Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzat. Debrecen, 2005

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Debrecen, 2005.

1


Tartalom I. Fejezet

A Szabályzat hatálya

4

II. Fejezet A Felügyelőség jogállása, irányítása és feladatai A Felügyelőség általános adatai A Felügyelőség alapítója, alapításának időpontja, jogelődje, alapító okiratának kelte, száma A Felügyelőség jogállása, irányító és felettes szerve A Felügyelőség gazdálkodási rendje A Felügyelőség feladatai A Felügyelőség kiegészítő, kisegítő tevékenységei A Felügyelőség illetékességi területe

4 4 5 5 5 6 7 8

III. Fejezet

A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása, a Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása Az igazgató Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó közös szabályok Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó különös szabályok A Gazdasági Ellátó Osztály vezetőjére vonatkozó különös szabályok Az osztályvezető Az ügyintéző Az ügykezelő A fizikai alkalmazott A Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok A Felügyelőség értekezletei Összmunkatársi Értekezlet Vezetői Értekezlet Az ügyintézés általános szabályai Horizontális munkacsoport Az osztályok együttműködése az ügyintézésben Az ügykezelés rendje A kiadmányozás rendje

8 8 8 9 10 12 13 14 14 14 14 14 15 15 15 16 16 17 17

IV. Fejezet

A kapcsolattartás, képviselet, tájékoztatás és együttműködés szabályai A kapcsolattartás általános szabályai A sajtó, valamint a közvélemény tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok Képviseleti jogosultság Pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés és ellenjegyzés A belső pénzügyi ellenőrzés

19 19 20 21 21 22

V. Fejezet

A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezések, a munkáltatói jogok gyakorlása 23 A munkáltatói jogok gyakorlása A munkavégzésre és szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezések

2

23 24


VI. Fejezet

A Felügyelőség szervezete A Felügyelőség szervezeti tagozódása és az egyes szervezeti egységek feladata A szervezeti egységek feladatai Igazgatói titkárság Gazdasági Ellátó Osztály Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály Mérőállomás Hatósági Osztály Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály Vízjogi Engedélyezési Osztály Hulladékgazdálkodási Osztály Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály Természet-és Tájvédelmi Osztály Vízvédelmi Osztály A szervezeti egységek feladat-és hatáskörére vonatkozó közös szabályok

24 24 25 25 26 26 26 27 27 27 28 28 28 28 29 29

VII. Fejezet

Záró rendelkezés

29 29

Hatálybalépés

Mellékletek 1. számú melléklet: Ügyrend 2. számú melléklet: Szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek adományozhatóságáról 3. számú melléklet: A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek felsorolása 4. számú melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel járó munkakörök 5. számú melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 6. számú melléklet: A Felügyelőség ellenőrzési nyomvonala 7. számú melléklet: A Felügyelőség illetékességi területe 8. számú melléklet: A Felügyelőség szervezeti felépítése

3

30 42 42 42 43 50 54 55


I.

Fejezet

A szabályzat hatálya 1.§ A Szabályzat hatálya a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség), a Felügyelőség jogszabályban megjelölt feladatainak ellátására, működésére, szervezeti felépítésére, vezetőinek és munkatársainak jogállására terjed ki.

II.

Fejezet

A Felügyelőség jogállása, irányítása feladatai A Felügyelőség általános adatai 2.§ A Felügyelőség a) elnevezése: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; b) hivatalos rövidítése: TIKTVF; c) székhelye: 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.; d) telephelyei: Debrecen, Piac u. 9/b., Debrecen, Hatvan u. 12-14., Debrecen, Kalotaszeg tér, Tiszafüred, Kakukk u. 2., Hortobágy – monitor állomások (2 db.), Pocsaj – automata mérőállomás, ÁNTSZ-től átvett mérőhelyek; e) statisztikai számjele: 15325718 7512 312 09; f) költségvetésének végrehajtására szolgáló bankszámla száma: Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Fiók 10034002-01711916; g) adószáma:15325718-2-09; h) államháztartási azonosítószáma: 039190;

4


A Felügyelőség alapítója, alapításának időpontja, jogelődje, alapító okiratának kelte, száma 3.§ A Felügyelőség a) alapítója: a Magyar Köztársaság Kormánya; b) alapításának időpontja: 1990. december 1. [1/1990. (XI. 13.) KTM rendelet a Környezetvédelmi Főfelügyelőségről és a környezetvédelmi felügyelőségről]; c) jogelődje az 1990. december 1. napján alapított Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség illetékességi területén működött vízügyi felügyelet, valamint nemzeti park igazgatóság; d) alapító okirat módosításának kelte: 2004. december 28.; e) alapító okiratának száma: JKH-182/12/2004.

A Felügyelőség jogállása, irányító és felettes szerve 4.§ (1) A Felügyelőség a) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) területi szerve, önálló jogi személy b) feladatát a Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter irányítása alatt látja el, c) államigazgatási eljárásban felettes szerve az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: Főfelügyelőség), d) hivatali szervezetének vezetője az igazgató, akit a Minisztérium közigazgatási államtitkára nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, e) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a Minisztérium közigazgatási államtitkára hagyja jóvá. (2) A Felügyelőség állami feladatként ellátott alaptevékenysége TEÁOR 75.11 általános közigazgatás. (3) A Felügyelőség köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló (továbbiakban: Ktv.) 1992. évi XXIII. törvényt, egyéb munkavállalóinak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló (továbbiakban: Mt.) 1992. évi XXII. törvényt kell alkalmazni.

A Felügyelőség gazdálkodási rendje 5.§ A Felügyelőség önálló költségvetésű, önálló bérgazdálkodást folytató, maradványérdekeltségű központi költségvetési szerv.

5


A Felügyelőség feladatai 6.§

A jogszabályban meghatározott feladat-és hatáskörében (1) A Felügyelőség gyakorolja az elsőfokú a) környezetvédelmi, b) természetvédelmi, c) tájvédelmi és d) vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket. (2) A Felügyelőség a) működteti a hatósági tevékenységek ellátásához szükséges laboratóriumot; b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat; c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működtetéseshez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és informácós rendszerekkel. (3) A Felügyelőség ellátja a) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréseshez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéseshez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéseshez szükséges – hatáskörébe utalt – területi, valamint b) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (4) A Felügyelőség közreműködik a) a nemzetközi feladatok végrehajtásában, b) III. fokú készültség esetén az ár-és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás – külön jogszabályban maghatározott – feladatainak ellátásában. (5) A Felügyelőség véleményezi a) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet-és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét a környezetvédelmi programokat, b) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket, c) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhelések rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot. (6) A Felügyelőség a) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

6


b) segíti az illetékességi területen működő önkormányzatokat környezetvédelmi , természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában; c) rész vesz a környezeti tudat-és szemléletformáló feladatok ellátásában. (7) A Felügyelőség a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására; b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt; c) közreműködik ca) a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és cb) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában; d) szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki; e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

A Felügyelőség kiegészítő, kisegítő tevékenységei

7.§ (1) A Felügyelőség az alaptevékenységéhez kapcsolódóan a szabad kapacitásának hasznosítása érdekében kiegészítő, kisegítő tevékenységeket, szolgáltatásokat végez a vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban. (2) A Felügyelőség által végezett kiegészítő, kisegítő tevékenységek: a) (75.12) Társadalmi szolgáltatások igazgatása; b) (55.23) Egyéb szálláshely szolgáltatás; c) (70.20) Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése; d) (71.34) Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése; e) (72.30) Adatfeldolgozás; f) (72.40) Adatbanki tevékenység; g) (73.10) Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés; h) (74.14) Üzletviteli tanácsadás; i) (74.20) Mérnöki tevékenység, tanácsadás; j) (74.30) Műszaki vizsgálat, elemzés; k) (74.83) Titkári, fordítói tevékenység; l) (74.84) Máshová nem sorolt egyéb, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás; m) (80.42) Felnőtt és egyéb oktatás. (3) A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

A Felügyelőség illetékességi területe 8.§

7


A Felügyelőség illetékességi területét a környezetvédelmi és vízügyi 29/2004.(XII.25.) KvVM rendeletével állapította meg (7.számú melléklet).

miniszter

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban: 1. Debrecen megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Hajdú-Bihar megye – kivéve Téglás közigazgatási területét. 3) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Szorgalmatos, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári közigazgatási területe. B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig; b) árvízvédelmi: a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti vádtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér-és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között. C) Általános területi kapcsolattartása: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

III.

Fejezet

A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása, a Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása

Az igazgató 9.§ (1) Az igazgató a Felügyelőség hivatali szervezetének egyszemélyi felelős vezetője, valamennyi feladat- és hatáskör címzettje.

8


(2) Az igazgató az SZMSZ-ben, más szabályzatban vagy egyéb külön rendelkezéssel meghatározott feladat- és hatásköröket az igazgatóhelyettesekre, osztályvezetőkre vagy a Felügyelőség köztisztviselőire átruházhat. Az igazgató az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, az ügyintézésre bármely köztisztviselőt kijelölhet, az ügyintézés módjára utasítást adhat. (3) Az igazgató irányító, szervező, koordináló és ellenőrző tevékenységével magas színvonalon biztosítja a Felügyelőség hatáskörébe tartozó feladatok tervszerű ellátását. E körben gondoskodik, illetve biztosítja a) a Felügyelőség kötelezettségeinek teljesítését és jogainak érvényesítését; b) a Felügyelőség munkájában a törvényességet; c) a Felügyelőség SZMSZ-ének, valamint más normatív intézkedések (szabályzatok és igazgatói utasítások) kiadását; d) a kezelésében lévő állami vagyon fenntartását és megóvását, az azzal való törvényes és célszerű gazdálkodást. (4) Az igazgató a Felügyelőség feladatainak eredményes ellátása érdekében a) megszervezi a Felügyelőség munkáját; b) gondoskodik a feladatoknak szervezeti egységekre történő lebontásáról; c) közvetlenül vagy helyettesei útján irányítja a szervezeti egységek munkáját; d) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben (továbbiakban: Ktv.), egyéb jogszabályokban, illetve a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott munkáltatói jogokat. (5) Az igazgató biztosítja a) a szabálytalanságok kezelését (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása), melynek eljárási rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. számú melléklete rögzít; b) a Felügyelőségen a helyi érdekképviseleti szerv (szakszervezet) működését; c) azon jogokat, amelyek az érdekképviseleti szervet (szakszervezetet) a külön jogszabályokban megilletik. (6) Az igazgató kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik a) a Felügyelőség szakmai, gazdasági tevékenységét és ügymenetét alapvetően befolyásoló ügyek eldöntése; b) az igazgatóhelyetteseket és az osztályok vezetőit érintő teljeskörü munkáltatói jogkör gyakorlása c) a Felügyelőség valamennyi dolgozója tekintetében - a gazdálkodásért felelős vezető kinevezését és felmentését kivéve – közszolgálati jogviszony, vagy egyéb a Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony létesítése, megszüntetése, továbbá díjazások megállapítása, valamint a fegyelmi jogkört érintő munkáltatói jogosítványok gyakorlása b) az igazgatóhelyettesek és más közvetlenül alárendelt vezetők munkájának irányítása, a felmerülő véleményeltérések tisztázása; c) a létszám, valamint illetményalap felhasználásának megállapítása, az illetményalapon felüli juttatások meghatározása, az alapilletmény eltérítése és a jutalomkeret felosztása; d) a Felügyelőség nemzetközi kapcsolatainak meghatározása.

9


(7) Az igazgató a Felügyelőség rendelkezésére bocsátott eszközök használata terén gondoskodik a költségvetési keretek és egyéb források rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásáról. (8) Az igazgató felelős a Felügyelőség működésének egészéért, különösen a) a saját hatáskörben hozott döntésekért, intézkedésekért; b) a feladatkörébe tartozó tevékenység szakszerű, a környezetvédelem, természetvédelem és vízügy érdekeit szolgáló elvégzéséért; c) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államigazgatási feladatok ellátásának megszervezéséért, azok végrehajtásáért és törvényességéért; d) a költségvetési juttatások törvényes, célszerű és takarékos felhasználásának megszervezéséért; e) a fejlesztések gazdaságos megvalósításáért; f) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, az ellenőrzési nyomvonal elkészítéséért (6. számú melléklet) g) az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért. (9) Az igazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti az erre vonatkozó külön szabályok szerint. (10) Hatáskörének helyettesére való átruházása nem érinti az igazgatónak azt a jogát, hogy helyetteseinek ezen körben tett intézkedéseit felülbírálja, illetve részükre utasítást adjon.

Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó közös szabályok

10.§

(1) A Felügyelőségen igazgatóhelyettes a) az általános, b) valamint a hatósági igazgatóhelyettes. (2) Az igazgatóhelyettes a) feladatait az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete mellett látja el; b) átruházott jogkörben gyakorolja a kiadmányozási jogot az SZMSZ és az Ügyrendi Szabályzat rendelkezései szerint; c) az irányítása és felügyelete alá tartozó köztisztviselők tekintetében gyakorolja a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott az igazgató által átruházott munkáltatói jogokat; d) jelentősebb döntéseiről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja, elvi jelentőségű, vagy a Felügyelőség egészére kiható konkrét döntés előtt köteles konzultálni az igazgatóval; e) tájékoztatja az igazgatót mindazon ügyekről, eseményekről, amelyek az igazgató hatáskörébe tartozó intézkedést, döntést igényelnek; f) valamely hatáskörének gyakorlásával bármely irányítása alatt álló osztályvezetőt megbízhat, kivéve, ha az ügyet az Igazgató a személyes hatáskörébe vonta, vagy az ügy természeténél fogva az személyes hatáskörébe intézendő g) ellenőrzési jogkört gyakorol a felügyelete alá tartozó szervezeti egységnél;

10


h) közreműködik a szakterületéhez tartozó szabályzatok és igazgatói utasítások előkészítésében; i) kapcsolatot tart, a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a társfelügyelőségekkel, és egyéb szervezetekkel; j) dönt mindazokban a szakterületével kapcsolatos kérdésekben, amelyben a döntési jog nem az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik; k) ellátja az igazgató eseti felhatalmazása, illetve kijelölése alapján feladatkörébe utalt teendőket. (3) Az igazgatóhelyettes felelős a) feladatainak szakszerű és határidőre történő végrehajtásáért; b) a saját és az igazgató helyettesítése folytán gyakorolt, hatáskörében hozott döntésekért, intézkedésekért; c) a felügyelete alatt működő szervezeti egységek eredményes munkavégzéséhez szükséges tájékoztatás biztosításáért.

Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó különös szabályok 11.§ (1) Az általános igazgatóhelyettes a) ellátja a Felügyelőség Szakértői Egységének irányítását és felügyeletét, koordinálja munkájukat; b) távollétében helyettesíti az igazgatót vezetői jogkörében; c) gondoskodik a Felügyelőség éves munkatervének elkészítéséről, koordinálja a feladatterv és beszámoló jelentések összeállítását az igazgatóhelyettes(ek) és osztályvezetők közreműködésével; d) feltárja a szakági feladatok hatékony végrehajtását akadályozó körülményeket; e) meghatározza a Felügyelőség szakágazati feladatait; f) felügyeli a Felügyelőség éves ellenőrzési tervének teljesítését; g) koordinálja a Felügyelőség ügyeleti, készenléti feladatait; h) összeállítja a Felügyelőség éves szabadságolási ütemtervét. (2) Az általános igazgatóhelyettes felelős a) az éves munkaterv és beszámoló határidőre történő elkészítéséért, valamint; b) a Felügyelőség munkatervében meghatározott, valamint a felettes szervtől feladatátadással kapott szakmai feladatok határidőben és megfelelő minőségben történő végrehajtásáért. (3) A hatósági igazgatóhelyettes a) ellátja a hatósági tevékenység irányítását és felügyeletét, gondoskodik a vezetése alatt álló Hatósági Egység, valamint a szakmai osztályok hatósági jogalkalmazó tevékenységének törvényességéről; b) az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes távollétekor ellátja az igazgató helyettesítését; c) távollétében a Hatósági Osztály vezetője helyettesíti; d) szervezi és felügyeli az ügyfélszolgálat működését; e) gondoskodik a jogszabályok Felügyelőségen történő egységes alkalmazásáról; f) felügyeli a hatósági nyilvántartás vezetését.

11


A Gazdasági Ellátó Osztály vezetőjére vonatkozó különös szabályok 12.§ (1) A Gazdasági Ellátó Osztály vezetője a Felügyelőség felelős gazdasági vezetője, aki eljár mindazon gazdasági és pénzügyekben, amelyek ellátását jogszabály vagy az SZMSZ elrendeli vagy az igazgató meghatározza. (2) A gazdasági vezető a Felügyelőség működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettesének minősül. (3) A gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi a gazdasági, pénzügyi, számviteli munkát, e körben a) meghatározza a Felügyelőség feladatainak eredményes és gazdaságos megoldásához szükséges gazdálkodási feltételeket és intézkedik biztosításuk érdekében; b) érvényt szerez a Felügyelőség gazdálkodási és pénzügyi feladataira vonatkozó jogszabályok és intézkedések előírásainak; c) gondoskodik a Felügyelőség intézményi költségvetésének elkészítéséről; d) határidőre elkészíti a Felügyelőség éves és féléves gazdasági beszámolóját; e) képviseli a Felügyelőséget a felügyeleti szervnél közgazdasági és költségvetési szakterületen; f) vezeti a Gazdasági Ellátó Osztályt és koordinálja a Felügyelőség más szervezeti egységeinek gazdálkodással összefüggő tevékenységét; g) felügyeli a leltározás megszervezését és lebonyolítását, a leltári felelősség érvényesítését; h) gondoskodik a bérgazdálkodással, társadalombiztosítással, adózással, valamint a jogszabályban előírt juttatásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról; i) ellátja a beruházások és beszerzések irányítását azok végrehajtását; j) dönt mindazokban a közgazdasági szakterülettel kapcsolatos kérdésekben, amelyekben a döntési jog nem az igazgató hatáskörébe tartozik; k) gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket dolgoz ki a Felügyelőség egészére. (4) A gazdasági vezető felelős a) a Felügyelőség gazdasági, pénzügyi tevékenységének törvényességéért és célszerűségéért; valamint b) a közgazdasági szakterület irányításáért, a számviteli bizonylati rendszer megszervezéséért, a költségelszámolás kialakításáért, a leltár, a mérlegkészítés megszervezéséért, a tervek készítési rendjének megszervezéséért, a pénz- és eszközgazdálkodás rendjének megszervezéséért, az adatszolgáltatási rend kialakításáért, mindezek tartalmi helyességéért, a beruházások és beszerzések jogszabály szerinti végrehajtásáért. (6) A gazdasági vezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Gazdasági Ellátó Osztály kijelölt ügyintézője helyettesíti.

12


Az osztályvezető 13.§ (1) A Szakértői Egység osztályvezetőit az általános igazgatóhelyettes, a Hatósági Egység osztályvezetőit a hatósági igazgatóhelyettes irányítja. (2) Az osztályok jogalkalmazói tevékenységének törvényességét a hatósági igazgatóhelyettes felügyeli. (3) Az osztályvezető a) a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak, illetőleg a felettes vezetőjének utasítása szerint a szakmai szabályok alapján vezeti az alája rendelt szervezeti egységet, szervezi és koordinálja annak munkáját; b) átruházott jogkörben gyakorolja a kiadmányozási jogot az SZMSZ és az Ügyrendi Szabályzat rendelkezései szerint; c) köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a szervezeti egység jogkörébe tartozó feladatok folyamatos ellátása, illetve a konkrét ügyek elintézése érdekében, ennek során munkakapcsolatot tart a Felügyelőség más szervezeti egységeivel, illetve szükség szerint külső szervezetekkel; d) dönt a szervezeti egység feladatkörébe tartozó kérdésekben, amelyek nem tartoznak felettes vezetői hatáskörbe; e) rendszeresen tájékoztatja felettes vezetőjét az egység tevékenységéről, a fontosabb konkrét ügyek elintézéséről és az elvi jelentőségű egyéb ügyekről; f) a szervezeti egység feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén köteles haladéktalanul intézkedést kezdeményezni a felettes vezetőjénél. (4) Az osztályvezető gyakorolja a vezetése alá tartozó szervezeti egységbe beosztott köztisztviselők és munkavállalók (a továbbiakban együtt: köztisztviselők) felett az igazgató által átruházott munkáltatói jogkört. E körben a) figyelemmel kíséri az egység dolgozóinak tevékenységét, beszámoltatja őket feladataik végrehajtásáról, értékeli munkájukat, szakmai fejlődésüket; b) tájékoztatja az egység dolgozóit a feladatkörüket, illetve az egység általános helyzetét érintő kérdésekben, szakmai iránymutatást ad részükre; c) ellenőrzi az egységnél a munkafegyelem megtartását, intézkedést, illetve javaslatokat tesz a munkavégzés feltételeinek biztosítására. (5) Az osztályvezető felelős a) a szervezeti egység feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; b) saját hatáskörében hozott szakmai és hatósági döntésekért; c) az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért. (6) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt ügyintéző helyettesíti.

13


Az ügyintéző 14.§ (1) Az ügyintéző gondoskodik a Felügyelőség szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közül a vezetője általi kijelölés (szignálás) szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ennek érdekében különösen a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy – átmenetileg – azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyek végzésére vezetője utasítja; b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; c) munkavégzését akadályozó körülmény esetén jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni vezetőjénél. (2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen felettese által a) esetenként, vagy b) a munkaköri leírásában állandó jelleggel meghatározott másik ügyintéző helyettesíti.

Az ügykezelő 15.§ Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

A fizikai alkalmazott 16.§ A fizikai alkalmazott tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői és ügyviteli feladatok ellátását, valamint ellátja mindazokat a kisegítő feladatokat, amelyre – a munkaköri leírásában foglaltak szerint – vezetője utasítja.

A Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok

A Felügyelőség értekezletei Összmunkatársi Értekezlet 17.§ (1) A Felügyelőség összmunkatársi értekezlete általános tájékoztatást szolgáló tanácskozó jellegű megbeszélés.

14


(2) Célja tájékoztatást adni a Felügyelőség munkájáról, a szervezeti egységek értékeléséről, valamint a következő időszak feladatairól, a fontosabb változásokról. (3) Az összmunkatársi értekezletet évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell össze hívni. (4) Az értekezletet az igazgató vezeti, megszervezéséről az Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály vezetője gondoskodik.

Vezetői Értekezlet 18.§

(1) A vezetői értekezlet az igazgató, vagy az általa megbízott vezető által a vezetők részére általában heti rendszerességgel összehívott feladategyeztető, konzultatív, tájékoztatást szolgáló megbeszélés. (2) A vezetői értekezlet állandó résztvevői: igazgató, igazgató helyettesek, osztályvezetők. A vezetői értekezlet esetenkénti résztvevői az igazgató által meghívottak. Az Értekezlet résztvevői távollétük, vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt előzetesen bejelenteni és helyettesítésükről gondoskodni. (3) Az Értekezlet résztvevőjét helyettesítő köteles az Értekezleten elhangzottakról felettesét haladéktalanul tájékoztatni, és a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni. (4) Azokban a kérdésekben, amelyek a munkatársak többségi érdekeit érinti, az érdekképviseleti szerv képviselőjének részvételét biztosítani kell. (5) Az értekezlet állásfoglalását/állásfoglalásait – melyet az értekezletet összehívó vezető fogalmaz meg -, a döntést, illetve az elhangzott hozzászólások lényegét emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt az IKO vezetője készíti és az igazgató hagyja jóvá. Az emlékeztetőt a jóváhagyást követően a résztvevőknek meg kell küldeni.

Az ügyintézés általános szabályai 19.§ (1) Az ügy elintézéséért az igazgató, az általános igazgatóhelyettes vagy hatósági igazgatóhelyettes által kijelölt szervezeti egység vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt. (2) Az ügy elintézésében a munkaköri leírás szerint érintett vezető és ügyintéző közreműködik. (3) Az érdemi ügyintéző közvetlen felettesének van alárendelve, aki munkáját az adott ügy elintézésére (elbírálására) irányadó anyagi és eljárási jogszabályoknak megfelelően önállóan

15


végzi azzal, hogy felettese az ügynek a jogszabálynak megfelelő törvényes keretek között történő elintézésére iránymutatást ad. (4) Ha az ügyintézőt az ügy elintézésében, döntésre előkészítésében bármely körülmény akadályozza, azt köteles a közvetlen vezetőjének késedelem nélkül bejelenteni. (5) Az érdemi ügyintéző felelős a kijelölt (szignált) ügyek, valamint a munkatervben számára megállapított feladatok törvényes és megfelelő színvonalú ellátásáért, az ügyintézési határidők betartásáért, továbbá az állam-és szolgálati titok megőrzéséért, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásáért.

Horizontális munkacsoport 20.§ (1) Az igazgató, - esetenként az általános igazgatóhelyettes, illetve hatósági igazgatóhelyettes - a Felügyelőség stratégiai, illetve nagyobb, átfogó jelentőségű feladatainak hatékonyabb ellátására, a szélesebb szakmai döntések előkészítése céljából, határozott időre, a feladat végrehajtásában érintettekből álló horizontális munkacsoportot hozhat létre. A horizontális munkacsoport létrehozását elrendelő vezető köteles meghatározni a munkacsoport létszámát, vezetőjét, összetételét, hatáskörét, megalakításának célját, az ehhez rendelt feladatok elvégzésének határidejét. (2) A horizontális munkacsoport vezetője felelős a feladat koordinált végrehajtásáért, valamint a csoport munkájáról készült írásos tájékoztató elkészítésért. (3) A horizontális munkacsoport tevékenysége során felmerülő vitás kérdésekben – ha arról a munkacsoport tagjai nem tudnak megegyezni, az igazgató dönt.

Az osztályok együttműködése az ügyintézésben 21.§

(1) Több osztály ügykörét érintő eljárás lefolytatásakor, az ügyintézésre az ügy tárgyának megfelelően első helyen illetékes osztály az ügyet véleményezésre átadja valamennyi érdekelt osztálynak, szükség esetén egyeztetést folytat le az érdekeltekkel az egységes állásfoglalás (intézkedés) kialakítása érdekében, összehangolja a társosztályok véleményeit, vagy pedig a vitás kérdéseket összefoglalja és az igazgató elé terjeszti döntés végett. (2) Az osztályok véleményének előzetes, munkaközi egyeztetését az ügy döntésre való előkészítése során - a munkakapcsolat keretében - az ügyintézés szintjének megfelelően elsősorban az illetékes osztály ügyintézője, illetőleg vezetője kezdeményezi és folytatja le. (3) Az érintett szakterület nemleges szakvéleménye esetén nem adható ki pozitív szakhatósági állásfoglalás, illetve eljáró hatósági jogkörben hozott pozitív tartalmú döntés.

16


(4) Az ügyintéző az érdemi intézkedés tervezetét az egyeztetett állásfoglalások, illetőleg szükség esetén a vezetői döntés alapján készíti el és terjeszti elő kiadmányozásra. (5) Ha jogszabály, vagy arra jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, ennek betartása (betartatása) az ügyintéző és az őt irányító vezető közös kötelezettsége és felelősége. (6) A szervezeti egységek vezetői kötelesek az irányításuk alá tartozó munkatársakat tájékoztatni a feladatok ellátásához szükséges információkról, döntésekről, illetőleg a feladat megoldásához szükséges egyéb adatokról, körülményekről.

Az ügykezelés rendje 22.§ (1) A Felügyelőséghez érkező iratok, beadványok, egyéb megkeresések érkeztetését – az ügyirat-kezelési szabályzatnak megfelelően a Hatósági Osztály látja el. (2) Az érkeztetett iratokat a Hatósági Osztály a címzett, illetve az ügy tárgya szerinti szignálásra jogosultság alapján az igazgatóhoz, vagy a Hatósági Egység vezetőjéhez továbbítja. (3) Az igazgatóhoz és a Hatósági Egységhez továbbított iratokat az igazgató és hatósági igazgatóhelyettes – távollétükben az általános igazgatóhelyettes és a Hatósági Osztály vezetője – döntés-előkészítés céljából osztályra, vagy ügyintézőre szignálja. Az osztályra szignált írat esetében az osztályvezető jelöli ki az érdemi ügyintézőt. (4) A nyilvántartásba vétel (iktatás) az ügy tárgya szerint – az ügyirat-kezelési szabályzatnak megfelelően az igazgatói titkárság, a Hatósági Osztály valamint a Gazdasági Ellátó Osztály feladata. (5) A kiadmányozott iratok közléséről (postázásáról) a Hatósági Osztály gondoskodik. (6) A Hatósági Osztály egyebekben vezeti a határidős nyilvántartást és az ügyiratkelési szabályzatnak megfelelően gondoskodik a lezárult, befejezett ügyek, illetőleg iratok kezelésről. A kiadmányozás rendje 23.§ (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezésével a kiadmányozásra jogosult rendelkezik az irat kiadmányozásáról, illetőleg az ügyirat irattárba helyezéséről. (2) A kiadmányozás szabályai szerint – ha a kiadmányozás jogát, az arra vonatkozó rendelkezések szerint, külön intézkedéssel nem ruházza át – az igazgató kiadmányozza: - a Felügyelőség egészének működésével, ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket, ügyiratokat,

17


- az országos hatáskörű szervhez vagy annak vezetőihez, országgyűlési képviselőkhöz, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez, bármely dekoncentrált szerv vezetőjéhez, az önkormányzatok képviselő-testületeihez, illetve azok vezetőihez, a polgármesteri hivatal vezetőjéhez, egyházak képviselőihez intézett leveleket, - a Felügyelőség költségvetési, számviteli és pénzügyi beszámolóit, a kötelezettségvállalásra vonatkozó iratokat, szerződéseket (a beruházási okmányokat), - személyzeti, munkaügyi és bérügyi feladatok ellátásával kapcsolatos iratokat, - a különböző nem minisztériumi hatáskörbe tartozó belső szabályzatokat és utasításokat, - a Felügyelőség tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatásokat, a Felügyelőség munkatársait (köztisztviselőit) érintő személyzeti feladatokkal, minősítéssel, vagyonnyilatkozattal, stb. kapcsolatos ügyiratokat, - azokat az ügyiratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magához vonta, - azokat az ügyiratokat, melyek kiadmányozása nem ruházható át az igazgatóhelyettesekre és osztályvezetőkre (3) Az igazgatóhelyettesek kiadmányozási jogot gyakorolnak: a) az igazgatóval egyezetett módon; b) munkaköri kötelezettség körébe tartozó hatósági ügy kiadmányozása körében; c) az igazgató helyettesítése során (4) A gazdasági vezető, valamint az osztályvezetők kiadmányozási joga minden olyan ügyre kiterjed, melyre az igazgató kifejezetten meghatalmazza, meghatalmazás hiányában az igazgató akadályoztatása esetén minden olyan ügyre melyben a helyettesítést az igazgató utasítás formájában nem zárja ki. (5) Az ügyintéző kiadmányozza az érdemi döntést megelőző közbenső eljárási intézkedéseket, amelyek szükségességéért és az elintézési határidőért felelős. (6) A kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a Felügyelőség egyik osztálya a másik részére, vagy felettes vezető részére: - érdemi állásfoglalást, vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot (feljegyzést, szakvéleményt, jelentést, észrevételt) továbbít, vagy - az ügyet érdemi elintézés végett „illetékességből” átirányítja. (7) Nem tartozik a kiadmányozási jog szabályai alá a közbenső intézkedés, amelyet az ügy érdemi elintézése során más osztályhoz észrevételezésre, véleményezésre, illetőleg állásfoglalásra, adatszolgáltatásra, kiegészítő dokumentálásra, stb. visszavárólag megküldenek, továbbá ha annak meghatározott határidőre a nyilvántartásba vételét rendelik el. (8) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontok kidolgozásáért, valamint a határidőben történő előterjesztéséért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és –az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben – az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni. (9) Az előbbiekben említett követelményeknek megfelelő elintézésért, továbbá a más szervezeti egységekkel egyeztetett egységes felügyelőségi állásfoglalás kialakításáért az előadó és közvetlen felettes vezetője (osztályvezető) együttesen felelős, aki a kiadmány tervezetét felülvizsgálja és azt – a szükséges módosítások elrendelése, majd végrehajtása után

18


– jogosultsága esetében kiadmányozza, vagy pedig aláírásával látja el és azt szolgálati úton terjeszti elő a kiadmányozásra jogosultnak. (10) A kiadmányozott ügyirat tartalmáért és formai helyességéért a kiadmányozó felelős.

24.§ (1) Az ügyben környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi szakkérdésben kialakult véleményeltérés esetén az igazgató döntését kell kérni. A döntésig az ügyirat nem kiadmányozható. (2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben az igazgató szükség szerint a vezetői értekezlet állásfoglalását kéri. 25.§ A hatósági határozatokat, valamint a szakhatósági állásfogásokat – azon ügycsoportok vagy ügyek kivételével, amelyek kiadmányozását az igazgató magának tartotta fenn - a hatósági igazgatóhelyettes vagy helyettes kiadmányozóként a hatósági osztály vezetője kiadmányozza.

IV.

Fejezet

A kapcsolattartás, képviselet, tájékoztatás és együttműködés szabályai A kapcsolattartás általános szabályai 26.§

(1). A Felügyelőséget a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint a felügyeleti szervek, más hatóságok, társadalmi szervezetek és külföldi szervek, szervezetek előtt illetőleg ezek által szervezett rendezvényen az igazgató képviseli. (2) Bírósági – peres és nem peres – eljárásban a Felügyelőséget az igazgató, a hatósági osztály vezetője, vagy jogi szakvizsgával rendelkező köztisztviselő, közigazgatási perben meghatalmazás alapján osztályvezető vagy kijelölt ügyintéző képviseli. (3) A Felügyelőséget a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a területi államigazgatási szervek előtt hatósági, valamint szakmai kérdésekben az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek, pénzügyi és gazdasági kérdésekben az igazgató, és a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője képviseli. (4) Bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása tekintetében általános felhatalmazással képviseli a Felügyelőséget az igazgató és a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője, valamint az igazgató által megbízott személyek. 19


(5) A képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az előzőekben fel nem sorolt vezető – osztályvezető -, vagy ügyintéző is képviselheti a Felügyelőséget, aki felhatalmazása körében illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt, álláspontjáról a felhatalmazást adót és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles. (6) Hatósági eljárásban a Felügyelőséget vezető, vagy legalább gyakornoki besorolású köztisztviselő - az igazgató eseti felhatalmazása alapján - konkrét ügyben utasítás szerint képviseli. (7) A közigazgatási eljárásokban a Felügyelőség képviseletét ellátó köztisztviselő a kapott utasítás szerint nyilváníthat véleményt. Ha az adott ügyben a köztisztviselő nem ismeri a Felügyelőség álláspontját vagy az ügyben az állásfoglalásához a kellő tájékozottsággal nem rendelkezik az állásfoglalástól tartózkodni köteles, annak bejelentésével, hogy a Felügyelőség az állásfoglalást 8 napon belül írásban közli. (8) Minden olyan képviselethez vagy a Felügyelőség nevében történő intézkedéshez, amely a Felügyelőség részére polgári jogi vagy más kötelezettségvállalással jár a kötelezettségvállalás szabályai szerint kell eljárni. (9) A más szervek által létrehozott bizottságokban történő részvételt az igazgató határozza meg. Bizottsági tagsághoz az igazgató előzetes engedélye szükséges. (10) A Felügyelőség nemzetközi kapcsolatainak szabályait külön miniszteri utasítás határozza meg. (11) Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kérdésekben a társadalmi szervezetekkel való megfelelő kapcsolat ápolása a Felügyelőség minden munkatársának feladata.

A sajtó, valamint a közvélemény tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok 27.§

(1) A Felügyelőség nevében nyilatkozatot csak az igazgató, távollétében, tartós akadályoztatása esetén az igazgató által helyettesítéssel megbízott igazgatóhelyettes adhat. (2) Átfogó, illetve koncepcionális hatósági és szakmai kérdésekben az igazgatóhelyettesek, pénzügyi és gazdasági kérdésekben a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője nyilatkozhat, valamint adhat tájékoztatást a képviseletre vonatkozó szabályok szerint. (3) Az igazgató egyéb szakmai kérdésekről történő nyilatkozattételre felhatalmazhat osztályvezetőt, illetve más köztisztviselőt is. Engedély nélkül nyilatkozat tétel nem tehető. (4) A nyilatkozatokról, annak megjelenési helyéről, idejéről a nyilatkozatot adónak, illetve publikálónak tájékoztatni kell szakmai felettesét.

20


(5) A nyilatkozattal, illetve a tájékoztatási tevékenységgel összefüggésben az állami, illetve a szolgálati titkokra, továbbá a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat be kell tartani. A nyilatkozat nem járhat a személyhez fűződő jogok sérelmével.

Képviseleti jogosultság 28.§ A Felügyelőség képviseletét az igazgató látja el, aki a képviseleti jogot átruházhatja az általa erre felhatalmazott személyre.

Pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés és ellenjegyzés 29.§ (1) A Felügyelőség szükségleteinek fedezésére szolgáló pénzeszközök kifizetésére vonatkozó rendelkezésre (utalványozásra), továbbá az olyan intézkedés megtételére (döntéshozatalára), amely az említett pénzeszközökből később kifizetést tesz szükségessé (kötelezettségvállalás) kizárólag az igazgató jogosult. Akadályoztatása esetén ezt a jogot átruházott hatáskörben a megbízott helyettese gyakorolja, írásban történő meghatalmazás alapján. (2) Kötelezettség csak abban az esetben vállalható, ha kötelezettségvállaló megállapította és ennek dokumentumát aláírta.

annak

célszerűségét

a

(3) A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. (4) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. (5) Érvényesítést a gazdasági vezető által írásban megbízott, meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozók végezhetnek. (6) A 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet 10. § (5) előírásai szerint, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító: - feltétel és követelményrendszerét, - folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá - a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát a Felügyelőség Gazdálkodási szabályzata tartalmazza.

21


A belső pénzügyi ellenőrzés 30.§ A Felügyelőség a saját gazdálkodására irányuló államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés; és b) a belső ellenőrzési tevékenység útján látja el. 31.§

(1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a Gazdasági Ellátó Osztály által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. (2) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is); b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését; c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). (3) Az igazgató köteles gondoskodni olyan szabályzatok kiadásáról, folyamatok kialakításáról és működtetéséről, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (4) A külön szabályzatokban a (2) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.

32.§ (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Felügyelőség mint ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés a Felügyelőség céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti a kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságát. (2) A Felügyelőségen a belső ellenőrzés feladatait – közvetlenül az igazgatónak alárendelt – belső ellenőr vagy megbízási jogviszony keretében külső szakértő látja el. (3) A belső ellenőrzést végző személy tevékenységét – funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenség mellett – az igazgatónak közvetlenül alárendelve végzi. (4) A belső ellenőrzést végző személy feladata

22


a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az igazgató számára a Felügyelőség működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; g) ellenőrizni a szabályzatok és igazgatói utasítások hatályosulását. (5) Amennyiben a belső ellenőrzés feladatait nem főállásban foglalkoztatott személy látja el, a belső ellenőrzési tevékenység külső erőforrások bevonásával történő megszervezéséért az igazgató a felelős. (6) A belső ellenőrzés megállapításai, jelentései alapján szükség szerinti intézkedés elrendelése az igazgató feladata. (7) Az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy feladatait és az ellenőrzés eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

V.

Fejezet

A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezések, a munkáltatói jogok gyakorlása

A munkáltatói jogok gyakorlása 33.§

(1) A munkáltatói jogok gyakorlására a Ktv., a közszolgálati jogviszonyra, illetve a munkajogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok, továbbá a közszolgálati szabályzat ezzel összefüggő rendelkezései az irányadók. (2) A Felügyelőség dolgozóit érintő munkáltatói jogokat a Ktv. általános szabályai, valamint jelen szabályzat 9.§ (7) pontja szerint az igazgató gyakorolja.

23


(3) Az igazgató tartós távolléte setén a munkáltatói jogkör – a közszolgálati szabályzat szerint – vezető megbízású köztisztviselőre átruházható. (4) Az igazgató, mint a hivatali szervezet vezetője – a törvényben maghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 15%-át. (5) A (4) pont szerint adományozható címek számát, a Ktv. szerint képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket, továbbá a Ktv.-ben meghatározott vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. 3. 4. számú, melléklete tartalmazza.

A munkavégzésre és a szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezések 34.§

(1) A munkavégzésre, a munkaidőre a Ktv. szabályai, a közszolgálati szabályzat ezzel összefüggő rendelkezései irányadók. A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől péntekig napi nyolc óra. A köztisztviselő munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (2) A dolgozók évi rendes szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történik. Ennek összeállítása az általános igazgatóhelyettes feladata, aki az osztályvezetők javaslata alapján – a dolgozók kérelmének figyelembevételével – úgy állítja azt össze, hogy a folyamatos, akadályoztatás mentes hivatali munkavégzés biztosítva legyen. (3) A szabadság kiadásánál a vezető és kinevezett helyettesének egyidejű távolléte nem engedélyezhető, kivéve, ha erre az igazgató eseti engedélyt ad. (4) A szabadság és egyéb munkaidő kedvezmények kiadásával kapcsolatos jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetése a szabályzat szerint a szabadság kiadására jogosult szervezeti egység, illetve egység vezetőjének feladata.

VI.

Fejezet

A Felügyelőség szervezete A Felügyelőség szervezeti tagozódása és az egyes szervezeti egységek feladata 35.§ (1) A Felügyelőség szervezete az igazgató, általános igazgatóhelyettes és hatósági igazgatóhelyettes munkáját közvetlenül segítő és általuk felügyelt szervezeti egységekre tagozódik. 24


(2) Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik (8. számú melléklet). a) az általános igazgatóhelyettes, b) a hatósági igazgatóhelyettes, c) az igazgatói titkárság, d) a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője, e) az Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály vezetője, f) a belső ellenőr, amennyiben a belső ellenőrzés feladatait főállásban foglalkoztatottként látja el, g) a Mérőállomás vezetője, h) Mérőállomás minőségügyi vezetője, aki e megbízatásánál fogva nem minősül a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti vezető megbízású köztisztviselőnek. (2) Az általános igazgatóhelyettes irányítja a Szakértői Egységet (8. számú melléklet), és felügyelete alá tartozik: a) a Hulladékgazdálkodási Osztály; b) a Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály; c) a Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály; d) a Természet- és Tájvédelmi Osztály; e) a Vízvédelmi Osztály. (3) A hatósági igazgatóhelyettes irányítja a Hatósági Egységet (8.számú melléklet), és felügyelete alá tartozik: a) a Hatósági Osztály; b) a Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály; c) a Vízjogi Engedélyezési Osztály. (4) Az osztályokat közvetlenül az osztályvezetők irányítják, akik egymással mellérendelt viszonyban állnak.

A szervezeti egységek feladatai Igazgatói titkárság 36.§ (1) Az Igazgatói titkárság mint önálló szervezeti egység az igazgató közvetlen irányítása alatt áll. (2) Az Igazgatói titkárság feladat- és hatáskörébe tartozik különösen a) az igazgató és igazgatóhelyettesek tevékenységével összefüggő ügyviteli és operatív feladatok ellátása; b) figyelemmel kíséri az igazgató és igazgatóhelyettesek napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.

25


Gazdasági Ellátó Osztály

37.§ (1) A Gazdasági Ellátó Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a) a költségvetési tervezéssel, előirányzat-felhasználással, saját hatáskörű előirányzatmódosítással, üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, illetmény és egyéb járandóságok számfejtésével, készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, és a gazdasági jellegű adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása; b) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos külön szabályzatban meghatározott feladatok ellátása. (2) A munkaügyi (munkajogi) és humánpolitikai feladatok ellátása (3) A gonoksági feladatok ellátása.

Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály 38.§ (1) Az osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a) segíteni az igazgatót a szakmapolitikai feladatok végrehajtásának előkészítésében, a szakmai és kommunikációs stratégiai célok és koncepciók kidolgozásában, végrehajtásában; b) az általános belső igazgatási és szabályozási feladatok és az ehhez kapcsolódó döntés-előkészítés; c) az igazgató által, valamint a Felügyelőség egyéb szabályzata alapján meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása. (2) Szakági és ügyviteli informatikai rendszerek magas szintű üzemeltetése, fejlesztése, közérdekű adatok szolgáltatásának koordinálása.

Mérőállomás 39.§ (1) A Mérőállomás feladat- és hatáskörébe tartozik a) a Felügyelőség hatósági és egyéb állami feladatainak ellátásához szükséges mérések, vizsgálatok elvégzése, értékelő jelentések elkészítése; b) nemzetközi megállapodásokból a Felügyelőségre háruló határvízi vizsgálatok és adatszolgáltatási feladatok ellátása. (2) A működési területre vonatkozóan, az új jogszabályokból eredő, valamint a Minisztériumtól utasításban érkező vizsgálatok elvégzése.

26


(3) Üzemelteti a Felügyelőség kezelésében lévő levegőtisztaság-védelmi imissziós mérő rendszert, kiértékeli az mérési eredményeket, elvégzi az archiválást, teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, üzemelteti a lakossági tájékoztató rendszert. (4) A Mérőállomás feladatait a Minőségirányítási Kézikönyvben részletezett szabványok alapján hajtja végre.

Hatósági Osztály 40.§ (1) A Hatósági Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a) a környezetvédelmi, természetvédelmi elsőfokú államigazgatási és szakhatósági eljárások; b) a Felügyelőség egyéb szakigazgatási tevékenyégsége törvényességének biztosítása. (2) Működteti a Központi Iktatót és Irattárat. Az Iratkezelési Szabályzat rendelkezései szerint ellátja az iratok szakszerű nyilvántartásával, rendszerezésével, megőrzésével, használatra bocsátásával és selejtezésével, valamint levéltárba adásával kapcsolatos ügyviteli-iratkezelési feladatokat. (3) Ellátja az ügyfélszolgálat működtetetéséhez kapcsolódó feladatokat.

Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 41.§ A Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a környezeti hatástanulmányok, környezetvédelmi felülvizsgálatok, a teljesítményértékelés, az egységes környezethasználati engedélyezés, a településrendezési tervek, a települési környezetvédelmi programok, valamint a felszámolási eljárások és az azokhoz kapcsolódó környezeti állapotvizsgálatok hatósági és koordinációs feladatainak ellátása.

Vízjogi Engedélyezési Osztály 42.§ A Vízjogi Engedélyezési Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik, az elsőfokú vízügyi államigazgatási eljárások lefolytatása, a vízügyi felügyeleti tevékenység koordinálása.

27


Hulladékgazdálkodási Osztály 43.§ (1) A Hulladékgazdálkodási Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség hulladékgazdálkodási szakmai és részben hatósági feladatainak ellátása. (2) A szakági területre vonatkozóan a környezet állapotának figyelése, értékelése, az adatokés információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása.

Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály 44.§

(1) A Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség felszín alatti vízvédelemmel, valamint a talajvédelemmel kapcsolatos szakmai és részben hatósági feladatainak ellátása, az illetékességi területen végzett kármentesítési feladatok koordinálása. (2) A szakági területre vonatkozóan a környezet állapotának figyelése, értékelése, az adatokés információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása

Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály 45.§ (1) A Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség levegő-, valamint zaj- és rezgésvédelmi szakmai és részben hatósági feladatainak ellátása. (2) A szakági területre vonatkozóan a környezet állapotának figyelése, értékelése, az adatokés információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása.

Természet- és Tájvédelmi Osztály 3 46.§

(1) A Természetvédelmi Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség természet- és táj védelmével kapcsolatos szakmai és részben hatósági feladatainak ellátása. (2) A természeti környezet- és táj állapotának figyelése, értékelése, az állapotára vonatkozó adatok- és információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása.

28


Vízvédelmi Osztály 47.§

(1) A Vízvédelmi Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség felszíni vízvédelemmel kapcsolatos szakmai és részben hatósági feladatainak ellátása. (2) A szakági területre vonatkozóan a környezet állapotának figyelése, értékelése, az adatokés információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása.

A szervezeti egységek feladat- és hatáskörére vonatkozó közös szabályok 48.§

(1) A Felügyelőség szervezeti egységei az Ügyrendben (1. számú melléklet) és más külön szabályzatokban meghatározottak szerint vesznek részt a Felügyelőség hatósági jogalkalmazói tevékenységében – ideértve a hatósági, szakhatósági és egyéb szakigazgatási eljárásokat –, valamint szervezetszerű működéséhez szükséges egyéb feladatok ellátását.

VII.

Fejezet

Záró rendelkezések Hatálybalépés

49.§

(1) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével a Felügyelőség 2001. március 31. napján kiadott Szervezeti és Működési Szabályzata és annak valamennyi módosítása hatályát veszti. Debrecen, 2005. május 20.

………………………… Kelemen Béla igazgató Jóváhagyom: ……………………. Őri István közigazgatási államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

29


1.

számú melléklet

A FELÜGYELŐSÉG EGYES SZERVETI EGYSÉGEINEK RÉSZLETES FELADATKÖRE

ÜGYREND

30


1.

Az osztályok általános feladatkörei

1.1.

Az osztályok a jelen szabályzatban meghatározott feladatkörökben, illetőleg szakterületükön általános feladatkörükben ellátják a következő tevékenységeket:

a) b) c)

d) e) f) g) h) i) j)

Kidolgozzák a szakterületük éves ellenőrzési és munkaterveit. Részt vesznek a végrehajtásról szóló beszámolók összeállításában. Nyilvántartják a feladatkörükre vonatkozó jogszabályokat, az állami irányítás egyéb eszközeit, a vezetői utasításokat, gondoskodnak ezek végrehajtásáról. Figyelemmel kísérik, elemzik és értékelik szakterületük helyzetét, a központi előírások érvényesülését és szükség esetén kezdeményezik jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek és szakmai iránymutatások kiadását, módosítását. Adatokat szolgáltatnak a vezetői döntések megalapozásához, illetőleg kidolgozzák az ezekre vonatkozó előterjesztéseket. Gazdálkodnak a részükre lebontott és a feladataik ellátására rendelkezésükre bocsátott pénzügyi (költségvetési) keretekkel, és gondoskodnak azok célirányos, hatékony, tervszerű felhasználásáról. Koordinálják szakfeladataik ellátása körében a Felügyelőség egységes állásfoglalásának kialakítását, és ügykörükben ellátják a Felügyelőség képviseletét. Figyelemmel kísérik a környezetvédelmi célokat szolgáló eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését és kezdeményezik azok alkalmazását. Gondoskodnak a szakterületüket érintő adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, elemzéséről, a területi információs rendszer működtetéséről, az országos információs rendszer részére történő adatszolgáltatásról. Együttműködés keretében gondoskodnak a szakágazati szempontok és érdekek érvényesítéséről az áltanos ügykörű, illetőleg más szakmai osztályok tevékenységében. Ellátják az iktatóprogram alkalmazásával kapcsolatos, osztályra háruló feladatokat.

2.

Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó egységek feladatai - Titkárság - Gazdasági Ellátó Osztály - Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály - Mérőállomás

2.1.

Titkárság

A titkárság az igazgatót támogatja az irányítási és vezetői feladatainak ellátása során. 2.1.1

A titkárság

a) Ellátja az igazgató és igazgatóhelyettesek tevékenységével összefüggő ügyviteli és operatív feladatokat. b) Figyelemmel kíséri az igazgató és igazgatóhelyettesek napi programjának alakulását, biztosítja a programok megvalósításához szükséges feltételeket. c) Tájékoztatja az igazgatót és igazgatóhelyetteseket a folyamatban levő ügyekről. d) Az igazgató, valamint igazgatóhelyettesek számára előkészíti a beérkező postát. e) Előkészíti a leveleket, döntéseket kiadmányozásra. f) Végzi a belső iktatást. g) Nyilvántartja a határidőket. h) Végzi a titkos ügyiratkezelést. i) Ellátja a hivatalos bélyegzők kezelésével kapcsolatos feladatokat.

31


2.2.

Gazdasági és Ellátó Osztály:

2.2.1.

A Gazdasági Ellátó Osztály

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n)

Biztosítja a gazdasági és pénzügyi feltételeket a Felügyelőség működéséhez a költségvetési előirányzatok alapján. A pénzügyi feladatok körében biztosítja az illetmény számfejtését, a hatósági ellenőrzések pénzügyi fedezetét, a Felügyelőség működéséhez szükséges eszköz/eszközök ellátását, működtetését. Teljesíti az adó és más befizetési kötelezettségeket. Végzi az anyagbeszerzések lebonyolítását, biztosítja a gondnoki teendők ellátását. Szervezi és bonyolítja a beruházások gazdasági ügyeit. Végzi az adatszolgáltatást (feladatkörével kapcsolatban), a könyvelést, vezeti a főkönyvet, elkészíti a feladatköréhez kapcsolódó nyilvántartásokat. Készíti a költségvetési tervet, a negyedéves, féléves, éves beszámolót, és a mérleget. Ellátja a személyzeti és munkaügyi feladatokat. Bevételt képez bérbeadással, és egyéb szolgáltatásokkal az adott lehetőségek keretei között. Nyilvántartja és kezeli követeléseket, és a környezetvédelmi bírságokat a mindenkori szabályozás szerint, szükség esetén annak behajtásáról gondoskodik. Ellátja a külső szervek által előírt nyilvántartások vezetését, és a szükséges adatszolgáltatásokat. Előkészíti, szervezi, és értékeli a Felügyelőség eszközeinek selejtezését, leltározását. Feladatainak ellátásához belső szabályzatokat készít, amelyet az igazgató részére előterjeszt kiadmányozásra. Szervezi a gépjárműigény biztosítását, irányítja a gépjárművezetők munkáját, és intézi a gépjárműpark fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos ügyeket.

2.3.

Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály

2.3.1.

Az Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály

a) Ellátja a Felügyelőség általános igazgatási feladatait b) A Titkársággal együttműködve nyilvántartja és figyelemmel kíséri a határidős feladatokat c) Megszervezi és felügyeli külső erőforrások bevonásával a munka-és tűzvédelmi, illetve belső ellenőrzési tevékenységet. d) A Felügyelőség törvényes működésének biztosítása érdekében feladata a jogszabályok folyamatos figyelemmel kisérése, közreműködés a belső rendelkezések (utasítások, szabályzatok) elkészítésében illetve karbantartásában. e) Javaslatot készít elő a miniszteri kitüntetések, és egyéb elismerésekre vonatkozóan. f) Koordinálja a Felügyelőség által benyújtandó pályázatok előkészítését, elvégzi a benyújtott pályázatok nyilvántartását g) Szervezi és segíti a Felügyelőség kapcsolatait szakmai, tudományos, társadalmi és más szervezetekkel, intézményekkel, illetve hírközlő szervekkel. h) Ellátja az adatvédelmi felelősi és esélyegyenlőségi referensi feladatkört i) Elvégzi a Felügyelőségre háruló feladatokat a rendezvények szervezésében

2.3.1.1 Az informatikai feladatok körében Végzi a szakági és ügyviteli informatikai rendszerek magas szintű üzemeltetését, a környezet állapotáról rendelkezésre álló információk biztonságos tárolása érdekében, az Informatikai Szabályzat rendelkezései szerint: a) b) c) d)

üzemelteti a Felügyelőség lokális hálózatait hatékony rendszerbiztonsági (adatbiztonsági, hálózatbiztonsági) stratégiákat alakít ki és működtet koordinálja a számítástechnikai tervezést és fejlesztést a köztisztviselők munkafeladatainak ellátásához informatikai támogatást nyújt

32


2.4.

Mérőállomás

A mérőállomás a feladatát a Minőségügyi Kézikönyvben meghatározottak szerint végzi az akkreditációs határozatban foglaltak szerint. A minőségügyi vezető és a Mérőállomás vezetője egyetemlegesen felelős a minőségügyi kézikönyv betartásáért.

2.4.1.

Minőségügyi vezető

a)

Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik a minőségügyi vezető. A minőségügyi vezető felelős azért, hogy a Mérőállomás az akkreditációs követelményeket teljesítse, és az elfogadott Minőségügyi Kézikönyve szerint végezze tevékenységét. b) Ha a minőségügyi vezető a Minőségügyi Kézikönyvtől való eltérést észlel, köteles erről az igazgatót, és az általános igazgatóhelyettest azonnal tájékoztatni.

2.4.2.

A Mérőállomás belső egységei

A Mérőállomáson a Minőségügyi Kézikönyv alapján az alábbi egységek működnek: a) általános analitikai egység; b) műszeres analitikai egység; c) biológiai egység; d) emmisszió mérőegység; e) immisszió mérőegység; f) mintavevő egység;

2.4.3.

A Mérőállomás feladatai:

2.4.3.1. Vízminőség-védelem a) b)

c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)

Működési területe vízminőségi állapotának nyomon követése érdekében munkaterv szerint észlelést és mintavételezést végez a felszíni, felszín alatti, valamint a szennyvizekből egyaránt. A felszíni vizeken kijelölt törzshálózati mintavételi helyeken a meghatározott éves gyakorisággal, a vízhasználatok, illetve az ökológiai követelmények szempontjából vizsgálatokat végez, az eredményeket rögzíti és szükség szerint értékeli. Gondoskodik az adatok országos információs rendszerébe történő beépítéséről. A felszín alatti vizek törzshálózat szerinti vizsgálatát szervezik, illetve előírt gyakorisággal végzik. A vizsgálatokat végző üzemeltetőktől begyűjtött adatokat az erre a célra rendszeresített adatlapon rögzíti, szükség szerint értékeli, majd központi feldolgozásra megküldi. Öntözési időszakban a működési terület öntöző főműveit, illetve csatornák vízminőségi állapotát vizsgálatok alapján nyomon követi, az eredményekről tájékoztatja az üzemeltetőt is. A Vízvédelmi Osztállyal összehangoltan, tervszerű ütemben végzi a Felügyelőség területén lévő szennyvízkibocsátók ellenőrzésénél vett, a szennyvízbírság alapját képező minták vizsgálatát. Havária esetén szervezi és végzi a szükséges vízvizsgálatokat. Belvizes, árvizes készültségek elrendelése alkalmával a szükséges célvizsgálatok elvégzésében közreműködik. Végzi a határt metsző vizek vizsgálatát, a nemzetközi előírásoknak megfelelően. A laborok akkreditálását jelentő országos és nemzetközi interkalibrációs program keretében feladatait kötelezően elvégzi. Külön szabályozás és jelentés alapján végzi a vizek radiológiai vizsgálatát. A szennyvizek esetében szükség esetén toxikológiai vizsgálatokat végez. A környezetvédelem érdekében ökológiai, valamint egyéb vizsgálatok - pl. talajok szénhidrogén tartalmának meghatározása - elvégzése is feladatát képezi. Ellátja a háttérszennyezettség mérőállomásoknál gyűjtött csapadék és talajvizek vizsgálatát.

33


p) Számítógépen lévő úgynevezett vízminőség védelmi adatbázist az aktuális adatokkal kiegészíti, a vízminőség változási tendenciákat kimutatja.

2.4.3.2. Levegőtisztaság-védelem a) Hatáskörébe utalt levegőtisztaság-védelmi feladatokat lát el a légszennyező források emisszió mérése a környezeti háttérszennyezettség monitoringozása céljából. b) A Felügyelőség szakértői egységének belső megrendelése alapján ellátja a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos emisszió méréseket, szükség szerinti ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Tapasztalatairól vizsgálati jegyzőkönyveket készít. c) A belső előírásokkal összhangban a szabad kapacitás terhére, megbízások alapján, emisszió méréseket, légszennyezettség méréseket, tervezési alapadatokat szolgáltató vizsgálatokat végez. d) Ellátja a levegőminőségi állapotot mérő-, észlelő, ellenőrző (monitoring) rendszer működtetését a Felügyelőség működési területén. Gondoskodik az adatok Felügyelőségi, országos információs rendszerébe történő beépítéséről: rendszeres, haladéktalan adatszolgáltatás keretében. e) A méréseket, vizsgálatokat az akkreditált szervezet keretében, az minőségügyi kézikönyv szerinti módszerekkel végzi. f) A mérési adatokat az információs adatlapokon rögzíti, és biztosítja az adatok számítógépes nyilvántartását és értékelését. g) Tevékenységét összehangolja a Felügyelőség feladataival, előnyben részesíti a hatósági megbízások teljesítését. h) Megbízás alapján közreműködik a hatósági döntések műszaki megalapozásában, szakvélemények készítése útján. i) Fejleszti a méréstechnikai, nyilvántartási módszereket, részt vesz a szabványos mérési eljárások, méréstechnikával kapcsolatos rendelet, fejlesztési dokumentációk elkészítésében, véleményezésében. j) Számítógépes nyilvántartással fajlagos emisszó katasztert létesít és működtet. Az eredményeket publikálja, kiadmányokban megjelenteti. k) Fejleszti a műszerparkot, biztosítja a műszerek karbantartását, javítását, hitelesítését. Biztosítja az állagmegőrzést, vagyonvédelmet. l) Együttműködik külső mérőszervezetekkel a mintavételezésben, a minták analízisében együttműködési megállapodás, szerződés szerinti körülmények között. m) Közreműködik havária helyzetekben a szükséges célvizsgálatok elvégzésében. n) Részt vesz hazai, nemzetközi interkalibrációs vizsgálatokban. o) A környezetvédelmi oktatást, nevelést méréstechnikai rendezvényekkel, bemutatókkal segíti. Mérési eredményeit publikálja, kiadványokban megjelenteti. p) Megbízása esetén közreműködik technológiák, berendezések levegőtisztaság-védelmi minősítésében. Az ehhez szükséges méréstechnikai feltételeket kialakítja és működteti.

2.4.3.3. Zaj- és rezgésvédelem a) A működési területen munkaterv szerint, zaj- és rezgésvédelmi méréseket végez. b) Elvégzi a környezeti zajkibocsátás és zajterhelés szabványos módszerekkel történő mérését akkreditált rendszerben, szükség szerint hatósági zajkibocsátási határértéket/határértékeket határoz meg. c) Megbízások alapján elvégzi a környezeti zajvédelmi méréseket is. d) Szabadkapacitás kihasználása érdekében munkatéri zajméréseket végezhet. e) Közreműködik zajvédelemre vonatkozó jogszabályok szerinti eszközök, munkagépek zajminősítő vizsgálatában. f) Hatósági feladatai keretében rezgésvédelmi méréseket végez. g) Feladata a szabványos mérési módszerek kidolgozása és bevezetése is. h) Együttműködik más mérőszervezetekkel, gondoskodik a műszerfejlesztésekről, új kiértékelő módszerek bevezetéséről. i) Feladata továbbá a munkavédelmi előírások betartása a környezeti nevelés érdekében pedig előadások tartása, szakcikkek megjelentetése.

34


2.4.4.

A Felügyelőség kezelésében lévő Monitorállomásokról

2.4.4.1. Monitorállomásokkal kapcsolatos feladatok A Felügyelőség monitoring-állomásokat üzemeltett a környezetállapot figyelése, értékelése érdekében. 2.4.4.1.1 . Igazgató feladata a monitorállomások működtetésével kapcsolatban: a) A monitoring állomások felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja, kivéve a rendelkezési jogot. b) Munkatársai révén gondoskodik a monitorállomások folyamatos és hosszú távon történő működtetéséről és rendszeres ellenőrzéséről. c) Szükség esetén eleget tesz riasztási kötelezettségének mind a hazai és mind a nemzetközi szervek felé. d) A mérőállomás vezetője útján gondoskodik az állomás észlelési adataira vonatkozó minőség ellenőrzési tevékenységről és az összehasonlító párhuzamos mintavételek végrehajtásáról. 2.4.4.1.2. Mérőállomás vezetőjének feladatai: a) Gondoskodik a munkatársai útján monitorállomások nyers mérési adatainak a lekérdezéséről, és elemzéséről. b) A mérési eredmények alapján szükséges esetben az igazgató kezdeményezi a riasztás megtételét. c) Gondoskodik arról adott esetben, hogy a monitorállomások egységes rendszerben történő működtetése a rendszergazda szervezettel összhangban történjék. d) Gondoskodik a mérőműszerek kalibrálásáról, és a műszerek fenntartásáról és a működéséhez szükséges karbantartások elvégzéséről. e) Ellenőrzi az állagmegóvási, őrzési és vagyonvédelmi kötelezettségek tényleges teljesítését, és a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi a Gazdasági Ellátó Osztálynál. f) Munkatársai bevonásával az általános igazgatóhelyettesen keresztül éves pénzügyi- és munkaterveket készít a monitoring-állomás működtetésével kapcsolatos igényekről a rendszergazda, illetőleg a KvVM illetékes Főosztálya részére. g) Negyedévente jelentést készít a Rendszergazda felé a monitoring állomás működéséről, félévente a feladatra elkülönített intézményi keret felhasználásáról. 2.4.4.1.3. Gazdasági Ellátó Osztály vezetőjének feladatai: a) Előkészíti a monitoring állomás működtetésével kapcsolatos karbantartási szerződéseket és gondoskodik azok megkötéséről, továbbá a karbantartási munkák ellenőrzéséről. b) Gondoskodik a monitorállomás állagmegóvását, őrzését és vagyonbiztosítását végző személyekkel kötendő szerződés megkötéséről.

3.

A Hatósági Egység osztályainak feladata

A Hatósági Egység tagozódása: - Hatósági Osztály - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály - Vízjogi Engedélyezési Osztály 3.1.

Hatósági Osztály

3.1.1. A Hatósági Osztály a)

Feladata a Felügyelőség valamennyi hatósági jogkörében szakmailag előkészített határozattervezetének ellenőrzése a törvényességi követelmények teljesülésének szempontjából. b) Eljár a hatósági (szakhatósági) ügyekben a döntéshez szükséges iratok, nyilatkozatok, szakmai állásfoglalások, stb. beszerzése érdekében. c) A feltárt konkrét tényállások és a szakértői állásfoglalások alapján kialakítja a Felügyelőség állásfoglalását a hatósági (szakhatósági) ügyekben hozott döntéseivel.

35


d) Nyilvántartja a hatósági nyilvántartás keretén belül a döntéseket (határozatokat) szakhatósági állásfoglalásokat, a kötelezések, az utóellenőrzések határidejét. A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése érdekében a kiadott határozatok (vagy állásfoglalás) egy példányát az illetékes osztálynak megküldi. e) Feladatköréből eredően végzi az iktatást, iratkezelést, a hatósági (szakhatósági) ügyek iratainak irányítását, az ügy intézéséhez szükséges illetékes osztály(ok) szakértői állásfoglalásának kikérését. f) Ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását. g) A felszámolási és végelszámolási ügyekben a koordinációt végzi, felkéri a szakmai osztályokat szakértői feladatok ellátására. h) Kezeli az irattárat, végzi az iktatást, a kiadandó megkereséseket postázza. i) Készíti a hatósági munkával kapcsolatos jelentéseket, statisztikát, összeállítja a Hatósági Osztály beszámolóját. j) Követi a Felügyelőség feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi változásokat, és folyamatosan tájékoztatja azokról a többi osztályt, és a Mérőállomást. k) Véleményezi előzetesen a belső szabályzatok és utasítások tervezetét, az iratkezelési szabályzatot elkészíti és aktualizálásáról gondoskodik l) Előkészítő tevékenységet végez a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti ügyekben. m) Működteti a Felügyelőség ügyfélszolgálatát n) Végzi a HNYR–rel kapcsolatos adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat.

3.2.

Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály:

Feladatkörének szakterületi tagozódása: • • • • • •

környezetvédelmi engedélyezés egységes környezethasználati engedélyezés környezetvédelmi felülvizsgálat (részleges és teljes körű) környezetvédelmi teljesítményértékelés felszámolási és végelszámolási eljárással kapcsolatos állapotvizsgálat településrendezési tervek, települési környezetvédelmi programok véleményezése

3.2.1. A Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály a)

b) c)

d) e) f) g) h)

i) j)

A Felügyelőség hatósági jogkörében koordinálja és intézi a hatáskörébe tartozó engedélyezési, felülvizsgálati, teljesítményértékelési, állapotvizsgálati eljárásokat. Kiadmányozási szintű határozattervezetet ad a Hatósági Osztály felé. Koordinálja a Felügyelőség hatáskörébe tartozó környezetvédelmi engedélyekkel és felülvizsgálatokkal kapcsolatos hatósági és szakmai feladatokat. A felügyelőség szakhatósági jogkörében eljárva intézi és koordinálja a kistérségi, települési környezetvédelmi programok, településrendezési tervek, önkormányzati rendeletek véleményezését. Tájékoztatja a beruházókat, kérelmezőket az előzetes környezeti hatástanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány, és az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció általános és területi követelményeiről, az elérhető legjobb technika (BAT, BREF) útmutatóinak, dokumentációinak hozzáférési lehetőségeiről. Kapcsolatot tart a szakhatóságokkal, szakmai osztályokkal, gondoskodik azok állásfoglalásának beszerzéséről, biztosítja a KHT véleményezésének zavartalanságát, nyilvántartja a határidőket. Gondoskodik az eljárások során a lakossági és szakmai nyilvánosság tájékoztatásáról, a tanulmányok és az engedélyek közzétételéről. Biztosítja a belső irattár kezelését, és a nyilvántartás vezetését. Előkészíti a környezetvédelmi engedélyezéssel kapcsolatos határozatot, kiadja a szakhatósági megkereséseket, hiánypótlási felszólításokat. Felügyeli a környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély feltételeinek érvényesülését, nyilvántartja a hatósági ellenőrzések tapasztalatait, kezdeményezi a hiányosságok felszámolását. Gondoskodik a hatósági feladatok ellátásához szükséges aktuális adatbázis fenntartásáról a számítógépes adatbázis kezeléséről, üzemelteti a feladatkörébe tartozó szakmai adatbázisokat. Részt vesz a helyi környezetvédelmi program építési szabályzat és a településrendezési tervek egyeztetési eljárásaiban.

36


k) Véleményezi az illetékességi terület térségeire vonatkozó, a megyei és a kistérségi környezetvédelmi programot, területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a kiemelt térségek és a megyei területrendezési terveket. l) Más hatóságok eljárásaiban, a Felügyelőség szakhatósági jogkörén belül, a szakmai osztályok sorában a Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály közreműködik a Felügyelőség egységes szakhatósági állásfoglalásának kialakításában.

3.3.

Vízjogi Engedélyezési Osztály

3.3.1. A Vízjogi Engedélyezési Osztály feladata a) b)

c) d) e) f) g) h) i)

j) k)

4.

Az elsőfokú vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása, elvi, létesítési, üzemeltetési ill. fennmaradási engedély kiadása, módosítása, szüneteltetése, visszavonása. A vízügyi hatósági ellenőrzésből eredő feladatok ellátása, a vízügyi felügyelet keretében • a vízimunkák, vízilétesítmények megvalósításának, vízilétesítmények üzemeltetésének, vízhasználatok gyakorlásának ellenőrzése, • a vízjogi engedély nélkül végzett munkák, illetőleg megvalósított létesítmények és vízhasználatok folyamatos felderítése, • szükséges hatósági intézkedés megtétele. Közcélú létesítmények esetén szükség szerint vízvezetési, illetve vízhasználati szolgalom alapítása. Vízjogi kötelezések kiadása. Vízkészletjárulék fizetéssel kapcsolatos kötelező határozatok kiadása, illetve egyéb intézkedések megtétele. A vízbázisvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. Vízgazdálkodási (vízikönyvi) nyilvántartás vezetése. A felelős műszaki vezetői és tervezői névjegyzékbe való felvételi eljárás lefolytatása, illetve névjegyzék vezetése. Jogorvoslattal kapcsolatos eljárások végzése: a beérkezett fellebbezésekre szakvélemények beszerzése, másodfokú vízügyi hatósághoz való felterjesztés előkészítése, a másodfokú határozatban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. Vízjogi végrehajtási eljárások lefolytatása. A műszaki átadási és üzembe helyezési eljárásokon való részvétel, hatósági helyszíni szemle lefolytatása.

A Szakértői Egység osztályainak feladata

A Szakértői Egység tagozódása: - Hulladékgazdálkodási Osztály - Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály - Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály - Természet-és Tájvédelmi Osztály - Vízvédelmi Osztály

4.1.

Hulladékgazdálkodási Osztály

4.1.1. A Hulladékgazdálkodási Osztály a)

A környezetvédelmi szakigazgatási - hatósági (szakhatósági) - területi feladatok közül ellátja a hulladékok kezelésével és hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. b) A hulladékokkal kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtásának ellenőrzésére éves terv alapján helyszíni ellenőrzéseket végez a Felügyelőség illetékességi területén.

37


c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) r)

A Felügyelőségre érkezett bejelentés, panasz, vagy egyéb jelzés alapján indított eljárásokban soron kívüli ellenőrzéseket végez. A helyszíni ellenőrzéseken feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére kötelező határozatot ad ki, illetve amennyiben szükséges szankcionálja azokat. A gazdálkodó szervezetek részéről a hulladékok keletkezésével, kezelésével kapcsolatos nyilvántartások alapján a Felügyelőségre beküldött adatokat ellenőrzi, rendszerezi és az adatbázisban (HIR) rögzíti. Gondoskodik a kezelésében lévő további adatbázisok (LANDFILL, KÁRINFO, HNYR) feltöltéséről, karbantartásáról, valamint az adatok szükség szerinti lekérdezéséről. Végzi a PCB-t és PCT-t tartalmazó berendezések folyamatos nyilvántartását, adatszolgáltatását a minisztérium felé. Eljár a hulladékok kezelésére vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyek elkészítésében. Közreműködik a hatáskörébe tartozó szakhatósági állásfoglalások elkészítésében. A felszámolási eljárások során felügyeli a tevékenység során keletkezett hulladékok jogszabályi előírások szerinti kezelését. Közreműködik az Országos és a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek felülvizsgálatában. Véleményezi a helyi hulladékgazdálkodási terveket, ellenőrzi, értékeli és határozatban jóváhagyja az egyedi hulladékgazdálkodási terveket. Ellenőrzi, véleményezi, jogszabály alapján határozatban jóváhagyja a termékdíjjal kapcsolatos kérelmeket, valamint ezekről adatot szolgáltat a Főfelügyelőség részére. Közreműködik a felülvizsgálati hatósági eljárásokban. Véleményezi a településrendezési terveket, környezetvédelmi programokat és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeleteket. Véleményezi a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabálytervezeteket. Kapcsolattartás és együttműködés a civil szervezetekkel az elhagyott hulladékok felderítésében, felszámolásában.

4.2.

Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály

4.2.1.

A Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály

a)

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)

Eljár a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a földtani közeg minőségi védelmét érintő engedélyezési ügyekben, melyek során érvényesíti a környezetvédelmi érdekeket. Kiadmányozási szintű határozattervezetet ad a Hatósági Osztály felé. Elvégzi, illetve részt vesz az első sorban a felszín alatti vizeket és a földtani közeget terhelő tényleges, vagy potenciális szennyező források ellenőrzésében éves terv alapján, valamint rendkívüli esetben/esetekben. A rendelkezésre álló információk alapján - amennyiben szükséges - a vonatkozó jogszabály figyelembe vételével kiveti a felszín alatti vízvédelmi bírságot. Gondoskodik a kezelésében lévő adatbázisok (pl. FAVI, KÁRINFO) feltöltéséről, karbantartásáról, valamint az adatok szükség szerinti lekérdezéséről. A Felügyelőség területre vonatkozóan figyeli, értékeli, adatokat gyűjt és nyilvántartja a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotának mutatóit. Elvégzi a Felügyelőség működési területén folyó kármentesítésekkel kapcsolatos hatósági feladatokat. Közreműködik a bányászati tevékenységek, a veszélyes folyadékok-és olvadékok tárolására szolgáló tartályok létesítésének engedélyezésében. Közreműködik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban, a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmével összefüggő feltételek meghatározásában. Részt vesz a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos hazai feladatok végrehajtásában. Szakvélemények készít vízilétesítmények engedélyezési eljárásaihoz, vízjogi kötelezések kiadásához. Ellátja a felszín alatti vízbázisok védelmével kapcsolatos szakmai és hatósági feladatokat. Végzi a közüzemi és egyéb vízművek, a felszín alatti víz kitermelésével illetve megfigyelésével kapcsolatos kutak, valamint egyéb vízellátással kapcsolatos létesítmények ügyeinek intézését. A felszámolási eljárások során gondoskodik a felszín alatti vizet és a földtani közeget érintő szennyezés megszüntetéséről. Elvégzi a településrendezési eszközök, valamint környezetvédelmi és egyéb önkormányzati, és területi programok, tervek véleményezését a felszín alatti víz-és földtani közeg védelme szempontjából. Az állattartó telepek adatait nyilvántartja, aktualizálásukról gondoskodik.

38


p) Felelős a vizek nitrát szennyezésének vizsgálatért, valamint az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartásáért. q) Véleményezi a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmével kapcsolatos jogszabály tervezeteket, szakmai útmutatókat stb.

4.3.

Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály

4.3.1

. A Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály

a)

Ellátja a - levegőtisztaság-védelemmel, - zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos környezetvédelmi szakigazgatási - hatósági (szakhatósági) - területi feladatokat.

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) r) s)

t)

u)

4.4.

Ellenőrzi a levegő- és zajvédelmi jogszabályok végrehajtását Ellenőrzi és engedélyezi a levegő- és zajterhelő tevékenységeket, létesítményeket, forrásokat. Levegő- és zajterhelési (technológiai, egyedi) határértéket/értékeket, feltételeket állapít meg. Ellenőrzi a radioaktív, ózonréteget károsító és szénhidrogén anyagot kibocsátókat. Kiszabja a levegőszennyezési- és zajvédelmi bírságot. Közreműködik a környezetvédelmi engedélyezések, felülvizsgálatok, IPPC folyamatában. Feldolgozza a levegőtisztaság-védelmi alap- és éves bejelentéseket. Kezeli a levegő- és zajvédelmi adatbázisokat. Teljesíti az adatszolgáltatásokat, adatkéréseket. Éves terv alapján ellenőrzéseket, illetve szükség szerinti gyakorisággal panaszkivizsgálásokat végez. Szervezi és koordinálja a levegőtisztaság-védelmi intézkedési program végrehajtását. Közreműködik a levegőszennyezettség és zajterhelés mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozásában, fejlesztésében. Képviseli a levegő- és zajvédelmi szakterületeit. Elvégzi a levegőtisztaság- és zajvédelem állapotértékelések, módszertani fejlesztés. Közreműködik a környezetvédelmi, területfejlesztési, szennyezés-csökkentési programok illetve rendezési tervek véleményezésében. Együttműködés a Felügyelőség többi osztályával, a szakhatóságokkal és ügyfelekkel a hatósági eljárásokban; társadalmi-, oktatási szervezetekkel és érintettekkel szakmai ügyekben. Részt vesz a műszaki és jogi szabályozás elkészítésében, a környezetirányítási rendszerekkel és környezetvédelmi szempontú termék-minősítéssel kapcsolatos feladatokban, felszámolási, a végelszámolási és csődeljárásokban, Közreműködik az építésügyi, használatbavételi engedélyezésekben, védelmi övezetek, hatásterületek meghatározásában, a levegőkörnyezet-egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos, a Felügyelőség feladatkörébe tartozó feladatok végzésében, Közreműködés a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pályázatok kezelésében,

Természet-és Tájvédelmi Osztály

4.4.1. A Természetvédelemi Osztály a)

Intézi a természetvédelmi törvény, illetve az erdőtörvény szerint feladatkörébe tartozó hatósági és szakhatósági feladatokat. b) Eljár a vadvédelmi, vadászati, a halászattal és horgászattal kapcsolatos eljárásokban. c) Ellátja az állatok védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat. d) Eljár a védett életközösségekkel, növényekkel és állatokkal, illetve a veszélyeztetett állatfajokkal kapcsolatos ügyek intézésében. Amely feladatok keretében: - A hatékonyabb és szakszerűbb természetvédelmi hatósági munka ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel.

39


-

-

-

4.5.

A természetvédelmi szakmai munkához szükséges alapadatokat és szakmai anyagokat megszerzi és azokat rendszerezi. A természeti értékfelméréseket, adatbázisokat rendszerezi és azokat beépíti a hatósági munkába. Működteti a természetvédelmi célú informatikai alkalmazásokat. Kapcsolatot tart a természetvédelemmel területén tevékenykedő társhatóságokkal, hivatalokkal, önkormányzatokkal. Kialakítja és vezeti a vadászati, halászati, erdőgazdálkodói nyilvántartásokat. Természetvédelmi hatósági ellenőrzéseket végez a nemzeti park szakembereivel közösen. Ellátja az általános tájvédelmi feladatokat, véleményezi a tájrekonstrukciók végzését. Természetvédelmi szempontok alapján véleményezi a vezeték létesítéseket. Tájvédelmi szempontból véleményezi a hírközlő rendszerek, tornyok létesítését. Közreműködik a körzeti erdőtervek, illetve az új erdészeti üzemtervek véleményezésében. A védetté nyilvánítások előkészítésénél erdőrészletenkénti felülvizsgálatot végez. Véleményezi védett természeti területeken az éves fakitermelési, erdőművelési , erdőtelepítési terveket a természetvédelmi őrszolgálat bevonásával. Szakmai szempontból véleményezi a környezeti hatásvizsgálatok, környezetvédelmi felülvizsgálatok dokumentációit. Építészeti ügyekben szakvéleményt/szakvéleményeket készít. Földhivatali eljárások szakmai, szakhatósági véleményezése. Véleményezi a településrendezési terveket, a települési környezetvédelmi programokat. Részt vesz a bánya-felügyeleti hatósági engedélyezési eljárásokban, a vízjogi létesítései engedélyezési eljárásokban, a közlekedési hatóság engedélyezési eljárásaiban, a régészeti feltárások, kulturális örökség védelmével összefüggő tevékenységek szakmai szempontú véleményezésében. Engedélyezi a védett területeken mezőgazdasági tevékenység végzését. Lefolytatja a védetté nyilvánítást megelőző hatósági eljárást. Ellátja a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó fajok engedélyeztetési eljárásait. Biztosítja a védett fajok élőhelyeinek védelmét hatósági eszközökkel. Természetvédelmi érdekből gazdálkodói korlátot rendelhet el, felfüggesztheti a gazdálkodói tevékenységet, valamint bírságot szabhat ki. Engedélyezi védett területen a kutatás végzését, sport rendezvények tartását. Engedélyezi védett fajok áttelepítését, védett állatfajok tartását, preparálását. Végzi a fegyvertartási engedélyek kiadásához, a pályázati igazolások kiadásához szükséges adatközlést. Összehangolja a hatósági és őrszolgálati munkát.

Vízvédelmi Osztály

4.5.1. A Vízvédelmi Osztály a)

A vízvédelmi szakigazgatási - hatósági (szakhatósági) - területi feladatai közül ellátja a - felszíni vizek védelmét, - szennyvíz kibocsátások ellenőrzését, a környezeti tevékenység ellenőrzése során a feladattal kapcsolatos hatósági (szakhatósági döntést megalapozó tevékenységeket (vélemény, szakhatósági, határozat kiadmány tervezet elkészítése). b) Feladatkörében ellátja a vizek szennyezéseivel kapcsolatos, valamint a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozó hatósági (szakhatósági) döntést megalapozó tevékenységeket (vélemény, szakhatósági, határozattervezet). A kiadmányozási szintű tervezetet a Hatósági Osztály felé továbbítja. A Felügyelőségnek a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú hatósági (szakhatósági) jogköreinek gyakorlását szakmai véleményével támasztja alá. Ehhez szükség esetén a tárgy szerint szükséges osztályt ill. a Mérőállomást bevonja. c) Gondoskodik a hatósági feladatok ellátásához szükséges aktuális adatbázis fenntartásáról, a számítógépes adatbázis kezeléséről. d) Összefogja és koordinálja (a vízgazdálkodási célkitűzésekkel összehangoltan) a Felügyelőség működési területén a víz természeti megjelenésének és a társadalmi igényeknek megfelelően a vízminőség védelmi, vízkészlet védelmi és környezetfejlesztési feladatokat. Ennek érdekében koncepciókat, tanulmánytervet dolgoz ki, a rendelkezésre álló adatok alapján, amelyeket a vízügyi műszaki tervek véleményezésénél, illetve a hatósági engedély határozataiban érvényesít, a komplex környezetvédelem figyelembevételével.

40


e)

f) g)

h) i) j) k)

l)

m) n) o) p) q) r) s) t) u) v)

A működési terület vízkészletének adatait - a Mérőállomással összehangoltan - rendszeresen értékeli, ezek alapján megteszi a vízminőség szabályozással kapcsolatos intézkedéseket, a vízhasznosítás és a víz természeti értékként való megőrizhetősége érdekében. Együttműködik a Vízügyi Igazgatóság vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos tevékenységének fejlesztésében. A felügyelőség ellenőrzési terve (illetve jogszabályban meghatározottak) szerint végzi a szennyvízkibocsátások, illetve üzemek, intézmények szennyvíztisztító létesítményeinek ellenőrzését, mezőgazdasági üzemek vízminőségére kiható tevékenységét és ezek alapján a vonatkozó rendeletek szerint vízszennyezési, csatorna és vízvédelmi bírság kivetését kezdeményezi. (Előtte szakvéleményt ad, illetve közöl.) Szükség esetén egyedi határérték megállapítását kezdeményezi. Vezeti a szennyvízkatasztert, folyamatosan regisztrálja a terület vízminőségi helyzetét, és intézkedik a megelőzésre, a potenciális veszélyek elhárítására.. Nyilvántartja az üzemek kárelhárítási terveit. A hatósági engedélyezési eljárásokban szakvéleményt ad a kibocsátott szennyvízben lévő szennyező anyagok egyedi határértékeire vonatkozóan. Ellátja a vízi környezet védelmével kapcsolatos területi koordinációs feladatokat. A területfejlesztési tervekben kezdeményezi a vízminőség védelem érdekeinek érvényesítését, a vízi környezet javítását célzó létesítmények megvalósítását. Ellátja a vízkészlet védelemmel összefüggő környezetvédelmi jogszabályok érvényesülését. Gondoskodik az azt megalapozó adatbázis nyilvántartási rendszerének kialakításáról, végzi az adatok központi nyilvántartását és feldolgozását. A vízhasznosítási technológia határértékek figyelembevételével a szakhatósági jogkörében szükség esetén kezdeményezi a vízjogi engedélyek ebből a szempontból való felülvizsgálatát. Vízkészlet védelmi szempontból gondoskodik (illetve javaslatot tesz) a területi vízgyűjtő fejlesztésének tervszerű, összehangolt megvalósítására. Az önkormányzatokkal együttműködve a térség településeinek vízellátásra, csatornázására, szennyvíztisztítására és fürdőellátásra készített közép- és hosszú távú koncepciókat véleményezi. Összehangolja a térségi és helyi vízgazdálkodást a működési terület vízkészlet védelmének egységes érdekeivel, és nyilvántartja az engedélyezett vízhasználatokat. Részt vesz a távlati vízbázisok kijelölésében, javaslatot tesz a vízkutatási tervek elfogadására. Részt vesz a mélyfúrású kutak kijelölésében, és véleményezi a vízbeszerző létesítmények megvalósulását. Feladata ellátásánál szoros kapcsolatot tart és együttműködik a működési területen lévő önkormányzatokkal a szakmai feladatokban. Végzi a műszaki szabályozással és szabványosítással kapcsolatos feladatokat. A Felügyelőség kárelhárítási szabályzatában előírtak szerint a rendkívüli vízszennyezések feltárását és a környezeti kárelhárítás operatív irányítását ellátja. Közreműködik a Felügyelőség más osztályaival a hatásvizsgálatokkal, a környezetvédelmi felülvizsgálattal és a teljesítményértékeléssel kapcsolatos eljárásokban.

41


2.

számú melléklet

Szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek adományozhatóságáról A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 30/A. § (1) bekezdése alapján az adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek száma a Felügyelőségen együttesen legfeljebb tíz.

3.

számú melléklet

Képzettségi pótlékban részesülő munkakörök A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 48/A. § (3) bekezdése alapján a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek az alábbiak: képzettség környezetvédelmi szakvegyész informatikus felsőfokú végzettség munkaügyi és TB ügyintézői végzettség Mérlegképes könyvelői oklevél

4.

munkakör minőségügyi vezető II. informatikai és számítógép ügyintéző besorolási osztály esetén II. besorolás bér-és munkaügyi előadó esetén II. besorolás pénzügyi számviteli előadó munkakörben

számú melléklet

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 22/A. § (8) bekezdés h) pontjának második fordulata alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök az alábbiak: Munkakör szervezeti egység Jogalap Igazgató Ktv. 22/A. § (8) bek. c) pont Igazgatóhelyettes Ktv. 22/A. § (8) bek. c) pont Osztályvezető valamennyi szervezeti egység Ktv. 22/A. § (8) bek. c) pont Munkaköri leírás alapján valamennyi szervezeti egység Ktv. 22/A. § (8) bek. f) pont közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő A Felügyelőségen valamennyi vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselő kétévente köteles a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni.

42


5.

számú melléklet

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.) 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti működési szabályzat mellékletét képezi. I. Bevezetés Szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság az államháztartás működési rendjében valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelenti, amely megjelenhet a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. Formái: - a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve - a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények. Alapesetei: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: • hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) • keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok elkerülése érdekében a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, mely átruházható. II. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége. A megelőzés körébe tartozó tevékenységek elvégzésre vonatkozó jogosultságot, valamint a szankcionálás nélkül orvosolható korrekciót a költségvetési szerv vezetője a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire ruházza át. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény(továbbiakban: Áht.) 97. §-a szerint: „(1) A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. (2) A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.”

43


Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szervek munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetője felelős azért, hogy: • a szervezet a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön, • a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának folyamatosan figyelemmel kíséréséért, • szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság a szabálytalansággal arányban álló mértékben kerüljön korrigálásra.

III. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a dolgozó és munkáltató részéről egyaránt, valamint a belső ellenőrzés is felfedhet szabálytalanságokat. 1.

A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles írásban értesíteni (jelentés) a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Ha az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

2.

A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot

A költségvetési szerv vezetője, illetve az osztályvezetők észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.

A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően jár el. A költségvetési szerv vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az éves ellenőrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza az ellenőrzések során a büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát. 4.

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.

IV. Intézkedések, eljárások megindítása A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

44


Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatalát jelenti az arra illetékes szervek értesítése (feljelentés, bejelentés) annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyek felmerülése esetén a költségvetési szerv vezetője a fegyelmi eljárás megindítása előtt vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre – a jogszabályi előírásokra figyelemmel külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye alapján sor kerülhet további vizsgálat elrendelése is. Vizsgálat alapján, vagy egyértelmű, tisztázott tényállás esetén a szabálytalanság eredményeként - külön vizsgálat lefolytatása nélkül - sor kerülhet a fegyelmi eljárás megindítására, és az ügy fegyelmi eljárás keretében történő kivizsgálására. Vizsgálat lefolytatására szabálytalanság megállapítását követően akkor kerülhet sor, ha a felelősség eldöntéséhez és a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. Az ügy körülményeinek kivizsgálására – a fegyelmi eljáráshoz szükséges alapos gyanú kialakítása céljából - külső szakértő is felkérhető. A fegyelmi eljárásra irányadó szabályok megtartását azonban ilyenkor is biztosítani kell. Amennyiben a szabálytalanság következtében kár keletkezik, a kártérítési felelősséget - a fegyelmi eljárásra irányadó szabályok alapján lefolytatott - kártérítési eljárás keretében kell megállapítani. a feltételek fennállása esetén a kár megtérítése követelhető a mulasztó köztisztviselőtől.

V. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének feladatai: • nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; • figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatot végzők által tett javaslatok végrehajtását; • a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” (a hasonló projektek, témák, kockázatok) meghatározza, • információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. Az intézkedést tevő osztályvezetők saját hatáskörükben is kötelesek az általuk megtett intézkedéseket nyomon követni.

VI. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása A költségvetési szerv vezetője: • gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; • gondoskodik a kapcsolódó írásos dokumentumoknak elkülönített nyilvántartásban való iktatásáról; • nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; • a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. A nyilvántartások készítése, iktatása kezelése a költségvetési szerv szervezeti egységeinél önállóan történik. A nyilvántartásoknak tartalmaznia kell a szabálytalanság megjelölését, körülményeit, feltételezett vagy tényleges okait, a saját hatáskörben, illetve a költségvetési szerv vezetője által megtett intézkedéseket. VII. Jelentési kötelezettségek tartalma Jelentési kötelezettsége van: -

a dolgozóknak, az igazgatóhelyetteseknek, osztályvezetőknek, a költségvetési szerv vezetőjének, a belső ellenőrnek,

45


-

külső ellenőrző szervnek.

A dolgozó által észlelt szabálytalanságról készült jelentés, valamint az igazgatóhelyettes és osztályvezető által önállóan észlelt szabálytalanság esetén az igazgatóhelyetteseknek és osztályvezetőnek eljárási, illetve saját jelentéstételi kötelezettsége van. A szabálytalanságok kezelése körében az igazgatóhelyettesnek és osztályvezetőnek jelentéstételi kötelezettsége van a költségvetési szerv vezetője felé az észlelt szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről, valamint hatáskörük hiánya esetén a szükséges intézkedésekről. A jelentésnek tartalmaznia kell a szabálytalanság megjelölését, körülményeit, feltételezett vagy tényleges okait, a megtett intézkedéseket, valamint a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörében szükséges döntéseket, intézkedéseket. A belső ellenőrzés vizsgálata során az általa tapasztalt szabálytalanságokat belső ellenőrzési jelentésében jelenteni köteles. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ber.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 8 (kivételes esetben 30) munkanapon belül intézkedési tervet kell készítenie. A költségvetési szerv vezetőjének a Ber. 31. § (3) b), ba), bb) pontjai alapján éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. A külső ellenőrzési szerv vizsgálatáról jelentést készít, melyben külön kitér a szabálytalanság észlelésére. A szabálytalanságok kezelésére vonatkozóan a költségvetési szerv intézkedési tervet készít.

VIII. A szabálytalanságok felmerülése esetén alkalmazandó eljárások 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani, illetve az eljárás lefolytatása. Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény. A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó hatóságnak megküldeni. Ha a feljelentés azonnali intézkedést kíván, azt el kell fogadni.

2. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással: A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

46


A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hátóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, illetőleg a kártérítés összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet. A kártérítés megállapítása mellőzhető, ha az eljárás befejezését jelentősen késleltetné. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) megfelelő rendelkezései. a) A közigazgatási szerv két irányban okozhat kárt. Egyrészt a közigazgatási szerven kívül álló harmadik személynek (Ptk. szabályai szerint), másrészt az általa foglalkoztatottaknak (Mt. szabályai szerint). - Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. - A költségvetési szerv (munkáltató) a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. b) A közigazgatási szerv a szabálytalansággal okozott kár megtérítésére az alábbi feltételekkel kötelezheti a munkavállalóit: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

47


A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét eltérően is szabályozhatja. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli. A feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja. c) A köztisztviselő az által szabálytalanság elkövetésével okozott kár megtérítésére a következő eljárás alapján kötelezhető: A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig felel, amennyiben - a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével - hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével kárt okozott, vagy a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta. A köztisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

4. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., illetve a Ktv. megfelelő rendelkezései az irányadók. A költségvetési szervnél foglalkoztatott dolgozók közül fegyelmi eljárás folytatható le a köztisztviselőkkel és az ügykezelőkkel szemben. A fizikai alkalmazottak jogviszonyát az Mt. szabályozza. Velük szemben fegyelmi eljárás nem indítható, súlyos szabálytalanság felmerülése esetén kizárólag rendkívüli felmondás alkalmazására nyílik lehetőség. A Ktv. rendelkezik a fegyelmi eljárás megindításáról, mely a kinevezési jogkör gyakorlójának jogosítványa. Az eljárás a következők szerint folytatható le: Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

48


A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselői közül. A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. Ha a köztisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti: a) - legfeljebb az akadály megszűnéséig -, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését nem tudja előterjeszteni, illetve b) - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. Az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg. A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízású köztisztviselők. Vizsgálóbiztosként, a fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt: a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetőleg annak hozzátartozója, b) az eljárás alá vont köztisztviselő hozzátartozója, c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják. A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik; b) a fegyelmi eljárás megindítására határidő után kerül sor; c) a köztisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

49


6.

számú melléklet

A Felügyelőség ellenőrzési nyomvonala

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Felügyelőség működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: - a felügyelőség működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; - kialakításával a felügyelőségre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor; - valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, - megmutatja a felügyelőség folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.

A felelősségi szintek terén: - az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, - az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős, - megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott tevékenységcsoportok meghatározása Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál, modelljének felépítésénél alapkövetelmény tevékenységcsoportok kialakítása, melyek több elemi tevékenységet összefoglalóan képesek leírni.

olyan

Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása a tervezés, végrehajtás és beszámolás folyamataihoz igazodóan határozza meg azokat a folyamatokat, melyek a rendszer alapjául szolgálnak.

A tervezésre vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonal

Ssz.

A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum Felügyeleti döntések, kalkulációk

Feladatgazda Gazdasági vezető

1.

Költségvetési koncepció készítés

Áht., Ámr, PM irányelv

2.

Források felosztása

Jogszabályok, belső szabályzatok

Belső kalkulációk

Gazdasági vezető

3.

Költségvetési javaslat elkészítése


Belső kalkulációk, szabályzatok

Gazdasági vezető

50

Ellenőrző Intézmény vezető, belső ellenőr Intézmény vezető, belső ellenőr Intézmény vezető, belső

Ellenőrzési mód Felülvizsgálat – vezetői ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői ellenőrzés


4.

Költségvetési javaslat elfogadása

Jogszabályok

előző évi teljesítések Javaslat teljes anyaga

ellenőr Gazdasági vezető, intézmény vezető

Felügyeleti szerv

Felülvizsgálat jóváhagyással

Rövidítések jegyzéke: Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet

A végrehajtásra vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonal

Ssz.


Hivatkozás Áht., Ámr, Ktv, Mt, belső szabályozások Áht, Ámr

Dokumentum Kinevezési okirat

Feladatgazda Intézmény vezető, gazdasági vezető

Ellenőrző Intézmény vezető, belső ellenőr

Megbízási szerződés

Kötelezettség vállaló, gazdasági vezető

Intézmény vezető, belső ellenőr

1.

Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások folyósítása

2.

Megbízásokkal kapcsolatos feladatok

3.

Dologi jellegű kiadások teljesítése


Megrendelés szerződés

Gazdasági vezető

Intézmény vezető,. belső ellenőr

4.

Közbeszerzések lebonyolítása


Teljes iratanyag

Gazdasági vezető, intézmény vezető

Intézményv ezető, belső ellenőr

5.

Beruházások, felújítások lebonyolítása


Teljes iratanyag

Gazdasági vezető, intézmény vezető

Intézményv ezető, belső ellenőr

6.

Vagyongazdálkodással összefüggő feladatok elvégzése

Jogszabályok belső szabályzatok

Teljes iratanyag és analitika

Pénzügyi ügyintéző

Gazdasági vezető, függetleníte tt belső ellenőr

7.

Vagyon-nyilvántartással összefüggő feladatok

Jogszabályok, belső szabályzatok KVI útmutatók

Teljes irat anyag és analitika


Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr

8.

Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés szabályainak


Teljes iratanyag és analitika

Pénzügyi ügyintéző,

Gazdasági vezető, függetlení-

51

Ellenőrzési mód Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített, vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és


betartása

tett belső ellenőr

9.

Kötelezettségvállalás nyilvántartása


Alapbizonylatok

Pénzügyi ügyintéző, pénztáros


10.

Könyvelés, számviteli tevékenység

Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika)

Alapbizonylatok

Kontírozó könyvelő, Könyvelő


11.

Banki pénzügyi tevékenység

Alapbizonylatok, bevallások

Pénzügyi ügyintéző,


12.

Pénztári tevékenység

Alapbizonylatok

Pénztáros


13.

Pénzügyi (pénztári) tevékenység és a könyvvitel kapcsolata, egyeztetések elvégzése

Jogszabályok, belső szabályzatok (pénzkezelési szabályzat) Jogszabályok, belső szabályzatok (pénzkezelési szabályzat) Jogszabályok, belső szabályzatok ügyrend

Pénzügyi ügyintéző, pénztáros, kontírozó könyvelő, könyvelő


14.

Bérszámfejtés és TB ügyintézés


Alapbizonylatok, könyvelési naplók, analitikus nyilvántartás ok Alapbizonylatok, bevallások

Bérszámfejtő


15.

Bérszámfejtés és könyvelés kapcsolata, egyeztetések elvégzése

Belső szabályzatok (ügyrend)

Alapbizonylatok, bérfeladás, könyvelési naplók

Bérszámfejtő, Kontírozó könyvelő


16.

Személyügyi ügyintézés


Alapbizonylatok

Személyügyi ügyintéző

Intézményvezető, függetlenített belső ellenőr, gazdasági vezető

Rövidítések jegyzéke: Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Mt. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

52

függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés


A beszámolásra vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonala (valamennyi beszámolót és mérlegjelentést) Ssz.


Hivatkozás

Dokumentum Könyvelési naplók, alapbizonylatok

Feladatgazda Kontírozó könyvelő

Analitikák listái, leltározás bizonylatai


Gazdasági vezető, belső ellenőr

Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) Jogszabályok, belső szabályzatok

Főkönyvi kivonat, leltár, mérleg

Gazdasági vezető, kontírozó könyvelő, pénzügyi ügyintéző Gazdasági vezető, könyvelő

Intézmény vezető,. Belső ellenőr

1.

Főkönyvi kivonat egyeztetése

Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) Jogszabályok, belső szabályzatok (leltározási)

2.

Leltározás, egyeztetés, leltár jóváhagyása

3.

Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása

4.

Pénzforgalmi jelentés összeállítása

5.

A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai

6.

Kiegészítő mellékletek összeállítása


Teljes iratanyag, analitikák, főkönyvi kivonat

7.

A beszámoló szöveges indoklásának összeállítása

Jogszabályok, belső szabályzatok felügyeleti irányelvek

Teljes beszámoló

8.

A beszámoló jóváhagyása

Jogszabályok, belső szabályzatok felügyeleti irányelvek

Teljes beszámoló és szöveges indoklás

Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés

Főkönyvi kivonat, bevallások, analitikák

53

Gazdasági vezető, pénzügyi ügyintéző, bérszámfejtő , könyvelő Gazdasági vezető személyügyi ügyintéző, könyvelő, pénzügyi ügyintéző Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Ellenőrző Gazdasági vezető, belső ellenőr

Intézményvezető, belső ellenőr, gazdasági vezető Intézményvezető, belső ellenőr, gazdasági vezető Intézmény vezető, függetlenített belső ellenőr, gazdasági vezető Intézmény vezető, függetlenített belső ellenőr Intézmény vezető, függetlenített belső ellenőr

Ellenőrzési mód Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés, felügyeleti felülvizsgálat – jóváhagyás


7.

számú melléklet

A Felügyelőség illetékességi területe

54


8.

számú melléklet

A Felügyelőség szervezeti felépítése

55

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzat. Debrecen, 2005

Recommend Documents