Taksony 2335 Szent Anna tér 1. 06-24 520-750 , 06-24 520-751 E-mail: ovoda@taksony. hu
Olasz Erika óvodavezető
Taksony, 2012. november 20.
az óvoda nevelőtestülete, a szülői munkaközösség, Német Nemzetiségi Önkormányzat
Tartalomjegyzék Bevezetés
3. oldal
I. Fejezet
Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 2. Jogszabályi háttér felsorolása 3. A működés rendjét meghatározó alapdokumentumok 4. A szabályzat hatálya 5. Hatálybalépése
3. oldal 3. oldal 3. oldal 4. oldal 4. oldal 4. oldal
II. Fejezet
Az intézmény adatai, jellemzői 1. Az intézmény adatai, jellemzői 2. Az intézmény szervezeti és működési egységeinek felépítése
5. oldal 5. oldal 8. oldal
III. Fejezet
A működés rendje 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) 2. Nyári zárás 3. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 4. A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje
9. oldal 10. oldal 10. oldal 10. oldal 11. oldal
IV. Fejezet
Gyermek az intézményben 1. A felvétel rendje 2. A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek 3. A gyermek távolmaradására, mulasztására vonatkozó rendeletek 4. Megszűnik az intézményi elhelyezés 5. Az étkezési térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 6. Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formája 7. Ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása
12. oldal 12. oldal 14. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 18.oldal
V. Fejezet
A belső kapcsolattartás rendje, formája 1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje 1.1 Óvodavezető 1.2 Óvodavezető helyettes 22. oldal 2. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
21. oldal 21. oldal 21. oldal 23. oldal
VI. Fejezet
Intézményi kapcsolatok 1. Az óvoda és a szülők közötti kapcsolat 1.1 A szülői munkaközösség részére biztosított jogok 2. Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolatok 3. Egyéb külső kapcsolatok
30. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal 34. oldal
VII. Fejezet
Az intézmény és helyiségek használati rendje
35. oldal
VIII. Fejezet
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
36. oldal
IX. Fejezet
Intézményi védő, óvó előírások
38. oldal
Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők 37. oldal X. Fejezet
Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága
39. oldal
XI. Fejezet
Záró és értelmező rendelkezések
39. oldal
XII. Fejezet Záradék Melléklet
Egyéb jogszabályok által szabályozandó kérdések
40. oldal
2
BEVEZETÉS A Szervezési és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Német Nemzetiségi Óvoda működésének szabályait, meghatározza az intézmény zökkenőmentes napi működésének rendjét, tisztázza a jogköröket és a rendkívüli helyzetek kezelését. Szabályoz miden olyan kérdést, amelyet törvény, jogszabály, alapító okirat nem szabályoz. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. 2./ A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő jogszabályok alapján készült: • • • • • • • • • •
A többször módosított 1992. évi XXII. tv A munka törvénykönyvéről (Mt.) 20/2012.(VIII.31. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) A többször módosított 138/1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjtvhr.) A többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) A többször módosított Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.) A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről (R.) 137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet - Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 1997. évi XXXI törvény: A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról A többször módosított 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.) Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC törvény 11/1999. (V.14.) EÜ rendelet A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről szóló 24/2000. (VIII. 29.) 2000.évi C törvény a számvitelről, Katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3/2002. (II.15) OM rendelet A közoktatás a minőségbiztosítás és minőségfejlesztéséről 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv.
• • • • • • • • • Egyes vagyonnyilatkozati–tételi kötelezettségekről” szóló 2007. évi CLII. törvény • A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről
3
3./ A működés rendjét meghatározó alap dokumentumok: * Alapító okirat, * Éves munkaterv, * Házirend
* Pedagógiai Program (PP), * Csoportnaplók,
* Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az SZMSZ függelékét képező, a szakmai és a gazdasági munka megvalósítását segítő szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat, Kollektív szerződés, Munkaköri leírások, Továbbképzési program Belső ellenőrzési szabályzat, Adat és iratkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, Tűzvédelmi szabályzat, Munkavédelmi, érintésvédelmi szabályzat, HACCP szabályzat, Kockázatértékelési szabályzat, + Ügyrend, Számviteli politika szabályzata
4./ A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, szolgáltatásait igénybe veszik, valamint akik részt vesznek a feladatainak megvalósításában. (pl.: gyerekek, szülők, logopédus, gyerekorvos, stb.) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket tájékoztatni kell. A Szervezeti és Működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: o
a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető – munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedéseket,
o
egyéb jogviszonyban állókra, illetve nem állókra, < a gyerekeket, a szülőket vagy más, nem az óvodában dolgozó, személyt > az óvoda vezetőjének, helyettesének illetve dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról.
5./ Hatálybalépése: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el - a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ módosítására a törvényi előírásoknak megfelelően, akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban módosítás áll be, ha a nevelőtestület javaslatot tesz rá, valamint ha a szülői szervezet kéri. II.
FEJEZET 4
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JLLEMZŐI 1. Az intézmény adatai, jellemzői: Az intézmény neve:
Német Nemzetiségi Óvoda
Az intézmény székhelye:
2335 Taksony Szent Anna tér 1.
Intézményvezető neve:
Olasz Erika
A költségvetési szerv típusa:
napközi otthonos óvoda 1993. LXXIX. tv. alapján
Az intézmény alapítója, és az alapítás éve:
Taksony Községi Tanács 1946 Napköziotthonos óvoda 1947 Napköziotthonos Óvoda Német Nemzetiségi Óvoda 2008
Az intézmény fenntartója
Taksony Nagyközség Önkormányzata
Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye:
Taksony Nagyközség Önkormányzata 2335. Taksony Fő út 85.
Az intézmény felügyeleti szervének vezetője:
Kreisz László Polgármester
Típus szerinti besorolás Jogszabályban meghatározott
Az óvoda részben önálló jogi személy. A köznevelési törvényben foglaltak alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik. óvodai nevelés
Az intézmény jogállása:
Részben önálló jogi személy
A költségvetési szerv finanszírozása: központi költségvetési, és önkormányzati támogatás A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: 11742180-15393355 A közalkalmazottak száma:
32 fő (pedagógus 21, dajka 10, óvodatitkár 1)
Gyerek csoportok száma:
10
Felvehető maximális gyereklétszám:
280 fő
Az alapító okirat száma, kelte:
Bélyegző szöveges leírása:
Német Nemzetiségi Óvoda 2335 Taksony
5
Körbélyegző:
Szent Anna tér 1.
Hosszú bélyegző:
Intézményvezető aláírása:
………………………..………………
(Olasz Erika)
a.) alaptevékenysége A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény bekezdése alapján az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés keretében végzik a német nemzetiségi nevelést, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós rendellenessége miatt gondozásba vett, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. Az intézmény működési területe: a szakmailag önálló nevelési intézmény a település 3-7 éves gyermekeinek áll rendelkezésére. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, az iskolai nevelést.
Az intézmény OM azonosító száma:
032980
Az intézmény törzsszáma:
653947
A költségvetési szerv TEÁOR száma:
8510
A költségvetési szerv adószáma:
16798739-1-13
Államháztartási szakágazat száma:
851020
megnevezése: iskolai előkészítő oktatás
Államháztartási szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény vezetője a teljes költségvetési előirányzat felett rendelkezik. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.
Szakfeladatok száma, megnevezése 6
Szakfeladat száma:
Szakfeladat megnevezése:
851000
óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
851011
óvodai nevelés, ellátás
851012
sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Integrálható: érzékszervi fogyatékos autista megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai nevelése, fejlesztése
851013
nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, - német nemzetiségi-
562912
óvodai intézményi étkeztetés
562917
munkahelyi étkeztetés
Szakfeladatok száma, megnevezése b.) az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége: Szakfeladat száma: 856099 682002
Szakfeladat megnevezése: egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése A kisegítő tevékenység aránya nem haladhatja meg a közintézmény összes kiadásának 5%-át.
c.) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A z intézmény vagyona 1134/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei – az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló
7
3/2011.(II.24) számú önkormányzati rendelet betartásával- hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. A vagyon feletti rendelkezésre a Képviselő-testület vagyonrendeletében meghatározott szabályok az irányadók. Az alap és kiegészítő tevékenység forrásai Az intézmény alap-, és kiegészítő tevékenységének forrását a Taksony Nagyközség Önkormányzat a mindenkori költségvetésben biztosítja. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, akit Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján nevez ki. Az intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, rájuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. valamint az 2012. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről az irányadó. Az intézmény képviseletére jogosultak:
Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.
2. Az intézmény szervezeti felépítése:
Német Nemzetiségi Óvoda Közalkalmazotti tanács
Óvodatitkár
Ó vodavezető
Óvodavezetőhelyettes
Szülők közössége
Minőségfejlesztési vezető
Nevelőtestület Technikai dolgozók
8
III. FEJEZET A MŰKÖDÉS RENDJE A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÉS ENNEK VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ALAPJÁN
1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 1. Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész évben folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is másképpen alakul. 2. A nyitvatartási idő, napi 11, óra: 6 órától 17 óráig. 3. A gyermeket 6 órától óvónő fogadja, és felügyeletéről 17 óráig óvónő gondoskodik. Az első gyermek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel (48/1996(X.18) MKM rendelet) 4. Reggel 7 óra előtt, illetve délután 16 óra után a gyermekekkel óvodapedagógus, összevont csoportban, illetve ügyeleti rendszerben is foglalkozhat. A reggeli érkezés folyamatos. 6 órától 7 óráig egy csoportban gyülekezünk. 7 órától minden gyermek a saját csoportjában van. 5. A gyermekeket a délutáni pihenés előtt 1230 és 13 óra között lehet elvinni. A délutáni hazavitel folyamatos 15 és 17 óra között. A gyermeket az intézménybe érkezéskor az óvodapedagógusnak kell átadni, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Csak azért a gyermekért vállalunk felelősséget, akit a szülő az óvodapedagógusnak személyesen átadott. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék A szülőknek a nyitvatartási időn belül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve 14 év feletti családtag viheti el. Ha a szülő helyett más felnőtt viszi el a gyermeket az óvodából, azt a szülőnek közölnie kell az óvodapedagógussal. Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő nem gondoskodik gyermeke hazaviteléről, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe. A gyermek kíséret nélkül csak abban az esetben járhat óvodába, illetve onnét haza, ha a szülő aláírásával igazolja, hogy az, az ő kívánságára és felelősségére történik. Az évközben történt változásról is értesíteni kell az óvónőket. A Munkavédelmi Szabályzat és az ÁNTSZ előírása alapján a délutáni érkezés után a gyermekeikkel együtt kérjük az intézmény épületét és az udvarát elhagyni, mivel az óvodapedagógusok csak az itt maradó gyermekek testi épségéért vállalnak felelősséget. Az intézmény játszóterét és egyéb helyiségeit óvodapedagógus felügyelete nélkül a gyermekek nem használhatják. A bejárati ajtót reggel 8 órától 12,30-ig és 13 órától 15 óráig zárva kell tartani a gyerme9
kek biztonsága és a vagyontárgyak megóvása érdekében. Felelőse a portaügyeletre naponta kijelölt dajka. A kapuzárást követően a kaputelefon segítségével lehet az épületbe bejutni. A kaputelefont a gazdasági irodában a gazdasági ügyintéző kezeli. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, ill. karácsony és újév között szünetel. Az iskolai őszi,- téli,- tavaszi szünetek, nevelés nélküli munkanapok, valamint az áthelyezett munkanapok előtt 7 nappal felmérést végzünk, kik igénylik az óvodai ellátást, étkeztetést. A szülő a kérdőív aláírásával jelzi igényét. Az intézményzárást megelőzően, május 31-ig összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekek fogadásáról a zárást megelőzően tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk. 2. Nyári zárás 1. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 2. Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15.-ig a szülőket tájékoztatni kell. 3. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, hogy a szülő mikortól meddig igényli az óvodai ellátást. Erre az étel megrendelése miatt van szükség. Az igényt a szülő aláírásával igazolja. Ha lemondás nem történik, amit a csoport hirdetőtábláján írásban tehet meg min. 2 nappal hamarabb, köteles az étkezési térítési díjat kifizetni. 3. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 1. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben nem haladhatja meg az öt napot. 2. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontokról az intézmény megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább hét nappal tájékoztatja a szülőket. Egyúttal fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő három napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző napig jelezzék az intézményvezetőnél írásban, hogy a nevelés nélküli munkanapon igénylik a gyermek felügyeletét. A szülő aláírásával igazolja, hogy igényt tart-e az óvodai ellátásra. 3. Az második bekezdés szerinti igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az óvodavezető dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja (minimum egy csoport egyharmada, azaz minimum 9 fő), gondoskodik a felügyelet biztosításáról. 4. Az ellátás igénye felmérésre kerül, az élelem biztosítása és a megfelelő létszámú pedagógus biztosítása érdekében: - áthelyezett munkanapokon - iskolai szünetek előtt - ünnepek előtt 10
4.1 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel (1) A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodai főbejárat zárását követően a csengetésre ajtót nyitó személynek a belépőket az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőhöz kell kísérni. (2. az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek jelenti be. (3) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. (4) Az óvodai csoportok (foglalkozások) látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. (5) Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember első nevelőtestületi, ill. szülői értekezletén történik, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. 4.2 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel a) A benntartózkodás legfontosabb elemeit a Házirend rögzíti. b) Az óvodában dolgozó közalkalmazottak benntartózkodásának rendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. c) A napi munkavégzés igazolására kötelezően előírt jelenléti ív szolgál, mely külön bontásban tartalmazza a kötelező óraszám ledolgozását, a kötelező óraszámon felüli egyéb tevékenységek idejét, a túlórákat, a helyettesítések idejét, az ügyeleti időt, a távolmaradás idejét és okát. A vezető benntartózkodásának rendje: Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. - Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában óvodavezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. - Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. - Az óvodavezető és szakmai helyettese egyidejű távolléte esetén (két műszakos munkába járás miatt) a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján egy ügyvivő kijelölésével történik. Az ügyvivő személyének kiválasztása nevelési évenként történik. (Javasolt a mindenkori vezető-helyettes váltótársa.) - Megbízás hiányában, ill. valamennyi személy együttes hiányzása esetén az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre alkalmazott pedagógus helyettesíti. 11
IV. FEJEZET GYERMEKEK AZ INTÉZMÉNYBEN 1. A felvétel rendje - Az óvoda – a fenntartó által meghatározottak szerint – az óvodai jelentkezés idejét és módját – a határidő előtt legalább 30 nappal - köteles nyilvánosságra hozni. Helyi gyakorlat: május első hete az óvodai beiratkozás ideje. ( A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, lakcímet igazoló kártya) (1) Intézményünkbe felvételt nyerhet az a gyermek, aki Taksony közigazgatási területén lakik vagy életvitelszerűen itt tartózkodik, vagy szülei a településen dolgoznak. (2) Folyamatos beiratkozás amennyiben szabad férőhely van az intézményben. (3) Az óvodai felvételnél előnyt élvez az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akit a Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Osztály óvodába delegál. (4) Az óvoda vezetője az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha a körzetbe tartozó óvodaköteles gyermeket az óvodába nem íratták be. (5) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodás helye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket vett fel, akinek lakóhelye, ill. tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. Kötelező az óvodai beíratása a gyermeknek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, majd a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, figyelembe véve a szociális bizottság javaslatát. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot hív össze. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. Az intézménybe felvett gyermekeket az óvodavezető tartja nyilván. Az intézménybe felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. A gyermeket – a szülői kérelemre - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozások alól a jegyző felmentheti (Ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.). Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. - A felvétel kritériuma továbbá a szobatisztaság és a megfelelő egészségi állapot. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, az óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét sem, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére ill. akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani. 12
akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség akit egyedülálló vagy idős korú személy nevel kinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt, az ellátásáról nem tud gondoskodni - Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. - Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. (1)A köznevelési tv.-nek megfelelően az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az a gyermek, akinek az esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérésére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség megállapítás: Knt.21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.
13
2. A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek Általános szabály, hogy a gyermek óvodában való tartózkodása idején csak óvónői felügyelet mellett tartózkodhat. Ez vonatkozik a reggeli és a délutáni ügyeletre is. Ettől rövid időre eltérni csak az óvodavezető engedélyével lehet. A gyermek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. A munkarendet úgy kell kialakítani, a házirendben leírni, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák be, illetve vihessék haza a gyermeket. A gyermek benntartózkodásának rendjét a Házirendben megfogalmazottak szerint kell megvalósítani. 3. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását a szülőnek igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig távol marad az intézménytől, de a férőhelyét szeretné a szülő fenntartani, úgy a felmentését írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A szülőt értesíteni kell az igazolatlan mulasztás következményeiről. Az intézmény szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is igénybe veheti. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője, 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az óvoda intézkedési tervet készít. A terv kiterjed a mulasztás, illetve a gyermeket veszélyeztető okok feltárására, az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésére, és meghatározza gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia 14
b) az óvoda vezetője ba) az első igazolatlan nap után tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 4. Megszűnik az intézményi elhelyezés, ha: a./ a gyermeket másik óvoda átvette, b./ a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon c./ a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján d./ a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, e./ a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására 5. Az étkezési térítési dí befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 5.1. Befizetés: - Az étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket a hirdetőtáblán elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni. - Az étkezési térítési díj 100%-os, illetve 50%-os fizetési kedvezményének mértékét és igénybevételük módját a Gyermekvédelmi tv. szabályozza. - Az étkezési térítési díjat a képviselő-testület határozza meg az élelmezésvezető számításai alapján. A díj a nyersanyag normát fedezi. - Befizetési és pótbefizetési napok jegyzékét a szülők a nevelési év elején megkapják, ezen kívül az időpontok az intézmény hirdetőtábláján is havonta kifüggesztésre kerülnek. - Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap másodika és tizenötödike között (a hirdetőtáblán) előre jelzett két napon és időszakban történik. (hétfőn és szerdán) a gazdasági irodában, ill. átutalással. 5.2. Visszatérítés: - A későbbiek folyamán a térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik. - Készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik. 5.3. Lemondás rendje - A hiányzás esetén az étkezés lemondására a csoport faliújságján elhelyezett íven van lehetőség, a hiányzást megelőző nap 9 óráig.
15
- A huzamosabb hiányzást két nappal korábban kell jelezni, a következő naptól érvényes, és a túlfizetés jóváírható lesz a későbbiek folyamán. - A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 9 óráig történhet. - betegség esetén az aznapi hiányzást fizetni kell, a többi napot nem. - A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 5.4 A befizetés elmulasztása esetén: - Az óvodavezető megszüntetheti az intézményben való elhelyezést, ha háromszori írásbeli figyelmeztetés ellenére önhibájából két hónapot meghaladó fizetési hátralék keletkezik. - Az első figyelmeztetést, a befizetés elmulasztását követő 15 napon belül, a második figyelmeztetést, az első figyelmeztetést követő 15 és 20 nap között küldi el az intézményvezető, a harmadik figyelmeztetést a második fizetés elmulasztását követően 8 napon belül kell a szülőnek írásban megküldeni. 5.5 Bejelentés rendje Az étkezések folyamatos biztosítása érdekében gyógyult vagy hiányzásból visszatérő gyermeket előző nap e-mailben vagy telefonon kérjük jelezni. 5.6. Felnőtt étkeztetés - A felnőtt étkeztetés díja a rezsiköltséggel meg van emelve. - Az óvoda dolgozói eldönthetik, hogy kívánnak-e részt venni az óvodai étkeztetésben. Választási lehetőségük van az A és B menü között. - A befizetés és a visszatérítés megegyezik a gyermekétkeztetésnél megfogalmazottakkal 6. Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formái Helyi pedagógiai programunk kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a hagyományok ápolása. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk tervezett kötetlen, kötött, alkalomszerű vagy rendszeres formában. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés, amely az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak, és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Óvodánkban a foglalkozások játékba integráltan szerveződnek. A naponta történő kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A komplex foglalkozások formája lehet kötött vagy kötetlen. Az óvodapedagógusok e tevékenységeket a csoportnaplókban egy nevelési évre előre foglalkozási áganként tervezik.
16
Az óvoda az Óvodai országos nevelési alapprogram és a Nemzeti Etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján készítette el a helyi pedagógiai programját, mely tartalmazza
• az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, • azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre • • • • • •
való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésben résztvevők kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését tartalmazó nevelési program megfogalmazza a fogyatékosságból eredő hiányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási (IMIP) rendszerét
Mindennapi testedzés formái: mindennapos testnevelés, játékos mozgás minden csoportban tartásjavító prevenció beépülése a napi testnevelésbe, természetes mozgások erősítése, fejlesztése az óvodakertben lévő mászókák és eszközök segítségével. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása, a nagymozgásoktól a finommotorikáig. 7. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos 1. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének időpontját a jelen szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg. 2. Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvények idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős (ünnepélyfelelős). 3. Az anyák napja és a tavaszköszöntő nyilvános, és azonos időpontban is szervezhető. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, ill. közösen is szervezhetők. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. 4. A nevelőtestület és a szülők kezdeményezésére más ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápoló rendezvények is nyilvánossá tehetők. 5. Egyéb rendezvények, események, a tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatások, sportnapok szervezésére ugyancsak a munkaterv szerint kerül sor.
17
6. Az intézmény épületét a 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet alapján egész évben, az előírásoknak megfelelő formában nemzeti színű zászlóval fel kell lobogózni. 7. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, német nemzetiségi hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. A gyerekek hagyományokon alapuló ünnepei az intézményben: • • • • • • • • • • • • • •
Fut a falu Márton nap Német nemzetiségi hét Mikulás Advent Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Tavaszköszöntő Gyereknap Pedagógus nap Évzáró barkács-délután Ballagás
Természet ünnepei: • Madarak és fák napja • Víz világnapja • Föld napja • Állatok világnapja • Borbála/Barbara nap • Környezetvédelmi világnap, További jeles napok: • Szüreti felvonulás, • A mese világnapja, • Zene világnapja Az éves munkatervben (indokolt esetben évente változó jelleggel) kerülnek meghatározásra azok az időpontok amelyekben - meghatározott jeles napokhoz + természet ünnepeihez kapcsolódva sor kerül a népi szokások megismertetésére, népi kézműves technikákkal való ismerkedésre. A csoporton belül a csoport-pedagógus vezetésével van lehetőség a gyermek névnapjának és születésnapjának megünneplésére. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel és az óvodapedagógusokkal. 18
A helyi pedagógiai programban nem szereplő kirándulásokkal, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. Az intézményben dolgozók hagyományos ünnepei, eseményei: • • • • • •
nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása pedagógusnap, közalkalmazottak napja évzáró party közös kirándulás (húsvét keddjén) karácsonyi összejövetel advent első vasárnapján gyertyagyújtás és közös éneklés a Főtéren
Hagyományos rendezvényeink: • • • • •
év végén közös nagy kirándulás /csoportonként/ farsangi mulatság Adventi kézműves délután Évzáró barkács-délután Gyermeknapi játékos sportvetélkedő
Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi nevelési program tartalmazza. • A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: német nemzetiségi hagyományok, szokások • A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. • A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. • A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományőrzés eszközei: • ünnepségek, rendezvények, • egyéb kulturális versenyek, • egyéb sportversenyek, • egyéb eszközök (például kiadványok, újság, honlap). Az intézmény hagyományai érintik: • az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket, • a dolgozókat, • a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: • jelképhasználatával (például nemzetiségi zászló, jelvény), • a gyermekek ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével, 19
• az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. V. FEJEZET A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA
1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Taksony Nagyközség Önkormányzat képviselő-testülete bíz meg. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor véleményezési jogát a közalkalmazotti jogviszony, ill. munkaviszony keretében foglalkoztatottak (alkalmazottak) közössége gyakorolja. Abban az esetben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület előzőekben alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról, melyet ismertetni kell a döntéshozatal előtt. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény külső képviseletét (sajtó előtt, fenntartó előtt, stb.) csak az óvoda vezetője, valamint csak az általa megbízott intézményi dolgozó láthatja el. 1.1 Óvodavezető (1) Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az óvoda vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés, 20
-
jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját
-
felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - német nemzetiségi hagyományok felkutatása, ápolása és átörökítése - nemzetiségi tudat kialakítása - a másság megismerése, elfogadtatása - munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása.
(4) Az intézményvezető közvetlenül irányítja: - a gyermekvédelmi munkát, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, - a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, - a gazdálkodási feladatokban résztvevő titkárt, valamint - a karbantartó gondnoki feladatokat ellátó általános munkás munkáját. (5) Az óvoda ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért felelős. 1.2 Az óvodavezető – helyettes (1) vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja az intézményben a helyettesítést. (2) Nevelési területe közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. Felelős: - a házi továbbképzések szervezéséért, - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - felel az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, - szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. (3) Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 21
2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. A vezetőséget heti egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: a./ nevelőtestület b./ dajkák és kisegítő dolgozók, c./ szakmai munkaközösség, d./ ügyintéző,
2.1 Közalkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember. 01-ig megtörténik. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: -
a köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszűntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá
-
az intézmény minőségirányítási program elfogadására.
2.2 A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a 2011.évi CXC. Köznevelési Törvény 70.§ szerint, a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
22
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben i) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, j) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: • nevelési program elfogadása • szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: • tanévnyitó értekezlet, • havonta megtartandó munkaértekezletek • tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha • az óvodavezető összehívja, • a nevelőtestület egyharmada kéri, • szülői szervezet kezdeményezi, a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 2.3 Szakmai munkaközösség (2)A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A 23
szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (4) Az óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösségek évenként, az igénynek megfelelően változhatnak. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, valamint gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka megváltoztatására támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi pedagógiai program módosítására A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon az intézményen belül és kívül irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez ellenőzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az óvodavezető felé összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről véleményezi a vezetői pályázatokat 2.4 A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak óvodatitkár dajka gondnok /Forrás Intézményüzemeltető Központ alkalmazottja/ takarító / Forrás Intézményüzemeltető Központ alkalmazottja/ 24
Az óvodatitkár, dajkák, a nevelőtestülettől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazottak, akiknek feladata elsősorban az óvoda rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző. A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető hívja össze az éves munkaterv szerint. 2.5 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladata: koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját, tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel. (1) Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (2) A nevelési év kezdetekor a szülői faliújságon kifüggesztve tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi felelős nevéről, ill. hol és mikor érhető el. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. (3) Ugyanilyen formában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát is ki kell függeszteni. (4) A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónővel. (5) A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermek bántalmazás vélelme, ill. egyéb veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, kezdeményezi óvodavezetőnél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. (6) A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető eljárást indítson a rendszeres gyermekvédelmi szociális támogatás megállapítására, ennek birtokában az ingyenes étkeztetésre. (7) Rendszeres nyilvántartást vezet a hátrányos,- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, figyelemmel kíséri támogatottságuk jogszerűségét.
25
2.6 Közalkalmazotti tanács
A közalkalmazotti szabály részletesen szabályozza. Véleményezése kiterjed: a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre, a munkarend kialakítására, az éves szabadságolási tervre, a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. 2.7 A vezető és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje (1) A Szülői munkaközösség vezetője az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az óvodavezető - helyettes tart kapcsolatot. (2) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (3) Az óvoda vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. (4) Az óvodavezető a Szülői munkaközösség vezetőjét félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. (5) Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőinek szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ad tájékoztatást. (6) Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 2.8 Intézményi elhatározás alapján szabályozandó kérdések (1) Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésének feltételei az 1993.évi LXXXIX. Közoktatási Törvény és valamennyi módosítása értelmében dolgoztuk ki : - minőségi teamek-vezetője a határozott kereset-kiegészítés 3x-osa, - minőségi teamek-tagjai a határozott kereset-kiegészítés 2x-ese. (2) Adatkezelés, az 1992.évi LXIII. a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében járunk el (Adatkezelési Szabályzat tartalmazza).
26
(3) A nemdohányzók védelme érdekében az 1997.évi CLIV az egészségügyről, ill. a munkaegészségügyről szóló törvény értelmében járunk el. 2.9 Panaszkezelési eljárás Az óvoda vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. Előzetes telefonos vagy írásos egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani (panaszkezelési eljárás folyamatát az IMIP tartalmazza). Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyirat-kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető, vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni.
2.10 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettek A Német Nemzetiségi Óvoda a 2007.évi CLXX törvény alapján az SZMSZ módosítása az alábbi munkakörökben és feladatkörökben áll fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: 1. Költségvetés és egyéb pénzeszközök állami, önkormányzati támogatások felhasználásával öszszefüggő javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek: a.) intézményvezető b.) intézményvezető-helyettesek A vagyonnyilatkozat-tételi kötelességét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. Lényeg, hogy a nyilatkozat elkészítésének napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről kell számot adni. Valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző őt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelmet kell összegezni. Az éves jövedelem összege megegyezik az éves adóbevallásban bevallott bármilyen jogviszonyból származó, összes jövedelemmel. A vagyonnyilatkozat tartalmazza: a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. 27
A vagyonnyilatkozatok kezelésére az e tárgyban hozott belső szabályzat az irányadó. 2.11 Az csoportok közötti kapcsolattartás 1. A kapcsolattartás az intézményi munka egészét, valamint az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott munkatársi értekezleten valósul meg. 2. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport pedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. 2.12 Az óvodai közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok kötelező óraszáma heti 32 óra, melyet a gyerekekkel való közvetlen foglalkozással kell eltölteniük. A pedagógusok két műszakban dolgoznak, napi váltással, a munkarendben megjelölt módon. A pedagógus helyettesítésekor az alábbi szempontok érvényesülnek: Elsősorban a gyerekeket jól ismerő, szintén a csoporttal foglalkozó óvónő helyettesítsen. Hosszabb időtartamú helyettesítés esetén figyelembe kell venni az önkéntességet. A kötelező óraszám a vezető esetében heti 6 óra, az óvodavezető-helyettes részére heti 24 óra. Amennyiben a kötelező óraszámukon felül gyerekcsoportban tartózkodnak helyettesítési díj illeti meg őket. A Kt. elnökét és tagjait órakedvezmény illeti meg a Mt.-ben leírtak szerint. A technikai dolgozók munkaideje a Mt. szerint heti 40 óra. A dajkák két műszakban dolgoznak, heti váltással, a munkarendben megjelöltek alapján. VI. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 1. Az óvoda és a szülők közötti kapcsolat (1) A szülők az óvodával való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott Szülői Munkaközösségen keresztül tartják. (2) A szülőkkel történő további kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend szabályozza. A Közoktatási törvényben megfogalmazottak alapján az intézményben folyó pedagógiai munka ellátása során a gyerekek testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése érdekében a pedagógus a szülőkkel együttműködve végzi munkáját.
28
1. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza. Az óvodás gyerek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, szülői értekezlet, fogadóóra, megbeszélés, stb. keretében. A gyerekről tájékoztatást csak a csoportos óvónő és adott esetben a vezető adhat. 2. Az óvoda dokumentációja a személyes adatokat kivéve nyilvános. Az óvoda a nevelési programját, házirendjét, éves munkatervét, SZMSZ-ét oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megnézhessék. A vezető, illetve az általa kijelölt személy, tájékoztatást köteles adni az óvoda helyi pedagógiai programjáról. A tájékoztatás módja:
- tanévnyitó szülői értekezlet, - csoportos szülői értekezlet, - SZMK, - fogadóórák - honlap
3. A szülők az óvodával való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott szülői munkaközösségeken keresztül tartják. 4. Intézményünkben nem működik Óvodaszék, maradt a hagyományos Szülői Munkaközösség. Vezetőjével az óvodavezető-helyettes, a csoport szintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. 5. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a tanévnyitó és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletre, továbbá az egyéb nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. 6. A meghívás napirendi pont írásos anyagának legalább nyolc nappal korábbi átadásával történhet. 7. Az óvodavezető a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. 8. Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőinek szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. 1.1. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok 1. A szülői szervezetnek döntési joga van saját működésének rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselői megválasztásáról és a képviselőjének személyéről. 2. Az SzMSZ esetében -a gyermekek fogadását, -a létesítmények használatát, -a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartást, -az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, stb.- a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 3. A szülői szervezet részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek.
29
4. Amennyiben a szülői szervezet jogosult az irat elintézésére döntését legkésőbb az iktatástól számított harminc napon belül meg kell hoznia. 5. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: a./ a házirend megállapításában, b./ az óvoda helyi pedagógiai programjának tartalmát tekintve, annak módosításakor is. c./ a szülőket anyagilag érintő ügyekben, d./ a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, e./ az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, f./ a gyermekvédelemmel összefüggő kérdésekben, g./ az éves munkatervnek a szülőket is érintő részében. 6. A szülők írásban kezdeményezhetik a helyi pedagógiai program módosítását, amennyiben azt indokoltnak tartják. 7. A gyermekbalesetek kivizsgálásakor lehetővé kell tenni, hogy az óvodaszék, ennek hiányában a szülői szervezet képviselője részt vegyen. 2. Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolat Az intézmény más közoktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: • szakmai • kulturális • sport • egyéb (1) Az iskolai életmódra felkészítő foglakozáson résztvevő gyermekek részére az intézmény kijelölt felelőse iskolalátogatásokat szervez a helyi általános iskolába. (2) Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel (3) Ennek során: a./ az óvoda pedagógusai az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson résztvevő gyermekek iskolaérettségének elbírálásához, szükség esetén a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét veszi igénybe, b./ az óvoda pedagógusai javaslatot tesznek a szülőknek, hogy gyermeküket - előzetes egyeztetés alapján - szükség esetén vigyék el a Pedagógiai Szakszolgálathoz. c./ a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei részt vesznek az óvodai foglakozásokon, szükség esetén külön foglakoznak az érintett gyermekekkel, d./ a tanköteles korú sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az iskolaérettségi vizsgálatot a számunkra kijelölt Szakértői Bizottság készíti el, a szülőknek – előzetes egyeztetés alapján – kontrol vizsgálatra időpontot kell kérni. 30
2.1 Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény vezetője a gyermek fejlesztése, gondozása érdekében szükség szerint közreműködik a Szakszolgálat vezetőjével, munkatársaival. Az együttműködésért a gyermekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus, valamint a gyermekvédelmi felelős közös felelősséggel tartoznak. 2.2. A Kistérségi intézményekkel való kapcsolat - Az intézmény vezetője a kistérség keretében működő óvodák vezetőjével szakmai tanácskozás keretében megvitatja az intézményvezetéssel kapcsolatos pedagógiai, gazdasági és más kérdéseket. - A gyermekek fejlesztésének, iskolai életre való felkészítésének, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő: - Pedagógiai Szakszolgálat illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a - Szakértői Bizottságokkal az intézményvezető állapodik meg az együttműködés formájában. - A Csepel-sziget és környéke egységes Pedagógiai Szakszolgálattal 3. Egyéb külső kapcsolatok 3.1 Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: · a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, · a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, · esetmegbeszélésre tart igényt, · a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az óvodavezető vagy az általa megbízott személy feladata. Megbízott személy esetén legalább havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az óvodavezetővel. 3.2 Egészségügyi Szolgáltató Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a gyermekorvossal és a védőnővel. A kapcsolat formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint célszerű rendezni. Az intézményben az egészségügyi szűrő vizsgálatok ingyenesek. A gyermekorvos, védőnő elérhetőségét, az intézményi és a rendelőintézeti rendelési időt az intézmény faliújságjára ki kell függeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni. 3.3 Fenntartó
31
A kapcsolattartás folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: · intézmény átszervezése, megszüntetése, · intézmény tevékenységi körének módosítása, · az intézmény nevének megállapítása, · intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, végrehajtása, — az intézmény ellenőrzése, — gazdálkodási, működési törvényességi szempontból — szakmai munka eredményessége tekintetében — az intézményben folyó szakmai munka értékelése — gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett védő-óvó intézkedéseket A kapcsolattartás formái: · szóbeli tájékoztatás, megbeszélések /kéthetente/ · írásbeli beszámolók, · egyeztető tárgyalások, értekezletek · speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi- gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységhez kapcsolódóan 3.4 Német Nemzetiségi Önkormányzat Mint német nemzetiségi óvoda szoros a kapcsolat a német nemzetiségi önkormányzattal. A kapcsolatok lehetnek: · szakmai jellegűek – nyelvi fejlesztés lehetőségei · kulturális – rendezvényeken való részvétel /pl. Márton nap, Advent.../ · gazdasági – támogatások /pl. Németországi nyelvi továbbképzés támogatása/ · közös rendezvények – német nemzetiségi nap 3.5 Nemzetközi kapcsolatok A nevelési intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. A nevelési intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. Kapcsolatot tartunk testvérvárosaink nevelési intézményeivel: Németország: Henfenfeld, Rain, Szlovákia: Vízkelet, Taksony. Célunk nyelvi képességek fejlesztése, szakmai tapasztalatok cseréje. 3.6 Egyéb kapcsolatok (1) Az intézmény gyermekvédelmi felelőse közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,a Gyámügyi Irodával, - szoros kapcsolatot tart fenn, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. (2) Az intézményt a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. (3) Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. (4) Az óvodavezető tart kapcsolatot a Szociális Osztállyal.
32
(5) Az óvodavezető tart kapcsolatot az óvodai egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. (6) Az óvodavezető tart kapcsolatot Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottsággal az intézményben integráltan nevelt fogyatékos gyermekek érdekében. (7) Az óvodavezető tart kapcsolatot a Korai Fejlesztő Központtal, valamint a 1.sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsággal az intézményben integráltan nevelt fogyatékos gyermekek érdekében, valamint a Csepel-sziget és környéke Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. (8) A szülők ingyenesen igénybe vehetik a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait gyermeknevelési, család terápiás és iskolaérettségi problémák esetén. Javaslattételi joga a gyermekorvosnak vagy az óvodának, mint intézménynek van. 3.7 Az intézményt támogató szervezetek Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: · · ·
a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
Az óvodavezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. VII.
FEJEZET
Az INTÉZMÉNY ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az intézmény létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 2. Rendeltetésszerű használatnak, a jogszabályoknak, a jelen szabályzatnak, és a házirendnek megfelelő használatot kell tekinteni. 3. A helyiség jelen szabályzattól, illetve a házirendtől eltérő célra történő használata az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye alapján történhet. 4. A gyermekek részére az ügyelet alatt, arra kijelölt helyiség áll rendelkezésre. 5. A szülők részére az étkezés befizetés, lemondása, a gyerekfelvétel, és valamennyi hivatalos ügyintézés az intézményvezetői, illetve a gazdasági irodában történik. 6. A tálaló konyhában kizárólag csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező óvodai alkalmazott tartózkodhat. Ők is a megfelelő, HACCP által előírt ruházatban. (kötény, kendő, vagy sapka) 7. Az intézményben és annak kertjében hétvégén csak a vezető engedélyével, kivételes munka esetén tartózkodhatnak. Ez alól kivétel a fűtő. 8. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz a nevelési időn kívül az óvodavezető által kijelölt helységek állnak rendelkezésre. A foglalkozást tartó személy felel a csoportszoba, egyéb he33
lyiség használatért, rendjéért, tárgyaiért. 9. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények1 alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét - eseti jelleggel - az intézményvezető állapítja meg. 10. Az intézmény területén, beleértve az óvoda udvarát is, dohányozni nem lehet. Egyéb rendelkezések: 1. Az intézményt reggel a munkarend szerint a 6 órára érkező - az intézményvezető által kijelölt dajka, technikai dolgozó nyitja, illetve 17 órakor zárja a riasztó rendszer ki és bekapcsolásával. 2. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak a vezető engedélyével léphetnek be, illetve tartózkodhatnak az intézmény területén és helyiségeiben. - Előzetes bejelentés alapján a vezető fogadja a szaktanácsadót, a szakértőt, a különböző ellenőrzési szervek képviselőit (ÁNTSZ, revizor, tanügy-igazgatási ellenőr, ÁSZ., stb.) - A gyerekek részére szervezett önköltséges tanfolyamokat vezető, külsős szakemberek (edző, nyelvtanár, stb.) részére is kötelező érvényű az intézmény SZMSZ-e és Házirendje. Benntartózkodásuk kizárólag csak a vezetővel előre egyeztetett és megbeszélt időpontra és időtartamra korlátozódik. - A beiratkozás iránt érdeklődő, tájékozódó szülőket az ügyintéző, illetve a vezető helyettes az óvoda alap adatairól, pedagógiai programjáról tájékoztathatja, de a felvétellel kapcsolatos további intézkedés végett az intézmény vezetőjéhez irányítja. - Amennyiben az intézménybe idegen személy lép, az ügyeletes dajkának kötelessége megkérdeznie, hogy kit keres, milyen célból tartózkodik az épületben. Amennyiben valamelyik óvodásért jött, csak a szülő írásos meghatalmazásával adható át a gyermek, még abban az esetben is, ha az érintett gyermek felismeri, mint rokon, vagy barát. - Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezheti. - A különböző munkahely iránt érdeklődőket2, ügynököket, áruval házalókat, hirdetményeket kitenni kívánó személyeket udvarias formában az SZMSZ-re és a vezető utasítására hivatkozva az ügyeletes dajka, illetve az óvodatitkár felkérheti az óvoda elhagyására. 3. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 4. Az óvoda vállalkozási tevékenységének gyakorlásakor, valamint a szülők és egyéb külső vállalkozók reklámtevékenysége során figyelembe kell venni az 1999. évi LXVIII. tv.-ben megfogalmazottakat, mely szerint az óvoda területén tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám gyerekeknek szól, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális élettel függ össze. 5. Ügynöki és reklám tevékenység az óvoda egész területén nem folytatható. 1 2
karácsonyi ünnepvárás,farsang, anyák napja, évzáró, ballagás, stb. Természetesen abban az esetben, amikor az óvoda nem keres munkavállalót.
34
VIII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az intézmény egészségügyi ellátásáról az 1997. évi LXXXIII. tv. 26/1997.(IX.3.) NM rendelete és ennek módosítása a 11/ 1999. (V.14.) rendelet gondoskodik. Az óvodásokra vonatkozó szabályok: 1. Az intézményben járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. Az egészségügyi vizsgálat megszervezése az óvodavezető feladata. 2. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a szükséges felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkészítéséről. 3. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente két alkalommal fogorvosi szűrés történik. 4. Az öt éves óvodásokról a kötelező egészségügyi adatszolgáltatást a védőnő látja el. 5. A Házirendben megfogalmazott esetekben (betegség, tetűvel való fertőzöttség, stb.) gyermek nem látogathatja az óvodát. 6. Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni, és gondoskodni kell a szülők azonnali értesítéséről. Felnőttekre vonatkozó szabályok: 1. Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (Fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, ételminta vétel, stb.) 2. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkeznie. Az intézmény konyhájába szülő, vagy egészségügyi kiskönyvvel nem rendelkező személy nem léphet be. 3. Az intézmény területén és környékén dohányozni tilos. 4. A nevelési intézmény egész területén tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. IX. FEJEZET INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
35
1. A gyerekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor / szept. /, ill. kirándulások, séták, stb. során a gyerekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A gyerekek tájékoztatásáról, felvilágosításáról a csoportos óvónő felelős gondoskodni. 2. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyerekeknek az óvodában való tartózkodás ideje alatt meg kell tartaniuk. 3. A gyerekek az óvoda közelében található tömegközlekedés (busz) járatait csak megfelelő számú kísérő személyzet biztosítása mellett, a csoport szétszakadása nélkül, egyszerre történő utazással vehetik igénybe. 4. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyerekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök, stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése. 5. A pedagógus és a gyerekek nevelését közvetlenül segítő munkatársak, valamint a fűtő, kertész felelőssége és egyben kötelessége felhívni a gyerekek és az óvodavezető figyelmét a balesetet okozható veszélyhelyzetekre, ill. feladata az azonnali elhárítás a baleset megelőzése érdekében. Baleset esetén: 1. A balesetet szenvedett gyerek ellátása, orvoshoz vitele (TB kártya másolatával) a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvónő feladata, miután a többi gyerek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott. A fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelen lévő többi munkatársnak is segítséget kell nyújtania. 2. A balesetet szenvedett gyerek megnyugtató ellátása után a szülőket és az óvodavezetőt értesíti, a baleset körülményeiről írásos jelentést (dátum, helyszín, ok, stb.) készít. 3. Az óvodavezető és a munkavédelmi felelős kivizsgálja a baleset körülményeit, ellátja feladatát a 16/1998. (IV.8.) MKM. r. 1. számú mellékletében megfogalmazottak alapján és a baleseti jegyzőkönyv elkészítése után a fenntartó felé is eleget tesz bejelentési kötelezettségének. 4. Az intézményvezető kötelessége lehetőséget biztosítani a szülői szervezet számára a gyermekbalesetek kivizsgálására. 5. Az intézményi beszerzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetveszélyes tárgyak elkerülésére, javítására. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 1. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásainak megfelelően kell elvégezni. 2. Bombariadó esetén minden esetben azonnal értesíteni kell a rendőrséget és haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését. 36
Mentési sorrend: - első a gyerekek mentése és biztonságos elhelyezése, - a felnőttek mentése, - az értékek köziratok mentése. A menekítés útvonala, szervezése megegyezik a tűzriadóban meghatározottakkal. 3. Amennyiben a vezető nem tartózkodik az épületben, a helyettese, ill. a legmagasabb iskolai végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező munkatárs gondoskodik a bejelentésről és a kiürítés megszervezéséről, majd a vezető értesítéséről. 4. Betörés esetén a központba érkező riasztás után az intézményvezetőjét, ill. az óvoda kulcsával rendelkező, az óvodához legközelebb lakó, erre a feladatra kijelölt személyt értesítik. Az értesítéstől számított 25 percen belül a kiérkező biztonsági emberek és a rendőrség bejutását biztosítani kell. 5. Az óvoda valamennyi alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésről, és a fenntartót értesíti. X. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az alapdokumentumok (SZMSZ, házirend, intézményi pedagógiai (PP), és minőségirányítási (IMIP) program, stb.) nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek a vezetői irodában, valamint az intézmény honlapján (www.taksony.hu/intézmények). A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. * A Házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni megtekintésre * Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. Az intézmény vezetősége a törvényi előírásoknak megfelelően dokumentumait a szülők részére hozzáférhetővé teszi. A szülőket meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál egyetértési jog illeti meg. A nevelési intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan - a legfontosabb adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. A közzététel a meghatározott adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni. 37
Iratkezelés és az ügyintézés szabályai A Knt.84. § szerint (1) Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. (2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. (3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. (4) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. (5) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az intézményi tanács, a szülői szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. (6) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. XI. ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete fogadja el az alkalmazotti közösség véleményének figyelembe vételével, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a hirdető táblán való kifüggesztésével - tájékoztatni kell. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, ill. intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében. 5. Jelen szabályzat mellékletét képezi az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott munkaköri leírása, a Közalkalmazotti Szabályzat és a házirend, valamint a tűz és balesetvédelmi szabályzat. XII. 38
EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ - KÉRDÉSEK A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. Közalkalmazotti jogviszony alapján kikötött próbaidő: A közalkalmazottak jogállásról szóló törvény Kjt. 21/A § (1-2) alapján minden olyan esetben, amikor a közalkalmazott kinevezése 2007. szeptember 1-jét követően kerül sor, próbaidőt kell kikötni (maximum 3 hónap) Kötelező pályáztatás: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (1) közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. A pályázati felhívásban meg kell jelölni; · a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezető megbízás megnevezését, · a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, · a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, · a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá · a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. A pályázati felhívást 2008. január 1-jétől a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán is kell közzétenni. A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A közalkalmazotti jogviszonyban főszabályként kötelező betöltetlen munkakör esetén a pályázat kiírása. Nem kell pályázatot kiírni az állásfelajánlással kapcsolatos áthelyezés, illetve a jogviszony megszűnése helyett annak részmunkaidőssé alakításával kapcsolatos kinevezés módosítás esetén. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi az intézmény Gyakornoki Szabályzata: Kjt. 22.§ (1-12) A Gyakornoki Szabályzat tartalmazza: A szakmai követelményrendszert – általános és munkaköri követelmények helyi lebontása, részletezése. A szakmai segítő feladatait, a feladatok ellátásának módját. A számonkérés feltételeit. 39
A gyakornok teljesítményének szöveges értékelésére vonatkozó szabályokat. A gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével kapcsolatos eljárási rendje A gyakornok minősítésének különös szabályait. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés átképzés: A Köznevelési tv. 2012. CXC. Tv. 62.§ (2) rendelkezik a pedagógus továbbképzésről. A pedagógus 7 évenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt, min. 120 óra. A továbbképzést sikeresen befejező pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni a jogszabályi előírásnak megfelelően. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésen önhibájából nem vesz részt, ill. tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévet.
A munkába járással kapcsolatos utazási költség térítése: A 78/1993.(V.12) Korm. Rendelet szabályozza: A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának: 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon utazik; 86 %-át, ha helyközi díjszabással közlekedő távolsági autóbuszon utazik. Gépkocsival a hatályos jogszabály szerint az üzemanyag árának függvényében
40
Az intézmény helyiségeinek bérbeadása: Amennyiben az intézmény rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az intézményvezetővel kötött bérleti szerződés birtokában lehet a törvényes feltételek betartása mellett. Bérleti díj a fenntartó rendelkezése szerinti mértékben a gazdasági irodában fizetendő be. Az intézmény helyiségeiben politikai párt nem működhet. Fakultatív hit- és vallásoktatás szervezhető, idejének és helyének meghatározásához a szülői szervezet véleményének kikérése szükséges. Helyet biztosítunk, az időpont a munkatervben rögzítve.
Z á r a d é k: 1. Nevelőtestület Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület tagjai, a mellékelt jegyzőkönyv szerint nyílt szavazással, egyhangúan elfogadta. Taksony. 2012. november 19.
Olekszáné Kecskés Marianne KT. elnök
Muzsai Istvánné Min. BIzt. Team vezetője
Olasz Erika intézményvezető
_______________________________________
2. Szülői szervezet: Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal együtt a szülői munkaközösség képviselete megkapta. A tartalmát részletesen tanulmányozta, és elfogadta. Az SZMK elnökeként az egyetértést igazolom. Taksony. 2012. november 20. 41
SZMK elnök
3. Német Nemzetiségi Önkormányzat Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal együtt a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselete megkapta. A tartalmát részletesen tanulmányozta, és elfogadta. A Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként az egyetértést igazolom. Taksony. 2012. november 22.
Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
42
JEGYZŐKÖNYV Nevelőtestületi értekezletről
Hely: Német Nemzetiségi Óvoda Téma: SZMSZ megvitatása, elfogadása Jelenlévők névsora:
Jegyzőkönyv vezető:
Baunok Csilla, Engert Mária, Barna Éva, Gergőné Kreisz Ágnes, Horváth Erika, Wágner Tímea, Kreisz Mátyásné, Szappanos Gáborné, Pillmayer Annamária, Varga Rita, Oláh Zsoltné, Nagy Jánosné, Muzsai Istvánné, Olekszáné Kecskés Marianne, Kovácsné Vitányi Edina, Kurucz-Kiss Bernadett, Lovász Klaudia, Vlasits Gézáné, Csorbáné Kocsa Tímea, Wágner Brigitta Olekszáné Kecskés Marianne
Hitelesítő:
Oláh Zsoltné vezető-helyettes
Dátum:
2012. 11. 19. 17 óra
1.A vezető megnyitotta a rendkívüli nevelőtestületi értekezletet. Tájékoztatást adott az SZMSZ-t érintő jogszabályi változásokról. Felhívta a figyelmet a tartalmi újdonságokra. 2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal együtt a nevelőtestületi közösség előzetesen elolvasta, észrevételeit megtette, majd nyílt szavazással egyhangúan elfogadta.
______________________________
_______________________________ Oláh Zsoltné hitelesítő (ovh.)
Jegyzőkönyv vezető
Taksony, 2012. 11. 19.
Melléklet 43
Munkaköri leírásminták: A dajka, az óvónő és a vezetője
MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkavállaló neve: ……………………………...….. Munkaköre: ……………………….………….....…… A munkahely neve, címe: …...……………………………….……..………….….……….….…………………. . Közvetlen felettese: …………………..……………..… Helyettesítője: ……………….………...….….…..….. Munkaideje: …....…………… óra/hét. Kötelező óraszáma: …..….…….……………………………………… Besorolása: ……...…….………………………………………. Járandóság: – alapbér: ……..….… Ft – pótlék: …….……… Ft – egyéb: ………….… Ft Összesen: …..………. Ft Éves szabadság = alap: ………..….. Pótszabadság: …...………………… Gyereknap: ………………….….…. Összesen: ………….….....……..….. A szabadság felhasználásával, illetve a hiányzással kapcsolatos szabályok: …………………………………………………………………………………………….…….………………... ………………………………………………………………………………………….……….………………... ……………………………………………………………………………………………………...…………….. Egyéb juttatás (például 13. havi illetmény, ruhapénz, pedagógusszakkönyv, pedagógusigazolvány stb.) ………...…………………………………………………………………………………………………….……. A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: …………….…………………………….………….……... A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége: …………………..…..……….………………..….….. A szakmai fejlődést segítő önképzési, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: ……………...….…….…… ... ……………………………………………………………………………………………….……..…….……… A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: …………….....….………….. ………………………………………………………………………………………………….……….……….. …………………………………………………………………………………………………………..……….. ………………………………………………………………………………………………………….………... A munkakör célja: ………………………………………………...…………………………………………..... ……………………………………………………………………………………………………………….…... ………………………………………………………………………………………………………………..…..
44
A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: a) kötelező óraszámon belül: ………….……………………………………………………….….…………… ………………………………………………………………………………………………….………………... …………………………………………………………………………………………………….……………... ……………………………………………………………………………………………………..…………….. b) a teljes munkaidő (heti 40 órás) kitöltése alatt: …………………….…………………..……………………. ……………………………………………………………………………………………………………….….. …………………………………………………………………………………………………………….....….. A munkavállaló kötelességei: ………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………...……………. ………………………………………………………………………………………………………………….... Kapcsolattartási kötelezettsége: ………………………………….……….……………………………...…….. ……………………………………………………………………………………………………………...……. Információszolgáltatási kötelezettsége: …………...……………………………………….………..…...…….. …………………………………………………………………………………………………………………… A dolgozó kompetenciái. ……………………………………………………………...……….……………….. …………………………………………………………………………………………………………..……….. A dolgozó jogai: …………………………………...……………………………………………..….………….. ………………………………………..………………………………………………….………………..………. Záró rendelkezés A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, amellyel az intézmény vezetője alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja! Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Dátum: ……………………………………………………………. P. H: ____________________________ munkavállaló
munkaadó
45
1. számú melléklet AZ ÓVODAVEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodavezető A munkahely neve, címe: Nebáncsvirág Napközi Otthonos Óvoda, 1234 Bp., G. u. 1. Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: a helyi önkormányzat képviselő-testülete Kinevezés módja: vezetői pályázati eljárás útján Kinevezés időtartama: 5 év Munkáltatói jogkör gyakorlója: a helyi önkormányzat polgármestere Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 6 óra/hét Besorolása: G/10 Helyettesítője: óvodavezető-helyettes és az óvodavezető-helyettes távollétében és az SZMSZ-ben kijelölt személy Járandósága: Bér Alapbér: 171 000 Ft Vezetői pótlék: 48 000 Ft Egyéb: 10 000 Ft Összesen: 229 000 Ft Egyéb bér jellegű juttatás • • •
jubileumi jutalom pedagógusigazolvány utazásiköltség-hozzájárulás
Szabadság: Alapszabadság: Pótszabadság: Gyereknap: Összesen:
21 nap 25 nap 2 nap 48 nap
A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos szabályok: • • • •
Éves szabadságolási ütemterv elkészítése február végéig. A szabadság igénylése: írásban, a szabadság tervezett megkezdése előtt 15 nappal, kivéve rendkívüli esetben. Az éves szabadságból a polgármester munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. Távolmaradás, hiányzás esetén a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával értesíteni kell a polgármesteri hivatal illetékes munkatársát (például osztályvezetőt).
A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: az óvoda székhelye és telephelye. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola és vezetőképző szakvizsga, nemzetiségi óvodapedagógus
46
A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: szakvizsga (ha nincs még meg) és a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés (2006–2013). A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: • • • •
Az óvoda egyszemélyi felelősségű vezetőjeként tevékenységével felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. Képviseli a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó érdekeit. Közreműködik a fenntartói döntések előkészítésében. Végrehajtja a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.
A munkakör célja: Az intézmény munkájának szervezése, irányítása, képviselete. A nevelőmunka személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítása. Pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói-személyzeti, gazdasági-adminisztratív feladatok ellátása, megszervezése, ellenőrzése, értékelése. A törvényi előírásoknak megfelelő működés, működtetés biztosítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: • •
A kötelező óraszámon belül (heti 6 óra): szükség esetén óvónők helyettesítése gyerekcsoportban, egyéni fejlesztés, kirándulások kísérése, stb. Teljes munkaidő (heti 34 órás) kitöltése alatt: pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatóihumánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok.
Pedagógiai-szakmai feladatok •
• • • • • • • • • • • • • •
Előkészíti az óvoda nevelési programjának kialakítását. Nevelőtestületi döntésre előterjeszti a program tervezetét. Elfogadtatása után biztosítja a szülői szervezet véleményezési jogát, és kezdeményezi jóváhagyását a fenntartónál. Folyamatosan ellenőrzi a program megvalósulását, beválását, amenynyiben szükséges, kezdeményezi a program módosítását. Aktívan részt vesz az intézményi minőségirányítási program megfogalmazásában és annak megvalósításában. Ellenőrzi a team munkáját. Kialakítja a teljesítményértékelés szempontjait. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Megszervezi, valamint ellenőrzi a tehetséggondozást, a részképességekben lemaradt, illetve a speciális nevelést igénylő gyerekek differenciált gondozását, fejlesztését. Elkészíti az éves munkatervet, és azt elfogadtatja a nevelőtestülettel. Előkészíti, igény szerint aktualizálja a szervezeti és működési szabályzat tervezetét, vitára bocsátja, és elfogadtatja. Előterjeszti a házirend tervezetét, gondoskodik annak megvitatásáról (nevelőtestület, szülői szervezet előtt) és annak egyetértéssel történő elfogadásáról. Jól látható helyen kifüggeszti, és valamennyi szülőhöz egy példányt eljuttat. A nevelőtestület véleményét figyelembe véve megszervezi az óvodai csoportokat. Összehangolja és jóváhagyja a csoportok heti- és napirendjét. Elkészíti a feladatellátási tervet. Támogatja és ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. Ellenőrzi az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét, hatékonyságát. Folyamatosan aktualizálja és ellenőrzi az óvodai dokumentumok érvényességét, törvényi megfelelését. Gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát.
Tanügy-igazgatási feladatok • • • • •
Megszervezi a gyerekek óvodai felvételét. Felvételi és előjegyzési naplót vezet. Naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét. Elkészíti az éves statisztikát és annak módosításait. Folyamatosan informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. A gyermekek nevelésével kapcsolatos, jogszabály által előírt feladatoknak eleget tesz.
47
• • • • • • • •
Biztosítja a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Gondoskodik a szülői és a nevelőtestületi értekezletekről, biztosítja az intézményen belüli információáramlást. Felméri az ingyenes, az 50%-os térítési díjra rászoruló családok számát. A szülők keresete és a fenntartó előírásai alapján külön fizetési kedvezményt adhat az arra rászoruló családoknak. Mindezekről naprakész nyilvántartást vezet. Ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. Intézkedéseket tesz a tankötelezettség teljesítésére. Ellátja az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó teendőit. Javaslatot tesz az óvoda nyári és téli szüneteltetésére, a nevelés nélküli munkanapok időpontjára, tartalmára, megszervezésére. Megszervezi és ellenőrzi az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását.
Munkáltatói-humánpolitikai feladatok • • • • • • • • • • • •
Elkészíti az óvodai munkaerő-gazdálkodási tervét, betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. A jogszabályban előírt módon kinevezi az óvoda munkatársait, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Az OKM felé eleget tesz a bejelentési kötelezettségének. Az átsorolásokról időben gondoskodik. Biztosítja a törvényben előírt juttatások kiadását. Vezeti a munkaidő-nyilvántartást a jelenléti ív alapján. Vezeti a közalkalmazotti nyilvántartást. A rendelkezésére álló adatokat és információkat az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint megőrzi. Elkészíti a munkaköri leírásokat. Szabadság-nyilvántartást vezet. A pedagógusok munkájának ellenőrzése során írásos értékelést készít, melyet a dolgozóval is ismertet. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Biztosítja és ellenőrzi a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályok betartását. Lefolytatja az alkalmazottak foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntéseknél a jogszabály által előírt egyeztetéseket.
Gazdasági-adminisztratív feladatok • • • • • • • • • • • •
Szervezi az óvoda ügyviteli munkáját a mindenkor érvényes jogszabályok szerint. Irattári tervet készít a szabályos iratkezelés érdekében. Elrendeli és ellenőrzi az iratok selejtezését. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik, és gondoskodik az iktatásukról. Biztosítja a pontos adatszolgáltatást. A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá beérkezett, gyermekeket, szülőket és a közalkalmazottakat érintő kérdésekre. Felelős az intézmény költségvetésének tervezéséért, végrehajtásáért, betartásáért. Felel az ezzel összefüggő beszámolók, mérlegek valós tartalmáért. Biztosítja a gyerekek számára a tiszta, esztétikus környezetet. Ennek érdekében különböző eszközöket vásárol, valamint megszervezi és irányítja a napi takarítást, fertőtlenítést és a szükséges nagytakarításokat. Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. Felelős a karbantartási terv elkészítéséért, végrehajtásáért. Felel az átutalási, utalványozási, készletgazdálkodási, leltározási, selejtezési, pénzkezelési, vagyonvédelmi szabályzatokban foglaltak betartásáért. Ellenőrzi a vagyon-, állóeszköz-, munkaruha-, étkezési nyilvántartások vezetését. Feladata az intézmény költségvetésének ismeretében a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme.
Kapcsolattartási kötelezettsége:
48
Vezetői feladatainak ellátása közben közvetlen munkakapcsolatban kell állnia • az óvodavezető-helyettessel (szakmai, gazdasági; a munka és felelősség megosztásáról a helyettesek részére külön munkaköri leírásban kell rendelkeznie), • valamennyi pedagógussal, • a pedagógiai munkát segítő dajkákkal, • napi szinten az óvodatitkárral. Az óvodavezető szoros kapcsolatot tart fenn: • Óvodán belül: A szülőkkel, a szakmai munkaközösségekkel, a minőségirányítási csoporttal és az érdekvédelmi szervezetekkel. • Óvodán kívül: A fenntartó illetékes vezetőjével, osztályával, bizottságaival. A kerületben lévő nevelésioktatási társintézményekkel. Információszolgáltatási kötelezettsége: • •
Feladata az információáramlás biztosítása a szülők, a fenntartó és a nevelőtestület felé. Követnie kell a pályázati kiírásokat, fel kell kutatnia a lehetséges forrásokat.
A dolgozó kompetenciái: Az óvodavezető kizárólagos kompetenciája és egyszemélyes felelőssége • a gyermekfelvétel, • a munkaviszony-létesítés, -megszüntetés, valamint • az intézmény költségvetésén belüli gazdálkodás (például munkaerő-gazdálkodás, bérmaradvány felosztása, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás stb.). Az intézményvezető döntése alapján a fenti kompetenciák a vezetőhelyettesre átruházhatóak, de ezt írásban kell rögzíteni. A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Dátum: ……………………………… P. H.
____________________________ munkavállaló
polgármester
49
2. számú melléklet AZ ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES
A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodavezető-helyettes Kinevezés módja: a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, a vezető nevezi ki. Kinevezés időtartama: határozott idejű kinevezés Munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje:
40 óra/hét
Kötelező óraszáma: 24 óra/hét Helyettesítője: a váltótársa Járandósága: vezetőhelyettesi pótlék: 26 000 Ft A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: • • • •
Vezető helyettesként felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. Segíti és támogatja a vezető munkáját a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait figyelembe véve. A munkamegosztás szerinti feladatait maradéktalanul ellátja. Tiszteletben tartja a kizárólagosan a vezető kompetenciájába tartozó feladatokat (például munkaerőgazdálkodás, bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás).
A munkakör célja: • • • •
Az intézményvezető távollétében képviseli az óvodát. Segíti az intézmény működtetését és a vezető munkáját. A munkamegosztás szerint ellátja a rábízott pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdasági-adminisztratív feladatokat. Részt vesz a belső ellenőrzés feladataiban.
A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: • •
A kötelező óraszámon belül (heti 24 óra): az óvodapedagógusi feladatok ellátása a gyerekcsoportban. A teljes munkaidő (heti 16 órás) kitöltése alatt alapvető feladatok: pedagógiai-szakmai, tanügyigazgatási feladatok, munkáltatói-humánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok.
Pedagógiai-szakmai feladatok • • • • • • • • •
Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. Ellenőrzi az intézményi minőségirányítási program megvalósítását a dajka munkakör tekintetében. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét és hatékonyságát. Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát.
50
Tanügy-igazgatási feladatok • • • • • • • • • • • • •
Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. A vezető távollétében informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. A pedagógusok kötelező óraszámának kiszámolása és nyilvántartása nyolchetes ciklusban. A délutáni pótlékok kiszámolása és jelentése a kifizetés érdekében. A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése a MÁK felé. A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése a MÁK felé. A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed-, gyet-határozatok elkészítése, adminisztrálása és nyilvántartása. Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen pedagógiai tartalmú előadást, foglalkozást szervezzenek. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek. Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente egy alkalommal összehívja őket.
Munkáltatói-humánpolitikai feladatok • • • • • • • • • •
Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet. Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, ügyeleti rendjét, és nyomon követi ezek betartását. Megszervezi és ellenőrzi a dajkák napi munkáját. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt. Ellenőrzi a jelenléti ívet, a helyettesítés, a túlóra és a délutáni pótlék helyességét. A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről tájékoztatja az óvoda vezetőjét. Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a keresetkiegészítés elosztására és a kitüntetésekre. Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését. A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását.
Gazdasági-adminisztratív feladatok • • • • • •
Alkalomszerűen ellenőrzi a befizetéseket. A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik. Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme.
Kapcsolattartási kötelezettsége: Közvetlen, napi munkakapcsolatot tart fenn • az óvodavezetővel (szakmai, gazdasági témákban), • valamennyi pedagógussal, • a pedagógiai munkát segítő dajkákkal. Indokolt esetben, a vezető távollétében, telefonon tartja a kapcsolatot. Kapcsolatban van továbbá az óvodai szülői közösséggel ( SZMK). Dátum: ………………………………
51
P. H. ____________________________ munkavállaló
óvodavezető
52
3. számú melléklet AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodapedagógus A munkahely neve, címe: NÉMET NEMZETISÉGI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 32 óra/hét Besorolása: F 3 Egyéb bér jellegű juttatás • •
jubileumi jutalom pedagógusigazolvány
Szabadság: Alapszabadság: Pótszabadság: Gyereknap: Összesen:
21 nap 25 nap 2 nap 48 nap
A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: 7. csoportszoba, MACI NAGYCSOPORT A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés elvégzése. A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: • • • • • •
Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is betartja.
A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül (heti 32 óra): pedagógiai-szakmai feladatok, tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők
53
Pedagógiai-szakmai feladatok (a közoktatási törvény [Kt.] előírásai alapján) • • • • • • • • • •
•
Az óvónő gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötelező óraszámát kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi-lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. Tanév elején felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Differenciált neveléssel, oktatással gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét és az érintett gyerek szüleit (annak érzékenységét figyelembe véve). Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől. A gyermekek iskolai életrevaló felkészítés, tapasztalatok szerzése, ezen keresztül a képességek, készségek fejlesztése.
Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők • • • • • • • • • • • • • •
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. Az intézmény minőségirányítási programjában (IMIP) leírt elveket ismeri és teljesíti, a minőségi munka fejlesztésben aktívan részt vesz, segíti a „Minőségi kör” munkáját (mérésekkel, értékelésekkel, interjúkkal, tesztlapok kitöltésével). Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Az igazolatlan hiányzásról, illetve a nagycsoportos foglalkozások rendszeres elmulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Szükség szerint, kérésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. Tájékoztatja a szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. Naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott csoportnaplót: hetirend, napirend, csoportos szokásrend, nevelési terv (három hónapos bontásban), heti ütemterv szintjén, játék, mozgás, foglalkozások tagolásban. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét. .
54
Általános szabályok (a Kjt., Kt. előírásai alapján): A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások • • • • • • • • •
A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szorgalmi idő alatt pedagógus esetében összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető mérlegelése alapján. Szorgalmi idő alatt csak az alapszabadság (21 nap) használható fel, a pótszabadság nem. Amennyiben betegség miatt nem lehetett kiadni az éves alapszabadságot vagy annak törtrészét, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell azt kiadni. Az éves szabadságból az óvoda vezetője munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. A visszavonás szabályait a Kt. 138/1992. (X. 8.) számú végrehajtási rendeletének 10. §-a határozza meg. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek.
A pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb előírások •
• •
• •
A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). Reggel 6-tól 7-ig, valamint 16-től 17-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 órától délután 4-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a szolgálati idő alatt bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre. A pedagógus a tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket (dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni.
Egyéb • • •
• •
A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használja a telefont. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az ölelkező időben, amikor a váltótárs is ott van, lehet megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1-2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni.
55
• • • • •
Munkája során az óvónő az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. A gyerekek között csak olyan étel fogyasztható, amit a gyermekek is fogyasztanak. Nemzetiségi német megszervezése, alkalmazása csoportjában. Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt
• • • • • • •
felkészülés a nevelési-oktatási feladatokra (például továbbképzésen való részvétel, eszközök előkészítése); a tanügy-igazgatási (mulasztási napló) és pedagógiai (csoportnapló, fejlettségfelmérő lap) adminisztráció elvégzése; családlátogatás; gyermekvédelmi feladatok ellátása; szülői értekezletre való felkészülés, annak levezetése, fogadóóra tartása; szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása.
A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Kapcsolatot kell tartania • az óvodán belül: az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel, váltótárssal, csoportos dajkával, • a szülőkkel, • a társintézményekkel: iskolával, bölcsődével, nevelési tanácsadóval. A óvónő kompetenciája: • •
A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges módszerek megválasztása A gyerekek fejlődését segítő tehetséggondozás, felzárkóztatás
A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.
Dátum: ……………………………… P. H. ____________________________ munkavállaló
óvodavezető
56
4. számú melléklet A DAJKÁK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
A munkavállaló neve: Munkaköre: dajka A munkahely neve, címe: Német Nemzetiségi Óvoda Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: B 11 Helyettesítője: a vezető által kijelölt dajka Egyéb bér jellegű juttatás •
jubileumi jutalom
Szabadság: Alapszabadság: Pótszabadság: Gyereknap: Éves összesen:
31 nap 0 nap 2 nap 33 nap
A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: •
emelet öltöző, folyosó
•
nevelői szoba
•
5. csoportszoba
• • • • • • • • •
5. csoportszoba mosdója, öltözője bejárat aula folyosók 1. számú iroda 2. számú iroda mosókonyha mosdók szükség szerint a többi csoportszoba, mosdó öltöző
A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + dajkaképző A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: • • • • • •
A gyerekekkel szemben barátságos, kedves. A szülőkkel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsít. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során betartja a világnézeti és politikai semlegességet. Példát mutat kulturált viselkedésével, önmaga tisztaságával, gondozottságával, ápoltságával.
57
A munkakör célja: • • •
Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. A gyerekek közvetlen és közvetett környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása.
A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Gyerekekkel kapcsolatos feladatok • • • •
• • • • • • •
Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában. Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, vécépapír használata). Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. Délelőtt, az óvónővel egyeztetett időben, az étkezés és a foglalkozás segítése érdekében a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés) Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját kitakarítja.
A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők • • • •
• • • • •
A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba és a hozzá tartozó öltöző, mosdók, gyermekvécék takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az intézmény egyéb területeit (bejárat, folyosók, lépcsőház, irodák, fejlesztőszoba, felnőtt WC-k, mosókonyha) a többi dajkával közösen, vezetői munkamegosztás alapján tisztán tartja. A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, köpenyek, törülközők, terítők, babaruhák). Legalább kéthetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. Elvégzi a fektetőágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti. Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, besegít többek között az óvoda udvarának takarításába, kertjének gondozásába, valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza.
58
Étkeztetéssel kapcsolatos teendők3 • • • •
A szakácsnőtől átveszi az ételeket, ezután ellenőrzi a mennyiséget, a minőséget és a HACCPelőírások betartását a szállítással kapcsolatban. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, közvetlenül az elfogyasztás előtt, ha szükséges, hűti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Az étkeztetés lebonyolítása után az edényeket, evőeszközöket, poharakat összegyűjti, majd a higiéniai előírások szerint a fehérmosogatóba viszi. Ha szükséges besegít a mosogatásba Uzsonna után az edényeket elmosogatja a szabályoknak megfelelően
Általános szabályok A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások •
A munka törvénykönyve 134. §-a szerint:4 (1) bekezdés: A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. (2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozó erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie, írásban, kivéve rendkívüli esetben. (3) bekezdés: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. (6) bekezdés: A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele.
• •
Éves szabadságolási ütemterv szerint veheti ki a többi szabadságot. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek.
A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások • • • • •
A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása. Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. A gyerekekre egyedül, csak rövid időre, csak a vezető engedélyével vigyázhat. A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a helyetteshez.
Egyéb • • • •
Munkaidő alatt, magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. Hiányzás esetén, külön díjazás ellenében, a vezető rendelkezése alapján, köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Amennyiben ezt valaki igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni.
59
• • • • • • • •
Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. A gyerekek és az óvoda biztonsága érdekében a bejárati ajtók (főbejárat, hátsó bejárat) zárva tartásáról gondoskodik. Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Az óvoda zárásakor áramtalanít, és meggyőződik arról, hogy az ablakok, ajtók jól be vannak zárva. Ezután beüzemeli a riasztót. Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik.
A munkavállaló jogai és kötelességei (Kt. alapján): • • • •
Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés A munkafegyelem betartása Jó munkahelyi légkör alakítása Az óvoda pedagógiai munkájának, céljának megismerése, megvalósításának segítése
Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: A dajka rendszeres kapcsolatban áll az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel és a csoportos óvónőkkel. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igázódva – a vezető fenntartja! Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!
Dátum: ……………………………… P. H. ____________________________ munkavállaló
óvodavezető
60
