Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.)
• • • • •
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tatabánya MJV Önkormányzata Bencsik János országgyűlési képviselő EDUTUS Főiskola
STRATÉGIAI PARTNEREK: • Magyar SUZUKI Zrt. • a térség autóipari beszállító cégei
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Komárom-Esztergom megye A megye lakónépessége 2013. január 1-jén 302 451 fő 2011‐ben a megyék által előállított bruttó hazai termék 5,1%‐át Komárom‐Esztergom megye adta, miközben a megyék népességének 3,8%‐a él itt 2000 és 2010 között az egy főre jutó GDP változása (83%) Budapest GDP növekedését (71 %) is megelőzte 2010‐ben és 2011‐ben az egy főre jutó GDP tekintetében Győr‐Moson‐Sopron megye után a 2. helyen állt Országos összehasonlításban kiemelkedő a foglalkoztatottsági arány: 2010‐ben a 15‐74 éves korosztályban 53%‐os foglalkoztatottságot ért el, ami a megyék között a 2., országosan a 3. legjobb mutató
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Komárom-Esztergom megye gazdasága
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Fiatal város – Tatabánya A szénbányászat 1896-ban indult a régióban Tatabányát 1947-ben 3 település egyesítésével alapították A 60-as években, a szénbányászat fénykorában a tatabányai bányák biztosították Magyarország szénszükségletének 2/3-át a bánya 15-17.000 főt alkalmazott a szénbányászat mellett a cementgyártás, alumíniumkohászat és brikettgyártás volt jelentős a szénkészlet 1987-re kimerült, a bányaüzemek bezártak Tatabányán és környékén gazdasági szerkezetváltásra, új gazdasági stratégiára volt szükség a nagymértékű munkanélküliség leküzdése céljából
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Bányászvárosból, iparváros Tudatos várospolitika, gazdaságfejlesztés a ‛90-es évektől
munkaerő-igényes iparágak letelepítése a munkanélküliség leküzdése és új munkahelyek teremtése céljából, 1994-ben a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (mai EDUTUS Főiskola) létrehozása 1996-ban - Magyarországon elsőként - a Gazdaságfejlesztő Szervezet megalapítása 1997-ben megalakul a Tatabányai Ipari Park fejlesztésére az IPH Kft., ebben az évben nyeri el a Tatabányai Ipari Park az „ipari park” címet diverzifikált ipari struktúra megteremtése az oktatás és képzés fejlesztése (Bánki Donát Térségi Szakképző Központ, EDUTUS Főiskolán műszaki képzés indítása)
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Magyar Suzuki Zrt. 1991-ben új gyár alapkőletétele Esztergomban 2004: gyártókapacitás bővítése (100 milliárdos nagyberuházás) 2011 nyarán – alapításának 20. évfordulóján – ünnepelte a kétmilliomodik kocsi elkészültét Esztergomban 3000 dolgozója mellett több mint 80 magyar beszállító cég a márkakereskedői kör és az egyéb üzleti partnerek révén a magyar Suzuki összesen mintegy 40 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá az országban az esztergomi gyárban 2013. évben több, mint 160 ezer autó készült 2014-ben a tervek szerint 170-180 ezer gépkocsi készül
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Autóipari beszállítói cégek a megyében
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
A térség fejlesztési céljai
a térségben erősíteni a K+F tevékenységet felsőfokú műszaki oktatás fejlesztése középfokú, piaci elvárásoknak megfelelő szakképzés fejlesztése innovációhoz kapcsolódó környezeti háttér megteremtése logisztikai kapacitás fejlesztése
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Kiemelt járműipari központ célja
helyi vállalatok, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása munkahelyteremtő beruházások ösztönzése összehangolt területfejlesztés EDUTUS Főiskola, mint tudományos műhely együttműködés a szakképzett munkaerő biztosítása érdekében KEM exportképességének tartós emelkedése A járműipar magas hozzáadott értékű, tudás-intenzív tevékenységeinek ösztönzése
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ felállására javaslat Tatabánya MJV önkormányzata részéről A működtető szervezet: új nonprofit gazdasági szervezet létrehozása vagy Tatabányai MJV GFSZ Nonprofit Kft. tevékenységének bővítése Programozás ütemezése: a fejlesztési tanács alakuló ülése: 2014. június a szervezet létrehozása: 2014. szeptember
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Fejlesztési Tanács feladatai koncepciók, stratégiák, éves munkaterv, projektek jóváhagyása éves költségvetés jóváhagyása kormányzati szereplőkkel kapcsolattartás Működtető szervezet feladatai:
projektötletek kidolgozása projektek, pályázatok előkészítése források felkutatása folyamatos együttműködés koordinációs feladatok ellátása
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Tatabányai MJV Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996 nyarán hozta létre Gazdaságfejlesztő Szervezetét közhasznú társaság formájában, 100 %-os önkormányzati tulajdonban. Tevékenységük: munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása „egyablakos ügyintézés” a letelepülő és a helyi vállalatok számára új üzem, gyár vagy kereskedelmi létesítmény letelepedésének elősegítése, koordinálása, ügyintézése ipari park fejlesztése gyors, pontos adatszolgáltatás és tanácsadás a potenciális befektetők számára a már működő vállalkozások, kkv-k tevékenységének segítése
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Tervezett projektek folyamatmérnök képzés indítása az EDUTUS Főiskolán szakképzési központok kialakítása kamarákkal együttműködve (Tatabánya kiemelt központ) innovációs központ létrehozása helyi innovációs KKV-k együttműködésével gépipar erősítése, bevonása a fejlesztési zónában támogatott tevékenységek közé
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Tervezett projektek
1-es főút Tatabányát elkerülő szakaszának megépítése V0 vasúti körgyűrű érintheti Tatabányát Suzuki közvetlen bekötése az M1-es autópályára Komáromi Duna híd megépítése ESZTERGOM
BÉCS GYŐR
M1
KOMÁROM
TATA TATABÁNYA OROSZLÁNY
M1
BUDAPEST
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Üzenetek, javaslatok az igénybe vehető támogatási lehetőségek és a feltételeik egyértelmű, a „növekedési zónákra szabott” kidolgozása és kommunikálása konkrét pénzügyi forrás megjelölése kormányzati felelős kinevezése, aki összefogja, koordinálja és irányítja az ágazat tevékenységét államilag finanszírozott műszaki felsőoktatás megteremtése a megyében jogi környezet egyszerűsítése a kiemelt növekedési övezetben, az ipari parkokban a mezőgazdasági művelésű területek kivonása és értékesítése esetén
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
TATABÁNYA-ESZTERGOM KIEMELT FEJLESZTÉSI KÖZPONT