AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.02 2.18 5.20
Távszerviz a mezőgazdaságban – „e”-világ Tárgyszavak: távszerviz; elektronikus adatátvitel; e-szolgáltatás; mezőgazdasági gépek, trend.
A nagymértékben szakosított betakarítógépek elvárt rendelkezésre állása érdekében egyre több mezőgépgyártó alakít ki olyan távszervizt, amely adatátvitellel áll kapcsolatban a távoli felhasználókkal. Az e-szolgáltatások sokrétű lehetőségeinek következetes használata érdekében az szükséges, hogy a gépre vonatkozó diagnosztikai adatokat feldolgozzák, pl. a neuronhálózatra (fuzzy-eljárásra) alapozva. Ez a feldolgozás automatikusan, számítógépes eljárásokkal értékeli a nagy értékű távoli gépek adatait. Megnövelik az ilyen rendszerek hatékonyságát a kiegészítőleg felhasználható szakértői ismeretek és így a gép állapotát részletesen lehet jellemezni. Az adatok és tapasztalatok összegyűjtése a jövőben a gépek megelőző karbantartását is előkészíti. Új alapokra helyezhetők a gyártók és üzemeltetők szerződései. A távszerviz kialakítása, fejlesztése egy sor vizsgálatot igényel mind a gyártó, mind a felhasználók részéről. Miután a műszaki megvalósíthatóságot áttekintették, tisztázni kell a gazdaságosságot, a biztonsági és jogi előírásokat, az elektronikus szolgáltatás kommunikációs feltételeit, a felekre érvényesítendő szabályozást, normákat.
A távszerviz vonzereje és korlátjai Az e-szolgáltatás egyik legnagyobb vonzereje, hogy a töredékére csökkenti a szerviz helyszíni beavatkozásokkal járó (pl. utazási és szállás-) költségeit. További előny, hogy az e-szolgáltatás javítja a berendezések rendelkezésre állását, sokkal rövidebb a termelés géphibák miatti kiesése. Az e-mail, rövid szöveges üzenet (SMS) és más távközlési kapcsolatok révén a távoli szakértők tanácsokkal, korszerű eljárásokkal megelőzhetik a súlyosabb következményekkel járó hibákat, konzultációkat folytathatnak az észlelt rendellenességek megszüntetésére javasolt intézkedésekről, azok időzítéséről, szükséges eszközeiről. A távszervizhez érzékelők is szükségesek, azonban csak a legkorszerűbb konstrukciókon működnek az ilyen funkciókat hatékonyan teljesítő érzékelők, regisztrálók, beavatkozó és kijelző egységek. A gép konstrukciós szakaszában
kellene figyelembe venni, hogy a gép miként lesz képes előre jelezni a rendellenességeket, várható kiesést, az éppen szükséges karbantartó műveleteket. Az internet megjelenése arra kényszeríti a konstruktőröket, hogy egységesítsék a távszervizbe kapcsolt berendezések vezérlésének architektúráját. Az elterjedés tárgyi feltételei közé tartozik, hogy a korábban gyártott vezérléseket az új követelmények szerint átalakítsák. Ki kell építeni a modemes, illetve ISDN-kapcsolódásokat, és a távszerviz más alapvető fogadási feltételeit. Az e-szolgáltatás elterjedését segíti, hogy a számítógéppel segített (CAD) tervezést egyre több gépgyártó alkalmazza, és a felhasználók számítógépes háttere is rohamosan fejlődik. Megfontolást érdemelnek a távszerviz jogi keretfeltételei, amelyek ma még sok országban kialakulatlanok. Rendezést igényel például a gyártócég és az üzemeltető jogviszonya, és az is hogy a fellépő károk esetén milyen felelősségi, biztosítási feltételek vehetők figyelembe. Nem zárható ki, hogy a távoli szakértő hibás utasítást ad, és az sem, hogy a távszerviz végrehajtása személyi sérüléssel járó balesetet okozhat az üzemben. Lényeges kérdés az adatok biztonságos kezelése, hiszen a távszerviz lényege, hogy megengedettek a külső beavatkozások a gépvezérlésbe. Minden műveletet, a teljes munkafolyamatot megfelelően dokumentálni kell. Ezzel az esetenként bekövetkező káresetek jogi viszonyait kellően tisztázni lehet.
Távszerviz-szolgáltatás mezőgazdasági gépekhez Az önjáró mezőgazdasági gépek növekvő teljesítménye és sajátos alkalmazási feltételei indokolják a távszerviz alkalmazását, arra is tekintettel, hogy az igen rövid betakarítási időszakban a lehető legnagyobb rendelkezésre állást követelnek meg. A nagy tömegű termény elszállítását szigorú ütemezéssel szervezik, ezért is törekszenek a géplánc lehető legkisebb kieső idejére. Több tényező alakítja a termelési folyamat kieső időivel járó költséget és veszteséget: – Ameddig hibás a gép, addig leáll a teljes szállítási lánc, de a fix költségek az állásidő alatt is mutatkoznak. – A betakarítás ráfordításai megnövekszenek, és a karbantartás színvonala egyéb módon is befolyásolja az üzemi eredményt, pl. a betakarítás nagyobb veszteségei, a rosszabb minőség, a hozamok romlása és hasonlók következtében. – A terményekre vonatkozó szállítási szerződés előírásainak teljesítése (pl. a vállalt szállítási ütemezés) a kieső gépidők miatt veszélybe kerülhet, és vannak olyan műveletek, amelyeket (pl. a korai fagyok miatt) csak meghatározott hetekben lehet elvégezni. A alkalmazók elsődleges érdeke, hogy a gépeket maximális rendelkezésre állással (ha lehet kieső idők nélkül) üzemeltessék. A mind jobban szakosodott mezőgazdasági gépek haladéktalan helyettesítése nagy nehézségekbe
ütközhet, nem kölcsönözhető a közvetlen szomszédoktól, mint pl. egy hagyományos szállítóeszköz. Jelentős érdekek fűződnek a rendelkezésre állás növeléséhez – a betakarítás optimális időszakban való megvalósítása mellett – arra is tekintettel, hogy ezzel növelhetők a hozamok. A termelés fix költségei nem változnak, a termény egységére jutó üzemfenntartási költségek azonban csökkennek, ha a rendelkezésre állást megnövelik.
A távszerviz műszaki eszközei Az 1. ábra vázolja a korszerű mezőgazdasági gép távszervizrendszerének helyi egységeit, amelyek az úgynevezett CAN-Bus vonalon tartják a kapcsolatot a kezelő elektronikai készülékeivel, valamint a távoli gépdiagnosztikai munkahellyel. Az ábrán a „prioritás” kapcsolat az önjáró gép pillanatnyi vezetésének információit jelzi, ez alapján kormányozzák a gép haladását, valamint a műveletek alapvető beállításait.
navigációs rendszer gépdiagnosztikai rendszer
kommunikációs illesztőegység
a gép vezetője
biztonsági rendszer automatikus vezetés
gépkezelés kijelzője
kormányzás információi
prioritás
vezérlő- és szabályozórendszer
CAN-Bus y y y y y y y
3 nyomáskapcsoló 4 nyomásérzékelő 2 szögtávadó a kormányzáshoz 1 meredekségérzékelő töltésszintkapcsoló hidraulikaolaj hőmérséklete motor hőmérséklete
érzékelők
beavatkozó szervek
kormányzás
1. ábra Korszerű mezőgazdasági gép távszervizzel tartott kapcsolata
A vezérlő- és szabályozórendszer alrendszerei a következők: – a navigációs rendszer – a gépdiagnosztikai rendszer – a biztonsági rendszer – az automatikus vezetés rendszere. Az adatvonalon tartják a kapcsolatot a vezetőfülkében elhelyezett irányítástechnikai eszközök és a távdiagnosztika eszközei az érzékelőkkel és beavatkozó szervekkel, továbbá a kormányművel. Az „érzékelők” az ábrán vázolt önjáró mezőgazdasági gép esetén a következők: – Nyomáskapcsolók (3 db) – Nyomásérzékelők (4 db) – Szögtávadó a kormányzáshoz (2 db) – Meredekségérzékelő (1 db) – Töltésszintkapcsoló – Hidraulikaolaj hőmérsékletének érzékelője – Motor hőmérsékletének érzékelője. A távszerviz részére modem útján továbbítják az érzékelők jeleit, és a modem fogadja a beérkező jeleket. Megfelelő adatsűrítéssel, illetve szűréssel adják át a távoli munkaállomásnak az érzékelők jeleit. Rendszerint előre meghatározott szűrési kritériumokat alkalmaz a rendszer. A távközlési hálózat nem fedi le a mezőgazdasági gépek munkaterületét, ezért a mobil távközlést is alkalmazzák, mégpedig SMS-üzenetként, ezzel legfeljebb 160 jelből álló állományok továbbíthatók. A mezőgazdasági gépbe épített számítógép (JOB-PC) olyan puffertárolót tartalmaz, amely valós időben befogadja az érzékelők adatait, és azokat adatvesztés nélkül később képes a vonalra adni, illetve SMS-ben leadni.
A távszerviz feladatai A géptől átvett jelek alapján elvégezhető a gép távoli diagnózisa, bár ennek bizonyos korlátaival is számolni kell. A távszerviz jelzi, ha a tűréshatárt átlépnék a helyszínen mért adatok. A gyakorlatban az összegyűjtött adatok összehasonlítását nehezítik a helyi talajviszonyoktól, az éppen érvényesülő időjárási feltételektől függő ingadozások. Egyes paraméterek a betakarított termény jellemzőitől függően is ingadozhatnak. A távszerviz közreműködése folyamatossá válhat az üzemzavar észlelésétől kezdődően. A gép kezelőjével mobiltelefonon veszik fel a kapcsolatot, és pontosítják a továbbított jelek alapján a távolban összeállított előzetes gépdiagnózist. Mind a gép kezelője, mind a távszervizben dolgozó azonos munkafelületet kezelhet a számítógépén. A párbeszéd során a távszervizben véglegesíthetik a gépdiagnózis megállapításait, ugyanakkor a gép kezelője meg-
kapja a szükséges útmutatásokat az észlelt rendellenességek megszüntetésére, a nagyobb géphibák megelőzésére. A közvetlen előnyök mellett fontos hatás, hogy a távszerviztől kapott információk alapján ismereteket szereznek a gépek kezelői, áttekinthetőbbé válik a gépen működtetett diagnosztikai rendszer. Az elvégzett költségkalkulációk szerint az itt bemutatott távszervizmodul, valamint az adatátvitel nem egészen 1%-kal növeli a nagy értékű mezőgazdasági gép egy üzemórájára jutó költséget. Amennyiben néhány órával csökkenthető ezzel a rendszerrel a gép kieső ideje, ezek a többletráfordítások már megtérülnek.
A távszerviz jelkiértékelése neuronhálózattal A távszerviz elősegíti az észlelt rendellenességek lehető leggyorsabb elhárítását, és ezzel a kieső idők csökkenthetők. A fejlesztési célok azonban ezen túlmutatnak, az a fő törekvés, hogy a távszerviz a potenciális üzemzavarokat teljesen elkerülhetővé tegye. Bevált eljárások segítik pl. a kopási folyamat figyelemmel kísérését, főleg a leginkább igénybe vett alkatrészek felügyeletével. Ilyen gépfelügyeleti rendszerekhez viszonylag sok és drága érzékelőt építenek a gépbe. A fejlődés új távlatait nyitották meg a neuronhálózatokra épített távdiagnosztikai és távfelügyeleti rendszerek. Pl. egy önjáró cukorrépa-betakarító gép alapvető jeleit felhasználva következtetnek az esetleg fellépett rendellenességekre. Néhány mérési jel, amelyet a távszervizhez továbbítanak a gépen elhelyezett számítógép és elektronikus egység segítségével: – az olaj hőmérséklete a tartályban – a forgóvillára ható nyomás – a felhordószalag kijelölt helyein a nyomás és a fordulatszám – a répakiemelő szerkezet kijelölt helyére ható nyomás – a répakivető tengelyre ható nyomás. A szántóföldi terepmérések során észlelt egyik jellegzetes üzemzavar, hogy a felhordószalag eltömődött. Olyan jelkiértékelő modellt alakítottak ki, amely képes a gép rendszerének egészét jellemezni az említett mérési adatok feldolgozásával. Ehhez neuronhálózatot állítottak össze, a 2. ábrán vázolt három értékelési szakasszal. A modell a következő szerkezetű logikai feltételt alkalmazza, pl. az „r2” jelű értékelési szabályban, felhasználva a „v” jelölésű változók aktuális értékeit, valamint a technológiai összefüggéseket kifejező súlyokat. r2: ha v2 = „nagyon nagy” és v6 = „nagyon kicsi”, akkor a „VÉSZJELZÉS” A szabály alapján a példában vázolt gép 3 döntési alapesetét jelzi a modell: „VÉSZJELZÉS”, „MUNKA” vagy „ÜRESJÁRAT” üzenettel.
hidraulikaolaj hőmérséklete
v1
felhordószalag fordulatszáma
v2
a répakiemelő szerkezet maximális nyomása (balról/jobbról)
v3
a répakivető tengely nyomásesése
v4
nyomásesés a mellső forgóvillán
(1)
µ2(2)
µk(1)
nyomásesés a hátsó forgóvillán
v7
vészjelzés
r1
r2 munka
µ3(4)
v5 v6
µ3(1)
µk(2) µ1(3) µ3(3)
µ1(5)
nyomásesés a felhordószalagon
a bemenő adatok rétege
µ1
r3
µ3(5)
µk(5) µ3(6)
… µ6(7)
üresjárat
rk
µ3(7) µk(7) súlyozás (fuzzy-elven)
szabályok
a kimenő adatok rétege
2. ábra Neuronhálózat 3 rétegű fuzzy-perceptronnal
A neuronhálózat állapotának megjelenítése A 3. ábra (eredeti feliratokkal) szemlélteti a NEFCLASS-PC modell (Version 2.01) állapotjelzésének kétdimenziós osztályozási eljárását. A baloldalon láthatók a modell tanítási szakaszában közölt 3 állapot mérési adatai: a pontozással határolt két foltba tartoznak a vészjelzés esetén észlelt, szélsőséges (nagyon nagy) mérési értékek, pl. felhordószalag fordulatszáma (v2) alapján. A jeleket a fuzzy-eljárásnak megfelelő súlyokkal kombinálja az r2 döntési szabály, és a súlyok összege egységnyi. A szaggatott vonallal határolt mérési eredmények az ábra jobb oldalán a tényleges terepmérésekből adódnak, és a folytonos vonallal határolt üresjáratra is megadhatók az ennek megfelelő mért jelek (itt háromszöggel határolva). A zavartalan üzemeltetés tartományai ezeken a kétdimenziós kiértékelési ábrákon jól áttekinthetők, és az optimális viszonyokhoz képesti pillanatnyi helyzetet a távszerviz folyamatosan felügyelheti. A Braunschweigi Műszaki Egyetem által fejlesztett NEFCLASS program gyakorlati alkalmazása még további vizsgálatokat igényel, és a jelenleginél szélesebb adatbázisra van szükség. A jövőben az ilyen távdiagnosztikai rendszerek gyakorlati alkalmazása valószínű, azzal az előnnyel, hogy a távszervizben is figyelemmel kísérhetők a
gép és kritikus részeinek pillanatnyi állapotára jellemző változások, előre jelezhetők a kialakuló rendellenességek.
a modell tanításának adatállománya
terepmérések adatállománya
üresjárat (1. osztály) tévesen besorolt egyes adatcsoportok
normál üzem (2. osztály) vészjelzés (3. osztály)
3. ábra A NEFCLASS program eredményeinek kétdimenziós ábrázolása Az adatbázis bővítésének célja, hogy a gépdiagnosztikai alapadatokat összekapcsolhassák más információkkal, mint pl. a talajviszonyok, a konkrét időjárási feltételek. Ezeket a fontos környezeti információkat is képes feldolgozni az itt vázolt döntési eljárás.
A távszerviz megállapításainak megjelenítése Az e-szolgáltatáshoz kialakított adatbank sokféle azonos gépre, ezek egyező főegységeire, alkatrészeire tartalmaz adatokat. Támogatják a távszervizt az alakzatok felismerésére és az adatbázis tartalmi feldolgozására alkalmazott bevált programok (Data Mining, Knowledge Discovery in Databases). Az említett eljárások az e-szolgáltatásokat igénybe vevők számára olyan adategyütteseket képesek önműködően összeállítani, amelyek korábban nem is léteztek, vagy ismeretlenek voltak a felhasználók körében. Ilyen összeállításokra a hagyományos adatfeltáró módszerek nem lennének képesek. Az egyes felhasználók kiemelhetik a számukra valóban lényeges gépdiagnosztikai és egyéb információkat, és szükség esetén új szempontokat kapnak a további vizsgálatokhoz, adatkeresésekhez. Az 4. ábra arra mutat példát ún. pókhálódiagrammal, hogy a távszerviz megállapításai miként jeleníthetők meg, összefoglaló jelleggel.
hidraulikaolaj szintje
figyelmeztetés határa
hidraulikaolaj szűrője hidraulikaolaj minősége
a gép állapota mechanikus főegységek állapota
motorolaj állapota
a gép beállításának határértéke levegőszűrő
hajtómű állapota
hűtővíz töltési szintje
4. ábra Pókhálódiagram a mezőgazdasági gép állapotának fontosabb mutatóival A normalizált mérési eredmények között szerepel ebben a példában: – a hidraulikaolaj szűrőjének állapota, – a hidraulikaolaj töltési szintje, – a hidraulikaolaj minősége, – a motorolaj töltési szintje, – a levegőszűrő állapota, – a hűtővíz töltési szintje, – a hajtómű állapota, – a gép mechanikus egységeinek állapota. A pókhálódiagram legkülső határvonala a „leállítási határ”, amely az üzemzavart okozó rendellenességekre jellemző. Ehhez képest kisebb üzemzavarokra utal a belső kör, ez a „figyelmeztetés” határa, amelyet ebben a példában már átlépett a hidraulikaolaj minősége és veszélyes közelségbe került a hűtővíz töltési szintje. Ugyanakkor a hajtómű csaknem megfelel az új, kifogástalan állapotának. A távszerviz munkaállomásán és a gépkezelő képernyőjén figyelemfelhívó jelzéssel jelenítik meg a rendellenességeket jelző állapotokat. Minden üzemfenntartási, felújítási tevékenység átalakítja ezt a szemléltető ábrát és javítja a gép állapotát, növeli a rendelkezésre állását. Az eszolgáltatás arra is lehetőséget ad, hogy a figyelmen kívül hagyott figyelmeztetést, vészjelzést követően azonnal leállítsák a gépet, mielőtt nagyobb károsodások vagy biztonsági kockázatok mutatkoznak.
Ezek a rendszerek a gép egészének állapotáról tájékoztatnak, azonban az egyes alkatrészek hátralevő élettartamának hosszát nem jelzik. Bizonyos kiindulóadatok alapján számítható az érintett alkatrészek várható élettartama, matematikai statisztikai eljárásokkal.
A távszerviz adatbankjában tárolt adatok Az eddig ismertetett alapadatok a gép állapotára vonatkoztak. Ezeken túlmenően is tárolnak hasznosítható adatokat a távszerviz adatbankjában. A fontosabb adatkörök a következők: – Belső kommunikációk (pl. feljegyzések, e-mail levelek, telefonforgalom). – Az üzemvitel űrlapjai (pl. vizsgálati jelentések, faxok, más írásos közlések). – Termelési dokumentációk (pl. tervek, kezelési útmutató, darabjegyzékek stb.). – Garanciakérelmek, kereskedelmi jellegű információk. – Információ a szervizmunkáról (pl. szerelési jelentések). Az adatbank tartalma sokféle felhasználói csoport számára elérhető, mint például a következők: – Ügyfelek, amelyek lekérdezhetik az üzemeltetés aktuális adatait és az elszámolásokat, a teljesítményadatokat, és gyors gépdiagnosztikai, hibaelhárítási szolgáltatásokat vehetnek igénybe. – A szerviz munkatársai, akik tanácsokat adnak az ügyfeleknek, távdiagnózist végezhetnek, figyelemmel kísérik a karbantartási szerződéseket, jobban tervezhetik a szervizmunkák szervezését. – A konstrukciós munkát végzők, fejlesztők, akik elemzik a tényleges terhelést, kimutatják a jellegzetes hibahelyeket, vizsgálják a gép prototípusát. – Sok egyéb felhasználó is igénybe veszi az adatbázist, pl. a értékesítő hálózat, a beszerzők stb.. Az intelligens adatbank megnöveli a teljesítőképességet, a tényleges igényeknek megfelelően. Nem csupán az eddig beérkezett információkéréseket veszik figyelembe, hanem olyan potenciális kérdéseket is, amelyek a későbbiekben vetődnek fel.
Eladás utáni vevőkapcsolatok A mezőgazdasági gépek gyártói az e-szolgáltatás révén másként szervezhetik az eladás utáni vevőkapcsolataikat. Hagyományos szerviztevékenységekre az jellemző, hogy a szerviz helyszínre kihívott szakértői magukkal viszik a valószínűleg szükséges tartalék alkatrészeket. A helyszínen készítik
el a gép diagnózisát, majd elvégzik a szükséges hibaelhárító műveleteket, illetve karbantartást. A távszerviz teljesen más folyamatszervezést igényel, ideális esetben. Mielőtt útnak indulnak a szerviz szakemberei, már kellő információval rendelkeznek a felügyelt gépekről. Meghatározzák, hogy milyen összetételű és mennyiségű cserealkatrészre van szükség a helyszínen, és milyen felkészültségű szakértőkre tartanak igényt. A korábbiaknál kevesebb üzemzavar lép fel a folyamatos gépfelügyelet eredményeként. Végső soron javul a gép rendelkezésre állása. A gyakorlatban az e-szolgáltatás sokféle eladó–vevő kapcsolati formában vehető igénybe: • A „mobilitás garantálása” modell lényege, hogy a gyártó vállalja a gép megjavítását előre megadott időn belül, különben arra kötelezett, hogy cseregépet adjon át a javítás időtartamára, vagy a kieső időre jutó kárt, költséget, elmaradt hasznot megtérítse. • A „működőképesség (rendelkezésre állás) garantálása” azt tartalmazza, hogy a gyártó szavatolja meghatározott időszakra a gép megállapodás szerinti mértékű rendelkezésre állását. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknél a gép vásárlásának egyik lényeges döntési kritériuma ez a garancia. • A „kockázatmegosztás” (risk sharing) olyan megállapodással jár, hogy a gyártó vállalja magára a gép meghibásodásából eredő kockázatok meghatározott részét, pl. az ezzel összefüggő gépállási költségek bizonyos részét megfizeti ügyfelének. A távszerviz esetén ilyen kockázatmegosztás a gyártó által felügyelt gépjellemzőkből eredő hibákra vonatkozik. • Az „üzemeltetés modellje” szerint a mezőgazdasági gép megvásárlásakor a vevőnek nem a gép vételárát számítják fel, hanem a betakarított táblák mérete, valamint a termények mennyisége szerint meghatározott részt számolnak el ellenértékként. A gépért fizetendő minimális árat ilyen esetekben is meghatározzák.
A távszerviz korszerű elektronikus eszközei Az Andron Messenger elnevezésű SMS-kezelő alkalmas arra, hogy a távszerviz üzeneteit azonosítsák, prioritás szerint rendezzék, és a megadott címekre továbbítsák a gép vezérlőrendszeréből. A távoli címzettek az átvett üzenetek alapján folyamatosan információkat gyűjthetnek a gép rendellenes működésében érintett főegységekről, azok telepítési helyéről, az üzemeltetett gép azonosításáról, a beszerzés fontosabb adatairól, időpontjáról, a hiba kezdő időpontjáról. Az üzemzavarokról részletes jegyzőkönyv is készíthető, és ez az alapja a későbbi értékelésnek.
Sokféle interaktív szervizcsomag, valamint multimédiás alkalmazás csatlakozhat az itt vázolt e-szolgáltatáshoz. A szokásos funkciók közé tartozik az adatrendszer átvitele, állóképek átvitele, videó és audióátvitel (kétdimenziós képpel), a gép távvezérlése (remote control), párbeszédes szolgáltatások (whiteboard, chat). Kísérleti szakaszban tartanak az ember/gép párbeszédre fejlesztett technikák, amelyek révén az üzemfenntartók, szervizszakértők tájékoztatást, utasítást kapnak a vezérlőrendszertől, valamint a távoli szerviz adatbankjától. (Nádudvari Zoltán) Harms. H-H., Krallmann, J.: Teleservice von morgen – Entwicklungen und Trends. = VDIBerichte 2002. 1742. sz. jan. 29. p. 97–111. Detter, F.: Teleservice: Dienstleistung mit Zukunft. = Werkstatt und Betrieb, 134. k. 11. sz. 2001. p. 46–48. Piel, D., Koziel, R.: Fernüberwachtes Erkennen und Lokalisieren von Komponentenfehlern. = Elektrotechnik und Automation, 122. k. 17. sz. 2001. szept. p. 36–40.
EGYÉB IRODALOM Fölster, N.; Krallmann, J.; Harms, H-H.: Teleservice bei Landmaschinen – Erste Praxiserfahrungen mit einem selbstfahrenden Kartoffelroder. (Távszerviz mezőgazdasági gépekhez – az első gyakorlati tapasztalatok önjáró burgonyabetakarító gépekkel.) = Landtechnik, 57. k. 6. sz. 2002. p. 402–403.
Röviden… Szabályozott hűtés aeroszollal A forgácsoló megmunkálás során, elsősorban acélanyagok megmunkálásakor, az elengedhetetlen hűtő–kenő folyadék adagolása esetében sok problémát okoz a nagy folyadékmennyiség kezelése, következményeinek elhárítása. Érthető tehát a törekvés, hogy elkerüljék az elárasztásos folyadékadagolást. A forgácsolási folyamatokhoz még mindig nagy mennyiségű hűtő–kenő folyadékot használnak fel. A nagy folyadék- és kenőanyag-fogyasztáson túlmenőleg hátrányos a munkadarabok tisztítási igénye, a nedves forgács kezelése, valamint a permet által kiváltott bőrallergia. A legújabb irányzat a kenés minimális mennyiséggel. Ennek megvalósításakor egyrészt gondoskodnak arról, hogy megfelelő forgácsolástechnológiai paraméterek alkalmazásával elérjék a forgácsolási energia hő formájában a
forgácsba való kerülését, másrészt, hogy a forgács, minimális kenőanyag felhasználásával, optimális siklási feltételek mellett eltávozhasson. Az eljárás során, lényegesen kevesebb kenőanyagot használnak fel, mégpedig éppen annyit, amennyire a súrlódáscsökkentéses munkadarab-megmunkáláshoz szükség van. Ha az adagolás és az alkalmazási paraméterek összehangolása megfelelő, a szerszám, a munkadarab és a forgács „száraz” marad, vagyis nem marad vissza kenőanyag. Az alkalmazás műszaki alapja, hogy aeroszol mennyiségű, aeroszolképzésre alkalmas kenőanyagot porlasztással, homogén eloszlásban adagolnak a légáramba. Az aeroszolt belső csatornákon keresztül viszik a szerszámhoz. Ez ugyan egyszerűen hangzik, de megvalósítása jelenti a lényegi műszaki problémát: két lehetőség kínálkozik: a) A kenőanyagot a lehető legközelebb kell vinni a szerszámhoz és közvetlenül a szerszám előtt kell a levegővel elporlasztani. Ez igen bonyolult és költséges megoldást igényel. b) A porlasztást közvetlenül a főorsó előtt végzik el és lehetőleg ellenállásmentes úton, a főorsón keresztül vezetik a szerszámhoz. Ez kevésbé költséges, mindenütt alkalmazható és egyre inkább érvényesül. Az orsóba való hozzávezetés forgó csatlakozáson át történik. A megoldás lehetővé teszi, hogy az aeroszol nagy fordulatszámon is elérjen rendeltetési helyére. A forgó hozzávezetések, típustól függően, 30 000/min, +120 °C, 140 bar folyadéknyomásig és 10 bar minimális kenőanyag-felhasználáson használhatók. (Konstruktion, 53. k. 4. sz. 2001. p. 74.)
