GYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉ SI MI ÛVELÉSÜ M D L NISZ Ö F TÉRIU
M
Az Európai Unió agrárszabályozása
Tájékoztató az Európai Unió növényegészségügyi szabályozásáról Hazánk 1994. márciusában hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, ezzel elkötelezte magát a világ egyik legjelentôsebb közösségéhez való csatlakozás mellett. Az uniós tagság alapvetô feltétele az un. közösségi vívmányok (acquis communautaire) azaz az EU jogrendszer teljes mértékû átvétele és alkalmazása. Ez a növényegészségügy terén azt jelenti, hogy fokozatos jogközelítéssel és felkészüléssel a jelenlegi rendszert is az Unió szabályozásához igazítsuk. Az EU elôírások, amelyek a lényeges növényegészségügyi kérdéseket szabályozzák, kötelezôen betartandó irányelvek. Ezek pontról pontra való alkalmazása nem lehetséges, csak az elveket határozzák meg keretként. A tagállamok nemzeti sajátosságuknak megfelelôen maguk döntik el, hogy a közösségi elôírásokat hogyan ültetik be a nemzeti jogrendjükbe, s a gyakorlatban hogyan valósítják meg. Fontos feladat a növényegészségügyi ellenôrzô rendszer átalakítása, a mezôgazdasági termelôk, forgalmazók nyilvántartásba vétele, a növényútlevél, a védett zóna rendszerének bevezetése, hiszen az Unión belül az áruk szabad mozgása ellenére biztosítani kell a növényegészségügyi ellenôrzést. Az Unió egységes piacán az áruk szabad mozgása mellett biztosítani kell nemcsak hazánk, hanem az Unió növényegészségügyi státuszának fenntartását is. Magyarország határország lesz, uniós tagként is jelentôs határforgalmat fog lebonyolítani harmadik országokkal, azaz nem EU tagállamokkal. Amennyiben egy szállítmány az EU határt átlépte, onnan már szabadon mozoghat a közösségen belül. A növényegészségügyi határellenôrzést tehát úgy kell megerôsítenünk, hogy a növények, növényi termékek szabad mozgásával a károsítók ne terjedhessenek. A csatlakozás után a növényegészségügyi elôírások hazánkban is teljes mértékben kötelezôek lesznek. Addig kidolgozásra kerül a közösségi elôírásoknak megfelelô hazai gyakorlat. Ez a folya-
mat már elkezdôdött a hazai jogrend átdolgozásával, azonban a gyakorlati alkalmazásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek a tájékoztató anyagnak az a célja, hogy az érintettek számára tájékoztatást adjon az Európai Unió növényegészségügyi szabályozásáról, az elôírások gyakorlati alkalmazásáról.
EU nyilvántartási rendszere növényegészségügyi területen Az EU piacra termelô elôírás szerint növényegészségügyi vizsgálatra kötelezett növények termelôit, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonosokat, importôröket vagy egyéb érintett természetes és jogi személyeket hivatalos nyilvántartásba veszik az illetékes növényegészségügyi hatóságnál. A regisztrációra kötelezettek jelentkezési formanyomtatvány kitöltése után kerülnek nyilvántartásba. (ld. 1. sz. melléklet: Magyarországon érvényes nyilvántartási ûrlap) A növényegészségügyi hatóság begyûjti a jelentkezés lapokat és megvizsgálja az azon szereplô adatokat. Ha a beszolgáltatott információ nem felel meg az elôírásoknak, a termelô, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonosa, importôr vagy egyéb természetes és jogi személy csak a szükséges adatok pótlása után kerülhet fel a növényegészségügyi hatóság listájára. Ha a termelô a kötelezettségét nem teljesíti, az elôírt információval nem látja el a hatóságot, akkor nem folytathat kereskedelmet bizonyos mezôgazdasági termékekkel. Minden termelô, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonos, importôr vagy egyéb érintett természetes és jogi személy azonosító nyilvántartási számot kap. (Ez a szám szerepel a növényútlevélen is, ld. késôbb). Ha a termelô, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonosa, importôr vagy egyéb személy tevékenysége megváltozik, eltér attól, mint amire ere-
detileg nyilvántartásba lett véve, a nyilvántartást a tevékenységhez szükséges kiegészítô információkkal kell ellátni.
Mely termelôk kötelezettek nyilvántartásra a növényegészésgügyi hatóságnál? A nyilvántartásra kötelezettekek körét jogszabály írja elô. Egyes dísznövény, szôlô, zöldség, gyümölcs szaporítóanyagok, faipari termék, vetôburgonya termelôk, azokkal kereskedôk, tárolóház tulajdonosok nyilvántartásra kötelezettek. A nyilvántartással kapcsolatos termelôi kötelezettségek betartásának ellenôrzéséért, a nyilvántartási rendszer kiépítéséért és a benne szereplô információk naprakész karbantartásáért a növényegészségügyi hatóság a felelôs. Ez a szervezet ad felvilágosítást arról is, hogy kik kötelesek nyilvántartásra. A felmerülô kérdésekkel kapcsolatban célszerû a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szogálatot megkeresni. A nyilvántartásra kötelezettnek az alábbi feladatokat kell ellátnia : az ellenôrizendô növények, növényi termékek illetve egyéb anyagok tervezett termesztési, elôállítási, tárolási helyszíneirôl, kereskedelmi központokról naprakész nyilvántartás vezetése; adatgyûjtés és rendszerezés az elôírt növényekrôl, növényi termékekrôl és egyéb anyagokról (termesztett, továbbtermesztett, tárolt továbbértékesített növények, növényi termékek); elôírt dokumentumok megôrzése legalább 1 évig; gondoskodni kell arról, hogy a növényegészségügyi ellenôrzést végzô felügyelô munkáját (szemle, mintavételezés) hivatalosan elvégezhesse, eljusson a vizsgálandó területre, hozzáférjen a vizsgálandó növényhez, növényi termékhez és egyéb anyaghoz. A tagországok a nyilvántartás alól mentességet biztosíthatnak olyan termelôknek illetve feldolgozóknak, akik teljes növény, növényi termék és anyagkészletüket a helyi piacon kívánják értékesíteni. A mentesség feltétele, hogy károsító elterjedésének veszélye ilyen helyi szállítás során ne álljon fenn. A nyilvántartási kötelezettség célja, hogy az Európai Unió piacán értékesítésre kerülô növényegészségügyi ellenôrzés köteles növények, növényi termékek útját nyomon lehessen követni. Ez úgy valósul meg, hogy a nyilvántartási szám szerepel a szállítmányt kísérô növényútlevélen. A szállítmányt elôállító termelôk, azokat forgalmazók, tárolók, importôrök ill. egyéb, a termékkel kapcsolatba kerülô természetes és jogi személyek tevékenysége során felmerülô növényegészségügyi probléma esetében így lehetôvé válik a gyors visszakeresés.
Növényútlevél 1. Mi a növényútlevél, használata mikor kötelezô ?
2
Az Európai Unión belüli egységes piac kialakításával, a határok eltörlésével megszûnt a tagál-
lamok közti határellenôrzés is. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy határellenôrzés hiányában a károsítók elterjedjenek. Ennek megakadályozására és a szállítmányok nyomon követésére uniós jogszabályban meghatározott növényekre, növényi termékekre ill. egyéb anyagokra vezették be a növényútlevél rendszert, szervesen kapcsolódva a termelôk nyilvántartási rendszeréhez. Ennek kezelése, szervezése, irányítása a növényegészségügyi hatóság feladata. A szállítmányt kísérô növényútlevél tulajdonképpen a korábban tagországok között is alkalmazott növényegészségügyi bizonyítvány helyett használatos. (A növényegészségügyi bizonyítványt jelenleg az EU tagállamok csak az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országgal történô kereskedelemben alkalmazzák. A csatlakozás után Magyarország is csak az EU tagállamokkal fog növényútlevelet használni, harmadik országokba történô szállításnal marad a növényegészségügyi bizonyítvány használata). A növényútlevél használata tagországon belüli szállításnál is kötelezô.
2. Mit garantál ? Garantálja az elôállított növény vagy növényi termék növényegészségügyi ellenôrzésben részesült, az elôírásoknak megfelel, elôállítója a hivatalos termelôi nyilvántartásban szerepel.
3. Milyen információknak kell szerepelni a címkén, ill. egyéb dokumentumon, amely növényútlevél szerepet tölt be? A vonatkozó irányelv elôírásai alapján a növényútlevélen az alábbi információt kell feltüntetni : 1. EEC plant passport felirat (országtól függôen eltérô nyelven), 2. EU tagország kódja, 3. A felelôs növényegészségügyi hatóság kódja, 4. Termelô nyilvántartási száma, 5. Növényútlevél sorszáma, vagy a kibocsátott tételszám, vagy a kibocsátás hetének száma, 6. Botanikai név (latinul), 7. Mennyiség, 8. ZP megkülönböztetô jelzés, amely feltünteti, hogy a növényútlevél mely terület(ek)re érvényes, s ahol szükséges a védett zóná(k) neve, amely(ek)re a terméket minôsítették (nincs egységes közösségi szabályozás a védett zónák kódolására, ez tagországi szinten szabályozott), 9. RP megkülönböztetés növényútlevél cseréje esetén (ld. késôbb) 10. Származási ország neve (harmadik ország terméke esetén) A fenti információkat lehetôleg nyomtatott formában kell feltüntetni legalább az EU egy hivatalos nyelvén. Az Egyesült Királyságban egy növényútlevél (pl. címke) az alábbi adatokat tartalmazza : EC plant passport UK/EW 34567 WK1 (UK = United Kingdom (Egyesült Királyság ),
EW = England and Wales térség növényegészségügyi szolgálatának kódja, 34567 = termelô, importôr (harmadik országból származó termék esetén) nyilvántartási száma, WK1 = 1. hét) Mivel a fenti információs kód nem tartalmazza az összes szükséges adatot, azok pótlására az Egyesült Királyságban a növényi, növényi termék szállítmányt kísérô okmány szolgál, amelyen a hiányzó információt fel kell tüntetni. A Franciaországban növényútlevélként használatos címke az alábbi adatokat tartalmazza: 1. Passeport Phytosanitaire CEE 2. France 3. SPV (Növényegészségügyi Szolgálat kódja) 4. IF 00125 (termelô nyilvántartási szám) 5. 3D01355545 (tétel sorszám) 6. Prunus 7. 15 (mennyiség) 8. ZPb2 (védett zóna kódja, ahová a termék beszállításra engedélyezett) 9. RP (csereútlevél esetén) 10. Chili (származási hely harmadik ország) A növényútlevél kitöltése, magyarázatok (Dánia példáján): 1./ Ebbe a pontba kerül a növényútlevél megnevezése, Dániában :plantepas; 2./ Itt tüntetik fel a kiállító ország nevét; 3./ A növényútlevél kibocsátásáért felelôs hatóság (mezôgazdasági minisztérium, növényegészségügyi szolgálat stb.) kódja ; 4./ Ebbe rovatba a nyilvántartási szám kerül, amely Dániában például 5 számjegyû, melyet a kiállító cég, vállalat, farmer mint azonosító számot a Növénytermesztési Fôigazgatóságtól kap. Általában a termelô 5 jegyû száma kerül bejegyzésre, azonban ha a növényútlevelet olyan szervezet állítja ki, amely nem maga termeli a növényt, hanem pl.elosztó csomagoló, átrakó központ, akkor az utóbbi nyilvántartási számát kell feltüntetni a növényt, növényi terméket elôállítóé helyett (ld. alábbiak). 5./ Ebben a rovatban kell feltüntetni a megrendelés sorszámát, év, hó, vagy a hét számát, alkalmasint a növényútlevél sorszámát. A növényútlevelet haladéktalanul ki kell állítani mielôtt a növényi szállítmány elhagyja telephelyét. 6./ A rovatba a növény botanikai nevét kell feltüntetni az egyes országok mezôgazdasági minisztériumában vagy az általa megbízott intézménynél megtalálható névlista szerint. 7./ A mennyiséget kell ebbe a rovatba értelemszerûen bevezetni (kg, db) attól függôen, hogy milyen termékekrôl van szó (zöldség, gyümölcsnél kg, fából köbméter vagy köbláb). 8./ Ebbe a rovatba kell bevezetni az adott növény szempontjából védett zónába (ZP) tartozó országokat, területeket. 1993. június 1-tôl, amennyiben a növények, növényi termékek megfelelnek a védett zónára vonatkozó elôírások feltételeinek, minden forgalomba kerülô növénynél fel kell tüntetni, hogy mely országokban esik védett zóna keze-
lés alá. Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezet korábban nem szállított a védett zónába, minden egyes értékesítendô tétel esetében részletes instrukciót kell kérni az illetékes növényegészségügyi hatóságtól. A hatósággal úgy kell idôben kapcsolatba lépni, hogy a mezôgazdasági üzemnél egyébként is esedékes növényegészségügyi ellenôrzés az adott tételt is ellenôrizhesse a szállítmány rendeltetési helyére vonatkozó védett zóna elôírások betartása szerint. 9./ A növényútlevél cseréjére akkor kerül sor, ha a szállítmányt átrakják, átcsoportosítják, vagy növényegészségügyi státusza megváltozik. A csereútlevelet RP rövidítéssel jelölik. 10./ A termék származási országának megjelölésére szolgál harmadik országból történô szállítás esetén ez a rovat. Társas termelésbôl származó növény, növényi szállítmány esetén erre külön utalni kell. A rovatot reexport esetén a közbeesô (utoljára exportôrként szereplô) ország jelével is el kell látni. (Dánia növényútlevél mintáját ld. 2. sz. melléklet)
4. Milyen a formátuma ? A növényútlevélre formátumára EU szinten egységes elôírás nincs. A növényútlevél lehet például címke, szalag, vagy szállítmányt kísérô dokumentumon feltûntetett információ. A vonatkozó közösségi irányelvben elôírtak alapján minden tagállam nemzeti sajátosságainak megfelelôen kidolgozza és alkalmazza a saját rendszerét. Az Egyesült Királyságban például nem határoztak meg egységes formátumot, hanem általában a szállítmányt kísérô dokumentumon tüntetik fel az elôírt információkat (ld. késôbb részletesen). Vannak esetek, amikor címke, szalag vagy egyéb formátumú a növényútlevél. A címkét általában kiegészíti a kísérô dokumentum, de ha a címke tartalmazza az elôírt információkat, a kísérô dokumentum elhagyható. Az Egyesült Királyságban egy ellenôrzött, de formátum szempontjából szabad növényútlevél rendszert dolgoztak ki és mûködtetnek. Fontos, hogy a növényútlevél a célnak megfelelô anyagból készüljön, mert vagy a csomagolóanyagra, vagy magára a növényre rögzítik a növényútlevelet (címke, szalag), de a szállítmányt kísérô dokumentum is lehet. Gondoskodni kell arról, hogy a növényútlevél nehogy elvesszen, megsérüljön stb.
5. Melyek azok a növények, termékek amelyeket növényútlevéllel kell ellátni? A növényútlevél köteles növények, illetve termékek termesztôi, azokkal kereskedôk, tárolóházak tulajdonosai nyilvántartásra kötelezettek. Errôl korábban már szó esett. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb termékkört egyes dísznövény, szôlô, zöldség, gyümölcs szaporítóanyagok, faipari termékek és a vetôburgonya adja. A részletes terméklistát jogszabály írja majd elô.
3
6. Minden egyes növény számára szükséges növényútlevél ? A növényútlevél a növényegészségügyi szempontból ellenôrzés köteles növények kereskedelmi egységére alkalmazandó. Ez általában azt jelenti, hogy a növényútlevél szállítmányonként szükséges, ha : a szállítmány valamennyi növényegyede azonos helyrôl származik, ugyanabból a fajtából valók, azonos fogyasztóhoz ill. rendeltetési helyre kerülnek szállításra Fentiektôl eltérô esetben egy szállítmány több növényútlevelet igényel. Néhány példa (az Egyesült Királyságban alkalmazott gyakorlat szerint): 100, azonos fajtájú almafa csemetét tartalmazó szállítmány egy növényútlevelet igényel, ha a szállítmány mindössze egy almafa csemetét tartalmaz, azt el kell látni növényútlevéllel, 2 eltérô fajtájú almafa csemetét tartalmazó szállítmány esetén 2 növényútlevél szükséges, egy szállítmányt, amely két köteg azonos fajtájú csemetét tartalmaz, de azok eltérô termesztési helyrôl származnak, 2 növényútlevéllel kell ellátni
7. Mikor van szükség növényútlevél cserére? Gyakran elôfordul az például felvásárlás esetén , hogy a terméket átrakják, átcsoportosítják. Ilyen esetben a szállítmány új, RP megkülönböztetô jelzéssel ellátott növényútlevelet kap, amelyen feltüntetik az eredeti termelô ill. importôr nyilvántartási számát is. Megváltozhat a szállítmány növényegészségügyi státusza is, ami szintén igényli a növényútlevél cserét.
8. Kit terhel a növényútlevél költsége ? A tagországok maguk döntik el, hogy a növényútlevél költsége kit terhel, milyen formában történik a költségek felszámolása (hasonló a helyzet a nyilvántartás költségeivel is). Az Egyesült Királyságban a növényútlevél nem kerül külön pénzbe a termelônek, hanem a növényútlevél kibocsátásához szükséges növényegészségügyi ellenôrzések díját számolja fel a növényegészségügyi szolgálat az ellenôrzés alapján. Az egész növényútlevél rendszert a növényegészségügyi hatóság szervezi és felügyeli. A növényútlevelet a termelô helyezi a növényre a növényegészségügyi felügyelet ellenôrzése mellett. Egy növényútlevél csak egyszer kerülhet felhasználásra.
Védett zóna rendszer
4
A Közösségen belül az egységes piac kialakulásával növényegészségügyi határellenôrzések megszûnésével felmerül egyes károsítók szétterjedésének veszélye, amelyek egyes tagországokban jelen
vannak és veszélyt jelentenek a még mentes területek számára. Ennek kivédésére hozták létre a védett zóna rendszert. A védett zóna hivatalosan elismert, meghatározott károsítótól mentes körülhatárolt terület. Ha az Európai Unió más részérôl védett zónába érkezik olyan szállítmány, amely tartalmazhatja azt a károsítót, amelyre a védett zónát elismerték, a szállítmánynak elôírás szerint szigorú kiegészítô elôírásoknak kell megfelelni. Védett zónába történik szállítást megelôzô elsô alkalommal a termelô, kereskedô kötelese kereskedelmi szándékát jelezni az illetékes növényegészségügyi hatóság felé. Védett zónába szállításkor szigorúbb elôírásoknak kell megfelelni, amit az elôírt, esetenként kiegészítô ellenôrzés alapján az illetékes növényegészségügyi hatóság igazol. A védett zóna rendszer mûködtetéséért a növényegészségügyi hatóság a felelôs, amelynek elôírásai minden érintett számára kötelezô érvényûek. Ez a szervezet tud valamennyi érintett számára felvilágosítást adni arról, hogy az Európai Unióban mely területeken, milyen károsítókra és milyen növényekre, termékekre van hivatalosan elismert védett zóna, s melyek a betartandó feltételek. Védett zóna elismerését a nemzeti növényegészségügyi hatóság(ok) kérheti(k) országokra, országrészekre úgy, hogy a növényegészségügyi helyzetet az illetékes hatóság(ok) hatékonyan ellenôrizni tudjá(k). A védett zóna minôsítést elôterjesztés alapján adják egy adott területen, adott károsítóra, szakértôi vizsgálat alapján. Az Európai Unió Tanácsa az a szerv, amely a védett zónát hivatalosan elismeri. A védett zóna státusz fenntartására az érintett tagország (illetve tagországok, mert több országra is kiterjedhet) rendszeres, hivatalos ellenôrzést végez(nek) arra a károsítóra, amelyikre a védett zónát elismerték. Az illetékes növényegészségügyi hatóság köteles értesíteni az EU Bizottságot a vizsgálat eredményérôl. A Bizottság az információt továbbítja a többi tagország felé. Ha a fennálló védett zónában olyan károsító megtelepedett, amelyre az elismerés vonatkozik, akkor a területi mentesség státuszát visszavonják.
A növényegészségügyi szakterületre vonatkozó EU jogszabályok A növényegészségügyi szakterületet a növényekre és növényi termékekre káros szervezetek Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekrôl szóló 2000/29/EK tanács irányelv szabályozza keretjogszabályként. A nyilvántartási rendszerrôl 92/90/EGK, a növényútlevél kibocsátásról a 92/105/EGK, a védett zóna rendszerrôl a 92/70/EGK bizottsági irányelvek rendelkeznek. A hivatkozott közösségi jogszabályok az EU valamennyi hivatalos nyelvén a http://europa.eu.int/eur-lex/index1.html Internet címen érhetôk el.
Szakmai felvilágosítást az érdeklôdôknek a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok adnak. Európai uniós ismeretekrôl további tájékoztatással szolgál a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja (www.fvm.hu).
A hazai elôírások módosulása az EU csatlakozás tükrében Az EU csatlakozásra való felkészülés egyik fontos lépése a hazai jogszabályok közelítése a közösségi követelményekhez. Ez a folyamat növényegészségügyi területen is elkezdôdött. 2000-ben lépett hatályba a XXXV. törvény a növényvédelemrôl, valamint 2001. elején a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelete a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályozásáról. Az említett jogszabályok már az EU csatlakozás követelményeinek figyelembe vételével készültek annak érdekében, hogy a közösségi rendelkezések fokozatosan kerüljenek bevezetésre. A növényútlevél és védett zóna rendszerrel kap-
csolatos részletes elôírások a csatlakozáskor válnak kötelezôvé, amihez további jogszabálymódosításra lesz majd szükség.
Fôbb változások a gyakorlatban A hazai növényegészségügyi szabályozás jellege meg fog változni az EU csatlakozás után. Azonos elôírások fognak vonatkozni valamennyi termelôre, forgalmazóra függetlenül attól, hogy a hazai piacra vagy az EU piacra szállítanak. A növényegészségügyi ellenôrzés a végtermék vizsgálat helyett termelési folyamat ellenôrzéssé válik. Megváltozik a vizsgálatköteles termékek köre, a szabályozás az Unió egésze számára jelentôs termékekre, döntôen a szaporítóanyagok ellenôrzésére terjed ki. Mivel valamennyi magyar termelô, forgalmazó az EU egységes piacára fog szállítani, annak szereplôjévé válik. Érvényesülni fognak tehát a közösségi elôírások illetve a piaci verseny szabályai. Ez a követelmény nagyobb felelôsséget hárít a termelôre, akinek saját érdeke a minôségi termék elôállítás.
Készült a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Fôcsoportfônökség Európai Integrációs Fôosztályának megbízásából. Készítette: Kiss Piroska. ISBN 963 9422 17 7 Kiadja a Szaktudás Kiadó Rt. 2001/2002
1. sz. melléklet. Nyilvántartási Ûrlap (10. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez.)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NÖVÉNYÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLATA NYILVÁNTARTÁSI ÛRLAP A növényvédelemrôl szóló 2000. évi XXXV. törvény és a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet alapján .................................................Megyei Szolgálat
Nyilvántartási szám:
Cég/termelô neve: ...................................................................................... címe: ...................................................................................... tel: ...................................................................................... fax: ...................................................................................... E-mail: ......................................................................................
Kapcsolattartó neve: ...................................................................................... címe: ...................................................................................... tel: ...................................................................................... fax: ...................................................................................... E-mail: ...................................................................................... végzettsége: ...................................................................................... (A megfelelô kockát kérem bejelölni.)
1. A termelés/raktározás jellege szaporító- és ültetvényanyag elôállító (folytatás az 5. pontban) szántóföldi növénytermelô burgonyatermelô zöldségtermelô gyümölcstermelô szôlôtermelô
vegyestermelô késztermék elôállító burgonya kereskedô malom (folytatás a 8. pontban) takarmánykeverô (folytatás a 8. pontban) terményraktár (folytatás a 8. pontban) egyéb: ....................................................................
termeléssel és kereskedelemmel is foglalkozik csak kereskedelemmel foglalkozik importôr 2. Hol történik a termékek eladása? termelô üzemben viszonteladónak 3. Eladási célpiac: hazai piac
ipari célra (végfelhasználó részére) nyilvános vagy saját célra (végfelhasználó részére) EU tagország
nem EU tagország
4. A növényi szaporító- és ültetvényanyagot Magyarországról szerzi be?
6
igen ha nem, melyik országból
Kérem beírni: ........................................................... Származási azonosító: ............................................
5. Szaporító- és ültetvényanyag elôállítás 5.1. Faiskolák gyümölcsfaiskola bogyósiskola szôlôiskola díszfaiskola
erdészeti csemetekert átmeneti (szûrô) faiskola elit faiskola egyéb: .....................................................................
5.2. Törzsültetvények, törzstelepek prebázis (KTÜ) bázis (ÜTÜ) kiinduló anyag, törzsültetvény jelölt
törzsgyümölcsös egyéb törzstelep: ..................................................
5.3. Szaporításra ideiglenesen engedélyezett szaporító- és ültetvényanyag szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvény továbbszaporításra kijelölt fa törzskönyvi elôjegyzésre kijelölt egyedek 6. Termesztett növényfajok 6.1. Vetômagvak Allium ascalonicum (mogyoróhagyma) Alliumcepa (vöröshagyma) Album porrum (póréhagyma) Album schoenoprasum (metélôhagyma) Capsicu spp. (paprikafélék) Helianthus annuus (napraforgó) Lycopersicon esculentum (paradicsom) Medicago sativa (lucerna) Oryza spp. (rizs) Phaseolus (bab)
Prunus (cseresznye, meggy, ómadula, kajszi, szilva és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) Rubus (málna szerder és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) Zea mays (kukorica) EPPO tagországokon kívüli területekrôl származó vetômag................................................ Egyéb
6.2. Gumók, hagymák, rhizómák Album cepa (vöröshagyma) Allium schoenoprasum (metélôhagyma) Allium porrum (póréhagyma) Camassia (prérigyertya) Chionodoxa (hófény) Crocus flavus Golden yellow (krókusz) Galanthus (hóvirág) Galtonia candicans (fehér óriásjácint) Gladiolus (kardvirág) Hyacinthus (jácint)
Iris (nôszirom) Ismene (pókliliom) Muscari (gyöngyike) Narcissus (nárcisz) Ornithogallum (madártej) Puschkinia (Puskin-csillagvirág) Scilla (csillagvirág) Tigcidia (tigrisvirág) Tulipa (tulipán) Egyéb
6.3. Lágyszárú növények Allium cepa (vöröshagyma) Allium porrum (póréhagyma) Allium ascalonicum (mogyoróhagyma) Allium schoenoprasum (metélôhagyma) Apium graveolens (zeller) Araceae (kontyvirág-félék) Argyranthemum spp. (margitvirág) Aster spp. (ôszirózsa) Beta vulgaris (cukorrépa) Begonia (begónia) Brassica spp. (káposztafélék) Capsicum annuum (paprika) Cucumis spp. (kabakosok)
Gerbera (gerbera) Gypsophila (fátyolvirág) Humulus lupulus (komló) Impatiens New Guince hibrid (nebáncsvirág) Lactuca spp. (salátafélék) Leucanthemum (margaréta) Lupinus (csillagfürt) Marantaceae (nyílgyökér-félék) Musaceae(banánfélék) Pelargonium (muskátli) Persea spp. (avokádó) Solanum tuberosum (burgonya)
7
Dendranthema (krizantémfélék) Dianthus és hibridjei (szegfû) Euphorbia pulcherrima (mikulásvirág) Exacum spp. (keserûlevélke) Ficus L. (füge) Fragaria (szamóca)
Solanum melongena (tojásgyümölcs) Spinacia spp. (spenót) Tanacetum (margitvirág) Verbena (vasfû) Egyéb
6.4. Fásszárú növények Abies (jegenyefenyô) Castanea (szelídgesztenye) Chaenomeles (japánbirs) Citrus (citromfélék) Corylus avellana (mogyoró) Cotoneaster (madárbirs) Crataegus (galagonya) Cydonia (birsalma) Eryobotria (gyapjasnaspolya) Juglans (dió) Larix (vörösfenyô) Malus (alma) Mespilus (naspolya) Olea europea (olajfa) Picea (lucfenyô) Pinus (fenyô) Pistacia vera isztácia
Platanus (platán) Popidus (nyárfa) Prunus (cseresznye, meggy, mandula, kajszi, szilva és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) Pseudotsuga (Douglász-fenyô) Pyracantha (tûztövis) Pyrus (körte) Quercus (tölgy) Ribes (ribiszke, köszméte) Rubus (málna szeder és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) Sorbus (berkenye) Stranvaesia (korallberkenye) Tsuga (hemlokfenyô) Vitis (szôlô) Egyéb
7. A termelés részletes adatai Település
HRSZ
Növényfajta
Növényfaj
Felület ha
8. Raktározott termény, valamint a termén raktár, a malom és a takarmánykeverô részletes adatai Település, utca, hrsz.
Tárolt termény
Tárolt kapacitás (t)
Tárolt mennyiség (t)
2. sz. melléklet. Növényútlevél (Dánia) 1. EU Növényútlevél
2. Dánia
3. Mezôgazdasági Minisztérium, Növénytermesztési Fôigazgatóság
4. Nyilvántartási szám
5. Megrendelés/ növényútlevél sorszáma
8. ZP, védett zóna kódja
9. RP, csereútlevél kódja
10. Származási ország neve
6. Botanikai név 7. Mennyiség (kg, db)
