Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról, az ellátási kapacitások változásáról, a szolgáltatások színvonaláról”
BEVEZETŐ Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Kormány egészségügyi államigazgatási szervként ha e rendelet vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Szolgálatot és a kormányhivatalt jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény szerinti feladatok ellátásra. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény határozza meg a népegészségügyi szervek feladatait a lakosság egészségi állapotával kapcsolatban. A törvény alapján elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető befolyásoló tényezőket. A kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalai egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai közé tartozik az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, iskola- és ifjúság-egészségügyi, védőnői, foglalkozás-egészségügyi alapellátás) és az önálló járóbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók esetében az alábbi tevékenység: - az egészségügyi szolgáltatók működésére vonatkozó szabályok érvényesülésének ellenőrzése, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók tevékenysége felett; - véleményezi az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzeléseket; - engedélyezi – a fenti alapellátás és önálló járóbeteg szakellátás esetében – az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet, valamint nyilvántartást vezet az egészségügyi szolgáltatókról. A népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal népegészségügyi főosztálya szakmai felügyeletet gyakorol a fekvőbeteg ellátást végző intézmények kórházhigiénés tevékenysége felett, folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás során előforduló nosocomialis fertőzéseket, és intézkedik azok megelőzése, illetve megszüntetése érdekében. A népesség egészségi állapotát, halandóságát a fejlett országokban az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezők, a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége határozza meg. Az egészség kulcsfontosságú az idősödés folyamatában és az egyik fő meghatározója az egyén jólétének.
Népegészségügyi Főosztály 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 060
2
A társadalmi és gazdasági jelenségek összefonódnak és egymást erősítik. A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a folyamatok összhatásának megállapítására a leghátrányosabb helyzetű kistérségek lehatárolásához használt módszernek mintájára létrehozott egy komplex mutatót Járási Fejlettség Mutató -, mely számos társadalmi és gazdasági indikátort foglal magába.
Forrás: Erőforrástérkép, KSH T-STAR, TMER, MKIK GVI Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzésében a legfrissebb adatok alapján megrajzolta az ország 2012. évi járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk és ezen belül megyénk legfejlettebb, illetve leghátrányosabb helyzetű járásai. Komplex mutató frissített adatokkal Járási fejlettség mutató, 2012
3
Jelen beszámoló anyagunk az alapvető demográfiai adatokon túl bemutatja Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotát leginkább meghatározó főbb halálozási és rosszindulatú daganatos megbetegedési struktúráját, valamint beszámol Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területén népegészségügyi program keretében szervezett szűrésekről is. Tájékoztatást adunk a megye járványügyi helyzetét leginkább jellemző fertőző megbetegedések helyzetéről. A betegségek és azok kialakításában szerepet játszó egyes tényezők nem veszik figyelembe a járási közigazgatási egységek határait, ezért a megbetegedési és halálozási elemzéseink során az elérhető maximális földrajzi felbontásra törekedve a járási térképi megjelenítések mellett a településeket is szerepeltettük beszámolónkban. LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS, ÖREGEDÉSI INDEX 1. táblázat: Lakosság létszáma, korösszetétele és az öregedési index alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Észak-Magyarország és a hazai átlag tükrében 2015. január 1-jén Lakosság létszáma (2009.01.01)* 15 év alattiak részaránya** 15-64 évesek részaránya** 65 év felettiek részaránya** Öregedési index **
Borsod-AbaújZemplén megye 667 594 (98,90%)
ÉszakMagyarország 1 164 813 (98,97%)
9 855 571 (99,77%)
15,70% (15,72%)
15,06% (15,06%)
14,48% (14,44%)
67,23% (67,55%)
66,93% (67,31%)
67,61% (68,03%)
17,05% (16,73%)
17,99% (17,62%)
17,90% (17,53%)
108,6% (106,5%)
119,5% (117,0%)
123,6% (121,46%)
Magyarország
* zárójelben a 2014.01.01. lakos létszám százalékában kifejezve ** zárójelben a 2014.01.01. korcsoportos lakosság adatok alapján számított eredmények Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Központi Statisztikai Hivatal által továbbszámított - lakosainak száma 2015. január 1-jén 667 594 fő volt, mely a 2014. január 1-jén közölt népességszámhoz viszonyítva további csökkenést jelez (1%). A lakosság korösszetételét 3 fő csoport szerint vizsgálva Borsod-AbaújZemplén megyében kedvezőbb a helyzet mind az Észak-Magyarországi mind a hazai átlaghoz képest. Ugyan akkor az előző évi mutatóhoz képest a megyében a gyermek (0-14 éves) populáció részaránya csökkent, míg a 65 év felettieké nőtt, melynek mértéke kedvezőbb mind két vizsgált területen tapasztaltakhoz képest. Ebből következően Borsod-Abaúj-Zemplén megye öregedési index értéke (az időskorú népesség aránya a gyermekkorú népességhez viszonyítva) nem érte el sem az Észak-Magyarországi sem a hazai átlagot, (1. táblázat). 2015. január 1-jén megyénk öregedési index értéke: 108,6% - azaz 100 fő 14 év alatti lakosra közel 109 fő 65 év feletti lakos jut –ez alapján az idős népesség aránya meghaladja a fiatal népességét, mely az előző évhez képest további kedvezőtlen tendenciát mutat.
4
1. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye összehasonlító korfája 2012. és 2015. év január 1-jén*
ezer fő
ezer fő
*Az ábra színes része a 2015. január 1-jei, a körvonalas része pedig a 2012. január 1-jei – a népszámlálást követő eredményeket tükrözi.
A lakosság pontosabb korösszetételének alakulását a korfa változásával szemléltetjük. Néhány korcsoport kivételével döntően csökkenő lakosságszám látható, a korfa „urna” alakja mindkét vizsgált évben ábrázolódott. A női túlsúly mind két vizsgált évben 45 éves kortól jelenik meg és a korfa valamennyi idősebb korévének megfelelően meg is marad (1. ábra). A lakosság korösszetétele és annak változása az öregedő társadalmakra jellemző képet mutatja. Figyelmet érdemel a 0 évesek létszáma, mely 2015. január 1-jén meghaladta a 2012-es évi értéket.
5
2. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye településszerkezete, 2014. január 1.
A településszerkezetben alapvető változás nem történt, az 1000 fő alatti lakosságszámú települések (2. ábra) Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén láthatóak. A térbeli eloszlás megjelenítésével könnyen azonosíthatóak ezek az úgynevezett „aprófalvas” területek, amelyek infrastruktúrájuk révén már önmagukban hatást gyakorolnak az itt élő emberek életkilátásaira, életminőségére. A megyei lakosság közel fele 5000 főnél kisebb lakosságszámú településen él továbbra is. ALAPVETŐ NÉPMOZGALMI ESEMÉNYEK 2. táblázat: Az alapvető népmozgalmi események mutatói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Észak-Magyarország és a hazai átlag tükrében 2014.
Borsod-AbaújZemplén megye
ÉszakMagyarország
Magyarország
Ezer lakosra jutó élveszületés
10,6
9,9
9,3
halálozás
14,3
14,3
12,8
-3,7
-4,4
-3,5
-6,1
-4,9
-
természetes szaporodás/fogyás belföldi vándorlási különbözet
A népesség összetétele mellett vizsgálni kell az abban végbemenő változásokat is. Ezeket a természetes népmozgalom mutatóival és a (hazai) vándorlási különbözettel írhatjuk le. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2014. évi esetszámok alapján 7 131 gyermek született és 9 608 haláleset történt. 2013. évhez képest az élveszületéseknél 7%-os emelkedés tapasztalható, míg a halálozásokat stagnálás jellemzi.
6
3. ábra.
Népmozgalmi események alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2001-2014. 20,0
ezer lakosra
15,0 10,0
5,0 0,0
-5,0 -10,0
-15,0
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Élveszületés
10,6 10,4 10,1 10,0 10,2 10,8 10,2 10,5 10,2 9,7
Halálozás
13,0 13,3 13,8 14,0 14,2 13,8 14,1 13,7 13,9 14,3 14,0 14,0 14,2 14,3
9,6
9,8
9,8 10,6
Természetes szaporodás, fogyás -2,5 -2,9 -3,7 -3,9 -4,0 -3,0 -3,8 -3,2 -3,6 -4,6 -4,4 -4,3 -4,4 -3,7 (–) Belföldi vándorlási különbözet
-3,4 -3,6 -5,3 -4,9 -4,6 -7,0 -9,3 -9,4 -8,3 -7,3 -5,4 -5,0 -5,7 - 6,1
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás, fogyás (–)
Belföldi vándorlási különbözet
A természetes szaporodás/fogyás időbeni alakulását vizsgálva a megye lakosságára mind végig a természetes fogyás jellemző, az ezer lakosra jutó halálozások száma mind végig meghaladja az élveszületésekét. A stagnáló halálozás és a mérsékelten emelkedő élveszületés mellett a természetes fogyás lakosságszámra gyakorolt hatását az elvándorlást tükröző belföldi vándorlási különbözet is fokozta (3. ábra).
CSECSEMŐHALANDÓSÁG A csecsemőhalandóság évenkénti számítása jelentős instabilitással járhat, ezért a vizsgált években 3 éves mozgó átlagot számoltunk, mely stabilizálja a mutatót, de nem fedi el a tendenciákat. 4. ábra: Csecsemőhalandóság (3 éves mozgó átlag) alakulása Észak-Magyarország megyéiben és hazánkban, 2001-2014.
7
Csecsemőhalandóság (1000 élveszülöttre)
11,00 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 20012003
20022004
20032005
20042006
20052007
Borsod-Abaúj-Zemplén Észak-Magyarország
20062008
20072009
20082010
20092011
20102012
20112013
20122014
Nógrád
Heves Ország összesen
5. ábra.
Csecsemőhalandósági arány 3 éves átlaga megyénként, 2012–2014. (országos átlag 4,6 ezrelék)
Borsod 8,06 Nógrád 5,96 Győr 6,03
Vas 5,46
Komárom 5,23
Fejér 5,00
Zala 4,50 Somogy 8,6
Tolna 6,00
Heves 5,56
Bp. 3,46
Pest 3,66
Veszprém 5,33
Szabolcs 4,90
Hajdú 3,66 Jász 5,70
Békés 4,83
Bács 4,46
3,46 - 3,76 (4) 4,46 - 4,90 (5)
Csongrád 3,76
5,00 - 5,46 (4) 5,56 - 6,03 (5)
Baranya 4,70
8,06 – 8,60 (2)
A 3. táblázat 2014. évi eredményei alapján a csecsemőhalandóság mértéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében meghaladta a hazai átlagot: minden 1000 élveszülött közül csaknem 6 meghalt még egy éves kora előtt. Észak-Magyarországon minden tizenegyedik újszülött 2500 gramm alatti súllyal jött a világra
8
és az eredmény a régió mindhárom (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) megyéjében hasonlóan alakult. Az újszülöttek mortalitása 2014-ben az Észak-magyarországi régióban és azon is belül BorsodAbaúj-Zemplén és Nógrád megyében az ezredfordulót követően mért legalacsonyabb értéket mutatta.
Magyarország
Északmagyarországi régió
Nógrád megye
Heves megye
2014.
Borsod-AbaújZemplén megye
3. táblázat: Csecsemőhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának alakulása az Északmagyarországi régió megyéiben, a régióban és Magyarországon, 2014.
Élveszületések száma
7 131
2 777
1 686
11 594
91 510
ezen belül 2500 g alatti születési súllyal születettek száma
779
300
198
1 277
8 102
ezen belül a 2500 g alatti születési súllyal születettek aránya
10,9
10,8
11,7
11,0
8,8
1 éven aluli elhunytak száma
42
13
6
61
421
28
9
5
42
288
66,6
69,2
83,3
68,8
68,4
5,9
4,7
3,6
5,3
4,6
ezen belül 2500 g alatti születési súllyal születettek ezen belül a 2500 g alatti születési súllyal születettek aránya (%) Ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt
SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM 6. ábra
9
Születéskor várható átlagos élettartam alakulása, 1990., 2001., 2014. 90,00 80,00 70,00
64,05 63,38 65,13
66,73 66,59 68,15
70,52 69,72 72,13
73,53 72,72 73,71
76,26 76,10 76,46
77,97 77,62 78,91
1990
2001
2014
60,00 50,00 40,00 30,00 20,00
10,00 0,00
1990
2001
2014
férfi
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
nő
Észak-Magyarország
Magyarország
A születéskor várható élettartam a vizsgált év halálozási viszonyait tükröző mutató, melyet a csecsemőhalandóság jelentősen befolyásol. A vizsgált három év tendenciáját tekintve mindkét nem esetében folyamatos növekedés jellemző megyénkre és az ország egészére is. A születéskor várható élettartam jelentős nemi különbséget és – az emelkedő tendencia ellenére – elmaradást mutat az országos átlagától: Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményei (2014: nők 77,62 év; férfiak 69,72 év) kedvezőtlenebbek a hazai mutatónál (2014: nők 78,91 év; férfiak 72,13 év) és ez a különbség a férfiakat érintette jobban: férfiak esetében 2014-ben közel 2,5 év az elmaradás a hazai átlagtól; a nők esetében ez az eltérés kicsivel meghaladja az 1 évet. A 2014. évi eredmények szerint megyénk férfi lakosságának több mint 8 évvel volt rövidebb a születéskor várható élettartama, mint a nők körében mértektől. (6. ábra).
MEGBETEGEDÉSI ÉS HALÁLOZÁSI MUTATÓK A halandósági mutatók nem csak a meghaltakról adnak információt, hanem korlátozott mértékben ugyan, de a morbiditási helyzetre is lehet belőlük következtetni. A halandóság dinamikáját jellemző mutatók nagyságát két tényező befolyásolja: a halandóság általános szintje, valamint a népesség korstruktúrája. A vezető halálokok 2013 évi korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a 15. ábra. A fiataloknál (39 év alatt) a halálesetek döntő része külső okok miatt következik be. A 40-59 éves korosztályban – a külső okokon kívül – a nők körében inkább a daganat okozta, a férfiak körében inkább az emésztőrendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás aránya magasabb. Végül az idősebb, a 60 év feletti korosztályban kerül első helyre a keringési rendszer betegsége miatti halálozás. A prevenciós
10
programok kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy az életkorhoz kötődő halálozások mekkora kockázatot jelentenek a lakosság számára.
Vezető halálokok megoszlása korcsoportonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2013. 100%
EGYÉB HALÁLOKOK
80%
XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V01Y98)
60%
XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K00-K93)
40%
X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI (J00-J99)
20%
IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I00-I99) II. DAGANATOK (C00-D48)
0% 14 év alatti 15–39 éves 40–59 éves 60 év feletti
Az összesített halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a korai vagy idő előtti (65 év előtt bekövetkezett) halálozás. Ennek a figyelemnek az oka a korai halálozás népegészségügyi jelentősége: egy területi egység lakosainak egészségi állapotát első megközelítésben az idő előtt bekövetkezett halálozások mértékével és struktúrájával szokás jellemezni. Ezért az okspecifikus elemzések elsősorban a korai halálozásra terjednek ki (15-64 éves korosztály).
Vezető halálokok megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében, 2007-2013.
Rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C00-C97)
6,4% 13,0%
30,4%
Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) Légzőrendszer betegségei (BNO-10.:J00-J99)
12,9%
Emésztőrendszer betegségei (BNO-10.:K00-K93) Külső okok (BNO-10.:V01-Y98)
5,1% 32,2%
Egyéb halálokok
11
Vezető halálokok megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakossága körében, 2007-2013.
Rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C00-C97)
9,2% 7,0%
Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99)
39,1%
10,2%
Légzőrendszer betegségei (BNO-10.:J00-J99) Emésztőrendszer betegségei (BNO-10.:K00-K93)
6,6%
Külső okok (BNO-10.:V01-Y98) Egyéb halálokok
28,0%
A korai halálozás esetében: a daganatok okozta halálozások súlya a férfiak körében megközelíti, a nők esetében pedig meghaladja a keringési rendszer eredetű halálesetek által jelentett terhet. Kisebb haláloki súllyal szerepeltek mindkét nemnél az emésztőrendszer betegségei, melyet mind két nem esetében a külső okok miatti halálesetek követtek. Ahogy már az előzőekben írtuk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a halálozás tekintetében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez megfigyelhető a standardizált halálozási arányszám mutatója esetében is. Az összes halálok tekintetében (tehát az összes halálok együttes elemzésekor) mind a férfiaknál mind a nőknél meghaladja az országos átlagot, a nők esetében jobban eltér attól, viszont alacsonyabb szinten mozog értéke a férfiaknál ábrázoltaktól, ugyanakkor csökkenő tendencia jellemzi mindkét nemnél a vizsgált időszak alatt.
Összes halálok miatt bekövetkező halálozás a 15-64 éves férfi lakosság körében, 2007-2013. Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Magyarország
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 2007
2008
2009
2010
2011
2012
Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása
2013
12
Összes halálok miatt bekövetkező halálozás a 15-64 éves női lakosság körében, 2007-2013. Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Magyarország
360 340 320 300 280 260 240 220 200 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása
OKSPECIFIKUS HALANDÓSÁG A következő ábrákon szemléltetjük az országos átlagtól való területi (járási és települési) eltéréseket, ennek mutatója a standardizált halálozási hányados (SHH). A lilás területek az országos halálozási szinttől való kedvezőtlen, míg a zöldes árnyalatú térségek a kedvező eltérést mutatják az alábbi halálozási ábrák tekintetében. A pontozással jelölt területek az országos halálozási átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérések
statisztikai megalapozottságát szemléltetik. Ilyenkor a halálozási
különbözőség szignifikáns adott területen. A továbbiakban a jelentés rövid terjedelmére tekintettel, a megye lakossága körében kizárólag a leginkább meghatározó halálozási terheket szemléltetjük térképi ábrázolással. Rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás
13
A rosszindulatú daganatok okozta halálozás a második leggyakoribb halálok mind országos, mind pedig megyei viszonylatban. Nők esetében az ózdi és az edelényi járásban mutatkozik szignifikáns kedvezőtlen eltérés az hazai átlagtól, míg a sátoraljaújhelyi járás esetében szignifikánsan kedvezőbb eltérést tapasztalunk a vizsgált években mely ezen a területen élő férfiaknál is megmutatkozik a sárospataki járással egyetemben.
Települési szintű elemzésnél jól látszik, hogy vannak olyan települések járáson belül is ahol az országostól jóval magasabb a halálozás, és ez az eltérés szignifikáns, míg vannak olyan települések, ahol a halálozás kevesebb, mint az országos átlag, ez lehetőséget ad megyén illetve járáson belül is a problémák feltérképezésére.
14 Rosszindulatú daganatok okozta halálozás a 15-64 éves lakosság körében, település szinten, 2009-2013
Keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás
15
A keringési rendszer okozta halálozás az első leggyakoribb halálok mind országos, mind pedig megyei viszonylatban. Az országostól való kedvezőtlen halálozási szint mindkét nem esetében közel azonos járási területeket érintően ábrázolódik, mely eltérés statisztikailag megalapozottnak bizonyult valamennyi kedvezőtlen terület esetében. A tiszaújvárosi férfiaknál ábrázolódik egyedül az országos átalaggal megegyező halálozási szint, mely eltérés nem volt statisztikailag kellően megalapozott.
16
Keringési rendszer betegségei okozta halálozás a 15-64 éves lakosság körében, település szinten, 2009-2013
Az emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozás Az emésztőrendszer betegségei igen összetett kategória, melyen belül a májbetegségek (ezen belül is a májzsugor) úgy a morbiditás, mint a mortalitás vonatkozásában meghatározó súllyal szerepelnek. Magyarországon az emésztőrendszer betegségeinek főcsoportján belül a májbetegségek bírnak a legnagyobb haláloki súllyal, melyek között az alkoholos eredetű májzsugor a leggyakoribb önálló kórkép. Nők esetében a hazai halálozási átlaggal megegyező területet is láthatunk (gönci járás) és az országostól kedvezőbbet is, de az eltérés nem volt szignifikáns egyik járási terület vonatkozásában sem. Férfiaknál csak a tiszaújvárosi járás halálozási szintje bizonyult kedvezőbbnek a magyar átlagtól, de ez sem volt statisztikailag kellően megalapozott. A lilás járási területeken mind két nem esetében a hazaitól magasabb halálozási szint ábrázolódott melyek szintén nem bizonyultak szignifikánsnak.
17
18
Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás a 15-64 éves lakosság körében, település szinten, 2009-2013
MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK Az egészségügyi ellátórendszer szükségletekhez igazított kapacitásainak tervezése, a betegségteher (családra és társadalomra egyaránt nehezedő) mérése, valamint az egészségfejlesztési programok tervezése és hatékonyságuk elemzése a megbetegedési mutatók ismeretét igényli. A halálozási részben láthattuk, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek okozta korai halálozás megyénk esetében is kiemelt problémaként jelentkezik. A megyei rákos megbetegedések esetszámait összesítve elkészítettük megyénk megbetegedési struktúráját, mely a leggyakoribb daganatos betegségeket tartalmazza. A térképen a lilás színű területek az országos halálozási szinttől való kedvezőbb, míg a barnás árnyalatú térségek a kedvezőtlenebb eltérést mutatják az alábbi megbetegedési ábrák tekintetében. A pontozással jelölt területek az országos halálozási átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérések statisztikai megalapozottságát szemléltetik. Ilyenkor a halálozási különbözőség szignifikáns adott területen. A továbbiakban a jelentés rövid terjedelmére tekintettel, a megye lakossága körében kizárólag a leginkább meghatározó és szervezett népegészségügyi szűréssel érintett daganattípusokat szemléltetjük térképi ábrázolással.
19
Vezető dagantos betegségek megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében, 2009-2013.
12,1% 9,3%
52,7% 19,5%
Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO10.:C00-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO10.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO10.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO-10.:C43) Prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10.:C61)
1,9%
Egyéb lokalizációju rosszindulatú daganatok
4,4%
Vezető dagantos betegségek megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakossága körében, 2009-2013. 3,3% 6,7% 11,2% 2,8% 53,5% 19,0% 3,6%
Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO10.:C00-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO10.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO10.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO-10.:C43) Emlő rosszindulatú daganata (BNO-10.:C50) Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO-10.:C53) Egyéb lokalizációju rosszindulatú daganatok
A rosszindulatú daganatos megbetegedési adatok alapján a 15-64 éves korcsoportban a férfiak körében a légcső, hörgő és tüdő, a nők körében pedig az emlő rosszindulatú daganatait regisztrálták a legnagyobb gyakorisággal megyénkben.
20
21
A járási térképeken nők esetében láthatunk a hazai átlagtól kedvezőbb megbetegedési területeket, ez férfiak esetében csak a sátoraljaújhelyi járás területén élőknél volt elmondható, mely az országos szinttel meggyező volt, de nem bizonyult statisztikailag kellően megalapozottnak. Rosszindulatú daganatok miatti megbetegedés a 15-64 éves lakosság körében, település szinten, 2009-2013.
A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai – összefoglalóan tüdődaganatok – jelentős súllyal szerepelnek a daganatos megbetegedési struktúrában. A betegség népegészségügyi jelentőségét támasztja alá a kialakításában kiemelt szerepet játszó dohányzás hazai elterjedtsége, melyet prevenciós programok tervezésénél is szükséges figyelembe vennünk.
22
Férfiak esetében a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedés két járási területen (sárospataki, sátoraljaújhelyi) bizonyult kedvezőbbnek a hazai átlagtól, nőknél több járást is találunk, mely kedvezőbb megbetegedéssel bírt, bár egyik terület esetében sem volt szignifikáns az eltérés. A cigándi járásban élő nőknél statisztikailag megalapozottnak bizonyult a hazai átlagtól való magasabb megbetegedési szint.
23 A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedés a 15-64 éves lakosság körében, település szinten, 2009-2013.
Mivel az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak kialakulása szempontjából kiemelt rizikótényezőnek számító alkoholfogyasztás, dohányzás és nem megfelelő szájhigiéne az elsődleges megelőzéssel befolyásolható tényezők közé tartozik, a betegségcsoport kiemelését fontosnak tartottuk. Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedései hasonló kedvezőtlen ábrázolást mutatnak a megyében élő férfiak körében.
24
Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata miatti megbetegedés a 15-64 éves lakosság körében, település szinten, 2009-2013.
A női emlő rosszindulatú daganata szervezett népegészségügyi szűréssel érintett daganattípus, az általa jelentett társadalmi teher megítéléséhez fontos adatokat szolgáltatnak a megbetegedési vizsgálatok.
25
Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében jelentős számú olyan település ábrázolódott, amelyek országos átlagnál kedvezőbb megbetegedési hányadossal voltak jellemezhetők és az eltérés szignifikáns volt. Fontos kiemelnünk, hogy a szervezett emlőszűrés hazai célcsoportját a 45-65 éves nők képezik, akik 2 évente kaphatnak behívólevelet a mammográfiás szűrésre. Az emlő rosszindulatú daganata miatti megbetegedés a 15-64 éves női lakosság körében, település szinten, 2009-2013.
26
Az újonnan diagnosztizált méhnyakrák esetében hazai átlagot meghaladó, statisztikailag megalapozott eltérést igen kis földrajzi kiterjedéssel Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli-délkeleti részén láthatunk.
A méhnyak rosszindulatú daganata miatti megbetegedés a 15-64 éves női lakosság körében, település szinten, 2009-2013.
27
Szervezett lakossági emlőszűrés A szervezett lakossági emlőszűrés keretében két évente kerülnek meghívásra a megyénkben élő 45-65 év közötti nők az AA-MED Kft., a HUNIKO KDK és a Borsod-Abaúj-Zemplén Egyetemi
Oktató
Kórház
Miskolcon
elhelyezkedő
komplex
mammográfiás
Megyei Kórház és központjaiba.
Az
emlőszűrésen történő 70%-os lakossági részvétel elérésével az emlőrák okozta halálozás akár 30%-kal is csökkenthető. A jelenleg is még zajló két éves behívási ciklus 2014. január és 2015. október közötti időszakában 35%-os volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az emlőszűrésre meghívott nők megjelenési aránya.
A
legalacsonyabb
megjelenési
arányt
a
területileg
illetékes
Huniko
KDK
miskolci
szűrőcentrumától távol fekvő Cigándi járásban tapasztaltuk (25%-ot); a legmagasabb megjelenési arányt pedig a Mezőcsáti járásban tapasztaltuk (41%-ot), ahonnan rendszeresek a települési önkormányzatok által szervezett csoportos beutazások a népegészségügyi célú emlőszűrésre. A megadott időszakban a szűrőállomások jelentései szerint a szűrésen kiemelt, majd a diagnosztikus vizsgálatot követően megoperált nőknél eddig 72 esetben találtak rosszindulatú elváltozást.
Védőnői méhnyakszűrés A szervezett lakossági méhnyakszűrés esetében három évente kerülnek meghívásra a megyénkben élő 25-65 év közötti nők. A szűrésen történő 70%-os lakossági részvétel elérésével a méhnyakrák okozta halálozások akár 60%-kal is csökkenthetők. A 2013-2015 években zajló TÁMOP-6.1.3A-13/1-2013-0001 számú, a Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása című kiemelt projektbe folyamatosan csatlakoztak be a Borsod-AbaújZemplén megyei védőnők. Megyénkből 84 védőnő 2251 nő szűrését végezte el a projekt keretében
28
2013-2015 között, ennek több, mint felét (1246-ot) 2015-ben. A legtöbb szűrővizsgálatot a Miskolci járásban végezték el (864 főnél). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a népegészségügyi feladatainak ellátása során kiemelten kezeli a népegészségügyi mozgósítást, ezen belül is a népegészségügyi szűrések népszerűsítését, az egyének egészségtudatosságának növelését. Tevékenységünk és kommunikációnk arra épül, hogy mindenki felismerje, az egészség érték, amelyet csak úgy őrizhetünk meg, ha mindennap teszünk érte valamit. A „Szűrési staféta” országos programsorozat 2015 szeptemberében érkezett megyénkbe. Ennek részeként az emlőszűréshez kapcsolódóan „Hívunk, jöjj, mert késve késő!” címmel képzeletbeli újságcikk készítésére pályázatot írtunk ki középiskolásoknak; „Rendhagyó tanórát" tartottunk általános iskolásoknak; továbbá „Ezt tettem nyáron az egészségemért” címmel rajzversenyt hirdettünk óvodások, alsó tagozatos diákok, gyermekvédelmi intézményekben lakók részére. Ezeken a programokon 45 intézményből, közel 400 főt mozgósítottunk. Az emlőszűrésre beutazást szervező 20 településről 43%-os volt a meghívott nők megjelenési aránya, a védőnők 251 főnél végeztek méhnyakszűrést az érintettek lakóhelyén. A további szűrések és állapotfelmérések közül a vérnyomás(460 fő) és vércukorszint-mérés (391 fő), majd a testtömeg-index meghatározás (353 fő) voltak a legnépszerűbbek. A szűréseken, állapotfelméréseken, tanácsadásokon résztvevők összesített létszáma 1003-ról 4494-re emelkedett a tavalyi évhez képest. Járványügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megye folyamatosan megfelelő közegészségügyi-járványügyi biztonsággal rendelkezik. Megelőző és a kialakult eseményeket kezelő tevékenységünk folyamatos, megfelelő szakmai színvonalú. A fertőző megbetegedések közül a hepatitis A vírus okozta enterális úton terjedő fertőző májgyulladás, a sexuális úton terjedő hepatitis B vírus okozta májgyulladás, a sexuális és intravénás droghasználattal terjedő hepatitis C vírus okozta májgyulladás és a tuberkulózis emelendő ki. A hepatitis A esetében a nagyobb
számú megbetegedés 2003-2004. években volt Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében, majd a korábbi évek sporadikus és kisszámú megbetegedéseihez képest 2013. és 2014. évben jelentősen megnövekedett a Hepatitis A megbetegedések száma. 2014 évben július hónaptól észleltük az esetek számának folyamatos emelkedését, legnagyobb számban októbernovember hónapokban regisztráltuk. A 2014. évi heveny fertőző májgyulladások 96%-át a Hepatitis A esetek tették ki (879 eset). 2015. I.-III. negyedévében az előző negyedévihez képest a Hepatitis A megbetegedések számának jelentős csökkenése figyelhető meg. Mint ismeretes, a fertőző májgyulladás kórokozója a Hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, szennyezett tárgyakkal, szennyezett étellel-itallal terjed. A beteg székletével üríti a vírust, ami szájon át kerül a szervezetbe. A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Ezt hányás, a has jobb felső részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani, többségében maradványtünetek nélkül gyógyul. Krónikus betegséget nem okoz. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet alapján a beteget a klinikai állapotától függően fertőző osztályon, otthonában, illetve tartózkodási helyén a sárgaság kezdetétől számítva egy hétig el kell különíteni. A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg a
29
„sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés. A betegség terjedésének hatékony megelőzési módja az alapvető higiénés rendszabályok betartása, ezek közül is az étkezés előtti, WC használat utáni alapos szappanos kézmosás, valamint védőoltás alkalmazása. A védőoltás kérhető a háziorvostól, házi gyermekorvostól, mely receptre térítés ellenében a gyógyszertárakban megvásárolható. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet valamint, a védőoltási módszertani levél alapján a Hepatitis A vírussal fertőzött beteg szoros környezetéhez tartozó /családtagok, rokonok, óvodai-iskolai osztályközösségek/ fertőzésveszélynek kitett személyek számára biztosítja a népegészségügyi hatóságon keresztül a magyar állam. Amennyiben szükséges és indokolt, az érintett családok környezetében fertőtlenítőszert biztosítunk, a családoknál, valamint az oktatásinevelési intézményekben a területi és az iskolavédőnők közreműködésével felvilágosító munkát végzünk. A megbetegedésekről minden esetben értesül a népegészségügyi hatóság, és a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megelőzése érdekében folyamatosan megteszi. 2015. évi akut hepatitis megbetegedések havi megoszlása Megbetegedés kezdete, Hepatitis Hepatitis Hepatitis Hepatitis Hepatitis hónap infectiosa Összesen: A B C E k.m.n. \Betegség neve 1
93
2
1
4
2
102
2
65
0
0
3
0
68
3
30
0
0
5
1
36
4
21
0
1
3
0
25
5
18
1
0
3
1
23
6
20
1
0
4
1
26
7
29
1
1
5
0
36
8
32
0
0
1
1
34
9
36
0
1
1
1
39
10
33
0
0
2
1
36
11
13
0
0
1
2
15
Összesen:
390
5
4
32
10
441
A hepatitis B és C vírus fertőzés esetében fertőző forrás az akut és krónikus beteg, valamint a tünetmentes vírushordozó. A világban 280 millió, míg hazánkban a lakosság 0,5 -1%-a HBV hordozó. A WHO adatai szerint /1997/ a Föld lakosságának kb. 3 %-a fertőzött HCV-vel és több mint 170 millió a krónikus vírushordozók száma. Hazánkban 1-1,5 % alatt van a HCV prevalencia. A HBV és HCV fertőzés súlyosságát az adja, hogy mindkét vírus onkogén és így felelős a májrák kialakulásáért.
30
Akut Hepatitis B 100.000 lakosra vonatkoztatott incidenciája Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
3,5 3 2,5 2
1,5
Magyarország B-A-Z megye
1 0,5 0
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet rendelkezik a gümőkóros betegek felkutatásával kapcsolatos járványügyi érdekből végzendő szűrővizsgálatokról, a tbc-s betegekkel kapcsolatos részletes intézkedésekről, az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások rendszerén belül a gümőkor elleni védőoltásról. 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tuberkulózis incidenciája a teljes lakosság körében 16,4 százezrelék volt, a 30 év feletti lakosság körében a 21,5 százezreléknek bizonyult. Mivel ezek az értékek nem érték el az akkor hatályos tüdőszűrés elrendelési határértéket, 2013-ban járványügyi érdekből kötelező évenként egyszeri ingyenes lakossági tüdőszűrő vizsgálat elrendelésére nem kerül sor BorsodAbaúj-Zemplén megyében. Ezt követően a 2013. évi tuberkulózis incidencia adat a teljes lakosság körében 15,5 százezrelék volt. 2014-ben fölfedezett és nyilvántartásba vett új tbc-s betegek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 85 fő, incidencia mértéke: 12,6 százezrelék. A lakosság szűrővizsgálata a tbc felderítésének napjainkban is az egyik eszköze. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998 (VI.6) NM. rendelet módosítása, amely 2014. január óta a kötelező tüdőszűrés elrendelésének lehetőségét a megyére, illetve bizonyos csoportokra vonatkoztatva nem teszi lehetővé. A tbc baktériummal fertőzött gümőkóros betegek felkutatása, illetve a további fertőzés veszélyének elhárítása céljából évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton kötelesek részt venni a rendeletben meghatározott rizikócsoportokba tartozó személyek.
31
A gümőkóros betegek felkutatása, illetőleg a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a megyei tisztifőorvos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében utoljára 2012. évben rendelt el kötelező évenként egyszeri tüdőszűrő vizsgálatot a megyére vonatkoztatva a 30 éves és ennél idősebb lakosság részére. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2012. április 15-én hatályba lépett módosítása következtében megteremtette a jogszabályi lehetőséget az együttműködésre nem hajlandó tbc-s betegek őrzött osztályon történő elhelyezésére. A betegek őrzött osztályon történő elhelyezéséről a beteg lakóhelye, tartózkodási helye szerinti kormányhivatal dönt a tüdőgyógyász szakfelügyelő javaslatára. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Őrzött Speciális Krónikus Osztálya 2013. november 1-től fogadhat és láthat el betegeket. 2014. január 1-től biztosított a lehetőség az együttműködésre nem hajlandó tbc-s betegek őrzött osztályon történő elhelyezésük foganatosításához hatékonyabb és célravezetőbb jogintézmény igénybevételére. Az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény (Eütv.) 70/A. §-ának módosítása következtében az érintett személy felkutatása mellett a járási hivatal népegészségügyi osztály járási tisztifőorvosa körözési eljárás keretében történő előállítását rendelheti el annak az ismeretlen helyen lévő személynek, aki tuberkulózis miatt elkülönített, őrzött osztályon való elhelyezésre kötelezett. BAZ megyében 2014. évben egy fő esetében került sor őrzött osztályon való gyógykezelés elrendelésére, amely foganatosításához rendőrhatóság igénybevétele is történt.
A hapatitis C fertőzés főbb rizikófaktorai:
intravénás. drogfogyasztás
szexuális kapcsolat hepatitis C pozitív személlyel
tetoválás
piercing, testékszerek viselése
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014. évi tuberkulózis helyzete Magyarország: A tbc járványügyi helyzetének egyik legfontosabb indikátora az adott év során regisztrált új betegek 100.000 lakosra vonatkoztatott arányszáma (incidencia). A tbc-s megbetegedéseknél új betegen értjük egyrészt azokat a ténylegesen újakat, akiket még sohasem gondoztak tbc miatt, továbbá azokat az ismételten nyilvántartásba vetteket, akiknek a korábbi gondozása a gyógyulásukkal fejeződött be. Magyarországon a tbc incidencia 2004-2014. közötti időintervallumban 2009-ig évről évre folyamatosan csökkent. A kedvező tendencia mellett az ország területei között egyenlőtlenségek mutatkoztak. A megyék közül változó sorrendben, de többnyire ugyanazok foglalták el kedvezőtlen incidencia tekintetében az első helyeket (Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-AbaújZemplén). 2014-ben Magyarország továbbra is az alacsony incidenciájú országok közé tartozott.
32
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyénkben az új tbc-s betegek aránya 2005-ig az országos incidencia érték körül mozgott, attól kirívó eltérést nem mutatott. A 2006. évvel kezdődően az országos incidencia értéket minden évben meghaladta,
sőt
2009-ben
már
2,16-,
2010-ben
2,09-szeresen.
A
tuberkulózis
incidencia
ingadozásokkal, de tendenciáját tekintve 2009-ig csökkent. 2009-ben csaknem megkétszereződött (16,4%000-ről 31,1%000-re, 89,6%-os növekedés), majd 2010-ben további 20,9%-kal emelkedett (31,1%000-ről 37,6%000-re), majd ezt követően folyamatosan csökkent. Ezekkel a mutatókkal országosan a harmadik legmagasabb tbc incidencia érték volt mérhető 2009-2010 évben megyénkben. A 2014. évi adatok alapján kijelenthető, hogy hazánkban biztonságos és tovább javult a tbc epidemiológiai helyzete. 2014-ben Magyarországon a tbc becsült incidenciája 9,1 %000. A szám jelentős előrelépést jelent, mivel 2014-ben nemcsak, hogy tovább csökkent az incidencia az előző évekhez képest, hanem hazánk 2014-ben elérte, hogy a WHO újabb definíciója szerint is az alacsony incidenciájú országok közé kerüljön (10% 000 alatti a tbc incidencia).
Magyarországon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 4. helyen áll a fölfedezett új megbetegedettek számának tekintetében, a 2014-ben fölfedezett és nyilvántartásba vett új tbc-s betegek száma BorsodAbaúj-Zemplén megyében 85 fő, incidencia mértéke: 12,59 %000. Az új esetek számában fokozatos csökkenés tapasztalható a 2010-es évtől (261 fő).
33
Tbc incidencia megyei eloszlása 2014.
Forrás: Korányi Bulletin 2015.
Az Új esetek előfordulása a megyén belül járásonként is nagyon eltérő, legmagasabb az Encsi Járási Hivatal területén, majd ezt követi a Cigándi, Sárospataki és a Tokaji Járási Hivatal területe. Ezen területeken 20 %000-ket meghaladó incidencia értékeket tapasztalhatunk.
34
A járási hivatalok közigazgatási területeihez hasonlóan az egyes tüdőgondozók ellátási területén az új tbc-s esetek előfordulása széles határok közt ingadozott, melyet a gondozói incidencia adatok szemléltetnek.
35
A megyei átszűrtség a megyére kötelezően elrendelt tüdőszűrések megszűnése után jelentősen csökkent. 2014-ben a teljes lakosságra vonatkoztatva 17,13 %, a 30 év feletti lakosságra vonatkoztatva 26,46%-os a megyei lakosság átszűrtsége. A tüdőgondozói területek átszűrtségét a gondozói jelentések alapján összeállított diagram szemlélteti.
Korcsoportonként áttekintve a megbetegedések számát megállapítható, hogy 2014. évben a 14 év alatti korcsoportban nem regisztráltak új megbetegedést . Ez mutatja, hogy továbbra is biztonságos a gyermekkori tbc helyzet hazánkban és megyénkben is. A korcsoportos incidencia értékek a 60-69 ill. a 70 év felettiek körében bizonyultak a legmagasabbnak, majd ezt követte a 40-49 és 50-59 éves korcsoport azonos megbetegedésszámmal és közel azonos incidencia értékkel. A férfi-nő arány - az országos adatokhoz hasonlóan - az életkorral változott. Az új esetek közül 58,8 %ban a férfiak betegedtek meg. Korcsoporton belül a férfiak körében kiugróan magas a 60-69 és a 70 év feletti gyakoribb előfordulás, ennek megfelelően az incidencia érték is ezekben a korcsoportokban emelkedett meg. Nők körében is az életkor előrehaladtával nőtt az új esetek száma, de közel azonos szinten maradt a 40 év fölötti korcsoportoknál. 2014. évben tbc-ben megbetegedettek kor és nem szerinti megoszlása Korcsoport Férfiak Nők Együtt Éves 0-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70Összesen:
betegszám Incidencia betegszám Incidencia betegszám Incidencia 0 0 0 0 0 0 0 0 1 4,5 1 2,2 5 11,1 2 4,9 7 8,2 4 8,2 3 6,4 7 7,3 6 13,2 7 15,3 13 14,3 6 12,5 7 13,2 13 12,9 19 57,9 7 16,0 26 33,9 10 38,6 8 15,1 18 22,9 50 15,3 35 9,7 85 12,9
36
A megyében az új tbc-s esetek közül 42 betegnél tenyészetéssel igazolt a megbetegedés. A betegek közül 16 beteg volt direkt mikroszkópos vizsgálattal pozitív. A bakteriológiailag igazolt új tbc-s esetek egyharmada direkt mikroszkópos vizsgálat is pozitív volt. Ennek a betegcsoportnak járványügyi szempontból kiemelt szerepe van, mert fertőzőképességük a legerősebb. Szövettani vizsgálattal 7 beteg bizonyult pozitívnak. A bakteriológiailag igazolt esetek aránya országosan (49,16%) és a megyében (49,41%) csaknem azonos.
Az új tbc-s esetek felfedezése a legtöbb esetben egyéb kórházi kezelésekhez kapcsolódóan, panaszok jelentkezése után, illetve lakossági szűrések kapcsán történt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tbc felfedezésének módja 2014. A betegség felfedezésének felfedezésének módja
Esetszám
Egyéb kórházi észlelés
35
Orvos küldte panasszal
19
Lakossági szűrés
16
Kontakt szűrés
5
Munkaalkalmassági szűrés
4
Önként jelentkezett panasszal
3
Post mortem diagnózis
3
Összesen
85
37
A rizikócsoportok közül főleg az alkoholfüggőség, tbc-s beteg személy kontaktja és a korábban latens tbc miatti kezelés fordult elő a leggyakrabban. Országosan a hajléktalanság a második helyen szerepel a rizikócsoportok között, a megyében nem jelentős ezen rizikócsoportnál az esetszám. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tbc rizikócsoportjaiba tartozó betegek megoszlása 2014.
Rizikócsoportok Alkoholfüggő Tbc kontakt Korábban látens Tbc miatt kezelt Börtönlakó Diabeteszes Egészségügyi dolgozó Hajléktalan Drogfüggő Immigráns Immunszuppresszióval járó állapot Szociális otthon
Esetszám 7 5 4 3 2 2 2 1 1 1 1
2015. I.-III. negyedévében az új tbc-s esetek száma meghaladta az előző évit, 87 főnél került megállapításra új megbetegedésként a tuberkulózis. A kazincbarcikai és a miskolci tüdőgondozó ellátási területén emelkedett jelentősebben az új betegek száma. Az emelkedés okainak tisztázása érdekében a tüdőgondozók által ismert és kezelt adatoknak a begyűjtése és elemzése folyamatban van.
Az egészségügyi ellátórendszer struktúrája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Alapellátás Borsod-AbaújZemplén megye 2015. Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Gönci járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Putnoki járás Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szikszói járás Tiszaújvárosi járás Tokaji járás összesen
Felnőtt háziorvosi körzetek száma 10 7 5 0 19 3 9 115 15 0 15 18 29 3 7 12 267
Gyermekorvosi körzetek száma
Vegyes körzetek száma
Védőnői körzetek száma
Fogorvosi körzetek száma
0 3 3 0 8 1 4 45 10 0 3 4 4 1 4 1 91
9 14 8 10 19 6 15 17 12 10 14 5 15 7 10 2 173
11 23 16 11 37 10 20 104 34 11 14 11 22 10 15 7 356
3 7 5 2 13 4 10 114 8 3 5 7 12 3 10 2 208
38
Betöltetlen háziorvosi praxisok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2015 november 30. Népegészségügyi feladatkörben eljáró Edelényi Járás Hivatal területe 1 Putnok VI. körzet vegyes 2 3 4 5
Sáta Ózd II. Ózd Csépányi út Ózd
vegyes gyerek gyerek felnőtt
6 7 8
Rudolftelep Rudabánya Felsőtelekes
vegyes vegyes vegyes
9 Szuhogy 10 Edelény 11 Zádorfalva Népegészségügyi feladatkörben eljáró Mezőkövesdi Járási Hivatal területe 1 Ároktő 2 Cserépváralja 3 Hejőszalonta 4 Igrici 5 Tard Népegészségügyi feladatkörben eljáró Encsi Járás Hivatal területe 1. Abaújkér 2. Abaújvár 3. Felsőgagy 4. Felsővadász 5. Forró 6. Hernádvécse 7. Léh 8. Szalaszend 9. Vizsoly Népegészségügyi feladatkörben eljáró Szerencsi Járási Hivatal területe 1 Taktakenéz 2 Legyesbénye 3 Csobaj 4 Mezőzombor 5 Györgytarló 6 Viss 7 Vajdácska 8 Nagyrozvágy 9 Cigánd II. 10 Sátoraljaújhely IV. sz. felnőtt körzet Népegészségügyi feladatkörben eljáró Miskolci Járási Hivatal területe 1 Sajóhídvég
vegyes felnőtt vegyes
vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes gyermek vegyes vegyes vegyes vegyes gyermek vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes felnőtt vegyes
39
Önálló járóbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2015. 1. Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet Szerencs 2. Sárospatak Város Önkormányzat Rendelőintézete 3. Mezőkövesd Város Önkormányzat Rendelőintézete 4. Városi Rendelőintézet Tiszaújváros 5. Vasútegészségügyi Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. Miskolc 6. Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. 7. Gyógyító-Megelőző Intézmény Sajószentpéter 8. Humán Szolgáltató Központ Putnok 9. Egészségügyi Központ Borsodnádasd 10. Egészségügyi Központ Encs 11. Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. 12. Járdánháza Község Önkormányzat 13. Bodrogközi Járóbeteg Szakrendelő Nonprofit Kft. 14. Hegyhát-Med Nonprofit Közhasznú Kft. 15. HUNIKO Kft Miskolc 16. PPS-MED Kft Miskolc Fekvőbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2015.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye ágyszámai összesítve, intézményekre lebontva 2015. november 1. Intézmény neve
Almási Balogh Pál Kórház Ózd
Ágyszámok aktív
krónikus
ápolási
rehab.
nappali
sürgősségi
összes:
246
40
20
30
nincs
4
340
B.A.Z. Megyei Kórház és EOK
1570
150
53
315
van
19
2107
Kazincbarcikai Kórház Nonprofit KFT.
55
134
40
128
nincs
0
357
141
44
0
50
nincs
0
235
0
0
70
0
nincs
0
70
MISEK Miskolc
692
92
152
490
van
0
1426
Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház
250
26
30
40
van
5
351
Koch R. Kórház és Rendelőintézet Edelény Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Ápolási Otthon Miskolc
40
Összes:
Az
2954
egészségügyi
szolgáltatók
486
365
infekciókontroll
1053
tevékenységének,
28
valamint
a
4886
népegészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalok kórházhigiénés feladatai ellátásának jogszabályi, ill. szakmai alapjai:
20/2009. (VI. 18.) EÜM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről,
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló,
1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről,
az egészségügyért felelős miniszter/államtitkár által kiadott szakmai irányelvek,
az Országos Epidemiológiai Központ vonatkozó módszertani levelei.
Az intézmények kórházhigiénés helyzetét és a kórházhigiénés tevékenység eredményességét alapvetően a betegellátás személyi és tárgyi feltételei határozzák meg. Az utóbbiakra vonatkozó alapkövetelményeket
az
egészségügyi
szolgáltatások
nyújtásához
szükséges
szakmai
minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet tartalmazza. A fekvőbeteg szakellátást a megye illetőségi területén 7 kórház 11 telephelyen biztosítja. A heves megyei Markhot Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet telephellyel rendelkezik megyénkben (Mezőkövesd). Az összes ágyszám több mint 40%-a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházhoz tartozik. A kórházakban bekövetkezett változások, rekonstrukciók, bővítések 2012. január 1. és 2015. november 30. között a fekvőbeteg szakellátás működtetői, szervezeti felépítés tekintetében és tárgyi feltételekben egyaránt jelentős változások érték. 2012 Az engedélyezett kórházi ágyak száma 4869 volt, amely az előző évihez képest 316-al csökkent (5185). Ebben az évben az összes ágyszám közel fele működött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban és 4 telephelyén. 2012. július 1-től 6 ágyas II. progresszivitási szintű központi intenzív osztály kapott működési engedélyt az edelényi Koch Róbert Kórházban. 2012.11.01-től a GYEMSZI határozata alapján az izsófalvai Pszichiátriai Szakkórházat (142 ágy) a Megyei Kórház működtetéséből az DE OEC Kazincbarcikai Kórháza működtetésébe tette át. Tárgyévben összesen 5 aktív osztály szűnt meg:
4 a DE OEC Kazincbarcikai Kórházában (sebészeti, szemészeti, csecsemő-gyermekosztály, központi intenzív osztály)
1 a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban (bőrgyógyászati osztály).
Megszűnt a mátrix működtetési forma (kórház, ill.
mátrix osztályok; utóbbiak szakmaterületenként
szétváltak, önálló osztályok lettek). Az év végére két nagy kórházi beruházás 1-1 részprogramja érkezett befejezési stádiumba:
41
A B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban a Csillagpont Kórház kapott részleges használatbavételi engedélyt az ideggyógyászati tömb felújításáig;
a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban megkezdődött az új technológiai tömb műszaki átadása.
2013 A Szent Ferenc Kórházi telephely (270 ágy) a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház működtetésébe került. A Kazincbarcikai Kórházban a DE OEC működtetői tevékenysége megszűnt. 2013.01.01-től egy 30 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály kezdte meg működését a Kazincbarcikai Kórházban. . A megyében folyó két nagy kórházi beruházás közül
2013. januárban a B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Csillagpont Kórháza részleges használatbavételi engedéllyel megkezdte működését,
a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház új technológiai tömbjének használatbavétele 2013. decemberében megtörtént.
2014 A megye mind a 6 kórházban zajlottak építési és/vagy felújítási, átalakítási munkák. Az osztályok számában lényeges változás nem történt, azonban elhelyezésük több esetben módosult. A Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház központi telephelyén 3 épülettömb kerül teljes vagy részleges felújításra (sebészet, pulmonológia és pszichiátria). A munkálatok megkezdéséhez az év utolsó három hónapjában 8 osztály ideiglenes áthelyezése történt meg:
4 osztály a kórház diósgyőri telephelyére (sebészet, urológia, KAITO, pszichiátria),
1 osztály a Szent Ferenc Kórházi telephelyre (tüdőosztály),
1 osztály a központi telephelyen belül (III. belgyógyászat).
A gasztroenterológiai rehabilitációs osztály a Szent Ferenc Kórházi telephelyről átkerült a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház központi telephelyére.
A sürgősségi betegellátó osztályt a B.-A.-Z. Megyei Kórházba helyezték át
A diósgyőri telephelyen 2 osztály (Kardiológiai Rehabilitációs Osztály és az Ápolási II. osztály) működése átmenetileg szünetel a fent jelzett áthelyezések miatt. Ózdon az Almási Balogh Pál Kórházban befejeződtek az új Rehabilitációs épület kivitelezési munkálatai. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban
a Velkey László Gyermek Egészségügyi Központ Rehabilitációs épülettel történő bővítése befejeződött.
2014. április 28-án megtörtént a Csillagpont Kórház végleges használatbavétele.
Az edelényi Koch Róbert Kórházban
légzési szakma-specifikus őrző kialakítása kezdődött,
600 nm-es új épületszárny építése kezdődött, melyben járóbeteg légzés-rehabilitációs központ kap helyet.
A sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban befejeződött a Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály kialakításának I. üteme. A Kazincbarcikai Kórházban 10-ágyas hospice osztályt alakítottak ki. 2015-ben november 30-ig:
42
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban
a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály átköltözött a volt Traumatológia helyére,
a Perinatális Intenzív Centrum beköltözött a volt Központi Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály helyén újonnan kialakított helyére,
A Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházból a sebészeti, mellkas-sebészeti, szemészeti és urológiai fekvőbeteg szakellátás áthelyezésre kerül az újonnan kialakított tömbbe.
A Központi Sterilizáló részére formalin és autokláv sterilizáló berendezés került beszerzésre, valamint a H2O2 sterilizáló készüléket megvásárolták.
Az Almási Balogh Pál Kórházban „Az Almási Balogh Pál Kórház infrastruktúrafejlesztése szolgáltatási feltételeinek racionalizálása érdekében” című, TIOP-2.2.4-09/1-2010-0008 azonosító számú projekt megvalósítása során a Tömbkórház program keretében új, 70 ágyas reumatológiai centrum létrehozása 5.231 m2-en (egy kórházi telephely, egymással összekapcsolt épületegyüttes), új korszerű betegirányító központ kiépítése, a KAITO felújítása, kiegészülve a gép-műszerállomány cseréjével. A Kazincbarcikai Kórházban
2015. február 01-jével megkezdte működését a Hospice Osztály 10 ágyon.
2015. június 30-án átadásra került a TIOP 2.2.6 pályázat keretében felújított szakrendelői rész a földszinten és az I. emeleten.
Az edelényi Koch Róbert Kórházban
a 6 ágyas Intenzív Terápiás Osztályt aktív tüdőgyógyászati kapacitássá csoportosították át, ettől az időponttól megszűnt az intézményben az Intenzív Osztály.
A TIOP 2.2.6./12/1/B pályázati konstrukció keretében egy 4+2 ágyas légzési szakma-specifikus őrző kialakítására kerül sor.
Az edelényi kórház 2012. július 1. óta az OTH határozata alapján III. progresszivitási szintű aktív ellátást nyújt. Ennek feltétele, hogy az aktív osztályokhoz légzési szakma-specifikus őrző kapcsolódjon. A beruházás 2015. július 1-én valósult meg.
Az ÉMOP- 4.1.2/A-11 pályázat keretén belül egy 600 m2-es új épületszárny építése fejeződött be, ahol egy járóbeteg Légzés-rehabilitációs Központ valósult meg. 2015. június 15-től fizioterápiás szakrendelő, gyógymasszázs, gyógytorna, légzőszervi rehabilitációs szakrendelés kezdte meg működését.
A Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházban
a központi telephelyen lévő volt Tüdőgyógyászat épület földszintjének részleges felújítása, a Gastroenterológiai Rehabilitációs Osztály beköltözése;
emeleti betegellátó egység teljes felújítása, kórtermek komfortosítása, a Légzőszervi Rehabilitációs Osztály részére;
Pszichiátria Osztály épületére egy új emeleti szint ráépítése és a földszint valamint az I. emeleti szint kórtermeinek festése, vizesblokkok egy részének felújítása;
a volt Sebészeti tömb teljes átépítése folyamatban van (Neurológia, Intenzív, Tüdőgyógyászati osztályok részére);
egynapos szemészeti ellátás kialakítása;
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházból áthelyezésre kerül a mozgásszervi rehabilitációs szakellátás.
Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban a Pszichiátria épületének rekonstrukciója van folyamatban.
43
A kórházhigiénés szakmai felügyeleti tevékenységünk adatai lapján megállapítható volt, hogy összességében: 2012-2014. között a jelentett betegellátással összefüggésbe hozható fertőző megbetegedések okozta járványok számának csökkenése volt tapasztalható a fekvőbeteg szakellátást végző intézményeinkben, hasonlóan az országos adatokhoz. 2012-ben az országban jelentett járványok 11,36%-át, az elmúlt évben mindössze 4,5%-át tették ki a megyénkből jelentett járványok. Domináltak az aspecifikus járványok, specifikus járványt sem 2014-ben, sem tárgyévben ezideig nem jelentettek. Bár összességében 2012 - 2014-ben a multirezisztens kórokozók (MRK) okozta megbetegedések évenként regisztrált száma nagyságrendileg nem változott, az országos incidencia adatokkal összevetve megállapítható, hogy lényegesen alatta maradt az országos incidencia adatoknak. A leggyakoribb nosocomialis fertőzéseknek megelőzésére a nemzetközi ajánlások adaptálásaként a hazai betegellátás körülményeire kidolgozott tájékoztatókban szereplő alapfeladatok, minden betegellátó kórház, illetve az elfogadhatatlanul magas fertőzési arányokkal rendelkező osztályok számára kidolgozott speciális ajánlások ismerete és alkalmazása fontos része a megelőzésnek. Az ajánlások betartásával
az
egészségügyi
ellátással
összefüggő
fertőzések
jelentős
része
megelőzhető,
csökkenthető a nosocomialis fertőzések aránya, és nőhet a betegek biztonsága. A megelőzött nosocomialis fertőzések következtében nő a betegellátás minősége és csökken az ellátás költsége. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok hátterében gyakran a betegek egészségkultúrájának, egészségügyi ismereteinek hiánya, és az ehhez kapcsolódó irreális elvárások állnak. A probléma megoldása, megelőzése helyi szinten nem megoldható. Ahhoz az egészségkultúra fejlesztésére, szélesebb körű egészségnevelésre lenne szükség. A járási hivatalok népegészségügyi osztályai esetében az egészségügyi igazgatás területén a panaszbejelentések többsége fogorvosi ellátásra vonatkozik, részben fogpótlással, részben egyéb ellátás után megmaradó panaszokkal kapcsolatban. A háziorvosi, ügyeleti ellátásra tett panaszok legtöbbször a nem kellő gondosságú ellátást vetik fel. Fenti panaszoknál erősen érezhető az érzelmi motívum a bejelentésekben, ez többször a racionalitást torzító tényezőként jelentkezik. Az egészségügyi szolgáltatókkal, egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos, a járási hivatalok népegészségügyi osztályai hatáskörébe tartozó panaszbejelentések nagyobb részt a fogászati ellátást érintik, illetve a működési engedélyekben rögzített (rendelőben kifüggesztett) rendelési időktől eltérő rendeléseket kifogásolják. A panaszok jelentős része etikai természetű, együttműködés hiányát, viselkedési normák megszegését érinti, melyek nem tartoznak az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe.
Adatforrás: - Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2015 - KSH Statisztikai Évkönyvei és STADAT állományai (http://www.ksh.hu/) - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály szűrési koordináció szakterület szervezett lakossági szűrési adatai.
Miskolc, 2015. december 4.
44
Dr. Asztalos Ágnes főosztályvezető
