Tervezőgrafika 3. A tervezőgrafikai alkotások elemzése A tanulás egyik legfontosabb módszere a tárgyon belüli alkotások elemzése. Az elemzés tudatos és átgondolt, ami abban mutatkozik meg, hogy az elemzés szempontjait eleve meghatározzuk.
Az elemzés szempontjai a.) hermeneutikai elemzés b.) tipográfiai elemzés c.) recepcióelméleti elemzés a.) Hermeneutikai elemzés A hermeneutika szövegértelmezést jelent. Tervezőgrafikai feladat lehet egy jel képzése egy adott szóra vagy kifejezésre. Ha egy felkérés például egy vállalkozás azonosítására alkalmas logo tervezésére szól, akkor - ha tudjuk a megrendelőtől, hogy melyik gazdasági területen dolgozik a cég - a feladat megoldható abból kiindulva, hogy a jel tárgyszerűen (de mindenféleképp stilizáltan) illusztrálhatja ezt a szakterületet. Elképzelhető viszont, hogy nem igazán találunk fogódzkodót ehhez az ötlethez, ekkor is segítség lehet a kifejezés közvetlen értelmezése, az ebből kifejthető forma megjelenítése. Néhány évvel ezelőtt egy orvosi konferencia reklámját terveztem, a konferencia a Kávészünet nevet kapta. Hermeneutikai megközelítésként a kávészünet szó szövegértelmezéséből indultam ki, és a kiadványokat erre az ötletre fűztem fel, aminek eredményeként a több oldalas reklámkiadvány pl. egy feketekávés csészének az alakját mintázta, a kis informatív website háttérszíne pedig a feketéhez közeli sötét kávébarna lett, mindezek a „kávészünet” szó direkt értelmezésének következtében születhettek így meg.
< stancolt csésze-forma
A hermeneutika a kereszténység első évszázadaiban a szent szövegek, főként a Biblia szövegértelmezésének módszertanaként fejlődött ki. Szent Ágoston nyomán is formálódó középkori skolasztika az Írások négyféle értelmezését különböztette meg: 1. betű szerinti – ez tudósít a történésekről; 2. allegorikus – ez fejti ki a
keresztény dogmákat; 3. tropologikus vagy morális – ez útmutatást ad a gyakorlati viselkedéshez; 4. analogikus – ez a kinyilatkoztatás legmélyebb titkaihoz vezet el. A hermeneutika a teológiával párhuzamosan a jogban is kifejlődött, hiszen a törvények szövegét éppúgy értelmezni, majd alkalmazni kellett, mint az irodalom vagy a vallás írott dokumentumait (a szó a görög Hermesz, a hírvivő isten nevéből jön). Az ún. "hermeneutikai kör" az értelmezéstől, a műtől az alkotóig tart és vissza. A modern hermeneutika kialakulása leginkább a német kultúrához kötődik. - A filológiai hermeneutika az 1960-as évek végétől megingatta az irodalmi mű szövegközpontú, strukturalista felfogását, és a befogadó aktív jelentésképző tevékenységének hangsúlyozásával erőteljes ösztönzést adott a befogadás-esztétikának. b.) Tipográfiai elemzés - használt grafikai elemek - elrendezési megoldások - betűtípusok A tervezés során pontosan tudniuk kell, hogy a grafikai elemek, a betűtípusok és az elrendezési megoldások miképpen hatnak a befogadóra. Erőltetettnek tűnik a túl sok különböző betűtípus használata, ettől a tipográfia könnyen elveszti egyedi jellegét. A tipográfiai sokszínűség persze lehet cél, de a szakmát nem ismerő inkább zavart okoz az ilyen irányú szándékával. A tipográfusi elemzéskor felhasználhatjuk mindazt, amit a tipográfia tárgykörében tanultunk. A használt grafikai elemek általában képi illusztrációk. Terveztem plakátot egy forrásvizet forgalmazó cég számára, nézzük meg példaként, hogy épül fel egy ilyen tervezőgrafikai munka a grafikai elemekből, illetve azok elrendezésével. Kezdtem egy pohárba ömlő víz fotografikájával. 1.
2. Mellékerül a termék, ami szintén egy Photoshop programban készített fotografika.
3. Az arculatban is használt vízbuborékok színes gömbökként jelennek meg a térben.
4. A cég logójának tudatos elhelyezése a plakáton, a buborékos háttérbe beépítve.
5. A véglegesen összeállított plakát. Az elrendezés a téma értelmezését, a szövegértelmezést segíti és egyben figyel az optikai arányok helyességére is.
A betűtípusok használatára jellemző a víz tisztasására jellemző egyszerű groteszk fonttípus, a cégarculatban használt betűfajta részben képként is értelmezhető, ezért nem kötelező talpas betűt használni az információ szövegéhez.
A betűtípusok
A betűtípus tulajdonképp nem más mint az ÁBC betűinek egy grafikai elven történő megrajzolása. A betűtípusok száma szinte végtelennek tekinthető, melynek rendszerezésére, kategorizálásra a legelterjedtebb az a csoportosítás, mely a betűket a betűvonalak, talpak stílusjegyei szerint sorolja külön típusokba.
1. Reneszánsz antikva
A római kapitális (majuszkula) és a karoling minuszkulából alakul ki a humanista könyvírás. Alkuin, angliai szerzetes a mai Franciaország területére érkezvén, Nagy Károllyal megállapodva tanítja írásra a gall szerzeteseket. A kerekded betűk harántvonala ferde, a kerek formák ferde tengelyállásúak. A segéd- és alapvonalak vastagsága közti csekély különbség. Talpakkal rendelkezik. Van velencei és francia változat. Az angolszász területeken "humanista" néven terjedt el. 2. Barokk antikva A segéd- és alapvonalak vastagságának különbsége erőteljesebb. A betűtalpak, záró vonalkák kevésbé gömbölyítettek. A kerek formáknál a tengely kevésbé ferde, vagy függőleges.
3. Klasszicista antikva
A XVII. sz. végén a rézmetszés technológiája lehetővé tette, hogy a technika határozza meg a betűformák kialakítását. Gutenberg még a kézírás hatását akarta felidézni, a klasszicista antikva azonban már a metszetet tartotta követendő példának. A segéd- és alapvonalak vastagsága között jelentős a különbség. A betűtalpak derékszögűek, vagy csekély kerekítésűek. A kerek formáknál a tengely már mindig függőleges. 4. Talpas lineáris antikva
Egyptienne-nek is nevezik. Szabályos, mértani felépítésű betűk, erőteljes betűtalpak jellemzik. Szabályos felépítésű betűk, legtöbbször azonos vastagságú betűvonalakkal. Egyenes vonalú, erőteljes betűtalpak, de a talpak lehetnek lekerekítettek is. 5. Talp nélküli lineáris antikva
Groteszk típusnak is nevezik. Modern stílusú kiadványoknál, vagy a képernyőre szánt szöveg megjelenítésénél előnyös az alkalmazása. Általában optikailag azonos vonalvastagság, de az újabb típusoknál a jobb olvashatóság érdekében ez lehet változó is. Szabályos felépítésű betűk. A betűtalpak hiányoznak.
6. Díszbetűk (Egyéb római változatok) Lényegében csak iniciáléra alkalmasak, csak speciális esetben használjuk szövegszedésre. Az egyik sikerült típusa a szecessziós Arnold Böcklin betűje
7. Írott betűtípusok
Kézírással készült betűkhöz hasonlítanak, a betűk egymáshoz kötődnek. Ferde tengely. Írott betű a Kézírásos római (Brush) is. Ferde tengelyűek és kerek körvonalúak.
8. Gótikus (Megtört betűk)
Nagybetűi gazdagon díszítettek. Minden görbe vonal megtörik. Szinte csak függőleges és ferde vonalakból áll. 9. Fraktur (Megtört betűk) Keskeny és elegáns típus. A kisbetűk felső ága elágazó (b, h, k, l betűk). A nagybetűk "függőleges" vonalai elgörbülnek.
10. Idegen típusok A nem latin típusú betűk
A betűtípusok használatának idővonala
Betűtípusok használatához: Szépirodalmi művek – barokk, reneszánsz betűtípusok vagy lineárisok. Műszaki kiadványok – klasszicista betűtípusok, kenyér: groteszk. Prospektusok, építészeti kiadványok – lineáris betűtípusok. Az írás történetét későbbi fejezetben taglaljuk.
c.) Recepcióelméleti elemzés A recepcióelméleti analízis (recepció-befogadás)) arra irányul, hogy miként hat ránk még a mondandója elolvasása előtt a tervezőgrafikai munka. Politikai plakátnál például Magyarországon a politikai kampány alatt a narancsszín egyértelműen tudatja a nézővel, hogy melyik pártról van szó, még akkor is világossá válik, ha a párt logójára egyáltalán nem pillantunk. A tervező úgy is eljárhat, hogy a pártnevet csak az alsó sarokba diszkréten helyezze el, emiatt úgy is tűnhet, hogy itt most nem a pártról van szó elsősorban. A recepcióelméleti (recepció-befogadás) megközelítés is megmutatja, hogy a tervezőknek mi volt a szándéka, de nem a szöveg értelmezésén, hanem a pl. a színek tudatos alkalmazásával.
Az erősebb zöld háttérszín a természetes jellegét emeli ki a forrásvíznek. Olaszországban is működik a zöld ideológiákat közvetítő Partito Verde. Az ottani terveiket vizsgálva, de általánosan elterjedve is azt vehetjük észre, hogy az üzenet, amelyet közvetítenek, az közel áll egymáshoz és ez a színhasználatban is megjelenik.
A csomagolás (csomagolástervezés) A XX. században megváltozott, kiszélesedett a csomagolás funkciója. A csomagolás nélkül ma szinte semmi nem adható el. Változtak a csomagolással szembeni elvárások, követelmények és egyre nagyobb szerephez jut egy termék sikere vagy bukása szempontjából is. A jóléti társadalmak szimbólumává, a leghatékonyabb marketing eszközök egyikévé, kommunikációs médiummá vált, mára az anyagok és lehetőségek palettája szinte már végtelen. Érdekességként a csomagoló anyagok történetéből a papírral kapcsolatosan: a papír felfedezését Kr.u. 105-re datáljuk, amikor Kínában Ho ti császári rendelettel írta elő a papír készítését egy császári hivatalnok (Caj Lun) eljárása alapján. Stein Aurél magyar régész szerint már Kr.e. is készítettek papírt Kínában, igaz nem növényi rostokból, hanem selyem foszlatásával. Az érdekes, hogy ekkor a papírt még nem íráshoz használták, ez csak a 105-ös rendelet után terjedt el, hanem csomagolóanyagként. A császár orvosságos üvegcséit göngyölték bele. Tehát a papírt előbb használták csomagoláshoz, mint íráshordozóként. Nem is gondolnánk, melyik nemzet készítette a legjobb papírt a középkorban Európában. A törökök voltak abban az időben a leghíresebb papírkészítők. A papírlapokat különleges bevonattal kezelték, amitől szép fehér és fényes felületet kaptak, amire nagyon szépen lehetett írni. A török papír nagyon drága, de mégis keresett árucikk volt. Később a könyvkötészetben is használni kezdték a könyvtáblák borításához, és ma is ez az elsődleges felhasználási területe. Egy 2002-ben készült tanulmány szerint a legjobb reklám maga a csomagolás. Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja egy termék újravásárlását, a válaszadók közel 50%-a a csomagolást tette első helyre, 29% a TV-s reklámot, 15% nyomtatott hirdetést és 10% említette csak az óriásplakátokat. Ebből is látszik, hogy a csomagolásnak rendkívüli a szerepe. A mai értelemben vett csomagolás 1850-ben jelent meg, amikor konzerv sűrített tejet már azzal reklámoztak, hogy a csomagolt áru sokkal jobb, mert tisztább. Megjelent a csomagolás tervezésének igénye is, egy tehén a zöld mezős teljesen idilli környezetben, amivel a magas minőséget sugalmazták. Ettől kezdve már előfordult, hogy a reklámok már nem a terméket dicsérték, hanem a csomagolást helyezték előtérbe. Az igazi áttörés New Yorkban, 1907-ben, egy kizárólag csomagolt termékeket árusító bolt megnyitása volt, a vásárlók hamarosan kosarat is kaptak és 1937-ben megjelentek az első bevásárlókocsik. Vásárlók zöme befolyásolható egy jól sikerült csomagolással, de utána a terméknek bizonyítani kell, meg kell felelnie a belévetett bizalomnak. A csomagolás legyen összhangban a termékkel! A csomagolással szembeni elvárások a fogyasztási lánc különböző szereplői szempontjából mások. Pl. az ipar egyedi, figyelemfelkeltő csomagolást akar, amely gazdaságosan előállítható, a teljes életútján betölti funkcióját, megóvja a terméket, jól működik a logisztikában és leginkább a vevők tetszését is elnyeri. A kereskedő könnyen, jól kezelhető csomagolást kíván. A vevő pedig kényelmes, praktikus csomagolást vár, amelynek a megjelenése a saját identitásához is passzol, a csomagolás gyakran már egy életérzés. A csomagolás kialakításában jól elhatárolt célcsoportokat különböztethetünk meg, amit a tervezés során definiálni kell. Az idősebb korosztályt néhány évtizede még leírták, ma már az egyik legfontosabb célcsoport. Az öregedő jóléti társadalmak egyre bővülő rétege. Egyre több speciális termék és csomagolás jelenik meg az ő számukra.
Szintén bővülő, viszonylag új célcsoport - ami alaposan kihatott a csomagolástechnikára - az egyszemélyes háztartások arányának növekedése. Általánosan használt viszont a minden célcsoportnak szánt (például) a gyógyszerek csomagolása.
A Sinol spray csomagolásának tervezésekor Adobe Photoshopban elkészítettem egy látványdobozt, majd a flakonnal (flakonokkal) egy dupla kivitelű tárolódobozt is, amely a következő oldalon látható:
A színek szimbolikus értékűek is lehetnek, itt csupán egyszerű színváltozatok:
A színek szerepe fontos kommunikációs elem. Tekintsük át röviden a színtant.
Több szempontból állapíthatjuk meg a színrendszereket, amit használunk. Színkeverés módja szerint: 1. RGB – (Piros, Zöld, Kék) számítógépes felületekre szánt munkáknál A számítógépek RGB színeket használnak, azaz az additív színkeverést alkalmazzák. Szemünk, valamint a szkennerek, a filmek, a digitális fényképezőgépek és a videokamerák mind, mind ebben a színrendszerben dolgoznak. Alapvetően az RGB színek egyetlen szabályos háromszögben ábrázolhatóak. A háromszög csúcsaiba helyezzük alapszíneket, középpontjába pedig szürkét. A háromszög területének bármely pontját meghatározhatjuk például úgy, hogy megnézzük: a pont milyen messze van az egyes csúcsoktól (a gyakorlatban kissé bonyolultabb módszert használnak). Az R, G és B értékek nem függetlenek. 2. CMYK – nyomdai munkáknál Cyan, Magenta, Yellow, Black. 100% a telített, 0-tól 100%-ig keverhető minden színalkotóból a teljes árnyalatos színes kép, ez a 4szín-nyomású technika. Az eszköz szempontjából: 1. Az eszközfüggő színrendszerek (RGB, CMYK, HSB) Ezen rendszerek tulajdonságai függnek az adott használati eszköz fizikai tulajdonságaitól. Ilyen színrendszer például az RGB, a CMYK és a HSB színrendszerek. Az eszközfüggő színrendszereket nyomtatók, scennerek (számítógépek is) használják. 2. Eszközfüggetlen (CIE XYZ és Lab) színrendszerek a szoftverekben Ezen rendszerek tulajdonságai nem függnek az adott használati eszköz fizikai tulajdonságaitól. Ilyen színrendszer például az CIE Lab és CIE XYZ színrendszerek. CIE Lab: A színezet pontosan meghatározható benne. Olyannyira, hogy a Photoshop például mindent ebben számol, azaz bármilyen színrendszerű képpel is dolgozunk „a dobozban”, a kulisszák mögött minden Labben folyik. A koordinátarendszer viszonylag egyszerű: az „a” tengely pozitív részében a vöröset találjuk, ezzel szemben helyezkedik el a zöld. A „b”tengely pozitív részét a sárga foglalja el, míg a negatívat a kék. A függőleges „L” tengelyen pedig a színek fényességét (luminosity) találjuk. Minden színmérő műszer Lab-ben dolgozik, és gyakori, hogy a nagy, nyomdai szkennerek digitalizálás után azonnal Lab-be konvertálnak, és ott dolgoznak tovább a szkennelt képpel. CIE XYZ, CIE Lab: A CIE XYZ szín ingermérésre szolgáló alapszínrendszer. Ez a színrendszer nem egy egyenlőközű színrendszer (színtere nem folyamatos), ennek fényében tehát nem alkalmazható színmérésre. Az XYZ színrendszer transzformáltja az 1976-ban létrehozott CIE Lab rendszer. Ezt a színrendszert használják a mai napig színmérésre, igaz a legújabb kutatások bebizonyították, hogy ez a rendszer sem tökéletesen egyenlőközű, de eddig ez a "legegyenlőbb közű" színrendszer. A CIE Lab rendszerben több mint 6 millió szín kódolható. Tehát csomagoláshoz – mint nyomdai termékhez – a CMYK színkeverés használandó Színek, színasszociációk a csomagolás fontos eleme. Hasonló kultúrájú népcsoportokban a színekhez hasonló asszociációkat társítunk. Pl. német felmérés szerint az igazság: 40% fehér, 27% kék, 16% arany, 5% szürke. Üresség: 37% fekete, 21% szürke, 21% fehér, 11% kék. Hűvös: 46% kék, 14% ezüst, 13% fehér, 6% zöld. Meleg: 42% piros, 23% narancs, 12% barna, 8% sárga, 5% arany. A színekhez egyéb elvont fogalmakat is társítunk. Pl. a sárga, zöld, kék, piros minél világosabb, annál könnyebb érzetet kelt, a rózsaszín mindenképpen könnyű. A sárga puha, a sötétzöld kemény, a kék puha, a rózsaszín lágy, a sötétpiros érdes. Íz asszociációk: zöldessárga savanyú, pirosas sárga édes, zöld: keserű, sós, kék semleges, piros: fűszeres, ropogós, rózsaszín édeskés.
A színek elvont jelentésének kialakulásában több dolog játszott szerepet. Az őstörténetben a színekhez kapcsolódó események. Pl. amikor pirosat látott az ősember, az ált. veszélyt jelentett: tűz, villám, vér. Később társult a piroshoz a bátorság, az erő, a háború. A 19. század végéig pirossal írták alá a halálos ítéleteket. Az ókori kultúrákban pedig annak volt jelentősége, hogy egy adott színű anyag mennyire volt hozzáférhető, ill. milyen drágán lehetett hozzájutni. Egyiptomban a piros színezőanyag számított luxusnak, így az lett a fáraó színe, a drága, a nemes. Különböző társadalmakban a színek jelentése különbözik. A tervezett csomagolás nyomdai megvalósításához nyomdai igénynek megfelelően kell a tervezőgrafikusnak elkészíteni a munkát.
Itt a stancforma (a vágás vonalrendje) és a nyomtatandó ív együtt látható.
Zwack Unicum 1989-es hazatelepüléséről írt újságcikkhez rajzolt illusztrációm felhasználásával készült csomagolástervek szintén a csomagolás látványtervezéséhez
A megismételt ceruzarajz - ebben az esetben is a beszkennelés után - alap a gépi kiszínezésre, alkalom a bittérképes rajzprogram kezelésének bemutatására is. A rajzvonalak által határolt területek külön felületként felosztva, mind új layereken alkalmassá válnak az egyedi színezésre. A végeredmény a következő oldalon:
Az ismert Zwack reklámfigura – aki eredetileg valószínű az unicumban úszik (a Magyar Parlament háttérbe rajzolásával jelezve) - a Dunán így Budapestre érkezik. Zwack Unicum doboztervek
bőrkötés minta
A csomagolás fejlődésében lökést a világkereskedelem szélesedése hozott. Mindez együtt járt a kereskedelmi hálózat átalakulásával, fogyasztói szokások változásával. A csomagolás teremti meg a kapcsolatot a termék és a vevő között, gyakran a csomagolás az egyetlen támpont egy vásárlási döntéshez. Kimarad az eladói, kereskedői személyes információ. Egyre szélesedő választék, azonos funkciójú, hasonló árszintű termékek, a vásárlási döntésben a csomagolás lett a meghatározó. Esetenként fontosabb, mint maga a becsomagolt termék, nem egyszer pénzben kifejezve is nagyobb értéket képvisel, mint amit belécsomagoltak. A kiskereskedelem visszaszorulásával az egyre nagyobb területű, önkiszolgáló bevásárló központok terjedésével a csomagolásra új feladatok hárulnak. A természetes az, ha a termék az igazi érték, a csomagolásnak (tároló funkcióján túl) ezt a színvonalat is tükröznie kell.
Nyomdai anyag számítógépes tervezése Az egyszerűsített folyamat a szöveges és képi anyag számítógépbe vitelével kezdődik. Amikor a számítógépben összeáll az operátor véleménye szerinti korrekt anyag, akkor erről próbanyomat (proof) készül. (A proof készítése az első olyan lépés, ahol komoly változás történt a hagyományos analóg technológiához képest. Mivel a CTP technológia esetében film nem készül, ezért a hagyományos proof-készítő eljárások nem alkalmazhatók. Az itt alkalmazott digitális eljárások közvetlenül a digitális információból állítják elő a próbanyomatot.) Az ellenőrző nyomatok elkészülése után a korrektorok kiértékelik azokat, majd a hibák kijavítása után az anyag az integrált szöveg- és képfeldolgozó egységbe kerül. Ebben a fázisban kerülnek a képi és szövegelemek a végleges helyükre, alakul ki a kiadvány oldalainak formája (page layout). Az ezt követő ellenőrzés feladata az oldal helyességének ellenőrzése, vagyis hogy minden elem megtalálható-e az oldalon, és az egyes elemek a megfelelő helyen találhatók. A következő lépés az előzőekben előállított oldalak felvitele, színenként külön-külön az ofszetlemezre, a kiadványnak, a technológiának (nyomdagép, kötésmód, hajtogatás, stb.) megfelelően. Ezt a műveletet nevezik kilövésnek. A művelet eredményeképpen létrejövő ofszetlemezről kis felbontású raszterizáció után képernyő ellenőrzést hajtanak végre, ami elsősorban az oldalak megfelelő elrendezésének ellenőrzését szolgálja. Amennyiben az utolsó ellenőrzési fázis is hibátlannak találja az anyagot, akkor következik a nagy felbontású raszterizáció, majd az ofszetlemez levilágítása és előhívása. Ezután a megfelelő technológiai lépések betartásával előkészítik az ofszetlemezt a nyomtatáshoz. Az előkészítés után az ofszet-technológia eljárással megtörténik a kiadvány kinyomtatása. A nyomás-előkészítés olyan tevékenységekből áll, amelyek lehetővé teszik a termék előállításának megkezdését. Ezek a tevékenységek a konstrukció kialakítása, a technológia meghatározása, gyártás szervezési előkészítése. A konstrukció kialakítása jelenti a nyomdai gyártmány alakjának, formájának kidolgozását. CTP technológia: a hagyományos nyomóforma készítés technológiai lépései a nyomtatandó (digitális) anyag elkészülése után a következők: filmeredeti készítése, montírozás, lemezmásolás. A CTP (computer-to-plate) rendszerekben ezzel szemben a digitális anyagból a filmeredeti kiiktatásával közvetlenül a nyomtatásra alkalmas ofszetlemezt állítják elő. Ez a technológia a hagyományos eljárással szemben lényegesen rövidebb, a film kiiktatása pedig mind gazdasági, mind pedig környezetvédelmi szempontból előnyös. A filmmel kapcsolatos műveletek kiiktatása miatt elmarad a kézi montírozás, valamint megszűnik a filmnek az ofszetlemezre történő másolása. A film levilágítása helyett belép viszont az ofszetlemez levilágítása, elmarad a film előhívás, megmarad viszont - ha megváltozott formában is - a lemez előhívása. A proof készítés módja, a folyamatban elfoglalt helye és bizonyos mértékig a szerepe is megváltozik. A fent említett technológiai változások következménye, hogy az ofszetlemez készítés - amely eddig a nyomdák privilégiuma volt - átkerülhet a grafikai stúdiók tevékenységi körébe. A nyomdai anyagok feldolgozásának folyamatát a CTP technológia alkalmazása jelentősen átalakította.
Az írás rövid története Az első írásrendszerek: Kr.e. 4. évezredben városállamok kialakulása, jól szervezett központi hatalom, közigazgatás, hadászat, vallási élet, kereskedelem, ipar→szükségessé vált az írás. Az első írásemlékek a folyami kultúrákból származnak: Mezopotámia: sumér ékírás, Egyiptom: hieroglifák. Nem egységes írásrendszerek, az írásfejlődés több lépcsője megtalálható bennük. Az írásfejlődés lépcsői: 1. képírás (piktográfia): jelei a piktogramok. Több ezer írásjelből áll, amelyek konkrét tárgyakat, cselekvéseket ábrázolnak (stilizált). Hangalaktól független, a nyelv ismerete nélkül értelmezhető. 2. fogalomírás (ideográfia): elvont fogalmak ábrázolása, értelmezése közmegegyezés alapján. 3. szótagírás: a szöveg az egyes szótagoknak, egytagú szavaknak megfelelő írásjegyekből épül össze. Írásjel összeforrt hangalakkal. 4. fonetikus betűírás: kb. 20 írásjel. A mai írásunkhoz hasonló első fonetikus betűírás, a görög ábécé, Kr.e. VIII. században alakult ki. A képírás rengeteg jelből állt, kevesen tanulták meg, elsősorban papok és hivatásos írnokok. Az írás szent műveletnek számított (hieroglifa=szent véset). A fonetikus betűírás már könnyen elsajátítható, a klasszikus ókori társadalmakban sok rabszolga is tudott írni, az írás az ő feladatuk volt (fárasztó, fizikai munka!) diktálás után. Egyiptom írásai: hieroglif, hieratikus, démotikus írás (kereszténység elterjedéséig maradt fenn). A latin ábécé a hieratikusból alakult ki. A latin ábécé: hieratikus írás→föníciai ábécé (22 jel, csak mássalhangzó)→görög (magánhangzókkal kiegészítik)→etruszkok → rómaiak→latin ábécé Első íráshordozók: emlékművek, síremlékek köve, csont, fatábla, cserép, textil, bőr, viaszostábla, papirusz. Más-más íráshordozón más-más betűforma.
hieroglifák
A könyvtárak rövid története A ninivei könyvtár: Mezopotámiában agyagtáblákra írtak ékírással, napon megszárították, vagy kiégették (Mezopotámia szegény volt kőben, fában, építkezésre, írásra agyagot használtak.). Kr.e. VII. sz.-i asszír uralkodó Ninivében könyvtárat alapított, kb. 60 000 agyagtábla. (Gilgames eposz). Papirusz: az antik világ legfontosabb íróanyaga. A Nílus mentén termő papiruszsás belsejéből vékony szeleteket szeltek, a növény nedvei biztosították ragadást. Tekercsekké hajtották, bőrtokban tárolták. Papirusz szinte csak Egyiptomban termett, állami monopólium, legfontosabb export cikk volt. Az alexandriai könyvtár: Nagy Sándor honosította meg Egyiptomban a hellén kultúrát, görög tudósok, művészek, filozófusok telepedtek le. Utóda alapította meg az alexandriai könyvtárat Kr.e. III. században. 700 000 tekercsből állt. Pergamoni könyvtár, a pergamen: Kr.e. 200 körül Pergamon királya saját könyvtárat alapított. Egyiptom féltékenységből betiltotta a papirusz szállítmányokat. Állatok megfelelően kikészített bőrét, a pergament (hártya, vellum) kezdték írásra használni. Középkori kódexművészet: Az ókor anyaga a papirusz, könyvformája a tekercs. A középkoré a pergamen és a kódex. A klasszikus ókori kultúrákban általános az írástudás, a középkori Európában csak papok, szerzetesek írtak, olvastak. (Nyugat-római birodalom bukása, főváros Bizáncba, Európában népvándorlások kora, germán népek beözönlése, járványok, háborúk, műveltség erősen hanyatlik, kereszténység menti át kolostorokban. Ír szerzetesek kiemelkedő szerepe. Ők terjesztik a kereszténységet, első iskolák alapítása a kontinensen is. Európán kívül Bizánc és az arab birodalom őrzi, műveli a klasszikus ókori kultúrát.) Eleinte papiruszt használtak, majd áttértek a pergamenre. Vágták, hajtogatták, összefűzték a lapokat és két fatábla közé szorították, bőrszíjjal átkötötték, portól, nedvességtől való védelem céljából. Ez a kódex-forma. A kódexek másolása a kolostorok író helyiségében, a scriptoriumban folyt, a könyveket író szerzetesek a scriptorok. A könyvvel kapcsolatos tudnivalókat, a címét a végén, a kolofónban közölték. A középkori könyvtárak néhány száz kötetből álltak. Palimpszeszt: Az egyszer már használt hártyáról lekaparták az írást és újból írtak rá, ez a palimpszeszt. A pergamen a nyomtatás feltalálása, elterjedése után szorította ki véglegesen a papír. Néhány nevezetes hazai kódex: Hazai kódexírásunk Szent Istvánnal kezdődött a kereszténység felvételével. Első könyvtár Pannonhalmán, néhány tucat kódex (Tihanyi apátság alapítólevelét [1055] ma is ott őrzik). Gesta Hungarorum: 1200 körül, Anonymus (P. magister). A magyarok viselt dolgairól. Honfoglalástól Szent Istvánig irodalmi stílusú történeti elbeszélés, latin nyelven, hagyományok, nemzetségek múltja. Pray-kódex: XII-XIII. sz. fordulója, felfedezőjéről elnevezve, első összefüggő, magyar nyelvű szöveg: Halotti beszéd és könyörgés (274 szó) Leuveni-kódex: XIII. sz. vége, legrégebbi magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom található benne. A Leuveni Egyetem könyvtáráról elnevezve. Bécsi Képes Krónika: XIV. sz.: I. Lajos rendelte lánya számára. Szerzője Kálti Márk. Corvina: Mátyás világhírű könyvtára (corvus=holló latinul). A pápai könyvtár után a 2. legnagyobb a korabeli Európában. Becsült kötetszám 3-4000. Először szerény külsejű, használt könyveket vásárolt, majd maga rendelte Itáliából. Később saját könyvkészítő műhelyt rendezett be Budán, 30 másoló és miniátor dolgozott számára. Kegyvesztett híveinek a könyvei is a királyra szállt (Vitéz János, Janus Pannonius). Kéziratos és nyomtatott könyveket egyaránt gyűjtött. Mátyás halála után könyvtára szétszóródott, elpusztult. Néhány száz kötet maradt fenn.
A papír: A papír felfedezése Caj Lun nevéhez fűződik, aki Ho Ti kínai császár hivatalnoka volt. Az ő eljárása alapján rendelte el a császár a papír készítését 105-ben. A megelőző korban is készült papír selyem pépesítésével, csomagolóanyagként használták. Caj Lun eljárása szerint az eperfa rostjait meszes vízben áztatták, összezúzták, a híg vizes pépből bambusz merítőszitával merítették ki a megfelelő mennyiséget. Nemezre borították, préselték, szárították. Rizskeményítővel bevonták, hogy a tinta ne fusson szét rajta. Parafafőzettel sárgára színezték. Papír lett a fő íróanyag, és készítettek belőle újságot, papírpénzt, ruházatot, játékkártyát. Készítésének titkát sokáig őrizték. A VII. században, koreai közvetítéssel megismerték a japánok. 751. Talászi csata: arabok kínai hadifoglyokat ejtettek, köztük papírkészítőket. Ők rendezték be az első papírkészítő műhelyt arab földön, Szamarkandban. Az arab hódítás nyomán elterjedt a papírkészítés. Nyersanyagként rongyot használtak (háborúban sok szennyezett rongy keletkezett), mésztejjel rothasztották, foszlatáshoz vízenergiát használtak. Állati enyvet is használtak. Szárítás, préselés után habkővel simára, fényesre dörzsölték felületet. Színezés indigóval, kobalttal (kék), sáfránnyal (sárga), cinóberrel (vörös). A bagdadi kalifátus hivatalos íróanyaga lett a papír. Európába is az arab terjeszkedéssel jutott el a papír. A XII. század elején Cordobában (Hispánia) épült fel az első európai papírmalom. Az arabok kiterjedt kereskedelmet folytattak, és ők alakították ki a rizsma kereskedelmi egységet. Európában sokáig bizalmatlanok a papírral szemben, mert kevésbé tartós, mint a pergamen és évszázadokig csak okiratok és értékes kódexek készültek, az általános írásbeliség alacsony szinten volt. A papír terjedése Európában: A XIII. századra eljutottak Európába Kínából a fatáblanyomatos játékkártyák. Az egyház ennek mintájára szentképeket kezdett készíteni, árusítani. A népvándorlások befejeztével általános fellendülés kezdődött (gazdasági, kulturális), a reneszánsz, a humanista gondolkodás, műveltség emelkedése, az első egyetemek alapítása után egyre szélesedett az írástudó réteg, fokozódott a művelődés és tanulás iránti igény. Irodalom és képzőművészetek (Petrarca, Boccaccio). A könyvek iránti növekvő kereslet. A szerzetesi másolóműhelyek kapacitása nem elegendő, egyre több laikus műhely alakult. A könyvkészítés specializálódott, kialakult a kereskedelem. A könyv már nem csak luxuscikk, hétköznapi szükséglet lenne, ha mindenki számára megfizethető volna. Egyre több papírt használtak, mint sokkal olcsóbb nyersanyagot. Eleinte arab import, majd európai papír. Hispánia után a XIII. században, Itáliában, majd Németországban egyre több papírmalom. Vízjegyek: Az európai papírt fémszitával merítették. Az egyre élesebb verseny az arab kereskedőkkel és a szaporodó európai papírral arra késztette a műhelyeket, hogy saját papírjukat megjelöljék. Eleinte a rizsmákat jelölték fametszetes pecséttel, majd az egyes papírlapokat is „láthatatlan” jelöléssel, a vízjellel. Első ismert vízjegy Itáliából származik 1282-ből. Az első időkben keresztény szimbólumokat, majd uralkodók, városok címerét, végül a papírkészítő műhely vagy mester jelét ábrázolták a vízjegyek. Katalógusokban gyűjtik az ismert vízjeleket, ami segíti a régi papírok, könyvek korának meghatározását.
