

nincs

100 pont

Magyar (50 pont)

25 pont fizikai állapotfelmérés

100 pont

25 pont (hozott pont x2-el)

25 pont


Pedagógiai Program SZAKKÖZÉPISKOLA 11

Oktatás szakmacsoport

12

Informatika szakmacsoport

13

Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoport

15

Ügyvitel szakmacsoport

16

Közszolgálat szakmacsoport

magyar nyelv magyar irodalom matematika idegen nyelv történelem magyar irodalom történelem matematika idegen nyelv informatika történelem matematika idegen nyelv biológia kémia magyar nyelv magyar irodalom történelem matematika idegen nyelv magyar nyelv magyar irodalom matematika idegen nyelv történelem

25 pont

Magyar (50 pont)

25 pont

100 pont

25 pont

Matematika (50 pont)

25 pont

100 pont

25 pont

Magyar (50 pont)

25 pont

100 pont

25 pont

Magyar (50 pont)

25 pont

100 pont

25 pont

Magyar (50 pont)

25 pont fizikai állapotfelmérés

100 pont

Azonos pontszám esetén előnyt élveznek: A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Tokajban található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzet megítélése az alábbiak szerint történik: az osztály irányultságának megfelelő területen elért felvételi részpontszám, az osztály irányultságának megfelelő területen elért tanulmányi, az osztály irányultságának megfelelő központi írásbeli eredmény, a tanuló testvére, közeli hozzátartozója iskolánk tanulója, a tanuló testvére iskolánkba járt, a szülő is az intézmény tanulója volt, a gyermek bármely szülője vagy nagyszülője az intézmény dolgozója, a gyermek bármely szülője vagy nagyszülője az intézmény dolgozója volt, a gyermek bármely szülője vagy nagyszülője pedagógus a város oktatási intézményeiben, a tanuló legalább egyik szülője Tokaj város valamelyik intézményében közalkalmazott (munkáltatói igazolással). Az előnyök megadása a fenti sorrendben történik. A feltételek meglétéről a szülőnek kell írásban nyilatkoznia és hozzá igazolást bemutatnia, az ideiglenes jegyzék nyilvánosságra hozása után három napon belül. Elutasítás Az ideiglenes felvételi jegyzékben elutasítjuk a tanuló jelentkezését, ha a félévi bizonyítványában bármely tantárgyból elégtelen osztályzat szerepel, ha az előzetes egységes központi felvételi írásbeli vizsgán a tanulmányi területnek megfelelő feladatlapot nem írja meg, vagy ha a szóbeli meghallgatáson, fizikai állapotfelmérésen nem jelenik meg. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 48

Pedagógiai Program 1.11 A szóbeli felvételi vizsga követelményei és az alkalmassági vizsga szabályai 01. tanulmányi terület – matematika tagozat Összesen elérhető legfeljebb 25 pont Mértékváltás Oszthatóság (oszthatósági szabályok, prímszám és összetett szám fogalma) Műveletek egész számokkal (csak néhány szám, műveletek sorrendje) Műveletek törtekkel (csak néhány szám) Egyenes arányosság, fordított arányosság (hiányzó adat számolása, ábrázolás koordináta –rendszerben, 60 km/h autó által megtett út, 20 liter meggybefőtt, 0,5 liter, 1 liter, 2 liter, 5 liter méretű üvegek) 6. Arány (kerület, terület, térkép és valóság) 7. Arányos osztás (három barát osztja a csokikat) 8. Törtrész és egész rész kiszámítása (100 cm oldalú négyzet változik, egyik oldala 4/5 rész, másik 6/5 rész, új terület) 9. Százalékszámítás (százalékérték, százalékalap, százalékláb) 10. Egyszerű szöveges feladat (200 palacsintából háromszor több a kakaós, mint a lekváros. Kiránduláson költött pénz 300 Ft, 400 Ft, 500 Ft, a negyedik napon eredeti pénz 1 / 5 része. Tyúkok és malacok fejének összege 50, lábaik összege 180.) 11. Mérlegelv alkalmazása zárójelet vagy törtvonalat tartalmazó rövid egyenletben (negatív előjel a törtvonal előtt) 12. Síkidomok definíciója (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet…) 13. Síkidomok kerülete és területe 14. Számolás háromszögek és négyszögek belső és külső szögeivel (deltoid szögeinek aránya 1:3:3:5) 15. Lineáris függvények ábrázolása 1. 2. 3. 4. 5.

02. tanulmányi terület – biológia egyedi tantervű – természettudományos osztály és a 13. tanulmányi terület – környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport Összesen elérhető legfeljebb 25 pont Szakmai jártasságot felmérő kérdések: Természetismeretet, ökológiát felmérő kérdések: 1. Hogyan veszélyezteti az ember a természetes vizeket? Mit tehetünk a védelmük érdekében? 2. Milyen élőlények alkotják a planktont? Mi a szerepük a vizek életközösségeiben? 3. Milyen sajátosságok jelzik a hüllőkön a szárazföldi életmódra való áttérést? 4. Állíts össze vízi táplálékláncot! (Esetleg tengerit!) 5. Miért életszükséglet a víz? 6. Milyen erdőtípusokat ismersz Magyarországról? 7. Miért képesek a fűfélék száraz, szeles környezetben is megélni? Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 49

Pedagógiai Program 8. Milyen tényezők és fajok jellemzők a tajgára? 9. Miként függ össze a kaktuszok testfelépítése élőhelyükkel? 10. Hogyan változik az éghajlat és a növénytakaró az egyenlítőtől távolodva? 11. Mi az üvegházhatás? Milyen anyagok okozzák? Milyen következményekkel jár? 12. Mit jelent a következő kifejezés: A vándorpatkány tágtűrésű állat. 13. Sorold fel egy lombos erdő függőleges szintjeit! Miért alakulnak ki ezek a szintek? 14. Milyen veszéllyel járnak a más országokból behurcolt fajok az itthon őshonos fajokra? 15. Sorolj fel lebegő – illetve gyökerező hínárnövényeket! Milyen következménnyel jár, ha számuk ugrásszerűen megnő a vizekben? Az ember élettanával kapcsolatos kérdések: 1. Mit tudsz az egészséges táplálkozásról? 2. Mit tudsz a vitaminokról? 3. Milyen szerepei vannak az emberi bőrnek? Hogyan függenek össze ezek a bőr felépítésével? 4. Milyen megbetegedéseit ismered a keringés szerveinek? 5. Milyen szerepei vannak az emberi vérnek? 6. Hogyan vezetnéd le egy falat kenyér emésztési folyamatát? 7. Milyen felépítési és működési különbségek vannak az izomszövetek között? 8. Hogyan vesz részt a bőr a hőszabályozásban? 9. Hogyan épülnek fel a csontok? 10. Mi a szerepe a következő szerveknek: nyálmirigyek, gyomor, máj, vastagbél? 11. Ismertesd a be- és kilégzés módját, a tüdő felépítését! 12. Ismertesd a szív felépítését, az egyes szívrészek szerepét! 13. Nagy vonalakban ismertesd az immunrendszer feladatát, az immunsejtek és szervek típusait és a fontosabb immunbetegségeket Motiváltságot, olvasottságot mérő kérdések: 1. Milyen természettudományos folyóiratokat ismersz? Szoktad-e olvasni valamelyiket? 2. Szoktál-e saját megfigyeléseket végezni állatokon, növényeken? Mesélj róluk! 3. Tudnál-e híres biológusokat említeni a régmúltból, vagy napjainkból? 4. Tudnál-e olyan problémákat említeni, amelyek most a biológia vizsgálódásának középpontjában állnak? 5. Szerinted milyen nagy felfedezései voltak a biológiának a 19., 20. században? 6. A biológiának milyen résztudományait, tudományterületeit különbözteted meg? 7. Biológián belül mivel foglalkoznál szívesen (esetleg gyakorlatban is), ha lehetőséged lenne rá? 8. Kik voltak: Szent-Györgyi, Darwin, Konrad Lorenz, Pasteur…? 9. Hallottál-e már a szelektív hulladékgyűjtésről, mi a véleményed róla? 10. Van-e valamilyen hobbyd, ami kapcsolatba hozható választott szakirányoddal? (pl. természetfotózás, madármegfigyelés stb.) 11. Van-e valamilyen hobbyd, ami kapcsolatba hozható választott szakirányoddal? (pl. természetfotózás, madármegfigyelés stb.) Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 50

Pedagógiai Program 03. tanulmányi terület – idegen nyelvi tagozat Összesen elérhető legfeljebb 25 pont Angol, illetve német nyelvből szervezett 10 perces meghallgatás, amely a NAT-ban is megfogalmazott európai minimumszint beszédkészségben és beszédértésben való meglétét vizsgálja. Német nyelv szóbeli témakörök: 1. Vorstellung, Eltern, Geschwister, Freunde/Freundinnen; 2. Schule, Klasse, Fächer, Lehrer; 3. Familienfeste, Geburtstag, Namenstag, Geschenke; 4. Beruf der Eltern, Hausarbeit, Gartenarbeit; 5. Unterhaltung, Freizeit, Wochenende; 6. Essen und Trinken zu Hause; 7. Wetter und Jahreszeiten, Monate, Kleidungsstücke. Angol nyelv szóbeli témakörök: 1. Introduction 2. Family 3. School 4. Place of Living 5. Free time 6. Seasons, weather 7. Sports 8. At the shops 9. Daily routine 10. Eating, Healthy life 11. Favourite book/film 12. Great Britain. A teljesítmény értékelése a következő szempontok szerint történik: szókincs, nyelvhelyesség, beszédértés és kommunikatív érték, mindösszesen: 25 pont

11. tanulmányi terület – oktatás szakmacsoport Összesen elérhető legfeljebb 25 pont A kapott szövegrészlet felolvasása, értelmezése a feltett kérdések alapján, választott vers vagy prózarészlet előadása, pályaorientációs elbeszélgetés.

12. tanulmányi terület – informatikai szakmacsoport 15. tanulmányi terület – ügyvitel szakmacsoport Összesen elérhető legfeljebb 25 pont 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Számítógép-történet, generációk Neumann elvű számítógép felépítése, egyszerűsített működése Bementi és kimeneti perifériák működése, jellemzőik Fájlkezelés és mappakezelés (másolás, átnevezés, törlés, áthelyezés) Fájlok keresése a számítógépen, lomtár elemeinek visszaállítása Tömörítés, tömörítőprogram használata Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 51

Pedagógiai Program 7. Keresés az interneten (témák, és kulcsszavak szerinti keresés) 8. Internetes szolgáltatások (e-mail, fájlok megosztása, online katalógusok) 9. Vírusok, védekezés lehetőségei, vírusirtó program használat

05. tanulmányi terület – belügyi-rendészeti oktatás és 16. tanulmányi terület – közszolgálat szakmacsoport Összesen elérhető legfeljebb 25 pont Fizikai (erőnléti) alkalmassági követelmények eredmény-pontérték táblázata

Pont

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 60 mp alatt

Hanyattfekvésből felülés 60 mp alatt

2000 m futás

4 x 10 m-es ingafutás mp alatt

25

Fiú 40

Lány 24

Fiú 55

Lány 45

Fiú 9:00

Lány 10:00

Fiú 10.0

Lány 11.0

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16

23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

54 53 52 51 50 49 48 47 46 45 44 43 42 41 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31

44 43 42 41 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21

9:03 9:06 9:09 9:12 9:15 9:18 9:21 9:24 9:27 9:30 9:33 9:36 9:39 9:42 9:45 9:48 9:51 9:54 9:57 10:00 10:03 10:06 10:09 10:12

10:03 10:06 10:09 10:12 10:15 10:18 10:21 10:24 10:27 10:30 10:33 10.36 10:39 10:42 10:45 10:48 10:51 10:54 10:57 11:00 11:03 11:06 11:09 11:12

10,1 10,2 10,3 10,4 10,5 10,6 10,7 10,8 10,9 11.0 11,1 11,2 11,3 11,4 11,5 11,6 11,7 11,8 11,9 12.0 12,1 12,2 12,3 12,4

11,1 11,2 11,3 11,4 11,5 11,6 11,7 11,8 11,9 12.0 12,1 12,2 12,3 12,4 12,5 12,6 12,7 12,8 12,9 13.0 13,1 13,2 13,3 13,4


Pedagógiai Program 2 HELYI TANTERV 2.1 Az intézmény helyi tanteve 2.1.1 Az intézmény oktatási, képzési rendje A nappali tagozaton az intézmény oktatási, képzési ideje 4, 5 vagy 6 év, az OKJ-s képzéseken a korábbi szakközépiskolai tanulmányok beszámíthatóak, vagy különbözeti vizsgával kiválthatóak, ha a képzés jellege megengedi. Gimnázium:  Általános gimnáziumi oktatás  Biológia emelt óraszámú – természettudományos oktatás  Emelt óraszámú idegen nyelvi oktatás  Emelt óraszámú matematika – természettudományos oktatás  Belügyi rendészeti oktatás Szakközépiskolai képzés:  Oktatás szakmacsoport  Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport  Informatika szakmacsoport  Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoport  Közszolgálat szakmacsoport  Ügyvitel szakmacsoport Szakképzés: Középfokú OKJ-s képzés:  Informatikai rendszergazda - Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető  Környezetvédelmi technikus - Energetikai környezetvédő - Hulladékgazdálkodó Felsőfokú akkreditált OKJ-s képzés:  WEB-programozó Felnőttképzés:  ECL nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam  ECDL informatikai vizsgára felkészítő tanfolyam  CISCO Hálózati Akadémia tanfolyamai


Pedagógiai Program 2.1.2 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet mellékletei alapján az alábbi tantervekre épül:       

3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 2.56. Szakképzési kerettanterv az 54 481 04 informatikai rendszergazda szakképesítéshez, valamint a XIII. informatika ágazathoz 2.57. Szakképzési kerettanterv az 54 346 01 irodai asszisztens szakképesítéshez, valamint a XXV. Ügyvitel ágazathoz 2.66. Szakképzési kerettanterv az 54 850 01 környezetvédelmi technikus szakképesítéshez, valamint az XXIII. környezetvédelem - vízgazdálkodás ágazathoz 2.89. Szakképzési kerettanterv az 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs szakképesítéshez, valamint a IV. pedagógia ágazathoz 2.94.5. kerettanterv a XXXVIII. rendészet ágazathoz

A kerettantervek közül a gimnáziumi osztályokban az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Kínai nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Etika Dráma és tánc Művészetek – ének-zene vizuális kultúra

Változat Kerettanterv A változat Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Helyi tanterv Kerettanterv Kerettanterv A változat Kerettanterv B változat Kerettanterv A változat Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv A változat Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv A változat Kerettanterv

Iskolánk a 9. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. A 11. és 12. évfolyamon tanítandó Művészetek tantárgyak közül iskolánkban heti 1-1 órában az Ének-zene és a Vizuális kultúra tantárgyat tanítjuk. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskolai és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 54

Pedagógiai Program A kerettantervek közül a szakközépiskolai osztályokban az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Német nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Etika Művészetek – vizuális kultúra Informatika szakmacsoport Ügyvitel szakmacsoport Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport Oktatás szakmacsoport Közszolgálat szakmacsoport

Változat Kerettanterv A változat Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv A változat Kerettanterv B változat Kerettanterv A változat Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv A változat Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv Kerettanterv 2.56. szakképzési kerettanterv 2.57. szakképzési kerettanterv 2.66. szakképzési kerettanterv 2.89. szakképzési kerettanterv 2.94.5. kerettanterv

A szakközépiskolai osztályokban 10. évfolyamon tanítandó Művészetek tantárgyak közül iskolánkban heti 1 órában a Vizuális kultúra tantárgyat tanítjuk.


Pedagógiai Program 2.1.3 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

Kötelező minimális óraszámok 4 osztályos gimnázium Óraterv a kerettantervekhez – 9-12 évfolyam, gimnázium

EREDETI Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

3 3 3

3 3 3

3 3 3 1

3 3 3

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1

1 5 1 4 35

2

2

2 1 1

2 1 1

5 1 6 35

1 5 1 8 35

1 5 1 4 36


Pedagógiai Program

Általános gimnázium Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv

(4) 5 (3)

II. Idegen nyelv

Matematika

4,5

(4) 5 (3)

3 (3)

4,5

(4) 4,5 (3)

3

3,5

(3)

4

(4) 4,5 (3)

3

3,5

(3)

Etika

3,5

4

3 (3)

4,5

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra

Informatika

2

2

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1

(1)

Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (emelt szintű érettségire felkészítő)

Rendelkezésre álló órakeret

2

(1)

(3)

2

2

2 1 1

2 1 1

4

2

5 1

5 1

5 1

1 5 1

0

0

4

4

35

36

35

35

2

2

Emelt szintű érettségire felkészítés (egyedi diákokra szabott órakeretből) Magyar nyelv és irodalom csoportbontás I. idegen nyelv csoportbontás II. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás

5 4,5 3 3,5

5 4,5 3 3,5

4 3 -

4 3 -

Összesen osztály óraszám

51

52

44

44


Pedagógiai Program

Nyelvi tagozat - gimnázium Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika

4

6 (3) 4

4

6 (3) 4

Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (emelt szintű érettségire felkészítő) Rendelkezésre álló órakeret Emelt szintű érettségire felkészítés (egyedi diákokra szabott órakeretből) Magyar nyelv és irodalom csoportbontás I. idegen nyelv csoportbontás II. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás


6 (3) 4

(3)

(3)

(3)

3

3

3 1

2

2

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

Etika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

2 1 1 1

1

(4)

4,5

6 (3) 4 (3) 4 (3)

(3)

3,5

2

2

2 1 1

2 1 1

1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

0

0

2

2

35

36

35

35

4

4

4 6 4 3 1

4 6 4 3 1

6 4 -

6 4 -

53

54

49

49


Pedagógiai Program

Biológia tagozat - gimnázium Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv

Matematika

4 (3)

4

4

3 (3)

(3)

4

4

3

4

(3)

(3)

4

4

3

4

Etika

(3)

(3)

4

3

3

(3)

4

1


2

2

3

Fizika Kémia

2 2

2

2

Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (emelt szintű érettségire felkészítő) Rendelkezésre álló órakeret Emelt szintű érettségire felkészítés (egyedi diákokra szabott órakeretből) Magyar nyelv és irodalom csoportbontás I. idegen nyelv csoportbontás II. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás


(0)

3 (2) 3 (2)

2

2 1 1 1

1

3 (2) 4

3

3 (2) 4

(0)

(0)

2 1 1

2 1 1

2 1 1

1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

0

0

0

1

35

36

35

35

4

4

4 4 3 4 1

4 4 3 4 1

4 3 -

4 3 -

51

52

46

46


Pedagógiai Program

Matematika tagozat - gimnázium Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


I. Idegen nyelv

4 (3)

II. Idegen nyelv

Matematika

4

4

(3)

3 (3)

4

4

(3)

3

5

(3)

4

4

3

5

(3)

Etika

(3)

4

3

5

(3)

5

1


Fizika

2 (2)

Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra

Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (emelt szintű érettségire felkészítő) Rendelkezésre álló órakeret Emelt szintű érettségire felkészítés (egyedi diákokra szabott órakeretből) Magyar nyelv és irodalom csoportbontás I. idegen nyelv csoportbontás II. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás


2,5

2 (2)

2

1,5

(2)

2 2 2 1 1

2 1 1 1

(1)

2,5

3

(1)

3

3

(0)

2

2

2 1 1

2 1 1

3

1,5

5 1

5 1

5 1

1 5 1

0

0

2

2

35

36

35

35

4

4

4 3 -

4 3 -

46

46

4 4 3 5 1,5

4 4 3 5 1,5

52,5 53,5


Pedagógiai Program

Belügyi rendészet - gimnázium Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika

4 (3)

4

4

3 3

Történelem, társadalmi és állampolgári (2) 3 ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra

Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Speciális társadalomismeret Belügyi rendészeti ismeretek Önvédelem Szabadon tervezhető órakeret (emelt szintű érettségire felkészítő)

Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 1 1

(1)

2

(3)

4

4

(3)

4

4

(3)

3 3

3 3 1

3 3

2

3

(3)

2 2 2 2 1 1

2

(1)

2

2

2 1 1

2 1 1

4

4

2 1 5 1

5 1

5 1 1

1

1

5 1 1 3 1

0

0

0

0

35

36

35

35

2

2

3 1

Emelt szintű érettségire felkészítés (egyedi diákokra szabott órakeretből) Magyar nyelv és irodalom csoportbontás I. idegen nyelv csoportbontás II. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás

4 4 3 3

4 4 3 3

4 3 -

4 3 -


49

50

44

44


Pedagógiai Program

Szakközépiskola EREDETI Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 3 3

4 3 3

4 3 3 1

4 3 3

2

2

3

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

5 1 4 36

2 6 1 5 1 4 35

2

1

8

11

5 1 4 35

5 1 4 35


Pedagógiai Program

Szakközépiskola Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


(4)

Idegen nyelvek Matematika

5

4,5 (3) 3,5 (3)

(4)

5

4,5 (3) 3,5 (3)

Etika

4,5

4

4 (3) 3,5

(3)

(4)

(3)

4 (3) 4

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

és

Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek

2

2

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

2 6

Informatika

(1)

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (emelt szintű érettségire felkészítő) Rendelkezésre álló órakeret Emelt szintű érettségire felkészítés (egyedi diákokra szabott órakeretből) Magyar nyelv és irodalom csoportbontás Idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Szakmai gyakorlat csoportbontás

2

(0)

(3)

4

2

1

8

11

2

5 1

5 1

5 1

5 1

0

0

2

1

35

36

35

35

4

4

5 4,5 3,5 2 2

5 4,5 3,5 2 2

4 -

4 -

2

2

Összesen osztály óraszám 52

53

45

45

A szakmai tárgyak oktatására rendelkezésre álló órakeret szabadsávjának felosztása szakmacsoportonként és évfolyamonként a következő módon történik: 9. évfolyam alkalmazott Informatika informatika Környezetvédelem- környezetvédelmi vízgazdálkodás alapismeretek Oktatás vizuális kultúra Szakmacsoport

10. évfolyam alkalmazott informatika környezetvédelmi alapismeretek vizuális kultúra

11. évfolyam alkalmazott informatika környezettechnikai alapok ének-zene

12. évfolyam alkalmazott informatika környezettechnikai alapok ének-zene


Pedagógiai Program Közszolgálat Ügyvitel

fegyveres szervek és vagyonvédelem jogi ismeretek

fegyveres fegyveres szervek szervek és és vagyonvédelem vagyonvédelem jogi ismeretek jogi ismeretek

fegyveres szervek és vagyonvédelem gépírás


2.1.4 Kifutó óratervek Négy évfolyamos emelt szintű nyelvi oktatás Gimnázium –emelt szintű nyelvi képzés (keret új) Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Emelt szintű érettségi előkészítő 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

6 0,5 2,5 3 2,5

4,5 3 3 1

1,5

11. évf. k nk 4,5 3 0,5 5,5 0,5 3 3,5 1

12. évf. k nk 4 3 4 3 4 0,5

1,5 1,5 2 1

2 1 2 2 1

2 1

2 1

2 2

2

1 2 1

1 2 1 0,5

0,5 0,5 0,5 27,5 2,5 6 3 3 2,5

27,5

3,5 6 3 1

30

0,5 6 3

0,5 4,5 30

1

Megjegyzés: A dráma tantárgyat nem osztályozzuk, a félévi és év végi bizonyítványba a részt vett bejegyzés kerül. Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk.

4 3

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Négy évfolyamos biológia - természettudományos oktatás

Gimnázium - biológia (egyedi tantervű) – természettudományos tantervű Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Emelt szintű érettségi előkészítő

9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

3 3 3 1,5

3,5 3 3 1

12. évf. k nk 4 3 4 3 4 0,5

1,5 3 2 1 1,5 0,5

2 3 2 2

2 4

4

1 1

2 1

1 1 2 1 0,5

1 2 1

2 1 0,5

0,5 0,5 27,5

1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

0,5

11. évf. k nk 4,5 3 0,5 3,5 3 3,5 1

2,5 3,5 3 3 1,5

27,5

3 3,5 3 1

30

0 3,5 3

0,5 1,5 30

0 4 3

1

Megjegyzés: A dráma és tánc tantárgyat nem osztályozzuk, a félévi és év végi bizonyítványba a részt vett bejegyzés kerül. Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk.

66

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Négy évfolyamos emelt szintű matematika - természettudományos oktatás

Gimnázium – emelt szintű matematika természettudományos képzés Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Emelt szintű érettségi előkészítő

9. évf. k nk 4 2 3 3 5 1,5

3 3 5

0,5

0,5

2

11. évf. k nk 4,5 3 0,5 3 0,5 3 5 1 1

12. évf. k nk 4 3 4 3 5 0,5

2,5 2 1,5

0,5

2 1

3 1 2 1,5

3 2

2

0,5 1

1 1 2 1 0,5

1 2 1

2 1 0,5

0,5 0,5 27,5

1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

0,5

10. évf. k nk 4 2

2 3,5 3 3 2

27,5

4 3,5 3 2

30

1,5 3,5 3

0,5 2,5 30

0 4 3

2

Megjegyzés: A dráma és tánc tantárgyat nem osztályozzuk, a félévi és év végi bizonyítványba a részt vett bejegyzés kerül. Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk.

67

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Négy évfolyamos gimnáziumi emelt szintű testnevelésoktatás Gimnázium – emelt szintű testnevelésképzés (keret új) Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Emelt szintű érettségi előkészítő, felzárkóztatás 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

3,5 3 3 1,5

3,5 3 3 1

11. évf. k nk 4,5 3 0,5 3,5 3 3,5

12. évf. k nk 4 3 4 3 4 0,5

1,5

2 1 2 2 1

2 2

2,5 1

1,5

2 1

2 2

2

2

1 1 2 1

1 2 1 0,5

0,5

1 27,5

1,5 3,5 3 3 1,5

27,5

2 3,5 3

0,5 0,5 2 30

0,5 4,5 30 3,5 3

0 4 3

1

9-12. évfolyamon heti kötelező órát kiegészíti heti 2 óra kötelező DSE szakosztályi edzés, vagy lakóhelyi sportegyesületi edzés. 11-12. évfolyamon a heti óraszámon túl heti 2 órában emelt szintű érettségire készítjük fel tanulóinkat. Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk. A dráma és tánc tantárgyat nem osztályozzuk, a félévi és év végi bizonyítványba a részt vett bejegyzés kerül.

68

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Négy évfolyamos általános tantervű gimnáziumi oktatás Gimnázium – általános tantervű (keret új) Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Emelt szintű érettségi előkészítő, felzárkóztatás 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

3,5 3 3 1,5

3,5 3 3 1

1,5

2 1 2 2 1

11. évf. k nk 4,5 3 0,5 3,5 3 3,5 1

12. évf. k nk 4 3 4 3 4 0,5

2 2

2 1

2 2

2 1

1 1 2 1

27,5

0,5 0,5 1 30

2

1 2 1 0,5

0,5

1,5 27,5 3,5 3 3 1,5

0 3,5 3 1

0 3,5 3

0,5 4,5 30

0 4 3

1

Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk. A dráma és tánc tantárgyat nem osztályozzuk, a félévi és év végi bizonyítványba a részt vett bejegyzés kerül.

69

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Szakközépiskolai óraterv A „2/2008.(II.8) OKM rendelet a 17/2004. (V.20) OM rendelet módosításáról” alapján.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Összesen

70

Éves óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 148 74

148 74

111 111 37

111 111 37

37 74 55,5 55,5 55,5 55,5 37 148

37 74 55,5 55,5 55,5 55,5 37 148

18,5 1017,5

18,5 1017,5

148 74 37 111 111

128 96

37 37 74

32 32 64

74

64

296 111 1110

256 96 960

96 96

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Négy évfolyamos környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolai képzés Környezetvédelmi szakközépiskola Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Környezetvédelem Környezettechnika Vízgazdálkodási ismeretek Gépészeti alapismeretek Gyakorlat Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelem és környezetanalitika Környezettechnika gyakorlat Geodézia és műszaki ábrázolás Hidrológia és hidraulika gyakorlat Emelt szintű érettségi előkészítő

9. évf. k nk 4 2 4 3

10. évf. k nk 4 2 4 3

1 1 2 1,5 2 1,5 0,5 1,5 0,5 1 1

2

1 1 2 1,5 1,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5

2

11. évf. k nk 4 2,5 0,5 4 3,5

12. évf. k nk 4 3 4 4

1 2

1 2

2 2 2

2 2 1

2

2 2

2 2

2

27,5

3 4 3 2 2

Idegen nyelv csoportbontás (angol/német) Matematika csoportbontás Gyakorlat csoportbontás Informatika csoportbontás

27,5

2 4

1 2 30

2,5 30

2 1,5

4

4

4

5

Szakmai alapozó órakeret részletezése Szakmacsoportos alapozás összes óraszám

9. évf. 4

10. évf. 4

11. évf. 10

12. évf. 10

Elmélet Gyakorlat - természettudományos vizsgálatok - környezetvédelem és környezetanalitika - környezettechnika gyakorlat - hidrológia és hidraulika gyakorlat - geodézia és műszaki ábrázolás

2 2 2 -

2 2 2 -

6 4 2 2

5 5 2 2 1 -

71

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény szakközépiskolai képzést folytat környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportban. A képzés időtartama 4 év, a képzésben részt vevő diákoknak joguk van a környezetvédelem és vízgazdálkodás szakmacsoport érettségi vizsgáját letenni. Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk. A szakközépiskolai tanulmányok és a szakképzés átjárhatóságának biztosítása érdekében, az év végi bizonyítványokba és a törzskönyvbe az egyes tantárgyak és az óraszámok részletezve kerülnek bejegyzésre. Évfolyam 9. 10. 11.

12.

72

Tantárgyak megnevezése - természettudományos vizsgálatok - környezetvédelem elmélet - természettudományos vizsgálatok - környezetvédelem elmélet - környezetvédelem elmélet - környezetvédelem és analitika gyakorlat - környezettechnika elmélet - geodézia és műszaki ábrázolás - hidrológia és hidraulika elmélet - környezetvédelem elmélet - környezetvédelem és analitika gyakorlat - környezettechnika elmélet - környezettechnika gyakorlat - hidrológia és hidraulika gyakorlat - gépészeti alapismeretek

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Négy évfolyamos oktatás szakmacsoportos szakközépiskolai képzés Pedagógia Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tánc és dráma Oktatási ismeretek szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Környezetkultúra Egészségtan Pedagógia Pszichológia Gyakorlat Tanulásmódszertan Kommunikáció Ön- és társismeret Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Emelt szintű érettségi előkészítő

9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

4,5 3 1

4,5 3 1

1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1

1

12. évf. k nk 4,5 3 4,5 4 1 1 1 2

1

1 1 3 3

3 3

2 0,5 30

2 1 30

1 1 2

27,5 Idegen nyelv csoportbontás (angol/német) Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Gyakorlat csoportbontás

1 1

11. évf. k nk 4,5 2,5 0,5 4 3,5 1 1 1 2

2 4,5 3 2

27,5

2 4,5 2 2

0 4,5 1 2

0 4,5

2

Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk. A dráma tantárgyat nem osztályozzuk, a félévi és év végi bizonyítványba a részt vett bejegyzés kerül.

73

Négy évfolyamos művészet, szakközépiskolai képzés

közművelődés,

Művészet, közművelődés, kommunikáció Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

Tánc és dráma Művészet, közművelődés,

kommunikáció

9. évf. k nk 4 2 4 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5

1,5 1

10. évf. k nk 4 2 4 3 1 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5

szakmacsoportos

11. évf. k nk 4,5 2,5 0,5 4 3,5 1 1 1 2

12. évf. k nk 4,5 3 4 4 1 1 1 2

1,5

kommunikáció

szakmacsoportos alapozó oktatás

Elmélet Környezetkultúra Egészségtan Pszichológiai alapismeretek Néprajz, társadalomismeret Pedagógia Szociálpszichológia, mentálhigiéné Gyakorlat Tanulásmódszertan Kommunikáció Ön- és társismeret Szakmai informatika

1 1 2 2 2 2 1 2 2

Kézműves gyakorlatok Emelt szintű érettségi előkészítő 27,5 Idegen nyelv csoportbontás (angol/német) Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

2,5 4 3 2

27,5

1,5 4

2

2

2 2 30

2 1,5 30

0 4

2

Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk.

0 4

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Négy évfolyamos informatika szakmacsoportos szakközépiskolai képzés Informatika Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás Alapozó elmélet Alapozó gyakorlat Vállalkozásmenedzsment (13) Projektirányítás (13) Emelt szintű érettségire felkészítő

9. évf. k nk 4 2 4 3

4 3

1 2 2 1,5 1,5 1,5 1

1 2 2 1,5 1,5 1,5 1

1 3

1 3

27,5 Idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Gyakorlat csoportbontás

10. évf. k nk 4 2

27,5 4 3 3

0 4

11. évf. k nk 4 2,5 0,5 4 4 1 1 1 2

12. évf. k nk 4 3 4 4 1 1 1 2

2

2

2 4 1

2 4

1 30

3

0 4 4

1 1 30

0 4 4

Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 75

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Négy évfolyamos belügyi rendészeti képzés Egyéb szolgáltatások Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Belügyi rendészeti szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Belügyi rendészeti ismeretek Speciális társadalomismeret Gyakorlat Önvédelem Idegen nyelv csoportbontás (angol/német) Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás

9. évf. k nk 4 2 4 3 1

4 3 1

1 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 2

2 27,5

10. évf. k nk 4 2

1 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 2

1 4 3 2

2 27,5

1 4

11. évf. k nk 4,5 2,5 1 4 3,5

12. évf. k nk 4,5 3

1 1 2 1

1 1 2 1

4 4

1,5

1,5

4 1

4 1

2 30

2

1 4 1,5

2 30

1 4 1,5

Amennyiben az osztálylétszám indokolja, informatikából csoportbontást alkalmazunk.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.1.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvrendelés a jogszabályokban meghatározott határidőig történik. A tankönyvekkel szemben támasztott elvárások, melyeknek próbálunk megfelelni:  tartalmazza, a kerettantervben és ennek megfelelő helyi tantervben előírt ismeretanyagot,  a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez alkalmazkodjon,  a didaktikai követelményeknek megfeleljen. Általános alapelvek, szempontok a tankönyvek, taneszközök választása során (a pedagógus választási szabadságának tiszteletben tartása mellett):  csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk,  az ingyenes tankönyvre nem jogosult, de szociálisan rászorult tanulóknak könyvtári készletünk erejéig - kölcsönzési lehetőséget biztosítunk,  a tankönyv lehetőleg több évig használható legyen,  olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók,  folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére,  az iskola az egyes évfolyamokon tanulókat (a mindenkori költségvetési szempontokat figyelembe véve) tankönyvtámogatásban részesít,  az iskola a megelőző tanév végén tájékoztatást nyújt a szülőknek a továbbhaladáshoz szükséges tankönyvekről és eszközökről a következő formában: 9-13. (14.) évfolyamon tájékoztatás az iskolai honlapon (irányárral együtt!),  az iskola lehetőséget biztosít a használt tankönyv forgalmazásához,  a tankönyvek beszerzési árával kapcsolatban a Szülői Szervezetnek véleményezési joga van,  az intézmény csak a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket használ,  a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:  a tanítás-tanulás folyamatában a hagyományos és az új módszerek együttes alkalmazására törekszünk,  megtervezzük és felhasználjuk az egyes anyagrészek feldolgozásánál a számítógépek, interaktív táblák adta lehetőségek alkalmazásait (SDT),  szakkönyvek, katalógusok, folyóiratok ajánlása Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 77

PEDAGÓGIAI PROGRAM A taneszközök kiválasztásánál elsődlegesek a tartalmi, funkcionális szempontok, de természetesen az ár-érték arányt is figyelembe vesszük. Az iskola írásban értesíti, illetve a www. tfg.hu honlapon tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatáról (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről) és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. A tankönyvek rendelésének folyamatát az SZMSZ tartalmazza.

2.1.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A kulcskompetenciák A magyar köznevelés meghatározó dokumentumainak, szabályozóinak és a nemzetközi trend követelményeinek megfelelően iskolánk pedagógiai szemléletében is hangsúlyos szerepet kapott az utóbbi években a kompetencia alapú oktatás. Ennek középpontjában tanítványaink azon képességének és hajlandóságának fejlesztése áll, hogy a bennük lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsák át. Az alábbiakban olvasható kulcskompetenciák kialakítását, elmélyítését és egyénre szabott fejlesztését a tanítási-tanulási folyamat alapvető feladatának tartjuk. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A sikeres élethez elengedhetetlenül szükséges a helyes és kreatív nyelvhasználat különféle helyzetekben, szóban és írásban. Ezen kompetencia fejlesztése nem tartozhat egy tantárgyhoz, minden tantárgynál gondot kell fordítani rá, és ezt szolgálják azon események is, (ünnepélyek, előadások, kiselőadások) ahol a tanulónak egy közösség előtt kell megnyilvánulnia. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 78

PEDAGÓGIAI PROGRAM társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás része-ként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése során kiemelt szerepet szánunk annak, hogy tanulóink használható nyelvtudáshoz, ne csak nyelvvizsgához jussanak. Nyelvtudásuk terjedjen ki a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése, és az íráskészség elsajátítása mellett az adott nyelv társadalmi – kulturális hátterének megismerésére, megértésére. Matematikai kompetencia A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A matematikai kompetenciák esetében kiemelt szerepet szánunk a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlesztésének, valamint a tanultak gyakorlati, mindennapi élet területén történő alkalmazásának. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 79

PEDAGÓGIAI PROGRAM egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A természettudományos kompetenciák elengedhetetlenek a minket körülvevő világ megértéséhez. Fejlesztése során célunk, hogy tanulóink ne csak értsék a környezet folyamatait, hanem legyenek képesek ismereteik alapján előrejelzéseket tenni, illetve az emberi beavatkozás következményeit belátni. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. A digitális kompetenciák kiemelt fontosságúak a 21. század emberének, hisz az információhoz való hozzáférés az egyéni és társadalmi siker záloga lehet. E terület fejlesztésénél az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus használatát kell a diákoknak elsajátítaniuk. Az informatikaórán és egyéb helyzetekben is lehetőséget kell teremteni e kompetencia használatára (pl. jelentkezések, információközlés, tantárgyi beszámolók stb.). Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 80

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének meg-értését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A szociális és állampolgári kompetenciák kialakítása a társadalmi létben, a közügyekben való részvételre készít fel. E kompetencia fejlesztésében kiemelt szerepe van a történelemoktatás mellett azon fórumoknak (diákközgyűlés, diákönkormányzat), ahol ezeket, az ismereteket gyakorolják. Fontos kialakítani a normatudatot, a viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértését, a stressz és frusztráció kezelését és a közügyekben való hatékony részvétel, együttműködés, szolidaritás és emberi jogok tiszteletben tartásának képességét. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 81

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia a tudást, kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Fontos része a tervek készítése és végrehajtása, de ehhez tisztában kell lenni mindezek gazdasági és jogi feltételeivel is. Az egyes tanórákon (történelem, matematika) a témák vagy a példák, illetve azon projektek, amelyekben a gyerekek részt vesznek (osztályprogram, tanulmányi kirándulás, iskolai rendezvény megszervezése) segítenek ennek kialakításában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség jelenti az esztétikai megismerést, elképzelések, érzések kreatív kifejezését különböző formában (irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, fotó, mozgókép stb.).


PEDAGÓGIAI PROGRAM A hatékony, önálló tanulás A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. A belépő osztályoknál kiemelt hangsúlyt fektetünk a tanulás tanítására osztályfőnöki illetve egyéb szakórákon, de ennek a folyamatnak az egész ciklust végig kell kísérnie. Ki kell alakítani a gyerekekben a kitartó, mindennapos, hatékony tanulás képességét, hogy tudják saját tanulásukat megszervezni egyénileg vagy csoportban, hogy képesek legyenek az idővel, információval gazdálkodni, és hogy új ismereteket magabiztosan dolgozzanak fel és építsék be tudatukba. Nagyon fontos a motiváció és a magabiztosság kialakítása a tanulókban. Kiemelt fejlesztési feladatok A NAT szerint a kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 83

PEDAGÓGIAI PROGRAM nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a haza-szeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együtt-működési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség, és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ki-alakításához.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenn-tarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 85

PEDAGÓGIAI PROGRAM biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.1.7 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelés órát tartalmaz, valamennyi órát tanórai keretben valósítunk meg, amelyhez az iskola személyi és tárgyi felszerelései adottak. Biztosítjuk tanulóink számára a könnyített testnevelés oktatását. Az intézményben a testnevelés órákon túl a DSE szakosztályok heti 2-2 órás edzésein, rendezvényein biztosítjuk a tanulók számára a testedzés további lehetőségeit. Iskolánk a Tokaji Ferenc Gimnázium Diáksport Egyesülettel történt szerződés alapján nyolc szakosztály működését támogatja:  fiú és lány kézilabda szakosztály,  fiú és lány labdarúgás szakosztály,  tollaslabda szakosztály,  önvédelem szakosztály,  természetjáró szakosztály,  lövészet szakosztály,  vízisport szakosztály,  szabadidő sport szakosztály. Az iskola és a diáksport egyesület vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksport egyesület munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A DSE elnöke a tanév végén beszámol az egyesület munkájáról, gazdálkodásáról, eredményeiről listát készít, mely beszámoló lényeges elemei beépülnek a tanév végi intézményi beszámolóba is.

2.1.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szabadon választható tantárgyra, illetve emelt szintű oktatásra való jelentkezés: A szabadon választható képzések lehetőségeit az intézményi óratervek rögzítik. A jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14-15.§ határozza meg. Ezzel összefüggésben a legfontosabb előírások:  Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.  A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.


PEDAGÓGIAI PROGRAM  A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.  Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően, közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, továbbá tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.  A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán.  A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.  Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok:  iskolánk biztosítja további közép- vagy emelt szintű érettségi felkészítés lehetőségét,  rendkívüli esetben a választás módosítására szeptember 15-ig, - az órarend ismeretében van lehetőség. A módosítást az igazgató engedélyezheti, írásbeli kérelem alapján. Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei A tanórán kívüli foglalkozásoknál a csoportok kialakítása a tanulók igénye, képessége, érdeklődési köre alapján történik. Az indítható tanulócsoportok száma tanévenként kerül megállapításra a tantárgyfelosztás ismeretében. A csoportok megszervezése:  A szaktanár az oktatási igazgatóhelyettesnek minden év szeptember 15-ig jelzi csoportindítási szándékát. Leadja a jelentkezők névsorát, a foglalkozás elnevezését és céljainak rövid leírását. Felzárkóztató foglalkozások indítására ettől eltérő időpontban is lehet jelentkezni.  Az iskolavezetés dönt az indítható foglalkozásokról és azok óraszámairól.  A döntés során figyelembe kell venni a tanulók igényeit, a munkaközösségek arányos terhelésére, a lehetőségek igazságos elosztására. A pedagógusválasztás szabályai A diákok a választás során tájékoztatást kapnak arról is, hogy előreláthatólag mely tanárok fogják az emelt szintű és szabadon választott tantárgyakat, fakultációkat a következő tanévben tanítani. Ez a közlés azonban csak tájékoztató jellegű, hiszen a végleges tantárgyfelosztás elkészítése nem esik egybe az emelt szintű tantárgyakra és a fakultációkra való jelentkezéssel.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.1.9 A választható érettségi tantárgyak megnevezése A kötelező érettségi tantárgyakon túl bizonyos tantárgyak esetében szükséges külön érettségi felkészítők működtetése. Választható érettségi tantárgyak: második idegen nyelvként angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, kínai nyelv; földrajz, biológia, kémia, fizika, informatika, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, szakmacsoportos érettségi tantárgyak, Utazás és Turizmus, gazdasági ismeretek. Indokolt a felkészítés a 10. évfolyamon záruló, illetve gyakorlati kiegészítést feltételező tárgyak (pl. földrajz, informatika) vagy az alacsony óraszámú tárgyak (pl. ének-zene, vizuális kultúra) esetében. Az alábbi nem kötelező és szabadon választható tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára történik felkészítés a megjelölt óraszámokban 11. és 12. évfolyamon legalább 8 fő jelentkezése esetén: Tantárgy Földrajz Informatika Fizika Kémia Ének-zene Vizuális kultúra Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek Utazás és Turizmus

11. évfolyam 1 1 1 1 1 1

12. évfolyam 1 1 1 1 1 1

2

2

2 2

2 3

Emelt szintű érettségire felkészítés 11., 12. évfolyamon szervezünk a kétszintű érettségi vizsga emelt szintjére felkészítő órákat. A felkészítők tananyagának összeállításánál az emelt szintű érettségi követelményeket vettük figyelembe. Iskolánkban a következő tantárgyakból 11. és 12. évfolyamon az alap óraszámon felül heti két órában szervezünk emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést: Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Választható érettségi tantárgyak Biológia Kémia Fizika Informatika Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 89

PEDAGÓGIAI PROGRAM Testnevelés Érettségi vizsgára az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 12. §-a alapján jelentkezhetnek a jelöltek.

2.1.10A középszintű érettségi vizsga témakörei A vizsgakövetelmények megállapítása, kihirdetése, az értékelési módszer meghatározása az állam feladata, a követelményrendszert a helyi tanterv alapján helyi vizsgakövetelményekkel nem bővítjük. A középszintű érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményeit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A követelmények változásai miatt az elérhetőséget tüntetjük fel: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0200040.om

2.1.11A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja Az értékelés funkciói Az értékelés a folyamatos munka visszajelzésének eszköze, a motiváció, a tanulás ösztönzője; az előrehaladás mérése és összevetése a tantervi követelményekkel, az önértékelés fontos fokmérője. Értékeléskor képet kapunk saját tanítási gyakorlatunk hatékonyságáról. A relatív helyzet meghatározásának eszköze; jelzi a sikert és a kudarcot, valamint az előrehaladás feltételeit is. Az értékelési rend követelményei:  Értékelésünkben arra törekszünk, hogy egységes, egyszerű és áttekinthető legyen.  Személyre szóló, differenciált, objektív, ösztönző jellegű, folyamatos, reális legyen félelemmentes légkörben.  Preferálja a szorgalmat és a tehetséget, jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei és környezete számára.  Az értékelés komplex legyen (szóbeli, írásbeli, gyakorlati aránya). Osztályzásunk legyen kompatibilis a köznevelés egészével.  A tanulók ismerjék a tantárgy általános követelményrendszerét, melyet a helyi tantervek tartalmaznak. Az iskolánk értékelési területei: Az értékelési rendszer kiterjed a versenyeredményekre, a beiskolázás és a bennmaradás mutatóira, a továbbtanulási arányra, valamint az elégedettségi vizsgálatokra. A tanítók-tanárok által leggyakrabban alkalmazott értékelési formák: a diagnosztikus (feltáró), a formatív (fejlesztő) és a szummatív (minősítő) értékelés. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei a következők: Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 90

PEDAGÓGIAI PROGRAM  a tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga,  az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületen belül,  az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás,  intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét, személyre szóló, igazságos, kiszámítható és objektív legyen,  a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt,  a mérés, ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról,  az értékelés funkciója: hiteles visszajelzést adni a tanuló a szülő és a tanár számára a követelmény - teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása,  az értékelési rendszer sokoldalú legyen, változatos értékelési formákkal,  az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének,  a tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel,  a szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell,  az érdemjegyek (pl. témazáró dolgozat) nem egyenértékűek,  az érdemjegyek bejegyzése: szóbeli, írásbeli feleletek kék, az írásbeli nagy témazárók piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) más színű tintával vagy egyéb megkülönböztető módon történik,  a témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba,  heti egy órás tantárgy esetében a két jegy kevés az igazságos lezáráshoz. Az ütemezés vezérlő elve, hogy a tanár a félév elején hagy elegendő időt számon kérhető anyag gyűjtésére,  2 órás tantárgyaknál az órák száma + 1, a többi tantárgynál legalább 4 legyen a félévente minimálisan megszerzendő jegyek száma. Nagyon lényeges, hogy ezeket a jegyeket a tanulók egyenletes eloszlásban kapják és tudjanak róla.


PEDAGÓGIAI PROGRAM Az érdemjegyek ütemezését óraszám és évfolyam függvényében az alábbi táblázat szemlélteti:

Október 15. December 1. Január - az osztályozó értekezlet előtti hét

heti 1 óra

heti 2 óra

heti 3 óra

1

1 2

1 2

heti 4 vagy több óra 1 3

2 egyforma vagy 3

3

4

5 vagy n+1

9-11.

1214.

Március 1. Április 15. 1 1 Május 15/ máj. oszt. ért. 2 előtti hét Jún. oszt. ért. 2 egyforma előtti hét vagy 3

9-11.

12-14. 9-11.

12-14.

9-11.

12-14.

1

1 2

1 2

1 2

1 2

1 3

2

3

3

4

3

5 v. n+1

3

4

5 v. n+1

 A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembe vételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét.  Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.  A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a köznevelési törvényben leírtak szerint.  Ha a szaktanár által megállapított félévi vagy tanév végi értékelés lényegesen rosszabb az évközi jegyek átlagánál, akkor az osztályozó értekezlet indoklást kérhet. Amennyiben az indoklás nem megfelelő, akkor az osztályozó konferencia módosíthatja az osztályzatot. Lényegesen jobb átlagnak tekintjük: 1,65, 2,55, 3,55, 4,55, ha a határhoz képest a jobb piros jegyek száma több vagy egyenlő, mint a rosszabb piros jegyek száma. Más esetben: 1,65, 2,6, 3,6, 4,6.  Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A közismereti és szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyakból szóban és írásban is ellenőrizzük a tanulók tudását. Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése, ennek érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 92

PEDAGÓGIAI PROGRAM elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ezért minden tanuló lehetőség szerint évente feleljen szóban is az elméleti tantárgyakból. 2.1.11.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje -

témazáró dolgozat (20 tanítási napon belül) írásbeli felelet, „röpdolgozat” (15 tanítási napon belül)

 A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletek előtti hétig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt).  Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet.  9. évfolyamon tanév elején szintfelmérést végzünk magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv, német nyelv és testnevelés tantárgyakból.  Tanév eleji diagnosztizáló (felmérő) dolgozatokat előre be kell jelenteni, azok tájékoztató jellegűek, ezért azokra a tanuló értékelését befolyásoló érdemjegy nem adható.  A tanév végi felmérések jól előkészítve alapvetően befolyásolhatják a tanulmányi előmenetelt, értékük a nagydolgozattal azonos.  Az iskolai beszámoltatás lehet szóbeli és írásbeli, rajz és gyakorlati jellegű.  A feleletek és röpdolgozatok (írásbeli felelet) száma nem lehet több, amennyi különböző tanórát az adott tanítási napon megtartottak.  Egy órán a szaktanár csak egy osztályzatot adhat a diáknak: azaz egy feleletet várhat el, vagy egy röpdolgozatot írathat.  Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal, és a dolgozatírás tényét ceruzával a napló haladási részében jelölni. A témazáró dolgozat bejelentésekor a tanulók kötelesek figyelmeztetni a szaktanárt, ha már legalább 2 tantárgyból ugyanarra a napra témazáró dolgozat írását jelezték.  Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden jelenlévő tanulónak meg kell írnia. Ellenkező esetben osztályzata elégtelen.  Hiányzás esetén a tanuló köteles osztálytársaitól, szaktanárától, esetleg osztályfőnökétől információt szerezni, írtak, vagy írnak-e témazáró dolgozatot.  Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második napon a pótló témazáró dolgozatot köteles megírni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal).  Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni; ez esetben a feladat nehézségi foka - a szaktanár döntésétől függően - lehet magasabb.  Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 93

PEDAGÓGIAI PROGRAM  A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. Érdemjegyet kaphat a tanuló Szóbeli teljesítményére - szóbeli feleletre (lehet egy tanórai anyag számonkérése, részletes számadás és összefoglaló, tételszerű) - óraközi, tanórai munkára - önálló kiselőadásra Írásbeli teljesítményére - próbaérettségire - tanév végi felmérő dolgozatra - írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, kísérletelemzés, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) - házi feladatra Gyakorlati és egyéb tevékenységére - elkészített rajzra, tervre, tárgyra - gyakorlati hospitálásról készített feljegyzésre - laborgyakorlati feladat elvégzésére, kiértékelésére - tantárgyi tanulmányi, műveltségi, művészeti, sportversenyen való eredményes részvételre A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az egyes tantárgyak különböző ellenőrzési formáinak, feladatainak értékelése a helyi tanterv mellékletében az adott tantárgyak részletes követelményeinél olvasható. 2.1.11.2 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 1. Nagy Antal-díj: Ezt a kitüntető elismerést, az emlékplakettet és az azzal járó pénzjutalmat azok a végzős középiskolás diákok kaphatják meg, akik: középiskolai tanulmányaik alatt minden tanévet kitűnő bizonyítvánnyal zártak, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 94

PEDAGÓGIAI PROGRAM rendelkeznek egy felsőfokú és egy másik nyelvből középfokú nyelvvizsgával, a közösség érdekében aktívan tevékenykedtek. Az elbírálásnál előnyt jelent, ha megyei versenyek első helyezettje vagy országos résztvevője volt. A díj odaítélése eseti, nem kerül minden évben kiosztásra, de ha több arra érdemes tanuló fejezi be középiskolai tanulmányait egyszerre, akár többen is kaphatnak Nagy Antal-díjat egy évben. Odaítéléséről a nevelőtestület javaslatára iskolánk igazgatótanácsának és a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Tehetséges Gyermekeiért egyesület elnökségének véleményezése alapján az Alapítók döntenek. A kerámia emlékplakettet és az azzal járó ötvenezer forintos pénzjutalmat az Alapítók adják át a ballagási ünnepségen. 2. A Tokaji Ferenc EMLÉKPLAKETT odaítéléséről minden tanévben a ballagás előtt dönt a nevelőtestület. Emlékplakettben azok a diákok részesülhetnek, akik kimagasló tanulmányi munkájukkal, versenyeredményeikkel hozzájárultak az iskola jobb megismeréséhez, oktatómunkánk elismeréséhez. 3. A Szülői Szervezet és a Tokaji Ferenc Gimnázium Tehetséges Gyermekeiért Egyesület díjai, jutalmazási formái: a.) AZ ÉV TANULÓJA cím elnyerésének szempontjai: - az osztályért, az iskoláért végzett munka, - osztálytársaihoz való példamutató viszony, - magatartás, becsületesség, - őszinteség, kitartás, - aktív alkotó életvitel, versenyeredmények, - szorgalom, segítőkészség, - a díj odaítélésére az osztályok jogosultak, a díj átadására tanévzáró ünnepélyen kerül sor. b.) ÖSZTÖNDÍJ tehetséges tanulóknak pályázat alapján c.) Tehetséges tanulók versenyeinek utazási és étkezési költségeinek támogatása. d.) Versenyeken, pályázatokon eredményesen szereplők jutalmazása. 4. A tanév során nyújtott tartós, magas színvonalú tanulmányi vagy közösségi munkát, vagy kimagasló versenyeredményt szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói vagy nevelőtestületi írásbeli dicsérettel jutalmazzuk. -

A középiskolai tanulmányainak idején mindvégig kitűnő eredményt elért diákjaink a ballagási ünnepségen megkapják a KITŰNŐ TANULÓ OKLEVELET és a vele járó jutalmat. 2. A középiskolai évek alatt tanúsított példamutató kötelességteljesítésért és kimagasló közösségi munkáért tanulóinkat jegyzőkönyvben rögzített Nevelőtestületi Dicséretben részesítjük. 3. A Diáksport Egyesület „Jó tanuló, jó sportoló” címet adományozza az alábbi kritériumok alapján: - jó tanulmányi eredmény, - a DSE munkájában való részvétel, - a DSE rendezvényein való aktív részvétel, - megyei, illetve országos versenyeken, bajnokságokon való eredményes szereplés. 1.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A címet a DSE minden tanév végén oklevéllel ismeri el, a négy éves sportmunka jutalmaként a ballagáson könyvjutalomban részesülnek a díjazottak. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: 1. osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; 2. szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; 3. igazgatói dicséret: városi, megyei, országos tanulmányi versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt. 4. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái: 1. könyvjutalom, 2. tárgyjutalom, 3. oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: 1. kiemelkedő tanulmányi eredmény, 2. példamutató szorgalom, 3. hiányzásmentes tanév, 4. versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, 5. az iskola érdekében végzett tevékenység, 6. kiemelkedő sporttevékenység. 2.1.11.3 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának év közi ellenőrzésének alapja az, hogy az osztályfőnökök megfelelő információkkal rendelkezzenek a tanórákon és az órákon kívüli foglalkozásokon a tanulók viselkedéséről. Ennek módjai: osztályfőnöki óralátogatások az osztályban, kapcsolattartás az osztályfőnökök és az osztályban tanító tanárok között. A magatartás szempontjából az egyik lényeges probléma a hiányzás (s ezen belül főleg az igazolatlan hiányzás) minimális szinten tartása. A hiányzásokra vonatkozó eljárásrendünket részletesen a Házirend tartalmazza.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A magatartás értékelésének szempontjai MAGATARTÁS

PÉLDÁS Másokra pozitívan kiható. Fegyelmezettsége Tanítási órákon kifogástalanul viselkedik. Példaértékű, tisztelettudó, Viselkedéskultúrája, udvarias, hangneme kerüli a trágár beszédet

JÓ Megfelelő, még nem teljesen a sajátja, tanítási órákon fegyelmezett Kevés kivetnivalót hagy maga után, társait tiszteli

VÁLTOZÓ Fegyelmezni kell, másokat zavaró, kifogásolható, ingadozó, de igyekszik javulni Időnként udvariatlan, nyegle

Nem árt, Hatása a Pozitív, aktív, Részt vesz, ingadozó, közösségre, társas segítőkész, jóindulatú közömbös, emberi kapcsolatai jóindulatú vonakodó Betartja, arra ösztönöz: nem Részben tartja szemetel, be, rongál, Házirend betartása felszerelését Néha hibázik gyakran mindig hiányos a elhozza, felszerelése sohasem késik Nagyfokú Időnként Felelősségérzet Ingadozó felelősségtudat feledékeny Osztályfőnöki Igazgatói Fegyelmező Nem részesült intője nem intője nem intézkedések benne lehet lehet

ROSSZ Erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív Durva, romboló, közönséges, heves, hangoskodó Negatív, goromba, ártó, megfélemlítő

Sokat ellene

vét

Felelőtlen, megbízhatatlan Több szinten volt rá szükség

2.1.11.4 A szorgalomjegyek megállapításának elvei -

legalább negyedévenként egyszer osztályfőnöki órán megbeszéljük az osztály tanulmányi helyzetét az osztályfőnök a 9. évfolyamon kéthavonta, a többi évfolyamon negyedévente ellenőrzi és aláírja, hogy a tanulók minden jegyet beírtak-e az ellenőrzőbe


PEDAGÓGIAI PROGRAM A szorgalom értékelésének szempontjai SZORGALOM Tanulmányi munkája

Munkavégzése

PÉLDÁS Céltudatosan törekvő, igényes a tudás megszerzésére Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan

JÓ Figyelmes, törekvő

Rendszeres, többnyire önálló

VÁLTOZÓ Ingadozó, a tanórai munkában figyelmeztetésre vesz részt

HANYAG Hanyag, a tanórai munkában nem hajlandó részt venni

Rendszertelen, hullámzó, önállótlan

Megbízhatatlan, gondatlan

Megfelelő, néha Van, házi ösztökélni Házi feladata Házi feladata feladata szinte Kötelességtudata kell, házi többször gyakran soha nem feladata hiányzik hiányzik hiányzik ritkán hiányzik Tanórán kívüli Előfordul, információk Rendszeres, ösztönzésre Ritkán Egyáltalán nem felhasználása, érdeklődő dolgozik többletmunkája 1. A figyelmeztetések és dicséretek egyforma fokozatai ellensúlyozzák egymást (eggyel magasabb jegyet kaphat a tanuló!) 2. Intőt a legmagasabb fokú dicséret is csak maximum jó magatartás jegyre módosíthat. 3. Bármely három szaktanár által adott szaktanári figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. A 4. szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki intést, 4. és minden további szaktanári figyelmeztetés eggyel magasabb fegyelmező intézkedés foganatosítását eredményezi. 5. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az ODB és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.

2.1.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskola évfolyamai osztályokra tagolódnak. Az osztályok átlagos létszáma 26-32 fő. Az idegen nyelv oktatása osztálybontással, csoportokban történik. A csoportokba sorolás szempontjai a választott nyelv, a nyelvi előképzettség és a választott haladási ütem. Az informatika oktatása csoportbontásban, a számítástechnika teremben lévő gépek számához igazodva történik.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A 11-12. évfolyamon a nem kötelező tanórai foglalkozásokon a csoportbontás a tantárgyválasztás, az ismeretszerzés szintjének (közép vagy emelt) megválasztása, a továbbtanulási irány és a szabad tanárválasztás esetleges lehetősége alapján történik. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szerveződnek. A Köznevelési törvény biztosítja a tanulóknak azt a jogot, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ezen felhatalmazással élve iskolánkban a képesség szerinti csoportbontást nem tekintjük az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének.

2.1.13A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: -

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel, a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente kétszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést testnevelési órákon végezzük a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: -

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a sportcsarnok hirdetőtábláján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A közszolgálat szakmacsoportos, valamint a belügyi rendészeti gimnáziumi osztályok tanulóira vonatkozó kötelező felmérések, a képzés követelményei Felszerelés: - iskolai póló (betűrve a nadrágba) - minimum comb középig érő nadrág - melegítő - teremcipő (világos talpú), kinti sportcipő - váltó sportfelszerelés (mez, póló, zokni) Felszerelés hiánya: - szaktanári figyelmeztetés és utcai ruhában köteles az órán részt venni. - 3 szaktanári figyelmeztetés = osztályfőnöki figyelmeztetés Felmentés: - csak szakorvosi igazolás ellenében (sérülés, hosszantartó betegség utáni lábadozás) - minden órán kötelező átöltözni Felmérések: 1. felmérés: szeptember eleje: általános fizikai állapot felmérés 2. felmérés: november eleje: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján 3. felmérés: január eleje: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján 4. felmérés: március eleje: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján 5. felmérés: 9-11. évfolyam: május vége, 12. évfolyam: április vége: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján Szintfelmérések szabályzata: -

-

Mindenki az adott órán köteles teljesíteni a felmérést. Betegség esetén a szakorvosi igazolás bemutatásával egy központilag meghatározott időpontban a pótfelmérésen pótolható az elmaradt felmérés. Javítási lehetőség az adott felmérési időszakban NINCS! Aki az évközi felmérések valamelyik részét nem teljesíti, az adott rész pontszáma nulla, az érdemjegye elégtelen. Az év végi felmérés esetén minden felmérési részben minimum egy pontot teljesíteni kell. Egy pontot kap az a tanuló, aki adott felmérési gyakorlatból nem érte el a minimális szintet, de a gyakorlat végrehajtása teljesítményorientált. Az év végi felmérés esetén nulla pontot az a tanuló kap, aki az adott felmérési részt nem teljesíti, vagy a felmérés során az aktuális gyakorlatot nem teljesítményorientáltan hajtja végre.


PEDAGÓGIAI PROGRAM Év végi értékelés: 9-10. évfolyam: minimum szint: a teljesítmény felmérés összpontszámának 50 %-a (25pont /13pont) 11-12. évfolyam: minimum szint: a teljesítmény felmérés összpontszámának 50%-a (35pont / 18pont) Amennyiben valaki nem teljesíti a minimum szintet, az év végi osztályzata elégtelen, függetlenül az év közben szerzett jegyei átlagától, ezért augusztus végén javító vizsgát köteles tenni. Felmérés anyaga: 9-10. évfolyam:  2000 m futás  fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás: 30’  hanyattfekvésből felülés: 60’  helyből távolugrás  4x10m ingafutás 11. évfolyam:  2000 m futás  fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás: 30’  hanyattfekvésből felülés: 60’  helyből távolugrás,  4x10 m ingafutás  hajlított karú függés  fekvenyomás (lányok 20 kg, fiúk 50 kg) 12. évfolyam:  2000 m futás  fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás: 30’  hanyattfekvésből felülés: 60’  helyből távolugrás  4x10m. ingafutás  hajlított karú függés  fekvenyomás (lányok 25 kg, fiúk 60 kg) Menettúra: 9-11. évfolyam: júniusban kötelező teljesíteni abban az időpontban, amikor az iskola előírja. Holland akadálypálya: 9-11. évfolyam: június elején kötelező teljesíteni abban az időpontban, amikor az iskola előírja.


PEDAGÓGIAI PROGRAM Az a tanuló, aki az év végi követelmények bármelyik részét nem teljesíti, testnevelés érdemjegye az év végén elégtelen, augusztusban az iskola által előírt időpontban javító vizsgát tenni köteles. A javító vizsgán az érintett tanuló a teljesítménymérés minden feladatát köteles végrehajtani. Az értékelés az adott tanév utolsó mérésének értékelési skálája alapján történik.

2.1.14A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A közoktatás egyik kiemelt alapelve az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtést támogató lépések megvalósítása, a kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra koncentráltabban összpontosító pedagógiai tevékenységek alkalmazása. E célkitűzések jegyében megvalósítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű, valamint a kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését. Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében feladataink:  a családi, iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,  az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,  a szülők, tanulók, pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,  a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:  az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,  az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,  a teljesítmények értékelése,  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,  az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés. Tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel keletkezhet. Intézményünk felvételi eljárását tanulmányi területenként minden év október 31-ig közzé tesszük az iskola honlapján elektronikusan. Beiskolázási szülői értekezleten tájékoztatjuk az érdeklődők szüleit, és nyílt napon biztosítunk óralátogatást az érdeklődő diákoknak.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A felvételi vizsgákon a tanulásban akadályozott vizsgázóknak biztosítjuk azokat a feltételeket és felmentéseket, amelyeket a korábbi tanulmányaik során a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság véleménye alapján kaptak. Tanuló felvétele A jelentkezők teljesítményének elbírálása a felvételi pontszámok alapján történik, ezek számítását tanulmányi területenként a felvételi tájékoztatónk tartalmazza. Pontszámegyenlőség esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, és a hátrányos helyzetű gyermekek előnyt élveznek. A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet feltárása:  az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy megismerjék a tanuló életkörülményeit, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a tanulót, az osztályfőnöknek: - gyermekkel folytatott beszélgetés, - fogadóórák, - szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések, valamint segítenie kell feltárni, azonosítani a tanulót hátrányosan befolyásoló körülményeket. A tanulók szociális viszonyainak figyelemmel kísérése:  pedagógus és az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje adott tanuló szociális viselkedését, szociális viszonyait,  pedagógus indokolt esetben kezdeményezheti az iskolapszichológus igénybevételét. A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása:  ha a pedagógus, illetve az osztályfőnök a tanuló nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja köteles tájékoztatni erről az iskolaigazgatót,  iskolaigazgató értesíti a gyermekvédelmi felelőst a tanuló rászorultságáról, illetve tájékoztatja a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat,  az iskola az intézmény lehetőségei alapján szociális támogatásban részesíti a tanulót. A tankönyvtámogatási rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy abban figyelembe vettük a rászorulók számát, rászorultságuk mértékét. A rászoruló tanulók részére a Tokaji Gimnázium és Szakközépiskola Tehetséges Gyermekeiért Egyesület – a lehetőségekhez mérten - támogatást ad az iskolai programok (pl.: osztálykirándulás, tábor, stb.) részvételi díjának mérséklésére. A kötelező taneszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok számát és arányát. A tanulók anyagi helyzetükből fakadó különbség mérséklését hivatott csökkenteni a könyvtár, a könyvtárból kölcsönözhető könyvek, valamint az iskolában használható számítástechnikai eszközök.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.1.15Az otthoni felkészüléshez előírt meghatározásának elvei és korlátai

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A házi feladat a tanuló tanórán megszerzett tudásának elmélyítésére szolgál, vagy a következő tanítási óra munkáját készíti elő.  A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, gyűjtőmunka vagy rajz, amit a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrzünk.  A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük.  Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. projektek, prezentációk, portfóliók, hospitálási naplók, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam.  A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket.  A hosszabb időráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük  A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot.  Alapelv, hogy a házi feladat legyen rendszeres, ellenőrzött, gyakoroltató, ismeretet elmélyítő, szilárdító, mennyiségileg megfelelő, hogy ne terhelje túl a diákokat.  A nyári szünet alatt a javító vagy pótló vizsgára, osztályozó vizsgára való felkészülés a tanuló kötelessége. Ennek módja, az alkalmazott technika kiválasztása a tanuló saját kötelessége.  Az OKJ vizsgát előkészítő szakdolgozatot és egyéb vizsgafeladatot - annak pontos leírásával - a beadási határidő előtt legalább 4 hónappal kell kiadni, az elkészítéshez, ha nem kapcsolódik hozzá tanítási óra, előkészítő és konzultációs lehetőséget kell biztosítani, de az elkészítés alapvetően önállóan, a tanuló kötelessége. A házi feladat kiadásának és ellenőrzésének alapelveit iskolánk házirendje részletesen szabályozza.

2.1.16A magasabb évfolyamra lépés feltételei Irányadónak és kötelezőnek fogadjuk el a vonatkozó Köznevelési törvényben foglaltakat. A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 104

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. A 9. évfolyamra lépés feltételeit a következők figyelembevételével dolgozzuk ki:  adminisztratív feltételek (életkor, bizonyítvány),  nyílt napokat tartunk az érdeklődők tájékoztatására,  lehetőséget biztosítunk központi felvételi megírására,  meghatározzuk, ill. kidolgozzuk a felvételi írásbeli, szóbeli, alkalmassági vizsga, elbeszélgetés követelményeit,  felvételi elbeszélgetést tartunk,  pótfelvételire lehetőséget biztosítunk,  fellebbezési lehetőséget biztosít az iskola az államigazgatási jogszabályoknak megfelelően. A 10., illetve magasabb évfolyamra lépés feltételei:  a továbblépési periódusok tanévenként az osztályzatoknak megfelelően,  az iskola biztosítja az iskolák közötti és az iskolán belüli átjárást egyéni elbírálás, eljárás alapján,  az adott tantárgy óraszámának 30%-ánál többet hiányzó tanuló osztályozóvizsgát köteles tenni (a szaktanár kérése esetén),  a 250 óránál többet hiányzó tanuló esetén a nevelőtestület – mérlegelve az összes körülményt - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét azokból a tantárgyakból, amelyekből nem osztályozható. (Részletes szabályozás a Házirendben található.),  a szakképzésben az adott tantárgy óraszámának 20%-ánál többet hiányzó tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni,  kiemelkedő oktatási feladatunk a kétszintű érettségire való felkészítés, ezért a 11. évfolyamra lépésnél az iskola lehetőséget biztosít emelt szintű érettségire felkészítésben való részvételre a kötelező érettségi tantárgyakon (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek) túl biológia, fizika, kémia, informatika, testnevelés tantárgyból,  a szabadon választható közismereti érettségi tárgyakon kívül az Utazás és Turizmus, valamint a gazdasági ismeretek tantárgy tanítását kínáljuk kellő számú jelentkező esetén. A szakmacsoportok közötti átjárhatóság A szakmacsoportok között különbözeti vizsgával lehetséges az átlépés. A választás elbírálása minden esetben egyedileg, egyéni szempontok alapján a lehetőségek figyelembevételével, az Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 105

PEDAGÓGIAI PROGRAM igazgató engedélyével, írásos kérelemre történik. Alapelvként igaz, hogy ez a 11-12. évfolyamon már nem támogatott. Intézmények közötti átjárhatóság Lehetséges az OKJ szerint, egy szakmacsoportba tartozó képzések szintjei között az átjárhatóság egészen a szakképzési szintig. Átlépési igény esetén a kérelem elbírálása minden esetben egyedileg, a sajátságok figyelembe vételével történik. Az érettségi utáni szakképzésbe bekapcsolódás feltételei:  a középiskola 4 évfolyamának elvégzése,  érettségi vizsga,  az egyes szakképzésekbe bekapcsolódás feltételeit a Pedagógiai Program Szakmai Programja részletezi,  a Szakmai Program a Pedagógiai Program mellékletét képezi.

2.1.17Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.1.17.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az Egészségügyi Világszervezet 1998-as Közgyűlése nemzetközi nyilatkozatot fogadott el az egészségről. Eszerint az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak, a lakosság jó egészségi állapota a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik előfeltétele. Az egészség fogalma Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élmény beilleszkedését a környezetbe. A teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. A magyar gyermekek egészségi állapota aggasztó a jelenlévő kockázati tényezők miatt. Ezek a dohányzás, alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, az egészségtelen életmód, a környezetszennyeződés. A pénzügyi nehézségek, a jövedelemkülönbségek, a szociális egyenlőtlenség fokozódása, a bűnözés terjedése, a kábítószer-fogyasztás növekedése szintén kedvezőtlen hatású. A környezetvédelem hiányosságai következtében érvényesülő káros környezeti hatások tovább rontják a fiatalok egészségi állapotát. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek egészségvédelme többszörösen megtérül a majdani középgeneráció javuló egészségi állapotában. Első lépésben a helyes életmód fontosságának tudatosítása a legfőbb cél. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 106

PEDAGÓGIAI PROGRAM az oktatói-nevelői tevékenységben személyiségfejlesztése érdekében.

a

személyközpontú

megközelítésre

a

tanulók

2.1.17.1.1 Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők -

genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése

Kitűzendő célok:  attitűd- és szemléletformálás  a család és a közösség értékeinek megőrzése  tudatosítani kell a káros szenvedélyek, mint a dohányzás, alkohol-, kábítószer fogyasztás egészségre gyakorolt hatását, segíteni a fogyasztás visszaszorítását  egészséges táplálkozás fontosságának tudatosítása  egyéni élethelyzethez való alkalmazkodás, a stresszkezelés, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése  a fizikai aktivitás, testmozgás népszerűsítése  környezet-érzékeny életmódra nevelés  balesetmegelőzés, alapvető elsősegélynyújtás ismeretének elsajátítása Feladatok:  tudatosítani, hogy az egészséges életmód választása nem aszketikus életmód, hanem ésszerű kompromisszumot jelent az egészségben, az életben maradásra  az iskola a tanulók „munkahelye”, ahol védeni kell egészségüket a fizikai, illetve mentális ártalmaktól  iskolánkat olyanná kell tennünk, hogy megfeleljen azoknak a „munkavédelmi” követelményeknek, amelyekkel gyermekeink egészségét védeni lehet  az „egészséges iskola” mozgalom fontos kitörési pontot jelent az egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek, készségek elsajátításában  el kell érni, hogy korszerű egészségnevelésben részesüljön minden diák és a tanulók legalább 90%-a vállalja az egészséges életmódot A tanulókat segíteni kell abban, hogy:  megfelelő ismeretekhez jussanak az egészségüket veszélyeztető hatásokról  ezeket az ismereteket alkalmazni tudják  felismerjék, megfelelően értékeljék az egészségüket veszélyeztető, fogyasztásra ösztönző technikákat (nyílt, vagy burkolt reklámok)

2.1.17.1.2 Az egészségnevelés iskolai területei Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 107

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:             

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

A társadalomismeret, etika, biológia és egészségtan, testnevelés osztályfőnöki órák tanterveiben megjelennek olyan, az előző felsorolásból nyerhető és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például:         

az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás iskolai programok

Az egészségnevelési terv legfontosabb területei:      

az iskolai drogstratégia megismerése, betartása, az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer-használat megelőzése, hátrányos helyzetűek integrációja, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 108

PEDAGÓGIAI PROGRAM    

az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, a szexuális nevelés, tanórai foglalkozások, szaktárgyi órák témafeldolgozása.

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet fordítunk. Tanórán kívüli foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások  sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások  egészségnap  az iskola egészét átfogó előre tervezett programok  hétvégi iskolai programok  sportrendezvények, kulturális programok  kirándulások, túrák, sportprogramok  csecsemőgondozó és elsősegélynyújtó szakkör Tájékoztató fórumok  szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató  lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. ifjúsági védőnő, orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.  szakmai tanácskozások, tréningek Iskolán kívüli rendezvények  kortárssegítő képzés  kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz  Magyar Vöröskereszt szervezésében elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó versenyek,  városi egészségnapon való részvétel Testnevelés és sport céljai, feladatai – mint az egészséges életmód egyik színtere A testnevelésen és a sporton az iskolai testedzést, mozgást, a tanórán kívüli tömegsportot, versenysportot mint szabadidős tevékenységet értjük. Az iskolai testnevelés egyik fontos célja, hogy rászoktassa a tanulókat a rendszeres testedzésre, a mozgásra, a sportra és kialakítsa bennük az ezek iránti igényt. Megértesse a tanulókkal, hogy a rendszeres testedzés, a mozgás életük szerves részévé kell, hogy váljon, mivel ez hozzájárul testilelki egészségük kialakításához, megőrzéséhez. Másik fontos feladata a tanulók állóképességének, erejének, ügyességének a megőrzése, fejlesztése. Az imént említetteket a testnevelés órán kívül az iskolában működő DSE, illetve a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 109

PEDAGÓGIAI PROGRAM tömegsport rendezvényei, és a környezetvédelmi szakmacsoportos, biológiatermészettudományos osztályba járó diákok képzésében szereplő terepgyakorlatok is szolgálják. A foglalkozásoknak az is a célja, hogy a szakorvos által (részlegesen, illetve teljesen) felmentett diákokat is bevonják a tömegsportba (pl.: túrák). A tanórai testnevelés és sport feladatai  A tanulók általános fizikai teherbíró képességének a rendszeres mérése, szinten tartása, fejlesztése.  Azon élettani, egészségtani ismeretek átadása, amelyek elengedhetetlenül szükségesek fizikai állapotuk szinten tartásához, fejlesztéséhez, illetve szintjük ellenőrzéséhez.  Testnevelés és sportfoglalkozásokon a tanulók aerob állóképessége, erő, erő-állóképessége (alsó végtag dinamikus ereje, csípő hajlító és hasizmok erő állóképessége, a vállövi és hasizmok dinamikus erő és állóképessége révén) gyorsasága kerül mérésre, illetve ezek szinten tartása, fejlesztése történik a „Testnevelés és sport” tantervben leírt módszerek szerint  A tehetséges tanulók „kiszűrése”, versenyeztetése az órai felmérések alapján.  Emelt szintű testnevelés érettségire való felkészítés A tanórán kívüli tevékenységek feladatai  Edzések szervezése, tartása (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, röplabda, kajak),  Különböző városi, megyei, (országos) versenyekre való felkészítés, és a versenyeken való részvétel – ahol nincs lehetőség rendszeres edzésekre, ott a versenyek előtt felkészítő edzések tartása  Tömegsport tevékenység iskolai helyszínen Iskolánk lehetőséget biztosít – az iskola nyitva tartása ideje alatt – a diákok (és a tanárok) számára a sportlétesítmények (tornaterem, kondicionáló terem, jó idő esetén a szabadtéri sportpálya, stég), és eszközök használatára, mindenkori szaktanári felügyelettel iskolán kívüli helyszínen  Természetjáró szakosztály működése  Iskolánk nevelőtestülete igyekszik kihasználni intézményünk előnyös természetföldrajzi helyzetét és nagy gondot fordít arra, hogy tanulóink egészségük javítása érdekében szabad levegőn sok időt töltsenek, ezért a túraszakosztály rendszeresen szervez kirándulásokat. 2.1.17.2 Az iskola környezeti nevelési elvei 2.1.17.2.1 Jövőkép


PEDAGÓGIAI PROGRAM A XXI. század elején az emberiségnek szembe kell néznie az általa okozott világproblémákkal, a bioszféra krízisével, a humán válsággal, a Föld eltartó képességének korlátaival. A modern természettudományok kialakulása, a szaktudományok differenciálódása hozzájárult a társadalmi haladáshoz, de szerepet játszott a természet rombolásában is. A globális világproblémák megértéséhez, azok kezeléséhez ma már nem elegendőek a specializálódott szaktudományos ismeretek. Új szemléletre van szükség, amely problémaérzékeny és komplex, ami az ismeretek integráltságát feltételezi. A szemléletváltás alapvető elemei közül prioritása van a természetvédelemnek, az élet megőrzésének, a geoszféra – bioszféra folyamatai és az ember biológiai természete védelmének. Az ökológiai szemlélet és felelősség kialakítása, átvétele az életkornak megfelelő keretben – kiegészülve a szociális és gazdasági felelősség átvételével – fő feladatává lép elő a magyar oktatási rendszernek is. Így természetesnek tekinthető, hogy számos nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg az a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a köznevelés fejlesztendő területei között. Környezeti nevelésen mi azt a pedagógiai folyamatot értjük, amelynek során tanítványainkat felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Egyetemes céljaink között tehát szerepel a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek kialakítása. A fenntarthatóság pedagógiai alapelveink elfogadásából adódóan elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét, megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. Hozzájárulni a Föld természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést. Bekapcsolni intézményünket a közvetlen környezet értékének megismerésébe, megőrzésébe, gyarapításába.

2.1.17.2.2 Helyzetkép, helyzetelemzés Külső tényezők: a beiskolázási körzet (régió), a település, helyi értékek A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nagy területről verbuválja diákjait. Jelenleg több mint 118 településről érkeztek tanulóink. A szélsőpontokat Záhony, Ózd és Mezőkövesd jelenti. Nagyobbrészt tehát az Észak-Magyarországi Régióból, de a Nyírségből érkezett tanulók miatt számolnunk kell az Észak-Alföldi Régió hatásával, sajátosságaival is. Jelenleg mindkét régió hátrányos helyzetűnek tekinthető, mivel a rendszerváltás után összeomlott a borsodi nehézipar (bányászat, kohászat), átalakult a mezőgazdaság (tsz-ek, állami gazdaságok megszűnése), erőteljes negatívumok fogalmazódtak meg a privatizáció eredményeként (a TokajHegyaljai Borkombinát magánosítása). A térségben érződik a szegregáció, jelentős a munkanélküliség, igen magas az etnikai kisebbség (cigányság) aránya. Szinte ugyanez mondható el a beiskolázási körzet magterületéről is (Taktaköz, Bodrogköz, Nyírség pereme, Rétköz, Hegyköz). A hátrányosnak ítélhető társadalmi környezetet jól kompenzálja a nemzetközi viszonylatban is párját ritkító természeti környezet. Elég utalni a két közeli nemzeti parkra (Bükki, Aggteleki) és Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 111

PEDAGÓGIAI PROGRAM számos tájvédelmi körzetre (Zempléni, Tokaj-Bodrogzug, Kesznyéteni) vagy védett területre (Bodrogszegi Várhegy, Tállyai Patócshegy, stb.). Hasonló megállapítást tehetünk az épített környezet értékeiről (Tokaj, Sárospatak, Szerencs), a történelmi múltról (honfoglalás, Árpád-házi emlékek, Hunyadiak, Szapolyaiak, Rákócziak, stb.), a kulturális örökségről (Vizsolyi Biblia, nyelvújítás, Tokaji Írótábor), a világörökséghez tartozó, világkuriózumnak számító borkultúráról. Az utóbb említettek és Tokaj környéke kitűnő lehetőségeket biztosítanak a környezeti nevelés számára. Településünk igen eltérő tulajdonságú tájak (középhegység, síkság, folyók) metszéspontjában fekszik. A Bodrogköz és a Taktaköz alluviális síkság, a Tisza és a Bodrog hajdani árterületei: Biológiai szempontból csodálatos nedves élőhelyek (láprétek, mocsárrétek, holtágak, ártéri erdők, kaszáló rétek, stb.). A ramsasi egyezményhez tartozó térség egyedülálló madárvilággal rendelkezik. A nyírségi futóhomok dombok, szélbarázdák, maradékgerincek a rakamazi kapunál egészen a Tiszáig nyúlnak. Maga a Tokaji-hegy (Nagy-Kopasz) az EperjesTokaji-hegységnek az Alföldre mélyen előreugró része. Így lényegében minden oldalról 100 m körüli síkságból meredeken emelkedik ki az 514 m magas vulkáni kép. A fő tömegében piroxéndácitból álló alaphegyet a jégkorszakban lösz borította be. A szigethegy az EperjesTokaji-hegység előretolt állásaként a Kárpátokat az Alfölddel köti össze. A különböző flóra- és fauna-elemek keverednek a hegyvidék és az Alföld ütköző zónájában, így a hegy növényvilága annyira sokszínű és egyedi, hogy a Magyar flóratartomány középhegységi flóravidékének (Matricum) önálló flórajárása (Tokajense). Különleges társulások bizonyítják a biológiai sokféleséget (meleg-kedvelő tölgyes, sajmeggyes molyhos tölgyes, törpemandulás löszgyep, lejtősztyepprét, szilikát sziklagyep, stb.) Csodálatos a fajgazdagság, például vadon élő orchideáink közül 18 félével találkozhatunk a Tokaji-hegyen. Olyan növény is van, ami Magyarországon már csak itt található meg (gyapjas őszirósza). A több mint 900 éves történelmi múlt, a világhírű borkultúra, az épített környezet értékei (Rákóczi-pince, görög kereskedőházak, zsinagóga, ortodox templom, katolikus, görög katolikus és református templom, stb.) szintén egyedülállóak. Nehéz lenne még egy olyan helyet találni az országban, ahol a környezet ilyen sokszínű. 10-15 perc gyalogos séta után a legkülönbözőbb élőhelyek érhetők el iskolánkból kiindulva (Tisza 50 m, Bodrog 150 m, nedves élőhelyek 150200 m, száraz élőhelyek 15-20 m, erdős társulások 500 m, ártéri erdő 200 m). A sok helyen még meglévő, csaknem érintetlen természeti környezet mellett szerencsénkre hiányoznak a jelentősebb környezetkárosító tényezők (pl. az ipar). Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenben rózsás a helyzetünk. Mindkét folyónk (Tisza, Bodrog) jelentős szennyezésnek van kitéve határainkon kívül és belül egyaránt (pl. a 2000. évi cián és nehézfém szennyezés). Számolnunk kell évente ismétlődően a katasztrofális méretű árvizekkel, a Tokaji-hegyet sújtó talajerózióval, a monokultúrás nagyüzemi szőlőtermelés természetes velejárójaként jelentkező genetikai leromlással, a növényvédőszerek és rovarirtók, műtrágyák nagytömegű környezetbe juttatásával, a hagyományos gazdálkodás megszűnése következtében bekövetkező biodiverzitás csökkenéssel (kaszálás, legeltetés felhagyása, állattenyésztés visszaesése, extenzív zöldség- és gyümölcstermesztés eltűnése, stb.). Összességében adottságaink lehetővé tették és teszik, hogy iskolánkban központi szerepet kapjon a környezeti nevelés. Mindezt nagyban segítik a belső tényezők, iskolánk épülete, kivitelezése és közvetlen környezete. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 112

PEDAGÓGIAI PROGRAM Belső tényezők: az iskola épülete, közvetlen környezete Tárgyi feltételeink a környezeti neveléshez egyedülállónak minősíthetők, mivel iskolánk talán az ország egyetlen olyan intézménye ami eleve a környezeti nevelést, az ökológiai szemléletet a középpontba állító iskolának épült. Az 1996-ban épült gyönyörű, modern épület tervezésében, kivitelezésében és a felhasznált anyagok tekintetében mindez hűen tükröződik. Eleve szerencsés a hely megválasztása. A kollégium közvetlenül a Tisza-parton emelkedik, történelmi környezetben, a 300 éves Rákóczi-Dessewffy kastély szomszédságában. Az árvédelmi töltés választja el a folyótól. Vele szemközt emelkedik az iskola épülete közvetlenül a Tokaji-hegy alatt. A hegy ráfolyni látszik a tetőre, ami valójában az ökológiai szárny 1500 m2-es tetőkertje. Ebben a tetőkertben építettük meg a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet védett növényeit bemutató tanösvényünket. Ennek gondozása, fejlesztése nagyszerű környezeti nevelési lehetőséggel bír. A XVII. századi tokaji vár sziluettjét felidéző épületrész felrézsűzve a talajszint alá került. A kiemelkedő „bástyák és tornyok” a fizikai, biológiai és kémiai előadókhoz tartoznak. Az előadókhoz laboratóriumok (kémiai, műszeres) csatlakoznak szertárakkal, előkészítőkkel. Itt van a nyelvi laboratórium, a számítástechnika terem, a kommunikációs és személyiségfejlesztő központ, az egyedi kivitelezésű rajztanterem (kézzel faragott riolittufa falazat, kör alaprajz). Ez az épületrész egy hangulatos belső udvart zár körbe, az udvar felé néző oldalhoz fedett kerengő is tartozik. Az egész épület – a közismereti szárny, az aula, a tornacsarnok – természetes anyagokból épült. A bejárat, az ökológiai szárny, az oszlopok burkolata Tokaj környékén bányászott fűrészelt riolittufa. Az összes nyílászáró natúr fenyőfából készült, hasonlóan a közoktatási szárny belső tereit díszítő 150 m hosszú virágtartó rendszerhez. Az üvegtetőn át természetes fényt kap a rengeteg növény, érzékelhető az időjárás változása, a felhők játéka, a madarak vonulása. Az 560 m2-es aula a közösségi rendezvények helyszíne, a Tokaji-hegyet felépítő kőzetekből megépített sziklafalai a sok növénnyel egyedi hangulatot teremtenek. A tornacsarnok nemzetközi sportmérkőzések lebonyolítására is alkalmas. Tantermek, csoportszobák, kiszolgálóhelyiségek (öltözők, zuhanyzók, edzőterem, stb.) az átlagosnál lényegesen jobb körülményeket biztosítanak tanulóinknak. Ezt fokozza az igen színvonalas könyvtár mind megjelenésével, mind az összegyűjtött információhordozók mennyiségével és minőségével (20000 kötetes szakkönyvtár, videokazetta és CD-ROM tár). Nagy előnyt jelent a 300 fő befogadására alkalmas kollégiumunk. Az építészetileg is látványos épület adottságai szintén messze meghaladják az átlagot (2-3-4 személyes szobák, szintenként két tanulóhelyiség, stúdió, társalgó, kondicionáló terem, számítógépterem, zárt belső udvar, tetőkert, étterem, biobüfé, stb.). Az iskolában működő büfé ökológiai szempontból megfelel a környezettudatos magatartásra, egészséges életmódra nevelésnek, áruválasztékát a fenntarthatóság irányába sikerült elmozdítania. Konkrét célok A továbbiakban a környezeti nevelés alapelvei közül azokat emeljük ki, amelyeket kiemelten kívánunk kezelni. Konkrét célunk ezek fogalmát, tartalmát, megnyilatkozási módját körüljárnunk, megvilágítanunk tanulóinknak és tanulóink által: Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 113

PEDAGÓGIAI PROGRAM         

a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések a globális és helyi szintek kapcsolatai, összefüggése alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség az ökológiai lábnyom

Fontos, hogy diákjainkban egységes rendszer alakuljon ki. Jövőképünkből hosszú távú céljainkból következnek azok a konkrét célkitűzések, amelyek elérése érdekében tanulóinkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését  a rendszerszemléletet  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikát, módszereket Kitűzött céljaink eléréséhez szükséges készségeket kialakítani, fejleszteni kell diákjainkban:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás;  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;  analizálás, szintetizálás;  problémaérzékenység, integrált megközelítés,  kreativitás;  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;  vitakészség, kritikus véleményalkotás;  kommunikáció, médiahasználat;  konfliktuskezelés és megoldás;  állampolgári részvétel és cselekvés;  értékelés és mérlegelés készsége. Napjainkban a világ figyelme a fenntarthatóság megteremtése felé irányul. Ez ma már az élet minden színterén tapasztalható: ökológiai, gazdasági, szociális, politikai téren egyaránt. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. Reméljük, már ilyen szemlélettel érkeznek hozzánk diákjaink az általános iskolából. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 114

PEDAGÓGIAI PROGRAM Mi folytatni szeretnénk az ott elkezdett folyamatot, hangsúlyt kívánunk helyezni a szakmai képzésen túl az erkölcsi kérdésekre, a környezettudatos életmódra. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket szándékozunk kialakítani. Ennek érdekében megkívánjuk az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Kitűnő adottságainkat kihasználva folytatjuk az 1970-es évek második felében elkezdett tudatos környezeti nevelést. Munkánkat igyekszünk kiterjeszteni az iskolai élet minden területére. Úgy kívánunk szemléletet formálni, hogy minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban azon leszünk, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Nem véletlenül marad továbbra is kiemelt feladatunk a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése (a kémia, biológia, földrajz, fizika együttműködése), a kör bővítése a humán tárgyak bevonásával. Tanórán, laboratóriumban, tanulmányi kiránduláson, üzemlátogatáson, nyári biológus táborban, a természetvédelmi hét rendezvényein, a versenyeken, a projektek alkalmával megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű - szakképzésben a bonyolultabb – komplex természetvizsgálatokat. Új tervek:  a tantestület minél több tagját megnyerjük a környezeti nevelési munkához  tantestületen belüli továbbképzést szervezünk a környezeti nevelési módszerek bemutatására, továbbfejlesztésére  megvizsgáljuk erdei iskola létesítésének feltételeit, a témanap vagy témahét szervezésének lehetőségét  a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése Hagyományok ápolása:  iskolánkban továbbra is megszervezzük a kidolgozott és bevezetett „Helyi értékeink” modul oktatását  a természetvédelmi és környezetvédelmi hét megszervezése  a jeles napok megünneplése  a hagyományos versenyeken való részvétel (pl. Kitaibel Pál, OKTV)  a biológus tábor megszervezése  a Junior Öko-Expert Projekt folytatása  virággondozás  tetőkert gondozása  kerékpáros és gyalogos-túrák  horgásztábor  madárgyűrűzés Szaktárgyi célok: Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 115

PEDAGÓGIAI PROGRAM  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (tantárgyi programok alapján)  a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségek)  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (környezetszennyezés hatása, a természeti- és az épített környezetre, az emberre)  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, projekt módszer, problémaorientált oktatás, szabad tanulás)  versenyekre felkészítés  multimédiás módszerek alkalmazása  a számítógép felhasználása a tanórákon 2.1.17.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Iskolánk a környezeti nevelési tartalmat és tevékenységeket hagyományos és nem hagyományos tanórai keretben és tanórán kívüli foglalkozások keretében kívánja megvalósítani. „Hagyományos tanóra” alatt az iskolában eltöltött 45 perces, tantárgyak szerint elkülönült tanórákat értjük. A „nem hagyományos szervezésű tanórán” szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. Idesoroljuk a múzeumlátogatást, a terepgyakorlatot, projekthetet, szakképző osztályainknál az üzemlátogatást. A „tanórán kívüli foglalkozás” nem kötelező, nem minden tanuló vesz rajta részt (szakkör, tábor, verseny, kiállítás, stb.) Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemzői:               

tantárgyakon átívelő sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése „egymásra hajtogatott” kölcsönös kapcsolat sokféleség összekapcsolódása különféle tevékenységek kapcsolat központú rendszerező projekt értelem és érzelem változás ismeretek összekapcsolása módszerek sokfélesége „egység” Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 116

PEDAGÓGIAI PROGRAM  gondolkodásmód  integrált  globális  komplementáris Iskolánk lehetőségei: a.)

terepi: terepgyakorlat;

 tábor;  tanulmányi kirándulás;  tetőkert  tanösvény b.) játékok:     c.)         d.)          e.) f.) g.) h.) i.) j.)

szituációs; érzékelést fejlesztő; drámajáték; stimulációs; „akciók”: vetélkedők pályázatok iskolaújság iskolarádió működtetése kiállítás rendezése interjú kérdőíves felmérés „nemzetközi akciók” (GLOBE, BISEL, JÖEP) „látogatás” üzem laboratórium szeméttelep veszélyes hulladéktároló hulladékégető szennyvíztisztító nemzeti park (tájvédelmi körzet) állatkert botanikus kert versenyek szakkör iskolazöldítés „DÖK-nap” jeles napok projektek (egyéni, junior öko-expert)


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.1.17.2.4 Iskolai környezet A helyzetelemzésből is kitűnik, hogy iskolánk az országos átlagot messze meghaladja, ha az épületet és a környezetét vizsgáljuk környezeti nevelési szempontból. Már az épület tervezésénél is részt vett konzulensként környezeti nevelési szakértő a tantestületből. Az építész az organikus építészet híve, de a látványon túl figyelt a funkcióra is. A 7000 m2-es alapterület bőségesen elegendő a csaknem 800 diák számára. Az ablakok nagyok, sok a fény. Ez nyári időszakban kényelmetlenséget is okoz, nagyon melegek a tantermek. Az ablakok szigetelése nem mindenhol kifogástalan, így a fűtés kevésbé energiatakarékos. Ugyanakkor a déli termekben télen is érvényesül a napsugárzás pozitív hatása. Az ökológiai szárny előadóiban is hideg van, tavasszal nyár elején és ősszel kellemesen hűvösek. Az előadók sötétíthetők, a vetítést meg lehet oldani. Sajnos a fizikai előadó tetőablaka miatt nem lehet sötétíteni, így fénytani kísérletek bemutatására alkalmatlan. Gondos fűtéssel a kényelmetlenségek kiküszöbölhetők (nagyobb figyelem a portások részéről és elkerülhető mind a túlfűtés, mind az alulfűtés.) Környezetvédelmi projektek segítségével további megtakarítások érhetők el (pl. hőtükrök felragasztása a radiátorok mögé, ablakok szigetelése). Ez környezeti nevelési feladataink között mindenképpen szerepelni fog. Az iskola épülete szép, tiszta, világos. Elbűvölő a rengeteg virág, a falakról aláhulló zöld zuhatag. A tantermek ablakainak virágosítása szintén feladataink egyike. Jó úton halad a tantermek díszítése, továbbra is természeti értékeket, a szépségeket bemutató dekorációkat kell preferálni. A tisztasági verseny gyakori ellenőrzései az eredményességet fokozzák. A diákok komfortérzetét javítják a szekrények még akkor is, ha egy-egy szekrényen több tanulónak is kell osztoznia. A kiállító szekrények, vitrinek aktívabb környezeti nevelési hasznosítása is újabb feladatunk. A tanulók szemléletformálása szükséges a tisztaság megőrzése érdekében, (lábbelik, kukák ürítése, mosdók, WC-k, ökológiai szárny tisztasága). Az étkező megfelel az alapvető higiéniai előírásoknak, az asztalok és a székek, a kiszolgálópult cseréje, a fogasok pótlása sokat javított komfortérzeten A HACCP rendszer bevezetése minőségi változást hozott. Van javítanivaló a konyhai személyzet „ökológiai” gondolkodásán (dohányzás a konyhán). Az ételek mennyisége és minősége jónak mondható, reformkonyhai kísérletek ritkák. A diákok étkezési kultúrája több esetben kifogásolható, a kollégium lépésre van kényszerítve ebben a kérdésben. Iskolánk nyílt külső és hangulatos belső udvarral rendelkezik. A külső udvar parkosítása folyamatban van (irodalmi emlékpark), a kollégium mellett a sportpálya és a Tisza-part ideális A belső udvart bevontuk az iskolai életbe, a diákok számára farönk padokat helyeztünk ki. Kapcsolatok A takarékszövetkezet és a tornacsarnok közötti terület parkosítása, „ökológiai hasznosítása” újabb lehetőséget jelent aktív környezeti nevelési tevékenységre (pl. madárbarát kert, őshonos fafajták, „virágözön”, stb.) Iskolai büfénk megfelel a legújabb rendeleteknek. Az áruválaszték, a terjesztett termékek megfelelnek nevelési filozófiánk szellemiségének. Az iskolában keletkezett szemét és hulladék Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 118

PEDAGÓGIAI PROGRAM nagy százaléka saját büfénkből kerül ki. Ebben a tekintetben hangsúlyozni kell a változtatás szükségességét. Az iskola takarításához használt tisztítószerek olcsó és kevésbé környezetbarát anyagok (pl. hypo, szagtalanító, stb.). Olcsóbb és egészségesebb lenne természetes tisztítószerek használata ( pl. ecet). A szelektív hulladékgyűjtés felé az első lépést megtettük a tiszta papír különválasztásával, örvendetes, hogy a kollégium parkolójában kerültek elhelyezésre a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténerek. Az iskola nyugati kijáratának konténereit vagy gyakrabban kellene üríteni, vagy a konténerek számát növelni, mert a jelenlegi helyzet kívánnivalót hagy maga után. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. A következő módszerek megismerésére és alkalmazására nyílik lehetőség iskolánkban: - Játékok:

- szituációs - ráhangolást segítő - memóriafejlesztő - bizalomerősítő - kombinációs - kapcsolatteremtést segítő - érzékelés fejlesztő - drámapedagógia - Modellezés: - hatásvizsgálatok - előrejelző - rendszermodellezés - működő modellek készítése - Riport módszer: - kérdőíves felmérés - direkt riport - fotóriport - Projekt módszer (hazai és nemzetközi projektek) - Terepgyakorlati módszerek: - terepgyakorlat - térképezés, felvételezés - egyszerű megfigyelések - célzott megfigyelések - mérések - Aktív, kreatív munka: - természetvédelmi és fenntartási munkák - rekonstrukciós munkák - madárvédelmi feladatok - szelektív hulladékgyűjtés - tisztasági verseny - Közösségépítés: - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 119

PEDAGÓGIAI PROGRAM - Művészi kifejezés:

- vizuális művészet a környezeti nevelésben - irodalmi alkotások - zeneművészet - fotóművészet - táncművészet - népművészet - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

2.1.17.2.5 Résztvevők, erőforrások Környezeti nevelési céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, a külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Belső erőforrások  Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával, példa értékű legyen a tanulók számára. Szükséges környezeti nevelési munkaközösség működtetése, a szakmai munkaközösségekkel való szoros együttműködés.  Diákok: Minden diáktól elvárjuk a környezettudatos magatartást. Meghatározó szerepe van a DÖK-nek (iskolában és kollégiumban), az osztályközösségeknek, a környezetvédelmi aktivistáknak.  Tanárok és diákok: a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a projekteknek, a vetélkedőknek, a környezet- és természetvédelmi hét rendezvényeinek, a versenyeknek, nyári táboroknak, stb. Tanárok és diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola fenntartásában, megőrzésében, továbbfejlesztésében.  Szülők és tanárok: Az iskolai környezeti nevelés területén is feltétlen szükség van a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködésére. Fontos, hogy a szülők megerősítsék azt a környezettudatos magatartást gyermekükben, amit iskolánk közvetíteni kíván (az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák, a környezeti nevelési program anyagi fedezetéhez a családok is hozzájárulnak, stb.).  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói is munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak. (Pl. adminisztráció területén a papírfelhasználás csökkentése, újra felhasznált papír használata, takarítók, portások szerepe a környezet tisztántartásában, a virágok gondozásában, a rongálás, vandalizmus elleni küzdelemben, stb.). Az iskolaorvos, a védőnő az egészségnevelési célkitűzések aktív támogatói. Alapítványaink: Mindkét alapítványunk hozzájárul a környezeti nevelési program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges anyagi erőforrások megteremtéséhez. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 120

PEDAGÓGIAI PROGRAM Külső erőforrások  Fenntartó - (pl. projekthét eseti támogatása).  Saját bevétel – szakképzési hozzájárulásból környezeti nevelési célra eszközök beszerzése.  Szponzorok – környezeti nevelési programok, akciók, célok támogatása.  Pályázatok – minél több lehetőséggel élni (Zöld Forrás, KÖVICE, OM, KVVM pályázatai, stb.) Taneszközök Az iskola rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, elektronikus ismerethordozókkal, amelyek a színvonalas környezeti- nevelési munkához szükségesek. Fontos feladat az állandó fejlesztés, az amortizációból keletkező hiányok pótlása, a reagensek, vegyszerek folyamatos biztosítása. Kommunikáció A sikeres környezeti- nevelés elengedhetetlen feltétele – jellegénél, összetettségénél fogva – a minél sokoldalúbb kommunikáció. Legalább ennyire fontos az olvasott, hallott, látott információtömeg, (média) kritikai kezelése, az eligazodni tudás, az értékes megkülönböztetése az értéktelentől, stb. Kommunikáció az iskolán belül:        

kiselőadás tartása szemléltetéssel házi dolgozat készítése poszterek, plakátok készítése, bemutatása prezentáció (projektjelentés) iskolarádió felhasználása (pl. zöld hírek) faliújságon közölt információk különböző információs csatornák igénybevétele (tanárokkal, szülőkkel) szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció -

környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból környezeti problémákkal foglalkozó cikkek tudományos feldolgozása rádió-, televízió hírek értékelése, feldolgozása környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolat az illetékesekkel együttműködés önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szakhatóságokkal, médiumokkal, stb.

Továbbképzés - élethosszig tartó tanulás

minél több kolléga részesüljön környezeti-


PEDAGÓGIAI PROGRAM -

iskolai továbbképzési terv nevelési továbbképzésben hazai és nemzetközi továbbképzések


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3 KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.1 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 3.1.1 A kollégiumi nevelés főbb alapelvei Biztosítjuk minden diák számára:  a kulturált lakhatási és ellátási feltételeket,  a személyes élettér kialakításának lehetőségét,  a saját tapasztalatok megszerzését, azok megértését, általánosítását a tapasztalatszerzés elve szerint. Érvényesítjük:  a gyermeki jogokat,  az alapvető emberi- és szabadságjogokat,  demokratikus és humanista elveket a nevelési folyamatban,  az alapvető erkölcsi normákat és szabályokat. Fontos:  az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele,  az esélyegyenlőség biztosítása a kis és nagy településről érkezett tanulók között,  a szülők és a pedagógusok együttműködése,  a személyes kapcsolatok kialakítása a pedagógus és a diák között. A kollégiumi nevelőmunkánkat a következetesség és az igényesség jellemzi. Határozott követelményeket és elvárásokat állítunk a diákokkal szemben. Lehetőséget nyújtunk a kollégistáknak:  az önállóságuk,  a kezdeményezőkészségük,  a kreativitásuk kibontakozására.

3.1.2 A kollégiumi nevelés értékei Tudatos erkölcsiség:  erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, magatartási szabályok betartása;  a jó, a rossz, a helyes, a helytelen, az igaz, a hamis felismerése;  őszinteség, egyenesség, nyíltság, a felelősség felvállalása;  a szeretet, megértés, türelem, alázat előtérbe helyezése;  felelős szabadság, belső fegyelmezettség;  segítőkészség kialakítása; Műveltség, tudás, intelligencia:  a tanulás, a tájékozottság fontosságának elfogadása; Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 123

PEDAGÓGIAI PROGRAM  a művészet, a tudomány különbözőterületeinek ismerete, befogadása;  a nyelvtanulás, nyelvismeret, nyelvvizsga jelentőségének tudatosítása;  motiváltság az önképzésre, permanens tanulásra;  igényesség, szorgalom, kreativitás. Önismeret, önelfogadás, reális énkép:  igény az önismeretre, önnevelésre, az egyéniség kibontakoztatására;  saját személyiségünk vállalása, egészséges önbecsülés;  felelősségvállalás a saját életút alakításáért;  céltudatosság, kitartás – minden helyzetben;  nyitottság az élményekre, a jól végzett munka örömére, a pozitív érzelmekre. Magyarság:  a szülőföld, az elbocsátó környezet, a befogadó környezet szeretete, hazaszeretet;  történelmünk, nemzetünk ismerete, szeretete;  az anyanyelv művelése, „tiszta” használata;  a határokon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, kapcsolatteremtés;  hagyományaink, egész kultúrkincsünk ismerete, tisztelete, védelme, gyarapítása.  nemzeti szimbólumaink tisztelete;  a hazánkban élőnemzetiségek jogainak, kultúrájának, hagyományainak, nemzeti érzéseinek tiszteletben tartása;  áldozathozatal a haza felvirágoztatásáért, békéjéért.  Európaiság:  az európai kulturális hagyomány és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása.  szomszédaink és a többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitástudatának tiszteletben tartása;  a közép-európai és kelet európai régió sajátos történelmének, problémáinak megismerése;  az EU ismerete, működésében való részvétel felvállalása.

3.1.3 A kollégiumi nevelés célkitűzései Célok, feladatok: Fejleszteni kívánjuk:  a tanulmányi munka színvonalát,  az együttműködési képességet,  a tanulók neveltségi és igényszintjét,  a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség. Fontos:  a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés,  az egészséges életmódra nevelés,  környezetünk védelmére, ápolására nevelés,  nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése, Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM  a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása,  a családi élet zavaraiból következő hátrányaik csökkentése,  a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, az ésszerű háztartásvezetésre nevelés,  szervezett, sokszínű művelődési, sportolási programok biztosítása.

3.2 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elve 1. A tanulók életrendjét kollégiumunk házi- és napirendje szabályozza, amelyek magában foglalják:  az önkiszolgáló tevékenységeket,  a kötött és kötetlen foglalkozásokat,  a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. 2. A diákok életrendjének kialakításánál célunk, hogy legyen összhangban a kollégium és az iskola működése, figyelembe véve annak elsődlegességét, hogy a diákoknak tanulniuk, pihenniük, szórakozniuk és művelődniük is kell. 3. Az életrend:  legyen rugalmas, de ne sértse a más tanuló szokásait,  kialakításánál figyelembe kell venni az iskolák kialakult tanítási rendjét, a tanulók szokásait és igényeit. 4. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai, a köznevelési törvény jogszabályainak keretei között, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőséget. 5. A napirend kialakításánál a kollégiumunk diákönkormányzata véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. 6. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítjuk a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. 7. A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. 8. A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit kollégiumunk biztosítja. A szilencium szervezésénél a nevelőtanárok figyelembe veszik:  az iskolatípust,  a tanulók egyéni szokásait és  a tanulók elért eredményeit. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 125

PEDAGÓGIAI PROGRAM 9. A szilencium szervezésénél megvan a lehetőségünk a zavartalan egyéni tanulásra, akár egyedi, akár nagyobb csoport esetében. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőséget biztosítunk az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül (szobákban). 10. A szabadidő eltöltése legyen hasznos és részben tervezett, szervezett: A tanulók szabadidejükben:  ismeretüket, tudásukat szélesítik, gyarapítják,  településsel, történelmével, kulturális lehetőségeivel ismerkedjenek,  érzelmileg és fizikailag feltöltődnek, kikapcsolódnak. 11. A kollégiumunk a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik.

3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok  Az egészséges életmódra nevelés legyen része a kollégiumi élet minden területének.  Nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket.  Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, segítséggel, példamutatással.   Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése.  Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartásszabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is.  Segítsük a diákokat az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és helyes döntések megvalósításában.

3.3.1 Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának ismertetése.  A kollégium háromszori étkezés lehetőségét biztosítja tanulói számára.  El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat: chips, cola, cukros üdítő


PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.3.2 Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése  Heti 3 alkalommal áll rendelkezésünkre az iskolai sportcsarnok; a foglalkozások keretében hozzájárulunk fizikai képességeik megfelelő fejlesztéséhez és a sport megszerettetéséhez.  Megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás szokásainak igényét.  A foglalkozások szervezésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulóknak sikerélménye legyen, így a mozgást örömmel végzik.  A kollégiumi sportfoglalkozáson felül az iskola a diákok érdeklődési körének megfelelő mozgáslehetőségek biztosításával teremt lehetőséget a „mindennapos testnevelésre”:  Futball  Önvédelem  Tömegsport  Tollaslabda  Osztálybajnokságok rendezése  Túrák, kirándulások

3.3.3 Személyi higiéné     

Tisztálkodás igényének kialakítása. A ruházat tisztántartásának igényének kialakítása. Az időjárásnak, évszaknak, napszaknak megfelelő öltözködési szokás kialakítása. Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismertetése. A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályainak betartatása.  A káros élvezeti szerek /cigaretta, alkohol, kábítószerek / veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismertetése.

3.3.4 Mentális egészség  A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység a kollégium környezetébe a kollégiumi hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével.  Humánus, kellemes kollégiumi légkör kialakítása és fenntartása.  A megelőzés szempontjaira való összpontosítás.  A nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől.  Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése (csonka családban élők, testi, erőszaknak kitett gyerekek) és folyamatos segítése.  A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás - szakemberek bevonásával újabb sérülésének megelőzése.


PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.4 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei

felzárkóztatását,

3.4.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei: 1. A tanulók fejlődését értelmi és testi értelemben is biztosítjuk. 2. Figyelünk a kimerülés, a lelki problémák jeleire, a probléma okait megpróbáljuk feltárni. Erre alkalmas az egyéni beszélgetés, az önismereti foglalkozások és a szülővel, iskolával való rendszeres kapcsolat. 3. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség az udvar, a kondicionálóterem és a sportcsarnok használata.

3.4.2 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: 1. A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését. 2. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. 3. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk bővítésére a fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség.

3.4.3 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei: 1. Törekedni kell a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanuló felismerésére. 2. A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában. 3. A képességek hiánya a tanórán kívüli tanulással és korrepetálással kerüljön pótlásra. 4. A szülőt a nevelők időben tájékoztassák a tanuló fejlődéséről és a felmerülő problémákról.

3.4.4 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenységek elvei A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenységek elvei: 1. A különböző pályák megismerésére alkalmasak lehetnek:  a pályaorientációs órák és  a csoportfoglalkozások, ahol a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segíthetik a diákokat a pályaválasztásban. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 128

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertethetők meg a szóba jöhető választási lehetőségek.

3.5 A nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai Külön figyelmet fordítunk – adott esetben - a határokon túli magyar tanulók helyzetének. A nemzetiséghez tartozó, valamint a határokon túlról érkező diákok számára hétvégeken is lakhatást biztosítunk, valamint segítjük az anyaországban való tájékozódásukat, hagyományaik átadását, ápolását, kultúrájuk megőrzését.

3.6 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak.  Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése, a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg minél előbb (már a tanév első hónapjában).  Fontos:  A hátrányos helyzetű gyerekekkel is megszerettetni az olvasást, a zenehallgatást, a színházi darabokat,  Odafigyelni a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra, szükség esetén a megfelelő szakemberhez kell irányítani őket (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ).  Tájékoztatni a szülőket a szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember).  A társadalmi beilleszkedés és a pályaismeretek bővítése érdekében olyan: - programok szervezése, amelyeken a tanulók találkozhatnak más iskola diákjaival, - előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz, - megbízatások, melyek során a kollégisták hivatali ügyeket bonyolíthatnak le.  A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak a nevelőtanárok szakjaiknak megfelelően nyújtanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint az egyéni felkészítés keretében a szabadidőben.


PEDAGÓGIAI PROGRAM  A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon van lehetőség.  Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során a nevelőtanárok közvetett és közvetlen módon tájékozódnak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, kiemelkedő teljesítményéről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról.

3.7 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 3.7.1 A kollégiumi közösségi élet A kollégiumi élet lehetőséget teremt az egyén személyiségfejlesztésének tudatos szakmai irányítására. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul a személyisége. Cél:  a tanuló találja meg a helyét, a szerepét, a feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben,  a felnőttkori lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlása és megismerése,  a kollégista legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére és  erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, a vitatkozás tekintetében. A foglalkozások során a kollégista:  megismeri és gyakorolja a kollégiumi és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket,  megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit,  elsajátítsa a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Az évente ismételten megtartott rendezvények, ünnepségek nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei.

3.7.2 Sportolási tevékenységek A szabadidőben lehetőséget biztosítunk minél több sportolási lehetőségre, amelyek a diákok jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. Fontos a sportversenyek, játékos vetélkedők szervezése.(Kollégiumon belül vagy iskolák között.)


PEDAGÓGIAI PROGRAM Sportolás céljából a kollégisták igénybe vehetik a sportcsarnokot, konditermet, az iskola sportpályáját.

3.7.3 Művelődési, kulturális tevékenységek Lehetőségek:  Működő szakkörök: színjátszó kör, filmklub, honismereti szakkör, zöld teadélután, koli rádió, stb.  Művelődési lehetőséget kollégiumon belül az iskolai könyvtár, valamint a rendelkezésre álló művészfilmek is lehetővé teszi stb.

3.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Fontos, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos helyzetbe ne kerüljön. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Feladatok:  Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek.  A lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés.  Segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében.  A kollégistáknál felmerülő jogi probléma megoldásának támogatása. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek:  folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályfőnökkel, a nevelőintézettel, esetleg a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal,  a nevelőnek együtt kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,  személyes kapcsolat kialakítása a tanulókkal, hogy bizalommal forduljanak a nevelőhöz bármilyen probléma esetén,  felzárkóztató, tehetséggondozó programok,  pályaorientáció,  szükség esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, stb.),  kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal,  a nevelők kötelessége, hogy - a diákokat felvilágosítsák a különböző veszélyekről (pl.: alkohol- és drogfogyasztás, korai szexualitás stb.), Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 131

PEDAGÓGIAI PROGRAM a tanulók részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek (pl.: rendszeres tisztálkodás, megfelelő étkezés stb.);  a nevelőnek tájékoztatnia kell a szülőket arról, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. -

3.9 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 3.9.1 A kollégium hagyományai A hagyományápolás azért fontos, hogy a tanulókban erősítse az érzelmi kötődést egymáshoz és a közösséghez. Rendezvények:  Széchenyi – napok,  Elsősök bemutatkozása,  Töklámpás-faragó verseny,  Mikulás est,  Karácsonyi műsor – kántálás,  Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról,  Helytörténeti vetélkedő,  Közgyűlés,  Nőnapi köszöntő,  Negyedikes búcsúztató,  Főzőverseny  Legtevékenyebb csoport (többfordulós „megmérettetés”),  Gólyatábor

3.9.2 A kollégium továbbfejlesztésének terve A kollégium fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek:  „számítógéppark” bővítése,  új közösségi helyiség kialakítása,  hálószobák korszerűsítése,  tanuló termek korszerűsítése,  kamerarendszer bővítése,  kondicionálóterem kialakítása,


PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.10 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és az együttműködés formái Fontos az iskolával és a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás a célok elérése és a nevelési feladatok megvalósítása érdekében. A nevelők az iskolán belül együttműködnek:  az iskolában oktató tanárokkal,  az intézmény igazgatójával,  az osztályfőnökökkel, akikkel a nevelők egyeztetik a tanulmányi eredményeket, az iskolai és a kollégiumi viselkedést. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:  a tanulók fogadásánál, év eleji szülői értekezlet,  telefonon keresztül,  értesítés levélben,  a szülőt meghívása személyes beszélgetésre.

3.11 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.11.1Egészségnevelés Alapelv A kollégium minden tevékenységének szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi feltételeivel segítjük: a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak alakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Alakuljon ki bennük, az egészséges életmód igénye. Cél:

   

A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása. A helyes magatartások, szokások kialakítása, továbbfejlesztése. Az egészséges életvitel önálló kialakítására váljanak alkalmassá. A beteg és fogyatékkal élő (sérült) embertársaikkal szembeni elfogadó magatartás kialakítása.  Az egészséget károsító tényezők, függőségek, szokások elutasítása,  elkerülése.

3.11.2Környezeti nevelés Alapelv Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy segítse az élő természet fennmaradását, a társadalmak fenntarthatóságát. Legyenek képesek a környezet Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 133

PEDAGÓGIAI PROGRAM sajátosságainak, változásainak megismerésére, értékelésére, a természet és ember alkotta értékek felismerésére, megőrzésére, környezettel kapcsolatos állampolgári kötelezettségeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Életmódjukban a természet tisztelete, felelősség a környezeti károk megelőzésére való törekvés domináljon. Ismerjék fel az egészség és a környezet összefüggéseit. Felkelteni a globális összefüggések megértése iránti igényt. Cél:

 Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását  Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, mely egyéni és közösségi szinten egyaránt váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé  Környezeti érzékenység kialakítása  Elősegíteni, hogy életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása és a környezeti károk megelőzésére való törekvés  Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása

3.12 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3.13 Házirend A kollégiumi Diákönkormányzat javaslati joggal él. A közgyűlés hagyja jóvá.

3.14 Napirend A kollégium napirendje a házirendben kerül szabályozásra.

3.15 A kollégiumi foglalkozások szervezése 3.15.1Felkészítő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás Ez a Szilencium napirendben meghatározott ideje. A tanuló a szobájában vagy a tanulóteremben tanul. A nevelőtanár ellenőrzi a felkészülést és szükség szerint számon kéri a tanulót. b) Differenciált képességfejlesztő, tehetség kibontakoztató foglalkozás Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 134

PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelőtanár a képességvizsgálatok eredménye alapján egyéni fejlesztést folytat az érintett tanulókkal c) A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció A nevelőtanár a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzése alapján összpontosít a támogatandó területre. Szükség esetén gondoskodik másik pedagógus bevonásáról. d) A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése szakkörökön, diákkörökön Az éves tanulói foglalkozási tervben rögzített fejlesztő szakkörökön, diákkörökön a tanuló köteles részt venni. e) Tematikus csoportfoglalkozás Előírt témakörök és időkeretek között szervezhető, 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján.

3.15.2Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások Csoportvezetői foglalkozások a) Közösségi foglalkozás a kollégiumi csoport számára A kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése. b) Tematikus csoportfoglalkozás A keret programterv alapján tervezett tematikus csoportfoglalkozások részben vagy egészben a csoportvezetői foglalkozások, vagy a felkészítő foglalkozások terhére is megszervezhetők. A tematikus csoportfoglalkozások óraterve Témakör A tanulás tanítása

3

2

2

2

13-14. 1

Erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés

2 1 1 2

2 1 2 2

2 1 2 2

1 1 3 2

2 1 3 2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

2 1 22 óra

2 1 22 óra

2 1 22 óra

3 1 20 óra

3 1 20 óra

-

9.

10.

11.

12.


PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások Ezek a pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozások. a) A kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása. A DÖK – segítő nevelőtanárt a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bízza meg ötéves időtartamra. b) A kollégiumi diákfórumok keretén belül szükség szerint, de legalább évente két alkalommal kollégiumi gyűlést kell tartani.

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanuló vagy a pedagógus kezdeményezésére indított foglalkozásokon a nevelő arra törekszik, hogy minél jobban megismerje a tanulók személyiségét, közösségben elfoglalt helyüket. Segíti az aktuális problémák megoldását, tanácsot, útbaigazítást ad.

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Ezt a pedagógus által irányított előre tervezett foglalkozást az éves tanulói foglalkozási tervben minden tanév elején megajánlott kínálatból választja ki a tanuló. A választását írásban kell jeleznie a kollégiumvezetőnél legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. A foglalkozáson ezt követően köteles részt venni.


PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSÁRA 1. A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 2013. év szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. b) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. év szeptember 1. napjától az kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. c) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2013. év szeptember 1. napjától 2018. év augusztus 31. napjáig – szól. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata a) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. b) A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. c) Tanévenként a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A pedagógiai program módosítása a) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a diákönkormányzat - a szülői szervezet. b) A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. c) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d) A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja és elhelyezése A pedagógia programot mint nyilvános dokumentum egy-egy példányát az  irattárban,  igazgatói irodában,  a tankerületnél helyezzük el.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013/2014. tanévtől induló osztályok új kerettanterv szerinti, valamint a kifutó osztályok óraterve vegyes profilú osztályok esetében


PEDAGÓGIAI PROGRAM BIOLÓGIA-MATEMATIKA-ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUMI OSZTÁLY 2013/2014 tanévtől Bi+Mat+Ált 2013/2014

Magyar nyelv és irodalom Történelem

9. évf. 4 2

BIOLÓGIA 10. 11. évf. évf. 4 4 2 3

12. évf. 4 3

9. évf. 4 2

MATEMATIKA 10. évf. 11. évf. 4 4 2 3

12. évf. 4 3

9. évf. 5 2

ÁLTALÁNOS 10. 11. évf. évf. 5 4,5 2 3

12. évf. 4,5 4

Etika 1. idegen nyelv

4

4

1 4

4

4

4

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

2. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

Informatika

1

1

3

4

Fizika

2

2

2

Biológia és egészségtan

2

3

4

4

Kémia Földrajz

2 2

3 2

3

3

Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeret Művészetek Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1 1

1 1

Összesen Emelt szintű előkészítő

érettségi

5

5

1,5

1,5

2,5

1

5

5

2,5

3

3

2

2

2

5 1

5 1

5 1

2 1 5 1

35

36

35

35

4

4

3,5

2

2

2

3,5

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1 1

1 1

1 1

1 1

1 2

3,5

4,5

2

1 2

5 1

5 1

35

36

Megjegyzés

Bi+ált (Matekosok külön) Bi+ált (Matekosok külön) Matek+ált (bioszosok külön)

KÖZÖS 10. 9. évf. évf. 4 4 2 2

11. évf. 4 3

12. évf. 4 3

4

4

1 4

4

3

3

3

3

4

4

3

4

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

5 1

2 1 5 1

2 5 1

5 1

35

35

35

36

4

4

5 1

2 1 5 1

5 1

5 1

5 1

2 1 5 1

35

35

30,5

31,5

30

29

4

4


PEDAGÓGIAI PROGRAM Magyar nyelv és irodalom csoportbontás 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Csoportbontások összesen

4

4

4

4

4

3

3

3

1,5

1,5

12,5

12,5

Osztály óraszám 47,5 48,5 Összesen

4

4

4

4

4

4

3

3

3

1,5

1,5

12,5

12,5

11

11

46

46

47,5 48,5

4

4

4

4,5

4,5

4

4

3

3

3

3

3

3

11

11

11,5

11,5

11

11

46

46

46

46

46,6 47,5

Megjegyzések a biológia-matematika-általános tantervű gimnáziumi osztály óratervéhez: -

A magyar nyelv és irodalom óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

-

A matematika órák szervezésénél két csoportra oszlik az osztály: o 1. csoport az emelt óraszámú matematika tagozatosok. o 2. csoport a biológia+általános tantervű csoport. A két csoport az órarendben külön fut. A fizika órák szervezésénél két csoportra oszlik az osztály: o 1. csoport az emelt óraszámú matematika tagozatosok. o 2. csoport a biológia+általános tantervű csoport. A két csoport az órarendben külön fut. A biológia órák szervezésénél 2 csoportra oszlik az osztály: o 1. csoport az emelt óraszámú biológia tagozatosok. o 2. csoport a matematika+általános tantervű csoport. A két csoport az órarendben külön fut. Az informatika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon. Az osztály 2 csoportnyi első idegen nyelves, és 2 csoportnyi 2. idegen nyelves csoportra oszlik.

-

-

-


PEDAGÓGIAI PROGRAM INFORMATIKA – KÖZSZOLGÁLAT SZAKMACSOPORT 2013/2014 tanévtől INF+KÖZ 2013/2014 Órák megnevezése Magyar nyelv és irodalom Történelem

9. évf.

INFORMATIKA 10. 11. évf. évf.

11. évf.

12. évf.

5

4,5

4

5

5

4,5

4

2

2

3

4

2

2

3

4

2

2

3

4

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

4

3,5 2

3,5 2

3,5

4

3,5 2

3,5 2

3,5

4

2

2

1

2

2

1

2

2

2

2

1

1 1 1 5 1

5 1

5 1

3,5 2

3,5

2

2

1

2

2

2 2

1

5 1

1 1 1 5 1

2 2 5 1

5 1

6

7

8

11

0,5 1 1

és

Megjegyzés

5

3,5 2

Munkaszervezési ismeretek Adatbázis szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I.

12. évf.

4

Matematika Informatika

Információtechnológiai alapok

11. évf.

4,5

4,5

Munkahelyi egészség és biztonság

10. évf.

5

4,5

Szakmai tárgyak Elmélet

9. évf.

KÖZÖS 9. 10. évf. évf.

5

Etika Idegen nyelvek

Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki

KÖZSZOLGÁLAT 12. évf.

0,5

1

2

1

1

1

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem Jogi és közigazgatási ismeretek Társadalom és kommunikáció Speciális informatika Idegen nyelv

1

5 1

1 1 1 5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

3

3

2,5

3,5

1,5

1

2

1

2 2 5 1

0,5 1,5 1,5


PEDAGÓGIAI PROGRAM Közismeretei informatika

1

1

1

1

Gyakorlat Információtechnológiai gyakorlat

Speciális gyakorlat

2

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. gyakorlat

Összesen Emelt szintű érettségi előkészítő Magyar nyelv és irodalom csoportbontás Idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Szakmai gyakorlat csoportbontás Csoportbontások összesen

2

1

2

2

2

2

2

2

35

36

35

35

5

5

4,5

4,5

3,5

2

Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv gyakorlat

1,5

0,5 0,5 36

5

5

4,5

4,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

15

15

15

15

4

4

4

3,5

0,5

35

4

2,5

35

35

4

4

4

4

Megjegyzések az informatika – közszolgálat szakmacsoportos szakközépiskolai osztály óratervéhez: - A magyar nyelv és irodalom óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - A matematika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - Az informatika óra esetében szakmacsoport szerint történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon. - Az órarendben az azonos évfolyamon lévő rendészeti csoportok szakmai órái egy időben vannak. A 1,5 osztálynyi létszámból szervezünk két csoportot. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 142

PEDAGÓGIAI PROGRAM OKTATÁS – KÖRNYEZETVÉDELEM –VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORT 2013/2014 tanévtől OKT+KV 2013/2014 Órák megnevezése 9. évf. Magyar nyelv és 5 irodalom Történelem 2

OKTATÁS 10. 11. évf. évf.

11. évf.

12. évf.

11. évf.

12. évf.

5

5

4,5

4

5

5

4,5

4

2

3

4

2

2

3

4

2

2

3

4

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

4

3,5 2

3,5 2

3,5

4

3,5 2

3,5 2

3,5

4

2

2

1

2

2

1

2

2

2

2

1

1 1 1 5 1

5 1

5 1


3,5 2

3,5 2

3,5

2

2

1

2

2

1

5 1

1 1 1 5 1

2 2 5 1

5 1

6

7

8

11

Munkavédelmi alapismeretek

0,5

Pedagógia

1,5

3

3

4

Pszichológia

2

2

3

3

Vizuális kultúra

1

1

Ének-zene

Megjegyzés

4

4,5


10. évf.

4,5

4,5

2 2

9. évf.


5



KÖRNYEZETVÉDELEM 12. évf.

1

1

Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdáslkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok

1

5 1

1 1 1 5 1

2 2 5 1

5 1

6

7

8

11

5 1

0,5 0,5 1

3+1

2 3

2

1+1

2+1


PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyakorlat Pedagógiai gyakorlat

1

1

1

3

Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat

4 3

2 3

Analitika gyakorlat


35

36

5

5

4,5

4,5

3,5

35

2 35

36

5

5

4,5

4,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

15

15

15

15

4

4

35

4

4

35

35

4

4

4

4

Megjegyzések az informatikai rendészeti szakközépiskolai osztály óratervéhez: - A magyar nyelv és irodalom óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - A matematika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - Az informatika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon.


PEDAGÓGIAI PROGRAM INFORMATIKA – ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT 2014/2015 tanévtől INF+KÖZ 2013/2014 Órák megnevezése Magyar nyelv és irodalom Történelem

9. évf.

INFORMATIKA 10. 11. évf. évf.

12. évf.

Megjegyzés

11. évf.

12. évf.

4

5

5

4,5

4

5

5

4,5

4

2

2

3

4

2

2

3

4

2

2

3

4

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

4,5

4,5

1 4

4

4

3,5 2

3,5 2

3,5

4

3,5 2

3,5 2

3,5

4

2

2

1

2

2

1

2

2

2

2

1

1 1 1 5 1

5 1

5 1


3,5 2

3,5 2

3,5

2

2

1

2

2

Információtechnológiai alapok Munkaszervezési ismeretek Adatbázis és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I.

11. évf.

4,5

4,5

Munkahelyi egészség és biztonság

10. évf.

5

4,5


9. évf.


5



ÜGYVITEL 12. évf.

2 2

1

5 1

1 1 1 5 1

2 2 5 1

5 1

6

7

8

11

0,5 1 1 0,5

1

2

1

1

1

2

Munkahelyi egészség és biztonság Levelezési ismeretek Kommunikáció alapjai Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek

1

5 1

1 1 1 5 1

2 2 5 1

5 1

6

7

8

11

1

3

5 1

0,5 1

1

1

2

0,5+1

1+1

1+1


PEDAGÓGIAI PROGRAM Közismeretei informatika

1

1

1

1

Vállalkozási ismeretek

2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti kommunikáció gyakorlat

3

Gyakorlat Információtechnológiai gyakorlat

2

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. gyakorlat


1

2

2

2

2

2

2

35

36

35

35

5

5

4,5

4,5

3,5

2

2

1

2

2

4

35

36

5

5

4,5

4,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

15

15

15

15

4

4

4

4

1

35

35

4

4

4

4

Megjegyzések az informatika – ügyvitel szakmacsoportos szakközépiskolai osztály óratervéhez: - A magyar nyelv és irodalom óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - A matematika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - Az informatika óra esetében szakmacsoport szerint történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon. - Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20. 146

PEDAGÓGIAI PROGRAM A vegyes profilú kifutó osztályok óratervei

Idegen nyelv – matematika 2010. Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika mat 9.10.11.+1 Biológia és egészségtan Kémia mat 9. +0,5 Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret

Nyelv 9. évf. K nk 4 2 4,5 1,5 3 3 1,5 1,5 1,5 2 1 2 1

10. évf. k nk 4 2

11. évf. 12. évf. k nk k nk 4,5 4 3 3 0,5 4,5 1,5 5,5 0,5 4 3 3 3 3 3,5 4 1 1 0,5 2 2 1 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 0,5

3 0,5 3 5 1,5 0,5 2,5 2 1,5 0,5

2 1

0,5

10. évf. k nk 4 2

11. évf. 12. évf. k nk k nk 4,5 4 3 3 0,5 3 0,5 3 0,5 4 3 3 3 5 5 5 2 1 1 0,5 3 3 1 2 2 2 1,5 0,5 1 1 1 1 2 2 2 1 1 1 0,5

0,5 0,5 1,5

Emelt szintű érettségi előkészítő

3,5 30 1,5 30 6 3

27,5 1,5 27,5 2,5 6 6 3 3 3

Közös 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

1,5 27,5

2 27,5 4 3,5 3,5 3 3 3 3

12. évf. k nk 4 3

3

3

3

2

2

1

0

1,5

2 2

1,5 2 1

2 1 2 2 1

2 1

2 1

0,5 2

0 1 2 1

0 1 2 1 0,5

0,5 0,5

0 4 3

11. évf. k nk 4,5 3 0,5

3

0,5

Művészetek

1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás

Mat 9. évf. k nk 4 2

0,5 0,5

2,5 30 1,5 30 3,5 3

0,5 0 4 3

20,5

0

22

0

21

0,5 0

18

0


PEDAGÓGIAI PROGRAM Informatika csoportbontás Fizika+ matekosoknak Kémia+ matekosoknak

2,5

1

1

1,5

1

1 1 0,5

1

1


PEDAGÓGIAI PROGRAM Bi: 9. évf. k nk 4 2

Biológia- környezetvédelem 2010. Magyar nyelv és irodalom Történelem Bi: Emberismeret és Kv:Társadalomismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika

Kémia

és

egészségtan KÜLÖN

bi 9.10. +1

Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Környezetvédelem Környezettechnika Vízgazdálkodási ismeretek Gépészeti alapismeretek Gyakorlat

11. évf. k nk 4,5 3

12. évf. k nk 4 3

Kv: 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4 2,5

12. évf. k nk 4 3

Köz: 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4 2,5

12. évf. k nk 4 3

etika

11. Csak bi

Bi: Biológia Kv: Biológia

10. évf. k nk 4 2

3 0,5 3 3 1,5

3,5 3 3

0,5 3,5 3 3,5 1 1

4 3 4

4 3 1

4

1

3 1 0,5

0,5 4

0,5 4

3 0,5 3,5 0,5

3 2

3 1,5

1,5

2

3 0,5 3,5 0,5 0 0

0,5 1,5

2

2

3

3

4

1

2

1,5 0,5

2

2

2 1

2 1

1,5

1,5

1,5 0,5

1,5 0,5

1

1,5

1,5

1

1,5 0,5 0,5 0,5

1,5 0,5 0,5

1 2 1

4

1 1 2 1 0,5

2 1

2 1

2

2

2 1,5 1 1 2 1

1 2 1

2 2 2

2 2

2 1

2 0,5

1,5 1 2 1

0

0

0 1 2 1

0 1 2 1

0,5

0,5 0,5 0,5

0,5

1


PEDAGÓGIAI PROGRAM Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelem és környezetanalitika Környezettechnika gyakorlat Geodézia és műszaki ábrázolás Hidrológia és hidraulika gyakorlat Emelt szintű érettségi előkészítő 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Gyakorlat csoportbontás

2

2 2

2 2

2

27,5 2,5 3,5 3 3 1,5

27,5

3 3,5 3 1

1,5 30 0 30 3,5 3 1

0 4 3

27,5 2,5 4,5 3 2 2

1 1,5 1,5 27,5 1,5 30 0,5 30 0,5 4,5 4,5 4,5

1,5 2

4

20

0,5

20

0,5

14 0,5

5


15 0,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM Informatika-általános-testnevelés 2010. Magyar nyelv és irodalom Történelem Ált: Emberismeret és Inf: Társadalomismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Csop. bont. Bevezetés a filozófiába Fizika

11. évf. k nk 4,5 3

12. évf. k nk 4 3

Inf. 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4 2,5

12. évf. k nk 4 3

Közös 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4,5 3

12. évf. k nk 4 3

etika 3,5 3 3 1,5

0,5 3,5 3 3,5

3,5 3 3 1

4 3 4

4

4

0,5 4

4

0,5

3 1

3 1

4 2

4 2

2

2

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5 1,5

3

3

2

2

4

4

0,5

11.évf: Csak ált.testn.

Ált:Biológia és egészségtan Inf: Biológia 10.,11. évfolyamon

Ált. és testn. 9. évf. 10. évf. k nk k nk 4 4 2 2

1,5

2

2

1

2

12. évf.

Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Ált: Rajz Inf: Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás Alapozó elmélet Vállalkozásmenedzsment (13) elm. Projektirányítás (13) elm. Alapozó gyakorlat Emelt szintű érettségi előkészítő, felzárk.

2 2

2 1

2 2 1

2

2 1

2

1

2

1 2 1

1 2 1 0,5

1

1

2 2 1

1 2 1

1 2 1

2 1

2

2 1

2 1

1

1

2 1

3

3

4 1

2

1

2

2 2 1

0

0

1 2 1

1 2 1

2 1

2

0,5 0,5 0,5

1,5

2

0,5

4,5

1 4 1


PEDAGÓGIAI PROGRAM 27,5 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Testnevelés tagozat +2 testn. Általános tag. esetleg informatika

2 3,5 3 3 1,5 2

27,5

2 3,5 3 1 2

30

0 3,5 3

30

0 4 3

27,5

0 27,5 0 4,5 4,5 3 3

2 1

30

3

0 30 0 4,5 4,5

4

19

2

20

2

18

0

4

2


15

0

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pedagógia-művészet 2010. Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tánc és dráma Oktatási ismeretek szakmacsoportos alapozó oktatás Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Környezetkultúra Egészségtan (mindenki) Pd: Pedagógia Pd: Pszichológia M: Pszichológiai alapismeretek M: Társadalomismeret és szociálpolitika M: Szociálpszichológia, mentálhigiéné Gyakorlat Tanulásmódszertan Kommunikáció Ön- és társismeret

Ped. 9. évf. k nk 4 2 4 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 0,5

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4,5 2,5 0,5 4 4 3 3,5 1 1 0,5 0,5 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

12. évf. k nk 4,5 3 4 4 1 1 1 2

1

Műv. 9. évf. k nk 4 2 4 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4,5 2,5 0,5 4 4 3 3,5 1 1 0,5 0,5 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

12. évf. k nk 4,5 3 4 4 1 1 1 2

1 1

Közös 9. évf. k nk 4 2 4 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1

11. évf. k nk 4,5 2,5 0,5 4 4 3 3,5 1 1 0,5 0,5 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

1 1

3 3

1

10. évf. k nk 4 2

1

3 3 3 2 2

1 1

1 2 2

1 2 2

2


12. évf. k nk 4,5 3 4 4 1 1 1 2

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pd: Szakmacsoportos alapozó gyakorlat M: Szakmai kommunikáció, mentálhigiéné M: Életmód M: Gondozástan Emelt szintű érettségi előkészítő Idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Gyakorlat csoportbontás

2

2 2 2

27,5 1,5 27,5 1,5 4,5 4,5 3 2 2 2

1 30

1,5 0 30 0 4,5 4,5 1 2

2

28,5 0,5 27,5 1,5 4,5 4,5 3 2 2 2

2 30

4 1,5 0 30 0 4,5 4,5 1 2

28

1 27,5 1,5

21

0

2


21

0

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Biológia-általános-környezetvédelem 2011. Magyar nyelv és irodalom Történelem Bi: Emberismeret és Kv:Társadalomismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába

bi 9.10. +1

Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola adja) Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Környezetvédelem Környezettechnika Vízgazdálkodási ismeretek

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4,5 3

12. évf. k nk 4 3

Kv: 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4 2,5

12. évf. k nk 4 3

Köz: 9. évf. k nk 4 2

10. évf. k nk 4 2

11. évf. k nk 4 3

12. évf. k nk 4 3

etika

Fizika 11. Csak bi Bi: Biológia és egészségtan Ált: Biológia és egészségtan+11.nyelvi, 12.mat Kv: Biológia KÜLÖN Kémia

Bi-ált: 9. évf. k nk 4 2

3 0,5 3 3 1,5

3,5 3 3

0,5 3,5 3 3,5 1 1

4 3 4

4

4

3 1

3 1

1

0,5 4

0,5 4

3 0,5 3,5 0,5 0,5

3 2

3 1,5

1,5

2

2

2

3 0,5 3,5 0,5 0 0

0,5 1,5 3

2

2 4 2

2 3 1 1

2

1,5 0,5

2

1 1

2 1

2 1

1,5

1 2 1

1,5

4 2

1 1 2 1 0,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5 0,5

1,5 0,5

0,5 0,5

1,5 0,5

2 1

2 1

2

2

0,5 1,5 1

0,5 1 2 1

1 2 1

2 2 2

2 2

2 1

0,5

1,5 1 2 1

0

0

0 1 2 1

0 1 2 1

0,5

0,5 0,5 0,5

0,5


PEDAGÓGIAI PROGRAM Gépészeti alapismeretek Gyakorlat Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelem és környezetanalitika Környezettechnika gyakorlat Geodézia és műszaki ábrázolás Hidrológia és hidraulika gyakorlat Emelt szintű érettségi előkészítő 1. idegen nyelv csoportbontás 2. idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Gyakorlat csoportbontás

1 2

2 2

2 2

2

27,5 2,5 3,5 3 3 1,5

27,5

3 3,5 3 1

1,5 30 0 30 3,5 3 1

0 4 3

27,5

2,5 4,5 3 2 2

27,5

1 1,5 1,5 1,5 30 0,5 30 0,5 4,5 4,5 4,5

1,5 2

4

20

0,5

20

0,5

14 0,5

5


15 0,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, az elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az Intézményi Tanács, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat. A hatályba lépés időpontja 2014. szeptember 2. Tokaj 2014. szeptember 2.

ZÁRADÉK A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2014. szeptember 2. tartott értekezletén elfogadta. A Pedagógiai Programot az Intézményi Tanács 2014. szeptember 1 A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat 2014. szeptember 1. véleményezte. A Pedagógiai Programot a Szülői Munkaközösség 2014. szeptember 2. véleményezte.

Molnárné Tóth Erika igazgató

Kosárkóné Kovács Andrea a Szülői Szervezet elnöke

Csécsi Eszter a DÖK elnöke

Májer János Intézményi Tanács elnöke


TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Pedagógiai Program. Molnárné Tóth Erika igazgató. Tokaj, 2014

Recommend Documents