Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. REGIONÁLIS TÁPELLÁTÓ UNIÓS TÁMOGATÁSSAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. A DIÓFA MEGHÁLÁLJA AZ ÖNTÖZÉST . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. LIGETES FALU AZ ORSZÁGHATÁRNÁL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. AMI RANGOT AD A SZÉCHENYI-EGYETEMNEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. HATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS A KAROSSZÉKBÔL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. A LELKÜKKEL IS FOGLALKOZNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. TANULÁS EGY ÉLETEN ÁT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. ESÉLYT ADNAK A HÁTRÁNYOS HELYZETÛEKNEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. A BIZTONSÁGOSABB, GYORSABB KÖZLEKEDÉSÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. KIKÖTÔ A KONTINENS KÖZEPÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. EZER ÉV MEGY ELÉBE AZ ÚJNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. LÁTOGATÓKÖZPONT TERMÉSZETKÖZELBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. GANDHI-PROGRAM A ZALAI ROMÁKÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 14. MEGÔRIZNI AZ ELSÔDLEGES BESZÁLLÍTÓI POZÍCIÓT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 15. WELLNESS-FEJLESZTÉS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAKNAK IS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
1
TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek március végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések a Nyugat-dunántúli Régióban is éreztetik a hatásukat. A régió három megyéjében, Gyôr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében több mint 1300 sikeres pályázó eddig csaknem 52 milliárd forint fejlesztési forrást nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. Hatalmas összeg ez, olyan fontos fejlesztések, beruházások százait téve lehetôvé, mint amilyenek ebben a kiadványban is megtalálhatók. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
3
Regionális tápellátó uniós támogatással A Rábapordányi Mezôgazdasági Rt. nagyszabású fejlesztést valósított meg a közelmúltban. A fejlesztés részeként automatikus, számítógép-vezérlésû keverôüzem és nagy befogadó képességû fémsilók épültek, de közlekedôutak és térburkolat kialakítását is tervezik. A mintegy 160 millió forintba kerülô programcsomag 45 százaléka uniós támogatás.
Rábapordányban 1948-ban alakult meg egy kis szövetkezet. Tizenegy évvel késôbb már gazdaságról beszéltek. Késôbb a döri szövetkezettel egyesültek. Ma a névadó településen részvénytársaságként folytatják a munkát. A jogelôd há-
„A megcélzott fejlôdési irány tette szükségessé, hogy szorgalmazzuk a korszerû takarmánykeverô megépítését.”
TÓTH GYULA
4
romezer hektáron (háromszáz taggal) gazdálkodott, amelybôl hatszáz hektár volt a gyep, legelô. Ma a társaságnak alkalmazottai vannak, kevéssel többen száznál, területe pedig 1460 hektár. A változás nem csupán számszaki, de minôségi is. A rábapordányi gazdaságot ma igazgatóként az a Bóna János vezeti, aki 1988 decemberében került az akkori szövetkezethez termelésirányítónak. Két hónap se telt el, és már ô ült az elnöki székbe. Bóna Jánost kemény embernek tartják, adnak a szavára és a véleményére. A gazdaság – éppen mert rengeteg területet vesztett – az állattenyésztésben látta az egyetlen fejlôdési lehetôséget. A gazdaság legfôbb mutatói ezt alá
is támasztják. A részvénytársaság sertésóljaiban ma 500 anyakoca van, a szarvasmarha-állomány több mint 1100, amibôl 540 a tehén, a többi növendék és hízómarha. A gazdaság évi tejkvótája 4,6 millió liter. A megcélzott fejlôdési irány tette szükségessé, hogy az rt. irányítói szorgalmazzák korszerû takarmánykeverô megépítését. Tavaly a rábapordányiak az uniós Sapard-pályázatot lekésték, számottevô idôt veszítettek ezzel, de az idei új pályázaton sikerük volt. Az unió a tervezôi munkát és a fejlesztési elôkészítés költségeit ugyan már nem támogathatta, de az összesen 160 millió forintos bruttó fejlesztési költség 45 százalékát Brüsszeltôl kaphatja a gazdaság. Rábapordány 1460 hektárját döntôen az állattenyésztés kiszolgálásának rendeli alá. Árunövényt részben a búza szalmájáért termel, és mintegy 1000 tonna kenyérgabonát takarít be évente, 150-200 hektár a cukorrépa vetésterülete. A kukoricát vásárolja a gazdaság. Az 500 anyakocához, az 1100-as szarvasmarha-állományhoz elengedhetetlen volt egy korszerû takarmánykeverô. Idén februárban kezdtek a megvalósításhoz. Az augusztusi új gabona egy része már az új, 1500 tonnás tárolóba kerülhetett, s ebbôl kettô van. Ekkor kezdte meg mûködését a számítógép-vezérlésû automatikus üzemelésû keverô, elkészültek az üzemhez az utak és a térburkolat is. Az új, korszerû takarmánykeverô óránként 5 tonna takarmány elôállítására alkalmas. Egyetlen mûszakban is bôségesen képes kiszolgálni a helyi igényeket. A részben magyar, részben német cégek gyártotta berendezés kapacitását úgy vá-
lasztották meg, hogy optimális teljesítményével képesek legyenek kiszolgálni a környékbeli állattartók igényeit is. Háromszor annyi állat ellátására szolgálhat ugyanis, mint amennyi ma a társaság birtokában van. A gazdaság fejlesztése 240 millió forintos költségrôl indult, s köszönhetôen annak, hogy a beruházó versenyeztette az ajánlattevôket, sikerült mintegy 80 millióval csökkenteni a végleges összeget. A tároló silók üzembe helyezése gyorsan megtörtént, s ma már a takarmánykeverô is olajozottan dolgozik.
RÁBAPORDÁNY
EU- és hazai támogatás: 72 millió forint Projekt összköltsége: 160 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. május Fejlesztés helyszíne: Rábapordány 5
A diófa meghálálja az öntözést A Bakony Dió Kft. az országban egyedülálló mezôgazdasági vállalkozás megvalósításához nyújtott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programjára „Románd dióültetvény csepegtetô öntözôrendszer létesítése II. ütem, 58 hektár” címmel. A társaság természetesen – a saját forráson túl – egyéb forrásokat is keresett terve megvalósításához, sikerrel.
A pályázat tárgyát képezô beruházás egy 2000-ben indított hosszú távú, nyolc-tíz év alatt megvalósuló komplex fejlesztés egyik eleme – tudtuk meg Molnár Pál ügyvezetôtôl, aki egyben résztulajdonosa is a vállalkozásnak. Maga az egész
„A fák növekedése, fejlôdése a legmerészebb várakozásainkat is felülmúlta.”
MOLNÁR PÁL
6
fejlesztés lényegében egy sok innovációs elemet felhasználó, 145 hektáros dióültetvény, a létezô legkorszerûbb kivitelben, a hozzá tartozó feldolgozó üzemmel együtt. A beruházás révén, az öntözôrendszer kiépítésével a teljes ültetvény területe öntözötté vált. A 95 millió forint elfogadott költséggel tervezett öntözési beruházásra 2005. május 19-én kötötték meg a támogatási szerzôdést, és az abban vállalt idô alatt – október közepére – be is fejezték a kivitelezési munkákat. Az öntözés azért rendkívül fontos a tulajdonos szerint, mert – bár sokan nem tudják – a dió meglehetôsen vízigényes növény, és nagyon meghálálja a megfelelô vízellátást, az évi 1000 milliméter csapadékot vagy az ezt pótló öntözést. Amerikában a világ diótermésének egynegyedét kizárólag öntözéses technológiával termelik. Magyarországon ez lesz az elsô jelentôs területû öntözéses dióültetvény. A 145 hektáron eddig közel 20 ezer fát ültettek el, öt szakaszban. 2006 nyarán további 12 ezer fa elültetésével befejezôdik a telepítés. Az öntözés mûszaki megoldása korszerû. A föld alá behúzott csepegtetô öntözôrendszer alapja kilenc fúrt kút, amelybôl négy ebben a szakaszban mélyült, ezek adják az öntözéshez szükséges vízbázist. A kutakat közel 2 és fél kilométeres gyûjtôvezeték-rendszer köti össze egy központi tárolóval. Az ültetvényre innen juttatják ki nagy teljesítményû szivattyúkkal a vizet, óránként 45 köbmétert. A víz kiosztása a fákhoz, a föld alá a fasorokba behúzott csepegtetô csövekkel történik,
amelynek hossza 61 kilométer. A csöveken méterenként található egy speciális idom, amely óránként 1,6 liter vizet juttat ki. Ily módon minden fára hat csepegtetô idom jut. Molnár Pál úgy prognosztizálja, hogy az ültetvény gazdasági értelemben 6-7 év alatt fordul termôre, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ekkor éri el az éves árbevétel az éves ráfordítások összegét. Ettôl kezdve termel eredményt az ültetvény. A Bakony Dió Kft. hosszas kutatás, elemzés és tervezés
után fogott bele ebbe a nem mindennapi fejlesztésbe, aminek Magyarországon még újdonságként alkalmazott energia- és víztakarékos öntözése csak az innovatív technológiai egyik legfontosabb eleme. Az általuk ültetett növények fajtája is különleges. A facsemeték már 2-3 éves korukban kezdenek teremni. A fák alatt a terület füvesített, ez teremti meg az optimális feltételeket a betakarítási technológia hatékony mûködéséhez. – Az idén már öntöztük 65 hektáron az ültetvényt. A gyakorlati tapasztalatok nagyon jók, hiszen a fák növekedése, fejlôdése a legmerészebb várakozásainkat is felülmúlta – fejezte be a pályázat bemutatását a családi vállalkozás ügyvezetô tulajdonosa.
ROMÁND
EU- és hazai támogatás: 42,5 millió forint Projekt összköltsége: 95 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005 októbere Fejlesztés helyszíne: Románd 7
Ligetes falu az országhatárnál 2005-ben az 1395 lakosú Vámosszabadi (Szlovákia felé az egyik legforgalmasabb határátkelô) történetének legnagyobb összegû fejlesztéseit hozó esztendejét zárhatta. Miközben 123 millió forintot költhetett útfejlesztésekre, uniós támogatással sikerült megvalósítania nagyszabású faluszépítô programját. Az EU-tól kapott 19,6 millió forint – kiegészítve a saját erô 7 millió forintjával – kellett ahhoz, hogy Vámosszabadi virágzó falu legyen az országhatáron.
Vámosszabadi polgármestere, Takács Ferenc, noha Baranya megyei származású (annak idején Pécsváradról került a gyôri megyeszékhely mellé), immár hat ciklus óta a legközelebbrôl tudja mindazt, ami Vámosszabadin történik. Két cikluson át tanácselnöke volt a településnek, a rendszerváltás óta pedig polgármestere.
„Régi törekvés, hogy a község ne alvó település, hanem virágzó falu legyen.”
TAKÁCS FERENC
8
A kívülálló számára is érdekes lehet mindaz, ami néhány szám tanúsága szerint Vámosszabadiban történt. A fogyó falvak világában Vámosszabadi a kivétel, a rendhagyó eset. A rendszerváltás idején 850 lakója volt, ma öt híján 1400. Ma a községházán 480 lakóházról tudnak, s ezek egynegyede az elmúlt tíz évben épült. A polgármester azt mondja, régi törekvésük, hogy a község ne alvó település legyen, a Gyôrbe munkába járó helybeliek ne csak a késô esti nyugovóra térjenek haza. Ezért is pályázta meg a község az EU támogatását faluszépítô programjához. A Virágzó Falu a Határon programot Brüsszel 19,6 millió forinttal támogatta, ehhez jött a község 7 milliója. Íme a lista, ami ebbôl megvalósult. Valóságos liget az önkormányzat 2,5 hektáros közparkja, ide kerültek az utcabútorok, a padok, a hulladékgyûjtôk. 1200 négyzetméter sétálóút készült el. Hatvanhat szép és korszerû információs utcatáblát helyeztek el a településen, hat autóbusz-felszálló szigetet és ugyanennyi ízléses autóbuszvárót alakítottak ki. Része volt még a programnak a Széchenyi-lakópark mellett egy 6000 négyzetméter vízfelületû horgásztó kialakítása. A mocsártól
vették el a területet, gondoskodva a környezet értékeinek megóvásáról. Ezeket a szépítô fejlesztéseket kiegészíti a sportpályán az öltözô mellett kialakított edzôterem. Külön útfejlesztésekre az idén 123 millió forintot költött, költhetett Vámosszabadi. Eb-
bôl 53 milliót a község állt, 35 millióhoz pályázat útján jutott hozzá, s ugyanennyit, 35 milliót teremtettek elô a helybeliek. Építô közösségek alakultak, hogy megoldják a legfontosabb útgondokat. A helyi önkormányzatnál nagyon nagyra becsülik az Európai Unió támogatását, mert anélkül aligha tudtak volna a falu parkosítására gondolni. Márpedig Vámosszabadin nagyon fontosnak tartják, hogy ne csak az egyes családok portája legyen szép, élhetô legyen a falu is.
VÁMOSSZABADI
EU- és hazai támogatás: 19,6 millió forint Projekt összköltsége: 26,6 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. szeptember 30. Fejlesztés helyszíne: Vámosszabadi 9
Ami rangot ad a Széchenyi-egyetemnek Jármûipari, elektronikai és logisztikai kooperációs kutató központ létesítése. Ez annak az unió által támogatott programnak az elnevezése, amely Gyôrött, a Széchenyiegyetemen valósul meg. Szellemi atyja dr. Kardos Károly, a Széchenyi István Egyetem Practing Gyakorlatorientált Mérnökképzési Program Practing Konzorcium elnöke.
Kardos doktor ismert személy Gyôrben, hajdan a Rába Rt.-nél az 1968-ban munkába állt motorgyár technológiai fejlesztésén dolgozott. Három évtizede az akkori Közlekedési
„Egy egyetem színvonalas tevékenységének alapja a tudományos potenciál.”
DR. KARDOS KÁROLY
10
Távközlési Mûszaki Fôiskola csábította el tanárának, az az intézmény, amely a közelmúltban egyetemi rangot kapott. A Széchenyi-egyetemnek ma 13 ezer hallgatója van, akik közül 7 ezer 200-an nappali tagozaton tanulnak, a többiek távoktatásban. A hallgatók 68 százaléka mûszaki tárgyakat hallgat, 27 százalékuk jogi-gazdasági, 4 százalékuk egészségügyi, egy százalékuk pedig mûvészeti oktatásban vesz részt. A Széchenyi-egyetemen 24 szakon folyik az oktatás, közülük 7 szakon egyetemi, 14-en fôiskolai. 2005 szeptemberétôl pedig már BSC szak is létezik. – Egy egyetem színvonalas tevékenységének alapja a tudományos potenciál – vallja Kardos doktor. – Ez határozza meg az oktatás színvonalát, a társadalomban és a gazdaságban betöltött helyét, szerepét. A kutatás az államilag támogatott formáról áttolódik a vállalati együttmûködésekre, országos szinten a versenyszféra jelentôs növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelôen kell felkészülniük az egyetem tudományos mûhelyeinek, hogy megfelelô kínálatot tudjanak nyújtani a régió technológiáját képviselô vállalkozásoknak éppúgy, mint a kis- és középvállalatok K+F tevékenységeinek segítésére. A Széchenyi István Tudományegyetemen uniós segítséggel megvalósuló kutatóközpont létrehozása ez utóbbi célt szolgálja. A kooperációs kutatási központ (kkk) feladatai kö-
zé tartozik a jármûiparhoz és az elektronikai iparhoz kapcsolódó kutatások új szervezeti kereteinek létrehozása, a térségben mûködô jármû- és elektronikai ipari gyártók technológiai korszerûsítése és minôségbiztosítása, a kis- és középvállalkozások beszállítói potenciáljának fejlesztése, tevékenységük informatikai, logisztikai és infrastrukturális támogatása. De a technológiai áttörést elôsegítô, multidiszciplináris kutatásfejlesztés is. Korszerû megoldások kínálata a teljes ellátási láncra, továbbá integrált, rendszerelméletû, intellektuális környezet kialakítása az alap-, a mester-, a doktori és a továbbképzés tananyagainak fejlesztésére, a hallgatók gyakorlati munkára való felkészítésére. A kooperációs kutatási központ programjában szerepel a jármûipari technológiák és szolgáltatások fejlesztése, elektronikai technológiák és berendezések fejlesztése, informatika és információ-menedzsment, regionális és nemzetközi gazdasági kutatások és infrastruktúra-fejlesztés. Ami a kkk tevékenységi körét illeti, ebbe prekompetitív és kompetitív kutatások egyformán beletartoznak majd. A kkk-t 22 vállalat és 4 konzorciumi partner hozta létre. A költségvetése 400 millió forint, amit 3 év alatt használhatnak fel a fejlesztésre, évenként tehát 133 millió forintot, ennek 75 százalékát az unió fedezi, egynegyede a magyar rész. A vállalati forrás összesen 465 millió forint, ugyancsak hároméves felhasználással. A nagyszabású fejlesztés elsô számú irányítója, dr. Kardos Károly elmondta, hogy a kkk létrehozása három év alatt valósul meg, s mûködésével folyamatosan bekapcsolja a kis- és középvállalatokat a jármûipari programban való részvételbe.
GYÔR
EU- és hazai támogatás: 300 millió forint Projekt összköltsége: 400 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. november 15. Fejlesztés helyszíne: Gyôr 11
Hatósági ügyintézés a karosszékbôl Hivatalokba járni, ügyeket intézni nem éppen kedvelt idôtöltés. Az ügyek számának csökkentésére egyelôre csekély az esély, ám jók a kilátások arra, hogy kevesebb legyen az ügyintézésre fordított idô. Erre kínál esélyt a szombathelyi önkormányzat európai uniós támogatással megvalósuló e-Savaria projektje.
A szombathelyi önkormányzat is ezt tartotta szem elôtt, amikor úgy határozott, hogy közigazgatási rendszerének korszerûsítésében kiemelt szerepet szán a modern technikának,
„Az érintettek egyre inkább felismerik az elektronikus ügyintézésben rejlô elônyöket.”
KERINGER ZSOLT
12
az informatikának. Ennek jegyében készíttette el a város és a hozzá kapcsolódó kistérség négy évre szóló informatikai stratégiáját, amelynek megvalósításához sikerült elnyerniük a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program támogatását. Az összesen 428 millió forint értékû beruházás 12,5 százalékos önrész mellett valósul meg. – Az e-Savaria projekt célja olyan elektronikus ügyfélszolgálat létrehozása, amely jelentôsen megkönnyíti mind az ügyintézôk, mind pedig az ügyfelek számára a folyamatot – fogalmazta meg Keringer Zsolt projektvezetô, a szombathelyi polgármesteri hivatal informatikai irodájának vezetôje. Az uniós elvárásokkal összhangban lévô rendszer ugyanakkor gyorsabbá, átláthatóbbá teszi az ügyintézést. A projekt keretében az elektronikus hatósági szolgáltatásokhoz az adó-, az építésügy, a kommunális igazgatás, valamint a térinformatika területén teremtették meg a feltételeket. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek nem kell feltétlenül befáradniuk a hivatalba azért, hogy egy nyomtatványt beszerezzenek, majd azt kitöltve visszavigyék. Az elektronikus közigazgatási rendszer ugyanis lehetôvé teszi otthon, az interneten keresztül az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok, adatlapok online kitöltését, hitelesítését és továbbítását. Létrehoztak egy e-dokumentumkezelô rendszert, s kialakítottak egy kistérségi gyûjtôportált is, amely 39 településre vonatkozó köz-
érdekû gazdasági, turisztikai információkat tartalmaz. Annak érdekében, hogy ezek az információk naprakészek legyenek, valamennyi településen van egy munkatárs, aki rendszeresen elvégzi az aktuális frissítéseket. A rendszerhez kapcsolódnak a megyeszékhely, valamint a környék ügyeiben hatáskörrel rendelkezô hatóságok is. Az új rendszer – azon kívül, hogy jelentôs könnyítéseket jelent az ügyfelek számára – a szombathelyi önkormányzat mûködésében is jelentôs változásokat hoz. Az elsô lépcsôben az ügyintézôkkel kellett elfogadtatni az új módszert. A jelentkezô problémák megoldására az önkormányzat projektszervezetet hozott létre, amelynek feladata volt a bevezetéssel kapcsolatos teendôk koordinálása. Már a kidolgozás során bevonták a munkába mindazokat, akik a késôbbiek során használni
fogják a rendszert, így a szakmai szempontokat folyamatosan sikerült beépíteni. Eleinte a falvakban is idegenkedtek az új technikától, ám az érintettek egyre inkább felismerik az ebben rejlô elônyöket. Keringer Zsolt elmondta, hogy a rendszerek tesztelése megtörtént. Nincsenek alkalmazást gátló hibák, s 2005. november elseje óta egyes részterületeken már élesben mûködik a rendszer. Az ügyfelek várhatóan 2006 februárjától kaptak lehetôséget arra, amennyiben rendelkeznek fokozott biztonságú elektronikus aláírással, hogy az építés- és kommunális igazgatási, illetve adóügyeik jelentôs részét elektronikus úton intézzék. A rendszer egyéves mûködése után összegzik majd a tapasztalatokat. Ezeket figyelembe véve hajtják végre az ügyfelektôl, illetve az ügyintézôktôl érkezô módosítási javaslatokat.
SZOMBATHELY
EU- és hazai támogatás: 374,5 millió forint Projekt összköltsége: 428 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. október 21. Fejlesztés helyszíne: Szombathely 13
A lelkükkel is foglalkoznak Az európai uniós tagsággal megnôttek a társadalmi feszültségek kezelésének finanszírozási lehetôségei is. Zala megyében a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrásfejlesztési Operatív Programjának egyik legnagyobb projektje a Zala Megyei Munkaügyi Központ által megpályázott és elnyert 756 millió forintos támogatás, amelyet a szervezet a munkanélküliség megelôzése és kezelése érdekében használhat fel.
Hogy milyen módszerekkel, milyen prioritásokkal, arról Deák Ferenccel, a munkaügyi központ szolgáltatási igazgatóhelyettesével beszéltünk.
„A tartósan munkanélkülivé válás megelôzése a legfontosabb.”
DEÁK FERENC
14
– Ez volt az elsô olyan pályázati lehetôség, amely az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megy végbe, és teljes jogú tagként vehetik igénybe a munkanélküliség kezelésében mûködô szervezetek. Minden ilyen lehetôséget meg kell ragadnunk, hiszen a Nyugat-dunántúli régió három megyéje közül sajnos Zala van a legrosszabb helyzetben mind a munkanélküliek számát, mind arányát tekintve – mondja az igazgatóhelyettes. – A legfontosabb új elem a képzésekhez kötôdik, mert a pályázat segítségével módunk van a munkanélküliek számára úgynevezett megélhetési támogatást adni, ami nem kevés, fejenként 40 ezer forint. És nemcsak regisztrált munkanélküliekrôl van szó, hanem a partnereinkkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal való együttmûködés keretében olyanokról is, akiket a munkaügyi szervezet nem regisztrált, de az ô látókörükben vannak, ôk ajánlják számunkra. Az inaktívak közül is megpróbálnak minél többeket megszólítani, bevonni. A programban résztvevôk intenzív, legalább heti 24 órás tanulást feltételezô képzéseken vesznek részt. A képzés alatti anyagi támogatás mellett a program másik sajátossága az, hogy erôsebb humánszolgáltatást ad. Ha egy csoportnak megfelelô ember összegyûlik, elôször háromnapos motivációs és képességfelmérô tréninggel kezdenek, intenzívebben készítik fel a munkanélkülieket arra, hogy a következô idôszakban a versenyszféra kihívásainak megfeleljenek. A program szolgáltatási elemei erôsebbek, nagyobb gondoskodást kap az álláskeresô. Ezeken a tréningeken ugyanis a
munkanélküliek képzettségéhez, társadalmi helyzetéhez igazodóan foglalkoznak velük. – A tartósan munkanélkülivé válás megelôzése a legfontosabb – véli Deák Ferenc. – A pszichológusok ugyanis számtalan esetben kimutatták, hogy a tartós munkanélküliségnek, amellett, hogy nagy az anyagi veszteség, nagyon erôs pszichés, morális következményei is vannak. A munkanélkülieket is megérintô lendületet 2005 elejétôl vett a program, amelybe a pályázat szerint 625 állástalant kell bevonni. Közülük 2005 szeptemberéig 268 fô kapcsolódott be valamelyik munkaügyi képzésbe. Utóbbiak között 113-an 25 évnél fiatalabbak, 55-en 30 év feletti tartós munkanélküliek, 100-an pedig a preventív intézkedések keretében kerültek a programba. Például támogatnak mechanikai mûszerészképzést Nagykanizsán, betanított kertgondozó-
ként történô munkavégzést Keszthelyen, de a támogatott körben van megváltozott munkaképességûeket foglalkoztató munkahely is Zalaegerszegen. A legnagyobb sikert abban látják, hogy a motivációs tréningen résztvevôk visszajelzései pozitívak. Az, hogy a támogatott foglalkozásokat követôen hányan tudnak megmaradni majd a munkahelyeken, egyelôre nem tudni, hiszen még tartanak a támogatott foglalkoztatási szakaszok. Ezek közül az elsôk 2005 végén, 2006 elején jártak le, a program pénzügyi lehetôségei pedig 2007 végéig állnak rendelkezésre.
EU- és hazai támogatás: 756 millió forint Projekt összköltsége: 756 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. december 31. Fejlesztés helyszíne: Zala megye 15
Tanulás egy életen át A fejlett uniós országokban egy ember élete során 4-5 alkalommal vált szakmát, s ha sikeres akar lenni, folyamatosan tanulnia, képeznie kell magát. Magyarországon alig néhány éve jelent meg az élethosszig tartó tanulás fogalma, amelynek népszerûsítésére 150 millió forintos uniós támogatást nyert a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet.
Hol van már az az idô, amikor valaki negyven év munkaviszony után, az elsô munkahelyérôl ment nyugdíjba? Ma már hazánkban is elengedhetetlen a folyamos fejlôdés, alkalmazkodás, amely gyakran munkahely-, sôt szakmaváltást jelent.
„Az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása az esélyegyenlôség alapfeltétele lesz.”
BARÁTH LÁSZLÓNÉ
16
– Általában a fiatalok alkalmazkodnak könnyebben ehhez az elvhez, de köztük is sokan vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy egy diploma és nyelvvizsga birtokában tárt kapuk várják ôket, pedig ez ma már kevés – tudtuk meg Baráth Lászlóné projektmenedzsertôl, az intézet igazgatóhelyettesétôl. – Már gyermekkortól kezdve fel kell készíteni azokra a kulcskompetenciákra, az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen képességekre, készségekre, amelyek alkalmassá tesznek valakit a sikeres munkapályára. Ilyenek például az alapkészségek, a logikai készség, a szövegértés, az alapfokú vállalkozói ismeretek, a magyar- és idegen nyelvû kommunikáció vagy az információs technológia ismerete és használata. A pedagógiai intézet márciusban elindult programja felhívja a figyelmet a tudatos karrierépítés fontosságára is, amely hazánkban még ugyancsak gyerekcipôben jár. A szakember szerint még a pályakezdô fiatalok közül is csak kevesen tervezik tudatosan a jövôjüket. A legtöbben megszereznek egy diplomát, leteszik a nyelvvizsgát, és várják, hogy valami történjen. A tapasztalatok szerint alig tíz százalékuk követi az Európai Unióban (is) elterjedt gyakorlatot, amely szerint a fiatal módszeresen halad elôre egy elôre eltervezett cél felé, miközben folyamatosan annak megfelelôen építkezik, tanul és fejleszti a képességeit. Problémát jelent, hogy a magyar iskolarendszer nem készít fel a szakmaváltásra, ami az unión belüli versenyképesség megôrzéséhez elengedhetetlen, hiszen Nyugat-Európában egy ember 4-5 alkalommal vált szakmát élete
során. Magyarországon sajnos még számtalan olyan képzés létezik, amely a munkaerôpiacon értéktelen diplomával bocsátja ki végzôs diákjait. Az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása tehát az esélyegyenlôség alapfeltétele lesz a jövôben, különösen, hogy az uniós dokumentumok 2010-re 70 százalékos foglalkoztatási szintet írnak elô, míg ma Magyarországon ez az arány csupán 54-56 százalék. A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet régiós szintû programjával, amely a megye mellett Zala és Vas megye intézményit is tömöríti, már lerakta az alapokat. A további cél, amelyhez az uniós támogatás hozzásegíti az intézetet, hogy minél szélesebb körben terjessze az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére alkalmas programcsomagokat. Az oktatásfejlesztési program elsôsorban intézményeket és pedagógusokat céloz meg, s rajtuk keresztül jut el a diákokhoz, szülôkhöz. GYÔR
EU- és hazai támogatás: 150 millió forint Projekt összköltsége: 150 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. június 30. Fejlesztés helyszíne: Gyôr 17
Esélyt adnak a hátrányos helyzetûeknek Hajléktalan, roma megváltozott munkaképességû emberek alternatív integrált képzését és foglalkoztatását fogalmazta meg célul a szombathelyi Savaria Rehab-Team Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedôen Közhasznú Társaság, amely elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának támogatását.
A támogatási szerzôdés aláírását követôen, 2005 tavaszán kezdôdött programban 36-an vesznek részt három szakirányban: fatömegcikkgyártó, dísznövénykertész és varrómunkás szakmákban – tudtuk meg Barcsik Éva projektmenedzsertôl. Mindhárom szakmában 12-12 hátrányos helyzetû személy kapott lehetôséget az ismeretek elsajátítására. A résztvevôk fele nô, fele férfi. Köztük hat hajléktalan, tíz megváltozott munkaképességû és húsz roma található. A projekttel olyan embereknek nyújtanak segítséget, akik
„Olyan embereknek nyújtunk segítséget, akik már az általános iskolát is alig vagy egyáltalán nem tudták elvégezni.”
BARCSIK ÉVA
18
már az általános iskolát is alig vagy egyáltalán nem tudták elvégezni. Közülük választották ki azokat, akik készek arra, hogy szakmaszerzéssel növeljék elhelyezkedési esélyeiket. A programba felvettek két olyan személyt is, akik nem fejezték be az általános iskolát, de képesnek tartották ôket arra, hogy ezt pótolják, illetve elsajátítsák a szakmai ismereteket. Egyikük már befejezte az általános iskolát, míg a másikuk most készül a vizsgára. A 175 jelentkezô közül a 36 felvett résztvevôt toborzással választották ki. Felmérték munkakarrierjüket, szociális körülményeiket, vizsgálták a tanulási képességet s a motiváltságot. Kíváncsiak voltak arra is, kik azok, akik közösségben, és azok, akik inkább maguk szeretnének dolgozni. A képzési tematikát a kht. állította össze, s ebben meghatározták a sajátosságokat is. A hagyományos oktatási formáktól mindenképpen el kellett térni, mivel olyan felnôttekrôl van szó, akik bizonyos tapasztalatokkal már rendelkeznek. A képzés három szakaszra tagolódik: elméleti, gyakorlati és termelési részre. Ezek egymásra épülnek, de vannak visszacsatolások is. Az elméleti ismereteket a gyakorlatban kipróbálják, majd a termelésben hasznosítják. Sajátosság még az is, hogy a programban minden szakmában egy-egy mestert alkalmaznak, akik minden szakaszban a tanulókkal vannak. A programban tevékenykednek felzárkóztató pedagógusok,
akik egyénenként nyújtanak segítséget azoknak, akik valamilyen okból elmaradnak a többiektôl. A programnak van pszichoszociális támogatási szakasza is. Segítenek jogi ügyekben, de megoldják azt is, ha valakinek speciális étkezésre van szüksége. A projektet megvalósító konzorciumnak tagja a Szociális Szolgáltató Központ, a Regionális Szociális Forrásközpont Kht., valamint a Prenor Kertészeti és Parképítô Kft. Ez utóbbi megfelelô szakmai hátteret ad a dísznövénykertészek képzéséhez, és vállalta, hogy a program befejezését követôen alkalmazza a résztvevôket. A projekt 2005 márciusában két hónapos elôkészítô szakasszal kezdôdött, amit tizenöt hónapos képzés, foglalkoztatás követ. A folyamatot hat hónapos utógondozási szakasz zárja. A projektgazda a támogatás fejében vállalta, hogy a résztvevôk 85 százaléka sikeres vizsgát tesz, 70 százalékuk pedig a program befejezését követôen megjelenik az elsôdleges munkaerôpiacon. A program összes költsége 108 millió 251 ezer 346 forint, ebbôl a támogatás 106 millió 651 ezer 346 forint, saját forrás 2 millió 100 ezer forint. Az azonban már most látszik, hogy ennél sokkal többet kell majd hozzátenni, miután egy sor olyan költség jelentkezett, amelyet a tervezô munka során nem tudtak számításba venni. A projekttel olyan embereknek nyújtanak segítséget, akik készek, hogy szakmaszerzéssel növeljék esélyeiket, s kitörjenek hátrányos helyzetükbôl.
SZOMBATHELY
EU- és hazai támogatás: 106,6 millió forint Projekt összköltsége: 108,2 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. március Fejlesztés helyszíne: Szombathely 19
A biztonságosabb, gyorsabb közlekedésért Csaknem 20 kilométer hosszúságban megújul a nyolcas számú fôútnak a Veszprém megyei határtól Hosszúperesztegig tartó szakasza 2005-2006-ban. A beruházás a Környezetvédelem és Infastruktúra Operatív Program 2,3 milliárd forintos támogatásával valósul meg.
Az autósok számára kevés bosszantóbb dolog van annál, amikor úthibák, no meg a sok-sok kamion miatt a megengedettnél kisebb sebességgel lehet haladni egy nemzetközi fôúton. Fôleg akkor, ha valakinek több száz kilométerre található az úti
„Az útfejlesztés elônyeit nem csak az autósok, hanem az út közelében élôk is élvezhetik majd.”
KATONA FERENC
20
célja. Már pedig ezzel a helyzettel az elmúlt idôszakban gyakran találkozhattak azok, akik a 8-as számú fôúton Veszprém megye irányából beléptek Vas megyébe. 2006 második felére azonban ezen a szakaszon enyhülnek a gondok. Az Európai Unió strukturális alapjai támogatásának köszönhetôen, a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként most egy csaknem 20 kilométeres szakaszon újulhat meg a megyehatártól az út burkolata, s gyorsulhat fel, válhat kényelmesebbé a közlekedés. Magyarország és Európa dél-nyugati része között fontos összekötô kapocs a Székesfehérvártól az osztrák határig vezetô 8-as számú fôút, amelynek a felmérések szerint mintegy húsz százalékán nem megfelelô a burkolat minôsége. Az el-
múlt idôszakban ugyan történtek beavatkozások, ám ezek gyökeres változásokat nem eredményeztek. Most azonban a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program támogatása új lendületet adhat a vasi rekonstrukcióknak. A munkálatok 2005 nyarán kezdôdtek meg – tudtuk meg Katona Ferenctôl, a Magyar Közút Kht. Vas Megyei Területi Igazgatóságának vezetôjétôl. A burkolatmegerôsítésre kijelölt útszakaszt több mint két évtizede újították fel. Azóta jelentôsebb rekonstrukcióra nem volt pénz, ezért az út burkolata elhasználódott, s nem felelt meg az elôírt 11,5 tonnás teherbírásnak sem. A 17,5 km-es szakasz burkolatmegerôsítése 2,3 milliárd forintba kerül, amelynek 75 százaléka európai uniós, 25 százaléka pedig hazai kormányzati forrás. 2005. szeptember 30-ig az érintett szakasz jó részén már megtörtént az aszfaltozás. A jánosházi körforgalomban az asztfaltréteg 90 százalékos készültségû volt. Hosszúperesztegnél lakott területen keresztül vezet az út, ezért itt forgalomcsillapító szigeteket is kialakították, s lesz sebességjelzô berendezés is. A munkálatok döntô részével 2005-ben végeztek a kivitelezôk, így 2006-ra jórészt csak a padkarendezésekkel összefüggô feladatok maradtak. Az idôjárás függvényében várhatóan 2006. II. negyedévében fejezôdik be a beruházás. Ezzel a munkával nem érnek véget a 8-as számú fôút Vas megyei szakaszán végzett munkálatok. A folytatáshoz a tervek már készen vannak, ám a finanszírozásban vannak még kérdôjelek. Hosszúpereszteg és Körmend között a burkolatmegerôsítés mellett szükség lesz Alsóújlakon, Magyarszecsôdön és Molnaszecsôdön forgalomcsillapító beavatkozásokra. Katona Ferenc elmondta, hogy a 8-as fôút korszerûsítésére
annak ellenére szükség van, hogy szerepel a tervek között az út gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ezt indokolja egyrészt az, hogy a közúti tranzit személy- és teherforgalomban ezt követôen is fontos szerepe lesz ennek az útnak, másrészt az új gyorsforgalmi út sem készül el máról holnapra. Ám a 8-as útra ennek megépülése után is szükség lesz, legfeljebb a szerepe változik annyiban, hogy elsôsorban a térségi forgalom bonyolódik majd rajta. A határok eltûnésével azonban ez is nemzetközivé válik. A beruházás eredményeként az érintett útszakaszon gyorsabb, kényelmesebb és biztonságosabb lesz a közlekedés. Ennek elônyeit pedig nem csak az autósok, hanem az út közelében élôk is élvezhetik majd.
EU- és hazai támogatás: 2,3 milliárd forint Projekt összköltsége: 2,3 milliárd forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. II. negyedév Fejlesztés helyszíne: Vas megye 21
Kikötô a kontinens közepén Másfél évtizede még semmi nem különböztette meg a Mosoni-Duna és a Nagy-Duna torkolatánál a hullámtörô kövekkel védett partfalat azoktól a Nagy-Duna-parti szakaszoktól, amelyeket Gyôr alatt lehetett látni vagy Gönyûnél, a hajósok településénél. Ma az 1-es fôút mellett, Gyôrtôl 14, Gönyûtôl 2 kilométerre folyami kikötô található a kontinens közepén.
Tizenhárom évvel ezelôtt alakult meg a Gyôr–Gönyû Kft., amely egy évvel késôbb részvénytársasággá alakult. A kikötô a következô év nyarán, 1994 közepén kezdte meg mûködését. Akkorra készült el a negyven méter hosszúságú függôleges
„Egy liter üzemanyaggal közúton ötven tonna áru szállítható. Vízi úton százhuszonhét tonna.”
PETRÔCZ BÁLINT
22
partfal. Ezért is csoda, hogy elsô termelô esztendejében a kikötô forgalma meghaladta a harmincezer tonnát. A múlt esztendôben viszont már mintegy háromszázezer tonna árut fogadott a kikötô, illetve rakodtak be dokkjából a kikötött uszályokba. A társaság mûködése óta mintegy 3,5-4 milliárd forintot fektettek a kikötôbe, amely ma, csaknem 200 alkalmazott munkahelye. A Gönyû alatti fejlesztés a „Gyôr-Gönyû országos közforgalmú kikötô intermediális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése” szakmai nevet viseli. A fejlesztés összköltségét két hónappal ezelôtt még hétmilliárdosként emlegették, az idôközben jóváhagyott bôvítéssel viszont 9,8 milliárd forint értékû munka valósul meg a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében. Az óriási összeg hetvenöt százalékát az Európai Unió állja. A nagyszabású projekt bonyolítója az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a projektvezetô pedig Petrôcz Bálint. Az igazgatóság beruházási és mûszaki ellátási osztályvezetôje a Gönyû alatt készülô óriási fejlesztésben az igazgatóságon keresztül a kormány érdekeit képviseli. A projektbe az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2005 februárjában kapcsolódott be. Maga a fejlesztés áprilisban kezdôdött az elôkészítésekkel. – A KIOP-beruházás a sokrétû elôkészítô munkával kezdôdött – mondja Petrôcz Bálint – a tervezéssel, az engedélyezések beszerzésével, a területek megszerzésével. Eddig mintegy huszonöt engedélyt kaptak meg, a fejlesztés megvalósításához
szükséges terület 95 százalékát már megszerezték a projekthez, és több mint 80 millió forintot fizettek ki. Következik majd a lôszermentesítés, a természetvédelmi területek felmérése, az archeológiai kutatás, majd a vasútvonal területének elôkészítése. A fejlesztés lényege: a Budapest–Hegyeshalom vasútvonalról, pontosabban a vasútvonal gyôrszentiváni szakaszától bô tíz kilométeres szárvonalat kell leágaztatni a kikötôhöz. A vasúti pályát felüljáró hidalja majd át az 1-es fôút vonalában. A sokrétû és zömében már tisztázott elôkészítô munkák mellett és után a projekt bonyolítójának, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak hivatalos közbeszerzési tanácsadó céget kell találnia. A hivatalos tanács-
adóval keresik meg közbeszerzési eljárásokon keresztül azt a vállalkozást, amelyik a nagy beruházás sokrétû ellenôrzési feladatát látja majd el. Ezután hozzá lehet kezdeni a fejlesztést végzô cégek pályáztatásához. A tengernyi hátralévô munka után mindenképp elkezdôdhet a fejlesztés, amelynek befejezési határideje 2008 márciusa. A Gyôr-Gönyû Kikötô Rt. teljes körû szállítási kapcsolathoz jut, a vízügyi és közúti mellé a vasútit is megszerzi. A fejlesztés óriási jelentôségét érzékelendô Petrôcz Bálint a szakmában közismert számsort hozta fel példaként: eszerint egy liter üzemanyaggal közúton 50 tonna áru szállítható. Vasúton 97 tonna, vízi úton viszont kétszer több, 127 tonna.
GÖNYÜ
EU- és hazai támogatás: 7,3 milliárd forint Projekt összköltsége: 9,8 milliárd forint Projekt befejezésének dátuma: 2008. március Fejlesztés helyszíne: Gyôr-Gönyû 23
Ezer év megy elébe az újnak A pannonhalmi fôapátság már túl van az ezredévén, s a látogató az ôsi falak között járva szinte elszédül a tíz évszázad alatt a szent hegyen munkálkodók szellemi kisugárzását érzékelve. A vár környezete ifjontian és látványosan megújul. Ezer év megy elébe az új századoknak.
A fôapátság jelentôs összeget nyert turisztikaivonzerô-fejlesztési programjával: a maga 9 millió forintos alapjához 345 millió forint vissza nem térítendô támogatást. A fejlesztés programmenedzsere dr. Vajdovich Béla, aki távolról húsz éven át, s közvetlenül tíz éve vesz részt a fôapátság gazdasági tevékenységében.
„A program sikeres megvalósítása nem egy ember jó munkáját, hanem szakértôi, együtt dolgozni kész gárda közremûködését feltételezi.”
DR. VAJDOVICH BÉLA
24
– A pannonhalmi fôapátság ezeréves történelme során mindig is fontos szerepet töltött be a honi és az egyetemes kultúrában – mondja a regionális fejlesztési pályázat menedzsere. Az elôbbieket bizonyítandó ismerte el az UNESCO a Pannonhalmán folyó munkát, az apátság szerepét, s adományozta Pannonhalmának a világörökség címet. Tavaly decemberben a Magyar Tudományos Akadémiától a Magyar Örökség kitüntetô címet nyerte el a fôapátság. A fôapátság célja vallási, kulturális és turisztikai vonzerejének kiterjesztése, és a ma embere igényeinek magas szintû kielégítése. Általános cél tehát a fôapátság meghatározó vonzerôvé fejlesztése, a világörökség építészeti, környezeti együttesének méltó hasznosítása. Ezt szolgálandó négy szakaszból álló tervet dolgoztak ki, a monostor környékének rendezésére és fejlesztésére, továbbá turisztikai szolgáltatásokra, infrastruktúra-fejlesztésre, parkolók bôvítésére, gasztronómiai és kereskedelmi szolgáltatások bôvítésére. A terv tartalmazta a monostor természeti környezetének, például az arborétumnak rendezését, kolostorkert létesítését gyógynövényes bemutatóházzal és egészségügyi turisztikai szolgáltatásokkal. Lényeges eleme a nagyszabású komplex tervnek egy rendezvényközpont, lelki gyakorlatos ház, illetve vendégház létesítése. A fôapátság pályázata a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében valósulhat meg, miután a fôapátság 9 millió forintos saját forrásához 345 millió forint vissza
nem térítendô támogatást hagytak jóvá. A pályázat a fôapátság hosszú távú fejlesztési tervei elsô részének megvalósításához teremtette meg a feltételeket. Mint a projekt vezetôje elmondta, a fôapátság elôtti tér, az apátság belsô udvara, a szabadtéri rendezvényhelyszín, a sportpálya és a várat övezô körsétány környezetrendezését valósíthatják meg. Alapvetô építészeti, csatornázási, vízelvezetési és útburkolati korszerûsítéseket, valamint a környezettel harmonizáló növény- és burkolatrendezést is magába
foglal a tervezet. A fôapátsághoz gépjármûvel érkezôk fogadására újabb parkolót létesítenek a rendezvény- és sportpálya melletti területen. Környezetbe illô padokat helyeznek el, ülôfalat alakítanak ki, az ôsi falakhoz igazodó térvilágítást készítenek. Dr. Vajdovich Béla szerint a program sikeres megvalósítása nem egy ember jó munkáját, hanem szakértôi, együtt dolgozni kész gárda közremûködését feltételezi, és ilyen is látott munkához.
PANNONHALMA
EU- és hazai támogatás: 345 millió forint Projekt összköltsége: 354 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. december Fejlesztés helyszíne: Pannonhalma 25
Látogatóközpont természetközelben Természetvédelmi látogatóközpont létesül Kôszegen, az arborétum szomszédságában. A környék állat- és növényvilágát rendhagyó módon bemutató létesítmény létrehozásához 243 millió forinttal járul hozzá a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programján keresztül az Európai Unió.
Magyarországon ma még nincs akkora kultusza a természetjárásnak, mint ami a nyugati országokban jellemzô. Pedig a szép tájak, hangulatos vidékek ehhez hazánkban is re-
„Bízunk benne, hogy iskolai és családi kirándulások kedvelt úti célja lesz a látogatóközpont.”
DR. NÉMETH CSABA
26
mek terepet kínálnának. A viszonylag érintetlen nyugati országrészben különösen sok ilyen hely van. Ezek közé tartozik a Kôszegi-hegységben a magyar-osztrák határon átívelô Írottkô Natúrpark. Az elmúlt idôszakban végrehajtott, a szelíd turizmust szolgáló fejlesztések eredményeként a magyar oldalon is növekedett a turisták száma, ám ez még így is jelentôsen elmarad a natúrpark osztrák oldalának látogatottságától. Ezen a helyzeten változtathat a háromhektáros kôszegi arborétum, a Chernel kert szomszédságában épülô természetvédelmi látogatóközpont, amely új vonzerôt adhat ennek a vidéknek. A Regionális Fejlesztés Operatív Programból 243 millió forint támogatást nyert el a kôszegi látogatóközpont felépítésére a Kôszegi Tájvédelmi Körzetet is kezelô Ôrségi Nemzeti Park Igazgatóság – tudtuk meg dr. Németh Csaba projektmenedzsertôl, természetmegôrzési osztályvezetôtôl. A természetvédelmi terület határától háromszáz méternyire létesülô látogatóközpont remek kiindulópontja lehet a Kôszegi-hegységet felfedezô túráknak. Az épületben kiállítótermeket, multimédiás elôadót és foglalkoztatót, natúrboltot, turisztikai információs központot és büfét alakítanak ki. A kiállítás négy nagy tárlóban mutatja be a környék jellegzetes élôvilágát, madarakat, rovarokat, növényeket egyaránt.
A szokványosnál azonban kevesebb lesz itt a kitömött madár, a preparált rovar, de jelentôs teret foglal el az interaktív rész, ahol a gyermekek és az érdeklôdô felnôttek ismerkedhetnek meg az erdô életével. Mûködés közben tanulmányozhatják a repülés titkait vagy a madár csôrének mûködését. Televíziós képernyôn keresztül betekintést nyerhetnek a látogatók a madarak mindennapjaiba. A kiállítás alapvetô célja a környezettudatosság erôsítése – fogalmazta meg Németh Csaba. Nem egy-egy madárról akarnak itt mindent bemutatni, hanem a madarak és a környezet kapcsolatára kívánják ráirányítani a figyelmet. Arra, hogy miért fontos a természetes környezet megôrzése, s mekkora károkat okoz a táj mesterséges átalakítása. Az 540 négyzetméter alapterületû látogatóközpont falai már állnak, a beruházás tervezett befejezési határideje 2006. szeptember 30. A kupolaszerû, kör alakú, földbe süllyesztett
épület belesimul a környezetbe. Elkészülte után a tetejét is zöld növényekkel telepítik be. A központ melletti parkban élményösvény lesz, ahol különbözô játékok segítik a természettel való ismerkedést. Nagyon fontos, hogy a létesítmény elkészülte után minél többen szerezzenek tudomást a természetvédelmi látogatóközpontról. Ezért a projekt összköltségének három százalékát fordítják majd a központ megismertetésére. A népszerûsítést szolgálja majd egyebek mellett 58 ezer leporelló, de lesznek ajándéktárgyak, képeslapok, memóriakártyák is. Bíznak abban, hogy iskolai, valamint családi kirándulások kedvelt úti célja lesz a kôszegi természetvédelmi látogatóközpont, s a tervek szerint természetvédelmi képzéseknek, szakmai konferenciáknak is otthont ad majd az új létesítmény.
KÔSZEG
EU- és hazai támogatás: 243 millió forint Projekt összköltsége: 249 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. szeptember 30. Fejlesztés helyszíne: Kôszeg 27
Gandhi-program a zalai romákért A nagykanizsai Magyar utcában a régi kisvárosi házak közé illeszkedik a Zala Megyei Cigányok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületének (CÉKE) otthont adó épület, amelyben a fél megyére kiterjedô sikeres projekt, a Gandhi-program született. Fennállásuk óta legnagyobb jelentôségû programjuk a jelenlegi, amely már az uniós alapok finanszírozására is számíthat. A Gandhi-programban kistérségi roma közösségfejlesztô referensek képzése és foglalkoztatása valósul meg.
Ennél azért jóval több történik, hiszen leendô referenseinknek és nekünk is az a célunk, hogy a program lezárulása után önállóan is folytatni tudják a megkezdett munkát. A jelenleg
„Azt szeretnénk, hogy a programba bevont fiatalok képzésüket követôen tanúságot adjanak felkészültségükrôl, humanista hozzáállásukról.”
DALNOKI JÓZSEF
28
képzésen részt vevô 18 térségi koordinátort tehetséges, roma származású, munkanélküli fiatalokból választottuk ki. Szempont volt, hogy legalább nyolc általános iskolai végzettségük legyen, de érettségizettek is vannak közöttük. Feladatuk lesz, hogy segítséget nyújtsanak a térségben élô romáknak. Ez a segítség az általános felvilágosításon kívül jogi, munkaügyi tanácsadásban nyilvánul meg. Oktatásuk kiterjed pályázatírásra is, amelynek segítségével – és lakókörnyezetük, a romák életének ismeretével – részt vehetnek majd uniós esélyegyenlôségi programok kidolgozásában – mondja lelkesen Dalnoki József. Az érdekvédelmi és kulturális egyesület pályázatát 2004ben fogadták be a Regionális Fejlesztés Operatív Programba. A 23 hónapos programból 2005 elején négy hónap volt az elôkészítô szakasz, amely alatt 40 fiatalból választották ki azt a 18-at, akikkel május 19-én megindították Nagykanizsán a képzéseket. A fiatalok kiválasztásában a rátermettségen kívül szerepet játszott az is, hogy lakóhelyük az a 15 település,
amely a körülöttük levô falvak közt alközpontokká válnak, s így összesen 73 településen fejtik ki tevékenységüket. – Szeptembertôl négy hónapig tart a közösségfejlesztô képzés, heti három napon át, a hét két napján pedig terepgyakorlaton vesznek részt leendô koordinátoraink. Ezalatt közösség- és szervezetfejlesztést, pályázatírást, konfliktuskezelést, projektmenedzsmentet, felhasználói szintû számítástechnikai ismereteket tanulnak. A képzés után ugyanis egy-egy hordozható számítógépet kap mindegyikük, azzal végzik a helyszíneken a munkát. Egyedülálló a programban, hogy a tanulási idô alatt havi 50 ezer forint képzési hozzájárulást kapnak a fiatalok. Ezután pedig a program 15 hónapig foglalkoztatja majd ôket havi 70 ezer forintos fizetéssel – mondja az egyesület elnöke, és hozzáteszi: – A tanulással párhuzamosan, azokon a bizonyos kétnapos terep-
gyakorlatokon már értékes munkát végeznek a koordinátorjelöltek. A programban vállalták egy felmérés elkészítését is a roma lakosság körében. Dalnoki József 8-10 oldalas adatlapokat mutat, amelyen az identitástól az anyagi helyzetig, a képzettségig, a lakáshelyzetig sok szempontból felmérik a lakosságot. Azt szeretnék, hogy a programba bevont fiatalok a négy hónapos képzést követôen a kistelepüléseken adjanak tanúságot felkészültségükrôl és humanista hozzáállásukról. Nyújtsanak segítséget mindazoknak – függetlenül attól, hogy romák vagy nem romák –, akik hozzájuk fordulnak segítségért – mondta Dalnoki József.
EU- és hazai támogatás: 64,2 millió forint Projekt összköltsége: 64,2 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. április Fejlesztés helyszíne: Zala megye (Nagykanizsa és környéke, Becsehely, Bocska, Esztergályhorváti, Garabonc, Kiscsehi, Letenye, Murakeresztúr, Muraszemenye, Nagykanizsa, Orosztony, Pusztamagyaród, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár) 29
Megôrizni az elsôdleges beszállítói pozíciót A csaknem száz embert foglalkoztató Teupen Hungária Gépgyártó Bt. a Nyugat-dunántúli Régió középvállalkozóit tekintve meghatározó és példaértékû szereplôje a térségnek. Tevékenysége messze túlmutat Magyarország határain, hiszen termelésének 85 százalékát a német partnercégen keresztül a világpiacon értékesíti.
A társaság 1994-tôl elsôdleges beszállítója a német Teupen Maschinenbau vállalatnak, a ferdepályás építôipari felvonók, valamint a speciális kosaras emelôgépekhez acél- és alumíniumszerkezetek, alkatrészek és részegységek gyártásában.
„A stabil, kiszámítható piaci jelenléthez tovább kell emelni a termékek színvonalát, a vállalat versenyképességét, amihez pedig elengedhetetlen a termelésirányítási folyamatok fejlesztése, a gazdasági mutatók javítása.”
FEKETE LÁSZLÓ 30
– Cégünk az elsô két évet követôen kizárólagos acél- és alumíniumszerkezet-beszállítója lett a német partnernek. A szakmai ismeretek folyamatos bôvítése és alkalmazása eredményeként az alkatrészgyártással párhuzamosan ma már az emelôgépek részegységeinek szerelését és komplett gépeknek a készre szerelését is végezzük. Tevékenységi körünkhöz tartozik még a csoport teljes termékskálájának értékesítése és a szerviz ellátása Magyarországon, valamint a környezô keletközép-európai országokban – ismertette a cég tevékenységét Fekete László ügyvezetô igazgató. A társaság hosszú távon gondolkodik. Piaci, gazdaságfejlesztési célkitûzése az, hogy elsôdleges beszállítói pozícióját megôrizze, mérnöki és gyártmányfejlesztési tevékenységét
továbbfejlessze, belföldi piacra gyártott saját tervezésû berendezéseit a nemzetközi piacon is bevezesse. A stabil, kiszámítható piaci jelenléthez azonban tovább kell emelni a termékek színvonalát, a vállalat versenyképességét, amihez elengedhetetlen a termelésirányítási folyamatok fejlesztése, a gazdasági mutatók javítása. A fejlesztéseket ösztönzi az is, hogy a partnercég határozottan igényli a beszállítói tevékenységek bôvítését, s ennek teljesítéséhez – a fejlesztési tervek szerint is – szükség van az üzem környezetvédelmi eszközeinek modernizálására, a technológiai folyamatok optimalizálására, a gyártási minôséget javító, a fajlagos gyártási költségeket szinten tartó és a termelôkapacitást növelô tevékenységek fejlesztésére. – A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázata kiváló lehetôséget kínált nekünk ahhoz, hogy megvalósítsuk a céljainkat – indokolta a pályázaton való részvételt az ügyvezetô
igazgató. – A cég beszállítói tevékenységének intenzív bôvülése két korábbi beruházás eredménye. Nem láttunk azonban annyira elôre, hogy komplexen tudtunk volna fejleszteni, külsô segítség hiányában ehhez kellô forrásaink sem voltak. Az elôzô fejlesztések pozitív hozadéka mellett sajnos a technológiai folyamatok nem a megfelelô sorrendben követték egymást. Ezt a negatív hatást ezzel a beruházással hozzuk helyre, és egyben uniós támogatással megoldjuk a vállalkozás teljes körû környezetvédelmi modernizálását is, amely záloga a jövôbeni zavarmentes fejlôdésnek.
BAGOD
EU- és hazai támogatás: 50 millió forint Projekt összköltsége: 101,4 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 30. Fejlesztés helyszíne: Bagod 31
Wellness-fejlesztés mozgáskorlátozottaknak is Napjaink gazdaságának egyik sikerágazata az idegenforgalom, azon belül is az egyre felértékelôdô gyógy- és wellness-turizmus. A legnagyobb fejlôdés is ezen a téren várható, amiben fontos segítséget jelent a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP). A ROP pályázatain több mint 20 milliárd forint uniós támogatás vehetô igénybe a turisztikai vonzerô fejlesztéséhez.
A Keszthely Tourist Kft. – amely már több mint tizenöt éve Keszthelyen és a közelében található Hévíz és Zalakaros
„A panzió akadálymentesített apartmannal gyarapodik”
TORMÁNÉ SZILÁGYI MÁRTA
32
fürdôvárosokban, valamint a Balaton északi partján mûködteti csaknem tíz irodából álló turisztikai vállalkozását – rendkívül fontosnak tartja, hogy saját tulajdonú, jól felszerelt szálláshelyein szolgáltatásaival lépést tartson, megfeleljen a növekvô elvárásoknak. – Tudjuk, hogy a legmagasabb színvonalú klasszikus szolgáltatás is csupán alapfeltételét képezi a turizmus piacán való eredményes részvételnek. Ennél többet szeretnénk adni, ezért fejlesztjük szolgáltatásainkat. Ajánlatainkban gondoltunk mindazokra, akik a gyógyvíz erejével szeretnék megôrizni
egészségüket, jó közérzetüket, fittségüket és szépségüket. Arra törekszünk, hogy a kikapcsolódás bármelyik formáját keresve minden vendégünk megtalálja kínálatunkban a kedvére valót, legyen az lovas, kerékpáros, természetjáró, vízi, turisztikai vagy éppen fitneszszolgáltatás. Ehhez azonban további fejlesztésekre is szükség van. Ezért határoztuk el, hogy a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében megpályázzuk a hévízi St. Martin Panzió és Étterem bôvítését, akadálymentesítését, szolgáltatásainak fejlesztését – indokolta pályázatát Tormáné Szilágyi Márta ügyvezetô. A pályázat sikerrel járt. A kft. a több mint 17 millió forintos támogatással az apartmanházat a magasabb igényekhez tudja igazítani, fejlesztheti mind a férôhelyek számát, mind a színvonalat tekintve, s a helyi adottságokhoz és a turisztikai piachoz is igazodó wellness-funkcióval bôvítheti a szolgáltatásokat. A négyszintes épület földszintjén alakítják ki azt az egzotikus „wellness-szigetet”, ahol pezsgôfürdô, török gôzfürdô, Kleopátra-fürdô, többféle aromafürdô, finn és infraszauna, valamint masszázsszoba kap helyet. Ez utóbbiban klasszikus és egzotikus masszázsokkal kényeztetik a vendégeket. A projekt keretében a konyha is megújul a HACCP-elôírásoknak megfelelôen. A panzió akadálymentesített apartmannal gyarapodik, az éttermi terasz akadálymentesített rámpát kap, az étterem pedig akadálymentesített mosdóval bôvül. Így a mozgáskorlátozott vendégek is gondtalanul vehetik igénybe a panzió szol-
gáltatásait. A fejlesztés és bôvítés keretében az összes apartman megújul, miközben az ügyvezetô szerint különös figyelmet fordítanak a fenntarthatósági, esélyegyenlôségi és tájékoztatási szempontok érvényesítésére. Az ügyvezetô bízik abban, hogy a fejlesztés a szezon kezdetére befejezôdik, és a vendégek a fôszezon kezdetétôl már zavartalanul pihenhetnek az 58 milliós – ebbôl a saját erô 41 millió forint – beruházással felújított és korszerûsített St. Martin wellness-panzióban.
HÉVÍZ
EU- és hazai támogatás: 17 millió forint Projekt összköltsége: 58 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. december 30. Fejlesztés helyszíne: Hévíz 33
NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke