1
Tél „Tankönyv” minden szombaton Az ősz beköszöntésével Nelli kitalálta, hogy minden szombaton veszünk valami lovaglással, lovakkal kapcsolatos fontos tudnivalót. Ennek célja, hogy ne csak szeressük a lovakat, ne csak üljünk e nemes állatokon, hanem minél több információt tudjunk velük kapcsolatban. A lapokat, amiket szombatonként kaptok kézbe, őrizzétek meg, ugyanis ha eljön a nyár, komoly vizsgán fogtok részt venni. Abban az esetben, ha valaki nem kapott lapot, Nellinél jelentkezzen! Fontos, hogy vigyázzatok a lapjaitokra, hiszen (én) örömmel készítettem, rengeteget foglalkoztam velük és a cél az volt, hogy Ti könnyebben tanulhassatok!
A lovak és A fa
2
Télen a kedvencemmel és A lovak karácsonya Télen a kedvencemmel A hó, a fagy és Nelli kocsija. De mi az, ami őket összefogja? A tél és persze a Varázsló lovardája. EKKOR CSEND Első kukucs, Heródes és puszi. A lovak mind a vizet iszi. A zaj meg Ródit az őrületbe viszi. EKKOR PLACCS Lépés, ügetés és vágta. A ló jármódjai…-Nelli mondta! Heródes a vágtát rövidre fogta. EKKOR ÁLLJ Élvezet, hideg és bárcsak örökre. Erzsi néni biztos finomat főz ebédre. Heródest el nem felejtem egy életre. EKKOR KÉSZ Fanni/
3
Túlélőtúra jókedvvel
Szombat reggel. Már kétségbe ejtett, hogy sapkában és kapucniban, hóesésben kellett megközelítenem a buszmegállót. Fani persze nem fázott. Timinek új kabátja volt, amin nagyon jó a szőr =) Megérkezett a busz Bodára és hatalmas lelkesedéssel álltunk neki lovaink tisztításának, miután sikerült átöltözni. Nelli aznap nem volt otthon, ezért a mi kezünkben volt az istálló sorsa (muhaha). Miután sikerült kitalálni, hogy ki melyik lóval megy (Timi – Arwen, Fani – Heródes, én – Gornesz) kesztyűt és három zoknit húzva elindultunk a végzetesnek ígérkező hóesésbe. Alig értünk ki a faluból, már mindnyájan panaszkodtunk, hogy lefagytak a végtagjaink. Persze Faninak melege volt. Csúszkálás közben kitaláltuk, hogyha énekelünk, akkor talán nem fagyunk meg. Ezért megörvendeztettük a falu szélén lakókat egy tökéletesen tiszta dalösszeállítással. Egy kevésbé csúszós útszakaszon elkezdtünk ügetni, hogy azért mégse fagyjunk meg teljesen. Jó ötlet volt és bíztattuk Timit, hogy amikor csak lehet ügessünk és véletlenül se álljunk meg. Telt-múlt a terep és marhára örültünk, mert még vágtázni is tudtunk. Ennek sajnos az lett a vége, hogy mindenkit arcba csapott egy havas ág. Erdei szakasz következett, amin kiröhögtük magunkat, hogy milyen ügyetlenek vagyunk, hogy leütnek minket az ágak. Közben tanúi lehettünk Timi mentőakciójának, amint Arwen patájából kibányászott egy jéghegyek. Nem tántorodtunk meg most sem, Timi visszapattant és továbbmentünk. Megint eszünkbe jutott, hogy fázunk, ezért elkezdtünk énekelni. Valamiért a ’Hull a szilva…’ népdalhoz jutottunk, amiről kiderült, hogy Fani nem tudja, ezért több-kevesebb sikerrel megtanítottam neki. Ekkor megvilágosodtunk és átírtuk a szövegét lovas jellegűre. Megtanultuk azt is és lám;
4
megszületett a lovarda-himnusz, amit Nelli már oly’ régóta kér tőlünk… Énekelgetés közben annyira elment az idő, hogy lassan hazaértünk másfél óra végtagfagyasztás után. A táj havas látványa leírhatatlan, ezért nem is próbálkozok vele =) Remélem egyszer azért mindenkinek lesz része ilyen élményben…
És akkor jöjjön aminek jönni kell, a „Hull a széna pajtából…”: Hull a széna pajtából, most jöttem a karámból. Sej, haj ruca, ruca kukorica derce Egyik bála lehajlott, az én lovam elhagyott. Sej, haj ruca, ruca kukorica derce Kis kobakom fekete, lovam szőre van benne. Sej, haj ruca, ruca kukorica derce /Réka/
5
Az én legnagyobb téli élményem lehet, hogy meglepő de egy esés volt. Még félkész karámban lovagoltunk. A pacik és mi is egyaránt kezdtünk bemelegedni. Lépés, ügetésig meg sem álltunk, majd következett volna a vágta de előtte Nelli átültetett Firkára. Meg is indult a vágtázás két hosszú falat sikerült is, de a harmadikban valamitől megijedhetett vagy egyszerűen megunt (ami több mint való színű), dobott egy hatalmasat előre .Én csak azt éreztem hogy le esek és, hogy húzni akar és én elengedtem a szárat. Majd később kiderült, hogy egy majdnem teljes száltót szálltam. Mindenki csak nézett. Nelli azt kérdezte tőlem rögtön (rutinosan), hogy fáj-e valamim, de nem éreztem semmit. A végén még nevettünk is rajta, hogy én vagyok a lovas kaszkadőr. Sőt a következő héten is tudtunk nevetni rajta, sőt szerintem bármikor tudnánk rajta nevetni. Ez volt talán a legnagyobb téli (de csak azért mert nem fájt semmim) élményem. Remélem ti is nevettek majd rajta!
/Bálint/ Rajz: Borica
6
Viccek -Hogy hívják az elmebeteg lovat? -Pszihopata. A ló bemegy a kocsmába: -Kérek egy DAB-ot! A kocsmáros odatolja elé a sört. Kisvártatva a ló: -Most meg kérek egy tál zabot! Mire a kocsmáros: -Abrakadabra? Megy egy férfi egy hatalmas pusztán. Nagyon nagy a forróság, ezért eléggé megszomjazik. Hirtelen meglát a távolba egy kutat. Nagyon megörül neki, de mikor odaér nem lát benne vizet. Gondolja beledob pár kavicsot, hogy ez majd megmutatja van-e benne víz. Beledobja, de így se tudja megállapítani, így beledob egy maréknyi követ, de így se sikerül neki. Mire meglát nem olyan messze egy hatalmas sziklát. Odamegy a sziklához, és elkezdi vonszolni a kúthoz. Nagy nehezen belelöki, mire villám sebességgel elhúz mellette egy ló és fejest ugrik a kútba. Az emberünk nem tudja mire vélni a dolgot, csak néz nagyokat a látottakon. Mire odamegy hozzá egy paraszt bácsi és megkérdi: -Nem láttad fiam a lovamat? -Dehogynem! Most ugrott bele a kútba! -Az nem lehet, hisz’ egy bazi nagy sziklához kötöttem ki! -Mi lesz a páncélos lovagból, ha átmegy rajta az úthenger? -Lemezlovas.
7
Rejtvény
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Meghatározások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Trágyázást segítő eszköz A világ legkedvesebb, legszeretnivalóbb lovak barátja A patkó ebből az anyagból van A ló szereti nyalni Szálastakarmány, zöldes Szálastakarmány, aranyos A pata része Erzsi néni nagyon jól csinálja Elkerített rész a lovak és lovasok részére Jó lenne egy ilyen a lovon, amikor megállíthatatlan A kantár része
Megfejtésnek egy könyvcímet kaptok, melyet a honlapon is megtaláltok.
8
Melyik szem kihez tartozik?
9
Hirdetések Márciusban megjelenik a tavaszi Boda Lovas Magazinja! Már most szeretnélek titeket bíztatni, hogy pályázhattok történettel és rajzzal! A magazin első évfolyama sikeresnek tűnt, ezért arra gondoltam, hogy ha pályáztok valamelyik témában, sorsoláson vesztek részt, melyben nyerhettek egy egyéves Boda Lovas Magazinja
„előfizetést”!
A
műveket
elküldhetitek
a
lovarda
honlapjára
(
[email protected]) vagy a dobozomban található mappába. Fontos, hogy címeteket megadjátok, hiszen cím alapján sorsolok! Minél több művel pályáztok, annál esélyesebbek vagytok a nyereményre! Határidő: 2008. február 16. Témák: Rajz: Tavaszi lovak Történet: Lovas túra Boda.try.hu Az előbb említett módon küldjetek nekem rajzot, írást, képet stb., hogy a honlapot minden másodikán minél színesebben, bővebben frissíthessem! Előre is köszi a hozzájárulásokat! Ötletek Várom ötleteiteket a honlap és a magazin szebbé alakításához! Ha valami hiányzik az oldalról vagy a lapból, azt is nyugodtan rójátok fel nekem! Bármilyen észrevétel, hiba stb. a szemetekbe jut, légyszi írjatok, vagy szóljatok nekem!
