Tartalomjegyzék... 1 I. Bevezető Törvényi rendelkezések...2. II. Minőségpolitika... 3

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .............................................................................................................................. 1 I. Bevezető........................................................................................................................................ 2 Törvényi rendelkezések...................................................................................................................2

1.

II. Minőségpolitika .......................................................................................................................... 3 1.

Óvodánk küldetésnyilatkozata .......................................................................................................3

2.

Helyzetelemzés .................................................................................................................................3 Minőségcéljaink ...............................................................................................................................4

3. A) B) C)

Fenntartói minőségpolitikából az óvodánkra érvényes hosszú távú stratégiai célkitűzéseink: ....................6 Szervezeti fejlődésünk érdekében megfogalmazott céljaink .......................................................................6 Nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében célunk .......................................................................6

4.

Jövőkép .............................................................................................................................................7

III.

Minőségfejlesztési rendszer................................................................................................. 7 Vezetési feladatok, folyamatok .......................................................................................................7

1. A) B)

A tervezés .........................................................................................................................................8

2. A) B) C) D) E) F)

Stratégiai tervezés ........................................................................................................................................9 Befogadás rendje .........................................................................................................................................9 Nevelés-oktatás ............................................................................................................................................9 Nyomon követés, beválás vizsgálat ........................................................................................................... 10 Továbbképzési rend működtetése .............................................................................................................. 10 Iskolaérettség ............................................................................................................................................. 11

Ellenőrzési folyamatok ..................................................................................................................12

3. A)

A vezetői ellenőrzés ................................................................................................................................... 12

Mérési feladatok ............................................................................................................................13

4. A) B) C)

A partneri igény- és elégedettségmérés ..................................................................................................... 13 Neveltségi felmérések ................................................................................................................................ 14 Helyi Nevelési Program megvalósulása, beválása ..................................................................................... 15

Értékelési feladatok .......................................................................................................................15

5. A) B) C)

1.

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása.......................................................................7 Az intézmény belső működési rendjének biztosítása ...................................................................................8

Az intézmény működésének értékelése ..................................................................................................... 16 Irányított önértékelés ................................................................................................................................. 16 Az intézmény működésének javítása és fejlesztése ................................................................................... 18

Záró rendelkezések ................................................................................................................ 19

2. Nagyközség Óvoda Módosított ntézményi Minőségirányítási Programjának függeléke 2010................................................................................................................................................ 20 1. Teljesítményértékelési rendszer ........................................................................................................20 A. B. C. D. E. F. G. H. I. J.

A Teljesítményértékelő rendszer leírása .................................................................................................... 20 1. sz. melléklet ........................................................................................................................................... 31 2. sz. melléklet ........................................................................................................................................... 32 3. sz. melléklet ........................................................................................................................................... 33 4. sz. melléklet ........................................................................................................................................... 34 5. sz. melléklet ........................................................................................................................................... 36 6. számú melléklet ..................................................................................................................................... 37 7. számú melléklet ..................................................................................................................................... 38 8. számú melléklet ..................................................................................................................................... 40 9. számú melléklet ..................................................................................................................................... 42

1

Nagyközségi Óvoda Módosított

Intézményi Minőségirányítási Programja 2010.

I. Bevezető 1. Törvényi rendelkezések Minőségirányítási programunk a többször módosított Közoktatási törvény1 40.§ (11), (12) bekezdése alapján készült. A hivatkozott törvényi szabályozás előírja: „(11) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői közösség (Kvt. 60-61. §) …véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A minőségirányítási program elkészítésének alapjául egyrészt intézményünk Helyi Nevelési Programja szolgált, mint az intézményi munka legfontosabb stratégiai és szakmai dokumentuma. Másrészt a fenntartó önkormányzat által elkészített Önkormányzati Minőségirányítási Program, mely tartalmazza az intézményünkkel kapcsolatos fenntartói elvárásokat, a fenntartó által megfogalmazott intézményi feladatokat, valamint intézményünk szakmai, pénzügyi, törvényességi ellenőrzésének rendjét. Az Intézmény Minőségirányítási Program függelékeként szerepel a Teljesítményértékelési Szabályzat.

1

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2



II. Minőségpolitika 1. Óvodánk küldetésnyilatkozata A gyermekkel való foglalkozások során megteremtjük az önfeledt játék és mozgás lehetőségét. A komplex hatások érdekében változatos, egymásra épülő tevékenységeket szervezünk, amely a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, személyére, érzelmére és megismerési vágyára támaszkodik. Derűt, nyugalmat, biztonságot sugárzó légkört teremtünk, ahol a gyermek harmóniát és szeretetet érez. Nevelésünkre jellemző a világ dolgai iránti nyitottság, melyben minden gyermek megtanulja, hogy szeresse, óvja, gondozza környezetét. Ezen keresztül megteremtjük a természet megbecsüléséhez, megóvásához az érzelmi alapot, ezáltal közvetetten hozzájárulunk a gyermekek környezettudatos magatartásának fejlesztéséhez, természetszerető, környezetbarát felnőtté válásához. Valljuk: „A természet anyagi simogatása nélkül nem alakulhat ki egészséges személyiség. A mi feladatunk, hogy megtervezzük azokat az alkalmakat, amelyek során a gyermek rácsodálkozhat a természet szépségére, összhangjára, tapasztalhatja a kölcsönös előnyöket s maga is tehet azért, hogy kellemes környezetben éljen.”2 Szeretetteljes, meleg családi hangulat megteremtésével segítjük gyermekeink egészségesebb személyiségének a kialakítását, hozzásegítve őket az eredményesebb iskolakezdéshez.

2. Helyzetelemzés Az óvoda ellátandó alaptevékenysége az iskoláskor előtti nevelés - oktatás, az iskolai oktatásban még nem részesülő gyermekek intézményes nevelése, személyiségfejlesztése a gyermekek napközbeni óvodai ellátásának keretében. Valamint logopédiai szakellátás a beszéd és más fogyatékosság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar feltárása, rehabilitációs foglalkoztatás. Óvodánk három épületben – Központi Óvodában a székhelyen (Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A) és telephelyén (Dömsöd, Szabadság út 92.) valamint Apajon a Pitypang Óvodában, tagóvodában (Apaj, Óvoda u.12.) – működik 11 csoportban. A csoportok elhelyezése: hat csoport a székhelyen, három csoport a telephelyen, két csoport pedig a tagóvodában kap helyet. A magas létszám és a zsúfoltság ellenére is előfordul, hogy 3 év alatti gyermeket is felveszünk, mert a szülő munkát vállal, és nem tudja gyermeke elhelyezését más módon megoldani. Az óvoda dolgozói emberileg és szakmailag mindent elkövetnek, hogy a túlterheltség és zsúfoltság ne éreztesse hatását nevelőmunkájukban. Az elkövetkezendő időszakban mindenképpen szükséges a kötelező eszköz és felszerelés jegyzékben szereplő bútorzatok, a nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök beszerzése, cseréje, illetve bővítése. Az idejáró gyermekek többségére jellemző, hogy nehéz körülmények között élnek, ingerszegény környezetből érkeznek. Az egyre nehezedő életkörülményeket tükrözik a gyermekek ruházata, ápolatlansága, durva, agresszív viselkedésmódja. Csoportjaink homogén korú gyermekekből tevődnek össze, de vegyes csoportokat is szervezünk. Egyre több szülő ismeri el munkánkat, és igénylik az óvodát. A gyermekek is örömmel, szívesen járnak óvodába.

2

Harmóniában a Természettel Helyi Nevelési Program

3



Nevelőközösségünkre az összetartozás a jellemző, mely az együtt töltött évek tapasztalata alapján, a közös élmények, a munkával járó erőfeszítések és szakmai sikerek révén egymáshoz ragaszkodó, együttműködő testületet alakított ki. A nevelőmunkát segítő dajkák stabil tagjai a testületnek.

3. Minőségcéljaink A Közoktatási törvény 2006. évi módosítása előírja, hogy az intézményi minőségirányítási programban fogalmazódjon meg a fenntartói elvárásoknak való megfelelés. Az Önkormányzati Minõségirányítási Program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, így óvodánkra vonatkozóan is meghatározza elvárásait, az óvodának a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait. Az elvárásoknak való megfelelés érdekében történő tevékenységek rendszere, folyamata, ezek értékelése fogalmazódik meg az Intézményi Minőségirányítási Programunkban. Az Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtása az alapelvek szerinti működésben, a célok elérésében, a feladatok teljesítésében, a dokumentum ismertségében és a hatásában realizálódik. A fenntartói elvárásoknak való megfelelés a dokumentumainkban megfogalmazott tevékenységek megvalósulásában érhető tetten. Az elvárásoknak való megfelelés szándéka a sikerkritériumokban jelenik meg. Intézményi Minőségirányítási Programunk felülvizsgálata alapján az önkormányzati elvárásoknak való megfelelést az alábbi táblázatban rögzítettük. Óvodánknak a következő fenntartói elvárásoknak kell megfelelni: A helyi igényekből fakadóan az óvoda szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása; Kiemelt nevelési célok megvalósítása; különleges gondozást igénylő óvodásokkal való befogadó foglalkozás; A 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények mielőbbi, teljes körű kielégítése; Iskolaérettségi vizsgálatokkal segíteni, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelő foglalkoztatásban részesüljenek; Etnikai kisebbség körében az óvodáztatási arány növelése; Esélyegyenlőség megteremtése; A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés; Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása; Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között; Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálóval, kapcsolódó intézményekkel; A csoportszámok, csoportlétszámok normalizálása; Költséghatékony gazdálkodás.

4


Önkormányzat elvárásai 1. Az óvoda szakmai sokszínűsége

Megvalósuló tevékenységek Játékos, mozgásos, tanulási programok Speciális fejlesztő foglalkozások tartása, prevenció Fejlesztési terv készítése A jelentkezőket fogadjuk óvodánkba. Iskolaérettségi vizsgálatokkal segíteni, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelő foglalkoztatásban részesüljenek

Intézményi Minőségirányítási Programja 2010. Intézményi dokumentumok, melyek deklarálják a feladatokat

Sikerkritériumok (mikor tekintjük megvalósultnak)

Helyi Nevelési Program

A partneri elégedettség 90%-os.

Helyi Nevelési Program Csoportnapló napi bejegyzései, személyiségi lapok

Családlátogatások

Helyi Nevelési Program Házirend, SZMSZ

5. Esélyegyenlőség megteremtése

A különböző tevékenységi formák alkalmazásával.

Helyi Nevelési Program

6. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés

Dyslexia – megelőző foglalkozások Logopédiai foglalkozások

Helyi Nevelési Program Alapító Okirat

7. Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása

Igényfelmérés

Házirend SZMSZ

Minden gyermek, a halmozottan hátrányos helyzetűek is egyéni bánásmódban részesülnek. Minden jelentkezőnek biztosítunk helyet. A gyermekek 100 % - os szűrése, a nem iskolaéretteket továbbküldjük NT – ba. Az érintettek körében az óvodai látogatottság 80%-os Óvodán belül nincs hátrányos megkülönböztetés. Ilyen kérdésben panaszt nem kapunk. Az érintett gyermekek fejlesztése 100%-os. A helyi logopédus alkalmazásával hatékonyan megoldott. Minden gyermek igénybe veszi az óvodai étkeztetést.

8. Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között

Iskola-látogatás A gyermekek egyéni életút-követése, visszajelzés kérése az iskolai beilleszkedésről

Intézményi Minőségirányítási Program

Az iskolával közösen megtartott rendezvény.

Nyitott rendezvények, meghívók az érintetteknek

Intézményi Minőségirányítási Program; Házirend

Az éves munkatervben szereplő rendezvények teljes körű megtartása.

Hatékonyság-gazdaságosság. Foglalkoztatási terv

Éves munkaterv

100 %-os feltöltöttség

2. Különleges gondozást igénylőkkel való befogadó foglalkozás 3. Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények mielőbbi, teljes körű kielégítése, iskolaérettség kiszűrése. 4. Etnikai kisebbség körében az óvodáztatási arány növelése

9. Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálóval, kapcsolódó intézményekkel 10. A csoportszámok és csoportlétszámok normalizálása. Költséghatékony gazdálkodás

Házirend, Helyi Nevelési Program

5



A) Fenntartói minőségpolitikából az óvodánkra érvényes hosszú távú stratégiai célkitűzéseink: óvodánk törvényes keretek között történő működtetése a jogszabályok betartásával összhangban; a pedagógiai tevékenységünkben kapjon hangsúlyt a tervezés, a gyermekek egyéni adottságainak figyelembe vétele; pedagógiai szempontok figyelembevétele mellett a gazdaságilag hatékony működtetést kívánjuk érvényesíteni; pedagógiai tevékenységünkben hatékonyan valósuljon meg gyermekeink egyéni képességeinek a felderítése, melynek során az egészséges személyiség fejlesztésére törekszünk; az integrált nevelés megvalósításával a társadalmi hátrányokból adódó különbségek csökkenjenek; törekszünk az életkornak megfelelő képességek, készségek (figyelem, emlékezet, kommunikáció, önfegyelem, stb.), valamint szociális kompetenciák (önismeret, kooperáció, konfliktuskezelés, stb.) kialakítása; a gyermekek egyéni képességeinek, készségeinek méréssel történő folyamatos ellenőrzése, értékelése, az óvodának megfelelő szinten; tevékenységünkre a minőségelvű, partnerközpontú működés legyen jellemző, melynek alapja az óvodai minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszer, programja, minden rászoruló gyermeknek segítséget tudjunk nyújtani a mentális problémák kezeléséhez. B) Szervezeti fejlődésünk érdekében megfogalmazott céljaink célunk, hogy óvodánk pedagógiai közösségét az egységesen kialakított és elfogadott norma szerinti működés jellemezze, kollégáink a társadalmi változások iránt fogékony, innovatív, önmagát fejleszteni képes pedagógus közösséget alkossanak, óvodánk szervezeti hatékonysága érdekében folyamataink folyamatos fejlesztése, szabályozása működésünk része kell, hogy legyen. C)

Nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében célunk

Változó világunkban a családok életkörülményei megváltoztak. Ezek a változások a gyermekek fejlődését is befolyásolják. Ezek tudatában nevelési céljaink: A környezet megismertetése; A kommunikációs és anyanyelvi készségek fejlesztése; A mozgás, mint életszükséglet fejlesztése; A pozitív énkép erősítése; Az életkori sajátosságoknak és az egyéni adottságoknak megfelelően gyermekeink sikerélményhez juttatása a játék és egyéb tevékenységeken keresztül; Az egészséges életmód és egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása; Kreativitás és önkifejezés a minél változatosabb technikák és anyagok alkalmazásával; Hagyományok ápolása a mindennapi tevékenységeken keresztül.

6



4. Jövőkép Nevelőtestületünk hitvallása: cselekedeteink, ítéleteink, érzéseink példát mutatnak azoknak a gyermekeknek, akik szeretnek és tisztelnek bennünket. Törekvésünk, hogy óvodánk az önfeledt játék és mozgás otthona legyen. Derűt, nyugalmat és biztonságot sugárzó hely, ahol a gyermek harmóniára, gyermekekre összpontosító felnőttekre talál. Olyan óvodává kívánunk válni, ahol a gyermek nyitottá válik a világ dolgaira, megtanul a természettel harmóniában élni, szereti és óvja környezetét. Tiszteli és ápolja a népi hagyományokat, mint örökséget. Megtapasztalhatja, hogyan élhetnek együtt gyermekek és felnőttek úgy, hogy jól érzik magukat. Az óvodapedagógus segítségével megismerik önmagukat annak érdekében, hogy képessé váljanak a zökkenőmentes iskolakezdésre.

III. Minőségfejlesztési rendszer 1. Vezetési feladatok, folyamatok A)

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Az intézményspecifikus folyóiratok biztosítják az információk hozzáférhetőségét. Ezek egyegy példánya a vezetői irodában találhatóak meg. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként a vezető tekinti át. Gondoskodik arról, hogy a működést befolyásoló fontos információk a faliújságokon közzé tételre kerüljenek. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja, a vezetőhelyettesek közreműködésével. Ezen kívül biztosítja az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll a vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezi. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az óvodában:  Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése  Másrészt az óvoda vezetője a szülők számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája: Alapító Okirat; Szervezeti és Működési Szabályzat; Házirend Helyi Nevelési Program Intézményi Minőségirányítási Program

7


B)


Az intézmény belső működési rendjének biztosítása Minőségügyi vezető A minőségügyi vezetőt az óvodavezető bízza meg. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a minőségfejlesztési csoport irányítása.

Ezen belül kiemelt feladatai: 1. Elkészíti – az állandó csoport tagjaival közösen – a minőségfejlesztési munka éves munkatervét a következő szempontok figyelembe vételével: 

Intézményi Minőségirányítási Program



Partneri igény, elégedettség vizsgálat eljárásrendje



Irányított önértékelés eljárásrendje



A minőségfejlesztési rendszer működéséből adódó intézkedési tervek.

2. Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, és vezetői értekezleteken tájékoztatja erről a vezetőséget, év végi írásbeli beszámolót (IMIP értékelést és intézkedési tervet) készít a képviselő-testületi intézményi illetve az év végi nevelőtestületi beszámoló részeként. Minőségfejlesztési csoport Intézményünkben folyó minőségfejlesztési munka koordinálása a minőségfejlesztési csoport feladata. A csoporttagok munkájukat határozott idejű megbízás alapján végzik, vezetőjük a minőségügyi vezető. A csoport vezetője és a csoport tagjai munkájának elismerése az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendelete 9.§ alapján történik. A csoport állandó tagjainak összlétszáma nem haladhatja meg a 3 főt. A minőségfejlesztési rendszer működtetése az intézményi szintű PDCA ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti, melynek lépései: (P) Tervezés: Az intézményi munka tervezése a helyi nevelési-pedagógia és minőségirányítási programban, valamint az ezekre épülő munkatervben történik. (D) Végrehajtás: A munkatársak a minőségirányítási programban rögzített folyamatleírások, valamint egyéb szabályzó dokumentumom és a szervezeti kultúrában gyökerező íratlan szabályok alapján végzik munkájukat. (C) Ellenőrzés: A minőségügyi vezető koordinálásával – a minőségirányítási programban rögzített módon – folyamatos mérés, információgyűjtés, elemzés, értékelés folyik. (A) Beavatkozás: Az elemzések, értékelések eredményeképpen feltárt fejlesztendő területekre intézkedési tervek készülnek, melynek végrehajtása a teljes dolgozói kör, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése a minőségügyi vezető, valamint a vezetőség feladata.

2. A tervezés A vezetői munkában döntő és meghatározó szerepe van a tudatosságnak és a tervszerűségnek. A tervező munkával kapcsolatos követelmények: Érvényesüljön a tartalom és a forma egysége. A hosszú távú és rövid távú tervnek egységet kell alkotnia.

8



Tervezés során kiemelt figyelmet érdemelnek az alábbi folyamataink: A) B) C) D) E) F)

Stratégiai tervezés Beszoktatás – visszaszoktatás Nevelés – oktatás Nyomon követés, beválás vizsgálat Pedagógus továbbképzés Iskolaérettség

A) Stratégiai tervezés Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Nevelési Programban megfogalmazottak teljesítésével; a Helyi Nevelési Program az óvodában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum. Tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. A Helyi Nevelési Programban megfogalmazottak megvalósítása jelenti hosszú távú elképzeléseink teljesítését. B) Befogadás rendje Intézményünkben a befogadás ideje főleg a nevelési-oktatási év kezdete, mivel a gyermekek többsége szeptember első hetében érkezik. A férőhely miatt általában azoknak a szülőknek a gyermeke kerül felvételre, akik dolgoznak, így többségük nem tud élni a folyamatos beszoktatással, hiszen időre kell menniük a munkahelyükre. A család és az óvoda együttes feladata, hogy a gyermekek az érzelmi biztonságot nyújtó, biztonságos környezetben fejlődjenek. A folyamat leírása 1. Környezettanulmány/családlátogatás, ismerkedés az otthoni szokásrendszerrel a családoknál. A jelentkező gyermek higiéniai érettségének megismerése. 2. A befogadás sorrendiségének meghatározása, a családlátogatás és a higiéniai szokások alapján. 3. A szülő és a gyermek fogadása az óvodában. 4. A gyermek egyre több időt tölt szülő nélkül az óvodában. 5. A gyermek közérzete alapján és az óvodapedagógus megítélése szerinti időben a gyermek teljes napot tölt az óvodában. 6. Minden egyes gyermek esetében a folyamat értékelése, szükség szerinti visszacsatolással. C) Nevelés-oktatás Az éves munkaterv elkészítése A munkaterv célja, hogy meghatározza az óvoda nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben, és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Az alakuló értekezleten az óvodavezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket is, valamint, hogy a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. Az óvodavezető tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a nevelési-oktatási évre vonatkozó nevelési-oktatási célkitűzésekről, figyelembe véve az előző év tapasztalatait és az óvodapedagógusok fejlesztési javaslatait. 9



A fentiek alapján az óvodapedagógusok meghatározzák a csoportokra vonatkozó célokat, célértékeket. Ezt követően a vezetőség a javaslatok alapján elkészíti az adott nevelési-oktatási év stratégiai tervét, amelyben jelöli a megvalósításra váró feladatok időpontjait és felelőseit. A minőségügyi vezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, résztvevőit és felelőseit. Ezek után az óvodavezető véglegesíti, és írásba foglalja az óvoda éves munkatervét. Szeptember végére a pedagógusok írásba foglalják saját tervezetüket. A nevelőtestületi elfogadást követően az óvodavezető egy hitelesített példányt elhelyez a vezetői irodában, egy-egy hitelesített példányt átad a vezetőhelyettesnek és a tagóvodavezetőnek, akik kifüggesztik irodáikban. Helyi képzési kínálat tervezése A helyi képzési kínálat tervezése, a képzési programok beválásának vizsgálata a nevelőoktató munka tervezése alapján történik. A helyi képzési programok megvalósításáról a partneri visszajelzések eredményei szolgáltatnak információt. Ezen információk folyamatos figyelése a minőségügyi vezető feladata, a szükséges beavatkozásokról a vezetőségi értékelő megbeszélések során születnek meg a döntések. Módszertani eszköztár és kultúra A nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok, módszerek és eszközök gyűjtésének, átadásának fórumai a pedagógus közösség értekezletei. Munkájukat a vezető irányítja, tevékenységüket az SzMSz és a Helyi Nevelési Program szabályozza. D) Nyomon követés, beválás vizsgálat A folyamat leírása a) Az adott évben az iskolába felvételt nyert gyermekekről az óvodatitkár listát készít. b) Tanév végén az óvoda értesítést kér az iskolától arra vonatkozóan, hogy a gyermek hogyan tudta teljesíteni az iskolai követelményeket. c) Az óvodavezető tájékoztatja a nevelőtestületet az évnyitó értekezleten. E) Továbbképzési rend működtetése A pedagógus továbbképzés alapelveit nevelőtestület által elfogadott továbbképzési program és beiskolázási terv tartalmazza. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A jogszabályi változások figyelembevételével aktualizáljuk, a szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése a képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus - továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

10



A folyamat leírása: Az óvodavezető feladata közzétenni az aktuális továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára. A továbbképzésre jelentkezők január 31-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek február 27-ig. A vezetőség a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. Ezt követően a továbbképzésekre jelentkező pedagógus kollégák továbbtanulási jelentkezését a nevelőtestület jóváhagyja. Az esetleges elutasításról az óvodavezető írásos visszaigazolást ad a pedagógusnak az elutasítás indoklásával. Márc. 15-ig az óvodavezető véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az óvoda elsődleges érdekeit. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét. A továbbtanulók nevelőtestületi értekezlet keretében kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a nevelőtestületnek. Az óvodavezető minden évben az év végi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. F) Iskolaérettség Az óvodába lépéstől a gyermek fejlődésének nyomon követését értjük alatta. Dokumentálása a csoportnaplók napi bejegyzéseiben és a személyiséglapokon/fejlődési naplókban történik.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A folyamat leírása Az óvodapedagógus a gyermek fejlődésének ismeretében a csoportnapló bejegyzései és/vagy a logopédus véleménye alapján egyeztet a szülővel. A konszenzus alapján és a törvények figyelembe vételével elkészül az írásos vélemény. A problémák ismeretében a gyermeket a Nevelési Tanácsadó vizsgálatára küldjük. Március 31-ig minden szülőnek átadjuk az óvodai szakvéleményt. A Nevelési Tanácsadó javaslatának figyelembe vételével a szülő dönt a gyermek következő nevelési évben való elhelyezéséről. A 7. életévüket betöltők esetében a nevelőtestület meghozza a határozatát; amennyiben a szülő kéri gyermeke további egy évig az óvodai nevelésben való részvételét. Az óvodavezető a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kéri a jogszabály szerint a Nevelési Tanácsadó által kitűzött határidőre. Az óvodai szakvéleményekről és a további vizsgálatokról értesítjük az iskolát. Az óvodai nevelés keretében történő személyiségfejlesztés eredményeképpen válik a gyermek alkalmassá arra, hogy az iskolai tanulmányait megkezdje.

11



3. Ellenőrzési folyamatok Az óvodai belső ellenőrzés a pedagógiai célrendszer megvalósulását, az óvoda belső szabályzataiban meghatározott megállapodásoknak való megfelelést vizsgálja. Az óvoda belső ellenőrzési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat, az éves munkatervek és az IMIP határozzák meg. Az ellenőrzés adatokat, tényeket, információkat tár fel az intézményben folyó tevékenységről, eredményekről. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: - tényszerűség, - objektivitás, - folyamatosság, - tárgyilagosság, - meghatározott céllal történik, - tájékozódás, felkészülés előzi meg, - a feltételrendszer megismerése. A) A vezetői ellenőrzés Az ellenőrzés során a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, mint normáknak való megfelelést vizsgáljuk. Az óvoda belső ellenőrzési rendszerét kiegészíti a fenntartó által lebonyolított szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendszere, amelyet az Önkormányzati Minőségirányítási Program szabályoz. Az ellenőrzés rendszere az óvoda egészének működését átszövi, kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra. Biztosítja, hogy az intézmény működése megfeleljen a szabályozóknak. Az ellenőrzés révén lehetőség nyílik a hibák feltárására, a javításra, a folyamatok fejlesztésére. Az ellenőrzés területei:  A pedagógiai munka ellenőrzése:  A nevelő-oktató munka színvonala a foglalkozásokon.  A nevelő-oktató munkához tartozó dokumentáció vezetése.  Kapcsolattartás a szülőkkel.  A tevékenységek szervezése.  A hátrányos helyzetű gyermekek segítése a megfelelő tevékenységrendszerrel.  A kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációs folyamatai, integrált nevelése óvodán belül.  A csoportszobák rendezettsége.  Az ünnepélyek, hagyományok, programok szervezése.  Munkáltatói feladatok:  Munkaidő betartása, betartatása.  Munkavédelmi előírások betartása, betartatása.  Tűzvédelmi előírások betartása, betartatása.  Személyi anyagok folyamatos aktualizálása.  Munkaköri leírások folyamatos aktualizálása.  Gazdálkodás:  Takarékos, költséghatékony gazdálkodás.  Eszközbeszerzések.  Leltározás.  Helyettesítés, túlórák elszámolása.  Szabadság nyilvántartása. 12



4. Mérési feladatok Az elkövetkezendő időszakban az óvodai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja és óvodánk is ennek szellemében tervezi tevékenységét. A mérések területei:  Partneri igényfelmérés  Neveltségi folyamatok mérése  Helyi Nevelési Program megvalósulása, beválása A mérés az a módszer, amely legtöbbször a gyermekek személyiségfejlődésében bekövetkezett eredmények kimutatására szolgál. A gyermekekkel kapcsolatban az óvodában mérést végzünk a beérkezéskor meglévő képességek, készségek területén = bemenetkor, és az iskolába lépéskor, = kimenetnél. Ezek mellett az óvoda partnereire, az óvoda környezetére kiterjedő egyéb méréseket is végzünk (elégedettségmérés, klímateszt, személyiségvizsgálat). A mérések elvégzésénél lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére, melyet az önkormányzati Minőségirányítási Programmal összhangban valósítunk meg. A több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. A) A partneri igény- és elégedettségmérés A folyamat leírása A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul ki és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy az igények folyamatos megismerésével közös értékrend alakuljon ki az óvoda és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. a minőségirányítási csoport: 3 évenként felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát, valamint elkészíti a felülvizsgált partneri adatbázist; a csoport által meghatározott kritériumok alapján aktualizálja a szülői kérdőíveket; a minőségirányítási csoport évente a munkatervében meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés ütemtervét, módszereit; a minőségirányítási csoport javaslatot tesz, melynek alapján a vezetőség kijelöli az elégedettségméréssel foglalkozó munkacsoportot; a csoport azonosítja az igényfelmérésbe- és elégedettségmérésbe bevontak körét, meghatározza a minta nagyságát; a munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést; az információk begyűjtése után a minőségirányítási csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. Célokat fogalmaz meg prioritási sorrendben, kategorizálva, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be a nevelőtestület felé. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi dokumentációba kerül. A folyamat értékelése: az eredmények ismertetése után a nevelőtestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségének figyelembevételével a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizáljuk a ciklust. 13



A partnerek igényfelmérésének ütemezése:

Partnerek Fenntartó

Dolgozói Gyermekek Szülők

A mérés ideje

A mérés Felelős módszere Hatálybalépéskor, interjú, kérdőív minőségirányítási majd két év múlva csoport tagjai

Hatálybalépéskor, majd két év múlva Hatálybalépést követően egy, majd két év múlva Hatálybalépést követően két év múlva, majd két évenként

A minta nagysága Polgármester; Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság

kérdőív

minőségügyi vezető 100 %

életkori sajátosságnak megfelelő kérdőív

óvodapedagógusok

60 %

minőségirányítási csoport tagjai

60%

B) Neveltségi felmérések A kitűzött célok teljesítésére való ösztönzés. A munkavégzés hatékonyságának javítása. A problémák, eredmények feltárása. Az óvoda belső légkörének javítása. Témája

Módszer

szociális készségek megléte

pedagógiai helyzetteremtés

kommunikációs képességek, szóbeli kifejezés munkához, tevékenységekhez való viszony érzelmi, indulati kifejezés

megfigyelés beszélgetés megfigyelés beszélgetés pedagógiai helyzetteremtés

fantázia kreativitás és közösség vizsgálat a közösségi tevékenység rendszere társas kapcsolatok mozgásfejlettség téri tájékozódás, térbeli mozgásfejlettség finommotoros koordináció fejlettsége

produktumok vizsgálata

Gyakoriság óvodába lépéskor, évente és kimenetkor óvodába lépéskor, évente és kimenetkor óvodába lépéskor, évente és kimenetkor óvodába lépéskor, évente és kimenetkor óvodába lépéskor, évente és kimenetkor

Felelős óvodapedagógusok. óvodapedagógusok. óvodapedagógusok. óvodapedagógusok. óvodapedagógusok.

megfigyelés beszélgetés

óvodába lépéskor, óvodapedagógusok. évente és kimenetkor

tevékenységek közbeni megfigyelés

óvodába lépéskor, óvodapedagógusok. évente és kimenetkor

14



C) Helyi Nevelési Program megvalósulása, beválása Minden nevelési-oktatási év végén az óvoda értékeli a munkatervben megfogalmazottakat, amely a Helyi Nevelési Program szerint készült. A nevelők tapasztalatainak beépítése az értékelés beszámolójába adja a következő nevelési-oktatási év kiindulási alapját. A vizsgálandó terület

Módszer Játékos tevékenységek A gyermekek személyiségfejlődése keretében megfigyelés Írásbeli beszámoló készítése a Az adott nevelési-oktatási évre fenntartó által vonatkozó eredmények, hiányosságok megadott szempontok alapján Tevékenységek rendszerének vizsgálata a A HOP felülvizsgálata; korrekció pedagógusok év A HOP céljainak eredményessége végi értékelései, írásbeli véleménye alapján

Idő

Felelős

minden év őszén tavaszán

óvodapedagógusok

minden év június

óvodavezető

5 évenként

óvodavezető és vezető-helyettesek

5. Értékelési feladatok Az elvégzett mérések értékelési szempontjai -

Visszajelzés és hatékonyságnövelés. Az érdekeltek (szülők, fenntartó) konkrét tájékoztatása. Visszahatás a gyermekek személyiségfejlődésére. A nevelőtestület tervező munkájának segítése.

Az értékelés típusai: diagnosztikus értékelés: helyzetfeltárás, tervezés, döntés előkészítés, diagnózist, leírást ad. formatív értékelés: fejlesztés, korrekció, folyamatszabályozás, ok feltáró jellegű, a fejlődés várható eredményeihez viszonyít. szummatív értékelés: minősítés, visszacsatolás, rendszer-szabályozás, lezáró jellegű.

15



A) Az intézmény működésének értékelése Az SZMSZ - ben meghatározott ülései mellett a vezetőség évente egy alkalommal vezetőségi értékelést tart, a mindenkori éves munkatervben meghatározott időpontban. A vezetői értékelésnek ki kell térnie az alábbi területekre:    

Vezetői ellenőrzések. Partneri visszajelzések. Minőségfejlesztési munka Az előző vezetőségi értékelés során elindított intézkedések

A vezetőségi értékelés - elemzés a nevelési-oktatási évet záró vezetői beszámoló részét képezik, és azzal együtt történik meg a nyilvánosságra hozataluk. A nevelési-oktatási év értékelésének folyamata: 1. A vezető az éves munkaterv készítésekor felkéri/kijelöli az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervek megvalósulásának mértéke. A mindenkori éves munkatervben meghatározott időpontig a csoportvezetők, a minőségügyi csoport vezetője, a felkért kollégák, elkészítik éves beszámolójukat. Az elemzéseknek része a javítandó, fejlesztendő területek meghatározása. 2. Az óvodavezető a vezetői ellenőrzés eredményeit, a nevelőtestület munkáját értékeli, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). 3. A nevelési - oktatási évet záró értekezleten a felelősök beszámolnak éves munkájukról. 4. Az óvodavezető dokumentumelemzéssel ellenőrzi a célkitűzések megvalósulását, összegzi az éves beszámolót. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A nevelőtestület elfogadja az év végi beszámolót. 7. A nevelési-oktatási évet záró értekezlet után az érintettek, javaslatokat tesznek a korrekciókra, ahol szükséges, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. B) Irányított önértékelés Az óvodának, mint szervezetnek a hatékony működése az irányított önértékelés folyamatában ragadható meg. Az irányított önértékelés a vezetési feladatok fontos eleme, melyre 4 évenként kerül sor. Az irányított önértékelés lebonyolítását az EFQM modellre épülő intézmény értékelés alapján végzi óvodánk. Az irányított önértékelés folyamán óvodánk számba veszi, értékeli szervezetünk működését, irányítását, eredményességét, és meghatározza erős és fejlesztendő területeit. Célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait, elért eredményeit, folyamatait, s ennek segítségével azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket, meghatározza a továbbfejlődés irányait. Felhasznált módszerek:

dokumentumelemzés strukturált interjú kérdőív fókuszcsoportos interjú

Résztvevői: vezető, helyettes, alkalmazotti közösség – teljes körű mintaválasztással. 16



Irányított önértékelés Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya Az önértékelés céljainak meghatározása.

Felelős minőségügyi vezető

Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése.

minőségügyi vezető

A vezetői önértékelés elkészítése. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása. A fókuszcsoportos interjú módszertanának, lebonyolítási tervének kidolgozása. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása.


A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján. A vezetői interjú lefolytatása. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése.

Tájékoztatottak köre pedagógus közösség


Érintett vezetőség vezetőség + minőségirányítási csoport vezetőség


vezetőség

értékelő csoport


minőségirányítási csoport

pedagógus közösség


vezetőség

-a fókuszcsoportos interjú alanyai


a fókuszcsoportos interjú moderátora fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai vezetőség


vezetőség

--

az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs

óvodavezető, vezető-helyettesek -



--



alkalmazotti közösség


vezetőség, minőségirányítási csoport

--


pedagógus közösség vezetői kör

---

17



C) Az intézmény működésének javítása és fejlesztése Az eljárás célja, területi érvényessége Az eljárás célja, hogy az óvodánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek, intézkedések megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. A folyamat során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák összegyűjtése, és a vezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.

18

1. Záró rendelkezések A Minőségirányítási Program készítését a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) (12) bekezdéseiben foglaltak határozzák meg; -

A Módosított Intézményi Minőségirányítási Programot a nevelőtestület megtárgyalta és elfogadta, az alkalmazotti közösség elfogadta, az elfogadásról szóló jegyzőkönyvi kivonat és jegyzőkönyv hitelesített másolata csatolva;

-

A Szülői Képviselők véleményét a csatolt nyilatkozatuk tartalmazza;

-

A programot a fenntartó Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyta, a jóváhagyásról szóló dokumentum csatolva;

-

A program megküldése Apaj Község Önkormányzata képviselő-testületének tájékoztatása céljából a körjegyző felkérésével megtörtént a kísérőlevélben..

-

Hatálya az óvoda alkalmazotti közösségére terjed ki;

-

Felülvizsgálata, esetleges módosítása igény szerint.

-

Érvényes a Képviselő-testület

88/2010. ( VI.30.) K.t.sz. határozatával.

Dömsöd, 2010. június 16. Hatályba lépés ideje: 2010. szeptember 1. ........................................... Orosz Lajosné óvodavezető Hatályba léptette: Dömsöd, 2010. szeptember 1..

........................................... Orosz Lajosné óvodavezető

19

2. Nagyközség Óvoda Módosított Intézményi Minőségirányítási Programjának függeléke 2010. 1. Teljesítményértékelési rendszer A. A Teljesítményértékelő rendszer leírása

1. Az értékelési rendszer alapvonásai A közoktatási törvény, 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (12) bekezdésének 2009. évi januártól hatályos módosítása alapján, az alábbi módon kidolgozást nyert az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének szempontjai és az értékelés rendje. A nem pedagógus alkalmazottak esetében a Kjt. mellékletében megadott minősítési lapot alkalmazzuk intézményünkben. (8. sz. melléklet.) A teljesítmény-értékelés az intézmény MINŐSÉGIRÁNYITÁSI programja, a helyi nevelési program figyelembevételével készült, végső formáját a nevelőtestület aktív közreműködésével nyerte el. Alapja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, a Helyi Nevelési Program, a munkaköri leírások, a pedagógus munkakörnek megfelelő képességeket, készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló kritériumrendszer, valamint az értékelési ciklus végén született sikeres területeket és fejlesztési célokat tartalmazó megállapítások. 2. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. Az intézményi önértékelés periódusa A teljes körű intézményi önértékelés több nevelési-oktatási évre vonatkozó, összegző értékelés. A teljes körű intézményi önértékelést négyévente végezzük el. 3. A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése A.) A teljesítmény-értékelés céljai és jellege a. Az intézményben az óvodai – nevelés szakmai színvonalának folyamatos emelése. -

-

Segítségnyújtás abban, hogy a pedagógus egy, a nevelőtestület által elfogadott teljesítmény-kritériumsor alapján képet kaphasson teljesítményének külső megítéléséről. Az egyéni fejlődésnek és teljesítménynek az elismerése és megbecsülése. A pedagógus szakmai továbbfejlődésének elősegítése tanácsadással, egyéni célok kitűzésével. A ciklus végén az összegyűlt tapasztalatok alapján új célok, változtatások kitűzése, melyek az intézmény egész rendszerére fejlesztően hatnak.

20

b. Az intézmény vezetési színvonalának folyamatos fejlesztése, mely hozzájárul: -

-

Az intézmény pedagógiai, személyi, vezetési és tárgyi feltételeivel összefüggő nehézségek azonosításához és megoldási módok kimunkálásához. Az egyéni szükségletek, igények és a továbbképzések összehangolásához. A pedagógusok és a vezetés közötti kommunikáció hatékonyabbá tételéhez. A feladatok arányosabb elosztásához. A Helyi Nevelési Program folyamatos fejlesztéséhez.

B.) A teljesítmény-értékelési rendszer alapelvei és az ezekből következő elvárások Fejlesztő szándék elve és az ehhez kapcsolódó elvárások: A pedagógusok és a vezetés közötti információcsere, véleménycsere folyamatossá válása. A teljesítmény-értékelés segítségével a problémás területek beazonosítása, a fejlődés irányainak kijelölése. Az egyéni teljesítmény változásának követhetősége.

●

Méltányosság elve és elvárások: - Az értékelési rendszer jóváhagyása nevelőtestületi megbeszélés és elfogadás után történik - Az egyénre vonatkozó minden adat bizalmas. - A pedagógus számára valamennyi rá vonatkozó adat hozzá- férhető. - Véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása az egyénnek a róla összegyűjtött adatokkal kapcsolatban. - Segítse a pedagógus önálló döntéshozatalát a fejlődési út kiválasztásában. - A lehető legteljesebb objektivitásra való törekvés. - Az értékelési folyamatban törekedni szükséges az esetleges feszültségek oldására. Konszenzusság elve: -

Az alkalmazotti közösség minden tagja érti és elfogadja, magára nézve kötelezőnek tekinti a megalkotott rendszert.

Sokoldalúság elve: -

Egyértelmű meghatározása vizsgálandó területeknek az azt vizsgáló módszereknek és kritériumrendszernek.

21

C.) A pedagógusok és vezetők értékelésének területei, követelményei és módszerei Az adatok hozzáférhetősége és a fejlesztő jelleg elsődlegessége miatt a teljesítmény - értékelés a következő kritériumok alapján történik: 1. 2. 3. 4.

A pedagógus - nevelő munkájának értékelése. A pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése. A pedagógus munkafegyelmének értékelése. A tudatosan kialakított intézményi kultúra képviselete.

A követelményrendszer a részletesen kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg, melyek a pedagógusi munkához tartozó különböző szerepszinteket, a megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző mérési ciklusban megfogalmazott fejlesztési célokat tartalmazza. A teljesítmény-értékelés az alábbi eszközök segítségével gyűjti össze az információkat: Pedagógusok esetében 1. 2. 3. 4.

Csoportlátogatási lap Teljesítmény-értékelő lap értékelő részére Teljesítmény-értékelő lap értékelt részére Értékelési összesítő lap pedagógus esetén

Vezetők esetében 1. Vezetők önértékelő lapja 2. Vezetőt értékelő lap 3. Értékelési összesítő lap vezető esetén

3. sz. melléklet 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 4. sz. melléklet 6. sz. melléklet 5. sz. melléklet 7. sz. melléklet

D.) Az értékelés részletes kritériumrendszere és az értékelés elvégzésének eljárásrendje a.) A teljesítmény-értékelés periódusa Az intézmény vezetőinek és pedagógusainak teljesítményét 6 évente értékeljük. Az ütemezést a mindenkori éves minőségbiztosítási munkaterv felelősökkel és határidőkkel tartalmazza. b.) Csoport-megfigyelési lap A két éves ciklus során a pedagógust a teljesítmény-értékelő csoport tagja, ill. a vezető helyettes, nevelési évenként legalább kétszer meglátogatja, és a megadott kritériumok alapján értékeli a látottakat, melyet megbeszélés követ. Ha az értékelő csoport tagja úgy ítéli meg, hogy az adott alkalom nem nyújtott elegendő információt a lap megalapozott kitöltéséhez, újra látogathat, legfeljebb még kétszer. A tervezett látogatás előtt legalább egy héttel egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. Az értékelő csoport tagjai a lapon szereplő szempontok szerint értékelhetnek:

22

A skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Erre az egymást követő ciklusok közötti teljesítmény-különbségek szemléletessé tételéhez van szükség. A kapott pontszámokból átlagot számítanak. 3 kiemelkedő 2 megfelelő 1 kevéssé megfelelő 0 nem megfelelő

80-100 % - ig 60-79 % - ig 30-59 % - ig 30 % alatt

kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan

c.) Teljesítmény-értékelő lap A teljesítmény-értékelő lap kitöltését a teljesítmény-értékelő csoport folyamatosan végzi, s a teljesítmény - értékelő beszélgetés előtt összegzi a pedagógus teljesítményértékelő lapok és a pedagógus teljesítmény önértékelői lap információit is felhasználva. d.) Önértékelő lap Pedagógus esetében Célja az elért eredmények dokumentálása és annak felmérése, hogy a foglalkozási tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai, az óvodai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket végzett a pedagógus, illetve milyen pedagógusi hozzáállást tart értékesnek. Az önértékelő lapot kétévente egyszer, a ciklus lezárása előtt, tölti ki a pedagógus. Az értékelő csoport az összegzés során megegyezik abban, hogy a pedagógus teljesítménye az adott kritériumban a nevelőtestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (kiválóan alkalmas) (80-100%), az átlagnak megfelelő (alkalmas) (60-79%) vagy elmarad az átlagtól kevéssé alkalmas, (30-59%) illetve az alkalmatlan) (0-29%). Ezután rögzítik az értékelési összesítő lapon a kiemelkedően jó/sikeres és a fejlesztést igénylő területeket. Vezető esetében Minden vezetőhelyettes saját munkájáról kétévente egy alkalommal tölti ki a vezetők önértékelő lapját. Az eljárás a fentiekkel azonos, de az értékelést a minőségirányítási vezető végzi. e.) Az értékelési összesítő lap A 2. év végén kerül sor a tapasztalatokat összegző teljesítmény-értékelési beszélgetésre. Ekkor az összes adat birtokában az érintett pedagógus és az értékelő csoport kijelölt tagjai, teljesítmény - értékelő beszélgetésen beszélik meg a tapasztaltakat és jelölik ki az egyéni célokat, melyekről értékelési összesítő lapot állítanak ki, s azt minden érintett aláír. Az érintett pedagógus a megjegyzés rovatban fogalmazhatja meg észrevételeit.

23

A beszélgetés résztvevői: a vezető helyettesek esetében az óvodavezető és a minőségirányítási vezető, a pedagógusok esetében a szakmai munkáját irányító vezető - helyettes és a minőségügyi vezető. Napirendje: Áttekintik, megvitatják és konszenzust alakítanak ki: - Első alkalommal értékeltek esetében megbeszélik, elemzik a tapasztalatokat. - Az előző ciklusban kijelölt egyéni célok megvalósulásáról. - A teljesítmény-értékelő lapok alapján született eredményekről, figyelve a sikeres, illetve problémás területek tekintetében az előző ciklushoz képest bekövetkezett változásokra. - Az önértékelő lap szerinti teljesítményekről, figyelve a sikeres, illetve problémás területek tekintetében az előző ciklushoz képest bekövetkezett változásokra. Megegyeznek az új egyéni célok tekintetében, és konkrétan megfogalmazzák azokat. Összefoglalják a fejlesztésre szoruló területekkel kapcsolatos tennivalókat. Mindezeket rögzítik az értékelési összesítő lapon, melyet mind az érintett, mind a beszélgetésen résztvevő valamennyi tag aláírásával hitelesít. f.) Vezetőt értékelő lap A pedagógusok kétévente egyszer töltenek ki értékelő lapot vezetőjükről. Az értékelő lapot név nélkül a minőség irányítási vezetőnél található dobozba dobják. Ezek kiértékelését a minőségirányítási vezető végzi és visszajelzést ad az adott vezetőnek. Az óvodavezető és a minőségirányítási vezető az értékelési beszélgetésen vitatja meg a felmerült kérdéseket a vezetőkkel, majd konszenzust kialakítva a megfelelő tennivalókat rögzítik a vezetői értékelési összesítő lapon. g.) Az intézményvezetőt a fenntartó minősíti, megbízása utáni második évben és a ciklus lejárta előtt három hónappal. E.) Az értékelés elvégzésének eljárásrendje a.) Az intézményvezető Feladatai: A teljesítmény-értékelés működési kereteinek biztosítása, a teljesítmény értékelési és minőségirányítási csoport kijelölése. A teljesítmény - értékelő beszélgetések lebonyolítása a vezető helyettesekkel és a minőség irányítási csoport vezetőjével a vezetőkről. b.) Teljesítmény-értékelő csoport A teljesítmény-értékelő csoport tagjait az intézményvezető választja ki, bízza meg, melynek állandó tagja az a vezető helyettes, akinek szakmai irányítása alá eső pedagógus értékelése történik. Értékelőként olyan pedagógus választható, aki minimum 3 éves jogviszonnyal rendelkezik az intézményben. A teljesítmény-értékelő csoport mandátuma két éves ciklusra szól. 24

Feladatai és jogai: Nevelési-oktatási évenként, pedagógusonként legalább kettő csoportlátogatás. Az értékelt pedagógus teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtése, összesítése. Az értékelési beszélgetés előkészítése, lebonyolítása. Az értékelési összesítő lap véglegesítése, hitelesítése. Az intézményvezető tájékoztatása az értékelés eredményéről. Dokumentációk átadása megőrzésre. c.) Az érintett pedagógus/vezető: Feladata és jogai: Fogadja az értékelő csoport tagjait a vele egyeztetett időpontokban. A csoportlátogatás után megbeszélésen vesz részt, majd két munkanapon belül megkapja a kitöltött látogatási lap másolatát. Önértékelő lapon tájékoztatást nyújt a csoportban végzett nevelő munkáján túli tevékenységéről is. A teljesítmény-értékelési beszélgetésen véleményét elmondja, tanácsot, segítséget kérhet, valamint részt vesz az egyéni, a következő ciklusra vonatkozó céljai kijelölésében. A ciklus végén értékelési összesítő lapot kap, melyen rögzítik az értékelés eredményeit, tanulságait, a következő ciklusra vonatkozó célokat. A lap megjegyzés rovatában véleményt nyilváníthat. Panaszt tehet a minőségirányítási csoport tagjainál az eljárás bármely körülményével kapcsolatban, amit kötelesek az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. d.) A nevelőtestület Feladata és jogai: A rendszer bevezetése előtt véleményezi, majd többségi szavazással dönt a teljesítmény - értékelési rendszer egyes elemeiről és elfogadja az intézmény teljesítmény - értékelési rendszerét. A ciklus lezárása után szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az összesített átlagokról, a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokról, a vezetőség javaslatairól, intézkedési tervéről. A ciklust követő augusztusban, a nevelőtestület bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra. Ebben az esetben új szavazás szükséges a következő ciklus előtt a szeptemberi nevelőtestületi értekezleten.

F.) A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása a.) Az adatok dokumentálása Az adatok bizalmas és biztonságos kezeléséről gondoskodni kell. Az értékelési összesítő lap megírása után a fent említett dokumentumok a lap mellékleteként megőrzendők a következő ciklusig. Ezek biztonságos tárolása a minőségirányítási vezető kötelessége. Az előzőekben említett dokumentumok mindaddig nem selejtezhetőek, amíg a pedagógus az intézményben dolgozik. Munkaviszonya megszűnése esetén azt kérésére át kell adni neki, ha azonban nem kéri, meg kell semmisíteni (az iratkezelési szabályzatnak megfelelően), mert más munkáltatónak nem adható át. 25

b.) Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus/vezető: Megismerhet minden róla gyűjtött információt, betekinthet a dokumentumokba. Segítséget kérhet a közvetlen felettesétől a feltárt problémák megoldásához. Referenciák írásakor kérheti az óvodavezetőtől az értékelésből származó információk felhasználására. A vezető: Felhasználhatja az információkat az intézmény vezetői gyakorlatának fejlesztésére, a továbbképzési terv elkészítésére. Az óvodavezető bármikor hozzáférhet minden pedagógus értékelési összesítő lapjához. A szerzett információkat az óvodavezető felhasználhatja a beosztást érintő döntéseknél, a bérezéssel, elismeréssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalakor. Az óvodavezető a pedagógus kérésére segítséget nyújt a feltárt problémák megoldásában. A vezető NEM használhatja fel a név szerinti személyes adatokat, információkat: A vezetőségi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására. Fegyelmi eljárás kezdeményezésére, vagy egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként, a döntés befolyásolására. Elbocsátás kezdeményezésére. Információ-szolgáltatási célból sem intézményen belül, sem kívül, kivéve a pedagógus kifejezett kérésére, referencia adásához. Eljárási szabályok Első ízben a 2010/2011-es nevelési év értékelése történik, majd kétévente ismétlődik. Az értékelés az intézményben egy éven túli munkaviszonnyal rendelkező pedagógus munkakörben dolgozókat és vezetőket érinti. A teljesítmény-értékelési rendszer a nevelőtestület által elfogadott értékelési szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, amely: - az értékelt által nem ismert forrásból vagy nem az adatgyűjtésből származik, - a pedagógus tudta nélkül keletkezett, - nem a pedagógusmunkájával kapcsolatos, valamint - amelyről nem kap a pedagógus az értékelő beszélgetés előtt tájékoztatást.

26

Az értékelési szabályzatot annak bevezetése előtt a nevelőtestület tagjai egy értekezleten többségi szavazással érvényesítik. A szabályzat bármely részletének módosítása kétévente, a következő ciklus előtti szeptemberben megtartandó teljesítmény értékelési értekezleten kezdeményezhető a nevelőtestület bármely tagja által. Az írásbeli előterjesztést augusztus 15-ig kell eljuttatni az óvoda vezetőjéhez. Minden módosítás többségi szavazással lép érvénybe. Minden adat bizalmasan kezelendő. A minőségirányítási vezető által, az egész nevelőtestületre vonatkozó összesítésén kívül, semmilyen más lista nem készül. Az adatok egészéhez a minőségirányítási vezetőn, az óvodavezetőn kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy az adatokat titokként kezeli, azokról senkivel sem beszél. Ez alól csak az óvodavezető és helyettesei kapnak felmentést, de kizárólag szakmai szempontok felmerülése esetén vezetői körben. A pedagógus, az értékelési összesítő aláírása előtt – bármikor írásbeli panasszal élhet az értékelés bármely részletével kapcsolatban. A minőségirányítási vezetőnek a panasz kivizsgálására egy bizottságot kell felállítania, melynek tagjai: - a minőségirányítási vezető - egy, a panaszos által megnevezett nevelőtestületi tag, - a nevelőtestület egy, sorsolással kiválasztott tagja. A bizottság bizalmasan tárgyal, majd titkos többségi szavazással dönt a panaszról. A szavazás során a tartózkodás tilos. G.) Mérés, értékelés eljárásrendje A mérés lebonyolításával kapcsolatos feladatok - Előző évi mérés feladatainak adaptálása - A feladatok kiosztása a célzott csoportoknak. - A feladatok megoldása. - Feldolgozás, kiértékelés. A mérést követő feladatok A kiértékelésből adódó feladatok összesítése, a szükséges intézkedések meghatározása, intézkedési terv készítése a következő nevelési-oktatási évre. Folyamatszabályozás Előkészítő szakasz - ellenőrzés és értékelési terv elkészítése. (Szempontok a személyek kiválasztásához) - Ellenőrzés és értékelési terv ismertetése. - Értékelés céljának és az adott nevelési évben a teljesítményértékelésben részt vevő óvodapedagógusok nevének kihirdetése. - Önértékelő lapok az értékelési szempontok kiosztása az évnyitó nevelőtestületi értekezleten. A teljesítményértékelés menete - Az értékelő beszélgetés időpontjának kijelölése személyenként. - Az értékelő beszélgetés menetének ismertetése. - Önértékelő lap beadásának határideje. - A szakmai munkát irányító vezető-helyettes megismeri az önértékelő lapot. Elkészíti a reagálásait a rendelkezésére álló adatok alapján. 27

A beszélgetés lebonyolítása. - A pedagógus szóbeli kiegészítése a kitöltött laphoz. - A minőségügyi vezető/vezető-helyettes értékeli az önértékelés egyes pontjaira adott válaszok tartalmát, állításait a korábban felsorolt és más forrásokból vett adatokkal támasztja alá. - A minőségügyi vezetői/vezető-helyettesi értékelésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az érintett óvodapedagógus észrevételeit a vezetői megállapodásokkal kapcsolatban, valamint azokat a feladatokat, amelyeket az értékelés során az érintett óvodapedagógus a szakmai munkáját irányító vezető-helyettestől kap. - Az önértékelő lap és a jegyzőkönyv az érintett óvodapedagógus személyi anyagába kerül.

28

A szabályzat hatálya Ezen szabályzat: A Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény; A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet; A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet; rendelkezésein alapul. A szabályzat hatálya kiterjed a Nagyközségi Óvoda 2344 Dömsöd Dózsa Gy. út 27/A intézménynél foglalkoztatott vezetői feladatokat ellátókra, továbbá az alkalmazottakra.

Átmeneti rendelkezések A szabályzat hatályba lépése előtt megkezdett teljesítményértékelésekre a 35/2007. (X.20.) N.t sz. határozattal elfogadott IMIP mellékletek alapján került sor. Az értékelési ciklus lezárása is ezen szempontok alapján történik.

Legitimációs záradék A módosításokkal egybeszerkesztett egységes szerkezetbe foglalt Intézményi Minőségirányítási Programot a nevelőtestület a 2010. május 25 - én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén véleményezte és 100 % - os szavazataránnyal elfogadta, javasolta az alkalmazotti közösségnek elfogadásra. Az alkalmazotti közösség a dokumentumot a 2010. május 28-án tartott ülésén elfogadta. Csatolva: A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvi kivonat és jelenléti ív. A szülői képviselők elfogadó nyilatkozata. Az alkalmazotti ülésről készült jegyzőkönyv és jelenléti ív. A nevelőtestület és alkalmazotti közösség által elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Intézményi Minőségirányítási Program és a mellékletek hitelesített másolata felterjesztésének napja a fenntartó felé: 2010. június 16.

Dömsöd, 2010. június 16. ………………………………. Orosz Lajosné óvodavezető

29

Hatályba lépés Dömsöd

Nagyközségi

Önkormányzat

Képviselő-testülete

2010.

június

30-án

a

dokumentumot jóváhagyta.

Csatolva a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének hitelesített másolata.

Apaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. július 22-én a dokumentumot jóváhagyta.

Csatolva a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének hitelesített másolata. A Minőségirányítási Program megtekinthető az óvodavezetői irodájában. A Program tartalmáról tájékoztatás kérhető az óvodavezetőjétől, vagy az általa megbízott óvodapedagógustól.

A dokumentum a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, a kihirdetésével lép hatályba és visszavonásig érvényes. Hatályba léptette és kihirdetéséről gondoskodott: Dömsöd, 2010. szeptember 1.

…………………………………………… Orosz Lajosné óvodavezető

30

B. 1. sz. melléklet A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAPJA (ÉRTÉKELŐ RÉSZÉRE) A pedagógus neve: Értékelés dátuma: Csoport neve: Értékelő vezetőségi tag neve:

0

1

2

3

Megjegyzés

I. A pedagógus nevelőmunkája 1. Szeretetteljes légkör 2.Megfelelő modellnyújtás 3.Gyermekközpontúság, gyermekvédelem 4.A fejlesztésre szoruló gyermekekkel való foglalkozás II. A pedagógus képzettsége, felkészültsége 1.Megfelelő szakmai tudás 2.Naprakészség, felkészültség 3.Önképzés 4.Kreativitás III. A pedagógus munkafegyelme 1. munkafegyelem, munkához való viszony 2. munkakezdés 3. helyettesítésben való részvétel 4. gyermekkíséret óvodán kívüli tevékenység alkalmával IV. Intézményi kultúra képviselete 1.Az óvoda dolgozóival való kapcsolata 2.Szülőkkel való kapcsolat 3.Intézményéért végzett egyéb tevékenysége (túlmunka vállalása) a., csoportján belül 4. Intézményéért végzett egyéb tevékenysége (túlmunka vállalása) b., csoportján kívül

Pontszám átlag:

31

C.

2. sz. melléklet

A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAPJA (ÉRTÉKELT ÖNÉRTÉKELÉSE) A pedagógus neve: Értékelés dátuma: Csoport neve: Értékelő vezetőségi tag neve:

0

1

2

3

Megjegyzés

I. A pedagógus nevelőmunkája 1. Szeretetteljes légkör 2.Megfelelő modellnyújtás 3.Gyermekközpontúság, gyermekvédelem 4.A fejlesztésre szoruló gyermekekkel való foglalkozás II. A pedagógus képzettsége, felkészültsége 1.Megfelelő szakmai tudás 2.Naprakészség,felkészültség 3.Önképzés 4.Kreativitás III. A pedagógus munkafegyelme 1. munkafegyelem, munkához való viszony 2. munkakezdés 3. helyettesítésben való részvétel 4. gyermekkíséret óvodán kívüli tevékenység alkalmával IV. Intézményi kultúra képviselete 1.Az óvoda dolgozóival való kapcsolata 2.Szülőkkel való kapcsolat 3.Intézményéért végzett egyéb tevékenysége (túlmunka vállalása) a., csoportján belül 4. Intézményéért végzett egyéb tevékenysége (túlmunka vállalása) b., csoportján kívül

Pontszám átlag:

32

D. 3. sz. melléklet

CSOPORTLÁTOGATÁSI ÉRTÉKELŐ LAP Pedagógus neve: Csoport neve: Csoportlátogatás ideje: Értékelő vezetőségi tag neve:

Értékelési szempontok

0

1

2

3

Megjegyzés

I. SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK 1.A pedagógus megjelenése, hangneme, stílusa 2.Gyermekközpontúság, empátia, tolerancia II.SZAKMAI MUNKA 3.Tervszerű, hatékony fejlesztés 4.Nevelő munka eredményessége, hatékonysága 5.Figyelem, fegyelem fenntartásának képessége 6.Szokásrendszer kialakítása 7.Családias légkör 8.Ellenőrző, értékelő munka 9.Differenciálás 10.Váratlan helyzetek, konfliktusok kezelése

Pontszám átlag:

33

E. 4. sz. melléklet

ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP PEDAGÓGUS ESETÉN Név:________________________ PONTSZÁM

1. A CSOPORT-LÁTOGATÁSI LAP EREDMÉNYE a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… . b. FEJLESZTÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

PONTSZÁM

2. A TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELŐ LAP EREDMÉNYE a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… b. FEJLESZTÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 3. AZ ÖNÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEI a. KIEMELKEDŐEN SIKERES TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

34

b. FEJLESZTÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 5. MEGJEGYZÉSEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Dömsöd, 200…… ……………………… …… .

pedagógus

értékelő bizottsági tag

vezetőségi tag

35

F. 5. sz. melléklet VEZETŐT ÉRTÉKELŐ LAP A vezető neve: Az értékelés ideje: Az intézményegység neve: Az értékelő csoport tagja:

0

1

2

3

Megjegyzés

SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK 1. Céltudatos, magabiztos, önálló személyiség 2. Belátja tévedéseit, képes az önkritikára 3. Folyamatosan tanul, fejlődik 4. Tettei és szavai összhangban vannak 5. Szakmailag felkészült VEZETŐI TULAJDONSÁGOK 6. Képes erőforrások mozgósítására 7. Meghatározza a célt, összefogja intézménye dolgozóit 8. A terveket időszakonként felülvizsgálja és kellőképpen módosítja 9. Egyenes, őszinte visszajelzést ad kellő időben 10. Másokat motivál lelkesedésével és optimizmusával 11. Az emberekhez méltósággal és megbecsüléssel viszonyul 12. Hatékony és eredményes értekezleteket tart 13. Jól érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit 14. Jól érzékeli az intézmény erősségeit és gyengeségeit

Pontszám átlag:

36

G. 6. számú melléklet VEZETŐK ÖNÉRTÉKELŐ LAPJA A vezető neve: Az értékelés ideje: Az intézményegység neve: Az értékelő csoport tagja:

0

1

2

3

Megjegyzés

1. Határidők betartása 2. Továbbképzés, önképzés 3. Társintézményekkel való együttműködés 4. Az intézmény jó hírnevének képviselete 5. Szülőkkel, látogatókkal való kapcsolattartás 6. Kollégákkal való kapcsolattartás 7. Szakmai munka segítése, értekezletek tartása 8. Szakmai, vezetői munkából adódó problémák megoldása

Pontszám átlag:

37

H. 7. számú melléklet ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP VEZETŐ ESETÉN Név:________________________

PONTSZÁM

1.A VEZETŐT ÉRTÉKELŐ LAP EREDMÉNYEI: a. KIEMELKEDŐEN SIKERES TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… b. FEJLESZTÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK …………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………….

2. AZ ÖNÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEI a. KIEMELKEDŐEN SIKERES TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… b. FEJLESZTÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

38

3. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. MEGJEGYZÉSEK ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Dömsöd, 20…… ……………………… …… .

értékelt vezető

minőségirányítási vezető

óvodavezető

39

I. 8. számú melléklet „1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez Minősítési lap”

1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ................................................................................................. Anyja neve: ................................................................................................................. Születési hely, idő: ...................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ...................................................................... A közalkalmazott besorolása: ..................................................................................... A munkakör betöltésének kezdete: ............................................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................... 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ………………………………………………………………… 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ....................................................................................................

40

3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................... 4. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ............................................................................................................... 5. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%); alkalmas (60-79%); kevéssé alkalmas (30-59%); alkalmatlan (30% alatt) 6. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ..................................... Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. …………………………………….. a minősítést végző aláírása, beosztása

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. ………………………. a minősített aláírása

41



J. 9. számú melléklet

IMIP teljesítményértékeléshez ütemezés

Terv 2010-2012-es ciklusban


Terv 2014-2016-os ciklusban

Bagi Ferencné dajka Baracsi Beáta óvodapedagógus Bús Sándorné dajka Csehi Lídia óvodatitkár Csörgő Istvánné dajka Dr Siketné Gém Andrea óvodapedagógus Gyökeresné Sándor Ildikó óvodapedagógus Gyökeresné Sándor Ildikó tagóvodavezető Hegedűs Ferencné dajka Hriazik Mihályné dajka

Horogh Istvánné dajka

Juhász Lajosné óvodapedagógus Pergel Renáta óvodapedagógus Liptainé Jaksa Anita óvodapedagógus

Katus Lajosné dajka Kósa Jánosné óvodapedagógus

Madarász Mária óvodapedagógus

Ált. óvodavezető helyettes Madarász Mária

Mizsei Attiláné dajka Péter Ildikó logopédus

Nagy Lászlóné dajka

Prekuta Éva óvodapedagógus

42



Terv 2014-2016-os ciklusban Sas Gábor fűtő-karbantartó

Szabó Miklós Gergelyné dajka Tassi Lászlóné óvodapedagógus Tóthné Kalló Judit dajka Turcsán Pálné dajka Szabadné Aszódi Zsuzsanna óvodapedagógus 2. év régi alapján Vezetőhelyettes Zsidai Mónika Zsidai Mónika óvodapedagógus

Marjai Renáta gyakornok Gugyella Mariann gyakornok Az óvodavezető az értékelő az óvodatitkár, a fűtő, a tagóvodavezető és a vezetőhelyettesek esetén. A beosztottak körében az érékelők a szakmai vezető-helyettesek és a minőségügyi vezető.

43

Tartalomjegyzék... 1 I. Bevezető Törvényi rendelkezések...2. II. Minőségpolitika... 3

Recommend Documents