TANTÁRGYLEÍRÁS. Ábrázoló geometria

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Ábrázoló geometria VKO1009 5 3 2+0 Kollokvium Dr. Kovács Zoltán, főiskolai tanár MI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A félév során két nagyobb fejezetet kell a hallgatóknak elsajátítaniuk: a klasszikus ábrázoló geometriai leképezéseket, valamint a görbe és felületmodellezés alapjait. A hallgatók ismerjék meg a tér síkra történő különböző klasszikus leképezéseit, különös tekintettel a komputergrafikai alkalmazások igényeire. A számítógépi alkalmazás megköveteli, hogy a klasszikus ábrázoló geometria néhány fontos fejezetét analitikus geometriai megközelítéssel fejtsük ki. A tantárgy egészítse ki a térről szerzett ismereteket, általánosítsa, modellezze és ábrázolja ezeket a különböző ábrázolási rendszerek logikája szerint. Fejlessze a térszemléletet és biztosítsa a térgeometriai absztrakciók gyakorlati alkalmazását. A tantárgy célja kiindulni és haladni a geometriából a geometriával a legmagasabb szintű ábrázolás, a művészet felé 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az ábrázoló geometria szintetikus és analitikus módszerei: vetítések és analitikus geometriájuk, ortogonális és ferde axonometria, centrális projekció, centrál-axonometria. Görbék és felületek modellezése. Poliéderek reprezentációja. A geometria és a geometriai ábrázolás kialakulásának története. Térgeometriai alapfogalmak geometriai ábrázolás. A Monge-féle ábrázolási rendszer. Térelemek ábrázolása merőleges vetítéssel két egymásra merőleges képsíkon; a pont, az egyenes, a sík ábrázolása. A transzformáció. Síkok és egyenesek metszése. Metszetek és áthatások, árnyékszerkesztés. Perspektív ábrázolás direkt és indirekt módszerekkel. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bácsó Sándor, Hoffmann Miklós: Fejezetek a geometriából. EKF Liceum Kiadó. 2. Juhász Imre: Számítógépi geometria és grafika. Miskolci Egyetemi Kiadó, 1993. 3. Kurusa Árpád, Szemők Árpád: A számítógépes ábrázoló geometria alapjai. Polygon, 1999.


Alkotás I. VKO1014 1 6 0+6 gyakorlati jegy Tarnóczi József, főiskolai tanársegéd RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A legalapvetőbb festészeti eljárások és képalakítási lehetőségek megismerésével és gyakorlati alkalmazásával olyan jártasságokat, készségeket és képességeket kialakítani, és ismereteket átadni, amelyek alkalmassá teszik a hallgatót a festői nyelv és a vizuális gondolkozás főbb elemeinek alkotó alkalmazására. További célunk hozzásegíteni a hallgatót a jelen és a múlt festői problémavilágának értő befogadásához, a műfaji és a formai sajátosságok közötti eligazodáshoz. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A festői nyelv elemeinek analízise, értelmezése koncentrálva az alakítás-kifejezés sajátosságaira konkrét, gyakorlati feladatok megvalósításán és műelemzéseken keresztül. A szín és a fény, a szín és a tér, a szín és a festékanyag bonyolult és sokrétű kapcsolatai. Anyaghasználat. A tárgy és a festői forma viszonya. Közvetlen vizuális élmények feldolgozása, sík és térproblémák kompozíciós elemzése. Témáktól függő kompozíciós problémák (csendélet, portré, figura, interieur, táj stb.) és a feldolgozás folyamatai. Az egyszerűbb festészeti eljárások, (pasztell, akvarell, tempera és vegyes technikák) megismerése, gyakorlati alkalmazása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A képzőművészet iskolája I-II., Bp. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1978. Kurth Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, Bp. Balassi K. – M. K. F., 1992. Johannes Itten: A színek művészete, Bp. Corvina, 1972. René Berger: A festészet felfedezése I-II., Bp. Gondolat, 1984. Molnár Sándor: A festészet tanítása, Magyar Képzőművészeti Egyetem-Semmelweis Kiadó, Bp. 2008.


Alkotás II. VKO1016 2 5 0+5 gyakorlati jegy VKO1014 Dr. Ferenczy Zsolt DLA, főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A korábbi rajzi tapasztalatokra építve lehetőséget kell teremteni arra, hogy a hallgatók ismeretei elmélyüljenek a képzőművészet kifejezési lehetőségeivel kapcsolatban, hogy az órai és az önálló feladatok elvégzése során képesek legyenek feltárni és alkotó módon alkalmazni ezen összefüggéseket saját munkáikban. Szükséges, hogy további stúdiumok során tisztázzák a képi, rajzi építkezés törvényeit, a kompozíciós problémákat. Fontos a kifejezés alapelemeinek tanulmányozása, valamint ezzel párhuzamosan újabb technikai lehetőségek megismerése (színes megoldások, kollázsok stb.). 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az ábrázolás problémakörei közül a figura kiemelt elemzése kompozíciós igénnyel, funkcionális ábrázolási, kifejezési tartalmakkal. Az alakzat-forma-figura-motívum tartalmi értelmezése. A figura, mint téri elem, a figura mint képi elem, a figura mint motívum a kompozícióban, a különböző ábrázolási rendszerekben. A célirányos kifejező formaalkalmazás alkotói folyamatának segítése. Az ábrázolást hordozó sík kifejezési lehetőségeinek kompozíciós elemzése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A képzőművészet iskolája, I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest Barcsay Jenő: Művészeti anatómia Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest Kőnig Frigyes, Funták Gyula: Művészeti a natómia és geometria Semmelweis Kiadó Bp. 2005 Kepes Gy.: A látás nyelve Bp. 1974.


Alkotás III. VKO1020 3 4 0+4 gyakorlati jegy VKO1016 Dr. Szabó Attila Sándor, főiskolai adjunktus RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A grafikai technikák és anyagok alapvető tulajdonságainak megismertetésével és gyakorlati alkalmazásával olyan ismereteket nyújtani, amelyek alkalmassá teszik a hallgatókat a tágabb értelemben vett grafika világában való eligazodásra 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A grafika történeti, művészettörténeti áttekintése. A grafika szűkebb és tágabb értelmezési lehetősége. A különböző grafikai technikák kialakulása, változásai az adott korral való összefüggésben. Anyagok, eszközök, gépek, műhelyek. A grafikai lap formai ismérvei, szabályok. A nyomóformák, a műhelymunka, a nyomtatás. Monotípia, papírmetszet, kollázs dúcok, linómetszet, hidegtű, rézkarc, rézmetszet. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabados Árpád: Metszés és nyomtatás, 1976. Maurer Dóra: Rézmetszet, rézkarc, 1976. Bogomolnij, N.J.-Csebikin, A.V.: A rézkarc technikája, 1985. Sotriffer, Kristian: A fametszettől a kőrajzig, 1968. Sárközi Róbert: A grafikai technikák, 1997.


Alkotás IV. VKO1022 4 3 0+3 gyakorlati jegy VKO1020 Dr. Szabó Attila Sándor, főiskolai adjunktus RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy keretében alapvető plasztikai alakítási módok és technikák megismerésével és gyakorlati alkalmazásával olyan jártasságokat, készségeket és képességeket kialakítani, amelyek alkalmassá teszik a hallgatót a klasszikus és a modern plasztika műfaji és formai sajátosságai közötti eligazodásra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A plasztikai formanyelv, alakítás-kifejezés sajátosságai. A tér és a tömeg, a plasztikai kompozíció térszervező tulajdonságai. A szobrászi alakítás „fejlődése”, az anyag kezelése. Domború és homorú formák, a pozitív és a negatív. A fény és az árnyék szerepe a plasztikában. Az arányok, a proportionáltság, mint szobrászi probléma. Néhány egyszerű szobrászati technológia megismerése és gyakorlása: mintázás agyagban, plasztilinben; gipszöntés. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Romei – Gaudenzi: A szobrászat az ókortól napjainkig, Bp., Cicero, 1996. Herbert Read: A modern szobrászat, Bp., Corvina, l97l. Fekete Tamás: Szobrászat (Műhelytitkok sorozat), Bp., Corvina, l982. A képzőművészet iskolája I és II. kötet/sajtó alá rend. Solymár István/, Bp., l976. Moholy –Nagy László: Az anyagtól az építészetig, Bp., Corvina, l968


Alkotás V. VKO1023 5 5 0+5 gyakorlati jegy VKO1022 Lukács Gábor főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A festészet alapvető anyag és eszközismereteinek elsajátítása. Önálló kompozíciós problémák konzultálása és feldolgozása a táblakép és az egyéb festészeti műfajok területén 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A festészet alapjai: hordozók, alapok, alapozások, festékanyagok, pigmentek, kötőanyagok. Oldószerek, eszközök (ecset, festőkés, rongy stb.) sokoldalú használata. Felületképzések (textúra, faktúra) és a nyomhagyás különböző lehetőségei (fröcskölt, öntött, csurgatott, roncsolt) valamint a tudatos és a véletlen anyagmozgások megismerése és kontrolálása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Képzőművészet iskolája I-II. Kurth Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, Bp. Balassi K. – M. K. F., 1992. René Berger: A festészet felfedezése – Gondolat 1973


Alkotás VI. VKO1025 6 6 0+6 gyakorlati jegy VKO1023 Dr. Ferenczy Zsolt DLA, főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az önálló képi, plasztikai gondolkodásmód megteremtése. Megfigyelés, elemzés, inspiráció, ötlet, képalkotás, ítéletalkotás. Kifejezés. Önálló formanyelv megteremtése. 2D, 3D és multimédiás alkotások létrehozása. A tantárgy keretében a legfontosabb festészeti, grafikai, plasztikai, multimédiás technikák elsajátítása, amelyek alkalmassá teszik a hallgatót a képi, plasztikai, téri alakítás műfaji és formai sajátosságai közötti eligazodásra. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A választott műfajban, technikában önálló alkotás létrehozása. A választott technika sajátosságai, története, kimagasló mestereinek tanulmányozása. A technikában rejlő lehetőségek kibontása, kísérletezések új módszerekkel, új anyagokkal. A jelenkor technikai lehetőségeinek bevonása az alkotói folyamatba. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A képzőművészet iskolája I-II., Bp. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1978. Kurth Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, Bp. Balassi K. – M. K. F., 1992. René Berger: A festészet felfedezése – Gondolat 1973 Werner Hoffman: A modern művészet alapjai – Corvina 1974


Alkotás VII. VKO2006 7 6 0+6 gyakorlati jegy VKO1025 Szepessy Béla István RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A saját művészi projekt megvalósításával a kreatív alkotó gondolkodásra való törekvés. A különféle megvalósítási lehetőségek végigjárásával az ítéletalkotás képességének fejlesztése. A különféle történeti korokban és kultúrákban feltárt analógiák segítségével a nyitott gondolkodásra való irányulás, a tolerancia az eltérő, más kultúrák, kifejezésmódok elfogadása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A saját művészi projekt megtervezése, analógiák és másféle megközelítések feltárása. A vázlatok és a kísérletek szerepe a művészi folyamatban. Következetes alkotómunka a vázlatoktól az elkészült műig, valamint a hozzávezető út dokumentálása és az alkotás magas szintű prezentációja. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A képzőművészet iskolája I-II., Bp. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1978. Kurth Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, Bp. Balassi K. – M. K. F., 1992. Johannes Itten: A színek művészete, Bp. Corvina, 1972. René Berger: A festészet felfedezése I-II., Bp. Gondolat, 1984. Kepes György: A látás nyelve, Bp. Gondolat, 1979.


Alkotás VIII. VKO2101 8 7 0+7 gyakorlati jegy VKO2006 Dr. Gaul Emil RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A félév célja egy projekt, mestermunka önálló megalkotása, meghatározott munkaterv szerint. A hallgató legyen képes a vizuális nyelv tudatos alkalmazására és önálló vizuális ítéletalkotásra, alkotási tevékenységre, a kiválasztott feladat következetes végrehajtására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Önálló problémafelvetés és egyéni program célzott kialakítása. Munkanapló (vizuális és verbális) folyamatos vezetése (munkaprogram, a módszerek tisztázása, az alkotási folyamat tudatosítása). Konkrét művek, sorozat létrehozása, önreprezentáció. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Pernecky Géza: Korszak mint műalkotás Kurth Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, Bp. Balassi K. – M. K. F., 1992. Leonardo Da Vinci: Tractato della pictura Kazimir Malevics: Tárgy nélküli világ Kállai Ernő: Új magyar piktúra (Gondolat, 1990)


Művészetszociológia VKO2001 2 3 2+0 Kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A művészetszociológia, mint a szociológia partikuláris szegmense. Az általános szociológiai metodikák konvertálhatóságának a kérdései. Az alkotók, művészek attitűdjének mérése. A befogadói magatartás tesztelése. A kreativitás társadalmi összefüggései. Művészet és kreativitás. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A szociológia általánosítható, mivel tipikusnak tekinthető attitűdje (méréses módszerek, tesztek, nyílt kérdőívek, interjúk). Mauss, Mead, Weber kutatásainak releváns hozadéka. Adorno és Althusser világképe. A komplexitás-preferencia aktuális kérdései. Beállítódás és műértékelés (a grúz-uznadze-i iskola tanulságai). A művészeti késztetés és késztetettség konzisztens értelmezései: Püthagorasz, Leibniz, Baumgarten. Kant és Hegel fordulata. A Lukács féle (Lenin és Pavlov nyomvonalán haladó) befogadás-teória bemutatása. Az ifjú Lukács heidelbergi próbálkozása (az a polémia, amelyet Kanttal és Dilthey-jel folytatott). A pszichoanalikus vonulat tanulságai (Freud, Jung). A konitív szemlélet színrelépését elősegítő iskolák: Caudewell, Vigotszkij teorámái. Művészetpszichológia és etológia (Lorenz, Sebeok, Grastyán, Csányi). Snow két kultúra teóriájának argumentumai. A modern- és a posztmodern kor eltérő paradigmái. Valóságos és vélt szükségletek dichotómiája; a divat, a polgárpukkasztás, az értékek parmenens átértékelésnek a folyamata. Művészeti etalonok/művészeti szabadság. A műalkotások elsajátításának szintjei, jellemzői. Igény és kényszer. Művészi és/vagy hétköznapi kreativitás. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): - Művészetszociológia (Szerk.: Józsa P.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó: Budapest 1978. - Umberto, E.: Hat séta a fikció erdejében Európa Könyvkiadó: Budapest l995. - Az esztétika vége – avagy se vége, se hossza Válogatta, előszavát írta: Bacsó P. Ikon Kiadó, ELTE Esztétikai Tanszék: Budapest 1995. - Martin Schuster: Művészetlélektan Panem Kiadó: Budapest 2005.


Művészettörténet I. VKO1004 1 3 2+0 kollokvium Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Bevezetésként a tantárgy tisztázza, elmélyíti a művészettörténet alapvető kérdésköreit, a művészettel kapcsolatos általános alapfogalmakat és áttekinti a műalkotások elemzéséhez szükséges alapvető módszereket. Ezzel párhuzamosan négy egymásra épülő félév során a hallgatók behatóbban megismerik az egyetemes és a magyar művészettörténet egyes korszakaiban aktuálissá vált formai kérdéseket és azokat a szemléletbeli változásokat, melyek a művészeti alkotások formai és tartalmi változásait indukálták. Továbbá építészeti és képzőművészeti alapismeretek megalapozása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az ábrázoló művészetek kialakulása: A paleolitikum, neolitikum és kifejezésformáik, a megalitikus kultúrák. Neolitikus kultúrák művészete és bronzkori emlékek Magyarországon. Az egyiptomi építészet, festészet és szobrászat, Mezopotámia művészete. A krétai, a trójai, mükénéi, főniciai, hettita műveltség. Az archaikus, a klasszikus görög művészet, a hellenizmus. A Római Birodalom és a római provinciák művészete, római kori emlékek Magyarországon. A korakeresztény művészet. Bizánci művészet. A népvándorláskori és a preromán művészet. A honfoglaló magyarság és az államalapítás korának művészete. Építészeti alkotások elemzése: térfűzés, tömegalakítás, oszloprendek. Statikus és dinamikus terek. Az eszményi tér. Festészeti és szobrászati alkotások elemzése. A vonal, a szín, a forma, az arányok, a szerkezet, kompozíció. Az anyagszerűség. A tér-mozgásábrázolás. A ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A művészet kezdetei (Aradi N. szerk.). Corvina, Budapest 1995 Castiglione László: Római művészet. Corvina, Budapest, 1971 A korai középkor (Aradi N. szerk.). Budapest 1988 Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Budapest 1980 Galavics G. – Marosi E. – Mikó Á. – Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest 2001


Művészettörténet II. VKO1005 2 3 2+0 kollokvium VKO1004 Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy célja, hogy az előző félévben áttekintett alapfogalmak, módszerek alkalmazásával az egyes művelődéstörténeti korszakok főbb alkotásainak értelmezése, elemzése révén a hallgatók árnyaltabb műelemzési, értelmezési készségek elméleti elsajátításával képesek legyenek a későbbiekben megismert műcsoportok önálló feldolgozására. A középkortól a manierizmusig terjedő időszak művészetének bemutatásán keresztül komplex látásmód kialakítása, mely az adott időszak művészeti megnyilvánulásait a kultúrtörténeti, történelmi, társadalmi, gazdasági közegbe helyezve segít értelmezésükben. Továbbá építészeti és képzőművészeti alapismeretek elmélyítése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A román kor építészete, szobrászata és festészete Európában és Magyarországon. Épülettípusok. A gótika építészete, szobrászata és festészete. Az önálló szobrászat megjelenése. A szárnyasolrárok. Ikonográfiai kérdések. A kora reneszánsz /ducento, trecento, / Itáliában. Giotto és köre szemléletváltása. A perspektíva, mint szimbolikus forma. A quattrocento építészete és szobrászata, festészete, legfontosabb problémái és legjelesebb alkotói. Az érett reneszánsz ésa manierizmus. A művészet Magyarországon a Hunyadiak és a Jagellók korában. A kései reneszánsz a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben. Építészeti kérdések: alaprajz, tömegképzés, tér- és homlokzat alakítás, boltozati formák újításai. Képzőművészeti és iparművészeti sajátosságok a vizsgált időszakban. A forma – tartalom – funkció kérdése. Anyagok, technikák. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Budapest 1980 A korai középkor (Aradi N. szerk.). Corvina, Budapest 1988 Marosi E.: A középkor művészete I. (1000-1250); II. 1250-1500. Budapest 1996 és 1997 Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz. Corvina, Budapest 1982 Galavics G. – Marosi E. – Mikó Á. – Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest 2001


Művészettörténet III. VKO1006 3 3 2+0 kollokvium VKO1005 Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A XVII–XVIII. század utolsó nagy egységes korstílusainak és jeles alkotóinak bemutatása, a XIX. század első felének meghatározó stílusainak, irányzatainak áttekintése, a művészi egyéniség egyre növekvő szerepének, a korszak és a műalkotás egymást feltételező viszonylatainak megismerése, a technikai fejlődés és a művészi kifejezésmód változásaira való utalásokkal. Továbbá: a műalkotás és a néző viszonya, a műalkotás hatásmechanizmusa. A képzőművészeti stílus problémája. A leírás, a formaelemzés és tartalomértelmezés lehetőségei. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A barokk építészetének alapvető épülettípusai, a tömegformálás, a térhasználat, a homlokzatalakítás legjellemzőbb jegyei. A barokk festészet és szobrászat régi és új műfajai, témái, stílusváltozatai, legjelesebb európai és magyarországi alkotói. Az egyetemes és a magyarországi klasszicizmus és romantika építészete, szobrászata, festészete. A realizmus. Az ikonológia, ikonográfia, szemiotika, kulturális antropológia eredményei az alkotások megismerésének többrétegű lehetőségének szolgálatában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Budapest 1980 Galavics G. – Marosi E. – Mikó Á. – Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest 2001 Beke- Gábor – Prakfalvi – Sisa – Szabó: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest 2002. Kelényi Gy.: A barokk művészete. Budapest 1985 A rokokótól 1900-ig. A századvég és a századelő. (Aradi N. szerk). Budapest 1989


Művészettörténet IV. VKO1007 4 3 2+0 kollokvium VKO1006 Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy az izmusok, kifejezésformák sokféleségében megmutassa az egyetemes, állandó értékeket. Rámutasson arra, hogy az esztétikum a formai sokrétűségben éppúgy megjelenhet, mint a viszonylagos állandóságban. Tisztázza az időszak alapvető irányzatainak törekvéseit, megismertesse a hallgatót a legjelesebb alkotók tevékenységével. A hallgatók biztonságos tudásalapra szert téve, jártasság és készség szinten igazodjanak el: a művészetek történeti rendjében, a különböző korok stílusismeretében, különlegesen: a kortárs irányzatok ismeretében ill. ezek alkotó felhasználási módjaiban. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A XIX. század második felének irányzatai: A plein air és az impresszionizmus. A posztimpresszionizmus. A pointillizmus. A nazarénusok. A preraffaeliták. A szimbolizmus és a szecesszió művészete. XX. század első évtizedeinek izmusai. A Fauves csoport. A német expresszionizmus. A futurizmus, kubizmus. A dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus. A Bauhaus művészete és hatása a XX. századi művészetre. A szürrealizmus. A XX. század építészete. Az absztrakt expresszionizmus. A XX. század szobrászata. Pop Art és rokonjelenségek, tudományos és technicista irányzatok, konceptualizmus és rokon jelenségek, eseményművészetek, posztmodern tendenciák. A hatvanas-hetvenes évek irányzatai. Magyarországi művészet a XX. század első felében. Magyarországi művészet a század második felében. Kortárs egyetemes és magyar művészet. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Budapest 1980 Carvalho – Munos: A huszadik század (A művészet története). Budapest 2001 Nérai – Martinez - Stals – Montaner: A legújabb irányzatok. (A művészet története). Budapest 2001 Beke- Gábor – Prakfalvi – Sisa – Szabó: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest 2002. L. Menyhért László: Képzőművészeti irányzatok a XX. század második felében. Nyíregyháza 1997


Néprajz-antropológia VKO1002 4 3 2+0 kollokvium Lukács Gábor főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A szaktárgyi képzésben el kell érni, hogy a hallgatók elsajátítsák a szakhoz kapcsolódó tudományok alapjait, nyerjenek bepillantást a szaktudományi témák igényes, elmélyült feldolgozásába, sajátítsák el az önálló ismeretszerzés módszereit, nyerjenek ösztönzést az önálló kutatómunkára. A tárgyi népművészet alapjainak megismerése után a szellemi értékek feltárása a jelentősebb területek érintésével. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A népművészet tárgyi, szellemi alkotásai és ezek történelmi, tartalmi, esztétikai jellemzői, az anyag- forma- funkció néprajzi tárgyakban kifejeződő, sajátos egysége. A néphagyomány helye korunkban. A népművészet eredete, megjelenési formái. A népművészet általános jegyei, formatana, jelrendszere, jelentéstartalma és esztétikai értékrendje. A magyar népművészet műfajonkénti tájegységei. A műfajok kölcsönhatásai. A népszokások és a tárgyi anyag kapcsolata. Kézműves mesterségek, technikák. Népművészetünk kapcsolata a környező népek művészetével. A képzőművészethez való viszonya, kapcsolódási pontjai. Az urbanizáció hatása a népművészetre, népies művészetre. Népszokások. Kalendáris szokások. Néphit. (Világkép; tér és idő; természet; természetfeletti lények; természeti lények; emberi világ démonikus lényei; átmeneti lények.) Születés és kisgyermekkor szokásai. (Születésszabályozás; szülés /gyerekágy/; keresztelő). Házasságkötés szokásai. (Befolyásoló tényezők; előkészítés; párválasztás.) Temetkezési szokások. (Halálkép és kultúra; előjelek, jóslatok; előkészítés; gyász; temetők kultúrája.) A jelentősebb népművészeti kiállítások megtekintése, népművészeti események figyelemmel kísérése, szakfolyóiratok, új kiadványok megismerése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): - Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete I-II. Akadémiai Kiadó Bp. 1981. - Magyar néprajz megjelent kötetei Akadémiai Kiadó Bp. 1990. - Népművészeti kiadványok, albumok


Rajzi stúdium I. VKO1000 1 4 0+4 gyakorlati jegy Lukács Gábor, főiskolai docens VK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy keretében, az órai és az önálló feladatok megoldása során a hallgató váljon képessé a tér és az abban elhelyezkedő téri formák önálló értékelésére, látványszerű ábrázolására, a látszati kép összefüggéseinek, törvényszerűségeinek értelmezésére és belátására, a szabadkézi rajzban való hiteles és indokolható alkalmazására. Szerezzen egyre biztosabb alapokat a térábrázolási konveciók alkalmazása, valamint a megismert rajzeszközök használata terén. Cél a megfigyelési készség, az arány- és formaérzék fejlesztése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tér és az abban elhelyezkedő szabályos és szabálytalan téri formák, téri alakzatok látszati képe, a valóság és a látvány összevetése. A tér és a forma elemzése, a tér képi, rajzi értelme-zésének különböző lehetőségei, korszakai. Formaelemzés, formaértelmezés, szerkezet. A perspektíva kiemelt szerepe és jelentősége az ábrázolásban. A centrális projekció alapelvei, törvényei. Testcsoport ábrázolása, perspektivikus látványelemzés, csendéletek feldolgozása. A látvány egyéb összefüggéseinek (fény-árnyék viszonyok, tónus, tömeg, plaszticitás) elemzése és rajzi megvalósítása az anyagok, eszközök (grafit, pitt, szén, tus, papír) sokrétű és érzékeny használatán keresztül kompozíciós igénnyel (az adott helyzet, nézet, arány, ritmus stb. figyelembevételével). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Barcsay Jenő (é.n.): Ember és drapéria, Corvina Kiadó, Budapest Kepes György (1944, 1979): A látás nyelve. Gondolat Kiadó, Budapest Sebők Zoltán (1987): Az új művészet fogalomtára. Újvidék Leonardo da Vinci (2005): A festészetről. Lectum kiadó.


Rajzi stúdium II. VKO1001 3 2 0+2 gyakorlati jegy VKO1000 Tarnóczi József, főiskolai tanársegéd VK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók az emberi test tanulmányozása során sajátítsák el az arányok, a proporcionáltság és a szerkezet legfontosabb törvényszerűségeit. A megszerzett ismereteket felhasználva legyenek képesek arányosan és pontosan fogalmazni a képi ábrázolás figuratív területein, de fontos, hogy az ismeretek, összefüggések, problémák általánosításával a legkülönfélébb területeken is készek legyenek az arány, a mozgás, a funkció és a szerkezet problémáinak átfogó értékelésére, elemzésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az anatómiai ismeretek rajzi stúdiumok során való elsajátítása, szerkezeti és funkcionális elemzések. Az emberi test általános szerkezeti törvényszerűségei, statikai törvények. Az egyensúly. A csont- és izomrendszer felépítésének, összefüggéseinek rajzi elemzése. Az arány és arányosság kérdései. A fej legjellemzőbb szerkezeti összefüggései. Mozgás és funkció kiemelt tanulmányozása. Az emberi test formaelemzése művészi megfogalmazásban, a már meg-ismert anyagok, eszközök sokrétű felhasználásán keresztül. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Barcsay Jenő: Művészeti anatómia, Bp. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1953. Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Bp. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Kőnig Frigyes, Funták Gyula: Művészeti anatómia és geometria Semmelweis Kiadó Bp. 2005 Szalay Zoltán: A kockától az aktig, Bp. Corvina, 1974. Dr. Fehér György, Szunyoghy András: Az ember művészeti anatómiája, Bp. Kossuth Kiadó, 1999.


Rajzi stúdium III. VKO1015 5 2 0+2 gyakorlati jegy VKO1001 Dr. Ferenczy Zsolt DLA, főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tananyag sokoldalúságán keresztül bővíteni és rendezni a hallgatók művészetről, a vizuális nyelvi lehetőségekről szerzett tapasztalatait, fejleszteni művészeti értékszemléletüket. Lehetőséget kell teremteni saját, önálló problémafelvetésekre a tárgyban korábban már feldolgozott témakörökkel kapcsolatban. Kompozíciók tervezése az ötlettől a kivitelezésig, kompozíciók tervezése adott feltételekkel. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Önálló problémafelvetés látványépítéssel, a probléma rögzítése és feldolgozása a már előzőekben megismert módon. A kifejező elemek hatástényezőinek vizsgálata, elemzése a saját terveken, kompozíciókon. Különböző ábrázolásmódok, ábrázolási konveciók szabad alkalmazása a rajzi, képi kifejezés érdekében. A szubjektum szerepe a használni kívánt anyagok, eszközök, nyelvi alapelemek kiválasztásában, az egyéniség, az egyéni előadásmód kérdései. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A képzőművészet iskolája, I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest Barcsay Jenő: Művészeti anatómia Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest Kőnig Frigyes, Funták Gyula: Művészeti anatómia és geometria Semmelweis Kiadó Bp. 2005 Kepes Gy.: A látás nyelve Bp. 1974.


Rajzi stúdium IV. VKO2103 7 4 0+4 gyakorlati jegy VKO1015 Dr. Szabó Attila Sándor, főiskolai adjunktus RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A képzőművészet technikai részterületének elemzése, a szakszerűség tudatos alkalmazása. A tantárgy az egyedi és sokszorosító grafikában használható anyagok, eszközök megismertetése révén segít eligazodni a képgrafika világának legfontosabb területein. Célunk az, hogy a hallgatók az elsajátított technikákat magas szinten tudják alkalmazni az általános iskolai oktatásban és az önálló alkotó tevékenységükben. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tradicionális grafikai technikák elsajátítása. Magas, mély és síknyomás. Egyedi rajz és sokszorosított grafika. Vázlat és a mű viszonyának vizsgálata. A jelentősebb műhelyek és mesterek bemutatása. A grafika történeti, művészettörténeti áttekintése. A grafika szűkebb és tágabb értelmezési lehetősége. A különböző grafikai technikák kialakulása, változásai az adott korral való összefüggésben. Anyagok, eszközök, gépek, műhelyek. A grafikai lap formai ismérvei, szabályok. A nyomóformák, a műhelymunka, a nyomtatás. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): A képzőművészet iskolája I-II., Bp. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1978. Ales Krejca: A művészi grafika technikái. Bogomolníj-Csebikin: A rézkarc története Szabó László: Kortársunk a grafika Mauer Dóra: A rézmetszésről


Számítógépes ismeret I. VKO1021 2 2 0+2 Gyakorlati jegy Balogh Zsolt Péter főiskolai adjunktus RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgató a látvány leképezésének manuális megoldásai mellett, a tér és a környezet megismerésére, értelmezésére, leképezésére elektronikus és digitális úton is képes legyen. Gyakorlati jártasságokat szerezzenek az új technikai médiumok használatában, amelyek segítésével képessé vállnak a digitális világban való eligazodásra. Megismerjék az alapvető hardvereket és szoftvereket. Ismerjék legfontosabb operációs rendszereket. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A rögzítési, ábrázolási rendszerek megismerése és alkalmazása gyakorlati feladatok és elektronikus, digitális technikák segítségével, a vizuális nyelv alapelemeinek, viszonyainak és kontextusának vizsgálatára épülő stúdiumokkal. A legfontosabb pixelgrafikus és vektorgrafikus képalkotási módszerek, programok megismerése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Interneten fellelhető és onnan szabadon letölthető segédanyagok a következő programokhoz:  Office 2000  Photoshop Biblia  Macromedia Flash Biblia  Coreldraw  Dreamweaver


Számítógépes ismeret II. VKO1024 4 2 0+2 Gyakorlati jegy VKO1021 Dr. Szabó Attila Sándor főiskolai adjunktus RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: E tantárgy célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a grafika alkalmazott területeibe, megismerkedjenek a tipográfia történetével, elemeivel, és alkalmazni tudják azt a gyakorlatban, digitális és manuális területen egyaránt. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az írás kialakulása, története, egyes betűcsaládok, típusok áttekintése, főbb jellegzetességeik. A betűk anatómiája, az olvashatóság. Az alkalmazott betűművészet. Az ornamentika. Betűszerkesztés. A kalligrafikus írás. Példák, variációk, lehetőségek, eszközök. Adott szöveg megtervezése, „megírása”. Betűtípusok rendszerezése. Betű és grafika kölcsönhatása. A betű, mint „eredendően szép forma”. Betűgrafika. A digitális betű sajátosságai, a tipográfia mestersége számítógéppel. DTP. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): - Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel (1995) - Szántó Tibor: A betű - Szántó Tibor: Könyvtervezés (1988) - Jerry Herring: Annual report design (1990) - Radics Vilmos – Ritter Aladár: Laptervezés, tipográfia


Számítógépes ismeret III. VKO1028 6 2 0+2 Gyakorlati jegy VKO1024 Havasi Tamás főiskolai docens VK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy keretében a hallgatók a már elsajátított, új médiumokkal kapcsolatos technikai ismeretek birtokában, nem leképezésre, hanem alkotó módon használják fel a különböző analóg állóképeket és azok digitális feldolgozásait a kifejezésben és a közlésben. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Optikai képkészítés változatos módjainak alkalmazása, a meghatározott kifejezni szándékolt tartalom létrehozása. Elsősorban nem a látvány megragadása, mint primer közlés a cél, hanem vizuális közlés, autonóm fotográfia, vagy szerkesztett kép készítése. Az elkészített optikai képek digitalizálása, minőségi kritériumainak megismerése a további közlés médiumához (Internet, a nyomtatás különböző formái) igazítva. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): - Tom O’sullivan, Brian dutton, Phillip Rayner: Médiaismeret Korona, Bp. 2002. - Radics Vilmos: Képszerkesztés - Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993. - Házas Nikoletta, Nagy Edina, Seregi Tamás szerk. : A kép a médiaművészet korában, L’Harmattan, Bp, 2006


Számítógépes ismeret IV. VKO1029 8 2 0+2 Gyakorlati jegy VKO1028 Havasi Tamás főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a technikai képek, a mozgókép fejlődésének különböző szakaszaival. Továbbá a különböző filmműfajokon, művész-videókon, videóalkotásokon és gyakorlati tervezési feladatokon keresztül fejleszteni a hallgatók mozgóképes gondolkodását, a kreatív mozgókép-alkalmazását. Megfelelő kommunikációs készültséget kialakítani korunk (a technikai sokszorosíthatóság kora) meghatározó képiségéhez és manipulációs lehetőségeinek megismeréséhez. A videofilm készítése nem médiaalkotókat, hanem a kritikus befogadók nevelését eredményezi. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A videózás története, előzményei. A mozgókép sajátos idő és térszerkezetét alkalmazó videofilmek formanyelvével, kifejező eszközeinek jellemzőivel, alapvető esztétikai törvényszerűségeivel foglalkozik. A hallgatók látásmódjának kiszélesítése, kifejezési és kommunikációs eszköztáruk bővítése a hallatlanul gyorsan fejődő új technikai médiumokkal. A filmidő, filmtér, utalás és filmes elbeszélés, meseszövés és narráció, montázs szerepének vizsgálata a filmkészítésben. A képes forgatókönyv, jelenetek kapcsolása, cselekmény tervezése is a félév tananyaga. Videofilm készítés, világítási gyakorlatok segítségével megismerhetők a videózás eszközei (kamera, lejátszó, editálóvágó berendezés stb.) és azok alkalmazása, valamint más technikai ismeretek (kamerába vágott film, editálás és vágás típusok). A videó installációk, digitális videó tervezése, készítése felfedeztetik az újabb technikai eszközök lehetőségeit és korlátait. A félév feladata filmriport, oktatófilm, dokumentum-videó készítése adott témában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): - Bíró Ivett: A hetedik művészet Osiris Kiadó 1998. - Boda Edit: Médiakalauz 1, 2, 3, 4 Magyar Média Műhely 1997. - Varga Csaba: Film és story board Minores alapítvány Bp. 1998. - Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993. - Házas Nikoletta, Nagy Edina, Seregi Tamás szerk. : A kép a médiaművészet korában, L’Harmattan, Bp, 2006

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Színtan VKO1010 6 0+2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Ferenczy Zsolt DLA főiskolai docens RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A szaktárgyi képzésben el kell érni, hogy a hallgatók elsajátítsák a szakhoz kapcsolódó színtudomány alapjait, nyerjenek bepillantást a szaktudományi témák igényes, elmélyült feldolgozásába, a művészeti életbe, sajátítsák el az önálló ismeretszerzés módszereit, nyerjenek ösztönzést az önálló alkotó munkára. A képzés célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat a módszereket, ismereteket, melyek elsősorban a gyakorlati felhasználáshoz kapcsolódnak és a tervező munka alapját képezik, különös tekintettel a multimédiára, számítógépes grafikára és nyomdai feldolgozásra. Megismerjék a legújabb képfeldolgozási és színmenedzselési lehetőségeket, tapasztalatokat szerezzenek a számítógépes, multimédiás, nyomdai színfelhasználás területén. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A szín tudományos és művészi megismerése. A látás fizikai síkja, a fény és a szín fizikai tulajdonságainak megismerése. A szín fogalma, a színek osztályozása, rendszerezése. A színmérés, a színek felosztása, csoportosítása, színkeverés. A színkutatások történeti áttekintése. A látás élettani síkja. A látás mint idegfolyamat. A térlátás, a szem mozgása, feloldóképessége, a színlátás. A látás lélektana. Színkontrasztok. Színharmóniák. A színek esztétikája, színes környezetformálás, téralakítás. A szín és a kompozíció. A szín és az illúzió. A színek szimbolikájának történeti áttekintése. A szín és a tér kapcsolata. A digitális képszerkesztés alapjai. Színek használata. Színek kiválasztása és szerkesztése. Munka a különböző színmódokkal. A Szín paletta. Színtár. A színmenedzselés alapjai. A színcsatornák bemutatása. Színek manipulálása és korrekciója. Web-grafikák színhasználata. Képek felkészítése képernyőre. Az internetes képek további jellegzetességei. A nyomdai előkészítés. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Johannes Itten: A színek művészete – Bp. 2001 Király Sándor: Általános színtan és látáselmélet – Bp. MIF. 1998 Itten J.: Színek művészete. Szubjektív élmény, objektív megismerés. Bp. 1970. Crick, Fr.–Koch, Ch.: A tudat problémája. Tudomány, 1992. 11. 108. Nemcsics Antal: Színdinamika, Akadémiai Kiadó, Bp. 2004.


Vizuális kommunikáció elmélet VKO2003 3 3 2+0 kollokvium Aranyosi Zsuzsanna Éva RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Feltárni, bemutatni a megismerés és a vizuális megismerés, a vizuális kommunikáció jelenségeinek objektív törvényszerűségeit. A kommunikációs készség (megismerés, megértés, megjelenítés, közlés), az alkotókészség és az önkifejező képesség alakítása. A képző- és iparművészet, esztétikai értékük; eszmék és érzelmek kifejezése, terjesztése a vizuális nyelv alkalmazásával. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy foglalkozik a létezésünk és érzékelésünk összefüggéseivel. Témája a kommunikáció természetes csatornáinak vizsgálata, melynek alanya az ember, meghatározott látási, hallási, tapintási stb. érzékszerveivel. Szubjektív vizuális élményeink kialakulását vizsgálja, amelyet a „befogadó” tulajdonságai, tanult és öröklött tényezői határoznak meg. A látás fiziológiája és pszichológiája. A vizuális megismerés folyamata, kulturális vonatkozásai. A vizuális problémák, a vizuális problémaelemzés, a vizuális tanulmány és a vizuális analízis. A kép fogalma és jelenségei. Optikai kép, tudati kép, emlékkép, képzet, képzelet. A képi közlés metódusai, képalkotás változatai. Absztrakció /redukció és szelekció/, transzpozíció, kompozíció. Objektív és szubjektív közlések csoportjai. Az ábrázolás és a kifejezés gyakorlata és az ábrázolási (-kifejezési) konvenciók rendszerezése. Jelelmélet /szemiotika/. A jel, a jelölt, az ember és a társadalom sokrétű viszonyainak elemzése. A tárgy betekintést nyújt a kommunikáció mesterséges csatornáiba. Az új technikai médiumok világába (vizuális nyelvezetébe, hatásaiba stb.), melyek egyre nagyobb mértékben válnak mindennapi életünk, vizuális kultúránk részévé. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): - Vizuális kommunikáció szöveggyűjtemény, szerk.: Blaskó Ágnes, Margitházi Beja, Budapest, Typotex, 2010. -Kárpáti Andrea (szerk): Vizuális képességek fejlődése Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1995 -William M. Ivins Jr: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció, Enciklopédia, 2001, Bp. -Maquet, Jacques: Az esztétikai tapasztalat. A vizuális művészetek antropológus szemmel, Csokonai 2003 -Kárpáti Andrea (szerk): Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához Tankönyvek. ’95

TANTÁRGYLEÍRÁS. Ábrázoló geometria

Recommend Documents