TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

88

AZ ÉLELMISZEREK HA M ISÍTÁ SÁN AK M EGÁ LLA PÍTÁ SÁR ÓL.

kék is, a mely esetben az utóbbiak csak szándékos hozzákeverés útján ke rülhettek beléjök. Illusztrálja egyik legelterjedtebb élvezeti czikkünk, a kávé, a mondot takat. A kávészem a kávéfának (CofFea arabicá L) magja. Anatómiai szerkezete nagyon egyszerű. A 4-ik ábra i. képén látható a mag héjának és a mag belének képe. A tiszta pergelt és őrölt kávé tör melékeinek a mikroszkóp alatt soha más képet nem szabad nyujtaniok, mint a melyek a 4-ik ábrán láthatók ; ha más anatómiai szerkezetű képekre akadunk, azok nem a kávészemnek részei, hanem más növényrészek s ha nagyobb menynyiségben fordulnak elő, bizonyosan hamisítás czéljából kerültek a kávéba. A kávét sok mindenféle értéktelen anyaggal hamisítják s így valamennyi nek képét be nem mutathatom. Csupán egyik leggyakrabban használt hamisító

szernek, a katánggyökér vagy czikória (Cichorium intybus L.) törm elékeinek előfordulható képeit mutatom be (4-ik ábra 2. képe), hogy lássuk m ennyire elütnek a kávétörm elékek képeitől s mily könnyen m egkülönböztethetők ezektől. A képek magyarázatát eléggé megadja az ábra leírása. A felsorolt pár példával is eléggé sikerült — azt hiszem — kimutatnom, milyen nagy szerepe van a mikroszkó piai m ódszernek az élelmiszerek m in ő ségének megállapításában. É p ily szerepe van nem csak az élelmiszerek, hanem egyáltalában az áruk vizsgálása t e r é n ; m inthogy azonban ez irányban való bővebb tárgyalás nagyon m essze ve zetne s alkalmazása különben is ugyan abból áll, mint az élelmiszereknél, más kereskedelm i czikkek vizsgálásában való alkalmazása is megérthető az elm o n d o t takból. P a v l ic e k S á n d o r .

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. AZ ÁLLATTAN KÖRÉBŐL.

gítette ki kellő mértékben, részben pedig feledésbe ment és így a szak emberek nagy része mintegy kénysze rítve látta magát új műszavak alakítá sára. Ily úton azután entomológiai irodalmunknak szükségképen oda kel lett jutnia, hogy benne ma már ugyan azon fogalomnak kifejezésére két-három, többé-kevésbbé jogosult és használható műszóval is találkozunk, a közérthetőség nem csekély rovására. Hogy ennek vége szakadjon s a rovartani műszavaknak kétségtelenül szükséges egyöntetűsége elérhető legyen, F r i v a l d s z k y J á n o s magy. nemz. A magyarországi Téhelyröpüek (Cole- muzeumi igazgatóőr, a kir. m. Termé műszavainak magyarázata, rövid szettudományi Társulat elnökségéhez s élettani ismertetéssel. M. Tud. folyamodott támogatásért. A Társulat math. term. tud. köziem. V. köt. elnöke, S z i l y K á l m á n , méltányolva 1866.

A r o v a r ta n i m ű s z a v a k r ó l. A ki az utolsó két évtized alatt figyelemmel kisérte a hazai irodalmunkban megje lenő entomologiai munkákat, dolgoza tokat és tankönyveket általában, okvetetlenül meg kellett győződnie a mű szavak használatában nyilvánuló ingado zásról. Ennek természetes okát bizonyos fokig talán abban lehet keresnünk, hogy a hatvanas évek közepén megjelent, jóformán kizárólag a Coleopterákra vonatkozó magyar műszó-jegyzék* tar talma a nyelvfejlődés újabb korszaká nak kívánalmait részben már nem elé * optera) bonczAkad. 3 . tábl.


TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

39

.Páraglossa = Fióknyelv. Oculi compositi == Összetett szemek. Ocelli, stemmata = Fiókszemek. Antenna = Csáp Rostrnm = Ormány, a poloskáknál Szipóka. Thorax = Mellkas. * Pro-, meso-metathorax = Mellkas eleje, közepe, utója. P r o m é s o - , metanotum = Mellkas elejének, közepének, utójának háta. Sternum = J/c7/. Pleurae = Mellkas ojdalfele. Scutellum = Paizs. Postscutellum = Másodpaizs. Scapula = Vállfedő. Tegula = Szárny tő-pikkely. Epislernum , parapleuraa = ^4 mellnek * Arthropoda = ízeltlábúak. felső oldallemeze. * Insecta = Rovarok. Epimera = ^4 mellnek alsó oldallemeze. * Coleoplera = Födelesszárnyúak, Bo Elytra = Szárnyfedő. garak. Alae superiores vei anticae = /Wf? * Hymenoptera = Hártyásszárnyúak. szárnyak. * Dipter a = Kétszárnyúak. Alae inferiores vei posticae = fzár* Lepidoptera = Pikkelyesszárny úak, P il nyak. langók, Lepkék. Coxa = Csípő. * Orthoptera = Egyenesszárnyúak. Trochanter = Tompor. * Neurop tér a = Reczésszárny úak. Tarsus — Lábfej {egyes részei lábfej* Pseudoneuroptera = A Ireczésszárnyúak, izek). Szitakötők. Ungviculi = Karmok. * Hemip tér a = Félfödelesszárnyúak. Abdomen = Potroh. Heteroplera = Felemás, szárny úak. Abdominis dorsum = A potroh háta, a Homoptera = Egy féleszárny úak. potroh hátfele. Clypeus, Epistomus = Szájfedő. Segmentum = Gyűrű, szelvény, szakasz. Labrum = Felső ajak. Appendix = Függelék. Labium = Processus = Nyujtvány. Mandibula = ■ Felső állkapocs. Qonicus = Kúpalakú , kúpszerű, kúpos. M axilla = állkapocs. Ovális = Tojásalakú. Palpus = Tapogató. Ovatus, ellypticus = Ellipszis alakú. Mentum = ^4 //. Rhomboidale = Diiltnégyszög alakú , Genae = Pofák. rombus alakú. Ligula = Nyelv. Arcualus — íves, ívalakú. Callosus = Duzzad ékos. t Közöljük e műszavakat és kérjük tag Callus = Bütyök. társainkat, hogy ha az itt ajánlott szavak . Emarginatus = Bekanyarított. helyett jobbat, mégfelelőbbet tudnak, szíves Excisus, angulato-emarginatus = Be kedjenek azokat velünk közölni, hogy majdan a végleges megállapodás alkalmával metszett. tekintetbe vehessük. A szerk . Apex = Csúcs. * A tisztán tudományos irányú dolgoza Pygidium = Farfedő. tokban, pl. a m. tud. Akadémiához írt ér Mucronatus = Tőralakú. tekezésekben, a csillaggal jelölt műszavak Obtusus = Tompa. nak latin kifejezései használandók. az előterjesztést, megbízta M o c s á r y S á n d o r magy. nemz. muzeumi segéd őrt az eddig használt fontosabb rovar tani műszavak összeállításával, hogy addig is, míg a Társulatnak módjában lesz kimerítő rovartani műszótár kiadá sával a bajon alaposan segíteni, meg lehessen állapítani a legeslegszlikségesebb műszókat. A S z i 1 y K á 1 m á n elnöklete alatt összeült szakbizottság, melynek tagjai Frivaldszky János, Hermán O t t ó , dr. H o r v á t h G é z a , Mo csáry Sándor, Paszlavszky J ó z s e f és dr. D a d a y J e n ő vol tak, egyelőre a következő rovartani műszavakat állapította megf :


9o


Planus, planatus = Lapított, lapos, sík. Striatus = Rovátkos. Int ersitit a = Közei (valaminek). Sulcatus = Barázdás. Villosus = Bolyhos.

Tomentosus = Szőszős. Farinosus, pulverulentus, pollinosus = Lisztes , poros. Cinctus, limbatus = Beszegett. D. J.

A NÖVÉNYTAN KÖRÉBŐL.

A növények fiziognómiai vo násai és a növények ős hazája. Az egyes néptörzs szülöttjeit, bizo nyos vonásokról, nehezen leírható, a szisztematikai általánosabb és nevezete sebb bélyegek közt alig számba vehető, csekélyebb értékű bélyegekről gyakran meg tudjuk különböztetni. Ezek a fino mabb ismertető vonások, ha a népség a kultúrával együtt járó közlekedés foly tán nem keverédnék, bizonyos geográfiái helynek felelnének meg, a hol, gyakran természetes határokkal körülzárva, saját ságos fizikai életföltételek, az állatvilágra és a növényországra alakítólag vagy módosítólag ható fizikai hatások vagy törvények uralkodnak. A növények világában nemzetiséget, néptörzset megkülönböztetni nem aka rok ; a nemzetségi vonást megelőzőleg csakis a hasonlat kedveért említettem. Nevezetes azonban, hogy ilyféle fino mabb, a nemzetiségi vonásoknak meg felelő fiziognómiai bélyegek a növények szervezetén is felismerhetők, s ezek a finom vonások a geográfiái elterjedés nek is megfelelnek. Ily vonásokat, mint valamely birodalom flórájának finomabb geográfiái charakterét országonként fel deríteni, kitüntetni nagyon bajos, mert az országnak mesterséges geográfiái ha tára lehet. Európa országai flórájára nézve ily charaktervonásokat feltűntetni annál bajosabb, mert Európa természe tes flórája nem oly tagolt, mint más nagyobb világrészé, s mert számos jel lemző növény, különösen fák (hársfa, több gyümölcsfa stb.) az emberiség mű velődése folytán előbb elterjedtek és országonként keverődtek, mintsem az igazi hazát feljegyeztük, vagy ily geográ fiái vonásokra gondoltunk volna. Sőt

számos növény már előbb kiköltözött a vegetácziónak azon ős czentrumából, mely az itt jelzett fiziognómiai vonáso kat eredetileg megszabta, az emberiség művelődésével ős hazájától messzire elszakadt s a föld kerekségén messzire elterjedt a nélkül, hogy eredeti ős ha záját ismernők. Én azonban azt hiszem, hogy, ha a növényeknek ily fiziognómiai vonásaira ügyelünk s a vizsgálat anyagát erre a czélra gyűjtögetjük: végre megállapíthat juk a helyet is, a hol az a közös arczvonás uralkodik, a hol a növény külsejét meg szabó hatások hasonlók vagy ugyanazok, s a megegyező arczvonásokat a növénygeografiai körülményekkel egyesítve, még számos kétes eredetű növénynek őshazáját több-kevesebb biztossággal felderíthetjük. Az ilyen fiziognómiai vonásokat, aprólékos szisztematikai bélyegeket, a szisztematika botanikusai gyakran figye lemre méltatták, s a fajok vagy fajták megkülönböztetésére gyakran több kevesebb sikerrel fel is használták. De épen ezeknek a fajtáknak vagy fajoknak önállóságát, más nevezetesebb sziszté* roatikai bélyegök nem lévén, gyakran megtámadták és, kevesebb értékű eltérő bélyegeit nem tekintve, ismert faj alá foglalták. így eltakarták azokat a finom vonásokat, a melyek egy kétes eredetű növénynek őshazája nyomára vezethetek volna. Ezek az aprólékos, a növénynek termetén vagy főleg vegetatív szerveze tén előtűnő fiziognómiai vonások isme rete ma is el van szórva, a nélkül, hogy jelentőségüket különösen kutatták vagy általánosabb értékű magyarázatra fel használták volna.



A növénygeografia még messze van attól, hogy bizonyos természetes vidé ken a növényzetre ható fizikai faktorok nak mindegyikét körülményesen tudná s a növényzetnek azt a fiziognómiai vagy. nemzetiségféle vonásait mind is merné, a melyeket a közös hazából szétáradt számos növény magán visel. Rövid czikkem sem nyújthat erről a nevezetes tüneményről kimerítő képet, de azt hiszem, e töredék is elég alkal mas arra, hogy ebben az irányban a kutatást megindítsa s az egybegyült anyag segítségével az ismeretlen vagy kétes eredetű növénynek földrajzi hazá ját meghatározhassuk vagy vele az amúgy sem bizonyos hiedelmet némely növény eredeti hazája felől megingathassuk. Most tehát én m ég csak néhány, ilyen,, haszna vehető charaktervonást akarok emlékezetbe hozni. H ogy Földkqzirtengert- vövedző örökzöld vidéken még a nem örökzöld növények levelei is -fényesebbek,' .mint ugyanannak a növénynek lombozata Európában feljebb észak felé, általános tapasztalás [pelyhes vagy magyal tölgy == Quercus lanuginosa,. franczia ,vagy háromkaréjtf juhar = Acer Mónspéssulanum*], sőt a télizöld lombózatú borostyán (Hederá Helix) levelének is,, sokkal nagyobb a fénjre a magyar tenger part vidékéi, mint a kontinentális vidéken, azért némelyek az olasz Hedera poetarum-nak is gondolták. A szelid gesztenyének ( Castanea saiiva) egész szervezetén azok a fino mabb vonások látszanak (minők a szúró san fogas levelek erősebb szövete, eleve nebb zöld színe, nagyobb fénye, barkája tengelyének merevsége, szúrós makkcsészéje), melyek a mediterrán flóra ke letibb vidékeinek fáit kitüntetik, tehát ezekkel egy hazából való.** Nagy gyümölcseink, mint a tök félék, a kontinens délibb meleg vidékéről (Kelét-India, Afrika) valók, s a görög * Term. tud. Közi. IX . kot. 1 1 4 . 1. ** Erdész. Lap. 1 8 8 5 . H 2* !• — B o r bás: Vasvármegye növényföldrajza és flórája 8 5 — 8 6 . 1.

91

dinnyének ( Citrullus vulgáris Sehrad.) meg a lopótöknek (Lagenaria vulgáris Ser.) földrajzi elterjedése Afrikában a nagygyümölcsű majómkenyérfáéval ( Adansonia digitataL .) találkozik. M a r s c h a l l v. B i e b e r s t e i n a »Flóra Taurico-Caucasióa*-bán (III. k. 365. 1.) azt mondja, hogy az ő hársfáik leveleinek fürészfogazata igen szép tőr hegy ű * Később S t e v é n * * és R u p * r e c h t*** Krim félsziget (Tauria) és Kau kázus hársfáinak ezt a sajátságát pon tosabban leírták, s ezek szerint e vidék hársfáit az európaiaktól fajilag el is vá lasztották.. Az ilyen nagyon kihegyezett és tőrrel: végződő levélfogazat, a minő a mi; fehér hársfánké is (:Tilia argentea D e s f Délkelet hársait Európa hársfái t ó l élesen megkülönbözteti, mert ezek leveleinek' fogazata egyszerűen hegyes. R u p r e c h t hazánkból, még pedig az AUDnna völgyének Kázán szorosából, csak egyetlen egy hársfát említ, a mely levele fogazatát; tekintve a kaukázusi hársfák közé tartozik. Ez Rochel kezér bői Tilia oblongata (non Court.) néven terjedt e l . Európa növénygyűjtemé nyeibe, s a Tilia begomfólia Stev. alak körét e tartozik. Azonban ha a budai hegyek hársfáit vizsgáljuk, a kaukázusi hársak fiziognómiai vonása itt is több fán nagyon szépen előtűnik {Tilia Hazslinszkyana, T. Frivaldszky anorum, T. Colchica, T. Gizellae, a legelső K ő szegen is) j á miből világos, hogy á budai tőrhegyűen fogas levelű hársfák vagy Krim és Kaukázus vidékéről szár maznak, vagy az ott termőkkel ugyan azon fiziognómiai fővonás következtében természetes rokonságban vannak. A‘ délkeleti hársfáknak ezzel a bélyegével a cserfa meg a szelid geszienyefa levélfogazatának a; tőrhegye is összefügg. Német flórák, melyek oly területet is mertetnek, a hol á cserfa is a tölgyek * »Serratürís. eximie mucronatis.« la soc. imper. Moscou IV .

* * 1 Bűll. db 1 8 3 2 . 2 6 2 . 1.

*** Flóra Caucasi 2 5 4 . 1. t Vasmegye növényföldrajza és flórája 2 6 4 — 6 6 . 1. egybeállítva.


92


sorába lép, a cserfa levelének ezt a sa játságát, a többi tölgyével szemben, ki szokták tüntetni, mert ezeknek levélkaréja vagy le vél foga lekerekített. Ilyen tőrhegyű a magyar tölgy (-Quercus confe rta ) sallangosabb levelű fajtájának (Qu. Hungarica Hub.), valamint egy retyezáthegységi ribizke ( Ribes aciculare Sm.) levélkaréja és levélfoga is, s ezeknek a tőrhegyes levélfogú fáknak a földrajzi elterjedése vagy legalább vegetácziói czentruma, a honnan szét terjedtek, meglehetősen ugyanaz. A mediterrán flórában honos apróbb növényeken, mint fiziognómiai vonás, a rostélyzatos alak ismerhető fel, mint ezt a Term. tud. Társulatnak 1876. deczember 20-ikán tartott ülésén már említettem, s a M. T. Akadémiának Math. és Term. tud. Közleményeiben, a XV. k. 1 6 2 — 63. 1. leírtam. Ez az ágak nak czikk-czakkos hajlongásából ered. A hazai flóra különböző természeti viszonyainak kutatása közben czélszerű ezekre a finomabb vonásokra is ügyelni, gyűjteni és összegezni, mert ezekkel hazánk flórájának természetes vonásait pontosabban kitüntethetjük. A növénygeografiának nevezetes fel adata a bizonytalan eredetű termesztett növények őshazáját kideríteni. Látni való, hogy ezt nem ritkán a növény külsejének szervezetéből, valamint a szervezetnek más növényekével való összehangzásából is felismerhetjük. Ez az őshaza azonban — természetesen — csak relatív, t. i. a földkerekség növény zetének mai állapotát tekintve őshaza. A növények földrajzi elterjedése ős időkben más volt mint ma. Ősnövények maradványait hazánkban is lelni, még pedig olyanokét, a melyeknek vér rokonai ma a forró vidékeken élnek. Ez ősök elpusztultak, s a hidegebb vagy mérsékeltebb vidék növényeinek enged tek helyet. A mostani őshaza tehát tulajdonképen az a hely, a hol a nö

vényzet, bizonyos természetes vicéken, az életküzdelem harczában a természeti körülményekhez simulni, s magának fennmaradást kivívni tudott. Bizonyos termesztett növény (gabona) hazája p e dig azért enyészik el az őshomályban, az őshaza ismerete nélkül, mert már ősemberiség előbb gondjába és termesz tés alá vette, mielőtt a földkerekség növényzetének mai képe kész lett volna. D r . B o r bá s V in c z e .

A lombos fák védő és gesztfarétegé. Régóta ismeretes, hogy a fiatal ágak világos színű fája riiegsebzés után többé-kevésbbé sötét színűvé válik s e jelenséget már rég kapcsolatba hozták a fák öregbedésekor rendesen fellépő gesztképzéssel. Régibb s újabb búvárok ismételve foglalkoztak e kér déssel, ; legújabban P r a é 1 igyekezett e kérdést s körülményeit teljesen m eg világítani.* Vizsgálatának eredményeit következőkben összegezi: A fák sérülésekor keletkező védő faréteg a növény gesztjével teljesen megegyező. . A gesztet kitöltő három anyag, mint a gummi (védő gummi), gyanta és thyllák (tömő sejtek) a védőfában is fel lépnek, ellentétben a hasonló * korú sziácsfával. Az edényeknek thyllákkal és gummival való bedugaszolása ugyan azon növényen előfordul. Nagy edények inkább thyllákkal tömődnek be. A geszt sejtjeinek festődése a védő fában is észlelhető, s különösen a sziácsfában mindkettő azonossága kimutatható. A -fatest metszési felületének lég mentes elzárása akadályozza vagy késlel teti a védő fa képződését. (Bér. d. deutsch* bot. Gesellsch. V. köt. 422. lap.) M. D. S.

* Vergl. .Unters. iv Schutz- u. K ernholz dér Laubbaume.


TERM ÉSZÉTrUDOM ÁÜYI MOZGALMAK.

93

A FIZIKA KÖRÉBŐL.

A k in n ta r tá s id ő h o s s z á n a k m e g h a tá r o z á s a a p illa n a tn y i fo to g r á fiában. Napról napra szaporodnak a fotográfia barátjai* elannyira, hogy ma már sokan sportképen is űzik. A műkedvelők száma légió, s legnagyobb részük az úgynevezett pillanatnyi fel vételt gyakorolja. Előszeretettel fog lalkozom én is vele. Sokszor boszantott az, hogy nem ismertem egyszerű, de biztos módot a pillanatnyi zárás, vagyis a kinntartás időhosszának meghatározására. Iparkod tam a hiányon segíteni. Az hiszem, hogy ügytársaimnak is szolgálatot teszek egy olyan módszer leírásával, á mely szerint mindenki, nagyobb költség és előkészületek nél kül is elérheti a szóban forgó czélt annyival inkább, minthogy a pillanatnyi felvételekről irt legjelesebb munkában is (Dr. J. M. Eder, 1887) az e vég ből javasolt módszerek vagy igen gyarlók, vagy oly . bonyolódottak és költségesek (hangvillával és kronográffal), hogy a gyakorlati embernek egy általán nem valók. A módszer elve abban áll, hogy a megvizsgálandó pillanatnyi zár hasz nálata mellett lefotografálunk egy feke tére festett ólomgolyót, a mely fehér papírra rajzolt skála közelében szaba don leesik. A függélyesen álló papirskála t. i. hosszmértékűi szolgál, a melyen a szabadon eső golyónak a kinntartás ideje alatt leirt útja láthatóvá és mérhetővé lesz téve. Eme skálán az az időpont is megfigyelhető, a mi kor a kinntartás kezdődik, s így pontos méréssel minden adat megsze rezhető, a mi a felvétel időhosszának meghatározására szükséges. Az elv foganatosítása a következő : Körülbelül két deciméter széles és másfél méter hosszú fehér papírsza lagra erős vonásokkal centiméter-skálát rajzoltam; faléczre ragasztottam s az egészet támaszra erősítve, függélyesen állítottam. A rövid fonálra akasztott

ólomgolyót segédem olyan magasság ban tartotta, hogy a golyó a skála kezdőpontjával összeesett. A fotográf, műszer pedig úgy volt elhelyezve, hogy a skálának lehető legnagyobb képe tűnt elő, de mégis úgy, hogy minden részletében élesen beállítható legyen. E g y ! kettő ! három !-ra segé dem a golyó fonalát eleresztette, s mikor a golyó körülbelül a skála fél magasságáig esett, a pillanatnyi zárt kikapcsoltam s így, mintegy röptében, előállítottam a szabadon eső golyó képét, még mielőtt a földet elérte volna. A képnek szokásos módon való előcsalása után a skála alsó részében, 107 cm.-től kezdve 121 cm.-ig, tehát 14 cm. hosszaságban a golyó széles ségének megfelelő rövid szalagkép mutatkozott. A kép hossza legjobban az üveglemezen, nagyító segítségével mérhető meg. Az így talált hosszból, hogy az esés igazi úthosszát kapjuk meg, még a golyó átmérője levonandó. Az én kísérletemben a golyó átmé rője 2*5 cm. lévén, s ezt a fentemlített kép hosszából levonván, a golyónak a kinnhagyás idejében megtett útja tény leg 11 *5 cm. Most kiszámítjuk először azt a sebességet, a mellyel a golyó a felvétel kezdetéhez érkezett, s mint hogy észrevehető hiba elkövetése nél kül feltehetjük, hogy a golyó ugyan ezt a sebességet a felvétel végéig meg tartotta (az egész csak egy pillanatig tartván), az útjának megfelelő idő könnyen kiszámítható. Természetes, hogy ez az esési idő megfelel a kinn tartás idejének. Kövessük tehát azt a végsebességet, a melyre a golyó szert tett, mi alatt a skála o pontjától a ki kapcsolás kezdetéig, vagyis a mi pél dánkban 107 cm. úton át szabadon leesett. Az ismeretes Y 2 g h kifejezés szerint, e végsebesség lesz :

1/2 x 981 x 107 = 458 cm. A golyó tehát 4 58 cm. másodperczenkénti sebességgel érkezett meg


T E R M É SZ E TT U D O M Á N Y I M O ZGALM AK.

94

a felvétel kezdetére. A felvétel alatt i t -5 cm.-rel e sett; az idő tehát, a mely alatt ezt a 11-5 cm.-nyi útat ii'S

1

m e g f u t o t t a : ----- = 4 58 Ez

esetben

40 tehát

másodpercz. a

kinnlétel

— másodperczig tartott. M ikor e módszert ek k én t k ip ró báltam és leírtam, jö tt csak tu d o m á somra, hogy hozzá hasonló módszer már közölve volt egy franczia folyóiratban, (Bulletin d e la Société frangaise 1885.) hol is egy fekete ernyő előtt fényes fémgolyó szabad esése van szintén fel használva. M indam ellett azt hiszem, hogy m űkedvelők, kiknek nincs alkal muk a nevezett franczia folyóiratba betekintést szerezni, közleményem et nem fogják fölöslegesnek találni. D

r

. M

oln

Ar

N

ándor

kartársaim nak jó szolgálatot vélek tenni az alább leírt eszközök közlésével, m e lyekkel az elektrostatikai alapkisérletek m indenkor biztosan és jól sikerülnek. Az elektromos vonzásra és az érint kezést rögtön követő taszításra alkalmas testnek könnyűnek és jól elszigetelt jó vezetőnek kell lennie. Az aluminium könnyű és jó vezető is, az ebonit pedig kitűnő szigetelő. E két anyagból készí tettem az elektromos m utatót (1. ábra). V ékony aluminium-pléhből 2— 3 cm . átm érőjű körlapot vágunk és ennek á t fúrt közepébe beleragasztjük a lángon megolvadó ebonitpálcza végét. A körlap

í

.

Elektrostatikai kisérletek. A sta tikai elektromosság alapkisérleteit a leg tö b b tankönyv az elektromos ingán m u tatja be. Az elektromos inga azonban, rendesen higroszkópos anyagokból lévén készítve, kísérletezéskor igen sokszor cserben hagy bennünket. Az inga go lyócskája o da ugrik ugyan mindig a dörzsölt üveg- vagy gyanta-rúdra, de elhagyni sehogysem akarja, hanem reátapad, úgy hogy le kell a rú d ró l sza kítani. Ez pedig semmi esetre sem alapkisérlet. W e i n h o l d * az ő jeles könyvé b en az elektrostatikai alapkisérletekre egy igen czélszerű eszközt a j á n l ; kár azonban, hogy ez az eszköz igen kényes, rom landó és a mutató golyóját nehéz elkészíteni. É n az elektromos alapkisér letekre egy ideig szalmaszál-mutatót használtam, a minőt népszerű előadásai ban** T yndall is használ. Azonban m inthogy a szalma is félvezető, ez sem alkalmas. Kísérleti term észettant előadó

I. ábra.

czélszerűbb a golyónál, m ert a lap szé lein sűrűbben halmozódik fel az elek tromosság, mint a golyón, teh át erőseb ben taszít. Vékony ebonit-pálczát leg könnyebben a Holz-féle influenczia-gép mellé ad o tt ebonit-lapról* vághatunk le, a melyet azután reszelővel és üveg papírral el lehet gömbölyíteni és te t szés szerint vékonyítani. A mutató forgó ágyát vékony üvegcsőből lehet készí teni e k k é p e n : Az üvegcső egyik végét beforrasztjuk; 2 — 3 cm.-re a b efo r rasztott végétől az üveget hegyes láng-

* Physikalische D em onstrationen. V on * E z az ebonitlap az influenczia-gép D r. A d. W ein h o ld . Leipzig. 188 r. 498. lap. m igindítására teljesen fölösleges. H am arabb ** J- Tyndall. V ortráge ü b e r Elelctri- és kevesebb fáradsággal indul meg a gép, zitat. Deutscli von Jós. R o sthorn. W ie n , ha annak egyik e lektroforjit, rókafarkkal 1884. érintve, megveregetjük.


T E R M É SZ E T T U D O M Á N Y I M O ZGA LM AK .

95

gal megolvasztván a cső oldalát, a nyilt végén befuvással, kipattantjuk. Azután a tám ad t lyukkal szemben az üvegcső oldalát ugyancsak hegyes láng gal megpuhítva, árral kiemeljük. V égre a kész forgó ágyat az üvegcsőről letö r jük. E nnek nyilt végébe beleerősít jük a mutatót, beforrasztott végére pedig a mutató ellensúlyozására rúgó m ó d jára összecsavart d ró to t vagy pléhcsövecskét tolunk. A mutató alátámasztására gom bos tűt használunk, mely pecsétviasszal üvegcsőbe van erősítve. A készülék talpa ólom. A mutató teljes felszerelésére még

-}— és — jelekkel ellátott táblácskák tartoznak, egyikök a tanulók felé m utat ván. K arto n p ap írb ó l kivágunk k ét k ö r lapot, azokat két szélükön a vízszintes átmérő irányában összeragasztjuk, az egyikre - |-, a másikra — alakú fekete papírszeleteket ragasztva a m utató osz lopára reáhúzzuk. K ét ilyen készülékkel az elektrom os vonzás és taszítás tü n e m ényeit sokféleképen változtathatjuk, azonkívül alkalmasak még a következő nevezetes kísérlet végrehajtására is. E lőadásainkban az elektrom osság alaptünem ényeiről rendszerint el szok tuk hagyni annak a nevezetes ténynek

kísérleti igazolását, hogy az elektromos energia egyik fele a dörzsölő, másika a dörzsölt testen fe jlő d ik ; pedig ennek kísérleti igazolása szintén fontos. Az ide tartozó kísérletet így rendezzük be : Egy ebonit-pálczát a 2. ábrán (a kereskedés ben kapható ebonit-tollszárat) erősebb üvegcsőből készült forgó ágyra erősí tünk, a pálcza végére amalgámozott bőrd arab k át ragasztunk és kellően ellen súlyozzuk, hogy az elektromos mutató állványán egyensúlyban foroghasson. Ennek párja ugyanolyan hosszú, szintén forgó ággyal és ellensúllyal felszerelt erősebb üvegcső (2. áb ra a). Egy másik ebonit-pálczára egy darabk a rókafarkot

ragasztunk (2. áb ra b) ; ennek párja egy puszta ebonitpálcza.

Kísérlet. Húzzuk végig egy párszor az üvegcsövet az ebonit-pálczán lévő am algám ozott b ő rd arab k án és helyez zük az összedörzsölt testeket a m utatók állványaira. Mindegyikök a feléj ök ta r tott kézhez közeledik, teh át elek trom o sak. Hogy pedig ellenkezően elek tro m o sak, azt a rókafarkhoz dörzsölt ebonitpálczával m utatjuk meg, mely az am al gám ozott bőrt taszítja, az üvegpálczát v o n z a ; a rókafark ellenkezőképen hat. Ugyanígy kísérletezünk a másik két pálczával. S z é k e t .y K

ároly.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 96

TE R M É SZ E T T U D O M Á N Y I MOZGALM AK.

A higany-eső. A légszivattyú k ö rébe tartozó kisérletek között b e szokás mutatni azt is, hogy a levegő ren des nyomása a kénesőt a fa likacsain át hajtja. E kísérletben a légszivattyú tán y ér jára illő üvegharangot használnak, mely nek tetején a kéneső számára kis fa csésze van. Tapasztalásból tudjuk, hogy a kísérletnek ilyetén berendezésében a legnagyobb elővigyázat mellett is beto lakodik a kéneső a légszivattyúba, e

drága eszköz romlására. E ttő l még a k kor sem menekülünk, ha a légszivattyú nyílásába egy megfordított U csövet is teszünk. Eme bajnak elhárítására a kísérletet a mellékelt ábrából eléggé érthető m ódon rendeztem be. W egy 3 — 4 literes kétszájú Wulf-üveg ; egyik szájába F faedény kiálló feneke illik bele légzáróan, a másikba kaucsukdugóval összekötött s dróttal kifeszített kaucsukcső, melynek másik vége ismét

kaucsukdugóval a légszivattyú L tányér já b a nyíló csővel van összekötve. A fa csésze puhafából készül és a fenekét k i véve sellakmázzal van bekenve, hogy a levegő oldalt be ne szivároghasson. A leírt készülék a kéneső megszű résére is kényelmesen használható, fő képpen ha Sprengel-féle légszivattyú áll rendelkezésünkre. A kö p ű s légszivatytyúval sem já r nagy fárad ság gal; m ert a kisérlet nem kiván nagyfokú légritkí tást és ha a kéneső permetezése már

erősen megindult, a további szivattyú zással felhagyunk és csak kénesőt kell a csészébe utána töltenünk. Megemlítem még, hogy a kéneső súrlódása a fához jelentékeny elektromos feszültséget szül. K apcsoljuk össze a fa csészét d ró t révén elek troszkóppal; m i h e l y t a kénesőhullás megindul, az elektroszkóp levelei szétágaznak. A facsésze negatív, az áthulló kéneső pozitív elek tromosságot kap. Székely K

ároly

.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK

Recommend Documents