DEBRECEN
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. kötet
„Szólj, gondolj, tégy jót, S minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád.”
(Vörösmarty Mihály)
Az elfogadás dátuma
Debrecen, 2014. január 20.
A program időbeli hatálya, érvényessége
Újabb módosításig
Készült: Debrecenben, 2014. január 20.
Jóváhagyta: Dr. Széles Dezsőné igazgató
2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés Az iskolai dokumentumról a tájékoztatás helye és ideje II. Általános rendelkezések
6 6 7
1. Az SZMSZ célja, jogszabályok jegyzéke
7
2.Az intézmény adatai
7
3.Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása
9
III. Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény szervezeti felépítése
9 9
2. Az iskola igazgatósága
10
3. Az intézmény vezetősége
10
4. Az intézmény vezetője
10
5. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik
11
6.Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend
11
7.Az alsó tagozat igazgatóhelyettesének megbízása
11
8.Az általános igazgatóhelyettes megbízása
13
9. A művészeti iskola munkaközösség vezetőjének megbízása
14
10.Az intézmény alkalmazottai
15
11.Az Ált. Isk. és a Műv. Isk. iskolatitkárainak munkaköri feladatai
15
IV. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
15
1.Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és AMI szakmai alap dokumentuma
16
2.Pedagógiai program
16
3.Éves munkaterv
16
3.1.Az éves munkaterv tartalmazza
17
V. Az intézmény közösségei, kapcsolatai egymással és az iskola vezetésével
17
1. Az iskolaközösség
17
2. Az Intézményi Tanács
17
3.Az iskolai közalkalmazottak közössége
18
4.A nevelők közösségei
18
5.A Szülői Szervezet
20
6. A tanulók közösségei
23
7.Az iskolai Diákönkormányzat
23
VI. A Vörösmarty Diáksport Egyesület és az iskolavezetés kapcsolattartása
23
VII. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
25
3
VIII. Az intézményi munkarend
26
1.A működés rendje
26
2. A tanítás rendje
27
3. Szünetek
27
3.1.Az ügyeletet ellátó közalkalmazott
27
3.2. Tanulói ügyelet
28
4. Ebédeltetés
28
5. A tanulók benntartózkodás rendje
28
6. A vezetők benntartózkodása
28
7. Hivatalos ügyek intézése
28
8. A pedagógusok munkarendje
29
9. Az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók munkarendje
29
10. A tanulók munkarendje/ lásd SZMSZ II. kötet 1. sz. mellékletében/
29
11. A tanév helyi rendje
29
12. Tanítási órák rendje
29
13. A tanítási órák látogatása
29
14. Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel
29
15.Az iskola létesítményeinek használati rendje
30
16.A szaktantermek működési rendje
31
IX. Tanórán kívüli foglalkozások
31
X. Az intézményben dolgozók munkarendje
33
1. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása
33
2. A pedagógus munkaidejének kitöltése
34
3. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak
34
4. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők
35
5. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása
35
6. Pedagógusok munkaidejével kapcsolatos előírások
35
7. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
36
8. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje
36
9. Munkaköri leírás - minták
37
9.1. tanító munkaköri leírás mintája
37
9.2. testnevelő tanár munkaköri leírás mintája
39
9.3. osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája
40
XI. Az intézményben folyó ellenőrzésre vonatkozó szabályok
42
4
XII. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
45
XIII. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére
45
1.A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok
46
2 .Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
48
3.Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére
49
XIV. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai
50
XV. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése
51
XVI. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
52
1.Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei
52
2.Címlista a jelentős kulturális és ünnepi rendezvényekről
53
XVII. A tanulók felvételének elvei és formái
53
1. A tanulók felvétele
53
2. A tanulók felvételének feltételei, eljárási rendje a művészeti iskolában
53
3. Jelentkezők képességének felmérése
53
4. Tanítási év a művészeti iskolában
54
5. Vizsgák rendje
54
6. Első osztályosok beiratkozása az általános iskolába
54
7. Tanulói jogviszony megszüntetése
54
8. Tanulói hiányzás igazolása
54
9. Tanulói jogviszony megszüntetése az alapfokú művészeti iskolában
55
10. Diákigazolványok igénylése és nyilvántartása
55
11. Nyári ügyelet iskolánkban
55
XVIII. A tankönyvellátás rendje /lásd SZMSZ II. kötet függelék 2. pontja
55
XIX. Vegyes rendelkezések
56
1.A kirándulások időpontja
56
2. Az alkalmazottakra vonatkozó tiltott magatartási szabályok
56
3.Egyéb szabályok /vagyonnyilatkozat/
57
4. Nyilatkozat tömegtájékoztatási szervek részére
57
5.Fénymásolás
57
6.Dokumentumok kiadásának szabályai
57
7.Internet használat
57
XX. Aláírás és pecséthasználati jogkör
58
XXI. Záró és hatályba léptető rendelkezések
58
Nyilatkozatok az elfogadáshoz /SZM, DÖK, Intézményi Tanács, nevelőtestület/
59
Legitimációs nyilatkozat
60 5
I. Bevezető A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők a tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, a működés biztosítása céljából a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Művészeti Iskola nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. és II. kötetének módosítását hajtotta végre a törvényi változásoknak megfelelően. Az SZMSZ megismerése és betartása mindenkinek kötelessége, tanulóknak, szülőknek iskolai alkalmazottaknak, valamint akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ szabályai, megtartása közös érdek, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az igazgató az alkalmazottakkal szemben munka- és polgárjogi intézkedést tehet, súlyosabb esetben büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezhet. A pedagógusok a tanulókkal szemben fegyelmező intézkedéseket és fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek. A szülőt vagy más, nem az intézményben alkalmazott, de a működtetésben résztvevő munkavállalókat tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Amennyiben a szabályzatban foglaltakat megsértik, úgy a munkáltatójának vezetőjét írásban tájékoztatni kell a történtekről
Az iskolai dokumentumokról a tájékoztatás helye és ideje Az iskola Pedagógiai programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának és Házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola honlapján tájékozódhatnak. A könyvtárostól, az igazgatótól, az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A Pedagógiai program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya munkaidőben a következő helyeken tekinthetők meg: az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át lehet adni. Amennyiben a fenti helyeken nyilvános a dokumentum, ez a kötelezettség megszűnik.
6
II. Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályok jegyzéke: Jelen módosítást az tette szükségessé, hogy: a) DMJV Közgyűlése 171/2012. évi (VI. 28.) határozatával 2012. július 31-ei dátummal a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola részére jogutódként átadta a Debrecen, Angyalföld tér 7. szám alatti épületet. b) Hatályba lépett a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt kötelezettség. Mely szerint az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok öszszehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 72/2013. (XI.26.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
2. Az intézmény adatai:
Az intézmény neve: Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye, címe: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. Intézmény azonosító kódja: 082051 Az intézmény irányítója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Alapítói jog gyakorlója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 4024 Debrecen, Piac u. 20. Vezető neve: Dr. Széles Dezsőné Vezető elérhetősége: Tel.: 06/52/421-700/25-ös mellék, fax.: 06/52/446-420 Az intézmény alapító okiratát elfogadó önkormányzati határozat száma: 2012. 06. 28. módosító okirat 160/2012.(VI.28.) sz. határozat Törzskönyvi azonosító szám: 675035 7
Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 1989. 01. 02. Az intézmény alapító okiratának o száma: B/60. o kelte: 2012. december 19. DMJV Közgyűlése által módosítva és elfogadva 266/2012.(XII. 13.) Kh. határozattal Az intézmény alapításának időpontja: 1989. 01. 02. Az intézmény jogállása: alapfokú nevelés-oktatás, művészeti nevelés-oktatás Az intézmény típusa: összetett iskola: általános- és alapfokú művészetoktatási iskola Évfolyamok száma: o általános iskolai évfolyamok: 8 o alapfokú művészetoktatási évfolyamok: 8 (2 előképző, 6 alapfokú) Felvehető maximális tanulólétszám: 850 fő Általános iskola: 600 fő Alapfokú művészetoktatás: 250 fő Az intézmény alaptevékenységeibe tartozó szakágazatok: A szakágazat megnevezése Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Alapfokú művészetoktatás
A szakágazat száma 852010 852020
Az intézmény számlaszáma: 10034002-00330819-00000000 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15799658-2-41 Az intézmény statisztikai számjele: 16728626-8520-322-09 Az intézmény OM azonosító száma: 031109
Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a működtetés megszervezése céljából átadta a DMJV Önkormányzata részére a megkötött együttműködési megállapodás tartalma szerint. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat 2013. május 01. napjától saját cégét a Debreceni Intézményműködtető Központot bízta meg az üzemeltetéssel. Az épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat, berendezéseket, felszereléseket, informatikai eszközöket, közalkalmazottak munkaeszközeit leltár szerint az intézmény a KLIK és a Debreceni Intézményműködtető Központ részére hiánytalanul átadta. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át. Amennyiben az intézmény átmeneti szabad kapacitással rendelkezik, az alaptevékenység sérelme nélkül gondoskodik az épület és telek bérbeadásáról vagy egyéb módon történő hasznosításáról. Az ehhez kapcsolódó szerződések megkötése és a járulékos dokumentumok elkészítése a Debreceni Intézményműködtető Központ dolgozóinak feladata. 2013. május 01-től Debreceni Intézményműködtető Központ szervezi a feladatellátást. Székhelye: 4024 Debrecen, Kálvin tér 2/A. Telephely: 4031 Debrecen Angyalföld tér 4. sz. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott, a köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló, az Önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon működtetése. 8
A Debreceni Intézményműködtető Központ feladatellátását a 2013. szeptember 16-án hatályba lépett „Telephelyek Működési Rendjének Szabályzata” alapján végzi (1. sz. melléklet). Az intézmény, vállalkozási feladatot nem végezhet. 3. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása: Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületének igazgatója látja el. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettség vállalási joggal rendelkeznek. Ellenjegyzésre a KLIK igazgatója jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy az előirányzat szakmai szempontból jogszerű, valamint a teljesítéshez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.
III. Az intézmény működési rendje A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola összetett intézmény: - általános iskola - alapfokú művészeti iskola 1.Az intézmény szervezeti felépítését a diagram tartalmazza:
Az új struktúra lényege, hogy a KLIK jogi szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény vezetője feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatellátásának minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszáljon.
9
2. Az iskola igazgatósága: Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek, általános iskola munkaközösség-vezetői művészeti iskola munkaközösség-vezetője 3. Az intézmény vezetősége: Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező az intézmény vezetőségének tagjai: a Közalkalmazotti Tanács elnöke az Intézményi Tanács elnöke a VDSE elnöke Diákönkormányzat vezetője Az igazgatóság iskolavezetési értekezletet tart rendszeresen hetente, illetve szükség szerint munkamegbeszélést hív össze az intézményre váró feladatok meghatározásával és ellátásával kapcsolatban.
4. Az intézmény vezetője: -
-
Szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését. Döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. Jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait; a Pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet. Gyakorolja a ráruházott egyéb munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottjai fölött. Kiadmányozza a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. Kiadmányozza a Debreceni Tankerület igazgatójával történt előzetes egyeztetést követően az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedéseket. Szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart a KLIK Debreceni Tankerületének munkatársaival. Az intézmény működtetése kérdésében hiteles adatszolgáltatással segíti az illetékes önkormányzati képviselő munkáját. Tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről. Teljesíti a KLIK Debreceni Tankerületének igazgatója által kért adatszolgáltatást.
10
5. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési- oktatási intézmény vezetője a KLIK igazgatójának engedélyével rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire vagy az intézmény más közalkalmazottjaira átruházhatja. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamban történik.
6. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Az intézményben az aláírási jogkört az igazgató gyakorolja. Az igazgató-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgató-helyettesekre vagy a művészeti munkaközösség vezetőjére, valamint a KT elnökére. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a KLIK Debreceni Tankerületének igazgatója másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve ennél hoszszabb időtartam minősül. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes távolléte esetén az alsó tagozat igazgatóhelyettese látja el a vezetői feladatokat. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek együttes távolléte esetén a művészeti iskola vezetője látja el a vezetői feladatokat. A négy vezető együttes távolléte esetén a helyettesítés a KT elnökére hárul, mely az igazgató által írásban adott megbízás alapján történik. A reggel 730 órától 16oo óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző pedagógusok. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
7. Az alsó tagozat igazgatóhelyettesének megbízása: A nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Az alsó tagozat igazgatóhelyettesi megbízása határozatlan időre szól. Az alsó tagozat igazgatóhelyettesi megbízása vezető beosztásnak minősül. Tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Az alsó tagozat igazgatóhelyettesének felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet a munkaköri leírása tartalmaz.
11
Az alsó tagozat igazgatóhelyettesének munkaköri feladatai: Az alsó tagozat igazgatóhelyettese közvetlen szervezi és irányítja az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, a felső tagozaton a napközis és tanulószobai csoport feladatellátását. Az igazgató rövid távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő valamennyi ügyben eljár. Főbb munkaterületei, feladatai: - felelős az intézményben folyó nevelési program végrehajtásáért, - felelős a tagozati értekezletek megszervezéséért, - együttműködik az igazgatóval, a felső tagozat igazgatóhelyettesével, a művészeti iskola munkaközösség-vezetőjével, az iskolatitkárral, a munkaköri feladataikban meghatározott területek felelőseivel a napi feladatok megoldásában, - megszervezi a helyettesítéseket, - javaslatot tesz: a szakmai anyagok beszerzésére a dolgozók jutalmazására, a fegyelmi eljárás esetleges megindítására, az osztályfőnökök megbízására, - irányítja az osztályfőnökök munkáját, ellenőrzi az osztályfőnöki adminisztrációt, - figyelemmel kíséri: a nevelőmunkát segítő szakmai segédanyagok, ajánlások, pályázatok, megjelenését és azokat közvetíti az érintettek felé, - koordinálja a tanulmányi kirándulásokat, nyári táborokat, a külső előadók meghívását és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt, az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezését, a tanítási gyakorlaton lévő főiskolai hallgatók szakmai felkészítését a tanulmányi versenyeket, az órarend készítését, - közreműködik a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok betartásában és betartatásában, - kapcsolatot tart: az iskolai Szülői Szervezettel, az Intézményi Tanáccsal, a Diákönkormányzatot segítő pedagógussal, az iskola diák képviselőivel, a körzetünkben lévő óvodákkal, segíti az iskolaorvos és védőnő munkáját, a tömegkommunikációs szervezetekkel, külső civil szervezetekkel, egyházakkal, nevelési tanácsadóval, - órákat látogat, ezekről feljegyzéseket vezet, tapasztalatait megbeszéli az érintett nevelőkkel, segítséget ad a munka további folytatásához, összehangolja a munkaközösségek munkáját, - ellenőrzi a tankönyvrendelést, - elkészíti a tantárgyfelosztást az alsó tagozat részére, - összegyűjti az SZMSZ és a Házirenddel kapcsolatos javaslatokat, - az éves statisztika elkészítéséhez adatokat szolgáltat a tagozattal kapcsolatban - az irányítása alá tartozó pedagógusok tervszerű, folyamatos, pedagógiai és szakmai továbbképzéséről gondoskodik, - ellenőrzi a pedagógusok munkaidő nyilvántartási lapját, - részletes feladatait az SZMSZ és mellékletei, valamint a munkaköri leírása tartalmazza. 12
-
Igyekszik kapcsolatát közvetlenné tenni az iskola működését végző Debreceni Intézményműködtető Központ munkatársaival. Szervezi a zökkenőmentes működtetését az iskolának.
8. Az általános igazgatóhelyettes megbízása: A nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Az általános iskola igazgatóhelyettesi megbízása határozatlan időre szól. Az általános iskola igazgatóhelyettesi megbízása vezető beosztásnak minősül. Tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Az általános igazgatóhelyettes felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet a munkaköri leírása tartalmaz. Az általános igazgatóhelyettes munkaköri feladatai: Irányítja a pedagógusok munkáját a felső tagozatban. Általános szervezési, felügyeleti, ellenőrzési munkájával biztosítja az intézményi munka folyamatosságát és zökkenőmentességét. - Felelős: az intézmény felső tagozatának és a művészeti iskolának szabályszerű működéséért, szervező, felügyelő, ellenőrző munkájával biztosítja a tagozati munka zavartalanságát, félévente az osztályozó értekezletek megszervezéséért, határidőre az éves statisztikák elkészítéséért, a többletmunka elszámolásáért, osztályozóvizsgák szervezéséért, lebonyolításáért. a szakszerű helyettesítésért, - összehangolja az intézményben folyó oktató- és nevelőmunkát; - Együttműködik az igazgatóval, az alsó tagozat igazgatóhelyettesével, a művészeti iskola munkaközösség vezetőjével, az iskolatitkárral, a munkaköréhez kapcsolódó területek felelőseivel a napi feladatok megoldásában; - javaslatot tesz: a dolgozók kinevezésére, jutalmazására és továbbképzésben való részvételére, esetlegesen fegyelmi eljárás megindítására, az osztályfőnökök megbízására, - irányítja, ellenőrzi az osztályfőnökök munkáját, adminisztrációját, - figyelemmel kíséri: a szakmai segédanyagok beszerzését, ajánlások, pályázatok megjelenését és azokat közvetíti az érintettek felé, - azonnal intézkedik váratlan hiányzások esetén, - ellenőrzi a szakköri naplókat, - tanulmányi kirándulásokat koordinálja, - elkészíti a tantárgyfelosztást a felső tagozat részére, - koordinálja: munkaközösségek munkáját, tevékenyen segít az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, a pályaválasztással és továbbtanulással kapcsolatos feladatokat, külső előadók meghívását rendezi a kollégákkal egyeztetve, felügyeli a pedagógusok munkaidő nyilvántartását, ellenőrzi dokumentációját, a tanítási gyakorlaton lévő főiskolás és egyetemi hallgatók szakmai felkészítését (hospitálás), 13
-
folyamatosan látogatja a szaktanárok óráit, gondoskodik a Diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról, fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt napok zavartalan lebonyolítását szervezi. kapcsolatot tart: az iskola Szülői Szervezetével, az érdekképviseleti szervezetekkel a Diákönkormányzatot segítő pedagógussal, az iskola diák képviselőivel, segíti az iskolaorvos, védőnők munkáját, Az igazgatóhelyettesek egyéb feladatait az SZMSZ mellékletei, valamint a munkaköri leírásuk határozza meg.
9. A művészeti iskola munkaközösség vezetőjének megbízása: Irányítja a pedagógusok munkáját a művészeti iskolában. Fő munkaterületei, feladatai: - felelős a művészeti tanszakokon folyó nevelési program, valamint a helyi tanterv megvalósításáért, - felelős az intézmény szabályszerű működéséért, szervező, ellenőrző munkájával biztosítja a munka zavartalanságát, - felelős az értekezletek megszervezéséért, a hangversenyek, kiállítások, bemutatók színvonalas lebonyolításáért, - felelős a vizsgák megszervezéséért, összehangolásáért, - felelős az éves statisztikák összeállításáért, valamint az intézményegység működésével kapcsolatos adminisztrációs tevékenység elvégzéséért (jelentkezés-beiratkozás, beiratkozási napló vezetése, naplók ellenőrzése, nyomtatványok beszerzése, stb.), - együttműködik az igazgatóval, a felső és az alsó tagozat igazgatóhelyetteseivel, az iskolatitkárokkal, a munkaköri feladataikban meghatározott területek felelőseivel, a napi feladatok megoldásában. Javaslatot tesz: - a dolgozók jutalmazására, továbbképzéseken való részvételükre, - esetleges fegyelmi eljárások megindítására, - tárgyi feltételek javítására, eszközbeszerzések tervezésére, szervezésére. Figyelemmel kíséri: - a nevelőmunkát segítő segédanyagok, szakirodalom, ajánlások, pályázatok megjelenését, és azokat közvetíti az érintettek felé Koordinálja: - a vizsgákat, - a tanszakok munkáját, együttműködését, - a pedagógiai asszisztensek feladatellátását, - a rendhagyó órák, bemutatók, kiállítások, megemlékezések szervezését, - a hangversenyekre, versenyekre, találkozókra, tapasztalatcserékre való utazásokat. Kapcsolatot tart: - az iskolai Szülői Szervezettel, az érdekvédelmi szervezetekkel - Közművelődési Intézményekkel, - a tömegkommunikációs szervezetekkel, külső civil szervezetekkel.
14
Segíti: - a városi kulturális rendezvények szervezését, - a munkaközösségek tevékenységét, - az információáramlást. Órákat látogat, összegyűjti az SZMSZ-szel, Házirenddel, Pedagógiai Programmal, Munkatervekkel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat. Az éves statisztika elkészítéséhez adatokat szolgáltat. Részletes feladatait az SZMSZ és mellékletei, valamint a munkaköri leírás tartalmazza.
10. Az intézmény alkalmazottai: Az intézmény alkalmazottait a foglalkoztatásukra vonatkozó (Mt., Ptk.) előírások alapján a megállapított munkakörökre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazza és határozza meg. Az alkalmazottak feladataikat munkaköri leírásuk, a szakmai szabályok, és az intézményi szabályzatok, valamint az igazgató utasításai alapján végzik.
11. Az általános iskola és a művészeti iskola iskolatitkárainak munkaköri feladatai: -
Munkájukat az igazgató irányítása alapján végzik. Ellátják az intézmény ügyviteli feladatait az iratkezelési szabályzat alapján. Vezetik a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációt, a diákigazolványok nyilvántartását (cseréjét, pótlását). Segítik a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatást. Nyilvántartják az iskola bélyegzőit. Megrendelik az intézményben használatos nyomtatványokat. Nyilvántartásokat vezetnek (bizonyítványokról, beérkezett számlákról, stb.) Folyamatosan vezetik a dolgozók szabadság nyilvántartását. Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza.
IV. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai: Az intézmény törvényes működését az alábbi alapdokumentumok határozzák meg: o a Szervezeti és Működési Szabályzat o Pedagógiai program o Házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének része o a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és év végi beszámolókkal) o egyéb belső szabályzatok A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás mellékletének 3. sz. függeléke (a 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveggel) a IX.3. fejezetében tartalmazza a Debreceni Tankerület intézményeinek szakmai alapdokumentumait.
15
1. Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI szakmai alapdokumentuma: A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI szakmai alapdokumentuma tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az iskolánk érvényben lévő szakmai alapdokumentuma az iskola honlapján található. 2. A Pedagógiai program: A közoktatási intézmény Pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24.§ (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot, a 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv elkészítésével.
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit,továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása, és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a Pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A Pedagógiai programot a nevelőtestület és az intézményvezető fogadja el, majd a fenntartói jóváhagyás másnapján válik érvényessé. Az iskola Pedagógiai programja megtekinthető az iskola honlapján valamint munkaidőben az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában.
3. Az éves munkaterv: Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény Pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre 16
beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az Intézményi Tanács, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményét. (A 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 2.§.(1)-(2) bekezdésében foglaltakat.) A munkaterv egy példányát e-mailben elküldjük a tantestület minden tagja számára. Egy példányát a nevelői szobában helyezzünk el, munkaidőben az igazgatói irodában is olvasható. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján és a szülői hirdetőtáblán is elhelyezzük. 3.1. Az éves munkaterv tartalmazza: - a tanév rendjét - a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását - az új tanév feladatait - a tanév tanórán kívüli foglalkozásait - az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek időpontját, módját - nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját - munka- és tűzvédelmi oktatás idejét, módját - a tanítás nélküli munkanapok időpontját - hagyományápolás alkalmait, formáit, időhöz kötöttségét
V. Az intézmény közösségei, kapcsolatai egymással és az iskola vezetésével 1. Az iskolaközösség: Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
2. Az Intézményi Tanács: Az iskolában, a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére Intézményi Tanács működik. Az Intézményi Tanács érdekegyeztető szerv. Az Intézményi Tanács tagjai: Az Intézményi Tanács létszáma: a szülők képviselője a nevelőtestület képviselője egyház képviselője önkormányzati képviselő
8 fő 3 fő 3 fő 1 fő 1 fő
Az Intézményi Tanács vezetője dönt a szavazat egyenlőségénél. 17
Az Intézményi Tanács tagjainak megválasztása: 1. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a Szülői Szervezet iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. 2. Az egyház képviselőjére javaslatot tesz a Szülői Munkaközösség. 3. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület titkos szavazással választja meg. 4. Ha az Intézményi Tanács szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az Intézményi Tanács működése: Az Intézményi Tanács saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint ügyrendje alapján működik. Az Intézményi Tanács jogköre: Az Intézményi Tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 3.Az iskolai közalkalmazottak közössége: 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzítik. 4. A nevelők közösségei: A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, a könyvtáros, a fejlesztő pedagógus és a rendszergazda. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, 18
félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémái, fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet, az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint kettő az értekezleten végig jelen lévő személyek, hitelesítők írnak alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség félévi tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleten végzi. A nevelőtestület osztályozó értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt szavazati joggal. Szavazat egyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. Értekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettesei vezetik. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Az iskolai könyvtár közreműködésével az intézmény pedagógusai kölcsönzés formájában lehetőségeink szerint megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A nevelők szakmai munkaközösségei: Az iskola pedagógusai egymáshoz kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykedhetnek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozatosok szakmai munkaközössége /2/ Felső tagozatosok szakmai munkaközössége /3/ Művészeti iskolások munkaközössége /1/
19
Intézményünkben a szakmai munkaközösségek a mindenkori törvényi rendelkezéseknek megfelelően, az SZMSZ-ben meghatározott módon jönnek létre és működnek, feladatuk a szakmai munka irányítása, koordinálása. A szakmai munkaközösségek és vezetőik a törvényben meghatározott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösségek célja a nevelő-oktató munka elvárt színvonalának biztosítása, a szakmai kompetenciák fejlesztése, a tagok továbbképzésének segítése, a pályakezdő vagy új kollégák szakmai támogatása, szaktanácsok nyújtása az iskolavezetés részére az adott tantárgy tanítása és értékelése tekintetében A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Művészeti Iskola szakmai munkaközösségeinek működési szabályzata tartalmazza az intézményünkben folyó szakmai tevékenységek törvényi hátterét, szerveződését, feltételeit, feladat-és követelményrendszerét, személyi feltételeit. /Az SZMSZ II. kötetének melléklete a 2. pontban tartalmazza a Munkaközösségek Működésének Szabályzatát./ A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása: Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 1. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok: 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 5. A Szülői Szervezet: Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik. Az általános iskolában a Szülői Szervezetet az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A művészeti iskolában a Szülői Szervezet a csoportokban tanuló diákok szüleiből tevődik össze.
20
1. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes 2. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 3. Az iskolai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. 4. Az iskolai Szülői Szervezet az iskolai szülői értekezleten a szülők javaslatai alapján megválasztják az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes 5. Az iskolai Szülői Szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 6. Az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai Szülői Szervezet választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 7. Az összevont iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 8. Az iskolai Szülői Szervezetet az alábbi döntési, szervezési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az Intézményi Tanácsba, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola Pedagógiai programját, Házirendjét, munkatervét, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, támogatást adhat, szponzorok keresésével hozzájárulhat az iskolai rendezvények színvonalas megrendezéséhez, nemzetközi kapcsolatok alkalmával cserediákok fogadására segítséget adhat, versenyek rendezésére, önkéntes munkára, adományok gyűjtésére nemcsak az osztály közösségét, hanem környezetét is aktívan, lehetőségéhez mérten szervezheti. Az Intézményi Tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása 1. Az Intézményi Tanács az iskola közösségeivel az Intézményi Tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. 2. Az Intézményi Tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az Intézményi Tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az Intézményi Tanács felé továbbítani. 3. Az Intézményi Tanács ülésein meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: 21
az iskola igazgatója, igazgató - helyettesek DÖK segítő tanár ifjúságvédelmi ügyintéző Közalkalmazotti Tanács elnöke nevelőtestület tagjai 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az Intézményi Tanácsot. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy helyettesei a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, DÖK elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják diákjainkat. A tanuló eredményeiről, fejlődéséről esetleges hiányosságairól a szülőket a tanítóknak, szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a Diákönkormányzathoz vagy az Intézményi Tanácshoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az Intézményi Tanáccsal.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai szülői értekezleten tanévenként 3 alkalommal, o az előtérben elhelyezett hirdető táblán keresztül folyamatosan o az iskola honlapján rendszeresen az osztályfőnökök: o az osztály szülői értekezletén, fogadó órákon tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a pedagógusok fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, esetmegbeszélések családlátogatások 3. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.
22
6. A tanulók közösségei: Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg osztályfőnöki pótlék adományozásával. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök helyettes önkéntes megbízással tevékenykedik, felső tagozatban. 7. Az iskolai Diákönkormányzat: 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai Diákönkormányzat jogosítványait az iskolai Diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti, melyért órakedvezményben részesül. A Diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai Diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 3. Az iskolai Diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Üléseit havonta szervezi. Az iskolai Diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 4. Az iskolai Diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a Diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 5. Az iskolai diákközgyűlést évente 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 6. A diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 7. A diákközgyűlés 1 év időtartamára a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ.
VI. Vörösmarty Diáksport Egyesület és az iskolavezetés kapcsolattartása A Vörösmarty Diáksport Egyesület intézményünkben működik, melynek munkáját a nevelőtestületünk tagja a választás útján megbízott testnevelő tanár vezeti. 1. A testnevelő képviseli az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatott megbeszéléseken a VDSE-t. 2. A választott testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt.
23
3. A testnevelő az osztályokban, illetve az Diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 15-ig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el. 4. A VDSE egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksport foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 5. Az iskola a sportfoglalkozásokhoz biztosítja az iskolai sportlétesítményeket, a tornaterem, az iskolai udvar, valamint a sporteszközök használatát. A 2012. augusztus 27-ei nevelőtestületi értekezleten fogadta el tantestületünk Pedagógiai Programunk módosítását a mindennapos testnevelés bevezetéséről, a Köznevelési Törvény 27. § (11) és a 97. § (6) értelmében. 2012. szeptember 01-től az 1-5. osztályokban napi 1 testnevelés órát tartunk, majd felmenő rendszerben kerül bevezetésre a következő 3 évben: 1 osztályban 3 testnevelés órát délelőtt és 2 sportfoglalkozást délután az iskolaotthonos rendszerben 5. évfolyamon órarendi keretbe illesztettük a napi 1 testnevelés órát, melynek részét képezi a kötelező jégkorcsolya oktatás. Intézményünk alapító okiratában a 2004/ 2005-ös tanévtől kötelező feladatellátásként szerepel a jégkorcsolya és a floorball oktatása. A jégkorcsolya oktatása ciklus 11 órában történik az 18. évfolyamokon (kivétel az 5. évfolyam az úszásoktatás miatt) órarendi keretben. A floorball oktatása heti 12 órában folyik alsó és felső tagozatos diákoknak, tornatermi foglalkozásokon. Iskolánk létesítményének adottságai, felszereltsége és sporteszközei megfelelőek a feladat ellátásához. Testnevelés szakos tanárokkal való ellátottságunk is adott. Külön előny számunkra, hogy a közelben van uszoda, Jégcsarnok és iskolánk udvarán műfüves pálya is elkészült, amelyek szintén elősegítik a mindennapos testnevelés megvalósítását. Létesítményeink: 35 x 15 m-es tornaterem szabadtéri bitumen pálya szabadtéri kisméretű futballpálya atlétikai udvar (futópálya, kislabda dobó hely, súlylökő hely, távolugró gödör) A közelben használható létesítmények: a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI uszodája Jégcsarnok A mindennapos testnevelést kiegészítik a délutáni VDSE foglalkozások: asztalitenisz és játékos sportversenyek. 24
Az orvosi szakvéleménnyel rendelkező tanulóink a kötelező testnevelési órákon felül heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson vehetnek részt. Rendelkezünk olyan diákokkal - akik az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek vagy részleges felmentést kaphatnak a tanév során. A tanulók közlekedését szülői segítséggel, pedagógiai asszisztensek felügyeletével szervezzük.
VII. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület Debrecen, Kálvin tér 11. Az intézmény működtetőjével: Debreceni Intézményműködtető Központ Debrecen, Kálvin tér 2/A.
Pedagógiai Szakszolgálat: A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központjával DMJV Polgármesteri Hivatal o Családvédelmi Osztály o Szociális Osztály „Szivárvány” Családok Átmeneti Otthona REFOMIX Családok Átmeneti Otthona o Fészek o Fecske A Gyermekvédelmi Szakszolgálattal A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal Gyermekpszichiátriai Ambulancia Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete Forrás Lelki Segítők Egyesülete A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Oktatási – nevelési tevékenység: A Vörösmarty Mihály Általános Iskoláért Alapítvánnyal (4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.) Az alábbi közművelődési intézményekkel: Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 25
Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Alapítványi finanszírozás: Tempus Közalapítvány Társintézmények (közös programokról tájékoztatás): Ady Endre Gimnázium Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bajcsy-Zsilinszky - Szoboszlói Úti Óvoda Bartók – Babits Utcai Óvoda Hétszínvirág Óvoda Margit téri Óvoda Pósa Utcai Óvoda Százszorszép Óvoda Tócóskerti Óvoda Az alábbi gazdálkodó szervezettel: Közterület Felügyelet Debrecen Egyházak: Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyház Egyházközség Szent Család Plébánia Társadalmi szervezetek, vállalatok: Sodexo Magyarország Kft. Cívis Ház Zrt. Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar megyei Szervezete AKSD Kft. Hajdú Volán Zrt. Egészségügyi Szakszolgálat: VESZ Iskolafogászat Drogambulancia Sajtótájékoztatók, tudósítások: Hajdú-Bihar Megyei Napló DTV A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek a felelősek.
VIII. Az intézményi munkarend 1. A működés rendje: Az iskola nyitva tart a szorgalmi időben hétfőtől- péntekig 6 - 22 óra között. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartunk.
26
Az iskola nyitása a diákok számára reggel 07.00 órakor történik. Amennyiben a szülők igénylik, a tanulók felügyeletét megszervezzük 7 óra előtt. Az intézmény zárását 22 órakor a portás végzi. Reggeli ügyelet 7 órától biztosítunk. Délutáni ügyeletet 16 órától 16.45-ig tartunk. A tanítás és a foglalkozások ideje alatt gyermek nem hagyhatja el az iskola épületét. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskolát működtető Debreceni Intézményműködtető Központ vezetője és a KLIK Debreceni Tankerületének igazgatója adhat engedélyt. 2. A tanítás rendje: Becsengetés, órakezdés: 7. 45 órakor A tanórák időtartama: 45 perc. A tanítási szünetek: az 1. és 2. szünet 15-15 perc, a 3. szünettől 10 perc Az alapfokú művészeti oktatásban a tanítás 11.40 –kor kezdődik és 16.00 óráig tart. A tanítási óra ideje a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, a csoportos foglalkozások alkalmával 45 percesek. 3. Szünetek: A tízórai (2.) szünetben a tanulók a tanteremben maradhatnak, vagy az ebédlőben, ill. az aula asztalainál fogyaszthatják el tízóraijukat. A többi szünetben – jó idő esetén – minden tanuló az iskola udvarán levegőzik. Egyéb esetben a folyosón, illetve a tantermekben tartózkodnak tanulóink. A hetesek a szünetekben a tanteremben tartózkodnak és gondoskodnak a tanterem kiszellőztetéséről és a tábla letörléséről. Az óraközi szünetekben ügyelet működik. 3.1. Az ügyeletet ellátó közalkalmazott Köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 7 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, épületrészekre terjed ki: aula, büfé környéke, emelet A és B lépcsőház, udvar 2 pedagógussal. Munkájukat diákok segítik, akik önként vállalták faladatukat. Kisebb baleset esetén az ügyeletes nevelőnek kell ellátnia a tanulót, szükség esetén orvoshoz kell vitetni, mentőt kell hívni – az intézmény vezetőjének, illetve a baleset helyszínén órát vagy ügyeletet tartó pedagógusnak a balesetet jelenteni kell, és a pedagógus kolléga (munkavédelmi felelős) segítségével a baleseti jegyzőkönyvet el kell készítenie és elektronikusan el kell küldeni a fenntartónak. A tanári ügyelet helyét, időtartamát minden évben - az előző évek tapasztalata alapján - az igazgatóhelyettesek szervezik meg a tagozatukban. Tapasztalataikat a félévi és év végi értekezleteken összegzik a nevelőtestület számára.
27
3.2. Tanulói ügyelet A feladatellátást a diákönkormányzat és a felsős igazgatóhelyettes irányítja. Az ügyeleti helyeket az iskola szükségletei szerint határozzuk meg az önként jelentkező diákokból. Ügyeletes feladatai: - az ügyeletet ellátó tanárok munkájának segítése, - különös figyelmet kell fordítani az osztálytermek átadására-átvételére, az óraközi szünetekben az udvarra történő le-, ill. felvonulásra. Meghatározott időközönként értékeljük, jutalmazzuk a tanulók ügyeleti tevékenységét. 4. Ebédeltetés: Az ebédeltetés 11.30- 14.00 óráig tart. A csoportok beosztását az órarend függvényében készíti el az alsó tagozat igazgatóhelyettese. A felsős tanulók táskáikat, kabátjaikat a kijelölt helyen, az ebédlő folyosóján és a felsős napközis csoportok tantermében rakhatják le. A felső tagozatosok az órarendjük alapján folyamatosan ebédelnek. Az ebédszünet ideje 30 perc. Az ebédeltetés rendjéért a beosztott pedagógiai asszisztens és a pedagógusok felelősek. 5. A tanulók benntartózkodás rendje: Tanítási óráról sem a tanuló, sem a nevelő nem hívható ki csak rendkívüli esetben, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel. Az iskola területén 07.40-től – 16.00-ig a tanulók részére a tanítási órán a mobiltelefon használata TILOS! A pedagógusok készülékeiket a tanítási órán szintén kötelesek kikapcsolni. A szülők az iskola épülete előtt várhatják meg gyermeküket. A tanórát és tanórán kívüli foglalkozásokat nem zavarhatják. Az intézményben levő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Rendkívüli esetben az igazgató illetve helyettesei engedélyt adhatnak a telefon használatára. Telefonálni hivatalos ügyben a titkárságról és az igazgatóhelyettesek irodájából lehet. A tanórán kívüli tevékenység keretében szervezett, iskolán belül zajló foglalkozások zavartalan lebonyolításáért, illetve a terem rendjéért a foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket (nyelvi labor, tornaterem), illetve a földszinti tantermek ablakait zárni kell, melyekért minden esetben az órát tartó pedagógus felel. 6. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 07.20 és 16.00 óra között, valamint a szülői értekezletek idején, az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 16 óra után a szervezett foglalkoztatást tartó pedagógusok és a sportfoglalkozást szervezők tartoznak felelősséggel az intézmény rendjéért. 7. Hivatalos ügyek intézése: A hivatalos ügyek intézése tanulóknak, szülőknek (iskolalátogatási igazolás kiadása, diákigazolvány, stb.) az iskolatitkári irodákban történik: hétfő – péntek reggel 7.30-tól óraközi szünetekben, valamint 15.30 óráig, pénteken 14.30-ig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. 28
A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdán 8-tól 13 óráig szervezzük. 8. A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező óraszámból, a 32 óra/hétből áll, melyet az intézményben kell tölteni, valamint a nevelő-oktató munkával és a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkaidejét, helyettesítési és ügyeleti beosztását az igazgatóhelyettesek állapítják meg az órarend függvényében. A napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell érvényesíteni. 9. A nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók munkarendje (könyvtáros, rendszergazda, fejlesztő pedagógus): E munkakörbe tartozó dolgozók munkarendjét az igazgató határozza meg, az intézmény zavartalan működésének figyelembevételével. Munkaköri leírásukban kell részletezni a munkarendre és a munkaidőre vonatkozó szabályokat. 10. A tanulók munkarendje: A tanulók munkarendjét a Házirend tartalmazza. /Lásd. az SZMSZ 2. kötetének 1. számú mellékletében/ 11. A tanév helyi rendje: Az iskolai tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon a Knt. és a tanév rendjében meghatározott tanítási napok áll. A tanév helyi rendjét - a miniszteri rendelet figyelembevételével - a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. 12. Tanítási órák rendje: Az első tanítási óra 7.45 órakor kezdődik. A délutáni foglalkozásokat 16 óráig be kell fejezni. Az intézményben órarend szerint, ill. 16 óra után biztosítjuk a hittanórák megtartását. Rendkívüli esetekben az órák, illetve szünetek rövidítésére az igazgató adhat engedélyt. 13. A tanítási órák látogatása: Tanítási órák látogatására – általában előzetes megbeszélés után - csak a tantestület tagjai jogosultak. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők rendszeresen látogatják a tanórákat. Tanítási órák látogatása a fenntartó szaktanácsadó, szakértő számára folyamatosan. Az osztályfőnökök látogathatják az osztályukban tanító szaktanárok óráit. Kezdő pedagógusok óráit a kijelölt mentor ellenőrök. Szülők számára a Nyílt napokon van lehetőség a tanórák meglátogatására. Minden egyéb esetben látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy megbízottja tehet. 14. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a Debreceni Intézményműködtető Központ alkalmazottain és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). 29
Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 15. Az iskola létesítményeinek használati rendje: Az iskolavezetőség és a Debreceni Intézményműködtető Központ gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara a tanulmányi, nevelési és egészségvédelmi követelményeknek mindenben megfeleljen, és azt gazdaságosan használják tanulóink, alkalmazottaink. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épületek folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása, az odatartozó osztály osztályfőnökének feladata. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. Károkozás esetén értesíteni kell az ifjúságvédelmi ügyintézőt is. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján, érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi öszszegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. A társadalmi tulajdon védelme, az iskolai létesítmények, helyiségek, felszerelések, berendezések állagának óvása az intézmény minden dolgozójának és tanulójának kötelessége. A működés zavartalan biztosítása érdekében a portán elhelyezett javító füzetbe be kell írni a használat során megrongálódott, javítandó eszközt, meghibásodott berendezési tárgyakat. Az iskola területén, ha bárkit baleset ér a legrövidebb úton értesíteni kell az iskola vezetőjét vagy helyetteseit és a Debreceni Intézményműködtető Központ kapcsolattartója. A társadalmi tulajdon védelmének fő területei: - A tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező - A tantermek, foglalkoztató termek rendjéért, bútorzatáért a pedagógus, illetve az osztályfőnök a felelős. - Az iskolai könyvtár berendezésének és állományának védelméért az azt használó diákok és pedagógusok felelnek a könyvtáros tanár vezetésével. - A tantermek dekorálását, a szemléltető eszközök kihelyezését az osztályfőnökök irányításával készítjük és a tanév során aktualizáljuk. - A tanulók által igénybe vett termek használatát, a magatartási normákat a Házirend tartalmazza. - A szaktantermek nyitása, zárása az órát tartó nevelő feladata. - Az alsó tagozat termeibe a tanulók 7.30 - kor mennek be a pedagógussal és 16 órakor távoznak az osztálytermükből.
30
Tantermek zárása: - Az alsó tagozat termeit az osztályban tanítók zárják. - A tantermek mindenkori rendjéért a hetes felelős, aki az utolsó órát tartó nevelővel együtt utoljára hagyja el a termet. - A szertárak rendjéről a mindenkori szertárfelelős gondoskodik. 16. A szaktantermek működési rendje: A szaktantermek az oktatást szolgálják. A nyitva tartásuk a tanórák függvényében órarendi beosztás szerint történik. Az adott szaktanteremben órát tartó pedagógus felelős a nyitásért és a zárásért a berendezési tárgyak szakszerű használatáért.
IX. Tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
felsős napközi szakkörök, énekkar, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.
A felsős napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: 1. A felsős napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján. 2. A napközi otthon működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján szervezzük. 3. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni és előzetesen a Debreceni Intézményműködtető Központ kapcsolattartóját írásban kell értesíteni.
A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a mérésen kiválasztott tanuló közül a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az általános igazgatóhelyettes egyeztetése után lehet meghirdetni. Ennek vezetőjét az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.
31
A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, megyei és országos, nemzetközi meghirdetésű versenyeken vehetnek részt a pedagógusainak felkészítő munkája segítségével. A meghirdetett versenyekre, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgató-helyettesek felelősek. Az iskola énekkara és citerazenekara a művészeti iskolában szolfézs tagozaton működik, vezetőjük az igazgató által megbízott tanárok. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és városi, megyei kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbákat, zenekari próbákat meghatározott időben a művészeti iskola órarendje szerint– a rendkívüli eseteket leszámítva- a tantermekben, az iskola aulájában tartjuk. A színjáték-, bábjáték tanszak tanulói az iskola diákjai és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégít ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, színpadi produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. Az iskolánk aulájában különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor. Az Állatok világnapján az óvodások rajzaiból vagy a Vörösmarty Napok keretében, az iskola diákjainak alkotásaiból. Tevékenységek irányítása az igazgató által megbízott pedagógus feladata. A zenei kultúra fejlesztése érdekében művészeti iskolás diákok és alsó tagozatos tanulók számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangversenylátogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy pedagógus, illetve a pedagógiai aszszisztensek kísérnek el a hangversenyre. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és a Comenius programban működtetett oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével a pedagógusok vezetésével, a szülők hozzájárulásával szerveződnek. Mozi látogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a korosztály számára. Felelőse a szabadidő-szervező, akit az igazgató bíz meg. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának alapja a szülő írásbeli nyilatkozata. Mely tartalmazza az anyagi hozzájárulást a programokhoz valamint az iskolán kívüli elvárásainkat a diákjaink magatartásáról az érvényben lévő Etikai Kódexünk szellemében. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntesek. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki a szakvélemények figyelembe vételével. 32
A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat, évente 3 alkalommal rendkívül indokolt esetben. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe vesszük. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. Az alsó tagozatos gyermekek és a felsős tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A felsős diákok számára – igény esetén – az iskola ebédet, menzát biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletének 2. kötet 3. pontja tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően az első osztályba való beiratkozás során a szülő nyilatkozik arról, hogy igénybe veszi az erkölcstan oktatását az őt tanító pedagógustól heti egy órában vagy hit- és erkölcstanoktatást igényel gyermeke számára. Az iskolának kötelessége a hit- és erkölcstanoktatást biztosítani heti egy alkalommal, ha az első és ötödik osztályban a szülők igénylik, majd felmenő rendszerben a következő években. A nyilatkozat, amelyet a szülő tesz, csak egy tanévre szól.
X. Az intézményben dolgozók munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása: Az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 720 és 1600 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
1. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása: Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat, melyből 32 órát az iskolában töltenek. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejét – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – az igazgató és helyettesei határozzák meg. Az értekezleteket, fogadó órákat többnyire hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-óránál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre is lehet számítani. Szükség esetén elő lehet 33
írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadóak. 2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése: A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.
3. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: A pedagógus feladatai: a) A tanítási órák megtartása (22-26 óra/hét) Munkája még kiegészülhet az alábbiakkal: b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai floorball és korcsolya foglalkozások megtartása, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, felzárkóztatás) g) tehetséggondozás, előkészítő szervezése továbbtanuláshoz h) magántanuló felkészítése osztályozó vizsgára h) könyvtáros szakköri feladatai A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, helyettesítés. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a szabadidős programok tartalmazzák. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit vesszük figyelembe.
34
4. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) b) c) d) e) f) g)
szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör sportkör, tömegsport foglalkozás egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás (napközi, tanulószoba, iskolaotthon) pályaválasztást segítő foglalkozás, ehhez kapcsolódó feladatok ellátása tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság h) az iskolai pedagógiai programjában rögzített, a tanulási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás (pl. manuális) i) szakszervezeti tisztségviselő, KT elnökének, tagjának órakedvezménye j) az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése k) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete l) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása m) intézményi dokumentumok készítése, vezetése n) szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői ért. fogadóóra megtartása o) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység p) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel q) értekezletek r) utazás feladat ellátási helyekre s) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellát. t) szakszervezeti tisztségviselők, KT-elnök, KT-tag órakedvezményének 1/3-a u) foglalkozások, tanítási órák előkészítése v) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése w) eseti helyettesítés x) munkaközösség-vezetés y) a pedagógiai programnak megfelelő, az éves munkatervben rögzített tanórai vagy egyéb foglalnak nem minősülő feladat ellátása z) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása
5. Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása: Az intézményen kívül végezhető listán meghatározott tevékenységek közül az a), b), p) pontokban leírtakat. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
6. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások: A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. 35
A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 720 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettesek engedélyezik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
7. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, az iskolai programok feladat kiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti 40 óra felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Iskolánkban jelenleg az intézmény vezetője a munkaidő nyilvántartó kötelező vezetésével ellenőrzi a pedagógus alkalmazottak munkaidejét. 8. Az intézményben a pedagógus munkát segítő munkavállalóinak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 36
9. Munkaköri leírás-minták: Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.
9.1. Tanító munkaköri leírás mintája: A munkakör megnevezése: tanító Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Felettese: igazgató Legfontosabb feladata: a tanulók személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak sikeres felkészítése a továbbhaladásra Nevelői tevékenysége és életvitele munkáját, a pedagógus szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, mindennapi nevelői munkája megfelel az Alkotmány szellemének kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja követi a személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereket részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában közreműködik az intézmény céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a társadalmi értékek formálásához
A főbb tevékenységek összefoglalása:
megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hétnél nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, 37
a zárt tantermet az órák elején nyitja, a 9. óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, havi 1 osztályzatot (de legalább félévi 4 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és egy héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, (a szöveges értékelést is), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, pedagógusi tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, Egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart az évfolyamon feladatot ellátó osztályfőnökkel. Osztályozó konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait. Ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja a betanító kollegák figyelmét, az eltérés okát a testület előtt megindokolja. beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson,
Különleges felelőssége:
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, 38
hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, igazgatóhelyetteseknek, igazgatónak. Járandósága:
A munkaszerződésben a Kjt. Előírásai szerint meghatározott munkabér A 138/ 1992.(X. 8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlék
9.2. Testnevelő munkaköri leírás-mintája: A munkakör megnevezése: testnevelő tanár Közvetlen felettese: a felsős igazgató helyettes Felettese: igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása és a középfokú továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. A főbb tevékenységek összefoglalása:
szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tornaterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tornaöltözőt – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, gondot fordít környezete tisztaságára; a tornateremben. folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a tornatermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, havi 1 osztályzatot (de legalább félévi 4 osztályzatot) ad minden tanítványának, a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban beszerzi a szükséges tornatermi eszközöket, javíttatja azokat az igazgató beosztása szerint részt vesz az alkalmassági vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, tovább halad a tananyaggal,
39
egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai, városi, megyei, országos sport versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való felkészítését és kíséretét.
Speciális feladatai:
külön feladat leírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el, Minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak. Az órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja. különös figyelmet fordít a testnevelés órákon a balesetek megelőzősére, a testnevelés órán nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait, a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőjének és munkavédelmi felelősének, a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset-, és munkavédelmi tájékoztatást.
Járandósága:
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj illeti meg.
9.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája: A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.
40
A főbb tevékenységek összefoglalása:
feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a Szülői Munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőjével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 5 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola, szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya Mikulás napi klubdélutáni, farsangi műsorának, gála műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai Házirendet és az Etikai Kódexet. közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, amennyiben 8. évfolyamos osztályfőnök segíti osztály tanulóinak középfokú tanulmányokra történő jelentkezését, leadja az ifjúságvédelmi ügyintézőnek a hátrányos, halmozottan hátrányos, SNI-s és veszélyeztetett diákok névsorát. A tanév elején a tűz- és balesetvédelmi oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
41
Ellenőrzési kötelezettségei:
November végén és április hónap közepén ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgató-helyetteseknek Figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 5 munkanapon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket. A házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén tájékoztatóban vagy levélben értesíti a szülőket. A naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén. A konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége:
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Pótléka és kötelező órakedvezménye:
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,
XI. Az intézményben folyó ellenőrzésre vonatkozó szabályok 1. Az iskola külső működésének ellenőrzését a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal és a KLIK Debreceni Tankerületének munkatársai végzik. Munkájuk során biztosítják az intézmény jogszabályokban, az iskola Pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt törvényes működését;
A rendszeres ellenőrzés alkalmával Az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát segítik; Biztosítják az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltatnak a dolgozók munkavégzéséről; Feltárják és jelzik az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést. Megfelelő számú adatot és tényt nyújtsanak az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
42
2. A pedagógiai nevelő és oktatómunka belső ellenőrzésének feladatai: segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. 3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás szintje. 4. Az intézményben a belső ellenőrzést végző alkalmazottak jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 5. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 6. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában előírtak szerint a gazdasági év során folyamatosan végezni. 43
7.
8. 9.
Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény Belső Ellenőrzésének rendjét mely az SZMSZ 2. kötetében a Függelék 1. pontjában található o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett s folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden KLIK által foglalkoztatott dolgozóját Igazgatóhelyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját; o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; o a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző munkáját. o a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; o az alsós igazgatóhelyettes kapcsolatot tart, s az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket egyezteti a Debreceni Intézményfenntartó Központ mindenkori vezetőjével. o a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, o a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan ellenőrzik a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az SZMSZ 2. kötetében a Függelék 1. pontja határozza meg.
44
XII. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Intézményünkben az igazgató, igazgató-helyettesek és az iskolaorvos kapcsolatrendszere folyamatos. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az alsós igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig elkészíti. 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az egészségügyi szervezet vezetőjével. 2. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti 1 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), az iskolai védőnő heti 2 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 2 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, felvilágosító előadások tartását osztályokban Elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése versenyeken való részvétellel A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé a kiséréshez az iskola pedagógiai asszisztenst biztosít.
XIII. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésére Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzatnak, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 45
2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a Házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások: kirándulások, túrák, táborozások stb. előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 9. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi a Debreceni Intézményműködtető Központ munkatársával. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.
1. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 46
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz: csavarhúzó, olló, ragasztópisztoly, reszelő. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munkaés balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét, biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani, elektronikus formában az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közoktatási-irányítási Főosztály részére a jegyzőkönyvet el kell küldeni. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Az iskolában lehetővé kell tenni az Intézményi Tanács, a Szülői Szervezet és az iskolai Diákönkormányzat képviselője számára a dokumentumba történő betekintését a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásakor. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
47
2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesek munka és tűzvédelmi felelős Közalkalmazotti Tanács elnöke 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a szokásos módon értesíteni (riasztani) kell, majd haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia! 8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős Debreceni Intézményműködtető Központ kapcsolattartónak a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, 48
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 9. Az épületbe érkező Debreceni Intézményműködtető Központ rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy dolgozójának tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. 10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója, a Debreceni Intézményműködtető Központalkalmazottja, és tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 16. A tűzriadó tervet minden osztályban a falra kitűzve, jól olvasható helyen kell elhelyezni.
3. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére: A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és pedagógusai, valamint az iskola működését biztosító Debreceni Intézményműködtető Központ személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1. A bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy nem pedagógus dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 49
Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó a művészeti iskolában a vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalnak és a KLIK Debreceni Tankerület igazgatójának bejelenteni, valamint gondoskodni a vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet kapó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
XIV. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában vagy a Házirendjében meghatá50
rozott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.
XV. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező és távozó hivatalos elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 1. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 2. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 4. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. 5. Az elektronikus iratokat az iskolatitkár számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. Az iskolatitkár számítógépén őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell 51
elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkárok és az igazgatóhelyettesek, rendszergazda) férhetnek hozzá.
XVI. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény hagyományainak ápolása, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyomány ápolás formái: 1. Intézményünk bejáratánál a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlaja található. a) A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI zászlója, címere: A zászló az iskola aulájában van elhelyezve. Debrecen város zászlójával megegyező falon. b) Országunk címere minden tanteremben a főfalon található. 2. Az iskola jelvénye: Vörösmarty Mihály arcképével fehér alapon kör alakú. Minden tanulói jogviszonnyal rendelkező diákunk rendelkezik jelvénnyel, melyet ünnepi alkalmakkor kötelező hordani. 3.A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányoknál: fehér blúz, sötét szoknya, az iskola jelvényével. Fiúknál: fehér ing, sötét nadrág, az iskola jelvényével.
1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra, a tanulóközösségek műsort készítenek pedagógusaink segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. A feladatellátás ismertetését a munkaterv elfogadásakor az igazgató terjeszti elő a tanévnyitó értekezleten. Minden évben megemlékezünk az Állatok világnapjáról, a környező óvodások meghívásával bemutatók, versenyek szervezésével. Az iskola névadója, emlékének ápolása: Vörösmarty Napok október-november hónapban versenyek rendezésével. 52
Vörösmarty kopjafájának koszorúzása minden év december 1-jén. Iskolaközösségünk műsorral emlékezik meg névadónkról. Kitüntetések a szülők és a tanulók körében a bizonyítványosztás alkalmával történik. 3. Címlista a jelentős kulturális és ünnepi rendezvényekről: Szeptember 1. - A tanévnyitó ünnepség a 2. évfolyam szervezésében Október 1. - Zenei világnap megünneplése (Művészeti iskola) Október 4. - Állatok világnapja (1-8 évfolyam részére) Október 6. – Emlékezés Az aradi vértanúk (Rádión keresztül felsős napközisek rendezésében) Október 23. - Nemzeti ünnep (8. évfolyam) December 6.- Mikulás napi ajándékosztás (1-8 évfolyam) December közepe - Karácsonyi hangverseny a művészeti iskola előadásában Karácsonyi műsor óvodások, szülők, diákok részre (3. évfolyam) Karácsonyi vásár (1-8 évfolyam) az Szülői Munkaközösség részvételével Nyilvános hangversenyek városi rendezvényeken (város napja) Művészeti iskola Farsangi műsor a művészeti iskolában Farsang osztálykeretben illetve iskolai szintű rendezvényként (1-8 évfolyam) Március 15. - Nemzeti ünnep (5. évfolyam szervezésében) Pedagógus kirándulás (igazgatóhelyettesek feladata a program szervezése) Május első vasárnapja - Anyák napja megünneplése (1. évfolyam) Június első hete – Gyermeknap (Családi juniális formájában DÖK+SZM) Június 4. - Nemzeti Összetartozás Napja (6. évfolyam szervezi) Ballagás (7. évfolyam szervezésében) Tanévzáró ünnepség (4. évfolyam rendezésében)
XVII. A tanulók felvételének elvei és formái 1. A tanulók felvétele: A tanulói jogviszonyt a Knt. 50. §-a szabályozza. Tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesíthető. Mindkét módon történő jogviszony létesítéséről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületének igazgatója dönt. A soron következő tanévben indítandó osztályok számát a KLIK Debreceni Tankerület igazgatója határozza meg. A csoportok jellegének meghatározása a tantestület feladata. Az iskolavezetésnek, a munkaközösségeknek a sikeres beiskolázás érdekében az iskoláról, a reális lehetőségekről sokoldalú tájékoztató munkát kell folytatni. 2. A tanulók felvételének feltételei, eljárási rendje a művészeti iskolában: Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap kitöltésével kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ minden év június 15. napjáig határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. 3. Jelentkezők képességeinek felmérése: Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után 53
javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. 4. A tanítási év a művészeti iskolában: Az alapfokú művészeti iskolában a tanítási év első és utolsó napját a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. Amennyiben a diák két különböző művészeti iskola képzését párhuzamosan veszi igénybe, vagy egy intézmény két külön tanszakára jár, az intézmény vezetője saját hatáskörben tandíj kedvezményt állapíthat meg. A döntés alapjául szolgálnak az érvényben lévő jogszabályok, a tanulmányi eredmény, szociális helyzet, a szülő által tett nyilatkozat arról, hogy melyik intézményben kívánja igénybe venni térítési díj fizetése ellenében a foglalkozásokat, valamint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Zeneiskola és AMI - val kötött együttműködési megállapodás. 5. A vizsgák rendje: Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A művészeti alapvizsgára a vizsga esedékességének évében, legkésőbb április 30-ig van lehetőség a jelentkezési lap kitöltésével. 6. Első osztályosok beiratkozása az általános iskolába: A gyerekek elosztása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: - fiú – lány arányok, - nevelési tanácsadó javaslata, - szakértői javaslatok, - hátrányos helyzetű, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya A beiskolázás során támaszkodunk a Családsegítő-, Gyermekjóléti Szolgálatra. Figyelembe vesszük, hogy minden osztályba arányosan kerüljön szakvéleménnyel rendelkező gyerek, így a pedagógusok terhelése is arányosabb lesz. 7. Tanulói jogviszony megszüntetése: A Knt. 53. §-a szerint megszűnik a tanulói jogviszony: - ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, - az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, - a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló a tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. - kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján Az iskolából való távozás esetén a tanulónak a távozási igazolás átvétele előtt a könyvtári tartozás mentességét igazolnia kell. 8. A tanulói hiányzás igazolása: A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a Házirend feladatköre.
54
9. Tanulói jogviszony megszüntetése az alapfokú művészeti iskolában: indokolt esetben, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad az iskolából - a bejelentés napján ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát - az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Kivételt képeznek ez alól a hátrányos helyzetű tanulók. ntk 53 § 2 f,h 3 ha a tanuló egy tanítási éven belül tíz tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
10. Diákigazolványok igénylése és nyilvántartása Intézményünk tanulói számára a diákigazolvány kiadására az Oktatási Hivatal jogosult. A diákigazolvánnyal, igényléssel kapcsolatos adatokról és tényekről nyilvántartást vezetünk. Az igénylés elektronikus úton a KIR portálon keresztül történik, és ott nyomon követhető. Bevonjuk a diákigazolványt a jogszabályban felsorolt esetekben. A diákigazolványok igényléséért és bevonásáért a nyilvántartások vezetéséért az iskolatitkár a felelős. A diákigazolványokkal kapcsolatos feladatellátásra kijelölt személy munkavégzését az igazgató ellenőrzi. 11 . Nyári ügyelet iskolánkban Iskolánkban, júniusban felmérjük a nyári ügyelet iránti szükségleteket. E szolgáltatás tízórai, ebéd, uzsonna biztosítását és felügyeletet jelent a tanulók számára a kijelölt városi intézményben. XVIII. A tankönyvellátás rendje Az intézményi tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás rendjét a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 6-8.§-ai, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet, és a nemzeti köznevelésről szóló törvény 94§(1) bekezdésének j) r) pontjai szabályozzák. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás előkészítése: Az igények felmérése: A szakmai munkaközösségek, a szaktanárok javaslatai alapján évfolyamonként állítják össze a következő tanév tankönyv igényeit. Alsó tagozatokban osztályonként történik az igények felmérése. Az igényeket úgy kell felmérni minden év március 29-ig, hogy megfelelő számú és minőségű tankönyv álljon rendelkezésre. Az igazgató minden év február 15-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diák önkormányzatot és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Minden év március 1-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket. Az igény felmérést az új tanulókról is el kell készíteni.
55
A tankönyvtámogatás: A tartós tankönyv és oktatási segédlet az intézmény tulajdona, mely a könyvtár Tankönyvtári állományába kerül bevételezésre. Az osztályonként a szociálisan rászoruló tanulókról a jegyzéket az osztályfőnökök készítik el a gyermekvédelmi felelős segítségével. Az iskola vezetése a gyermekvédelmi felelőssel együtt méltányosságból módosíthatja a támogatás összegét. A tankönyvtámogatás összegével csökken a megvásárolt tankönyvek ára. Amennyiben az intézmény részére biztosított tankönyvtámogatás nem oldja meg a szociálisan rászoruló tanulók tankönyvellátását, úgy az igazgató az osztályfőnök és a tankönyvfelelős javaslatával a fenntartóhoz fordul. A tankönyvrendelés: Tankönyvet csak az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékből lehet választani. A tankönyvrendelést minden év március utolsó munkanapjáig kell elkészíteni. A tankönyvrendelés véglegesítése előtt lehetőséget kell biztosítani a szülőknek, hogy megismerjék a rendelhető tankönyvek jegyzékét. A szülő szabadon dönti el, hogy az új tankönyvek mindegyikét kéri, vagy használt tankönyvet vesz. Az iskola nevében az igazgató és az intézményi tankönyvterjesztésben résztvevő dolgozó (a továbbiakban: tankönyvfelelős) a tankönyvek szállítására március 29-ig megköti a Könyvtár Ellátóval a megállapodást. Az igazgató és a fenntartó a tankönyvfelelősökkel megállapodik a terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Megbízási szerződés keretében meghatározzák a felelős feladatait és a díjazás mértékét. A díjazás forrása a beszerzési árba beépített terjesztési költségnek - a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan kötött megállapodás alapján - az iskolát megillető része. A tankönyvek elosztása és kiosztása: A tankönyvfelelős az elfogadott és egyeztetett tankönyvrendelés alapján elkészíti az osztályok tankönyvlistáit. Ez a jegyzék a tankönyvek átadásának- átvételének alapbizonylata a kiadott számlával együtt. A tankönyvfelelős teljes anyagi felelősséggel tartozik a kiosztásra kerülő tankönyvekért. A könyvtárból a könyvtár működési szabályzatának figyelembe vételével lehet kiadni tankönyveket, a diákok és a szülők a kölcsönzött könyvekért anyagi felelősséggel tartoznak.
XIX. Vegyes rendelkezések 1. Kirándulások időpontja: - 1-4 évfolyam: művészeti iskola vizsgái miatt június első hetének egy napja - 5-8 évfolyam: június első hetében - pedagógus kirándulás: április második felében. 2. Alkalmazottakra vonatkozó tiltott magatartási szabályok: Az alkalmazottaknak tilos, különösen: - a tanulót erkölcstelen, tisztességtelen magatartás folytatására buzdítani, felhívni - a tanulóval szemben fizikai vagy lelki "terrort" alkalmazni - a tanulót, a hozzátartozót személyiségi jogaiban megsérteni, korlátozni 56
-
a tanulótól, a hozzátartozótól jogtalan előnyt kérni, elfogadni, vagy előny kéréséhez kötni az előmenetelt a tanulót hátrányosan megkülönböztetni a felekezeti, az érdekképviseleti, és politikai hovatartozása vagy meggyőződése szerint.
A pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. 3. Egyéb szabályok: Az intézményben foglalkoztatottak közül az igazgató és igazgatóhelyettesek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek a 2007. CLII. törvény alapján. 4. Nyilatkozat tömegtájékoztatási szervek részére: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetében be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezető csak akkor jogosult, ha a KLIK Tankerületi igazgatója részéről a lehetőséget megkapta vagy az általa esetenként megbízott személy részére engedélyezték. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársaival udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 5. Fénymásolás: Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Valamennyi kollega törekedjen arra, hogy csak a feltétlenül szükséges anyagok másolására használja a nagy értékű fénymásoló berendezéseket. 6. Dokumentumok kiadásának szabályai: Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. 7. Internet használat: Az intézmény dolgozói térítésmentesen használhatják az Internetet olyan időpontban, amikor az intézmény munkáját nem akadályozzák. A tanulók meghatározott időpontban felnőtt felügyelete mellett használhatják az Internetet. Rendkívüli esetben iskolán kívüli személyek is használhatják igazgató engedéllyel.
57
XX. Aláírási és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén az igazgatóhelyetteseknek van. Saját területén aláírási joga van az igazgatóhelyetteseknek, a művészeti iskola munkaközösség vezetőjének. A pecsétet az igazgató, a helyettesek, a művészeti iskola munkaközösség vezetője, az iskolatitkár és az esetenként megbízott személyek használhatják: - bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök, - vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személyek. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.
XXI. Záró és hatályba léptető rendelkezések Ezen SZMSZ a jóváhagyás másnapján hatályba lép és érvényben marad a legközelebbi módosításig. A korábbi szabályzat az elfogadás napjával hatályát veszti. Felülvizsgálata és módosítása jogszabályváltozás miatt akkor kötelező, ha a jogszabály ezt elrendelte vagy a szabályzat szövege jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. A szabályzatban feltárt ellentmondások kiküszöbölésére, módosítására a KLIK Debreceni Tankerület igazgatójának vagy a nevelőtestület tagjainak több mint a felének erre irányuló javaslatára kerülhet sor. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának és tanulójának továbbá mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában.
NYILATKOZAT A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4031 Debrecen Angyalföld tér. 4. sz.) alapdokumentumainak (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend) módosításait - hogy az megfeleljen az Nkt. 25. § (4) bekezdésében, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §-ában és a vonatkozó többi jogszabályhelyen meghatározottaknak - az iskolai Szülői Szervezet megismerte és az abban foglaltakat elfogadta. Debrecen, 2014. január 20. Hegedűs Gyuláné Szülői Szervezet elnöke s.k.
58
NYILATKOZAT A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. sz.) alapdokumentumainak (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend) módosításait - hogy az megfeleljen az Nkt. 25. § (4) bekezdésében, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §-ában és a vonatkozó többi jogszabályhelyen meghatározottaknak - az iskolai Diákönkormányzat megismerte és az abban foglaltakat elfogadta. Debrecen, 2014. január 20.
Fehérvári Dorka DÖK elnök s.k.
Bencsik Andrásné Juhász Katalin DÖK segítő pedagógus s.k.
NYILATKOZAT A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. sz.) alapdokumentumainak (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend) módosításait - hogy az megfeleljen az Nkt. 25. § (4) bekezdésében, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §-ában és a vonatkozó többi jogszabályhelyen meghatározottaknak - az Iskolaszék megismerte és az abban foglaltakat elfogadta. Debrecen, 2014. január 20. Mészárosné Erdélyi Tünde Intézményi Tanács elnöke s.k.
.
NYILATKOZAT A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. sz.) alapdokumentumainak (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend) módosításait - hogy az megfeleljen az Nkt. 25. § (4) bekezdésében, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §-ában és a vonatkozó többi jogszabályhelyen meghatározottaknak - az nevelőtestület megismerte és az abban foglaltakat elfogadta. Debrecen, 2014. január 20. Dr. Széles Dezsőné igazgató s.k.
.
59
Legitimációs záradék Alulírott Dr. Széles Dezsőné, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI, 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.sz. igazgatója nyilatkozom, hogy a Debrecen, 2014. január 20. keltezéssel módosított Szervezeti és Működési Szabályzat többletkötelezettséget jelent* nem jelent* a fenntartó számára.
Debrecen, 2014. január 21.
Dr. Széles Dezsőné igazgató s.k.
60
DEBRECEN
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. kötet
II. kötet mellékletei:
2
II. kötet tartalomjegyzéke
I. Mellékletek:
2
1. Házirend
4-39
2. Az iskola szakmai munkaközösségek működési szabályzata
40-50
3. Iskolai könyvtári SZMSZ
51-74
4. Iratkezelési szabályzat
75-100
5. Adatkezelési szabályzat
101-134
6. A térítési díj és a tandíj mértékéről szabályzat
135-139
II. Függelékek:
140
1. Belső ellenőrzésének rendje
141-162
2. Tankönyvellátási szabályzata
163-166
3. Művészeti alapvizsga szabályzata
167-171
4. Alapfokú Művészeti Iskola saját nyilatkozatai
172-187
3
1. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE
4
TARTALOM
Általános rendelkezések A házirend hatálya A házirend nyilvánossága Az iskola által elvárt viselkedés szabályai, a tanulók kötelességei A tanulók jogai A tanulók közösségei A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az iskola működési rendje A művészeti iskola munkarendje Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanulók mulasztásának igazolása A tanulók jutalmazása A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A házirend elfogadásának és módosításának szabályai A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok
5
A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola HÁZIRENDJE a magasabb jogszabályi előírások alapján tartalmazza a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait Általános rendelkezések Ez a házirend helyi jogforrás, melynek célja olyan belső szabályozás kialakítása és érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók demokratikus légkörű iskolai közösségi életének megszervezését szolgálja. Az intézmény neve: Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhely: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4. OM azonosító szám: 031 109 Az intézmény típusa: összetett iskola (általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény) Fenntartó szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32.
Ezen dokumentum: -
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései,
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései,
-
2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről,
-
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései,
-
a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
6
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
továbbá -
az intézményi SZMSZ rendelkezései alapján készült.
A házirend iskolánk pedagógiai programjával összhangban készült, és intézményi hagyományaink megőrzését is szolgálja. A tanulók érdekében olyan normarendszert és szabályokat tartalmaz, amelyek biztonságukat védik, valamint testi, szellemi és lelki fejlődésük feltételeit biztosítják. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá az épület helyiségeire és az intézményhez tartozó területekre vonatkozó óvó-védő rendszabályokat. A házirend hatálya
Személyileg érvényes: A házirend szabályainak a betartása és betartatása az intézménnyel jogviszonyban álló minden gyermeknek, pedagógusnak és más alkalmazottnak, szülőnek, illetve bérleti jogviszonyban álló állampolgárnak kötelessége.
Területileg érvényes: A házirend betartása kötelező az intézmény teljes területén a szervezett tanítási órákon, rendezvények idején, foglalkozásokra történő oda- és visszavonulás alatt, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken.
Időbeli hatálya kiterjed: A házirend a hatálybalépés napjától visszavonásig érvényes. Éves viszonylatban a teljes gazdasági évre - beleértve a szüneteket is -, napi viszonylatban az intézményben való tartózkodás teljes időtartamára.
Tárgyi hatálya kiterjed:
az intézmény helyiségeire, tárgyaira, berendezéseire
tartós- és eseti bérbeadásának alkalmával a bérbe adott eszközökre
7
a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlásához szükséges tárgyakra, felszerelésekre
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.vorosmarty-debr.extra. Hu 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az intézményi tanács elnökénél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola fenntartójánál. 3. A házirendet – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a
szülők tudomására hozzuk elektronikus úton a honlapon, ill.
nyomtatott formában a szülői hirdetőfalon kifüggesztve. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten.
8
6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
Az iskola által elvárt viselkedés szabályai, a tanulók kötelességei Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,
tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
iskolai kötelezettségeiknek, tanulmányi feladataiknak folyamatosan tegyenek eleget,
vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
működjenek együtt társaikkal,
fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
9
az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
munkanapokon az első tanítási óra előtt minimum 15 perccel érkezzenek meg az iskolába és a tanítási idő alatt az intézmény területén tartózkodjanak,
távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, A felszerelés és házi feladat hiányát a szaktanár feljegyzi a naplóban található magatartás füzetbe, ami a tanuló tantárgyi és szorgalom jegyét befolyásolja.
segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
az írásbeli számonkéréseken jelen legyenek, dolgozataikat írják meg, Abban az esetben, ha a tanuló dolgozatírásnál segédeszközt használ (puska, tankönyv, Füzet stb) dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékelheti.
tájékoztató füzetüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra, Az osztályfőnök félévente kétszer, a szaktanár havonta nézi át a tájékoztató füzet vezetését. Az elveszett tájékoztató füzetet az osztályfőnök engedélyével, térítési díj ellenében pótolhatja a tanuló.
védjék egymás tulajdonát, az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ne rongálják azokat Gondatlan vagy szándékos károkozás esetén kártérítésre kötelezett a tanuló szülője, gondviselője.
ha lopást, rongálást vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlelnek, e tényt haladéktalanul jelenteniük kell az iskola felnőtt dolgozójának,
ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához és életkorukhoz illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő, nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),
az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg, és tűzzék ki az iskolajelvényt,
ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,
tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének 10
megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (dohányárut, szeszesitalt, drogot),
az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.
A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:
emberi méltósághoz való jog A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát környezete tartsa tiszteletben, és védelmet biztosítson számára. Joga, hogy ne alkalmazzanak ellene kollektív büntetéseket, és mások viselkedése, magatartása miatt hátrány ne érje.
egészséges környezethez való jog A tanuló joga, hogy az óraközi szünetekben a friss levegőn tartózkodjon. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Részt vegyen a szűrővizsgálatokon, melyekről osztályfőnöke előre tájékoztatja, illetve jelentkezhet
az
iskolaorvosnál
vizsgálatra,
amikor
az
intézményben
tartózkodik.
kérdés intézésének joga A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, a diákönkormányzathoz.
érdemi válaszhoz való jog A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kell kapnia.
tájékozódási jog A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről. Joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai
11
programját, helyi tantervét, követelményrendszerét, tanulmányozhatja iskolánk SZMSZ-ét, amelyek megtalálhatóak az iskola könyvtárában, valamint iskolánk internetes
honlapján.
Joga,
hogy
tájékoztatást
kapjon
tanulmányi
előmeneteléről, munkája szöveges értékeléséről, érdemjegyeiről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról, közösségi munkájáról és a pedagógusoktól javaslatot kérjen a változtatáshoz. Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsokhoz, ismeretekhez az iskola pályaválasztási felelősén keresztül az osztályfőnöktől juthat a tanuló. A nyolcadikos osztályfőnökök novembertől folyamatosan tájékoztatják a tanulókat és a szülőket a felvételi eljárásról, segítséget nyújtanak a felvételi lapok kitöltésében.
véleményezési jog Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulói közösségen keresztül élhet ezzel a jogával. Véleményt mondhat az iskola működéséről, életéről, a pedagógusok munkájáról oly módon, hogy nem sérti mások emberi méltóságát.
részvételi jog Kiterjed az iskolában működő tanulói közösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.
választójog A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.
kezdeményezési jog A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.
javaslattevő jog Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával. Javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatosan a diákokat érintő kérdésekben: -
osztályfőnöki órákon
-
a nevelőtestület tagjaival folytatott beszélgetések alkalmával
-
igazgató, igazgatóhelyettesek fogadóóráin
-
DÖK segítő tanár fogadóóráján
12
-
DÖK gyűlésen
Joga, hogy a diákönkormányzat tagjaként a tanítás nélküli egy munkanap programjáról döntést hozzon a diákönkormányzati ülésen, a jelenlévő osztályképviselők 50 % + 1 fő szavazati többséggel.
használati jog Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.
szociális támogatáshoz való jog A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll. Igénybe veheti az iskolai étkezést a térítési díj befizetése, vagy a jogos kedvezményeket igazoló dokumentumok alapján. Ingyenes, vagyis térítésmentes étkezés csak az iskolában lévő tanulónak jár, hiányzásakor nem vehető igénybe e szolgáltatás, ill. másra át nem ruházható. A tankönyv- és az étkezési kedvezményről, valamint az adott tanévre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, a mindenkor érvényben lévő iskolai dokumentumok elvei alapján értesülhetnek a szülők a tájékoztató füzeten keresztül, valamint az iskola bejáratánál lévő szülői hirdető táblán és az iskola honlapján.
jogorvoslathoz való jog A tanuló joga, hogy a jogai gyakorlásához szükséges információkat és eljárásokat ismerje, melyekhez az osztályfőnöke segítségével juthat. Jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.
vallásgyakorlással összefüggő jog Joga van a hit- és vallásoktatást igénybe venni, melyre szeptemberben nyomtatvány kitöltésével jelentkezhet. A foglalkozások választhatók az erkölcstan tantárgy helyett tanítási időben, ill. a tanítási órákat követő időszakban történhetnek.
Tanulmányokkal összefüggő tanulói jogok: Helyi szabályozású: A tanuló joga, hogy tudassák vele a témazáró dolgozat megírásának időpontját, (legalább 2 tanítási órával korábban, vagy 1 héttel a dolgozat megírása előtt)
13
témaköreit, értékelésének módját. Kérheti, hogy egy nap 2 témazárónál többet ne írjon. Felelésmentes órát kérhet tantárgyanként évente 2 alkalommal. Ezt a tájékoztató füzetben a dátum beírásával kérheti a diák. Az így kitöltött tájékoztató füzetet az óra előtt a tanári asztalra ki kell tenni. A dokumentum elvesztésekor ezt a jogát nem gyakorolhatja a tanuló. A kiértékelt írásbeli munkáit 2 héten belül (10 tanítási nap) kijavítva kapja kézhez a tanuló (kivételt képez betegség, szünet).
Az érvényben lévő Köznevelési törvény szerint a szülő/gondviselő kérheti a gyermek magántanulói jogviszonyát.
A tanuló tudásáról indokolt esetben független vizsgabizottság előtt adhat számot, kérelmét írásban az iskola igazgatójához nyújthatja be a félév, illetve a tanév vége előtt legalább 30 nappal.
Kérheti, indokolt esetben, hogy másik osztályba, tanulócsoportba kerüljön, ilyen irányú kérvénnyel bármikor fordulhat az intézmény igazgatójához, aki 30 napon belül írásban tájékoztatja kérvénye elbírálásának eredményéről.
Kezdeményezheti részvételét (magántanulóként is) a szakkörökbe, tanórán kívüli foglalkozásokra. Iskolaotthonba, napközibe és tanulószobára felvételét az osztályfőnökénél található formanyomtatvány kitöltésével kérheti május hónapban a következő tanévre, vagy legkésőbb a tanév kezdetétől számított 1 héten belül.
Részt vehet az iskolai tanulmányi versenyeken, szakköri, sport, kulturális munkában, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezheti az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint jelentkezhet. Képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelően tehetsége fejlesztése érdekében versenyezhessen az alapfokú művészetoktatási intézmények számára kiírt megmérettetéseken is.
Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein (osztályközösség, DÖK) keresztül gyakorolhatják.
14
A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, jogkörét az osztályfőnök-helyettes, az iskolaotthonban a műszakban tanító pedagógus veszi át. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
osztálytitkár,
két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az
iskolai
diákönkormányzat
tevékenységét
az
osztályokban
megválasztott
küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára – megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév június hónapban az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról,
15
valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról
az iskola igazgatója o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan tájékoztatja,
valamint
az
osztályfőnökök az
osztályfőnöki
órákon folyamatosan
tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o a szülők számára elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
16
az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).
7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az intézményi tanáccsal. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 22 óráig van nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek reggeli felügyeletét és délutáni benn tartózkodását intézményünk írásbeli szülői igények alapján szervezi. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.15 óra és 7.30 óra között kell megérkezniük. 4. A 7.35 - 7.45 között érkező tanuló köteles átadni tájékoztató füzetét az ügyeletes tanárnak, aki a késést a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A bejegyzéseket az osztályfőnök a magatartás értékelésekor figyelembe veszi. 17
5. Az iskolában a tanítás reggel 7.45 órakor kezdődik. 6. A tanítási órák ideje 45 perc, a szünetek 15 és 10 percesek. 7. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA
AZ ÓRA IDŐPONTJA
1. óra
7.45 – 8.30
2. óra
8.45 – 9.30
3. óra
9.45 – 10.30
4. óra
10.40 – 11.25
5. óra
11.35 – 12.20
6. óra
12.30 – 13.15
7. óra
13.25 – 14.10
8. óra
14.20 – 15.05
9. óra
15.15 – 16.00
8. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.15 óra és 7.30 óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 9. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben vagy az aulában étkezhetnek. 10. A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint osztályonként kell az osztálytermekbe vonulniuk. 11. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. 12. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 13. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán be kell mutatniuk.
18
14. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 15.30 óra között. 15. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 16. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 17. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 18. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. 19. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói (tanulók és felnőttek) felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. A művészeti iskola munkarendje
1. Tanítási órák között az iskolaotthonban, más osztályok számára külön órarend szerint 20.00 óráig alapfokú művészetoktatás folyik iskolánkban 2 művészeti ágban: zeneművészeti ág – szolfézs/zeneismeret tanszakon, színművészeti-bábművészeti ág/ szín-és bábművészeti ág – színjáték tanszakon. 2. A tanévet megelőző iskolai évben, májusban jelenik meg a felhívás, amely alapján a tanulók egy nyilatkozat kitöltésével jelzik szándékukat, mely művészeti ágban szeretnének tanulni. A leendő elsősök szülei már a beíratkozáskor megkapják a tájékoztatást, és nyilatkoznak, mely művészeti ágat választják gyermeküknek. 3.
A művészeti iskola tanulói félévente a mindenkori költségvetésben megállapított térítési díjat és tandíjat kötelesek fizetni. (Egyéni rászorultság alapján írásbeli kérésre jogszabályban rögzített kedvezmények adhatók.)
19
4. Tíz igazolatlan óra után a tanuló jogviszonya megszűnik, feltéve, ha az iskola a tanulót, szülőt legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 5. A tanuló kötelessége, hogy a művészeti iskolától kölcsönzött hangszereket, kottákat, jelmezeket kiemelt figyelemmel óvja, ügyeljen tisztaságára. A kiskorú személy szándékos károkozásáért a tanuló szülei a törvény szerint anyagilag is felelősek.
Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők írásban igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az ötödik-nyolcadik évfolyamon napközi és tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; kopjafa koszorúzás, iskolai ünnepségek, megemlékezések. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.
20
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő, érvényes szakvéleménnyel rendelkező diákjaink. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a május 15-ig benyújtott szülői igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – az iskola vezetősége dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában az éves munkaterv szerint rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Tanulmányi
kirándulások.
Az
iskola
nevelői
a
tantervi
követelmények
eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
21
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában – 13.25 óra és 16.00 óra között – szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket írásban előre értesíteni kell. 3. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév május 15-ig kell írásban jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók
részvétele
a
felzárkóztató
foglalkozásokon,
valamint
az
egyéni
foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat, legfeljebb évente 2 alkalommal. 5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár minden tanítási napon a diákok rendelkezésére áll. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A nyitva tartás idejét a könyvtár SZMSZ-e tartalmazza és az iskolai weblapon, faliújságon tesszük közzé. Iskolából történő távozás esetén a tarozásokkal le kell számolni és a könyvtárossal igazoltatni a tartozás-mentességet. 22
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre – a tanévet megelőző május 15-ig – kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején, szeptember hónapban lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak,
akik nehéz szociális körülmények között élnek.
6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak. Szülői igény esetén, írásbeli kérésre a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00. óra és 16.45 óra között felügyeletet biztosít. 7. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 16.00 óráig tart. 8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 9. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 11. A napközis csoportokban tanulmányi felelősök segítik a munkát az alábbiak szerint: o osztályonként egy-egy tanulmányi felelős van, megbízatásuk egy félévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai:
23
gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,
figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,
segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.
a tanulás végén letörlik a táblát..
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat. A tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesül, melyet jelenléti ív aláírásával igazol.
azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
24
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. az öltözőkben az ott kifüggesztett öltözői rendnek megfelelően kell viselkedni, tartózkodni 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő meghatározott napokon és időpontban rendel. 4. Az iskolaorvos és a védőnő évente végzik a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a 2., 4., 6. és 8. évfolyamokon. Megszervezik és lebonyolítják a kötelező védőoltások beadását a 6. és 7. évfolyamokon, valamint ellenőrzik a kötelező védőoltások meglétét a közösségbe kerüléskor (1. osztályban) és a más iskolából érkező tanulóknál. 5. Az iskolai védőnő végzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente három alkalommal, illetve jelzés alapján. Egészségnevelési és felvilágosító előadásokat tart, ill. szervez, melyeken a tanulóknak kötelező részt venni. 6. A gyógytestneveléshez szükséges besorolásokat kizárólag az iskolaorvos végzi szakorvosi javaslatra. 7. Az iskola-egészségügyi szolgálat csak szűréseket, állapotfelmérést végez, ill. elsősegélyt nyújt, betegség esetén a háziorvost kell felkeresni.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
osztályozó vizsga
javítóvizsga
művészeti vizsgák: művészeti alapvizsga (Alapfok VI. évfolyamon) különbözeti vizsga városi mérés-értékelés (Alapfok II. évfolyamon)
25
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 4. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
6. A művészeti vizsgák követelményrendszerét a Pedagógiai Program helyi tanterve tartalmazza, szabályozása az érvényben lévő jogszabályok alapján történik. 7. Az iskolánkba jelentkező, tanulói jogviszonnyal nálunk még nem rendelkező tanulók esetén intézményünk szintfelmérő vizsgát tarthat. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: 9. TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI
26
Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Tánc és dráma Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák és iskolai rendezvények szervezésében 1. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse. Feladata, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon, valamint az iskola helyiségeit rendeltetésszerűen használja. 2. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes,
folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
tantárgyi felelősök
3. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. Feladataik:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
27
a szünetben a termet kiszellőztetik;
a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
A hetesi teendők elmulasztása szaktanári/osztályfőnöki figyelmeztetéssel jár. 4. A nyolcadik évfolyamos tanulók – önként jelentkezés alapján – reggel 7.30 és 7.45 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron és a folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására. 5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 6. Az iskolai rendezvényeken a tanulók meghatározott rend szerint, fegyelmezetten, pedagógus felügyelettel vesznek részt.
A tanulók mulasztásának, késésének igazolása, következményei 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon 28
belül szülői (legfeljebb 3 nap), egyéb esetben pedig orvosi igazolással (a tájékoztató füzetben) vagy hivatalos dokumentummal igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Az első igazolatlan óra után az osztályfőnök értesíti a szülőt, gondviselőt a mulasztás tényéről, és felhívja a figyelmet a mulasztások következményeire. Amennyiben a tanuló továbbra is igazolatlanul mulaszt, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse felveszi a kapcsolatot a szülővel, gondviselővel és a gyámügyi hatóságokkal. Igazolatlanul mulasztott 10., illetve 30. és 50. tanórai foglalkozás után az iskola igazgatója hivatalból értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt. Az igazolatlan hiányzások szabálysértési feljelentést is vonhatnak maguk után. 7. Tanítási óráról való késés esetén az órát tartó nevelő a késés tényét és idejét bejegyzi az osztálynaplóba. Több késés idejét össze kell adni, és amennyiben eléri a 45 percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 8. A reggeli (7.35 utáni) iskolába érkezések esetén az ügyeletes tanár bejegyzi a késést az ellenőrzőbe, annak hiányában az ügyeleti füzetbe. 5 késve érkezés esetén egy érdemjeggyel csökken a tanuló esedékes magatartás jegye. 10 késés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Minden további 5 késés újabb fegyelmezési fokozatot von maga után. 9. A 8. évfolyamba járó diákoknak a felvételik napja hivatalos távollét, az osztályfőnök igazolja. 10. A tanuló a megjelölt középiskolák nyílt napjain részt vehet, távollétét osztályfőnöke igazolja. (maximum 3 tanítási nap)
A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
29
vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
napközis nevelői dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret
3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni 4. A jutalmazás tartalma: Szaktanári dicséret adható: -
eredményes részvétel iskolai versenyeken ( 1-5. hely)
-
tantárgyi kutató – gyűjtőmunka
-
bármely tárgyból kimagasló félévi eredmény
-
kiválóan végzett felelősi munka
-
szakköri munka
-
példás füzetvezetés
Napközis nevelői dicséret adható: - a napköziben végzett kiemelkedő tevékenységek - napközis felelősi munka Osztályfőnöki dicséret adható: -
osztályközösségért végzett kiemelkedő munka
-
iskolai ünnepségeken, műsorokban való szereplés, fellépés
-
vállalt felelősi munka tartós kiemelkedő végzése
-
városi versenyeken 4-10. helyezés, megyei versenyen elért helyezés
-
osztálytársak segítése a tanulásban
-
kiváló hetesi munka
-
DÖK rendezvényeinek szervezésében aktív részvétel
-
ügyeletesi tevékenység
DÖK dicséret adható: -
DÖK – ben végzett kiemelkedő munka 30
-
DÖK rendezvényein aktív munka
Igazgatói dicséret adható: -
Városi versenyen 1-3. helyezett, megyei versenyen 1-10. helyezett, ill. országos versenyen elért helyezés
-
iskolai szereplés, mely huzamosabb felkészülést igényel
-
sorozatos szereplés, mely tevékenységével növeli az iskola hírnevét
-
iskolán kívüli vetélkedőkön, bemutatókon, előadásokon való eredményes szereplés
5. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben, ill. nevelőtestületi dicséretben részesíthetők.
A dicséretet a tanuló
bizonyítványába be kell jegyezni. 6. A tanév végi jutalmazás formái: a. tantárgyi dicséret a bizonyítványban b. nevelőtestületi dicséret a bizonyítványban c. oklevél d. jutalomkönyv e.
igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt
f. „az évfolyam első tanulója” cím (oklevél) g. „az év tanulója” cím (oklevél) h. „az év legjobb kórus tagja” cím (oklevél) 7. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el nevelőtestületi dicséretet, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 8. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 9. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
31
Szülők jutalmazása 1 4. és 8. évfolyam végén a kiemelkedő közösségi munkát végző szülők oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen adunk át. 2 1-3. évfolyamon, illetve 5-7. évfolyamon a szülők jutalmazása oklevéllel és jelképes ajándékkal történik.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
vagy igazolatlanul mulaszt
büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés,
napközis nevelői figyelmeztetés,
osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intés,
osztályfőnöki megrovás,
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intés,
igazgatói megrovás,
tantestületi figyelmeztetés,
tantestületi intés,
tantestületi megrovás
áthelyezés másik iskolába (ebben az esetben a szülő kötelessége befogadó iskolát keresni)
3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A büntetés tartalma:
32
Szaktanári figyelmeztetés adható: -
a tanórát zavaró magatartás
-
az órán nem dolgozik, megtagadja a pedagógus utasítását
-
taneszköz használata nem megfelelő, vagy szándékosan nem használja
-
vállalt felelősi teendők elmulasztása
-
önmagához képest hanyagsága miatt alul teljesít
-
hetesi teendők folyamatos elmulasztása
-
rendszeres tanár iránti tiszteletlenség
Napközis nevelői figyelmeztetés adható: - foglalkozást zavaró magatartás - a tanulás elmulasztása, feladatok el nem végzése - felelősi teendők elmulasztása - tanár iránti tiszteletlen magatartás, utasítások be nem tartása Osztályfőnöki figyelmeztetés adható: -
társaival szemben csúnya beszéd, hangnem
-
többszöri késés órákról, igazolatlan hiányzás
-
nem megfelelő viselkedés az iskola terein belül (aula, ebédlő, könyvtár, tornaterem, kémia, fizika előadó)
-
magatartásával rombolja az osztályközösség hírnevét
-
a rábízott vagy önként vállalt feladatokat nem teljesíti
-
a tájékoztató füzet hiánya (ha 5 alkalommal hiányzik)
Igazgatói figyelmeztetés adható: -
intézményünk alkalmazottainak, társainak testi – lelki veszélyeztetése
-
magatartásával az iskolai közösség hírnevét rombolja
5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
szándékos károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
33
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
6. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. 8. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. 3. A művészeti iskolában a szeptember 1 – december 31-ig terjedő időszakra a térítési-és tandíjakat egy összegben, egyszeri befizetéssel október 1-15-ig kell a szülőknek befizetniük a tanulói jogviszony érvényességéhez. A január 1 – június 15-ig terjedő időszakra a térítési-és tandíjakat egy összegben, egyszeri befizetéssel február 15 – 28-ig kell a szülőknek befizetniük. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak postai úton történő visszafizetéséről a művészeti iskola titkára gondoskodik, amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan 3 hónapot igazoltan hiányzik. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 5. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő
34
hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére személyesen vagy postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló a hiányzást megelőző nap 9.00 óráig az iskola élelmezés-szervezőjénél lemondja. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket
azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,
az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,
arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.
3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola tankönyvfelelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kölcsönzik egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket le kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről az iskola tankönyvi szabályzatában foglaltak szerint kell dönteni.
35
7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 8. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyi az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre az osztályfőnökkel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű
pénzt
a
tanulók
az
iskolába
csak
a
szülő
engedélyével
hozhatnak. 3. A tanítási órán és a délutáni foglalkozásokon - 7.40-től 16.00 óráig - mobiltelefont használni tilos, azt kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. Ellenkező esetben az órát tartó pedagógus elveheti, és az iskolatitkárnál letétbe helyezheti. Csak a szülő, vagy felnőtt meghatalmazottja veheti át személyesen. 4. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, az iskolába hozott tárgy vagy pénz elvesztéséből, megrongálódásából bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 5. A tanórákhoz nem kapcsolódó, az ott folyó munkát bármilyen módon zavaró, figyelmet elvonó tárgyak, játékok, hangkeltő eszközök nem használhatók, mert ezzel az osztálytársak tanuláshoz való joga sérül. 6. A diákoknak az általános iskola területén tilos a dohányzás (súlyos fegyelmi vétség), a szeszesital, napraforgó, tökmag fogyasztása, ill. ezek behozatala. 7. Szigorúan tilos a testi épséget veszélyeztető eszközöket, tárgyakat behozni az iskola területére! (pl. gázspray, zsebkés, öngyújtó).
36
8. Az iskola területén talált tárgyakat, ruhaneműt az iskola portájára kell leadni, ahol 90 napig őrizzük meg. 9. Az iskolában és az iskolai rendezvényeken sem képi, sem hangzó anyag nem készíthető, és nem játszható le. (Ez vonatkozik minden technikai eszközre pl. mobiltelefon, magnó, fényképező, MP3-as, MP4-es lejátszó, diktafon stb.)
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A
házirend
tervezetét
a
nevelők,
a
tanulók
és
a
szülők
javaslatainak
figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a harmadik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az intézményi tanács véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az intézményi tanács, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.
37
A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK 1) A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013. év március hó 22. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.) Bencsik Andrásné Juhász Katalin diákönkormányzat vezetője 2) A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013. év március hó 22. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.) Hegedüs Gyuláné szülői szervezet vezetője
3) A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjét az intézményi tanács a 2013. év március hó 22. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.) Varga Tibor iskolaszék elnöke 4) A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)
38
A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjét a nevelőtestület a 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
P.H. Dr. Széles Dezsőné igazgató
39
2. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEINEK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
40
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés A szabályozás törvényi háttere A szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösségek száma A szakmai munkaközösségek szerveződése intézményünkben A szakmai munkaközösség alapvető céljai A munkaközösségi foglalkozások rendje, szervezése A szakmai munkaközösségek munkájának tartalmi elemei A szakmai munkaközösségek feladatai Személyi feltételek A szakmai munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösség vezetőjével szemben támasztható követelmények A munkaközösség – vezetői feladatai A munkaközösség- vezető jogkörei A szakmai munkaközösség tagjai A szakmai munkaközösség tagjainak feladatai, a munkavégzés követelményei A szakmai munkaközösségek külső ellenőrzése A munkaközösségek felkészülése a külső ellenőrzésre
41
Bevezetés Intézményünkben a szakmai munkaközösségek a mindenkori törvényi rendelkezéseknek megfelelően, az SZMSZ-ben meghatározott módon jönnek létre és működnek, feladatuk a szakmai munka irányítása, koordinálása. A szakmai munkaközösségek és vezetőik a törvényben meghatározott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösségek célja a nevelő-oktató munka elvárt színvonalának biztosítása, a szakmai kompetenciák fejlesztése, a tagok továbbképzésének segítése, a pályakezdő vagy új kollégák szakmai támogatása, szaktanácsok nyújtása az iskolavezetés részére az adott tantárgy tanítása és értékelése tekintetében A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Művészeti Iskola szakmai munkaközösségeinek működési szabályzata tartalmazza az intézményünkben folyó szakmai tevékenységek törvényi hátterét, szerveződését, feltételeit, feladat-és követelményrendszerét, személyi feltételeit.
A szabályozás törvényi háttere A szakmai munkaközösség: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41. fejezete 71.§- a határozza meg a szakmai munkaközösség fogalmát, feladatait az alábbiak szerint: (1) A nevelési-oktatási intézményekben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelésioktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső ellenőrzésben és értékelésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) Az iskolában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. (4) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb 5 évre. 36. fejezet: 64. §: A pedagógusok előmeneteli rendszere (5) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalnál jelentkezhet.
42
Törvényi szabályozás a szakmai munkaközösségek SZMSZ-szel való összefüggéseiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet I. fejezet 4§. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni: 4.§ (k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokról (VIII. fejezet) 34. A szakmai munkaközösség 118.§ (1) A szakmai munkaközösség dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjáról b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról (2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelésioktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az iskolai nevelés – oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, (c) a felvételi követelmények meghatározásához, (d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. (4) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
A szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség „Az azonos vagy hasonló területű tantárgyat tanító tanárok közössége, amelynek élén egy olyan pedagógus áll, akinek megbízatásával, rátermettsége és szervező készsége miatt egyetértenek a csoport tagjai.” (Halász Gábor) A szakmai munkaközösségek az intézmény szakmai bázisai, segítik az intézményvezetés és a pedagógusok munkáját. Szakmai tanácskozásokat tartanak, fejlesztik a pedagógusok módszertani kultúráját, közösen keresik a megoldást az oktatás/nevelés során felmerülő problémákra. Összehangolják a tanulás tanítását, megvitatják a szakmai kérdéseket. A végzett mérések alapján meghatározzák a fejlesztés további irányvonalát. A szakmai munkaközösségek száma Intézményünkben – a törvényi előírásnak megfelelően – maximum 10 munkaközösség működhet. A munkaközösségek számának meghatározása az intézményvezető hatáskörébe tartozik a tantestület javaslata, véleményezése alapján.
43
Az intézményünkben folyó szakmai tevékenység jellege, irányultsága, tanulóink létszáma alapján a következő munkaközösségek működnek: osztályfőnöki munkaközösség, alsó tagozatos humán és természettudományos munkaközösségek, felső tagozatos humán és természettudományos munkaközösségek, idegen nyelvi munkaközösség, művészeti munkaközösség Létrehozásukra, megszüntetésükre javaslatot tehet a nevelőtestület bármely tagja, csoportja, il. maguk a szakmai munkaközösségek.
A szakmai munkaközösségek szerveződése intézményünkben Az igazgatóhelyettesek és szakmai munkaközösség-vezetők, mint középvezetők az alábbiakban vázolt függelmi viszonyok alapján végzik munkájukat: IGAZGATÓ Alsós igazgatóhelyettes társadalomtudományi mk. természettudományos mk.
Általános igazgatóhelyettes humán mk. természettudományos mk. osztályfőnöki mk. művészeti mk.
Az iskolában működő munkaközösségek létrehozásakor fontos szempont, hogy ne különüljön el minden területen az alsó és a felső tagozat, biztosítva legyen a folyamatos kapcsolattartás és az együttműködés. Az idegen nyelvi, az osztályfőnöki és a művészeti munkaközösségekben tanító pedagógusok tagozati szintek megkülönböztetése nélkül alkotnak munkaközösséget. A szakmai munkaközösség alapvető céljai az egységesség megteremtése a szakmai közösségben és intézményi szinten, a közös gondolkodás kialakítása, folyamatos team munka, egymás munkájának segítése, támogatása, a nevelési –oktatási célok egységes szemléletű megvalósítása. A munkaközösségi foglalkozások rendje, szervezése A munkaközösségek átlagosan évente 4-5 alkalommal tartanak szakmai megbeszélést, de minden munkaközösség maga dönti el és az éves munkatervében ütemezi foglalkozásainak számát, idejét (minimum 3 alkalom). A munkaközösség tagja is kezdeményezi munkaközösségi ülés összehívását, amelyet a munkaközösség-vezetőnek jelez. Ilyen esetben javasolt foglalkozást tartani és meghallgatni a kezdeményező fél esetlegesen felmerülő problémáját. A foglalkozásokra célszerű meghívni az igazgatót, vagy az iskolavezetés tagjait, tájékoztatni kell őket az adott foglalkozás témájáról, annak aktualitásáról. A foglalkozásokat – amennyiben belső továbbképzés jellegűek - tanítás után érdemes megtartani. Ezeken a munkaközösség tagjainak részt kell venniük, távolmaradás csak indokolt esetben fogadható el. A foglalkozások megszervezése és lebonyolítása egyaránt a munkaközösség-vezető dolga és felelőssége.
44
A szakmai munkaközösségek munkájának tartalmi elemei A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek feladata a helyi szintű szakmai irányítás, a szakmai munka tervezése, ellenőrzése (belső ellenőrzés). A pedagógusok minősítési eljárására során az egyes pedagógusok munkájáról kialakított munkaközösségi vélemény figyelembe vehető az eljárás során. A szakmai munkaközösség elsődleges feladata a pedagógusok szakmai munkavégzésének segítése az SZMSZ-ben és a szakmai munkaközösségek működési szabályzatában meghatározottak alapján. Általános feladatok - a munkaközösség tagjainak összefogása, munkájuk koordinálása, - a közös gondolkodás kialakítása, - a helyi pedagógiai programban, tantervben foglaltak megvalósítása, - az éves munkaterv alapján, a nevelő-oktató munka egységes tervezése, szervezése, következetes és egységes véghezvitele a tanév folyamán. A szakmai munkaközösségek a tanév elején sorra veszik, megtervezik az adott tanévre vonatkozó kötelező és vállalt feladataikat, megbeszélik, hogy a tanév folyamán hány foglalkozást tartanak és milyen témában. Az éves munkatervet – amely az intézményi éves munkaterv részét képezi - a munkaközösség vezetője a tagsággal történt után írásos formában az igazgató elé terjeszti. A szakmai munkaközösség munkatervének jóváhagyásakor, figyelembe kell venni: - az intézmény sajátosságait és adottságait, - a tanulók neveltségi- és tudásszintjét, - a tárgyi feltételeket, - a külső és belső partnerek elvárásait, - a pedagógusok képességeit, kompetenciáit, - a pedagógusok részvételét a továbbképzéseken, - a tanfolyamokon szerzett ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását. A munkaközösség tagjai döntenek az iskolai tanulmányi versenyek, ünnepségek és programok megrendezéséről: idejéről, lebonyolításának módjáról, megszervezéséről, annak felelőseiről (a felelősök nevét az éves munkatervben rögzíteni kell). A vállalt feladatokért a munkaközösség meghatározott tagjai felelnek, de a tevékenységek szervezéséhez, lebonyolításához team munka a célszerű. A munkaközösség vezetőjének ügyelnie kell a kollégák arányos terhelésére, illetve segítésére, támogatására. A munkaközösségi és nevelőtestületi értekezleteken a szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesznek a továbbfejlesztésre (tanév elején, félévkor, tanév végén). Ezeken a fórumokon lehetőség nyílik arra is, hogy a különféle mérési eredményekről, problémákról tájékoztassák a nevelőtestület tagjait a nevelő-oktató munka összehangolása érdekében.
45
Az intézmény és a szakmai munkaközösségek a tanév során különféle (munkatervben meghatározott) méréseket végeznek, melyekkel a tanulók tudásszintjét, fejlődését, ill. a hozzáadott pedagógiai értéket ellenőrzik. A mérések eredményeit feldolgozzák, megbeszélik és felhasználják a további pedagógiai munkában. Minden tanévben meghatározó és kiemelt fontosságú feladat a kompetenciamérés. Az OH tanév végi kompetenciamérésének eredményeit szükséges elemezni, nemcsak intézményvezetői, hanem munkaközösségi szinten is. A munkaközösségek munkaközösségi foglalkozásokon dolgozzák fel a mérések eredményeit és megállapítják, hogy intézményünk hol áll az országos, megyei, megyeszékhelyi, városon belüli listán. Megismerik, hogy milyen problémák, feladattípusok voltak azok, amelyeknek a megoldása nem a kívánt szintet érte el, s megbeszélik, milyen módszereket alkalmazzanak a tanulók további fejlesztése érdekében. Az országos kompetenciamérés eredményei megjelennek az iskola honlapján, és képet adnak az intézményben folyó oktató munkáról. Az iskolát választó szülők gyakran az intézmény honlapjáról tájékozódnak, így a kompetenciamérésének eredményei is hatással lehetnek a választásban. A munkaközösség vezetője a félév végén és a tanév végén munkaközösségi beszámolót készít írásos formában az intézményvezető számára, amelyben beszámol az addig végzett tevékenységről, javaslatokat tesz a továbbfejlesztésre, megfogalmazza a munkaterületén felmerülő problémákat, a szakmai munkához szükséges feltételek esetleges hiányosságait. A szakmai munkaközösségek, mint az intézmény legkompetensebb szakmai közösségei véleményt alkotnak az intézmény pedagógiai programjáról, melyet a nevelőtestület fogad el és az intézményvezető hagy jóvá. Feladata a munkaközösségeknek a tankönyvekre, segédanyagokra, taneszközökre vonatkozó intézményi szintű javaslat megtétele. A munkaközösség tagjai megbeszélik, megvitatják és döntenek arról, hogy milyen tankönyvből szeretnének tanítani a következő tanévben. A tanári szabadság fenntartása és tiszteletben tartása mellett célszerű az intézményi szintű szakmai indokok figyelembe vétele, amelyeket az igazgatóval történő konzultációk alapján a munkaközösség-vezető közvetít a kollégáknak (pl. egy tantárgyon belül egységes tankönyv használatának igénye stb.) A munkaközösségek követelményrendszerének megállapítása.
feladata az osztályozó-, és javítóvizsgák közös kidolgozása, a minimumkövetelmények
A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményekben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet az ellenőrzésben, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben.
46
Személyi feltételek A szakmai munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, aki egyben középvezető is. A munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg saját kinevezésének lejártáig, legfeljebb 5 évre, a szakmai munkaközösség tagjainak javaslata alapján. A szakmai munkaközösség vezetője középvezető. Felettesei: az igazgató és az igazgatóhelyettesek. Az iskolavezetés tagjaként részt vesz a kibővített vezetői értekezleteken, ahol képviseli munkaközösségét, elmondja véleményét, javaslatot tesz az aktuális feladatokkal kapcsolatban. A szakmai munkaközösség vezetőjével szemben támasztható követelmények magas színvonalú szakmai tudás megfelelő tanítási és nevelési gyakorlat legyen képes irányítani a csoport munkáját, vagyis rendelkezzék egy kisebb csoport irányítását igénylő személyiség-tulajdonságokkal szervezői képességek (bemutató foglalkozások szervezése, korreferátumok, vitaszervezés) együttműködési készség az iskolavezetéssel, kollégákkal segítőkész, toleráns attitűd a pályakezdő nevelőkhöz magas szintű módszertani kultúra (vállaljon módszertani bemutató foglalkozásokat) önképzés, továbbképzéseken való részvétel határozottság, következetesség, ugyanakkor segítőkészség, empátia a kommunikációs képességek (különböző szintű, szóbeli és írásbeli intézményi beszámolók készítése az éves munkáról, a fejlesztési feladatokról, a tantárgyi tudásszint-mérések eredményességéről stb.) Rendelkezzék csoportjának tagjai előtt tekintéllyel, nemcsak szakmai tudása, hanem emberi tulajdonságai alapján is. Mentorként segítse a pályakezdő pedagógusok munkáját. Az óralátogatások tapasztalatait segítő szándékkal, vitassa meg az adott nevelővel, adjon megerősítést vagy tapintatosan hívja fel a figyelmet a hibákra. Munkáját úgy irányítsa és szervezze, hogy a munkaközösség tagjai adjanak a véleményére és középvezetőként tiszteljék. Figyelje a pályázatokat és egyedül vagy közös munkaközösségi munkával próbáljon eredményesen pályázni. A munkaközösség – vezetői feladatai Vegyen részt a tanév elején az iskolai munkaterv elkészítésében, tegyen javaslatot a tanév fő feladataira. Ismerje és ismertesse kollégáival a NAT és a kerettantervek tartalmát és követelményeit. Év elején hívja össze a munkaközösség tagjait, vitassa meg az előző évi eredményeket (pl. tudásszint – mérések), tegyen javaslatot a további fejlesztési feladatokra, az adott tanév kiemelt területeire. Állítsa össze a munkaközösségi tagokkal együtt az éves munkatervet, amelyet mind a tagok, mind az iskolavezetés elfogad, és annak alapján rendszeresen működjön a szakmai munkaközösség. Látogasson tanórákat, foglalkozásokat, mondjon érdemi véleményt a látottakról. A látottakat írásban dokumentálja és beszélje meg, egyeztesse az érintett kollégával.
47
Tervezze meg az intézmény pedagógiai programjának megfelelően a tanévi belső méréseket. Értékelje munkaközösségi szinten az OH mérések eredményeit és határozza meg a további fejlesztési feladatokat. Tervezze meg a bemutató foglalkozásokat, azokhoz a meghívottak körét, a korreferálót, a vitavezetőt, állítsa össze a bemutató órához kapcsolódó szempontsort. Készítsen félévenként beszámolót, amely helyzetképet ad a munkaközösségről, a tanulókról, a tanulói tudásszintről. Tárja fel a tapasztalt hiányosságokat, az azok pótlására vonatkozó terveit. Igény esetén tartsa meg a beszámolót a munkaközösség végzett munkájáról a nevelőtestületi (félévi, tanév végi) értekezleten. Szervezze meg az iskolai tanulmányi versenyeket, gondoskodjon azok színvonalas lebonyolításáról. A munkaközösségi foglalkozásokra válasszon egy – egy olyan témát, amelyből a vezető vagy egy munkaközösségi tag felkészül, így megvalósul az adott területen a belső, szakmai továbbképzés. A külső továbbképzéseken hallottakat adja át a munkatársainak. Tervezőmunkája legyen tudatos, álljon összhangban az intézmény pedagógiai programjával, éves munkatervével, kiemelt feladataival. Segítse a tankönyv, ill. a taneszköz választást. Kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösségi foglalkozásokon. Segítse a pályakezdő nevelő (k) munkáját a gyakornoki szabályzat alapján és értékelje azt. Vegyen részt az iskolavezetői értekezleteken, tanácsaival, ötleteivel segítse a vezetői munkát. Kiemelten kísérje figyelemmel a differenciált munkáltatást, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Adjon lehetőséget arra, hogy a munkaközösség tagjai az ő óráit is látogathassák, törekedjen a színvonalas munkavégzésre, arra, hogy az általa bemutatott módszerekből a kollégák tanulhassanak, adjon mintát a szakszerű óravezetésre és órairányításra, mutassa be a tanulás tanítását, az új korszerű módszereket. Ellenőrizze a tanórákon kollégái szakmai felkészültségét előzetesen megvitatott és megbeszélt, egyeztetett szempontsor alapján. Legjobb tudása, felkészültsége, szakmai hozzáértése alapján segítse az iskolavezetés éves munkáját.
A munkaközösség- vezető jogkörei Véleményezési jogkörrel rendelkezik: - a pedagógus - továbbképzésben való részvételről - a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásáról - a szakmai célokra fordítható pénzösszegek felhasználásáról - a gyakornok megfeleléséről, beválásáról (minősítéséről) Javaslattevő jogok a döntési jogkörök mellett: - az új pedagógus álláspályázat kiírása, meghirdetése - az oktató – nevelő tevékenység szakmai kérdéseinek megválaszolása
48
„A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső ellenőrzésben és értékelésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el.” /Köznevelési Törvény. 71.§ (2)./ A pedagógusok szakmai ellenőrzéséért a közoktatási intézmény vezetője a felelős, ugyanakkor ezt az ellenőrző funkciót átruházhatja a szakmai munkaközösségek vezetőire. A szakmai munkaközösség tagjai
A hatékony működés érdekében a résztvevő pedagógusok, tanárok optimális létszáma 5-10 fő. Intézményünk minden pedagógusától elvárjuk, hogy legalább egy szakmai munkaközösségnek aktív tagja legyen. Kiemelten fontos az egymástól való tanulás lehetősége, egymás módszereinek megismerése, az alsó és a felső tagozat közötti kommunikáció és tapasztalatcsere. A munkaközösség tagjai ismerjék egymás munkáját, nyújtsanak egymásnak szakmai, módszertani segítséget, új ismereteiket osszák meg a többiekkel. Minden pedagógus fontos feladata az esélyegyenlőség biztosítása, a hátránykompenzáció érdekében végzett nevelői és oktatói munka, valamint a tehetséggondozás.
A szakmai munkaközösség tagjainak feladatai, a munkavégzés követelményei törekedjenek a színvonalas oktató-nevelő munkára fordítsanak fokozott figyelmet a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra vállalkozzanak bemutató órák (foglalkozások) megtartására kellő szakirodalom segítségével tartsanak előadásokat egy-egy adott aktuális témáról a munkaközösségi foglalkozásokon vegyenek részt iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában állítsanak össze belső tudásszint-méréseket, elemezzék azokat, tárják fel a hiányosságokat, tervezzék meg a további fejlesztési feladatokat, lehetőleg egyénre szabottan tervezzék meg a tanulók egyéni képességfejlesztését, alkalmazzák a differenciált munkáltatást, esetleg új módszereket lehetőség szerint vegyenek részt egymás óráin, foglalkozásain tapasztalatcsere céljából, beszéljék meg és értékeljék a látottakat a szakmai továbbképzéseken hallottakat adják át egymásnak nyújtsanak segítséget a szakmai pályázatok megírásához, vállalkozzanak egyénileg is pályázatok elkészítésére kísérjék figyelemmel az új tankönyveket, taneszközöket, oktatási segédanyagokat azzal a céllal, hogy egy-egy intézményi munkaközösség egységes tankönyvcsalád alapján végezze az oktató-nevelő munkát kísérjék figyelemmel az új taneszközöket, készüljenek fel azok használatára tegyenek javaslatokat a munkaközösség kiemelt feladataira az éves munkaterv alapján működjenek együtt a többi munkaközösséggel, kísérjék figyelemmel azok munkáját kísérjék figyelemmel a gyakornok (gyakornokok) munkáját, segítsék azt szaktudásukkal, hozzáértésükkel vegyenek részt rendszeresen és aktívan a munkaközösségi foglalkozásokon javaslataikkal, szakmai hozzáértésükkel segítsék a munkaközösség-vezető, valamint az iskolavezetés munkáját
49
legyenek kellően felkészültek, biztosítsák saját önképzésüket, amely hasznos lehet a mindennapi oktató – nevelő munkájuk során végezzenek önellenőrzést saját munkájukkal kapcsolatban a teljesítményértékelésük megbeszélésén legyenek aktív részesei a beszélgetésnek, vizsgálják felül reálisan a végzett munkájukat abból a szempontból is, mit lehet azon változtatni annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen vegyenek részt szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, hasznosítsák mindennapi munkáikban az ott szerezett ismereteket. kövessék figyelemmel az oktatáspolitikai változásokat, a korszerű technikát, az új taneszközöket, ismerjék meg jól tanítványaikat, környezetüket, hallgassa meg problémáikat, legyenek együttműködők
A szakmai munkaközösségek külső ellenőrzése
Az ellenőrzés törvényi háttere A Köznevelési Törvény (Knt.) tartalmazza az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célját, valamint az ellenőrzés lefolytatásának szabályait. A törvény szerint a pedagógus és az intézmény ellenőrzése általános pedagógiai szempontok alapján történik. A külső ellenőrzés célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése, módszere a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus mindennapi oktató-nevelő munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, valamint interjú felvétele. A munkaközösségek felkészülése a külső ellenőrzésre A munkaközösségek tagjainak kellően felkészültnek kell lenniük a külső ellenőrzésre. Ehhez az egész tanév során szükséges az együttműködés, az együttgondolkodás, a nevelő-oktató munka tervszerű és tudatos végrehajtása, a tanórák látogatása, azok szakszerű elemzése, a rendelkezésre álló dokumentumok felülvizsgálata. Minden pedagógus elsődleges feladata a tanórák szakszerű megtartása. A külső szakértői ellenőrzésre folyamatosan készülni kell. Tapasztalatokat kell szerezni egymástól, segítséget lehet kérni a munkaközösség-vezetőtől és folyamatosan látogatni kell a tanórákat és azokról segítő, de mégis kritikus véleményt alkotni. A szakmai munkaközösségnek időnként felül kell vizsgálnia saját munkáját a munkaközösség-vezető irányítása mellett. Szükséges rendszeresen önellenőrzést végezni, főként tanév végén, vagy az új tanév elején, amikor összegezni kell a munkatervben meghatározott és elvégzett feladatokat, számot kell adni azok megvalósulásáról, eredményességéről az iskolavezetésnek és a nevelőtestületnek. A tanévzáró értekezleten a munkaközösségek vezetői beszámolnak a végzett munkáról, annak eredményességéről, az esetleg meg nem valósított feladatokról, a problémákról. A végzett munka összegzését és megvitatását a munkaközösségi tagjai együtt végzik.
50
3. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZMSZ-E
51
Az iskolai könyvtár SZMSZ-e 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1 Azonosító adatok A könyvtár elnevezése: Vörösmarty Mihályi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára Székhelye, címe: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4 Létesítésének módja: 2004. augusztus 1-től az intézménybe integrálódott a korábbi Angyalföld Téri Általános Iskola, illetve annak könyvtára, amely 1990-ben alakult meg. Létesítésének ideje: 2004 A könyvtár bélyegzője: Ovális alakú. A felső körívben Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára Az alsó körívben: 4031 Debrecen, Angyalföld 4. A könyvtár fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. 163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) Ezen szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető be. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, ennek nyilvántartását és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza I. Az iskolai könyvtár felszerelésének alapkövetelményei Az iskolai könyvtár az iskola központi helyén helyezkedik el egy 52,89m 2 négyzetméteres szabadpolcos térben, egy 17,42m2 pedagógiai gyűjtemény és a feldolgozó tevékenység számára kialakított helyiségben, illetve egy 8m2 négyzetméteres tankönyvek és a Comenius program számára kialakított raktárban működik. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 1. Felszerelések a. A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított; A könyvtár alkalmas könyvtári órák, foglalkozások megtartására, szűkösen egy osztály, kényelmes csoportmunkában fél tanulócsoport befogadására b. A könyvtári állomány nagysága megfelel az előírásoknak (legalább háromezer kötet) c. A könyvtár minden tanítási napon a tanulók és pedagógusok rendelkezésére áll. 2. A könyvtár Internet kapcsolattal és számítógépekkel rendelkezik külön a könyvtáros és külön a felhasználók számára. A számítógép alkalmas elektronikus katalógus építésére. 3. Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a lakótelepen működő iskolai és közművelődési könyvtárakkal, a Könyvtárostanárok Egyesületével, az Országos Pedagógiai Könyvtár
52
és Múzeum munkatársaival, illetve határon túli (Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda könyvtári szaktanácsadóival). A könyvtárostanár nevelő-oktató tevékenységét a könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. II.
Az iskolai könyvtár feladatai
II.1
Az iskolai könyvtár alapfeladatai a. gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; b. tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; c. az intézmény pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerint tanórai foglalkozások tartása (könyvtárhasználati ismeretek a könyvtárostanár által, könyv- és könyvtárhasználat szaktárgyakhoz kapcsolódóan szaktanárok, tanítók által); d. egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása; e. könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzését is f. a könyvtári állomány fejlesztése, figyelembe véve az iskola pedagógiai programját
II.2
Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai a. tanórán kívüli foglalkozások tartása (pl. vetélkedők, munkaközösségi foglalkozások); b. nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése egy-egy példányban c. számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása; d. tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól; e. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; f. részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében.
II.3
Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában a. Az iskolai tankönyvtár nyilvántartásába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, majd kikölcsönzi azt a tanulóknak. b. Letétet biztosít a felsős napközisek részére.
III. Gyűjteményszervezés Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a pedagógiai programnak megfelelően a pedagógusok és diákok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása,
53
pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, módszereit, tanáritanulói közösségét. III.1 Állomány gyarapítása Vétel, ajándék és csere útján történhet. III.2 Állományba vétel A megvásárolt dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) nyilvántartásba kell venni: a. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat kell itt egyedi nyilvántartásba venni, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: számítógépes adathordozó (KisKönyvtár szoftver) b. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; tervezési és oktatási segédletek; tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok; kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok; kötéstől függően ajánlott és háziolvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított Az időleges megőrzésre kerülő dokumentumok egyedi leltárkönyvben kerültek nyilvántartásba, ezek gépi feldolgozása fokozatosan történik majd. A folyóiratokat füzetben tartjuk nyilván. Audiovizuális, elektronikus dokumentumokat a KisKönyvtár szoftverrel tartjuk nyilván. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, és nyilvántartásukra, használatukra vonatkozó szabályokat a tankönyvtári szabályzat tartalmazza az 5. sz. mellékletben III.3 Állomány apasztása Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: a. tervszerű állományapasztás; elavulás fölöslegessé válás b. természetes elhasználódás; c. hiány. elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény); A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés); 54
állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli).
A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente. A kivonás nyilvántartásai
Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák.
Melléklet törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok tételes felsorolásával készül);
A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente. III.4. A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a fenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. Az állomány ellenőrzése (leltározása) a. Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. b. A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell. c. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Az állományellenőrzés típusai a. jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli; a. módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; b. mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.
55
A leltározás lebonyolítása a. Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. b. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. Az állomány jogi védelme a. A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. b. Állományba-vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok)együttes megléte alapján történhet. c. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért; d. A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség; e. A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős; f. A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján (lezárt borítékban) helyezendők el. A lezárt borítékban elhelyezett kulcsokat a könyvtárostanáron kívül csak indokolt esetben (tűz, víz, betegség) nyithatja ki más személy. Erről feljegyzést kell készíteni. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén, helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az állomány fizikai védelme a. A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat, poroltót kell elhelyezni. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! b. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (erős napfény, víz) Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). III.5 Az állomány elhelyezése A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. A könyvtári állomány 80 %-ának elhelyezése szabadpolcon történik. A könyvtári állomány egységei Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a a. kölcsönözhető állomány: szépirodalom cutter –számok szerint raktározva szabadpolcon szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva b. Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható, ill. tanórai felhasználásra szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom cutter-számok szerinti elhelyezésben,
56
folyóiratok tematikus rendben, c. Pedagógiai különgyűjtemény dokumentumait csak pedagógusok használhatják ill. kölcsönözhetik. Pedagógiai és pszichológiai szakkönyvek, módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben, iskolára vonatkozó szabályzatok (Működési szabályzat, pedagógiai program stb.) Zárt térben helyezkedik el: a. Médiatár dokumentumait csak pedagógusok kölcsönözhetik. Elhelyezése zárt szekrényben történik dokumentumtípusonként hangkazetták videokazetták CD-k CD-ROM-ok DVD-k b. Kézirattár: pályázati anyagok, iskolatörténetre vonatkozó dokumentumok Könyvtáron kívül helyezkednek el: c. Letéti állományok A letéti állományt a pedagógusok a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza, az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A letétekről a könyvtár nyilvántartást készít. A könyvtárból kihelyezhetők letétek a tantermekbe, felsős napközis termekbe, irodákba (hivatali segédkönyvtár). d. Tankönyvtár Ezt külön állományként kezeljük zárt külső raktárban, tankönyvtári szabályzat vonatkozik rá. III.6. Állomány feltárása Ennek ismertetésére a 4. sz. mellékletben kerül sor. III.7. Kölcsönzési nyilvántartások A könyvtárunkban használt nyilvántartás a füzetes forma, és fokozatosan bevezetjük az elektronikus (KisKönyvtár kölcsönzési modulja) formát is. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni (letétek nyilvántartása). IV.
A könyvtár szolgáltatásai a. Könyvek kölcsönzése b. Helyben használat biztosítása c. Számítógép használata (használatát külön szabályokban rögzítjük), információgyűjtés az internetről d. Ingyenes tanulói tankönyvek, tartós tankönyvek kölcsönzése e. Könyvtárhasználati órák tartása f. Könyv- és könyvtárhasználati szakórák számára dokumentumok, helyszín biztosítása, szaktanár munkájának segítése g. Sajátos eszközeivel segíti az iskola felzárkóztató és tehetséggondozó programjának megvalósítását h. Tájékoztatás, témafigyelés
57
V.
A könyvtárhasználók köre
A használók jogait és kötelességeit, a beiratkozás módját részletesen a könyvtár használati szabályzata 2. sz. melléklet rögzíti. a. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti, amíg az iskolával jogviszonya áll fent: tanulói és munkavállalói. Ezek megszűnésével kötelesek visszaszolgáltatni a náluk lévő dokumentumokat. Távozási igazolást csak akkor kaphatnak, ha a könyvtáros igazolta, hogy nincs könyvtári tartozásuk. Ennek elmulasztásával keletkezett anyagi kárt az köteles megtéríteni, aki a távozási igazolást kiadta. b. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. VI.
A szolgáltatások igénybevételének feltételei
A kölcsönözhető dokumentumok kölcsönzése, a dokumentumok helyben használata, a számítógép és internethasználat térítésmentes. Fénymásolásra a könyvtáron kívüli irodában van lehetőség
A könyvtárhasználat szabályai A 2. sz. mellékletben határozzuk meg VII.
A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtárostanár az általános iskolának megfelelő felsőfokú pedagógus végzettséggel és felsőfokú könyvtárosi képesítéssel rendelkezik, amely megfelel a törvényi előírásnak. Munkaköri leírása az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban készül
VIII. Zárórendelkezés a. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. b. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. c. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának része, és a jóváhagyás napján lép életbe. IX.
Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei a. 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat b. 2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat c. 3. sz. melléklet: Könyvtárostanár munkaköri leírása d. 4. sz. melléklet: Katalógus szerkesztési szabályzat e. 5. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat
58
A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1.1 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint Az iskolai könyvtárnak a rendelkezésre álló dokumentumok közül a fentiek figyelembevételével a költségvetési kereten belül úgy kell válogatnia, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek. 1.2 Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: - írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek; - a helyi tantervekben meghatározott háziolvasmányok; - az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek; - a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom; periodikumok; - a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók; - az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai.
1.3 Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző városi, országos szakmai szolgáltató intézmények, báziskönyvtárak számítógépen elérhető információs forrásainak, adatbázisainak használatára is. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Írásos-nyomtatott dokumentumok Könyv Periodika Brossura Tartós tankönyv és segédkönyv (Az ingyenes tanulói tankönyveket különgyűjteményként kezeljük. Erről a tankönyvtári szabályzat rendelkezik.) Kéziratok Pályázati anyagok Iskolai dokumentumok (szabályzatok, tantervek) Audio-vizuális dokumentumok Audió dokumentumok Hangkazetta /hanglemez (már csak archiválásra, fokozatos selejtezésre nem fejlesztjük tovább) Zenei CD
Audiovizuális dokumentumok Videokazetta (már csak archiválásra, fokozatos selejtezésre, nem fejlesztjük tovább a meglévő gyűjteményt) CD_ROM DVD
59
3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre nyelvi oldalról A könyvtár magyar nyelvű, illetve a tanított idegen nyelvekhez (angol, német) kapcsolódó dokumentumokat gyűjt. 4. A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtés irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösség-vezetőkkel. Kiemelten fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt, fokozottan figyelembe vesszük a földrajz, a történelem, a informatika, dráma és az idegen nyelvek tanításának dokumentum igényeit, gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. Nem gyűjtünk krímit, lektűr irodalmat, még ajándékba sem fogadhatunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. 4.1 Kézikönyvtári állomány Az általános iskolai életkornak megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell: általános és szaklexikonokat, általános és szakenciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatással: adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, periodikákat, a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat. 4.2 Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni a tervekben meghatározott: a magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat; házi és ajánlott olvasmányokat; az egyes szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit; a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló műveket; nemzeti antológiákat; a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Válogatással : gyermek és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket; az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát; a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit; regényes életrajzokat, történelmi regényeket; az iskolában tanított nyelvek életkornak megfelelő olvasmányos irodalmát; A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését segítő szépirodalmi műveket a magyar nyelvű szépirodalmi művekre vonatkozó szempontok szerint. 4.3 Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjteni kell: A tanterv követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat; az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalóit; a munkaeszközként használatos dokumentumokat; a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat.
60
Válogatva: helytörténeti műveket; a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő műveket; az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédleteket. 4.4 Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével : pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat; pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket; a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat; az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit; tantárgymódszertani folyóiratokat; az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat, évkönyveket. Válogatva: az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket; a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait; általános pedagógiai folyóiratokat; az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket. 4.5 Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell a tejesség igényével: könyvtártani összefoglalókat; könyvtári jogszabályokat, irányelveket; a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket; az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat. Válogatva: a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket a könyvtárhasználat módszertani segédleteit; módszertani folyóiratokat. 4.6 Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. 4.7 Periodika gyűjtemény Teljesség igényével kell gyűjteni: általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat; irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat;. iskolai újságot. Válogatással: az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani folyóiratokat; a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, folyóiratokat; gyermek és ifjúsági lapokat. Erős válogatással: tudományos, irodalmi és művészeti folyóiratokat.
61
4.8 Kéziratok Gyűjteni kell: az iskola pedagógiai dokumentációit; pályázati munkákat; iskolaújság 4.9 Médiatár A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók közül: Teljesség igényével gyűjti a könyvtár: a tantervi követelményekhez igazodó zenei és oktató CD-ket, DVD-ket; kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit; Válogatva: szabadidős foglalkozásokhoz használható multimédiás dokumentumokat
Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 2. Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások ingyenesek a könyvtár tagjai számára. Dokumentumok kölcsönzése Kézikönyveknek, folyóiratoknak, az iskola dokumentumainak, CD-ROMoknak helyben használata Helyben olvasás Számítógép használata információszerzésre Könyvtári foglalkozások Tájékoztatás 3. A könyvtárat a könyvtáros jelenlétében lehet használni, a meghatározott nyitva tartási időben, illetve a könyvtárossal előre egyeztetett időpontban. 4. A könyvtárhasználat módjai 4.1 Helybenhasználat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A helybenhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, személyi feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítani. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad: az információhordozók közötti eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához.
62
A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész; - különgyűjtemények (folyóiratok, multimédiás dokumentumok, stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik.
4.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával, a dokumentum visszaadását pedig a könyvtárostanár aláírásával (szignójával) kell hitelesíteni. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. Az elvesztett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A napi nyitvatartási időt (az éves munkaterv mellékleteként) külön-külön lehet meghatározni a kölcsönzésre és a helybenhasználatra. A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni, és fel kell tüntetni az iskola órarendjében. 4.3 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitvatartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Bár a könyvtári szakórát a szaktanár vezeti, a könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások előkészítéséhez, lebonyolításához. 4. Az iskolai könyvtárban a könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni. A könyvtárban étkezni nem szabad. Nem szabad zavarni egymás munkáját telefonálással. Mivel a könyvtár munkahely, és elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtárlátogatóktól elvárja, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják a könyvtár olvasóit
63
A könyvtár dokumentumainak védelme (tisztaságának, épségének megőrzése) minden könyvtárhasználó kötelessége, hiszen pótlásuk szinte lehetetlen. A rongálásokból eredő kárt az olvasónak kell pénzben megtérítenie, vagy a dokumentumot pótolnia. A könyvtár informatikai eszközeinek épségére, szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a használó anyagi felelősséggel tartozik, s a kárt megtéríteni köteles. A könyvtár berendezésére, bútoraira mindenki köteles vigyázni. Ezek szándékos rongálása esetén a kár megtérítésére köteles az, aki azt elkövette. 5. A kölcsönzés szabályai: A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul visszaszolgáltatni. A tanév vége előtt minden olvasó (diák és dolgozó) köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni. 6. A számítógép használata A gépek használatára a használói füzetben előre be kell jelentkezni. Ez a torlódások és viták elkerülése érdekében szükséges. Sürgős feladat esetén lehet ez alól kivételt tenni. A füzetben történő jelentkezés idejére a bejelentkező információszerzésre használhatja a gépet. Az olvasó a gépeknél addig nem használhat saját adattárolót, amíg a könyvtáros nem ellenőrizte, hogy vírusmentes-e. A gépekre nem menthet senki semmit, és nem telepíthet semmilyen programot! Amennyiben szabálytalanul használja valaki a gépet, úgy a számítógépek használatából kizárható. 7. Munkaidő a könyvtáros tanár számára 2013. szeptember 01. napjától Teljes heti munkaidő 40 óra. Könyvtári nyitva tartás 24 óra, ebből pedagógiai program alapján 10,5 órát tart hetenként az általános iskolánk osztályai számára. Kötött munkaidő 5,6 óra (munkahelyen végzett könyvtári munka a könyvtár zárva tartása mellett). Kötött munkaidő 2,4 óra (munkahelyen kívül végzett könyvtári feladatellátás). Összes kötött munkaidő: 32 óra Nem kötött munkaidő: 8 óra Nyitva tartás A könyvtár nyitva tartása a használati szabályzat mellékletét képezi. A fenti dokumentum tartalmát a tantestület a mai napon jóváhagyta, és vállalja, hogy minden tanulóval ismerteti, melyet a diákok aláírásukkal igazolnak. Hétfő 9.00-15.00
Kedd 8 –12.30
Szerda 8.30-14.00
Csütörtök 9-14.00
Péntek 8-11.00
64
A katalógusszerkesztési szabályzata A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát hagyományos cédulakatalógussal kezdtük feltárni. Alapkatalógusok: betűrendes leíró katalógus; csoportképzéses szakkatalógus. A hagyományos katalógusok továbbépítését lezártuk, nem folytatódik, helyette a könyvtári állomány elektronikus formában történő feldolgozása történik meg a KisKönyvtár szoftver adatbázisába, és a továbbiakban ez szolgál az állomány feltárására. Ebben az adatbázisban az alábbi besorolási adatok kerülnek rögzítésre, a vastag betűvel szedett adatok alapján visszakereshetők a dokumentumok: Leltári szám (azonosító) Beszerzés ideje Szerző / szerkesztő Cím / alcím ISBN Raktári jelzet (Cutter szám) Szakjelzet (ETO szám) Kiadás éve Kötetszám Kiadó Sorozat Tárgykör Műfaj Terjedelem Ár Nyelv Megjegyzés Szépirodalmi műveket raktári jelzetekkel látjuk el, míg a szakirodalom ETO jelzetekkel is. A programot elérhetővé tesszük a könyvtár gépein, a tanári szobákban lévő gépeken, az informatika terem egyes gépein, így sokak által a könyvtáron kívül is kereshetővé válik az állomány. Dokumentumtípusok szerint - könyv Formája szerint - cédulakatalógus - lezárt - digitális nyilvántartás a KisKönyvtár programmal Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezés
65
Tankönyvtári szabályzat - Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai – I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 6/2005. (III. 17.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról o EMMI 167. § 3/f pontja a tartós tankönyvekről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény o "A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az ig. az iskolai könyvtári állományba veszi, a továbbiakban az isk.-i kvt. állományában elkülönítetten kezeli..." A közn. törvény hivatkozott része 46. § (5) bekezdése így szól: "Az 1-8. évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógyped.-i nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tk.-ek térítésmentesen álljanak rendelkezésre." 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről o A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a - a tankönyvtörvény módosításával - létrehozza és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti a tankönyvellátás új rendszerét. A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el.” o 16/2013 (II.28) EMMI rendelet 29§ "...az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait..." II. Iskolánk könyvtára a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok a Tankönyvtári nyilvántartásba felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a tanév elején aláírásukkal igazolt listán veszik át, és a tanév során használják. 3. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és segédkönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvrendeléssel és a tankönyvosztással megbízott tankönyvfelelős foglalkozik (munkáját külön szabályzatban rögzítjük), a könyvtárra a Tankönyvtári állomány és a tartós tankönyvre fordítható keretből (25%) beszerzett dokumentumok kezelése vonatkozik. A Tankönyvtár részére nem szerzünk be munkatankönyveket, munkafüzeteket, amelyek csak egy tanévben használhatók.
66
4. A kölcsönzés rendje a tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik tankönyvtári nyilvántartás alapján, a könyvtár állományától elkülönített gyűjteményként. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: A tanév befejezése előtt, legkésőbb június 10-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Nyilatkozat Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 200../200..-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 200... június …-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály
5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár néven kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - a napköziben a letét létrehozása (szeptember) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 25-ig) - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) - listát készít a könyvtárban található 25 %-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról (január) 6. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen.
67
Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: az első év végén a tankönyv árának 75 %-át a második év végén a tankönyv árának 50 %-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
68
3. sz. melléklet A könyvtárostanár munkaköri leírása
A könyvtárostanár az iskola nevelőtestületének tagja (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35.62.§ 12.), munkája pedagógiai tevékenység. Állandó munkakapcsolatban áll a szaktárgyi munkaközösségekkel, osztályfőnökökkel. Tagja a humán és a reál munkaközösségnek. A könyvtárostanár munkaidejét és annak keretét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35. pontja A pedagógus kötelességei és jogai fejezetének 62. § (12) pontjában határozza meg.
A feladatkör egyes területei: I. A könyvtár vezetéséve, ügyvitelével összefüggő feladatok Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, szakszerűen elrendezi a könyvtár állományát. Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését Éves munkatervet, tanév végi beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a tanulók könyvtárhasználatáról figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű és gazdaságos felhasználását Elkészíti a könyvtár statisztikai jelentését, elemzi azokat Számlamásolatok nyilvántartása, reklamációk kezelése Elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását Olvasók kölcsönzéseinek vezetése Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait Részt vesz a könyvtár állományának ellenőrzésében Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismeretét önképzés útján is gyarapítja II.
Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem Tájékozódik a könyvpiacon megjelent új könyvekről Az állomány folyamatos, tervszerű, arányos gyarapítását végzi a munkaközösségvezetőkkel és szaktanárokkal egyeztetve, ha a költségvetés ezt lehetővé teszi. Beszerzi a dokumentumokat, gondoskodik az állománybavételről (KisKönyvtár szoftver) segítségével, ezáltal elektronikusan is feltárhatóvá teszi az állományt. Az állományt rendszeresen gondozza: kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente legalább egy alkalommal elvégzi ezek törlését. Gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról; Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki vagy bármi akadályozza; Részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében; előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soron kívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit; Végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését.
69
III. Olvasószolgálat, tájékoztatás
Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését; Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában; tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról; Könyvtárhasználati órákat tart, illetve segíti a könyvtárban tartandó könyvhasználatra épülő szakórák előkészítését. Bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez; Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát; Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában; Vezeti a kölcsönzési nyilvántartást; figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalát; A szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen megtervezi a tantárgyi programok alapján a tanévi könyvtári foglalkozásokat, könyvtári órákat; Közreműködik vetélkedők szervezésében.
IV. Könyvtárpedagógiai tevékenység
A helyi tantervben rögzített könyvtárhasználati órák megtartása, ütemezése A könyvtárban tartandó könyvhasználatra épülő szakórák előkészítésének segítése, ütemezése Szoros kapcsolattartás a szaktanárokkal, munkaközösségekkel
V. Egyéb feladatok Kapcsolattartás más könyvtárakkal, szakmai szervezetekkel Szakmai képzés, továbbképzés o Munkaközösségi foglalkozásokon való részvétel o Továbbképzések látogatása
A munkaköri leírás 1 példányát átvettem és az abban foglaltakat ismerem, magamra nézve kötelezőnek tartom.
Debrecen, 2013. szeptember 02.
______________________ Munkavállaló aláírása
______________________ Munkáltató aláírása
70
4. sz. melléklet A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola katalógusszerkesztési szabályzata
Az iskolai könyvtár állományát hagyományos cédulakatalógussal kezdtük feltárni. Alapkatalógusok: betűrendes leíró katalógus; csoportképzéses szakkatalógus. A hagyományos katalógusok továbbépítését lezártuk, nem folytatódik, helyette a könyvtári állomány elektronikus formában történő feldolgozása történik meg a KisKönyvtár szoftver adatbázisába, és a továbbiakban ez szolgál az állomány feltárására. Ebben az adatbázisban az alábbi besorolási adatok kerülnek rögzítésre, a vastag betűvel szedett adatok alapján visszakereshetők a dokumentumok:
Leltári szám (azonosító) Beszerzés ideje Szerző / szerkesztő Cím / alcím ISBN Raktári jelzet (Cutter szám) Szakjelzet (ETO szám) Kiadás éve Kötetszám Kiadó Sorozat Tárgykör Műfaj Terjedelem Ár Nyelv Megjegyzés
Szépirodalmi műveket raktári jelzetekkel látjuk el, míg a szakirodalom ETO jelzetekkel is. A programot elérhetővé tesszük a könyvtár gépein, a tanári szobákban lévő gépeken, az informatika terem egyes gépein, így sokak által a könyvtáron kívül is kereshetővé válik az állomány.
71
5. számú melléklet Tankönyvtári szabályzat - Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai -
I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2001. XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 2003. évi költségvetési módosítás a 2001. XXXVII. Törvényhez 2004. évi XVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 72/2013. (XI.26.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
II. A debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtára a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az Tankönyvtári nyilvántartásba felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a tanév elején aláírásukkal igazolt listán veszik át, és a tanév során használják. 3. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvrendeléssel és a tankönyvosztással megbízott tankönyvfelelős foglalkozik (munkáját külön szabályzatban rögzítjük), a könyvtárra a Tankönyvtári állomány és a tartós tankönyvre fordítható keretből (25%) beszerzett dokumentumok kezelése vonatkozik. A Tankönyvtár részére nem szerzünk be munkatankönyveket, munkafüzeteket, amelyek csak egy tanévben használhatók.
A kölcsönzés rendje
a tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik tankönyvtári nyilvántartás alapján, a könyvtár állományától elkülönített gyűjteményként. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:
72
Nyilatkozat Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 200../200..-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 200... június …-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály
A tanév befejezése előtt, legkésőbb június …-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása
Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár néven kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25 %-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról (január) Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: -
az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. 73
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: a második év végén a tankönyv árának 50 %-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Szépirodalmi műveket raktári jelzetekkel látjuk el, míg a szakirodalom ETO jelzetekkel is.
74
4. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
75
TARTALOMJEGYZÉK Törvényi háttér 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (A 2012.9.1. és 2012.12.31. között hatályos szöveg) 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2005. évi CXLIX törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról, 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet intézmények iratkezelésének általános követelményeiről.
I. II. III. IV. V. VI. VII.
Az iratok kezelésének általános követelményei Iratkezelés folyamata Az irattározás rendje Iratok hozzáférhetősége, védelme Az iratok selejtezése, levéltári átadása Tanügyi nyilvántartások Záró rendelkezések
Mellékletek: 1. sz. intézmény irattári terve 2. sz. oktatási intézmények által alkalmazandó záradékok 3. sz. a küldemények átvételére jogosut közalkalmazottak 4. sz. az intézményben használt érkeztető, iktató bélyegzők lenyomata 5. sz. iratselejtezési jegyzőkönyv 6. sz. átadás – átvételi jegyzék felhasznált irodalom
76
I. Az iratok kezelésének általános követelményei 1. Az iratok rendszerezése Az intézmény feladata- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. Az ügyiratokat, valamint intézmény irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, vagy iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. Az intézmény iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy a beérkező, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat: - azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen; - tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; - kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; - szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek; - a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; - a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; - az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. 2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása -
Az iratot az e célra rendszeresített papír alapú vagy elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.
3. Az iratkezelés megszervezése Az intézmény az iktatást központilag, egyetlen személy feladataként szervezi meg. Az elintézett ügyek iratait az irattárban kell elhelyezni. 4. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos szabályok Az intézmény iratait-munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az igazgató engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy azok tartalmát illetéktelen személy ne ismerhesse meg. Az iskolatitkárnál – mint ügykezelőnél – lévő iratba közalkalmazott csak akkor tekinthet bele, ha az a munkájával, munkakörével összefüggő feladatok ellátása szükségessé teszi. 5. Ügyiratok másolatainak másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek másolatairól másolatot, másodlatot az iskolatitkár csak az igazgató, vagy az általa megbízott vezető engedélye alapján adhat. A másolat, „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező vezető aláírásával
77
adható ki átvételi elismervény ellenében. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elvesztése, megsemmisülése esetén törzslap, nyilvántartás alapján.
II. Iratkezelés folyamata 1. Az irat kezelés módja Az intézményben az iratkezelés hagyományos és elektronikus módon történik. 2. A küldemények átvétele és felbontása Az intézménybe érkező küldemények postai átvételére, az intézmény postafiókjának kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - általános iskola iskolatitkár, művészeti iskola titkára - a postai meghatalmazással rendelkező személy. Az intézménynek személyesen benyújtott iratok átvételére - az intézmény vezetője, helyettesei - iskolatitkárai - címzett vagy az általa megbízott személy jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az intézményt illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, az irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan, hiányosan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a „Sérülten érkezett”, illetőleg „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, diákönkormányzat, az Intézményi Tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet és a VDSK részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, melyeknek felbontási jogát a vezető fenntartja magának. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az vezető vagy a kijelölt helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. Az átvevő a papír alapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak automatikusan elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés sorszámát is tartalmazó elektronikus visszaigazolást. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a
78
címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. Az elektronikusan érkezett iratot iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell. Amennyiben az irat a rendelkezésre álló eszközökkel nem nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és intézmény által használt elektronikus úton történő fogadás szabályairól. Amennyiben az iratnak csak egyes elemei nem nyithatóak meg a rendelkezésre álló eszközökkel, úgy a küldőt három napon belül értesíteni kell az elemek értelmezhetetlenségéről, és intézmény által használt elektronikus úton történő fogadás szabályairól, illetve a hiánypótlás szükségességéről és lehetőségeiről. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az intézmény vezetőjéhez, annak távollétében az általános, illetve az alsós helyetteshez továbbítani. 3. A küldemény érkeztetése Az intézménybe érkező valamennyi iratot, azok beérkezésének, illetve keletkezésének napján, és sorrendjében nyilvántartásba kell venni. A papíralapú küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak érkeztetés, iktatás céljából bemutatni. Érkeztetéskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni érkeztető- iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: - intézmény neve, székhelye - az érkezés, iktatás dátuma - az iktatókönyv sorszáma (iktatószám) - a mellékletek száma - az érkezés módja - az ügyintéző neve, azonosítója - ügyintézés helye és ideje - az irat aláírójának neve és beosztása - irattári tételszám. Ha nincs érkeztetési- iktatási bélyegző, akkor ezeket az adatokat iratra rá kell vezetni. Nem kell érkeztetni: a meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok).
79
4. Iktatás Minden érkezett, vagy továbbított iratot iktatni kell, és el kell látni iktatószámmal, valamint egyéb azonosító adatokkal. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Iktatókönyv Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyhez manuális iktatás esetén az intézmény vezetője által hitelesített iktatókönyvet kell alkalmazni. A hitelesített iktatókönyvben minden évben az iktatást 1-gyel kezdődő, és évszámot feltüntető sorszámmal kell kezdeni. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kialakítani. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. Az iktatókönyvnek tartalmaznia kell - az iktatási főszámot - az alszámot - az iktatószám kiadásának évét - az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot (A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon). Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a – az utolsó irat iktatása után – a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. Az iktatási folyamat Az iktatás során az alábbi adatokat kell az iktatókönyvbe rögzíteni: - az iktatás sorszámát, mely tartalmazza a főszámot, alszámot és az iktatószám kiadásának évét - az iktatás időpontját - az iratküldő nevét, azonosító adatait - az ügyirat számát - az ügy tárgyát - a mellékletek számát - előzmény számát - az ügyintéző nevét, azonosító adatait - küldemény érkezésének időpontját, módját, érkeztető számát - küldemény elküldésének időpontját, módját - küldemény adathordozójának típusát (papír alapú, elektronikus), adathordozóját - címzett megnevezését, azonosító adatait - ügyintézés határidejét, és végrehajtásának időpontját - kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidő, visszaérkezés, stb.)
80
-
az irattári tételszámot megőrzés idejét irattárba helyezés időpontját.
Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. Ha egy éven belül az ügyben az intézmény iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt a főszámon (az első iktatási számon) /jel után alszámmal kell kezelni. Ugyanezen a módon kell eljárni a számítógépes iktatás esetén is. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. Az intézmény vezetőjének engedélye alapján gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, akkor az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján évenkénti név- és tárgymutató könyvet kell vezetni. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: - könyveket, tananyagokat - reklámanyagokat, tájékoztatókat - meghívókat - nem szigorú számadású bizonylatokat - bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat - pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint) - munkaügyi nyilvántartásokat - anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat - közlönyöket, sajtótermékeket - visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. 5. Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés Az iratok továbbítása (szignálás) Az intézmény igazgatója a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az intézmény dolgozói közül az iskolatitkárt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató: - meghatározza az elintézés határidejét - esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára. Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe és eljuttatni azokat a kijelölt munkatárshoz. Az ügyek mutatózása Az iktatott ügyiratot a későbbi megtalálása érdekében még az iktatás napján, legfeljebb azonban az iktatást követő munkanapon mutatózni kell. Ha az iktatókönyv tárgy rovatában az ügyfeleket az egyik beadó megnevezése mellett és társai megjelöléssel tüntették fel, az ügyiratot valamennyi név szerint mutatózni kell. A mutatózás mutatókönyvvel történek, Minden iktatókönyvhöz szervesen kapcsolódó név- és tárgymutató könyvet kell használni. A betűsoros mutatókönyv megnyitására, hitelesítésére, és lezárására az iktatókönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
81
A mutatókönyvben az iktatókönyv tárgy rovatába bejegyzett szöveget a kiemelt szó (vezérszó, címszó) kezdőbetűjének megfelelő betűhöz, az iktatószám feltüntetésével kell bejegyezni. Ha az ügyirat több különböző tárgyat érint, vagy az azonos tárgy többféleképpen jellemezhető, a tárgyat többféle szöveggel és több helyen kell mutatózni. Az ügyek intézése Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. Az ügyintézés határideje: - a tanulókkal, gyermekekkel kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap - az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben az igazgató dönt a határidőről - amennyiben a vezető másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap. Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez eseten a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt – az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézőhöz. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézmény ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak a vezető, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét – kérelemre – igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. Ha az ügyet telefonon, vagy személyesen tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. Az intézményi ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 1. Irattári terv szerkezete és rendszere
Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá az ügykörök között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani. Az irattári tervet általános és különös részre kell osztani, és az irattári tételeket ennek megfelelően kell csoportosítani.
82
Az általános részbe az intézmény működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételek, a különös részbe pedig az iskola alapfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek tartoznak. Az ügykörök között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételek különböző főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. Az irattári terv különös részén belül a főcsoportok szervezeti egységenként is kialakíthatók. A csoportosított, címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni.
2. Az irattári tételek kialakítása Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irat együtteseket – az intézmény ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével – tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható, annak figyelembevételével, hogy:
egy irattári tételbe csak azonos értékű, levéltári megőrzést igénylő vagy meghatározott időtartam eltelte után selejtezhető iratok sorolhatók be az egyes irattári tételek megfelelő alapul szolgálnak az éves ügyiratforgalmi és hatósági statisztikai adatszolgáltatáshoz az intézmény hatékony működtetése egy adott funkciót illetően az ügykörök milyen mélységű áttekintését igényli.
Külön irattári tételeket kell kialakítani jogszabályban vagy belső utasításban előírt, különböző célú és adattartalmú nyilvántartásokból az előző pont szerinti nyilvántartások alapirataiból, ha azokat külön irattári egységként kell kezelni a választott testületek, bizottságok, valamint az intézmény működése szempontjából meghatározó jelentőségű, rendszeresen megtartott értekezletek irataiból (ideértve az előterjesztéseket, a jegyzőkönyveket vagy emlékeztetőket és a határozatokat is), továbbá a belső utasításokból. 3. Irattározás Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. Ezt megelőzően az elektronikus adathordozókon érkezett iratokról másolatot kell készíteni. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Az irattárba helyezés előtt az iskolatitkárnak az ügyirathoz hozzá kell rendelnie, (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot és meg kell vizsgálnia, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidő kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár 83
helye az intézmény földszint helyisége. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. A végleges tartalmú elektronikus módon szövegezett (kiadmányozott) iratokat, utólagos módosítást kizáró módon kell az adathordozón megőrizni és tárolni. Az irattár helye az intézmény földszinti helyiségében található. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárát a jogutód veszi át. Az el nem intézett folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni a levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg akkor az intézmény vezetője gondoskodik az előzőekben felsorolt feladatok ellátásáról, valamint megküldi az illetékes levéltárnak a megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratok jegyzékét az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló tájékoztatással együtt. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelő-oktatási intézmény jogutód megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak.
III. Iratok hozzáférhetősége, védelme Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalosan használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. Csak azok az iratok, illetve adatok adhatók ki, amelyek az ügyintéző feladatainak ellátásához szükséges, illetve, amelyre az intézmény kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyez. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az intézmény kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. A hozzáférési jogosultságot naprakészen kell tartani. Az iratokkal és azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban védelmi intézkedéseket kell biztosítani. Ugyancsak biztosítani kell mind papíralapú, mind pedig gépi adathordozó esetében az illetéktelen hozzáférés megakadályozását.
IV. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 1. Selejtezés Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. Az iratselejtezés alkalmával 2 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: hol és mikor készült a jegyzőkönyv mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva milyen mennyiségű (kg) irat került kiselejtezésre kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést.
84
Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával ellátott két példányos selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A megsemmisítésről az intézmény vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. Az irattári terv nem selejtezhető iratait, továbbá azokat a tételeket, amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá – ha a levéltár másképp nem rendelkezett – ötven év után az illetékes levéltárnak kell átadni. 2. Levéltárba adás A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt az intézmény költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerint (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – mind papír alapú, mind elektronikus formában is át kell adni. Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni. V. Tanügyi nyilvántartások
A nevelés-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet
nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány elektronikus okirat
1. A tanügyi nyilvántartások kezelése, vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Az alapfokú művészeti iskolában a hangszeres vagy a csoportos tantárgyat oktató szaktanár – az intézményvezető megbízása alapján – vezeti az egyéni és a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot, valamint kiállítja a bizonyítványt. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a jogszabály szerinti záradékkel kell feltüntetni.
85
A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. A bizonyítvány – nyomtatvány kezelése Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet: az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, tanúsítványokról a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, tanúsítványokról az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról, tanúsítványokról Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy ha a tulajdonosa kéri „ÉRVÉNYTELEN” felirattal, vagy iratlyukasztással érvényteleníteni kell és vissza kell adni a tulajdonosának. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. Ha a bizonyítvány kiadását követően derült ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítványmásodlat A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállítás időpontjában hitelesített irat a bizonyítványmásodlatnak – szöveghűen – tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést a másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték a bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát a kiállítószerv nevét, címét a kiadás napját el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával bizonyítványmásodlat kiadása esetén, a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát a kiadás napját továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, - okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról, bizonyítvány másodlatot kell kiadni.
86
2. Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok
a bizonyítvány az értesítő (ellenőrző) az osztálynapló a csoportnapló az egyéb foglalkozási napló a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához az órarend a tantárgyfelosztás a továbbtanulók nyilvántartása az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában a tanulói jogviszony igazoló lapja.
Osztálynapló Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására szolgál. Bizonyítvány a tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani a bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, címét OM azonosítóját az iskola körbélyegzőjének lenyomatát a bizonyítvány tartalmazza a sorszámát a bizonyítvány pótlap sorozatszámát a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét a tanuló törzslapjának számát a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését a szükséges záradékot a nevelőtestület határozatát a kiállítás helyét és idejét az iskola körbélyegzőjének lenyomatát Törzslap Az iskola a tanulókról nyilvántartási lapot (törzslapot) állít ki. A törzslap két részből áll, a tanulókról külön – külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki.
87
Az egyéni törzslap tartalmazza a törzslap sorszámát a tanuló nevét, állampolgárságát nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát oktatási azonosító számát születési helyét és idejét anyja születéskori nevét a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát a tanuló által elvégzett évfolyamot a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi minősítését az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat a nevelőtestület határozatát a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat. Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét a szakvélemény számát kiállításának keltét a felülvizsgálat időpontját. Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozat befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni. A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét OM azonosítóját a megnyitás és lezárás helyét és idejét az osztályfőnök és az igazgató aláírását az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát az osztály megnevezését az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével). A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani.
88
Értesítő (ellenőrző) Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az alapfokú művészeti iskolai értesítőben a tanuló magatartását nem kell értékelni. Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza az iskola nevét, OM azonosítóját és címét a tanuló nevét oktatási azonosítóját születési helyét és idejét lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, telefonszámát apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, telefonszámát a tanuló magatartása, szorgalma értékelését a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését a félévi osztályzatokat a mulasztások igazolását. Osztálynapló a pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynapló vezet az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét a napló megnyitásának és lezárásának időpontját a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is az osztálynapló tartalmazza a haladási és mulasztási, naplórészt az értékelő naplórészt a haladási és mulasztási naplórészben fel kell tüntetni o a tanítási napok sorszámát és időpontját o a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét o az óra tanévi és napon belüli sorszámát o a tanítási óra anyagát o az órát megtartó pedagógus aláírását o igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban o a tanulók hiányzásának kimutatását o a hiányzások heti, féléves és éves összesítését o az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban az értékelő naplórész az alábbi adatokat tartalmazza o a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét o oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét o anyja születéskori nevét és elérhetőségét o apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét o a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát o a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban o a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait
89
o a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat. Csoportnapló az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról, és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet a csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját a napló megnyitásának és lezárásának időpontját a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is a csoport megnevezését a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását a csoport tanulóinak névsorát a tanuló nevét, születési helyét és idejét osztályát hiányzásait a tanuló értékelését a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot a foglalkozást tartó pedagógus aláírását. Egyéb foglalkozási napló az egyéb foglalkozásokról, így különösen a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját a napló megnyitásának és lezárásának időpontját a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is az egyéb foglalkozási napló tartalmazza a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát a csoportba tartozó tanulók névsorát a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját a foglalkozást tartó pedagógus aláírását. Jegyzőkönyv A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát anyja születéskori nevét, lakcímét annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll a vizsgatárgy megnevezése mellett o az írásbeli vizsga időpontját, értékelését o a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását o a végleges osztályzatot
90
a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását. Tantárgyfelosztás az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít a tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá a tantárgyfelosztás tartalmazza a tanév évszámát az iskola nevét a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként a pedagógus összes óratervi órájának számát pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát az egyes pedagógusok kötelező óraszámát pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát az órakedvezményre jogosító jogcímeket jelleg szerinti külön-külön összesített óraszámot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által engedélyezett pedagógus álláshelyek számát a tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 28-ig meg kell küldeni a fenntartónak. Órarend a tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével az alapfokú művészeti iskolában a tantárgyfelosztásban az egyéni órák és a csoportos tantárgyak óráit külön-külön kell feltüntetni az alábbi csoportosításban a tanév évszáma az iskola neve a pedagógus tantárgyfelosztási sorszáma, neve, végzettsége, szakképzettsége és az általa tanított tantárgyak a csoportok megjelölése és óratervi óráik száma a pedagógus által ellátott óratervi órák száma osztályonként és tantárgyanként a pedagógus összes óratervi órájának száma pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszáma pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszáma az egyes pedagógusok kötelező óraszáma pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák száma az órakedvezményre jogosító jogcímek jelleg szerinti külön-külön összesített óraszáma a fenntartó által engedélyezett pedagógus álláshelyek száma.
91
Tanulói nyilvántartás az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet a nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, szakirányát a tanuló nevét, oktatási azonosító számát születési helyét és idejét anyja születéskori nevét a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét. 4.
Az alapfokú művészeti iskolák által kötelezően használt nyomtatványok a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint) a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíjbefizetéséről az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény az eszköz- és hangszernyilvántartó lap a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz. VI. Záró rendelkezések 1. Az adatok kezelésének és továbbításának rendje
Az adatok biztonságos kezelésének és továbbításának rendjét és szabályait az intézményi SZMSZ 5 számú mellékletét képező „Adatkezelési Szabályzat” rögzíti. 2. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Jelen szabályzat és annak melléklete a fenntartói elfogadás másnapján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény iratkezelésére vonatkozó minden más belső utasítás. 3. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az iskola honlapján, munkaidőben az igazgatói irodában és a könyvtárban.
92
INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE (ajánlott minta, jogszabályi előírás alapján) 1. sz. melléklet Irattári tételÜgykör megnevezése szám Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézménylétesítés, - átszervezés, 1. fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési 2. jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. 5. 6.
Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem
8. 9.
Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem
10.
Munkatervek, jelentések, statisztikák
7.
11. Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, 12. újítások Törzslapok, póttörzslapok, beírási 13. naplók 14. Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési 15. ügyek 16. Naplók Diákönkormányzat szervezése, 17. működése 18. Pedagógiai szakszolgálat Szülői munkaközösség, iskolaszék 19. szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői 20. vélemények, javaslatok és ajánlások 21. Gyakorlati képzés szervezése 22. Vizsgajegyzőkönyvek 23. Tantárgyfelosztás 24. Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, 25. vizsgadolgozatai Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, 26. fenntartás, épülettervrajzok,
Őrzési idő (év)
nem selejtezhető nem selejtezhető 50
10 10 10 10 10 10 5 5
10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1
93
27. 28. 29. 30. 31.
helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak Szakértői bizottság szakértői véleménye
határidő nélküli 50 10
5 5 20
94
2. sz. melléklet
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ ZÁRADÉKOK
2/a. Az iskolák által alkalmazandó záradékok Záradék Dokumentumok Bn., N., TI., B Felvéve, átvéve a(z) …………. számú határozattal áthelyezve a(z) (iskola címe) ……………………. iskolába. Bn., TI A ……………. számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) …. évfolyamon folytatja Bn., TI., N Felvette a(z) (iskola címe) ……………………. iskola. Bn., TI., N Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. B., TI., N …………………… tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N.,TI., B Mentesítve …………….. tantárgyból az értékelés és a minősítés alól. N.,TI., B ……………… tantárgy …… évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: …………………………………. N.,TI., B Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a 201../201.. tanévben felmentve ……………………… miatt. Kiegészülhet: „osztályozó vizsgát köteles tenni” N.,TI. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N.,TI., B Mentesítve a(z) (a tantárgyak nevei) ……………… tantárgy tanulása alól. (Megjegyzés: a törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát.) N.,TI. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ……………. évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N.,TI., B Az évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N. A(z) …………………. tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ….-tól …..- ig. (Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni.) N.,TI. Mulasztása miatt nem osztályozható a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N.,TI., B A nevelőtestület határozata: a (betűvel) …… évfolyamba léphet vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ………. évfolyamon folytathatja. N.,TI. A tanuló az …………. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, …………. hónap alatt
95
teljesítette. …………………. tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ………….. tantárgyból …….. osztályzatot kapott ……………. évfolyamba léphet. A ………….. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. A javítóvizsgán ………… tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. ……………….. tantárgyból …………-án osztályozó vizsgát tett. Osztályozó vizsgát tett. A(z) …………… tantárgy alól ………….. okból felmentve. A(z) …………… tanóra alól ……………. okból felmentve. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére ……………-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) …….. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. A(z) ……………. szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. Tanulmányait …………….. okból megszakította, a tanulói jogviszonya …………-ig szünetel. A tanulói jogviszonya: - kimaradással - ……….. óra igazolatlan mulasztása miatt - egészségügyi alkalmasság miatt - térítési díj, tandíjfizetési hátralék miatt - ………………. iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. ………………… fegyelmező intézkedésben részesült. ………………… fegyelmi büntetésben részesült A büntetés végrehajtása …….-ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén: - A tanuló ……….. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. - A tanuló ismételt …… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Tankötelezettsége megszűnt. A ……………. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ……..ra helyesbítettem. A bizonyítvány ……………. lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) ………. következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett …………… adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásolatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ……………. adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt …………… kérelmére a ……… számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.
N.,TI., B N.,TI. N.,TI., B TI., B N.,TI., N. TI., B TI.,B TI., B TI., B TI., B TI., B., N Bn., TI Bn., TI., B., N
N TI Bn., TI., N
Bn TI., B B Pót TI
Pót TI
Pót TI
96
Pótbizonyítvány. „Igazolom, hogy név ………….. anyja neve ……………., a(z) …………………. iskola ………………….. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ………. évfolyamát a(z) …… tanévben eredményesen elvégezte.”
Pót B
Az iskola tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ……………………… vizsga eredményének bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. Ezt a naplót ………………. tanítási nappal (órával) N lezártam. Ezt az osztályozó napló …….. azaz ………………. N (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. Alkalmazott rövidítések jelentése: „Bn” = Beírási napló „N” = Osztálynapló „TI” = Törzslap „B” = Bizonyítvány
97
3. sz. melléklet A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELÉRE JOGOSULT KÖZALKALMAZOTTAK (minta)
Az intézményhez érkezett küldemények átvételére az alább felsorolt dolgozók jogosultak: Név
Szervezeti egység/telephely
Beosztás
Kelt: ………………… (helység), ………… (év) …… (hó) …… (nap).
……………………………… igazgató
98
4. sz. melléklet AZ INTÉZMÉNYBEN HASZNÁLT ÉRKEZTETŐ, IKTATÓ BÉLYEGZŐK LENYOMATA
Kelt: …………………………………….. ……………………………… igazgató 5. sz. melléklet IRATSELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV 1. Tárgy: ………………………………. Iskola irattárában tárolt ………. évi iratok selejtezése 2. Időpont: ………. év ……………….. hónap ….. nap 3. Selejtezésre kerülő iratok felsorolása: ……………………………………………………. …………………………………………………………………………………………….. 4. Visszatartott iratok felsorolása: …………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. 5. Kiselejtezett iratok mennyisége: ………………… kg 6. Jelen vannak (név/beosztás): …………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. A selejtezés a jogszabályok előírásai és az ………………… Iskola Iratkezelési Szabályzata alapján került végrehajtásra. A selejtezést …………. tagú bizottság végezte, figyelembe véve az illetékes vezető szakvéleményét is. A selejtezési tevékenységet ellenőrizte: …………………………………. (név, beosztás). Záradék Az iratokra ügyviteli szempontból nincs szükség. A kiselejtezett iratok megsemmisíthetők. Kelt: …………………………………. ……………………………….. ……………………………….. név, beosztás név, beosztás selejtezési bizottság vezetője selejtezési bizottság tagja ……………………………….. név, beosztás selejtezési bizottság vezetője
99
6. sz. melléklet ÁTADÁS – ÁTVÉTELI JEGYZÉK a Központi Irattár (Levéltár) részére átadott iratokról
1. Az átadás kelte: 2. Az átadó szervezeti egység neve: 3. Az átadó ügyintéző neve: 4. Iratok azonosítói: 5. Irattartó száma: 6. Irattári tételszáma: 7. Ügykör megnevezése: 8. Iratanyag tárgya: 9. Keletkezés éve: 10. Selejtezés éve:
…………………………………. átadó irattáros
…………………………………. átvevő irattáros
Melléklet: …………… db iratjegyzék
k.m.f.
100
5. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
101
Tartalomjegyzék Bevezető Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat A szabályozás célja A szabályzat jogi környezete Adatok védelmének és kezelésének alapelvei Az adatkezelés intézményi rendje Az intézményi adatkezelés végrehajtásának szabályai Az intézményben nyilvántartott, kezelt személyes adatok Személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogok, kötelezettségek Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek Adatkezelésre vonatkozó biztonsági előírások Az adatkezelés ügyviteli dokumentumai Közérdekű adat A közoktatási információs rendszer (KIR) Záró rendelkezések Mellékletek Felhasznált irodalom 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (A 2012.9.1. és 2012.12.31. között hatályos szöveg) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 335/2005. (XII.29.) követelményeiről
Kormányrendelet
intézmények
iratkezelésének
általános
A szabályozás célja Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Biztosítsa intézményünkben a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását törvényes, csak az adott feladatnak megfelelő felhasználását az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (közalkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását és a tanulókra vonatkozó előírásokat az intézményben dolgozók (közalkalmazottak) és tanulók személyes adatainak védelmét, (szabály,-) és jogszerű kezelését a szabályzatban leírtak szerinti kezelését.
102
A szabályzat jogi környezete 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 362/2011 (XII.30) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról
2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Adatok védelmének és kezelésének alapelvei Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott illetve, tanuló gondviselője hozzájárult. Az intézményben érvényesülni kell annak, hogy csak a kijelölt cél elérésében gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, személyes adat és csak az ami elengedhetetlenül szükséges. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelői rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.
103
Az adatkezelés intézményi rendje Intézményünk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerű felhasználását, tárolását, továbbítását, előírásszerű védelmét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a Közalkalmazotti Tanácsot a Szülői Szervezetet és az Iskolai Diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Önkéntes adatszolgáltatás esetén az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező, kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülő írásbeli engedélyét. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés 1. Az adatvédelmi törvényben foglaltak megfelelése érdekében minden dolgozó és tanuló részére – a KIR adatbázisból történő kigyűjtéssel – írásbeli igazolást kell kiadni a 11 jegyből álló azonosító számáról. 2. Ha az érintett dolgozó tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, az intézmény iskolatitkára a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. 3. Ha az intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. 4. Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül be kell jelenti be a KIR-en keresztül. 5. Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, az intézmény statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, az intézmény tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el. Az adatok továbbításának rendje 1. Az alkalmazottak, pedagógusok a kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók 2. Finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak. 3. Törvényi felhatalmazás alapján, a társadalom-biztosítással összefüggő jogviszonnyal összefüggő adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a NAV-nak SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében a NAV-nak. 4. A köznevelési törvény alapján meghatározott pedagógusi és közalkalmazotti nyilvános adatok tekintetében a KIR számára a pedagógus-igazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a pedagógusigazolvány kibocsátójának.
104
5. A közneveléssel összefüggő adatokat az igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, 6. A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak 7. Jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A gyermekek, tanulók kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően továbbíthatók az alábbiak szerint: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülője neve, törvényes képviselője neve, o szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, o magántanulói jogállása, o mulasztásainak száma o a tartózkodásának megállapítása céljából, o a jogviszonya fennállásával, o a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben o iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai o az iskolához, középiskolai intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére az egészségi állapotának megállapítása céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o társadalombiztosítási azonosító jele, o szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye tartózkodási helye és telefonszáma, o iskolai egészségügyi dokumentáció, o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülője, törvényes képviselője neve, o szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, o a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a fenntartó részére,az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a tankönyvforgalmazók részére a számla kiállításához szükséges adatai az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, o a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára vonatkozó adatai o tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai
105
a szülő, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, az iskola részére, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adata A tanuló fejlődésének nyomon követése Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás Adatkezelés felügyelete, irányítása Igazgató elkészíti és kiadja az intézmény adatvédelmi ,-adatkezelési szabályzatát; teljes körű adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal. rendelkezik. titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi előírásoknak
106
biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket. kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait; rendszeresen ellenőrzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerűségét, intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos tanulói adatok megfelelő továbbításáról gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjéről, s amennyiben szükséges az érintettek hozzájárulásának beszerzéséről. Esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszer üzemeltetését biztosító rendszergazda írási, olvasási jogosultságát. Meghatározza az intézmény számítástechnikai rendszerében tárolt adatok hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét, az adatkezelés felügyeletére, ellenőrzésére vonatkozó feladatait és jogait általános igazgatóhelyettesek írásban átruházhatják. Igazgató-helyettesek ellenőrzi, hogy az intézményben az adatkezelés a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és kezelési szabályzat előírásai szerint történjen; haladéktalanul intézkednek az esetleges szabálytalanságok esetén azok megszüntetésére, figyelemmel kíséri az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változásait. Szükség esetén konkrét javaslatot tesznek az igazgató részére adatkezelési szabályzat módosítása érdekében mint az intézményvezető által kijelölt helyettesek, jogosult az intézmény alkalmazottainak, tanulóinak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. a betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatják fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatják tudomására. a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felügyeli a köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatainak kezelését, továbbítását rendszeresen ellenőrzi az iskolatitkár és a művészeti iskola iskolatitkárának adatkezelésével és védelmével kapcsolatos munkáját akik számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz. hozzáférhetnek.
Az adatkezelési operatív feladatai Az általános iskola iskolatitkára a munkaügyi feladatokhoz nélkülözhetetlen adatok tekintetében teljes adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat előírásai alapján végezni;
107
feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség, nem vonatkozik a közalkalmazottak adatainak azon körére, amelyeket nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít. számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre. nyilvántartja a pedagógusok és alkalmazottak adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint. kezeli a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagát és vezeti a szükséges nyilvántartásokat A számítástechnikai rendszerben tárolt összes alkalmazotti adathoz írási és olvasási jogosultsággal hozzáférhet. Művészeti iskola iskolatitkára köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat előírásai alapján végezni; feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak azon körére, amelyeket vezetői utasítás alapján nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít. az intézmény tanulóira vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre. nyilvántartja a tanulók adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint. a pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz írási és olvasási jogosultsággal hozzáférhet. Pedagógusok, osztályfőnök köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; az érintett osztályon és a nevelőtestületen belül, a tanulók magatartására, szorgalmára a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. a tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma tanulói jogviszonnyal
108
kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes tanulóra az általa oktatott tantárgyi érdemjegyek és a hiányzások hozzáférésére. Ifjúságvédelmi ügyintéző köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; feladatára vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. a tanuló, gyermek osztályfőnökével, nevelőjével együttműködve, konzultálva, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására a jogosult beleegyezése nem szükséges. munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti a tanuló neve, születési helye, ideje lakcíme, telefonszáma szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok a tanuló diákigazolványának sorszáma a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel) munkavégzése során továbbíthatja az előzőekben részletezett adatokat: az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítás céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző) Rendszergazda köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenőmentes üzemeltetésért gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról kizárólagossal biztosítja az adatkezelésben résztvevő számára biztosított hozzáférési jogosultságot biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelő csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe gondoskodik arról, hogy az adatok bevitelének adatmódosításának tényét időpontját, az adatkezelő azonosító adatait a rendszer automatikusan naplózza
109
biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez. Az intézményi adatkezelés végrehajtásának szabályai Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak A személyes adatok felvételének formája: Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik, Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. A személyes adatok felvételének módja A személyi adatokhoz történő hozzáférés: A hagyományos nyilvántartásban szereplő adatok hozzáféréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban. a.) Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilván-tartásokban találhatók. Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére az iskolatitkár jogosult. b.) A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás: a bizonyítvány, a törzslap kűlíve, belíve, az értesítő (ellenőrző), az osztálynapló, a csoportnapló, az egyéb foglalkozási napló, a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, az órarend,
110
a tantárgyfelosztás, a továbbtanulók nyilvántartása, az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában, az étkeztetési nyilvántartás, a tanulói jogviszony igazoló lapja, Az alapfokú művészetoktatási intézmény által használt kötelező nyilvántartás a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint), a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint), az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíjbefizetéséről, az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény, az eszköz- és hangszernyilvántartó lap, a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz. Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlő lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában vezetjük. Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának személyes adatainak összegyűjtéséről, karbantartásáról, biztonságos kezeléséről, ellenőrzéséről az igazgató által kijelölt iskolatitkár gondoskodik. Az intézményben nyilvántartott, kezelt személyes adatok Intézményünk köteles a közalkalmazottainak és tanulóinak/gyermekeinek személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC Törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint a statisztikai adatgyűjtési programnak megfelelő adatokat szolgáltatni.
Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés
Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az intézményi közalkalmazottak adatainak nyilvántartását a Kjt. és a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni:
név, születési hely és idő, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje 111
vezetői beosztása munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok - felsőoktatási intézmény neve - a diploma kelte, száma - végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje - pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje munkában töltött idő időtartama közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok munkaidejének mértéke tartós távollétének indoka és időtartama alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja szabadság, kiadott szabadság alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával. az intézmény igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli. Az óraadó tanárok adatait a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni:
név, születési hely és idő, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok, felsőoktatási intézmény neve a diploma kelte, száma végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje oktatási azonosító száma besorolással kapcsolatos adatok munkavégzésének helye munkaidejének mértéke, munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését) részére történő kifizetések és azok jogcímei részére adott juttatások és azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával
112
A gyermekek, tanulók adatait a Köznevelési Törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint
a gyermek, tanuló neve, neme születési helye és ideje, állampolgársága, lakó,- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma társadalombiztosítási azonosító száma szülő(k) vagy törvényes képviselő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója nevelésének, oktatásának helye évfolyamának megnevezése a gyermek tanulói fejlődésével kapcsolatos adatok tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok magántanulói jogállással kapcsolatos adatok tanköteles-e jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka tanulmányainak várható befejezésének időpontja a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok a tanuló diákigazolványának sorszáma a tanuló azonosító száma tankönyvellátással kapcsolatos adatok évfolyamismétlésre vonatkozó adatok országos mérés, - értékelés adatai a többi adat az érintett hozzájárulásával. Személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogok, kötelezettségek
A gyermekek, tanulók személyes adatait csak
pedagógiai, habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása, gyermek,- ifjúságvédelmi, iskola-egészségügyi, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartás folyamatban lévő büntetőeljárási, szabálysértési eljárásban a büntethetőség,
113
felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából lehet kezelni a célnak megfelelő mértékben és kötött módon.
A pedagógus, az intézményi az oktató-nevelő munkát végző és segítő közalkalmazott, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek,a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt veszélyhelyzetbe került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.
A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fenn marad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő írásban felmentést adhat.
A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője kijelölt vezető vagy más alkalmazott jogosult.
Az intézmény alkalmazottainak személyes adatai
Az intézmény alkalmazottainak személyes adatait
a foglalkoztatással kapcsolatosan a juttatások kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével nemzetbiztonsági okok alapján szabad a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások
kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni.
Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben:
114
a vezető és kijelölt helyettese az érintett alkalmazott felettese, iskolatitkár az alkalmazott tartozik felelősséggel.
Az alkalmazott, felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott,bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
A dolgozó felelősségi körén belül minden esetben köteles az adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét
A minősítést végző dolgozó felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.
Az iskolatitkár felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy a megfelelő személyi iratra az adatot a keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb három munkanapon belül rávezessék az alábbi esetekben:
.
az alkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítésekor és kijavításakor, ha az alkalmazott nem az általa szolgáltatott adatainak kijavítását, vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi.
A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat valóságnak már nem felel meg. Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek
A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek:
az intézmény igazgatója igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes az iskolatitkár művészeti iskola iskolatitkára
A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. Az intézmény vezetőjének a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adat-kezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési, jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan.
115
Az intézmény igazgatója által kijelölt igazgatóhelyettesek jogosultak és kötelesek a tanulói, tanügyi nyilvántartásokban szereplő adatok folyamatos jogszerűségi, - és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére. Az intézményvezető, kijelölt helyettesek jogosult az intézmény alkalmazottjainak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhető, ha
ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul, ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú tanuló hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást írásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintett dolgozónak ismernie kell, így különösen
a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. az érintett aláírását, amellyel hozzájárul meghatározottak szerinti kezeléséhez.
adatainak
a
szerződésben
Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy elektronikus módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.
116
Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Ennek alapján a dolgozó tájékoztatást kap. A dolgozó tájékoztatása meghatározott esetekben megtagadható, melyet írásban kell közölni az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a bírósági, hatósági jogorvoslatok lehetőségeiről. Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította. Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Adattörlés, adathelyesbítés, módosítás csak intézményvezetői engedéllyel történhet. Ha a dolgozóra vonatkozó személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézmény rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő munkatárs helyesbíti. Az adatkezelő munkatárs megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett dolgozó vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. A személyes adatot a dolgozó írásbeli kérelme alapján törölni kell, ha
kezelése jogellenes; az érintett kéri; a hiányos vagy téves az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; azt a bíróság vagy a hatóság elrendelte.
A törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. 117
Törlés helyett a személyes adatot zárolni kell, ha az érintett dolgozó ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről a dolgozót, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről, és a törlésről szóló értesítés mellőzhető, ha az a dolgozó jogos érdekét nem sérti. Ha az iskola adatkezelője az érintett dolgozó, vagy tanuló (illetve annak törvényes képviselője) helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatni az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a hatóságokhoz fordulás lehetőségéről. Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie:
adatok kinyomtatása adatok továbbítása után a hálózatról való törlés
Intézményünk adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
Az adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megőrzésére irányuló - és ennek alapján a tájékoztatási - kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg. Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi hatóság által megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az adatok nyilvántartási rendszerébe, megismerhetik az adatkezelést intézményi gyakorlatát, beléphetnek az adatkezelő helyiségekbe. Adatkezelésre vonatkozó biztonsági előírások Az adatbiztonság követelménye Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,
118
megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok kivéve ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe; a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen, azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni, számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell, az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni a nyilvántartásban szerepelnie kell a nyilvántartási számnak, a használatba vétel időpontjának, a kezelésre átvevő aláírásának, számítástechnikai nyilvántartás esetén nevének. meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik;
119
a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (azonosító kártya, jelszó) szolgálati titokként kell kezelni; gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá. A számítástechnikai mágneses adathordozókat, amelyeken személyügyi programok és adatok vannak, felhasználásuk megkezdésekor egyedi azonosító számmal, nyilvántartásba kell venni, azt a mágneses adathordozókon fel kell tüntetni. A személyügyi feladatot ellátó vezető felelős az általa vezetett nyilvántartásban dokumentáltan átvett mágneses adathordozó biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért A számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek) való hozzáférési jogosultság biztosítását azonosító jelszóval kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. Az azonosító jelszóról szolgálati titkos kezeléssel nyilvántartási dokumentációt kell felfektetni, amit az általános adatbiztonságért felelős vezető lemezszekrényben köteles tárolni. A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. Személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá. Az üzemeltetés biztonsági szabályai a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsora: o rendszergazda a személyügyi nyilvántartáshoz alkalmazott számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek feladatai: informatika tanárok a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell. a számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a vezető felhatalmazásával változtatható meg. A számítógépben kezelt, tárolt alkalmazotti nyilvántartási adatokhoz - saját jelszavuk felhasználásával - kizárólag az iskolatitkár férhet hozzá. A hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni, a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen, olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz. Az alkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikus módon nyilvántartsa az üzemeltetést, az üzemeltetés időpontját, a kezelést végző személyeket, a kezelt. adatokat - valamint az üzemzavarok hatásainak elhárítása érdekében legalább napi 2 mentést kell biztosítania. Az alkalmazotti nyilvántartásban kezelt adatokat legalább hetente egyszer mágneses adathordozóra is ki kell vinni, mindig a legutolsó adatállomány megőrzésével, - az adatállományok változását naplózni kell. Annak érdekében, hogy az alkalmazott megismerhesse, azt, hogy az alkalmazotti adatnyilvántartásban szereplő adatokból róla kinek, milyen célból és milyen
120
terjedelemben szolgáltattak adatot (adattovábbítás), az adatszolgáltatásra jogosultsággal, ezen szabályzatban felhatalmazottak részére történő adatszolgáltatásról -a megjelölt adatokkal - a személyügyi feladatokkal foglalkozó dolgozónak nyilvántartást kell vezetnie, melyet öt évig meg kell őriznie.
A technikai biztonság szabályai az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell. a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, az adatok és az adatállományok változását naplózni kell, az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni. Az információ továbbítása Az intézmény számítógépes rendszeréből az alkalmazotti nyilvántartás adatait a fenntartó szabályzata alapján továbbítjuk. Az adatkezelés ügyviteli dokumentumai A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka - és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Személyi iratok csoportosítása a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok tanulói iratok Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli.
121
Személyes alapadatok iratai
az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, az önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, a kinevezés, a besorolásról, illetve az áthelyezésről rendelkező iratok, a minősítés, az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést ki szabó határozat, közalkalmazotti igazolás másolat. hatályos fegyelmi ügyek
Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok:
juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi
szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek), közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés,
Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai katonai szolgálat, Egyéb Közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok
egyéni kérelmek, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai, betekintési kérelem,
Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok
személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés – letiltás.
A személyi anyag része a közalkalmazotti alapnyilvántartás, mely e szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás papír alapon készül: a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor
122
a közalkalmazott áthelyezésekor a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak A személyi iratokba történő betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: saját adataiba az alkalmazott, az alkalmazott felettese, a minősítést végző vezető a törvényességi ellenőrzést végző testület, vagy személy a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy munkaügyi per kapcsán a bíróság feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat a személyzeti, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül.
A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. Az intézményvezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított 8 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. Az iskolatitkár az általa kezelt személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező iskolatitkár vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyi iratok iktatása, tárolása Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A személyi iratokat külön iktatókönyvben gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni.
123
Az irattározás az alkalmazotti jogviszony fennállásáig az iskolánk irattárában történik. Személyi iratot tárolni csak az iskolatitkár helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban páncélszekrényben elzártan lehet. Az intézmény személyügyi feladatot ellátó helyisége az iskolatitkár szobája. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik fel a portáról és munkaidő végén oda kell visszajutatni. Az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az irattárba történő helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő iskolatitkár aláírását. Ezután az alkalmazott személyi iratait - az irattározási tervnek megfelelően - a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és az iskolatitkár férhessen hozzá. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az intézmény ügyirat kezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti nyílván kell tartani. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is, s rövid szöveges megjelölést. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és az iskolatitkár aláírásának feltüntetését jelenti. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése a feladata. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetésletiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Személyi adatokban történő változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 3 napon belül írásban bejelenteni és okirattal igazolni az iskolatitkárnak. név, családi állapot, eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, állami nyelvvizsga, iskolai végzettség, szakvizsga, A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő iskolatitkár a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében - a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett - zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont, munkakör, illetmény, szabadság, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások.) 124
Az intézmény közérdekű adatai nyilvánosak, kívülállók számára hozzáférhetők, megtekinthetők. Az intézmény kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors pontos tájékoztatása az alábbi közérdekűnek minősíthető adatairól:
Az intézmény alapadatai (szakmai alapdokumentum szerint) feladatai, hatásköre szervezeti felépítése működésének rendje, ezzel kapcsolatos dokumentumok nevelési programja pedagógiai programja házirendje feladatok, követelmények a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató a beiratkozásra meghatározott idő, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete által engedélyezett osztályok, csoportok számát, köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcíme és mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai éves munkaterv alapján a nevelési évben. Az intézmény közérdekű adatainak nyilvánossága Az intézmény nevelési és pedagógiai programja és annak hatályos változata megtekinthető az intézmény honlapján és könyvtárában, munkaidőben az igazgatói irodában. Az intézmény szakmai, működési és művészeti iskola dokumentumait az iskola használói megtekinthetik munkaidőben Az iskolában szervezett versenyek, vizsgák név szerinti eredményeinek nyilvános kihirdetése csak a tanuló, illetve a szülő előzetes hozzájárulása, illetve ráutaló magatartása következtében történhet. Az intézmény Különös közzétételi listában ad tájékoztatást a tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályilag meghatározott (személyes adatokat nem sértő) adatokról, információkról az alábbiak szerint: a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, tanévenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
125
a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, az intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot, a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát, szakkörök igénybevételének lehetőségeit. mindennapos testedzés lehetőségeit Alapfokú művészeti iskolák esetében: Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista tartalmazza a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamok számát, az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt, a megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket, az alapfokú művészeti iskola rendezvényeit, hagyományait, a helyi kulturális életben történő szerepvállalást, művészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát. Az intézmény tájékoztató rendszere az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi az előzőekben felsorolt adatokat és dokumentumokat. A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP- jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni október 30-ig. A Különös közzétételi listában szereplő adatok megtekinthetők az intézmény könyvtárában nyitvatartási időben, valamint honlapján digitális formában. Az adatok személyazonosítás nélkül korlátozás nélkül betekinthetők, kimásolhatók kinyomtathatók, internetről letölthetők.
126
A közoktatási információs rendszer (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett, meghatározott esetben adhatunk ki. Intézményünk, mint köznevelési feladatokat ellátó adatszolgáltató (intézménytörzs) törvényileg előírt módon és tartalommal adatot szolgáltat a postai úton a KIR által biztosított adatlapon, mely tartalmazza a szakmai alapdokumentum nevét és székhelyét, az intézmény külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét, az intézmény típusát, az intézmény feladat ellátási helyét, az intézmény székhelyét, OM azonosítóját tagintézmény nevét telephelyét, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, iskolatípusonként az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá a szakmai alapdokumentum nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. Az intézmény jogszabályi előírás szerint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül bejelenti, és meghatározott adatszolgáltatással adatokat, és ezzel egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltat a Közoktatási Információs Iroda részére: A változásjelentéshez csatolandó az intézmény szakmai alapdokumentuma, megszűnés esetén, pedig megszüntető határozat, és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés igazolása. A bekövetkező változásokról, illetve az esetleges megszűnésről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a köznevelési intézmény nevét, OM azonosítóját, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, valamennyi feladat ellátási helyét, képviseletére jogosult személy nevét, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, a nyilvántartásba vétel, létesítés napját, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviseletére jogosult személy nevét, a jogutódlással, átalakulással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat, a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá a szakmai alapdokumentum nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, illetve akit óraadóként foglalkoztatnak. Pedagógus igazolvány Az Iskola a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban az intézmény, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és
127
szolgáltat adatot. Az intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR működtetőjével. A pedagógusigazolvány tartalmazza a jogosult fényképét a jogosult családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, az aláírását, az igazolvány kiállításának napját és az érvényesíthetőség évét, érvényességre vonatkozó adatot, nevét és székhelyét, amellyel a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban áll. Intézményünk vezeti azoknak a pedagógusoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az elektronikus igénylésről kinyomtatott és a pedagógussal aláíratott ellenőrző adatlapot, az igénylés elküldésének tényét és idejét, az oktatási igazolvány egyedi azonosítóját, a pedagógus igazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, a pedagógus igazolvány bevonásának okát, tényét és idejét. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. Diákigazolvány Az iskola a tanuló kérelmére elektronikus úton diákigazolvány kiadását kezdeményezi a hatályos jogszabályok szerinti módon és tartalommal. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását, a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. Az Intézmény a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. Az intézmény a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. Tanulói nyilvántartás A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartásban a tanuló teljes nevét (ha pl. két keresztnév van), nemét születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét oktatási azonosító számát, anyja teljes nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, magántanuló-e, tanköteles-e, tanulói jogviszony kezdetét, megszűnésekor a kijelentkezés adatait, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait, a jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, évfolyamát, tanulmányai várható befejezésének idejét A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz
128
kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított húsz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
Záró rendelkezések Jelen szabályzat hatálya kiterjed
az intézmény valamennyi dolgozójára, aki személyes valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat készít. bármely azonosított, vagy azonosítatlan személyre, vonatkozó információra valamennyi az intézmény székhelyén vezetett nyilvántartások, adatbázisok, valamennyi egyedileg kezelt adatokra, dokumentumokra.
Az adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező. Adatkezelési szabályzat előírásait a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról. Az intézményvezető felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenőmentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért.
129
Mellékletek 1. számú melléklet KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS (1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete alapján) A közalkalmazottak alapadatai I. neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete III. a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja IV. a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma VI. személyi juttatások VII. a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
130
VIII. a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai IX. A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai a Kjt. 41. § (1)-(2) bekezdés szerint.
131
2. sz. melléklet KÖZZÉTÉTELI LISTA (Ajánlott jogszabály szerinti adattartalom)
Iskola neve: ………………………………………………………………………….. Iskola címe: …………………………………………………………………………. Iskola OM azonosítószáma: …………………………………………………………. I.
Személyi feltételek 1. Pedagógusok (tanárok, tanítók)
végzettség, szakképzettség, műveltségi terület, tantárgyi szak, tanított tantárgy, az adott tantárgyat hány fő tanítja
2. Nevelő-oktató munkát segítők (iskolatitkár, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, stb.) iskolai végzettség, betöltött munkakör, az adott munkakört végzők száma II.
Tanulócsoportok 1. Megnevezése 2. Tanuló létszám
III.
Országos mérések eredményei 1. Osztályonkénti, kompetencia területenkénti bontás 2. Átlagok (Országos megyei, (járási) városi, községi stb. átlagok)
IV.
Lemorzsolódás, évfolyamismétlők aránya 1. Évismétlők száma az adott tanévben évfolyamonkénti létszáma, aránya 2. Tanév közbeni megszűnt tanulói jogviszonyok adatai (évfolyam létszám, arány) 3. Tanév végén megszűnt tanulói jogviszonyok adatai (évfolyam létszám, aránya
132
V.
Továbbtanulási mutatók 1. Az elmúlt 4-5 tanév összehasonlítása 2. A továbbtanulók létszáma, aránya 3. Az adott felsőbb iskolákba lépő tanulók létszáma, aránya gimnázium szakközépiskola, szakiskola, nem tanult tovább
VI.
Tanórán kívüli foglalkozások, programok 1. 2. 3. 4. 5.
VII.
Szakkörök Felsős napközi foglalkozások Felsős tanulószobai foglalkozások Sportkörök Egyéb (tanulmányi versenyek, nyílt napok, színházlátogatás, tömegsport, könyvtárlátogatás, énekkar, néptánc, kézműves foglalkozás, stb.)
Hétvégi házi feladatok, iskolai dolgozatírások szabályai (Pedagógiai Program, házirend alapján) 1. 2. 3. 4.
Tanulók kötelességei Tanulók jogai Tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje tantárgyanként
VIII. A tanév rendje 2013/2014-es tanévben 1. Beiratkozás rendje, időpontja 2. Térítési díj, tandíjfizetési kötelezettségek 3. Tanévnyitó időpontja 4. Szorgalmi idő időtartama. 5. I. félév, II. félévi szorgalmi idő időtartama 6. Őszi, tavaszi szünetek időtartama 7. Vizsgák időpontja 8. Tanévzáró ünnepély időpontja
IX.
Tanítási nélküli munkanapok osztálykirándulások, pedagógiai nap, stb.
X.
Nevelőtestületi értekezletek időpontja, témaköre, stb.
XI.
Nemzeti ünnepek, ünnepélyek, emléknapok
XII.
Tanévhez kapcsolódó fontosabb események 1. DŐK közgyűlés 2. Tanulók egészségügyi állapotának felmérése 3. Farsang
133
4. Nyílt napok leendő első osztályosok szüleinek
XIII. Az intézmény dokumentumai 1. 2. 3. 4.
SZMSZ Pedagógiai program Tanulói házirend Intézményi szabályzatok
134
6. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZABÁLYZATA A TÉRÍTÉSI ÉS A TANDÍ J MÉRTÉKÉRŐL
135
1. Az intézmény jogi státusza: A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola összetett intézmény szabályzatát a térítési és tandíjról a hatályos jogszabályokkal összhangban alkotja: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, - a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, Az intézmény közfeladata és a 2011. évi CXC. Törvény 4.§ 1. pontja szerinti alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás, alapfokú művészetoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. Szakágazat száma, megnevezése: 852010 Alapfokú oktatás 852020 Alapfokú művészetoktatás Szakfeladat szám, megnevezése: 852031 Alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti ágban: Klasszikus zene: zeneismeret tanszak Szolfézs tanszak 852032 Szín-és bábművészeti ág Színművészeti- bábművészeti ág Színjáték tanszak 2. Az intézmény finanszírozásának elvei 2.1 A térítési díj – fizetési kötelezettség, illetve az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köre A térítési díj – fizetési kötelezettség, illetve az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körét az intézmény a Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján határozza meg. - Nkt. 16.§ (3.) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.” - módosította a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról. - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 18. § (2) bekezdése értelmében: „az Nkt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik művészeti ágban vesz részt térítési díj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni.” -
136
2.2 A tandíj fizetési kötelezettség A 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdése a tandíj megfizetése mellet igénybe vehető szolgáltatásokat a következőképpen határozza meg: - 36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonegyedik életévét betöltötte, 2.3 A térítési díj mértéke A 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló végrehajtásáról határozza meg térítési díj mértékét az alapfokú művészeti iskolában.
törvény
A 35. § (1) bekezdése szerint: az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, „azaz a 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások” c) tizenöt–negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál, „azaz a 34.§ (b) pontja alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga” 2.4 Térítési díj fizetésére kötelezett Az a tanuló, aki az alapfokú művészeti iskolában a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához legfeljebb heti 6 órában vesz részt, annak térítési díj fizetési kötelezettsége áll fenn abban a tanévben, amelyben beiratkozott a művészeti képzésre. Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik művészeti ágban vesz részt térítési díj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni.
137
2.5 A tandíj mértéke 36.§ (2) A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelésioktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 34. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg. 2.6 Tandíj fizetésére kötelezettek köre Minden tanuló, aki az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozásnál több időt vesz igénybe, az tandíj fizetésére kötelezett. 2.7 Térítési és tandíjkedvezmények 35.§ (3) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. 36. § (2) A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelésioktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
3. A díjak meghatározására és a befizetések módjára vonatkozó szabályok 3.1 A díjak meghatározásának szabályai Az intézményvezető a térítési díj és a tandíj tanévenkénti, a szakmai feladatra – a tanév kezdetekor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát, a tanévet megelőző május 31-ig köteles megállapítani önköltség számítással, amely a szabályzat mellékletét képezi. 3.2 A számítás módja A művészeti oktatás térítési díjának meghatározására a következő önköltség számítási módszert alkalmazza az intézmény: - a tanévkezdéskor számított szakmai feladatra jutó folyókiadás, az adott évre tervezett működési célú kiadások - személyi jellegű juttatások, foglalkoztatói járulékok, dologi kiadások – egy tanulóra jutó hányada. A képlet a következő: (személyi jellegű juttatások+ foglalkoztatói járulékok+ dologi kiadások)/ II. féléves tanulói létszám = éves díj / 20% = egy tanuló által fizetendő éves térítési díj összege.
138
3.3 A befizetés idejének, módjának meghatározása Az intézményvezető a térítési díj és tandíj fizetési kötelezettségről, annak mértékéről, a befizetés határidejéről köteles dönteni. A döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és nyilvánosságra hozza a helyben szokásos módon: tanulói, szülői hirdetőtábla, az intézmény honlapján - www.vorosmarty-debr.extra.hu Az intézményvezető döntésének tartalmaznia kell: - a térítési díj, tandíj, szakfeladatra megállapított összegét - a fizetendő díj összegét, a kedvezményeket, mentességeket - a díjfizetési kötelezettség hatályát - a befizetés módját és időpontját A térítési illetve tandíj összege egy tanévre állapítható meg. Kiskorú tanuló esetén szüleje, nagykorú tanuló esetén személyesen az intézményben, az arra kijelölt helyen, az intézményvezető által megbízott személynél befizeti a mindenkori térítési illetve tandíj összegét. A térítési illetve tandíjat két részletben kell megfizetni: - I. részlet szeptember 1-től december 31-ig terjedő időszakra - II. részlet január 1-től, június 15-ig terjedő időszakra. Az I. részlet befizetési határideje október 1. A II. részlet befizetési határideje március 1. 3.4 Részletfizetési kedvezmény Egyéni elbírálás alapján, szülői kérésre az intézmény vezetője részletfizetési kedvezményben részesítheti a tanulót. A részletfizetés gyakoriságát maximum 4 egyenlő részletben lehet engedélyezni: - I. részlet befizetési határideje - október 10 - II. részlet befizetési határideje - december 10 - III. részlet befizetési határideje - február 10 - IV. részlet befizetési határideje - április 10. 3.5 Tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony az alapfokú művészeti iskolában térítési díj hátraléka miatt a 2011. évi CXC. törvény 53. § -nak (2) alapján megszűnik: h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szabályzata a térítési és tandíj mértékéről az SZMSZ részét képezi a II. kötetben található.
139
II. Függelékek
140
1. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
141
2. Az pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje iskolánkban
A belső ellenőrzés helyi szabályozásának célja, feladata A belső ellenőrzési tevékenység célja, feladata, hogy: - a működés szabályozottságát, a tevékenységek és a gazdálkodás rendjét, szabályszerűségét, - az intézményi tulajdon védelmét, - a szabályzatok hatását, - megfelelő mennyiségű és minőségű információt biztosítson az intézmény vezetője számára az intézményben folyó oktató és nevelő munka tartalmi kérdéseiről és annak színvonaláról, - jelezze a vezetői számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok okait, a mulasztásokat, - segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését, - szilárdítsa meg a belső rendet és fegyelmet, - tárja fel az intézmény vagyonvédelmi, takarékossági, leltározási, selejtezési hiányosságait.
A belső ellenőrzés módszerei (1) A vezetői ellenőrzés eszközei különösen: - a vezetői és jogszabályi előírások végrehajtásával kapcsolatos szakmai, gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése, - a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása, - az aláírási, láttamozási jog gyakorlása során szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának, tartalmi helyességének, szabályszerűségének vizsgálata, - közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés, óralátogatás. (2) A munkafolyamatba épített ellenőrzés: a) a szervezeti és működési szabályzatban, részleteiben pedig a munkaköri leírásokban is szabályozni kell, b) a különböző munkafolyamatok szabályozása keretében gondoskodni kell: a munkafolyamat ellenőrzésre kijelölt műveleteinek, az ellenőrzés munkakör szerinti kötelezettségének, az ellenőrzés módjának, gyakoriságának, valamint az ellenőrzés eredménye hasznosításának meghatározásáról. (3) Az ellenőrzés tárgyát és célját tekintve lehet még: a) Átfogó vizsgálat, amely a konkrét tevékenység egészéri irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai vagy a gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. b) Célellenőrzés, amely egy adott részfeladat vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat.
142
c) Témaellenőrzés a több egységnél, érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat, amelyből általánosítható következtéseket lehet levonni és ennek megfelelően a probléma megoldására intézkedéseket lehet foganatosítani. d) Egy korábban lefolytatott ellenőrzés tapasztalatai alapján tett intézkedések végrehajtásárára, helyszíni vizsgálatára irányuló utóellenőrzés. (4) Az ellenőrzés tartalmát tekintve lehet: - pedagógiai, - gazdálkodási, - pénzügyi-számviteli, - ügyviteli ellenőrzés. (5) Az ellenőrzések alkalmával mindig a legcélravezetőbb megoldást kell alkalmazni úgy, hogy az a legkisebb mértékben zavarja a foglalkoztatottak rendeltetésszerű tevékenységét. (6) Az ellenőrzés módjáról, módszeréről és idejéről az intézmény vezetője dönt. A tanév munkaterve tartalmazza a tervezett ellenőrzéseket. A belső ellenőrzés fő területei (1) A pedagógiai tevékenység a nevelő és oktató munka ellenőrzése: a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása és a különböző tagozatok megfelelő működése, a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, a tanulók szaktantárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, az anyakönyvek, haladási- és csoportnaplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis munka hatékonysága, az osztályozó, különbözeti és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatásának megtörténte, ennek hatékonysága és adminisztrálása. (2) Az intézményi gazdálkodás területén: az intézmény gazdasági és műszaki hátterének, biztosítása, befektetett eszköz-gazdálkodás kihasználtság vizsgálata, létszám- és bérgazdálkodás területén a közalkalmazottak foglalkoztatásának, munkakörülményeinek, a beszerzések és felhasználások összhangjának, a takarékossági intézkedések megvalósításának vizsgálata, működési bevételek beszedésének, növelésének vizsgálata, vagyonvédelem során a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, felelősségi körök kialakításának vizsgálata.
143
Ellenőrzési hatáskörök Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója az igazgató. Az intézményben folyó munka belső ellenőrzésének megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására, ellenőrzésére, a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére elsődlegesen az igazgató jogosult és köteles. Az intézmény minden vezető beosztású dolgozójának kötelessége, hogy munkaterületén folyamatos ellenőrzést végezzen. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladataikat az igazgató utasítása és a belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján végzik el. Az igazgató távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes joga és kötelessége az intézmény egészének, valamennyi dolgozójának ellenőrzése. Az igazgató egyes estekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzéssel megbízni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési feladatokat, a hatásköröket pontosan meg kell határozni, ezeket a munkaköri leírások tartalmazzák részletesen. Az ellenőrzés elsősorban azokra a területekre terjedjen ki, ahol problémák mutatkoznak, illetve olyan nevelési feladatokra fókuszáljon, amelyeket a tanév során kiemelten kívánunk kezelni. A konkrét ellenőrzés elvégzésekor az intézmény belső ellenőrzési szabályzata szerint kell eljárni. Hatásköri összeütközés esetén az intézmény vezetője dönt az ellenőrzést elvégző személyéről. Igazgató: Ellenőrzési feladatai kiterjednek az intézmény egészére, kiadmányozási jog, azaz aláírási jog illeti meg a közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések irataival kapcsolatban. Aláírásával hitelesíti az intézményi alkalmazottak vonatkozásában a munkáltatói- és a szabadság igazolásokat. Előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok alkalmazását, a Köznevelési törvény előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát. Összeállítja tanévenként – az iskolai munkaterhez igazodva – az éves ellenőrzési tervet. Látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal. Ellenőrzi: Az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai munkáját, szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Az intézményben oktatott tantárgyak tanterveit, tanmeneteit, nevelési terveit. A tanórán kívüli tevékenységeket. A munkaerő és bérgazdálkodást. Az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket egyezteti a Debreceni Intézményműködtető Központ munkatársaival. A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását. A tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet. A dolgozók munkakörülményeit. A vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását. Az oktatási dokumentumokban, határozatokban, jogi szabályozásban foglalt feladatok végrehajtását. Felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
144
Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzi: A hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét, ügyviteli munkáját. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét. A pedagógusok adminisztrációs munkáját; az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések pontos vezetését. Az iskolában felmerülő szervezési feladatokat. Ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelmi ügyintéző munkáját. A leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai: A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és ellenőrzéséért. Ellenőrzik: a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzését a nevelők szakmai tevékenységét (óralátogatások) a tanmeneteket a tanulók teljesítményét (felmérések) a szaktárgyi versenyeket a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, felzárkóztató és tehetséggondozó, valamint egyéb foglalkozásokat szaktantermek-szertárok ellátottságát, használatát, rendjét.
Az ellenőrzési terv (1) Az éves ellenőrzési terv tartalmazza az elvégzendő középtávú időszakonkénti, téma-, a cél- és az utóellenőrzéseket. Az ellenőrzési ütemterv összeállításánál figyelembe kell venni az ellenőrzési igényeket, különös tekintettel a jogszabályok előírásaira, az intézmény fenntartójának elvárásaira, jelen belső ellenőrzési szabályzat előírásaira, valamint az intézményvezető igényeire. (2) Az ellenőrzési ütemtervet az intézményvezető és helyettesei készítik el. Az ellenőrzési ütemterv tanévre készül. Az ellenőrzési ütemterv elkészítésénél a munkaközösségek javaslatát ki kell kérni. (3) Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell: az ellenőrzés jellegét, célját, az ellenőrző és az ellenőrzendő egység, személy megnevezését, az ellenőrzés feladatainak pontos meghatározását, az ellenőrzést végző személyeket, az ellenőrzendő időszakot, a kezdő és befejező időpontját. (4) Az ellenőrzendő időszakot úgy kell megállapítani, hogy az közvetlenül kapcsolódjék az előző ellenőrzés által vizsgált időszak befejező időpontjához. A program az azt kiadó vezető engedélyével - szükség esetén - módosítható.
145
(5) Az ellenőrzőt, ha az külső személy, megbízólevéllel kell ellátni. Ebben hivatkozni kell az ellenőrzés alapjául szolgáló intézkedésre, jogszabályra. (6) Az ellenőrzési ütemterv elkészítésének szempontjai: az ellenőrzések a leghatékonyabb módon elégítsék ki az ellenőrzés igényeit, az ellenőrzések teljesíthetők legyenek; az ellenőrzések végrehajtásánál vegye figyelembe az intézményegység meghatározható, az adott időszakban - kiemelt feladatait.
előre
(7) Az ellenőrzési ütemtervet az intézményvezető hagyja jóvá. Az ellenőrzés végrehajtása (1) Az ellenőrzés előkészítése az ellenőrzést végzők feladata, az ellenőrzési ütemterv előírásainak megfelelően. Az ellenőrzés előkészítésénél fel kell használni: - a korábbi ellenőrzési jegyzőkönyveket, - pedagógiai és tanügy-igazgatási tárgyú statisztikákat, jelentések, - belső szabályzatokat, jogszabályokat. Az ellenőrzést a helyszínen, a tények alátámasztását szolgáló eszközöket (pl. iskolai dokumentumokat, bizonylatokat, okmányokat, nyilatkozatokat stb.) felhasználva kell lefolytatni. Az ellenőrzést végző személy felelős megállapításai helytállóságáért és megalapozottságáért. A helyszíni ellenőrzés lehet közvetlen vagy közvetett jellegű, amely közvetlen megfigyelésen, személyes tapasztalatokon alapuló tájékozódáson, szóbeli kérdésfeltételen, beszélgetésen alapulhat, illetve közvetett módon a nyilvántartások és okmányok alapján végzett tételes, szúrópróbaszerű ellenőrzés lehet. A munkafolyamatba épített ellenőrzés esetén biztosítani kell, hogy a pedagógiai és gazdasági feladatok ellenőrzése során a munkafolyamat reális képet mutasson. Az ellenőrzés értékelése Az ellenőrzés megállapításait jelentésbe kell foglalni. A jelentésben: az ellenőrzött szervezet, személy munkáját fejlődésében (változásában) kell értékelni, a hibák, hiányosságok rögzítése mellett rá kell mutatni azok okaira és következményeire is, a vonatkozó jogszabályokra, egyéb rendelkezésekre és okmányokra, illetve az azoktól való eltérésre is hivatkozni kell, ki kell térni a példamutató és elterjesztésre, alkalmas tényekre, javaslatot kell tenni a megállapítások hasznosítására, a szükséges intézkedések megtételére. Az ellenőrzés során megállapított, kisebb jelentőségű hibákról és hiányosságokról hibajegyzéket kell összeállítani (3) A személyes felelősséget az ellenőrzött egység dolgozójával, illetve személlyel szemben
146
kell megállapítani, akinek cselekménye, mulasztása: a munkaköri kötelezettség - kárral, gazdasági vagy egyéb hátránnyal járó – vétkes (szándékos vagy gondatlan) megsértését okozta, jogszabályi előírást vagy belső utasítást sértett és ezzel veszélyeztette az iskola vagyonát, az egyszer már feltárt hibák, fennmaradását, ismétlődését tette lehetővé. A felelősként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó megállapításokat írásban kell ismertetni. A felelőssé tett személy a felelősségével kapcsolatos megállapítások megismerését záradékkal ellátott jelentés aláírásával köteles elismerni. (5) A felelősként megnevezett személy a rá vonatkozó megállapítások megismerésétől számított 5 napon belül az intézmény vezetőjének köteles írásban nyilatkozni arról, hogy: - elismeri-e a terhére rótt tényt és azzal kapcsolatos felelősségét, - mi volt a mulasztás, a hiányosság oka, - mit kíván tenni a hiányosság kijavítása érdekében. (6) Az ellenőrzés megállapításai alapján - annak súlyossága figyelembevételével – az intézmény vezetője dönt, illetve köteles a szükséges fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntető eljárás kezdeményezésére a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. Az ellenőrzést végzők köre Igazgató Igazgatóhelyettesek Munkaközösség vezetők Az ellenőrzés dokumentumai Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza a lefolytatott ellenőrzés konkrét adatait. Az ellenőrzési jegyzőkönyv fontos része az ellenőrzési záradék, amely lehet megismerési záradék, szükség esetén felelősségi záradék. (2) Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza: - az ellenőrzés helyét és idejét, - az ellenőrzött munkaterület megnevezését, - az ellenőrzést végző dolgozó nevét, - az ellenőrzési záradékot. (3) Az ellenőrzést végző az ellenőrzési kötelezettségekről és az elvégzett ellenőrzésekről évente áttekinthető nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: az ellenőrzések helyét és idejét az ellenőrzött területek, tevékenységek, személyek felsorolását, az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokat, szabálytalanságokat, a megállapított felelősök nevét, a lefolytatott felelősségi vizsgálatok számát és eredményét, az ellenőrzés pozitív tapasztalatait,
147
felvilágosítást kérhet az ellenőrzött személyekkel kapcsolatban álló m ás szervektől az ellenőrzéssel összefüggő kérdésekben.
Az ellenőrzés alá vont jogai és kötelességei (1) Az ellenőrzött személyek jogai: - meggyőződhetnek az ellenőrzési jogosultság jogszerűségéről, - megismerhetik az ellenőrzés a tevékenységükkel kapcsolatos megállapításait, - kifejthetik észrevételeiket, előadhatják bizonyítékaikat és azokra érdemi választ kérhetnek. (2) Az ellenőrzött személyek kötelessége: - lehetővé tenni az ellenőrzés zavartalan lebonyolítását, - együttműködni az ellenőrzőkkel, a valós információval, dokumentummal kell szolgálni, - az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat, haladéktalanul vagy a megadott határidőre szüntesse meg. Az ellenőrzést végző jogai és kötelességei (1)A belső ellenőrzést végző vezető jogai: - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni. - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni. - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. (2) A belső ellenőrzést végző dolgozó kötelessége: - az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni. - az ellenőrzött dolgozó személyiségi jogait tiszteletben tartani. - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével. - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. A pedagógiai ellenőrzésre vonatkozó külön rendelkezések (1) A szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: - az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartása és betartatása, - a pedagógiai program nevelési és oktatási feladatainak végrehajtása, - a helyi tanterv megvalósítása, a különböző tagozatok megfelelő működése, - a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének megvizsgálása, - a munka elvégzésére előírt határidők betartása, - a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez; ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata,
148
- a tanulók szaktárgyi eredményének, magatartásának, szorgalmának felmérése, értékelése, - a tanóravédelem elvének érvényesülése, - osztályozó-, pót- és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, - a tanulók balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, - napközis munka hatékonysága, - az oktatási-nevelési intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetése, - a törzskönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetése, - a pedagógusi ügyelet feladatellátásának ellenőrzése, - a tanórán kívüli tevékenységek, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, - a belső szabályzatokban megfogalmazott előírások betartása, - a tanügy-igazgatási nyilvántartások vezetésének ellenőrzése. Az igazgató benntartózkodásának rendje A-hét tanítási óra benntartózkodás benntart. ideje
hétfő 0 8 óra 15’ 07.4516.00
kedd 0 8 óra 15’ 07.4516.00
szerda 0 8 óra 15’ 07.4516.00
csütörtök 0 8 óra 15’ 07.4516.00
péntek 2 óra 7 óra 07.1514.15
Össz. 2 óra 38 óra 40 óra
B-hét tanítási óra benntartózkodás benntart. ideje
hétfő 0 8 óra 15’ 07.4516.00
kedd 0 8 óra 15’ 07.4516.00
szerda 0 8 óra 07.4515.45
csütörtök 2 óra 8 óra 15’ 07.1515.30
péntek 0 7 óra 15’ 08.4516.00
Össz. 2 óra 38 óra 40 óra
149
Záró rendelkezések 1./ A vezető évente elkészíti az intézmény belső ellenőrzési ütemtervét. Az ütemtervnek pedagógiai vonatkozásban tanévi, ütemezést kell tartalmaznia. Az ütemterv teljesítéséről, az ellenőrzések tapasztalatairól - vezetői üléseken - folyamatosan tájékoztatni kell az igazgatót.
A tanévet értékelő beszámolókban ki kell térni az ellenőrzések tapasztalataira. 2./ A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára. 3./ A belső ellenőrzési szabályzat az intézményi SZMSZ függelékében az 1-es számban található.
150
Az ellenőrzés megnevezése
2013/2014-es tanévre szóló ellenőrzési terv Az ellenőrzés Az ellenőrzött Az ellenőrzésért kiemelt dolgozók felelős szempontjai
Az ellenőrzés formája
AUGUSZTUS Órarend készítése. Tantárgyfelosztás.
Pótvizsgák.
Osztályszervezés Alakuló munkaközösségi értekezletek.
tanulók terhelése igazgatóhelyettesek megfelelő-e kötelező órák igazgatóhelyettesek kiadása megfelelőigazgató e tantervi igazgatóhelyettesek követelményeknek igazgatóhelyettesek való megfelelés a törvényben meghatározott igazgatóhelyettesek igazgató létszámok betartásának ell. tanár
munkaközösségvezetők
szakmai minőségi munka biztosítása
igazgatóhelyettesek
egyenlő arányban a leterheltség Munkatervek. ált. igazgat. hely. igazgatóhelyettesek biztosítása a pedagógusoknál a tanév helyi rendjének és a törvénynek Tanévnyitó értekezlet. pedagógusok igazgató megfelelő feladatmegosztás ismertetése Baleseti- és tűzvédelmi tisztaság, rend Vad Gyula baleseti- és oktatás megtartása és Pummer Józsefné tűzvédelmi felelős közalkalmazottaknak. megtartatása Teremelosztás, igazgatóhelyettesek osztályfőnökök igényes környezet dekorálás. osztályfőnökök igazgatóhelyettesek igényes, tiszta iskolavezetés Iskola bejárás. DIM alkalmazott környezet DIM alkalmazott Munkafegyelem: érkezés, órakezdés, fegyelem, közalkalmazottak igazgatóhelyettesek befejezés, ügyelet pontosság ellátása stb. Tankönyvárusítás a a külső szállítás tankönyvfelelős tankönyvfelelős tanteremben. munkáját segítse Diákigazolványok rendelése, pótlása, pontos általános iskola naplók, anyakönyvek, munkavégzés, igazgatóhelyettesek iskolatitkára ellenőrzők igények kielégítése előkészítése.
írásban írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
szóban
írásban megtekintés megtekintés
szóban
szóban
szóban
151
Iskolába érkező és távozó tanulók dokumentumának általános iskola pontos munkavégzés, igazgatóhelyettesek intézése, pótbeíratás, iskolatitkára igények kielégítése törzskönyvekbe bejegyzés ellenőrzése. Osztályfőnöki és egyéb elvégzett feladatnak igazgató pótlékok igazgatóhelyettesek megfelelő bérezés igazgatóhelyettesek felülvizsgálata. Munkaköri leírások igazgatóhelyettesek tükrözze az igazgató aktualizálása. iskolatitkár elvégzendő munkát
szóban
szóban írásban
SZEPTEMBER Tanévnyitó ünnepség.
Beiskolázás műv. iskola. Tantárgyfelosztás alapján a végérvényes órarend elkészítése, kihirdetése. Orvosi vizsgálatok időpontjának ismertetése. SZM értekezlet.
2. évfolyamos tanítók DIM alkalmazottak műv. iskola iskolatitkár
Tanmenetek leadása. Szakkörök, tanfolyamok szervezése. Dekoráció.
alsós igazgatóhelyettes
szóban
ált. ig. hely.
szóban
igazgatóhelyettesek
tanulói terhelés megfelelő szintje
igazgatóhelyettesek
szóban
iskolaorvos védőnő
szakellátás biztosítása
igazgatóhelyettes
írásban
igazgató
szóban
igazgatóhelyettesek
írásban
szülők által felvetett problémák megbeszélése minőségi igazgatóhelyettesek adminisztráció megfelelő őrzés igazgatóhelyettesek biztosítása SZM elnök
Anyakönyvek átnézése. Bizonyítvány beszedése. SNI-s és a fejlesztőpedagógus veszélyeztetett tanulók igazgatóhelyettes dokumentálása. Munkatervek elfogadása.
az ünnepség megfelelő szintű megszervezése a tandíjra, térítési díjra kötelezett tanulók befizetésének ellenőrzése
szakmai fejlesztés biztosítása
iskolatitkár igazgatóhelyettesek ifjúság védelmi ügyintéző igazgatóhelyettes
tantervi igazgatóhelyettesek követelménynek való igazgató megfelelés tantervi pedagógusok követelménynek való igazgatóhelyettesek megfelelés tantervi igazgató pedagógusok követelménynek való igazgatóhelyettesek megfelelés osztályfőnöki osztályfőnökök igényes környezet mk.vezető
szóban szóban
írásban
írásban
írásban megtekintés
152
Baleseti- és tűzvédelmi oktatás a gyerekeknek. Tanári, tanulói ügyelet kialakítása első héten.
pedagógusok felelősök munkaközösségvezetők
dokumentáció megléte
igazgatóhelyettesek
írásban
tanulók védelme
igazgatóhelyettesek
megtekintés
Szülői értekezlet ált.isk. + műv. iskola.
osztályfőnökök csoportvezetők
házirend ismertetése
osztályfőnöki és művészeti munkaköz.-vezető
szóban
Napközis csoportok szervezése, ebédeltetési rend kialakítása.
felsős tanulószobás csoportok kialakítása tanárok
alsós ig.helyettes
szóban
Tanulói felmentések.
igazgatóhelyettesek iskolaorvos
igazgatóhelyettesek
megtekintés
Helyzetelemzések, tanmenetek, napközis munkatervek elkészítése, leadása, ellenőrzése. Tanmenetek ellenőrzése: ifjúságvédelmi ügyintéző adatbázisának elkészítése az osztályfőnökök helyzetértékelésének alapján. Átsorolások elkészítése. A pedagógus jelenléti ív ell. havonként.
egészségmegőrzés
tantervi igazgatóhelyettesek követelménynek való igazgatóhelyettesek megfelelés
írásban
adatszolgáltatás, hogy minden tanuló igazgatóhelyettesek részesüljön megfelelő ellátásban
írásban
ifjúságvédelmi ügyintéző
igazgatóhelyettes iskolatitkár igazgatóhelyettesek gondnok
törvénynek megfeleljen pontos munkába érkezés, távozás történjen
Új taneszközök, felszerelések beszerzése fejlesztő pedagógus számára a 24/2011. (V.18.) fejlesztő feladatokhoz NEFMI rendelet 15. § pedagógus megfelelő alapján beilleszkedési, alsós ig.hely. eszközkészlet legyen magatartási, tanulási beszerezve nehézséggel küzdő gyerekek, tanulók oktatására elnyert összegből. Karbantartási, felújítási munkák befejezése, DIM alkalmazottak átvétele az épületben (takarítók, tisztaság, rend és az udvaron a DIM karbantartók) munkatársaitól.
igazgató
írásban
igazgatóhelyettesek iskolatitkár
írásban
alsós ig.hely.
megtekintés
igazgató
megtekintés
153
OKTÓBER Szakkörök beindítása. Szakköri munkatervek. 1. és 5. osztály anyakönyvek.
pedagógusok
feladatellátás színesítése
hibátlan adatszolgáltatás igazgatóhelyettesek pontos Október 01. statisztika. iskolatitkár adatszolgáltatás Aradi vértanúkról műsorkészítő műsor színvonalának megemlékezés. pedagógusok ellenőrzése szolfézs tanszak megemlékezés Zenei világnap. tanárai színvonala Helyi tanterv szakvélemények áttekintése, alsós ig. hely. pontos értelmezése felzárkóztatás fejlesztőpedagógus történik-e megindítás. A képességfejlesztő foglalkozások igazgatóhelyettes önmagukhoz rendszerének fejlesztőpedagógus fejlődjenek tanulóink kialakítása. megfelelő-e a Fogadóórák. pedagógusok szülőkkel való kapcsolattartás felsős Ebédeltetésidőben történik-e az tanulószobásellenőrzése. ebédelés napközis tanár Rajzverseny óvodások nyitott az iskola az alsós munkaköz.v. részére. óvodák felé a programok végrehajtása közben Állatok Világnapja pedagógusok az védő-óvó megrendezése. rendszabályok betartása elért eredményeink Nevelési értekezlet. pedagógusok összevetése a munkatervvel Első osztályosok beilleszkedése, DIFER mérés fejlesztőpedagógus képességfelmérés szempontjai elkészítése. helyesírás szabályai Füzetek vezetésének igazgatóhelyettesek betartása ellenőrzése 2-8. évf. megtörténik-e A fizikai állóképesség gyermekek felmérése testnevelő tanárok egészségesek-e testnevelésből. osztályfőnökök
igazgatóhelyettesek tanítók, tanárok
szóban/írásban
igazgatóhelyettesek megtekintés igazgató
írásban
felsős ig. h.
megtekintés
műv. munka.köz. vezetője
megtekintés
igazgató
írásban
igazgatóhelyettes
írásban
pedagógusok
megtekintés
alsós ig. hely.
megtekintés
alsós ig. hely.
írásban
igazgatóhelyettesek megtekintés
igazgató
írásban
alsós ig. hely.
megtekintés
igazgatóhelyettesek írásban
munkaköz.vezető
megtekintés
154
Szakköri- és csoportnaplók megnyitásának ellenőrzése. KIR adatainak ellenőrzése. KIR adatbázisának ellenőrzése. Országos Kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása. Mindennapos testnevelés megvalósulása 1-2., 56. évfolyamon. Veszélyeztetett tanulók adminisztrálása.
igazgatóhelyettesek
rendszergazda rendszergazda Kissné Gyönyörű Ibolya koordinátor
helyes adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban
helyes adatszolgáltatás helyes adatszolgáltatás
iskolatitkár rendszergazda iskolatitkár rendszergazda
előző évi iratok összevetése
alsós ig. hely.
megtekintés megtekintés megtekintés
tanítók a fejlődés életkornak igazgatóhelyettesek megtekintés testnevelő tanárok megfelelő-e ifjúságvédelmi ügyintéző
kiemelt feladat a hiányzások
ifjúságvédelmi felelős
írásban
Túlóra elszámolása.
igazgatóhelyettesek naplóval összevetése igazgatóhelyettesek írásban
Próba tűzriadó délelőtt.
tanítók tanárok
szabálykövetés tervnek megfelelően megtörtént-e
Vad Gyula tűzvéd. felelős
megtekintés
műv. iskola tanára
hazafias nevelés
ált. ig. hely.
megtekintés
Ünnepi műsor a Nemzeti ünnep alkalmából. Munkaközösségi foglalkozások megtartása.
Comenius első projekttalálkozó programja
munkatervnek munkaköz.vezetők megfelelően igazgatóhelyettesek értékelés szóban haladnak-e beszámoló a projekttalálkozóról, a Comenius program indításáról, a partnerekről beszámoló csoport tanárai, prezentáció igazgató meghallgatása, tanítói formájában beszélgetés tantestületi értekezleten és vezetőségi megbeszélésen NOVEMBER
Pedagógus ügyelet ellenőrzése. Manuális foglalkozás alsós iskolaotthonos tanulók részvételével. Ebédeltetés ellenőrzése.
igazgatóhelyettesek pontos feladatellátás
igazgatóhelyettesek megtekintés
tanítók
elkészített darabok minősége
alsós ig. hely.
megtekintés
iskolaotthonos tanítók
helyes táplálkozás és alsós ig. hely. viselkedés
megtekintés
155
Pályaválasztási szülői értekezlet.
pályaválasztási felelős
Fogadóórák, szülői értekezletek.
tanítók, tanárok
Gyengén teljesítők egyéni fejlesztési tervvel rendelkező felsős tanulók felsős napközibe irányítása. Továbbtanulók előkészítő foglalkozáson vesznek rész. A könyvtári órák foglalkozások. Bemutató órák a szülőknek a tehetségfejlesztő programban résztvevő diákok részvételével. Nyílt nap alsóban óvodásoknak. Versenyek ellenőrzése (házi matematika verseny 7.-8. évf.)
megfelelő ajánlat készítése megtörténte megfelelő kapcsolattartás megtörtént-e
felsős ig. hely., pályaválasztási felelős
szóban
igazgatóhelyettesek szóban
felsős napközis , tanulószobai tanárok
egyéni fejlesztések megvalósulnak-e
alsós ig. hely.
megtekintés
szaktanárok
eredményes felkészülés továbbhaladáshoz
felsős ig. hely.
megtekintés
könyvtáros
könyvtár kialakítása
igazgató
a berendezés megtervezése
tehetségfejlesztő koordinátor
felkészültsége a tanulóknak megfelelő-e
felsős ig. hely.
beszámoló
tanítók
tanulók elért teljesítményszintje
alsós ig. hely.
megtekintés
felsős ig. hely.
beszámoló meghallgatása
felsős ig. hely.
részvétel a programban
matematika szakos elért tanárok teljesítményszint
Fogászati vetélkedő.
biológia szaktanár
tesztlapok ellenőrzése
Fogadóóra.
tanítók szaktanárok
szülői kapcsolattartás igazgatóhelyettesek beszélgetés
Óralátogatások: szaktanárok 5.a osztályban – átállás Naplók ellenőrzése mkv-k osztályzatok alakulása. Haladási rész ellenőrzése az osztálynaplóban. Országos kompetencia mérés létszámadatainak megadása. Bábszínház alsósok részére.
átállás teljesítményromlással felsős ig. hely. járt-e
beszámoló meghallgatása
tanítók szaktanárok
értékelés megtörténtigazgatóhelyettesek írásban e
koordinátor
pontos adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban iskolatitkár
tanítók
tanulók viselkedése
igazgatóhelyettes
megtekintés
alsós ig. hely.
részvétel a programon
DECEMBER Szülők részére a 4. osztály pedagógusai
nyelvtanárok osztálytanítók
elért nevelési- és oktatási cél
156
bemutató órákat tartanak. Kopjafa koszorúzása, megemlékezés Vörösmarty Mihályról. Vörösmarty – napok rendezvénysorozatának eredményhirdetése alsó-felső tagozatosok számára. Focimeccsek rendezése ált. iskolák között.
megvalósul-e
hazafias nevelés
igazgatóhelyettesek
tanítók tanárok
a versenyek színvonalának minősége
részvétel a igazgatóhelyettesek programokon
testnevelő tanár
Mikulásnapi ünnepség. osztályfőnökök
Comenius – törökországi találkozója.
Comenius csoport tagjai
Rajzpályázat 1-4. évfolyamon.
tanítók
A 8. évf. szüleinek szülői értekezlete.
osztályfőnökök
Naplók, csoportnaplók vezetése. Központi írásbelire jelentkezők lapjainak továbbítása a választott középfokú intézményekbe.
részvétel a programon
szaktanárok
tanítók, tanárok 8. évfolyamos osztályfőnökök pályaválasztási felelős
Túlóra elszámolás.
igazgatóhelyettesek
Pályázati pénzekkel elszámolás.
Comenius csoport vezető igazgatóhelyettes
Karácsonyi műsor az óvodásoknak, alsó- és felső tagozatos gyerekeknek és műv. iskolás gyerekeknek jutalomosztással.
tanítók szaktanárok műv. iskolás pedagógusok
fizikai állóképesség ellenőrzése nevelő hatású ajándékozás beszámoló a találkozón tapasztaltakról és a debreceni találkozót érintő megállapodásokról esztétikai érzék fejlesztése megtörtént-e továbbtanulás adminisztratív feladatainak megbeszélése megtörtént-e pontos adatszolgáltatás pontos adatszolgáltatás helyes adatszolgáltatás a számlák, nyilatkozatok, költségelszámolás ell. rendezvény hangulatának megfigyelése
igazgatóhelyettesek megtekintés igazgatóhelyettesek
igazgató
részvétel a programokon a vezetőség szóbeli tájékoztatása, Comenius munkaértekezleten vetített képes tájékoztató
alsós ig. hely.
megtekintés
felsős ig. hely.
beszélgetés
igazgatóhelyettesek írásban
felsős ig. hely.
dokumentumok megtekintése
igazgatóhelyettesek írásban
igazgató
írásos dokumentumok megtekintése
igazgató
részvétel a programokon
157
JANUÁR Félévi osztályozó értekezletek megtartása. II. félévi tantárgyfelosztás elkészítése. Tankönyvrendelés előkészítése. A félévi értékelések kiosztása 1-2. évf. szöveges értékelés formájában, 3-8. évf. érdemjegyekkel. Nevelési Tanácsadóba a tanulók szakvizsgálatra küldése. Készségfejlesztő foglalkozások 4. évf.on a tehetségméréshez. Matematika, magyar nyelv és irodalom órák látogatása alsó tagozaton. Szakköri naplók ellenőrzése. Túlóra elszámolás.
értékeléshez megfelelő számú pedagógusok igazgató jegyadás megtörténte kötelező óra igazgatóhelyettesek feltöltése megtörtént- igazgató e szerződéskötés a tankönyvfelelős tankönyvfelelős terjesztővel
írásban
írásban írásban
osztályfőnökök
tanulók eredményességi mutatói
fejlesztőpedagógus
egyéni fejlesztési terv igazgatóhelyettesek meghallgatás megfelelő-e
tehetségfejlesztő pedagógus
komplett alsós ig. hely. személyiségfejlesztés
megbeszélés
osztálytanítók
tantervi követelmény igazgatóhelyettes betartása
részvétel a tanórán
adatszolgáltatás a munkáról adatszolgáltatás a igazgatóhelyettesek munkaügynek pedagógusok
Leltári ütemterv elkészítése (nagy értékű).
leltárfelelős
Szülői értekezletek.
osztályfőnökök
Szabadságolási ütemterv elkészítése.
gondnok iskolatitkár
szobaleltár ellenőrzése
igazgatóhelyettesek írásban
igazgatóhelyettesek írásban igazgatóhelyettesek írásban igazgatóhelyettesek
beszámoló meghallgatása
II. félévi feladatok igazgatóhelyettesek megbeszélés ismertetése a szabadságos napok kivétele a igazgató írásban szünetekben történike FEBRUÁR
Félévi nevelőtestületi értekezlet. Simonyi Zsigmond Országos helyesírási verseny helyi fordulójának
pedagógusok
félévi munka értékelése
igazgató
írásban
szaktanárok
tehetségfejlesztés megvalósulása
igazgatóhelyettesek
részvétel a programon
158
megrendezése, feladatlapok javítása. Továbbtanulás: középiskolai felvételi adatlapok ellenőrzése, továbbítása.
8. évfolyamos osztályfőnökök pályaválasztási felelős
pontos adatszolgáltatás
II. féléves feladatok ismertetése Tankönyv megrendelés pontos tankönyvfelelős . adatszolgáltatás Farsangi előadás az minőségi műsorok osztályfőnökök általános iskolában. készítése pontos Naplók ellenőrzése. pedagógusok adatszolgáltatás Túlóra elszámolás. igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás Pedagógus szakmai munka továbbképzésre pedagógusok minőségi fejlesztése jelentkezés. gyermekek Ügyelet ellenőrzése. tanárok, tanítók felügyelete SZM értekezlet.
osztályfőnökök
igazgató
írásban
igazgató
szóban beszélgetés
igazgató
írásban
igazgatóhelyettesek
részvétel a programon
igazgatóhelyettesek írásban igazgatóhelyettesek írásban igazgató
írásban
igazgatóhelyettesek megtekintés
MÁRCIUS Hevessy György kémia verseny. Akadályverseny megrendezése az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Ünnepi műsor az aulában. Kollégák óráinak látogatása: idegen nyelv, kémia és rajz. Főiskolai, egyetemi záró tanítások látogatása. Naplók. Felsős napközis tanulók füzeteinek ellenőrzése. Túlóra elszámolása. Szakköri naplók ellenőrzése. Érdemjegyek mennyiségének ellenőrzése. Comenius debreceni találkozó előkészítése.
szaktanár
tehetséges tanulók szintjének mérése
igazgatóhelyettes
szaktanárok
hazafias nevelés
igazgatóhelyettesek programon részvétel
követelményrendszer szaktanárok szintjének ellenőrzése az elért szint angol nyelvtanár megfelelő-e (hallgató-tanulók) igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás szaktanárok
írásban
igazgató írásban igazgatóhelyettesek igazgató
írásban
igazgatóhelyettesek írásban
követelményszintnek alsós ig. hely. megfelelő-e
írásban
igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban
igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban
osztályzatok igazgatóhelyettesek mennyisége megfelelő-e Comenius csoport a programok tagjai kialakítása, időterve,
igazgatóhelyettesek írásban igazgató
szóbeli megbeszélés,
159
felelősök
időtervprogramterv, felelősök listája
ÁPRILIS Tavaszi nevelési értekezlet. Elsősök beíratása, tanulók fogadása. Továbbtanuló diákok eredményei.
Comenius debreceni találkozó.
Költészet napja. Város napja.
munkatervi feladatok igazgató ellenőrzése iskolatitkár pontos igazgató igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás eredményességi osztályfőnökök igazgató mutatók vizsgálata Seressné Barta Ibolya az iskola bemutatása, Dr. Ludmánné a projektet bemutató Huri Katalin kiállítás és a igazgató Molnárné Cinderella c. műsor Nagykaposi bemutatása Andrea Molnár József műv. isk. hazafias nevelés műv. munkak. pedagógusai megfelelő-e vezetője pedagógusok
Nyomtatványrendelés. iskolatitkár Tehetségmérés 4. évf.
osztálytanítók
Bukásra álló gyerekek szüleinek kiértesítése.
szaktanárok
Szabadidős műhely „Húsvétoló” kézműves foglalkozás. Tavaszi asztalitenisz házibajnokság. Természetismereti verseny 5., 6. osztályos tanulóknak. Minimum szintes felmérések ellenőrzése.
Kungler Sándorné testnevelő tanár
igények felmérése tehetséges gyerekek felmérése motiváció fenntartása eredményesség céljából iskola munkatervének színesítése szakszerű lebonyolítás
írásban írásban írásban
szóbeli meghallgatás, kiállítás és előadás megtekintése
programon részvétel
igazgató
írásban
alsós ig. hely.
írásban
igazgató
beszélgetés
igazgató
programokon való részvétel
munkaköz.vez.
programon részvétel
szaktanár
szakszerű lebonyolítás
igazgatóhelyettes
programon részvétel
tanítók
követelményszintet elérték-e a tanulók
alsós ig. hely.
írásban
Naplók ellenőrzése.
igazgatóhelyettesek pontos munkavégzés igazgatóhelyettesek írásban
Túlóra elszámolás.
igazgatóhelyettesek
Föld napja rendezvény. szaktanárok Comenius projekt zárása Görögországban, Serresben.
Comenius csoport tagjai
pontos adatszolgáltatás követelményszint megfelelő-e beszámoló a projekttalálkozóról
igazgatóhelyettesek írásban igazgatóhelyettesek megtekintés
igazgató
szóbeli megbeszélés
160
Comenius projekt zárása az iskolában.
Comenius csoport tagjai
a két éves projekt értékelése, eredményeinek áttekintése
igazgató
prezentáció készítése a két éves projektről
igazgatóhelyettes
programokon való részvétel
MÁJUS Anyák Napja megünneplése osztálykeretben az 1. évfolyamon. Iskolai komplex tanulmányi verseny 14. évfolyamon. Osztályozó vizsgák feladatainak kidolgozása.
osztálytanítók
a szülők és pedagógusok kapcsolata
munkaköz.vezetők
követelményszintnek alsós ig. hely. megfelelő tesztlapok
szaktanárok
követelményszint megfelelő-e
igazgatóhelyettesek írásban
Leltárok, rovancsolás.
Boros Ferencné
szobaleltárak ellenőrzése
igazgató
írásban
Országos kompetenciamérés lebonyolítása 4., 6., 8. évfolyamon.
pedagógusok rendezvény iskolai koordinátor lebonyolítása
igazgató
programon részvétel
SZM értekezlet.
osztályfőnökök
igazgató
írásban
éves feladatokról beszámoló
programon részvétel
Következő tanévre kötelező órák tantárgyfelosztás igazgatóhelyettesek igazgató írásban megfelelő szétosztása elkészítése. Értesítés kiküldése az osztályozó vizsgákról a igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás igazgatóhelyettesek írásban magántanulók számára. Szakköri naplók pontos igazgatóhelyettesek igazgató írásban lezárása, ellenőrzése. adatszolgáltatás Túlóra elszámolás.
igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban
Év végi felmérések megíratása, javítása, tapasztalatok összegyűjtése.
követelményrendszer munkaköz.vezetők összevetése az elért igazgatóhelyettesek írásban teljesítménnyel
161
JÚNIUS A magántanulók vizsgáztatása. Nemzeti Összetartozás Napjának megünneplése. Osztályozó értekezlet: bizonyítvány, anyakönyv, napló. Jutalomkönyvek, oklevelek beszerzése, megírása. Leendő első osztályosok szüleinek szülői értekezlet. Olvasási készség mérése 2. osztályban.
igazgatóhelyettes
követelményszint megnézése
munkaköz.vezetők hazafias nevelés
pedagógusok
pontos adatszolgáltatás
igazgató
írásban
igazgatóhelyettes
megtekintés
igazgatóhelyettesek írásban
munkaköz.vezetők esztétikus megjelenés igazgatóhelyettesek megbeszélés
osztálytanítók
tájékoztatás megfelelő szintje
alsós ig. hely.
részvétel a programon
osztálytanítók
követelményszint összevetése
alsós ig. hely.
szóban
DÖK nap.
DÖK vezetőtanár
szervezettség
igazgatóhelyettesek programon részvétel
Év végi statisztika.
osztályfőnökök
Tanévzáró ünnepély (6. évf.). Bizonyítvány, napló, anyakönyv, szakköri csoportnapló ellenőrzése.
szaktanár tanítók, szaktanárok
pontos adatszolgáltatás rendezvény szervezettsége
igazgatóhelyettesek írásban igazgatóhelyettes
programon részvétel
pontos adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban
Túlóra elszámolás.
igazgatóhelyettesek adatszolgáltatás
igazgatóhelyettesek írásban
Szabadságos kartonok ellenőrzése.
közalkalmazottak
Könyvtári könyvek begyűjtése.
7. évf. osztályfőnökök osztályfőnökök könyvtáros
Tanévzáró értekezlet.
alkalmazottak
Ballagás.
pontos adatszolgáltatás
igazgató
írásban
szervezettség ell.
igazgatóhelyettes
programon részvétel
könyvek minősége
igazgató
beszélgetés
elért munkateljesítmény
igazgató
írásban
162
2. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TANKÖNYVELLÁTÁSI SZABÁLYZATA
163
Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény értelmében a Könyvtárellátó (KELLO) feladata. Az iskolák bármelyik, a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvkiadó tankönyveit, munkafüzeteit szabadon választhatják a tankönyvrendelésük során, épp úgy, mint az eddigi években. Az oktatás csak az 1. és 2., illetve az 5. és 6. – az ún. belépő – felmenő évfolyamokon indul az új kerettantervek szerint 2014. szeptemberben, így ezen évfolyamok számára az új kerettanterv szerinti tankönyveket kell rendelni, amennyiben van ilyen a tankönyvjegyzéken. A többi évfolyamot nem érintik a változások. A tartós tankönyv választásának kötelezettsége felmenő rendszerben, évente csak egy újabb évfolyamon kerül bevezetésre, épp úgy, mint az ingyenes tankönyvellátás. A tartós tankönyv kritériuma mostantól, hogy ún. flexibilis vagy pedig keménytáblás borítója legyen a tankönyvnek, és nem tartalmazhat beírási opciót. A tankönyvek megrendelésének határideje (kivéve az új kerettantervi évfolyamok tankönyveit): március utolsó munkanapja, azaz március 29. Az új kerettanterv szerint induló évfolyamok tankönyvrendelését idén május 15-ig lehet leadni. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., a pótrendeléseké szeptember 5. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10 %-ban térhet el. 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3. Az iskola igazgatója könyvtárellátási szerződést köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 4. Az iskola igazgatója minden év november 15-ig az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – összegyűjti a nyilatkozatokat a szülőktől arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felmérni, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. 5. Az iskola biztosítja, hogy a napközis foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére, a tanítási órákra történő felkészüléshez. 6. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott a céggel szerződést kötött pedagógus készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírása alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a pedagógusok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 7. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.
164
8. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 9. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 10. A könyvtári állományban lévő kis példányszámú tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.
Ütemterv A tankönyvterjesztés és tartós tankönyvrendelés időterve 1. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény értelmében a Könyvtárellátó (KELLO) feladata. Felelős: igazgató 2. Szociális rászorultság előzetes felmérése. Határidő: 2013. november 15. Felelős: ifjúságvédelmi ügyintéző 3. A tanulói tankönyvtámogatások igényeinek felmérése. Határidő: 2013. november 25. Felelős: tankönyvfelelős 4. Az iskola minden év február 14-ig összegyűjti, hogy hány tanuló kíván tartós tankönyvet kölcsönözni a könyvtárból. A nyilatkozat tételi kötelezettség csak a támogatásban nem részesülő tanulókra vonatkozik. Határidő: 2014. február 14. Felelős: tankönyvfelelős 5. Szociális rászorultság megállapítása. Határidő: 2014. június 01-30. között Felelős: ifjúságvédelmi ügyintéző 6. Tankönyvrendelés összeállítása a pedagógiai program és az OM által kiadott tankönyvjegyzék alapján. Határidő: 2014. február 7. Felelősök: tanítók, tanárok, munkaközösség-vezetők A helytelen megrendelésekért a tankönyvfelelős, a tanítók, a szaktanárok anyagi felelősséggel tartoznak. 7. Az engedélyezett tanulói tankönyvlistát a tankönyvfelelős 2014. február 15-ig eljuttatja a szülőkhöz, akik kitöltve visszajuttatják számára. Határidő: 2014. február 20-ig Felelősök: osztályfőnökök, tankönyvfelelős
165
8. Kifutó évfolyamok (3-8. évf.) tankönyveinek rendelési határideje: 2014. március 31. Az új kerettanterv szerinti évfolyamok (1-2. évf.) tankönyveinek rendelési határideje: 2014. május 15. Felelős: tankönyvfelelős 9. A tanév során felvett, könyvtárból kölcsönzött tankönyvek leadása. Határidő: 2014. június 02-06. Felelős: könyvtáros 10. Rendelés módosítása: 2014. június 16. Pótrendelés határideje: 2014. szeptember 05. Visszáruzás határideje: 2014. szeptember 30. Felelősök: tankönyvfelelős 11. A tankönyvek kiosztása az első tanítási napon történik. Határidő: 2014. szeptember 01. Felelősök: tankönyvfelelős 12. Tartós tankönyvek kikölcsönzése a könyvtárból. Határidő: 2014. szeptember 3-12. Felelős: könyvtáros Debrecen, 2014. január 20.
………………………. igazgató …………………………… tankönyvfelelős
………………………….. könyvtáros
166
3. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA SZABÁLYZATA
167
Művészeti alapvizsga szabályzata Az alapvizsga általános szabályai, követelményei 1. A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben főtárgyból utolsó alapfokú évfolyamot sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A vizsgára jelentkezést írásban, az adott tanév április 30. napjáig kell benyújtania a főtárgy tanárának. Az intézmény szem előtt tartja és támogatja, hogy minden tanulója lehetőséget kapjon a vizsgán való részvételre, mivel a művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbhaladás feltétele. A vizsgára történő bocsátást kiskorú tanuló esetében a szülőnek vagy gondviselőnek írásban kérelmeznie kell. Amennyiben a tanuló az alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, a vizsgára jelentkező tanulót nem lehet elutasítani. A vizsga időpontjáról a szülőt, gondviselőt értesíteni kell. A művészeti alapvizsga a művészeti tanulmányok kiemelkedő eseménye, ezért a körülményeknek, valamint a tanulók ruházatának az alkalomhoz illőnek kell igazodni. 1.1. A művészeti alapvizsga lebonyolítási rendje 2 részből áll - 1. rész Gyakorlati: nyilvános bemutató (színdarab, hangverseny, tánc) - 2. rész Elméleti: amelyen a tanuló választása szerint, szóban és /vagy írásban ad számot szakmai ismereteiről. Erre a nyilvános bemutatótól eltérő időpontban, zárt körben, minimum háromtagú vizsgabizottság előtt kerül sor. A vizsgabizottság zárt körben hozza meg határozatát. 2. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészetoktatás helyi követelményei és tantervi programja figyelembe vételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a művészeti tanszakvezetők állítják össze a tanszak tanáraival oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet a művészeti iskola pedagógiai programja biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy utolsó évfolyamán az előírt követelményeknek eleget tett.
168
3. A vizsgabizottság létszáma és összetétele a) Gyakorlati vizsga: 3 fő - a tanuló tanára + 2 tanár (lehetőség szerint ugyanazon a tanszakon tanító) + az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén helyettes. b) Elméleti vizsga: Írásbeli vizsgán a vizsgabizottság összetétele: a tanuló tanára + 2 a tanulót nem tanító tanár. Szóbeli vizsgán a vizsgabizottság összetétele ugyanaz, mint az írásbeli vizsgán, valamint az igazgató, akadályoztatása esetén helyettes. A vizsgabizottság elnökének személyét a szakmai munkaközösség választja meg. 4. A művészeti alapvizsga szabályai, minősítése, tantárgyai 4.1. A művészeti vizsga minősítésének általános szabályai A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatárgyanként külön-külön 1-től 5 ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. Az osztályzatra a tanulót tanító tanár tesz javaslatot, a végleges eredményt a vizsgabizottság szavazással hozza meg. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból az osztályzatok számtani közepe adja. Vélemény eltérés esetén a vizsgabizottság elnöke szavazást rendel el. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményeit nem teljesítette. 4.2. A művészeti iskola szín-és bábművészeti ág színjáték tanszak gyakorlati vizsgája A művészeti alapvizsga színjáték tanszakon 2 vizsgarészből áll. Az 1. gyakorlati rész nyilvános bemutató, a 2. rész elmélet – improvizáció, ahol a diák zártkörben, vizsgabizottság előtt tétel húzásával számot ad szóban és /vagy írásban szakmai ismereteiről. A vizsga feladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás alapvizsga követelményei és tantervi programja határozza meg. A művészeti alapvizsga tantárgyai: Főtárgy Drámajáték /dráma és színjáték, Kötelezően választható: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Vers-és prózamondás Egy választott tantárgy az alábbiak közül: Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének
169
4.3 A zeneművészeti ág írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Főtárgy: szolfézs. Választható tárgy (amennyiben hat évfolyamot sikeresen elvégzett ): népzenei ismeretek. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. 4.4 A zeneművészeti ág szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Főtárgy: szolfézs. Választható tárgy (amennyiben hat évfolyamot sikeresen elvégzett ): népzene. A szóbeli vizsga időtartama 10-15 perc. 4.5. A zeneművészeti ág gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Főtárgy: szolfézs: Kötelező tárgy: zongora Kötelezően választható/ választható tárgy: kórus. Választható tárgy: népzene. Időtartama: 10-20 perc 4.6. A zeneművészeti ág alapvizsga - szolfézs tantárgy értékelésének szempontjai - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete); - zenetörténeti tájékozottság; - stílusismeret; - formai ismeretek; - népzenei ismeretek (népdalelemzés); - a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás írásbeli vizsga esetén; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom; a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya; a felhasznált irodalom színvonala, mennyisége; objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya; esztétikus külalak, forma, helyesírás írásbeli vizsga esetén; - dallami, metrikai/ritmikai, valamint kottaolvasási/ írási készség, intonáció szóbeli esetén, külalak írásbeli esetén. - tájékozódás a zenei műfajok között. 5. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, kórus vagy népzenei alapismeretek tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A „Vizsgaszabályzat”: - tervezetét 2013. március 25-én a nevelőtestület véleményezte és annak végleges változatát
170
elfogadta - hatályba lépésének kezdő időpontja az elfogadás dátuma, amely érvényes mindkét, helyi tanterv szerint haladó művészeti ág tanszakai esetén (szolfézs/zeneismeret tanszak és színjáték tanszak) - a „Vizsgaszabályzat” végleges változatát nyilvánosságra kell hozni a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapján. - a „Vizsgaszabályzat” felülvizsgálatának időpontja: 2015. szeptember.
171
4. A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SAJÁT NYILATKOZATAI
172
1. számú nyomtatvány
____________________
Ikt.:______________
Szülő/gondviselő részére
Alapfokú Művészeti Iskola
Fizetési felszólítás Felhívom szíves figyelmét, hogy jelen kimutatásunk szerint az Ön gyermekének _____________________________ térítési díj /tandíj hátraléka van, fizetési kötelezettségének I részletében / II. részletében a művészeti képzésre vonatkozóan. A térítési díj / tandíj befizetése a tanulói jogviszony létesítésének, fennmaradásának feltétele. I. részlet: _____________ Ft. II. részlet _____________ Ft Kérjük, hogy az elmaradt díj befizetését legkésőbb ________________ határidőig pótolni szíveskedjen. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 2011. évi. CXC. törvény 53.§ (2.)bekezdés h) pontjában foglaltak szerint: megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanuló tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt, az igazgató a szülő eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti.
Debrecen, ………..év ……………..…. hó ..… nap.
………………………….. igazgató
173
2. számú nyomtatvány Alapfokú Művészeti Iskola
Szülői nyilatkozat Alulírott, hivatalosan nyilatkozom, hogy ____________________________________ nevű gyermekem, mivel felvételt nyert a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zeneismeret tanszak előképző évfolyamára, elfogadom az intézmény által az alábbiakban megjelölt választható tantárgyak tanulását. Ezen tantárgyak oktatásához rendelkezik az intézmény szakemberrel, tekintettel a helyi sajátosságokra. Kötelező tárgy:
Szolfézs (Előképző 1. évfolyamtól)
Szabadon választható
Kórus (Előképző 1. évfolyamtól) Népzenei ismeretek (Előképző 1. évfolyamtól)
Tudomásul veszem a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit: - gyermekem a tanszak által megjelölt szabadon választható tanítási órákon a tanév végéig köteles részt venni - a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Debrecen, ………..év ……………..…. hó ..… nap.
____________________________________ Szülő / gondviselő aláírása
Alapfokú Művészeti Iskola
Szülői nyilatkozat Alulírott , hivatalosan nyilatkozom, hogy ____________________________________ nevű gyermekem, mivel felvételt nyert a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zeneismeret tanszak alapfokú évfolyamára, elfogadom az intézmény által az alábbiakban megjelölt választható tantárgyak tanulását. Ezen tantárgyak oktatásához rendelkezik az intézmény szakemberrel, tekintettel a helyi sajátosságokra. Kötelező tárgy:
Szolfézs (Előképző 1.évfolyamtól)
Kötelező tárgy:
Zongora (Alapfok 1. évfolyamtól)
Szabadon választható
Kórus (Előképző 1.évfolyamtól) Népzenei ismeretek (Előképző 1. évfolyamtól)
Tudomásul veszem a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit: - gyermekem a tanszak által megjelölt szabadon választható tanítási órákon a tanév végéig köteles részt venni - a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Debrecen, ………..év ……………..…. hó ..… nap. ____________________________________ Szülő / gondviselő aláírása
174
Alapfokú Művészeti Iskola
Szülői nyilatkozat Alulírott , hivatalosan nyilatkozom, hogy ____________________________________ nevű gyermekem, mivel felvételt nyert a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola színjáték tanszak előképző évfolyamára, elfogadom az intézmény által az alábbiakban megjelölt választható tantárgyak tanulását. Ezen tantárgyak oktatásához rendelkezik az intézmény szakemberrel, tekintettel a helyi sajátosságokra. Főtárgy: dráma és színjáték Választható tantárgyak: dráma és színjáték ( előképző 1. évfolyamtól) beszéd és vers ( előképző 1. évfolyamtól) mozgás és tánc ( előképző 1. évfolyamtól) Tudomásul veszem a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit: - gyermekem a tanszak által megjelölt szabadon választható tanítási órákon a tanév végéig köteles részt venni - a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Debrecen, ………..év ……………..…. hó ..… nap.
____________________________________ Szülő / gondviselő aláírása
Alapfokú Művészeti Iskola
Szülői nyilatkozat Alulírott , hivatalosan nyilatkozom, hogy ____________________________________ nevű gyermekem, mivel felvételt nyert a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola színjáték tanszak alapfokú évfolyamára, elfogadom az intézmény által az alábbiakban megjelölt választható tantárgyak tanulását. Ezen tantárgyak oktatásához rendelkezik az intézmény szakemberrel, tekintettel a helyi sajátosságokra. Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: dráma és színjáték ( előképző 1. évfolyamtól) beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) Tudomásul veszem a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit: - gyermekem a tanszak által megjelölt szabadon választható tanítási órákon a tanév végéig köteles részt venni - a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Debrecen, ………..év ……………..…. hó ..… nap.
____________________________________ Szülő / gondviselő aláírása
175
3. számú nyomtatvány
Ikt.:_____________
NYILATKOZAT Gyermekem…………………………………….szül. hely, idő:…………………………..az ………..osztály tanulója a ________________ tanévben a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI ___________________________ tagozat növendéke. Nyilatkozom arról, hogy gyermekem 20______ év. ______________hó._______ napjától a művészeti oktatásban nem vesz részt.
………………………………………. Szülő
176
4. számú nyomtatvány ……………………………………………………………. Iskola neve, címe, elérhetősége Iktatószám: 716-I-6/2013 Ügyintéző: Loncsák Angéla
Tárgy: Sipos Dorka 1.a alapfokú művészeti iskolai felvétele a 2013-2014 tanévre
HATÁROZAT
Sipos János gondviselő, 4031 Debrecen, István út 25.3.31 (helység, utca, házszám) alatti lakos Sipos Dorka nevű gyermekét (.Debrecen .szül. 2006 év 05. hó 19. nap; an: Révész Hajnalka) a 2013/2014. tanévben Előképző I. évfolyamra, színjáték tanszakra felvettem. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 50. § (1) a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Fentiekre tekintettel döntöttem a rendelkező részben foglaltak szerint.
Dátum: 2013. szeptember 2. ………………………………. P.H
aláírás
Kapják: (mindig külön oldalon kell feltűntetni adatvédelem miatt és csak az irattári példány mellé kell tenni ezt a lapot!) 1. iskola 2. gondviselő 3. irattár
177
5. számú nyomtatvány
……………………………………………………………. Iskola neve, címe, elérhetősége Iktatószám: 716-I/2013 Ügyintéző: Loncsák Angéla
Tárgy: Németh Péter 1.c alapfokú művészeti iskolai felvétele a 2013-2014 tanévre
HATÁROZAT
Németh Péter gondviselő, 4031 Debrecen, Derék út 102.9.76 (helység, utca, házszám) alatti lakos Németh Péter .nevű gyermekét (.Debrecen .szül. 2006 év 06. hó 16 nap; an: Szabó Csilla)
a
2013/2014. tanévben Előképző I. évfolyamra, zeneismeret tanszakra felvettem. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 50. § (1) a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Fentiekre tekintettel döntöttem a rendelkező részben foglaltak szerint.
Dátum: 2013. szeptember 2. ………………………………. P.H
aláírás
Kapják: (mindig külön oldalon kell feltűntetni adatvédelem miatt és csak az irattári példány mellé kell tenni ezt a lapot!) 1. iskola 2. gondviselő 3. irattár
178
6. számú nyomtatvány ……………………… ……………………… ……………. Iskola neve, címe, elérhetősége Iktatószám:……………… Ügyintéző:………………. Tárgy: ………………………………………….nevű gyermek alapfokú művészeti iskolai felvétele ügyében hozott első fokú döntés HATÁROZAT ……………………….................. gondviselő, ………………………………...(helység, utca, házszám) alatti lakos …………………………………….nevű gyermeke (.…….szül.év…….hó……….. nap; an:……………………………………) a 2013/2014. tanévben …….. évfolyamra helyhiány miatt / a jelentkező képességeinek felmérése alapján nem nyert felvételt.. E határozat ellen jogorvoslatnak van helye. A határozatot sérelmező ügyfél a kézhezvételtől számított 15 napon belül illetékmentesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ………….………………. Tankerületének igazgatójához benyújtható kérelemmel annak felülvizsgálatát kérheti. INDOKOLÁS ………………………………..
gondviselő,
………………………………………………….lakos
2013. június …..-án kérte ………………………………………….nevű gyermekének felvételét a …………………………………………………………..Iskolába. A felvétel körülményeit megvizsgálva megállapítom, hogy …..………………………………nevű gyermek helyhiány / ……………………………………………… miatt
nem vehető fel
a(z)………………………….…………………….Iskola ……. évfolyamára. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.. évi CXC. törvény. (továbbiakban: Nkt.) 50. § (1) a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Fentiekre tekintettel döntöttem a rendelkező részben foglaltak szerint. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A tankötelezettséggel kapcsolatos eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§ (2) bekezdés 11. pontja értelmében illetékmentes. Jogorvoslati lehetőséget az Nkt. 37.§ (2) bekezdése alapján biztosítottam.
179
Hatásköröm és illetékességem a Nkt. 50. § (1) bekezdésén alapul. Dátum: ………………………………. P.H
aláírás
Kapják: ( mindig külön oldalon kell feltűntetni adatvédelem miatt és csak az irattári példány mellé kell tenni ezt a lapot!) 1. az iskola 2. a gondviselő 3. a fenntartó 4. irattár
180
7. számú nyomtatvány
Jelentkezési lap művészeti alapvizsgára (Kérjük, nyomtatott betűvel kitölteni és a tárgyat tanító tanárnak leadni!) Leadási határidő: 20 . április 30.. A jelentkező neve:___________________________ A jelentkező tanulói azonosító száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ A jelentkező csoportja:_____________ A jelentkező főtárgya:_________________
félévi eredménye: __
A jelentkező főtárgy tanára:__________________________________ Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben az utolsó alapfokú évfolyamot sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Zeneművészeti ágon művészeti alapvizsgára a következő tantárgyakból jelentkezem:
Szolfézs főtárgy:
1. gyakorlati 2. elméleti: szóbeli és / vagy írásbeli
Kórus kötelezően választható/választható tárgy: gyakorlati Népzene választható tárgy: 1. gyakorlati
2. elméleti: szóbeli és / vagy írásbeli
Művészeti alapvizsgán akkor vehet részt a növendék, ha a jelentkezését az adott tárgyat tanító tanár támogató aláírásával ellenjegyzi. Alulírott…………………………………….szülő/gondviselő bejelentem gyermekemet a művészeti alapvizsgára. Debrecen, 2013. ………………. …………………………. szülő aláírása Kérjük, hogy X jellel, jelölje a kívánt tantárgy, illetve vizsgaforma melletti négyzetben választását!
Főtárgyat oktató tanár tölti ki: Tudomásul vettem ………………………………………..tanuló jelentkezését a művészeti alapvizsgára. Jelentkezését támogatom / nem támogatom. Debrecen, 2013. ……………….. ………………………….. Főtárgy tanár aláírása
181
Jelentkezési lap művészeti alapvizsgára (Kérjük, nyomtatott betűvel kitölteni és a tárgyat tanító tanárnak leadni!) Leadási határidő: 20 . április 30.. A jelentkező neve:___________________________ A jelentkező tanulói azonosító száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ A jelentkező csoportja:_____________ A jelentkező főtárgya:_________________
félévi eredménye: __
A jelentkező főtárgy tanára:__________________________________ Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben az utolsó alapfokú évfolyamot sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Színművészeti ágon művészeti alapvizsgára a következő tantárgyakból jelentkezem:
Drámajáték főtárgy:
1. gyakorlati 2. elméleti: szóbeli és / vagy írásbeli
Beszédgyakorlatok kötelezően választható/ választható tárgy: gyakorlati Mozgásgyakorlatok kötelezően választható: gyakorlati Vers-és prózamondás választható tárgy: gyakorlati Művészeti alapvizsgán akkor vehet részt a növendék, ha a jelentkezését az adott tárgyat tanító tanár támogató aláírásával ellenjegyzi. Alulírott…………………………………….szülő/gondviselő bejelentem gyermekemet a művészeti alapvizsgára. Debrecen, 2013. ………………. …………………………. szülő aláírása Kérjük, hogy X jellel, jelölje a kívánt tantárgy, illetve vizsgaforma melletti négyzetben választását!
Főtárgyat oktató tanár tölti ki: Tudomásul vettem ………………………………………..tanuló jelentkezését a művészeti alapvizsgára. Jelentkezését támogatom / nem támogatom. Debrecen, 2013. ……………….. ………………………….. Főtárgy tanár aláírása
182
Jelentkezési lap művészeti alapvizsgára (Kérjük, nyomtatott betűvel kitölteni és a tárgyat tanító tanárnak leadni!) Leadási határidő: 20 . április 30.. A jelentkező neve:___________________________ A jelentkező tanulói azonosító száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ A jelentkező csoportja:_____________ A jelentkező főtárgya:_________________
félévi eredménye: __
A jelentkező főtárgy tanára:__________________________________ Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben az utolsó alapfokú évfolyamot sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Színművészeti ágon művészeti alapvizsgára a következő tantárgyakból jelentkezem:
Dráma és színjáték főtárgy:
1. gyakorlati 2. elméleti: szóbeli és / vagy írásbeli
Beszéd és vers választható/ választható tárgy: gyakorlati Mozgás és tánc választható tárgy: gyakorlati Vers-és prózamondás választható tárgy: gyakorlati
Művészeti alapvizsgán akkor vehet részt a növendék, ha a jelentkezését az adott tárgyat tanító tanár támogató aláírásával ellenjegyzi. Alulírott…………………………………….szülő/gondviselő bejelentem gyermekemet a művészeti alapvizsgára. Debrecen, 2013. ………………. …………………………. szülő aláírása Kérjük, hogy X jellel, jelölje a kívánt tantárgy, illetve vizsgaforma melletti négyzetben választását!
Főtárgyat oktató tanár tölti ki: Tudomásul vettem ………………………………………..tanuló jelentkezését a művészeti alapvizsgára. Jelentkezését támogatom / nem támogatom. Debrecen, 2013. ……………….. ………………………….. Főtárgy tanár aláírása
183
8. számú nyomtatvány
Jelentkezési lap a(z) Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába 1. Jelentkező tanuló: - neve:……………………………………………………………………………………………
- telefonszáma:…………………………………………………………………………………. - neme: lány, fiú
- születési helye és ideje:………………………………………………………………………... - lakcíme:………………………………………………………………………………………...
- tartózkodási helye:…………………………………………………………………………….. - állampolgársága : magyar egyéb:
- nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma:…………………………………………...
- társadalombiztosítási azonosító jele:………………………………………………………….. - oktatási azonosító száma:……………………………………………………………………...
2. Szülő (törvényes képviselő) neve: ……………………………………..Tel.:………………….. - lakcíme:………………………………………………………………………………………...
- tartózkodási helye:……………………………………………………………………………..
3. Anyja születéskori neve: ……………………………………………..Tel.:………………….. - lakcíme:………………………………………………………………………………………...
- tartózkodási helye:…………………………………………………………………………….. 4. Tanszak, amelyre a felvételét kéri:
Színjáték tanszak
Amennyiben magasabb évfolyamra kéri felvételét, az évfolyam megjelölése:…………………..
5. Annak az iskolának a megnevezése és címe, melyben a tanuló tankötelezettségét teljesíti:………………………………………………………………………………..……… - évfolyam száma: ………… 6. Jegyzet, megjegyzés:
Beírási napló száma:*………………………………………………………………………………….. * Az intézmény tölti ki. 184
Nyilatkozat
Nyilatkozom, hogy gyermekem nem jár másik alapfokú művészeti iskolába.
Nyilatkozom, hogy gyermekem másik alapfokú művészeti iskolába is jár:
A másik intézmény - neve: ……………………………………………………………………..……...…... - címe: …………………………………………………………………………….…..
- Térítési díj fizetése ellenében igénybe vett heti foglalkozások száma: ………...... - Tandíj fizetése ellenében igénybe vett heti foglalkozások száma: ……….........… - művészeti ág megnevezése:…………………………………………………………. 8. Alulírott nyilatkozom, hogy
gyermekem hátrányos helyzetű
gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekem testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, autista
(Kérjük a megfelelőt húzza alá) Tudomásul veszem, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása feltétele a tanulónak járó kedvezmény igénybevételének. 9. Alulírott nyilatkozom, hogy a Házirend egy példányát átvettem.
10. Alulírott nyilatkozom, hogy a szolgáltatás megállapított térítési díját, tandíját az iskola által szabott időben és módon megfizetem, és tudomásul veszem, hogy a térítési díj vagy tandíj fizetésének engedély nélküli elmaradása az oktatásból való kizárással járhat. Debrecen, 2013. június 20. ……………………………………...
szülő (jelentkező) aláírása
185
9. számú nyomtatvány
Jelentkezési lap a(z) Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába 1. Jelentkező tanuló: - neve:……………………………………………………………………………………………
- telefonszáma:…………………………………………………………………………………. - neme: lány, fiú
- születési helye és ideje:………………………………………………………………………... - lakcíme:………………………………………………………………………………………...
- tartózkodási helye:…………………………………………………………………………….. - állampolgársága : magyar egyéb:
- nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma:…………………………………………...
- társadalombiztosítási azonosító jele:………………………………………………………….. - oktatási azonosító száma:……………………………………………………………………...
2. Szülő (törvényes képviselő) neve: ……………………………………..Tel.:………………….. - lakcíme:………………………………………………………………………………………...
- tartózkodási helye:……………………………………………………………………………..
3. Anyja születéskori neve: ……………………………………………..Tel.:………………….. - lakcíme:………………………………………………………………………………………...
- tartózkodási helye:…………………………………………………………………………….. 4. Tanszak, amelyre a felvételét kéri:
Zeneismeret tanszak
Amennyiben magasabb évfolyamra kéri felvételét, az évfolyam megjelölése:…………………..
5. Annak az iskolának a megnevezése és címe, melyben a tanuló tankötelezettségét teljesíti:………………………………………………………………………………..……… - évfolyam száma: ………… 6. Jegyzet, megjegyzés:
Beírási napló száma:*………………………………………………………………………………….. * Az intézmény tölti ki. 186
Nyilatkozat
Nyilatkozom, hogy gyermekem nem jár másik alapfokú művészeti iskolába.
Nyilatkozom, hogy gyermekem másik alapfokú művészeti iskolába is jár:
A másik intézmény - neve: ……………………………………………………………………..……...…... - címe: …………………………………………………………………………….…..
- Térítési díj fizetése ellenében igénybe vett heti foglalkozások száma: ………...... - Tandíj fizetése ellenében igénybe vett heti foglalkozások száma: ……….........… - művészeti ág megnevezése:…………………………………………………………. 8. Alulírott nyilatkozom, hogy
gyermekem hátrányos helyzetű
gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekem testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, autista
(Kérjük a megfelelőt húzza alá) Tudomásul veszem, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása feltétele a tanulónak járó kedvezmény igénybevételének. 9. Alulírott nyilatkozom, hogy a Házirend egy példányát átvettem.
10. Alulírott nyilatkozom, hogy a szolgáltatás megállapított térítési díját, tandíját az iskola által szabott időben és módon megfizetem, és tudomásul veszem, hogy a térítési díj vagy tandíj fizetésének engedély nélküli elmaradása az oktatásból való kizárással járhat. Debrecen, 2013. június 20. ……………………………………...
szülő (jelentkező) aláírása
187
