Edelény. Integrált Városfejlesztési Stratégia. város. Készült a Corex Projektfejlesztési Kft. vezetésével

Edelény város

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Készült a Corex Projektfejlesztési Kft. vezetésével

2010.01.05.

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia

B Bevezeté tés Edelény Inntegrált Városfeejlesztési Stratéégiáját (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdaasági Minisztérium Területfejleesztésért és Építésügyért Felelős Szaakállamtitkárságga által közzéteett „Városfejlesztési Kézikönyvv – második, jaavított kiadás” elnevezésű e módszertaani útmutató alapján, a annakk teljes mértéékben megfeleelve dolgozta ki. A város Integrált Vároosfejlesztési Stratégiájáának elkészítésse lehetőséget adott a egy olyann komplex, területi alapú és szeemléletű stratéggia kialakításárra, melyben a várossal szorosan egyyüttműködve kiaalakultak és meegtervezésre kerültek k a váross időtávokra lebbontható fejleszztési céljai, stratégiájaa, és jövőképe. Edelény az IVS elkészítéése során a terüületi és stratégiaai alapú tervezéési szemléletet építette be fejleesztési elképzeelései közé. A megvalóósításban érdekkelt szereplők, a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra s szereplőőinek bevonásáával a város a tervezéss során épített a korábbi stratéégiák és konceppciók eredményyeire, és a megvvalósítás során is számít a várroslakók és városhaszználók aktív részvételére. mplex városfejleesztési dokumeentáció áll Edelény Város renndelkezésére, mely m az elkövettkező 7-8 évre, hosszabb Olyan kom távon peddig a következőő 15-20 évre vonatkozóan v m megadja azokatt a főbb városffejlesztési irányyvonalakat, fő célokat és akcióterüleeteket, melyek kiszámítható feejlesztési környeezetet, nyomonn követhető és célzott fejlesztééseket, továbbáá keretet és struktúrát biztosítanak azz egyes projekteek összefüggő programmá szeervezéséhez éss a jövőképbenn meghatározott átfogó cél eléréséhezz. Az Integrrált Városfejleesztési Stratéggia továbbá lehetőséget add az intenzívven fejlesztendő területekree tervezett beavatkozzásokat részlettesen előkészíítő, a pénzügyyi tervet, a megvalósíthatós m ágot, és fenntarthatóságot is vizsgáló Akcióterüleeti tervek kidolgozására. Az így összeállt dokumentumcs d omag alkalmass a 2007-20133-as időszakra kidolgozott városrehabilitációs pályázzatokon való réészvételre. Az IVS össszhangban vann a város Teleppülésfejlesztési Koncepciójávaal, mind a teleppülés településhhálózatban elfooglalt helye, mind a hellyzetértékelés vonatkozásában v n. Az IVS és a város Településszerkezeti Terrve és Szabályoozási Tervei össszhangban vannak, a városrészekree kitűzött célook megvalósítáását a rendezéési terv lehetővvé teszi. A vááros egészére vonatkozó helyzetértéékelés a KSH által á megküldöttt hivatalos adatok alapján készzült el. V Integráltt Városfejlesztési Stratégiájáához felhasznáált dokumentum mok: Edelény Város ™ Edelény váross önkormányzaatának 18/2005. (v.1.) Szám mú rendelete a belváros és tágabb körnnyezetének s szabályozási teerve és helyi éppítési szabályzaata (módosításookkal egységes szerkezetben.)) ™ Edelény Telepüülésrendezési Terv T és Szerkezzeti Terv G Proogram 2007-20013 Edelény Vááros Önkormánnyzatának Képpviselő-testületee az önkormánnyzat 2007™ Gazdasági 2 2013. évi Gazddasági Programjját a 38/2007. (III.22.) ( Ök. száámú határozattaal e l f o g a d t aa. ™ Edelényi kistérsség foglalkoztattási programja – Helyzetfeltáráás 2006. ™ Edelény Város Önkormányzattának 2004. Évii szociális szolggáltatás-tervezéési koncepciójának kiegészítésse A város Integrált Várossfejlesztési Stratégiájának ezt e megelőző verziója 2008 júniusában kkészült el a Plan-Net.hu P vezetésévvel. A város ebben az évben a sikeres pályáázati szerepléss érdekében fellülvizsgálta a kközel másfél évve elkészült dokumentuumot, az azótaa megvalósult és megkezdeett fejlesztéseit beépítette a dokumentumbaa, valamint a legfrissebb tematikai elvárásoknak e m megfelelően átaalakította stratéégiai elképzelésseit is. Erre nem csak a temaatikai megfelelteetés végett volt szükség, hanem minndenekelőtt fonntos volt olyan stratégiát kialaakítani a város számára, melyy konkrétumokaat fogalmaz meg, szocciális szempontbból is megfelelőő mélységében vizsgálja a teleepülés adottsággait. f m mentori segítségggel a már koráábban elkészült Anti-szegregáációs tervét E feltételeek mentén a vááros 2009-ben felülvizsgálta és új elem mekkel bővítette, valamint adat--felülvizsgálatot is végzett.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia Edelény Integrált Várossfejlesztési Strratégiájában megvalósított m leegfőbb változtaatások: S célokk felülvizsgálataa, részletes kifejjtése ™ Stratégiai ™ Jövőkép, J átfogóó cél felállítása összefoglaló, összefogó ö erőként ™ Városrészi V célook kifejtése, konnkrétabb megfoogalmazása, lebbontása részcéllokká ™ Új, szociális városrehabilitációót célzó akcióterrület kijelölése matikus cél beeépítése a ™ Új, soft-elemekkre épülő, lakkossági aktivitáást célzó, társsadalmi kohéziót erősítő Tem s stratégiába ™ ASZT-ben A legfrrissebb rendelkkezésre álló adaatok alapján hellyzetelemzés koorrekciója ™ ASZT-ben A a koorábban elkészüült programelem mek megvalósulásának monitooringja, bemutatása ™ ASZT-ben A mobbilizációs prograam kidolgozásaa és a korábbann meghatározott programok átüültetése, fejleszztése

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia

Ede delény város vá In Integrál lt városffejlesztés ési stratéégiájána nak Tartaalomjeggyzéke I. EDELÉN NY SZEREPE A TELEPÜLÉS SHÁLÓZATBAN N I.1. Edelény szerepe a reegionális, és kisstérségi településhálózatban I.2. Edelény vonzáskörzeetének bemutattása I.3. Edelény szerepe a téérségi munkamegosztásban

1 1 5 16

OS EGÉSZÉRE E VONATKOZÓ Ó HELYZETÉR RTÉKELÉS II. A VÁRO II.1. Várossszerkezet II.2. Gazdaasági, ágazati helyzet h II.22.1. Vállalkoozások helyzetee II.22.2. Idegenfforgalom és turiizmus II.22.3. Helyi gaazdaságfejleszttés eszközei II.22.4. Kultúra szerepe II.3. Társaadalmi helyzet II.33.1. Demográfiai helyzet II.33.2. Képzetttség és foglalkooztatás II.33.3. Szociális, jövedelmi éss egészségi hellyzet II.33.4. Civil szfféra szerepe II.4. Edelény város környezeti bemutatása II.44.1. Termésszeti környezet elemzése, zölddfelületek II.44.2. Épített környezet, k helyyi építészeti értéékek vizsgálataa II.44.3. Lakásállomány vizsgálata II.44.4. Települési infrastruktúra vizsgálata II.5. Közszzolgáltatások vizsgálata II.55.1. Oktatáss-nevelés helyzzete II.55.2. Egészségügyi ellátás helyzete h II.55.3. Szociális ellátás helyzeete II.55.4. Közigazzgatás helyzetee II.55.5. Környezzetvédelem II.55.6. Közlekeedés helyzete II.6. Korábbbi fejlesztések Edelény városáában II.7. SWOT T analízis

22 22 27 28 30 33 34 39 39 41 43 44 46 46 48 53 54 59 59 65 67 69 69 71 73 80

III. EDELÉ ÉNY VÁROSRÉ ÉSZEINEK TER RÜLETI ELEMZ ZÉSE III.1. Edeléény városrész III.2. Borsood városrész III.3. Finkee városrész III.4. Csásszta puszta stratégiailag jelentőős települési terrület

82 84 90 94 98

REGÁLT, VAGY SZEGREGÁ ÁCIÓVAL VESZ ZÉLYEZTETETT TERÜLETEK K HELYZETÉRTTÉKELÉSE IV. SZEGR IV.1. Szeggregátumok, illeetve szegregációval veszélyezttetett területek lehatárolása IV.2. A lehhatárolt területek helyzetének elemzése e

99 99 122

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia IV.3. Terveezett fejlesztéseek szegregációós hatásának feelmérése

128

TÉGIA V. STRAT V.1. A vároos jövőképe V.2. Fejlessztési célok a városra és a várrosrészekre V.22.1. Átfogó céél V.22.2. Középtávvú, Tematikus célok 7-8 évre vonatkozóan V.22.3. Városrészzekhez kapcsolódó célmeghattározás V.3. Beavaatkozások, akciióterületek kijelölése V.33.1. 1. sz. akcióóterület – Belvááros V.33.2. Borsodi alkközpont fejleszttése V.33.3. 3. sz. akcióóterület – szociáális város rehabbilitáció V.33.4. Akcióterüleetek priorizálásaa V.4. Fennttarthatósági szeempontok V.44.1. A fenntarthható környezeti fejlődés prograamja V.5. Anti-sszegregációs prrogram V.6. A straatégia összefügggései V.66.1. Illeszkedéss, összhang a teelepülésfejleszttési koncepcióvval, településrenndezési tervvel éss más stratégiai dokumentumookkal V.66.2. A stratégiaa belső összefügggései V.7. A straatégia megvalóssításának kockáázatai

131 131 133 133 133 138 141 142 147 149 152 153 153 155 187

RATÉGIA MEGV VALÓSÍTÁSÁN NAK ESZKÖZE EI VI. A STR VI.1. A várrosrehabilitációs célok eléréséét szolgáló nem fejlesztési jelleegű tevékenyséégek bemutatássa VI.2. Az IV VS megvalósításával kapcsolaatos szervezeti elvárások e VI.3. Teleppülésközi koorddináció mechannizmusai VI.4. Ingattlangazdálkodási koncepció

190 190 191 194 198

TNERSÉG ÉS MONITORING M VII. PART VII.1. Partnerség VII.2. A stratégia megalapozásáához lefolytatott mélyinterjúk erredménye VII.3. Monitoring

208 208 210 228

 

 

Edelény

 

187 189 189

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 1

I Edeléény szerrepe a teelepülésshálózat I. atban I.11. Edelén ny szereppe a regio ionális, és kistérség égi telepüüléshálóz ózatban gyarországi Réégióban találhaató, városi ran ngú település. A régió Magyaarország észak--keleti részén az a Edelény az Észak-Mag Északi-köözéphegység éss az Alföld észaaki részén helyeezkedik el. Az Északk-Magyarországgi Régió terüleetén három megye található: Borsod-Abaúj- Zemplén, Hevves és Nógrád megye, a régió központjaa Miskolc. Észaakon Szlovákiáával, nyugaton a Közép-magyyarországi régióóval, délen és keleten pedig az Észak-alföldi régióval határos. h Területte 13.430 km2,, amely az orszzág területénekk 14,4%-át teszzi ki, és ezzel a régiók között a 4. legnagyobb. Borsod-A Abaúj-Zemplén a régió területtének 54, Hevees 27, Nógrád pedig 19%-átt adja. Területéének 13%-a orrszágos és hellyi jelentőséggű védett terméészeti terület, azz ország védettt területeinek 222%-át teszi ki.

Népességg tekintetében az a Észak-Magyyarországi régióó a negyedik heelyen áll Magyaarországon, hazzánk népességéének 12,7 %-a él itt (1.280..040 fő, 2004). A népsűrűségg 95 fő/km2, mely m magasabb a vidéki átlagnnál, a régió kisstérségei közül a miskolci, egri, hatvani, salgótarjáni s kisttérségek a legssűrűbben lakotttak. Az Észak--magyarországi régióban 605 település van,, ebből 34 vároos (ezen bellül 5 a miskolcci kistérségben, 18 az egribenn). A városi néépesség arányaa 50 %, a legaalacsonyabb a régiók között. A három meegye közül az 500 – 2000 főő alatti településnagyság leginnkább Nógrádraa jellemző, mígg Heves megyéében a lakossáág harmada 2-5 ezer fős naagyfalvakban él. Összesséégében a különnböző területi szerkezeti s adatookból jól láthattó, hogy a régióó rendkívüli móódon városhiánnyos. Különlegees sajátossáága továbbá a régiónak, r hogy nem a régióközzpont és környééke a legfejletteebb térség a régióban, hanem m a Heves megyye központjaaként funkcionááló Eger és térsége. Egyeddi jelenség tovvábbá, hogy Nógrád N megyében maga a megye közponnti településee, Salgótarján és é közvetlen voonzáskörzete is leszakadó térsségnek tekintheető.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 2 Edelény a kormány álttal is hátrányoos helyzetűnek nyilvánított réégióban találhattó. Történelmi, gazdasági éss egyéb okokból s töltött be korábban és ma is a térségben. t Korrábban járási sszékhely volt, ma pedig minnd kifolyólag is központi szerepet közigazgaatásilag, mind földrajzi, mind gazdasági adoottságaiból kifoolyólag van jeleentős szerepe. Szokták monddani: „Edelény a Bódva-vöölgy kapuja”. Innnen vezet a 27-es főút Aggteleek felé, és erree „fűződnek föl” a Bódva folyó mentén a teleppülések egészeen a határig. Földrajzi adoottságok szemppontjából azért is jelentős, hisszen olyan naggyvárosok, minnt Miskolc, Kazzincbarcika, Ózzd közelségéében találhatóó, amelyek naagy lendületet adnak magáának Edelénynnek is, másrészt központi szerepe van a környezettében lévő apróófalvak számáraa.

A Bódva--partján találhaató ma 11 000 lakost számlálló település azz edelényi kistéérség közigazgatási, kulturáliss és közlekedéési csomópontja. A települéés Miskolctól 25 km-re fekszik, áthalad rajtaa a 27. számú főút és a Miskkolc-Tornanádaaska vasútvonaal. Innen indulnak autóbuszzok a Cserehát,, a Galyaság éss az északi terüületek kis telepüülései felé is. A város tulajdonképpenn négy, valam mikor önálló teelepülésből jöttt létre, ami ma is meghatárrozó a városoon belüli élet, a E adta, és é a történelem folyamán olvaadt hozzá Egress – ami főként bányászok laktta mindennaapok szempontjtjából. Magját Edelény település volt, itt is található a bánya, – Finke (1963)), és Borsod (1950) a megye névadó telepüülése, itt találhaató a honfoglaláás korabeli Borsodi B földvár. A település leegrégebbi - neoolit kori - nyomaait, a borsodi fööldvártól ÉK-re elterülő derékeegyházi domboon találták meg. m A települéés neve az Edeelin szláv vagy német n eredetű. Már az 1332-ees pápai tizedjegyzék szerint iss több ezer fős települést sejteet. A települéés fejlődését a török t megjelenéése szakítja félbe és 1576-ra már m teljesen elnnéptelenedik. A lassú benépesülést követően 16033-tól közel 1000 évig Rákóczzi-birtok. II. Ráákóczi Ferenc,, mint sárosi főispán1700-ba f an elzálogossítja a birtokot L'Huillier Ferennc császári éss királyi kapitánnynak 10 évre, aki 1727-30-bban megépíti a kastélyt, ami a század véégén gr. Eszterházy István, majd m később a Dessewffy csaalád, a 19. százzadban a Lothaaringiai Coburggok birtokába juut, akik 19455-ig gazdái a kaastélynak. A települéésen az ipar megjelenése m viszzonylag korai volt, v már 1654-bben 5 kerekű malommal m rendelkezett. 1838--ban kezdte meeg működéséét a Coburgok kezdeményezéésére az edelénnyi cukorgyár.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 3 A közeli szénbányák s a gyáripar g telepíttésének adtak lendületet, l melyyek bezárását követően a gyááripar is megszzűnt. A települéés legfontosaabb látnivalói közé sorolhatóó a Borsodi fööldvár, az L'Huuillier-Coburg-kkastély, a borssodi tájházak és é a reformátuus templom. A Borsoddi földvár a honnfoglaló magyaarság, egyik leggfontosabb objektuma, hadásszati központja volt a tatárjárásig. Az egykoori földvár teermészetes geoológiai képződm ményen áll. A kör k alakú földsáncon lakóházak és a 18. szzázad végén éppült késő barokkk stílusú reeformátus tempplom helyezkeddik el. A körbbejárható dombbon, felülről meegfigyelhető a szerkezeti alaaprajz a sáncook peremeivel és a földbeváájt kapukkal. A földvár szomszédságáában található a borsodi tájházz, amely egykorr a Szathmáry és é Horkay csaláád tulajdona volt. A tájházakbaan több kisebbb kiállítás nézhető meg: népi lakáskultúra, kisnemesi k tisztaaszoba, vert csipkék stb. Az edelényi gótikus stíllusú reformátuss templom 13330-ban épült a katolikusok szzámára. 1580-ttól a reformátuusoké. 1696-baan építettek a templom nyugati homlokzataa elé kőtornyot..

Edelény1986-ban kapott városi rangott, ma pedig jól fejlett, és megfelelő színvonaalon működő inntézményhálózaattal rendelkezik, s tölthhessen be. ami szintéén lehetőséget teremt arra, hoogy valóban kisttérségi vezető szerepkört

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 4 Borsod-A Abaúj-Zemplén n megye kistérrségei (2007.) Kistéérség Abaúj–Hegyközzi kistérség A B Bodrogközi kisttérség E Edelényi kistérség E Encsi kistérség K Kazincbarcikai kistérség M Mezőcsáti kistéérség M Mezőkövesdi kistérség M Miskolci kistérsség Ó kistérség Ózdi S Sárospataki kisstérség S Sátoraljaújhelyi i kistérség S Szerencsi kistéérség S Szikszói kistérsség T Tiszaújvárosi kistérség T Tokaji kistérségg

Székkhely

Terület (km²)

Gönc Cigánd Edelény Encs Kazincbaarcika Mezőcsát Mezőkövesd Miskolc Ózd Sárospattak Sátoraljaújhely Szerencss Szikszó Tiszaújvááros Tokaj

440,448 400,553 783,221 449,444 459,999 378,556 679,666 1006,444 550,13 477,881 311,10 498,995 299,991 256,225 255,882

Lélekszáám 155 123 177 804 366 155 244 241 622 181 144 788 433 664 2711 220 722 266 266 385 233 879 444 337 199 338 333 348 144 222

Teleppülés 24 17 47 36 32 9 21 40 29 16 19 18 23 16 11

Az Edeléényi kistérség a lemaradó kisstérségek közéé tartozik. Az Edelénnyi kistérség Borsod-Abaúj-Zeemplén megye északi részén helyezkedik el.. Északon Szlovákiával határoos. A településeek a Bódva folyó f völgyébenn, a Cserehátonn, az Aggteleki karszt területénn és az ahhoz csatlakozó c dombvidéken helyeezkednek el. Földrajzi besorolás szerrint az Észak-M Magyarországi középhegység nagytájon belüül az Aggtelek-- Rudabányai- hegyvidék és az a m közzéptájak részétt alkotja. Terüülete 740 km22. Felszínére az alacsony-kközéphegységttől Észak-Maagyarországi medencék (Aggtelekki-hegység), a dombságon d át (Nyugat-Cserehhát, Tornai dom mbság) a tagoltt medencedombságig (Rakacaa-völgy) többféle forma jelllemző. A felszíni változatossághoz az élővvilág gazdagságga párosul. A térség természzeti értékeinek, élővilágának a legfőbb értékét é mégsem m a számtalan egyedi e földtani képződmény, ritka, r esetenkénnt csak itt előforduló fajok és társulások t adják, hanem az a változatosság, az a diveerzitás, amely ezen a tájon – más tájakkal ellentétben – az ember környezet-átalakíttó tevékenyssége ellenére még megmaraadt. Ez a terüleet egyik legfőbbb értéke, s ez válhat a táj főő vonzerejévé is. Az aggteleki karsztvid dék barlangjai és é a felette lévőő terület élőviláága 2001-től a Világörökség részét képezi.. Az Aggteleki Nemzeti N Park és é az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérsség területénekk összesen 27% %-át (197 km2) foglalja el. Edelényi kistérség teleepülései Abod, Aggtelek, Balajt, Becskehááza, Bódvalenke, Bódvarákkó, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszzirák, Damak, Debréte, Edelény,

Égerrszög, Galvvács, Hanggács, Hegyymeg, Hidvégardó, Irota, Jósvvafő Komjjáti, Ládbbesenyő, Lak, Martonyi, Meszzes,

Nyomár, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó,

Szuhogy, S Teresztenye, T Tomor, T Tornabarakony T y, Tornakápolna, T Tornanádaska, T rás, Tornaszentand T Tornaszentjaka T ab, Varbóc, V Viszló, V Ziliz Z

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 5

A kistérséég területe kiteerjedt erdőségeekkel rendelkezzik, a fafaj szeerinti összetétellben a hosszú vágáskorú fafaajok dominálnaak (tölgy és gyertyán), a keelet-csereháti teerületeken magas a cserfák arránya is. Gazdaag a vadállomány. A magas leejtősségi értékek, a humuusztartalma, a gyakori g csuszam mlások, az erőss talajerózió és a relatíve szárraz éghajlat egyyüttesen a földeek a talajok alacsony alacsony,, a legjobb hazaai területek 30-440%-át elérő teermőképességéét eredményeznnek. Az ásványkincsek közül említésre e méltó a kohászatii és mészgyártáási mészkő, am melyet ma már nem n hasznosítaanak. A regionáális igények kielégítésére alkallmas meszesi és é rakacai mészkő m kitermeelése napjainkkban is zajlik. A Bódva-völgyy vízkészletei jelentős ivóvvízbázist képeznek, védelmüük elsődlegeesen fontos feladat. Itt találhaató az ország egyik legnagyyobb víztározójaa, a 200 ha feelületű, 5 millióó m3 víztömeggű Rakacai- víztározó.

I.2. Eddelény voonzáskörz rzetének bemutatá b tása Az Edeléényi kistérség 47 települése az Észak-maagyarországi réégióban, Borsood-Abaúj-Zemplén megye ésszaki, aprófalvaas térségébeen, a magyar-sszlovák államhaatár mellett taláálható. A kistérrség területe: 783 km2, a néppessége 37 ezeer főt tesz ki. Az A eltérő terrmészetföldrajzii sajátosságokkkal, de hasonlóó történelmi örökséggel rendeelkező kistérséég közigazgatássilag mindig eggy egységet alkotott. A kistérséég települései a Bódva folyó és mellékpataakjai mentén heelyezkednek el. A kistérség kközponti telepüülése Edelény. A kistérség kifejezetten apprófalvas szerkeezetű, bár jelenntősebb népessségű településeek (Edelény, Szzendrő, Bódvasszilas, Szögligeet, Perkupa, Boldva) is talállhatóak a terüleetén. A edelényi kisstérség számoss természeti érrtékkel és építeett Edelény 1986-tól, Szendrő 1996-tól büszkélkedik váárosi ranggal. Az c meg őket. A térségg településeineek műemlékkel rendelkezikk, melyek érdeemesek arra, hogy minél tööbb látogató csodálja idegenforrgalmi értékét leginkább a térrség gazdag töörténelmi múltjáának és a viszzonylagos elzáártságnak köszzönhető páratlaan természeti tájnak köszönnheti. Az érinteetlen természeet, a magyar világi és egyyházi kultúra történelmi értékei várják a turistákat. Az idegenforgalom fellendüléésének a kulcsaa az Aggteleki Nemzeti N Park, az a edelényi L' Huillier H Coburg kastély felújítáása és hasznosítása, valamint a Rakacai víztározó v reorgaanizációja lehett.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 6 Az Edeléényi kistérség népessége n A Bódva--völgyi kistérségg 47 településéén összesen 377 ezer fő él. A téérség tipikusan aprófalvas, a népesség 51%-a 1000 fősnél kisebb teelepülésen él. A lakosság 41,3%-a a kiistérség két városában, v Edelényben (29,7%) és Szendrőben (11,6% %) koncentráálódik. A kistérsségben a romaa népessége szzáma és arányya országos össszehasonlítássban a legmaggasabbak közéé tartozik. A többb időpontbaan történt adatfeelvételre alapuló becslések alaapján közel 8,3 ezer fő, az össszlakosság 23% %-a tartozik a rooma etnikumhozz. A kistérséég népessége korstruktúrája k a alapján is változzatosnak mondhható, 3 jellemzőő településtípuss rajzolódik ki: 1. 2. 3.

fiatalodó népességű településsek – a legnagyyobb roma népeességgel rendeelkező településsek kevert települéések – jelentős roma népességgű települések elöregedő teleepülések – romaa népességgel kevésbé rendelkező településsek

Társadalmi jellemzők Ebben a térségben naggyon magas a tartósan munkkanélküliek aránya. Nehezíti a tartós munkaanélküliség és az abból adóddó s szereplő m munkanélküliek nagy n része rom ma problémáák megoldását, hogy a regisztrrált, és még inkáább a már a reggisztrációban sem származáású. Számukra az erős közösségi – nagycsaládi kötődéseik miatt még nehezebb egyyéni kiutat találni. A problémát súlyosbítja, hogy munkaanélküliek többssége kifejezetten alacsony iskoolai végzettségggel rendelkezik. e munkaaerőhiányról beeszélhetünk a térségben. t Azoon Miközbenn a munkanélküliség extrémeen magas, máss területeken egyfajta területekrre igaz ez, ameelyek magasabban képzett, essetleg speciáliss szakembereket igényelnek. Az alacsony isskolai végzettséég következttében már másshol kevésbé küülönösnek szám mító feladatokraa sem lehet heelyben szakembbert találni. A helyi h gazdaság a még dolgozóknak sem biztosít b magas jövedelmeket. Az 1 főre jutó SZJA nagysága országos szinten is ebben a kistérségben a legalacsoonyabb. A segélyből élők szám ma a térségben 2000 fő körül van, v ami a csaláádtagokkal egyyütt a népességg 20-25%-át tesszi ki. A segéélyezés a térséggi önkormányzaatok költségvetéését 30-50%-oss mértékben terheli.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 7

A lakosság korösszetéétele A kistérséég népessége 1970-2001 köözött közel 35000 fővel csökkkent, az ezredfforduló után ennyhén emelkeddett. A lakossáág számának fogyása különösen tendencciózus volt az aprófalvak a sorábban. 1970-ben 24 településneek a népességee nem érte el az a i aprófalut találtunk. A kiistérség legkiseebb faluja; Torrnakápolna (155 fő), a legnaggyobb településse ötszázat 2003-ban 28 ilyen ( ot nem számolva) igen csekély számuk héét, Edelény (11168 fő). Azz ezer főt megghaladó települések száma (térségközponto h meg a kétezret: k Boldvaa (2481 fő), Szeendrő (4372 fő)). amelyből csak kettőnek a lélek száma haladja é aprófalunak számító teleppülések népesssége rohamosaan Összesséégében elmonddható, hogy évvtizedekkel ezeelőtt már kis- és fogyott, s az OTHK (19772) hatásakéntt funkcióval bíróó települések, vagy korábbann városi rangot elnyert települéések népességge enyhén emelkedett vagyy stagnált.

s majd 19 ezer fő volt, a 2001-es népszzámláláskor alig haladta meg a Közel neggyedszázada a harminc év alaatti népesség száma 16 ezret,, ezzel szembben a hatvan év feletti népeesség ugyan ezen e időszak alatt 1322 fővvel növekedettt. Az aprófalvaak többségében az idősekk aránya meghhaladja a 25%--ot, de több heelyütt a népessség harmadát--felét teszi ki. A 30-39 közötti s enyhén csökkent. c korosztályy száma alig vááltozott, a 40-599 év közöttiek száma

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 8

A népessség korcsoport szerinti s összetéétele 2001-es adatok alapján: a gyermekkorúak részaránya a népességen belül 43%, a 15539 évesek 12%, a 40-599 éveseké 25%,, míg a 60 év feelettieké 20%. Az A egyes telepüülések vonatkozzásában lényegges a szóródás.. A NÉPESSÉG KORCSOPORT K T SZERINTI ÖS SSZETÉTELE A KISTÉRSÉGB BEN 0B

0-29 év

43%

30-399 év

12%

40-599 év

25%

60 évv felettiek

20%

A népessségvándorlásbóól 1970-1979 köözötti évtizedbeen a kistérség településeinek t szerény többlete képződött (114,33 ezrelék). A 70' évekbben valamennyyi településnekk a vándorlási különbözete vagy v pozitív, de d legalább is zéró volt. A 80' években az a elvándorláás rendkívül felgyorsult, a vánndorlási különböözet megközelíítette a 4 ezret,, 1980-1989 köözött valamennyyi településnek a vándorlássi különbözete negatív volt. 1990-2001 közöött az elvándorrlás mértéke mérséklődött m leccsökkent a 70' évek átlaga alá (9,81 ezrrelék). Az elváándorlás megtoorpanását nem m a kiváltó okok megszűnésse, hanem a m mobilizálódni képes k népesséég számának erőteljes csöökkenése idéztte elő. Az elváándorlást az allacsony jövedeelem szint mellett a gyenge szociális ellátáás é egészségügyy), valamint rosssz infrastruktúrra idézte elő. (oktatás és

A száz feelnőtt korúra juutó gyermek- és é időskorúak aránya egy évvtized alatt 766,71-ról 79,05-rre emelkedett (1999-2001). Az A eltartottsáági mutató igenn nagy szórást mutat, m mivel többb apró falubann az eltartott koorcsoportokhoz tartozók számaa meghaladja az a aktív korúú népesség száámát. A kistérsségi átlagtól keedvezőbb korössszetételű teleppülések száma csekély, bár ezen e településeek népességge viszonylag nagy: Edelény (665), Borsodszirrák (70), Boldvaa (72), Szendrő (75). A száz gyyermekkorúra jutó öregkorú 1990-ben 69,45 volt 2001-ben ez a mutató 833,26-ra emelkeedett. Az öregeddési mutató igeen nagyszóráást mutat, mivvel az idősek aránya a a gyerrekekhez képesst az aprófalvaakban jóval naagyobb, mint a kisvárosokban, nagyobb községekben, s főleg a kistrréség központjáának számító Edelényben. E A kedvezőbb gyyermekszám a térségben azoon mban élnek cigáány népcsoporttokhoz tartozó közösségek. k településeeken jellemző, ahol nagy szám

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 9 Iskolázotttság Az iskolázottság mutatóóit tekintve 19900 és 2001 közöött javulás tapaasztalható a kisstérség egészéében, és ez a pozitív p tendenccia 2 2001-been 32,5% volt. A vizsgált évtizeed érzékelheető majd mindeggyik településen. 1990-ben köözépiskolát végzzettek aránya 23,1%, alatt az egyetemet, e főiskolát végzettekk aránya is emelkedett 3,1%-rról 4,7%-ra. Azz iskolázottsági mutatók a kistérségen belül a nagyobb lélekszámút településeken keddvezőbbek. A KISTÉRS SÉG LAKÓINA AK LEGMAGAS SABB ISKOLA AI VÉGZETTSÉ ÉGE 1B

max. 8 osztály

62,8%

középpiskola

32,5%

egyettem, főiskola

4,7% A iskolázottsáág területi eloszlása Magyarorsszágon: Az

Infrastruktúra A kistérséég infrastruktúrrája korábban az a Észak-Magyyarországi régióón belül is elm maradottnak száámított, mára azonban a jelentőős felzárkózáás tapasztalhattó, a közműolló jelentősen szűkült a régión beelül. E 75 km, Szendrőbeen 32 km és Híídvégardóban 12 1 A kistérséégben vezetékees ivóvízhálózaat hossza 314 km, amelyből Edelényben km vezetééket építettek ki. k A szennyvízz-csatorna háló ózat hossza 1667 km, amiből 42 4 km Edelénybben található. 37%-os a lakásook csatornázzottsági arányaa a kistérségi szinten, s ami a jóval a megyeei alatt marad. 50% fölötti a csatornázottsáág Borsodszirák, Edelény, Boldva, Ziliz, Damak telepüüléseken. Ninccs csatorna Abbodon, Balajtonn, Becskeházáán, Bódvalenkéén, Bódvarákón, H Hídvégardón, Irootán, Jósvafőn, Komjátiban, Láádbesenyőn, Lakon, Perkupán, Bódvaszilason, Debrétén, Galvácson, Hegymegen, Rakacán,, Rakacaszendden, Szakácsibban, Szendrőláádon, Színbenn, Színpetribenn, Szögligeten,, Tomron, Torrnabarakonyban, Tornakáppolnán, Tornanádaskán, Tornnaszentandrásoon, Tornaszenttjakabon, Varbócon, Viszlón. A csatornázaatlan területekeen

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 10 keletkezőő szennyvíz a felszíni és felsszínalatti vizekket terheli. A kistérség k 92%-ban gyűjtik a kommunáliss szemetet, am mi megegyezik a megyei áttlaggal. A hullaadékot a Kazinccbarcikán, Szenndrőn, Sajókazáán, és Miskolcoon található hulladéklerakókbaan e A gázzal ellátott lakások aránya a kistéérségben 49% %, ami alatta maarad a megyei 69%-nak. Ezt a megyei átlagoot helyezik el. Edelény, Borsodszirák, Damak települések érik el. 22 2 településenn még nincs kiépítve a gázveezeték. A villaamos fogyaszttó %, ami jóval allatta marad a 110,8%-os meegyei átlagnak. A legalacsonyyabb Hegymegen, ahol 7%-os, lakások aránya 90,02% H Toornabarakony, M Meszes. viszont kiemelkedő értékkkel (110% feleetti) rendelkezik Teresztenye, Hídvégardó, pítettséggel minden m település rendelkezikk, úgy szintén minden önkorrmányzat és iskola rendelkezzik Vezetékees telefon kiép internet csatlakozással. c A lakosság innternetre csatlaakozásának jelenlegi legnagyyobb akadálya az, hogy csakk telefonvonaloon lehetségees. Az alábbi táblázat az edeelényi kistérségg közműellátottsságát mutatja: Vezetékess ivóvízzel ellátottt lakások aránya (%)

Közcsatornna hálózatba bekkötött lakások aránya (%)

Háztartási gázfogyasztók arányya a lakásállomány %-ában

2000 65,9

2000 12,8

2000 42,8

22004 71,9

20044 36,55

2004 49,2

A térségeet a Bódva folyóó völgyében kiéépített, észak-ddéli irányú főközzlekedési és vaasútvonal köti öössze. A térség peremvidékeirről is ezekenn keresztül érheető el Miskolc éss Kassa. Az egyetlen, a trianoni határmódosítás után már csaak zsákvonalú vasúti vonal a 94. számú, M Miskolc-Tornanáádaska vonal. A Bódva-vöölgy 11 települéése rendelkezikk vasúti megállóval. Az ingázzások csökkenéésével a személyforgalom, a bányászat és a mezőgazddasági termelés visszaesésévvel a teherforgaalom is drasztikusan visszaeseett. Ennek ellennére a vasút fonntos szerepet töölt be a térsség életében és é jelentősége a határmenti kapcsolatok k fejjlesztése és a környezetvédeelmi követelméények erősödésse esetén toovább növeksziik. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt mint panoráma-úútvonal turisztikkai programkénnt, másrészt mint a kerékpáár-fuvarozás eszköze, szolgálttatóként jelenik meg. A kistérsség településeinek mindösszze negyedére lehet vonattal eljutni Miskollcról, ami egybben a körzetközzpont Edelénnyyel való vasúúti összeköttetésst is jelenti. A Miskolc-Tornaná M ádaska vasútvoonalon naponta 6 vonatpár közzlekedik. A közlekeedési feltáratlannságot mutatjaa, hogy a térségben 13 zsákttelepülés találhható. A térség úthálózatának 40%-a keskenny vonalú, az utak minőségge rossz, pl. Szzakácsi-Abod között k szinte járrhatatlan. Az eggyes településeek saját kistérsségi központjukaat S kistérsségek északi, határmenti községeiből érik el a leghosszabb idő alatt (30-900 perc). az Edelénnyi, Encsi és a Szikszói

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 11 A személlygépkocsi közzlekedést a térsség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motoorizációs szint és é - ezzel szzoros összefügggésben, csak a belső piacott figyelembe veevő - az üzemaanyagtöltő álloomások hálózatának alacsonny kiépültséggi szintje akadáályozza. A Belsső Csereháton és Bódva-völgyy északi részénn nincs benzinkkút, innen - az üzemanyagáraak szlovákiai emelése után is - gyakorta a szomszédos Szlovákiába S járnnak át tankolni. t 40% %-át (18 db) aazonban nem leehet közvetlenül A napi buszjárat-párokk száma sokkaal több, mint a vonatoké. A települések Edelénybből elérni, csakk átszállással. Kevésbé intenzzív, illetve inteenzív a tömegkközlekedés a ttelepülések 15--15%-ánál (7-77), közepeseen intenzív a teelepülések 30% %-ánál (13). A buszjáratok b nappi eloszlására jeellemző, hogy 6-8, 10-11 és 14-16 óra közöött járnak gyaakrabban a busszok, míg a teleepülésről visszaa 4-7, 12-14 és 17-20 óra közöött gyakoribbak a buszjáratok. g Az Edeléényi kistérség gazdasága A térségbben a vállalkozáássűrűség orszzágos szinten iss a legalacsonyyabb. 1000 lako osra mindösszze 33 vállalkozzás jut és még a két kisváárosban sem éri el a meg gyei átlagot. A vállalkozások döntően a Bódva völgyébben, azon belüül is elsősorbaan Szendrőbben és Edelényyben működneek.  A térségbeen mintegy 11996 vállalkozás működik, melyyeknek 28%-a rendelkezik jogi személyisséggel. A térséggben található vállalkozások v 9 95%-a mikro-vállalkozás, amelyek jelentős résszben kényszervállalkozások. A külföldi tőke megjelenéése elsősorbann a fejlettebb naagyvárosok (Misskolc, Eger) körrzetében jellem mző.

A vállalkoozások között a legnagyobb arányt a a kereskkedelmi ágazaathoz tartozók képviselik k (23% %), ami az előbbbinél megfelel a megyei áttlagnak, ezt kövveti a gazdaság gi szolgáltatáss (16%), ami kisssé elmarad a megyei m átlagtól. Az Edelényi Kistérségbeen az ipar aráánya és súlya nem meghatáározó. Az ipari tevékenység nagymértékbenn függ a borsodi iparvidék,, elsősorban Miskolc és Kazinncbarcika iparáának helyzetétőől. Foglalkoztatáási szempontbóól azonban az ipari, ezen belül az építőipari és a mezzőgazdasági vállalkozások v s súlya a legnaggyobb. A térséégben tejfeldolggozó, húsfeldolgozó, sütőipari, csokoládéégyártó, ásványyvíz palackozó,, ruhagyártó, fa- és bútoripari, illetve fémipari cégek, kisiparoosok tevékenykkednek. gazdaságban jeellemző az ún. törpebirtokok magas, 96% %-os aránya. Ezzeket a területeeket a tulajdonoosok nagy részze A mezőg bérbe adja. A térségben található mezőőgazdasági gazzdálkodó 99%-aa egyéni gazdálkodó. A szántóóföldi növényterrmesztés 65%-áát a gabonaafélék (őszi búzza, kukorica, rozzs, tavaszi árpaa), a 25%-át azz ipari növényeek (napraforgó, őszi káposzta,, repce) adják. A térségbenn jelentős, inteenzív művelésűű gyümölcsös található Tomoor-Lak térségében, ahol almáát, meggyet, szilvát s és kajszzit termeszteenek. A 225 ha szőlőterület 1/55-e Edelény köörnyékén találhaató. A térségbeen egyértelműenn a tömegtakarrmányt fogyaszttó állatok (szzarvasmarha, juuh) szerepe a meghatározó. m

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 12 A gazdasságok 86%-a foglalkozik f állaattartással. Azz állattartásban új színfoltként jelent meg a ppulykatartás. A térség 27500 ha h erdejénekk nagy része Errdőgazdálkodássi Rt. tulajdonáában van. Az errdészetnek a térség környezetti adottságok haasznosítása és a foglalkozttatási problémáák megoldása szempontjából kulcsszerepe k lehet. 2004-benn a kistérségbenn Tornabarakonny település kivvételével mindeen településen volt kiskereskeedelmi üzlet. A kistérségben a legtöbb kiskereskedelm k mi egység Edeelényben, Szenndrőn, Boldvánn található. A 2004-es adattok szerint az 1000 főre juttó kiskereskkedelmi üzletek száma a kistérrségben 11 db, ami nemcsak a megyei átlagnál kisebb, hannem a megye kistérségei k közöött is alul maarad. Tornabarkkonyban egyetleen kiskereskedeelmi üzlet sincss. A kistérséégben 141 db vendéglátóipaari egység vollt 2004-ben, am melyből legnaggyobb számbann Edelény vároosában találhatóó. Becskeháázán, Bódvalenkén, Bódvvarákón, Irotáán, Szakácsibban, Tersztennyén, Tornabbarakonyban, Tornakápolnán, Tornaszeentjakabon, Varrbócon és Zilizeen nincs egy veendéglátóipari egység e sem. Az A 1000 főre juttó vendéglátóhelyek száma 4,0 ami elmarad a megyei átlagtól, á és ennéél alacsonyabb mutató csak a Bodrogközi kisstérségben figyeelhető meg (3,00). Edelényben a vendégláttóipari egységeek aránya az átllaggal egyenlő (4,0). A gazdassági tevékenyséégeket segítő szzolgáltatásokonn belül a pénzppiaci szolgáltatáásokat a takarékszövetkezeti hálózat h alkotja. A könyveléssi szolgáltatássok a nagyobbb településekken magánvállaalkozások kerretében kiépültek, a vállalkkozói tanácsaddó szolgáltattásnak nincs fizetőképes f kerreslete. Az önnkormányzatoknnak évente 4338 millió Ft-ot kell segélyezéésre fordítaniuk. Fejlesztéssre évi 1-1,5 milliárd forintot kööltenek, ami a költségvetésük k 16%-át teszi ki. Turizmuss Adottságaai alapján a téérség egyik vezzető ágazata leehetne az ideggenforgalom. Az A idegenforgallmi fogadókészzséget 1999-been kereskedeelmi forgalombban csupán 246 2 férőhelyet jelentett. Étkkezési lehetőséég mindössze 4 településeen biztosított. A szállásférrőhelyek száma az 1999-es statisztikák óta ó látványosann, több mint háromszorosára h a nőtt. 2004-bben az Edelénnyi kistérségbben 419 kereskkedelmi szálláshely volt, ebbőll 114 Varbóconn, 110 pedig Szögligeten. A meegyei szállásheelyek (17.954 dbb) 2,3%-át teeszik ki, ami iggen gyenge aráány a térség turrisztikai adottsáágaihoz képestt. 2004-ben az 1000 főre jutó vendégéjszakáák száma a kistérségben 454, 4 ami a meggyei értéktől (9446) jóval alul marad. m A vendéégek átlagos tarrtózkodási idejee a kistérségbeen a a megyei átlag (2,3) alaatt van. 1,9 nap, amely Vendégéjsszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db), 2004:

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 13 Funkcióeellátottság Az Edelényi kistérségbeen összesen 188 háziorvos műűködik, de ebbőől 4 fő Edelényyben. 21 felnőttt, illetve vegyess háziorvosi és 4 gyermekkkörzet működikk. A rendelőintéézet területén 2 központi orvvosi ügyelet működik m Edelénnyben és Szenddrőn. 7 fogorvoos működik a területen, minnden héten 1 naap iskolafogászzati rendelést taartanak. Az 10000 főre jutó házziorvosok száma a kistérségbeen 0,5 ami magasabb m a meegyei és az országos átlagoknnál (0,49). Körzzeti betegápoló ó 2004-ben 28 fő volt a térséggben, de ebből 5 működött Edelényben, ami az orszáágos és a meegyei ellátottsáághoz képest is magasabb. 11 gyógyszeertár működik a kistérségbben, ebből 2 Edelényben. E Azz 1000 főre juttó gyógyszertárrak száma a kistérségben k 0,3 ami magasaabb a megyei és é országos átlagoknál. A kistérségben Edelényben E 2244 kórházi ágy volt 2004-ben. Az 1000 főre jjutó kórházi ággyak száma 6,117 ami alacssonyabb a meggyei (7,3) és azz országos (7,8)) átlagoknál. 555 fő szociális foglalkoztatott f t dolgozik a kisstérségben. 10000 főre jutó számuk 1,52 ami a alacsonyabbb mind a 1,6-oos megyei átlaggnál, de magassabb az 1,4-ess országos átlagnál. Az ÁNTS SZ dei ellátás csaak Városi Intézetének Terüületén 3 mentőállomás műkködik Edelénybben, Szendrőbeen és Hídvégaardón. Bölcsőd v műkködik. Edelény városában A Színn, Bódvaszilas, Tornanádaska, Az óvodai ellátottság nagyjából meegoldott, 17 teelepülésen műkködik óvoda: Aggtelek, Hídvégarddó, Rakaca, Peerkupa, Szalonnna, Szendrő, Szzuhogy, Szendrőlád, Edelény,, Tomor, Borsoddszirák, Boldvaa, Ziliz, Hangáccs. Az óvodaai ellátásról össszességében azz állapítható meg, hogy a tanköteles korba lépők l szinte miindenhol hozzáájutnak az iskolai életmódraa történő felkésszítéshez. B n, Lakon, amelyy Tomor, Irota,, Hegymeg, Szzakácsi települééseket is ellátja, Általánoss iskolai műköödik Boldván, Borsodszirákon Szendrőláádon , Szendrőőn , Szuhogyon, Szalonnán, am mely Martonyi és é Meszes közsségeket is elláttja, Színen, Rakkacán. Perkupáán tanulnak a varbóci, teressztenyei, szőlőssardói és égersszögi gyermekeek is. Aggtelek a 2000/2001. taanévtől társulássi megállapodást kötött Jóssvafővel az iskooláztatási és óvoodáztatási feladdatok közös elláátására. Színpeetriből is Aggtellekre jár át néháány tanuló. Bódvaszilason járnak isskolába a bódvvarákói, a komjjáti, a tornaszeentandrási és a tornanádaskaai gyerekek is. Tornanádaskáán á iskolaa az első és máásodik osztályos gyermekek nevelését n biztossítja. Hidvégarddón intézményfeenntartó társuláás működő általános formájábaan biztosítja Bóódvalenke, Torrnaszentjakab és é Becskeházaa tanulóinak neevelését-oktatását. Rakacaszeenden felekezeeti iskola műűködik, itt tanuulnak az alsó tagozatos t gyerrmekek. Hangáács, Nyomár éss Ziliz társulássi megállapodáást kötött Boldvva önkormánnyzatával: alsó tagozatos osztályok működneek a településekken. Edelénybeen két általános iskola működikk. é Szakképző Iskola az Edellényi-kistérség g egyetlen közzépfokú intézm ménye, a tanulóók Az edelénnyi Izsó Miklóss Gimnázium és közel 60% %-a a környező településekről jár be. A tanulóók jelentős részze halmozottan hátrányos helyyzetű. dottságok Természeeti vonzerő ad 2007 óta az Edelényi kisstérséghez tartoozik Aggtelek és é környéke. Azz Aggteleki Nemzeti Park Maagyarország páratlan természeeti e és kultúrttörténeti értékekben gazdag réészén, a hajdani Gömör- Tornnai-karszt terüleetén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül ez volt az ellső, melyet elsőősorban a földttani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt hhúzódó barlanggvilág megóvássa érdekébeen hoztak létre. 1995-benn az Aggteleki-kkarszt és a Szloovák-karszt terüületén található barlangok felkeerültek az UNES SCO Világörökkségi listájára. A víznyelőbbarlangok, forrásbarlangok, patakos barlangook, cseppkőbarlangok, kristálybbarlangok, jégbbarlangok, zsom mbolyok tömegees előforduláása, a barlangook sajátos élővilága, továbbá régészeti r és pááratlan őslénytaani leleteket tarttalmazó barlanggok és az egyééb karsztjeleenségek nagyszámú jelenlétee így együtteseen, egyetlen jóól körülhatárolhható és nem iss túlságosan nagy n kiterjedéssű karsztvidééken valóban egyedülálló e a világon. Ezen a teerületen találhattó Magyarorszáág leghosszabbb barlangja a Baaradla-barlang. A szlovák hatááron is átnyúló, több mint 25 km összhossszúságú Baradla- Domica baarlangrendszer hazánk egyik legismertebb és é cseppkőképpződményekben leggazdagabbb barlangja. A közel 2 millió éves barlangg születése két „alvilági” patakk (Acheron és Styx) S oldó és kooptató munkájáának köszönhető. A barlangg egyik jellegzeetessége, hogy itt található haazánk legmagassabb cseppkőkképződménye, a közel 900 tonnnás és minteggy

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 14 20 m maagas „Csillagvizzsgáló”. A Baraadla-barlang mellett m további 5 barlang (Békke-, Kossuth-, Meteor-, Rákóczi-, Vass Imreebarlang) várja a mélyséég titkait felfeddezni kívánó veendégeket. Az élettelen term mészeti értékek mellett jelentőős a karsztvidéék é növény- és állatvilága is. Növényzetti szempontból a Gömör- Toornai - karszt a Kárpát-meddence egyik leeggazdagabb és leglátványyosabb területee. A karsztvidékk legértékesebb ritkasága a tornai vértő, meely megtalálhattó a világ legveeszélyeztetettebbb növényfajjtáit felsoroló Vöörös Listán is. A karsztvvidék állatvilágaa igen változatoos és fajokbann gazdag. Az Európában E felleelhető 28 denevvérfajból 21 fajj megtalálható a nemzeti park p barlangjaibban. Madarak közül is több véédett, illetve fokkozottan védettt faj fordul elő eezen a területenn, mint például a császárm madár, haris, fekkete gólya, parlagi sas, jégmaadár, búbos bannka, vízirigó. Ittt él a nemzeti ppark címerébenn is látható foltoos szalamanndra, illetve száámos bogár és lepkefaj is. A ragadozók r közüül az 1990-es években é honosoodott vissza a farkas f és a hiúz, valamint a barnamedve is néha átkóborol az államhatááron a szomszéédos Szlovákiából. Jósvafőn található Magyyarország egyetlen génmegőrzzés céljából tarrtott hucul ló álllománya. A Tohhonya – Kuriszzlán tanösvényeen túrázók taalálkozhatnak a szabadon leggelésző hucul ménessel is a Gergés-lápa környékén. A kkörnyék nevezeetességei közöött számtalann a kultúrtörténneti érték is fellelhető, mint pééldául a Szádváár rom, a Martoonyi kolostorrom m és Derenk roomközsége is. A nemzeti park p területén található kijelölt tanösvények, turista- és keerékpárútvonalaak mentén halaadva a kiránduulók sok érdekees természeti értékkel és kuultúrtörténeti neevezetességekkkel találkozhatnnak lépten-nyom mon. Az Északk-magyarországgi régió védett teermészeti értékkei:

Vonzerő adottságok: mátus templom,, barokk kori göörög katolikus teemplom Abod: 13.. századi reform Aggtelek: Baradla-barlanng és tanösvénny, Aggteleki Nemzeti N Park, barlang b múzeum m, tájház, mézeskalácsos házz, nyitott paraszt mlékpark, fejfáss temető udvar, refformátus temploom, kopjafás em Bódvarákkó: római katolikkus templom 18800-as évekből Bódvaszilas: 1840-ben épült é református templom, 12.. századi, barokkk korban átépített római katoolikus templom, barokk plébánia ház, klassszicista magtár, barokk Esterhházy-Koós kastéély

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 15 Boldva: reeformátus tempplom, mellette 12. 1 századi monostor romjai, klasszicista k róm mai katolikus templom, tájház, tornácos házak, Szathmárry-kert Borsodszzirák: római katoolikus templom Derenk: romközség r Edelény: L’Huillier Cob burg kastély, Borsodi B földváár, népi műemllék-együttes, edelényi e római katolikus tem mplom, edelényyi f római katolikus k temp plom, finkei református temp plom, borsodii református templom, görö ög református templom, finkei katolikuss templom Égerszögg: késő barokk református r templom, népi lakóóházak, temető,, Szabadság-baarlang Galvács: Törley-kastély M Rákóczzi pince Hangács:: Szathmáry Kirrály György Egyyháztörténeti Múzeum, Hidvégarddó: Gedeon-kasstély, Papp-kúrria, református templom, t római katolikus tempplom, Szent Anna-kápolna, néépi lakóházak Irota: göröög katolikus tem mplom és kápolna Jósvafő: Baradla-barlanng, Béke-barlaang, Kossuth-bbarlang, Vass Imre-barlang, Kessler Hubbert emlékház,, hucul ménes, t malom reformátuus templom, tájhház, népi lakóházak és gazdassági épületek, temető, Komjáti: református r templom Martonyi: Rakacai-tó, refformátus templom, katolikus teemplom, Pálos kolostor, népi lakóházak Meszes: Rakacai-tó R Perkupa: református tem mplom, római kaatolikus templom m, perkupai stíllusú házak Rakaca: görög g katolikus templom, búcssújáróhely, Rakkacai-tó Rakacaszzend: reformátuus templom, rom mán kori ikertem mplom Szakácsi:: görög katolikuus templom Szalonnaa: református templom és harangláb, Bónis-G Gedeon- kastély Szendrő: szendrői vár roomjai, Csáky-kaastély, Kékfestőőház múzeum, Iskolatörténeti kiállítás, reform mátus templom, római katolikuus templom m, római katolikkus templom, Szelcepusztán S Horthy H Miklós vadászkastélya, Gedeon-kúria Szin: refoormátus templom Szögliget: Ménes-tó, Száádvár, tájház t és tem mető, népi építéészet Szőlősarddó: református templom Szuhogy: Csorba-kői várrom Teresztennye: reformátuss templom, temeető, népi építésszet, Kinizsi-forrásbarlang, Sózzó-kút, népi épíítészet Tomor: reeformátus tempplom, római katoolikus templom Tornabaraakony: görög kaatolikus temploom, barakonyi-ppatak völgyébenn nyílik a kockás liliom Tornakáppolna: reformátuus templom, tem mető, népi építéészet Tornanáddaska: Hadik-kaastély, Kecskevvár rom, római katolikus k temploom, református haranglábtoronny Tornaszeentandrás: romáán stílusú Szentt András plébánniatemplom Tornaszeentjakab: reform mátus templom, római katolikuss templom, néppi lakóházak Varbóc: róómai katolikus templom, villám mlokalizátor Viszló: göörög katolikus teemplom Ziliz: református templom m, római katolikkus templom, ezzer éves tölgy Településsszerkezet A kistérség területe átm meneti övezet az alföldi és a hegyvidéki települést és háztípus h közöttt. A Bódva follyó völgyében a mzőek. településeek főként halmaazos jellegű faluuképet mutatnaak, a dombvidékkre a szalagtelkkes, csűrös aprrófalvak a jellem A kistérsség területén található t telepüülések legtöbbjje még őriz a népi építészeet kiemelkedő alkotásaiból néhány n - egyees településeeken (Szín, Perrkupa, Lak) több - darabot. A falvakban f általáánosan kontyoltt tetejű, füstlyukkas házakat késszítettek. A századd elejétől elsősoorban Rakacán, Tomoron, Maartonyiban a háázak elé díszess, toldott tornáccokat, egybefügggő oszlopdíszees folyosókaat építettek. A tornácok hom mlokzatának deszkázata, d vaalamint a tartóóoszlopok és a mellvéd deszkái gazdagook díszítőmootívumokban.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 16

I.33. Edelény ny szereppe a térség égi munkkamegoszztásban Gazdasági aktivitás A legutóbbbi népszámlálááskor a munkannélküliség aránya 8,0%-os volt, amely messzze felette van az országos átlaagnak, de igazáán nem fejezzi ki a kistérséggben élők gazdaasági passzivitáását. 1980-ban a foglalkoztatoottság 40,6%, 11990-ben 37,7% %, 2001-ben máár csak 22,00% volt; a vizsggált két évtizedd alatt a foglalkkoztatottsági szzint a felére cssökkent. Az akttívkeresők mellett az eltartottaak aránya iss közel 10% poonttal csökkent;; 1980-ban az itt élők 41,6%, 2001-ben 31,99%-a eltartott vvolt. Az inaktív keresők arányya pedig 1980 és 2001 között megkétszzereződött; 17,8%-ról 38,2%-ra emelkedettt. Az utóbbi em melkedés a heelyi társadalmaak m aktívkorúakk nyugdíjas elláátásba való meenekülésével magyarázható, m aamely különöseen a ’90-es éveek elöregedéése mellett a még első felébben jellemezte a munka világáából kiszorított népességet. A kistérség átlaggos foglalkoztattottsági szintje felé csak egykéét település emelkedik; naggyobb lélekszám mú településekk és a térségközzpontja Edelényy.

mlálás alkalmával. A helyben fooglalkoztatottnaak A helybeen foglalkoztattottak száma a térségben 43004 fő volt a leguutóbbi népszám csaknem a fele Edelényyben él. A kistéérségben a nőkk nagyobb aránnyban dolgoznaak helyben (555,3%), mint a féérfiak (44,8%). A helyben fooglalkoztatottakk majd kétharm mada harmincass- illetve a negyyvenes éveiben volt 2001-ben. A helyben fogllalkoztatottaknaak több mintt a fele (52,8% %) az iparban talált munkát, négytizede (400,8%) a szolgááltatásban helyyezkedett el, s 6,4%-ának vaan munkavisszonya valamelyik mezőgazdaasági üzemben,, illetve helyi váállalkozásban. A kistérségben az ingázók szzáma a legutóbbi népszámláláskor 3735 fő f volt, ennek 68,5%-a 6 férfi éss 31,5%-a nő volt. v A legtöbb eljáró e Edelénybben lakott, az összes ö kistérségi k 30-499 éves, mivel az a ingázók 58,7%-a e korcsopoorthoz tartozott 2001-ben. ingázó köözel harmada. A legmobilabb korosztály A kistérséégben ingázókk 17,7%-a mezzőgazdaságbann, 2,6%-a az ipparban, 79,8%--a a szolgáltattási szektorbann talált magánaak munkaalkkalmat. Etnikai összetétel ö 2B

A kistérséégben a roma népessége szzáma és arányya országos össszehasonlításban a legmagaasabbak közé tartozik. A többb időpontbaan történt adatfeelvételre alapulló becslések alaapján közel 8,3 ezer fő, az össszlakosság 23% %-a tartozik a rooma etnikumhoz. A települéések közül 12--ben egyáltalánn nem lakik rom ma család, ott ahol laknak, a településen vaaló megjelenéssük, arányuk sook tényező együttes e hatásaaként jelentkezik.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 17

A roma népesség n terüleeti koncentrálóddásában történeelmi hagyománnyok, munkalehhetőségek, a (kközös)tanácsi iddőszak lakás- és é oktatáspoolitikájának helyyi gyakorlata, sttb. játszottak szzerepet. A dem mográfiai tendeenciák változaatlansága esettén 15 év múlvva valószínű űsíthetően a kistérség lakóin nak több mint 1/3-a roma lessz. A kistérsség hátrányos helyzetét kiváltó társadalmi, gazdasági okkok A népessség száma azz 1970 óta eltelt e időszak alatt a 28%-kal nőtt. Ezen beelül azonban a Galyaság laakosai csaknem megfelezőődtek, és a Torrna medence népessége is ¼--ével csökkent. 1980 óta a városokban is méérsékelt fogyás tapasztalható. A 90-es éveekben lefékeződdött évi átlagoss népességcsökkkenési ütem a két északi mikrro-körzetben azz évtized másoddik felében ismét felélénküllt és a korábbi értékeken is túúllépett. Ezzel szemben s a Tókkörnyékén az uttóbbi években határozott népeességnövekedéés regisztrálható. A trend további érvényyesülése mellettt a következő 20 évben térsségi szinten 7% %-os csökkenéés, ezen belül a Tókörnyéékén 6%-os növvekedés és a kéét északi mikro-körzetben továábbi mintegy 6--800 fős, azaz 18-20%-os néppességveszteséég várható. Tíz olyan település van, ahol valamilyeen külső behattás hiányában a ma mintegy 538 főnyi népeesség már beláátható időn belül d még vannakk tartalékaik. A szóban forgó húsz településs mai népességge elfogy. Tííz további teleppülésen ugyaneez a veszély, de összesenn alig 3200 fő. A kiürülő falvak kivétel nélkül n azok, ahool egyáltalán neem, vagy csak csekély c számbaan élnek roma családok. Ezekkben a falvakbaan m leginkább a hagyományoos építészet és itt a legtisztábbb a természetti környezet. Uggyancsak itt találhatók ma is a maradt meg legerdőseebb, vadban legggazdagabb térrségek és itt van leginkább szüükség és lehetőőség a tájfenntaartó gazdálkodáása. A korábbi jelentős elvánndorlás miatti kontraszelektivi k itás és a növekkvő számú rom ma népesség hhátrányos helyzzete a népesséég é felüliek 2,3%-a nem véggezte el az elsső iskolai véégzettség szerinti összetételéében súlyos torrzulásokhoz veezetett. A 10 éven osztályt és é a 15 éven felüliek 23%-a neem rendelkezik általános iskolaai végzettséggeel. orsod-Abaúj-Zeemplén megyéében kb. másffélszerese az országos o átlaggnak, ebből is kiemelkedik az a A munkaanélküliség Bo edelényi térség, ahol általában á 30%, illetve afölötti munkanélküliiséget regisztrrálnak több évee már, ami önm magában is eg gy nagyon nagy n szám, de itt ráadásul jeellemzően mag gas a tartós mu unkanélküliek aránya. %-a minősül tarrtósan munkanélkülinek. Máraa már a tartós m munkanélküliségg negatív hatássa A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92% kiteljesedett. Ezek közül a legjelentősebbb az alkoholizmus.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 18 Az örököss tétlenség és tehetetlenség nagyon is kedvvez az italozásnak, szinte életformává válik. A napi rendszzeres élet hiányya miatt maggukkal és körnnyezetükkel szemben is igénnytelenebbekké válnak a munnkaerőpiacról kkényszerűen kiiszorulók. Ez az a élethelyzeet e családi körrben a felnövő gyerekek g számára is mintát jelent, így a társaadalom egészéttől elszakadó rééteggé válnak. A munkátlanság és ebből fakadó szegénység újra termeeli magát. Ez a társadalmi csooport önerejébőől már nem képpes fölemelkednni, e esetleges gazdasági föllenndülés gátjává válhat. v sőt társaddalmi integrálatlansága miatt egy é az abból addódó problémáák megoldását, hogy a regiszztrált, és még inkább a már a Nehezíti a tartós munkkanélküliség és n hogy a regisztráccióban sem szzereplő munkaanélküliek nagyy része roma származású. Az ismét munnkába állást nehezíti, munkanéélküliek többséége kifejezetteen alacsony iskolai végzettsséggel rendelkezik, a regisztrrált munkanélküüliek 40%-a csaak 8 általánoost végzett, 19 - 19,7% pedig 8 általánossal sem rendelkezzik. Tehát a muunkanélküliek 559 - 59,7%-a 8 általános iskolai osztállyal vagy annál kevvesebbel rendeelkezik. t közeel 2000 fő, csaláádtagjaikkal eggyütt mintegy 7--8 ezer lakos (aaz kistérségbenn élők 20-25%-aa) Megállapítható, hogy a térségben fő jövedelmi forrása a seegély. Abaúj-Zemplén n megye kistérrségeinek becssült munkanéllküliségi rátái 2005. 2 III. negyeedévben: Borsod-A

A bűnözéés szempontjábból megemlítendő az uzsorakkamat. Amikor az emberek naagy része már a boltban is hiitelbe vásárol és é tartozását a segély megéérkezésekor fizzeti ki, az állanddó pénzzavar, illetve pénzhiányy kiváló lehetősséget biztosít azz uzsorásoknakk. A munkanélküliséggel jááró veszélyek azokon a teleppüléseken a leggnagyobb, ahool sok a munkaaképes korú lakkos és magas a regisztráltt munkanélkülieek aránya is.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 19 Kistérség gek területén ismertté vált bűncselekményyek száma (átlag, 1998-2002)):

%Fontos arrra is rámutatni, hogy a nyilvánntartott munkannélküliek korössszetételét tekinntve a 35 év alaattiak adják a léétszám kb. 49% át. Ez a magas m arány azzonban azt suggallja, hogy a nagy arányú fiattal munkanélküli réteg nem mozdul, mert új élet é kezdésére a lakásárakkat tekintve alig van lehetőségük, és alacsonyy iskolázottságuuk, szakképzetllenségük is vissszatartó erő. m más terüületeken egyfajtta munkaerőhiányról is beszzélhetünk. Azoon Miközbenn a térségben a munkanélkülisség kiugróan magas, területekrre igaz ez, amelyek magasabbban képzett, eseetleg speciális szakembereket s t igényelnek.

 

Edelényy 

 

Integráltt Városfejleszztési Stratégia 20

Swot anaalízis S (ede delényi kiistérség) Erő ősségek

Gyengeeségek

• • • •

•

• • • • • • • •

A természeti környezet k megkkíméltsége Változatos, érttékes táj és élőővilág Fejlődőképes új gazdasági keezdeményezéssek Magas erdősüültség, vadban, erdei gyümölcsben gazdag erdőséégek Sokszínű fejleesztési intézménnyi hátér Megőrzött kultturális örökség Hasznosíthatóó, olcsó ingatlannok Határmenti kaapcsolatok Emberléptékű, aprófalvas körrnyezet Önszerveződéés megindulássa, civil szerrveztek megjelenése és é sikeres programjai Integrálódott helyi h társadalmaak Szervezetileg kiformálódottt roma kisebbségi önkormányzattok léte

• • • • • • • • • • • • • • • •

• •

•

•

 

Edelényy 

 

Néppesség mennyiségi és minőőségi eróziója, elszzegényedés Életképes gazdasáági szereplők hiánya, Fokoozódó szociáliss és morális nehhézségek Fejleesztési saját források csaknem m teljes hiánya Változásokat, összzefogást gátló atomizálódás, fejleetlen kooperációós készségek Elapprózott birtokszeerkezet Elhaanyagolt táj, műűveletlen földekk Szűk belső piac Fejleetlen infrastrukttúra Kedvezőtlen közlekkedési helyzet mzetközi átkelő Hatáárátkelés korláttozottsága, nem hiánnya Schengenigg Elavvult épületállom mány Lakóóhelyi szegregááció; telepek; kicsi, k megfelelő infraastruktúra nélküüli lakások Rosssz egészségi állapot, a roma származású embbereknél 10 éévvel alacsonnyabb várható életttartam Alaccsony iskolázotttság, ezen belül a felsőfokú végzzettség szinte tteljes hiánya, közéépiskolai szzinten elsősorban csak szakkmunkás képessítés Alig mérhető foglaalkoztatottság, magas arányú tartóós munkanélküliség, muunkakészségek elveeszítése; munkaalehetőség szinnte kizárólag a legáális munkaerőpiacon kívül. Közösségi tudat,, kulturális hagyományok gyenngesége; a kkisebbségi önkkormányzás – objeektív okok által is felerősített - elégtelensége e Naggyon gyengee kapcsolati háló; az együüttműködés éss tapasztalatátaadás hiánya a meggye területén m működő roma és nem roma szerrvezetek, illetvee intézmények között k Az önkormányzattoknál, ellátó és fejlesztési intézzményekben dolgozók felkészzületlensége a romákkal való kom mmunikációra; tudatlanságból, t inforrmációhiányból eredő előítéletesség. Általános kapacittáshiány a fokozottan a szem mélyre szaboott ellátást iggénylő romák kiszolgálására. Erőss hátrányos megkülönbözteetés az élet mindden területén a nem rom ma társadalom irányyából.

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 21 Lehetősségek • • • • • • • • • • • • • •

Veszzélyek • •

Többoldalú keedvezmények, elismert e támogaatási jogosultság Turisztikai kereeslet várható élénkülése Természetes alapanyagok és é azokból késszült egyedi termékkek iránti kereslet Tágabb térsségi együttműűködés, az azt szervező erő jelenléte. Emberléptékű, olcsó lakókörnyezet irránti igények erősödése EU Strukturrális Alapok és Közösségi Kezdeményezzések megnyílása A nyugati orsszágrészek tőkkefelszívó erejéének csökkenése EU munkaerőbbázisának csökkkenése Erős kormányyzati és helyi megyei akaraat a cigányság élettminőségének javítására. j Az Európai Unniós csatlakozás alapvető feltéétele az esélyegyennlőség megvalóósulása az országban: euurópai uniós foorrások egészítik ki a problémák orvoslására o renddelkezésre álló pénzügyi eszközöket. e A többségi táársadalom tagjaainak viszonylaagos jóléte lehetőséég a pozitív diszkriminációó elfogadtatásáára, a szolidaritás szükségességgének megtanullására.

• • • • • • • •

• • •

• •

•

•

 

Edelény 

 

Tartóós munkanélküliség stabilizálóddása A rom ma népesség táársadalmi integgrációjának sikerttelensége A térsség elöregedésse, elnépteleneddő falvak A foglalkoztatás alacsony szintjének maradása megm Csaláádok elszegényyedése Gyermekszegényséég A szegénység s újjratermelődése a helyi társadalom egészébben Önkoormányzatok ppénzügyi lehetőségeinek továbbbi szűkülése Helyi szociális ellátóórendszer összeeomlása hozzájutás A támogatásokhoz való nehezedése, a koncentráció és az addiccionalitás elvéneek lassú érvényyesítése Fiatalok elvándorlását erősítő tényezők erősöödése A szaakképzett munkkaerő hiánya Az európai e élelmiszerpiacra való bejutás továbbbi nehezedése, saját piacainkról való kiszoorulás Minősségi követelmények fokozóddása, EUszabvványok átvételee A prrobléma kompplexitásából köövetkezően csak komplex és hosszú távú stratégiát követtő beavatkozáss lehet eredménnyes. A roomák helyzetéének alapvető és nem felszííni javítása naagyon nagy foorrásigényű progrram. A hátrányos m megkülönböztetéés elleni akcióósorozat elmaradása e hatékkony leheteetlenné teszi a pozitív erredmények esélyyeit

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 22

II. A váross egészérre vonatk tkozó hel elyzetérttékelés II.1. Városszzerkezet Edelény a borsodi tájakk egyik legszerrencsésebb ponntján helyezkedik el, a Bódvva folyó hirtelenn kiszélesedő völgyében, Miskolctól 25 kilométerre. A Bódva folyó alsó szzakaszának vöölgyében fekvőő Edelény és Borsod, a keedvező földrajzzi adottságok miatt, már a ember szám mára. Az egymást váltó népek csaknem évezredekkkel ezelőtt igeen alkalmas települési helynek kínálkozott az mindegyikke megtelepedeett ezen a terüleeten. A tatár, a török, a némett stb. hadak Eddelényen és Boorsodon át haladtak Miskolc feelől a Felvidékree, Lengyelországba, vagy A felé, vagyy errefelé vitt béékés időben a kereskedők k útjaa is. onnan az Alföld Edelény és környéke 15666-ban:

A Bódva szűk s szurdokábban – az ősi iddőkben – Borsood vára állt őrt,, Edelény pedigg a Bódva hídja átkelése feleett őrködött, élvezve a fontos földrajzi hely hasznát, és elviselve a hadak h útjának csapásait, c puszztításait. Edelénny első oklevelees említése csak 12999-ben történik. A település neve az Edelin szláv vagy német n eredetű. Már az 1332-ees pápai tizedjeegyzék szerint is több ezer főss települést sejtet. A teelepülés fejlődéését a török meggjelenése szakítja félbe és 15776-ra már teljessen elnépteleneedik.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 23 A lassú benépesülést köövetően 1603-ttól közel 100 évig é Rákóczi-biirtok. II. Rákócczi Ferenc, minnt sárosi főispáán1700-ban megépíti a kasttélyt, ami a elzálogosíítja a birtokot L'Huillier Ferencc császári és királyi kapitánynaak 10 évre, akii 1727-30-ban m század véégén gr. Eszterhházy István, majd később a Dessewffy D csaláád, a 19. százaadban a Lotharringiai Coburgok birtokába jut, akik 19945-ig gazdái a kastélynak. A Borsodi földvár a honfooglaló magyarság, egyik legfontosabb objektuma, hadászati központja voltt a tatárjárásig. Az egykori földvár terrmészetes geolóógiai képződméényen áll. A körr alakú földsánccon lakóházak és é a 18. századd végén épült késő k barokk stílusú refformátus temploom helyezkedikk el. A körbejáárható dombon,, felülről megfiggyelhető a szeerkezeti alaprajzz a sáncok peremeiveel és a földbeváájt kapukkal. A mai Edeelény területén az elmúlt évezredek, évszázzadok során tööbb település jöött létre, de közzülük többet a történelem viharai elssodortak, megsszűntek vagy beeleolvadtak Eddelénybe. Többnek a nevét – mint pl. Derékkegyháza, Csásszta, Cseb, Lánczi, Máárk, Sáp – máár csak a dűlőnnevek őrzik. A XVIII. századbban Borsod és Finke község volt, Edelény mezőváros, m Császta pedig puszta. A mai vároos három közséég összevonásaa révén keletkeezett. 1950-ben a megye névadó települését, Borsodot, majdd 1963-ban Finkét csaatolják Edelényyhez: 1986-ban kapja városi rangját, r területee 3,65 km2. A korábban különálló Edelény, Borsod és Finke teleppülések helyezkkedtek el földraajzilag egymáshhoz közelebb. Császta C 3 km táávolságban van a mai belvárosstól. Tájfejlődéési folyamat, tö örténeti térkép pek elemzése •

A I. Katonai feelmérés (1782-11789) alapján: Az A térképen Edeelény térségébeen láthatók a Bódva B folyó kiterjedt ártéri moccsaras ligetei. A folyón gázló és é szekérút h halad át. E térsséget is érintettte a Borsod és Torna vidéken áthaladó keresskedelmi útvonaal. Ezekben azz időkben a C Cserehát dombbjait kiterjedt erddőségek borítjáák.

•

II. Katonai felmérés (1829-66), III. Katonai fellmérés (1872-889) alapján: Mindkét térképpanyag szintén csak hiányosan áll rendelkeezésünkre, azonban a II. katoonai felmérés szerint s még m mindig kiterjedtt erdőségek figyyelhetők meg a település körnnyezetében. A település t K-i lejtőin még nagy kiterjedésű s szőlő ültetvényyek figyelhetőkk meg. A száántók és legeelők térhódítása már nemcssak a völgyekbben, de a h hegyoldalakra i kiterjedt. is Megfigyelhető a településekk kompakt formája, mely kéésőbb völgyiráányban fejlődöött, és a védeelem egyik s sajátossága, m mivel a vadkáárokkal szembeen un. falukerrítéseket és faalukapukat léttesítettek. A faalukapuktól s sugárirányban haladtak a szekkérutak.

Településsszerkezet vizssgálat Bódva völgyi településekk többsége, így Edelény is közzépkori eredetűű település. A teelepülésszerkezzet vizsgálatánál meg kell é elveket (elveeknek nevezhettő a gazdaság, a társadalom és é a kultúra álttal meghatározoott) a lakott különbözteetni elemeket és emberi teleepet létrehozó szabályok renddszerét. Kezdettben az elvek voltak v elsődlegeesek, a XIX. száázadban viszonnt a korábbi elvek egyrre inkább elemekké váltak, s ekkor főleg az elemek domináálnak. Az elem mek között kell sszámon tartani,, s az ezen elhelyezkeedő épületeket, a telken kívüli épületeket és földrajzi f alakzattot. A XII-XIII. századi megtelepedések legffőbb elve a pattak, vagy a folyó melletti hellyválasztás, s aaz hogy a teleppülés kevés háza a folyyó, vagy patak mellett, kissé távolabb t épüljön. Így a patak és é a két oldalt húzódó h telkek kközött általábann 50-100 m a távolságg.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 24 Sok a hassonlóság a Bóddva völgy telepüüléseinek szerkkezetében. Közzépen folyik a patak p vagy folyóó, melyet mindkét oldalon egy-egy uttca határol és nagyon n magas értékű térszitu uációk alakultaak ki. A vizek jáárásához alkalm mazkodó beépíítések alakultakk ki. Ahol szesszélyes vízjáráás volt, ott elfoordultak, a kertvégekkel kapcsolódtak a folyóhoz. Ez figyelhető meg a városköözpont területénn is, mivel a hossszú szalagtelkkek végeikkel cssatlakoztak a régi folyóómederhez, vaggyis az egykori Bódvához. A telkek egymáshoz e valóó viszonya általában rendezettt, ahol viszont együtt lehetettt élni a folyóval, ott az utca, vagy v köztér részévé tuudott válni. Ezekben az a esetekben a patak és a folyyó ugyanolyan településképzőő elem, mint az út. (A XVIII. sszázadból szárrmaztatható térkép tanúsága szerint a Császta–pataak a mai Antal György G utca tenngelyében folyt)) É-D-i irányú. Itt mutathatók Az 1782-885 közötti régi téérkép tanúságaa szerint a teleppülésközpont a Bódva-folyóval párhuzamos É ki az orsó ó alakú kitereseedések is, melyyek ősi elemek. Ez helyi sajátoosság szerint kétszer k ismétlőődik meg. Az Isstván Király úton a legsszélesebb orsó ós tér a reformáátus templom előtt e figyelhető meg, m de ez a kiiteresedés mégg egyszer megissmétlődik a Holt- Bódvva szigettel szemben. A települéésmag kiterjedéésének egyirányyúságát későbbb az utak módoosítják, hiszen a terjeszkedés során az új telkeket egyegy ilyen út ú melletti földbőől hasítják ki. A XIX. szzázadig szinte mindenütt gonndosan ügyelteek arra, hogy a valamikori teelepülésmagtól a megkezdettt irányokba egyformánn terjeszkedjeneek, azaz a vároos korábbi közppontja továbbraa is a település mértani m középppontjában maraadjon. A mai várrosközpont terüületén két tempplom található: a műemléki védettség v alatt álló reformátuss templom, illeetve a helyi védelemree javasolt rómaii katolikus tempplom. A belváross mellett találhaató Coburg kasttély, mely a megye legnagyobb barokk műem mléke. Különlegees a település kapcsolata a Bódva folyóvaal is. A helyi sajjátosság a vároos és a víz kapccsolatában rejlik. A Bódva esetében ugyanis nem állandó mederrben haladó folyóról van szóó a XX. századdig, hanem olyyanról, amelyikk állandóan p menti részeket. A nedvess területeken dúús rétek és változtatja a medrét, kannyarog, elágazvva szigeteket kéépez, elönti a part v melyekeet később részbben feltörtek éss szántóként is hasznosítottak. A folyó szabáályozása és a malom m árok kaszálók voltak, kiépítése során s zsilipet építettek. é A víz mellett part, a távolabbi partoos rét lett általában szántó. Errre volt alapozva a sajátos népi kultúrra és a parasztii gazdálkodás. Nagyon szép s keresztcssűrös porták alakultak a ki, melyek mára eltűntek néhányynak a nyomaa városközppont szalagtelkees portáinak terrületén.

még megfigyelhető a

Az átkelőhely jelleg, vaagyis a hidak (S Szentpéter felől csak a Bódvaa hídon lehetettt átkelni) szintéén karakter képpző elemek h pedigg szép jövedelm met biztosítottakk a helyi földesuuraknak (Bebekk család). voltak. A hídvámok A szász Couburg C Góthai hercegi családd, az úrbéri renndezés után hittbizományt alappított A Couburrg uradalom báányaüzemet és cukorggyárat is létesíttett. Számos kisipar k és kiskeereskedelem teelepedett meg, s így a Bódvva völgy közpoontjává vált Edelény. A vasút újabb feejlődést generáált. A város járássi székhellyé feejlődött, így fonttos közintézménnyek telepedtekk meg. A feudalizzmus és a kappitalizmus koráában is volt tehát sajátos fejjlődés, mely nyomot hagyottt a városszerkeezetben. A mezőgazddasági, a helyi kisipar organnikus fejlődést eredményezeett, mely megéélénkítette a m mai városközpoonti életet, legalábbis ezt sugallják a korabeli régi féényképek.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 25 A fejlődéss mozgatórugói mindig jelen voltak v a város történetében. A jó közlekedéési kapcsolatokk mellett a szénnbányászat 1945 után ismét helyzetbbe hozta a teleppülést. Ekkor azonban az orgaanikus fejlődés felborult, mert erős mennyiséégi, orientál fejlődés váált jellemzővé. A város szerkezzete kezdett átsstrukturálódni. Sorra épüültek a lakótelepek, melyek eggy része a maai városközpontt területén reallizálódott. A vááros különböző pontján új kisüzemekk, óvodák, iskoolák, üzletek léétesültek. (orvoosi szakrendelőő, élelmiszer és é iparcikk áruházak, pénzinttézmények, könyvtár, művelődési m házz, stb.) A 80-as évvek végén 90-ees években meegtorpant a vároosközpont fejlőddése. Ez a vissszafogottság ismét a minőséget helyezte előtérbe. Már M nem a mennnyiségi fejlődéés jellemezte a várost. Ugyanaakkor jelentős léépések történteek a rehabilitáciió terén, és pontosan ebben a nehézz időszakban mutatkozott m megg a város életkképessége, mikkor nagy hangsúly helyeződöttt az egyéni arculat meegteremtésére, a kisvárosi karaakter erősítése. A települéés fejlődéstörténnetében felfedeezhető az ereddeti főutca vonaala. Az eredeti főutca ma kétt utcaszakaszbból áll: Tóth Árpád utcaa és István király útja nevet visseli. A két utccaszakasz tenggelyvonala folyttatólagosan kaapcsolódik egyymáshoz, észak-déli irányba mutat, a Bódvva folyóval párhuzamosan helyezkeddik el. Az észak-déli tengely és a Bódva folyó a várost kelet--nyugati részekkre szabja fel. A 27-es főútvonal nyugat-keleeti irányban halad át a városon és a belvároson. Íggy a főútvonal is tovább szabbdalja a város területét. Ezenn az útvonalonn jelentős a forgalom, ami a belvárosii tér kisvárosiass fejlődését gátoolja. é tekintvve figyelemrem méltó települéés. Különlegess értékek hoordozója a Edelény történelmi és építészeti értékeit településszerkezetben leeolvasható törtténetiség, illetvve a hajdúvároosi múlt. Mindden adottsága megvan ahhooz, hogy a városfelújíítás terén is ereedmények szüleessenek.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 26 Településszerkezeti terv

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 27

II.22. Gazdaasági, ággazati heelyzet Edelény gazdasági g életéét hosszú évtizeedeken át a szzénbányászat és é a mezőgazddaság határoztaa meg. A bányyákat 1995. augusztussában bezárták.. A mezőgazdaságban a nagyyüzemi termeléss helyét az egyééni gazdálkodáás és a saját céllra szolgáló szőlő-, gyyümölcstermeszztés vette át. A gazdasági szerkezet s átalakulását a kereeskedelem és sszolgáltatás arrányának a megnövekkedése is jellem mzi. A munkannélkülivé válás országos tendenciája - a korrábban meghattározó bányaippar és a közeli nagyobb városokba való bejárás lehhetőségének a megszűnése miatt m - az átlagoosnál nagyobb mértékben sújttotta Edelényt. Ez a folyamat ugyanakkor u azt is hoztta, hogy a befekktetési szándékkkal ideérkező befektetők b nagyyszámú és olcssó munkaerőt taalálnak itt. f jelentősebbb bányászat a putnoki, a fekketevölgyi és az a edelényi A bányászzat történetébőől: a múlt század közepétől folyt területekenn. Legrégebbi múltra a puttnoki tekinthet vissza, ahol már a 40-es évek elején m megindult az üzemszerű széntermeelés. 1952-53-bban kezdődött a bányászat a feeketevölgyi, és 1957-ben az eddelényi bányákkban. A hetvenees évek végéttől a nyolcvannas évek mássodik feléig vooltak a legkedvvezőbb időszaakai a bányáknak, ekkor üzemenkéént 1700-2400 főt f foglalkoztattaak. Ez a foglalkkoztatási szám csökkent le a kilencvenes k éveek második feléére a három bánya vonnatkozásában 2000 fő alá, úgy, hogy az edelényi bán nya már 1995--ben bezárt, a putnokiban 1378 fő, a feketevölggyiben pedig 597 fő dolgozott 1998-ban. Napjaainkban pedig a feketevölgyi bányaüzem is bezárt, a putnoki felszámoláss alatt van, m csak 40 főt f foglalkoztatnak. A térségbben az országoshoz képest (ahol 10% körüli) is kedvezőtlenebb a ahol ma már munkanélkküli helyzet, itt a munkanélküliiek aránya 18-119%, de az érinntett bányászlakta településekken esetenként még ennél is magasaabb értékkel taláálkozhatunk. A putnoki és é a feketevölgyi bányák b vonzásteelepülései a foglaalkoztatottak szám ma szerint (1998)):

b A feenti ábrán is láátszik, hogy Az edelénnyi bányaüzem vonzáskörzetee nagy átfedéssben lehetett a feketevölgyi bányáéval. még a másik két bánya esetében e is a beezárást megelőőző években is, Borsod-Abaúj--Zemplén megyyének a Miskolcctól É, ÉNym minden települése t érinntve volt a beezárással kisebbb-nagyobb mértékben, m de leginkább Ózzd, Putnok, ra eső majd Kazincbarcika, Felsőnyárrád, Kurityán, Királd K és Borsoddbóta, ahonnann a legtöbben jáártak dolgozni eezekbe a bányákba.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 28 Az önkorm mányzat a 20022-ben kezdődöttt ciklusban a 27. számú főút mellett, m a váross Sajószentpéteer felé eső hatáárában ipari területet jeelölt ki a tőkebeeáramlás ösztönnzése végett. E törekvéss sikerét jelzi a már ott működőő csokoládéüzeem és betongyáár.

II.2.1. A váállalkozá zások hely yzete A települéésen a regisztráált vállalkozásook számában eggy folyamatosaan növekvő tendencia figyelheető meg, némi visszaesés volt tapaszztalható 2006-bban (657 vállalkkozás). A legfrisssebb önkormáányzati adatok szerint s a telepüülésen ismét em melkedett a regisztrált vállalkozások száma, s mely már elérte a 715--öt.

Vállalkozáások száma neemzetgazdasági áganként m az edeelényi vállalkozzók, a működő vállalkozások v sszáma növekvő tendenciát Szinte minnden ágazatbann képviseltetik magukat mutat, bárr csak kismértékkű növekedés tapasztalható. t Működő vállalkozások szám ma (1999-2005)) 19999 2000 2001 2 22 Működő váállalk. száma a mezőgazd. , vaadgazdálk., 20 2 23 erdőgazdáálk., halgazdálkk. nemzetga.ágaakban (A+B gazzda. ág, az év során, s a vállalk. demográfia szzerint)

2002 22

2003 19

20004 18

2005 20

Működő váállalk. száma a bányászat, felddolgozóipar, villamosennergia, gáz-, gőőz-, vízellátás neemzetg.ágakbaan (C+D+E gazd.ág, az év során, s a vállalk.demográfia szeerint)

33

36

3 38

32

30

31

28

Működő váállalkozások szzáma az építőippar nemzetgazddasági ágban (F gazd.ág, g az év során, a vállalkkozási demográáfia szerint) Működő váállalkozások szzáma a kereskeedelem, javítás nemzetgazzdasági ágban (G gazd.ág, azz év során, a vállalkozássi demográfia szerint) s

36

42

4 44

81

66

72

73

125

117

1 118

122

127

1233

126

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 29 Működő váállalk.száma a szálláshely-szo s olgáltatás, vendéglátáás nemzetga. ágban á (H gazd.áág, az év soránn, a vállalk. demográfia szerinnt)

29

24

2 24

33

30

25

23

Működő váállalk.száma a szállítás, s raktárrozás, posta, távközlés nemzetg. ágbaan (I gazd.ág, azz év során, a váállalk. Demográfiia szerint) Működő váállalkozások szzáma a pénzügyyi közvetítés nemzetgazzdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozássi demográfia szerint) s Működő váállalko.száma az a ingatlanügyleetek, gazdasági szolgáltatáás nemzetg.ágbban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerinnt) Működő váállalkozások szzáma az oktatáss nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkkozási demográáfia szerint) Működő váállalkozások szzáma az egészsségügyi, szociális ellátás nem mzetgazdasági ágban (N gazdd.ág, az év soráán, a vállalkozássi demográfia szerint) s Működő váállalk. száma azz egyéb közössségi, személyi szolgált.neemzetg.ágban (O ( gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) Működő vállalkozások v s száma (átalakuulásra kötelezettt és megszűnőő gazdálkodási formákkal f együütt, az év során, vállalkozássi demográfia szerint) s

39

33

3 32

38

35

33

32

18

22

2 23

24

26

26

28

48

51

7 79

83

79

72

73

3

4

8

11

10

15

19

18

22

2 25

26

27

28

30

24

18

16

21

24

23

28

395

389

4 430

493

473

4666

480

A legfrisseebb önkormányyzati adatok szeerint Edelényben a regisztrált és é a működő váállalkozások szááma megegyezzik, számuk 715. Kiskereskkedelmi üzletek száma A kiskeresskedelmi üzleteek száma a teelepülésen folyaamatosan növeekszik. Minden területen jelenn vannak az üzletek. Bár 2003-ban megfigyelhető volt egy visszaaesés minden üzlettípusnál, ü napjainkra újra azonos a szinten van az üzletekk száma. A kiskereskeedelmi üzletekbben meghatározzó a kisvállalkozzói tulajdonlás. Kereskeedelem

1998

1999

20000

2001

20002

2003

2004

2005

2006

Kiskereskedelmi üzletekk száma (hhumán gyógyszeertárak nélkül) Élelmiszeerüzletek és áruházakk száma Ruházatii szaküzletek száma Vendégláátóhelyek szám ma

150

162

167

166

171

168

160

163

165

Legfrissebb adat 158

46

50

47

46

52 5

45

40

41

41

43

17

22

24

23

24 2

31

25

23

23

27

47

47

46

43

42 4

45

43

42

43

35

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 30 A tíz legnagyobb iparűzzési adót fizető ő vállalat Edeléényben a legfrrissebb önkorm mányzati adatsszolgáltatás alapján: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Eclipse Print Kfft. O Bank Nyrtt. OTP L LINGA Élelmiszzeripari Kft. Magyar Telekom Nyrt. Raiffeisen Bankk Zrt. Borsodi Közszoolgáltató Kft. Dual Plus Kft. K&H Bnak Zrt. T Travel Tour Kft. S Szerencsejáték k Zrt.

II.2.22. Idegeenforgalo lom és tur urizmus Az idegenforgalom helyzzete Edelényben és a kistérséégben fejlődő teendenciát mutaat, bár annak sttatisztikai nyilváántartására csak 20055-től van lehetősség, mivel előttte a településenn nem volt elérrhető szálláshelly. Sokszínű turisztikai attrakcciói ellenére ez nagybaan hátráltatja a turizmus t fejlődéését. Id degenforgalom

20055

2006

Vendégek száma összesen a kereeskedelmi V szzálláshelyeken V Vendégéjszakák s száma a kereskedelmi szálláshelyyeken

6477

721

1841

1246

21

33

2,855

1,73

Összes kereskedeelmi szálláshely szállásférőhelyein Ö s nek szzáma E vendégre jutóó vendégéjszakákk száma Egy

Edelényi idegenforrgalmi statisztikai addatok (Forrás: KSH H)

A vendégszám mellett az a eltöltött venndégéjszakák száma s utal Edeelény turisztikaai attraktivitásárra, hogy mennnyire képes vonzerőt jelenteni a láttogatók számáára. Sajnos a rendelkezésree álló két év statisztikai addatai alapján az átlagos a értékeet mutat, inkábbb az átutazó jelleeg, illetve az eggy napos kiránddulások domináálnak. vendégéjsszakák száma alacsony A települéést sokrétű turissztikai kínálat jeellemzi. A vároost az Aggtelekki Nemzeti Parkk felé vezető eegyik főútvonal szeli ketté. Néhány réégi épülete és a borsodi földdvár, valamint az a annak tövében álló múzeum, a Borsodi Tájház figyeleemre méltó célpontja lehet mind a baakancsos, mind az autós turizm musnak. A turizmuusfejlesztés legggyengébb hellyi láncszemei a kiegészítő szolgáltatásokk. Mind a várros szálláshelyyekkel való ellátottságga, mind a venndéglátóhelyekk által nyújtott kínálat alacsoony színvonalú, és a turizmuus alapú fejlessztés egyik legnagyobbb akadályozójaa. Szállás- és vendéglátóhelye v ek nélkül viszonnt a turizmus cssak átgördül a városon, és haasznait még akkor is máshol m fogják élvvezni, ha éppenn edelényi vonzzerő csalta oda a látogatókat. ö 40 vendégágy talállható. Minőségi szálláshely nincs, a panzió kategória, egyy csillaggal Jelenleg a településen összesen érhető el a településen. Ami a vendégglátást illeti, 4 étterem é és egyy cukrászda műűködik a telepüülésen, mely neem biztosít széles válaasztékot az ide látogató vendéégek számára.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 31

l turiszttikai erősségei: A térség legfőbb A vonzerőők jellege megfeelel a legújabb turisztikai trenddeknek (egészsséges környezeet, érintetlen természet, népi-, kulturális-, szőlész-boorász hagyomáányok) • • • • • •

A történelmi em mlékek és a kasstély vonzereje Ö Önálló vonzerőőként is megjeleenő rendezvényy a szőlészet-boorászat T Turisztikai proggramok Halászat, vadászat, lovaglás lehetősége Hagyományőrzzés, népi építésszeti emlékek V Világörökségi teermészeti értékkek közelsége

melt területe van turisztikai szzempontból: a L’Huillier Cobuurg- kastély, a Császtai szőlőőhegy és a Edelényneek három kiem Borsodi Táájház, Borsodi Földvár alkottaa múzeumi együttes. A kastélyy a Műemlékekk Állami Gondnnoksága kezelésében van, azonban népszerűsítésee, bemutatása a város feladdata is. Parkjában a Kastélyykerti Napokonn túl további színvonalas s rendezvénnyek tervezhetőők. A települéésen a népi épíítészet emlékétt őrzi a két világgháború közöttti idő stílusábann berendezett B Borsodi Tájház épülete. A reprezentaatív műemlékeggyüttesben láthható a Borsodi földvár ásatáásának leletanyyaga és Borsod vármegye töörténetének dokumentuumai is. XI. sz. templom m alapjának 1999-ben elkezdődött a Borsodi Földváár történelmi emlékparkká alaakítása (sánc-reekonstrukció, X m folytatnni kell, az 1987-1999. között végzett v régészeeti feltárás soráán felszínre bemutatássra alkalmassá tétele). Ezt a munkát került X. szzázadi magyarook lakta falu booronaházainak felépítésével, f egy kertészeti teerv elkészítésévvel és megvalóssításával. A Császtaai szőlőhegyen a borturizmus fellendítése f érddekében az uraadalmi pince előőtt felépíthető éés bemutatható az egykori uradalmi borház, b valaminnt az egykori kúria (iskola) épülete. A környezzetet kertészetileg, építészetileeg fejleszteni keell. A pályázati források segíítségével felújíttásra kerülő L’H Huillier Coburg--kastély a váross, de egyben a kistérség ideggenforgalmi és turisztikkai fejlesztésének generátora lehet, ezáltal Eddelény város a „Világörökség Kapujá”-vá válhhat.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 32 Átlagos tartózkodási idő a fizetővendéglátó-helyeken teervezési-statiszztikai régiók szeerint, 2008:

h keedvező turisztikai adottságo ok Rosszul hasznosított Az Észak--magyarországi régió máig kiaknázatlan addottsága a turizzmus. Több üddülőkörzet is taalálható a régióó területén: Mátra-Bükkk, Tisza-tó, Agggtelek és körnnyéke, Felső-T Tisza szakasz, Cserhát és köörnyéke, Zemplén. A régió meeghatározó vonzerői az a alábbiak: mi városközpoontjával, valam mint a környezőő területek • Eger téérsége a történnelmi hagyomáányokkal, várrral és történelm természetii szépségével (Szalajka-völgyy, Bükk), szőlőő-, és borkultúráájával (pl. Nosszvaj), valamintt gyógy- és terrmálvizeivel (Mezőköveesd, Egerszalókk, Bogács); t a nemzzetközileg jelenntős rendezvényyeivel, értékes természeti terüületeivel, pl. Lillafüred, Ómasssa, Miskolc• Miskolc térsége Tapolca, az a egyedülálló gyógyvízzel g renndelkező barlanngfürdővel; • A terméészeti értékek és a kulturáális örökség harmóniáját meegjelenítő hároom világörökséégi helyszín: a kulturális hagyománnyokat és a néppi építészeti érttékeket őrző Hoollókő, a csepppkőbarlangjáról híres Aggtelekk-Jósvafő karszzt barlang – História vöölgy és a világhírű borászattal rendelkező Tokkaj-hegyalja; a ország várakkban leggazdaggabb térsége működő várakkall, a várak • A régió az megmaraddt romjaival, meely épített értékeket kiegészítikk a régió jelentőős kastélyai (pl.Füzérradvány, Edelény); e term mészeti értékeikkel és túraútvoonalaikkal (pl. Ipolytarnóci I • Hegy- éss dombvidéki teerületek a tisztaa levegőjükkel, egyedülálló őslelet - geeopark, Karanccs- Medvesalja és Mátra térségge az ország legmagasabb poontjával Kékes-ttetővel); v mennti területek a természet t érinteetlenségével, illetve a vízi • Tisza-tó,, Tisza, Hernádd, Bodrog, Sajóó és a kisebb vízfolyások turizmus kínálta k kiváló addottságokkal éss sportolásra, hoorgászatra alkaalmas bányatavak és víztározóók; g és termáálfürdői, gyógybbarlangjai kedveező lehetőségeet nyújtanak az egészségturizm mus és modern rekreációs • A régió gyógyszolgáltatáásokat igénylőkknek; • A fő attrakciók mellettt a helyi kínáálatot színesítikk a nemzetközzileg is jelentőős kulturális reendezvények (ppl. miskolci operafeszttivál, tiszaújvárrosi triatlon naggyhét, egri véggvári vigasságook és a bikavéér ünnepe, holllókői várjátékook, húsvét), népszokássok (pl. palóc foolklór, Matyóföldd).

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 33 A régióban jelenlévő gyöönyörű természzeti környezet, a kulturális és sport program mokat kínáló városok jelenléte ellenére a térség turizmusa messze elmarad a leehetőségektől. Ennek okai köözött említhetjüük a turisztikai vonzerők elhaanyagolt, a látványos bemutatási eleemeket, a célcssoport orientált kínálatot nélküülöző szolgáltatásait, a jó minőőségű szolgáltaatást nyújtó mát, az induló teematikus út kezzdeményezések (pl. borút, Vár egyesület, Paalóc út, Vas szálláshelyyek viszonylag alacsony szám út, Barokkk út) ellenére a turisztikai proogramok összeekapcsolásánakk hiányát. Ez összességben ö eredményezi a turisztikai vonzerők potenciáljukhoz p z mért alacsonyy kihasználtságáát, így a lehetősségekhez képeest kevés látogaatószámot. Falusi szálláshelyek venddégéjszakáinakk megoszlása teervezési-statiszztikai régiók szeerint, 2008:

2008-ban a vendégek számának nöövekedése a falusi szállásaadás területénn volt erőteljesebb (10%), emellett a vendégéjsszakák száma kisebb mértékbben, 7%-kal (7444 ezerre) bővvült. 2008-ban a falusi szállásshelyet igénybee vevő 187 ezer belföldi vendég az összes ö vendéggéjszaka 84%-áát töltötte el, haasonlóan az eggy évvel azelőtttihez. A falusi szállásadás s külföldi veendégeinek szzáma kismértékben, 2%-kal csökkent, venndégéjszakáik száma azonbban 9%-os növvekedéssel meghaladtta a 115 ezret. A Mátra–Bükk kiemelt üdülőkkörzet szállásaddói fogadták a vendégeket v a leegtöbb falusi féérőhellyel, a 7,5 ezer féérőhelyet a venndégek 18%-a, több mint 2 ezeer külföldi és köözel 36 ezer haazai lakos vette igénybe a vizsgált évben. 2008-ban az észak-magyyarországi régió falusi szállásshelyeit 33%-kaal kevesebb küülföldi és 19%-kkal több hazai lakos vette é számáának 16%-os növekedése n igénybe, a külföldivendég-éjszakák száámának 23%-os csökkenése és a belföldi éjszakák mellett.

II.2.3. Helyi H gaazdaságf gfejlesztéss eszközeei s megvallósított beavatkkozást értünk, amely a helyii gazdaság Helyi gazddaságfejlesztéss alatt minden olyan, helyi szinten működéséét befolyásolja. Kizárólag a mennyiségi m növekedés nem, csak a minősségi javulássall egybekötött mennyiségi m bővülés lehet a helyi fejleesztés célja és végeredménye v . V Önkormáányzatának Képpviselő-testületee az önkormányzat 2007-20133. évi Gazdasáági Programját a 38/2007. Edelény Város (III.22.) Ökk. számú határoozattal elfogadta, mely a váross gazdasági fejlesztési prioritássait határozza m meg. A program m prioritásai: mi összetartozáásának erősítéése, egy jó ™ Fő célkitűzés a városban élőők komfort érzzetének, identittásának, érzelm h hangulatú polgáári kisváros épíítése. ™ A fejlesztési kéérdésekben kiem melt szerepet kap a turisztikai és az idegenfoorgalmi potenciáál erősítése, meelyet a jövő s szempontjából egyik kitörési pontnak p tekintünnk.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 34 ™ Fontos feladat a Bódva-völgyii kistérség körzzetközponti szerrepének erősítéése. Ezt jól seggítheti az egészzségügyben é a középfokúú oktatásban terrvezett fejlesztéés. és ™ Erősíteni kell azon intézménnyek Edelénybben történő feladat-ellátását, mint a munkkaügy, földhivaatali ügyek, n népegészségüg gyi feladatok. ™ Fontos a jelenllegi pénzügyi szolgáltatások színvonalának s megtartása. m mi szolgáltatásaainak központi szerepét tölti be, b a térség lakóinak ilyen jelleegű igényei ™ Edelény a térséég kereskedelm k kielégítését, maagasabb színvoonalra emelését támogatjuk. ™ A város építettt környezeténeek lehetséges fejlesztési iránnyaiban a pályáázati lehetőséggek kiaknázásaa mellett a m magánerős fejleesztések támoggatását kiemelten kezelendő. ™ Fontos, hogy az a elkövetkezenndő időszakbann a város műköödésének finannszírozása melllett nőjenek a fejlesztésre f f fordítható forrássok is. ™ Az A Európai Unniós források 20013-ig terjednekk, ezért a megjeelölt feladatok nagysága, n mennnyisége is 20133-ig terjed. Az önkorm mányzat vagyonngazdálkodásánnak keretében az a alábbi eszköözöket kívánja használni: h ™ aaz utak, járdák,, intézmények, közművek stb. megóvása, felúújítása az anyagi lehetőségekhhez mérten ™ a forgalomképees ingatlanok haasznosítása maagántőke bevonnásával ™ az a önkormányyzat tulajdonát képező lerom mlott állapotú bérlakások b eliddegenítéséből származó bevvételt azok f felújítására kell használni ™ az a önkormányzati tulajdonú gazdasági tárrsaság mérleg szerinti eredm ményét eszközzök bővítésére, pótlására f forgatják visszaa ™ részvények r értéékesítése V Önkormáányzata több ollyan beavatkozzást is alkalmazz, amelyek szééles körben elteerjedtek és alkkalmazottak Edelény Város Magyarorsszágon: k kiírássra kerülő pályáázatokon részt vevő, és egyééb pályázati ™ A gazdaságfejlesztési operatíív programok keretében t tevékenységet folytató vállalkoozásokat támoggatólevelekkel segíti s az Önkorrmányzat. ™ Helyi gazdasáági és vállalkoozói fórumok szervezésével biztosítaná az Önkormánnyzat a helyi gazdasági s szolgáltatások f fejlesztését és korszerűsítését ™ Az A üzleti hasznnosítású telkekbe és épületekkbe történő befeektetés magában foglalja az üzleti vállalkozáások fizikai k környezetének javítását, illetvve az ez irányúú befektetésekeet. Ennek révéén az infrastrukktúra vonzóbbáá tehető az ü üzleti vállalkozáások megtartássa, bővítése és toborzása szem mpontjából. ™ A helyi közszolgáltatásoknak a vállalkozói igéények szerinti alakítása, a ™ A helyi termékeek és vállalkozáások reklámozáása (pl. a város honlapján) ™ Értékesítési csaatornák aktivizáálása (turizmushhoz kapcsolódóó értékesítési pontok, bolthálózzat) ™ Információnyújttás, marketing hogy az Önkormányzat szinte kizárólag támogatási m ™ A megvalósult beruházásokaat áttekintve megfigyelhető, f források bevonásával és mérssékelt önerő bizztosításával képpes városrehabilitációs beavattkozásokat meggvalósítani.

II.2.4. Kultúraa szerepee Magyarorsszágon a közm művelődés és kultúra évek óta ó finanszírozzási gondokkal küzd emiatt a művelődési központok, könyvtárakk egyre neheezebb körülméények között tudnak működdni. Az intézmények műköödésének racioonalizálása elkerülheteetlen feladata az intézményfeenntartó önkormányzatnak, miközben m a fejllesztés, korszeerűsítés is egyre égetőbb feladat.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 35 A városbaan a kulturális feladatokat f a Művelődési M Közzpont, Könyvtárr és Múzeum látja el. Az áltaaluk szervezett programok egyik részze állandóan visszatérő v renddezvények, a többiről t a havoonta megjelenőő Edelényi Műűsor című kiaddványukban tájékoztatják az érdeklődőket. Az intézm mény égisze alaatt több öntevékkeny csoport működik, de az óóvodák és az isskolák körei is gazdagítják a város közművelődésé k ét. A Művelődéési Központ 2006–2007-es felújítás eredménnyeként szép és é kulturált környezeteet biztosít a különböző kulturális alkalmaknakk. Évről évree egyre többekket vonz a Várrosi Könyvtár iss különböző szzolgáltatásaivall (kölcsönzés, olvasóterem, internet) és programjaaival. A könyvtáár elavult és mára szűkösséé vált épülete helyett korszeerű könyvtárat kell kialakítanni, melyhez megfelelő építési területeet, vagy ingatlannt kell találni. Tevékenysségük harmadikk elemét a hagyyományápolás jelenti. Ezt a heelyi néprajzi érttékeket gyűjtő, őrző és bemutaató Borsodi Tájház véggzi, amely helyeet ad a szomszzédban álló földvár feltárása soorán előkerült leeleteknek is. A már éveek óta megrendezésre kerülő kulturális k rendeezvényeket (Edeelényi Hét, Kasstélykerti Napokk, Császtai búcssú, Borsodi Művészeti Fesztivál edelényi rendezvényei, stb.) folytatni kell, melyyeket újabb ötleetekkel lehet gazdagítani, eseetleg újabb rendezvénnyeket kell szervvezni. A Tájházaat, a kastélyt és parkját, valamint a Császtaai szőlőhegyet folyamatosan be kell vonni a kulturális renndezvények helyszínei közé. A közművelődésben hivaatásszerűen és öntevékenyen ténykedők közzül minden évbeen egynek-egynek a munkáját serleggel, é pénzjutalom mmal ismeri el az önkormányzaat a Magyar Kulltúra Napján. oklevéllel és Művelődéési központ a szakterületén járási módszertanú 1951-ben adták át a teelepülés központjában a vároos első művelőődési házát, amely m a mozzi is 1992-ig (megszűnéséig). feladatokaat is ellátott. Itt működött 1977. júliuus 2-tól társintéézménye lett az akkor felavattott ifjúsági házz, amely 1980--ban átvette a korábbi műveelődési ház feladatait is. Ebben az épületben kapottt helyett a vároosi televízió és itt van a váross házasságkötőő terme is. Itt működnek m a szakkörökk, énekkarok és zenekarok. Könyvtár 1952. októóber 19-én, a Borsod-Abaúj-Z B emplén Megyeei Tanács intézm ményeként jött létre az Edelénnyi Járási Könyyvtár mint a település közművelődési könyvtára éss a járás könyyvtári módszerrtani alközpontjja. Az intézméény neve és funkciója f a közigazgatási átszervezéések hatására többször változzott: 1971-ig Jáárási Könyvtár;; 1971 - 1983-ig Nagyközséggi és Járási Városi Könyvtárr; Könyvtár; 1983 - 1986-ig Városi jogú Naagyközségi Könnyvtár; 1986-tól (Edelény városssá válásától) V Az intézméény 1963. deceember 22-től műűködik funkcióinnak ellátására tervezett, t készüült épületben. Edelény Város V Önkormányzatának képviselőtestülete az intézmény nevének n megvááltoztatását jóvváhagyta. Az intézmény új neve 20000. április 1-jétől:: Művelődési Köözpont, Könyvtáár és Múzeum. T Borsodi Tájház A Borsodi Tájház Edelény város és a Bóódva völgye reggionális múzeuuma. Gyűjtőköréébe a néprajz táárgyi és szellem mi anyagán kívül az ippar- és agrártöörténet, a műveelődéstörténet, a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyyet ad a Borsoodi Földvár ásatása soorán előkerült leeletanyag egy részének r is.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 36 Három porta lakóház- éss gazdasági épüület-együttesét foglalja magábba. A lakóépüleetek és a fennm maradt gazdasáági épületek m népi építéészet szinte érinntetlenül megmaaradt reprezenttánsai. A száz holdon h gazdálkoodó kisnemes SzathmáryS a Bódva menti Horkay cssalád portáját - a múzeumegyyüttes első egyységét - 1987-bben vásárolta az a akkori Városi Tanács múzzeumi célra (Borsodi út ú 155.). A Szzűcs-Kiss-Szarkka középparaszzti "amerikás" család háza (Váralja ( u. 1.) 1997-ben kerüült a város tulajdonábba vásárlás útjáán. A valaha háárom családnakk otthont adó kisnemes k Vadáászy-család porrtáját (Váralja u. u 2.) 2000ben vásárrolta meg az önnkormányzat azz örökösöktől. A porta egy résszéből, két rosssz állapotban léévő épület leboontása után parkolót allakítottak ki. A Szathm máry-Horkay-házz az 1860-as évekből é származó épület. 19909-ben történtt felújításával nnyerte el mai formáját. f A hagyománnyos háromoszttatú ház falait megemelték, m uttcai frontjára új,, nagyméretű ablakok, stukkóddíszek kerültek, új bejárati ajtóval láttták el és udvari frontján oszloppsor (gang) épüült mellvéddel. A gangról nyílikk a nagykamra is. Végében kéét bejáratos istálló épüült. 1994-ben a rossz állapootban lévő istáállót lebontották, helyére 19999-ben egy uggyanolyan tömegű nyitott fedélszékees épületrész készült k a földvári ásatás bem mutatására, előőtérrel, vizesblookkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 19913-ban szép, "egyiptomi" osszlopfős nyári konyha épült szabadkéménnnyel, alatta tégglaboltozatos pincével. p A szabadkém ményt 1960-baan elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a ppincelejáró és az egykori kocsiszín és é sertésólak helyén h kialakítottt féleresz, melyy vendégfogadáásra szolgál. A múzeum m kiállításai: A múzeum mi gyűjtőmunkaa 1988 tavaszáán kezdődött. 1991 pünkösd vasárnapján v nyyílt első néprajzzi kiállítása a SzathmáryS Horkay-hááz szobáiban. Adományozás, A vásárlás révén gyarapodott sook-sok utánajárással, odafigyeeléssel. Kiállítáásai állandó és időszakki jellegűek, hívven tükrözik a gyűjtőkört. Népi lakásskultúra a Bód dva mentén Egy középpparaszt család életkörülménnyeit bemutató kiállítás a néprajzi tárgyi gyyűjtemény anyyagából. A Szaarka portán látható a tiiszta szoba, a nagykonyha, n a nyári konyha éss a kiskomora berendezése. b Egy kisneemes család tissztaszobája A Horkay-ház első házábban a család nééhány eredeti bútorával b a néppi lakáskultúrából a polgári lakkáskultúrába való átmeneti v kisnemessi múltjára, kultúúrájára. kettősség állapotát igyeksszik tetten érni.. Emlékezés a vidék dálkodás, műh helyek Népi gazd A porta gazdasági g épülleteiben a gazzdálkodás szám mos eszköze látható. A Bóddva mente kézzműves hagyom mányainak, mesterembereinek emlékkére készültek, bemutatóhelykként az ipartörtééneti anyagokbóól rendeződtek.. Kovácsműhely A Szarka-ház szénarakoddójából kialakított gépészkováács-műhely Hoddossy Gyula szzakmai segítséggével több töreddék műhely g szárm maznak. Működdőképes műhelyy. szerszámaanyagából készzült. A kovácsteermékek saját gyűjtésből hely Kádárműh A Szarka--ház istállójában látható Galkó Péter edelénnyi mesternek a család által 1999-ben adom mányozott műhhelye, mely Krizsán Laajos szakértő seegítségével és kiegészítéséveel látható. űhely Cipészmű Több edellényi mester; Korbély K István, Laczkó József,, Szabó Józseff, Vincze Gáboor műhelyének megmaradó beerendezése került a múúzeumba. A Hoorkay-ház nagykomorájának saarkában berenddezett műhely híven h adja visszza a hangulatott.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 37 A borsodi földvár A borsodi földvár - egy államalapítás korri megyeszékheely. Kiállítás az 1987 és 1999 közötti ásatási anyagából. Két részletből áll: az elsőő bemutatja a X. századi telepüülés mindennappjait, lakóházakkat, élet- és gazzdasági módját;; a második a XI- XIII. századi megyeeszékhely életétt, az egyházi éss világi közigazggatás rendszerrét. Kachelmaann- textilgyűjttemény 1996-ban ajándékozta a múzeumnak Kachelmann K Róóbert. Nagyapjaa, Kachelmannn Walter erdészzeti főmérnök volt v Coburg hercegnél a századfordulón, a századdelőn. A nagyycsaládban illettt nagyon széppen kézimunkáázni. Kachelmaann Róbert évtizedekeen át gyűjtötte a nagynénik s a rokonság legkülönbözőbbb korú, technikájú kézimunkáit, melyekhez vásárolt v és hozzáértésssel rendbe is tette. t Így e gyűjjtemény az elmúlt 200 év kézim munkáinak tárhháza. Főként poolgári lakástextilek, viseleti darabok, de d jelentős a népi szőttes és é vászonhímzzés része is. Értékes É része a vertcsipke aanyag. Az együüttest saját gyűjtéssel is gyarapítjuk. Több mint 2000 kötetes kézim munkakönyvtár tartozik hozzá, több nyelven.. Jól egészíti kii a Wagner hagyaték kézimunka k üzleet sablongyűjtem ménye, berendeezése. ngő-, kolomp- és é kampógyűjteménye A Hodosssy család csen Az Edeléénybe települt család több generáción keresztül, k a hagyományos h kovácsmestersség mellett kéészítette a pásztorem mberek számáraa ezeket az eszzközöket. Az ajándékozás és vásárlás v révén főként apa és fia, Hodossy Laajos (18921979) és Hodossy Gyulaa (mindketten a Népművészeet Mestere cím tulajdonosai) legkülönbözőbbb típusú, mérettű termékei láthatók álllandó kiállításkként a Szarka-hház hátsó házában. Megrendeelésre, vásárokoon ellátták az oország nagy résszét, még a szlovákiai pásztorembereeknek is szállítoottak. ölgyi Könyv- éss Könyvtártörtténeti Gyűjtem mény Bódva-vö Hányatott sorsú anyag. Gyűjtését a váárosi könyvtár korábbi vezetőői Slezsák Imree és Augusztinnyi Béla végezzte. Először Trízsben, majd Égerszöögön volt láthattó. 1998-ban a borsodi Ragályi Tamás fióókkönyvtárban nyert elhelyezéést. Annak v megszűntéével, 1999 telén került a múzeeumba. Újabb része raktárban van, régi anyyaga Olvasókörri szoba a két világháború közötti időszakból címmeel a Horkay-házz utóházában láátható. Régi néppkönyvtári bútorok, eszközök. mánya is jelentős. Kalendáriuum-, imakönyv-- és bibliagyűjtemény, díszalbbumok és régi folyóiratok. Itt található a Könyvállom finkei körjeegyzőség könyvvtára és több magánkönyvtár m megmaradt réssze. m adattára A múzeum A múzeum m adattára a váárosi könyvtárbban a helyismeereti gyűjteménnnyel együtt taláálható. Számoss értékes hagyaatékot őriz, fotótára jelentős. Érdeklőődőknek, szakdoolgozóknak, heelyismereti gyűjttőknek értékes kutatóhely. k Edelény testvérvárosi kapcsolatai: Edelényneek a svájci Worrb, a németorszzági Bad-Soberrnheim, a szlovákiai Szepsi éss a lengyelorszáági Szilézia vajdaságában található Siewierz várossokkal van tesstvérvárosi kapcsolata. A partnerkapcsolatokra jelenleg a delegációk évenkénti mények között kialakult k kapcsoolat, s a személyes kapcsolatook a jellemzők. kölcsönös látogatása, az oktatási intézm A legrégeebbi a szlovákiai Szepsi teleepüléssel kialaakított együttműűködés. A meegállapodás alaapja a két önkkormányzat többoldalúú együttműködéése, főleg a kultúra , sport, okktatás, turisztikaa terén. Elősegítik és előkészítik a lehetőséggeket, hogy szakembeerek találkozzannak eszmecseréére, kultúrcsopoortoknak lehetőővé teszik a venndégszereplést,, a csereüdültettést. 1997-től Bad B Sobernheim m-mel (Németoország, Rajna-P Pfalz tartományy) ápol kapcsolaatokat Edelény. W alakultt ki jó partneri viszony. 1998-tól pedig a svájci Worb-bal 2005. máárcius 15-én köötött együttműködési megállaapodást Edeléény a lengyeloországi Sziléziaa vajdaságában található

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 38 Siewierz városával. 20000-ben, a millennium évébben Edelénybeen került sor a partnerkapccsolatokat hivaatalosan is dokumentááló megállapoddás aláírására. A testvérvvárosi kapcsolattok elsősorban az oktatási inttézmények között fejlődnek íggéretesen. Az Izzsó Miklós Gim mnázium és Szakképzőő Iskola jó együüttműködést alaakított ki a Szeppsiben működőő két tanítási nyyelvű gimnázium mmal és a worbbi iskolával. 2003 nyarrán vette fel a kapcsolatot azz intézmény a lengyelországi Lublin líceumáával. Ugyancsaak egy, a Worbbhoz közeli Rüfenachtt oktatási intézzményével alakkított ki nagyoon eredményess együttműködéést a Borsodi Általános Iskoola. A Bad Sobernheiim-i iskolával a Szabó Lőrinc Általános Á Iskoláának van kapcsolata. Edelény 2001 2 tavaszán nemzetközi kiállítás k kereténn belül mutatkkozott be Mainnzban, a némeet Rajna-Pfalz tartományi fővárosábaan. A németorsszági testvérvárros segítségéveel kezdték meg kialakítani a váárosi könyvtár nnémet nyelvi résszlegét.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 39

I II.3. Táársadalm mi helyzeet II II.3.1. Deemográffiai helyz yzet Edelény laakónépessége a városi népessség nyilvántartáás adatai szerinnt 2006-ban 107771 fő volt.

Népesedéési folyamatait teekintve a váross kedvezőtlen teendenciát mutaat, a lakosság szzáma az 1996--os legmagasabbb értékhez (11415 fő)) képest több, mint m 5 százalékkkal csökkent. Várható, V hogy a lakosságszám m erős csökkennése tovább folytatódik. A csökkenéss egyik legfőbb oka, hogy a tellepülésen kevés a munkalehettőség, a fiatalokk elköltöznek a településről. Edelénybeen a lakosság korcsoport szeerint egyenletees eloszlást muutat. Mind a fiaatalok, mind a 60 éven felülliek aránya megfelelő,, a település nem n elöregedő, de a fenti lakosságszám csökkenése várrhatóan a teleppülés korfájánaak erőteljes romlását iss eredményeznni fogja. oportok számaa (aránya,%) Lakónépességen belül azz alábbi korcso 0–14 2055 15–59

6871

60–x

2158

18,50% 19,50%

0 0–14 év 1 15–59 év 6 60–x év 62%

(Forrás: KS SH 2001. évi néppszámlálás)

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 40 Népszaporulat Laakónépesség 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Élveszületés

11342 11168 11117 11014 10872 10771 10684

Halálozás

113 109 113 98 99 95 101

Házasságkötés

134 153 145 115 177 143 158

Válás 39 3 42 4 44 4 28 2 42 4 43 4 30 3

Odavánndorlás 32 25 18 24 20 27 28

Elvánndorlás

244 201 214 237 245 269 223

232 231 234 326 262 336 317

(Forrás: KSH)

Edelénybeen a természetees népszaporulatra vonatkozóó adatok igen keedvezőtlen képet mutatnak. 19996 óta a népesség 2007ig 731 főveel csökkent a laakosság számaa. A vizsgált időőszak alatt a leggkevesebb élveeszületés 2006..-ban volt, a leggmagasabb halálozási szám pedig 20005.-ben. Megffigyelhető, hogyy a halálozásokk száma végig magasabb az élveszülétésekk számánál. A város mobilitási m mutaatói a Polgárm mesteri Hivatal nyilvántartásaa szerint kedveezőtlenek, az elmúlt években az aktív korcsoporttok vándorlási különbözete neegatív tendenciát mutatott. A migráció m tekinteetében eléggé hullámzó képett kapunk, a legkiemelkkedőbb év a 2006.-os 2 volt, ekkor 269-en telepedtek le a városban. Az elvándorláások tekintetébben szintén kedvezőtleen a tendencia, 2001. és 20044. kivételével miindvégig meghaaladta e bevánddorlások számáát. A népesséég nemek szeerinti megoszlássban folyamatoosan a nők arránya magasabbb, ennek egyik oka a férfiaak nagyobb halandósáága, illetve a nőőtöbbletet növeli az a tény, hoggy a férfiak közöött nagyobb az elvándorlási keedv. 10 00% 9 90% 8 80% 7 70% 6 60% 5 50% 4 40% 3 30% 2 20% 10% 0%

48,3

48,3

f férfi n nő 51,7

51,7

2001

2007 (Forrás: KSH)

n etnikai összettétele Edelény népességének összeseen

cigány

német

11084 100 %

914 8,24 %

9 0.08

bo olgár

román n

ruszin

szlovák

szlovén

ukrán

1 3 2 18 4 11 0..005 0.02 0.01 0.16 0.004 0.09 (Forráss: Etnikai-Nemzeeti Kisebbségkutaató Intézet - MTA, 2001.)

 

Edelény

 

lengyel

görög

3 0.02

1 0.005

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 41

II.3..2. Képze zettség éss foglalko f oztatás A város feenntartható fejlődése, jövedelemtermelő kappacitása szemppontjából meghhatározó jelentőősége van a váárosban és környezetéében a gazdassági élet különbböző területein működő vállallkozásoknak. A vállalkozások fejlődése, újakk létrejötte, sikeres működése a jövvő záloga. Az önkormányzat csatlakozott az a Edelényi Kisstérség foglalkooztatási stratéggiájához. A s csökkkentésére, a piaci igényeknekk megfelelő dokumentuum jó alapul szzolgálhat a munnkanélküliek renndkívül magas számának képzéséree. A jelenlegi kedvezőtlen helyzet h tovább romolhat, hiszzen a támogatoott foglalkoztatáás (közmunka) volumene csökkenni fog. Ezért arra kell törekedni, hogy a foglalkooztatás a versenyszféra felé iráányuljon. Edelény isskolázottsági mutatóira pozzitív hatást fejt ki Miskolc közeelsége, így a teelepülés értékeei kielégítőek. Elmaradás figyelhető meg mind az országos, minnd a megyei átlagokhoz á viszzonyítva, de ezz az elmaradáás csak a meggfelelő korú diplomásook arányában jeelentős. A népeesség iskolázo ottsági mutatói, 2001 területi egysség

az ált.issk. 8. osztályátt elvégző 14 év é felettiek arán nya

a 188 évnél idősebbb érettséégizettek arányya

a 25 évnél idősebb diplomások aránya

Edelényy Borsod--Abaúj-Zemplénn megye Magyarrország

82,7% 30,5% 7,7% 85,6% 38,2% 9,9% 88,8% 38,5% 12,6% Forrás: Népszámláláás 2001 A városbaan a gazdaságilag aktív felnőttt lakossághoz viszonyított v munkanélküliség gi mutatók rossszabbak mind a megyei, mind az országos o átlagnál. A munkanélküliiségi ráták, 20006 (a gaazdaságilag akktív népességh hez viszonyítvva) Terrület % Edelény Borsod-Abaúj-Zeemplén Észak-Magyarorrszág M Magyarország

13,2 12 11 7,5 Forráás: KSH 2006, Települési adattok 2006

A helyzeteet nehezíti, hogy a városunk és é a kistérség iss komoly infrasstrukturális bezáártsággal küzd. Ezért elemi érrdekünk, az hogy az autópálya minél előbb elérje téérségünket. A városban v ipari park nem taláálható, de minddenképpen szükség lenne az ipari övvezet fejlesztéssére, ahol a szüükséges infrasttrukturális kapaacitások kiépíthetők pályázati források bevonnásával. Az ipari övezeet kialakítása jóól segítheti új, fooglalkoztatást bővítő b vállalkozáások megjelenéését, letelepedéését. Az edelénnyi foglalkoztatáási helyzet folyyamatosan rom mló tendenciát mutat. m A lakónéépesség csökkkenésének egyik fő oka a munkahelyyek hiánya, de a településen maradó m lakosokk körében is növvekszik a nyilváántartott álláskeeresők száma.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 42

A nyilvánttartott álláskereesők száma 20006 végén 8900 fő volt. A kileencvenes évek eleji nehézipaari leépítés, és társadalmi depresszióón ma már túl van v a településs, de jelentős mértékű m az állááskeresők szám ma. Az aktivitássi ráta 2001-benn 41% volt, mely jelentős mértékű prooblémát okoz. m aktív népesséég számából leevonjuk a nyugdíj ellátásbann részesülők szzámát, és hozzzáadjuk az Ha a gazdaságilag nem álláskeresők számát, akkkor becsülni tuddjuk azt a létszáámot, ami a vároos látens munkkaerő-tartalékátt jelenti. Ed delény lakossáága gazdaságii aktivitás szerrint

Összesen 11084

Foglalkozztatott 30844

Munkanélkülii 822

Inakktív kereső 3953

Eltarttott 3225

(Forrás: KS SH 2001. évi néppszámlálás)

A település foglalkoztatássi helyzetét meghatározó tényyező az alacsonny iskolai végzeettség. Edelénybben a lakosok 27%-a 2 nem mi diplomával reendelkezők rendelkeziik legalább 8 ossztályos általánnos iskolai végzzettséggel is. A városban a főiiskolai, egyetem aránya a 25 2 év feletti néppességen belül mindössze 7,7% (forrás: KSH H, 2001. évi néppszámlálás). Regisztráltt munkanélkülieek iskolai végzeettsége (Forrás: KSH adatok, 2007): 2 álltalános iskola a8 ossztályánál ke evesebb vé égzettséggell

6 31

83

álltalános iskola ai vé égzettséggell

183

28

szzakmunkáské épző vé égzettséggell

312 268

szzakiskolai vég gzettséggel

kö özépiskolai vé égzettséggell

A regisztrált munkanélküüliek között a legnagyobb szzámban általánnos iskolai és szakmunkás s véégzettségűek vannak, v de jelentős szzámú az általános iskola 8 ossztályánál keveesebbet végzettteké is. Szintén jelentős a köözépiskolai véggzettségűek száma is a regisztrált munkanélküliek köözött.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 43

II.3.3.. A szoci ciális és egészségi eg i helyzet Az IVS-ben azonosított városrészek

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

E Edelény a kaastélyszigettel

6889

2776

0,07

B Borsod

2396

800

Finke

1525

397

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény-benn részesülők aránya a lakásokk számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településrészzen Becsült adaat

0,16

0,11

2

0,06

0,13

0,08

3

0,13

0,23

0,18

5

s a 108366 fős lakosból 911-en 9 voltak reegisztrált munkanélküliek, ebbből 180 napnál régebb óta A 2007-ess KSH adatok szerint nyilvántarttott munkanélküüliek száma 5477. A város szzociális és egésszségügyi intézményeit az alábbbi táblázat muutatja: bölcsődék száma időskorúak otthona o nappali elláttást nyújtó időseek klubja járóbeteg szzakellátó intézm mény kórház

1 2 1 1 1

Edelénybeen a háziorvosi ellátások terüleetén jelentős prroblémák nincseenek, magas szzintű szolgáltattást biztosítanakk a lakosok részére. A fekvő- és jááróbeteg ellátáss területén többb finanszírozáási probléma merült m fel, mely az intézménny-rendszer racionalizáálásához vezeteett. A kórház és a rendelőintéézet összevonásáról az edelénnyi képviselő-teestület 2008. máárcius 6-án döntött. Az A önkormányzzatot az intézkkedéssel a raccionális gazdálkodás, a működés hatékonyyságának, a feeladatkörök átláthatósáágának a javítáása és a minősségi ellátás biztosítása vezérli.. Az összevonáás 2008. július 1-jétől valósult meg, mely az intézméények egységes vezetés alá töörténő szervezéését is eredménnyezte. e három, egymástól jól elkülöníthető e szzinten történik: Edelénybeen a lakosság ellátása • A háziorvosi szzolgálat (felnőtt,, gyermek és foogászat) • Járóbeteg J szakkellátás • Fekvőbeteg szaakellátás A városbaan 5 háziorvossi és 3 gyermeek-háziorvosi rendelő r működdik. A felnőtt reendelők a Deáák Ferenc út 6. 6 szám, a gyermekreendelők pedig az István kiráály u. 65. sz. alatt találhatókk. A rendelők műszaki kialaakítása, eszközzökkel való felszereltsége, valamint a személyi felttételek megfeleelnek a tárgyi és é személyi minnimumfeltételekkben előírtaknaak. Mindkét b mind a dolgozók szám mára. telephelyeen biztosítottak a higiéniás feltéételek, mind a betegek, A városbaan a Koch Róbeert Kórház a feekvőbeteg-ellátáást 84 krónikuss ágyon, valam mint 140 aktív áágyon biztosítottta, melyből aktív belgyyógyászati ágy 40 és tüdőgyóggyászati ágy 1000. Regionális és é megyei feladdatokat is ellát. A belgyógyászzati osztályt a kórház--átalakítás miaatt megszünteették, és a belgyógyászati b problémákon túl bizonyos egészségügyi ellátások igénybevéételéhez Kazinccbarcikára illetvve Miskolcra keell utaznia az itt élőknek. A Koch Róbert K Kórház az edelényi Levek

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 44 István áltaal kialakított, 10 1 hektáros paarkkal körülvett területen hellyezkedik el. 1965-ben 1 eredeetileg is kórhááznak épült intézményy. A városbaan két szociális intézmény is működik, m az Időőskorúak Szociáális Otthona éss a Családsegítő és Pedagógiaai Szak- és Szakmai Szolgáltató S Intézet. Idősek kluubjában napi háromszori étkeezésre, orvosi ellátásra, e tisztáálkodásra, szabbadidős prograamok igénybevéételére van lehetőség.. Az idősek otthonában o 1009 fő elhelyezzését tudják biztosítani, b a szobák s 2,3, illetve 4 ágyassak. Az új épületszárrnyban 17 fő réészére van leheetőség 1, illetve 2 ágyas szobáákban emeltszinntű ellátásra. Kiemelt feleadatnnak tekintik a generációk közti kommunikációt. A Fogyatéékosok Otthonában 200 férőőhellyel a 18 éven é felüli, azzon súlyos és középsúlyos éértelmi vagy halmozottan fogyatékoss személyek teeljes körű elláátása, ápolása, gondozása, terápiás célú fooglalkoztatása, akiknek ellátáására csak intézményyi keretek közöttt van lehetőséég. 12 férőhelyees azon 16 év feletti fogyatékkos személyek lakóotthoni ellátása, akik önellátásraa legalább részben képesek,, folyamatos, taartós ápolást, felügyeletet neem igényelnek, a költségek viseléséhez v elégségess jövedelemmel rendelkeznek. A bölcsődeei ellátás a 10 férőhelyes f Mátyyás Napközi ottthonos Óvoda és é Bölcsődébenn történik. % részesült vaalamilyen rendsszeres szociális ellátásban. 2005-ben a lakosság 7 %-a Szociális ellátás megneevezése

Országossan

Észzakmagyarrországi régió óban

B-A-Z meegyében

Edelényben

ellátásban részesülő ők száma (fő) Időskorúaak járadéka

6.461

7331

514

11

Rendszeres gyermekvédelm g i kedveezmény

444.759

95.4427

6 64.873

1 074

Rendszeres szociális s segélyy

160.425

46.5545

3 33.924

582

Forráss: KSH, Települlési adatok 20005 A gazdasáágilag aktív néppesség teszi ki az a összlakossáág 60 %-át, így a gazdaságilagg inaktív lakosok aránya 40 %. A településen a hátrányoos helyzetű gyerrekek arány 30 %. A szociáliss helyzetkép résszletesebb kifejjtését az Anti-szegregációs terv tartalmazza.

I II.3.4. C szfééra szereppe Civil A civil szeerveződések fonntos szerepet tööltenek be a heelyi társadalombban, így az önkkormányzat száámára fontos, a velük való együttműkködés. Az önkoormányzat szám mára rendelkezzésre álló anyaggi és erkölcsi eszközökkel, e intézményi és intézményen kívüli form mákban támogaatja működésükket. Ugyanakkoor a civil szervvezetek segítheetnek a város kközössége szeempontjából lényeges információk továbbadásában, a reaakciók visszaáramoltatásábaan, a vélem mények és javaslatok mazásában. megfogalm A civil szeerveződések sorában kiemelt fontosságúnak f az Edelény heegyközséget és azzal számoss formában egyyüttműködő Miklós Gyyula Kertbarát Kört, hiszen azokkal a együtt érhető é el, hogyy az idegenforgaalom, azon belül a borturizmuus célpontja legyen a város. v A közrend és a közbiztoonság szinten taartása érdekébeen fontos segíteeni a polgárőrsség munkáját iss.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 45 A hagyom mányok folytatását jelenti az is, hogy viszonnossági alapon az önkormányyzat számít a N Nyugdíjasok Közössége K tagjainak élettapasztalaatára, javaslataaira. Az önkoormányzat figyyelembe veszzi a mozgásssérült emberekk edelényi mint folytatni keell azoknak a feltételeknek a megteremtéséét, amelyek réévén ők is egyyre jobban, szervezetéének is, valam akadálytalanabbul tudnakk bekapcsolódnni a közéletbe. A sportéleet egyik résztvvevője a Bódvva-völgyi Töm megsport Egyeesületet, amelyy 2002. márciuus 5-én a Borrsod-AbaújZemplén Megyei M Bíróságg közhasznú szzervezetként veette nyilvántartáásba. Az egyessület elsősorbann a Bódva völgyében élők számára szeretne s tömeggsport lehetősééget biztosítani és ezen tevékkenységek szerrvezésében résszt venni. Továábbi célja a Bódva völggyében nem gyyakorolt sportággak meghonosíítása (technikai sportok, rögbi)). E célokat közzhasznú tevékeenységként, e tevékenyység kielégítéséét nyereség- éss vagyonszerzéési cél nélkül, köözhasznú egyesület formájábaan végzi.  A városbaan működik mégg az Edelény Városi V Technikkai Tömegsporrt Egyesület, Edelényi E Várossi Sportegyesü ület, Biliárd Klub.  Az edelénnyi Amatőr Képző- és Iparm művészek Köree majd egy évttizede alakult. Az eleinte barááti kapcsolatokkon alapuló társaság a művészet kappcsán vált aktív szakmai körré. Ezt a kapcsolaatot erősítette a számos együtt megrendezettt kiállítás a kistérségbben és országszerte. A kör alapító tagjai Eddelényiek, és azz évek során csatlakoztak c hoozzájuk edelényyi kötődésű művészekk. Az alkotókör műfaji m repertoárja széles: a kéézműves kerámiától, az egyedii- és sokszorossító grafikán át az a akvarell, valamintt üveg- és olaajfestményig teerjed. A művek témaválasztáása a műfajokkhoz hasonlóann gazdag: a romantizáló r tájképfestééstől, a kistérséég festői hangulatának megraggadásán át, a különféle k szürreealista szemléleetű alkotásokig.. Gyakoriak a csendéleetek, illusztrációók, művészi szíínvonalú használati tárgyak. A Művelőddési Központbaan tart hetenkénnt próbát az Eddelényi férfikóruus, illetve a Hozzsanna vegyeskkar. Szintén a Művelődési M Központ ad a helyet a Haggyományőrző Népdalkörnek, N a díszítőművésszeti körnek. Ittt tart próbát a Diósgyőri Táncművészeti Iskola kiheelyezett tagozatta heti két alakaalommal, valam mint a néptánccssoport és az Inffamia zenekar hhetente egy alkkalommal. ny Jövőjéért Közhasznú K Alaapítvány 2001. óta működik, fő célkitűzéseik a görög katoolikus értékek megóvása. Az Edelén Fontos feeladatuk a fiattalokkal és időősekkel való törődés, t ezen belül kiemelt feladatuknak tekintik az ifjfjúsággal a keresztényység mélyebb megismertetésé m ét.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 46

II.4. Edelény y környezzeti bemuutatása II.4.1. Termé mészeti kör örnyezet elemzése e e, zöldfellületek Edelény a borsodi tájakk egyik legszerrencsésebb poontján helyezkeedik el. Ennek a vonzó vidéknek olyan poontján, ahol különbözőő értékű, változaatos szépségű érdekes é tájak taalálkoznak. nyi táj földrajzi erőforrásai (aa jelenben és a múltban): Az edelén • • • • • • • • • • •

Az edelényi táj helyzete a naggy tájak (Alföld, Felvidék) rendsszerében, illetve a A Miskolci-kaputááj szomszédsággában Földtanilag különböző felépítésű f terüleetek t találkozásában helyezkedik el. A város a Bódvva - völgy bejáraata V építésére alkalmas Vár a sziklaccsúcs, a Bódva vizével körülölelve Községek építéésére alkalmas árvízmentes teeraszok Építéshez alkallmas kőzet és faanyag f A Bódva friss vize v halat, az erdők gazdag vaddállományt bizttosítottak. Mezőgazdálkoddásra alkalmas talaj és éghajlaat Forgalmas összzekötő útvonaloon helyezkedik el az Alföld és a Felvidék közöött. Kitermelésre alkalmas barnakőszén lelőhely

Ezzel a kilenc alapvettő életfeltételleel rendelkezett és rendelkezzik Edelény. A felsorolt földrajzi energiák a város e vagy éppen é háttérbee. Nem egyszerrre hatottak történelméében a társadalmi formák igénnyeinek megfelelően jutottak előtérbe, a múltban és ma sem élnnek az emberekk mind a kilenc feltétellel. f Fontos földrajzi energia a város helyzete és szomszéédsága a borsoodi tájrendszerbben. Ez az a fööldrajzi energia,, amelyet a m amilyen lenndítő erőként haat a mai Edelénny fejlődésében is. múltban éppp olyan aktívaan használtak az ősi telepek, mint A Császtaai hegy (272 m tengerszint felett) tetejéről letekintve a táj t körképe tárrul elénk. Észaakról a változaatos kőzetű Cserehát és a Szendrőői hegyek erdőőkkel díszített lejtői futnak feelénk. Dél-nyuggati irányban a Bükk-hegyséég mészkő a irányban látsszanak Kazincbbarcika és Dióssgyőr ipartelepeeinek magas kééményei. Keleti irányban a fennsíkját látjuk. Ebben az látóhatár vonalát v a Zemppléni-hegység vulkáni v eredetű (andezit, riolit) kúpja töri meg. Ha dél felé teekintünk, úgy tűnik, mintha az Alföld síkja s Edelényigg nyúlna fel a hegyek h között. Az Alföld 15 km k széles sávbban észak felé nyomul: jobbraa a Hernád völgyébe, balra a Sajó vöölgyébe és közéépen a Bódva völgyébe v egészzen Edelényig. v természzetföldrajzi tájbbeosztás szerint az Észak-M Magyarországi középhegységg nagytájba, az ÉszakEdelény város Magyarorsszági medencéék középtájba, a Borsodi-dom mbság kistáj csooportba és a Sajó-völgy S kistáájba sorolható. A környék domborzatát és tájszerkkezetét alapvettően a vízfolyáások (Sajó, Bódva) határozzzák meg. A S Sajó-völgy aszimmetrikus, f a bal b parton akkumulációs teraaszok kísérik a folyót, a völggy keleti részéén pedig a terrasz szintje teraszos folyóvölgy, összefonóódik a Bódva teeraszaival. A feelszín fele ártéér, fele pedig a közepes magasságú tagolt ssíksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tenngerszintfeletti magasság 1233 és 260 méter között változik. A térség kőzettani k alapjáát nyugatról kelletre a márga, homok, a barnnakőszéntelepees lajtamészkő és homokos-hoomokköves összletek képviselik. A feelszín kb. 60 %-át % a folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15 %--át lösz és löszzderivátum, kb. 15 %-áát vályog fedi.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 47 Föld dhasználat mű űvelési ágak szerinti csop portosítása (F Forrás: KSH, 22000) Terület (haa) Gazdasságok száma Ebből egyéni e gazdálkkodó Szántó Konyhaakert Üveghááz Szőlő Gyümölcsös Rét Legelő Mezőgaazdasági terüllet Erdő Nádas Halastóó Termőterület Művelés alól kivett Hasznáált terület összzesen Ebből másik m települéésen lévő Gazdassági területet el e nem érők termőteerülete

860 db d 850 db d 3656,448 23,773 0,13 48,444 31,778 45,779 361,225 4167,448 1764,,2 2 0,009 5933,777 36,995 5970,771 1676,551 36,779

Százalékos a arány

Haasználók száma

61,,24% 0,,40% 0,,00% 0,,81% 0,,53% 0,,77% 6,,05% 69,,80% 29,,55% 0,,03% 0,,00% 99,,38% 0,,62% 100,,00% 28,,08% 0,,62%

211 659 12 468 288 29 22 807 38 1 1 813 847 857 55

A mérsékeelten hűvös-méérsékelten száraaz éghajlati típuus a kevésbé hőigényes h növéények termesztééséhez kedvezőő. A széles völgy egyees részeit nem összefüggő véédgátak oltalmaazzák az elöntééstől. A térségnek tetemes taalajvízkincse vaan, hasonló értékű a réétegvízkészlet is. Az erdőművelésbe vont területeket veggyes korú keméény-, részben lágylombos erddők borítják. A mezőgazdasági művelés jellemzőbbb kultúrái a búza, a tavaszi árppa, a kukorica, és é a cukorrépa. magasabb térszzínein, barna erdőtalajok A Sajó-vöölgy talajtakaróója változatos. A folyóvölgyeet szegélyező dombok legm képződtekk, termékenységgük a VII. vagyy a VIII. termékkenységi kategóóriába sorolhattó. Jelentős résszük szántóterüület (62 %). Az enyhee lejtésű, déli kitettségű lejjtőkön csernozzjom barna erdőtalajok e taláálhatók, az aggyagbemosódáásos barna erdőtalajokkkal azonos kitterjedésben. Teermékenységükk alapján az V. termékenységii kategóriába taartoznak. A Sajó-völgyben a nyers öntések ö részaráánya 13 %, azz öntési réti talajoké 57 %, a réti talajoké 6 %. Mechanikkai összetételük vályogtól agyagos vályogig v változik. Termékenysségük a szervees anyag – a taalajosodás – mértékétől m függőően VIII-tól V-igg változik a nyers öntéés – réti talaj fejjlődési sorban. A település zöldterületei, zöldfelületi intéézményei és a belterülethez b köözvetlenül kapccsolódó települéési zöldfelületekk egységes rendszert képeznek. b zöldtterületi szempoontból közepesen ellátott. A közparkként k fuunkcionáló területek többségee a tömbök Edelény belvárosa illetve a HoltH Bódva paatak szélén meegmaradó „hullaadék területekbből” került kialaakításra, jelentőősebb lakóterüületei illetve városi szinntű közpark a tervezési területten nem találhaató. A zöldfelüületi ellátottságoon némileg enyyhít, hogy a teleepülésen jelenttős kiterjedésű lakóterületi kerrtek (családiházz kertek) és zöldfelületti intézmények, templom kertek találhatók, vaalamint, hogy a település központ tengelyében húzódik Az Isstván Király útja , melyy ligetesen fásított, továbbá véédelemre érdem mes gesztenyeffasor található a Deák Ferencc utcában

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 48 Ezek poziitív hatásainál is nagyságrenndileg jelentőseebb azonban a tervezési terrülettel határoss Couburg kasstély parkja műemlékileg is védett paark területének hatása, melyekk a város igazi zöld – hátterétt adják, és ökollógiai jelentőséégük mellett turisztikai szerepük is kiemelkedő. A kevés számú s és kisterrületű meglévő közpark (Z) mellett m tervi szem mpontból jelenttősebbek a közzpark fejlesztéssre igénybe vehető jeleenlegi szabadteerületek, melyek közül legjelenntősebbek a Hoolt- Bódva környyéki területek, aahol egyedülálló– közpark együttes alakítható a ki, a kastélypark k bővvítése és rekonsstrukciója melleett. A harmaddik, területileg legjelentősebb zöldterület kiaalakítási lehetőőség a városköözpont déli résszén tervezett szabadidő központhooz részben védőőzöld, részben közpark funkcióójú területen javvasolt. Zöldfelületti szempontból is jelentős a Holt-Bódva - pattak meglevő terrvelőzmény alapján való kompplex (kerékpárút és sétány kialakítás, parkosítással és a meder zöldfelületi z renddezésével) környezetrendezésse, amely nem m csak helyi – települési, hanem turrisztikai szempoontból is a váross értéknövelő beruházása b leheet. Edelény a funkcionálissan egyre összetettebbé ö váló – urbaanizálódó - potenciális p kisstérségi közpoont távlati településszerkezetének alakulásában, értékének meggőrzésében éss fejlesztésébeen egyre fontossabb szemponnttá válik a k egyennsúlya. természetii és az épített környezet Védett terrmészeti értékeek, fasorok lmi oltalom alaatt áll az Edelénnyi Magyar Nőszirmos Terméészetvédelmi Teerület (hrsz.: 0108/16). Itt t 2005 óta természetvéde található a magyar nőszirrom (Iris aphyllaa subsp. hungaarica) egyik jelentős hazai popuulációja. A városköözpont területénn a Deák Ferennc utcában taláálható említésree méltó védelem mre érdemes ggesztenye fasorr. Az István Király út és Antal Györrgy út nincs egységesen e fásítva, a jelenleegi ligetes, bookros területekk a térrekontrukció során egységeseen fásítandók.

I II.4.2. Ép Épített köörnyezet,t, helyi éppítészeti értékek vvizsgálat ata A települéésen a követkeező ingatlanokk minősülnek műemléknek m a KÖH nyilvánttartása szerint: • A L`Huillier-Cobburg-kastély műűemléki környezete • A L`Huillier-Cobburg-kastély éppülete • Sírkápolna S • Református tem mplom • Borsodi reformáátus templom • Borsodi B Tájházz Helyi védeelem alatt álló ingatlanok: • Berzi B Tibor lakóóháza • Bors B vezér útja • Borsodi B út végee 155-159. sz. • Családsegítő C köözpont épülete • M. M Takács Lajoos lakóháza • Magtár, M volt cukkorgyári épület • Miklós-Gömöry M y kastély, Szociáális Öregotthonn • Németh N Lajos volt v lakóháza

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 49 • • • • • •

Szűcs András lakóháza S T Turay István voolt lakóháza T Turay-féle lakóház V Váradi-család laakóháza V Coburg hercegi erdészeti központ Volt V kisegítő iskkola épülete Volt

Edelény toovábbi építészeeti értékei: • Bányász szoboor • Borsodi földvárr • Császta C szőlőhhegy pincéi • Császta C Szőlőhhegyi Kálvária • Finkei templom m • Szent S Kereszt görög g katolikuss templom • Három tavasz emlékmű e • Hősi emlékmű • Olvasó O lány szoobor • Pánsípon játszóó lány szobor • Római katolikuss templom (Jézzus szíve) • Szent S István szzobor

L L’Huillie er-Coburrg Kastél ély Az edelén nyi L'Huillier-C Coburg Kastélyy Magyarországg negyedik legnnagyobb barokkk kastélya. Mind művészettörtténeti, mind építészeti szempontból jeelentős. Az edelénnyi kastélyt báróó L' Huillier Feerenc tábornok építtette 1727--28-ban, a Bóddva patak által körülölelt kis szigetre, s de nem tudtaa örömét lelni a környék legnívvósabb, franciaa hatást mutatóó kastélyában, mert az építkeezés befejezéséét követően meghalt. A díszítő munkkákat már özveegye készíttettee. 1730-at írtakk, amikor a kaastély homlokzaati díszítőelemeei és belső stukkói is elkészültek. e Errről a kastély dééli homlokzatán elhelyezett tábbla tájékoztat beennünket. A kastély terveit Giovannni Battista Carloone, az egri püüspöki építész készítette. k A coour d'honneur-öös, kétsaroktornnyos épület egyéni meegjelenésű, főhhomlokzatánál a héttengelyess, négyszintes középrizalit dominál. Ablakforrmái, az épülettet figurális díszítései, az "ebédlőpaloota" erkélye felletti, valamint az a egykori parkk felé néző homlokzaton megfigyelhetőő női fejek igeen érdekesek. Gyakori a kagylómotívuum és az ováális ablakformaa alkalmazása. Egyediek az első emeeleti ablakok szemöldökei. s A négyszintess középrizalit pilasztereit mind az észaaki, mind a dééli oldalon ión oszlopfők díszítik. Az észzaki és a déli kaapuk felett az ossztópárkány éss az attika közötti szakasszon a kastélyyt építtető csaaládok címerei láthatóak. Gyakori díszíttőelem a nyílássokat körülölelőő voluta is. Azz épületet teetőzetét eredetileg zsindely boorította, a földsszinti ablakokatt vasrács véédte. Az épüleet különlegesséége, hogy a köözéprizalit felettt eredetileg nem volt maagastető, hanem a francia barokk b hatásátt követve azz attika fal mögött egy alacsonny hajlásszögű tető t bújt meg.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 50 A későbbii épület-helyreáállítások során építettek a köözéprizalit felé magas tetőt, ezáltal e megválttoztatva az épüület eredeti formáját. Az épület XV VIII. századi megjelenésérőől alaprajzok és homlokzatrrajzok maradtaak fenn, ameelyeken jól megfigyelhhetőek az ereddeti térkapcsolaatok, valamint az U-alakú uddvart lezáró huullámos nyomvvonalú kerítés is, amelyet később elbbontottak. A kastély földszintjén volt a kápolna, am melynek bejárata felett népiess bájjal megform mált Mária alakjját láthatjuk. A földszinten k a kávéékonyha, állatoorvosi gyógyszeertár, a már voltak a kááplán, az udvarmester, a tisztttartó szobái, a cukrászat és kamrája, említett naagy konyha, azz inas szobájaa és a gróf foggadó-, dolgozó--,és hálószobáája. Az emeleteen kapott helyeet a grófnő lakosztályaa, társalgószoobájával és háálójával, a koomorna szobájaa és az illem mhely. Az emelet nyugati szárnyában s vendégszoobák és játéksszoba várta láátogatóit. A naagyszabású táársasági élet és é vendégfogaadás színtere az emeleti stukkódíszzes díszterem, a nyári ebédlőppalota volt, ameelynek volutás márványkandal m lói szerencséree megmaradtak. Az 1770-ees években alkootta meg Lieb Ferenc F a kastélyy 7 emeleti szoobájának rokokóó díszítőfestéséét, amely a legtteljesebben fennmaraddt világi falkép-eegyütteseink köözé tartozik. A XIX. száázadban Edelénny a Szász-Cobburg-Gothai hercegi család birrtokába került. A Coburg csaláád életében nem m számított jelentősneek a kastély, am melynek egy résszét 1861-ben Járásbíróság J cééljaira engedtékk át. 1910-ben a középrizalit felett a tetőszeerkezetet átalakkították, a kupoolaszerű formával megváltoztaatva az eredetti építészeti v soorán a Bódva völgyi Bányaatársaság béreelte a kastélyyt, amelynek során s több megjelenéést. Az első világháború műemlékroongáló beavatkkozás történt azz épületben. A Műemlékek Orrszágos Bizottssága tiltakozott a pusztító beavvatkozások miatt a Cooburg családnáál. Falképeket pusztítottak el,, a kápolna booltozatát elbontották és lakásookat alakítottakk ki benne. 1928-ban az Igazságügyy minisztérium tulajdonába keerült kastélyban újabb átalakkításokat végezztek, a nyugati szárnyban m világhááború után lakáások, óvoda, Jáárási Ügyészséég kapott helyett a kastélyban. A parkban börtönt alaakítottak ki. A második sportpályaa létesült.

A hányatoott sorsú kasttélyt a szívteleen, közönyös, műveletlen örrökösök sora hagyta pusztuulni és hasznáálta eredeti rendeltetésétől megleheetősen eltérő módon. A ronngálás 1986-bban fejeződött be, amikor kkiürítették a kastélyt k és t kuutatása, értékeinek felmérése. Évtizedek óta folynak a tárgyyalások a kastéély kérdését megkezdőődött az épület tudományos illetően, de d igazából az állagmegóvááson túl nem nagyon sikerrült nagyobb léptékű l terveket megvalósítaani benne. Hasznosítása, funkciója kialakítása k mégg nem történt meg. m Az 1990-ees években hoosszú ideig üreesen álló és roomló műemlékki együttest 2001-ben vette áát a Műemlékeek Nemzeti Gondnokssága és elvégezte a legégeetőbb állagvéddelmi munkákaat, azonban jeelentős felújítáásra nem kerüült sor. Az állagmegóóvás után az épület é egyes részeit r megnyittották a nyilváánosság előtt, azonban a szükséges infrasstruktúra, a kiszolgáló létesítmények és a kapcsolóddó szolgáltatásook, programok hiánya h miatt a látogatottság elhanyagolható. Valamilyenn szinten használja a települéés, hiszen itt reendezik meg a Kastélykerti Napokat, N illetve a Miskolci Opeerafesztivál idején hanngversenyek meegrendezéséneek ad otthont, dee állandó funkccióval még nem bír. A kastély jelentős j turisztiikai és kulturáliss potenciállal bír, b azonban ezek kiaknázásáhhoz nélkülözhetetlen az épüleet felújítása, valamint fuunkciókkal való feltöltése.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 51

A Borsod odi Ispán nsági Váár A borsodi földvár északkelet-Magyarorsszágon, Miskolcctól mintegy 30 km-re é-ra, a Bódva B folyó partján helyezkeddik el. A vár Borsod meegye első központja, a körülöttte létrejött Borssod település peedig, amely az 1950-es évek óóta Edelényhezz tartozik, a megye névvadó településee volt. A történetti Borsod megyye egyike a Szent István álttal, az államalaapítás során léétrehozott megyéknek. Terüleete, határai napjainkig változatlan forrmában őrzik a 11. századi megyeszervezés m s emlékeit. E korai k megyék éélén egy-egy, a király által kinevezettt és neki felelőssséggel tartozóó ispán állt. Szeerepe a megye közigazgatásának, a bíráskoddásnak, az adóószedésnek az irányítáásában, valaminnt a katonai felladatok megszeervezésében állt. Az ispánok székhelye, a kkirályi megyék központja k a borsodihozz hasonló móddon és elvek alapján épült várakban v volt. Az államalapíítás során épüült várakról, azz ispánsági központokkról kevés írássos forrásunk van. v építési módjukat, m és iddejüket, berenddezkedésüket az elmúlt hároom évtized régészeti kutatásaiból k ism merjük. A borsodi földvár igen gaazdag eredménnyeket hozó ásaatása 1987-19999 között folyt. A kutatás bebizzonyította, hogyy a korábbi elképzeléssekkel ellentétbben a vár nem egy őskori erőddítmény felújítáásaként épült. A várfalakat jeleentó sáncok a 10. század végén, a 11. század elején, e egy, a Bódva fölé magasodó természetes dom mbon készültekk. A ma csakk egyszerű s sánc alapját két sor kazetta alkottta, amelyet földhányássnak látszó sááncokat fa szeerkezet erősíteette. A 10 m széles hántolatlann gömbfákból, máglyarakásszzerűen építetteek fel. A kazetták közeit földdel döngölték meeg, a két kazzettasort keresztbe fektetett gerendákkal is merevítették. Az ígyy létrejött várfal a külső k oldal feléé meredek, beffelé pedig rézssűs volt. Feltehető, hogy a ma máár csak 5 m magasságban állóó sáncok eredetileg ennél magasabbak voltak. Tetejükön peddig még sárral bevvert, vesszőfonnatból készült palánk is állhhatott. A várat hároom oldalról a Bódva B és moccsarai védték. Bejárata délről nyílhhatott. A borsodihhoz hasonló módon m épült az államalapítás korának legtöbb magyar m vára. Dee általánosan ismert i és elterjjedt volt ez a földfa f szerkezeetű építési módd Európában iss. A 11-13. századi haditechnika h m mellett ezek a várak bevehhetetlenek voltaak. Hamis tehhát az a nézzet, amely a kőváraknál kezdetlegeesebbeknek igyyekszik feltünteetni őket. Ezt iggazolja a korszaak szóhasználaata is. Tekintet nélkül az építőőanyagra, a várakat a latin l castrum szzó jelölte. A világi köözigazgatási rendszerrel párhuuzamosan épült ki Magyarorsszágon az egyhházszervezet iss. Míg a püspökkök a király által alapíttott püspöki széékhelyen éltek, addig az esperresek központjaa az ispáni székkhelyeken állt. Ilyen esperesi központnak k tekinthető a Borsodi földdvárban feltárt templom is. Az A épület a korabeli templom mok méretéhez képest igen nagy, n 15 m hosszú, 8 m széles, patkó alakú szenttélye 3,5 m átm mérőjű. A 80 cm m vastag alapffalakat mész-haabarcsba öntöttt tört kőből készítettékk. Feltehető, hogy a felmenőő falak magját is ilyen módonn építették meg, amelyet kívvül-belül faragott kövekkel burkoltak. Erre utalnak a várban több helyen is előkkerült homokkőből készült kvááderkövek. A ttemplom további részletei elpusztultaak, az alapfalakon kívül minddössze egy kőbből készült szeenteltvíz tartó került k napvilágra. A templomon kívül, a szentély közelében k egy nagyméretű oltárt o is találtunk. A templom építésének koorai időpontjáraa utal, hogy romjai között Salamon király k (1063-10774) ezüst pénzee került elő. Az espereesi templomon kívül állt egy másik m templom is a korai megyye székhelyén. Maradványait a mai borsodi református templom alatt a sikerült feeltárni. E templlom körül nagyykiterjedésű tem mető helyezkeddik el, amelyneek legkorábbi sírjai s a 11. század máásodik feléből valók. v Ekkor tehhát már ennek a templomnak is állnia kellett.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 52 A földvár feltárásának f tovvábbi igen jelenntős eredménye, hogy a vár belseejében egy 100. századi teelepülés maraddványaira sikerült ráábukkanni. Az egyszerű, aggyagba rakott kőből és sárral bettapasztott vesszőfonatból éppült házak köözött egy kőépület alapjai a is előkkerültek. Ez minden bizonnyyal a falu vezetőjéneek a lakóhelyee lehetett. E település házaii leégtek, romjaikon épült fel az ispáni vár. A borsodii földvárban feeltárt településs jelenleg az egyetlen, biztosan 10. századi falu, f amelyet a Kárpát-meddencében sikerült feeltárni. Leleteinek kiértékeléése minden bizonnyal közelebb visz a 10. századi maggyarság életm módjának, gazdálkoddásának, lakáskkultúrájának meeg-ismeréséhezz. Hiteles okklevél 1219-henn emlékezik meeg a várról. Ekkkor az itt szolgáálatot teljesítő börtönőrök mellett a vár birtokában lévő környező településekről t ( (Múcsony, Bereente) is szó esik. A 13. századdból több írásoos adatunk is vaan a várról, hoggy azonban eredeti szeerepét, jelentősségét mikor vesszítette el, nem m tudjuk pontossan. Egy, 14. század elején kkelt oklevélből azonban a az tűnik ki, hoogy a várban azz élet megszűnt, Borsod közséég pedig egy lett a korszak egyyszerű falusi teelepülései közül.

Bor orsodi Táj ájház A Borsodi földvártól nem messze található a Borsodi Tájház. A Borssodi Tájház egyyüttes Edelényy város és a Bóódva völgye regionális múzeuma. Gyűűjtőkörébe a nééprajz tárgyi és szellemi anyaggán kívül az ipaar- és agrártörtéénet, a művelőddéstörténet, a helyismeeret tartozik. 2000 2 júniusától helyet ad a Borsodi B Földvár ásatása soráán előkerült leleetanyag egy réészének is. Fenntartója Edelény Vároos Önkormányzzata, működtetőője a Művelődéssi Központ, Könnyvtár és Múzeeum. máry-Horkay-hááz az 1860-as évekből szárm mazó épület. 19909-ben történt felújításával nyerte el mai formáját. f A A Szathm hagyománnyos három oszztatú ház falait megemelték, m uttcai frontjára új, nagyméretű ablakok, a stukkóddíszek kerültekk, új bejárati ajtóval láttták el és udvaari frontján oszzlopsoros folyossó épült mellvééddel. A gangrról nyílik a naggykamra is. Véégében két bejáratos istálló i épült. 19994-ben a rosszz állapotban lévvő istállót lebonttották, helyére 1999-ben egy uugyanolyan töm megű nyitott fedélszékees épületrész készült k a földvári ásatás bem mutatására, előőtérrel, vizesblookkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 19913-ban szép, "egyiptomi" osszlopfős nyári konyha épült szabadkéménnnyel, alatta tégglaboltozatos pincével. p A szabadkém ményt 1960-baan elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a ppincelejáró és az egykori kocsiszín és sertéésólak helyéén kialakítottt fészer, mely alá két továbbbi kemencce épült. Az udvar végén, a szom mszéd portára is átnyúlva háárom "fakkos", elöl-hátul kapuus csűr épült kkőből, udvar felőli oldalán s készült, ahol a a méhészzet eszközeit bemutató pelyvás szín kiállítás nyyert elhelyezésst. A csűr közösségi célokat szolgál. s A csűr mögöött az egykori szilváskert s néhhány fája még fellelhető. f Az udvaroon füstölő és beeton silógödör, elöl nagy kőkút látható ház tőcikes, (ppadlás) három osztatú, A Szűcs--Kiss-Szarka-h 1903-ban épült szerénny megjelenésű épület, hozzzáépített A udvar istállóval, szénarakodóvaal, félereszes kocsiszínnel. Az k épület áll, mely m nyári másik oldaalán szintén háárom osztatú kis konyha és é éléskamra. A nyári koonyha és kam mra alatt téglaboltozzatos pince vaan. Udvarán fáából készült sertés- és tyúkól áll.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 53 A Vadászzy-ház 1905-bben épült, hassonló a Szathhmáry-Horkay-hházhoz. Udvarri oszlopsora kiemeli a porrta egykori gazdagsággát. A stukkódííszes homlokzaat tűzfalát lebonntották, a két kiss ablak helyett egy három oszztatú ablakot heelyeztek el, és a falat kőporozták, így a homlokzat rekonstrukcióraa szorul. Udvarán a két "fakkkos" csűr és a fa sertés- és tyyúkól rossz állapota miatt lebonntásra került. Pincéje a folyosóról nyílik, a kamra alá nyúlik, kőőboltozatos.

Régészeti leletek A Bódva folyó f alsó szakaaszának kiszéleesedő völgyébeen fekvő Edeléény és Borsod a kedvező földrrajzi adottságokk miatt már évezredekkkel ezelőtt igenn alkalmas települési helynek kínálkozott az ember számára. A folyóvíz köözelsége, a földdművelésre alkalmas völgy, v a Bódva és a Sajó melleett haladó közleekedési utak elllenőrzésének lehetősége miaatt az egymást váltó v népek csaknem mindegyike meegtelepedett ezzen a területenn. Ezeknek teljees hagyatékát, a föld alatt reejlő emlékeik mindegyikét m c a borsodi földvárban és a derékegyházi új kőkori természeteesen nem ismeerjük. Tervszerrű ásatás a közzség területén csak településeen volt. A többii leletet különbböző földmunkááknál találták meg, m s ajándékkozták a múzeuumnak. Nyilvánnvaló, hogy nagyon sookról nem szereztek tudomáást a múzeum munkatársai, s azok elveszttek, amelyekrőől nem tudósít bennünket leletanyagg. Régészeti em mlékek azonban eddig is olyaan nagy számbban kerültek a napvilágra ezeen a szűkebb tájon, t hogy településtöörténeti jelentőssége minden korszakban igenn számottevő leehetett. A kertréégészeti kutatáások folynak a kastélypark k területén. A jelenlegi teerepszint alatt kb. 50 cm mélyen m találtakk említésre méltó kerttörténeti jelentőségűű leleteket. Megtaláltáák az orandzsérriák, illetve jó nééhány gazdasáági udvarhoz tarrtozó letet. A KÖH nyilvántartása szeerint Edelénybeen a következő védett régészeeti lelőhelyek tallálhatók: Edelény-B Borsodi földvár (HRSZ: ( 1546, 1510/1, 1 1510/2,, 1565).

II.44.3. Lakáásállomán ány vizsggálata Az edelényi lakásállománny nagysága illeeszkedve a csöökkenő lakónéppességhez, jelentős mértékbenn nem változottt, stagnálás t nyilvánn a településen. állapotábaan van. 2006-baan 1913 lakást tartottak

mában is pozitívv egyenleg Némi bővülés figyelhető meg a lakásáállományban, íggy az épített és a megszűnőő lakások szám 9 évek lakásépítési hullám ma lecsillapodott, az utóbbi érvényesüül. Az új építéseek száma azonban ingadozásookat mutat, a 90-es években kevesebb, k mint 10 új lakást építettek a településen.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 54 Összefoglalásképpen az alábbi táblázatt tartalmazza a lakásállomány adatait: Lakásállomány 1990 1991 1992 19993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 20000 2001 20022 2003 2004 2005 2006 Lakásállom mány

4009 4042 4 4058 38662 3731 3531 3550 3573 3583 3 3594

.. 3527 35277 3530 3538 3548 3554

Épített lakáások száma (üddülők nélkül)

53

36

19

1 11

8

9

23

27

14

13

7

5

3

5

8

12

6

Az év folyaamán megszűnt lakások szzáma (üdülők néélkül)

15

3

3

3

3

3

4

4

4

2

1

2

3

2

..

2

..

A városbaan a félkomforrtos, komfort nélküli n és szükkséglakások eggyüttes aránya 20,6%, melynnek komfortosssá tétele a városfejlessztés egyik fonntos feladata keell, hogy legyen a következő időszakban, annak a ellenére is, hogy sokatt fejlődött a település lakásainak kom mfortfokozata koorábbi évtizedekk során.

II I.4.4. A település ési infrast struktúraa vizsgála lata Vízellátáss Edelény város vízellátásaa teljes egészéében az ÉRV Rt-től átvett múccsonyi, valamintt a borsodsziráki ágon keresztül történik. A hálózat túlnyomó t részee elöregedett, 1950 és 1970 köözött épült azbeesztcement-, önntött vas- és acéélcső-rendszer. A 40-50 éves acélvezeetékek korukbóól adódóan erőősen korrodáltaak, több helyeen lyukasak, m míg az eternit vezetékek elöregedteek, gyakoriak a repedéses csőőtörések. Jelenntős a bekötőveezetékeken, valamint az aknáákban bekövetkkezett hibák száma, am melyek a vezetéékek korából, a szerelvények korróziójából adódnak. a A terüület vízföldtani adottságaiból eredően e az elfolyó ivóvvíz a legtöbb essetben nem kerrül a felszínre, hanem észrevéétlenül elszivároog a kavicsréteggben. A veszteség hatékony cssökkentése, a biztonságos üzzemelés csak az a elöregedett vezetékek rekoonstrukciójával,, ütemezett m A bekötőővezetékek folyyamatos cseréjje kiemelt felaadat a hálózatti veszteség cssökkentése cseréjével valósítható meg. érdekébenn. A vízbekötések száma 100%-os a teleppülésen, a kilenncvenes évek elejéhez képesst jelentős fejlesztések révén sikerült ezt megvalósíítani.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 55

A hálózat hossza 75,5 km m, melyre 2006--ra csatlakozottt minden telepüülésen találhatóó lakás. Ivóvízvezeetékhálózat

1990

1 1991

1992

19993

1994

Közüzemi ivóvízvezeetékhálózat hoossza

57,1

5 57,4

57,4

5 57,4

57,4

1995 1996 19977 1998 1999 2000 2001 2002 2003 20004 2005

58

58

75,55

75,5

75,5

75,5

75,55

Közüzemi ívóvízvezeetékhálózatba bekapcsoltt lakások szzáma 677,3 6000,8 641,3 5774,2 622,7 6411,7 3054 30866 3106 3359 3526 3433 34453 3482 34991 3522

35544

Lakásállom mány

4009

4 4042

4058

38862

3731

35331 3550 35733 3583 3594

.. 3527 35527 3530 35338 3548

35544

Bekötési arány a

17%

1 15%

16%

15%

17%

188%

.. 97% 998% 99% 99% % 99% 100% %

86% 86% % 87% 93%

 

Edelény

 

75,5

75,5

775,5

75,5

75,,5

20066

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 56 Szennyvízzhálózat A csatornaahálózat hossza a bekötővezeetékekkel együtt 56,9 km. A foogyasztó helyeek száma 2937 db, ebből lakossági 2772 db, közüleeti 165 db. A vízzellátásába bekkötött lakásokhooz viszonyítva 78%-os 7 a szennnyvízrákötés.

Szennyvízz-hálózat

19990 1991 19922 1993 1994 1995 1996 1997 1 1998 1999 2000 20011 2002 2003 2004 2005 2006 2

Közüzemi szennyvízccsatornahálózat hoossza

155,4

15,5

15,55

15,5

15,5

21,2

Közcsatornnahálózatba bekapcsoltt lakások száma

8 815

857

8611

861

864

930 1016 1081 1 1129 14999 1635 18588 2171 2313 2382 2674 2772

21,2

25,6

25,6

6 64

64

644

41,8

42,1

42,1

56,6

5 56,9

Lakásállom mány

40009 4042 40588 3862 3731 3531 3550 3573 3 3583 35994

.. 35277 3527 3530 3538 3548 3554

Bekötési arány a (%)

200% 21% 21% % 22% 23% 26% 29% 30% 3 32% 422%

.. 53% % 62% 66% 67% 75% 78% 7

A szennyvvízhálózatra neem csatlakozottt mintegy 600 ingatlanon keletkező településsi folyékony hulladék sajnos még m mindig csak kb. 100-ad része keerül szippantásrra, a többi a talajba kerül a méég használatbaan lévő egyedi zzárt szennyvíztárolók nem m továbbá a lakosság jelenntős mennyiségget juttat közvettlenül a talajba. megfelelő szigeteltsége miatt,

ment cső. Az átemelők nem m tökéletes Az 50-es és 60-as éveekben épült cssatornák anyaaga többségébeen azbesztcem szigetelése, a csatornahhálózat állaga miatt gyakoriaak az üzemzavvarok, ami elssősorban a duugulások nagy számában tapasztalhható. A szennyvvíztisztító-telep kapacitása meggfelel a mai műűszaki előírásokknak és megfeleelő hatásfokkaal üzemel. Fontos megemlíteni, hoogy az edelényyi szennyvízháálózat nem egyyesített rendszzerű, ebből kifoolyólag tilos bevezetni b a hálózatba a csapadékvizzet. Esős idősszakban jól nyoomon követhettő, hogy a szeennyvíz telepree beérkező vízzmennyiség

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 57 jelentős réésze csapadékkvíz. Ezen mennnyiség csökkeentése érdekébben elengedhettetlen az illegális csapadékvízzbekötések felszámoláása, szankcionáálása. Csapadékkvíz elvezetés e évek Edelény csapadékvíz-elvvezető rendszerre nyílt és zárt, valamint szikkkasztó árokrenddszerekből tevőődik össze. Az elmúlt m különöseen fontos a városi v csapadéékvíz-elvezetéss működőképessségének a jaavítása és változékonny időjárása miatt fenntartása. A nagy essőzések alkalm mával több, hoosszú ideig neem használt vízelvezető v árook újbóli kialaakítása vált szükségesssé. A települési szintű zárt vízelvezető renddszerek, valamint a nagyobb vízhozamú v árkook, patakok karrbantartását a településen t mányzati tulajdoonú Borsodi Köözszolgáltató Kht. látja el. A kisebb k vízelvezeetőárkok állagm megóvását a tuulajdonosok az önkorm partnerségge mellett lehet biztosítani a teelepülésen. A következző beavatkozássokat tervezi a város v a csapaddékelvezetés biztosítása érdekkében: • Juhász J Gyula utcával párhuzamos csapaadékvízelvezetőő-árok nyomvoonalán a Miklós Gyula utccai áteresz k kitakarítása • Rozsnyói utcávval párhuzamoss árok kiépítésee • Finkei utcával párhuzamos p árookrendszer bel-- és külterületi szakaszának s kitakarítása • Záportározó Z lehhetőségének kiialakítása (Csáásztai út végén,, Damak és Eddelény között – Saápi patak, Rajk R László u utcától észak-nnyugati iránybann – Zúgó-patak)) Hulladékkkezelés h kodásának helyyzete (települéési szilárd hullaadék, veszélyes hulladékok) jelentősen beffolyásolja a A város hulladékgazdálk település környezeti k állappotát. A szilárd hulladék összeegyűjtését és elszállítását e azz önkormányzatttal kötött szerrződés alapján az Észak-maggyarországi Hulladékgazdálkodási Rtt. végzi. Edelénnyben a képviseelőtestület általl 2004 decemberétől 2007 decemberéig a laakosságnak nem kelleett szemétszálllítási díjat, mely m azonban az illegális hulladéklerakók h felszámolásáát nem segítette elő. A hulladékkeezelés növekvőő költségei miattt 2008. január 1-től 1 bevezetésre került a szem métszállítási díj. f az új hullladékgazdálkoddási projekt Több önkoormányzat alkootta társulás beeruházásában, ISPA-támogatáással jelenleg folyik megvalósíítása, amely réévén évtizedekkre megoldódikk a partner teleepülések hulladdékkezelése, leehetővé válik a szelektív hulladékkeezelés, illetve reekultiválják a koorábbi lerakókaat. A lakossággnál keletkező kommunális hulladék szelekttív gyűjtésére leehetőséget nyúújtó hulladékgyűűjtő szigetek ellhelyezésre kerültek a város területénn, melynek hatéékonysága a lakkosság körébenn nem megfelelő. h udvar kialakítására, mely a szzelektíven gyűjttött hulladékon túl alkalmas elektronikai-, 2007-ben sor került egy hulladékgyűjtő építési, veeszélyes-, kerti- és egyéb hullaadékok fogadássára. Elkészült a Balajt kültterületén lévő, Edelény várros tulajdonában álló felhaggyott településsi szilárd hulladéklerakó rekultivációjához szüksééges lezárási és utógondozzási dokumenttáció. Az ehhhez kapcsolódóó vízjogi engedélyek is rendelkezéésre állnak. f A város küül- és belterülettein egyaránt taalálható több kisebb-nagyobb illegális hulladééklerakó. Ezek felszámolása folyamatos, azonban issmét folyamatoosan újratermelőődnek. Az Észak--magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. által á szervezett lomtalanítási akciók a gyakoriságát növelni keell, jelentős igény mutaatkozik a lakossság részéről e területen. t

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 58 Gázellátáss GÁZ Rt. végzi. A szolgáltatás a település mindden utcájában elérhető. e Edelény váárosában a vezzetékes gázszolgáltatást a TIG Villamoseenergia-ellátáss MÁSZ Rt. biztossítja. A szolgáltaatás színvonalaa megfelelőnek mondható. Edelénybeen az elektromoos-energia szolggáltatást az ÉM Elkészült a belváros légkábeles hálózatáának földkábelbbe történő kiváltásának terve. A települéési közvilágítás hálózata folyam matosan bővül,, a lakossági iggényekhez igazzodva a közviláágítási lámpatesstek száma folyamatossan növekszik. olgáltatás a váárosban nem eléérhető. Távhő szo Média és távközlés V Televízzió a kilencvennes évek elejéén, a városi kábelhálózat kiépülésével k eggyidőben kezddte meg a Edelény Városi műsorszollgáltatását. Jeleenleg a lakásokk kétharmadábaan fogható az adás, s emellett már néhány köörnyékbeli teleppülésen is. A városi teelevízió önkorm mányzati fenntaartásban működdik, hetenként kedden k este haat órakor jelentkkezik saját műssorral. Több mint tíz évve rendszereseen közvetítik élőő egyenesben a képviselő-tesstület üléseit. A fennmaradó m műsoridőben folyamatosan fut a képújjság. Évente 3--4 alkalommal jelenik j meg az Önkormányzatti Hírmondó, azz Edelényi Műveelődési Közponnt, Könyvtár és Múzeum m kiadványa. Kábeltelevvízió elérhetősééget biztosít a Dual-Plus Kft, UPC Magyaroország Kft, illettve a Magyar TTelekom Nyrt, internet és telefon eléérhetőséget peedig a UPC éss a Magyar Telekom Nyrt. A 2008-as KSH adatok szerintt Edelényben 2658 2 lakás rendelkeziik kábeltelevíziós előfizetésseel. Távbeszélő fővonalak szááma ISDN vonaalakkal együtt 2492 db. A váárosban 13 nyilvános telefonfülke t műűködik. Városüzemeltetés V Képviselőő-testülete jelentős változtatáásokat hajtott végre v a városüzzemeltetési feladatok ellátásáában. 2004 Edelény Város tavaszán létrehozta a 100%-os önkoormányzati tulaajdonú Borsodi Közszolgáltaató Kht. a várrosüzemeltetési feladatok e hatékonyabbb feladatellátáss valósul meg. Ennek keretébeen a következőő feladatokat láttja el: ellátására.. Ennek révén egy • Víz-, V szennyvízz-szolgáltatás; dás; • Lakásgazdálko L • Közterület-fennntartás; • Temetkezési T szzolgáltatás; • Folyékony hullaadék gyűjtése, szállítása. s v 3 db egyházi és 2 db önkormánnyzati üzemelteetésben lévő temető t találhattó. A Császtai út temető Edelény városban valószínűleg 1-2 éven belül betelik. Koorábbi képviselő-testületi dönttés alapján a Szentpéteri S út mellett találhattó katolikus a mintegy ötven ö évre biztoosítható városuunkban a temetkkezés. egyházi teemetőt önkormáányzati kezelésbbe kell venni, amivel

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 59

II.5.. Közszol olgáltatás ások vizsggálata II. I.5.1. Okta tatás-nevvelés hely yzete Edelény vááros oktatási inntézményei vároosi és térségi feeladatokat egyaaránt ellátnak. Bölcsődeei nevelés A Mátyás Napközi-otthonnos Óvoda és Bölcsőde látja el a bölcsődei nevelést Edeléényben. A 15 főő körüli létszám m kritikus a gazdaságoos működtetés szemszögéből, de a települéésen élők foglaalkoztatása és újra ú munkába áállásában fontoos szerepet tölt be. Bölcsődei nevelés n Bölcsődébe beírt gyermekeek száma Bölcsődék szzáma (önkormáányzati, üzemi, magán)

2004

20005

2006

16

116

15

1

1

1

Óvodai neevelés B valam mint a Nefelejcss Napközi-otthoonos Óvoda Edelény váárosban két óvoda, a Mátyás Napközi-otthonnos Óvoda és Bölcsőde, működik. Az óvodákbann megvalósul a gyermekek sokoldalú, s harm monikus neveléése, fejlesztésee. Az óvodapeedagógusok munkájánaak alapját a nevvelési programook képezik. A neveléssben részesülő gyerekek szááma 2006-ban 443 fő volt, mely m 10%-kal haladja h meg a férőhelyek száámát (ez a terheltség jellemzi az elm múlt éveket is).

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 60 Az óvodai nevelés összeffoglaló adatait a következő tábblázat mutatja: Óvodai neevelés

1990 1991 1992 1993 1994 19995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 20002 2003 2004 2005 2006

Óvodai feladatellátási helyek szááma (gyógypeddagógiai neveléssel együtt)

4

4

4

4

5

5

5

5

5

5

..

5

5

5

5

5

5

Óvodai férőhelyekk száma (gyógypeddagógiai neveléssel együtt)

375

375

375

375

395

4225

415

415

415

415

..

410

4410

395

445

425

402

Óvodába beírt b gyermekekk száma (gyógypeddagógiai neveléssel együtt)

436

453

465

4 444

481

5004

476

468

436

449

..

449

4419

454

452

450

443

Az edelénnyi óvodai épületek korszerrűsítése szüksééges. A Nefelejcs Napközi--otthonos Óvoddában az elhaasználódott vízvezetékk-rendszer, az aula a és lépcső burkolatának feelújítása, az uddvari játékok és nyílászárók csseréje, valamintt a világítás korszerűsíítése szükséges. A Mátyás Napközi-otthonnos Óvodában és Bölcsődébeen a tetőszerkezzet és a vizesbblokk felújítása, az épület hom mlokzatának felújítása, valamint az udvvari játékok bővvítése és egy új tornaterem éppítése szükségees. Az óvodákk eszközellátottsága fejlesztéssre szorul mindeen olyan elemm mel, amit a minim mális eszközjeggyzék tartalmazz. Nefelejcs Óvoda fejlesztéésére pályázatoot nyújt be az Önkormányzat. Ö (ÉMOP-2009-4.3.1/A) Az óvooda 6 csoporttaal működik. mek. A fejlesztéés során megvvalósul az épüleet komplex Gyermekeek létszáma 1880 fő, ebből 300 fő roma szárrmazású gyerm akadálymeentesítése (rám mpa, személyszzállító lift beéppítése, stb.) Kiaalakításra kerül a létesítményyben mozgáskoorlátozottak számára mosdó, m WC. Belső B felújítás során s az elektrromos, víz, szeennyvíz vezetéékek, burkolatokk, nyílászáró szerkezetek s kerülnek kicserélésre. A fűtési rendsszert korszerűssítjük, nagy haatásfokú kazánnok beépítésévvel. Használatti melegvíz előállítására alternatív ennergiaként, napkollektoros meggoldást tervezünk. A kivitelezéés várható költssége 100 millió Ft. Alapfokú oktatás A települéésen két általánnos iskola műköödik: Szabó Lőrinc Általános Iskola és Művéészetoktatási Inntézmény illetvee a Borsodi Általános Iskola. A gyermeklétszám általáános csökkenésse ellenére a két k iskolában feltehetően f több éven át is a jelenlegi tanulói létszám várható (22006-ban 1196 fő). Ennek elsőősorban az az oka, hogy 20007-ben az Egresi Általános Iskkola és a Finkeei Általános Iskola is megszűnt. m A beejáró diákok szzáma a környeező településekkről növekszik, így az intézmények térségi szerepköre egyre inkáább erősödik, éss biztosítja a gyyermeklétszámoot, ami ennek ellenére e is csökkenő tendenciáát mutat.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 61

Az általánnos iskolai nevvelés összefoglaló adatait a következő táblázat tartalmazzza (ma már cssak 2 feladateellátási hely működik): Általános iskolai oktatás

1990 1991 19992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 1 2000 20001 2002 20033 2004 2005 2006

Általános iskolai i feladatellátási helyek száma(gyóógypedagó giai oktatással) Általános iskolai i tanulók száma a nappali okktatásban (gyógypeddagógiai oktatással együtt)

7

7

7

6

5

4

4

4

5

5

1500 1495 14428 1406 1353 1316 1310 1314 1347 1326 1

..

5

5

4

4

Tanulóólétszám az intéézményben

Tanuulólétszám az isskolában az oszttályszervezés módja szerint Norm mál (általános) ttanterv

Szabó Lőrincz Ált. Iskolaa Borsodi Ált. Á Iskola

Összzesen 6660

HHH H 46

SNI 0

Össszesen 660

HHH 46

SNI 0

3884

1 142

11

384

142

11

Az általánoos iskolai épüleetek komoly felúújításra szorulnak, melyekhez az építési engeedélyezési terveek rendelkezéssre állnak. A Szabó Lőrinc L Általánoss Iskola és Művészetoktatási Inntézmény „B” szárnyának rekoonstrukciója sorrán az épület üvvegfalait és az üvegtettőt szükséges kicserélni. k A tannuszoda szerkeezetének átépíttése szükségess. A meglévő toornaterem helyéén egy 162 lelátóhelyees tornacsarnokk tervezésére került k sor. A Borsodi Általános Iskola 8 tanteremmeel bővülne, valaamint megépülnne egy tornacsaarnok is. Mindkét álltalános iskolábban fontos cél, hogy h térségi feladatokat is elláátó multimédia központok k kerüljenek kialakítáásra.

 

Edelény

 

4

.. 1363 1347 12799 1253 1227 1196

Általános iskolai közoktatás integráltsága Edelényb ben: Intézményy neve

4

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 62 olai képzés Középisko Az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzző Iskola, Diákootthon épülete 42 4 éves, a hatvvanas évek igénnyeinek megfelelően épült v kisgimnáziumok egyikekként. 2006-ban a tanulói létszáám 516 fő volt. az akkori vidéki Középisko ola oktatás

1990 1991 1992 19993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2 2001 20002 2003 20044 2005 2006

Gimnázium mi feladatellátási helyek szááma

..

1

1

1

1

1

1

Szakközéppiskolai feladatellátási helyek szááma

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

..

1

1

1

1

1

1

Középiskoolai tanulók száma a nappali oktatásbann (a hat-, nyolcévfolyyamos gimnázium mok megfelelő évfolyamaival együtt)

258

261

279

2 236

207

199

183

253

290

357

..

407

4424

444

4977

512

516

k Az iskola alaptevékenyssége a követkeezőkre terjed ki: ™ Nappali rendszzerű gimnáziumi nevelés, oktattás ™ Nappali rendszzerű szakközépiiskolai nevelés S megszerzéséree felkészítő iskoolarendszerű feelnőttoktatás ™ Szakképesítés ™ Szakközépisko S lai felnőttoktatáás ™ Általános Á középpfokú oktatás ™ 9. 9 évfolyam nyeelvi előkészítő osztály o ™ Szakmai S középpfokú oktatás ™ Nappali rendszzerű szakképesítés megszerzéésére felkészítő iskolai oktatáss, iskolai tanműhhely működtetéése ™ Barlangi idegennvezető ™ Környezetvédelmi szakelőadóó S ikai szoftverüzeemeltető ™ Számítástechn ™ Számítástechn S ikai programozó ™ Számítógépren S ndszer programozó ™ Informatikai hállózati rendszerttelepítő szak T elmi technikus ™ Természetvéde mi szakmunkássképzés, környezetmérnök asszisztens terméészetvédelmi szzakirány ™ Környezet- és természetvédel t

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 63 ™ Gimnáziumi G felnőtt oktatás ™ Munkahelyi venndéglátás ™ Könyvtári tevékkenység ™ Iskolai közétkezztetés Az intézmény maximális férőhelye az alapító a okirat szzerint 525 fő naappali tagozatoon, melyből a 22007/2008-as taanévre 456 m alapján tanuló irattkozott be. Az intézmény telljes kapacitáskkihasználtsága a pályázati úttmutatóban leírrt számítási mód 86,86%. Az A intézménybeen a 2007/20088-as tanévben 9-14. évfolyam mokon összesenn 19 tanulócsopport indult. Az iskola nem működtet összevont oszztályokat, illetvee többcélú intézzménynek minőősül. Az iskolaa több közoktattási funkciót is ellát, mely jelen projekt keretében történő fejlessztés érint: naappali rendszeerű gimnázium mi nevelés, okktatás nappali rendszerű szakközéppiskolai neveléés, szakképessítés megszerzzésére felkészzítő iskolarenddszerű felnőttooktatás, szakközépiskolai felnőttoktaatás, általános középfokú k oktattás, gimnázium mi felnőtt oktatáss. Az elmúlt 10 évben profiilbővítést hajtottt végre az intéézmény, bevezeették az informatikai és környyezetvédelmi szzakképzést, m csökkent az a osztálytermeek száma, ugyanakkor nőtt így ennek megfelelően szzaktantermekett kellett kialakítaani. A fentiek miatt a tanulói léétszám. Egyéb tevvékenységek, közösségi funkciók: Az intézm mény oktatási funkciói (szűk értelemben vett v oktatás-nevvelés, a szem mélyiség fejleszztése, a fiatal nemzedék integrációjja a társadalom mba) mellett egyyéb tevékenyséégek, funkciók iss megvalósulnaak az iskola épüületében: ™ Kulturális és spportrendezvényyek: szlovák tesstvériskola futbball- és kosárlaabda csapatánaak fogadása; Kerépáros K – Nap (a beiskolázási körzet 7-12.osztályosa 7 ainak meghirdeetve); „Infomecccs” (informatikaai felhasználói verseny a b beiskolázási köörzet 7-8. osztáályosainak megghirdetve); Karáácsony-Kupa; Izzsó Napok (Diáák-önkormányzati Napok); Filharmóniai kooncertek (összeességében évennte 1500-2000 fő) f ™ Ünnepségek: Kossuth K ünnepsség, Szalagavattó, Ballagás (évvente 1500 fő) A alaptevékennységen túli oktatási feladatook ellátása: Köözépiskolai előkkészítő, Szakkképzési támogaatást nyújtó ™ Az c cégek alkalmazzottainak képzéése; ECDL oktaatás ™ Délutáni foglalkkozások: Irodalm mi színpad; Énekkar; Kézi- éss Kosárlabda eddzések; Rajz éss sakk szakkör;; Népi tánc; Iskolai Diáktanáács ülései (heteente összesen 100-120 fő) ™ Nyílt nap mindden év novembberében a beisskolázási körzeet általános iskkolás nyolcadikkosai számára rendezett, b bemutató órákkkal prezentált oktatási napon mény által elláto ott nevelő és oktató o munkáh hoz kapcsolód dó, nem közokttatási tevékenyységeket: Az intézm ™ Meteorológiai megfigyelőállom m más működtetésse, adatszolgálttatás mai oktatás, vizssgáztatás ™ Iskolarendszereen kívüli szakm ™ Egyéb szálláshhely szolgáltatáss O célok és é egyéb feladaatok – pedagóggusok képzése, továbbképzésee ™ Oktatási ™ Egyéb számítástechnikai tevékenység – inforrmatikai normatíva felhasználáása é sajtó, képszoolgáltatás ™ Hivatalos cikk és mény jelentősebb partnerei: Az intézm ™ A beiskolázási körzet általános iskolái ™ Aggteleki A Nemzzeti Park Igazgaatóság

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 64 ™ Bay Zoltán Alkaalmazott Kutatáási Alapítvány Zemplén Megyeei Munkaügyi Központ K - Edelényi Kirendeltség ™ Borsod-Abaúj-Z Zemplén Megyeei Pedagógiai Szakmai S és Szaakszolgálati Intéézet ™ Borsod-Abaúj-Z G Pannóniia Alapítvány ™ Green ™ Közoktatási Elláátási Körzet KÖR ™ Miskolci ÖKO-K ™ Neumann Jánoos Számítógép--tudományi Társsaság O Hivataal ™ Oktatási ™ Országos O Közooktatási Értékeléési és Vizsgaköözpont ™ Ökológiai Ö Intézet a Fenntarthaató Fejlődésért Alapítvány A a elmúlt évekkben Felújítás az Dátum

Forrás

2005.

szakkéépzési hozzájárrulás

2006.

saját erő

2007.

szakkéépzési hozzájárrulás

Felújítás főbb elemeei Háálózatépítés Koollégium tetőszigetelése 4 db d tanterem linóóleum-cseréje, festés Szzámítástechnikaa terem felújítássa

múlt években Eszközbeeszerzés az elm Dátum

Forráss

2005.

szakképzzési hozzájáruulás

2006.

Szám mítógépek, tanulói mikroszkópook és eszközökk

sajáterő

Tanulói és tanári búttorok, táblák, ellektromos zonggora és mikrofonnok

pályázaat

Interaaktív tábla, projeektorok, noteboook-ok

szakképzzési hozzájáruulás sajáterő

2007.

Beszerzett eszközök, búto orok megnevezzése

szakképzzési hozzájáruulás

1 dbb használt autó, tanulói kíssérleti és kutaatóeszközök, számítógépek, szivattyú, meteoorológiai állomáás Öltözőszekrények éss tanulói bútorook, kézilabda kaapu és kosárpalánk, térképek Tanulói kutató és kíssérleti eszközökk (talajteszt és mintavevő bőröönd oldottt oxigén mérő, kombinált pH H érzékelő eleektróda, műholldas tájoló, eleektroszmog teszteer, analizátor, Geiger G számlálóó, analitikai laboorkészlet, kompposztáló)

sajáterő

Konyhhai eszközök, szünetmentes s tááp, bútorok, olaajradiátor, női tááncruhák

pályázaat

Székeek és asztalok, férfi néptánc ruuhák

A dolgozói és tanuló létszzámban az elmúlt években nem történt jelenttős változás. A 2007/20008-as tanévbeen (2007. auguusztus 29.) az alapító a okiratbaan történt módosítás, a kolléggium, mint felaadat-ellátási hely megsszűnésének kövvetkeztében.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 65 Az iskola az a Edelényi-kisstérség egyetlen középfokú intézménye, a taanulók közel 600%-a a környezző településekrőől jár be. A tanulók jelentős része haalmozottan hátráányos helyzetű. Az intézméénynek fontos szerepe s van a gazdasági hátrrányok ledolgozzásában. Az itt élő nyolcadik oosztályt végzett fiataloknak olyan színnvonalú középisskolai képzést kínálnak, k amellyyel sikeresen pályázhatnak p meg felsőfokú taanulmányokat, ugyanakkor u az informaatika és a term mészetvédelmi szakképzéssel s a tovább nem tanulók számáára frekventált szakmákban biztosítják b a szakmai végzettség megszerzésének leehetőségét.

A fentiek alapján a az iskola bővítése indookolt. Rekonstruukciójához építéési engedélyezzési tervvel renddelkezik az önkormányzat. Az épülett korszerűsítéssével egy igényes épületeggyüttes alakulhhat ki, amely alkalmas a m megújult szakm mai kínálat megvalósíítására. Az épüület felújítása soorán figyelembee kell venni a kor k igényeit, a korszerűsítés uután a szakmai munkához szükségess eszközöket iss biztosítani kell. A digitális esszközök telepíttésével és a kéépzési kínálat bbővítésével válhat sikeres térségi szeerepet betöltő képzési k intézméénnyé. Ennek során s különöseen a mezőgazdaasági, a gépészzeti és az idegeenforgalmiszolgáltatóó szakmacsopoort fejlesztését tartják elsődleegesnek. Az ehhhez kapcsolóddó műhelyek éés gyakorlati kéépzőhelyek kialakításaa és működtetése is szükséges az intézményyhez kapcsoltann, a térség vállaalkozásainak beevonásával. A város feelsőszintű oktaatása és a főisskolai képzés A középiskolai képzés során s fejlesztenni kívánt szakm macsoportok területén szükséges a felsőfokú szakképzéseek, illetve a b a kihelyezettt főiskolai képzzések feltételreendszerének a megteremtésee. Ennek soránn elsősorban a szőlészet, a borászat, gyümölcsttermesztés, azz állattenyészttés valamint az idegenforggalmi képzést falusi turizmuus szakiránnyaal javasolt meghonossítani a települéésen.

II.5.22. Egészsségügyi ellátás e he helyzete Háziorvossi szolgálat Edelény közigazgatási teerületén az egéészségügyi alappellátási feladattokat 5 körzetbben felnőtt házioorvosok, 3 körzzetben házi gyermekorrvosok, 3 körzeetben pedig foggszakorvosok láátják el. A vároosban háziorvossi felnőtt és gyyermek, valaminnt fogászati ügyelet is működik. A felnőtt reendelők a Deákk Ferenc út 6. szám, s a gyermeek rendelők peddig az István kirrály u. 65. sz. aalatt találhatók. A rendelők műszaki kialakítása, k eszzközökkel valóó felszereltségee, valamint a személyi feltéttelek megfelelnnek a tárgyi és személyi

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 66 minimumfeeltételekben előőírtaknak. Minddkét telephelyenn biztosítottak a higiéniás feltéételek, mind a bbetegek, mind a dolgozók számára. A háziorvosok a rendelést válllalkozási formában látják el. Amennyiben az Egészségügyi IIntézmény rekoonstrukciója megvalósuul, a háziorvosi és fogászati ellátás a mai korr igényeinek meegfelelő körülméények közé kerrül. Járóbeteg g szakellátás Edelény város v járóbetegg-szakellátását az Edelényi Egészségügyi Inntézmény látja el. Az intézméény az elmúlt időszakban i jelentős feejlődésen mennt keresztül mind az épület állagában, minnd pedig a szzakellátást illetőően. Jelentősen bővült a szakellátások száma. A járóbeteg j szakkellátás területéén a szakrendelések döntő többbsége vállalkoozási formábann történik, s m minnden területen. A lakosság eléégedett a szakreendelők nyújtottta szolgáltatásookkal. ennek jótéékony hatása megnyilvánul Fekvőbeteeg szakellátáss Az edelénnyi Koch Róberrt Kórház a város szélén, az edelényi Leveek István által kialakított, k 10 hhektáros parkkaal körülvett területen helyezkedik h el. 1965-ben eredetileg is kórházznak épült intézzmény. Jelenlegg városi kórházzként működik 224 2 ággyal, ebből 35 ágyas aktív belgyógyászati b osztály, 5 ágyy intenzív, ketttő 50 ágyas aktív a tüdőosztály és 84 ágyaas krónikus 4 ágyas rehaabilitációs részzleggel. Mind a belgyógyászzat, mind a tüüdőgyógyászati osztály a belgyógyáászati osztály 40 Debrecenii Orvostudomáányi Egyetem akkreditált a oszttálya, amely azz ÁNTSZ működési engedélyye alapján megyei szintű ellátásra jogosult, ennekk megfelelően azon a betegek ellátását is felvvállalhatja, mellyet városi kórhház jellegénél fogva nem tehet. Az aktív a osztályok megfelelnek a 60/2003. SzCssM rendeletben támasztott minnimumfeltételekknek, így véglegges ÁNTSZ működési engedéllyel rendelkeznek. r Feladata a Bódva B völgyéhhez tartozó aktív a belgyógyászati betegekk ellátása, Kazincbarcika, Ózd, Edeelény aktív tüdőőgyógyászati, illetve ezen terüületek krónikus betegeinek ellátása. Vállalkoozik minden olyan feladdat ellátására, amely az aktívv belgyógyászaat, illetve pulmoonológia hatáskkörébe tartozik. A Koch Róberrt Kórház a 2002-ben befejeződött feelújítási és bővíttési munkáknakk köszönhetőenn hosszú távon biztosítja a kórrházi ellátás jó színvonalát s monológiai elláttás területén mintegy m 260 a belgyógyyászat területéén a Bódva-völggye mintegy 388 ezer fős lakosságának, pulm ezer fős laakosság számára.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 67

II.55.3. Szoc ociális ellá látás hely yzete A települéésen működik iddősek ellátó beentlakásos és nappali n ellátó inntézmény is, melyeknek m ellátoott létszámát a következő táblázat mutatja: m Szociális ellátás

1990 1991 1 1992 19993 1994 19955 1996 1997 1998 1999 2000 2001 20002 2003 2004 2005 2006

Az önkormányyzat kezelésében levő tartóss bentlakásoos és átmeneti elhelyezésst nyújtó intézményyek működő férőhelyeinnek száma

..

..

..

..

310

3200

335

335

335

341

3 341

341

3441

338

338

338

338

Az önkormányyzat kezelésében levő tartóss bentlakásoos és átmeneti elhelyezésst nyújtó intézményyekben a gondozoottak száma

..

..

..

..

318

3288

335

340

341

339

3 341

339

3336

337

340

338

338

Idősek napppali intézményyeinek engedélyeezett férőhelyei

20

20

19

1 19

25

255

25

25

25

25

25

25

225

25

25

25

25

Idősek napppali intézményyeiben ellátottak száma

19

19

31

2 24

25

255

27

26

29

22

29

23

222

25

29

46

56

A bentlakáásos intézményy jelentős kapaccitással rendelkkezik, és nemcssak térségi, de regionális jelenntőséggel is bírr. A nappali ellátásnál jelentős j kapaciitásproblémák merültek m fel az elmúlt évekbenn. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóóló, többször módosított 19993. évi III. tv. 92. paragraffusának 3. a a vároos rendelkezik szociális szolggáltatástervezéssi koncepcióval, amely meghhatározza a bekezdéséének előírása alapján városban élő szociálisan rászorult szem mélyek részére biztosítandó szzolgáltatási felaadatokat, a lakoosság ellátásánnak javítása s vezési koncepcció felülvizsgálaata szükséges, és ezen felül folyamatosan aktualizálni érdekébenn. A szociális szolgáltatás-terv kell az időközben jelentkeező feladatok ellátásának e biztoosítása végett.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 68 A szociálppolitika területéén olyan célokkat kell meghaatározni, amelyyek megteremtik a családok szociális biztoonságát és előirányozzzák a megvalósítandó feladattokat. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szociálpolitikaii támogatásokraa fordítható központi források folyam matosan csökkennek, ugyannakkor a csalládok megélheetését biztosítóó kiadások em melkednek. a alapvető élellmiszerárak növvekedésére kell számítani. Valamennyi közüzemi díj, ezzel párhuzaamosan pedig az mogatási formáákat kell a jövőben alkalmazni, amelyekre a központi költsségvetés állami forrásokat Elsősorban azokat a tám s A biztosít, köövetkezésképpeen azokat, ameelyek teljes mérrtékben a helyi költségvetést teerhelik, fokozotttan vissza kell szorítani. tevékenység során a tám mogatottak szám mát – a rászoruultság függvényyében – csökkeenteni kell, de a rászorultakat magasabb k juttatni. összegű táámogatáshoz kell Az egyéb támogatási forrmák közül előttérbe kell helyeezni azoknak a költségeknek a fedezését, aamelyek helyi bevételeket b képeznek,, ezért továbbraa is a lakbér, vízzdíj, csatornadííj költségeinek átvállalására á keell törekedni. Azoknál a támogatási forrmáknál, amelyyeknél a jogszabályban írt feltéételek megléte esetén a támoogatást meg kelll állapítani, növelni keell a helyszíni ellenőrzések e szzámát, elsősorbban a lakásfennntartási támoggatásnál, a lakáás nagyságára,, illetőleg a szobaszám mra vonatkozóan. Az elkövettkezendő időszzakban a jogossulatlanul igényybe vett támoggatások visszaffizetésének elengedéssére vonatkozóóan konkrétan ki kell dolgoznni azokat a szeempontokat, am melyek az összzeg részbeni, vagy teljes elengedéssét teszik lehetőővé. Időskorúaak Szociális Ottthona Az Időskoorúak Szociáliis Otthona azz elmúlt évekk szűkös pénnzügyi lehetőségei ellenére is, úgy szakkmai, mint szolgáltatáásnyújtás terén fejlődött. A szaakmai szemponntokat figyelem mbe véve kialakításra kerültek az ápolási csopportok és a mentálhigiiénés csoport munkájának minőségi m fejlesztése. Az otthhon lakóinak biztosított b a rendszeres valláásgyakorlás lehetőségee. Az intézméény bekapcsolóódott a „Generáációk kapcsolatta” programba, melynek célja a hagyományok átadása, meggőrzése, az idős és fiaatal generációk kapcsolatának erősítése. A Szociális S és Munnkaügyi Miniszttérium a 2006. évben végzett ellenőrzési programjaa során az intézmény emelt sziintű ellátása kivváló minősítést kapott. A „Küzdeelem az Évekéért Alapítvány”” jelentős mértékben hozzáájárul az otthoon fejlesztéséhhez. A szeméélyi felvonó beépítésénnek megvalósíítását az alapítvány jelentős összeggel tám mogatta, amelyy első lépés voolt a szociális intézmény akadálymeentesítésének. A pályázati öneerő alapítvány általi á biztosításáával sikerült elnnyerni a „FOKA A” Közalapítványytól 6 millió forintot, melynek segítséggével az intézm mény komplex akadálymentesí a tése megvalósuul. gítő és Pedagó ógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézett Családseg Az intézett az elmúlt néggy évben kiépíttette kistérségi feladatellátásáát. A Pedagógiai Szakszolgálat 13 település általános iskoláiban és óvodáiban biztosítja a szoolgáltatást. A családsegítési feeladat 14, míg a Gyermekjólééti Szolgálat 7 településen t látja el a kistérségi k feladaatot. A városbaan megszervezésre került a szociális s alapszzolgáltatási felaadatok minőséggi átalakítása. A Az intézménybben minden tevékenység működik, fejjlesztették az Iddősek Klubját, a házi segítséggnyújtás összeéépült az Otthonii Szakápolási Szolgálattal. S A 2006-tóól 2010-ig terjeedő időszakbann tervezik beveezetni a várossban a közösségi ellátásokatt, amely egybeen törvényi kötelezettsség is. Ezt a tevvékenységet cssak megfelelő végzettséggel v leehet ellátni, így a szociális továábbképzésre kaapott állami támogatáss erre kerül felhasználásra. A közösségi k ellátáás finanszírozását az állami noormatívából szeeretnék megolddani.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 69

II I.5.4. Köz özigazgaatás helyz yzete mányzata 1990 őszén alakkult. Legfőbb döntéshozó szerve s a képpviselő-testület, amely a Edelény Város Önkorm v ből és listáról bejutott b képviseelők alkotják. Üléseiket az polgármessterrel együtt tizennyolc tagú; a tíz egyéni választókörzetb éves munkaterv alapján,, illetve szükséég szerint rendkívüli alkalmakkkor tartják. A képviselő-testü k let munkáját a különböző s k segítik. A képpviselő-testület minden m évben legalább egy allkalommal közm meghallgatást taart. létszámú szakbizottságok A képviseelő-testület alkootta szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően a városháza ossztályokra bontva látja el feladatát. A jegyzői hivatal készíti elő a képviselő-tesstületi üléseket,, gondoskodik az ott hozott ddöntések kihirdetéséről. A é igazgatási ossztály keretébeen működik a gyámhivatal g és az okmányirodda. A pénzügyi osztály a gazddálkodással szociális és összefügggő feladatokat láátja el. Az építééshatósági irodáához tartozik a várostervezés, v - fejlesztés, éppítési engedélyeek kiadása. Az alábbi bizottságok b műűködnek az Önkkormányzatban: • Pénzügyi és Ügyyrendi Bizottság- 5 fő • Oktatási, O Közműűvelődési, Ifjúsággi és Sport Bizotttság- 5 fő • Szociális, S Egészzségügyi és Kiseebbségi Bizottságg- 5 fő • Városfejlesztési, V , Környezetvédeelmi és Közbeszeerzési Bizottság-- 5 fő Cigány kiseebbségi önkormányzat működik a városban, a teestület munkájátt 5 fő látja el. mányzati Hírmondó az önkormánnyzat lapja évi 3 - 4 számmal. Az Önkorm

I II.5.5. K Környeze zetvédelem m s leevegőjű városok közé sorolható. A váross levegőminőséégi állapotát alaapvetően a Edelény a közepesen szennyezett Csereháti dombok jelentőős kiterjedésű erdőterületei, e a város saját szeennyezőanyag kibocsátása, k vaalamint csekély mértékben a környeező településeek befolyásoljáák. A város levegője, a régióhoz képpest kicsit roosszabb az esetenkénti e háttérszennnyezések miattt (pl. Kazincbaarcika), a térségg városaihoz viszonyítva viszoont jobb. A 19991-es állapotokkhoz képest az ülepedő por tekintetéében is történt javulás. A leveegőt szennyező források közzül meghatározó a közúti közzlekedés. E mentesítő út meegvalósulásával. vonatkozáásban javulás váárható a teherm Az ipari eredetű e szennyezés kisebb mértékű a váárosban, ami lookálisan lehet zavaró mértékű. Számottevő környezeti terhelést okozó o ipari teleephelyek a vároos déli részén lévő Déli ipari területen találhhatók. 1991-heez képest az ipari eredetű levegőszennyezés mértééke a legtöbbb komponens tekintetében csökkent a bányák b bezárása miatt. Jeleenleg is a legjelentőssebb légszennyyező tevékenysség a fűtés, bár a gázhálózatraa történő rácsattlakozások miattt folyamatosann csökken a légszennyyezés A város leevegője csak akkkor maradhat tartósan az egéészségügyi hattárértékeknek megfelelő, m ha a környező dom mbvonulatok és a Bódvva völgyéből érrkező friss leveegő-áramlási foolyosói beépítetlenek és zöldffelületek maraddnak a belvároosig. Ebben számottevvő szerepet játtszanak a kialakult légáramlási folyosók, zöldfolyosók, z m melyeket a pattakvölgyek (Bóódva-patak, Császta-patak, és az azookat kísérő, jeleenleg még jobbáára összefüggőő zöldfelületek alkotnak. a l b zajforrása a közlekedés. Legzajosabb az a Antal Györggy út belvárossi szakasza .A A tényleges Edelény legjelentősebb zajterheléss pontos megghatározása érrdekében célszerű zajmérésseket végeztetni. A belső vvárosrészek zaajterhelését csökkentené a belvárosi tehermentesítőő út megépítésee.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 70 A magass talajvíz illetvve belvíz korlátozza a vároos alacsonyabbb térszínű résszeinek hasznosíthatóságát. Ezeken a területekenn a talajvíz álttalában kis méélységben találhható. A talajvízz a város déli részén rendszzeresen megjelenik belvíz formájában a felszínen. Mennyisége 5 l/s*km2, ami árrvízkor megemeelkedhet, de taartós alacsony vvízállás mellettt jelentősen lesüllyedhet. Nagyobb árvizek alkalmávval a talajvízszzint jelentős meegemelkedése,, vagy hosszabbb csapadékoss időszakok v belvízzzel borított teerületek. Ezen a vízrendezés, a felszíni vizzek megfelelő elvezetése, e után alakuulhatnak ki a városban kezelése segíthet. s Környezettvédelmi és az ivóvíz ellátás biztosítása szeempontjából a város v legjelentősebb és legéggetőbb problém mája a déli vízbázis kútjaiban k már 1999-ben megjeelent és a Regionális déli vízzbázis kútjait veeszélyeztető szzennyezés. A szzennyezést meg kell szüntetni, s és el kell végezni a kárelhárítási k muunkákat, mivel annak a hiányábaan az ivóvíz kuttakat nem lehett használni. A szennyyezés forrásánnak meghatároozásának, a szennyezett s terület kiterjedéssének vizsgálaatának és a lehetséges kárelhárítáás módjának enngedélyezését az a illetékes üzeemeltetők és szaakhatóságok már m korábban kuutatást végeztek. Edelény szennyvíztisztíttó telepe üzem mel, biológiai szennyvíztisztí s ítással.. A telepp rekonstrukciójja és a tervezettt kapacitás b A telep képes meegoldani a vároos és a környékk szennyvízkezeelését.. Elsősorrban a város beelső részein kiépítése befejeződött. van kiépíteett csatornahálózat. A belterüületen területaráányosan 36,7 %-os % az ellátotttság. Ennek meegfelelően nagy számban üzemeltetnnek házi közm műpótló létesíítményeket, melyekből elszivvárgó szennyvvíz közvetlenül szennyezi a talajt és talajvizekeet, ezen kereszttül a Bódvát, veeszélyeztetve a vízbázisokat. Mindezek miattt szükséges a sszennyvízelvezzető hálózat további bőővítése a város említett területeein. v A víízfolyás nagy cssapadékok alkaalmával sok huulladékot szállít és rak le a A Bódva-ppatak a város leegjelentősebb vízfolyása. kisebb eséésű részeken. A nagyvizek a patakmeder p parrtfalait romboljáák, ezért a medeer rendszeres ttisztítása és karrbantartása szükségess. Ökológiai elvveknek megfelelő mérnökbiológia módszereekkel történő partfalrendezé p és szükséges. Zöldfelületi rendezés szükséges s a Hoolt- Bódva pataak parti területenn. A város hulladékgazdálkodásának heelyzete (települlési szilárd huulladékok, veszzélyes hulladékkok, települési folyékony f a felszín alatti a vizek állappotát. hulladékokk) jelentősen beefolyásolja a tallaj, felszíni- és főleg A lakossággnál keletkező kommunális hulladék szelekttív gyűjtésére leehetőséget nyúújtó hulladékgyűűjtő szigetek ellhelyezésre kerültek a város területéén. Az eddigi taapasztalatok alapján a hulladdékok szelektívv gyűjtésének hhatékonysága a lakosság körében nem eléggé hatéékony. A város kül- és belterrületein egyaráánt található tööbb kisebb-nagyobb illegáliss hulladéklerakkó. A hulladékk lerakatok v a felszámoláása folyamatoss, de sajnálatoss módon azokk rendszeresen újratermelődnnek annak ellennére, hogy a városban hulladékszzállítás ingyenees. A városbaan keletkező kerti k hulladék, zöld hulladék hasznosítása komposztáló létesítését inddokolja. A vároosban lévő lakóingatlaanok 20%-a (azzaz kb. 600 inggatlan) nem csaatlakozott a szeennyvízelvezetőő hálózatra. Ezeen ingatlanokonn keletkező települési folyékony hullaadék sajnos méég mindig csakk kb. 100-ad réésze kerül szipppantásra, a többi a talajba keerül a még m szigetteltsége miatt, továbbá t a lakossság jelentős mennyiséget m használatbban lévő egyedi zárt szennyvízztárolók nem megfelelő juttat a talajba különbözőő módokon, ezéért fokozottabb ellenőrzésre vaan szükség. A talajba jutó teleepülési folyékonny hulladék F feladat az ingatlantullajdonosok öszztönzése a a felszín alatti vizek reendkívül súlyoss szennyeződéését okozza. Fontos szennyvízelvezető-hálózaatra való rácsattlakozásra. A város közigazgatási k területén találhható hulladékleerakók csurgalékvize és a szennyvízelvez s zető hálózatra még nem csatlakozoott ingatlanok szzennyvíztárolóiból a talajba jutó települési folyékony hulladéék nagy mértékkben szennyezik a talaj és rétegvizekket, mely szennnyezést jelentőss mértékben cssökkenteni kell annak érdekébben, hogy a várros déli részén lévő kutak ne szennyyeződjenek továább, azok üzem meltethetők legyyenek.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 71 Edelény város v lakossággának körében a környezettuudatos viselkedés kialakításaa jelentős mérrtékben javítanná a város környezetii állapotát. A köörnyezettudatoss viselkedésre való v nevelést már m az óvodákbban el kell kezddeni, illetve renddezvények, hulladékgyyűjtési akciók segítségével s a felnőtt lakossáágot is rá kell kényszeríteni k a város környezetének védelmére. El kell készíteni a város „Környezetvédelmi Program”-ját, P m részletes tájékoztatást adna mely a a város környezeti állaapotáról és iránymutattásokkal szolgáálna a problémáák megoldásáraa.

I II.5.6. K Közlekedé dés helyzeete e kistérsség közigazgattási, kulturális és é közlekedési csomópontja. A település A Bódva-ppartján találhatóó település az edelényi Miskolctól 25 km-re fekkszik, áthalad rajta a 27. szzámú főút és a Miskolc-Torrnanádaska vaasútvonal. Inneen indulnak autóbuszook a Cserehát, a Galyaság és az a északi terüleetek kis települéései felé is. ózat Közútháló Edelény város v az utak keresztezésébbe települt, Boorsod kapuja. Fontos közúúti csomóponnt. Az országos közlekedésfejlesztések elkerülik. Az M30 és M266 sz. gyorsforgaalmi utak a megglévő 27. számú főúttal és a 2617. 2 számú meellékúttal kapcsoolják az ország vérkeringésébe. A két út taalálkozása, csoomópontja a beelvároson kívül esik. A 27. szzámú fő út a belvárost keresztül szelli. A közelmúltbban megépült Belvárosi B út a foorgalmat megossztva enyhítette a belváros gépjármű terheltségét. Teervek készültek a Borsod-Abaaúj-Zemplén megyei m Közútkeezelő Kht. részééről az utak egyyirányúsítására, valamint az Isstván király útja parkoló útként történő rendezéésére. A belvárossi magot a Belvvárosi út – Bódva patak – Csáászta patak – Paast út határoljaa. Itt helyezkednek el a fontossabb városi intéézmények, üzleetek, irodák, a Kastély, és a többszintes t lakótelepeek. A tömbön beelül a meglévő utcák u burkolataa kiépült. Általábban két forgalm mi sáv van, kétiráányú forgalomm mal. A 27-es szzámú főúton taalálható települéés Miskolchoz közeli k fekvése jó j elérhetőségeet biztosít. Azonnban a települéés számára az átmenőő forgalom jeleentős terhelést is jelent, így hosszútávon h szzükséges az ellkerülő út megéépítése, mely a település turisztikai célú fejlesztéseei szempontjábóól nélkülözhetetlen. Parkolás A parkoláás a városközppont intézményyekkel teli, leggbelső területéén okoz időnkéént és helyenkként problémátt, azonban közlekedésszervezési jeelentősége alaccsony. A belváárosi területek kiépített parkoolóhelyei a jeleenlegi gépjárm műforgalmat k képesek kiszolgálni. A szolgáltaatások és a kerreskedelem fejllődésével, valamint a gépjárm művek számánaak további emellkedésével azonban újabb beavatkozzásokra lesz majd m szükség.. A parkolási gondok egyikk megoldását jelentheti a bbelváros egyes utcáinak egyirányússítása, a belvárrosi utcák széleesítésével új parrkoló területek kialakítása.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 72 Tömegközlekedés megközlekedéssi szempontból a város kiemelt szerepet töölt be. Fontos közlekedési kaapcsolatot teremt a régió Közúti töm központja,, Miskolc és az Edelénytől észzakra eső terüleetek között. Innnen indulnak auutóbuszok a Csserehát, a Galyaság és az északi terüületek kis telepüülései felé is. os közlekedéss Kerékpáro A térség földrajzi f viszonyyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedéss fejlesztését. E mellett Edeléényben nagy haagyománya van a keerékpárral törtténő közlekedésnek. Ennekk megfelelően szükség vann arra, hogy a közlekedéss-fejlesztési elképzeléssekben kiemelt szerep jusson az egyes várossrészeket összeekötő kerékpáruutaknak. Az észak--déli és kelet-nnyugati kerékpáárutak kialakítáásával az egyees városrészek elérhetősége a helyi lakosook számára növekszik, másrészt a település t a turisták számáraa is bejárhatóvvá válik. A naggyobb távolsággokra történő kerékpáros közlekedés a szabadidős forgalom és a turizmus keretében fog cssak fejlődni. Ezzért a város éss kistérségénekk turisztikai fejlesztéseeivel összhanggban kell kidolgozni a kerékkpárutak településközi hálózzatát, és ezt aaz egyéb fejleesztésekkel összehanggoltan kell megvvalósítani. Gyalogoss közlekedés A város járdáinak, gyaalogos átkelőhhelyeinek többbsége nem teszi lehetővé a mozgáskorláátozottak akaddálymentes közlekedését. A számukrra is akadálymeentes közlekedéést biztosító visszonyok kialakíítása az esélyegyenlőség meggteremtését jelenti. Vasúti közlekedés más a város külső keleti határáán helyezkedik el, jelentős Edelény a Miskolc-Tornaanádaska vasútvvonalon fekszikk. A Vasútállom iparvágányyi kapacitásokkkal rendelkezik. Az egykoroon jelentős forrgalmat lebonyyolító, hatalmas területen elhhelyezkedő vasútállom más, a vasúti szállítások, - mind a szem mélyi és mind az árufuvarozzást érintő - vvisszaesésénekk, valamint arányveszztésének követkkeztében jó néhhány kihasználaatlan területtel és é épületfelületttel rendelkezik.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 73

II I.6. Korá rábbi fejle lesztések Edelény y városábban A követkeezőkben, a várrosban az elmúlt esztendőkbben lezajlott váárosfejlesztési akciókat, a jelenttősebb beruházzásokat és megvalósuult korszerűsítééseket mutatjuk be. Edelény azz eddigi fejleszttési lehetőségek érdekében igen nagyban tám maszkodott uniós forrrásokra, pályázzati finanszírozzásra annak érdekében, é hoggy a város által korábban beütemezett fejlesztések f megvalósuuljanak. 1999-20099 Edelény várossában történt beruházások listtája: ™ Szabó S Lőrinc általános iskola magastető ráéppítése, tantermek kialakítása ™ Finkei ravatalozzó, esőbeálló, járda építése ™ Belváros, Hősöök tere, Antal Gy., Borsodi utakk járdafelújítás térkőburkolattaal I gyerrmekorvosi renddelőjének bővíttése ™ Egészségügyi Intézmény Z patak meegépítése, Kincssem patak medderrendezése ™ Zúgó ™ Parkok építése, kialakítása (566-os emlékparkk, Borsodi úti paark) V telkekk közművesítésse (24db) ™ Vásártéri ™ Császtai C út kültterületi szakaszzának felújításaa, ™ Császtai C uradalmi pince rekonnstrukciója ™ Császtai C homokbánya rekultivvációja ™ Császtai, C Sápi szőlőhegyek ellektromos energgia ellátása ™ Családsegítő C épületének felújítása (Bányász út) ™ Borsodi általános iskola bővítéése ™ Dankó Pista útii lakások szanáálása, építési teelkek kialakításaa V utak csaapadékvíz-elvezzető rendszerénnek felújítása (110km) ™ Városi ™ Művelődési közzpont épületéneek felújítása, Sttúdió építése, fűűtéskorszerűsítése ™ Borsodi út 2, Gimnázium, Nefeelejcs óvoda éppületeinél kéméénybontás G udvvarán műfüves focipálya építése ™ Gimnázium ™ Játszóterek J épíítése (Mátyás király k út, Malomszög út) ™ Katona József úti övárok építéése ™ Koch Róbert kóórház felújítása, új szárny építéése ™ Közvilágítás koorszerűsítés f tése ™ Borsodi Földvár rekonstrukciójja, Borsodi Tájhház felújítása, fűtéskorszerűsí S p bővítése, átéppítése ™ Szennyvíztelep ™ Szennyvízveze S eték rekonstrukcció Kenderföldi Lévai utakon ™ Szelektív S hulladdékgyűjtés meggvalósítása ™ Autóbusz A öblökk, fellépők építéése ™ Belterületi járdáák felújítása (122 km) 5 db belterületi utca felújításaa, építése ™ 52 ™ Finkei Szociáliss Szolgáltató köözpont apartmaanház építése

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 74 Koráb bbi városképett és közösségii funkciót érinttő beruházáso ok az egész teleepülésen: Név Közútt felújítás I-IV. (Mezőő, Miklós Gy., Árpád, Á Rozsnyói, Kölcseei, Rozmaring, Koránnyi, Csalogány, Új templom út) , TormásPást út) ú Belterrületi utak felújíttása (13 db) és építésse (2 db) Március 15. emlékpark átalakításaa Művelődési Közpon nt felújíttása Útfelú újítás (Szent Márton út, Erkel F. út) Izsó Miklós M Gimnázzium és Szakkéépző Iskola korszzerűsítése és bővítése b

Összköltsség

Kezddés befejezés

Kezdés befeejezés

47 699 9559

20005.10.15.

2006.01.28.

63 548 7000

20006.09.04.

2006.10.02.

6 664 8550 82 682 9880

20006.06.30. 20006.08.02.

2006.10.15. 2007.05.01.

20 000 0000

20008.09.30.

2008.10.31.

300 000 000 0

2008.

2009.

(Forrás: Önkorm mányzat által összeeállított táblázat)

Kastély lysziget Kulturál K lis - Turi risztikai Központ K t projekt Az Észak--Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Turisztikai Attrakkciók Fejlesztésse kiemelt projeektek keretébenn rajtolhat a Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Közzpont Edelény csaknem c 2.2 milliárd m forintos projektje, amelyyből több mint 1.8 milliárd u támogatáás. A projekt célja c a kastély felújítása, turisztikai hasznossítása, amely egyben a Cseerehát és a forint az uniós Galyaság turisztikai fejlessztését és a térrség gazdasági fellendülését iss szolgálja. A regionállis támogatássaal bíró projekt fő f elemei: a cssaknem háromsszáz évvel ezellőtt épített edellényi kastély főőépületének külső-belső felújítása, a termeiben taláálható művészeeti értékek restaurálása, illetvve a hosszútávvon történő fennntartás és értékmegőőrzés érdekébeen az épület meegfelelő turisztikkai-kulturális haasznosítása. Léényeges projekttelem a kastélyy környezet, sziget jelleegének visszaállítása, látogatóóbarát parkoló kiépítése k is. A beruházzás során, a kaastélykerttel egyyütt több mint 8000 8 négyzetm méter terület kerül felújításra,, fejlesztésre, ebből e akadálym mentes (belső terek) t 1625 néégyzetméter lessz, valamint 70 7 új autó és 8 buszparkoló b is épül. é A projekt nyomán 30 újj munkahely léétesül, s a turisztikai attrakcióóhoz kapcsolódó szolgáltatáások pedig számos vállalkozzásnak adnak majd munkát a térségben. A kastély látogatottsága az 5. évre eléri a 100.000 főt.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 75 A projekt elemei 1.

2.

3.

A kastélyépülett múzeumi és látogatóközponti hasznosításaa: az épület hom mlokzatának éss termeinek felújítása, falé mennyezetii festmények restaurálása, és r á állandó és időőszakos kiállítáások elhelyezésse, a térség információs p pontjának teleppítése, valaminnt rangos tudoományos és művelődési renddezvényhelyszínn kialakítása. Az emeleti f festett szobákbban levő rokokó életjelenetekket életre keltikk egy 3 D-s film m segítségével a projekt soráán. Állandó k kiállítás kialakíttása a Coburg család c és tevékkenysége bemuutatása, „Egyszeer már sikerült"" címmel. A kastélypark és kastélykertek rekonstrukcciója: a barokkk kor hangulatáának visszaidéézése, program mhelyszínek l létesítése, gyerrmekjátszótér kialakítása. k A szzigetre jutást elősegítő gyalogos híd megépíttése a parkolóbból a Bódva f felett. Kiegészítő szollgáltatások teleepítése: parkolóó, kerékpártároló, pénztár és innformációs közzpont, valamint vendéglátó é szolgáltató egységek, és e kávéézó, múzeumi shop s kialakításaa.

A kiemelt projekt (ÉMO OP-2.1.1/A-20088-0003 kiemelt projekt) támogatási szerződdését 2009. máárcius 25-én az a edelényi kastélybann írták alá. A közbeszerzési k e eljárással kiválasztott kivitelezző: Kastélyépítő Konzorcium (FK RASZTER R Építő Zrt. konzorcium mvezető és a Zemplénkő Z Kelet-magyarorszáági Kőbányák Bányászati B Kft. (röviden Zempplénkő Kft.). A kivitelezési munkák az a ideiglenes szervizút s készítéssel és a boontási munkákkkal 2009 őszéén megkezdődttek. A projekt zárásának időpontja: 2011. október 31. Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Köözpont projektheez kapcsolódikk a KEOP pályáázaton a Holt-B Bodva revitalizáációja (160 millió Ft ).

L’H ’Huillierr-Coburgg–kastély y körüli Holt-Bó H ódva revi vitalizáciiója "Az edelénnyi L’ Huillier-C Coburg-kastély parkjának helyreállítása I. üteem: a Kastély-ssziget körüli Holt-Bódvaág revitalizációja" beruházáss bemutatása: ™ A Az I. ütemre elnnyert támogatássi összeg: 9.665.000,- Ft ™ Az A I. ütem támoogatási időszakka: 2008. májuss 30-tól 2009. december 31-ig A projekkt célja a Coburg-kastélyy-sziget körülli Holt-Bódvaág revitalizációja. A Bódva-ffolyó szigetén álló á edelényi L’ Huillier-Coburrgk Tájkéépi kastély Ésszak-Magyarorsszág legjelentőősebb barokk kastélya. kertjét a 19. század elején e alakítottáák ki. A Bódvva a park egyyik m felébeen legfontosaabb látványeleeme volt. A 20. század második végrehajtoott folyószabályyozás következztében a Bódvva egykori főágga holtággá vált, v és mára cssaknem száraz, szemetes árokkká változott. A halmozzottan hátrányoos helyzetű település központjában találhaató folyómedeer helyreállításaa, valamint őshonos növényekkkel és állatokkkal való betellepítése által ismét i értékes élőhellyé teheető, s emellett a történeti kert látványoss, oktatásra is alkalmas elemévé válhaat, összhangbban az Aggtelekki Nemzeti Parkk törekvéseivel.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 76 A fejlesztééssel közvetleenül érintett terrület A projektteerület az edelényi Kastély-sziggetet három olddalról körülölelőő egykori Bódva-ág jelenleg túúlnyomóan szááraz medre, illetve a meder m legközvettlenebb környezete. Ez a sziggetet északról, nyugatról és déélről körülvevő mederszakaszz, amelynek hossza cssaknem 1 kilométer. Az észzaki és a nyuggati mederszakkasz tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonnkezelője a Műemlékeek Nemzeti Gonndnoksága. A déli d mederszakkasz Edelény Város V Önkormáányzatának tulaajdona, amelyett a város a pályázat sikeres s lebonyoolítása érdekébben 99 évre szzintén a Műemllékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezeléssébe adott. Jelenlegi állapotára á az előrehaladott euutrofizáció, feliszzapolódás és sűrű s - nagyrészzt özönnövényeekből álló - növvénytakarás jellemző. A védett fajok száma s ezen állaapot miatt viszonylag kicsi. A projekttterület általáno os földrajzi bemutatása A terület az a Észak-magyaarországi medeencék Sajó-völggy kistáján fekszik, 130 m körüüli tengerszint fe feletti magassággban. Ezen a részen kapcsolódik össze ö a Bódvva-völgy kiszélesedő Edelénnyi völgykapu szakasza a S Sajó-völggyel, és szintje összefonóódik a Bódva terraszaival. A Bódva-ffolyó a mai Szloovákiában, az Érchegységben É n ered, vízgyűjtőőjének legmagaasabb pontja 1187 m (Nagy Csükerész), C legalacsonnyabb pontját Boldvánál B éri el, ahol a Sajóba torkollik. Medeerhossza 110 km m. Potenciáliss növényzetéree jellemző a paannóniai cseres-tölgyesek és gyertyános-tölg g gyesek maradváánya, amely nyyomaiban a kastély-szigeten ma is megtalálható. A folyó f környezettében a puhafáss és keményfáss ligeterdők maaradványai jellemzők. Nyílt t gyapjúsásos lápréttek, nedves kasszálós és mocssárrétek fordulnaak elő. helyeken a magaskórós társulások, Társadalm mi környezet bemutatása b A települéés halmozottan hátrányos helyyzetű, az önkorrmányzat évek óta működési forráshiánnyal küzd. A hiánytt különböző kiegészítő állami támogaatásokkal, vagyonértékesítésből származó bevételekkel és é hitel felvéteelével pótolja. A normatív ö hitelállománya jelenleg a hozzájárullások nem fedezik a feladatook ellátásához szükséges összegeket. Az önkormányzat költségvettési főösszeg 100,81%-a. A projektteel összefüggésbben várható, hoogy munkahelyyek teremtéséveel, képzési proggramok beindítáásával a város természeti, kulturális, humán és gazddasági erőforrássaira támaszkoodva a térség éss a város társaddalmi és gazdaasági helyzete jaavulni fog. mertetése A fejlesztéés szükségszeerűségének ism A projekt-tterület a halmoozottan hátrányyos helyzetű kissváros belterületének tőszomszédságában ttalálható, részbben száraz, részben posványos p holt folyómeder. A holt és az új, élő, töltéssel védett v folyóág között k terül el a Coburg-kastéély szigete, amelyen a kastély tájképii parkja terül el.. A Műemléékek Nemzeti Gondnoksága G áttfogó és széless körben egyezztetett koncepcióját "Kastélyszziget-Kulturáliis Központ - Edelény" címmel projektjavaslatként nyújtotta n be 20007-ben a Nemzzeti Fejlesztési Ügynökséghezz, mely a munkáát pozitívan értékelte és é a Kormány a projektjavasslatot továbbfejlesztésre tartottta érdemesnek. A "Kastélysziget-Kulturális Központ Edelény" projekthez szzorosan kapcsolódik a kastéélyt körülölelő park rekonsttrukciója, melyyet két lépésbben tervez K támogatáásával. A jelenleegi projektet, a Holt-Bódva-ágg rehabilitációjáát, sikeres pályáázat esetén megvalósíítani az NG a KEOP a történeti park teljes rekoonstrukciója követheti. ™ A kastélyra, parkjára és a Bóddvára vonatkozóó védettség ™ Helyi természetti védelem

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 77 ™ ™ ™ ™

Régészeti védeettség Z Zajvédelmi szempontból fokozzottan védett teerület T és kilátásvvédelem szempontból fokozottaan érzékeny terület TájMűemléki védeelem, műemléki környezet

A fejlesztéés előtti (jelenlegi) állapot issmertetése Az edelénnyi L'Huillier-Cooburg-kastély-szziget körüli Holtt-Bódvaág helyyi védelem alattt áll. Az 1968-669-es mederrendezés óta az egykor élő folyóág hoolt mederré váltt, és erősen feltöltődött, csak kis foltokban taalálhatunk stabbil vízállásokat. Jellegtelen nádasok, gyékényesek, nem n zsombékooló magassásosok alkotják a növényzetet. Ennek E megfelelően az eredeti élővilág is á A meder réézsűjén erősenn degradálódottt a növényzet, jellegtelen visszaszorrult, és helyét a mocsári növvényzet vette át. cserjés, gyyomnövényzet alakult ki, melyben még felfedezhetőek az erredeti ligeterdei növényzet elem mei. A nyílt állóóvizekre jellemző állatvilág vissszaszorulóbann van, az egyeedszám és a faajgazdagság is lecsökkent. A madárvilág változatossága is kezd megszűnni. m A meder környezzeti állapota azz illegális szem métlerakás miattt folyamatosann romlik. A v meder felttöltődése folyamatos, az iszaap felhalmozóddását az illegállis hulladékelhaagyás is gyorssítja, amely a vízminőség romlásáhooz vezet. történtek. A medder rehabilitáációjának é érdekében, a jelenlegi helyzet feltárására vizsgálatok A geodézziai, és a talajjmechanikai feeltárás alapján elkészült a Holt-Bódva H jeleenlegi állapotáának hossz-szeelvénye és keresztszeelvényei. A feeltárások alapjáán megállapíthható, hogy a holt meder fenékszintje f allatt minimum 2-3 méter vastagsággban, változó össszetételű de döntően d homokkos, kavicsos víízvezető összleet terül el. A meedret határoló területeken, t a Bódva régi árterén változó minőséégű erősebbenn-gyengébben kötött ártéri üledékek, szervesanyag-szennyezéssel fordulnak elő. e A talajmecchanikai feltárássokból, a talajvvíz és a folyó vízállás adataibóól megállapíthattó, hogy a holtáág mindenkori vízszintjét v a talajvíz sziintje határozza meg, frissítővízz bejuttatása néélkül az optimállis vízállás és vízminőség nem m érhető el. A projektjjavaslat által elérendő e célok kitűzése A beavatkkozás lehetővé teszi a rézsűkön és a partonn az eredetihezz hasonló ligeteerdei növényzett regenerálódását és nyílt állóvizekree jellemző élővvilág visszateleppedését. Ennek nagy jelentőssége van a Bóódva-völgyben, ahol számos a 13/2001. (V.9.) KöM M rendelet értelm mében védett és é fokozottan véédett faj kötődikk a hasonló élőhhelyekhez. A beavattkozás rövid távú célja egy természeet közeli, staabil nyílt vízzfelszínű vizes élőhely létrehozása. Várhatóann a beavatkozás hatására az Európai Uniós közösségi szeempontból kiem melt jelentőségűű élőhely, a "Euutróf sekély tavak és holtmedrek h hínárnövényzete" alakulna ki. A revitalizáció után az élőhely szaporodó- éss élőhelye leszz a törvényi oltalom alatt álló kétéltűeknek és szám mos madárfajnak, emellett azz alábbi védettt fajok megjeleenése várható: Lápi acsa (Anaciaeschna isoschelees), Tócsaszitakötő (Leucorrhhinia pectoralis)), Laposhasú acsa a (Libellula fulva), Réti rabbló (Lestes dryas), Váágó csík (Cobitiss taenia). További céél a jelenleg kiss egyedszámmal jelenlévő özöönnövények elttávolítása. A kootrással egy meenetben eltávolításra kerül a mederbeen lévő szemét is, fokozott elleenőrzés mellett.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 78 A beavatkkozás hosszú távú célja azz, hogy ez a tájképileg t és természetvédeelmi szemponntból is kedveező állapot stabilan feennmaradjon. E fenntartás azz alábbi részekre tagolódik: 1. 2. 3. 4.

a partszakasz kaszálása; k a partszakasz fás-szárú f növénnyzetének gonddozása, különöss tekintettel az özönnövények eltávolítására; a meder vonatkkozásában a paartszéli növényzzet és a hínárnöövényzet káross túlszaporodásának megakadályozása; a holt mederbee rendszeres frisssítővíz juttatássa

A fejlesztés többféleképppen hozzájáruul a horizontáális célok teljesüléséhez. Azz esélyegyenlőőséget tekintvee a projekt f tekintvve elmondható, hogy a projektt a helyben halmozottaan hátrányos helyzetű települéésen fejleszt. A fenntartható fejlődést rendelkezéésre álló erőforrrásokra támaszzkodik, a zöldfeelület kialakításs során előnybeen részesíti az őshonos növénnyfajokat, a tájegységnnek megfelelő fajkompozícióka f at, továbbá a feejlesztés hozzájjárul a tájképi és é településképii értékek megőrrzéséhez. A közvetleen célcsoport Edelény E lakosssága, hiszen a Holt-Bódva medrének rendezésével és meegtisztításával a városkép előnyére változik, v a rehabbilitált meder álllapota fenntarthatóvá válik, am mellyel egyrészzt csökken az eegészségügyi koockázat, és a természeet szennyezettssége, másrésztt oktatási és kuttatási célra mégg inkább alkalm massá válhat a ppartszakasz. A területeen a rehabilitácció eredményeképpen megjellenő fajok kivááló botanikai és zoológiai kuttatási témát jeelentenek a szakirányúú oktatási és kutatási intézzményeknek, de d a projektgaazda és a heelyi iskolák iss fel tudják használni a környezetttudatosság fejleesztése érdekében. A meder kotrásával és az illegálisan elhagyott hulladék elszállítáásával a felszíni, és a felszíín alatti vizek potenciális é célcsoportraa. Célcsoportnaak tekintjük veszélyezttetettsége is cssökken, ami közzvetlen pozitív hatást gyakorool a vízgyűjtőn élő a projekt megvalósításáában, kivitelezzésében résztvvevő vállalkozáásokat és embereket is. A projekt lebonnyolításával minőségük, a létbiztonságuk, ugyanis u munkáhhoz jutnak a hátrányos helyzettű településen. közvetlenüül javul az életm A beavattkozás nélkül várható hatáások és köveetkezmények bemutatása b (Ö Ökológiai hatáások, műszaki jellemzők meghatároozása) A projekt meg nem valósulása esetén a holt medeer feltöltődése tovább folytattódik. A nyílt vvízfelszínek folyamatosan t mi szempontbóól kiemelten fonntos élőhely szűűnik meg. A feltöltődött, elmoccsarasodott megszűnnnek, ezzel egy természetvédel területen a nád és a gyékény g homoggén állományaai alakulnak ki.. Ezután kezdődik a holt meder cserjéseddése, majd mban jelen vannak fás-szárúú özönnövényeek, várhatóan eezek intenzív előretörése e erdősülésee. Mivel a terüületen kis szám várható, ezzel jelentősen megnövelve az esetleges késsőbbi revitalizácció költségeit. A mederkkorrekció után a holt-meder fenntartási munkái m bozót- és cserjeirtás, rézsűrendezéés, iszaptalaníítás rendre elmaradtak, így a mederr fokozatosan benőtt, b feliszapoolódott, kommuunális szemétteel terheltté vált. A víztükör felüülete kisvízi k ugyan egy e vízkivételi m mű, de meder benőttsége, b időszakban a minimálisraa csökkent. Az élővíz-jelleg feenntartásához készült v hogy frissíttő vízkivétel a Bódvából B nem történt, de jeleenleg sem törtéénik. A holtfeliszapolóódása már olyaan mértékűvé vált, mederben vízmozgás csaak nagyvízi időszakban- amikoor a talajvíz meegemelkedik, ésszlelhető. Vízszzintváltozás utáán azonban egyre gyakkrabban számoolni kell rézsűcssúszásokkal. Összefoglalva: a holt-meeder jelenlegi állapota á sem műszakilag, m sem m ökológiailag nem fenntarthható, ugyanakkkor részben éppen emiatt, vagyis a szzukcesszió előrrehaladottsága miatt az éves feenntartási költssége igen magaas.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 79 Várható eredmények, e hatások bemutaatása (ökológiai, gazdasági, társadalmi) A fejlesztéés eredményeei ™ Ö Ökológiai: term mészet közeli vizes v élőhely jöön létre, mely a parti sávval számos védettt állat- és növéényfaj élő-, s szaporodó és búvóhelye b lesz. ™ Gazdasági: G fokkozódik a kastélly és környezetének - így a településnek - a láátogatottsága. ™ Társadalmi: T a rendezett környezet kikapccsolódási lehetőséget biztossít a településsen élőknek és é városba l látogatóknak. A helyszín fontoos kutatási, oktaatási hellyé válik. A fejlesztéés főbb hatásaai ™ Ö Ökológiai: a reevitalizáció soráán új élőhely jöön létre, melybee a kisebb mozgóképességű élőlényeknél a közvetlen k környezetből váárható betelepüülés, nagyobb mozgóképesséégű élőlényeknél elsősorban a Bódva-völgybből. Vonuló m madarak esetében fontos meggállóhely lesz. A projekt hatásaaként a környezzet biztonsága nő, a táji értékeek védelme b biztosítva lesz. ™ Társadalmi: T a település vonzeereje fokozódik, a környezettuddatosság fejlődiik. A kivitelezzés időtartamaa A kivitelezzés 15 hónap allatt történik. A műszaki m lépéseek egymásra éppülnek, azok résszletekbe menőő ütemezése jeelenleg még nem terveezhető. A kiviteelezésre tervezeett 15 hónapbaan tartalék idő is kalkulálva van, v amely extrrém időjárási, vagy v egyéb előre nem látható körülményekk esetén is elegendőő időt bizttosít a prrojekt megvaalósítására. m átadássára 2011 júliussában kerül sor,, ezzel egy időbben elkezdődik a vízjogi üzemeelési engedélyeeztetés. A projekt műszaki A projekt pénzügyi p zárásaa, a záró jelentéés elkészítése 2012. I. negyeddévében történiik.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 80

II.7. Swot-an analízis Erőssségek • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gyengességek •

A természeti környezet meggkíméltsége Változatos, értékes é táj és élővilág é Sok városonn belüli zöldfelület Bódva-patakk Egységes, kisvárosi k települléskép L`Huillier-Cooburg-kastély éss park Borsod megye történelmi központja Császta pusszta területén boorászat Világörökséggi helyszínek köözelsége Népi hagyom mányok ápolásaa Fejlődőképees új gazdasági kezdeményezéések Sokszínű fejjlesztési intézm ményi hátér Hasznosíthaató, olcsó ingatlanok Határmenti kapcsolatok k Emberléptékkű, aprófalvas környezet k Integrálódottt helyi társadalm mak Szervezetileeg kiformálódoott roma kisebbségi önkormányzzatok léte

• • • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

•

• •

 

Edelény

 

Néppesség mennyiségi és minőőségi eróziója, elszzegényedés Életképes gazdasáági szereplők hiánya, Fokoozódó szociáliss és morális nehhézségek Fejleesztési saját források csaknem m teljes hiánya Változásokat, összzefogást gátló atomizálódás, fejleetlen kooperációós készségek Elapprózott birtokszeerkezet Elhaanyagolt táj, műűveletlen földekk Szűk belső piac Fejleetlen infrastrukttúra Kedvezőtlen közlekkedési helyzet mány Elavvult épületállom Építtészeti látványoosságok kihassználatlanséga, lepuusztultsága Elhaanyagolt patakm meder Körnnyezetvédelem alacsony foka Lakóóhelyi szegregááció; telepek; kicsi, k megfelelő infraastruktúra nélküüli lakások Rosssz egészségi állapot, a roma származású embbereknél 10 éévvel alacsonnyabb várható életttartama Alaccsony iskolázotttság, ezen belül a felsőfokú végzzettség szinte tteljes hiánya, közéépiskolai szzinten elsősorban csak szakkmunkás képessítés Alig mérhető foglaalkoztatottság, magas arányú tartóós munkanélkülliség, munnkakészségek eelveszítése; munkalehetőség szinte kizárólag a leegális munkaerrőpiacon kívül. Közösségi tudat,, kulturális hagyományok gyenngesége; Naggyon gyengee kapcsolati háló; az együüttműködés éss tapasztalatátaadás hiánya a meggye területén m működő roma és nem roma szerrvezetek, illetvee intézmények között k Az önkormányzattoknál, ellátó és fejlesztési intézzményekben doolgozók felkéészületlensége a rom mákkal való kom mmunikációra; tudaatlanságból, információhiánnyból eredő előíttéletesség. Erőss hátrányos megkülönbözteetés az élet mindden területén a nem rom ma társadalom irányyából. Maggas bűnözési m mutatók

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 81 Lehetőséégek • • • • • • • • • •

Veszzélyek •

A felújított L`Huillier-C Coburg-kastély a t kapujáává válhat Világörökségi területek A fejlesztések után a turisztikai kereslet váárható élénkülése, bevvételnövekedéss Borsod – a töörténelmi hagyoományokra épíítve a kulturális turizm mus erősítése Természeti értéékek jobb turiszztikai kihasználáása Természetes alapanyagok és é azokból kéészült egyedi termékeek iránti keresleet Szegregálódottt városrészek reehabilitációja Tágabb térséggi együttműködéés, az azt szeervező erő jelenléte Emberléptékű, olcsó lakókörnnyezet iránti igéények erősödése Erős kormányyzati és helyi megyei akarat a cigányság életm minőségének jaavítására Ipari park éss munkahelyteremtő beruházzások támogatása, létrehozása

• • • • • • • • • • • • • • • •

•

• •

 

Edelény

 

Megllévő építészetti értékek kihhasználatlanul maraadnak Épüleetállomány továábbi romlása Közteerületek állaga tovább romlik Patakmeder elhanyagolt marad Tartóós munkanélkülliség stabilizálóódása A rooma népesség társadalmi inntegrációjának sikerrtelensége A térrség elöregedésse, elnépteleneedő falvak szintjének A foglalkoztatáss alacsony maradása megm Csaláádok elszegényyedése Gyerrmekszegényséég A szegénység újratermelődésse a helyi társaadalom egészébben Önkoormányzatok pénzügyi leehetőségeinek továbbbi szűkülése Helyii szociális ellátóórendszer összeomlása A tám mogatásokhoz vvaló hozzájutáss nehezedése Fiataalok elvándorlását erősítő tényezők erősöödése A szaakképzett munkkaerő hiánya Az európai élelm miszerpiacra való v bejutás továbbbi nehezedésse, saját piacainkról való kiszoorulás A proobléma kompleexitásából köveetkezően csak kompplex és hossszú távú strattégiát követő beavvatkozás lehet eeredményes A rom mák helyzetének alapvető éss nem felszíni javítáása nagy forrássigényű program m A háátrányos megküülönböztetés ellleni hatékony akcióósorozat elmarradása lehetetllenné teszi a pozittív eredményekk esélyeit

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 82

III I. Edelén ény vároosrészein nek terüületi elem mzése v földrajzilaag és funkcionáálisan tagolt váárosszerkezete alapvetően igéényli az eltérő,, városrészi meegközelítés Edelény város alkalmazását. Az egyes városrészek önnálló történetiséége jelenti az alapját a annak a javasolt várossrészi felosztásnak, amely az Integrált Városfejlesztéési Stratégia alapját jelenti. A feudalizmus korában hét h település voolt a mai Edeléény területén: Borsod, B Császtaa, Cseb, Edelény, Finke, Láncczi és Sáp. v írásoos emlékek hiányosak. Ennek a hét településnekk nem egyenletees a fejlődéstörrténete, az ide vonatkozó A mai várrosszerkezetett figyelembe vééve elsősorban az alábbi teleepülés részekeet említjük: ™ Edelény: A köözség eredetééről nincsenekk megnyugtatóó források. Elnnevezése az Adelin (Adel = nemes) s személynévből ered. Feltéteelezhető, hogy a névadó elsső birtokosok között német nemesek voltaak. Edelyn v változatban a település nevee először 12999-ben merült feel. Egres szoroosan kapcsolóddik Edelényhezz, így nem t tekintjük külön városrésznek, v h hanem együtt vizsgáljuk v Edeléénnyel. ™ Borsod: A várbban és körülöttte letelepedett lakókból alakult ki Borsod köözség, mely a ffent említett héét település k közül az első volt. v A földrajzii és régészeti tanulmányok t egyértelműen bizonyítják, hogyy Borsod és köörnyéke az ő őskortól a honffoglalásig a Bóddva és a Sajó folyó f mentén léétrejött települééseknek egyik kközponti helye volt. v Ennek o természetti adottságaibaan, közlekedéssi átmenő forggalmában és hadi szemponntból fontos helyzetében oka h k keresendő. ™ Finke: Az Edeléényhez csatolt települések t közzül Borsod utánn a másik tehetőős és régi község. Már a XIV. században j jelentős település. Története a honfoglalás kooráig nyúlik visssza. ™ Császta: C Nevéét először a Váradi V Regestrrum említi 1219-ben. A borrsodi vár közeelsége miatt ittt laktak a v várjobbágyok, s századosok. A XVIII. században Borssod és Finke község k volt, Eddelény mezőváros, Császta pedig p puszta. E Edelény, Borsod és Finke településeek helyezkedtekk el földrajzilag egymáshoz közzelebb. Császtaa 3 km távolsággban van a mai belvárostól. a eredeti telep pülésmagok illeszkedése A települéés szerkezete napjainkban, az A települéés fejlődéstörténnetében felfedeezhető az ereddeti főutca vonaala. Az eredeti főutca ma kétt utcaszakaszbból áll: Tóth Árpád utcca és István király útja nevett viseli. A két utcaszakasz teengelyvonala folytatólagosan f kapcsolódik egymáshoz, e észak-déli irányba mutat,, a Bódva folyóvval párhuzamossan helyezkedik el. Az egyes városrészek köözül kiemelésree kerülnek a veegyes övezetbee sorolt területeek, melyek részzletes elemzéséére, SWOT elemzésérre is sor kerül. A lakóövezeti városrészek eseetében a főbb teendenciák kerülnek bemutatássra.

Edelény teleppülésszerkezetee napjainkban

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 83 Az észak-déli tengely és a Bódva folyó a várost kelet--nyugati részekkre szabja fel. A 27-es főútvonal nyugat-keleeti irányban halad át a városon és a belvároson. Íggy a főútvonal is tovább szabbdalja a város területét. Ezenn az útvonalonn jelentős a forgalom, ami a belvárosii tér kisvárosiass fejlődését gátoolja. A városréészek lehatárolása A települéésfejlesztési kooncepció és teelepülésrendezéési tervet alapul véve történtt meg szakem mberek bevonássával és a mélyinterjúúk alapulvételéével a városréészek beazonoosítása. Edelény Város Inteegrált Városfejlesztési Stratéggiájában 3 városrész került lehatárrolásra, illetve egy fejlesztés szempontjábból jelentős küülterületi rész, amelyet nem m tekintünk városrésznnek. A városrésszek a Városfejjlesztési Kéziköönyv útmutatásaai alapján a várros teljes belterületét lefedik. Ugyanakkor U a városréssz-lehatárolásokk követik a tervvezett Településsszerkezeti Terrvet. A lehatároolt városrészek: ™ Edelény városrrész, ™ Borsodi városréész, ™ Finke városrészz. Császta puszta fontos strratégiai fejlesztési terület.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 84

I III.1. E Edelény y városrész sz Területi határai Északon: a városmag észzaki belterületi határa, az újonnnan kiszabályoozott északi beltterületbe vont tterületek Keleten: Bódva B patak, Maalom-árok, Mikllós Gy. utca a Rozmaring R utcááig Délen: a városrész v déli belterületi hatáára, azaz a 03445/15 hrsz. út (Rozmaring ( utcca folytatása), a Kastélykert déli d vonala, Holt-Bódvaa ág, 656 hrsz. út, 650 hrsz. út, Bányász út keleti k teleksora, 0368 hrsz. csaatorna Nyugaton:: Szentpéteri út, Cseres út, újoonnan belterülettbe bevont területek ga: 7 065 fő (20001-es KSH adaat) Lakosság

E Edelény városrészz elhelyezkedésee a városszövetben

me, kialakulásaa Történelm A terület az a őskor óta laakott, ezt paleoolit kori kőeszkközök tanúsítjákk. A település neve szláv vaggy német eredetű Edelin. Edelényt 1299-ben 1 említik először. Márr az 1332-es páápai tizedjegyzék alapján többb ezer fős teleppülés volt. A köözépkorban Edelény laakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település fejlődését a törökk megjelenése szakítja félbe és 1576-ra már teljeseen elnépteleneddik. A lassú benépesülést kövvetően 1603-tól közel 100 évigg Rákóczi-birtokk. II. Rákóczi Ferenc, mint sárosi főisspán1700-ban elzálogosítja e a birtokot L'Huillier Ferenc csáászári és királyyi kapitánynak 10 évre, aki 17727-30-ban megépíti a kastélyt, ami a század véggén gr. Eszterrházy István, később k a Desssewffy család a 19. századbaan pedig a

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 85 Lotharingiaai Coburgok birtokába jut, akik 1945-ig gazddái a kastélynaak. A településeen az ipar meggjelenése viszonylag korai volt, már 1654-ben 1 5 kerrekű malommal rendelkezett. 1838-ban kezddte meg működdését a Coburgok kezdeményezésére az edelényi cukorgyár. c Megindult a barnasszén-bányászatt is. 1950-ben csatolták c Edelényhez Borsod kközséget, 19633-ban pedig Finkét. Egres szorosan kapcsolódik Edeelényhez, így neem tekintjük küllön városrészneek, hanem együütt vizsgáljuk Edelénnyel. Lakosság ga A város dööntő hányada (663,7%) az edellényi városrészben lakik, a 14 éven aluliak arránya 19,4%, de a városi átlagg felett van. A 15-59 évvesek aránya nagyjából n tükrözi a városi átlaggot, a városrésszekhez viszonyyítva itt találhattók a legtöbb szzázalékban (62,2%). A 60 évesek feletti aránya (18,,4%) a városrésszben nemcsakk városi átlagnáál, hanem a többbi városrészheez képest is alacsonyabb. Az edelényyi városrészben a legalacsonnyabb a legfeljeebb általános iskolai végzettsséggel rendelkeező aránya a aktív korúakkon belül. A felssőfokú végzettsségűek aránya 1 százalékkal magasabb a vvárosi átlagéhozz képest. A (31,4 %) az foglalkoztaatottak aktív korrú népességen belüli aránya 2,3 2 százalékkal magasabb a városi átlagnál (443,2%). A vároosrészben a legalacsonnyabb a munkaajövedelemmel nem rendelkezzők aránya mégg az alapfokú végzettségűek v között is. A fogglalkoztatott nélküli házztartások arányya 12,6 százalékkal (42,8%) alacsonyabb a váárosi átlagnál. Mu utató megnevezéése

Edelény összesen 11 084

Edelény városrész 7 065

Lakónépessségen belül 0-14 évesek aránya

18,5

19,4

Lakónépessségen belül 15-599 évesek aránya

62,0

62,2

Lakónépessségen belül 60- x évesek aránya

19,5

18,4

Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v renndelkezők arányaa az aktív korúakoon (15-59 évesekk) belül

35,2

31,4

7,7

8,7

Rendszeres munkajövedelem mmel nem rendelkezők aránya azz aktív korúakon (15-59 évesek) belül b

55,6

53,0

Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v renndelkezők és renddszeres munkajöövedelemmel nem m rendelkezőkk aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztattottak aránya a 15-64 éves népessségen belül

28,0

24,2

40,9

43,2

Lakónépessség száma

Felsőfokú véégzettségűek a 25 2 éves és idősebbb népesség arányában

Foglalkoztattott nélküli háztarrtások aránya Állandó népesség száma

45,4

42,8

11 270

7 161

(Forrás: KSSH 2001. évi néppszámlálás) Szegregáció, szociális problémák p A KSH 2001-es adatai alapján az Edeléényi városrészbben két helyen is beszélhetünkk szegregációvaal veszélyetetettt területről. Szegregáttumnak tekintjüük azokat a terüületeket, amelyyeken az alacsoony státuszú laakosok aránya eléri vagy megghaladja az aktív korúú népesség 500 %-át. Szegreegációval fenyyegető területek pedig azok, ahol az alaccsony státuszú népesség koncentrácciója eléri a 40%-ot. Azok az aktív korú szem mélyek minősülnek alacsony státuszúnak, s akkiknek iskolai végzettsége v nem magaasabb 8 általános iskolai osztáálynál, és nem rendelkeznek rendszeres r munnkajövedelemm mel. A KSH adaatok alapján az Egres u. u - Verespart u. u - Bihari u. - Rózsavölgyi u. - Cseres u. éss a Lévay Józssef u. - Móra f. u. - Fűzfa u. által határolt területek. A veszélyeeztetett terület részletes r elemzzése a IV. fejezzetben található.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 86 Gazdaság ga A városréssz kiemelt gazdasági funkcióvval rendelkezikk. A település legtöbb bejegyzzett vállalkozássa e területen található, t a kereskedeelmi üzletek szááma kiemelkedőően magas. Összesen 535 reggisztrált vállalkoozás működik E Edelény városréészben. Magas a városrészben v f foglalkoztatotta minden részéről járnak ide k száma, annaak ellenére, hogy az itt dolgoozók a város m dolgozni. Az Önkormányyzati adatszolgáltatás szerint a városrészbeen 35 élelmiszeer és 26 ruházzati kiskereskedelmi üzlet S csaak ebben a városrészben taláálható, 33 szálllásférőhely működik. 28 vállalkozás foglalkozik vendéglátással. Szálláshely van. ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™

szupermarketeek (CBA, Pennyy market, COOP áruház) Diana presszóó Extreme Autó-- Hifi Vállalkozáás Castello Pizzaa bank fiókok (O OTP, Raiffeisen, K&H, Erste) takarékszövetkezet (Boldva és é Vidéke Takaarékszövetkezett) irodaház szolgáltatóházzak Városi Gyógysszertár Kamilla Gyógyyszertár Edelénykerti Kuvasz K Kennel Hólabda Kft.- számításs ás iroodatechnika Travel Tourist-- költöztetés, fuuvarozás, nemzzetközi áruszállíítás, utaztatási szolgáltatás Borsodszer Kfft.- magasépítéss, mélyépítés DHÖ Sütőiparri Kft. Simkó Garázsskapuk Mixtrade 93 Kfft- ingatlanforgaalmazás Mátrai Műhelyy Kft.- bútor-, nyyílászáró gyártáás, belsőépítészzet B&K CARGO 2000 Kft.- szállítás, szállítmánnyozás, fuvarozzás é tanácsadás, szennyvízhálóz s zat-építés Optimál 20 Kftt.- mérnöki tevéékenységeket és Ciklon Gáz és Csőszer Kft.- víz-, v gáz-, központi fűtésszerelés Precteil Gazdaasági, Kereskeddelmi és Szolgááltató Kft.- AC szervo s motorokk gyártása Borsod Tisza Trans T Fuvarozóó Kft.- szállítmáányozás, fuvaroozás Réka Virág- Ajándék Aj Szerencsejátéék Rt. St - Raszter Teervező, Beruháázó és Szolgáltaató Kft.- Építőippari generál kivitelezés Ferramenta Vaasáru Értékesíttő Kft. G.W. Borsodvíz Kft.- vízmű Kerékpár Centtrum 2000 Bt. Trixon-B Kft.- autóbontó a Roland - Ramaada Cukrászüzzem Borsod Vendééglő Bódva Étterem m Allianz Hungária Biztosító Rt forráss: www.cylex-tuudakozo.hu 

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 87 Funkcióellátottsága A városréssz a település igazgatási i közppontja, itt találhható a helyi és térségi feladatoot is ellátó intézzmények. Jelenntős számú ügyfélforgaalom miatt küülönösen az ügyintézési órákban túlterheltt a város, éjsszakára azonbaan a városréssz kiürül a szórakozáási lehetőségek hiánya miatt. A városréssz a város közzigazgatási közzpontja, itt találhatóak a legfonntosabb közműűvelődési intézm mények (műveelődési ház, könyvtár). A lakosok száámára azonbann kevés olyan zöldfelület, z park áll rendelkezzésre, mely alkaalmas lenne a pihenésre, kikapcsolóódásra. A területenn található a település egyetleen bölcsődéje, egyik e óvodája, általános iskoláája és az egyetlen középiskoláája. Minden településréészből jól elérhető, bár a köözlekedési kappcsolatok fejlessztése a konceentrált intézményrendszer eléérhetőségét jelentős mértékben m javíthhatná. Közigazgaatási funkciót ellátó intézméények: ™ Polgármesteri Hivatal H ™ Földhivatal ™ Posta gi funkciót elláátó intézményeek: Közösség ™ Művelődési Közzpont V Könyvtáár ™ Városi ™ Szabó S Lőrinc Általános Á Iskola ™ Edelényi Gimnáázium, Szakképző és Általánoos Iskola, Alappfokú Művészettoktatási Intézm mény és Napköözi-otthonos Ó Óvoda (Városi Oktatási Közpoont)  ™ Mátyás Napközzi-otthonos Óvooda és Bölcsődee ™ Nefelejcs Napkközi-otthonos Óvoda A Munnkaiskola és Óvvoda ™ Alapítványi ™ Koch Róbert Kóórház b ™ buszpályaudva r ™ orvosi o rendelő ™ Református tem mplom ™ Római katolikuss templom G katolikuss templom ™ Görög ™ 2 db sportpályaa bályozása Utcaszerkkezete, megközelíthetősége, területei, szab é környezeet nagyon váltoozatos képet muutat, az épületeek homlokzata több t helyen A belváross arculata nem egységes, az épített leromlott. A térburkolatokk anyaga és minősége több heelyen nem kieléégítő, az utcabúútorok száma eelenyésző. A köözémúltban végzett fejjlesztések révénn szakaszosan felújításra kerüültek a központ gyalogos felüleetei, valamint a Március 15. em mlékpark. Jellemzően Lke-3, Vt-1, Vt-2 építési övezetek találhaatóak a területeen, illetve K-kpp, K-et, K-t, K--sz, Z építési övezetek ö is előfordulnaak. A városköözpont területéén lévő telkekk és épületekk jellemzően oldalhatáron áálló kialakításúúak voltak. Szabálytallan, nőtt utcaháálózata van. A telkek t megközeelíthetősége jónnak mondható. A szabályozássi tervlapon megghatározott beépítési paraméterek p haagyományos kissvárosi jelleget hoznak, 30-35%-os beépítettsség és 4,5, 6, illletve helyenként 7,5 m-es építménym magassággal számolnak. s A településközpo t m 4,5 m m-es építménym magasságú nti területeken a belvárosi magban, épületekett lehet elhelyezzni 35%-os teleepbeépítettség mellett, illetve találunk t még 6 és 12,5 m-es építménymagaasságot 35, illetve 40 %-os % beépítettsség mellett.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 88 Lakás- éss épületállománya, beépítési módja A területenn több műemlééki és helyi védelem alatt álló épület találhatóó, azonban minnd közül kiemelkedik a L'Huilliier-Coburgkastély, azz ország egyik legnagyobb éss legjelentősebbb barokk kastéélya. Az 1990-ees években hoosszú ideig üressen álló és romló műeemléki együttesst 2001-ben veette át a Műemllékek Nemzeti Gondnoksága és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat,, azonban jeleentős felújításraa nem került sor. s Az állagmegóvás után az a épület egyees részeit meggnyitották a nyilvánossság előtt, azonnban a szüksééges infrastrukktúra, a kiszolgáló létesítméények és a kaapcsolódó szollgáltatások, programokk hiánya miatt a látogatottság elhanyagolhatóó. Az épület a mai napig üressen áll, nem renndelkezik funkccióval. Ezen kívül az Isstván király utccában találhatóó templom áll műemléki m védelem alatt. A beelvárosi települéésrész helyi érrtékvédelmi területkéntt került kijelöléssre. Nagy konttrasztot találunk a Coburg- kastély épülete és az őt körüllölelő városi kéép között az eltérő építészeti irányzatok termékei keverednek. k Azz István Király útja ú - egyébkéntt Edelény eredeeti főutcájának egyik szakaszaa - és a mellé települt t régi lakóépülettek a kastély-szziget látványánaak hátat fordítannak, nincs közööttük kapcsolat. A város egészéhez e képpest az edelénnyi városrészbeen legalacsonyyabb az alacsoony komfortfokkozatú lakások aránya. A városrészbben található szzegregációval veszélyeztetett v területeken Mu utató megnevezéése Lakásállomáány (db) Alacsony koomfort fokozatú laakások aránya

Edelény összesen 3 524

Edelény városrész 2 306

20,6

18,3

(Forrás: KSSH 2001. évi néppszámlálás) Közműellátottsága A városréész közművek tekintetében teeljesen ellátottt, minden közsszolgáltatás eléérhető, a távköözlési szolgáltaatásokat is beleértve. Úthálózatta, közlekedés Központi elhelyezkedése e e miatt jól meggközelíthető, bár közlekedésii gondot okoz a 27. számú főút átmenő foorgalma. A belvárost elkerülő út kiaalakításán túl utcák u egyirányúúsításával és foorgalomcsillapíított övezetek kkialakításával érhető é el a mát jelent. belvárosi jelleg erősítése. A parkolás bizzonyos időszakkokban problém Zöldfelüleet A városréssz zöldfelületei rendezetlenekk. A zöldterületeen csak a jellem mző rendeltetésüknek (pihenéés, játék, sport)) megfelelő építményeek, létesítményyek helyezhetőkk el a kertépítéészeti terv alapján. A zöldterrületek min. 500%-át növényzzettel fedett zöldfelülettként kell kialakkítani, illetve fennntartani. A L’ Huillier-CoburgH -kastély tájképi kertjét a 19. szzázad elején alaakították ki. A Bódva a park egyik legfontosabb látványeleme volt. A 20. szzázad másodikk felében végrrehajtott folyószzabályozás következtéében a Bódva egykori főágaa holtággá vált, és mára csaknem száraz, szemetes árrokká változott.. 2008-ban elkezdődöött az edelényi kastély k parkjánaak helyreállításáának első ütem me. A kastélyhozz jelenleg 15 heektár park tartozzik.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 89 Edelény váárosrész SWO OT analízise

Erősség gek • • • • •

Gyengeségek G k • • • •

térségi szintű turisztikai vonzzóerő (L’HuillierrCoburg kastéély) műemlék épüületek forgalmas utccák igazgatási közzpont kereskedelmi központ

Lehetőség gek • • • •

jelentőős átmenő forgaalom kevés szórakozási lehetőség kevés magas színvonnalú szolgáltatáás alacsoony színvonalú vendéglátóhelyyek

Veszélyek V • • • •

modern üzletii központ kialakkítása ügyfélbarát iggazgatási szolgááltatás kialakítáása belváros turissztikai lehetőséggeinek kiaknázáása magánberuháázók funkcióbővvítő fejlesztéseii (pl. szálloda)

•

 

Edelény

 

multinacionális vállalaatok városszéli terjeszkedése bérleti szerződések m megszűnése a közéépületek felújítáásának elmaraddása a sétááló és forgalomccsillapított övezzetek kialakíításának elmaraadása fejleszztéseknél beruhházók/üzleti parrtnerek hiánya

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 90

I III.2. B Borsodi városrész sz Területi határai B patak Északon: Bódva Keleten: a belterület keletti határa, a földvár területe, vaasútvonal Délen: Rozmaring utca Nyugaton:: Bódva patak, Malom-árok, Miklós Gy. utca a Rozmaring utcáig ga: 2289 fő (20001-es KSH adaat) Lakosság

B Borsodi városrészz elhelyezkedésee a városszövetbeen

Történelm me, kialakulásaa Az 1960-aas évek régészeeti ásatása napvvilágra hozta a Szent István király parancsára létesített ispáánsági központ felépítését, amely szeerint a fatörzseekből rekeszes szerkezetű fallak hézagait föölddel töltötték meg az egykoori építői. Borsood várának ispánja paarancsolt a várm megye népéneek, hatalmi befoolyását csak a XIII. század második felére vvesztette el, am mikor földjei magánbirtokosok kezéree kerültek. A várudvaron a kutatók feltárták a plébániatemplom alaapjait is néhánny lakóház szomszédságában. A földvárról már Annonymus a törtéénetíró is megeemlékezett, misszerint a honfoglaló Árpád vezér Böngér fia Borsot küldte el jelenttős sereggel, hoogy itt, határerőődítményt emeljen. A legendaa szerint róla kaapta nevét Borssod vára. A

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 91 vár építésii módjáról csakk a régészeti feltárásokból tuduunk. Hiteles oklevél 1219-ben emlékezik megg a várról. A 13.. századból több írásoos adatunk is vaan a várról. Ereedeti szerepét, jelentőségét a 14. század eleején veszítette el, ekkor a várbban az élet megszűnt,, Borsod község pedig egy lettt a korszak egyyszerű falusi települései közül. A mai földvár egy sáncszerűű peremmel körülölelt „fennsík” „ terüleet. Magas pontján találhatjuk a fa szerkezetűű kilátó tornyot, melynek állapoota az évek soorán erősen megromlott, így feljutni ráá nem lehet. A Bódva folyó vöölgyében, napjaainkban már Eddelény városávval összeépülvee húzódnak K az egyikket tájháznak reendezte be meg a közzépkor során küülön településnek számító Borrsod község szzerény házai. Közülük a hálás utóókor. E mögött magasodik a magyarság m egyik legrégebbi történelmi emlékhelye, a borsoddi földvár. ga Lakosság A borsodi városrész a vááros 20,65%-a, így ez a harmaadik legnagyobb lakónépességget számláló váárosrész.. A 15-59 évesek aránya (600,9%) 1,1 százalékkal alul maarad, a 60 év feelettiek aránya (23%) 3,5 százzalékkal meghaaladja a városi átlagot. Az egész vároost tekintve itt a legalacsonyabbb a 14 év alatttiak aránya (16,,1 %), ami 2,4 százalékkal s maarad alul a várossi átlagnak. A képzetttségi és a fogglalkoztatottsággi adatokat tekkintve a várossrészben a leggfeljebb általánnos iskolai véggzettséggel rendelkezőők aránya az akktív korúakon (15-59 évesek) belül (35,6%) nem n jelentősen,, 0,4 százalékkaal nagyobb vároosi átlagnál (35,2%). A felsőfokú végzzettségűek aránnya (8,2%), ez a városi átlagot 0,5 százalékkkal haladja meg. A borsodi városrészben a foglalkoztatoottak aktív korúú népességen belüli aránya (40,5%) megköözelítőleg azonoos a városi átlaggal (40,9%). A fogglalkoztatottak nélküli háztarttások aránya (51,7%) a leggmagasabb értték a városon belül, 6,3 százalékkaal meghaladja a városi átlagot. Magas a reendszeres munnkajövedelemm mel nem rendellkezők aránya (55,4%), a város egésszéhez viszonyyítva 0,2 %-al alacsonyabb, miint a városi átlaag. Mutató megnevezzése

Edelény összesen

Lakónépessség száma

Borsodi városrész

11 084

2 289

Lakónépessségen belül 0-14 évesek aránya

18,5

16,1

Lakónépessségen belül 15-59 évesek arányaa

62,0

60,9

Lakónépessségen belül 60- x évesek aránya

19,5

23,0

Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v rendelkezők arányya az aktív korúakkon (15-59 éveseek) belül

35,2

35,6

7,7

8,2

55,6

55,4

28,0

26,9

40,9

40,5

Felsőfokú végzettségűek v a 25 2 éves és időseebb népesség aráányában Rendszeress munkajövedeleemmel nem rendeelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v rendelkezők és renndszeres munkajövedelemmel neem rendelkezőkk aránya az aktívv korúakon belül Foglalkoztaatottak aránya a 15-64 1 éves népessségen belül Foglalkoztaatott nélküli háztaartások aránya Állandó néppesség száma

45,4

51,7

11 270

2 356

(Forrás: KS SH 2001. évi néppszámlálás)

Szegregáció, szociális problémák p A KSH adatok alapján a Barátság u., Béke u., Ifjúság u., illetve Váralja u., Déryné u., u Borsodi u., C Csalogány u. által határolt területekenn beszélhetünkk valódi szegreggációval fenyeggető területről. A veszélyeeztetett terület részletes r elemzzése a IV. fejezzetben található.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 92 Gazdaság ga r vállalkozások közel egy hetede működik, m összessen 100 vállalkkozás. Ebből 4 élelmiszer Borsodbann a városban regisztrált kiskereskeedelmi vállalkozás, 5 vállalkoozás működtett vendéglátóheelyet. Kevés váállalkozás és közszolgáltató intézmény található ezen a terüleeten, az egyeddüli kivételt taalán a turisztikkai szolgáltatók jelentik. Proobléma, hogy ezek nem t élőőknek. További turisztikai rendelkeznnek jelentős bevétellel. A váárosrész kevéss munkalehetősséget kínál a településen látványossságok fejlesztéésére lenne szzükség ahhoz, hogy hosszabbb időszakot töltsenek el Eddelényben az ide érkező vendégek.. ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™ ™

Neptun-Bau Rt.- építőipar, méély és magasépítés Fefa Kft.- asztaalosipar, asztaloosmunkák A Atlantic-2000 K állattenyészztés, mezőgazddasági tevékenyység Kft.G Greengo Kft.- állattenyésztés, á mezőgazdasággi tevékenység S Sipi-Er Bt.- költtöztetés, fuvarozás Borsfa Kft.- épíítőipari, erdészeeti, kertészeti éss Stihl gépek foorgalmazása, jaavítása Kalinka Tüzép Mefém Szövetkkezet- rozsdamentes és alumínium tálalóeszkközök gyártása, lakatos vasszerkezetek készzítése G Geobarv Földm mérési és Térkéépészeti Kft. Bodva-Coop Mezőgazdasági és é Kereskedelm mi Szövetkezet-- napraforgó, nöövénytermesztéés, repce FERRION Kft.- galvanizálás forráss: www.cylex-tuudakozo.hu

Funkcióellátottsága mény működikk a városrészbben. Jelentős fejlesztések a Borsodi Általlános Iskolán szükséges Alapfokú oktatási intézm elvégezni. A településrésszen jelentős igaazgatási funkciók nincsenek. A városrészbenn található a várrosi rendőrkapittányság. bályozása Utcaszerkkezete, megközelíthetősége, területei, szab K Z: A várossrész területén lévő telkek és épületek jellem mzően oldalhattáron álló kialakkításúak. A Vt-2, Lke-3, Lf-2, K-kt, K-et, telkek meggközelíthetőségge jónak mondható. A szabályozási tervlapoon meghatározoott beépítési paaraméterek haggyományos kisvárosi és falusias jellleget hoznak, 30%-os beéppítettség és 4,5 m-es, helyeenként 6,0 m-ees építménymaagassággal számolnakk. A települéésközponti terüületeken 4,5 m-es építménymagasságú épületeket leehet elhelyeznni 35%-os telepbeépítettség mellett.. A földvár területe és környezete régészeti leelőhely. Lakás- éss épületállománya, beépítési módja A földvártóól délre fekvő református r tem mplom felújításraa szorul. A „háárom portás” tájjház és gazdassági épületek a helyi népi építészeti örökség szép példái. Kutatássok alapján keerült napvilágra a tájház eredeeti, díszes hom mlokzatának fottója. Ennek segítségévvel szeretné a város v visszaállíítani a korabeli állapotot. A földvár – tájház – tem mplom és a Bóódva folyó (meely körülöleli a földvárat) egyyüttes jelenléte,, hangulata vissszarepíti a látogatót a régmúlt időkigg. A borsodi váárosrész régi laakóházai a Borssodi út mellett helyezkednek eel. Néhány értéékes épület homlokzatt felújításával a városrészbőll akár kis skanzen is kialakítható. Az építtett környezet állapota, az utcák u képe, infrastruktúúrája az általánnos városi elvárrásokhoz képesst elmaradottabb. A KSH addatok szerint a városrészben az alacsony koomfortfokozatú lakások arányya (21,5%) 0,9 százalékkal magasabb m a városi átlaaghoz képest.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 93 Mutató megnevezzése

Edelény összesen 3 524

Lakásállom mány (db) Alacsony koomfort fokozatú lakások aránya

Borsodi városrész

20,6

800 21,5

(Forrás: KS SH 2001. évi néppszámlálás)

Közműellátottsága A városréssz megfelelő innfrastrukturális ellátottsággal rendelkezik, r fejlesztésre- és korszerűsítésre k az elöregedettt közművek miatt van szükség. s Úthálózatta, közlekedés A 27. szám mú főút forgalm ma folytatódik a borsodi városrrészben is. A váárosrészt határoolja a Miskolc-TTornanádaska vasútvonal. v A Vasútálllomás a város külső keleti haatárán helyezkeedik el, jelentőss iparvágányi kapacitásokkal k rendelkezik. Azz egykoron jelentős foorgalmat lebonyyolító, hatalmass területen elheelyezkedő vasúttállomás a vasúúti szállítások - mind a szeméélyi és mind az árufuvaarozást érintő - visszaeséséneek, valamint arrányvesztéséneek következtébeen jó néhány kkihasználatlan teerülettel és épülettel reendelkezik. Zöldfelüleet A borsodi városrész zöldffelületei rendezzetlenek. A Bóddva patak mentéén jelentős zölddsáv húzódik.

A Borsodi városrész v SWO OT analízise

Erősség gek • • •

Gyengeségek G k • • •

Kulturális örökség Turisztikai látvványosságok Önálló városrrészi központ

Lehetőség gek • •

városkközponttól való távolság kevés kiegészítő turissztikai szolgáltaatás rövid tartózkodási t időő és szezonalitáás

Veszélyek V •

további szállááshelyek kialakíítása új turisztikai szolgáltatások s b bevezetése

• •

 

Edelény

 

a kastély turisztikai voonzerejének errőteljes jellege miatt a városrész turisztikai kínálatáának háttérbbeszorulása a tradiicionális kulturáális elemek értéékesíthetősége továbbbi beruházásokk elmaradása

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 94

III.3. Finke városrész v z Területi határai R utcaa Északon: Rozmaring Keleten: vasútvonal v teerületei Délen: belterület határa, vasútállomás u Nyugaton:: belterület hatáára, Sápi patak, Miklós Gyula utca ga: 1506 fő (20001-es KSH adaat) Lakosság

Finke városrész elhelyezkedése a városszövetben

me, kialakulásaa Történelm k tér és templom – fedeezhetők fel. Borsod után a máásik tehetős Finke ereddeti településmaagjának már cssak a nyomai - központi és régi köözség, már a XIV. századbaan jelentős település volt. Töörténete a honnfoglalás koráig nyúlik visszaa.1963-ban csatolták Edelényhez. E

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 95 Lakosság ga v é Edelény lakkosságának miindössze 13,588 százaléka. A 14 éven aluuliak aránya (220,6%) 2,1 él A Finke városrészben százalékkaal magasabb, a 60 év feletttiek aránya (220,3%) 0,8 száázalékkal több, a 15-59 éveesek aránya (559,1%) 2,9 százalékkaal alacsonyabb a városi átlagnnál. A legfeljebbb általános isskolai végzettsséggel rendelkeezők aránya (339,9%) legmaggasabb a teleppülés egészét nézve, 4,7 százalékkaal magasabb, mint m a városi átlag á (35,2%). A felsőfokú véggzettségűek aráánya (4%), ez a legalacsonyaabb érték a városrészeek adatai közöttt, és 3,7 százallékkal marad allul a városi átlag alatt (7,7%). A rendszeeres munkajöveedelemmel nem m rendelkezők aránya (59 %), amely 3,4 százalékkal van a városi átlagggal (55,6%) felett, a fooglalkoztatottakk aránya (38,4%) 2,5 százaléékkal alul marrad (40,9%), még m a foglalkozztatott nélküli háztartások h aránya (466,9%) 1,5 százaalékkal meghalaadja a városi áttlagot (45,4%). Mu utató megnevezéése

Edelény összesen

Lakónépessség száma

Finke városrész

11 084

1 506

Lakónépessségen belül 0-14 évesek aránya

18,5

20,6

Lakónépessségen belül 15-599 évesek aránya

62,0

59,1

Lakónépessségen belül 60- x évesek aránya

19,5

20,3

Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v renndelkezők arányaa az aktív korúakoon (15-59 évesekk) belül

35,2

39,9

7,7

4,0

55,6

59,0

28,0

32,8

40,9

38,4

45,4

46,9

11 270

1 530

Felsőfokú véégzettségűek a 25 2 éves és idősebbb népesség arányában Rendszeres munkajövedelem mmel nem rendelkezők aránya azz aktív korúakon (15-59 évesek) belül b Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v renndelkezők és renddszeres munkajöövedelemmel nem m rendelkezőkk aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztattottak aránya a 15-64 éves népessségen belül Foglalkoztattott nélküli háztarrtások aránya Állandó népesség száma

(Forrás: KSSH 2001. évi néppszámlálás) Szegregáció, szociális problémák p A KSH adatok alapján a Klapka Gy. u. - Gábor Áron u. - Bem J. u áltaal határolt területen beszélhettünk valódi szeggregációval fenyegető területről. r elemzzése a IV. fejezzetben található. A veszélyeeztetett terület részletes ga Gazdaság Finke vároosrész nem rendelkezik jelenntős gazdasági potenciállal. A városban műűködő 715 vállalkozásból 80 működik a városrészbben. A vállalkoozásokból 4 fogglalkozik élelmiiszer, 1 pedig ruházati kiskerreskedelemmel. Összesen 2 vendéglátó hely műköödik a városrészzben. Irodaház található a finkei városészbenn. ™ ™ ™ ™

Cser Közmű Zrrt.- veszélyes huulladék ártalmaatlanítása C S Salga Autómenntés Borsod - Abaúj - Zemplén Meggyei Állami Közzútkezelő Kht. A Komplex Kft. Autó K forráss: www.cylex-tuudakozo.hu

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 96 Funkcióellátottsága A városrésszben elég szűűk a funkcióelláátottság. Idősekk szociális otthoona, illetve possta működik a vvárosrészben. Református R templom és é Római katolikus templom taalálható még Finkén. Az általáános iskolát meggszüntették. Eggykor működöttt a bányász klub is. bályozása Utcaszerkkezete, megközelíthetősége, területei, szab Vt-1, Lke-33, Lf-1, Lf-2, K--sz, G-ksz: A váárosrész területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhhatáron álló kiaalakításúak. A telkek megközelíthetős m sége jónak monndható. A szabáályozási tervlappon meghatározzott beépítési paaraméterek haggyományos kisvárosi és falusias jellleget hoznak, 30%-os beéppítettség és 4,5 m-es, helyeenként 6,0 m-ees építménymaagassággal számolnakk. A települéésközponti terüületeken 4,5 m-es építménymagasságú épületeket leehet elhelyeznni 35%-os telepbeépítettség mellett.. A kereskedelm mi, gazdasági teerületeken 40 %-os % beépítés lehetséges 4,5 m-es építményymagasság mellett. Lakás- éss épületállománya, beépítési módja Családi háázas lakókörnyezet, a régi és az új épületekk keveréke. Néhhány régi, felújítandó épületbeen közfunkció működik. m A régi telepüülésmag mellettt található egy erősen leromloott állapotú voltt kúria épület. Az A utcák képe jjavítandó a maai kis városi elvárások szerint. A városrésszben az alacsoony komfortfokoozatú lakások aránya a 10 százaalékkal haladja meg a városi áátlagot. Mu utató megnevezéése

Edelény összesen 3 524

Lakásállomáány (db) Alacsony koomfort fokozatú laakások aránya

20,6

(Forrás: KSSH 2001. évi néppszámlálás) Közműellátottsága A városréssz hiányos infraastrukturális elláátottsággal renddelkezik. Úthálózatta, közlekedés A városrésszt határoló a Miskolc-Tornaná M ádaska vasútvoonalon a finkei városrészben v v vasúti megálló taalálható. Zöldfelüleet A városréssz mellett találhható a Boros–tóó, amely horgássztó.

 

Edelény

 

Finke városrész 412 30,6

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 97

Finke várrosrész SWOT T analízise

Erősségeek • • •

Gyyengeségek • • • • •

Kisvárosias beeépítettség Vasúti megállóó közelsége Gazdasági terüületek közelségge

Lehetőségeek • • •

Szegregációval veszélyeztetett terüleet megléte Hiányos infrastrukturális ellátottság Hiányos intézményi ellátottság Nincs jeelentős gazdassága Magas az alacsony koomfortfokozatú lakások arányaa

Veeszélyek •

Meglévő szociális otthon fejleesztése Szociális váross rehabilitáció Lakókörnyezett, utcakép fejlessztése

•

 

Edelény

 

Fejleszztések elmaradáása esetén továább nő a szegreggációval érintettt terület nagysáága Továbbb romlik a lakókkörnyezet

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 98

III.4.. Császtaa pusztaa Császta pusztát az IV VS-ben nem városrészként v azonosította be a város, hanem olyan stratégiailag g jelentős területnekk, kitörési pontnak, melynekk rövid bemutaatása a városréészek között szzerepel. p volt egyykor a borsodi földvár katonááinak lakóhelyee. A 19. százaadban a Lónyaay család birtokka volt. Az Császta puszta államosítáás után még működött m itt kiseegítő iskola és szakmunkáskéépző, már meggszűnt. A városmagtól minteggy 3 km-re helyezkedik el. A szőlőheegyen találjuk a régi uradalmi pince bejáratát, mögötte a több ágból álló ppincét, mely renndezvények m 20044-ben került átadásra a császta hegyi harrangtorony. bonyolítássára alkalmas. A Császta-szőőlőhegyi bor minősített. Mellette készült k el egy szabadtéri s színnpad, és a bejjáratként szolgáló kapuzat. Ez E a területrészz borászattal kapcsolatos k rendezvénnyek megtartására alkalmas. Néhány N éve Cssásztai Búcsút rendeznek r itt, amelyen a rengettegen részt vessznek, nagy az érdeklőődés ez iránybba. A város feejlesztési terveeiben olyan bemutató parceellák és épüleetek telepítésee szerepel, melyek a helyi borászattot hirdetik éss mutatják be. A pincesorok előtt e tekergő útoon - melynek m minősége javítanndó - elénk tárul a szőőlősorok és a táj szépsége. A vájt pincebejjáratok látványya egyedülálló. Az ide vezetőő út (Császtai út) ú burkolat hiányábann nehezen járhaató.

Császta puszta elhelyezkedése a városszövetbenn

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 99

IV. Szegreggált, vag agy szeggregációv óval veszzélyezteetett terüületek helyz yzetértékkelése IV.1.. Szegreggátumokk, illetve szegregáációval veszélyez v ztetett terrületek leh ehatároláása A hazai joggrendszerekben az Európai Unióhoz U való csatlakozásig nem m szerepelt kieemelten az esélyyegyenlőségi szempontok s figyelembeevétele. Ez a csatlakozással c e ég érvényesítésse – a régi taggállamokhoz haasonlóan – módosult: az esélyegyenlősé Magyarorsszágon is a fejleesztéspolitika alapvető a szempontjává vált. Teekintettel az Alkkotmány ide vonnatkozó rendelkkezésére, a Magyar Kööztársaság nem mzetközi kötelezzettségeire és az a Európai Közzösség jogi vívm mányaira az Orrszággyűlés meegalkotta az Egyenlő Bánásmódról B éss az Esélyegyeenlőség Előmozzdításáról szólóó 2003. évi CX XXV. törvényt. E törvény 35. §-a § szerinti települési esélyegyenlősségi program elemzi e a telepüülésen élő hátrrányos helyzetű csoportok heelyzetének alakulását, és meghatároozza az e csopoortok esélyegyeenlőségét előseegítő célokat. Horizontáálisan érvényeesítendő szem mpont a telepü ülés-fejlesztésben, az esélyyegyenlőség éés az egyenlő hozzáférés biztosításáának elve. Az esélyegyenlősé e ég érvényesítésse érdekében különös k figyelm met kell fordítanni minden infraastrukturális fejlesztés és település-reehabilitációs tám mogatás esetéén. Kiemelten foontos a települlés különböző pontjain lakók részére az (szociális) infrastruktúrához való hozzzáférés- biztosításának gyaakorlata és annnak vizsgálataa, hogy érvénnyesül-e a településeen a diszkrimin nációmentesséég, szegregáciiómentesség. Együttesen kell vizsgálni a különböző esélyeegyenlőségi tervekkel, (pl. közoktatássi, foglalkoztatáási, települési esélyegyenlőség e gi) azokkal össszhangban kell lennie, vagy azokat a létre kell hozni. A fejezet célja c egy olyann anti-szegregációs terv kidolggozása, amely enyhíti a telepüüléseken belüli esélyegyenlőtlenséget, a leszakadó társadalmi réteegek számára pedig p lehetőségget biztosít a társadalmi beillesszkedéshez, inttegrációhoz. A Terv kétt fő része a helyyzetelemzés éss az erre épülő program. A helyzetelemzés soorán a Városreehabilitációs Kézzikönyvben foglaltak szerint s a KSH adatszolgáltatáásának segítséégével történik meg a veszélyeztetett terüleetek és a szeggregátumok beazonosíítása. A népszzámlálási adattokat az önkoormányzati adaatbázisokban reendelkezésre álló adatok seegítségével aktualizáljuuk. A szociáliss, nevelési-oktaatási, infrastrukkturális jellemzők vizsgálata pedig hozzájárrul a szegregáált területek aktuális prroblémáinak felttáráshoz. A Városreehabilitációs Kéézikönyvben foglaltak szerint azon területekket kell szegreggátumnak nyilvvánítani, ahol a legfeljebb általános iskolai i végzettsséggel rendelkeezők, és rendszzeres munkajövvedelemmel nem m rendelkezők aránya az aktíív korúakon belül eléri, illetve meghaaladja az 50%-oot. A szegregáációs mutatót a KSH, a 2001--es népszámlállási adatokból állította elő s k tekinthető. Em mellett még olyan területei Edelény váárosára, és ennnek során több olyan területet jelölt ki, mely szegregátumna is vannak Edelénynek, mely m ugyan szeegregátumnak nem minősítheető, de az alaccsony státuszú népesség maggas aránya miatt a terület kezeléésére tervet ajánlott készíteni. Alacsonyy státuszú laakosként azonnosítandó a rendszeres m rendelkező és é 8 osztálynáál nem magasaabb iskolai végzettséggel rendelkező aktív korú k lakos. munkajöveedelemmel nem Legalább 50 fő vagy aztt meghaladó laakosságlétszám m koncentrációja esetén intézkedést, 100 főőt meghaladó koncenráció k esetén inteegrációs stratéggiát kell készíteeni! Az edelénnyi kistérségbeen a roma néppessége számaa és aránya országos o összeehasonlításbann a legmagasaabbak közé tartozik. A több időpontbaan történt adatffelvételre alapulló becslések alaapján közel 8,33 ezer fő, az össszlakosság 23% %-a tartozik a roma ettnikumhoz. A települések t közzül 12-ben egyyáltalán nem laakik roma család, ott ahol laaknak, a telepüülésen való megjelenéésük, arányuk sok s tényező egyyüttes hatásakéént jelentkezik.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 100 A roma néépesség területi koncentrálódáásában történelmi hagyományyok, munkalehetőségek, a (közzös)tanácsi idősszak lakásés oktatásspolitikájának heelyi gyakorlata, stb. játszottak szerepet. A demográfiai tendencciák változatlansága esetén 15 év múlva valószínűsíth hetően az edellényi kistérség g lakóinak jelentős hányada h roma származású leesz. A munkannélküliség Borsod-Abaúj-Zempplén megyébenn kb. másfélszeerese az országgos átlagnak, eebből is kiemelkedik ez a térség, ahhol általában 300%, illetve afölötti munkanélkküliséget regiszztrálnak több évve már, ami önnmagában is egy e nagyon nagy szám m, de itt ráadásuul jellemzően magas m a tartós munkanélküliek m k aránya. Nehezzíti a tartós munkanélküliség és é az abból adódó prooblémák megolddását, hogy a reegisztrált, és még m inkább a máár a regisztrációóban sem szereeplő munkanélküliek nagy része roma származású. Az ismét munkába m állást nehezíti, hogy a munkanélküliek többsége kiifejezetten alacsony iskolai véggzettséggel renndelkezik, a regisztrált munkanélkülieek 40%-a csakk 8 általánost végzett, v 19 - 19,7% 1 pedig 8 általánossal ssem rendelkezik. Tehát a munkanélkküliek 59 - 59,77%-a 8 általánoos iskolai osztáállyal vagy annáál kevesebbel rendelkezik. r A kközoktatási szzegregáció ezt csak erősíti, e nem ho ogy fenntartja ezért is kell azzonnali beavatkozás! k Ezzek közül a legjjelentősebb azz alkoholizmus. Az örökös Mára már a tartós munkkanélküliség neegatív hatása kiteljesedett. tétlenség és tehetetlenséég nagyon is kedvez k az italozzásnak, szinte életformává váálik. A napi renndszeres élet hiánya miatt magukkal és környezetüükkel szembenn is igénytelenebbekké válnaak a munkaerőőpiacról kényszzerűen kiszorulók. Ez az élethelyzet e családi körrben a felnövő gyerekek szám mára is mintát jelent, így a táársadalom egéészétől elszakadó réteggé é ebből fakadóó szegénység újra ú termeli maggát. Ez a társaddalmi csoport öönerejéből már nem képes válnak. A munkátlanság és fölemelkeddni, sőt társadaalmi integrálatlaansága miatt eggy esetleges gaazdasági föllenddülés gátjává vválhat. A térségben a drog is jelen van, megtalálhatóó, illetve nagy gond, g hogy a szzipuzás is erősöödik az egész téérségben, főleg a telepiek közöött. gfejlesztés Közösség A fiataloknnak Edelényben igen kevés lehetőségük vaan kikapcsolódnni, szinte csak alkohollal, szóórakozóhellyel összefüggő ö lehetőségüük van a kikaapcsolódásra, ugyanakkor eggy közösségteremtő, közössségfejlesztő kluubhelység, illettve fiatalok számára iddőtöltére alkalm mas közösségi ház meglétéree van igény. Sookszor az a proobléma, hogy azz ilyen közösséégi házakat létrehozó fejlesztéseket f n hangolják össze pl. a krim nem minálisan veszéélyeztetett fiatalok szükségleteeivel, ami preveentív hatású lehetne. Edelényben E pl. lehetne indítanni éjszakai pingg-pong klubot fiatalok f számára, egy ekkoraa városban akáár 2-3-at is, melynek a költsége minim mális, ugyanakkkor pályázaton elérhető rá tám mogatás. Roma kultúra Közösségffejlesztés és ideentitásnövelés szempontjából kiemelt kérdéss a roma kultúraa ügye, szükségges kihasználni, kiaknázni a roma kuultúrában rejlő értékeket, é erőfoorrásokat, pl. eggy foglalkoztatáási projekt esettében nagy erőőforrás lehet a toborzás, t a benntartáss, a nyomonkövvetés, stb. szempontjából. A roma kultúrábaan megtalálhatóóak olyan hagyyományok, babbonák, stb., amely jeleen van a városbban semmiképppen sem negattív értelemben. A tanoda, csalládi napközi éss biztos kezdet programok hátterei lehhetnek a szülőkk motiválásának, reintegrálásáának is viszonyllag csekély forrrásigénnyel és nnagy eredményyekkel. a a tény is, A kistérséggben egy házioorvosra jutó lakoosok száma visszonylag alacsoony, de az orvos beteg kapcsoolatát nehezíti az hogy kistéérségen belül relatíve r nagy földrajzi f távolsáágok vannak. Járóbeteg elláttás a térség 5 településén működik. m A térségben összesen 5 gyyógyszertár műkködik, egyenetlen területi eloszlásban. Az Eddelényi kórház ttérségi feladatookat lát el, a felújítást követően k az elláátás minősége jelentősen j javult.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 101

S ÁLTALÁNOS HELYZETÉNE EK ISMERTETÉ ÉSE A VÁROS n etnikai struktúrája Edelény népességének

összesen cigány

német

bolgár

romáán

ruszin szlovák szzlovén ukráán

lengyel

görög

11084 100 %

9 0.08

1 0.005

3 0.02

2 0.01

3 0.02

1 0.005

914 8,24 %

18 0.16

4 0.04

11 0.09

(Forráss: Etnikai-Nemzeeti Kisebbségkutaató Intézet - MTA, 2001.)

Oktatási körülmények k a település egéészére nézve1 A közoktaatásban jelenlévő szegregációós és szelekciós mechanizm musok korlátozzzák az egyenlőő hozzáférést a minőségi oktatáshozz és továbbméélyítik a társadaalmi különbségeket. A hátrányos helyzetű (HH) és halmozzottan hátrányoos helyzetű (HHH) és a sajátos neveelési igényű (SNI) gyermekekk/tanulók hátránnyainak kompennzálása, az eséélyegyenlőség biztosítása szükségess, mert a fokozzódó társadalmii különbségek gyengítik g a társsadalmi kohézióót és rontják a szűkebb környyezet, ezen keresztül Magyarország versenyképessségét. A romaa lakosság aráánya a térségbben és a teleppülésen magass. Jelentős a iskolai végzettségűekk, szakképzetlenek. százalékban tartósan muunkanélküliek, alacsony

                                                             1

 Az oktattási körülmén nyeket vizsgáló ó fejezetrészleet az „Edelényy város és társsult településeeinek Közoktaatási  Esélyegyeenlőségi Tervee” 2009 decem mberében elkkészült dokum mentum alapján került kidolgozásra. 

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 102 Életkörülm ményeik rosszak, többségük komfort k nélküli szegregált otthhonban él. A hétköznapban ááltalánosnak veett alapvető feltételek hiányoznak. h Társadalm mi, gazdasági, szociális s és kultturális esélyegyyenlőségükhöz elengedhetetlenül szükséges a társadalmi integráció az eddigieknéél hatékonyabbb eszközökkel. Ezek közül legfontosabb a fiatalok f oktatássa-nevelése. A pedagógiai gyyakorlatban bizonyítottt, hogy megfeelelő nevelési--oktatási módszerekkel a hátrányos h helyyzetű gyermekkek iskolai leeszakadása megakadáályozható és ezzzel továbbtanulási, ill. munkaeerő-piaci esélyüük javítható. Ennek első és taláán legfontosabbb lépése az érintett gyyermekek megfelelő, lehetőőség szerint integrált i kereteek között törtténő oktatása.. Edelény városa 2009 decemberében elkészítettte a Közoktatáási Esélyegyenlőségi Intézkedéési Tervet. A Közoktatási K Eséélyegyenlőségi Intézkedési I Terv alapvvető célja, hogyy biztosítsa a táársult településseken szegregáációmentesség és az egyenlő bánásmód elvvének teljes körű érvéényesülését. Azz oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférrés egyenlőséggének biztosítáásán túl célul tűzi ki az esélyterem mtést, támogatóó lépések, szolggáltatások megvvalósítását a teelepülésen élő hátrányos h helyzzetű, főként a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátránnyainak kompeenzálása és az esélyegyeenlőség előmoozdítása érdekkében. Az esélyegyenlőség érvényyesítése érdekéében különös figyelmet kell fordítani a közoktatási k infrrastrukturális és é szakmai fejlesztés terén. A halmoozottan hátrányyos helyzetű taanulók minőségi oktatáshoz vaaló hozzáféréséének javítása, az oktatási eredményességük előmoozdítása érdekéében szükséges az esélyegyeenlőségi prograamot megtervezzni, majd végreehajtani. Az esélyegyenlőség megtereemtése a modeern pedagógiai szemlélet elsaajátítása és alkaalmazása, külöönböző támogató lépések, szolgáltatáások megtervezzésén és biztossításán keresztüül történhet. A fenntarttó vállalja, hoggy az elkészültt, és elfogadottt közoktatási esélyegyenlősé e égi intézkedési tervet összehhangolja az intézményy működésével, pedagógiai muunkájával, és az a azt szabályozó dokumentum mokkal. Különöös tekintettel azz intézmény pedagógiaai programjára és é intézményi minőségirányítá m ási programjáraa. A szegregáciiós jelenségekeet felszámolja, megteremti az esélyeggyenlőség feltétteleit. 2007 évi helyzetelemzés h s megállapítássai: 1. A teleppülésen felmértték a halmozoottan hátrányoss helyzetű gyermekek arányáát. A beavatkoozás hatékonyaabbá tétele megköveteeli az eddigieknnél pontosabb b, teljes körű adatszolgáltatá a ást és nyilván ntartást ezen a téren. Felmérréseket kell végezni - különösen k a 3-55 éves korú óvoodások körében. Fontos pontoos adatokat besszerezni az Alaapítványi Óvodaa, Általános Iskola és Szakiskolától S iss. 2. A várossban élő HHH gyerekek, ill. csaaládok számáraa az iskoláztatás feltételei biztoosítottak s 410. Beíírt gyerek szám ma 432 fő. A 3. életévét betöltöött, de be nem iiratkozott gyereekek száma 3. Az óvoddai férőhelyek száma ~72 fő. Azz óvodai férőheelyek száma jeleenlegi adatok alapján a kevés. A testüleet 2008. márciiusi testületi-ü ülésén tekinti át az óvodaii feltételek meegteremtéséneek feltételeit. Az A óvodai férőhelyek biztosítása sürgős s beavatkkozást igényell. 4. Ha a leemorzsolódási adatokat elemeezzük, azt látjuuk, hogy az orsszágos átlaghooz képest kisebbb százalékbann fordul elő évfolyamissmétlés. A taginntézményben magasabb m az orrszágos átlagnáál a magántanuulók száma. A hhiányzó gyermeekek aránya a Borsodi Általános Iskoolában magasaabb, mint az országos o átlag.. A magántanuulók és a hiányzó gyermekeket illetően javasolt: az a iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódáás megelőzésee, a sikeres tovvábbhaladás éss a tanulók utánkövetéésének megvaalósítása érdekkében intézménnyi együttműköödések, programok (pl. menttorálás, Tanodaa program, kiemelten az iskolai napkközit) támogatássa és biztosítássa. A Borsod di Általános Iskola I és a Szabó S Lőrinc Általános iskkola között jeelentős különbbségek mutatk tkoznak. A legalapveetőbb tényekbő ől jól látszik a két intézményy közötti külön nbség, illetve esélyegyenlőttlenség. A továábbtanulási arányok érrettségit adó inttézményekbe, illetve i a lemorzsolódás mértékke.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 103 5. A rendeelkezésre álló adatok a alapján az intézmények között vannak aránytalanságok. Az önkorrmányzat elkészzítette és a képviselő--testület elfogaddta az Edelényy Város területéén működő közoktatási intézm mények működéési körzetének, az óvodák nyitvatartáási idejének meeghatározása éss a sorsolás útjján történő szabad intézményi helyek betöltééséről szóló 2/22007.(II.01.) módosítottt rendeletet, am mely alapján törrténik a beiskoláázás. Ennek alaapján az arányttalanság rendezződni fog. Az arányttalanság sürg gős beavatkozáást igényel, jaavasolt tovább bá: a HHH tan nulók iskolai kkörzetek, iskollák közötti kirívó arránykülönbség geinek csökkeentését támo ogató program mok megvalósítása. Bár aaz önkormán nyzat nem fenntartójja az alapítván nyi iskolának, ráhatása ninccs, de említéstt érdemel az a tény, hogy aaz intézménybeen 100% a HH, HHH diákok arányaa, illetve az a téény, hogy az isskolavezető elm mondása szerrint a végzősökk közül szinte senki nem rendelkezzik érettségivel, illetve érettsségit adó intézm ményekbe sem m kerülnek be.. v a követkeezőket lehet meegállapítani: 6. Az intézzmények továbbbtanulási mutattói változóak. A beiskolázási adatokat alapul véve - a Szabó Lőrinnc Általános Iskola és Alapfookú Művészetooktatási Intézményben a beisskolázási eredm mények az o országos értékeeket tükrözi. - A Borsodi Általlános Iskolábann és a Martinkóó András tagiskolában elmaraadnak az orszáágos értéktől azz érettségit a intézménybben továbbtanuulók értékei, de magasabb a szzakiskolába bekerülők száma.. adó A továbbttanulási mutattók javítása érrdekében javaasolt: a HHH taanulók részéree érettségit addó középiskoláába, illetve minőségi szakképzést biztosító szaakiskolában tö örténő tovább btanulási utakk megerősítéssét célzó pályyázatban a részvétel biztosítása, valamint egyééni fejlesztésii és (a tanulóókat, szülőket egyaránt meggcélzó) pályao orientációs programo ok biztosítása s az 7. A közooktatási szolgáltatásokhoz vaaló hozzáférés biztosított, ponntosan rögzítettt munkakapcssolatokra van szükség intézményy környezetébenn tevékenykedőő partnerekkel. a oktatási terüületen ~3 %-oss, míg az óvoddai területen 1,,58 %-os. A kéét területen 8. A SNI tanulók számaa, az arányok az átlagban 2,29 2 %. Javasolt: évenkénti feelülvizsgálat (a ( szülők tájéékoztatása ezzzel kapcsolattban) az esetlleges visszah helyezésük (lehetőség gének figyelem mbevételével) a normál oktatásba. E egy részét iskolabusszzal egy részét menetrendszerrinti járattal 9. A gyereekingázás a társult településeekről jelentős. Ennek oldja meg a fenntartó. Ennek vizzsgálata kit-ho ová visz iskolab busz vagy men netrendszerintti járat. ompetenciamérrés eredményyeinél a halmozottan hátrányos helyzetű ű tanulók száámának a kim mutatása a 10. A ko jövőben fontos. f ok bemutatásaa: Változáso A 2007 évvben készült köözoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés h sben feltárt problémák területéén érdemi változás nem történt. A helyzetelemzzésben több heelyen említésree került Edelény város azonn vállalása, hoogy felmenő reendszerben érvényesítti azon beóvodáztatási és iskooláztatási esélyyegyenlőségi elvárást, mely szzerint az új csooportok-osztályok estében az intézméények között neem áll fenn releeváns HH/HHH,, SNI aránykülöönbség. 2008. márciusában m a Képviselő-testüület tárgyalt és döntöttt a közoktatássi intézményekk integrációjáróól, a beiskolázási körzetek módosításáról. m A szervezeti integrációt, összevonáás 2008/2009 tanévtől kezdtéék megvalósítaani az intézmények közötti beiratkozása gyyakorlat módossításával. A változást mérő m mutatók sok s esetben forrmálisak (a Szaabó Lőrincz iskkolában az 1 éss 2 évfolyamonn kevesebb a HHH H tanuló, mint a koráábbi években).

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 104 Az integrááció megvalóssítása összetettt folyamat, ígyy pl. - óvodában, ó iskoolában közponnti támogatáskként évente kbb. 20-25 millióó forintot lehettne igényelni integrációs t támogatásként (pl. pedagógussnak kereset kieegészítés) - a HHH tanulóói nyilatkoztatáás területén érdemben é nem m történt váltoozás, pedig a közoktatási fejlesztések f m megvalósításáh hoz ez alapvetőő esélyegyenlősségi és törvény kötelezettség A rendelkeezésre álló adaatok alapján a 2007-ben meghatározott essélyegyenlőséégi vállalások részben érvén nyesültek, mivel az inntézmények köözötti szegregatív beiskolázássi gyakorlat módosítását követően „elit” és „cc” osztályok jötttek létre a Szabó Lőrrinc Általános Isskolában. nlőséget érintő ő, benyújtott páályázatok: Közoktatáási esélyegyen ó központ létessítése (nem nyyert) Edelényi Kistérség ifjússágáért, integrrált helyi ifjúsáági integrációs és tanácsadó (Bányász Klub bővítése,, felújítása) Háátrányos helyzeetű fiatalok száámára tanácsaddás, programok szervezése, ifjúsági tér biztosításaa. S Isk.. korszerűsítésse és bővítésee Izsó M. Gimnázium és Szakképző (Bővítés, teljes t rekonstrukció: víz, szennnyvíz, elektromoos vezetékek teeljes felújítása, alternatív energgia-napkollektoor) S Isk.. sportpálya feelújítása Izsó M. Gimnázium és Szakképző (Felújítás során s 40x20 m-es műfüves, viillanyvilágítássaal felszerelt focipálya kialakítássára került sor.) Á Isk. (I.sz. Ált.Isk.) Á öltözők felújítása (neem nyert) Szabó L. Ált. Öltözők teljes felújítása során s teljes rekoonstrukció: víz, szennyvíz) Nefelejcs Óvoda infrasttruktúra fejleszztése (nem nyeert) (Víz, szennyvíz, fűtés teljes rekonstrukciója) p Teljesítméénymotivációss pályázati alap (Pedagóguus vagy alkalmazotti teljesítméényértékelési reendszert működdtetése. A támoogatás kiemelt munkavégzéséért járó, egy alkalomra megállapított kereset k kiegészítésre és járulékaira fordíthatóó.) é terveezte az önkorm mányzat megvalósítani. Az Az óvodai férőhelyek bővítését LHH projekt keretéében új óvoda építésével elképzeléss nem került bee a támogatásraa érdemes projeektek közé. A közoktatási társulást 1 város (Edelény) és 5 községg alkotja, összes lakónépességg száma 13.1663 fő. A társuláss legkisebb A itt a legallacsonyabb a gyermek g és a taanulói létszám. A legnagyobb község Szuhogy 1.247 fő lakkossal, ahol községe Abod, óvodai és iskolai feladateellátás is működdik. 1.763 fő gyermek g után igényeltek renddszeres gyerm mekvédelmi keddvezményt, akikk közül 164 főő esetében törttént meg a nyilatkoztaatás, 1.599 fő esetében nem. Ez az arány rendkívül alaccsony: kevesebbb, mint 11%-oos! Edelényben n azonnali beavatkozzást igényel, a szülői nyilatkkoztatás minél teljesebbé tétele, a HHH gyeermekek/tanulók beazonosíttása! A gyermekkek halmozottaan hátrányos heelyzetének meggállapításához a szülei nyilatkkozatok nagyfookú és tartós hiiányossága adminisztrratív mulasztás. A képviselőteestületi határozaat (esélyegyenllőségi helyzetelemzés elfogaddása) nem jutottt érvényre: csupán 11%-ban történő teljesítés a nem m megvalósított rendeletben röögzített hatósággi feladat végreehajtására utal. A Kormánny 229/2009 (X X.16) számú renndelete módosította a közoktaatásról szóló 1993. évi LXXIX X. törvény végrrehajtásáról rendelkezőő 20/2007. (II.13.) kormányrenndeletet.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 105 A 8. § módosítja a korábbbi rendeletet mely m szerint meggváltozott, a HH H és HHH gyerrmekek, tanulók létszámával összefüggő ö adatszolgááltatási kötelezzettség. A gyyermekvédelmi kedvezményree való jogosuultság során a szülők önkééntes adat szolgáltatáása, és adatok kezelése módoosult, úgymond szigorodott. Közszolgááltatások: e Helyben elérhető ™ az a Óvodai neveelés, ™ Általános Á iskolaai oktatás 1-4., ™ Általános Á iskolaai oktatás 5-8., ™ Alapfokú A művészetoktatás Helyben nem n elérhető: ™ Korai fejlesztéss, tanácsadás és é gondozás (M Miskolc) ™ Fejlesztő felkésszítés (Miskolc)) hető: Nem elérh ™ Családi C napközzi ™ Házi gyermekfeelügyelet C átmeneti otthona ™ Családok ™ Tanoda T V Önkormányzata a köveetkező közoktaatási intézmén nyeket tarja fen nn: Edelény Város ™ Nefelejcs Napkköziotthonos Óvvoda ménye ™ Mátyás Napközziotthonos Óvodda és Bölcsődee és a szuhogyi Nyitnikék Napkköziotthonos Óvoda tagintézm S Lőrinc Általános Á Iskola és Alapfokú Művészetoktatássi Intézmény, éss a szuhogyi Maartinkó András Általános ™ Szabó Iskola tagintézm ménye ™ Borsodi Általánnos Iskola mnázium és Szaakképző Iskola ™ Izsó Miklós Gim C és Pedagógiai Szak S és Szakmaai Szolgáltató Inntézet ™ Családsegítő Ezeket a szolgáltatásokaat a település saját fenntartáású intézményeeivel biztosítja,, emellett önállóan működik Alapítványi Á Iskolaa és Szakiskola (külön KET készült), melyy „űrt - betöltvve” részt veszz a feladatelláttásban. Az Óvoda, Általános esélyegyenlőségi tervbenn az Izsó Miklós Gimnázium m és Szakképzőő Iskola nem kerül bemutatáásra, mivel a középiskola k k adattáblái nem kerültek kidolgozásra. Edelénybeen és a kistérséégben általánoss jellemző, hogyy egyre rosszaabb a gyermekkek és fiatalok szocializációss helyzete. Egyre kevesebb a munkaahely, egyre többb szülő munkaanélküli, így nem tudják biztossítani a nevelésshez szükségess megfelelő l szelekcióss mechanizmusok és szegregáációs gyakorlat a társadalmi prroblémákat családi háátteret. A közokttatásban jelen lévő erősítik. s 40-45% %-os. Az iskolázzás jelenlegi sttruktúrája a A kistérséégben a romák között a gyeerekkorúak aráánya kutatók szerint felnövekvőő legkisebb gyeerekek sorsát fogja f még nagyyobb mértékben nehezíteni, így az alapítvánnyi iskola hiábaa önálló és független intézmény, azz önkormányzaatnak felelősséége, hogy a működési m területén szolgáltaató oktatási inttézménnyel b érdekében ésszerrű közös feladaatellátást valóssítson meg. együttműkködjön és a miinőségi oktatáss feltételeinek biztosítása Többek köözt a HHH gyermekek és tanulók növekvő aránya a miatt is rendkívül fon ntos az edelényi közoktatás szervezés átgondoláása, a szegregációs jelenség gek megszünteetése. Az alapítvványi iskola („„Munkaiskola”), másfél-két évvtizeddel ezelőőtt azért jött létrre, hogy egy ellőremutató, saaját érdekű civil oktattási intézményyt hozzon létree. Küzdelemnek volt tekinthettő az akkoribann újdonságnak számító kezdeeményezés (Nagy Sánndorné alapító, igazgató). A hátrányos h helyzzetű és a halm mozottan hátránnyos helyzetű, kiemelten a rom ma tanulók

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 106 sajátos prroblémáira valóó odafigyelés, érdekvédelem é nagyban segíttette, hogy iskooláztatásuk ügyye előtérben maradjon, m a HHH gyerrmekek és tannulók sikeresséége és eredményesség javuuljon, reális essélyük legyen éérettségi megsszerzésére, megfelelő szakmát szereezzenek a munkkaerő-piaci érvéényesüléshez. Azóta válttozott a helyzet, és a társadaalmi térben valóó működésükeet (érdemeiket nem n mellőzve) szembesíteni szükséges egyrészt az a integrációs elvárásokkal, e m másrészt az új,, esélyegyenlősség-elvű szemppontrendszerekkkel. Az esélyeegyenlőségi helyzetelemzés rámutatoott, és fokozotttan felhívta azon a beavatkozzásra a figyelm met, hogy közzoktatási együtttműködést, m jelenleg kkialakult gyakoorlatban az partnerségget kell kialakítani az önkorrmányzat, illetvve a munkaiskkola között, mivel alapítványyi iskola nem teeljesen kihasznáált, „gyűjtőként”” is funkcionál. Az intézményree súlyos alkalm mazkodási kényyszer övezi, így az ereedményességi mutatói m alapjánn (pl. továbbtannulás), a kikerü ülő gyerekek életkilátásain é eegyre kevésbéé segít, pl. nem elérh hetők számukrra az érettségi.. Az alapítváányi iskoláról írjrja az LHH elem mzés, 114-117. o.: „Ténysszerű adat, hoggy a szakiskoláákban tanuló diiákok jelentős része r tanulási nehézséggel n küüzd. Az is igazz, hogy azok a tanulók kerüllnek ma szakisskolákba, akikeet nem vettek fel f máshova, vagy v eleve nem m látták értelméét más iskolákkkal próbálkoznni. (…) Esélyegyenlőség Es g biztosítása… Fenn kell tartaani az intézménny szellemiségéét és minden esszközzel biztossítani a minőséégi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést h küülönösen a hátrrányos és halm mozottan hátránnyos helyzetű tanulók t együtttnevelése soránn.” Nem lennee méltányos azz iskola mérheteetlen erőfeszítééseit méltatlanuul kezelni, törekkvéseiket alábeccsülni. Látnivalóó azonban, hogy esélyyegyenlőségi teerületén a tényyleges partneri feladat-összehhangolás nélkül, nem elképzelhető Edelény közoktatási esélyegyenlőségi terve. Jelenlegi gyakkorlat szerint az a alapítvány arra a vannak utalva, hogy tuddomásul vegyéék: azok a gyerekek kerülnek ebbee a szegénysoorsba taszító képzési k struktúrába, akik naggy arányban (88%) vannak jelen saját i is. Ehhez nagym mértékben közze van a települési fenntartó ónak: összesséégében nem elfogadható, általános iskolájukban hogy a vaalaha volt progrresszív iskola egyre e inkább eggy torz munkam megosztásba ágyazódik, á ameelyben kétségkíívül vannak nélkülözheetetlen feladataai. E A TE ELEPÜLÉSEN:: ÓVODAI ELLÁTÁS Alapítványi A Ó Óvoda

Az óvodai feladat-ellátáási helyek száma pedagógu usok száma

Nefelejcs Napközi-otth honos Óvoda

Mátyyás Napköziotthonos Óvod da és Bölcsődee Geszztor S Szuhogyi intézzmény taagint. 3 1

összesen

1

1

2

13

16

4

35

Óvodai féérőhelyek szám ma:

50

150

180

50

410

Óvodába beíratott gyerm mekek száma: Óvodába beíratott HH gyermekek g száma: Óvodába beíratott HHH gyermekeek száma: Az óvodába be nem írattott 3-5 éves gyerrmekek számaa: Az óvodába be nem írattott 3-5

47

180

209

43

433

47

40

73

38

198

40

27

35

31

133

5

~65

nincs adat

~95%

(E Edelény) ~ 60 nincs adat

ninccs adat

 

Edelény

 

n nincs adat

4

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 107 éves HHH H gyermekek száma: Gyógyped d-i nevelésben n részesülő ő óvodások szááma: Az óvodai gyermekcsop portok száma:

0

0

0

0

0

2

6

8

2

16

(Forrás: Eddelény város és táársult településeiinek Közoktatási Esélyegyenlőséggi Terve 2009.)

Edelényi feladat ellátássi hellyel műköödik a Nefelejjcs Napköziotthonos Óvoda, ahová 180 ffő gyermek vaan beirtva. Kihasználtsága:120 %-os. Mátyás Naapköziotthonos Óvoda és Böölcsőde Edelénnyben egy óvodai és bölcsőddei feladatf (kihaasználtsága 86%) feladatellátási heellyel (óvoda kihhasználtsága 116%), továbbá Szuhogy közséégben egy 50 férőhelyes ellátási helyen. Az óvodai férőhelyek szááma láthatóan kevés. Jelenlegg többen vannaak beíratva, minnt amennyi az óvodai férőhelyyek száma. Óvoda bővvítésével mindeenképpen meg kell oldani a férrőhelyek számáának növelését. Az óvodába bbe nem íratott óvodás ó korú gyermeke száma, és ezeen belül a HHH--s gyerekek szááma magas a teelepülésen. Az óvodai neveléssnek fontos szeerepe van a korai szoccializáció, az iskkolai nevelésre való felkészítés, az oktatási hátrányok h csökkkentése tekintetében. Ebből kiifolyólag az óvodába nem n járatás okainak feltárássa, az akadályyozó egyedi tényezők megszzüntetése, a bee nem íratott gyermekek szüleinek elérése, tájékozztatása az óvoddai nevelés fontosságáról, naggyon nagy jelenntőségű. Alap pítványi N Nefelejcs Mátyás Napköziotthonnos Óvoda összesen Óvoda N Napközi-otthon nos és Bölcsőde Ó Óvoda Gesztorr Szuhoogyi intézméény taginttézmény A települéésen élő óvodáás (Edeelény) 389 43 432 gyermekeek száma: HHH gyerrekek száma 40 27 35 31 133 Óvodába jár helyben:

47

180

209

43

433

0

0

0

0

0

16

44

31

7

98

Tömegközlekedéssel:

1

0

0

0

1

Iskolabussszal:

0

14

0

0

14

15

0

21

0

36

0

30

10

0

40

Más telep pülésre eljáró óvodásokk száma: Más telep pülésről bejáró ó:

Falugondnoki szolgálatttal: Egyéni (szülő szgk.-val))

(Forrás: Eddelény város és táársult településeiinek Közoktatási Esélyegyenlőséggi Terve 2009.)

Az óvodábba beíratott HH HH-s gyermekeek aránya az összes ö gyerekléétszámhoz viszzonyítva 21,1% %. Az alapítványyi óvodába összesen 41 gyerek jár, 2 óvodai csoportba, ezek minddegyike halmozzottan hátrányoss helyzetű. • Azz edelényi Mátyyás óvoda és böölcsőde 180 férrőhelyes, és 2099 fő gyermek vaan beíratva, kihhasználtsága: 116%-os. • A szuhogyi s taginttézmény kihaszználtsága 86%-oos • Azz alapítványi óvvoda 50 férőhelyes és jelenlegg 47 gyerek jár,, a kihasználtsáág 94%-os. Évrről-évre nem érri el a teljes kihhasználtságot, így az edelényi beóvodáztattás összehangolásával csökkkenthető lehetnne az óvodábóól kimaradó gyyermekek száma.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 108 • • • •

Neefelejcs óvodábban a HH 22,23% gyermekek aránya, a a HHH 15 % gyermekeeké, az SNI gyeermekeké 1,67%. Máátyás óvodábann a HH gyermekek aránya 34,993%, a HHH gyyermekeké 16,774 %, az SNI gyyermekeké 0,488% A szuhogy s óvodáában a HH gyerrmekek aránya 88,37%, a HHH H 72,09 % gyerrmekeké, az SN NI gyermekeké 0%. 0 Azz önkormányzatttól teljesen független alapítványi óvodába össszesen 41 gyeerek jár 2 csopoortba. A 47 gyerrekből mind a 40 fő HHH H, és 16 fő máss településről beejáró

ődei ellátás. Edelényben van bölcső - Férőhely: 10 főő. Beíratott gyerrmekek száma: 13 fő - ebből e HH 1 fő, HHH 0 fő. HH arány a 7,7 %, HHH arány 0 % A bölcsődéébe 2009-ben 19 1 fő kérte felvéételét, így 46 % a túljelentkezéés. A HHH gyyermekek beazzonosításának rendkívül alacssony aránya az óvodában még m inkább jelleemző, így a nyyilvántartás elégtelenssége miatt nem lehet egyértelm műen elemezni az adatokat. Edelényben magas a 3. életévét betölltött, de óvodáába be nem íraatott gyerek szzáma, pontos adat nem áll renndelkezésre (kb.60fő, akik a többség vélhetően v telepi HHH gyermek). Jelenleg nem rendelkezik az önkormáányzat elegendő óvodai férőhellyeel, hogy mindenn gyermeket beefogadjon. A 20007-es helyzetellemzés óta érdeemi változás neem történt. a óvodai és bölcsődei férő őhelyek bővítése, de ez csaak az óvodábaan a csoportokk közt jelentkezző releváns Indokolt az HH/HHH aránykülönbség a gek következettes és rövidtávúú megszüntetése, és az óvoddapedagógusokk módszertani képzésével egyetembeen elképzelhetőő. KÚ OKTATÁS A TELEPÜLÉS SEN ALAPFOK Intézm mény neve

Tanulói létszám m összesen

HHH-s tanulók száma

SNI tanulók száma

Szabó Lőrinc L Általános Iskola és Alapfokkú Művészzetoktatási intézm mény-Edelény

660

46

0

Borsodii Általános Iskolaa Alapítváányi Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola S

384 234

142 n.a.

11 22

(Forrás:: Települési Közooktatási Esélyegyyenlőségi Program m 2007.)

Edelény Általános iskolai intézm mények száma: Általános iskolai feladaatellátási helyeek száma (gyóg gyped. oktatásssal együtt) Általános iskolai osztályytermek száma (gyógypedag gógiai oktatásssal együtt) Az általán nos iskolai oszztályok száma (gyógypedagó ógiai oktatássaal együtt) Általános iskolai férőheelyek száma (g gyógypedagóg giai neveléssel együtt) Általános iskolai tanuló ók száma (gyóg gypedagógiai oktatással és magántanulókkkal együtt) Kihasználtság Általános iskolai magán ntanulók szám ma Sajátos nevelési igényű ű általános iskolai tanulók szzáma

 

Edelény

 

1 2 40 40 1120 1038 92,7% 7 31

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 109 Gyógyped dagógiai oktattásban-neveléssben részesülő ő általános iskkolai tanulók száma s (integráltaan oktatott SNI gyermekek nélkül) n Hátrányoss helyzetű áltaalános iskolai tanulók t számaa Halmozotttan hátrányos helyzetű általános iskolai taanulók száma Általános iskolában tan nuló első évfolyyamosok szám ma (gyógypedaagógiai oktatáásraóival együtt) nevelésree előkészítő ossztályok tanuló 8. évfolyaamosok számaa a nappali oktaatásban (gyóg gypedagógiai oktatásbano nevelésbeen részesülőkkkel együtt) A napközis tanulók száma az általáno os iskolákban (iskolaotthono os tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állam mi nevelésbe vettek v száma Jegyző által védelembee vettek számaa

1 431 186 111 149 alsós 1666 feelsőben napközzi nincs tanulószobaa: 64 78 25

(Forrás: Eddelény város és táársult településeiinek Közoktatási Esélyegyenlőséggi Terve 2009.)

őrinc Általánoss Iskola és Alapfokú Művésszetoktatási (11.sz.) intézménny edelényi és szuhogyi 1-1 telephellyel t Szabó Lő működik, emellett e a különnállóként működik edelénybenn a Borsodi (2.sz.) Általános Iskola egy teleephellyel, mely szegregált intézményy. Edelényben korábban k több általános á iskolaa is működött, de d bezárásra keerültek, így a finnkei intézmény 2007-ben. A finkei taggintézmény a borsodi b iskoláhooz tartozott, bezzárását követőeen a diákok többsége a Szabóó Lőrinc iskolábaa iratkozott be. Az edelénnyi iskolákba Szzendrőből és Szendrőládról S iss járnak ide gyerekek, a teleppülési iskolák m magas HHH, rooma tanulói aránya miatt. A borsodi iskolában a diáákok nagy százzalékban vidékii kistelepülésekkről járnak be ((több mint 50% %, illetve az b iskolákban felül reprezzentáltak a rom ma tanulók, edelény szzegregátumaibóól nagy aránybban ide utaznakk a tanulók. A borsodi és a tanulóók közti arányuk folyamatosann nő. A HHH szzülői nyilatkozttatás megvalósításával felteehetően az arányok még inkáább kimutatnáák az iskolákbaan és azok között jeleentkező esélyeegyenlőségi hiányosságokat, problémákat.. A II. isk. iggazgatójának elmondása szerint a tanulók rom mló szocializációs helyzete miiatt színvonal cssökkenés tapassztalható, a minimumoot képesek a tanárok átadnni. Alacsony az a iskolai teljesítmény, ami tanulmányi vaagy a versenyyeken elért eredményekben is megm mutatkozik.

Főállású pedagógusok p száma Az intézm ménybe járó tan nulók száma Magántan nulók száma

S Szabó Lőrinc Általános Á Iskola és Alapfokú Művészeetoktatási intézmény Martiinkó András Á.I. S Szabó Lőrinc Á Á.I. és AMI Edelén ny Szuhogy 41 12

Borsoddi Általános Isskola

Összesen

26

79

660

126

384

1170

0

0

6

6

SNI tanuló ók száma

6

3

16

25

HH tanuló ók száma

158

71

273

502

HH tanuló ók aránya

23,94%

56,35%

771,1%

42,9 %

HHH tanu ulók száma

46

45

142

233

HHH tanu ulók aránya

7%

35,74%

37%

%

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 110 Más telep pülésről bejáró ó tanulók szzáma Ebből HHH tanulók szám ma

103

24

165

292

19

4

52

75

(Forrás: Eddelény város és táársult településeiinek Közoktatási Esélyegyenlőséggi Terve 2009.)

A Szabó Lőrinc L iskolába a tanulók 15,7%-a bejárós, 7% a HHH tanulók aránya, a borsodi b iskolábaan 37% a HHH adat, mely 30%-os aránykülönbsé a ég. A HH külö önbség arány különbség 477,16%! A HH adatok alapjánn a HHH aránny nagyobb különbségget feltételez.

Alapítványi Általános Á iskola

2008/22009

Főállású peddagógusok szám ma a tagintézményben:

15

Tanulók szám ma a tagintézmény körzetébenn (becsült) Hátrányos helyzetűek (HH)

894 319

ebből

AISKOLA ALAPÍTVÁNY általl fenntartott álltalános iskoláában a 128 tan nulóból 113 főő hátrányos heelyzetű (88 A MUNKA %), 98 fő halmozottan h háátrányos helyzeetű (77 %), és 13 1 fő sajátos neevelési igényű tanuló t (10 %). S Szegregált osztályba nem jár tanuló, az intézmény maga szegreggált: a tanulási nehézségekkeel küzdő gyerm mekek és tanulóók nevelését és oktatását ( % HH / 50 % HHH). vállalta fel az intézmény. Az általános isskolába bejárók száma: 16 fő (63

196

Halmo ozottan hátrán nyos helyzetűeek (HHH)

ebből

A tagintézméénybe járó tanulók száma: Magántanulóók száma: Sajátos neevelési igényyű tanulók száma (diszzlexia részképességzavarok is): Integrráltan gyógyypedagógiai cssoportban vag gy tagozaton

ebből

A HH tanulókk száma: HHH tanulókk száma: Más település(ek)ről bejáró tanulók száma:

és

e egyéb

128 5 13 13 0 113 98 16

HH

10

HHH

8

(Forrrás: Edelény várros és társult teleppüléseinek Közoktatási Esélyegyyenlőségi Terve 22009.)

Az alapfokkú oktatásban résztvevő r gyereekek 19,9 %-a halmozottan háátrányos helyzeetű. Az iskolák között a HHH--s gyerekek számát illeetően aránytalaanságok tapaszztalhatóak, mivvel a Borsodi Általános Á Iskoláában jóval maggasabb (36,9%)) az arány, mint a másik m önkormáányzati fenntarrtású iskolábann. Az alapítváányi iskola résszt vesz az aalapfokú oktatáási feladat biztosításáában, azonbann nem önkorm mányzati fenntaartású, ebből adódóan a HHH-s H aránytaalanságok meggszüntetése érdekébenn nincs ráhatássa erre az intézzményre az önkkormányzatnakk. Ettől függetleenül lépéseket kkell tenni a HHH-s tanulói aránytalannságok megszüüntetésére, az inntegrált neveléss és az esélyeggyenlőség biztosítása érdekében. Az önkorm mányzatnak táárgyalásokat szzükséges kezddeményezni az Alapítványi Isskolával, annak átalakítása érdekében, é valamint az a IPR települéési szintű beveezetése érdekében az önkorm mányzat kérhetii az OOIH seggítségét is. Az Alapítványi Iskola felvvállalhatná a minőségi szakkképzést, valaamint a felnőtttképzést, esetlleg többcélú iintézményként közösségi szolgáltatáásokat is elláthaatna önkormányzati támogatáással, cserébe az a óvoda, és azz általános iskoolai képzés meggszűnne az intézményyben, így az óvoodai férőhelyek bővítése soránn az önkormányyzat már ezzel a gyermeklétszzámmal is szám molhatna.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 111 Az évfolyaam ismétlések számát tekinttve a településs valamennyi iskolája alatta van az országgos átlagnak. Azonban A a lemorzsolóódás kockázatáában érintett tannulók mentoráláása, felzárkóztaatása mindenkééppen fontos feladat. A magánttanulók száma, valamint a 250 2 óránál többbet hiányzók aránya a a Borsoodi Általános Iskolában megghaladja az országos átlagot. á Az iskoolai hiányzások csökkentés érddekében intézkeedés megtételee szükséges. A kompeteencia mérés ereedményei tekintetében a Borsodi Általános Isskola jóval az országos átlag aalatti teljesítménnyt nyújtott. Ennek javvítása érdekébben külső szaakértő bevonása, kompetenccia alapú oktaatási program kidolgozása, és annak működtetéése szükséges.. A településenn az egyes intéézmények továbbtanulási muttatói jobbak, illeetve azonosak az azonos iskolatípuss országos átlaggával. A Borsoddi Általános Iskkolából inkább szakiskolában s t tanulnak továbbb a gyerekek, az a országos átlaghoz képest k kevesebben mennek innen érettségit adó a intézménybbe. A tanóránn kívüli programokon való réészvétel a teleepülésen jól működik, a tanuulók nagy részze részt vesz valamilyen szabadidőős tevékenységgben. A HHH-ss tanulók részvvételi aránya a kisebbségi proogramban a leegnagyobb. A településen t működik az a Útravaló, illletve az Arany János Program, melyek a halmozottan hátrányos heelyzetű tanulókk helyzetén igyekeznek segíteni. Hiáányzik azonban a tanoda proggram, családi napközi, n biztos kezdet program m, azaz az iskkola melletti támogatássi háttér a HHH gyermekek és tanulók számáára, a továbbtannulás, érettségihhez jutás feltéteelei. Az önkorm mányzatnak eséélyegyenlőségi szempontból a Borsodi és a Szabó Lőrinc Iskolák közöttt fennálló 47,16% HH, és 30,01% HHH aránykülön nbség csökkennése érdekébenn kell beavatkooznia. A halmozzottan hátrányoos helyzetű tanuulók pontos H adatok és aráányok. beazonosíításával, a hatéékonyabb szülőii nyilatkoztatásssal valószínű vááltoznak a HHH ban évfolyamoonként három (a-b-c) osztály van. Az első és é második évvfolyamon em melt szintű A Szabó Lőrinc iskoláb m elsőb ben 0 fő, másod dikban 1 fő HH HH tanulóval. oktatás működik, Az 1c. noormál osztálybaan 28,57%-os a HHH arány, szemben a két k emelt szinttű osztály 0%--os HHH arányyával. A c osztálybann a HH arány 6-7%-kal 6 magaasabb. A 2007 évi rendelet hatása az első évfolyamon érzzékelhető: az évfolyamok é közötti 28,57%-os HHH aránykülönbséég azt mutatja,, hogy a két isskola közötti követő k beiskoláázási gyakorlat némiképp v az I. sz ált. iskolában osztályok o közöttti szegregáció figyelhető f meg. változott, viszont A másodikk évfolyamon (22008/09-es beííratás) alacsonyyabb a HHH arrány: 1 fő az emeltszintű 2a-bban, és 2 fő a normál 2cben. A Borsodi Iskolában évfoolyamonként két osztály működdik. Az első évffolyamon 9,5% aránykülönbséég, a másodikbaan 2,1%. A többi 3-4--5-6-7-8 évfolyaamokon az ossztályok között 25% HHH arrány különbségg megfigyelhetőő. Az osztályo ok közötti releváns aránykülönbsé a éget meg kell szüntetni. s Á iskoláában koncentrááltan vannak jeelen a HH/HHH H és az SNI tanulók t a mássik edelényi, az I.sz. Ált. Borsodi Általános iskolához képest. A borssodi és a Szaabó Lőrinc iskoola között 47,166% HH, és 300,01% HHH aráánykülönbségeet meg kell a SNI tanulók vonatkozásába v an mintegy 5%--os az aránykü ülönbséget szüntetni. A borsodi és a Szabó Lőrinc iskola között az meg kell szüntetni. Főként indokolt azon a tényt is figyelembe f vévve, hogy a felüülreprezentáltabbb borsodi iskoola fizikális m, könyvtár és wc w helység nélkkül. adottságaii rosszak, pl. kissépületben többb szükségterem mények közötti, és az intézméényeken belüli szegregációss jelenségek azzonnali beavattkozást igényeelnek. Az intézm Az önkorm mányzat által működtetett iskolák épületei rekonstrukciótt, fejlesztést, bővítést b igényeelnek a korszerű oktatási feltételek biztosítása érdekében. é Ezekre nézve az a önkormányyzat engedélyees tervekkel rendelkezik, azonban a a ö pályázati forrássból kívánja megvalósíításukhoz szüksséges anyagi feedezet hiányzikk. Ezeket a beruuházásokat az önkormányzat megvalósíítani. A korábbii években a gim mnázium bővítéésére és felújítáására három alkalommal címzzett támogatásra adott be pályázatott az önkormányzat. A beruháázás költsége 1.182.272.000,- Ft, mely kölltség az iskolaa bővítésén és felújításán túlmenőenn új tornacsarnok építését is tartalmaztaa. Az idei évben mindhárrom önkormánnyzati fenntartáású iskola

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 112 korszerűsíítésére beadták a pályázatott. Mindhárom pályázat: p ÉMO OP-2007-4.3.1./22F. „Közoktatás térségi sajáttosságához igazodó szzervezése és infrastruktúrájánnak fejlesztésee” A tervezett beruházások b saajnos pályázati forrás nélkül nem n tudnak megvalósuulni, mivel az önnkormányzatnaak nincs anyagi lehetősége errre. A hatékoony társadalom m-fejlesztéshezz, a helyi köözösség szociális és egyéb kiegyensúlyyozottságához innovatív megoldássokat szüksééges alkalmaazni, az érin ntettek közveetlen, résztveevő együttműködésével. Mivel az intézményyfenntartó az erőforrások e birttokosa, az ő felelőssége azzok célszerű feelhasználása, a szülők lakosság aktív közreműköödő részvétele.. Helyzeteleemzést segítő adattáblák kittöltése, adatokk aktualizálásaa a Terv készzítésekor megttörtént, mely alapján az intézkedéssek beazonosítása: Esélyegyeenlőségi terüleet HHH tanu ulók beazonosíítása

Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Alaccsony a gyeermekekre éss tanulókra vonaatkozó HHH szülői nyilatkoztattás

Szegregációs jelenségeek

Óvoodán belül csopoortok között Tagiskolák között Iskoolai osztályok köözött

Teljes beó óvodázás A HHH gyermekek 3 éves való rend dszeres kortól j óvodába járása

A halmozottan hátrányos helyzetű mekek maradnaak ki, illetve óvoddáskorú gyerm renddszertelenül járnnak. A férőhely kevéés, a jelenllegi óvoda feladdatellátási hely nem alkalmass az integrált neveelés, módszertaan megvalósítására.

Korai fejleesztés, szűrés

SNI tanulók integgrációja megooldott, nincs gyóggypedagógiai csoport vagy oszztály. A Boorsodi és a Szaabó Lőrincz Iskoola között az SNI tanulók aránytaalansága Ninccs korai szűréss, korai fejleszztés a HHH fiataalok számára.. A gyermekek későn kerüülnek óvodába, a fejlesztés hiánya az iskolában folyam matos kudarcook forrása. Maggas azoknak a száma, akik az iskolaérettséget neem érik el.

 

Edelény

 

Szükséges beeavatkozás Feladatok megghatározása Teljes nyilatkozztatás Szülői tájékozttatás Adatok eggyeztetése, adatbázis készítése Beiskolázás és beóvvodáztatási gyakorlat módoosítása Esélyegyenlősségi szzempontból problémás oszztály és csoporrtszervezés gyakorlatának megszüntetésee az óvoda éss iskola felújjítások és bővítések, fejlesztések során vizsgálni kell a kétt edelényi intézmény fenntarthatóság szempontjait is. Összes 3 éleetévet betöltöttt HH/HHH gyermek beóvvodáztatása. Legalább L 3 éves kortól reendszeres óvoodai ellátás igénybevétele céljából, mely különösen fontos a HH/HHH gyerekeek eseténkapcsolódva éés együttműköödve a 0-4 éves korú gyeermekek fejleszztését célzó Biztos Kezdet Programhoz. SNI beiskolázáási gyakorlat móódosítása SNI integrácció folytatásaa, ellátás fejlesztése, iskolai fejlesztő szolgáltatások bővítése „SNI gyanús” gyermekek korrai szűrése (háziorvos, védőnő bevonásaa), a HHH, főként telepi gyermekek háátrányainak családi fejlesztő csökkentése programmal Óvodai férőhhely bővítése, bölcsőde fejlesztése, vaagy hasonló korrai fejlesztő szolgáltatás kialakítása, az a óvodák

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 113

Eredményyességi m mutatók, továbbtan nulási a arányok jelentős eltérése a háttrányos halmozotttan helyzetű és a nem háttrányos halmozotttan helyzetű végzősök v közö ött.

Modern, esélyegyenlőséget pedagógiai elősegítő módszertan alkalmazássa

Évfoolyam ismétléési, hiányzássi mutatók rossszak. Nincs gim mnáziumban továbbtanuló HHH Hs gyyermek, alaacsony a szakkközépiskolai oktatásban való részzvételük. A szakiskolai képzésben felülreprezentáltak a HHH és SNI S tanulók, m jellemző a speciális szakiskolai nem továábbtanulás. A kompetenciaméérések sem kieléégítők. Az óvodában ó nem m vettek részt módszertani m továábbképzésen. Meegkezdődtek folyaamatok,az iskoolában jó a tovvábbképzési mutaató, a gyakorlaatban alkalmazzása és az összzehangolás hiányzik.

Iskolán kíívüli programo ok

Kevéés az iskola melletti és azon belüli támoogató prograam. A napkköziben, a szakkkörökön és egyéb iskolai programokon p alaccsony a HH/ HH HH fiatalok aránya

Településsi szegregáció

Teleepülésen komoly probléma a szegregáció s

módszertani eeszköztárának fejlesztése szükséges, a délutáni foglaalkoztatást, ellátást meg olldása. Kompetencia-ffejlesztés Roma családdi koordinátor, pedellus, dajka, mentor Iskola mellettti, azt kiegészzítő segítő támogató fejlessztés, tanoda támogató, Útravaló éss egyéb tehetséggondoozó program, pl. saját ösztöndíj Továbbképzéssek Megkezdett teevékenységek, módszerek alkalmazásánaak folytatása, kiterjesztése. A megszerzeett elméleti ismeretek gyakorlati alkaalmazása, teleppülés szintű összehangolássa. Napközi bővítéése, tanuló-szoba, tanoda, családi napközzi. Útravaló proogramba és egyéb iskolánn kívüli programban a nagyobb SN NI és HHH részvétel elősegítése A szelektív beiskolázási gyakorlat módosítása. IVS/ASZT végrehajtása

gügyi helyzet a település egéészére nézve Egészség Edelénybeen az egészséggügyi szolgáltattások színvonaala a településeen kiemelkedő. A város tüdőggyógyászati szaakkórházzal rendelkeziik, mely a fekvőőbeteg ellátás mellett m a járóbeeteg szakellátásst is biztosítja. Regionális R és m megyei feladatookat is ellát. A belgyóggyászati osztáályt a kórház-áátalakítás miattt megszüntettték, és a belggyógyászati prroblémákon túúl bizonyos egészségüügyi ellátások iggénybevételéheez Kazincbarcikkára illetve Miskkolcra kell utaznnia az itt élőkneek. A járóbeteeg-ellátást a hááziorvosi szolgáálaton belül 5 felnőtt és 3 gyyermekorvos láátja el. A preveenciót hivatott szolgálni a tüdőszűrő vizsgálat, illetvve a nőgyógyásszati szakrendelések által nyújttott méhnyak-ráákszűrő vizsgálat. Közegészsségügy szemppontjából az illeegális szemétleerakók megszüüntetése és a rágcsálók irtáása mindenképpen fontos feladat. Ezzen problémák megszüntetéséében az ÁNTSZ Z-nek és a lakóknak is nagy szzerepük van.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 114 2001-es népszámlálás n a adataiból előálllított mutatók (forrás: KSH):: Adat

Város egésze

Borsod

Finke

11084

"Edelény" a kastélyk szigettel 7065

2289

1506

Külterület összesen 224

1. Lakónépessség száma (fő) 2. Lakónépessségen belül 0-14 évesek é aránya

18,5

19,4

16,1

20,6

1,8

3. Lakónépessségen belül 15-599 évesek aránya 4. Lakónépessségen belül 60- x évesek aránya

62,0

62,2

60,9

59,1

85,7

19,5

18,4

23,0

20,3

12,5

5. Legfeljebbb általános iskolai végzettséggel v rendelkezők aránya az aktívkorrúakon (15-59 évesek) belüül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 2 éves és idősebbek arrányában (indikátorr is) 7. Lakásállom mány (db)

35,2

31,4

35,6

39,9

99,0

7,7

8,7

8,2

4,0

0,5

3524

2306

800

412

6

8. Alacsony komfort k fokozatú laakások aránya (indikátor is) 9. Rendszerees munka jövedelemmel nem rendelkezők** aránya az aktív koorúakon (15-59 évesek) belüül 10. A legfeljeebb általános iskolaai végzettséggeel rendelkezők és rendszeres r munkajövedeelemmel nem rendeelkezők aránya az aktívkorúaakon belül, (tehát akikre a egyszerre telljesül az 5. és 9. mutató)

20,6

18,3

21,5

30,6

83,3

55,6

53,0

55,4

59,0

99,0

28,0

24,2

26,9

32,8

98,4

*(azon aktív korúak, akik a népsszámlálás személyyi kérdőívének a 133. kérdésére nem jeelölték meg a 10-ess választ) A táblázaat oszlopainak szám ma az integrált városfejlesztési stratégiában meeghatározott várossrészek, és az Anti--szegregációs tervbben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő. Adat

Város egésze

m 2. Szegregátum (Lévay J. út Fűzfa út településhatáár névtelen u.)

Szegregáttum 3. (Klapka Gyy. út Gábor Á. Út Ú településhaatár Bem J. út)

Szegreggátum 4. Béke u. - Ifjúság út - Kosssuth L.út - Bódva folyó)

Szegrregátum 5. (telepüüléshatár Váraljaa út - Borsodi út - Dééryné út Csaloggány út)

11084 18,5

Szegregátum 1. S ( (Verespart út n névtelen u. - Egres ú - névtelen u. út S Szentpéteri út C Cseres út t településhatár) 6 668 3 33,7

1. Lakónépessség száma (fő) 2. Lakónépessségen belül 0-14 évesek arányya 3. Lakónépessségen belül 15-599 évesek arányya 4. Lakónépessségen belül 60- x évesek arányya 5. Legfeljebbb általános iskolai végzettséggeel rendelkezők aránya az akktívkorúakon (15-599 évesek) belüül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 2 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállom mány (db) 8. Alacsony komfort k fokozatú lakások aránnya (indikátor is) 9. Rendszerees munka jövedelemmeel nem rendelkezőkk*

213 31,0

137 34,3

209 37,8

51 9,8

62,0

6 60,5

54,5

59,1

56,9

68,6

19,5

5 5,8

14,6

6,6

5,3

21,6

35,2

8 82,2

69,8

87,7

100,00

68,6

7,7

0 0,7

0,9

0,0

0,0

5,6

3524 20,6

1122 6 64,8

51 47,1

24 75,0

36 97,2

20 55,0

55,6

8 87,4

81,0

91,4

98,3

88,6

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 115 aránya az akktív korúakon (15-59 évesek) belüül 10. A legfeljeebb általános iskolaai 28,0 7 76,2 62,9 82,7 98,3 62,9 végzettséggeel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemme m el nem rendelkeezők aránya az aktívkorúakoon belül, (tehát akikkre egyszerre telljesül az 5. és 9. mutató) *(azon aktív korúak, akik a népsszámlálás személyyi kérdőívének a 133. kérdésére nem jeelölték meg a 10-ess választ) A táblázaat oszlopainak szám ma az integrált városfejlesztési stratégiában meeghatározott várossrészek, és az Anti--szegregációs tervbben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő.

A fenti kétt táblázatból tisztán leolvashattó, hogy a vároos egészére vettített mutatók seem kedvezőek,, a KSH adatszzolgáltatása alapján kimutatott szegreegált területek adatai pedig még m kedvezőtleenebbek. A szzegregátumkéntt 2001-es adattok alapján t közül az 5-ös számúú szegregátum, a Csalogány utcai u jelenlegi álllapotában is a legkedvezőbb helyzetben megjelölt területek van (leírásst ld. IV.2.-es alfejezetpont, valamint a terrületek részletees ismertetése során). Az 5 megjelölt terület közül a legproblém másabb terület lakosságszámaa alapján az 1--es számmal megjelölt m szegreegátum területee, hiszen több mint m 600 fő érintett e területen. A terület felszámolása nem megooldás, hiszen a város egyéb területein nem lehetséges e 668 főt oly ú szegregáált lakóterület nee alakuljon ki. Éppen É ezért teh hát a város az Egres u. - Verrespart u. módon elhhelyezni, hogy újabb Bihari u. - Rózsavölgyi u. - Cseres u. által határo olt lakóterület tekintetében a szociális váárosrehabilitácció mellett bilitációra jelölii ki mind az AS SZT-ben, mind d az IVS-ben. dönt, e területet szociállis városrehab Miközben a város a lehettséges eszközöökkel biztosítani próbálja az alaapelvként rögzíített szegregáciiós mutató csökkkenését, a szegregátuum növekedéssének megakaadályozását is célul tűzi ki, pl. a meghirrdetett telep pprogramokon való v célzott részvételleel, illetve szociáális bérlakásépíítés segítségéveel és így a szeggregátumban háázak lebontásáával. gátumok segéllyezési mutató ói (forrás: önkorm mányzati nyilvántaartás): Városrészzek és szegreg A táblázattban az megossztott oszlopo okban a vastag gabb kiemeléssel megjelenteetett adatok azz Önkormányzzat 2009-es legfrisseb bb adatait tartaalmazzák! Az IVS-been azonosíto ott városrészekk és szegregátum mok1 neve

Rendszzeres gyermekvvédelmi kedvezméény-ben részesülőkk aránya a lakáások számáához viszonyyítva

HHH gyerekek arránya a telepüülésrészen

0,16

0,11

2

Ninncs adat

0,06

0,13

0,08

3

Ninncs adat

0,13

0,23

0,18

5

Ninncs adat

24,6

77,05

163,1

11

~800 %

Lakónépeesség száma (jelenleegi népességnyilvántaartási adato ok alapján)

Lakások ma szám (jelenleegi népessségnyilvántaartási adato ok alapjáán)

LFT2 –been részesüllők aránya a lakások oz számáho viszonyíttva

Edelény a kastélyszigetttel

6889

2776

0,07

Borsod

2396

800

Finke

1525

397

Egres u., Verespart u.,, Bihari u., Rózsavölgyi u.,

616

5 566

107

122

Rendszeres szociáliss segélybeen részesülő ők aránya a lakásokk számáho oz viszonyítvva

 

Edelény

 

Rom mák aránya a lakó ónépességen belül3

Beccsült adat

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 116 Cseres u. Lévay József u.Móra F. u.- Fűzfa F u.

421

3 385

103

51

23,5

64,5

107,8

5

~155 %

Klapka Gy. u., u Gábor Áron u., u Bem J. u.

295

2 259

37

2 24

75,0

25,0

437,5

12

~900 %

Barátság u., Béke u., Ifjússág u.

406

3 382

104

36

19,4

80,5

166,6

8

~422 %

Váralja u., Déryné u., Borsodi u., Csalogány u.

137

1 179

41

2 20

20,0

40,0

60,0

4,3

~200 %

Város egészzére vetített mutattó4 Város egészzére az adott segélytípus száma

1 Az integráltt városfejlesztési sttratégiában és az Anti-szegregációs A t tervben meghatározzott városrészekre,, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be belletartozik a normatíív, helyi és adóssággkezelési LFT egyaaránt. 3 Amennyibeen a városnak rendelkezésére áll ilyenn jellegű adat (pl. feelmérésekből, CKÖ Ö becslése stb.) 4 Az adott seegélyezés típus aráánya a város összees lakásszámához viszonyítva. v

Az Önkorm mányzat által megadott m fenti táblázat adataiiból látszik, hoggy a lakónépessség száma mindegyik szegreegátumban csökkent az a előző adathooz képest, kivéétel ez alól a leggkedvezőbb heelyzetben lévő Csalogány C utcaai szegregátum területe. A létszámnöövekedéshez kéépest az életkörrülmények nem m romlottak azonn a területen. Az alábbi táblázatok a teerületek lakásáállományára voonatkozó adatokat tartalmazzáák, ez alapján felmérhetőek a bérlakásé a magántulaajdonú lakásálloomány jellemzői. A táblázat adatai 2009 év véégi adatokat tarrtalmaznak. állomány és Terület lakkás állományaa

Laakásálllomány (db)

Maagántulajdonú lakkások %baan

Magántulajdonú komfort nélküli vagy alaacsony komfort fokozatú lakások

Bérlakás állomány

db

db

%

%

Komfort nélküli, vagy alacsony komffort fokozatú lakássok szociális bérlaakások db %

összesen

3524

98

n.a.

n.a.

61

2

21

34

Edelény Városrész V

2306

99

n.a.

n.a.

28

1

8

29

94

98

40

43

2

2

1

50

40

95

19

47

2

5

1

50

412

99

n.a.

n.a.

3

1

1

33

1.Szegreggátum/ utca 2. Szegreggátum/ utca Finke Vároosrész

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 117 3. Szegreggátum/ utca Borsod Váárosrész 4. Szegreggátum/ utca 5. Szegreggátum/ utca

25

100

6

24

0

0

0

0

800

96

n.a.

n.a.

30

4

12

40

36

67

22

61

12

33

9

75

33

97

18

55

1

3

1

100

Forrás: Önkoormányzati adatszoolgáltatás, 2009. évv végi adatok

A fenti tábblázat adataibóól kiderül, hogyy az 1-es, 2-es és 3-as számú szegregátum m területén szinnte a teljes lakáásállomány magántulaajdonban van, mindhárom m területen 95% feletti az arány. Az A 1-es és a 2-es 2 szegregátumban a magáántulajdonú lakások köözel fele komfort nélküli, vagy alacsony komffortfokozatú lakkás. Mindkét terrületen 2-2 bérlakás található,, melyekből 1-1 lakás komfort nélkülli vagy alacsonny komfortfokozzatú. A 3-as számmal s jelölt szegregátumbaan a lakásállom mány teljes mfort jellemzője is kedvezőbb arányt mutat, itt a lakások ¼-e ¼ komfort egészébenn magántulajdoonban van, és a lakások kom nélküli, vaagy alacsony komfortfokozatú k ú. A 4-es és 5--ös szegregátuum területén vááltozó a kép. a 4-es szegregátumban a lakások 677%-a van magáántulajdonban, és ezek több mint m 60%-a alaccsony komfort fookozatú is. Az itt található 12 bérlakásból b 9 lakás, igen i magas arrány komfort nélküli, n vagy alacsony a komfoort fokozatú. Az A 5-ös, legkeddvezőbb helyzzetben lévő szegregáltt lakóterületen 33 lakás 97% %-a magántulaajdonban van, mindösszesenn 1 db bérlakkás található a területen, ugyanakkoor az komfort nélküli, vagy alaacsony komfort fokozatú. A maagántulajdonban lévő lakások fele e területenn is komfort nélküli, vagy alacsony komfort fokozatú.. Edelénybeen összesen 61 db bérlakás található, ezekk egyharmada (21 db) komfoort nélküli, teháát az önkormánnyzatnak e lakások teerületén a bérlőkkel együtt minndenképpen kezzdeményeznie kell a lakások korszerűsítését k t. A szegregált területeken lévő, kom mfort nélküli, illetve alacsonyy komfortfokozaatú lakások esetében az önkormányzatnaak ki kell dolggoznia egy támogatássi rendszert, melynek m keretéében, ösztönözzve a tulajdonnosokat meg kell kezdeni e jelentős lakáásállomány korszerűsíítését. Ez összeesen 105 db maagántulajdonú lakást l érint. Az alábbi táblázat kizáróólag Önkormánnyzati tulajdonúú lakásokra vonnatkozó adatokkat tartalmaz, m magántulajdonúú lakásokra nincs adatt! Össz Területi elhhelyezkedés Komfortfokoozat szerinti darabszám (db) . Szüksséglaká Lakkhatatla Bonttot Összkomf Komforto Félkomf Kom m. Utca/ út, tér, t stb. db . nélkk. s t . s n Edelény Város V 17 15 10 16 2 1 0 61 összesen Edelény Városrész V

14

9

9

8

1

0

0

41

1. Szegreggátum/ utca

9

3

8

5

1

0

0

26

2. Szegreggátum/ utca

2

2

1

3

0

0

0

8

Finke Vároosrész

0

2

0

2

0

0

0

4

3. Szegreggátum/ utca

0

2

0

2

0

0

0

4

Borsod Váárosrész

3

4

1

6

1

1

0

16

4. Szegreggátum/ utca

0

3

1

4

1

1

0

10

5. Szegreggátum/ utca

3

1

0

2

0

0

0

6

Forrás: Önkoormányzati adatszoolgáltatás, 2009. évv végi adatok

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 118 A fenti addatokból leolvaasható, hogy az a önkormányzzati tulajdonú 61 db lakásbóól mindösszessen 2 db lakásst tartanak szükséglakásként nyilvánn, valamint egy lakást minőssített az Önkorrmányzat lakhaatatlannak. A laakások fele, 322 db lakás összkomfoortos, vagy koomfortos. A 100 db félkomfortos, valamint 16 db komfort nélküli lakáás esetében azzonban az Önkormánnyzatnak forrássokat szükségees elkülöníteni,, illetve pályázzati forrásból szükséges s e laakások korszerrűsítése. A táblázat addataiból is leolvvasható, hogy a komfortos, illeetve összkomfoortos önkormánnyzati tulajdonú lakások egy réésze nem a szegregáltt lakóterületekeen helyezkedik el, ugyanakkorr a félkomfortoss, vagy komfort nélküli lakásokk önkormányzaati tulajdonú lakások mindegyike m szegregált területeen található. Szükséges teháát az önkormánnyzat részéről kötelezettségeet vállalni a szegregáltt területeken tallálható önkormáányzati tulajdonnú lakások korsszerűsítésére. úrája A települéés infrastruktú Azon utccák, ahol részben n vagy egészben n nem találhatóak

Vezetékes vííz

-

Áram

-

Közvilágítás

-

A halmozottan h h hátrányos helyzettű gyerekek arán nya az el nem látott települéésrészen, utcában

Szennyvíz-cssatorna

Borsvezérr, Béke, Barátság Bem J., Gábor Á., Klapka Gyy. Verespart, Rózsavölgy Pást Gáz Klapka Gyy., Bem J., Gábor Á. Á Egres, Cseres, Verrespart, Rózsavölggyi, Bihari Móra Pormentes út ú Gyöngyvirrág, Mátyás k., Katoona Vörösmartty Rózsavölggyi Járda Borsvezérr, Déryné, Csalogánny Mező, Dózzsa Gy., Alkotmányy Mester, Tóóth Á., Rozsnyói, Móra, Máttyás k., Fenyősor, Katona J., Klapka Gyy. Verespart, Bihari, Rózsavölggyi Forrás: Önkoormányzati adatszoolgáltatás, 2009. évv végi adatok

A tellepülésrész(ek) neevei, ahol az utcák találhatóak

Borsood Finkee Egres Belvááros Finkee Egres Belvááros Belvááros Finkee Egres Borsood Belvááros

Finkee Egres

A fenti tábblázat adataibóól látható, hogyy a leginkább ellátatlan e utcákk, infrastrukturáálisan elmaradoott utcák egybeen a kijelölt szegregátuumok területénn találhatóak (ezeket vörösssel kiszíneztük). A legrosszabb a helyzet a szennyvíz-csatorna tekintetébeen, valamint a gázellátás tekintetében. A városnak Anti-szegregáációs program mjában kiemeltten fontos megjelenítteni, hogy e laakókörülményekket feltétlenül javítani j kell, mindegyik m szegrregátumként kiijelölt terület essetében. A táblázat ellső három sorában kihúzottkénnt megjelenő addatok nem fedik a valóságot, a helyzetelemzzésben pontosaan, valamint az alábbiaakban is meghaatározásra kerüülnek, hogy melly problémás teerületeken milyeen infrastrukturrális hiányossággok vannak a helyszíni bejárás során tapasztaltak allapján. ÁS SÚLYOZÁ A szegreggátumok esetéében megtörténnt a területek súlyozása, a megadott mutatók alapján a kijelölt szeggregátumok rendszerezése megtörténnt. Az egyes szegregátumok teerületére kapottt adatokat osztáályozva az alábbbi táblázatból leolvasható l egy sorrend, mely alapvvetően az egyyes mutatók értékeléséből addódik, Fontosnnak tartottuk azonban, hogy az érintett h a legnaagyobb lakossságszámmal reendelkező 5000 fő feletti lakosságszzámot is meggjelenítsük e táblázatban, hiszen szegregátuum helyezései alapján nem m a legrosszaabb kategóriába esik, mégiss az érintett lakosok számáát tekintve véleményüünk szerint e teerület mindenkééppen beavatkoozást igényel.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 119

Mutató megnevezzése

Lakónépessség száma (fő)) – 2001-es KSH K adatok Lakónépessség száma (jellenlegi népesség-nyilvántarttási adatok alaapján) (fő) Iskolai véggzettség szerinti sorrend Foglakoztaatási helyzet szerinti sorrend Lakhatási körülményyeket jellemző mutatók m szerinti sorrend

Összesíített sorrend

Szegregátum 1. (Verrespart út névtelen u. - Egrees út - névtelen u. Szentpéteri út Cseeres út településhatár) 668

Szegregáátum 2. (Lévay J. út Fűzfa út településhatár névtelen u.)

Szeg gregátum 3. (Klapka Gy. út Gáb bor Á. Út telep püléshatár Bem m J. út)

Szegregátum m 4. Béke u. Ifjúság út Kossuth L.útt Bódva folyó))

Szegregátum 5. (települééshatár Váralja út ú Borsodi út Déryné út ú Csalogány út)

213

137

209

51

566

385

259

382

137

3.

4.

2.

1.

5.

3.

4.

2.

1.

5.

3.

5.

2.

1.

4.

3.

4.

2.

1.

5.

A fenti tááblázat alapjánn megállapíthaató, hogy az elmúlt e 9 évbeen szinte mindden kijelölt szeegregátumban jelentősen megváltozzott a lakónépeesség száma, 5-ből 5 4 területeen jelentősen megnövekedett m t. Ugyanakkor a 2001-es néppszámlálási adatokból előállított egyééb mutatókat méég a 2001-es adatok a alapján súlyoztuk. s Ez alapján a 3-as, a 2-es, valamintt az érintett lakosságszzám alapján az a 1-es számm mal jelölt szegregátumok terüületén szükségges azonnali bbeavatkozásokaat tervezni. Mindegyikk területen a laakosságszám növekedése alapján a várossnak meg kell akadályoznia a terület és az a ott élők számánakk további növekkedését, valamiint meg kell kezdeni a lakosságszámot csökkkentő intézkeddéseket, haladééktalanul. A táblázat addataiból is az 5-ös 5 számmal jeelölt szegregátuum került ki, mint a legkedvezzőbb helyzetbenn lévő terület, ugyanakkor u itt 2,5-szerresére nőtt az érintett é lakosok száma. A SZEGREGÁTUMOKBA AN FENNÁLLÓ Ó PROBLÉMÁ ÁK 1. Lakókörrülményeket ériintő problémák: I Infrastrukturális s hiányosságok: ™ vízveezeték- hálózatrra való rákapcsolódás nem teljjes ™ elektrromos hálózatraa való rákapcsoolódás nem teljes ™ gázveezeték – hálózaat nincs kiépítvee, illetve ahol kiiépített, ott a rácsatlakozott lakkások száma allacsony ™ szennnyvíz-csatorna hálózat nincs kiépítve, illetvve ahol kiépíteett, ott a rácsaatlakozott lakássok száma alacssony ™ a közzművek kiépítéssét követően a lakóknak anyaagi nehézségett okoz a közműűvekhez való cssatlakozás, és a havi h számlák reendezése ™ Rózssavölgyi úton ninncs kiépítve a szilárd s burkolatúú műút ™ Veresspart, Bihari, Róózsavölgyi, Klaapka Gy., Móra F., Déryné, Csaalogány úton niincs járda

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 120 Egészségre kárros problémák a lakóépületekbben, azok környyékén: E ™ penészedés ™ vizesedés ™ rágcssálók jelenléte ™ illegáális szemétlerakkó a Cseres útoon L Lakóépületek k komfortbeli hiányossága: ™ a lakáások nagy részze nem rendelkeezik fürdőszobáával, WC-vel ™ a szeegregátumokban jelentős az eggy helyiségből álló á lakások szááma ™ lerom mlott, elavult lakkóépületek, putrrik mák: 2. Oktatásst érintő problém Ó Óvodai ellátás: ™ korai fejlesztés hiánya ™ szegrregáció csoporttok között ™ óvodáába be nem íraatott gyermekekk száma magass ™ óvodaai férőhelyek szzáma kevés ™ HHH--s tanulói létszáám aránytalansságai ™ évfolyyamismétlések kockázata ™ 250 óránál ó többet hiányzók magas száma ™ komppetencia mérés eredményei orrszágos átlag alattiak a Borsoddi Á Általános Iskoláában: ™ szegrregáció iskolán belül és iskolák között ™ SNI koncentráció k a Borsodi iskolábban ™ orszáágos átlag alattti a Borsodi Általános Iskolábból érettségit adó a intézménybbe továbbtanullók aránya, illetvee a többi eredm ményességi muttató területén iss ™ iskoláák épületének állagbeli á probléémái (főként borsodi) helyhiányya, oktatási seggédeszközök korszerűtlen k állapoota ™ aktív korúak alacsonny iskolai végzeettsége ™ az itt élők iskolai véggzettsége nincss összhangban a gazdasági igényekkel 3. Munkannélküliség problémája: ™ tartóss munkanélkülieek aránya ™ rendsszeres munkajöövedelemmel neem rendelkezőkk aránya ™ nincs megfelelő információ az alacssony iskolázottsságúakat ™ foglallkoztatni képes vállalkozásokróól (számuk, muunkaerő keresleetük…stb.) 4. Szegreggátum növekeddésének lehetőssége: ™ a beéépítettség mértééke nem teljes a legtöbb szegrregátumban TI LEHATÁROL LÁS TERÜLET A város a korábban elkésszített dokumentumok alapjánn, illetve az Inteegrált Városfejleesztési Stratégiában meghatáározott Antiszegregácciós tervre vonnatkozó előírássoknak megfeleelően a stratéggia elkészítésee során vizsgállta a város szzegregációs helyzetét, és a mentori seegítségnyújtást igénybe vette. A KSH 20001-es népszám mlálási adatairaa, valamint 20008-ban készült kérdőíves felm mérésre támaszzkodó adatgyűjtés alapján szegregátuumként azon egybefüggő, körrülhatárolható teerületek kerülteek meghatározáásra, ahol legalább 50 fő lakónnépességet alapul vévve az aktív korúakon belül az alacsony a státuszzú lakosok aránnya legalább 500 %.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 121 Ez alapjánn Edelényben az a alábbi szegreegált területek körvonalazódna k ak: Szeegregátumok

1. 2. 3. 4. 5.

Településrrész/akcióterület

Egrres u. - Verespaart u. - Bihari u. - Rózsavölgyi u. - Cseres u.

Edelény váárosrész

Lévvay József u. - Móra F. u. - Fűzfa u.

Edelény váárosrész

Klaapka Gy. u. - Gáábor Áron u. - Bem J. u.

Finke várossrész

Barrátság u. - Békee u. - Ifjúság u.

Borsod várrosrész

Várralja u. - Dérynéé u. - Borsodi u. u - Csalogány u. u

Borsod várrosrész

A településen található szzegregátumokaat az alábbi térkkép mutatja:

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 122

I IV.2. A lehatárol le lt területe tek helyzzetelemzéése REGÁTUM - EG GRES U. - VERESPART U. - BIHARI B U. - RÓ ÓZSAVÖLGYI U. U - CSERES U U. BEMUTATÁS SA: 1. SZEGR glalkoztatás heelyzete Demográffiai adatok, fog Lakónépe esség száma

668 fő

Lakónépe ességen belül a 0-14 évese ek aránya

33,7

Lakónépe ességen belül a 15-59 évessek aránya Lakónépe ességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános isskolai végzettsséggel rendelkezők aránya a az aktív korrúakon (15-59 9 évesek) belül Rendszerres munkajöve edelemmel ne em rendelkező ők aránya az aktív a korúakon n (15-59 évese ek) belül Legfeljebb általános isskolai végzetttséggel rende elkezők és rendszeres munkajövedelem mmel nem on belül rendelkezzők aránya az aktív korúako Segélyezzettek aránya a lakónépessé égen belül

60,5 5,8 82,2 87,4 76,2 *

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi g támogatás) – (Forráss: 2001-es népszám mlálás adatai)

A demográáfiai mutatókat nézve láthatjukk, hogy a lakossság jelentős résszét az aktív koorú népesség addja. 60 éves, vaagy a fölötti életkorúakk aránya: 5,8%. Az itt élők eggyharmada kiskkorú gyermek, aki a 15 életévvét még nem tööltötte be. A laakók 80%-a roma származású, ebből adódóan ez eggy etnikailag szegregált területt. Iskolai véggzettség tekinttetében az aktíív korú népessség 82,2 %-a legfeljebb általlános iskolai vvégzettséggel reendelkezik, felsőfokú végzettségűek v aránya a 25 évesnél é idősebb népesség köörében 0,7%. A foglalkoztatotttak aránya a 15-64 1 éves népességeen belül 12,2%. Az itt élők jeleentős része szoociális segélyekkből, családi póttlékból, rokkantt nyugdíjból, köözmunkából származó jövedelemből, alkalmi munkákkból tartja fenn magát. h élneek, foglalkoztaathatóságuk neehézkes. A Meglehetőősen rossz annyagi körülménnyek között, kiiszolgáltatott helyzetben jövedelem mhiány több problémát is okozhhat, mint például a depresszióó, önpusztító magatartásformáák, bűnözés. Am mi azonban talán a legsúlyosabb, hoogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges s anyagi feltételek a legtöbb csaláádban nem maradást és szoocializációs állnak rendelkezésre. A telepszerű lakkókörnyezet és a rossz szociookulturális hátttér komoly lem ó iskolában. problémákkat okozhat az óvodában, Lakáskörülmények A beépítéss jellegét tekinttve kertes, csalládi házak találhatóak ezen a területen, sajnnálatos módon leromlott állapootúak, putri jellegű épüületek, néhol bóódék, volt szolggálati lakások taalálhatóak. A beeépítettség mérrtéke nem teljess, ebből adódóan a jövőre nézve a teelepülés egyik fontos feladatta, hogy a szeggregátum területi növekedéséét megállítsa. A házak tulajdoonviszonya rendezett, nincs árverezéés alatt álló inggatlan, sem önkkényes lakásfogglaló. 2 db önkkormányzati bérrlakás találhatóó itt, a többi magántulaajdonú épület. E azonn lakások száma, amelybe Közművekkhez való csatlaakozás tekintettében nagy hiánnyosságok tapaasztalhatóak. Elenyésző semmilyenn közmű nincs bevezetve, de a lakások közeel fele nem renddelkezik vezetéékes vízzel. A vvizet az utcákbaan található egy-egy köözkút segítségéével, néhol házzi vízművel, fúroott kútból nyerikk. Az itt élő csaaládok egyike seem rendelkezikk vezetékes gázzal, miivel ennek kiépítése a területeen még nem történt meg. A laakások fűtését egyedi, e fa-széntüzeléssel oldjáák meg. Az

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 123 áramellátáás néhány lakkás kivételével mindenhol megoldott. m Kom mfortfokozatukaat tekintve tehhát többségébeen komfort nélküliek, nem rendelkeznek fürdőszobáával, azok kialakítása plusz kööltségeket ró a lakókra. A lakások felében előforddul valamilyen egészségre e káros probléma (ppenészedés, viizesedés, stb.),, 30 %-uknál haalmozottan, legalább 3-4 3 probléma jeelentkezik. A laakások 16 %-áában tapasztaltáák a lakók rágcsáló jelenlététt a lakásban. Ráadásul R a lakóépülettektől nem messsze, a Cseress utcában illegáális szemétlerakkó is található. Ez utóbbi két dolog nem pussztán az itt élőket érinntő kérdés, haneem közegészséégügyi problémákat is felvetheet. Infrastrukkturális helyzett A közművvekkel való elláttottság tekintettében jelentős hiányosságok h tapasztalhatóak t k a területen. A közvilágítás, elektromos áramellátáás, vízhálózat valamennyi v területen kiépítettt, azonban a gáz g és a szennnyvíz-csatorna hálózat kiépítéése itt nem történt meeg. A közműveek teljes körű kiépítése k az önnkormányzat hosszú távú célja. Sajnos a kkiépítés mellettt problémát jelentene a rácsatlakozáss, valamint a reendszeres havi számlák fizetésse is az itt élőkk számára. Ebből adódóan a teelepülés és az itt élőkk elsődleges céélkitűzése minddenképpen az kell k legyen, hoggy a jövedelmii helyzetükön vvalamilyen móddon javítani tudjanak. A szegreggátumon belül a Rózsavölgyi út ú az, ahol a szzilárd burkolattal ellátott műútt még nincs kiéépítve, illetve a Verespart, Bihari, Rózzsavölgyi utakoon nem találhattó járda. Ezek kiépítésének k különösen esős, havas időszakbban van nagy jeelentősége, mivel meggkönnyítené az itt élők közlekeedését. A gyerm mekek iskolába, óvodába járdaa hiányában sáárosan tudnak csak c menni. A szegreggátumnak vannaak olyan részei, ahová kocsivval se lehet ilyeenkor bemenni, bejutni. Találhatóak itt bódésszerű, putriszerű épülletek, építményyek, életvitelre teljesen t alkalmaatlan „családi ház” = cs lakás, stb. v hozzáférés, közlekedési lehetőségek Közszolgááltatásokhoz való A közszolgáltatásokhoz való hozzáféérés a települéés egészére nézve n biztosítoott. Közigazgatási ügyek inttézésére a városközppontban van lehetőség, amelyy gyalogos, keerékpáros formáában, a Miskolc, Sajószentpééter felől érkezző helyközi buszjárat igénybevételévvel, illetve szem mélygépkocsivaal lehetséges. Korábban K a terrületen működőő Egresi Általánnos Iskolát, Mátyás Napközzi Otthonos melyet az önkormányzatt működtetett, megszüntették. Jelenleg alappítványi iskola, óvoda, és a M Óvoda és Bölcsőde kihelyyezett tagintézm ménye biztosítja ezen a terüleeten az alapfokúú nevelést, oktaatást.

REGÁTUM - LÉVAY JÓZSEF U. - MÓRA F. U. U - FŰZFA U. BEMUTATÁSA A: 2. SZEGR Demográffiai adatok, fog glalkoztatás heelyzete Lakónépessség száma

213 fő

Lakónépessségen belül a 0-114 évesek arányaa

31,0

Lakónépessségen belül a 15-59 évesek arányya Lakónépessségen belül a 60-x évesek arányaa Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v rendelkezők arányya az aktív korúakkon (15-59 éveseek) belül Rendszeress munkajövedeleemmel nem rendeelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel reendelkezők és reendszeres munkkajövedelemmel nem n rendelkezőkk aránya az aktív korúakkon belül Segélyezettek aránya a lakóónépességen bellül

54,5 14,6 69,8 81,0 62,9 *

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi g támogatás) – (Forráss: 2001-es népszám mlálás adatai)

Az itt élőkk közel egyharmada kiskorú gyermek, aki a 15 életévét még m nem töltöttte be. A 60 éves és a fölöttti életkorba tartozók arránya: 14,6 %.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 124 Az aktív korú k népességeen belül az aluliskolázottak, valamint v a renddszeres munkajjövedelemmel nem rendelkezzők arányát tekintve a terület a többbi szegregátumhoz képest keddvezőbb helyzeetben van, bárr itt is jóval meeghaladja a szzegregációs mutató érrtéke az 50 %-ot. % A felsőfookú végzettséggűek aránya a 25 éves és idősebb lakossság körében 0,9 %. A foglalkoztaatottak aránya a 15-64 éves laakosságon belül 16,8 %. A roma lakkosok aránya a területen megkközelítőleg 15 %, % ebből adódóóan nem beszéllhetünk itt etnikkailag szegregált területről. Lakáskörülmények Jellemzően kertes, csalládi házak taláálhatóak itt, leeromlott állapotúak, putri jellegű épületek. A beépítettséég mértéke m teljes. A házak h többségge magán tulajdonban vann, és 2 db önkormányzati bérlakás található itt. teljes/nem Komfortfokkozatukra vonaatkozóan elmonndható, hogy a lakások l nagy réésze komfort néélküli. Az elektrromos áram szinte minden lakásba be van kötve, azonban a a víz, gáz, szennyvíízbekötés nagyyon sok házbóll hiányzik. Az alacsony komffortfokozatú k átlagosann 4,5 helyiségbőől állnak. A lakások arránya a 2001-ees népszámláláás adatai szerinnt 47,1 %. A lakkások mérete kicsi, lakások egynegyede renndelkezik fürdőőszobával. Egéészségre káross probléma a lakásokon belüül nem nagyonn jellemző. Néhány háázban penészeedésre, vizeseddésre, lakóépület süllyedéséree panaszkodtak a lakók, de eez a lakásoknaak csak kis százalékában fordul elő. Infrastrukkturális helyzett A közművvek közül a vííz, szennyvíz, elektromos áraam-ellátáshoz való hozzáféréés biztosított, aazonban a közzművekhez csatlakozoott lakók arányya kicsi. A Móóra F. u-ban a gázvezeték, illetve a járdaa nincs kiépítvve, ennek kialakítása az önkormányzat hosszú táávú terve. Az infrastruktúráhooz való hozzáféérést önmagábban a közműkiéépítés nem tuddja javítani, mivel az itt élőknek sokk esetben ninccs anyagi leheetősége a csattlakozás költséégeit, illetve a csatlakozássaal járó havi a itt élők jövvedelmi helyzettének javításárra kell törekeddni, az önkorm mányzatnak költségekeet kifizetni. Azon túl, hogy az valamennyyi szegregátum m esetében fel kellene k mérni, hogy h hány olyann család van, aki a képes lenne a közüzemi szzámlák havi rendezéséére, viszont a ráácsatlakozás kööltségét nem tudják vállalni. Ezzen családok esetében az önkkormányzatnak támogatás nyújtásávaal, a rácsatlakozzás költségeineek átvállalásávaal kellene segíteeni. A szegregátumon belül nincs olyan út, ahol a a szilárd buurkolatú műút ne n lenne megéppítve. v hozzáférés, közlekedési lehetőségek Közszolgááltatásokhoz való A közszolggáltatásokhoz való v hozzáféréss a település eggészére nézve biztosított. b A szzegregátum a bbelvároshoz közzel esik, így a közigazggatási ügyek inntézéséhez nem m kell túl nagyy távolságot meegtenniük az ittt élőknek. Az óóvodai nevelésst a Mátyás király útjáán található óvoda ó biztosítja. A városrészben működiik a Szabó Lőrincz L Általánnos Iskola éss Alapfokú Művészetooktatási intézméény, ettől függeetlenül az itt élőő iskoláskorú gyyerekek nagy réésze a Borsodi Általános Iskolába járnak iskolabuszz segítségével,, illetve az alapítványi iskolába. Ez az eljárásmód e azzonnali beavattkozást igényyel, hiszen nyilvánvaaló szegregáció ó történik! A közösséégi tér kialakullását lesz hivaatott elősegítenni a területen a Bányász Kluub, melynek felújítására a köözeljövőben kerülhet sor sikeres pályyázat esetén, norvég alapos forrásból. f A proojekt címe: „Az Edelényi Kistéérség Ifjúságáéért” integrált helyi ifjúsáági információss és tanácsakkó központ léteesítése, hálózaatba való bekaapcsolása. A beruházás céljja, hogy a hátrányos helyzetű, többbségében roma fiatalok társadalmi integrációját előmozddítása, a fiatalook iskolázottsáági mutatóit javítása, a munkanélkülieek számát csökkentése, a közbbiztonságot javítása egy új ifjúúságsegítő intézzmény létrehozásával. A projekt teljes t költsége 271.112.500,2 F amelyből azz önkormányzatt önerőként 40.666.875,- Ft-ott biztosít. Sikerees pályázat Ft, esetén a beruházás b terveezett kezdési iddeje 2009. januáár, és két év alaatt valósulna meg. m Sajnos, am mennyiben a páályázat nem nyer, úgy az önkormányyzatnak nincs anyagi a lehetőséége ennek öneerőből történő kialakítására, k ez esetben újabbb pályázat benyújtásáával próbálkoznnak.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 125 3. SZEGR REGÁTUM - KL LAPKA GY. U. - GÁBOR ÁRO ON U. - BEM J.. U. BEMUTAT TÁSA: Demográffiai adatok, fog glalkoztatás heelyzete Lakónépessség száma

137 fő

Lakónépessségen belül a 0-114 évesek arányaa

34,3

Lakónépessségen belül a 15-59 évesek arányya Lakónépessségen belül a 60-x évesek arányaa Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v rendelkezők arányya az aktív korúakkon (15-59 éveseek) belül Rendszeress munkajövedeleemmel nem rendeelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel reendelkezők és reendszeres munkkajövedelemmel nem n rendelkezőkk aránya az aktív korúakkon belül Segélyezettek aránya a lakóónépességen bellül

59,1 6,6 87,7 91,4 82,7 *

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi g támogatás) – (Forráss: 2001-es népszám mlálás adatai)

A lakónéppesség kormeggoszlását vizsggálva láthatjukk, hogy hasonló a helyzet a település tööbbi szegregátuumához, a legnagyobbb arányt az akttív korúak képvviselik, a 0-14 évvesek a lakónéépesség több, mint m egyharmaddát teszik ki. A települéésen találhatóó összes szeggregátum közüül a szegregáációs mutató értéke é itt a m második legnagyobb. Az aluliskolázzottság és a reendszeres munnkajövedelem hiánya h jelentőssen sújtja a területen élőket. Felsőfokú véggzettséggel rendelkezőő nem lakik a szegregátumbban. Az itt élő foglalkoztatottaak közül mindeenki alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportba tartozik. A tartós munkanélkküliek aránya a 2001-es néppszámlálások idején i ebben a szegregátum mban volt a legmagasaabb, 33,3 %. A roma lakosok aránya a 90%. Lakáskörülmények A területenn családi házass lakókörnyezeet található, az épületek é java része r leromlott állapotú, némeelyik putri jellegű épület. A házak tulaajdonviszonyát tekintve magántulajdonban vannak. v Önkorm mányzati bérlakkás nincs ezenn a területen. A 2008-ban készült kérdőíves felméréés azt mutatja, hogy a lakásköörülmények tekiintetében valam melyest javulás figyelhető megg a 2001-es viszonyokhhoz képest. A 2001-es népsszámlálások idején itt volt a második legnagyobb azon lakások arányaa, amelyek alacsony komfortfokozatú k úak. Ehhez képpest az itt található házak vízz, illetve áramelllátását összevetve a többi szzegregátum jelenlegi helyzetével h itt valamivel v kedveezőbb a helyzeet. Az áramelláátás minden háázban biztosítoott, a vezetékess víz pedig kicsivel több mint a lakások felében bee van kötve. Gááz és szennyvííz bekötés egyiik házban sincss, mivel a hálóózat ezen a n kiépítve. területen nincs Infrastrukkturális helyzett A közművvekhez való hoozzáférés a terüületen részbenn biztosított. A közvilágítás, elektromos e áram mellátás, és a vízvezeték hálózat kiéépített. Az itt élők é kicsit több mint fele csatlakozott a kiépíített víz-hálózatthoz. A gáz, szzennyvíz-hálózaat azonban nincs a teerületen kialakíttva, ennek teljees körű kiépítésse a település hosszú távú teerve. Szilárd buurkolatú műút valamennyi v utcában kii van alakítva, a Klapka Gy. utcában a járda hiányzik. h v hozzáférés, közlekedési lehetőségek Közszolgááltatásokhoz való A közszolgáltatásokhoz való hozzáféréés a település egészére nézvve biztosított. A városrészbenn a postahivataal, illetve a n szolgááltatások azok, amelyek helyyben elérhetőeek. Közigazgatási ügyek inttézésére a Szociális Otthon által nyújtott városközppontban van leehetőség. Enneek elérése gyalogos, kerékppáros formában, helyközi buuszjárat igénybbevételével, valamint személygépkocssival lehetségess.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 126 Közoktatási közszolgáltatás a városrészben nincs, mivel pár évvel ezelőtt e az itt működő iskolát m megszüntették. Az itt lakó N Otthonoos Óvodába jáárnak. Az alapffokú oktatás a Borsodi Általános Iskola, óvodás koorú gyermekek a Nefelejcs Napközi valamint a Szabó Lőrinczz Általános Iskoola által biztosítoott az itt élő iskooláskorú gyerm mekek számára.. TSÁG U., BÉKE E U., IFJÚSÁG U. BEMUTATÁ ÁSA: 4. BARÁT Demográffiai adatok, fog glalkoztatás heelyzete Lakónépessség száma

209 fő

Lakónépessségen belül a 0-114 évesek arányaa

37,8

Lakónépessségen belül a 15-59 évesek arányya Lakónépessségen belül a 60-x évesek arányaa Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v rendelkezők arányya az aktív korúakkon (15-59 éveseek) belül Rendszeress munkajövedeleemmel nem rendeelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel reendelkezők és reendszeres munkkajövedelemmel nem n rendelkezőkk aránya az aktív korúakkon belül Segélyezettek aránya a lakóónépességen bellül

56,9 5,3 100,0 98,3 98,3 *

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi g támogatás) – (Forráss: 2001-es népszám mlálás adatai)

A lakónéppesség korössszetételét vizsggálva látható, hogy a 0-14 éves koroszttály jelentős aarányt képviseel. A többi szegregátuumhoz képest itt a legmagaasabb a kiskorrú gyermekek aránya. A 60 éves és a fölöttiek száma pedig itt a legalacsonnyabb. Ennek a demográfiai összetételnek sajnos az egyyik legfőbb okaa az, hogy a cssaládok biztos jövedelem hiányábann a gyermekek után járó juttatáásokból igyekezznek fenntartanni magukat, ebbből adódóan a gyermekvállaláások száma magasabbb. Átlagosan 3 gyermeket g neveelnek az itt élő családok, de előfordul olyan iss, ahol 7-10 kisskorú gyermek lakik l együtt a felnőttekkkel. Iskolai véggzettség tekinteetében valamellyes javult a heelyzet a 2001-ees népszámlálááshoz képest, hhiszen akkor azz aktív korú népességeen belül mindenki csak legfeljjebb általános iskolai végzettsséggel bírt. A 2008-as 2 kérdőííves felmérés eredményei e azonban azt a mutatják, hogy h a lakossáág megközelítőőleg 5 %-a azóóta szakmunkáás bizonyítványyt szerzett. A rendszeres munkajöveedelem tekintettében azonbann továbbra is nagyon rossz heelyzetben vannnak az itt élők. Állami és önkkormányzati segélyekből, a gyermekeek után járó tám mogatásokból tartják t fenn maagukat. Ilyen köörülmények közzött nem ritkákk a deviáns magatartáásformák (alkohholizmus, öngyillkosság…stb.), illetve a megélhetési bűnözéss, főként a lopáásos bűncselekkmények. E helyzet jaavítása több szzempontból is fontos, de a gyermekek eggészséges fejlőődése, sikeress iskolai előmeenetele, és továbbtanuulása szemponntjából még inkáább. Ha a helyzzet nem változiik, sajnos a szeegénység újrateermelődésével, a szegény és elszegéényedő rétegek növekedésévvel, az iskolai lemaradások, l és é aluliskolázotttság továbbgyyűrűzésével kell számolni. Ennek megállítása, az itt élők életfeltéteeleinek javítása a település és a lakosság közzös érdeke. Roma lakoosok aránya 42%. Lakáskörülmények A szegreggátumban 36 db d ház találhatóó, ezek mindegyike kertes, családi c ház, azz épületek egy része azonbaan leromlott állapotú, némelyik n putri jeellegű épület. Önkormányzati Ö tulajdonban vaan a házak 33 %-a, a többi m magántulajdonú. A tulajdon viszonyuk rendezett, ninccs árverés alatt álló ház, és ninncs önkényes laakásfoglaló. Az egy szoobából álló lakáások aránya a lakott lakásokonn belül 60 %, a többi átlagosan 5,5 helyiségbből áll. A lakásook javarészt komfort néélküliek. Az áram mellátáson túl elenyésző e azonn házak száma,, ahová a vezettékes víz is be vvan kötve.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 127 A szennyvvíz-hálózat ninncs kiépítve a gázszolgáltatááshoz pedig a kiépítettség ellenére e nincseenek csatlakozvva. A nem csatlakozáás legfőbb oka az itt élők jöveedelmi helyzetee, hiszen nem lennének képessek a csatlakozzás és az utána jövő havi számlák költségének kifizzetésére. Infrastrukkturális helyzett Az infrastrruktúrához valóó hozzáférés a szennyvíz kivvételével biztossított a területeen. A közműveek igénybevételle azonban nagyon minimális. Valószzínűsíthetően a közeljövőben az itt élőknek nem n lesz lehetőősége ezen a heelyzeten változttatni. Ebből a önkormányzaatnak mindenkééppen szerepet kellene vállalnnia abban, hogyy a közszolgáltaatások ne csak elérhetőek adódóan az legyenek a lakók számára, de ténylegessen igénybe is tudják t azokat veenni. v hozzáférés, közlekedési lehetőségek Közszolgááltatásokhoz való A közszolggáltatásokhoz való v hozzáféréés biztosított a településen. Köözigazgatási üggyek intézéséree a városközpoontban van lehetőség.. A városrészbeen általános iskkola biztosítja a közoktatási közzszolgáltatást. Közlekedéés lehetőségeit nézve a gyaloggos, kerékpáros, és személyaautóval való közzlekedésen túl a Szendrő, Torrnanádaska felől érkezző helyközi buszzjáratok igénybbevételére van lehetőség. LJA U., DÉRYN NÉ U., BORSOD DI U., CSALOG GÁNY U. BEMU UTATÁSA: 5. VÁRAL Demográffiai adatok, fog glalkoztatás heelyzete Lakónépessség száma

51 Fő

Lakónépessségen belül a 0-114 évesek arányaa

9,8

Lakónépessségen belül a 15-59 évesek arányya Lakónépessségen belül a 60-x évesek arányaa Legfeljebb általános á iskolai végzettséggel v rendelkezők arányya az aktív korúakkon (15-59 éveseek) belül Rendszeress munkajövedeleemmel nem rendeelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel reendelkezők és reendszeres munkkajövedelemmel nem n rendelkezőkk aránya az aktív korúakkon belül Segélyezettek aránya a lakóónépességen bellül

68,6 21,6 68,6 88,6 62,9 *

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi g támogatás) – (Forráss: 2001-es népszám mlálás adatai)

A lakónéppesség számát tekintve ez a legkisebb szeggregátum. A néépesség kormeegoszlását vizssgálva láthatjukk, hogy egy elöregedő területről van szó, ahol a 144 év alatti koroosztály képviselli a legkisebb arányt, a viszont jelentős a 60 és a fölötti életkorral rendelkezők arránya. A 2001-ees adatok alapján a szegregácciós mutató értééke jóval 50 % felett van, méggis a Lévay Móra F. u.- Fűzzfa u.-val azonoos mértékben a többi szegregáátumhoz képesst kedvezőbb heelyzetben van. A felsőfokú József u.-M végzettséggűek aránya azz összes szegreegátumot egybeevetve itt a legkkedvezőbb 5,6 %. % A roma lakkosok aránya 20% Lakáskörülmények Az egyszoobás lakások aránya a lakott lakásokon belüül 25 %. Az alaacsony komforttfokozatú lakássok aránya pedig 55 %. A közművekkhez való csatlaakozás tekintetéében a települéésen található szegregátumok s khoz viszonyítva kedvezőbb a helyzet. A lakások tulajdonviszonya rendezett. Maggán tulajdonbann vannak, önkoormányzati bérlaakás nem találhható itt.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 128 Infrastrukkturális helyzett A közművek kiépítettségee teljes ezen a területen, a vízz, gáz, elektrom mos áram, illetvve a szennyvíz hálózattal valóó ellátottság biztosított.. A szegregátumban nincsen olyan út, am mely szilárd burkolattal ne lennne ellátva, a járdda azonban a D Déryné és Csalogány úton hiányzik. v hozzáférés, közlekedési lehetőségek Közszolgááltatásokhoz való A közszolggáltatásokhoz való v hozzáféréss és a közlekeddés lehetőségeii tekintetében ugyanaz u mondhható el, mint a Barátság B u, Béke u., Ifjfjúság u. esetébben, mivel a kétt szegregátum egy e városrészeen belül találhattó.

I IV.3. Terrvezett fej ejlesztések ek szegreggációs haatásánakk felméréése A város az a akcióterületek kijelölésekoor vizsgálta a szegregációs vonatkozásokaat is, azaz a bbeavatkozások hatását a szegregáltt, illetve veszéélyeztetett terüületekre. A váárosfejlesztési stratégiában kijelölt k akcióterrületek, városi szintű és városrészii szinten megfoogalmazott célook egyike sem tartalmaz olyaan beavatkozássokat, melyek nnövelik a városson belül a szegregátuumok erősödéssének, vagy tovvábbi szegregáttumok kialakuláásának veszélyéét.

Városi szintű s tervezzett, tematikkus célok

Esélyyegyenlőségii szempontokk

T1. TURIS SZTIKAI VONZERŐK FEJLES SZTÉSE

Edeléény turisztikai célú fejlesztéése során a heelyi roma kultúrra hagyománnyait és érttékeit is fel kívánja hasznnálni turisztikaai potenciáljának növeléséree. A váárosvezetés a turisztikai jellegű beruuházások esetéén a szegreggátumokban és a városban élő, alacsoony státuszúú, munkanélkküli lakosokatt kívánja előnyben részesíteeni a beruházáások kivitelezéésénél, a kivitellező kiválasztásánál e szem mpontokat érvénnyesíteni kívánnja. A várros e céljánaak megvalósítása során, a városon megteremtésére, a belüli munkalehhetőségek foglalkoztatottság növelésére n törrekszik. E tárrsadalmi proggramok kiemeelten fontosakk a roma kultúrra feltárásában, az identitáss megteremtésében és így közvetett k móddon a szegrregáció oldássában, a társaddalmi feszültsségek enyhítéésében, az elfogadás e terjeddésében. Edeléény oktatási és egészségügyi rendszerének általános fejlesztéése kiemeltenn fontos, e stratégiai célban ugyanakkorr benne foglalttatik az oktatááson belül feltártt szegregációss problémák ccsökkentése, oldása. o

T2. KERE ESKEDELMI ÉS É SZOLGÁLT TATÓ KÖZPON NTOK FEJLESZT TÉSE T3. ÉLETMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAMOK KIALAKÍÍTÁSA

TÁRSAD DALMI

T4. K KÖZSZOLGÁL LTATÁSI I INFRASTRUKT TÚRA FEJLESZT TÉSE – EG GÉSZSÉGÜGYII RENDSZER R ÉS OKTATÁS SFEJLESZTÉS S

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 129 Stratéégiai cél toovábbá a szolgáltató rendszer és a ráászorulók színvoonalának fejlesztése f hatékkonyabb elláttása, a teleppülésen a ráászorulók felméérése, a szolgááltatások eljutttatása. T5. TEL LEPÜLÉSI ÉS É TÉRSÉG GI KÖZLEKE EDÉSI A közlekedési k fejlesztésekbbe belefoglaaltatik a INFRASTR RUKTÚRA FEJJLESZTÉSE szegrregált lakkókörnyezetekk infrasttrukturális fejleszztése, a leszzakadó, lerom mlott állapotú területek kiépíttettségének, ellátottságának e k növelése. T6. „SO OFT” ELEMEKRE ÉPÜLŐ Ő FEJLESZTÉ ÉSEK E fejle esztések kiem melten fontos hhatással rendeelkeznek, MEGVALÓ ÓSÍTÁSA hiszen kisebb annyagi beruháázással igenn magas társaddalmi elégedettség és feejődés, visszaacsatolás érhetőő el. Az e stratégiai s célbban felsorolt alapvető elképzelések minnd olyan soft-elemek, melyek segíteenek oldani a szegreggációt, segíttenek a számára szegrregált lakóterületeken élők bekappcsolódni a vááros életébe, valamint legffontosabb elemkként segíteneek a gyermeekek esélyegyyenlőségi nevelésében. t Ez Az IVS-been meghatározoott egyik akcióteerület a borsodii alközpont kialaakítása, amelynnek része az 5. szegregátum területe. a terület a többi kijelölt szegregátumhozz képest jó helyyzetben van. Feejlesztés elsősoorban járdakiéppítést, útfelújítáást, utcakép kialakításáát, infrastrukturáális fejlesztést jelent, valaminnt a fejlesztés célja c a szegreggátum területénn a népeségnövvekedés, a területi növvekedés megakkadályozása. A másik fejlesztési f célpoont az 1. szeggregátumot érinnti, célja szociáális városrehabbilitáció végrehaajtása az adottt területen, hiszen itt több t mint 600 főő érintett. E létsszámú telep, teerület további szzegregátumok létrehozása l néllkül nem felszámolható. Itt már összeetettebb fejleszttésekre van szüükség. Az infrasstrukturális fejleesztéseken túl (jjárda, út, közmű kiépítés stb.) a területen élők foglallkoztatási, szocciális, oktatási és é kulturális inteegrálódása a főő feladat. A fejleesztések soránn nagyon fontoss az itt élők folyamatoss bevonása, a közösségépítéés és a helyi identitás erősíttése. A projekt részleteit az Önkormányzat a Cigány Kisebbséggi Önkormányzaat közreműködéésével kívánja lebonyolítani l a társadalmi feszzültségek elkerüülése végett. Az Önkorm mányzat mind az IVS, mind az ASZT meggvalósítása sorrán figyelembee veszi az Egyyenlő Bánásmóódról és az Esélyegyeenlőség Előmozzdításáról szóló 2003. évi CXX XV. törvényt. Ágazati fejlesztések f s során szegreggátumnak minnősülő lakóterületen olyan intézményfejleesztés, illetvee szociális intézményylétesítés nem történik, t mely mélyítené m a szeggregációt. öztetni a lakókaat, és a tervezett beavatkozáások során a vváros más terü ületén nem Az Önkorrmányzat nem tervezi kiköltö jön létree szegregált terület. Az Önkormányzzat ugyanakkkor mindenekkelőtt támogaatja a mobilizációt a szegregáttumként beazo onosított terülleteken, azaz amennyiben részleges, r vag gy teljes telep--felszámolási programra van lehető őség pályázni, illetve szociáális bérlakásokk építésével elősegíteni a mobilizációt, m akkkor az Önkorrmányzat e programo okra pályázni kíván! k Az integrált környezetbe kerülő családokk szociális és közösségfejlesztő támogatásárra, a konfliktus kezelés megszervezésére v ését ezek meellett elsősorbaan a lakhatási költségek törekszik az önkormányyzat. A családdok spontán visszarendeződ p értelemszeerűen megnövvekedő terhei befolyásolják, ezt a megfeleelő szociális táámogatások, fooglalkoztatási programok, képzések mellérendeléséével lehet megaakadályozni, csillapítani.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 130 A korábbi szociális váross-rehabilitációs programok tapasztalatai azt mutatják, m hogy az integrált körrnyezetbe kerüllő családok túlnyomó többsége t akar és megfelelő táámogatottság mellett m tud is éllni a jobb életleehetőségeket nyújtó környezetbe kerülés esélyével. A mobilizáációs program nem azonos a telepfelszámoolással és a laakosságcserés programokkal, mivel az ott élők é kisebb részét érinnti a projekt során, és a mobiilizáció megvalósítása a városson belül, integgrált környezetbbe történik csöökkentve az alacsony státuszúak koncentrációját a területen, hoozzájárulva ígyy az ott élők életkörülményeeinek a javuláásához. Az önkormányzat saját részzéről, pl. telek ingyenes nyújjtásával, az önnerő segítéséveel, megtakarítáást ösztönző koonstrukciók c költözését és beilleszzkedését szociáális munka segíítse. kialakításáával segítheti a mobilizációt. Fontos, hogy a családok Lakhatásii integrációt biiztosító eszközzök: a.) A szeggregált területenn lévő rossz minőségű lakásáállomány felszámolása és az ott o élő lakosságg integrált körrnyezetben való elhelyyezése: Megléévő szociális béérlakások kiutaalása révén, Önkormányzat által á a lakáspiaacon megvett és é szociális bérlakáskéént működtetettt lakások kiutalása révén. Seggítségnyújtás a tulajdoni lakáshoz jutásban (ppl. fiatalok otthoonteremtési támogatássa, önerő helyi támogatása, t magánfejlesztői forrás f bevonásaa, önk. hitel, telek biztosítása) b.) A (részzbeni vagy teljees) megtartásraa javasolt telepeek esetében a szegregált terüületen lévő lakáásállomány, lakkókörnyezet rehabilitácciója: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségénnek javítása, illetve a helyi innfrastrukturális ellátottság hiányainakk pótlása és a lakókörnyezet (különös tekinttettel az egészzségre káros téényezők megszzüntetésére) minőségének emelése.

 

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 131

V. Stratéggia V.1. A város jöövőképe k iparvároosi hagyományyait ápolva egyy új, szolgáltattás és kereskeedelem orientállt jövőképpel reendelkezik. Edelény korábbi Kiemelten építve a kastéélyra és a Bódvva-völgyében laakó, nemcsak edelényi, e de térségben élő em mberekre, egy új turizmus orientált feejlődési irányt határozott h meg magának. A váárosi, közösséggi, közszféra éss a gazdasági ffejlesztéseket egységesen e kezelve Eddelény a megújjulás városánakk szerepét kívánnja betölteni. V Integráltt Városfejlesztéési Stratégiája egyrészről éppít a város máár meglévő strratégiai dokum mentumaira, Edelény Város fejlesztési koncepcióira, ágazati program mjaira, másrészzt a korábbi elkképzelések inteegrálása érdekéében egy összeefogottabb, letisztultabbb rendszer keerült kialakításraa, mely egységges szerkezetbben építi összee a korábban eemlített dokumentumokat, valamint teerületi szemléleettel gazdagítja a célrendszert.. A felhaszn nált és stratég giai szempontb ból beépített jeelentősebb dokkumentumok a következők: ™ Integrált Városffejlesztési Strattégia 2008, késszítette: Plan-Neet.hu ™ Edelény Város Önkormányzattának 18/2005. (v.1.) számú reendelete a belvááros és tágabb környezeténekk s szabályozási teerve és helyi éppítési szabályzaata készítette: Provincia P Terüleetfejlesztési És Építészeti Tervvező Kft, 2 2004 ™ Edelény Város Önkormányzatt 34/2003. (XII. 15.) számú renndelete: Helyi Építési É Szabályzzat ™ Borturizmus feejlesztésének leehetőségei az edelényi kistéérségben, készzítette: Raiffeissen Consulting– Eurospa Konzorcium, 20005. H Területffejlesztési Irodaa, 2006 ™ Edelényi kistérsség foglalkoztattási programja – helyzetfeltáráás, készítette: Hatvani ™ Edelény Város Önkormányzattának Gazdasági Programja 20007-2013, 38/22007. (III.22.) Ök. számú határrozat v a Települéésfejlesztési Koncepcióval, K mind a váross településhállózatban elfog glalt helye, Az IVS össszhangban van mind a helyzetértékeléés vonatkozásában, valamin nt a stratégiai célok megfog galmazásábann is. AZ IVS és é a város S össszhangban van, v a városrrészekre kitűzzött célok éss az akcióterüületek projekttelemeinek Építési Szabályzata megvalóssítását a rendeezési terv lehettővé teszi. A város meglévő m fejlesztéési irányaival összhangban, újj alaprendszerrre történő ráépíítéssel, a váross gazdasági és természeti, táji adottsáágaira, regionális, megyei és kistérségi k szereepkörére támasszkodva, ezek egy e összefüggőő viszonyrendszzerben való újragondolása által rajzolódik ki Edelényy közép- és hossszú távú jövőkéépe:

E Edelény y önálló, ó, megléévő értéke keire és megújul m ló erejérre tá támaszk kodó kasstélyváro ros A város e jövőképpel vooltaképpen átstrukturálja a korábban elkészüült IVS stratégiaai elképzeléseiit oly módon, hogy h a már korábban megfogalmazoott Átfogó cél fölé rendel egy olyan vízziót, jövőképet, mely összeffogó erőként működik a mazott állítás egy olyan képett vetít a város elé, melyet városfejlessztési projektekk végrehajtásáhhoz. A jövőképben megfogalm 15-20 év múlva m a városlaakók, a városveezetés látnak majd m Edelénybeen élve, vagy a látogatók oda érkezve. A víziónak tehát összetartóó ereje van.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 132 A jövőképben megfogalm mazott városfejlesztési cél kifeejtése az IVS éss a jövőbeni fejjlesztési elképzzelések pontosítása végett mentumban a Városnak minnden alkalomm mal szükséges újra és újra feltérképezni e jövőkép szükségszzerű. E dokum kialakulásáát adó alapvetééseket, így a kívvánt cél folyamaatosan a városvvezetés tudatábban marad és bbeépül.

Ö Önállóság ág s a jövőőkép ezen elem me alapvetően azt a történeti tényt eleveníti föl, hogy magga Borsod-Abaúj-Zemplén Edelény számára megye neevében a Borssod név az Eddelénybe korábbban beolvadt Borsod település nevéből erred. A települéés történeti szempontbból tehát igen jeelentős volt, e jelentőséget, j m meghatározó erőőt szükséges feeleleveníteni, éés jövőbeni célkként kitűzni. Nyilvánvalló módon a réggióban a súlypoontok az elmúltt idők alatt átrendeződtek ezek nem is fognaak jelentősen megváltozni, m ugyanakkoor Edelény számára egy fejlőddési pálya beindításához szükkséges az önálllóság, jelentőséég, mint tudat beépítése b a stratégiábaa. Ez annál is inkább indokoolt, hiszen Maggyarország szinnte egyetlen váároshiányos térségének szám mít Borsod1 Kieme Abaúj-Zem mplén megye északi é sávja, a Sárospatak-Enncs-Edelény-Puutnok vonaltól északra. é elten fontos tehhát, hogy e városhiányyos térségben Edelény erőrre kapva valódi, önálló, súllypontként léteező, léptékének megfelelő városképpel v rendelkezőő kisvárossá váljon, önállósággát artikulálva. A nagyvárosook közelében a kevésbé markkáns funkciójú kisvárosok vonzáskörrzete teljesen feellazulhat, a kapcsolatteremtések többsége a nagyvárossal létesül.2 Ez a helyzet állt elő Miskolc és Edelény esetében e is (árnnyalja a képet Kazincbarcika is, hiszen a vááros több szem mpontból is átveette Edelény szzerepét, pl. egészségüügyi központi szzerep).3 E kihaszználja jövőképee felépítésekorr, hogy jelenlegg is önálló vonnzáskörzettel reendelkezik, Fontos azzonban, hogy Edelény hiszen a kapcsolatterem k mtések relatív tööbbsége a voltt járási székhelyre irányul. Jöövőképként megfogalmazandóó cél tehát, hogy ezt az a önállóságot erősítse a vároos oly módon, hogy e szereppnek maximálisan funkcionálissan és társadalmi jövőkép szempontjjából is meg tuddjon felelni.

M Megújulá ás A város életében é elengeedhetetlen, hoggy a megújulássra törekedjen, hiszen hátrányyos kistérségbeen elhelyezkedve a város fejlődése jóval elmaradotttabb, mint azt lakosságszámaa, kulturális örökksége megkívánná. Szükségees tehát, hogy a megújulás konkrét céélként jelenjen meg, a beruhházások folyam mán olyan meggújító projektekket kell megvaalósítani, melyeek a város közterületeeinek állapotátt, lakókörnyezeeti állapotát, zööldfelületeit átffogóan rehabiliitálják. Ennek ereje kihat a lakosok, a városlakókk életminőségéére. Ki kell hassználni a rendeelkezésre álló pályázati p forrássokat, a kastélyy-rekonstrukcióót, és olyan nem beruhházás jellegű beavatkozásoka b at szükséges megvalósítani, m melyekben m a laakosok maguk is részt vehetnnek a város megújításáában. A megúújulás koncepcciójában bennee van a lenddült, a folyamaatos fejlődés, mely Edelényy esetében kulcskérdéés. A városnak számtalan terrületen kell erőre kapnia, és foolyamatosan meeríteni a megvaalósuló projekteekből, mind újabbb és újabb f irányítva a figyelmet. Ennnek az energiánnak kell a már említett módonn a város lakossait is tovább aktivizálni a a területek felé beavatkozzások és változzás irányába, ehhez azonbaan szükséges a lakosok aktíív részvételéree építeni, bevoonni őket a fejlesztési folyamatokba. E megújuláss folyamata lessz tetten érheető az Átfogó célban megfoggalmazott szollgáltatások, turisztikai elemek tekintettében is.

                                                             1 forrás: 2

Beeluszky Pál – Magyarország M T Településföldraj jza, Általános réész, 312 old.  forrás: Beluszky Pál – Magyarország M T Településföldraj jza, Általános réész, 349 old.  3  forrás: Beluszky Pál – Magyarország M T Településföldraj jza, Általános réész, 349 old. éss 421 old. 

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 133

Ka Kastélyvá áros maradt barokk kastélya. Ez olyan o érték, Edelénybeen található azz ország egyik legszebb, legnnagyobb, és leeginkább megm melyre feltétlenül figyelm met kell fordítanni. A kastély teeljes rekonstrukkciója megkezddődött, a beruhházás folyamatbban van. A városnak a kastélyhoz fűződő viszonyyában jelentőss változás köveetkezik be az elkövetkező nnéhány évben. A kastély a az beépítése a stratégiába kiemelten fonttos. A városnaak ki kell használnia ezt a leehetőséget, és visszanyúlni azokhoz időkhöz, amikor a e műem mlék funkcionáltt. A város mai lakosainak szüükséges megism merni ezen épüület értékeit, éss az épület felújítása során s bekövetkkező változásoknak közvetlenn módon kell kiihatnia a váross életére, a lakóók életére, a közterületek k minőségérre. Annak az érrtéknek, melyett e kastély képvvisel szükségess megjelennie a város egyéb terein, épületein is. 15-20 éves távlaatban a városnnak arra kell töörekednie, hoggy Edelénybe érve é azonnal érzékelhető é leggyen a barokk kastély, a történeti értékek, a borsoodi földvár jelenlléte.

V.22. Fejleszztési célok ok a várossra és a városrész v zekre V.2.1. Átfoggó cél A fent megghatározott jövőőkép egy olyann 15-20 éves táávlatban elérenddő mottót jelent, mely képként, vízióként meghatározza a városveezetés fejlesztéési elképzelésseit és minőséégileg kihatásssal van az alábbi ÁTFOGÓ Ó CÉLRA, meely szintén vezérfonallként követi a mottót m és melyree épülnek majd a stratégiai célok. A város átffogó célja tehát a következő:

EDELÉ ÉNY MODER RN SZOLGÁ ÁLTATÓ, TUR RIZMUS- ÉS S KÖZÖSSÉG G-ORIENTÁLT FEJLESZ ZTÉSE. k az Észzak-magyarorszzági régió egyyik leghátrányoosabb helyzetűű térségéből, és é Miskolc Ennek révvén Edelény kilépve árnyékábóól, önálló fejlőddési pályára lépphet. A kedvezző turisztikai addottságokra, Miskolchoz M közeeli elhelyezkedéésére és a megfelelő közlekedési kaapcsolatokra éppítve, a települéés helyi gazdaságfejlesztési prrogramok és a munkahelyteremtés révén a lakosokk helyben való érvényesüléését kívánja biztosítani. Ehhhez kapcsolóódóan a közszolgáltatások folyamatos megújításáával és fejlesztéésével az embeerek életminőséégének javításáát kívánja a vároos elérni.

V.2.2. Középtáv K ávú, temaatikus céllok 7-8 évvre vonat atkozóan v annak érrdekében, hogyy az Átfogó céélban megfogallmazottakat el tudja érni a köövetkező 15-200 évben, a Edelény város középtávoon megvalósíthaató 7-8 évre a célokat c határozzza meg: SZTIKAI VONZERŐK FEJLES SZTÉSE T1. TURIS A Települéésfejlesztési Kooncepcióban megfogalmazott m céloknak megfelelően a turizzmus kiemelt feejlesztési terüleet, melynek fontos eleeme a kastély és a hozzá kaapcsolódó szolgáltatások fejleesztése. A kerreskedelmi száálláshelyek fejleesztése, és szolgáltatóó-kereskedelmi övezet kialakíítása szükségees a teljes körűű szolgáltatások megteremtésse érdekében. Szükséges azonban a településközppont turisztikai célú hasznosíítása is, hogy Edelény a kasstélyba látogatóó vendégek szzámára egy kulturális- történelmi emllékeket is magáába foglaló barátságos belvárost is tudjon megmutatni. m Kiemelten fontoss a Borsodi városrész és a Császtaa pusztai terüleet turisztikai érrtékeinek közleekedés utak álttal történő össszekapcsolása a központi kastélysziggettel.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 134 S SZOLGÁLTA ATÓ KÖZPONT TOK FEJLESZT TÉSE T2. KERESKEDELMI ÉS Annak érddekében, hogyy a település aktív a térségi szzerepet vállaljon, szükség vaan arra, hogy oolyan gazdaságfejlesztési beruházássok valósuljanak meg, melyek munkahelyekeet teremtenek. A kereskedelmi és szolgáltató központok a heelyi lakosok számára nyújtanak n megfelelő szintű szolgáltatásokat s t. A fejlesztéseek során kiemeelt feladat, hoggy a belváros szolgáltató jellege fennnmaradjon, nee a városszéli zöldmezős beeruházások kerrüljenek előtérbbe, hanem a bbelváros aktív szolgáltató jellege kerrüljön a fejleszttések középpontjába. Ennek révén lehetővéé válik a lakosook, és az ingázzó munkavállalók helyben történő fogglalkoztatása. A városbaan voltaképpenn három ilyen központ alakíthható ki, az egyyik a településs központja a K Kastély környeezetében, a második a Borsod városrészben a földvvár területe meellett, a harmaddik pedig Császzta puszta leheet a turisztikai fejlesztések f megvalósuulása révén. MINŐSÉG-JAV VÍTÓ TÁRSADA ALMI PROGRA AMOK KIALAK KÍTÁSA T3. ÉLETM A helyi lakkosok helyben maradása jelennti az alapját a település jövőbeli fejlesztésének. Szükség vvan olyan beruuházásokra, melyek bizztosítják a lakossság életminőségének javulássát, a mindennaapok kényelmess megélését. A városlakók éleetminőségét az Önkorm mányzat kötelezzően ellátandó feladatainak naagy része meghatározza. Közzéptávú cél tehát, hogy a vároos fejlessze az ellátóreendszereit, javíttson a szolgáltaatási struktúrán, a hozzáférhettőségen. Az Önnkormányzat céélja, hogy a vároos lakóinak számára színvonalas, s fuunkcionális és könnyen átlátható szolgáltattó-rendszert alakítson ki. Az életminőség javításának j másik, önkormányzati errővel biztosíthaató, formázható lehetősége a T6-os tematikuus célban kerül részletesen kifejtésre. k A k beruháázásokra vonattkozik, olyan szolgáltatások, s közterületek, közparkok, T3-as közzéptávú cél sookkal inkább konkrét utcarendszzer, infrastrukttúra kialakításáára, melyek fizzikailag biztosíítják a lakossáág életszínvonnalának, életminőségének javulását. ÖZSZOLGÁLTA ATÁSI T4. KÖ OKTATÁS SFEJLESZTÉS S

INFR RASTRUKTÚRA A

FEJLESZT TÉSE

–

EGÉSZSÉGÜG GYI

RENDSZ ZER

ÉS

A települéési közszolgáltaatások, különöösen az egészzségügyi és okktatási fejlesztéések nélkülözhetetlenek ahhooz, hogy a települési lakosok képzeettsége és egéészségi állapotta megfeleljen a helyi beruhházók igényeinnek. A fejlesztéések révén s is. Bár korábban már írtuk, hogy biztosíthattó, hogy a teleppülés vonzóvá válhat nemcsaak települési, hanem térségi szinten Edelény egészségügyi-e e llátórendszerbeeli szerepe Kazzincbarcika erőre kapásával teelepüléshálózati szinten átalaakult, mégis fontos, hoogy önállóan működő, a váross vonzáskörzetéét kiszolgálni tuudó egészségüügyi rendszer aalakuljon ki. Ugyanez igaz voltaképpeen az oktatási rendszerre, azzzal a különbsééggel, hogy azz oktatás rendsszer fejlesztésee a város megtartó erejét közvetetteebb módon növeeli, valamint a jöövőképben megfogalmazott MEGÚJULÁS M kooncepcióját közzvetettebb módoon valósítja meg. A táársadalmi, esélyyegyenlőségi problémák p orvooslására, az eggyenlőtlenségekk megszüntetéssére az oktatássi rendszer fejlesztésee és új, a hiányyszakmákat, azz aluliskolázott rétegeket meggcélzó képzési rendszer fejlessztése Edelény városában elengedheetetlen. PÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI KÖZLE EKEDÉSI INFR RASTRUKTÚRA A FEJLESZTÉS SE T5. TELEP Kiemelt feejlesztési feladaat, hogy az orszzágos infrastruktúrafejlesztésii programokhozz kapcsolódó kközlekedési infrrastruktúrák fejlesztéséére sor kerüljönn. A 27-es főút és é a Miskolc-Toornanádaska vaasútvonal fejlessztése, a távolssági autóbusz-kközlekedési csomóponnt kiemelt kezellése biztosíthattja a település elérhetőségét. Az elkerülő útt fejlesztésénekk előkészítése a település megújuló turisztikai attraakciókkal fejlessztett területeitt tehermentesíítheti. A gyaloggos közlekedéési lehetőségekk, közterek fejlesztésee révén a forgalommentes vaggy csillapított foorgalmú övezetek nagysága növekedhet. A téérségben kiemelt szerepe van a keréékpárutak fejlessztésének, melyy területen a térrségi szintű, illetve a városrészzek közti fejleszztések élveznekk prioritást.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 135 T” ELEMEKRE E ÉPÜLŐ FEJL LESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁS SA T6. „SOFT

  A kiegészzítő, ún. soft-eleemek elsődlegees célja, a tervvezett beruházzások társadalm mi elfogadottságának növelésse, illetve a helyi idenntitást, közössségformálást, környezettudato k osságot erősíttő és a helyi foglalkoztatáást javító tevéékenységek megvalósíítása. A helyi civvil közösségeknnek jelentős szerepe van e proogramok megteervezésében éss megvalósításáában. ƒ ƒ ƒ

ƒ ƒ

Városmarketingg tevékenységeek, az IVS által kitűzött céloknak megfelelőenn a városfejleszztési célok megvvalósulását V e elősegítő progrramok kidolgozáása, A érintett lakoosság bevonássa, a városrehhabilitációs tevéékenységek heelyi elfogadtatáását célzó akcióók, a helyi Az k kötődést és ideentitást erősítő akciók a szervezéése, Helyi környezettudatosság elterjesztéséét segítő táájékoztatási, szemléletformáálási akciók. Integrált t településfejlesz ztési tevékenysségekhez kapccsolódó helyi táársadalmi akcióók megvalósítáásának, közössségi munka s szervezésének k, eszközigényéének támogatássa, Közösségépítést és szabaddidő hasznos eltöltését seggítő szolgáltatáások, rendezvvények, közcélú képzési p programok kialaakítása, Bűnmegelőzés és közbiztonsság erősítéséveel kapcsolatos képzési, szem mléletformáló pprogramok, helyi polgárőr c csoport létrehozására irányulóó marketingakciiók, helyi bűnmegelőzési stratéégiák és cselekkvési tervek elkéészítése.

Az Önkorm mányzatnak ki kell dolgozni egy olyan átfogó programcsoomagot, amelybe szervesen bevonja a vároos lakóit, a tervezett városfejlesztés v i tevékenységeek széleskörű elfogadtatása végett. A proogramokat úgyy érdemes kitaalálni, azok átköthetőeek legyenek a lakók közvetlen lakókörnyeezetükhöz is, mint akár faültetési akció a fejlesztési teerületen és lakóövezetekben, a kastéélyhoz kapcsolóódó identitáserrősítő programook- a városban korábban műkködött, jellemzőő kézműves mesterséggek és régi szaakmák ünnepee, stb. A fejleszztések elfogadoottságát sokbaan segíti a jó kkommunikáció, marketing, többek köözött a fejlesztéések köztéri kiáállítása, lakosssági fórumok, közös k megmozzdulások, mint szemétgyűjtésii akciók az illegális szzemétlerakók felszámolására f a. A felnőtt lakosságon túl nagy szerepett játszik a gyeerekek bevonáása, iskolai programokk szervezése a fejlesztésekhez kacsolódóan,, rajzpályázat sttb.

mazza meg azz alábbi lépéssek kidolgozáását, és folyaamatos megvvalósítását, A város középtávú céélként fogalm fejlesztését: k egyyüttműködve a helyi civil ™ a városvezetéss által elfogadott közösségfeejlesztő átfogó programterv kidolgozása s szervezetekkel és szociális, okktatási intézményekkel ™ a kastélyfelújítááshoz kapcsolóódó kastélyproggramot dolgoz ki az Önkormányzat, annak érdekében, hoogy a helyi l lakosság minél inkább magáénak érezze a vááros közepén álló, á felújításra kerülő k kastélyt. Ilyen programook lehetnek p például: Helyi lakosság szzámára kedvezzményesen beemutatni a kastély k értékit, körbejárni a területet; Kastélyfesztivál szervezése ahol a közösen feeleleveníthetőeek a régi korokk mesterségei; Köztéri kiállításs a kastély k körül a megvaalósuló projektrről; Gyermekekknek oktatási intézményekbenn barokk kori kézműves foglalkozások, m melyek megjelleníthetőek a kastélyban; Köözös növénykiültetések szerrvezése, barokkk mintában, barokk b kori k kertészkedés; R és/vagy footópályázat, maj Rajz ajd kiállítás ™ Kijelölt akcióteerületekhez kappcsolódó különn programterveek kidolgozásaa és elfogadássa a lakosság bevonása é érdekében

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 136 Tematikuss cél

Számszerű űsíthető indikátor

Időtartam

Jelenlegi állapot

Vállalt eredmény

T1. TURISZTIKAII VONZERŐ ŐK FEJLESZT TÉSE

Egységes városmarkeeting és arculati turisztikai kézikönyv kidolgozása k Vendégéjszzakák száma a keereskedelmi szálláshelyeeken Szálláshely-szolgáltatáss, vendéglátássban működő dolgozó vállalkozásook száma Kereskedeleem, javítás nemzetgazddasági működő ágban vállalkozásook számának emelkedésee Szálláshely-szolgáltatáss, vendéglátássban működő dolgozó vállalkozásook száma Működő váállalkozások számának emelkedésee Teremtett munkahelyeek száma

2 év

nincs ilyen kézikönyvv

2012-re elfogadott arculati kézzikönyv

7 év 7-8

2006--ban 1246 fő

7 év 7-8

2005--ben 23 db ilyen vállalkkozás volt

4 év 4-5

2005--ben 126 ilyen vállalkkozás volt

2015-re 15%-os növekedéss, min. 1433-ra em melkedik 2015-re minimum 30%-os növekedés, n azaz 30 3 ilyen működő vállalkozás lesz 2013-ra min. 10%-os növekedéss, azaz 138 ilyen vállalkkozás lesz

7 év 7-8

2005--ben 23 db ilyen vállalkkozás volt

7 év 7-8

2005--ben 480 ilyen vállalkkozás volt

7 év 7-8

-

Megőrzött munkahelyeek száma

7 év 7-8

-

Lakossági elégedettséég

2 éven belül 2-3

Minta utcakarakter kialakítása a lakosság bevonásávaal

55-6 év; 2 2015-ig

kérdőíves felmérés 2010 elsőő negyeedévében -

Felújított száma

épületek

7 év 7-8

-

relatíve neem szűnik munkahely meg (átképzés, új munkahelyy létesül) kérdőíves felmérés 2012 első negyedévéében Kertvárosi városrészeekben min. utcában 1-1 lakossági bevonással b fásítás közös megvalósuul min. 5 db

Felújított utca folyóméterbben (fm)

7 év 7-8

-

1000 fm

T2. KE ERESKEDELMII ÉS SZ ZOLGÁLTATÓ Ó KÖZPONT TOK FEJLESZT TÉSE

T3. ÉL LETMINŐSÉG-JAVÍTÓ TÁRSADALMII PROGRAMOK KIALAKÍT TÁSA

 

Edelény

 

2015-re minimum 30%-os növekedés, n azaz 30 3 ilyen működő vállalkozás lesz 2015-re min. 10%-os növekedéss, azaz 528 ilyen vállalkkozás lesz min. 20 db

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 137 T4. KÖZSZOL LGÁLTATÁSI INFRASTR RUKTÚRA FEJLESZT TÉSE – EGÉSZSÉ ÉGÜGYI RENDSZE ER ÉS S OKTATÁS SFEJLESZTÉS S

T5. TELEPÜLÉSI ÉS S TÉRSÉGI KÖZLEKE EDÉSI INFRASTR RUKTÚRA FEJLESZT TÉSE

T6. „SOFT”” ELEMEKR RE ÉPÜLŐ Ő FEJLESZT TÉSEK MEGVALÓ ÓSÍTÁSA

Lakossági elégedettséég

2 éven belül 2-3

Képzés, szakképzés s beindítása önkormányzzati támogatásssal Intézményfeejlesztés

7 év 7-8

kérdőíves felmérés 2010 elsőő negyeedévében -

kérdőíves felmérés 2012 első negyedévéében min. 2 db ilyen képzési rendszer beindítása 2015-ig

77-8 év; 2 2017-ig

Lerom mlott állapotú intézm mények

Kerékpárút((ak) építése

55-6 év; 2 2015-ig

-

Felújított utca folyóméterbben (fm)

7 év 7-8

-

2017-ig min. 3 oktatási és/vagy egészségüügyi intézmény felújítása, korszerűsíttése 2015-ig miin. 1000 m kerékpárútt kiépítése közterületa felújításokkkal párhuzamoosan és önállóan iss 1000 fm

Távolsági autóbusz közlekedésii csomópont kialakítása Közösségfeejlesztő programtervv kidolgozásaa Kastélyproggram kidolgozásaa együttműköödve a kastély tulaajdonosával és beruházóóval Akcióterületti programcsoomag kidolgozásaa Közösségfeejlesztő, aktivitást lakossági növelő, esélyegyenlőséget biztosító softprogramok megvalósítáása civil szervezetekkkel, szociális intézményekkel együttműköödve Lakossági elégedettséég

7 év 7-8

-

2 év

nincs prograamterv

2 év

nincs Kastélyprogram

2 év

nincs prograamterv

megvalósuult csomópontt ilyen

2011-ig kidolgozott és elfogadott programterrv 2011-ig kidolgozott és elfogadott Kastélyprogram

ilyen

7 év 7-8

-

2011-ig kidolgozott és elfogadott programterrv évente min. 5 ilyen program megvalósíttása, azaz 5 meegvalósított program/évv

22-3 évente é f folyamatosan

jelenleeg nincs ilyen vagy adatbázis, dokum mentálás folyam matban

Lakossági kérdőívek, lakossági fórumok lebonyolítáása és folyamatoss felméréskéészítés a lakossági ötletekről és véleménnyekről

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 138

V.2.33. Városr srészekhez ez kapcsol olódó célm meghatár ározás A városrészekre külön városrészi v célok is vonatkoznnak, melyek azz egyes városréészek fejődési irányait határoozzák meg, é az átfogó céélban meghatárrozott elképzelééseket támaszttják alá. Az ugyanakkoor ezek a várossrészi célok is a jövőképen és egyes teleepülésrészeknek önállóan meggfogalmazott cééljai biztosíthatjják azt, hogy a területi adottsáágoknak megfeelelő célzott fejlesztéseek valósuljanakk meg az egyess városrészekbben. A városrésszi szintű célokk 2-3 éves időtáávra szólnak, íggy azok az időtáv mérrtékében járulnaak hozzá a közzéptávú célok teeljesüléséhez. Városrész V E Edelény városrész B Borsodi városrész F Finke városrészz C Császta pusztaa

Városréészi cél Turizmusst és kastélysziigetet is kiszolgáló modern térségi kereskedeelmi és szolgáltaató központ kiallakítása Tradicionnális települési hagyományokaat ápoló önálló alközpont kialaakítása Integrált kertvárosi lakóóövezet fejlesztéése Szőlőtermesztési hagyoományokat revitalizáló városi pihenőövezet p kialakítása

Y VÁROSRÉSZ Z EDELÉNY must és kastélyszigetet is kiszolgáló modeern térségi kerreskedelmi és szolgáltató köözpont kialakítása. V1. Turizm A történellmi belváros és é a kastélysziget funkcióbővvítő fejlesztésee révén az igaazgatási funkciók mellett új szolgáltató tevékenységek kialakítássa turisztikai és é szolgáltató céllal. Ennek révén r a belvárros komplex m megújulására kerülhet sor magántőkee bevonásával.. A szolgáltató vállalatok műköödési engedélyyeinek száma növekszik, a bérrleti díj emelkeddik, melyek a fejlesztés indikátoraikénnt is funkcionálnnak. újítása, megléévő közterülettek rehabilitácciója, parkolóóhelyek kialakkítása, egy V2. A rendezetlen zöldfelületek felú p kialakítása. egészségesebb és vonzzóbb városkép osrészben működő oktatási és közigazgattási intézményyek fejlesztése a kor igényeinnek megfelelőeen. V3. A váro V4. Bódvva-folyó szereepének újraértelmezése a Belváros téérstruktúrájábaan, a folyómeder rehabilittációja és rekonstru ukciója osrészben taláálható szegreg gációval veszélyeztetett terülletek rehabilitáációja V5. A váro Számszerrűsíthető indikátor Sétáló utca u kialakítása, közterülettek felújítása Kastély fejlesztése

környékéének

Parkolóheelyek kialakítása

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott állapotú közterek, k sétálóóutcák hiánya

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott közterek a kastély környyezetében

7-8 év, 2015-ig

-

minn. 200 m csillapított forggalmú, vagy sétálóutca kialakítása A kastélyt övezőő területek várrosképi javításaa, min. 100 m út felújítása a kastély körrül minn. 40 új vaggy felújított parrkoló kialakításaa

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 139 Rehabilitáált, felújított zöldfelüleetek nagysága Ötletpályáázat kiírrása Bódva-follyó rehabilitációjára, turiszttikai fejlesztésére Szociális városrehaabilitáció

7-8 év, 2015-ig

-

minn. 1000 m2 zöldfelület és közzterület felújítássa 1 db nyílt építészeti, öttletpályázat tájéépítészeti lebonyolítása

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 év, 2015-ig

szegrregált laakóterület jelenléte komoly, tööbb mint 600 főő érintett lakosssággal

Lakosság gi elégedettség g

7-8 éven belül folyamaatosan

kérdőőíves felmérés 2010 első negyedévében n

minn. 2 szociális reehabilitációt meegcélzó pályázat bennyújtása minn. 2 utcában a területen infrrastruktúra-fejleesztés (gááz, csatorna, szzennyvíz) minn. 2 utcában a területen burrkolt út léétrehozása, kiépítése minn. 3 család/év integrált terüületre történő költöztetése kérrdőíves felméréés minden máásodik évv első neggyedévében

Z BORSODI VÁROSRÉSZ ülési hagyományokat ápoló önálló ö alközpo ont kialakítása.. V1. Tradiccionális telepü A kastély térségi jelentőőségű turisztikaai attrakcióját kiegészítő, k a teelepülési hagyoományokat kieemelten kezelő, és önálló alközponti jellegét megőrző városrész. A közlekedésii elérhetőség jaavítása révén szerves s részévvé válik a városnak, mely kiegészítő turisztikai szoolgáltatások révvén részt vállaal a települési foglalkoztatásbban is. A venddégéjszakák szzáma és a szolgáltatóók száma is növvekszik. neti jellegű, kiisvárosias, ugyanakkor mod dern hangulatú ú környezet éss közterületek megteremtése, utcakép V2. Történ kialakítása, meglévő mű űemléki épülettek és környezzetük felújításaa v működő okktatási intézm mény fejlesztéése a kor igényeinek m megfelelően, illetve az V3. A városrészben intézményyellátottság javvítása. Számszerrűsíthető Időtartaam Jelen nlegi állapot Válllalt eredményy indikátor Közterüleetek felújítása, 7-8 év, 2015-ig lerom mlott állapotú köözterek minn. 1000 m2 zöldfelület és utcák kiallakítása közzterület felújítássa Ötletpályáázat kiírása a 4-5 év, 2013-ig 1 db nyílt építészeti földvár turiszttikai ötleetpályázat lebonnyolítása fejlesztésére Oktatási intézm mény 7-8 év, 2015-ig minn. 1 oktatási intézmény felúújítása felújítása Lakosság gi elégedettség g 7-8 éven belül folyamaatosan kérdőőíves felmérés 2010 kérrdőíves felméréés minden első negyedévében n máásodik évv első neggyedévében

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 140 FINKE VÁ ÁROSRÉSZ V1. Integrrált kertvárosi lakóövezet fejlesztése. A települéésrész magas számú s roma laakossága miatt kiemelt feladaat a szegregált területek felszzámolása, infraastrukturális fejlesztéseek elindítása eggy magasabb életminőség é bizztosítása érdekében. Kiemelt feladat f a kisebbbség számára a szociális szolgáltatáások feltételeinek megteremtéése és továbbffejlesztése a réégi településköözpontban. Így csökkenhet a szegregált területek népességnagys n sága és növekeedhet a szociáliss szolgáltatásokkat igénybevevők száma. bilitációja, egyy egészségeseebb és vonzóbb b utcakép kialakítása. V2. Megléévő közterületeek, utcák rehab osrész intézméényi ellátottságának szélesíttése, fejlesztésse. V3. A váro Számszerrűsíthető indikátor Közterüleetek felújítása

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott állapotú köözterek

Intézményyfejlesztés

7-8 év, 2015-ig

-

Lakosság gi elégedettség g

7-8 éven belül folyamaatosan

kérdőőíves felmérés 2010 első negyedévében n

minn. 1000 m2 zöldfelület és közzterület felújítása (útéépítés, infrrastruktúrafejleesztés) minn. 1 oktatási intézmény felúújítása kérrdőíves felméréés minden máásodik évv első neggyedévében

A PUSZTA (straatégiailag jelen ntős településsi terület) CSÁSZTA V1. Szőlőtermesztési haagyományokatt revitalizáló városi pihenőövezet kialakítáása. f irányyhoz, a térség szőlészeti-boráászati hagyomáányainak revitaalizálása új eleme lehet a Illeszkedvee a turisztikai fejlesztési település turisztikai t kínálatának. A mégg felújítható épített környezeti elemek és a teermészeti környyezet gazdagsáága egy új, népszerű külterületi pihennőövezet kialakkulását eredméényezheti, melyy nemcsak teleppülési, de térséégi célokat is szzolgálhat. A é az ide érkezző vendégek száma. fejlesztéseek révén növeksszik a turisztikaai szolgáltatók, és ó utak kialakítáása, elektromo os ellátottság fejlesztése. f V2. Infrastrukturális fejllesztés, járható orászati karakter kialakításaa, fejlesztése. V3. Szőlésszeti, illetve bo Számszerrűsíthető indikátor Szilárd burkolatú utak u építése, jaavítása Elektromo os háló ózat kialakítása Szőlő-és bor b marketing

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 év, 2015-ig

-

Borospinccék fejlesztése

7-8 év, 2015-ig

-

minn. 100 m szilárdd burkolatú út éépítése elektromos hálózat kialakítása a terüleeten Kiddolgozott marketingstraatégia a terület turisztikai pottenciálja végett minn. 5 borospince felújítása

felújítása,

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 141

V Beavvatkozáso V.3. sok, akcióóterületek ek kijelöléése Az akcióteerületek átgondolt kijelöléséhez a megfelelő alapot a az IVS első három fejezzetében elkészíített helyzetelem mzés és az ebből kidolgozott stratéégiai adja. A stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítássának területi szemléletű e meghatározott projekteelemek kijelölésse. Ezek a leképezése az akcióterüületek és a haatáraikon belül megvalósuló előre területek a város fejlődésséhez leginkábbb hozzájáruló innduktív területekk, gócpontok. A következző 3 akcióterüleet került kijelöléésre Edelény vááros Integrált Váárosfejlesztési Stratégiájának S részeként: Akcióteerület

Akcióterü ület tartalma

1. szám mú akcióterülett

Funkcióbőővítő városrehaabilitáció a belváárosban

2. szám mú akcióterülett

Borsodi allközpont fejleszztése

3. szám mú akcióterülett

Edelényi szociális s városrrehabilitáció

Az egyes akcióterületek a kérdőíves feelmérésére és interjúkra támaaszkodva kerülltek kijelölésre az önkormányyzati hivatal ményeként. munkatárssaival folytatott folyamatos konnzultációk eredm

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 142

V.3.1. 1. sz. akcióterü a ület - Bel elváros Városban n elfoglalt helyee, határai:

Borsodi hííd – Bódva pattak – 1193/4. hrsz. h északi hattára – 1012. hrrsz. – Kossuth Lajos utca. – B Borsodi út – Miklós Gyula utca – Malomszög utca – Malom árok – Bódva patak – Kastélykert dééli határa – Holtt Bódva ág – K Kincsem patak – Pálóczi út m patak – Pást utca u – Belvárossi utca – Tóth Árpád utca – Bóddva utca – Bódva patak – Borssodi híd – Kincsem Jelenlegi funkciója, jelleemzői ƒ ƒ

ƒ

történelmi várrosmag történelmi nevvezetességek közelsége k ƒ L'Huillieer-Coburg kastéély és a kapcsoolódó kert ƒ Holt Bódva ág intézményrenndszer központja ƒ Közigazzgatási funkciótt ellátó intézméények: ƒ Polggármesteri Hivaatal ƒ Földdhivatal ƒ possta ƒ Közösségi funkciót elláátó intézményeek: ƒ Művvelődési Közpoont ƒ Várrosi Könyvtár ƒ Szaabó Lőrinc általáános Iskola ƒ Edeelényi Gimnáziuum és Szakképző Iskola ƒ busszpályaudvar

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 143

ƒ

ƒ

ƒ orvoosi rendelő ƒ 2 dbb óvoda ƒ 3 dbb templom ƒ 2 dbb sportpálya Jelentősebb kereskedeelmi és vendégglátó-ipari egyséégek: ƒ 3 dbb szupermarkett (CBA, Penny market, COOP áruház) ƒ Diana presszó Üzleti szolgáltatóegyséégek (pl. pénzüügyi): ƒ 3 dbb bankfiók (OTP P, Raiffeisen, K&H) K ƒ 1 dbb irodaház ƒ szoolgáltatóházak

Az 1. sz. akcióterület Edelény E városréészben találhattó, a település a belvárosát és annak szűkebb környezeetét foglalja magába, itt i koncentrálóddnak azok a váárosi funkciók, amelyek a vááros működésében elsődlegess szerepet kappnak. Az itt található fuunkciók zöme láátja el a városi és kistérségi laakosság igényeit. Az 1. sz. akcióterület a tartaalmazza az elsődleges prioritáású projekteket, melyek mentéén indítható el a fejlesztés elsőő üteme. Edelény laakónépessége a városi népeesség-nyilvántaartás adatai szzerint 2006-bann 10 771 fő voolt, ez napjainkra tovább csökkent, jelenleg j 10 6844 fő, ebből az 1. sz. akcióterüleeten 6 820 fő laakik. Az akciótterület a teleppülés gazdasági központja, a városban található t vállallkozások több mint 80%-a székel az akcióterüleeten, valamint itt található a település tíz leegmagasabb ipparűzési adót fiizető vállalkozáása közül nyolcc. A terület kiskereskeedelmi egységeekkel való ellátottsága kiemelkedő, az élelm miszer és ruházzati jellegű üzleetek száma és színvonala képes kielégíteni a lakosssági igényeket. Emellett itt taláálható a települéés pénzügyi szolgáltató egyséégeinek zöme iss. A belváross arculata nem egységes, az épített é környezeet nagyon váltoozatos képet muutat, az épületeek homlokzata több t helyen leromlott, a térburkolatokk anyaga és minősége több heelyen nem kieléégítő, az utcabúútorok száma eelenyésző. A köözémúltban végzett fejjlesztések révéén szakaszosann felújításra kerrültek a közponnt gyalogos felüületei, valamint a Március 15. emlékpark azonban ezen e pontszerűű fejlesztések összekötése ö éss ez által egy egységes e várossközponti arcullat kialakítása szükséges, s amely a központ k vonzerejének növeléésével szintén elősegíti egy megfelelő közöösségi szintér kialakulását. A település vendéglátóó-ipari egységgeinek többségge is az akccióterületen heelyezkedik el. Problémát jeelent azonbann, hogy a vendéglátóóhelyek színvoonala és a szolgáltatások minősége alacsony, hiányoznak a közösségi életet fellendítő utcafrontra nyitott teraaszos egységekk, továbbá a kiss kávézók, étterrmek. Az akcióterület intézméényi ellátottságának és a köözponton áthaladó 27. sz. főútnak f (Antal György út, Borsodi B út) c és átmenőő forgalomnak van kitéve, melynek m követkkeztében a várrosközpont nem m képes a köszönhettően jelentős célközösségi élet megfelelő színterévé válnni. A forgalmi heelyzet racionalizálása a fejleszztések egyik eleengedhetetlen feladata. f Területe, lakossága: Terüleete:

1 183 7011

m2

Népesssége:

6 820

fő

Az akcióteerület lakossággának társadalm mi státusza lénnyegesen jobb, mint a települlési átlag. Maggasabb a lakossság iskolai végzettségge. A területet kevésbé sújtjáák a roma lakoosság és a muunkanélküliek magas m aránya miatti a teljes településre jellemző szociális problém mák. A területeen nem találhatóó szegregátum, azonban a köözvetlen közelében igen, melynek hatása érezhető a területen. Az akcióteerület főbb mu utatói:

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 144 Mértékeggység

Indikáto or megnevezése

Területi egység Edelény 1. sz. akcióterüület

Terület

m2

3 650 000

1 183 701

Lakónéppesség száma

fő

11 084

6 820

Lakónéppességen belüll 0-14 évesek aránya a Lakónéppességen belüll a 15-59 éveseek aránya Lakónéppességen belüll a 60-x évesekk aránya Legfeljeebb általános iskolai végzettsééggel rendelkezők aránya az aktívv korúakon (15-59 évesek) Felsőfokkú végzettségűűek a 25 éves és é idősebb népeesség arányábban Lakásálllomány Alacsonny komfortfokozzatú lakások aráánya Rendszzeres munkajövedelemmel nem m rendelkezők aránya a az aktív koorúakon (15-59 évesek) belül Legfeljeebb általános iskolai végzettsééggel rendelkezők és rendszeeres munkajöveedelemmel nem m rendelkezők aránya a az aktív koorúakon belül (15-59 évesek) belül b Foglalkooztatottak arányya a 15-64 éves népességen belül Foglalkooztatott nélküli háztartások aráánya

% % %

18,5 62,0 19,5

19,4 62,2 18,4

%

35,2

31,4

%

7,7

8,7

db %

3 554 20,6

1 545 18,3

%

55,6

53

%

28,0

24,2

% db

40,9 45,4

43,2 42,8

Forrás: KSH 20001. évi népszámláálás

Célkitűzéss, kapcsolódás a célrendszeerhez: Az edelénnyi belváros a jelentős közteerületeivel, a koncentráltan elhelyezkedő közösségi, k közzigazgatási és gazdasági funkcióval olyan szervezőő térré váljon, ahol a a helyi lakoosság számára szükséges funnkciók könnyen,, gyorsan és kéényelmesen elérhetővéé váljanak, a teelepülésre látoggató turisták száámára a felújítoott és funkciókkkal megtöltött kközépületek, a hangulatos utcakép voonzó környezetet jelentsen, és é biztosítsa a település egyééb látnivalóinakk látogatottságáát is. A jövőképpben és az IVS-ben megfogalmazott m tak alapján az akcióterületi feejlesztés átfogóó célkitűzése teehát, vonzó települési tér és gazdasági környezet kialakítása, am melyek megvallósításával növvelhető az akciióterület és a város v lakossággának foglalkozztatottsága, valamint a közösségi élett olyan új színteere jöhet létre, amely a biztos báázist jelenthet toovábbi fejlesztéések számára iss. Tematikuss célok tekinteetében: f T1. Turiszttikai vonzerők fejlesztése T2. Kereskkedelmi és szollgáltató közponntok fejlesztése T4. Közszolgáltatási infraastruktúra fejlessztése T6. „Soft” elemekre épülőő fejlesztések Városrészzi célok tekinteetében: must és kastélysszigetet is kiszoolgáló modern térségi t kereskeedelmi és szolgááltató központ kkialakítása. V1. Turizm V2. A rendezetlen zööldfelületek feelújítása, megllévő közterüleetek rehabilitációja, parkolóóhelyek kialakíítása, egy egészségeesebb és vonzóóbb városkép kiialakítása. V3. A vároosrészben műköödő oktatási éss közigazgatási intézmények feejlesztése a korr igényeinek meegfelelően. V4. Bódvaa-folyó szerepénnek újraértelmeezése a Belvároos térstruktúrájáában, a folyómeeder rehabilitácciója és rekonstrukciója

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 145 Akcióterü ület – projektlissta (tervezett fejlesztések, f fu unkciók): Projekt nevve

rövid leeírása

becsült költség

Volt Bódva étterem épülettének külső-belsőő felújítása

A haasználaton kívüüli ingatlan külsőő és belső felújíítása és új funkkcióval történő ellátása, e gazdassági egység beetelepítése, a vároosközpont vonzeerejének növeléése

7.064.2220 Ft

Diana pressszó épületénekk felújítása

a jelenleg leromlottt műszaki állapootú ingatlan külsső és belső felújítása, városképpbe illesztése

10.395.9975 Ft

D.H.Ö Sütőőipari Kft. épületének felújítása

Az épület é esztétikailag vonzóbbá tétele t révén a forgalom fo fellendítése és a váárosközpont vonnzerejének növvelése

3.200.0000 Ft

Háztartási bolt b épületénekk felújítása

Ingaatlan külső és beelső felújítása

14.120.0000 Ft

Könyvtár reekonstrukció, bőővítés

A köönyvtár épületénnek kibővítése révén a könyvtáár gyűjteményének edddig zárolt részéének elérhetővéé tétele az olvasóközönség szzámára

187.2666.715 Ft

Kastély parrk előtti tér felújítása

A leppusztult állapottban lévő, a kasstély parkhoz veezető híd előtti közttér felújítása

7.348.7331 Ft

Volt Bódva étterem előtti közterület felújítása fe

Felsszabadulás u. 6. sz. alatti keresskedelmi egyséég külső és belsső felújítása

1.084.2553 Ft

Belvárosi jáárdaszakasz fellújítás

A Tóóth Árpád út belvárosi részén a gyalogosforgaalom tereinek felújítása, a városköözpontban lévőő utcák egységes utcaképének kialaakítása.

10.526.0056 Ft

A 27. sz főúút belvárosi szakaszánaak és a bekötőuutak gyalogos- és é zöldfelületeinnek felújítása

Az Antal A György éss Borsodi utak és é a hozzájuk csatlakozó c beköötőutak (Császttai és Pást út) gyalogos g zónáinnak valamint zöldfelületeinek egyységes felújítássa.

19.922.9976 Ft

Diana előttii tér felújítása

A köözponti elhelyezzkedésű, gondoozatlan közterüllet felújítása

9.703.6226 Ft

István királyy útján útszakassz komplex fellújítása

Az Isstván király útjáának felújítása, egységes utcaképének kialaakítása, balesettveszélyes felületek felújítása

130.5633.911 Ft

Deák Ferennc utca felújítássa

A lakkóutca közlekeddési és gyalogoos felületeinek felújítása, f a zöldfelületek rendezése, a parkoláási igények kieléégítése

43.591.9999 Ft

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 146 Mátyás Kiráály úti járdafelújjítás

Járddafelületek felújítása

8.600.8336 Ft

Belvárosi úti parkoló kialakkítása

A meegújuló Borsoddi úthoz kapcsollódó utcában újj parkolók kialaakítás

9.725.0440 Ft

Polgármestteri Hivatal épületének felújítása

Az épület é felújításaa, többfunkciós terek t létrehozása, a gazdasággos üzem meltetés megteeremtése, akadáálymentesítés.

214.8055.938 Ft

Soft elemekk

A prrojekt keretébenn megvalósuló tevékenységek t k elfogadtatása, meggismertetése azz akcióterületen élők, valamint a város teljes lakossága körében

15.000.0000 Ft

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 147

V.3.22. Borsoddi alközppont fejleesztése Városban n elfoglalt helyee, határai:

Borsodi út - Borsvezér u. - Borsodi földvár (külterület-belterület határa) - Bódvva folyó - kültterület-belterüleet határa Csalogányy u. - Béke út - Borsodi út Jelenlegi funkciója, jelleemzői Az 2. sz. akcióterület a Borrsodi városrészben található, a városrész észzaki részét foglaalja magába. A Borsodi földváár hadászati központ voolt a tatárjárásigg. A mai földváár egy sáncszerrű peremmel köörülölelt „fennsíík” terület. Magas pontján találhatjuk a fa szerkezetűű kilátó tornyoot, melynek állaapota az évekk során erősenn megromlott, így feljutni rá nem lehet. A kör alakú földsánconn lakóházak éss a 18. századd végi reformáttus templom heelyezkedik el. A földvár szom mszédságában található a borsodi tájjház, amely egyykor a Szathmááry és Horkay család c tulajdonaa volt. A tájházaakban több kiseebb kiállítás nézhető meg: népi lakásskultúra, kisnem mesi tisztaszoba, vert csipkékk stb. Az építettt környezet állaapota, az utcákk képe, infrastruktúrája az általános városi elvárásookhoz képest elmaradottabb. A stratégiai területen találhható a Borsodi Általános Iskkola, amely jelenetős felújításra f szoruul. A Borsodi éss a Béke út kereeszteződésénél található egy játszótér. j Edelény laakónépessége a városi népeesség-nyilvántaartás adatai szzerint 2006-bann 10 771 fő voolt, ez napjainkra tovább csökkent, jelenleg j 10 6844 fő, ebből az 2. sz. akcióterüleeten fő lakik. Az akcióteerületen találhattó az 5. szegreggációval fenyeggetett terület, báár a legjobb hellyzetben van a többiekhez képpest.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 148 Célkitűzéss, kapcsolódás a célrendszeerhez: A város leegfontosabb látnivalói közül ittt található a leggtöbb látványossság, a Borsodi földvár, a refoormátus temploom, borsodi tájházak. Néhány régi értékes é épületee és a földvár, valamint a Boorsodi Tájház figyelemre f méltó célpontja tuurizmusnak. Magas pontján találhatjuk a fa szerkezeetű kilátó tornyyot, melynek állapota az évek során erősen megromlott, ígyy feljutni rá nem lehet, érdemes lenne felújítani, a váárosrészből akáár kis skanzen is kialakítható. A földvártóól délre fekvő reeformátus tempplom is felújításrra szorul. A „háárom portás” a tájház t és gazdaasági épületek a helyi népi építészeti örökség szép példái. Kutatássok alapján keerült napvilágra a tájház eredeeti, díszes hom mlokzatának fottója. Ennek segítségévvel szeretné a város v visszaállíítani a korabeli állapotot. Tematikuss célok tekinteetében: T1. Turiszttikai vonzerők fejlesztése f T4. Közszolgáltatási infraastruktúra fejlessztése T5. Telepüülési és térségi közlekedési inffrastruktúra fejleesztése T6. „Soft” elemekre épülőő fejlesztések Városrészzi célok tekinteetében: V1. Tradiccionális települéési hagyományookat ápoló önálló alközpont kiaalakítása. V2. Törtééneti jellegű, kisvárosias, k uggyanakkor moddern hangulatúú környezet éss közterületek megteremtésee, utcakép kialakításaa, meglévő műeemléki épületekk és környezetük felújítása V3. A városrészben műkködő oktatási intézmény fejleesztése a kor iggényeinek meggfelelően, illetvee az intézményyellátottság javítása. ület – projektlissta (tervezett fejlesztések, f fu unkciók): Akcióterü Projekt neve

rövid leírása

becsült költség k

Borsodi földvár és tájház

É Épület rekonstruukció, turisztikai pont kialakításs

Épülethom mlokzat rekoonstrukcióértékes éppületek védelmee

É Értékes építészeeti emlékek megmentése, hom mlokzat felújításs

Borsodi Álltalános Iskola

F Felújítás, bővítése a mai kor elvvárásának meggfelelően

Reformátuus templom

É Épület felújítás, rekonstrukció

28 500 000 Ft

Soft elemeek

A projekt keretében megvalósuuló tevékenységgek e elfogadtatása, m megismertetése e az akcióterületten élők, valam mint a város teljes lakkossága körébeen

15 000 000 Ft

 

Edelény

 

165 200 000 Ft

18 500 000 Ft 951 400 000 Ft

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 149

V.3.3. 3. sz. akcióterül ak ület- szociiális váro ros rehabiilitáció n elfoglalt helyee, határai: Városban

Antal György út – 622 hrssz-ú út – Katonna József utca – 650 hrsz-ú út – Bányász út – Cseres út- Cssászti patak és árok – 724 hrsz-ú út Jelenlegi funkciója, jelleemzői Az 3. sz. akcióterület Edelény E városrrészben találhaató, a legnagyyobb szegregáációval veszélyyeztetett területt. A házak m önkényes lakkásfoglaló. 2 dbb önkormányzaati bérlakás tulajdonvisszonya rendezeett, nincs árverrezés alatt állóó ingatlan, sem található ittt, a többi magáántulajdonú épüület. A vizet az utcákban találhható egy-egy közkút segítségéével, néhol házzi vízművel, fúrott kútból nyerik. Az itt élő családok egyike e sem renddelkezik vezetéékes gázzal, mivvel ennek kiépíítése a területenn még nem f egyedi, fa-széntüzelésssel oldják megg. Az áramelláátás néhány lakkás kivételével mindenhol történt meeg. A lakások fűtését megoldott. Komfortfokozzatukat tekintvee tehát többséggében komfortt nélküliek. A lakóépületektől l nem messze,, a Cseres utcában illlegális szemétlerakó is találhaató. Korábban a területen műkködő Egresi Álttalános Iskolát,, melyet az önkkormányzat működteteett, megszüntettték. A Rózsavöölgyi úton a szzilárd burkolattaal ellátott műút még nincs kiéépítve, illetve a Verespart, Bihari, Rózzsavölgyi utakoon nem találhatóó járda. Az akcióteerületen találhaató a legnagyobb szegregációóval veszélyezttetett terület. Az A 1. szegregátumban 668 főő él. Iskolai végzettségg tekintetében az aktív korú népesség n 82,2 %-a legfeljebbb általános iskoolai végzettséggel rendelkezikk, felsőfokú végzettséggűek aránya a 25 évesnél időősebb népességg körében 0,7% %. A foglalkoztaatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 12,2%. Az itt élők jelentős j része szociális segélyekből, családii pótlékból, rokkant nyugdíjból, közmunkából származó jövedelem mből, alkalmi munkákból m tarttja fenn magáát. Meglehetősen rossz anyaagi körülményyek között, kisszolgáltatott helyzetbenn élnek, foglalkkoztathatóságukk nehézkes. A jövedelemhiány j y több problémáát is okozhat, m mint például a depresszió, d önpusztítóó magatartásforrmák, bűnözés.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 150 Ami azonban talán a leegsúlyosabb, hogy h a gyerekeek egészségess fejlődéséhez szükséges annyagi feltételekk a legtöbb maradást és családbann nem állnak reendelkezésre. A telepszerű lakókörnyezet éss a rossz szociokulturális hátttér komoly lem szocializácciós problémákkat okozhat az óvodában, ó iskollában. Célkitűzéss, kapcsolódás a célrendszeerhez: A városbaan legnagyobb létszámú kisebbbség él az akkcióterületen, nehéz n anyagi gondok, g infrastrrukturális elmarradottság a jellemző. A szegregációvval veszélyezteetett területet nem n lehet úgy felszámolni, azz itt élőket átteelepítik más váárosrészbe, hiszen naagyságánál foggva akkor egy újabb leszakaadó közösségeet eredményezznének. A fejleesztés alapja az itt élők lakókörnyeezet komfortjánnak fejlesztése lenne. A hiányyzó utak, illetve járdák kiépítésse sokban növeelné a terület élhetőségét. é Másik igen fontos elem a fejlesztésbeen az területtel határos illegáális szemétteleep felszámolás,, amely közegéészségügyi k kiépítése az a önkormányzzat hosszú távúú célja. A kiépítés mellett szempontbból is elengedhhetetlen. A közzművek teljes körű problémát jelentene a ráácsatlakozás, valamint v a renndszeres havi számlák s fizetésse is az itt élőők számára. Ezért terület környezetii fejlesztése mellett m intenzívv szociális, okktatási és foglalkoztatási proogramot kell kkialakítani. A leszakadás megállítássa hosszú folyamat, hiszen az ezekben a csaaládokban felnöövő gyerekek maguk m is halmozzottan hátrányoosak. Egyik kiemelt feejlesztési progrram a területenn élők oktatássa, illetve annaak ösztönzése. Ezért igen foontos a Tanodda program bevezetésse, mentori renndszer kialakítáása a HH és HHH H tanulók szzámára, illetvee az Arany Jánnos és Útravalóó ösztöndíj programbaan való részvéételre minél többb diák és tannár bevonásávval. A gyerekekk mellett a felnőttek foglalkooztatása és oktatása is elengedhetettlen a terület fejlesztése f érdekében. Olyan önkormányzati közhasznú ffoglalkoztatási és közcélú programokkat kell kialakíítani, amely munkalehetőségeet biztosít az itt élők számáára. Illetve fonttos a civil foglalkoztatási programokk szervezésénnek ösztönzésee, támogatásaa. A terület veszélyeztetetts v sége miatt érddemes foglalkoozatási és információós pontot kialakkítani, akár együttműködve szoociális családseegítő szolgálatookkal. A fejleszztésekhez elenggedhetetlen itt élő embberek bevonásaa a programba, a közösségépítés és a helyi identitás erősítéése. A használaton kívüli iskoolában vagy az óvodábban ki kell alakkítani olyan közzösségi házat, ahol olyan proogramokon vehhetnek részt azz itt élők, amelly segítik a társadalmii integrációját. Ha itt nem lehetséges, akkkor még érdeemes megvizsggálni a Bányássz klub hasznnosításának lehetőségéét, ami az akcióóterületen kívül esik. m csak a roma lakosság szám mára hol kell közzösségi házat léétrehoznia, hannem, a város már meglévő A városnaak azonban nem intézményyeiben is meg kell jelenjenekk olyan prograamok, ahol rom mák, és nem romák r együtt vehetnek résztt. A városi művelődéssi ház, és a város v valamennnyi hasonló célú közintézménnye is fel kell, hogy vállalja ezt a feladatott. A romák integrációjját szolgáló közzösségi program mok tervezése, és megvalósítáása során fontoos szempont, hogy a roma, éss nem roma lakosság közötti találkoozások szerveezett program mok keretében megvalósuljaanak. Pl. óvoodákban játszóócsoportok, foglalkozások ahol (a véédőnői hálózat, GYEJÓ, szocciális munkások segítségévell) roma, és neem roma kismaamák, fiatal m tudják taapasztalni a másság m mellett az azonossággokat-élethelyzzetükből, aktuáálisan fontos szerepükből s anyukák meg (anyaszereepből) fakadó azonosságoka a at. c tűzi ki a Biztos Kezd det Program váárosi szintű megvalósításár m ra történő pályyázást. Pályázzaton kívül Edelény célként is, a már meglévő hum mán kapacitássra építve, a szakmaközi s eg gyüttműködéstt erősítve - véédőnői hálózaat, GYEJOCSSK-NEVTAN, Bölcső ődei szakgond dozók, óvónő ők..stb.- együttműködésévell kidolgoz a vváros, és meegvalósít a onló programo ot a kisgyerm mekes családo ok számára, ahol a a prograamok a szülőii szerepek Biztos Keezdethez haso megerősíítésére, a kisg gyermekes csaaládok kompleex támogatásáára irányulnakk etnikai hovaatartozástól fü üggetlenül. Ebbe a prrogramba vonn nak be a szakeemberek minéll több roma, éss nem roma cssaládot! nácsadások, eg gyéb programok nem segítik kellőképpenn az integrációt. A város Pusztán a roma fiatalokknak szóló tan minden réétege által hassznált intézméényekben együtt vegyenek részt roma, éss nem roma ffiatalok a kimo ondottan a korosztályyuknak szóló programokon.. A programokk az adott koro osztályra kell, hogy h fókuszáljjanak, és a szaakemberek minél több roma fiatalt is be kell vonjanak ezekbe a programokbaa!

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 151 • • • •

ggázvezeték-hállózat kiépítése s szennyvíz-veze eték hálózat kiéépítése Rózsavölgyi útoon szilárd burkoolatú műút kiéppítése V Verespart, Bihaari, Rózsavölgyi úton járda kiéppítése

ményeket érintőő célkitűzések: Lakókörülm • lakóépületeken l n belül tapasztaalható egészséggre káros problémák megszünntetésének anyyagi segítése táámogatások n nyújtásával • illegális i szeméttlerakó megszüüntetése Tematikuss célok tekinteetében: T2. Kereskkedelmi és szollgáltató közponntok fejlesztése T3. Életminőség-javító táársadalmi prograamok kialakítássa T5. Telepüülési és térségi közlekedési inffrastruktúra fejleesztése T6. „Soft” elemekre épülőő fejlesztések Városrészzi célok tekinteetében: V2. A rendezetlen zööldfelületek feelújítása, megllévő közterüleetek rehabilitációja, parkolóóhelyek kialakíítása, egy egészségeesebb és vonzóóbb városkép kiialakítása. V3. A vároosrészben műköödő oktatási éss közigazgatási intézmények feejlesztése a korr igényeinek meegfelelően. V5. A vároosrészben találhható szegregáccióval veszélyezztetett területekk rehabilitációja ület – projektlissta (tervezett fejlesztések, f fu unkciók): Akcióterü Projekt neve

rövid leeírása

becsült költtség

Rózsavölggyi úton szilárdd burkolatú műút kiépíítése

K Kiépítetlen közút és járdák kialaakítása

60 0000 000 Ft

Verespart,, Bihari, Rózsavvölgyi úton járda kiépíítése

K Kiépítetlen szilárd burkolatú járrdák kialakításaa

80 0000 000 Ft

Vezetékess gáz hálózat kialakítása

H Hiányos vezetékkes gáz hálózatt fejlesztése, kiéépítése

50 0000 000 Ft

Szennyvízz-vezeték hálózzat kiépítése

H Hiányos szennyyvízhálózat fejleesztése, kiépítésse

50 0000 000 Ft

Problémáss épületek anyaagi segítése táámogatások nyyújtás

LLakóépületeken belül tapasztallható egészségre káros p problémák megsszüntetésének anyagi segítésee támogatások nyújtás

80 0000 000 Ft

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 152 Foglalkozaatási és informáációs pont kialakításaa

Szociális felzárkkóztatáshoz szüükséges informáációs központ S k kialakítása

25 0000 000 Ft

Felzárkózttató klub kialakíítása, működtetéése

Klubhelyiség kiaalakítása foglalkkoztatása, oktattás, kulturált K szórakozás leheetőségének kialakítása

20 0000 000 Ft

Illegális megszünteetés

S Szemétlerakó m megszűntetése, környezet kárm mentesítésa

25 3000 000 Ft

A projekt keretében megvalósuuló tevékenységgek e elfogadtatása, m megismertetése e az akcióterületten élők, valamint a váross teljes lakosságga körében

25 0000 000 Ft

Soft elemeek

szeemétlerakó

V.3.44. Akciót óterületekk priorizáálása Az akciótterületek esetéében a város a stratégiai dokumentum elkészítése során s priorizáltta a fejlesztésre kijelölt akcióterüleeteket. Az akcióóterületek fenteebb bemutatott sorrendisége voltaképpen v kööveti az akcióteerületek megvallósításának ütemét, uggyanakkor ahhooz, hogy a vároos a rendelkezéésére álló időben e fejlesztési elképzeléseket e megvalósítsa, folyamatos projektfejleesztésre, és egymással párhuzamosan folyó beavatkozásokkra van szükségg. Az akcióteerületek megvallósításának időbeni prioritása a következő: 1. 1. sz. akcióterület-belváros 3 sz. akcióterület-szociális város v rehabilittáció 2. 3. 3. Borsodi B alközpont fejlesztésse A fenti so orrend alapvető ően az alábbi okok o mentén alakult a ki: • •

•

A belváros fejlesztése a koráábbi években megindult, ennnek folytatása logikusan l köveetkezik, emiatt a központi t területek átfogóó átalakításáhozz szükséges a központi területt további felújítáása A belváros turrisztikai fejleszttése mellett süürgető a szociiális város rehhabilitáció, ameely igen komplex feladat. Ö Összefogott, haatékony célzottt előkészítés szzükséges, együüttműködve a civil c szervezeteekkel. Nemcsakk városképi j javulást, hanem m az érintett területen élő lakosok l szociáális és kulturális helyzeténekk emelkedését kell, hogy e eredményezze a fejlesztés. A borsodi alközzpont kialakítássánál lényeges a projekt-előkéészítési szakaszz megkezdése,, felmérések, öttletpályázat k kiírása, átfogó turisztikai t arculati terv készítésse.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 153

V.4. Fenntar F rthatósággi szemppontok V.4.11. A fenn ntarthatóó környez ezeti fejlődésprogr d ramja A Nemzetti Fenntartható Fejlődési Straatégia a társadaalom fejlődésének megfelelő pályára való áállítását elősegítő, hosszú távú, kereetstratégiai jelleegű dokumentum, mely valaamennyi társaddalmi, gazdasáági és környezzeti területre egy e pozitív, fenntarthaató, társadalmassítható jövőképnek megfelelő eszközrendsze e ert és reformkerretet vázol fel. A Nemzetti Fenntarthatóó Fejlődési Straatégiában megghatározott alaapelvek közül az a IVS kidolgoozásakor az alábbi elvek játszottak kiemelkedő szeerepet: ™ A holisztikus megközelítéss elve. A dolgookat egymássaal összefüggéssben kell vizsggálni, mivel a rendszerek e egymással szooros kölcsönhaatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovaagyűrűző hatássokat okoz eseetleg távoli r rendszerekben is. A helyi kihívásokra adanddó válaszokhozz szükséges a tágabb környeezet és a globáális trendek i ismerete. ™ IIntegráció elvee. A szakpolitikkák, tervek, proogramok, stratéégiák kidolgozáása, értékelése és végrehajtása során a g gazdasági, a szzociális és a köörnyezeti szemppontokat, azok összefüggéseitt is egyaránt figgyelembe kell venni v annak é érdekében, hoggy azok kölcsöönösen erősítséék egymást. A helyi, regionáliis és nemzeti sszintű tevékenyységeket is ö össze kell hanggolni. ™ Helyi erőforráások hasznosíításának elve.. Törekedni keell a közösségek szükségleteeinek helyi sziinten, helyi e erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzükk meg a helyi sajátosságokat s , azok sokszínűűségét. Fontoss feladat az é épített környezeet megóvása éss a kulturális örrökség megőrzéése, fenntarthattó módon történnő hasznosítása is. Társadalmi feelelősségvállallás elve. A feenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében ™ T c csökkenteni keell, illetve ki kelll küszöbölni a termelés és a fogyasztás neem fenntarthatóó módjait. Erőssíteni kell a v vállalkozások táársadalmi felelőősségvállalásátt, a magán- és a közszféra közzötti együttműköödést. Fenntarth hatóságot veszzélyeztető folyamatok és jeleenségek A környezet eltartó-képességéének csökkenésse G Gyorsuló ütembben fogyó és örregedő népesséég A Alacsony (hivattalos) foglalkoztatási arány Romló átlagos színvonalú, a későbbi k elhelyeezkedést nem elég e jól szolgálóó, a társadalmi különbségekett felerősítő, i irányítási és finanszírozási prooblémákkal küzzdő közoktatás és é felsőoktatáss ™ Rossz egészséégi állapot, és problémás egésszségügyi rendsszer J eggészségi állapoot, képzettség, közszolgáltatáásokhoz való hozzáférés h meentén növekvő társadalmi ™ Jövedelem, k különbségek, leeszakadó rétegek kialakulása ™ Biológiailag akttív területek csöökkenése, felapprózódása ™ Növekvő területhasználat V t vízkészletek ™ Veszélyeztetett ™ Gyenge G kis- éss középvállalkozzások ™ Lassú L és nem kellően k hatékonny hatósági és szolgáltatási s eljjárások a közigazgatásban A város azz alábbi prioritások tekintetébeen fokozott figyeelmet fordít a teervezett beruházások megvalóósítása során: ™ ™ ™ ™

™ a társadalmi koohézió és a foglalkoztatás javíttása ™ a természeti értékek védelme

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 154 ™ ffenntartható vízzgazdálkodás: Magyarországo M on a környezeti problémák közzül ez a kérdés kiemelten fontoos alapvető t társadalmi (pl. mindenki szám mára elérhető eggészséges ivóvvíz) és gazdasáági szerepe miaatt. A takarékos, értékvédő g gazdálkodás, és a vizeknek a következőő generációk számára valóó megtartása felkészülés a következő f fenntarthatóság got veszélyezteető trendekre ™ versenyképess v ség fenntarthatóó erősítése: ™ gazdasági g szabbályozás eszköözeinek a fenntaarthatóság szolggálatába való állítása á

Akcióterüleeti fejlesztések

Várható környezeti hatáás

Belváros akcióterü ület útfejlesztéése, forgallom racionalizzálása

Megnövekedik a foorgalom, környezeetszennyező haatás növekedik

Illegális szemétleraakó megszünttetése

A talajszzennyezés mérrtéke csökken, javul az ivóvíz báázis minősége,, csökken a köörnyéken lévő rággcsálók száma, ami közegészzségügyi veszélytt jelent A közzeli természzetvédelmi területek t környezeetterhelése megváltozhat

Borsodi fejlesztése

föld dvár

Ágazati programkként gazdaság gélénkítés

Gazdasáági tevékenyységek megjjelenése kritikus városszerkezet v ti pontokon, szeennyező iparágakk megtelepedésse

 

Edelény

 

A köörnyezeti problééma enyhítésétt célzó straatégiai javaslatook Vároos rehabilitációós akciók megvaalósítása soráán törekedni keell a közparkok és é fásítások felületéneek növelésére Forggalomcsillapítottt útfelújításokraa kell töreekedni Szeemét elvitele, ráágcsálók irtása, megfelelő mennnyiségű szeméétgyűjtő szigeteek elheelyezése, fokozzott ellenőrzés, hogy ne jöjjöön létre újabb, A fejlesztés f soráán a védett természeti értéékek védelméében pufferzónát kell kialaakítani, mely feelfogja a várhatóó terhelést Körnnyezetszennyeező iparágak letelepedésének koorlátozása, szaabályozás eszkközeivel a beékkelődő gazdasáági tevéékenység megaakadályozása

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 155

V.55. Anti-sz szegregácciós progr gram T elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs s f folyamatok szeempontjából vizsgálja az Az Anti-szzegregációs Terv esélyegyenlőségi probléémák meglétét egy adott teelepülésen. Célja, hogy a város felemeljee azon területeeit, ahol a szegregácció megindult, illetve ahol a szegregátumokban élő lakosság helyyzete tarthatatllanná vált. Azz elemzés eredményeként pedig kiddolgozzon egy olyan o hosszú táávú programot, mely segít a területi szegregáció oldásában. Az anti-szzegregációs tervv megvizsgálja, hogy a várossban van-e szegregált lakókörrnyezet (telep, telepszerű lakóókörnyezet) ha igen, akkor a feltárja e területek problémáit (társadalmi, szociális, egészségügyi e h helyzet, terület közszolgáltatássokkal való ellátás - küülönös tekintetttel az oktatásraa, egészségre káros k környezeti viszonyok, infrastrukturális eellátottság stb.)) és elemzi, hogy a tervvezett városfejllesztések (területi és ágazati programok) p hoggyan befolyásoljják a területi szzegregációt. Az Anti-szzegregációs Teerv készítése soorán Edelény felmérte f azokat a területeket, melyeken a sszegregáció előőrehaladott, illetve ahool a szegregáátumok kialakuulásának veszéélye jelentős, és kidolgoztaa a szegregácció oldásához, és újabb szegregátuumok kialakulásának megakaddályozásához szükséges s proggramok irányelvveit. A fejezet célja egy olyann anti-szegregáációs terv kidolgozása, amelyy enyhíti a teleepülésen belüli esélyegyenlőtllenséget, a leszakadó társadalmi réétegek számáára pedig leheetőséget biztossít a társadalmi beilleszkeddéshez, integráációhoz. A m csupán a szegregált lakókörnyezet meggszüntetése, haanem az érinteett lakosság laakhatási és beavatkozzások célja nem élethelyzetének együttes javítása és lehhetőség szerint a minél nagyobbb arányú integrált lakókörnyezetbe való elheelyezése. A szegreggátumok – kiváltképp a legrossszabb helyzetűűek - területein nem csak fizikkai környezetükkben, de belső társadalmi viszonyaikkban is a gettóósodás erős jelleit mutatják melynek m követkeeztében az áltaalános társadaalmi értékek éss szabályok hatályukatt veszítik. Az ilyyen területeken kialakul egy beelső szabályozók alapján műkködő szubkultúrra. A gettósodoott területek részleges vagy ad-hoc beavatkozásokk b kal nem kezelhhetőek. Különöösen hangsúlyoosan területi alaapú beavatkozzásokat kell tervezni, melyek m elsődleeges eszköze az a alacsony sttátuszú népessség szétköltözttetése, a gettóó felszámolásaa, a területi koncentrácció csökkentésse, magasabb státuszú csopoortok területre vonzása. v Ezzeel párhuzamosaan pozitív irányyú változás csak a tárrsadalmi integrrációt - reintegrációt szolgálóó komplex eszkközök – munkaaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, h társadalmii kirekesztettséég csökkentésee - következetees, hosszú távvú, fókuszált alkalmazásától vvárható, melyet az eddigi hazai és külföldi tapaszttalatok is bizonnyítanak. A terrvezett egyes intézkedések, i p programok, proojektek akkor érhetnek é el gyökeres és é fenntartható változást, ha azok a komplex módon, m egymást kiegészítve éss összehangoltaan valósulnak meg. m Cél, az alacsony a státusszú, kiemelten a roma lakossság társadalm mi, gazdasági integrációja felttételeinek meggteremtése, életkörülm ményeik javítássa, a közszolggáltatásokhoz való hozzáféréésének javítássa, valamint a romák és nem n romák életkörülm ményei között kiaalakult szakadéék csökkentésee, hosszú távon megszüntetésee. A roma lakosság in ntegrációjánakk érdekében az egyes prioritási p terü ületeken az alábbi célokk kerültek megfogalmazásra: ™ az integrállt oktatás kiterjeesztése, deszeggregáció a közooktatásban, a roomák képzettséégi szintjének emelése; e ™ a romák munkaerő-piaci m integrációjánakk elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjüük emelése; ™ a lakhatássi körülmények javítása, amely összekapcsoolódik a telepüülési és térségi szegregáció nagyarányú n csökkentésével; ™ a romák egészségi állapootának javítása, a születéskor várható élettarrtam növelése, valamint az egéészségügyi ellátórendsszerhez való hoozzáférésük javvítása; ™ a romákkaal szembeni diszzkrimináció csöökkentése, az esélyegyenlőség e g elősegítése a jogérvényesítéés során.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 156 A Terv kétt fő része a helyyzetelemzés éss az erre épülő program. A helyzetelemzés soorán a Városreehabilitációs Kézzikönyvben foglaltak szerint s a IV. feejezetben a KS SH adatszolgáltatásának seggítségével megtörtént a veszéélyeztetett terüületek és a szegregátuumok beazonossítása. A népszám mlálási adatokaat az önkormánnyzati adatbázissokban rendelkkezésre álló adatok segítségével amennyire lehetséges volt, aktuaalizáltuk. A szocciális, nevelési--oktatási, infrasttrukturális jellem mzők vizsgálataa pedig hozzájáárul a szegregáált területek aktuális prroblémáinak felttáráshoz. Edelény szegregált s terüületein élőket jelentős j mértékben sújtja azz alacsony iskkolai végzettség, a munkanéélküliség, a munkakereesés feladásábból adódó inaktivvitás, a meglehhetősen rossz, komfort k nélküli lakókörülményeek problémája. Az anti-szzegregációs terrv általános céélkitűzése, hoggy az ezeken a területeken élők jelenlegi és jövőbeli éleetminősége javuljon. Az A életminőség jelentős eleméét képezik a laakhatás körülméényei, az itt élőők jövedelmi viiszonyai, és ezz utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a a jöveedelemszerzéstt elősegítő téényező. A t és a terv t általános célkitűzése, hoggy a szegregátuumokban élő cssaládok egy lakáskörülmények javításs érdekében a település s komforttosabb környezzetben történő letelepedésükket, integrált köörülmények részének mobilizációját ösztönözzék, szebb, között önkkormányzati bérlakások nyújtáásával segítsékk. Ezzel is elősegítve az itt élőők élhetőbb környezetbe kerüülését, és a szegregátuumok területének csökkenését, vagy legalábbbis növekedéséének megállítássát. A megfeleelő iskolai véggzettség megszzerzését célzoott képzések, átképzések á bizztosításával seegíti az önkorm mányzat, a Munkaügyyi Kirendeltség, a településen található t oktatáási intézményekk, valamint a beekapcsolódó civvil szervezetek. A települéés ösztönzi azz ipari parkbaa vállalkozásokk betelepülésétt, biztosítja a hiányszakmákk képzését, táámogatások nyújtásávaal ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű h embeerek, a romákk, több gyerm mekes anyák,, alacsony iskolázottsságúak elhelyezzkedését. A szegreggátumokban élők é egészségi állapotának javítása j érdekkében támogatjtják a lakásokkban, és azokk közvetlen környezetéében fennálló egészségre e károos problémák megszüntetését m t. A szegénnység újraterm melődésének megállítása m érddekében a jövvő generációjának tanulását, továbbtanulássát, a kor szellemének megfelelő kompetencia alapú képzéseeken való részvételt biztosíttják. A szabaddidő hasznos eltöltésére m programokkat szerveznek, az ezeken vaaló részvételt össztönzik. Az évfolyamismétlőkk, valamit a hiánnyzók arányát minimálisra igyekeznek csökkenteni. gnyújtással elvégezte e az ASZT felülvizzsgálatát (bírrálatát) és 2009-ben az Önkormáányzat a mentori segítség megállapíította, hogy bizzonyos területteken történtekk előrelépésekk (foglalkoztatáás, közmunka--program), ugyyanakkor a mobilizácciós program pontosabb p kid dolgozása szükséges, valam mint a közoktaatási esélyegyenlőségi prog gram és az ASZT össszehangolása. é intervallum mokra meghatáározott indikátoorokkal, külön ütemterv ü és Anti-szegrregációs beavatkozási terv kéészítése 1-3-6 éves módszertaan szerint történnik 2007-2013-rra. Cél: alacssony státuszú laakosok magas koncentrációja k c csökkenjen /lehhetőleg közelítssen a városi átlaaghoz. Fontos: a város más terüületein ezzel páárhuzamosan ne nőjön a szám muk. Lakhatásii integrációt biiztosító eszközzök: ™ Rossz R minőséggű lakásállomáány felszámoláása, az ott élőők integrálása szociális bérlaakások kiutalássa szociális b bérlakás állomáány növelése módszertanának m k kidolgozása, ütemezése ü (pl. életjáradék lakkásért program) segítség a t tulajdoni lakáshhoz jutásban sttb. (fiatalok otthhonteremtési táámogatása, öneerő helyi támoggatása, telekjuttatás, vagy v vásárlás ™ Megtartásra M javvasolt telepek esetében e a lakóókörnyezet rehaabilitációja: kom mfortfokozat nöövelése, egészsségre káros t tényezők megszüntetése

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 157 A szegreggátumok lakásáállományának, zsúfoltságánakk további növeekedését megaakadályozó beaavatkozások eggyik fontos eleme a teerületre és közvvetlen környezeetére elrendelt átmeneti á építési tilalom, vagy korlátozások. k n akadályoozhatják a terrületek fejleszztését, a szocciális város-reehabilitációt, a családok Természetesen ezek nem életminőséégének javításáát, a szegregácció csökkentéséét szolgáló intéézkedéseket. Ebbben az esetbeen is a meglévőő települési dokumentuumok módosíttására van szükség. Az errre szolgáló intézkedések, határozatok meeghozatalára az a IVS-ben kötelezettsséget vállal a város, v az ASZT T intézkedési teervében pedig megjelennek ezek e a célok éss intézkedések. A további részletek kidolgozása, k tervezése során maximálisan érrvényesülniük kell k az anti-szeggregációs szem mpontoknak, azz ASZT-ben kitűzött céloknak. 

ABB VÁLTOZÁ ÁSOK, ELŐRELÉPÉSEK AZ ELMÚLT IDŐS SZAKBAN: FONTOSA ™ lakossági fórum f megtartáása a közelmúúltban nyilvánosságra került városvezetői kkijelentéseket követően k a társadalmi feszültségek és problémák feltérképezésee végett, meggállapodás azoonban nem szzületett, az Önkormányyzatnak e terüleeten további kezzdeményezéseket szükséges tennie ™ hatékony köözmunka-progrram működik a városban v (proggram leírását ld. később) ™ Borsod várrosrészben a Csalogány utccai szegregált lakóterület felm mérése megtöörtént, a terüleet az egyik legkedvezőőbb helyzetben lévő szegregáttum (elöregedőő lakosság, infraastrukturális kiéépítettség megléte, romák alacsony arránya a területeen, felsőfokú véégzettségűek jelenléte a területen) ™ LHH óvoda fejlesztési tervv elkészült, sajnnos nem nyert az a új óvoda építtése a pályázaton ™ elkészült a vállalkozói adatbázis, a összzehangolása még m szükséges a munkanéélküliek, civil szervezetek s adatbázisávval, a további léépések tekintetéében a város azz Intézkedési Tervben T konkrétt lépéseket iránnyzott elő ™ nincs már a szegregátumbban szociális inttézmény, mely mélyítené tovább a szegregácciót ™ javult, ugyaanakkor még neem eléggé a gyeermek/tanulók HH/ H HHH nyilattkoztatása ™ KEOP projeektek tervezésee megindult ™ ÉMOP kereetében beadásrra került az iskoola-felújítás, Izsó Miklós Gimnáázium és Szakkképző Iskola nyyert, ™ újra beadássra került a Neffelejcs óvoda feelújítása és bővítése ÉMOP keeretében ™ tavasszal újj hulladékgyűjtőő udvar átadásaa (leírást ld. késsőbb) ™ telepek, szeegregált területeek kitakarítása megtörtént, folyyamatos ™ Szociális Szzolgáltató Közppont létrejötte (pprogram leírásáát ld. később) M LEÍRÁSA KÖZMUNKA-PROGRAM A szociáliss igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törrvény értelmébben a hivatkozoott jogszabály 37/A. 3 § (1) bekezdésee alapján a teleepülési önkormáányzat a foglalkkoztatási feladaatainak ellátása során a rendelkezési állási táámogatásra jogosult álláskeresők részzére közcélú fooglalkoztatást szzervez. V Önkorm mányzat Képvisselő-testülete a 47/2009. ( III. 25.) sz. önkormányzati ö határozatával 2009. évi Edelény Város közfoglalkoztatási tervet jóváhagyta. j 2009.11.30. az önkormányzat 369 közccélú munkaviszzonyt létesített. Edelény várossában 5 szegreegátumot tartannak nyilván. a vaalamelyik szegreegátumból (az összes közcélúú foglalkoztatássba bevontak 366,86%-a). Összesen 136 fő került alkalmazásra gátumonkénti megoszlás a következő: k A szegreg 1 szegregáttum (Egres, Verrespart, Bihari, Rózsavölgyi uttcák) 1.sz. 2 szeg.( Lévvay, Móra, Fűzffa utcák) 2.sz. 3 szeg. (Klappka, Gábor Á., Bem J. utcák) 3.sz 4 szeg. (Barrátság, Béke, Iffjúság utcák) 4.sz. 5 sz. szeg. (Vááralja, Déryné, Csalogány, 5. C Borrsodi 150-től utccák)

 

Edelény

 

86 fő 13 fő 14 fő 19 fő 4 fő

233,3 % 3,52% 3,8 % 5,15% 1,09 %

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 158 HULLADÉ ÉKLERAKÓK HELYZETE H A város küülterületén többb jelentős nagysságú, már nem üzemelő hulladdéklerakó találhható, melyek a kkövetkezők: ™ szeszfőzdei s lerakó (István kiráály út D-i vége) (8 000 tonna) ™ Múcsonyi útelágazással szem mbeni lerakó (a Bódva B folyó feléé kb. 300 m-re a "Turai tanya mellett) (1 380 tonna) f vezető út joobb oldalán taláálható lerakó (aaz Isten hegy uttán) (50 000 tonnna) ™ a Ládbesenyő felé h elhelyeezés e a terüleeteken megszűnt. Ezeken Ezek nagyy része földdel letakart, növéényzettel benőttt. Az illegális hulladék kívül még találkozhatunkk kisebb-nagyobbb illegális hullaadéklerakókkal is a Bem Józssef, Gábor Áronn, Barátság, Móóra Ferenc, Cseres, Rózsavölgyi, R Veerespart utcák melletti csapaadékvíz elvezeető árkokban, az a utcák széléén, illetve végéén, melyek felszámoláását a Borsodi Közszolgáltatóó Nonprofit Kftt. folyamatosann végzi, de azook egy-két héteen belül újratermelődnek. Továbbá a Bányász úttóól DK-re lévő szakadékban s jeelentős mennyiségű hulladék található. Ezeek tartalmaznakk települési szilárd hulladékot és a lakkosságnál keletkező építési-boontási hulladékkot, csomagolássi hulladékot, guumit és zöld hulladékot. A város eggyéb részein illeegális hulladék elhelyezés nem m történik. A Balajt külterületén k lévvő, önkormányyzat tulajdonábaan álló felhagyyott települési szilárd hulladééklerakó rekultivációjához szükségess lezárási és utógondozási u d dokumentáció, vízjogi létesítéési és építési engedélyek elkkészültek, a reekultivációs munkálatook a Sajó-Bóddva Völgye éss Környéke Huulladékkezelésii Önkormányzaati Társulás nnyertes pályázaata esetén elkezdődnnek. A város területén lévő egyéb, önkormányzati tulaajdonban álló hulladéklerakók a Sajó-Bódvva Völgye és Környéke Hulladékkeezelési Önkorrmányzati Társsulás által beeadott KEOP pályázat elnyeerése esetén kerülnek felsszámolásra. Felülvizsgálatuk megtörttént, mely bennyújtásra kerültt az Észak-maagyarországi Környezetvédelm K mi, Természetvvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre jóváhagyásra. Amennyiben a jóváhagyás megtörténik, részletes r megvvalósíthatósági tanulmány benyújtásáát és jóváhagyyását követőenn rekultivációs tervek készítéésére kerül soor, melyek alappján várhatóann 2010. év második felében f a kiviteelezés megtörtéénik. A Sajó-Bóódva Völgye és Környéke Huulladékkezelési Önkormányzaati Társulás hulladékgyyűjtő udvar léteesítéséről gonddoskodik, melyy építése folyamatban van. A hulladékgyűjttő udvar alkalm mas lesz a lakosságtóól érkező különnféle veszélyess hulladékok (aakkumulátorok, elektronikai huulladékok stb.), kerti és zöld hulladékok, h fém, műannyag, papír, üveeg, háztartási kommunális hullladékok fogadáására. v területén lévő illegális hulladéklerakók területére „H HULLADÉK LERAKÁSA SZIG GORÚAN TILO OS!” feliratú Edelény város táblák kerrültek elhelyezzésre, az eltűnnt táblák pótláása folyamatossan történik a Borsodi Közsszolgáltató Nonprofit Kft. együttműkködésével a tovvábbi illegális hulladék elhelyyezések megakadályozása érdekében. Sajnnos a hulladékkok illegális lerakása ennek e ellenére is folytatódik a már korábbaan felsorolt várrosrészeken. A városban csaak hulladékgyűűjtés, illetve begyűjtés történik „A teleepülési hulladéékkal kapcsolattos tevékenyséégek végzéséneek feltételeiről”” szóló 213/20001. (XI.14.) Korm. renndeletben leírt követelmények k knek megfelelőeen, hulladék elhelyezés nem engedélyezett. Edelény vároos területén keletkező összes települési szilárd hulladékot az Ésszak-magyarorsszági Hulladékggazdálkodási ZZrt. (ÉHG Zrt.) szállítja el ártalmatlannításra a Sajókkazai Hulladékkezelő Centrumba. ATÓ KÖZPON NT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTA A város szociális s ellátóórendszere 20008 januárjában átalakult, azóóta a Szociáliss Szolgáltató K Központ intézm ménye egy intézményyi központtal és é egy telepheellyel működő családsegítő és é gyermekjólééti szolgálattal működik. A szervezetre s jellemző, hogy h az ellátástt végző intézméények rugalmassan együttműköödnek egymásssal. Szolgáltatáások: é ™ étkeztetés ™ házi segítségnyyújtás j s házi segítségnyújtás ™ jelzőrendszeres ™ idősek klubja ™ idősek otthona

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 159 ™ ccsaládsegítés ™ gyermekjóléti g sszolgálta ™ otthoni o szakápoolás Az alapellátások közül a családsegítésst, az étkeztetéést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszerres házi segítsségnyújtást, t nt az otthoni szzakápolást biztoosítja az intézm mény. A szakossított ellátás idősek napppali ellátását, és kiegészítő tevékenységkén az idősek otthonát foglalja magába. NOS, MINDEN TERÜLETET T É ÉRINTŐ CÉLKITŰZÉSEK: ÁLTALÁN ommunikációs tevékenység, a diszkrimináció ezen eszkö özzel való csökkentése: Média/ ko A társadalmi távolságot, előítélet és diszkrimináció csökkentése, c a város szervess részébe átköltözők beilleszkkedésének, e jelenti. j Az önkkormányzat céélja a Mentorr Program integrációjjának támogattása, segítése,, társadalmi elfogadtatása létrehozássa, melyet szintén lehet a közcélú foglallkoztatással, soft/esza s progrrammal, ÚMFTT pályázati tám mogatással megvalósíítani. A Mentor Program egy olyan program m, amely konceentrálja a szakkmai és anyagi erőforrásokaat a HH és HHH H gyerekek iskolai sikkerességének előmozdítása érdekében, am melynek eszkö özrendszere: ™ az a ösztöndíj programok (M MACIKA, Útravvaló stb.) folyyamatos figyeleemmel kísérésse és ezek elérésének m megkönnyítése e a HH és HHH gyerekek köréében a gyermekkvédelmi felelőssök, a CSSK éss a Cigány Önkkormányzat b bevonásával, ™ a mentor pedaggógusokat alkalmazó Útravalóó Programban réészt vevő HH és é HHH gyerekeek számának növelése, ™ a HH és HHH gyerekek isskolai sikeressségét megkönnyítő program mok (Tanoda, korrepetítor háálózat stb) e elterjesztése a város közoktatási rendszerében, ezek hozzááférésének előssegítése a HH éés HHH gyerekeek körében ™ az a általános iskkola- középiskoolai átmenet meegkönnyítése, ™ személyre s szabbott szolgáltatáások által a közzépiskolai lemoorzsolódás meggakadályozásaa a HH és HHH H gyerekek k körében, ™ a HH és HHH gyerekek g közokktatási karrierjénnek figyelemmeel kísérése és elősegítése, e ™ az a általános éss középiskolai sikerességet s akkadályozó szociális tényezők elhárítása e a gyeermekvédelmi felelősök, f a g gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő központ és a CKÖ bevoonásával, célirrányos együttm működésük k koordinációjáva al. usú, és/vagy „ssoft” jellegű teevékenységek: ESZA típu ™ a szegregátum mokban élők akktív korú munkkanélküliek bevvonása a beruhházásokba, pl.:: közbeszerzéssi kiírásban r rögzített feltételként az alacsony státuszú muunkanélküliek fooglalkoztatása ™ a közmunka proogramba javasolt (pl. mentorook, közcélú foglaalkoztatás kereetében pedellussok, családi kooordinátorok) v valós mobilitásst eredményezőő, munkaerő-piaaci reintegrációót elősegítő tranzitfoglalkoztattás tervezése (Más/egyéb ( t település-fejles sztés, beruházáás – pl. iskola vaagy közösségi ház h felújítás - során e konstrukkció alkalmazássa) é célkitűzések: Oktatást érintő ™ szegregáció s cssökkentése – azzonnali beavatkkozások megvalósítása a KET szerint! ™ aktív a korúak ösztönzése ö maagasabb iskolaai végzettség megszerzésére m e támaszkodvaa a településen található o oktatási intézményekre, valam mint a Munkaügyi Központ képzéseire ™ Önkormányzati Ö i iskolák felújítáása, bővítése, korszerűsítése pályázati p forrásook segítségéveel ™ nőjön n az általáános iskolákból továbbtanulókk aránya, enneek érdekében az a önkormányzzat pályázatot nyújt be a T TÁMOP 3.3.2--es programjai közül az „Érrettségit adó középiskolába, k illetve minőséégi szakképzésst biztosító s szakiskolában történő továbbbtanulási utak megerősítése" m programra, valamint ösztönddíjak nyújtásávaal segíti és ö ösztönzi a továbbtanulást

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 160 ™ eemelkedjen a matematikai és é szövegértéssi kompetenciaa, ennek érdeekében szakérrtő bevonásávaal program k kidolgozása, annnak beindulásaa minden iskolaa esetében ™ iskolai i hiányzáások visszaszoorítása, gyerekkek figyelméneek felhívása osztályfőnöki órrák keretében a tanulás f fontosságára, a iskolai oktatáásban való részzvételre, gyerm az mekjóléti szolgállat megerősítésse, iskolai szociiális munka e elindítása, enneek érdekében a gyermekjóléti szolgálatban isskolai szociális munkás státus beállítása. ™ HHH gyerekekk, tanulók: az iskolán belüli és melletti tám mogató, segítő programokon való részvétell növelése, p programok bővvítése, pl. tanoda (civil TÁMOP P projekt), csaláádi napközi, bizttos kezdet, menntor program ™ lemorzsolódás l kockázatában érintett tanulók mentorálása, felzárkóztatása f tanoda program m segítségével ™ óvodai ó férőheelyek számánaak növelése, óvoda korszzerűsítése óvoodabővítés, feelújítás által a Mátyás Napköziotthonoos Óvoda és Böölcsődében ™ szülők s széleskkörű tájékoztatáása az óvodai nevelés fontossságáról, valam mint az óvodábba íratással járró szociális j juttatások lehettőségéről (pl. inngyenes étkezteetés) ™ HHH-s gyermeekek számánakk folyamatos pontosítása, szüülők ösztönzésse a nyilatkozattételre, tájékozztatva őket a annak fontossáágáról ™ „pedellus „ program” keretébenn roma szármaazású pedellussok alkalmazássa a HHH-s, éés roma gyereekek főként s szociális problémáinak és isskolai konfliktuusainak kezeléssére, a szülőkk és a tanárook közötti jobbb kapcsolat k kialakítása érdeekében. ™ A pedellus proogram működttetése mellett az iskolákban a pedagógusok saját erőfoorrásainak, eszzköztárának m megerősítése, támogatása olyan képzéssekkel, és prrogramokkal, amelyek a ggyakorlatban hatékonyan h a alkalmazható m módszereket addnak a pedagóggusok kezébe. pl. resztoratív technikák elsaajátítása (az iskkolákban jól a alkalmazható k konfliktuskezelé ési módszer, iskkolai video-tréning, pedagóguss szupervízió, eesetmegbeszélőő csoport a G GYEJO és a NEVTAN szakem mbereivel közössen, stb.) Foglalkozztatási célkitűzzések: ™ felmérni f a teleepülésen, hoggy a meglévő vállalkozások milyen arányyban tudnak aalacsony végzeettségűeket f foglalkoztatni, illetve az IVS-bben tervezett fejjlesztések soráán az abban résszt vevő vállalkkozások ösztönzése, hogy h helybéli roma munkavállalókat m t is foglalkoztasssanak (közbesszerzési kiírás leehetőségein beelül) ™ felmérni, f hogy melyek azok a keresett szakm mák, amelyekbeen munkaerőhiáány van, a kereesett szakmák képzésének k m megkezdése ™ ösztönözni ö azoon vállalkozásook betelepüléséét a városba, amelyek alacssonyabb iskoláázottságúakat is i képesek f foglalkoztatni ™ halmozottan h háátrányos helyzeetűek, romák, többgyermekess anyák, alacsoony iskolázottsságúak foglalkooztatásának ö ösztönzése önkormányzati táámogatás nyújtáásával, a foglaalkoztatással jááró bérköltségek egy részéneek bizonyos i ideig történő finnanszírozásávaal ™ értékteremtő é köözmunka: romaa dajka, családi koordinátor, szzociális segítő stb. s közmunkábban. ™ munkaügyi m tám mogatás (akár 100%-os is) bizonyos célcsoportra, aki TÁMOP T projekktjében érintettt, így akár d diplomás munkkanélküli tanárok foglalkoztatássa is szóba jöheet v hozzáférés javítása: Közszolgááltatásokhoz való ™ a családgondozzók aktív segíttségvállalása reendszeres, nappi kapcsolattartáással és szociáális igények bennyújtásánál f formanyomtatv ányok kitöltésével, szükségess igazolások meegszerzésével. ™ HHH-s és fogyaatékkal élő embberek felkutatássa, igényfelmérése, célzott seggítségnyújtás ntő célkitűzéseek: Lakókörülményeket érin A szegreggátumok, veszzélyeztetett területek esetébeen az építési tilalom alapveető elvárás, ezzt a város a HÉSZ-ben megvalósíította, illetve szükséges s építtési telkek inteegrált környezzetben való kiaalakítása, illetvve a lakossággi mobilitás elősegítésse új lakáspolitiikával, pl. szocciális és piaci alapú a lakásépíttési program inntegrált környezzetben munkaeerő-piaci és egyéb intéézkedésekkel kiiegészítve.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 161 ™ A Az Önkormányyzat a CKÖ éss más szervezeetek, intézmények (CSSK, GYEJO) G közrem működésével kiddolgozza a m mobilizációs teervet a szegreggátumokra vonaatkozóan, amelly részben a mobilizálható, m inntegrálható családoknak a s szegregátumok kon kívül, inteegrált környezeetben való elhelyezését, e m másrészt a szzegregátumokoon belül a l legrosszabb állapotú lakások felszámolását,, és innen a cssaládok jobb minőségű m lakásookba való költööztetését is j jelenti. ™ szociális s bérlakkás-építés integgrált környezetbben a lehívható állami forrásokk és finanszírozás tükrében ™ szociális s rehabilitációs program m megvalósítássa a kijelölt akccióterületen és a szegregált terrületeken ™ A nem felszámolandó szegreggátumok kompleex rehabilitációjja a prioritások kijelölésével. ™ Közművekre vaaló rácsatlakozáás ösztönzése, segítése támoggatások nyújtássával m Szegregált területek növvekedésének megállítása: ú utcák nyitásának megakkadályozása azz érintett területeeken ™ újabb ™ építési é telek céljára nem osztaanak ki újabb teelkeket az érinteett területeken ™ építési é tilalmat rendelnek el a szegregátumokkban, betartásaa fokozottan szüükséges ™ mobilizációs m program, a szegrregátumból valóó kiköltözés elősegítése gfejlesztés: Közösség ™ közösségi k ház létrehozása inteegráló program mokkal ™ roma r hagyomáányőrző prograamok, célzottann a városi renddezvényeken rooma tartalmak,, helyi kezdem ményezések m megvalósítása, , meglévő közöösségi erőforrások feltárása. Pl. P híres roma zenészek megghívása Edelénnybe városi r rendezvényekre e, galéria létrehhozása alacsonny anyagi befektetéssel, helyi tehetségeket t heelyzetbe hozásaa ™ kommunikációs k s program kidolgozása az előíttélet és a távolsságtartás csökkkentésére

V Önkorm mányzata a tárrsadalmi deszzegregációs, in ntegrációs, essélykiegyenlítőő és növelő céélkitűzései Edelény Város megvalóssítása érdekéb ben elkészíti Települési Essélyegyenlőséégi Tervét, am mely magába foglalja a Közoktatási K Esélyegyeenlőségi Helyzetelemzés éss Intézkedési Terv dokumentumát, az Ön nkormányzat, mint 50 főnél nagyobb foglalkozttató Esélyegyeenlőségi Tervéét, és az Anti-sszegregációs Tervet. T Határidő: 2010. június 30. 3 Felelős: Alpolgármeste A r

V Önkorm mányzata elkö ötelezte magáát a HH-HHH és SNI gyerm mekek közokttatási esélyegyenlősége Edelény Város megterem mtése mellett, amely a érdekéb ben célul tűzte ki, hogy a HH-HHH és SNI gyermekek: g ™ pontos p feltérképezésre kerü üljenek, ™ kompetencia k m méréseik eredm ményei megkö özelítsék, elérjék a városi és//vagy országoos átlagot, ™ az a érettségit adó iskolatípusban való to ovábbtanulási mutatójuk megközelítse, m elérje a várossi és/vagy o országos átlag got, ™ emeltszintű e okktatásban való ó részvételük növelése. n E célja alaapján alkotja meg m a közoktattási esélyegyeenlőségi intézkkedési tervét. 3 Határidő: 2010. június 30. Felelős: Alpolgármeste A r

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 162 1. SZEGR REGÁTUM - EG GRES U. - VERESPART U. - BIHARI B U. - RÓ ÓZSAVÖLGYI U. U - CSERES U U. TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZ ZÉSEI: grehajtani, melyhez m feltérkképezi a közzeljövőben A területten a város szociális városrehabilitációt kíván vég rendelkezzésre álló pályáázati forrásokaat, telepprograamokra a jövőb ben kiírásra keerülő támogatáási forrásokat.. A város a területen mind a lakhatási körülmények, köztterületek, infrasstrukturális ellátottság, mind a mobilizáció tekintetében a v cióra törekszik, ehhez folyamatos pályázati foorrásfigyelést allakít ki, és a rendelkezésre állló pályázati szociális városrehabilitác lehetőségeet maximálisan kidolgozza, résszt vesz a közeeljövőben teleppprogramban. Oktatás: V Önkormányzata vállaljja az óvodai és iskolai körrzethatárok felüülvizsgálatán ttúlmenően, hoggy a HHH Edelény Város gyermekekk 25%-ot meghhaladó arányküülönbségének elkerülését e céluul tűzi ki és érrvényesíti az újjonnan induló évfolyamok é esetében a csoport és ossztály szervezéss során mind azz egyes tagintéézmények közöttt, mind a taginttézményeken belül. b Infrastrukktúrát érintő céélkitűzések: ™ gázvezeték-hál g lózat kiépítése ™ szennyvíz-veze s eték hálózat kiéépítése ™ Rózsavölgyi útoon szilárd burkoolatú műút kiéppítése V Bihaari, Rózsavölgyi úton járda kiéppítése ™ Verespart, ntő célkitűzéseek: Lakókörülményeket érin l n belül tapasztaalható egészséggre káros problémák megszünntetésének anyyagi segítése táámogatások ™ lakóépületeken n nyújtásával ™ illegális i szeméttlerakó megszüüntetése, szeméétlerakás folyam matos felszámoolása ™ szegregátum s teerületi növekedéésének megállíítása építési tilaalom segítségévvel Foglalkozztatás: ™ szakképzettek s számának növeelése (82,2% leegfeljebb ált. iskk. végzettséggeel rendelkezik) ™ közmunka-prog k gramban való réészvétel növeléése, ösztönzésee ™ önkormányzati ö beruházásokk esetében előny e biztosítása azon váállalkozók száámára, akik szegregált l lakókörnyezetb ben élő, alacsonny státuszú lakoosokat foglalkozztatnak a tervezzett beruházás alatt gfejlesztés: Közösség ™ Diszkrimináció megakadályozzása. az anti--diszkrimináció területén műűködő civil szeervezetek és kisebbségi ö önkormányzato ok bevonásával ™ Oktatási O intézm ményekben bűnmegelőzést, drog d prevencióót segítő progrramok beindítáása, melyek a bűnözővé, á áldozattá válásst megakadályozzák ™ Roma kultúráraa és értékekre építő é városi rendezvények szeervezése Közszolgááltatások: ™ Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési e gondjainak megooldásával, a bölcsődei és/vaagy családi n napközi és/vagy házi gyermekkfelügyelet biztoosítása ™ Egészségfejlessztő és szűrési programok, drrog prevenció elindítása e (pl. mobil m szűrésekk, ingyenes renndezvények k keretében) ™ CKÖ C képviselőinek bevonása az Önkormányyzat munkájába

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 163 2. SZEGR REGÁTUM - LÉVAY JÓZSEF U. - MÓRA F. U. U - FŰZFA U. TERÜLETSPE T CIFIKUS CÉLK KITŰZÉSEI: űzések: Lakókörülményeket és Infrastruktúrát érintő célkitű g lózat kiépítése ™ gázvezeték-hál ™ Móra F. u. járdaa kiépítése Oktatás: ™ A gyermekek átbuszoztatásánnak megszüntettésére lépésekeet kezdeményeez az Önkormánnyzat! ™ Az A itt élő nagyyszámú, 31%-oos aránnyal jeelenlévő iskolásskorú gyermekk számára az oktatási esélyeegyenlőség b biztosítása az Edelény E város és é társult telepüüléseinek Közoktatási Esélyeggyenlőségi Tervve 2009. szerintt Foglalkozztatás: ™ közmunka-prog k gramban való részvétel növvelése, ösztönnzése, így a rendszeres m munkajövedelem mmel nem r rendelkezők szzámának, arányyának csökkentéése ™ önkormányzati ö beruházásokk esetében előny e biztosítása azon váállalkozók száámára, akik szegregált l lakókörnyezetb ben élő, alacsonny státuszú lakoosokat foglalkozztatnak a tervezzett beruházás alatt gfejlesztés: Közösség ™ Bányász Klub helységének h köözösségi célú haasznosítása ™ Diszkrimináció megakadályozzása. az anti--diszkrimináció területén műűködő civil szeervezetek és kisebbségi ö önkormányzato ok bevonásával ™ Oktatási O intézm ményekben bűnmegelőzést, drog d prevencióót segítő progrramok beindítáása, melyek a bűnözővé, á áldozattá válásst megakadályozzák ™ Roma kultúráraa és értékekre építő é városi rendezvények szeervezése Közszolgááltatások: ™ Egyenlő esélyeek biztosítása az oktatás terüleetén a szolgáltaatás helyben eléérése céljából e gondjainak megooldásával, a bölcsődei és/vaagy családi ™ Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési n napközi és/vagy házi gyermekkfelügyelet biztoosítása ™ Egészségfejlessztő és szűrési programok, drrog prevenció elindítása e (pl. mobil m szűrésekk, ingyenes renndezvények k keretében) ™ CKÖ C képviselőinek bevonása az Önkormányyzat munkájába

REGÁTUM - KL LAPKA GY. U. - GÁBOR ÁRO ON U. - BEM J.. U. TERÜLETS SPECIFIKUS C CÉLKITŰZÉSEII: 3. SZEGR űzések: Lakókörülményeket és Infrastruktúrát érintő célkitű s zat kiépítése ™ szennyvíz-háló ™ gázvezeték-hál g lózat kiépítése ™ Klapka Gy. u. jáárda kiépítése Oktatás: Az itt élő nagyyszámú, 34,3% %-os aránnyal jelenlévő iskolááskorú gyermekk számára az oktatási esélyeegyenlőség ™ A b biztosítása az Edelény E város és é társult telepüüléseinek Közoktatási Esélyeggyenlőségi Tervve 2009. szerintt ™ Szakképzés S bizztosítása a terüületen élők szám mára, a területeen élők 87,7% legfeljebb l általáános iskolai képpzettséggel r rendelkezik, ennnek az aránynaak a csökkentésse célja az Önkkormányzatnak

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 164 Foglalkozztatás: ™ közmunka-prog k gramban való részvétel növvelése, ösztönnzése, így a rendszeres m munkajövedelem mmel nem r rendelkezők szzámának, arányyának csökkenttése (91,4% a 2001-es 2 adatokk szerint, ez a sszám elrettentőeen magas), a Önkormányzzat célja e területen csökkenteeni a rendszeres munkajövedeelemmel nem reendelkezők számát az ™ Munkaügyi Közzponttal és a képző intézméényekkel együtttműködve a munkaerőigény felmérése, hiányszakmák i irányába képzéési programok beindítása b ™ önkormányzati ö beruházásokk esetében előny e biztosítása azon váállalkozók száámára, akik szegregált l lakókörnyezetb ben élő, alacsonny státuszú lakoosokat foglalkozztatnak a tervezzett beruházás alatt gfejlesztés: Közösség ™ Diszkrimináció megakadályozzása. az anti--diszkrimináció területén műűködő civil szeervezetek és kisebbségi ö önkormányzato ok bevonásával ™ Oktatási O intézm ményekben bűnmegelőzést, drog d prevencióót segítő progrramok beindítáása, melyek a bűnözővé, á áldozattá válásst megakadályozzák ™ Roma kultúráraa és értékekre építő é városi renndezvények szeervezése, helybben élő romák kulturális megm mutatkozási l lehetőségeinek k biztosítása önkormányzati, váárosi rendezvénnyeken Közszolgááltatások: ™ Egyenlő esélyeek biztosítása az oktatás terüleetén a szolgáltaatás helyben eléérése céljából e gondjainak megooldásával, a bölcsődei és/vaagy családi ™ Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési n napközi és/vagy házi gyermekkfelügyelet biztoosítása ™ Egészségfejlessztő és szűrési programok, drrog prevenció elindítása e (pl. mobil m szűrésekk, ingyenes renndezvények k keretében)

TSÁG U., BÉKE E U., IFJÚSÁG U. TERÜLETS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI: 4. BARÁT Infrastrukktúrát érintő céélkitűzések: ™ szennyvíz-háló s zat kiépítése ntő célkitűzéseek: Lakókörülményeket érin ö tulajdonú épüületekben, házzakban a lakókkkal együttműkködve komfortoosítás (pl. önkkormányzat ™ önkormányzati é építőanyagot biztosít a lakó szzámára cserébeen a felújításbaan való aktív résszvételért) ™ gázszolgáltatás g sra való csatlakkozás ösztönzésse önkormányzzati támogatásssal Oktatás: Az itt élő nagyyszámú, 37,8% %-os aránnyal jelenlévő iskolááskorú gyermekk számára az oktatási esélyeegyenlőség ™ A b biztosítása az Edelény E város és é társult telepüüléseinek Közoktatási Esélyeggyenlőségi Tervve 2009. szerintt ™ Szakképzés S biiztosítása a teerületen élők számára, s hiszen mindenki leggfeljebb általánnos iskolai képpzettséggel r rendelkezik, ennnek csökkentésse célja az Önkkormányzatnak Foglalkozztatás: ™ közmunka-prog k gramban való részvétel növvelése, ösztönnzése, így a rendszeres m munkajövedelem mmel nem r rendelkezők szzámának, arányyának csökkenttése (98,3% a 2001-es 2 adatokk szerint, ez a sszám elrettentőeen magas), a Önkormányzzat célja e területen csökkenteeni a rendszeres munkajövedeelemmel nem reendelkezők számát az ™ Munkaügyi Közzponttal és a képző intézméényekkel együtttműködve a munkaerőigény felmérése, hiányszakmák i irányába képzéési programok beindítása b

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 165 ™ öönkormányzati beruházásokk esetében előny e biztosítása azon váállalkozók száámára, akik szegregált l lakókörnyezetb ben élő, alacsonny státuszú lakoosokat foglalkozztatnak a tervezzett beruházás alatt gfejlesztés: Közösség ™ Diszkrimináció megakadályozzása. az anti--diszkrimináció területén műűködő civil szeervezetek és kisebbségi ö önkormányzato ok bevonásával ™ Oktatási O intézm ményekben bűnmegelőzést, drog d prevencióót segítő progrramok beindítáása, melyek a bűnözővé, á áldozattá válásst megakadályozzák ™ Roma kultúráraa és értékekre építő é városi renndezvények szeervezése, helybben élő romák kulturális megm mutatkozási l lehetőségeinek k biztosítása önkormányzati, váárosi rendezvénnyeken Közszolgááltatások: ™ Egyenlő esélyeek biztosítása az oktatás terüleetén a szolgáltaatás helyben eléérése céljából e gondjainak megooldásával, a bölcsődei és/vaagy családi ™ Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési n napközi és/vagy házi gyermekkfelügyelet biztoosítása ™ Egészségfejlessztő és szűrési programok, drrog prevenció elindítása e (pl. mobil m szűrésekk, ingyenes renndezvények k keretében) ™ kiépített k infrastruktúra lakosssági igénybevéételi lehetőségeinek önkormáányzati támogatása (a lakók számára t támogatási rendszer kidolgozáása a kiépített közművek k igényybevételére)

LJA U., DÉRYN NÉ U., BORSOD DI U., CSALOG GÁNY U. TERÜ ÜLETSPECIFIK KUS CÉLKITŰZZÉSEI: 5. VÁRAL Infrastrukktúrát érintő céélkitűzések: ™ Déryné, Csaloggány u. járda kiéépítése ntő célkitűzéseek: Lakókörülményeket érin ö támogatási renndszer kidolgozzása a magántuulajdonú épülettek, házak kom mfort-fokozatánaak emelése ™ önkormányzati c céljából, (alacsony komfort fokkozatú lakások aránya a terüleeten 55%) Oktatás: Szakképzés biztosítása a teerületen élők számára, hiszzen 68,6% leggfeljebb általánnos iskolai képpzettséggel ™ S r rendelkezik, ennnek csökkentésse célja az Önkkormányzatnak Foglalkozztatás: ™ közmunka-prog k gramban való részvétel növvelése, ösztönnzése, így a rendszeres m munkajövedelem mmel nem r rendelkezők szzámának, arányyának csökkentéése (88,6% a 2001-es 2 adatok szerint) ™ Munkaügyi Közzponttal és a képző intézméényekkel együtttműködve a munkaerőigény felmérése, hiányszakmák i irányába képzéési programok beindítása b gfejlesztés: Közösség ™ Diszkrimináció megakadályozzása. az anti--diszkrimináció területén műűködő civil szeervezetek és kisebbségi ö önkormányzato ok bevonásával ™ Oktatási O intézm ményekben bűnmegelőzést, drog d prevencióót segítő progrramok beindítáása, melyek a bűnözővé, á áldozattá válásst megakadályozzák

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 166 Közszolgááltatások: ™ Egészségfejlessztő és szűrési programok, drrog prevenció elindítása e (pl. mobil m szűrésekk, ingyenes renndezvények k keretében) ™ kiépített k infrastruktúra lakosssági igénybevéételi lehetőségeinek önkormáányzati támogatása (a lakók számára t támogatási rendszer kidolgozáása a kiépített közművek k igényybevételére) DÉSI TERV INTÉZKED Anti-szegregációs szem mpontból terveezett beavatkozzások és azokk időbeni ütemezése: FOGL LALKOZTATÁS S, MUNKAERŐ ŐPIACI INTEGR RÁCIÓ A beavatkkozás célja a teerületeken élő – főként roma népesség – munkaerő-piaci m integrációjánakk elősegítése, elsősorban szakképzééssel és új muunkahelyek tereemtésével. Bár az edelényi szegregátumokk aktív korú laakóinak jelentőős hányada munkanélkküli, e mellett aktívan dolgozik a feketegaazdaságban. A programnak tehát t nem csaak új munkaheelyeket kell teremteniee számukra, hanem meg kell próbálnia p foglalkoztatásuk kifeehérítését is. Azz itt élők foglalkkoztatását ezen túlmenően képzéssel, és programokkkal kell ösztönnözni. Egyszerrre kell megközeelíteni a munkaaadói és munkaavállalói oldalt. Nem csak képzésekeet és átképzésseket kell indítaani, hanem muunkahely-teremtő, elhelyezkeddést segítő proogramokat kell bevezetni. Ezek az intézkedések nem n csak renddszeres és leggális jövedelem mforrást, hanem az élet máás területein megvalósuló m integrációtt is jelentenéneek, többek közzött a saját lakkókörnyezet fejlesztésén kereesztül is. Így hoosszú távon nem csak a lakosság, hanem a terüleet helyzete is staabilizálhatóvá válhat. v Az elhelyeezkedés előseggítéséhez olyann információkraa van szükség,, melyek a tarttósan munkanéélküliekhez áltaalában nem jutnak el. Alternatív A munkkaerő-piaci proggramra van szüükség, mely a fooglalkoztathatóósági szint javítáását célozzák, és egyénre szabott fejjlesztés közbenn juttat informáccióhoz, nem formális eszközökkkel. Egységes, jól átlátható és hatékonyaabb formát addna, és az innformációk napprakész szolgááltatását segíteené elő a P) létrehozása és működtetéése a város küülönböző pontjjain. Lehetőségg szerint a foglalkoztaatási információós pontok (FIP szegregátuumokhoz közell. Az FIP-k kappcsolhatók leheetnek a szociáliis, vagy más önkormányzati ö intézmény épülletéhez. Az információós ponton minddenképpen legaalább egy olyaan szociális terüületen járatos tanácsadót t kell alkalmazni, aki a ismeri a szegregátuumban élőket, és kapcsolattot tart velük, tájékoztatja őket ő a lehetősségekről. E m mellett személyyre szabott konzultációval segíti elő az a elhelyezkedéést, ha szükségges a képzésekk kiválasztását, a tanulmányokk megkezdését. A fiatalokk közül igen sokan s válnak ún. pályakezddő munkanélküülivé. Az ő szzámukra, már az iskolai tannulmányaik befejezéséének évében karriertervezést kell biztosítaani. Ehhez az FIP munkatárrsai személyree szabottan azz iskolákba kitelepülvee nyújthatnak seegítséget. Továbbá: ™ közmunkaprogr k ram - értékteremtő foglalkoztaatás iskolában, óvodában, ó szocciális szolgáltattásban ™ munkaügyi m kireendeltség bér-éss járulék-támoggatási konstrukcciói, a támogathható, foglalkoztaatható munkanélkülieknek ™ helyi h adó kedveezmény munkanélküliek foglalkoztatásakor ™ civil c munkaerő--piaci foglalkozttatási programook indukálása, támogatása t ™ szegregátumba s an élők, munkannélküliek foglalkoztatása beruházások során,, pl. iskola, óvodda, főtér, kastély Feladaat (problém ma) megfogalm mazás a

Elérrendő cél megfo ogalmazása

Intézkedés leírása

Felelős megnevezése

Meglévő vállalkozásokk munkaerő igényének feltérképezéssét

a Rendellkezzen egy város folyamaatosan frissülőő, pontos adatbázissal

A vállalkozásokk feelmérését k követően ö összekapcsolni azz a adatbázist azz

Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő

 

Edelény

 

Pénzüg gyi forráss

Önkormányzzati forrás

A megvalósulás határideje

Az intézkedés eredm ményesség ét é mérő in ndikátor

2010. szeeptember

Adatbázis és frissítéési mechaanizmusának meglééte

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 167 követően ezt a munkanélküliek adatbázisávaal, valamint a képzési lehetőségekkkel összekapcsoolni

Képzettség és foglalkoztatás növelése, tartós munkanélküliség csökkentése

Képzéssi programok beindítáása a képzetttség szintjénnek növelése érdekében

aalacsony v végzettségűek a adatbázisával, a m munkanélküliek a adtabázisával, illetve a képzéssi leehetőségekkel F Folyamatosan b bővülő és frissülőő a adatbázis alapjánn M Munkaügyi K Központtal közösenn a felmérrt h hiányszakmák irrányába képzéssi p programok indítása

Képzettség és foglalkoztatás növelése, tartós munkanélküliség csökkentése

Helyi vállalkoozásokkal való eggyüttműködés foglalkoztatás a növelésse érdekében

Folyamatosan F b bővülő és frissülőő a adatbázis alapjánn M Munkaügyi K Központtal közösenn v vállalkozások táámogatása, a amennyiben ASLL laakost alkalmaz

Munkanélküliség

Nem fooglalkoztatott, álláskeeresők, fogyatéékossággal élők, halmozottan hátrányyos helyzetű embereek munkavvállalásának elősegíítése, a Munkaügyi Közponnttal együttm működve

A Munkaügyyi K Központ reehabilitációs m munkakörrel, fooglalkozó s szakemberével k kapcsolattartás, e együttműködés. S Szakmák feelkutatása éss s sérülés specifikuss a adaptációja

Munkanélküliség

Önkormányzaat és Igazgatási Szociális osztály, Osztályvezetőő munkaügyi központtal együttműködvve Önkormányzaat és Igazgatási Szociális osztály, Osztályvezetőő munkaügyi központtal együttműködvve

Önkormányzzati és pályyázati forrás

2012. december minden 31.-ig félévben 1 ilyen képzési program beindításaa

Éventee min. 2 megvaalósuló, hiánysszakmát célzó képzési program

Önkormányzzati és pályyázati forrás

Támogatáási szerződéssek megkötésse helyi vállalkozóókkal alacsony státuszú lakosok foglalkozttatására irányuló munkahellyteremt és céljáraa

Támoggatási szerzőődések számaa, alacsony státuszú lakosok foglalkkoztatási mutatóója

2010. deccember

Folyam matos munkaakapcsolat a családdgondozók és munkaügyi a kirenddeltség szakembere között, elhelyezkedettek számaa

2010. deccember

mációs pont Inform felállítása, 3 fő alkalm mazása

Családsegítő Szolgálat, Munkaügyi Központ (napi együttműköd dés a van Munkaügyi Központtal) Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő munkaügyi központtal együttműködvve

Munkaügyi kirendeltségg által kezelt forráss TAMOP akktuális pályázatai

Önkormányzati Ö b beruházásokban v részvétel való

Alpolgármesteer

Önkormányzzati forrás, akktuális pályázati forrrás

2012

Értékteremtő É k közcélú fooglalkoztatás – rooma dajka, romaa c családi koordinátor

Alpolgármesteer

Önkormányzzati forrás, akktuális pályázati forrrás

2012

Civil foglalkoztatássi C p programok

Alpolgármesteer

TÁMOP akktuális pályázatai

2012

Foglalkoztatási F Innformációs Ponnt k kialakítása éss m működtetése

Foglalkkoztatás elősegíítése, foglalkooztatottak számánnak növelése

munkaügyi központtal együttműködvve

 

Edelény

 

Beruházásokon foglalkkoztatottak számaa – min. 10 fő/beruuházás Közcéélú foglalkkoztatásban megvaalósuló roma és/vagy dajka, családi roma koordiinátori munkaakör kialakuulása Civil programok számaa min. 3

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 168 sszervezésének ö ösztönzése, táámogatása

Munkanélküliség

Alacsony iskolai végzettség az a aktív korú népeességen belül

Alacsony iskolai a aktív végzettség az korú népeességen belül

Hiányszakmák szakkéépzett embereekkel való feltöltésse

A Munkaügyyi K Központ áltaal h hiányszakmák k képzése

Munkaügyi Központ

Állami normatíva, önkormányzzati támogatás, pályázati forrrás

2012

Képzééseken való minél magasabb számúú részvétel, hiánysszakmák képzésének elindíttása, hiánysszakmák számáának csökkeenése Képzeettségi mutatóók növekkedése az ASZT--ben lehatáárolt szegreegátumokban

Nőjön a képzettségi szint azz aktív korúak körében

Támogatott T k képzésekről s széleskörű táájékoztatás, iggényfelmérés, k képzések b beindítása

Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő Munkaügyi Központtal, képzőhelyekkeel együttműködvve

2010-ben TÁMOP szakképzési pályázat

2010. deccember

Nyertees pályázat és Képzéés beindítása

2012

Képzééseken való minél magasabb számúú részvétel, hiánysszakmák képzésének elindíttása

2012

Éventee min. 10 fő alacsoony iskolázzottságú szeméély elhelyezkedése

2013

Éventee min. 10 fő elhelyezkedik (2013--ig ez min. 30 főt jeleent)

Aktív korúak ösztönzzése magasaabb iskolai végzetttség megszeerzésére

Alacsony iskolázottsággúak elhelyezkedéésének segítése

Minél nagyobb arányú elhelyeezkedés

Alacsony iskolázottsággúak elhelyezkedéésének segítése

Minél nagyobb arányú elhelyeezkedés

A városbann taalálható oktatássi inntézményekre, a k környező teelepülések isskoláira, valamint a M Munkaügyi K Központra táámaszkodva minéél tööbb olyan képzéss inndítása, amely 8 á általános iskolaai v végzettséggel nem m reendelkezők s számára vann m meghirdetve A rövidtávon felmérrt a adatbázisban s szereplő v vállalkozások ö ösztönzése táámogatások n nyújtásával arraa, h hogy alacsonyabbb isskolázottságúakat iss foglalkoztassanakk 5 5-10 főő c családgondozó á általi mentorálásaa, e elhelyezkedésének s segítése, 1 évenn k keresztüli n nyomonkövetése

Város oktattási intézményei, Munkaügyi Központ Alpolgármesteer

Önkormányzaat, vállalkozások

Önkormányzaat és Családseggítő Szolgálat közötti együttműködéés alapján

 

Edelény

 

Állami normatíva, önkormányzzati támogatás, pályázati forrrás

Önkormányzzati költségvetéss

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 169

Munkanélküliség problémája a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, több gyermeket nevelő anyák, a alacsony iskolázottsággúak körében

az Csökkeenjen érintett lakosságon belüli innaktivitás

A településen lévőő v vállalkozások ö ösztönzése azz é érintett csoportokk fooglalkoztatására táámogatások n nyújtásával a fooglalkoztatással jááró bérköltségekk e egy részénekk b bizonyos ideigg töörténő fiinanszírozásával

Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss

folyamatoos

Csökkken a munkaanélküliek számaa az érintett lakossság körében éventee min. 5%-kal intézkedés (Az folyam matosan működik)

OKTATÁS Az oktatáási területet ériintő integráció ós, anti-szegreegációs intézkeedési terv a 20009 decemberéében elkészültt „Edelény város és társult t települééseinek Közokktatási Esélyeg gyenlőségi Terrve” alapján kéészült el. Az intézkedéseket, fejleesztési lépéseket úgy kell megtervezni, m hogy h rövidtávo on (1 éven bbelül) mérhető ő javulást eredményyezzenek a helyzetelemzésbeen rögzített értékekhez képest!! hető javulást keell elérni középtávon: „Érzékelh 1. A halmoozottan hátrányyos helyzetű gyyerekek óvodázztatásának bizttosítása érdekéében legalább kközéptávon (3 éven belül) mérhető jaavulást (min. 10%) biztosító beavatkozást b k tervezni, am kell mennyiben férőőhely hiány miaatt nem biztosíttott minden halmozottaan hátrányos heelyzetű gyerek számára 3 évees kortól az óvoodai szolgáltatáss; vagy annak eellenére, hogy az a óvoda el tudná látnii a településen élő gyerekekett, több halmozoottan hátrányos helyzetű gyereek nem jár óvodába 3 éves korrától. 2. A településen élő 3-18 3 éves korrosztály minden tagjának okktatásáról gonddoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesüülésük és társadalmi integráációjuk biztosítáása érdekébenn. Ezért amennnyiben e koroosztálynak bárrmelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásbaan, tervet kell készíteni k évenkéénti konkrét léppésekkel, arra vvonatkozóan, hoogy hogyan vonják be a tanköteleseket a nappali képpzésbe. 3. Az okttatás eredményességének jaavítására olyann mértékű beaavatkozások teervezése szüksséges, amelyek legalább középtávoon (3 éven beelül) mérhető javulást garanntálnak, mindenn esetben, haa az eredményességi mutatók alapján (továbbtannulás, lemorzsoolódás, kompeetencia-vizsgálaat) az országoss átlaghoz képpest súlyosan alulteljesít a településen t működő intézmény; vaggy a település intézményébben tanuló haalmozottan háttrányos helyzeetű gyerekek tanulmányi előmeneteele az intézménny átlagánál rossszabb. 4. Az oktaatási szolgáltattások minőséggének kiegyenlítettsége érdekkében, illetve a minőségi okttatáshoz való hozzáférés javítása érdekében é legaalább középtávvon (3 éven beelül) mérhető javulást j biztosíító intézkedéseeket kell kezdeeményezni, amennyibeen beigazolódikk, hogy a telepüülésen működőő intézmények között k jelentős eltérés van az oktatás feltételliben, ill. az oktatás erredményességéében, főként, ha h nagy számbban tanulnak halmozottan h háátrányos helyzeetű gyerekek a rosszabb feltételek között k működő, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó inntézményben. Azonnali beavatkozást igényel: ™ a szülői nyilatkoozatok pótlása a HHH státusz megállapításáhhoz ™ óvodai ó csoportook közti relevánns HH/HHH aráánykülönbség ™ Szabó S Lőrinc és a Borsodi Iskkola közötti SNI, HH, és HHH tanulói arányküllönbség ™ Szabó S Lőrinc iskolában oszztályok közötti HHH különbség, a HHH taanulók az emeeltszintű oktatáásban való r részvételük elősegítése ™ Borsodi iskolábban a HH/HHH tanulók közti reeleváns arányküülönbség

Feladaat (problém ma) megfogalm mazás a

Elérrendő cél megfo ogalmazása

Intézkedés leírása

Felelős megnevezése

 

Edelény

 

Pénzüg gyi forráss

A megvalósulás határideje

Az intézkedés eredm ményesség ét é mérő in ndikátor

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 170

Szükséges a halmozottan hátrányos helyzetű h gyermek beazonosítássa, már 3 éves kortóll.

Egységes adatszolgáltaatási és nyilvántartási rendszer bevezetése HH/HHH gyermekekrőől, részvételükrőől iskolai oktaatásban, eredményessségükrő továbbl, tanulásukról..

Szegregációs jelenségek intézményekk között (SNI, HH/HH HH)

Halmozottan h hátrányos helyzetű 3 éves korttól való rendszeres óvodába ó járása

a óvodások Már az a körében halmozzottan hátrányyos helyzettűek felméréése pontos meghatározása Adatszolgáltatási rendszeer kialakítása, különöss a HH és HHH gyyermekek eredméényeinek nyilvántartására pl. kompettencia A szülők halmozzottan hátrányyos helyzetről való nyilatkoztatása komolyy hiányossságokat Minden mutat. további intézkedés alapfelttétele. A szülői nyilatkoztatás teljesséé tétele szüksééges

a Megszűűnt beóvoddáztatási és beiskolázási esélyeggyenlőtlenség gyakorlat. i Integrációs támogaatás igénybeevétele

Mindenn 3 életévet betöltöttt HHH gyermeek rendszeeresen óvodábba jár, az iskolábba kerüléskor csökkeennek a hátrányyos helyzetből adódó, tanulmányi eredméényességet okozó nehézségek n

Szülők S n nyilatkoztatása azz ú új rendeletnekk m megfelelően. F Felmérés készítésee, e egyeztetése a jeegyzői adatokkal P Pontos kimutatás a h hátrányos helyzetűű g gyermekekről S Szülői tájékoztatáss, c családlátogatás

Szülők S n nyilatkoztatása. A H HHH tanulók teljess feelmérését k követően azz e esélyegyenlőségi h helyzetelemzés éss a akcióterv k korrekciója, m módosítása. HHH H gyermekekk e esélyegyenlőségén e ek biztosításaa, S Szabó Lőrincz és a B Borsodi iskola köztti b beiskolázási k körzethatárok m módosítása. Óvodaai c csoportok, o osztályok HH/HHH H a arányosítása. Inntegrációs táámogatás iggénybevétele A HHH gyermekekk e esélyegyenlőségén e biztosítása, a ek H HHH-s gyermekekk m minél szélesebbb k körének bevonásaa a az óvodaai n nevelésbe. TÁMOP P p projektek b benyújtása, pll. B Biztos kezdeet p program, szülőői táájékoztatás, c családlátogatás. É Érintett családokk s személyes m megkeresése, ó óvodai férőhelyy b biztosítása. Romaa

Önkormányzati forrás, pályázati források

Jegyző Intézményvezetők,

Önkormányzati forrás, pályázati források

Fenntartó, jegyző, intézményvezető

fenntartók, intézményvezetők

Pályázati források

Jegyző, óvodavezető

Önkormányzati forrás, pályázati források

 

Edelény

 

2010.100.01.

A gyermekek, tanulóók esetében max. 15%-a nincs nyilatkozat 3 éven belül, 6 éven belül ez max. 5%

2010.100.01.

A gyermekek, tanulóók esetében max. 10%-a nincs nyilatkozat 3 éven belül, 6 éven belül ez max. 5%

2010.099.01.

Nem indul új csopoort vagy osztály 25%-os különbséggel, taginttézmények arányyos beiskolázási gyakoorlata max. 25%, 6 éven belül max. arányykülönbség 15%.

2010.099.30.

6 évven belül a férőheely elegeendő és teljes a beóvoodáztatás

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 171

Korai szűrés

fejjlesztés,

tanulók SNI integrációja megolddott, és korai szűrés,, korai fejleszttés csökkenti SNI-vé az A nyilvánítást. gyermeekek az iskolaéérettséget elérik.

ddajka, családdi k koordinátor fooglakoztatása, v védőnők bevonása SNI gyanúss” „S g gyermekek koraai s szűrése (háziorvoss, v védőnő bevonása)), feejlesztése, a HHH H, főőként teleppi g gyermekek h hátrányainak c csökkentése családdi feejlesztő program B Bölcsőde jellegűű s szolgáltatás k kialakítása, azz ó óvodák módszertanni e eszköztárának feejlesztése s szükséges, a d délutáni fooglalkoztatást, e ellátást meg kelll o oldani. K Korai fejlesztéss, e ellátás fejlesztésee, isskolai fejlesztőő s szolgáltatások b bővítése

Jegyző, Polgármester óvodavezető iskolavezető

Önkormányzati forrás

Polgármester

Önkormányzati forrás, pályázati források

Az épületek nem akadálymenttesek.

Akadálymentes közoktaatási intézméények

Iggényfelmérés, teervek készítése foorráskeresés p pályázat készítés

Az intézmények között Eltérés tapasztalhatóó az infrastruukturális feltételek tekintetében

Infrastrruktúra, fejleszttése, egyenlő hozzáféérés biztosíttása

Felmérések, F teervek készítése, foorráskeresés p pályázat-készítés

Intézményvezetők, fenntartók

Önkormányzati forrás, pályázati források

Az óvodai éss iskolai feladatellátássi helyek infrastrukturáális felszereltsége óvodai hiányos, férőhely hiánny

A HHH H gyermekek esélyeggyenlőségéne k, a az egyenlő hozzáféérés elvének biztosíttása

Pályázati P leehetőségek k kihasználása, e egyéb (sajátt) foorrások á átcsoportosítása

Intézményfenntartói társulás vezetője, Polgármester, jegyző, Intézményvezetők

Önkormányzati forrás, pályázati források

Az intézmények pedagógiai programjának felülvizsgálatta.

Az intézmények pedagóógiai program mjainak naprakésznek kell lenniükk.

Az A intézményekk é évente vizsgáljákk feelül pedagógiaai p programjukat.

Önkormányzati forrás, pályázati források

Intézményfenntartói társulás Vezetője

 

Edelény

 

2010.12..31.

2011.12 331.

2012.12.331.

6 éveen belül korai szűréés, korai fejlesztés megooldott, csökkken az SNI tanulóók aránya

/ éven é belül leegalább ügyfélszintű akadálya menntesítés az intézm ményekben. 6 éven é belül szüksségtanterme k kivválasztása korszerű k intézm ményhálózat

2012.12.331

6 éveen belül min. 3 megvalósított m pályázat

2010.09.001.

6 éveen belül az intézm mények pedaggógiai programjai a lehetőő leginkább igazodnak a telepüülésen élők

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 172 igényyeihez és a kor színvonalához. Esélyytervhez Óvodai cssoportok közötti r releváns HH/HHH aránykülönbsség

A HH/HHH gyermeekek esélyeggyenlőségéne biztosítása, k szegreggációs jelenséégek felszám molása

Az intézmény párhuzamos osztályaiban nem a kiegyenlített hátrányos helyzetű, a illetve halmozottan hátrányos helyzetű h tanulók arányya

Beiskolázási gyakorlat felülvizsgálata, alsó évfolyaamok átszervvezése Az isskolában a párhozamos osztályyok között fennállóó releváns arányHHH különbsség megszüüntetése

Alapítványi Munkaiskola és az Edelényi Önkormányzzat közötti együttműköddés, feladat összehangolása

Az önkormányzati ö intézméények és a Munkaiskola Alapítvány közoktaatási működéésének, feladat szervezzésének módosítása. Alapítványi Az óvoda és iskola esélyeggyenlőségi szempoontból nem elfogaddható „profiljáának” változáása.

Szülőkkel, társadalmi partnerekkel való együttműköddés hiányossága

Alacsony státuszú családook bevonása a közokktatás életébe Együttm működés kialakíttása a Cigány Önkorm mányzattal

Csoportba soroláss C g gyakorlatának m módosítása.

Az A osztálybaa s sorolás g gyakorlatának m módosítása. A párhuzamoss é évfolyamok közöttt reeleváns, 25%-oot m meghaladó HH H a arány-különbség taapasztalható. Azz ú újonnan indulóó o osztályok esetébee n nem lehet ilyenn a arányú különbségg, illetve felmenőő reendszerben megg k kell szüntetni a joogellenes állapotot A várossal kötöttt k közoktatási m megállapodás feelülvizsgálata. R Rövid, közép éss h hosszú távon – fookozatosan – feel k bomlasztani a kell s szegregálódási h helyzetet. Azz ö önkormányzat a alapítvánnyal valóó e együttműködése e esélyegyenlőségi s szempontok szerinnt a feladatts szolgáltatás ö összehangolásával. . T TÁMOP projektekk, rooma családdi k koordinátor, dajkaa, p pedellus. S Szülő-csoportok k kialakítása a s sikeres óvodáztatáss é és beiskolázáss é érdekében C CKÖ: fórumokk, táájékoztatók, p pályázati

Jegyző Iskolaigazgatóó

Önkormányzati forrás, pályázati források

Jegyző Iskolaigazgatóó

Önkormányzati forrás, pályázati források

Polgármester

Önkormányzati forrás, pályázati források

Önkormányzati forrás, pályázati források

Polgármester

 

Edelény

 

2010.09.115.

A párhuzamos csoportok közötti HH/HH HH arány különbbség max. 5%.

2010.09.001.

A párhuzamos osztályyok közötti HH/HH HH arány különbbség max. 5%.

2010.12.331.

férőheely kihaszználtság, szakkéépzési kínálat érettségihez és való hozzáférés, HH/HH HH arányok változása

2010.12.331.

Roma koordinátor, dajka, pedellus foglalkkoztatottak számaa. Szülőii nyílt napokkon résztvevő tanulók hhh szüleinnek száma Neveléési tanácsadó munkaatársának részvéételével zajlott konzultáció,

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 173 pprogramokba, feejlesztési, ö önkormányzati d döntésekbe valóó b bevonás

Az óvoda pedagógusoknak továbbképzéési részvétel, koorszerű, inkluzív peddagógia gyakorlata

A nevelők folyamaatosan törekszzenek pedagóógiai kultúrájjuk fejleszttésére. Felmérrés készítése, modern a pedagóógiai gyakorlat egységes módszeertani alkalmaazás, és szakmaai konzultáció

Lemorzsolóddás

A boorsodi iskola lemorzssolódási mutatóinak országoos átlag alatti arány elérése. e indokolatlan Az hiányzáás, és lemorzssolódás megszüüntetése

Civil foglalkkoztatási programok szervezésének

Helyi kezdem ményezések, alacsony az

Tanfolyamok, T toovábbképzéseken v részvétel, majdd való a módszertann a alkalmazása. Inntegrációs éss k képességk kibontakoztató n nevelés-oktatás g gyakorlata, k kooperatív teechnikák, d differenciáló m módszertan, méréssé értékelés k kistérségben, k kritikai gondolkodáss feejlesztése H Hiányzások n nyomon követése, v védőnői feelvilágosítás A Alacsony státuszúú c családok bevonásaa a iskolai életbee az (sszülői m munkaközösség, isskolaszék) Isskola mellettti táámogató programok H bővítése, a HHH taanulók részvételi arányának Sajáát növelése. ösztöndíj léétrehozása. Romaa taanulmányi ösztöndíjak m megpályázása, program útravaló m foolytatása. Cinkaa P Panna pályázaat M Mentori rendszerr. R Roma koordinátorr, dajka, pedelluss fooglalkoztatottak szzáma. h helyi roma ötletekk s segítése, továbbbi p pályázatok, pll.

szakm mai egyeztetés számaa Csopoort foglakkozások számaa. Bevont családdok, szülők számaa Érintettt gyerekek számaa

Intézményvezetők

Önkormányzati forrás, pályázati források

Iskolaigazgatóó, osztályfőnökök

Önkormányzati forrás, pályázati források

2013.12.331.

Jegyző Polgármester

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

2010.12.331.

 

Edelény

 

2013.12.331.

Pedaggógusok módszzertani eszközének 100%. bővüléése Módszzerek alkalm mazása.

Lemorrzsolódási arány az országos mutatóó alá csökken Nő a továbbtanulók t száma

db. 3 támoggatásban részessülő roma civil

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 174 ösztönzése, támogatása

státuszzú, főként lakosság roma önszervveződő projektjjeinek életre hívása

Eredményessségi mutatók, továbbtanuláási arányok j jelentős eltérése a HH HH és a nem HHH véégzősök között.

A HH HH tanulók továbbttanulási arányai javulnak, nő érettségit az biztosíttó középisskolában, a gimnázziumban továbbttanuló HHH tanulókk száma

A gimnázziumban nem kap megfelelő hangsúlyt a HH H és a tanulók HHH esélyteremtéése.

A HH és a HHH tanulókk bevonása a gimnázziumi oktatássba.

HH és a HHH tanulók évfolyam ismétlése magas m a Borsodi iskollában

A HH HH tanulók évfolyaamismétlése csökkeen, az országoos átlag arány alatt a van.

Norvég Alap, OFA N A, T TÁMOP, stb.

Saját S ösztöndííj léétrehozása. R Roma tanulmányyi ö ösztöndíjak m megpályázása, ú útravaló program m foolytatása. Tanodaa, c családi napközii. C Cinka Pannaa p pályázat Mentorri reendszer. Iskolaa m melletti támogatóó p programok, modernn p pedagógiai e eszközök, m módszerek a alkalmazása, inntegráció, azz e esélyegyenlőség b biztosítása éss e elősegítése. R Roma koordinátorr, dajka, pedelluss fooglalkoztatottak szzáma. P Pontos n nyilvántartás v vezetése, a HH éss a HHH tanulókk feelkutatása táámogató s szolgáltatások k kialakítása, b bevonása a g gimnáziumi o oktatásba. É Érettségit nyújtóó k középiskolában teehetséggondozás, m mentorlás iskolaa m melletti programok F Felzárkóztató fooglalkozások -ttantárgyi korrekció -kkommunikáció, d délutáni foglalkozáss (ttanulószoba, n napközi) S Saját ösztöndííj léétrehozása. R Roma tanulmányyi ö ösztöndíjak m megpályázása, ú útravaló program m foolytatása. Cinkaa

vagy CKÖ C projekt

Iskolaigazgatóó

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Polgármester Intézményvezető

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Iskolaigazgatóó, osztályfőnökök

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

 

Edelény

 

2013.12.331.

adó Érettségit középiskolában tanul tovább t a HHH tanulóók 50%-a

2013.12.331

A HH H és a HHH tanulóók gimnáziumi sikeressége. 20%os javulás

2013.09.115.

Évfolyyam ismétlési arány az országos mutatóó alá csökken Nő a továbbtanulók t számaa

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 175

HH és a HHH H tanulók lemorzsolódáásának aránya maagas a Borsodi iskollában

Az iskola lemorzssolódási mutatóinak országoos átlag alatti arány elérése. e indokolatlan Az és hiányzáás, lemorzssolódás megszüüntetése

SNI tanulók

A teleppülésen SNIvé minőősített tanulók aránya eléri az országoos átlagot. gyermekek, SNI tanulókk teljes integrálása

Gyermekvéddelmi feladatok pontosítása

Gyermeekvédelmi felelősöök, családssegítő és gyermeekjóléti

Panna P pályázaat M Mentori rendszer H Hiányzások n nyomon követése, v védőnői feelvilágosítás A Alacsony státuszúú c családok bevonásaa a iskolai életbee az (sszülői m munkaközösség, isskolaszék) Isskola mellettti táámogató p programok b bővítése, a HHH H taanulók részvételi a arányának n növelése. Sajáát ö ösztöndíj léétrehozása. Romaa taanulmányi ö ösztöndíjak m megpályázása, ú útravaló program m foolytatása. Cinkaa P Panna pályázaat M Mentori rendszer A Az intézményekk k közötti a aránykülönbséget k kell csökkentenii, főőként a Borsodi éss a Szabó Lőrinczz isskolák v vonatkozásában. E Emellett a p pedagógusok m módszertani feelkészítéséről kell g gondoskodni. A k korai fejlesztésre, a feejlesztő feelkészítésre n nagyobb hangsúlyyt k kell fektetnii: ó óvodába kerüllt g gyermekek (orvoss, v védőnő) koraai d diagnosztizálása, feejlesztése. SN NI taanulók pontoss d diagnosztizálása, p prevenciód program m teervezése, m megvalósítása F Felkészítés tartásaa a gyermekvédelm mi feelelősök, c családsegítő éss

Iskolaigazgatóó, osztályfőnökök

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Jegyző

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Intézményvezető

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

 

Edelény

 

2013.09.115.

Lemorrzsolódási arány az országos mutatóó alá csökken Nő a továbbtanulók t száma

2013.09.115.

A teleepülésen SNIvé minősített tanulóók aránya nem éri el az országos átlagoot.

2010.09.330.

Mindeen gyerm mekvédelmi felelőss, családdsegítő és

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 176 munkattársak felkészzítése az esélyeggyenlőségi program mból adódó feladatookra

Iskolán programok

kívüli

A közoktatás melletti támogaató program mok számánnak növelése, a HH/H HHH és SNI gyermeekek tanulók aktív részvételének növelésse

Közoktatási szakszolgálaati és a gyermekjólétti alapszolgáltaatás teljes nem mértékben elérhető

A s szakszolgálati feladatook bővítése, családook átmeneti otthonaa, családi napközzi, házi gyermeekfelügyeelet elérhető legyen.

OKÉV kompeetenciamérések a HH H és a tanulók HHH eredményei. egyes tagintézményyeiben HH és a HHH tanulók ereddményei nem ismertekk

Kompeetencia mérési eredméények nyilvántartása teljes, HH/HHH a eredméények az átlagának iskola megfeleelő, a borsodi iskolábban is kompettenciaméréseek eredménye eléri az a országos átlagot

ggyermekjóléti m munkatársak réészére, konzultációó b biztosítása. Év véggi b beszámolók P Programok k kidolgozása, a taapasztalatok ö összegzése alapjánn p pályázatok, civil éss e egyéb szakmaai p partnerségek közöss p programok. N Napközis létszám m e emelés, tanodaa, s szabadidős s szervezések, táborr, k kirándulás, szakkőőr é és egyébb fooglalkozások, sportt Iggényfelmérés leehetséges foormáinak m meghatározása, m megszervezése. C Civil programokk g generálása, táámogatása, nem m c csak helyyi s szervezetek b bevonása A Alapkészségek feejlesztése n nem szakrendszerűű o oktatása H HH/HHH méréss, n nyilvántartás N Nyilvántartási reendszer k kidolgozása éss v vezetése HH/HHH H taanulókra fiigyelemmel. C Célirányos feejlesztés. A k közoktatási inntézmény mérésié értékelési reendszerének feelülvizsgálata azz IM MIP alapján. Azz a adatok feltárásáát k követően, a s szükséges inntézkedés teervezése, m megvalósítása. K Kompetencia m mérések e eredményeinek

gyerm mekjóléti munkaatárs felkészítése megtöörtént.

Fenntartó önkormányzatt, intézményvezető

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Képviselő testület Intézményvezetők

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Osztályfőnököök Szaktanárok Esélyegyenlő-ségi felelősök, Intézmény vezetők

 

Edelény

 

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

2013.09.115.

A HHH H tanulók iskolánn kívüli prograamokban való részvéétele 60%-al nő Prograamok száma három mmal bővült

2013.12.331.

Egyess szolgááltatások a telepüülés helyi szinten biztosítja

2013.12.331

Iskola eredménye eléri az országos átlagoot A tannárok 50%-a alkalm mazza a koopeeratív tanítási módszzereket HH/HH HH eredm mények megeggyeznek az iskoláééval

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 177 eelemzése, é értékelése, mérésié értékelési g gyakorlatok feelülvizsgálata feeldolgozása, tervv, illetve intézkedés. Képességkibontakoztató és integrációs hozzájáruláss igénybevételével nem élnek

Hozzájárulás igénybeevétele, plusz tevékennységek megvalósítása

Az Intéézményi Közoktatási Esélyegyenlőőségi Intézkedési Terv T és a Teelepülési Közoktatási Terv Intézkedési összehangolása, felülvizsgálatta.

Intézméényi és a Települési Közoktatási Intézkeedési Terv összhaangjának felülvizsgálata. az intézméények naprakész informáációkkal fognak rendelkezni közoktatási a esélyeggyenlőség megvalósulásáról és kötelező a intézkeedésekről

HHH-s, illetvve roma tanulók iskolai konfliktusai, szociális probblémái

Évfolyamism métlések kockázata

a

Hozzájárulás H iggénybevétele, a aránykülönbségek m megszüntetése

éévente meg kell ú újítani azz Inntézményi K Közoktatási E Esélyegyenlőségi Inntézkedési Tervett, é biztosítani kell és a annak összhangjáát a Településsi K Közoktatási Inntézkedési Tervvel.

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

Intézményvezetők

Intézmény vezetője Intézményi Társulás vezetője, Polgármester Jegyző

Önkormányzzati forrás, pályyázati források

2010.12.331.

Hozzáájárulás igénybbevétele

Folyamatoos

Telepüülési és az Intézm ményi Esély Intézkkedési Terv alapján folyam matosan és hosszú távon nyomoon követhhetőek az esélyeegyenlőség előmoozdítása érdekéében teendő lépéseek

A HHH H-s és roma tanulókk sikeresebb tanulmáányokat folytasssanak, keveseebb legyen az iskolai konfliktus, a szülők és a tanárok jobban együtt tudjanaak működni

Pedellus program P m k keretében m megfelelő v végzettséggel reendelkező romaa p pedellus a alkalmazása azz á általános isskolákban

Általános a Iskolák Munkaügyi Központtal, KÖvalamint a CK vel együttműködvve

Önkormányzzati és pályyázati források

3 éven beelül

Csökkeenjen az évfolyaamismétlők száma

Tanoda T program m b beindulása, ennekk k keretében tanulókk feelzárkóztatása, m mentorálása, s sikeres különbözetti v vizsga letételénekk e elősegítése

Önkormányzaat, iskolákkal, civil c szervezetekkeel, alapítványokkaal együttműködvve

Pályázati forrrás

3 éven beelül

 

Edelény

 

szociális 2-4 gondoozó, ápoló végzettségű roma alkalm mazása az általánnos iskolákkban pedellusként Iskolai szociális munkaa elindítása mindkkét általános iskolábban Pedaggógusok képzése tantesstületi szinten is pl. resztoratív technikák Szociáális munkás, szociáálpedagógus alkalm mazása (lehetőőleg nem az iskola szervezetén belül, hanem pl. a GYEJO-ban) Létrejöön a tanoda, csökkeen az évfolyamismétlők számaa, pedaggógusok továbbbképzése megvaalósul, inkluzív pedagógiai módszzerek

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 178 alkalm mazása külső szakértők bevonnásával és folyam matos visszaacsatolás!

Borsodi Általános Á Iskola állapota

Modernn, a kor elvárássainak megfeleelő iskola kialakíttása felújításssal, bővítésssel

Beiskoláztatáás az területén esélyegyenlőőség biztosítása

A körzeteknek megfeleelően történjéék a beiskoláztatás, esélyeggyenlőség és deszeggregáció megterremtése a beiskoláztatásban

Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola állapota

Modernn, a kor elvárássainak megfeleelő iskola kialakíttása rekonsttrukcióval, bővítésssel

Nefelejcs állapota

Modernn, a kor elvárássainak megfeleelő óvoda kialakíttása

óvoda

ÉMOP É 200774 4.3.1/2F „K Közoktatás térséggi s sajátosságához iggazodó szervezésee é és innfrastruktúrájának feejlesztése” p pályázat beadásaa, e ennek keretében 8 taanterem, toornacsarnok m megépítése, m multimédia közponnt k kialakítása A Az Önkormányzaat Inntézkedési Terveet k készít a Szabó L. L Á Isk. körzetébenn Ált. léévő, s szegregátumban é élő gyermekekk k körzet szerintti b beiskoláztatási g gyakorlatára, k kezdeményezi a B Borsodi Ált. Isk.-baa töörténő á átbuszoztatás m megszüntetését, e erre Intézkedéssi T Tervet dolgoz ki k k külső szakmaai k konzulens s segítségével É ÉMOP 200774 4.3.1/2F „K Közoktatás térséggi s sajátosságához iggazodó szervezésee é és innfrastruktúrájának feejlesztése” p pályázat beadásaa, e ennek keretében azz isskola felújításaa, m műhelyek, g gyakorlati k képzőhelyek k kialakítása ÉMOP-2009É 4 4.3.1/A pályázaat k keretében

Pályázat beadása határidőree, megvalóssulás sikeres pályázat a esetén pályázatbban vállalt hattáridő

Pályázzat beadásra kerül, kialakításra kerülnnek az iskolábban tervezett beruháázások (sikerees pályázat eseténn), nem pályázat sikeres eseténn újabb pályázzat beadása

Önkormányzaat iskolákkal együttműködvve

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Polgármester, Alpolgármesteer, Érintett Intézményvezet ők

Önkormányzzati forrás, majdd a z Intézkedési Tervben megfogalmaazott ak megvalósítáására pályázati források

2010. december 31.

Elkészzült, testületi határoozattal elfogaadott terv intézkedési meglééte 2010. decem mber 31.-ig

Önkormányzaat iskolákkal együttműködvve

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Pályázat beadása határidőree elkészült, NYERTES S PÁLYÁZA AT

Kialakkításra kerülnnek az iskolábban tervezett beruháázások

Önkormányzaat

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Pályázat beadása határidőree, megvalóssulás sikeres pályázat a esetén

Pályázzat beadásra kerül, kialakításra kerülnnek az iskolábban tervezett beruháázások

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 179 pályázatbban vállalt hattáridő

(sikerees pályázat eseténn), nem pályázat sikeres eseténn újabb pályázzat beadása

LAKHA ATÁSI KÖRÜLM MÉNYEK Feladaat (problém ma) megfogalm mazás a

Szegregált terület növekedése

Elérrendő cél megfo ogalmazása

Megakaadályozni a szegreggált területek növekeedését

Illegális hulladéklerakkók megléte

Illegáliss hulladééklerakók megszüüntetése

Járda hiánnya a Verespart, Bihari, Rózsavölgyi,, Móra F., Klapkaa Gy., Déry, Csalogány utcákon

Minőséégi meglétee

járda

Intézkedés leírása Újabb utca nem Ú m k kerül megnyitásraa, é építési célra nem m o osztanak újabbb teelkeket ezeken a teerületeken, építéssi tiilalmat rendelnek el e e ezeken a teerületeken Illlegális h hulladéklerakók m megszüntetése, fookozott ellenőrzéss a településenn reendőrök, ÁNTSZ Z s szakemberei által

Járda kiépítése

Egészsségre káros problém mák megszüüntetésének ösztönzzése

Pénzügyi P alapp léétrehozása e célraa, p pénzbeli támogatáss n nyújtása célzottann a érintett területenn, az illetve kérelem m a alapján nem csak a s szegregátumban, h hanem a teelepülésen á általában erree ráászoruló családokk réészére

Gázvezeték hálózat nincs kiépítvve az 1, 3-as 2, szegregátum mokban

Egészségre káros problémák megléte m az Egress u., Verespart u.., Bihari u., Rózsavöölgyi u., u.-on Cseres található lakóépületekkben

Felelős megnevezése

Önkormányzaat Főépítész

Pénzüg gyi forráss

-

Önkormányzaat Alpolgármesteer, ÁNTSZ, rendőrség, Borsodi Közszolgáltatóó Kht Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Önkormányzaat

A megvalósulás határideje

Az intézkedés ményesség eredm ét é mérő in ndikátor

folyamatoos

nem Terüleetileg növekkednek a szegreegátumok

folyamatoos

Illegális szeméétlerakók megszzűnése, újabb nem alakul ki a telepüülésen

2013

3 éven é elkezddődik utcákoon a kialakítása

2013-ig ppénzügyi alap létreehozása, után folyaamatos

Min. 20%-kal kevesebb olyan lakóéppület, amelyyben ezek a probléémák fennálllnak

Önkormányzaat

Önkormányzzati költségvetéss

Gázvezzeték hálózat kiépítéssre kerüljön

Gázvezeték hálózaat G k kiépítése az érintettt s szegregátumokban

Önkormányzaat

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

2013

Szennyvíz-háálózat nincs kiépítve az 1,3,4-es szegregátum mokban

Szennyyvíz-hálózat kiépítéssre kerüljön

Szennyvíz-hálózat S k kiépítése az érintettt s szegregátumokban

Önkormányzaat

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

2013

Közművekheez való csatlakozásook száma

a Nőjön közművvekkel ellátott lakásokk száma

Pénzügyi P alapp léétrehozása a k közművekhez valóó c csatlakozás

Önkormányzaat

Önkormányzzati költségvetéss

2013, a ppénzügyi létrejötte alap után folyaamatos

 

Edelény

 

belül ezen járda

A gázvezeték kiépítéése megkeezdődik a ezeken területteken A szennyvízhálózaat kiépítése megkeezdődik a ezeken területteken Min. 30%-kal növekkszik a közműűvekkel ellátottt lakások

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 180 kköltségeinek s segítése é érdekében, k közművekre c csatlakozás táámogatása Leromlott állapotú lakások, szükséglakássnak minősülő alacsony a komfortfokozzatú, nélküli komfort lakások

Megszűűnjenek ezek a lerom mlott állapotú lakásokk

Évente É lakásokk feelszámolása, é épület lebontásaa, laakók integrállt k környezetben, ö önkormányzati b bérlakásban történőő e elhelyezése LLakás-felújítások réészeként végzettt á átalakítások éss k komfortosítások a s szegregált teerületeken, lakásokk s számának c csökkentése, é épületek e egybenyitása a k komfortosítás s során.

Leromlott lakókörnyezeet a szegregált lakóterületekken, lakhatási körülményekk rossz állapota, rosssz infrastrukturáális ellátottság, roossz lakókörnyezeet

Lakóköörnyezet minőséégének javításaa, lakhatási problém mák megolddása, mobilizzációs program m a szegreggált lakóterüületeken, infrastrukturális ellátottsság, kiépítés mértékének javítása

Szegregátumban S léévő bérlakásokk feelújítása, k közművesítés k kiterjesztése, innfrastruktúra jaavítása, közparkk, jáátszótér létesítése A szegregállt teerületeken a nem m ö önkormányzati tuulajdonú lakássfeelújítások réészeként végzettt á átalakítások éss k komfortosítások táámogatási k konstrukciója S Szegregált laakókörnyezetben léévő telepi otthonokk feelszámolása, a laakosság integrállt k környezetbe m mobilizálása Ú Új lakásokk léétesítésére fiinanszírozási p program k kidolgozása, s szociális és piacci a alapú bérlakáss-

arányaa

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Önkormányzaat

Polgármester és Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Polgármester és Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Polgármester és Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Polgármester és Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

Polgármester és Alpolgármesteer

 

Edelény

 

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

2013-ig megkezdőődik

3 éven é belül megszzűnik legalább 15 ilyen lakás, és a benne integrált lakók környeezetben komfoortosabb körülm mények közé kerülnnek

2016

Felújíttott lakások számaa, komfoortfokozat emelkkedése a szegreegált területteken, lakhattásra alkalm matlan lakások számáának csökkeenése

2016

Felújíttott bérlakkások száma a szegreegátumokban, kiépíteett közművek fm-ben, hossza létesíttett közpark és/vaggy játszótér nm-been

2016

Kialakkult, működő támoggatási rendszzer 6 éven belül

2016

Részleegesen felszámolt szegreegált telepek telep-pprogram segítségével

2016

Kidolggozott működdő finanszírozási prograam, támoggatási konstrrukció, megéppült

és

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 181 éépítés kombinálásaa, inntegrált laakókörnyezet k kialakítása

Építési É telkekk k kialakítása nem m s szegregált lakóók környezetben, a s szegregátumból k kilépő családokk laakásvásárlás, laakásépítés táámogatása a alacsonyvagyy k kamat-mentes k kölcsönnel Jogcímnélküli éss ö önkényes laakásfoglalók h helyzetének m megoldása, azz u utcára kerüléss m megakadályozása Szilárd buurkolatú műút hiánnya a Rózsavölgyi úton

Minőséégi meglétee

közút

Műút kiépítése a M R Rózsavölgyi úton

bérlakkások száma, integráált környeezetbe költöztetett családdok száma és nyomoonkövetése

Polgármester és Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

2016

Polgármester és Alpolgármesteer

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

2016

Önkormányzaat

Önkormányzzati költségvetéss, pályázati forrrás

2015

Kialakkult építési telkek száma, integráált környeezetbe költöztetett családdok száma és nyomoonkövetése

Integráált lakóköörnyezetbe költöztetett és/vagy tulajdoonhoz segített volt önkényes lakásffoglalók számaa 6 évenn belül szilárd burkollatú műúttal lesz ellátva a Rózsaavölgyi út

LAKÁSM MOBILITÁSI PR ROGRAM A mobilizáációs program célja, hogy cssökkentse a szzegregált terüleeten élő hátránnyos helyzetű családok konccentrációját. Elősegítsee, hogy a moobilizálható, kööltözni hajlanddó családok inntegrált környeezetbe, legalább komfortos lakásokba költözzeneek. A program végrehajtásánál külön figyelm met kell fordítaani egyrészt arrra, hogy a területről elköltöző családok helyére újaabb – akár vidééki településekrről érkező csaláádok – ne költöözhessenek be (vagyis a szeggregáció ne nőjöön tovább). Másrészt arra, hogy az elköltöző családok integrált környezetbe kerüljenek, k és ne alakuljon kki a város más területén szegregáltt, telepszerű lakkókörnyezet. Az integrááció célja: a szeegregált területeek infrastruktúráájának célja, a rossz minőségű lakásállománny felszámolásáának, illetve a jobb minőségű lakásook kialakításánaak, komfortosításának, korszeerűsítésének elősegítése, meelyen keresztül az itt élők lakhatási körülményei köözelebb kerülnnek a városi átlaghoz. Javassolt a telepen élők integrálássához megfelellő program kidolgozássa, melyhez eleengedhetetlen a lakásmobilitássi program létreehozása. A fő célokk: mfortos lakásook optimális arányának ™ bérlakkás szerkezett átalakítása, az összkomffortos és kom megteeremtésével ™ lakásttulajdonhoz jutáás segítése ™ önkorrmányzati lakáásrendelet, és egyéb vonattkozó helyi joogszabályok m működésének áttekintése, á felülvizsgálata és a szükséges s móddosítások beépíítése s bérlakkás-építési proggram ösztönzésse ™ kombbinált (piaci és szociális) ™ a mobbilizálhatók inteegrált környezettbe költöztetésee ™ lakóköörnyezet rehabbilitációja - lakkások felújításaa, ahol szükséges bontása, a sűrű beépítéés lazítása érdekkében Az önkorm mányzat tervei között k egyik szeegregált terület felszámolása (telepfelszámoláás) sem szereppel. A leromlott területeken

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 182 lévő lakások rehabilitációójának három úttja lehet: • az ott élőkk támogatások, pályázatok és önerő ö segítségével rendbe hoozzák házaikat. • az önkorm mányzat kivásárolja az ott élők egy részét, akik a a város máás részein lakáást vásárolnak maguknak. Ehhez az önkormányzat segítséget nyúújt, koordinál, és é igyekszik meegakadályozni, hogy a város más m részén mlott területen kooncentrálódjanaak újra a szegrregátumból kikööltözők. Majd a terület rehabilittációja előtt lévő lerom vagy után értékesíti a telkkeket/lakásokatt. • az önkorm mányzat a maagántulajdonú lakásért l cserébbe jobb állapootú és/vagy maagasabb komffortfokozatú önkormányzati bérlakástt ajánl fel a város v más terrületén (megfelelő lakbér eleengedéssel, kéészpénzbeli kompenzáációval). Az így tulajdonába keerült ingatlant feelújítja, vagy elbbontja, esetleg úújat épít helyettte. Majd azt önkormányzati bérlakáskként piaci alapoon adja bérbe, esetleg értékeesíti. Ez termésszetesen függ az ingatlan nagyságáttól és fizikai állaapotától. • a területenn lévő néhány bérlakást az önkormányzat felújítja (esetleeg lebontja, éss újat épít helyyette), majd bérbe adjaa. Az önkorm mányzat felmérri, hogy a szeggregált területenn lévő bérlakássok, illetve maggántulajdonú laakások milyen állapotúak. Felméri a jelenlegi fizikaii és egészségüügyi körülményeeket. A bent laakók társadalmi összetételét, a laksűrűséget,, stb.. Majd l ek javítására. lakás-proggramot készít a területen élők lakáshelyzetén Az elköltöözni hajlandó családok eggy része segíítséggel képess lenne sajátt lakás vásárrlására. Ilyen esetekben személyree/családra szabbott tervet kelll készíteni. A lakásvásárlásst kamatmentees kölcsönnel lehet segíteni, (melynek maximális összege nem haladhatja megg az 1.000.000 Ft-ot), mely a szocpol igénybbevételével és eesetleges más támogatási formákkal már jó esélyt jelentene j egy, a szegregátum mtól távolabbi laakás megvásárrlására. A támoogatás kiutalásáát azonban rendszeres jövedelemhezz kell kötni. A lakást vásárolni v nem szándékozók vagy nem tudók számára olyan önkormánnyzati bérlakásokat kell kiutalni, melyek esetében a fenntartási költséget a házttartás hosszú távon t is képes fizetni. Jelenleeg ilyen lakás ccsak igen kis számban áll k az önkorm mányzatnak meegszerezni, rendelkezéésre. A feltéteeleknek megfelelő lakásokat építéssel vagyy vásárlással kell melyhez pályázati p forrásook szükségesek. Jelenleg ilyen jellegű államii program/pályáázat nincsen. A szociális célú bérlakások építését kamattámogatá k ásos hitellel seegíti pl. az MFB M Sikeres Magyarországé M ért Bérlakás H Hitelprogram. A szociális rehabilitácció programja bérlakásépítést b nem támogat, ezért az önkorrmányzatnak a probléma hossszútáv rendezéséhez más eszközökhhöz kell nyúlnia. Ezek egyikke lehet az elkkülönített bérlaakás-alap létrehhozása, mely megoldhatja az átmeneti finanszírozzási problémákkat is. A területről elköltözőkneek ugyanis ham marabb kell meegoldani a lakásshelyzetét, minnt ahogy az üressé válló lakások/telkeek más irányú feelhasználása, feelújítása, isméttelt bérbeadásaa, esetleges értéékesítése megttörténne. A másik eszköz, a meeglévő bérlakáás-állomány össszetételének felülvizsgálata – új bérlakáss-program késszítése. Az ö , melynek fennntartási költségeeit a szociális alapon bérlakáást keresők önkormányzati lakások jelentős része összkomfortos, körébe tarrtozók egyáltaláán nem, vagy cssak igen nehezzen képesek fizetni. Ezért a béérlakások e szeegmensének eggy részét az önkormányzat a piacon értékesítve é olyaan bevételre tehet szert, melyyből alacsonyabbb komfortfokozzatú lakásokat vásárolhat, k Lehetőség nyyílik így olyan házakat h kialakítaani, ahol díjhátrralékos, munkaanélküli, vagy a szegregátumból kiköltöző alakíthat ki. családok találhatnak elhhelyezést, akik a magasabb komfortfokozatú lakások fennntartására nem m rendelkeznekk megfelelő jövedelem mmel. Az ilyen jellegű j lakásokk egy részét áttmeneti megolddásként is leheetne kezelni, éss a családok helyzetének h stabilizálóddása után a laakókat magasabbb komfortfokoozatú lakásba költöztetni. k Ennnek megvalósítáásához elengeedhetetlenül fontos a jelenlegi bérlaakás-kiutalási gyakorlat felülvizsgálata és új rendszer kidolgozása. Az új bérlakáás-program k tartani, hoggy az állománnyba bekerülő új lakások területileg ne szzegregáltan kidolgozássánál azonban szem előtt kell helyezkedjjenek el, illetvve a lakások bérbeadásánál b is figyelni kell arra, hogy a szegregátumból kikerülő cssaládok ne szegregáltt környezetbe kerüljenek. k Az önkorm mányzatnak tehhát mindkét terrületen kiemelt feladata van. Egyrészt fel keell mérnie, hoggy melyek a moobilizálható

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 183 családok. Tervet kell készítenie arra nézve, n hogy őkket milyen konsstrukcióban lehhet másik lakásshoz juttatni, illletve, hogy milyen teeendők vannak a régi lakássookkal. A helyzeettől függően vaagy elő kell seegítenie, hogy komfortosabb bérlakásba költözzön a család, vagyy első lakáshozz jutatási támoggatás és egyéb támogatási forrmák felhasznáálásával, elő keell segítenie m a szzámukra minden tekintetben megfelelő másik lakkás vásárlását. E mellett seggítenie kell a családoknak megtalálni lakásformáát és helyet (kkörnyezet, lakáástípus, fenntartási költségekk, stb.). Tájékooztatást kell nyyújtania a lakásfenntartás költségeirőől, illetve biztossítania kell, hoggy a támogatásst megfelelő lakkás vásárlása céljára c fordítsákk. (A család ne egy másik szegregáltt, vagy lecsúszzó területre érkkezzen meg új lakóként.) A megfelelő m lakóhhely megtalálássa után sem ér é véget az önkormányzat feladata, hiszen az önkoormányzat és a Családsegítőő Szolgálat felaadata lesz, hoggy az új lakókörnyezetbe f kíssérje és segítsee. érkezők beeilleszkedését figyelemmel Feladaat (problém ma) megfogalm mazás a

Ismeretlen, nem teljes méértékben feltárt körülm mények

Elérrendő cél megfo ogalmazása

Szegreegált lakóterüületek pontos fizikai-ttársadalmi ismerett

Intézkedés leírása

A szegregállt teerületek fizikaitáársadalmi k körülményeinek feelmérése

Felmérés készítésee F a m mobilizálhatóságról

A szegregált terüleet laakásprogramjának k kidolgozása

Bérlakás program, p mobilizációs program hiánnya

A szegregált élők területeen mobilizzációjának elősegíítése, szegreggáció területi koncenntrációjának oldása

LLakásvásárlási tervv k készítése

Önkormányzati Ö b bérlakás-program feelülvizsgálata

Új önkormányzatti Ú b bérlakás-program k kidolgozása

A megvalósulás határideje

Az intézkedés eredm ményesség ét é mérő in ndikátor

Önkormányzzati és pályyázati forrás

2010. deccember

Elkészzült felmérés

Önkormányzzati és pályyázati forrás

2010. deccember

Elkészzült felmérés

Pályázati forrrás

2010. deccember

Elkészzült program

Állami támogatási forma

2011 második negyedévv

Lakásvásárlási Terv

-

2011 második negyedévv

Elkészzült felülvizzsgálat

MFB Sikkeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram m

második 2011 negyedévv

Új prograam

Pénzüg gyi forráss

Felelős megnevezése Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő és Alpolgármesteer Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő és Alpolgármesteer, CKÖ Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő és Alpolgármesteer Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő és Alpolgármesteer, CKÖ Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő és Alpolgármesteer Önkormányzaat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezetőő és Alpolgármesteer

 

Edelény

 

elkészült

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 184 SZOCIÁLPO OLITIKAI INTÉ ÉZKEDÉSEK Feladaat (problém ma) megfogalm mazás a A halmoozottan hátrányos helyzetű és a fogyatékosssággal élő em mberek felkutatása,, megfelelő adatbázis kialakítása

Elérrendő cél megfo ogalmazása

Szükségletek felmérrése az érintetttek bevonásával, hogy csökkenjen az ellátatlanok számaa

Intézkedés leírása Felkutatás, F iggényfelmérés, é érdekképviselet e erősítése, a reendelkezésre á álló adatokk á áttekintése, frrissítése éss k kiegészítése civiil s szervezetek a adatai alapján

Közösségfejleszt K é és civil, vagyy a alapítványi k kezdeményezésr e

Társadalmi elfogadottsáág hiánya, diszkrimináció jelenléte

Soft-elemek beépíttése ASZT prograamjába

az

AntiA d diszkriminációs p programokhoz k kapcsolódó m média teevékenység M Munkacsoportok léétrehozása a fent m megnevezett e egyes b beavatkozási teerületekhez reendelve „A Antid diszkriminációs é és antis szegregációs s soft-elemek” p projektcsomag k kidolgozása

A megvalósulás határideje

Az intézkedés eredm ményesség ét é mérő in ndikátor

2010. decembeer

Az érintetek a illetvee rászoorulók pozitív visszaajelzései, a civil szervezetek tagléttszáma növekkszik, az Önkoormányzat adatbbázisa aktuaalizálódik

TÁMOP aktuális pályázatai

2010-2013

Kezdeeményezés ek száma: évi 5

TÁMOP aktuális pályázatai

2010-2013

Médiaa megjeelenések száma: évi 6

-

2010

Felállt munkkacsoportok, terüleetenként 1-1

2010

Elkésszült programterv konkrrét projekktelemekkel

Pénzüg gyi forráss

Felelős megnevezése

Alpolgármesste r, Családsegítőő és Neveléési Tanácsadó Intézet Védőnő

Polgármesteeri Hivatal, Családsegítőő és Neveléési Tanácsadó Intézet

Alpolgármesste r és CKÖ

Alpolgármesste és r Önkormányzzat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezettő Alpolgármesste r és Önkormányzzat Igazgatási és Szociális osztály, Osztályvezettő, és Családsegítőő

-

KÖZÖSSÉGF FEJLESZTÉS, MONITORING Feladaat (problém ma) megfogalm mazás a Közösségfeejleszt ő proggramok

Elérrendő cél megfo ogalmazása

Intézkedés leírása

Felelős megnevezéése

Pénzüg gyi forráss

Közössségfejlesztő , disszkrimináció-

AntiA d diszkriminációs

Alpolgármesster és CKÖ Elnööke

Önkormányza ti és pályázati

 

Edelény

 

A megvalósulás határideje 2012

Az intézkedés eredm ményesség ét é mérő in ndikátor Éventte min. 5 ilyen program

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 185 hiánya

mentees, célzott prograamok lebonyyolítás, romákk elfogadásának előseggítése

pprogramok, ezenn b beül, pl. helyi tvb ben hirdetéss, p plakátok, reendezvények ö önállóan, illetvee v városi a alkalmakkor a rooma k kezdeményezése e k k/ tartalmakk b beépítése E Együttműködés, p programok teervezése, feejlesztési tervekk ö összehangolása, v város nagyy reendezvényein, feesztiválok, e esélyegyenlőségi p programok A önkormányzatti Az k kommunikációs c csatornáin e esélyegyenlőségi , a antid diszkriminációs taartalmak k közvetítése A Antid diszkriminációs p programok inndítása, hogyy c csökkenjen a roomákkal s szembeni e ellenérzés C Civil szervezetekk táámogatása azz a antid diszkriminációs töörvény v végrehajtására M Mobil szűrőbuszz p program (helyyi rooma lakosokk m megvalósításban v való tevékenyy k közreműködésév e el, pl. a asszisztensként) a

források

és/vagy megjeelenés lebonnyolítása

2012

Megkkötött együtttműködési szerzződések, megtaartott városi rendeezvények száma

Alpolgármesster

Önkormányza ti és pályázati források

2012

Éventte min. 5 ilyen megjelenés az önnkormányzati komm m. felületeken

Alpolgármesster és CKÖ Elnööke

Önkormányza ti és pályázati források

2012

Éventte min. 3 ilyen program

Alpolgármesster

Önkormányza ti és pályázati források

2012

Éventte min. 3 támoggatási együtttműködés megkkötése

Alpolgármesster

Önkormányza ti és pályázati források

2012

Felállított mobil szűrőőbuszok a szegrregált lakóteerületeken

Alpolgármesster és CKÖ Elnööke

Önkormányza ti és pályázati források

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 186

Önkormányyzati feladatellátáási kötelezettséég mellett deszegregáációs munkafolyaamatok nehéz at koordinálni

Hatékoony, deszeggregációt előseggítését biztosíító munkaakörülmény ek megteremtése

sszegregátumokbaa n E Egészséges é életmód k kialakulását e elősegítő védőnőői s szolgálat feejlesztése A Antis szegregációs, e esélyegyenlőségi m munkacsoport feelállítása Ö Önkormányzati v v. inntézményi a alkalmazotti v vezetővel, m melynek feladataa a az e esélyegyenlőségi teervek m monitoringja, v valamint a vállalt p programok b beindítása

Alpolgármesster és Családsegítőő vezetője

Önkormányza ti és pályázati források

2012

Beinddított program

Alpolgármesster

Önkormányza ti forrás

2010. decembeer 31.

Felállított és műköödő munkkacsoport

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 187

V.6. A straatégia öss V sszefüggéései V.6.1.. Illeszkkedés a teelepülésfej fejlesztési si koncepccióval, tel elepülésreendezésii tervvel és é más str tratégiaii dokumen entumokkkal ÜLÉSFEJLESZ ZTÉSI KONCEP PCIÓ ÉS A TEL LEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV V VONATKOZÁ ÁSÁBAN A TELEPÜ Az Integráált Városfejleszztési Stratégia kialakításának alapját a telep pülésfejlesztéssi koncepció éés a településsrendezési terv jelenttette. Ennek megállapításaira m és célrendszeerére épülve keerültek a telepüülési városrészek lehatárolásrra, illetve a település hosszú h és közééptávú céljai, illeetve városrészi céljai meghatáározásra. A stratégiaa megalkotásakkor fontos feladdatként jelentkeezett, hogy az egyes e településsi célok és a városrészi célok összhangja ö megvalósuuljon. Az egyess városrészi célok annak menntén kerültek meghatározásra,, hogy ne alakuuljon ki versenyyhelyzet az egyes vároosrészek közöttt, a fejlesztésekk valamilyen eggyedi cél elérésére irányuljanak. Ennek ereedményeként a település néggy városrészébeen a vegyes fuunkciójú övezetek, az ipari, tuurisztikai és lakkóövezetek kiegészítikk egymást, az egyes fejlesztéések nem csakk városrészi haanem településsi, sőt a telepüülés helyzetébőől adódóan térségi szintű feladatokatt látnak el. Edelény kiemelt, regionális jelentőségű turisztikai látváányosságának a kastélynak, vaalamint a régiósszékhely, Miskoolchoz való közelsége miatt egy csoodálatos termésszeti környezettben elhelyezkeedő „kastélyvááros” lehet. A kastély egyedii jellege és a szolgáltaatásainak meggújulásában településeen belüli közpoonti elhelyezkeddése lehetővé teszi, hogy a belváros, és annak betöltse a fejlesztési motoor szerepet. a általa teremttett, alacsony képzettségű k Ezt kihaszználva, a térségg hátrányos helyzetének felszzámolásában a turizmus, és az munkaerőt igénylő turisztikai szolgáltatáások kulcsszereepet tölthetnek be. Az új szolgáltatások hozzzájárulhatnak a települési életminőséég javításához is, mely az elváándorlás mértékkét - különösen a fiatalok tekinntetében- visszaaszoríthatja. EDELÉNY Y VÁROS GAZDASÁGI PROG GRAMJA (20077–2013) VONA ATKOZÁSÁBAN N V Önkorm mányzatának Gazdasági G Programja 6 évees időszakot (2007-2013) öllel fel, mely időszakban i Edelény Város megkezdeett gazdaságéléénkítő tevékenyységek, és a jöövőben végrehhajtani kívánt programok p egyaaránt szerepet kapnak. A programbaan meghatározoott prioritások az a IVS kidolgozásakor beépítéésre kerültek. Edelény Város V Önkormáányzatának Képpviselő-testületee az önkormányzat 2007-20133. évi Gazdasáági Programját a 38/2007. (III.22.) Ökk. számú határoozattal elfogadta. RSÉGI STRATÉ ÉGIÁVAL VALÓ Ó ÖSSZHANG A KISTÉR ö v vannak a város vezette kistérsség céljaival is, melynek jövőkképe egy olyan rekreációs Edelény sttratégiai céljai összhangban üdülő, piheenő zóna kialakkítása, amely országosan és országhatáron o kívül k is ismert és é elismert. Bizttosítja a kistérsségben élők megélhetéését, és ennekk kiszolgálásáraa rendeli a kisstérség mező-, erdőgazdálkoddását, valaminnt iparát. A gazzdasági és társadalmii szereplők, hatékony h belsőő és külső koommunikációraa alapozva, jóól szervezett ppartnerségben, kimunkált területfejleesztési program mok alapján, a meglévő erőfoorrásokra építvve végzik a kisstérség és azoon belül a mikrro-térségek komplex fejlesztését. f Annnak érdekébenn, hogy a 20007-2013-as tervvezési ciklus végére az életm minőség elérje az Északmagyarorsszági régió fejleettségi szintjéneek átlagát.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 188 ÉNYI KISTÉRS SÉG FOGLALK KOZTATÁSI ST TRATÉGIÁJÁV VAL VALÓ ÖSS SZHANG AZ EDELÉ Az edelényi kistérség fogglalkoztatási strratégiájában meeghatározott elemzések, célokk és prioritásokk megjelennek az a Integrált Városfejlesztési Stratégiáában is. RAMHOZ KAPC CSOLÓDÓ MA AGASABB SZIN NTŰ FEJLESZT TÉSI DOKUME ENTUMOK A PROGR Az önkorm mányzat gazdaasági programjaa annak a tervvezési folyamaatnak a része, amely lehetővvé és hatékonnnyá teszi a közösségi források igényybevételét. A teervezési folyam mat azonban neem zárt, mivel valamennyi v tervvezési szint kappcsolódik a különbözőő közigazgatásii szinteken kialakított elképzeelésekhez, ezzzel garantálva a fejlesztési teervek egymásraa épülését. Ennek meegfelelően Edeléény Város Gazzdasági Program mja illeszkedik az európai Unió átfogó fejleszztései elképzelééseihez, az Új Magyarrország Fejleszztési Tervhez, az ágazati és regionális Opeeratív Programokhoz, az Észzaki- Magyarorsszág Régió fejlesztési tervéhez, a Borsod-Abaúj-Z Zemplén megyyei fejlesztési elképzelésekheez, valamint a Dél- Hevesi Kistérségi Társulás feejlesztési terveihez. gyarország Fejjlesztési Terv Az Új Mag Az Európaai Unió Strukturális Alapjainakk fogadása érddekében összeáállított Új Magyyarország Fejlesztési Terv átfoogó célja a foglalkoztaatás bővítése és é a tartós növeekedés feltételeeinek megterem mtése. Az elkövvetkezendő 7 évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív o programja által uniós támogatással 7.000 milliárd forint f fordíthatóó fejlesztésre. Az A Operatív programokk ágazati és regionális szintenn fogalmazzák meg, hogy mirre és milyen arrányban hasznáálható fel a renndelkezésre álló forrás. A fejlesztési régiók 1.600 milliárd, míg az ágazati operatív programok kerretében 5.300 m milliárd forintnyyi fejlesztési 2 között. A legtöbb fejlessztést a Közleekedési Operattív Program (K KÖZOP), a forrás kerrül felhasználássra 2007 és 2013 Környezett és Energia Opperatív Program m (KEOP) és a Társadalmi T Meggújulás Operatíív Program (TÁ ÁMOP) forrásai révén lehet megvalósíítani. 1. Gazdassági Fejlesztéss Operatív Prog gram /GOP/: • az a innovatív, tuudásalapú gazdaság megterem mtése; • a kis- és középvállalatok jöveddelemtermelő képességének k a javítása; • az a üzleti infrasttruktúra és szolgáltatások fejleesztése; 2. Közlekeedés Fejlesztéés Operatív Pro ogram /KOZOP P/: • a térségi elérheetőség javítása;; • a városi és aggglomerációs közzösségi közlekeedés fejlesztésee; • az a áruszállítás--logisztika közleekedési infrastruuktúrájának fejllesztése; 2. Társadaalmi Infrastrukktúra Fejlesztéés Operatív Pro ogram /TIOP/: • a foglalkoztathaatóság javítása; • az a alkalmazkoddóképesség javvítása; • a minőségi oktaatás és hozzáféérés biztosításaa mindenkinek; • a kutatás-fejlessztéshez és az innovációhoz i szükséges humáán-erőforrások fejlesztése; • az a egészségmeegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel; • a humán infrastruktúra fejleszttése; 3. Környeezet és Energiaa Operatív Program /KEOP/: • környezetjavító k ó fejlesztések; • környezetbarát k energetikai fejllesztések;

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 189 4. Észak-m magyarországi Operatív Pro ogram /ÉMOP/: • együttműködő e é versenyképees városhálózat; és • megújuló m vidékk; • az a elmaradott térségek felzárkkóztatása; onikus Közigazzgatás Operatív ív Program /EK KOP/: 5. Elektro • a közigazgatássi megújítása; • a közigazgatássi szolgáltatásokk korszerűsítése.

V.6.2. A stratéégia belsső összefüg üggései A stratégiáában kitűzött céélok a helyzetértékelésben azoonosított probléémák megoldássára irányulnakk, valamint azt a potenciált kívánják fejleszteni, f ameellyel a helyzettértékelés alappján a város reendelkezik. A stratégia s épül a SWOT- elem mzésekben megállapíttott lehetőségekkre. A városrészi célok alapvvetően szolgáljják a tematikuss célok megvaalósulását, valaamint a tematikkus célok is elősegítik az átfogó cél megvalósulásáát. A kitűzött célok esetébeen a város márr végzett előzeetes forráselem mzéseket, ugyannakkor vannakk olyan kijelölt célok, ahol alapvető olyan o beruházó bevonása, aki a elkötelezett a fejlesztés érdekében. Az A erőforrások esetében teháát a város nagyságreendileg olyan célokat tűzött maga elé, meelyek feltételezzik a további pályázati leheetőségek megléétét, illetve támaszkoddnak önkormánnyzati önerőre iss. A tervezettt célok alapvetően illeszkedneek egymáshoz, a szomszédoss városrészek céljai c egymást éépítik, segítik. A kialakított stratégiai célrendszer c funnkcióvesztést neem eredményeez egyik városréészben sem, uggyanakkor előseegíti a városrésszek közötti kiegyenlítőődést.

V.7. A straatégia megvalósít me ításánakk kockázaatai A kialakítoott stratégia koockázatvizsgálaata megtörtént. Az alábbi vizssgált kockázatook rendszerzésse lehetővé tesszi a város számára, hogy amennyiben több tényyező együttes fennállását f észzleli, úgy az IV VS felülvizsgálaatát meg kell tenni, t és a m t kockáztató okook feltérképezéésével át kell alaakítani a beavaatkozásokat és a fejlesztéseket. stratégiát megvalósítását Kockázati belső tényezőkk: l nem mobilizálható m a fejlesztések érrdekében • lakosság g szerrvezetek nem vállalnak részt a stratégia megvvalósításában • gazdasági ö struktúra nem tudja ellátni a stratégia s végrehhajtásához szükkséges feladatookat • önkormányzati s foolyamatok tovább mélyülnek • szegregációs Kockázati külső tényezőkk: g körnnyezet tovább hanyatlik h országgos szinten • gazdasági t forrrások elapadnak, nem a terüleetre irányulnak, vagy más ágazzatokat céloznaak • támogatási k illetvve regionális szinten stratégiai szintű célok vááltoznak meg • kistérségi,

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 190

VI I. A straatégia megvaló m ósításána nak eszkö közei VI I.1. A vár árosrehabbilitációss célok eléérését szoolgáló nem em fejlesz sztési jelleg egű tevéke kenységek ek bemutaatása THATÓ ÉS TRA ANSZPARENS S SZABÁLYOZÁ ÁSI KÖRNYEZ ZET KISZÁMÍT A stratégiia céljainak ellérését biztosíttó fejlesztéseket alapvetően meghatározzaa azok környeezete, amely esetében e a természetii és infrastruktuurális környezet mellett meghaatározó szereppet tölt be a hellyi önkormányzzat és annak szzabályozási gyakorlataa. A pénzügyi erőforrások e tudaatos felhasználásából szármaazó vélelmezettt hatásokat sokkszorosan felülm múlhatja az önkormányzat a hatásköörébe rendelt szabályozási eszközök e tudattos alkalmazássával, ám enneek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szzabályozás hiánnya ellehetetlenníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejleszttéseket. Ezért a sttratégia sikeress megvalósítássához elengedhhetetlen az önkkormányzat konzisztens és kkiszámítható jogalkotói és jogalkalmaazói magatartáása, az átláthattó, támogató adminisztratív a és é szabályozássi környezet biiztosítása és feenntartása, legyen szóó akár milliárdos befektetésekrről, akár a szocciális segély igéénybevételéről. A helyi gazdasáágpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, f meeg kell határozni a célok meggvalósításához szükséges tám mogató jogi, szzabályozási léppéseket, és tudatosan, következeteseen végre is kell hajtani azokat. Az önkorm mányzatnak a helyi h gazdaság szabályozásábban, valamint a gazdasági tevvékenységekheez kötött adminisztratív és engedélyeezési eljárások során s tanúsítottt kiszámítható és é átlátható maagatartása csökkkenti a gazdassági bizonytalannságot és a befektetéssek kockázatát. Önkormán nyzati adminissztratív eszközzök Az olcsó munkaerő m melleett a kiépített innfrastruktúra, a jó közúti és vasúti v megközeelíthetőség, illettve az önkormáányzat által még nyújthható adókedvezzmények tehetik vonzóvá Edeelényt a befektetők számára. A települéés Polgármesteeri Hivatala ruggalmas ügyintézzést biztosít a beruházó szervezetek számára, rövidített ügyintézési határidők révén igyekszik elősegíteni a beruházást. A helyi marketinng stratégia eggyik nagy hiányyossága, hogy a turizmus k középponttba állításával háttérbe szoruul a települési marketing-kiadvványokban az ipar és gazdaaságfejlesztés kérdésköre. Több kiadványban egyáltalán nem jelent meg ez a teerület, mely a beruházásösztö b önzés komoly hhiányosságaira hívja fel a v még abbann az esetben is,, ha a turisztika lehet az egyik kitörési pont a település szám mára figyelmet. Erre szükség van, S INGATLAN- ÉS É KAPACITÁ ÁSGAZDÁLKOD DÁS TUDATOS Feleslegess, kihasználattlan kapacitásaival, illetve a tevékenyséég-racionalizáláás során felszzabaduló kapacitásokkal gazdálkoddnia kell az önnkormányzatnaak. Ilyen felszaabaduló kapaciitás lehet többbek között egyy funkcióváltás alatt álló, időlegesenn használaton kívüli ingatlan, amelyben tereet lehet engednni annak közössségi, vagy civil szervezetek által á történő időleges hasznosításáraa (pl. az eladdás vagy felújjítás megkezdésének időponntjáig). Ugyaniilyen módon célszerű c a ö t tevékenysége szempontjából funkcióval neem rendelkező ingatlanok folyamatossan használatoon kívüli, az önkormányzat hasznosítáása. Hasonló módon m lehet eljárni e más olyaan eszközök, erőforrások essetében (pl. géépkocsi, hangteechnikai és informatikaai eszközök stbb.), amelyek iddőszakosan hassznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünkk mások számáára értéket, hogy az önnkormányzat szzámára annak nem n jelentkezikk közvetlen költsége. Ezzel a jóólét puszta javvításán felül többbek között támogatható a stratégia s megvaalósítását is seegítő, de önmaagukban is jelentőségggel bíró kulturáális, vagy közössségi értékek létrejötte.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 191 HATÉKON NY ÉS KÖVETKEZETES VÁR ROSMARKETIN NG TEVÉKENY YSÉG, POZITÍV V ARCULAT ÉS S IDENTITÁS ERŐSÍTÉS SE A városfejjlesztési stratéggia céljainak kiijelölésével párrhuzamosan bee kell azonosítaani a fejlesztéssek potenciális érintettjeit, megkülönbböztetve a haszzonélvezőket és é potenciális kárvallottakat. Az A érintettek közzül az alábbi céélcsoportokra kell k intenzív városmarkketing akciókat irányozni: • • • •

vvárosban befekktetni szándékoozó vállalatok éss személyek, a városban gazzdasági tevékennységet folytatóó szervezetek, t turistaként a váárosba látogatókk, a város és a köörnyező települéések lakosságaa

Tanulmán nyok, javaslato ok elkészítése Beépítési javaslatok j és teervek elkészítése annak érdekkében. hogy poontos képet kappjanak a városlaakók, az önkorm mányzat és a projektekbe később beevont tervező, befektetők. b Előrre tervezhetők és é paraméterezzhetők legyeneek az adott projekt elemei, adott eseetben a teljes átfogó fejlesztés kulcsprojektjei. Összefüüggéseiben vizsgálható legyyen az egyess projektek megvalósíításának hatásaa a városra, és időben fel leheessen készülni az a esetleges keedvezőtlen váltoozások ellensúlyozására. Városmarrketing A hatékony és következeetes városmarkeeting-tevékenysség, a pozitív arculata és identtitáserősítés csaak kedvező hattással lehet a város gaazdasági életéree. A fejleszteni kívánt ágazathhoz és célcsopoorthoz kell alakítani a marketinngstratégiát, vaalamint meg kell teremtteni a kommuniikáció megfelelőő felületeit. A lakossáág tevékeny beevonása A lakókörnnyezet építését, szépítését szoolgáló megmozzdulások szerveezése, a civil szzerveztek ösztönzése, támogatása fontos hajtóerő leehet a lakóközöösség számára az adott fejleszztés és pl. egy összefüggő ö rendszert jelentő aakcióterv elfogaadásában. Az IVS-heez kötődő marrketing akciók jellemzője a stratégia s filozóófiájának megfeelelően az ágaazat- és terüleetspecifikus szemléletm mód párhuzamoos alkalmazásaa, valamint a reendszerszemlélet és a mérhetőőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez k és fejlődési elképzeléseihez illő szzlogen és jelkéép-rendszer kiaalakítása, továbbá az egységges arculat alkalmazása.

VI. I.2. Az IVS I meggvalósítás ásával kap apcsolatos os szerveze zeti elvárá rások A projekt keretében k megvvalósuló fejleszztések hatékonyy, gyors és minnőségi végrehajjtása érdekébenn az Önkormánnyzat – már nagy mennedzsmenti taapasztalattal reendelkező – szakembereit s kívánja igénybbe venni. Az Önkormányzaaton belüli menedzsm mentnek mind előnyei, mind hátrányai vannnak. A hátrányyok közé sorolhható a nagyfokkú bürokrácia, valamint a szervezet működéséből adódóan a bizoonyos fokú függgetlenség hiánnya. A város méretéből m és a ffejlesztések miatt a város nem kívánn városfejlesztőő társaságot létrehozni, mivel az nagy anyaagi vonzattal járna az önkorm mányzat számárra, és nem biztosíthattó az így létrehoozott társaság számára s a folyaamatosan biztosítható munkam mennyiség. Ennek meegfelelően a szeervezeten belüli menedzsmennt tervezett, am melyet külső szoolgáltató igénybbe vételével eggészít ki az Önkormánnyzat. A projekt megvalósításáv m val megbízott prrojektmenedzseer feladatai közzé tartozik: ™ beszámolási b köötelezettség a képviselő-testül k et és a Polgárm mester felé; ™ folyamatos f kappcsolattartás a Közreműködő K S Szervezettel (KS Sz); ™ a külső menedzzsment szolgálttatóval való folyyamatos közös munka;

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 192 ™ a KSz felé beenyújtandó dokkumentumok (P PEJ, ZPEJ, PFJ, ZPFJ, kifizzetési kérelmeek) összeállítássában való r részvétel; ™ helyszíni h ellenőőrzéseken való részvétel; ™ a projektmeneddzsmentben résszt vevő pénzüggyi és műszaki kollégák munkájának koordináációja; ™ monitoring m feladdatok elvégzésse ™ kapcsolattartás k s az akcióterületten található civvil és gazdasággi szereplőkkel; ™ folyamatos f parttnerségi egyezttetések a megvvalósítás során; ™ külső k szolgáltattókkal való kapcsolattartás, munkájuk irányítáása. A projektm menedzser munkáját segíti egy e projekt adm minisztrátor, akki a monitoringg faladatokhoz kapcsolódó addatrögzítési feladatokaat, valamint az egyéb e adminiszztrációs munkákkat végzi majd. A menedzzsment tevékenységet segítő külső k szolgáltató kiválasztása a projekt megkkezdését megelőzően kerül kivválasztásra. Alapvető szempont, hoggy olyan cég kerüljön k kiválassztása, amely nagyfokú szakkmai tapasztalaattal rendelkezzik hasonló mberei folyamaatosan rendelkkezésre álljanaak. A külső nagyságú EU által támoogatott projekteek megvalósítáásában, szakem szolgáltatóó feladata leszz a pénzügyi feeladatok minél hatékonyabb ellátása, a kifizzetési kérelmek összeállításaa, a projekt előrehaladdási jelentések magas színvonnalú összeállítássa, a helyszíni ellenőrzésekenn való részvétel. A projektm menedzsment belső szakembeerei az Önkormáányzat alkalmazásában állnakk, önéletrajzuk ccsatolásra került. menedzsment szervezeti strruktúráját az allábbi ábra szem mlélteti: A projektm

A további akcióterületi (sstratégiai) fejlessztések során is ez a meneddzsment szerveezet látja el a ffeladatokat, illettve további szakembeerek kerülnek beevonásra, attól függően, hogy a tervezett fejleesztés milyen szaktudást s igényel. A menedzzsment mind a stratégiai, mind m az operatív feladatokat ellátja és a nyomonkövetéés során az eredmények visszacsattolását is elvégzzi.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 193 Nyomonköövetés A projekt megvalósításaa során a meneedzsment szerrvezet felelősséége, hogy folyaamatosan figyeelemmel kísérjee a projekt alakulásátt: ™ ffelülvizsgálja a feladatok teljessítését, ™ tartották-e t az iddőtervet, ™ a pénzügyi teljeesítés a költséggtervvel szinkronban van-e. A projektm menedzsment-sszervezet célja elsősorban: e ™ ™ ™ ™ ™

a projekt előrehhaladásának telljesítése, a projekteredmény minőségénnek biztosítása,, a eltérések, vaalamint az a projekt kimennetelét negatívaan befolyásoló tényezők t elleni védekezés, m magas fokú kom mmunikáció meegszervezéséveel.

A menedzzsment a megvaalósítás során folyamatosan f e ellenőrzi, elemzzi az elvégzett tevékenységeke t et, és következztetetéseket von le, megoldásokat m taalál ki az esettlegesen előforrduló problémáákra. Az ellenőőrző rendszer kiterjed a költségekre, a kockázatokra, a minőséggre, a kommunikációra, az időőre, a változásookra, a beszerzzésekre, valam mint az emberi erőforrások e területére. A menedzzsment negyedéévenként riportoot készít az IVS S-ben foglalt fejlesztések megvvalósulásáról, aaz elért eredményekről. A nyomon követés során a következő néégy lépéssorbóól álló folyamat szerint s ellenőrzzik a projekt teljeesítését: ™ A Az első lépésbeen a projekt előőkészítési szakaaszában meghaatározásra kerüül a határidő, a költségkeret, illetve maga a elérendő ereedmény, az ™ A második lépéés az információógyűjtés ™ A harmadik lépésben összeveetik a kitűzött céélokat az összegyűjtött informáációkkal, ™ A negyedik lépéésben pedig a szükséges s korrrekciós beavatkkozásra kerülheet sor. Ezzel a négy n lépésből álló nyomon követési folyaamattal előseggítik a célok elérését, e amelyy a projekt sikerességét eredményezi. A projektm megvalósítás keeretében továbbbítják a relevánns és aktuális innformációkat a projektmenedzzsment-szervezzeten belül, valamint a szervezet és a bevonandó célcsoportok c között is. A komm munikáció soránn az aktuális innformációkat folyamatosan eljuttatják az érintettekheez (lakossághooz, civil szervezzetekhez, vállallkozásokhoz) illetve reagálnakk a projekttel kapcsolatos k külső inforrmációkra is. A kifelé irányuló kommunikációó célja, hogy a projekt céljáról,, tartalmáról éss eredményeiről az érintett célcsoporttok is értesüljennek. A belső kommunikáció célja, hogy a projektmenedzsment-szerrvezeten belül az információóáramlás folyaamatos és mentes legyen. Megfelelő kom mmunikáció nélkül a projektmenedzsment taagjai képtelenek a közös cél érdekében zökkenőm összehanggoltan cselekeddni. Ennek érddekében a meneedzsment heti gyakorissággal g projektértekezlleteket fog tartaani. Az értekezlet célja: ™ a projekt állapootának közös érrtékelése; ™ a problémafeltáárás, a problém mákra adott meggoldási javaslatook értékelése; ™ a legkedvezőbbb alternatíva kiaalakítása; ™ a korrekciós dööntések meghozzatala; ™ a projekttel kappcsolatos tájékooztatások és utaasítások közlésse.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 194 A projektéértekezletek meellett belső helyyzetjelentések iss készülnek. Ennek során össszefoglalják a nnyomon követéési folyamat alatt kelettkező elemzési eredményekeet. A helyzetjeelentés három beszámolóból tevődik összee, amelyeket önállóan ö is alkalmaznak. Státusz-jelentés: meghatározzza, hogy hol taart a projekt azz erőforrások, a költségek, a terjedelem és a minőség ™ S t tekintetében; ™ Haladás-jelentéés: leírja, hogy milyen eredmények valósultaak meg eddig, milyen előrejeelzés várható a következő s szakaszban; ™ Eltérés-jelentéss: megállapítja,, hogy milyen eltérések e követtkeztek be, meely eltérések essetén kell beavvatkozni és m milyen módon. A menedzzsment negyeddévenként beszzámol a kitűzöött projektcélokkkal összehasoonlítva a megvvalósult eredméényekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásróól, a lehetségges kockázatokról, az ütem mezési módosíításokról a polgármesster illetve a Képviselő-testülett felé. A projektm menedzsment-sszervezet folyam matosan bemutatja az elért ereedményeket a következő k módookon: ™ személyes s konzzultáció ™ honlap h ™ írott média Az eredm mények bemuttatása nagyméértékben hozzzájárul a projeekteredmény fenntartásáhozz, népszerűsítééséhez és elterjesztééséhez.

VI. I.3. Teleppülésközii koordin náció mecchanizm musai Az Edelénnyi Kistérség haazánk egyik tájaa, a Bódva folyóó völgyében éss a Nyugat-Cserehát dombjaitóól az Aggteleki hegységig. Ezen a tájon két kis városban és negyveennégy kisebb,, nagyobb községben, falubann alig több mint harminchatezeer ember él. De ez a kistérség leírhatóó úgy is, mint a legszegényebb magyarorszáági térségek egyyike. Ennek a sszegénységnekk sok tünete van. Ilyen tünet az évi 302 ezer forinttos átlag jöveddelem, ilyen tünet a népesséég rossz egészzségi állapota, az átlagos a igénybevett szolgáltatások s k és színvonnala. köre életkora, az Azt, hogy mi okozta minddezt, annak száámos oka van, de d azok kutatássa itt most nem m feladatunk. Vaan azonban egyy ok, amely n és amelynek meegszüntetési leehetőségeit és módját keresii a Foglalkoztaatási Stratégia. A térség teljesen nyilvánvaló, általános szegénységének egyik fő okozója o mindenn bizonnyal a munkanélkülisség. A munkannélküliség nagyyon súlyos társadalmii és nemzetgazdasági problééma, ezért kezzelése, közfeladdat is. E közfeeladat felelőse elsősorban azz állam, de felelősei mindazok m a szzervezetek – a civil szervezeeteket is beleéértve – amelyeek előírt, vagy önként vállalt feladata a társadalmii problémák kezzelése, megoldása. A beavatkkozásnak számoos iránya és esszköze lehetségges. Egy lehetséges beavatkkozási folyamatot kezdeményyezett a Regioonális Fejlesztéés Operatív Prrogram „A foglalkoztatást t k helyi koordináációjának előseegítése” (ROP 3.2.1) 3 című pályázati kiírása. Az intézkedés lényege: a elősegítő tevékenységek foglalkoztaatási problémaa társadalmasíttása. Erre a kormányzati k keezdeményezésrre Borsod-Abaaúj-Zemplén megyéből öt kistérség pályázat p benyújjtásával reagáltt. Ez az intéézkedés a sikerresen pályázó kistérségek k száámára nyújt tám mogatást ahhozz, hogy a térséggi foglalkoztatásra hosszú távon haatni képes szzervezetek paartnerségi meggállapodást, úgynevezett ú fooglalkoztatási paktumot kösssenek, a munkanélkküliség csökkenntése és a foglaalkoztatási helyyzet javítása cééljából. A paktum résztvevői fooglalkoztatási sttratégiában rögzítik a munkanélküliséég és a foglalkkoztatás elérni kívánt helyzetéét, azaz a jövőkképet és a célhhoz vezető utaat. A célhoz ö az elérni kívánt célokkaal. Hasonló vezető utaat azok a projeektek képezik, amelyek a finaanszírozási forrrásokat kötik össze paktumok számos EU tagállamban évek óta sikeresenn működnek, dee megjelentek már m néhány maagyarországi kistérségben is.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 195 Az Edelénnyi Kistérség, Edelény Város Önkormányzatá Ö ának gesztorsággával, a sikeress pályázat útjánn nyert támogattással vesz részt ebbeen a programbban. A program mban való részzvétel módját, feltételeit és a költségek tám mogatásának mértékét m az Országos Területfejlesztéési Hivatallal köötött Támogatássi Szerződés röögzíti. m fő célja, a kisstérség munkaeerőpiacán megteremteni a muunkaerő kínálat és a munkaerőő kereslet hosszzú távon is, A program fenntarthaató egyensúlyát. A program m első lépéseeként, 2004. november n 3-ánn a térségi fooglalkoztatás meghatározó m sszereplői együüttműködési megállapoodást írtak alá partneri p együttm működésről, a téérségi foglakozttatási helyzet jaavításáért. GÁLLAPODÁS ST A KÖVETKE EZŐ SZERVEZ ZETEK KÉPVIS SELŐI ÍRTÁK A ALÁ: A PARTNRERSÉGI MEG ™ Edelény Város Önkormányzatta, ™ a Borsod-Abaújj-Zemplén Meggyei Munkaügyi Központ, ™ a Borsod-Abaújj-Zemplén Meggyei Kereskedellmi és Iparkamaara, ™ az a Edelényi Kisstérség Többcéélú Társulása, ™ az a Izsó Miklós Gimnázium G és Szakképző Iskoola, ™ az a Újra Dolgozoom Program, ™ az a OTP Bank Zrt. Z Edelényi Fióókja, ™ a Borsodi Közsszolgáltató Kht.,, ™ a Linga Csoki Kft., K ™ a Neptunecht Kft., K ™ a Mátrai Műhely Kft., ™ az a Orszak Borssod Kft. II. Ép. Vez., V ™ a Borsodi Víz Kft. K és ™ a Bódva-Coop Kereskedelmi Zrt. Z A foglalkozztatási paktum szervezésével párhuzamosann készül a térséégi foglalkoztatáási stratégia. A Foglalkoztatássi Stratégiát szakértő vállalkozás v készzíti, de a munkkában meghatárrozó szerepe kell, k hogy legyen a Foglalkoztaatási Paktum aláíróinak, a foglalkoztaatás jelenlegi éss stratégiai helyyzetére hatni kéépes, és ebben partneri együtttműködést vállaaló szervezetekknek. A Foglalkooztatási Stratéggia a stratégia készítés gyakoorlatában ismerrt munkamódszzerek alkalmazáásával készül, a munkába bevont paartnerekkel egyeeztetett munkaaterv mentén. A munka első szakasza, s a Heelyzetfeltáró addatgyűjtés és elemzés. Az adatgyűjtéés forrásait, a Megyei Munkkaügyi Központ Edelényi Kirrendeltségének, a KSH-nak, a TEIR-nek, a szakmai Kamaráknnak, az Edelényyi és a települéési polgármesteeri hivataloknak, a Kistérségi Többcélú T Társuulás Munkaszerrvezetének, Edelény honlapján találhaató nagyon szééleskörű adatbáázis és nem utolsó sorban a foglalkoztatók addatbázisai képezzik. Az egyik legfontosabb információ forrrása a térségi foglalkoztatási stratégiának, a Megyei Munnkaügyi Közponnt Edelényi Munkaerőpiaci Prognózis” – amelyet a évi Kirendeltségének adatálllománya, Beszzámolói és Munnkaerőpiaci Proognózisai. A „M rendszerességgel készítt a Kirendeltséég - teljes egéészében beépíttésre került a Foglalkoztatássi Stratégia Heelyzetfeltáró munkarészzébe. G- ÉS GAZDAS SÁGFEJLESZT TÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI T RENDSZERE A TÉRSÉG A foglalkooztatás mértékéét, ezen keressztül a munkannélküliség nagyyságát az állam m indirekt móddon, térség éss gazdaság fejlesztési programokkal, tőke támogaatásokkal is beefolyásolhatja. Az, hogy egy adott térség, illetve annak gazdasági szereplői milyen m mértékbben élnek ezekkkel a lehetőségeekkel, több tényyezőtől is függ.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 196 A legfontosabbak: ™ a gazdasági köörnyezettől (piaac, humánerő potenciál, a téérség gazdasáági szereplőinek innovatív k készsége, stb.); ™ az a információs rendszer műköödésétől; ™ az a előkészített projektektől; ™ a rendelkezésree álló saját tőkéétől. Az igénybeevett támogatáások nagysága, illetve azok fellhasználása rávvilágít arra is, hogy h az előbbi ttényezők miképppen állnak rendelkezéésre az adott téérségben. Az alábbi táblázatok t térséégi pályázók álttal az elmúlt évvekben elnyert hazai h és uniós támogatásokat t tartalmazzák. mogatások 2002–2005 évben az edelényi kiistérségben Hazai tám Projektek szám ma Cél kategória

Támogatás (eeFt)

Költség (eF Ft)

Gazdasságfejlesztés

158

647 941

2 537 634

Emberi erőfoorrások fejlesztéése Műszakki infrastruktúraa

34

491 385

771 720

93

331 401

737 943

Környezetvédelem, környezzetvédelmi infrastruuktúra Tervezéés

16

324 031

1 248 524

27

239 243

381 590

Települlési életminőségg

31

222 633

467 331

Humánn infrastruktúra

33

133 423

243 159

Egyéb, nem besorolhaató

8

38 364

39 865

Kulturális örökség véddelme

7

15 840

21 797

407

2 444 261

6 449 563

Összessen

Foorrás: VÁTI A kistérség pályázati aktiivitásához tartoozik a megyei teerületfejlesztési források (TEK KI, CÉDE, TFC,, OFA) elérése érdekében benyújtott pályázatok száámának alakuláása is. (A számaadatok nemcsaak az önkormánnyzatok pályázaatait tartalmazzaa, hanem a vállalkozássokét is.) 2001-ben 88 pályázat, 20002-ben 52 pályyázat, 2003-bann 131 pályázat és 2004-ben 62 pályázat, össszesen 333 pályyázat került benyújtásrra. Ez az aktivittás a többi kistéérséghez viszonnyítva közepes.. A hazai támogatások meellett eddig is jellentős volt, de a jövőben meghatározó szereepe az Uniós támogatásoknak lesz. A 19; 20; 21. sz.. táblázatok ezeek kezdeti intennzitását mutatjáák.

e kistérsségben PHARE teerületfejlesztéssi célú támogaatások 2002-20005 évben az edelényi Típus P Projektek szám ma Támogatáss

(eFt)

CBC

2

21 675

24 069

Összeseen

2

21 675

24 069 Foorrás: VÁTI

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 197 Uniós tám mogatások 20004-2005 évben az edelényi kistérségben Op peratív program m P Projektek szám ma

Támogatáss

(eFt)

Regionális Fejlesztés OP O

5

544 375

547 279

Agrár éss Vidékfejlesztéss OP

26

342 293

700 573

Humán Erőforrás Fejlesztés OP Gazdasáági Versenyképpesség OP Összeseen

10

172 466

318 675

1

14 938

14 938

42

1 074 072

1 581 4655 Foorrás: VÁTI

nyi kistérségb ben PHARE projektek 2002--2005 az edelén Projekt célja c (év) M Megvalósítás helye Pályázó neve Cserháti Szövetsség

Település

Galyasáági Településszövetség

Támo ogatás (eFt)

Költség (eFt)

Bódva-völggyi Közös Piac megalapozása (2002)

Edelény

12 750

14 153

Örökség és ( közösség (2002)

Perkupa

8 925

9 9177

21 675

24 0770

Összessen

Foorrás: VÁTI ROP projeektek 2004-20005 évben az ed delényi kistérsségben Pályázó neve Projekt célja c (év) M Megvalósítás helye

Szendrőő Város Önkorm mányzata

Csereháti Településszövetség

Oktatási infrastruktúúra fejlesztése a Tókörnyékeen (2005) Csereháti szociális szolgáltató hálózat (2005)

Szendrőőlád községg Önkorm mányzata

Óvoda (2005)

bővítése

Edelényy Város Önkorm mányzata

"Az Edeelényi kistérség foglalkoztatási stratégiájánnak kialakítása, Foglalkoztaatási Paktum léttrehozása" (2005)

Támo ogatás (eFt)

Költség (eFt)

Szendrő

2 775 229

242 0662

Becskeházaa

1 260 144

150 0000

Szendrőlád

1 020 127

134 0220

Edelény

19 840

19 9770

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 198 Boldva Községg mányzata Önkorm

Óvoda felújítás Boldván az esélyegyennlőségért (2004)

Boldva

Összessen

23 480

1 2266

5 375 544

547 27 2

Foorrás: VÁTI A B.-A.-Z. Megyei Fejlessztési Ügynökség 2005-ben elkészítette e az Edelényi Kistérrség Komplex Fejlesztési Straatégiáját. A Stratégiábban megfogalmazott jövőkép: a kistérségbenn élők életminőségének stabilizálása, a továábbi romlás megállítása, a fejlődési pályára állás felttételeinek megtteremtése. bbcélú Társulássa Edelényi Kistérség Töb Az új típussú, többcélú táársulást 2004. május m 26-án hoozta létre negyyvenhat, az edeelényi kistérségghez tartozó település. Az együttműkködés alapelem me a terület- és településfejlesz t ztés. e feladatook között szereepel a közoktaatás, a központti orvosi ügyelet, a belső ellenőrzés, a Ugyancsak a közösen ellátott gyermekjóóléti szolgálat. Bővíthető mindez a közm művelődés terüületeivel, mint mozgókönyvtáár, közös renndezvények szervezésével, a sport, a turisztika, a határmenti h kapccsolatok és az információs renndszer fejlesztéésével. A feladatok között b ok összehanggolását, az tervezik a pályázatok közös készítéését, az állattegészségügy, az ár- és belvízmunkálato útkarbantaartást, a környeezetvédelmet, a szabálysértési és adóbehajtáási hatóság műkködtetését. A Társuláss, mint a kistérrségi Foglalkozztatási Paktum egyik előkészíítője és szándééka szerint egyyik majdani részese, most közvetlenüül szerepet vállaal a térség foglaalkoztatási helyyzetének javítássában is. Civil szervvezetek o egyik leggkorábbi, a 80--as évek végénn létrejött kompplex térségi szeerveződése. A Cserehááti Településsszövetség az ország Ez a szerrveződés a elssősorban a Cseerehát önkormányzatait és az a ott élő helyi társadalmakatt hivatott integrálni. Ez a szerveződdés túl nyúlik a Szikszó által jeegyzett kistréséég határain, ugyyanakkor a Hernád folyó völggyének térségétt nem fogja össze. A völgyekbe v és dombok közé záárt Cserehát tellepülései szegéényebbek, helyi önkormányzatai magukra utaaltabbak. A Csereháti Településszövvetség projekt gazdaként – elsősorban a kis településeek lakosságát érintő – több kézműves foglalkoztaatási projektet iss működtetett az a elmúlt évekbben.

VI.4. Ingatlan I ngazdálk lkodási koncepció ko ó MÁNYZATI VAG GYONGAZDÁL LKODÁS ÖNKORM omképtelen éss korlátozottan n forgalomképees törzsvagyon 1. Forgalo Az önkorm mányzat forgaalomképtelen, illetve i korlátozzottan forgalom mképes törzsvaagyonának (utaak, járdák, inttézmények, közművekk, stb.) funkciójaa a közszolgálttatások biztosíttása. Az előző évekhez hasonnlóan az anyaggi lehetőségekhhez mérten folytatni keell ezek állagánnak megóvását, felújítását.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 199 2. Nem lakás célú ingatlanok Az elkövettkezendő időszak kiemelt feladdata a forgalom mképes ingatlannok hasznosíthaatóságának vizssgálata, előtérbbe helyezve az évek óta ó üresen állóó épületeket. Hasznosítás H soorán be kell voonni a magánttőkét, biztosítvaa ez által a kööltségvetés felhalmozáási egyensúlyátt, megakadályoozva az épületeek állagának és értékének tovvábbi romlását. (Volt ÉMÁSZ épület, IV. akna volt bányaépület, b voolt kisegítő iskola.) A Finkei Általános Á Iskolla megszűnéséét követően azz épületre pályyázatot kell kiírni a hasznosítása, illetve értékesítése é érdekébenn. A Kistérségi Hivatal munkaaszervezetének elhelyezésére a város tulajdonában lévő vaalamelyik épüleet alkalmas lehet. A jelenlegi Polgármesterii Hivatal korszeerűsítésével, keevesebb pénzüggyi forrás bevonásával a hivattali apparátus elhelyezése e megoldhattó, emellett az ügyfélforgalom ü sokkal színvonnalasabb kiszolggálása is biztossítható. Az Önkorrmányzat céljai között szereppel a volt MHS SZ épületénekk megvásárlásaa, illetve tulajddonba vétele, ezáltal e egy nagyobb építési é terület kiialakítására nyíílik lehetőség a belvárosban. Az Edelénnyi Egészségüügyi Intézményy felújítására engedélyes e terrvvel rendelkezzik az Önkorm mányzat, a rekkonstrukció pályázati pénzekből bizttosítható, így az a István királyy útján lévő foogászati és gyyermekorvosi reendelők áthelyezhetők. A megüresedő épület hasznnosításáról gonndoskodni kell. A folyamaatos bevételt bizztosító forgalom mképes ingatlaanjaink jelenlegi hasznosításátt - jobb konstruukciók reményéében - felül kell vizsgáálni. Külterületi, mezőgazdasáági rendeltetéssű önkormányzzati ingatlanok egymástól elsszórtan helyezkkednek el, viszzonylag kis m területnagyságot képviseelnek, egyesítésükre nincs lehetőség. Értékkesítésre, illetvee haszonbérbee adásra kell meghirdetni, bérleti díjaat megállapító határozatot h célsszerű felülvizsgáálni. gazdálkodás 3. Lakásg Az önkorm mányzati tulajddonban lévő lakások l egy része r szociáliss, másik részee szakemberekk elhelyezésétt szolgálja. Valamennyi önkormányzzati lakás – egyy kivételével – lakott és a közzeljövőben a bérlemények b meegüresedésére nem lehet számítani.. 7 db önkormánnyzati lakás vann, melyek közül 21 összkomfoortos, 15 komfoortos, 10 félkom mfortos, 28 kom mfort nélküli, Jelenleg 76 1 szükséglakás, 1 pedig lakatlan, l a 76 bérleményből b 6 közérdekű jelleegű. Az összkoomfortos lakásook kivételével az önkormányzzat tulajdonát képező bérlem mények túlnyom mórészt leromloott állagúak felújítást iggényelnek, ezeek értékesítése úgy célszerű, hogy a lakásokk elidegenítésééből származó bevétel az önkkormányzati tulajdonbaan lévő lakóépületek felújításárra, korszerűsítéésére kerüljön feelhasználásra. Az eltelt iddőszak tapasztalatai azt igazoolják, hogy a szzociális lakásigénylők száma folyamatosan eemelkedik, ugyanakkor az önkormányzat rendelkezzésére álló laakásállomány nem n biztosítja az igények kielégítését. 22006. évben a szociális lakásigényylők száma 47 fő. Az igényekk rövid időn beelüli kielégítésee nem várható, ezért az elkövvetkezendő időőszakban a szociális laakásügyi névjeggyzékre csak keevés lakásigénylő vehető fel. A kialakíttott építési telkeink hasznosításáról (Dannkó Pista, Vássártér, Póts András A út) goondoskodni kell, ismételt meghirdetéssel, társasháázak kialakításáával.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 200 4. Önkorm mányzati tulajd donú gazdaság gi társaság Az önkorm mányzat 2004. évben alapíttotta meg a Borsodi B Közszoolgáltató Kht-t 100%-os tulaajdoni részeseddéssel. Az alapításkoori jegyzett törzzstőke 10 millióó forint volt. A társaság áltaal ellátandó felaadatok közé a vízi-közmű üzzemeltetés, parkfenntaartás, a lakás- és helyiséggaazdálkodás tarttozik, feladatai tovább bővülttek (temetkezéési szolgáltatáss, bizonyos építőipari feladatok.) f A mérleg szerinti s eredméényt eszközök pótlására, p bővítéésére forgatják vissza. 2008 júliussától a gazdasáági társaságokrról szóló törvénny módosítása miatt meg kell állapítani a cégg új társasági foormáját. Az átalakítás előtt szükségeesség válik a Boorsodi Közszolggáltató Kht. olyyan irányú átvizzsgálása, amineek kapcsán meegjelölhetők azok a feladatok, amelyyek a versenyszzféra felé nyitáást biztosítani tudják t és a jelenlegi városüzzemeltetési felaadatok is jó színvonaloon elláthatók. 5. Részvéények, kötvényyek A gázközzmű-vagyonhozz kapcsolódó államkötvényy felhasználássáról a képvviselő-testület a fejlesztési feladatok meghatároozásával egy időben dönt. Lejáratáig - 2010-ig 2 - folyamatosan évi 37,5 3 millió forrint bevétellel számol az Önkormánnyzat. Az önkorm mányzat tulajdoonát képezi tovvábbá 30.580.e,-Ft névértékű ÉMÁSZ részvéény, ennek tőzzsdei árfolyamaa jelenleg a névérték feelett van. Az érrtékesítéséből származó s bevéttel pályázati önerő részét képeezheti. 5.550.eFt névértékű részzvénnyel rendelkezik az Önkoormányzat a Boorsodvíz ZRt-néél. A társaság nnyereséges, dee osztalékot nem fizet, eredményét erredmény-tartaléékba helyezi. Ezzen a részvények értékesítésee megfontolandó. Az önkorm mányzat fejleszztési forrásainakk bővítése céljáából 2003. évbben zárt jegyzésű kötvényt boocsátott ki 300 millió forint összegbenn. 2009-ig kamaatfizetési köteleezettsége áll fennn, 2009-től évii 60 millió forint a tőketörlesztéés. A banki szféra s a jelenleginél jobb, köönnyítettebb konstrukciókat k kínál, ezek kihhasználását a terhek könnyíítése és új fejlesztési források megteeremtése érdekkében szorgalm mazni kell.

 

Edelény

 

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 201 IN NGATLANGAZDÁLK KODÁSI TERV 1.

városrész (E Edelény) Haszznosítás módjja változzatlan funkcció változzatlan funkcció

HSz

Bes.

Jelenlegi funkció

Tervezett T funkció

Cím

Tel.ter(m2)

Önk.tul(m2)

B Bruttó(eFt)

B Becs.(eFt)

788/

3

Könyvtár

változatlan v

István király út 49

1149

1149

3 36903,991

335535

1555/1

3

Polgármesteri Hivattal

változatlan v

István király út 52.

2054

2054

12283,571

1102242

1174/9

5

Beépítetlen terület

parkoló p

739

739

5 572

5572

hasznnosítás

8773/1

5

Beépítetlen terület

közterület k

4141

4141

3 3205

33205

változzatlan funkcció

219

219

Hősök tere 1.

1004

1004

1756

117383

változzatlan funkcció

655/

Tóth Árpád út

Beépítetlen terület

hasznnosítás

8665

5

Áruház - volt Mozi

455/1

3

Sporttelep

park p

Borsodi út 7.

90428

90428

2 27253

331216

értékkesítés

455/2

3

Labdajátékpályák

park p

Borsodi út 7.

180

180

5 518

55181

értékkesítés

166/

3

Rendezvények Házza-Művelődési Központ

változatlan v

Borsodi út

25073

25073

158395,009

1153256

értékkesítés

166/1

1

Felszabadulási emlékmű

változatlan v

Borsodi út

9

9

3 3495,751

33496

1553/

3

Földhivatal/Irodaházz

változatlan v

István király út 52/A A

908

908

1599,977

777001

1445/

3

Orvosi Rendelő

Egésszségügyi E Központ K

Deák Ferenc út 6.

3212

3212

4 45842,103

991114

1775/2

3

Mátyás óvoda I.

Mátyás király út 1.

3033

3033

8 8658,705

558253

 

Edelény 

 

változzatlan funkcció változzatlan funkcció változzatlan funkcció változzatlan

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 202 funkcció 1668/2

3

Mátyás óvoda II.

1226/57

3

Sporttelep és játszóótér

110/1/1

3

110/4

változzatlan funkcció változzatlan funkcció változzatlan funkcció

Mátyás király út 5.

3204

3204

18966,25

881968

változatlan v

Mátyás király út

5775

5775

6 6405,195

66430

Átemelő - SZTK möögött

változatlan v

belterület

4

4

6 6438,63

116064

1

Szemétlerakótelep

vendéglátás v

Nincs utca neve

6320

6320

1789

11789

166/1

3

Kultúrház

18011

18011

1992/

5

Beépítetlen terület

291

291

8 82

882

Haszznosítás

1995/

5

Beépítetlen terület

574

574

2 2870

4444

Haszznosítás

1997/

5

Beépítetlen terület

549

549

3 3225

4499

Haszznosítás

8995

5

Beépítetlen terület

új ú telkek

1020

1020

7 789

7789

Haszznosítás

12200

5

Beépítetlen terület

közterület k - park

Borsodi út 38.

650

650

2 2477,308

5503

12201

5

Beépítetlen terület

közterület k - park

Borsodi út

144

144

6 650

1111

12202

5

Beépítetlen terület

közterület k - park

Borsodi út 41.

238

238

8 833

1184

12203

5

Beépítetlen terület

közterület k - park

Borsodi út 42.

195

195

2 2960,692

1151

12204

5

Beépítetlen terület

közterület k - park

Borsodi út 42.

475

475

9 974

3368

Polgármesteri P hivatal h Polgármesteri P hivatal h Polgármesteri P hivatal h

Antal György utca 6. 6 Antal György utca 10. Antal György utca 14. Névtelen utca feltáró út

 

Edelény 

 

Haszznosítás Váltoozatlan funkcció

Váltoozatlan funkcció Váltoozatlan funkcció Váltoozatlan funkcció Váltoozatlan funkcció Váltoozatlan

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 203 funkcció 12205

1

Közterület - zöldfelüület

közterület k - park

Névtelen utca

1663

1663

9 971,8

9970

Váltoozatlan funkcció

¼

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

714

714

5 553

5553

Értékkesítés

1//5

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

705

705

5 546

5546

Értékkesítés

1//6

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

718

718

5 556

5556

Értékkesítés

1//7

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

692

692

5 536

5536

Értékkesítés

1//8

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

679

679

5 526

5526

Értékkesítés

1//9

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

705

705

5 546

5546

Értékkesítés

1//15

1

Közterület - Nefelejccs utca

változatlan v

Nefelejcs utca

2077

2077

160,5

11756

változzatlan funkcció

1//20

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nefelejcs utca

687

687

5 532

5532

Értékkesítés

1//21

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nefelejcs utca

667

667

5 516

5516

Értékkesítés

1//24

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nefelejcs utca

646

646

5 500

5500

Értékkesítés

7440/

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Antal György utca 47.

1246

1246

2 2741

22741

Értékkesítés

7442/

5

Beépítetlen terület

laakóterület

Nincs utca neve

172

172

133

1133

Értékkesítés

7004/

5

Beépítetlen terület

közszolgáltatás k

Névtelen utca

3266

3266

2 2528

22528

Értékkesítés

7005/2

5

Beépítetlen terület

közszolgáltatás k

Nincs utca neve

1683

1683

4 420,75

11303

Értékkesítés

7006/1

5

ÉMÁSZ - lakóház, uudvar

változatlan v

Antal György utca 87.

2771

2771

11000

441529

Értékkesítés

 

Edelény 

 

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 204 7006/2

3

Mentőállomás/tűzoltóság

változatlan v

Antal György utca 85.

2796

2796

1370

115934

Értékkesítés

6880/2

1

Közterület-zöldterület

kereskedelmi k terület

Nincs utca neve

676

676

3 394

3394

Értékkesítés

6880/3

5

Beépítetlen terület

kereskedelmi k terület

Nincs utca neve

5483

5483

4 4224

44224

Értékkesítés

6880/4

5

Beépítetlen terület

kereskedelmi k terület

Nincs utca neve

351

351

2 272

2272

Értékkesítés

6552

3

Családsegítő és pedagóiai intézmény

változatlan v

Bányász út 2.

3686

3686

3 35142,849

889003

változzatlan funkcció

6225

1

Zöldfelület

teemetőkert

Névtelen utca

4690

4690

2 2734

22734

Haszznosítás

3007/1

1

Park/Régi kresz parrk

park p

Tormás út

1740

1740

1016,16

11014

változzatlan funkcció

1187

5

Társasház/Máltai szzeretetszolgálat

oktatási o központ

Borsodi út 22.

1424

1424

5 5340,518

22205

Haszznosítás

1188/1

5

Beépítetlen terület

oktatási o központ

Borsodi út

1374

1374

1063

11063

Haszznosítás

1188/2

3

Városgondnokság éépülete

oktatási o központ

Borsodi út 26.

2178

2178

2 21263,233

772941

Haszznosítás

1190

5

Beépítetlen terület

oktatási o központ

Borsodi út

1430

1430

1107

11107

Haszznosítás

1193/1

3

Izsó Miklós gimnáziium

oktatási o központ

Borsodi út 34.

14208

14208

114616,798

1101726

1193/3

5

Beépítetlen terület

oktatási o központ

Névtelen utca

1050

1050

3 315

8813

713/1

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

17513

3 35026

335026

Értékkesítés

713/2

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

721

2 2884

22884

Értékkesítés

713/5

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

828

3 3312

33312

Értékkesítés

713/6

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

864

3 3456

33456

Értékkesítés

 

Edelény 

 

változzatlan funkcció változzatlan funkcció

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 205 713/8

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

988

3 3952

33952

Értékkesítés

7440

5

Beépítetlen terület

Antal Gy. út 47.

1246

2 2741

22741

Értékkesítés

7442

5

Beépítetlen terület

172

133

1133

Értékkesítés

7550/1

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

207

160

1160

Értékkesítés

7550/2

1

Köztér

Dankó P. út

392

6 6623

66623

Értékkesítés

7550/3

5

Beépítetlen terület

Dankó P. út

354

2 274

2274

Értékkesítés

7551

5

Udvar

Dankó P. út

499

4 451

2212

Értékkesítés

6778/69

5

Gyep, legelő

Névtelen utca

42754

4 48

448

Értékkesítés

3884

5

Bányászklub, kultúrrház

Kenderföldi út 12/a.

951

2 2800

775160

Haszznosítás

3667

3

Vízműtelep

Külterület

40961

2 28068

114133

Váltoozatlan funkcció

6225

1

Beépítetlen terület

Névtelen utca

4690

2 2734

22734

Haszznosítás

B Bevétel

3322343eFt

2.

városrész (B Borsod)

HSz.

Bes.

Jelenlegi funkció

Tervezett funkció

Cím

Tel.ter(m2))

Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

Városrész

15504/

3

TÁJHÁZ I.

változatlan

BORSODI ÚT 155

2118

2118

19805,624

17812

2.

15505/

3

TÁJHÁZ II.

változatlan

VÁRALJA ÚT 1

782

782

14000

14220

2.

 

Edelény 

 

Hassznosítás móddja válttozatlan funkkció válttozatlan funkkció

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 206 válttozatlan funkkció válttozatlan funkkció válttozatlan funkkció válttozatlan funkkció válttozatlan funkkció válttozatlan funkkció

15506/

3

TÁJHÁZ III./LAKÓHÁZ

változatlan

VÁRALJA ÚT 2

2090

2090

15550,5

15411

2.

15507/1

5

Beépítetlen terület

változatlan

VÁRALJA ÚT 3

229

229

177

177

2.

15507/2

5

Beépítetlen terület

változatlan

VÁRALJA ÚT 5

1012

1012

286

286

2.

15508/

5

Beépítetlen terület

változatlan

VÁRALJA ÚT

582

582

450

450

2.

15510/1

3

Borsodi földvár területe

változatlan

BORSODI FÖLDVÁ ÁR TERÜLETE

34032

34032

35929,025

102708

2.

14472

3

Borsodi 2. sz Ált. isk..

változatlan

Borsodi út 150.

13146

13146

119728,826

204100

2.

522

1

Közterület

Kastélykert, Borsoddi u.

658

658

7468

7441

1.

értéékesítés

699

3

Udvar és Eü. int.

István k. útja 65.

2596

2596

55643

51075

1.

hassznosítás

700

5

Lakóház, udvar

István k. útja 63.

2503

2503

26074

4603

1.

válttozatlan funkkció

Értékesítésből bevétel

7441 eFt

 

Edelény 

 

Integráltt Városfejlesztési Stratégia 207 3.

városrész (F Finke)

HSz.

Bes.

Jelenlegi funnkció

Tervezett funkció

Cím m

Tel.ter(m2)

Önk.tul(m2)

Bruuttó(eFt)

Becs.(eFt)

Városrész

Hasznosítás módja

53361/3

5

Gyümölcsöss, udvar

-

-

10516

10516

2433

50

4.

vváltozatlan funkció

53361/4

5

Gyep, legelőő

-

-

1101

1101

2

2

4.

vváltozatlan funkció

53377

5

Gyümölcsöss

-

-

428

428

551

17

4.

hasznosítás

Az A önkormányzati ing gatlanvagyonból száármazó lehetséges bevétel b nagysága: Városrész V

Várható bevétel értékesítésb ből

1. városrész

322.343 eFt e

2. városrész

7.441 eFt

3. városrész

0 eFt

Összesen Ö

329.784 eFt e

 

Edelény 

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 208

VII I. Partn nerség és Monito toring VII. I 1. Partn tnerség A fejlesztéések tervezésee 2008 folyamáán kezdődött meg m ennek megfelelően már 2008. folyamáán zajlottak le partnerségi egyeztetésseket, amelyeket a 2009-ben megjelent m pályáázati kiírás fényyében részben ismételten meggtartott az Önkoormányzat Az érintetttek fejlesztésekkbe történő bevvonása – a szaakszerű és hattékony projekt-eelőkészítési / pprojektfejlesztéssi modellen túlmenőenn – kiváló eszkköze a kommuunikációnak. A konzultáció léényege, hogy részt r vesznek a projekt által kezelendő helyzetek elemzésében és a prioritásook, valamint a megoldás kijelölésében. Az előzetes vélem ménykéréssel elérhető e az érdekcsopportok megfelelőő szintű támogaatása, ami meggelőlegezi az eggyes fejlesztési programok sikeerét. dó célcsoporto ok/partnerek: Bevonand ™ Civil C szféra s k képviselői o Civil szerveződések o Polgáári szerveződéssek képviselői ™ Jellemző J kultúrrák o Kisebbbségi önkormáányzatok o Nemzzetiségi szervezzetek képviselőői ™ Gazdasági G szfééra ™ Egyházak, felekkezetek O művelődési intézménnyek képviselőii ™ Oktatási, ™ Heves Megyei Kereskedelmi és é Iparkamara LAKOSSÁ ÁGI TÁJÉKOZT TATÁS, NYILVÁ ÁNOSSÁG BIZ ZTOSÍTÁSA A helyi lakosság a projeekt elsődleges célcsoportja, esetükben a foolyamatos tájékoztatás és a rendszeres koonzultációs, véleménynnyilvánítási lehetőség a projeekt sikerességéének alapvető feltétele, mivel a lakosok annnak függvényéében, hogy milyen méértékben, formában és területeen érintik a fejlessztések, eltérőeen reagálhatnak az egyes tervvezett projektekkre. A fejleszttések társadalm mi elfogadottságát magalapoozandó folyam matosan tájékooztatni kell a helyi lakossággot, ennek elsődlegess eszköze a helyi h média, amelyeken a kereesztül rendszeeresen beszám mol a város a tervezés állássáról és a városrehabilitációs progrram aktualitásááról. Az akcióteerületi fejlesztéssek tervezése még intenzívebbb lakossági párbeszédet mire az érintett akcióterületekeen szervezett szzükségletorienttált lakossági fóórumok nyújtanaak lehetőséget.. igényel, am Formális és é informális eggyeztetéseken a település minnden lakója és minden érintettt tájékozódhat a tervezett fejleesztésekről, elmondhattja véleményét,, kifejtheti állásppontját. VÁLLALK KOZÓI EGYEZ ZTETÉSEK Az integrrált városfejlessztésben érinteett vállalkozói kör alapvetőeen két nagy csoportra bonntható. A helyi kis- és középvállaalkozások inkábbb a fejlesztéssek célcsoportjának tekinthetőők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitásook fogyasztóikéént jelennek meeg. Kisebb mérrtékben partnerrként is részt vehetnek v a vároosrehabilitációbban például saját üzletthelyiségeik, veendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a leegfontosabb paartnerségi eszkööz a szükségleeteik pontos felmérése, valamint a folyyamatos tájékoztatás többek között k a lehetsééges pályázati foorrásokról. A másik vállalkozói v kör hatása a proggram tartalmi elemit e és a várrosrehabilitációó eredményességét tekintve lényegesen intenzívebbb.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 209 A nagyobbb befektetőkkel, a tőkeerős beeruházókkal és a potenciális inngatlanfejlesztőőkkel való kapccsolattartás szeemélyesebb jellegű paartnerséget igéényel annak érdekében, hoggy rendelkezéssre álló tőkéjük mobilizálásaa Edelény akccióterületein történjen meg. m Így megvaalósítható a forrrások feltárása és kialakítható azok ideális koombinációja. Az olcsó munkaerő m melleett a kiépített innfrastruktúra, a jó közúti és vasúti v megközeelíthetőség, illettve az önkormáányzat által még nyújthható adókedvezzmények tehetik vonzóvá Edeelényt a befektetők számára. A települéés Polgármesteeri Hivatala ruggalmas ügyintézzést biztosít a beruházó szervezetek számára, rövidített ügyintézési határidők révén r igyekszikk elősegíteni a beruházást. b A helyi maarketing stratéggia egyik nagy hiányossága, hogy a turizmuus középpontbaa állításával hááttérbe szorul a települési marketing--kiadványokbann az ipar és gazdaságfejleszztés kérdésköree. Több kiadváányban egyáltalán nem jelent meg ez a terület, meely a beruházáss-ösztönzés koomoly hiányossáágaira hívja fel a figyelmet. Errre szükség van, még abban az esetben is, ha a turrisztika lehet azz egyik kitörési pont a település számára. A PARTNERI KAPCSOL LATOK KIALAKÍTÁSÁRA VA ALÓ TÖREKVÉ ÉS A KÖVETKEZŐ ELEMEKB BŐL TEVŐDÖTT ÖSSZE S KIDOLGOZÁS SA ESETÉBEN N IS: MÁR A MEGELŐZŐ IVS lakossági fórum megrenddezése (Művelőődési Központ)) az IVS-ről való tájékoztatás érdekében (2008. február 28.) ™ képviselőttestületi prezenttációk (2008. ja anuár 29.) ™ lakossági kérdőíves felmé érés (2008. febbruár) ™ mélyinterjú ú sorozat a teleepülés életébenn meghatározó szereplőkkel s (22008. január) ™

a IVS előkészíítése során a laakosság, a megghatározó helyii szereplők véleeményének Ezen fenti módszerek alkkalmazásával az k sor az anyyagban. aktív visszzacsatolására került A partneri kapcsolatok kialakítása k soráán fontos szem mpont volt, hogy előzetes meghirdetés révén (honlap, teleevízió, helyi e újság) minnél többen vegyyenek részt az eseményeken. A képviseelőtestületi prezzentációk biztoosították, hogyy helyi döntéshhozók folyamaatosan találkozzzanak az önkkormányzati hivatalokkal és lakosságggal történő egyeeztetés folyamaatát. A stratégiaai tervezés sorrán számos eggyeztetés történnt a város képpviselőtestületévvel, melyek lehhetővé tették a fejlesztési program előzetes e tartalm mának kialakítássát. Az egyezteetéseken az önkormányzat kéépviselőin túl szzaktanácsadók, gazdasági szakértők,, valamint építéész szakemberrek vettek résztt, ami elősegíteette a program több aspektussból (gazdasági, szociális, környezetii) történő megközelítését. Ezzel párhuzamosan eggy interjúsorozaat készült a város v döntéshoozói, intézményyvezetői illetve vállalkozói köörében. Ezt m elhelyyezése érdekében.Az interjúkkba bevont követően kvantitatív kutaatást folytattunnk a fejlesztésii súlypontok megfelelő ó személyekk egy-egy szakterület képviselői voltak, így leehetőség nyílt, az iparban, keereskedelembenn, iskolákban, óvodákban, idősek otthhonában, romáák között dolgoozó, közösségfeejlesztésben, építészetben, önnkormányzati kképviselői megbbízatásban, helyi politikában tevékennykedő személyek véleményyét meghallgatnni, ütköztetni. Összességében egyetértés mutatkozott m a infrastrukturáális hiányossággok felszámoláása, a főbb városi problémákk kezelése, abban, hoogy a legsürgeetőbb teendő az valamint a városközpont fejlesztése. A jaavaslatokat a teervezés során a szakértők beéépítették a proggramba. A kvantitaatív kutatás sorrán területi (kvóótás) mintavéteellel választottuuk ki az edelénnyi polgárokat, az egyes kvóttákon belül véletlen mintavétellel. m A kutatást végzzők különös figgyelmet fordítoottak arra, hoggy mindegyik vvárosrészben készítsenek k interjúkat. A megkérdezeett csoportok naagyságát a várrosrészek népeességéhez igazzítottuk. A megkérdezettek elm mondhatták véleményüüket a város egészét, e illetvee saját városréészüket érintő legfontosabb problémákról, értékelték az előzetesen kialakított fejlesztési elkéépzeléseket, vaalamint további javaslatokat teehettek további fejlesztésekre.. A felmérés leginkább az m kivonatát egyes proojektek prioritizzálásában jelenntett nagy segíítséget. A 2008 tavaszán azz elkészült straatégiai program elhelyeztük a város honlaapján, 2009-benn szintén felkerrült a város honlapjára.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 210

VI II.2. A stratégia s a megalap apozásáhhoz lefoly ytatott m mélyinterj rjúk er eredmény ye Bevezető Az Integráált Városfejleszttési Stratégia megalkotásában m n jelentős szereepe van a várossvezetésnek, azz önkormányzaat képviselő testületéneek, de természeetesen egy ilyeen típusú átfogóó elképzelés neem valósulhat meg m anélkül, hoogy a város lakoosságának, illetve a teelepülés vezető tisztségviselőinek véleményéét nem hallgattáák meg. A lakossság körében kkérdőíves felméérés zajlott, illetve közmeghallgatás keretében k fejtheették ki nézőpontjukat, míg a vezető v tisztségvviselők, vállalkoozók körében mélyinterjúk m zajlottak. A mélyinterjúk célja az volt, hogy megtudjuuk, hogyan látjják ma Edelény helyzetét, milyen problémáákkal kell a véleményüük szerint ma szembenéznie s egy edelényi laakosnak, és hoogy ezek a prooblémák hogyann lennének orvvosolhatóak fejlesztéseek, az integrált városfejlesztés v i stratégia által.. Módszertaan A mélyinteerjúk a települéés meghatározóó, véleményformáló szereplőivvel zajlottak annnak érdekébenn, hogy kiderüljön, milyen fejlődési leehetősége van a városnak, miilyen problémákkkal kell szembbenézni az adottt településen, és ezeket hogyyan lehetne megoldanii. A vizsgálaat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyyűjtés módszere: félig struktuurált mélyinterjú Az adatokk felvételi helyei: az interjú alaanyok által meggjelölt helyen, munkahelyeken m n, polgármesteri hivatalban Az adatgyyűjtés időpontjja: 2008. februáár Mélyinterjjú alanyok szááma: 20 fő A mélyintterjú alanyainaak összetétele:: P Polgármester, b bizottsági elnökk, képviselő: 5 Ö Önkormányzati intézmények, hivatalok h vezetői, gazdasági és é egyéb szerveezetek képviselői: 7 V Vállalkozók: 4 Egyéb szeervezet vezetőjje, képviselője: 4 A bevonássra került 20 személlyel s a váárosfejlesztés témakörében t a következő kéérdések alapjánn került sor azz interjúkra, melyek azz egyéni véleméények alapján toovábbi kérdéseeket alapoztak meg: m 1. Milyen fejlesztési lehhetőségei vannaak a városnak?? 2 2. Mik a legfontosabb problémák p a település életében? 3 3. Milyen megoldási lehhetőségeket látt a problémák megoldására? m 4 4. Hogyaan határozná meg m a város jövőbeli szerepét, célját? 5 5. A vároosrészi felosztáás rövid bemutaatása – Mi a véleménye a vároosrészi felosztásról? 6 6. A főbbb fejlesztési akcióterületek bemutatása – Mi a vélem ménye a terveezett akcióterületekről és b beavatkozások król? 7 7. Milyen beavatkozásookat javasol az IVS-ben megjeeleníteni? 8 8. Hogyaan értékeli az IV VS szerepét a város v jövőjébenn?

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 211 A TELEPÜ ÜLÉSRŐL ÁLT TALÁBAN, HOG GYAN LÁTJÁK K A TELEPÜLÉ ÉST AZ ITT ÉL LŐK h nyilvánított régióbban található. Történelmi, T gazzdasági és egyéb okokból Edelény a kormány által is hátrányos helyzetűnek kifolyólag is központi szeerepet töltött be b korábban éss ma is a térséégben. Korábbban járási székkhely volt, ma pedig p mind közigazgatásilag, mind fööldrajzi, mind gaazdasági adottsságaiból kifolyóólag van jelentőős szerepe. Szookták mondani: „Edelény a t Bódva-völgy kapuja”. Innnen vezet a 277-es főút Aggteelek felé, és errre „fűződnek fööl” a Bódva folyó mentén a települések egészen a határig. Fölldrajzi adottsággok szemponttjából azért is jelentős, hiszzen olyan naggyvárosok, minnt Miskolc, Kazincbarcika, Ózd közeelségében található, amelyekk nagy lendülettet adnak magának Edelénynnek is, másrészzt központi szerepe vaan a környezetéében lévő apróffalvak számáraa. A város tulajdonképpen négy, valamikkor önálló teleppülésből jött léétre, ami ma iss meghatározóó a városon beelüli élet, a mindennappok szempontjáából. Magját Eddelény adta, éss a történelem folyamán olvadt hozzá Egress – ami főként bányászok lakta teleppülés volt, itt is található t a bányya, – Finke, és Borsod a megyye névadó teleppülése, itt találhható a honfoglallás korabeli Borsodi Fööldvár. A várossfejlesztési straatégiában felvázzolt városrészi felosztás is errre a történelmi hagyományraa építve lett kialakítva, amivel egyébkként a megkérdeezettek is egyeetértenek, és jónnak tartják. A települéés jól fejlett, éss megfelelő szíínvonalon műköödő intézményyhálózattal renddelkezik, ami szzintén lehetősééget teremt arra, hogyy valóban kistérrségi vezető szeerepkört tölthesssen be. A település jelentőseebb épületei, területei, kulturális értékei – amelyekree a városfejleszttési stratégiábaan a megkérdezzettek szerint építeni lehetne – a következők: k Mind művészettörtééneti, mind L'Huillier--Coburg Kastéély, amely Maagyarország neegyedik legnaggyobb barokk kastélya. építészeti szempontból jeelentős. Az előzző rendszerbenn bíróság, és valamikor v még börtön b is működött benne. Évvtizedek óta folynak a tárgyalások a kastély k kérdéséét illetően, de iggazából az állaagmegóváson túl t nem nagyonn sikerült nagyoobb léptékű m b benne. Hasznossítása, funkciójja kialakítása még m nem történt meg. Valam milyen szinten használja h a terveket megvalósítani település, hiszen itt rendezik meg a Kastélykerti Napokat, illetve a Miskolci Operafesztiváál idején hanggversenyek megrendeezésének ad otthont, de állandó funkcióval méég nem bír. odi Földvárat. Tőle T nem messsze található a B Borsodi Tájházz. 1987-ben tárták fel a meggye névadó földdvárát, a Borso A települéés földrajzi adoottságai kiválóaak. A Bódva folyó szeli ketté a települést, hegyek, h völgyek veszik körbee, melyek a mezőgazddaság, és ezenn belül a szőlő és bortermesztésre kiválóóan alkalmasak lennének. A Császtai szzőlőhegyen gyönyörűeen kialakított térr található, melyyen az újonnan épült haranglááb áll. A települéésen található egy e könyvtár, amely közel 700 ezer kötettel büszkélkedhet. Jelenlegi helyyén meglehetőssen szűkös körülményyek között műkködik, számtalaan bekötött folyyóirat garázsbaan porosodik, mert azoknak sajnos már nincs hely a könyvtár épületén é belül. A városbaan több templo om épült, az egyik e a 14. száázadi a reformáátus templom. Van V egy katolikus templom, amely a nem régiben lett teljes mértékkben felújítva. Gyönyörű G haranngjátéka igazi idegenforgalmi i attrakció. A haarmadik temploom a Görög Katolikus, amely a város szívében találhható. A települéésen működik Művelődési Központ, K amelyyet 30 millió Ft-os F pályázati pénz elnyeréssével 100 millió Ft körüli összegből nemrégiben újjított fel a telepüülés. Nyílászáróót cseréltek, fűttést korszerűsíttettek, új városi tv-stúdiót alakíítottak ki az r Az intézmény rengeteg civil szeerveződésnek és azok proggramjainak ad helyet és leehetőséget. alagsori részen. Képzőművvészeti szakkörrök, szabadidőss varrótanfolyamok működnekk az épületben.. A gimnázium részéről rendeezvényeket, csoportfogglalkozásokat taartanak itt. Természetesen nem szaabad megfeleddkezni arról seem, hogy jelenntős kulturáliss, öntevékeny csoportok működnek a településeen, csakhogy nééhányat említsüünk: díszítő művvészkör, hagyoományőrző népddalkör, férfikóruus.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 212 TÁRSADA ALMI HELYZET T, PROBLÉMÁ ÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK á társaddalmi problémáákat és feszültséégeket szül Edelénybeen és a környezző településekeen is kimondva-kimondatlanul általános a kisebbsség kérdése. A roma lakossáág száma folyam matosan nő a településen. t A rendszerváltásst megelőzően működött m a településeen bányaüzem, amely rengeteeg embert foglalkoztatott, többek között romaa lakosságot is. A bányában foolyó munka nem kívánnt túl nagy szakkképzettséget, inkább a fizikaai erőnlétre helyyeződött a hangsúly. A rendsszerváltás után azonban a bányát bezzárták, így renggeteg szakképzzetlen ember keerült az utcára, nagy lett a munnkanélküliség, aamely a cigány lakosságot még inkábbb sújtotta. Az önkorm mányzatra tehát súlyos anyagi terheket ró egyrészt a segélyezés kéérdése, másrészt a szakképpzés, és a munkahelyyteremtés probblémáinak megoldása. Minddemellett az emberek e hozzááállásában is mutatkoznak problémák. Többször előforduló doloog a törés-zúzzás, vandalizm mus, a lopások. Tördelik a keerítésléceket a tájháznál, kaarácsonykor mi figurákat, padot hajintottak a folyóba, felboorítgatják a szeemeteseket éjszzakánként, lopjják a fát az megrongáálták a betlehem erdőből, a járdán végzik el a dolgukat. Csak C néhány példa p azok közüül, amelyek konnkrétan említésre kerültek. A rongálások, r h otthon fáznaak a gyerekek, nincs már lopások eggy része a létffenntartás problémáinak megooldása miatt vaannak, hiszen ha hova forddulniuk segítséégért. Egy résszük azonban a hozzáállásbból adódik. Neem tisztelik, éés nem becsüülik meg a környezetüüket. Ami pedigg a lakosságon belül a legnaggyobb feszültséégeket okozza, az az, hogy úggy látják, hogy „nem lenne veelük semmi baj, ha nem m éreznék úgyy, hogy övék a világ, v és ott állnnak meg kocsivaal, ahol akarnakk. Nekik a kutyaa nem szól, meeg nem mer senki szóllni, rájuk nem lehet l szólni sem mmiért, mert röögtön megvádoolják az embertt azzal, hogy ddiszkriminál….leeordítják az embert, veelük nem lehet normális n hangnnemben beszélnni…” „Az a pozzitív diszkriminááció, ami itt a térségben t a ciggányságra érvéényes, az sajnoos a magyarsággot hátrányosaan érinti.” A cigányságot minden meggilleti, ami a magyarokat, de „tucatjával vann olyan, legyen az pályázat, pprogram, meg egyéb, e ami viszont csaak őt illeti meg engem nem, akkkor ez nem poozitív diszkriminnáció?” „Ahogy voonulnak itt példdául, mennek fööl mikor megkaapják a segélyt,, akkor 8-10 kuutya kísérgeti őőket, bandástull mennek a kutyák és támadnak bicciklisekre, meg járókelőkre, és é hát oltva peersze a jószágaaik nincsenek, egész biztos. Nincs, aki ellenőrizzee, vagy legalábbbis ki mer oda menni m ellenőrzéést tartani, csakk a rendőrség esetleg” e A cigányság jelenléte a városban nemcsak társadalm mi, hanem gazddasági, oktatássi, és más egyééb problémákat is fel vet. Azok, akikk a romák lakta területekhez közel eső utcákbban laknak, lakkásaikat nem naagyon tudják elladni, vagy ha el e is tudják, akkor áronn alul. Feszültsséget teremt a településen a következő dolog, amelyet az egyik interjúaalany a követkkezőképpen fogalmazoott meg: „van még m egy nagyon éles ellentmoondás……ha szétnézek a várrosközpontba, m megállok, olyann gyönyörű nyugati koocsikkal jönnek,, hogy tele vann. Aztán hozza az egész csaláádot, anyóstul, apóstul, meg m mit tudom én, gyerekestül g vannak beenne, 8-an,9-enn szállnak ki eggy személykoccsiból. Hát gyakkrabban kellenee ellenőrizni őke ket, meg hogy honnan h van ez az autóó, én nem tudom m,… nem tudokk üzemben tarttani egy autót és é ezek, hogy miből m tudják üzeemben tartani, ugyanakkor u szociális segélyért s is ilyeen kocsikkal jáárnak.” A másikk dolog: ”..nem m láttam én még tanuló kocsibba gyakorolni, tehát hogy jogosítvánnyt szerezni egyy cigányt, mégiss mindnek van jogosítványa, j hát h nem tudom..” Természetesen ezek egyyéni véleményeek, meglátások,, és az ellenkezző oldalra is vaan példa. Több olyan vállalkozzás is van a a k között roma emberek is vannnak, velük veezetőik az elm mondások alapján nagyon településeen, amelynek alkalmazottjai elégedetteek. Ezek az emberek például szolgálhatnak s a azok számára, akiknek talán jeelenleg még ninncs lehetőségüük dolgozni, de a jövőbben megadatik majd m a számukkra. A kisebbséég helyzeténekk (de az egész lakosság helyzeetének) megolddására az egyikk legfontosabb lépés a „…munnka, munka, munka…”.. Munkahelyek teremtése rengeteg probblémát megoldaana a települéésen. Természzetesen mivel az iskolai végzettségg, főként a rom ma lakosság körrében alacsonyy, így a kisebb szakképzettséget igénylő, beetanított munka végzésére alkalmas munkahelyek m teeremtésére kelleene a településsnek koncentrállnia.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 213 Vannak, akik a a helyzet megoldását m a segélyezési s ren ndszeren törtéénő változtatásbban látják. Olyaan rendszert alakítanának ki, amely ösztönözné ö a gyermekvállalásst, ugyanakkor az a aktív munkaahelyek megtarttását is segítené, munkára kötteleznék az embereket. „…a segélyrrendszert minim málisra kellenee leszorítani, és é ezt csak úggy lehet megccsinálni, ha muunkahelyek teremtődnnek…” m lennének oly lyan nagy létszzámban jelen a rászorulók, az etnikailag rászoruló embberek, amit mondom, az „…ha nem önkormányyzatnak is nagyyobb lenne a mozgástere…” m Van, aki a felelősségteljjesebb gyermeekvállalásban látja a kiutat. Van, aki a fiatalságban látja l a jövőt, éss a nevelés szeerepét hangsúlyyozza. Olyan helyet h kellene kkialakítani, ahol a gyermek reggeltől estig e felügyelett alatt lenne, a jóra nevelnékk, akár úgy is, hogy mindez teljesen ingyennes legyen a számára. s A jelenlegi generáción g van a felelősség, hogy a jövő neemzedéke mikéént fogja látni a világot, mennnyire fogja meggbecsülni a munkáját, tisztelni a munkája által építettt dolgokat. A kisebbség kérdése meellett a másik nagy n társadalmi problémának az itt élők azt tartják, hogy eegyre kevésbé van meg a településeen az emberekeet összefogó, társadalmi t koh hézió. Hiányoljáák azt az összetartó erőt, am mi segítene a teelepülésnek abban, hoogy tovább tudjoon fejlődni, hoggy a fiatalok raggaszkodjanak szülővárosukho s z. „…régen vollt társadalmi munka és ne mondja seenki, az sem volt kötelező. Az tényleg társadalmi munnka volt, hogyy szombatonkéént, meg vasárrnaponként elmentünkk és építettük a kórháznak a parkjába, p másoodikos általános iskolásként ültettük ü a fákat, szépen megnőttek. Nem igaz, hogyy nem mennéneek el az embereek. Ez csak hozzzáállás kérdésee…” Úgy látják, hogy a teelepülésen jeleenleg folyó poolitizálás sem segít ezen a helyzeten, hiszen a renndezvények h az látogatottsságába, a minddennapokba túúlzott mértékbeen belefolyik a politika. „…a kapcsolatok, a párbeszéd hiányzik emberek között. k A napi politika annyiraa belevitte maggát, hogy a tábborok, és itt inkkább akkor távvol maradnak, nehogy n azt mondja azz egyik, hogy ő az ő rendezvénnyeire jár, hiábaa nem direkt poolitikai dolog…nnem érzik maguukénak a várostt, mert nem találják a helyüket, h mert a politika nagyré részt rátelepedikk…” A megoldás egyik kulcssfontosságú momentumának azt tekintenékk az emberek, ha a politikaa kevésbé folyyna bele a s mindennappokba, talán a különböző renddezvények látoggatottságán is segítene. mi, demográfiai problémát jelent a település számára, hogyy a fiatalok tannulmányaik befeejezése után nem n térnek, Társadalm vagy csakk kis számban vissza v Edelénybbe. A megkérdeezettek úgy látják, a legtöbbjük azért megy eel a településrőll, mert nem talál megfeelelő munkát, illetve ha talál iss, itt nem tud olyyan jövedelemrre szert tenni, mint m mondjuk a nyugati országgrészben. A megélhetéési problémákoon túl a másikk dolog, hogy nagyon kevéss kulturált szórrakozási lehetőősége van a városban v a fiataloknakk. A fiatalok elvándorlásátt csökkentené,, egyrészt a muunkahelyek tereemtése, másrészt a tartalmass szórakozási leehetőségek biztosításaa, valamint az öntevékeny fiiatal csoportokk számára biztosított megjeleenési lehetőségg. „…itt kellene tartani a fiatalokat, nyomon követnni a pályafutásuukat, hogy ha valaki v esetleg jól j zenél, biztossítani nekik valaami olyan helyiiséget, ahol esetleg zeenekari próbákaat lehetne tartaani…”, „…a vároosfejlesztésre is i művészibb beállítottságú fiaatalokat megfoggni, esetleg besegítenee a városkép jaavításában, műeemlék restaurállásába, akármibbe is…” RUKTURÁLIS HELYZET, PR ROBLÉMÁK, ME EGOLDÁSI JA AVASLATOK INFRASTR i lisan fejlettnekk mondható. Kevés K olyan település t van, amely elmonndhatja magáróól, hogy a Edelény infrastrukturál rendszervááltás utáni pár évben, rövid időn belül olyann fejlettségi szintre hozta volnna az infrastrukturális ellátottsságát, mint Edelény. Szennyvíz S hálóózata jelentős pénzügyi támoogatással a ’900-es évek elejéén épült ki. Tellefonhálózata, elektromos

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 214 hálózata, földgáz, f és víz ellátottsága, azz utak aszfaltozzottsága, járdákk tekintetében az a infrastruktúráát 90%-osnak mondhatjuk. m Fontos kieemelni, hogy pééldául a járdaépítés esetébenn a lakosságnak is kiemelkedőő szerepe volt, hiszen a „járda-program” keretében a lakók segítsségével alakítoották ki elég jeelentős részét. Természetesen hangsúlyoznni kell, nem 1000 %-os az ellátottságg, ezen a területten is van mit teenni. Az egyik fontos f kérdés, amely több intterjúalany esetében is felmerrült, az ivóvíz hálózat, h annakk fejlesztése, esetlegesen e saját ivóvvíz bázis újraélesztése. Edeléény a korábbi években é saját vízbázissal v renddelkezett, ami sajnos az itt éllő emberek hanyagságga, a rengetegg illegális szem métlerakás miatt ihatatlanná vált. v Ez természetesen nem pusztán infrasstrukturális, hanem közegészségügyii kérdéseket is felvetett. Ma az a ivóvíz ellátásst a településenn Kazincbarcikáról jövő víz seegítségével oldják megg, ami ugyan nagyon jó minősségű, viszont naagyon drága. A vízvezeték háálózat elavult, eelkorrodálódott, nem bírják a nyomástt, gyakori a csőőtörés. „…a váárosnak nagyonn sok az a vízvvesztesége, am mi nem a csapookon folyik el, hanem h nem tudjuk, hoggy a földben háány helyen van eltörve a cső, és é elszivárog…” Az iméntieekben vázolt prroblémákra az interjú alanyokk egyrészt a víízvezeték hálózat teljes rekoonstrukciójában, komplett cseréjébenn látják a meggoldást, másrészt saját ivóvvíz bázis újraéélesztésében, további fejleszztésében. A vízzvezetékek felülvizsgáálatát, javításátt közhasznú táársaság végzi a településen. Természeteseen ezek részleeges javítások, amik nem nyújtanak átfogó megoldást a problémáára. A másik olldalról, a saját ivóvíz bázis haasználatával olccsóbbá válna nem n csak a lakosok, de d az önkormánnyzat számára is az ivóvíz kéérdése. „…a Bódva B Magyarorrszág egyik leggtisztább folyójaa, az egyik legtisztábbb kategóriás víízként lép be az a országhatárnnál…annyira tisszta, hogy néha tényleg inni lehetne belőle…kitermelő helyeink ugye u a Bódva viizére alapoznakk, ez a bázisnakk az alapja, na úgyhogy ezt neekünk nagyon m meg kellene beccsülni…” A település csapadék ellvezető rendszzere hiányos. Nagy N esőzés, hóóolvadások ideején ez nagy goondot jelent a városnak és n pusztán abból adódik, hoogy az önkormáányzat ezt a terrületet még a városban élő embereknnek. Ez a probléma azonban nem …itt van egy árokszakasz, á oott meg már seemmi, amit nem oldottta meg teljeseen, a lakossággnak is része van ebben. „… megcsinállt az önkormányzat, másnapraa betúrták a lakkosok, mert neem tetszett, hoggy a ház előtt vvan. Szóval ennnek végére kéne járni,, és meg kéne velük v értetni, mert m akkor mindeenki szalad, am mikor tele van a pincéje vízzel és áll a ház előőtt a víz…” m való Közlekedéés tekintetébenn Edelény, mivel főút mentéén helyezkedikk el, igen nagyy az átmenő fforgalma. A műúttal ellátottságg jó, az más kérrdés, hogy ezekknek milyen a minősége. m Sajnnos több helyenn a településnekk azzal kell szeembesülnie, hogy hiábaa csinálják megg az utat, ha folyamatosak a csőtörések. c Azooknak a közutaknak a minősége sosem lesz már olyan, amelyekett akár egyszer is fel kellett törni csőtörés miatt, mint amilyyen előtte volt. „…ott, ahol minnden két hétbeen csőtörés van, na ottt mit tud csinálnni, hát ha megnnézi a hídnak azt a a részét, ahool a gyógyszerttár van és van a városgondnooksági rész, a kht felé vezető út, tolddozva-foldozva van ... az Istváánkirály úton naapirenden van a csőtörés, szóóval itt ezért is el se lehet készíteni, következő hétten már törni kell…” k Az utak minőségi javíttásában tehát az elsődleges megoldást az átgondolt vízvezetékk hálózat fejlessztésben, és az utána követkeező közútfejleszztésben látják az a itt élők. A települéésen a hullad dékgazdálkodás jól működik.. Egyre több helyen h van a városban leheetősége a lakoosságnak a korszerű, és környezetttudatosabb szzemléletet segítő, szelektív hulladékgyűjtéésre. A szeméétszállítással az a itt élők l neem kellett fizettnie ezért, az iddei év az első, amikor már kkell. Hulladékgaazdálkodás elégedetteek, ez idáig a lakosságnak tekintetébeen az egyik meegoldásra váró feladat az illeg gális hulladékleerakók megszüüntetése volna.. Egyrészt, merrt ezekkel a település meglévő vízbáázisát folyamattosan szennyezik, másrészt a rendezett teelepülés képet jelentősen lerrontja ezek látványa. A másik dolog, ami inkább fejlesztési javaslaat e tekintetben, hogy a telepüülésnek egyre nnagyobb hangsúúlyt kellene fektetnie az a alternatív energia e előállíítási lehetőségeek kiaknázásárra, többek között mondjuk a hulladék újrahhasznosítás révén. E mellett m említésree került a szélennergia, napeneergia hasznosítáásának lehetőséége is. p a településen. Am mennyiben a település autóforggalmát nem sikkerül valamelyest csökkenteni, ez állandó Kevés a parkolóhely probléma marad. A közleekedéshez hozzzá tartozik, hoogy jelenleg Eddelénynek nincss kerékpárútja. Ennek megéppítése több mészetesen szempontbból is indokolt leehetne. Egyrésszt csökkentenéé a személygéppkocsi forgalmatt a városban. A diákok és term a lakosságg számára bizttonságosabbá válna a közlekkedés, ha többeen járnának keerékpárral, mintt autóval. A haarmadik, de

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 215 nem utolssó szempont, hogy a turizm mus, az idegennforgalom szem mpontjából is hasznára válhhatna a településnek, ha rendelkeznne kerékpárúttaal, nem csak a belvárost b illetőeen, hanem a település környezzetében is. A belvárossi forgalom csöökkentését segítené elő egy esetleges e elkerrülő út megépíítése, fejlesztésse, ami a városst kikerülve vinne továább a 27-es főúttra bekötve Agggtelek, Jósvafő és Szlovákia feelé, szintén sokkat segíthetne eezen a problémán. A helyközzi közlekedéstt a Volán és a Máv biztosítjaa. A helyközi buszközlekedé b s és a vasútköözlekedés jó. A település rendelkeziik autóbusz pályaudvarral és vasútállomással. Ami a vasútközlekedést illleti, koránt sem m olyan kihasznnált, mint a korábbi időőkben, amikor nagyon sokan jártak más teleepülésekre, Misskolcra dolgoznni, illetve amikoor ide jártak a bányába b az emberek dolgozni. d A helyyközi buszjáratook a városközppontban közlekeednek, így a teelepülésen a heelyi buszközlekkedés nem tökéleteseen megoldott. „…a kenderfölddről idős emberrek, mondjuk eggy ifjúsági házbban lévő rendeezvényre este, hát inkább nem megyy fel, de ha voolna buszjárat, vagy meg volnna oldva a közllekedés, akkor biztos, hogy iggénybe vennékk sokan, és akkor telthház lenne valam mennyi rendezvvényen…” EGÉSZSÉ ÉGÜGYI HELYZ ZET, PROBLÉMÁK, MEGOLD DÁSI JAVASLA ATOK Edelény az a egészségüggy területén iss központi szeerepet lát el. Van egy tüdő őgyógyászati szakkórháza, ami több szempontbból kiemelkedőő. Egyrészt egyetemi oktató intézmény, szzakorvos képzéésre akkreditáltt kórház, amely speciális egészségüügyi ellátást szoolgáltat a lakossság számára. Fontos szerepee van azért is, mert megyei éés regionális feladatokat is ellát, és mindamellett, hogy gyógyít, munkahelyekeet biztosít a teelepülésen és a környéken élőknek. A város v egyik m get, természeteesen ezek nagyy része szakiránnyú munka, legnagyobbb munkáltatójaa, hiszen 224 doolgozónak ad munkalehetőség amely véggzettséghez kötöttek, főként főiskolai, egyetem mi végzettséghez. A kórház szzerencsésnek m mondhatja magát, - hiszen az egészsségügyi változztatások során ugyan a belgyógyászati osztályt o be keellett zárni, és bizonyos egéészségügyi problémákkkal az itt élőkknek Kazincbarrcikára, vagy Miskolcra M kell utazniuk, u - de a földszinti réészen a szakam mbulanciák megmaraddtak, és kiváló szakember s gárddával, nagyon jó színvonalon működnek. g-ellátó rendellőintézet műköödik Edelénybeen, ahol a házioorvosi szolgálaton belül 5 felnnőtt és 3 gyerm mek körzeti Járóbeteg orvos látjaa el igen magass színvonalon munkáját, m majdnnem mindegyik orvos két-három m szakvizsgávaal rendelkezik. Két gyógyyszertár működdik a városban, ezek nagyjábból ellátják az ittt és a környékkben élők igényyeit, illetve jelennleg épül a harmadik gyógyszertár, amely a a rendelőőintézet mellettt egy intézeti gyyógyszertár lesz. Így tehát méég nagyobb lehetőségben, e a települéés. és még jobbb színvonalon lesz képes ezeen a területen iss a betegeket ellátni f létesítméénye van a tellepülésnek, am melyből van, am mi városi, illetve van, ami Szociális intézményeit tekintve több fontos megyei fenntartású. Ezek az Időskorúaak Otthona (ennnek keretén beelül működik a településen a családsegítő szzolgálat), a b szociáális intézmény,, valamint az újszülöttek, középsúlyosan értelmi foogyatékos felnnőtt korú embeerek ellátását biztosító kisgyermeekek ellátását seegíteni hivatott védőnői szolgáálat, ami 6 védőőnővel megfelelő színvonalú szzolgáltatást nyúújt. A problém mák, amelyek azz egészségügyeet érintően felm merültek, egy réészük országos probléma, máss részük speciáálisan helyi. Az egészsségügy helyzetéének tárgyalásaa során kikerülhhetetlen kérdéss volt a vizitdíj kérdése, amely a nyugdíjasookat, beteg, ugyanakkoor szegény embereket sújtja leeginkább. „…m mindig csak 3000 Ft-ot emlegetnek, olyan, fellmegy az agyviizem, mikor csak 300 Ft-ot, miért 300-at emleget?? Elmegyek azz orvoshoz gyóógyszert íratni,, vagy egy vizzsgálatra 300, na nézzük meg…mennjen át a röntgeenre, már oda is i már csak megint 300 Ft. Azt mondja, hoggy na visszamegyek hozzá, háát megkéne nézni fönt a belgyógyászzati szakrendeléésre, oda megiint 300 Ft, teháát az már 900 Ft, F és hát nem egyedül én vaagyok így… nem 300-rról van itt szó, meg hát sok azért nem meggy, mert nincs pénze, nem egy, e nem kettőtt tudok, meg issmerek, aki elpanaszoolja.” k van szó s e tekintetbben (és erre megoldási m javasslat sem érkezeett), ez a vároosfejlesztési Lévén, hoogy országos kérdésről stratégiát nem n érinti, méggis mivel sokakaat érint a teleüléésen fontosnakk tartottam megemlíteni.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 216 Az egészsségügy területén felmerült egyééb meglátások, inkább fejlesztési javaslatoknnak nevezhetőeek, mintsem egéészségügyi problémákknak. Az egyik ilyen a járóbeeteg-ellátó inttézet épülete, amely már kinnőtte a rendelkkezésre álló terret. Egy új, nagyobb, korszerűbb reendelőintézetre lenne szükség a településeen. „…maga a tér kicsi. Neki szolgálni keell 37 ezer embernekk a járóbeteg-elllátását. Kinőttüük. Kinőttük, iggényesebbek leettek az emberrek egyrészt, kkettő, fejlődött a technika. Nőttek a rendelőknek, re a járóbeteg-ellátá j ásnak az igényeei, meg a tárgyyi és személyi minimum m feltéteelei, ugye ezeknnek tér kell, ugyanazonn az alapterüleeten.” Korábbaan erre születettt egy pályázat, amelyen sajnos nem nyert a település, de az ezen a területen dolgozók szorrgalmaznák ennnek a továbbbvitelét, újabb pályázatok íráását. A másik ilyen kérdés a kórház fejlesztésse, amely a teechnikai fejlődéésből adódóan, és a műszerek amortizációójából követkeezően folyamattos munkát jelentenekk. S HELYZETE, PROBLÉMÁI, P M MEGOLDÁSI J JAVASLATOK OKTATÁS A települéésen bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnnázium, valamint egy kisegítőő iskola működiik. Jelenleg kétt általános iskolával kevesebb műkködik a településen, mint korrábban, kettőt ugyanis beolvaasztottak a jeleenleg működő kettőbe. A n csak a heelyiek, a térségbben lakók gyerrmekeit is „felszzippantja”. Az utóbbi u évek megmaraddt általános iskolák azonban nem egyik jelenntős fejlesztésee volt a diákokk számára, minnd egészségvéddelmi, mind spportolási szemppontból az egyik általános iskola tanm medencéjének kialakítása. o szempoontból szintén kistérségi k funkciiót lát el. Tanulóói létszáma A gimnáziiumot az önkorrmányzat tartja fenn, viszont oktatási folyamatossan bővül, olyaannyira, hogy a korábbi kolléggiumát meg kellett szüntetni, helyhiány h miattt a kollégiumbóól, illetve az ott találhattó helyiségekbőől is tantermeket alakítottak ki. k „…hosszú távon kizárólag az a oktatás az, aamelyikbe a beeletett pénz megtérül… …” Az önkormáányzat többszörr adott be bővíítésre, felújításrra pályázatot, az a önkormányzzat részéről az intézmény fejlesztéséének szándékaa tehát meg vaan. Környezetvvédelmi szakiráányú oktatás folyik f az intézm ményben, ameelyre egyes véleményeek szerint főiskkolai kart lehetnne építeni, ilyenn irányba fejlőddhetne tovább az a iskola, azon túl, hogy az okktatás tárgyi feltételein,, és a benne okktató tanárok szzakmai képesséégein, képzettséégein is volna mit m fejlesztenie. A települéés kisegítő iskkolája most máár alapítványi foormában műköödik és az enyhhe fokon szelleemileg sérült gyyermekeket oktatja. A pedagóggusok, tanárok munkáját jól működő Pedagó ógiai Szakszolg gálat segíti a teelepülésen. ÁGI HELYZETE E, PROBLÉMÁ ÁI, MEGOLDÁS SI JAVASLATO OK GAZDASÁ A rendszerváltást megelőző időszakkban Edelény „motorját” gazdasági szem mpontból az ittt működött ippari, illetve mények, szövetkezetek adták. A rendszerváltás előtt, a településen m működött bányaa rengeteg mezőgazddasági létesítm embernek adott munkalehetőséget, és ami a talán a legffontosabb, hogyy olyan munkalehetőséget, am mely nem igényyelt túl nagy iskolázottsságot. Tulajdonképpen a bányya működéséneek köszönheti Edelény, E hogy várossá v fejlődöttt. „…42 települlésről jártak be ide dolg lgozni az embeerek...”, és természetesen egy idő után leteleepedtek itt Edeléényben. A bányya azonban meegszűnt, és rengeteg, főként szakképpzetlen, 8 általáános iskolai végzettséggel sem m rendelkező em mber vált munkaanélkülivé. A bánya mellett a reendszerváltást megelőző időszakban naggy jelentőségee volt a term melőszövetkezeeteknek, a mezőgazd daságnak, ami mára szintén teeljesen visszafeejlődött. e pár, ruhaggyár, nyomda, betonüzem (jelenleg ez Egyéb ipaari létesítményye, gyára nem igazán jelenttős, bár van egy felszámoláás alatt áll), éppítőipari kisvállaalkozás, fafeldoolgozó kisvállalaat…stb. „…itt volt v a ruhagyár,r, ami volt. Az is i döglődik, legjobb infformációim szeerint, az sem műűködik olyan szzinten és az is ilyen i rapszodikkus bedolgozásssal foglalkozik, de még az is jó, mert rt legalább van.. Vagy itt van egy nyomda, az a sem olyan, hogy olyan sook embert képeezne ki, olyan sok ember dolgozna ebben a nyom mdában amire azt lehetne mondani, m hogy tömegével tuddja….” Az iparii létesítményekk, nagyobb

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 217 vállalkozássok hiánya olyaan értelemben is fontos, és feeltétlenül megoldandó problém ma, hogy a vároos nem tud bevéételre szert tenni iparűűzési adó tekinttetében, hiszen nincsenek olyaan nagy létesítm mények, amelyeek ezt produkállnák. Kirajzolódiik tehát, hoggy gazdasági szempontbóól a legnagyobb problémáát a munkaanélküliség kérdése, a munkahellyteremtés jeleenti. A problém ma megoldása több szemponntból is nagyonn fontos. Egyréészt a munka az, ami az emberek számára s a megélhetést biztoosítja, ami által a megkeresettt pénzből szolgáltatást tudnaak igénybe vennni. Ha van munkája az a embereknekk, nem akarnakk elvándorolni a településről. És É persze nem egy utolsó szeempont, hogy ha h Edelény fejlődik, a térségre nézvee is fejlesztő hattással van. A problém ma megoldását több t dolog is nehezíti. Az egyyik oldalról az, hogy h sok az alaacsony iskolai vvégzettséggel rendelkező, r szakképzeetlen ember, a másik, hogy ha lennének is megfelelő végzzettséggel renddelkező embereek, nincs munkkalehetőség Edelénybeen., illetve a maagasan kvalifikáált emberek sziintén nehezen találnak a teleppülésen munkát, épp úgy, minnt a nagyon alacsonyan képzettek. Működik M a telepüülésen Munkaü ügyi Kirendeltsség, amely lehetőségeihez m mérten igyekszikk segíteni a é a környékenn élőknek. városban és Edelény ip pari park létesíítését, illetve feejlesztését célozzza meg a munnkahely teremtéés céljából, amit a megkérdezzettek jónak tartanak. „…nem „ akar ittt mindenki Buudapestre menni, érti, akkor nem akar minndenki Budapestre menni, haa itt is van lehetőségee…” Úgy látjákk, hogy a munnkanélküliség problémájának p az egyik kulcss kérdése az, hhogy települ-e Edelénybe valamilyenn ipari cég, vaggy sem, keletkeeznek-e olyan vállalkozások, amelyek több embert képeseek foglalkoztatnni. Ebben a tekintetbenn az önkormáányzat felől teett lépéseket látják. Úgy goondolják, hogy ezen állami segítségnyújtás nélkül, önmagábaan a település nem n tud túljutni.. h egyszerűeen oda nyom péénzt. Ez az egyyik része, a „…tényleggesen hátrányoss helyzetű régióók életébe beaavatkozik, úgy hogy másik, áttéételesen, hogyy úgy avatkozikk be, hogy irányyítja, ide küldi a beruházásokkat, harmadik a településekneek ad olyan pályázati lehetőséget, l hoogy ők is gazdáiinak, gazdakénnt érezzék maguukat…” n állami támogatással olyyan munkahelyy teremtés, minnt teszem azt a Hankook Dunnaújvárosnál, vagy v ehhez „…ha itt nincs hasonló, akkor a itt önerőbőől nem is fog taalpraállni…” „…állami segítség s nélküll nem fog mennni, vannak olyann nagy szabadd területek, ameelyek nincsenekk művelés alá vonva, v ahol lehetne úggy irányítani a külföldi k szabadttőkét, amely vaalamilyen üzem met, gyárat akarr létesíteni Maggyarországon…egyenesen azt mondaani, ha kellünk, akkor kelljünk, de akkor itt… Eltérőek a nézetek a tekintetben, hogyy több kisebb, vagy néhány nagyobb vállalkozás, vagy ippari létesítményy kellene a munkahelyy teremtés meggoldására. „… ha ninccs munkahely, ha nincs legaláább egy, a térséégnek egy 15000-2000 munkahhelyet adó, mosst az, hogy egy e, vagy két közepes méretű m … nagyy beruházása, akkor a ez nem fog talpra állni,, és tovább foly lytatódik az eróózió, tovább follytatódik az elvándorláás, a lakások eggyre alacsonyabbb értéken törtéénő eladása…”” k amiveel tudnánk ide kisebb k gyárakatt telepíteni…” „… a várossban olyan straatégiát kellene kiépíteni, h próbáljaanak fejlődni. Nem N kell feltétleenül nagy, mulltinacionális „… ugyanakkor arra öszttönzik a vállalkkozókat, hogy helyben cégben, váállalkozásokbann gondolkodni, kisebb vállalkoozások kellenekk, abból minél tööbb, amely 20-330 főt tud foglallkoztatni…” „…tehát idde lényegében az kellene, ha a MOL nem iss jön ide, hogy legalább legyen egy fecskenddő gyár, egy tűűgyár… egy gyógyszerrgyár, csomagoolóüzem…” m Természetesen nem minden megkérdezzett kizárólag az ipartelepítésbben látja a munkanélküliség prroblémájának megoldását. A mezőgaazdaság valamikor működőképes gazdasági terület volt a teelepülés számára, mára nem iggazán jellemzőő. „…képese az edeléényi lakosság arra, hogy nagy tömegben állítsson elő élelmisszert? Magyarorrszág hagyomáányosan egy aggrár ország,

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 218 nem is vooltunk más. Vass és acél orszáága, egy nagy marhaság m volt. Képes –e Edeelény és vonzááskörzete arra, hogy nagy mennyiséggben állítson elő e élelmiszert?? Én elmondom m önnek, hogyy amikor idejötttem dolgozni éés mentünk hazza…gyalog mentünk, le l kellett állni iddőnként este terreléskor, mert annyi a tehén voltt….ma én nem tudom van-e eegyáltalán Edeléényben egy tehén… A magyar tejiparr teljesen padlóón van. Meg tuudja-e oldani azzt magának Edeelény, hogy annyi tejtermékett, zöldséget termel…, hogy h részben eladjon, e …farmeergazdálkodástt meg tudjuk hoonosítani vagy sem… s v egyszeer működött, miért ne működhetne újraa, természetessen a kor Teljesen jogos felvetéss, hogy ha valami m farmerggazdálkodások révén. követelméényeihez és fejleettségi szintjéheez igazodva, mondjuk Edelénybeen a szolgáltatóó szektorát, a kereskedelmi életét nézve azt láthatjuk, hoogy különböző kereskedelmii üzletekkel viszonylagg jól ellátott, a mindennapi életet érintő dolggok beszerezhetőek a településen. Az élelm miszertől a veggyi áruig, a gyógynövéényszaküzletig a boltok igen nagy választééka áll rendelkkezésre, az más m kérdés, hoogy az ezekbeen található áruválasztték talán nem a legszélesebb. Van, aki úgy láátja, hogy példáául a műszaki cikkek terén hiánnyosságok vannak, m műszaaki üzlet, amelyy megfelelő válaasztékkal bírnaa…” . „…nincs megfelelő A szolgálltató szektort tekintve azonbban jelentősebbb hiányosságokk tapasztalhatóók a településeen, mint a kereeskedelmet illetően. Kevés K étteremm mel rendelkezikk a település, a meglévők színnvonala, nyitvaatartási ideje is olyan, amelyree turisztikai szempontbból nem igazánn számíthat a teelepülés. „… réggen oda jártunkk ebédelni, nem m főztünk, mert dolgoztunk, meert nem volt rá idő, moost már meggoondolom, hogy oda megyek-ee, ez az egyik dolog, kettő, nincs n is olyan sszínvonalas étterem…” A meglévő éttermek fejlessztése, újak nyitása n nemcssak idegenforgalmi szemponntból lenne fonntos, munkaheelyteremtés megy az összees diplomásunkk, miért megy el? Azért, meert nem tud…eegy vendéglátóós nem fog szempontjjából is. „…elm elmenni, egy e vendéglátóiipari főiskolát véégzett, ha itt Eddelényben mégg nyílik két éttereem …” helyek. Ezek hiányát h több ddologra vezetik vissza az Hiányoznaak a településrről a teraszoss, kis kávézókk, vendéglátóh interjúalannyok. Egyrészt nincs a települéésnek sétáló utcája, amely naagyobb lehetőséget, és teret bbiztosítana ezek számára, másrészt úgy tapasztalták, hogy ha a kezdeményezzés meg is voolt ez irányba, valahogy elakkadt a dolog a közterület használataa miatt. „… elégg sok városban üzemel ez a nyyitott terasz renndszer, itt Edeléénybe nem…” „… ahol ezzek üzemelnekk, ott ténylegeseen üzemelnek, és szívesen kiüülnek az emberrek akár egy káávét, kólát, sört, akármit is, sőt esténkként egy vacsorrát is kint, egy nyitott n teraszon azért megesznnek…” t a szolgáltató szeektort érintően az is problémát jelent a városnak, hogy nincssen megfelelő szállodája, s Turizmus tekintetében, ahol monddjuk legalább eggy busznyi turisstát el tudnánakk szállásolni. A fiatalok, de a felnőtteek számára iss nagyon kevéés a tartalmas, kulturált szó órakozási lehetőség. „… van v egy-két m, hogy azok,, azokon a szórakozóóhely, ami ugyeebár megy, meg azért szokttak lenni műsoorok a fiataloknnak, azt hiszem napokon, mikor m nyitva vaan, és biztosítjákk a szórakozást, akkor megtellnek, viszont mááskor szinte úgy gymond üres a jelleg…” j d ezek általábban ráfizetésessek a települéés számára, neem hoznak Vannak ugyan időnként koncertek a településen, de „ hiányzik azz élőzenés műssor ezzel kapccsolatban Edeléényből, nagyonn kevés zenekaart fognak megg úgymond, bevételt. „… hogy ide hozzanak…” h e már nem iggazán jellemzőeek, aki színházba akar menni, az Miskolcra utazik. u Korábban voltak színházzi előadások, ezek Valamikor működött a fiaatalok számára a városban többb disco is, de nem igazán tudtak életben maradni. A megkkérdezettek úgy látják,, erre talán nem m is igazán vann szüksége a teelepülésnek, mert a környező nagyobb várossokban igen jó színvonalú disco-k működnek, ahovvá az edelényi fiatalok is szívvesen átjárnak. „…a környékeen rengeteg vaan, bejáratott disco-k, d egy

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 219 ilyen negyyedóra autóval és é a városnak teljesen t fölöslegges ebbe az iráányba fordulni, mert m minőségi szórakozó helyyek vannak, ilyen discoo jellegű szórakkozó helyek nem m messze innenn…” ótalálkozók jelenthetnék, amelyeknek a Tartalmasabb szórakozáási lehetőséget például a teleepülésen rendezett író-olvasó látogató köözönsége viszoont nem túl naggy, és leginkábbb a felnőtt lakossságra szorítkoozik. Ezen lehettne segíteni, haa szélesebb kör érdeklőődését igyekezznének fejlett koommunikációs eszközök e segítsségével felkelteeni az ilyen típusú rendezvényeek iránt. „…akinek föl kell kelteni az érdeklődéssét, időnként azzt mondom, azz igényét, azoknnak ez kevés, azoknak a leggkorszerűbb kommunikkációs eszközökket kellene haszználni” v biliárdra, cssocsóra, darts--ra, tekézésre. Ezekre a leheetőségekre Található a településen olyan hely, ahhol lehetőség van t és bő ővítheti ezekett, csak hogy nééhányat említsüünk azok közül, amelyeket azz interjú alanyok mondtak: építhet a település bob pálya,, bowling pálya építése, szánkkófelvonó, szánkózási, síelési lehetőség kialaakítása. A városbaan működik Mű űvelődési Közp pont, amelyet egyesek Renddezvények Házzának, mások Ifjúsági Háznakk hívnak. A Művelődéssi Központ épüülete nemrégibben lett felújítva, mely munkáálatok elvégzéssét pályázat útján nyert pénzösszeg is segítette. Az intézmény számtalan civvil szerveződéssnek, rendezvéényeknek, külöönféle program moknak, szakkööröknek ad h Többen azonban a úgy láátják, hogy ezekket a lehetőséggeket bővítenie kellene a létessítménynek, lehetőségeet, és biztosít helyet. akár az álttal is, hogy maggát az épületet bővítenék, átalakítanák. mód megváltozzzék: „…ugye a kultúra az Van aki szzerint a kulturáális élet fellendüüléséhez az keell, hogy az aláábbi szemléletm maradványyérdekeltségű, illetve maradvvány szemléletűű. Ami marad, akkor adjunk még m nekik is aannyit, hogy maajdnem azt mondom befogják a száájukat, mert nem mondhatjáák azt, hogy ők nem kaptakk semmit. Én a kultúrát sokkkal előrébb m a város stratéégiai kérdései között, k meg tudjjuk mutatni maggunkat, hogy itt milyen érték vaan…” helyezném Edelényneek valamikor virágzó sportéleete volt. Szakossztályok működdtek, futballmérrkőzések voltakk. „…a sport azz egy olyan komoly érrték, nem csak a versenysporrt, hanem az a szellemiség, ami a megjelenikk egy sport tevvékenységen keeresztül, és azért, merrt Edelény minndig büszke volt a sportmúltjáára, és ma is büszke b lehet, de d a jövőjére sszeretnénk büsszkék lenni majd…” Több T sportegyeesület működik a településenn, melyeknek a működéséhezz a legnagyobb anyagi hozzzájárulást a település biztosítja. A városban v tehát ma is van lehetőség sportoolásra, de ezeeket a lehetőséégeket a megkkérdezettek m lehetősségek számára biztosított tereet nem találják megfelelőnek. Úgy látják, többsége szűkösnek taláálja, illetve a meglévő hogy ahoggyan a településs anyagi kereteei szűkülnek, úggy a sportra forddított támogatáss is folyamatosaan csökken. A sport szzámára olyan helyet h kellene a településen kialakítani, k ameely lehetőleg a belvárosban van, vagy legaláábbis nincs messze tőőle, és ami több t sportág szereplőinek s a adna lehetőségget egy helyen. Olyan spoortcentrum kellene, ahol sportrendeezvényeket, versenyeket lehettne szervezni, ahol a sportoláás számtalan leehetősége kapnna teret, ahol a számtalan sport melleett edzőterem, fitness terem kaaphatna helyet. e strand, nincs egy uszoda, ami a most már kis k városnál nem m egy túl nagy igény, ami ugye ye egyebet is szzolgálhatna, „…nincs egy mert az az a uszoda téleen is menne, most m miért járjaak én át Barccikára…” A teleepülésen élők hiányolják, hoggy nincsen strandolássi, úszási lehettősége a várossnak. Vannak, akik a strand d kérdését a spport kapcsán eemlítették meg, de voltak olyanok iss, akik a turizm must érintve hiáányolták, és úggy látják, hogy fürdőturizmust lehetne kiépíteeni Edelénybenn azzal, ha strandot hoznának létre. Amennyiben A gyyógyvizet találnnak, wellness- és é gyógyturizmuust lehetne rá aalapozva kialakíítani LYZETE, PROB BLÉMÁI, MEGO OLDÁSI JAVAS SLATOK TURIZMUS, IDEGENFORGALOM HEL s is központi szereepet tölthetne be b a térségben. Mint korábbann már említetteem, szokták Edelény iddegenforgalmi szempontból rá mondanni: „Bódva völgyye kapuja”. „Kapu”, amelyen át á a turista beléppve eljuthat akáár egészen Szloovákiáig.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 220 Turisztikai szempontból a legjelentősebbb látványosságg és a régió fellemelkedését szolgáló s idegenforgalmi létesíttményeként kiemelkedő a településeen a L'Huillier--Coburg kasttély, amely az ország egyik legnagyobb barokk kastélya. Művészeti, művészetttörténeti, építéészeti szemponntból is jelentőős. A kastély hasznosítása évtizedek ótaa megoldatlan kérdés a településeen. Van, aki ennnek okát leginnkább a méretéében látja. „…aamelynek a naagysága okozzaa egyébként és a területi elhelyezkeedése, azt a háányattatott sorssát, amely sajnoos a történelem mben …a 20 szzázad elejétől ggyakorlatilag végig kísérte, mert ha kissebb lett volna, akkor sokkal hamarabb h találnnak hasznosításst, és kevesebbb pénzből meg lehetett volna csinálni…” c A rendszeerváltás előtt bííróság, és valaamikor még börrtön is működöött benne. Az állagmegóváson á n túl nem nagyyon sikerült nagyobb léptékű terveket megvalósítaani benne, hassznosítása, funnkciója kialakíttása még nem m történt meg. A kastély v Állami hasznosítáása szempontjáából gátat jeleent az is, hogyy nem magán kézben, vagy önkormányzati tulajdonban van. tulajdon, amely a a Műem mlékek Állami Gondokság felügyelete alá tartozik. t A MÁ ÁG egyébként a közelmúltban komplett programm mal pályázott a kastély hassznosítását illeetően. Ígéretek vannak arraa, hogy a feelújításra és a program megvalósíítására 2-2,5 milliárdot m kap a kastély, de ezz egyenlőre csaak ígéret. Van, aki szerint maaga a településs, az itt élő emberek is részt vehetnének a felújítási munkálatokbban. „…pártra, nemre, fajra való va tekintet néllkül biztos vagyyok benne, r kéne hoozni, rengetegeen ott lennének… …” hogy Edellény, ha arról vaan szó, hogy a kastély parkot rendbe A települéésen élők sarkaalatos kérdésneek látják a kasttély ügyének megoldását. m Neem volt olyan innterjú alany, akki önállóan, kérdezés nélkül ne említette volna a kastély hasznoosításának ügyyét, aki ne hangsúlyozta volna ennek ideggenforgalmi m az összes többi tuurisztikai látvánnyosságot is felfelé húzná, éss erősítené. fontosságáát, és azt, hogyy a probléma megoldása Olyan muunkahely terem mtési folyamatoot indíthatna be a kastély feelújítása, amelyy egyrészt sokat segítene a település munkahelyyi problémáin, másrészt m a térsségben lévő ideegenforgalmat jeelentős mértékbben fellendíthettné. A kastély jövőbeni fun nkcióját illetőeen nagyon elttérőek a vélem mények. Van, aki szerint a kastélyjelleg gét kellene visszaállítaani, kiállító teermeket, festm ménygalériát kialakítani, a frreskós szobákkban korabeli enteriőrt bereendezni. A kastélykerrtet visszaállítani eredeti form májába, amikorr még gyönyörrű, működő szöökőkútjai voltakk. A Bódva köörbevette a kastélyt, ennek e jelenleg csak a medree van meg, és semmilyen funkcióval nem bír, itt esetleg csónakázó tavvat lehetne kialakítani. A kastélykertbben botanikus kertet, k üvegházaat lehetne létrehozni. Az előbb említett e hasznoosítási lehetőségeket pártolók nem magától a kastélytól várjják a település számára a naggy bevételt, hanem inkkább azoktól a létesítményekttől (éttermek, szállodák, kávézzók, egyéb ideggenforgalmi láttványosságok), amelyek a kastély felújítására építvee tudnának létreejönni, fejlődni. mények szerint közintézményyek kaphatnának itt helyet, akár a mondjuk a megyei levéltáár, vagy a könyvtár, csak Más vélem hogy néháányat említsek azok a közül, ameelyek szóba kerültek. a Európai Uniió országainak adna benne leehetőséget a beemutatkozásra egyrészt állanddó kiállításokkaal, másrészt Van, aki az különféle rendezvényekkkel, és a kastéélyparkot is ennnek megfelelőően az Európai Uniót ábrázooló térképszerűen lehetne kialakítani. a semmiképpen nem csin nálnának belő őle újra kastéélyt, inkább szzállodának, Természetesen vannak olyanok is, akik a bennee helyet, de voltt olyan is, aki innnovációs közppontot alakítanaa ki benne. Lehetne közép kávézónakk, étteremnek adnának európai loogisztikai közpoont, vagy esetleeg magyarságkkutatással foglaalkozó központ. Ez utóbbi tábbor inkább arraa alapozna, hogy már maga a kastélyy is jelentős bevvételt hozzon, ne n csak a „rá éppülő” létesítménnyek. Na és hoggy mi fejlődhetnne és épülhetnee a kastélyra alapozott idegennforgalomra? A szolgáltató szzektornak mindenképpen fejlődnie kell k a településeen ahhoz, hogyy turisztikai szem mpontból jelenttős pozíciót tudjon elérni. Éttermek, szállásleehetőségek, szórakozáási lehetőségekk kialakítása szükséges, s am melyeket már a szolgáltató szektort érintő kérdéseknél korábban tárgyaltunkk.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 221 A megkérrdezettek fontoosnak látják a település váárosias jelleg gének kialakítáását, amelyet elsősorban a belváros szépítésévvel, a belvárosbban található réégi épületek rekkonstrukciójávaal, virágok ültetéésével, sétáló uutca kialakításáával lehetne a leginkábbb elérni. A belvvárosi hangulatoot fokozhatnák a teraszos vendéglátóegységek, esetlegesenn nyári estékenn térzene. o jelentős épülete, területte is van a településnek, am melyre az idegeenforgalmat ermészeteesen a kastélyoon kívül más olyan építeni lehhetne. Ilyen példdául a Borsod di Földvár, ameelyből történelm mi emlékparkot lehetne l csinálni a megtalált éppületalapok újjáépítéséével, és perszee ott van a tőlee nem messzee található Borssodi Tájház, amely a többnyelvvű tájékoztató feliratokkal szintén szzámíthatna nem mcsak a hazai, akár külföldi turistákra is.. „…megismerheetik nemcsak a népi iparművvészettel, a borsodi fööldvárral kapcsoolatos kiállítási egységeket, vaagy a régi kis nemesi n kúriákbban vagy lakásookban megtalálható belső berendezéések bemutatássa, amelyik kuriiózum a mai fellnőtteknek is, neem csak a gyerrekeknek…” A települéés turisztikai szempontból nem mcsak történelm mi, művészettörténeti hagyom mányaira, a mezzőgazdaságra, ezen belül pedig a szzőlő termesztéssre, és a borásszatra is építhetne. A Császtaa szőlőhegy a településtől neem messze taláálható, ahol több gazdáának is van szőőlőtermesztésree alakalmas földdterülete, illetvee borospincéje.. Ezekre alapozzva építhetné ki Edelény a borturizmuusát. Néhány éve é Császtai Búcsút B rendeznnek itt, amelyeen rengetegen részt vesznekk, nagy az érdeeklődés ez irányba. Ezeket E a dolgokkat kellene a meegkérdezettek szerint s a telepüülésnek tovább fejlesztenie. Olyan vendéglátóó egységet, vagy egysségeket, borosppincéket kellenne kialakítani, felújítani, f ahol az ide látogatóó turistának lehhetősége volnaa a borokat megkóstollni, esetlegesenn megebédelni,, borkóstolós reendezvényekbeen részt venni. Bortúra útvonnal kialakítását javasolta a településeen és környékénn több interjúalaany is. Van, akii úgy látja, hogyy ezt a lovas tuurizmussal lehettne egybekötni, fejleszteni kellene a lovaglási l lehettőségeket a tellepülésen, és a kialakított bortúra útvonalat loovas túra keretéében lehetne köörbejárni. De ha máár a túránál tartunk, van, akii a gyalogos túrákat részessítette e tekinteetben előnybenn, amelyet a köözeli erdős területekree lehetne alapoozni és olyan is akadt, aki szerint s kerékpáár útvonalakat kellene kialakíítani a települéés körül és kerékpárttúrákat kellene szervezni. A Bódvára B építve olyan o kajaktúráát lehetne indítaani, amelynek a végső állomása Edelény lehetne, hogy h a kajakoozáshoz kedvet érzők ne pusztán sporttolhassanak, hanem h miután kajaktúrájuk véget ért, megismerkkedhessenek Edelény E nevezeetességeivel, akkár itt meg is szzállhassanak.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 222 ERŐSSÉG GEK, GYENG GESÉGEK Erősségeek: ™ A város földrajzzi fekvése, közpponti szerepe a térségben lévőő aprófalvak száámára ™ Egészségügyi szolgáltatások s s színvonala O színvonala ™ Oktatás ™ Idegenforgalmi látványosságook, turizmus S ™ Sportélet Gyengeséégek: ™ Munkanélküliekk magas számaa mtés problémái ™ Munkahelyterem ™ Minőségi szállááshelyek és étteermek hiánya T kultuurált szórakozáási lehetőségek csekély volta ™ Tartalmas, ™ Kisebbség kérddése p Kitörési pontok: ™ Munkahelyterem mtés -Ipari Park fellendítése T a kasstélyra alapozvaa ™ Turizmus ™ Képzettségi prooblémák megoldása b terem mtése az önkorm mányzat számáára saját ivóvíz bázissal, alternnatív energiák hhasznosításávaal, iparűzési ™ bevételek a adóval Összefoglaló Az interjú alanyok a közéélet számtalan területéről t kerülltek ki. Olyan em mberek voltak, akik régóta élnnek a településeen, vagy ha i a teleppülést, az itt élőő emberek problémáit, és nem is réggen, pozíciójukkból, vagy máss okból kifolyólaag nagyon jól ismerik természeteesen jó maguk is elgondolkodtak már azon, hogyan h lehetnee segíteni ezen a nagyszerű váároson. A felkért személyek minnd önszántukból, és szíveseen vállalkoztak a felkésére, sokan s megtisztteltetésnek éreezték, hogy elmondhattják a véleménnyüket. Az inteerjúkra a kedélyes beszélgetéések, az elgonndolkodtató kérrdések, és a frrappáns és használhaató, további gonndolatokat megindító válaszok voltak a jellemzzőek. Edelény egy e a térségbeen központi szeerepet játszó, élni é való kis teelepülés, amelyy ezt a pozíciójját a jövőben is i szeretné megtartani. Fontos, hogyy a település a fiatalokra alapozva, őket megtartva próbáljon tovább fejlődni. A város előtt olyan á a jövőre nézve, n amelyek nem csak helyi szinten, de országosaan is kihívást jelentenek problémákk megoldása áll politikusainnknak, vezetőinknek, gondoolkodó, és muunkálkodó embbereknek. Gonndoljunk csak a kisebbség kérdésére, munkahelyyek teremtésére, munkanélkküliség problém máinak megolddására, képzéssi problémák m megoldására, a turizmus fejlesztéséére. Van mire építenie a telepüülésnek, ezekett kell felismerniee, és ezekre keell építenie a fejlesztések soránn.

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 223 LAKOSSÁ ÁGI KÉRDŐÍV Edelény Integ grált Városfejleesztési Stratég giájának (IVS) értékeléséhezz a telepü ülés lakossága körében

Tisztelt ed delényi polgárr!

Ö a Integrált Váárosfejlesztési Stratégiát (IVS S) készít. Az IVS a telepüülés egyes résszeinek és Edelény Önkormányzata középületeeinek felújításáát és új beruuházásokat iránnyoz elő. A stratégiát s az öönkormányzat európai unióss pályázati támogatássok segítségéveel kívánja végreehajtani. Az alábbi kérdőív kitöltéssével az Ön véleményére vagyyunk kíváncsiakk a településfejlesztési program konkrét elképzeléseivel kapcsolatbban. A felméréssben történő résszvétel önkéntees, az adatokat név nélkül dolggozzuk fel. Kérjük szívves segítségét!!

Kérdőív 1. Ön szeerint melyek Ed delény legfonttosabb problém mái? Felsorolo ok állításokat, az ezekkel kappcsolatos véleeményét 15-ös skáláán tudja jelezn ni, ahol az 1-ess érték azt jeleenti, hogy Ön az a adott probléémát egyáltaláán nem tartja súlyosnak, s míg az 5-ö ös érték azt jellzi, hogy a pro obléma Ön szerint igen súlyo os. A MEGFELELŐ ÉRTÉKE ET KARIKÁZD BE! HA NEM TUDJA T MEGÍTÉ ÉLNI A PROBLÉ ÉMÁT 0-T KAR RIKÁZZ! EgyyálNem Nagyoo Kevés Mérsétalán tudom n kelten Súúlyos sé neem megísúlyoss súlyos súlyos súlyyos télni 1. Kedveezőtlen a telepüüléskép 1 2 3 4 5 0 2. Vállaalatok, vállalkoozások és muunkahelyek hiiánya a 1 2 3 4 5 0 településsen 3. Kevéss turista érkezik a településre 1 2 3 4 5 0 4. Ingázóó munkavállalókk 1 2 3 4 5 0 5. Hátránnyos helyzetűekk száma magass 1 2 3 4 5 0 6. Közinttézmények (pl. iskolák, óvodaa, orvosi rendelők, stb.) 1 2 3 4 5 0 épületeinnek állaga rosszz 7. Rosszz a közutak állappota a városban 1 2 3 4 5 0 8. Kevéss a kereskedelm mi-szolgáltató üzzlet a belvárosbban 1 2 3 4 5 0 9. Gyengge minőségűekk a közszolgálttatások (iskola, óvoda, 1 2 3 4 5 0 orvosi elllátás színvonala nem kielégítőő) 2. A fenttiek mellett milyen fontos problémákkal p szembesül a város? Vannak még más problémák? NE N ADD A SZÁJÁBA A VÁLASZT! VÁRD V MEG, HO OGY MIT MOND A MEGKÉRD DEZETT! HA SE EMMIT NEM M MOND, NE ÍRJ SEMMIT! S 1. ………… …………………………………… …………………………………… …………………… ………………… ……. 2. ………… …………………………………… …………………………………… …………………… ………………… ……. 3. ………… …………………………………… …………………………………… …………………… ………………… …….

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 224 3. Most végigvesszük v az Önkormán nyzat által tervvezett települéésfejlesztési beavatkozások b kat. Az Ön véleményére vagyunk kíváncsiak, k ho ogy ezek a fejleesztési elképzeelések mennyiire fontosak. Véleményét V 1-55-ös skálán tud dja jelezni, ahol az 1--es érték azt jeelenti, hogy Ön Ö szerint a beeavatkozás egyyáltalán nem fontos, f nincs rá szükség, míg m az 5-ös érték azt jelenti, j hogy a beavatkozás Ön Ö szerint nag gyon fontos, feeltétlenül szükkség lenne rá. A MEGFELELŐ ÉRTÉKE ET KARIKÁZD BE! HA NEM TUDJA T MEGÍTÉ ÉLNI 0-ÁT KARIKÁZZ! E Egyáltalá Nem Mérséékel Nagyon Nem N Fontoss Beavatkkozások -ten n nem tudom foontos fontos fonttos megítélni fontos Belváros 1. Idegenfforgalmi és ku ulturális központ 1 2 3 4 5 0 2. Oktatássi és Szabadid dő Központ 1 2 3 4 5 0 3. Belváro osi kereskedelmi központ 1 2 3 4 5 0 4. Városi Főtér, sétáló utca u kialakításaa 1 2 3 4 5 0 5. Bódva parti beépítés 1 2 3 4 5 0 6. Kastélyy sziget fejleszztése 1 2 3 4 5 0 7. Polgárm mesteri Hivataal, Földhivatal és é 1 2 3 4 5 0 Reformátu us templom teerének rendezéése 8. Járóbettegellátó közp pont kialakításaa 1 2 3 4 5 0 9. Mátyás óvoda fejleszztése 1 2 3 4 5 0 10. Buszp pályaudvar fejlesztése 1 2 3 4 5 0 B Borsodi városréész 11. Borso odi földvár és Tájház T fejlesztéése 1 2 3 4 5 0 12. Borso odi Általános Isskola felújításaa 1 2 3 4 5 0 13. Barátsság utca közm műfejlesztése 1 2 3 4 5 0 14. MÁV terület t rehabilitációja 1 2 3 4 5 0 15. Volt 41-es területek rehabilitációjaa 1 2 3 4 5 0 16. Vásárttéri terület fejlesztése 1 2 3 4 5 0 F Finke városréssz 17. Infrasttruktúra fejlesztése a szegreegált 1 2 3 4 5 0 területen 18. Városrészi központ kialakítása, általános nkcióváltása, értékes é épületeek 1 2 3 4 5 0 iskola fun homlokzaatfelújítása 19. Boross-tó turisztikai fejlesztése 1 2 3 4 5 0 E Egres városréssz 20. Temettőkert kialakítáása 1 2 3 4 5 0 21. Bányáász Művelődéssi Ház felújítása 1 2 3 4 5 0 22. Volt KRESZ-park K kö özösségi térré történő 1 2 3 4 5 0 átalakítássa 23. Volt Általános Á Iskolaa felújítása, 1 2 3 4 5 0 szabadidő őközpont kialaakítása, parkossítása Város északi terü ülete 24. Szolgááltató-kereskedelmi övezet fejlesztése f 1 2 3 4 5 0 25. Sportp pálya fejlesztéése 1 2 3 4 5 0 26. Kolónia sor rendezéése 1 2 3 4 5 0 27. Dankó ó Pista utcai in ngatlan fejleszttése 1 2 3 4 5 0

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 225 28. Vállalkkozók háza meellett terület reendezése, feltáróút kialakítása k 29. Ipari teerület fejlesztéése 30. Horgáászparadicsom m kialakítása 31. Illegális hulladékleraakó rekultivációja 32. Extrém m sportpark kialakítása 33. Császzta turisztikai fejlesztése f

1

2

Város déli területe V 1 2 1 2 1 2 1 2 Császta 1 2

3

4

5

0

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

0 0 0 0

3

4

5

0

4. Most röviden r újra végigmegyünk v a fejlesztési elképzelésekeen. Kérem, hogy mondja meg, Ön szerint melyik a legfontosabb! MENJ VÉ ÉGIG A BEVAT TKOZÁSOKON!! AMELYIKET A LEGFONTOS SABBNAK TAR RTJA, ODA ÍRJ EGY 1-ES ? ÍRJ MELLÉ EGY 2-ES SZZÁMOT! Melyiik lenne a SZÁMOT! Melyik beavaatkozás lennee a második legfontosabb? harmadik? ÉS ÍGY TOV VÁBB, SZÁMOZD BE AZ ÖS SSZESET! Melyyik a legkevéssbé fontos? A LEGKEVÉSBÉ É FONTOS KOZÁS 33-es SZÁMOT KAP. BEAVATK Idegenforgaalmi és kulturáális központ Oktatási éss Szabadidő Kö özpont Kereskedellmi és szolgálttató központ kialakítása a Beelvárosban Városi Főtéér, sétáló utca,, közterület kiaalakítása Bódva parti beépítés Kastély szig get fejlesztésee Polgármestteri Hivatal, Fö öldhivatal és Református R tem mplom környezzetének rendezzése Járóbetegeellátó központ kialakítása Mátyás óvo oda fejlesztésee Buszpályau udvar fejlesztéése Borsodi földvár és Tájházz fejlesztése Borsodi Álttalános Iskola felújítása Barátság uttca infrastrukttúra-fejlesztésee MÁV terület rehabilitációjja Volt 41-es területek t rehab bilitációja Vásártéri teerület fejlesztéése Infrastruktú úra fejlesztésee Finke szegreg gált területein Finkei váro osrészi közpon nt kialakítása, általános á iskolla funkcióváltáása, értékes éppületek homlokzatffelújítása Boros-tó tu urisztikai fejlessztése Temetőkertt kialakítása Bányász Művelődési Házz felújítása Volt KRESZ Z-park közösséégi térré történ nő átalakítása

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 226 Volt Egresi Általános Isko ola felújítása, szabadidőköz s pont kialakítássa, parkosításaa Szolgáltató ó-kereskedelmi övezet fejleszztése az Északki városrészbeen Sportpálya fejlesztése azz Északi városrrészben Kolónia sorr rendezése Dankó Pistaa utcai ingatlaan fejlesztése Vállalkozókk háza mellett terület t rendezéése, feltáróút kialakítása k Ipari területt fejlesztése a Déli városrészzben Horgászparradicsom kialaakítása Illegális hulladéklerakó reekultivációja Extrém spo ortpark kialakíttása Császta turrisztikai fejleszztése 5. Összessségében mi a véleménye a felvázolt telep pülésfejlesztési elképzelésekkről? SOROLD FEL A LEHETŐ ŐSÉGEKET, KA ARIKÁZD BE AZT, A AMELYIKE ET MEGJELÖLLI! Helyeesek, jók, a település fejlődéséét szolgálják Vannak benne jó elemek, de más irányú fejleszztés(ek)re is szüükség lenne Nem jók, az erre szánt pénzt más célra kelleene fordítani Nem tudom m megítélni

1 2 3 4

olt településfeejlesztési elkép pzelések melleett vagy helyettt milyen beruh házásokra, 6. Véleméénye szerint azz előbb felsoro felújításokra lenne szükksége a városn nak? AMENNYIIBEN LENNE ILYEN JAVASLATA, ÍRD LE E A KIPONTOZ ZOTT HELYEK KRE! HA NINC CS JAVASLATA A, HAGYD ÜRESEN! …………………… ………………… …………………… ……………. 1. ………………… …………………… ………………… …………………… ……………. 2. ………………… …………………… ………………… …………………… ……………. 3. ………………… olok néhány állítást, á amit mások m mondtakk arról, hogy a felsorolt beaavatkozások m milyen hatássaal lehetnek 7. Felsoro Edelényree. Kérem, hogyy jelezze, hogyy melyik állításssal ért egyet! SOROLD FEL AZ ALÁBB BI SZEMPONT TOKAT, KARIKÁ KÁZD BE AZOK KAT, AMELYEK KRE AZT MONDJA, HOGY EGYETÉRT! GJELÖLHET! TÖBB ÁLLLÍTÁST IS MEG A rekonnstrukció élénkítheti a települéés gazdaságát 1 Több látogaató szívesebbenn fogja felkeresni a települést 2 Szebb lesz a településkép 3 Az emberek e munkáához juthatnak a településen 4 A fiatalok f kevésbé költöznek el 5 Semmiféle hatással nem fog járni 6 Nem tudom megítélnni a hatásokat 9 A fentiek mellett véleméénye szerint jáárhat még valaamiféle hatássaal a városra? HA EMLÍT T MÉG VALAMIILYEN HATÁST T, ÍRD IDE, EGYÉBKÉNT HAG GYD ÜRESEN!! …………………………………… …………………… ………………… …………………… ………………… … ……………

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 227 8. Mit szo okott mondani elsősorban, amikor a megkérdezik, hogy honnan h szármaazik? Rangsorrolja környezeetéhez való kötődése szempontjából, hogy a váárosrészhez (rrégi történelm mi településhezz), a városhooz, a megyéheez, vagy a régióhoz kötődik-e job bban. Kérem, hogy 1-essel jelölje a mag ga számára leegfontosabbatt, 4-essel a leegkevésbé jellemzőt!! SOROLD FEL AZ ALÁBB BIAKAT, ÉS JELÖLD 1-TŐL 4-IG 4 A SORREN NDET! Történelm mi településréssz – Régi-Edeléény, Borsod, Finnke, Császta Város – Edelény E Megye – Borsod-Abaúj-Z B Zemplén Régió – Észak-Magyaror É rszág

Demográffia

9. A válasszadó neme NE E KÉRDEZD, KARIKÁZD K BE! férfi nő

1 2

10. A válaaszadó kora KÉ ÉRDEZD MEG, KARIKÁZD BE AZ INTERVA ALLUMOT! 10-18 év 1 19-29 év 2 30-39 év 3 40-49 év 4 50-59 év 5 60-69 év 6 700 év és felette 7 11. A válaaszadó legmag gasabb iskolai végzettsége KÉRDEZD K MEG G, KARIKÁZD BE! B Kevesebb, mint 8 általános 1 8 általános 2 Szakiskola (éreettségi nélkül) 3 Középiskolaa (érettségivel) 4 Főiskkola, egyetem 5 12. A válaaszadó foglalkkozása KÉRDEZD MEG, A LIS STÁBAN TE JE ELÖLD BE A FO OGLALKOZÁSTT! 1 Vezető beosztású (pl. polgármester) Értelmisségi (pl. tanár) 2 Egyéb szellemi (pl. irodaai alkalmazott) 3 S Szakmunkás (ppl. gépszerelő, áruházi á eladó) 4 Betanítoott vagy segédm munkás (pl. opeerátor, rakodó) 5 Mezőgazdasággi fizikai dolgozzó, nem önálló 6 Önálló mezőgazdasági m foglalkozású (eegyéni gazda) 7 Önálló, nem mezőgazdaság m i foglalkozású (pl. ( vállalkozó) 8 Nyugdíjas 9 Munkanélküli 10

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 228 Háztartásbeli, GYES, GYED Tanuló Egyéb

11 12 99

KÖSZÖNJÜKK SZÍVES KÖZREM MŰKÖDÉSÉT!

VII. I.3. Monit itoring Kiemelkeddően fontos, hoogy a városfejlesztés területéén elért eredméények, és a strratégiában megghatározott céllok mérése folyamatbaa építetten valóósuljon meg. A városfejlesztéssi társaság felüggyelő bizottságga kiemelten fonntos szerepet tööltene be a városfejlessztési tevékenyység gazdasági eredményeineek mérésében, kiegészülve a társaság belsőő, monitoring egységének e adatszolgááltatására támaaszkodva. A társadalmi eredménnyek mérését a tulajdonos önkormányzzatnak folyam matosan biztossítania kell, elsősorban mélyes és korszzerű telekommuunikációs eszköözökön kereszttül az elért ereedményeket fórumlehetőségek biztosításával. Szem be kell muutatni a lakosságg érdekelt csopportjai számára,, és a jövő fejlesztési elképzelééseit meg kell vvitatnia velük. A környezzeti eredmények mérésére joggszabályi köteleezettségekből adódóan a is folyyamatosan sort kell keríteni, a környezeti hatástanullmányok fejleszztések tervezéésébe történő integrálása i révvén biztosíthatóó lehet a pozittív, környezetree gyakorolt hatás. A stratégiaa megvalósítássának nyomonkövetését az IV VS stratégiai fejezetében f meegfogalmazott ccélok figyelembbevételével alakítottukk ki. A mutatókk értékének mérése m a meneedzsment feladdata. A számsszerűsített ereddmények teljessülését az IVS S évenkénti áttekintésee során megvizzsgálják, valam mint 3-5 évente aktualizálják iss. A mutatók megvizsgálása m m mellett az IVS áttekintése során meggállapításra és kijelölésre k kerülnek a célok meegvalósulásáhooz vezető irányook, illetve az előőrelépés mértéke. A vizsgálaandó monitorinng mutatókat az alábbiakbaan mutatjuk bee az átfogó, a tematikus éss a városrészzi célokhoz kapcsolódóan: Átfogó céél: Átfogó cél

Edelény modern ó turizmus és szolgáltató közösség orientált o fejlesztésee

Számszerűsítthető indikátor

Id dőtartam

Jelenleegi állapot

Vállalt eredmény

A város turizmus fejlesztésébőől adódó árbevétel növvekedése Közösség orientált fejlesztések: szakképző tanfolyamok növekedése

155-20 év

0%

10%

155-20 év

0%

10%

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 229 Tematikuss célok Tematikus cél

T1. TURISZ ZTIKAI VONZERŐK FEJLESZT TÉSE

T2. KERES SKEDELMI ÉS SZOLGÁLT TATÓ KÖZPONTO OK FEJLESZT TÉSE

T3. ÉLETM MINŐSÉGJAVÍTÓ TÁ ÁRSADALMI PROGRAM MOK KIALAKÍTÁ ÁSA

T4. KÖZSZOLG GÁLTATÁSI INFRASTR RUKTÚRA

Számszerűsítthető indikátor

Id dőtartam

Jelenleegi állapot

Vállalt eredmény

Egységes városmarketing és turisztikai arculati kézikönyv kiddolgozása Vendégéjszaakák száma a kerreskedelmi szálláshelyekken Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásbban működő dolgozó vállalkozásokk száma Kereskedelem, javítás nemzetgazdaasági ágban működő vállalkozásokk számának emelkedése Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásbban működő dolgozó vállalkozásokk száma Működő válllalkozások számának emelkedése Teremtett munkahelyekk száma Megőrzött munkahelyekk száma

2 év

nincs ilyen kézikönyv

2012-re elfogadott arculati kézikönyv

7--8 év

2006-bban 1246 fő

2015-re 15%-os növekedés, min. 1433ra emelkedikk

7--8 év

2005-bben 23 db ilyenn vállalkoozás volt

2015-re minnimum 30%os növekedés, azaz 30 működő ilyen vállalkozás lesz

4--5 év

2005-bben 126 vállalkoozás volt

ilyenn

2013-ra min. 10%-os növekedés, azaz 138 ilyen vállalkoozás lesz

7--8 év

2005-bben 23 db ilyenn vállalkoozás volt

2015-re minnimum 30%os növekedés, azaz 30 ilyen működő vállalkozás lesz

7--8 év

2005-bben 480 vállalkoozás volt

2015-re min. 10%-os növekedés, azaz 528 ilyen vállalkoozás lesz

7--8 év

-

min. 20 db

7--8 év

-

Lakossági elégedettségg

2--3 éven belül

kérdőívves felméréss 2010 elsőő negyeddévében

relatíve nem m szűnik meg munkahely (átképzés, ( új munkahely létesül) kérdőíves felmérés első 2012 negyedévébben

Minta utccakarakter kialakítása a lakosság bevonásávall

5--6 év; 20015-ig

-

Kertvárosi városrészeekben min. 1-1 utcában lakossági bevonással közös fásítás meggvalósul

Felújított épületek száma Felújított utca folyóméterbeen (fm) Lakossági elégedettségg

7--8 év

-

min. 5 db

7--8 év

-

1000 fm

2--3 éven belül

kérdőívves felméréss 2010 elsőő negyeddévében

kérdőíves felmérés 2012 első negyedévébben

 

Edelény

 

ilyenn

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 230 FEJLESZT TÉSE – EGÉSZSÉG GÜGYI RENDSZER R ÉS OKTATÁSF FEJLESZTÉS

T5. TELEPÜLÉSI ÉS K TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI INFRASTR RUKTÚRA FEJLESZT TÉSE

T6. „SOFT”” ELEMEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÓSÍTÁSA MEGVALÓ

7--8 év

-

min. 2 db ilyen képzési rendszer beindítása 2015-ig

7--8 év; 20017-ig

Lerom mlott állapotúú intézm mények

Kerékpárút(aak) építése

5--6 év; 20015-ig

-

2017-ig min. 3 oktatási és/vagy egészségügyi intézmény felújítása, korszerűsíttése 2015-ig miin. 1000 m kerékpárút kiépítése a közterületfelújításokkkal párhuzamoosan és önállóan is

Felújított utca folyóméterbeen (fm) Távolsági autóbusz közlekedési k csomópont kialakítása Közösségfejllesztő programterv kidolgozása Kastélyprogrram kidolgozása a együttműköddve kastély tulajdonosával és beruházóvval Akcióterületi programcsom mag kidolgozása Közösségfejllesztő, aktivitást lakossági növelő, esélyegyenlőőséget biztosító softprogramok megvalósítássa civil szervezetekkkel, szociális intézményekkkel együttműköddve Lakossági elégedettségg

7--8 év

-

1000 fm

7--8 év

-

megvalósult csomópont

2 év

nincs ilyen programtervv

2011-ig kiddolgozott és elfogadott prrogramterv

2 év

nincs Kastélyprogram K

2011-ig kiddolgozott és elfogadott Kastélyprogram

2 év

nincs ilyen programtervv

2011-ig kiddolgozott és elfogadott prrogramterv

7--8 év

-

évente minn. 5 ilyen program meegvalósítása, azaz 5 megvalósított m program/év

évente é 2--3 foolyamatosan

jelenleeg nincs ilyenn adatbáázis, vagyy dokum mentálás folyam matban

Lakossági kérdőívek, lakossági fórumok és lebonyolítása folyamatos felméréskéészítés a lakossági ötletekről és véleménnyekről

Képzés, szzakképzés beindítása önkormányzaati támogatássaal Intézményfejjlesztés

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 231 Edelény városrész v céljaainak számszeerűsíthető ered dményei: Számszerrűsíthető indikátor Sétáló utca u kialakítása, közterülettek felújítása

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott állapotú közterek, k sétálóóutcák hiánya

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott közterek a kastély környyezetében

Parkolóheelyek kialakítása

7-8 év, 2015-ig

-

Rehabilitáált, felújított zöldfelüleetek nagysága Ötletpályáázat kiírrása Bódva-follyó rehabilitációjára, turiszttikai fejlesztésére Szociális városrehaabilitáció

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 év, 2015-ig

-

minn. 200 m csillapított forggalmú, vagy sétálóutca kialakítása A kastélyt övezőő területek várrosképi javításaa, min. 100 m út felújítása a kastély körrül minn. 40 új vaggy felújított parrkoló kialakításaa minn. 1000 m2 zöldfelület és közzterület felújítássa 1 db nyílt építészeti, öttletpályázat tájéépítészeti lebonyolítása

7-8 év, 2015-ig

szegrregált laakóterület jelenléte komoly, tööbb mint 600 főő érintett lakosssággal

Lakosság gi elégedettség g

7-8 éven belül folyamaatosan

kérdőőíves felmérés 2010 első negyedévében n

Kastély fejlesztése

környékéének

minn. 2 szociális reehabilitációt pályázat meegcélzó bennyújtása minn. 2 utcában a területen infrrastruktúra-fejleesztés (gááz, csatorna, szzennyvíz) minn. 2 utcában a területen burrkolt út léétrehozása, kiépítése minn. 3 család/év integrált terüületre történő költöztetése kérrdőíves felméréés minden máásodik évv első neggyedévében

Borsodi városrész v céljaainak számszeerűsíthető ered dményei: Számszerrűsíthető indikátor Közterüleetek felújítása, utcák kiallakítása Ötletpályáázat kiírása a földvár turiszttikai fejlesztésére Oktatási intézm mény felújítása Lakosság gi elégedettség g

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott állapotú köözterek

4-5 év, 2013-ig

-

minn. 1000 m2 zöldfelület és közzterület felújítássa 1 db nyílt építészeti ötleetpályázat lebonnyolítása

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 éven belül folyamaatosan

kérdőőíves felmérés 2010 első negyedévében n

 

Edelény

 

minn. 1 oktatási intézmény felúújítása kérrdőíves felméréés minden máásodik évv első neggyedévében

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia 232 Finke váro osrész céljainaak számszerűssíthető eredméényei: Számszerrűsíthető indikátor Közterüleetek felújítása

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

lerom mlott állapotú köözterek

Intézményyfejlesztés

7-8 év, 2015-ig

-

Lakosság gi elégedettség g

7-8 éven belül folyamaatosan

kérdőőíves felmérés 2010 első negyedévében n

minn. 1000 m2 zöldfelület és közzterület felújítása (útéépítés, infrrastruktúrafejleesztés) minn. 1 oktatási intézmény felúújítása kérrdőíves felméréés minden máásodik évv első neggyedévében

Császta puszta p (stratég giailag jelentőss települési terrület) céljainakk számszerűsítthető eredménnyei: Számszerrűsíthető indikátor Szilárd burkolatú utak u építése, jaavítása Elektromo os háló ózat kialakítása Szőlő-és bor b marketing

Időtartaam

Jelen nlegi állapot

Válllalt eredményy

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 év, 2015-ig

-

7-8 év, 2015-ig

-

Borospinccék fejlesztése

7-8 év, 2015-ig

-

minn. 100 m szilárdd burkolatú út éépítése elektromos hálózat kialakítása a terüleeten Kiddolgozott marketingstraatégia a terület turisztikai pottenciálja végett minn. 5 borospince felújítása

felújítása,

 

Edelény

 

Integrált Váárosfejlesztéési Stratégia

Az Integrált Várossfejlesztési Stratégiát, S é a részét képező és k Antti-szegregácciós Tervet Edelény 2 januárr 5. napján fogadta f el, a 2/2010.(I.5 5) sz. határoozatában. Város 2010.

Az Integgrált Városfejlesztési Stratégiát S a Szociális és é Munkaüggyi Minisztéérium megb bízásából támogattta, véleménnyezte és elfogadta:          

Adorj rján Emese Anti-szegreegációs szakkértő

Wáágner-Lakatos Tamás Antii-szegregáciiós szakértő ő

         

Edelényy, 2010. januuár 5.

 

Edelény