Tisztelt Olvasók! Idei elsõ lapszámunk összeállításakor

Kutatás + Marketing

A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja

Tisztelt Olvasók! Idei elsõ lapszámunk összeállításakor elsõsorban a tavaszi vetésû növényekre koncentráltunk, ahogy vélhetõen a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók is már azon morfondíroznak, hogy mi kerüljön az õsszel be nem vetett földjeikbe. A korábbi évek tapasztalatai szerint területnagyságban a kukorica viszi a prímet. Mi is e növénnyel kapcsolatos információkból kötöttük legnagyobb csokrunkat. A kukorica intervenciós felvásárlásának legújabb kori, szigorúbb követelményeirõl éppúgy szólunk, mint a fajtaválasztás szerteágazó szempontrendszerérõl. Agrotechnikai szakcikkünk pedig a kukorica tápanyagellátásnak alapkérdéseit veszi sorra. Ezen ismeretekkel felvértezve, érdemes hibridajánlatukat is átböngészni, így akár a jövedelmezõ termelést megalapozó döntés is megszülethet. Mivel a napraforgó továbbra is a legjelentõsebb olajnövényünk, a napraforgó-termesztés új (az energetikai célú felhasználást magában foglaló) lehetõségeirõl és kihívásairól ejtünk szót. Az egyoldalú, pár növényre alapozott vetésszerkezet kibõvítésében a cirokfélék, tavaszi kalászosok, szója, olajlen, vöröshere, köles, mohar, pohánka, amarant, esetleg hagymaféléink is számításba jöhetnek. A köztük való eligazodásban segíthetnek a róluk szóló kis cikkeink. Összeállításunkban az õszi kalászosok vetésekor tapasztaltaknak és a biológiai alapokkal kapcsolatos tendenciáknak is teret szentelünk. Termelõ partnereinket megszólaltató sorozatunkban most dunántúli gazdálkodók mondják el a fajtáinkról, hibridjeinkrõl és úgy általában rólunk szerzett tapasztalataikat. Házunk tájának kutatási és közéleti eseményeibõl jó párat Önökkel is megosztunk. S addig is, míg a következõ Gabonakutató Híradó-t nem kapják kézhez, tallózásra ajánljuk internetes honlapunkat: www.gabonakutato.hu

21. évfolyam 1. szám 2007. január

A cselekvés mintái

Új szempontok a fajtaválasztásnál? A szakmai közvéleményt megdöbbentette az EU gabonairányító bizottságának szeptember 28-án a kukorica hosszú távú tárolási feltételeinek biztosítása érdekében meghozott döntése, melynek értelmében az eddigi három helyett négy minõségi paraméternek kell megfelelni az intervencióra felajánlott kukoricának. A rendelet módosítása nagy mértékû szigorítást jelent. A nedvességtartalom 13,5 %-ra, a tört szemek aránya felére (5%-ra) és a hõsérült szemek aránya 0,5 %-ra lett csökkentve. Új minõségi követelményként megjelent a kukorica hektoliter tömege, melynek minimális értékét 71 kg/hl határozták meg. Az FVM beadványával kérte a rendelet módosítását, ez azonban aligha lehetséges. Az elsõ ellenvetéseket azzal támasztották alá, hogy a gazdák nem készülhettek fel erre a helyzetre, mondván nem olyan fajtákat vetettek. Az elsõ reakció alapján a hektolitertömeg csak, mint fajtatulajdonság lett definiálva.

A rendelet bevezetéskor az elsõ gondolat a tiltakozásé volt, a második pedig a cselekvésé. Betakarításkor mintákat szedtünk és megmértük az újszegedi bemutatónk hibridjeinek hektoliter tömegét. Az adatokat az 1. táblázatba foglaltuk. Ennek alapján minden hibridünk genetikailag megfelel a követelménynek. Öt üzemi kísérletbõl is gyûjtöttünk mintát hibridjeink kombájnnal betakarított termésébõl. A mintákat kíméletesen, alacsony hõmérsékleten szárítottuk. Az újszegedi és az öt üzemi eredmény átlagát hasonlítottuk össze az 1. ábrán. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy az eltérõ termõhelyekrõl származó termés alapján a hibridek közötti különbség abszolút értéke, ha minimális mértékben változik is, de a fajtakülönbségek megmaradnak. De lássuk mindezt a hibridek megválasztásának többi összetevõjével kölcsönhatásban is.

Új szempontok a fajtaválasztásnál? folytatás az elõzõ oldalról

Az idei kukoricatermesztés meglehetõsen rossz elõjelekkel indult. Késõn tavaszodott, a hideg, a sok csapadékos idõjárás hátráltatta a munkát. A sok csapadék nagy területen okozott belvíz károkat. A tavalyi elhúzódó betakarítás, a magas szemnedvesség és a kedvezõtlen tavasz miatt a figyelem a korai hibridekre terelõdött. FAO 400-as hibridet szinte senki nem akart vetni. A szeptemberi kellemes száraz idõ kárpótolt bennünket. Igaz ez elsõsorban az Alföldre volt érvényes, mert bizony a Dunántúlon sokkal magasabb volt még a szemnedvesség akkor, amikor már az alföldi tájakon 20% alá ment a kukoricaszemek víztartalma. Nos, a természet úgy tûnik, egyelõre visszarendezte dolgait a régi kerékvágásba. A kukorica betakarítása aránylag kedvezõ feltételek között fejezõdhet be, és a termésre is van vevõ elfogadható áron. Feltételezhetõ, hogy a tenyészidõ szerinti igény sem szûkül le csak a FAO 350-nél korábbi hibridekre. A fajtatulajdonosoknak a hibridek teljes palettájával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a gyorsan változó termesztõi igényeknek meg tudjanak felelni. A GK Kht. kukoricanemesítési programjának is az a célja, hogy a termesztõi és felhasználói igényeket mind magasabb szinten tudja kielégíteni. A következõ vetéshez hibridajánlatunkat az 1. táblázatba foglaltuk. Ajánlatunkban szép számmal jelennek meg új hibridek, ugyanis 2006-ban hét új kukoricánk kapott állami elismerést. Az új hibridek elsõ megmérettetésének eredményeit adhatjuk közre most, bízva abban, hogy felkeltik az Önök érdeklõdését. FAO 240-270, hibridek bevezetése is. Állami minõsítésükhöz azonban új kísérleti csoportot kellene kialakítani, hisz a jelenlegi FAO 280300 standard hibridekhez viszonyítva ezek az un.”szuper korai” hibridek aligha kaphatnának a termõképesség alapján zöld utat. Valamivel szerényebb termõképességüket a minimálisra szorítható szárítási költségek kompenzálhatják. A FAO 300 éréscsoportban a Szegedi SC 352 és a Szegedi 343 hibridekre alapozunk. A Szegedi SC 352 az idén is bizonyította jó képességeit. A Szegedi 343 pedig típusában és teljesítményében is új

Mindíg élenjárók Mindenekelõtt szeretném bemutatni a „Mindig élenjáró” hibridekhez tartozókat. E hibrideket szerepeltetjük hirdetéseinkben, mert eredményeik alapján valóban méltóak erre a pozícionálásra. Az igen korai éréscsoportban a Sarolta és a SZE 269 rövid tenyészidejük ellenére olyan terméshozamot nyújtanak, hogy termesztésüket már nem az idõjárás szeszélye miatti kényszerbõl adódó korai hibrid választás indokolja. Szakmai körökben egyre többször vetõdik fel a még korábbi,

1. ábra

A szegedi kukoricák összefoglaló táblázata 1. táblázat Hibrid név Szegedi TC 259 Sarolta SZE 269 Szegedi SC 352 Szegedi 349 Bella Szegedi TC 367 Szegedi 343 Csanád Szegedi 363 Kenéz Szegedi TC 377 Szegedi TC 465 Szegedi DC 488 Szegedi TC 513 Szegedi 521

Javasolt Hektonövényszám liter Tenyészidõ Hasznosítás (1000 növény/ha) súly szemes siló FAO 260 FAO 290 FAO 304 FAO 340 FAO 370 FAO 380 FAO 380 FAO 380 FAO 380 FAO 400 FAO 410 FAO 440 FAO 450 FAO 520 FAO 560 FAO 561

szemes szemes szemes, gríz szemes szemes szemes/siló szemes szemes szemes szemes szemes szemes/siló szemes/siló szemes/siló siló siló

kategóriába sorolható hibrid. Zöld száron érik, az üzemi próbák alapján az éréscsoportjában elõkelõ rangsora van, termõképességben számos versenytársát megelõzte. FAO 410-ként minõsítették a Kenéz hibridünket. Az idei termesztési eredmények igazolták, hogy a Kenéz valóban a korai és a középérésû csoport határán van. Több kísérleti helyen akár FAO 300 hibridként is kezelhetõ, terméseredménye pedig a legjobbakkal versenyképes. Kiváló kezdeti fejlõdése, erõteljes növekedése elõnyt biztosít számára a téli csapadék hasznosításában, a tenyészidõ kedvezõ kihasználásában. (A hibridek bemutatására szolgáló eredmények a 10-11. oldalon találhatók)

2

Ke néz

7 Sze ged iT C3

Sze ged i3 43

25 C3 ged iS Sz e

Sa rol ta

SZ E2 69

kg/hl

Sokban különböznek A Szegedi TC 377 középérésû, szemes kukoricaként kiemelkedõ teljesítményû a kedvezõ termõhelyeken. Igen jó kezdeti fejlõdésû. A közepes és kedvezõtlen termõhelyekre ajánlott hibridjeink is jelentõs termõterületet foglalnak el és mindegyik hibridnek megvan a saját különleges szerepe. A Szegedi TC 259 a megkésett és másodvetések hibridje. A legszárazabb termõhelyeken immár hosszú évek óta kiválóan szerepelnek a Szegedi TC 367, a Bella, a Szegedi TC 465. Kuriózum az

65-70 60-70 60-70 55-70 60-80 55-65 55-65 55-70 55-70 55-70 55-65 55-65 55-65 45-55 -

65-70 65-75 60-70 50-60 55-65 55-65

76,9 76,9 77,0 74,1 78,3 77,3 76,7 74,6 74,5 73,9 71,9 75,2 75,9 76,2 76,2 74,5

1979-ben elismert Szegedi DC 488, mely ma is fontos piaci szegmenst foglal el. Különösen az extenzív termõhelyeken, 50 ezer tõ/ha tõszámon termesztve sok modern hibridet tud termésben megelõzni. A közepes termõhelyekre is tervezünk egy újdonságot, a Szegedi 363-at bevezetni. Területi képviselõink javaslatot tesznek a hibrid kihelyezésére, hogy a késõbbiekben kellõ tapasztalattal és biztonsággal ajánlhassuk ezt az árban is kedvezõ kategóriába sorolt új hibridet. A grízgyártásra alkalmas hibridek is gyakran kerülnek szóba. Ajánlatunkból többéves vizsgálat alapján a SZE 269 a legmegfelelõbb hibrid erre a célra. Korai, nagy ter-

Mi is az a hektoliter tömeg?

mõképességû, alacsony szemnedvességgel betakarítható. A száraz õrlés szempontjából nagyon fontos kíméletes szárítás a SZE 269 termesztésével könnyen megvalósítható, mert jellemzõen alacsony szemnedvességgel takarítható be. Biotermesztésre a Szegedi SC 352, a Szegedi TC 367 és a Sarolta hibrideket vetõmagját ajánljuk. A vetõmag szaporításaink a Biokontroll Hungária ellenõrzése alatt történtek. A hibridek kiválasztásakor a biotermesztés speciális igényeit tartottuk szem elõtt. Ajánlatunk hibridjei koraiak, erõteljes fejlõdésûek, betegségnek ellenállók, egészséges szemtermésûek.

Minõségi tömeg A kukorica szilázsként történõ hasznosítása egyre több figyelmet érdemel. Ma már a siló minõsítés is túllépett a mennyiségi szemléleten. A siló hibrideknek is nagy termõképességûeknek kell lenni, mivel a szem a legjobban emészthetõ növényi rész és keményítõ tartalma adja a szilázs energia jelentõsebb részét. Nagyon fontos a szemtermésen kívüli növényi részek mennyisége és fõleg ezek emészthetõsége. Az egyes hibridek emészthetõségét még itthon szériában nem vizsgáljuk, helyette a kukorica növény Vendei analizisével következtethetünk a minõségi tulajdonságokra. A GK Kht. silóajánlatában két hibridet szerepeltetünk a Szegedi TC 513-at és a Szegedi 521-et. Mindkettõ a kései éréscsoportba tartozik, FAO

2. táblázat

Szeptemberben EU rendelet szigorította az intervencióra felajánlható kukorica tételek minõségi átvételét. Átvételkor a kukorica szemnedvesség tartalma 13,5 %, a tört szemek aránya 5%, a hõsérült szemek aránya 0,5% lehet, és hektoliter tömegnek min. 71 kg-nak kell lenni. A hektoliter tömeggel kapcsolatos Ismereteink hiányosak lehetnek, ezért szeretnénk közzétenni azokat a megállapításokat, amelyeket a Pamela J. White és Lawrence A. Johnson (Iowai egyetem, Ames) által szerkesztett, CORN Chemistry and Technology címû könyvben találtunk. 1. A hektoliter tömeg (bulk teszt weight) meghatározott kukorica tételek tárolásához és szállításához szükséges térfogat kiszámításához jól alkalmazható mutató. 2. A hektoliter tömeg nagysága viszonylag független a szem alakjától. A lapos szemû kukorica hektóliter tömege kb.1,93 kg-mal kisebb, mint a gömbölyûé. A két eltérõ alak közötti átmenet módosító hatása nem szignifikáns. 3. USA-ban az elsõ osztályú sárga lófogú kukorica limitje 15,5 % szemnedvességnél 72,08 kg/hl. 4. A hektoliter tömeg függ a méréskori szemnedvesség tartalomtól. A nagyobb szemnedvességnél mért érték alacsonyabb. 5. A hektoliter tömeg nagymértékben függ a mechanikailag sérült szemek arányától és a szárítási hõmérséklettõl. 6. A 104 C° -os szárítási hõmérséklet a 21 C° -al szemben kb. 2 kg-mal csökkenti a hektoliter tömeget. Minél nedvesebb kukoricát szárítunk, annál kedvezõtlenebb értékeket kapunk. 7. Minden olyan esemény, amely a kukorica érését, a szemek kitelítõdését gátolja (kedvezõtlen idõjárás, késõi vetés, korai fagy, betegség epidémia) hektoliter tömeg veszteséget okoz. 8. Csak a nagyon alacsony hektoliter tömegû kukoricának rossz a takarmány értéke. A hektoliter tömeg és a takarmányozási eredmények között az összefüggések nem megbízhatóak. 9. A nedves õrlésnél a hektoliter tömegnek nincs jelentõsebb szerepe, viszont a száraz õrlésnél az elsõdleges gríz kinyerés szoros korrelációban van a hektoliter tömeggel. 10. A hektoliter tömeg évrõl évre változó lehet, de a kukorica hibridek közötti különbség viszonylag állandónak tekinthetõ. A további információgyûjtés és a hazai tapasztalatok reméljük nagyban hozzájárulnak majd a hektoliter tömeggel kapcsolatos ismeretek gyarapításához és szakszerû használatához. számuk 560 ill. 561. A Szegedi TC 513 tíz éve van a termesztésben, jól bevált hibridrõl van szó. Vetõmagja keresett, az intenzív feltételek között kimagasló teljesítményre képes. A Szegedi 521 üzemi próbáit az idén már megvalósítottuk. A terméseredményeket jól ismert standard hibridekkel összehasonlítva mutatjuk be. A szárazanyag termés alapján, kiváló terméseredményével elsõ helyen áll a Szegedi 521. A Szegedi 521 növényi analízis eredményei gyakorlatilag megegyeznek a Szegedi TC 513-al, sõt egy nagyon fontos tulajdonságban lényegesen jobb értéket mutat. A Szegedi 521 zöld növényi részeinek erjeszthetõsége kiugró eredmény ad, amint azt a növény analízis WSC értéke mutatja. A számok tükrében mindkét hibrid kiváló energiaforrás a hús és tejtermelésben, valamint a kérõdzõ állatok létfenntartásában. Külön kell szólnunk a kettõs hasznosításról. Szemesként ajánlott hibridjeink közül a Bella, a Szegedi 377, a Szegedi 465 és Szegedi DC 488 üzemi tapasztalatok alapján szilázsként történõ hasznosításra is alkalmasak. Dr. Szél Sándor

Silókukoricáink termése üzemi kísérleteinkben

Hibrid neve Szegedi TC 513 Szegedi 521 Standard szint (Coralba és Helder hibridek átlaga)

Szárazanyag termés t/ha 15,1 16,7 15,1

3. táblázat Beltartalmi értékek Nyers fehérje Nyers rost Nitrogén mentes kiv. NDF (Neutrális detergens rost) ADF (Savdetergens rost) ADL (Lignin) WSC (Vízben jól oldódó szénhidrátok) NE (nettó energia) m NE (nettó energia) g NE (nettó energia) l

Silókukoricáink növényi analízise g/kg sz.a. „ „

Szegedi TC 513 Szegedi 521 82,7 83,3 243,1 242,0 603,1 606,5

„

553,8

523,5

„

280,7

257,8

„

42,0

68,5

„

55,2

71,8

MJ/kg sz.a. „ „

6,9 4,4 6,5

6,9 4,4 6,5

3

Sztárolt olajsav

Új kihívások a napraforgó termesztésben

1. fotó

Az elmúlt két év csapadékos idõjárása nem kedvezett a napraforgó termesztõinek, ennek ellenére Európában továbbra is a napraforgó a legjelentõsebb olajnövény. A biodízel program beindulásával alapanyagként a napraforgó is számításba jöhet, ezáltal várhatóan a magyarországi vetésterület sem csökken jelentõsen. Mindezek a tények újabb kihívások elé állítják a nemesítõket. Az energetikai célú felhasználás nemcsak az olajtartalom növelését kívánja meg, hanem az olaj minõsége is elõtérbe kerül. A 2005-2006os csapadékos év ismét bebizonyította, hogy a napraforgó egyik legfontosabb tulajdonsága a betegségellenállóság, ezért az új hibrideknél erre különös hangsúlyt fektetünk. A napraforgó számos betegsége közül a peronoszpóra (Plasmopara halstedii) vonatkozásában az újabb és újabb patotípusok elleni védelem biztosítása érdekében a rezisztenciagének halmozását az anya és a restorer vonalak kombinálásával oldjuk meg. A diaporthés szárfoltosság és korhadás (Diaporthe helianthi) és a fehérpenészes szárés tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) elleni nemesítést a keresztezésekhez használható rezisztenciaforrások (vad fajok) folyamatos felhasználásával végezzük. Monokultúrában vetett kórtani kertünk jelentõs elõrehaladást biztosít a rezisztencianemesítésünkben. Magyarország egyes körzeteiben újra megjelent a szádor. A napraforgó szádor (vajvirág, Orobanche) elleni rezisztencia kialakítása során nemzetközi együttmûködés keretében foglalkozunk a különbözõ rasszok elleni genetikai védelem megoldásán.

Magóg Sonrisa Manitou PR Masa¿ PR Viki U-55 E (Bambó) Marica-2

4

Napraforgó hibridjeink olajtartalma a hibridek versenyében az elsõ helyeket foglalta el. Nemesítési programunkban ma már különös

1. ábra

Tesztelés alatt A növekvõ piaci igények hatására a GabonKutatóban is felgyorsítottuk az olajsavas napraforgók nemesítését, a szükséges laboratóriumi felszerelések rendelkezésünkre állnak. Tenyészkertünkben és partnereinknek köszönhetõen az USA-ban, Franciaországban, Romániában tesztelés alatt vannak hibridjeink. Elõször három vonalas hibrideket állítottunk elõ, ezt követõen új cms anya és restorer vonalainkkal elkészültek kétvonalas HO-hibridjeink is.

Magóg kaszattermése az üzemi kísérletekben 2006.

A legjobb kombinációk közül hivatalos bejelentésre került a GK H03/06 Romániában (1. fotó). A fajtaminõsítéshez és szabadalmaztatáshoz szükséges vizsgálatokra két nagy olajsavas szülõvonalat jelentettünk be, 2007-ben pedig további kísérleti hibrideket tervezünk bejelenteni, Magyarországon, Romániában és Franciaországban.

Egészségünkre A nemesítéssel megnövelt olajsav az egyszeresen telítetlen (18:1) zsírsavak közé tartozik. Újabb kutatások szerint kiderült, hogy ezek sokkal hatékonyabban ké-pesek védeni az infarktustól és az agyvérzéstõl, mint a többszörösen telítetlen linol (18:2 és linolén (18:3) sav. Látható, hogy nemesítéssel a napraforgó esetében 90 % fölé is emelhetõ az olajsav tartalom, amely a káros LDL koleszterin szintjét csökkenti, a HDL-szintet nem. Az emberi táplálkozás szempontjából az olíva olajat tartják a legoptimálisabbnak, ebben 78 %-ban egyszer telítetlen, 12 %-ban többszörösen telítetlen és 10 %-ban telített zsírsavak vannak. A nagy olajsav tartalmú napraforgóból készült étolajat ezért nevezzük olíva típusú olajnak.

Hozhat a konyhára

Ajánlott napraforgó hibridjeink

1. táblázat Hibrid neve

Gyorsan terjed

hangsúlyt kap az olajtartalom minõsége is. A nagy olajsav tartalmú (HO=high-oleic) napraforgó a növénynemesítéssel foglalkozó szakmai körökben régóta ismert. A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság jogelõdjénél, a GKI Napraforgó Nemesítési Fõosztályon már az 1980-as évek közepén a nemesítési célkitûzések között szerepelt ez a terület. Szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerünk segítségével megkezdõdött a nemesítési alapanyagok (szülõvonalak) beszerzése, cseréje és ezek vizsgálata.

Éréscsoport

Olajtartalom %

igen korai korai korai közép korai korai korai

48-52 50-54 48-52 50-54 48-52 48-50 étkezési

Növénymagasság cm 140-150 140-150 150-170 170-180 160-170 140-160 180-190

Javasolt tõszám ezer növény/ha 55-65 50-60 50-60 45-55 50-60 50-60 35-40

Az olajsavas napraforgók kedvezõbb zsírsavösszetétele a táplálkozásélettani elõnyökön kívül konyhatechnikai szempontok miatt is jobb. Az ilyen étolaj füstképzõdés nélkül magasabb hõfokra melegíthetõ, hosszabb ideig melegen tartható (ezért gazdaságosabban felhasználható), kevésbé avasodó. De az étolaj gyártástechnológiai szempontjából is elõnyös, hogy kevésbé oxidálódik, a finomítás, tárolás során minõségét tovább megõrzi. Végül, de nem utolsó sorban a biodízel elõállítása szempontjából is kedvezõbb a nagyobb olajsav tartalom. A nagy olajsav tartalmú napraforgók termesztésének sikeréhez bizonyos tényezõk tisztánlátása feltétlenül szükséges. A jobb

2. táblázat Új fajtajelöltünk, saját kísérleteinkben 50 %-os Hibrid virágzás napok Nedvesség % Magóg 68 10,0 Sonrisa 65 11,0 Manitou PR 68 11,0 Viki 69 10,0 Madryn 65 11,0 Masa¿ PR 70 10,0 GKMA 175-14/06 68 10,0 minõséget célul tûzõ növénynemesítésben, növényfajoktól függetlenül általában elmondható, hogy a minõség javítása (jelen esetben a zsírsavösszetétel drasztikus megváltoztatása) mindig bonyolult anyagcsere folyamatok megváltoztatásával jár együtt. A minõség javítását egyoldalúan erõltetõ nemesítés hatására a gazdaságos termesztést elsõdlegesen meghatározó termõképesség csökkenhet, és egyéb fontos agronómiai tulajdonságok (pl. betegség ellenállóság) is kedvezõtlenül változhatnak. Ennek az az oka, hogy a jobb minõséghez vezetõ bioszintézis utak sokkal energia igényesebbek. Elõzõek következtében a nagy olajsav tartalmú napraforgók sikeres elterjedéséhez a megfelelõ közgazdasági hátteret is biztosítani kell. Egyszerûsítve ez azt jelenti, hogy a jobb minõséget megfelelõ minõségi felárral kell elismerni. Az USA-ban annak is köszönhetõ az olajsavas napraforgó robbanásszerû elterjedése, hogy nem erõltetik egyoldalúan a 85 %-os olajsav tartalmat meghaladó (high-oleic) fajták elterjesztését, hanem az attól kissé elmaradó olajsav tartalmú (midoleic) fajtákat is termesztik. Tehát látható, hogy több tényezõ ésszerû kölcsönhatása eredményezheti a sikert.

Ajánlatunk 2007-re Kínálatunk továbbra is lefedi mind három éréscsoportot (1. táblázat). Az igen korai csoportban évek óta bizonyít a Magóg, mely

Olajlen Kaszattermés kg/ha 3 159 3 277 3 635 3 016 3 350 3 719 4 116

alacsony szárával és szárszilárdságával illeszkedik a korszerû hibridek sorába. Kimagasló termése mellett koraisága teheti még vonzóbbá. Ez évi üzemi kísérletekben is, termõhelytõl függetlenül átlag felett teljesített (1.ábra). Az elmúlt évben mutatkozott be a korai hibridek között a Manitou PR napraforgó. Kiváló termõképességével és átlag feletti szántóföldi rezisztenciájával méltán lehet kínálatunk legjobb hibridje. A Sonrisa az utóbbi öt év sikeres napraforgója, most is bizonyította, hogy továbbra is helye van a vetésszerkezetben. Az ár-érték aránya nagyon kedvezõ. Akik szívesen vetik az étkezési hibrideket megtalálják ajánlatunkban a Marica-2-t is. Az étkezési csoport méltán kedvelt vetõmagja az idei évben jó minõségben áll rendelkezésre. A nemesítõ munka tovább folytatódik, melynek eredményeként a már említett magas olajsavas hibridünk mellett bejelentésre került egy új kiemelkedõ termõképességû középérésû hibrid is. GKMA-14/06 néven a saját kísérleteinkben kiemelkedõen szerepelt (2. táblázat), de az OMMI vizsgálataiban elsõ évesként is bizonyított. Ajánlott hibridjeink mindegyikének kiváló minõségû vetõmagjával állunk a termelõk szolgálatában. A 2006-os év is bizonyította, hogy kínálatunk termõhelytõl függetlenül mind termésben, mind olajtartalomban megállta helyét a hazai termesztésben. Dr. Pálvölgyi László, Virágné Pintér Gabriella

Nikol

Az OMMI kétéves, több termõhelyes kisparcellás kísérleti eredményei alapján 2006-ban új olajlenfajta kapott állami elismerést, Nikol néven. A GK Kht. olajlen nemesítési programja, a nagy termõképességû genotípusok elõállítása mellett nemesítési cél a zsírsav összetevõinek minõségi javítása is. Az új fajta nagy termõképességû, intenzív típusú, az eddig minõsített fajták közül a legnagyobb mértékben tartalmaz linolénsavat.

Nikol Közép kései virágzású és -érésû fajta. A mag színe világosbarna. A növényállomány kiegyenlítettsége jó, közepesen magas. Sûrû állományban is megfelelõ elágazást fejleszt. Kezdeti fejlõdése erõteljes, erekt típusú, sötétzöld lomblevéllel. Nagyon csapadékos években, foltokban kissé megdõlhet. Intenzív típusú, megfelelõ tápanyagszinten, kiváló agrotechnikával nagy termés érhetõ el. Olajtartalma jó, linolénsav tartalma magas, Omega-3 zsírsav tartalma alkalmassá teszi humán felhasználásra is.

Jellemzõk A korábban államilag minõsített olajlen fajták elsõsorban ipari felhasználásra alkalmasak. A lenmagból kisajtolt olaj közvetlenül emberi fogyasztásra nem használható, ugyanis a kémiailag linolénsavként ismert zsírsav, mely nagyon gyorsan reagál a levegõ oxigénjével, gyorsan megavasodik. A növény magas tápértékû magjának fehérje és olajtartalma miatt elõnyösen lehet használni gyógyászat, állattenyésztés és humántáplálkozás területén.

1. táblázat

Összehasonlítva más tápanyagokkal a len tartalmaz a legnagyobb mennyiségben telítetlen zsírsavakat, közöttük az esszenciális zsírsavat, a szervezet számra fontos Omega-3 típusú Alfa linolénsavat (LNA) (1. táblázat). Egyéb beltartalmi tulajdonságok, mint a nagy mennyiségû fitohormonok, melyek bizonyítottan rákellenes hatásúak, azt a lehetõséget jelentik, hogy a len integráns része lehet az élelmiszeriparnak. Jelenleg azonban még a lenmag alkalmazása meglehetõsen korlátozott.

A táplálkozás csírái Egy új találmánnyal, lenmagból készült csíratermékkel az ember számára is közvetlenül fogyasztható, könnyen emészthetõ terméket kapunk. Egy speciális eljárással, enzimatikus úton eltávolítható a maghéj külsõ felületén található komplex fehérjékbõl álló nyákanyag. A nyákanyagtól megfosztott lenmagvak a gyomornedvek számára hozzáférhetõek lesznek. A csírázásban lévõ lenmagban mobilizálódnak a nehezen emészthetõ olajok, így a termék közvetlen emberi fogyasztásra és élelmiszeri alapanyagként hasznosítható. Medovarszky Zoltán

Olajlen zsírsav analízis, Szeged, 2006.

Palmitin Sztearin 16:00 18:00 Barbara 6,42 4,52 Nikol 5,62 3,87 Juliet 6,62 2,94 Zoltán 6,14 4,74 Sandra 5,87 4,54 Crystal 6,92 5,17 Szegedi-30 6,18 4,98 H-Gold 6,01 4,05 Amazon 6,25 4,06 Goldlin 5,75 4,94 Minta

2. fotó

Új fajta, új lehetõségek

Olaj 18:01 25,22 23,91 27,42 22,64 22,86 21,86 28,15 28,39 25,26 21,62

Linol 18:02 15,33 14,71 15,99 13,91 16,09 15,32 18,31 15,45 18,72 17,84

Linolén Olajtar18:03 talom % 48,51 38,5 52,92 41,2 47,05 40,2 52,61 40,8 47,63 39,8 50,73 37,6 42,39 38,4 46,12 41,2 48,71 39,0 49,85 40,1

5

Idõ kérdése

A cirokfélék kiváló szárazságtûrõ- és gyengébb talajokon való jó alkalmazkodó-képességük révén perspektivikus növényei a hazai növénytermesztésnek. A hosszútávú meteorológiai elõrejelzések szerint egyre szárazabbá és melegebbé válik klímánk (még ha az elõzõ pár év nem is ezt mutatja), fel kell tehát készülnünk az aszályos évjáratokra is. Hazánkban a szántóföldi növénykultúrákat csak nagyon kis területen öntözik, és e téren lényeges javulás a jövõben sem várható. Így különösen nagy jelentõsége lesz a jobb szárazságtûrõ növényfajoknak, mint például a takarmányciroknak. A cirokfélék jó szárazságtûrõ képességüket Afrikai eredetüknek köszönhetik, ahol ez a tulajdonságuk évezredek alatt alakult ki. Nagy, mélyre hatoló gyökérzetüknek köszönhetõen olyan talajmélységbõl is fel tudják venni a vizet, ahová más növények gyökerei már nem hatolnak le. Száruk és levelük viasszal borított, ami még jobb vízgazdálkodást tesz lehetõvé. A cirokfélék jól alkalmazkodnak a gyengébb talajviszonyokhoz, így azokon a közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezõen termeszthetõk, ahol a kukorica termesztése - különösen aszályos években - már nem gazdaságos. A kukoricabogár fertõzéssel egyre sûrûbben találkozhatunk hazánkban. Az egyik legjobb védekezés ellene a vetésváltás. Mivel a kukoricabogár nem kedveli a cirokféléket, a korábban monokultúrában termelt kukorica egy része kiváltható cirokkal.

6

Takarmánycirkok térhódítása

Praktikusan A cirok termesztését (vetés, vegyszeres gyomirtás, betakarítás) a kukoricához hasonlóan, az ott alkalmazott munkagépekkel el lehet végezni, de vannak kényes pontjai. A rosszabb hidegtûrõképességük és gyengébb kezdeti fejlõdésük miatt tavasszal növekedésükben elmaradnak a kukoricától. Ezért fokozottan ügyelnünk kell a cirokfélék vetésénél a jól elõkészített, aprómorzsás, kellõen tömörített (apró-magvak számára szükséges) vetõágyra és az optimális vetésidõ megválasztására (ami mindig a kukorica vetésidõ második felére esik, 12 C° talajhõmérséklet felett). A lassan, vontatottan fejlõdõ növényeket a gyomok – különösen hideg tavasz idején – könnyen elnyomhatják. Ezért fontos a szakszerû vegyszeres növényvédelem alapkezelésben, és ha szükséges felülkezelésben is (csak a cirokfélékre engedélyezett növényvédõ szerek használatával). A kémiai védekezést célszerû kiegészíteni mechanikai gyomirtással is (sorközmûvelés). A vetést követõen, preemergensen (kelés elõtt) kell kijuttatni a vegyszeres alapkezeléshez szükséges növényvédõ szereket. Az alapkezelés elõnye, hogy a vegyszerek hosszantartóan fejtik ki gyomirtó hatásukat. A ciroktermesztésben nagy problémát jelent - az egész EU-n belül - a kétszikû gyomok elleni védekezés alapkezelésben. Erre a célra 2004-ig az atrazint használtuk, de a csatlakozást követõen cirokra már nem engedélyezték (2007-tõl pedig semmilyen növénykultúrára sem).

Ezért 2006-ban egy vegyszerezési kísérletet állítottunk be, ahol számos preemergens kétszikû gyomirtó szeret próbáltunk ki cirokfajtáinkon. Az eredmények nagyon biztatóak, több olyan vegyszert is találtunk, ami nem károsította a növényeket és a kétszikû gyomokat jól irtotta. 2007ben nagyüzemi körülmények között szeretnénk ezeket a preemergens növényvédõ szereket kipróbálni, egy bemutató keretében prezentálni a növényvédõszer gyárak és a felhasználok felé, hogy ezzel az engedélyeztetésüket is elindítsuk. A cirokfélékre jelenleg csak felülkezelésben van engedélyezett kétszikû gyomirtó szer, mégpedig a Banvel 480 S és a Basagran Forte. A Banvel 480 S hormonhatású (dikamba hatóanyagú) szer. Ha az elõírt idõpontban – a cirok növény 2-4 leveles állapotában (10-15 cm növénymagasságnál) juttatjuk ki – akkor semmilyen cirok-károsító hatása nincs, és megfelelõen kiírtja a kétszikû gyomokat. A megkésett kijuttatás viszont súlyos termékenyülési problémákat, sõt teljes sterilitást is okozhat. A Basagran Forte-val nem tapasztaltunk ilyen gondokat, viszont ez a szer sokkal drágább. A 2007-es év folyamán szeretnénk megvizsgálni modernebb és gazdaságosabb cirok felülkezelésben használható növényvédõszereket is. Magyarországon (a cirok termesztés északi határán) fontos a korai- vagy középkorai érésû szemescirok fajták termesztése. A Gabonatermesztési Kutató Kht. fajtáit hazai klimatikus viszonyok között nemesítettük, ezért kiváló alkalmazkodó-képességûek. Rövid tenyészidejûek, csapadékos õsz vagy hûvös nyár esetén is biztonságosan beérnek, ellentétben a hosszú tenyészidejû külföldi fajtákkal. A szemesciroknál a hosszabb tenyészidõ bizonytalan beéréssel, nagyobb víztartalommal és magasabb szárítási költséggel is jár.

Szemescirok A baromfi takarmánykeverékekben a szemescirok 25-50%-ban válthatja ki a kukoricát. A sertés és szarvasmarha takarmányozásánál 20%-os bekeverés ajánlott. Hibridjeink szemtermése közepes tannin tartalmú (összetétele a

csersavhoz hasonló), ez 1 % alatti tannin mennyiséget jelent, amely megfelel az EU szabványnak. Ennek a mennyiségnek emésztés-károsító hatása nincs, viszont a gombás fertõzések kialakulásának lehetõségét csökkenti, amelyek fõleg csapadékos õszi idõjárás esetén gyakoriak. A szemtermés minõsége a kukoricáéhoz hasonló, de fehérje tartalma magasabb (1012%). Ez különösen jelentõs az állati fehérjék takarmányozási célra való felhasználásának korlátozása miatt. A szemescirkot elsõsorban a közepes- és gyengébb talajadottságú területekre ajánljuk, ahol kiváló szárazságtûrõ- és jó alkalmazkodó-képességének köszönhetõen gazdaságos és biztonságos termést ad szélsõséges idõjárás esetén is. A Gabonatermesztési Kutató Kht. az Alföldi 1, legnagyobb termõképességû hazai szemescirok hibriddel és a GK Emese, középkorai, nagy termõképességû szemescirok hibriddel áll a termelõk rendelkezésére. A szemescirok szemtermése – a kukoricáéhoz hasonlóan – alkalmas bioalkohol elõállításra.

Silócirok A silócirok nagy zöldtermése és jó beltartalmi tulajdonságai révén, kiválóan alkalmas téli szilázs takarmánynak, illetve bioenergiatermelésre (biogáz, bioalkohol elõállítás). Jó alkalmazkodóképességének köszönhetõen száraz idõjárás esetén is megfelelõ termésbiztonságot jelent. Hibridünk, a Róna 1 cukorcirok típusú silócirok, cukortartalma 14-17% között van. Zöldtermése 80-90 t/ha, amibõl 25-30 t a szárazanyag. Vethetõ önmagában vagy kukoricával (FAO 400-as éréscsoportú) vegyes vetésben is. Jó tapasztalataink vannak a Szegedi TC 465 silókukoricával együtt termesztve. Együtt vetés esetén csökken a silócirok megdõlésének veszélye. A vegyes vetés kedvezõen befolyásolja a szilázs minõségét is. A kukorica növeli a szilázs energia értékét, a silócirok pedig - magas, könnyen bontható cukortartalma révén - megfelelõ pH-t biztosít az erjedéshez. Száraz években a zölden lekerülõ cirok révén kellõ mennyiségû klorofill és karotin jut a szilázsba akkor is, amikor a ku-

Seprûgyártók cirokja korica már elszáradt. Aszályos években 30%-al is felülmúlhatja a silókukorica termését (szárazanyagtermésben), és a víznyomásos területeket is jobban elviseli. A Róna 1 betakarítása 30-35% körüli szárazanyag-tartalom mellett optimális, amit augusztus végére, szeptember elejére ér el, ekkor szemtermése viaszérett. Silócirok esetében nemcsak a zöldtermés mennyisége a fontos, hanem a beltartalom és szárazanyag-tartalom is. A hosszabb tenyészidejû és nagyobb zöldtermést adó fajták szárazanyag-tartalma betakarításkor 5-10%-kal alacsonyabb, és cukortartalma is kisebb, mint a Róna 1 hibridé.

Szudánifû Hazánkban a legnagyobb zöldtermést biztosító takarmánynövény a szudánifû. Jó alkalmazkodó- és bokrosodó képességének köszönhetõen, évi két- vagy háromszori kaszálást is ad. A zöldtermés hektáronként elérheti a 100-130 tonnát. Felhasználható legeltetésre, zöldszecska- és szenázs készítésre, de széna is elõállítható a legvékonyabb szárú fajtákból. Zöldtakarmány célú felhasználása csak 60 cm-es növénymagasság felett ajánlott, a bugahányás kezdetétig, ezt követõen ugyanis a rosttartalom jelentõsen megnõ, rontva ezzel a jó beltartalmi értékét. Egy fajtánk - Akklimat - és egy hibridünk - GK Csaba - áll a termelõk rendelkezésére. Az Akklimat a legvékonyabb szárú és a legkorábbi érésû államilag elismert fajta. Fõleg legeltetésre ajánljuk, de szenázs, zöldszecska és jó szárítás, gondos kezelés esetén széna is készíthetõ belõle. A GK Csaba kiváló termõképességû (110-130 t/ha), vékony szárú korai hibrid, ami legeltetésre, zöldszecska- és szenázs készítésre is alkalmas. A szudánifû óriási biomassza tömeget ad, ezért biogáz elõállítására is felhasználható. Cirokféléinkbõl jó minõségû vetõmaggal állunk a termelõk rendelkezésére. Várjuk megrendeléseiket az alábbi címre: GK Kht. 6726 Szeged Alsó Kikötõ sor 9. Pál Mihály és Siklósiné dr. Rajki Erzsébet

Seprûcirok termesztésünk elmúlt 15 évében mindig tapasztaltunk bizonyos fokú évenkénti ingadozást a termõterületben, azonban két év (1997, 2006.) mélypontnak tekinthetõ. Sajnos a 2006-os év volt az elsõ, amikor az országos vetésterület ezer hektár alá csökkent. Tudomásunk szerint a múlt század eleje óta, amikor is önálló kultúraként meghonsodott a seprûcirok termesztése, ilyen kis vetésterület még soha nem volt hazánkban. Ennek több oka is van, de talán a legfontosabb az, hogy a 2006. évi forgalmazás elõtti idõszakban a cirokszakáll felvásárlási ára mélypontra zuhant, az azt megelõzõ év 50%-át sem érte el, s ilyen átvételi áron (a nagy kézimunkaerõ igény miatt) már nem érdemes seprûcirkot termeszteni. Sok termelõ az alacsony ár, és a kereslet hiánya miatt be sem takarította a termést, aminek egyenes következménye volt, hogy a következõ tavasszal lecsökkent a termõterület.

Felfelé a lejtõn Azok a gazdák, akik mégis a seprûcirok termesztés mellett döntöttek, a 2006-os évet nyereségesen zárták, ugyanis a lecsökkent termõterület következtében õsszel a felvásárlási árak újból emelkedtek, a cirokszakáll keresett lett. Ebben az évben az idõjárás is kedvezett a termesztésnek, a kezdeti hûvös után meleg nyári hónapok következtek, amit szeret a cirok, s a betakarítási idõszak is hosszú, meleg és csapadékmentes volt. A technológia helyes betartásával jó minõségû cirokszakáll

termett, amit kedvezõ idõjárási feltételek mellett lehetett betakarítani, s mivel e kevés termésre a kereset megnõtt, így jó áron lehetett azt eladni. Mindezek reményt keltenek arra, hogy 2007 tavaszán újból nagyobb területen vetnek majd seprûcirkot. Kutatási csoportunk célja, hogy a termeszteni szándékozókat kiváló fajtákkal, vetõmaggal és technológiával lássuk el a biztonságos és jövedelmezõ gazdálkodás érdekében, s ezáltal jó minõségben biztosítsuk a feldolgozóipar, seprûgyártás számára az egyetlen természetes alapanyagot. Fémzárolt, csávázott seprûcirok vetõmagot az országban csak a GabonaKutató állít elõ, illetve for-

galmaz. Az elõzõ éveknek megfelelõen 5 kg-os (1ha) kiszerelésû papírzacskókban áruljuk vetõmagjainkat a kiszombori, Dénesmajor telepen ( tel: 62/ 525-073 ).

Tessék választani! Idén tavasszal öt seprûcirok fajtából tudunk vetõmagot biztosítani a termesztõk számára. A Szegedi 185 fajta termésbiztonsága kiváló, ezért szélsõséges körülmények között is termeszthetõ. A különbözõ stresszhatásokra jól reagál, azonban vörösödésre hajlamos. A Szegedi Szlovák és a Dia fajta korai, ezért késõi vetésekben is biztonságosan betakarítható. Jó ipari minõségû fajták, különösen a Dia szakálla vékony, selymes. A Szegedi 1023 típus a legkedveltebb a termesztõk körében, mivel termésmennyisége a legnagyobb, jól sûríthetõ. A Szilárd fajta nem vörösödik, de termése elmarad a többi fajtától. Tehát széles fajtaválasztékkal, jó minõségû vetõmaggal állunk azon gazdálkodók elé, kik e kis alternatív növényt szeretnék termeszteni. Barnáné Bacsa Magdolna

7

Magyar szója

Értékén mérhetnénk

Az olajban is gazdag fehérjenövényrõl bebizonyosodott, hogy az emberi élelmezésben is jelentõs szerephez juthat. A takarmányozásban pedig tovább nõhet a jelentõsége azáltal, hogy az állati eredetû fehérjeadalékok helyett a szójafehérjét használják.

A szójamag fehérjetartalma 3642 %, ennél fontosabb azonban a fehérje minõsége, aminosav összetétele. Nagyobb lizintartalma teszi igazán értékessé. Az aminosavak egymáshoz viszonyított aránya a szójafehérje minõségét a hússal teszi csaknem egyenértékûvé. Olajtartalma 18-22 %, ennek ellenére a világon a legnagyobb mennyiségû növényolajat a szójából nyerik, így a világon a legfontosabb olajnövény is egyben. A Magyarországon felhasznált szója 90%-a importból származik. A hazai termelés 2005-ben 30 ezer ha-on 80 ezer tonna volt. 2006-ban a betakarított terület meghaladta a 35.000 hektárt. A kutatások szerint a szántóterületünkbõl 630 ezer ha alkalmas a szójatermesztésre, ezért indokolt a hazai termesztés jelentõs növelése. A szója jelentõs részét továbbra is Baranyában termelik, a vetésterület közel fele itt található. Fontos

Szója üzemi kísérletek 2006.

Termés kg/ha

4000,0 3500,0 3000,0 2500,0 2000,0

Primor

8

Stefi

Amarant

Flóra

korai éréscsoport évek óta vezetõ fajtája a Primor. A 2006-os évben isbizonyította, hogy helye van a vetésszerkezetben. A középérésû csoport kiemelkedõ szójái a Stefi és a Flóra. Vetésterületük dinamikusan nõ. Nagyüzemi méretek között sem volt ritka a 4 t/ha termésátlag. Nemesítési programunkban GMO-mentes szójafajtákat nemesítünk, és a forgalomba hozott vetõmagjaink garantáltan GMO-mentesek.

Régi-új terményünk

Az évszázadok homályából elõmerült amaránt ma már nem csupán újdonság. Sokan ismerik és használják. A mag szerkezete, szerkezeti felépítése, valamint kémiai összetevõi élénk vizsgálat tárgyai napjainkban. A mezõgazdaságban szerepét a hõés szárazságtûrõ volta, jó alkalmazkodóképessége határozza meg. Gazdagítja a termelhetõ növények körét.

Fajtaajánlatunk

1. ábra

azonban megemlíteni, hogy a Délalföldön évrõl-évre nõ a szójával bevetett terület nagysága. BácsKiskun és Békés megyékben 2006ra meghaladta a 8 ezer hektárt. Ami még figyelemre méltóbb, hogy Bács-Kiskun megyében a termésátlag 2,86 t/ha volt, ami 0,5 t/hektárral meghaladta az országos átlagot. Az ország déli részén a vetésterület jelentõs hányadán termesztik szójáinkat. Legkedveltebb, a

A felhasználás tekintetében további ismertetésekre van szükség, mind a termelõi, mind a feldolgozói oldalt illetõen. Szerencsés véletlen, hogy akkor került elõtérbe, amikor oly nagy szükség mutatkozik a táplálékkal szembeni érzékenység és allergiás megbetegedések növekvõ száma miatt kímélõ élelmekre. Az amaránt a korszerû táplálkozás, a betegségmegelõzõ étrend hasznos összetevõje. Van fajtánk, tudjuk termeszteni, most a feldolgozás és forgalmazás az a két pont, amelyen elõrelépve zárul az a kör, mely a termelés és fogyasztás folyamatát beindítja és egyensúlyba hozza. Ma divatos kifejezéssel élve az „innoválás”, az aktív gazdaságba való beillesztés feladata áll elõttünk. Példaként említem a német Allos céget, mely a Németországban 1998-ban elismert német fajtából termékek sorát állította elõ

és forgalmazza. Magyarországon 1995-ben és 1996-ban is történtek állami fajtaelismerések, de a felhasználás még csupán most tart a kibontakozás kezdetén. Számos ismeretünk van beltartalmi értékeket és technológiai lehetõségeket illetõen. Azon fáradozunk, hogy minél változatosabb módon kerüljön a felhasználó asztalára. A termesztését ajánljuk minden új iránt fogékony gazda számára. Tekintettel a termény új voltára indulásképpen fél hektár, vagy kisebb a kívánatos terület megismerés gyanánt. Különösen ajánljuk biogazdaságok számára, mert a biotermék jövedelmezõbb. Róza fajtánk bio vetõmagját forgalmazzuk, melyhez termesztési útmutatót adunk és a megismerést minden lehetõ eszközzel segítjük. Marázné dr. Szabó Lilla

Rólunk szólva...

Termelõk a szegedi fajtákról

Három gazdaság három vezetõje a Dunántúlról. Háromféle leírása a napjainkban sikerrel kecsegtetõ gazdálkodás eltérõ útjainak. Természetesen szó esik benne, magáról a törekvõ emberrõl és szûkebb környezetérõl is. Az újságíró természetesen érdeklõdik, de ennek csupán annyi a jelentõsége, hogy kifejezze, mire kíváncsi még. A kérdéseket itt leírni felesleges, hisz' a válaszokból összeálló „vallomások” magukban hordozzák azokat. Takács Zsolt, a Rábapordányi MG. ZRt. növénytermesztési ágazatvezetõje: „Alapvetõen sertés és szarvasmarha tenyésztésen alapuló gazdaság a miénk, ugyanis a mai világban már ritka egy helyen együtt látni 500-as koca- és 550 tehenes szarvasmarha telepet. Így az 1500 hektáros terület 500 hektárhoz közelítõ részén kukoricát, zömében silót termesztünk. A silóterületünk egyharmadát a hagyományosan jól bevált Szegedi TC 513 hibrid adja. Hozamával és minõségével egyaránt elégedettek lehetünk, ár-érték arányban az egyik legjobb választás. A Szegedi 521-esrõl, mint újdonságról is hallottunk már, kíváncsi vagyok, hogy nálunk hogyan válna be. Magyaróváron végzett agrárszakemberként és növényvédõ szakmérnökként két éve dolgozom itt a lakóhelyemen. Tapasztalatom szerint a Rábaköz kötött réti és öntéstalaján a belvíz sokszor hátráltatja a munkánkat, szinte az aszályos idõszak kedvezõbb nekünk. A szaktanácsadásra fokozott igény jelentkezik, mi a Pannon Gazdász Kft-n keresztül a környezõ kisebb termelõk integrálására vállalkoztunk. Termeltetünk, s ezzel összefüggésben mûtrágyát és vetõmagot egyaránt forgalmazunk. A kukoricából a Szegedi TC 513 természetesen nem hiányozhat a palettáról. A Szegedi TC 367 és a SZE 269, elsõsorban a kalászosok vethetõsége szempontjából fontos a korai betakaríthatóság miatt keresett ebben a körben. A GabonaKutató búzái közül eddig a GK Mura és a GK Rába terjedt el vidékünkön, a jövõben az új GK Szala lehet a befutó.”

Varga László, a Marcali MG. ZRt. igazgatóságának elnöke: „A változások országos nekibuzdulásának idején a régen 5 ezer hektáros téeszbõl 3 cég és jónéhány magángazdaság alakult ki. Ebbõl jóformán csak mi maradtunk fenn jelentõs gazdasági egységként. Jelenleg 400 fejõstehenet tartó, 1300 hektáron gazdálkodó cég a miénk. Így logikus, hogy a terület közel felén siló és szemes kukoricát vetünk. Ezt még kiegészíti 200 hektár különféle, szálastakarmány növény. A fennmaradó részen a repce és a búza osztozik. Kapcsolatunk a GabonaKutatóval nem újkeletû, de három év óta új szintet jelent az akkor 3 céget és 20-25 ígéretes fajtát tartalmazó fajtakísérleteinkben való aktív jelenlétük. Fajtánként fél hektáron teszteljük a kukorica hibrideket, s az itt született eredményeket tartjuk magunk számára igazán mérvadónak. Mindez nyilvános, út melletti, kitáblázott parcellákat jelent. Szakemberek, gazdák mustrálhatják, mint ahogy én is gyûjtöm a környezetem eredményeit. Egy-egy fajta környékbeli elterjedése múlhat ezen. Az aszályos 2004-ben a Szegedi SC 352-es és a SZE 269-es egyaránt jól vizsgázott, s ennek eredményeként a 352-esbõl a következõ évben már 150 hektárt vetettünk. Az idén 4 cég 19 fajtájából már hat szegedi hibridet (Sarolta, SZE 269, Szegedi SC 352, Szegedi 343, Szegedi TC 377, Kenéz) 'kóstolgattunk'. A mi homokos vályogtalajainkon az idei esztendõ idõjárása a 400-asoknak, így a 10 tonna felett produkáló Kenéznek kedvezett igazán. Itt nagyon jó a szintén a 10 tonnások élbolyában végzett a 377-es is. Szemmel látható, hogy a hazai fajták tudnak annyit, mint a nagy nemzetközi cégeké. A továbblépésnek idén is teret adunk, szegedi silókukorica kipróbálását tervezzük, de szó lehet a fajtarepcéik tesztelésérõl is. Amúgy a Marcali bioetanol üzem felépítésétõl a kukorica keresletének stabilizálását várom. A mi korosztályunkban fontos, hogy a család elviselje, hogy az ember szinte éjjel-nappal a gazdasággal foglalkozzon. A teendõk szerteágazóak, öten vezetjük a céget, így a talajerõ gazdálkodással és növényvédelemmel is én foglalkozom. Nem kívánkozom nyugdíjba, mert a tulajdonrész kapcsán az érdekeltség itt tart. Apám is itt volt elnök, én tíz év kivételével dolgozom ezen a helyen. Az ember elsõsorban a családért teszi mindezt. A fiam sem szakadt el a földtõl, kertészmérnöki tudását a családi gazdaságban kamatoztatja.”

Kondor Gábor, a Vasszécsényi MG. Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetõje: „Szövetkezetünk 1700 hektáron gazdálkodik, ebbõl ötszázon kukoricát termesztünk. A Gabonakutató Táplánszentkereszti Kutatóállomása itt van a szomszédunkban, így a földrajzi közelség, és a hasonló talajadottságok kapcsán is érthetõ, hogy százhektáros nagyságrendben termesztjük a hibridjeiket. Jó szárazságtûrése kapcsán sokáig az Ella volt a kedvencünk, de az újdonságok sorából kitûnõ Szegedi 349 révén megvan az általunk is termeszteni kívánt, korszerû utód is. Utóbbi a vasszécsényi 70 hibrides fajtasor 2006-os nyertese. Május 10én lett elvetve, alig kapott csapadékot, így egyértelmûen az aszálytûrésével tûnhetett ki. Az árutermesztésben az Ella búcsúzott kiválóan, de a Szegedi 343-as is megállta a helyét. Elõzõ évben Szegedi SC 352-est is vetettünk, amely szintén jól szerepelt. Mégis úgy döntöttünk, hogy az extenzívebb viszonyokkal jobban megbarátkozó más hibrideket is sorra kipróbáljuk. Más növényfajaikat is figyelemmel kísérjük, a táplánszentkereszti bemutatókra, szakmai tanácskozásokra legtöbbször eljutunk, így tisztában vagyunk a kínálattal. Amelyik évben szóját is termesztettünk, a Stefi fajtájukat sikerrel alkalmaztuk. Õszi árpából biztos termésével, betegség-ellenállóságával a GK Metal vált be nálunk. Repcébõl az õsszel GK Gabriellát vetettünk, beszélgetésünk idején, 810 leveles állapotában kifogástalanul szép képet mutat. Csak az elkövetkezõ idõszak idõjárásában ne csalatkozzunk! A szakmát 1988-ban kezdtem, itt 10 éve vagyok, s a növényvédelem felelõssége is az enyém. Nemigen akad közel-távol ekkora közös gazdaság, a környékrõl kikoptak a kollégák. Itt még elég erõs a tagság, hogy együtt tartsa a vagyont és tevékenységet. A földtulajdonosoknak becsülettel fizetjük az aranykoronánkénti 30 kg búza mindenkori tõzsdei árát. Amúgy a feleségem mezõgazdasági szaktanácsadást mûvelõ, szakmabéli, mindketten Keszthelyen végeztünk. Helybéliként, két gyerekkel itt és a környéken képzeljük el a boldogulást.”

9

AZ ÚJDONSÁG EREJÉVEL KUKORICA Sarolta

SZE 269

Új!

Igényes gazdák 200-as hibridje † Generatív típus, intenzív termõhelyekre † Kiváló aszálytûrés, korán vethetõ † † Széleskörû felhasználását segíti kimagasló hektolitersúlya

Kedvezõ helyeken a termése kiemelkedõ † Stessztûrõ képessége kimagasló, gyenge temõhelyeken is jól teljesít † Erõs szárú, egészséges a szemtermése † † Korai vetésre nem érzékeny, búza elõveteményként is vethetjük

Sarolta a FAO 200-as éréscsoport hibridjeihez viszonyítva (Üzemi kísérlet 2006.) 10500 10250

Betakarításkori szemn. %

SZE 269 a FAO 200-as éréscsoport hibridjeihez viszonyítva (Üzemi kísérlet 2006.) 20,0

10500

10024

10000

10000

9750

20,0

9865

9750

19,0

9515

9500

19,0

9515

9500

9250

9250

9187

9000

8766

8750

9000 18,0

8892

8766

SZE 269

Átlag

8750

8500

18,0

8500

8250 8000

Betakarításkori szemn. %

10250

8250

Sarolta

Átlag

Sarolta

Alföld

Átlag

17,0

8000

SZE 269

Dunántúl

Átlag Alföld

Dunántúl

Hibridek tájegységenként

Hibridek tájegységenként

Szegedi 343

Szegedi SC 352

Új!

Korai éréscsoport új kiemelkedõ hibridje † Zöld száron érõ típus, kiváló vízleadással † Csõfuzárium ellenállósága az átlag feletti † Alkalmazkodó képessége és teljesítménye a legnépszerûbb † hibridek egyikévé teheti

† Intenzív körülmények között bizonyított † Rendkívül gyors kezdeti fejlõdése elõnyt jelent † Kedvezõ vízleadásával tovább javítja pozícióját éréscsoportjában † N-reakciója kiváló, igényes a talaj tápanyag készletével szemben

Szegedi 343, Szegedi SC 352 a FAO 300-as éréscsoport hibridjeihez viszonyítva (Üzemi kísérlet 33 hely átlaga 2006.) 11000

Betakarításkori szemn. %

10750 10500

10487 10238

10250

10202

10000 9750 20,1

9500 9250

17,0

19,8 19,4

9000

Szegedi 343

Szegedi SC 352 Hibridek

FAO 300-as átlag

22,0 21,8 21,6 21,4 21,2 21,0 20,8 20,6 20,4 20,2 20,0 19,8 19,6 19,4 19,2 19,0

AZ ÚJDONSÁG EREJÉVEL Kenéz a FAO 400-as éréscsoport hibridjeihez viszonyítva (Üzemi kísérlet, 30 hely átlaga, 2006.)

Kenéz

11000

Új!

10750

Betakarításkori szemn. %

10631 21,4

10500

Kiemelkedõ termõképessége éréscsoportja legkedvezõbb † vízleadásával párosul † Az alacsony szárítási költség és a magas termésszint jelentõs jövedelmet biztosít Tetszetõs, felálló levelû hibrid †

10250 10000

10194 20,7

9750 9500 9250 9000

Kenéz

22,0 21,8 21,6 21,4 21,2 21,0 20,8 20,6 20,4 20,2 20,0 19,8 19,6 19,4 19,2 19,0

FAO 400-as átlag Hibridek

NAPRAFORGÓ Magóg

Manitou PR

Igen korai éréscsoport, meghatározó hibridje † Kiváló szárszilárdságú, alacsony, nagy tányérú hibrid † † Idõben vetve érésgyorsítás nélkül betakarítható † Koraisága miatt másodvetésre is alkalmas

Kiváló termõképességû, tányérállása félig lecsüngõ † Intenzív termesztési körülmények között kimagasló termésre képes † † Általános szántóföldi rezisztenciája átlag fölötti

Sonrisa A korai éréscsoport legkorábbi hibridje, érésgyorsítást nem igényel † Középérésû csoport legjobb hibridjének szintjén terem † Termõképessége és olajtartalma eltérõ évjáratokban is átlag feletti † Olajtermése versenytársaiéhoz képest kiemelkedõ † † † A legjobb ár-érték arányú hibrid Magas, kiegyenlített állomány jellemzi

Termõhely

Magóg

Madryn

Manitou PR

Hódmezõvásárhely

3440

3293

3145

3029

Szekszárd

3233

3451

3306

3897

Zalaszentgrót

3613

3158

3170

2713

Kóny

3077

3116

3113

3119

Átlag

3341

3255

3184

3190

Alapkérdések

A kukorica tápanyagellátása

Hazánkban a 1950-es években 15 kg/ha, 1980-as években 280 kg/ha, az 1990-es években 30-50 kg/ha volt az NPK-felhasználás. Napjainkban elértük a 80-100 kg/ha adatot. Az elõrejelzések viszont megtorpanásról, ami még rosszabb visszaesésrõl adnak számot. Nem veszít idõszerûségébõl annak hangsúlyozása, hogy a tápanyagellátás nagyon fontos termesztéstechnológiai mûvelet. Bevezetõ gondolatként azokat a szakembereket kívánjuk még meggyõzni, akik a tartamkísérletek szükségességét vitatják, illetve eredményeinek fontosságát mellõzni szeretnék. A trágyázási tartamkísérleteket nemzetközi szinten nemzeti kincsnek tekintik. Hazai viszonylatban dr. Gyõrffy Béla akadémikus tette elvitathatatlanná a tartamkísérletek szükségességét. Továbbmenve még azt is leszögezte, hogy a tápanyag ellátási tevékenységünket csakis a határtudományokkal (élettan, talajtan stb.) körülbástyázott tartamkísérletek eredményeire alapozva lehet és kell értékelnünk. A tartamkísérletek eredményeire építve, a talajtulajdonságok és a termesztési paraméterekre alapozva lehet és kell a tápanyagellátási szaktanácsadási rendszert elkészíteni. Akár szántóföldi kísérletek eredményeire alapozva (MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete által végzett konzorciumi munka), akár a legmodernebb mûholdas technika módszereit (IKR által integrált mûholdas felvételezésre és vezérlésre alapozott tápanyag-gazdálkodási rendszer) is igénybe véve.

valamint a növényenként reálisan tervezhetõ termésátlagnak, továbbá a trágyaigényt módosító tényezõknek. A cikkünkben ismertetett eredményeink a korábban megfogalmazott törvényszerûségeket megerõsítve és a tudományos ismereteket továbbfejlesztve bizonyítják, hogy a tápanyagellátás alábbi legfontosabb alapkérdéseit mindenkor és mindenhol figyelembe kell venni: - A talaj tápanyag és vízgazdálkodását - A növény-tápanyag, illetve mûtrágya hatóanyag igényét - A terméssel kivont tápanyag mennyiségét (Kérdés lehet, hogy annak hány százaléka származik a trágyából és hányad része a talajból) - A közgazdasági környezetet, a gazdálkodó ember szakértelmét. Ebbõl eredõen a gazdálkodás színvonalát, kiemelten a talajmûvelést és a gyomirtást, de a piaci és pénzügyi viszonyokat is célszerû figyelni - A mûtrágyázás talajra gyakorolt hatását - Az idõjárás évjárat csapadékviszonyait (Ne csak az utolsó év eredményére emlékezzünk) Feltételezhetõ, hogy 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban országosan több termést takaríthattunk be, mint amennyit a kijuttatott mûtrágya alapján várhattunk volna. A kedvezõ csapadékellátottság a talaj tápanyagkészletének jó feltáródását eredményezte. Kérdezhetjük, hogy mi lesz akkor, ha olyan lesz a kukorica vízellátottsága, mint amilyen 2003-ban volt. Okozatként könnyen feltételezhetõ a nagyon alacsony termésszint.

Törvényszerûen Ábráról - ábrára A tápanyagellátási tevékenységünk során egyszer-kétszer tandíjat is fizettünk. Az 1980-as éveket nem csak a nagyobb mennyiségû mûtrágya felhasználás jellemezte, hanem az uniformizálás káros elmélete is, amely a szükségesnél kisebb szerepet tulajdonított a termõhelyi adottságoknak,

2. ábra

N-reakció kísérlet terméseredményei Újszegedi tartamkísérlet (1979- tõl)

Szemtermés t/ha

Termésadatok a mûtrágyázás, elõvetemények és az évjárat függvényében Újszegedi tartamkísérlet (1979) 2004-2006

Termés t/ha

1. ábra

Az 1979-ben indított tartamkísérlet eredményeirõl ábrák segítségével számolunk be. Arra törekszünk, hogy a kísérleti eredményeink a mûtrágyázás hatásáról szemléletesen széleskörû információt adjanak.

Mûtrágya hatóanyag kg/ha Mûtrágya hatóanyag kg/ha C A B D E 70 140 280 0 210 N 150 150 170 170 0 P2O5 150 150 200 200 0 K2O Jelölések: N.04.K: Napraforgó 2004-ben kukorica után B.05.K: Búza 2005-ben a kukorica után B.06.K: Búza 2006-ban kukorica után K.04.M: Kukorica 2004-ben monokultúra K.05.N: Kukorica 2005-ben napraforgó után

12

N P2O5 K2O

A 0 0 0

B 70 150 150

C 140 150 150

D 210 170 200

E 280 170 200

Jelölések: K 05 = 2005 kukorica nf után 12 hibrid átlaga K 06 = 2006 kukorica búza után 6 hibrid átlaga B 05 = 2005 búza kukorica után B 06 = 2006 búza kukorica után

3. ábra

A nitrogén mûtrágyázás hatása a Szegedi SC 352 hibrid termésére Szegeden és Debrecenben, 2003 Szeged (öntözés 100 mm)

Debrecen (öntözés 85 mm)

12

Szemtermés t/ha

11 10 9 8 7 6 5 4

0

70 140 210 280 0

30 60 90 120 150

N-dózis kg/ha

Kísérletünkben az amerikai kukoricabogár elleni védekezés miatt a kukorica monokultúrás termesztését 2004-ben be kellet fejeznünk. A vetésváltást napraforgóval kezdtük. Az 1. ábra jól mutatja, hogy a legkisebb mûtrágyahatást a napraforgó mutatta. A talaj tápanyagkészletét viszont erõsen igénybe vette. Napraforgó után a kukorica a kontroll parcellákon lényegesen kevesebb termést adott, mint önmaga után. Annak ellenére, hogy 2005-ben a kukorica vízellátottsága jobb volt, min 2004ben. Az 1. ábra értékei azt is bizonyítják, hogy a búza a kukorica után termesztve jelentõs mûtrágyahatást mutat. A 2. ábra grafikonjainak lefutása több megállapítást tesz lehetõvé. Kukoricát követve a búza a nitrogén dózis növelésére (megegyezõen dr. Pepó Péter megállapításával) jelentõs terméstöbblettel reagált. · Ha az N-dózist 0-ról 70 kg/ha-ra növeltük: 2005-ben 2,9t/haral,2006 ban 1,6 t/ha-ral. · Ha az N-dózist 70-rõl 140 kg/ha-ra növeltük: 2005-ben 2,2 t/haral, 2006-ban is 2,2 t/ha-ral. 2005-ben és 2006-ban az N-dózis biológiai (210 kg/ha) és gazdaságossági (140 kg/ha) optimumai egymástól nem (kukorica) vagy csak kis különbséggel (búza) tértek el egymástól. A 2. ábra grafikonjai arra is figyelmeztetnek, hogy tanuljuk meg a tápanyag ellátási kísérleteinket más módon is értékelni. Ne csak azt nézzük, hogy a mûtrágyázással mekkora terméstöbbletet érhetünk el, hanem azt is elemeznünk kell, hogy a szakszerûtlen mûtrágyázással mekkora terméscsökkenést okozunk. (2005-ben és 2006-ban az N=140 kg/ha, a P=150 kg/ha és a K2O=150 kg/ha, hatóanyag dózist tekintettünk bázisként.) Továbbá azt is vizsgálnunk kell, hogy a szakszerûtlen mûtrágyázással a talaj tápanyag készletét mennyiben zsarolhatjuk. A 3. ábrával a termõhelyi hatás, a 4. ábrával a termesztési mód szerepét kívánjuk szemléltetni. A 3. ábra oszlopdiagramjai bizonyítják, hogy a jobb termõhelyen (hajdúsági löszháton kialakult mezõségi talaj) a Szegedi SC

4. ábra

352 hibrid 11,0 t/ha terméséhez a 150 kg/ha nitrogén mûtrágya hatóanyag elegendõnek bizonyult. Ezzel szemben Újszegeden (tiszai réti öntéstalaj) a 11,1 t/ha-os termést megbízhatóan a 210 kg/ha N-dózisnál kaptuk. Azaz 2003-ban ugyanazon termésszint elérésnek a debreceni talaj hektáronként 60 kg-mal több nitrogént tudott szolgáltatni, mint az újszegedi. Kérdés lehet viszont, hogy e többlet nitrogén szolgáltatására a debreceni talaj a jövõt illetõen milyen idõtávban lesz képes. A 4. ábra oszlopdiagramjai a termesztési mód jelentõségét bizonyítják. Megállapíthatjuk, hogy mûtrágyával ellensúlyozni lehet a monokultúra vetésváltáshoz viszonyított terméscsökkentõ hatását. Az oszlopdiagramok viszont arra is rámutatnak, hogy monokultúra esetén 210 kg/ha Nhatóanyag szükséges azon termésszint eléréséhez, amit vetésváltással 140 kg/ha N-dózissal megkaphatunk. Az 5. ábra grafikonjai egy egyszerû gazdaságossági számítás adatait mutatják. Elõvetemény és az évjárat együttes hatásában ábrázoltuk a kukorica mûtrágya költséggel csökkentett hektáronkénti árbevételei adatait. A számításnál a kukorica 2006. november 14.-ei tõzsdei árát (31.900 Ft/t) és az intézményünk mûtrágya beszerzési egységárát (ammóniumnitrát = 55 eFt/t, 0:25:25 Komplex = 64 eFt/t) vettük figyelembe. A grafikonok bizonyítják, hogy kísérleti területünkön 20042006 idõszakában a N140 kg/ha P2O5=150 kg/ha K2O=150 kg/ha hatóanyag dózisok biztosították a gazdaságossági optimumot. A grafikonok azt is bizonyítják, hogy a szakszerû mûtrágyázással nem csak a termést növeljük, hanem a termésbiztonságot is javítjuk. A szemtermés beltartalmi vizsgálatainak eredményeirõl röviden. A 6. ábra grafikonjai mutatják, hogy a nitrogén dózis növelése: - A szem keményítõ százalékát jelentõs mértékben nem módosította. - A szemtermés fehérjetartalmát következetesen fokozta. - A hektáronkénti fehérjehozamot erõteljesen növelte. Szólnunk kell a tápanyag ellátás és ezen belül is a nitrogén mûtrágyázás talajra gyakorolt hatásáról. A 7. ábra görbéi mutatják, hogy szakszerû mûtrágyázással a környezetünk vegyszerterhelését nem növeljük. Kísérleti eredményeink bizonyítják, hogy csak a provokációs 280 kg/ha Nhatóanyag dózis okozott a talajnak mélyebb (60-180 cm) rétegében NO3-N

5. ábra

A kukorica mûtrágya költséggel csökkentett hektáronkénti árbevétele (ezerFt/ha)

Hibridek termése különbözõ N-dózis és termesztési mód hatására a 2000-2002 évek átlaga

10

Mûtrágya dózis

Szemtermés t/ha

8 6

N P2O5 K2O

4

A 0 0 0

B 70 150 150

C 140 150 150

D 210 170 200

E 280 170 200

2 0

0

70

N-hatóanyag kg/ha

140

210

280

Vetésváltás Monokultúra

Jelölés: 2004: 2004 évi termésadatokból számítva a kukorica monokultúrás termesztésével 2005: 2005 évi termésadatokból számítva napraforgó elõvetemény után 2006: 2006 évi termésadatokból számolva búza elõvetemény után

13

Alapkérdések

A kukorica tápanyagellátása A talaj víz- és tápanyag gazdálkodása szempontjából kedvezõ búza elõvetemény után 2006-ban hat hibrid átlagában a kontrollon 7,4 t/ha-os termésátlagot kaptunk. Átlagon felüli termést az SZE 269, a Szegedi SC 352 és a Kenéz hibridek adták. A kedvezõ tápanyag ellátottságot minden szegedi hibrid hektáronkénti 10 tonnát meghaladó terméssel hálálta meg. Ezen túlmenõen átlagon felüli termést a Szegedi SC 352, a Szegedi 349 és a Kenéz hibridek adták. Bizonyítva ezzel azt, hogy ezen hibridek termõképességükkel a legjobb termõhelyi adottságokat is hasznosítani tudják.

folytatás az elõzõ oldalról

felhalmozódást, amely a talajvizünket és annak elfolyása esetén az élõ vizeinket veszélyeztetné. A mûtrágya felhasználásunk jelenlegi szintjénél (80-100 kg/ha NPK) nem kell tartanunk a NO3-N környezetszennyezõ hatásától. A termesztõk az alábbi okok miatt nem alkalmaznának környezetünkre káros mennyiségû mûtrágyát: Egyrészt a káros mennyiségû mûtrágya alkalmazása hektáronként mintegy 90-100 ezer Ft költséget jelentene. Másrészt az optimálisnál nagyobb mennyiségû mûtrágya nemcsak költségnövekedést, hanem terméscsökkenést is okoz (1., 2., 3., és 4. ábrák).

Ideális hibridek Utoljára, de nem utolsó sorban szólnunk kell a specifikus tápanyagreakciókról, melynek ismerete a hibridek termõhelyi ajánlásánál elengedhetetlen. Azok a hibridek testesítik meg az ideotípust, amelyek alacsony szintû tápanyag utánpótlás esetén is elfogadható mennyiségû termést adnak. A tápanyag utánpótlás eredményeként errõl a termésszintrõl indulva adnak az átlagosnál nagyobb mennyiségû terméstöbbletet. Az élvonalban szereplõ hibridjeink mûtrágyareakciójának adatait az 1. táblázat tartalmazza.

6. ábra

A kukorica keményítõ és fehérjetartalma a mûtrágyázás függvényében, 5 hibrid átlagában Újszegedi tartamkísérlet (1979) 2004.

Okszerûen és jövedelmezõen Összegzésként megállapíthatjuk, hogy okszerû és jövedelmezõ tápanyag utánpótlást a talaj tápanyagkészletének (talajvizsgálat), valamint a reálisan tervezhetõ termésátlag ismeretében lehet tervezni és végezni. Azt az idõszakot éljük, amikor nem elegendõ a mûtrágyázás termésnövelõ hatásáról beszélni, hanem azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a szakszerûtlen mûtrágyázással mekkora terméscsökkenést, ebbõl eredõen mekkora jövedelem kiesést okozunk magunknak. A tápanyagellátással foglalkozó vizsgálatainknak ki kell terjednie a mûtrágyázásnak a termés legfontosabb beltartalmi ismérveire, továbbá a talaj fontos tulajdonságaira gyakorolt hatására is. A mûtrágya felhasználás legújabb országos adatairól Dr. Pepó Péter (Gyakorlati Agrofórum, 2006. 17. évfolyam 10. szám) cikkébõl kaphatunk információt. Cikkünk írásánál felhasználtuk mind a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mind az Oktatási Minisztérium (Kukorica Konzorcium), valamint a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával folytatott kísérleti munka eredményeit. A szemtermés beltartalmi, valamint a talajminták vizsgálatát a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Agrármûszerközpontjában végezték. Dr. Széll Endre, Streb Péter

7. ábra

A talaj NO3-nitrogén tartalma a nitrogén dózis és a talajmélység függvényében Tartamkísérlet (1979), Újszeged 2004.

Relatív adatok

NO3 tartalom, mg/kg

N P2O5 K2O Jelölés:

14

A 0 0 0

B 70 150 150

C 140 150 150

D 210 170 200

HF: Hektáronkénti fehérjehozam (100%=1,0 t/ha) F: A szem fehérjetartalma % (100%=9,8 %) KT: A szem keményítõtartalma % (100%=68%)

E 280 170 200

1. táblázat

Hibrid SZE 269 Sarolta Szegedi SC 352 Szegedi 343 Szegedi 349 Kenéz Átlag

Alternatív növények

Termésadatok a mûtrágyadózistól függõen Hibridek N-reakciója, Újszeged 2006. N P2O5 K2O

0 N 0 P2O5 0 K2O 7,8 6,9 7,9 7,2 6,7 7,7 7,4

70 70 70 9,3 9,2 9,7 9,4 9,1 10,0 9,5

Szemtermés t/ha N 140 N 210 P2O5 100 P2O5 150 K2O 100 K2O 150 10,6 10,1 10,6 10,6 11,3 11,6 10,9 11,3 11,5 11,6 11,4 12,4 11,1 11,3

N P2O5 K2O

280 150 150 10,3 10,8 11,4 11,4 10,8 12,0 11,1

SzD5 % 0,8 0,6 1,1 1,0 0,9 1,2 ---

Fõ a változatosság

Táplánszentkereszti Állomásunkon néhány alternatív növény nemesítésével, agrotechnikájuk fejlesztésével is foglalkozunk. Vöröshere: Az állatállomány takarmányszükségletének biztosításában és a „talajerõ” fenntartásában, javításában játszik fontos szerepet. Az állatlétszám jelentõs növekedésére a közeljövõben nem számíthatunk, a kedvezõ elõvetemény hatásának felhasználására annál inkább. Az integrált növénytermesztés minden negyedik évében (a talajerõ fenntartása, javítása érdekében) pillangós virágú növényt kell vetni. Ez jelentõsen növelni fogja a vöröshere vetésterületét. A GK Junior (2x) és a GK Tetra (4x) fajtáink mind zöld, mind szénatermésben többet adnak, mint a kontroll fajták. Termesztésük a szélsõséges talajviszonyok és/vagy a csapadékban 600 mm alatti területek kivételével mindenütt eredményesen végezhetõ. Kísérleteink szerint gyomirtásukat a bentazon, illetve imazamox hatóanyagokkal posztemergensen célszerû végezni. Az esetleg elõforduló aranka fertõzöttséget nagy dózisú imazox és/vagy pendimetalin hatóanyagok elsõ kaszálás utáni kijuttatásával jelentõsen csökkenthetjük. Köles: Kiváló szárazságtûrõ növény, melynek magját madáreleségnek és humán táplálkozásra használják. A köles felhasználók évrõl-évre más színû magvakat részesítenek elõnyben. A szezonális ingadozások kivédésére a fontosabb színekbõl fajtákat állítunk, illetve állítattunk elõ. A Fertõdi 2 okkersárga szemû, megbízhatóan régi fajta. Ezerszemtömege 5,8-6 g. Kiegyenlítettsége alkalmazkodó képessége igen jó. A GK Piroska állami fajtaminõsítése 2003-ban történt. Mint a neve is mutatja piros színû. Korai, kiváló állóképességû, rövid szárú fajta. A magja gömb alakú, ezerszemtömege kb. 6,5 g. Termése fõnövényként 2,5-3 t/ha, másodvetésben 1,5-2 t/ha. Fehér színû kölest is sikerült nemesíteni, jelenleg az Országos Fajtakísérleti Intézet vizsgálja. Termesztési tulajdonságai a GK Piroskához hasonlóak. Évek óta végzünk köles agrotechnikai kísérleteket. Fõnövényként 12 cm-es, másodvetésben 24 cm-es a sortávolság. Sok év átlagában a 400

Köles

Mohar csíra/m2 az optimális, de kitûnõ adottságok mellett ennek fele is elég lehet. Abban az esetben, ha a termesztési rendszer lehetõvé teszi, a diquatdipromiddal, illetve a glufozinát-ammóniummal végzett defóliálás a betakarítást lényegesen megkönnyíti. Mohar: A 2004-ben minõsített GK Erika fajtánk madáreleségnek és szálastakarmánynak egyaránt alkalmas. Magtermése fõnövényként 3-4 t/ha, másodvetésben 1,5-2 t/ha. Zöldhozama fõvetésben 40-45 t/ha, másodnövényként 15-25 t/ha. A mûtrágyázás jelentõs termésnövekedést eredményez. Vizsgálataink szerint magtermesztésben a 15 kg/ha nitrogén + 30 kg/ha foszfor + 30 kg/ha kálium, szálastakarmánynak a 30 kg/ha nitrogén + 15 kg/ha foszfor + 15 kg/ha kálium az optimális. A mohar gyomirtása (az egyszikû gyomok ellen) nem megoldott. Kis területen széles sortávon kell termeszteni, a sorközöket kultivátorozással, a sorokat kapálással kell gyommentesen tartani. Nagyobb területen a 12 cm-es sortávolság ajánlható, így a mohar elnyomja a magtermesztés legfõbb ellenségének tekinthetõ kakaslábfüvet. A GK Erika fajta elõnyös tulajdonsága, hogy még néhány hetes túlérésben sem pereg. Vetõmagdózisa használati értéktõl függõen 1525 kg/ha. Pohánka: Számos kedvezõ élettani hatása van, például csökkenti a koleszterin szintet, kedvezõ értéken tatja a vérnyomást, növeli a meghûléses megbetegedésekkel szembeni ellenálló képességet, stb. Május végétõl az elsõ fagyokig virágzik, ezért fontos mézelõ növény. Az Oberon pohánka fajtánkat 2006 tavaszán állami fajtaelismerésben részesítették. Gyomirtását mechanikai módszerekkel el lehet végezni, ezért biotermesztésre is kiválóan alkalmas. Vetése széles sortávolságra történik, így a sorközök egészen addig kultivátorozhatók, míg a pohánka nem borítja a talajt. A kezdeti gyommentesség biztosítása a nagy termés egyik fontos feltétele. Vetését fõnövényként május közepétõl, másodnövényként a korai gabonafélék betakarítása után közvetlenül célszerû elvégezni. Vetõmagmennyisége 100 csíra/m2, ami használati értéktõl függõen 40-60 kg/ha vetõmagot jelent. Termése fõvetésben kb. 2 t/ha, másodvetésben kb. 1 t/ha. Vetõmagja ugyan korlátozott mennyiségben, de szerepel a kínálatunkban. Léder László

15

1. táblázat

Biológiai alapok

Újra felfedezve Ha, az elõzõ évi õszi kalászos fajta- és vetõmag igényeket hasonlítjuk össze a mostanival, elmondhatjuk, hogy nõtt az érdeklõdés. A GK Kht. háza tájáról beszámolva nem titok az, hogy az elmúlt 3 évbõl a 2006-os volt a legkedvezõbb, ami a közvetlen bázis (Elit I.- és II. fok) vetõmag értékesítéseinket jelenti. Mivel saját hazájában senki nem lehet próféta, de a határokon túl igen, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, a fajtáink iránti érdeklõdés a szomszédos országokban tovább nõtt. Mindez elsõsorban a fajtáink termésbiztonságának és kiegyenlített stabil minõségének köszönhetõ. Mindannyian jól emlékezünk azokra a konszolidált idõkre, amikor a vetõmag felújítási arány az õszi búzák esetében közel 40-45 %-os volt. Azt sem feledhetjük, hogy 2005-ben ez az érték 25-28%-ra ment vissza. Mindez maga után rántotta a szaporítási és bejelentési kedvet is, amibõl egyértelmûen következett az idei alacsony fémzárolt vetõmag mennyiség is. (lásd. 1.sz. OMMI táblázat). Az a tendencia, ami az utóbbi években tapasztalható, arra sarkalta a fajtatulajdonosok, vetõmag-szaporításokban érdekelt kis és nagy termelõk, kereskedõk és különbözõ agrárszervezetek többségét, hogy a saját eszközeivel (szakmai indokok) változtasson, illetve befolyásolja, ezt a helyzetet.

Sikeres kezdeményezések Az alapgondolat az volt, hogy minõségi búzát, durum búzát és árpát, de tritikálét és rozsot, zabot is csak a megfelelõ biológiai alapokkal (fajta és fémzárolt vetõmag) lehet elõállítani és ezáltal sikeres értékesítést kezdeményezni. Ebben a témakörben nagyon sok szakcikk, elõadás és bemutatóra került sor. Nem beszélve arról, hogy a Vetõmag Terméktanács és Szövetség, a Vetõmag Kereskedõk Szövetsége, a Gabonatermelõk Országos Szövetsége, az OMMI, nemesítõk, nemesítõ házak és még sokan mások egységesen képviselték azt, hogy erõsítsék a biológiai alapok fontosságát, jelentõségét a szántóföldi növénytermelés és a végtermék

2. táblázat

Szegedi búzafajták eredményei üzemi kísérletekben

Minõségi Fajta Érésidõ besorolás GK Szala* II. malmi I. GK Kapos III. malmi GK Hattyú II. malmi GK Piacos III. malmi GK Garaboly I. malmi GK Kalász I. malmi I. GK Verecke I. malmi GK Petur II. malmi I. GK Csillag* I. malmi I. GK Békés* I. javító GK Élet I. malmi I. GK Ati I. javító GK Tisza I. javító GK Csongrád I. malmi Jubilejnaja 50 II. malmi I. GK fajták átlaga A kísérletek nem GK fajtáinak átlaga

16

Átlag t/ha 6,8 6,5 6,0 5,9 5,9 5,7 5,7 5,6 5,6 5,5 5,5 5,4 5,3 4,8 4,6 5,7 5,1

Nem GK fajták átl. %-ában

133,0 127,0 118,0 116,0 116,0 112,0 112,0 110,0 110,0 108,0 108,0 106,0 104,0 94,0 90,0 112,0

Kísérleti hely db 3 13 6 30 6 31 16 31 20 29 8 28 30 4 3

OMMI fémzárolási adatok (2006 november 23.)

Faj Õszi búza Õszi árpa Õszi tritikále Õszi durum búza Õszi rozs Hibrid rozs Tönköly búza Õszi zab Összesen

Bejelentett szap. terület (ha) 32 278 4 348 741 823 404 396 87 3 39 080

Fémzárolt Vetõmag (t) 78 965 13 626 3 098 2 073 575 388 143 8 98 876

(malmi, kereskedelmi) keretén belül is. Nem állíthatjuk, hogy egyértelmûen a fentieknek köszönhetõ a kedvezõbb vetõmag értékesítés és talán a holtpontról való elmozdulás. Hiszen a keresletet erõsen befolyásolták a kedvezõ felvásárlási árak, a jó minõség és ne feledjük a nyugat európai kedvezõtlen idõjárás (a sok esõbõl eredõ rossz minõség) is, ami visszahatott a piacra.

Kísérletekkel bizonyítva A GK Kht. a saját maga és partneri köre jól felfogott érdekeit figyelembe véve fajtáival kapcsolatosan, de általában bemutatók szervezésével, más bemutatókon való aktív részvétellel és nem utolsó sorban a Magyarországon nem létezõ „Ajánlati fajtalista” pótlására szolgáló üzemi, fél-üzemi és kisparcellás kísérletek beállításával, értékelésével és közreadásával is próbált tenni az ügy érdekében. Abból a szempontból, hogy saját fajtáink milyen termést produkáltak hektáronként, nem kell szégyenkeznünk. Csak meg kell néznünk a saját és partnereink által koordinált kísérletek adatait (ld. 2. sz. táblázat), ami az ország több mint 35 helyérõl származik. Az új, vagy a pár éves fajtáink (GK Csillag, GK Szala, GK Békés, GK Kapos és GK Piacos) és az idõsebb, már nagy területen termesztett és ismert fajtáink (GK Kalász, GK Élet, GK Garaboly, GK Verecke, GK Petur) valamint a minõségi un. javító búzáink (GK Ati, GK Tisza) kedvezõ terméseredményeket produkáltak 2006-ban is. Egy fajtának az elterjedtségét és megbecsülését a termelés igazolja vissza. A 2. sz. táblázatban közölt adatok, mivel sok helyrõl származnak, reális képet nyújtanak a „GK” fajták képességeirõl, nem beszélve arról, hogy a mindig kritikusabb minõségi követelményeknek is megfelelnek. Talán ebbõl is következik, hogy ebben a szezonban, a szaporító anyagaink forgalma (Elit és I. fokú szinten) 30%-al nõtt, tehát a GK búzák iránti bizalom és termesztési kedv ismételten emelkedik. Az OMMI elismert fajtáinak 12 helyes kísérletében pedig az „öreg” fajtáink mellett, szépen hozták az eredményeiket az újabb minõsítettek is. Így a kísérleti átlag százalékában többek között a GK Csillag 104,9 %, a javító minõségû GK Békés 100,3%, a GK Szala 105 %-os eredményt ért el. Az elõzõekben leírtak talán, reményt adnak arra, hogy a szakmaiság, a biológiai alapok (fajta és fémzárolt vetõmag) újra felfedezése oda vezet, hogy minden nemû adminisztratív lépés nélkül a gyakorlat átértékeli a tevékenységét és a jövõben ismét a fajták és az igazán garantáltan jó minõségû, fémzárolt vetõmag után fog érdeklõdni. Megemlítendõ, hogy az élelmiszereknél a szántóföldtõl a fogyasztókig történõ nyomonkövethetõség is ezt fogja kikényszeríteni a jövõben. Dr. Beke Béla

Sörárpa

GK fajták és évjáratok Újabban a sörárpatermesztés szempontjából, Magyarországon kétféle évjárat van. Rossz és rossz. Az egyik esetben ez a kontinentális klímára vezethetõ vissza. Kései kitavaszodás, forró tavasz, aszályos nyár. Se mennyiség, se minõség. De vannak kedvezõnek ígérkezõ, humid évjáratok is. Ekkor a mennyiséggel nincs baj, és a minõség is príma lenne. De sajnos, ilyenkor meg a felvevõ piac tud roppant finnyás lenni.

Pluszok és mínuszok A fentiek miatt az ország nagyobbik részén a stresszrezisztens fajtákat érdemes elõnyben részesíteni. Ezek elsõsorban a klimatikusan kedvezõtlenebb években képesek elfogadható mennyiséget és minõséget adni. Mondani könnyû, de kiválasztani õket, már nem annyira. Még szakszerû kísérletekre támaszkodva sem. Álljon itt példaként az utolsó öt év OMMI eredményeibõl készített, az évenkénti fajtateljesítmények következetességét jellemzõ korrelációs táblázat (1. táblázat). Azt mutatja, hogy az egyik évben jól szerepelt fajtától milyen valószínûséggel várhatjuk, hogy a következõ évben is jól fog szerepelni. Nem reménytelen. Volt már rá példa. De nézzük a táblázatot. A korrelációs együttható -1 és + 1 közötti értékeket vehet fel. Ha +1 akkor teljesen megegyeznek a fajtasorrendek (és persze a köztük levõ különbségek is). Ha -1, akkor teljesen ellentétesek. Nullánál meg semmi összefüggés köztük. Nos, mint a táblázatból látható, a 2002es év fajtateljesítményei a 2006éviéhez hasonlítottak. A 2003 semelyikhez. A 2005 se, bár halványan emlékeztetett a 2004 évihez. Ne becsüljük ez utóbbit le, mert ennek köszönhetõ, hogy a 2004-tõl kivételesen következetes idõszak következett. A 2005-tel lazább, a 2006-tal szorosabb a hasonlóság. Bár a kedvezõ sorozat pozitivumát némileg gyengíti, hogy a 2004 másképp hasonlított 2005re mint a 2006-ra. Ettõl függetlenül a 2006 már kifejezetten általános

évnek nevezhetõ. Két korábbi évre is hasonlít, 2002-re és 2004-re. A vizsgált évek közül a 2003 extrémül arid volt, ezért ütött el az összes többitõl. A többi 4 humidabb, de ez önmagában még nem volt elég az abszolút következetes fajtaviselkedéshez. Mivel azt nem egy, de számos tényezõ határozza meg, ráadásul komplexen. Ezért a hátterük feltárása mélyebb elemzést igényel. Mielõtt azonban erre rátérnénk, érdemes megvizsgálnunk, hogy a fentiekben ismertetett évhatások milyen helyenkénti eredményekbõl tevõdtek össze.

Kiugró is lehet E kérdésre a kísérletek fõkomponens analízise révén válaszolhatunk, az un. fõkomponens súlyok alapján az tûnik ki, hogy évenként 2-3 markánsabb fajtaviselkedési tendencia mutatható ki. Az elsõ mindig a fõtendencia, ami a legjobban hasonlít a az évhatásra. De talán helyesebb, ha azt mondjuk, hogy arra, amit az évhatásnak tartunk. Ugyanis szembetûnõ, hogy kialakításukban mindegyik évben a nyugatdunántúli kísérleti helyek voltak a meghatározók. Mosonmagyaróvár, Sopronhorpács, Szombathely és Táplánszentkereszt. Ami odáig rendben is van, hogy e térség a hagyományosan legjobb sörárpavidékeink egyike. Tehát megkerülhetetlenek a sörárpafajták magyarországi vizsgálatakor. De azt is látni kell, hogy itteni eredmények gyakran nem igazán vonatkoztathatók a stresszeltebb alföldi körülményekre. Ez az oka, hogy nemesítésünk során speciális stressz-körülmények között is szelektálunk. Például kései vetésben. Ennek köszönhetõ, hogy a GK Kht. fajtái nem csak a normál években jók, de a kedvezõtlenebbekben akár kifejezetten kiugróak is lehetnek (2. táblázat). A Bivoy ezt szalmaszilárdságának és szárazságtûrésének köszönheti. A Mandolina szárazságtûrése is kiemelkedõ, de talán még meghatározóbb a kései vetéstûrése, ami alapvetõen kiváló vírusrezisztenciájára vezethetõ vissza. Elsõsorban e két faktorra vezethetõ vissza, hogy a kedvezõtlenebb adottságok között is csúcsteljesítményekre képes. Dr. Tomcsányi András

1. táblázat Sörárpa évjáratok hasonlósága (korrelációk) Évek 2002 2003 2004 2005 2006

2002 1 0,28 0,31 0,25 0,76

2003 0,28 1 0,09 0,15 -0,08

2004 0,31 0,09 1 0,47 0,64

2005 0,25 015 0,47 1 0,03

2006 0,76 -0,08 0,64 0,03 1

2. táblázat Mandolina és Bivoy fajták teljesítménye, 2002-2006 (OMMI)

Fajta Mandolina Bivoy st. tak. st. sörárpák

2002 108% 102% 106% 100%

2003 106% 108% 101% 100%

2004 102% 99% 108% 100%

2005 103% 95% 102% 100%

2006 102% 98% 102% 100%

Átlag 104% 100% 104% 100%

Zab vetõmag

Lesz-e elegendõ?

A címbéli kérdést több szempontból is feltehetjük… A 2006. évi vetõmag elõállítások produktumai még magtárban vannak. Még becsülni sem lehet, mennyi lesz ebbõl fémzárolható. Az utóbbi évek tapasztalataiból ítélve, lényegesen kevesebb, mint amennyi a 60 ezer hektáros vetésterületre kellene. A kalászosok közül ugyanis évek óta a zabnál a legrosszabb a vetõmag-felújítás aránya: mindössze 20 % körüli és ennek egy része is újból visszavetett, vagy legalábbis nem fémzárolt 'farmerseed'. Csak 3 indok arra, hogy miért ilyen kevés…

Miért kevés? Egy fémzárolt tétel (0-25 tonna) OMMI-OVSZF költsége már 50 ezer Ü forint (ami 2 tonna kommersz-zab ára, vagy közel 1 tonna II. fokú vetõmagé). Ha ehhez hozzátesszük, hogy még ma is csak 3 tonna körül van a hektáronkénti termésátlag és 1 (saját) hektár átlagos földterület mûvelési, ápolási költsége szintén legalább 50-60 ezer forint, a vetõmag elõállító területé pedig még több, akkor nehéz kedvet csinálni a termelõnek, farmernek… A zab mindig 'kis növény' volt és úgy tûnik, az is marad. Ilyen Ü végletekig lecsökkent állatállomány mellett sem az abraktermelés, sem a vetõmag-business nem lehet húzóágazat. Sok a külföldrõl behozott, jórészt multi-cégek által 'marketingezett' Ü fajta és nagyüzemi szinten azok sem jobbak annál a néhány jól bevált hazainál. (A zab kisparcellás kísérleti eredményeit, fõként a nagy szegélyhatások miatt komoly fenntartásokkal kell fogadni.) Mit mondhatunk hát mégis azon keveseknek, kitartóknak és megszállottaknak, akik 2007 tavaszán zabvetésre 'hajtják fejüket'…? Az alábbi alapigazságokból, 'leg'-ekbõl néhányat – a teljesség igénye nélkül – mindenképpen közreadunk.

Mellette szól A zab a kalászosok közül a legigénytelenebb, a talajra, a makroklímára F legkevésbé érzékeny faj. Táplálóértéke legjobb a kalászosok között. Takarmánynak, étkezésre F egyaránt kiváló, sokrétûen felhasználható. Vegyszermentesen, vagy minimális vegyszerrel már termeszthetõ. F Vetõmagja még mindig kevesebb költséggel állítható elõ, mint más F kalászosoké. Két év hullámvölgy után a vetõmag-piacon is kell, hogy legyen egy kis fellendülés. Mind a vetõmag, mind a kommersz-áru külföldre (mostanában F különösen Romániába és Szerbiába) viszonylag jól eladható. Van három jól bevált tavaszi fajtánk (GK Pillangó, GK Iringó, GK F Zalán) és már egy õszi is (GK Impala), amely egy átlagos tél után, a tavasziakhoz képest 25-30 %-kal többet terem. Biotermesztõk figyelmébe: GK Zalán csupasz zabunkból 5 tonna bio-elit vár fémzárolásra. Dr. Palágyi András

17

Hagymatermesztés

Fellendülés váható Fesztivál

A hungarikiumként ismert és elismert, jellegzetesen magyar terméknek számító Makói vöröshagyma és fokhagyma termesztõ területe az utóbbi években egyre csökkenõ tendenciát mutat. Az országos hagymatermõ terület korábban évenként 5-7 ezer hektár között ingadozott. A kutatómunka eredményének köszönhetõennagyobb részén jelenleg is makói nemesítésû fajtákat termesztenek. Az elismert Makói fajták / Nemesített makói, Makói CR, Makó 104, Makói bronz, Makombi, Makói fehér, Makométa, GK Makolor a Makói õszi fokhagyma és a GK Lelexír tavaszi fokhagyma/ döntõen járulnak hozzá a fogyasztók folyamatos friss hagymával való ellátásához. Biotermék elõállítására is kiváló lehetõségeket biztosítanak a makói hungarikumok. Az Európai Uniós csatlakozás után az IFOAM (Biogazdálkodók Világszövetsége) ajánlásai alapján a makói hagyma és fokhagyma mint biotermék méltán számíthat felvevõ piacra friss és feldolgozott állapotban egyaránt. Tavaly már május 10-én megindult az áttelelõ vöröshagyma értékesítése, a piacon párhuzamosan lehetett kapni import Ó vöröshagymát és áttelelõt. Az érett áttelelõ vöröshagyma június 15-e után jelent meg a hazai piacokon. A dughagymás hagyma júliusban, a magról vetett augusztusban volt kapható.

Ár és mennyiség A vöröshagyma termõterülete 2006-ban 2.000 ha volt, a hozamok (áttelelõ hagyma 20-30 tonna/ha, dughagymás vöröshagyma 16 tonna/ha, magról vetett vöröshagyma 45 tonna/ha) gyengébbek lettek az elõzõ éviekhez viszonyítva. A rendkívül sok téli csapadék miatt

18

a vetések késõn kezdõdtek, a terület jelentõs csökkenése miatt kevesebb hagyma termett az országban, a felmérések alapján kb. 80.000 tonna. Európában és így Magyarországon is 2004-ben csúcstermés volt vöröshagymából, ezért az akkori értékesítési árak alacsonyabbak voltak. Jelenleg Európában 18-25 EURO/100 kg a vöröshagyma nagybani ára mérettõl és minõségtõl függõen. A vöröshagyma felvásárlási ára Makó környékén 50-70 Ft/kg, a fehér és lila hagyma ára 100-120 Ft/kg. A fokhagyma ára 180-300 Ft/kg között alakult, a mérettõl és a szezontól függõen. A magasabb vöröshagyma ár miatt megnõtt a szaporítóanyagaink iránti kereslet is. Elharapózott a nem megfelelõ termék megjelölés, pl. import vörös- és fokhagymát hazai áruként forgalmaznak, illetve a fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon jelölnek. A hazai elõállítású hagyma esetében is elõfordul hiányos jelölés, méretre való válogatás hiánya, helytelen osztályba sorolás. A Zöldség-Gyümölcs Minõségellenõrzési Szolgálat ellenõrei a rendeletek betartása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik.

A XVI. Hagymafesztivált megnyitó Dr. Búzás Péter polgármester – aki egyben a „Hagymáért Alapítvány” kuratóriumi elnöke kiemelte, Makónak a hagyma a felemelkedés záloga volt a török hódoltság utáni idõkben, és noha napjainkban „gyengélkedik”, mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez a messze földön híres növény a város jövõjében is fontos szerepet kapjon. A város célja, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból minél többet megpályázva és elnyerve olyan gazdaságfejlesztési programokat valósítson meg, amely elõsegíti a város és a makói kistérség mezõgazdaságának fejlesztését, elsõsorban a magas hozzáadott-értéket elõállító és annak helyben maradását segítõ feldolgozóipar fejlesztésével. A megnyitón részt vett Gráf József agrárminiszter is, aki hangsúlyozta, a makói hagyma egyike azon hungarikumainknak, ami a helyiek szaktudásával, a természeti adottságok minél jobb kihasználásával a jövõben is garancia lehet a helyi mezõgazdaság népességmegtartó erejének fenntartására. A Makói Hagymatermesztési Kutató Állomás a szegedi központú GK Kht. kutató állomásaként mûködik és a nemesítés és technológiafejlesztéssel párhuzamosan biztosítjuk a vöröshagyma szaporítóanyag elõállítását és forgalmazását is, így a Makói fajtákból garantáltan jó minõségû vetõmaggal, folyamatosan az igényelt mennyiséggel állunk a termesztõk rendelkezésére. Barnóczki Attila, Barnóczkiné Sztoilova Elena

Házunk tája Kitüntetés Gráf József agrárminiszter augusztus 20-a alkalmából sikeres életútjuk elismeréseként társaságunk több nyugdíjasának adományozott Életfa Emlékplakettet. Díjazottjaink: Gratzl Dénesné, Kovács Károly, Dr Selley Ferenc és Székely Béláné. Miniszteri Elismerõ Oklevelet kapott aktív dolgozóink: Nagyné Kutni Rozália tudományos munkatárs és Dr. Palágyi András tud. fõmunkatárs.

MAG - hír A VETMA Kht. által kiadott MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet c. szaklap 20-ik születésnapján az Országos Mezõgazdasági Könyvtár tanácstermében ünnepelt a lapalapítókat és jeles cikkírókat reprezentáló meghívott közösség. A színvonalas mûsor és megemlékezés részeként a GK Kht. Tudományos Tanácsa elnökeként Dr. Matuz János GK Kht. Aranygyurut adott át Dr. Oláh Istvánnak, a társaság ügyvezetõjének, fõszerkesztõnek áldozatos és sikeres munkájáért. Mindkét eseményen nyilvánosságot kapott Kralovánszky U. Pál nemes kezdeményezése Az idõs professzor a magyar mezõgazdasági szakirodalom mûvelõinek támogatására, az agrárhagyományok ápolására, a kutatóhelyeken és intézményekben fellelhetõ agrárirodalmi kéziratok feltárására és nyomdai kiadásának elõsegítésére megalapította a „MAGTÁR Agrárirodalmi Alapítványt”.

Mikotoxin fórum A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal egynapos mikotoxin konferenciát rendezett november 20-án Budapesten. Egyre fokozódó figyelem irányul a mikotoxinokra. A beszámolók elsõsorban a mikotoxinok elofordulását, gyakoriságát elemezték, ennyi adat már régen került nyilvánosságra. A gabonák problémáját Mesterházy Ákos elemezte, itt a nemesítés, növényvédelem és a fajtaminõsítés kérdései álltak az elõadás középpontjában. Az ülés végén javaslatokat fogalmaztunk meg, és az elõadások nyomtatott formában is megjelennek. Így nemcsak a résztvevõk, hanem a szélesebb szakmai közvélemény is tájékozódhat a témában.

Házunk tája

Kutatás és közélet

Kenyér, szõlõ, bor

Régiós tükör

Kínai küldöttség A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett program keretében szeptember 28-án kínai delegáció látogatta meg a GabonaKutatót. A Jia Liangi akadémiai elnökhelyettes vezette csoport résztvevõi a Kínai Agrártudományi Akadémiát, az ottani Növénytermesztési Intézetetet, Élelmiszeripari Kutatási és Fejlesztési Intézetetet, valamint a Mezõgazdasági Minisztériumot képviselték. A vendégek megismerkedtek társságunk tevékenységével, szakmailag elõkészítve ezzel egy esetleges késõbbi együttmûködést.

Biopolisz A Pólus programok keretében a szegedi fejlesztési terveket a Biopolisz márkanév fogja össze, amely város, ill. régiófejlesztési elgondolásokat tartalmaz, most már megvalósíthatósági tanulmány szinten. Ennek van egy mezõgazdasági vonatkozású projektje is, amely Biofinomítás márkanév alatt fog futni és magában foglalja a bioetanol, biogáz eloállítást, ennek növénynemesítési hátterével együtt, de a hagyományos növénynemesítés és vetõmagipar is beletartozik. Itt az élelmiszerbiztonság (fuzáriumellenállóáság, toxikológia) hangsúlyos, de az egyéb betegségekkel és abiotikus rezisztencia kérdései is ide tartoz-

nak biotechnológiai, molekuláris genetikai vonatkozásokkal együtt Erre a célra 1.7 milliárd Ft felhasználást tervezünk 2013-ig (természetesen pályázni kell rá). Fontos eleme a dietikus élelmiszerek eloállításának felfuttatása, ez félmilliárdos beruházás. A legnagyobb rész a Gabonalogisztikai Központ, amely egy több százezer tonnás kapacitású kereskedelmi, termeltetõ vállalkozást tervez, ennek beruházása a kikötõfejlesztéssel együtt 25 milliárd körül lesz, és az egész Dél-Alföld gabonatermesztését képes lesz szabályozni és a feleslegek piacra juttatását elõsegíteni. A projekt szervezése megkezdõdött. Fontos, hogy felkerüljön az országos beruházási listára.

A magyar-román határszakasszal szomszédos megyék (fõleg a Csongrád és Békés, ill. Temes és Arad) régiója, mind geográfiai, mind klimatikus szempontból egységet képez. Az Európai Unióban, ahová 2007-tõl Románia is tartozik, kiemelten támogatják a határokon átnyúló régiók közti együttmûködést (PHARE CBC és INTERREG projektek). A Gabonakutató a Temesvári Bánát Agrártudományi Egyetemmel kétszer egymás után nyert el ilyen pályázatot - 2005-ben egy 50 ezer euróval támogatott PHARE, majd 2006-2007-ben egy 110 ezer eurós INTERREG projektet. Az utóbbi további résztvevõkkel (Szegedi Tudományegyetem és a Lovrini Mezõgazdasági Kutatóintézet) bõvült. Az együttmûködés célja: betegségellenálló gabonafajták elõállítása és termelése a régióban, amely által nagyrészt feleslegessé tehetõ az egyre drágább és a környezetre is káros kémiai növényvédelem. Ennek érdekében begyûjtjük, kicseréljük és több termõhelyes kísérletbe állítjuk, majd jellemezzük a határ két oldalán termelt gabonafajtákat. A hagyományos vizsgálatok (termõképesség, minõség és betegségellenállóság) mellett új eljárásokat is bevonunk (DNS markerekkel végzett szelekció). A személyes szakmai kapcsolatok kialakítása és a közös eredmények megvitatása céljából kölcsönös tanulmányutakon vettünk részt, ill. számos szemináriumot és konferenciát szerveztünk. Több romániai kutatót és hallgatót képeztünk ki a Gabonakutató Kht-ban alkalmazott kísérleti módszerekre, valamint segítünk azoknak a partnerintézményeknél való meghonosításában.

Magyar-Indiai ülés

Hagymafesztivál Makói Hagymakutató Állomásunk a szeptember 8-10 között megrendezett XVI. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál kiállításán és vásárán a Hagymáért Alapítvány Vándordíját nyerte el. Az eseményen beszédet mondó és a vásárt végiglátogató Gráf József miniszter standunkon is elidõzött, s megkóstolta a kuriózumként bemutatott hagymapálinkát.

A Szegedi Biológiai Központban megtartott kétnapos (szeptember 27-28.) konferencián vezetõ indiai, SZBK és GK Kht. kutatók tartottak elõadást. A Gabonakutatóból Cseuz László, Pauk János és Mesterházy Ákos kapott szót, a szárazságtûrésrõl és fuzárium QTL kutatásról beszéltünk. Az indiai kutatók a világszínvonalat képviselték, kiváló molekuláris genetikai eredményeket értek el a rizs bruzóne betegségével kapcsolatban. A következõ ülést Indiában szervezzük.

A kecskeméti Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetben az idén, augusztus 25-én immár 3. alkalommal rendezték meg az „Alföldi kenyér, szõlõ és bor” tudományos konferenciát és termékbemutatót. Ezen mi is részt vettünk, s a szakmai elõadás témáját a kenyérféleségek hihetetlenül széles skálájának felvonultatásával és a termékek kóstolójával tettük testközelivé.

Agrárkamara A két intézmény szakmai együttmûködésének keretében a Csongrád Megyei Agrárkamara kihelyezett elnökségi ülését 2006 október 10-én a GK Kht-ban tartotta. Az ülés napirendjének megtárgyalása után Dr. Pauk János adott tájékoztatást a laborban és az üvegházban a biotechnológiai kutatások idõszerû kérdéseirõl, fõbb eredményeirõl, rávilágítva a GMO szerepére is.

K+ M GabonaKutató Híradó A Gabonatermesztési Kutató Kht. lapja Szerkesztõség: 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 391 Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: Tóth Szeles István Felelõs kiadó: Dr. Matuz János Design: Poly-D Vállalkozás (Dankó György) Nyomtatás: Tisza Press Felelõs vezetõ: Tiszai Gábor

19

Hagyomány, az újdonság erejével

Kapcsol atteremtés Ha Ön részletesebb információt igényel fajtáink nemesítésével kapcsolatban, munkatársaink örömmel adnak tájékoztatást. A Kereskedelmi Osztály munkatársai és az Ön körzetében dolgozó területi képviselõnk mindíg készséggel állnak rendelkezésére, ha fajtáink és hibridjeink termesztési értékérõl, a vetõmagok beszerzési lehetõségeirõl van szó.

Nemesítõk Kukorica Napraforgó Szója Olajlen Seprûcirok Takarmánycirok Köles, mohar pohánka, vöröshere

Dr. Szél Sándor Dr. Pálvölgyi László Falusi János Medovarszky Zoltán Barnáné Bacsa Magdolna Siklósiné dr. Rajki Erzsébet

30/ 299-3975 30/ 338-0363 30/ 855-1036 20/ 952-2834 30/ 338-0360 30/ 244-2181

Léder László

94/ 577-226

VETÕMAG AJÁNLAT KUKORICA Sarolta SZE 269 Szegedi TC 259 Szegedi SC 352 Szegedi 343 Szegedi TC 367

Szegedi 363 Bella Kenéz Szegedi TC 377 Szegedi TC 465 Szegedi TC 513 Szegedi 521

NAPRAFORGÓ Magóg Madryn Manitou PR

SZÓJA Primor

Stefi

Flóra

Kereskedelmi Osztály Virágné Pintér Gabriella osztályvezetõ 30/ 535-3472 [email protected] Ladányi Miklós logisztikai vezetõ 30/ 983-2306

Területi képviselõk Vadvári László Mobil: 30/ 636-6434 [email protected] Gyulai László [email protected] Mobil: 20/ 396-0599 Kántor Tamás [email protected] Mobil: 30/ 336-1669 Jávorcsik János [email protected] Mobil: 30/ 587-7486 Pongrácz Tibor [email protected] Mobil: 30/ 655-3543

Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megye

TAKARMÁNYCIROK SEPRÛCIROK OLAJLEN KÖLES

Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye Somogy, Tolna, Baranya megye

Gabonatermesztési Kutató Kht. 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 www.gabonakutato.hu www.gk-szeged.hu