Köszöntõ
Köszöntő
Tartalom
Kedves Olvasók! Aktuális hírek rovatunkban az előző számból már ismert Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre c. cikk II. részét olvashatják, mely tanulmányban az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet között 2008–2009, valamint 2010–2011 között, két együttműködési megállapodás keretében olyan „monitoring eszköz” került kifejlesztésre, amely általános módszertani megalapozásként szolgál az egészségpolitikai intézkedések hatásainak nyomon követéséhez és értékeléséhez. Beszámolunk a 2012. február 19-én harmadik alkalommal megrendezett Magyar Ápolók Napjáról, melynek az Emberi Erőforrások Minisztériuma adott otthont. A rendezvény időpontját immáron hagyományosan Kossuth Zsuzsanna név- és születésnapjához kötik, aki Kossuth Lajos testvéreként 1849-ben megkapta „az összes kórházak főápolónője” címet, és az ő nevével fémjelzett Magyar Ápolók Napja a magyarországi ápolók egyik nagyon fontos éves eseményévé nőtte ki magát az elmúlt három év során. 2013. február 20-án Főigazgatóságunknak lehetősége nyílt egy egész napos rendezvény keretében körüljárni a tanulószerződések, és azok megkötésének személyi és tárgyi feltételeit, a szerződéskötés módjait és egyéb szempontjait érintő kérdéseket. A tájékoztató napra a szakképző intézmények és a gyakorlóhelyek vezetői, képviselői kaptak meghívást. Továbbá bemutatjuk a Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban – szervezeti formák és finanszírozás c. tanulmányt, mely az Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság (GYEMSZI IRF) kutatásai alapján készült. Kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége
Tájékoztatás Tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat, hogy a 2013. március 14-én megjelent emberi erőforrások minisztere 9/2013 (III. 14.) EMMI utasítása a GYEMSZI Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a GYEMSZI ETI Főigazgatóság neve megváltozott. Új nevünk: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság, rövidítve: GYEMSZI EFF.
øTInfo 2013. március
Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre – II. rész
2
Magyar Ápolók Napja 2013.
5
Tájékoztató nap a gyakorlati képzések támogatásáról
6
Nemzeti Vizsgabizottság
7
Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban
9
A gyermekeink egészsége a legfontosabb
12
Biztonságosan és korszerűen működik a mentés
12
Megkapják a kompenzációt az egészségügyben nyugdíj mellett továbbdolgozók
12
A lakosság döntő többsége támogatja a nemdohányzók védelmében hozott intézkedéseket
13
Külföldi egészségügyi dolgozókat segítő szolgáltatások
14
Migránsok és a magyar egészségügy – II. rész
15
Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából
17
Health care workers must protect patients from influenza by taking the annual vaccine
19
Pályázatok
20
1
Aktuális hírek
Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre – II. rész Az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet között 2008–2009, valamint 2010–2011 között, két együttműködési megállapodás keretében olyan „monitoring eszköz” került kifejlesztésre, amely általános módszertani megalapozásként szolgál az egészségpolitikai intézkedések hatásainak nyomon követéséhez és értékeléséhez. További cél volt egy olyan indikátorkészlet kialakítása és elemzése az előbbi módszertan szerint, amely alkalmas a 2006–2008 közötti magyarországi egészségpolitikai intézkedések, de kiemelten a 2007es struktúra-átalakítás hatásainak elemzésére. Jelen dolgozatban az indikátorkészlet kialakítását és elemzését foglaltuk össze röviden. Szülészet-Neonatológia A szülészet-neonatológia szakmacsoportban a hozzáférési és eredményességi indikátorokat dolgoztuk ki és elemeztük. Az eredményességet az alacsony súlyú koraszülöttek 30 napon belüli halálozási arányával mértük. Alacsony súlyú koraszülöttnek tekintettük az 1500 gramm alatti vagy 32. gesztációs hét előtt megszülető élveszületetteket. A hozzáférést a perinatális intenzív centrumba (PIC) egy napon túl került alacsony súlyú koraszülöttek arányával mértük. Az alacsony súlyú koraszülöttek 30 napon belüli halálozási aránya 2005 végéig lényegében négy-öt százalék között stagnált, majd 2006 folyamán egy-két százalékra csökkent, és ezt követően ezen az alacsonyabb szinten stagnált. A negyedéves esetszám 200–300 körül alakul, 2008-tól kezdődően enyhe csökkenő tendenciával. A szakmai konzultációk során az alacsony súlyú koraszülöttek ellátásának egyik lényeges tényezőjeként került azonosításra az, hogy a szülészeti osztállyal rendelkező intézményben van-e PIC/NIC vagy nincs. Ha nincs, akkor a PIC/NIC-hez való hozzáférés sérülhet. Ez jelenthet időbeni késedelmet vagy teljes hiányt is. Országosan a 2004 és 2009 közötti időszakban PIC/NIC mellett működő szülészeti osztályokon látták el a vizsgált, alacsony súlyú koraszülések 85–88 százalékát, bár ez az átlag a megyék között elég nagy szórást mutat. A nyers arányszámok igazolják azt a szakmai feltételezést, hogy a PIC/NIC osztállyal nem rendelkező intézményben született alacsony súlyú koraszülöttek
2
túlélési esélye kisebb az ilyen osztállyal rendelkező intézményekben születetteknél (1. ábra). A hozzáférési indikátor 2005–2006 között jelentős ingadozások mellett, de trendjében nagyjából felére csökkent, és így 2–3 százalékra „állt be”, kivéve a 2007 második és harmadik negyedévét, amikor az egy napon túl ellátottak aránya ideiglenesen megnőtt. Következtetések Akut miokardiális infarktus (AMI) A 2007-ben hozott egészségpolitikai intézkedéseknek közvetlen hatása nem észlelhető az AMI ellátás most elemzett indikátorai alapján. A nagymértékben javuló PCI hozzáférés ellenére stagnáló túlélés hátterében a következő főbb tényezők húzódhatnak meg.
1. ábra: A 30 napon belüli halálozási arány alakulása a PIC/NIC osztállyal rendelkező és nem rendelkező intézményekben
(1) Néhány intézményben feltételezhető az AMI esetek szisztematikus túlkódolása, ekkor az AMI csoportba került betegek túlélési prognózisa kedvezőbb és PCI szükséglete alacsonyabb. (2) Az AMI betegek észlelése késik, és emiatt, vagy a betegirányítási rend hiányosságai miatt, nem a megfelelő ellátást biztosítani képes intézménybe kerülnek. (3) A PCI elvégzése időablakon túl is megtörténik, így alkalmazása nem hatásos vagy indokolatlan. (4) A késői PCI az első órákat túlélő, alacsonyabb kockázatú betegek körében történik, így ha a PCI-t kapottak körében végzünk eredményességi elemzést, az időablak pontos ismerete különösen fontos lenne. (5) Az ellátott betegek kockázatok szerinti összetétele (további betegségek, szociális háttér) megyénként eltérő lehet, ez az eredményességet befolyásolja.
øTInfo 2013. március
Aktuális hírek (6) A kórházi ellátást követően az AMI betegek gondozási gyakorlata az eredmények szerint az időszakban nem változott. Az ellátás elemezhetőségének javítása érdekében javasolt, hogy az időszerűség és eredményesség pontosabb elemezhetőségéhez az OEP jelentésekben rögzítésre kerüljön a PCI-k végzésének pontos időpontja, és kerüljön kialakításra az STEMI és NSTEMI kórformák elkülönítését lehetővé tevő diagnózis kód.
Egyértelműen és szignifikánsan kimutatható, hogy az OPNI bezárásának időpontja körül az OPNI-ban relatíve gyakrabban előforduló betegséggel kezelt betegek visszavételi aránya megnő. Nagy valószínűséggel kijelenthető tehát, hogy az OPNI bezárása negatívan érintette az ellátás eredményességét mérő indikátort. A kiinduló hipotézissel szemben az aktív ellátást 30 napon belül követő kórházi rehabilitációs tevékenység
Stroke Az indikátor eredményei az egészségpolitikai intézkedésektől függetlenül kedvezőtlen értéket adnak, az időszak második felében észlelt jobb értékek feltételezhetően látszólagosak és adminisztratív eredetűek. Az eredmények hátterében a következő lehetséges tényezők említhetők: (1) Visszaszorult azon stroke betegek száma, akiknél a stroke betegség már korábban kialakult és csak utókezelés céljából kaptak kórházi ellátást. (2) Csak a súlyosabb, határozott tüneteket mutató betegek kerültek kórházi felvételre. (3) Változott és nem megfelelő az adatszolgáltatás gyakorlata, minősége. Onkológia A kemoterápiás kezelések arányának változása arra utal, hogy az egészségpolitikai intézkedések – még ha rövid távon is – súlyos következményekkel járhatnak egyes betegcsoportok számára. A halálozás nem mutat logikai összefüggést az egyes egészségpolitikai intézkedésekkel, de mivel a nemzetközi trendek javulnak, feltételezhető, hogy a népegészségügyi helyzet romlása és/vagy a helyi ellátórendszer működési anomáliái járulnak hozzá a hazai romló értékekhez. Pszichiátria-Addiktológia A hét napon belüli aktív ápolás egyértelműen és jelentős mértékben növeli a 30 napon belüli aktív visszavétel arányát. Az azonosított intézkedések közül egyik sem hatott egyértelműen az ápolási időre, bár a TVK szintek, illetve a degressziós finanszírozás megszűntetése befolyásolhatja ezt a tényezőt. Az intézményváltások is egyértelműen és jelentős mértékben rontják az eredményességet. A 2007. áprilisi struktúraváltás növelte az intézményváltások gyakoriságát, azaz a struktúraváltás kedvezőtlen hatást gyakorolt az eredményességi indikátorra. Általánosságban, minden olyan intézkedés, amely arra kényszeríti a pszichiátriai-addiktológiai beteget, hogy addigi intézményét – és így az esetek jelentős részében az orvosát és az őt kezelő, gondozó más szakembereket is – otthagyja (pl.: osztálybezárás, kapacitás-csökkentés, betegutak változása), rontja a visszavételi arányt.
øTInfo 2013. március
nem hogy nem javítja, de egyenesen rontja a visszavételi arányt. Ez arra utalhat, hogy egyrészt az esetek nagy részében nem valódi rehabilitációs tevékenység folyik a pszichiátria-addiktológia területén, másrészt, hogy a rehabilitációs osztályok az aktív ellátásban folyó finanszírozási indíttatású tevékenységeket „segítik”. Szülészet-Neonatológia A komplex szülészeti-neonatológiai ellátás a vizsgált időszak alatt javuláson ment keresztül. Az azonosított intézkedéseknek nem volt jelentős hatásuk az indikátorok alakulására, bár 2007 második és harmadik negyedévében időszakosan romlott a 30 napos halálozási arány és a második negyedévében az egy napon túl PIC-be kerültek aránya is. Az általános javulás azonosított okai: – A magas szintű újszülött-koraszülött szállítás megerősödése országosan – A meglévő terápiás arzenál (gyógyszer, eszközök) alkalmazásában szerzett rutin nő – Néhány kis forgalmú szülészet megszűntetése, ahol a minőségi követelményeknek való megfelelés alacsonyabb volt A szülészeti osztály mellett PIC/NIC-el is rendelkező intézményekben születettek körében a 30 napon belüli halálozási ráta alacsonyabb, mint a PIC/NIC-cel nem rendelkező intézményekben születettek esetében. Ez
3
Aktuális hírek ugyan adódhat abból, hogy az utóbbiakban súlyosabb esetek jelennek meg, ám ez szintén komoly szakmai problémát vet fel, elsősorban a betegirányításban. Köszönetnyilvánítás Köszönjük az indikátorok definiálásához nyújtott segítséget Dr. Becker Dávidnak, Dr. Burány Bélának, Prof. Egyed Jenőnek, Dr. Kassai-Farkas Ákosnak, Dr. Koós Tamásnak, Dr. Kósa Istvánnak, Dr. Machay Tamásnak, Prof. Merkely Bélának, Prof. Mészáros Józsefnek, Dr. Németh Attilának, Prof. Paulin Ferencnek, Dr. Szűcs Miklósnak, Prof. Dr. Ottó Szabolcsnak, Dr. Pikó Károlynak, Prof. Rhimer Zoltánnak, Dr. Sweigl Ottónak és Dr. Vandlik Erikának. Szeretnénk köszönetet mondani dr. Csákány Györgynek a Tauffer statisztika rendelkezésre bocsátásáért és az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolásáért. Az eredmények értelmezésében nyújtott segítségért köszönetet mondunk Dr. Bittner Nórának, Dr. Kósa Istvánnak, Prof. Bereczki Dánielnek, Prof. Jánosi Andrásnak, Dr. Németh Attilának, Prof. Papp Zoltánnak és Dr. Telekes Andrásnak. Köszönjük a WHO Magyarországi Iroda munkatársai, Dr. Pusztai Zsófia és Szigeti Szabolcs, valamint a barcelonai iroda munkatársa, Dr. Evetovits Tamás buzdítását és támogatását a munka készítése során. Köszönjük az adatok leválogatásában nyújtott segítséget Surján Ceciliának, Merth Gabriellának és Untenberger Zsoltnak. Az elemzések során felhasznált szakirodalmi háttéranyag Belicza É., Takács E.: A kórházi ellátás minőségének objektív megítélése: álom vagy realitás? Orvosi Hetilap, 2007, 148: 2033-2041. Bowen, S. & Zwi, A.B.: Pathways to “Evidence-Informed” Policy and Practice: A Framework for Action. PLoS Medicine, 2(7), p.e166., 2005 Campbell SM, Roland MO, Buetow SA: Defining quality of care. Soc Sci Med. 2000, 11:1611-25. Dahl D. B. xtable: Export tables to LaTeX or HTML. R package version 1.5-5, 2009. Web: http://CRAN.R-project.org/ package=xtable Goddard, M. Overcoming the Challenges of Policy Evaluation: Health Economics Research and UK System Reform. Centre for Health Economics. University of York. Poster at the Working Conference Health Services Research in Europe in The Hague, the Netherlands, 8-9 April 2010 The Good Indicators Guide: Understanding how to use and choose indicators., NHS Institute for Innovation and Improvement, 2008 Available at: http://www.apho.org.uk/resource/item.aspx?RID=44584 [Accessed November 16, 2011]. Grun, R.: Monitoring and evaluating projects, a step-bystep primer on monitoring, benchmarking and impact evaluation. HNP Discussion Paper, World Bank., 2006 Haddad, W. D.: Education policy-planning process: an applied framework. UNESCO: International Institute for Educational Planning. Paris 1995
4
Harrell Jr, F. E. with contributions from many other users. Hmisc: Harrell Miscellaneous. R package version 3.6-0, 2009. Web: http://CRAN.R-project.org/package=Hmisc Head, B.W.: Three Lenses of Evidence-Based Policy. Australian Journal of Public Administration, 67(1), pp.1-11., 2008 Ihaka R., Paul Murrell, Kurt Hornik, Achim Zeileis. colorspace: Color Space Manipulation. R package version 1.0-1, 2009. Web: http://CRAN.R-project.org/package=colorspace Kalmár, S.: A magyarországi pszichiátriai ellátás helyzete és jövője népegészségügyi szempontbó. Psychiatria Hungarica, ISSN 0237-7896 , 2010. (25. évf.) 2. sz. 164-175. old. Khandker, S. R., Koolwal, G. B., Samad, H. A. (2010): Handbook on impact evaluation, quantitative methods and practices. World Bank. Lewin-Koh N. J., Roger Bivand, contributions by Edzer J. Pebesma, Eric Archer, Adrian Baddeley, Hans-Jorg Bibiko, Stephane Dray, David Forrest, Patrick Giraudoux, Duncan Golicher, Virgilio Gomez Rubio, Patrick Hausmann, Thomas Jagger, Sebastian P. Luque, Don MacQueen, Andrew Niccolai and Tom Short. maptools: Tools for reading and handling spatial objects. R package version 0.7-26, 2009. Web: http://CRAN.Rproject.org/package=maptools OECD Health Working Papers No. 23. Health Care Quality Indicators Project, Conceptual Framework Paper, 2006. Ottó Sz., Kásler M.: A hazai és nemzetközi daganatos halálozási és megbetegedési mutatók alakulása. A népegészségügyi programok jellegzetességei és várható eredményei Magyar Onkológia 2005, 49:99–107, 2005. Papanicolas, I., Smith, P.C. and Mossialos, E.: Principles of performance measurement. Euro Observer, 10. évf. 1. sz., 2008, Available at: http://www.euro.who.int/en/home/projects/observatory/publications/euro-observer/principles-ofperformance-measurement [Accessed November 16, 2011]. R Development Core Team, 2008. R: A Language and Environment for Statistical Computing, Vienna, Austria: R Foundation for Statistical Computing. Web: http://www.R-project.org Ramanathan, R.: Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal. Panem., 2003 Segone, M, ed.: Bridging the gap: The role of monitoring and evaluation in evidence-based policy making. UNICEF, the World Bank and the International Development Evaluation Association, 2008. Sutcliffe, S. and Court, J.: Evidence-Based Policymaking: What is it? How does it work? What relevance for developing countries?. Overseas Development Institute Report, November 2005 Tallin Charter, WHO European Region, 2008. Wickham, H. ggplot2: An implementation of the Grammar of Graphics. R package version 0.8.3, 2009. Web: http:// CRAN.R-project.org/package=ggplot2 Wooldridge, J. M.: Introductory econometrics, a modern approach. South Western Publishing., 2009
Mihalicza Péter, GYEMSZI, Budapest Dr. Belicza Éva, GYEMSZI, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ,Budapest Elek Péter, Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszék, Budapest Dr. Harangozó Judit, Semmelweis Egyetem, Közösségi Pszichiátriai Centrum, Ébredések Alapítvány, Budapest Dr. Adamovich Károly, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs Dr. Szádóczky Erika In: Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012;50 (3)13-20.
øTInfo 2013. március
Beszámoló
Magyar Ápolók Napja 2013. Beszámoló
folytatásán gondolkodnak. Az elmúlt két év ágazati átalakításai közül kiemelte az új betegellátási rendszert, valamint védelmébe vette az intézményi minimumfeltételek szisztémáját, mint a napi működés biz-
2012. február 19-én harmadik alkalommal rendezték meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületében a Magyar Ápolási Egyesület által kezdeményezett Magyar Ápolók Napját. A rendezvény időpontját immáron hagyományosan Kossuth Zsuzsanna név- és születésnapjához kötik, aki Kossuth Lajos testvéreként 1849-ben megkapta „az összes kórházak főápolónője” címet, és az ő nevével fémjelzett Magyar Ápolók Napja a magyarországi ápolók egyik legfontosabb éves eseményévé nőtte ki magát az elmúlt három év során. A Magyar Ápolási Egyesület részéről a rendezvényt megnyitó Bugarszki Miklós elnök úr köszöntőbeszédében a rendelkezésre álló valós anyagi és humán lehetőségek és a korlátok felismerését, valamint az ágazat kapcsán tapasztalt külföldre irányuló elvándorlás megállítását nevezte a legfontosabb feladatoknak. Továbbá ismételten kezdeményezte egy országos hatáskörű ápolási hivatal felállítását. Schmittné Makrai Katalin olimpikon, mint a rendezvény egyik fővédnöke, személyes élményei felidézésén keresztül fejezte ki csodálatát és nagyrabecsülését a megjelentek, s az egész betegápolói közösség irányába. „Az egészségügy egy nagy csapat az illetékes minisztertől, államtitkároktól kezdve egészen a betegszállító kollégákig” hangsúlyozta, valamint a „hivatásszeretet egyenlő hazaszeretet” üzenetével igyekezett lelkesíteni a hallgatóságot. Dr. Szócska Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, mint a rendezvény másik fővédnöke beszélt az elkövetkező időszak legfontosabb ágazati feladatairól, tennivalóiról és őszintén szólt a problémákról is. A betegápolói közösségre háruló egészségügyi szervezőmunka fontosságát emelte ki beszéde elején, hozzátéve, hogy az ágazatban még mindig „hadigazdálkodás” folyik és az egészségügyben dolgozók társadalmi és anyagi presztízse elmarad a jogosan elvárható szinttől. Szócska államtitkár úr konkrétan is megjelölte az éves ágazati béremelési tárgyalások kezdetét. Reményét fejezte ki, hogy a tavalyi bérrendezésből kimaradtak számára is megnyugtató eredménnyel fognak az idei tárgyalások zárulni. A „mentőkapszula meg fog érkezni mindenkihez” ismételte meg a 2 évvel ezelőtti sikeres chilei bányászmentő akció nyomán már korábban is elhíresült államtitkári hasonlatot. Erőteljes biztatással élt továbbá azon 62. életévüket betöltött egészségügyi szakdolgozók felé, akik a munkaviszony
øTInfo 2013. március
tosítása szempontjából elengedhetetlen feltételeket. A Magyar Ápolási Egyesület azon felvetésére, hogy a Magyar Országgyűlés hivatalos határozatban ismerje el és erősítse meg a Magyar Ápolók Napját, az államtitkári válasz az volt, hogy előbb azt kell eldönteni, hogy a folyamatot az Országgyűlés vagy az Egészségügyi Államtitkárság menedzselje. Kitért az országos főápoló ismételten bevezetésre kerülő intézményére, azon véleménynek hangot adva, hogy szerencsés volna azt közvetlenül a GYEMSZI kötelékébe telepíteni. Elmondta azt is, hogy a TÁMOP-6.2.2 pályázat keretében a konszolidált egészségügyi intézmények között várhatóan felhasználandó 12 milliárd Ft-os forráskeret koordinálását a GYEMSZI fogja végezni. Az egészségügyi szakképzési rendszer fejlesztése kapcsán az államtitkár nevesítette a GYEMSZI EFF-et (korábban: GYMESZI ETI Főigazgatóság) és Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszonyt, mint a feladat koordinálására kijelölt intézményt és személyt. Ezen kívül államtitkár úr még több fontos egyéb témára is kitért beszédében, úgymint a szakdolgozók gyakorlati képzését támogató ún. skill laborok kérdésére; az egészségügyi pálya elhagyását gátló – a tervek szerint szintén a TÁMOP-ból finanszírozandó – ösztöndíjakra; a népegészségügyi kampányok vagy az alapellátási
5
Beszámolók rendszert támogató képzésekre, és egyéb fejlesztési programokra. Dr. Kovács József a Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, s egyúttal a gyulai Pándy Kálmán Kórház főigazgatója beszédében szintén kifejezte nagyrabecsülését a betegápoló közösség felé, pozitív példaként hivatkozva Finnországra, ahol az ápolók az egyik legmagasabb társadalmi megbecsüléssel rendelkeznek. Elnök úr kitért arra, hogy menynyire fontos momentum volt a betegápoló közösség számára, hogy a rendszerváltás után az egészségügyi szolgáltatók menedzsmentjébe is bekerültek az ápolásvezető kollégák révén. Ezután a Magyar Ápolási Egyesület alelnöke Vártokné Fehér Rózsa kapott szót. Alelnök Asszony kiemelte, hogy napjainkra a betegápoló közösség a gyógyítás mellett, fontos szerepet vállal a különböző képzésekszakképzések, valamint az ágazati kutatások területén. Ezért konkrét javaslatot is tett az ápolásfejlesztés stratégiai irányainak integrált megteremtésére, Kossuth Zsuzsanna Stratégiai Fejlesztési Terv munkacímet ajánlva a jelenlévők figyelmébe. Rámutatott továbbá a lifelong learning, az ápolási hivatástudat és motiváció kiemelt jelentőségére. Ezt követően került sor a Magyar Ápolók Napja alkalmából, a Magyar Ápolási Egyesület felterjesztése alapján a miniszteri kitüntetések átadására, amit Dr. Szócska Miklós államtitkár úr nyújtott át a díjazottaknak. Pro Sanitate Díjban részesült öt szakdolgozó kolléga, valamint tizenhét miniszteri elismerés is átadásra került. Kossuth Zsuzsanna-díjjal három, az egészségügyben régóta sikerrel tevékenykedő kollégát tüntetett ki a Magyar Ápolási Egyesület. Dr. Kovács József parlamenti bizottsági elnök és kórházigazgató úr több évtizedes szakmai, vezetői életútját pedig Tiszteletbeli Ápoló-díjjal ismerte el az Egyesület. Az ünnepi műsort Ernszt Katalin dalénekes, valamint a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola diákjainak előadása tette teljessé. Szabó Tamás, GYEMSZI EFF
Tájékoztató nap a gyakorlati képzések támogatásáról A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság kiemelt feladatának tekinti a konszolidált egészségügyi intézmények, valamint az egészségügyi szakképzést folytató intézmények több irányú támogatását, a naprakész informáci-
6
ókkal való ellátását. Ennek érdekében a GYEMSZI EFF Szakmai Tájékoztató Napok keretein belül nyújt segítséget a szakképzési rendszer jogszabály változásaiból adódó új, vagy módosult feladatok ellátásához. Először 2012 decemberében a tanulószerződésekkel, a gyakorlóhelyek kiválasztásával, illetve a szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos jogszabályi változásokról, valamint az egyéb aktualitásokról kaphattak a résztvevők információkat. Ezt követően 2013. február 20-án egy egész napos rendezvény megtartására került sor, ahol részletes tájékoztatást kaptak a résztvevők a tanulószerződésekről és azok megkötésének személyi és tárgyi feltételeiről, a szerződéskötés módjairól és egyéb szempontjait érintő kérdésekről. A rendezvénynek a Horánszky utca 13. szám alatt lévő Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ adott helyet. A szervezési munka első lépéseként adatlapot küldtünk az egészségügyi szakképzést folytató intézményeknek. Az adatlapon kértük, jelöljék meg azokat az egészségügyi ellátó intézményeket, ahol az iskolai rendszerű egészségügyi szakképzésben részt vevő tanulóik töltik szakmai gyakorlatukat. A rendezvényre azon szakképző intézmények képviselőit hívtuk meg, akik visszaküldték az adatlapot. A gyakorlóterületek vonatkozásában a gyakorlóhelyként megjelölt és konszolidált egészségügyi ellátó intézmények vezetőit vártuk elsősorban. 40 szakképző intézmény küldött vissza adatlapot, melyekben 47 konszolidált egészségügyi intézményt jelöltek meg gyakorlóhelyként. A rendezvényre 59 fő regisztrált, végül hetvenhatan vettek részt a tájékoztató napon. A résztvevőknek lehetőségük nyílt a már felmerült nehézségek, kérdések előzetes jelzésére a regisztráció során. A megjelölt főbb problémák között finanszírozási gondok éppúgy megjelentek, mint a gyakorlóhelyek hozzáállásával, illetve a gyakorlatok szétaprózottságával kapcsolatos nehézségek. A Szakmai Tájékoztató Napon Rauh Edit a GYEMSZI EFF mb. főigazgató-helyettese köszöntötte a jelenlévőket, majd Holczinger Istvánné a Szakképzés Fejlesztési Főosztály főosztályvezetője foglalta össze az előzetes felmérés eredményeit, a gyakorlati képzések megvalósulásának jelenlegi helyzetét. A szakképző intézmények előzetesen nyilatkoztak az aktuálisan zajló szakképzésekkel kapcsolatos gyakorlati képzéseikről, pl. gyakorlaton résztvevők létszáma, szerződés típusa, a megkötött tanulószerződések száma. Megállapítást nyert, hogy a gyakorlati képzés megfelelő gyakorlóhelyen, megfelelő feltételekkel történő megvalósítása az egészségügyi szakképzések vonatkozásában a közeljövő legfontosabb feladatai közé tartozik.
øTInfo 2013. március
Beszámolók Ezt követően került sor Lászlóné Szép Györgyi igazságügyi adó- és könyvszakértő előadására „A gyakorlati képzést végző egyéb szervezetek támogatása” címmel. Az előadás főbb témakörei az alábbiak voltak: – jogszabályi háttér – gyakorlati képzést végző egyéb szervezetek támogatása (támogatás mértéke, igénylése, sorrendisége) – támogatás folyósításának gyakorlata – a támogatás elszámolása – a gyakorlati képzés megvalósítási formái (tanulószerződés, vagy együttműködési megállapodás) – a gyakorlati képzés tanulókat érintő vonatkozásai (munkajogi szabályok, tanulók jogai, a tanulókat megillető egyéb juttatások, kártérítési felelősség) – a gyakorlati képzést folytató szervezetre háruló dokumentációs követelmények – a tanulószerződések megkötése, azok tartalmi követelményei és a tanulószerződések megszűnése – a tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatása – a tanulószerződés alapján a támogatás havi mértéke szakképesítésenként – a teljesítési megbízott szerepe – együttműködési megállapodás feltételei, tartalma – együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás – a finanszírozás egyéb kérdései A rendezvényen sor került a Szakértő Asszony részéről az előzetesen jelzett, valamint a menet közben felmerült felvetések, problémák tisztázására is. Az idő szűke miatt a megválaszolatlanul maradt, nyitott kérdéseket a résztvevők elküldhették az előadónak és a szervezőknek egyaránt. Zárásképpen Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes asszony biztosította a résztvevőket arról, hogy igény szerint a GYEMSZI EFF gondoskodik további konzultációs lehetőségekről. A mb. Főigazgató-helyettes Aszszony ajánlatával élve már a rendezvény végén többen jelezték igényüket a szakértők további bevonásával kapcsolatosan. Az előadás anyagát minden érintett elektronikusan megkapta a szervezőktől. A rendezvényértékelő lapok és a személyes megkeresések tapasztalata egyaránt azt mutatja, hogy a szakképző intézmények és a gyakorlóhelyek képviselői nagy örömmel fogadták kezdeményezésünket és a megbeszélések lehetőségét. Szabóné Nagy Emese, Szőllősi Rita Edina, Zagyva Klára, GYEMSZI EFF
øTInfo 2013. március
Nemzeti Vizsgabizottság Számok a magyar egészségügyről címmel 2012 IV. negyedévében elektronikus formátumban megjelent a GYEMSZI Egészségügyi évkönyv-2011. II. kötete. A kiadvány a GYEMSZI adatgyűjtéseiből és a Főigazgatóságok tevékenységéhez kapcsolódó statisztikákból lett összeállítva. Az írók és a szerkesztők célja az összeállítással az volt, hogy hozzájáruljanak az egészségügyi rendszer jobb megértéséhez, és segítséget nyújtsanak a tényeken alapuló véleményformáláshoz. Az előző számban az oktatás és a képzés területével találkozhattak, jelen lapszámunkban pedig a szakorvosi vizsgákról szóló, Csabai Ildikó által készített statisztikai tanulmányt ismerhetik meg a Kedves Olvasók! A Nemzeti Vizsgabizottság elsődleges feladata az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést lezáró szakvizsgák megszervezése és lebonyolítása. A szakorvos képzésre vonatkozó szabályokat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló 16/2010. (IV.15.) EüM rendelet tartalmazza. A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII.25.) EüM rendelet alapján az általános orvosi oklevéllel rendelkezők által megszerezhető szakképesítések száma 39, az általános orvosi oklevéllel és szakképesítéssel rendelkező orvosok 46 ráépített szakképesítés közül választhatnak. (1.ábra) Szakképesítés
Férfi
Nő
Összesen
Orvos – első szakképesítés
420
489
909
Orvos – ráépített szakképesítés
171
208
379
1. ábra: Az első és ráépített szakképesítéseket szerzők megoszlása az orvosok körében 2011-ben
7
Beszámolók A fogorvosi oklevéllel rendelkezők összesen 5 szakmából, a gyógyszerész oklevéllel rendelkezők 15 szakképesítésből szerezhetnek ráépített szakképesítést. A pszichológus oklevéllel rendelkezők 2 szakmában szerezhetnek első szakképesítést, a szakpszichológus oklevéllel rendelkezők pedig 5 szakmában ráépített szakképesítést. (2. ábra) Szakképesítés
Férfi
Nő
Összesen
Szakfogorvosok
53
90
143
Szakgyógyszerészek
24
113
137
Klinikai szakmák
12
75
87
2011-ben a szakorvosi szakterületen 18-, a szakfogorvosi szakterületen 2-, a szakgyógyszerészi szakterületen 14- és a klinikai szakmákból 4 szakképesítésből nem volt szakvizsgázó. A szakvizsgázók létszáma a szakorvosok, szakfogorvosok és szakgyógyszerészek körében 2008-2010 között csökkent, 2011-ben kismértékben emelkedett. A klinikai szakmákat választó szakvizsgázók körében 2009-2010-es években kisebb emelkedés, 2011-ben csökkenés mutatkozott. (4. ábra) Szakképesítések
2008
2009
2010
2011
Szakorvosok
1375
1184
1160
1288
Szakfogorvosok
235
176
127
143
Szakgyógyszerészek
251
236
135
137
Klinikai szakmák
91
103
118
87
2. ábra: Szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakmákból szakképesítést szerzők 2011-ben
2011-ben összesen 1655 fő szerzett szakképesítést a választható 112 szakma közül 101 szakmában. (3. ábra)
4. ábra: Szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakmákból szakképesítést szerzők 2008-2011 között Szakterület
3. ábra: A szakképesítést szerzett összes szakvizsgázó 2011-ben
2011. évben az előző 3 három év átlagához viszonyítva a szakképesítést szerzettek száma kismértékben változott. Minden szakképesítés esetén csökkenés figyelhető meg a szakvizsgázók körében.
8
Szakképesítés
2008 2009 2010 2011
Szakorvos
Háziorvostan
182
181
192
191
Szakfogorvos
Konzerváló fogászat
162
121
67
77
Szakgyógyszerész
Gyógyszerhatástan
106
111
79
72
Klinikai szakmák
Klinikai és mentálhigiénés felnőtt szakpszichológus
53
53
48
43
A legtöbb szakvizsgázó által választott szakképesítés szakterület szerinti megoszlásban, 2008–2011 között 2008–2011 között 27 szakképesítésben nem történt szakvizsga. Csabai Ildikó, GYEMSZI EFF
øTInfo 2013. március
Ápoló szakmacsoport
Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban Szervezeti formák és finanszírozás – I. rész Vezetői összefoglaló A járóbeteg szakellátás működésének pontos leírása a járóbeteg szakellátás szervezetének az ellátórendszer alacsonyabb (alapellátás) és magasabb (kórházi fekvőbeteg ellátás) szintjeitől helyenként nehezen elkülöníthető jellege miatt nehéz feladat, nem véletlen, hogy ebben a megközelítésben (járóbeteg – ambuláns – szakellátás) szakirodalmi források is alig állnak rendelkezésre. A járóbeteg szakellátás több országban részben beépül az alapellátásba, részben erős hálózati kapcsolatban az általában vett járóbeteg ellátás alatt jelenik meg. Ezekben az országokban a járóbeteg ellátás mellett a fekvőbeteg ellátás a másik ellátási kategória. Ez jellemző pl. azokra az országokra, ahol az alapellátás szolgáltatói nem egyéni háziorvosok, hanem pl. egészségügyi központok (Finnország, Spanyolország), a háziorvos mellett több szakma is jelen lehet (pl. nőgyógyász). Más okból, de hasonló a járó- és fekvőbeteg ellátás szerinti megközelítés a német rendszerben, ahol az alapellátás kategóriája értelmezhető nehezen, hiszen a járóbeteg ellátást nyújtó önálló praxisokban dolgozó általános- és szakorvosok közül szakorvos is választható állandó kezelőorvosnak (háziorvosnak). Másutt a járóbeteg szakellátást a szakellátás kategóriájában a kórházi ellátás részeként veszik számba, ezzel külön ellátási szintként ott sem definiálják (pl. Egyesült Királyság). Itt az alapellátás és a szakellátás az ellátás két elkülönülő szintje (Primary Care Trusts egyéni és csoportpraxisban dolgozó alapellátást nyújtó háziorvosokkal, NHS Hospital Trusts járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújtó kórházakkal). Az ellátórendszer egyre nagyobb figyelmet magáénak tudható területe a járóbeteg ellátás. Az ambuláns ellátás teljesítményének javítása akkor, amikor egyre több szolgáltatás nyújtása válik lehetővé ambuláns formában, minden ország egészségpolitikájának prioritása. A költséges fekvőbeteg ellátás helyett a betegek járóbeteg ellátásban történő gyógyítása nem utolsósorban a forráshiányos egészségügy finanszírozási terheit mérsékli, forrásokat szabadít fel a betegségek súlyosbodásának megelőzésére, kedvező hatást gyakorolhat a betegek tapasztalatára, elégedettségére. Mind több országban fordítanak figyelmet a kórházi újrafelvételek visszaszorítására (pl. finanszírozási korlátok alkalmazásával), az ambuláns ellátásban hatékonyan kezelhető betegségek kórházi felvételeinek elkerülésére. Az ambuláns ellátásra-érzékeny betegségek kórházi felvételi rátái pl. az alapellátás minőségének mérőszámaként is használatosak. Mindez a járóbeteg ellátók szerepének, felelősségének felértékelődését kell, hogy jelentse a betegek ellátásában. Az ellátás
øTInfo 2013. március
egyre komplexebbé válik, csak a szolgáltatók (alapellátás, járóbeteg szakellátás, adott esetben kórházi fekvőbeteg ellátás) koordinált tevékenységével biztosítható hatékony ellátás. A koordinált ellátást több országban új szervezeti modellek és finanszírozási technikák támogatják. Szervezet A járóbeteg szakellátás (vizsgált országokban) előforduló szervezeti formái a kórházi járóbeteg részleg vagy kórházhoz integrált járóbeteg rend elő, járóbeteg klinika, az önálló praxisban (ritkábban csoportpraxisban) dolgozó szakorvos és az önálló rendelőintézet, amely lehet több szakmát képviselő poliklinika, vagy egy szakmára specializálódó járóbeteg központ. Az országok nagyobbik részében több forma egyidejűleg biztosítja az ellátást. A magánorvosok önálló rendeléseivel azonban az egészségügy szolgáltatásvásárló szervezetei nem mindenütt kötnek szerződést, és ennek következtében nem részesülnek közfinanszírozásban (vagy a nem szerződött magánszolgáltatóknál igénybevett ellátások csökkentett közfinanszírozást kapnak). A járóbeteg szakellátás leggyakoribb szervezeti formája a kórházhoz integrált járóbeteg szakellátás, ez jellemzi Angliát, Írországot, Finnországot, Svédországot, Spanyolországot és Hollandiát, de más formák dominanciája mellett jelen van a többi országban is. A magánorvosok önálló rendelései nyújtják a járóbeteg szakellátás többségét pl. Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában. Önálló poliklinikák jellemzik Lengyelországot, és megtalálhatók Kelet-Közép Európa többi országában is, sőt nőtt a számuk Ausztriában, Németországban is. A kórházi és kórházhoz integrált járóbeteg szakellátás többségében az adóból finanszírozott egészségügyi rendszerekben a meghatározó, a biztosítás alapú rendszerek többségében a magán szakorvosok rendelései dominálnak, a különböző szervezeti megoldások együttes jelenléte mellett. Az ellátás koordinációját segítik a több ellátón átívelő irányított betegutak programjai (betegség menedzsment programok, DMP) pl. Németországban, Ausztriában, az integrált betegút modellek pl. Angliában stb. Finanszírozás Európában a járóbeteg szakellátás finanszírozásának elterjedt formája a szolgáltatás szerinti díjazás. A kórházi ellátás kereteiben nyújtott járóbeteg szakellátás finanszírozására néhány ország (pl. Anglia, Svédország, Hollandia, Dánia) használ DRG-alapú prospektív fizetési formákat, a járóbeteg ellátásra kialakított kategóriákkal. Vannak finanszírozási kísérletek, amelyek a jelenlegi töredezett
9
Ápoló szakmacsoport ellátó rendszerben és finanszírozási környezetben az ellátók ösztönzését kívánják szolgálni a betegellátás koordinálására. Ezek közé tartozik pl. Hollandiában az epizód alapú fizetés (csomagolt fizetés, bundled payment) alkalmazása, amely fix összegű térítést jelent az összes szolgáltatásért, amelyben a beteg az ellátás teljes epizódja alatt részesült. Hasonló a német DMP programok költségátalány szerinti finanszírozása. A DRG-típusú esetátalány létrehozását a járóbeteg beavatkozások számára, és egy erőteljes eredménymutatókból álló rendszer kialakítását szakértői műhelyek a jövő hasznos feladatainak tartják. A járóbeteg szakellátás más szintektől nehezen elkülöníthető jellege magyarázhatja azt is, hogy az egészségügyi finanszírozásról szóló nemzetközi statisztikák sem tartalmaznak önálló, járóbeteg szakellátási kategóriát, hanem tágabb megközelítésben a járóbeteg ellátást vizsgálják. A járóbeteg ellátás két fontos területe az alapellátás és a járóbeteg szakellátás. A nemzetközi statisztikák közül az OECD statisztikái alkalmasak arra, hogy a járóbeteg ellátás kategóriáinak finanszírozásába némi betekintést nyerjünk, jóllehet a járóbeteg ellátás további bontása az országok egy részében úgy tűnik nem anynyira a szervezeti különbségeket tükrözi, inkább a statisztikai számbavételi módszerek eltéréseit képezi le. A járóbeteg ellátásra fordított kiadások aránya az fekvőbeteg ellátáshoz viszonyítva A járóbeteg szakellátás kiadásainak vizsgálata előtt érdemes megnézni, milyen magának a járóbeteg ellátásnak a súlya az egyes országok egészségügyi finanszírozásában. Bár ez a kategória tartalmazza az alapellátást is, mégis az előbbiekben tárgyaltak (az ellátási szintek részbeni összekapcsolódása) miatt pontosabb képet ad az egyes országok egészségügyi kiadásainak szolgáltatói szintek szerinti felhasználásáról. (1. ábra) Az OECD országok közül az adatot szolgáltató országok körében a járóbeteg ellátás kiadásai az egészségügy összes működési költségéhez viszonyítva a holland 15,4 százaléktól a svéd 37,4 százalékig terjednek,
1. ábra: Járó-, egynapos és fekvőbeteg ellátás kiadásainak százalékos részesedése az összes működési egészségügyi kiadásból (2010) Forrás: http://stats.oecd.org/
10
átlagosan 25,9 százalékot tesznek ki. (Magyarország 21,7 százalékos adatával az átlag alatt helyezkedik el.) A járóbeteg ellátás kiadásai meghaladják a fekvőbeteg ellátás kiadásait Portugáliában (a járó és a fekvő kiadások hányadosa 1,79), Svédországban (1,43), Spanyolországban (1,35), Finnországban (1,16) és Szlovákiában (1,11). A járóbeteg ellátás kiadásai jóval a fekvőbeteg ellátás kiadásai alatt maradnak Hollandiában (hányadosuk 0,45) és Franciaországban (0,53). Franciaországnál azonban meg kell jegyezni, hogy magas az egynapos ellátások aránya, bár annak figyelembe vételével is kevesebb a járóbeteg ellátásra jutó finanszírozás, mint a fekvőbeteg ellátásra fordított kiadás (0,73). Megfigyelhető, hogy Szlovákia kivételével a járóbeteg ellátásra a fekvőbeteg ellátásnál többet fordító országok mindegyike adóból finanszírozott állami egészségügyi rendszert működtet, a helyi és regionális önkormányzatok erőteljes felelősségével a betegek kórházon kívüli ellátásában. Ezekben az országokban az alapellátás egészségügyi központokban történik, a járóbeteg szakellátás egyes funkcióit az alapellátás nyújtja. A járóbeteg ellátásra arányaiban kisebb finanszírozási hányadot fordító országok Dánia kivételével kötelező társadalombiztosítás alapú egészségügyi rendszerrel jellemezhetők, sok egyszemélyes általános- és/vagy szakorvosi praxissal. (2. ábra)
2. ábra: Járó és fekvőbeteg kiadások hányadosa Forrás: http://stats.oecd.org/
A járóbeteg ellátásra fordított kiadások megoszlása a járóbeteg ellátás területei között Az OECD definíciói szerint a járóbeteg ellátás: – alapvető orvosi, diagnosztikai szolgáltatásokból (rutin vizsgálatok, gyógyszerfelírás, tanácsadás, injekciók, oltások beadása, mindez bonyolult orvostechnika nélkül, lehetőség szerint elkülönülve a szakorvosi szolgáltatásoktól), – fogászati járóbeteg ellátásból, – szakellátásból (szakorvosi járóbeteg ellátás, kivéve az alap diagnosztikát, fogászatot, beleértve a mentális és addiktológiai terület járóbetegeknek nyújtott szolgáltatásait), – egyéb, a fentiekbe nem sorolt járóbeteg ellátásból, – járóbetegek rehabilitációs ellátásából áll. Ezen kategóriákból – természetesen csak közelítve az első az alapellátás, a harmadik a járóbeteg szakellátás finanszírozási adatait tartalmazhatja. (Ismét utalni kell arra, hogy nem minden ország különíti el így a já-
øTInfo 2013. március
Ápoló szakmacsoport országon (42%), legalacsonyabb Hollandiában, ahol a lakosság helyett elterjedt kiegészítő magánbiztosításuk fizet számos szolgáltatást (amit a közfinanszírozáson kívül igénybe vesznek). (4. ábra)
3. ábra: A járóbeteg ellátás területeinek kiadásai a működési egészségügyi kiadások százalékában, 2010-ben Forrás: http://stats.oecd.org/
róbeteg ellátás kiadásait. Pl. Hollandia a fogászat, az egyéb járóbeteg és a járó rehabilitáció kategóriákat használja.) (3. ábra) Az adatok ismeretében több országban nem lehet következtetéseket levonni az alapellátás és a járó szakellátás viszonyáról, mert máshova sorolják ugyanazon járóbeteg ellátás finanszírozását, ha funkció szempontjából közelítik, és ha a szolgáltató szempontjából nézik. (Pl. Észtországban extrém magas a járóbeteg ellátás kiadásaiban az alapvető szolgáltatások aránya és nagyon alacsony a szakorvosi szolgáltatásoké. Észt statisztikát vizsgálva1 ugyanezen adat található a kiadások funkció szerinti bontásában, viszont szolgáltatók szerint a beazonosítható járóbeteg szakellátók nagyobb összeg fölött diszponálnak.) Az észt adat figyelmen kívül hagyásával az alap járó szolgáltatások és a járó szakellátás (1. és 3. kategória) hányadosa átlagosan 0,8. Néhány országnál, ahol a járóbeteg ellátásra fordított kiadások meghaladták a fekvőbeteg ellátás kiadásait, a járóbeteg szakellátás kiadásai is kevéssel meghaladják a fekvőbeteg ellátás kiadásainak felét, (pl. Svédország, Spanyolország, Finnország), míg Lengyelországban, Belgiumban, Németországban, Szlovákiában a járóbeteg szakellátás kiadásai a fekvőbeteg ellátás kiadásainak 20 százaléka körül mozognak. Átlagosan járóbeteg szakellátásra a fekvőbeteg ellátás kiadásainak 37 százalékát használják az országok (az átlagot a nem értelmezhető eltérések rontják.) A járóbeteg ellátás finanszírozása a finanszírozás forrásai szerint A járóbeteg ellátás (gyógyító és rehabilitáció) kiadásait többségében (megyei, helyi) adóból finanszírozzák az egyébként is adóalapú finanszírozással működő egészségügyi rendszereket fenntartó országokban (Dánia, Finnország, Spanyolország, Svédország) és zömében társadalombiztosításból az általánosan kötelező társadalombiztosítási rendszerekkel rendelkező országokban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia és Közép-Kelet Európa országai). A háztartások OOP kiadásainak aránya átlagosan 23 százalék, az adatot jelentő országok közül legmagasabb Magyar1
4. ábra: Járóbeteg ellátás finanszírozása finanszírozók szerint, az összes egészségügyi működési kiadás százalékban, 2010-ben Forrás: http://stats.oecd.org/
A magánbiztosításból történő járóbeteg ellátás finanszírozás összességében 5 százalék körüli, Hollandiában (30%), Franciaországban (23%) számottevő, Kelet-Európa országaiban elhanyagolható. Kapacitás standardok A járóbeteg szakellátás kapacitás standardjaira Németországban és Szlovákiában találtunk példát. Mindkét országban a járóbeteg szakorvosok lakosságszámra vetített arányát határozták meg. (Mindkét országban az önálló rendelőkben dolgozó, biztosítókkal szerződött magánorvosok nyújtják az ambuláns szakellátás zömét.) Az arányszámok meghatározása Németországban régiótípusonként, azokon belül népsűrűség szerinti település-típusonként történt, 14 orvoscsoportba. A tervezési rendszer átalakítása jelenleg van folyamatban. Az új rendszer 21 orvosszakra vonatkozik majd, nagyobb lehetőséget kíván adni a szükségletek területi különbségeinek figyelembevételére és a demográfiai, morbiditási eltérések tervezésbe történő beépítésére. Szlovákiában 2004-ben, majd 2008-ban kormányrendeletben szabályozták a minimális hálózatot, amely a járóbeteg ellátásban a lakosokra jutó járóbeteg ellátók állásainak számát definiálta a nőgyógyászok és a fogorvosok esetében járásonként, a többi szakorvosnál megyénként. Szlovákiában a minimális hálózat járóbeteg szakorvosi álláshelyei nem veszik figyelembe a lakosság specifikus egészségügyi szükségleteit (morbiditási viszonyokat stb.) Borbás Ilona GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály Forrás: http://www.eski.hu/new3/kutatas/zip_doc/ 2013/Jarobeteg_szakellatas_EU.pdf A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!
http://pxweb.tai.ee/esf/pxweb2008/Dialog/SaveShow.asp
øTInfo 2013. március
11
Pár szóban
A gyermekeink egészsége a legfontosabb Gyermekeink egészségének megőrzése a kormány egyik kiemelt programja. Ennek megfelelően az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága átfogó gyermek-egészségügyi koncepciót dolgoz ki a közeljövőben, mellyel kapcsolatban március 1-jén tartották az első konzultációt. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a megbeszélésen a szakmai kollégium gyermekellátásban dolgozó tagjaival és a gyermekintézetek vezetőivel egyeztetett. A tárgyaláson megállapodtak, hogy egy hónap alatt begyűjtik az észrevételeket, kiegészítik a javaslatokat, módosítják a tervezetet, majd kezdődhet a program konkrét megvalósítása. A konzultáción Velkey György (a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója) a tervezetet összeállító munkacsoport vezetője kiemelte: olyan programra van szükség, mely a Semmelweis terv logikájába és módszertanába illeszkedik. A program célja az alapellátás, a járó- és fekvőbeteg ellátás, a finanszírozás újragondolása. Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók nagyobb társadalmi megbecsülésben részesüljenek, ezért a program támogat minden olyan javaslatot, amely ezt célozza és szeretnék, ha az egészségügyi szakmában dolgozók közötti együttműködések új lendületet kapnának. A népegészségügyi általános kérdések mellett a konkrét szakmai feladatok kidolgozása is a program része, melyben érintettek lesznek a gyermekorvosok, védőnők, iskolaorvosok, ápolók, asszisztensek, és mindenki, aki a gyermekek gyógyulásában érdekelt. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Biztonságosan és korszerűen működik a mentés Biztonságosan működik a mentés és a betegszállítás minden régióban. A kormány prioritásként kezeli a területet, így korábban nem látott mértékű fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt két és fél évben a mentőellátás területén, hozzájárulva a hatékony betegellátáshoz és a szolgáltatás minőségének javításához a lakossági igényeknek és az uniós normáknak való megfelelés érdekében. 2008 elejétől a kormányváltásig nem került sor új mentőautó megrendelésére. A mentőgépjármű park elöregedett, a gépkocsik nagy része jelentős futásteljesítménye és életkora miatt állandó javításra szorult.
12
A szükséges fejlesztések elmaradása fokozta az Országos Mentőszolgálat infrastrukturális elmaradottságából, korszerűtlenségéből fakadó nehézségeket, emellett a mentőellátás működőképességét is veszélybe sodorta. A jelenlegi kormányzat prioritásként kezelte a területet, az elmúlt 2 és fél évben számos lépést tett az OMSZ biztonságos működtetési feltételeinek megteremtése érdekében. 2010 év végén 849 millió forint forrást biztosított új mentőgépkocsik beszerzésére, amelyből 37 eset-és rohamkocsi vásárlása történt. 2011-ben a mentő gépkocsipark, valamint az eszközállomány további felújítására 750 millió forint támogatást biztosított. 2012-ben újabb, 1,45 milliárd forintot kapott az Országos Mentőszolgálat, amelyből 60 mentőautó megvásárlására nyílt lehetőség. Emellett közel 200 korszerű mentőgépkocsi vásárlása, 22 új mentőállomás felállítása, valamint 60 mentőállomás korszerűsítése vált lehetővé a közelmúltban útnak indult 11 milliárd forint összegű programnak köszönhetően. A kormány kiemelten kezeli a sürgősségi betegellátást, az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Sürgősségi Ellátás Fejlesztése – Mentés című kiemelt projekt 2014 őszéig zárul le. További fontos strukturális változás, hogy 2012 május 1-től az OMSZ irányítja a betegszállítást. Az új rendszer lehetővé tette a mentés és a betegszállítás feladatainak teljes körű összehangolását, az esetleges párhuzamosságok elkerülését. A működés azóta is zavartalan, a tapasztalatokról folyamatosan egyeztetnek az érintettek. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Megkapják a kompenzációt az egészségügyben nyugdíj mellett továbbdolgozók Korábbi tájékoztatásunknak megfelelően minden dolgozó, akinek mentességi kérelme pozitív elbírálásban részesül, a jövőben is ugyanakkora összeget kaphat, mint eddig. Az érintettek nyugellátásának forrása a Nyugdíjbiztosítási Alapban jelenleg is rendelkezésre áll, hiszen az orvosok és szakdolgozók eddig is megkapták ezt az összeget. Az intézkedéshez nem kell plusz költségvetési forrásokat felhasználni, és nem a kórházaknak kell azt kigazdálkodnia. A munkáltató minden esetben megkapja az összes mentesített munkavállaló után azt a forrást, mellyel kipótolhatja a nyugdíj mellett dolgozók jövedelmét korábbi jövedelmüknek megfelelően, és azt másra nem fordíthatja.
øTInfo 2013. március
Pár szóban A bérpótlékok alapjába a nyugdíj eddig sem számított bele, így ezt most elvárni a helyébe lépő jövedelemformától alaptalan és érthetetlen csúsztatás. A nyugdíjat pótló juttatás emelésénél a mindenkori nyugdíjemeléseket kell figyelembe venni. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért felelős államtitkárság
illetve a törvénnyel kapcsolatos lakossági észrevételek megtehetők. Az új jelzések bevezetésére március elsejétől számítva egy év türelmi idő áll rendelkezésre. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által koordinált, március 3-ig zajlott kéthetes akcióellenőrzés első 4 napján több mint 3 ezer egységet kerestek fel a közegészségügyi felügyelők. Ezen belül félezer azon vizsgálatok száma, melyek során a társhatóságok szak-
A lakosság döntő többsége támogatja a nemdohányzók védelmében hozott intézkedéseket „Legfrissebb felmérések szerint a felnőtt lakosság csaknem 90%-a véli úgy, hogy jó intézkedés volt a zárt légterű közforgalmú helyeken a dohányzás korlátozása” – mondta el Szócska Miklós az EMMI egészségügyért felelős államtitkára. Az eredményekről és az akcióellenőrzés tapasztalatairól közös sajtótájékoztatón számolt be az államtitkár, Szabó Enikő, az OTH helyettes országos tisztifőorvosa és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Keleti Pályaudvaron. Szócska Miklós elmondta, hogy a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítik meg átlagosan az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esik. A dohányzással kapcsolatos összes kiadás illetve bevétel egyenlege 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályba lépett módosítását mind az előzetes, mind a legfrissebb felmérések szerint a lakosság döntő többsége támogatja. A nemdohányzók védelmében tett törvénymódosítás hatásvizsgálata során az Országos Egészségfejlesztési Intézet a 2012-ben végzett dohányzási szokásokkal, megbetegedésekkel és halálozással összefüggő felmérését 2013-ban megismétli mind a fiatalok, mind a felnőttek körében. A 2013. március 1-jén hatályba lépő, a nemdohányzók védelméről szóló törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet többek között meghatározza a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyek, helyiségek feliratozását. Az új jelzés több nyelven tartalmazza a „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY”, illetve a „TILOS A DOHÁNYZÁS” feliratot és a megfelelő piktogramokat, valamint telefonszámot és honlapcímet, ahol a leszokás támogatásával kapcsolatos információk kaphatók,
øTInfo 2013. március
emberei (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, közterület-felügyeletek) is segítették őket. Fontos kiemelni, hogy száz ellenőrzésből átlagosan hármatnégyet munkaidőn túl, vagyis az esti, éjszakai órákban hajtottak végre a felügyelők– adott tájékoztatást Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos. Több mint 40 esetben volt szükség hatósági intézkedésre. A bírságok pontos összegét az eljárások lezárultával állapítják meg a népegészségügyi szakigazgatási szervek; a négy nap mérlege alapján várhatóan több mint 3 millió forintot kell majd befizetniük a szabálysértőknek. A büntetés nagyobb részét, 2 millió forintot, két egységre szabták ki a közegészségügyi felügyelők. A MÁV Csoport az ország legnagyobb közösségi közlekedési szolgáltatójaként elsők közt csatlakozott a nemdohányzók védelmét célzó tavaly tavasszal indult államtitkársági kampányhoz. A MÁV az ország öszszes vasútállomásán hangos utastájékoztatással hívta fel a figyelmet a dohányzási tilalomra, emellett 15 ezer piktogramot helyezett ki, valamint a vasutasokon keresztül folyamatosan figyelmezteti utasait a jogszabály betartására – mondta Dávid Ilona elnök-vezérigazgató. A közel 1500 vasútállomást, megállóhelyet, valamint a naponta közlekedő mintegy 2800 személyszállító vonatot érintően az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent az illegálisan dohányzók száma – számolt be a MÁV vezetője. A MÁV nemdohányzók védelmében történő elkötelezettségét mutatja, hogy tavaly szeptemberben az ÁNTSZ-szel együttműködési megállapodást kötött a hatékony ellenőrzés érdekében. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
13
Migráció
Külföldi egészségügyi dolgozókat segítő szolgáltatások Járatlan úton kellett elindulni ahhoz, hogy a külföldi egészségügyi dolgozók magyarországi munkavállalását segítő szolgáltatási csomag megvalósuljon. A fejlesztés az UniCredit Alapítvány (UniCredit Foundation) támogatásával a SIMIGRA projektben valósult meg. A szolgáltatási csomag négy elemből áll: – Személyes ügyfélfogadás – Internetes, információs anyagok két nyelven, több témában – Kiadványsorozat két nyelven – Módszertani gyűjtemény tanároknak külföldiek oktatásához A szolgáltatási csomag központi helye a www.etitav.hu oldal, ahol mindezek a szolgáltatások regisztrációt követően ingyenesen, korlátlanul hozzáférhetőek. A szolgáltatási csomag magyarul és angolul áll rendelkezésre.
A www.etitav.hu oldalon történő regisztráció után a „Munkaasztal” nevű képernyő jelenik meg. Itt a „Taneszköz tároló” fülre kattintva válik láthatóvá az „Információs pont külföldi egészségügyi dolgozóknak” csoport. Erre kattintva, a megnyíló új lapon lehetőség nyílik csatlakozni a csoporthoz (a lap tetején található „Csatlakozás” fület választva).
1. ábra
14
Ezután máris elérhetővé válnak a keresett tartalmak. A nyelv kiválasztása után szemünk elé tárul a szolgáltatási csomag négy eleme (1. ábra). Választhat, hogy a személyes ügyfélfogadásról szeretne-e többet tudni, az elektronikus információs anyagokat szeretné-e megismerni, a kiadványsorozat számait szeretné-e lapozgatni vagy a külföldiek oktatását segítő módszertani gyűjteményt szeretné-e megtekinteni. Személyes ügyfélfogadást a GYEMSZI EFF (korábban GYEMSZI ETI Főigazgatóság) budapesti, Horánszky utcai épületében biztosítunk, ahol munkatársunk tájékoztatást ad a külföldön szerzett egészségügyi oklevél, bizonyítvány elismerésének folyamatáról, segítséget nyújt a www.etitav.hu oldalon szükséges regisztrációban, és segíthet az információs anyagok használatában (
[email protected], +36-1/411-3760). A kiadványsorozat a személyes ügyfélfogadás alkalmával átvehető. Az információs anyagok/e-learning anyagok képezik a külföldieknek szóló segítségnyújtás lényegét. Itt nélkülözhetetlen információk találhatók a mindennapi élethez, a külföldi oklevél, bizonyítvány elismertetéséhez, a munkavállaláshoz, továbbá az egészségügyi rendszer működéséről és az abban folytatott munka jogi és szakmai vetületéről. Fotók, grafikák interaktív animációk és különböző stílusjegyekkel ellátott szövegkiemelések segítik a tartalmak megértését és megismerését. Ezek több esetben játékosan vezetik rá az olvasót az adott információra. Az érdeklődő az anyagok ikonjai alapján négy különböző téma közül választhat (2. ábra). A „Letelepedés és munkavállalás” a jogszerű tartózkodás és munkavállalás feltételeit segít megismerni uniós és nem uniós országból érkezők számára egyaránt. Az „Egészségügyi oklevél és bizonyítvány honosítása” című információs anyag a külföldön szerzett egészségügyi képesítés elismertetési folyamatát mutatja be, és az ehhez szükséges teendőkről ad tájékoztatást a munkavállaló részére. A „Magyarországon élni” című információs anyag a hétköznapok ügyes-bajos dolgaiban segít kiigazodni, mint például közlekedés, lakásbérlés, oktatás. „Az egészségügyben dolgozni” című anyag többek között a magyar egészségügyi rendszer felépítését, működését, az egészségügyi dolgozók és a betegek jogait mutatja be. Valamely információs anyag ikonjára kattintva megnyílik az ahhoz tartozó tartalom. A képernyő bal oldalán minden esetben a tartalomjegyzék található. Az egyes fejezetekre kattintva tudunk végigmenni az információs anyagon. Az olvasás bármikor abbahagyható és tovább, vagy újra olvasható. Az információs anyagokban olyan tartalmak is előfordulnak, amik hasznosak a tényleges ügyintézés folyamán, pl.: benyújtandó dokumentumok listája az elismertetéshez vagy kitöltendő űrlapok. Ezek listája nyomtatható verzióban is rendelkezésre áll. Az egyes képernyőn lévő képek, ikonok, szövegrészek mögött további információk lehetnek,
øTInfo 2013. március
Migráció amik rögtön szembetűnnek, amint az egeret az adott objektum fölé irányítja az érdeklődő. A kiadványsorozat négy számból áll. A publikációkban, interjúkban külföldi szakdolgozók, orvosok, ápolási igazgatók, orvosigazgatók, szociológusok, jogászok, szakértők, tanárok szólalnak meg, és osztják meg tapasztalataikat, örömeiket, nehézségeiket
csolatba kerülni azokkal, akik szintén információszerzés céljából regisztráltak az oldalra. A szolgáltatási csomag létrejötte nem a vége, hanem a kezdete lehet annak a folyamatnak, amiben a külföldi egészségügyi dolgozók központilag kapnak segítséget a magyarországi élethez és munkavállaláshoz. A szolgáltatások köre bővíthető, a munkavállalási kedv növelhető: szakmai nyelvi felzárkóztató tanfolyamok, továbbképzések; gyorsított adminisztráció; mentorképzés; interkulturális képzések. Csomai Lóránt, projektmenedzser GYEMSZI UPI
Migránsok és a magyar egészségügy – II. rész Kutatási zárótanulmány
2. ábra
a magyarországi beilleszkedéssel kapcsolatban. Olvasmányos, sokszor megható írások születtek, amikben az ügyintézésről, a jogi környezetről, a közös munkáról, a beilleszkedés körülményeiről és kihívásairól olvashatunk. A publikációk kivonatait a kiadvány utolsó oldalain angol nyelven is közöljük. A kiadványsorozat elektronikus verziója megtalálható a www.etitav.hu oldalon. A tanároknak szóló módszertani gyűjtemény, ami a külföldiek oktatásához nyújt segítséget, szintén a www.etitav.hu oldalon érhető el. Számos kurzusban jelen vannak magyar és nem magyar ajkú tanulók, dolgozók, akik külföldön születtek. Számukra sok területen jelent újdonságot a magyar oktatási rendszer. Nem csak módszereiben, de működésében, a nyelvhasználatban, a feladatok típusában, az elsajátítandó tartalmak tekintetében, a vizsgáztatás módszereiben egyaránt. Ezek a tanulók más-más értelmezési, munka és tanulási stílust hoznak magukkal. Az osztály/kurzus közösségi munkáját, haladását és az eredményes felkészülést szem előtt tartva az oktatónak a megfelelő módszertant kínálva segítünk ezeket a kihívásokat megoldani. A www.etitav.hu oldalon való regisztrációt követően fórum is rendelkezésre áll, így lehetőség van kap-
øTInfo 2013. március
A tanulmány a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. EIA/2011/1.3.6 számú, „Migránsok és a magyar egészségügy” című projektjében készült. A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósult meg. 3. A kutatás eredményeinek hasznosítási területei – migrációs- és egészségpolitikai bizonyítékokon alapuló stratégiai tervezés makro- és mikro szinten; – a vonatkozó jogintézmények fejlesztése; – az egészségügyi ellátó rendszer működésének hatékonyabbá tétele; – a népegészségügyi szolgáltatások fejlesztése; – egészségügyi és szociális szakképzés tervezése; – egészségkommunikáció; – a nemzetközi turizmussal is összefüggő egészségügyi szolgáltatásfejlesztés; – a magyar külpolitika és diplomácia célszerű tevékenységének segítése; – a migrációval és egészségüggyel összefüggő európai politikák. 4. Potenciális felhasználók – a magyar központi államigazgatás megfelelő intézményei; – a társadalombiztosítás; az egészségügyi ellátórendszer érintett részei;
15
Migráció – az orvos- és egészségügyi szakalkalmazott képzés; – a harmadik országbeli migránsokkal kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek; – a migrációval és egészségüggyel foglalkozó kutatási intézmények; – a tömegkommunikáció; valamint – az EU migrációs politikával; illetve egészségügyi szabályozással foglalkozó intézményei (Európai Bizottság Foglalkoztatási; Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság; Egészségügyi és Fogyasztásvédelmi Főigazgatóság; Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság). A fenti területeken a témában érintett döntéshozók, hivatalnokok, egészségügyi szakszemélyzet, oktatók, kutatók és aktivisták jelentik a kutatás elsődleges célcsoportját. 5. Az érintett népesség A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma 2012. január 1-jén 205.200 fő volt, egy százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.1 A külföldi állampolgárok az ország népességének két százalékát teszik ki. Túlnyomó többségük Európából, ezen belül Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Németországból érkezett. A külföldiek 41 százaléka Budapesten, 38 százaléka a fővároson kívüli városokban, 21 százaléka pedig községekben él. A bevándorlók fiatalabbak, mint a hazai népesség. A 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk több mint 43 százalék a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében.2 EU-n kívüli országokból a bevándorlók 40%-a érkezett. E bevándorlók közül a három hónapnál hoszszabb ideje hazánkban tartózkodó 18 éven felüliek alkotják a projekt közvetett célcsoportját. A Magyarországra irányuló migráció egészében véve, és a harmadik országokból érkezők tekintetében is pozitív sajátosságokat mutat. A bevándorlók kormegoszlása, iskolázottsága, foglalkoztatottsági szintje kedvező a magyar népességhez viszonyítva. A fiatal, gazdaságilag aktív csoportoknak és a diákoknak az országos átlagot jelentősen felülmúló aránya mindenképpen kedvező népesedési és gazdasági, de egészségügyi szempontból is Magyarország számára. (A mintában szereplők átlagéletkora 31 év, ami mintegy 10 évvel alacsonyabb, mint a magyar felnőtt népesség átlagéletkora.) Az azonos helyről érkezett migráns csoportokhoz tartozók jellegzetesen a gazdaságnak ugyanabban a szektorában helyezkednek el. Az elmúlt években jelentősen befolyásolták az ágazatonkénti eloszlást a gazdasági válság hatásai. A legtöbb migráns munkaválla-
ló szakmával rendelkezik, vagy felsőfokú végzettségű. Leginkább az értelmiségiek tudták Magyarországon megőrizni és átmenteni pozíciójukat és kivédeni a migrációs folyamatokra jellemző „leértékelődést”. A környező országokból érkezők többsége az iparban, építőiparban dolgozik. A kelet-ázsiaiak és törökök közül a legtöbben a szolgáltató szektorban dolgoznak, többségük vállalkozó. Az arabok körében kiegyenlített a vállalkozók és alkalmazottak aránya. A kínaiak és vietnámiak gazdasági szempontból egy úgynevezett „közvetítő kisebbséget” alkotnak. Az észak-amerikai és egyéb fejlett országokból érkezők jellemzően magas képzettséget igénylő, vezetői pozíciókat töltenek be. A fejlődő országokból származó migránsok alapvetően szintén magasan kvalifikált munkaköröket töltenek be. A szerb és ukrán állampolgárok zömében szakképzetlen egyszerű munkát végeznek, kisebb arányban szakképzettséget igénylő fizikai munkát. Az ázsiai migránsok túlnyomó része szolgáltatás jellegű tevékenységet folytat. A magasan képzett ázsiai munkavállalók jellemzően multinacionális cégek alkalmazottjaiként dolgoznak. A harmadik országból érkezett migránsok belső rétegzettsége, sokfélesége differenciált megközelítést igényel az egészségügy hozzáférhetősége, a szolgáltatások igénybevétele és a biztosítási kérdések vizsgálatánál is. II. Alkalmazott módszerek A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolja. A harmadik országokból érkezett migránsok egészségéről, a migránsok magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és ezek igénybevételéről készülő pontos leírás és elemzés érdekében a kutatás során több, egymást kiegészítő megközelítés alkalmazása vált szükségessé: – meglevő információk másodelemzése (szakirodalom, kutatások, statisztikai adatok); – szakértők és egészségügyi szolgáltatók megkérdezése (interjúk); – a célcsoport empirikus vizsgálata (interjúk, kérdőívek migránsokkal). 1. Másodelemzés A kutatás első szakasza a meglevő tanulmányok, kutatási eredmények, valamint a téma szempontjából releváns népesedés-statisztikai és egészségügyi adatok áttekintésén alapult. A harmadik országok állampolgárainak egészségi állapotáról, az általuk Magyarországon igénybevett egészségügyi szolgáltatásokról statisztikailag pontos
1 Demográfi Évkönyv KSH,2012 2 Statisztikai tükör 2012/17
16
øTInfo 2013. március
Migráció adatokkal, kifejezetten erre irányuló célzott kutatások nemigen állnak rendelkezésre. Tartalmaznak viszont erre vonatkozó információkat az OEP nyilvántartásai. További támpontot jelentenek a Panta Rhei Bt. korábbiakban ismertetett felmérései, egyetemi tanszékek és más kutatóhelyek vizsgálatai. 2. Szakértők és kulcsszemélyek megkérdezése A téma szempontjából mással nem pótolható, fontos módszer a szakértők megkérdezése. Szakértőnek tekintett minden olyan személy, akinek speciális tudása és rálátása van a témára. A kulcsszemélyek, szakértők csoportjai a következők: – a problémakör jogi szabályozásáért felelős szakpolitikusok és hivatalnokok; – egészségügyi és társadalombiztosítási tervezők és szakértők;
– a témában érintett kutatók, – orvos- és egészségügyi szakalkalmazott képzésben dolgozó és interkulturális kommunikáció-oktatók; – migránsokkal gyakran érintkező gyakorló orvosok és egészségügyi szakalkalmazottak – egészségügyi szakmai és civil szervezetek képviselői A szakértők, kulcsszemélyek körében 17 mélyinterjú készült. Az interjúkról írásos dokumentáció és hangfelvétel készült. Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!
Természetgyógyászati szakmacsoport
Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából Az almaecet gyógyhatásai, legenda vagy valóság? Az almaecet biológiai erjesztéssel, almából készülő, alacsonyabb savtartalmú ecetféle. Többek között ecetsav, tejsav, és citromsav található benne, valamint az emberi szervezet fehérjéinek felépítéséhez szükséges 20 aminosav közül 13. Egy kivételével – valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza. Ezenkívül B2-vitamin, B3-vitamin, B5-vitamin is fellelhető benne. A legfontosabb ásványi anyagok és nyomelemek többsége benne van, kiemelkedik közülük a kalcium, a foszfor, a magnézium, a vas, a szilícium és a cink. Az ecetet a gyógyítás területén már az ókorban is felhasználták. A rómaiak főként frissítő italként, gyógyszerként, tartósítószerként és ételízesítőként alkalmazták. A magyar népi gyógyászat is eredményesen felhasználta, például sebek fertőtlenítésére oly módon, hogy a kisebb sérüléseket ecettel öntötték le. A lázcsillapítás általánosan ismert, ma is használt módja az ecetes borogatás, vagy az ecetes zokni. Az ecetes inhalálás fejfájások csökkentésére, megfázásnál légút-felszabadítására kitűnő. Fertőtlenítő hatása miatt az ecet párologtatását influenzás időszakban a kínai orvosok is ajánlják. Az ecetet gyógynövénykészítményeknél kivonószerként és vivőanyagként alkalmazzuk. Az ilyen növényi kivonatok előnye, hogy hosszú ideig, minőségromlás nélkül eltarthatók. Azok is fogyaszthatják, akiknél az alkohol bevitele problémát jelenthet: várandósok, kisgyermekek, májbetegek, alkohol problémával küzdők és autóvezetők. Az ecet, a gyógyszerek hatását általában nem befolyásolja, pl. nyugtatók mellett is fogyaszt-
øTInfo 2013. március
ható. Bizonyos máj- és epe betegségeknél különösen előnyösek az ecetes kivonatok, hisz a beteg kívánja a savanyú ízt. A kínai gyógyászat tanai szerint a kellemesen savanykás íz táplálja a májat. Az ecet vízhajtó és köptető tulajdonsága is hasznára válik a gyógykészítményeknek, jól kiegészíti a gyógynövények hatását. Példának álljon itt egy recept! Torokfájás, megfázás, köhögés és asztma esetén használható, tüdőt melegítő, köptető hatású szer. Azonos mennyiségű, 1-1 súlyegységnyi, friss gyömbért, vöröshagymát, fokhagymát, tormát, csípős paprikát reszeljünk le! (Használhatunk chilit is, fele súlyegységnyit.) Tegyük egy nem túl széles üvegbe és öntsünk rá kétszeres mennyiségű almaecetet. 2 hétig áztatjuk, majd leszűrjük. Naponta 3x1 evőkanálnyit öntsünk 1 dl vízbe, és azt közvetlenül étkezés előtt igyuk meg! Az oldat étvágyjavító, emésztést segítő, emellett koleszterincsökkentő, értisztító hatású is. Ha étvágyjavítóként fogyasztjuk, akkor 15 perccel étkezés előtt, megfázásos betegségeknél, értisztításnál pedig közvetlenül étkezés előtt fogyasszuk! Magyarországon évtizedekkel ezelőtt dr. Czövek László állatorvos figyelt fel arra, hogy azokban a tehenészetekben, ahol almatörkölyt etetnek az állatokkal, kevesebb a megbetegedés. Czövek doktor munkásságának folytatói sokféle vizsgálatot és állatkísérletet végeztek. Az almaecettel kevert takarmány, illetve az itató vízhez kevert 1%-nyi, 5%-os almaecet hatását szarvasmarha, nyúl, baromfi, pulyka, fürj és liba állományokon vizsgálták. Bebizonyosodott, hogy az almaecet antioxidáns hatású. Magas nyomelem és vitamin tar-
17
Természetgyógyászati szakmacsoport talma miatt roboráló. Tökéletesíti a fehérje beépülést, csökkenti az összkoleszterin-szintet. Hatására magasabb a vérplazma vasredukciós képessége. Kevesebb megbetegedés fordul elő, szinte alig van gyógyszer- és vitaminköltség. Az ecet akadályozza a belekben a káros baktériumok megtelepedését, fogyasztásával az emésztőszervi betegségek nagy része megelőzhető. Javul az emésztés, ezáltal jobb a takarmányhasznosítás. Jobb az állatok étvágya, nő a napi súlygyarapodás is. Szebb lesz az állatok kültakarója: fényesebb a toll, jobb minőségű a bundájuk. Almaecet a természetgyógyászatban Kúraszerű belsőleges alkalmazáskor az általános javallat szerint 2 dl vizet és 1 evőkanál almaecetet kevés mézzel elkeverünk, majd reggel közvetlenül étkezés előtt fogyasztjuk, néhány hetes kúrában. A vegetáriánus táplálkozást folytatóknak a növényi fehérjék komplettálásához, a táplálék teljes értékűvé tételéhez ideális. Ideges, kimerült embereknek B-vitamin és ásványi anyagpótlást ad. Javítja a stressztűrő képességet. Az almaecetes itallal 3-4 hetes kúrát érdemes tartani. Nyugtatókkal is kombinálható, mivel semmilyen káros kölcsönhatásba nem lép velük. Az immunrendszer erősítésére gyermekeknek jó ízű gyógyital reggel egy pohárnyi, mézzel édesített almaecetes víz. Az érpályák tisztítását, védelmét, a vér koleszterinszintjének csökkentését is elősegíti a 4 hetes almaecet-kúra. Erre a célra egyébként nemcsak az almaecet, hanem a magas polifenol tartalmú vörösborecetek is ajánlhatók. Az almaecet roboráló, étvágyjavító hatású. Naponta 2-3 alkalommal, étkezés előtt fél órával kell fogyasztani a kevés mézzel ízesített italt annak, aki hízni, erősödni szeretne. Az almaecetet gyakran fogyókúra támogatására is felhasználják. Azt javaslom, inkább csak a fogyókúra kezdeténél, néhány napig használjuk, mivel vízhajtó és zsíroldó hatása ilyenkor még jól érvényesül. Hosszabbtávú alkalmazása nem célszerű, mert inkább a súlygyarapodást segíti elő. Akik mégis almaecet segítségével szeretnének fogyókúrázni, azok kevéssel étkezés után igyák az 1 dl vízből és 1 teáskanál almaecetből készült italt. Alkalmazása ne tartson tovább egy hétnél! Alkalmilag, belsőleg fogyasztva az almaecet a következő problémák kezelésre lehet megfelelő gyógymód: – Zsíros ételek után emésztést könnyítő, ilyenkor egy pohár vízhez 1 evőkanál ecetet kell önteni és édesítés nélkül meginni. – Hasmenés megelőzésére, ha az a meggyőződés alakul ki, hogy az étel nem volt teljesen friss, vagy eléggé tiszta. 1 pohár édesítetlen almaecetes vizet célszerű meginni. – Enyhébb bélfertőzések, gyomorrontás hasmenés esetén 2 dl vízhez tegyünk egy teáskanálnyi
18
almaecetet, és apró kortyokban fogyasztva 2-3 óra alatt igyuk meg. Néhány napig még fogyasszunk naponta 3-4 alkalommal 1 pohár ecetes vizet, több részre elosztva a teljes gyógyulás eléréséig. Az ecetet külsőleg is használhatjuk, bőrszépítésre, méregtelenítő, bőrnyugtató fürdőkhöz. A kád vizéhez 2-3 dl almaecetet öntünk, és 15 percig fürdőzünk benne. Kitűnő reuma ellen, fürdőben vagy borogatásként, ilyenkor 1 dl almaecetet tegyünk 1 liter vízhez. Az almaecet kúraszerű, belsőleges fogyasztása szintén csökkentheti a reumás panaszokat. Viszkető, korpás fejbőr ápolása, a korpásodás csökkentésére, hajmosás előtt 1 dl víz, és 4 evőkanál almacet keverékével kell bedörzsölni a fejbőrt. Ezt célszerű 30 percig a hajon hagyni. Hajmosás után, az öblítő vízhez 1-2 evőkanál almaecetet kell tenni. Az ecetes kezelés fényessé, életerőssé teszi a hajat. A festett haj színét stabilizálja, élénkíti. Bőrgombásodás megelőzésére és kezelésére is jó az almaecetes lábfürdő. Az erősen gombás területeket hígítatlan (~5%-os) almaecetbe mártott vattával töröljük át! Ha megszáradt, be kell púderezni, száraz repedező bőr esetén pedig gondosan be kell krémezni a területet! Izomgörcsök, ticek, izomrángások csökkentésére az almaecetes bedörzsölés, illetve az ezzel párhuzamosan fogyasztott almaecetes ital lehet alkalmas. Ecetek és az egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozásban helyet kellene, hogy kapjon a négy alapíz: az édes, a sós, a savanyú, a keserű, a csípőssel kiegészítve. Napjainkban táplálkozásunk sajnálatosan eltolódott a sós és az édes irányába. Pedig az emésztőrendszer épségének fenntartásához, a méregtelenítéshez, a jól működő emésztési folyamatokhoz a csípős, a keserű és a savanyú íz is szükséges. A mérsékelten savanyú javítja az emésztési folyamatokat, serkenti a nyálelválasztást, segíti az olajok, zsírok és a szénhidrátok feldolgozását, megkönnyíti a gyomor munkáját. A gyümölcsecetek elpusztítják a kórokozókat a tápcsatornában, ezáltal kevesebb erjedési folyamat játszódik le, ami a májra is jótékonyan hat. Ma, amikor az élelmiszerüzleteket szinte ellepik a jórészt szintetikus alapú üdítőitalok, meg kell fontolni, hogy az ecetet ne csak ételízesítőként (pl. főzelékekhez, salátakészítéshez) használjuk, hanem – a régi korokhoz hasonlóan – frissítő italként is fogyasszuk. Almaecet, méz és a mindennapi teaként iható gyógynövények kombinálásával kitűnő, természetes és egészséges üdítőitalok készíthetők. Fekete teához adva az almaecet kellemesen boros aromát ad anélkül, hogy italunk alkoholt tartalmazna. Nyáron nagy melegben pedig jobban oltja a szomjúságot, mint a víz. Érdemes kipróbálni! Kökény Mária, fitoterapeuta, reflexológus, életmódtanácsadó és- terapeuta
øTInfo 2013. március
Idegennyelvû cikkek
Health care workers must protect patients from influenza by taking the annual vaccine No right-thinking physician would ever knowingly harm a patient or fail to do some essential thing that would result in harm to a patient. This principle of medical practice is enshrined in the Latin dictum primum non nocere (first, do no harm). But when 55%–65% of physicians fail to take the annual seasonal influenza vaccine, they are exposing their patients to the risk of death from influenza. In Canada, the annual rate of influenza infection averages 5%–10% of the population; about 20 000 hospital admissions result, and between 4000 and 8000 deaths are attributed to influenza. Each season, 20% of health care workers get influenza, and 28%–59% of young healthy adults who get it have asymptomatic or subclinical infections. Some of them may shed virus up to a day before symptoms appear. It is time that all people who work in a health care institution be vaccinated. The benefits of vaccination in health care workers are clear. Efficacy rates are about 86% when the circulating strain and vaccine strain are well matched. There is less influenza (and mortality) among patients and staff and less time lost from work. An overview of 4 randomized trials showed a 5%–20% reduction in overall seasonal mortality in residents of chronic care institutions where staff vaccination rates were 51%–70% in intervention groups versus 3.5%–32% in control groups. Most patients in acute care hospitals are sicker than the ones in these studies and less able to resist a new infection or mount an immune response. Furthermore, a cost–benefit analysis from a health systems perspective found that for every US$1000 spent on vaccination of health care workers, US$1600 in costs was saved. Compulsory vaccination may be regarded as ethically questionable because it violates a person’s autonomy. But in the case of influenza vaccination, the autonomy of health care workers comes into conflict with the best interests of the patient. Patients should come first, and in similar situations they do already. For example, a surgeon infected with HIV or a hepatitis virus is not allowed to operate. Barriers to taking the annual vaccine include fear of getting sick or getting the flu from it, belief that the person “does not get the flu” or that the vaccine will not work, and belief that the vaccine has not been proven to protect patients. All of these reasons appear now to be untenable. The inactivated virus that is used cannot induce influenza. Adverse effects consist mainly of local reaction, low-grade fever and runny nose. Serious complications such as Guillain–Barré syndrome occur at a rate close to the background annual rate of 1 in 100 000, and strains with the potential to induce Guillain–Barré syndrome are generally avoided in creation of the vaccine.
øTInfo 2013. március
To justify compulsory vaccination, there must be an outbreak of serious illness; immunity levels must be low; the vaccine must be effective, safe and available; and vaccine uptake must be low. These conditions appear to be met for annual seasonal influenza. Exemptions could be granted for medical contraindications or for deeply held religious or philosophical convictions.
Campaigns and promotions have been attempted and have resulted in only a 22%–52% increase in vaccination rates. Compulsory programs for health care workers have resulted in participation rates above 95% in the leadership example of many Philadelphia teaching hospitals, as well as in a host of public and private American health care institutions. Public Health Ontario recently changed its guideline to recommend a mandatory program. The participation rate needs to be above 90% to prevent importation and to interrupt transmission within a hospital. Our schools have shown us the way. During measles outbreaks, access to schools has been successfully denied to non-vaccinated children and staff. The time has come for health care institutions to demand that all health care workers be vaccinated. Our patients’ lives depend on this change. CMAJ November 20, 2012 vol. 184 no. 17 First published October 29, 2012, doi: 10.1503/cmaj.121679, Ken Flegel, MDCM MSc
Hangmasszázs Peter Hess módszerével Radnai Zsuzsanna www.hangmasszazs.hu Tel.: +36-30/252-4049, e-mail:
[email protected] Forma: A Célcsoport: 2, 3, 4, 5, 6, 8, 11, 16, 20, 23, 25, 26, 32, 35, 37, 38, 40, 46, 50, 54, 57, 58, 59, 61, 62, 66 Időpont: változó, Továbbképzési pont: 37
19
Pályázatfigyelő
Pályázatok Fogyatékosok a társadalomban Kiíró: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Határidő: 2013. 06. 30. Pályázhat: hivatásos és amatőr fotósok. Székesfehérvár városa 2013-at ünnepi (jubileumi) évvé nyilvánította Szent István király halálának 975. és az 1938-as ünnepi országgyűlés 75. évfordulója alkalmából. A jubileumi évhez kapcsolódóan a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete „Fogyatékosok a társadalomban” címmel 2013 szeptemberében egy fotókiállítással egybekötött országos konferenciát szervez és fotópályázatot hirdet hivatásos és amatőr fotósok számára. A pályázat témaválasztása kötött. A konferencia és a fotókiállítás célja: bemutatni, hogyan alakult a fogyatékos emberek élete az elmúlt évszázadok során, hogyan jutottunk el az esélyegyenlőségi törvényhez, milyen ma a fogyatékos emberek élete Magyarországon és Európában. Kérjük, hogy a pályázók a vizualitás, a látvány e fontos eszközével még jobban hívják fel a nagyközönség figyelmét a különböző fogyatékossággal élő emberekre és családjaikra, mutassák meg milyen lehetőségeik vannak nálunk Magyarországon vagy Európa más országaiban. A pályázók a fogyatékos emberek képi ábrázolásával jól és gyorsan értelmezhető módon próbálják bemutatni a bennük rejlő értékeket, illetve az alkotások erejével legyenek képesek felhívni a figyelmet a fogyatékos-
sággal élő emberek helyzetére, életére, lehetőségeikre. Műveikkel segítsenek a megismerésben, az elfogadásban, az előítéletek lebontásában és az irántuk érzett szolidaritás erősítésében, egyúttal ösztönözzenek az értük való cselekvésre. A pályázat feltételei: – Minden pályázó maximum 4 alkotással pályázhat. (Az összesen 5 képből álló sorozat például egynek számít, de ezt a beküldéskor feltétlenül jelezni kell!) – A képeket a megszokott, minimum 24 cm-es oldalméretben és a kép méreteit meghaladó minimum 5 cm-es oldalkeretet is tartalmazó fekete kartonra rögzítve, kiállításra kész állapotban kérjük leadni. – A beküldött képeket zsűri értékeli. Az ő javaslatuk alapján a kiíró szerv képviselői döntenek a díjakról. – A képek hátulján fel kell tüntetni az alkotó nevét, ha van, a kép címét, és ha lehet, hogy hol készült a felvétel. – A képek leadási határideje: 2013. június 30. – A pályamunkák postán is beküldhetők a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete 8000 Székesfehérvár, Erzsébet u. 20. címre, vagy 2013 június 20–30. között személyesen is átadhatók hétköznapokon 9 és 16 óra között az egyesület fenti című irodájában, mely a Viktória központ épületében található. (Bejárat a Lövölde útról nyíló ún. garázssorról.) – A legjobb 50 alkotást 2013 szeptemberében Székesfehérváron a Viktória Rehabilitációs Központban tartandó országos konferencia keretében egy kiállításon mutatjuk be és a díjak átadására is ugyanekkor kerül majd sor. http://www.meosz.hu/
ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság folyóirata Főszerkesztő: Rauh Edit Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Tel.: 06-1/429-4097/154 Fax: 06-1/338-3944 e-mail:
[email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám) Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549 Nyomta: Duna-Mix Kft. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0816-04 • FAT akkreditációs lajstromszám: AL-0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint
20
øTInfo 2013. március
