TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 2

WINDOWS 3.1

: www.pszfsalgo.hu, : [email protected], : 30/644-5111 TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 2

2.

A GRAFIKUS FELHASZNÁLÓI FELÜLET ELEMEI ............................................................................. 3

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 3.

AZ EGÉR .................................................................................................................................................... 3 AZ ABLAKOK .............................................................................................................................................. 3 MENÜK ...................................................................................................................................................... 4 PARANCSGOMBOK .................................................................................................................................... 5 VÁLASZTÓKAPCSOLÓK.............................................................................................................................. 5 LISTAPANELEK .......................................................................................................................................... 5 ADATBEVITELI MEZİK ............................................................................................................................... 5 BILLENTYŐZET HASZNÁLATA ..................................................................................................................... 6 A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT PÁRBESZÉDPANELEK .............................................................................. 6 A WINDOWS HASZNÁLATA.................................................................................................................... 8

3.1. A PROGRAMKEZELİ (PROGRAM MANAGER) ........................................................................................... 8 3.1.1. Programcsoportok és programok ......................................................................................................... 9 3.1.2. Programcsoportok ................................................................................................................................ 9 3.1.3. Programindító ikonok .......................................................................................................................... 9 3.1.4. Alkalmazások indítása, bezárása........................................................................................................ 10 3.1.5. Több alkalmazás párhuzamos használata .......................................................................................... 11 3.2. KOMMUNIKÁCIÓ AZ ALKALMAZÁSOK KÖZÖTT - A VÁGÓLAP (CLIPBOARD) ............................................. 11 3.3. A RENDSZER (MAIN) CSOPORT .............................................................................................................. 12 3.3.1. A Vezérlıpult (Control Panel) ............................................................................................................ 12 3.3.2. Windows Telepítı (Windows Setup) ................................................................................................... 16 3.3.3. Vágólap megjelenítı (Clipboard viewer) ........................................................................................... 16 3.3.4. Nyomtatásvezérlı (Print Manager) .................................................................................................... 16 3.3.5. Filekezelı (File Manager) .................................................................................................................. 18 3.3.6. MS-DOS Prompt ................................................................................................................................ 22 3.4. A KELLÉKEK CSOPORT (ACCESSORIES) ................................................................................................ 23 3.4.1. Karaktertábla (Character Map) ......................................................................................................... 23 3.4.2. Óra (Clock)......................................................................................................................................... 24 3.4.3. Számológép (Calculator) .................................................................................................................... 24 3.4.4. Jegyzettömb (Notepad) ....................................................................................................................... 24 3.4.5. Naptár (Calendar) .............................................................................................................................. 26 3.4.6. Kartoték (Cardfile) ............................................................................................................................. 28 3.4.7. Paintbrush .......................................................................................................................................... 29 3.4.8. A Write szövegszerkesztı .................................................................................................................... 31 3.4.9. Egyéb kellékek .................................................................................................................................... 36

A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Simon András docens készítette.

1

WINDOWS 3.1

1.

: www.pszfsalgo.hu, : [email protected], : 30/644-5111

Bevezetés

A számítástechnika és a számítógépek széles körő elterjedésével egyre erısebben merült fel az igény arra, hogy a számítógépes alkalmazások "felhasználóbarát" rendszerek legyenek. Ez azt jelenti, hogy a programok használójának egyre kevesebbet kelljen a számítógéprıl tudnia, legyen elég csak a "józan paraszti ész", valamint annak a területnek ismerete, amely körben problémáit meg szeretné oldani. Ezeket a követelményeket az alkalmazások (felhasználói programok) szintjén a fejlesztık már elég régóta megkísérlik - több kevesebb sikerrel - megvalósítani. A hardware és az alkalmazások felhasználói felülete között azonban ott van az operációs rendszer, amely a felhasználók és a számítógép közti kommunikációban nem kerülhetı ki, ugyanis az operációs rendszerrel közöljük, hogy milyen alkalmazással szeretnénk dolgozni, az operációs rendszernek adunk parancsokat adataink mentésére, stb. Az operációs rendszerek általában azzal a céllal készülnek, hogy számítógép használói célszerően kommunikáljanak a számítógéppel. Ehhez azonban ismerni kell az operációs rendszer felépítését, lehetıségeit, szabályait, parancsnyelvét, stb. A kommunikáció általában parancsok megadásából áll, melyek hatására a számítógép bizonyos tevékenységek elvégzésével "válaszol". A "hagyományos" operációs rendszerekkel való kommunikáció abból áll, hogy a képernyın megjelenı prompt (készenléti jel) után begépeljük a szükséges parancso(ka)t, majd a számítógép elvégzi a megadott tevékenységet. Ezek a parancsok általában angol szavak rövidítései, melyet paraméterek, ill. kapcsolók követhetnek. A felhasználónak tehát ismernie kell (célszerően fejbıl) a parancsokat, azok paraméterezését, továbbá elég fáradságos módon még gépelnie is kell, ugyanakkor elég nehézkesen tud csak tájékozódni a háttértárak ill. a memória állapotáról. Ezek a "problémák" indították a fejlesztıket arra, hogy olyan segédprogramo(ka)t biztosítsanak a felhasználóknak, amely egyszerősíti a munkát. Az elsı ilyen széles alkalmazói körben elterjedt segédeszköz a PC-ken a Norton Commander volt. Itt már menük segítségével lehet a parancsokat kiválasztani, a képernyı több információt nyújt, valamint itt jelent meg az egér használatának lehetısége. Hasonló próbálkozásként jelent meg a DOS-ban a DOSSHELL, addigra azonban már a Norton Commander-t nem tudta kiszorítani. Minıségileg újat a Microsoft WINDOWS nevő terméke nyújtott a kommunikációban, egyrészt a grafikus felhasználói felület (GUI - Graphical User Interface) megvalósításában, másrészt egy teljes munkakörnyezet megteremtésével, mely egy "elektronikus íróasztalt" biztosít a felhasználóknak. A WINDOWS különbözı verziói közül jegyzetünk a WINDOWS 3.1 magyar nyelvő változatát tárgyalja, amely szemben a már megjelent WINDOWS '95-el még nem önálló operációs rendszer, tehát alkalmazásához a DOS szükséges, így a DOS alapjait ismertnek tételezzük fel. (Ha valaki már megbarátkozott a WINDOWS 3.1 használatával, annak nem okoz gondot a WINDOWS '95 használata.) Annak ellenére, hogy jegyzetünk csak a magyar verzióval foglalkozik, a legfontosabb elemeknél a magyar szó mellett zárójelben szerepeltetjük az angol megfelelıjét, ugyanis gyakran magyar és angol nyelvő alkalmazások együtt lehetnek egy gépen.

2



WINDOWS 3.1

2.

A grafikus felhasználói felület elemei

A Windows bizonyos szabványos elemeket használ a kommunikációra. Ezek az elemek mind a Windows-ban, mind a Windows alkalmazásokban azonos jelentéssel fordulnak elı, ezért lényeges, hogy jelentésüket, ill. használatukat megismerjük. 2.1.

Az egér

Bár az egér használata nem kötelezı a Windows-ban, de nélküle néha csak igen bonyolult módon tudunk boldogulni. Általában két gombos egér elegendı, de az esetek többségében az egérnek csak egy gombját használjuk. Az egérhez tartozik a képernyın egy kurzor, amely általában nyíl alakú (de ez jellegében változik) és az egér mozgatása esetén változtatja képernyın belüli pozícióját. Az egérrel végezhetı mőveletek: • pozícionálás - az egeret úgy mozgatjuk, hogy a kurzor a képernyı kívánt helyére kerüljön • kattintás - a kurzort a kívánt helyre pozícionáljuk, majd egyszer lenyomjuk az egér bal (vagy jobb - ld. Vezérlıpult bal/jobb gomb cseréje) gombját • dupla kattintás - ha a kurzor valamely objektumon áll, az egér bal gombját kétszer egymás után gyorsan lenyomjuk úgy, hogy közben nem mozdítjuk el az egeret. • húzás - valamely objektumra pozícionálva az egeret, a bal gombot lenyomva és lenyomva tartva az egeret egy más helyre visszük. Ily módon tudjuk pl. megváltoztatni egy objektum képernyın belüli helyét. 2.2.

Az ablakok

A Windows alapegysége az ablak, ami a képernyınek egy jól elhatárolt téglalap alakú területét jelenti. Az ablakok tartalmuk alapján többfélék lehetnek, sıt egyes ablakok további ablakokat is tartalmazhatnak. Legjellemzıbb ablakfajták: alkalmazás ablak - a Windows programjainak ablaka, legfontosabb formai jellemzıjük, hogy a többi ablakkal ellentétben általában az ablak címsora alatt egy menüsort tartalmaznak. Az alkalmazás ablakok az alkalmazástól függıen tartalmazhatnak dokumentum ablakot, vagy ablakokat (pl. Word for Windows), ill. programcsoport ablakokat (Programkezelı). dokumentum ablak - bizonyos alkalmazások párhuzamosan több dokumentum (objektum) kezelésére alkalmasak, ilyenkor az egyes dokumentumok külön ablakban kezelhetıek. programcsoport ablak - formailag hasonlóak a dokumentum ablakhoz, külön említésüket fontosságuk teszi szükségessé. Ezek az ablakok tartalmazzák a Windows-ban közvetlenül futtatható programok (alkalmazások) ikonjait. párbeszédpanel ablaka - a Windows mőködése során ezen panelek segítségével kommunikálunk a rendszerrel. A Windows-ban az ablakok három alapvetı méretőek lehetnek. • Teljes méret - Az ablak teljes egészében kitölti a képernyıt. • Ikon méret - Az ablak helyét csak egy ikon jelzi. • Közbülsı méret - Az ablak a két szélsı méret közötti, továbbá az esetek többségében szabadon méretezhetı és áthelyezhetı. A Windows ablakok mindegyike rendelkezik néhány szabványos jellemzıvel. (1.ábra) A vezérlı menü gombjára kattintva egy menü jelenik meg, mely az ablak méretezésére, elhelyezésére, bezárására, az ablakok közti váltásra vonatkozó lehetıségeket tartalmaz (ld. a Menük-nél). Az ablak közbülsı mérete esetén az ablak címénél megfogva az ablakot tetszılegesen áthelyezhetjük a képernyın. Az ikon méret gombra kattintva az ablakot ikon méretővé csukhatjuk össze. Közbülsı méret esetén a teljes méret gombra kattintva az ablakot tejes méretőre nyithatjuk. Teljes mérető ablak esetén e helyett a gomb található, mely a megelızı közbülsı méretre csukja az ablakot. Megjegyzés:


3


WINDOWS 3.1

• Ha egy olyan ablakot nyitunk ki teljes méretőre, amelyet egy másik ablak tartalmaz, akkor a címsor tartalmazni fogja mindkét ablak címét és a teljes méret a külsı ablak méretét, nem pedig a teljes képernyıt jelenti. • Bizonyos ablakok, elsısorban a párbeszédablakok nem, vagy csak korlátozottan méretezhetık, ilyenkor a méretezı gombok nem is jelennek meg az ablakban. • Ikonmérető ablakra kattintva megjelenik a vezérlımenü, duplán kattintva az ablak kinyílik. Az ablak keretére pozícionálva a kurzort, annak alakja megváltozik, alakot vesz fel. Ekkor a nyíl irányába húzva a keretet, az ablak mérete változtatható. A keret sarkain a ferde nyilak párhuzamosan vízszintes és függıleges növelést, ill. kicsinyítést tesznek lehetıvé. A munkaterület az ablak belsejében az ablak jellegétıl függıen használható terület. A vízszintes, ill. függıleges gördítısáv csak az ablak jellegétıl függıen jelenik meg, ha az ablak tartalma vízszintes, vagy függıleges irányban nagyobb, mint ami az ablakban megjeleníthetı. Ekkor a gördítısáv nyilaival, vagy a sávon található csuszka húzásával, vagy a csuszka elé, ill. mögé kattintásával tudunk az ablakon belül pozícionálni.

. Vezérlı menü gombja . Ablak címe . Ikon méret gomb . . Teljes méret gomb . Ablak keret . Munkaterület .Vízszintes gördítısáv

. Függıleges gördítısáv

Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen..ábra 2.3.

Menük

A menük a kommunikáció fontos eszközei, az alkalmazásablakok jellemzıi. A menüt kiválasztani a megfelelı menüpontra való kattintással lehet. Ekkor a megfelelı menü kinyílik és elérhetıek lesznek a menüpontok. A Windows nagy elınye, hogy az alkalmazások menüszerkezete hasonló elveken épül fel, így a különbözı alkalmazások formailag nagyon hasonlítanak egymásra, sıt az azonos menük a menüsorban is azonos helyen jelennek meg. A menüpontok felépítésében is igen sok a hasonlóság az egyes alkalmazások között. Az egyes menüpontok témakör szerint is csoportosítva vannak, a különbözı csoportok vízszintes vonallal vannak elválasztva. A menüpont végrehajtását a menüpont sorára való kattintással kezdeményezzük. Azok a menüpontok, melyek szürkék, az adott szituációban nem választhatók. Amely menüpont mellett ... szerepel, további párbeszédpanel jelenik meg az adott funkció további paramétereinek meghatározásához.

4


WINDOWS 3.1


Néhány gyakran használt funkciót egyszerőbben el tudunk érni, ha megjegyezzük azt a billentyőkombinációt, amellyel közvetlenül, a menü használata nélkül is kezdeményezhetjük a kívánt tevékenység végrehajtását. Ezt a lehetıséget a menüpont mellett látjuk, ha van ilyen. Észrevehetjük, hogy minden menüpont egy betője alá van húzva. Ez azt jelzi, hogy az adott menüpontból a menüt az aláhúzott betőnek megfelelı billentyő lenyomásával is ki tudjuk választani, az egérrel való kattintás helyett. Menüpont kiválasztása úgy is lehetséges, hogy a kurzorvezérlı billentyőkkel a kívánt menüpontra állunk és meg nyomjuk az ENTER billentyőt. A vezérlımenü általában a legegységesebb a Windows-ban. Megkülönböztetjük azonban az alkalmazás vezérlı menüjét, a csoportablakét, a párbeszédpanelét. Mindhárom menüben elsıként a méretezésre, a mozgatásra vonatkozó funkciók találhatók, a párbeszédpanel nem méretezhetı. A Bezárás menüpont jelentése viszont már különbözik: alkalmazás esetén a program futásának befejezését; programcsoport esetén megegyezik az ikon állapottal; párbeszédpanel esetén pedig a párbeszéd megszakítását jelenti. Eltérés van még az utolsó csoportban, erre még visszatérünk. Megjegyzés: • Bizonyos alkalmazások a vezérlımenüben további lehetıségeket tartalmazhatnak. • Néhány menüpont kétállapotú kapcsolóként mőködik, ezen menüpontok mellett bekapcsolt állapotban egy jel látszik. a menüpont kiválasztásával lehet be, ill. kikapcsolni. 2.4.

Parancsgombok

A parancsgombok valamilyen mővelet azonnali elindítására, vagy megszakítására szolgálnak. A leggyakrabban elıforduló parancsgombok felirata az OK/Rendben, Mégsem (Cancel) és a Súgó (Help). Az OK gomb a választott mővelet elfogadására, a Mégsem a mővelet megszakítására és a párbeszédpanel bezárására, a Súgó helyzetérzékeny segítı információk kérésére szolgál. (A Súgó tulajdonképpen egy önálló alkalmazásnak tekinthetı.) Ha egy parancsgomb feliratát ... követi, akkor a nyomógomb hatására egy további párbeszédpanel jelenik meg. Ha egy parancsgomb feliratát >> követi, akkor a nyomógomb hatására a párbeszédpanel új elemekkel bıvül. Az adott szituációban nem választható gombok halványan jelennek meg. A parancsgomb kiválasztása a megfelelı gombra való kattintással történik. 2.5.

Választókapcsolók

A választókapcsolók arra szolgálnak, hogy két vagy több lehetıség közüli választás lehetıségét biztosítsák. Az éppen nem választható opciók halványan jelennek meg. A választókapcsolóknak két fajtája használatos a választógombok és a választónégyzetek. A választógombok közül mindig csak egy lehet kiválasztva. A kiválasztást egy fekete pont jelzi. Másik opciót kiválasztani a megfelelı gombra való kattintással lehet, ekkor a korábbi kiválasztás automatikusan megszőnik. A bizonyos választási lehetıségek mellett levı választónégyzetek azt jelzik, hogy azok mindegyike a többitıl függetlenül választható. A kiválasztás, ill. annak megszüntetése a négyzetre való kattintással történik. 2.6.

Listapanelek

A listapanelek választási lehetıségek megjelenítésére szolgálnak. Ha a lehetıségek száma nagyobb, mint amennyi a rendelkezésre álló területen elfér, a listához gördítısáv is tartozik, amellyel a listában könnyebben mozoghatunk. A listapanelen általában csak egy elemet lehet kijelölni, de néhány panel esetében lehetıség van több elem kijelölésére is. Egy elem kijelölése az elemen való kattintással, több elem kijelölése a CTRL billentyőt lenyomva tartva és az elemen kattintva lehetséges. A listapanelek speciális esete a legördülı listapanel, amely alapesetben egyetlen sort tartalmaz, melyben a lista kiválasztott eleme látszik. Ha rákattintunk a panel jobb szélén látható nyílra, akkor a teljes választéklista megjelenik. Itt a listának mindig csak egy elemét tudjuk kiválasztani, a kívánt lehetıségre kattintva. Ilyenkor a lista bezáródik. 2.7.

Adatbeviteli mezık

Az adatbeviteli mezık különféle információk begépelésére szolgálnak. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Simon András docens készítette.

5


WINDOWS 3.1

Egy üres mezıbe lépve a mezı bal szélén látható a villogó, függıleges vonal alakú (szöveg)kurzor. A begépelt szöveg a kurzor pozíciójában jelenik meg. A beírt szöveg a DEL és a BACKSPACE billentyőkkel javítható. Az egérrel a szöveg tetszıleges helyére kattintva (vagy a kurzormozgató billentyőkkel) változtathatjuk a kurzor pozícióját. Ha a mezı nem üres, akkor a rendszer a mezı tartalmát automatikusan kijelöli (inverzben jeleníti meg), amely törlıdik, ha elkezdünk bármit írni. 2.8.

Billentyőzet használata

Mint már említettük a Windows-ban az egér használata szinte elkerülhetetlen a kényelmes kezeléshez. Ugyanakkor azonban elıfordulhat olyan eset is (pl. amikor meghibásodott egerünket egy másik típusú egérre akarjuk cserélni), amikor rákényszerülhetünk arra, hogy egér nélkül, csak a billentyőzet segítségével kommunikáljunk. Van ezen kívül néhány olyan funkció is, amely menübıl, ill. párbeszédpanelrıl egyáltalán nem, vagy csak igen bonyolult érhetı el, viszont billentyőzetrıl egyszerően kiválasztható. Az alábbiakban néhány olyan billentyőkombinációt említünk meg, ami az egér használata nélkül is (igaz, hogy nehézkesebben) lehetıvé teszi a Windows-ban történı munkát. Ha a SHIFT, CTRL, ALT billentyők más billentyővel együtt szerepelnek, akkor ezeket lenyomva tartva kell megnyomni a hozzátartozó másik billentyőt. Billentyő F1 ALT+SZÓKÖZ ALT+MINUSZ Kurzormozgató billentyők ALT, vagy F10 Egy karakter CTRL+F4 ALT+F4 ,

, ENTER ESC TAB, ill. SHIFT+TAB ALT+egy karakter Kurzormozgató billentyő

ALT+ SZÓKÖZ

Hatása Elindítja az adott alkalmazáshoz tartozó Súgó (segítı) programot, ha tartozik hozzá Megnyitja egy alkalmazásablak, vagy párbeszédpanel vezérlımenüjét Megnyitja egy csoportablak, vagy dokumentumablak vezérlımenüjét A vezérlımenü Áthelyez parancsa után a megfelelı irányba mozgatja az ablakot; Új méret parancsa után módosítja az ablak méretét Kijelöli a menüsor elsı menüjét, vagy megszünteti a kijelölést Kijelölt menü esetén kiválasztja azt a menüt, vagy nyitott menü esetén menüpontot, aminek aláhúzott karaktere megegyezik a begépelttel Bezárja az aktív csoport- vagy dokumentumablakot Bezárja az aktív alkalmazást, vagy - a parancs végrehajtása nélkül - a párbeszédpanelt Kijelölt menü esetén mozgás a menük között Kijelölt menü esetén mozgás a menüpontok között Kijelölt menü esetén a menü kinyitása, ill. menüpont kiválasztása. Megszünteti a menü kijelölését, ill. bezárja a nyitott menüt Párbeszédpaneleken egyik mezırıl a másikra lép balról jobbra (és felülrıl lefelé), ill. fordítva. Párbeszédpaneleken arra a mezıre, vagy csoportra lép, amelyek aláhúzott karaktere megegyezik a begépelttel Párbeszédpaneleken a kurzort egy csoporton belül egyik opcióról a másikra viszi, vagy a listapanelen, vagy beviteli mezın a megfelelı irányba mozgatja. Legördülı listapanel esetén kinyitja a listát Párbeszédpaneleken kijelöl egy elemet a listából, vagy megszünteti a kijelölést, ill. kiválaszt egy választónégyzetet, vagy törli a kiválasztást.

Itt hívjuk fel ismételten a figyelmet arra, hogy bizonyos gyakran használt menüpontok esetén célszerő megjegyezni a hozzá tartozó billentyőkombinációt, így gyorsabban tudjuk ezeket a funkciókat elérni. 2.9.

A leggyakrabban használt párbeszédpanelek

A leggyakrabban használt párbeszédpanelek közül elsıként kell megemlíteni azokat, melyek tulajdonképpen csak a kiválasztott funkció biztonsági megerısítését kérik Ezeken a paneleken a piktogramok egyrészt figyelemfelhívó, másrészt informáló szerepet is betöltenek. A 2.ábra a Windows használatakor egyik leggyakrabban használt párbeszédpanel legegyszerőbb formája. A számítógéppel való munka során gyakran kell a rendszer, vagy az alkalmazások számára egy file-t meghatároznunk.

6


WINDOWS 3.1


Valahányszor erre kerül sor, a Windows egy ilyen párbeszédpanelt jelenít meg, ahol kiválaszthatjuk a kívánt file-t. A panel címe természetesen attól függıen változik, hogy file betöltésérıl, vagy mentésrıl van szó. Itt kell megemlíteni, hogy mivel a Windows a DOSra épül a file-nevekre itt is a DOS szabályok vonatkoznak. Az egyes Windows alkalmazások igen erısen támogatják, hogy a file-nevek kiterjesztéseként az alkalmazások által elıírt Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen..ábra kiterjesztést használjuk. Eltérhetünk ugyan ettıl, akárcsak a DOS-ban, de ezzel csak saját munkánkat gyarapítjuk! A file kiválasztása során a következıket kell meghatároznunk a panelen: • Listázandó filetípus (List Files of Types): Itt kínálja fel az adott szituációhoz alapértelmezés szerinti file kiterjesztés(eke)t. Csak az itt kiválasztott filetípus(oka)t látjuk a panelen. • Lemezmeghajtó (Drives): Itt kell kiválasztani a file-t tartalmazó meghajtót. A listapanelen az aktuális meghajtó látszik Könyvtár (Directories): A file-t tartalmazó könyvtárat kell meghatározni. A megjelenı könyvtár listán az aktuális könyvtár mellett egy nyitott irattartó látszik, a panel fölött pedig a teljes elérési út. A panelen a könyvtárfának csak egy ága látható, a gyökérkönyvtártól kezdve. Ha az aktuális könyvtáron belüli könyvtárba akarunk lépni, kattintsunk rá duplán; ha egy fölötte lévıbe, dupla kattintás hatására az lesz az aktuális és a nem közvetlenül alatta lévı könyvtárak bezáródnak. Tehát az aktuális könyvtár alatt csak egy szinten látjuk a könyvtárakat. Filenév (File name): A filenév listában az elızı paneleken beállított meghajtón, könyvtárban lévı adott típusú file-ok listája látszik, melyekbıl rákattintással választhatunk, vagy közvetlenül is beírhatunk file-nevet a panel tetején lévı mezıbe. Ha egy új file-nak nem adunk kiterjesztést (csak az elsıdleges nevét adjuk meg, pont nélkül), akkor az alapértelmezés szerinti kiterjesztéssel jön létre. A file meghatározása az OK gombra kattintással, vagy a file-néven dupla kattintással hagyható jóvá, ill. a Mégsem gombra kattintással, vagy az ALT+F4 billentyővel szakítható meg.


7


WINDOWS 3.1

3.

A Windows használata

A Windows egyik legfontosabb erénye, hogy szemben a DOS-szal párhuzamosan több alkalmazás futtatását teszi lehetıvé. Azaz az íróasztalnál végzett munkához hasonlóan lehetıségünk van arra, hogy míg megírunk egy levelet, közben a zsebszámológépen kiszámoljunk valamit, emellett idınként rátekintsünk az órára, és ha kedvünk van, akár egy kicsit játsszunk is. Ha elég jól felszerelt a számítógépünk mindeközben zenét hallgathatunk, vagy belenézhetünk egy videofilmbe. Az említett tevékenységeket úgy tudjuk végezni, hogy közben nem kell egyik alkalmazásból sem kilépni, nem kell részeredményeinket elmenteni (bár idınként célszerő), majd újra betölteni. Természetesen ehhez szükséges a Windows-nak a DOS-nál hatékonyabb memóriakezelése. Több alkalmazás párhuzamos használata felveti azt a problémát is, hogyan tudnak az éppen futó alkalmazások egymással kommunikálni, a fenti példánál maradva, ha a levélben szükségünk van a számológéppel kiszámított eredményre, akkor hogyan tudjuk azt a levélbe illeszteni anélkül, hogy a másik alkalmazásban újra be kelljen billentyőznünk. Erre nyújt megoldást a Windows vágólap koncepciója. A DOS-szal szemben lehetıségünk van arra, hogy az alkalmazásokat tetszıleges szempontok szerint csoportosítsuk, egy alkalmazás több csoportban is szerepelhet anélkül, hogy az alkalmazást több példányban tárolnánk. Végül, de nem utolsó sorban saját munkakörnyezetünket nagyon rugalmasan tudjuk beállítani, változtatni. A Windows három alapvetı funkciójának megfelelıen, három fı kezelıprogramot tartalmaz: • Programkezelı (Program Manager) - az alkalmazások kezelésére és futtatására; • Filekezelı (File Manager)

- a file-ok és háttértárak kezelésére;

• Nyomtatásvezérlı (Print Manager) hangolására, kezelésére.

-

3.1.

a

különbözı

alkalmazások

nyomtatási

igényeinek

össze-

A Programkezelı (Program Manager)

Valahányszor a Windows-t elindítjuk a Programkezelı is betöltıdik és mindaddig fut, míg be nem fejezzük a Windows használatát. A Programkezelı (mint alkalmazás) bezárása egyúttal az összes futó alkalmazás bezárását és a Windows-ból való kilépést is jelenti. A Programkezelı munkaterületén található ikonok programcsoportablakok ikon mérető állapotban. A programcsoportablakok programindító ikonokat (vagy Windows alkalmazással készült dokumentumok ikonjait) tartalmaznak. Ellentétben a programindító ikonokkal a csoportikonok egyformák. Köztük nevük alapján tudunk eligazodni. A Windows több elıredefinált csoporttal, azon belül pedig programmal rendelkezik: • Rendszer (Main): a Windows rendszerprogramokat tartalmazza. • Kellékek (Accessories): tartalmaz.

általános, a mindennapi használathoz hasznos segédprogramokat

• Játékok (Games):

a Windows installálásakor két játékot tartalmaz.

• Automatikus indítás (StartUp): ez egy speciális csoport, melynek funkciója a DOS AUTOEXEC.BAT file-jához hasonlatos, az ebben a csoportban szereplı alkalmazások a Windows indításakor automatikusan elindulnak. • Alkalmazások (Applications): ha a Windows installálásakor kérjük, akkor a rendszer végigkeresi a merevlemezen már meglévı alkalmazásokat és azok programindító ikonjait veszi fel ebbe a csoportba. Ezen túlmenıen egyrészt az egyéb Windows alkalmazások többsége installálásakor létrehoz saját programcsoportot, másrészt a felhasználók is tetszılegesen alakíthatnak csoportokat. A Windows-ból való kilépés a File menü Kilépés a Windowsból (Exit Windows) parancsával, vagy a Vezérlımenü Bezárás (Close) parancsával lehetséges. A kilépéshez a Windows megerısítést kér. A Programkezelı Egyebek (Options) menüje három kapcsolót tartalmaz, ezek jelentése bekapcsolt állapotban: • Mindig rendez (Auto Arrange) - A csoport ikonokat és programindító ikonokat mindig automatikusa elrendezi. • Ikon állapot indításkor (Minimize on Use) - A Programkezelı egy alkalmazás elindításakor ikon állapotra csukódik össze.

8



WINDOWS 3.1

• Állapot mentése kilépéskor (Save Settings on exit) - A Programkezelı (ezen belül a csoportok) kilépéskori állapotát (méretét, képernyın belüli helyzetét) elmenti, és a Windows következı indításakor ugyanilyen állapotban tölti be. 3.1.1.

Programcsoportok és programok

A csoportablakok közül mindig van egy aktuális amelyre az ablakmőveletek vonatkoznak, ez az ablak címének eltérı színébıl látszik. Ablakot aktuálissá tenni az ablak területére való kattintással, vagy a vezérlımenü Következı (Next) (CTRL+F6) funkciójával lehet. Egyszerre több csoportablak is lehet nyitott, ezek azonban egymást részben, vagy teljesen elfedhetik. A csoportablakok közti eligazodást segíti a Programkezelı Ablak (Window) menüje. A Lépcsızetes elrendezés (Cascade) úgy rendezi a nyitott csoportablakokat, hogy mindegyik címsora látható legyen, így a keresett ablak címsorára kattintva az kerül elıtérbe. A Mozaik elrendezés (Tile) úgy rendezi a nyitott csoportablakokat, hogy mindegyik ablakból egy részt látni enged. Az Ikonok elrendezése (Arrange icons) vagy a csoportikonokat (ha az aktuális ablak ikonmérető) vagy az aktuális ablak programindító ikonjait rendezi, ugyanis ezek az ikonok is szabadon áthelyezhetık. A menü további részében az adott környezet programcsoportjai (vagy annak egy része) látható, ami azt teszi lehetıvé, hogy a csoportablakok közül a nevük alapján válasszunk. Az ablakok közbülsı méretét és helyét a rendszer megjegyzi, azaz újbóli megnyitásuk esetén azonos méretben és helyen jelenik meg, de a fenti elrendezések megváltoztatják azt. 3.1.2.

Programcsoportok

Mind a programcsoportok, mind a programindító ikonok (együtt objektumok) létrehozása és karbantartása a Programkezelı File menüjébıl kezdeményezhetı. Új csoport létrehozását az Új (New) paranccsal kezdeményezhetjük. Ezután kell kiválasztani az objektum típusát, ami esetünkben Programcsoport (Program Group). Az OK gombra kattintva egy új látható panel jelenik meg. Itt elegendı csak a "Megnevezés"("Description") mezıt kitölteni A megnevezés 30 karakteren tetszıleges karaktersorozatot tartalmazhat. A megnevezésnek nem kötelezı egyedinek lennie (de célszerő). A "Csoport file"("Group file") mezı kitöltése nem kötelezı, a csoportot leíró információkat tartalmazó file-t a rendszer automatikusan létrehozza (.GRP kiterjesztéssel). Ugyanez a panel jelenik meg kitöltött mezıkkel, ha a csoportablak ikonmérető és aktuális és a File menübıl a Jellemzık (Properties) parancsot választjuk. Ekkor lehetıségünk van a mezık módosítására. Az aktuális (és ikonmérető) csoportot a Töröl (Delete) paranccsal (vagy a DEL billentyővel) törölhetjük. A törléshez a rendszer megerısítést kér.

!

Figyelem: A csoport törlése a csoportban lévı programindító ikonok törlését is maga után vonja! Megnyit (Open) paranccsal az aktuális csoportikont lehet kinyitni. 3.1.3.

Programindító ikonok

Mint már említettük, a programindító ikonok alkalmazásokat, vagy valamely alkalmazással létrehozott dokumentumokat reprezentálnak. Az ikon az esetek többségében utal valamelyest az alkalmazásra, de mint látni fogjuk, ezt is szabadon alakíthatjuk. Az ikon alatt jelenik meg az alkalmazás, ill. dokumentum neve, amely általában nem egyezik meg a program, ill. dokumentum file-nevével. Fontos tudni, hogy a programindító ikonok csak utalást tartalmaznak a program, ill. dokumentum háttértárbeli helyére, ezért az ikon törlése, ill. több csoportban való szerepeltetése nem jelenti a program törlését, ill. több példányban való tárolását. Az aktuális csoportban a programindítóikonok közül is van mindig egy aktuális. Másik ikont aktuálissá tenni a kurzorvezérlı billentyőkkel, vagy a kívánt ikonra való kattintással lehet. Az alkalmazást elindítani, ill. a dokumentumot megnyitni (a hozzá tartozó alkalmazással együtt) az ikonra való dupla kattintással, vagy aktuális ikon esetén - az ENTER billentyővel, vagy pedig a Programkezelı File menüjének Megnyit (Open) parancsával lehet. A File menü parancsai tehát itt is alkalmazhatók, de kicsit eltérı jelentéssel. Az ikonok egyrészt automatikusan létrejönnek bizonyos alkalmazások installálásakor, másrészt mi is felvehetünk ikokat a programcsoportokba. Utóbbinak feltétele, hogy az alkalmazás, ill. dokumentum már a háttértáron legyen.


9


WINDOWS 3.1

Ikon felvétele a nyitott és aktuális csoportba az Új (New) paranccsal történhet. Itt az objektum típusaként a Program-ot válasszuk. A program jellemzıit kell meghatároznunk, a megfelelı panelen. A "Megnevezés" ("Description") mezı kitöltése nem kötelezı, tetszıleges szöveg lehet 40 karakter hosszon, ez a szöveg látszik az ikon alatt. A "Parancssor" ("Command line") mezıbe kell megadni a program-, ill. dokumentumfile nevét (meghajtóval és elérési úttal, kivéve ha a Windows-t tartalmazó könyvtárban van!). A file meghatározásához a Tallóz (Browse) gomb lenyomásával a 2.ábrához hasonló párbeszédpanel nyújt segítséget. A "Munkakönyvtár" (Working Directory) mezıbe azt a könyvtárat kell megadni, ahol az alkalmazással feldolgozandó file-ok elhelyezkednek, ha nem adjuk meg, megegyezik az alkalmazást tartalmazó könyvtárral. A "Billentyőparancs" (Shortcut key) mezıben egy (szám, vagy bető) billentyőt lenyomva hozzárendelhetünk egy CTRL+ALT+lenyomott billentyő kombinációt, amelynek hatására az adott alkalmazás a Programkezelıbıl közvetlenül (a csoport megnyitása, ikon kiválasztása nélkül) indítható. Az "Ikon állapotban indul" (Run Minimized) kapcsoló bekapcsolt állapotban azt jelenti, hogy az alkalmazás indításakor ikon állapotú lesz. Ez olyan alkalmazásoknál célszerő, melyek mőködése nem igényel felhasználói beavatkozást. A Windows alkalmazások programfile-ja általában tartalmaz egy, vagy több ikont is az alkalmazáshoz. Az Ikonok (Change Icon) gombra kattintva lehetıségünk van az alapértelmezés szerinti ikon megváltoztatására, ill. új ikon hozzárendelésre. Itt egy újabb panelen az ikont tartalmazó file nevét kell megadni, ill. "Tallózással" meghatározni (a Windows file-jaiban két file, a PROGMAN.EXE és a MORICONS.DLL tartalmaz több ikont.) majd kiválasztani a megfelelıt. Megjegyzés: A fent leírtak dokumentumokra is érvényesek, azzal a megszorítással, hogy csak olyan dokumentumokra vonatkozik, melyhez alkalmazás van társítva. A társításra vonatkozóan ld. Filekezelıt A Jellemzık (Properties) parancs teszi lehetıvé az aktuális ikon fenti jellemzıinek megváltoztatását, a Töröl (Delete) parancs pedig annak törlését. Itt is igaz, hogy az ikon törlése nem törli a háttértárról az alkalmazást, ill. dokumentumot. Az ikonok tetszılegesen másolhatók, ill. áthelyezhetık más csoportba (vagy akár ugyanabba) a File menü Másol (Copy), ill. Áthelyez (Move) parancsával. Mindkét esetben a meg kell adni a cél programcsoportot. A másolás és az áthelyezés között az a különbség, hogy másolás esetén az eredeti helyén is megmarad az ikon, míg áthelyezés esetén csak az új helyén. Áthelyezés egérrel nyitott csoportok között az ikon egyik csoportból a másikba való áthúzásával történhet. Másolás egérrel az áthelyezéshez hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy lenyomva tartjuk a CTRL billentyőt, majd áthúzzuk az ikont. 3.1.3.1.1.Alkalmazások A Windows alatt különbözı típusú alkalmazások futtathatók. A két legfontosabb típus: • Windows alkalmazások konvencióit.

- csak a Windows alatt futtathatók, kihasználják annak speciális lehetıségeit,

• Nem-Windows alkalmazások - a DOS operációs rendszer alá fejlesztett programok, nem használják ki a Windows grafikus felületét, gyakran az egér használatát sem teszik lehetıvé. Többségüket azonban a Windows alatt is futtathatjuk. 3.1.4.

Alkalmazások indítása, bezárása

Emlékeztetünk arra, hogy a DOS-ban a "programok" alapértelmezés szerinti kiterjesztése a .COM, .EXE, .BAT A Windows-ban ez kibıvül a .PIF kiterjesztéssel (ld. A Rendszer (Main) csoport) Az alkalmazások indítása többféleképpen történhet: • Ikonjára duplán kattintva (ha az szerepel valamelyik programcsoportban). • Billentyőparanccsal - ha definiáltuk (ld. Programindító ikonok). • A Programkezelı, vagy a Filekezelı File menüjének Futtat (Run) parancsával, elıbbi esetében rendelkezésre áll a Tallózás (Browse) lehetıség, utóbbinál is egyszerő a kiválasztás (ld. Filekezelı). • A Filekezelıbıl - az ott megjelenı könyvtárablakban a file-névre duplán kattintva. • Az MS-DOS Prompt-ot használva (ld. Rendszer csoport), csak a nem-Windows alkalmazások esetén. Az alkalmazások bezárása is többféle módon történhet: • A Vezérlımenü Bezárás (Close) parancsával.

10



WINDOWS 3.1

• Az alkalmazás File menüjének Kilép (vagy Kilépés) (Exit) parancsával (az alkalmazások többségénél szerepel). • Az ALT+F4 billentyőkombinációval. Azon alkalmazások, amelyek valamilyen dokumentumot használnak, vagy készítenek kilépéskor figyelmeztetnek arra, hogyha a dokumentum tartalma a lemezen tárolt változathoz képest megváltozott, azaz még nem mentettük el. Ilyenkor még elmenthetjük (Igen/Yes gomb), mentés nélkül kiléphetünk az alkalmazásból (Nem/No gomb), illetve kilépési szándékunkat meggondolva mégsem zárjuk be az alkalmazást (Mégsem/Cancel gomb). Ezt a figyelmeztetést kapjuk, ha a Programkezelıbıl lépünk ki és még van nem mentett dokumentumunk valamely nyitott alkalmazásban. 3.1.5.

Több alkalmazás párhuzamos használata

A Windows-ban lehetıségünk van arra, hogy egy alkalmazás elindítása után, annak bezárása nélkül további alkalmazásokat is elindítsunk. A párhuzamosan futó alkalmazások közösen használják a számítógép erıforrásait. Amikor egyidejőleg több alkalmazást is megnyitottunk - több alkalmazásablak van nyitva -, amellyel éppen dolgozunk aktív ablaknak nevezzük. A nyitott alkalmazásablakok "egymás mögött" helyezkednek el, az aktív ablak van legelöl. Az egymás mögött lévı ablakok egymást részben, vagy egészben elfedhetik. Ha át akarunk térni egy másik nyitott alkalmazásra, akkor annak ablakát aktívvá kell tennünk. Egyik nyitott alkalmazásról a másikra többféleképpen térhetünk át: • Ha annak az alkalmazásnak az ablakából, amelyre át akarunk térni, egy rész látható a képernyın akkor kattintsunk az ablakon belülre, ill. ha ikonállapotban fut kattintsunk duplán az ikonjára. Ennek hatására az alkalmazás aktív lesz és az elıtérbe kerül. • Az ALT+TAB billentyőkombinációval (az ALT billentyőt lenyomva tartva és a TAB billentyőt egymás után többször lenyomva) ciklikusan "körbe járhatjuk" a nyitott alkalmazásokat. Mindegyik alkalmazás ikonja és neve, esetleg a feldolgozott dokumentum neve látszik. Amely alkalmazásnál az ALT billentyőt elengedjük, az az alkalmazás válik aktívvá. • Az alkalmazásablak Vezérlımenüjének - általában harmadik csoportjában szereplı - Futó programok (Switch to) parancs segítségével, amely a CTRL+ESC billentyőkombinációval is aktivizálható (Ezt a kombinációt pl. érdemes megjegyezni!). A parancs hatására a futó programok listája jelenik meg. Ez a panel több célra is használható: - A kívánt alkalmazásra duplán kattintva, vagy egyszer kattintva és az Átvált (Switch to) gombra kattintva az aktívvá válik - A kívánt alkalmazásra, majd a Bezár (End Task) gombra kattintva bezárhatjuk az adott alkalmazást. - Az alsó sorban található három gomb (Cascade, Tile, Arrange Icons) a nyitott alkalmazásablakok, ill. ikonjaik már ismert formájú elrendezéseit teszi lehetıvé - így is segítve közöttük a tájékozódást. Megjegyzés: • Az alkalmazásablakok megfelelı méretezésével és elhelyezésével elérhetı hogy több alkalmazásablak teljes egészében egyidejőleg a képernyın legyen, ilyenkor elég csak átkattintani a másik ablakba, hogy az aktívvá váljon. • A nyitott alkalmazások közti tájékozódás azért is fontos, mert az alkalmazások egy része több példányban is elindítható. Különösen kezdıknél gyakori hiba, hogy elindít egy alkalmazást, átvált egy másikra, majd mivel az elızı alkalmazást nem találja a Programkezelıbıl újra elindítja az elsı alkalmazás egy új példányát. • Néha indokolt lehet egy alkalmazás több példányban való futtatása, de ha nem indokolt célszerő elkerülni, ugyanis bármely számítógép memóriája véges! • A Futó programok (Task list) panelen szereplı rendezési lehetıségek csak formailag egyeznek meg a Programkezelı Ablak (Window) menüjében találhatókkal, mindkét esetben más objektumok rendezésérıl van szó! 3.2.

Kommunikáció az alkalmazások között - a Vágólap (Clipboard)

Az alkalmazások közti kommunikáció több problémát vet fel. Különbözı alkalmazások dokumentumaikat (ami lehet szöveg, kép, hang, stb.) különbözı formátumban tárolják. Ebbıl következıen, ha az egyik alkalmazásból a másikba akarunk dokumentumot, vagy annak egy részét átadni, akkor a két formátum között át kell azt konvertálni. Ennek megoldása az alkalmazásokba építve szinte lehetetlen, ugyanis ma nem tudható, hogy holnap


11


WINDOWS 3.1

milyen új alkalmazás kerül piacra, valamilyen extrém belsı formátummal, másrészt egy alkalmazásnak számtalan másik formátumát kellene ismerni, ami a programok méretét beláthatatlan nagyságúra növelné. A probléma áthidalását jelenti a Windows vágólap koncepciója. Abból indul ki, hogy legyen egy közös memóriaterület - a Vágólap (Clipboard) -, amelyre lehet dokumentumrészeket tenni, valamint innét lehet dokumentumrészeket átvenni. Így minden alkalmazásnak csak az alkalmazás és a Vágólap közti konverziót (mindkét irányba) kell tudnia. A valóságban az adatcsere során azonban többféle formában is be lehet illeszteni a vágólap tartalmát a céldokumentumba. Meg kell jegyezni azt is, hogy vannak olyan alkalmazások (pl. Óra, Számológép a Kellékek csoportból), melyek esetében nem, vagy csak korlátozottan használható a Vágólap. Ugyanakkor ez a koncepció nyilván nem csak különbözı alkalmazások között, hanem egy alkalmazáson belül is használható. Külön problémát jelent a Vágólap használata nem-Windows alkalmazások esetén. Ahhoz, hogy valamely dokumentumrészt egy másik alkalmazás dokumentumába (, vagy akár ugyanazon dokumentum más részébe) kívánjuk helyezni elıször is ki kell jelölnünk. A kijelölés módja általában alkalmazásfüggı eljárás, de az alkalmazások kapcsán néhány általános elvet majd megemlítünk (ld. Kellékek). Az alkalmazás Szerkesztés (Edit) menüje tartalmazza a Vágólap kezelésével kapcsolatos funkciókat. A kijelölt objektumot kétféleképpen helyezhetjük a Vágólapra: • Kivág (Cut) Az objektum eredeti helyérıl a Vágólapra kerül és eredeti helyén törlıdik • Másol (Copy) Az objektum eredeti helyérıl a Vágólapra kerül úgy, hogy eredeti helyén is megmarad. Ezek a funkciók csak akkor érhetık el, ha elızıleg a dokumentum egy részét kijelöltük. A Beilleszt (Paste) funkció pedig a Vágólap tartalmát illeszti be a céldokumentum azon helyére, ahol a kurzor áll. A beillesztés természetesen csak akkor érhetı el, ha a Vágólap nem üres és a cél alkalmazás képes a Vágólapon lévı objektum fogadására. (Pl. a Kellékek csoport Naptár alkalmazása csak szövegek kezelésére alkalmas, így hiába próbálunk egy rajzot beilleszteni.) A fenti három funkció minden olyan alkalmazásban elérhetı, amely a Vágólapot kezeli, ezen túlmenıen a Szerkesztés (Edit) menü több egyéb funkciót is tartalmazhat. Fontos, hogy a Vágólapon egyszerre csak egy objektum lehet, amennyiben egy újabb objektumot helyezünk a Vágólapra, annak régi tartalma törlıdik (figyelmeztetés nélkül). A Vágólap tartalma mindaddig akárhányszor felhasználható, míg azt felül nem írjuk, ki nem töröljük, vagy ki nem lépünk a Windows-ból. Tehát egy objektumrészt akár több példányban is felhasználhatunk. Megjegyzés: • A képernyı aktuális tartalmát, mint grafikus objektumot a PRTSCR(PrintScreen) billentyő lenyomásával tudjuk a Vágólapra helyezni • Az aktuális ablak tartalmát az ALT+PRTSCR(PrintScreen) billentyőkombinációval tudjuk a Vágólapra helyezni. 3.3.

A Rendszer (Main) csoport

A Rendszer csoport azokat a legfontosabb alkalmazásokat tartalmazza, amely a Windows mint "operációs rendszer" mőködéséhez szükséges. Itt található a már említett kezelı- programok közül a Filekezelı (File Manager) és a Nyomtatásvezérlı (Print Manager). Az Információk (Read Me) egy olyan dokumentum, amely a Windows használatával kapcsolatos olyan kiegészítéseket tartalmaz, ami a kézikönyvben nem szerepel. Nem foglalkozunk részletesen a PIF-szerkesztıvel (PIF Editor), ami arra szolgál, hogy ha nem Windows alkalmazást akarunk a Windows alatt használni, ennek segítségével specifikálhatjuk, hogy az alkalmazásnak milyen erıforrásokra van szüksége és hogyan használja azokat. Ezen információk egy PIF (Program Információs File) kiterjesztéső file-ba kerülnek. Már említettük, hogy a Windows alatt a .COM, .EXE, .BAT kiterjesztés mellett a .PIF kiterjesztés is programot (futtatható file-t) jelent. A PIF-szerkesztı használatához a nem Windows alkalmazásról sok információra van szükségünk. 3.3.1.

A Vezérlıpult (Control Panel)

A Vezérlıpult segítségével a Windows alapbeállításit változtathatjuk meg, ill. alakíthatjuk ki a saját igényeinknek, ízlésünknek megfelelı munkakörnyezetet.

12


WINDOWS 3.1


Az ikonok a Vezérlıpult segítségével módosítható beállításokat jelképezik. Ugyanezen lehetıségek érhetık el a Beállítások (Settings) menübıl is. Megjegyzés: A panelen általában több ikon látható, mint az alapesetben, ugyanis bizonyos alkalmazások, ill. eszközök telepítésével a beállítási lehetıségek bıvülhetnek. A beállítási lehetıségek közül csak a leggyakrabban használtakkal foglalkozunk. A Vezérlıpult beállításait minden Windows alkalmazás használja! Bizonyos beállítások (pl. mértékegység) egyes alkalmazásokban felülbírálhatók ugyan, de a Windows használatát kényelmesebbé tehetik az itt elvégzett jó beállítások. 3.3.1.1. Szín (Color) A munkaasztal és a rajta lévı elemek színét állíthatjuk be. A Windows -ban számos elıredefiniált színséma van. Használhatjuk ezen sémák valamelyikét, ill. módosíthatjuk, vagy esetleg teljesen új színösszeállítást definiálhatunk. A panel bal oldalán egy listából választhatjuk ki a megfelelı sémát. A kiválasztás után egy mintán azonnal látjuk, hogy az egyes munkaasztal-elemek színei hogyan változnak. Ha a Színpaletta (Color Palette) gombra kattintunk megjelenik az ábra jobb oldalán látható rész is, és itt rendelhetjük egymáshoz a képernyı elemeit és a kívánt színeket. Amennyiben még ez sem felel meg ízlésünknek, a Saját színek definiálása (Define Custom Colors) gombbal egy újabb panelhez jutunk, ahol újabb színeket választhatunk vagy rámutatással, vagy színekre jellemzı értékek kombinálásával. A színek nem megfelelı kombinálásával elıfordulhat az a kellemetlen helyzet is, hogy bizonyos munkaasztal elemek a továbbiakban láthatatlanná válnak. Ekkor célszerő valamely a Windows által elıredefiniált színsémához visszatérni. 3.3.1.2. Betőtípusok (Fonts) A betőtípus - más néven font - a betők, számok, egyéb jelek megjelenési jellemzıinek összessége. A Windows a grafikus felületnek megfelelıen lehetıvé teszi, hogy a karakterek ne csak egy féle formában jelenjenek meg, hanem támogatja a többféle betőtípus használatát, és egy adott betőtípus esetén is lehetıvé válik annak különbözı stílusjegyekkel való "módosítása". Egy betőtípus különbözı mérető és stílusú lehet. A betőtípus méretét pontokban adjuk meg (1pont =1/72 inch ≈0.35 mm). A leggyakrabban használt stílusjegyek: normál, félkövér (bold), dılt (italic), aláhúzott (underline), ill. ezek kombinációja. Egy karakter jellemzıihez tehát a betőtípust, betőméretet és az esetleges stílusjegyeket kell meghatározni. A betőtípusok alapvetıen két csoportra oszthatók: • képernyı, vagy rajzgép betőtípusok - szövegek képernyın, vagy rajzgépen (plotter) megjelenítésére, ezek általában elıre meghatározott méret(ek)ben állnak rendelkezésre. • True Type betőtípusok néznek ki, mint nyomtatásban.

- melyeket tetszılegesen méretezhetünk és a képernyın ugyanúgy

A Windows-ban van néhány betőtípus, melynek telepítése a Windows telepítésekor megtörténik. Némelyik alkalmazás - elsısorban a szöveg- és dokumentumszerkesztık - telepítésükkor újabb betőtípusokkal egészítik ki a már meglévıket. A Betőtípusok (Fonts) beállítási lehetıség egyrészt lehetıvé teszi megnézni a Windows-ban aktuálisan meglévı betőtípusokat és azok formáját (bár ez máshonnan is megtehetı), másrészt telepíthetünk újabb betőtípusokat (Add) (ha a háttértáron rendelkezésre áll), vagy meglévı betőtípusokat eltávolíthatunk (Remove). A betőtípusok eltávolítása a háttértáron helyet szabadít fel, de óvatosan töröljünk, mert bizonyos betőtípusok eltávolítása (pl. Ms Sans Serif) problémát okozhat! A True Type gombra kattintva a True Type beállítások panel jelenik meg. Mivel a True Type fontok használata elég memóriaigényes, itt lehet használatukat szabályozni, azaz megengedett e a True Type betőtípusok használata. Ha igen, elıírhatjuk, hogy az alkalmazásokban csak a True Type betőtípusok legyenek elérhetık. 3.3.1.3. Portok (Ports) Az egér, ill. egyéb kurzorvezérlı eszköz, a modem, vagy a soros nyomtatók a soros kommunikációs portokon (COM1, COM2,...) keresztül kapcsolódnak a számítógépünkhöz. Itt a rendszerünk által használt soros portok mindegyikéhez meg tudunk adni kommunikációs beállításokat, melyek az eszközök és a számítógép közti adatátvitel paramétereit határozzák meg.


13


WINDOWS 3.1

3.3.1.4. Egér (Mouse) Az egér paramétereinek beállítási lehetıségeit láthatjuk. Az egér követési sebességével azt szabályozhatjuk, hogy a kurzor milyen gyorsan kövesse az egér mozgását. A két szélsı érték között tetszılegesen állítható. Hasonlóan állítható be a dupla kattintás sebessége, azaz a két egymás utáni kattintást mikor érzékelje a rendszer dupla kattintásnak és mikor két egyszeres kattintásnak. A TESZT négyzetbe duplán kattintva - ha kattintásunk megfelelıen gyors volt - a négyzet szine inverzére változik. A választó négyzetre kattintással megváltoztathatjuk a Windows alatt a bal és jobb egérgombok funkcióját (azok számára jelent segítséget, akik bal kézzel használják az egeret). Az egér nyomvonalának választása (amely nem minden képernyın érhetı el) azt eredményezi, hogy az egér "nyomvonalat" húz a képernyın. Megjegyzés: Az egér beállításai azonnal életbe lépnek, ha pl. felcseréljük az egér bal és jobb gombját, akkor már a jobb gombbal kell az OK, vagy Mégsem (Cancel) gombra kattintani. Természetesen, ha a Mégsem gombbal hagyjuk el a panelt, akkor visszaáll az eredeti állapot. 3.3.1.5. Billentyőzet (Keyboard) A Billentyőzet ikon segítségével két paramétert állíthatunk, ill. próbálhatunk ki: • Késleltetés - amikor egy billentyőt lenyomunk és lenyomva tartjuk, meddig vár a rendszer, míg a lenyomott billentyőt ismételt lenyomásnak veszi. • Ismétlési ütem

- egy billentyőt lenyomva tartva milyen gyorsan ismétlıdik az adott karakter.

3.3.1.6. Munkaasztal (Desktop) Ahhoz, hogy "elektronikus íróasztalunk" saját igényeinknek jobban megfeleljen nem csak a színeket, hanem egyéb jellemzıit beállíthatjuk ezen a panelen. A fıbb beállítási lehetıségek: • Kurzor villogási sebessége • Méretezı rács - Ha a rácspontok távolsága nagyobb nullánál, akkor az ablakok méretezése és áthelyezése során az ablakok és ikonok egy láthatatlan rács hozzájuk legközelebbi pontjához igazodnak, azaz mozgásuk "darabos" lesz. Állíthatjuk itt az ablak szegélyének szélességét. • Ikonok - Az ikonok automatikus elrendezése során elıfordulhat, hogy az egymás mellett lévık címei részben átfedik egymást. Ezt szabályozhatjuk az ikonok közti térközök méretével, ill. a címtördelés kiválasztásával engedélyezzük, hogy az ikonok címei több sorba is tördelhetık legyenek. • Tapéta - Itt adhatunk meg a munkaasztalunkra egy háttérképet, amely akkor látszik, ha egyetlen ablak sem fogalja el a teljes képernyıt. Egyrészt van néhány elıre megadott tapéta a Windows-ban, másrészt akár saját készítéső rajz, ill. fénykép tapétaként való használatára is lehetıség van - ennek feltétele, hogy bitkép (.BMP) formájú legyen és a Windows könyvtárában legyen (ekkor megjelenik a listában, egyébként elérési utat kell megadni). Nem mindegyik tapéta fedi le a teljes munkaasztalt, ekkor a mozaik elrendezést választva a képek ismétlıdnek a képernyın. • Képernyıvédı - A képernyıvédı arra szolgál, hogy ha bizonyos ideig nem dolgozunk a géppel, akkor egyrészt védje a monitort, másrészt ne látszódjon más számára a képernyı tartalma. A Windows biztosít több féle képernyıvédıt, de sok Windows segédprogram továbbiakkal egészítheti ezt ki. A TESZT gomb lehetıséget biztosít ezek kipróbálására. Némelyik képernyıvédı beállítási lehetıségeket is tartalmaz, mely segítségével saját ízlésünkre szabhatjuk, sıt jelszóval is elláthatjuk, ami azt biztosítja, hogy a jelszó ismerete nélkül nem tekinthetnek bele a munkánkba. • Alkalmazások kikapcsolni!

- Az alkalmazások közti már ismertetett gyors váltást teszi lehetıvé, nem célszerő

• Minta - Ha nem használunk tapétát, vagy az csak középen van, a munkaasztal hátterét elıredefiniált mintázattal tölthetjük ki (a mintázatok módosíthatók). Lényegesen kevesebb memóriát igényel, mint a tapéta. 3.3.1.7. Nemzetközi (International) A nemzetközi beállítások teszik lehetıvé a nemzeti sajátosságoknak megfelelı formai és tartalmi beállításokat. Talán nem árt újra hangsúlyozni, hogy minden Windows alkalmazás - ha használja ezen elemeket - az itt beállított jellemzıket veszi figyelembe! A panelen szereplı elemek többsége magától értetıdı, ezért csak néhány sajátosságot emelünk ki.

14


WINDOWS 3.1


• A nyelv megváltoztatása nem jelenti a Windows felület nyelvének megváltoztatását. • A Windows általában két billentyőzet kiosztást használ (a DOS beállítástól függetlenül), ezek között általában a JOBB SHIFT+BAL SHIFT billentyők együttes lenyomásával válthatunk (Vigyázat ez a mővelet 4 MB memóriánál kevesebb esetén a rendszer lefagyását okozhatja!) • A mértékegység lehet cm-ben (Metrikus), ill. hüvelyk-ben (Angolszász) • A dátum, idı, pénznem és számformátum bizonyos határok között módosítható, nem változtatható azonban a napok és hónapok elnevezése, megváltoztathatjuk viszont a pénznem jelét. • Ha a számformátumnál a tizedesvesszıt használjuk a pont helyett, akkor a Windows-ban ha bárhol törtszámot kell megadnunk, mindig a tizedesvesszıt kell használnunk. 3.3.1.8. Dátum és idı (Date/Time) A rendszer dátuma és órája állítható ezen a panelen, a DOS DATE és TIME parancsához hasonlóan, a Nemzetközi beállításoknál megadott formátumnak megfelelıen. Kissé kellemetlen, hogy az idı az Óra alkalmazásnál nem, hanem csak itt állítható. 3.3.1.9. Nyomtatók (Printers) A Windows a hardware elemek sokfélesége esetén is megpróbál egységes felületet teremteni, ez igaz a nyomtatásra is. Ahhoz, hogy a számítógépunkhöz kapcsolható nyomtatótípusok százai esetén is közel azonos nyomtatási képet kapjunk szükséges, hogy a Windows ismerje az általunk használt nyomtató vezérlését. Ezt a nyomtató kezelıprogramok (driverek) biztosítják. A Windows tartalmazza igen sok nyomtató kezelıprogramját, de az újabb nyomtatókhoz a gyártók adnak lemezen ilyen kezelıprogramot a Windows-hoz. Természetesen egy felhasználó egyszerre nem használ néhánynál több nyomtatótípust, ezért felesleges lenne a több száz kezelıprogramot mindenkinek a háttértáron tárolnia. Ahhoz tehát, hogy nyomtatni tudjunk közölnünk kell a Windows-zal, hogy milyen típusú nyomtatóra nyomtatunk. Itt tudjuk az általunk használt nyomtatók kezelıprogramjait telepíteni és paramétereit beállítani. A telepítéshez szükségünk van a Windows installáló lemezeire, vagy a nyomtató gyártója által adott kezelıprogramot tartalmazó lemezre. Természetesen nem csak egy, hanem több kezelıprogramot is telepíthetünk, ez lehetıvé teszi, hogy a nyomtatáskor döntsük el, hogy melyik nyomtatóra fogunk nyomtatni. Több nyomtató esetén egynek kitüntetett szerepe van - ez az alapnyomtató - , ha másként nem rendelkezünk, a nyomtatás mindig erre történik. A Hozzáad (Add) gombbal jeleníthetı meg a nyomtatótípusok listája, ahonnét a megfelelıt kiválasztva és a Telepít (Install) gombra kattintva telepíthetı a nyomtató kezelıprogramja. A Csatlakoztat (Connect) gomb lenyomása után határozhatjuk meg, hogy a kijelölt nyomtatót melyik portra csatlakoztatjuk. A Beállítások (Setup) gombbal egy a nyomtató típusától függı panel jelenik meg, ahol a nyomtató jellemzı paramétereit állíthatjuk be. Az Eltávolít (Remove) gomb a kijelölt nyomtató kezelıprogramjának eltávolítását jelenti a háttértárról. Megjegyzés: Ez a funkció teljes egészében a Nyomtatásvezérlıbıl is elérhetı. 3.3.1.10. 386-os mód (386 Enhanced) A Windows kétféle módban mőködhet standard és 386-os módban. Az üzemmód a rendelkezésre álló hardware környezettıl függ. A standard mód a Windows alapvetı üzemmódja. A 386-os mód a 386-os (vagy jobb) processzorral rendelkezı gépeken fut és kihasználja a processzor virtuálismemória kezelési lehetıségeit. E módban az alkalmazások számára látszólag több memória áll rendelkezésre, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. A virtuálismemória a háttértár egy részének memóriként való használatát jelenti. Ez az ikon csak akkor jelenik meg ha a Windows 386-os módban fut. Itt meghatározhatjuk a virtuális memória beállításait, valamint meghatározhatjuk az alkalmazásoknak a különbözı hardware eszközökhöz való hozzáférésének prioritásait.


15


WINDOWS 3.1

3.3.1.11. Kezelıprogramok (Drivers) Amikor egy új hardware eszközt (pl. hangkártya, vagy egyéb multimédiás eszköz) építünk be a számítógépünkbe, akkor az ıket kezelı programokat is telepítenünk kell. (Nem tartozik ide a nyomtató - ld. Nyomtatók; valamint a képernyı, billentyőzet és egér - ld. Windows Telepítı). Néhány eszközhöz a gyártók biztosítanak a kezelıprogramon kívül telepítıprogramot is a Windows-hoz. Itt van lehetıségünk arra is, hogy kezelıprogramokat eltávolítsunk a rendszerünkbıl, ill. némelyik kezelıprogram estén lehetıségünk van jellemzı paramétereinek megváltoztatására. Megjegyzés: A Windows telepítése során néhány kezlıprogram telepítését automatikusan elvégzi, ezeknek eltávolítása zavart okozhat a rendszer mőködésében! 3.3.1.12. Hang (Sound) Ha van a gépünkben hangkártya, van olyan kezelıprogramunk, mellyel a belsı hangszórót mőködtetni tudjuk, akkor itt lehetıségünk van arra, hogy a különbözı alkalmazás és rendszer eseményekhez hageffektusokat rendeljünk. 3.3.2.

Windows Telepítı (Windows Setup)

Amikor a Windows rendszert elıször telepítjük gépünkre a Windows Telepítı (Setup) programját használjuk, melynek során meg kell adnunk a hardware-re és esetleg software-re vonatkozó információkat. Ha ebben valami idıközben módosul, errıl a Windows-t informálnunk kell. A legtöbb esetben ezt a Windows-on belül is megtehetjük, de elıfordulhat, hogy csak a Telepítı program DOS alóli futtatása vezet eredményre. A Telepítı program Windows-on belüli futtatásával az alábbi funkciókat valósíthatjuk meg: • Rendszerbeállítások megváltoztatása - a képernyı, a billentyőzet, az egér, vagy a hálózat megváltozása esetén a szükséges eszközvezérlı programok (driverek) cseréje. Változtatás esetén a Windows-t újra kell indítanunk, csak így válnak érvényessé a módosítások. • Alkalmazások beállítása - A lemezen már meglévı alkalmazások keresése és felvétele az Alkalmazások (Application) programcsoportba. Lehet meghatározott alkalmazás felvételét, ill. megadott háttértárterületen az összes alkalmazás keresését kérni. A talált DOS alkalmazások esetén nekünk kell eldönteni, hogy megegyezik e a rendszer által feltételezettel. • Windows részek hozzáadása és elvétele - A Windows telepítése során dönthetünk arról, hogy bizonyos komponensek - melyek a rendszer mőködéséhez nem feltétlenül szükségesek - ne kerüljenek telepítésre, ezzel a háttértáron helyet takaríthatunk meg. Ha ezek a részek utólag szükségessé, vagy netán a meglévı részek fölöslegessé válnak, akkor ezzel a funkcióval tudjuk az installáló lemezrıl hozzáadni, vagy a háttértárról eltávolítani ezeket a részeket. Mindkét esetben informál a rendszer arról, hogy az adott rész filejai mennyi helyet foglalnak el. Megjegyzés: A nyomtató és az egyéb eszközök kezelıprogramjainak telepítése nem itt, hanem a Vezérlıpultnál történik (nyomtató esetén a Nyomtatásvezérlıben is lehetséges)! 3.3.3.

Vágólap megjelenítı (Clipboard viewer)

A Vágólap megjelenítı alapvetıen arra szolgál, hogy a vágólap tartalmát megtekinthessük. Általában a Vágólap használata során tulajdonképpen nem is kell arra gondolnunk, hogy mi történik a háttérben, csak a Szerkesztés (Edit) menü Kivág (Cut), Másol (Copy), Beilleszt (Paste) parancshármasát kell megfelelıen alkalmazni. Bizonyos vágólapkezelı funkciók, amelyre - ritkán ugyan - szükség lehet innen érhetık el. Ha a vágólapon túl nagy mérető objektum van annak ellenére hogy már nincs rá szükségünk, az kedvezıtlenül befolyásolhatja a memória terhelését, ilyenkor célszerő a vágólap tartalmát törölni. A Szerkesztés (Edit) menü egyetlen parancsot tartalmaz a Töröl (Delete) parancsot. Ezzel törölhetjük a vágólap tartalmát. Elıfordulhat, hogy a vágólap tartalmát késıbb is fel szeretnénk használni - ugyanis már ismert hogy a vágólap egyszerre csak egy objektumot tud tárolni -, ekkor lehetıségünk van a vágólap tartalmának háttértárra való mentésére a File menü Ment új néven (Save As) parancsával. A vágólap tartalma alapértelmezés szerint .CLP kiterjesztéső file-ba kerül. A már elmentett vágólap tartalom ugyanennek a menünek Megnyit (Open) parancsával tölthetı vissza a vágólapra. Ilyenkor, ha a vágólap nem üres annak elızı tartalma egy megerısítı kérdés után törlıdik. 3.3.4.

Nyomtatásvezérlı (Print Manager)

A több alkalmazás párhuzamos használata a nyomtatás tekintetében is újabb problémákat vet fel. Már a DOS-ban is tapasztaltuk, hogy a PRINT parancs képes arra, hogy a nyomtatást a háttérben végezze és addig mi tovább dolgozzunk a DOS-szal. 16


WINDOWS 3.1


Magától értetıdik, hogy a Windows-tól is elvárjuk, hogy ha egy dokumentumot nyomtatni akarunk, akkor legyen elég a nyomtatásra vonatkozó parancsot kiadni és utána folytathassuk a munkánkat és ne kelljen addig várnunk, míg a nyomtatás befejezıdik. Természetesen azt is el kell kerülni, hogy a különbözı alkalmazásokból nyomtatóra küldött dokumentumok összekeveredjenek. A Windows ezeket a problémákat úgy kezeli, hogy az alkalmazások nyomtatási igényeit számon tartja és a kinyomtatandó adatokat egy várakozási sorba állítja. Az így tárolt nyomtatási igényeket azután a Nyomtatásvezérlı dolgozza fel, felügyeli és vezérli a nyomtatást. A felhasználó az esetek többségében csak annyit érzékel a Nyomtatásvezérlı jelenlétébıl, hogy esetleg a munkaasztalon megjelenik az ikonja, majd a nyomtatás befejezésekor eltőnik. Ha valamelyik alkalmazást arra utasítjuk, hogy a dokumentumot kinyomtassa, akkor a Windows a Nyomtatásvezérlı programot ikon állapotban elindítja, az kinyomtatja a dokumentumot, majd bezáródik. Az alkalmazások nyomtatási funkciói között lehetnek eltérések, erre majd utalunk a Kellékek csoport alkalmazásainál. A Windows alól indított nem-Windows alkalmazások ugyanúgy nyomtatnak, mintha DOS alól indítottuk volna ıket, tehát nem használják a Nyomtatásvezérlıt. A Nyomtatásvezérlı ikonjának ablakká nyitásával bármely aktív nyomtató nyomtatási sorát megtekinthetjük. A Nyomtatásvezérlı ablakot a nyomtatási sorban lévı file-ok állapotának ellenırzésére, a nyomtatás megszakítására, ill. a nyomtatási sorból való törlésre használhatjuk. Az ablak munkaterületén a nyomtató(k)ra vonatkozó információk szerepelnek: • Nyomtató neve. • A nyomtató csatlakozása (port neve). • A nyomtató aktuális állapota (aktív, inaktív, felfüggesztve, megszakítva). A nyomtatóra vonatkozó információk alatt a file-okra (nyomtatási sorra) vonatkozó információk jelennek meg: • A file helyzete a nyomtatási sorban, ill. nyomtatás alatti file-nál a nyomtató ikon. • A nyomtatási feladat (alkalmazás és file) címe. • A file mérete, ill. nyomtatás alatti file-nál a kinyomtatott mennyiség százalékban. • A file Nyomtatásvezérlıhöz küldésének dátuma és ideje. A nyomtatási sorban a file-ok nyomtatási sorrendje (ha még nem kezdıdött el a nyomtatás) egyszerően megváltoztatható: azt a file-t, amelyet a nyomtatási sor más helyére akarunk mozgatni egérrel megfogjuk és a kívánt helyre húzzuk. A nyomtatási sorokban szereplı nyomtatási feladatokat úgy függeszthetjük fel, hogy kijelöljük a nyomtatót, vagy a kívánt file-t és alkalmazzuk a menüsor alatti nyomógombokat (Szünet/Pause). Elıbbi esetben a teljes nyomtatási sorra vonatkozik a felfüggesztés. A felfüggesztett nyomtatás a Tovább (Resume) gombbal folytatható. A nyomtatási sorból a Töröl (Delete) gombbal bármikor törölhetünk file-okat. A Nyomtatásvezérlıbıl való kilépés az összes nyomtatási sor minden file-ját törli. A Nyomtatásvezérlı Nézet (View) menüjében szabályozhatjuk, hogy a nyomtatási sorban megjelenjen e a file-ok mérete és elküldési ideje, valamint más Windows alkalmazásoktól eltérıen (és nem logikus módon) ebben a menüpontban található a Kilép (Exit) parancs. Nagyobb jelentıségő az Egyebek (Options) menü, amely több funkciócsoportot is tartalmaz. • Az elsı csoportban a nyomtatás prioritását állíthatjuk, azaz azt szabjuk meg, hogy a számítógép processzorideje hogyan oszlik meg a Nyomtatásvezérlı és egyéb alkalmazások között. Ha pl. magas prioritást szabunk meg, a Nyomtatásvezérlı több idıhöz jut, így a nyomtatás gyorsabb lesz, viszont a többi alkalmazás lassul. • A következı csoport, mely az elızıhöz hasonlóan három egymást kizáró parancs közti választást tesz lehetıvé, azt határozza meg mi történjen akkor, ha felhasználói beavatkozást igénylı hiba történik a nyomtatás során (pl. a nyomtatóból kifogy a papír). Az elsı esetben mindig megjelenik az üzenet, a második esetben az ikon, vagy a Nyomtatásvezérlı címsora (ha az nem aktív) addig villog, míg ki nem nyitjuk, vagy aktívvá nem tesszük. Végül a harmadik esetben ha nem aktív a Nyomtatásvezérlı ablaka, akkor a hibát figyelmen kívül hagyja. • A harmadik csoport a hálózati nyomtatással kapcsolatos beállításokat teszi elérhetıvé. • Az utolsó parancs a Vezérlıpultnál már tárgyalt nyomtatótelepítést és beállításokat teszi elérhetıvé.


17


WINDOWS 3.1 3.3.5.

Filekezelı (File Manager)

A Filekezelı a Windows-nak a háttértárak, könyvtárak, file-ok felhasználói kezelésével foglalkozó része. A Filekezelı munkaterülete a Programkezelıhöz hasonlóan ablakokat és ikonokat tartalmazhat, azzal a különbséggel, hogy ezek nem programcsoport, hanem ún. könyvtárablakok. Kezelésük megegyezik a csoportablakokkal azzal az eltéréssel, hogy a vezérlımenü Bezár (Close) parancsa nem ikon állapotúvá alakítja, hanem ténylegesen be is zárja az ablakot, azaz eltünteti a munkaterületrıl (kivéve, ha az illetı ablak az utolsó, mert ott a Bezár parancs nem érhetı el, tehát a Filekezelı mindig tartalmaz legalább egy ablakot). 3.3.5.1. A könyvtárablakok A könyvtárfa és a tartalomjegyzék nem látható részei a vízszintes, ill. függıleges gördítısávok segítségével tehetık láthatóvá. A meghaj5tóikonok formája is mutatja, hogy milyen a tárolóeszköz típusa Egy meghajtóikonra kattintva változtatható meg az adott ablakban az aktuális meghajtó. Egy meghajtóikonra duplán kattintva egy új könyvtárablak nyitható, mely az adott meghajtó tartalmát mutatja. Egy meghajtó (vagy könyvtár) természetesen több ablakban is szerepelhet, ilyenkor a címsorban a feliratot követıen a ...:1, ...:2, stb. szerepel, az ablakokat megkülönböztetendı. A könyvtárfa könyvtárikonjai egy irattartóhoz hasonlítanak, melyek közül az aktuális alkönyvtárat egy nyitott irattartó ikonja szemlélteti. Különbözı típusú ikonokat látunk a könyvtár tartalomjegyzékében a file-nevek mellet. Az ikon formája (3.ábra) utal bizonyos mértékig a file típusára (a file kiterjesztése alapján). Egy könyvtárikonra kattintva könyvtárfa oldalán, ill. duplán kattintva a tartalomjegyzék oldalon az adott könyvtár aktuálissá válik. A szülıkönyvtár ikonjára duplán kattintva a szülıkönyvtár válik aktuálissá. Programikonnal rendelkeznek a .COM, .EXE, .BAT, .PIF kiterjesztéső file-ok, erre duplán kattintva futtathatjuk a programot. A rendszer (system) vagy rejtett (hidden) attributummal rendelkezı file-okhoz - típusuktól függetlenül - külön ikon tartozik. 3.ábra A dokumentumikon olyan file-okhoz rendelıdik hozzá, amelyek a Windows értelmezésében dokumentumnak tekinthetık, azaz az adott kiterjesztéső file-okhoz tartozik egy alkalmazás, amely az adott file-t kezeli. Ilyen értelemben tehát a Windows-ban dokumentum lehet egy szöveg, kép, hang, video, stb. Az alkalmazás és a file-név kiterjesztése közti kapcsolat kezelésére a Társít (Associate) parancsnál visszatérünk. A dokumentumikonra duplán kattintva betöltıdik a hozzátartozó alkalmazás az adott dokumentummal együtt, ahol a dokumentum megtekinthetı, ill. szerkeszthetı. Egyéb file-ikonnal kerülnek jelzésre a fenti csoportokba nem sorolható file-ok. Megjegyzés: • Vegyük észre, hogy a Windows-ban nincs szükség a DOS-ban megismert, könyvtárak közti váltásra szolgáló CD parancs megfelelıjére, ugyanis egyszerően rámutatással tudunk a könyvtárak között váltani. • Hasonlóan nincs a Windows-ban a TYPE parancsnak megfelelıje, ugyanis a dokumentumok megtekintése az alkalmazásokkal együtt kényelmesen megtehetı. Igaz, hogy hiányosságnak tekinthetı az, hogy az egyéb fileok tartalma egyszerően nem nézhetı meg. A könyvtárablakok elrendezését, ill. a köztük való tájékozódást segíti a Filekezelı Ablak (Window) menüje. A menü parancsai részben megegyeznek a Programkezelı Ablak menüjével az ablakok, ill. ikonok elrendezésére vonatkozóan, itt csak az egyéb funkciókkal foglalkozunk: • Új ablak (New Window)

- Az aktív ablak egy újabb példánya nyílik meg.

• Frissít (Refresh) - Az egyszer megnyitott könyvtárablak mindig a megnyitáskori állapotot tükrözi. Elıfordulhat, hogy a megnyitás után - átváltva egy másik alkalmazásra - megváltoztatjuk a könyvtár tartalmát, vagy közben lemezt cserélünk valamelyik meghajtóban, ez a változtatás nem tükrözıdik

18


WINDOWS 3.1


automatikusan a könyvtárablakban. Hasonló mőveletek esetén célszerő ezzel a funkcióval az aktív ablak tartalmának frissítését kérni, melynek hatására a rendszer újra olvassa a lemezrıl a tartalomjegyzéket. 3.3.5.2. Könyvtárablak beállítása A könyvtárablak megjelenítési paraméterei a Nézet (View) és a Könyvtárfa (Tree) menükbıl szabályozható. A beállítások mindig az aktív ablakra vonatkoznak, tehát ablakonként eltérıen láthatjuk akár ugyanazt a könyvtárat. Az aktuális könyvtár tartalomjegyzékének képernyın való megjelenítésére és a megjelenési formájának szabályozására a DOS-ban a DIR parancs és annak kapcsolói szolgálnak. Tulajdonképpen a Windows-ban is hasonló lehetıségek vannak a megjelenítésre, de itt olyan megjelenítést is elıírhatunk, ami a DOS-ban csak bonyolult módon valósítható meg. A Nézet (View) menü is több funkciócsoportból áll: • Az elsı csoportban három egymást kizáró megjelenítési forma közül választhatunk, láthatjuk csak a könyvtárfát (Tree Only), csak a tartalomjegyzéket (Directory Only), vagy mindkettıt (Tree and Directory). • A Feloszt (Split) funkcióval tudjuk szabályozni, a könyvtárablakon belül a könyvtárfa és a tartalomjegyzék megjelenítési területének ablakon belüli arányát. • A következı csoportban azt írhatjuk elı, hogy a file-okról milyen információk jelenjenek meg a tartalomjegyzékben. A legszőkebb választás a Név (Name), ekkor csak a file-név és a hozzá tartozó ikon jelenik meg. Minden adat (All File Details) választása esetén az ikonon és a néven kívül a file-ok mérete, utolsó módosításának dátuma, utolsó módosításának ideje, és a file attributumai is megjelennek. Az adatok egy része (Partial Details) választás esetén egy párbeszédpanelen választhatjuk ki az elıbbi adatok közül azokat, melyeket meg szeretnénk jeleníteni, a név és az ikon megjelenítése természetesen nem tiltaható le. • A negyedik csoport a file-ok megjelenési sorrendjét szabályozza. Bármely sorrendet választjuk, a lista elején a könyvtárak kerülnek a megadott szempont szerint rendezve megjelenítésre, azután következik a file-ok rendezett listája. A rendezés Név (Sort by Name), ill. Típus (Sort by Type) (kiterjesztés) szerint növekvı, Méret (Sort by Size), ill. Dátum (Sort by Date) szerint csökkenı. • A Mutatott filetípusok (By File Type) funkcióval szőkíthetjük a könyvtárból listázandó file-ok körét. Egyrészt elıírhatjuk, hogy a könyvtárak, végrehajtható file-ok, dokumentumok, egyéb file-ok csoportok közül melyek jelenjenek, ill. ne jelenjenek meg, másrészt a * és ? karakterek segítségével egy nem egyértelmő filenevet is meghatározhatunk (akárcsak a DOS DIR parancsának paramétereként). Elıírhatjuk továbbá, hogy a listában megjelenjenek e a rendszer és rejtett file-ok. Ha elég nagy a háttértárunk kapacitása, a teljes könyvtárszerkezet megjelenítése áttekinthetetlen lehet. A Könyvtárfa (Tree) menü a könyvtárszerkezet megjelenési formáját szabályozza: Alapesetben a könyvtárszerkeztbıl csak a gyökérkönyvtár, és az ott lévı könyvtárak jelennek meg, a mélyebb szinten lévık nem. Ha be van kapcsolva a Kifejthetı ágak jelölése (Indicate Expandable Branches), akkor a bizonyos könyvtárak ikonján a +, vagy - jel látható. A + jel azt jelenti, hogy az adott könyvtár alatt közvetlenül további alkönyvtár(ak) van(nak) és ezt a könyvtárat aktuálissá az Egy szint kifejtése (Expand One Level) paranccsal az alatta lévı szint megjeleníthetı. A - jel azt jelenti, hogy az adott könyvtár alatti szint, vagy szintek megjelenítése a könyvtárat aktuálissá téve az Egy ág bezárása (Collapse Branch) paranccsal megszüntethetı. Az Egy ág kifejtése (Expand Branch) abban különbözik a szint kifejtésétıl, hogy nem csak a közvetlenül alatta lévı szint, hanem az összes alatta lévı szint kifejtésre kerül. A Teljes kifejtéssel (Expand All) tudjuk a meghajtó teljes könyvtárszerkezetét megjeleníteni. Az említett funkciók billentyőzetrıl is elérhetık, de csak a Numerikus pad megfelelı billentyőivel. 3.3.5.3. Lemezkezelı mőveletek A Lemez (Disk) menübıl érhetık el a már DOS-ból ismert lemezkezelı funkciók, bizonyos korlátozásokkal. • A Lemez másolása (Copy Disk) funkció csak floppy lemezek másolását teszi lehetıvé a DOS DISKCOPY parancsának megfelelıje, de annak kapcsolói nem állnak rendelkezésre. • A DOS LABEL parancsának felel meg a Lemez cimkézése (Label Disk), segítségével megváltoztathatjuk az aktuális lemez lemezcimkéjét.


19

WINDOWS 3.1


• A Lemez formázása (Format Disk) funkció teszi lehetıvé floppy lemezek formázását, a DOS FORMAT parancsának alapvetı lehetıségeit tartalmazza, igy választhatunk kapacitást (csak két félét), adhatunk lemezcimkét, készíthetünk rendszerlemezt és választhatunk gyorsformázást. A merevlemezek formázása csak DOS alól lehetséges. • A Rendszerlemez (Make System Disk) parancs segítségével tudjuk a DOS rendszerfile-jait floppy lemezre utólag másolni (DOS SYS parancs). • A Lemezmeghajtó (Select Drive) funkció teszi lehetıvé, hogy az aktív ablakban megváltoztassuk a meghajtót. (egyszerőbb, ha a meghajtó ikonjára kattintunk) 3.3.5.4. File és könyvtárkezelı mőveletek Míg a DOS a file-okat és könyvtárakat teljesen különbözı módon kezeli, a Windows-ban sok tekintetben azonos módon kezelhetıek. Egyedül a könyvtár létrehozására van külön parancs, a könyvtár törlése például ugyanúgy történik, mint egy egyéb file törlése. Mielıtt a file-okkal, vagy könyvtárakkal valamilyen mőveletet akarunk végezni, ki kell ıket jelölni. A kijelölt file, vagy könyvtár az ablakban eltérı színnel látszik. A kijelölés többféleképpen történhet: • Egy file, vagy könyvtár kijelölése egérrel - kattintsunk a kívánt file-ra, vagy könyvtárra. A kijelölés változtatása történhet a kurzorvezérlı billentyőkkel, vagy a file kezdıbetőjének leütésével. • File-ok , vagy könyvtárak csoportjának kijelölése egérrel - A kijelölés egymást közvetlenül követı elemekre vonatkozik. A kijelölés könyvtárak esetén is csak az ablak tartalomjegyzék oldalán lehetséges! Kattintsunk az egérrel a csoport elsı elemére, majd a SHIFT billentyőt lenyomva tartva kattintsunk a csoport utolsó elemére. Így kijelölıdik a két elem közötti rész. • Nem egymást követı file-ok, könyvtárak kijelölése egérrel - A kijelölés úgy történik, hogy lenyomva tartjuk a CTRL billentyőt és a kívánt file-okra, vagy könyvtárakra kattintunk. Egy kijelölt file-ra ilymódon kattintva megszőnik a kijelölése. Az ablak könyvtárfa részében csak egy könyvtár jelölhetı ki, ez az aktuális könyvtár. További kijelölési lehetıségekre is van mód a File menü File-okat jelöl parancsával (ld. ott). A kijelölési módok tetszılegesen kombinálhatók, azaz egymás mellett több kijelölési mód is használható A tényleges file-kezelı parancsok a File menü elsı csoportjában találhatók, amelyek többsége billentyőzetrıl, ill. egér segítségével is elérhetı. Nézzük részletesebben az egyes parancsokat: 3.3.5.4.1.Megnyit (Open) A parancs több kijelölt file esetén is csak egyre vonatkozik, a kijelöltek közül az elsıre. Hatása a file típusától függ. • Dokumentum file esetén a dokumentumhoz tartozó alkalmazást indítja, munkaterületén az adott dokumentummal. • Program file esetén az adott program futtatását jelenti. • Könyvtár esetén az adott könyvtár lesz az aktuális. • Könyvtár a könyvtárfa részben esetén megegyezik azzal, mintha a numerikus padon a +, vagy - jelet nyomtuk volna, azaz nyitott ág esetén annak bezárása, csukott ág esetén egy szint kifejtése. 3.3.5.4.2.Áthelyez (Move) A parancs file-ok, ill. könyvtárak áthelyezésére szolgál, az áthelyezés könyvtárak és lemezegységek között is lehetséges. Egyszerre több file és könyvtár is áthelyezhetı. Az áthelyezésnek két paraméterét kell meghatároznunk, mit akarunk áthelyezni (forrás) és hová (cél). Az áthelyezés eredményeként a file-ok, vagy könyvtárak eredeti helyükön megszünnek és új helyükre kerülnek. A Forrás (From) mezıbe automatikusan beíródnak a kijelölt file-ok - ez még a panelen módosítható, a Cél (To) mezıbe kell megadni a célkönyvtár nevét. Lényegesen egyszerőbb a mővelet, ha egérrel végezzük: A SHIFT billentyőt lenyomva tartva húzzuk a forrást a kívánt helyre - egy könyvtárablakba, egy könyvtárikonra, vagy egy meghajtóikonra. A húzás során a kurzor fileikon formájúvá válik. Az áthelyezés természetesen könyvtárablakok között is történhet. Ha az áthelyezés ugyanazon lemezegység egy másik könyvtárába történik, akkor a SHIFT billentyő lenyomva tartása nem szükséges. 20


WINDOWS 3.1


3.3.5.4.3.Másol (Copy) A parancs file-ok, ill. könyvtárak másolására szolgál, a másolás könyvtárak és lemezegységek között is lehetséges. Egyszerre több file és könyvtár is másolható. A másoláshoz két paraméterét kell meghatároznunk, mit akarunk másolni (forrás) és hová (cél). A másolás eredményeként a file-ok, vagy könyvtárak eredeti helyükön is megmaradnak és a cél helyükön újabb példányuk kerül elhelyezésre. Célként a Vágólap is megadható. A Forrás (From) mezıbe automatikusan beíródnak a kijelölt file-ok - ez még a panelen módosítható, a Cél (To) mezıbe kell megadni a célkönyvtár nevét. Lényegesen egyszerőbb a mővelet, ha egérrel végezzük: A CTRL billentyőt lenyomva tartva húzzuk a forrást a kívánt helyre - egy könyvtárablakba, egy könyvtárikonra, vagy egy meghajtóikonra. A húzás során a kurzor fileikon formájúvá válik, melyben egy + jel mutatja, hogy másolásról van szó. A másolás természetesen könyvtárablakok között is történhet. Ha a másolás másik lemezegységre történik, akkor a CTRL billentyő lenyomva tartása nem szükséges. 3.3.5.4.4.Töröl (Delete) Ez a parancs is a kijelölt file-okra, vagy könyvtárakra vonatkozik. A parancs alkalmas mind file-ok, mind könyvtárak törlésére. Könyvtár törlése esetén a törlıdik a könyvtár teljes tartalma, az alkönyvtárakkal együtt. A kijelölt file-ok, vagy könyvtár törlése egyszerően elvégezhetı a DEL billentyő lenyomásával. 3.3.5.4.5.Átnevez (Rename) Az átnevezés alkalmas mind file-ok, mind könyvtárak nevének megváltoztatására. Az áthelyezéshez és másoláshoz hasonló panelen a forrás és cél paramétereket kell meghatározni. Több file átnevezése esetén ügyeljünk arra, hogy a forrás és cél mezıben a nevek sorrendje egyezzen meg. Az átnevezés során a cél mezıben nem szabad meghajtót és elérési utat megadni. 3.3.5.4.6.Jellemzık (Properties) A file-ok jellemzı adatai jelennek meg a parancs hatására. Ezen a panelen lehet egy file attribútumait változtatni (a DOS-ban az ATTRIB parancs funciója). Több kijelölt file esetén értelemszerően csak összesítı adatok szerepelnek, viszont lehetıségünk van több file-t azonos attribútummal ellátni. 3.3.5.4.7.Futtat (Run) A parancs programok indítását teszi lehetıvé. A panelen a kijelölt file neve (több kijelölt file esetén közülük az elsı) kerül a Parancssor mezıbe, ami módosítható. A Megnyit parancshoz képest annyi többletet nyújt, hogy megadhatunk a parancssorba paramétereket (ha a programhoz megadható paraméter), valamint rendelkezhetünk úgy, hogy a program ikon állapotban induljon. 3.3.5.4.8.Nyomtat (Print) A parancs dokumentumok kinyomtatására szolgál. Bizonyos alkalmazások nem teszik lehetıvé, hogy az általuk kezelt file-okat a Filekezelıvel is kinyomtassuk, bizonyos dokumentumok esetén pedig értelme sincs (pl. hang). 3.3.5.4.9.Társít (Associate) A Társít parancs teszi lehetıvé, hogy adott file-kiterjesztést adott alkalmazáshoz társítsunk, így az adott kiterjesztéső file-ok a továbbiakban dokumentumként legyenek kezelhetık. A Windows alkalmazások többsége esetén a társítás már az alkalmazás telepítése során megtörténik. Ha nem itt rendelhetjük össze az alkalmazást és az általa kezelt file-ok kiterjesztését. Ezt a funkciót célszerő használni akkor is, ha nem az alkalmazás által ajánlott kiterjesztéseket használjuk. Ha a társítani kívánt alklamazás nem szerepel a listában, a Tallóz (Browse) gombra kattintva meghatározhatjuk a dokumentumot kezelı alkalmazást. 3.3.5.4.10.Könyvtárat létrehoz (Create Directory) Mint már említetük a könyvtár léterhozására külön parancs szolgál. A megjelenı panelen kell megadnunk a létrehozandó könyvtár nevét. A panelen szerepel az aktuális könyvtár, a könyvtár nevét mind abszolút, mind relatív módon megadhatjuk. 3.3.5.4.11.Keres (Search)


21


WINDOWS 3.1

Ez a funkció igen kényelmes lehetıséget kínál file-ok keresésére nevük alapján. A Filenév (Search For) mezıbe kell megadni a keresett file-nevet, melyben használhatók a * és ? karakterek. A Kezdı könyvtár (Start From) mezıbe azt a könyvtárat kell megadni, melyben a keresést végezzük. Ha nem csak egy könyvtárban szeretnénk keresni, akkor kapcsoljuk be az Alkönyvtárakat is választókapcsolót, igy a keresés a kezdı könyvtáron kívül annak minden alkönyvtárában megtörténik. Ha a kezdı könyvtár a gyökérkönyvtár, a teljes meghajtón történik a keresés. A keresés eredménye egy újabb ablakban jelenik meg ahol a file-okkal a már megismert mőveleteket is elvégezhetjük. Ha a keresés eredménytelen errıl üzenetet küld a rendszer. 3.3.5.4.12.File-okat jelöl (Select Files) File-ok kijelölése a már említett egérrel való kijelölésen kívül ezzel a paranccsal is lehetséges. A File-ok (File(s)) mezıbe egy nem feltétlenül egyértelmő file-név adható meg (* és ? használható). A Jelöl (Select) gombbal a specifikált file-ok kijelölıdnek, anélkül, hogy a már megtörtént kijelölés törlıdne. A Jelölést megszüntet (Deselect) gombbal a már kijelölt file-ok közül megszünik a specifikált file-ok kijelölése. A fentiekbıl is látszik, hogy a kívánt file-okat tetszés szerinti kombinációban, akár több menetben jelölhetjük ki. 3.3.5.4.13.Kilép (Exit) A filekezelı bezárását teszi lehetıvé. 3.3.5.5. A Filekezelı egyéb beállításai A Filekezelı egészére vonakozó beállítások az Egyebek (Options) menüben érhetık el. • A Jóváhagyás (Confirmation) paranccsal azt állíthatjuk be, hogy a különbözı file- és lemezmőveletek esetén melyeknél kérjen a rendszer megerısítést. A megerısítı kérdésekre való válaszolgatás elég zavaró lehet, de ennél sokkal zavaróbb, ha véletlenül fontos file-okat törlünk ki. Biztonságosabbá teszi tehát a munkánkat, ha minden mővelet megerısítését állítjuk be. • A Betőtípus (Font) paranccsal a Filekezelıben használt betőtípust szabhatjuk meg. A betőtípusok kezelésével a Kellékek csoport alkalmazásainál foglalkozunk. • A második csoportban a Programkezelı Egyebek menüjéhez hasonló kétállású kapcsolók találhatók. Eltérést csak az Állapotsor (Status Bar) parancs jelent, mely azt szabályozza, hogy a Filekezelı alsó sorában megjelenjen e az állapotsor. Az állapotsor egyrészt az aktuális könyvtár file-jainak számát és összméretét mutatja, másrészt a meghajtón lévı szabad helyet. 3.3.6.

MS-DOS Prompt

Annak ellenére, hogy a Windows-ból minden kényelmesen elérhetı, akadnak olyan funkciók is, amelyek csak a DOS-ból érhetık el. Az MS-DOS Prompt egy DOS ablakot biztosít számunkra, amelyben úgy tudunk DOS parancsokat kiadni, vagy DOS alkalmazásokat futtatni, hogy nem kell kilépnünk a Windows-ból. Ha Windows 386-os módban fut, akkor a DOS valóban ablakban is futtatható, ellenkezı esetben az ablak a teljes képernyıt elfoglalja. 386-os módban az ALT+ENTER billentyőkombinációkkal válthatunk az ablakos és teljes képernyıs megjelenítés között. Figyelem: DOS ablakban néhány DOS parancs, ill. segédprogram használata problémát okozhat. Célszerő mellızni az összes olyan program, vagy parancs használatát, mely a Windows által használt háttértár szerkezetében változást okoz, pl. CHKDSK /f , UNDELETE, lemeztömörítı programok, stb.! Természetesen itt is rendelkezésre áll az alkalmazások közti váltásra az ALT+TAB billentyőkombináció. A DOS ablak bezárására viszont nem használható a vezérlımenübıl a Bezár (Close) parancs, ill. az ALT+F4 billentyőkombináció. A DOS ablak bezárása a DOS EXIT parancsával történik. A továbbiakban a 386-os mód DOS ablakának lehetıségeivel foglalkozunk. A következıkben leírtak minden ablakban futó nem-Windows alkalmazásra érvényesek. A DOS ablak esetén a szokásoshoz képest kibıvül a vezérlımenü, mégpedig három új paranccsal. 3.3.6.1. Szerkeszt (Edit) A Szerkeszt parancs teszi lehetıvé a DOS alkalmazások és az egyéb Windows alkalmazások közti adatcserét a vágólapon keresztül. A parancsra kattintva egy almenü jelenik meg. Látjuk, hogy a vágólap kezelésénél megismert Kivág, Másol, Beilleszt hármas közül nem áll rendelkezésre a kivágás lehetısége.

22



WINDOWS 3.1

Tudjuk, hogy mielıtt valamit a vágólapra akarunk másolni, ki kell jelölni. Erre szolgál itt a Megjelöl (Mark) parancs. DOS ablakban csak téglalap alakú területet tudunk kijelölni. A kijelölés egérrel úgy történik, hogy rákattintunk az egérrel a kijelölendı terület egyik sarkára, majd az egérgombot lenyomva tartjuk és az egeret a téglalap alakú terület átellenes sarkára húzzuk. A kijelölt terület eltérı színben látszik. A Másol (Copy) paranccsal, vagy egyszerőbben a kijelölést követıen az ENTER billentyő lenyomásával tudjuk a kijelölt területet a vágólapra másolni. A vágólap tartalma a Beilleszt (Paste) paranccsal illeszthetı be az ablak kurzorához. A Gördít (Scroll) parancs arra szolgál, hogy ha az ablak nem teljes mérető, akkor a parancs kiválasztása után a kurzorvezérlı billentyők segítségével nézhetjük meg az ablak nem látható részeit. Mind a Megjelöl, mind a Gördít parancs választása esetén a funkció megjelenik az ablak címsorában. A funkcióból való kilépés az ESC billentyővel lehetséges. 3.3.6.2. Beállítások (Settings) Ennek a parancsnak a segítségével tudjuk a nem-Windows alkalmazás futási módját ideiglenesen (a program futásának idejére) megváltoztatni. • A Megjelenítés (Display Options) választógombokkal is válthatunk az ablakos, vagy teljes képernyıs futási mód között. • A Többfeladatos (Tasking Options) mőködésre vonatkozó beállításokkal azt befolyásolhatjuk, hogyan osztja meg az alkalmazás az erıforrásokat más alkalmazásokkal. Kizárólagos (Exclusive) választáskor, amíg ez az alkalmazás aktív, a többi alkalmazás futása felfüggesztıdik. Háttér (Background) választáskor amíg egyéb alkalmazásokkal dolgozunk, addig ez az alkalmazás a háttérben fut tovább. • A Prioritással (Priority) azt szabályozzuk, hogy az adott alkalmazás más alkalmazáshoz viszonyítva a processzor idejébıl mekkora idıszeletet kapjon. • A Megszakít (Terminate) gombot akkor használjuk, ha a nem-Windows alkalmazásból egyéb módon nem tudunk kilépni. Lehetıleg csak végsı esetben használjuk, mert adatvesztést okozhat! 3.3.6.3. Betőtípusok (Fonts) Amikor egy nem-Windows alkalmazás ablakban fut, akkor a vezérlımenü Betőtípusok parancsával megváltoztathatjuk az ablak betőtípusát. Ez a betőtípus-változtatás eltér a Windows alkalmazások betőtípusaitól, itt csak azt szabhatjuk meg, hogy a karaktereket hány képpontból állítsa elı a rendszer. Választhatunk a felkínált típusok közül. Az ablak képe (Window Preview) és A kiválasztott betőtípus (Selected Font) területen látható példa a választott típusra. Ha a beállítások mentését választjuk, akkor az alkalmazás következı indításakor is a kiválasztott betőtípus jelenik meg. 3.4.

A Kellékek csoport (Accessories)

A Kellékek csoport teszi a Windows-t egy olyan segédeszközzé, melynek segítségével a felhasználó megvalósíthatja az "elektronikus íróasztal" koncepciót. Rendelkezésre áll minden olyan segédeszköz, amelyre egy átlagos irodai munkánál szükség lehet, némely tekintetben ennél több is. A Kellékek csoportot gyakorlati oldalról közelítjük meg. Az itt rendelkezésre álló alkalmazások némelyikének használatához azonban kicsit több kell, mint amit az átlagos számítógépek hardware-e nyújt. A Médialejátszó és a Hangrögzítı alkalmazásokhoz hangkártya és mikrofon, a Terminálhoz modem és telefonvonal szükséges. A csoport alkalmazásainak tárgyalása során az egyszerőbbektıl indulva haladunk a bonyolultabbak felé, és közben megpróbáljuk az általánosítható jellemzıket kiemelni. Meg kell jegyeznünk, hogy a software piacon az itt tárgyalt alkalmazásoknál esetleg jobban használható, bıvebb lehetıségeket tartalmazó alkalmazások is kaphatók, de azokat egyrészt külön meg kell vásárolni, másrészt látni fogjuk, hogy egyszerőbb feladatokra ezek is igen hasznosak. 3.4.1.

Karaktertábla (Character Map)

A Karaktertábla legfontosabb funkciója, hogy hozzáférést biztosít a különbözı betőkészletek által tartalmazott karakterekhez. Annak ellenére, hogy mint látni fogjuk több alkalmazásban tetszılegesen váltogathatunk a betőtípusok között, mégsem tudjuk ezekben az alkalmazásokban a betőtípus bármely karakterét egyszerő módon a szövegbe beszúrni.


23


WINDOWS 3.1

A Karaktertábla a kívánt betőtípus jelkészletét megjeleníti. A kiválasztott karakterre kattintva az kijelölıdik és ha az egérgombot lenyomva tartjuk, akkor kinagyítódik. A kijelölt karakter a Kiválaszt (Select) gombra kattintás hatására a Másolandó jelek (Characters to Copy) mezıbe kerül, ugyanakkor az ablak alján a jobb oldalon megjelenik, hogy az adott karakter az adott betőtípus választása esetén az alkalmazásokban milyen billentyőkombinációval érhetı el. A Másolandó jelek mezıbe egymást követıen több karakter is tehetı. A Másol (Copy) gombra kattintva a kiválasztott karaktereket a vágólapra másolhatjuk. Megjegyzés: • A Karaktertábla formailag annyiban speciális alkalmazás, hogy nem tartalmaz menüsort és nem méretezhetı. • A Symbol és a Windings betőtípus tartalmaz sokféle speciális karaktert. 3.4.2.

Óra (Clock)

Az íróasztal elengedhetetlen kelléke egy óra. Ismerve azonban a Windows azon sajátosságát, hogy mindig az aktív alkalmazás kerül a képernyın elıtérbe, ezért elıfordulhatna, hogy az órát valamely alkalmazás elfedi. Ezen segít az Óra alkalmazás vezérlımenüjének kiegészítı kapcsolója a Mindig látható (Always on Top). Ennek bekapcsolt állapotában az óra mindig az elıtérben marad, akkor is, ha nem aktív. Ez igaz ikon állapot esetén is, sıt ikon állapotban is látszik az idı. Az óra méretén és képernyın való elhelyezésén túl a Beállítás (Settings) menüben szabályozhatjuk az óra formáját. Választhatunk, hogy analóg, vagy digitális formájú legyen. Digitális óra esetén választhatunk, hogy a megjelenítés milyen betőtípussal történjen. A Címke nélkül (No Title) paranccsal letilthatjuk a címsor és a menüsor megjelenítését. Ilyenkor az órán belül duplán kattintva állítható vissza a címsor és menüsor megjelenítése. A következı két paranccsal állíthatjuk be, ill. tilthatjuk le a másodpercmutatót és a dátum megjelenítését. A dátum digitális óra esetén az idı alatt, analóg óra estén a címsorban látszik. A dátum és digitális óra esetén az idı a Nemzetközi beállításoknál megadott formátumban jelenik meg. Az alkalmazás hiányosságának tekinthetı, hogy az idı és dátum beállítása itt nem lehetséges, csak a Vezérlıpultban. 3.4.3.

Számológép (Calculator)

Az órához hasonlóan az irodai munka elengedhetetlen kelléke a (zseb)számológép. Ez az alkalmazás egy zsebszámológép használatát teszi lehetıvé a képernyın. A felhasználó igényének megfelelıen választhat a Típus (View) menüben, hogy bonyolult mőveleteket akar e végezni, ekkor a Tudományos (Scientific), ha elegendı a négy alapmővelet, akkor az Alapmőveletes (Standard) számológépet választhatja. A Szerkesztés (Edit) menü teszi lehetıvé itt is az adatcserét a vágólapon keresztül. Itt is csak a Másol (Copy) és Beilleszt (Paste) mővelet áll rendelkezésre. A vágólapra történı másoláshoz nem kell kijelölést végezni, a kijelzı tartalma kerül másolásra. A vágólap tartalma csak akkor illeszthetı be a kijelzıre, ha annak tartalma a számológéppel kezelhetı. 3.4.4.

Jegyzettömb (Notepad)

A Jegyzettömb a legegyszerőbb szövegszerkesztı program. Egyszerőségének megfelelıen rövidebb, formailag igénytelen szövegfile-ok (ilyenek pl. a batch file-ok, INI-file-ok, rövid feljegyzések, stb.) hozhatók létre, ill. szerkeszthetık. 3.4.4.1. Szövegírás és szerkesztés Az alkalmazás indítása után a kurzor a munkaterület bal felsı sarkában áll. Itt és a továbbiakban is indokolt megkülönböztetni a szövegkurzort és az egérkurzort. A szövegkurzor mindig azt a helyet mutatja, ahová a szöveg kerül, ha elkezdünk szöveget gépelni, míg az egérkurzor az egér pozícióját mutatja. Ha az egérrel a szövegen belül kattintunk, akkor a szövegkurzor oda kerül. A szövegkurzor az egéren kívül a kurzorvezérlı billentyőkkel is vezérelhetı. Ha a szövegben pl. a gördítısávok segítségével mozgunk, ez nem változtatja a szövegkurzor helyét, míg a kurzorvezérlı billentyőkkel való mozgás a szövegkurzor helyét is változtatja. A Jegyzettömb szöveg írásakor "beszúrás" módban van, tehát a beírt szöveg a szövegkurzor pozíciójába beszúródik, és az esetleg tıle jobbra lévı szöveg jobbra csúszik. Törölni a BACKSPACE, vagy a DEL billentyővel lehet egy-egy karaktert. 24


WINDOWS 3.1


Nagyobb szövegrész javításához célszerő a kijelölések adta lehetıségeket kihasználni. • Kijelölhetünk tetszıleges egymást követı szövegrészt: A szövegrész egyik végére kattintva az egérrel és az egérgombot lenyomva tartva húzzuk a szövegrész másik végéig és ott felengedjük az egérgombot. A kijelölt szövegrész eltérı színnel látszik. • Kijelölhetünk egy szót: A szón belül tetszıleges helyen az egérrel duplán kattintva a szó kijelölıdik. Szó alatt két szóköz, vagy TAB közti részt értünk. A kijelölés megszüntetése az egérrel a szövegen belül tetszıleges helyre való kattintással történhet. Míg az említet kijelölési módok a további alkalmazásokban is használhatók, speciálisan ebben az alkalmazásban Szerkesztés (Edit) menü Kijelöl mindent (Select All) parancsával a teljes dokumentum kijelölhetı. A kijelölt terület: • Törölhetı menü Töröl (Delete) parancsával. • Kivágható a vágólapra • Másolható a vágólapra • Felülírható a vágólap tartalmával • Felülírható tetszıleges begépelt szöveggel.

- A BACKSPACE vagy a DEL billentyővel, ill. Szerkesztés - Szerkesztés menü Kivág (Cut) parancsával. - Szerkesztés menü Másol (Copy) parancsával. - Szerkesztés menü Beilleszt (Paste) parancsával.

Az utoljára végzett szerkesztési mővelet (törlés, kivágás, egy bető beírása, stb.) a Szerkesztés menü Visszavon (Undo) parancsával visszavonható. A szövegírás a Jegyzettömbben kötetlen formában történik, az ENTER billentyővel lehet új sort kezdeni. A Szerkesztés menü Hosszú sorok törése (Word Wrap) kapcsolójának bekapcsolásával a szöveg automatikusan az ablak szélességének méretére tördelhetı. 3.4.4.2. File-kezelés A dokumentumkezelık file-kezelése minimálisan az alábbi alapvetı funkciókat jelenti: • Új dokumentum létrehozása Az aktuális dokumentum helyett, (vagy mellé ha az alkalmazás több dokumentumot tud párhuzamosan kezelni - az általunk tárgyalt alkalmazások nem ilyenek) egy üres dokumentum létrehozása. - File menü Új (New) parancsa • Háttértáron lévı dokumentum megnyitása A már háttértáron meglévı dokumentum betöltése az alkalmazásba. A betöltéshez a már ismert file-meghatározási panelt használjuk. - File menü Megnyit (Open) parancs • Már létezı dokumentum mentése A háttértáron már létezı és az alkalmazásban esetleg módosított dokumentum tartalmának az eredeti file tartalmának felülírásával járó mentése. Ekkor file meghatározás nem történik. Az hogy már létezı file-t kezel az alkalmazás, a címsor feliratából látszik - ez háttértáron még nemlétezı dokumentum esetén általában "Névtelen". - File menü Ment (Save) parancs. • Új dokumentum mentése A háttértáron még nem létezı új dokumentum, vagy már létezı dokumentum új file-ba történı mentése. Itt szükséges a file meghatározása. - File menü Ment új néven (Save As) parancs. • A dokumentum kinyomtatása A funkció több részbıl áll, ide tartozhat a nyomtató kiválasztása, az oldalbeállítás és maga a nyomtatás. A dokumentumkezelı alkalmazások többsége a Szerkesztés (Edit) és a File menükben hasonlít egymásra a legnagyobb mértékben. Míg az elızı négy funkció szinte minden alkalmazásban megtalálható és azonos, a nyomtatásra vonatkozó funkciók között eltérések vannak. A File menü Nyomtatóbeállítás (Print Setup) parancsa lehetıvé teszi (ha nem az alapértelmezés szerinti nyomtatót használjuk) a nyomtató típusának kiválasztását és/vagy a nyomtatás paramétereinek beállítását. A nyomtatás paraméterei közül a legfontosabb a Papírméret (Paper Size). Tulajdonképpen ez és az Oldalbeállításnál megadott margók határozzák meg hogy a dokumentum hány lapra fér el. Természetesen ezzel a felhasználónak nem kell foglalkoznia, a Windows automatikusan tördeli lapokra a dokumentumot (ami nem mindig felel meg igényeinknek ld. Write). Figyeljünk arra, hogy csak olyan papírméretet adjunk meg, amit a nyomtatónk kezelni is tud. A mások fontos paraméter a lap Tájolása (Orientation). Ez azt határozza meg, hogy álló, vagy fekvı formában történik a forráspapírra a nyomtatás. A File menü Oldalbeállítás (Page Setup) parancsát választva van lehetıségünk a kinyomtatandó dokumentum alsó, fölsı, bal és jobb margójának beállítására, valamint korlátozott módon fejlécet és láblécet definiálhatunk a dokumentumhoz.


25


WINDOWS 3.1

Az oldalbeállítás panel Fejléc (Header), ill. Lábléc (Footer) mezıjébe a tetszıleges szöveg mellett az alábbi speciális kódokat is írhatjuk: Kód Jelentése &d Az aktuális dátum &p Oldalszám &f A file neve &t Az aktuális idı &l A kódot követı szöveg igazítása a bal margóhoz &r A kódot követı szöveg igazítása a jobb margóhoz &c A kódot követı szöveg igazítása a két margó közé középre A nyomtató- és oldalbeállítás nem kötelezı, ha megfelel az alapértelmezés szerinti beállítás. A File menü Nyomtat (Print) parancsa hatására nyomtatódik ki a dokumentum 1 példányban. 3.4.4.3. Egyéb jellemzık A Jegyzettömb egyidejőleg csak egy dokumentumot tud kezelni, ezért indokolt lehet több szöveg párhuzamos használata esetén a több példányban való futtatása. A Jegyzettömb felhasználható valamely tevékenység naplózására. Ha egy szövegfile elsı sorának elejére elhelyezzük a .LOG karaktersorozatot, akkor a file minden újabb megnyitásakor a szöveg végére írja az aktuális dátumot és idıt. Ez után írhatjuk a naplózandó eseményt. Egyébként is a Szerkesztés menü Dátum és idı (Time/Date) parancsával a kurzor pozíciójába be tudjuk szúrni az aktuális dátumot és idıt. Lehetıség van még a szövegben tetszıleges szövegrész keresésére. Ennek leírását lásd a Kartoték alkalmazás Tartalom szerinti keresés leírásában, azzal szinte teljesen megegyezik. A Jegyzettömbbel készült dokumentumfile-ok alapértelmezés szerinti kiterjesztése a .TXT. 3.4.5.

Naptár (Calendar)

Mindennapi munkánk során szükségünk lehet naptárra, ill. határidınaplóra. Ezt a két segédeszközt biztosítja a felhasználók számára a Naptár alkalmazás azzal az eltéréssel, hogy sem a naptárat, sem a határidınaplót nem kell évente cserélni, hanem egy dokumentumfile-ban tárolhatók és kezelhetık 1980. január 1. és 2099. december 31. közé esı bejegyzések. Sıt egy alkalmazással tetszıleges sok határidınapló kezelhetı, csak a dokumentumfile-t kell cserélgetni. A Naptár alkalmazás elindítása után mindig az aktuális napi (rendszer)dátum szerinti lapnál "van nyitva". 3.4.5.1. Elıjegyzések Az alkalmazás munkaterületén a határidınapló egy lapja látszik, a lap tetején az idıvel és a dátummal. A kettı közti nyilakra kattintva tudunk lapozni dátum szerint az elızı, ill. következı lapra. A lap ez alatti részén óránkénti beosztásban az un. elıjegyzési mezık találhatók. Az idıbeosztás természetesen a teljes napra rendelkezésre áll, a nem látható részt a gördítısáv segítségével érhetjük el. A lap alján lévı terület a napi elıjegyzéseket tartalmazhatja, ez az idıbeosztástól függetlenül mindig látható. Elıjegyzést úgy írhatunk, hogy a megfelı idıpontra pozícionáljuk a szövegkurzort (a megfelelı sorban kattintuk az egérrel) és begépeljük a kívánt szöveget. Hasonlóan az alsó területre kattintva a szövegkurzor oda kerül. Az elıjegyzésként megadható szöveg maximum 80 karakter lehet. Az elıjegyzések szövege ugyanúgy szerkeszthetı, mint a Jegyzettömb esetén, azzal az eltéréssel, hogy az elıjegyzési mezık közül egyszerre legfeljebb csak egy jelölhetı ki. A Szerkesztés (Edit) menü a már ismert szolgáltatásokon kívül tartalmazza a Töröl (Remove) parancsot, mely azt biztosítja hogy két dátum közti elıjegyzéseket egyszerően töröljünk. Elvileg nincs szükség törlésre, de gyakorlatilag ne felejtsük el, hogy naptárunk egy file-ban tárolódik, aminek mérete nem növelhetı minden határon túl! 3.4.5.2. Nézet A Naptár alkalmazás kétféle nézetet biztosít, az imént említett napi nézet és a havi nézet. A kettı között a Nézet (View) menü Nap (Day), ill. Hónap (Month) parancsával, ill. az aktuális dátumot és idıt tartalmazó sorra duplán kattintva tudunk. A napi elıjegyzések mindkét nézetben láthatók. Havi nézetben az aktuális dátum (ami nem feltétlenül a rendszerdátum, hanem amellyel éppen foglalkoztunk) inverzben látszik. A rendszerdátumot a > < jelek között látjuk.

26


WINDOWS 3.1


3.4.5.3. Lapozás A Lapozás menü segítségével léphetünk át más elıjegyzési napra: • • • •

Mai nap (Today) - bármely nézetben a rendszerdátum szerinti napra tudunk gyorsan pozícionálni. Elızı (Previous) - napi nézetben az elızı napra, havi nézetben az elızı hónapra pozícionál. Következı (Next) - napi nézetben a következı napra, havi nézetben a következı hónapra pozícionál. Dátum (Date) - A megadott dátumra pozícionál ( a dátum megadása a Nemzetközi beállításoknál megadott formában történik!).

3.4.5.4. Figyelmeztetı jelzés A Naptárt arra is használhatjuk, hogy bizonyos elıjegyzésekre figyelmeztessen. (Természetesen ennek elıfeltétele, hogy egyrészt maga az alkalmazás aktív legyen - fusson -, másrészt mi is ott legyünk a számítógép mellet.). Ilyen figyelmeztetı jelzést egy napon belül több idıponthoz is elhelyezhetünk. Napi nézetben pozícionáljuk a kurzort a kívánt idıpont sorába, majd a Jelzés (Alarm) menü Jelzés be/ki (Set) parancsával tudjuk a jelzést bekapcsolni, ill. bekapcsolt jelzést törölni. A jelzés bekapcsolt állapotát az idıpont elıtti kis harang mutatja Ha a jelzés bekapcsol, az alkalmazás figyelmeztetést küld: • Ha az alkalmazás ablaka aktív - egy párbeszédpanel figyelmeztet az elıjegyzésre, melyben megjelenik az elıjegyzés is. • Ha az alkalmazás ablaka nem aktív - az ablak villogni kezd és ha rákattintunk, megjelenik az emlékeztetı üzenet. A figyelmeztetés alapértelmezésben hangjelzéssel is jár, ami kikapcsolható. A figyelmeztetı jelzés paramétereinek beállítása a Jelzés (Alarm) menü Paraméterek (Controls) parancsával lehetséges. Itt kapcsolhatjuk ki a hangjelzést, valamint itt állíthatjuk be azt, hogy a figyelmeztetés az adott idıpont elıtt történjen. 3.4.5.5. Egyedi beállítások Az Egyebek (Options) menü ad lehetıséget arra, hogy az alapértelmezés szerinti beállításokat igényeinknek megfelelıen megváltoztassuk: • Idıskála (Day Settings) Alapértelmezésben óránkénti bejegyzések írhatók. Itt válthatunk, hogy 15, 30, vagy 60 perces legyen a beosztás. Eldönthetjük, hogy 12, vagy 24 órás legyen az idıpontok megjelenítése. A kezdı idıpont beállítása arra szolgál, hogy melyik idıpont látszódjon a lap tetején • Köztes idıpont (Special Time) Lehetıség van adott napra olyan idıpont felvételére az elıjegyzések közé, amelyre egyébként az idıskála nem tesz lehetıvé. Ugyancsak itt van lehetıség a már beszúrt köztes idıpont törlésére. Míg az idıskála beállításai minden napra vonatkoznak, a köztes idıpont csak azon a napon jelenik meg, ahová beszúrtuk. • Nap megjelölése (Mark) Havi nézetben megjelölhetünk napokat, hogy ezzel felhívjuk rá a figyelmet (névnap, fizetésnap, stb.). Öt különbözı szimbólum közül választhatunk. Ha egy bizonyos napot ugyanazzal a szimbólummal jelöljük, akkor egyetlen pillantással meg tudjuk állapítani, mikorra esik az adott nap az adott hónapban. A File menü parancsai mind funkcióiban, mind a parancsok nevében megegyeznek a Jegyzettömb parancsaival. Eltérés csak a Nyomtat (Print) parancs tartalmában van, az alkalmazás eltérı jellegének megfelelıen. Míg a Jegyzettömb esetén a teljes szöveg nyomtatása történik, addig egy határidınapló esetén ritkán van arra szükségünk, hogy a teljes, esetleg több éves határidınaplót kinyomtassunk. Ezért a parancs kiválasztása után meg kell adnunk egy kezdı és záró dátumot mely két idıpont közti elıjegyzések kerülnek nyomtatásra. Kezdı idıpontnak a rendszer a rendszerdátumot kínálja fel. 3.4.5.6. Egyéb jellemzık A Naptár egyidejőleg csak egy dokumentumot tud kezelni. A Naptárral készült dokumentumfile-ok alapértelmezés szerinti kiterjesztése a .CAL. Annak ellenére hogy a Naptár ablaka szabadon méretezhetı, méretének megnövelése esetén sem tölti ki teljes egészében a rendelkezésre álló munkaterületet.


27


WINDOWS 3.1

A Szerkesztés menüben itt nem áll rendelkezésre a Visszavon parancs. 3.4.6.

Kartoték (Cardfile)

A Kartoték alkalmazás segítségével elektronikus indexkártya rendszerek hozhatók létre és kezelhetık. Ezeken a kártyákon bármilyen információ (pl. nevek, címek, telefonszámok nyilvántartása, kazetta-nyilvántartás, különbözı rövid feljegyzések, stb.) rögzíthetı. A kártyákon elhelyezett információkat többféle módon egyszerően és gyorsan vissza tudjuk keresni. A kartotékrendszerben rögzített információk egy dokumentumfile-ban tárolhatók. A létrehozható kártyák száma és a keresés gyorsasága függ a számítógép típusától és memóriájának méretétıl. A Kartoték ablakában egy új dokumentum esetén egyetlen üres kártyát látunk. 3.4.6.1. Kártya létrehozása és szerkesztése A kártyák két részbıl állnak: • Index mezı - A kártya tetején lévı azonosító rész. E szöveg alapján történik meg a kártyák automatikus sorbarendezése. Az indexbe korlátozott hosszon (39 karakter) írhatunk a kártya tartalmára vonatkozó információt. • Információs terület - Ide írhatunk a tetszıleges információkat, a rendelkezésre álló terület erejéig (max. 10 sor, soronként 40 karakter). A Kartoték lehetıvé teszi azonos index-szel több kártya létrehozását is, erre akkor lehet szükség, ha a rögzíteni kívánt információ a kártya korlátozott mérete miatt nem fér el egy kártyára. Új kártya létrehozása a Kártya (Card) menü Új kártya (Add) parancsával lehetséges. A parancs hatására egy párbeszédpanelen a kártya indexének megadását várja a rendszer. Az index megadása után létrejön az új kártya a megadott index mezıvel, melynek információs területe a már eddigi alkalmazásokban megismert módon szerkeszthetı. A Kártya menü Megkettız (Duplicate) parancsával van lehetıségünk arra, hogy az aktuális kártyát megduplázzuk. Erre lehet szükség például akkor, ha két vagy több kártyát azonos index mezıvel akarunk létrehozni vagy ha őrlapszerő kártyákat készítünk. A kártya egészének törlése a Kártya menü Eltávolít (Delete) parancsával történhet. Az index mezı közvetlenül nem módosítható, csak a Szerkesztés (Edit) menü Index parancsával. 3.4.6.2. Tájékozódás, keresés a kártyák között A Kartoték a kártyák kétféle nézetét biztosítja a két nézet között a Nézet (View) menü megfelelı parancsával válthatunk: • Kártyánként (Card) - Ekkor a dokumentum kártyánként látszik, egy kártya tartalma látható teljes egészében, a többi kártyának csak az indexe látszik, ill. ha a kártyák száma több, mint ami az ablakban megjeleníthetı, akkor a menüsor alatti státuszsor nyilaival lapozhatunk köztük. Valamely kártya indexére kattintva, az adott kártya kerül elıre és annak tartalma válik láthatóvá. • Lista (List) - Lista nézetben a kártyák indexei abc sorrendben jelennek meg. Ha valamelyik indexre kattintunk és kártyánkénti nézetre váltunk, a kiválasztott kártya kerül elıre. Kártyák közötti keresésére a Keresés (Search) menüben kétféle lehetıség is rendelkezésünkre áll: • Index szerint (Go To) - A keresett kártya indexének tetszıleges részét megadva - ha létezik ilyen-, a megadott szövegrészt az indexben tartalmazó kártya kerül elıre. • Tartalom szerint (Find) - Tetszıleges szöveget (ami nem a kártya index részében van) kereshetünk a kártyák között. A keresés paramétereinek meghatározásához egy panel jelenik meg. A Keresett szöveg mezıbe kell megadni a keresett szövegrészt. Ha már elızıleg végeztünk tartalom szerinti keresést, akkor a mezıben az utoljára keresett szöveg jelenik meg kijelölve. Ez felhasználható, vagy felülírható. Az Irány (Direction) mezıben a választógombbal választhatjuk ki a keresés irányát, azaz hogy a file-ban elıre, vagy hátra történjen a keresés. A keresés során elıírhatjuk, hogy tegyen különbséget a kis és nagybetős írásmód között, ekkor kapcsoljuk be a Kis- és nagybetők megkülönböztetése (Match Case) választónégyzetet. Tartalom szerinti keresésnél is az elsıként megtalált kártya kerül elıre. Elıfordulhat azonban, hogy ez mégsem egyezik meg az általunk keresettel. Ilyenkor azon túl, hogy a megtalált kártya elıre kerül, a keresés panel ablaka nem záródik be, hanem a Keres (Find Next) gombra újra kattintva a következı, a feltételnek megfelelı kártya kerül elıre. (Ha a panel ablaka zavar a munkában, helyezzük át!) A Keres menü Következı tartalom (Find Next) parancsával (vagy az F3 billentyővel) a panel bezárása után is megkereshetjük a következı - keresési feltételeknek megfelelı - kártyát.

28



WINDOWS 3.1

A két keresési mód közül sok kártya esetén az index szerinti keresés lényegesen gyorsabb! Tartalom szerinti keresés csak kártyánkénti nézetben lehetséges. 3.4.6.3. Filekezelés A file-ok megnyitása, mentése, új dokumentum létrehozása, nyomtató- és oldalbeállítása megegyezik az eddigi alkalmazásoknál említettekkel. Az eddig tárgyalt lehetıségekhez képest a File menüben csekély eltérés található a nyomtatás során. Nyomtatáskor lehetıségünk van csak az aktuális kártya nyomtatására - kártyánkénti nézetben - a Nyomtat (Print) paranccsal, ill. az összes kártya nyomtatására - nézettıl függetlenül - a Nyomtat mindent (Print All) paranccsal. Az eddigi lehetıségek bıvítését jelenti a File menü Összefésül (Merge) parancsa. Ez azt teszi lehetıvé, hogy az éppen feldolgozás alatt lévı kártyafile-unkat egy, a lemezen már meglévı másik kártyafile-lal egybeszerkesszük. Ekkor egyesítésre kerül a két kártyahalmaz és természetesen index szerint sorbarendezıdik. 3.4.6.4. Egyéb jellemzık A Kartotékkal készült dokumentumfile-ok alapértelmezés szerinti kiterjesztése a .CRD. A Kartoték ablak mérete megváltoztatható, de a kártyák mérete nem. A kártyákra lehetıségünk van ábrák beillesztésére is a vágólapon keresztül, de ehhez elıtte a Szerkesztés (Edit) menü Ábra (Picture) kapcsolóját be kell kapcsolnunk. Ez és a Szöveg (Text) kapcsoló egymást kizáró kapcsolók. Az ábrák beillesztési és csatolási lehetıségeit a Write szövegszerkesztıben tárgyaljuk. 3.4.7.

Paintbrush

A Paintbrush alkalmazás segítségével készíthetünk egyszerő, vagy egész bonyolult rajzokat, ill. már meglévı képeket módosíthatunk, szerkeszthetünk. A Paintbrush ablakának bal szélén a választható rajzeszközök láthatók, a bal alsó sarokban a választható vonalvastagság, az alsó sávban pedig a színpaletta. A munkaterület további része a rajzlap, melynek különbözı részeit a gördítısávok segítségével érhetjük el. 3.4.7.1. A rajzlap jellemzıi A Paintbrush indításakor a monitor típusa és a rendelkezésre álló memória alapján automatikusan határozza meg a rajzlap méretét. Az Egyebek (Options) menü menüpontjai adnak módot arra, hogy a rajzlap, ill. a Paintbrush jellemzı beállításait megváltoztassuk. A Kép jellemzıi (Image Attributes) menüpont teszi lehetıvé, hogy egy párbeszédpanelen meghatározzuk a kép szélességét és magasságát, valamint azt, hogy a kép színes, vagy fekete-fehér. A kép mérete hüvelyk, cm, ill. képpont mértékegységben adható meg. Minél nagyobb a kép és minél több színt használunk, annál nagyobb az alkalmazás memóriaigénye. A kép jellemzıinek megváltoztatása csak új kép rajzolásának megkezdése elıtt lehetséges. Az Ecsetek (Brush Shapes) paranccsal tudunk új ecset (kurzor) formát választani. A Színek keverése (Edit Colors) menüpont lehetıvé teszi, hogy egyéni színeket alakítsunk ki. Az egyénileg kevert színösszeállítás a Paletta mentése (Save Colors) paranccsal menthetı el (.PAL kiterjesztéssel), ill. a már elmentett színösszeállítás a Paletta betöltése (Get Colors) paranccsal tölthetı vissza. 3.4.7.2. A rajz nézetei A rajzlapot különféle nézetekben (View menü) láthatjuk. A normál nézetbıl a Távolít (Zoom out) paranccsal tudjuk a képet kicsinyített nézetben, a Közelít (Zoom In) paranccsal pedig nagyított nézetben megtekinteni. A Közelít parancs kiadása után a kurzor téglalap alakú lesz, a téglalapot a kívánt részre mozgatva és kattintva a megjelölt rész kinagyításra kerül és pontonként szerkeszthetı. Az eredeti rész a rajzlap bal felsı sarkában látszik. Ebben a nézetben csak a festıhenger és az ecset eszközök használhatók. A Teljes kép (View Picture) paranccsal a képet teljes méretében láthatjuk, innét az ESC billentyővel juthatunk vissza normál nézetbe. Az Eszközök és vonalméret (Tools and Linesize), valamint a Paletta (Palette) menüpontokkal tilthatjuk le, ill. kapcsolhatjuk be a rajzeszközök ikonjainak és a színpaletta megjelenítését, így növelhetjük a képbıl látható részt, de ha nem láthatók, a szerkesztési lehetıségek korlátozottak. A Mutató helye (Cursor Position) is egy kapcsoló, mellyel megjeleníthetjük a kurzor aktuális pozícióját mutató értékeket, képpont mértékegységben.


29

WINDOWS 3.1


3.4.7.3. Rajzeszközök Az egyszerőbb rajzok készítéséhez elıször a színválasztás és a vonalvastagság meghatározása szükséges. Az elıtér színét a palettán a megfelelı színre kattintással, a háttér színét a megfelelı színre való - az egér jobb gombjával való - kattintással tudjuk meghatározni. A színek rajzolás közben tetszılegesen változtathatók. A rajz vonalvastagságát a megfelelı vonalvastagságra való kattintással állíthatjuk. A megfelelı rajzeszköz kiválasztása ikonjára való kattintással történik. Ezután vigyük a kurzort a rajzlap azon pontjára, ahol el akarjuk kezdeni a rajzot, majd nyomjuk le az egér gombját és tartsuk lenyomva. Húzzuk az egeret (a rajzolt objektumnak megfelelıen) a rajzlap egy másik pontjára. Ha az ábra megfelelı, engedjük fel az egér gombját. Ha mégsem megfelelı a kívánt objektum, a Szerkesztés (Edit) menü Visszavon (Undo) parancsával érvényteleníthetjük. Az alábbiakban a kép bal oldalán lévı eszközöket irjuk le: • A két vágóeszköz szolgál a kép egyes részeinek kijelölésére. A kijelölt részt pontozott vonal határolja. Míg az elsı tetszıleges zárt idom, addig a második téglalap alakú terület kijelölését teszi lehetıvé. A kijelölt képrészlettel végezhetı mőveletekre a rajz szerkesztési és speciális lehetıségek tárgyalása kapcsán térünk vissza. • Egy festékszóró spray-hez hasonló rajzhatást érhetünk el használatával. Ha használata közben a SHIFT billentyőt is lenyomva tartjuk, akkor vízszintes, vagy függıleges csíkokat festhetünk. • Ez az eszköz teszi lehetıvé szöveg írását a rajz tetszıleges helyére. A szöveg betőstílusát a Szöveg (Text) menü segítségével a Write-nál látható módon tudjuk meghatározni. Az ikon kiválasztása és a betőtípus meghatározása után a rajz megfelelı helyére kattintva írhatjuk be a szöveget. A beírt szöveg csak addig módosítható (akkor is csak a BACKSPACE billentyővel), míg az egérrel máshová nem kattintottunk! Ezután a szöveg már csak képként kezelhetı. • Mindkét ikon radír funkciót szimbolizál. A két radír egymástól kicsit eltérı módon mőködik. • A baloldali az ún. színradír. Ha kép valamely részén végighúzzuk, az aktuális elıtérszínnek megfelelı képpontokat az aktuális háttérszínre változtatja. Ha duplán kattintunk az ikonra, az aktuális elıtérszín összes elıfordulását egyszerre változtatja az aktuális háttérszínre. • A jobboldali a normál radír, a képpontok eredeti színétıl függetlenül az összes érintett pont színét az aktuális háttérszínre módosítja. Az ikonon duplán kattintva törölhetı a teljes kép. • A festıhenger zárt körvonalú síkidom belsejének az aktuális elıtérszínnel történı színezésére szolgál. ha a színezett tartomány határvonala nem folytonos, a kép más részeit is befesti, ilyenkor a kép széle tekintendı határvonalnak. • Az ecset görbék és egyenes vonalak rajzolására használható, a valódi ecsethez hasonlóan. A vonal színe az aktuális elıtérszín, vastagsága az aktuális vonalvastagság. Az ikonra duplán kattintva megjelenik a már említett ecsetformát változtatni. • Az ívrajzolóval aktuális színő és vonalvastagságú görbe vonalakat rajzolhatunk. Elıször egy egyenes szakaszt tudunk rajzolni az egér húzásával a kívánt két végpont között, majd az egérgombot felengedve a kereszt alakú egérmutatót húzva a szakasz görbülni kezd. Ha a görbe íve megfelelı engedjük fel az egérgombot. Ezután lehetıség van az elızıhöz hasonlóan újabb görbületet adni az ívnek. Ha csak egy görbületet szeretnénk, az elsı görbület létrehozása után kattintsunk a görbe végpontjára. • A vonalrajzolóval aktuális színő és vonalvastagságú egyenes szakaszokat rajzolhatunk. Ha rajzolás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyőt, akkor vízszintes, függıleges, vagy 45 fokos dıléső szakaszokat tudunk rajzolni. • A téglalaprajzolóval belül üres, az aktuális elıtérszínnel határolt, ill. az aktuális háttérszínnel határolt, belül pedig az aktuális elıtérszínnel kitöltött téglalapot tudunk rajzolni. Ha rajzolás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyőt, akkor négyzetet tudunk rajzolni. • Ezekkel az eszközökkel belül üres, az aktuális elıtérszínnel határolt, ill. az aktuális háttérszínnel határolt, belül pedig az aktuális elıtérszínnel kitöltött kerekített sarkú téglalapot tudunk rajzolni. Ha rajzolás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyőt, akkor kerekített sarkú négyzetet tudunk rajzolni. • Az ellipszisrajzolóval belül üres, az aktuális elıtérszínnel határolt, ill. az aktuális háttérszínnel határolt, belül pedig az aktuális elıtérszínnel kitöltött ellipszist tudunk rajzolni. Ha rajzolás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyőt, akkor kört tudunk rajzolni. • A sokszögrajzolóval belül üres, az aktuális elıtérszínnel határolt, ill. az aktuális háttérszínnel határolt, belül pedig az aktuális elıtérszínnel kitöltött (konkáv, vagy konvex) sokszöget tudunk rajzolni. A sokszög elsı szakaszának megrajzolása után felengedve az egérgombot, elegendı csak a következı szakasz végpontjára kattintani, a két pont közti szakasz automatikusan berajzolódik. Fontos, hogy az utolsó szakasz végpontja megegyezzen az elsı szakasz kezdıpontjával, csak ekkor ér véget a sokszög meghatározása. 30



WINDOWS 3.1

Ha rajzolás közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyőt, akkor vízszintes, függıleges, vagy 45 fokos dıléső szakaszokat tudunk rajzolni. 3.4.7.4. A rajz szerkesztése A rajz szerkesztésére elsısorban - más alkalmazásokhoz hasonlóan - a Szerkesztés (Edit) menü Kivág (Cut), Másol (Copy), Beilleszt (Paste) parancsa áll elsısorban rendelkezésre. Az alkalmazás jellege miatt azonban van néhány eltérés. A vágólapra helyezendı képrészt elızıleg a kijelölı eszközökkel segítségével kell kijelölni. A beillesztés során ha a vágólap szöveget tartalmaz, az is képként kerül beillesztésre. A Beillesztés (Paste) parancs hatására a beillesztendı objektum egy szaggatott vonalú téglalap keretben jelenik meg a kép bal felsı sarkában. Innét az egérrel húzhatjuk a kép tetszıleges helyére. A kijelölt képrészlet a kurzorral a kép tetszıleges helyére húzható. A kijelölt képrészletrıl másolatot készíthetünk, ha a kijelölést követıen a CTRL billentyőt lenyomva tartjuk és úgy húzzuk a kijelölt részt a kívánt helyre. A kijelölt képrészlet nem csak a vágólapra, hanem file-ba is másolható, ill. file-ból is beilleszthetı kép az aktuális rajzba a Szerkesztés menü File-ba másol (Copy To), ill. File-t beilleszt (Paste From) parancsával. 3.4.7.5. Speciális lehetıségek A Paintbrush lehetıséget biztosít arra, hogy a kijelölt képrészleten bizonyos transzformációkat hajtsunk végre. Ezek a transzformációk a Kivágások (Pick) menübıl érhetık el. A Vízszintesen tükröz (Flip Horizontal), ill. Függılegesen tükröz (Flip Vertical) paranccsal lehet a kijelölt részt a kijelölés függıleges, ill. vízszintes felezı merılegesére tükrözni. Az Invertál (Inverse) parancs a kép színeit invertálja. A következı két funkció kétféleképpen hajtódhat végre: úgy, hogy az eredeti kép is megmarad, vagy az eredeti kép törlésével. A két mód közti váltás Az eredeti törlésével (Clear) kapcsoló ki- vagy bekapcsolásával történhet. Az Átméretez (Shrink + Grow) paranccsal módosíthatjuk a kiválasztott rész méretét. Vigyük a kurzort arra a helyre, ahová az új átméretezett rajzot kívánjuk helyezni. Húzzuk addig a mutatót, míg a szaggatott vonallal jelzett téglalap a kívánt mérető nem lesz, majd engedjük fel az egérgombot. A Megdönt (Tilt) paranccsal a kijelölt részt a kívánt szögben megdönthetjük. Vigyük a kurzort arra a helyre, ahová a megdöntött ábra bal felsı sarkát szeretnénk, majd nyomjuk le és tartsuk lenyomva az egér gombját és húzzuk az egeret jobbra, vagy balra. Ha a látható paralelogramma szögei megfelelıek, engedjük fel az egér gombját. 3.4.7.6. Egyéb jellemzık A Paintbrush-sal készült dokumentumfile-ok alapértelmezés szerinti kiterjesztése a .BMP. A file mentése során meghatározhatjuk a kép formátumát, így lehet: • PCX file • Egyszínő bitkép • 16 színő bitkép • 256 színő bitkép • 24 bites bitkép Minél több a színek száma annál nagyobb helyet foglal el a kép a háttértáron, ill. a memóriában. A Paintbrush egyszerre csak egy dokumentumot képes kezelni, ezért ha több dokumentumon szeretnénk párhuzamosan dolgozni, indokolt lehet az alkalmazás több példányban való futtatása.

3.4.8.

A Write szövegszerkesztı

A Write egy olyan szövegszerkesztı, mellyel viszonylag igényes dokumentumokat tudunk létrehozni. Ha a szövegszerkesztık kategóriáiba próbáljuk besorolni, akkor a dokumentumszerkesztık kategóriájához esik a legközelebb, bár a dokumentumszerkesztık általában sokkal bıvebb szolgáltatásokkal rendelkeznek (pl. a WORD család). A Write elınye a dokumentumszerkesztıkkel szemben, hogy nem kell külön megvásárolni - része a Windowsnak - és kezelése is lényegesen egyszerőbb. Egyszerő szövegszerkesztıként már foglalkoztunk a Jegyzettömbbel. Míg a Jegyzettömb csak egyszerő szövegek kezelésére volt alkalmas, itt széleskörő lehetıségek állnak rendelkezésre a szövegek formázására és akár ábrák elhelyezésére a dokumentumban.


31

WINDOWS 3.1


A szövegírás és szerkesztés eddig megismert módjai a Write-ban is használhatók, itt azonban további lehetıségek is rendelkezésre állnak. 3.4.8.1. Formázási egységek A szövegíráson kívül az eddigiekhez képest többletet jelent, hogy lehetıségünk van bizonyos szövegrészek formátumának meghatározására, ill. módosítására. A különbözı formázási egységek jellegüknek megfelelıen különbözı formai elıírásokkal rendelkezhetnek. • Bető (Character) határozhatjuk meg.

A legkisebb formázási egység, a karakterek alakját, méretét, stílusát

• Bekezdés (Paragraph) Összefüggı szövegrész, melyet az ENTER billentyővel zárunk le. (A szöveg írásakor az ENTER billentyőt csak akkor kell lenyomnunk, ha új bekezdést akarunk kezdeni, egyébként a sorváltás automatikusan történik.). Minden bekezdés új sorban kezdıdik. Sajnos a dokumentumból ránézésre nem mindig állapítható meg, hogy hol van egy bekezdés vége. A bekezdés jellemzıi a margók közti elhelyezkedés, a sortávolság. • Dokumentum (Document) A teljes dokumentum, amely ugyan kisebb egységekbıl, lapokból áll, de a lapokat nem tudjuk külön formázni. Jellemzıi a fejléc és lábléc, margók és tabulátorok. A Write menüsorában külön menük szolgálnak az egyes formázási egységekkel kapcsolatos beállítási lehetıségekre. 3.4.8.2. Kijelölések A Write-ban érvényesek a már eddig megismert kijelölési formák (tetszıleges szövegrész kijelölése, egy szó kijelölése), de újabb lehetıségeket is biztosít: • Egy mondat kijelölése A CTRL billentyőt lenyomva tartva kattintsunk bárhol a mondaton belül. (Mondat alatt a Write két írásjel - . ! ? - közti szövegrészt ért!) Ezen túlmenıen a Write egy további, a szövegkijelölı sáv használatára támaszkodó lehetıséget kínál. A szövegkijelölı sáv a munkaterület bal szélén elhelyezkedı - az ablak széle és a szöveg közti - terület. A szövegkijelölı sávban az egérkurzor jobbra dılı nyíllá változik. • Egy vagy több sor kijelölése A szövegkijelölı sávban mutassunk rá a kívánt sorra. Egyetlen sort kattintással, több sort az egér húzásával lehet kijelölni. • Egy vagy több bekezdés kijelölése A szövegkijelölı sávban mutassunk rá a kívánt bekezdés valamely sorára. Az adott bekezdést dupla kattintással jelölhetjük ki, több bekezdés kijelöléséhez a második kattintás után tartsuk lenyomva az egér gombját, majd húzzuk az egérkurzort a kívánt helyre. • A teljes dokumentum kijelölése szövegkijelölı sávban.

Tartsuk lenyomva a CTRL billentyőt és kattintsunk az egérrel a

3.4.8.3. Betők formázása A formázás alapvetıen kétféleképpen történhet: • Beállítjuk a kívánt betőformátumot, utána - amíg más formátumot nem állítunk be - a szövegkurzor pozíciójától kezdve a beírt karakterek a beállított formátumúak lesznek. Hacsak másként nem rendelkezünk az új bekezdés betőformátuma megegyezik az elızıével. • Kijelöljük azt a szövegrészt, mely minden karakterének ugyanazt a formátumot kívánjuk adni és beállítjuk a kívánt betőformátumot. Ekkor a kijelölt rész karakterei felveszik a kívánt formátumot. Utóbbi esetben a már ismert kijelölési formák bármelyikét választhatjuk, azaz a betőformázás a dokumentum tetszıleges részére vonatkozhat! A betőformátumok beállítása a Bető (Character) menü parancsaival történhet. A betőformátumot alapvetıen az alkalmazott betőtípus (font) határozza meg, mely a Betőtípusok (Fonts) paranccsal érhetı el. A betőtípus mellet megadható a betőtípus stílusjellemzıje - normál, dılt (italic), félkövér (bold), ill. félkövér dılt (bold italic). Az itt megadható stílusjellemzık betőtípusonként változhatnak. Fontos jellemzı a fentieken kívül a bető mérete, ami pontban adható meg, vagy a listából választható. A beállított betőtípust a panel alján látható minta is mutatja.

32



WINDOWS 3.1

A stílusjellemzık a menübıl is állíthatók - be-, ill. kikapcsolhatók (bekapcsolt állapotukat a menüpont elıtt jelzi). A félkövér és dılt stílusjellemzık itt kiegészülnek az aláhúzott (underline) stílusjeggyel. A három jellemzı egymástól függetlenül tetszıleges kombinációban beállítható. A Write-ban a stílusjellemzık közé tartozik a felsı index (superscript) és az alsó index (subscript) is. Ezekre gyakran szükség lehet, ha karaktereket a többinél feljebb, vagy lejjebb szeretnénk elhelyezni. Az ilyen karaktereket a program automatikusan kisebb méretővé alakítja. Pl. H2O a2. A beállított stílusjellemzık a Normál (Regular) paranccsal egyszerre törölhetık, hatására visszaáll az eredeti alapbetőtípus stílusjellemzık nélküli, normál állapotára. 3.4.8.4. Bekezdések formázása A bekezdés formázása a vízszintes igazítás, a sorok közötti távolság és a behúzások mértékének megadását jelenti. Hacsak másként nem rendelkezünk egy új bekezdés formátuma megegyezik az elızı bekezdés formátumával. Egy bekezdés formázásához a megfelelı parancs kiadása elıtt a szövegkurzort a bekezdés tetszıleges pontjára kell állítani. Több bekezdés együttes formázáshoz ki kell jelölni a kívánt bekezdéseket. (elegendı részben is kijelölni, a lényeg hogy mindegyik bekezdésbıl legalább egy karakter ki legyen jelölve, pl. az elsı bekezdés utolsó sora és a következı bekezdés elsı sora). A formázás a Bekezdés (Paragraph) menü megfelelı parancsaival, vagy a vonalzó segítségével történhet. A vízszintes igazítás azt szabályozza, hogy jelenik meg a bekezdés a két margó között. Négyféle illesztés használatos: • Balra (Left) a szöveg illesztése a bal oldali margóhoz A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. • Jobbra (Right) a szöveg illesztése a jobb oldali margóhoz A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. • Középre (Centered) a szöveg illesztése a két margó közé középre A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. • Sorkizárt (Justified) a szöveg egyenletes elrendezése a két margó között A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. A sortávolság a bekezdésen belül lehet: • Egyszeres sorköz (Single Space) A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. • Másfélszeres sorköz (1 1/2 Space) A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. • Dupla sorköz (Double Space) A megdarált húst összedolgozzuk tojással tejbe áztatott zsömlével, sóval borssal, és forró zsírban, vagy olajban húspogácsákat sütünk belıle. A Behúzás (Indents) paranccsal egyrészt a bekezdést helyezhetjük a margók (melyek a dokumentum egészére jellemzık) között tetszıleges helyre, másrészt a bekezdés elsı sorának többihez viszonyított pozícióját változtathatjuk. A Bal oldali (Left), ill. a Jobb oldali (Right) mezıben adjuk meg azt a mértéket, amennyivel a


33

WINDOWS 3.1


bekezdés a bal margónál jobbra, ill. a jobb margótól balra helyezkedjen el. A két mezıben csak pozitív érték adható meg. Az elsı sor behúzásának három lehetséges formája van. Az elsı esetben 0, a második esetben pozitív, a harmadikban pedig negatív értéket adtunk meg az elsı sor (First Line) mezıben. Negatív érték csak akkor adható meg, ha ez az érték nem nagyobb, mint a bal oldali behúzás mértéke. Megjegyzés: A panelen megadható számformátum és mértékegység megegyezik a Nemzetközi beállításoknál megadottal! A menüben az éppen aktuálisan választott igazítást és sortávolságot a jel jelzi, közülük egyszerre nyilván csak egy választható. A Normál parancs tetszılegesen formázott bekezdés esetén a bekezdés alapértelmezés szerinti formáját állítja vissza, mely balra igazított, egyszeres sorköző és nincs behúzás. 3.4.8.5. Dokumentum formázása A Dokumentum (Document) menü a dokumentum egészére vonatkozó beállítások megadását, ill. megváltoztatását teszi lehetıvé. Meg kell jegyeznünk, hogy a dokumentum egészének formáját alapvetıen meghatározza a - már a Jegyzettömbnél említett - Nyomtatóbeállítás (Print Setup) menüpont paneljén megadott Papírméret és Tájolás. Ez a menüpont itt is a File menüben található. Adott papírméret és tájolás mellett legfontosabb a margók mérete, ez határozza meg, hogy a megadott méretek mellett mennyi hely áll rendelkezésre egy sorban, ill. egy oldalon. Az Oldalbeállítás (Page Layout) menüpontban van módunk többek között a margók méretének beállítására, vagy módosítására is. A menüpont a Write-tal ellentétben az eddig tárgyalt alkalmazásokban a File menüben volt található, kevesebb funkcióval. A margók beállításán túl itt lehetıségünk van a Nemzetközi beállításoknál megadott mértékegységet ideiglenesen (az alkalmazás futása alatt) felülbírálni. A Kezdı oldalszám (Start Page Numbers At) módosításának (amely alapértelmezés szerint: 1) akkor lehet jelentısége, ha dokumentumunkat több file-ban tároljuk, így a kezdı oldalszám file-onként eltérı. A Fejléc (Header), ill. Lábléc (Footer) menüpontok teszik lehetıvé a dokumentum fejlécének, ill. láblécének definiálását. A Write-ban készült dokumentum minden oldalon azonos fejlécet/láblécet tartalmazhat, kivéve az oldalszámot, mely az egyetlen oldalanként változó elem lehet. Az oldalszámozás az Oldalbeállításnál megadott kezdı oldalszám alapján automatikusan történik. A fejléc/lábléc egy külön dokumentumrészként kezelıdik, tetszılegesen írható és formázható. A kettı közti különbség csak annyi, hogy a fejléc az oldal tetején, a lábléc pedig az oldal alján jelenik meg nyomtatásban. A panelen megadható a lap szélétıl való távolság. Az Oldalszámot beszúr (Insert Page #) gomb a kurzor helyére beszúr egy mezıt, mely helyére nyomtatáskor az aktuális oldalszám kerül. (Az oldalszám mezı csak egyben jelölhetı ki, de úgy szabadon formázható.) A Töröl (Clear) gomb a fejléc/lábléc tartalmának törlésére szolgál. Az elsı oldalon is (Print on First Page) választónégyzet bekapcsolt állapotában a fejléc/lábléc az elsı oldalon is kinyomtatásra kerül, alapértelmezésben csak a második oldaltól kezdve. A Vissza a dokumentumhoz (Return to Document) gombbal visszatérhetünk a dokumentum szerkesztéséhez. Gyakran elıforduló probléma, hogy a dokumentum egy részét táblázatos formában szeretnénk megjeleníteni. Ilyenkor problémát jelenthet, különösen a grafikus szövegszerkesztıkben, hogy a karakterek nem azonos szélességőek, így hiába helyezünk el elıttük ugyanannyi szóközt, mégsem kerülnek a megfelelı részek egymás alá. Különösen akkor változhat meg ez, ha a bekezdést utólag sorkizárt módon igazítjuk. Ezért ha táblázatos megjelenítést szeretnénk elérni, célszerőbb használni a tabulátorokat. A tabulátorok a Write-ban a dokumentum egészére vonatkozó, elıre meghatározott pozíciókat jelentenek, mely pozíciók között a TAB, ill. SHIFT+TAB billentyőkkel lépkedhetünk a szövegkurzorral. A tabulátorpozíciók a Write-ban alapértelmezés szerint fél hüvelykenként (1 hüvelyk=2,54 cm) követik egymást. A tabulátoroknak a Write-ban két formája használható: Balra igazított Decimális Kiss Pista 32627,23 Nagy Oszkár 6412,25 Böhöm Nándor 3,234 Kukutyin Miska 17 Noname Tihamér nincs adat

34


WINDOWS 3.1


Láthatjuk, hogy míg balra igazított tabulátor esetén a tabulátor pozíció (a nevek eleje) rögzített, addig decimális tabulátor esetén a szöveg jobbra, a számok pedig a létezı (vagy feltételezett) tizedesvesszıhöz kerülnek igazításra. A Tabulátorok (Tabs) menüpont segítségével tudjuk az alapértelmezés szerinti tabulátorpozíciókat megváltoztatni. Összesen legfeljebb 12 tabulátorpozíciót definiálhatunk, amennyiben az adott pozíciót decimálisnak szeretnénk, be kell kapcsolni az alatta található választónégyzetet. A Mindet törli (Clear All) gomb törli az összes beállított tabulátorpozíciót. A Write a dokumentum szerkesztését egy vonalzóval is segíti. Ennek megjelenítése a Vonalzó be (Ruler On) menüponttal érhetı el. A vonalzó bekapcsolt állapotában ez a menüpont a menüben Vonalzó ki -re (Ruler Off) változik és a vonalzó kikapcsolását teszi lehetıvé. A vonalzó közvetlenül a menüsor alatt jelenik meg, elsısorban a bekezdések formázását teszi egyszerőbbé. A legfelsı sorban a bal oldali két ábra valamelyikére kattintva tudjuk szabályoznia beállítandó tabulátor típusát. A középsı három ábra valamelyikére kattintva tudjuk az éppen aktuális (vagy kijelölt) bekezdés sortávolságát állítani. A jobboldali négy ábrával szabályozhatjuk a bekezdés vízszintes igazítását, a látható formának megfelelıen. A vonalzó második sora a beállított mértékegységnek megfelelı tényleges vonalzó. Az alatta levı sáv megfelelı helyére kattintva tudunk egyszerően tabulátorpozíciókat elhelyezni, a beállított tabulátorokat jobbra, vagy balra húzni, ill. a beállított tabulátort - a szövegterületre húzva és ott elengedve törölni. A sáv két szélén látható változtatni.

jelek mozgatásával tudjuk a bekezdés bal-, ill. jobboldali behúzását

A baloldali jelen belül egy kis pont az elsı sor beállítását teszi lehetıvé. 3.4.8.6. A dokumentum lapokra tördelése A File menüben az eddigi alkalmazásokhoz képest újként jelenik meg a Tördel (Repaginate) parancs. A dokumentum nyomtatása elıtt (de egyébként bármikor is) megvizsgálhatjuk, hogyan tördeli a Write a dokumentumot oldalakra. A tördelést a Write automatikusan végzi. Ha a funkciót aktivizáljuk, megnézhetjük, hogy a program a dokumentum mely részein fog automatikusan oldalt váltani. A szövegben ezután mi is elıírhatjuk, hogy hol kezdjen új oldalakat a dokumentum nyomtatásakor a CTRL+ENTER billentyőkombinációval. Tördeléskor az új oldalra kerülı sorokat a szimbólum jelzi. Ha a tördelés során az Oldaltörések megerısítése (Confirm Page Breaks) funkciót kiválasztjuk, akkor minden egyes a program által javasolt oldaltöréspontnál megáll, és a panelen lévı gombokkal változtathatjuk meg, ill. jóváhagyhatjuk az oldalváltások helyét. A Le (Down) gomb csak akkor használható, elızıleg az oldalváltás helyét már feljebb mozgattuk. A Rendben (Confirm) gombbal léphetünk a következı oldalváltásra. A kézi oldalváltások ugyanúgy kijelölhetık, mint a sorok és törölhetık is. 3.4.8.7. Képek beillesztése a dokumentumba A Write-tal kezelt dokumentumba háromféle módon illeszthetünk be képeket. A beillesztés a Szerkesztés menü parancsaival történik. • Beágyazás - A Beilleszt (Paste) parancs segítségével ágyazhatjuk be a vágólapon lévı képet a dokumentumba. A beágyazott képet módosítani is lehet, mivel az annak kezeléséhez használt alkalmazás a Write-ból is elindítható, a képre való dupla kattintással, majd a módosítás után frissíthetı a kép a Write-ban. • Másolás - A képet a vágólapon keresztül lehet a dokumentumba másolni a Másként illeszt be (Paste Special) paranccsal. Miután a kép a helyére került, már nem módosítható, legfeljebb úgy, hogy kitöröljük és egy másik képpel helyettesítjük. • Csatolás - A Csatolás (Paste Link) paranccsal dinamikus kapcsolatot létesíthetünk a képet tartalmazó dokumentum és a Write dokumentum között. Ha a csatolt képben módosítunk, akkor a dokumentumunk is automatikusan módosul. A csatolt képek a beágyazáshoz hasonlóan a Write-ból is módosíthatók. A csatolás feltétele, hogy a képet tartalmazó dokumentum már a háttértáron létezzen. A csatolni kívánt képet a vágólapon kell elhelyezni. A beillesztett képek a Kép áthelyezése (Move Picture), ill. Kép átméretezése (Size Picture) parancsokkal mozgathatók, ill. méretezhetık.


35


WINDOWS 3.1

3.4.8.8. Szöveg keresése és cseréje A Keresés (Find) menü Keresés (Find) és Csere (Replace) parancsaival egyszerő módon tudunk tetszıleges jelsorozatot a dokumentumban megkeresni, ill. módosítani. A Csere funkciónak speciális esete a Keresés, ezért csak az utóbbival foglalkozunk. A keresés mindig a kurzortól, ill. ha van kijelölt terület, annak kezdetétıl indul. Ha a keresés eljut a dokumentum végig, akkor a dokumentum elejétıl folytatódik, míg el nem éri a kezdıpontot. Kijelölt terület esetén a keresés csak a kijelölt részben történik. A keresett szöveget (Find Wath), ill. az új szöveget (Replace With), amire cserélni akarunk a megfelelı mezıkbe kell írni. Ha csak teljes szavakra akarunk keresni, akkor be kell kapcsolni a Teljes szót keres (Match Whole Word Only) választónégyzetet, ellenkezı esetben pl. a "jó" szöveget pl. a "hajó"-ban is meg fogja találni. Keresés során megkülönböztethetjük a különbözı írásmóddal írt szövegeket is (Match Case). A Keres (Find Next) gombra kattintva keresi meg a keresett szöveg elsı elıfordulását és kijelöli, majd a Cserél (Replace) gombra kattintva dönthetünk lecserélésérıl. A Mindet cseréli (Replace All) gombbal az összes elıfordulást egyszerre cserélhetjük le. E helyett a gomb helyett, ha van kijelölt terület a Kijelölésben cserél (Replace Selection) gomb található. 3.4.8.9. Nyomtatás A File menü Nyomtat (Print) parancsa azért érdemel figyelmet, mert az eddigi alkalmazásoktól eltérıen több lehetıséget biztosít. Választhatunk, hogy a teljes dokumentumot (All), a kijelölt területet (Selection), vagy adott oldalakat (Pages) akarunk kinyomtatni. A File-ba nyomtat (Print to File) kiválasztásával lehetıségünk van a nyomtatást a nyomtatóvezérlı parancsokkal együtt egy file-ba irányítani, amely file a késıbbiekben akár DOS-ból is kinyomtatható a megadott típusú nyomtatóra. A dokumentum akár több példányos nyomtatását is elıírhatjuk 3.4.8.10. Egyéb jellemzık A Write-tal készült dokumentumfile-ok alapértelmezés szerinti kiterjesztése a .WRI. A Write egyszerre csak egy dokumentumot képes kezelni, ezért ha több dokumentumon szeretnénk párhuzamosan dolgozni, indokolt lehet az alkalmazás több példányban való futtatása. A Write képes néhány más szövegszerkesztıvel készült dokumentum kezelésére is, de a konverzió nem mindig sikeres. 3.4.9.

Egyéb kellékek

A Terminál (Terminal) egy olyan alkalmazás, melynek segítségével számítógépünket telefonvonalon keresztül más számítógéppel kapcsolhatjuk össze és bonyolíthatunk köztük információcserét. Használatához számítógépünk hardware-ét modemmel kell kiegészíteni. A Médialejátszó (Media Player) segítségével multimédia file-okat (hang, MIDI, video) játszhatunk le. Ennek az alkalmazásnak használatához is hardware kiegészítések szükségesek (pl. hangkártya). A Hangrögzítı (Sound recorder) hangfile-ok lejátszását, rögzítését teszi lehetıvé (ha tartozik hangkártya a hardware-hez). A lejátszáson és rögzítésen kívül a hangfile-okat szerkeszthetjük is az alkalmazás segítségével. A Makrórögzítı (Recorder) olyan alkalmazás melynek segítségével billentyőleütések és egérmőveletek sorozatát rögzíthetjük, azt file-ba menthetjük, majd késıbb tetszılegesen sokszor lejátszhatjuk. Elsısorban olyan feladatok esetén alkalmazható, ahol rutinszerően kell többször ugyanazt a mőveletsorozatot használni.

36


TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 2

Recommend Documents