Taksony 2335 Szent Anna tér , hu. Legitimációs eljárás

 Taksony 2335 Szent Anna tér 1.

 06-24 520-750 , 06-24 520-751 E-mail: ovoda@taksony. hu

OM azonosító: 032980

Legitimációs eljárás Elfogadta: a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda

Vélemény nyilvánítók:

nevelőtestülete 43/2014 számú határozatával

……………………………… Szülői szervezet Egyetértés nyilvánító: …………….……………………………… Nemzetiségi Önkormányzat és fenntartó nevében

……………………………….. Nevelőtestület nevében

Jóváhagyta: …………………………… intézményvezető Ph Verziószám: 1/2014. módosított változat A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: http://www.taksony.hu

Készült : 2/1 eredeti példány Iktatószám: 43 /2014

Tartalomjegyzék Bevezetés

4. oldal

I. Fejezet

Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 2. Jogszabályi háttér felsorolása 3. A működés rendjét meghatározó alapdokumentumok 4. A szabályzat hatálya

II. Fejezet

Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény adatai, jellemzői 2. Az intézmény szervezeti és működési egységeinek felépítése

6. oldal 6. oldal 10. oldal

III. Fejezet

A működés rendje 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) 2. Nyári zárás 3. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 4.1 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 4.2 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel

11. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal

Gyermek az intézményben 1. A felvétel rendje 2. A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek 3. A gyermek távolmaradására, mulasztására vonatkozó rendeletek 4. Megszűnik az intézményi elhelyezés 5. Az étkezési térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 6. Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formája 7. Ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása

15.oldal 15.oldal 17.oldal 17.oldal 18. oldal 18. oldal 20. oldal 21. oldal

IV. Fejezet

A belső kapcsolattartás rendje, formája 1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje 1.1 Óvodavezető 1.2 Óvodavezető helyettes 2. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.1 Közalkalmazotti közösség 2.2 Nevelőtestület 2.3 Szakmai munkaközösség vezetők 2.4 A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak 2.5 Gyermek és ifjúságvédelmi felelős 2.6 Közalkalmazotti Tanács 2.7 A vezető és az óvoda szülői szervezet közötti kapcsolat 2.8 A csoportok közötti kapcsolattartás 2.19 Az óvodai közalkalmazottak munkarendje

V. Fejezet

VI. Fejezet

Intézményi kapcsolatok 1. Az óvoda és a szülők közötti kapcsolat 1.1 A szülői munkaközösség részére biztosított jogok 1.2 A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái 2. Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolatok 2.1 Pedagógiai Szakszolgálat 2.2 tanulási képességeket vizsgáló, Nevelési Tanácsadó 2.3. Kistérségi intézményekkel való kapcsolat 2.4 Általános Iskola

2

4. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal

14. oldal

23. oldal 23.oldal 24.oldal 26. oldal 27. oldal 28. oldal 27. oldal 30. oldal 31.oldal 31. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 35. oldal 36. oldal 36. oldal 37.oldal 37. oldal 37. oldal

2.5 Pedagógiai Szakmai szolgáltatás 3. Egyéb külső kapcsolatok 3.1 Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat 3.2 Egészségügyi Szolgáltató 3.3 Fenntartó 3.4 Nemzetközi kapcsolatok 3.5 Egyéb kapcsolatok 3.6 Az intézményt támogató szervezetek 3.8 Alapítvány kuratóriuma

38. oldal 38. oldal 38. oldal 38. oldal 39. oldal 39. oldal 40. oldal 40. oldal 40. oldal

VII. Fejezet

Az intézmény és helyiségek használati rendje

41. oldal

VIII. Fejezet

43. oldal

IX. Fejezet

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők

XI. Fejezet

Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága

47. oldal

1. Az internetes nyilvánosságra vonatkozó adatok 2. Hivatali titok megőrzése

48. oldal 49. oldal

3. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

49. oldal

4. Az iratkezelés szervezeti rendje

51. oldal

Záró és értelmező rendelkezések Egyéb jogszabályok által szabályozandó kérdések

52. oldal 52. oldal

1. Kötelező pályáztatás 2. Gyakornoki szabályzat 3. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés 4. A munkába járással kapcsolatos utazási költség térítése 5. Telefonhasználat eljárásrendje 6. Panaszkezelési eljárás 7. Vagyonkezelési nyilatkozat tételi kötelezettség 8. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

53. oldal 53. oldal 53. oldal 54. oldal 54. oldal 54. oldal 54. oldal 55. oldal

Záradék

58. oldal

Mellékletek 1. számú melléklet Munkaköri leírások 2. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 3. számú melléklet Iratkezelési szabályzat

61. oldal 61. oldal 85. oldal 92. oldal

XII. Fejezet XIII. Fejezet

3

43. oldal

I . BEVEZETÉS A Szervezési és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda működésének szabályait, meghatározza az intézmény zökkenőmentes napi működésének rendjét, tisztázza a jogköröket és a rendkívüli helyzetek kezelését. Szabályoz miden olyan kérdést, amelyet törvény, jogszabály, alapító okirat nem szabályoz. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő jogszabályok alapján készült: A többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 1997. évi XXXI törvény: A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. 335/2005. (XII.29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC törvény 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

2007. évi CLII. törvény 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 2011.évi CLXXIX Törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi törvény CXCV. törvény az államháztartásról (Áht) 28/2011.(VIII.3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 20/2012.(VIII.31). EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 229/2012. évi (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 346/2013.(IX.30.) Kormány rendelete a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól

4

99/2014.(III.25.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

3. A működés rendjét meghatározó alap dokumentumok: * Alapító okirat, * Éves munkaterv,

* Pedagógiai Program (PP), * Csoportnaplók,

* Házirend

* Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az SZMSZ függelékét képező, a szakmai és a gazdasági munka megvalósítását segítő szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat, Munkaköri leírások, Továbbképzési program Belső ellenőrzési szabályzat, Adat és iratkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, Tűzvédelmi szabályzat, Munkavédelmi, érintésvédelmi szabályzat, Kockázatértékelési szabályzat,

*Ügyrend, Számviteli politika szabályzata 4. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A közintézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: A közintézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre (az óvodába járó gyermekek közössége, gyermekek szülei, törvényes képviselői) A közintézmény dolgozóira A közintézményben működő testületekre (nevelőtestület), közösségekre, (szakmai munkaközösség, szülői szervezet) A közintézmény vezetőire A közintézménnyel jogviszonyban nem álló, de az óvoda területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére. Az óvoda által szervezett – a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira Az SZMSZ-t a közintézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, szolgáltatásait igénybe veszik, valamint akik részt vesznek a feladatainak megvalósításában. (pl.: gyerekek, szülők, logopédus, gyerekorvos, pszichológus stb.)

5

Hatálybalépése: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el - a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ érvényességéhez az irányító szerv jóváhagyása szükséges. Az irányító szerv irányítási tevékenysége ellátásában nem sértheti a nevelési intézmény szakmai önállóságát, szakmai kérdésekben való döntési jogkörét. Az SZMSZ módosítására a törvényi előírásoknak megfelelően, akkor kerül sor, ha a jogszabályokban módosítás áll be, ha a nevelőtestület javaslatot tesz rá, valamint ha a szülői szervezet kéri. Hatályba lépés előtt a szülői közösség jogszabályban megfogalmazottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Az SZMSZ jóváhagyása az irányító szervnek benyújtott 30 napon belül történik. Jóváhagyottnak kell tekinteni a szabályzatot, ha az irányító szerv a benyújtást követő 30 napon belül nem nyilatkozik.

II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény adatai, jellemzői: Az intézmény neve:

Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda

Az intézmény székhelye:

2335 Taksony Szent Anna tér 1.

Intézményvezető neve:

Olasz Erika

A költségvetési szerv típusa:

köznevelési intézmény, óvoda

Az intézmény alapítója, és az alapítás éve:

Taksony Községi Tanács 1946 Napköziotthonos óvoda 1947

Az intézmény fenntartója

Német Nemzetiségi Önkormányzat

Irányító és fenntartó szerv neve, székhelye:

Német Nemzetiségi Önkormányzat 2335 Taksony, Fő út 85.

Az intézmény felügyeleti szervének vezetője:

Bálint Gyöngyi, elnök

Költségvetési szerv típusa:

óvoda

Jogszabályban meghatározott közfeladata óvodai nevelés német nemzetiségi kétnyelvű nevelés hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, ellátása Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy 6

A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: 11742180-16798739-00000000 A közalkalmazottak száma:

29 fő (pedagógus 19, dajka 9, óvodatitkár 1)

Gyerek csoportok száma:

10

Felvehető maximális gyereklétszám:

250 fő

A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 653947 A költségvetési szerv működési köre: Taksony Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv, előirányzat felett részjogkörrel rendelkezik. A gazdálkodással kapcsolatos feladatellátását a Taksonyi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi irodája végzi. A működési bevételi és kiadási előirányzatok felett kötelezettségvállalási és teljesítésigazolási joggal bír, a feladat ellátási megállapodásban foglalt értékhatáron belül. Bélyegző szöveges leírása:

Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda 2335 Taksony, Szent Anna tér 1. Adószám: 16798739-1-13

Körbélyegző:

Hosszú bélyegző:

Intézményvezető aláírása:

………………………..………………

(Olasz Erika)

a.)A költségvetési szerv (köznevelési intézmény) alaptevékenysége A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény bekezdése alapján az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen, a felvételi körzetben található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodai nevelés keretében végzik a német nemzetiségi nevelést, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós rendellenessége miatt gondozásba vett, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. Az intézmény OM azonosító száma:

032980

Az intézmény törzsszáma:

653947

A költségvetési szerv TEÁOR száma:

8510

A költségvetési szerv adószáma:

16798739-1-13

Államháztartási szakágazat száma:

851020

megnevezése: iskolai előkészítő oktatás

Államháztartási szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: 7

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény vezetője a teljes költségvetési előirányzat felett rendelkezik. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait Taksony Nagyközség Polgármesteri Hivatala, a 2012. évi gazdálkodási szabályzata alapján, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. c.) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A z intézmény vagyona 1134/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei – az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 3/2011.(II.24) számú önkormányzati rendelet betartásával- hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. A vagyon feletti rendelkezésre a Képviselő-testület vagyonrendeletében meghatározott szabályok az irányadók. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik. A belső ellenőrzés célja: biztosítja az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra és a pénzügyi tevékenységre feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározást, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét A belső ellenőrzés alapdokumentumai: - gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell. Az intézmény működési területe: a szakmailag önálló nevelési intézmény a település 3-7 éves gyermekeinek áll rendelkezésére. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, az iskolai nevelést. 8

Kormányzati funkciók szerinti besorolás: Kormányzati funkció sz. besorolás:

Megnevezése:

091110

óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátásának szakmai feladatai

091130

német nemzetiségi kétnyelvű nevelés, ellátás szakmai feladati

091140

óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010

óvodai intézményi étkeztetés

562917

munkahelyi étkeztetés

104030

gyermekek napközbeni ellátása

Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Szakfeladatok száma, megnevezése b.) az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége: Szakfeladat száma: 856099 682002

Szakfeladat megnevezése: egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése A kisegítő tevékenység aránya nem haladhatja meg a közintézmény összes kiadásának 5%-át.

Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei, és az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint elkészített pedagógiai program szabályozza. Az alap és kiegészítő tevékenység forrásai Az intézmény alap-, és kiegészítő tevékenységének forrását a Német Nemzetiségi Önkormányzat a mindenkori költségvetésben biztosítja.

9

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, akit Német Nemzetiségi Önkormányzat pályázat útján nevez ki. Az intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, rájuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. valamint az 2012. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről az irányadó. Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.

2. Az intézmény szervezeti felépítése:

Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Közalkalmazotti tanács

Óvodatitkár

Óvodavezető

Óvodavezetőhelyettes

Szülők közössége

Minőségfejlesztési vezető

Nevelőtestület Technikai dolgozók

10

III. FEJEZET A MŰKÖDÉS RENDJE A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÉS ENNEK VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ALAPJÁN

A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 4§1. bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét. 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 1. Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész évben folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is másképpen alakul. 2. A nyitvatartási idő, napi 11, óra: 6 órától 17 óráig. 3. A gyermeket 6 órától óvónő fogadja, és felügyeletéről 17 óráig óvónő gondoskodik. Az első gyermek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel (48/1996(X.18) MKM rendelet) 4. Reggel 7 óra előtt, illetve délután 16 óra után a gyermekekkel óvodapedagógus, összevont csoportban, illetve ügyeleti rendszerben is foglalkozhat. A reggeli érkezés folyamatos. 6 órától 7 óráig egy csoportban gyülekezünk. 7 órától minden gyermek a saját csoportjában van. 5. A gyermekeket a délutáni pihenés előtt 1230 és 13 óra között lehet elvinni. A délutáni hazavitel folyamatos 15 és 17 óra között.  A gyermeket az intézménybe érkezéskor az óvodapedagógusnak kell átadni, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Csak azért a gyermekért vállalunk felelősséget, akit a szülő az óvodapedagógusnak személyesen átadott.  Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék  A szülőknek a nyitvatartási időn belül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve 14 év feletti családtag viheti el. Ha a szülő helyett más felnőtt viszi el a gyermeket az óvodából, azt a szülőnek közölnie kell az óvodapedagógussal. Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő nem gondoskodik gyermeke hazaviteléről, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe. A gyermek kíséret nélkül csak abban az esetben járhat óvodába, illetve onnan haza, ha a szülő aláírásával igazolja, hogy az, az ő kívánságára és felelősségére történik. Az évközben történt változásról is értesíteni kell az óvónőket.  A Munkavédelmi Szabályzat és az ÁNTSZ előírása alapján a délutáni érkezés után a gyermekeikkel együtt kérjük az intézmény épületét és az udvarát elhagyni, mivel az óvodapedagógusok csak az itt maradó gyermekek testi épségéért vállalnak felelősséget. 11

 Az intézmény játszóterét és egyéb helyiségeit óvodapedagógus felügyelete nélkül a gyermekek nem használhatják.  A bejárati ajtót reggel 8 órától 12,30-ig és 13 órától 15 óráig zárva kell tartani a gyermekek biztonsága és a vagyontárgyak megóvása érdekében. Felelőse a portaügyeletre naponta kijelölt dajka.  A kapuzárást követően a kaputelefon segítségével lehet az épületbe bejutni. A kaputelefont a gazdasági irodában a gazdasági ügyintéző kezeli.  Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, ill. karácsony és újév között szünetel.  Az iskolai őszi,- téli,- tavaszi szünetek, nevelés nélküli munkanapok, valamint az áthelyezett munkanapok előtt 7 nappal felmérést végzünk, kik igénylik az óvodai ellátást, étkeztetést. A szülő a kérdőív aláírásával jelzi igényét.  Az intézményzárást megelőzően, május 31-ig összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekek fogadásáról a zárást megelőzően tájékoztatjuk.  A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk. 2. Nyári zárás 1. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 2. Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15.-ig a szülőket tájékoztatni kell. 3. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, hogy a szülő mikortól meddig igényli az óvodai ellátást. Erre az étel megrendelése miatt van szükség. Az igényt a szülő aláírásával igazolja. Ha lemondás nem történik, amit a csoport hirdetőtábláján írásban tehet meg min. 2 nappal hamarabb, köteles az étkezési térítési díjat kifizetni. 3. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 1. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben nem haladhatja meg az öt napot. 2. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontokról az intézmény megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább hét nappal tájékoztatja a szülőket. Egyúttal fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő három napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző napig jelezzék az intézményvezetőnél írásban, hogy a nevelés nélküli munkanapon igénylik a gyermek felügyeletét. A szülő aláírásával igazolja, hogy igényt tart-e az óvodai ellátásra. 3. A második bekezdés szerinti igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az óvodavezető dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja, gondoskodik a felügyelet biztosításáról. 4. Amennyiben a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőző napig a szülők 25 %-a kéri, a felügyelet biztosítása kötelező. 12

5. Az ellátás igénye felmérésre kerül, az élelem biztosítása és a megfelelő létszámú pedagógus biztosítása érdekében: - áthelyezett munkanapokon - iskolai szünetek előtt - ünnepek előtt 4.1 A nevelési - oktatási intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel (1) A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodai főbejárat zárását követően a csengetésre ajtót nyitó személynek a belépőket az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőhöz kell kísérni. (2) Az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek jelenti be. (3) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. (4) Az óvodai csoportok (foglalkozások) látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. (5) Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember első nevelőtestületi, ill. szülői értekezletén történik, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. (6) Hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik. (7) Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül történik. A konyhában csak az oda beosztott konyhai alkalmazottak tartózkodhatnak. (8) Alkalmi ügynökök belépése, benntartózkodása szigorúan tilos. Nem kell a tartózkodása engedélyt kéni: a szülőknek, a gondviselőknek az óvoda által tartott értekezletre, meghívott programokra való érkezéskor. a meghívottaknak az óvoda rendezvényén való tartózkodáskor Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai: belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét Az intézmény vezetője, engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását - jótékonysági programokon - gyerekek részére szervezett programokon - óvodai játszónapon - az óvodai dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…) 4.2 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel és a munkavégzés általános szabályai a) A benntartózkodás legfontosabb elemeit a Házirend rögzíti. b) Az óvodában dolgozó közalkalmazottak benntartózkodásának rendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. 13

c) A napi munkavégzés igazolására kötelezően előírt jelenléti ív szolgál, mely külön bontásban tartalmazza a kötelező óraszám ledolgozását, a kötelező óraszámon felüli egyéb tevékenységek idejét, a túlórákat, a helyettesítések idejét, az ügyeleti időt, a távolmaradás idejét és okát. A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy az aznapi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá kötelező órájának letelte után 10 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek,, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradását, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különleges sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. A vezető benntartózkodásának rendje: Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. - Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában óvodavezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. - Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. - Az óvodavezető és szakmai helyettese egyidejű távolléte esetén (két műszakos munkába járás miatt) a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján egy ügyvivő kijelölésével történik. Az ügyvivő személyének kiválasztása nevelési évenként történik. (Javasolt a mindenkori vezető-helyettes váltótársa.) - Megbízás hiányában, ill. valamennyi személy együttes hiányzása esetén az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre alkalmazott pedagógus helyettesíti. Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető

Az intézményben való tartózkodás rendje Heti munkaideje 40 óra 2013. 09.01-től kötelező óraszáma: 8 óra

Intézményvezető-helyettes

Heti munkaideje 40 óra 2013. 09.01-től kötelező óraszáma: 22 óra

14

A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: -

a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok

-

a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

-

A vezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, amelyet a dolgozók tudomására kell hozni.(értesítés, kifüggesztés).

-

Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik. Az írásbeli megbízás hiányában az intézményvezetőt a magasabb fizetési fokozatba tartozó szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a magasabb fizetési fokozatba tartozó közalkalmazott pedagógus helyettesíthetik.

-

A reggel 8 órától 12 óráig, ill. 12 órától 16 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

IV. FEJEZET GYERMEKEK AZ INTÉZMÉNYBEN 1. A felvétel rendje - Az óvoda – a fenntartó által meghatározottak szerint – az óvodai jelentkezés idejét és módját – a határidő előtt legalább 30 nappal - köteles nyilvánosságra hozni. Helyi gyakorlat: május első hete az óvodai beiratkozás ideje. ( A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, lakcímet igazoló kártya, szülő lakcím kártyája) Jelenleg kötelező az óvodai beíratása a gyermeknek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, majd a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. 2015. szeptember elsejétől vezetik be a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelést. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A felvétel eljárásrendje a következő szempontok sorrendjének figyelembe vételével történik: (1) Intézményünkbe felvételt nyerhet az a gyermek, aki Taksony közigazgatási területén lakik, vagy életvitelszerűen itt tartózkodik.

15

(2) Az óvodai felvételnél tovább előnyt élvez az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akit a Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Osztály óvodába delegál. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, az óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét sem, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére ill. akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani.  akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség  akit egyedülálló vagy idős korú személy nevel  kinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt, az ellátásáról nem tud gondoskodni (3) A Sajátos Nevelési Igényű gyermek számára is felvételt biztosít óvodánk, amennyiben nevelése a többi gyermekkel együtt történhet, ill. óvodánk kijelölt intézmény a gyermek ellátására. (4) Nem körzetes gyermek esetében, munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az óvoda körzetében található. (5) Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti (szeptember 1-től), feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (6) Előző feltételek teljesülése után tudjuk csak figyelembe venni, hogy a testvér már az adott intézménybe jár. (7) Ezen túl lesz figyelembe véve, ha testvér a település valamelyik más intézményébe jár (pl. bölcsőde, iskola) (8) Az óvodai felvételnél Német nemzetiségi hovatartozást abban az esetben tudunk figyelembe venni, amennyiben az adott településen a német nemzetiségi oktatási-nevelési forma nincs megszervezve. (9) További szabad férőhelyek esetén tudjuk csak figyelembe venni a szomszédos településekről érkezők jelentkezését. Az ő esetükben túljelentkezés esetén sorsolással döntünk. Év közben megüresedő szabad férőhely esetén, a várólistán szereplő gyermekek közül történik a behívás, figyelem be véve a lakcímet, születési időt, nemzetiségi nyilatkozatot, jár-e testvér az óvodába, és csak a helyi kötelezettségek teljesítése után van lehetőség a más településről érkezők felvételére. A beiratkozás folyamatos, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, figyelembe véve a szociális bizottság javaslatát. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot hív össze. A kijelölt óvoda, ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. Az intézménybe felvett gyermekeket az óvodavezető tartja nyilván. Az intézménybe felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. A gyermeket – a szülői kérelemre - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozások alól a jegyző felmentheti (Ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.). Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. 16

Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. A közoktatási tv.-nek megfelelően az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, de legkésőbb annak az évnek augusztus 31-éig, amelyben a gyermek a 7. életévet betölti. Az a gyermek, akinek az esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérésére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről: - az óvoda vezetője, - ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettség alapján a szakértői bizottság, - az óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettség vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 2. A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek Általános szabály, hogy a gyermek óvodában való tartózkodása idején csak óvónői felügyelet mellett tartózkodhat. Ez vonatkozik a reggeli és a délutáni ügyeletre is. Ettől rövid időre eltérni csak az óvodavezető engedélyével lehet. A gyermek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. A munkarendet úgy kell kialakítani, a házirendben leírni, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák be, illetve vihessék haza a gyermeket. A gyermek benntartózkodásának rendjét a Házirendben megfogalmazottak szerint kell megvalósítani. 3. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását a szülőnek igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 17

Amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig távol marad az intézménytől, de a férőhelyét szeretné a szülő fenntartani, úgy a felmentését írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A szülőt értesíteni kell az igazolatlan mulasztás következményeiről. Az intézmény szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is igénybe veheti. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője, 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az óvoda intézkedési tervet készít. A terv kiterjed a mulasztás, illetve a gyermeket veszélyeztető okok feltárására, az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésére, és meghatározza gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia b) az óvoda vezetője ba) az első igazolatlan nap után tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 4. Megszűnik az intézményi elhelyezés, ha: a./ a gyermeket másik óvoda átvette, b./ a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon c./ a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján d./ a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására 5. Az étkezési térítési dí befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 5.1. Befizetés: - Az étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket a hirdetőtáblán elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni. - Az étkezési térítési díj 100%-os, illetve 50%-os fizetési kedvezményének mértékét és igénybevételük módját a Gyermekvédelmi tv. szabályozza. - Az étkezési térítési díjat a képviselő-testület határozza meg az élelmezésvezető számításai alapján. A díj a nyersanyag normát fedezi.

18

- Befizetési és pótbefizetési napok jegyzékét a szülők a nevelési év elején megkapják, ezen kívül az időpontok az intézmény hirdetőtábláján is havonta kifüggesztésre kerülnek. - Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap másodika és tizenötödike között (a hirdetőtáblán) előre jelzett két napon és időszakban történik. (kedd és csütörtök) a gazdasági irodában, ill. átutalással. 5.2. Visszatérítés: - A következő havi esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik. - Készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik. 5.3. Lemondás rendje - A hiányzás esetén az étkezés lemondására a csoport faliújságján elhelyezett íven van lehetőség, a hiányzást megelőző nap 9 óráig. - A huzamosabb hiányzást két nappal korábban kell jelezni, a következő naptól érvényes, és a következő havi befizetéskor írható jóvá. - A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 9 óráig történhet. - Betegség esetén az aznapi hiányzást fizetni kell, a többi napot nem. - A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 5.4 A befizetés elmulasztása esetén: - Az első figyelmeztetést, a befizetés elmulasztását követő 15 napon belül, a második figyelmeztetést, az első figyelmeztetést követő 15 és 20 nap között küldi el az intézményvezető, a harmadik figyelmeztetést a második fizetés elmulasztását követően 8 napon belül kell a szülőnek írásban megküldeni. 5.5 Bejelentés rendje Az étkezések folyamatos biztosítása érdekében gyógyult vagy hiányzásból visszatérő gyermeket előző nap 9 óráig interneten vagy telefonon kérjük jelezni. 5.6. Felnőtt étkeztetés - A felnőtt étkeztetés díja a rezsiköltséggel meg van emelve. - Az óvoda dolgozói eldönthetik, hogy kívánnak-e részt venni az óvodai étkeztetésben. Választási lehetőségük van az A és B menü között. - A befizetés és a visszatérítés megegyezik a gyermekétkeztetésnél megfogalmazottakkal

19

6. Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formái Helyi pedagógiai programunk kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a hagyományok ápolása. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk tervezett kötetlen, kötött, alkalomszerű vagy rendszeres formában. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés, amely az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak, és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Óvodánkban a foglalkozások játékba integráltan szerveződnek. A naponta történő kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A komplex foglalkozások formája lehet kötött vagy kötetlen. Az óvodapedagógusok e tevékenységeket a csoportnaplókban egy nevelési évre előre foglalkozási áganként tervezik. Az óvoda az Óvodai országos nevelési alapprogram és a Nemzeti Etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján készítette el a helyi pedagógiai programját, mely tartalmazza az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésben résztvevők kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését tartalmazó nevelési program megfogalmazza a fogyatékosságból eredő hiányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, Mindennapi testedzés formái: mindennapos testnevelés, játékos mozgás minden csoportban tartásjavító prevenció beépülése a napi testnevelésbe, természetes mozgások erősítése, fejlesztése az óvodakertben lévő mászókák és eszközök segítségével. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása, a nagymozgásoktól a finommotorikáig.

20

7. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos 1. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének időpontját a jelen szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg. 2. Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvények idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős (ünnepélyfelelős). 3. Az anyák napja és a tavaszköszöntő nyilvános, és azonos időpontban is szervezhető. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, ill. közösen is szervezhetők. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. 4. A nevelőtestület és a szülők kezdeményezésére más ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápoló rendezvények is nyilvánossá tehetők. 5. Egyéb rendezvények, események, a tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatások, sportnapok szervezésére ugyancsak a munkaterv szerint kerül sor. 6. Az intézmény épületét a 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet alapján egész évben, az előírásoknak megfelelő formában nemzeti színű zászlóval fel kell lobogózni. 7. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, német nemzetiségi hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. A gyerekek hagyományokon alapuló ünnepei az intézményben: Szüreti Mustra Márton Nap Német nemzetiségi hét Fut a falu Mikulás Advent Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Tavaszköszöntő Gyereknap Pedagógus nap Évzáró barkács-délután Ballagás Természet ünnepei: Madarak és fák napja 21

Víz világnapja Föld napja Állatok világnapja Borbála/Barbara nap Környezetvédelmi világnap További jeles napok: Szüreti felvonulás, A mese világnapja, Zene világnapja Az éves munkatervben (indokolt esetben évente változó jelleggel) kerülnek meghatározásra azok az időpontok amelyekben - meghatározott jeles napokhoz + természet ünnepeihez kapcsolódva sor kerül a népi szokások megismertetésére, népi kézműves technikákkal való ismerkedésre. A csoporton belül a csoport-pedagógus vezetésével van lehetőség a gyermek névnapjának és születésnapjának megünneplésére. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel és az óvodapedagógusokkal. A helyi pedagógiai programban nem szereplő kirándulásokkal, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. Az intézményben dolgozók hagyományos ünnepei, eseményei: nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása pedagógusnap, közalkalmazottak napja évzáró party közös kirándulás karácsonyi összejövetel advent első vasárnapján gyertyagyújtás és közös éneklés a Főtéren Hagyományos rendezvényeink: év végén közös nagy kirándulás /csoportonként/ farsangi mulatság Adventi kézműves délután Évzáró barkács-délután Gyermeknapi játékos sportvetélkedő Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi nevelési program tartalmazza. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: német nemzetiségi hagyományok, szokások A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

22

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. Ezeken az ünnepeken mindenki (óvónők és dajkák is) nemzetiségi viseletben jelenik meg, mint pl. tavaszköszöntő, ballagás, tánctalálkozók, szüreti felvonulás. A hagyományőrzés eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sportversenyek, egyéb eszközök (például kiadványok, újság, honlap). Az intézmény hagyományai érintik: az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket, a dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelképhasználatával (például nemzetiségi zászló, jelvény), a gyermekek ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

V. FEJEZET A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA

1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Taksonyi Német Nemzetiségi Önkormányzat testülete nevez ki és bíz meg. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor véleményezési jogát a közalkalmazotti jogviszony, ill. munkaviszony keretében foglalkoztatottak (alkalmazottak) közössége gyakorolja. Abban az esetben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület előzőekben alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról, melyet ismertetni kell a döntéshozatal előtt. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény külső képviseletét (sajtó előtt, fenntartó előtt, stb.) csak az óvoda vezetője, valamint csak az általa megbízott intézményi dolgozó láthatja el.

23

1.1 Óvodavezető (1) Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az óvoda vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: -

a nevelőtestület vezetése,

-

-

a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, német nemzetiségi hagyományok felkutatása, ápolása és átörökítése nemzetiségi tudat kialakítása

-

a másság megismerése, elfogadtatása

-

- a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben - az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat - a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint az intézmény informatikai rendszerének biztonságáért felelős rendszergazda munkájának közvetlen irányítása gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat , egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörbe, dönt az intézményen belüli hatáskör és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat

24

- ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódón a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat, tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez - gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör. Felelőssége : kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed fenntartó felé: az intézmény egész működésére, gazdasági,tanügyi, működtetési, pedagógiai,munkáltatói tevékenységre belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete Hatáskörök átruházása: a vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét a szakmai munkaközösség vezetőire Munkáltatói jogköréből a nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre (4) Az intézményvezető közvetlenül irányítja: - a gyermekvédelmi munkát, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, - a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, - a gazdálkodási feladatokban résztvevő titkárt, valamint - a karbantartó gondnoki feladatokat ellátó általános munkás munkáját. A kiadmányozás eljárásrendje Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. A óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, a kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is. Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: 25

az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatósági és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészség vezetői részére címzett iratokat a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat az előirányzat módosításokat mindazon iratokat, amelyek az óvoda egészét érintik a rendszeres statisztikai jelentéseket mindazon iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az óvodavezető-helyettes kiadmányozza: a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az óvodavezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást A rendszergazda kiadványoz: elektronikus irat esetén vezetői rendelkezés alapján felé Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattét esetén az alábbi előírásokat kell betartani: az intézményt érintő kérdéseken a tájékoztatásra, ill, nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa megbízott személy jogosult a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna. 1.2 Az óvodavezető – helyettes (1) vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja az intézményben a helyettesítést. (2) Nevelési területe közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. Felelős: 26

- a házi továbbképzések szervezéséért, - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - felel az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, - szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése, szabadágok naprakész nyilvántartása - a pedagógusok éves beiskolázási tervének elkésztéséért - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. (3) Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaköri feladatban szabályozott feladatok végrehajtására belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. A vezetőséget heti egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: a./ nevelőtestület b./ dajkák és kisegítő dolgozók, c./ szakmai munkaközösség, d./ ügyintéző, 2.1 Közalkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember. 01-ig megtörténik. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: -

a köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszűntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával,

27

nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak 2.2 A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a 2011.évi CXC. Köznevelési Törvény 70.§ szerint, a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben i) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, j) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: tanévnyitó értekezlet, havonta megtartandó munkaértekezletek 28

tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi, a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület értekezlet levezetését az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztető jegyzőköny kézül, mely tartalmazza: a helyet, az időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők nevét, számát az igazoltan, ill. igazolatlan távollevők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazati arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestület akkor határozatképes, hogyha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás setén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként nyílt szavazással határoz. A nevelőtestület tagjai, az óvodapedagógusok Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik napi váltásban. Létszám: max. 20 fő Heti kötelező óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra Feladata: a Nkt. 62. §(1). bekezdésében megfogalmazottakon túl: felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészületekkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség – vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által szeptember 15-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereten felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.

29

minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét menedzseli a tehetséges gyermekeket. különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti a napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza Adminisztratív teendők ellátása minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása vezeti a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermekek anamnézisét a mérések adatainak vezetése, elkészítése statisztikák határidőre történő elkészítése a gyermekek szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul szülői értekezleten feljegyzést készít, jelenléti ívet vezet az intézményvezetőnek elkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban a háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. 2.3 Szakmai munkaközösség vezetők A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, - a megbízás meghoszszabbítható legfeljebb 5 évre – aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. (1)A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. 30

(4) Az óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösségek évenként, az igénynek megfelelően változhatnak. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, valamint gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Feladatai:  segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez  a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka megváltoztatására  támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját  összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi pedagógiai program módosítására A munkaközösség-vezető feladatai és jogai:  összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között  képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon az intézményen belül és kívül  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez  ellenőzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az óvodavezető felé  összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről  véleményezi a vezetői pályázatokat 2.4 A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak    

óvodatitkár dajka gondnok takarító

Az óvodatitkár, dajkák, a nevelőtestülettől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazottak, akiknek feladata elsősorban az óvoda rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző. A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető hívja össze az éves munkaterv szerint. 2.5 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladata:

31

   

koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját, tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel.

(1) Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (2) A nevelési év kezdetekor a szülői faliújságon kifüggesztve tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi felelős nevéről, ill. hol és mikor érhető el. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. (3) Ugyanilyen formában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát is ki kell függeszteni. (4) A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónővel. (5) A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermek bántalmazás vélelme, ill. egyéb veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, kezdeményezi óvodavezetőnél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. (6) A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető eljárást indítson a rendszeres gyermekvédelmi szociális támogatás megállapítására, ennek birtokában az ingyenes étkeztetésre. (7) Rendszeres nyilvántartást vezet a hátrányos,- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, figyelemmel kíséri támogatottságuk jogszerűségét. 2.6 Közalkalmazotti tanács A közalkalmazotti szabály részletesen szabályozza. Véleményezése kiterjed:  a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására,  a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre,  a munkarend kialakítására,  az éves szabadságolási tervre,  a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére,  a munkáltató belső szabályzatának tervezetére,  a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. 2.7 A vezető és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje (1) A Szülői munkaközösség vezetője az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az óvodavezető - helyettes tart kapcsolatot.

32

(2) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (3) Az óvoda vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. (4) Az óvodavezető a Szülői munkaközösség vezetőjét félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. (5) Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőinek szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ad tájékoztatást. (6) Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A vezető és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartásformái Az óvodai szintű szülői szervezettel való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza. 2.8 Az csoportok közötti kapcsolattartás 1. A kapcsolattartás az intézményi munka egészét, valamint az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott munkatársi értekezleten valósul meg. 2. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport pedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. 2.9 Az óvodai közalkalmazottak munkarendje  A pedagógusok kötelező óraszáma heti 32 óra, melyet a gyerekekkel való közvetlen foglalkozással kell eltölteniük.  A pedagógusok két műszakban dolgoznak, napi váltással, a munkarendben megjelölt módon. A pedagógus helyettesítésekor az alábbi szempontok érvényesülnek:  Elsősorban a gyerekeket jól ismerő, szintén a csoporttal foglalkozó óvónő helyettesítsen.  Hosszabb időtartamú helyettesítés esetén figyelembe kell venni az önkéntességet. A kötelező óraszám a vezető esetében heti 8 óra, az óvodavezető-helyettes részére heti 24 óra. Amennyiben a kötelező óraszámukon felül gyerekcsoportban tartózkodnak helyettesítési díj illeti meg őket.  A Kt. elnökét és tagjait órakedvezmény illeti meg a Mt.-ben leírtak szerint.  A technikai dolgozók munkaideje a Mt. szerint heti 40 óra.  A dajkák két műszakban dolgoznak, heti váltással, a munkarendben megjelöltek alapján. 33

VI. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 1. Az óvoda és a szülők közötti kapcsolat (1) A szülők az óvodával való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott Szülői Munkaközösségen keresztül tartják. (2) A szülőkkel történő további kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend szabályozza. A Közoktatási törvényben megfogalmazottak alapján az intézményben folyó pedagógiai munka ellátása során a gyerekek testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése érdekében a pedagógus a szülőkkel együttműködve végzi munkáját. 1. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza. Az óvodás gyerek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, szülői értekezlet, fogadóóra, megbeszélés, stb. keretében. A gyerekről tájékoztatást csak a csoportos óvónő és adott esetben a vezető adhat. 2. Az óvoda dokumentációja a személyes adatokat kivéve nyilvános. Az óvoda a nevelési programját, házirendjét, éves munkatervét, SZMSZ-ét oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megnézhessék. A vezető, illetve az általa kijelölt személy, tájékoztatást köteles adni az óvoda helyi pedagógiai programjáról. A tájékoztatás módja:

- tanévnyitó szülői értekezlet, - csoportos szülői értekezlet, - SZMK, - fogadóórák - honlap

3. A szülők az óvodával való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott szülői munkaközösségeken keresztül tartják. 4. Intézményünkben nem működik Óvodaszék, maradt a hagyományos Szülői Munkaközösség. Vezetőjével az óvodavezető-helyettes, a csoport szintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. 5. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a tanévnyitó és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletre, továbbá az egyéb nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított.

34

6. A meghívás napirendi pont írásos anyagának legalább nyolc nappal korábbi átadásával történhet. 7. Az óvodavezető a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. 8. Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőinek szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. 1.1. A szülői szervezet részére biztosított jogok 1. A szülői szervezetnek döntési joga van saját működésének rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselői megválasztásáról és a képviselőjének személyéről. 2. Az SzMSZ esetében -a gyermekek fogadását, -a létesítmények használatát, -a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartást, -az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, stb.- a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 3. A szülői szervezet részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. 4. Amennyiben a szülői szervezet jogosult az irat elintézésére döntését legkésőbb az iktatástól számított harminc napon belül meg kell hoznia. 5. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: a./ a házirend megállapításában, b./ az óvoda helyi pedagógiai programjának tartalmát tekintve, annak módosításakor is. c./ a szülőket anyagilag érintő ügyekben, d./ a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, e./ az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, f./ a gyermekvédelemmel összefüggő kérdésekben, g./ az éves munkatervnek a szülőket is érintő részében. 6. A szülők írásban kezdeményezhetik a helyi pedagógiai program módosítását, amennyiben azt indokoltnak tartják. 7. A gyermekbalesetek kivizsgálásakor lehetővé kell tenni, hogy az óvodaszék, ennek hiányában a szülői szervezet képviselője részt vegyen. 8. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékezető készül, melynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének 9. a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vegyen részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia 10. Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, 35

hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését. 1.2 A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, munkatervek egymás részére történő megküldése közreműködés az előterjesztések, ill. jogkör gyakorlásához szükséges tájékoztatók előkészítésében értekezletek, ülések szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére azon dokumentumok iratok átadása, melyek a nevelőtestület, ill. a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeznek 2. Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolat Az intézmény más közoktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai kulturális sport egyéb (1) Az iskolai életmódra felkészítő foglakozáson résztvevő gyermekek részére az intézmény kijelölt felelőse iskolalátogatásokat szervez a helyi általános iskolába. (2) Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel (3) Ennek során: a./ az óvoda pedagógusai az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson résztvevő gyermekek iskolaérettségének elbírálásához, szükség esetén a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét veszi igénybe, b./ az óvoda pedagógusai javaslatot tesznek a szülőknek, hogy gyermeküket - előzetes egyeztetés alapján - szükség esetén vigyék el a Pedagógiai Szakszolgálathoz. c./ a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei részt vesznek az óvodai foglakozásokon, szükség esetén külön foglakoznak az érintett gyermekekkel, d./ a tanköteles korú sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az iskolaérettségi vizsgálatot a számunkra kijelölt Szakértői Bizottság készíti el, a szülőknek – előzetes egyeztetés alapján – kontrol vizsgálatra időpontot kell kérni.

36

2.1 Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény vezetője a gyermek fejlesztése, gondozása érdekében szükség szerint közreműködik a Szakszolgálat vezetőjével, munkatársaival. Az együttműködésért a gyermekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus, valamint a gyermekvédelmi felelős közös felelősséggel tartoznak. 2.2 Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs bizottsággal, és a Nevelési Tanácsadóval Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, és az adott nevelési évre, a munkatervben megbízott óvodapedagógus A kapcsolat tartama: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése,valamint tanácsadás nevelési kérdésekben A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel Gyakorisága: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, ill. a pszichológus, logopédus és az óvónők jelzése alapján 2.3. A Kistérségi intézményekkel való kapcsolat - Az intézmény vezetője a kistérség keretében működő óvodák vezetőjével szakmai tanácskozás keretében megvitatja az intézményvezetéssel kapcsolatos pedagógiai, gazdasági és más kérdéseket. - A gyermekek fejlesztésének, iskolai életre való felkészítésének, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő: - Pedagógiai Szakszolgálat illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a - Szakértői Bizottságokkal az intézményvezető állapodik meg az együttműködés formájában. - A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szigetszentmiklósi Tagintézménye biztosítja az óvoda számára a logopédiai és fejlesztő ellátást. 2.4 Általános Iskola Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet. 37

A nevelési év kezdetén együttműködési megállapodási terv kialakítása, kölcsönös elfogadása pedagógusok szakmai programjai óvodások iskolával való megismerkedése ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat 2.5 Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. 3. Egyéb külső kapcsolatok Az intézmény a feladatok elvégzése , a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. 3.1 Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Gyámügyi Hivatal Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, esetmegbeszélésre tart igényt, a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az óvodavezető vagy az általa megbízott személy feladata. Megbízott személy esetén legalább havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az óvodavezetővel. 3.2 Egészségügyi Szolgáltató Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a gyermekorvossal és a védőnővel. A kapcsolat formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint célszerű rendezni. Az intézményben az egészségügyi szűrő vizsgálatok ingyenesek. A gyermekorvos, védőnő elérhetőségét, az intézményi és a rendelőintézeti rendelési időt az intézmény faliújságjára ki kell függeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, érzékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program észét képező egészségfejlesztési program keretében. A kapcsolattartás formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való észvétel pedig az alkalmazotté. 38

3.3. Fenntartó A kapcsolattartás folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: · intézmény átszervezése, megszüntetése, · intézmény tevékenységi körének módosítása, · az intézmény nevének megállapítása, · intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, végrehajtása, — az intézmény ellenőrzése, — gazdálkodási, működési törvényességi szempontból — szakmai munka eredményessége tekintetében — az intézményben folyó szakmai munka értékelése — gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett védő-óvó intézkedéseket A kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, megbeszélések /kéthetente/ írásbeli beszámolók, egyeztető tárgyalások, értekezletek speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi- gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységhez kapcsolódóan Mint Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda szoros a kapcsolat a német nemzetiségi önkormányzattal. A kapcsolatok lehetnek: · szakmai jellegűek – nyelvi fejlesztés lehetőségei · kulturális – rendezvényeken való részvétel /pl. Márton nap, Advent.../ · gazdasági – támogatások /pl. Németországi nyelvi továbbképzés támogatása/ · közös rendezvények – német nemzetiségi nap 3.4 Nemzetközi kapcsolatok A nevelési intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. A nevelési intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. Kapcsolatot tartunk testvérvárosaink nevelési intézményeivel: Németország: Henfenfeld, Rain, Szlovákia: Vízkelet, Taksony. Célunk nyelvi képességek fejlesztése, szakmai tapasztalatok cseréje. 3.5 Egyéb kapcsolatok (1) Az intézmény gyermekvédelmi felelőse közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,a Gyámügyi Irodával, - szoros kapcsolatot tart fenn, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. (2) Az intézményt a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli.

39

(3) Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. (4) Az óvodavezető tart kapcsolatot a Szociális Osztállyal. (5) Az óvodavezető tart kapcsolatot az óvodai egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. (6) Az óvodavezető tart kapcsolatot Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottsággal az intézményben integráltan nevelt fogyatékos gyermekek érdekében. (7) Az óvodavezető tart kapcsolatot a Korai Fejlesztő Központtal, valamint a 1.sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsággal az intézményben integráltan nevelt fogyatékos gyermekek érdekében, valamint a Csepel-sziget és környéke Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. (8) A szülők ingyenesen igénybe vehetik a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait gyermeknevelési, család terápiás és iskolaérettségi problémák esetén. Javaslattételi joga a gyermekorvosnak vagy az óvodának, mint intézménynek van. 3.6 Az intézményt támogató szervezetek Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: · · ·

a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

Az óvodavezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 3.7. Alapítvány kuratóriuma A kapcsolattartó az óvodavezető, aki az alapítvány munkájáról folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülői szervezetet.

40

VII.

FEJEZET

Az INTÉZMÉNY ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az intézmény létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 2. Rendeltetésszerű használatnak, a jogszabályoknak, a jelen szabályzatnak, és a házirendnek megfelelő használatot kell tekinteni. 3. A helyiség jelen szabályzattól, illetve a házirendtől eltérő célra történő használata az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye alapján történhet. 4. A gyermekek részére az ügyelet alatt, arra kijelölt helyiség áll rendelkezésre. 5. A szülők részére az étkezés befizetés, lemondása, a gyerekfelvétel, és valamennyi hivatalos ügyintézés az intézményvezetői, illetve a gazdasági irodában történik. 6. A tálaló konyhában kizárólag csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező óvodai alkalmazott tartózkodhat. Ők is a megfelelő, HACCP által előírt ruházatban. (kötény, kendő, vagy sapka) 7. Az intézményben és annak kertjében hétvégén csak a vezető engedélyével, kivételes munka esetén tartózkodhatnak. Ez alól kivétel a fűtő. 8. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz a nevelési időn kívül az óvodavezető által kijelölt helységek állnak rendelkezésre. A foglalkozást tartó személy felel a csoportszoba, egyéb helyiség használatért, rendjéért, tárgyaiért. 9. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények1 alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét - eseti jelleggel - az intézményvezető állapítja meg. 10. Az intézmény területén, beleértve az óvoda udvarát is, valamint az intézmény 5 méteres körzetében dohányozni tilos. Egyéb rendelkezések: 1. Az intézményt reggel a munkarend szerint a 6 órára érkező - az intézményvezető által kijelölt dajka, technikai dolgozó nyitja, illetve 17 órakor zárja a riasztó rendszer ki és bekapcsolásával. 2. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak a vezető engedélyével léphetnek be, illetve tartózkodhatnak az intézmény területén és helyiségeiben. - Előzetes bejelentés alapján a vezető fogadja a szaktanácsadót, a szakértőt, a különböző ellenőrzési szervek képviselőit (ÁNTSZ, revizor, tanügy-igazgatási ellenőr, ÁSZ., Oktatási Hivatal, stb.) - A gyerekek részére szervezett önköltséges tanfolyamokat vezető, külsős szakemberek (edző, nyelvtanár, stb.) részére is kötelező érvényű az intézmény SZMSZ-e és Házirendje. Benntartózkodásuk kizárólag csak a vezetővel előre egyeztetett és megbeszélt időpontra és időtartamra korlátozódik.

1

karácsonyi ünnepvárás,farsang, anyák napja, évzáró, ballagás, stb.

41

- A beiratkozás iránt érdeklődő, tájékozódó szülőket az ügyintéző, illetve a vezető helyettes az óvoda alap adatairól, pedagógiai programjáról tájékoztathatja, de a felvétellel kapcsolatos további intézkedés végett az intézmény vezetőjéhez irányítja. - Amennyiben az intézménybe idegen személy lép, az ügyeletes dajkának kötelessége megkérdeznie, hogy kit keres, milyen célból tartózkodik az épületben. Amennyiben valamelyik óvodásért jött, csak a szülő írásos meghatalmazásával adható át a gyermek, még abban az esetben is, ha az érintett gyermek felismeri, mint rokon, vagy barát. - Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezheti. - A különböző munkahely iránt érdeklődőket2, ügynököket, áruval házalókat, hirdetményeket kitenni kívánó személyeket udvarias formában az SZMSZ-re és a vezető utasítására hivatkozva az ügyeletes dajka, illetve az óvodatitkár felkérheti az óvoda elhagyására. 3. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 4. Az óvoda vállalkozási tevékenységének gyakorlásakor, valamint a szülők és egyéb külső vállalkozók reklámtevékenysége során figyelembe kell venni az 1999. évi LXVIII. tv.-ben megfogalmazottakat, mely szerint az óvoda területén tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám gyerekeknek szól, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális élettel függ össze. 5. Ügynöki és reklám tevékenység az óvoda egész területén nem folytatható. Az intézmény helyiségeinek bérbeadása: Amennyiben az intézmény rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az intézményvezetővel kötött bérleti szerződés birtokában lehet a törvényes feltételek betartása mellett. Bérleti díj a fenntartó rendelkezése szerinti mértékben a gazdasági irodában fizetendő be. Az intézmény helyiségeiben politikai párt nem működhet. Fakultatív hit- és vallásoktatás szervezhető, idejének és helyének meghatározásához a szülői szervezet véleményének kikérése szükséges. Helyet biztosítunk, az időpont a munkatervben rögzítve Lobogózás szabályai a 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet értelmében „a nemzeti lobogó állandóan kitűzve kell tartani”. A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, ill. a fel lobogózás szabályait a zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik

2

Természetesen abban az esetben, amikor az óvoda nem keres munkavállalót.

42

VIII. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve ha a reklám gyerekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi közélettel, kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenység engedélyeztetése: - A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezésér, minden esetben az óvodavezető jóváhagyása után lehet kifüggeszteni az óvodában. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, ill. helyettese kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése.

IX. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN TEENDŐK 1. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, robbanással történő fenyegetés) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásainak megfelelően kell elvégezni. 2. Bombariadó esetén minden esetben azonnal értesíteni kell a rendőrséget és haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését. Mentési sorrend: - első a gyerekek mentése és biztonságos elhelyezése, - a felnőttek mentése, - az értékek köziratok mentése. A menekítés útvonala, szervezése megegyezik a tűzriadóban meghatározottakkal. 3. Amennyiben a vezető nem tartózkodik az épületben, a helyettese, ill. a legmagasabb iskolai végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező munkatárs gondoskodik a bejelentésről és a kiürítés megszervezéséről, majd a vezető értesítéséről. 4. Betörés esetén a központba érkező riasztás után az intézményvezetőjét, ill. az óvoda kulcsával rendelkező, az óvodához legközelebb lakó, erre a feladatra kijelölt személyt értesítik. Az értesítéstől számított 25 percen belül a kiérkező biztonsági emberek és a rendőrség bejutását biztosítani kell. 5. Az óvoda valamennyi alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésről, és a fenntartót értesíti. 6. Az óvodavezetőnek, ill. az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 43

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek elzárásáról (gáz, elektromos áram) a vízszerelési helyek szabaddá tételéről 7. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért az óvodapedagógus felelős.

X. FEJEZET A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE Az óvoda a minőségirányítási programban határozza meg az óvoda szakmai működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői munkaközösség évente értékeli. Az értékelést az óvoda vezetője megküldi a fenntartónak, és biztosítja annak nyilvánosságát az intézményben megszokott úton. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a Pedagógiai Program által meghatározott tevékenység hatékonyságának mérése, az esetleges hibák feltárása, azok korrekciója, pozitív eredmények megerősítése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait minden év október 15-ig az előző tanévre vonatkozóan értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az összesítő jelentés megtételéhez - ha azt a munkaközösség előzetesen igényli - meg kell szerezni a szülői munkaközösség véleményét is. A pedagógiai munka ellenőrzésének tapasztalatait, a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten kell az intézményvezetőnek ismertetni, erről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A tartósan kiemelkedően jó munkát végző dolgozók kereset-kiegészítéssel kapcsolatos elveit , az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A belső ellenőrzés biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működését. Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. A belső ellenőrzés hatékonyan működjön a megelőző szerepében. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: 1. A pedagógiai munka ellenőrzési ütemtervét a szakmai vezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezetője az írásban rögzített munkamegosztás alapján, elkészíti. A pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében értékelik a közalkalmazottak munkáját.

44

2. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. 3. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető, és a helyettes felel. Az ellenőrzés kiterjed: * a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, az óvoda helyi nevelési programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósítására, * óvoda éves munkatervében foglalt feladatok ellátására, * a gyermekek neveltségi szintjének, a differenciált személyiség fejlesztés és tehetséggondozás megfigyelésére, * szakmai dokumentumok ellenőrzésére, * a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre 4. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -az óvodavezető-helyettes, -a gazdasági vezető, -a minőségbiztosítási körök (team) tagjai, -a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség is. 5. A Kjt. végrehajtási rendelete szerint a munkáltatói jogkört gyakorló óvodavezető írásban köteles minősíteni az E, F, G, H, J fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat a kinevezésük után három évvel, ezt követően pedig legalább hatévenként. A megállapításokra tett észrevételeit a minősítést tartalmazó iraton rögzíteni kell. A közalkalmazott kérésére a minősítés kialakításába be kell vonni az intézménynél működő érdekképviseleti szervezetet, minőségbiztosítási körök vezetőjét, s ha van a szakmai munkaközösség vezetőjét. 6. A minősítési terv elkészítéséért és annak végrehajtásáért az óvodavezető felel. A minősítés záró részének tartalmaznia kell a - kiválóan alkalmas, - az alkalmas és - az alkalmatlan összegző értékelést. 7. A Kt. 54.§-a (1) bekezdése és a 8/2000 (V.24.) OM rendelet szerint az intézmény vezetője felel az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. 8. Az intézményvezető - minden évben valamennyi óvodapedagógus, technikai és gazdasági dolgozó munkáját értékeli szóban legalább egy alkalommal. - az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:- óvodavezető-helyettest, a gazdasági vezetőt, a minőségbiztosítási team vezetőjét, valamint ha működik - a szakmai munkaközösség vezetőjét. - az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal illetve dolgozóval ismertetni kell, az érintett arra szóban, vagy írásban észrevételt tehet. 9. A jutalmazási szempontokat az adott nevelési év munkaterve tartalmazza. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése 45

beszámoltatás, szóbeli, írásbeli írásbeli dokumentációk ellenőrzése csoportlátogatás értekezlet speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok minősítés Az ellenőrzés fajtái Tervszerű: előre megbeszélt időpont és szempont szerint történik Spontán: alkalomszerű ellenőrzés - napi felkészültség felmérésének érdekében - a problémák feltárása, megoldása érdekében Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során: a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja az óvónő-gyermek, dajka-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása a nevelőmunka színvonala, eredményessége a tanulási folyamatok, a foglalkozások szervezése előzetes felkészülés, tervezés felépítés és szervezés az alkalmazott módszerek a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, fejlesztése a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelés, fejlesztése Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvoda vezetője a szakmai munkaközösség A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás írásbeli beszámoltatás értekezletre való felkészülés dokumentáció ellenőrzése értekezleteken való aktivitás csoportlátogatás speciális tesztek, felmérések, vizsgálatok

46

Minőségi munka - Gyermekközpontú pedagógiai szemléletmód. Kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat a gyerekekkel, a szülőkkel és a munkatársakkal (beleértve a technikai dolgozókat és az óvodavezetőt is). Magas fokú tolerancia és empátia készség. - Emberi és szakmai segítségnyújtás az arra rászoruló szülők és munkatársak felé. Többletmunka - Az enyhén fogyatékos (testi, szellemi) gyerekkel, illetve a magatartás zavaros, hiperaktív óvodásokkal kapcsolatos nevelési feladatok önkéntes vállalása. - Aktív közreműködés különböző pályázatok kidolgozásában.

XI. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az alapdokumentumok (SZMSZ, házirend, pedagógiai program (PP) stb.) nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek a vezetői irodában, valamint az intézmény honlapján(www.taksony.hu/intézmények). A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. * A Házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni megtekintésre * Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. Az intézmény vezetősége a törvényi előírásoknak megfelelően dokumentumait a szülők részére hozzáférhetővé teszi. A szülőket meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál egyetértési jog illeti meg. A nevelési intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan - a legfontosabb adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. A közzététel a meghatározott adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének a rendje

47

368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13.§ 2 h) pontja, a 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet, 30§(6) bekezdés valamint a 2011. évi CXII törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30.§(6) bekezdés alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SZMSZ mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény határozza meg. Ennek érdekében közérdekű adat: Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ, vagy ismeret Így különösen: a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon közérthető formában tesz eleget. 1. Az internetes nyilvánosságra vonatkozó adatok A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 23§(1) pontja alapján a nevelési- oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok: a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza

48

229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 23§(2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésen meghatározottakon kívül tartalmazza. az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. A rendszergazda a vezető által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15-ig továbbítja a KIR részére. A közzétételi lista kizárólag közérdekű adatokat tartalmaz. A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető. 2. Hivatali titok megőrzése Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésében jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A mennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülés az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül: amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat 3. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki. A szabályozás célja: Az intézmény működése során keletkező iratok elektronikus létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályozása. A szabályzat személyi hatálya: A Szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az intézmény működését illetően, ezért tartalma SZIGORÚAN TITOK! A szabályzat betartásának ellenőrzése: A Szabályzat betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása bejelentés nélkül történik. A szabályzat tárgyi hatálya: 49

kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikaim megjelenési formáiktól függetlenül kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai berendezésre, valamint a gépek műszaki dokumentációira is kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására Értelmezések Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített, készített, elektronikus úton érkezett, ill. továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak. Érkeztető: a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Szignáló: az ügyben eljárni illetékes vezető kijelöli a szervezeti egység és/vagy ügyintéző személyét. Iktatást végző: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása az irattári tervnek megfelelően az iktatókönyvben. Az iratot továbbíthatja a vezetőnek, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, továbbíthat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszi Adatbiztonság: az adatkezelő ill. tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés , megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, ill. sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Elektronikus iratok létrehozása: Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközzel történik, számítástechnikai eszközön történő tárolása fájl okban történik. Az elektronikus úton létrehozott iratok véglege, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni , el kell látni megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell. Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg írásvédetté kell tenni. ( a kívánt fájl jobb egérgombbal kattintva a Tulajdonság menüpont alatt az írásvédett tulajdonságba bal egérgombbal kattintva pipát kell tenni. Ettől kezdve a fájlt csak más néven lehet elmenteni, az eredeti tartalom nem változik meg. Fájlok elnevezésének alapelvei: a fájl neve lehetőleg utaljon a tartalomra ha lehetséges kerülni kell az ékezetes betűk használatát Elektronikus iratok küldése, fogadása Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailen fogadunk. Elektronikus iratot interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni. E-mailben érkezett iratot lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell. Az elektronikusan elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni, majd ezt az irathoz csatolni kell. A személyi anyagok, a gyermekek anyagainak létrehozására szolgáló programok A KIR rendszerben keletkezett iratok KIR rendszeren belül kerülnek létrehozásra, az óvoda adatbázisának, belső folyamatainak segítségével. Archiválás, biztonsági mentések

50

Az archiválás, biztonsági gyorsmentés USB adattárolókra történik. Emellett CD, DVD adathordozóra történnek az éves archiválások, az így kapott fájlok segítségével a biztonsági mentéskori állapot visszaállítható. Az óvoda vezetője felelős: az iratok szakszerű és biztosságos megőrzéséért, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért, az iratkezelést végző felelős személy szakmai továbbképzéséért. A KIR programokhoz való hozzáférési jogosultságot névre szólóan kell dokumentálni. A dokumentumok tárolása és kezelése a vezető feladata. 4. Az iratkezelés szervezeti rendje A szabályozás célja: Az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy: az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető, és visszakereshető legyen szolgálja az óvoda rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségét és használható állapotban való őrzését és a maradandó iratok levéltári átadását Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető. A vezető: elkészíti és kiadja az óvoda ügyviteli és iratkezelési szabályzatát jogosult az óvodába érkező küldemények felbontására jogosult kiadványozni kijelöli az iratok ügyintézőjét meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét Az iratkezelési anyagok megosztása Óvodatitkár Minden olyan küldeményt, amely az óvoda címére, ill. a foglalkoztatottak nevére érkezett, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni. átveszi az intézménybe érkezett küldeményeket, majd iktatja azokat a küldemények átadás-átvételét dokumentálja végzi a külső és belső kézbesítést ellenőrzi a postai feladásra szánt küldeményeket biztosítja a az óvoda 2 évnél régebbi elintézett iratainak rendezett irattári elhelyezését, kezelését, és nyilvántartását a vezető utasítása alapján megszervezi és lebonyolítja az iratselejtezéseket Az informatikai rendszeren belül elkülönítetten kell kezelni a személyes adatot és a törvények által meghatározott egyéb adatcsoportokat. A hiányzó ill. elvesztett iratok ügyének rendezése

51

Az ügyirat elvesztése jogtalan megsemmisítése, hiánya, munkajogi felelősségre vonást von maga után. Az ügyirat elvesztésének jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 munkanapon belül az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia -.

XII. ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete fogadja el az alkalmazotti közösség véleményének figyelembe vételével, és az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a hirdető táblán való kifüggesztésével - tájékoztatni kell. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, ill. intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében. 5. Felülvizsgálat: évente, ill. jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítás: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, a szülői közösség, és KT elnöke és jogszabályi kötelezettség 6. Jelen szabályzat mellékletét képezi az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott munkaköri leírása, a Közalkalmazotti Szabályzat és a házirend, valamint a tűz és balesetvédelmi szabályzat.

XIII. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ - KÉRDÉSEK A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.  Közalkalmazotti jogviszony alapján kikötött próbaidő: A közalkalmazottak jogállásról szóló törvény Kjt. 21/A § (1-2) alapján minden olyan esetben, amikor a közalkalmazott kinevezése 2007. szeptember 1-jét követően kerül sor, próbaidőt kell kikötni (maximum 3 hónap) 52

1. Kötelező pályáztatás: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (1) közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. A pályázati felhívásban meg kell jelölni; · a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezető megbízás megnevezését, · a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, · a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, · a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá · a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. A pályázati felhívást 2008. január 1-jétől a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán is kell közzétenni. A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A közalkalmazotti jogviszonyban főszabályként kötelező betöltetlen munkakör esetén a pályázat kiírása. Nem kell pályázatot kiírni az állásfelajánlással kapcsolatos áthelyezés, illetve a jogviszony megszűnése helyett annak részmunkaidőssé alakításával kapcsolatos kinevezés módosítás esetén. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi az intézmény Gyakornoki Szabályzata: Kjt. 22.§ (1-12) A Gyakornoki Szabályzat tartalmazza: A szakmai követelményrendszert – általános és munkaköri követelmények helyi lebontása, részletezése. A szakmai segítő feladatait, a feladatok ellátásának módját. A számonkérés feltételeit. A gyakornok teljesítményének szöveges értékelésére vonatkozó szabályokat. A gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével kapcsolatos eljárási rendje A gyakornok minősítésének különös szabályait. 3.A pedagógus szakvizsga, továbbképzés átképzés: A pedagógusok továbbképzését, előmeneteli rendszerét a 346/2013. (IX.30.) Kormányrendelet, továbbá a 99/2014. (III.25.) Kormányrendelet szabályozza, útmutatásai irányadóak.

53

4.A munkába járással kapcsolatos utazási költség térítése: A 78/1993.(V.12) Korm. Rendelet szabályozza: A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának:  86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon utazik;  86 %-át, ha helyközi díjszabással közlekedő távolsági autóbuszon utazik.  Gépkocsival a hatályos jogszabály szerint az üzemanyag árának függvényében 5.A telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. Az intézményi vonalas kivételes sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja 6.Panaszkezelési eljárás Az óvoda vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. Előzetes telefonos vagy írásos egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani (panaszkezelési eljárás folyamatát az IMIP tartalmazza). Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyirat-kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető, vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni. 7.Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettek A Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda a 2007.évi CLII. törvény alapján az SZMSZ módosítása az alábbi munkakörökben és feladatkörökben áll fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: 1. Költségvetés és egyéb pénzeszközök állami, önkormányzati támogatások felhasználásával öszszefüggő javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek: a.) intézményvezető b.) intézményvezető-helyettesek A vagyonnyilatkozat-tételi kötelességét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. Lényeg, hogy a nyilatkozat elkészítésének napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről kell számot adni. Valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző őt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelmet kell összegezni. Az éves jövedelem összege megegyezik az éves adóbevallásban bevallott bármilyen jogviszonyból származó, összes jövedelemmel. 54

A vagyonnyilatkozat tartalmazza: a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. d)A vagyonnyilatkozati-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyon nyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik 2 évenként köteles eleget tenni Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. A vagyonnyilatkozatok kezelésére az e tárgyban hozott belső szabályzat az irányadó, az esedékességének évében június 30-ig kell teljesíteni. A vagyonnyilatkozat átadásának, nyilvánosságának, tárolásának szabályai A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról a szüksége nyomtatványokat is tartalmazó tájékoztató átadásáról a munkáltató gondoskodik A vagyonnyilatkozat egyik példányát a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, a másik példányát az őrzésért felelős (óvodatitkár) az egyéb iratoktól elkülönítve kezeli A nyilatkozó és a munkáltató megbízásából az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban kerül sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. Az azonosító betűjelből és számsorból áll. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a jogszabály rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. A jogszabályszerűen lezárt vagyon-nyilatkozat elhelyezése vezető esetébe a fenntartónál, a helyettes esetében az intézmény páncélszekrényében történik 8. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – osztja szét az óvoda vezetője. Az összegből az intézmény valamennyi dolgozója részesülhet, nem csak a pedagógusok. Odaítélésének intézményi feltételei:

55

Az óvoda egyéni arculatának, helyi programjának megvalósítása érdekében kifejtett magas színvonalú többletmunkavégzés. Elismerése kereset kiegészítésként egy nevelési évre vonatkozóan adható. A konkrét személyekre vonatkozó döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az értékelés alapelvei: szolgálja az intézmény kiválóan dolgozó alkalmazottainak elismerését segítse az intézményen belüli demokrácia erősítését, a szakmai szervezetek bevonásával A meghatározott bértömeg ésszerű felhasználása A minőségi munka megítélése összhangban legyen az eredmény-eredményesség mérésével Céljaink: A PP tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatatok magas színvonalú feladatvégzésének erősítése. A munkateljesítmény ösztönzése. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: a) részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, b) részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának elvei: A másságot elfogadó, előítéletektől mentes és eredményes tehetséggondozói és felzárkóztatói munka. Az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése óvodán belül. A gyerekek és a szülők számára szabadidős tevékenység szervezése (rendezvények, sportesemények, kirándulások stb.) A szakmai munkaközösségben való aktív részvétel Írásbeli feladatok elkészítésének igényessége igényes naprakész tanügy-igazgatási dokumentáció vezetése tevékeny részvétel a szakmai munka tartalmi megújításában az óvoda kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep, az intézmény magas színvonalú képviselete az óvodán kívül pályázatokon való aktív részvétel szakmai munka kiemelkedő –hosszú távú- teljesítése pozitív emberi magatartás, kapcsolatkialakító képesség, konfliktuskezelések pozizív irányítása többletmunka, többletfeladat vállalása végzése szakmai önfejlesztés igénye, új pedagógiai, módszertani eljárásokra nyitottság, ezek alkalmazása a gyerekek fejlesztése érdekében innovatív és kreatív tevékenységével biztosítja az óvoda pozitív megítélését. beosztásának megfelelő magas szintű a szakmai felkészültsége hajlandóság, szakmai munkájának fejlesztésére gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság 56

aktív részvétel a helyettesítésekben, feladatvállalási készség, többlet- munka felajánlása egyéniségével, emberi magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez Minőségi munka - Gyermekközpontú pedagógiai szemléletmód. Kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat a gyerekekkel, a szülőkkel és a munkatársakkal (beleértve a technikai dolgozókat és az óvodavezetőt is). Magas fokú tolerancia és empátia készség. - Emberi és szakmai segítségnyújtás az arra rászoruló szülők és munkatársak felé. Többletmunka - Az enyhén fogyatékos (testi, szellemi) gyerekkel, illetve a magatartás zavaros, hiperaktív óvodásokkal kapcsolatos nevelési feladatok önkéntes vállalása. - Aktív közreműködés különböző pályázatok kidolgozásában. Egy esztendőre kizárhatja az óvoda vezetője a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: a) akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, b) akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az óvoda vezetője, A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: a) az illető pedagógus fizetési besorolása, b) címpótlékban való részesülése, c) illetménypótlékban való részesülése ( munkaközösség-vezetői, stb.), d) állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése. A differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján az óvodavezető dönt.

57

Z á r a d é k: 1. Nevelőtestület Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület tagjai, a mellékelt jegyzőkönyv szerint nyílt szavazással, egyhangúan elfogadta. Bp. 2014. október 7.

Olekszáné Kecskés Marianne KT. elnök

Muzsai Istvánné óvodapedagógus

Olasz Erika intézményvezető

_______________________________________

2. Szülői szervezet: Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal együtt a szülői munkaközösség képviselete megkapta. A tartalmát részletesen tanulmányozta, és elfogadta. Az SZMK elnökeként az egyetértést igazolom.

Bp. 2014. szeptember 18.

SZMK elnök

3. Német Nemzetiségi Önkormányzat Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal együtt a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselete megkapta. A tartalmát részletesen tanulmányozta, és elfogadta. A Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként az egyetértést igazolom. Taksony. 2014. szeptember ….

Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

58

JEGYZŐKÖNYV Nevelőtestületi értekezletről

Hely: Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Téma: SZMSZ megvitatása, elfogadása Jelenlévők névsora:

Jegyzőkönyv vezető: Hitelesítő: Dátum:

Baunok Csilla, Engert Mária, Gergőné Kreisz Ágnes, Wágner Tímea, Kreisz Mátyásné, Szappanos Gáborné, Pillmayer Annamária, Varga Rita, Oláh Zsoltné, Nagy Jánosné, Muzsai Istvánné, Olekszáné Kecskés Marianne, Kovácsné Vitányi Edina, Kurucz-Kiss Bernadett, Lovász Klaudia, Márton Melánia, Winkler Andrea, Gerőné Gayerhosz Melinda Olekszáné Kecskés Marianne Engert Mária 2014. X. hó 18. nap. 17 óra

1.A vezető megnyitotta a rendkívüli nevelőtestületi értekezletet. Tájékoztatást adott az SZMSZ-t érintő jogszabályi változásokról, fenntartóváltásról. Felhívta a figyelmet a tartalmi újdonságokra. 2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal együtt a nevelőtestületi közösség előzetesen elolvasta, észrevételeit megtette, majd nyílt szavazással egyhangúan elfogadta.

______________________________

_______________________________ Engert Mária hitelesítő

Jegyzőkönyv vezető

Taksony, 2014.

hó

nap

59

Záró rendelkezések A jóváhagyott adatkezelési szabályzat egy példányát az intézményvezető irodájában a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézményvezető és vezető-helyettesek adhatnak tájékoztatást. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező adatkezelési szabályzat a nevelőtestületi értekezleten elfogadásra került és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Intézményvezető: Olasz Erika A szabályzat 2014.10.08-án lép hatályba Felülvizsgálat rendje: évente. Hozzáférhető: intézményvezetői iroda Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Taksony, 2014.október 8. P.H.

60

1. számú melléklet AZ ÓVODAVEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodavezető A munkahely neve, címe: Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda, 2335 Taksony Szent Anna tér 1. Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: Német nemzetiségi Önkormányzat Kinevezés módja: vezetői pályázati eljárás útján Kinevezés időtartama: 5 év Munkáltatói jogkör gyakorlója: a német nemzetiségi önkormányzat elnöke Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 8 óra/hét Besorolása: G/8 Helyettesítője: óvodavezető-helyettes és az óvodavezető-helyettes távollétében és az SZMSZ-ben kijelölt személy Járandósága: Egyéb bér jellegű juttatás jubileumi jutalom pedagógusigazolvány utazásiköltség-hozzájárulás Szabadság: Alapszabadság: Pótszabadság: Összesen:

21 nap 25 nap 46 nap

A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos szabályok: Éves szabadságolási ütemterv elkészítése február végéig. A szabadság igénylése: írásban, a szabadság tervezett megkezdése előtt 15 nappal, kivéve rendkívüli esetben. Az éves szabadságból a polgármester munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. Távolmaradás, hiányzás esetén a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával értesíteni kell a polgármesteri hivatal illetékes munkatársát (például osztályvezetőt). A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: az óvoda székhelye és telephelye. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola és vezetőképző szakvizsga, nemzetiségi óvodapedagógus A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: szakvizsga (ha nincs még meg) és a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés (2006–2013). A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Az óvoda egyszemélyi felelősségű vezetőjeként tevékenységével felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért.

61

Képviseli a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó érdekeit. Közreműködik a fenntartói döntések előkészítésében. Végrehajtja a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat. A munkakör célja: Az intézmény munkájának szervezése, irányítása, képviselete. A nevelőmunka személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítása. Pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói-személyzeti, gazdaságiadminisztratív feladatok ellátása, megszervezése, ellenőrzése, értékelése. A törvényi előírásoknak megfelelő működés, működtetés biztosítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül (heti 6 óra): szükség esetén óvónők helyettesítése gyerekcsoportban, egyéni fejlesztés, kirándulások kísérése, stb. Teljes munkaidő (heti 34 órás) kitöltése alatt: pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatóihumánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok. Pedagógiai-szakmai feladatok Előkészíti az óvoda nevelési programjának kialakítását. Nevelőtestületi döntésre előterjeszti a program tervezetét. Elfogadtatása után biztosítja a szülői szervezet véleményezési jogát, és kezdeményezi jóváhagyását a fenntartónál. Folyamatosan ellenőrzi a program megvalósulását, beválását, amennyiben szükséges, kezdeményezi a program módosítását. Aktívan részt vesz az intézményi minőségirányítási program megfogalmazásában és annak megvalósításában. Ellenőrzi a team munkáját. Kialakítja a teljesítményértékelés szempontjait. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Megszervezi, valamint ellenőrzi a tehetséggondozást, a részképességekben lemaradt, illetve a speciális nevelést igénylő gyerekek differenciált gondozását, fejlesztését. Elkészíti az éves munkatervet, és azt elfogadtatja a nevelőtestülettel. Előkészíti, igény szerint aktualizálja a szervezeti és működési szabályzat tervezetét, vitára bocsátja, és elfogadtatja. Előterjeszti a házirend tervezetét, gondoskodik annak megvitatásáról (nevelőtestület, szülői szervezet előtt) és annak egyetértéssel történő elfogadásáról. Jól látható helyen kifüggeszti, és valamennyi szülőhöz egy példányt eljuttat. A nevelőtestület véleményét figyelembe véve megszervezi az óvodai csoportokat. Összehangolja és jóváhagyja a csoportok heti- és napirendjét. Elkészíti a feladatellátási tervet. Támogatja és ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. Ellenőrzi az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét, hatékonyságát. Folyamatosan aktualizálja és ellenőrzi az óvodai dokumentumok érvényességét, törvényi megfelelését. Gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. Tanügy-igazgatási feladatok Megszervezi a gyerekek óvodai felvételét. Felvételi és előjegyzési naplót vezet. Naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét. Elkészíti az éves statisztikát és annak módosításait. Folyamatosan informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. A gyermekek nevelésével kapcsolatos, jogszabály által előírt feladatoknak eleget tesz. Biztosítja a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Gondoskodik a szülői és a nevelőtestületi értekezletekről, biztosítja az intézményen belüli információáramlást. Felméri az ingyenes, az 50%-os térítési díjra rászoruló családok számát. A szülők keresete és a fenntartó előírásai alapján külön fizetési kedvezményt adhat az arra rászoruló családoknak. Mindezekről naprakész nyilvántartást vezet.

62

Ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. Intézkedéseket tesz a tankötelezettség teljesítésére. Ellátja az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó teendőit. Javaslatot tesz az óvoda nyári és téli szüneteltetésére, a nevelés nélküli munkanapok időpontjára, tartalmára, megszervezésére. Megszervezi és ellenőrzi az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. Munkáltatói-humánpolitikai feladatok Elkészíti az óvodai munkaerő-gazdálkodási tervét, betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. A jogszabályban előírt módon kinevezi az óvoda munkatársait, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Az OKM felé eleget tesz a bejelentési kötelezettségének. Az átsorolásokról időben gondoskodik. Biztosítja a törvényben előírt juttatások kiadását. Vezeti a munkaidő-nyilvántartást a jelenléti ív alapján. Vezeti a közalkalmazotti nyilvántartást. A rendelkezésére álló adatokat és információkat az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint megőrzi. Elkészíti a munkaköri leírásokat. Szabadság-nyilvántartást vezet. A pedagógusok munkájának ellenőrzése során írásos értékelést készít, melyet a dolgozóval is ismertet. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Biztosítja és ellenőrzi a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályok betartását. Lefolytatja az alkalmazottak foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntéseknél a jogszabály által előírt egyeztetéseket. Gazdasági-adminisztratív feladatok Szervezi az óvoda ügyviteli munkáját a mindenkor érvényes jogszabályok szerint. Irattári tervet készít a szabályos iratkezelés érdekében. Elrendeli és ellenőrzi az iratok selejtezését. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik, és gondoskodik az iktatásukról. Biztosítja a pontos adatszolgáltatást. A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá beérkezett, gyermekeket, szülőket és a közalkalmazottakat érintő kérdésekre. Felelős az intézmény költségvetésének tervezéséért, végrehajtásáért, betartásáért. Felel az ezzel összefüggő beszámolók, mérlegek valós tartalmáért. Biztosítja a gyerekek számára a tiszta, esztétikus környezetet. Ennek érdekében különböző eszközöket vásárol, valamint megszervezi és irányítja a napi takarítást, fertőtlenítést és a szükséges nagytakarításokat. Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. Felelős a karbantartási terv elkészítéséért, végrehajtásáért. Felel az átutalási, utalványozási, készletgazdálkodási, leltározási, selejtezési, pénzkezelési, vagyonvédelmi szabályzatokban foglaltak betartásáért. Ellenőrzi a vagyon-, állóeszköz-, munkaruha-, étkezési nyilvántartások vezetését. Feladata az intézmény költségvetésének ismeretében a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme. Kapcsolattartási kötelezettsége: Vezetői feladatainak ellátása közben közvetlen munkakapcsolatban kell állnia az óvodavezető-helyettessel (szakmai, gazdasági; a munka és felelősség megosztásáról a helyettesek részére külön munkaköri leírásban kell rendelkeznie), valamennyi pedagógussal, a pedagógiai munkát segítő dajkákkal, napi szinten az óvodatitkárral.

63

Az óvodavezető szoros kapcsolatot tart fenn: Óvodán belül: A szülőkkel, a szakmai munkaközösségekkel, a minőségirányítási csoporttal és az érdekvédelmi szervezetekkel. Óvodán kívül: A fenntartó illetékes vezetőjével, osztályával, bizottságaival. A kerületben lévő nevelésioktatási társintézményekkel. Információszolgáltatási kötelezettsége: Feladata az információáramlás biztosítása a szülők, a fenntartó és a nevelőtestület felé. Követnie kell a pályázati kiírásokat, fel kell kutatnia a lehetséges forrásokat. A dolgozó kompetenciái: Az óvodavezető kizárólagos kompetenciája és egyszemélyes felelőssége a gyermekfelvétel, a munkaviszony-létesítés, -megszüntetés, valamint az intézmény költségvetésén belüli gazdálkodás (például munkaerő-gazdálkodás, bérmaradvány felosztása, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás stb.). Az intézményvezető döntése alapján a fenti kompetenciák a vezetőhelyettesre átruházhatóak, de ezt írásban kell rögzíteni. A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Dátum: ………………………………

P. H.

___________________ munkavállaló

Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

64

2. számú melléklet AZ ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES

A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodavezető-helyettes Kinevezés módja: a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, a vezető nevezi ki. Kinevezés időtartama: határozott idejű kinevezés Munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje:

40 óra/hét

Kötelező óraszáma: 22 óra/hét Helyettesítője: a váltótársa Járandósága: A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Vezető helyettesként felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. Segíti és támogatja a vezető munkáját a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait figyelembe véve. A munkamegosztás szerinti feladatait maradéktalanul ellátja. Tiszteletben tartja a kizárólagosan a vezető kompetenciájába tartozó feladatokat (például munkaerőgazdálkodás, bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás). A munkakör célja: Az intézményvezető távollétében képviseli az óvodát. Segíti az intézmény működtetését és a vezető munkáját. A munkamegosztás szerint ellátja a rábízott pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdasági-adminisztratív feladatokat. Részt vesz a belső ellenőrzés feladataiban. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül (heti 22 óra): az óvodapedagógusi feladatok ellátása a gyerekcsoportban. A teljes munkaidő (heti 16 órás) kitöltése alatt alapvető feladatok: pedagógiai-szakmai, tanügyigazgatási feladatok, munkáltatói-humánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok. Pedagógiai-szakmai feladatok Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. Ellenőrzi az intézményi minőségirányítási program megvalósítását a dajka munkakör tekintetében. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét és hatékonyságát. Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát.

65

Tanügy-igazgatási feladatok Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. A vezető távollétében informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. A pedagógusok kötelező óraszámának kiszámolása és nyilvántartása nyolchetes ciklusban. A délutáni pótlékok kiszámolása és jelentése a kifizetés érdekében. A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése a MÁK felé. A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése a MÁK felé. A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed-, gyet-határozatok elkészítése, adminisztrálása és nyilvántartása. Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen pedagógiai tartalmú előadást, foglalkozást szervezzenek. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek. Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente egy alkalommal összehívja őket. Munkáltatói-humánpolitikai feladatok Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet. Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, ügyeleti rendjét, és nyomon követi ezek betartását. Megszervezi és ellenőrzi a dajkák napi munkáját. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt. Ellenőrzi a jelenléti ívet, a helyettesítés, a túlóra és a délutáni pótlék helyességét. A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről tájékoztatja az óvoda vezetőjét. Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a keresetkiegészítés elosztására és a kitüntetésekre. Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését. A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását. Gazdasági-adminisztratív feladatok Alkalomszerűen ellenőrzi a befizetéseket. A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik. Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme.

66

Kapcsolattartási kötelezettsége: Közvetlen, napi munkakapcsolatot tart fenn az óvodavezetővel (szakmai, gazdasági témákban), valamennyi pedagógussal, a pedagógiai munkát segítő dajkákkal. Indokolt esetben, a vezető távollétében, telefonon tartja a kapcsolatot. Kapcsolatban van továbbá az óvodai szülői szervezettel (SZSZ). Dátum: ………………………………

P. H.

____________________________ munkavállaló

óvodavezető

67

AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodapedagógus A munkahely neve, címe: Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 32 óra/hét Besorolása: F 3 Egyéb bér jellegű juttatás jubileumi jutalom pedagógusigazolvány

Szabadság: Alapszabadság: Pótszabadság: Gyereknap: Összesen:

21 nap 25 nap 2 nap 48 nap

A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: .. csoportszoba, …… …CSOPORT A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés elvégzése. A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is betartja. A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül (heti 32 óra): pedagógiai-szakmai feladatok, tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők

68

Pedagógiai-szakmai feladatok (a közoktatási törvény [Kt.] előírásai alapján) Az óvónő gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötelező óraszámát kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi-lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. Tanév elején felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Differenciált neveléssel, oktatással gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét és az érintett gyerek szüleit (annak érzékenységét figyelembe véve). Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől. A gyermekek iskolai életrevaló felkészítés, tapasztalatok szerzése, ezen keresztül a képességek, készségek fejlesztése. Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. Az intézmény minőségirányítási programjában (IMIP) leírt elveket ismeri és teljesíti, a minőségi munka fejlesztésben aktívan részt vesz, segíti a „Minőségi kör” munkáját (mérésekkel, értékelésekkel, interjúkkal, tesztlapok kitöltésével). Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Az igazolatlan hiányzásról, illetve a nagycsoportos foglalkozások rendszeres elmulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Szükség szerint, kérésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. Tájékoztatja a szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. Naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott csoportnaplót: hetirend, napirend, csoportos szokásrend, nevelési terv (három hónapos bontásban), heti ütemterv szintjén, játék, mozgás, foglalkozások tagolásban. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét. .

69

Általános szabályok (a Kjt., Kt. előírásai alapján): A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szorgalmi idő alatt pedagógus esetében összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető mérlegelése alapján. Szorgalmi idő alatt csak az alapszabadság (21 nap) használható fel, a pótszabadság nem. Amennyiben betegség miatt nem lehetett kiadni az éves alapszabadságot vagy annak törtrészét, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell azt kiadni. Az éves szabadságból az óvoda vezetője munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. A visszavonás szabályait a Kt. 138/1992. (X. 8.) számú végrehajtási rendeletének 10. §-a határozza meg. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek. A pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb előírások A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). Reggel 6-tól 7-ig, valamint 16-től 17-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 órától délután 4-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a szolgálati idő alatt bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre. A pedagógus a tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket (dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni. Egyéb A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használja a telefont. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az ölelkező időben, amikor a váltótárs is ott van, lehet megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1-2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni.

70

Munkája során az óvónő az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. A gyerekek között csak olyan étel fogyasztható, amit a gyermekek is fogyasztanak. Nemzetiségi német megszervezése, alkalmazása csoportjában. Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt felkészülés a nevelési-oktatási feladatokra (például továbbképzésen való részvétel, eszközök előkészítése); a tanügy-igazgatási (mulasztási napló) és pedagógiai (csoportnapló, fejlettségfelmérő lap) adminisztráció elvégzése; családlátogatás; gyermekvédelmi feladatok ellátása; szülői értekezletre való felkészülés, annak levezetése, fogadóóra tartása; szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása. A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Kapcsolatot kell tartania az óvodán belül: az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel, váltótárssal, csoportos dajkával, a szülőkkel, a társintézményekkel: iskolával, bölcsődével, nevelési tanácsadóval. A óvónő kompetenciája: A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges módszerek megválasztása A gyerekek fejlődését segítő tehetséggondozás, felzárkóztatás A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Dátum: ……………………………… P. H.

____________________________ munkavállaló

óvodavezető

71

Óvodatitkár munkaköri leírása Munkavállaló neve: Munkaköre: óvodatitkár Besorolása és illetménye: Besorolása Kjt. Szerint. óvodatitkár munkakörben történik. E 9 Munkavégzés helye:2335 Taksony Szent Anna tér 1. Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Alkalmazáshoz szükséges végzettség: érettségi, számítógép ismeretek, óvoda- és iskolatitkár Munkáltatója:Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Munkaideje:40 óra/hét Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben irányítása és ellenőrzése alapján, végzi. A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Az ügyek személyes, illetve telefonos bonyolítása és intézése során együttműködő. Udvarias a szülőkkel, a munkatársakkal. Rendszerető, pontos, az iratok kezelésében naprakész, a határidőket betartja. Tisztában van az iratkezelés szabályaival. Az általa vezetett nyilvántartások világosak, jól követhetőek. A munkakör célja: Az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése, adminisztrációk ellátása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Iratkezelés, ügyintézés Folyamata: érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés, válaszadás, biztonságos megőrzés, selejtezés. Az alábbi szabályokat kell betartani: Az irat útja bármikor pontosan követhető, ellenőrizhető legyen. Az iratkezelés során segíti az intézmény feladatainak eredményes, gyors és szakszerű ellátását, megoldását. Biztosítja, hogy az iratok épségben és használható állapotban maradjanak meg. Az intézményben készült valamennyi iraton szerepeltetnie kell: – az intézmény nevét, – székhelyét, – címét, – telefon-fax számát, – e-mail címét, – az irat iktatószámát, – az ügyintéző nevét, – a dátumot, – az aláíró nevét, – a beosztását, – aláírását, – az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát, – a címzett megnevezését, – címét, beosztását. Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezeti az intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét. 72

Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön kéri. A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum megjelölésével az átvételt. A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs. Az intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után bonthatja fel. Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kelle venni. Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás érdekében. Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az névre szóló. Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi. Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expresz küldeményeket és táviratokat. A intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy vezeti be az iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem kell iktatni. Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a háromszázat, évente név- és tárgymutatót kell készíteni. Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra vázlatok, pedagógiai szakvélemények) levelezések legépelése. Gazdasági feladatok és nyilvántartások Az óvoda költségvetésével kapcsolatos áfás számláinak, megrendelőinek, szerződéseinek lefűzése, megőrzése. Segít a költségvetés előkészítésében. Év közben folyamatosan figyelemmel kíséri annak állását, végrehajtását Az óvoda működéséhez szükséges kisebb eszközök vásárlása, megrendelése (tisztítószer, irodaszer) és a megvásárolt eszközök bevételezése. A kis értékű, illetve nagy értékű eszközökről leltár vezetése. A szoba és egyéb helyiségek leltárainak elkészítése. Az éves és az alkalomszerű leltározás előkészítése, megszervezése, lebonyolításának adminisztrálása. Leltározási ütemtervet készít. Selejtezés előkészítése, lebonyolítása. Folyóiratok, szakkönyvek, nyomtatványok megrendelése. Tisztítószerek megrendelése, nyilvántartása és kiadása. Kisebb javítási munkálatok megrendelése. Minden hónap 5.-ig elkészíti az óvodai intézményegységre vonatkozó hó végi jelentéseket, változásjelentést és az óvónők esetében, kéthavi munkaidő keret alapján helyettesítési díjakat kimutatását, elszámolását. Figyeli a szerződések lejártát, a költségvetésbe tervezett, esedékessé váló személyi kifizetések dátumait. 73

- Az óvodai intézményegység dokumentációit, leveleket, jelentéseket, jegyzőkönyveket, pedagógiai anyagokat legépeli az óvodai intézményvezető útmutatásai alapján. - Az óvodai napi adminisztrációt folyamatosan végzi és vezeti. - Negyedévenként ellenőrzi a GESZ. Nyilvántartás alapján, az óvoda költségvetésének egyenlegét - Folyamatosan tájékozódik a megjelenő, az óvodát, saját munkáját érintő, új rendeletekről (elsősorban Magyar Közlönyből és a Művelődési Közlönyből, INTERNET jogtárból). - Munkáját a kijelölt irodában végzi, telefonügyeletet tart, üzeneteket vesz, és továbbít. - Egyeztetési és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvodai intézményegység vezetőjének. - Normatívák felhasználásáról napra kész nyilvántartást vezet, gyűjti az elszámolás alapját képező számlák, bizonylatok, kötelezettségvállaló lapok másolatát. Az estleges egyszerűsített közbeszerzési eljárások anyagait. - Fogadja, eligazítja az intézménybe látogatókat. - Nyilvántartja és vezeti az étkezési létszámot. Gyűjti az ingyenes vagy kedvezménnyel étkező gyermekek jogosultságát, bizonyító igazolásokat. - Beszedi az étkezési térítési díjakat, tartozásokról, túlfizetésekről hó végén, a gazdasági szervezet elvárásainak, előírásainak megfelelően kimutatást készít. - Napi rendszerességgel figyeli az INTERNET-en keresztül, az óvoda email- címére érkező információkat, leveleket, feladatokat. Pénzforgalommal kapcsolatos feladatok Ellátja a házipénztári pénzkezelési feladatokat. Kiállítja a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, elkészíti a pénztárjelentést. Vezeti a pénzforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat. A számlákat naprakészen kezeli. Vagyonnyilvántartást, leltárt vezet. Naprakészen kezeli és vezeti a szigorú számadású nyomtatványokat Az étkezési térítési díjak kiszámolása, a lejelentések vezetése, jóváírása. A borítékok megírása, a pénz beszedése, feladása. A szigorú elszámolású nyomtatvány és a befizetési nyugták megírása a szülők részére, ezek kiadása. Elszámolás anyagi felelősséggel. Az átutalások naprakész nyilvántartása, továbbküldése a kifizetőhely felé. Az ellátmány megigénylése (a vezetővel történt egyeztetés után), felvétele, naprakész nyilvántartása, elszámolása a megadott határidőig, anyagi felelősséggel. Felelőssége: A rábízott pénz, ill. iratok kezeléséért anyagi és erkölcsi felelősség terheli. Egyéb elvárások: Tiszteletben tartja az óvoda szokásait, hagyományait, megjelenésével, magatartásával is erősíti az óvoda szellemiségét, képviseli és védi érdekeit. A tudomására jutott, az óvoda belső ügyeivel, az egyes gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, megőrzi. A munkaköri leírást átvettem, a munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, elfogadtam. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és bűntetőjogi felelősséggel tartozom. Taksony, ……...…………………

……………………………….

óvodavezető

munkavállaló

74

Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Pedagógiai asszisztens

Szakfeladat:

801115

Munkavégző neve: született: anyja neve: lakcíme: besorolása: közalkalmazotti bértábla szerint:………………. FEOR száma: egyéb juttatások: a törvényi szabályozás, a fenntartó által biztosított lehetőségek szerint:…………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda vezetője A munkakör szakmai irányítója: az óvoda vezetője Az utasítást adó felettes munkakörök: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Óvodapedagógus A munkakörnek alárendelt munkakörök: Nincsenek A munkakör célja: Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját. Helyettesítés rendje: éves munkaterv szerint A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993.évi LXXXIX törvény a közoktatásról - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 1991.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet - 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - Alapító okirat - Pedagógiai/nevelési program 75

- SZMSZ -201_-1_. Év munkaterve A munkavégzés helye: az intézmény telephelye: Taksony, Szent Anna tér 1 Munkaidő: Heti munkaideje: 40 óra Beosztás: - Napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye és a dolgozóval való egyeztetés szerint - Szabadságát főképpen az óvodai szünetekben veheti ki, a fennmaradó időben nyári táborba, intézményi ügyeletre beosztható

II. KÖVETELMÉNYEK Alapkövetelmény

Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet.

Iskolai végzettség, szakképesítés

Minimum 8 általános, új alkalmazás esetén pedagógiai asszisztensi végzettség.

Elvárt ismeretek

Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete.

Szükséges képességek

Szeretetteljes és példaadó viselkedés gyakorlata.

Személyes tulajdonságok

Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiéné, segítőkészség.

KÖTELESSÉGEK – Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése: A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. Foglalkozásokon óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, 76

hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak dolgozni. Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére. Részt vesz a reggeli, az ebéd és az uzsonnázás lebonyolításában. Az udvari levegőzésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. Játék foglalkozásokat önállóan tart. Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, programokon való kulturált részvételt. A délutáni foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a szervezett foglalkozások előkészítésében, levezetésében. Esetenként önállóan megtervezi és levezeti a játékot. Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készt, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. Segít a gyermekek hazabocsátásánál. Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy haza kíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképp értesíti a beosztott pedagógus vagy vezetőt. Ismeri az intézmény alapdokumentumait. Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatási szerint végzi. FELELŐSSÉG – Különleges felelősségek Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógus irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező. Vagyon: Felelős az intézményben lévő iroda- és számítástechnikai berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket. Pénzügyi döntések: Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény vezetőinek döntése után intézkedhet. Tervezés: Figyelemmel kíséri a csoportra/gyermekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását provokatívan segíti. Saját feladatait a munkahelyi vezető utasításai szerint tervezi és adminisztrálja. Technikai döntések: Betartja a tűz-, munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint.

77

Bizalmas információk: A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat /dolgozói, gyermeki, szülői/ csak a szükséges mértékben – az óvoda vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. Ellenőrzés foka: Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai /PP, SZMSZ, KSZ, HÁZIREND stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel betartatja. Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti az illetékes vezetőt. Kapcsolatok: Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, az óvodatitkárral és az óvodavezetéssel. Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a társintézményekkel, a szülőkkel ápolja a hagyományosan kialakult kapcsolatainkat. Munkáját háromévenként az illetékes vezető értékeli, kézévenként kérheti minősítését. Munkakörülmények: Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében az SZMSZ és a Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzi. Munkaszobája a nevelői szoba, ahol íróasztala, szekrénye van. Munkájához telefon, számítógép, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére. A munkaköri leírás az alábbi jogszabályokban előírtaknak megfelelően készült: - 2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Javaslattételre jogosult: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Véleményezésre jogosult: - intézményvezető választás - éves munkaterv értékelés Döntésre jogosult: - pedagógiai eljárások, módszerek megválasztása témakörben Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

78

III. SZEMÉLYHEZ RENDELT EGYÉB FELADATOK – AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK Kelte 201_-201_ nevelési évtől visszavonásig

Tárgya

Munkavállaló aláírás …………………………………. aláírás

201_-201_ nevelési évtől visszavonásig ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás 201_, ____________________ 1-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. A munkaköri leírás a visszavonásig vagy módosításig érvényes.

Kelt:

_____________________________ A munkáltatói jogkör gyakorlója

NYILATKOZAT A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően megfelelően használom. Kelt:

___________________________________ munkavállaló

79

A DAJKÁK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A munkavállaló neve: Munkaköre: dajka A munkahely neve, címe: Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: B 11 Helyettesítője: a vezető által kijelölt dajka Egyéb bér jellegű juttatás jubileumi jutalom Szabadság: Alapszabadság: 20 nap Pótszabadság: 0 nap Gyereknap: .. nap Éves összesen: 20 nap A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: emelet öltöző, folyosó nevelői szoba 5. csoportszoba 5. csoportszoba mosdója, öltözője bejárat aula folyosók 1. számú iroda 2. számú iroda mosókonyha mosdók szükség szerint a többi csoportszoba, mosdó öltöző A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + dajkaképző A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: A gyerekekkel szemben barátságos, kedves. A szülőkkel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsít. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során betartja a világnézeti és politikai semlegességet. Példát mutat kulturált viselkedésével, önmaga tisztaságával, gondozottságával, ápoltságával.

80

A munkakör célja: Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. A gyerekek közvetlen és közvetett környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Gyerekekkel kapcsolatos feladatok Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában. Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, vécépapír használata). Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. Délelőtt, az óvónővel egyeztetett időben, az étkezés és a foglalkozás segítése érdekében a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés) Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját kitakarítja. A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba és a hozzá tartozó öltöző, mosdók, gyermekvécék takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az intézmény egyéb területeit (bejárat, folyosók, lépcsőház, irodák, fejlesztőszoba, felnőtt WC-k, mosókonyha) a többi dajkával közösen, vezetői munkamegosztás alapján tisztán tartja. A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, köpenyek, törülközők, terítők, babaruhák). Legalább kéthetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. Elvégzi a fektetőágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti. Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, besegít többek között az óvoda udvarának takarításába, kertjének gondozásába, valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza.

81

Étkeztetéssel kapcsolatos teendők

3

A szakácsnőtől átveszi az ételeket, ezután ellenőrzi a mennyiséget, a minőséget és a HACCPelőírások betartását a szállítással kapcsolatban. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, közvetlenül az elfogyasztás előtt, ha szükséges, hűti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Az étkeztetés lebonyolítása után az edényeket, evőeszközöket, poharakat összegyűjti, majd a higiéniai előírások szerint a fehérmosogatóba viszi. Ha szükséges besegít a mosogatásba Uzsonna után az edényeket elmosogatja a szabályoknak megfelelően

Általános szabályok A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások A munka törvénykönyve 134. §-a szerint:4 (1) bekezdés: A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. (2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozó erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie, írásban, kivéve rendkívüli esetben. (3) bekezdés: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. (6) bekezdés: A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Éves szabadságolási ütemterv szerint veheti ki a többi szabadságot. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek. A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása. Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. A gyerekekre egyedül, csak rövid időre, csak a vezető engedélyével vigyázhat. A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a helyetteshez. Egyéb Munkaidő alatt, magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. Hiányzás esetén, külön díjazás ellenében, a vezető rendelkezése alapján, köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Amennyiben ezt valaki igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni.

82

Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. A gyerekek és az óvoda biztonsága érdekében a bejárati ajtók (főbejárat, hátsó bejárat) zárva tartásáról gondoskodik. Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Az óvoda zárásakor áramtalanít, és meggyőződik arról, hogy az ablakok, ajtók jól be vannak zárva. Ezután beüzemeli a riasztót. Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik. A munkavállaló jogai és kötelességei (Kt. alapján): Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés A munkafegyelem betartása Jó munkahelyi légkör alakítása Az óvoda pedagógiai munkájának, céljának megismerése, megvalósításának segítése Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: A dajka rendszeres kapcsolatban áll az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel és a csoportos óvónőkkel.

Dajka napi feladatai 1., Csoportban → az óvónővel együtt fogadja a gyerekeket (kiscsoportban a du. dajka fél 8-ra jön) → a reggelit akkor tolja be, ha az óvónő már befejezte a reggeli tornát → reggeli után felsöpör a csoportszobában, letörli az asztalokat, kitolja a kocsit → mosogat ha soros → mosdót feltakarítja (WC-t lehúzza, fertőtlenít, fogmosó poharakat minden nap elmossa, WC fal oldalát mindennap letörli, kilincseket fertőtleníti minden nap) → előteret (gyerek öltözőt) felsöpri, folyamatosan rendben tartja, hetente 1x a cipős szekrényt kitakarítja → gyümölcs pucolása naponta de. → ünnepek előkészítésében, ünnepléskor segít az óvónőnek → foglalkozásnál segít, ha az óvónő megkéri és nincs egyéb teendője ( különösen torna foglakozásnál) →öltöztetésnél minden esetben segít, udvarra megy ki, ha nincs 2 óvónő → ha mindkét óvónő kint van, nem kell kint lennie, akkor bent készül az ebédeltetéshez → amikor bejönnek a gyerekek az udvarról, segít levetkőztetni a gyerekeket,öltözőt összesöpri, ez után tolja csak be az ebédet → osztja az ebédet ebéd után ha szükséges felsöpör a teremben ( különösen tarhonya és rizs után) → ágyaz (egy óvónő a mosdóban egy pedig az öltözőben) → kinyit, szellőztet → mosdóját rendbeteszi → szülőket nem engedi be fél 1 előtt → ebéd után mosogat ha soros → ébredés előtt behozza az edényeket a tálalós szekrénybe és előkészíti az uzsonnát ( fél 3-kor, nem előbb) → ágyazásnál abba a csoportba megy, ahol szükség van rá ( kisebb csoportba) → uzsonnát ken mindkét csoportban és segít a kiosztásában → segít felöltözni a csoportnak, udvarra elindulni és csak utána tolja ki a kocsit, kezd mosogatni

83

→ du. takarítás miután a csoportösszevonás megtörtént 4 óra és fél 5 után (nem előbb) A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igázódva – a vezető fenntartja!



Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!

Dátum: ………………………………

P. H.

____________________________ munkavállaló

óvodavezető

2. számú melléklet 84

Adatkezelési szabályzat 1. Az adatkezelési szabályzat célja. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. Szabályzat alapját képező jogszabályok - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. tv. - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. 83/B-D §. és 5.sz. melléklete, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. Szabályzat szerint kell ellátni - a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését - a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését. Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, ill. e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Alkalmazottak adatnyilvántartása A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, 85

a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.” A magasabb vezető beosztású intézményvezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelését a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A személyi juttatásról szóló nyilvántartást a gazdasági iroda vezeti. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az intézményvezető (óvodatitkár) végzi. Az intézmény vezetője felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, a személyi iratra csak olyan adatok, illetve megállapítás kerülhet, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés van, közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítése, vagy törlése egyeztetve az intézményvezetőjével lehetséges, ha az adat a valóságnak már nem felel meg, ha a közalkalmazott az adatai kijavítását, helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőjénél, ill. adathelyesbítést kérheti. Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot kezel. A közalkalmazotti nyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott, adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, áthelyezésekor, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. Az iratokat személyügyi iratként kell kezelni. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok is felhasználhatók. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet.

86

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célból, ill. az érintett írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át egy harmadik személynek. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, ill. a személyi adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, ill. kérheti az adatok helyesbítését, kijavítását. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatok helyesbítését és kijavítását a nyilvántartást vezetőtől, intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős, hogy az általa szolgáltatott adatok hitelesek, pontosak, aktuálisak és a valóságnak megfelelők legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét, aki 8 napon belül intézkedik. A személyi irat Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, ill. azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: Személyi anyag iratai A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, Közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetés letiltás) kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. Az iratokban szereplő személyes adatokat a személyes adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése az intézményvezető feladata. A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: A Kjt. 83/D.§-ában meghatározott személyek, - intézményvezető, óvoda, ill. bölcsőde vezető-helyettese, törvényességet ellenőrző szerv, fegyelmi eljárást lefolytató testület, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási szerv képviselője, büntetőeljárásban nyomozó hatóság, ügyész, bíróság. Intézményi feladatokat ellátó szerv munkatársa a feladatkörén belül. Illetményszámfejtés feladatokat ellátó (TÁK) szerv feladatkörén belül. Adóhatóság, társadalombiztosítási igazgatási szerv, munkavédelmi szerv. szerinti jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr). Az intézményben keletkezett iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, ill. személyi anyagot annak a szervnek, amely azt küldte.

87

A személyi anyag tartalma: A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, A pályázat v. szakmai önéletrajz, Erkölcsi bizonyítvány, Iskolai végzettség és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, Továbbképzést igazoló tanúsítvány Iskolarendszeren kívüli képzésben szervezett bizonyítvány Kinevezés, és annak módosítása Vezetői megbízás, és annak visszavonása, Címadományozás Besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok Áthelyezésről rendelkező iratok Teljesítményértékelés Közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat Hatályba lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat Közalkalmazotti igazolás másolata A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az alapnyilvántartást vezető személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. A személyi iratok tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell megőrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, mely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját. A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Gyermekek adatnyilvántartása Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért az intézményvezető felelős a gyermek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. a tagóvoda vezetők és bölcsődevezető felelősek a vezetői feladatmegosztás szerint irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért a csoportvezető óvodanők, a gondozónők, a gyermekvédelmi felelős, a munkaköri leírásuk alapján adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel a gazdasági vezető a feladatköre szerint illetékes pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok kezeléséért. Nyilvántartható és kezelhető gyermeki adatok a gyermekek személyes adatai a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, az óvoda-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, a célhoz kötötten kezelhetők. Gyermekek adatainak nyilvántartása tartalmazza a gyermek: nevét, nemét, születési helyét és idejét, 88

társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, az adatok továbbítása fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási képességek zavaraira, magatartási rendellenességekre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeiből Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje A gyermek adatainak kezelésére és továbbítására jogosultak: - intézményvezető, csoportvezető óvónő, gyermekvédelmi felelős feladatköre, v. megbízása szerint Az adatkezelés intézményi rendje Az intézményvezető és a bölcsődevezető feladata a gyermek nyilvántartásra szolgáló beíratási napló vezetése, a tagóvoda vezetők a tagóvodai naplót vezetik. Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az intézményvezető határoz. A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az intézményvezető veszi fel. A Nkt. alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az intézményvezető gondoskodik. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet. A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezelésé89

ről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben helyezi el. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus. A munka- és balesetvédelmi felelős a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat az erre a célra rendszeresített dossziéban őrzi, és továbbítja a jegyzőkönyveket a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermekvédelmi felelős nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához, valamint az ingyenes étkezéshez szükséges adatokat. A kedvezményes, és ingyenes étkezés adatainak kezelésében részt vesz a gazdasági iroda kijelölt ügyintézője is. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év. A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézményv zetője adhatja ki az adatokat, ill. továbbíthatja. Az irat előkészítőjét is az intézményvezető jelölheti ki. Titoktartási kötelezettség Az intézményvezetőt, az intézményvezető helyettest, az óvodapedagógust, a dajkát, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményekre (magatartás, mulasztás, állapot) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése lapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. A Nkt.-ben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatos adatok nem közölhetőek.

90

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez A nevelési-oktatási intézmény irattári terve Irattári terv Irattári tételszám Ügykörök megnevezése Vezetés, igazgatási és személyi ügyek

Őrzési idő (év)

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Munkatervek, jelentések , Statisztikák Statisztikák 10. Panaszügyek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 5 5

Nevelési-oktatási ügyek 11. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 12. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 13. Felvétel, átvétel 14. Tanulói fegyelemi és kártérítési ügyek 15. Naplók 16. Pedagógiai szakszolgálat 17. Szülői munkaközösség, óvodaszék szervezése, működése 18. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok, és ajánlások 19. Gyakorlati képzés szervezése 20. Gyermek- és ifjúságvédelem

10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 3

Gazdasági ügyek 21. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 22. Társadalombiztosítás 50 23. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 24. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 25. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 26. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20 91

3. számú melléklet

KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

92

TARTALOM A szabályzat célja, feladata Jogszabályi háttér Adatkezelési fogalmak Adatkezelés Iratkezelés Iktatás, kiadmányozás Iratok tárolása, kezelése

93

A szabályzat célja, feladata Elősegítse a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog érvényesülését azáltal, hogy meghatározza az igény esetén követendő eljárás pontos menetét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, továbbá az adatot megismerni kívánó személy illetve az adatot szolgáltató eljárási jogait, illetve kötelezettségeit; Az érkezett és keletkezett iratok nyilvántartásba vétele; A nyilvántartás levéltári célra is felhasználható módon történő vezetése; Irattári terv szerinti besorolás, ennek iratra jegyzése; Elintézett ügyek irattárba elhelyezése, szakszerű és biztonságos őrzése, használatra bocsátása; Őrzési idő letelte után az illetékes közlevéltár engedélyével selejtezés, maradandó iratok közlevéltárnak való átadása; A fenti követelmények teljesüléséért valamint az iratok szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért,továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős. Jogszabályi háttér 2011.évi CXII.Tv.30.§(6) A közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie. Iratkezelési szabályzat, irattári terv Iratkezelési szabályzásról: 335/2005.(XII. 29.) Korm. R.3.§; 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 84.§ (2) A szerv vezetője határozza meg: Az iratkezelés szervezeti rendjét; Az iratkezelésre és a vele összefüggő tevékenységre vonatkozó feladat és hatásköröket; Kijelöli az iratkezelést felügyelő vezetőt; Kijelöli a kiadmányozási joggal rendelkezőt 335/2005.(XII.29) Korm. R.3.§(3); Iratkölcsönzési jogosultságokat 335/2005.(XII.29) Korm.R.63.§(1) Intézményvezetői kötelezettségéről Ltv.9.§(3) bek.335/2005.(XII.29.) Korm.R.3.§(3) 5.§; 8.§; 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 86.§ (2) Irattári terv:20/2012.(VIII.31.) EMMI r.86.§ (1) 1.sz. melléklet a nevelési oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok; 335/2005.(XII.29.) Korm. R.3.§(2); Az iratkezelés megszervezéséről 335/2005.(XII.29) Korm.R.6.§(3); 16-17.§ Ügy és iratkezelés általános szabályai 335/2005.(XII.29.) Korm. R. 13-67.§ 335/2005.(XII.29.) Korm. R. 38.§ 38.§ A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást tartalmazó, illetve a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek kezeléséről belső szabályzatban kell rendelkezni. Iratok nyilvántartása, ügyintézés, irattárazás, selejtezés, iratok levéltárnak való átadása Az ügyintézési határidő 30 nap. Ügyintézés személyes tájékoztatással, illetve telefonon 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 84.§(7) 94

Az irat tartalmáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 85.§(1) Az irat kézbesítésének és átvételének megállapíthatóságáról az iktatandó iratok 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 85.§ (4) 335/2005. (XII.29.) Korm. R. 47.§ Iktatás nemzetiségi nyelven nevelő, oktató intézményekben20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 84.§ (4) Az iktatókönyvről az iktatás módjáról 335/2005.(XII29.) Korm.R.14.§39-50.§ Az iratok irattárba való helyezéséről és őrzéséről, irattárazásról az Ltv.9.§(1) bek. E); f); 335/2005.(XII.29.) Korm. R.59-63.§;20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 86.§ (1) Az irattárról kapcsolatos elvárásról a Ltv.9.§(1) bek. e) Az irattárak típusairól a 335/2005.(XII.29.) Korm. R.59-62.§ Az irattári anyag általános védelmi szabályairól az Ltv.5.§ (1) (3) bek.;335/2005.(XII.29) Korm. R. 62.§, 66-67.§ Az őrzési időről, az iratok felülvizsgálatáról, selejtezéséről, az iratkölcsönzésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI r.86.§(1) 1.sz. melléklet;335/2005. (XII.29.) Korm. R.59-63.§ Az iratok közlevéltárnak történő átadásának szabályairól az Ltv.12.§(1)(5);9.§(1)(3);9/A§(2)(4);335/2005.(XII.29.) Korm. R. 65.§ A közokiratok kezelésének levéltári ellenőrzése Ltv. 11.§ Intézmény megszűnése, átszervezés, személyi változás esetén a teendők az iratok elhelyezéséről Ltv.9/A§; 335/2005. (XII.29.) Korm. R. 15.§;15/A§; 15/B§. Küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése Iratkezelési szabályozásról 335/2005.(XII.29.) Korm. R. 3.§ R.84.§ (2) Küldemények átvétele, bontási rendje 335/2005.(XII.29.) Korm. R. 27-33.§ A DÖK, a székek, az SZSZ, szakszervezet, intézményi tanács részére érkezett küldemények, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának, bontatlanul történő átadásáról az 20/2012.(VIII.31.) EMMI r.84.§(6) A sérült burkolatú küldeményekről a 335/2005.(XII.29.) Korm. R. 23.§ A személyesen benyújtott iratok átvételének igazolási kötelezettségéről 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 84.§(5) A keletkező nem selejtezhető iratok anyagának, előállításának eljárásának szabályozásáról Ltv.9.§(1) Érkeztetés: 335/2005.(XII.29.) Korm. R. 34.§ Adatkezelési fogalmak Személyes adat:az érintettel kapcsolatba hozható adat- különösen az érintett neve,azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret-, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat; b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

95

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat , amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők ( pl: ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele. Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából. Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából. Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik. Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett. Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely- ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot- az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi. Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége.

96

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Adatkezelés 1. A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény ( a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek-és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. 3. a) b) c) d) e) f)

A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak, aki az óvodai jogviszonyban áll, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus munkakörben alkalmaznak, akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, akit óraadóként foglakoztatnak.

4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a felsőoktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható. 5. Köznevelési intézmény a gyermek, tanuló adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma b)szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, tel. száma, c)a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d)a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok da)felvételivel kapcsolatos adatok, db)az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc)jogviszony szüneteltetésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd)a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, de)kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok df)a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, dg)a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, dh)mérési azonosító, e)a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: ea)a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, 97

eb)a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, ec)felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, ed)a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, ee)a tanuló diákigazolványának sorszáma, ef)a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, eg)évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, eh)a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, f)az országos mérés-értékelés adatai 6. A gyermek, tanuló adatai közül a)a neve,születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, jogviszonya kezdete,szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából,a jogviszony fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b)óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c)a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszűntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglakozó szervezetnek, intézménynek, e)az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f)a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazónak, g)az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 7. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 8. A nyilvántartás (továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott a)nevét, anyja nevét, b)születési helyét és idejét,

98

c)oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d)végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e)munkaköre megnevezését, f)munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g)munkavégzésének helyét, h)jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i)vezetői beosztását, j)besorolását, k)jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l)munkaidejének mértékét, m)tartós távollétének időtartamát 6.A köznevelési feladatokat ellátó intézmény a pedagógusok: a)nevét, b)születési helyét, idejét c)nemét, d)lakóhelyét, tartózkodási helyét, e)végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f)oktatási azonosító számát tartja nyilván. 9.A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 10.A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló- más vagy saját magatartása miatt- súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 11.A nevelési-oktatási intézmény közzétételi lista a)a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, b)a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, c)a köznevelési feladatot ellátó intézményegységként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség ( a továbbiakban együtt:díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértékét, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,

99

d)a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos- nyilvános megállapításokat tartalmazó- vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e)a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f)a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g)a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 12.Az óvodai közzétételi lista az előzőeken túl tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Iratkezelés 1.A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény erre nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. 2. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratokat iktatni kell. 3.Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nemzetiségi nyelven folyik, a gyermek, tanulók óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven-a nemzetiség által használt és magyar nyelven –kell iktatni és tárgymutatózni. 4.A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. 5.A közfeladatot ellátó szerv adottságainak és igényeinek megfelelően az iratkezelést a)központilag, egyetlen szervezeti egység vagy személy feladataként, b)osztottan az ügyeket intéző szervezeti egységnél, vagy c)vegyes rendszerben, az a) és b)pontban foglaltak együttes alkalmazásával szervezheti meg. 6.A szerv az elintézett ügyek iratait irattárba helyezi el. 7.Az iratkezelési szabályzatban az iratkezelés minden fázisára meg kell határozni azokat az előírásokat, amelyek biztosítják a papír alapú és elektronikus iratot egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megőrzését, kezelhetőségét és használhatóságát. 8.Az Iratkezelési Szabályzatban meg kell határozni az adott szervhez érkezett küldemény átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket. Az átvétellel kapcsolatos teendők a küldemény érkezésének módja-postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz , illetve a magánfél személyes benyújtása stb.- szerinti bontásban is meghatározhatók. 100

9. A küldemény átvételére jogosult: a)a címzett vagy az általa megbízott személy, b)a szerv vezetője vagy az általa megbízott személy, c)az iratkezelést felügyelő vezető vagy az általa megbízott személy, d)a postai meghatalmazással rendelkező személy, e)az ügyfélszolgálati iroda munkatársa, f) hivatali munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy, g)az iratkezelési szabályzatban meghatározott elektronikus rendszer. 10.A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: a)a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát, b)a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, c)az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét. (2)Az átvevő köteles gondoskodni az egyéb jogszabályban vagy a szerv belső szabályzatában előírt biztonsági követelmények szerinti feladatok elvégzéséről. 11.Az átvevő a papír alapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és „sürgős”jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni, amit a kézbesítőokmányon kívül az átvett küldeményen is rögzíteni kell. (2)Elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak- amennyiben azt kéri, és elektronikus válaszcímét megadja - haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés egyedi azonosítóját is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). (3)A központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvétel visszaigazolása az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történik. (4)Amennyiben iratkezelésre nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át a küldeményt, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén az illetékes iratkezelési egységnek az iratkezelési szabályzat szerinti kezelése céljából átadni. 12.Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papír alapú iratok esetén az átvételi okmányon jelölni kell, és a küldemény tartalmát külön jegyzékben fel kell tüntetni. A megállapíthatóan hiányzó iratokról vagy mellékletekről a feladót értesíteni kell. 13.A gyors elintézést igénylő (azonnal, sürgős jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni. 14.Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére. (2)A küldemény a fogadó szerv rendszerére biztonsági kockázatot jelent, ha a)a hatóság informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy 101

b) az a) pontban meghatározott informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul, c) az a) pontban meghatározott informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. (3)A fogadó szerv a feldolgozás elmaradásának tényéről és annak okáról értesíti a küldőt. (4)Nem köteles a fogadó szerv a (3) bekezdés szerint értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó küldemény az adott küldőtől. Az ismétlődés értelmezésére vonatkozó szabályokat a belső szabályzat tartalmazza. 15.Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg,a küldeményt a 25.§-ban jelzett kivétellel, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. 16.A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. 17.A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. 18.Minden beérkezett küldeményt a beérkezés időpontjában –a 21.§(4) bekezdésében meghatározott esetben az érkezést követő első munkanap kezdetén – érkeztetni kell. A visszaérkezett tértivevények és elektronikus visszaigazolások érkeztetési eljárását és az érkeztetés dokumentálásának módját a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg. (2) Az érkeztetési nyilvántartás tartalmazza minimálisan az alábbi adatokat: a)a küldő neve, b)a beérkezés időpontja, c)a könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítója (különösen kód, ragszám), d)központi rendszeren keresztül érkező elektronikus küldemény esetén a központi rendszer által a küldeményhez rendelt érkeztető szám, továbbá e)a közfeladatot ellátó szerv által képzett, folyamatos sorszámot és az évszámot tartalmazó érkeztetési azonosító vagy nyilvántartott zárt számmezőből kiosztott érkeztetési azonosító. (3)Papír alapú vagy elektronikus adathordozón érkező küldemény esetén az érkeztetés dátumát és az érkeztetési azonosítót a küldeményen vagy az elektronikus adathordozó kísérő lapján, annak elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. Az érkeztetési azonosító küldeményen való feltüntetése mellőzhető, ha az iktatás az érkeztetéssel egyidejűleg megtörténik. (4)Nem kell érkeztetni abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv papír alapú iktatást vezet, és valamennyi beérkező küldeményt az érkezés időpontjában a papír alapú iktatókönyvben iktat. (5)Az (1) bekezdéstől eltérően, azon beadványt, amelyet a szerv foglalkoztatottjának elektronikus levélcímére küldtek, akkor kell érkeztetni, ha a beadvány tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a szerv hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezésére irányul. (6) Az (5) bekezdés alapján érkeztetett beadványt nem kell iktatni, ha azt nem a jogszabályban meghatározott formában nyújtották be, azzal, hogy a küldőt ebben az esetben egy munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatni kell a beadvány előterjesztésére irányadó formáról.

102

Iktatás, kiadmányozás 1.A közfeladatot ellátó szerv köteles a)a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni, b)a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó – az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló – ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni, c)az ügyintézés során a selejtezhető valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni, d)a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni. 2.Az iratot a felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani, iktatni. (2) Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. (3)Az iratforgalom keretében az átadás-átvételt minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy átadta az iratot. (4)Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. 3.Az ügykezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 4.Téves iktatás esetén a papír alapú iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye-az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett- kétségtelen legyen. (2)Elektronikus iktatókönyv használata esetén a változásokat (módosítás, az adatok fizikai törlése nélküli törlésre jelölése), tartalmuk megőrzésével, naplózással dokumentálni kell. (3)A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. 5.Nem kell iktatni, de jogszabályokban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: a)könyveket, tananyagokat; b)reklámanyagokat, tájékoztatókat; c)meghívókat; d)nem szigorú számadású bizonylatokat, e)bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; f)nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat, g)munkaügyi nyilvántartásokat; h)anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat; i)közlönyöket, sajtótermékeket; j)visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat.

103

6.Az iktatószám kötelezően tartalmazza a főszám/alszám/évszám- egy adat együttesként kezelendő-adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. (2)Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető-az (1) bekezdésben meghatározottak szerint képzett adat együttest megelőzően – a szervezeti egységre, iktatóhelyre vagy iktatókönyvre utaló, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval. (4)A meghatározottak szerint képzett azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelős vezető adja ki és tartja nyilván. Az azonosítók képzésére vonatkozó részletes szabályokat a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg. 7.Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. 8.Az ügykezelő az érkezett iratot köteles a jogosult szervezeti egység vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Az Iratkezelési Szabályzat rendelkezhet úgy, hogy bizonyos, jól meghatározott iratcsoport esetén szignálás nélkül ahhoz az ügyintézőhöz kell továbbítani az iratot, aki jogosult az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. 9.Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.) Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. 10.Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. (2)Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. (3)Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. 11.Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha a)azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, és aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel, b)a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés szerepel, a hitelesítésre felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. 12.Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha e)a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint elektronikus köziratnak minősül és az elküldést igazoló visszaigazolás rendelkezésre áll. 13.Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő

104

a)a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata, vagy b)a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata. 14.A szervezeti egység ügykezelőjének ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. 15.A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani( posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.) 16.A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a)a nevelési-oktatási intézmény aa)nevét, ab)székhelyét, b)az iktatószámot c)az ügyintéző megnevezését d)az ügyintézés helyét és idejét, e)az irat aláírójának nevét, beosztását és f)a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. 17.Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Iratok tárolása, kezelése 1.A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az-akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt- iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. 2.Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlevő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 3.Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. sz. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. (2)Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 4.Az irattárban a papír alapú ügyiratokat- biztosítva azok gyors és hatékony visszakereshetőségét, selejtezését, valamint átadás-átvételét- a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabály-

105

zatában meghatározott rendben kell tárolni. Az elektronikus ügyiratok tárolásának rendjét a közfeladatot ellátó szerv belső szabályzata határozza meg. Mellékletek: 1.sz.melléklet: Intézményi közzétételi lista;

Intézményi közzétételi lista A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista tartalmazza: a)a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót b)a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, c)a köznevelési feladatot ellátó intézményegységként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség ( a továbbiakban együtt:díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértékét, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d)a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos- nyilvános megállapításokat tartalmazó- vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e)a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f)a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g)a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. (2)Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyerekek létszámát.

106