1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. május 2.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Átadták a pécsi naperőművet Csaknem tizedével bővült Magyarországon a naperőművi kapacitás Arculatot és stratégiát vált az MVM Csoport
2-3 3 4
Szponzorálás MVM Koncertek: ZEnergia az utcán
5
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: a tervezett reaktorokba biztonságos technológia kerül Pert nyert az LMP: újabb költség válhat nyilvánossá
6 7
Alternatív energia Magyar-finn együttműködés a zöld megoldások fejlesztéséért Nőtt az alternatív járművek forgalomba helyezése Európában Írország lehet az EU tárolási központja Felszámolják a szolnoki napelem-gyárat
8 8-9 9-10 10-11
A hazai energiaszektor hírei Infrastruktúra és a földgázellátás biztonsága Eltérő álláspontok az atomenergiáról a csernobili évfordulón NAÜ-ellenőröket képeztek Magyarországon Késik az ELMŰ átvétele
11-12 12-14 14-15 15
Külföldi energiaszektor Összefog az EdF és a Roszatom Hamarosan bezár a legrégebbi francia atomerőmű Moszkva ismét figyelmeztetett az amerikai fűtőanyag veszélyeire Csernobil 30 éve: egy tragédia és következményei Putyin: Csernobil súlyos lecke volt az emberiségnek Még mindig öntik a pénzt Csernobilba Csernobil: a jövőre is koncentrálnak Megingott a bizalom, lendületben az ökomozgalom Hollandia kiterjeszti az atomerőművek körül jódtablettákkal ellátott körzeteit Mindenki piaci áron kapja a gázt Ukrajnában Átalakul a legnagyobb lengyel bányacég
16 17 18 19 19-20 20-21 21-22 22-23 23-24 24-25 25-26 Hírek röviden 26-27 Új adatokat közöl honlapján a MEKH - Újabb megyékben jelentett be fejlesztést az E.ON Májusban sztrájkolnának a villamosenergia-iparban dolgozók - Ismét a Final Fourban az MVM Veszprém
2
Hírek az MVM Csoportról Átadták a pécsi naperőművet 2016. április 28., 29.
(fotó: pecsiujsag.hu)
A tíz megawatt kapacitású pécsi naperőmű üzembe állításával éves szinten akár 15 ezer tonnával is csökkenhet Magyarország szén-dioxid kibocsátása jelentette ki Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára az átadó ünnepségen. A naperőművet a pécsi hőerőmű egykori zagyterének mára teljes mértékben rekultivált, több mint tízhektáros területén alakították ki, ahol több mint 38 ezer napelem-panelt szereltek fel. A beruházás mintegy 4,2 milliárd forint európai uniós és állami támogatással valósult meg, az erőmű kialakításához szükséges további 703 millió forintot az MVM Hungarowind Kft. saját forrásból fedezte - írta az MTI alapján a pecsiujsag.hu, az Index, az OrientPress, az inforadio.hu, a vg.hu, a hvg.hu, a 24.hu, a magyaridok.hu, a pecsinapilap.hu portál. A beruházás célja, hogy tovább csökkenjen a hazai fosszilis energiafelhasználás mértéke, mérséklődjön a kibocsátott káros anyag mennyisége. Nemzetstratégiai cél, hogy olyan, a pécsi fotovoltaikus fejlesztéshez hasonló beruházások valósuljanak meg, amelyek nemcsak fenntarthatóak, hanem hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz és az energiafüggőség csökkentéséhez is - mondta Aradszki András. A megújuló technológiák egy része (pl. napelemek, naperőművek) mára gazdaságosan üzemeltethető. Elterjedésüket nagyban ösztönzi, hogy Magyarország vállalta: a megújuló energiaforrások végső energiafogyasztáson belüli részarányát 2020-ig 14,65 százalékra emeli. A célkitűzés teljesítése időarányosan jól halad, a mutató már tavalyelőtt elérte a 2016-ra tervezett értéket. Az MVM Hungarowind Kft. által létesített naperőmű évente 10,115 millió kWh áram előállítására képes, amely az előzetes számítások szerint 3300 magyar háztartás éves áramfelhasználását fedezheti - közölte az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
3
Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a társaság - napokban elfogadott új stratégiája szerint - a jövőben tevékenyen részt vesz a megújuló energiát előállító technológiák telepítésében. Ebből a szempontból mérföldkőnek nevezte a pécsi erőmű létrehozását. A naperőmű tervezője és kivitelezője a nyílt közbeszerzésen kiválasztott, az MVM OVIT Zrt. és az AsiaNet Hungary Kft. alkotta konzorcium volt, a műszaki ellenőri feladatokat pedig az MVM Erbe Zrt. látta el.
Csaknem tizedével bővült Magyarországon a naperőművi kapacitás 2016. április 29.
(fotó: pecsinapilap.hu)
Alaposan megdobja a napenergiás hazai áramtermelést az MVM Hungarowind Kft. Pécsett átadott létesítménye: míg az országban 2015 végén összesen 110 megawattnyi ilyen kapacitás működött, az új tüskésréti beruházás egyedül 10 megawattot képvisel. (Ennél is nagyobb, 15 megawattos viszont az MVM résztulajdonában álló, többségében a német RWE által ellenőrzött mátrai erőmű tavaly átadott naperőműve - jegyezte meg cikkében B. Horváth Lilla.) Az MVM Hungarowind erőműve speciális abból a szempontból, hogy miközben bővíti a hazai áramtermelést, egyúttal szűkíti azon felhasználók körét, amelyek a piacon vásárolnak villamos energiát. Ugyanis nem jövedelemtermelésre, hanem közcélra jött létre: áramát közvetlenül azok a közintézmények kapják meg ingyen, amelyek erre korábban sikerrel pályáztak. Közöttük sok a pécsi intézmény. A város azonban még több napenergiát szeretne, ezért Páva Zsolt polgármester bejelentése szerint Pécs létesít majd egy saját, a Hungarowindénél kisebb naperőművet is a Tüskésréten. További tervei vannak az MVM-nek is. Csiba Péter elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a most átadott projekt beleillik az állami energiacsoport zöldenergiát is előtérbe helyező új stratégiájába. Az MVMnek eddig is volt szél- és vízalapú áramtermelése, most már a nap is bekerült a választékba. A kör bővülhet annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet a társaságcsoport a közelmúltban a megyei városok szövetségével írt alá.
4
Arculatot és stratégiát vált az MVM Csoport 2016. április 28., 27., 29.
(fotó: pakspress.hu)
Új, dinamikus és versenyképes arculatot vezet be az MVM Csoport. A csaknem 10 éves logó lecserélése a társaság új középtávú stratégiájának elfogadásával párhuzamosan történik - erről a marketinginfo.hu, a perspective.hu, az nrgreport.com portál is írt. Az új logó és a hozzá tartozó egyéb elemek májustól váltják fel a társaság eddigi arculatát. A cégcsoport üzleti stratégiájában és a vállalati kultúrában is új irányt tűzött ki maga elé, amellyel a legnagyobb nemzeti tulajdonú társaságként képes megfelelni a modern energetikai cégekkel szemben támasztott elvárásoknak. Az MVM eddigi arculata nem fejezte ki sem a vállalatcsoport szerteágazó tevékenységét, sem pedig a társaság nemzetgazdaságban betöltött szerepét. Ezért olyan logóra volt szükség, amely maximálisan illeszkedik az innovációt szem előtt tartó stratégiához, versenyképes pozíciót jelent a nemzetközi piacokon, letisztult, ugyanakkor könnyebben felismerhető és felidézhető formavilágot hordoz, eloszlatva az állami tulajdonú cégcsoporthoz társított elavult imázst. Az MVM Csoport arculatváltása kiterjed valamennyi, a csoporthoz tartozó tagvállalatra is, így májustól az MVM tulajdonát képező cégek is új logót használnak. A teljes csoportszintű arculatváltás azonban lépcsőzetesen zajlik, szem előtt tartva a költséghatékonyságot és a fenntartható működést. Az MVM Csoport arculatváltásának fedezetét a társaságcsoport üzleti tervében meghatározott kommunikációs költségkeret biztosítja. Előzetes becslések alapján a csoportszintű arculatváltás teljes költsége legfeljebb 300 millió forint lesz. Az MVM Csoport új arculatának megtervezését a Nemzeti Kommunikációs Hivatal verseny-újranyitásos eljárásában nyertes alvállalkozó 50 ezer forintért vállalta - közölték a Népszabadsággal az MVM-nél. További 200 ezer forintért az arculati kézikönyvön túl minden érintett társaságra egyedileg készítettek az arculatnak megfelelő elemeket: például névjegykártyákat vagy levélpapírokat. Az arculatváltás legjelentősebb költségeit a csoport számos telephelyén, épületein található logók, irányítótáblák, borítékok, névjegyek, levélpapírok, munkaruhák cseréje teszi ki. Ezek fogyóeszközök, melyek többségét saját nyomdájukban állítják elő - tájékoztatta Marnitz Istvánt a cég.
5
Szponzorálás MVM Koncertek: ZEnergia az utcán 2016. április 26.
(fotó: bellacafe.hu)
Nagyszabású szabadtéri koncerten lép a közönség elé a fiatal magyar zongoraművész, Balázs János. Az MVM Zrt. által életre hívott ZEnergia május 8-án egyedülálló kulturális élményt kínál Budapesten a Szent István Bazilika előtti téren, sohasem látott vizuális háttérrel. A ZEnergia célja, hogy hidat alkosson a klasszikus zene és a modern jelen közti szakadék felett. Olyan egyedülálló szabadtéri zongorakoncert lesz, amely képes a fiataloknak is értelmezhető köntösbe csomagolni a komolyzenét - írta a bellacafe.hu portál. „Az a célom, hogy a fiatalok figyelmét a valódi értékek és a klasszikus zene szépségére és örömére irányítsam” - mondta a Lokálnak Balázs János Liszt- és Junior Prima-díjas zongoraművész Az MVM Zrt. által támogatott ZEnergia programja nem egyszerű hangverseny: igazi kuriózum. A bazilika zenére tervezett fényfestést kap az előadás alatt - magyarázta a művész. A tökéletes látványt csúcstechnika segíti: a koncertzongora billentyűi egy szoftver segítségével kapcsolódnak a vetítőrendszerhez, így a látvány a zenével együtt változik. Balázs János kizárólag Liszt Ferenc műveit zongorázza. „Mivel a magyar fővárosban, magyar közönségnek játszom, természetes volt, hogy magyar szerzőt válasszak. Bartók és Kodály darabjait túl súlyosnak érezném egy ilyen estén, Liszt zongoraművei viszont tökéletesnek tűnnek: csupa szépség, tűz és energia valamennyi. Hiszem, hogy megfelelő tolmácsolással ez megérintheti a közönségnek azt a részét is, amelyik eddig inkább csak a populárisabb zene iránt érdeklődött. Keresem a kihívásokat, a lehetőségeket, de szabadtéren játszani ekkora közönség előtt nekem is újdonság” - mondta Balázs János. Az „MVM Koncertek - A Zongora” sorozatban Alekszej Vologyin zongoraestje lesz Budapesten május 5-én (csütörtökön), 19.30 órától a Zeneakadémia Nagytermében - emlékeztetett a Jakobi Koncert Hírlevele.
6
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: a tervezett reaktorokba biztonságos technológia kerül 2016. április 26.
(látványterv: pakspress.hu/MVM Paks II.)
A paksi atomerőmű új reaktoraiba a biztonságfilozófia alapján továbbfejlesztett három+ generációs technológia kerül, amely extrém helyzetekben is megakadályozza, hogy radioaktív anyag jusson a környezetbe - mondta Aszódi Attila kormánybiztos az M1 aktuális csatornán a csernobili katasztrófa 30. évfordulóján. Az interjút a hirado.hu/MTI nyomán több portál is átvette. A kormánybiztos kiemelte: a tervezés alatt álló és épülő atomerőműveknél a harmadik vagy a harmadik plusz generációs technológiát választják, a fejlett biztonsági megoldások tervezésekor már a fukusimai baleset tapasztalatait is figyelembe vették. Szólt arról is, hogy az Európai Unió 28 tagállamából 14 alkalmaz atomenergiát, az európai áramfogyasztás 30 százalékát adja a 140 atomerőmű-blokk. Az unióban hasonló energiapolitikára készülnek, mint amilyet Magyarország is megvalósít - jelentette ki Aszódi Attila, hozzátéve: az EB azzal számol, hogy 10 országban építenek atomerőművet, a nukleáris kapacitás szinten marad az új blokkokkal. A kormánybiztos szerint harminc év után Csernobil üzenete az, hogy az emberi tényezőnek nagy szerepe van a tervezésben, üzemeltetésben, karbantartásban. A képzési programoknak pedig az erőműi életciklus minden szakaszára ki kell terjedniük, továbbá fontos, hogy jó hatósági rendszerek legyenek az atomenergiát alkalmazó országokban. (Csernobilról további részletek a hírlevélben. Aszódi Attila kormánybiztos saját blogján is részletesen foglalkozott a tragédiával.) 2016. április 29. Szabó Iván ügyvédre bízta a Roszatom a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogi feladatokat - írta a Magyar Nemzetben Wiedemann Tamás. Az ügyvéd elmondta: irodája a Roszatom nyílt pályázatára jelentkezett, amelyet meg is nyert. A megbízást idén kapta meg és az egy évre szól, de többet nem kívánt mondani a lapnak, amely megjegyezte: Szabó Iván nem ismeretlen a kormánypártban.
7
Pert nyert az LMP: újabb költség válhat nyilvánossá 2016. április 26., 25., 29.
(fotó: rhk.hu)
Az LMP pert nyert az RHK Kft.-vel szemben, így az köteles kiadni, hogy mennyibe fog kerülni a tervezett új paksi blokkok hulladékának kezelése közölte honlapján a párt, amely tavaly nyáron fordult adatigényléssel a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Kft.-hez az atomhulladék tárolási költségeinek megismerésére. Két kérdést tettek fel az RHK-nak: mennyibe fog kerülni a meglévő négy paksi blokk nagy aktivitású hulladékainak kezelése, és mekkora lesz a számla a tervezett két új blokk esetében. Érdemi választ csak az első kérdésre kaptak: a meglévő reaktorok hulladékainak kezelésére 900 milliárd forintot fordítanak. Hogy a két új blokk hulladékkezelésére mennyit kell költeni, az a kft. szerint döntést megalapozó anyag, és tíz évre titkosítva van, azonban a bíróság döntése alapján ezt is nyilvánosságra kell hozni - jelezte a párt. Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság Jávor Benedek atomerőművi blokkok építése ügyében benyújtott népszavazási kérdésének hitelesítését. A Párbeszéd Magyarországért Párt európai parlamenti képviselője által benyújtott kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?" Az NVB döntésében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Alaptörvényre hivatkozva tagadta meg, amelynek rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről. (hvg.hu, vg.hu, Napi, mno.hu, hirado.hu, Privátbankár/MTI) A 2017-es költségvetés tervezete szerint az Orbán-kabinet az idei 113 után jövőre újabb 100 milliárd forintot költene a paksi bővítésre - írta másik bejegyzésében az LMP. A Magyar Hírlapban Horváth Éva jelezte: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a felhalmozási, beruházási rovat kiadásai között szerepel a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 99,7 milliárd forintos tőkeemelése.
8
Alternatív energia Magyar-finn együttműködés a zöld megoldások fejlesztéséért 2016. április 26., 25. A tiszta technológiák terjedését célzó üzleti fórumot tartottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Finn Köztársaság Nagykövetsége és a Finpro finn befektetés-fejlesztési ügynökség közös szervezésében a budapesti finn nagykövetségen - olvasható a kormány honlapján. A rendezvény az elektromobilitásban, a hulladék energiává alakításában és az okos jövőben rejlő üzleti lehetőségek feltárására összpontosított. Ságvári Pál energiabiztonsági utazó nagykövet megnyitó beszédében jelezte: Magyarország azokat a kiforrottabb megoldásokat fogja átvenni, amelyeket a technológiailag élen járó országok már meghonosítottak. Magyarország nagyra értékeli az ilyen finn megoldásokat a tiszta technológiák piacán. A fórum finn résztvevői között szerepelt a zöldenergia termelésében és elosztásában egyaránt tevékeny Fortum, az energiaipari cégek számára berendezéseket fejlesztő és gyártó Valmet, valamint a Solved, amely a tiszta technológiákra szakosodott tanácsadóként és együttműködési platformként ismert. A magyar résztvevők az elektromobilitás, a megújuló energia és az okos technológiák terén aktív cégek és szervezetek közül kerültek ki. Megvitatták a finn felajánlásokat és a magyar befektetési igényeket is. Nőtt az alternatív járművek forgalomba helyezése Európában 2016. április 29., 27.
(fotó: acea.be)
Az európai autógyártók szövetsége, a brüsszeli ACEA (Association des Constructeurs Européens d'Automobiles) kimutatásai szerint az idei első negyedévben 6,4 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett alternatív üzemanyaggal hajtott gépjárművek száma az Európai Unióban. Összesen 154 795 elektromos, hibrid-elektromos, illetve autógázzal vagy földgázzal hajtott járművet helyeztek forgalomba - sorolta az adatokat a ProfitLine, a
9
holvezessek.hu, az autopro.hu/MTI. A tisztán elektromos üzemű járművek száma 35 730 volt, 26,8 százalékkal több a 2015 első negyedévi 28 181-nél. Hibrid járművekből 30,1 százalékkal többet helyeztek forgalomba a tavalyinál: 69 530-at. Gázüzemű járművekből viszont 49 535 darabot, 22,4 százalékkal, mintegy 15 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az alternatív hajtású járművekből Spanyolországban volt a legnagyobb növekedés, 51,9 százalékos. Franciaországban 28,7 százalékkal, Nagy-Britanniában 23,7 százalékkal, Németországban 13,0 százalékkal többet helyeztek üzembe ilyen járművekből az idei első negyedévben, mint tavaly. E három országban - teljes mértékben - az elektromos és a hibrid járművek adták a növekedést. Olaszországban viszont fordított volt a helyzet, 12,9 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett alternatív hajtású járművek száma a gázüzeműek forgalmának visszaesése miatt. Olaszországban az alternatív hajtású járművek forgalomba helyezésének 80 százalékát így is a gázüzemű autók adják. Magyarországon az első negyedévben elektromos járművekből összesen 71 került forgalomba, tavaly pedig 20. 279 hibrid autót helyeztek forgalomba idén a tavalyi első negyedévi 139 után. Egyéb alternatív hajtású kocsiból pedig 9-et a tavaly 10 után. Összesen tehát 359 járművel bővült az idei első negyedévben a magyar alternatív járműpark, míg tavaly 169-cel. Támogatási programot indít a német kormány elektromos autók vásárlására. A villanymeghajtású kocsikra 4 ezer eurós, a plug-in hibridekre 3 ezer euró árkedvezmény jár. A 600 millió eurós program mellett 300 millió eurót fordítanak a töltő infrastruktúra fejlesztésére, és 100 millió eurós beruházással legkevesebb 20 százalékra emelik a villanyautók arányát az állami autóflottában. (Napi/MTI) Írország lehet az EU tárolási központja 2016. április 26.
(fotó: energiainfo.hu)
Írország lehet az EU energiatárolási központja, legalábbis ez derült ki egy Brüsszel által szervezett londoni workshopon, amelynek témája az európai villamosenergia-rendszerek és a megújuló források kapcsolódása volt. Miként az Energiainfó írta: az elmúlt években jelentősen fejlődött az energiatárolás
10
Írországban, ami meghatározó szereplővé teszi az országot a közösség energiapiacán. Az EB kilenc részből álló programot rendezett (Londonban, Bécsben, Lille-ben, Rigában, Helsinkiben, Athénban, Rómában, Madridban és Münchenben) a tárolási technológia fejlesztéséről. A szigetországban tartott találkozón Írország bemutatta folyamatban lévő projektjeit. Az energiatárolás technológiájának és volumenének fejlesztése az egyik kulcsa a megújuló források gyorsütemű fejlesztésének. Írország 2020-ra 40 százalékban megújuló forrásból fedezné energiaszükségletét.
Felszámolják a szolnoki napelem-gyárat 2016. április 25.
(fotó: szolnokinaplo.hu)
A szolnoki Agulhas-Solar Kft. (A. Solar) felszámolását csaknem egymilliárdos tartozása miatt rendelte el a Szolnoki Törvényszék. Sajtószóvivője, Sándor Géza az MTI-nek elmondta: a felszámolási eljárásban a törvényszék 2015. december 15-én ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a céghez a Magyar Export-Import Bank Zrt. kérésére, amelynek több mint hárommillió eurós (mintegy 930 millió forintos) eredménytelen követelése van a céggel szemben - írta a vg.hu, a Privátbankár, az nrgreport.com, a szolnokinaplo.hu. A törvényszék 2015. december 18-án rendelte el a felszámolást az adós fizetésképtelenségét megállapítva. A végzés jogerőre emelkedése után a céghez felszámolót jelöltek ki, ezzel az ideiglenes vagyonfelügyelő munkája befejeződött. A svájci technológiát alkalmazó gyár 2011 nyarán alakult, majd ősszel megkezdte a termelést a szolnoki AC-DC Logisztikai Parkban. 2012-ben még 64 embert alkalmazott és három műszakban termelt, 2014-re viszont az akkor már egy műszakban foglalkoztatottak száma majdnem a felére csökkent. Az A. Solar Kft. 2015 februárjában befejezte tevékenységét. Az AC-DC Logisztikai Park Zrt. többszöri felszólítás után felmondta a csarnokbérleti és az irodabérleti szerződést. Ezt követően csődeljárás indult a kft.-vel szemben, majd a szolnoki ipari park 2015. április 3-án a Szolnoki Törvényszéknél felszámolási eljárást kezdeményezett a vállalkozás ellen az elmaradt bérleti díjak miatt. A főként európai piacokra exportáló cég 2012-ben még 3 milliárd forint árbevételt ért el,
11
12 millió forintos mérleg szerinti veszteség mellett, majd 2013-ban az 1 milliárd 519 millió forint nettó árbevétele mellett 452 millió forint veszteséget könyvelt el. A cég háromszor kapott európai uniós támogatást: az összeszerelő üzem létesítésére 121 milliót, technológia-fejlesztésre 282 milliót, illetve 154,5 millió forintot.
A hazai energiaszektor hírei Infrastruktúra és a földgázellátás biztonsága 2016. április 26.
(fotó: ec.europa.eu)
A határokon átnyúló energetikai infrastruktúra-fejlesztésekkel és az új források európai piacra jutásával kell erősíteni a fogyasztók földgázellátásának biztonságát - hangsúlyozta Aradszki András államtitkár Pozsonyban, a Középeurópai Gázkongresszuson. A kormány honlapja és az Objektív Hírügynökség idézte őt, aki beszédében emlékeztetett: Magyarország elkötelezett a regionális együttműködés további erősítésében, a közép-kelet-európai földgázinfrastruktúra fejlesztésében. Az összekötő földgázvezetékek régiós kiépülése lehetőséget teremthet a beszállítótól való függőség enyhítésére. Ennek racionális és kézenfekvő eszköze lehet az észak-déli földgázfolyosó teljes kiépülése és a még hiányzó projektelemek mielőbbi megvalósítása. Az államtitkár szorgalmazta a közös munka folytatását, hogy az új régiós projektek közül minél több részesülhessen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásaiból. Magyarország egyetért a cseppfolyósított földgázra és földgáztárolásra vonatkozó, idén megjelent uniós stratégiával, amelynek célja az ellátásbiztonság erősítése, a forrásdiverzifikáció és a piaci likviditás megteremtése. Kiemelte, hogy az integrált energiapiac felé vezető úton szem előtt kell tartani az infrastrukturális feltételek megteremtésének elsőbbségét. A közösségi és régiós célokkal összhangban az LNG a már meglévő földgázforrások kiegészítő elemeként hozzájárulhat az európai tárolási infrastruktúra-potenciál hatékony kihasználásához - mondta. Fontos eredményként értékelte a
12
Lengyelországban tesztüzemben működő LNG-terminált, amely a tervezett horvátországi LNG-terminállal együtt biztosíthatja a térség, így Magyarország számára is az LNG-piachoz való hozzáférést. A két létesítmény a lengyel-ukrán határkeresztező földgázvezeték megépülésével és a magyar-horvát interkonnektor kétirányúsításával jelentős mértékben erősítheti Ukrajna ellátásbiztonságát is. A tervezett Északi Áramlat 2 kapcsán Aradszki András arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, a projekt mennyiben szolgálja az európai útvonal- és forrásdiverzifikációs törekvéseket. Hangsúlyozta, minden új infrastrukturális beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak és az energiauniós célkitűzéseknek. Hozzátette: Magyarország továbbra is érdekelt más szállítási útvonalak és források felkutatásában, piacra jutásában.
Eltérő álláspontok az atomenergiáról a csernobili évfordulón 2016. április 26., 27.
(fotó: pakspress.hu)
Eltérően ítélte meg az atomenergia szükségességét és biztonságát Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az Ökopolisz Alapítvány konferenciáján. A Gazdport.hu, a magyaronline.hu/MTI tudósítása szerint a csernobili katasztrófa 30. évfordulóján Szél Bernadett úgy fogalmazott: Csernobil üzenete egyértelmű, az atomenergia nem használható energiaforrásként. Nem üzemeltethető biztonságosan, és ha kis valószínűséggel is, de bekövetkezik egy katasztrófa, akkor az nemcsak egy generációt érint - mondta. Aszódi Attila azt hangsúlyozta: a csernobili balesetet súlyos tervezési, üzemeltetői hibák okozták, de ez nem jelenti azt, hogy atomerőművet ne lehetne biztonságosan üzemeltetni. Pakson a világ egyik legbiztonságosabb erőműve épül - közölte. Megismételte: az EU áramellátásának 30 százalékát adják az atomerőművek, az USA-ban pedig 20 százalékát. Atomerőművek nélkül a folyamatos és stabil villamosenergia-ellátás nem lehetséges, áramra pedig szükség van az alapvető szolgáltatások ellátásához - jelezte. Szél Bernadett szerint egy szűk gazdasági érdekcsoporton és néhány tudóson kívül senkinek nem érdeke, hogy ez a szektor megmaradjon. Hozzátette
13
azt is, hogy az atomenergia alkalmazásának teljes költsége jelenleg nem ismert. Szerinte erőteljesebben kellene a zöldenergiák felé nyitni, támogatni kellene a geotermikus, a nap- és a szélenergiát, nem adóztatni-akadályozni ezek használatát. Az atomenergia felett eljárt az idő, a jövő a decentralizált energiarendszereké - mondta. Egy tanulmányt idézve megemlítette azt is: a Magyarországon elhasznált energia fele megtakarítható lenne, ha megfelelően szigetelnék a lakóépületeket. Aszódi Attila szerint az épületek hőszigetelése a paksi atomerőműnek nem alternatívája. Magyarországon a lakások 80 százalékát földgázzal fűtik, tehát a szigeteléssel nem áramot lehet megtakarítani. A kormánybiztos kiemelte: megfizethető áramot kell biztosítani a fogyasztóknak, garantálni kell az ellátás biztonságát és klímavédelmi okok miatt csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátását, ezt biztosítja az atomerőmű. Hangsúlyozta azt is: fenn akarják tartani az atomenergia jelenlegi részesedését. Ha az évszázad végéig 40 százalék marad az atomenergia a hazai áramtermelésben, akkor elegendő teret kaphatnak a megújuló energiák - mutatott rá. Perger András, a Greenpeace Magyarország szakértője az atomenergia ellen szóló érvek között említette azt is, hogy más energiaforrásokat gyorsabban és költséghatékonyabban el lehet érni. Kerekes Lajos, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának főmunkatársa felidézte: létezik olyan forgatókönyv, miszerint 2050-ben akár atomerőmű nélkül is képes lenne működni a hazai energiarendszer, de akkor a megújulók mellett hagyományos (fosszilis) erőműveket kellene építeni. Ez viszont nem a legjobb megoldás a klímavédelem szempontjából - fűzte hozzá a Paks-Press Hírügynökség tudósítása szerint, amelyet Mayer György jegyzett.
(fotó: paksihirnok.hu)
Csernobil megváltoztatta a nukleáris szakmát - mondta a Paksi Hírnöknek Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság paksi atomerőműben dolgozó elnökhelyettese, szintén az évfordulón. A tragédia után szerinte a legfontosabb változás a korábbinál sokkal nyíltabb információcsere, a nukleáris szakemberek együttműködése, az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetségének (WANO) létrehozása volt. A regionális alapon működő világszövetség a történtek után
14
egy-két évvel alakult meg a magyarok átlagosnál aktívabb közreműködésével, és számos olyan programot indított, amely lehetővé teszi szakemberek találkozását, egymás erőműveinek vizsgálatát, egymás gyakorlatának megismerését, azt, hogy az erősségeket elterjesszék, a gyenge pontokat felszámolják. Csernobil nyomán egy teljesen új kommunikációs rend és egy olyan új viselkedési mód született, amelyet biztonsági kultúrának neveznek - idézte őt Vida Tünde. A csernobili baleset tanulságait levonta a szakma - írta az évfordulóra az Országos Atomenergia Hivatal honlapja. A biztonsági követelmények hazánkban is rendkívüli mértékben megszigorodtak az atomerőművek tervezésénél és üzemeltetésénél. A Magyarországon üzemelő nukleáris létesítmények teljesítik ezeket a szigorú biztonsági követelményeket és a felülvizsgálatok tapasztalatai alapján nemzetközi összehasonlításban is az élvonalba tartoznak. A baleset nyomán megkötött nemzetközi egyezmények és az üzemeltetési tapasztalatok alapján folyamatosan szigorított elvárások a világon mindenütt garantálják, hogy ilyen baleset ne történjen.
NAÜ-ellenőröket képeztek Magyarországon 2016. április 28.
(fotó: oah.hu)
A világon három országban szerveznek a NAÜ biztosítéki ellenőreinek a Kiegészítő Jegyzőkönyv szerinti gyakorlati képzéseket. Ezek egyikének áprilisban újra Magyarország adott otthont - erről az Országos Atomenergia Hivatal honlapján számolt be. Magyarország rendszeres támogatást nyújt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztosítéki rendszeréhez, melynek részeként az OAH - a NAÜ-vel közösen - továbbképzéseket szervez biztosítéki felügyelőknek. A magyarországi képzést április 18-22. között tartották. Célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel kapcsolatos megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyve szerinti nemzetközi helyszíni ellenőrzés gyakorlása volt. Ez a tanfolyam különös
15
jelentőségű a NAÜ közeljövőre tervezett iráni ellenőrzési tevékenysége miatt. Az áprilisi tanfolyamon nemzetközi megfigyelők is részt vettek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek hasonló képzés rendezéséhez. Az egyhetes tanfolyamon a NAÜ biztosítéki ellenőrei három munkacsoportban az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban, az Izotópkutató Intézet Kft.-nél, a Radanal Kft.-nél és az RHK Kft. Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázisán gyakoroltak különböző ellenőrzési helyzeteket és feladatokat.
Késik az ELMŰ átvétele 2016. április 28. Elképzelhető, hogy az idén már nem jelenik meg a lakossági árampiacon az állami ENKSZ Zrt. - erről a Magyar Nemzetben közölt cikket Illés József. Felidézte: az eredeti tervek szerint az állami rezsicég még januárban átvette volna az ELMŰÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. több mint kétmillió budapesti, főváros környéki, illetve észak-magyarországi ügyfelét. A tavaly év végére tervezett szerződés azonban nem született meg a német RWE irányítása alatt álló társaságcsoport és az ENKSZ között. Az RWE tavaly májusban írt alá szándéknyilatkozatot a kormány képviselőivel lakossági üzletága eladásáról. Egyes hírek szerint a vételár néhány tízmilliárd forint lenne, forrása pedig az MFB kölcsöne. Korábbi elképzelések szerint első lépcsőben az üzletrész felét ez év januárjától, másik felét a jövő év januárjától vette volna át a közműcég. Az ENKSZ megvenné az ELMŰ és az ÉMÁSZ egy-egy hálózati elosztócégét is, ez azonban már nagyobb horderejű, százmillliárdos ügylet lenne. A lap szakértőkre hivatkozva írta: a késlekedés oka, hogy az üzlet megkötéséhez a politikai akarat és a pénz is hiányzik. Erre utalhat Lázár János miniszter februári kijelentése, miszerint az áramszolgáltatás jövőbeni államosításának költsége akár az ezermilliárdot is elérheti, de a 2018-as választások előtt egyébként is valószínűtlen az állam árampiacra lépése. Azt is jelezte: „árnyékra vetődnek”, akik arról vitáznak, melyik intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket. A lap szerint a háttérben mégis komoly alkudozás zajlik az újabb energiacégek állami tulajdonba vonásáról. Ezt támasztja alá az az információ is, miszerint az ENKSZ megvásárolná a szegedi központú dél-alföldi áramszolgáltatót, a francia EdF Démász Zrt.-t. Lapértesülések szerint az adásvételi szerződést várhatóan a második negyedévben írják alá.
16
Külföldi energiaszektor Összefog az EdF és a Roszatom 2016. április 28.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A nukleáris energetikában készül együttműködésre a világ két legnagyobb atomerőmű-üzemeltető társasága, a francia Electricité de France (EDF) és a Roszatom orosz állami konszernhez tartozó Roszenergoatom. Az aláírt megállapodás szerint az atomerőmű-üzemeltetés és korszerűsítés, az üzemidőhosszabbítás, valamint a radioaktív hulladékok kezelése terén is a kooperáció fejlesztését tervezi a két cég - tudósított az atomenergiainfo.hu portál. A dokumentum szentesítése több mint húsz éves, sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködés folytatása két olyan társaság között, amely nagy lehetőséget lát abban, hogy közös projektekben hasznosítsa tapasztalatait - idézte a közlemény Alekszander Sutyikovot, a Roszenergoatom vezérigazgató-helyettesét. Azt is hangsúlyozta, hogy az együttműködés két fő célt szolgál, az atomerőművi blokkok biztonságának erősítését és működtetésük hatékonyságát. „A Roszenergoatommal 1994-ben kezdett együttműködésünk kivirágzott” - mondta Dominique Miniere, az EDF atom- és hőerőmű-üzemeltetési igazgatója. Hozzátette: a kooperáció a nukleáris biztonság egyes kérdéseitől eljutott az üzemeltetésig, a karbantartásig és javításig, új energiablokkok építéséig, valamint a negyedik generációs reaktorokig, amelyeknél komoly közös fejlesztéseket ért el az EDF és Oroszország.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Rendellenességek nélkül üzemelt tavaly az összes oroszországi atomerőmű - az orosz atomfelügyelet megállapítását az atomenergiainfo.hu idézte másik cikkében. A szervezet vezetője, Alekszej Aljosin elmondta: 2015-ben Oroszország egyetlen nukleáris létesítményében sem regisztráltak üzembiztonsági szabálytalanságokat, balesetet vagy radiológiai következményekkel járó eseményt. A környezetbe jutott sugárzás szintje a megengedett alatt maradt.
17
Hamarosan bezár a legrégebbi francia atomerőmű 2016. április 25., 26.
(fotó: franceinfo.fr)
Francois Hollande francia államfő megerősítette: Franciaország bezárja legrégebbi atomerőművét az ország keleti részén található Fessenheimben. Erről még idén megjelenik a rendelet - mondta a köztársasági elnök egy környezetvédelmi konferencián, de a bezárás időpontját nem jelölte meg. Az inforadio.hu, a 24.hu, a faktor, a Privátbankár/MTI azt írta: Hollande megerősítette, hogy a lakossági energiafogyasztásban a nukleáris energia jelenlegi 75 százalékos arányát 50-re kívánják csökkenteni, vagyis a megújuló energiák arányát növelnék. Ez utóbbi téren Franciaország a 16. helyen áll az európai rangsorban. Az ország a szélenergia-termelést duplájára, a napelemes rendszerét pedig háromszorosára kívánja növelni. A fűtésnél a megújuló energiák arányának emelkedését több mint ötven százalékra tervezik. Ezzel párhuzamosan a francia energiaóriás, a 85 százalékban állami tulajdonú EDF javaslatot tesz egyes atomerőművek bezárására 2018 után, másoknak pedig a meghosszabbítására - mondta a francia elnök. Az EDF javaslata előtt a francia nukleáris hatóság véleményezi a nukleáris park állapotát, a tanulmány 2018 végére készül el. "A nukleáris erőművek bezárásáról szóló döntést nem lehet csak úgy rögtönözve meghozni" - hívta fel a figyelmet az államfő. A bezárások előre meghatározott menetrend szerint történnek majd, az ott dolgozók, a környezet és a klímavédelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával. A német-svájci-francia határon található fessenheimi atomerőművet illetően "a tárgyalások folyamatban vannak az állam és az EDF között, a bezárás és a kártérítés feltételeiről", amelyet az államnak kell majd az erőmű részvényeseinek fizetnie - tette hozzá Francois Hollande.
18
Moszkva ismét figyelmeztetett az amerikai fűtőanyag veszélyeire 2016. április 26., 29.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Ukrajna több nukleáris fűtőelemet kíván vásárolni a Westinghouse amerikai társaságtól. Ihor Naszalik energetikai miniszter azt mondta: cél az, hogy 30 százalékra növeljék az ukrajnai atomerőművekbe szállított fűtőelemek között az amerikai gyártmányúak arányát. Miként az AtomenergiaInfo felidézte: Ukrajna 2014 végén kötött 2020-ig szóló üzemanyag-szállítási megállapodást a Westinghouse-zal. Az orosz külügyminisztérium már akkor figyelmeztetett, hogy a váltás az atombiztonság szempontjainak teljes figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, és veszélybe sodorja Ukrajna, valamint egész Európa polgárainak egészségét. Hasonló nyilatkozatot tett közzé a csernobili katasztrófa 30. évfordulóján az orosz parlamenti alsóház (duma) elnöke. Szergej Nariskin felszólította a nemzetközi közösséget: kezelje komolyabban az ukrajnai helyzetet. Hangsúlyozta: az atomenergetika csak a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett fejlődhet, semmilyen politikai tényező sem indokolhatja a könnyelműséget, a gondatlanság ezen a területen eleve bűnös dolog. A politikus emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában a garantált üzemidő lejárta után is működtetnek atomreaktorokat, és a nukleáris erőművek nem jóváhagyott amerikai fűtőelemekre állnak át. Ez pedig szakemberek szerint ahhoz vezethet, hogy elveszítik a kontrollt a létesítmények fölött, pusztán azért, mert a kijevi kormány most nem tud ezzel a kérdéssel foglalkozni, az orosz partnerekkel pedig megtiltották az együttműködést. Nincs megnyugtató atomerőművi biztonság olyan országban (és annak környékén), ahol a nemzeti atomerőművi vállalat pénzügyileg krónikusan csődben van - írta a Népszabadságban olvasói levélként Dobozi István, a Világbank volt vezető energia-közgazdásza, jelenlegi főtanácsadója. Pedig abban van az ukrán Energoatom szinte létezése egész ideje alatt, a költségeket nem fedező áramárak miatt. Rengeteg adósság terheli, egyszerűen nem tud kellő erőforrást fordítani az erőművek biztonságának szavatolására. Szerinte távlatilag ez a legnagyobb gond. A Világbanknak voltak jó megoldási csomagjai, de sajnos vevő nem volt rájuk - írta a levél szerzője, aki Ukrajnában is dolgozott.
19
Csernobil 30 éve: egy tragédia és következményei 2016. április 26. Az ukrán elnök a harminc évvel ezelőtti tragédia évfordulóján a csernobili atomerőműbe látogatott. Előtte Kijevben koszorút helyezett el az áldozatok emlékművénél. Petro Porosenko azt is mondta: az orosz agresszió megteremtette a veszélyét annak, hogy újabb nukleáris katasztrófa történik Ukrajna területén - idézte őt a hirado.hu, a vs., a 24.hu, az atv.hu, az inforadio.hu, a magyaridok.hu/MTI stb.
(fotó: chernobyl-international.com)
A portálok, a hírműsorok felidézték a tragédiát is: Csernobil atomerőművének negyedik blokkjában 1986. április 26-án éjjel történt robbanás egy veszélyes kísérlet miatt. A világ eddigi legsúlyosabb ipari balesetében 150 000 km2-nyi terület vált sugárszennyezetté, ahol 8 millió ember élt. Több mint 115 ezer embert evakuáltak 30 kilométeres körzetből. A következmények felszámolására több mint 600 ezer szovjet katonát és civilt vezényeltek ki. Azt ma sem tudni pontosan, hány áldozatot követelt a katasztrófa. A Greenpeace 2006-os tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott és a jövőben még százezret okoz majd Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban - írta a Privátbankár.
Putyin: Csernobil súlyos lecke volt az emberiségnek 2016. április 26.
(fotó: yandex.ru)
A csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiségnek, következményeit csakis önfeláldozással lehetett enyhíteni - hangsúlyozta az atombaleset 30. évfordulóján a következmények elhárításának részvevőihez intézett táviratában az orosz elnök. Vlagyimir Putyin rámutatott: a katasztrófának a mai napig súlyos
20
utóhatásai vannak a természetre, az emberek egészségére. "A tragédia léptéke mérhetetlenül nagyobb lehetett volna azon tűzoltók, katonák, szakértők, egészségügyi dolgozók példa nélküli bátorsága és elkötelezettsége nélkül, akik becsülettel teljesítették állampolgári kötelességüket" - írta az elnök a Kreml honlapján közzétett üdvözletében. Szerinte azokat, akik részt vettek a szörnyű katasztrófa következményének felszámolásában "joggal tekintjük igazi hősöknek és fejet hajtunk az elhunytak szent emléke előtt". Méltatta a mentés veteránjait is, akik nem felejtették el életüket vesztett társaikat, támogatják családjukat és a társadalmi élet aktív részvevői. (24.hu, hvg.hu, estiujsag.hu, nol.hu, ProfitLine, atv.hu, oroszhirek.hu/MTI. Még mindig öntik a pénzt Csernobilba 2016. április 25.
(fotó: ebrd.com)
A csernobili katasztrófa évfordulóján az Európai Bizottság újabb 20 millió eurós pénzügyi támogatást jelentett be a három épen maradt reaktor szétszerelésére - erről a BruxInfo írt. Az úgynevezett nukleáris biztonsági számlára átutalandó pénzügyi támogatást az 1986. április 26-i nukleáris katasztrófában épen maradt, de 2000 óta üzemen kívül helyezett 1-es, 2-es és 3-as blokk biztonságos leszerelésére fordítják majd. Az EU-pénzből is finanszírozott alapból - amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kezel - a három épen maradt reaktor használt nukleáris tüzelőanyagának tárolására hivatott létesítmény megépítését finanszírozzák. A pénzügyi alapot 1993-ban hozták létre nukleáris biztonsági projektek finanszírozására Közép- és Kelet-Európában. Az alap forrásaiból jelenleg a csernobili atomerőmű három blokkja szétszerelésének költségeit fedezik - összesen 29 ország járul hozzá az alaphoz. Az EU legújabb pénzügyi hozzájárulását az április 25-én Kijevben rendezett donorkonferencián jelentették be. Összesen mintegy 87,5 millió euró támogatást kap Ukrajna az atomerőműbaleset helyszínén megvalósítandó projektek finanszírozására - közölte újságírókkal Sigeki Szumi, Japán kijevi nagykövete a donorkonferencián. A hét legfejlettebb ipari ország és az EB együtt mintegy 45 millió euró kiegészítő
21
támogatást ajánlott fel - ebből az unió része mintegy 20 millió euró. "Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank támogatja azt a javaslatot, hogy további 40 millió eurót különítsenek el a pénzintézet forrásaiból" - tette hozzá a japán diplomata. Hennagyij Zubko ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette a konferencián, hogy Ukrajna 1,4 millió euró saját forrást fektet a beruházásokba. Az összeget az új szarkofág befejezésére és a kiégett fűtőelemek tárolójának megépítésére fordítják. A csernobili atomerőmű igazgatója a napokban azt is közölte: az idén elkészülhet, és a sérült 4-es blokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A próbaüzemek után már jövőre megkezdődhet a létesítmények működtetése. Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője ukrán sajtójelentések szerint Brüsszelben közölte: a csernobili baleset óta az Európai Unió és elődje, az Európai Közösség összesen 550 millió eurónyi összeggel vállalt részt a beruházások finanszírozásában. (hirado.hu/MTI)
Csernobil: a jövőre is koncentrálnak 2016. április 25.
(fotó: allatportal.hu/MTI)
Ukrajnára még mindig súlyos terhet ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont tiltott zónát. Erről az MTI alapján a hvg.hu, a Faktor, az mno.hu is beszámolt, felidézve: az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján a baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg. Nemzetközi és ukrán szakértők szerint a csernobili baleset előtt gyerekeknél szinte egyáltalán nem fordult elő az említett országokban pajzsmirigyrák, így a megbetegedések magas száma egyértelműen a baleset következménye. Nem bizonyítható közvetlen kapcsolat, de egyes ukrán szakértők úgy vélik: a második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy
22
sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés. Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában 4186 személy kap állandó havi állami támogatást tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Szerveznek legális és illegális vadászatokat, horgászatot is. Gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. A szakemberek már több tervet is kidolgoztak, miként lehet hasznosítani a környéket. Az egyik ilyen lehetőség, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelemtároló ötlete évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Energoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec közötti szerződés alapján. Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel. A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé. Újabb lehetőség a repcetermesztés, ebből bioüzemanyag állítható elő. Szakemberek szerint a repcébe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.
Megingott a bizalom, lendületben az Ökomozgalom 2016. április 25., 26.
(fotó: kommersant.ru)
Németországban és más államokban a Csernobil-sokk félelmet és bizonytalanságot váltott ki. Az ökomozgalom lendületbe jött, még konzervatív kormányok is környezetvédelmi minisztériumokat állítottak fel. Olaszország Csernobil miatt 1987-ben leállította atomerőműveit. Lengyelország 1989-ben
23
döntött úgy, hogy energiaellátásában nem veszi figyelembe az atomenergiát. Más államok, pl. az Egyesült Államok kitartanak az atomenergia mellett. Japán sem "száll ki" a fukusimai katasztrófa ellenére sem. Németország 2011-ben döntött úgy, hogy nem használ atomenergiát. A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet Kommerszantban közölt adatai szerint az oroszok 58 százaléka támogatja ma a nukleáris energetika fejlesztését. 1990-ben csak a megkérdezettek 14 százaléka vélekedett így, 56 százalékuk elutasító volt. A szkeptikusok részaránya 2016-ra 28 százalékra csökkent. A válaszadóknak ugyanakkor csupán 20 százaléka zárta ki annak lehetőségét, hogy az elkövetkező egy-két évben a csernobilihez hasonló baleset történjen valamelyik orosz nukleáris létesítményben. (hirado.hu, nol.hu/MTI) Atomenergia-ellenes tüntetők egy olyan atomerőmű építési területére törtek be, amelyhez az orosz Roszatom cég szállítja majd a reaktort. A demonstrálók a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójára időzítették akciójukat. A rendőrség szerint mintegy félszáz tüntető gyűlt össze a leendő észak-finnországi atomerőmű elé, tízen hatoltak be az építési területre. Mások lefeküdtek az építkezéshez vezető útra. A rendőrség 40 tüntetőt őrizetbe vett. A demonstráció alatt a munkák tovább folyhattak a finn Fennovoima nukleáris cég építkezésén. "Emlékeztetni akarjuk az embereket arra, hogy a csernobili atomerőművet a Roszatom elődje építette. Nem üzletelnék senkivel, akinek ilyen múltja van" - mondta Venla Simonen, a Stop Fennovoima tiltakozó csoport szóvivője. (origo.hu, faktor, magyaridok.hu, mno.hu/MTI)
Hollandia kiterjeszti az atomerőművek körül jódtablettákkal ellátott körzeteit 2016. április 29., 30. Hollandia 15 millió, a pajzsmirigyet a radioaktív sugárzással szemben megvédő jódtablettát rendelt, hogy az atomerőművek körül a mostaninál nagyobb zónák lakosságát láthassa el ezekkel - közölte az egészségügyi tárca. Az MTI alapján írta a hirado.hu, a magyaridok.hu, az Origó: a döntést annak hatására hozták meg, hogy Hollandiában, Németországban és Luxemburgban is vita indult arról, kellően biztonságosak-e a közös határaikhoz közeli belga atomerőművek. A jódtabletták elővigyázatosságból történő terjesztésének körzetét a 18 év alatti gyerekek és a várandós nők esetében 100 kilométerre készülnek kiterjeszteni az erőművek körül - ismertette a tárca szóvivője. Hozzátette, hogy a nukleáris
24
baleseteknél felszabaduló radioaktív jód leginkább az újszülöttekre veszélyes. Hollandiában mostanáig az erőművek 20 kilométeres körzetében minden 40 évesnél fiatalabb személy kapott jódtablettákat, hogy kéznél legyen odahaza. Az ellátási zónák kiterjesztése - a nyugat-hollandiai Borssele atomerőmű körzetén kívül - az ország keleti és déli részét is érinti, az alsó-szászországi Elmslandban működő német, illetve a Doelben és Tihange-ban lévő belga erőművek közelsége miatt. A lakosság ellátása után fennmaradó tablettákat turisták, utazók, valamint a munkában lévők számára tartják majd készenlétben a holland hatóságok. A hágai kormány egy nappal azután hozta meg döntését, hogy a szomszédos Belgiumban bejelentették: 2017-től minden belga háztartásnak juttatni fognak az atombaleset esetén szükségessé váló készítményből. A tabletták kiosztásának vagy készletezésének módjáról a két ország egyikében sem született még döntés. A lakosság egészének jódtablettákkal történő ellátása már a 2011-es fukusimai erőműbaleset után felmerült Belgiumban. A belga nukleáris erőművek biztonságossága két ok miatt vált közbeszéd tárgyává. Egyrészt 2012 nyarán repedéseket találtak a doeli erőmű 3-as és a tihange-i 2-es blokkján, ezeket a szakemberek azóta vizsgálják. Másrészt - a novemberi párizsi terrortámadás elkövetői után nyomozva - két gyanúsítottnál olyan rejtett kamerás felvételeket talált a belga rendőrség, amelyek arról tanúskodnak, hogy a terroristák megfigyelték a flandriai Molban található atomerőmű egyik vezető beosztású munkatársát.
Mindenki piaci áron kapja a gázt Ukrajnában 2016. április 27. Piaci szintre emelik május 1-jétől a gáz fogyasztói árát Ukrajnában, amivel a jelenlegi kijevi kormány még túl is teljesíti a Nemzetközi Valutaalap követelését. Sztepan Kubiv gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette: májustól a gáz egységesen - különböző tarifákkal és áfával együtt - ezer köbméterenként 6879 hrivnyába, azaz több mint 75 ezer forintba kerül a lakossági fogyasztóknak. Az egyházaknak ezer köbméterenként 3913 hrivnyát, vagyis mintegy 42 800 forintot kell fizetniük, kivéve, ha olyan helyiségekben fogyasztják, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A nemrég hivatalba lépett új kormány ezzel nagyjából duplájára emelte a lakossági gázárat, vagyis Volodimir Hrojszman új miniszterelnök megtette azt, amire elődje nem volt hajlandó. Az Arszenyij
25
Jacenyuk vezette korábbi kormány tavaly szeptemberben úgy határozott, hogy a fűtési szezon ideje alatt, azaz októbertől április végéig a kisfogyasztóknak csak az akkori piaci ár felét kell fizetniük. Az új kormány túlteljesítette a szakaszos gázáremelést, amelyet az IMF szabott feltételül az Ukrajnának nyújtott hitelért. Áprilistól ugyanis csak a piaci ár 75 százalékára kellett volna emelni a gáz árát, a Jacenyuk-kormány viszont ezt akkor május 1-jére halasztotta. A távhőszolgáltatás díja is jelentősen emelkedik. A hőenergia gigakalóriánkénti ára 652 hrivnyáról (mintegy 7 ezer forintról) 1041 hrivnyára (csaknem 11 400 forint) nő. A lakossági áram fogyasztói ára legutóbb március 1-jétől emelkedett a korábbihoz képest 25 százalékkal. A következő áramdíj-emelés szeptembertől várható. (hirado.hu, mfor.hu, Napi/MTI)
Átalakul a legnagyobb lengyel bányacég 2016. április 26., 27.
(fotó: tvp.info)
Megállapodást írtak alá Katowicében a legnagyobb lengyelországi bányacég, a Széntársaság Kft. (KW) átalakításáról: egy újonnan alakuló cég, a Lengyel Bányacsoport (PGG) veszi át meglévő 11 bányáját és négy üzemét. A megállapodás aláírásánál jelen volt Beata Szydlo lengyel kormányfő tudósított a ProfitLine/MTI. A KW 8,5 milliárd zlotyt (1,9 milliárd euró) kitevő adósságának egy részét szanálják, így a bankok egymilliárd zloty (230 millió euró) értékben kötvényt bocsátanak ki, illetve állami részesedésű cégek - köztük a PGE energiaipari vállalat, az Energa energiaszállító, valamint a PGiNG Termika erőműcsoport - befektetnek 2,4 milliárd zlotyt (mintegy 550 millió eurót). Miután a KW tavaly 26 millió tonna kőszenet termelt ki, a PGG az idei évtől kezdve mintegy 28 millió tonnás - uniós viszonylatban a legmagasabb kitermelésre számít. A vállalkozás a jövő évtől válna nyereségessé. Az átalakítási terv része a termelékenység javítása, bányaüzemek összevonása mellett a KW mintegy 4 ezer dolgozójának nyugdíjazása, végkielégítéssel. A társaságnak eddig több mint 32,5 ezer alkalmazottja volt. Az utóbbi hetekben a szakszervezetekkel
26
folytatott egyeztetéseken megállapodás született a munkavállalói kedvezmények többségének megőrzéséről. Ezek közül csak a 14. fizetésnek nevezett prémiumot függesztik fel két évre, később ezt az üzemek jövedelmétől teszik függővé. A PGG ténylegesen május elején kezdi el tevékenységét. Lengyelországban tavaly összesen 72,2 millió tonna kőszenet termeltek ki. Az ország szénből nyeri a felhasznált energia 91 százalékát. A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői a megújuló energiaforrások támogatását szabályozó törvény módosítására készülnek derült ki a lengyel hírügynökség birtokába került módosító javaslatból. A javaslat azon megújuló energiaforrások támogatását helyezné előtérbe, amelyek "stabil és kiszámítható módon termelnek energiát". Tehát a törvénytervezet csökkentené a szél- és a napenergia-termelés támogatását, egyúttal egyértelmű szabályokat fektetne le a mikroerőművek létesítésére annak érdekében, hogy az ilyen létesítmények elsősorban ne profitérdeket, hanem a beruházó saját energiaszükségletének fedezését szolgálják - írta a Portfólió/MTI.
Hírek röviden 2016. április 25. Új energiastatisztikai adatok közzétételét kezdte meg honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A frissülő táblázatok információkkal szolgálnak a szénnel és széntermékekkel, a kőolajjal és kőolajtermékekkel, a földgázzal, az áramellátással és áramtermeléssel, a hőenergia-termeléssel és a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban. A tájékoztatási rendszer részeként jelenik meg az éves országos energiamérleg is. (mekh.hu) 2016. április 27., 28. Több mint másfél milliárd forintos hálózati fejlesztést hajt végre az E.ON Hungária Zrt. Vas megyében. Szombathelyen és más településeken vezetékeket, közvilágítási kábeleket cserél, illetve épít ki saját beruházásban a szolgáltató. (Alon, figyelo.hu/MTI) Az E.ON több mint három és félmilliárd forintért fejleszti áram- és gázhálózatát az idén Fejér megyében is. Több mint kétmilliárd forintért Székesfehérváron fejlesztenek. (magyarhirlap.hu/MTI)
27
2016. április 27. Májusban sztrájkolnának a villamosenergia-iparban dolgozók, mert elakadtak a bértárgyalások. A munkáltatók három százalékos béremelést ajánlottak, a dolgozók viszont minimum négy százalékot követelnek. Szerintük az iparág több milliárdos nyereséget hoz Magyarországnak, ez viszont a fizetéseken nem látszik. A sztrájk során első körben visszafognák az erőműveket, így az ország csak a tartalék forrásokból nyerhetne energiát. De ennél erőteljesebb tiltakozásra is készen állnak. Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kijelentette, akár egy héten keresztül beszüntetnék az éjszakai díszkivilágítást és a közvilágítást az egész országban. (ATV, híradó) 2016. április 30. Sorozatban harmadszor jutott be a férfi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjébe az MVM Veszprém. A bakonyi együttes az idegenbeli háromgólos siker után a negyeddöntő hétvégi visszavágóján 30-30-as döntetlent játszott a vendég macedón Vardar Szkopjéval. (origo.hu, sportzona.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
