Tököl város. Integrált Városfejlesztési Stratégia Készült a Corex Projektfejlesztési Kft. vezetésével

Tököl város Integrált Városfejlesztési Stratégia

Készült a Corex Projektfejlesztési Kft. vezetésével

2010.01.04.

Tököl Vááros In ntegrált Városfeejlesztési Straté égia

BEVEZ ZETÉS

Tököl Integrált I Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) a Nemzeti Fe ejlesztési és Gazdasági Minisztérium m Területfe ejlesztésért és é Építésügyé ért Felelős Szakállamtitká S ársága által közzétett k „Váárosfejlesztési Kézikönyv – másodikk, javított kiad dás” elnevezésű módszertaani útmutató alapján, annaak teljes mértékben megfe elelve dolgoztta ki. A város Integrált Váro osfejlesztési Stratégiájána S pú k elkészítése lehetőséget adott egy olyyan komplex,, területi alap és szemléletű stratég gia kialakításáára, melyben a várossal szo orosan együtttműködve kialakultak és megtervezésr m re kerültekk a város időtáávokra lebonttható fejleszté ési céljai, strattégiája, és jövvőképe. Tököl az IVS elkészzítése során a területi éss stratégiai alapú tervezzési szemléleetet építette be fejlesztési elképzelései közé. A megvalósítáásban érdeke elt szereplők, a helyi lakosság, a gazdasági élet éss a civil szférra szereplő őinek bevonássával a város a tervezés so orán épített a korábbi strattégiák és koncepciók eredményeire, és a megvaló ósítás során iss számít a váro oslakók és várroshasználók aktív részvéte elére. A munkaa eredményeként egy olyaan komplex városfejlesztés v si dokumentááció áll Tököl Város rendelkezésére, mely az elkövvetkező 7-8 évre és hossszabb távon a következő ő 15-20 évre vonatkozóan megadja azokat a a főb bb városfejllesztési irányyvonalakat, fő ő célokat éss akcióterületeket, melye ek kiszámíthaató fejlesztéssi környezete et, nyomon n követhető és célzott fe ejlesztéseket, továbbá kerretet és struktúrát biztossítanak az eg gyes projekte ek összefüg ggő programm má szervezéséhez és a jövő őképben meg ghatározott átfogó cél elérréséhez. Az Integ grált Városfejlesztési Straté égia továbbáá lehetőségett ad az intenzíven fejleszttendő területtekre tervezett beavatko ozásokat részletesen előkkészítő, a pé énzügyi terve et, a megvallósíthatóságo ot, és fenntarthatóságot is vizsgáló Akcióterületti tervek kidolgozására. Az A így össze eállt dokumentumcsomag g alkalmas a 2007-2013-aas időszakrra kidolgozottt városrehabilitációs pályázzatokon való részvételre. Az IVS összhangban ö n van a város Településfe ejlesztési Kon ncepciójával, mind a teleepülés telepü üléshálózatbaan elfoglaltt helye, mind d a helyzeté értékelés von natkozásában n. Az IVS és a város Településszerke ezeti Terve és é Szabályo ozási Tervei összhangban ö v vannak, a városrészekre kittűzött célok megvalósításá m át a rendezéssi terv lehetővvé teszi. A város v egészérre vonatkozó helyzetértéke elés a KSH áltaal megküldött hivatalos ad datok alapján készült el.

bi koncepció ók szolgáltak k alapul az IV VS kidolgozássához: Az alább o

A képviselő--testület 214 4/2001.(V..2.) számú határrozatával fog gadta el a teelepülésrende ezési tervezési feladatokhozz kapcsolódó ó Településfejlesztési Konccepciót, melye et a BAU-URB B Tervező és Tanácsadó Kft K állított össze e.

o

A környezetvvédelmi Konccepciót a kép pviselő-testüllet 101/2000..(III.21.) számú ú határozatávval fogadta el, e megbízva eg gyben a Pénzü ügyi, Települé ésfejlesztési és é Környezetvvédelmi Bizotttságot a csele ekvési program m összeállításával

o

1995.(IX.11.) számú s határozatával fogad dta el Tököl Szzociálpolitikaii koncepcióját. A képviselő-ttestület 215/1

o

A képviselő--testület 122//1997.(V.5.) szzámú határozzatával fogadta el Tököl O Oktatási Konce epcióját és azzt figyelembe véve v az aktuális feladatokaat.

o

A képviselő--testület 65/1998.(IV.6.) száámú határozaatával fogadtta el Tököl Ku ulturális Konccepcióját azzaal, hogy azt ki k kell bővíte eni a közmű űvelődési felladatok vállaalkozási form mában történ nő ellátásánaak


lehetőségeivvel, valamint a tököli civil szerveződéssek é a kiseb bbségi önkorrmányzatok közművelődé k si feladataival. Ezt követően n 1999 márciusában tárgyyalta meg a képviselő-tesstület a Műve elődési Ház és é Sportcsarnokk intézményyi formától eltérő működtetésénekk lehetőségeiről szóló előterjesztésst (65/1999.(III.8.) számú hattározat). o

1995.(IV.3.) szzámú határozaatával fogadta el a sportko oncepciót. A képviselő-ttestület 109/1

o

A Közbiztonsági koncepcció első olvasatát a képviselő-testület 1999. március 8-án meg gtartott ülésé én fogadta el azzal, a hogy a véleményezzésre megkülldte a Rendő őrkapitánynakk, Tűzoltóságnak, a Polgáári Védelmi Paraancsnokságnaak, a Tököl Kö özbiztonságáé ért Alapítványynak, a telepü ülés intézmén nyeinek és máás érintetnek. Többen T éltekk a véleményyezés és javasslattétel lehe etőségével, azzonban az áttdolgozásra ez e ideig nem ke erült sor.

o

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzete elemzésről szóló tanulmán ny és Közoktaatási Esélyegyyenlőségi Tervv, 2007

o

Gazdasági Prrogram 2008--2018

o

Helyi Építési Szabályzat

o

Településsze erkezeti Terv és é Szabályozáási Terv


TÖKÖL L VÁROS INTEGR RÁLT VÁRO OSFEJLESZ ZTÉSI STRA ATÉGIÁJÁN NAK TARTA ALOMJEGY YZÉKE

I. TÖKÖL SZEREPE A TELEPÜLÉSH HÁLÓZATBA AN I.1. Tökö öl szerepe a re egionális, és kistérségi telep püléshálózatb ban I.2. Tökö öl vonzáskörze etének bemuttatása I.3. Tökö öl szerepe a té érségi munkam megosztásban

1 1 3 12

II. A VÁR ROS EGÉSZÉR RE VONATKO OZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS S II.1. Váro osszerkezet II.2. Gazd dasági/ágazatti jellemzők II..2.1. Vállalkkozások helyzzete II..2.2. Idegenforgalom/tu urizmus II..2.3. Helyi gazdaságfejle g esztés eszköze ei II..2.4. Kultúrra szerepe II.3. Társaadalmi jellem mzők II..3.1. Demo ográfiai jellem mzők II..3.2. Képze ettség és foglaalkoztatás II..3.3. Szociáális, jövedelm mi és egészség gi helyzet II..3.4. Civil szféra szerepe e II.4. Tökö öl város környyezeti jellemzői II..4.1. Termé észeti környezzet elemzése,, zöldfelületekk II..4.2. Építettt környezet, helyi h építésze eti értékek vizssgálata II..4.3. Lakásáállomány vizssgálata II..4.4. Települési infrastru uktúra vizsgálata II.5. Közsszolgáltatásokk vizsgálata II..5.1. Oktatáás-nevelés he elyzete II..5.2. Egészségügyi ellátáás helyzete II..5.3. Szociáális ellátás hellyzete II..5.4. Közigaazgatás helyzzete II..5.5. Környyezetvédelem m II..5.6. Közlekkedés helyzette II.6. Meg gelőző fejleszttések Tököl váárosában II.7. SWO OT analízis

15 15 18 19 21 23 24 27 27 31 33 34 37 37 38 41 42 47 47 48 49 49 49 50 51 53

III. TÖKÖ ÖL VÁROSRÉ ÉSZEINEK TER RÜLETI MEGK KÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE III.1. Pestti úti városréssz III.2. Észaaki Kertváros városrész v III.3. Tökköl Központ váárosrész III.4. Délii Kertváros váárosrész III.5. Kele eti vegyes várrosrész III.6. Kis-Duna menti városrész v

55 58 63 68 73 78 83

IV. SZEG GREGÁLT, VA AGY SZEGREG GÁCIÓVAL VESZÉLYEZTE V ETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉ ÉSE IV.1. Szegregátumok, illetve szegre egációval veszzélyeztetett területek lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének elem mzése IV.2. Tervvezett fejleszttések szegreg gációs hatásán nak felmérése e

86 85 106


ATÉGIA V. STRA V.1. A vááros jövőképe e V.2. Fejle esztési célok a városra és a városrészekrre V V.2.1. Átfogó cél c V V.2.2. Középtávvú, Tematikuss célok 7-8 évves időtartamrra vonatkozóaan V V.2.3. Városrésszekhez kapcssolódó célmeg ghatározás V.3. Beavvatkozások, akcióterületekk kijelölése V V.3.1 Városközzpont akcióterrület V V.3.2 Pesti úti rehabilitáció r V V.3.3 Északi kertváros – töm mb és közterület fejlesztés V V.3.4 Déli Kertvváros – sport és intézményy rehabilitáció ó V V.3.5 Ledina sp portterület – pontszerű p fejllesztés V.4. Fenn ntarthatóságii szempontokk V V.4.1. A fenntartható környe ezeti fejlődés programja V.5. Anti-szegregációs program V.6. A strratégia külső és belső összefüggései V V.6.1. Illeszked dés, összhang a településfe ejlesztési konccepcióval, településrendezési tervve el és más strattégiai dokume entumokkal V V.6.2. A stratég gia belső összzefüggései V.7. A strratégia megvalósításának főbb f kockázaatai

107 107 108 108 108 119 124 125 128 131 133 135 137 137 139 153

EGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZK KÖZEI VI. A STRATÉGIA ME érését szolgálló nem fejleszztési jellegű te evékenységekk bemutatásaa VI.1. A váárosrehabilitáációs célok elé VI.2. Az IVS megvalósításával kapcssolatos szerve ezeti elváráso ok VI.3. Tele epülésközi ko oordináció me echanizmusai VI.4. Ingaatlangazdálko odási koncepció

159 159 160 163 165

RTNERSÉG ÉS S MONITORIN NG VII. PAR

169

153 157 158


I. TÖK KÖL SZER REPE A TELEPÜLÉS SHÁLÓZATBAN Tököl Pe est megye dé élnyugati részzén, Budapessttől délre kb b. 20 km-re, a Csepel-szigeeten, a Duna főága mellett fekszik, határa a Kis--Dunáig terjed. Tökölt déllről Szigetcsé ép, keletről Szzigethalom, n nyugatról a Duna, D északró ól Halászte elek határolja,, amelytől a tököli t repülőttér választja el. e A települé és a Budapestti Agglomerááció övezetéb be tartozik. Területe 38,,5 km2. Lakossainak számaa 2001-es KSH H adat alapjáán 9559 fő, a legfrissebb 2009 októbe eri legfrisse ebb adatok alapján a 10 17 72. A település a rendsze erváltás előtt Ráckevei járráshoz tartozzott, 2001-be en várossá nyilvánítottákk. A Ráckevei kistérség áttekintő térképe éss városai:

I.1. TÖKÖL SZERE EPE A REGIIONÁLIS, ÉS É KISTÉRSÉGI TELEPÜ ÜLÉSHÁLÓ ÓZATBAN Tököl a Közép-Magy yarországi ré égióban található. A Közé ép-Magyarorsszági régió jeellegét meghaatározza, hog gy területe Pest megye e mellett az ország főváárosát, Budap pestet is magába foglaljaa. A népessé ég, az embe eri erőforrások, a gazdassági tevékenyységek, a mű űszaki infrastruktúra, a kultturális örökséégek koncenttráltsága olyaan mértékű ű, mely a térsé ég számára a régiók soráb ban kiemelt je elentőséget és az ország tö öbbi részétől egyértelműe en eltérő kaaraktert kölcsö önöz. A régió ó másik sajáátossága, ho ogy Pest me egye az orsszág egyetle en megyéje, amelynek nincs önállló megyesszékhelye, ezzt a szerepet az a ország főváárosa tölti be e. Budapesten n működik sszámos megy yei intézmén ny mellett Pest megye e önkormány yzata is. Épp pen ezért a ré égió számáraa nagyon fon ntos az a sokoldalú, az éle et minden területére kitterjedő kapcssolatrendszer,, amely Budap pesthez fűzi. Ez a kötődés különösen fo ontos a főváro os közvetle en környezeté ében elhelyezzkedő 80 tele epülésből álló ó agglomerációs övezet, köztük Tököl számára is. A főváros közelsége sajátos, egyed dülálló helyzzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalm mi szempon ntból, egyaránt meghatáro ozó. Közép-M Magyarországi régió több tájegység t taláálkozásánál fe ekszik. Északon hegyek, déllen lösz- és ho omokhátságo ok jellemzikk, s észak-déli irányban kettészeli a Dun na is. Nemcsaak maga a folyyó, hanem azz általa építettt szigetvilág, a

1


Dunakan nyartól a Cse epel-szigetig, is jelentős te ermészeti értéket képvisel. A Dunánakk nemcsak földrajzi, hanem m meghatáározó szerepe e volt történelmi szempontból is. A Régió az ország leg gfőbb közleke edési csomóp pontja, köszön nhetően a sug garas szerkezzetű út- és vasúthálózatnak. g az átlagosn nál sűrűbb úthálózattal ú rendelkezik, hiszen h az mindegyike áth halad a Régió ó területén. A A térség Magyaro országon áthaladó fő európai közlekedési folyosókk is a Közép--magyarorszáági régióban találkoznak. A Duna ne emcsak a Kö özép-magyaro országi régió természetes tengelye, haanem Európaa egyik legjelentősebb víízi szállításii útvonala is, illetve i itt konccentrálódik a légi forgalom m is. A régió ce entralizált szeerepe miatt ittt csoportosul a gazdaság, kultúra, oktatás o is. A Közép-Magyyarországi régióban erős a népesség gkoncentráció ó. A népessé ég mó része (85,25 5 %) a budapesti agglomerációban koncentrálódik. túlnyom Közigazzgatásilag a régiót Pest megye m és Bu udapest alko otja. Pest meg gye az ország g legnépesebb megyéje- az a ország népességének n k több mint 11%-a él itt- területe alap pján a harmadik legnagyo obb a megyék sorában, az a ország te erületének kö özel 7%-án he elyezkedik el. Pest megye 186 telep püléssel rendelkezik, lakosssága 1 millió 144 ezer. Tellepülésszerkeezetében jelen ntősen eltér az a t területeitől, hiszen nincs önálló ó megyeszékhelye, ezt a szerepet Budapest tölti be. A főváro os ország többi közelség ge meggátolta a kis- és közzépvárosok kialakulását, a megyéből eg gyedül Érd néépessége halaadja meg az 50 5 ezer főt.. Ugyanakkor a Budapest körüli k kitelep pülések nagy népességű éss népsűrűség gű települések létrejöttéhe ez vezetettt. A jelenleg 80 településb ből álló agglo omerációs övvezetben a megye m népessségének köze el kétharmad da koncenttrálódik, 1 km2-en 360 emb ber él, közel né égyszer annyi, mint a megye más részeiin. ében a telepü üléshálózat gerincét a 200 00–5000 fős települések alkotják, ezek aadják a települések 32%-áát. A megyé Az enné él kisebb léle ekszámú tele epülések súlyya jóval kiseb bb, a népese ebb településseké nagyobb az országo os átlagnál. Az 5000–99 999 fős és a 10–49 ezer fős f települések 18, illetve e 17%-os aránya négyszer akkora, min nt országossan. Pest meg gye településsei 16 kistérsé éget alkotnak. A kistérsége ek területe, településszámaa, lakónépessé ége jelentőse en eltér egyymástól. Terület km k 2

Kistérsé ég

Székhe ely

Léllekszám

Település

Aszódi kistérség k

Aszód

241,41

35451

9

Budaörssi kistérség

Budaörrs

240,36

85115

1 10

Ceglédi kistérség

Cegléd

1234,00

121149

1 15

Dabasi kistérség k

Dabas

498,68

44183

1 10

Dunake eszi kistérség

Dunake eszi

125,17

79123

4

Érdi kisttérség

Érd

117,95

99536

4

Gödöllő ői kistérség

Gödöllő ő

380,88

104471

1 12

Gyáli kisstérség

Gyál

286,54

45944

5

Monori kistérség

Monor

449,62

110287

1 15

Nagykáttai kistérség

Nagykááta

711,85

76909

1 16

Pilisvörö ösvári kistérség g

Pilisvörrösvár

245,44

66702

1 14

Ráckev vei kistérség

Ráckev ve

628,33

141756

2 20

Szenten ndrei kistérség

Szenten ndre

326,58

77676

1 13

Szobi kistérség

Szob

314,73

12605

1 13

Váci kisttérség

Vác

431,81

70558

1 19

Vereseg gyházi kistérség g

Vereseg gyház

159,79

36793

8

2


A kistérrségek gazdaasági-társadaalmi fejlettségét jellemző ő öt típus közül k négy található a megyében: 6 dinamikkusan fejlődő (Budaörsi, Dunakeszi, D Gö ödöllői, Pilisvvörösvári, Rácckevei, Szenttendrei), 4 fe ejlődő (Dabassi, Gyáli, Váci, V Veresegyyházi), 5 felzzárkózó (Aszó ódi, Ceglédi, Érdi, Monori, Nagykátaii) és egy staagnáló (Szob bi) minősíté ésű. Ráckeve ei kistérség dinamikusan d n fejlődő kisttérségek közzé tartozik. A megyében több társuláss alakult: Szob bi Kistérség g Önkormányyzatainak Terü ületfejlesztési Társulása, Dunakanyar D Te erületfejlesztéési Önkormán nyzati Társulás, Tápióme enti Területfe ejlesztési Társulás, Del-Pe est Megyei Önkormányza Ö tok Területfeejlesztési Társsulása, Orszáág Közepe Önkormányza Ö ati Társulás, ZSAMERT Z Zsám mbéki Meden nce Regionáliss Területfejlessztési Társuláss, Dunakanyaari es Pilisi Önkormányzzatok Területffejlesztési Tárrsulása. A kisttérségi társulááson túl a Csepel-sziget te elepülései lazza égbe tömörü ülve- Csepel-sziget és környéke k Önkormányza Ö ati Szövetsé ég (CSSZÖSZ Z) igyekezne ek szövetsé meghatáározni a térség fejleszté ési fő irányvonalait, úgym mint az infrastrukturális hálózatok fe ejlesztését, az a idegenfo orgalmi és tu urisztikai fejle esztéseket, a kulturális éss sport kapcssolatok fejleszztését, a körn nyezetvédelm mi szempon ntok érvényesítését, egyéb b információss kapcsolatren ndszerek fejlesztését.

I.2. TÖKÖL VONZ ZÁSKÖRZET TÉNEK BEM MUTATÁSA A A Rácke evei kistérség get északról a főváros, észzaknyugatról a Budaörsi kistérség, nyugatról az Errcsi és Adonyyi kistérség g, délnyugatrról a Dunaújvvárosi kistérség határolja, keletről ped dig a Gyáli éss Kunszentmiklósi kistérsé ég határoljaa. A térség dé éli részéhez viszonylag v kö özel helyezked dik el a Dabaasi kistérség iss. A térségne ek legélénkeb bb gazdasági, társadalmi kapcsolatai a fővárossal vannak. v A Ráckevei R kisté érség beágya azódása kap pcsolata a szom mszédos kisté érségekkel

3


A Rácke evei kistérség g a Közép-M Magyarország gi régió déli részén, a Ráckevei-Soro R oksári Duna-ág környéké én elhelyezzkedő települléseket foglalja magába. Térszerkezetiileg a kistérség északi felle a fővárosi agglomeráciió része, de e a térség egé észe Budapestt vonzáskörze etének tekinth hető. A Rácke evei kistérség get 20 telepü ülés alkotja - Apaj, Áporkaa, Délegyházaa, Dömsöd, D Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, M Maakád, Ráckeve e, Szigetbecsse, Szigetcsép p, Szigetszenttmiklós, Szigeetszentmárton n, Szigetújfalu u, Dunaharraszti, Halászttelek, Szigethalom, Takson ny, Tököl. A kistérség mind térszerkezeté ében, mind a településsek karakterrében és ad dottságaiban,, nemzetiség gi eti értékeibe en rendkívül sokszínű. A kistérség g területeitt a fővárossi összetéttelében, illettve környeze agglomeráció irányában egyre erősödő, karrakteres ipari tevékenysség jellemzi. A gazdasági kapcsolato ok közül kiiemelhető pé éldául a térsé égből a fővá árosba áramló munkaerő ő megléte. Dé éli részén visszont kevésb bé dominá ál az ipar, in nkább a mezzőgazdaság és az idege enforgalom a meghatárrozó. Tököl a Ráckevei – (Soroksári) – Duna-á ág üdülőkörzzet településse. ég Népessé Az utób bbi évtizede ek felerősödő szuburban nizációs foly yamatainak köszönhetően jelentős számú lako os települtt ki a főváro osból a térsség északi részébe, r az agglomerációhoz tartozzó településsekbe, köztü ük Tökölre e. Tököl straté égiájában meg ghatározza saaját jövőképétt, és annak megfelelő társaadalmi rétege eket céloz me eg a migrácciós folyamattokon belül iss. A kiáramlási folyamat ma m is zajlik, és egyre távollabb, a déleb bbi települése ek irányábaa is kitolódik. A népességszám mellett mennyiségi m növekedés n fig gyelhető meg az iparban és é a szolgáltattó szektorb ban is. Dinamikusan növekkszik a zöld- és barnamezős beruházáso ok száma. A nö övekedés pozzitívuma, hog gy munkah helyeket és újaabb bevételfo orrásokat tere emt.

A térség g népsűrűsége a 2002-es évhez é képest enyhén növe ekedett 2005-ben (196 fő// km2), amelyy azonban csaak néhány tizednyi növekedést n j jelent. A térségen t be elül figyelem mre méltó Halásztelek, Szigethalom m, Szigetszentmiklós és Dunaharasztti népsűrűség ge, amely a megyei átlagott jelentősen m meghaladja. A térség északi része az ország közle ekedési infrastruktúra-háló ózata szempontjából kieme elkedő helyzeetben van, am mi a gazdaság gi kapcsolaatok intenzitáásában, szélessebb körű fejle esztési lehető őségek terén jelenik j meg.

4


Szociális helyzet A kistérsségben munkkaerő piaci szzempontból aktívkorú lakkosok száma 69 500 fő. A foglalkoztattottak 18%-a a mező- és erdőgazdálkodásból, 44% %-a az iparbó ól, 38%-a a szzolgáltatásokb ból él. A Foglalkoztatási Hivatal 2005. IV V. negyedé éves adatai szzerint a térség gben a foglalkkoztatási ráta 58,2%, munkkanélküliségi rráta 5,6%.

Közleke edés A főváro os és környeze ete területét meghatározó ó szerkezetforrmáló erőként szeli ketté a Duna. Az észzak-déli irányyú Duna-tengely mellettt a főváros, valamint v közvvetlen és tágaabb környeze etének közlekkedésszerkeze eti adottsága a sugaras--centrális közú úthálózati ren ndszer, illetve e a gyűrűs ren ndszer. A közlekkedés szempo ontjából akad dályozó ténye ező a Duna tengelye, t illettve a sugáriráányú, centrális főúthálózaati rendszerr sajátosságaiiból következő harántoló kapcsolati k elemek hiánya. A kistérség közleked dési rendsze ere özlekedési útvvonala az M0 0-s autópálya, amely egye előre a 4-es sz. A kistérsség északi részének legjellentősebb kö főutat, az a M5-ös, M7 7-es és M1-es autópályákkat köti össze e. Az M0-s le ehajtó ágai a térségben Halásztelekné H él, Szigetszentmiklósnál és Dunaharasztinál (51-ess út) vannak. 5101) az 51-es út mellett a térség másik fontos É-D--i lefutású, főkként a Csepel-szigeten lévvő A szigetti gerincút (5 települé éseket összekö ötő fő közleke edési útvonala. Az úthálózaat a Csepeli hídnál kezdődik, ez adja az összeköttetésst a főváro os belső terülletei és Csepe el között. Az út vonalveze etése, csomó ópontjai nem túl szerencsé ések, a javítási lehetősé égek a beépítettség miatt korlátozottak k k. Az M0-áás autóút alaatti rész prob blematikus a közlekedésb ben, hiszen a sziget déli része felőli utak Tökölö ön összefuttnak, majd továbbmen nnek a hárrom összeé épült telepü ülésen- Tökö ölön, Szige ethalmon és é Szigetszzentmiklóson n, ahol komoly zajterhelésst és levegőszennyezést okkoznak. gben a Duna a-ág jelentő ős vízi útnak k számít, am melynek azon nban a szem mély- és tehe erhajóforgalm ma A térség napjainkkra gyakorlatilag megszűnt. A MAHARTT Dunaharaszttin korábban üzemelő hajó ógyára és hajjójavító üzem me 1991 ótaa nem üzemel. Az ide, illetvve az innen iráányuló „célforgalom” megszűnt.

5


A köze elmúltban a főváros megbízásából tanulmányo ok készültekk a dunai személyszállíítás esetlege es újraindíttásáról, a je elenlegi szitu uációban észzakon Szente endre, délen n pedig Tökköl térségéig g elnyúló víízi kapcsolaatrendszerrel számolva. A felmérések meglepően m po ozitív, kb. 15 ezres napi uttas-számmal számoltak, s am mi valós esé élyeket biztossíthat a szemé élyszállító vízii közlekedés újraindítására ú a.

Halá ásztelek Szigetszentmik klós unaharaszti Du T Tököl

Ta aksony Dunavars sány

Szigetc csép

áza Majoshá

Szigetújfallu

Déleg gyháza Áporka 0

Ráckeve Kiskunlacházza

Szigetbe ecse

Apaj

Lórév

Makád d

Dömsöd d

N

0 1 2 3 4 5 Kilometers

Közlekedés Autópállya Autóút Mûút Talajút Javított talajút Vasút Települések belterülete Ráckevvei kistérség

A kistérsség közleked dési rendszerre A térség két jelenttős repülőté érrel rendelk kezik. Eredettileg mindketttő katonai rreptér volt, illetve a tökö öli reptérne ek a mellette található és a repülőgépe ek karbantarttásával, javítáásával foglalkozó üzem működésében is fontos szerepe s volt. A tököli volt szovjet rep ptér 2006ban értékesítésre e került, jeleenleg nem nyyilvános le- és é felszállóhely, a kisku unlacházi reptér potenciális kihasználáása és a term mészetvédelm mi érdekek közötti ellenté ét rendezésére részletes vizsgálat in ndokolt. A reptér hasznossítási lehetősé ége a főváros és kiemelte en a Ferihegyyi repülőté ér közelsége miatt m hangsúllyos. A megk közelíthetősé ég szempontjjából a térség közúthálózzatának meg ghatározó ele emei a követtkezők: • M5-ös autóp pálya • M0-s körgyűrű - autóút • 51. sz. másod drendű főútvo onal • ún. „szigeti gerincút” g Legjelen ntősebb csom mópontok: • M5-ös lehajtói: Soroksár, Ócsa, Ó Újhartyáán, Örkény magasságában n • M0-s lehajtói: Halásztelek,, Szigetszentm miklós, az 51. sz. főútvonal (Dunaharaszzti), • Duna-hidak: Petőfi híd, Láágymányosi híd, h Kvassay híd, Gubacsi hííd, Taksonyi h híd, Ráckevei híd h

6


Jól látható, hogy Tö ököl közleke edési szemp pontból jó po ozícióban va an. Fekvése, elhelyezkedé ése alapvetőe en determin nálhatja fejlődésének egye es irányait, de e minden iparág számára, legyen az akkár logisztika vagy v turizmus, elengedhetetlen a jó megközelíthe etőség. Tököll esetében azo onban ennél kicsit többrőll van szó. A jó közúti kapcsolato ok, a repülőté ér, valamint a Duna mint vízi v út közelsé ége olyan paraaméterek, me elyek tökélete es hátteret adnak egy lo ogisztikai alap pú gazdasági fejlődés f szám mára. A kistérrségek közötti közlekedés azonban hiányos. h A té érség nyugatti részén, a Duna másikk oldalán lévvő kistérség gekkel (Budaö örsi, Ercsi, Ad donyi, Dunaújvárosi) a kap pcsolatok gyaakorlatilag hiányoznak, am miben jelentő ős szerepett játszik a Duna folyó, min nt természete es határvonal,, amely leginkább a közlekedési kapcsolatokat, ezze el közvetve e a gazdaságii együttműkö ödéseket is korlátozza. Természzeti adottság gok A térség g legnagyobb b természeti erőforrása a víz, amely más m termékekktől eltérően nem kereske edelmi termék, hanem a területen éllő generációkk számára örö ökség, és amit ennek meg gfelelően kell óvni és használni. A térsé ég területén nek nagy részze jelenlegi, vagy elhagyottt folyóterasz, talaját a Duna hordalékan nyaga képezi. A kistérsség eddig megfogalmazottt fejlesztési elképzeléseine ek a víz volt azz egyik legfon ntosabb pontjja. E tekinte etben a közelmúltban jelentős előrelép pés történt. A fővárosban, de d legfőképpen a térségbe en élőket töb bb mint 30 éve foglalkoztató Ráckevei Soroksári-D Duna (RSD) re evitalizációs tervének t kido olgozását a ko ormány PEA II. forrásbó ól támogatja, amely jó alap pot teremthett arra, hogy a kohéziós forrrás elnyeréséét követően a 2007-2013-aas időszakb ban a vízminő őség jelentős mértékben jaavuljon és a to ovábbi fejleszztéseknek emee feltétele me egvalósuljon. Területh használat, tá ájpotenciál A térség g legnagyobb b részét szán ntók borítják. A terület északi é részéne ek agglomerációs települlései, valamin nt fővárosh hoz tartozó kerületei k lakó óterülettel jelentős mértékkben beépíte ettek. Az iparri-kereskedelm mi területek a vizsgált térség északi részén, a fővááros, illetve azz agglomerálódott települlések területéén helyezkedn nek el. A térsé ég déli részze rurális terü ületnek tekintthető. A legn nagyobb rét-le egelő terület Apaj területén található, amely része a Kiskunsáági Nemzeti Parknak. P A jelenlé évő és fejlődő ő ipari zónák mellett Tökö öl területén egyedülálló te ermészeti jeleenségek is me egtalálhatók. A város eg gyik legfontossabb feladata, hogy ezekett az értékekett megőrizze, s ha lehet, állaapotukat fenn ntartsa, javítsa. Ennek megoldása m egy dinamikusaan fejlődő ipaari zóna jelenléte esetében n komoly tervvezést és gon ndos fejlesztésst igényel. Az ipartterületek fejle esztése ilyen n helyzetben csak a term mészeti értéke ek maximáliss figyelembevétele mellett képzelhe ető el. Az ipari fejlesztések koordinálása k a annál is fonto osabb, mivel a térségben a felszíni vizek a kijelölt iparterületekhe ez közel esső bányatavaak esetében a talajvízzel közvetlen kaapcsolatban vannak. v A báányatavak maagas száma, a vizsgált térség területéhez viszo onyítottan nagy n területe e főként a térség t közép pső részére, Dunaharasztti, Dunavarrsány, Délegyyháza települé ések területérre koncentráló ódik.

7


A térség g sematikus térszerkezet t te

A felszín ni vizek a térrségben az allábbi típusok kba sorolhatók:

Fo olyóvizek

Természettes Duna Ráckevei So oroksári-Dunaa

Á Állóvizek

turjánok, őssmocsarak, ho oltágak

esterséges Me orna, Dömsöd di I. árapasztó ó Duna-Tisza-csato Déllegyházi (X XXXI/c)-csatorna, Apaji (XXXI)csatorna Kavvicsbányák

A Duna a Csepel-szzigetet keletrről határolja a Kvassay és é Tassi zsilip pek között. A Ráckevei Soroksári-Dun S na jellemző ője, hogy a vízzállás, a vízseb besség és a víízszállítás jelentősen ingad dozik. A Rácke evei (Soroksá ári) -Duna: Az 57,3 km k hosszú, 14 4 km2 felületű ű Duna-ág átllagos víztérfo ogata 32-38 millió m m3 közö ött van. A Dun na-ág jelenleg gi állapotában és üzeme eltetési rendjé ében kiemelt jelentősége van v a jelenleg gi hasznosítássi módjainak: Jóléti célú hasznosítás h (ü üdülő, horgásszat, stb.), a Duna-ág D vízm minősége alapján kontaktt, azaz a vízze el közvetlen érrintkezést igé énylő vízi sport és üdülési célokra (úszáás, fürdés) keevésbé alkalm mas, jó színterre azonban a ne em kontaktvíízi sportoknakk (vitorlázás, evezés). e Hajózás útvo onala; A vízgyűjtőjé én lévő telepü ülések szennyy-és használtvvizeinek, valam mint csapadékvizeinek beffogadója; Belvíz-befogadó; A Duna-menti síkság (H Homokhátság g) vízellátó létesítményeinek (amelyeek szintén tö öbbfeladatúakk) vízbázisa; Természeti értékek é hordo ozója; Megújuló en nergia termelé ésének helye (Kvassay zsilip p); A térség mezzőgazdasága számára szükkséges öntöző ő- és tógazdasági vízigény biztosítója; Az ipari víz biztosítója. b

8


Az egye es használatok között azonban neheze en feloldható ó konfliktusokk, ellentétek vannak. Egye es használato ok akadályo ozzák, más területre t szo orítják, szélső őséges esetben meggáto olják az egyééb használati módokat. A használaatok közötti konfliktusok k azz alábbi példáákban szemlé éltethetők: Az úszó ólápok elsősorban Áporkka, Dunaharaaszti, Dunavvarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Takson ny térségéb ben találhatók. Fennmarad dásukkal kapccsolatban az 1979-ben kih hirdetett védeettségi határo ozat említhető ő. 2003-ban mintegy 70 00 hektár terrület került „e ex lege”, azazz „törvény erejénél fogva”” védettség alá. a A Ráckeve ei (Soroksáári) -Duna úszzólápjai nyilváán fiatal képzződmények, hiszen h képződ désük feltételei csak az 1920-as évek ótta adottak.. Mára viszont olyan gazzdag úszóláp p-világ alakult ki, hogy a Rhône-delta után az RSD Európ pa úszóláp pokban máso odik leggazdagabb vidéke. A Dunaa-ág egész területe t továábbá része a Natura 200 00 hálózatn nak. Kereske edelem A kisvállalkozások dominanciája jellemző a térségre, t a nagyobb n cége ek a fő infraastruktúra vo onalak menté én található ók (M0, 51-ess sz. út). Az ágazati á mego oszlásokat tekkintve a térsé égben megyeei átlagnál naagyobb súllyaal vannak jelen a mező őgazdasági tevékenysége et folytató váállalkozások, a bányászat, feldolgozóip par valamint a logisztikka területén tevékenykedő vállalatok. Viszont még g mindig pro oblémát jelent az itt taláálható egyko ori nagyválllalati telephe elyek rehabiliitációja. A vo olt ipartelep peken hagyo ott környeze etkárok felszzámolása (pll.: tököli és é kiskunlach házi reptér) elkezdődött. e A térség észzaki és déli ré észének gazdaasága eltérő sajátosságoka s at mutat. Az A északi telep pülések döntően ipari tevé ékenységgel jellemezhető j ők. Az M0 körg gyűrű és főúttvonalak men nti zöldmezzős ipari parkkok többsége e már betelt, számos multtinacionális cé ég telepedett meg itt, nö övelve ezzel az a érintett települések gazdasági g ere ejét. A cégekk a főváros kö özelségét, a jó közlekedéssi kapcsolatokkat tekintetté ék telepítéssi szempontn nak. Viszont azz egyes fejlessztések nem, vagy csak kiss részben építtenek egymásra, így a helyyi gazdaságot élénkítő hatásuk h is cse ekély. A Tököl, Halásztelek és é Taksony essetén a rekreááció funkció térnyerése t leg gfeljebb kiseb bb területegyységeken lehe et dni kívánó, ollyan vállalkozzások számára kínál fejlesztési területe et, indokoltt. E terület a fővároson kíívül leteleped amelyekknek lételeme e a nagyváross közelsége, viszonylag v nagy területigényűek, ugyan nakkor a várható környeze eti terhelésük csekély. erületeken a mezőgazdasá m ági jelleg erőss, de keverediik a kereskede elmi és a feld dolgozóipari funkciókkal. f A Az A déli te utóbbi öt ö évben nőttt a rekreációs,, üdülési funkkció aránya, de d igazán von nzóvá akkor vválna, ha tovább fejlődne az a infrastru uktúrája, valam mint javulna a szolgáltatások kínálata éss minősége. A térség g középső övvének települései, Szigetú újfalutól Dunaavarsányig, átmenetet á képeznek az ésszaki és a dé éli települé ések között. Dél D felé halaadva a mező őgazdasági je elleg növekszzik és az ipari tevékenysé égek jelenlétte jelentőse en csökken. A mezőgazdassági hasznosíítás és a rekreáció együttélése a jellemző ő. A kiskereskedelmi szzektorban kén nyszervállalko ozókból lett kereskedők k m mellett megjeelentek a hyp permarketek, a nagy alaapterületű barkácsáruházak és bevásárló óközpontok. Az élelmiszerr kiskereskedeelem diszkontt jellegű láncaai a nagy népességszámú és jellem mzően főútvo onal mellett fekvő f települléseken vann nak. A nagy forgalmú f utaak mellett az a autószalon nok, benzinkutak, gyorsétte ermek, szakke ereskedések és é szolgáltatók jelentek me eg. Ipar nyosan érintette a Dél-pessti Az északki településekken jellemző az ipari tevékenység. A rááckevei kistérrséget hátrán nagyipar szerkezeti váálsága (Csepe el, Pestszenterzsébet). Agrárstruktúra Mezőgazzdasági szem mpontból a té érség talaja közepes k ill. a közepesnél valamivel v gyeengébb termő őképességű. A talajminőség változaatos, általáb ban dél-keletti irányba romlik. r A té érség kedveezőtlenebb talajminőségé t ét kompen nzálhatja az előnyös piaci helyzet, h a fővááros közelsége e.

9


A főváros élelmisze erellátásához a régióban előállított - főleg kerté észeti - term mékek jelentő ős mértékbe en hozzájárrulhatnak. A megtermelésr m re kerülő áruzzöldség csakn nem 100 %-átt az egyéni gaazdálkodók állítják elő. Ez az a arány a gyümölcsterm g melésnél is me egközelíti a 70 %-ot. A birtokk- és használati viszonyokk rendkívül elaprózottak, e nem versenyképesek. A mezőgazdasságilag műve elt területen n belül a szán ntóterület aráánya 71 %-oss. A gabonafé élék (38 %), azz ipari növén nyek (17 %) éss a szántóföld di takarmánynövények (13%) term melése domin nál. A mező őgazdaságilag g művelt teerületen belül jelentős a gyepterü ület, közel 19 %-os, főleg Apaj A esetében n lehetőséget nyújt a legelttetéses állattaartás bővítésé ére. Az erdőtterület nagysáága alacsonyn nak mondhattó (5-6 %). Az állatttenyésztés ne em jelentős a térségben, kivéve a legeltetéses juh htartást Apaj, Dömsöd és Kiskunlacházza települé éseken, a szarvvasmarhatartást (Lórév, Dö ömsöd), ahol a tartás termé észeti feltételi adottak. A térség gben országo osan kiemelkedő jelentősé égű élelmisze eripari üzem nincs, csak kisebb üzem mek működne ek (savanyíító üzem, pap prikamalom, zöldségszárító ó). óellátottság Funkció Középiskkola a Szigettszentmiklóso on, Ráckevén,, Dunaharaszztiban, Kiskun nlacházán és Halásztelken n működik. Az A alapfokú ú intézményi ellátás a térség települése eiben megfele elő, ugyanakkkor az épületek és a techn nikai színvonaal, főként egyes déli településeken n erősen kifogásolható. A térség településeine t k felében működik m helyyi gyógyszzertár is, a házziorvosi ellátáss kiegészítésé ére. us és kulturális örökség Turizmu A Rácke evei (Soroksári) -Duna-ág az 1998-ban n elfogadott Országos Te erületfejlesztéési Koncepció óban (OTK) az a üdülőkö örzetek közé tartozik, t s egyben a vízi turizmus, illetve a szabadid dő-, sport-, éés hobbiturizm mus kiemelte en fejleszte endő területei között szere epel. A 97/20 005 sz. ország ggyűlési hatáározattal nem mrégiben elfog gadott OTK az a egész Duna D mentén a vízi turizm mus és az ökkoturizmus fe ejlesztését iráányozza elő, ezen túlmen nően Budapesst agglome erációs gyűrű űjében – melyyhez részben a Ráckevei kisstérség is hozzzátartozik – a főváros szám mára minőség gi rekreáció ós lehetősége ek (kerékpáro os, vízi-, horgáász-, lovasspo ort és turizmu us, természetjárás) megtere emtését tűzi ki célul. A térség g évtizedek óta ó Budapestt lakosságán nak egyik első számú üdü ülőkörzete. A Az agglomeráció települése ei szinte kizárólag k a budapesti kínálathoz k kaapcsolódva, azzal a szorosaan koordináltan jutnak szerephez az a idegenfo orgalomban. Budapest közelsége a turrisztikai iparág g esetében iss kihasználhattó tehát. Olyaan alapot ad a fejleszté éseknek mely stabil jelenléttet biztosít, melyre m komolyyabb fejleszté ések épülhetn nek a kistérség gben. Az RSD D és holtágaai a horgásszturizmus kedvelt célterületei, melyyet az orszáág harmadikk legnagyob bb horgászh hasznosító vizeként tartaanak számon.. A Duna-ág ezen felül természeti t érrtékekben is gazdag, mely l bír az RSD közeljövőbe megóvásának, ökotu urisztikai haszznosításának szempontjáb ból különös jelentőségge j en elkezdőd dő komplex rehabilitációjaa. A vízi turisztikai t tevvékenységek kínálatát to ovább színesítik a bányaatavak, melyeek elsősorban a vízisporrttevékenyységek közp pontjai. A kistérség ku ulturális örökségének eg gyedisége a nemzetiségi és vallási sokszínű űségben rejlikk. ő adottságok k Vonzerő Apaj: Fe első-kiskunság gi szikes puszzta, apaji ménes, lovas centtrum, Milleniu um park Áporka:: RSD, Cseke-ssziget, reform mátus templom m Délegyh háza: bánya-tó órendszer, négyszáz éves vadkörtefa, v ökkofalu Dömsöd d: RSD, Kisku unsági pusztaa, Kisnemesi ház, Dabi re eformátus te emplom, Szen nt Márton ró ómai katoliku us templom m, Petőfi emlé ékmúzeum, Hajós H kúria, Haajós kripta, Bááthory Júlia Üvegmúzeum Ü m, helytörténeti gyűjteményy, lovas centrum, borászzat

10


Dunaharraszti: RSD és Duna-Tiszaa csatorna, Kiis-Duna term mészetvédelmi terület, bán nyatavak, köttélpályás vízisí pálya, Kálvária-domb K b, Földváry-kúria, Laffertt-kúria, Szen nt István róm mai katolikus templom, Helytörténe eti gyűjtem mény, lovas centrum Dunava arsány: RSD, Domariba-szzigeti védett úszóláp, Varrsányi-halom (árvalányhajjas mezők), bányató, b XXIII. János páápa szobor Halászte elek: Duna, Malonyai M kasté ély, Szent Erzssébet római katolikus k temp plom, lovas ceentrum Kiskunla acháza: Apaajpusztai kastély, Peregi parkerdő, Kiskunlacházi K agyagbányaató, reformáttus lelkészlak, reformáttus templom m, Szent Mih hály római kaatolikus templom, Angyaalos ház, lovvas centrum (Hajós kúriaa), helytörté éneti gyűjtem mény Lórév: Duna, D Szlatinaa ártéri erdő, görögkeleti g szzerb templom m, Zichy-emlé ékkápolna, Mű űvészeti galérria Majoshá áza: RSD, úszóláp, ú refo ormátus tem mplom, népi építészet (hagyományo ( os építési formákat őrzző parasztp porták) Makád: Duna, Kengyyeles-tó, Nagyyerdő, reform mátus templom m e: RSD, Tókerti parkerdő, Páskom-erdő, Savoyai kaastély, Nagyb boldogasszon ny gótikus szzerb templom m, Ráckeve Szecesszziós városházza, belvárosi gótikus kere eskedőházak, Árpád Múze eum (Münich h ház), Városii Képtár, Kevve Galéria, melegvizű strrand, lovas ce entrum, borásszat Szigetbecse: RSD, Szzent Mihály ró ómai katolikuss templom, André A Kertész Fotó Múzeum m, lovas centrrum Szigetcssép: RSD, ófalu, görög-keleti szerb templom, reform mátus templom m, Szent Terééz római katolikus templom m, borászattok Szigethalom: RSD, úszógyep (Gub bovics-sziget)), Tököli erdő t delmi terület, Szent Márton n római katolikus templom m Szigetszzentmárton: RSD, Tókert természetvéd Szigetszzentmiklós: RSD, Czuczzor-sziget, Ádám Á Jenő emlékmúzeu um, Citeragyyűjtemény, Patak P Galériaa, helytörté éneti gyűjtem mény, Lakiheg gyi adótoronyy, Oázis Welln ness Park Szigetújjfalu: Duna, Újfalusi Ú erdő természetvéd t delmi terület, Szent Lénárt templom, kollostorrom Taksony y: RSD, tájházz, Szent Anna római katolikkus templom Tököl: Duna, D helytö örténeti gyű űjtemény, Repülőtér, An nna kápolna a, Kisboldog gasszony róm mai katoliku us templom m, lovas centtrum helyek Szállásh A KSH adatok a szerin nt a 2001 éss 2004 közöttti időszakbaan a fogadókkapacitás és a turistaforg galom terén is növeked dést jeleznekk, de amíg a kereskede elmi szállásfé érőhelyek és a magán sszállásférőhellyek, illetve a keresked delmi szállásshelyeken eltöltött e ven ndégéjszakák száma nőtt, a magáánszálláshelye eken eltöltött vendégé éjszakák szám ma csökkent. A kereskkedelmi szálláásférőhelyek száma a vizssgát időszakb ban 797-ről 835-re 8 növekeedett, nagyobb mértékbe en bővült a kereskedelm mi szállásférőh hely kapacitáss a Ráckevei kistérségben,, mint Pest m megyében össszességében. A magán szállásférőhe s lyek száma kis k mértékben n emelkedettt: 105-ről 116 6-ra, de mivel Pest megyé ében a magáán szállásfé érőhelyek száma ezen idő őszak alatt en nnél jóval nagyobb mérté ékben emelkeedett, a Ráckkevei kistérsé ég részesed dése az összess magán szállásférőhelybő ől csökkent (3,,2%-ról 2,8%-ra). gforgalom Vendég Az keresskedelmi szállláshelyeken eltöltött vend dégéjszakák száma jelentős növekedéést mutatott: 351-ről 433-rra emelked dett 2001 és 2004 között,, közelítve ezzzel a megye ei átlaghoz (4 483). A magáán szálláshelyyeken eltöltött vendégé éjszakák szám ma ugyanakko or csökkent, 14-ről 11-re essett vissza, am mely Pest meg gye 16 kistérsségének értékke közül a harmadik leg galacsonyabbnak számítottt. A magán szállásférőhely s yeken eltöltö ött vendégéjszakák száma a Ráckeve ei kistérségbe en a megyei átlag 15%-átt sem érte el 2004-ben. A kereskedelm mi szálláshelyyeken eltöltött vendégé éjszakák szám mának növekkedési üteme e meghaladtaa a magán szzálláshelyeken eltöltött ve endégéjszakáák számánaak csökkenésse ütemét. A Ráckevei kistérség k 200 04-ben már Pest megye nagyobb tu uristaforgalmaat bonyolíttó kistérségei között volt említhető.

11


I.3. TÖKÖL SZERE EPE A TÉRS SÉGI MUNK KAMEGOSZ ZTÁSBAN Népessé égszámot ala akító tényező ők A térség gben a felnőttt korú lakossáág a népesség g 55%-át teszzi ki, a 17 évess kor alattiak 29%-át, a nyu ugdíjas korúaak pedig 16 6%-át. A lako osság korösszzetételére jellemző, hogy a településekk legtöbbjébeen a 15 év allatti korosztály adja az összlakosság ö 15-20%-át. A 60 év feletti lakosság l arán nya a települé ések többségéében szintén 15-20% között változik.. Ennél alacso onyabb az idő őskorúak szám maránya Apajon, illetve Sziigethalmon (10-13%), mag gasabb viszon nt Lóréven, Makádon éss Szigetújfalub ban, melyek a megyei átlag got is jelentőssen meghalad dják. A Csepe el-sziget csúcssán (Szigetszentmiklós, Tö ököl, Halászte elek Szigethalom) a 90-es évektől kezd dve napjainkiig folyamattos a dinamikus beáramlás. A lakásépítések tend denciája is errre mutat rá. Az új építé ések számánaak tekinteté ében a Csepe el-sziget északki része magasabb, a szigett déli része alaacsonyabb lakásépítési mu utatókkal bír. A budapesstiek kiköltözése elsősorbaan az alsó közzéposztály megfizethető m k kertes ingatlaanba való költtözését jelentti. Budapessttől távolodvva azonban a megélhetési beköltözés je ellemző. A lakossság képzettsé égi szintjéről a 2001. évi népszámlálás n epüléssorosan n is adatokat.. A végzettsé ég ad meg tele területi sajátosságairó ól elmondhattó, hogy a ré égióban az eg gyik legképze ettebb összetételű a lakosság a ráckeve ei kistérség gben található, ezen be elül is kieme elkednek a térség t É-i ré észének telep pülései (Szigetszentmikló ós, Halászte elek, Dunaharaszti), valam mint Ráckeve e település. Jól J megfigye elhető, hogy a fővárostó ól, illetve a fő f útvonalaaktól és térsségi centrum moktól távolodva egyre alacsonyabb b a magasaabb (közép- és felsőfokú ú) végzettsséggel rende elkezők arányya a megfelelő korúak százalékában. A kistérségben a férőhelyek számánaak csökkentése mellett növekedett n a gyerekszám.

ö Etnikai összetétel A lakossság nemzetiségi hovatarrtozás szemp pontjából so okszínű, jólleh het a többség g ma már maagyarnak valljja magát. A népszámláláás adatai szerrint a népessé ég öt százalékka kötődik valamilyen nem mzetiséghez: 2,3 2 % német, 1 % cigányy, 0,3 % szerb b, 0,3 % horvátt, 0,2 % szlováák, 0,1 % bolg gár.

12


A Ráckevei Kistérség SWOT S analízzise (fo orrás: Kistérségi Stratégia)

G Gyengeségek k (belső)

Erősségek (belső) • • •

• • • • • •

• • • • • •

• •

• • • • •

Főváároshoz való kö özelség Duna, mint vízi út jelen ntős védett term mészeti értékek, gazdag növé ényés állatvilág á (NATTURA 2000, Kiskunsági Nem mzeti Parkk) külö önleges, egyed di tájképi ele emek (úszóláp pok, vízpaarti ligeterdők,, a puszta) Term málvíz jelenléte e, hasznosítása nagyy számú, nívós kulturális rend dezvény Az M0-s autópályya indukciós hatása, terüle etek felérrtékelődése Integ grált szállítási rendszere ek kialakításáának lehe etősége (légi-vízzi-közúti szállíttás) Kerté észeti kultúrrák (szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéss, virágkertésze et) kialakításáraa jó klimatikus és talaajadottságok, meglévő szakkmai ér, termelésii hagyományyok, felvevőp piac hátté köze elsége Specciális, egyed di termékekk előállításáának lehe etősége Vadg gazdálkodási le ehetőségek Jelen ntős természetti adottságokraa épülő turiszttikai pote enciál Lovaas turizmus kiaalakítására meg gfelelő adottsáágok (Apaaj) Term mészeti adottsáágokra, ökológiiai értékekre ép pülő rekre eációs tevékenységek kiválló természetkközeli turisztikkához kapcsolódó adotttságok (horgáászat, lovaglás, kerékpározás, vízi sporrtok) növe ekvő népességszám erő kézműipar hagyományai A ősek űzzománc-készítés, (pl: csipkeverés, fafaragás, tű gkovács) szeg soksszínű művésze eti élet (pl. fe estők, szobrászok, fotóművészek) Szerb, német, bolg gár, horvát, cigány nemzetisségi hagyyományok Közé épfokú oktatási intézmények Gazd dag helytörté éneti, kulturális és építésszeti értékkek (falukép, haagyományos értékek) Élénk nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok, k szzerb és né émet kisebbség gek határon tú úli kapcsolatai

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • •

Zöld dfelületek ökológiai folyosók csökkenése Az RSD R kedvezőtle en vízminőségee Táje esztétikai és re ekreációs szem mpontból fonto os, rehabilitáció ót igén nylő holtágak és é mellékágak Egyoldalú főváros--függőség A ré égió hidak nélkül nyugati irányyban be van „faalazva” Puszztuló tájkarakte er, terület-felhaasználás rendezzetlensége Az eredeti, e tájba illlő ökoszisztéma fokozatos elttűnése A te elepülések belső és összekötő ő úthálózata ne em megfelelő, az a utakk állapota és iráányultsága rosssz Elhaanyagolt állapotú, felújításraa váró műemlékek, kulturállis emlékek A szennyvíztisztíítás a településeken és a Duna-parrti üdü ülőterületeken nem megfelelő ő színvonalú Szellektív hulladékg gyűjtés megold datlansága A hu ulladékhasznossítás nem megffelelő, rekultiváálandó lerakók A be elterületi vízren ndezés több heelyütt megoldaatlan A té érség északi résszén felhagyottt iparterületek vannak v A kavicsbányászatt koordinálatlaan alakulása, a kialakult tavaak gfelelő utóhaszznosításának hiiánya meg A mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottság f gi színvonala A szántóföldi s nö övénytermesztéés alacsony raktári r (tárolássi) kapacitása Kedvezőtlen birto okszerkezet éés korszerűtlen n, körülménye es adatnyilvántartás A helyi gazdáálkodó szerveezetek gyeng ge kooperatív hajlandósága Az állatállomány a térségben n nem jelenttős, hiányzik a kerttészeti tápanyaag-utánpótlásh hoz szükségess szervestrágyaamen nnyiség Elég gtelen turisztikaai marketing Kevés kereskedelm mi szállásférőheely Spo ort és rekreációss intézményi sttruktúra hiányaa A gaazdálkodás tárg gyi, személyi, sszervezési feltételei helyenkén nt hián nyoznak A gaazdasági szerep plők korszerű issmereteinek hiiánya A fiaatalok agrárérd deklődésének ccsökkenése Helyyben foglalkozttatottak alacso ony aránya Persspektíva hiányya miatt kialakkuló szociális bizonytalanság g, szen nvedélybetege ek számának nö övekedése

13


Leh hetőségek (küllső) • • • • • • • •

• • •

A kiss-dunai hajózáss újraindítása, kikötő k építése RSD revitalizációja,, fürdőturizmuss beindítása A fővváros közelsége (felvevő piaccot jelent) Külfö öldi tőkebeáram mlás, A minőséget m (vegyszermentessség, stb.) fokkozatosan előté érbe helyező élelmiszerkeresllet Nő a védett terü ületek természzetközeli műve elésének, keze elésének támog gatottsági szinttje Egésszség- és ökotu urizmus népsze erűsödése Az Európai E Unió és a magyar ag grárpolitika tám mogatja a term melők szövetkezését, a termékpályás termellést és az értékkesítési szövetkkezeteket Foko ozatosan nő a hazánkba h érkezző turisták szám ma Társaadalmi igény a falvak értékein nek megőrzésé ére Falusi szálláshelyekk iránti növekvő ő igény

Veszélyek k (külső) •

• • • • •

• • •

A főváros víízkivétele és a szennyezés térség”nyakába t a” ömlesztése (az RSD kedvvezőtlen vízmiinőségét okozzó fővárosi szennyvízkibocsátáás) A százhalomb battai finomító ó légszennyezésse A közúti forgaalom zaj- és levvegőszennyezé ése Az igényekne ek nem megfeleelő dunai átkellési lehetősége ek Nehéz a fejlesztések f teerén megfele elő kapcsolato ot kialakítani a fővárossal f A mezőgaazdasági teermékek jövvedelemtermelő képességéne ek romlása, az olcsó im mport letöri a mezőgazdasáági árakat A gyorsan változó v jogszab bályok és ágaazati prioritáso ok veszélyeztetik a helyi szintű ű terv megvalóssítását Kivesző tradiccionális foglalkkozások Zöldmezős nagyberuháázók hirtelen távozássa foglalkoztatási és területhassználati problémákat okoz

14

Tököl Város Integrált Városfejlesztési Stratégia

II. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS II.1. VÁROSSZERKEZET Az előkerült csiszolt kőkori leletek alapján a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A rézkorból a Laposka-skela dűlőben került elő az i. e. 2000 körüli a harang alakú kultúrához tartozó leletek. A honfoglaláskor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első, okleveles említése 1270-ből való. IV. László király parancsára a nyulak-szigeti apácák kapták meg a területet. A 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességével foglalkozik. A XV. századra Tököl újra királyi birtok, a század végére mezőváros, ahol jelentős számban éltek kézművesek. A helybeli bíró egyúttal a sziget ispánja is. A királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A szigeten a törökök előtt 18 virágzó település volt. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek kiűzése után Savoyai Jenő hercegé lett a sziget, aki katolikus német telepített le a faluban. Ekkoriban települtek vissza a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is. A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A XIX. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A ráckevei korona uradalmi birtok elsősorban erdőséget jelentett. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgár kertészek hatására a zöldségtermesztés megnövekedett.

Katonai térkép 1881-82-ből

Tökölig a HÉV 1892-ben épült meg, erősítve a település kapcsolatát a fővárossal. A település jelentős számú horvát lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. Az itt élők egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott. A II. világháború idején a tököli repülőtér már működött, és a Duna kedvező irányjelzése miatt mindvégig fontos hadi objektum maradt. A szovjet csapatok 1944 végén érkeztek a környékre, és súlyos harcokat vívtak az itt lévő német alakulatokkal. A faluban a községi elöljáróságot 1950-ben felváltotta a tanács. Ekkor vált ki és lett önálló település Szilágyitelep (ma: Szigethalom) és Herminatelep (ma: Halásztelek). A közeli Dunai Repülőgépgyárat helyreállították, később Pestvidéki Gépgyár néven, a repülőgép-javítás hazai bázisa maradt, mely a térség meghatározó munkáltatója volt. 1956. november 3-án a magyar küldöttséget vezető Maléter Pál honvédelmi minisztert a szovjetek a repülőtéren tartóztatták le. A város határában 1958-ig

15


Honvédségi alakulat működött, amelyet később Fiatalkorúak börtönévé, és fogházzá alakítottak. A település a rendszerváltás előtt Ráckevei járáshoz tartozott, 2001.-ben várossá nyilvánították. Tököl természeti, gazdasági, táji-, és történeti adottságai meghatározzák a településhálózatát és a település belterületi terület-felhasználását. A település magja még őrzi eredeti halmazos szerkezetét. A település jellemzően sugaras úthálózattal, fésűs (oldalhatáron álló) beépítéssel rendelkezik, amelyet lassan felvált a szabadon álló beépítési forma. Kiemelkedő népi építészeti értékek nem maradtak fenn. A kistérségben Tököl tartotta meg leginkább mezővárosi, mezőgazdasági jellegét. A település szerkezetében hasonlít a morfológiailag azonos Szigetszentmiklósra. A Tököl településszerkezeti kialakulásában döntő szerepet játszott a település úthálózati rendszere. A Csepelsziget települései számára új közlekedési lehetőséget jelent a MO autópálya, habár ezáltal megnövekedett a forgalmi terhelés. A Százhalombatta –Tököl kompvonal K – NY - i kapcsolatot biztosít a település számára. A település másik fontos településszerkezeti meghatározó eleme a két Duna-ág. Egyfelől behatárolja, másfelől különleges adottságokat teremt Tököl életében. Tököl az 5101-es számú és az 51107-es számú út mentén fekszik a Csepel-szigeten. A közúti közlekedés és a HÉV (Budapest–Ráckeve) mellett későbbiekben ez irányú fejlesztések után fontos szerepet játszhat a hajó, illetve komp és a légi közlekedés. A település szerkezetét alakító úthálózat fő érrendszerét a Fő utca, Csépi út és a Kossuth Lajos utca alkotja. A belterület legnagyobb része kertvárosias, családi házas beépítésű lakóterület. Társasházas beépítéssel a Ráckevei-út mellett, kisvárosias beépítésű lakóterület - a volt szovjet lakótelep területe - az ún. Pesti úti lakótelep területe. A település területén sok beépítetlen, illetve feltáratlan tömbbelső található. A laksűrűség a laza kertvárosias beépítésnek megfelelően elfogadható. A település történelmi múltjának megfelelően változó állagú épületállománnyal rendelkezik. A népi építészeti emlékek eltűntek, elbontásra vagy átépítésre kerültek. A település régi magjában a spontán kialakult utcavezetésű beépítéssel különböző méretű és változatos alakú telkek jöttek létre. Ezeken a területeken többnyire a közepes állagú, valamint néhány elhanyagolt állagú épületek a jellemzőek. Jellemzően régebben beépült területeken a fésűs beépítés, az oldalhatáron álló családiházak, az újabban beépült a szabályosabb utcavezetésű és telekosztású területeken pedig az oldalhatáron álló és a szabadon álló beépítés a jellemző, földszint + tetőtér beépítéssel épültek. A város keleti és déli részén új családiházas beépítésű lakótömbök találhatóak. A lakóépületek állaga kevés kivétellel megfelelőnek, vagy jónak mondhatók. A község intézményei a központban a Fő utca mentén és környékén helyezkednek el: polgármesteri hivatal, posta, egészségügyi, közművelődési létesítmények, stb., illetve a szolgáltató létesítmények. A különleges terület kategóriájába tartozó sportolási célú a sportpálya rendezett. A sportpályán füves labdarúgó pálya van, lelátóval, megfelelő öltözővel, valamint teniszpálya kapcsolódik a területhez. Körben nyárfasorok találhatók. A területen belül nagyobb facsoport is van, ami feltétlenül megtartandó. A település belterülete közhasználatú zöldfelületekben, általában közösségi használatú zöldterületekben szegény. A belterületi utak, utcák csak részben fásítottak. Rendezett zöldsáv a kis szabályozási szélességek miatt, elsősorban csak a település fő útjai mellett található. A belterület jelentősebb zöldfelületei: - Hősök tere: Az I. és II. világháború emlékoszlopaival, pihenő padokkal felszerelt kerített park. Idős nyárfák a tér szélén keretezik a teret. - A volt gyógyszertár előtti tér: pihenőkert, fiatal növényállománnyal.

16


-

Csépi út, Benzinkút mellett: korábban fiatal növényekkel beültetett, rendezett terület, kezelés hiányában leromlott. Sport utca. Játszótér volt szovjet lakótelep zöldfelületei

A település kialakult üdülőterülete a községtől elszakadva, a szigethalmi üdülőterület folytatásaként a RáckeveiSoroksári Duna mentén alakult ki. Az üdülőterület szinte teljesen beépült, a telkek erősen fával borítottak, így üdülő értéke magas. Az üdülő épületek rendezettek, de változó esztétikai értéket képviselnek. Az üdülőtelkek kismértékűek, a sűrű beépítés kisajátította a Ráckevei-Dunapartot. A közösségi üdülés, sportolás, horgászás számára már sehol sincs hely a meglévőségek rombolása nélkül. A telítettség szintjét mutatja a vízminőség folyamatos romlása. A területhez kijelölt kirándulóhely kapcsolódik. Jelentős belterületi gazdasági terület a település dél-keleti részén a Csépi út mellett és a Vince-tanyán található. További gazdasági területek külterületen a Ráckevei út mentén helyezkednek el.

Településszerkezeti terv

17


II.2. GA AZDASÁGI,, ÁGAZATI JELLEMZŐ ŐK A budap pesti agglom meráció ágaza ati jellemzői Az agglomerációs övezet ö fontoss funkcionális szerepköre e a fővárosssal kooperálló ipari tevékenység. Az A pített vagy ide etelepült iparii telephelyek és a budapessti vállalatok közötti k koopeeráció számárra a relatíve kis k idetelep távolság g, a jó közleke edési viszonyo ok kedvezőekk. Az agglo omeráció gazd dasági helyze etét tekintve a rendszerválttozást követő ő években a leeépülés szakaasza viszonylaag rövid éss kevéssé drrámai volt, a gazdasági átstrukturáló ódás dinamikkus, azonnal megindult a nemzetközi gazdaságba való inttegrálódás fo olyamata. Budapest már az 1990-es évek elején túljutott a legjelentőseb bb eti változásokkon, az agglo omerációs gyű űrűben 1994 és 1997 között mentek vvégbe gyökerres változások. szerkeze Rendkívül fontossá vált v a külföld di tulajdon szzerepe a tulaajdonosi szerkkezetben. A '90-es évek elejét e jellemzző a agglomerrációs övezettben kevésbéé. 1992 és 19 997 között az a dinamikka Budapesten jobban lellassult, míg az agglome erációban kb. megkétszerreződött a naagyobb mére etű, jelentőseb bb vállalkozáások száma. A külföldi tőkke elsősorb ban a feldolgo ozóiparba, az ingatlanszekttorba és a kerreskedelembe e fektetett be. Az árbevétel legfontosab bb ágazata a kereskedele em, a déli szektorban a feld dolgozóipar lett. Az ágazzati struktúrra legjellemzőbb változzásai az iparr térhódításával, a kere eskedelem és é a turizmu us felérték kelődésével, valamint a mezőgazdasá m ág visszaeséssével vannak k összefüggé ésben. Tököl ág gazati jellem mzői A helyi gazdaság g kiallakulásával, erősödésével e párhuzamosaan a mezőgazzdaság elveszztette korább bi jelentőségé ét, megszűn nt domináló ágazat lennii. Átalakult a térség keresskedelmének struktúrája, csökkentek a színvonalbe eli különbsé égek. A buda apesti agglom meráció déli térségében egyre több a - főleg külfföldi magánttőkéből épüllő - gyűjtő ő-elosztó rakttárbázis, logisztikai, kere eskedelmi léttesítmény. f adotttságai kiválóaak a logisztikaai szektor me egtelepedéséh hez. A raktárb bázis jellegű, magántőkébő m ől A város földrajzi épülő lo ogisztikai léte esítmények alapvetően a m meghatározzá ák a város fő őbb bevételii forrásait, ip parterületeine ek arculatátt. A város rep ptere mellett 1998 óta mű űködik a Dun nai Repülőgép pgyár Vagyon nkezelő kft. kezelésében k a az AIRPORTT Ipari Park, am mely fontos bázisa b a város iparának. Tököli gazdaság egyik fontos elem me a repülőté ér, illetve a rep pülőgép gyárr. A Dunai Rep pülőgépgyár a térség egyik őgép-javítás bázisa. b A repttéri fejlesztéseek fontos gazzdasági bázisáát meghatáározó munkáltatója volt, a hazai repülő adhatjákk a városnak. pesti agglom merációs övezzet idegenforrgalmi helyei, települései, a kiránduló óterületek, re ekreációs zón na A budap elsősorb ban a főváross üdülő- és pihenőhelyeii. A főváros környéki üdü ülőterületek az agglomerráció területé én jelentőse en túlnyúlnak, főként észaaki és déli iráányban a Dun na mentén. Tököl T múltját tekintve is a főváros egyik üdülőhe elye volt a XIX X. század elején. Tököl a fő őváros közelé ében egy rekrreációs övezeeteként kíván vonzóvá váln ni megtartva természetti és kulturális értékeit. A város sportt iránti elköte elezettségéneek köszönhettően, a térsé ég sportközzpontjává vállhat az ez irányú fejlesztéssei révén. Az idegenforgalmi potenciállja a multikulturális létén is alapul, hiszen h Tököl egyik e legjelentősebb rende ezvénye nemzzetközi néptáánc és népművészeti fesztivvál. Fontos szerepe van n az agglom merációban a népvándorlásnak. Az utóbbi évekk látványos folyamata az a erációban a szuburbanizááció. Az 1980 0-as évek vég gétől évente e több ezren költöztek a fővárosból az a agglome agglome eráció telepü üléseibe. Az agglomeráciió városai, íg gy Tököl száámára azonb ban kiemelke edő feladat a kiköltözö ött lakosság számára s a megfelelő városi környezet éss identitás me egteremtése.

18


II.2.1. A vállalkozzások helyzzete Tököl gaazdasága az elmúlt öt évves időszakott tekintve jellentősen fejlő ődött. A vállalkozások szááma 2004 ótta folyamattosan növekkedett évenkként 40-60 darabbal d töb bbet regisztrááltak. Amíg 2004-ben 40 06 vállalkozáás működö ött, addig 20 008-ban már 621 vállalko ozást tevéken nykedett a városban. v A város gazdaasága a Dunaai Repülőg gépgyár melle ett számtalan n kisebb vállaalkozásra és az állami, ön nkormányzati forrásokra táámaszkodik. A város igyyekszik vállalkkozásbarát inttézkedésekett hozni, ösztön nözve azok naagyobb gazdasági aktivitását Tökölön. ban gépésze eti szolgáltató ó cég, kertészet, keresked delmi cégek, bútorasztalo os cégek, számítástechnikaai A városb szolgáltaató cégek, és építőipari cégek is működ dnek. Az építő őipari cégek száma s jelentő ős, tíz cég műkködik Tökölön n. Emellettt több sport és é szolgáltató céggel találko ozhatunk. A tököli reptér a II. villágháború óta működik, fo ontos katonaii bázis volt. a repteret 2001 1.-ig a HM Vittéz Háry Lászlló R y működtette e. Az új tulajdo onos logisztikkai központ kialakítását tervvezi a reptére en. Vegyes Repülőosztály Nagyszáámú közönség get vonz a re eptéren megrendezett repülőnapi rendezvénysorozaat, vagy autós gyorsulási és é drifting versenyek, de ezen kívül a repüléshezz kapcsolódó óan sétarepülé ések és ejtőeernyős ugráso ok is növelik a gát. reptér éss környezete látogatottság A reptérr mellett a dunai repülőgépgyár volt területén épültt fel 2008-ban n az Airport C Center nevű szzolgáltató ház, mágnes bérlője a Tesco, mellette Strip-mall S rendszerben töb bb kisebb bérllő található. k és ipari célra hasznosítható területekkkel rendelkezik, amelyeke et Az AIRPORT Ipari Parkban több kereskedelmi ó használhattja. vagy bérrlésre, vagy eladásra kínál. Az ipari park címet 1998 óta é rehab bilitációs területen lévő vállalkozások szzáma az elmú últ öt évben nem változottt, A funkciióbővítéssel érintett tartósan n 35 darabot tartanak nyílváán. delmi szállásshelyként egyyedül az uszzodában lévő ő vendégszo obákkal szám molhatunk, am mely 10-12 fő f Keresked befogad dására alkalmaas. Az eltöltöttt éjszakákról nincsenek ad dataink. últ években a lakóterületbe e ékelődő, kö örnyezetét zavvarónak minő ősülő ipari tevékenységet folytató üzem m Az elmú felszámo olásra került. A városban működő Állaati-fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat bezárta kapuit, amely korábbaan jelentős környezeti terhe elést rótt a váárosra. A helyb ben foglalkozztatottak aráánya kedvező ő. Az ipari tevékenységr t re jellemző, hogy az utó óbbi évekbe en megszap porodott a tevékenységi t kör. Növekkszik a magáánvállalkozók száma a szzolgáltatásbaan és az ipaari tevékenyységben egyaaránt. pítható a 200 04-2008-as id dőszakot vizsg gálva, hogy a városban re egisztrált vállaalkozások szááma 150 %-kaal Megállap emelked dett, amíg 200 04.-ben 406, addig a 2008.-b ban már 621 re egisztrált vállalkozás műkö ödött a városb ban.

Regiszttrált vállalko ozások száma a (forráss: KSH, önkormán nyzati adatok)

1500 1250 1000 750 500 250 0

406

463

562

621

2004

2005 20 006 2007 reg gisztrált vállalkozások szám ma

2008

52 21

19


Funkciób bővítéssel érintett vállalko ozások a rehabilitációs akciió területen 2004-2006 2 közzött 35 db működött, 2007, illetve 20 008-ban harm minchatra em melkedett. Eze en a területen ingatlanüzle eti, gazdasági és pénzügyi szolgáltatáso ok egyáltaláán nem találh hatóak. A legttöbb iparűzéssi adót a keletti vegyes (Led dina) városrésszben fizettékk be 2008-ban n, építőipaari, építőipari és é villanyszerrelő, műanyag gipari vállalko ozások, illetve élelmiszer kiskereskedelm mi. ön regisztrált vállalkozásokk megoszlása cégforma sze erint (forrás: KSH H adatok alapján): A Tökölö 100% %

2

2

2

90% % mezőg gazdasági szövettkezet

80% % 70% %

513

516

530

rt

60% % 50% %

egyéni vállalkozás

40% % 30% %

195

201

204

205

235

256

2005 5

2 2006

2007

bt

20% % 10% %

kft

0% %

Tökölön legnagyobb b számban azz egyéni vállaalkozások kép pviseltetik maagukat, több b mint kétszerese az egyé éb énytársaság és é mezőgazd dasági szövetkezetek szám ma 2-2 volt 2005. 2 és 2007. vállalkozzási formáknaak. Az részvé között. Több, T mint 50 00 főt foglalkkoztató vállalkkozások a 200 07-es KSH adatok szerint n nem működte ek a városban n. Jellemző ően a vállalko ozások 1-9 fő őt foglalkoztaatnak, 96,9%. A vállalkozáások 1,7%-a 10-19 főt alkkalmaz, 1,2%--a pedig 20-49 főt fogllalkoztat. A város v gazdasáágában igazáán jelentős szerepe a szo olgáltatási, ke ereskedelmi és é építőipaari szektornakk van, a munkaaerő kapacitáás nagy részétt ezek kötik le. Működő vállalkozások v k száma az egyes nem mzetgazdasá ági ágakban

2001

2002

2004

2 2005

200 06

Mezőgazdaság, vadgazd dálkodás, erdőgazdáálkodás, halgaazdálkodás

21

25

28

22

21 1

Bányászat,, feldolgozóip par, villamosenergia, gááz-, gőz-, vízellátás

84

86

86

72

68 8

Építőipar

97

98

101

93

94 4

Kereskedelem, javítás

143

134

135

1 110

116

Szálláshelyy-szolgáltatás, vendéglátáss

29

36

41

30

32 2

Szállítás, raaktározás, possta, távközlés

41

41

41

35

37 7

Ingatlanüg gyletek, gazdaasági szolgáltatáás

171

190

205

1 147

15 52

20


A munkaanélküliség csökkentése, a megélhetéssi feltételek biztosítása dön ntően a vállalkozói szféra lehetőségeitő ől függ. Eb bből a szempo ontból a váro os meglehető ősen kedvező képet mutat,, hiszen a mu unkanélküliségi ráta 2,2 % a 2007.-ess KSH adatok alapján. A rácckevei kistérsségben átlago osan 5,6 %-oss a munkanélkküliség, ami még m mindig az a országoss 6 - 8 %-os munkanélkülis m ségi rátával szzemben alulm marad. gnagyobb ipa arűzési adót fizető vállala at 2008-ban (önkormány yzati adatszo olgáltatás ala apján): A tíz leg • Bau u Star 98 Kft. • Tom micsek Áruházlánc Kft. • Plasticon Vegyessipari Kft. • Pap per and More Kft. • Forrest-Papír Kft. • Ferr Trans Kft. • Fittting-Ker Kft. • Dunai Repülőgé épgyár Zrt. • ERSSTO Kft. • Seb bestyén Lángvvágó Kft.

II.2.2. Idegenforg I galom és tu urizmus A város egyik kieme elkedő prograamja a Summ merfest Nem mzetközi folk klórfesztiváll és Népműv vészeti Vásá ár, m helyszínen n várja az érdeklődőke et: amelyet idén 16. alkalommal rendeztek meg. A fessztivál három ombatta, Ráckeve és Tökö öl. A jelmezess felvonulás Százhalomba S ttán a nyitó-,, Tökölön a záró z ünnepsé ég Százhalo része. A fesztivál minden esetben Tökölön aug gusztus 20-val ér végett, a többi városb ban még 1-2 napig n tartanaak mokat. A feszttiválon éventte mintegy 20 0 külföldi néptánc együtttes vesz résztt. A világ min nden pontjáró ól program érkező táncosok t és zenészek sajját kultúrájukkat népszerűsítik. A programok fő geerincét a nép ptánc adja, de d mellette e színházi, kom molyzenei esstek, kézműve es foglalkozássok, világzene ei koncertek, filmvetítésekk és a fesztiváál klub pro ogramjaival váárják az érdekklődőket. A fe esztivál vezérprogramja a Táncpanorám T ma, ahol a fellépő nagyjábó ól húsz küllföldi tánccso oport ötös cso oportokba ossztva lép fel körforgás sze erűen mindháárom helyszín nen. A külföld di csoporto ok mellett természetesen hazai h néptáncc együttesek is i fellépnek. A fesztivválrendező váárosok is rendelkeznek sajját néptánccssoporttal: Forrás Néptáncegyüttes Százhalombattán n, Ráckevé én a Kéve Nép ptáncegyüttess és Tökölön a Délszláv Nép ptáncegyütte es. A Fesztivál klub keretein n belül minde en este más zenekar szo olgáltatja a ze enét a szórakkozni vágyókn nak. Százhalo ombattán az Ebatta Pizzérria, Ráckevén a T a Mű űvelődési ház udvarán felállított rendezvvénysátor adjja Kis-Dunaa partján felálllított rendezvvénysátor és Tökölön a helyszint. A másik két k várossal ellentétben e Tö ökölön csak egy e helyszíne en várják prog gramokkal a vendégeket. v A bb körben me egismertetni a hazai és a nemzetközi kultúrákat: délutánonkén d nt fesztivál igyekszik minél széleseb erségek, játszzóház színi ellőadások, min nt gyerekprogramokkal várják a gyerekeket: tánccház, népi kézzműves meste gy a teljes eseménysorozzatot a CIOFFFpéldául Ludas Matyii vagy János Vitéz. A fessztivál külön érdeme, hog ervezők Világszövetsége mindhárom m v városban CIOFF fesztivállá minősítette a Nemzetkközi Néptáncc-fesztivál Sze Summerrfestet. Külön érdekessége e a rendezvényynek hogy a fellépőket f helyi lakosok száállásolják el otthonukban. A Summ merfestnek nincs n közpon nti költségve etése, mindh három önkorrmányzat tám mogatja a rendezvényt r a szponzo orok mellett. Amíg Százhaalombattán és é Ráckevén a Táncpanorráma műsoraai belépőjegyyet kell fizetn ni, addig Tö ökölön ingyenesen látogaatható, pedig a tököli önko ormányzatnak a legkisebb b a költségvettése, mégis ők ő áldoznakk rá a legtöb bbet, hogy minél széleseb bb körhöz elju usson a fesztivál. A város 2007-ben 4 millió forinttaal járult ho ozzá a fesztiváál megrendezéséhez, a tám mogatás 2008--ban és 2009--ben 5 millió fforintra emelkkedett. Külön meg m kell említeni, hogy a város v nem re endelkezik je elentős keresskedelmi szá álláshelyekke el. A 2007-be en átadott uszoda épületében van 4 vendégszo oba összesen n 10-12 férőh hellyel. A száállás forgalmááról nincsene ek adatainkk.

21


Az üdülő őterületen, 27 78 üdülőtelke en található üdülő, ü ahol je ellemzően a tulajdonosok, t , illetve család di-baráti körü ük száll me eg. A város Kis-Dunai K Gye ermeküdülőjé ében 2009-be en 550 gyere ek és felnőtt kísérő szállt meg, a tábort kizárólag g tököli közössségek, iskolák, óvodák hassználják téríté ésmentesen. A horgászat kedvelőii a Varsányi horgásztónál h adózhatnak kedvtelésükn k nek a Barátsáág ek. Rendszereesen szervezn s számban n látogatnak. A tó a Nagy Duna D árteréne ek Horgászzegyesület vezzetésével horrgász versenyeket is, amit szép ligetes ré észén találhattó, a tököli reptér és a Dun na között. A tó ó területe 2 he ektár, mélység ge 1.5 méter. A lovagllás is közkedvvelt program a városban, Nusifarm lovaarda 2005 ótaa várják a lovvagolni vágyó ókat. A lovard da egyesüle ete minden év é tavaszán szervez lovass vetélkedőke et, díjugrató versenyeket.. Nyaranta lo ovas táborokaat szervezn nek a gyereke eknek. A Tök köli Lovasnap pokat júliusb ban tartják a Várástéren, V ahol többek közt k fogathajttó versennyyel és bemutaatóval, lovasb bemutatókkal várják az idelátogatókat. A kedvvező termésszeti adottsáágoknak köszönhetően gyakran szzerveznek g gyalogos éss kerékpáro os teljesítm ménytúrákat a térségbe,, köztük Tökkölre is. A Cssepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányza Ö ati Társulás a térséget is érintő Euro ovelo kerékpáárút megépíttésére töreke ednek, amelyn nek egy szakkasza Tökölt is kereszte ezi. A Dunab barát Kör által szerveze ett vizisportt programok k elsősorban n a motorcsónak, jet-skky népszerű űsítésében váállal szerepet. Meglepő ően sok vend déget vonz a reptéren me egrendezett repülőnapi r re endezvénysorozat, vagy au utós gyorsulási és driftin ng versenyekk, de ezen kívü ül a repüléshez kapcsolód dóan sétarepü ülések és ejtő őernyős ugrássok is növelik a reptér éss környezete látogatottság gát. Szintén a reptér területtén található a Patriot Pain ntball, ahol 7 pályával p várjáák a paintb ball szerelmeseit kikapcso olódásra vagyy versenyre iss akár. A rep pülőtér, illetvee annak haszználata elégg gé ambivale ens érzelmekket kelt a lakkosokban. A városnak v is nagy n nehézsé éget okoz a rreptérhez valló viszonyuláás. Egyrésztt gazdasági po otenciál van benne, b másré észt viszont a reptéri forgalom felerősíth heti az elvándorlási kedvet a magas zajterhelés és környezeti te erhelés hatásáára. A Tököli Borfesztivá ál immár tize enkettedik alaklommal ke erült megrend dezésre máju usban, ahovaa elsősorban a eli szőlőtermesztők, borterm melőit várják megmérettettésre. tököli éss a környékbe A vendé églátó-ipari eg gységek szám ma 2007-ben összesen ö 45 volt. v A vendéglátó-ipari eg gységek kateg góriáit mutatjja a követkkező táblázat (forrás: KSH adatok): a 2005

2006

2007 7

Vendég glátóhelyek szzáma

42

43

45

Étterme ek, cukrászdák száma

23

25

27

Bárok, borozók b szám ma

17

16

16

Munkah helyi vendégllátóhelyek szááma

2

2

2

edhetetlen feladat. Emellett olyan soksszínű és korszzerű turisztikaai és kulturális A szállásshelyek fejlessztése elenge program mok szervezésse és propag gálása szükséges, amely több korosztáályt képes lekkötni. Ehhez a városnak jó j adottság gai vannak gazdag term mészeti körn nyezete, nem mzetiségi és sport hagyyományai révén. A váro os elhelyezzkedéséből ad dódóan, szüksséges lenne az egynapos tu urisztikai prog gramok megeerősítése.

22


II.2.3. Helyi H gazdaságfejlessztés eszkö özei Helyi gaazdaságfejleszztés alatt minden olyan, helyi szinten n megvalósíto ott beavatko ozást értünk, amely a helyyi gazdaság működésé ét befolyásollja. Kizárólag g a mennyisségi növeked dés nem, cssak a minősségi javulássaal ötött mennyisségi bővülés lehet a helyi fe ejlesztés céljaa és végeredm ménye. egybekö g esztés önkéntt vállalt önkorrmányzati felaadatként meg gjelenik Tökö öl Város Önko ormányzatánaak A helyi gazdaságfejle tevékenyységi körébe en. Céljuk, hogy h a helyi gazdaságbaa történő befektetéssel eredményt érjenek el az a életminő őség javítása terén, ezáltal hozzájáruljan nak a települé és sikerességé éhez. 1. Ipari park fejlesztése 2. Turizmus fejllesztése A helyi gazdaságfejl g lesztésen belül megfigye elhető • a civil szféra szerepvállalásának növeke edése, gjelenése. • a magánvállaalkozások és a public-privaate együttműködések meg ozások és magánszemélye ek terheinek növekedése n nem teszi leheetővé összessé égében a helyyi Az adót fizető vállalko ételek emelke edését, ezért a bevételnövvelés esélyét inkább a mu ultinacionális cégek megje elenése adja. A adóbevé kis- és középvállalko k ozások számáára az Önkorrmányzat válllalkozóbarát környezet kialakításával kíván k kedvezző feltétele eket teremten ni. é azz alábbi terrületeken alkalmazhatóakk a leghaté ékonyabban a A helyi gazdaság élénkítése érdekében vállalkozzásösztönzés eszközei: • Airport Center Bevásárló Központ K fejlesztése • Ipari Park fejlesztése • Volt szovjet katonai k repülőtér logisztikai fejlesztése

dik a város ip pari parkja, Repülőgépgyyár Vagyonkeezelő kft. kezzelésében lévvő Az északki városrészhez kapcsolód AIRPORTT Ipari Park. A reptér melllett elkészültt az Airport Center, C melynek megnyitásával újabb munkahelye ek teremtődtek, illetve új szolgáltaatások jelenttek meg a városban. A város igyeekszik támog gatni az ipaari ban a munkaahelyteremtésseket. A rendezési terv áltaal telephelyeken és a váállalkozási területeken és az ipari parkb parterület fejllesztések egyyik fontos elem me az gyűjtőú út megépítése e. kijelölt ip ében a nemzzetiségi hagy yományok ápolása á és a sport jelentő ős helyet foglal el. A városi Tököl lakossága életé gi élet mozzgatórugója kíván lenni a városban rendezett sportesemény s yek, illetve a néptánc és é közösség népművvészeti fesztivvál. A város nem jelentke ezik kiemelke edő építészeti turisztikai látványosság ggal. Budapesst közelség ge és a kistérsség adta lehe etőségek figye elembevétele e mellett az eg gynapos turizzmusra tud összpontosítan ni a város. m a legú újabb turisztikai trendekne ek (egészsége es környezet, érintetlen terrmészet, népii-, A vonzerők jellege megfelel kulturális hagyományyok) • turisztikai programok • lovaglás, haláászat, vadászaat lehetősége e • hagyományő őrzés dről irányuló turizmus sze empontjából jelentős, hog gy Tököl az egyik e szervezzője a Summerfestnek, am mi A külföld évek ótaa sikeres nem mzetközi nép ptánc és népm művészeti fessztivál. Tököl mellet Százhalombatta és é Ráckeve ad a otthont a rendezvényynek. A város egyik nagy hiányossága a kereskedelm mi szálláshelyeek igencsak szzűk kapacitásaan 10-12 vendé ég tud megszzállni Tökölön n. összesen

23


A repülő őtér forgalom mba történő bekapcsolása b is hozzájárulhatna, hogy Tököl nagyob bb nemzetkö özi ismertségrre tegyen szert. s Bár a rep ptér kialakítássát a térség laakói ellenzik. Logisztikai L jellegű hasznossításra van leh hetőség. V Önkorm mányzata az ipari park éss a turizmus fejlesztésén f kívül a következő gazdaságfejlesztéssi Tököl Város eszközö öket kívánja használni: • A gazdaságffejlesztési ope eratív programok keretében kiírásra ke erülő pályázattokon részt vevő, v és egyé éb pályázati tevvékenységet folytató f vállalkozásokat tám mogatólevele ekkel segíti az Önkormányzzat. ok szervezésé ével biztosítaná az Önkormányzat a helyi gazdaság gi • Helyi gazdassági és vállalkozói fórumo szolgáltatáso ok fejlesztésétt és korszerűssítését • rugalmas ügyintézés k ek alkalmazássa • indokolt esettben fizetési kedvezménye • kiszámítható ó adózási körn nyezet • infrastrukturrális fejlesztéssek • szabadtéri mezőgazdaság m gi kiállítóhelye ek létrehozása • állandó kiállíítóhely, új ren ndezvényi helyszín kialakítáása • Településfejllesztési szerző ődések kötése e vállalkozókkkal, befektető őkkel, cégekkeel • Önkormányzzat által megvalósított gazdaságfejleszztési tevékenyységek (pl.: P Piactér bővíté ése, KKV iroda, kialakítása, üzletház ü építé ése kedvezmé ényes bérleti díjjal d bérbe ve ehető üzletheelyiségekkel) Az említtetteken kívü ül az Önkorm mányzat több b olyan beav vatkozást is alkalmaz, a am melyek széles körben elterjed dtek és alkalm mazottak Ma agyarországo on: • Munkahelyte eremtés, át- és é továbbképzzés támogatása, • A helyi közszzolgáltatásokn nak a vállalko ozói igények szerinti alakítáása, • Helyi közleke edés fejleszté ését célzó beru uházások • A helyi termé ékek és vállalkkozások rekláámozása (pl. a város honlap pján) • Értékesítési csatornák c aktiivizálása (turizzmushoz kap pcsolódó értékkesítési ponto ok, bolthálózaat) • Információnyyújtás, marke eting • A megvalóssult beruházáásokat áttekintve megfig gyelhető, hogy az Önko ormányzat szzinte kizárólaag támogatási források be evonásával és é mérsékelt önerő biztosításával képes váro osrehabilitáció ós ósítani. beavatkozásokat megvaló

II.2.4. Kultúra K sze erepe A város igen gazdag g kulturális értékekben, é a közművelőd dés színhelye a Művelődé ési Központ és Könyvtá ár, 6 férőhelye es nagyterem mmel és 3350 kötetes kö önyvtárral ren ndelkezik. A Szirén Integ grált Könyvtáári amely 600 rendszerr fejlesztése 1985-ben 1 kezzdődött, jelenleg hét orszáág 1600 könyvvtára használja, köztük a tököli t könyvtáár is. A művelődési m h 1966 óta működik. A művelődé ház ési ház szám mos programo ot kínál a város v lakóinak: koncerte eknek, kiállításoknak ad helyszínt. Ittt kerülnek megrendezésre a városb ban tartott bálok. Helye et biztosítaanak a városb ban működő ő hagyományyőrző énekkarok és zenekkarok számárra. Különböző ő tanfolyamo ok szervezé ésével igyekezznek kielégíte eni a városban n lakók érdekklődését. A Művelődési Közpon nt udvarán felállított fesztivválsátor ad he elyet nyarantaa a Summerffest fesztiváln nak. Nemcsak a ónak ad helye et az intézmény, hiszen miinden hónap első pénteké én nemzetkközi néptánc és népművésszeti találkozó délszláv táncházat taartanak Műve elődési Közpo ontban. Ilyenkor a Kolo eg gyüttes zenél, a tánckar mellett m amatő őr ban kerül me egrendezésre a Rác bál, a város egyik táncosokat tanítanakk a délszláv táncokra. A báli szezonb gatottabb báljja. A bál a Tököli Délszláv Táncegyüttess műsorával indul, i a zeneii kíséretet a Kolo K tököli és a leglátog Prekovác ráckevei hagyományő h ok szolgáltattják. A Sváb bál szintéén fontos esemény e nem m rző zenekaro orban a helyi nemzetiségek n k számára is. A bálon gyako orta fellép a Tököli T Nemzettiségi Asszonykórus. A Svááb utolsóso bál az eg gyetlen batyu us bál- résztve evők vihetnekk ételt-italt.

24


A szürettnek, betakarrításnak nagyy jelentősége e van, főleg olyan közössségekben, am melyek a mezőgazdaságo on alapulnaak. A báli sze ezon első ele eme a szüre eti bál, amelyet október egyik szomb batján tartanak, majd a rá r következző vasárnapo on következikk a szüreti felvonulás. A fe elvonulás meg ghatározott ú útvonalon folyik feldíszített kocsikkaal, hintókkal, a tervezett me egállóhelyeke en megállva táncműsort ad dnak elő. Novvemberben taartják a Katalin nbált, majjd az Asszonyy bált. Ezeket követi a Sváb b és a Rác bál. Számos bál kerül még megrendezésre e a városban, a szezon vége v felé tartják a Vadászbált és legvégü ül a Locsoló Bál B zárja a báli szezont.

A várossban működ dő Helytörté éneti Múzeu um (Szilvási--ház) önkorm mányzati fen nntartású. A Helytörténe eti Múzeum mban található ó anyag a tellepülés régi életét é fénykép peken, tárgyaakon keresztü ül mutatja be és betekintésst ad a falu usi életbe. Emellett a múze eumban kiállíttásra került a bronzkori, csiszolt kőkori leletek, és egyy több kultúráát átölelő urnatemető u egy-egy darab bja. A múze eum csak essetenként vaan nyitva. Feladatai közzé tartozik a kulturális élet esemén nyeiről készü ült dokume entumok gyű űjtése, őrzésse, közismertté tétele. A város kiemelkedő k közösségei, személyisége ei tevékenyységeinek mé éltatása a közzösség életéne ek folyamatoss dokumentálása nagyon ffontos az utókkor számára.

A Keríté és Tárlat soráán közel negyyven képzőm művész és kézműves szabadtéri kiállításson mutathatjja be munkáiit. Nagy haagyománya van v Tökölön a Juniális megszervezésé m ének a Dunaa parton, aho ol koncertekkkel, különbözző kulturális programokkal várják a vááros lakóit. Tököl tö öbbnemzetisé égű város. A horvát (rácc) és a néme et (sváb) lako osságnak kiseebbségi önkormányzata is működikk a városban n, amelyek azon a igyekeznek, hogy anyagilag és szellemileg ttámogassák a nemzetiség gi szervező ődéseket. Az iskolai i és az óvodai ó horvátt és német okktatáson túl aktív kulturáliss programokaat szerveznek a városban n. A városbaan igen fonto os szerepet tölt be a nem mzetiségi hag gyományőrzéés. A sváb asszonykórus és é hagyom mányőrző egyyesület (Préló), rác férfikarr, délszláv táncegyesület, a Kolo és Prekovac zene ekarok aktívaan működn nek a nemze etiségi kultúra terjesztésé ében. A sváb b hagyományyokat viszi to ovább néme et nemzetiség gi asszonykkórus. A Délszlláv Néptánce együttes ism mert elődje 19 951-ben alaku ult 16 táncosssal, majd 1954 4-ben felbom mlott. 1958-baan újra alakkult az együttes, amelynekk alapító tagja Milkovics Mihály volt. Az együttes e szép p sikereket értt el, felléptek a falu rend dezvényein- szüreti s bál, farsang, rác bál és egyéb kö özösségi ünne epeken. Egy éév múlva újraa felbomlott az a együttess. 1967-ben ismét összeáállt a néptán nc együttes otthonra lelvve a művelő ődési házban n. Az együtte es repertoáárjának nagy része eredetti, saját gyűjtésű anyag. 1982 óta szorros kapcsolatot ápolnak a Novi Karlovci települé és együtteséve el. A Préló tököli hagyományőrző horvát h klub, 1980 óta miinden hétfőn n összejárnakk a klubtagokk. a klub céljja ban a horvát anyanyelv a fejlesztése, ápoláása. A klubnak a Művelődé ési ház ad otth hont. elsősorb KOLO zenekar z horvvát zenei hagyományok legreprezentatívabb meg gjelenítői, de jelentős mé ég a Prekovaac zenekar.. A Kolo ze enekar megaalakulását kétt családi zen nekar előzte meg: Krizsán n és a Milko ovics. A tökö öli tamburáások 1951-ig működtek cssaládi zenekarként. Majd a Központi Délszláv Tánceegyüttesét kíssérték 1965-ig g. 1967-tőll, a tánccsopo ort megalakulásával a zene ekar is újjászerrveződött. Könnyűzzenében jelen ntős még a Be enetton Band d és a Marosi Zenekar. Z 1965-be en alakult a tököli délszzláv férfikórus 30 főve el. Az énekkkart 1975-ig Milkovics Mihály M vezette. Repertoáárjukban horvvát és szerb népdalok n melllett magyar népdalok is sze erepelnek. Tököli Német Nem mzetiségi Assszonykórus több mint tizenöt éve e alakult, de csak 2000 óta működik etként. Alapvvetően hagyományápolási céllal jött léttre, a kórus nagyjából 30 ffős törzstaggal rendelkezik. egyesüle Hetente egyszer prób bálnak a Műve elődési Házbaan.

25


Több kö örnyékbeli kórrussal tartják a kapcsolatott, kórustalálko ozókra járnakk, fellépnek a ttököli ünnepsségeken., min nt például március 15., Summerfest S fe esztivál tököli nyitónapja. A város szoros testv vérvárosi kap pcsolatot áp pol a horvát Zágráb Pre ecko kerületttel, illetve a német Kleiin uval. Rendszeresek a csere--diákprogram mok, rendezvé ények a Tököl és a testvérváárosai között.. Rönnau A váross eseményeiről, híreiről az önkormáányzat által megjelentetett Tököli T Tükör szám mol be, amely negyedé évente jelenikk meg. A váross életében ig gen fontos szerepe van n a sportnakk. A városve ezetés a sp portot a közösségépítés, kultúratteremtés egy yik legfontossabb pillérén nek tekinti. A sportolási le ehetőségek m megteremtésével közösség gi tereket hoztak létre. A város kiem melten támog gatja a fiatalo ok sportolásátt, illetve annaak lehetőségé ét. A városnaak öliek közül. A komoly múltja van a labdarúgáás, kézilabda sportokban. Kíváló bírkkózók kerülteek ki a Tökö arnok megé építésével leh hetőség adód dott egész éves é sportoláásra. Az épülletet 1994-be en adták át a Sportcsa nagyközzönségnek, sportágtól füg ggően 500-1200 fő befog gadására alkaalmas. A déllelőtti órákbaan testnevelé és oktatásra használják,, délután és este pedig a sportolók veszik át a helyet. h De neemcsak a tököli, hanem a entmiklósi és a taksonyi ké ézilabdások iss itt edzenek. Egész évben sportversenyeket tartanakk a csarnokban n, szigetsze többek között k nemze etközi kick-bo oksz verenyt, kézilabda, k lab bdarúgó mérkkőzéseket, kem mpó, RSG, tán ncversenyeke et. Az általlános iskola sporttagozaatos tanulóit felkészült szakember gárda g várja a versenyszzerű sportoláás elősegíté ésére. Az iskkola Diáksporrtkörében RSSG, kézilabda,, labdarúgás,, sakk, baseb ball és torna foglalkozáso ok szerepellnek. A sporttagozat mellett a Szárny- Nyitogató N Alap pfokú Művészzeti Iskolában n mintegy hattvan diák tanu ul táncolni. A nemzetisé égi tánccsopo ortokban minttegy 100 fiataal táncol heti 2-3 2 alkalomm mal. 2007-be en került átad dásra a várossi uszoda. A főépületben került kialakkításra a kiszo olgáló helyiséget, szaunák, masszázzs helyiségek,, illetve a tettőtérben 4 vendégszoba v 10-12 fő résszére. Az usszodában 3 medence m áll a vendége ek rendelkezésére, egy 25*28,5 2 m naagymedence,, egy 12*6 m tanmeden nce és egy 5 m átmérőjjű ülőmede ence. Az iskolai úszásoktatás mellett úszzótanfolyamo okat szerveznek a fiatalok sszámára. A versenysport és az a utánpótláss nevelés sokk változáson ment át azz évek során.. A város haagyományosaan nisz, sakk és ritmikus spo ortgimnasztikaa. sportágaai-kézilabda, labdarúgás- mellett megjelent a karaate, asztaliten Megjelentek ezek me ellett a vizispo ort és a lovas szakosztályok is. A város nagy n erőfeszíttések tesz a városi v sportéle et dő magatartási támogattására, amelyy sokban segííthet Tököl álttalános megíítélésének javvításában, illeetve követend példát adhat a felnövvekvő ifjúság számára. s

26


II.3. TÁRSADALMI JELLEMZŐK A felerősödő szuburbanizációs folyamatainak köszönhetően jelentős számú lakos települt ki a fővárosból a térség északi részébe, az agglomerációhoz tartozó településekbe, köztük Tökölre is. Az ország többi településéhez hasonlóan a növekedés üteme lelassult, de stagnálásról nem beszélhetünk Ma már a város felé történő migráció főleg a közeli kisebb településekről történik, ugyanakkor Budapestről is jellemző a bevándorlás. A pozitív irányú népességnövekedést fent kell tartani, amelynek egyik lehetséges eszköze a közoktatási intézmények fejlesztése. A megtelepedett családok nehezen vándorolnak el Tököl Városából, melyre magyarázat lehet az alacsony munkanélküliség. Megtartó ereje a városnak közösségi élete, európai szintű ellátottsága intézményrendszerében.

II.3.1. Demográfiai jellemzők A város fejlődésének egyik alapja a demográfiai folyamatok kedvező alakulása. A lakónépesség csökkenés kétszer következett be, amelyeket a világháború és azt követő időszak, valamint a két külterület (Szigethalom, Halásztelek) kiválása okozott. A nyolcvanas évek recessziója miatt sokan máshol keresetek megélhetési lehetőséget. Napjainkra a vándorlási különbözet, a növekedési arány és a természetes szaporodás is pozitív tendenciákat mutat.

Forrás: Tököl Város Önkormányzata, 2009

Az Önkormányzat kötelező feladatként látott hozzá a volt szovjet laktanya területén lakások kialakításának és eladásának, az ország minden területéről tudott bevándorlókat, letelepedni vágyókat vonzani. Mintegy 800 lakást alakítottak így ki. Ennek a településfejlesztési politikának volt köszönhető, hogy 80 erdélyi család is otthonra talált a városban. A város dinamikusan fejlődik, a belterületbe vont újabb telkek lehetőséget jelentenek a betelepülők lakhatásának javításához. A város ütemezett lakóterület-fejlesztést engedélyez, ezzel is biztosítva a már a városban élők számára kialakított kisvárosi lépték fennmaradását.

27


8068

8330

1998

1999

9493

10172

6308

1990

2006

2009

Lakónépesség száma

A város 2009. októberi adatszolgáltatása szerint 10172 álladó lakost tartanak nyílván a városban. Az elmúlt 19 év alatt a város lakossága 6308 főről 10172 főre emelkedett, amely161%-os növekedést jelent. 100% 90%

14.50%

18.20%

20.60%

28.10%

27.90%

80% 70%

24.90%

60%

60-x éves

50% 40%

40-59 éves 42.30%

36.10%

30%

35.20%

0-14 éves

20% 10%

15-39 éves

18.30%

17.60%

16.30%

Tököl 2001

Pest megye 2002

Országos átlag 2002

0%

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Tököl lakosságát tekintve a 15-39 évesek aránya (42,30 %) a legnagyobb a város lakónépessége között, a megyei és az országos átlaghoz képest is magasabb. Az országos és a megyei átlagot meghaladja Tököl 10-14 év közötti lakossága. A város 60 év feletti lakossága legalacsonyabb (14,5 %) a város népesség összetételében és Pest megye és az országos átlaghoz képest. Állandó népesség száma korosztályi bontásban: összesen 9901 fő (KSH, 2007)

1695 1643

0-14 év 15-39 év 40-59 év

2692 3871

60-x év

28


A lakosság korfa összetételében jelentős a 15 és a 39 év között levők százalékos aránya, az állandó népesség 39 %-át teszik ki. A 15 év alatti és a 60 év felettiek aránya megegyezik a városban, 17 %. A 40-59 év közöttiek aránya 27% a 2007.-es KSH adatok szerint. Népszaporodás Lakónépesség Élveszületés Halálozás

Házasságkötés

Válás

Odavándorlás Elvándorlás

2001 8703

112

91

45

32

506

375

2002 9056

105

87

49

25

645

470

2003 9337

102

95

43

26

781

536

2004 9495

107

113

49

17

608

493

2005 9564

96

86

51

34

548

505

2006 9737

88

101

59

37

719

555

2007 9991

115

91

37

33

835

602

Tökölön a természetes népességszaporulatra vonatkozó adatok igen kedvező képet mutatnak. A vizsgált időszakban 2004. és 2006. években voltak magasabbak a halálozási mutatók (113, illetve101) az élveszületések (107, 88) számainál. Az ezt megelőző és követő években pozitív volt a természetes népszaporulat. Ez a folyamat országos viszonylatban is kiemelkedő, és betudható a városban kiépített szociális háló adta biztonságnak, valamint az ide betelepülő lakosság fiatal korának. A népesség növekedése a migrációnak is köszönhető. Tökölre bevándorlók száma 2001-2007 között folyamatos növekedést mutat, és mindvégig meghaladta az elvándorló népesség számát. A város dinamikusan fejlődéséhez hozzájárulhat belterületbe vont újabb telkek kialakítása a betelepülők lakhatásának javításával. A népesség nemek szerinti megoszlásban folyamatosan a nők aránya magasabb, ennek egyik oka a férfiak nagyobb halandósága, illetve a nőtöbbletet növeli az a tény, hogy a férfiak között nagyobb az elvándorlási kedv. A népesség nemek szerinti megoszlása (forrás: 1990., 2000., 2009., KSH) 100% 90% 80% 70%

2996

4049

4854

60% 50%

férfi

40%

nő

30% 20%

3158

4487

5241

1990

2000

2009

10% 0%

29


Ingázás

1980

1990.

Helyben lakó aktív kereső

3288

2828

Lakóhelyén dolgozó

1525

1202

Eljáró összesen

1763

1626

- megyén belül

–

930

- más megyébe

–

696

Bejáró összesen

1410

835

Helyben dolgozó munkahelyek száma)

(helyi 2935

2037

Eljáró a helyben lakó aktív 53,6 kereső százalékában

57,5

Helyben dolgozó lakó aktív 89,2 kereső százalékában

72,0

Megállapítható, hogy az ingázok aránya 57,5% volt az elmúlt 20 évben, melynek 73%-a megyén belül, azaz a környező településekre, illetve a fővárosba jár dolgozni.

Etnikai összetétel Az MTA Etnikai-kisebbségkutató Intézet 2001.-es adatai szerint a Tökölön a 9559 lakosból 66 szerb, 2 bolgár, 168 német, 240 cigány, 6 román 2 ruszin, 11 szlovák 3 ukrán, 341 horvát, 1 lengyel, 4 görög kisebbségi kötődésű lakos volt. A legnagyobb százalékban a horvátok -3,51% - képviseltetik magukat a városban, őket követi a cigány (2,51%), német (1,75%), illetve a szerb (0,69). Német, horvát és szerb kisebbségi önkormányzat működik a városban. A fenti adatokkal ellentétben a városnak, az Önkormányzatnak nincsenek adatai ilyen számú cigány kisebbségről. Városi adatszolgáltatás alapján, Tökölön kb. 30 fő cigány kisebbség él, ez 6 családot jelent, a városban nincs Cigány Kisebbségi Önkormányzat sem. kisebbségek

1

2

2

3

lengyel bolgár ruszin ukrán

4

6

11

66

168

240

341

görög román szlovák szerb német cigány horvát 1

Vallási megoszlás: o római katolikus: 53,4% o görög katolikus: 2,2% o református: 11,4% o evangélikus: 1,1%

1

Forrás: MTA Etnikai‐kisebbségkutató Intézet, 2001‐es adatai

30


o o o

más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4% nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,9% ismeretlen nem válaszolt: 15,6%

II.3.2. Képzettség és foglalkoztatás Tököl lakosságának iskolázottságát csak 2001-es KSH adatok alapján tudjuk megvizsgálni, mert erről nincsenek frissebb városi szintű adatok. Valószínű azonban, hogy az arányok azóta nem változhattak nagymértékben. Foglalkoztatott népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint (KSH 2001.)

8 osztálynál kevesebb

79 409 871

8 osztályt végzett középiskola végzettség érettségi nélkül

1258 1210

középiskolai végzettség érettségivel főiskolai és egyetemi végzettség

Jól látható, hogy a foglalkoztatott lakosság legnagyobbrészt középiskolai végzettséggel, illetve érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezik. Magas a 8 osztályt végzettek aránya az aktív lakosság körében. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,8 % a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján. Rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aránya az aktív korúakon belül 41,3%-ot éri el, 18% a legfeljebb általános iskolai végzettségű rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya a városban. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

31


A 2007-es KSH adatok szerint a munkanélküliség 2,2% az aktív munkakorú népességhez viszonyítva, ez az országos átlag harmada. A munkanélkülieken belül 6%-ot tesz ki a tartósan munkanélküliek aránya. Megállapítható, hogy a foglalkoztatási mutatók jók, de mindenféleképpen lépéseket kell majd tenni annak érdekében, hogy a munkanélküliek száma ne növekedjen, a tartós munkanélküliek találjanak maguknak foglalkoztatót. A nem regisztrált munkanélküliek létszáma a településen elhanyagolható. A Város igyekszik mindenkiről gondoskodni, aki a látókörébe kerül. 100%

3 4

90% 80%

41

0 4

4 5

46

43

70% 60%

40%

főiskolai végzettség

5

50% 52

egyetemi végzettség

3

7

31

35

30%

középiskolai végzettség szakiskolai végzettség szakmunkás végzettség 8 osztályt végzett

20% 10%

31

29

28

0%

2

0

3

2005

2006

2007

8 osztálynál kevesebb

KSH adatok 2007

Az iskolai végzettséget tekintve a munkanélküliek között az érettségivel nem rendelkezők aránya a legmagasabb. 2007.-ben a szakmunkás végzettségű munkanélküliek aránya 67%-a volt a 2005. évihez képest. Megállapítható, hogy a gazdasági átalakulás negatív hatásai mellett pozitív változás a településen élő és dolgozó vállalkozói réteg erősödése, mely mozgató rugója a további fejlődésnek.

32


II.3.3. A szociális és egészségi helyzet A településen élők szociális helyzete jónak mondható, valamint az intézményi ellátottság kielégítő. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű családok számát felmérték, a gyermekekről gondoskodnak. Munkanélküliek száma a településen

116

Ebből tartósan munkanélküli

7

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

3

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

3 110

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

50

ebből

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

--

összesen Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek

Külterületen élők száma:

ebből

5 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

n/a n/a

n/a n/a

5

5

összesen Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma2:

HH / HHH

ebből

27 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

n/a n/a

n/a n/a

n/a

n/a Tököl Város Önkormányzata, 2007

A város szociális és egészségügyi intézményeit az alábbi táblázat mutatja: bölcsődék száma

1

időskorúak otthona

2

nappali ellátást nyújtó idősek klubja

1

2

Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésről szóló tanulmány és Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Tököl Város Önkormányzata, 2007. A tanulmány adatforrása nem ismert, az Önkormányzat ilyen területről nem tud, nem értesült, helyszíni bejárás során sem volt található ilyen terület a városban.

33


A bölcsőde önálló intézményeként 20 férőhellyel rendelkezik, az igények alapján 30 gyermeket vesznek fel. A bölcsődei helyekre 40 jelentkező volt, ebből 10-et nem tudtak elhelyezni, majd ebből a 10-ből 6 gyermeket évközben a kimenő gyermeket helyére fel tudtak venni bölcsődébe. Látható, hogy a városban a bölcsődei ellátásra igen nagy az igény. Az Önkormányzat eddigi gyakorlata szerint a 3 éves gyermekeke év közben nem mentek át, ezt mindenképpen át kell alakítani. Bölcsődeépítésre nincsen kerete az Önkormányzatnak, ugyanakkor a férőhelyek és igények kielégítése végett a városban található magánbölcsődében kíván helyet finanszírozni az igénylőknek. A térség középfokú szociális ellátását biztosítja, a Pesti úti „Nyírfa liget” Idősek otthona, amely a volt szovjet katonai kórház újrahasznosításaként kialakított ápolókórház és szociális otthon. A 150 fő férőhelyes otthonban saját bútorokkal berendezett külön álló lakrészben élnek az otthon lakói, az Önkormányzat szerződéskötés keretében biztosítja ezen intézményben az időskorúak ellátását. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre: o napi 3 x étkezés, diéta biztosítása, alapgyógyszer ellátás o mosás-vasalás, heti takarítás, kirándulás, bevásárlás biztosítása, o sofőrszolgálat,24 órás nővéri ellátás, o gyógytorna, fodrászat, manikűr-pedikűr, Hitgyakorlás lehetősége Krétai Szent András Alapítvány kezelésében működik a Szent Miklós Idősek és Mozgássérültek Otthona, amely 70 férőhelyes, 57 személyt gondoznak benne. A két idősek számára fenntartott intézményben eltérő állapotú időskorúakat kezelnek. A szociális helyzetkép részletesebb kifejtését az Anti-szegregációs terv tartalmazza.

II.3.4. Civil szféra szerepe A civil szervezetek számos területen működnek, egyre meghatározóbbak, részt vesznek a kultúra közvetítésében, az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésében éppúgy, mint ahogy a sport és művészeti élet számos területén és hoznak elismerést a városnak. A különböző társadalmi rétegek és csoportok érdekeit érvényesítő és képviselő egyesületek, körök, alapítványok speciális törekvéseik mellett mindjobban erősítik a városban élők lokálpatriotizmusát. A művészeti, hagyományőrző területet felölelő civil szervezetek sok esetben igen magas színvonalú tevékenységükkel, rendezvényeikkel jól kiegészítik a város kulturális kínálatát. A nagyobb művészeti csoportjaik egyesületet hoztak létre, elsősorban tevékenységük finanszírozása érdekében. A városban működő egyesületek és szervezetek:

o o o o o o o o o o o o

Máltai Szeretetszolgálat Tököli Szervezete Tököli Gazdakör Virágos Tökölért Egyesület Szárny-nyitogató Művészeti Iskola Ritmikus Sportgimnasztika Egyesület Tököl Szociálpolitikai Fejlesztéséért Alapítvány Art Fitnesz Szakosztály Tököli Lovasklub Mikecz Kálmán Huszár Bandérium Szigetszentmiklós-Tököl Kick-Boksz Egyesület Tököli Motoros Klub Öregfiúk Labdarúgó Csapata

34


o o o o o o o o o o o o o o o o

Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete Tököl KSK Kézilabda Szakosztály Elnöke Tököli Hagyományőrző Énekegyüttes Tököl Mozgáskorlátozottak Egyesülete Elek-Ágh Kutyamenhely Alapítvány Barátság Horgászegyesület Kínai Kung-Fu Alapítvány Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub Délszláv Nemzetiségi Táncegyüttes és Énekkar Tököli Polgárőr Egyesület Krétai Szent András Idősotthon Prekovac zenekar Etnograd zenekar Benetton Band BOBO zenekar Baba-mama Klub

A „Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola alapítványt hozott létre, melynek célja, a művészeti nevelés lehetőségeivel és eszközeivel intenzív személyiségfejlesztő, gyermekközpontú, a szülők és a tanulók által szívesen választott intézmény létrehozása. Valamennyi művészeti ág beindításával az iskola mind a négy művészeti ágban jó alapokra épít. Célja a művészeti nevelés, az alkotásra szoktatás, az önmagát megvalósítani tudó, kreatív emberré válás megalapozása, a múlt értékeinek megszerettetése és továbbéltetése, a hagyománytisztelet megőrzésének segítése. Az iskolát 2001-ben alapították. Művészeti ágak és tanszakok: Képző és iparművészeti ág: • grafika • festészet • tűzzománc Zeneművészeti ág: • furulya • harmonika • zongora • gitár • szolfézs Táncművészeti ág: • modern-kortárs tánc • néptánc Színművészeti- és bábművészeti ág: • színjáték Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete 2001-ben alapították, célja a fiatal és kevésbé ismert alkotó művészek kiállítási lehetőségek szervezése, alkotó táborok szervezése, Csepel-szigeti alkotók közös bemutatkozása,kézművesség és autentikus horvát népzene ápolása. A Tököli Lovas klub Egyesület tagja különböző lovas sportoknak hódolnak. Pl.: díjugratás, fogathajtás, lovas ill. talpas íjászat, lovas ügyességi vetélkedők. A hosszú távú neveléshez igyekszenek olyan programokat szervezni, melyek igazi közösséggé kovácsolják össze a fiatalokat.

35


Egyesületi programok:  Minden év tavaszán megrendezésre kerül a szokásos tájékozódási és lovas ügyességi vetélkedőnk, ahol az egyesületi tagokon kívül egyre több környékbéli lovas vesz részt, a jó hangulat és a kiváló terepadottság miatt  Fiataljaik a díjugratásban most kezdik bontogatni szárnyaikat  A fogathajtás szerelmesei pedig a környékbeli fogathajtó versenyeken képviselik színeinket  Kezdő lovasok számára szintfelmérő bemutatókat szervezése Tököli Német Nemzetiségi Asszonykórus több mint tizenöt éve alakult, de csak 2000 óta működik egyesületként. Alapvetően hagyományápolási céllal jött létre, a kórus nagyjából 30 fős törzstaggal rendelkezik.

36


II.4. TÖKÖL KÖRNYEZETI JELLEMZŐI II.4.1. Természeti környezet elemzése, zöldfelületek Tököl területe természetföldrajzi szempontból a Dunamenti-síkság középtáj Csepeli-sík kistájának északi részén helyezkedik el. Domborzatát tekintve ártéri szintű hordalékkúp-síkság, amelynek felszínét alig észrevehetően a Duna felé lejtő teraszok tagolják. A térségben iszapos löszös hordalékon kialakult, homok-homokos vályog összetételű, gyenge termőképességű talajok jellemzőek. Tököl közigazgatási területe a Duna-folyam és a Ráckevei- Soroksári- Duna-ág (RSD) között helyezkedik el. A Duna és az RSD vízminősége II. osztályú, mert Budapest és agglomerációjának szennyvizei szinte tisztítatlanul folynak beléjük. A talajvíz 2-4 m között található, a rétegvizek nem különülnek el élesen a talajvizektől. A Duna mentén találhatók a Tököl-Szigetújfalu vízbázis parti szűrésű kútjai. A közigazgatási terület a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekről szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint „A”, „fokozottan érzékeny” besorolású. A térség növényföldrajzilag a Duna-Tisza-közi flórajárásba tartozik. Jellegzetesebb erdőtársulásai:  gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum roboris danubiale),  borókás nyárasok (Junipereto-Populetum albae),  alföldi gyertyános tölgyesek (Querco-robori-Carpinetum hungaricum),  tölgy- kőris- szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum). Természetes ártéri erdő és gyep társulások a Duna mentén és árterén és a Ráckevei- Soroksári- Duna-ág mentén találhatók. Bár jelentős a város természeti értékei, még sincsenek természetvédelmi védettség alatt álló területek. Ennek ellenére a város területén az illetékes Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi hatóság által megadott információ alapján természeti területként nyilvántartott területek:  a Duna menti ártéri erdők,  az Urbanica- sziget és a  sitt-lerakóhelytől északnyugatra levő gyepterület. Az Urbanica- szigetet helyi természetvédelmi területté nyilvánítását már a hatályos ÁRT is javasolta, de a védetté nyilvánítás még nem történt meg. A honos fajokból álló „tököli parkerdő” jelentős táji- és természeti értéket képvisel a Duna és az RSD menti ártéri erdők mellett, bár az erdő természeti értékét csökkenti a kitermelt erdőfoltok helyén telepített akácosok. Az egyedi táji értékek között megemlítendő továbbá a ráckevei út mentén található Anna kápolna. A Duna-folyam és ártere táji-, természeti- és környezetvédelmi szempontból is a város egyik legértékesebb, de emellett egyik legérzékenyebb térsége. Itt található a legtöbb természetes növénytársulás - ártéri erdők, gyepterületek-, illetve a fokozott védelmet igénylő vízbázis területe is. A térségre vonatkozó szigorú előírások ellenére a terület Halásztelekhez közeli részén illegálisan épült építmények szennyvízkezelése veszélyezteti a vízbázist. Bár jelentős hányadot képviselnek az erdő és a gyepterületek, de a szántók aránya is magas. A Ráckevei- Soroksári- Duna-ág menti rekreációs zónában a kialakult üdülőterület a meghagyott idős, fás növényzet következtében kellemes pihenőterület benyomását kelti. Az elmúlt időszakban a „tököli parkerdő” állapota - a fenntartás hiányában - sokat vesztett értékéből.

37


A tököli repülőtér és a Dunai Repülőgépgyár Vagyonkezelő Kft. területei és a belterület közötti sávban művelt mezőgazdasági területek találhatók. A belterülettől délre főközlekedési utak menti területek mentén, a belterülethez kapcsolódó részeken további intenzívebb területhasználat jellemző. Elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat, a növény – kukorica és egyéb kalászosok – termesztése a jellemző. A külterületi részen üzemi állattartó létesítmények nem találhatók. A település belterülete közhasználatú zöldfelületekben szegény. A belterületi utak, utcák csak részben fásítottak. Rendezett zöldsáv csak a település fő útjai mellett található. A belterület jelentősebb zöldfelületei, illetve zöldfelületi fejlesztésre alkalmas területei: 

Hősök tere: Az I. és II. világháború emlékoszlopokkal, 56-os emlékmű, pihenő padokkal felszerelt kerített park. Idős növényzete elsősorban nyárfák, amelyek a tér szélén keretezik a teret.



Az okmányiroda előtti pihenőkert, fiatal növényállománnyal.



Csépi út, Benzinkút mellett: korábban fiatal növényekkel beültetett, rendezett terület, kezelés hiányában leromlott.



Sport utcai (Kun utcai) játszótér



Közpark építésére alkalmas területek, amelyek idős növényzettel rendelkeznek: Fő utca – Vásártér utca szöglete, Sport utca, HÉV pálya – Akácos út közötti terület, Sportcsarnok környezete



volt szovjet lakótelep zöldfelületei

A település temetői: 

Vásártér utca – az utolsó temetés 1945-46-ban volt, elhagyott, alig egy pár sírt kezelnek.



Fő utca – a település legrégebbi katolikus temetője– régi sírkövek találhatók még. 1948-ig használták, a Fő utca felöl karakteres megjelenésű, gondozott terület.



Sport utca –Csépi út – katolikus és izraelita temető volt, 1962-ben történt az utolsó temetés.



Az új köztemető külterületen, a Csépi út mentén 1962 óta működik. Az áttemetések is ide történtek, jelentős idős növényzete még nincs. Zöld terület összesen (m2) 52118 2 Közkert (m ) 30453 2 Közpark (m ) 13850 Játszótér, tornapálya, pihenő (m2) 10000 Forrás: Önkormányzat, 2007

II.4.2. Épített környezet, helyi építészeti értékek vizsgálata A település a rézkortól kezdve lakott hely. 1270-ben említik először egy V. Istvánhoz címzett oklevélben. Ez időben királyi várnépek lakják. 1319-ben a Margit–szigeti apácák birtoka. Már ebben az időben a térség második legnagyobb települése. A XVI. század közepén a hódoltsághoz tartozott. A református egyház az 1626- 29. évben már fönnállott, de később megszűnt. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromban a kövini (ráckevei) járás községei között találjuk 6 házzal. 1737-ben a település 55 háztartásból, 4 magyar és 51 katolikus rác (bunyevác, sokác, illír) családból áll. A római katolikus templom 1740–ben építették újjá, eredeti falai a XIV.-XV. században épültek. 1770–ben az úrbéri rendezés alkalmával 96 úrbéres telket írtak össze. A települést 1838. és 1876. évben nagy árvizek pusztították. 1848-ig az uralkodó család ráckevei uradalmához tartozott. A lakosság hitelszövetkezeteket tart fenn. A határban római leletek kerületek felszínre.

38


A városhoz tartoznak Árpádhalom, Szilágyitelep, Herminamajor, Pestiút–kültelek, Gyökérpuszta, Prikatelep és Ferdinándmajor telepek. Tökölről származik továbbá a harang alakú edénykultúra. A település belső régi településmagjának jellegét, szerkezetét tekintve hasonlít Szigetszentmiklósra. Halmazos település, sugaras úthálózattal, jellemzően fésűs (oldalhatáron álló) beépítéssel, amelyet felvált a szabadon álló beépítési forma. Kiemelkedő népi építészeti elemek nem maradtak fenn. A környező községek közül Tököl leginkább megtartotta mezővárosi, gazdálkodó jellegét. A település helytörténeti gyűjteménye a Művelődési házban volt, majd átkerült Szilvási- házba. A múzeum önkormányzati fenntartású. A Helytörténeti Múzeumban található anyag a település régi életét fényképeken, tárgyakon keresztül mutatja be és betekintést ad a falusi életbe. Emellett a múzeumban kiállításra került a bronzkori, csiszolt kőkori leletek, és egy több kultúrát átölelő urnatemető egy-egy darabja. Az elmúlt években épültek az alábbi intézmények:  uszoda  sportcsarnok  Nyírfaliget Idősek Otthona  Szent-András Idősek Otthona  Egészségközpont  Református Templom  Gyermeküdülő  Sport klubház Felújításra kerületek az alábbi középületek és intézmények:  Művelődési Központ  Polgármesteri Hivatal Megújult a Vásár tér parkja, a Hősök tere parkja, átalakult a városközpont. A településközpontban a régi CBA épületének átalakítása, felújítása után elkészült a Platán üzletközpont-az épület mellett álló több százéves tölgyet az önkormányzat és a tulajdonos összefogásával mentették meg. Emlékművek, szobrok:       

1848-as emlékmű és Turulmadár 56-os emlékoszlop Maléter Pál bronzszobra és kopjafa (2 helyszínen) Talpazaton álló négy ország címer: Árpád, Kossuth, Koronás, Tököl Millenniumi emlékmű – országalma a kettős kereszttel I. és II. világháborús emlékmű és 56-os emlékmű (1 helyszínen) Wass Albert dombormű

Városban található műemléki épületek: Római katolikus templom: Hősök tere 1. Az eredeti templom valószínűleg a XIII. században gótikus stílusban épült. Gospodin Mihály uradalmi fővadász tervei alapján 1734-ben kezdődött meg az eredeti kistemplom restaurálása. A teljes átépítés 1813-ben fejeződött be késő barokk stílusban.

39


Mária Terézia ajándéka a vörösmárvány főoltár 1817-ből származik, hátlapjába 1519-ból származó reneszánsz vörösmárvány sírlap van beillesztve. A II. világháborúban sérülés érte, de eredeti formájában található ma is. A háborúban elpusztult az eredeti főoltárkép. A jelenlegi - Szűz Mária születése – 1954-ből származik, Feszty Masa alkotása. Egyhajós, szegmensívvel záródó szentélyű épület, amelynek déli oldalán, középtájon csatlakozik a torony. A kőkeretes kapu felett erőteljes oromzat található. A déli oldalon két hajóablak, a hajó közepén a régi mintájára felépített gótikus, felső részén barokk kiépítésű, saroktámpilléres kőtorony épült. Kőkeretes oldalbejáraton át közelíthető meg a torony. A hajó és a szentély fala ferde síkkal kapcsolódik. A szentélyt északról és délről egy-egy ablak világítja meg. A sekrestye a szentély északi oldalához kapcsolódik. A hajó északi falán négy ablak van. A templom a torony kivételével téglából épült, a déli fal kővel vegyes falazatú.

Anna –kápolna: Ráckevei úton. Kora gótikus stílusú káplna13. sz.-i javításokkal. 1985-ben lett újjáépítve. Szabadon álló, egyhajós épület alacsonyabb, kissé beugró szentéllyel. Kő-tégla falazatú, vakolatlan épület, cserépfedéses nyeregtetővel. Egyszerű, tagolatlan, oromfalas főhomlokzatán szegmensíves ajtó található. Felette félköríves nyílás. Jobboldali falán félköríves ablakok vannak és egy ablak a szentély déli falán. Elfalazott barokk ablakok nyomai fedezhető fel a kápolnán. A tököliek jártak ide Anna napi búcsúra. A jelenleg hatályos műemlékvédelmi értelmében a műemléki környezet.

Helyi védendő építmények, értékek: o

Fő utcai katolikus temető: a település legrégebbi katolikus temetője, ahol múlt évezredi – régi betűs sírkövek is találhatók még. 1948-ig temetkeztek ide.

o

Hősök tere 3. lakóház

o

Fő utca 127. lakóház

o

Maléter Pál tiszteletére állított kopjafa

o

Hősök tere

Régészeti lelőhelyek: o

A Duna partszakaszon több alkalommal római emlékanyag lelőhelye

o

Tököl –Szigetcsép határán őskori (bronzkori emlékek) nyomok kerültek elő

o

Szent Anna kápolnától D–re késő középkori leletanyag került elő

o

Barátság kőolajvezeték mentén őskori (rézkori, bronzkori emlékek) nyomok kerültek elő

o

Duna part 24. és 25. folyam km közötti őskori (bronzkori emlékek) emlékanyag került elő

o

1878-ban feltárt ún. 2. Tököli temető helyszíne (bronzkori)

o

1878–ban feltárt ún. 1. Tököli temető helyszíne (bronzkori)

40


II.4.3. Lakásállomány vizsgálata A település területén sok beépítetlen tömbbelső található. A laksűrűség a laza kertvárosias beépítésnek megfelelően elfogadható. A változó állagú épületállománnyal rendelkezik település múltjának megfelelően. A népi építészeti emlékek eltűntek, elbontásra vagy átépítésre kerültek. A különböző korokban beépült területek telkeinek alakja és mérete eltérő, állaga eltérő képet mutat. A település magjában többnyire a közepes állagú, valamint néhány elhanyagolt állagú épületek a jellemzőek, de található a területen újjáépített épület is. Az oldalhatáron álló és a szabadon álló házak többnyire földszint + tetőtér beépítéssel készültek. A lakóépületek állaga kevés kivétellel megfelelőnek, vagy jónak mondhatók. A rossz állagú épületeknek az átépítése megoldható a szabályozási előírások betartásával. Emeletes épülete, illetve társasházi beépítés két helyen található a városban, a volt szovjet lakótelep területén, valamint a BV lakótelepen, mely közvetlenül a börtön mellett található. A lakások használati jogcíme szerint többségében személyi - családi ház, társasházi öröklakás jellegű - tulajdonú. A lakások 80%-a 1945 után épült. Lakásállomány, 1990. január 1.

2185

Lakásállomány, 2005. január 1.

A lakásállomány változása az 1990–2004. években szám szerint

3353

A lakásállomány változása az 1990–2004. években %-ban

1168

100 lakásra jutó lakos, 1990. január 1

53,5

100 lakásra jutó lakos, 2005. január 1

289

283

Az alábbi diagram nem tartalmazza az 1990-es 2185 db lakásra vonatkozó adatot. Az eltérésből látszik, hogy 1990 és 2001 között mintegy 1000 lakással nőtt a város lakásállománya, a népessége pedig a 6000 körüli számról 10000 körülire növekedett. Ehhez képest a város önkormányzati intézményi rendszere a korábbi 25 fő dolgozóról 33 fő dolgozóra emelkedett csak, mindezt úgy, hogy létesült Okmányiroda és Gyámhivatal. Látható tehát, hogy a város jelentős lakásállomány-bővülést élt meg mintegy 10 év alatt, lakosainak száma is jelentősen növekedett. Az Önkormányzat éppen ezért a jövőre nézve ütemezett lakásállomány-bővülést és lakosságszám-bővülést tervez.

3623 3430

3514

3146

2001

2005

2006

2007

lakásállomány

Lakásállomány változása, 2001–2007, KSH adat A KSH 2001-es adata alapján 3146 lakást tartottak nyilván, 4 évvel később, 2005-ben 3430-at, ami 284 lakást jelent. 2007.-ben 193 lakással volt több, mint az azt megelőző 2 évben. Jellemzően magas a városra településszerkezetéből és tudatos szabályozásából adódóan a családiházas építkezés aránya, a volt szovjet laktanya átalakítása és lakóházzá alakításával Tökölön megnőtt a lakótelepi, illetve a többszintes többlakásos, társasházi lakások aránya.

41


Bérlakások: Az Önkormányzatnak jelenleg voltképpen nincsenek bérlakásai. 1990-1993 között értékesítésre kerültek az önkormányzati bérlakások, az akkori lakók tulajdonába kerültek. Jelenleg 2 szolgálati lakás és 2 bérlakás található a városban, elszórtan a településen, 4 különböző helyen. Az épített lakások aránya építkezési forma szerint, 2000–2004, KSH adat:

Lakótelepi épületben lakások

24.4

Többszintes, többlakásos és lakóparki épületben lakások

46.4

Csoportházban lakások 26.8 2.4

Családi házban lakások

Az Önkormányzat rendelkezik jelentős ingatlanvagyonnal, ugyanakkor településfejlesztési céllal a későbbiekben a városnak vásárolnia szükséges területeket a fejlesztési beavatkozások végrehajtása céljából.

II.4.4. A települési infrastruktúra vizsgálata Vízellátás Tököl a Fővárosi Vízművek Rt. rendszeréről kapja az ivóvizet. A vízmű-telepet 1984-ben helyezték üzembe, üzemeltetője a Tököli Víz-és Csatornamű KHT. A vízmű-telepen található 2 db 2000 m3-es térszíni tározó medence, vízmű-gépház, klórozó. Esetleges áramszünet esetén aggregátor működteti a szivattyúkat. A szivattyúházat regionális rendszer működtetésére tervezték (Tököl, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Szigetcsép stb. ellátására). A vezetékes vízellátás a település teljes területén kiépült. A még üzemelő közkifolyók száma kb. 10 db. A vízhálózat összes hossza kb. 70 km, a bekötővezetékeké kb. 30 km. Mind a szolgáltatott víz mennyisége, mind pedig a hálózati nyomás szempontjából az ellátás jó.

(db) 80 70 60 50 40 30 20 10 0

72

72

72

72

72

60

60

61

61

61

2001

2002

2003

2004

2005

73

73

74

74

2006

2007

Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza

42


Szennyvízelvezetés és tisztítás Tököl településen 20 éve üzembe helyezésre került egy 1500, majd 2500, majd végül 5000 m3/d kapacitású biológiai szennyvíztisztító telep, mely Tököl mellett még Halásztelek és Szigethalom, mint tulajdonostársak és a beruházásban részt vevők, valamint Szigetcsép és Szigetújfalu szennyvizeit is fogadja. A települések a bebocsátott szennyvíz mennyiség arányában fizetik a tisztítási költségeket. A telep a korábbi szennyvíztisztító telep helyén létesült, a tisztított szennyvíz befogadója a Duna, ahova sodorvonali bevezetéssel kerülnek a tisztított szennyvizek, az ATEV - el közös vezetéken. Az ATEV jelenleg üzemen kívül van, nem működik, a telepet értékesíteni akarják, még rekultiválandó terület. A tisztítótelepre érkező szennyvízben az ammónia értéke néha a megengedett határérték fölé emelkedik, amiatt, hogy a Szigethalomról érkező hosszú nyomóvezetékben időnként berothad a szennyvíz, ezért a homokfogó előtt levegőztetést alkalmaznak a telepen, időnként problémát jelent a Börtön területén működő Papírüzeme. Tököl területén 3-5 szomszédos, családiházas telek gravitációs csatornával közös szennyvízátemelő aknába van bekötve. A közintézményeknél önálló mini átemelő akna épült ki, az itt keletkező nagyobb szennyvízmennyiségeknek megfelelő szivattyúkkal. Az üdülőövezeten szintén gravitációs hálózat kiépült, ahonnan szintén átemelőn keresztül jut a szennyvíz a települési hálózatba. 2007-ben a közcsatornába bekapcsolt lakások száma 3120 volt. A közműolló a 90-es évek végéig az országos helyzethez hasonlóan Tökölön is nyitott volt. A vezetékes vízzel ellátott lakások közül 57% volt bekapcsolva a szennyvíz-elvezető hálózatba. Ez az arány 2007-re jelentősen javult, a rendelkezésre álló adatok alapján a lakásoknak 89%-a van elvezetve a szennyvíz, ez jobb, mint az országos átlag.

(db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

3041

3064

3109

3191

2248 1752

1796

1901

2001

2002

2003

2004

3249

3371

3481

2956

3120

2006

2007

2560

2005

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma Forrás: KSH, T-STAR, TEIR

Csapadékvíz elvezetés Tököl település területén kiépített vízelvezető rendszerben a főgyűjtő a Fő utcától a fővédvonalig, valamint ideiglenes jelleggel a fővédvonal mellett egy 16x7 m alapterületű 2-3 m mély szikkasztó gödör van. A Fő utca páros oldalán zárt csapadékcsatorna épült a Kossuth Lajos utca - Csépi utca között, valamint az Alkotmány utca Csépi utca között. Ez a csatorna a Kossuth Lajos utcában, Piac tér, és Fő utca egy részének felszíni vizeit vezeti le. A csatorna megfelelő állagú és lejtésű. Kossuth Lajos utca páros oldalán és a Piac téren épült zárt rendszerű csapadék csatorna a Fő utcai gyűjtőhöz csatlakozva, mely fokozott karbantartást igényel. A József Attila utca páratlan oldalán épült zárt csapadékcsatorna mely a Csépi utcai rendszerhez csatlakozik. A község többi részén az utak melletti egy - illetve kétoldali árkok szolgálnak a csapadékvizek elszikkasztására. A korábbi tervek szerint a település csapadékvizeinek tervezett befogadója a Duna lett volna, az árvédelmi fővédvonalon történő szivattyús átemeléssel.

43


Gázellátás A település vezetékes gázellátása a Szigetcsépi gázfogadó állomás felől történik nagyközép-nyomású (6 bar) vezetéken keresztül. A község déli részén létesült a Határ úton egy gázfogadó állmás, ahonnan kiindul a 3bar nyomású hálózat. A Pesti úti lakótelep gázhálózatát az elmúlt években összekötötték a település meglévő gázhálózatával is, mely Szigethalom felől kapja a betáplálást. Az összes gázcsőhálózat hossza (km), KSH: év gázcsőhálózat hossza (km)

2001 64,1

2002 65

2003 65

2004 67

2005 67

2006 69

2007 72

Ezen kívül néhány kisebb szakaszon történt hálózatbővítés, (pl. a Papkertben, a Viola utcában), illetve a Szigetcsép felől érkező nagyközép-nyomású vezetékről történt egy leágazás a Petőfi tanyához, ami külterületen van. A vezetékes gázhálózat összes száma a településen 1999-ben (az üdülőterülettel együtt) összesen 2965 db.

4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

(db)

3608

3193

3388

3493

3768

3309

64.1

65

65

67

67

69

72

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

3038

(km)

Az összes gázcsőhálózat hossza

Összes gázfogyasztók száma

Forrás: KSH, T-STAR, TEIR

Távhő ellátás Tökölön nincs kiépített távhő szolháltatás. Villamos energia ellátás Tököl település villamos-energia ellátásának táppontja az ELMŰ Dél - Pesti Üzemigazgatósága kezelésében lévő Szigethalmi 120/20 kV-os alállomás, melyből két irányban induló 20 kV-os szabadvezeték hálózat épült ki a település ellátására, és amelyhez csatlakoznak a 20/0,4 kV-os transzformátorok illetve a kisfeszültségű hálózat, mely közvetlenül ellátja a fogyasztókat. A település teljes területe villamos-energiával ellátott, az ellátás mértéke megfelelő. A fogyasztói transzformátorok nagy része oszlopállomás néhány nagyobb teljesítményű ÉHTR típusú trafót kivéve. A Pesti úti lakótelepen a lakások korszerűsítésével, felújításával együtt történt a transzformátorok kapacitásának növelése az elmúlt években. A térségben húzódik - Tököltől délre - egy 120 kV-os és egy 220 kV-os nagyfeszültségű vezeték SzázhalombattaBudapest között.

44


2007. KSH adatok alapján: Háztartási villamosenergia fogyasztók száma [db] A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége [1000 kWh] Villamosenergia-fogyasztók száma [db] Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége [1000 kWh]

4049 12266 4341 32123

Közvilágítás A település közvilágítási hálózata mindenütt kiépített a belterületen, korszerű illetve hagyományos lámpatestekkel, a közvilágítás az üdülőterületen sem hiányos a megjelenő 1-1- plusz lakossági igény estén folyamatosan épül ki. 2007. KSH adatok alapján: Kizárólag közvilágítási célú villamos energia hálózatok hossza [km] A közvilágítási lámpahelyek száma [db]

5 965

Hírközlés Tököl településre a Szigetszentmiklósi EWSD központ felől optikai kábellel csatlakoznak a tököli kihelyezett fokozatok. A lakások és közintézmények földkábelen keresztül vannak ellátva, mely földkábelek az utak mindkét oldalán kiépültek. A településen közel 100% -os a telefon ellátás, kivéve a Pesti úti lakótelepet, ahol az épületek felújításával együtt folyamatosan történik a telefonhálózat kiépítése. A jelenleg felmerült igények kielégíthetők. A távközlési kábelhálózat Tököl üdülőövezeti részen is kiépített. A távközlési rendszert a INVITEL üzemelteti. Kábel tv hálózat kiépített a városban. A város lapja a Tököli Tükör, évente 4 alkalommal jelenik meg, valamint városi honlap működik. 2007. KSH adatok alapján: Kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza 2007 [km]

84

Postahivatalok száma 2009 [db]

2

Hulladékkezelés A városban a kommunális szilárd hulladékot szervezetten gyűjtik, amelyet a gyáli szilárd hulladéklerakó-helyre szállítja. A gyűjtőedényeket heti egyszer és a konténerek, szelektív gyűjtőszigetek heti kétszer ürítik. A lakótelepen az ürítés szintén hetente kétszer történik. A település hulladékát a Tököli Víz- És Csatornamű Üzemeltető Kht. tömörítős felépítménnyel ellátott járműve segítségével gyűjtik be és szállítják el az ASA gyáli kommunális hulladéklerakójába. A lomtalanítás évente kerül megszervezésre.. A lomtalanítás költsége az éves díjban szerepel. A begyűjtött hulladék teljes egészében a gyáli kommunális hulladéklerakóba kerül válogatásra, majd ártalmatlanításra. A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok mennyiségi- minőségi adatairól jelenleg sincsenek adatok. A zöldhulladékot a lakosság egy része otthon a telken elégeti, vagy komposztálja. A települési hulladékba kerülő mennyiségét házi komposztálással csökkenteni kell. Tökölön található fémhulladékot a felvásárlók napi árfolyamon megveszik A papír hulladékot az iskolások összegyűjtik, és a Csepeli papírhulladék felvásárló telep veszi át. A jelenleg 5 darab 4 frakciós szigetekről az ASA rendszeresen elszállítja a szelektív hulladékokat. A megnövekedett PET palackmennyisége miatt az 1,1 m3-es konténerekből 2 db van kihelyezve mindegyik gyűjtőszigeten.

45


A szelektíven gyűjtött hulladékokat az elszállítás után Gyálon kezelik, válogatják, majd továbbszállítják a hasznosítókhoz: A papír az ASA gyáli bálázójába kerül és a Zalai Huke Kft. viszi el, vagy RDF-be kerül és a Váci Cementgyár viszi el. Műanyagfólia bálázóba kerül, az Alba Recycling viszi el, vagy RDF-be kerül és a Váci Cementgyár viszi el. Az üveget konténerben gyűjtik az .A.S.A. Magyarország Kft. gyáli telephelyén. Az Avermann Holvex Kft. veszi át, vagy a gyáli Depóra kerül, ha nagyon szennyezett. A fémet a Loacker Recycling Kft., a FeFerrum Kft., vagy Botond+Vas Kft. veszi át, vagy a gyáli Depóra kerül, ha nagyon szennyezett. Átlagosan 1000 méterre helyezkednek el egymástól a szigetek, kb 660 háztartásra jut egy. A szigeteken 2007-ben begyűjtött mennyiség a következőképpen alakul: papír: 1 m3/hó műanyag: 4 m3/hó üveg 0,5 m3/hó, fém 0,2 m3/hó A börtönben keletkező legnagyobb hulladékmennyiség a papírgyári iszap. Lakosok száma/fő 2006 9642

Keletkező t. sz. hulladék t/év:

Keletkező inert hulladék t/év:

2580

80

Forrás: Önkormányzat

Az egészségügyi hulladékból 2007-ben 5,8 t mennyiséget gyűjtött be a Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft a börtön területéről. Az állati tetemeket és hulladékot a tököli ATEV bezárása óta Budai Tamás vállalkozó szállítja az ATEV Solti gyárába az Önkormányzattal kötött szerződés alapján. Mennyisége 0,1 t volt a 2007-es év folyamán. A Város iskoláiban, intézményeiben a korábbi évek során elhelyezett gyűjtőtartályokban szárazelemet gyűjtöttek be és adtak tovább ártalmatlanításra. Mennyisége ismeretlen.. A szigetszentmiklósi hulladékudvarba papírt, üveget, fémet, veszélyes és elektronikai hulladékokat szállíthatnak be a Tököli lakosok. A közigazgatási területen egy 1996 óta bezárt, de még rekultiválandó volt sitt-telep található, tájképi megjelenése nem felel meg a környezeti elvárásoknak. Elkészült a rekultivációs terve. A folyékony kommunális hulladék kezelése a kötelező rácsatlakozások után megoldottnak tekinthető. A szennyvizek a település elmúlt években fejlesztett szennyvíztisztító telepére (biológiai tisztító) kerülnek. Dögkút a település közigazgatási területén nem található. Jelentős mennyiségű veszélyes hulladék a város területen nem keletkezik, az ipari üzemekben, a kisipari és mezőgazdasági tevékenységek során keletkező kisebb mennyiségű veszélyes hulladékokból adódó szennyeződésről nincs tudomása a városnak.

46


II.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK VIZSGÁLATA II.5.1. Oktatás-nevelés helyzete A városban egy bölcsőde, négy önkormányzati fenntartású óvoda és két magánóvoda működik. A Szivárvány óvoda tagóvodával rendelkezik, így összesen öt feladatellátási hely van a városban.

Óvodák száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött HHH gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

4 5 399 370 19 7 01 0 02 14

Tököl város önkormányzata, 2007

Intézmény neve

Létszám/férőhely

HH-s száma

Bölcsőde

20

2

0

Napsugár Óvoda (Csépi út)

75

0

0

Hagyományőrző Óvoda (Fő u.)

71

8

1

Horvát Óvoda (Kossuth L.)

47

5

2

16

2

5

0

Szivárvány óvoda (Csépi út) Lakótelepi Szivárvány (Kisfaludy u.)

Óvoda

157

gyermekek

HHH-s száma

gyermekek

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás; a HH-s gyermekekre vonatkozó adatok 2009. december 1-i adatok, a HHH-s gyermekek adatai 2009. június 1-i adatok

A városban az óvodai férőhelyek száma 399, az önkormányzati óvodák közel 94%-os kihasználtságúak. Az óvodák közt egy horvát és egy hagyományőrző óvoda is működik. Gyógypedagógiai nevelésben nem részesül óvodás gyermek Tökölön. Tökölön egy általános iskola működik, a Weöres Sándor Általános Iskola. Az önkormányzati adatok szerint a 2008-2009-es tanévben az iskolában 33 osztályban folyik a képzés 782 diákkal. Normál tanrend szerint 401, emelt szintű, illetve két tannyelvű oktatásban 339 gyerek tanul, a gyógypedagógiai tagozaton 42 gyermek van. Az iskolában összesen 13 tanuló minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, speciális nevelési igényű tanulók létszáma a gyógypedagógia tagozat 42 tanulóján felül 14, azaz összesen 56. Az iskolában nemzetiségi német és horvát nyelvoktatás folyik, illetve emelt szintű testnevelés tagozaton is tanulhatnak a diákok. A speciális nevelési igényű tanulók 3 csoportban végezhetik tanulmányaikat. Gyógytestnevelésre, illetve fejlesztési és gondozási szolgáltatások Ráckevén és Szigetszentmiklóson találhatók. Az általános iskolai kapacitások rendben levőek, elutasítani a jelentkező diákokat helyhiány miatt sohasem kellett. A 2007-es önkormányzati adatok szerint 72 általános iskolás jár át a Tökölre tanulni. A közlekedéshez

1 2

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

47


Általános iskolai közoktatás integráltsága (forrás: Önkormányzati adatok; 2008/2009 tanév): tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

OM azonosí tó

intézmény neve

tanulólétszám az intézményben

Gyógypedagó giai tagozat (SNI gyermekek, szakértői véleménnyel felvettek)

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

(Nyelvi oktatás) Összes en

032472

Weöres Sándor Általános Iskola

782

HH H

SNI

42+14(integrál tan 13 oktatottak)

(3 csoport) Összes HHH en

Összes en

HH H

S NI

Összes en

HH H

S NI

401

8

9

339

2

5

42

3

Tököl Város Önkormányzati fenntartásában levő intézményeiben jelentős hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyermekek a kötelező iskolai oktatáson túl is részt vegyenek iskolai programokon, csoportos foglalkoztatásokon. Az intézmény a lemaradóknak iskolán kívüli segítő programokban való részvételt biztosít. Népszerű iskolán kívüli programok: az iskola nyári táborai, valamint az erdei iskolai oktatás. Az iskolai programokon túl igyekeznek a tanulóknak minél több aktív programot kínálni, a városban nagy hangsúlyt fektetnek a sportolásra. A gyerekeknek lehetőségük van a városi uszodában és a sportcsarnokban felkészült szakemberek mellett a versenyszerű sportolásra is. Általános és középiskolai szinten a különböző művészeti ágak iránt érdeklődő és tehetséges gyermekek megfelelő speciális képzéshez juthatnak az alapítványi "Szárny-nyitogató" Alapfokú Művészeti Iskolában, melyet az Önkormányzat támogat. Az iskolában lehetőség nyílik 12 évfolyamon keresztül grafika, festészet, tűzzománc, furulya, gitár, zongora, harmonika, szolfézs, modern-kortárs tánc, néptánc, színjátszás elsajátítására. A városban nincs lehetőség középfokú tanulmányok folytatására, a legközelebb többek közt Dunaharasztin, Ráckevén, Szigetszentmiklóson lehet tanulni, illetve a főváros is vonzó célpont a továbbtanulók számára.

II.5.2. Egészségügyi ellátás helyzete A városban egy bölcsőde működik 20 fő férőhellyel önálló intézményként. Orvosi rendelők az Egészségközpontban, a Fő utca és Mester utca sarkán találhatók, illetve a Csépi úton egy magán orvosi rendelő működik, plusz 1 rendelő működik a lakótelepen. Gyermekorvosi ellátás, anya és csecsemővédelem, tanácsadás az Egészségházban működik, illetve a Fő utca és Mester utca sarkán lévő rendelőintézetben. A Lakótelepi iskolában egy orvosi rendelő is található. Fogorvosi rendelés az Egészségközpontban van. A központi rendszerrel kialakított orvosi ügyeletet szigethalmi helyszínnel Tököl és Szigethalom közösen látja el. A városban három gyógyszertár szolgálja ki a lakosokat gyógyszerekkel és gyógy-készítményekkel a Mester, a Klapka és a Duna utcában. Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza Tökölön található, amely Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete mellett működik.

48


II.5.3. Szociális ellátás helyzete A volt szovjet katonai kórház újrahasznosításaként kialakított ápolókórház és szociális otthont hoztak létre, Nyírfaliget Idősek Otthona, 150 fő befogadására alkalmas, bentlakásos intézmény, az Önkormányzat itt szerződéses keretben látja el az időskorúak ellátását. A Pesti úti lakótelepen - Duna utca 7.- működik a Szent Miklós Idősek és Mozgássérültek Otthona, amely alapítványi fenntartású. A városban működik gyermekjóléti szolgálat is. A csecsemőkorúak ellátását egy bölcsőde végzi, mely 20 férőhellyel rendelkezik. A város Szigetszentmiklóssal közösen biztosítja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. A szociális helyzetkép részletesebb kifejtését az Anti-szegregációs terv tartalmazza, valamint a II. fejezet korábbi, II.3.3. alfejezetpontja.

II.5.4. Közigazgatás helyzete Tököl város önkormányzata 14 fős képviselői testülettel rendelkezik. A képviselő testület ülései nyilvánosak, 2009-ben önkormányzati adatok szerint 24 képviselő testületi ülést tartottak. A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, lehetőség szerint az adott hónap első hétfőjén. A polgármester minden hétfőn, a jegyző-aljegyző minden szerdán tart fogadóórát. Az alábbi bizottságok működnek az Önkormányzatban:  Pénzügyi-, Településfejlesztési és ügyrendi Bizottság-11 fő  Szociális- és Egészségügyi Bizottság- 13 fő  Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság- 13 fő Horvát, német és szerb kisebbségi önkormányzat működik a városban. A Tököli Tükör az önkormányzat lapja évi 4 számmal.

II.5.5. Környezetvédelem Természetvédelmi oltalom alatt nem álló, de természetvédelem szempontjából értékes területek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében természeti területnek minősülnek. Tököl közigazgatási területén az említett törvény alapján az illetékes természetvédelmi hatóságtól (Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) kapott információ alapján természeti területként nyilvántartott területek:  a Duna menti ártéri erdők,  az Urbanica-sziget,  sitt-lerakóhelytől északnyugatra levő gyepterület. Tököl város 1997-ben környezetvédelmi alapot hozott létre környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében. A város hatályos környezetvédelmi koncepciója több problémás terület megoldását irányozza elő:  keletkező levegő- és kerozinszennyezés ellen, az Állati Fehérje Feldolgozó tevékenységváltozásából korszerűsítésének ösztönzése, a százhalombattai környezetszennyezés elleni fellépés  parkok, zöldterületek kialakítása (vásár-tér, kegyeleti parkok, templom kertek, Pesti úti és BV lakótelepi területek), meglévők gondozása, település teljes területén a gyom és gaznövények és a parlagfű kiirtása  a repülőtéri rekonstrukció önkormányzati szempontjainak meghatározása  a vízminőség védelme: a Kis-Dunai holtág rendbehozatala, az Urbanicza-sziget természeti értékeinek megtartása, természeti park kialakítása, az illegálisan épített part menti építmények szennyvízelvezetésének megoldása, a Kis-Dunai iszapkotrási program felgyorsítása  az illegális szemétlerakás megakadályozása, sitt-lerakó és a sóderbányák rekultivációja  környezetvédelmi feladatterv

49


II.5.6. Közlekedés helyzete Tökölön az 5101 sz. Csepel- Ráckeve- Kiskunlacháza összekötő út halad át, amely a Csepel-sziget forgalmát észak felé Budapestre, illetve az MO autóúton az ország más területei felé, déli irányban az 51.sz. főúthoz kapcsolódva vezeti át a településen. Az útvonal a városban irányonként 1-1 forgalmi sávos, csomópontjai nincsenek megfelelően kiépítve. A 5101 sz. úthoz csatlakozó 51107 Tököl-Ráckeve bekötőút a Csepel-sziget keleti oldali településeinek közúti kapcsolatát biztosítja. Tököl belterületén a Csépi út vonalán halad, irányonként 1-1 sávos. A Csépi út szintbeli HÉV átjárója fénysorompós biztosítású. Az 51303 út a Tököl HÉV állomáshoz vezet, a Kossuth Lajos utca a település belterületi közúti forgalmának nagy részét bonyolítja le illetve vezeti rá a főútra. A település északi részében a HÉV átjárója az elmúlt években korszerűsítésre került. Az Akácos út és az Állomás utca a HÉV mentén, a József Attila u. a községközpontban biztosít észak – déli irányú kapcsolatot. A Kossuth L. utca vonalában a HÉV túlsó oldalához vezető út HÉV átjárója fénysorompós biztosítású, de vonalvezetése nem megfelelő. 2009-ben korszerűsítésre került a tököli „elkerülő útként” használt Ledina út 1,5 km-es szakasza. Tököl tömegközlekedési kapcsolatait a BKV HÉV vonala, részben a VOLÁNBUSZ járatai biztosítják. A Budapest Vágóhíd–Ráckeve HÉV vonal Tököl állomástól északra kétvágányú, Ráckeve felé egyvágányú. Tököl területén a belterületi állomáson kívül délen Szigetmajoron, északon Szigethalom alsón állnak meg, biztosítva a külterületi tömegközlekedési kapcsolatot. A HÉV vonalon a menetidő a Vágóhíd és Tököl között 48 perc. A VOLÁNBUSZ járatai közül a Csepel – Szigetszentmiklós – Szigethalom – Tököl, Alkotmány tér vonalon napközben óránként közlekedik, délután csúcsidőben 15 percenként. A napi 26 járat-pár közül, 1 menet a déli külterületen lévő ÁTEV – ig közlekedik. A 2696. Sz. Tököl –Szigetcsép járat napi 3 menettel elsősorban a település délkeleti külterületeinek megközelítését szolgálja. A településen a Volán Csepel-szigeti, távolabbi járatai megállnak. Tökölön nincsen BKV járat, az egykori reptér jelenlegi Hermina úti szakaszán épült üzletközpont forgalmát Volán járatok biztosítják.

Önkormányzati kiépített út és köztér hossza [km] Önkormányzati kiépített út és köztér hosszából a belterületi elsőrendű főutak hossza [km] Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza [km] Önkormányzati kiépített járda hossza [km] Önkormányzati kiépített út és köztér területe [1000 m2] Állami közutak hossza [m] Állami közutak területe [1000 m2]

27 0 0 17 140 5000 35

Forrás: KSH, 2007

Önkormányzati kiépített út és köztér hossza [km] Önkormányzati kiépített út és köztér hosszából a belterületi elsőrendű főutak hossza [km] Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza [km] Önkormányzati kiépített járda hossza [km] Önkormányzati kiépített út és köztér területe [1000 m2] Állami közutak hossza [m] Állami közutak területe [1000 m2] Csatornahálózat hossza (km)

42,8 0 0 20 105 6800 40,8 74

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2009

50


II.6. MEGELŐZŐ FEJLESZTÉSEK TÖKÖL VÁROSÁBAN A következőkben, a városban az elmúlt esztendőkben lezajlott városfejlesztési akciókat, jelentősebb beruházásokat és megvalósult korszerűsítéseket mutatjuk be. Tököl eddigi egyik legnagyobb településfejlesztési projektje a volt szovjet lakótelep rehabilitációja volt a 90-es években. Ennek során mintegy 800 lakát alakítottak ki és értékesíttettek. Tököl ezek után az eddigi fejlesztési lehetőségek érdekében igen nagyban támaszkodott uniós forrásokra, pályázati finanszírozásra annak érdekében, hogy a város által korábban beütemezett fejlesztések megvalósuljanak. (forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) Pályázat címe

Program neve

Képviselőtestületi határozat száma

Bonyolító neve, címe

Benyújtás ideje

Elbírálás ideje, eredménye

Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása XXI. századi óvoda kialakítása

KMOP-2007-4.6.1/B-22008-0095

6/2008.I.28

Absolvo Consulting 1115 Bp. Bartók B. 152/C

2008.01.28.

2008.08.28. Forráshiány elutasítva

Tiszta Élhető Környezet

Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai K-36-0800090H

-

PMH Kht.

2008.

Tököl Város Gyermekjóléti Szolgálatának Infrastrukturális fejlesztése

K-2009-KMOP-4.5.12008-0006

Tököl és Százhalombatta közötti kompátkeléshez vezető út felújítása

Közforgalmú közútpótló folyami kompok és révek közötti kapcsolatrendszer felújítására

144/2008. (IV.30.)

PMH

2008.05.21.

Nyert

Települési Önkormányzati szilárdburkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása

KMRFF TEÚT 2008.

147/2008. (IV.30.)

M&M Kft.

2008. 05. 15.

Nem nyert.

Szennyvízelvezetés tisztítása

KEOP-1-2-0/1F Tököli szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítése és technológiai fejlesztése

PMH

Tököl Város Polgármesteri Hivatal

ÁROP-3.A.1./A-20080042 szervezetfejlesztése

PMH

Tököl Város Településközpontjának fejlesztése

KMOP-5.2.1/A-2008004.

és

TVCS

PMH

miatt

Nem áll módjában befogadni. Nincs Környezetvédelmi Programja a településnek Forráshiány elutasítva

miatt

Nyert

2008.

Nyert

2008.

Nyert

Az alábbi táblázat az Önkormányzati útfelújításokat összegzi 2005-2009 között (forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás): Év

Pályázat kiíró intézmény

Vállalt önrész összege és mértéke

Pályázati támogatás összege és mértéke

beruházás összege (Bruttó)

Beruházás helyszíne

2005 út

Pro Régió ügynökség

5 511 eFt

50%

5 511 eFt

50%

11 022 667 Ft

Akácos u. (KossuthMesteri k.)

2006 út


4 455 eFt 12 256 eFt 11 478 eFt

50% 50% 50%

4 455 eFt 12 256 eFt 11 478 eFt

50% 50% 50%

8 910 000 Ft 24 512 000 Ft 22 956 000 Ft

Szadova u. József A. u. Pozsonyi-Dózsa u. 50


GKM

1 243 eFt

30%

2 900 eFt

70%

2007 út


5 650 eFt

50%

3 000 eFt

2008 út Komp

GKM GKM

2 433 eFt 1 887 eFt

25% 30%

7 300 eFt 4 400 eFt

2009 út


30 667 133

50%

30 667 133

eszközfelújítás

Komp 11 301 504 Ft

Állomás u.

75% 70%

9 832 000 Ft 7 739 000 Ft

0254 hrsz. út eszközfelújítás

50%

61 298 602

Ledina-dűlő Település-központ

Pályázatok 2003/2004 (Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás): Intézmény neve

Pályázat címe

Napsugár Óvoda

Táborozás

Horvát Napközi otthonos Óvoda

Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához

-

Elnyert támogatás Még el nem bírált pályázat 468 000 Ft

Horvát Napközi otthonos Óvoda

Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához

-

2 145 000 Ft

Művelődési Központ

Fesztivál

-

1 000 000 Ft


aug. 20.

-

165 000 Ft


Fesztivál

-

Tököli Iskola

Nyári táborozáshoz

-

Még el nem bírált pályázat 146 000 Ft és 118 000 Ft

-

8 000 000 Ft

TVCS Kht.

Régió belső elérhetőségének javítása, Tököl Város Útépítési programjára vonatkozó tervezési munkák Hulladékszállító jármű beszerzése

-

18 000 000 Ft

TVCS Kht.

Csépi úti temetőhöz járda építése

-

6 071 805 Ft

Polgármesteri Hivatal

Eszköz beszerzése

-

1 000 000 Ft


IHM-ITP-17 jelű pályázat informatikai rendszerek…”

-

2 275 000 Ft


Teleház kialakítása Tökölön1

10 191 326 Ft

6 000 000 Ft


Utak tervezése

-

8 000 000 Ft


Komphoz vezető út

-

2 400 000 Ft


Tököl város megépítése2

20 434 171 Ft + 27 245 562

Nyert

Általános

TVCS Kht.

Pályázott összeg -

közterületeinek

„Önkormányzati

felújítása

és

1

Teleház szerződésszáma: 32‐1308‐00240‐0404 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése c. SAPARD támogatás „Tököl város köztereinek felújítása, megépítése”, 32‐1305‐00329‐0404 2

51


Az intézményi feladatellátás rendszer az SZMSZ rendeletben és a jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt tevékenységet biztosítja. Ezen túlmenően eddigiektől eltérően saját Kht. helyett, társulási formában gondoskodik a város a szennyvízellátás, tisztítást, a települési hulladékkezelés és a köztisztasági feladatok ellátásáról (TVCS). A tulajdonos települések (Halásztelek, Tököl, Szigethalom) Tököl és környezete szennyvíztisztító társulás biztosítja a Szennyvíztisztító beruházást. Folyamatban lévő beruházások, fejlesztések, pályázatok 1.

Szivárvány Óvoda rekonstrukciós, bővítés Tervezett költség: 71 mFt Pályázati saját forrás 10 %: 7,0 mFt Várható lebonyolítás: 2008. október 31, 2009. december 31.

2.

Szennyvíztisztító rekonstrukció és bővítés Társulási formában Szigethalom, Halásztelek, Tököl részvételével. Tervezett költség: 1,4 mdFt Pályázati saját forrás 25 %: 350 mFt Tökölre jutó saját forrásigény: 104 mFt

3.

Útépítési program Tervezett költség: 2008. évben 20mFt 2007-ben megvalósított: 13mFt Pályázat: 188 mFt, lakótelep területére 2009-ben 60 mFt-os beruházás, belterületi útépítés (Ledina út)

4.

Parkoló építési program Tervezett költség: 2007-ben megvalósított: 22 mFt (uszoda, Református templom)

5.

Sportpálya, Sportklubház felújítás Tervezett költség: 2007-ben megvalósított: 8 mFt

52


II.7. SWOT-ANALÍZIS Erősségek  

          

     

Budapest közelsége Sport, illetve rekreációs potenciál, sportintézmények megléte (uszoda, sportcsarnok) Kompállomás megléte Volt szovjet repülőtér megléte Működő civil szervezetek, erősödő lokálpatriotizmus Rendezett kisvárosias és falusias beépítés a település magjában Kiépített infrastruktúra és úthálózat Belterületen a beépített területek között jelentős beépítetlen területek, zöldfelületek Duna parti területek, jelentős zöldsáv a város és a Duna között Ráckevei Soroksári Duna (a település 2 Duna part között helyezkedik el) Parkerdő Natura2000 besorolású területek a városban M0-s út ideális távolságra esik a várostólzavaró hatásai nincsenek, logisztikai szempontból optimális a távolsága HÉV megléte a városban Komp jelenléte, kompkikötő Kiépített intézményrendszer Színes közösségi élet, hagyományőrzés Vonzó rendezvények Kiváló befektetési lehetőségek (volt szovjet reptér, kijelölt iparterületek, BV területe, ATEV volt telephelye)

Gyengeségek  Kedvezőtlen közlekedési lefedettség – kedvezőtlen Szigetszentmiklósi, Szigethalmi lecsatlakozás, szigeti gerincút hánya, kiaknázatlan hajózási lehetőségek  Nincs jelentős turizmus, hiányoznak a turizmushoz kapcsolódó háttérintézmények, turisztikai látványosság hiánya  Környezeti terhelés, zaj- és légszennyezés megléte: zajterhelés a volt szovjet reptér közelsége miatt, légszennyezés Százhalombatta, csepeli gyárak megléte miatt, Budapestet elhagyva a Duna vízminősége romlik  Települési alközpontok artikulálatlanok  Kevés önkormányzati tulajdon – fejlesztési lehetőségek korlátozottak, magas indulóköltséggel járnak  Természeti területeken elmaradó értékmegóvó fejlesztések  Kiaknázatlan vízzel való kapcsolat  Negatív asszociációk a várossal kapcsolatban (Börtön, Reptér)  Kerékpárutak hiánya  Kiépítetlenek a járdák  Szerkezetidegen beépítések a város struktúrájába (börtön, lakótelep)  Városkép a központokban falusias jelleget tükröz  Elhanyagolt építészeti értékek, épületek  Lassan integrálódó lakótelep  Romló közbiztonság

53


Lehetőségek  Logisztikai, gazdasági célú, ill. egyéb fejlesztések a volt szovjet reptér területén  Kikötőfejlesztés, Tököl a tervezett Észak- Dél dunai hajózási útvonal-fejlesztési alternatívába esik  Gerincút fejlesztése, kiépítése  Specifikált középfokkal megegyező oktatási lehetőség kiépítése  Rekreációs zóna kialakítása- Duna parti területek fejlesztése  Szigetszerű, magszerű zöldfelületek fejlesztése  Közterületek, fejlesztése, közösségi terek, területek kialakítása  Kerékpáros úthálózat fejlesztése a városon belül és a térségben  Extrém sportolási területek kialakítása  Egységes tököli városi arculat kialakítása és kommunikálása széles körben  Épített környezet fejlesztése ötletpályázatok megvalósításával  Az esetlegesen megvalósuló BudapestOlimpia esetén kapcsolódás a sportrendezvényekhez

Veszélyek  Volt szovjet reptér fejlesztésének elmaradása esetén zárvány marad a terület a városszerkezetben  A volt szovjet reptér túlfejlesztése esetén magas zajterheléssel fenyegeti a környezetét, lakók elvándorlását eredményezheti  Elhagyott épületek zárványszerűen megmaradnak a településszerkezetben  Munkanélküliek számának emelkedése  A többi Csepel-szigeti településsel való együttműködés elmaradása esetén elszigeteltség kialakulása  Kulturális fejlesztések elmaradása  Elaprózódott fejlesztések esetén összefüggéstelen beruházások kioltják egymás gazdaságélénkítő, városképi stb. hatását  Energiatakarékos rendszer-átalakítások elmaradása esetén költségvetési nehézségek  Beköltöző családok szociális helyzete

54


III. TÖKÖL VÁROSRÉSZEINEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE Tököl Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában 6 városrész került lehatárolásra. A Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján a város teljes belterületét lefedik a városrészek, a külterületeken az IVS nem határol le külön városrészt, Tököl esetében ez nem indokolt. Ugyanakkor a városrész-lehatárolások követik a tervezett Településszerkezeti Tervet, hiszen azt Tököl Városa a közeljövőben elfogadja és hatályba lép majd. Ezért a városrészek határainak megállapításánál a tervezett belterület-határokat vettük figyelembe, és e határok mentén történt a városrészek határainak megállapítása. A lehatárolt városrészek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Pesti úti városrész Északi kertváros városrész Tököl – központ városrész Déli kertváros (Szadova) városrész Keleti (Ledina) vegyes városrész Kis-Duna menti városrész

A hat városrész a város adottságainak megfelelően került lehatárolásra. A városrészek esetében többnyire a legnagyobb határoló elem a város belterületének, illetve tervezett belterületének határa, kivétel ez alól a TökölKözpont városrész. Tököl esetében a város belterülete nem alkot összefüggő egészet, a város teljes közigazgatási terültén a külterületek két belterületi egységet fognak közre, Tököl város magját, valamint az üdülőterületeket, és a város keleti részéhez közel eső gazdasági területet. A városban a városrészek lehatárolása alapvetően fő utak, útvonalak mentén történt, melyek egymástól elszeparálják az egyes városrészeket. A KSH-ban alkalmazott módszer, amely szigorúan az utcák mentén enged lehatárolást, Tököl város esetében nem kedvező. A Településszerkezeti tervben meghatározott településközpont jelentős része emiatt nem kerülhetett bele a Tököl – Központ városrészbe, olyan fontos középületek kerültek az Északi kertváros városrészbe, mint a Polgármesteri hivatal, Okmányiroda, az Egészség központ, Takarékszövetkezet, Városi gyámhivatal, Védőnői szolgálat, rendőrörs, GAMESZ, Római katolikus templom, Református templom, Teleház, és a piac. Tököl Gazdaságáról általában Tököl gazdasága az elmúlt öt éves időszakot tekintve jelentősen fejlődött, mintegy 130%-kal. A kivetett iparűzési adó szerinti kimutatásban 2008-ban 621 vállalkozás működött. A vállalkozások száma 2004 óta folyamatosan növekedett évenként 40-60 darabbal többet regisztráltak, ez 150%-os növekedést jelent. A város gazdasága a Dunai repülőgépgyár mellett számtalan kisebb vállalkozásra és az állami, önkormányzati forrásokra támaszkodik. A városban gépészeti szolgáltató cég, kertészet, kereskedelmi cégek, bútorasztalos cégek, számítástechnikai szolgáltató cégek, és építőipari cégek is tevékenykednek. Az építőipari cégek száma jelentős, mintegy tíz cégről beszélünk. Ezen kívül különböző sport és szolgáltató céggel találkozhatunk. Meglepően sok vendéget vonz a reptéren megrendezett repülőnapi rendezvénysorozat, vagy autós gyorsulási és drifting versenyek, de ezen kívül a repüléshez kapcsolódóan sétarepülések és ejtőernyős ugrások is növelik a reptér és környezete látogatottságát. A város számára hasznos és gazdaságilag kiaknázható a reptér területe. Már jelentősen beszivárogtak az autós extrém sportok, de ez a tendencia tovább fokozható akár egy multifunkcionális pálya létrehozásával, vagy akár vízi technikai sportok szervezésével, új korszerű pályák kialakításával. A Csepel szigeti olimpiai helyszínek is a ráckevei Dunaág potenciájával számolnak, igaz a két terület egymástól közel 15 km-re található, de a két eltérő műfaj és a hozzá kapcsolódó logisztika kiegészíthetik egymást.

55


A reptér mellett a dunai repülőgépgyár volt területén épült fel 2008-ban az Airport center nevű üzletközpont. Egyik nagy bérlője a Tesco, mellette Strip-mall rendszerben több kisebb bérlő található (pl. Deichmann, Uni Credit). A funkcióbővítéssel érintett rehabilitációs területen lévő vállalkozások száma az elmúlt öt évben nem változott. Tartósan 35 darabot tartanak nyílván a statisztikai adatlapok. Ezen a területen ingatlanüzleti, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások egyáltalán nem találhatóak. A legnagyobb iparűzési adókat befizetők csoportjából kitűnik, hogy a keleti városrészben található inkább több vállalkozás, átlagban öt darab. Az északi kertváros területén két darabot tartanak nyílván, míg a többiben egy, vagy egy sem található. A település gazdaságát, működőképességét jól tükrözik az infrastrukturális ellátottság adatai. A város belterületében jelenleg öt utcában nincsen szennyvíz-csatorna elvezetés, ezek a 2009-ben történt telekalakítások helyszínén találhatóak, közvilágítás nyolc utcában, vezetékes víz négy utcában. Huszonkét olyan utca található, ahol nincsen megoldva a pormentes burkolat. Ezek az utcák mind a keleti városrészben a 2009-ben parcellázott részeken találhatóak. E hiányosságok a kialakuló lakóövezetek meg fognak szűnni. A beépítéssel párhuzamosan az utcák, és az infrastruktúra kiépül. Vállalkozások: [forrás:http://tokol.cegtudor.hu/]  Ház Profil Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Duna u. 14/a, Pesti úti városrész: Egészség - életmód, egészség, Építőipar - épülettervezés  Cupron - Lux Kereskedőház Fő út 6, Pesti úti városrész: Építőipar – fűtés, Építőipar - víz, gáz, fűtésszerelés  Kapu-Kontakt Kft. Máltai utca 1,Pesti úti városrész: Építőipar - kapuk, kerítések  B Meters Hungary Kft. Bodza u. 10. Északi kertváros városrész: Ipar - műszer, alkatrészgyártás  Sebestyén Lángvágó Kft. Petőfi tanya, Északi kertváros városrész: Építőipar – acéláruk, Ipar fémmegmunkálás  BetonEPAG Kft. Jegenye sor 10. Északi kertváros városrész: Építőipar - építőanyag, tűzelőanyag, Építőipar - falazat  L. L. J. Építőipari és Szolgáltató Bt. Kossuth Lajos utca 58, Északi kertváros városrész: Építőipar – függönyfal, Építőipar - kapuk, kerítések, Építőipar - nyílászárók  B. C. Metal Kft. Petőfi tanya, Északi kertváros városrész: Ipar – fémmegmunkálás, Ipar - üzemek, gyárak  Ablak-Ász Kft. Fürtös u. 13, Északi kertváros városrész: Építőipar – nyílászárók, Szolgáltatás - lakossági szolgáltatás  Kronosz-Ex Kft. Csépi út 20, Tököl Központ városrész: Építőipar - építőanyag, tűzelőanyag, Építőipar – épülettervezés, Szolgáltatás - tervezés, kivitelezés  Auszer Bt. Aradi u. 8. Tököl Központ városrész: Elektronika – ESD, Elektronika – forrasztástechnika, Építőipar - villanyszerelés  Windoor 77 Kft. Csépi út 52, Tököl Központ városrész: Építőipar - kapuk, kerítések, Építőipar – nyílászárók, Építőipar - tető  Primer Vsf Kft. Vince Ipartelep, Keleti vegyes, Ledina városrész: Építőipar – szerelvény, Ipar – élelmiszeripar, Ipar - szerszám, alkatrész  Power Control Kft. Vince Ipartelep, Keleti vegyes, Ledina városrész: hegesztő és ponthegesztő CNC robot , stb.  Görker-Trade Kft ,Csépi út 101, Keleti vegyes, Ledina városrész: szerszám, alkatrész  Fa - Fer 2001 Kft. Csépi út 79. Déli kertváros-Szadova városrész: Bútor, háztartás – bútorkészítés, Építőipar - fa, fűrészáru  Mészáros 2001 Kft. Csépi út 101. Déli kertváros-Szadova városrész: fürdőszobaberendezés, műszaki cikkek, elektronikai cikkek, lakásfelszerelés

56


Tököl városrészeit mutató ábra

57


III.1. PESTI ÚTI VÁROSRÉSZ

Területi határai Délen a Cseresznyés utca, északra a belterületi határ határolja. Lakossága: 2216 fő (2001-es adat)

58


Történelme, kialakulása A II. világháború idején a tököli repülőtér már működött, és a Duna kedvező irányjelzése miatt mindvégig fontos hadi objektum maradt. A szovjet csapatok 1944 végén érkeztek a környékre, és súlyos harcokat vívtak az itt lévő német alakulatokkal. 1944 novemberében elfoglalták Tökölt a szovjet csapatok. A Tökölön rekedt szovjet csapatok használatba vették a repteret. A reptér katonaállománya Tököl házaiban lakott, amíg lakótelepüket magyarokkal kialakították. Ez a lakótelep ma Pesti úti városrész elődje. 1950 után a közeli Dunai Repülőgépgyárat helyreállították később Pestvidéki Gépgyár néven, a repülőgép-javítás országos bázisa maradt, mely a térség meghatározó munkáltatója volt. A volt szovjet repülőtér az újkori magyar történelem szomorú színtereként vonult be a köztudatba, hisz 1956. november 3-án a magyar küldöttséget vezető Maléter Pál honvédelmi minisztert a szovjetek orvul tőrbe csalták, és letartóztatták. 1990-ben elhagyták a szovjetek az országot, a Tököli volt szovjet reptér is kihasználatlanul maradt. A repülőteret 2001 augusztusáig a HM Vitéz Háry László Vegyes Repülőosztály működtette. Ezután ideiglenes leés felszállóhelyként működött. A volt állami tulajdonban álló és az ÁPV Rt. kezelésében lévő tököli repülőtér nyilvános privatizációs eljárás keretében került eladásra. Az ÁPV Rt. 2004.-ben írta ki pályázatát a terület polgári légiközlekedési és egyéb célú hasznosítására. A nyertes a Tököl AIRPORT Rt. lett. Az ÁPV Rt.-vel megkötött ingatlan adásvételi szerződését törvényi szabályozás alapján kormányhatározat hagyta jóvá 2004. december 26.án. A terület birtokbaadása a vevő pénzügyi teljesítését követően 2005. március 10.-én zárult le. A fentiek értelmében jogutód a TÖKÖL AIRPORT Rt. lett, így a tököli repülőteret üzemeltető Master Sky Kft, mint bérlővel szemben bérbeadóvá vált az új tulajdonos. A továbbiakban lehetséges hasznosítási elképzelések közül (fapados repülőtér, logisztikai bázis, lakópark) Tököl Képviselő Testülete és Polgárai a tulajdonosi csoport tényleges szándékait megismerve foglalnak állást. Lakossága Tököl második legnagyobb lakónépességet számláló városrésze a Pesti úti városrész (legnépesebb városrész a Déli kertváros), a város lakosainak 23,18%-a él itt. A Pesti úti városrészben a legmagasabb a 0-14 évesek aránya (26,0%), illetve legalacsonyabb a 60 év felettiek aránya (8,7%) a 6 városrész közül, az aktív 15-59év közöttiek aránya (65,3%) tükrözi a városi átlagot (67,8%). Az Pesti úti városrészben alacsony a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (16,7%), ez közel fele a város átlagnak (30,6%), ennél alacsonyabb csak a Kis-Duna menti városrész 47 fős lakosságáé (6,5%). A felsőfokú végzettségűek aránya 3,6 százalékkal magasabb a városi átlagéhoz képest, így 12,2%. A Pesti úti városrészben a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya (65,8%) a városi átlaghoz (55,8%) képest magas, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (31,4%) a városi átlaghoz (41,3%) képest alacsony. A városrészben alacsony a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még az alapfokú végzettségűek között is (9,3%), ez a városi átlagnál 8,7 százalékkal kevesebb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (21,0%) 9,7 százalékkal alacsonyabb a városi átlagnál. Tehát a foglalkoztatottsági adatok kedvezőek a többi városrész adataihoz képest, kivéve a 47 fős lakossággal rendelkező Kis-Duna menti városrész kivételes helyzetét.

59


Tököl városára és a Pesti úti városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

9559 18,3

Pesti úti városrész összesen 2216 26,0

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

67,8 14 30,6

65,3 8,7 16,7

8,6 41,3

12,2 31,4

18,0

9,3

55,8 30,7

65,8 21,0

Állandó népesség száma

8656

2093

Gazdasága A városrész gazdasági mutatói szerint két nagyobb vállalkozás működik itt, ami a tíz legnagyobb iparűzési adót fizette 2008-ban. Az interneten található adatbázis szerint hat vállalkozás működik itt, mely elsősorban ipari és szolgáltató jellegű. A terület központi jellege miatt jó a megközelíthetősége, azonban lakóterületi jellege miatt az ipari működés zavaró hatású. Funkcióellátottsága Az Pesti úti városrészben óvoda és iskola is működik, valamint kihelyezett Védőnői szolgálat. A Déli városrész Szivárvány óvodájának tagóvodája van itt, illetve a Weöres Sándor Általános Iskola tagintézménye. A Pesti úti városrészben nincs jelen a bölcsőde funkció, és középfokú nevelési intézmény sem működik (utóbbi az egész településre igaz). A Pesti úti városrészben működik a város két idősek otthona. A Dunai utcában a Szent Miklós idősek otthona, a Pesti úton a Nyírfaliget Idősek otthona. 2006 óta minkét intézmény alapítványi kézben van. A városrészben sportolási lehetőséget nyújt a 2007-ben átadott Tököl Városi Uszoda, Fitnesz és Erősítőterem, 25 méteres sport medencével, egy gyermek tanmedencével és pezsgőmedencével, emellett a szolgáltatások része a gőz- és az infraszauna. A városrészben van a Polgári Takarékszövetkezet fiókja és bank automatája, egyéb pénzintézet az Északi kertváros városrészben található (Kisdunamenti Takarékszövetkezet), illetve külterületen (Uni Credit Bank). A városrészben található posta, gyógyszertár és 19 üzlet (5 élelmiszer, 3 ruházati és 5 vendéglátó). Utcaszerkezete, megközelíthetősége, területei, szabályozása Lke-1, Lke-2, Lke-4, Vt-1, Vt-2 építési övezetek találhatóak a területen. A faluközpont valamikori területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak voltak. 60


Szabálytalan, nőtt utcahálózata van, helyenként a lakóépületek szabadonállóvá váltak a furcsa alakú telkeken. Néhány helyen, tömbbelső közepén lévő telkek is kialakultak, amelyeknek nincsen közterület kapcsolata, ezért építési célokra nem lehet igénybe venni. A telkek megközelíthetősége jónak mondható, járdával való ellátottsága gyér és igénytelen. A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 5,5 m-es építménymagassággal számolnak. A településközponti területeken, melyből többet is találhatunk, magasabb, 8,0 és 7,5 m-es építménymagasságú épületeket lehet elhelyezni 30%-os telepbeépítettség mellett. Lakás- és épületállománya, beépítési módja A Pesti úti városrész nagy része kertvárosias, de jelentős részére jellemző a kisvárosias beépítettség is a városrész északi, repülőtérhez közel eső területein, ez utóbbi Tököl egyéb részeire nem jellemző (egy kisvárosias beépítettségű rész található még a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási intézete mellett közvetlenül, amely ott zárványként ékelődik be a kertvárosias szövetbe). Itt a kisvárosias övezetben 3-4 szintes társasházak és panelházak találhatóak nagyobb csoportban. A panelek külső hőszigetelésének programja már megkezdődött. A városrészben található a legnagyobb lakásállomány (780db)1. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kedvező (4%), és jelentősen a városi átlag alatt van (19,2%). Jelentős középület a városrészben az uszoda. Nincsenek országosan védett műemlékek, sem helyi védett épületek. Tököl városára és a Pesti úti városrészre vonatkozó KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

3135 19,2

Pesti úti városrész összesen 780 4,0

Közműellátottsága     

vezetékes ivóvíz ellátottság közcsatorna ellátottság (szennyvíz-elvezetés) földgáz ellátottság villamosenergia ellátottság vezetékes távközlési ellátottság

100% 98% 100% 100% n.a.

Úthálózata, közlekedés A területet kettészeli a Pesti út. Nagy forgalmú főút, mely az egész település ellátását biztosítja. Jó közlekedési ellátottságú, alsórendű utakkal, utcákkal kellő mértékben ellátott. Hét utca kivételével, pormentes burkolattal ellátottak az utak. A járdák, sétányok igénytelen állapotban vannak, vagy nincsenek. A területen belső közösségi közlekedés nincsen, átmenő buszjárat van.

1

Önkormányzati adatok szerint ez közel 1000 lakás. 61


Zöldfelület A Pesti úti városrészben a zöldterületek aránya kedvező, a városrészek között a legmagasabb. A zöld területek összterülete 2,5 ha, pontosa 24 080 m2. Az általános iskola mellett rendezett közpark található. A panel épületek közötti közterületek zöldek, de elhanyagoltak, rendezetlenek. A városrész északi részét nagyméretű zöld terület szeparálja le a Fő utca mellé szerveződő déli részektől. Ennek a zöld területnek része a Régi temető és a Tököli Lovasklub által használt terület.

Pesti úti városrész SWOT analízise Erősségek Széles körű szolgáltatások (uszoda, idősek otthona) Városias jelleg, legvárosiasabb beépítés Zöldterületek mérete kedvező Munkaképes lakosság, jó képzettség Közelség a Dunához Sok gyermek, fiatal lakosság Megkezdődött panelprogram Jó funkcióellátottság Kevés az alacsony komfort fokozatú lakás

Lehetőségek Leendő hajókikötő kiépítése – reptéri együttműködéssel Zajfal kiépítése a reptér irányába épületsáv, zöldsáv és zajfal hármas egységével Alközponti szerep artikulálása Közterület rehabilitációk beindítása Városias jellegű új beépítések folytatása Reptéri funkcióra szervezhető program Zöld mag fejlesztése Dunával való közvetlen kapcsolat Út megnyitása a civil lakosság felé

Gyengeségek Közepes állapotú, felújításra váró épületállomány Volt szovjet reptér közelsége Zajszennyezés Leromlott zöldterületek, közterületek Kedvezőtlen állapotú utak aránya magasabb Közvilágítás hiányos Durva városképi váltás Nem szervesül a városszerkezetbe Kevés üzlet, szolgáltatás a lakosság arányához képest

Veszélyek Reptér beindításával erősebb zajszennyezés és környezeti ártalmak Reptér területén lévő leromlott épület további zárványszerű jelenléte Reptér hasznosítatlansága miatt stagnál a városrész állapota Területi szeparáció kialakulásának lehetősége Közbiztonsága romlása Csellengő, drogproblémákkal küzdő fiatalok Gyors tulajdonosváltások, fluktuáció

62


III.2 ÉSZAKI KERTVÁROS VÁROSRÉSZ

Területi határai Északon a Cseresznyés utca, Zabástya dűlő, keleten a vasút vonal a Kossuth utcáig, délen a Fő utca, Névtelen utca, Kossuth utca, nyugaton a belterületi határ határolja. Lakossága: 2073 fő (2001-es adat) 63


Történelme, kialakulása Az Északi kertváros Tököl – Központ városrészhez szorosan kapcsolódik a Kossuth Lajos utca mentén, a két városrész kapcsolata a városrészi adatok tekintetében is jelentős azonosságokat mutat. Kettő közül az Északi kertváros városrész látja el a lakóövezet szerepet, ugyan városrész lehatárolás miatt közfunkciók, szolgáltatások kerültek a városrészbe, de ezek nem kötődnek szervesen a lakószövetbe, periférián vannak. Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló HÉV. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal. A település jelentős számú horvát lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. Az itt élők egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott.2 Központi területen helyezkedik, de az Északi kertvárosba tartozik a Római katolikus templom. Ez Tököl egyetlen belterületen található műemléke. A templom romokban hevert, ezért a szentmiséket a községi orvos garázsában rendezték meg, majd később Viola Alajosnak, az egyházra hagyott nagy házában. A templom újjáépítése céljára rendezvények, néhány e célra meghirdetett mozielőadás bevételei és a hívek adományai szolgáltak. A templom újjáépítésének folyamata a helyi plébánosokhoz kötődött a továbbiakban. Lakossága Az Északi kertváros városrészben él a város 21,68%-a, így ez a harmadik legnagyobb lakónépességet számláló városrész. Az Északi kertváros lakónépességre vonatkozó adatai tükrözik a városi átlagot, illetve a megközelítőleg megegyeznek a szorosan kapcsolódó Tököl Központ városrész adataival. A 15-59 évesek aránya (63,2%) 4,6 százalékkal alul marad, a 60 év felettiek aránya (18,8%) 4,8 százalékkal meghaladja a városi átlagot. A képzettségi és a foglalkoztatottsági adatok is megközelítőleg a városi átlagot reprezentálják. A városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (26,3%) nem jelentősen, 4,3 százalékkal kevesebb városi átlagnál (30,6%). Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,8%), ez még a városi átlagot (8,6%) sem éri el, és az egyik legalacsonyabb érték a városrészek között is. Az Északi kertváros városrészben a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya (54,7%) megközelítőleg azonos a városi átlaggal (55,8%). A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (36,6%)az egyik legmagasabb érték a városon belül, 5,9 százalékkal meghaladja a városi átlagot. Magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (42,3%), de a város egészéhez viszonyítva nem jelentősen, mindössze 1%-al magasabb, mint a városi átlag. Tököl városára és az Északi kertváros városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


9559 18,3

Északi kertváros városrész összesen 2073 18,0

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon

67,8 14 30,6

63,2 18,8 26,3

2 Forrás: www.tokol.hu 64


(15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

8,6 41,3

6,8 42,3

18,0

15,2

55,8 30,7

54,7 36,6

8656

2065

Gazdasága [önkormányzati adatszolgáltatás, kiadott telephelyengedélyek alapján]  Fő út, gépjárműjavítás  BetonEPAG Kft. Jegenye sor 10. ,Építőipar – építési betontermékek gyártása  Szentmiklósi út, asztalosipari termékgyártás, fűrészárú gyártás, konyhabútorgyártás, irodabútor gyártás  Nap és Hold Rehabilitációs Kht., máshova nem sorolt nyomás, csomagolás A városrész gazdasági mutatói szerint két nagyobb vállalkozás működik itt, ami a tíz legnagyobb iparűzési adót fizette 2008-ban. Az interneten található adatbázis szerint hat vállalkozás működik itt, mely elsősorban ipari és szolgáltató jellegű. A terület központi jellege miatt jó megközelíthetőségű, azonban lakóterületi jellege miatt az ipari működés zavaró hatású. Funkcióellátottsága Az Északi kertváros homogén lakóterület, azonban, az intézmények és szolgáltatások jelenléte a városrészben mégis jelentős, ezek nem kapcsolódnak szervesen a városrész kertvárosias szövetéhez, általánosan elmondható, hogy a városrész perifériáján helyezkednek el. A városrészek utcák menti lehatárolása miatt olyan közfunkciók kerültek az Északi kertváros városrészbe, mint a Polgármesteri hivatal, az Okmányiroda, a Városi gyámhivatal, a Védőnői szolgálat és a Rendőrőrs. A városrészben működik a Hagyományőrző óvoda. Tököl szakrális épületei is itt találhatóak, a Római katolikus templom és a 2007-ben épült Református templom is. A városrész fontos középülete a '60-es években épült és 2001-ben felújított Művelődési ház és könyvtár. Az Északi kertváros egészségügyi intézményekkel való ellátottsága kiváló, itt működik az Egészség központ, ahol 3 háziorvos, 2 gyermekorvos, és 2 fogorvos rendel. A városrészben van a Kisdunamenti Takarékszövetkezet fiókja és bankautomatája, egyéb pénzintézet a Pesti úti városrészben található (Polgári Takarékszövetkezet). A városrészben 2 bankautomata üzemel (OTP és Takarékbank). A városrészben posta működik. A városrészben működik a Teleház, amelynek működtetésével nemcsak helyi, hanem kistérségi Internet és információs központ jön létre, mely közösségi tanulási helyként is funkcionálhat. A Képviselő-testület tervei szerint az épület, mely a helyi kábeltelevíziós hálózat irodájának és műszaki egységének is helyet ad, otthona lehet a helyi önkormányzati televíziós adást bonyolító stúdiónak is. A számítógépek és az Internet-használat biztosítása mellett belefér a közösség és programszervezés is. A Teleház szolgáltatások köre kiterjedhet majd a közigazgatási demokrácia biztosítására, s a közösségi alapú városi stratégia és koncepciókészítésre, programszervezésre, pályázatfigyelésre és kidolgozásra egyaránt. Az Északi kertváros városrészben 10 üzlet található, ebből 1 élelmiszer és 3 vendéglátással foglalkozik. A városrészben működik a Platán üzletház és az új piac is itt kerül kialakításra.

65


Utcaszerkezete, megközelíthetősége, területei, szabályozása Lke-1, Lke-2, Lke-4, Vt-1, Vt-2 építési övezetek találhatóak a területen. A faluközpont valamikori területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak voltak. Szabálytalan, nőtt utcahálózata van, helyenként a lakóépületek szabadonállóvá váltak a furcsa alakú telkeken. Néhány helyen, tömbbelső közepén lévő telkek is kialakultak, amelyeknek nincsen közterület kapcsolata, ezért építési célokra nem lehet igénybe venni, ill. kiszabályozás és telekalakítás szükséges telekalakítási tervet követően. A telkek megközelíthetősége jónak mondható, járdával való ellátottsága gyér és igénytelen. A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 5,5 m-es építménymagassággal számolnak. A településközponti területeken, melyből többet is találhatunk, magasabb, 8,0 és 7,5 m-es építménymagasságú épületeket lehet elhelyezni 30%-os telepbeépítettség mellett. Lakás- és épületállománya, beépítési módja Az Északi kertváros városrész homogén kertvárosias beépítettségű szövetet alkot. A Tököli lakásállomány 23,5%-a koncentrálódik a városrészben. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az egyik legrosszabb értéket mutatja a 6 városrész között (27,4%), 8,2%-al magasabb, mint a városi átlag (19,2%). Több jelentős középület található a városrészben, pl. a Református templom, a Művelődési ház és könyvtár. Tököl egyetlen belterületen található országosan védett műemléke az Északi kertváros városrészben található, ez a Római katolikus templom, amely 15. sz-i, 1813-ban került átépítésre késő barokk stílusban. Fontosabb berendezési tárgy egy 1519-ből származó, reneszánsz vörös márvány sírlap (Csehy Mihálynak), amely korábban a vörös márvány főoltár hátlapjába volt beillesztve, jelenleg a templom falában van kiállítva. A Településszerkezeti tervben helyi értékvédelmi terület van kijelölve a József Attila utca – Mester utca – Árpád köz által közrefogott tömbre illetve egyéb területek vannak belevonva a Táncsics Mihály utca – Kossuth Lajos utca között, a Kolozsvári utca becsatlakozásáig. Tököl városára és az Északi kertváros városrészre vonatkozó KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Közműellátottsága  vezetékes ivóvíz ellátottság  közcsatorna ellátottság (szennyvíz elvezetés)  földgáz ellátottság  villamosenergia ellátottság  vezetékes távközlési ellátottság

3135 19,2

Északi kertváros városrész összesen 738 27,4

100% 98% 100% 100% NA

Úthálózat, közlekedés: A területet kettészeli a Fő utca és a Fő utca folytatásaként a Pesti út. Nagy forgalmú főút, mely az egész település ellátását biztosítja. Jó közlekedési ellátottsága van, alsórendű utakkal, utcákkal kellő mértékben ellátott. Minden út és utca pormentes burkolattal van ellátva. A járdák, sétányok igénytelen állapotban vannak, vagy nincsenek. A területen belső közösségi közlekedés nincsen, átmenő buszjárat van. 66


Zöldfelület A városrész nem rendelkezik önálló zöldterülettel! A kisléptékű városfejlesztés során 2009-ben 130 millió forintos beruházása lehabilitált közterületek és zöldterületek, központi park alakult ki.

Északi kertváros SWOT analízise Erősségek Megújult a Fő utca karaktere Intézmények, szolgáltatások jelenléte Homogén kertvárosias jellegű lakóterület Egységes beépítési mód Lakóterület növekedésének kiszabályozott lehetősége Kapcsolat a városközponttal Belső magok, zöldterületek jelenléte Művelődési ház és könyvtár, kulturális intézmények jelenléte Piac és piactér

Lehetőségek Közterület - fejlesztés Zöldterületek tematikus fejlesztése – belső zöld magok Egységes utcakarakter – identitásteremtő erő kialakítása Művelődési ház és kulturális intézmények fejlesztése Kulturális arculaterősítése Alközpont kialakítása a HÉV irányába

Gyengeségek Önálló zöldterület kis mértéke Intézmények nem kapcsolódnak szervesen a városrészhez (KSH városrészi lehatárolás következtében az intézmények átkerültek ebbe a városrészbe, valójában a Központihoz kötődnek) Kihasználatlan belső magok a városrész szerkezetében Karaktertelen utcakép Járdák hiánya Kevés a kapcsolat a Dunával Kijelölt kerékpárútrendezetlensége

Veszélyek Belső magok lakóterületi hasznosítása esetén elvész a zöldterületi fejlesztések lehetősége Decentralizáció elmaradása esetén karaktertelen marad Új lakóterületek beépülése esetén karakteridegen elemek jelennek meg Értékes régi épületek lebontásra kerülnek

67


III.3 TÖKÖL - KÖZPONT VÁROSRÉSZ

Területi határai Északon a Névtelen utca, Fő utca, keleten a Kossuth Lajos utca, Állomás utca, délen a Csépi út, József Attila utca, Sport utca, Alkotmány utca, Fő utca, nyugaton belterületi határ határolja. Lakossága: 1536 fő (2001-es adat)

68


Történelme, kialakulása Tököl-Központ városrész fejlődése a Római katolikus templom körüli település központból indult, még ha ennek nagy része az utcák menti városrész-lehatárolások miatt ki is került a városrészből, funkcionálisan, városszerkezetileg és történetileg mégis ehhez a ide köthető inkább, mint az Északi kertvároshoz. A település a fontosabb utak mentén fejlődött, nagy – nehezen feltárható – tömbbelsőket létrehozva (zöld magok), a HÉV állomás és a régi település központ között. Lakossága Tököl város lakosságának 16,06%-a és a Tököl – központ városrészben. A városrész lakónépességre vonatkozó adatai tükrözik a városi átlagot, illetve a megközelítőleg megegyeznek a szorosan kapcsolódó Tököl Központ városrész adataival. A 14 éven aluliak aránya (16,7%) 1,6 százalékkal, a 15-59 évesek aránya (64,5%) 3,3 százalékkal alul marad, a 60 év felettiek aránya (18,8%) 4,8 százalékkal meghaladja a városi átlagot. A városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (27,4%) nem jelentősen, 3,2 százalékkal kevesebb városi átlagnál (30,6%). A felsőfokú végzettségűek aránya (11,3%) 2,7 százalékkal magasabb, mint a városi átlag (8,6%), a többi városrészhez viszonyítva az egyik legmagasabb érték. Tököl – központ városrészben a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya (55,1%) megközelítőleg azonos a városi átlaggal (55,8%). A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (36,6%) az egyik legmagasabb érték a városon belül, 5,9 százalékkal meghaladja a városi átlagot. Magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (41,3%), ez megegyezik a városi átlag értékével. Tököl városára és a Tököl-Központ városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


9559 18,3

TökölKözpont városrész összesen 1539 16,7


67,8 14 30,6

64,5 18,8 27,4

8,6 41,3

11,3 41,3

18,0

15,7

55,8 30,7

55,1 36,6


8656

1522

69


Gazdasága [önkormányzati adatszolgáltatás, kiadott telephelyengedélyek alapján]  Csépi út 78., bőrruházat gyártás  József A. u. 75., Felsőruházat, egyéb ruházat gyártása  Szentivánszky és Társa Bt., Építési betontermék, egyéb beton, gipsz, cementtermék gyártása  FOR_FÉM Bt., Fémszerkezet gyártás  Takács Autójavító és Kereskedelmi Kft., Gépjárműjavítás  Csépi út 53/A, Fémmegmunkálás  Bodza u. 4., Autófényezés, színkeverés  GUMIDOMINO Műanyagfeldolgozó Bt., Egyéb gumitermék gyártása  Petőfi köz 1., Irodabútor gyártás, egyéb konyhabútorgyártás  Zsuzsó 2003 Bt., Felsőruházat gyártás  Jókai u. 4., Fém megmunkálás  TVCS Kht., Háztartási hulladék gyűjtése  Kolozsvári u. 42., Kerékkiegyensúlyozás  CITOVAR Kft., Gyógyszerkészítmény gyártása  FA-FER 2001 Kft., Bútorgyártás A statisztikai hivatal közlése szerint itt csak egy jelentősebb ipari vállalkozás található, az internetes forrás hármat jelöl. A lakóépületek mellett a hév vágány közelében lévő ipari üzemek építőipari és elektronikai területen tevékenykednek. A vállalkozások „bent maradtak” a lakóterületen, időközben megváltozott a környezet. Funkcióellátottsága Központi pozíciója ellenére az intézmények és szolgáltatások nagy része nem ide, hanem az Északi kertváros városrészbe került, ezek szoros kapcsolatban állnak a Tököl – központ városrésszel. A városrészben működik az általános iskola és több óvoda, a Horvát óvoda, a Napsugár óvoda és bölcsőde, és 2 magánóvoda, a 2000 óta működő Meseház és a 2007 óta működő Kiscsikó óvoda. A Weöres Sándor Általános Iskolában a tanulók száma a 2008/2009 tanévben 782 diák, amelyből 401 normál tanterv szerint tanul, 339 emelt szintű nyelvi oktatásban vesz részt. Gyógypedagógiai oktatásban (Sajátos Nevelési Igényű gyermek) 42 diák részesül.3 Az általános iskolai kapacitások rendben levőek, jelenleg nem kell elutasítani a jelentkező diákokat helyhiány miatt.4 Az oktatási intézmények sorát gazdagítja a Szárny – Nyitogató alapfokú művészeti iskola, amely 2001 óta működik képző- és iparművészeti, zeneművészeti, táncművészeti, és szín- és bábművészeti szakokkal. Idősek otthona a városrészben nincs, 2006-ban megszűnt a Területi Szociális Gondozási Központ, amely itt működött. Fontos középület a városrészben a Sportcsarnok. Egészségügyi intézmények nincsenek a városrészben, csak 1 gyógyszertár. A Tököl – központ városrészben 82 üzlet üzemel, ebből 10 élelmiszerrel, 9 ruházattal és 13 vendéglátással foglalkozik.

3 Általános iskolai közoktatás integráltsága, forrás: Tököl Város Önkormányzata, 2009.11.03 4 Forrás: Tököl Város Önkormányzata, 2007, Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésről szóló tanulmány és Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, 21.o

70


Utcaszerkezete, megközelíthetősége, területei, szabályozása Vt-1, Vt-2, Lke-1, Lke-2, Lke-3: A faluközpont valamikori területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak voltak. Szabálytalan, nőtt utcahálózata van, helyenként a lakóépületek szabadonállóvá váltak a furcsa alakú telkeken. Néhány helyen, tömbbelső közepén lévő telkek is kialakultak, amelyeknek nincsen közterület kapcsolata, ezért építési célokra nem lehet igénybe venni. A telkek megközelíthetősége jónak mondható, járdával való ellátottsága gyér és igénytelen. A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 5,5 m-es építménymagassággal számolnak. A településközponti területeken, melyből többet is találhatunk, magasabb, 8,0 és 7,5 m-es építménymagasságú épületeket lehet elhelyezni 30%-os telepbeépítettség mellett. Lakás- és épületállománya, beépítési módja A városrészre jellemző a kertvárosias beépítés. A Tököli lakásállomány 18,18%-a koncentrálódik a városrészbe. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (20,5%) tükrözi a városi átlagot (19,2%). Jelentős középület a városrészben a Sportcsarnok, Iskola. Országosan védett műemlékek a városrészben nincsenek. A Településszerkezeti tervben helyi értékvédelmi terület van kijelölve a Kossuth Lajos utca - József Attila utca – Bethlen köz – Kolozsvári utca – Aradi utca által közrefogott tömbre illetve egyéb területek vannak belevonva a tömb körül. Tököl városára és a Tököl-Központ városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


3135 19,2

TökölKözpont városrész összesen 570 20,5


vezetékes ivóvíz ellátottság közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) földgáz ellátottság villamosenergia ellátottság vezetékes távközlési ellátottság

100% 100% 100% 100% n.a.

Úthálózat, közlekedés A területet kettészeli a Fő utca. Nagy forgalmú főút, mely az egész település ellátását biztosítja. Jó közlekedési ellátottsága van, alsórendű utakkal, utcákkal kellő mértékben ellátott. Minden út és utca pormentes burkolattal van ellátva. A járdák, sétányok igénytelen állapotban vannak, vagy nincsenek. A területen belső közösségi közlekedés nincsen, átmenő buszjárat van.

71


Zöldterület A Tököl – központ városrészben a zöld területek mennyisége kedvező, 1ha5141 m2. Ezt az utcák által közrefogott nagyméretű telektömbök kihasználatlan belső magja adja, a zöldterületek nem gondozottak.

Tököl-Központ városrész SWOT analízise Erősségek Központi intézmények jelenléte Oktatási intézmények jelenléte Szolgáltatások jelenléte Legkarakteresebb városrész Fejlesztések ide irányulnak Zöld mag megléte Sportcsarnok és iskola jelenléte

Lehetőségek Duna kapcsolat további fejlesztése Zöld magok fejlesztése - Zöldterületi rendszer létrehozása Egészségház fejlesztése (pl. szálláshely) Sport és oktatási intézmények intézményi és közterületi fejlesztése Városrészi tengelyek fejlesztése Tényleges városközponti karakter artikulálása

Gyengeségek Oktatási intézmények közelében kedvezőtlen a közterületek minősége Egészségház, mint kihasználatlan, leromlott állapotú közintézmény Sétálóutcák hiánya (kisvárosi központi léptékben) Szűk parkolási kapacitás Járdák rossz állapota Fő utcai régi iskolaépület elhanyagolt állapotú, kihasználatlan

Veszélyek Közterületek leromlása Intézményi területek leromlása Zöld magok beépítése esetén zöldterületi fejlesztések lehetőségének elmaradása Közösségi zöldterületek hiánya fennmarad

72


III.4 DÉLI KERTVÁROS (SZADOVA) VÁROSRÉSZ

Területi határai Északon a Névtelen utca, Fő utca, Alkotmány utca, Sport utca, József Attila utca, Csépi út, keleten a vasút vonal, délen és nyugaton a belterületi határ határolja. Lakossága: 2980 fő (2001-es adat)

73


Történelme, kialakulása A város határában 1958-ig Honvédségi alakulat működött, melyet később Fiatalkorúak börtönévé, és fogházzá alakítottak. Itt működik a BV Országos kórháza is, a BV dolgozók számára lakásokat építettek. Tököl életében fontos szerepe van a Fiatalkorúak Börtöne jelenlétének, vizuálisan negatív képet mutat - dél felől - a városba érkezőknek, emellett az intézmény környezete szlömösödést generál, amely komoly veszélyt jelent a Déli városrész fejlődésére. A városrészhez közel esik számos régészeti terület, és a külterületen álló Szent Anna kápolna, amely országosan védett műemlék. Az egyház a szövetkezeti elnök segítségével szervezte meg a templom újjáépítését. Állami támogatást is elnyerve, az egyházközösségi képviselő-testülettel és minden hívővel összefogva, sikerre vitte az ősrégi Bagamér község kis templomának rekonstrukcióját. Azóta Szt. Anna napján ismét rendszeresen szentmise van, a tököli hívek részére.5 Lakossága Az Déli kertváros városrészben él a város 31,17%-a, így ez a legnagyobb lakónépesség számú a 6 városrész közül. A város egészéhez viszonyítva magas a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (74,5%), még a 14 éven aluliak és a 60 év felettiek arányának értékei alacsony értékeket mutatnak a város egészéhez viszonyítva, az előbbinél csak a Kis – Duna menti, az utóbbinál a Pesti úti városrész értékei alacsonyabbak. Magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (44,3%), ez 13,7 százalékkal haladja meg a városi átlagot (30,6%), és a városrészek között is a legmagasabb érték. Emellett alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,4%), ez 2,2 százalékkal marad alul a városi átlag alatt (8,6%), de nem a legalacsonyabb érték a többi városrészhez viszonyítva (a Keleti (Ledina) vegyes városrészben mindössze 5%). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (46,7%) is a Déli Kertváros városrészben a legmagasabb, 5,4 százalékkal magasabb a városi átlagnál. Különösen nagy az eltérés az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében (26,9%), amely 8,8 százalékkal magasabb a városi átlagnál, és ez is a legmagasabb érték a város egészét nézve. A foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb (50,7%) a többi városrészhez viszonyítva, és 5,1 százalékkal marad alul a városi átlag alatt, még a foglakoztatott nélküli háztartások aránya megközelítőleg azonos a városi átlaggal és nem egy kitűnően magas arány adat a többi városrészhez viszonyítva. Tököl városára és a Déli kertváros városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


9559 18,3

Déli kertváros városrész összesen 2980 14,1

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

67,8 14 30,6

74,5 11,4 44,3

5 Monostory Imre: Tököl története, a honfoglalástól a XX. század közepéig, A felrobbantott Árpád kori templom 98.o 74


Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

8,6 41,3

6,4 46,7

18,0

26,9

55,8 30,7

50,7 31,1


8656

2221

Gazdasága [önkormányzati adatszolgáltatás, kiadott telephelyengedélyek alapján]  Fix-Beton Kft., Építési betontermékek gyártása  Szadova u. 5., Épületasztalos ipari termékgyáráts  TZT Ker. Szolg. Bt., Gépjárműjavítás  B.C. Metál Kft., egyéb fémfeldolgozás  Alu-Öntő Fémöntő és Fémmemgmunkáló Ipari Kft., Könnyűfém öntés  REDONDÓ 97 Kft., Fémmemgmunkálás  Gárdonyi G. u. 2., Gépjárműjavítás  LMK Kft., Fémmegmunkálás  GOLDBUT Rt., Papíralapú csomagolóeszköz-gyártás  Duna Papír Kft., Háztartási egészségügyi papírtermék gyártása  Sebestyén Lángvágó Kft., Fémmegmunkálás  Sztár Szállítás Bt., tárolás, raktározás  Dobó K. u. 56., Gépjárműjavítás  Prim-Ex Kft., tárloás, raktározás  Huba utca 17., Fémszerk. gyártás  ANZÓ Kft., egyéb em fém ásványi termékek gyártása  FER-TRANS’96 Kft., gépjárműjavítás, szállítójárművek tárolása Funkcióellátottsága A Déli kertváros városrész funkcióellátottságában egyoldalú lakófunkció található, nincsenek jelentős középületei. A városrészben 1 óvoda működik, a Szivárvány óvoda, melynek tagóvodája van a Pesti úti lakótelepen. A városrészben temetőkert található, itt már nem végeznek temetést, a város terve egy kegyeleti park létrehozása ezen a területen. Sportolási lehetőség a városrészben a füves futballpálya, amelynek mobil lelátója van, 2009-ben új labdarúgó pálya épült. A Csépi út mentén benzinkút működik (AGIP). A Déli kertváros városrészben 15 üzlet található, ebből 5 élelmiszerrel, 1 ruházattal és 5 vendéglátással foglalkozik. A Sport klubház több kihasználatlan lehetőséget jelent. Utcaszerkezete, megközelíthetősége, területei, szabályozása Vt-1, Vt-2, Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6, Lf-1, Lf-2, K-sp, K-Ke, Z: A városközponttól délre lévő városrész területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak. Szabálytalan, nőtt utcahálózata van, helyenként a lakóépületek szabadonállóvá váltak a furcsa alakú telkeken. A szabályozási terv kiszabályoz néhány új utcát ortogonális rendben. A telkek megközelíthetősége jónak mondható, járdával való ellátottsága gyér és igénytelen.

75


A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 5,5 m-es építménymagassággal számolnak. A településközponti területeken, melyből többet is találhatunk, magasabb, 8,0 és 7,5 m-es építménymagasságú épületeket lehet elhelyezni 30%os telepbeépítettség mellett. Sport és zöldterületek is megtalálhatóak a területen. Lakás- és épületállománya, beépítési módja A Déli kertváros városrészben kisvárosias beépítettségű rész található a Ráckevei út - Nefelejcs utca által közrefogott tömbben, közvetlenül a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási intézete mellett, amely zárványként ékelődik be a jellemzően kertvárosias szövetbe. A Tököli lakásállomány 24,33%-a koncentrálódik a városrészbe. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (18,4%) nagyjából tükrözi a városi átlagot (19,2%). Jelentős középületek nincsenek a városrészben. Nincsenek országosan védett műemlékek, sem helyi védett épületek. Külterületen, de közel van a Szent Anna kápolna, amely országosan védett műemlék. A városrészben található egy-két emlékmű, így a Hősök tere emlékmű és az 56-os emlékmű, az I. és II. vh. emlékmű és a 48-as emlékmű is itt található. Tököl városára és a Déli kertváros városrészre vonatkozó KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


3135 19,2

Déli kertváros városrész összesen 763 18,4


vezetékes ivóvíz ellátottság közcsatorna ellátottság (szennyvíz elvezetés) földgáz ellátottság villamosenergia ellátottság vezetékes távközlési ellátottság

100% 100% 100% 100% n.a.

Úthálózat, közlekedés A területet kettészeli a Csépi út. Nagy forgalmú főút, mely az egész település ellátását biztosítja. Jó közlekedési ellátottsága van, alsórendű utakkal, utcákkal kellő mértékben ellátott. A Határ úton van, ahol nincs megoldva a pormentes burkolat kiépítése. A járdák, utcák igénytelen állapotban vannak, vagy nincsenek. A területen belső közösségi közlekedés nincsen, átmenő buszjárat van. Zöldterület A Déli kertváros városrészben a zöld területek mennyisége nem jelentős, 1306 m2. Itt található azonban a Sportpálya, mint már hasznosított zöld mag, a BV lakóterület zöldterületei, a Hősök tere, és néhány feltáratlan tömbbelső.

76


Déli kertváros SWOT analízise

Erősségek Kegyeleti park lehetősége – volt temető helyén Zöld mag már sportpályaként hasznosodott Szent Anna-kápolna közelsége Régészeti területek közelsége

Lehetőségek Tradicionális sportcélú fejlesztés a zöld magban Városszéli területek fejlesztése azonos színvonalú lakóterületekké Régészeti helyek közelsége lehetőséget biztosít kis léptékű archeo-központ kialakítására – e pontból indulhatnak az archeo-túrák és tanösvények (természetesen a feltárások függvényében) Úthálózat fejlesztése Intézményfejlesztés, Anna Kápolna fejlesztése

Gyengeségek Börtön közelsége Zárványszerű kisvárosias beépítés a börtön mellett Városszéliség érzete A városrész képét nem követő új beépítés megjelenése a város szélén Alacsony képzettség Munkanélküliek magas aránya Város szélén elhanyagolt, szlömös területek Dél felől érkezve kedvezőtlen településkép

Veszélyek Városszéli területek további leszakadása Börtön környékének szlömösödése Beérkező családok gyenge szociális helyzete

77


III.5 KELETI (LEDINA) VEGYES VÁROSRÉSZ

Területi határai A vasúttól keletre a belterületi határig terjed. Lakossága: 645 fő (2001-es adat)

78


Történelme, kialakulása A Keleti vegyes (Ledina) városrész a HÉV állomás közelében alakult ki 2 iparzóna között. Az 1930-as években a város erőteljes lakónépesség-növekedést a Budapesttel való kapcsolat indukálta. A tököli lakosság egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A HÉV vonaltól befelé a város telítetté vált, így a HÉV állomástól kifelé, a külterületek felé létrejött egy újabb, kedvezőtlenebb pozíciójú lakóterület. A lakóterület kedvezőtlen helyzetét mutatják a KSH adatok, itt a legmagasabb a komfort nélküli lakások aránya. A területhez tartozik az egykori uradalmi major, később egyetemi tangazdaság területe, a Szigetmajor, mellyel részletesen az ASZT foglalkozk. Lakossága A Keleti (Ledina) városrészben él Tököl lakosságának mindössze 6,74, ennél kevesebben csak a Kis – Duna menti üdülőterületen lakik (47 lakos). Tököl lakosságnak A városrész lakónépességre vonatkozó adatai tükrözik a városi átlagot. A 14 éven aluliak aránya (16,0%) 2,3 százalékkal kevesebb, a 60 év felettiek aránya (16,6%) 2,6 százalékkal több, a 15-59 évesek aránya (67,4%) közel azonos a városi átlaggal. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (26,9%) nem magas a település egészét nézve, 3,7 százalékkal kevesebb, mint a városi átlag (30,6%). A felsőfokú végzettségűek aránya (5%), ez a legalacsonyabb érték a 6 városrész adatai között, és 3,6 százalékkal marad alul a városi átlag alatt (8,6%). A foglalkoztatottsági adatok reprezentálják a városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (41,8%) közel azonos városi átlaggal (41,3%), a foglalkoztatottak aránya (54,4%) 2,1 százalékkal alul marad (55,8%), még a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (31,9%) 1,2 százalékkal meghaladja a városi átlagot (30,7%). Tököl városára és a Keleti (Ledina) vegyes városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


9559 18,3

Keleti (Ledina) vegyes városrész összesen 645 16,0


67,8 14 30,6

67,4 16,6 26,9

8,6 41,3

5,0 41,8

18,0

15,9

55,8 30,7

54,4 31,9


8656

653 79


Gazdasága [önkormányzati adatszolgáltatás, kiadott telephelyengedélyek alapján]  K.S.H. Primer Vsf Kft. Vince Ipartelep, Keleti vegyes, Ledina városrész: Építőipar – szerelvény, Ipar – élelmiszeripar, Ipar - szerszám, alkatrész  Power Control Kft. Vince Ipartelep, Keleti vegyes, Ledina városrész: hegesztő és ponthegesztő CNC robot, stb.  LUXMETÁL Kft., fém épületelem gyártás  Csépi t 231., fém visszanyerése egyéb hulladékból  Fém-Sziget Kft., fém felületkezelés  Rittenbacher ’2000 Kft., raktározás, településtisztasági szolg.  Yacht Park Kft., Raktározás  Danubian-Metal Kft., Hulladékgyűjtés  Hungaromont Plastik Kft., műanyag félkésztermék gyárátsa  E-R-S-T-O Kft., gépjárműjavítás A statisztikai hivatal közlése szerint itt csak egy jelentősebb ipari vállalkozás található, az internetes forrás többet jelöl. A lakóépületek mellett a HÉV vágány közelében lévő ipari üzemek építőipari és elektronikai területen tevékenykednek. A vállalkozások leginkább itt vannak jó helyen, az itt maradt lakóterületeknek fokozatosan be kell költözniük a város belső részébe Funkcióellátottsága A Keleti vegyes városrész funkcióellátottsága ipari és lakófunkciót tartalmaz, a városrész a városszerkezetről leszakad a HÉV vágányok által. Itt van a legtöbb munkahely a városban. A Keleti vegyes városrészben 21 üzlet működik, ebből 3 élelmiszerrel, 1 ruházattal, és 3 vendéglátással foglalkozik. Utcaszerkezete, megközelíthetősége, területei, szabályozása: Vt-1, Vt-2, Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6, Lf-1, Lf-2, K-sp, K-Ke, Z: A faluközponttól délre lévő városrész területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak. Szabálytalan, nőtt utcahálózata van, helyenként a lakóépületek szabadonállóvá váltak a furcsa alakú telkeken. A szabályozási terv kiszabályoz néhány új utcát ortogonális rendben. A telkek megközelíthetősége jónak mondható, járdával való ellátottsága gyér és igénytelen. A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 5,5 m-es építménymagassággal számolnak. A településközponti területeken, melyből többet is találhatunk, magasabb, 8,0 és 7,5 m-es építménymagasságú épületeket lehet elhelyezni 30%-os telepbeépítettség mellett. Lakás- és épületállománya, beépítési módja A Keleti vegyes városrész jellemzően kertvárosias beépítés. A lakóterület 2 iparzóna közé került, amelyek a Település szerkezeti terv szerint területük nagyságát tovább növelhetik. A lakóépület-zóna jelenléte a városrészben azért is előnytelen, mert a HÉV vágányok, HÉV területek miatt a városszerkezetről leszakad, a városi funkciók megjelenése akadályozott. A Keleti vegyes városrész lakásállománya mindössze 225 db. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (35,1%) 15,9 százalékkal meghaladja a városi átlagot (19,2%) és ezzel a legkedvezőtlenebb értéket mutatja a 6 városrész értékei között. Jelentős középületek nincsenek a városrészben. Nincsenek országosan védett műemlékek, sem helyi védett épületek. Új lakóövezet a 045-ös táblából kiszabályozott, ill. szabályozás alatt lévő terület, valamint a 034-es lakóövezet. 80


Tököl városára és a Keleti (Ledina) vegyes városrészre vonatkozó KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


3135 19,2

Keleti (Ledina) vegyes városrész összesen 225 35,1


vezetékes ivóvíz ellátottság közcsatorna ellátottság (szennyvíz elvezetés) földgáz ellátottság villamosenergia ellátottság vezetékes távközlési ellátottság

95% 95% 98% 95% n.a.

Úthálózat, közlekedés A területet kettészeli a Csépi út. Nagy forgalmú főút, mely a települést Szigetcsép irányába kapcsolja. Északi irányban lakóövezet, déli irányba ipari övezet található a Csépi út mellett. A terület jó közlekedési ellátottságú, alsórendű utakkal, utcákkal kellő mértékben ellátott. Tizenegy olyan útja van ahol nincs megoldva a pormentes burkolat kiépítése. A járdák, sétányok igénytelen állapotban vannak, vagy nincsenek. A területen belső közösségi közlekedés nincsen, átmenő buszjárat van. Zöldterület A Keleti vegyes városrészben a zöld területek mennyisége nem jelentős, 2163 m2. Itt található a HÉSZ-ben meghatározott legnagyobb fejlesztési területi lehetőség mintegy 15 ha területen.

81


Keleti vegyes (Ledina) városrész SWOT analízise Erősségek Fejlesztésre alkalmas területek rendelkezésre állnak Gazdasági területek e városrészben találhatóak HÉV vonal és megálló közvetlen közelsége

Lehetőségek Gazdasági területek karakteres leválasztása a lakóterületekről Vasúti szállítás – logisztika kialakítása kedvező Szabályozási tervvel a terület jól artikulálható, kontrollálható a beépítések módja Hangsúlyozott védősávok kialakítása az ipari területek körül – lehetőség szerint telkenként Lakóterületek a HÉV közelében lévő alközpont környezetének irányéba rendeződjenek Jó minőségű kerékpáros kapcsolat kialakítása a településközpont és a ráckevei Duna-ág között Majdan megépülő szigeti gerincút

Gyengeségek Alacsony komfort fokozatú lakások aránya magas Alacsonyabb képzettségi szint Ipar és lakóterületek vegyesen helyezkednek el közel egymáshoz Városszerkezettől leszakadó HÉV területek és HÉV által elzárt települési terület Kedvezőtlen arányú lakó/ipari zóna

Veszélyek Megnövekedett iparosítás miatt nagyobb forgalom Rossz minőségű ipari fejlesztés gyorsabb környezeti erodálódáshoz vezet A lakó és ipari terület összenövése Ipari területek növekedése a parkerdő irányába Szegregáció kialakulásának veszélye, a városrészhez közel található Szigetmajor területe

82


III.6 KIS-DUNA MENTI VÁROSRÉSZ

Területi határai Üdülőterület (egyéb belterület) Lakossága: 47 fő (2001-es adat) Történelme, kialakulása A Kis-Duna menti városrész – üdülőtelep - Szigethalomhoz fekszik közelebb, Tököl városról külterületek és iparzónák szeparálják el. 1950 előtt Szigethalom is Tökölhöz tartozott, akárcsak a Kis-Duna menti városrész. 1950ben felváltotta a községi elöljáróságot a tanács, ekkor és lett önálló település Szilágyi telep (ma: Szigethalom) és Hermina telep (ma: Halásztelek).

83


Lakosság A Kis – Duna menti városrész lakónépesség száma 47 fő. A 14 éven aluliak aránya (12,8%) itt a legalacsonyabb a városrészek között. A 15-59 évesek aránya (66,0%) nem mutat jelentős eltérést a városi átlagtól (67,8). A 60 év felettiek aránya (21,3) magas a város egészét nézve, 7,3 százalékkal meghaladja a városi átlagot (14%). Képzettségi adatok tekintetében a városrész kedvező arányokat mutat. Alacsony a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (6,5%), emellett magas felsőfokú végzettségűek aránya (25%), mindkét adat szélsőérték a 6 városrész adatai között. A Kis – Duna menti városrészben a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya (66,7%) a városi átlaghoz (55,8%) képest magas, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (22,6%) a városi átlaghoz (41,3%) képest alacsony. A városrészben alacsony a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még az alapfokú végzettségűek között is (3,2%), ez a városi átlagnál 14,8 százalékkal kevesebb. Magas viszont a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (37,5%) a város egészét nézve. Tököl városára és a Kis-Duna menti városrészre vonatkozó demográfiai KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése

Tököl összesen


9559 18,3

Kis-Duna menti városrész összesen 47 12,8


67,8 14 30,6

66,0 21,3 6,5

8,6 41,3

25,0 22,6

18,0

3,2

55,8 30,7

66,7 37,5


8656

49

Gazdasága

Gazdaság: [forrás: http://tokol.cegtudor.hu/] Kis Duna menti részen jellemzően nincsen gazdasági tevékenység KSH adatok szerint. Funkcióellátottsága A Kis-Duna menti városrészben Gyermektábor működik, különféle sportágaknak van lehetősége itt nyári edzőtábort tartani. A városrészben 2 vendéglátással foglalkozó üzlet működik.

84


Utcaszerkezete, megközelíthetősége, területei, szabályozása Az Dunával párhuzamos elhelyezkedésű kiszolgáló út tárja fel a területet. Arra merőlegesen található egy-egy rövidebb bekötő út. Jól megközelíthető a terület. Továbi területek beépítése várható. Lakás- és épületállománya, beépítési módja A Kis-Duna menti városrészben mindössze 33 db lakás található. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az egyik legrosszabb értéket mutatja a 6 városrész között (27,4%). Az üdülők átalakítása folyamatos, lakóövezet kijelölése szükséges. Nincsenek országosan védett műemlékek, sem helyi védett épületek. Tököl városára és a Kis-Duna menti városrészre vonatkozó KSH adatok (2001-es Népszámlálás adatai) Mutató megnevezése


Tököl összesen

3135 19,2

Kis-Duna menti városrész összesen 33 24,2

Közműellátottsága: NA Úthálózat, közlekedés A területet a Taksonyi híd, és Szigethalom felől, a Szabadkai út felől lehet legjobban megközelíteni, a városon belül pedig a Csépi út felől lehet megközelíteni, kis utcákkal tagolt, szilárd burkolatos terület. Zöldterület A Kis-Duna menti városrészben a zöld területek mennyisége jelentős, 7815 m2.

85


IV. SZEGREGÁLT, VAGY SZERGERGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE IV.1. SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ÉS A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE BEVEZETÉS A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése – a régi tagállamokhoz hasonlóan – Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Tekintettel az Alkotmány ide vonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az Európai Közösség jogi vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény 35. §-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Tököl városa a fejlesztési projektek előkészítő szakaszában, még az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a konkrét Akcióterületi Terv elkészítését megelőzően az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény elvárásait és szellemiségét felhasználva elkészítette a város Esélyegyenlőségi Tervét 2007-ben. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A dokumentum a település egészére, illetve az önkormányzati intézkedési rendszerre vonatkozóan is tartalmaz az esélyegyelőséget elősegítő intézkedési terveket. Az IVS-ben bemutatott átfogó helyzetelemzés alapján kidolgozott városrehabilitációs beavatkozási és intézkedési tervek kiemelten kezelik, hogy a diszkrimináció- és szegregációmentesség érvényesüljön a város minden területén, minden célcsoport tekintetében. Sem az IVS-ben leírt intézkedések, sem az Önkormányzat egyéb intézkedései sem gerjesztik a szegregációt. Tököl Város Önkormányzata a város kialakult helyzetét elemezve és értékelve a közigazgatási területén az irányítása alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban, ill. az Anti-szegregációs Intézkedési tervben foglaltak érvényesítésére. Tököl Város Anti-szegregációs Tervének végrehajtásáért felelős vezető személy a település polgármestere, akinek felelőssége az alábbiakra terjed ki: 

   

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az érintett intézmények, szakmai és társadalmi partnerek, civil szervezetek számára elérhető legyen az Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Anti-szegregációs Terv. Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő minden intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Feladata az Anti-szegregációs program megvalósításának koordinálása, végrehajtásának nyomon követése, és az diszkrimináció- és szegregációmentesség elvének sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a település intézményeinek vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkrimináció- és szegregációmentesség elvét. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Anti-szegregációs Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

85


ÁLTALÁNOS HELYZETELEMZÉS Tököl városában a jelenlegi önkormányzati adatok alapján 2009 novemberében 10 172 lakosa van a településnek. A településen élők szociális helyzete jónak mondható, valamint az intézményi ellátottság kielégítő. A közmű ellátás 100 %-os, ami nagyban hozzájárul a komfort érzethez és növeli a város népesség megtartó erejét. Összesen Munkanélküliek száma a településen

116

Ebből tartósan munkanélküli

7

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

3

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

3

ebből

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

110

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Külterületen élők száma:

50 --

összesen

ebből

5 3-5 éves gyermekek száma

n/a

n/a

ebből

n/a

n/a

óvodába jár

általános iskolás tanulók száma

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma1: ebből

Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek

5 összesen

5 HH / HHH

27

3-5 éves gyermekek száma

n/a

n/a

ebből

n/a

n/a

óvodába jár

általános iskolás tanulók száma

n/a

n/a

Forrás: Tököl Város Önkormányzata, 2007

FOGLALKOZTATÁSI HELYZET A munkanélküliség 2,2% az aktív munkakorú népességhez viszonyítva, ez az országos átlag harmada. A munkanélkülieken belül 6%-ot tesz ki a tartósan munkanélküliek aránya. Megállapítható, hogy a foglalkoztatási mutatók jók, de mindenféleképpen lépéseket kell majd tenni annak érdekében, hogy a munkanélküliek száma ne növekedjen, a tartós munkanélküliek találjanak maguknak foglalkoztatót. A nem regisztrált munkanélküliek létszáma a településen elhanyagolható. A Város igyekszik mindenkiről gondoskodni, aki a látókörébe kerül. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű családok számát felmérték, a gyermekekről gondoskodnak. BÉRLAKÁS ÁLLOMÁNY Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok pontos feltérképezése és az ingatlangazdálkodási terv elkészítése a város tervbe vett sürgős feladatai közé tartozik. Jelenleg nincs a város tulajdonában jelentős mennyiségű önkormányzati bérlakás ill. szociális bérlakás. Az Önkormányzatnak jelenleg voltképpen nincsenek bérlakásai. 1990-1993 között értékesítésre kerültek az önkormányzati bérlakások, az akkori lakók tulajdonába kerültek. Jelenleg 2 szolgálati lakás és 2 bérlakás található a városban, elszórtan a településen, 4 különböző helyen. Ez komoly probléma tud lenni bizonyos típusú szociális beavatkozások esetén (pl.: telep felszámolási program). Szükség esetén a tervezett szociális típusú beavatkozásokkal egy időben ezt a problémát is kezelni kell a város tulajdonában lévő, ezen célra alkalmas épületek felújításával átalakításával illetve ingatlanvásárlással, építéssel meg kell oldani azt. Szükséges lakáskoncepciót készíteni.

1

Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésről szóló tanulmány és Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Tököl Város Önkormányzata, 2007. A tanulmány adatforrása nem ismert, az Önkormányzat ilyen területről nem tud, nem értesült, helyszíni bejárás során sem volt található ilyen terület a városban. 86


OKTATÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE Közszolgáltatások

Helyben

Más településen (km)

Kijáró szakember.

A szolgáltatás ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás 1-4.

X

Általános iskolai oktatás 5-8.

X

Alapfokú művészetoktatás

X

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Korai fejlesztés és gondozás

-

Szigetszentmiklós 10km

Fejlesztő felkészítés

-


Nevelési tanácsadás

-


Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

X -

Ráckeve 20 km

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

X

Családi napközi

n.a.

Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet

X

GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona

X Forrás: Tököl Város Önkormányzata, 2007

A település népessége jellemzően el tudja érni a fenti táblázatban részletezett közszolgáltatásokat. Az adott szolgáltatást nagyobbrészt helyben, nem más településen veszi igénybe a lakosság. Közoktatási szakszolgálati feladatok Szigetszentmiklóson és Ráckevén érhetők el, az utazáshoz a rászorulók részére az önkormányzat támogatást biztosít. A helyben biztosított szolgáltatásokhoz, más településről átjáró szakemberek segítségét nem veszik igénybe. OKTATÁS INTEGRÁCIÓJA Általános iskolai közoktatás integráltsága (forrás: Önkormányzati adatok; 2008/2009 tanév) tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

OM azonosí tó

intézmény neve

tanulólétszám az intézményben

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

Gyógypedagó giai tagozat (SNI gyermekek, szakértői véleménnyel felvettek)

(Nyelvi oktatás) Összes en

032472

Weöres Sándor Általános Iskola

782

HH H

SNI

42+14(integrál tan 13 oktatottak)

Összes en

HH H

S NI

Összes en

HH H

S NI

401

8

9

339

2

5

(3 csoport) Összes HHH en

42

87

3


A településen élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve kiszervezett formában. Biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei, de a településen nincsenek pontos adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások. Nyilvántartásukat az óvodában is és nem csak az iskolai nevelésben kell megoldani. A településen az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, a pontos regisztrációt továbbra is vezetni szükséges. A városban az óvodai férőhelyek száma 399, az önkormányzati óvodák közel 94%-os kihasználtságúak. Az óvodák közt egy horvát és egy hagyományőrző óvoda is működik. Gyógypedagógiai nevelésben nem részesül óvodás gyermek Tökölön. Óvodák száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

4

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

5

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

399

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

370

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

19

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

7 02

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött HHH gyermekek száma

0

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

03

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

14

Intézmény neve

Létszám/férőhely

HH-s száma

Bölcsőde

20

2

0

Napsugár Óvoda (Csépi út)

75

0

0

Hagyományőrző Óvoda (Fő u.)

71

8

1

Horvát Óvoda (Kossuth L.)

47

5

2

16

2

5

0

Szivárvány óvoda (Csépi út) Lakótelepi Szivárvány (Kisfaludy u.)

Óvoda

157

gyermekek

HHH-s száma

gyermekek

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás; a HH-s gyermekekre vonatkozó adatok 2009. december 1-i adatok, a HHH-s gyermekek adatai 2009. június 1-i adatok

A bölcsőde önálló intézményeként 20 férőhellyel rendelkezik, az igények alapján 30 gyermeket vesznek fel. A bölcsődei helyekre 40 jelentkező volt, ebből 10-et nem tudtak elhelyezni, majd ebből a 10-ből 6 gyermeket évközben a kimenő gyermeket helyére fel tudtak venni bölcsődébe. Látható, hogy a városban a bölcsődei ellátásra igen nagy az igény. Az Önkormányzat eddigi gyakorlata szerint a 3 éves gyermekeke év közben nem mentek át, ezt mindenképpen át kell alakítani. Bölcsődeépítésre nincsen kerete az Önkormányzatnak, ugyanakkor a férőhelyek és igények kielégítése végett a városban található magánbölcsődében kíván helyet finanszírozni az igénylőknek. A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, kivételt képeznek a Korai fejlesztés és gondozás, Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás, Gyógytestnevelés. A felsorolt szolgáltatások igénybe vehetők Szigetszentmiklóson és Ráckevén. A pályaválasztási tanácsadás ma

2 3

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján Önkormányzati adatszolgáltatás alapján 88


már a Sportcsarnok egyik rendezvénye is, melyet az Önkormányzat támogat, valamint a Munkaügyi Központtal közösen is tartanak ilyen pályaválasztási tanácsadást. A Házi gyermekfelügyeletet, Családok átmeneti otthonát nagyobb igény esetén kell megoldani, valamint a lakosságot emiatt hátrány nem éri. A fentebbi adatokból látszik, hogy a szülői nyilatkozatás már óvodás korban megtörténik, így lehetővé válik a hátrányos helyzetűek nyomonkövetése. Az Önkormányzat minden olyan családnak támogatást nyújt, aki támogatásra szorul (nehéz sorsú családok egyedi döntéseken alapuló támogatása), valamint létezik a közlekedési költségek térítése, mint támogatási frma, illetve konkrét díjakat fizet ki az Önkormányzat. A közoktatási intézményekben integrált nevelés zajlik, azokat a gyermekeket, ahol orvosilag is alátámasztott külön nevelik. Hátrányos helyzetéből fakadóan senki nem marad ki, vagy le a kötelező képzésekből, valamint az iskola időn túl szervezett feladatokból, programokból. A lemorzsolódási mutatók alacsonyak, a továbbtanulási mutatók a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében is jónak mondhatók. A teljesítménymérések ezzel szemben az országos átlag alatt maradnak. A pedagógiai programok fejlesztésével, eszközfejlesztéssel, az óvodai és iskolai munka összehangolásával az eredményeken lehet javítani. Célszerű lehet megvizsgálni az óvodai programok bővítését, valamint az óvodai és iskolai foglalkoztatások összehangolását is. Az iskolába járás utazási feltételei megoldottak, összesen egy gyermeket hoznak, visznek autóval, más településről. A tömegközlekedésre a diákkedvezmény érvényes. Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. Megvalósult a diákok nyári táboroztatása a Gyermektábor, ahol a szállás ingyenes, csak az étkezést kell a szülőknek megoldani. Az óvodai foglalkoztatás területén sürgető feladat megoldani a Szivárvány Óvoda (om azonosító: 032982) épület felújítását, valamint eszközbeszerzését. Az Önkormányzat középiskolai szintű, esti képzést támogat a munkába integrálás és a képzettség növelése érdekében. Erről önkormányzati kivonat készült a Tököl Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. június 29-i rendes ülésének jegyzőkönyvéből. 190/2009. (VI.29.) számú képviselő-testületi határozat: Tököl Város Képviselő-testülete 1000.- Ft/óra + ÁFA bérleti díj ellenében, határozatlan időre bérbe adja a Weöres Sándor Általános Iskola Aradi utcai épületének egy tantermét esti középiskolai tagozat indítása céljából a „Budapest” Külkereskedelmi Szakközépiskola (1201 Budapest, Vörösmarty u. 89-91.) részére. Jelen helyzetelemzés a Tököl Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv című alapján készült. A közoktatási esélyegyenlőség érvényesülését elősegítő konkrét lépéseket, a felelősöket, a program monitoringját, illetve a nyilvánosság biztosításának módját a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, valamint az ASZT program fejezete mutatja be.

89


TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA A település infrastruktúrája (forrás: Önkormányzati adatok, 2009) Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak Vezetékes víz

Áram Közvilágítás

Szennyvíz-csatorna

Gáz Pormentes út

Összesen a városban nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Kapisztrán J. Szt. István Szt. Imre Szt. Margit Szt. Erzsébet Szt. István Szt. Imre Szt. Margit Kapisztrán J. Szt. László Huba Csokonai Szt. István Szt. Imre Szt. Margit Kapisztrán J. Szőlő Szt. Margit Kapisztrán J. Szt. Erzsébet Szt. István Szt. Imre Szt. Margit Kapisztrán J. Szt. László Széchenyi Ledina Viola Szt. Gellért Bem Nagy I. Pongrátz Mansfeld Maléter Szilágyi Klein Rönnau Barackos Határ Csokonai Huba

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában

A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Keleti vegyes (Ledina) városrész

-



Északi Kertváros városrész Keleti vegyes (Ledina) városrész Keleti vegyes (Ledina) városrész

Pesti úti városrész

1

Déli Kertváros városrész

(Szadova)

34

90


Az infrastruktúra és a közmű hálózat ellátottság tehát kiemelkedő, közel 100%-os a telefon-, a víz-, a gáz-, a szennyvíz-, és az elektromos ellátottság területén. A város fejlődik, a belterületbe vont újabb telkek lehetőséget jelentenek a betelepülők lakhatásának javításához. A közüzemi hálózat fejlesztése így folyamatosan történik. Az úthálózat fejlesztésében is jelentős változásokat hozott az elmúlt évtized, de a korszerűsítés is kiemelt feladat. A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS FENNTARTÓI/SZERVEZETI HÁTTERE: Közszolgáltatások

A feladatellátás fenntartói háttere Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

X X X X Szigetszentmiklósi Önkormányzat Szigetszentmiklósi Önkormányzat X X Ráckevei Munkaügyi Központ

Ráckevei Önkormányzat és helyben Intézmény-fenntartási megállapodás Szigetszentmiklóssal közösen X n.a. X Nem megoldott Nem megoldott Forrás: Tököl Város Önkormányzata, 2007

A közszolgáltatások elérhetőségét célszerű erősíteni a Korai fejlesztés és gondozás, Fejlesztő felkészítés, Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás, Gyógytestnevelés területén. A két település távolsága Ráckeve esetében jelentős. A gyermekek igen nehezen veszik igénybe a gyógytestnevelési szolgáltatást. A Házi gyermekfelügyeletet, Családok átmeneti otthonát nagyobb igény esetén kell megoldani, a városban nem tapasztalható olyan mértékű igény ezekre a szolgáltatásokra, hogy rentábilis legyen a működtetése. TÖKÖL KISEBBSÉGEI, ETNIKAI ÖSSZETÉTELE A településen hivatalos adat nincs az etnikai összetételről. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásakor történt jelentkezések és összeírás alapján a településen kb. 140 német, 270 horvát és 50 szerb lakos él. A városban a jelenlévő kisebbségek érdekérvényesítése céljából három kisebbségi önkormányzat működik: o Horvát Kisebbségi Önkormányzat o Német Kisebbségi Önkormányzat o Szerb Kisebbségi Önkormányzat A XVIII. század elején az előző században pusztulásnak indult Tököl újra népesedésnek indul, ekkor kezdődött meg más településekhez hasonlóan a délszláv és sváb lakosság betelepítése. A régiek szerint az új lakosság többsége a horvátországi Buna folyó mellől származik, ezen kívül még a sváb lakosok száma volt jelentős. Tököl tehát hagyományosan rác-sváb településsé válik. Tökölön a német és horvát kisebbségi önkormányzatokban 5-5 fő kisebbségi képviselő tevékenykedik, a szerb területen szintén 5 fő. A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem működik. 91


KSH ADATSZOLGÁLTATÁSA A SZEGREGÁTUMOK HELYZETÉRŐL Tököl Városa az IVS és az Anti-szegregációs terv elkészítéséhez beadta adatkérelmi igényét a KSH-hoz, valamint kikérte a Központi Statisztikai Hivatal szegregált területek lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatását is. A bemutatott táblázatok egy része a KSH adatszolgáltatása alapján került kitöltésre, a fennmaradó rész pedig az Önkormányzat legfrissebb vonatkozó adatait tartalmazza. A KSH megküldte a város számára az szegregált területekre vonatkozó térképeket is:

A térképekhez a KSH szöveges mellékletként megküldte megállapítását a városban található szegregátumokkal kapcsolatban: „Adataink szerint az önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen.” Tököl területén tehát nem találhatóak olyan szegregátumként azonosítható területek, melyek a szegregációs mutató vonatkozó értékei alapján területi, illetve etnikai szegregátumként értelmezhetőek lennének. Az IVS és az ASZT elkészítése során az Önkormányzat adatszolgáltatásai alapján és a megtörtént helyszíni bejárások, valamint interjúk és beszélgetések során sem alakult ki olyan területi kép, mely megfelelne a szegregátum minősítésnek. A városfejlesztési kézikönyvben meghatározott mutatók szerint, a KSH adatszolgáltatása alapján a városban és a lehatárolt városrészekben SZEGREGÁTUM NEM TALÁLHATÓ, MÉG VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK SEM. A Város vezetése a fenti alapvetően kedvező adatok ellenére az IVS-ben elkészítette az Anti-szegregációs Tervet, mely épít a Város korábban elkészített szociálpolitikai koncepciójára, az esélyegyenlőségi tervre, valamint a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott táblázatok és adatok elemzésére. E fejezetpontban alább a két, a helyszíni szemle során feltárt, valóban érintett, veszélyeztetett terület részletesen bemutatásra kerül.

92


Az alábbi táblázat a KSH adatszolgáltatása alapján a népességre vonatkozó adatokat tartalmazza a város egészére és a városrészekre is: Tököl - városrészi adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 014 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Tököl összesen

1. Pesti 3. Tököl 2. Északi úti Központ Kertváros városrész városrész

5. Keleti Kis-Duna (Ledina) menti Külterület vegyes városrész városrész 2 980 645 47 62

4. Déli Kertváros városrész

9 559

2 216

2 073

1 536

18,3

26,0

18,0

16,7

14,1

16,0

12,8

24,2

67,8

65,3

63,2

64,5

74,5

67,4

66,0

67,7

14,0

8,7

18,8

18,8

11,4

16,6

21,3

8,1

30,6

16,7

26,3

27,4

44,3

26,9

6,5

54,8

8,6

12,2

6,8

11,3

6,4

5,0

25,0

0,0

3 135

780

738

570

763

225

33

26

19,2

4,0

27,4

20,5

18,4

35,1

24,2

88,5

41,3

31,4

42,3

41,3

46,7

41,8

22,6

47,6

18,0

9,3

15,2

15,7

26,9

15,9

3,2

23,8

55,8

65,8

54,7

55,1

50,7

54,4

66,7

50,0

30,7

21,0

36,6

36,6

31,1

31,9

37,5

31,6

8 656

2 093

2 065

1 522

2 221

653

49

53

A fenti adattáblázat a KSH 2001-es adataira vonatkozik. Látható, hogy a város arányszámai a város egészére, és az egyes városrészekre vonatkozóan is kedvezőek. A lakosság korösszetétele alapvetően fedi az országos átlagot, jelentős eltéréseket nem mutat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 8,6, ugyanakkor vannak városrészek, ahol 12,2 és 11,3%-os az arány, ami igen kedvező. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 19,2%, ez a közel 20%-os arány a város külterületekhez közelebb eső lakásai miatt kialakuló arány, a településközpont irányába, valamint a nagyvárosias beépítésű lakótelep-szerű területen ez alacsony. A Pesti úti városrész, mely nagyrészt a volt szovjet repülőtér közelében található lakótelepes beépítésű területet jelenti, szinte a legkedvezőbb adatokkal rendelkezik: - sok a gyermek és a fiatalkorú - az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 4,0% - a városban a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 93


-

alacsony a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, még a 1%-ot sem éri el, tehát itt a képzettség magasnak mondható - magas a foglalkoztatottsági mutató Foglalkoztatottsági szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben Déli Kertváros városrész van, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 26,9%, ami a lakosság negyedét jelenti. SEGÉLYEZÉSI TÉRKÉP ÉS SEGÉLYEZÉSI MUTATÓK A segélyezési térkép tartalmazza az egyes segélytípusok területi szintű megoszlását, ennek koncentráltságából és a fenti táblázat városrészi adataiból lehet következtetni esetlegesen nem feltárt veszélyeztetett területekre. Mint látható a segélyezettek népsűrűséghez viszonyított megoszlása homogénnek mondható, egyéb veszélyeztetett területet nem mutat. Városi adatszolgáltatás alapján:

94


95


96


97


Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások legfrissebb adatai): Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

Pesti úti Városrész

2600

867

Északi Kertváros Városrész

2518

Tököl Központ Városrész

LFT –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményében részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül (nem kötelező)

22, azaz 2.53%

1+4 (RÁT), azaz 0,57%

72, azaz 8,30%

840

8, azaz 0.95%

1+3 (RÁT), 0,47%

41, azaz 4,88%

-

1451

484

6, azaz 1.24%

0+2(RÁT), azaz 0,41%

26, azaz 5,37%

-

Déli Kertváros Városrész

2634

878

10, azaz 1,14%

2+2 (RÁT), azaz 0,45%

26, azaz 2,96%

-

Keleti vegyes Városrész Kis-Duna menti Városrész Város egészére vetített mutató (az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva) Város egészére az adott segélytípus száma

796

265

1, azaz 0,38%

0+0 (RÁT)

6, azaz 2,26%

-

173

58

0

0+0 (RÁT)

0

-

10172

3392

47, azaz 1,38%

15, azaz 0,42%

171, azaz 5,04%

-

na.

na.

na.

na.

na.

-

-

LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt

A fenti táblázat adataiból látszik, hogy város területén a több mint tízezer fős lakosságszámhoz képest alacsony a segélyezettek száma, összesen 47+15 fő. A városrészek tekintetében a Pesti úti városrészben vannak a legtöbben (a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők is), ugyanakkor itt viszonylag kis területen él a lakosság ¼-e. A segélyezettek magas száma valószínűleg a lakótelepes beépítésen élő alacsonyabb státuszú lakosok kapják. A városban folyamatban lévő telep-felszámolási és telep-rehabilitációs program nincs. HELYSZÍNI SZEMLE EREDMÉNYEI A 2009.12. 02.-i önkormányzati egyeztetés és az anti-szegregációs szakértővel történt helyszíni bejárás alkalmával azonban két olyan, külterületen található telepszerű terület került feltárásra, melynek lakói alacsony komfortfokozatú illetve komfort nélküli lakásokban, elhanyagolt lakókörnyezetben élnek. Ennek a két telepnek a problémáját az Önkormányzat feltérképezte az ASZT elkészítéséhez a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével és az Önkormányzat szociális osztályának segítségével, az ASZT programban az Önkormányzat vállalja továbbá, hogy kezeli a problémát és megszüntetésére pontos tervet készít.

98


A KÉT SZEGREGÁTUMNAK NEM MINŐSÜLŐ, DE PROBLÉMÁS TERÜLET BEMUTATÁSA: PRIKATELEP:

Elhelyezkedése: A város külterületén, északon a Duna és a repülőtér közötti területen fekszik. Jellemzői, kialakulása: A terület mezőgazdasági területnek minősül és árterületen fekszik. Az itt lakók engedély nélkül épített épületekben laknak, melyekre 10 évnél régebbi bontási határozat van. A területen semmilyen közmű nem található, elektromos áram sincs. Egy helyi kezdeményezés hatására az elektromos áramot megpróbálták bevezetni, azonban az árvíz veszélye és az illegális építkezések miatt és mert Önkormányzat nem kívánja legalizálni a területen a lakófunkciót, ezért nem adta beleegyezését az áram bevezetéséhez.

99


Lakossága: Helyszíni szemle alkalmával, személyes beszélgetésen elhangzott adatok szerint, a területen összesen 40 fő él, ebből 12 gyerek, ill. fiatalkorú, több nyugdíjas , 1 roma nő és egy roma gyermek, a többi ott lakó etnikai hovatartozásáról nincs adat. Az önkormányzati adatok alapján 17 bejelentett személy él a területen, a Páter és a Vida család. A Családsegítő Szolgálat felmérése szerint a területet az alábbi adatok jellemzik (személyes megkeresésen alapuló felmérés 2009. november 27-én):

Teljes létszám Éltkor szerinti megoszlás 0‐18 18‐30 30‐45 45‐60 60‐ ismeretlen Iskolai végzettség szerinti megoszlás 8 általános 8 általános + OKJ szakmunkás érettségi ismeretlen Munkahellyel rendelkeznek‐e munkanélküli nyugdíjas van munkája tanuló Segélyezettek száma Származásukat tekintve

18 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 8 fő 4 fő 1 fő 1 fő 1 fő 11 fő 2 fő 2 fő 12 fő 2 fő 0 fő magyarok

100


Fotók a területről (2009 december):

101


SZIGETMAJOR:

Elhelyezkedése: A város külterületén délen a Csépi úton elhagyva a várost, az út mentén jobbra egy régi majorság területén mezőgazdasági épületegyüttesben. Jellemzői, kialakulása: A terület mezőgazdasági területnek minősül. Az első itt lakók a majorságban dolgozók lehettek, majd az itt található lakások és területek javarészt gazdát cseréltek. Jelenleg osztatlan közös tulajdonú telken található 12 lakás. Elektromos áram van a területen, egyéb közmű nem található. Földgáz bekötési lehetőség a területtől nem messze található, jelenleg fatüzelésű, ill. vegyes tüzelésű kazánnal, kályhával fűtenek. Földúton megközelíthető a terület a főútról. Közvilágítás nincs. A helyközi buszjárattal lehet eljutni a városba, melynek a megállója pár száz méterre található a területtől. Közvilágítás és járda a főút mellett sem található. Az épületek részben romosak, elhanyagolt állapotúak. Egyes helységeket terménytárolónak is használnak, így fokozott a fertőzésveszély, vizesednek és penészesednek a falak.

102


Lakossága: Helyszíni szemle alkalmával, személyes beszélgetésen elhangzott adatok szerint, a területen összesen kb. 40-50 fő él. A lakosság összetételére vonatkozó adatok körülbelül megegyeznek a Családsegítő Szolgálat által leírtakkal. Az önkormányzati adatok alapján 30 bejelentett személy él a területen. A Családsegítő Szolgálat felmérése szerint a területet az alábbi adatok jellemzik (személyes megkeresésen alapuló felmérés 2009. november 27-én):

Teljes létszám Éltkor szerinti megoszlás

42 fő

0‐18 18‐30 30‐45 45‐60 60‐ ismeretlen Iskolai végzettség szerinti megoszlás 8 általános szakmunkás ismeretlen Munkahellyel rendelkeznek‐e munkanélküli nyugdíjas van munkája tanuló Segélyezettek száma Származásukat tekintve magyar roma

15 5 11 6 4 1 16 11 15 11 5 11 15 4 35 7

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

103


Fotók a területről (2009 december):

104


ÖSSZEFOGLALÁS Az adatok tükrében megállapítható, hogy a településen biztosítottak és elérhetők az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A közszolgáltatásokat az önkormányzat folyamatosan biztosítani kívánja, fenntartani a jelenlegi állapotot és a jövőben szeretne elérni minőségi és a mennyiségi fejlődést egyaránt. Az Önkormányzat a hivatalán, valamint a közoktatási intézményeken keresztül biztosítja a hátrányos helyzetűek jogainak érvényesülését, illetve lehetőségeihez mérten támogatja az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását.

105


IV.2. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK FELMÉRÉSE A város az akcióterületek kijelölésekor vizsgálta az esélyegyenlőségi vonatkozásokat is, azaz a beavatkozások hatását a város és városrészek területeire, valamint az ott élő esélyegyenlőségének biztosítására.. A városfejlesztési stratégiában kijelölt akcióterületek, városi szintű és városrészi szinten megfogalmazott célok egyike sem tartalmaz olyan beavatkozásokat, melyek növelik a városon belüli egyenlőtlenségek erősödését, vagy esetlegesen szegregátumot, vagy veszélyeztetett területet hozna létre. Nem tervez továbbá a város sem középtávon, sem hosszútávon olyan nagy volumenű infrastrukturális és ingatlanfejlesztést, melynek során esélyegyenlőségi, szegregációs problémák merülhetnek fel a jövőben. Ágazati fejlesztések során olyan intézményfejlesztés, illetve szociális intézménylétesítés nem történik, mely veszélyeztetné az esélyegyenlőség elveit. Az oktatás, közoktatás és képzések területen pedig a város az esélyegyenlőségi tervnek megfelelően törekszik az integrált oktatás megvalósítására, az IV S-ben olyan intézményfejlesztési cél nem került kitűzésre, mely veszélyezteti az oktatás integráltságát, vagy mélyítené az egyenlőtlenségeket. Az IVS-ben bemutatott átfogó helyzetelemzés alapján kidolgozott városrehabilitációs beavatkozási és intézkedési tervek kiemelten kezelik, hogy a diszkrimináció- és szegregációmentesség érvényesüljön a város minden területén, minden célcsoport tekintetében. Sem az IVS-ben leírt intézkedések, sem az Önkormányzat egyéb intézkedései sem gerjesztik a szegregációt. Tököl Város Önkormányzata a város kialakult helyzetét elemezve és értékelve a közigazgatási területén az irányítása alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban, ill. az Anti-szegregációs Intézkedési tervben foglaltak érvényesítésére. Tököl Város Anti-szegregációs Tervének végrehajtásáért felelős vezető személy a település polgármestere, akinek felelőssége az alábbiakra terjed ki:  Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az érintett intézmények, szakmai és társadalmi partnerek, civil szervezetek számára elérhető legyen az Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Anti-szegregációs Terv,  Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő minden intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.  Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához.  Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.  Feladata az Anti-szegregációs program megvalósításának koordinálása, végrehajtásának nyomon követése, és az diszkrimináció- és szegregációmentesség elvének sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a település intézményeinek vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkrimináció- és szegregációmentesség elvét. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Anti-szegregációs Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

106


V. STR RATÉGIA V.1. A VÁROS V JÖV VŐKÉPE é átfogó céljja: A város jövőképes és KÖL A CSEPE EL SZIGET ERŐ ŐS SPORT ÉS S NEMZETISÉ ÉGI HAGYOM MÁNYOKON A ALAPULÓ KIS SVÁROSA, TÖK MELY YNEK ERŐSSÉ ÉGE LOKÁLIS S – REGIONÁLIS EGYÜTTM MŰKÖDÉSI K KÉPESSÉGE. E jövőkkép magába foglalja a város egyed diségének essszenciáját, minden m elem me fontos része r a váro os önazono osságának. Hagyományok – lakossáág - történelm miség Karakterizáálódás-kétféle e irány-többfé éle szerep-mu ultifunkcionallitás Lokalitáás a kisebbség gek révén - reg gionalitás a Duna D által körb bezárt telepü üléshalmazban n elmen alapuló jövőkép Történe ulcsa az ott lakók hagyom mányának tovvábbi ápolásaa, a kulturáliss különbsége ek A város nyugodt fejllődésének ku k adódó előnyök kiemelésse. A város ttörténelméne ek exponálása, megtartása, megjelenítése, s a különbségből énelmi hagyyományainak ápolása az ott élő kö özösségek eg gymás közöttti múltjánaak megismertetése, törté kapcsolaatának ereje az, mely a település identitásánaak megőrzéssét és fejlőd dését eredm ményezi. Tökö öl polarizáltsága kézen foghatóan megjelenik életében, é az északi területek fejlesztéésével másfaajta életforma, lakókörn nyezeti és várrosszerkezeti sajátosságokk mentén fejlő ődik. E fejlődés és a hagyo ományos falu uképre alapulló kisvárosi térbeli strukktúra fejlődéssének közeled dése az ami a két félből, annak előnyeeiből kovácso olja a város jó ól működő ő többpólusú várossá. nkciós városszerkezetre épülő jövőké ép Többfun A város funkcionális egységeinekk lehatárolásaa, a beköltöző ő családok nagy száma p polarizálta a közösséget. k E Ez korábbaan problémafforrásként jele ent meg, enn nek nyomait ma is érzéke eljük a város életében. Az északi és dé éli területekk közötti külö önbség azonb ban a városraa nézve előnyyt és kiaknázaandó jövőt jelent. Azt gondoljuk, hogy a várost kettészeli k egy imagináriu us vonal, me ely a hagyo ományos kisvvárosi életforrmát elválaszztja a fejlőd dő nagyvárosias formátó ól. Ez a vonal azonban fizikailag is megjelenhett, ha a telep pülés, a régió ó és Budapeest fejlődése összefogottaan átgondo oltan és logiku usan történikk. Budapest ag gglomerációjáának határvonala azonban n nem léphetii át a repülőté ér vonalát, e képzetes vonal zálogaa a település kisvárosi lép ptékének. Míg g az északi rrészen a repttér mentén új ú minőség get kell létreh hozni a logiszztikai, turisztiikai-logisztikaai, utaztatási, sport, extrém msport szekto orban, s az azzt kiszolgáló épületekbe en, addig a városközpontb ban a meglévvő léptékhez igazítottan keell hagyomán nyos építésze eti eszközökkel haladó kortárs k vernakkuláris gondollatvilágú építészetet megffogalmazni. E két pó ólus ugyan máásfajta eszközzökkel operál, de mindketttő olyan minő őségi változásst jelenthet, mely m hosszab bb távon alapozza meg a város építe ett, s ezen keresztül szellemi értékeinekk létrejöttét, mely később alapja lehet a város és kisebb mérté ékben a régió ó arculatának megteremtéssében. Regioná ális együttmű űködésen ala apuló jövőké ép Tököl jövője szempontjából eleng gedhetetlen, hogy a szigetten lévő telep pülések közössen LÉPJENEK K FEL ÁTFOGÓ PROJEKTTEK MEGVALÓ ÓSÍTÁSA SOR RÁN. A kistérsségi társulással, mint szervvezettel képeesek lehetnekk a települése ek határain n átlépő közöss projekteket végrehajtani,, melyek az eg gész térség fe ejlődésének m motorjai lehetnek. 107


A szigete en lévő gazdaag szellemi, tö örténelmi és gazdasági erő őforrások lehe etőséget biztosítanak arra,, hogy teljese en különbö öző területekken együtt alkossanak, hozzanak létre e projekteke et, melyek azztán az egye es települése ek fejlődésé ének elősegíttői lehetnek. Cél, hogy a kialakult k strattégiákat átültessék a gyako orlatba, és megvalósítsák m a korábbaan kialakított elképzeléseke e et. A prograamot alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési, f szo olgáltatásszerrvezési és egyyéb programo ok, melyekbe en elhelyezzkedésre, illetvve céljai miattt érintett Tökö öl: o Szennyvíztiszztítás, működ dtetés kistérsé égi társulási együttműködé ésben o Kerékpárút építési é pályázaat, kistérségi együttműköd e désben oda fenntartáss, kistérségi eg gyüttműködé ésben o Turisztikai Információs Iro o Összevont Kö özponti Orvosi Ügyelet Sziigethalommaal szerződve o ASA Regionáális Hulladékg gazdálkodási és é kezelési tárrsasági szerző ődéssel o Kistérségi klaaszterek létrehozásának se egítése, a meg glévőhöz való ó csatlakozás o Komplex PR stratégia meg galkotása a vááros és a kisté érség elismerttségének növvelése érdekéb ben o A kistérségi menedzsmen m nttel együttműködő turiszttikai térségme enedzsment ttámogatása o térségi hatássú az Okmányyiroda, a Gyám mhivatal, az Uszoda, U a Szen nnyvíztisztító,, a Lakótelep A városffejlesztési elképzelések stratégiai s sziintű átgondo oltságának biztosítása: b A Képvisselő-testület az IVS elfogadása mellett,, ágazati illetvve téma prog gramok elkészzítését is biztosítja. A tökö öli polgárokk igényeit kielégítő k célo ok és részfe eladatok sorrrendbe állítáásával gondo oskodik az önkormányza ö ati közigazg gatási és várrosfejlesztési közszolgáltaatási fejleszté ések összehangolásáról, aaz éves költsségvetésekbe en pedig a megvalósítássukhoz szüksé éges forrásokrról.

V.2. FE EJLESZTÉSII CÉLOK A VÁROSRA V ÉS VÁROSRÉSZEKRE Á cél V.2.1. Átfogó TÖK KÖL A CSEPE EL SZIGET ERŐ ŐS SPORT ÉS S NEMZETISÉ ÉGI HAGYOM MÁNYOKON A ALAPULÓ KIS SVÁROSA, MELY YNEK ERŐSSÉ ÉGE LOKÁLIS S – REGIONÁLIS EGYÜTTM MŰKÖDÉSI K KÉPESSÉGE.

V.2.2. Középtávú K ú, tematiku us célok 7-8 8 éves időttartamra vonatkozóa an RÜLETI LÉP PTÉKÉNEK MEGFELELŐ M ALKÖZPONTOK ÉS KIIEMELT VÁR ROSKÖZPON NT T1. A VÁROS TER KIALAKÍTÁSA Tököl városnak törté énelmi várossmagja adja városközpon nti szerepét mind közigaazgatásilag, mind m szakrális értelemb ben egyarántt. A településs szerkezetéb ből adódóan azonban töb bb alközpont kezdemény alakult már ki, k melyeke et a városfejle esztési straté égiával összhaangban úgy lehet és kell fejleszteni, hogy azok azz adott térsé ég tematiku us központjaiivá váljanak. Ez a fejleszté és eredménye ezi, hogy a vááros gazdasági és kulturális értelembe en megerőssödik. Első és legfontosabb alközpont a HÉV állomáss környezetéb ben alakul ki. A Tököl – Kö özpont városrrész és a Kele eti vegyes városrész v közzött kell kialakkítani egy olyyan területet, ahol igényessebb, de kis lléptékű kiskereskedelem és é szolgáltaatási szektor jön létre. Fejjlesztendő a kerékpáros, alternatív a közzlekedési háló ózat csomóp pontja itt, mert innen in ndul a Kis Du una menti váárosrész bekö ötése Tököl központja k felé é, innen indíttható a Közp ponti városréssz párhuzamos közleke edési tengelyének fejlessztése is. A HÉV megáálló mellett tervezett autós a parkolló továbbfe ejlesztése kerrékpáros P+R parkolóvá me egoldandó fe eladat. 108


Másik alközpontja a városnak a Pesti úti váárosrészben jelenleg meglévő sportffunkció, oktatási és egyé éb intézmények, és egy--egy keresked delmi szolgáltató funkció kezdeménye e. A terület to ovábbfejleszté ése indokolt, a sportcsaarnok és az uszoda mellletti parkban street-sport pályákat lehet kialakíítani, tovább bfejleszthető a társasháázak felvevő erejére alapozottan kissebb, igénye esebb kiskereskedelmi éés szolgáltató ó funkciók. E fejleszté éseket tovább b szükséges építeni a Duna D irányáb ba, mert ottt a rekreáció ós zónák jól és logikusaan összekap pcsolhatóak az a uszoda körrnyékével. Kiemelt városközpon nti fejlesztésn nek gondolju uk a Polgárm mesteri Hivataal, a Katoliku us templom környezetét a Piactérre el együtt. Itt minőségi m zöld dfelületek kialakítása és további kulturáális funkciók b betelepítése generál g pozitív folyamattokat. A város központi éss alközponti területeinek t építészeti é arcculatát kell ko ortárs, modern, vernakulárris építésze ettel fejleszteni. E fejleszté ések eredmén nyezik a váro os képének, vizuális v karakkterének fejlő ődését, melye ek optimáliis esetben is hatással h lesznek a lakóterületek kulturális és vizuális értékeire. é

109


T2. ZÖ ÖLDFELÜLETE EK FEJLESZT TÉSE – BEL LSŐ MAGOK K LEHETŐSÉGEINEK KÖ ÖZÖSSÉGI KIAKNÁZÁSA K A, KULTUR RÁLIS ÉS SPO ORT CÉLÚ FEJJLESZTÉSEK A BELSŐ MAGOKBAN ncepció egyikk legfontosabb felvetése éss eleme, hogyy a városban korábban kialakult spontáán A városffejlesztési kon szőlőterületek a városból kifelé haaladó főutak mentén m nyerjék vissza koráábbi bájukat. A koncepció szerint három m tematiku us belső zöldffelület alakul ki. A Pesti úti ú városrészb ben a sportpáályák fejlesztésével új zöld dfelületi minő őség és funkccionális egysé ég jön létre. A Sportfejlesztés itt pé éldául a szab badtéri mede ence, strandrö öplabda, kézzilabda, minig golf, sétaparkkok fejlesztésse lehet, összekötve ö azz ártéri sétán nyrendszerrel. Az Északi kertváros városrészben a Művelődésii ház mögöttti területen n az itt korrábban hagyyományokkal rendelkező szőlő kultúrrájához kapccsolható tem matika menté én képzelhe ető el fejleszzteni a terülletet. Egy kisebb tájház, borház, vinotéka, hagyo ományőrző ház h kialakítássa fejleszth heti, húzhatjaa a környéke et. A helyi, városrészi v lakosság bevo onása a tematika pontoss kialakításáb ba garantállhatja a lakossok részvételé ét a fejlesztéssben, valamin nt kötődésükk alakul ki a ffejlesztési terrülethez már a beruházzások megkezzdése előtt. Tö ököl-Központt városrészben az iskola és sportcsarnokk fejlesztése szükséges. s Itt a Pesti útti beavatkozáásokkal ellen ntétben a haagyományos sportok kap pnak megfelelően kialakíított pályákaat. Városépítészetileg lehetséges a HÉV H állomás direkt d összekö ötése a sporttterületekkel. Ebben a városrészben vaan lehetősé ég a volt egészségház körrnyezetében pihenésre, kikapcsolódásrra szolgáló pihenőpark, játtszótér, időse ek A Déli kertváros zöldte játszóterre funkció kialakítására. k erülete pedig g a tradicion nális sportokk felé nyithaat. Teniszpáályák, jó minő őségű kispályáás futball meg gteremtése emelhet a váro osrész életmin nőségén.

110


T3. DUN NA-MENTI ZÖ ÖLDSÁVOK KONCEPCION NÁLIS FEJLE ESZTÉSE, REK KREÁCIÓS ÖV VEZETEK, ÁR RTÉRI ZÓNÁ ÁK ÁTFOGÓ Ó FEJLESZTÉSE er felőli oldaláának fejlesztéssekor annak zöld z értékét szükséges továbbfejleszten ni. A Duna menti védőgáát folyómede nak jelenleg néhány n kapcsolódási pontjja van a folyóhoz, melyek funkcionalitás f suk miatt jött létre. A komp p, A városn a bányaatavak, és az üdülőházas részen lévő átkötések spontán alaku ultak ki, nem m városfejleszztési döntése ek következzményei. Az átfogó á városfe ejlesztési straatégia célja a területen t a szzemély és logisztikai tehersszállítás céljárra kialakíto ott infrastruktturális elemek fejlesztése.. A Pesti úti városrész felől a repülőttérhez kapcso olódóan olyaan hajóállomás kialakítáására nyílik le ehetőség, ahonnan Budap pest és környyezete, gyorssan, kényelm mesen elérhettő ököl számára a lehet, azzáltal egy jobb alternatívátt adni a fővárros elérésének és fordítva; lehetőséget biztosítani Tö fővárosb ból történő kijjutás optimalizálására. ú városrésze en lévő zöldte erületeket össsze kell kapcssolni a gát folyómeder felő őli oldalával, ott o sétányokaat, A Pesti úti parkfelületeket kell kialakítani, k am mely reagál a Duna jelenléttére. Az átköttések tájépítéészeti megfog galmazása akáár e egy egyységes gondo olatvilágú, a zöld sávra és é Land-Artt elemekkel is készülhet, lehetőséget biztosítva ezzel ugyanakkkor a városraa is ható egyszzerű, de nagyyobb léptékű esztétikai e és rekreációs r beaavatkozás törrténjen. pcsolása szép és indokolható megoldáás, A városii zöldfelületek és e rekreáációs zöld sávvok tájépítészzeti összekap eszközeii pedig egyszzerűek, ugyan nakkor látványyosak. A part menti sávon dél felé halad dva az Északi kertváros és a Tököl-kö özpont városrrész, majd a Déli D kertváross városrész mentén m ahol le ehet, önkorm mányzati tulajd donú telkeke en induljon n meg a két ellválasztott terrület összekap pcsolása, akár meglévő kö özösségi funkcciók bővítésével [például az a óvoda telkén t kialakíítható átkötő sétány egyszzerű megoldáás lehet]. Az önkormányza ö at célként fog galmazza meg g, hogy telekvásárlással, előkészített és a városfejllesztési straté égiához igazodó ingatlangazdálkodássaal ösztönözze e folyamattot. A Déli ke ertvárosi terü ületen javasollunk új funkció kialakításátt is, egy ARCH HEOLÓGIAI kközpont kiépíttését, melyne ek célja, ho ogy az ártéren lévő feltáráási helyek kö özelében olyaan intézményy jöjjön létre, ami turisztikkai értelembe en látogath ható, ami az esetleges Cssepel szigeti régészeti felttárások központja lehet, ezzel is kiem melve a szige eti kistérség g együttműkö ödési képessségeit [kapcso olat pl. a százhalombattaii Matrica mú úzeummal, vaagy a halomssír bemutattóhellyel]. Te ermészetesen n e folyamaat beindításaa függ a te erületen található régészzeti feltáráso ok minőség gétől. Szükség ges az Urbanica sziget parkkká történő fe ejlesztése. A Duna menti zöld sáv s a város re ekreációs sávvja, mely az új ú bekötő hellyeken kapcso olatba kerülh het a települé és keleti résszén kialakuló ó tematikus zöldfelületekkkel is. b s-védelemhe ez kötődő konkrét k fejllesztési és beavatkozási lépések a A zöldssávhoz, a biodiverzitás követke ezőek: 1. Védett növények megőrzési feladatai, Páskom (köte elező feladat) 2. Felhagyott sóderbányák, horgásztavakk rekultivációja (önként vállalt feladat) 3. Nagy-Dunai iszapelhelyezzés megakadáályozása 4. Urbanica-sziget ÖKO parrkká alakítása – a területe ek feletti rend delkezési jog megszerzése e itt kiemelte en fontos feladaat 5. Helyi jelentő őségű természzetvédelmi te erület kijelölésse egyedi tájé értékek felmérése 6. Sitt lerakó re ekultiváció Pásskom 7. Urbanica-sziget, Páskom, BV víztorony védettség aláá helyezése 8. Szabadtéri mezőgazdaság m gi kiállítás, rekkreációs területfejlesztés 9. Turisztikai vo onzerőt emelő ő infrastruktu urális beruházzások (Kis-Dun na) A képvisselő-testület áttekinti á a védelmet igényylő, vagy véde elem alá vonandó építészzeti és termésszeti értékeke et. Megalko otja a helyi védelemről szóló rendeletét..

111


A településtérkép jaavítása érdekkében javaslaatokat dolgo oz ki a gond dozatlan ingaatlanok rendbetételére, az a életveszélyes ingatlanok bontása. Rendeletalkotással megakadályo m ozza az eng gedély nélkü ül kihelyezett reklámtááblák elszapo orodását. Tervvtanács létrehozásával eszttétikailag igén nyes épületekket engedélye ez. ORT CÉLÚ FEJLESZTÉSE F EK, SPORT-R REKREÁCIÓ ÁTFOGÓ VÁ ÁLASZTÉKÁN NAK KIALAK KÍTÁSA, ERR RE T4. SPO TURISZT TIKAI POTEN NCIÁL ÉPÍTÉSE Tököl id dentitásában egyre nagyo obb szerepett játszik a váároshoz, illetvve a repülőttérhez kapcso olódóan az új ú technikaai sportok megjelenése és gyors g terjedé ése. A reptérr ideális helysszín erre, fun nkcionális fejlesztése azonban ütközik a reptér esettleges logiszttikai, turisztikaai fejleszté ésének lehető őségével. A két k funkciócssoport nem tud t egyszerre e azon a terrületen jelen lenni, ezért a stratégiaa célja, hogyy a reptér észzaknyugati végénél v a Du una és a repttér között kijjelölésre kerü üljön egy errre alkalmass fejlesztési terület t a spon ntán kialakult MotoCross pálya környe ezetében. Ez mindenképp pen társadalm mi egyeztettést igényel, hiszen a lako osok és a kö örnyező települések jelenleg is megvonják támogatásuk a repté ér hasznosításától és be eindításától. E terüle et fejlesztésévvel akár a víízi technikai sportok is le ehetőséghez juthatnának olyan kulturált építészetti, városépítészeti keretek között, am mi ezt az egyre jobban terrjedő szórako ozási formát a város szám mára is haszno os keretek közé állítanáá. A hagyom mányos új várrosi sportok kifejtését a T2 T tematikuss cél leírásáb ban tárgyaltuk, kapcsoló ódása ebbe a ponthoz evid dencia. Turisztikai kínálatot nyyújtó intézm mények, vállalkozások kínálatának összehangolása (uszoda, sportcsarnokk, művelődésii kp, horgászo ok) 2. Idegenforgalmi informáciiós központ fe ejlesztése 3. Helytörténetti nevezetessé égek, helyszín nek, információs portok kiaalakítása, létreehozása 4. Kiemelt rend dezvények (Su ummerfest, Lo ovas-nap, Borrverseny, Táncc, kézi, foci, kaarate) 5. Népszerűsítő ő kiadványok,, térképek me egjelentetése 6. Szabadtéri úszómedence,, strand, játékkterek, mini go olfpálya 7. Szálláshely kialakítás k 8. A kistérségi Tourinform T Iro oda tevékenyységének tám mogatása 9. Labdarúgó pálya p korszerű űsítés folytatáása 10. Sportcsarnokk felújítás, parrkoló, szabadtéri rendezvé ényhelyszín 1.

A város nevezetes pontjait, p a fo ontos helyszíneket megfe elelő pihenőh helyekkel kell ellátni, gon ndoskodni ke ell utcabúto orok, esetleg nyilvános WC C létesítésérő ől. Új térképett kell készíttetni, s a honlaapon biztosítaani kell az éve es program mok előrejelzé ését. Új rekre eációs helyszzíneket kell kijelölni k (szab badtéri úszóm medence, lovas pálya, min ni golfpályya, strand foci és kézilabda,, szabadtéri szzínpad, extrém m játszótér). A Csepe el-sziget és Környéke Tö öbbcélú Önkkormányzati Társulás kerrékpárút pályyázata sikeré ét saját forráás biztosítáásával kell seg gíteni. A Dunaai gát és a Kis--Duna kerékpáros kerülés lehetőségét iss segíteni kell. Ezen fejlesztések össszehangolt kistérségi és helyi együttműködést igén nyelnek. A kisstérségi terve eket kiegészíttő helyi fe ejlesztések nagyobb n részt önkormányzati, kise ebb részben n magánválllalkozások által á kerülne ek megvaló ósításra. A 2007-b ben átadott uszoda, u fitnessz szolgáltatáások széleskörű tájékoztatáásával a váro ost népszerűsítő akciókkal a helyi lehetőségek, rendezvények r k színvonalának emelésé ével el kell érni, hogy a vendégek rendszerese en visszatérrjenek Tökölre e. ZLEKEDÉSFEJJLESZTÉS, A VÁROS ELÉ ÉRHETŐSÉGÉ ÉNEK ÉS BEL LSŐ KÖZLEK KEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE E, T5. KÖZ ALTERN NATÍV KÖZLE EKEDÉSFEJLE ESZÉS A SPOR RTFEJLESZTÉ ÉSEKHEZ KAP PCSOLTAN A váross belső közle ekedési infraastruktúrája, mint általáb ban minden magyar váro osban egypó ólusú, autókrra kihegyezzett. Ezt ma már m szinte term mészetesnek veszik a helyb ben lakók és ide i látogatók. 112


A közössségi közlekedés - a túlzo ott gépkocsifforgalom kivááltására- a váárosban jelen nleg nem tekkinthető reális elképzelésnek. A várrost átszelő főúton f a Volánbusz szolg gáltat, de rittkán, ezért cssak jóindulatttal nevezhettő gi közlekedéssnek. közösség en fekszik, fo ontosabb főútjai kellően szélesek, mellékutcái m szzinte minden nhol [20 utcca A váross sík területe kivételévvel] szilárd burkolattal ellátottak. A kerékpáros közlekedés reális alterrnatíva, melyyhez a váro osi gócponttokban kell fe ejleszteni a megállási, m táro olási helyeke et, a kerékpárrozáshoz és a városi együttléthez pediig A szolgáltaatások rende elhetőek hozzzá, melyekett könnyen és gyorsan le ehet megszerettetni az emberekkel. e fejleszté ésnek elemeitt a Magyar Ke erékpáros Klub ajánlásaival javasolt kidolgozni, de az biztosan álllítható, hogy a biztonsáágos közleked déshez legjob bb külön sávo okon vezetett kerékpáros közlekedés k a fforgalmasabb b szakaszokon n. Továbbáá a kis utcákkon javasolt kerékpáros irányok kijelö ölése, így gyyerekekkel is biztonságossabb az egye es városrésszek elérése. A város északk-déli tengelye en 4 km hosszú, keresztbe e 3 km. 15-20 perc alatt áté érhetünk egyik végéből a másikba. mi hajózássaal a kerékpározás összhaangban áll, a Csepel-szig geti turisztikaai A HÉV és a fejlesztendő folyam ésekhez is igazzodik, a Kis-Duna menti üd dülőházas terü ülethez pedig g ideális kijutáási lehetőség. fejleszté Közleked dési alternatííva a fejleszte endő gyalogo os közlekedéss is. Ehhez azzonban gond dozott, jó min nőségű járdák, közparko ok szükségessek. A város belső b útjainakk, utcáinak leg gerősebb elemei a dús és jó minőségű ű zöldfelületek, fák, árnyyas területek jelenléte. Ezz szemmel láthatóan Tökö öl város egyik erénye, ennek fejlesztése biztosan jó j kezekbe en lesz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A Csepel-szig geti gerincút tököli nyomvvonalának bizttosítása A gerincút 5..sz. körforgalo om kiépítés elősegítése A kistérségi kerékpárút k nyyomvonal bizttosítás a lehetőségek szerint, pályázati ssaját forrás kie egészítése Az átmenő fo orgalom „széttterítése” céljából a Vasút út ú felújítása A HÉV állomáás rehabilitácciójának P+R parkoló p építéssének segítésse A mezőgazdasági úthálózzat rendezése e A hiányzó útthálózati elem mek kiépítése, Duna utcai fo orgalom lassíttó, Maléter útt bevonása a forgalomba f Szilárd út kié építési program befejezése e Járdaépítési program

A Képvisselő-testület olyan o közútháálózat kialakíttására törekszzik, amely me egfelel a váross igényeinek. Az útprogram m is. Kiemelt figyelmet ke ütemeze ett megvalóssítása mellettt szükséges a járdaépítési program felgyorsítása f ell fordítani az újonnan megépült in ngatlanok me egközelítési lehetőségeine ek biztosításáára, s az elhaasználódó utaak felújításáára. A közterrület fenntarttási feladatokkat és a kiseb bb kátyúzási munkálatokaat a GAMESZ látja el. E szervezet felel a közterületek megfele elő színvonalo on tartásáért is. Meg kell határozni a szervezet álltal gondozássra kijelölt területeket. Bizztosítani kell a szükséges eszközöket és é létszámo ot. Kérni ke ell az ingatlan ntulajdonosokk, önkéntesekk bekapcsolód dását a munkkákba. Gondo oskodni kell az a elöregedettt, veszélye es fák kivágássáról, pótlásukkról. Továbbrra is biztosítani kell a közté éri létesítmén nyek állagánaak megőrzésé ét, pótolni kell a megro ongált eleme eket. Folytatn ni kell az utccabútor kihelyyezés, szobor, díszkút elh helyezés, utcaai irányító táblák, házszáám táblák elh helyezésére megkezdett m prrogramot. A játszótterekkel kapcsolatban az EU-s E szabványyoknak megfe elelően át kell alakítani azo okat. Játszótér program üttemezett meg gvalósítása mellett m a folyaamatos gond dozást, ápolásst is biztosítani kell. Éventte megelőzző balesetvéd delmi karbanttartást kell vég gezni.

113


A helyi tömegközleke t edési feladatok színvonalaas ellátása érdekében korsszerűsíteni keell az autóbusz megállókaat, meg kell szüntetni a balesetveszélyes helyszzíneket, céliráányos autóbusz váró szeerkezetek tele epítéséről ke ell c a HÉV V várófülkéket. gondoskkodni. Ki kell cserélni K AZ Z IDENTITÁS FEJLESZTÉS SE A MINŐSÉ ÉGI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJÉP PÍTÉSZETI KO OCEPCIÓK ÉS É T6. A KULTÚRA, BERUHÁ ÁZÁSOK SEG GÍTSÉGÉVEL Tököl ép pítészeti arcu ulata heterog gén állapotbaan van. Ez természetesen nem problémaként jelen ntkezik, de azzt szüksége es megállapíttani, hogy né éhány jobb minőségű m épü ületen kívül a város építésszeti és közte erületi arculatta karakterrtelen. [Déli ke ertvárosban típus társasház Ráckevei útt 4/1, Családi ház -Eötvös u u.9., Napsugárr óvoda, Hősö ök tere 2.] Fontos F itt me egjegyezni, ho ogy az elmúltt néhány évb ben a Fő utca arculata jelentősen megvváltozott az ott végbem ment beruházáások következztében. A tele epülés megkapta a Pest Me egyei Közgyűllés Kulturált Település T díját. A várossközpont hag gyományos oldalhatáron álló lakóháázas faluképe e érték. Véd deni és fejle eszteni kell. A Polgárm mesteri hivatal és környeze etében az ép pületek elhelyyezése, telepíítése jelent éértéket, magu uk az épülete ek nem mu utatnak egységes arculatott. A zöldfe elületbe ágyaazott és a Du una irányába néző központ ideális pozícióban van. A városnak szüksége vaan kortárs építészetre, é m mely a telepü ülés néhány pontján képes felfrissíten ni az egyes teerületek építészeti, vizuális karakterrét. Ezek az épületek é képesek a jellegttelen tömegépítészetet elm mozdítani, s hatással h lenni akár a család di házakra, akáár társasháázak, átépítéssekre (ld. Bilbao-modell)). A város Pesti úti ré észén lévő ttársasházak felújítása f máár megkezd dődött, ott azz uszoda mellett kiépülő új ú sportépítmények, vagy az a új reptéri kkikötő logiszttikai, turisztikaai épületei jelenthetne ek húzóerőt. A fejlesztésbe bevonhattóak az építtész mesterkéépzésben részt vevő DLLA hallgató ók, illetve országos, nyilváános tervpályyázatok kiírássával lehet haasonló irányb ba elmozdítaani a települé és központtját, mint aho ogy Budaörs is tette az elmúlt e évekb ben. A karakter kialakításáában fontos szerepe s van a főépítésznek, országos főépítészn nek, települé ésfejlesztőkne ek és koncep pcióalkotó szzakértőknek. A város teháát célként fogalmazza meg, hogy Tököl a kövvetkező évek beruházásaii olyan épületekkel és közterületekke k el gazdago odjon, melynek akár más ágazatokban n, akár a lako osság irányába hozzáadottt értéke van. A cél, hogy a fejleszté ése erősítsék a helyi kultú úrát, karakterrizálják a helyi identitást a lakosság bevonásánakk segítségéve el, valamintt artikulálják Tököl T arculatáát. ett feladatok,, beruházáso ok, fejlesztéssek: Terveze 1. Könyvtár info ormatikai fejle esztése 2. Szabadtéri sp port játéktere ek és közműve elődési rende ezvény helyszzín a lakótelep pi parkban 3. Extrém játszó ótér létesítése e 4. Pincekiállító terem kialakíítása 5. Szabadtéri Helytörténeti H k kiállító helyszzín kialakítása 6. Művelődési Központ, K Spo ortcsarnok parrkoló, szabadttéri helyszín fejlesztése f 7. Művészeti iskkola részére folyamatos f he elyiségbiztosíttás 8. Templomparrk kialakítása 9. Szabadtéri sttrand a Nagy--Dunán 10. Délszláv Tánc és Ének hag gyományokatt ápoló Summ merfest rendezzését biztosító ó alapítvány létrehozása 11. Mezőgazdassági és ipari haagyományok gondozása 12. . Kulturális éss sport rendezzvények, esem mények szervvezése, összeh hangolása 13. Művészeti, oktatás, o nevelé és bemutatko ozási lehetősé égeinek fejleszztése 14. Régészeti, he elytörténeti gyűjtemény g fe ejlesztése 15. Horvát, német, szerb közö össégi események támogatása 16. hagyományo okat őrző kiad dványok megjjelentetése 17. A helyi nemzzetiségi építésszeti hagyom mányok megőrrzése 114


A város felülvizsgáljaa a helyi közművelődési rendeletet, biztosítja a könyvállomán ny gyarapítását, az eszkö öz ellátottságot, Internet hozzáférést és az igényekkhez igazítottt nyitva tartásst. A Műve elődési Közp pont működ désével kapcsolatban modellszámítá m ásokat végezz új típusú ú működteté és lehetősé égének vizsgáálatára, a hag gyományőrző tevékenység g és a Summe erfest alapítváányba, egyesü ületbe történ nő kiszervezzésére. A Képvviselő-testülett gondoskod dik az önsze erveződő helyi kulturális és művelő ődési közössé égek helyisé ég . biztosítáásáról, pénzüg gyileg segíti működésüket m A Képviselő-testület biztosítja az a általa elfo ogadott inté ézményi prog gram költség gvetését, s az intézmén ny fenntartását. Támogaatja a város sp port, és művellődési, egyházzi, nemzetiség gi közösségeiit. ótlás nevelés, az eredményesség, a néézőszám és városmarketin ng Felülvizssgálja a Sporrtkoncepciót, s az utánpó szempon ntjaira tekinte ettel alakítja ki k támogatási rendszerét. Figyelem mmel kíséri a Szárny-nyitog gató Művésze eti Iskola működési feltéte eleit, szükség esetén lehetőségek szerin nt támogattja működésé ét. Városarrculatot meghatározó fejlesztések: 1. A Tököl honllap továbbfejlesztése 2. Tökölt népszzerűsítő kiadvványok megje elentetése 3. Városi kábelttelevíziós műsor létrehozása 4. Kistérségi rád dióhoz kapcsolódva helyi rádióműsor r biztosítása b 5. Ügyfélszolgáálati tájékoztaató füzet megjelentetése 6. Az országos média folyam matos tájékozttatása 7. Helyi sajtó, illetve lakosság gi tájékoztató ó. Helyi újság fejlesztése 8. E-önkormányyzati rendszer kialakítása 9. Helyi informaatikai infrastruktúra fejleszztése és elektrronikus ügyin ntézés feltételeinek megterremtése 10. Kistérségi és országos ren ndszerekbe vaaló csatlakozáás 11. Információárramlást és tájé ékoztatást segítő rendszerrek fejlesztése e T7. SZAKKÉPZÉSEK ÉS OKTATÁS SFEJLESZTÉS A VÁROS ME EGTARTÓ ER REJÉNEK NÖV VLÉSE CÉLJÁBÓL A város fejlődéséne ek biztos jele e, hogy a te elepülés lakosságszáma fo olyamatosan növekszik. Míg Budapesst szorosab bb környékén n észrevehető ő egy visszafo orduló szub-u urbanizációs folyamat, azaaz a városba visszaköltözé és jelei- ad ddig itt a kife elé áramlás a jellemző. A város vonze ereje árfekvéssében, hagyo ományos falu uképre alapulló várossze erkezetében, Duna közelsségében és fővárossal meglévő m kapccsolatában vaan jelen. A város v jelenle eg rendelke ezik azokkal az a intézményyekkel, mely egy e ekkora lé élekszámhoz viszonyítva v eellátják a telep pülés igényeiit, ugyanakkkor fejlesztéssi szemlélette el és a város más m céljainakk figyelembevvételével az oktatási szekto orban speciális sportkép pzés, szakkép pzés beindítássa, illetve az identitásmeg gőrző speciáliis képzések b beindítása résszlegesen akáár akkreditált középfokú szinten me egtartó erő lehet az itt élők é számára,, hiszen továább képesek a települése en maradnii. A középfokkú oktatási prrogram, speciiális szakképzzési program beindítása a város céljain nak megfelelő ő, fókuszált tagozattal középtávú k célként fogalmaazható meg. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Óvodák fejle esztése, Szivárrvány óvoda bővítése, b felújjítása Napsugár Óvvoda felújításaa Lakótelepi isskola fűtés korrszerűsítése, felújítása f Az oktatási, nevelési n intézzmények eszkközfejlesztése,, pótlása Óvoda, iskolaa belső világíttás korszerűsíítése Intézményi jáátszóhelyek korszerűsítése k e Gyerekétkeztetés minőségi javítása, gaazdaságossá tétele t Erdei iskola kialakítása k Művészeti iskkola eszközfe ejlesztés támo ogatása, műkö ödési kiegészíítés A nemzetiségi nyelvoktatás horvát, ném met, kiemelt programként p t kezelése 115


Az önko ormányzat, mint m közoktattási intézmén ny fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokho oz kapcsolód dó önkormáányzati minő őségirányításii programját. Ez meghattározza az in ntézményrend dszer egészé ére vonatkozzó fenntartói elvárásokat, az intézmén ny által ellátandó feladatokat. A Képviselő-testület felülvizsgáljaa a minőségiirányítási pro ogramot. Átte ekinti az intéézményi műkködés formájáát (ÁMK alaakítás, intézm ményi összevonások, önálló ó alsó, felső tagozat, stb.), valamint v az alaapdokumentumokat. ZDASÁGFEJL LESZTÉS ÉPÍTVE A VÁ ÁROS MEGL LÉVŐ ADOTT TSÁGAIRA, S SZEM ELŐTT T TARTVA A T8. GAZ KÖRNYE EZETVÉDELM MI SZEMPONTOKAT Többszö ör említettük, hogy a város egyik potencciálja a multi funkcionalitás f s lehetősége. Ez gazdaságii értelemben is igaz. Az Önkormányzzat célként fog galmazza meg, hogy támo ogatja a volt szovjet s reptérr hasznosításáára irányuló, és é gazdaságélénkítő sze ereppel bíró beruházásoka b at, mindezt abban az esettben, ha az nem zavarja azz ott élőket az a életkörü ülményeikben n és nem jár je elentős környezetszennyezző hatással. Gazdasáágfejlesztés lényeges pon ntja a Keleti vegyes városrész továbbfejlesztésee, vagy a váárosba érkezző átrendeződő közleked dési módok fejlesztésével f ő ipari, logiszztikai szektorr. Turisztikai ccélok a sportt és rekreáció ós iparban fogalmazódh hatnak meg, egynapos, ké étnapos aktívv sportszolgálltatások adhaatják ebben a szektorban a fejleszté és irányát. Ipaarterületi utakkra, elkerülő utakra terelni a nehézgép pjárműveket, meg kell vizssgálni kamion n, autóbussz és nehézgépjármű parko oló kialakításáának, működtetésének lehe etőségeit. 1. 2. 3. 4.

Bevásárlóközzpont, kereskkedelmi ellátás feltételeinek javítása, a váárosban és a lakótelepen Munkahelyte eremtés, iparii parkfejleszté ésben való együttműködéss Program kiallakítása a lako osság és a helyi vállalkozókkkal való együ üttműködésree Munkaerő piiaci képzés se egítése

116


Tematik kus cél

Számszerűsíthető indikátorr

Időtartam

Jellenlegi állapo ot

Vállaltt eredmény

T1. A VÁ ÁROS TERÜLET TI LÉPTÉKÉN NEK MEGFELELŐ Ő ALKÖZPO ONTOK ÉS KIEMELT ÖZPONT VÁROSKÖ KIALAKÍTÁ ÁSA

Az IVS-ben alközpontkként definiált valamely terület(ek)en intézményyi épület felújítása, korszerűsíttése

7-8 év; 2017-ig

Igazgatási épüleetek, inté ézményi épüleetek, spo ort- és kulturális épü ületek leromlott, felú újításra szoruló állaapota

Közterületek nek javítása, minőségén felújítása a súlyponti területeken

7-8 év; 2017-ig

Közzterületek, zöld dfelületek lero omlott állapotú úak, hiányosak a járd dafelületek, parrkok, zöldfelüleetek állaapota leromlottt

Funkcióbő ővülés betelepülő ő vállalkozássok számának emelkedésse

7-8 év; 2017-ig

Minta utcakarakter kialakítása a lakosság bevonásávval

5-6 év; 2015-ig

Zöldfelülettek minőségén nek javítása, felújítása Felújított, hasznosított ok területe, új zöld mago közösségi funkciójú zöldfelülett kiépítése

7-8 év; 2017-ig

Ingatlangaazdálkodási koncepció és azzal osan párhuzamo lakossági igények, elképzeléssek felmérésévvel átfogó hasznosítáási terv elkészítése e Sportarculati kommunikkációs stratégia kidolgozása k

2-3 év; 2012-ig

Nin ncs dokkumentum

illyen

2017-ig a központbaan és a további ké ét ontban alközpo területe enként min. 2 intézmé ényi épüle et felújítássa, korszerű űsítése, bővítése e 2017-ig a központbaan ét és a további ké ontban alközpo területe enként 1000 m2 m zöldfelü ület rekonstrukciója, 500 fm m járda kiépítése, k 100 00 m2 köztterület felújítássa, rekonstrukciója 2017-ig a központbaan ét és a további ké ontban alközpo területe enként min. 2--2 új gazdasági funkció betelep pülése Kertváro osi városrésszekben min. 11 utcáában lakosság gi bevonással közö ös m fásítás megvalósul 2017-ig min. 2000 m2 m ület zöldfelü rekonstrukciója, 2017-ig az IVS-be en osított beazono hasznossítatlan, vag gy alulhaszznosított zöld magok közül min. 1 zöld maag hasznosításaa Duna-m menti zöldsávo ok koncepccionális fejleszté ésével foglalko ozó dokume entum testüle eti határozattal

2-3 év; 2012-ig

Nin ncs dokkumentum

illyen

Sportintézzmény(ek) fejlesztése e, létesítése

7-8 év; 2017-ig

T2. Z ZÖLDFELÜLETEK K FEJLESZTÉSE – BELSŐ Ő MAGOK ÉGEINEK LEHETŐSÉ KÖZÖSSÉGI ÁSA, KIAKNÁZÁ KULTURÁ ÁLIS ÉS SPORT CÉLÚ FE EJLESZTÉSEK A BELSŐ MA AGOKBAN

T3. DUNA-MENT TI VOK ZÖLDSÁV KONCEPC CIONÁLIS FEJLESZTÉSE, K, REKREÁCIIÓS ÖVEZETEK ÁRTÉRI ZÓNÁK Z ÁTFOGÓ Ó FEJLESZTÉSE

T4. S SPORT CÉLÚ Ú FEJLESZTÉSEK, SPORT TÁTFOGÓ Ó REKREÁCIIÓ VÁLASZTÉ ÉKÁNAK KIALAKÍTÁ ÁSA, ERRE TURISZTIK KAI POTENCIÁ ÁL ÉPÍTÉSE

7-8 év; 2017-ig

Kidolgo ozott sportarcculati kommu unikációs stratégia 2017-ig min. 2 sportinttézmény felújítássa, vagy 1 új sportinttézmény

117


T5. DÉSFEJLESZTÉS S, KÖZLEKED A VÁROS ŐSÉGÉNEK ÉS ELÉRHETŐ BELSŐ KÖ ÖZLEKEDÉSÉNEK K FEJLESZTÉSE, TÍV ALTERNAT KÖZLEKED DÉSFEJLESZÉS A SPORTFEJJLESZTÉSEKHEZ Z KAPCSOLTAN

T6. A KULTÚRA, AZ Z ÁS FEJLESZTÉSE IDENTITÁ A MINŐS SÉGI ÉPÍTÉSZET TI ÉS TÁJÉPÍTÉSZET TI ÓK ÉS KOCEPCIÓ BERUHÁZ ZÁSOK SEGÍTSÉG GÉVEL

T7. SZAKKÉPZÉSEK ÉS SFEJLESZTÉS A OKTATÁS VÁROS MEGTARTÓ Ó K NÖVLÉSE EREJÉNEK CÉLJÁBÓL L

Kerékpárút(ak) építése

5-6 év; 2015-ig

Gyaakorlatilag nincs kiépített kerékpárrút

A település területén található utak k felújítása, kiépítése Komp-kikö ötő továbbfejlesztése és a pesti úti városrészen tervezett kikötő kiépítésének támogatássa

7-8 év; 2017-ig folyamatosan 7-8 év; 2017-ig

Summerfe est

folyamatos

Ötletpályázat az megvalósíítása egészségh ház hasznosítáására vonatkozó óan Sportarculati kommunikkációs stratégia kidolgozása k

2-3 év

Hassznosítatlan lero omlott állap potú épü ület a vááros közzepén

2-3 év; 2012-ig

Nin ncs dokkumentum

illyen

Ingatlangaazdálkodási koncepció és azzal párhuzamo osan lakossági igények, elképzeléssek felmérésévvel átfogó hasznosítáási terv elkészítése e Kulturális intézményyfejlesztés

2-3 év; 2012-ig

Nin ncs dokkumentum

illyen

Lakossági elégedettség

2-3 évente folyamatosan

jele enleg nincs illyen adaatbázis, vvagy dokkumentálás folyyamatban

Intézményyfejlesztés

7-8 év; 2017-ig

Lerromlott állap potú inté ézmények

Speciális középszintű képzési lehetőség beindításáának

2-3 év; 2012-ig

7-8 év; 2017-ig

létesítésse 2015-ig min. 1000 m kerékpáárút kiépítése a közterületfelújítássokkal párhuzaamosan é és önállóan is 2017-ig min. 500 m út ú felújítássa Jelenleg g üzemelő komp állomáás én közterüle eti területé fejleszté és Együttm működési megállaapodás megköttése a terveze ett hajóállo omás elősegíttése céljából Summe erfest fesztivvál önkorm mányzati támogaatása évente 2012-ig megvalósu ult építésze eti ötlet-, ill. tervpályyázat a az egészsé égház épületérre vonatko ozóan Kidolgo ozott sportarcculati kommu unikációs stratégia Duna-m menti zöldsávo ok koncepccionális fejleszté ésével foglalko ozó dokume entum testüle eti határozattal

2017-ig min. 2 meglévvő kulturális intézmén ny ése fejleszté Lakossáági kérdőíve ek, lakosság gi fórumo ok lebonyo olítása é és folyamaatos felméréskészítés a lakosság gi ötletekről és é vélemén nyekről 2017-ig min. 3 oktatáási intézmé ény felújítássa, korszerű űsítése 2012-ig tanulmán ny eti készítésse és testüle döntésssel elfogadássa

118


kidolgozássa sportcélú oktatásfejlesztés)

T8. ÁGFEJLESZTÉS GAZDASÁ ÉPÍTVE A VÁROS Ő MEGLÉVŐ ADOTTSÁ ÁGAIRA, SZEM M ELŐTT TARTVA A ZETVÉDELMI KÖRNYEZ SZEMPON NTOKAT

középszinttű egy képzé és speciáliss beindítáásának lehetősé égéről 2017-ig min. 1 ilye en form ma képzési beindítáása

(pl.

Speciális középszintű képzési lehetőség (pl. beindításaa sportcélú oktatásfejlesztés) Kisés középvállaalkozások működésé ének támogatássa

7-8 év; 2017-ig

Gazdaságffejlesztésre alkalmas területek kijelölése a városszerkkezetben

folyamatos

Volt szo ovjet reptér gazdasági célú hasznosítáásának támogatássa (figyelemb be véve a lakossági és é környezeti szemponto okat)

folyamatos

folyamatos

A terület az állááspontok eltérrése miaatt alulhasznosított, elhanyagolt

Önkorm mányzati kedvezm mények a helyi vállalkozók en helybe maradása é és ésének működé fenntarttása érdekében n Elfogadott, terveze ett et gazdasáági területeke tartalmaazó Települé ésszerkezeti Terv Lefolytaatott társadalm mi egyezte etések a területh hasznosításról és é társadallmi konszenzu us elérése Gazdasáági szereplőkkkel lefolytattott egyezte etések, megállaapodások

V.2.3. Városrésze V ekhez kapccsolódó cé élmeghatárrozás Tököl essetében a várrosrészi szintű ű célok megh határozása össszefüggésben van a város átfogó céljáával és a váro os egészére e megfogalm mazott tematikus célokkall. Az egyes városrészek v a azonban a teerületi szemllélet jegyébe en sajátos célok c megfogalmazását kívvánják meg. A városrészek elemzzése során megfogalmazo m ott következttetések, telep pülésszerkezeeti vizsgálatokk, valamint az a ezekre épülő é SWOT-e elemzések alaapján azonbaan minden leh határolt várossrészre megfo ogalmazhatóaak a városrészi célok. A célok megh határozása eg gyrészt az eg gyes városrészekre vonattkozóan általános célmeg ghatározásokaat tartalmaaz, valamint egyes városrésszek esetében n specifikus, akár a a később biekben akció óterületként iss értelmezhettő konkrét célok is megfogalmazásrra kerültek. A kijelölt ind dikatív akcióte erületek a teematikus célo ok, valamint a városrésszi célok célrendszerének megfelelően m k kerültek kijelö ölésre. SZ PESTI ÚTI VÁROSRÉS V1. A vo olt szovjet re epülőtér esettleges haszno osítása esetén fellépő környezeti ártalmak kivédésse a városréssz megfele elő leválasztássával, hármass egységben:: épületsáv, zöldsáv z és ah hol szükségess esztétikailag g is megoldott zajfal. V2. Zöld dmag terüle et fejlesztése e, közterületii fejlesztésekken keresztül lakóterülettek rehabilitáációja, fásítáás, parkosítás, játszóterek és sportfunkciók kiépítésse. V3. Dunaa parti rekreációs területekkkel való kapccsolat kiépítésse. 119


V4. Közú úti infrastrukktúra fejleszté ése, jelenlegii utak rendbetétele, új út kialakítása a leendő haajókikötő felé é., kerékpárút, alternatívv közlekedési infrastruktúraa fejlesztése. ónépesség száámhoz megfe elelő keresked delmi és szolg gáltatási alközzpont kialakítáása. V5. Lakó Számsze erűsíthető indikáto or

Időta artam

Je elenlegi állap pot

Vállalt ered dmény

Útfelújítá ás, infrastru uktúra további kiépítése k

5-6 évv; 2015--ig

Zöldfelületek és közzterek minőség gének jav vítása, felújítása a (ind direkt lakótelep p-rehabilitáció ó)

7-8 évv; 2017--ig

Re eptéri út nem jáárható a civil lakkosok számára, lakótelep ne em körbejárhattó Kö özvilágítás, közúti nem inffrastruktúra mindenütt kiépíttett Le eromlott állapo otú közterek és zöldfelületek

2015-ig a reptéri ú út megnyitása a civil lakossáág számára 2015-ig min n. 2 jelenle eg elhanyagolt utcában u a telje es kiépítés megvvalósítása 2017-ig min. 250 m2 m zöldfelület rekonstrukciója, min. 250 m2 közterüle et felújítása, rekkonstrukciója

Hasznosított zöld ma ag, új gi funk kciójú közösség zöldfelüllet kiépítése

7-8 évv; 2017--ig

Lakosság gi elégedettsé ég

matos folyam

ké érdőíves felmérrés 2010 első ne egyedévében

2017-ig az IVS-be en beazonosított hasznosítatlaan zöld mag hasznosítása h ( (3 éven be elül 2013-ig építészeti, eti tájépítésze ötletpályázat lebonyolítása a terület bekkapcsolására a Duna-menti zöldsávba) z kérdőíves felmérés minde en év elsső második en negyedévébe

ÉSZAKI KERTVÁROS S VÁROSRÉSZ Z V1. Zöld d mag hasznosítása, terülleti viszonyok rendezésévvel, az utcák kiszabályozáásához szüksé éges területe ek megvásáárlásával a záárvány telkekk kiszabadítása és a Művvelődési közp pont környezeetével összevvont területe en tematiku us közpark kiaalakítása (bor tematika) kulturális funkciiókkal. V2. HÉV állomás mellletti terület rendezése, r alközpont kialaakítása parkre endezéssel, p parkoló kialakkítással, épüle et felújításssal és funkció óval való megttöltéssel. V3. Egysséges utcakaraakter kialakítáása a helyi lakkosság bevonáásával. V4. Kultu urális arculat fejlesztése f (Váásártér, Lövöllde és Művelő ődési Központt). V5. Dun na parti rekreációs területe ekkel való kap pcsolat kiépíttése egy meg glévő vagy leeendő önkorm mányzati telke en keresztü ül, ennek végrrehajtásához a lehetőségekk felmérése egy esetleges telek t átalakítááshoz vagy váásárláshoz. Számsze erűsíthető indikáto or

Időta artam

Minta utcakarrakter kialakítá ása a lak kosság bevonássával

5-6 évv; 2015--ig


Vállalt ered dmény A városrészzben min. 1 utcában lakosság gi bevonással közös fásítáás megvalósul

120


HÉV t területe m mellett alközpon nt artikulálása közterüle et-felújítássall, parkoló építéssel é

5-6 évv; 2015--ig

Művelőd dési felújítása a

5-6 évv; 2015--ig

Közzpont

matos folyam


Le eromlott, elhanyagolt kö özterület, nehézkes paarkolás, így nem n valósul meg a HÉV P+R rendszerben r


2015-ig a HÉV alközpon nt parkolók é és rendezése, közterüle et rendezett kialakítása 2015-ig megvalósul m a Művelődési Közpon nt ek rendezése környezeténe kérdőíves felmérés minde en év elsső második negyedévébe en

TÖKÖL--KÖZPONT VÁ ÁROSRÉSZ V1. Dun na parti rekreáációs területekkkel való kapccsolat tovább bi kiépítése, arrtikulálása. V2. Zöld mag hasznossítása, tematikus közpark kialakítása, k akktív pihenést szolgáló s funkcciókkal. V3. Egésszségház hasznosítása, ötletpályázat le ebonyolítása és az eredm mények felhassználásával a legcélszerűb bb funkció kialakítása. V4. HÉV V állomás me elletti területt rendezése, alközpont kialakítása k parkrendezésseel és az Iskola, valamint a Sportcsaarnok fejleszté ésével, parkoló kialakítássaal, épület felújjítással és fun nkcióbővítésseel. V5. Váro osrészi tengelyyek fejlesztése e. Számsze erűsíthető indikáto or Ötletpály yázat lebonyollítása egészség gházra vonatkozzóan

Időta artam

az


3-4 évv; 2013--ig

Vállalt ered dmény Lebonyolítottt ötletpályázat

HÉV t területe m mellett alközpon nt artikulálása közterüle et-felújítássall, parkoló építéssel é

5-6 évv; 2015--ig

Le eromlott, elhanyagolt kö özterület, nehézkes paarkolás, így nem n valósul meg a HÉV P+R rendszerben r

2015-ig a HÉV alközpon nt parkolók é és rendezése, közterüle et rendezett kialakítása

Zöldfelületek és közzterek gének jav vítása, minőség felújítása a (ind direkt lakótelep p-rehabilitáció ó)

7-8 évv; 2017--ig

Le eromlott állapo otú közterek és zöldfelületek

2017-ig min. 250 m2 m zöldfelület rekonstrukciója, min. 250 m2 közterüle et felújítása, rekkonstrukciója


matos folyam


kérdőíves felmérés minde en év elsső második en negyedévébe

ZADOVA) VÁ ÁROSRÉSZ DÉLI KERTVÁROS (SZ V1. A várros szélének lezárása az úthálózat fejlessztésével, meg gfelelő infrasttruktúra kiépíítése. V2. Spo ortpálya, min nt a már hasznosított h zöld mag fejlesztése, egyéb e sporttfunkciókkal való ellátásaa, továbbfe ejlesztése. V3. Egysséges utcakaraakter kialakítáása a helyi lakkosság bevonáásával. 121


V4. Kegyyeleti park és egyéb zöldfelületek fejleszztése, közparkkszerű kialakíttása (játszótéér, Pap Károly tér). V5. Intézzményfejleszttés a városrészzben (Óvoda)). Számsze erűsíthető indikáto or

Időta artam


Minta utcakarrakter ása a lak kosság kialakítá bevonássával

5-6 évv; 2015--ig

Óvoda fe elújítása

5-6 évv; 2015--ig


7-8 évv; 2017--ig



matos folyam


Vállalt ered dmény A városrészzben min. 1 utcában gi lakosság bevonással közös fásítáás megvalósul 2015-ig megvalósul m a az Óvoda és környezeténe ek rendezése 2017-ig min. 250 m2 m zöldfelület rekonstrukciója, et min. 250 m2 közterüle felújítása, rekkonstrukciója kérdőíves felmérés minde en második év elsső en negyedévébe

V (LED DINA) VÁROS SRÉSZ KELETI VEGYES V1. Gazd dasági területfejlesztés, a laakóterületekről való megfe elelő leválaszttás mellett. V2. Lakó óterületek vizu uális és terüle eti bekötése a HÉV állomásnál kialakuló alközpont felé. V3. Telep pülés Szerkezzeti Tervben kijelölt k területten sportfejlessztés. V4. Gyalogos átkelés szintbeli fe ejlesztése a HÉV vágányokon kereszttül, valmint közterületek,, zöldfelülete ek fejleszté ése. Számsze erűsíthető indikáto or

Időta artam

Betelepü ülő száma

vállalkozások

2013--ig


7-8 évv; 2017--ig

Szintbelii keresztezződés fejlesztése1

7-8 évv; 2017--ig


matos folyam


Vállalt ered dmény 2013-ig min. 5 vállalkozáás betelepül



2017-ig min. 250 m2 m zöldfelület rekonstrukciója, et min. 250 m2 közterüle felújítása, rekkonstrukciója 2017-ig min n. 2 szintbe eli kereszteződé és fejlesztésse és/vagy kialaakítása a váro os irányába kérdőíves felmérés minde en második év elsső en negyedévébe

1

Ennél aaz indikátornál szükséges m megjegyezni, h hogy a BKV‐val való együttm működés függvvénye az indikkátor teljessíthatősége! 122


NA MENTI VÁ ÁROSRÉSZ KIS-DUN esztése. V1. Diána sétány fejle V2. Parke erdő területének fejlesztésse a Pilisi Parkkerdővel együ üttműködésbe en (Gyermekttábor, tematikkus játszókertt). V3. Az üd dülőterület összekötése ke erékpárúttal Tököl T városkö özponttal. V4. Útháálózat-fejlesztése a városrészben, szilárd d burkolatú uttak és kerékpáárutak építésee. Számsze erűsíthető indikáto or

Időta artam

Kerékpárút építése e az irán nyába, üdülőterrület összeköttve a városré észt a várossal

7-8 évv; 2017--ig


matos folyam


Vállalt ered dmény 2017-ig megépül a kerékpárút a Kis-Duna men nti városrészig


kérdőíves felmérés minde en év elsső második en negyedévébe

123


V.3. BE EAVATKOZ ZÁSOK, AKC CIÓTERÜLE ETEK KIJEL LÖLÉSE óterületek áttgondolt kije elöléséhez a megfelelő alapot az IV VS első háro om fejezetéb ben elkészített Az akció stratégiai ad helyzete elemzés és az ebből kidolgozott k dja. A stratégiában meegfogalmazottt célrendsze er megvaló ósításának területi szemlé életű leképezzése az akció óterületek és a határaikon n belül megvvalósuló előrre meghatáározott proje ektelemek kije elölése. Ezek a területek a város fejlőd déséhez legin nkább hozzájjáruló induktív területekk, gócpontokk. Jelenleg gi belterülete en kijelölt ak kcióterületek k: I. – Városkközpont II. – Pesti úti ú lakótelep re ehabilitáció III. – Északi Kertváros – tö ömb és közte erület fejleszté és IV. – Déli Ke ertváros - sport és intézmény rehabilitácció

II.

I. III.

IV.

124


V.3.1 Városközpo V ont akcióte erület an elfoglalt helye, h határa ai Városba

Jelenleg gi funkciója, jellemzői: • városközpon nti funkció • javarészt kisvvárosias, kertvvárosias környyezet • történelmi váárosmag • intézményre endszer közpo ontja • oktatási és ku ulturális intézzmények jelen nléte • közvetlen kaapcsolat a Dun nai területekkkel • jó kereskede elmi és szolgáltatóipari ellátottság • jó tömegközzlekedési kapccsolatok

125


Az akció óterületre vo onatkozó szá ámszerűsítettt adatok: 2008 8 Tököl város

Akcióterrület

Lakosság (fő)

10 16 64

431

Területe e (ha)

3 849

23,5 (234 691 6 m2)

Népsűrűsége e (fő/km2)

264 4

1 836 6

Az AT területe a váross belterületéh hez képest: 5.5 55% ódás a célren ndszerhez: Célkitűzzés, kapcsoló Tematik kus célok tek kintetében: T1. A várros területi lép ptékének megfelelő alközp pontok és kiemelt városközpont kialakíttása T5. Közlekedésfejleszztés, a város elérhetőségé ének és belső ő közlekedéssének fejleszttése, alternatív közlekedésfejleszté és a sportfejlessztésekhez kaapcsoltan T6. A kultúra, k az id dentitás fejle esztése a miinőségi építé észeti és tájé építészeti ko oncepciók éss beruházáso ok segítség gével Városré észi célok tek kintetében: V1. Dun na parti rekreáációs területekkkel való kapccsolat kiépítése, artikulálássa. V4. HÉV állomás melle etti terület rendezése, alkö özpont kialakíítása parkrend dezéssel, parkkoló kialakításssal, épület felújításssal és funkció óval való megttöltéssel. V5. Váro osrészi tengelyyek fejlesztése e. ponti akció óterület sorrán a beru uházások szinte mind degyike Önkormányzatii beruházáss, A közp együttm működés volttaképpen az Egyházzal tö örténik a fejllesztések vég ghezvitele érrdekében. vékenységek k esetén a meg gvalósításra tervezett proje ektelemek po ontos kidolgozása a két A kiegésszítő, soft tev forduló között, k a projektfejlesztési szakaszban történik t meg. Az Önkormán nyzat rendezvvényszervezé ésért felelős munkatáársainak tapasztalata alapján az alábbi típusú t tevékenységekre jellentkezik igén ny: • A helyi közössség számára jelentős szelllemi örökség és kulturális javak j fennmaaradására, bem mutatására szolgáló, nag gy múlttal ren ndelkező kultu urális esemén ny, hagyomán ny felélesztésee, kapcsolódó ó rendezvény szervezése. • Az érintett laakosság bevonását célzó akkciók, a helyi kötődést és id dentitást erőssítő akciók sze ervezése. • Közösségépíítést és szabad didő hasznoss eltöltését seg gítő szolgáltaatások, rendezzvények, közccélú képzési programok kialakítása. k • Helyi környezettudatosság elterjesztéssét segítő tájé ékoztatási, sze emléletformállási akciók. • Integrált tele epülésfejlesztési tevékenysségekhez kapcsolódó helyii társadalmi akciók

126


Akcióterület – össze efoglaló proje ektlista (terv vezett fejleszztések, funkcciók)2: Tevéke enység

Funkció ó

Becsült kö öltségek 25% %os áfával 48 218 13 31

48-as em mlékmű körn nyezetrendezzése, (1057 hrsz.) h park kialakítá ása Római katolikus k tem mplom, és kö özvetlen körn nyezetének felújítássa3 Okmány yiroda, igazg gatási irodab blokk épülete ei mögött játtszópark kialakítá ása (park, ex xtrém játszóttér, parkolók k)

Közterületek fe ejlesztése Közösségi

Révhez vezető út telljes szélesség gű felújítása a, parkolók kialakítá ása Járdák felújítása, f kö örnyezetrend dezés, csapad dékvíz elveze etés

Közterületek ejlesztése fe Ö Önállóan nem táámogatható, váálasztható

Piactér kialakítása, pavilon p építé ése Piactére en játszótér kialakítása k

Gazdasági G Közterületek fe ejlesztése Közterületek ejlesztése fe Közterületek fe ejlesztése Közösségi

85 240 413 10 295 25 50

Közterületek fe ejlesztése Ö Önállóan nem táámogatható, váálasztható

34 572 26 63

Kossuth h L. utcában a József A. uttcától zöld fe elületek rend dezése, járda fe elújítása Kossuth h L. utcai 679 9 hrsz. Ingatla anon park kialakítása Műv. Kö özp. és Könyv vt. külső, be első felújítása a (az épület homlok kzatának festtése, nagyterremben nyílá ászáró csere,, energiahatékony fűtési rendszer kiépítése) (736/1 ( hrsz.) Állomáss utca NY-i olldalán parkre endezés, parrkoló kialakíttása Aradi uttca - Iskola uttca rendezettt városképhez illeszkedő ő felújítássa

Közterületek fe ejlesztése

41 994 82 20 55 769 43 38

4 105 47 75 91 500 23 38

39 607 813 10 995 313 80 709 23 31

16 364 53 38

Aradi uttcai Általáno os Iskola - új funkció f kiala akítása Sportcsa arnok bővíté ése és közvettlen környezzetének rend dezése

Közszféra Közösségi

120 503 15 54 152 105 67 75

Napsugár Óvoda - újj funkció kia alakítása Térfigye elő rendszer kiépítése

Közszféra Ö Önállóan nem táámogatható, váálasztható

79 508 213 2 930 00 00

Közigazzgatási funkccióknak helytt adó épülete ek felújítása,, multifun nkcionális kiialakítása Internett kávézó kiallakítása az ön nkormányza ati tulajdonú ingatlan n bővítéséve el Régi épü ület felújítássa, funkcióva al való megtö öltése (1394//2 hrsz.)

Közszféra

81 102 92 20

G Gazdasági

14 030 06 66

G Gazdasági

18 042 46 65

SOFT te evékenységek4

Önállóan nem Ö táámogatható, váálasztható

20 000 00 00

2

Teljesen részletes prrojektlista a kidolgozásra keerült EATT‐ben n található. Együttm működés az Eggyházzal. 4 Részlettes kidolgozássuk a két fordu uló között törtténik. 3

127


V.3.2 Pesti P úti reh habilitáció ó an elfoglalt helye, h határa ai Városba

Jelenleg gi funkciója, jellemzői: • magas népsű űrűségű terület • városias körn nyezet jelenlé éte • gyenge kereskedelmi és szolgáltatóipa s ari ellátottság • fiatal, átlagnál magasabbaan kvalifikált lakosság l • a repülőtérhez a legközele ebb eső ponttja a városnakk, ártalmas körrnyezeti hatássok jelenléte • központtól táávol eső terüllet • helyenként leromlott lakó ókörnyezet éss közterületekk • rossz tömegközlekedési kapcsolatok k (H HÉV távol esikk) • Dunával és Dunamenti D rekreációs területekkel közve etlen, markán ns kapcsolat

128


Területe e: Terrülete:

20498 87

m m2

20,5

h ha

Célkitűzzés, kapcsoló ódás a célren ndszerhez: Tematik kus célok tek kintetében: T1. A várros területi lép ptékének megfelelő alközp pontok és kiemelt városközpont kialakíttása: T4. Sport célú fejleszttések, sport-re ekreáció átfog gó választékának kialakítássa, erre turiszttikai potenciál építése T8. Gazd daságfejleszté és építve a vááros meglévő adottságaira,, szem előtt taartva a környeezetvédelmi szempontoka s t Városré észi célok tek kintetében: pülőtér környyezeti ártalmainak kivédése e a városrész megfelelő m levválasztásával, hármas egysé égben: V1. A rep épületsááv, zöldsáv és ahol szükség ges, esztétikailag is megold dott zajfal. V2. Zöldmag terület fejlesztése, f kö özterületi fejle esztéseken keresztül lakóte erületek rehab bilitációja, fássítás, parkosítás, játszóterek építése. V3. Dunaa parti rekreációs területekkkel való kapccsolat kiépítésse. V4. Közú úti infrastruktú úra fejlesztése e, jelenlegi uttak rendbetéttele, új út kialaakítása a leendő hajókikötő ő felé. V5. Lako osságnépesség számhoz megfelelő m kere eskedelmi és szolgáltatási s a alközpont kialakítása. A város ennél e az akció óterületnél szzociális típusú ú városrehabillitációs forrásokra is kíván majd pályázn ni, illetve olyan n közterület-felújítási programokra, p melyeket szo ociális céllal táámogatnak. Ezzen az akcióteerületen kiem melten fontos a városréssz szociális helyzetének javvítása céljábóll a lakótelep környezeténe k k teljes körű rrehabilitációjaa.

129


Akcióterület – proje ektlista (terve ezett fejleszttések, funkciók): Projekt neve n r rövid leírása

b becsült költsé ég

Beruházzá s jellege e

Zajvédő sáv

A repülőtér kö örnyezeti ártaalmainak tekin ntetében leváálasztás lé étesítése, fásíítás, hang gáttló fal építése

100 000 000.--

Kerülőútt építése

A repülőtér te erületén a főbejárati út meg gnyitása a lakkótelep f felé, útfelújítás

6 60 000 000.-

Lakótele ep zöldfelület

A lakótelep zö öldfelületeine ek fejlesztése, fásítás, parko osítás, jáátszóterek ép pítése

5 50 000 000.-

önkorm m. és magán önkorm m. és magán önkorm m.

Keresked delmi alközpon nt

Kereskedelmi,, szolgáltatásii alközpont ép K pítése magán ntőke b bevonással

2 250 000 000.--

Lakóházz felújítás

LLakótelepi, mé ég felújítatlan n lakóházak homlokzat felú újításának é korszerűsíté és ésének támog gatása.

150 000 000.--

önkorm m. és főkén nt magán önkorm m.

Kapcsolaat a Dunávall

Dunai rekreácciós területekkkel való kapcssolat kiépítése D e, s sétautak, gátra vezető lépccsők, pihenők létesítése

8 80 000 000.-

önkorm m.

Lovas páálya

L Lovas pálya te erületének fejlesztése

5 50 000 000.-

„Soft” ele emek

K Kapcsolódó nem beruházás jellegű tevé ékenységek

3 30 000 000.-

önkorm m. és magán önkom.

Települé ésszerkez eti tervb ben kijelölt út ú megépíttése

A jelenlegi lovvas pálya mellett kijelölt útt megépítése

150 000 000.--

önkorm m.

130


V.3.3 Északi É Kerttváros – töm mb és köztterület fejlesztés an elfoglalt helye, h határa ai Városba

Jelenleg gi funkciója, jellemzői: • • • • • •

Kizárólag lakkófunkcióval bíró b terület Kertvárosias,, helyenként falusias f jelleg Rengeteg kisszabályozott zárványszerűe z en elhelyezke edő telek Leromlott járrdafelületek Közösségi zö öldterületek hiánya h (pl.: játszótér) Alacsony a beépített b területek aránya

131


Területe e: Terrülete:

18777 75

m m2

18,78

h ha

Célkitűzzés, kapcsoló ódás a célren ndszerhez: Tematik kus célok tek kintetében: T2. Zöld dfelületek fejjlesztése – belső b magok lehetőségeinek közösségi kiaknázásaa, kulturális és sport céllú fejleszté ések a belső magokban m T4. Sport célú fejleszttések, sport-re ekreáció átfog gó választékának kialakítássa, erre turiszttikai potenciál építése T6. A kultúra, k az id dentitás fejle esztése a miinőségi építé észeti és tájé építészeti ko oncepciók éss beruházáso ok segítség gével Városré észi célok tek kintetében: V1. Zöld mag hasznossítása, területti viszonyok re endezésével, az utcák kiszaabályozásáho oz szükséges területek t megvásáárlásával a zárrvány telkek kiszabadítása és a Művelőd k dési központ környezetéve k el összevont te erületen tematiku us közpark kiaalakítása (bor tematika) kulturális funkciiókkal. V3. Egysséges utcakaraakter kialakítáása a helyi lakkosság bevonáásával. V4. Kultu urális arculat fejlesztése. f ektlista (terve ezett fejleszttések, funkciók): Akcióterület – proje Projekt neve n rö övid leírása

b becsült költség g

Beruházáá s jellege

Járdafelü ületek építése

Jáárdafelületek építése, ill. a jelenlegi j járdák felújítása

8 80 000 000.-

önkorm.

Területvvásárlás

Te erületi viszon nyok rendezésséhez, közösségi zöldterüle etek, utcák kiszabályyozásához szü ükséges területek megvásáárlása

100 000 000.-

önkorm.

Közösségi zöldterü ületek

K Közösségi zöld dterületek létrrehozása

5 50 000 000.-

önkorm.

Utak kialakítása

Je elenlegi zárváánytelkek meg gközelítéséhe ez szükséges utak utcák kiépítése e.

120 000 000.-

önkorm.

Köztér rendezése

M Mester utca – Táncsics T M. uttcasarok, tér kialakítása, k fássítás

2 20 000 000.-

önkorm.

Közvilág gítás

Újonnan kialakkult utcák és terek Ú t közvilág gításának meg goldása, je elenlegi felújíttása.

2 20 000 000.-

önkorm.

„Soft” ele emek

K Kapcsolódó ne em beruházáss jellegű tevékkenységek

10 000 000.-

önkorm.

132


V.3.4 Déli D Kertvá áros - sportt és intézm mény rehab bilitáció an elfoglalt helye, h határa ai Városba

Jelenleg gi funkciója, jellemzői: • Kertvárosias jelleg • Oktatási inté ézmény • Város legjele entősebb sportpályája • Magas zöldfe elületek arányya • Tradicionáliss sportfunkció ók • Nagy és sokfféleképpen haasznosítható terület t • Lakóterületb be előnyösen integrálódik

133


Területe e: Területe:

95791 1

m2

9,58

ha

Célkitűzzés, kapcsoló ódás a célren ndszerhez: kus célok tek kintetében: Tematik T2. Zöld dfelületek fejjlesztése – belső b magok lehetőségeinek közösségi kiaknázásaa, kulturális és sport céllú fejleszté ések a belső magokban m T4. Sport célú fejleszttések, sport-re ekreáció átfog gó választékának kialakítássa, erre turiszttikai potenciál építése T7. Szakképzések és oktatásfejleszt o tés a város megtartó erejének növlése céljából c Városré észi célok tek kintetében: V2. Sporrtpálya, mint a már hasznosított zöld maag fejlesztése, egyéb sporttfunkciókkal vvaló ellátása. V3. Egysséges utcakaraakter kialakítáása a helyi lakkosság bevonáásával. V4. Kegyyeleti park és egyéb zöldfelületek fejleszztése, közparkkszerű kialakíttása. ektlista (terve ezett fejleszttések, funkciók): Akcióterület – proje Projekt neve n rö övid leírása

b becsült költség g

Beruházáá s jellege

Kegyeletti park

A jelenlegi tem mető területén nek kegyeleti parkká alakíttása, zö öldterület fejllesztése A sportpálya műfüvesítése m

7 70 000 000.-

önkorm.

100 000 000.-

önkorm.

A sportpályán található épü ület felújítása és korszerűsíítése

2 20 000 000.-

önkorm.

A óvoda épületének felújíttása Az

6 60 000 000.-

önkorm.

Az óvoda közvvetlen környezzetének és zö A öldfelületeinek fe elújítása

15 000 000.-

önkorm.

Az intézménye A ek és kegyeletti park körül található utakk, járdák, kö özvilágítás felújítása, fejlessztése K Kapcsolódó ne em beruházáss jellegű tevékkenységek

2 25 000 000.-

önkorm.

2 20 000 000.-

önkorm.

Sportpálya műfüvessítése Sportpálya épületeinek felújításaa Szivárvány Óvoda épület é felújítás Szivárvány Óvoda zöldfelületek Út és járdafelü ületek „Soft” ele emek

134


V.3.5 Ledina L Spo ortterület – pontszerű ű fejlesztéss Jelenleg gi külterülete en kijelölt po ontszerű akcióterület Az aláb bbi akcióterü ület jelenleg külterületen n található. A belterüle etbe vonás folyamatban van, így az a akcióterületen tervezzett projektekk megvalósítássakor már Tökköl város beltterületéhez fo ognak tartozni. Városba an elfoglalt helye, h határa ai

Jelenleg gi funkciója, jellemzői: • • • • • •

Jelenleg kültterületen található terület Füves fás beé építetlen terü ület Tömegközlekedéssel relattív jól megközzelíthető Ipari területe ek közelsége Városi infrasttruktúra hiányya Várostól távo olabb helyezkkedik el 135


Célkitűzzés, kapcsoló ódás a célren ndszerhez: T8. Gazd daságfejleszté és építve a vááros meglévő adottságaira,, szem előtt taartva a környeezetvédelmi szempontoka s t V1. Gazd dasági területfejlesztés, a laakóterületekről való megfe elelő leválaszttás mellett. Projekt neve n

becsült költség

Beruh házás jellege

Területvvásárlás

50 000 000 0.-

önkormányzati

Sportpálya kiépítése

100 000 00 00.-

önkormányzati és magán

Infrastru uktúra létreho ozása

50 000 000 0.-

önkormányzati

Sportpálya épület építése

200 000 00 00.-

önkormányzati és magán

136


V.4. FE ENNTARTH HATÓSÁGI SZEMPONT S TOK V.4.1. A fenntartható körny yezet fejlődésprogra amja A Nemze eti Fenntartható Fejlődési Stratégia a társadalom fejjlődésének megfelelő m pályyára való állítását elősegítő ő, hosszú távú, t keretstraatégiai jellegű ű dokumentu um, mely valaamennyi társaadalmi, gazdaasági és környyezeti területrre egy poziitív, fenntarth ható, társadalm masítható jövvőképnek meg gfelelő eszközrendszert éss reformkerete et vázol fel. A Nemzeti Fenntarth ható Fejlődésii Stratégiában n meghatáro ozott alapelve ek közül az IV VS kidolgozássakor az alább bi elvek játtszottak kieme elkedő szerep pet: •

A holisztiku us megköze elítés elve. A dolgokat egymással összefüggésb ö en kell vizsg gálni, mivel a rendszerek egymással e szzoros kölcsön nhatásban állnak. Bármilye en beavatkozzás tovagyűrűző hatásokaat okoz esetleg g távoli rend dszerekben iss. A helyi kih hívásokra adaandó válaszo okhoz szüksé éges a tágab bb környezet éss a globális tre endek ismerette.

•

Integráció elve. e A szakp politikák, terve ek, programo ok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtássa során a gazd dasági, a szociális és a körn nyezeti szemp pontokat, azo ok összefüggééseit is egyaráánt figyelemb be kell venni an nnak érdekéb ben, hogy azo ok kölcsönösen erősítsék egymást. A h helyi, regionáális és nemze eti szintű tevéke enységeket iss össze kell haangolni.

•

Helyi erőforrrások haszn nosításának elve. Töreke edni kell a kö özösségek szü ükségleteinekk helyi szinten n, helyi erőforrrásokból törtténő kielégíté ésére. Őrizzük meg a he elyi sajátosság gokat, azok sokszínűségé ét. Fontos felad dat az épített környezet megóvása m és a kulturális örrökség megő őrzése, fenntaartható módo on történő haszznosítása is.

•

Társadalmi felelősségv vállalás elve e. A fenntarrtható fejlődé és, a magassabb életmin nőség elérésse érdekében csökkenteni c k kell, illetve ki k kell küszöb bölni a terme elés és a fog gyasztás nem m fenntarthattó módjait. Erő ősíteni kell a vállalkozások v k társadalmi felelősségváll f alását, a mag gán- és a közzszféra közöttti együttműködést.

Fenntarrthatóságot veszélyeztet v tő folyamatok és jelenség gek • • • • • • • • • • • • •

A környezet eltartó-képessségének csökkkenése Gyorsuló üte emben fogyó és öregedő népesség n Alacsony (hivvatalos) foglaalkoztatási aráány A későbbi elhelyezkedés e st nem elég jól szolgáló, a társadalmii különbségeeket felerősítő ő, irányítási és é finanszírozássi problémákkkal küzdő közzoktatás és felsőoktatás Rossz egészsségi állapot, Jövedelem, egészségi állapot, képze ettség, közszzolgáltatásokh hoz való hozzáférés men ntén növekvvő társadalmi kü ülönbségek, leszakadó réte egek kialakuláása Biológiailag aktív a területe ek csökkenése e, felaprózódáása Növekvő terü ülethasználatt Veszélyeztettett vízkészlettek Gyenge kis- és é középvállaalkozások Barnamezős területek újraahasznosításaa esetén elmaarad a valósi re ekultiváció Gazdasági éss lakóterülete ek nem megfe elelő leválaszttása Valós igénye eknek nem me egfelelő rehabilitáció az ipari és különle eges területekken

137


A váro os az alább bi prioritáso ok tekinteté ében fokozo ott figyelme et fordít a tervezett beruházáso ok megvaló ósítása során n: - a társadalmi kohézió és a foglalkoztatáás javítása - a természeti értékek véde elme - fenntartható ó vízgazdálko odás: Magyarrországon a környezeti k prroblémák közül ez a kérdés kiemelte en fontos alapvvető társadalmi (pl. mindenki számáraa elérhető eg gészséges ivó óvíz) és gazd dasági szerep pe miatt. A takkarékos, érté ékvédő gazdáálkodás, és a vizeknek a következő generációk számára valló megtartása felkészülés f a következő k fen nntarthatóság got veszélyezttető trendekrre - versenyképe esség fenntarttható erősítésse - gazdasági szzabályozás eszzközeinek a fe enntarthatósáág szolgálatáb ba való állítássa Akcióterületi ések fejleszté

Várható körrnyezeti hatá ás

Megújulló városközzponti akcióterület

Közterületekk átépítése

Megnöveked dő forgalom m és ezáltal környezeti te erhelés

Duna-menti területekk hasznosítása Gazdasáági területekk fejleszté ése

Reptér fe ejlesztése

Forgalomnö övekedés a terrületeken

Új vállalko ozások települnek be,, növekszik a terület gazdasági növekvő aktivitása, szennyező ő hatások Gazdasági funkciók f települnek be a a lakózónákk város területére közvetlen kö özelébe Lakókörnyezzet zajszen nnyezettsége,, légszennyezzettsége növekszik, lakókk elvándorolnak a területrő ől

A környezzeti probléma enyhítésé ét célzó straté égiai javaslatok k Városrehabilitációs akciiók megvalósíítása során törekedni kell a közparkkok és fásításo ok felületének növelésére A forgalmaat forgalomte echnikai eszközökkkel kell mederben tartani A fejleszté és során a védett termé észeti értéke ek védelmébe en pufferzón nát kell kialakítani, mely felfogja a várható v terheelést Környezetszennyező iparágak letelepedé ésének korláto ozása, szabályyozás eszközeive el a beékelődő ő gazdasági tevékenység megakadáályozása Szabályozáás eszközeiveel pontos területek kiszabása szükséges s és védőfásítássaal, zöldfelületi leválasztásssal szükségess a szeparáció ót megoldani Településsszerkezeti Terrvben meghattározni szükséges a lég- és körn nyezetszennyyező hatások megakadáályozására száánt leválasztó zónák kiépítését és módját Olyan gazd dasági tevékeenység ösztön nzése és támogatássa a területen, mely nem sé érti a lkók és a környezet érdekeit

138


V.5. AN NTI-SZEGR RGEÁCIÓS PROGRAM P v a IV. fejezzetben bem mutatott ind dikátor tábllák, adatok k és elemzé ések alapjá án Tököl városában megálla apítható, hogy nincsene ek telepszerű ű, szegregállt lakóterüle etek, ugyana akkor a váro os feltárt ké ét olyan területet, t m melyeknél intézkedések szükségese ek. A város vezetése éss a működtetett szociális intézmények folyam matos kapcsolatban vannaak a települlésen élő kissebbségekkel, és szociáliisan rászorulló családokkkal. A város az Anti-szegregációs tervv elkészítésekkor a hangsúllyt a megelő őzésre, valam mint a kulturrális identitá ás erősítéssére helyezte e, valamint a feltárt 2 területre össszpontosíto ott és fogalmazott meg g intézkedéssi javaslattokat. A váro osvezetés száámára kieme elkedő fontossságú, hogy az eddig eléért eredményyek megfelellő odafigye eléssel, és a szociális s szolg gáltatások folyamatos fejle esztésével tarrthatóak legyyenek. A megelőzés a váro os számára az IVS straté égiai fejezetb ben leírt fejlesztések egyikk kulcsa is, hiiszen Tököl o olyan közép- és hosszútávvú fejleszté ési célokat tűzzött maga elé, melyek a jelenlegi szociális háló fejletttségét veszik alapul, és száámolnak annaak szinten tartásával t és fejlődésével. f RÁLIS IDENTIITÁS ERŐSÍTÉ ÉSE: KULTUR o kistérségi kapcsolatok erő ősítése o jelenlévő kisebbségi kultú úrák támogatáása o Tököl német, horvát és szerb kisebb bségeinek tovvábbi támogatása városi és térségi eg gyüttműködé és szintjén, váro osi programok szintjén o Közoktatási Intézmények fejlesztése I o a helyben megtalálható te ermészetvéde elmi és táji érttékek védelm me és kulturális integrálása MEGELŐ ŐZÉS: o betelepülése ek szempontjáából veszélye eztetett terüle etek folyamatos kiszűrése, figyelemmel kísérése o a rendezetlen területek kiszabályozásaa, a kivetett bo ontási határozzatok betartatása o a Szabályozáás Tervben me eghatározott irányelvek be etartása, betartatása o Szabályozásii Terv módossításainak fokkozott figyelm me, lakhatási szempontokk érvényesítése (védőzónáás fásítások, terrületrendezéssek, terület be evonások) o alacsony státuszú lakossok szociáliss támogatássa és azok fokozott éss folyamatoss ellenőrzése, nyomonköve etése o közvetlen kaapcsolat biztosítása a veszé élyeztetett lakkosok és a szo ociális intézméények között o megkezdett intézményi akadálymente esítések folytaatása LAKHAT TÁSI INTEGRÁ ÁCIÓT BIZTO OSÍTÓ ESZKÖ ÖZÖK Tökölön az alacsonyy státuszú lakkosság és azz ott élő kise ebbségek lakkhatása jelen pillanatban megoldott. A városban n élő kisebb bségek teljessen integráló ódtak a közö össégbe, Tökö öl hagyomán nyosan is so oknemzetiség gű települé ésként alakult ki. Éppen ezé ért az Önkorm mányzat céljaa, hogy a jelen nlegi integrált, egymás kultúráját ismerrő és elism merő helyzet fennmaradjon f n, ennek fejle esztésében és é további seg gítésében kívván együttmű űködni a helyyi kisebbsé égi önkormán nyzatokkal és civil szerveze etekkel, közössségekkel. 1. 2. 3. 4. 5.

HÉSZ módossítás elfogadáása (ingatlan, épület) é Költségalapú ú bérlakások kialakítása k Szociális bérlakások kialakkítása – pályázzati források, állami támog gatások igényybevételével Igényfelméré ésen alapuló lakáskoncepcció elkészítése e Lakásrendele et felülvizsgállata

139


MOBILIZ ZÁCIÓS PROG GRAM Tökölön az infrastrukkturális ellátotttságnak, illettve a kialakult lakókörnyezzet minőségéének köszönh hetően reálisaak és tarthatóak az ingatlanárak. A városba lete elepülni vágyók olyan réte eget képviselnek, akiknekk betelepülésse esetén nem n számolh hatunk a szegregáció lehetőségével. A város szab bályozási tervvében ki vannak jelölve és é szabályo ozás alatt állnak azok a területek, melyek m jövőbeni beépíté ése várható. A fenti kétt adottságnaak köszönh hetően a váross képes elkerü ülni és megelőzni a szegregált telepek kialakulását. k Mobilizáációs szempo ontból különö ös figyelmet érdemel é a Pe esti Úti városrrész területe. Az itt találhaató ingatlano ok mind jelllegében, min nd árában elttérnek a váro os többi területén találhattó ingatlanokktól, területi szeparáltságu s uk miatt kü ülön figyelmet kell szenteln ni az itt találh ható lakóépülletek folyamaatos korszerűssítésére, rehabilitálására. Az A alacsonyy komfort fo okozat itt nem m jellemző, ugyanakkor a lakótelep épületei és a városrész közterületei a folyamattos fejlesztéssek elmaradáása esetén to ovább romlan nak és a körrnyezeti elmaaradottság és szeparáltsáág következztében nem kívánatos k folyyamatok indulhatnak be. ehatárolt terrületre külön-külön a későbbiekben k n kerül bem mutatásra a ttervezett be eavatkozás és é A két le mobilizá ációs lehetősségek. ÁTÁS, ÉLETM MÓD PROGRA AM EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁ eladata az egészségügy e i alapellátás biztosítása. A Program m részeként a A Képvviselő-testülett kötelező fe szolgáltaatásokat a kövvetkező módo on kívánja fen nntartani: o háziorvosi ellátás (Egészsé égközpontban vállalkozó praxisokkal) p o védőnői elláttás (Fő út 119 9. régi ÖNO ép pületben, önkkormányzati fenntartással) f o fogászati elláátás (Egészség gközpontban n vállalkozói praxissal) p o gyermekorvo osi ellátás (Eg gészségközpo ontban vállalkkozói praxissal). Az új gyyermekorvosi körzet megvvalósult, egy év é elteltével szolgálja az összevont ö közzponti ügyele et szerződése es működte etésének tapasztalatait. Biztosítja az a egészségü ügyi ellátásrra használt helyiségek térítésmente es használaatát. A Képviselő-testület az egészsé éges életmód d közösségi feltételeinekk elősegítésee érdekében a következző közszolg gáltatásokat biztosítja, ille etve az aláb bbi intézkedé éseket teszi a szolgáltatás színvonalának emelésse érdekéb ben: o A Képviselő-testület, az önkormányzatti hivatal és azzt egészségüg gyi, szociális eellátást végző ő intézmények, személyek fo olyamatosan együttműköd e dnek egymásssal az egészsé éges életmód javítása érde ekében. eményezésekket, melyek azz egészséges életmóddal, aaz egészségm megőrzéssel, az a o Támogatja azokat a kezde időskorúak problémájáva p al, a hátrányoss szociális hellyzetbe kerültt személyekkeel kapcsolato os felvilágosító ó, tájékoztató, segítő tevéke enységre irányyulnak. o Az egészség ges életmód d feltételeine ek biztosításaa érdekében n ellátja a helyi sportte evékenységge el kapcsolatos feladatokat, így í biztosítja a mozgáshozz való helyet (sportcsarnok ( k, sportpálya, városi uszoda, erősítő terme ek). o Biztosítja, ho ogy a középületekben, kö özművelődéssi intézménye ekben dohán nyozni csak az a arra kijelö ölt helyen lehet. ósult feladattok: Megvaló 1. Központi össszevont ügyelet 2. Védőnői szo olgálat új helyységeinek kiaalakítása – tovvábbá a lakótelep területéén az Önkorm mányzat lakásst bérel Védőn női szolgálat ellátása céljából, c hog gy a lakótellepen él kissmamáknak ne kelljen a városközpon ntig bejönniük 3. Új gyermeko orvosi körzet létesítése 4. Helyi vérvéte eli lehetőség megteremtés m se 140


Vállalt feladatok: f 1. Városi Egészségterv készíttése 2. Egészség Központban a házi h és gyerme ekorvosok, fo ogászat elhelyyezése 3. Az Egészség Központban egy napos, piaci alapú orvvosi szolgáltattások kialakítáása SZOCIÁLPOLITIKAI PROGRAM P A Képvisselő-testület fontosnak taartja a szociállis alapellátássok biztosítássát, olyan szo ociális háló megteremtésé m ét, amely biiztonságot nyyújt a város ráászorultjainakk. A Képviselő-testület évente egy alkalommal, illetve a közzponti jogszaabályváltozáso ok miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális s ellátáások rendszerrét meghatáro ozó rendeleté ét. Biztosítjaa a szociális információs szolgáltatást,, házi segítsé égnyújtást, naappali ellátásst, bentlakáso os elhelyezésst, szociális étkeztetést. A Képviselő-testület kiemelten kezeli k a gyerm mek és ifjúsáágvédelmi fe eladatokat. Évvente felülvizzsgálja a helyyi gyermekkvédelmi, gyáámügyi rende eletet. Biztosítjaa a Családseg gítő Szolgálatt, a gyermekjó óléti Szolgálaat és a Nevelé ési tanácsadó igénybevéte eli lehetőségé ét. Megvizsgálja Krízish ház létesítés lehetőségé ét, támogatjaa a civil szzervezetek sszociális elláátást fejleszttő tevékenyységét. Vállalt fe eladatok: 1. A Gyermekjóléti és Családsegíttő Szolgálat fejlesztésse – mikrrotérségi eg gyüttműködé és Szigetszentm miklóssal érségi működ dtetése, a logo opédiai szolgáltatók támog gatása 2. A Nevelési taanácsadó kisté 3. Krízislakás létesítés éss fenntartás (jelenleg 1 üres lakás áll az Önko ormányzat rendelkezésér r re krízishelyzetben lévő család számára) 4. Nap-Hold Alaapítvány szocciális foglalko oztató pályázaathoz telek biztosítás, köteelezettségvállaalás, működési támogatás – az Önkormáányzat jelenle eg is adott helyet, és támo ogatja a csökkkent mozgáskkorlátozottakaat és munkakép pességűeket is foglalkoztató alapítványyt, jelenleg 33 fő dolgozik, 4 43 főre történ nő fejlesztése a cél esztésének támogatása 5. Máltai Szerettet Szolgáltat ingatlan fejle ÁSI INTEGRÁCIÓ OKTATÁ Tököl váárosa elkészíítette a Közo oktatási Esélyyegyenlőségi Helyzetelemzésről szóló tanulmány és é Közoktatási Esélyegyyenlőségi Terrv dokumenttumot 2007-b ben. A Települési Közoktaatási Esélyegyenlőségi Inttézkedési Terrv alapvető ő célja, hogy biztosítsa a Tököl Városáában a szegregációmente esség és az eegyenlő bánáásmód elvéne ek teljes kö örű érvényesü ülését. Az okttatási szolgálttatásokhoz vaaló hozzáféré és egyenlőség gének biztosíításán túl célu ul tűzi ki azz esélyteremttést, támogattó lépések, szzolgáltatások megvalósítássát a települéésen élő hátráányos helyzettű gyerekek hátrányainaak kompenzáálása és az esélyegyenlős e ség előmozdíítása érdekéb ben. Tököl Vááros Képvisellő Testülete Települési Közoktatási Esélyegyenlő őségi Intézke edési Tervbe en pontosan megfogalmaazza, hogy az a esélyegyyenlőségi céllok elérése érdekében é m milyen kötelezettségeket vállal v az önkkormányzat. Meghatározzza pontosaan, hogy a köttelezettségek teljesítéséértt ki/kik milyen n körben felelősek. A közok ktatási esély yegyenlőségi programba an és az antti-szegregációs tervben a következő ő hangsúlyo os elemek megvalósítá ására törekszzik Tököl Várrosa: o Biztosítania kell, k hogy a te elepülés mind den lakója, de e főként az okktatási intézm mények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi t paartnerek szám mára elérhető ő legyen a Települési T Kö özoktatási Esé élyegyenlőség gi Intézkedési Terv, T illetve, hogy az önko ormányzat dö öntéshozói, tisztségviselő t i és a településen működ dő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövesssék a benne foglaltakat.

141


o

Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve e az egyes intézményekk vezetői miinden ponto on megkapják a szükséges felkészítést és segítsége et az intézked dési terv vég grehajtásához. Az egyenllő bánásmód elvét sértő ese etekben pedig g meg kell ten nnie a szükség ges lépésekett.

o

Biztosítják, és é vizsgálják, hogy minden n, a közoktatáási intézményyek működéssét és pedagó ógiai munkájáát érintő, és azz esélyegyenlőségi szempontból fonto os egyéb közsszolgáltatásokkat meghatározó stratégiaai dokumentum mba és irán nymutatásba beépüljenekk és érvénye esüljenek az egyenlő báánásmódra és é esélyegyenlő őségre vonatkkozó köteleze ettségek és azz intézkedési terv t célkitűzéései.

o

erv ellenőrzése során szerze ett információ ókat. Értékelik az intézkedési te

o

ozók, tisztségvviselők és közzoktatási intézményvezető ők felkészítésé ét Biztosítják azz önkormányzzati döntésho az intézked dési tervben n végrehajtaandó feladattokra, felkésszültségük éértékelését és é folyamato os továbbképzé ésüket az érin ntett területe eken. (A intézzkedési terv megvalósításá m ába a településen működ dő nem önkorm mányzati fennttartású közokktatási intézm mények bevon nását is elvégzzik.) Cél

Minden települési érintett dokume entumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódraa és esélye egyenlőségre e vonatko ozó köteleze ettségek és a program m célkitűzései

A folyam matos visszacsaatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélye egyenlőség elveinekk folyamatos érvényesítése Felkészü ült szakemb berek döntésh hozók, tisztségvviselők, intézményvezetők azz érintett területen t

Módsze er/eszköz

Felelős

Gyakoriság G

A közoktaatási intézményyek működésé ét és pedagógiai munkáját meghatárrozó dokumentumok, és a közszolgááltatásokat meghatárrozó stratégiai dokumentumok vizsgálataa. Az értékellés, visszacsattolás megtervezése

Dokumenttumelemzés

Esélyegyen nlőségi felelős (külső szakértő bevonásávval)

p A program elfo ogadása után n és utána a dokumentumokk mó ódosításakor

Munkatervv készítése és az ütem mezett feladatok végrehajtása v

Esélyegyen nlőségi felelős

Éve ente

Továbbké épzések, konzultációk, fórumok szervezése e

Szakembe erek meghívásaa

Esélyegyen nlőségi felelős

Éve ente

Fe eladat

A közokktatásban meg gvalósítandó egyes továb bbi esélyegyenlőségi felad datok meghattározása és vé égrehajtása az a érintett intézmények feladata. A sp peciális feladaatok és célok meghatározáását, valamintt a végrehajtáásuk módját az a intézmények az inté ézkedési tervvben határozzák meg, valamint v a város v Közokttatási Esélyegyenlőségi és é Intézked dési Tervében n leírt konkrétt célok és inté ézkedési felad datok végrehaajtására időbeeni korlát és felelős f személy került meghatározása m a.

142


HELYZETELLEMZÉS

CÉLL KONKRÉT

MEGÁLLAP PÍTÁSÁR

SZ ZÖVEGES

A (PROBLÉÉMÁRA,

MEGFO OGALMAZÁSA

INTÉZKEDÉS LEÍRÁÁSA

AZ INTÉZZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÉS

FELELLŐSE

MEGV VALÓSÍTÁSÁ

ER REDMÉNYESSÉGÉ

EREDMÉNYESSÉÉG

T MÉRŐ

ÉT MÉRŐ

VAGY ERŐSSSÉGRE)

NAK HATÁRIDEJE

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

HIVATKO OZÁS

K KÖZÉPTÁVON (3

HOSSZÚTÁVON N

ÉV)

(6 ÉV) Partneri elégedettség g mérés a szolgáltatásrró l Ne legyen logopédus, pszichológuss, fejlesztő pedagógus által el nem látott gyermek.

A közoktaatási szakszolg gáltatá sok nem teljes t körűen biztosítotttak

A korrai fejlesztés, dozás, a gond fejlesztő felkésszítés, nevellési tanáccsadás elérhetőségéne k növvelése. A szűré ések és a korai fejlesztés rendsszerének kidolg gozása, a feltéttelek megtteremtése.

EEgyüttműködé ési s szerződések k kialakítása. t társulási e együttműködé és l lehetőségének k k kihasználása.

nyIntézmén vezetők. Esélyegyenlősségi megbízo ott

2009 9. folyaamatos

A közoktaatási szakszolg gáltatá sok nem teljes t körűen biztosítotttak

A gyógytestnevel u ésre utalt tanulók szakszerű ellátáása.

A tanulók e egészségügyi f felmérése, o osztályba s sorolása. G Gyógytestneve elé s shez szükségess f feltételek m megteremtése .

Iskolai éss óvodai eü. e szolgálatt.

9. 2009 szep ptembert ől fo olyamatos

Az önkormányzati fenntartáású oktatási intézmén nyekb en a SNI tanulók nkénti osztályon számarán ny közti ég különbsé folyamato os vizsgálataa.

A szegregáció kialakkulásának lehetőséget az mények intézm szakm mai munkkájának magaas szintű műkö ödésével kell fe enntartani. Preve entív célú óvoda- és iskolaafejlesztési progrram a pedagógiai munkka mode ernizációja. A közzoktatási szakszolgálattal való együtttműködés formaalizálttá válik. Kiegészítő egészzségügyi és szociáális beavaatkozások tervezése a szűré és és korai fejlesztés érdekkében.

IIskolai k körzethatárok p pontos m meghatározása a. A nem ö önkormányzati i i intézménnyel v való e együttműködé és k kialakítása. A nívócsoporto os o oktatásszervez és á áttekintése.

Intézmén nyveze tők. Esélyegyenlősségi megbízo ott

2008 8. 09-től folyaamatosan

Leemorzsolódás i aadatok, taankötelezetts ég gi mutatók. In ntézményi ön nértékelések.

EEgyüttműködé ési s szerződések k kialakítása. t társulási e együttműködé és l lehetőségének k k kihasználása A intézményi Az t tartalmi, m módszertani, s i infrastrukturáli é humán és e erőforrás f feltételek f felmérése.

Intézmén nyvezetők. Önkormáányzat által meg gbízott személy

2009 9-től folyaamatosan

gyéni Eg feejlesztési teervek beeépítése a peedagógiai prrogramba. leegitimáció. Azz SNI tanulók szzázalékos arránya az orrszágos m mutatókhoz.

SNI tanulók pontos nyilvántaartásá nak elkészítésse.

Ellátott gyyermekek szzáma. Taanév végi in ntézményi beeszámolók A peedagógusok kiegészítő kéépesítéseinek szzáma (lo ogopédus, taanulásban akkadályozott taanulók neevelése). A gyyógytestneve léési órák szzáma.

Esélyegyenlősségi megbízo ott

Egészségügyyi mérések. Minden tanuló egészségügyyi besorolása alapján kerül foglalkoztatáás ra testnevelé és órán. Pedagógiai, módszertani fejlesztések listája. „ Jó gyakorlat” elemek számbavételle .

Az integráció ós oktatás módszertani területei beépülnek a pedagógiai programba. Továbbtanullá si adatok. A b középiskoláb a került tanulók „nyomonkövve tő” vizsgálatai.

143


A magántanulók száma bb, magasab mint az országos átlag.

A magántanulói státussz okainak vizsgáálata. A szülők ösztö önzése a státussz megsszüntetésér e.

SSzűrővizsgálato ok a pedagógiai s szakszolgálat s segítségével. A f felmentés, illetve m magántanulóv á n nyilvánítás i indokainak a azonosítása.

Esélyegyenlősségi megbízo ott Intézmén nyvezetők

2009 9. folyaamatos

A m magántanulók szzáma az orrszágos átlag alatti értéket m mutat. Sp peciális go ondozás, eg gyéni feejlesztés a visszahelyezett taanulók essetében.

A magántanuló ó k száma az országos átlag alatti értéket mutat.

ANTI-SZ ZEGREGÁCIÓ ÓS PROGRAM M – PRIKATEL LEP A város a helyzetelemzés elkészíttése során éss a helyszíni bejárás alkallmával tehát fokozottan veszélyeztete v tt területké ént definiáltaa a város kü ülterületén taalálható Prikaatelepet. A te elep a Duna árterében helyezkedik h e el, Halászte elekről közelítthető csak me eg, a lakások illegálisan ép pültek a terülletre, bontási határozattal rendelkeznek. Tököl váárosának alap pvető koncep pciója ennekk a területnek a tekinteté ében, hogy ssemmiképpen n nem kívánjja legalizálni és elfogad dni az ilyen tíípusú illegálissan épített, külterületen k é ártérben kkialakuló telep és pek létrejötté ét. Ezért a város v semmikképpen nem kívánja k a területet fejleszte eni, infrastrukttúrát kiépíten ni, javítani a körülményeke k et, hiszen íg gy legalizálnáá az ilyen típusú területfoglalásokat. A Prikatelep helyzete tehátt igen kedvezzőtlen, a váro os azonban n e szegregácciós program készítése soráán beazonosíította a terüle etet és megold dást kíván tallálni a kialaku ult helyzetre. A város tehát t a Család dsegítő segítsségével és Haalásztelekkel való v együttmű űködésben teervet kíván kid dolgozni, mely mind azz ott élők kö örülményeine ek megváltozztatását figye elembe veszi, mind pediig azt, hogy ilyen telepe ek kialakuláását támogatn nia egyetlen Önkormányza Ö at számára sem lehet követendő példa. bbi lépéseke et tervezi, táb blázatos form mában összefoglalva: A város tehát az aláb or tábla (terv vezett beavatkozások szo ociális, szegrregációs terü ületen) – Prik katelep: Indikáto Helyzete elemz és megállap pításá ra (problém mára) hivatkozzás

krét cél Konk szöve eges megffogalmazás a

Stratégiai jellegű beavatkozás leírása

Beavatko oz ás felelőse

Eredmén nyesség et mérő indikátorr középtávon 3 év é

Ere edményesség et mérő ind dikátor hossszú-távon 6 év

Együttm működ és hián nya a cselekvé és érdekébe en az érintett településsekke l, intézmén nyekk el

Együttműködés kiépíttése

Kapcsolatfelvé é tel a Családsegítővve l a Prikatele ep helyzetfeltárás a é és tervkidolgozás céljából Kapcsolatfelvé é tel a Halásztelekkel ep a Prikatele helyzetfeltárás é és a tervkidolgozás

Polgármesst er

2010 szep ptember 30-ig kapcsolattfelvétel megtörté énte

Folyamatos kap pcsolattartás a teleep ügyében

önkormányzz ati erőforráss

Polgármesst er

2010 szep ptember 30-ig kapcsolattfelvétel megtörté énte

Folyamatos kap pcsolattartás a teleep ügyében


Együttműködés kiépíttése

Szükséges erőforrás

144


céljából Intézked dési lehetősé égek hiánya

Konkrét döntések k hiánya

Beavatko ozás hiánya

Lehettséges beavaatkozási lehettőségek, hatósságilag, törvé ényileg is enge edélyezett, alátámasztott variácciók feltérrképezése Csaláádsegítővel és Haalásztelekkel közössen

Közös érdekkegyeztetés en alapuló éshozatal dönté előse egítése közös A egyezésen mege alapu uló tervhez forrássrendelés A közös egyezésen mege alapu uló terv végre ehajtása

Szükséges az a érintettek bevonásával a ós konkrét való helyzet folyamatos monitoringja Támogatási források e feltérképezése

Polgármesst er

2010 negyedik n negyedévvig variációellemző dokumen ntum elkészítésse

Folyamatos mo onitoring adaatok beg gyűjtése, meegléte

és


Polgármesst er

2010 negyedik n negyedévvig variációellemző dokumen ntum elkészítésse 2010 negyedik n negyedévvig variációellemző dokumen ntum elkészítésse 2010 negyedik n negyedévvig variációellemző dokumen ntum elkészítésse 2011 első negyedévvében testületi döntés etése megszüle

Tám mogatási forrrások adaatbázisa folyyamatosan frissítve Folyamatos jog gszabályi korrrekciók, alko otmányossági meegfeleltetés Felülvizsgálat


Döntés felü ülvizsgálata, nyo omonkövetés e


Polgármesst er

2012-ig a feltárt forrásszükkségleth ez források e rendelése


Polgármesst er

-

Tám mogatási forrrások adaatbázisa folyyamatosan frissítve 201 14-ig a tervvvégrehajtása

Törvényi é és jogszabályi háttér vizsgálata

Polgármesst er

Variációelemzzé s elkészítése

Polgármesst er

Testületi döntés a választott ól beavatkozásró

Polgármesst er



önkormányzz ati é és pályázati forrás

ZEGREGÁCIÓ ÓS PROGRAM M – SZIGETMA AJOR ANTI-SZ A váross a helyzetelemzés elkészzítése során,, valamint a helyszíni be ejárás alapján Szigetmajo or területét is fokozotttan veszélyezttetett területkként definiálta, mely szinté én a város külterületén helyyezkedik el. A város e teleppel kap pcsolatban kö önnyebb helyyzetben van, hiszen h itt nem m árterületen települtek be e tulajdonosok, valamintt Szigetmajorr területén ko onkrét lehetősségként a várros két alternatívát kíván m megvizsgálni,, majd döntésst követően a legkedvezzőbb megold dást választva végrehajtani a beavatkozáásokat: • telep-felszám molási program lehetősé égének és következmény k yeinek vizsgáálata, az elkkövetkezőkbe en kiírásra kerüllő telep-felszáámolási progrramokhoz való csatlakozáss • a terület in nfrastrukturális ellátottság gának, a lakkókörnyezeti feltételekneek a fejleszttésével élhettő körülményekk teremtése Szigetmajor S te erületén Az Önko ormányzat azz alább leírt programot p vé égrehajtja, de e mindenkép ppen törekszik arra, hogy a Szigetmajo or területén n élők közül legalább néh hány család beköltözhess b en a városbaa, szociális munkában, közzmunkában az a Önkormányzat foglalkoztatja a terrületen élőkett, valamint megszünteti a terménytárollást a lakások közelében. Az A út kialakkítása a terüle etre megtörté ént, az ott lakók díjmente esen kapják a szolgáltatássokat (pl. szem métszállítás), a polgárőrrök rendszere esen ellenőrzik a területet.

145


A terüle eten történő bármely beaavatkozás leh hetőségén nagyban korláátozza, hogy a terület ossztatlan közö ös tulajdon n, így a változztatni akaró ott o lakókon ne em tud segíte eni az Önkorm mányzat, hiszzen vannak, akik a nem adjáák beleegyezésüket a terület fejleszté ésébe, albetéttesítésébe, stb b. Az Önkorm mányzat megvvizsgálja annaak lehetőségé ét, a rendelkezésre álló pályázati p forráások tekinteté ében, hogy azz Egészségházzból Fecskeháázat hozzon lé étre. ormányzat elssőként a Tele epeken és te elepszerű lak kókörnyezetb ben élők integrációjának k támogatássa Az Önko (ROM-TP-09-A/B) páályázati lehettőség keretén n belül prób bálja meg a Szigetmajori S helyzet rend dezését, enne ek beadási határideje 20 010 januárjánaak vége. A pályázzat célja: A telepe eken, telepsze erű lakókörnyyezetben – összefoglalóan ö n szegregátumokban – élő ők társadalmi és gazdaság gi kirekeszttettségének megszünteté m sét, a szegreg gált lakókörnyyezet felszám molását, illetvee az onnan kikerülő – és az a anyatele epülésen élő,, hasonló stáátuszú – emberek életminőségének javítása, amely a lakhatássi feltételek, a l együtt a munkaerő-piaci és a szzociális helyzzet javítását,, valamint az földrajzi mobilitás megoldásáva m a egészség gügyi, az oktaatási, szociáliss szolgáltatáso okhoz való ho ozzáférést is biztosítja. b bbi lépéseke et tervezi, táb blázatos form mában összefoglalva: A város tehát az aláb or tábla (terv vezett beavatkozások szo ociális, szegrregációs terü ületen) – Szig getmajor: Indikáto Helyzete elemz és pításá megállap ra (problém mára) hivatkozzás

krét cél Konk szöve eges megffogalmazá sa

Stratégiai jellegű beavatkozás leírása

Beavatko oz ás felelősse

nyesség Eredmén mérő et or indikáto közép-tá ávon 3 év

edményessé Ere mérő get dikátor ind ho osszú-távon 6 év


Feltáratlan ozási beavatko lehetősé égek

Telep pfelszáámolási progrram vizsgálata

Kapcsolatfelvé ét el, együttműködé és i kapcsolato ok feltérképezése e, tulajdonviszon ny ok felmérése Variációelemzés , beavatkozáási terv és előzettes felmérés készítése, me ely tisztázza, hog gy a terüllet bevonható-e telepfelszámolási programba A tele epfelszámolási program p pl. keretében önkormányzatti bérlakásstruktúra rendelkezésre áll-e, telepfelszámolá a s esetén várható költségek, és gazdasági települési társadalmi

Polgárme est er

2010. szeptember 30ig kapcsolatfelvétel énte megtörté

Follyamatos kap pcsolattartás a teleep ügyében


est Polgárme er

folyamattos

Fellülvizsgálat


Polgárme est er

folyamattos

Fellülvizsgálat


146


következményye k vizsgálata Fejlessztési elkép pzelések vizsgálata

Konkrét döntések k hiánya

Beavatko ozás hiánya

Közöss érdekkegyeztetés en alapuló dönté éshozatal előse egítése közös A egyezésen mege alapu uló tervhez forrássrendelés

Variációelemzés , beavatkozáási terv és előzettes felmérés készítése, me ely tisztázza, hog gy milyen költségekkel jár j a terüllet fejlesztése és rendelkezésre áll-e e ezt támogató szociális a program források előteremtésére Testületi dönttés a választo ott beavatkozásró ól

A közös mege egyezésen alapu uló terv végre ehajtása

est Polgárme er

2010 december 31-ig dokumen ntum elkészítése

Fellülvizsgálat


Polgárme est er

2011 első negyedévében testületi döntés etése megszüle

Dö öntés felü ülvizsgálata, nyo omonkövetés e


Polgárme est er

2012-ig a feltárt forrásszü ükséglet hez források rendelése e


Polgárme est er

-

Tám mogatási forrrások adaatbázisa folyyamatosan frisssítve 2014-ig a terrvvégrehajtása

önkormányzz ati é és pályázati forrás

LTÁCIÓ ÉS VISSZACSATO OLÁS KONZUL pülési Közoktatási Esélyeg gyenlőségi Helyzetelemezzés és Terv, valamint az Anti-szegreg gációs Terv és é A Telep program m a települé és életét érin nti. Éppen ezért e Tököl Város V Önkorrmányzata váállalja, hogy a programo ot folyamattosan nyomo on követi. Amennyyiben a fentie ekben leírt megvalósítás, m az évi monittoring, az önértékelés sorrán arra derül fény, hogy a vállalt cé élokat nem sikkerül teljesíte eni, az önkorm mányzat: o Elemzi az oko okat az érinte ettek és szükség esetén küllső szakértő bevonásával, b o Megállapítja a felelőssége eket, o Intézkedési tervet t készít. Az Önko ormányzat te ehát köteleze ettségei és vállalt v feladattai fényében kötelességének tekinti a városban az a esélyegyyenlőség meg gteremtését, a szegregáció ó kialakulásán nak elkerülésé ét, valamint aaz integrált in ntézmények és é települé ési rendszerekk fenntartását és fejlesztésé ét.

147


INTÉZK KEDÉSI TER RV Konkrét cél szövegess megfoga almazása A 13/2003. (V.13) önkormányzati deletben Lakásrend feltárt ellentmondások átdolgozáása Hiányzó Lakáskon ncepció dokumen ntum pótlása Bérlakás-állomány növekedé ése a Lakáskon ncepció megállap pításait követően n

TSZT és é HÉSZ elfogadássa, módosítáások átvezetésse egységess szerkezettben Konkrét cél szövegess megfoga almazása Egészség gügyi ellátás rendszeré ének felülvizsg gálata, aktualizálása Egészség gközpont szolgáltattásainak fejlesztésse

Egészség gközpont szolgáltattásainak fejlesztésse

Konkrét cél szövegess megfoga almazása Szociális ellátórendszer fejlesztésse

Stratégiai jellegű Beavattkozás S Eredményessé E ége Eredmé ényességet b beavatkozás felelősse t mérő indiká átor mérő indikátor le eírása közép-távon k 3 év hosszú ú-távon 6 év LAK KHATÁSI INTEG GRÁCIÓ ÉS MO OBILIZÁCIÓS PROGRAM P ő 2010. 2 március 31. 3 Felülvizzsgálat és Lakásrendelet Jegyző elülvizsgálata, aktualizzálás fe Lakástörvényne ek és EBK törvénynek v megfeleltetése való


Lakáskoncepció ó elkészítése

Polgárm mester

2010. 2 decem mber 31.-ig 3 elkésszült Lakáskoncepció

Felülvizzsgálat aktualizzálás

Önkormányza ti forrás

Lakáskoncepció ó megállapításai m alapján bérlaakásállomány növelé ése

Polgárm mester

Megnövvekedett bérlakás-állomány

Önkormányza ti és pályázaati források

A város TSZTT és H HÉSZ egysséges szzerkezetű m módosításának elfogadása

Polgárm mester

Lakáskoncepciót követő testü ületi döntés d megszületése a forrásf hozzárendelésről és é a céllzott állományá növekedésről Társadalmi T egyeztetések e lefolytatása

Elfogad dott TSZT és HÉSZ


és


Stratégiai jellegű Beavattkozás S Eredményessé E ége Eredmé ényességet b beavatkozás felelősse t mérő indiká átor mérő indikátor le eírása közép-távon k 3 év hosszú ú-távon 6 év E EGÉSZSÉGÜGY YI ELLÁTÁS ÉS ÉLETMÓD PRO OGRAM V Városi Egészség gterv Polgárm mester Elkészült Egészséégterv felülvizssgálata, Egészségterv k készítése aktualizzálása


Egészség Központban a házi K és gyermekorvo osok, fo ogászat elhelyezése

Egészséégközpontba n funkccióbővülés


Egészséégközpontba n funkccióbővülés


Eredmé ényességet mérő indikátor hosszú ú-távon 6 év


Együttm működés felülvizssgálata, aktualizzálása


Az A Egésszség K Központban egy n napos, piaci alapú a o orvosi szzolgáltatások k kialakítása S Stratégiai jellegű b beavatkozás le eírása A Gyermekjóléti és C Családsegítő Szolgálat fejleszztése – mikrotérségi együttműködéss

Polgárm mester

Források hozzárendelése a feladathoz, f szükséges s döntések d megszületése a fejlesztéshez f Polgárm mester Források hozzárendelése, szükséges s döntések d megszületése a fejlesztéshez f Beavattkozás Eredményessé E ége felelősse t mérő indiká átor közép-távon k 3 év SZOC CIÁLPOLITIKAI PROGRAM Polgárm mester Együttműködé és megszületése


148


Szociális ellátórendszer fejlesztésse

Szociális ellátórendszer fejlesztésse Szociális ellátórendszer fejlesztésse

Szociális ellátórendszer fejlesztésse Konkrét cél szövegess megfoga almazása Foglalkozztatás elősegíté ése különös tekintettel t a tartós élküliekre, munkané az alacso ony iskolai végzettsé égűekre Foglalkozztatás elősegíté ése

Foglalkozztatás elősegíté ése

Foglalkozztatás elősegíté ése

Foglalkozztathatósá g javításaa

Szigetszentmikllóssa l A Nevvelési taanácsadó kistérségi m működtetése A logopédiai szzolgáltatók táámogatása K Krízislakás léte esítés és fenntartás (jjelenleg 1 üres laakás áll az Ö Önkormányzat re endelkezésére k krízishelyzetben n lé évő cssalád szzámára) M Máltai Szeretet Szolgáltat ingaatlan ejlesztésének fe táámogatása S Stratégiai jellegű b beavatkozás le eírása Nap-Hold N A Alapítvány szociális fo oglalkoztató: je elenleg 33 fő d dolgozik, 43 főre tö örténő fejleszté ése a cél N Nap-Hold A Alapítvány szociális fo oglalkoztató p pályázathoz k kötelezettségvá állalá s,, műkö ödési táámogatás A v város b beruházásaiban n azon vállalkozzások előnyben észesítése, ame elyek ré sttátuszú laakosságból alkalmaznak m munkavállalót H Helyi adókedvezményyek azon v városi szzékhelyű v vállalkozásokna ak, amelyek alaccsony sttátuszú laakosságból alkalmaznak m munkavállalót Foglalkoztatási p projektek elind dítása p pályázati forrrások

Polgárm mester Nevelé ési Tanácssadó minden nkori vezetőjje Polgárm mester

és

Kistérségi együttműködé e ési megállapodás megszületése Támogatási T szerződések s megszületése

Neveléssi tanácsadó kistérséégi működéése és folyamaatos felülvizssgálat Felülvizzsgálat és aktualizzálás

Önkormányza ti és pályázaati forrás


mester Polgárm

Krízislakás léttesül min. plusz 1 db b

Krízislakkások fenntarrtása, krízislakkást igénybeevevő családo ok nyomonkövetése

Polgárm mester

Támogatási T szerződések s megszületése


Beavattkozás felelősse

Eredményessé E ége t mérő indiká átor közép-távon k 3 év FOGLALKOZT TATÁS Polgárm mester és 43 4 fő minden nkori foglalkoztatása f a alapítvványi megvalósul vezető

és





Folyamatos monitoring aktualizzálás


és

mester Polgárm

Támogatási T szerződések s megszületése


és


Polgárm mester

Alkalmazásba A kerülő alacssony státuszú s lako osok száma s

Csökken a tartósan nélküliek munkan száma


Polgárm mester

Létrejönnek új munkahelyek, foglalkoztatott f tak száma s az ASL körében

Foglalkkoztatottak száma az ASL körében n


Polgárm mester

Létrejönnek új munkahelyek, foglalkoztatott f tak

Foglalkkoztatottak száma

TÁMOP, OFA A, SZMM, Regionális

149


ig génybevételével

száma s

Foglalkozztathatósá g javításaa

Képzési prograamok K in ndítása

Polgárm mester

Konkrét cél szövegess megfoga almazása

Stratégiai jellegű S b beavatkozás le eírása


Együttmű űködés kiépítése

Kapcsolatfelvéte K el a C Családsegítővel l a P Prikatelep h helyzetfeltárása a és te ervkidolgozás céljából K Kapcsolatfelvéte el a H Halásztelekkel a P Prikatelep h helyzetfeltárása a és te ervkidolgozás céljából az Szükséges érintettek b bevonásával a k konkrét v valós h helyzet folyam matos m monitoringja T Törvényi és jo ogszabályi háttér v vizsgálata

Együttmű űködés kiépítése

Lehetséges ozási beavatko lehetőség gek, hatóságillag, törvényile eg is engedélyyezett, alátámaszztott variációk feltérképezése gítővel és Családseg Halásztelekkel közösen

Eredményessé E ége t mérő indiká átor közép-távon k 3 év PRIKATEL LEP Polgárm mester 2010. 2 szeptem mber 30-ig 3 kapcsolatfelvéttel megtörténte

Polgárm mester

Polgárm mester

Polgárm mester

Variációelemzéss V elkészítése

Polgárm mester

Közös érdekegyyeztetésen alapuló döntésho ozatal elősegíté ése A közös ezésen megegye alapuló tervhez forrásrendelés A közös megegye ezésen alapuló terv végrehajttása Konkrét cél szövegess megfoga almazása

TTestületi dönté és a v választott b beavatkozásról

Polgárm mester

Telep-felsszámolási program vizsgálata

Kapcsolatfelvéte K el, együttműködéssi k kapcsolatok fe eltérképezése, tu ulajdonviszonyyok

Polgárm mester

Polgárm mester

Stratégiai jellegű S b beavatkozás le eírása

Foglalkoztatási és koncepció Cselekvési C terv elkészítése e


Javul a szakkép pzetlenek elhelyezzkedési esélye, foglalko oztatottak száma, Terv felülvizssgálata Eredmé ényességet mérő indikátor hosszú ú-távon 6 év

Munkaügyi Központ TÁMOP, OFA A, SZMM, Regionális Munkaügyi Központ


Folyamatos kapcsollattartás telep üg gyében

a

önkormányzaat i erőforrás

2010. 2 szeptem mber 30-ig 3 kapcsolatfelvéttel megtörténte


a


2010 2 negyedik negyedévig variációelemző v ő dokumentum d elkészítése e

Folyamatos monitoring és adatok begyűjtése, meglétee

2010 2 negyedik negyedévig variációelemző v ő dokumentum d elkészítése e 2010 2 negyedik negyedévig variációelemző v ő dokumentum d elkészítése e 2011 2 első negyedévében n testületi t döntés megszületése

Támogaatási forrásokk adatbázisa folyamaatosan frissítvee

2012-ig 2 a fe eltárt forrásszükségle f ethe z forráások rendelése -

Eredményessé E ége t mérő indiká átor közép-távon k 3 év SZIGETMAJJOR mester 2010. 2 szeptem mber Polgárm 30-ig 3 kapcsolatfelvéttel megtörténte

Folyamatos jogszab bályi korrekcciók, alkotmáányossági megfeleeltetés Felülvizzsgálat





Döntés felülvizssgálata, nyomonkövetése


Támogaatási forrásokk adatbázisa folyamaatosan frissítvee 2014-ig g a tervvég grehajtása




a

önkormányzaat i és pályázaati forrás

150


Fejlesztéssi elképzelé ések vizsgálataa

Közös érdekegyyeztetésen alapuló döntésho ozatal elősegíté ése A közös megegye ezésen alapuló tervhez forrásrendelés A közös ezésen megegye alapuló terv végrehajttása Konkrét cél szövegess megfoga almazása A korai fejlesztés, gondozáss, a fejlesztő és, felkészíté nevelési tanácsadás elérhetősségének növelése. A szűrések és a korai fejlesztéss rendszeré ének kidolgozáása, a

fe elmérése V Variációelemzés s, b beavatkozási te erv és előzetes felm mérés k készítése, mely tiisztázza, hogy a te erület bevonhaató-e te elep-felszámoláási p programba A telep-felszám molási p program kereté ében p pl. önkormányzati b bérlakás-struktú úra re endelkezésre áll-e, te elepfelszámoláás esetén a várrható k költségek, g gazdasági és te elepülési táársadalmi k következménye ek v vizsgálata V Variációelemzés s, b beavatkozási te erv és előzetes felm mérés k készítése, mely tiisztázza, h hogy m milyen költsége ekkel jáár a te erület fe ejlesztése és re endelkezésre áll-e ezt támo ogató szzociális prograam a fo orrások előteremtésére T Testületi dönté és a v választott b beavatkozásról

Polgárm mester

folyamatos f

Felülvizzsgálat


Polgárm mester

folyamatos f

Felülvizzsgálat


Polgárm mester

2010. 2 decem mber 31-ig 3 dokumentum d elkészítése e

Felülvizzsgálat


Polgárm mester

2011 2 első negyedévében n testületi t döntés megszületése

Döntés felülvizssgálata, nyomonkövetése


Polgárm mester

2012-ig 2 a fe eltárt forrásszükségle f ethe z forráások rendelése -

Támogaatási forrásokk adatbázisa folyamaatosan frissítvee 2014-ig g a tervvég grehajtása


Eredményessé E ége t mérő indiká átor közép-távon k 3 év OKTATÁSI INTE EGRÁCIÓ Intézm ményEllátott vezetők. gyermekek g szááma. Esély-e egyenlőségi Tanév T v végi megbízzott intézményi i beszámolók A pedagógu usok kiegészítő képesítéseinekk száma s (logopédus, tanulásban t akadályozott a tanulók t nevelé ése).



Partnerri elégedeettség mérés a szolgááltatásról Ne legyen logopéd dus, pszicho ológus, fejlesztő ő pedagógus által ell nem látott gyermeek.


Polgárm mester

Stratégiai jellegű S b beavatkozás le eírása Együttműködéssi szzerződések k kialakítása. társsulási együttműködéss le ehetőségének k kihasználása.


önkormányzaat i és pályázaati forrás

151


feltételekk megterem mtése. A gyógytesstnevelésr e utalt tanulók szakszerű ű ellátása.

A tan nulók egészségügyi elmérése, fe o osztályba soroláása. G Gyógytestnevel lésh ez szüksséges eltételek fe m megteremtése.

Iskolai és óvodai eü. szo olgálat.

A szzegregáció kialakulássának lehetőség get az intézmén nyek szakmai nak munkáján magas szintű működéssével kell fenntartaani. Preventívv célú óvodaés iskolafejle esztési program a pedagógiai munka modernizzációja. A k közoktatási szakszolg gálattal való űködés együttmű formalizáálttá válik. Kiegészítő gügyi és egészség szociális ozások beavatko tervezése e a szűrés és korai fejlesztés en. érdekébe

Isskolai k körzethatárok p pontos m meghatározása . A nem ö önkormányzati in ntézménnyel való együttműködéss k kialakítása. A nívócsopo ortos o oktatásszervezé és áttekintése.

A mag gántanulói státusz okainak vizsgálataa. A szülők ösztönzése a státusz megszün ntetésére.

Konkrét cél szövegess megfoga almazása Nyomonkkövetés

Nyomonkkövetés

A gyógytestneve g elési órák ó száma.

Egészséégügyi méréseek. n tanuló Minden egészséégügyi besorollása alapján kerül oztatásra foglalko testnevvelés órán.


Intézm ményvezető k. egyenlőségi Esély-e megbízzott

Lemorzsolódássi adatok, a tankötelezettsé t égi mutatók. Intézményi önértékelések. ö

Pedagó ógiai, módszeertani fejlesztéések listája. „ Jó gyakorlat” elemekk számbaavétele.


Együttműködéssi szzerződések k kialakítása. társsulási együttműködéss le ehetőségének k kihasználása A Az intézm ményi taartalmi, m módszertani, in nfrastrukturáliss és h humán erőfo orrás fe eltételek felmérése.

ményIntézm vezetők. Önkorm mányzat által megbízott személly

Egyéni fejleszztési tervek t beépíté ése a pedagógiai programba. legitimáció. Az A SNI tanulók százalékos s aráánya az a orszáágos mutatókhoz.

integrációs Az oktatás módszeertani területeei beépülnek a pedagógiai program mba. Tovább btanulási adatok.. A kö özépiskolába került tanulók „nyomo onkövető” vizsgálaatai.


Szűrővizsgálato ok a pedagógiai p szzakszolgálat se egítségével. A fe elmentés, illetve m magántanulóvá á n nyilvánítás in ndokainak azonosítása. S Stratégiai jellegű b beavatkozás le eírása

Esély-e egyenlőségi megbízzott Intézm ményvezetők

A magántanulók száma s az orszáágos átlag á alatti érté éket mutat. Speciális S gondozás, g egyyéni fejlesztés f a visszahelyezett v t tanulók t esetéb ben. Beavattkozás Eredményessé E ége felelősse t mérő indiká átor közép-távon k 3 év MONITORIING Polgárm mester Folyamatos, min. m kétévente törtténő felülvizsgálat f

m magántanulók A száma az országos átlag aalatti értéket mutat.




Dokumentumok folyamaatos aktualizzálása, testületti határozzatok Dokumentumok folyamaatos aktualizzálása, testületti határozzatok

Önkormányza ti erőforrás

Elkészült in ntézkedési tervek, sttratégiák, K KEHT, IV VS, A ASZT fe elülvizsgálata K Külső szaké értők az b bevonása o objektív vizsgálatok le efolytatása érdekében

Esély-e egyenlőségi megbízzott

Polgárm mester

Felülvizsgálato ok esetében e bevvont külső szaké értők záradéka z

Önkormányza ti erőforrás

152


V.6. A STRATÉGIA S A KÜLSŐ ÉS É BELSŐ ÖSSZEFÜGG Ö GÉSEI V.6.1. Illeszkedé és, összha ang a tele epülésfejle esztési kon ncepcióval, települé ésrendezéssi tervve el és más sttratégiai do okumentumokkal A TELEP PÜLÉSFEJLES SZTÉSI KONC CEPCIÓ VONA ATKOZÁSÁBA AN A képvisselő-testület 2001. első fé élévében fogaadta el 214/2 2001.(V..2.) száámú határozaatával a telep pülésrendezé ési tervezéssi feladatokho oz kapcsolódó ó településfejjlesztési konccepciót, melyet a BAU-URB B Tervező és Tanácsadó Kft K állított össze. ö Az Inttegrált Városffejlesztési Strratégia konce epciója és gerince illeszkkedik a Telep pülésfejleszté ési koncepccióhoz és épíítkezik is arraa. A Települé ésfejlesztési koncepcióban található aláátámasztó munkarészek és é helyzete elemző részekk az IVS alapjáául szolgáltak,, azokat az Ön nkormányzat aktualizálta. A Telepü ülésfejlesztéssi Koncepció, melyet Tökö öl városa 2001-ben elfogaadott, az egyees települési ágazatokra és é klassziku us településttervezési egyységekre tervvezett állapo otot ad meg g. Az IVS teervezése sorrán ezeket az a elképzeléseket alapull véve területi szemlélettel konkrét területi egységekkhez kapcsoltuk a fejlesztéssi célokat, azaaz a Telep pülésfejlesztéssi Koncepció óban meghattározott tervvezett állapo otot. A doku umentumot természetese t en szüksége es volt az eltelt 8 év idő őtávlatában naprakész n adaatok segítség gével aktualizzálni, valamin nt beépíteni a korszerű ű településtervezési és átfo ogó koncepció ókra épülő tervezési metod dikát. Tököl településfejles t sztési konce epciójának céljai összhan ngban vann nak a város Integrált Városfejleszté V ési Stratégiáájának jövőké épével és strratégiai céljaiival. A városrrészekhez ren ndelt célok aalapvetően kaapcsolódnak a Városfejlesztési konce epcióban meg ghatározott célokhoz. c ejlesztési kon ncepcióra az alábbi eleme ek tekintetéb ben támaszk kodik: Az IVS a Településfe elyzetelemzésséhez szüksé éges tendencciák bemutaatása a Teleepülésfejleszté ési koncepciió • A város he alátámasztó munkarészeinek segítségé ével, azok aktualizálásával készült m kiaalakítása • A város jövőképének és mottójának oncepcióban felsorolt fe ejlesztési céltterületek tem matikus célokként történ nő • A Településsfejlesztési ko felépítése észült fejleszté ési elképzeléssek aktualizállása és konkrrét projektkén nt • az egyes területi, táji egyységekre elké történő meg gfogalmazása A TELEP PÜLÉSRENDE EZÉSI TERV ÉS S HELYI ÉPÍT TÉSI SZABÁLY YZAT VONAT TKOZÁSÁBAN N Tököl Hatályos H Településszerkeze eti Terve (26 6/2004.(I.26.)K KT.hat.) alapjjául szolgált a fejlesztési elképzelése ek kialakításának, ugyan nakkor a váro os igen előreh haladott állap potban tárgyaalja a Települéésszerkezeti Terv T és a Helyyi Építési Szabályzat S mó ódosítását. Tököl haatályos Telep pülésszerkezeti Tervének módosítása, m a város közig gazgatási terü ületére vonattkozó hatályo os Szabályo ozási Terv és Helyi H Építési Szabályzat S akttualizálása, to ovábbá a tökö öli repülőtér SSzabályozási Tervének T és Építési Szabályzatána S ak elkészítése jelenti. A hattályos Települlésszerkezeti Terv terület-ffelhasználása a város bel- és é külterüle etén nem vááltozik, csak a repülőtérr területén, mivel az új tulajdonoso ok más terüllethasznosításst szeretné ének a hatályyos Településsszerkezeti Te ervben foglaaltakhoz képe est. Időközbeen a Dunai Repülőgépgyá R ár Vagyonkkezelő Kft. területéből t 11 ha-os terü ület értékesíítésre került. Az önkorm mányzat képvviselő-testülette hozzájárrult, hogy a 11 1 ha-os terü ület ipari beso orolású terüle etből kereske edelmi, szolgááltató besoro olású területb be kerüljön átminősítéssre, melyet a módosított Településszerkezeti Tervv tartalmaz. A belterületi Szabályozási is Tervlapo on a hatálybaa lépés óta fe elmerült néhány lakossági változtatási igény is – m melyek nem koncepcionál k jellegűek – ezért a Ké épviselő-testü ület hozzájáru ult, hogy a Szzabályozási Te erv ezen részeei módosításrra kerüljenek a lakosság gi igényekne ek megfelelő ően. A Helyii Építési Szaabályzat átdo olgozásra keerült, az OTÉK módosítáás

153


[36/2002 2(III.7.) Kormáányrendelet] jelkulcsa alapján. Azon §-ok § pedig akktualizálásra kkerültek, aho ol időközben a magasab bb rendű jogsszabályok me egváltoztak. Ez a folyyamat jelenle eg is zajlik, ezzért az Önkormányzattal együttműködé ésben az IVS elkészítéseko or ez egysége es szerkeze etben kezelt és már elfogadott, de még m nem haatályos telepü ülésszerkezettet befolyáso oló tényezőke et beépítetttük az IVS strratégiai céljai közé. A már korábban meghatározott m t területi jelllegű célkitűzések alapve etően meghaatározták a város terüle eti szemléle etű elemzésétt, a szerkezetti problémák feltárását, valamint a tervvezett szerkezzeti változtatáások felmérésst. Az IVS ezeket e a szem mpontokat fig gyelembe vette és a strattégia kialakítáása során a sszerkezeti terrvek által nem m támogattott beavatko ozásokat és fe ejlesztési célkiitűzéseket ne em tervezett a jövőre nézvve. Az IVS-ben n a városrésze ek lehatáro olása, az akció óterületek kijjelölése mind d a meglévő szerkezeti te ervek és szab bályozásban meghatározo m tt feltétele eknek megfele elően történt.. KORMÁNYZA AT ÁGAZATI, ILL. TERMAT TIKUS STRATÉ ÉGIÁIVAL VA ALÓ ÖSSZHA ANG AZ ÖNK a alábbi ága azati koncepcciók figyelem mbevételével és azokkal összhangban ö n készült el: Az IVS az o A környezetvvédelmi Konccepciót a kép pviselő-testüllet 101/2000..(III.21.) számú ú határozatávval fogadta el, e megbízva eg gyben a Pénzü ügyi, Települé ésfejlesztési és é Környezetvvédelmi Bizotttságot a csele ekvési program m összeállításával o A képviselő-ttestület 215/1 1995.(IX.11.) számú s határozatával fogad dta el Tököl Szzociálpolitikaii koncepcióját. o A képviselő--testület 122//1997.(V.5.) szzámú határozzatával fogadta el Tököl O Oktatási Konce epcióját és azzt figyelembe véve v az aktuális feladatokaat. o A képviselő--testület 65/1998.(IV.6.) száámú határozaatával fogadtta el Tököl Ku ulturális Konccepcióját azzaal, hogy azt ki k kell bővíte eni a közmű űvelődési felladatok vállaalkozási form mában történ nő ellátásánaak si lehetőségeivvel, valamint a tököli civil szerveződéssek é a kiseb bbségi önkorrmányzatok közművelődé k feladataival. Ezt követően n 1999 márciusában tárgyyalta meg a képviselő-tesstület a Műve elődési Ház és é Sportcsarnokk intézményyi formától eltérő működtetésénekk lehetőségeiről szóló előterjesztésst (65/1999.(III.8.) számú hattározat). o A képviselő-ttestület 109/1 1995.(IV.3.) szzámú határozaatával fogadta el a sportko oncepciót. o A Közbiztonsági koncepcció első olvasatát a képviselő-testület 1999. március 8-án meg gtartott ülésé én fogadta el azzal, a hogy a véleményezzésre megkülldte a Rendő őrkapitánynakk, Tűzoltóságnak, a Polgáári Védelmi Paraancsnokságnaak, a Tököl Kö özbiztonságáé ért Alapítványynak, a telepü ülés intézmén nyeinek és máás érintetnek. Többen T éltekk a véleményyezés és javasslattétel lehe etőségével, azzonban az áttdolgozásra ez e ideig nem ke erült sor. o Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzete elemzésről szóló tanulmán ny és Közoktaatási Esélyegyyenlőségi Tervv, 2007 o Gazdasági Program P 200 08-2018 A fent fe elsorolt ágazaati koncepció ókban meghatározott célok és fejlesztési elképzeléseek egy része beépült az IV VS célrendsszerébe, más korábban kialakított célo ok pedig alap pvetően segíttik az IVS-ben n meghatározott fejlesztési elképzelések megvaló ósítását. A TELEP PÜLÉSI KÖRN NYEZETVÉDELMI PROGRA AMMAL VALÓ Ó ÖSSZHANG G Tököl Vááros Környezetvédelmi Prrogramja 5 évves időszakot (2009-2014 4) ölel fel, meely időszakbaan megkezdett környeze etvédelmi tevvékenységek,, és a jövőben n végrehajtan ni kívánt prog gramok egyarránt szerepet kapnak. Tökö öl Városának előző prog gramja általán nosan fogalmaz, abban pontos célkitűzé ések nem szerepelnek. A prograam felépítése e hasonló a Nemzeti N Környyezetvédelmi Programého oz. A vázolt pontokban, minden esetbe en Tököl Váárosára levetíített problém mák, és mego oldhatóságok került, kerül rögzítésre. A Az IVS olyan célkitűzéseke c et, melyek nincsenek össszhangban a környezetvvédelmi prog grammal, nem m határozott meg. A két dokumentum m illeszked dik egymásho oz. 154


SÉGI STRATÉGIÁVAL VAL LÓ ÖSSZHANG KISTÉRS Tököl része a Közép-M Magyarország gi Régió, Ráckkevei Kistérsé égnek. Emellett a településs a Budapesti Agglomeráciió övezetéb be tartozik. A regionális kapcsolatok k e elemzésének célja c a telepü ülés térségi eelhelyezkedéssének, jövőbe eli szerepén nek tisztázássa. Egyetlen települést sem lehet vizsgálni kö örnyezetéből kiragadva, mert sem a települé ésfejlesztési, sem a települé ésrendezési feladatok f nem m fogalmazhaatóak meg megalapozottaan a környeze eti kapcsolaatok, a region nális összefüggések elemzé ése nélkül. A regionális kap pcsolatok az aagglomeráció ós övezetben a funkcióssűrűségből, azz infrastruktúra- hálózatokk sűrűségéből adódóan erő ősek, meghatáározó értékűe ek. A telepü ülés a rendszerváltás előttti időszakban Ráckevei járráshoz tartozo ott. Az 1990--es évi rendszzerváltás egyik első mozzzanata a helyi önkormányyzati rendszer megteremté ése volt. Így a települési kaategóriák, bessorolások az új ú települé ési önkormányyzati szisztém mában értelmü üket vesztetté ék, nemcsak azért, a mert máár nem ehhezz kapcsolódik a működé ési, fejlesztéssi pénzeszkö özök elosztásának mech hanizmusa, hanem h azértt is, mert a települése ek önállósáágukból adód dóan maguk határozzák meg, m hogy eg gyes települési funkciókat önállóan, vaagy pedig máás települé éssel, vagy tele epülésekkel együttműköd e ve - de nem alárendelve a oldják meg. üttműködő települések köre, k pedig ágazatonként á t változik, nem felülről meghatározo ott, hanem az a Az együ adottság gok figyelemb bevételével, a lehetőségekk közül választtható.5 ális és telepü ülésközi kapccsolatrendszer Regioná ossal 1. Kapcssolat a főváro Tököl aránylag köze el fekszik a fővároshoz (a Budapestti Agglomerááció övezetéébe tartozik),, ezért szoro os kapcsolaatban áll vele e. A település közép-, illetvve felsőfokú intézményi i szzolgáltatásokkat továbbá munkahelyeke m et vesz igénybe Budape esttől. bbi kapcsolattrendszer 2. Koráb A telep pülés számárra hosszútávvon a kialakkult, korábbi kapcsolatrendszerből adódóan szám molni kell az a Agglomeráció többi településével t l, pl. Szigetsze entmiklóson és é Ráckevén a középfokú o oktatási-, egé észségügyi stb b. ellátás biztosításával. b 3. Kistérrségi kapcsolat Tököl része a Közép-M Magyarország gi Régió, Ráckkevei Kistérség gnek, amelyett a következő ő települések alkotnak: a Apaaj, Áporka, Délegyháza,, Dömsöd, Dunavarsány, D Kiskunlacházza, Lórév, Maajosháza, Makád, Ráckeve e, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetsze entmiklós, Sziigetszentmártton, Szigetújffalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigetaalom, Taksony, Tököl. Mivel Tökölön T a közfunkciók k és szolgáltatások rendszere hiányoss, a Kistérséég egyéb városaival v ke ell együttm működéseket kialakítani éss abból a célból, hogy a területen leh hetőség szerin nt ne egymástól függetle en konkure ens ellátórend dszerek, hanem m egy, funkcionálisan meg gosztott szolg gáltató rendszzer alakuljon ki. k

5 Telep pülésfejleszté ési koncepció 155


Tököl által á nyújtottt szolgáltatássok a Kistérségben A Kisstérség telep pülései által n nyújtott található települése ek számára szolg gáltatások − −

− − − − −

− −

Munkaerő Spo ort tevékenység - Sportcsarnok, uszoda,, Futtball pálya (ezz mobil lelátóvval rendelkezzik és mű űfüvesítése tervezett) Alapfokú művésszeti oktatás – Szárny-nyito ogató Alapfokú Művészeti Iskola Közzművelődés - Művelődési ház h és könyvttár Rekkreációs tevékkenység – Üdülőterület gye ermekek szám mára Lakkóterület Alte ernatív ipari területek – a Település T Szerrkezeti Terrvben jelentőss nagyságú ip pari területek van nnak kijelölve a Keleti vegyyes városrészb ben Sze ennyvíztisztító ó-bővítés Okm mányiroda

−

− − − − − −

− −

KözépfokúK és felsőoktatáss, szakképzés (Középiskola ( S Szigetszentm miklóson, Ráckkevén, Dunaharaszti D ban, Kiskunlaacházán és Halásztelken H működik) Munkahely M KisK és nagyke ereskedelmi sszolgáltatásokk ÜzletiÜ és pén nzügyi szolgálltatások Egészségügy E – orvosi ügyeelet, szakellátáás Kultúra K – mozzi (Szigetszentmiklóson) További T közszzolgáltatásokk: Gyermekjólét G ti és Családseg gítő Szolgálatt, Nevelési N tanáácsadó, Földhiivatal stb. Egyletek: E Nyu ugdíjas egylett, Mozgássérü ült egylet Szálláshely S

4. Csepe el-sziget és Környéke K Terrületfejleszté ési Önkormányzati Társulás 1995 okktóberében a Ráckevei Kistérség 19 te elepülésének,, valamint Cssepel polgárm mesterének összefogásáva ö al megalakkult a Csepell-sziget és Kö örnyéke Önkkormányzati Szövetség, S am mely 1996 jú úniusában Cssepel-sziget és é Környékke Területfejle esztési Önkorrmányzati Tárrsulássá alaku ult. 2004 janu uárjában - Haalásztelek csaatlakozásával immár 21 2 tagönkorm mányzattal ren ndelkezett a Szzervezet. A jelenle egi, Csepel-szziget és Környyéke Többcéllú Önkormányzati Társuláss létrehozásáról a Ráckeve ei Kistérséghe ez tartozó települési t önkkormányzatok polgármestterei a Területtfejlesztési Ön nkormányzatii Társulás 200 04. szeptembe er 27-i Üléssén hozott Határozatukka H al döntöttek. A települési önkormányza ö tok többcélú kistérségi társsulásáról szólló 2004. évii CVII. törvény alkalmazásáb ban azonban a törvény me ellékletében megjelölt m kistéérséget kellettt és kell érten ni, így Csep pel Önkormán nyzata a továb bbiakban márr csak partnerrként segíthettte, és segíti aazóta is a Ráckkevei Kistérsé ég munkájáát.6 A Társullás a kistérségben lévő te elepülések kö özigazgatási területén t belül összehang golt fejlesztésst valósít meg g, közös táársulási programokat alakkít ki, és meg gteremti a fe ejlesztések megvalósításán m nak pénzalap pját; érdek- és é forráskoordinációt vé égez. A Társu ulás elsődlege es feladata az a összehango olt településii érdekek alaapján a térség gi célok me eghatározásaa és megvalóssítása, hozzájáárulva a versenyképesség és é az életminő őség javításáh hoz.7 Térségi szintű progrram elképzellések: • •

Csep pel-szigeti ge erincút megvaalósítása A té érségi turizmu usban rejlő lehetőségek kiaaknázása szig geti kerékpárú út és vízitúra bázis kiépítéssével, valamin nt a kaapcsolódó turisztikai termé ékek kiaknázása, a kistérség g tömegközle ekedési infrasttruktúrájánakk fejlesztése. A Rácke evei kistérség g fejlesztési programjánaak stratégiájáában Tököl le egjelentősebb turisztikai attrakciója és é vonzerejjeként a köve etkező objektu umokat határrozza meg8: ▪ Duna helytörténetti gyűjteményy (Csepel szige ▪ eti Mária paraasztház) ▪ Repülőtér

6 Forrás: www.csepelsszigetikisterseg g.hu 7 Forrás: www.csepelsszigetikisterseg g.hu 8 Ráckeevei kistérség feejlesztési programjának stratéégiája 57.o 156


▪ ▪ ▪ ▪

Anna kápoln na Kisboldogassszony római katolikus k templom lovas centrum m A Ráckevei (SSoroksári) Duna partvonaláának a vízmin nőség, ökológ gia és az idegeenforgalom által támasztottt igényeknek megfelelő m reh habilitációja.

ós együttműk ködés tekinttetében: Stratégiiai célok a kisstérségi és agglomeráció • • • • • •

Összehangolt, egymásra épülő é dinamikus és versen nyképes gazdaaság Idegenforgalmi szektor kíínálatának és kapcsolatainaak együttes összehangolás ö sa Kölcsönös éss gyors elérhe etőség megte eremtése Szakképzett humán erőfo orrás potenciáál összehango olása Együttműködő népességsszám-alakításs és gazdaságffejlesztés Együttműködő térségi közösség kialakkítása

A fenti térségi szinttű program elképzelésekket erősítik az a IVS-ben meghatározott m t olyan célok, mint Tökö öl városrésszeinek és a Duna D kapcsolatának erősíttése, lecsatlakkozások a Duna felé, a Diáána sétány fejjlesztése a KissDuna menti városrésszben, ugyaniitt a parkerdő ő fejlesztése együttműköd désben, illetvve a sportfejle esztések a Dé éli osban és a Keleti K vegyess városrészben. Mivel Tö ököl nem re endelkezik szzálláshelyekke el, így térség gi kertváro tud becsatlakkozni. Az IVS célként turizmussba 1 napos programként p c határrozza meg a TTököl-központt városrészbe en található ó Egészségh ház hasznosíítását és azz ezzel kap pcsolatos ötletpályázat lebonyolításáát, az épüle et hasznosításával kapcssolatban felm merült a szállásshely funkció ó is.

a belső össszefüggése ei V.6.2. A stratégia A stratég giában kitűzö ött célok a helyzetértékeléssben azonosíított problémák megoldásáára irányulnak, valamint azzt a potencciált kívánják fejleszteni, am mellyel a helyyzetértékelés alapján a város rendelkeziik. A stratégiaa épül a SWOTTelemzésekben megállapított lehettőségekre. A városrészi célok alapvetően a szzolgálják a tematikus t célok megvaló ósulását, valamint a temaatikus célok is elősegítik az átfogó cél megvalósu ulását. A kitűzött célok eseté ében a város már m végzett előzetes e forrásselemzésekett, ugyanakkorr vannak olyan n kijelölt célok, ahol alap pvető olyan beruházó b bevvonása, aki elkötelezett a fejlesztés f érde ekében. Az errőforrások ese etében tehát a város naagyságrendile eg olyan céllokat tűzött maga elé, melyek m feltéte elezik a továábbi pályázatti lehetősége ek meglété ét, illetve támaaszkodnak ön nkormányzati önerőre is. A tervezzett célok alap pvetően illeszzkednek egym máshoz, a szo omszédos várrosrészek céljaai egymást ép pítik, segítik. A kialakíto ott stratégiai célrendszer c fu unkcióvesztésst nem eredm ményez egyik városrészben n sem, ugyanaakkor elősegííti a városré észek közötti kiegyenlítődé ést.

157


V.7. A STRATÉGIA S A MEGVAL LÓSÍTÁSÁN NAK FŐBB KOCKÁZAT K TAI k reendszerzése le ehetővé teszi a A kialakkított stratégiaa kockázatvizsgálata megtörtént. Az aláábbi vizsgált kockázatok város számára, hogy amennyiben több tényezző együttes fe ennállását észzleli, úgy az IV VS felülvizsgáálatát meg ke ell tenni, éss a stratégiát megvalósítását kockáztattó okok feltérrképezésével át kell alakítani a beavatkkozásokat és a fejleszté éseket. ati belső tény yezők: Kockáza o lakosság nem m mobilizálhaató a fejlesztések érdekébe en o gazdasági szzervezetek nem vállalnak ré észt a stratégia megvalósíttásában n tudja ellátni a stratégia végrehajtáásához szüksééges feladatokkat o önkormányzzati struktúra nem ő kockázati tényezők esetleges hatásai h és a kockázat előfordulássát csökken ntő tényező ők A belső megnev vezése: o a lakossági táámogatottság gnak igen nag gy hatása van n a fejlesztése ekre, hiszen a vvárosban az önkormányza ö ati tulajdonú területek arányya nagyon alaacsony. Éppen n ezért amennyiben a lako osság nem mobilizálható az a egyes beruh házások tekin ntetében, úg gy azok nagyy valószínűsé éggel nem leesznek végre ehajthatóak. A kockázat csö ökkentése érd dekében alapvvetően két fon ntos lépést ke ell az Önkorm mányzatnak megtennie: lako osság megfele elő és időben n megkezdett tájékoztatássa a tervezettt fejlesztésekkről, a lakossáág bevonását célzó akciók lebon nyolítása, ahol a lakosok ismerkedhetneek a tervezettt beruházásró ól, gyakorlatilag is beleszólhatn nak annak menetébe, m k kinyilváníthatj ják véleményyüket, azaz a váro osnak szükség ges alkalmazn ni a participatív közösség gi tervezés m módszertanátt tudaatos ingatlan ngazdálkodásrra van szüksé ég, tehát a fe ejlesztések m megvalósítása érdekében az a Önkkormányzatnaak már előre e ki kell alakítani ingatlaangazdálkodáási elképzelé éseit, hiszen a a mag gántulajdonú területek esetében e szü ükségessé váálhat egyes területek megvásárlása m tulajdonostól o amennyiben n elmaradnakk a befektetők a város terrületéről, úgyy nehezebb llesz a munkaahelyteremtésst megvalósítani a célok kö özül, valamintt felszámolni városképileg g zavaró, és eerodáló hatású barnamező ős területeket. A városnakk mindenkép ppen e kockkázati tényezző csökkentéése érdekéb ben szüksége es kedvezményyekkel serkentteni a befekte etői kedvet. nkormányzati struktúra túllterheltsége aaz ilyen jelleg gű fejlesztése ek o komoly belső kockázatott jelent az ön esetében. Azz önkormányzzati munkare end és szervezzeti felépítés legtöbbször nem képes egy e ilyen plussz feladat felvéttelére. Kockázati külső ténye ezők: o gazdasági kö örnyezet továább hanyatlik országos szin nten o támogatási források f elapaadnak, nem a területre irán nyulnak, vagy más ágazato okat céloznak o kistérségi, ille etve regionális szinten straatégiai szintű célok változn nak meg A külső kockázati té ényezők hatássának felmérrése nehezeb bb, hiszen az Önkormányzzatnak nincse en, vagy jóvaal keveseb bb ráhatása van v ezekre a területekre. A kockázati tényezők kikü üszöbölése véégett az Önkkormányzatnaak egyrésztt kapcsolódnia kell az országos tenden nciákhoz és cselekvési c terrvekhez főkén nt gazdasági szempontbó ól, másrészt aktív részvételre van szükkség a kistérsé égi stratégiákk megalkotásaa szintjén.

158


VI. A STRATÉG S GIA MEGV VALÓSÍTÁ ÁSÁNAK ESZKÖZEI E I VI.1. A VÁROSRE EHABILITÁC CIÓS CÉLO OK ELÉRÉSÉ ÉT SZOLGÁ ÁLÓ NEM F FEJLESZTÉ ÉSI JELLEGŰ Ű TEVÉK KENYSÉGEK K BEMUTAT TÁSA

KISZÁM MÍTHATÓ ÉS TRANSZPARE T ENS SZABÁLY YOZÁSI KÖRNYEZET A stratég gia céljainak elérését e bizto osító fejlesztéseket alapvettően meghatáározza azok kkörnyezete, am mely esetébe en a termésszeti és infrasstrukturális kö örnyezet mellett meghatározó szerepett tölt be a heelyi önkormán nyzat és annaak szabályo ozási gyakorlata. A pénzügyi erőforráások tudatoss felhasználásából szármaazó vélelmezzett hatásokaat sokszoro osan felülmúlhatja az önko ormányzat a hatáskörébe h rendelt r szabállyozási eszközzök tudatos alkalmazásáva a al, ám ennek ellenkezőjje is igaz: a megfelelő éss támogató szabályozás s hiánya elleheetetleníti, me eghiúsíthatja a pénzügyyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikkeres megvalósításához elengedhetet e tlen az önko ormányzat ko onzisztens éss kiszámíthattó jogalkottói és jogalkkalmazói mag gatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozzási környeze et biztosítáása és fenntarrtása, legyen szó akár milliárdos befekttetésekről, akkár a szociális segély igényybevételéről. A helyi gaazdaságpolitikka céljait viláágosan meg kell fogalmaazni, meg ke ell határozni a célok meg gvalósításáho oz szüksége es támogató jogi, j szabályo ozási lépéseke et, és tudatosan, következe etesen végre is kell hajtani azokat. Az önko ormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában n, valamint a gazdasági tevékenység gekhez kötött adminiszztratív és eng gedélyezési eljárások e soráán tanúsítottt kiszámítható ó és átlátható magatartássa csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések b k kockázatát. KI TÁMOGAT TÁS MŰSZAK A városrrendezési tervek időbeni módosítása és é a fejlesztési irányokra alakítása, a fejleesztések kulccsprojektjeine ek műszaki támogatása fontos tényyező lehet, am mikor egy be efektető hirte elen döntésh helyzetben csselekszik. Ilye en szituáció ókban az Önkkormányzatnaak kooperatívnak és segítőkésznek kell lennie. TUDATO OS INGATLAN N- ÉS KAPAC CITÁSGAZDÁLKODÁS Felesleges, kihasználaatlan kapacitásaival, illetve a tevékenyység-racionalizálás során ffelszabaduló kapacitásokkaal gazdálko odnia kell az önkormányzaatnak. Ilyen fe elszabaduló kapacitás k lehe et többek között egy funkkcióváltás alatt álló, időllegesen haszn nálaton kívülii ingatlan, am melyben teret lehet engedn ni annak közösségi, vagy civil szervezete ek által törrténő időlege es hasznosítáására (pl. az eladás vagyy felújítás me egkezdésénekk időpontjáig g). Ugyanilye en módon célszerű a fo olyamatosan használaton kívüli, az önkkormányzat tevékenysége t e szempontjából funkcióvaal nem ren ndelkező ingaatlanok hasznosítása. Hasonló módon le ehet eljárni más m olyan eszkközök, erőforrrások esetébe en (pl. gépkkocsi, hangtechnikai és infformatikai eszzközök stb.), amelyek a időszzakosan hasznosíthatóak, és é azokkal úg gy termelhe etünk mások számára értéket, hogy az önkormányza ö at számára annak nem jelen ntkezik közve etlen költsége e. Ezzel a jólét pusztaa javításán felül f többek között támo ogatható a stratégia meegvalósítását is segítő, de d önmagu ukban is jelenttőséggel bíró ó kulturális, vaagy közösségii értékek létre ejötte. HATÉKO ONY ÉS KÖVE ETKEZETES VÁROSMARK V KETING TEVÉK KENYSÉG, PO OZITÍV ARCU ULAT ÉS IDEN NTITÁS ERŐSÍTÉ ÉSE A városffejlesztési strratégia céljain nak kijelölésé ével párhuzam mosan be ke ell azonosítan ni a fejlesztéssek potenciális érintettjeit, megkülön nböztetve a haszonélvezők h ket és potencciális kárvallotttakat.

159


Az érinte ettek közül azz alábbi célcso oportokra kell intenzív váro osmarketing akciókat a irányyozni: • • • •

városban beffektetni szánd dékozó vállalaatok és szemé élyek, a városban gazdasági g tevé ékenységet fo olytató szerve ezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező k tele epülések lakosssága

Tanulmányok, javasslatok elkészzítése Beépítéssi javaslatok és tervek ellkészítése annak érdekéb ben. hogy po ontos képet kapjanak a városlakók, v a az önkormáányzat és a projektekbe később bevo ont tervező, befektetők. Előre E tervezh hetők és paraaméterezhető ők legyenek az adott projekt p eleme ei, adott esettben a teljes átfogó fejlessztés kulcsprrojektjei. Összzefüggéseibe en vizsgálható legyen az a egyes projektek megvaalósításának hatása h a váro osra, és időbeen fel lehesse en készülni az a es kedvezőtlen változások ellensúlyozás e sára. esetlege Városmarketing A hatékony és követtkezetes váro osmarketing-ttevékenység, a pozitív arcculat- és iden ntitáserősítés csak kedvezző hatással lehet a várros gazdaság gi életére. A fejleszteni kívánt k ágazatthoz és célccsoporthoz kell alakítani a marketin ngstratégiát, valamint v meg g kell teremte eni a kommun nikáció megfe elelő felületeitt. A lakossság tevékeny y bevonása A lakókkörnyezet ép pítését, szépíítését szolgáló megmozd dulások szervvezése, a civvil szervezte ek ösztönzése, támogattása fontos hajtóerő h lehett a lakóközössség számáraa az adott fejlesztés és pl.. egy összefü üggő rendszert jelentő akcióterv a elfogadásában. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a strratégia filozó ófiájának meegfelelően az a ágazat- és é területsp pecifikus sze emléletmód párhuzamos p alkalmazása,, valamint a rendszerszeemlélet és a mérhetőség g. Mindenn nek eléréséhe ez fontos egyy, a város kép péhez és fejlő ődési elképze eléseihez illő szlogen és je elkép-rendsze er kialakítása, továbbá az a egységes arculat alkalmaazása.

További, az Önkorm mányzat által meghatáro ozott városre ehabilitációss célokat szolgáló nem fe ejlesztési jellegű ttevékenységgek: •

• •

Támogatja az a új munkahelyteremtő befektetéseke b et, illetve hossszabb távra sszóló egyéb kedvezménye k ek biztosításávaal, ingatlano ok kedvező áron történ nő bérbeadáásával, vagyy értékesítésével, a piaci viszonyokho oz igazodó kép pzett munkae erő biztosításáával. Az infrastrukktúra fejlesztését kiemelt cé élként kezeli. Az önkormán nyzat a befekktetési lehetősségeket közzé éteszi a város honlapján: w www.tokol.hu..

VI.2. AZ A IVS ELVÁ ÁRÁSÁVAL L KAPCSOL LATOS SZE ERVEZETI ELVÁRÁSOK E K A proje ekt keretében n megvalósu uló fejlesztéssek hatékonyy, gyors és minőségi véégrehajtása érdekében az a Önkormányzat részb ben – már naagy menedzsmenti tapaszztalattal rendelkező – szakembereit kíívánja igényb be venni. Az A Önkormán nyzaton belüli menedzsme entnek mind előnyei, min nd hátrányai vannak. A hátrányok közzé sorolhattó a nagyfokú ú bürokrácia,, valamint a szervezet mű űködéséből adódóan a a bizonyos fokú ú függetlensé ég hiánya. A teljes projekt és így í az egyess projektelem mek megvalósításának me enedzselése a Városfejlessztési Társasáág feladata. A Kft.-ként működő tárrsaság létreh hozása a projjektfejlesztési szakaszban valósul meg g. A projekte et megvaló ósító projekttmenedzsmen nt szervezet tehát a Váárosfejlesztéssi Társaság ((a pályázó Önkormányza Ö at projektm menedzsmentt szervezete), amely az önkkormányzat önállóan ö műkö ödő partner sszervezete. 160


A pályázzó a projekt megvalósítása m a során az Ön nkormányzat támogatása t m mellett igénybe vesz külső ő szakértőket a sikeres megvalósítás m érdekében, de alapvetőe en a Városfe ejlesztési Társsaság végzi a projektmen nedzsmentet a megvaló ósítás alatt. A társasság határozattlan időre jön n létre. A Tárrsaság munkáját 1 fő ügyyvezető irányyítja. A szakm mai munkát az a ügyveze ető aktív szzakmai részzvétele melle ett 1 fő magasan m kvvalifikált, tap pasztalatokkal rendelkező ő, projektaasszisztens se egíti. Az ügyvvezető önálló óan jogosult a társaság cé égjegyzésére és képvisele etére, valamin nt gyakoro olja a társaság dolgozói fele etti munkáltattó jogokat. A projek ktmenedzsm ment szerveze eti struktúrá áját a megvallósítás alatt az a alábbi ábrra szemléltetti: VÉGR REHAJTÓ SZER RVEZET

TÁMOGATÓ SZERV VEZETEK

Városfejleszt V tési Társaság

Önkormán nyzat/ Képviselő testüle et D Döntéshozó

Ügyvezető (P Projektmenedz zser)

Műszaki mene edzser

Pénzügyi menedzser

Vagyong gazdálkodási men nedzser

Asszisz ztens

Projekt asszisztens

Külső K szakérttők

Külső szakérrtők Közbeszerzési K tanácsadó

J Jogi szakértő

Műs szaki elle enőr

PR sza akértő

PM szak kértő

Köz zbesz. taná ácsadó

Könyv-vizsgá áló

Ügyvezető- projektmeenedzser felada atai: 9 9 9 9 9 9 9 9 9

döntés a mó ódosításokról, a szervezeti változásokróll, a megbízási szerződésekkről, a beszám moltatásról és a belső monito oringról; projektmene edzsment elle enőrzése, mottiválása; a vállalkozókk felé érvénye esíti a projekt, illetőleg a projektgazda érdekeit és a jo ogszabályok betartatását; b a projekt pén nzügyi dokum mentumainakk, jelentéseine ek, hivatalos le evelezésénekk jóváhagyása; részvétel a projekt szakmaai kapcsolataiinak formális működtetésé ében; rendszeres beszámoltatás b s a projekt elő őrehaladásáró ól; a projekt me egvalósítás tecchnikai és pén nzügyi feladaatainak koordiinálása; projektmene edzsment irán nyítása (meetingek összehívása, feladato ok meghatáro ozása); a vállalkozókk felé érvénye esíti a projekt, illetőleg a projektgazda érdekeit és a jo ogszabályok betartatását; b

Projekt asszisztens a fela adatai: 9 9 9 9

a projektmen nedzser munkkájának alátámasztása; részvétel a projekt pénzüg gyi dokumentumainak, jelentéseinek, hivatalos h levellezésének elkészítésében; dokumentáláás; a Támogató és Ellenőrző szervek s felé tö örténő beszám molási és nyilvántartási kötelezettség biztosítása

161


ÖNKORMÁNYZAT A döntééshozó szerep pét a polgárm mester és a képviselőtesttület közösen n tölti be. A polgármeste eren keresztü ül történik a projekttel kapcsolatos információk felterjesztése e a képviselőttestület elé, éés a végső döntéshozás. d A polgárm mester a képviselőtestüle ettől felhataalmazást kap phat a testület döntése alapján meghatározo m tt kérdésekkben az önálló döntésre. Műszaki menedzser feladatai: 9 9 9

együttműködés a Városfe ejlesztési Társaaság műszaki menedzsmentjével; az egyes pro ojektelemek műszaki m felügyyelete; minőségellenőrzés;

gazdálkodási menedzser m felladatai: Vagyong 9 9

tulajdonviszo onyok rendezzettségének biztosítása; b ingatlangazd dálkodási kérd désekben egyyüttműködés a Városfejlesztési Társaság g munkatársaaival;

Pénzügyyi menedzser feeladatai: 9 9 9 9 9 9 9 9 9

a források össszehangolásáának biztosítáása; a projekt gazzdálkodási és pénzügyi tervezésében módosításokat m t kezdeményeezhet; a projekt költségvetési terrvének elkészzítése; projekt előre ehaladási jelen ntések és mellékleteinek ellenőrzése, e be enyújtása; tájékoztatástt ad a projekt pénzügyi helyzetéről a pro ojektmenedzzsernek; a szerződése ek és számlák kezelése, nyilvántartása, to ovábbítása a közreműködő ő szervezet fe elé; elkülönített számviteli rendszer létrehozása és működttetése a m megfelelő do okumentumo ok nyilvántartássával együtt; a projekt gazzdálkodását érintő é jelentéssek, statisztikáák elkészítése e; az utalványo ozási és kiadváányozási felad datok elvégzé ése;

Assziszteens feladatai: 9 9 9

nak alátámaszztása; a menedzserrek munkáján dokumentáláás; a Támogató és Ellenőrző szervek s felé tö örténő beszám molási és nyilvántartási kötelezettség biztosítása;

KÜLSŐ SZAKÉRTŐK S Jogi szakkértő: A jogi szakértő s felad data, hogy a jog eszközévvel elősegítse e a menedzssment működ désének ered dményességé ét, közremű űködjön a törvényesség t g érvényre juttatásában, j , segítséget nyújtson a menedzsm mentnek jogaai érvényesítéséhez, vallamint kötelezettségei teljesítéséhez. A jogi szakértő ő - a jogszabáályok keretei között k – ellátjja a szerve ezet jogi kép pviseletét bíróságok, ható óságok és más szervek előtt, e jogi tan nácsot és tájékoztatást ad d, beadván nyokat, szerzződéseket és é egyéb okiratokat o ké észít és felü ülvizsgál, részt vesz a jogi munkka megszerrvezésében, jogszabályfig gyelést és jo ogszabály-érttelmezést vé égez. A jogi szakértő kötelessége az a ügyköré ében tudomáására jutott jo ogsértésekre a projektme enedzser figyyelmét felhívni és azok megszüntetés m se érdekéb ben javaslatot tenni. Közbeszeerzési szakértő ő: A szaké értő feladata a közbesze erzésekről szzóló 2003. évi CXXIX. tö örvény alapjáán a projektt-megvalósítáás közbeszerzés-jogi felaadatainak maaradéktalan elllátása, beleérrtve: 9 9

Az eljáráások típusának meghatározzását; A hirdetmények elkésszítését; 162


9 9 9 9

A kapcso olattartást a tenderek műszaki tartalmátt készítő szakkértőkkel; Az esetle eges tárgyalásokon való ré észvételt; Az értékkelés lebonyolítását; Valamint az eredmén nyhirdetés leb bonyolítását;

Kiválaszttásának alapffeltétele a hasonló típusú és léptékű re eferenciák me egléte, illetvee a Közbeszerrzések Tanácssa által min nősített, hivattalos közbesze erzési tanácsaadói cím rend delkezésre álláása. Könyvvizzsgáló: Közbeszzerzés során kiválasztott k váállalkozás. Felaadata a projekt zárás során n történő pénzügyi audit elvégzése. Műszaki ellenőr: Közbeszzerzés során kiválasztott k váállalkozás. Felaadata a kivitelezés műszakki ellenőrzése.. PR szakéértő: 9

9

nikációs terv megvalósítássa kommun Rendezvények szervezése e Interjúk szervvezése Kapcsolattarrtás a célcsopo ortokkal, és azok tájékoztaatása Kapcsolattarrtást a médiávval a kommunikációs tevékenység g eredményeinek és problémáinak p k bemutatássa a projekkt menedzzsment felé

PM szakéértő: 9 A Projekktötletek kidolgozásával kaapcsolatos áltaalános tanácssadás; 9 UMFT jo ogszabályi körrnyezet figyelembe vétele,, betartatása és é nyomon kö övetése; 9 Tanácsadás a hatékony munkaaszervezésre az Városfejjlesztési Tárrsaságon belül a projekkt ósítása során; megvaló 9 Projekt pénzügyi me enedzsmentjé éhez kapcsoló ódó tanácsad dás:cash-flow w terv készítésse, folyamato os aktualizáálása, Kifizeté ési Kérelmek összeállítása, ö benyújtása; b 9 Az önkormányzat gazzdasági progrramjának figyyelembe vételle a projekt szzempontjából; 9 A projekt megvalósíításához és annak a elszám molásához szü ükséges dokumentumok (előrehaladási jelentése ek /PEJ/, kiffizetési kérelmek, záró beszámolók) összeállításáának koordinálása, illetvve Támogatónak történő ő megküldése e; 9 Egyéb, megbízási m sze erződésben ré észletezett pro ojektmenedzssment feladattok

VI.3. A TELEPÜLÉ ÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHAN NIZMUSAI 1995 okktóberében jö ött létre a Cssepel-sziget és é Környéke Önkormányza Ö ati Szövetség g. Ennek jogu utódja az 199 96 júniusáb ban megalaku ult Csepel-szig get és Környé éke Területfejjlesztési Önko ormányzati Táársulás (1998 decemberétő ől önállóan n gazdálkodó költségvetéssi szerv), amely 2004-től töb bbcélú önkorrmányzati társsulásként működik. Az Önko ormányzati Szövetséghez S z tartozó települések terrületére az 1989-1996. 1 kközött számo os fejlesztésse el foglalkozó tanulmán nyterv készültt. Ezekben a tanulmányte ervekben dön ntően az Ön nkormányzati Szövetséghe ez tartozó területeken a környezetii adottságokk rendszerét, az igénybevvétel és a teerhelés nagyyságrendjét és é szerkeze etét elemezté ék. Ennek alaapján különb böző fejleszté ési elképzeléssek születtek figyelembe véve a térsé ég fővárosi agglomeráccióhoz történ nő kapcsolód dásának, valamint más té érségek fejlessztést befolyyásoló várhattó szerepétt. A gyakorlatt azonban mé égis azt mutaatta, hogy a tanulmányokb ban megfogaalmazott néháány, ideálisnaak tűnő fejllesztési pályáttól eltérő fejlő ődés kezd kib bontakozni a térségben. t

163


2001-be en, elnyerve a Területfejlesztési Tanács támogatását t az ÖKO Rt. a területfejleszztésről és terü ületrendezésrő ől szóló 19 996. évi XXI. szz. törvény alapján elkészíte ette a kistérsé ég komplex te erületfejlesztéési programjáát, igazodva az a Országgyűlés 35/1998. (III.20.) sz. OGY O határozatában elfogad dott Országos Területfejlessztési Koncep pcióhoz (OTK)). ései: Az eltelt évek történé ‐ EU tagság 20 004-től, ‐ az OTK felülvvizsgálata és átdolgozása á 2 2004 szeptem mberében és azóta, a ‐ a Közép-Mag gyarországi Ré égió stratégiaatervének kidolgozása a 20 007-2013 idősszakra, ‐ az NFT II. késszítése, ‐ a Ráckevei (SSoroksári) Dun na revitalizáciiójának progrramja, ‐ a Homokhátság vízpótlásáára tervezett intézkedésekk, ‐ LEADER + prrogram, ‐ a dinamikusaan fejlődő és változó Rácke evei kistérség g, ‐ valamint a 20 001-ben készített tervben rögzítettek cssekély megvaalósulása Mindeze ek szükségesssé tették a kistérségi k kom mplex területffejlesztési pro ogram alapjaaira épülő, a felsőbb szinttű tanulmáányokhoz igazzodó, reálisan n megvalósíth ható programokat tartalmaazó stratégiai terv kidolgozzását. ég egészéne ek fejlesztése szemponttjából alapv vető cél a jobb életmin nőség, a térségi szinte en A térsé értelme ezhető fenntartható gazd dasági fejlőd dés biztosítá ása, a környe ezeti értékek k megtartása, és szüksé ég esetén helyreállítássa valamint a térség egészének e egyensúlyra e törekvő, ha armonikus fejlesztése. f A osabb cél an nnak elérése e, hogy egyrre jobb legye en a térségb ben élni a programok megvalósulás m sa legfonto után. A jövőb ben az eddigi mennyiségi fejlődést fe el kell, hogy váltsa a min nőség irányá ába történő elmozdulás. e A térségnek döntenie e kell saját fejlődési irá ányáról. Vag gy folytatja a jelenlegi ffejlődési pályát, amely a koordin nálatlan és érdekorientá é ált területhasználat miattti kaotikus állapotot, ttermészeti erőforrásaina ak kimerüllését hozza magával, m vag gy a minőség gi fejlődés mellett m dönt és é eléri azt, hogy PRESZT TÍZS legyen a térségb be élni. Az utóbbi fejlő ődési irány azonban a közös kompromisszum mok melletti,, jelenleginé él szorosabb EGYÜTTM MŰKÖDÉST tesz szüksége essé. A Rácke evei kistérséget 20 települlés alkotja - Apaj, A Áporka,, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, M Maakád, Ráckeve e, Szigetbecsse, Szigetcsép p, Szigetszenttmiklós, Szigeetszentmárton n, Szigetújfalu u, Dunaharraszti, Halászttelek, Szigetalom, Taksonyy, Tököl. A Kistérsség stratégiájjában fokozo ottan megjele enik, stratégiaai célként me egtalálható a Kistérség be első kohéziójáát javító in ntézkedések csomagja. c Természetesen Tököl, mint a Kistérség egyik e települéése aktívan részt r vesz és a továbbiaakban is résztt kíván venni a belső kohézziót javító inté ézkedések me egvalósításáb ban. Ahhoz, hogy h a támogatások célt érjenek, felté étlenül szüksé éges a térség gben a közössségi igényekh hez is igazod dó munkaszzervezet létre ehozása. A Kistérségi K mu unkaszervezett feladata, a kistérségi szzintű fejleszté ési programo ok kidolgozzása/kidolgozztatása, ezek végrehajtásán v nak és ellenőrrzésének szerrvezése. Emellett a kapcsollódó fejleszté ési célokra vonatkozóan v az önkormán nyzati és a be efektetői pályyázati anyago ok készítése, a környező kisstérségekkel, a megyei és regionáliss munkaszervvezetekkel vaaló kapcsolatttartás, inform mációgyűjtés és szolgáltatás, valamint a kistérség gi területfejlesztési döntések előkészítésse. Kistérség gi munkaszerrvezetet veze ető menedzse ernek kulcsfo ontosságú sze erepe van. B Biztosítania ke ell a hatékon ny munkavégzést, irányíítást, a döntéssek előkészíté ését. Felkészültnek kell lenn nie a folyamaatos változáso okra. A feladatta a pályázzatok előkészíítése, bevonh ható tőke, beffektetők felku utatása, a mun nkaszervezeteen belüli és külső k szakértő ők

164


által nyú újtott szakértelem megfelelő kihasznállása. Ezen kívvül menedzse eli a különbözző társadalmi csoportok és é személyek közötti kap pcsolatokat. Irányítja a munkaszervezett munkáját, go ondoskodik a megfelelő szzakapparátus ú kollégák, maagántanácsad dók, szakértőkk) alkalmazásááról. (főállású evei Többcélú ú Kistérségi Társulás T dönté ési hatáskörrel ellátott sze ervezete a táársulást alkotó ó 20 települé és A Rácke polgárm mestereiből álló testület. Ezen felül Ad A Hoc Bizo ottságok alakkulnak feladaatokra célzottt bizottságok, A időszako os jelleggel közös, aktuáális projektekk, problémákk lebonyolítáására, felülvizzsgálatára, kezelésére. k bizottság gi üléseken születő döntések kerülnek a Területfejle esztési Társuláás döntéshozzó testülete elé. A kistérség gi társulás munkaszerve ezete a jelenleg Szigetszen ntmiklóson lé évő kistérségii menedzser iroda. Az alap pinfrastruktúrra n-profit jellegű ű, működési területe t a teljjes kistérség. Az irodában 3 biztosítáása kistérségi szintű, a működtetés non fő dolgo ozik, két fő menedzser m mu unkájához az FVM kiegészzítő finanszíro ozást biztosítt, amelynek alapja a az, hog gy évekkel ezelőtt a térsé éget lefedő két k vidékfejlessztési (SAPARD D”) kistérség jött j létre, a rááckevei és a du unavarsányi. g-fejlesztést és é együttműkö ödést szervezző olyan munkaszervezetet létrehozni, amelynek a nem m Szükséges a kistérség égzése a felaadata, hanem m a kistérségi szintű progrramok döntés előkészítése, csak az adminisztratíív teendők vé öntés utáni kivviteleztetése, a megvalósulás ellenőrzésse. majd dö özi koordináció A RÁCK KEVEI KISTÉR RSÉG FEJLESSZTÉSI PROG GRAMJÁNAK STRATÉGIÁJA A fenti településkö nálásával késszült, az ottt 2006-ban megállapíttott települé ésközi koord dináció fejle esztését célzzó felhaszn megállapításokat Tökköl Városa önm magára nézve e megvalósítaandónak tekin nti.

VI.4. IN NGATLANG GAZDÁLKO ODÁSI KON NCEPCIÓ Tököl megalkotta m a 18/1995.(X.10 0) számú ren ndelet Tököl Önkormányzzat vagyonáról, a vagyontárgyak felettti tulajdon nosi jogok gyaakorlásáról azz alábbi mód dosításokkal egységes e szerrkezetben: 29 9/1997.(XII.19)), 2/2000.(I.18 8), 14/2000 0.(VI.20) 15/20 003.(VI.3), 4/20 004.(I.27.), 11//2005.(V.24.) rendeletet. r A városn nak ingatlang gazdálkodási koncepciója nincsen, ami bármely straatégia megvaalósításának szempontjábó s ól nagy ko ockázatot jele ent, hiszen íg gy a város ne em bánik tud datosan az in ngatlanokkal,, melyeket fe ejlesztési célo ok szolgálatába állíthat, valamint egyy egységes, áttfogó koncepció megvalóssítása is nehézzkesség válik.. A város az IV VS elkészíté ése során céllul tűzte ki, hogy h a straté égia megvaló ósításához tu udatos ingatlaangazdálkodáási koncepció ót készít, mintegy m a strattégia megvalósításának elsső lépésekéntt. Ennek ke eretében a vááros megvizsg gálja alábbi le ehetőségeit: o rendelkezésrre álló önkorm mányzati ingaatlanok fejleszztési célú vizsgálata o önkormányzzati ingatlanváásárláshoz forrrások felméré ése, azok ütem mezése o magántulajd donban lévő, de d fejlesztési célból értéke es ingatlanok tulajdonosi t szzándékának feltérképezése f e o a fejlesztéshe ez szükséges ingatlanok fe elmérése, leltáárba vétele A VÁRO OS INGATLAN NKISAJÁTÍTÁST NEM TERV VEZ! A városffejlesztési cé élokat kizárólaag a lakossággal, a magántulajdonossokkal folytattott egyeztettő tárgyalások, igényfelmérések, valaamint piaci alaapon felmért ingatlanvásárlások lebonyyolításával kívvánja megvaló ósítani. A rendelet (módossításokkal eg gységes szerrkezetben) szabályozza az Önkormáányzat tulajd donában lévvő vagyonttárgyakhoz kaapcsolódó fejllesztési lehető őségeket, illettve az ingatlaanvagyon felh használási lehetőségeit. gyon az önko ormányzat tulajdonában állló ingatlan éss ingó vagyon nra, továbbá a tagsági jogo ot Az önkormányzati vag megtesttesítő értékpaapírokra, kárp pótlási jegyekre, illetve kö özhasznú tárrsaságban és gazdasági táársaságban az a önkormáányzatot meg gillető egyéb társasági részzesedésekre (portfólió vagyyon) terjed ki. 165


Az önkkormányzati törzsvagyon körébe tarrtozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottaan forgalom mképesek. Az egyéb vagyo on körébe a fo orgalomképess vagyontárgyyak tartoznakk. Forgalom mképtelen törzsvagyontárrgyak o a helyi közuttak és műtárgyaik, o terek és parkkok, o műemlékek, o muzeális gyű űjtemények és é muzeális em mlékek, o vizek és vízi közműnek k ne em minősülő közcélú k vízi lé étesítményekk, o tervtárak tervv- és iratanyaga, o komp és réváátkelőhelyek,, azok hajózásst szolgáló létesítményeive el együtt, o az erdők, o a köztemető ők, o mindaz a vag gyon, melyet törvény, vagyy e rendelet, annak a nyilván nít. Korlátozzottan forgalo omképes törzssvagyontárgyyak: o Közművek, o önkormányzzati költségvettési szervek fe eladatellátásáához rendelke ezésre bocsáttott önkormán nyzati vagyon n, o önkormányzzati vállalatokra, kft-re, kht--ra rábízott ön nkormányzatii vagyon, o középületek,, o közüzemi tevékenységet ellátó egysze emélyes gazd dasági társasáágban vagy kközhasznú tárrsaságban lévvő önkormányzzati részesedé ések, o sportpályák és é sportcélú létesítményekk, o mindazon vaagyon, melyett törvény vagy e rendelet annak a nyilván nít VAGYON NGAZDÁLKO ODÁSI IRÁNY YELVEK A Képvisselő-testület az éves költsségvetésről szóló rendelet megalkotássáig minden évben Vagyo ongazdálkodáás Irányelve eiről szóló haatározatot hozz. A Vagyongaazdálkodási Irányelvekről hozott határo ozatot az évess költségvetési rendelettben figyelem mbe kell vennii. A Vagyo ongazdálkodáás Irányelvei tartalmazzákk - a vagyon forgalomkép pességének megfelelő bo ontásban – az a önkormáányzat teljes vagyonánakk kezelésére, hasznosításáára, értékesíté ésére, gyarap pítására vonaatkozó aktuális célkitűzé éseket, továbbá a vagyontárgyak együtttes értékesíté ése esetén az ingatlan-csom mag képzésén nek elveit. ongazdálkod dás Irányelve ei tartalmazzzák: A Vagyo o o

o

a forgalomkképtelen vagyyon körében a hasznosíttás fő célját és jellegét, ttovábbá azon n vagyoni kö ör megjelölésétt, melynek ko oncesszióba ad dása indokoltt, s ennek ütemezését; a korlátozotttan forgalomkképes vagyon ni körbe tarto ozó vagyonele emek körét a jelen rendele et szabályainaak megfelelő bontásban, b m megjelölve k kategóriaként t a lehetség ges és indo okolt kezeléss, hasznosítás, értékesítés célját; a forgalomkképes vagyo on körébe tartozó t azon stratégiai vagyoneleme v eket, melyekk értékesítése e, hasznosításaa az adott évben lebonyolítható, megjelölve azt, ho ogy a vagyon n hasznosítása, értékesítésse mely különö ös érdeket - íg gy például közzségkép-véde elmi, környezetvédelmi szeempontokat is i - figyelemb be véve történh het meg, üzle eti vagyonele emeket, melyyek értékesíté ése, hasznosíttása az adott év távlatábaan indokoltnak látszik, s a vagyon jelle egénél fogva az értékesíttésüknek akadálya nincs, vagyoni körrt, melynek a hatáskörrel ren ndelkező szerrv döntésévell - üzleti, illetvve stratégiai vvagyonná törrténő át, illetvve visszaminősíítése az adott évben indokkolt.

166


A Vagyo ongazdálkodáás Irányelvei határozzák meg m azt, hogyy a forgalomkképes önkorm mányzati vagyon kezelésé ét, hasznosítását és érté ékesítését sze erződés alapján ellátó vag gyonkezelő társaságnál, m más szervnél képződött, az a gyonának érté ékesítéséből, hasznosításáából származó ó bevétel mekkkora hányad da önkormáányzat forgalomképes vag használh ható fel a vag gyonkezelő ré észesedésére, a közszolgálttatások finansszírozására éss újabb befekktetésekre, s az a általa ke ezelt ingatlan állomány feljavítására. A Vagyo ongazdálkodáás Irányelveiben foglalt előírások kötelezőek a Képviselő-test K tület szerveire, továbbá a Képvisellő-testület szzerveinek nem m minősülő önkormányzati vagyonke ezelő szervekkre szerződésses jogviszon ny alapján. grált Városfejllesztési Straté égia tehát olyyan ingatlang gazdálkodási tervet mutatt be, melynekk első lépése a Az Integ fent megfogalmazo m ott fejlesztéssi célú ing gatlangazdálkkodási lehetőségek felm mérésének elkészítése. e A forgalom mképtelen ingatlanok tekintetébe en a város stratégiai célja c az azzokon lévő intézménye ek folyama atos felújítássa és korszerű űsítése, az in ngatlanok ka arbantartása.. nhasznosítás Vagyon Egyre fo ontosabb szerrepet kap az önkormányzaati finanszírozásban – külö önösen a nag gyobb volum menű projekte ek önrészén nek biztosítáásánál - a saaját vagyon hasznosításáb h ból származó ó bevétel, ezzért szüksége es a piacszerrű vagyong gazdálkodás erősítése, e a vaagyon megőrzzése, illetve növelése. n A vagyo onhasznosítás szempontjáb ból a lakás és nem lakás cé élú helyiségekk bérbeadásaa csak egy sze elete a vagyon ni típusú bevételeknek. b . Igen jelentő ős bevételt képeznek k a te elek és egyéb ingatlanokk hasznosításáából származzó bevétele ek. Az ilyen típusú bevéttelek licites bérbeadásábó b ól illetve licittes eljárás úttján történő értékesítésbő ől származnak. A licitess eljárások ige en sok esetbe en meglepő bevételeket eredményezn e nek, hisz majdnem minde en esetben az induló ár fölött f történikk meg az értékesítés. Az elmú últ időszakbaan az önkorm mányzati tulaajdonú értéke esíthető telkkek száma naagymértékben csökkent. A következző években kiemelten k fon ntos feladat a terület- és ingatlanfejles i sztés, a vagyo onért vagyon elv betartása, mert am mennyiben a város v nem vég gez ilyen feladatokat akkor ezek a bevé ételek nem lessznek biztosítthatók. A váro os vállalkozzási, illetve a szerkezeti tervben szereplő tu udatos ingattlanfejlesztésii politikájának megfelellő vagyonn növelésére lehetőséget ke ell biztosítani, ehhez azon nban pályázatti lehetőségeekre és jelenttős saját forráás biztosítáására van szükkség. azdálkodás Lakásga Stratégiaai cél a lakossság megtartása és az életm minőség javítáása érdekébe en, hogy a lakkóingatlan kín nálati helyzeté ét a keresle etnek megfelelően befolyyásoljuk annaak érdekében, hogy a külö önböző anyagi helyzetű, igényszintű és é különbö öző életformára vágyó emb berek megtaláálják a számu ukra legmegfe elelőbb lehető őségeket. Elő ő kell segíteni a lakásmo obilitás növekkedését, valaamint lehetőség szerint le kell telep píteni a városban már je elenlévő és új ú vállalkozzások vezető rétegét és fiattal szakembereit. Általáno os feladatok: o A költségvettési lehetőség gekkel, és a pályázati forrrások lehívásáával összhangban folytatn ni szükséges a lakóterületi rehabilitációtt, ezáltal meg gvalósulhat a területen élő szociálisan n elesett réte egek közvetett támogatása, megindulhatt az ingatlano ok felértékelőd dési folyamatta. o Biztosítani szükséges s a lakókörnyeze et, illetve a beépítési jelleg széleskö örű választékkát akár belsső tartalékok feltárásával, akáár új területekk igénybevéte elével. o A lakásépítéssi tevékenysé ég elősegítése e a terület-elő őkészítés eszkközével (rend dezési tervek, koordináció a tulajdonviszo onyok rendezzése, előközm művesítés teré én). e a fiatalok első lakáshoz ju uttatásának támogatása, a középréteg előrejutásána e ak o Lakásmobilittás növelésére segítése (kín nálatbővítés, terület-előkés t szítés), az idő ősebb nemzed dék humánelllátásának erő ősítése (időse ek otthonháza, generációs laakásépítés tám mogatása stb.). 167


o

Koncepciót kell kidolgozn ni a lakásmobilitás hatéko ony működéssére. Az önko ormányzati lakásállomány a költségvetéss jelenlegi he elyzetében ne em növelhettő, ugyanakko or a jelentkeező jogos igé ényeket ki ke ell elégíteni.

Területi vonatkozású feladatok: o A történeti értékű várossrészek telep pülésszerkezeti, beépítési és építészetti értékének megőrzése, a területek túlzzott terhelésé ének megakad dályozása, a védett v épületek felújításán nak támogatássa. o A szociális éss műszaki szempontból is rossz r helyzetb ben lévő területek népesséégének megssegítése, illetvve a szegregácció felszámolása érdekében komplex megújítási program p kidolgozása a helyben h lakó ók közreműköd désével. o Egyes kialakkult városrészzek területi taartalékainak feltárása, a településszerk t kezeti és beé építési értéke ek megtartásávval, a lakókörn nyezet minősé égének egyidejű javításávaal.

168


VII. PA ARTNERS SÉG ÉS MO ONITORIN NG Az érinte ettek fejleszté ésekbe történ nő bevonása – a szakszerű ű és hatékonyy projekt-előkkészítési / pro ojektfejlesztési modelle en túlmenően n – kiváló eszkköze a komm munikációnak. A konzultáciió lényege, ho ogy részt vessznek a projekkt által kezzelendő helyyzetek elemzzésében és a prioritásokk, valamint a megoldás kijelölésében n. Az előzete es vélemén nykéréssel elérhető az érdekcsoporto é ok megfelelő ő szintű tám mogatása, am mi megelőleg gezi az egye es fejleszté ési programokk sikerét. Bevonandó célcsopo ortok/partne erek: •

•

• • • • • •

Civil szféra - Civil szerveződések képviselői - Polgári szerveződése s k képviselői Jellemző kulttúrák - Kisebbsé égi önkormán nyzatok - Nemzetiiségi szerveze etek képviselő ői Gazdasági szzféra Egyházak, felekezetek Oktatási, művelődési intézmények kép pviselői Brainstormin ng jelleggel az a Önkormán nyzat jelenleg g is lebonyolít ilyen közö ös gondolkod dásra alkalmaas rendezvénye eket Lakossági Fó órum Közmeghallg gatások

Partnerség az előkészítés során:: •

Tököl városában 2009. szeptember – decembe er hónapok során 2 ford dulós kérdőííves felmérésst végeztünk a lakosság kö örében, ezálttal a projekt szakmai tartalma a célccsoport bevonásával kerü ült kialakításra.

•

mber hónap során „brainsttorming” jelle egű rendezvé ény került meegtartásra, am melynek célja a 2009. decem tervezett pro ojekt keretéb ben megvaló ósítandó tevé ékenységek véglegesítése v volt. Az ese eményen részzt vettek a helyyi kisebbsége ek, a civil- éss vállalkozói szféra, s az agrrárium képvisselői, intézmé ényvezetők, az a egyházak, vaalamint a váro osrészek képvviselői.

•

Az előkészíté és során – 200 09. decemberr 14-én - lakosssági fórumott tartottunk.

•

Az előkészíttés során 20 009 decemberében végzzett műhelym munkán – a Hivatal stáábja, tervezők, városfejlesztési szakembe erek részvételével - kerültek kijelölésre e a városrészeek, kiscsoporttos munkábaan WOT-analízisek. Megtörtént az indikatívv tevékenyséégek pontosítása, kialakult a elkészültek a városrészi SW háromszintű ű célhierarchiaa. A célok szám mszerűsített mutatókkal m ke erültek alátám masztásra.

•

Az elkészültt munkaközi anyagokat a helyi szaké értők vélemé ényezték, meely véleményyek beépítésrre kerültek, így az elkészült anyagok a folyaamatosan fino omodtak, pon ntosításra, kiegészítésre kerültek.

•

e kaapcsán munkakapcsolatot építettünk ki k a Szociális és é Az IVS anti-sszegregációs fejezetének elkészítése Munkaügyi Minisztérium M szakértőivel.. Különös hangsúlyt fekte ettünk az eséélyegyenlőség gi szemponto ok érvényesítésse

169


PARTNE ERSÉG FENNT TARTÁSA: LAKOSS SÁGI TÁJÉKO OZTATÁS, NY YILVÁNOSSÁG G BIZTOSÍTÁ ÁSA A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esettükben a follyamatos tájéékoztatás és a rendszere es a feltétele, mivel a lakosok annaak konzultáációs, véleménynyilvánítássi lehetőség a projekt sikerességének alapvető függvén nyében, hogyy milyen mérttékben, formáában és területen érintik a fejlesztésekk, eltérően re eagálhatnak az a egyes te ervezett projektekre. A fejleszztések társad dalmi elfogad dottságát maagalapozandó ó folyamatosaan tájékoztattni kell a helyi lakosságo ot, ennek elsődleges eszzköze a helyi média, m amelyyeken keresztü ül rendszeresen beszámolu unk a tervezé és állásáról és a városreh habilitációs program p aktu ualitásáról. Azz akcióterületti fejlesztésekk tervezése m még intenzívvebb lakosság gi párbeszé édet igényell, amire az érintett akciióterületeken n szervezett szükségletorrientált lakosssági fórumo ok nyújtanaak lehetősége et. Formáliss és informális egyeztetésseken a telep pülés minden n lakója és minden érintettt tájékozódh hat a tervezett fejleszté ésekről, elmon ndhatja vélem ményét, kifejth heti állásponttját. VÁLLAL LKOZÓI EGYE EZTETÉSEK Az integrált városfejle esztésben érin ntett vállalkozzói kör alapve etően két nag gy csoportra b bontható. A helyi kis- és közé épvállalkozáso ok inkább a fejlesztések célcsoportján nak tekinthettők, ugyanis a fejlesztése ek eredmén nyeként létre ehozott kapaccitások (piactér, üzletház, KKV iroda stb b.) fogyasztóiiként jelennek meg. Kiseb bb mértékb ben partnerké ént is részt vehetnek a váárosrehabilitáció eredményeinek fenntartásában, pé éldául mint az a Önkormányzat által létrehozott l egységek bérlői. Esetükben n a legfontossabb partnersségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, f vallamint a folyaamatos tájéko oztatás többekk között a leh hetséges pályáázati forrásokkról. A másikk vállalkozói kör hatása a program taartalmi elemitt és a városrrehabilitáció eredményessségét tekintvve lényegessen intenzíve ebb. A nagyo obb befektető őkkel, a tőke eerős beruházzókkal és a potenciális p in ngatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartá k ás személyesebb jellegű ű partnersége et igényel ann nak érdekében, hogy rende elkezésre álló ó tőkéjük mob bilizálása Tökö öl akcióterületein történ njen meg. Ígyy megvalósítható a forrásokk feltárása és kialakítható aazok ideális ko ombinációja. CIVIL EG GYEZTETÉSEK A városb ban szétszórttan működő civil c szervezetek támogatáásukról biztossították az Ön nkormányzat szakembereiit, amennyyiben az Önko ormányzat olyan fejleszté éseket hajt vé égre, amely a civil szervezetek működ dését is javítja. Ennek eredményekén nt valósul me eg az Aradi uttcai Általános Iskola bővíté ése révén kam maraterem, szzakmai termek, próba- és é oktatóterm mek, kiállító termek t stb. kialakítása k a Szárny-Nyitog S gató Alapfokú ú Művészeti Iskola részére e, amely a helyi civil szervezetek kezzdeményezésseinek is helyyet adhat. Ön nkormányzati kezdeménye ezés indul Civvil Klub Fiattalok Számáraa létrehozásaa céljából, egyy tököli közpo onti és egy Pe esti úti városrészi helyszínn nel a cselleng gő fiatalok számára, s valaamint Pince Kiiállító Helység g, Pince Tárlatt létesítésére.

170


Az Inteegrált Várossfejlesztési Stratégiát, S é a részét képező és k Anti-szegregáciiós Tervet Tököl T Váross 2010 …………… … …. napján fogadta f el, a ……………………… … határozattában.

Az Inteegrált Vároosfejlesztésii Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Miniisztérium megbízásábó m ól támogaatta, véleméényezte és ellfogadta:

Kis Tibor ós szakértő Anti--szegregáció

Tököl, 2010. ………………...

171

Tököl város. Integrált Városfejlesztési Stratégia Készült a Corex Projektfejlesztési Kft. vezetésével

Recommend Documents