TECHTEXTIL 2003: Az eddigi legnagyobb

VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA

TECHTEXTIL 2003: Az eddigi legnagyobb Lázár Károly A mûszaki textíliák jelentõsége napjainkban óriási és egyre növekszik. Szakértõi becslések szerint a textilanyagoknak ez a felhasználása mennyiségében 2005-ig évente átlagosan 3,3 %-kal, ezt követõleg 2010-ig évi 3,8 %-kal bõvül. 2010-re az e célra felhasznált textilanyagok mennyiségét 23,6 millió tonnára teszik, a késztermékek összértéke ekkorra – 2002. évi árakon számítva – eléri a 127 milliárd dollárt. A Németországban gyártott összes textiltermék több mint egyharmada mûszaki célt szolgál, és ez a részarány növekvõ tendenciát mutat. Az európai és az amerikai kontinens részaránya a világ mûszakitextil-felhasználásában mindamellett várhatóan kissé csökken, az ázsiai országok itt is egyre nagyobb szerephez jutnak (1. ábra).

1. ábra. A mûszaki textíliák felhasználása (1000 tonna)

A mûszaki textíliák nemzetközi kiállítását elõször 1986ban rendezték meg Frankfurtban, és azóta rendkívül népszerû és egyre látogatottabb eseménye lett az e területen tevékenykedõ cégeknek és szakembereknek. Az idén május 8–10. között megrendezett tizedik frankfurti Techtextil az eddigi legnagyobb volt. Negyvenkét országból 886 kiállító érkezett, hogy bemutassa újdonságait a nem divatruházati célra készült textilanyagok fejlesztése, gyártása terén. Legtöbbjük az Európai Unióban mûködik (2. ábra), ezek között is 328 német cég jelent meg (a kiállítók több mint 1/3-a). Jelentõs számú kiállító képviselte még Olaszországot (79), Franciaországot (78), Nagy-Britanniát (52), Belgiumot (43), Svájcot (41) Spanyolországot (38), az USA-t (35) – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Tajvanról 15, Kínából 13, Japánból 10 kiállító érkezett. A közép2. ábra. A kiállító cégek megoszlása keleteurópai országokföldrészek szerint

ból Csehország 18, Lengyelország 11 kiállítóval szerepelt, a többi kelet-európai ország 1–6 céggel jelent meg. Magyarországot csupán egy kiállító cég, a fonalterjedelmesítéssel, fonalszínezéssel és üvegszövetek gyártásával foglalkozó Tolnatext Kft. képviselte. A hatalmas kiállítást 68 országból mintegy 18 500 szakember látogatta meg. A kiállítással párhuzamosan elõadások sorát tartották a mûszaki textilanyagok alkalmazásairól és a legújabb kutatási eredményekrõl. A frankfurti Techtextil kiállítások sikerén felbuzdulva Brazíliában, Kínában, Oroszországban és az USA-ban is tartanak hasonló rendezvényeket. A Frankfurtban négy óriási termet elfoglalt bemutató tematikájában több részre tagolódott: • a bútoriparban, • a csomagolástechnikában, • a gépgyártásban, • a jármûiparban, • a környezetvédelemben, • a magasépítõ-iparban, • a mélyépítõiparban, • a mezõgazdaságban, • a sportfelszerelések gyártásában, • az információtechnológiában használt textilanyagok, továbbá • a ruhagyártásban használt textilanyagok a divatkelmék kivételével és • az ipari védõruházatok és a katonai öltözékek textilanyagai. Ezeken belül felsorakoztatták a különbözõ szokványos és különlegesnek számító nyersanyagokat, fonal- és kelmetípusokat (a textiliparban ismert mindenféle technológiákkal készült „egyszerû” kelméktõl a legkülönfélébb módon összetett, rétegelt, kasírozott, bevont stb. változatokig), a mûanyag- és betonszerkezetek megerõsítésére használt textilanyagokat és ezek eredményeit, továbbá bemutattak olyan gépeket, berendezéseket, kiegészítõ szerkezeteket, szerelvényeket, amelyek ezeknek az anyagoknak a gyártására, megmunkálására szolgálnak. A rendkívül gazdag kiállítási anyag részletes bemutatására e cikk keretei között természetesen nincs lehetõség. A továbbiakban azokra az anyagokra, technikákra, alkalmazási területekre szorítkozunk, amelyek megítélésünk szerint a magyar textilipar számára elérhetõk lehetnek és amelyekrõl úgy gondoljuk, hogy a hagyományos ruházati felhasználások mellett vagy helyett textil- és ruházati iparunk újabb fejlesztési irányait jelölhetik ki.

Nyersanyagok, fonalak A kiállításon mintegy 170 kiállító mutatta be nyersanyag- és fonalújdonságait. Magától értetõdik, hogy a nyersanyagok körében mindenek elõtt a szintetikus szálasanyagok szerepeltek döntõ súllyal a kiállításon, hiszen ezek azok az anyagok, amelyek tulajdonságai a legkönnyebben alakíthatók a végfelhasználás céljainak megfelelõen, ill. amelyek közül a

MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

65

VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA feldolgozók a legkönnyebben tudják kiválasztani a céljaiknak legmegfelelõbbeket. A szakértõi becslések szerint a szintetikus szálasanyagok 75,5 %-át, közel 24 millió tonnát mûszaki textíliák gyártására használják fel. A mûszaki textíliákkal foglalkozó szakembereknek, cégeknek meg kell ismerkedniük a hagyományosnak, szokványosnak tekinthetõ természetes és mesterséges szálasanyagok mellett egészen speciális újdonságokkal is. A mindenki számára jól ismert poliamid-, poliészter-, polipropilén-, elasztánstb. szálakon túlmenõen egyre több helyen találkozunk a nagy hõ- és vegyszerállóságú meta-aramid- (pl. Nomex®, Kermel®), valamint a hasonló tulajdonságú és emellett a hidrolízisnek is nagyon ellenálló polifenilén-szulfid (PPS) szálakkal (pl. Fortron®, Procon®), a rendkívül erõs para-aramid-szálakkal (pl. Kevlar®, Twaron®, Technora®) szállal, a párhuzamos molekulaláncokból felépülõ polietilén alapú szálakkal (pl. Dyneema®, Spectra®), amelyek ugyancsak nagyon nagy szilárdságukkal tûnnek ki, a nagyon jó hõállóságú poliimidszállal (pl. P84), a fenolból származtatott, nagy szilárdságú és hõálló Zylon® szállal, a szintén fenol származékú Kynol®-lal és a poliakrilnitrilbõl származtatott szén- (pl. Pyron®, Inidex®) szálakkal, amelyet rendkívül nagy vegyszerállóság és lángállóság jellemez. Ugyancsak rendkívül nagy hõállóságuk miatt használják a sziliciumdioxid- és az alumíniumoxid-szálakat, amelyekbõl hõszigetelõ bevonatokat készítenek (egyebek között ûrhajókon is) nemszõtt kelmékbõl (pl. SuperSil). Jól ismert poliuretán alapú elasztánfonala mellett a DuPont nemrég alapított leányvállalata, a ruházati- és lakástextíliák gyártásához használt szálasanyagokkal foglalkozó DTI cég, megjelent a Lycra®-hoz hasonló rugalmasságú és nyúlású, de két eltérõ tulajdonságú komponensbõl álló, T-400 elnevezésû fonallal, amelynek nagy elõnye, hogy mindenféle más szálasanyaggal együtt színezhetõ. Ugyancsak a DTI cég újdonsága az a speciális poliamid-pamut keverékû fonal (Nyco™), amelyet elsõsorban katonai harctéri egyenruhák készítésére fejlesztettek ki, mert sokkal ellenállóbb és katonai szempontból jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint bármely más ismert egyenruha-anyag. A Lenzing nehezen égõ viszkózszála, a Lenzing FR elsõsorban arra szolgál, hogy más lángálló szintetikus szálakhoz keverve javítsa a termék (többnyire valamilyen védõruha) viselési kényelmét, hiszen ez a szál egyébként a viszkózhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Az egészségügyi textilanyagok körében lehet nagy jelentõsége a rendkívül nedvszívó és gél halmazállapotú kalciumalginátszálnak, amelyet a sebkezelésben használnak. Ugyancsak a gyógyászatban juthat érvényre a Micropake® szál, amelynek különleges tulajdonsága az, hogy a röntgen kimutatja, azaz a belõle készült textilanyag felfedezhetõ, ha mûtét során bent marad a testben. A karboximetil-cellulóz (CMC) szál jellegzetessége a nagy vízfelszívó képesség és a nagy nedves szilárdság. Használatát ugyancsak a sebészetben ajánlják. E három utóbbi termék az Acordis 3. ábra. A Nega-Stat® szál keresztmetszete

66


gyártmánya. A Noble Fibres cég X-Static® szála ezüst bevonatú textilszál, amely a szokásos textilipari eljárásokkal dolgozható fel. A belõle készült ruhadarabban megakadályozza a baktériumok megtelepedését, megköti az izzadságból felszabaduló ammóniát és denaturált fehérjéket, ennélfogva keletkezik izzadságszag, nem töltõdik fel sztatikus elektromossággal, szabályozza a test hõháztartását, és így az ilyen ruhadarab viselése nagyon elõnyös, kellemes. Más alapon, de ugyancsak a baktériumok elleni hatást érik el a Pozzi Electa cég Crabyon® szálával. Ez a szálasanyag valamilyen természetes szál (pamut, kender, gyapjú), vagy viszkóz-, esetleg modálszál, valamint egy rákféle páncéljából kivont kitin kombinációjából épül fel. A 20 % körüli kitin tartalomnak tulajdoníthatóan a ruhadarab viselõjében olyan enzimeket aktivál, amelyek meggátolják a mikrobák megtelepedését. A kitinnek emellett vérzéscsillapító hatása is van, így ez a szál a sebkezelésben is jó szolgálatot tesz. A Polisilk cég Microsilk ® elnevezésû kétkomponensû szálának keresztmetszete a félbevágott narancséhoz hasonlít, ahol a „vázat” 30 %-nyi poliészter, a kitöltõ részt pedig 70 %-nyi polipropilén alkotja. Elõnye, hogy a szegmensek szétválasztása és ezzel a mikroszálak létrehozása nem kémiai, hanem mechanikai hatásra jön létre, így nem keletkezik súlyveszteség és nem keletkeznek a környezetre nézve káros anyagok. A polipropilén semmiféle allergiát nem okoz és kis fajlagos tömege miatt a szál nagyon könnyû. A W. Barnet & Son cég Nega-Stat ® kétkomponensû filamentfonalának különlegessége az, hogy a poliészterszál belsejében trilobál (háromágú csillag) keresztmetszetû, elektromosan vezetõ mag van (3. ábra). Ezáltal a belõle készült termék nem töltõdik fel sztatikus elektromossággal. Ez a szálasanyag minden olyan ruházati és ipari célra felhasználható, ahol ez a tulajdonsága fontos lehet. Nagyon sokféle mûszaki textilanyag készül továbbá üvegszálakból, a hagyományos természetes és mesterséges szálasanyagokból, valamint fémszálakból is. Az utóbbi csoportba tartoznak például olyan ezüsttel bevont vékony rézhuzalok is, amelyeket pamutfonallal vagy terjedelmesített poliészterfonallal együtt az elektroszmog ellen védõ szövetek, szövött adatátviteli kábelszalagok, elektromosan vezetõ kötött kelmék készítésére használnak fel, egyebek között például intelligens ruházatokban. Rozsdamentes acélból és más fémötvözetekbõl melegüzemi (1100 ºC-ig) felhasználásokra, valamint védõruházatokhoz használt szánt fémszöveteket, elektromosan vezetõ szöveteket, szûrõbetéteket készítenek.

Kelmék A mûszaki textíliák készítésében a kelmegyártás minden formájával találkozhatunk. Mintegy 270 kiállító mutatott be szövött, kötött és fonatolt termékeket, és 100-at is meghaladta a nemszõtt kelméket gyártó cégek száma a Techtextilen. A nemszõtt kelmék e nagy súlya érthetõ: ennek a technológiának legnagyobb felvevõ piacát éppen a mûszaki és egészségügyi felhasználású termékek gyártása jelenti. A piackutatási eredmények azt mutatják, hogy a nemszõtt termékek részaránya a mûszaki textilanyagok között az évtized végéig évi 5 %-kal nõ és 2010-re 26 %-ra, mennyiségében 6,3 millió tonnára emelkedik. A széles mûszaki szövetek gyártása is növekszik: a 2000. évi 5,9 millió tonnáról 2010-re várhatóan 7,6 millió tonnára emelkedik, bár ezeknek a szöveteknek a részaránya a nemszõtt kelmék és a kötött kelmék növekvõ elterjedése következtében kissé csökken.

VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA A széles szövetek egyik legnagyobb felhasználási területét, mennyiségben a felhasználás mintegy egyharmadát a zsákok jelentik, de emellett igen fontos és növekvõ szerepet játszanak a légzsákok, zászlók, csomagolóanyagok, bõrdíszmûáruk, valamint a villamosiparban felhasznált szövetek. A keskeny szövetek (hevederek, szalagok) hagyományosan nagy szerepet játszanak a mûszaki textíliák körében. Nagy szerephez jutnak a kötött kelmék is, ezen belül elsõsorban a különféle hálók, és újabban a távtartó szerkezetû, kétrétegû kelmék, amiknek felhasználási területei most vannak kialakulóban. Emellett azonban a körkötött kelméket is sokféle célra használják, elsõsorban a bútoriparban és a jármûiparban, de hordozókelmeként is mûanyag bevonatú szerkezetek, pl. mûbõrök készítésére. Kihasználva a síkkötõgépek azon képességét, hogy ma már szinte tetszõleges alakú, síkban vagy térben idomozott formákat lehet elõállítani ilyen gépeken, ez a technika is egyre jobban terjed a mûszaki és egészségügyi textíliák gyártásában, amire néhány érdekes példát a Techtextil kiállításon is bemutattak. A kötelek, zsinegek, kábelszigetelések hagyományosnak tekinthetõ gyártási eljárása a fonatoláson alapul, ennek fontossága ma sem elhanyagolható. A különféle kelméket vagy önmagukban használják, vagy alapját képezik kent, rétegezett szerkezeteknek, mint hordozóanyag vagy erõsítõ váz. A megfelelõ kelmetípus kiválasztása, mind annak szerkezetét, mind nyersanyagát tekintve, a mindenkori felhasználási cél függvénye. Az alkalmazási területek sokfélesége és a különleges igények sokrétûsége magyarázza a kínálat rendkívüli gazdagságát ezen a területen. Ugyanennek tudhatjuk be azt is, hogy a textilipar ma már nem hagyatkozhat önmagára, szorosan együtt kell mûködnie a vegyiparral, a mûanyagiparral, a villamosiparral, a jármûiparral, az építõiparral, a mezõgazdasággal, mert az újszerû mûszaki textíliáknak ill. a textilanyagok mûszaki téren történõ felhasználásának olyan követelményei vannak, amelyeket csak velük közösen lehet megoldani. Hasonlóképpen, az egészségügyben használt textilanyagok, amelyek szintén rendkívül fontos területet jelentenek, megkövetelik az orvosokkal, gyógyászati eszközöket gyártó iparágakkal való együttmûködést. A mûszaki és egészségügyi textíliák fejlesztése, tervezése igazi mérnöki munka, amely csakis az érintett szakterületek – a gyártók és a felhasználók – kiválóan képzett szakembereinek közös munkájával lehet eredményes. Cikkünk elején felsoroltuk azokat a felhasználási szakterületeket, amelyek szerint a szervezõk igyekeztek tagolni a bemutatásra kerülõ anyagokat. A kiállítók azonban általában sokoldalúak, egy-egy kiállítóhelyen többféle célra, több területen is használható textiltermékeket mutattak be. Gondoljunk csak a hálókra: milyen sokféle hálóval találkozhatunk a magas- és a mélyépítõiparban, a mezõgazdaságban, a halászatban, a csomagolóiparban, a gépiparban, a jármûiparban, az egészségügyben, a sportpályákon és másutt is. Háló készülhet szövõgépen, kötõgépen, fonatológépen, sõt nem textilipari eljárással, mûanyag extrudálással is. De használhatnak hálót, rácsszövetet erõsítõ vázként egy többrétegû szerkezetben is (4. ábra). Számos példát láthattunk a Techtextil kiállításon mindegyik számba jöhetõ változatra. Hagyományosan rendkívül széleskörû alkalmazása van természetesen a szöveteknek is. Önmagukban vagy többrétegû, mûanyagokkal kombinált szerkezetekben, kompozitokban használják ezeket az ipar és az egészségügy minden

Poliuretán

Ragasztó

Ragasztó Hálókelme Poliuretán

4. ábra. Hálóval megerôsített többrétegû kelmeszerkezet

területén. Csupán néhány érdekes felhasználásra kívánunk itt külön is utalni. Egy szénszálból, üvegszálból, aramidszálból vagy más megfelelõ nyersanyagból készült szövetet például háromdimenziós kialakítással arra tesznek alkal-

5. ábra. Térbeli kialakítású szövet védôsisak vázszerkezete céljára (Shape3)

massá, hogy védõsisakok, bukósisakok vázszerkezetét alkossák (5. ábra). Ugyanez a technika lehetõvé teszi bõröndök vázszövetének háromdimenziós kialakítását is, amit azután mûanyagba ágyaznak. Megfelelõ szövõgépen, kötõgépeken és fonatológépeken különbözõ méretû varrat nélküli tömlõkelmék is készíthetõk, amelyeket azután csõvezetékek, hengeres tartályok vázszerkezeteként, továbbá mesterséges erek, kötszerek, csomagolóanyagok, az ipar különbözõ területein használt tömlõk, tömítések stb. céljára használnak fel. Érdekes újdonság a szövött és kötött kelmék körében egyaránt azoknak a kétrétegû kelméknek a megjelenése és egyre szélesebb körû elterjedése, amelyek belseje üreges, csupán összekötõ vagy merevítõ fonalak találhatók bennük. Egy ilyen szövött szerkezetet a 6. ábra, kötött változatban a 7. ábra mutat. Ilyen szövetbõl készítenek például vízisíket, oly módon, hogy ez alkotja a mûanyag szerkezet vázát, a merevítést pedig az adja, hogy a belsõ üreget sûrített levegõvel töltik fel. A kötött üreges kelmék belsejében a két réteg összekötését viszonylag vastag monofil fonalak végzik,


67

VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA

6. ábra. Kétrétegû, belül üre- 7. ábra. Kétrétegû, belül üreges ges szövetszerkezet (Tissavel) kötöttkelme-szerkezet (K. Mayer)

amelyek rugószerûen viselkednek és ellenállnak az összenyomásnak. Ilyen anyagból például üléseket, ágybetéteket készítenek. Az ilyen üreges kelmék felhasználási területei most vannak kialakulóban. Érdeklõdik iránta a hajó- és repülõgépépítõ ipar, az autóipar, az építõipar, a sportszergyártó ipar, sõt az egészségügy is, mert gipszformákat, ortopédiai segédeszközöket is készítenek belõle, de használhatók csõvezetékek, földkábelek védõburkolataként is. A felhasználási területtõl és a gyártási módtól függõen ez idõ szerint 10–450 mm vastagságban készülnek, anyaguk többnyire poliészter-, polipropilén-, poliamid-, vagy aramidfonal. A forgófonalas szövetek újfajta gyártási eljárására a Sulzer Textil (Sultex) PowerLeno® néven új eljárást és gépet fejlesztett ki, amely szõnyegek és a mezõgazdaságban, építõiparban használt mûszaki szövetek csúszásmentes hátoldalának készítésére, hálók elõállítására szolgál. A gép nyüstszálak nélkül dolgozik és a hagyományos eljárással szemben nagyobb teljesítményt és olcsóbb gyártást tesz lehetõvé. A kompozitok gyártásában, a földmunkáknál, a mélyépítésben használt ún. geotextíliák körében és több más területen nagy jelentõsége van azoknak a kelmeszerkezeteknek, amelyek minden irányban nagyjából azonos szilárdságúak, nemcsak hossz- és keresztirányban, hanem átlósan is. Egy ilyen, láncrendszerû hurkológépen elõállított, ún. többtengelyû kelme vázlatát a 8. ábra mutatja. A hosszában, keresztben és átlósan fektetett fonalrendszereket kötött szemek kapcsolják össze. A nemszõtt kelmék, mint említettük, igen fontosak a mûszaki és egészségügyi textíliák körében. Többféle gyártási eljárásuk ismert, de közös tulajdonságuk, hogy valamilyen kusza szálhalmazból állnak, amelyeket ragasztóanyag, összeolvasztott szálak vagy mechanikai erõ tart össze. Az utóbbit úgy érik el, hogy a szálhalmaz tûkkel saját szálaival áttûzik. (Rokonságban vannak a nemezekkel, de a nemezeket gyapjúból készítik és itt a gyapjúszálakat mechanikai úton, tömörítéssel rögzítik egymás-hoz, kihasználva a gyapjúszálak pikkelyes felületét, aminek révén csak egy irányban tudnak elcsúszni egymáson.) A nemszõtt kelmék gyártásához természetes és m e s t e r s é g e s szálasanyagokat egyaránt felhasználnak, attól függõen, hogy a felhasználási célnak mi felel meg legjobban. 8. ábra. Többtengelyû kötöttkelmeEzeket az anyagokat szerkezet (K. Mayer)

68


többnyire töltõanyagként vagy mûanyag szerkezetek (kompozitok) vázanyagaként használják. Önállóan is megjelennek, például szûrõbetétek, szigetelõanyagok, dekorációs anyagok, csomagolóanyagok, padlóburkolatok, kozmetikai és háztartási cikkek (pl. törlõkendõk) stb. formájában. Bemutatták a Techtextil kiállításon a nemszõtt textília olyan változatát is (Locktex®), amelyben acélhuzalokat helyeznek el és ez védelmet nyújt a mechnaikai sérülése (pl. átvágása) ellen. Ha az acélhuzalokban áram van, és a kelmét fém tárggyal kísérlik meg átvágni, ez rövidzárlatot okoz és bekapcsol egy riasztó áramkört. Átmenetet képez a nemszõtt textíliák és a kötött kelmék között a varrvahurkolás. Ennek az a lényege, hogy a kártolt szálbundát tûkkel tûzik át, amelyek vagy fonalakból képzett öltésekkel erõsítik meg a bundát (Maliwatt®, 9. ábra), vagy magából a bundából húzott szálakat öltenek egymáshoz a varrásnál használt láncöltéshez hasonló varratokat képezve (Kunit®, 10. ábra). A varrvahurkolt kelméket általában töltõanyagként és kompozitok vázanyagaként használják. Nagy elõnyük, hogy a bennük használt kártolt szálbunda bármilyen anyagból készülhet, akár különbözõ nyersanyagok keverékébõl is, és erre feltépett textilhulladékok is felhasználhatók.

9. ábra. Mallvatt kelme vázlata (K. Mayer)

10. ábra. A Kunit kelme vázlata (K. Mayer)

Néhány fontos alkalmazás A „mûszaki textíliák” fogalma rendkívül sokféle terméket és alkalmazási területet ölel fel, mint ahogy erre a bevezetõben már utaltunk. Az alábbiakban néhány érdekességet sorolunk fel a Techtextil 2003 gazdag anyagából. Védõruházatok A védõruházatok nem véletlenül tartoznak a mûszaki textíliák körébe. Annak érdekében, hogy bizonyos ártalmas környezeti hatások ellen megvédhessék az emberi testet, megalkotásukhoz nagyon tudatos mûszaki tervezõ munka szükséges. A céltudatosan megtervezett védõruházatok használata egyre jobban terjed is és e terület fontosságát az is jellemzi, hogy a Techtectil mintegy 270 kiállító cége – az összes kiállító 30 %-a – foglalkozott ezzel a területtel. A korszerû védõruházatok jellemzõje, hogy a szigorúan vett védõhatás mellett viselésük kényelmes és kezelésük könnyû, ami nagyon fontos a jó hatásfokú munkavégzés szempontjából, emellett még tetszetõsek is. Gyártásukhoz igyekeznek könnyû, puha és a test mozgását rugalmasan követõ, mégis erõs, tartós anyagokat használni, olyan kelméket, amelyek „lélegeznek”, azaz átengedik a test páráját, ugyanakkor azonban a külsõ hatások (szél, esõ, hideg ill. meleg stb.) ellen védenek. Sok helyen fontos, hogy a védõruhák ne töltõdjenek fel sztatikus elektromossággal, esetleg egyedi hûtéssel vagy fûtéssel legyenek ellátva, vagy hogy védjenek a káros elektromágneses sugárzások ellen. Az egészségügyben, a gyógyszer- és élelmiszeriparban követelmény a ruházatok

VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA mikroba ellenes tulajdonsága, de ez egyben a ruha viselõje szempontjából is fontos. A sokrétû követelményeknek megfelelõen ilyen célra a legkülönbözõbb nyersanyagokat felhasználják, és a természetes szálasanyagok mellett nagy szerephez jutnak a speciális tulajdonságú szintetikus szálasanyagok is. Jármûgyártás A kiállítók 45 %-a, kb. 400 kiállító olyan textilanyagokat gyárt, amelyeket a jármûgyártásban, ezen belül fõleg az autógyártásban használnak. Ezeknek az anyagoknak a jelentõsége egyre növekszik, mert a gépkocsigyártás terén igen szigorú elõírások érvényesülnek a súlycsökkentés és az környezetvédelem szempontjából, aminek csak textíliák használatával lehet eleget tenni. Az autókárpitok legfontosabb nyersanyaga a poliészter, de kisebb mennyiségben poliamidot és gyapjút is használnak erre a célra. Igen sok szövetet és kötött kelmét használnak erre a célra. Az autók padlóburkolatát fõleg poliamidból készítik. Ezeken a területeken nagy jelentõsége van azoknak az anyagoknak és megoldásoknak, amelyek megakadályozzák az elektrosztatikus feltöltõdést, nehogy az utasokat kellemetlen áramütés érje emiatt. Ugyanezt a követelményt támasztják – tûzvédelmi okokból – a szûrõkkel szemben is, amelyek nemszõtt kelmékbõl készülnek. Az autók fontos biztonsági felszerelése ma már a légzsák, amely speciális szövetbõl készül. Újabban szilikon bevonatú szövetet fejlesztettek ki erre a célra (Wacker Chemie); ez a bevonat megvédi a légzsák anyagát a felfúvódáskor felforrósodó gáztól és csökkenti a szövet fonalai között a súrlódást, ami hozzájárul a szövet szakítóerejének növekedéséhez. Mindezek eredményeként könnyebb, vékonyabb szövetet lehet készíteni erre a célra, következésképp a légzsák becsomagolva kisebb helyet igényel. A légzsákok varrására speciális fonalakat ill. varrócérnákat (pl. a poliamid 4.6 alapanyagú Stanylenka® ill. a poliamid 6.6 alapanyagú Zwibond® cérnát) is kifejlesztettek (Gütermann). Az autókarosszéria egyes elemeit nemszõtt kelmékbõl gyártják. Ezeknek az alkatrészeknek – amellett, hogy megfelelõ kényelmet biztosítanak a vezetõnek és az utasoknak – rezgéscsillapító, hangtompító hatásúaknak és minél könnyebbnek kell lenniük. A Sandler cég újfajta eljárást dolgozott ki ilyen karosszériaelemek gyártására, amelybõl akár önhordó tetõzet is kialakítható. A kiállításon egyébként nagyon sok cég mutatott be olyan karosszéria alkatrészt, amit nemszõtt kelmék felhasználásával készítettek. Nyitható tetejû, kabriolet típusú autók számára, amelyek teteje textilanyagból van, speciális szövetet fejlesztettek ki, amit azután PVC bevonattal látnak el. A szövet különleges kötésû (11. ábra) és bizonyos fonalrendszerei igen nagy szilárdságú aramid-fonalból állnak, ennek következtében ellenállnak a vandál rongálásnak, feltörésnek. Ugyanilyen típusú szövet használható különbözõ ponyvák készítésére is.

11. ábra. „Vandálbiztos“ borító szövet nyitható tetejû autók számára (AIF-ITB)

Geotextíliák Az utak, töltések, vízelvezetõ árkok, csatornák, alagutak stb. bonyolult szerkezetek, amelyek sokféle anyagot és mûveletet igényelnek és amelyek kivitelezéséhez nagy szaktudás kell. A felhasznált anyagok között ma már nem nélkülözhetõk a textíliák sem. Szerepük az épített szerkezet megerõsítésében, védelmében, egyes rétegek elválasztásában, szûrésben, a víz elvezetésében van. Az útépítésben felhasznált textilréteg megõrzi az alatta levõ talajréteg mechanikai tulajdonságait. A vízépítésben elválasztó rétegként használható a különbözõ talajrétegek között és meggátolja a falak gyors erózióját. Az alagútépítésben a burkoló réteg védelmét látja el. A korábban használt szövetek és nemszõtt kelmék mellett ma már nagyon sok láncrendszerû kötött kelmét is használnak geotextíliák céljára, amelyek különféle hálók, rácsszerkezetû kelmék, többtengelyû – azaz minden irányban nagyjából azonos mechanikai tulajdonságokkal rendelkezõ – kelmék, fõként szintetikus szálasanyagokból. A geotextíliák fontosságára utal, hogy a Techtextil kiállításon mintegy 170 cég, a kiállítók közel 20 %-a foglalkozott ezzel a témával. Építõipar Az építõipar rendkívül nagy választékban használ textilanyagokat. A textilanyagok építõipari alkalmazását a Techtextil kiállításon mintegy 340 cég mutatta be. Látványosak az építkezéseken a különbözõ hálók, de szerkezeti anyagként (mint különbözõ szigetelõanyagok, fal- és padlóburkolatok stb.), sõt beton erõsítõ anyagok formájában is széles körû felhasználással találkozunk. Beton erõsítésére használják például a Xirion cég fibrillált polipropilénszálát, a Fibril®-t. Erre a célra elsõsorban a polipropilén jó lúgállósága, jó bekeverhetõsége, a betonhoz való jó kötõdése, korrózióállósága teszi alkalmassá. 900 g/m3 Fibril-szál bekeverésével a beton nedvességfelvételét 50 %-kal lehet csökkenteni, ezáltal a betonacél erõsítés kevésbé rozsdásodik, a beton a fagynak jobban ellenáll és a szerkezet élettartama meghosszabbodik. Külön kategóriát alkotnak a különféle árnyékoló szerkezetek (redõnyök, ponyvák, napvédõ hálók stb.), amelyek gyártásánál a textíliák szintén nagy szerephez jutnak. *** A textil- és a mûanyagipar közös munkája ma már lehetõvé teszi ilyen sokféle követelménynek megfelelõ anyagok elõállítását. Ezek általában több rétegû, textilkelmébõl és mûanyag fóliákból összetett termékek. Az eredményhez hozzájárul a konfekcionálási technikák fejlõdése is, amivel ma már teljesen lég- és vízzáró varrásokat tudnak elõállítani. A korszerû szabászati berendezéseket gyártó cégek ezeknek a bonyolult, összetett anyagoknak a szabászati problémáit is megoldották. Cikkünkben a Techtextil 2003 kiállítás rendkívül gazdag anyagából csak egy kis válogatást adhattunk. Meggyõzõdésünk azonban, hogy azok a szakemberek, akik saját cégük fejlesztési terveit, lehetõségeit szem elõtt tartva céltudatosan látogatták végig a kiállítókat, nagyon sok ötletet, felhasználható megoldást láthattak, amelyek megindíthatták fantáziájukat és ezzel hozzájárulhatnak saját gyártmány- és gyártásfejlesztési tevékenységükhöz.


69

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

A telítés és mosás gépeinek fejlesztése II. rész Dr. Bonkáló Tamás 2. A mosás A folyamatos mosás lényegében a telítés fordítottja, mert vegyszert (szennyezést) kell eltávolítani a kelmébõl. A folyamat hasonlóan modellezhetõ az y kicserélõdési tényezõvel.

soroltakon kívül még nagyon sokféle változatot gyártanak, pl. tároló elemeket hosszabb áztatáshoz. A kis folyadéktérfogatra a mosóegységek fejlesztésében is törekednek, a mosóhatást ilyenkor rendszerint a fürdõ cirkuláltatásával és a kelmére fecskendezésével növelik [8-12]. A sokféle megoldás egy-egy változatát a 11. ábra mutatja, itt a) a BTM, b) a Küsters cég egyik megoldása. Az elõbbi forró mosáskor gõzt is porlaszthat a kelmére.

2.1. Jellemzõ géptípusok Az utóbbi idõkig az I. rész 6a ábráján bemutatott impregnáló gép egyben mosóegység is volt (cirkuláció nélkül). Továbbfejlesztett típusa a négy hengersoros, kettõs befûzésû mosóegység (pl. Benninger, 9a ábra). A szövet ebben hosszabb ideig tartózkodik, ezenkívül a kelmepályák közelségébõl keletkezõ örvények javítják az anyagátvitelt. Belül válaszfalak vannak, ezek lehetõvé teszik a kádban a kelmével szemben ellenáram kialakulását (l. a nyilakat). Az áthordás csökkentésére néhány típusban a felsõ hengersor fölött is alkalmaznak préshengereket. Helyettük egyszerûbb megoldások a fürdõbõl kiemelkedõ kelme felületére tapadt folyadékréteget visszatorlasztják, pl. lehúzó késsel vagy iránytörõ hengerrel. a)

b)

11. ábra Kis fürdôtérfogatú mosóegységek

a)

b)

9. ábra Mosóegységek a) Kettôs befûzésû, b) forgódobos

Gyûrõdésre hajlamos és könnyen deformálódó kelmék mosására is alkalmas a forgódobos egység (9b ábra). A kelmét perforált vagy hullámos felületû dobon vezetik és a fürdõt cirkuláltatva, elosztócsövekbõl fecskendezik. Egy egységen belül több dobot is alkalmaznak. Köteg alakú kelmék hosszantartó impregnálására és mosására nyújtott J-szerû kádakat használnak (10. ábra), vagy közös kádban válaszfallal és kipréselõ hengerpárokkal (pl. Delphin, Brückner). A mosás céljától függõen a fel10. ábra. Kötegmosó és -impregnáló

70


A mosógépsorok több, rendszerint egymástól eltérõ egységbõl állnak, amelyekben a céltól függõen hosszabb a tartózkodási idõ vagy intenzívebb az anyagátvitel. Egy vagy több egységben a szennyezés eltávolítását megkönnyítõ vagy egyéb hatást kifejtõ vegyszeres fürdõ van, a többi öblítõegység. Az egységeket a kelmehaladás irányában emelkedõen helyezik el, hogy az öblítõ fürdõt ezzel ellentétes irányban, ellenáramban lehessen vezetni. Az egységek között préselõ hengerek vagy (újabban) vákuumos szívóegységek vannak. Víztelenítõ hatásuk két kád között rendszerint egyforma, az utolsó egység után intenzívebb, mert új mûvelet következik. 2.2. Az öblítõegység modellje

12. ábra. Egy mosóegység modellje

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Egy öblítõegységbe érkezõ w kg vízben a szennyezés c be koncentrációja az öblítés hatására c ki-re csökken (12. ábra). A kelme többnyire ugyanannyi w nedvességgel érkezik, amennyivel távozik. Az öblítéshez használt víz térfogatáramát célszerû a nedvességhez viszonyítva megadni, nagysága: F × w. Ennyi érkezik, majd ugyanennyi távozik a fürdõbe jutott szennyezés c f koncentrációjával. Az anyagmérleg tehát az y tényezõ alkalmazásával: wcbe = wFcf +wcki . w-vel egyszerûsítve: cbe = Fcf + cki

(6)

A kilépõ szennyezés koncentrációja: cki = ycf + (1-y)cbe

(7) 13. ábra. A mosóhatás F és y függvényében

Ebbõl és az egyszerûsített (6) képletbõl y értéke: (8)

Két mosóegységet ellenáramba kötve (a másodikból az elsõbe vezetik az F mennyiséget):

A képlet felhasználásával meg lehet határozni y értékét; ez fõleg az ágenstõl és a hõmérséklettõl függõen változhat. Tiszta vízzel feltöltött kádban néhány méter kelme átfutása után cf még elhanyagolható, ezért y értéke megegyezik gyakorlatban gyakran használt ηw mosási hatásfokkal:

(11)

(9)

Az anyagátvitel jellemzésére y helyett korábban gyakran a K = (1–y) mosási paramétert használták. Az elérhetõ EMBED Unknownmosóhatást a cki /cbe törttel lehet jellemezni, ennek értéke a (6) és (7) szevonásával

(10)

Az összefüggésbõl szerkesztett 13. diagramban y = 1 a határeset, ez feltételezi, hogy a kelmével behozott szennyezés teljesen kicserélõdik. A diagramból látható, hogy a vízfogyasztás növelése egy egységben F = 3 fölött egyre kisebb mosóhatást eredményez.

14. ábra. A mosóhatás F és y függvényében egy egységben, két egységben, ellenáramban

A 14. diagramból kitûnik, hogy két ellenáramú egységgel jóval kedvezõbb a mosóhatás, ez fõleg csekély vízfogyasztáskor érvényesül. Az ellenáramú mosás ηw hatásfokára hasonló összefüggéseket dolgoztak ki, több kádra is [15]. A szennyezések egy része csupán egy adott koncentrációig csökkenthetõ gazdaságosan. Ezután vegyszeres kezelés szükséges, pl. savazás, majd öblítés a nátronlúg eltávolításához.


71

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Mivel a mosás hatásossága a mosóegység tulajdonságain kívül több paramétertõl függ, az egységek és gépsorok összehasonlító vagy átvételi mérésére érdemes a több országban elfogadott etalon-paramétereket használni. Ilyen pl.: 20 ºC hõmérsékletû fürdõ, 50 g/l töménységû konyhasóoldattal telített, 100 g/m2 pamutszövet. Új gép beszerzésekor ettõl eltérõ vagy további paraméterekre is lehet a gyártótól garanciát kérni, ezenkívül célszerû megállapodni az átvételkor alkalmazott mérési módszerekrõl. A garanciát általában a mosási hatásfokra adják meg, a mosási paraméter inkább „házi használatra“ alkalmas, egy adott technológiához az optimális feltételek megállapítására.

A vegyszeres állófürdõben kétféle koncentrációváltozás van: – a kelme szennyezést hoz magával, a koncentráció (12) szerint nõ, – a vegyszer cv koncentrácója exponenciálisan csökken (16. ábra): cv = cvbe.exp(-y. Ki)

(13)

2.3. Mosás szakaszos fürdõcserével Vegyszer alkalmazásához „álló fürdõ“ szükséges. A modell annyiban módosul, hogy F = 0. A kelme áthaladása során továbbra is ywcbe szennyezés jut a fürdõbe, és ywcf távozik, közben a fürdõben a szennyezés nõ. A bekövetkezõ koncentrációváltozásra felírható: cf = cbe − cbe.exp(-y.Ki.l)

(12)

A kapott függvényt (7)-be helyettesítve adódik a kelmében kialakuló cki koncentráció (l. a 15. ábrán). Amennyiben sokáig nem cserélnek fürdõt, mindkét koncentráció a c = cbe aszimptotához tart. A fürdõt jóval elõbb kell leereszteni és friss vízre cserélni, amikor a cki , a cf elérte a megengedhetõ maximális értéket, ami elõször l1 hosszúság lefutásakor következik be. A folyamat l2 , l3 ,… periódussal megismétlõdik, ha hosszú a tétel.

16. ábra. A koncentrációk ingadozása, ha a fürdôcsere szakaszos

Kézi vegyszeradagoláskor a vegyszer koncentrációja cvo és cvmin között ingadozik (16. ábra), ezenkívül a kelleténél több vegyszer fogy, mert a cvmin-nél nagyobb cv0 koncentrációt kell adagolni. Ez a különbség annál kisebb, minél gyakrabban adagolnak, automatikus adagolással stabilizálható a cvmin érték [13].

15. ábra. A fürdô és a kelme szennyezésének változása, ha a fürdôcsere szakaszos

A diagramból kitûnik, hogy amíg a kelmében a megengedett cfmax-nál kisebb a szennyezés, tehát „túlságosan tisztára“ öblítenek, a szükségesnél több víz fogy. Folyamatos mosógépen emiatt a folyamatos fürdõcsere gazdaságosabb, mert F értékét úgy lehet beállítani, hogy az aszimptota a még megengedhetõ cfmax legyen. A korszerû öblítõ egységek kis térfogatúak, hogy minél kisebb l értéknél közelítsék meg az aszimptotát (az ábrán pont-vonallal és c’f -vel jelölve). A fürdõt így csak egyszer, a tétel lefutásának végén kell a csatornába engedni. F értékét a (6) anyagmérlegbõl és a 13. ill. 14. diagramokból lehet meghatározni. Pazarlást okozhat, ha a vízhálózat nyomása ingadozik, mert jól kinyitják a csapokat. Ilyenkor öblítéshez is célszerû lehet a szakaszos fürdõcsere.

72


2.4. Öblítés a szakaszos berendezésekben A fonalak vagy kelmék kezelésére szolgáló szakaszos (tartályos) berendezésekben a vegyszeres fürdõket öblítés követi. Ha a fürdõt leengedik, és vizet töltenek a helyébe, az öblítés szakaszos. Amennyiben ez káros lehet, pl. a hirtelen változás miatt, abban az esetben túlfolyatással öblítenek, ilyenkor folyamatosan engedik be a vizet, az egyre tisztább fürdõt pedig a túlfolyató szelepen engedik a csatornába. Az öblítés célja mindkét esetben az, hogy az anyagban a vegyszer kezdeti co koncentrációját egy elfogadható c mértékig csökkentsék. Szakaszos öblítéskor a fürdõ leengedése után a rendszerben egy csekély fürdõmennyiség visszamarad, túlnyomó része a nedves textíliában. A visszamaradó mennyiség 1 kg anyagra számítva 3—5 l/kg, általános jelöléssel: W l/kg. Ha a fürdõarány f, 1 kg textíliára f liter térfogat jut, ebbõl f–W a friss öblítõvíz számára maradó hely. Az elsõ öblítés után a koncentráció c1, a hígulás: c1/co = W/f, n számú öblítés után: c1/cn = (W/f)n

(14)

MÛSZAKI Egy feltöltéskor a vízfogyasztás f –W, n öblítés után v = n(f –W). Ebbõl n-et kifejezve összefüggés adódik a vízfogyasztás és a koncentrációarány között: (15)

Túlfolyatásos öblítéskor a koncentrációk aránya a vízfogyasztás függvényében exponenciálisan csökken: (16)

A szakaszos öblítést a 17. ábrán lépcsõzetes vonal (1), a túlfolyatásost pedig v függvényében tõle jobbra (nagyobb vízfogyasztás!) egy exponenciálisan csökkenõ görbe (2) ábrázolja. Az ismertetett képletek minden szakaszos kezelõ berendezésre érvényesek.

FEJLESZTÉS

A fürdõarány csökkentése csökkenti az öblítés vízigényét, de ha f 1:6-nál kisebb, a szakaszos cseréhez gyakrabban kell fürdõt cserélni azonos c/c0 eléréséhez, ami megnöveli a holtidõket. Az utóbbi két fejezetben foglaltak alapján kimondható, hogy a folyamatos kelmeáthaladással mûködõ gépekben a folyamatos fürdõcsere, szakaszos berendezésekben a szakaszos fürdõcsere fogyaszt kevesebb vizet. 3. A vákuumos elszívás alkalmazása Az utóbbi évtizedben a gépgyárak többsége a kipréselõ hengerpárok alternatívájaként vákuumos elszívást is szállít. Korábban a préselésre érzékeny kelmék víztelenítésére a leszívás szükségmegoldásnak számított, de nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyobb részben szintetikus szálat tartalmazó kelmékbõl így lényegesen több vizet lehet eltávolítani. Alkalmazása azonban több szempontból komoly mérlegelést tesz szükségessé. Kipréselés helyett a leszívás jöhet szóba sorrendben a következõ anyagösszetételeknél: viszkóz, gyapjú, pamut és legalább 60% poliészter, gyapjú és legalább 60% poliészter, poliamid, acetát, poliészter. A filamentekbõl több nedvesség távolítható el, mint az azonos anyagú vágott szálakból. A viszkóz- és a gyapjúszövetek kipréselése többnyire hatásosabb, de ezeknél a szívás a kíméletességének köszönhetõen jöhet szóba. A felírt sorrendet jelentõs mértékben módosíthatja a kelme szerkezete, sõt, az átszívást indokolatlanná is teheti. A nyitottabb kelmékben ugyanis a levegõ nagy része az üregeken halad keresztül, megkerülve a szálakat, a különösen nagy fonalsûrûség pedig akadályozhatja az átáramlást. Ezért egy elszívó berendezés beszerzése elõtt a szóba jövõ kelmékkel próbákat kell végezni. A száraz kelmén kapott légáteresztési adatok tájékoztatnak, de megtéveszthetõek is lehetnek, mert a leszívás elõtt a nedves, duzzadt fonalak módosítják az átáramlást.

17. ábra. Szakaszos és túlfolyatásos öblítés

A szakaszos öblítés elõnye a kisebb vízfogyasztáson kívül az, hogy több idõ áll rendelkezésre az anyag és a fürdõ koncentrációjának kiegyenlítõdésére. Túlfolyatáskor az anyagban nagyobb a koncentráció, mert késve követi a fürdõ hígulását (3. görbe), ez csökkenti az öblítõ hatást. Amennyiben a szakaszosságból származó hirtelen változást el kell kerülni, elõnyös lehet egy rövid ideig tartó túlfolyatást követõen szakaszos öblítésre áttérni. Ha ez nem lehetséges, a túlfolyatást célszerû néhányszor szüneteltetni, hogy a koncentrációk kiegyenlítõdhessenek. Példa. Egy 1:12 fürdõarányú készülékben a fürdõ leeresztése után W = 4 l/kg folyadék marad vissza. Szakaszos öblítéskor egy töltés vízfogyasztása ennek megfelelõen 12–4 = 8 l/kg. A koncentráció (13) alapján (3/12) = 1/3ad részére csökken, a második öblítés után a csökkenés (4/12)2 = 1/9, a vízfogyasztás 2.8 = 16 l/kg (l. a 16. ábrán). A túlfolyatásnak megfelelõ exp(-v/12) görbe (2) mutatja, hogy ugyanilyen mértékû higulást jóval nagyobb vízfogyasztással lehet elérni. Ez az elsõ öblítéshez 13.2, a másodikhoz 26.4 l/kg.

3.1. A berendezések jellemzõi A kelmével érintkezõ szívófej egyszerûbb kivitelén rések vannak egy fényezett, korrózióálló acélcsövön (18a ábra), de egyre gyakrabban erõsítenek a csõre kis súrlódási együtthatójú mûanyagrátétet. Ebben a réseket úgy lehet kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsenek mind a kelme, mind a résben áramló levegõ számára. A halszálka elrendezésû rések (18b ábra) a ferdeségük révén hosszabb ideig tartó szívást tesznek lehetõvé, ezenkívül szélesítõ hatásuk is van. Hátrányuk, hogy valamivel könnyebben szennyezõdnek, és emiatt csíkosságot okozhatnak. A szívófejek rése súrlódást okoz, ezért elhúzódásra hajlamos kelméket vékony hálóval, vagy a szívófejet magában foglaló, forgó, perforált hengerrel támasztják alá. Így viszont a kelmét megkerülve is áramlik be levegõ. Hasonló ok miatt mindenfajta szívófejnek a kelme szélén túlérõ réseit le kell takarni. Az újabb berendezéseken egy érzékelõpár jele alapján ez ömûködõen történik. A levegõt az elszívott folyadéktól többszöri irányváltoztatással, fõleg kis áramlási ellenállású, ciklon rendszerû szeparátorban (l. a 19. ábrán) választják el, mielõtt a vákuumszivattyúba jutna. Az alul összegyûlõ folyadékot többnyire


73

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

18. ábra. Réskiképzések szívófejen

membránszivattyú juttatja vagy a szabadba, vagy ( amennyiben impregnáláskor ismételten felhasználják ( szûrõn keresztül cirkuláltatja vissza.

szerkezetétõl, amely megszabja, hogy mennyire hatol a belsejébe a légáram. Jelentõsen függ az elszívóhatás idõtartamától, ami minimálisan 10 ms lehet, ezenkívül függ a folyadék viszkozitásától és a szálakhoz tapadásától. A visszamaradó nedvességtartalmat elszívó fej nyomásának függvényében jellegzetes alakú görbék mutatják (20. ábra). A legkisebb nyomás valamivel 0,5 hPa (bar) fölött van, mert a levegõ itt eléri a hangsebességet, további nyomáscsökkentés hatástalan. Az esetek többségében érdemes a nyomást 0,80 és 0,72 hPa közé szabályozni, mert ennél kisebb nyomás beállításakor a nedvesség csupán kis mértékben csökken, a vákuumszivattyú energiaigénye viszont jelentõsen emelkedik. Sûrûbb, 250 g/m2nél nehezebb szövetek görbéjének lejtõs szakasza jobbra tolódik, ezért kisebb, akár 0,65 bar körüli nyomás is indokolt lehet.

19. ábra. Vákuum-berendezés. 1. szívófej, 2. szeparátor, 3. leeresztés, 4. membrán-szivattyú, 5 szûrô, 6. visszavezetés, 7. vákuumszivattyú

A vákuumszivattyú többnyire vízgyûrûs rendszerû, mert a legtöbb célra megfelel és a leggazdaságosabb. A nyomást pontosabban lehet szabályozni forgódugattyús (Root) fúvóval; a legtöbb levegõt a turbofúvó szállítja, ezt légáteresztõ kötött kelmékhez javasolják. A korszerû berendezések vákuumszivattyúját hajtó motor fordulatszámát úgy változtatják, hogy a szívófejben a nyomás állandó maradjon. A vákuumszivattyú hangszigetelésérõl és a kifúvó csõ hangtompításáról is gondoskodni kell. A kelme kímélése és súrlódásának korlátozása érdekében a feszülését adagoló és húzó hengerpárokkal célszerû – ingahenger segítségével – szabályozni (erre a mosógépsorok egységei között is szükség van). 3.2. A vákuumleszívás folyamata A kelmébõl a vizet a nyomáskülönbség szállítja ki. A kiáramlás intenzitása a keresztülszívott levegõ sebességétõl, a kelme nedvességtartalmának az elhelyezkedésétõl és kötési módjától függ. A levegõ a nagyobb üregekben levõ vizet kilöki, a keresztüláramlás sebessége pedig lesodorja a fonalak, és kedvezõ esetben a szálak felületén tapadó nedvességet. A visszamaradó nedvesség ezek miatt függ az elszívó fej nyomásától, a kelme anyagától és

74


20. ábra. Nedvesség a szövetben leszívás után 1. Pamut, 2. pamut/poliészter 50/50 %, 3. 100% poliészter

Az ábra csak közelítõ tájékoztatásul szolgál, mert a bevezetésben felsorolt sokféle körülmény nagy mértékben befolyásolja az eredményt. A bemutatott értékek irodalmakból vett adatoknak és kis részben saját mérések eredményeinek átlagát jelentik. A méréseket különbözõ berendezéseken, különbözõ sebességekkel és különféle szerkezetû kelmékkel végeztük, gondosan ellenõrzött körülmények között. Mindennapos üzemben ettõl eltérõ, és valószínûleg kedvezõtlen irányban eltérõ eredményeket kapnánk. A kelmeszerkezet jelentõs befolyását mutatja, hogy azonos nyersanyagú, de eltérõ szerkezetû próbákon is jelentõs eltérések mutatkoztak. 3.2. Vákuum vagy préselõ henger? A kivételként felsorolt anyagokon kívül a kiemelkedésekkel vagy sûrû és hosszú száltakaróval készült szövetekhez is vákuumot kell használni. Az elszívás a kelme teljes szélességében egyenletes, mert az elszívó fejet úgy méretezik, hogy benne a vákuum

MÛSZAKI végig egyenletes legyen. Ezzel szemben a préselõ hengerek kihajlása vagy a gumibevonat kopása miatt a préshatás is egyenlõtlen lehet. A minimális fürdõtérfogatot alkalmazó impregnáló módszerekhez egyre gyakrabban ajánlják a leszívást, mert a szívás ilyenkor jobban átitatja a kelmét. Ebben az esetben az elszívott folyadékot szeparátoron és szûrõn keresztül vissza kell vezetni. Íranyagok visszanyerését megkönnyíti a mosás elõtt alkalmazott leszívás. Mosógépsorokban a már legalább egyszer merített szövetbõl célszerû lehet a még erõsen szennyezett folyadékot elszívni mielõtt a következõ fürdõbe merülne. Ilyenkor elhagyhatók a visszavezetéshez szükséges kiegészítések. A szívás eltávolítja a pihéket és kisméretû szennyezéseket is, ezért eltávolíthat olyan szennyezéseket, amelyeket a préshengerek belenyomnának. A jiggerek gyenge oldala, hogy a kádban csak kismértékû a folyadékcsere. Néhány új típusban a folyadék felszíne alatt és/vagy fölötte szívnak, és ha a fürdõ értékes, tisztítva visszacirkuláltatják. A csak szintetikus, vagy túlnyomóan ilyen szálból készült textíliákhoz az elszívás szinte kivétel nélkül elõnyösebb, mert kevesebb vizet hagy vissza, ezért a szárítás gazdaságosabb, gyakran el is hagyható, ha utána nedvesre impregnálás következhet. Viszont mérlegelni kell a vákuummal járó hátrányokat is: – a berendezés bonyolultabb, többe kerül és több gondozást igényel, mint a kipréselõ szerkezet; – az eltérõ kelmetulajdonságok nagyobb mértékben befolyásolják a visszamaradó nedvességet mint préseléskor. Többféle minõség gyártásakor gyakrabban kell változtatni a sebességet és/vagy az elszívó fejben a nyomást. Ezenkívül egy vele kapcsolt berendezés emiatt nehezebben hangolható hozzá; – a folyadék-eltávolítás mértéke nagyobb mértékben függ a sebességtõl; – energiafogyasztása legalább ötszöröse a préselõ hengerekének, ezért mérlegelni kell az elérhetõ megtakarításokat és az áramköltséget. A vákuumszivattyú a típusától függõen különbözõ mennyiségû hûtõvizet is igényelhet; – a leszívott folyadék szennyezése több, és hajlamosabb a tapadásra. A szívófejet üzem közben rendszeresen ellenõrizni kell( az egész berendezést gondosabban kell tisztítani, különösen, ha a kelme vágott szálból készült. (A tisztítás könnyítésére a fejlesztések a könnyebb szétszerelhetõségre törekszenek, és a belsõ részeket teflonnal vonják be). A vákuummal mûködõ berendezések hatásosságát csökkenti és energiafogyasztását jelentõsen megnöveli a kelmét megkerülõ levegõ beáramlása. Ezért indokolt a kelmeszélérzékelõvel mûködõ automatikus réslefedõ alkalmazása. A leszívó fej nyomását mutató manométert jól látható helyre kell elhelyezni, és ajánlatos a vákuumszivattyú motorjának teljesítmény-felvételét is mutatni, mert a kettõ együtt jelzi a káros levegõ beáramlását, ezenkívül összehasonlítást tesz lehetõvé a gép új állapotához viszonyítva. A berendezéseket folyamatosan fejlesztik (pl. már körkötött kelmékhez is készült gyûrû alakú leszívó), ezért várható, hogy a felsorolt hátrányok jelentõsége csökken.

FEJLESZTÉS

4. Befejezõ megjegyzések A vizet fogyasztó berendezések fejlesztése fõleg kis vízfogyasztásra törekszik, amit általában villamosenergiafogyasztással kompenzál. Az eddigi megoldások sokfélék, ezért még nem tûnnek kiforrottnak, részben jobb szívóképességet is igényelnek. Alkalmazásukhoz az elõnyök mellett mérlegelni kell a bonyolultabb megoldással járó következményeket, ez fõleg a vákuum alkalmazásához fontos. A gazdaságosság javítására egyszerûbb megoldások is lehetségesek, erre néhány példát ismertet ez a cikksorozat.

Irodalom 8. Hilden, J.Rope washing machines. Internationales Textil Bulletin (3) 67-69 (2002). 9. Paulsen, T.C.: Power-Tex: Neue Waschtechnologie für Gewebe. Melliand Textilberichte 82 186-189. (2001) 10. Ströhle, J., Scherlein, H.: Open width processing of knit goods Melliand Textilberichte International 83 214-216 (2002) 11. Gebhardt, G.: Moderne Mercerisier- und Waschanlagen. Melliand Textilberichte 79 (1/2) 44-47 (1998) 12. Hueber, C,:Praktische Aspekte bei der Veredlung von elastischen Textilien Melliand Textilberichte 79 243-246 (1998) 13.Rieker, J., Guschbauer, T.:Messung vom chemischen Sauerstoffbedarf bei Wasch- und Spühlprozessen, automatische Steuerung. Textilveredlung 34 9/10. 4-12, (1999) 14. Cleve, E, Bach, E., Schollmeyer, E.: Breitwaschprozesse. Ein mathematisches Modell zu ihrer Simulation. Textilveredlung 38 (7/8) 44-50 (1998) 15. Broadbent, A.D.: Basic Principles of Vacuum Slot Extraction. Textile Chemist and Colorist 22 8. 13-17 (1990) 16. von der Eltz,H. U.: Chancen und Grenzen der Vakuum-Extraktionstechnik in der Textilveredlung Textil Praxis International (4) 55 383-386 (1990) 17. Hellwich, H.:Verfahrenstechnik beim Einsatz der Vakuum-Extraktion für Entw(sserungsprozessen. Textilveredlung 32 (1/2) 21-24 (1997) 18. Raether-Lordieck, I.:Vakuumextraktion in der Textilveredlung 79 363-365 (1998) 19. Hilden, J., Elber, A.: Spezielle Effekte beim Einsatz der Vakuumtechnik in Ausrüstungsverfahren. Internationales Textil Bulletin. (6) 55-57 (2001) 20. Fornelli, S.: Veni, vidi, vacuum. Melliand Textilberichte 82 379-381 (2001) 21. Hellwich, H.: Entw(sserung von Rundgestricken durch den Einsatz von Rundsaugdüsen Melliand Textilberichte 83 738-740 (2002)


75

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Vetülékbeviteli rendszerek Jelenleg hét vetülékbeviteli rendszer használatos: hat vetélõnélküli és egy vetélõs – az utóbbit néhány fejlõdõ országban alkalmazzák, ahol az óránkénti munkabér mindössze 0,20–0,40 $/óra. A használatos vetélõnélküli szövõgépek a fogóvetélõs, a hajlékony- és merevkaros vetülékvivõs, a légsugaras, a vízsugaras, valamint a sorosszádas légsugaras berendezések. Egy vetülékbeviteli rendszer alkalmazásának kiválasztása sok tényezõtõl függ. A legfontosabb követelmények a következõk: • nagy termelési sebesség, • kis bérköltség, • kis helyigény és szervizköltség, • maximális rugalmasság (lehetõség szerint sokféle termék elõállítását tegye lehetõvé, és kapcsolódjon a gyors cikkváltási rendszerhez), • alkalmasság a gyártani kívánt termékhez az elvárt minõségi szinten, • csekély karbantartási költség. Itt megjegyezzük, hogy a költségtényezõk összehasonlíthatósága érdekében a költségeket általában 1 millió vetülékméterre vonatkoztatják. Meg kell állapítanunk, hogy nincs olyan vetülékbeviteli rendszer, amely a szövetkonstrukció, a szélesség, a sokoldalúság, a sorozatnagyság tekintetében egyaránt optimális lenne. A fogóvetélõs szövõgépek nagy lehetõséget nyitottak meg a konstrukció fejlesztése és a termelékenység emelése számára. Kb. 50 évvel ezelõtt készült el az elsõ ilyen gép, és a 35 évre szóló szabadalom miatt versenyképes fogóvetélõs szövõgépet más gyártó nem készített. Másrészrõl az elsõ vetülékvivõs szövõgépek úgy készültek, mint egy a vetélõs szövõgépeket átépítõ egységcsomag vetélõnélküli szövõgépekre, amelyek nagy keresztcsévékrõl dolgoznak, és az elsõ hajlékonyszalagos vetülékvivõs szövõgépek számos megoldása az automata cséveváltós szövõgépek mûködésén alapult.

A vetülékbeviteli teljesítmény Az egyfázisú légsugaras szövõgépekkel elért vetülékbeviteli teljesítmény bemutatása nagy esemény volt az ITMA’99-en. A sorosszádas-légsugaras szövõgép elsõ nyilvános bemutatóján, 1995-ben 5000 m/min vetülékbeviteli teljesítményt ért

el, amely 3-szor is magasabb, mint a legnagyobb egyfázisú szövõgéppel elért gyakorlati teljesítmény. Az ITMA’99-en a sorosszádas szövõgép vetülékbeviteli teljesítményét 6000 m/min-re növelték, amely a kiállításon bemutatott egyfázisú légsugaras szövõgépek vetülékbeviteli teljesítményének kétszerese volt (I. táblázat). A Tsudakoma szövõgép 1696/min fordulatszámon érte el a legnagyobb teljesítményt az egyfázisú szövõgépek közül. A Picanol (Omni) gépen a 2721 m/min vetülékbeviteli teljesítmény eléréséhez 716/min fordulatra volt szükség. A fogóvetélõs és a hajlékony szalagos, valamint a légsugaras szövõgépek gyakorlati vetülékbeviteli teljesítménye várhatóan nem lépi túl az 1500 ill. 2800 m/min-t. Az M8300-as szövõgép egyidejûleg 4 vetüléket vet be a 4 szádnyílásba, állandó sebességgel, 1375 m/min vetülékbeviteli teljesítménnyel, ami 5500 m/min vetülékbeviteli teljesítménynek felel meg, míg a vetülékbeviteli sebesség 23 m/s, szemben az egyfázisú légsugaras szövõgép 75 m/s sebességével. Mindkét lengõmozgást – a szádképzést és a bordabeverést –, amelyek minden egyfázisú szövõrendszernél a szövési ciklussal össze vannak hangolva, az M8300-as többfázisú szövõgépen kiküszöbölték. A szádképzéshez és vetülékbeveréshez szükséges forgó mozgások sebessége kisebb és állandó, jóllehet 12 vetülékbevetõ csatorna áll rendelkezésre. 190 cm szélességû szövet 5500 m/min vetülékbeviteli teljesítménnyel történõ gyártásakor a vetülékbevetési frekvencia 2895 vetés/min, s a 12 osztású rotorral ez 241/min fordulatszámmal érhetõ el. A sorosszádas szövõgépen az egyetlen alternáló szerkezet az oldalirányú mozgást végzõ láncfektetõ sínek, de ezeknek a tömege csak néhány gramm, és az elmozdulásuk is csak néhány milliméter. Következésképpen míg az egyfázisú szövõgépek teljesítménye a mechanikai lehetõségek felsõ határához közelít, addig a sorosszádas szövésnél ezek a korlátok még nem jelentkeznek. A sorosszádas szövés valószínû fejlesztési iránya a nagyobb láncsûrûségû és a szélesebb szövetek gyártása. Bevezetésük óta a láncsûrûséget 32-rõl 40/cm-re növelték, ezáltal a felhasználási terület kiszélesíthetõ, és a láncsûrûség további növelésének lehetõsége sem kizárt. Ami a szövetszélesség növelését illeti, 225 cm minimális szövetszélesség elérése lenne kívánatos. Ezáltal lehetõvé válna két 102 cm kész-szélességû szövet egyidejû elõállítása.

I. táblázat. Az ITMA’99-en a legnagyobb teljesítményû légsugaras szövôgépek adatai

Gyártó

Típus

Gépszélesség (cm)

Szövetszélesség (cm)

Szövetfajta

Vetülékbeviteli sebesség (m/min)

Tsudakoma

ZAX. 190.2c45 ZAX.390.2c45

190 390

179 372

Filamentszövet Pamutszövet

3222 2950

Dornier

LWV8IJ LWV21E4

430 380

420 334

Ágynemû Munkaruha

2520 2000

Somet

Clipper

340

315

Voile

Picanol

Omni.4.P.380 Omni.2.E.190

380 190

378 149

Ágynemû Bélésszövet

76


2363, 2048 2721 2384

MÛSZAKI

Rugalmasság Az 1. ábra a különbözõ vetülékbeviteli rendszerekkel elérhetõ termék bonyolultságát és szélességét szemlélteti. Nyilvánvaló, hogy a termékpaletta (szövetszerkezet és szélesség) tartománya széles, és a fogóvetélõs, vetülékvivõs, légsugaras és sorosszádas szövõgépek közül kell a legmegfelelõbbet kiválasztani, a vetülékbeviteli teljesítményt is figyelembe véve. A jövõben elvárható, hogy a sorosszádas szövõgépek a könnyû és középnehéz vászonkötésû szövetek 4 vagy 6 bevetés konstrukcióban (bevetési viszony 12; 3/1, 2/2, 5/1) minták esetén meghatározóak lesznek, amely a jelenlegi az egyfázisú légsugaras szövõgépek területet lefedi.

tési költségektõl függenek, és a gépek helyigénye között nagy különbség van. Az építési költségek országonként nagy mértékben eltérõk. A megtakarítások számításához a telek-, az épület- és a klimatizálási költségeket a III. táblázatban kiegészítették a világítási energiával, ami kb. 20 W/m2 x 168 óra/hét, és a keringetett levegõjû klímával; ezek a költségek az egyfázisú légsugaras szövõgéppel összehasonlítva csak 50%-ot tesznek ki. II. táblázat. Termék- és szövetkonstrukciók, amelyeket az ITMA’99 kiállításon a legnagyobb teljesítményû légsugaras és vetülékvivôs szövôgépeken szôttek

Termék- ill. szövetkonstrukció

1. ábra. Gyártási stratégia. MP – sorosszádas szövôgép, R – vetülékvivôs szövôgép, A – légsugaras szövôgép, P – fogóvetélôs szövôgép

A sorosszádas szövõgépek legújabb fejlesztése a sokoldalúságot célozza, így a hajlékony-szalagos és fogóvetélõs szövõgép gyártási területének egy részét is lefedi. A II. táblázat az ITMA’99-en a légsugaras és a hajlékony szalagos vetülékvivõs szövõgépeken gyártott termék- és szövetkonstrukciókat foglalja össze. A légsugaras szövõgépekkel gyártható terméktartomány bõvülése figyelhetõ meg a hajlékony szalagos vetülékvivõs szövõgépekhez viszonyítva, a kiállított szövõgépek termékpalettája pedig a légsugaras szövõgépek felé tolódott el. A fogóvetélõs szövõgép a légsugaras szövõgép növekvõ rugalmassága miatt kevésbé veszélyeztetett, mint a vetülékvivõs szövõgépé, mert nagy bordaszélességben is rendelkezésre álló, nagy sûrûségû szövetek gyártását teszi lehetõvé. Feltételezhetõ, hogy a sorosszádas szövõgép továbbfejelesztése nagy kihívást jelent majd a vetülékvivõs szövõgépek számára.

Alkatrész- és szervizköltségek A sorosszádas szövõgép energiaigénye kisebb, mint az egyfázisú légsugaras szövõgépé, mivel mûködtetésükhöz kisebb légnyomás szükséges és állandó sebességen alapul. A sorosszádas szövõgépen vetésenként 40%-kal kevesebb levegõ szükséges, mint az egyfázisú légsugaras szövõgépen. A megtakarítás 65%-a a vetülékbevitelbõl, 25% a hajtásigény-csökkenésbõl és 10% a levegõ klimatizálásából származik. Az épülettel kapcsolatos költségek a m2-enkénti épí-

FEJLESZTÉS

Frottír kéztörlõ Címkék Elasztán Farmer Fésültgyapjú-szövet Inganyag Voile Bélésanyag Matracszövet Ágynemû Bútorszövet Rugalmas szövet Sportos szövet Abroncskord Nõiruha-szövet Markizett Brokát Takaró Szállítószalag Nyújtottfonal-szövet Nyakkendõszövet Törlõruha Férfiöltöny-szövet Mûszaki szövet

Légsugaras szövõgép (egyfázisú) SVG max. X X X X X X X X X X X X X X X

Vetülékvivõs szövõgép SVG max.

2128 1610 1908 1640 1615 1275 2340 2384 2090 2950 1812 1980 1467 1211 1575

Összesen

X 1152 X 1350 X 1120 X 954 X 1316 X 961 X 1245

X 1260 X 1307 X 1330 X 1200 X 036 X 845 X 777 X 1111 X 806 X 955 X 966 X 1150 19

Szövetszerkezet, amely mindkét rendszeren gyártható: Szövetszerkezetek, amelyek csak a vetülékvivõs szövõgépen gyárthatók, légsugarason nem:

10 5

Átlagos vetülékbeviteli sebesség légsugaras vetülékbevetés esetén:

1866

Átlagos vetülékbeviteli sebesség vetülékvivõs szövõgépen:

1098

Átlagos vetülékbeviteli sebesség légsugaras szövõgépeken azon cikkekre, amelyek minkét gépcsoporton gyárthatók

1785

Átlagos vetülékbeviteli sebesség légsugaras szövõgépeken azon cikkekre, amelyek mindkét vetülékvivõs gépcsoporton gyárthatók: 1199


77

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Az M8300-as szövõgép gazdaságos helykihasználása révén a szövõcsarnok mérete csökkenthetõ. Egy 1000 automata vetélõs szövõgéppel felszerelt szövöde 1950-ben heti 40 órás, 2 mûszakos üzemelése során 1080 millió vetülékmétert vetne be, ugyanezt a mennyiséget 24 db M8300-as szövõgép folyamatos mûszakban 1 hét alatt teljesítené. A nagymérvû csökkenés egyrészt a magas teljesítménynek, másrészt a nagyobb kihasználtságnak köszönhetõ.

Fajlagos bérköltségek A szövetgyártás során a két legjelentõsebb összetevõ a tõke (értékcsökkenés + kamat) és a bérköltség. Egy 1997-ben készült nemzetközi összehasonlítás szerint a tõke és a bérköltség Indiában (41+3)=44%-a, az USA-ban (32+20)=52%-a

az összes szövési költségnek. Az alapanyag-költséget is figyelembe véve, ami mindkét esetben kb. 30%, a szövetgyártás költségeinek 62,9%-át ill. 74,3%-át ezek a költségek teszik ki. Indiában, Indonéziában és Törökországban a bérköltségek 3,2% ill. 3% körüliek, következésképpen egy tõkebefektetés a technológiai költségei 1997-ben (pl. rotorfonógép és fogóvetélõs szövõgépek beszerzése) kevésbé vonzók. Egy olyan gazdasági rendszerben, mint pl. az USAban vagy Nagy-Britanniában, ahol a munkabér 12 USD/óra, a bérköltség-megtakarítás ennél a technológiai szintnél még mindig meghaladja a tõkeköltségeket, de az olyan országokban, mint pl. Svájc, Svédország, Németország és Japán, ahol a bérköltség 20–27 USD/óra, 2000-ben a technológiai korszerûsítés kényszerítõleg hat

III. táblázat. Azonos gyártási kapacitású, korszerû szövôgéppel felszerelt szövödék költségeinek összehasonlítása

Ország

Németország India Japán Dél-Afrika USA Nagy-Britannia

Építési költség (USD/m2)

723,5 100,0 2099,1 350,0 959,4 663,7

Építési költség 5,7x108vetés/hét mellett, 795 109 2 308 384 1 054 729

532 956 086 846 918 778

Fajlagos karbantartási költség A karbantartási költségek európai gyártás esetén általában csak a negyedik helyen állnak, néhány fejlõdõ országban azonban ez a költséghányad, a munkaköltségeket is figyelembe véve, az összköltségnek csupán 2–4 %-a, így felülmúlja a bérköltségeket. Ez arra ösztönzi a cégeket, hogy ezt a tevékenységüket jól szervezzék meg és erõsen ellenõrizzék. A 100 000 vetésre vonatkoztatott költségek nagyban függnek a vetülékbeviteli rendszertõl, a gyártott szövet fajtájától és a gyártási program stabilitásától. Néhány szövõgép-típus éves karbantartási költsége több éven át meglehetõsen állandó, azután kb. a gép élettartamának felénél hirtelen jelentkeznek elõre nem várt kiadások, majd ez a költség visszaáll az elõzõ szintre. Más vetélõnélküli szövõgépek esetén a karbantartási költségek az elsõ üzembe helyezéstõl számítva a gép életkorával exponenciálisan növekednek, többé-kevésbé a vetélõs szövõgépekhez hasonlóan. A textilgyártás a tõkeigény vonatkozásában jelenleg a felsõ ½ kategóriába tartozik. A tõke/bérköltség arány gyorsan növekszik, függetlenül a földrajzi térségtõl, és a karbantartási költségek 8000 üzemórára vonatkoztatva viszonylagosan és abszolút érték tekintetében is számottevõk.

További kilátások A vetülékbeviteli teljesítmény 1900 és 1955 között gyakorlatilag változatlan volt, 1955 és 1972 között azonban 250 m/min-ról 1500 m/min-ra növekedett, ami 73 m/min éves növekedésnek felel meg. A vetülékbeviteli teljesítmény forradalmi növekedésére az 1989 és 1996 évek között került sor, az évenkénti növekedés 206 m/min volt. Erre az idõszakra esik a Tsudakoma ZAX 190 harmadik generációs gépének bevezetése, amelynél a vetülékbeviteli sebesség

78


Építési költség 5,7x108 vetés/hét mellett, 66xL5200 légsugaras szövõgépre 329 916 45 600 957 144 159 600 ` 437 086 302 647

Építési költség különbség (USD/m2) 24xL8300 sorosszádas szövõgépre 65 64 1 350 225 617 427

616 356 912 246 830 131

1500 m/min-ról 2600 m/min-ra növekedett. Ugyanebben az idõszakban a Sulzer Textil M8300 sorosszádas szövõgépének teljesítményét 2600 m/min-ról 5000 m/min-ra növelte.

2. ábra. A maximális vetülékbeviteli teljesítmény alakulása 1900 és 1996 között. WIR = vetülékbeviteli sebesség, 1 – Sulzer fogóvetélôs szövôgép, 2 – Rüti de Starke L5000-es légsugaras szövôgép, 3 – Tsudakoma ZAX légsugaras szövôgép, 4 – Sulzer Rüti M 8300-as sorosszádas szövôgép

A 2. ábra a vetülékbeviteli teljesítmény-növekedés hiperbolikus növekedését mutatja az automata cséveváltó vetélõs szövõgépek általános bevezetésétõl, a fogóvetélõs Sulzer gépet, a Rüti de Strake L5100-as szövõgépét, a harmadik generációs Tsudakoma ZAX 190 légsugaras szövõgépet és a Sulzer M8300-as sorosszádas szövõgépet alapul véve.

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

IV. táblázat. Különbözô szövôüzemek termelésének összehasonlítása

Szövõgép típus

Szövõgépek száma

Szövet típus

Évi termelés (millió fm)

Sulzer M8300, sorosszádas szövõgép (190 cm)

12

Poliészter-pamut nyomó alapszövet 39,4/cm lánc- és 28,3/cm vetüléksûrûség

4 801

Sulzer M8300, sorosszádas szövõgép (190 cm)

12

Sávolykötésû pamut munkaruha-szövet, 31,5/cm lánc- és 31,5/cm vetüléksûrûség

5 335

Tsudakoma ZAX, 190 2C45 típusú egyfázisú légsugaras szövõgép

12

Poliészter-pamut szövet, 49,0/cm láncés 30,0/cm vetüléksûrûséggel

5 171

Összesen

64

19 443 fm, azaz 34 443 m2

A II. táblázat jelentõségének megértése is fontos. A fogóvetélõs szövõgép bevezetésekor az automata vetélõs szövõgép széles gyártási spektrummal rendelkezett, és a fogóvetélõs szövõgép ideális volt a hagyományosan vetélõs szövõgépekkel gyártott termékek elõállítására. Hasonló szituáció ismétlõdött meg, amikor az egyfázisú légsugaras szövõgép az egyszerûbb szövetek gyártására behatolt a fogóvetélõs és vetülékvivõs szövõgépek területére. A II. táblázat mutatja, hogy 1999-ben a légsugaras szövõgépeken gyártott cikkek szövetkonstrukciója jelentõsen átfedi a hajlékony szalagos vetülékvivõs szövõgépek területét, és a fogóvetélõs szövõgépen gyártott szövetek egy keskeny tartományát is. Ez a nagyfokú rugalmasság, ami az egyfázisú szövõgépeket jellemzi, az M8300-as szövõgépeken nehezen képzelhetõ el. Amint az 1. ábra mutatja, ennek a gépnek a használata jelenleg csak a 190 cm szélességû szövetek gyártására korlátozódik. Jóllehet, a szövetszélesség növelési lehetõsége fennáll, de jelentõs és alapvetõ problémákat kell megoldani, és elõrelépés csak lassan várható. A már elérhetõ elõrelépés a rugalmasság irányában a megnövelt láncsûrûség (42/cm), de ez nem az utolsó lépés a fejlesztés irányában. Néhány alkalmazás nem igényel további fejlesztést. Az 1. ábra csak egy 450 cm-nél szélesebb gépet mutat. A fogóvetélõs szövõgépbõl a Sulzer 1200 cm széleset is gyárt és a 4501200 cm tartományt uralja. Ennek a gépnek fõ erõssége a magas szõhetõségû szövetek gyártása, mint amilyen a vitor-

lavászon, a nehéz kanavász, a papírgépekhez használt szövet és a kord-szövetek. A merevkaros Dornier-féle vetülékvivõs szövõgép egyedi felszereltségû, különleges vetülékek bevetésére szolgál, és itt különbözõ anyagú és finomságú vetülékek váltakozó sorrendû bevetésére nyílik lehetõség. A Sulzer sorosszádas szövõgép fõ alkalmazási területe a 200 cm-nél nem szélesebb vásznak és a sávolyszövetek gyártása lesz. Az alkalmazási terület kiszélesítésének ütemét a magas teljesítményszint és a nagyobb szélesség, valamint a nagyobb sûrûség elérése motivlja. Egyetlen szövõgép sincs, amely minden szövetféleségnél alacsony gyártási költséget tesz lehetõvé, de két gép kombinálva egymással lehetõvé teszi ezt. Egy- és többfázisú légsugaras szövõgépeket egy üzembe telepítve lehetõvé válik, hogy alacsony gyártási költséggel széles gyártási profil legyen elérhetõ. A IV. táblázat az évi (48 hét) gyártási kapacitást mutatja 24 db 190 cm-es Sulzer M8300-as sorosszádas és 40 db 190 cm-es Tsudakoma ZAX egyfázisú szövõgép esetén. Egy korszerû többkádas, valódi nedves szétválasztással mûködõ írezõgép és két, OE fonalat feldolgozó elõhengeres felvetõgép látja el a fenti szövõgépeket, alacsony költségszinten és rugalmasan.

IKME 2003 – a „kötôs ITMA”

A Sulzer Textilt átvette a Sultex AG

Az IKME elnevezésû Nemzetközi Kötõgép Kiállítást az idei, Birminghamben tartandó ITMÁ-hoz közel esõ idõpontban, 2003. október 16–20. között rendezik meg Milánóban. Már eddig 51 cég jelentette be részvételét, amelyek közül 20 német, spanyol, svájci, japán török, kínai, USA-beli és malajziai gépgyár. A kiállítók síkkötõgépekkel, konfekciógépekkel, vasalógépekkel és tartozékokkal jelennek meg. A rendezõk további cégek megjelenésére is számítanak. Bõvebb információ a www.ikme.it ill. a www.ikme.biz internetes honlapon tekinthetõ meg. Maschenindustrie, 2003/1-2 LK

A korábbi svájci Sulzer Textil AG-t 2003 elejétõl az olasz ITEMA csoporthoz tartozó Sultex AG vette át. A cég változatlanul szövõgépeket gyárt és azokat továbbra is Sulzer néven hozza forgalomba. Ma már az ITEMA csoporthoz tartozik a szövõgépgyártó cégek közül az olasz Promatech és a SMIT, valamint a svájci Sultex, a csévélõgépgyárak közül az olasz Savio, azonkívül több különféle tartozékokat és elektronikus berendezéseket gyártó olasz cég. Az ITEMA 75 %-ban a Radici, 25 %ban az Arizzi és Torri családok tulajdonában van. Melliand Textilberichte 2003/3 LK

Az International Textile Bulletin 2002/5. számában megjelent cikk alapján összeállította Szabó Rudolf


79

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

A mûszeres színmérés alkalmazási területei és gyakorlata a textiliparban Jantai Tamásné, Anilin Rt. Mûszaki Szolgálat A mûszeres színmérés létjogosultságát alátámasztja az a tény, hogy a színek vizuális értékelése erõsen szubjektív és az alábbi tényezõk befolyásolják: • a fényviszonyok (nappal, este, különbözõ fénycsövek), • a környezet (világos, sötét, tarka, semleges), • a megfigyelõ fiziológiai tulajdonságai (pl. kor), • pszichológiai okok (idegesség, nyugodtság, ízlés), • a vizsgálandó minták közötti színeltérés nagyságának pontatlan megitélése. A vizuális és a mûszeres értékelés összehasonlításakor azt tapasztalták, hogy a vizuális színértékelés a különbözõ megfigyelõk esetén az alábbi eredményhez vezetett: • az egyedi megfigyelõ átlagosan 24%-ban rosszul értékel, • a mérõmûszer 14%-ban ad rossz értékelést. A meghozott döntések reprodukálhatósága néhány hét elteltével: • az egyedi megfigyelõ 30%-ban dönt másképpen, mint korábban, • a mérõmûszer kb. 2%-ban ad eltérõ eredményt, mint korábban A különbözõ megállapítások összehasonlíthatósága: • a megfigyelõk megállapításai közötti eltérés kb. 40%, • a mérõmûszerek megállapításai közötti eltérés kb. 5% Megállapítást nyert, hogy a színekkel foglalkozó iparágakban a vizuális értékelés eredményeképpen végrehajtott végsõ színkorrekciók 60%-a szükségtelen. Mindezek a tények hozzájárultak ahhoz, hogy megpróbálják a színt valamilyen módon mérhetõvé tenni. A szín mérését a gyakorlatban olyan módon lehet megvalósítani, hogy az agyban jelentkezõ színérzetet objektívvé lehet tenni és számokkal ki lehet fejezni. Annak érdekében, hogy a szín objektíven mérhetõ legyen, a színlátás feltételeit magába foglaló 3 tényezõ, azaz a fényforrás, a tárgy és a megfigyelõ mérésére van szükség. a) A fényforrás Az átlagos és leggyakrabban elõforduló fényforrásokat a CIE (Nemzetközi Világitástechnikai Bizottság) szabványosította. Ezek olyan fényforrások vagy megvilágítások, amelyeknek ismert a spektrális energiaeloszlása, azaz meghatározható, hogy az adott fényforrás egyes hullámhosszakból mennyit sugároz ki. A kisugárzott energiamennyiséget ábrá-

80

1. ábra


zolva a hullámhossz függvényében kapjuk meg a fényforrások spektrális energiaeloszlási görbéit. A leggyakrabban használt szabványosított fényforrások: • D65: az átlagos nappali fényt reprezentálja, 6500 K színhõmérsékletû, • A normál izzólámpának felel meg, 2856 K színhõmérsékletû, • F11: fluoreszkáló lámpa (kb. TL84), 4000 K színhõmérsékletû, • F2: fluoreszkáló lámpa (kb. CWF), 4230 K színhõmérsékletû. Az 1. ábrán a fehér fény spektruma látható 400-700 nm között, valamint a fenti fényforrások spektrális energiaeloszlási görbéi láthatók. b) A tárgy A tárgy színét alapvetõen aszerint definiálták, hogy mennyi fényt ver vissza a tárgy az ideális fehér felülethez képest. A visszavert fény mennyiségét a hullámhossz függvényében ábrázolva, az adott színre jellemzõ reflexiós görbéhez jutunk.

2. ábra

MÛSZAKI A 2. ábrán az 1. diagram az ideális fehér reflexiós görbéje. Az összes beesõ fényt visszaveri. Az abszorpció a teljes spektrális tartományban nulla. A 2. diagram egy kék színû tárgy reflexiós görbéje. A tárgyat kék színûnek látjuk, mert a kék színezék abszorbeálja a sárga, a narancs és a vörös fényt. A 3. diagram egy vöröseskék színû tárgy reflexiós görbéje. Ez fõleg a zöld fényt abszorbeálja. A 4. diagram egy sárga színû tárgy reflexiós görbéje. Fõleg a lila-kék fényt abszorbeálja. c) A megfigyelõ A hétköznapi esetben maga az emberi szem, a spektrofotométerben ezt egy fotocella helyettesiti. A CIE színmérõ rendszerben egy átlagos színlátású észlelõn keresztül látjuk a színeket, melyet nagyszámú megfigyelõvel végzett kísérletekkel határoztak meg. A színmérõ mûszerekben a szabványosított fényforrás és megfigyelõ be van építve, a reflexiót pedig a mûszer méri.

A spektrofotométer szerepe A spektrofotométer a tárgyról visszavert fény mennyiségét méri a hullámhossz függvényében, általában 400–700 nm között. Minden egyes színnek egy adott reflexiós görbe felel meg. A reflexiós értékekbõl különbözõ fényforrásoknál különbözõ színmérõ számok határozhatók meg, s ezzel a színtérben minden színhez egy pont rendelhetõ. Ezeket a színmérõ számokat a színmérõ programok automatikusan kiszámítják. Nekünk csak az értelmezés a feladatunk. A CIELAB színteret a 3. ábra szemlélteti. Az objektív értékelés elõnyei: • a szín helyét a színtérben mérõszámokkal tudjuk definiálni; • a minták közötti színkülönbség számokkal kifejezhetõ; • a számítások és a mérési körülmények szabványosítása biztosítja az eredmé3. ábra nyek reprodukálhatóságát; • elkerülhetõk a szükségtelen viták (elõzetes tûréshatár egyeztetéssel).

A színmérés fô alkalmazási területei 1) Színellenõrzés, színösszehasonlítás • bejövõ termékek (alapanyag, színezékek, segédanyagok) színellenõrzése, színerõsség mérés), • gyártásközi ellenõrzés, • végtermék ellenõrzése, • statisztikák, trendanalízis,

FEJLESZTÉS

• reklamációs problémák egyszerûsítése (tûréshatárok meghatározása), • gyártási tételek szín szerinti összeválogatása, • színtartósági vizsgálatok értékelése, • fehér minták fehérségi fokának meghatározása. A fenti vizsgálatok alapvetõen a színkülönbség-számítást használják fel. A színminta és a hozzá hasonlítandó minta színkoordinátáinak ismeretében a két színpont közötti térbeli távolság kiszámítható. Ez a távolság a teljes színkülönbség (DE*). A teljes színkülönbség három összetevõre bontható: a világosságkülönbségre (DL*), a tónuskülönbségre (DH*), és a króma különbségre (DC*). A színerõsség meghatározásával számszerûsíthetõ a beérkezõ tétel esetleges erõsségbeli eltérése a korábbi tételtõl (%-ban kifejezve). A gyártásközi ellenõrzés lehetõvé teszi, hogy még a gyártás befejezése elõtt kiszûrjük a nem megfelelõ színû tételeket és azokat idõben korrigálhassuk. A végtermék ellenõrzése során jegyzõkönyvet készíthetünk a gyártott tételrõl, mely dokumentáció a felesleges viták lkerülését eredményezheti. A statisztikai számítások, trendanalízisek segítségével kiszûrhetõ, hogy egy adott idõszakban milyen irányú eltéréseket tapasztaltunk a tételek gyártása során, mely paraméter tért el leginkább a szükségestõl.(szinezet, króma, vagy világosság). Ezen adatok támpontot nyújtanak ahhoz, hogy mire kell figyelni a gyártás során. A tûréshatárok felállítása is színkülönbség-mérésen alapul, de szükség van hozzá vizuális értékelésre is. A mai színmérõ programok már ehhez is komoly segítséget nyújtanak. A gyártási tételek szín szerinti összeválogatása lehetõvé teszi, hogy pl. konfekcionálásnál az azonos színû elemeket lehessen összevarrni. Ez elõre megadott, elfogadott színkülönbség érték (tûréshatár) alapján történik, s a számítógépes program az összes minta lemérése után összeválogatja csoportokba az együtt felhasználható tételeket. A színtartósági vizsgálatok színméréses értékelése is már része a legtöbb színmérõ programnak. A változások értékelése színkülönbség-számításon alapul, és ezekbõl határozzák meg a szürke skálára vonatkoztatott valódisági értékeket. A fehér minták fehérségi fokának meghatározására többféle fehérségi képlet létezik. Csupán a színkoordináták mérése nem adja vissza közvetlenül a fehér szín által keltett benyomást. Amennyiben ilyen típusú mérést kell végeznünk, célszerû mindig ugyanazt a fehérségi képletet használnunk. A különbözõ képletek abban térnek el egymástól, hogy eltérõen preferálják a fehér szín tónusát, illetve megpróbálnak a tónustól elvonatkoztatni. 2) Receptszámitás A színmérés fontos felhasználási területe a receptszámítás. Ezzel azt az információt kapjuk meg, hogy adott szín elõállításához, adott alapanyagon, technológiával milyen arányban kell a színezékeket kevernünk, hogy a kívánt színt megkapjuk. A receptszámítás elõnyei: • gyors, másodpercek alatt irányreceptet kapunk; • kifestés nélkül összehasonlíthatunk különbözõ összetételû recepteket az ár, a várható színkülönbség, a metaméria alapján;


81

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

• különbözõ típusú technológiák összehasonlítása gazdaságosság szempontjából egyetlen színezés nélkül; • ár szempontjából optimális receptek kiszámítása – a színezékköltség-megtakarítás 20–50% lehet; • metaméria kiszûrése színezés elõtt; • színezékcsere a receptekben (hiány esetén); • finomított receptszámítással a kombinációkban egymással kölcsönhatásba lépõ színezékek várható hatásának figyelembe vétele új receptek számításánál (az induló receptek találati aránya kb. 90%); • receptkorrekció géppel; • színkönyvtár létrehozása receptekkel; • színkeresés. 3) Kapcsolódó területek • Automata festékkonyha – bemérõ rendszerek – raktárkészlet folyamatos nyilvántartása, aktualizálása. • Festödei termelésirányítás – komplett termelési programok kidolgozása gépekre bontva, kapacitástervezés, festési folyamatok nyomonkövetése. • Színkommunikáció számítógépek segítségével: – tervezés tetszõleges alapanyagon, strukturával, színnel, különbözõ fényforrások hatásának vizsgálata, – nincs fizikai minta (mintakészítés pontatlanságainak kiszûrése), – mintaküldés mellõzésébõl eredõ idõmegtakarítás, – színösszehasonlítás kalibrált monitoron, mely emailen keresztül pillanatok alatt továbbítható – színelfogadás kalibrált monitoron – gyors, pontos.

A színmérés helyzete a magyarországi textiliparban

rül és a haszna sem mindig számszerûsíthetõ. Sokan vannak azon az állásponton, hogy „szeme mindenkinek van, miért kellene ezért nagy pénzért beruházni?” Ennek ellenére Magyarországon is fellelhetõ már jó néhány rendszer. A textiliparban – ha beruháznak –, elsõsorban a receptszámító rendszernek van keletje, mivel a színbeállítást ez jelentõsen megkönnyíti. Másrészt itt közvetlenül kimutatható a rendszer alkalmazásával elérhetõ megtakarítás, ami 20–50% színezékköltséget is jelenthet, nem beszélve a gyorsaságról. A receptszámító szoftver automatikusan tartalmazza a színellenõrzõ szoftvert is. A színmérõk elterjedését elõsegítheti az is, hogy a megrendelõk már gyakran megkövetelik a színméréses ellenõrzést, és eleve számszerûen adják meg a tûréshatárokat. Ez elsõsorban export esetén merül fel, mivel külföldön ezek a mûszerek szinte minden textilgyárban rendelkezésre állnak. Magyarországon a nagyobb gyárak kb. 30–40%-a rendelkezik receptszámító rendszerrel, ezeket egyidejûleg színellenõrzésre is használják. Az adatok alapján egyértelmû, hogy van még javítani való ezen a téren. A kérdés azonban véleményem szerint elsõsorban az, hogy van-e hosszú távú létjogosultsága Magyarországon a textiliparnak. Ennek a kérdésnek a megválaszolása dönti el a színmérés alakulását , létjogosultságát és elterjedését Magyarországon.

Tájékoztató árak: • Hordozható spektrofotométer: 1,5–3 millió Ft – Színellenõrzõ szoftverrel bõvitve: 2,6–4,1 millió Ft • Asztali spektrofotométer: 3–5 millió Ft • Receptszámító rendszer, komplett: 3–12 millió Ft – Termelésirányítási szoftverrel bõvítve: +3–6 millió Ft • Színkommunikációs szoftver: 1–8 millió Ft

Mindannyiunk elõtt ismert, hogy a textilipar jelenleg sajnos nem tartozik Magyarországon a vezetõ iparágak közé. Nagyon sok és nagy múltú gyár bezárt, és a még jelenleg létezõk sem állnak biztos alapokon. Egy színmérõ rendszer beruházása viszont nem kis pénzbe ke-

Cikkünk a szerzõnek az Amit a színekrõl tudni kell címmel a TMTE továbbképzõ tanfolyamán tartott elõadása alapján készült.

Lenpur® – egy új cellulóz alapú mesterséges szál

tartományban fonhatók fonalak. Kiválóan alkalmas fehérnemûk, zoknik, varrat nélküli kötött ruházati cikkek készítésére, de szövésre is. Maschenindustrie, 2003/1-2 LK

A titkos recept szerint facellulózból elõállított Lenpur®-t az Egyesült Államokban fejlesztették ki és az olasz Texinpro Srl cég forgalmazza. A 3,8–4 cm hosszú szálak keresztmetszete nagyon hasonlít a viszkózéhoz. A szál felületét apró kerek pikkelyek borítják, amitõl különlegesen puha fogásúvá válik. A gyûrûsfonású Lenpur® fonalak nagyon hajlékonyak, így kiválóan alkalmasak kötöttáruk készítésére. A szálak nagy mennyiségû nedvességet tudnak felvenni, de gyorsan le is adják. Elõnyös tulajdonságuk, hogy göbösödésre kevéssé hajlamosak és mérettartóbbak, mint más cellulóz alapú szálak. Mercerezhetõk és szépen színezhetõk. A Lenpur®-t vágottszál és filamentfonal formájában is forgalomba hozták. A vágottszálakból Nm 20–85 finomság-

82


Fonalvég-egyesítés burkolt elasztánfonalakhoz A Schlafhorst cég olyan fonalvég-egyesítõ berendezést (splicer) fejlesztett ki, amely burkolt elasztánfonlakhoz használható. A hónapokon át több országban végzett próbák egyértelmûen igazolták a készülék használhatóságát a legkülönfélébb finomságú elsztánfonalakra ill. burkolóanyagokra. A berendezést elsõsorban az Autoconer 338 típusú csévélõgépen való alkalmazásra ajánlják. Melliand Textilberichte, 2003/3 LK

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Innováció ajánlatok, partnerkeresés az IRC hálózaton Elõzõ számainkban már tájékoztatást adtunk arról, hogy Magyarország bekapcsolódott az Európai Unió innováció közvetítõ projektjébe és megalakult a Magyarországi Innováció Közvetítõ Központ (IRC Hungary). Ennek internetes honlapján számos olyan ajánlat olvasható, amelyek a magyar vállalkozók érdeklõdését is felkelthetik. Ezekbõl közlünk újabb válogatást az alábbiakban. A részletek a www.irchungary.hun internet címen megtalálhatók. Általános felhasználású védõ overall kettõs cipzár rendszerrel (Lengyelország) Egy lengyel vállalkozó dupla cipzár rendszert talált fel, amely eredményesen használható az általános védõ overallok gyártásánál. Az új rendszer alkalmazása esetén a ruha könnyen és gyorsan fel- és levehetõ, akár másik ruhára cipõre. A feltaláló olyan gyártót keres, aki az alkalmazásban lenne érdekelt. Hordozható megfogó szerkezet hulladékcsökkentésre ragadó karos szövõgéphez (Belgium) Egy belgiumi középvállalat megfogó szerkezetet fejlesztett ki a ragadókaros szövõgépeihez. Ezek használata lehetõvé tette az alacsony költségekkel, szinte hulladék nélkül történõ szövést. A cég mûködése során több prototípust állított elõ és saját gépeihez használta hosszú ideig. A cég néhány éven belül abba hagyjatevékenységét és a házilag kidolgozott fejlesztést most szívesen átadná kis- és középvállalatoknak. A prototípus továbbfejlesztéséhez mûszaki és gyakorlati segítséget is adnak. Elektronikus orr alkalmazási technológiái (Lettország) Az intelligens szenzorok és alkalmazásuk nagyon gyorsan fejlõdõ terület. Egy lettországi egyetem szilárdtest fizikai intézetében nagy tapasztalat gyûlt össze az „elektronikus orr” különbözõ alkalmazásival kapcsolatban. Az intézet szakemberei most olyan partnereket keresnek, akik mobil szagérzékelõ mûszereket gyártanának a különbözõ alkalmazási területek – köztük a textil-és textilruházati ipar – igényeinek megfelelõen. Hajlékony, vízzáró kombinált szövet neoprén hideg kötéssel (Franciaország) Egy francia cég jelentette be, hogy know-how-t fejlesztett ki felfújható gumiszövet szerkezetek neoprén hideg kötéssel történõ készítésére. Ez a laminálási technológia nagy szakító szilárdságot eredményez és a szövetszerkezet teljesen víz- és légzáró klimatikus viszonyok között. A cég partnereket keres a know-how elterjesztésére az iparban, olyanokat, akik mûszaki kooperációban, vagy kereskedelmi egyezményben érdekeltek mûszaki segítségnyújtás mellett. Különbözõ méretû textil minták felakasztására használható gép (Franciaország) Egy francia cég kifejlesztett és legyártott egy gépet, amellyel összefogják a szövet-, film-, tapéta-, szõnyeg- stb.

mintákat. Az új gépet a szövõiparban használhatják a vevõknek való bemutatáshoz. A cég textilgép gyártó partnert keres a gép gyártására. Bolgár ruhaipari cég új gyártástechnológiát keres gyapjúkabátok, sportzakók és klasszikus férfinadrágok készítésére A bolgár cég Bulgárián kívül is jól ismert márkanévvel rendelkezik. Új technológia és szervezési know-how átvételében érdekelt. Európai partnerrel szeretne együttmûködni, mûszaki kooperáció, közös vállalat vagy alvállalkozói gyártási kooperáció érdekli. Waypack – egy modern útitáska, új design, innovatív funkciók Svédországból Egy svéd kisvállalat új útitáskát tervezett innovatív funkciókkal. A táska egy hátizsák és egy hordtáska kombinációja, amely automatikusan zár, amikor a táskát a vállra emelik. Erõs, könnyû, modern anyagból készítik. A termék iránt jelentõs érdeklõdést tapasztalnak. Kooperációs partnert keresnek az alapanyag és a gyártástechnológia fejlesztéséhez, valamint a kifejlesztendõ kompozit anyagok és az intelligens textíliák tesztelésére. (mk)

REWATEX AG CH-9630 Wattwil, Svájc

• Varrócérnák • Szegély cérnák • Hímzô cérnák • Szintetikus cérnák teljes választéka Svájci minôség – magyar áron Képviselet: ARTEMIX Kft. 1075 Budapest, Madách u. 2-6. Tel.:/fax: 352-0531


83

VÁLLALATI

KÖRKÉP

Látogatás a Szavatex Kft.-nél A kötõipari családi vállalkozások szép példáját mutatja a Szavatex Kft., egy testvérpár: Szabolcs Eszter és Varga István cége. Ezt az üzemet látogatta meg a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület kötõ szakosztálya rendezésében mintegy 25 érdeklõdõ szakember 2003. április 29-én. Szabolcs Eszter 1989-ben két körkötõgéppel kezdte meg a termelést és már akkor is korszerûnek tekintett kelméivel olyan szép sikereket ért el, hogy nemsokára lehetõsége nyílt újabb gépek beszerzésére, üzemének bõvítésére. Az volt a törekvése, hogy széles termékskála gyártására legyen lehetõsége, ennek megfelelõen a folyamatos beruházások során különbözõ kötésmódok és mintázatok készítésére alkalmas, különbözõ finomságú és átmérõjû gépeket szerzett be. A ma 13 fõt foglalkoztató üzem gépei Terrot, Albi, Monarch és Mayer & Cie. gyártmányú berendezések. A gépparkot 29 körkötõgép alkotja, ezek között korszerû, számítógéppel programozható berendezések is vannak. Az üzem termelése évente 170–180 tonna, az éves forgalom értéke 270–300 millió forint. A kelmék kikészítését bérmunkában végeztetik. Ahhoz, hogy mindig piacképes kelméket kínálhassanak vevõiknek, rendszeresen látogatták a kül- és belföldi vásárokat, kiállításokat, ahol megismerhették az aktuális divattrendeket és ötleteket kaptak további fejlesztéseikhez. A tetszetõs, divatos mintázatok, kelmetípusok kialakításához neves tervezõ cégekkel léptek kapcsolatba. Korábban rendszeresen megjelentek a Budapesti Divatnapokon, az utóbbi idõben azonban inkább házi bemutatókon ismertetik meg állandó vevõikkel új kollekcióikat. Külsõ tervezõt ma már nem foglalkoztatnak, a kelmetervezést Szabolcs Eszter maga végzi. A kelmefejlesztésben nagy szerepet kapnak az érdekes hatások elérésére alkalmas, különbözõ összetételû fonalak és a fonalkombinációk, amelyeket részben hazai, részben külföldi fonalgyáraktól szereznek be. Termékeik rendelkeznek ÖKO-TEX tanúsítvánnyal, mégpedig az I. termékosztályba tartozó csecsemõruházatnak megfelelõ besorolással, és az ISO szabvány szerinti minõségbiztosításra való berendezkedést is tervbe vették.

84


Az üzem többször költözött. Jelenlegi helyén, Kõbánya központjához közel, korábban az Elektromos Készülékek Gyára (EKA) mûködött. Az 1888-ban épült, meglehetõsen zegzugos házban több más cég is helyet talált, de az épület nagy része a Szavatex Kft. tulajdona. A Szavatex Kft. üzemét nagyon szépen rendbe hozták, a nagy, korszerû ablakok, szépen rendben tartott falak és padlók, csempézett, tiszta mellékhelyiségek hozzájárulnak az itt dolgozók jó közérzetéhez és a látogatókban is kellemes benyomást keltenek. A látogatáson részt vett szakemberek – nagyrészt maguk is vállalkozók – élénk eszmecserét folytattak a hazai kötõipar nehéz helyzetérõl és a lehetséges kiútról. A Szavatex Kft. is arra kényszerül, hogy a megrendelések visszaesése miatt termelését évrõl-évre csökkentse, és egyre nehezebben tudja emelkedõ költségeire a fedezetet kitermelni. Az államilag meghirdetett pályázatok a textilipari fejlesztéseket egyáltalán nem támogatják, így a vállalatok csak a maguk erejére számíthatnak. Bár textil- és ruhaipari vállalkozók, összefogva az érdekvédelmi szervezetekkel megpróbáltak közösen fellépni, aminek eredményeként ígéretet kaptak, hogy a kormány foglalkozni fog a textilipar helyzetével, ez egyelõre még várat magára. A kötõipari vállalkozók úgy látják, hogy csak közös erõvel, összefogva lehetne valamit elérni, de ennek módja még kidolgozásra vár, és ebben a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesületnek is lenne szerepe. A Szavatex Kft. – és a hozzá hasonló, szintén prosperáló kötõipari vállalkozások – példája azt mutatja, hogy csakis a folyamatos, tudatos fejlesztõ munka, a vevõkkel való szoros együttmûködés vezethet eredményre. Meg kell találni azokat a réseket, ahol még a jelen körülmények között is van „keresnivalónk”. A jól sikerült, érdekes látogatás lehetõséget adott egy olyan kötõipari kisvállalkozás megismerésére, amelynek példája reményt adhat iparunk fennmaradására és fejlõdésére. Köszönet érte a Szavatex Kft. tulajdonosainak. Lázár Károly

PIACI

HELYZET

A textil- és ruházati ipar a számok tükrében Helyzetjelentés 2003. március A textil- és ruházati ipar gazdasági folyamatait figyelve megállapítható, hogy az értékesítésnek az export piacokon bekövetkezett növekedése 1999–2001-ben, ha nem is dinamikus, de valamelyes növekedési lehetõséget biztosított iparunk számára. Mindezek hatására az összes értékesítésen belül az export részaránya meghaladta a 70 %-ot, messze magasabbat az ipar átlagnál. Ezek a folyamatok 2002-ben a kedvezõtlen körülmények hatására – különösen a második félévben – megszakadtak, és a termelés erõteljes csökkenése következett be, ami 2003 elsõ negyedévében is folytatódott. A kedvezõtlen folyamatokat kiváltó fõ okok a következõkben határozhatók meg: • a világméretû fogyasztás, de különösen a minket érintõ európai piacokon történt visszaesés, • az ipari átlagot jelentõsen meghaladó munkaerõ-igényesség miatt bennünket különösen érzékenyen érintett a bérek és a bérjellegû költségek növekedése, • az árfolyam politika szakágazatunkat – az ipari átlagnál lényegesen magasabb termeléshez viszonyított exportértékesítés miatt – kedvezõtlenül érinti, • az exportértékesítésben magas a bérmunka aránya, • olyan importáruk, amelyek az elõállítási költségnél lényegesen alacsonyabb áron és tömegesen érkeznek be, igen hátrányosan érintik a hazai ipart. Mindezek együttes hatására a textil- és ruházati vállalkozások körében egyre több gazdálkodó egység jut csõd- és felszámolási helyzetbe. Errõl napjainkban is újabb és újabb híreket hallunk. A vállalkozások számának 2002. március 31. és 2003. március 31. között bekövetkezett változása azt mutatja, hogy az 1–19 fõt foglalkoztatott cégek körében növekedés, a nagyobb létszámot foglalkoztatok körében csökkenés következett be. A vállalkozások számának csökkenése és a termelés visszaesése együttesen a foglalkoztatás területén 2002-ben közel 10 000 fõs létszámleépítést eredményezett.

egy fõre jutó nettó árbevétel értéke a szakágazat átlagában 3830 ezer Ft/fõ, a külföldi érdekeltséggel rendelkezõ vállalkozásoknál 6005 ezer Ft/fõ, a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásoknál ezzel szemben mindössze 2786 ezer Ft/fõ. Hasonló tendenciák figyelhetõk meg az egy fõre jutó hozzáadott érték mutatók területén is: a szakágazat átlagában az egy fõ által elõállított hozzáadott érték 1328 ezer Ft/fõ, a külföldi érdekeltséggel rendelkezõ vállalkozásoknál 1972 ezer Ft/fõ, a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásoknál pedig 986 ezer Ft/fõ. A termelékenység területén mutatkozó kiemelkedõ, több mint kétszeres eltérések fõ okait a következõkben látjuk: • termékszerkezet közötti különbségben, • a szervezeti mûködés hatékonyságában, • a korszerûbb technikai háttérben, valamint • a következetes marketing tevékenységben. A külföldi tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezõ vállalkozásoknál a technikát folyamatosan korszerûsítik, fejlesztik. Az elmúlt három évben az összes beruházás 65,6 %-a ezen a területen valósult meg. A kedvezõtlen folyamatokat, annak okait a szakemberek rendszeresen elemzik és folyamatosan felhívják a gazdaság irányítóinak figyelmét az elvégzett vizsgálatok alapján leszûrhetõ következtetésekre. A tapasztalatok alapján azonban úgy tûnik, hogy a számtalan felhívás ellenére a szakágazat teljesen magára marad, és a folyamatok megfordítására, de még megállítására sincs sok esély. Ezzel, az intézkedések elmaradása miatt, az ipari átlagnál nagyobb jövedelmezõségû ruházati vállalkozások is kerülhetnek felszámolás sorsára, növelve a munkanélküliséget. Galambos Attila A textil- és ruházati ipar fôbb külkereskedelmi mutatói 2003. január–március Kivitel Behozatal millió Ft 2003/2002 millió Ft 2003/2002 % %

A foglalkoztatottak létszámának alakulása Foglalkoztatottak 2002. március 31. 2003. március 31. száma

1–19 20–249 250–499 500 fölött

2606 916 75 35

2793 891 65 28

A külföldi tulajdonosi érdekeltségû vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a hazai textil- és ruhaipari szakágazatokban. A 2001. évi statisztikai adatok alapján a külföldi érdekeltségû vállalkozások • a saját tõkébõl 54,9 % • a nettó árbevételbõl 55,1 % • a foglalkoztatottak létszámából 34,6 % • a hozzáadott értékbõl 51,4 % • beruházásokból 65,6 % részarányt képviseltek. E statisztikai adatok összefüggéseinek részletesebb elemzése alapján megállapítható, hogy a legnagyobb eltérések a külföldi tulajdonosi érdekeltségû és a tisztán hazai tulajdonosi vállalkozások között mutatkozik. Az

Textilrost és -hulladék

2 326

84,1

6 077

92,8

Textilfonal, szövet és egyéb textilipari készgyártmány

30 181

99,3

63 613

90,7

Ruházati cikk és öltözet kiegészítõ

77 551

86,8

40 835

99,8

A textil és- ruházati termékek export és import forgalmának relációs megoszlása %-ban

Behozatal EU országok CEFTA országok Fejlõdõ országok FAK országok Egyéb országok

78,7 11,5 0,6 2,2 7,0

Kivitel 65,6 10,6 13,7 1,7 8,4


85

PIACI

HELYZET

Fôbb kiemelt termékek export értékesítésének és import beszerzésének alakulása

Mértékegység Fonalak ebbõl: pamut gyapjú Szövetek ebbõl: pamut gyapjú Szõnyeg és más textil alapú padlóborító Kötött és hurkolt ruházati cikk, kellék és tartozék ebbõl: alsóruházat felsõruházat Ruházati cikk, kellék és tartozék (kötöttáruk nélkül) ebbõl: alsóruházat felsõruházat

Export

Import

2001

2002

2001

2002

15 143

15 871

43 090

37 987

6 531 1 401

6 318 2 243

16 875 1 436

13 578 1 896

24 847

24 655

41 458

39 651

tonna

4 225 271

3 941 231

15 649 3 441

16 767 3 034

ezer euró

12 705

12 731

41 325

43 211

ezer euró

559 472

495 005

333 853

317 495

281 690 269 239

238 866 247 630

171 535 147 486

158 390 141 913

835 531

789 837

269 632

287 664

130 464 664 126

125 673 653 384

48 779 209 774

48 196 228 019

tonna

ezer euró

Ágynemû, asztalnemû, konyhai textília

ezer euró

22 884

19 755

14 562

18 467

Használt ruha

ezer euró

2 436

2 331

13 755

14 709

A textil- és ruházati ipar termelési és értékesítési adatai 2002. szeptember – 2003. február

A textil- és ruházati ipar termelési értékének volumenindexei 2002. szeptember – 2003. február

A textil- és ruházati ipar exportértékesítésének volumenindexe 2002. szeptember – 2003. február

A textil- és ruházati ipar termelési és értékesítési volumenindexei 2002. szeptember – 2003. február

A textil- és ruházati ipar belföldi értékesítésének volumenindexe 2002. szeptember – 2003. február

86


PIACI

HELYZET

Túltermelés az elasztánfonalak piacán is A kilencvenes évek eleje óta az elasztánfonalak piacát is a túlkínálat jellemzi. Ez annak a következménye, hogy viszonylag rövid idõ alatt új kapacitások jöttek létre ill. a meglevõk is bõvültek. Az elasztánfonalak világkapacitása az 1995. évi 90 ezer tonnáról 2000-re 200 ezer tonnára nõtt. A növekedés fõ területe Kelet-Ázsia. Csak Cég

Gyártóüzemek helye

Koreában mára 63 ezer tonnára nõtt a kapacitás, és ezzel Dél-Korea a világ legnagyobb termelõjévé vált. A jelenlegi legnagyobb gyártókat az alábbi táblázat foglalja össze. Man-made fiber year book 2002 augusztus (mk) Márkanév

Kapacitás, t/év

DuPont

USA, Kanada, Nagy-Britannia, Kína, Szingapúr, Hollandia

Lycra

72 300

Hyosung T&C.Co.

Dél-Korea

Creona

25 000

Taekwang Industries

Dél-Korea

Acelan

24 600

Bayer Faser GmbH.

NSzK, USA

Dorlastan

15 000

Tongkook Synthetic Fibers

Dél-Korea

Texlon

12 000

Munkabérköltségek a textiliparban Németország nyugati tartományaiban – a valamikori Nyugat-Németország területén – igen magasak a munkabérköltségek. A textiliparban az egy órára esõ munkabér átlagosan 11,39 euró, amihez 8,56 eurót kitevõ járulékos költségek adódnak hozzá. Ez utóbbiból a legnagyobb részt a társadalombiztosítási hozzájárulás képviseli. Ugyancsak 8 euró/óra fölött van a bérjárulékok összege Belgiumban, Hollandiában és Svédországban. A textilipari bérek Dániában a legmagasabbak, ugyanakkor a bérjárulékok itt csak a felét teszik ki a nyugat-németországiaknak. Portugáliában, ahol a nyugat-európai országok között a legalacsonyabbak a bérek, a textiliparban negyed annyit fizetnek a textilipari munkásoknak, mint Németországban. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a németországi textilipari bérek nyolcadát kapják a munkások. Maschen-Industrie, 2002/11 (LK)

A változástól az Uster® márkanév további megerõsödését, újabb piacok megnyerését várják. Jelenlegi exportjuk 60 %-a ázsiai országokba irányul, de tervezik további országok bevonását is. (LK)

A hazai ruházati fogyasztás alakulása Növekedett a ruházati cikkek kereslete az elmúlt évben: 2002ben 317 milliárd Ft-ot költött a lakosság ruházatra, 21 %-kal többet, mint 2001-ben. Egy háztartásra mintegy 99 000 Ft ilyen célú kiadás jut. Ezen belül a felsõruházat iránti kereslet nõtt jobban, az erre fordított kiadások meghaladták a 173 milliárd Ft-ot. A hazai háztartások 84 %-a vásárolt legalább egyszer ruhanemût, az egy vásárlásra jutó kiadás átlagosan 3900 Ft. GfK Piackutató Intézet

Zellweger Usterbôl Uster Technologies A Zellweger Uster cég korábban a Zellweger Luwa céghez tartozott. 2003. január 21-ével megváltozott a helyzet: a Zellweger Ustert átvette az Uster Technologies cég. Az átvétel menedzsment kivásárlás formájában történt, az Európai Unió Bizottságának elõzetes jóváhagyásával. Az eddig is nagyon sikeres Uster Technologies textilipari mérõ- és minõségellenõrzõ mûszereket gyárt és ezen a téren piacvezetõ szerepe van a világon. A korábbi Zellweger Uster felsõ vezetõi most is a tulajdonosok között szerepelnek, noha ott kisebbségi részvénypakettjük van. A Zellweger Uster 470 alkalmazottját átvette az új cég. A gyártási központ és az irodák a Zürich melletti Usterben maradtak.


87

PIACI

HELYZET

Az EU aggódik a kvóták eltörlése miatt 2003. május 5-6-án került sor Brüsszelben a Textil Kereskedelmi Konferenciára a Kereskedelmi Fõigazgatóság szervezésében. A konferencia célja az volt, hogy minden érdekelt fél (fejlett és fejlõdõ országok, kormányzatok, munkaadói és munkavállaló érdekképviseletek, fogyasztóvédelmi szervezetek) ismertethessék véleményüket a 2005-ben a WTO égisze alatt bekövetkezõ változásokról, a kvóták eltörlésérõl, a kereskedelem liberalizálását célzó tárgyalásokról, illetve ezek várható hatásairól az iparra. A konferencián 70 országból több mint 800 fõ vett részt. A konferencia több mint 60 elõadása az alábbi fõ kérdésekre koncentrált: • a 2005-ben lezajló változások hatása az iparra és a kereskedelemre; • a kvóták megszüntetésének hatásai; • az ipar átalakításának stratégiái; • a dohai fejlesztési stratégia hatásai; • a fenntartható fejlõdés elõsegítése a textil és ruházati iparban; • a fair kereskedelem; • az alapvetõ munkavállalói jogok tiszteletben tartása, gyermekek foglalkoztatásának problematikája; • a preferenciális megállapodások, regionális integrációk és a multilaterális piacnyitás kérdései; A fejlõdõ országok képviselõi aggodalmuknak adtak hangot. Egyrészt attól tartanak, a kvóták megszûnését követõen más exportkorlátozó intézkedések meghozatala várható. Másrészt úgy látják, hogy nehezebbé válik számukra a piacrajutás, és a jelenleg is jelentõs exportáló országok lesznek a nyertesei a változásoknak.

Kína ruházati exportja 2002 elsõ három negyedévében Kína 5 %-kal növelte exportját a szövött ruházati cikkek körében, ami ezzel 15,1 milliárd dollár értéket ért el. Ebbõl 4,7 milliárd dollár értékû ruházati termék jutott Japánra, 2,8 milliárd dollár Hongkongra, 1,8 milliárd dollár az európai országokra (ez 26 %os növekedést jelentett!) és 1,7 milliárd dollár az USA-ra. Még jobban, 17 %-kal, 11,7 milliárd dollárra nõtt a kötöttáru-export, ami a következõképpen oszlott meg: Japán 3,1 milliárd dollár (–6 %), Hongkong 2,2 milliárd dollár (+32 %), USA 1,1 milliárd dollár (+10 %), Európa 0,9 milliárd dollár (+17 %) és Korea 0,8 millárd dollár (+64 %). Melliand Textilberichte, 2003/5 LK

Oroszország textilipara Mint az orosz gazdaság általában, az ország textilipara is bizonyos fejlõdést mutatott 1999–2001 között. Ez a rubel 1998 nyarán végrehajtott drasztikus leértékelésének volt köszönhetõ. 2001–2002-ben a fejlõdés lelassult és ma az orosz textiliparban visszaesés, a beruházások megtorpanása mutat-

88


A fejlett országok képviselõi szerint a kvóták megszüntetésével és a kereskedelmi szabályok liberalizálásával egy idõben fokozott figyelmet kell fordítani a fair kereskedelem feltételeinek biztosítására, a beviteli vámok csökkentésére (ezek most 10% és 90 % között mozognak országoktól függõen), a nem tarifális intézkedések felülvizsgálatára, a meglévõ egészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartására. Fontos, hogy az országok mind erõteljesebben vegyék figyelembe az ILO elõírásait. Aláhúzták, hogy az iparág versenyképességének növelése szempontjából a kutatás-fejlesztés és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozás meghatározó jelentõségû lehet az elkövetkezõ években. Egyetértés volt abban is, hogy fenn kell tartani a piacvédelmi eszközök aktív alkalmazását. Számos EU tagország képviselõje jelezte, szektoriális politika kialakítását tartják idõszerûnek, annak érekében, hogy a szükséges rekonstrukciókat a strukturális alapok bevonásával tudják megvalósítani. A konferencián élesen vetõdött fel Kína jelenlegi és jövõbeni szerepének kérdése, exportjának jelentõs növekedése és az általa szállított áruk árának alakulásával kapcsolatos problémák. A konferencia résztvevõi egyetértettek abban, hogy további elemzések elvégzése, illetve szûkebb körû konzultációk szükségesek a fejlesztési, szociális, munkajogi, környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatosan. A konferencián elhangzott elõadások, illetve ahhoz kapcsolódó háttér információk megtalálhatók a http://tradeinfo.cec.eu.int/textiles/conf_speech.cfm Internet címen.

kozik. A vásárlóerõ azonban nõ, a textilipar termékei iránti kereslet nagy. 2002 januárjától szeptemberéig a pamutáruk termelése 2,77 milliárd m2-re rúgott, ami 7 % növekedést jelentett. A hazai textil- és könnyûipari gépgyártás az ipari termelés 1,5 %-át teszi ki. A legutóbbi felmérések szerint az országban mintegy 200 ezer szövõgép, 34 ezer fonógép, 27 ezer körkötõgép és kb. 800 ezer varrógép van. A statisztikai adatok szerint 2002 közepén a textilipar termelési értéke 3 milliárd rubel (közel 85,5 millió $) volt, a textilgépgyártásé 2,1 milliárd rubel (72,5 millió $) volt, a varrógépgyártásé pedig évi 20 millió $ értéket képvisel. A regionális kormányok különös figyelmet szentelnek a textiliparnak, azt több régióban is kulcsfontosságúnak tartják és ennek megfelelõ terveket dolgoznak ki annak fejlesztésére, tekintélyes állami támogatással segítve azt, minthogy tisztában vannak azzal, hogy az ipar nagy mértékû mûszaki fejlesztésre, a gyárak gépparkja jelentõs korszerûsítésre szorul. Az importált textil- és ruhaipari gépeket elsõsorban Németországból, Olaszországból, Japánból és Csehországból kívánják beszerezni. A gépgyártás fejlesztése során számos vegyes vállalat alapítását is tervezik nyugat-európai cégekkel. Textile Month, 2003/6 LK

SZAKMAI

ÉLET

A TMTE küldött-közgyûlése A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület 2003. május 28-án tartotta ez évi küldött-közgyûlését. A hivatalos eseményt az „Érdekegyeztetés és érdekvédelem a textil- és ruházati iparban” tárgyú fórum elõzte meg. A nagyon fontos témát Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára vezette fel, ismertetve az „ágazati párbeszéd bizottság” megalakulását és tervezett tevékenységét.

Szakmai fórum Az ágazati párbeszéd bizottság a munkáltatók és a szakszervezetek autonóm kapcsolatát biztosítja a kormány részvétele nélkül. A PHARE támogatású projekt keretén belül ez év végéig folyik a munka, azonban az addig kiépített rendszer tovább mûködik hosszú idõn keresztül. Az ágazati párbeszéd bizottság célja többrétû, így • biztosítani a munkáltatók és szakszervezetek közötti közvetlen konzultációt, • létrehozni az ágazati kollektív szerzõdéseket, • bekapcsolódni az Európai Unió Brüsszelben mûködõ párbeszéd bizottságába. A bizottság konszenzussal alakul, egyébként a részvétel szabályait pontozásos kritériumrendszer rögzíti. A szakszervezetek esetében az üzemi tanácsok, aktív tagok száma, a szociális párbeszédben való eddigi részvétel, a kollektív szerzõdés szerint foglalkoztatottak száma, a kapcsolatrendszer, a nemzetközi szervezethez tartozás az értékelés alapja. A munkáltatók esetében a gazdasági szervezetben foglalkoztatottak létszáma, a vállalkozás nettó árbevétele, az érdekképviseletben résztvevõk mértéke, ill. a kapcsolatok, nemzetközi szervezetekhez történõ kapcsolódások szerint végzik az értékelõ pontozást. Keleti Tamás fõtitkár (Textilipari Dolgozók Szakszervezete) korreferátumában rámutatott arra, hogy a szociális párbeszéd rendkívül fontos hazánk számára az Európai Unió integrált rendszereibe való bekapcsolódás érdekében. „Lemarad aki kimarad” – fogalmazott az április 1-jén megalakult Könnyûipari párbeszéd bizottság kapcsán. Az érdekvédelem kiemelt feladatának tekinti a hazai ipar védelmét, a tisztességes kereskedelem, ill. a közbeszerzési pályázatokon történõ esélyes helytállás tekintetében. A fõtitkár végezetül beszámolt arról a közeli kormányzati elõterjesztésrõl, amely többek között a textil- és textilruházati ágazatok mûködõképességének fenntartására, a jövedelemtermelõ képesség fokozására, a piacokon való megmaradásra irányul. Tomor János igazgató (Magyar Ruhagyártók Egyesülése) – a munkaadók képviseletében – korreferátumában hangsúlyozta az érdekvédelem rendszerének átalakulását, különös tekintettel az 1999-ben az Európai Unióban kialakult párbeszéd bizottságokra. Az eddigi munkaadói érdekképviseleti gyakorlat nem vált be, ugyanakkor az érdekegyeztetés és érdekvédelem pontos jövõje még kialakulóban van, kellõen nem ismert. A szakma mûködõképességének biztonságos fenntartására, a tisztességes vállalkozások fejlesztése ill. további munkahelyek megteremtése érdekében készülõ különbözõ elõ-

terjesztések során egyre nagyobb szerep hárul az objektív adatokkal alátámasztott, jól elõkészített munkaadói szakértõi anyagokra. A sokszor szenvedélyes észrevételektõl sem mentes fórum során a résztvevõk sürgették a „textiles szakmák” valamiféle kormányzati támogatását. A közelmúltban is számottevõ leépítések ellenére a foglalkoztatottak száma még mindig jelentõs, a megmaradó vállalkozások többsége képes lehet az uniós csatlakozás után is helytállni, ha legalább valami figyelmet kap a kormányzati szervek részérõl.

Küldött-közgyûlés A TMTE XXXI. Küldött-közgyûlését dr. Császi Ferenc elnök nyitotta meg, majd Máthé Csabáné dr. fõtitkár fûzött szóbeli kiegészítést a 2002. évi közhasznossági beszámolóhoz. Ennek során kiemelte a következõket: • A TMTE fennállása óta elõször zárt veszteséges évet. A tevékenység növekedésével ugyan 50 %-os bevétel-emelkedés következett be, azonban a pályázatok utófinanszírozási rendszere miatt, továbbá költségek emelkedése és a tagdíjbevételek csökkenése következtében 2,7 millió Ft deficit keletkezett. • Az elmúlt évben két sikeres nemzetközi konferenciára és két mûszaki textilfórumra került sor, továbbá hasznos kül- és belföldi üzemlátogatásokon vettek részt a szakemberek. • Kiemelt szerepet kapott (floppy sorozat megjelentetésével, vezetõi tapasztalatcserékkel, információszolgáltatással) az Európai Unióhoz való csatlakozásra történõ további felkészülés, valamint a fogyasztóvédelem témaköre (tanfolyamsorozat, kiadvány és egyéb segédletek révén). • Megindult a szakértõi tanácsadó szolgálat, amely a textil-, ruházati- és tisztítóipari vállalkozásoknak, kereskedõknek és vevõknek ad lehetõséget a vitás kérdések megelõzésére ill. a viták békés úton történõ rendezésre. • A szakosztályi munka eredményes volt (pl. Pamutfonó Fórum Klub, Ruhaipari Szakember Fórum, Minõségi Törzsasztal, Nemzetközi Textiltisztító Konferencia, a kötõipari szakosztály üzemlátogatásokkal egybekötött szakmai találkozói stb.). A beszámoló hangsúlyozta, hogy a TMTE szakmailag eredményesen zárta a 2002. évet, a korábbinál több információt nyújtott az érdeklõdõknek, ill. szélesebb körben tudta új feladatokba bevonni az egyesület tagjait. Dobos Bertalan, a TMTE Ellenõrzõ Bizottságának elnöke a jelentést kiegészítve elfogadásra ajánlotta a 2003. évi közhasznossági jelentést. Felhívta a figyelmet a pályázatok jövõbeni fontosságára és az ebbeli tevékenység fokozására, hogy az alaptõke hozamának növelésére ill. a tagdíjbevételek várható csökkenésének ellensúlyozásra meglegyenek a források. A TMTE-nél lefolytatott fõvárosi fõügyészségi vizsgálatból eredõ feladatokról dr. Császi Ferenc elnök szólt. Ennek alapján az alapszabály a vezetõ tisztségviselõk összeférhe-


89

SZAKMAI

ÉLET

tetlenségére vonatkozó kiegészítéssel és az ellenõrzõ bizottság mandátumának idõtartamára vonatkozó kiegészítés beiktatásával módosítandó. Máthé Csabáné dr. fõtitkár a 2003.évi munka- és pénzügyi tervhez fûzött kiegészítésében a következõket emelte ki: • A TMTE-rendezvények látogatottságának fokozására kell törekedni. • A TMTE keretén belül beindított EDUTEX felnõttképzési program pótolni igyekszik a szakoktatásnál bekövetkezett negatív változásokat, ill. az élethosszig tartó tanulásban nyújt kellõ hátteret. • A 2003.évi Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében fontos a ruhaipari termelés-irányítási program, ill. a készülõ háromnyelvû textil- és ruhaipari szakszótár. • Fontos a régiós kapcsolatok bõvítése, az egyéni és jogi tagság bázisának megtartása ill. lehetõség szerinti bõvítése. • A pénzügyi terv –1,8 millió Ft-os „negatív eredményét” további takarékos gazdálkodással kell biztosítani, továbbá a pályázati feladatok teljes körû és határidõs megvalósításával fontos az egyensúlyra való törekvés. A beszámolókat követõ hozzászólásokban számos témát érintettek a közgyûlés küldöttei: • A vállalkozók jelentõsen profitálnak a TMTE nyújtotta szolgáltatásokból, így nagyobb részt vállalhatnának az Egyesület mûködési feltételeinek megteremtésében. • A TMTE stratégiája csakis az „elõre-menekülés” lehet, így a deficit vállalása egy non-profit szervezet esetében nem képezheti kritika tárgyát. • A vállalkozók pályázási lehetõségeit segítse jobban a TMTE (a pályázat szakszerû összeállítástól az együttmûködõ partnerek kiválasztásáig). • A 2006-ig szóló EU 6 Keretprogram pályázati lehetõségeivel jobban kellene élni. • A Magyar Textiltechnikában jobban mutatkozzanak be a hazai vállalkozások, fõként a szakmát széles körben érintõ információkat kellene jobban közkinccsé tenni. • Az Egyesület által biztosított innovációs ismeretek legyenek jobban technológia-orientáltak. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az érintett szakterületek mûvelõi jobban megismerhessék az újszerû anyagokat, eljárásokat, termékeket. Az EDUTEX keretében célszerû a mûszaki textíliákkal is foglalkozni. • Fontos a szakma fiatalítása, ezért mindent el kell követni a textil- és ruházati ipari szakterületek vonzóbbá tételéért. A TMTE XXXI. küldött-közgyûlése egyhangúlag elfogadta a 2002. évi beszámolókat és jelentéseket ill. az alapszabály-módosítást, jóváhagyta a 2003. évi munka- és pénzügyi tervet, és tagdíjemelésekrõl határozott. A küldöttek végül tapssal fejezték ki gratulációjukat, hogy a budapesti Textilmúzeum magas színvonalú tevékenységéért az „Év múzeuma különdíj”-ban részesült. Kutasi Csaba

90


Ahogy a pénzügyminisztérium államtitkára látja 2003. április 30-án a TMTE Ipartörténeti és Hagyományvédõ Szakosztályának szervezésében Thuma József, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára gazdaságpolitikánk idõszerû kérdéseirõl tartott elõadást az Egyesületben nagy számú hallgatóságnak. Az elõadó régi kollégaként, személyes ismerõsként üdvözölte a jelenlévõket, hiszen több évet dolgozott a korábbi Könnyûipari Minisztériumban, illetve textil vállalatoknál. Az elõadás elsõ részében összefoglalót adott az utóbbi 15 év gazdasági változásairól, ezen belül fõleg a textil- és ruházati ipar helyzetének alakulásáról. A textilipar termelése 1990-hez viszonyítva 44 %-kal növekedett (ez 2001. évi adat), 70 %-ban exportra termel, struktúrája teljesen átalakult. A ruházati ipar helyzete kritikusabb. A nehéz helyzet okai a bérmunkáltató külföldi cégek igényének csökkenésében vagy megszûnésében, a belföldi részarány jelentõs visszaesésében, a vállalatok eredményének csökkenésében találhatók meg. A textil- és ruházati ipar eredménycsökkenésének oka a magas export részarányban, az erõs forintban, a jelentõsen megemelkedett minimálbérben és az olcsó importáruk hatalmas tömegében keresendõ. Az államtitkár tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a ruházati ipar helyzetérõl a közeljövõben kormányzati elõterjesztés várható. Az elõadás második része a makrogazdaság helyzetével és kilátásaival foglalkozott. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében a változás sebessége várhatóan nõni fog, széthúzódik a mezõny. A csatlakozás pénzügyi egyenlege (a kapott támogatások és befizetéseink egyenlege) egyértelmûen pozitív, számunkra kedvezõ. A nagy érdeklõdéssel kísért elõadást – amit az elõadó mindvégig baráti beszélgetésnek jellemzett – számos hozzászólás követe. Ezekben a résztvevõk a textil- és ruházati ipar jelenlegi nehéz helyzetérõl beszéltek és elmondták azokat a gondolataikat, amelyek véleményük szerint elõsegíthetnék a kibontakozást (tisztességes versenyhelyzet biztosítása, a közbeszerzések feltételeinek javítása, a gyártmányfejlesztés fontossága stb.). A TMTE Ipartörténeti és Hagyományvédõ Szakosztálya ezúton is köszönetét fejezi ki Thuma József államtitkárnak és a résztvevõ szakembereknek ezért a sikeres szakosztályi rendezvényért. Ecker Károlyné

A TMTE 4. mûszaki textil fóruma Érdekes és témaválasztásában nagyon idõszerû volt a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület, a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter és az Euro-Köt Kft. közös rendezésében 2003. május 22-én Hódmezõvásárhelyen megtartott 4. mûszaki textil fórum. A mûszaki textíliák felhasználása ugyanis egyre szélesebb körû, termelésük világszerte növekvõ tendenciát mutat, a textilipar minden gyártási eljá-

SZAKMAI

rásra kiterjednek, és olyan fejlesztési lehetõségeket mutatnak, amelyek elõsegíthetik a nem kis nehézségekkel küzdõ magyar textilipar fennmaradását. A rendezvénynek a hódmezõvásárhelyi polgármesteri hivatal adott otthont, rendelkezésre bocsátva e célra a városháza gyönyörû dísztermét. A fórumot Csorba Mihály, a város alpolgármestere is megtisztelte jelenlétével és köszöntõ beszédével, amelyben a textilipar nagy hagyományait és fontosságát hangsúlyozta Hódmezõvásárhely, Szeged és a környezõ települések szempontjából, és reményét fejezte ki, hogy ez a tanácskozás is hozzájárul e hagyományok folytatásához. Azt, hogy milyen fontosnak tartották ezt a rendezvényt a városban, az is aláhúzta, hogy a városi televízió is megemlékezett róla esti híradójában. Kishonti Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ipari fõosztályának fõtanácsosa megnyitójában a magyar textilipar jelenlegi helyzetét vázolta. Kiemelte, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kulcskérdése a textil- és ruhaipari vállalkozásoknál a versenyképesség javítása, amely csak a magasabb hozzáadott értékû termékek fejlesztésével képzelhetõ el, ennek egyik nagyon fontos iránya lehet a mûszaki textíliák gyártásának kiterjesztése. A szakmai elõadások sorát Lázár Károlynak, a TMTE kötõ szakosztálya elnökének „A mûszaki textíliák térhódítása a 21. században” címmel tartott elõadása nyitotta meg, aki statisztikai adatokkal mutatta be a rendkívül sokféle mûszaki textilanyag nagy arányú térhódítását, példákkal illusztrálva ezek sokféleségét, ezen belül a kötött termékek fontos szerepét. Jól kapcsolódott ehhez Gyovai Ágnesnek, a Budapesti Mûszaki Fõiskola Textiltechnológia Tanszéke docensének „Alapanyagok a kötött mûszaki textíliákhoz” címû elõadása, aki a mûszaki textíliák gyártásához használt speciális nyersanyag-fajtákról adott áttekintést. Varga Gábor, az Euro-Köt Kft. helyettes ügyvezetõje „A kötött mûszaki textíliák felhasználási területei és felmerülõ gyártástechnológiai problémái” címû elõadásában a síkkötõgépen gyártható mûszaki textilanyagokra helyezte a hangsúlyt, bemutatva azokat a felhasználáso-

ÉLET

kat, amelyeket az ezeken a gépeken megvalósítható a térbeli idomozás lehetõsége nyújt. Dr. Szücs Iván, a Budapesti Mûszaki Fõiskola Textiltechnológia Tanszékének tanszékvezetõ tanára „A textilipari kutatás-fejlesztés sajátosságai” címû elõadásában néhány érdekes és szemléletes példán mutatta be a textilipari kutatási munka fontosságát és alkalmazhatóságát a gyártmányfejlesztésben. A konferenciát záró elõadásban Rácz Árpád, az Eurotex Kft. ügyvezetõ igazgatója, a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter egyik alapítója ismertette a klaszter szerepét és felépítését, bemutatva azokat az elõnyöket, amelyeket a klaszterbe szervezõdött kis cégek számára ez a forma nyújt, és beszámolva terveikrõl, amelyekkel még sikeresebbé tehetik együttmûködésüket. Máthé Csabáné dr., a TMTE fõtitkára zárszavában megköszönte a hódmezõvásárhelyi önkormányzat és az Eurotex Kft., mint házigazda cég támogatását a fórum megrendezésében. Kiemelte ezeknek a találkozóknak a fontosságát és bejelentette, hogy az 5. mûszaki textil fórum, amelyet az egyesület ez év õszére tervez, az egészségügyben használatos textilanyagokkal foglalkozik majd, ami nem kevésbé fontos fejlesztési terület lehet a hazai textilipar számára. Ezúton kívánunk külön köszönetet mondani az Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Alapítványnak, mely immár negyedik alkalommal támogatta rendezvényünket. LK

30 éves a pamutfonodavezetôk „Fórum Klubja” Tóth Béla, a hajdani Könnyûipari Minisztérium fõosztályvezetõjének kezdeményezésére 1972-ben alakult meg 15 pamutfonoda fõmérnökének, a Textilipari Kutató Intézet és a Budapesti Mûszaki Egyetem vezetõ szakembereinek részvételével a „Pamutfonó Fórum Klub”. A szakmai fórum célkitûzése a következõ volt: • a pamutfonó szakma képviselete a szakosztályon, a TMTE-n belül, • véleményezés, állásfoglalás szakmai kérdésekben, • szakmai tapasztalatszerzés (alapanyagok, technológiák, gyártmányfejlesztés, új termelõ berendezések, munkaszervezés), • szakmai, baráti kapcsolatok létesítése. A „Forum Klub” azóta is rendszeresen, évi 2-3 alkalommal tart – közvetlenül az üzemekben – szakmai vitákat, tapasztalatcserét, és alakít ki állásfoglalásokat. Az alakulás óta 113 összejövetelen 1120 fórumklub tag és 120 meghívott vett részt. Több alkalommal sor került a TMTE és az iparvezetés részére szakmai javaslatok kidolgozására is. A TMTE vezetõsége a „Fórum Klub” megalakulásának 30. évfordulója alkalmával köszönti a szakmai fórumot és a továbbiakban is számit megalapozott munkájára. GA


91

SZAKMAI

ÉLET

Nemzetközi kékfestô-patchwork kiállítás a Textilmúzeumban Május elejéig volt látható az óbudai Textilmúzeumban „Barátaink, szomszédaink” c. folt-textil kiállítás, amelyen több európai kiállító mellett ázsiai és tengeren-túli alkotások is szerepeltek. A „patchwork quilt” (pecsvörk kvilt), azaz foltvarró technikával készült szép és nagy munkaigényû textil-munka hazánkban is rendkívül népszerû. A ma 700 tagot számláló Magyar Foltvarró Céh 1989-ben alakult. Nemzetközi kapcsolataik is kiterjedtek. Tagjai az IQA nemzetközi foltvarró egyesületnek, amelyben több mint száz ország foltvarrói képviseltetik magukat világ minden tájáról. A külföldiekkel rendszeresek a szakmai találkozók, kiállítások és patchwork-ök egymás közti bemutatói, cseréi. Az idei tavaszon érdekes és egyedülálló esemény-sorozatot hívtak életre, amikor több helyszínen rendezett tárlatokkal, elõadásokkal, a hazai kékfestõ-textíliákból készült, külföldi alkotók által komponált folt-textileket népszerûsítik a „Kékfoltos fesztivál” keretében. A Magyar Foltvarró Céh 45 féle magyar kékfestõ-textíliát küldött szét 32 külföldi „foltos” számára, kérve a képviselt ország stílusának megjelenítését a foltvarrott kompozíciókon. Így került a világ minden részébe Vadász Istvánné, Sárdi János, Nagy Józsefné, Tóth Ildikó és Gerencsér Zsolt, Auth Andor, Skorutyák János, Kovács Miklós és dr. Bolyós András kékfestõ-mester terméke, majd ennek alapján született meg a64 patchwork alkotás. (Egyébként a „kékfestõ” annak ellenére „hungaricum”, hogy szász bevándorlók közvetítésével került be az országba az „indigó-rezerva” mintázási technika a XVIII. században, majd hazai egyediségével tõsgyökeres magyar textilanyaggá vált.) Az említett „Kékfoltos fesztivál” programsorozat kapcsán Gödöllõn, Pápán (egyik helyszínként a Kékfestõ Múzeumban) és a budapesti Textilmúzeumban voltak láthatók a „kékfestõ foltok”. Óbudán török, osztrák, olasz, luxemburgi, belga, francia, lengyel és USA-beli ill. kanadai patchwork-készítõk alkotásait tekinthették meg az érdeklõdõk. Számos technika (szélforgó, virágos kert, csillag, tengerész-iránytû, drezdai tányér, kalocsai hímzés jelleg, az ún. „kunyhó-blokk”, zsenília, zsugorított, gyûrt stb.) elevenedett meg a mûvekben, bizonyítva azt a sokszínûséget, amely az egységes kékfestõ textíliákból számos variációt produkált az egyéni fantázia alapján. A külföldi mûvészek elõszeretettel alkalmazták a magyar népmûvészet motívumait is. A nagyszámú csodálatos alkotás közül talán legaktuálisabb az az „Európai Uniós” folttextil, amelyen a bõvült tagság államait külön csillagokon megjelenített hímzett feliratok illusztrálják. A Textilmúzeumban április 29-én és május 1-jén délután zártkörû vetítéses elõadásokra is sor került. Ennek keretében egy japán foltvarró háromdimenziós technikát mutatott be, egy dán elõadó beszámolt foltmunkáiról, és bepillantást kaphattunk a „tivaevave” technika rejtelmeibe, ill. a Finn Foltvarró Céh életébe is. A Textilmúzeum további idõszakos kiállításai közül kiemelendõ a júniusban megnyíló P. Szabó Éva emlékkiállítás, ill. az októbertõl látható „Vasaló és vállfa kiállítás”. Idõ-

92


közben a restaurált jacquard-gép, a felújított takácsgép megtekintési lehetõsége újdonságnak számít, hasonlóan szakmai kuriózumot kínál a részben rendbe hozott és ideális környezetben bemutatott Rüti selyemszövõgép. Ezeket követõen a közeljövõben várható a „Textilipari technológiák története” c. kiállítás sorozat, ill. a távlatilag szereplõ „Zokni- és harisnyagyártás története” kiállítás elõkészületei is megkezdõdtek. Kutasi Csaba

SZAKMAI

ÉLET

Goldberger Leó emléke Százhuszonöt éve, 1878. május 2-án született Goldberger Leó textilgyáros, a magyar textilipar kiemelkedõ alakja. Budapesti és lipcsei tanulmányai végeztével 1900-ban lépett be az ükapja, Goldberger Ferenc által 1784-ben Óbudán alapított és azóta is a család által vezetett Goldberger F. és Fiai céghez. Nagy szorgalmának és rátermettségének köszönhetõen Goldberger Leó 1905-ben már az akkor részvénytársasággá alakított cég ügyvezetõ igazgatója, 1908ban vezérigazgatója lett. Az I. világháborút követõen, amikor már a társaság elnök-vezérigazgatója volt, nagy arányú korszerûsítéseket hajtott végre a cégnél, ennek köszönhetõen az 1930-as évekre a Goldberger márka már nem csak Magyarországon, hanem a világ számos más országában is jól ismertté vált. A Goldberger gyár számos szociális létesítményt is fenntartott, és Goldberger Leó saját vagyonából is adományokkal támogatta a külföldön tanuló diákokat. Tagja volt a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) és a parlament felsõházának. Életét 1945-ben tragikus körülmények között Mauthausenben fejezte be. Bár a II. világháború után államosított, majd késõbb – más pamutipari vállalatokkal együtt – a Pamutnyomóipari Vállalathoz tartozó Goldberger-gyár sajnos osztozott a szocialista nagyvállalatok legtöbbjének sorsában és tönkrement, bezárták, felszámolták, egyik épületcsoportját sikerült megmenteni a Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum számára. A múzeum gyûjteményét a magyar textil- és ruhaipari vállalatok az 1960-as években alapozták meg és ennek múzeummá fejlesztése nagyrészt dr. Endrei Walter technikatörténész és Vég László, korábbi könnyûipari miniszterhelyettes, majd a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója nevéhez fûzõdik. Az összegyûjtött anyag több kerülõ útján kapott otthont abban az épületegyüttesben, amely valaha a Goldberger család lakóháza és elsõ üzeme volt. A felújított épületben 1999-ben nyitotta meg kapuit a múzeum, amely részben a Goldberger-gyár néhány megmaradt emlékét õrzi, részben otthont ad a nagy hagyományokkal rendelkezõ, valamikor igen tekintélyes

és jobb sorsra érdemes magyar textil- és textilruházati ipar kevés megmaradt ipari emlékének, továbbá a múzeum profiljába vágó idõszakos kiállításoknak. LK

Textilmúzeum Alapítvány felhívása

Harisnyatörténeti kiállítás A Textilmúzeum Alapítvány kuratóriuma a harisnya- és zoknigyártás technikatörténeti kiállításának megrendezését tervezi. Kérjük mindazokat a régi szakembereket, akik hagyatékból vagy egyéni gyûjtésbõl olyan tárgyakkal, gépekkel, kisegítõ eszközökkel, dokumentumokkal rendelkeznek, amelyek muzeális értékûek és a kiállítás idejére kölcsön adhatók, jelentkezzenek a Textilmúzeumban Nagyné Krisztinánál az (1)367-5910 telefonszámon. Elõre is köszönjük. *** A Textilmúzeum Alapítvány kuratóriuma a harisnyagyártás technikatörténeti kiállításának befejezõ rendezvényeként tervezi a 2003-ban mûködõ hazai harisnya- és zoknigyártók

és -forgalmazók bemutatását is. Lehetõséget biztosítanak cégük történetének bemutatására, termék bemutatóra, a gyártástechnológia és/vagy cégismertetõ kiadványok, digitális prospektusok bemutatására is. A megnyitó ünnepség kísérõ programjaként megszervezhetõ a harisnya- és zoknigyártók szamai ankétja is. A kiállítás tervezett megnyitása: 2004 második féléve. Kérjük mindazon cégeket, amelyek szívesen szerepelnének a kiállításon, vagy érdeklõdnek bármelyik ajánlatunk iránt, szíveskedjenek szándékukat a Textilmúzeum Alapítványnál, Vajk Éva múzeumigazgatónál telefonon vagy elõzetes egyeztetést követõen személyesen jelezni. Cím: 1036 Budapest III. Lajos u. 138., telefon: (1)367-5910. A Textilmúzeum Alapítvány kuratóriuma


93

SZEMÉLYI

HÍREK

Ötven év Az emberek egy része életének elsõ mintegy 25 évét, a bölcsödétõl a felsõfokú oktatási intézményig valamilyen zárt közösségben tölti. Idõtálló kollektívák azonban zömmel csupán a 14–18 év közötti korban alakulnak ki, ezt mutatja az érettségi találkozókról napvilágra kerülõ számos hír. Viszonylag ritka azonban, hogy egyetemi, fõiskolai évfolyamok hasonló rendezvényeivel találkoznánk. Lehet, hogy az említett korú ifjakban van meg a legnagyobb kapcsolatteremtõ képesség, vagy talán az egyetemek, fõiskolák után a volt évfolyamtársak inkább a munkahelyi kapcsolatok révén hoznak (vagy inkább hoztak) létre ilyen eseményeket.

Egy különleges kivétel – és a kezdetek A fentiekkel szemben 2003 tavaszán 50-éves találkozót ünnepelt egy textiles kollektíva. De hogyan is kezdõdött? Alig pár évvel a II. világháború befejezése után állami döntést hoztak annak érdekében, hogy egyrészt az elõzõ évek vérzivatarainak nyomán keletkezett szakemberhiányt pótolják, másrészt a tervezett iparosításhoz megfelelõ vezetõket képezzenek. Az akkori idõk szele persze elsõbbséget adott a munkás és paraszt származású fiataloknak, ezért nem írták elõ az érettségit, de elég szigorú felvételi vizsgát tettek kötelezõvé azok számára, akik az Állami Mûszaki Fõiskola hat szemeszterre tervezett stúdiumainak hallgatói akartak lenni. Segítséget jelentett az egyéves, tanulótáborokkal is kiegészített elõkészítõ. Egy apró kis epizód. A felvételi vizsga a Móricz Zsigmond körtérnél volt egy iskolában. Az egyik vizsgáztató terembõl szomorú lány jött ki és barátnõje kérdésére ezt válaszolta: „Nem tudtam, mennyi 10-es alapú logaritmus 100.” „Nahát!” – hangzott a válasz, „hát kettõ!” És mit tesz a sors és a véletlen: a kérdezõ lánytól ugyanezt kérdezték. Fel is vették. Az évnyitóra sok százan jöttek össze. A beszédbõl az a gondolat maradt meg sokunkban, amit Vörös Imre, a késõbbi Kossuth-díjas professzor, akkori rektor hangoztatott az akkor már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet idézve: „Mindent tudni nem lehet, de azt igen, hogy mit hol lehet megtalálni.” Azután elkezdõdött az elsõ félév. A textilesek közel 80 fõs csapata a Stoczek utcai – akkor nagynak tûnõ – épületben kezdte meg a tanulást. Új volt minden: a katalógus olvasás, az „igazi” Mûegyetemen tartott, más szakmákkal közös elõadás a nagytermekben, a „zéhák”… Az akkori indexek tanúsága szerint a legkiválóbb professzorok tartották az elõadásokat és magas színvonalon folytak a mûhely- és laboratóriumi gyakorlatok is. Az oktatás kemény követelmények mellett folyt, hiszen esti jelleggel, munkaidõ után voltak az elõadások, a hét minden napján, heti 16–18 órában. Igaz, megvolt hozzá a támogatás. Segítséget jelentett, hogy napi 2 óra munkaidõ kedvezmény járt a hallgatóknak, akiknek jelentõs része már családos ember volt. Járt még évi több heti fizetett tanulmányi szabadság is. És ne feledjük: akkor még 48 óra volt a munkahét, szabad szombatnak se híre se hamva, és a textilgyárakban három mûszakban folyt a munka, vasárnap reggelig! A textilesek – pontosan 78-an – a zömmel külterületen lévõ gyárakból utaztak a Szabadság hídon át a fõiskolára, hiszen a Petõfi híd akkor még romokban volt. Létezett egy napi négyszeri utazásra jogosító hetijegy is, kifejezetten az ilyen oktatási formákban résztvevõk számára.

94


Az elsõ szemeszter vége felé, az utolsó órán, a textilmechanikainak nevezett tagozat matematika óráján – ez egy újabb sztori – feltették a kérdést: hogyan is zajlik egy kollokvium. Az elõadó ráállt és kért egy próbára jelentkezõt. Akadt is valaki, aki „kockázat nélkül” vállalta, azaz úgy, hogy ha sikerül, akkor igazinak számít, ha nem, legyen felejthetõ. Maradjon homályban mind a tanár, mind a diák neve, de azért annyit jegyezzünk meg, hogy nem könnyen osztottak „egs”nél jobb jegyet ezen a tanszéken. A próba megtörtént, a jelölt „jó” minõsítést kapott – amit persze boldogan elfogadott. Ez volt talán a legkönnyebben megszerzett osztályzata… Milyen tárgyakat tanultak a 20–30 éves diákok? A matematika mellett (ezen belül volt a félelmetes ábrázoló geometria is) fizika, mechanika, általános és textil anyagismeret, hõtan, elektrotechnika, géptan, szerkezeti anyagok, kinetika, szervezés és kémia. Ez az utóbbi tárgy – lévén mechanikai tagozatról szó – nem keltett túl nagy érdeklõdést. Egy fiatal tanársegéd azonban felkeltette a figyelmünket. Sok évtized után tudtuk meg, hogy ez nem volt véletlen: Oláh György volt az, a késõbbi Nobel-díjas tudós. Egyik félév múlt el a másik után. Nem tagadható: volt „uvé” is. De a szívósságot, kitartást, lelkesedést jelzi, hogy – legjobb tudomásom szerint – nem volt lemorzsolódás! Az elsõ két félév után alapvetõ szervezeti változás következett be. Egy 1951-ben kelt minisztertanácsi rendelet szerint a Fõiskola beolvadt a Budapesti Mûszaki Egyetembe, a textilesek a gépészmérnöki kar textiltechnológiai tagozatának hallgatói lettek. A negyedik szemeszter adta a textilgyártás minden ágának alapjait, utána az utolsó két félév már szakosítva folyt le. Négy félév után volt matematikából és mechanikából az alapszigorlat. Az alapvetõ képzés, a tervezett hat szemeszter 1953 nyarán fejezõdött be, amikor is politikából (!) kellett végszigorlatot tenni. 1953 volt tehát az „absolutorium”, a végbizonyítvány éve. A záróbankett napján hangzott el a nevezetes Nagy Imre-beszéd, amit a hajdani Borostyán étteremben rádión hallgattunk végig. Aki nem tanult tovább, diplomamunkáját hosszabb-rövidebb idõ után elkészítette és meg is védte. Akinek módja volt rá, továbbtanulhatott és az üzemmérnöki oklevél helyett okleveles mérnöki diplomát szerezhetett. Volt köztünk olyan is, aki késõbb gazdasági diplomát is szerzett. Hárman megszerezték a kandidátusi fokozatot.

Ötven év múltán A textiles évfolyam tagjai az 1953 óta eltelt öt évtized alatt többkevesebb rendszerességgel találkoztak. Tudtak egymásról, részben a szakmai kapcsolatok révén, részben a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület rendezvényein jöttek össze. Mindenkibõl lett „valaki”. Kibõl mi – ez már a tehetségen múlott, de az alapot a munkához, mégpedig a jól végzett munkához az elsõ három év adta meg. Mi sem bizonyítja jobban, hogy szinte mindenki megtalálta a helyét a szakmai életben, mint az, hogy az évfolyamból – legjobb tudomásom szerint – csak ketten választottak 56-ban új hazát. Volt, akibõl üzemvezetõ lett, volt, akibõl államtitkár – de akadt köztünk nem egy igazgató, vezérigazgató is, hogy csak néhány példát említsek. A találkozók kezdetben a híres Kárpátia étteremben voltak, de késõbb, 1990-tõl – nem tudván garantálni a feltétele-

SZEMÉLYI ket (helyiségdíj, kötelezõ fogyasztás) – átkerült a színhely a közeli Erzsébet Szálló különtermébe. A 40-éves találkozót megtisztelte jelenlétével hajdani tanszékvezetõnk, a Kossuthdíjas Zilahi Márton is, és egy késõbbi találkozón – amikor az idõ elõre haladtával már nem ötévenként, hanem évenként találkoztunk – Vékássy Alajos tanszékvezetõt köszönthettük körünkben, 90 évét meghazudtoló bámulatos frissességében. Sajnos ma már mindkettõjükre csak emlékezni tudunk. Az ÉLET ez alatt az ötven év alatt nagyot fordult. A találkozások egyikén valaki elmondta, hogy annak idején milyen nagy dolog volt, hogy egy gyapjúszövõgép 96 vetést produkált egy perc alatt. És a szellemi munka milyen nagy vívmánya volt a kézzel tekert Facit számológép, amit, amikor már áram hajtotta, „csúcstechnikának” éreztünk. És volt logarlécünk! A gyors és pontos számítás nélkülözhetetlen eszköze, a „mérnökség” jelképe! Bizony, a mai idõkben sok egyetemista talán nem is hallott róla… Az idõ õrölte a maga malmát – a találkozók résztvevõinek száma sajnos egyre csökkent. A rendszerváltás már csaknem mindenkit nyugdíjasként ért. Biztos volt és talán van is olyan évfolyamtársunk, akit szem elöl tévesztettünk, hiszen a találkozókat szervezõket sem kímélte a sors. Nem biztos, hogy mindig mindenkit sikerült elérni. Így volt ez a jubileumi 50-éves találkozón is, ahol egy elveszettnek vélt „fiút” köszönthettünk, akire véletlenül akadt rá egyikünk.

A jubileumi találkozó 2003 márciusa. – Sok éve ez a tavaszi hónap vált be legjobban. Akkor még nincs sok munka a kiskertben, nem kezdõd-

HÍREK

nek el a nyugdíjas szabadságok. És a hét középsõ napja is jónak bizonyult, mert se nem a hét eleje, se nem a vége. Az idõközben 70 év felettivé korosodott hajdani „gólyák” 2003. március 19-én a szokásos idõpontban, délelõtt 10 órakor találkoztak, megõrizve a régi jó szokást: pontosan. Többen családtagjaikkal együtt érkeztek. A létszám nem volt teljes, néhányan egészségi okokból sajnos nem tudtak eljönni. Talán furcsa, de azóta többen is megkérdezték: mirõl tudtok órák hosszat beszélgetni? Arról, hogy milyen szép volt régen? Nem, mert ez azért tûnik különösen szépnek, mert fiatalok voltunk. Hát akkor arról, hogy kinek mije fáj? Arról sem, mert ez szinte „tabu” téma, hiszen bárki el tud mondani annyiféle panaszt, amivel egy kórházat lehetne megtölteni. Egészen egyszerûen: beszélgetünk, ami a mai gyors életben bizony lassan kimegy a divatból. Elõkerülnek családi fényképek, elmondjuk egymásnak, ki hol járt, mit csinált egy év alatt. És persze – mert ez az élet rendje – „leltárt” is csinálunk, ami sajnos mindig negatív eredménnyel jár… Érdekes, hogy szinte mindenki „csinál valamit”. Van, aki hobbiból, van, aki hivatástudatból. Többen aktívan részt vesznek az ország tudományos, gazdasági életében. Néhányan úgy vélik, hogy az aktív foglalatoskodás mellett nehezebben lesz beteg az ember, vagy más szóval: ha valaki valamit, ami neki fontos, hasznos, csinál, az nem ér rá magával foglalkozni. Az 50-éves találkozó, amint a fotó is mutatja, jó hangulatban zajlott le. Ki tudja, hányunknak, de 2004-ben lesz ötvenegyedik is! KrónikáS

Az 50-éves találkozó résztvevôi: Álló sor, balról jobbra: Feltein János, Gál Ferenc, Kaiser Ferenc, Künstler Ferenc, Komlós Sándor, Dr. Szabó Imre, Hernádi József, Kôhalmi Konrád, Zimonyi A. László, Dr. Vass György Ülô sor, balról jobbra: Pusztai Jánosné Balogh Rózsi húga, Kaiser Ferencné, Kôhalmi Konrádné, Dr. Szabó Imréné, Pusztai Jánosné Balogh Rózsi, Kormosné Pallagh Mária


95

SZEMÉLYI

HÍREK

Szôdy Ferencné

Dr. Fritz Hadwich 84 éves korában, 2003. április 2-án elhunyt dr. Fritz Hadwich, a Brémai Pamuttõzsde pamutlaboratóriumának volt vezetõje. Aktív és tekintélyes tevékenysége révén az általa vezetett intézmény nemzetközi hírûvé vált. Dr. Hadwich több alkalommal is járt Magyarországon. A nemzetközi keretek között rendezett nyersanyagkonferenciákon kimagasló színvonalú elõadások tartásával a magyar szakemberek körében is elismerésre tett szert, és sok magyar szakemberrel rendszeres kapcsolatot alakított ki. A szakmai kör és mindazok, akivel szakmai illetve baráti kapcsolatban volt emlékét tisztelettel õrzik meg. GA

1937–2003 Elhunyt Szõdy Ferencné, a Than Károly Vegyipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese, a textilvegyipari ágazat vezetõje, az iskola mûhelyfõnöke. 1963-ban kezdte meg oktatási tevékenységét abban az iskolában, ahol õ maga is végzett. 1969-ben technikus tanári oklevelet szerzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Oktatói tevékenysége mellett számos szakkönyv és tankönyv létrehozásában vett részt, részben egyes fejezetek írójaként, részben lektorként. Számos szakmai elismerésben, kitüntetésben volt része. Nyugdíjba vonulása után is tovább dolgozott az iskolában, egész 2002 nyaráig. Egyik legaktívabb tagja volt a TMTE Textilvegyész és Kolorista szakosztálya vezetõségének. Váratlan halála nagy vesztesége szakmánknak. Emlékét szeretettel megõrizzük.

2003. évi NÍVÓDÍJ-PÁLYÁZAT a textil és textilruházatipari témákban készülô diplomatervekre és szakdolgozatokra 1. A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület és a Rejtõ Sándor Pro Technológia Alapítvány a Könnyûiparért, Nívódíj pályázat kiírásával kívánja ösztönözni azokat a szakirányú, felsõfokú képzésben részesülõ hallgatókat, akik diplomatervük, vagy szakdolgozatuk megvédésével a textil és textilruházati ipar mûszaki-gazdasági haladását elõsegítõ feladatokat dolgoznak ki. 2. Nívódíj pályázat a következõ felsõoktatási intézmények 2003. évben végzett hallgatóit érinti: – BME Polimertechnikai és Textiltechnológiai Tanszék, – BME Mûanyag és Gumiipari Tanszék – BMF RSKK Textiltechnológiai Tanszék, – BMF RSKK Ruházati Tanszék, – Iparmûvészeti Fõiskola Textil Tanszék mesterképzõs hallgatók, – Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék közgazdász hallgatók Pályázni lehet fenti szakokon végzett hallgatók megvédett, ötös érdemjegyû diplomaterveivel, illetve szakdolgozataival.

Beküldési határidõ: 2003. július 10. 3. A pályázók diplomaterveiket az illetékes tanszéken keresztül, annak igazolásával juttathatják el a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület Titkárságára (1027 Budapest, Fõ u. 68.) Ezzel egyidejûleg kérjük megküldeni azt a postacímet, ahol a pályázókat a pályázati eredményrõl értesíthetjük. 4. A pályázatok elbírálása 5 fõs bíráló bizottság által történik. A bizottság tagjait a pályázatot kiíró szervezetek kérik fel 5. Pályadíjak:

I. díj:

30 000,- Ft

II. díj:

25 000,- Ft

III. díj:

15 000,- Ft

A kiíró szervek díjkeretén felül a Oktatási Minisztérium Innovációs Különdíjjal járul hozzá a pályadíjakhoz, melyet a zsûri a kiemelkedõ innovációs értékû szakdolgozatok, diplomatervek díjazására fordít. A bíráló bizottságnak jogában áll több pályadíjat kiadni és a díjakat átcsoportosítani. 6. A díjakat a kiíró szervezetek képviselõi egy novemberi szakmai rendezvényen adják át, melynek pontos idõpontjáról a díjazottakat levélben értesítik. 7. A bizottságok külön javaslatot tesznek a diplomatervek rövidített összefoglalásának Magyar Textiltechnikában való megjelentetésére.

96


TECHTEXTIL 2003: Az eddigi legnagyobb

Recommend Documents