I. É VFOLYAM 9. S ZÁM 2010. N OVEMBER K ÉSZÍTETTE : S IPOSNÉ R USZKAI K RISZTINA
HFTE hírlevél A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTİK EGYESÜLETÉNEK RENDSZERESEN MEGJELENİ INTERNETES KIADVÁNYA
Események októberben október 4. Havi értekezlet október 5. Tenyészbika teljesítmény összesítı október 5-6. Csehország, Közép-európai szemegyeztetı értekezlet október 7. Génbank Nap október 8. VPOP megbeszélés október 11. Holstein Magazin XVIII. Évf. 4. sz. október 12. Állatjóléti rendelet véleményezése október 13. MÁSZ Intézıbizottsági ülés október 14. Génbank- Semex Mo. Kft. felülvizsgálat október 15. HFTE FB ülés október 19. Bos- Genetic Kft. felülvizsgálat október 20. Elnökségi ülés október 21. ÁT Kft. felügyelıbizottsági ülés október 25-november 1. Cremona, Európa Bajnokság
Események novemberben november 3. Duna TV HFTE interjú november 4. Bos-Genetic Kft. felülvizsgálat november 8. HFTE irodai nap november 9. ISV szakmai konferencia november 10. ÁT Kft. szakmai megbeszélés november 15. MSzSz megbeszélés, MÁSZ elnökségi ülés november 16. ÁT Kft., Kazah delegáció, hazai termelésellenırzési rendszer bemutatása november 17. Bogyoszló, szakmai megbeszélés, Dunakiliti 100ezer literes tehén avatás november 18. Hódmezıvásárhely, 100ezer literes avatás november 22. Küldöttgyőlési meghívók és küldötti tájékoztatók kiküldése november 23. DATE államvizsgáztatás november 24. MSzSz tisztújító küldöttgyőlés november 25. Limagrain vetımag cég pártoló tagunkkal megbeszélés november 26. VPOP megbeszélés november 30. Magyar Tudományos Akadémia elıadás
A hírlevélrıl A Holstein-fríz Tenyésztık Egyesülete Tagjainak folyamatos tájékoztatást kíván nyújtani az egyesületi eseményekrıl, valamint a szakmával kapcsolatos legfrissebb információkról, ezért hoztuk létre ezt a rendszeresen megjelenı, naprakész információkat tartalmazó internetes kiadványunkat. Amennyiben szeretne értesítést kapni legfrissebb hírlevelünkrıl, küldjön egy e-mailt a
[email protected] vagy a
[email protected] címre!
2011-ben 593 milliárd forint fordítható agrártámogatásokra 2011-ben 33%-kal több pénz jut az állattenyésztésre. (Folytatás a 2. oldalon)
A Tej Terméktanács évi 200 literre növelné a tejfogyasztást A Tej Terméktanácsnál elkészült az ágazati stratégiai program. (Folytatás a 3. oldalon)
Állatjóléti felelısök ügyelnek a szabályok betartására Kötelezı lesz minden telepen az állatvédelmi felelıs. (Folytatás a 2. oldalon)
Hiány alakulhat ki a felsıfokú képzettségő agrárszakemberekbıl A közeljövıben agrárgazdasági szakemberhiány alakulhat ki. (Folytatás a 4. oldalon)
20, 5 milliós büntetés az Auchannak Beszerzési ár alatti forgalmazás miatt lett kiszabva a büntetés.
V4-ek: közös álláspont a KAP-ról és a termıföldrıl A V4-ek, valamint Románia és Bulgária a legutóbbi találkozásuk alkalmával közös álláspontra jutottak. (Folytatás a 5. oldalon)
Teljes átrendezıdés az agrárvilágban? Kimaradnak a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egységei a 2011. január 1-jétıl felálló fıvárosi és 19 megyei kormányhivatal integrációjából. (Folytatás a 6. oldalon)
Rendkívüli Küldöttgyőlés! 2010. december 8. Lázár Lovaspark, Domonyvölgy
Decemberi események december 8. Egyesületünk rendkívüli küldöttgyőlése! december 9-10. küllemi bírálói szemegyeztetı értekezlet
Melyre a felügyelıbizottság tagjának és elnökének választása okán került sor. A küldöttek tájékoztatója a honlapunkon megtalálható!
I. ÉVFOLYAM9.9.SZÁM SZÁM I. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 2010. NOVEMBER
2011-ben 593 milliárd forint fordítható agrártámogatásokra 2011-ben 593 milliárd forint fordítható agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, ami több mint 20 százalékkal - 130 milliárd
forinttal - haladja meg az idei forrásokat. Az állattenyésztésnek 33 százalékkal több pénzt biztosítanának - mondta a Magyar Nemzetnek Czerván György, a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelıs államtitkára. Az államtitkár a lap szombati számában ismertette: a kormányfıként a vidéki foglalkoztatás növelését célozta meg, amikor összeállította az agrárköltségvetés tervezetét. A jövı évi költségvetésben nemcsak a tárgyévi szükségletekre, hanem az elmaradt kifizetésekre is forrásokat biztosítottak. Ennek eredményeként a hazai támogatások mértéke a jövı évi költségvetésben 12 milliárd forinttal magasabb az idei elıirányzatnál, többek között ebbıl szeretnék kifizetni az elmaradt állattenyésztési támogatásokat. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra - intézményi ráfordítások nélkül - jövıre összesen 593 milliárd forint jut. E kassza három lábon áll: nemzeti támogatások (63,7 milliárd forint), uniós társfinanszírozással mőködı támogatások (205,5 milliárd forint) és uniós közvetlen támogatások (323,4 milliárd forint). Az utóbbi nagy része területalapú támogatás, egy kisebb, csökkenı része pedig a piaci támogatásokból tevıdik össze; ez nem szerepel a költségvetésben, de az ágazat számolhat vele. Az összes támogatás 20 százaléka hazai, 80 százaléka uniós forrás. Ismert, hogy az idei támogatási keretek idı elıtt kiürültek sok jogcímnél (pl. tenyésztési feladatokra nyújtott, állati hulla és hulladék elszállításra, állatjóléti vállalásokra, állatbetegségek mentesítésére és megelızésére adott támogatások). Ez elsısorban azért következett be, mert az elızı kormány alultervezte ezeket a költségvetési sorokat. Ezen kívül az árvíz, belvíz, valamint vörösiszap katasztrófák kárenyhítése felülírt több tervet, és rendkívüli költségvetési átcsoportosításokra volt szükség. A Magyar Állattenyésztık Szövetsége (MÁSz) augusztusban jelezte, hogy nem lesz elég a tenyésztési feladatokra szánt forrás, ugyanis az amúgy is alultervezett 750 millió forintos támogatási keretbıl 100 millió forintot vont el a kormány júniusban, árvíz és belvíz károk enyhítésére. Augusztus óta a tenyésztıszervezetek egyetlen fillér támogatás nélkül mőködnek. Szövetségünk jelezte a kormánynak, hogy a magyar tenyésztés akkor tud csak talpon maradni, amennyiben jövıre a tenyésztıszervezetek megkapják az elmaradt pénzüket és a 2011-ben elvégzett feladataik után járó támogatást is. Ehhez legalább 1 milliárd forint forrásra van szükség a tenyésztés-szervezési jogcímen. Nagy a tétje tehát annak, hogy mennyi pénz jut az állattenyésztésnek és ezen belül a tenyésztıszervezetek munkájára. A magyar tenyészállat elıállítás jövıje ugyanis alapvetıen függ a tenyésztési támogatásoktól. Az elmúlt nyolc évben ezt a támogatási jogcímet rendre alul tervezték (az igény 60-70 százalékát adták), így a tenyésztıszervezetek a túlélésre rendezkedtek be, nem pedig a versenyképesség megırzésére. A korábbi kormányok nem ismerték fel, hogy egy nemzet állattenyésztése akkor lesz erıs és versenyképes, ha a tenyészállat elıállítást nemzeti keretek között tudja megoldani, azaz az árutermelık hazai tenyészállatokkal termelnek és nem külföldrıl idehozott kétes származású és állategészségügyi státuszú egyedekkel. /Forrás: allattenyesztok.hu /
Állatjóléti felelısök ügyelnek a szabályok betartására Az EU elıírása szerint /31/2010. (XI. 18.) VM rendelet/ kötelezı lesz minden közepes és nagyobb állattelepen úgynevezett állatjóléti felelısöket alkalmazni. 2013-tól minden olyan telepen kötelezı lesz állatjóléti felelıst kinevezni, ahol legalább ötszáz csirkét, harminc lovat, ötven szarvasmarhát, száz sertést, száz futómadarat, kétszáz juhot, kétszáz kecskét, kétszázötven anyanyulat, kétszázötven prémes állatot, háromszázötven tojótyúkot, ezer foglyot vagy tıkés récét, ezer hízónyulat vagy ötezer fácánt tartanak zárt térben. Állatjóléti felelıs gondoskodik a telepeken az állatvédelmi szabályok betartásáról, tanácsokkal és utasításokkal láthatja el az állatgondozókat, és évente továbbképzést is tart majd nekik. Állatjóléti felelıs csak az lehet, aki részt vesz egy állatvédelmi képzésen, és bizonyítványt szerez róla. A képzést és a vizsgáztatást a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei végzik, a bizonyítványt ötévente meg kell újítani. Az állatjóléti felelısök képzésére való felkészülés január 1-jén indul, de az állatjóléti felelısöket csak 2013. január 1-tıl lesz kötelezı alkalmazni. /Forrás: fvm.hu/
2
I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER
A Tej Terméktanács évi 200 literre növelné a tejfogyasztást A Tej Terméktanácsnál elkészült ágazati, stratégiai program szerint az elkövetkezı tíz évben 200 literre kívánják növelni Magyarországon a fejenkénti éves tej- és tejtermék-fogyasztást. Ezt Bakos Erzsébet, a terméktanács szakmai koordinátora és szóvivıje mondta kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Az újságírókat azt követıen tájékoztatták, hogy véget ért az a szimpátiatüntetés, amelyet az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Tej Terméktanács közösen szervezett a magyar tej- és tejtermékek népszerősítése érdekében a fıvárosban. A felvonulás 10 órakor az Erzsébet téren kezdıdött és 12 órakor a Hısök terén, a Szépmővészeti Múzeum elıtt fejezıdött be. Magyarországon jelenleg évente és fejenként mintegy 160 liter tejnek megfelelı tejet és tejterméket fogyasztanak el az emberek. Ez a mennyiség mintegy fele az uniós átlagnak. A magyarok ugyanakkor jelentıs mennyiségő tejet isznak, ez évente és fejenként 63 liter. Ezzel az ország az uniós országok között az élmezınyben található – ismertette Bakos Erzsébet. Magyarországon évente mintegy 1,3 milliárd liter tejet dolgoznak fel és mintegy 1,5-1,6 milliárd liter tejet termelnek. Néhány évvel ezelıtt a termelés még megközelítette a 2 milliárd litert évente, míg a feldolgozás szintje 1,71,8 milliárd liter volt. Az ágazati stratégia elkészítésekor a szakemberek azt tőzték ki célul, hogy 2020-ra a magyar tejtermelés ismét érje el a 2 milliárd litert, és a feldolgozás is közelítse meg a 2003-as szintet. Ezt 360 ezer tejelı tehénnel szeretnék elérni. Most a tejelı tehenek száma az országban 174 ezerre tehetı. Az úgynevezett kettıshasznú tehenekkel együtt a tehénállomány 312 ezer. A Tej Terméktanács szakmai koordinátora szerint jelentıs mennyiségő tej és tejtermék érkezik külföldrıl az országba, például a 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tejek 80 százaléka külföldrıl származik, az elfogyasztott öszszes tejnek pedig mintegy fele az országhatárokon túlról származik. Bakos Erzsébet szerint az is sokatmondó, hogy a legkedveltebb sajtból, a Trappistából minden második kilót külföldrıl hozzák be. Jelenleg a tej felvásárlási ára 75-80 forint literenként, míg tavasszal ez 60 forint körül volt. A tej árának emelkedése ugyanakkor nem kompenzálja a jelentıs mértékben megemelkedett elıállítási költségeket, amely most literenként 85-90 forint körül van. Az elıállítás költsége azért emelkedett meg, mert a takarmány- és az energiaárak ugrásszerően nıttek az utóbbi hónapokban. A magyar tej és tejtermékek fogyasztásának népszerősítésére a Tej Terméktanács közbeszerzési pályázaton mintegy 70 millió forintot nyert, ennek egy részébıl rendezte meg a mostani szimpátiademonstrációt a magyar tejtermékek fogyasztásának népszerősítéséért – közölte a Tej Terméktanács szóvivıje. /Forrás: MTI/
Nem káros az egészségre a klónozott marha húsa Nem mutatkozott különbség a hagyományosan tenyésztett és a klónozott marha húsa és teje között, így valószínőtlen, hogy élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentene fogyasztásuk - közölte az új élelmiszereket és eljárásokat vizsgáló brit testület. A The Advisory Committee on Novel Foods and Processes szerint a vásárlók továbbra is azt látnák szívesen, ha az élelmiszerek csomagolásán egyértelmő jelzés vonatkozna a hús vagy egyéb termékek származására - részben az állatok jóléte miatti aggodalmak miatt. Nagy-Britanniában a nyáron keltett nagy felháborodást, hogy kiderült: klónozott marha leszármazottjainak húsa került a boltok polcaira, és el is fogyasztották. Az Európai Bizottság az állatok élelmiszer-termelési célú klónozásának átmeneti felfüggesztését javasolta októberben az Európai Unió területén. Az uniós végrehajtó testület szerint fel kell függeszteni a klónozott haszonállatok felhasználását, valamint a belılük készült élelmiszerek forgalmazását is. Ez azonban nem vonatkozna a klónozott példányok utódainak húsára és tejére. /Forrás: MTI/
3
I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER
Hiány alakulhat ki a felsıfokú képzettségő agrárszakemberekbıl A közeljövıben agrárgazdasági szakemberhiány alakulhat ki, mivel a harminc-negyven éve végzett agrármérnökök ezekben az években vonulnak nyugdíjba, miközben az akkorinál lényegesen kevesebb hallgató – évente 2000 fı – kezdi meg felsıfokú tanulmányait az agrárszakokon – hangzott el a Szent István Egyetem (SZIE) Mezıgazdaság- és Környezettudományi Karának (MKK) közelmúltbeli rendezvényén. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az érintett karoknak közösen kellene kérniük a kormányt, hogy 2012-tıl emelje meg az agrárképzésre felvehetı létszámot. Szükség van a bolognai folyamat révén bevezetett alapképzés gyakorlati félévére az agrár-felsıoktatásban – állapította meg a rendezvényen Csányi Sándor egyetemi tanár, az MKK dékánja. Az anyagi feltételek megteremtésében azonban szerepet kell vállalnia a felsıoktatásról gondoskodó államnak is. A dékán hozzátette: a kar a legjobb gazdálkodási példák megismertetésére törekszik, ennek érdekében a jövıben is figyelmet fordít a hallgatóit motiváló gyakorlati helyek kiválasztására. Amint a gyakorlati szakemberek is tanácsolták, fontos a vezetési ismeretek elsajátítása, hiszen a leendı agrárszakembereknek emberekkel kell foglalkozniuk, beosztottként és vezetıként is helyt kell tudni állniuk. A gyakorlati félévek mutattak rá arra is, hogy a jogi, a szabályozási és a munkavédelmi ismeretek nélkülözhetetlenek a felsıfokú agrárszakemberek képzésében – szögezte le Csányi Sándor. Wallendums Árpád, a Vidékfejlesztési Minisztérium kutatás és oktatásszervezési fıosztályának osztályvezetıje szerint a tárca szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszik a hazai agrár-felsıoktatási karokkal a gyakorlati helyek kiválasztása, a gyakorlatok ellenırzése terén is. Ugyanakkor megállapította: a 30-40 éve végzett agrármérnökök ezekben az években vonulnak nyugdíjba, és számolni lehet azzal, hogy a közeljövıben szakemberhiány alakulhat ki, mivel az akkorinál lényegesen kevesebb hallgató – évente mintegy 2000 fı – kezdi meg felsıfokú tanulmányait az agrárszakokon. Az érintett karoknak közösen kellene kérniük a kormányt, hogy 2012-tıl emelje meg az agrárképzésre felvehetı létszámot – javasolta az osztályvezetı. /Forrás: agromonitor.hu/
Vidékfejlesztési Minisztérium december 3-i közleménye Mától újra megnyílt a tenyésztésszervezési feladatok támogatási kerete
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter november 3-tól hatályon kívül helyezte a tenyésztésszervezési támogatások felfüggesztésérıl szóló augusztus 18-i közleményét. A támogatásokra fordítható keret július 15-én kimerült, és ezt követıen a kifizetéseket felfüggesztették. Annak érdekében, hogy a gazdák ne szenvedjenek jelentıs károkat, a tárca most 77,383 millió forint átcsoportosításával újra megnyitotta a tenyésztésszervezési feladatok támogatására fordítható keretet. Az eddig beadott kérelmeket nem kell újra benyújtani az Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz . /Forrás: MVH/.
4
I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER
Kinek jó a földmoratórium? Ötszörösére nıhet a hazai termıföldek értéke, ha megszőnik a külföldiek földvásárlási moratóriuma. A hosszabbítással a termelık járnának jól, a megszőnésbıl viszont a földtulajdonosok profitálhatnak – és utóbbiak tízszer többen vannak. Radikálisan nıhet a magyarországi termıföldek értéke, ha 2011 májusában megszőnik a külföldiek földvásárlási moratóriuma – írja az Agromonitor. Az akár ötszörös áremelkedéssel jól járna a több mint kétmillió hazai földtulajdonos, hiszen sokaknak apró, önmagában nem hasznosítható földjei vannak, amiknek az értékesítésével így magasabb összeghez juthatnának. A moratórium lejárta rossz hírt jelent ugyanakkor annak a 190-200 ezer regisztrált mezıgazdasági termelınek, aki hiába szeretné bıvíteni területeit, aligha tud szembeszállni a külföldi, tıkeerıs konkurenciával. Ezzel érvelnek a moratórium meghosszabbítását szorgalmazók is: szerintük a gazdálkodóknak komoly pluszlehetıséget jelentene, ha még három évig nyomott árakon szerezhetnének földterületeket. Igaz, ez ellen szól, hogy a legtöbb termelınek nincsenek földvásárlásra fordítható tartalékai, ráadásul – ahogyan arról az SZFO is írt korábban – a földek így is évrıl évre drágulnak. A májusban lejáró moratórium meghosszabbítását ısszel kezdeményezte a kormány. Ahhoz, hogy a külföldiek földvásárlását további három évig megakadályozzuk, az Európai Unió valamennyi tagállamának bele kell ebbe egyeznie. Ha hazánkat leszavazzák, és a földmoratórium véget ér, akkor sem kell azonban azonnali külföldi rohamra számítani – állítja szakértıkre hivatkozva az Agromonitor. A letelepedési elıírások, adózási szabályok, infrastruktúra miatt nem vagyunk vonzó célpont a külföldiek számára. Azokból, akik mégis jönnek, elınyeink is származhatnak: a szakmai befektetık olyan innovációs tıkét hozhatnak, ami hosszú ideje hiányzik a hazai mezıgazdaságból. Azok a pénzügyi befektetık pedig, akik csak a profittermelésben érdekeltek, nagy valószínőséggel magyar termelıknek adnák haszonbérletbe, mővelésre a földeket. A moratórium-hosszabbítást támogatók közül sokan úgy vélik: a rendszerváltáskor és azóta éppen elég, több tízmilliárd forintnyi nemzeti vagyon került magánemberek és külföldiek kezébe, a termıföldvagyont, amennyire lehet, magyar kézben kellene tartani. Az ı malmukra hajthatja a vizet - és a külföldi tıke földszerzését akadályozhatja – ha a magyarok elkezdik termıföldbe fektetni a pénzüket. Ez a fejlemény márpedig egyáltalán nem elképzelhetetlen, különösen az után, hogy a gazdasági válság okozta bizonytalanság sokak kedvét elvette a korábban népszerő lakáspiactól és a tızsdétıl is. /Forrás: szabadfold.hu/
V4-ek: közös álláspont a KAP-ról és a termıföldrıl A V4-ek, valamint Románia és Bulgária a legutóbbi találkozásuk alkalmával közös álláspontra jutottak a következı kérdésekben: korszerő piacszabályozási eszközök szükségesek; a harmadik országból származó mezıgazdasági és élelmiszertermékeket fokozottabban kell ellenırizni; a Közös Agrárpolitika legyen egyszerő, igazságos, piacorientált és fenntartható; a termıföldet meg kell védeni a spekulánsoktól és „minden államnak meg kell tartania azt a saját gazdái és polgárai számára”. A résztvevı országok támogatják Magyarország kérelmét, hogy az Európai Bizottság három évvel hosszabbítsa meg a külföldiek termıföldszerzési tilalmát. /Forrás: agrarhirek.hu/
A Magyar Tudományos Akadémián a genomszelekcióról volt szó A Magyar Tudományos Akadémia Állatnemesítési, Állattenyésztési- és Takarmányozási Bizottsága 2010. november 30-án tartott ülésén napirendjére tőzte az „Újabb genomikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben” témakör megvitatását. Mivel a genom analízisben, a genomika szelekcióban történı alkalmazásában a holstein-fríz tenyésztık állnak az élvonalban a világon, Szabó Ferenc, az MTA doktora, a bizottság elnöke Bognár László ügyvezetı igazgatót kérte fel, hogy tartson vitaindító elıadást a genomika alkalmazásáról a szarvasmarhatenyésztésben.
5
I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER
Teljes átrendezıdés az agrárvilágban? Kimaradnak a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egységei a 2011. január 1-jétıl felálló fıvárosi és 19 megyei kormányhivatal integrációjából, illetve kialakításából. Ugyanakkor teljesen átalakítja a kormány az eddig köztestületként mőködı agrárkamarai rendszert, s bevezeti a kötelezı kamarai tagságot. Az utóbbi napokban több, agráriumot érintı jogszabályváltozás is a parlament elé került. Ezek közül az egyik lényege, hogy némiképp átszervezik az uniós kifizetıhelyként is mőködı MVH-t. Ezek a megyei kirendeltségek nem tartoznak majd a januártól felálló új fıvárosi és megyei kormányhivatalokhoz – ezekbe csoportosítják át a most megyei és regionális szintő különféle államirányítással kapcsolatos szervezeteket. Igaz, a koordinációsmőködési integráció vonatkozik rájuk is. Nem tartoznak tehát oda, melynek oka, hogy a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei olyan európai uniós akkreditációval rendelkeznek, amelyek az EUagrártámogatások folyósításához szükségesek, és mivel integrációjukkal a jogállásuk megváltozna, új akkreditációs eljárás lefolytatására lenne szükség. Ez pedig veszélyeztetné a támogatások kifizetésének zavartalanságát. Az MVH a tervek szerint a jövıben gyorsabban fog dolgozni már csak azért is, mert egyszerősítik az adminisztrációt, és ez a gazdákra, agrárgazdaságokra is vonatkozik majd. Így nem csak gyorsabb lesz és kevesebb a papírmunka, hanem a különféle támogatásokhoz is elıbb juthatnak hozzá az érintettek. Az MVH munkáját eddig is igen sok téren segítı agrárkamarai rendszert viszont teljesen át akarja szervezni a kormányzat. A köztestületre új, a jövıben megalkotandó törvény vonatkozna. Addig viszont egy önálló képviselıi indítvánnyal megalapozott törvény által létrehozott – lényegében teljhatalommal bíró - kamarai biztos venné át az országos Magyar Agrárkamara és a másik 20 területi agrárkamara felett az ellenırzést és irányítást. (A biztost vélhetıen a kormánypárti szakértık közül, esetleg a Magosz-vezetık közül választja majd ki a vidékfejlesztési miniszter.) Óriási változás lenne, hogy a kormány szerint 100 és 500-700 ezer forintos éves tagdíjat vezetnének be a kötelezı tagság mellett. (Nagyjából most is ennyit fizet a 40 ezernyi önkéntes tag.) A lényeg, hogy az eddig jól mőködı tevékenységek közül megtartanák a 202 fıs tanácsadói rendszert, mely igen jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik és jól szervezetten mőködik. Hozzájuk csatlakoznának a falugazdászok és a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat munkatársak. Vagyis lényegében az a szakemberhálózat, mely eddig az agrártárca irányítása alatt álltak, s a minisztérium vidéki „elıretolt hadtestét” jelentették. Mindezzel együtt az új kamarához kerülne még több állami feladat – például a szakképzés szervezése már most is ott van -, de például az élelmiszerlánc ellenırzése továbbra is az MgSzH-nál maradna. Az agrártársadalom egyes csoportjait meglepte a kormány lépéssorozata – holott már nyáron hallani lehetett, hogy még ebben az évben változik a kamarákra vonatkozó szabályozás. Fıleg azért morgolódnak sokan, mert nem a kormány – most már szinte rutinszerően – terjesztette elı a vonatkozó jogszabály-módosítások többségét, hanem önálló képviselıi indítványként. Így ugyanis gyorsan a parlament elé kerülhet az ügy, ahol akár néhány nap alatt dönthet róla a kormánypárti többség anélkül, hogy társadalmi és szakmai egyeztetésre kerülhetett volna sor elıtte. A mostani kamarai biztosról szóló indítványt Font Sándor és Jakab István fideszes, illetve SáringerKenyeres Tamás KDNP-s képviselı terjesztette a parlament elé. /Forrás: szabadfold.hu/
6
I. ÉVFOLYAM9.9.SZÁM SZÁM I. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 2010. NOVEMBER
Tejipari óriásberuházás - Kiszorítanák az olcsó importot A Naszálytej Zrt. történetének eddigi legnagyobb – 586 millió forint értékő – beruházása keretében egy új, Tetra Pak gyártmányú, UHT és ESL hıkezelési eljárásra egyaránt alkalmas tejfeldolgozó vonalat és töltıgépet állított üzembe. A fejlesztés révén a Naszálytej Zrt. mintegy megduplázza UHT tej csomagolási kapacitását és óránként 7 ezer darab 0,5, 0,75 vagy 1 literes dobozt tölt meg tejjel. A cég a versenyképessége erısödését várja attól, hogy a gyártás folyamata a korábbinál hatékonyabb, kevesebb energiafelhasználással valósulhat meg, így a korábbinál alacsonyabb költségráfordítással állíthatja elı prémium kategóriás termékeit. Az új sátortetıs csomagolásban a Fittej, a Zöldfarm, a Magic Milk és Puszta Friss UHT tejek/tejitalok, valamint a Jolly Ice fagylaltok és a habtejszín november közepétıl lesznek elérhetık a hazai kiskereskedelmi forgalomban. A beruházást az idén elnyert EMVA (Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) támogatásból, önerıbıl, valamint részben hitelbıl fedezte a Naszálytej Zrt. A teljes összegbıl 530 millió forintot tett ki az új töltı gépsor és az új csomagolás bevezetése, 40 millió forintot raktárbıvítésre és az üzemcsarnok átalakítására, további 16 millió forintot pedig vállalatirányítási rendszerének fejlesztésére fordított a cég. A fejlesztés révén Közép- Európában a Naszálytej Zrt. alkalmazhat elsıként ilyen modern csomagolást tejipari célra. Németh Vilmos, a cég elnöke szerint az új eljárás révén a váci üzembıl kikerülı UHT termékek a friss tej ízét idézik. Ezért is számítanak arra, hogy sikerül majd kiszorítaniuk a magyar piacról az import UHT tejeket. A 100 százalékban magyar tulajdonban lévı Naszálytej 35 millió liter – kizárólag kiváló minıségő, hazai termelıktıl származó – tejet dolgoz fel évente, tavalyi árbevétele elérte az 5,6 milliárd forintot. A vállalat 181 embert foglalkoztat, beszállítóin és alvállalkozóin keresztül pedig 400-500 család megélhetését biztosítja. /Forrás: Világgazdaság Online/AgroLine/
A z á l l a t t e n y é s z t é s v á l s á g a v o l t a t é m a a z Eu r ó p a i P a r l a m e n t b e n Az Európai Parlament plenáris ülésén az állattenyésztés uniós válságáról, és az ágazat megsegítésérıl vitáztak Brüsszelben. Kis segítség, hogy 2,8 millió tonna intervenciós gabonát tesznek hozzáférhetıvé takarmányozási célokra. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselı felszólalásában az ágazat válságának egyik fı kiváltójaként nevezte meg a jelenlegi Közös Agrárpolitika eltorzult támogatási rendszerét, melyre jellemzı a szántóföldi növénytermesztés túltámogatása, az állattenyésztés rovására olvasható Tabajdi közleményében. - A termelık rossz alkupozíciója, a termékpályán tapasztalható egyenlıtlenségek, és az élelmiszer-feldolgozók aránytalanul magas részesedése csak tovább súlyosbítja a helyzetet, amelyek következtében sok állattartó döntött tevékenysége beszüntetése mellett – mondta a képviselı. Az árak stabilizálására, ingadozásainak mérséklésére új szabályozás szükséges. Ezzel Dacian Ciolos mezıgazdasági biztos is egyetértett. Tabajdi szerint az európai takarmányellátást nagyban befolyásolja a kontinens fehérjehiánya, melynek következtében erısen függünk a tengerentúli exporttól. Átfogó uniós stratégiára lenne szükség a fehérjenövénytermesztés elımozdítására, az állati fehérjék takarmányozási felhasználását pedig újra érdemes lenne megfontolni, különösen a nem-kérıdzı állatok esetében. - A jelenleg érvényes, aránytalanul magas környezetvédelmi és termelési elıírások olyan beruházásokra kényszerítik a gazdákat, amelyek soha nem térülnek meg a versenyképesség javulásában, sıt, közvetetten az európai termékek helyzetét rontják a globális árversenyben. Az európai gazdáknak olyan harmadik országokból származó importtermékekkel kell versenyezniük, amelyeket kevésbé szigorú termelési, állatjóléti és környezetvédelmi szabványok szerint állítanak elı. Így értelemszerően a termelési költségeik is alacsonyabbak. Ezt az igazságtalan helyzetet orvosolni kell, célszerően úgy, hogy az importált árukkal szemben is az európaival megegyezı követelményeket támasztunk - zárta felszólalását Tabajdi Csaba. /Forrás: Szabadfold.hu/
7
I. ÉVFOLYAM9.9.SZÁM SZÁM I. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 2010. NOVEMBER
20, 5 milliós büntetés az Auchannak Beszerzési ár alatt forgalmazta az importból származó, Tatra és Madeta márkájú 1,5 százalékos cseh UHTtejeket az Auchan, ezért a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) 20,5 millió forintos büntetést szabott ki az üzletláncra. Az Auchan Magyarország Kft. és a Tesco Global Zrt. ellen a piaci szereplıket tömörítı Tej Terméktanács (TT) még szeptemberben tett bejelentést beszerzési ár alatti értékesítés gyanúja miatt. Az MgSzH vizsgálatot tartott és összesen 20 515 379 forintra bírságolta az Auchan Magyarország Kft.-t, mert az üzletlánc beszerzési ár alatt forgalmazott Csehországból származó UHT (ultramagas hımérsékleten kezelt) tejeket. A beszerzési ár alatti értékesítést az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tiltja. A jogszabály szerint a kereskedık az élelmiszereket nem adhatják olcsóbban, mint amennyiért azokat vették. Az utóbbi idıben többször is elıfordult, hogy egyes import termékek 115-145 forintos literenkénti árakon kerültek a polcokra, miközben a hazai UHT-tejek normális árviszonyok mellett 170-180 forintnál olcsóbban nem jelenhetnek meg a kiskereskedelemben. Az Auchan már befizette a büntetést. A Tesco esetében a vizsgálat még tart és várhatóan december elején fejezıdik be, addig az MgSzH az eljárásról nem közöl részleteket. /Forrás: vm sajtóiroda közleménye/ Ez már a sokadik büntetés kiszabása volt , de úgy tőnik ez nem elegendı a tej és tejtermékek beszerzési ár alatt történı értékesítésének elrettentésére. Olvasóink jelezték, hogy érdeklıdnek a téma iránt, ezért kigyőjtöttük a tavalyi és az idei év hasonló eseteit.
8
I. ÉVFOLYAM9.9.SZÁM SZÁM I. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 2010. NOVEMBER
Folyamatosan bıvül a százezresek klubja 30880 0934 1 Pirka a derecskei Kasz-Farm Kft. nyolcadikos tehene 12311×10042 teljesítette a százezer litert. Az oklevelet Sóczó György telepvezetı kollégáival vette át.
Toponáron a Kapostáj Zrt. 30155 2347 4 Soros nevő 8. laktációs tehene (14800×10748) a kaposvári kiállítás alatt kapta meg elismerését, melyet Nagy Imre telepvezetı Szépics Tiborral és munkatársával, valamint Pócz János tenyésztési szaktanácsadóval együtt vett át.
9
I. ÉVFOLYAM9.9.SZÁM SZÁM I. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 2010. NOVEMBER
Folyamatosan bıvül a százezresek klubja A Dunakiliti Agrár Zrt-nél is szépen gyarapodnak a százezresek. Kerecsényi András elnök-vezérigazgató munkatársaival a szintén nyolcadikos 31316 0448 4 Bagoly (12523×11027) oklevelét vette át.
A Hidráns Mg. Kft. 30181 4224 1 Pityer tehene (12370×9789) hetedik laktációjában haladta meg a „4. tartálykocsit”. Oklevelét Szalay István Csaba kollégáival vette át.
10
I. ÉVFOLYAM9.9.SZÁM SZÁM I. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 2010. NOVEMBER
Folyamatosan bıvül a százezresek klubja Nagykırösön a Toldi-Tej Kft.-nél a 31982 0038 8 Pecér (13305×12312) kilenc, míg 31982 0501 1 Nebuló (12312×7035) tíz ciklus alatt teljesítette a 100.000 kg tejtermelést. Herpai Tiborés kollégái, Kovács László és Sipos Mihály vették át az okleveleket.
32084 1709 8 Vidor (13187×9433) a répcelaki Kemenesmagasi Agrár Zrt. negyedikes büszkesége. Ludvig László telepvezetı munkatársaival fogadta az elismerést.
11
A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTİK EGYESÜLETÉNEK RENDSZERESEN MEGJELENİ INTERNETES KIADVÁNYA
Cím: 1134 Budapest Lıportár utca 16. Telefon: (+36-1) 412-50-50 Fax: (+36-1) 412-50-52 E-mail:
[email protected] Feliratkozás a levelezılistára:
[email protected]
www.holstein.hu
Folyamatosan bıvül a százezresek klubja A Szombathelyi Tangazdaság Zrt. rangut majori telepén 30107 2725 9 Róka (12429×13421) már csak posztumusz, míg a hajdúböszörményi Barter-Kim Kft. által tenyésztett, de a Sárvári Mg. Zrt. Lajos majorjában termelı 30888 0554 7 Kati (13059×8042) életében kapta meg oklevelét. Az elismerést Magyar József ágazatvezetı, Rózsa Géza telepvezetıvel és munkatársaival vette át.
Pakson ismét avattak. 30057 3915 5 Lina (15063×13533) 6., míg 30057 3563 4 Maros (14368×12165) 7. laktációjában termelte meg a százezret. Gamós András a Milkmen Kft. ügyvezetı igazgatója kollégáival kapta az elismerést.