sertés 2014. szeptember 30.
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-AMERIKAI KOCÁK TERMELÉKENYSÉGÉRôL Dr. Thomas E. Stein PhD – a MetaFarms vállalat alapító igazgatója, Burnsville, Minnesota, USA
A modern, integrált sertéstenyésztés alapját a kocák termelékenysége és a tenyésztelep teljesítménye határozza meg. A legtöbb sertéstenyésztô a választott malacok teljesítményével kapcsolatos költségeket helyezi a központba és a hízlalási fázisra összpontosítva (battéria-hizlalda vagy választástól-vágásig) próbálja kihozni a legtöbbet a jó minôségû választott malacokból. Az átlag feletti koca termelékenység alacsonyabb átlagos választási malac költséget eredményez. Az Észak-Amerika legnagyobb sertéstermelôit magában foglaló teljesítmény értékelô elemzés egyértelmûen rámutat, hogy a választási malacok költsége a sertéstermelési rendszer teljes jövedel mezôségének egyik legfontosabb, meghatározó té nyezôje. Alacsonyabb választási malac költség szorosan összefügg a magasabb jövedelmezôséggel. A jövedelmezôségük alapján rangsorolt vállalatok legjobb 25%-ánál megállapítható, hogy következete-
sen alacsonyabb választási malac költségeik voltak (Bilbrey, 2008; Bilbrey, 2011). Az elmúlt 10-15 évben a kocák termelékenysége jelentôsen javult Észak-Amerikában. Nem olyan régen az átlagos koca teljesítmény még 20-21 választott malac/vemhesített koca/év, 2,2 alom/vem hesített koca/év és 12 született malac volt. Ma ezek a mutatók 24 választott malac/vemhesített koca/év, 2,3 alom/vemhesített koca/év és 13,1 született malac. Összességében a koca termelékenység nôtt, elsôsorban a megnövekedett alomszámnak köszönhetôen, de a fialási arány, az üres napok számának csökkenése, valamint a kocánkénti fialási számok mutatói is javultak. Az 1. táblázat 246 észak amerikai (75% USA és 25% Kanada) sertéstelep jelenlegi reprodukciós teljesítmény adatait foglalja össze a MetaFarms’ Sow Manager Software használatának segítségével.
1. táblázat: Tenyésztelepek rangsorolása választott malacszám/vemhesített koca/év alapján (2012. január–december)
Alsó 10% Gazdaságok száma Kocák száma
Alsó 33%
Átlag
Felsô 33%
Felsô 10%
25
81
246
81
25
48 123
139 235
509 778
204 750
71 177
Termelékenység Választott malac/vemhesített koca/év
20,0
21,7
24,1
26,3
27,5
Koca élete során választott malacok száma
41,2
40,4
42,9
46,0
48,0
Alom/vemhesített koca/év Választott malac/fiaztatói férôhely/év
2,14
2,21
2,32
2,41
2,47
119,8
133,0
150,6
160,5
169,5
Teljes Termelékenységi Index (vemhesített)
38,5
41,9
46,4
50,6
53,1
Kg választott malac/koca/év*
101,8
107,6
121,0
131,8
138,3
Üres napok (süldôk nélkül)
54,1
46,8
38,1
30,6
30,0
Vemhesülés <7 nap (%)
81,7
82,7
83,9
85,9
85,0
Ismételt vemhesítés (%)
14,6
11,8
8,6
5,6
4,4
Termékenyítési teljesítmény
Választástól elsô termékenyítésig (nap)
8,5
8,0
7,5
7,0
7.3
Vemhes a 35. napon (%)
88,2
89,8
91,2
92,5
93,5
Vemhes a 72. napon (%)
84,1
86,4
88,6
90,8
92,0
Vemhes a 105. napon (%)
81,1
83,8
86,8
89,6
91,0
Fialási arány
79,5
82,4
85,7
88,9
90,3
* metrikus súlymértékre az eredeti táblázatban fontban (lbs) megadott adatokat számoltuk át 1 font (lb) = 0,373 kg képlettel 01-2014-PIG2-HUN-LIT-01-2016
Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: +36 1 439 4540 Fax: +36 1 439 4549 E-mail:
[email protected] Web: www.msd-animal-health.hu * a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata
1
Fialási teljesítmény Átlagos alom szám (összes)
12,6
12,8
13,1
13,5
13,8
Átlagos fialási veszteség almonként
1,6
1,4
1,2
1,1
1,1
Átlagos halvaszületés almonként
1,1
1,0
0,9
0,8
0,7
Halvaszületés (%)
8,6
7,9
6,8
5,7
5,3
Átlagos mumifikálódott magzat almonként
0,5
0,4
0,3
0,4
0,4
Mumifikálódott (%)
3,8
2,9
2,5
2,6
2,9
Átlagos élve születés almonként
11,1
11,4
11,9
12,4
12,7
152,1
149,3
146,7
144,6
144,2
Választás elôtti elhullás (%)
15,7
13,8
12,8
12,2
12,0
Laktáció átlagos hossza (nap)
20,4
20,0
19,9
20,1
19,9
Malac átlagos választási testtömege (kg)*
5,25
5,25
5,07
5,00
5,00
Átlagos napi súlygyarapodás (g) (születési súllyal)*
170
175
168
166
167
Átlagos napi súlygyarapodás (g) (születési súly nélkül)*
226
235
234
233
234
1,925
1,719
2,072
2,528
2,847
Átlagos fialási idôköz (nap) Laktációs teljesítmény
Állomány teljesítménye Átlagos termékenyített létszám Állomány átlagos ellésszám (süldôk nélkül)
2,9
2,7
2,6
2,7
2,6
Éves selejtezés (%)
41,8
45,7
48,6
49,4
51,1
Éves koca elhullás (%)
9,0
8,4
7,9
7,3
6,7
* metrikus súlymértékre az eredeti táblázatban fontban (lbs) megadott adatokat számoltuk át 1 font (lb) = 0,373 kg képlettel
Néhány, korábban esetleg nem látott fogalmat az alábbiakban definiálunk: Teljes Termelékenységi Index™ (TTI) – a MetaFarms által alkotott átfogó index, mely ötvözi a biológiai teljesítményt (választott malac/vemhesített egyed [koca+süldô]/év) és a férôhelyre számított állat kibocsátást (választott malac/fiaztatói férôhely/év). Ez egy régi gyakorlati becslést vesz alapul, mely szerint a telepen hetente választott malacok létszámát egyszerûen megkapjuk, ha az átlagos koca létszámot megszorozzuk 0,40-gyel: azaz egy 2500 kocás telepen átlagban hetente kb. 1000 malaccal számolhatunk. A TTI számítás ennek a fordítottja: a heti átlagos választott malac létszámot osztjuk az átlagos koca létszámmal. Elôzô példa számaival: 1000 választott malac hetente osztva 2500 koca létszámmal: 0,4. A tört számok elkerülése érdekében a MetaFarms-nál mi ezt a számot megszoroztuk százzal (0,4×100=40) és az eredményt Teljes Termelékenységi Index-nek™ neveztük el. Ez egy nagyon hasznos mutató mind a koca termelékenység gyors értékelésére, mind pedig tenyész telepek között a heti választott malac kibocsátás jellemzésére. Figyeljük meg a nagy különbséget a legjobban illetve leggyengébben teljesítô gazdaságok TTI értéke között: míg a legalacsonyabb TTI index 38,5, addig a legmagasabb érték 53,1. Ez rávilágít arra a tényre, hogy továbbra is nagy rés tátong a legjobban termelô gazdaságok és az átlagos északamerikai telepek eredményei között. Ugyanez a kü-
2
lönbség látszik az évente egy kocára esô választott malac összsúly vonatkozásában (102 kg szemben a 138 kg-mal). A vemhességi arány számítása a 35., 72. illetve a 105. vemhességi napokon a lemorzsolódási arány fordítottját fejezi ki a különbözô vemhességi szakaszban levô koca csoportokban: vagyis a visszaivarzás, vemhesség alatti magzat vesztés, elhullás és selejtezések miatti veszteségeket. Érdekes megfigyelni, hogy a legjobban teljesítô telepek magas 35. napi vemhességi aránnyal indulnak és ezt a szintet a fialásig megtartják, míg a leggyengébbek valamivel (bár nem vészesen) alacsonyabb 35. napi vemhességi aránnyal indulnak, majd lényegesen magasabb lemorzsolódás látható náluk a teljes vemhességi idôszak alatt. Ezekben az állományokban jóval alacsonyabb a fialási arány, mint a legjobb teljesítményû telepeken (79,5% szemben a 90,3%-kal). Az 1. táblázat alapjául szolgáló tanulmány rámutat azokra az alapvetô tényezôkre, amelyek befolyásolásával a tenyésztelepek termelékenységét növelhetjük: 1.) Választott malacok száma a koca élete során és koca élettartama 2.) Fialási arány 3.) Üres napok 4.) Összes fialási veszteség (halva születés és mumifikált magzatok) 5.) Választás utáni koca teljesítmény 6.) Választás elôtti elhullás
01-2014-PIG2-HUN-LIT-01-2016
Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: +36 1 439 4540 Fax: +36 1 439 4549 E-mail:
[email protected] Web: www.msd-animal-health.hu * a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata
Az elmúlt 15 évben az utóbbi mutató (6.) nem javult különösebben. A koca selejtezési és elhullási arányok értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb termelékenységgel rendelkezô gazdaságok matematikailag torzítottan magasabb selejtezési és elhullási arán�nyal rendelkeznek. Miért van ez így? Az elhullások és selejtezések valódi biológiai tartalmát (illetve összefüggését a termelékenységgel) legjobban az egy reproduktív cikluson belüli elhullás és selejtezés valószínûségével fejezhetjük ki: azaz fialástól fialásig eltelt ciklusban elhullott vagy selejtezett kocák számát osztjuk az adott ciklusban levô koca csoport létszámával. Azonos selejtezési és elhullási valószínûséget mutató telepek termelékenységtôl függôen nagyon különbözô selejtezési és elhullási rátával rendelkezhetnek. Adott két telep, mindkettôn 4%-os a koca elhullási valószínûség, más szóval biológiai (és termelékenységi) értelemben a kocaelhullás megegyezik a telepeken. Az egyik, 2,5-es kocaforgóval (alom/ vemhesített koca/év) rendelkezô telepen az éves koca elhullási arány 2,5x0,04=10% míg a másik, 2,14-es kocaforgóval bíró gazdaságban ez az érték 2,14x0,04=8,5% ezzel a számítási módszerrel, jóllehet a termelékenységet figyelembe véve nincs is különbség. A selejtezési rátában ez még inkább megmutatkozik. 0,2 selejtezési valószínûség esetében a jobban teljesítô farmon az éves selejtezési mutató 50% lesz, míg a másik telepen ez a szám mindössze 42,8%. A fenti okfejtést figyelembe véve az 1. táblá-
zatban szereplô selejtezési és elhullási arányokban jelentkezô különbségek nem olyan jelentôsek, mint ahogy elsô látásra tûnnek. A választástól az elsô termékenyítésig eltelt idô és a 7 napon belül termékenyített kocák aránya problémás mutatók a kocák teljesítményét illetôen, mert mindkettôt visszatekintve számolják és csak a termékenyített kocákat veszik figyelembe. Ezáltal kizárják a választás óta nem ivarzó és így az adott csoportban nem termékenyített kocákat, valamint nem veszik számításba az elhullás vagy selejtezés miatt kikerült egyedeket sem. Véleményünk szerint minden egyszerre választott kocacsoportot elôrefelé kell nyomon követni és a kiindulási csoport létszámhoz viszonyítani az egyes paramétereket, mert ez ad valósághû képet a kocák teljesítményérôl. Nemrégiben közöltük egy átfogó teljesítmény értékelô elemzés eredményét, amely 260 telep választott kocáinak csoport teljesítményét vette figyelembe (Stein, 2014). Választott koca csoportnak tekintettünk valamennyi állatot, amelyet egy adott periódusban (pl. egy hét, egy negyedév, egy év stb.) választottak. Valamennyi telepen a 2012-es naptári évben ott levô választott kocák sorsát figyeltük választástól egészen addig, amíg a csoport valamennyi egyedével az alábbiak valamelyike nem történt: termékenyítették, elhullott, selejtezték vagy valamilyen más okból kikerült az állományból. A 2. táblázat mutatja a választott koca csoportok átlagos teljesítményét választás utáni napok szerinti bontásban.
2. táblázat: Választott kocák csoportteljesítménye választás utáni napok szerint
Választás után eltelt napok száma
Átlagos termékenyítési %
Átlagos elhullási %
Átlagos selejtezési %
6
70,1
1,0
4,2
7
13
6,0
0,1
3,7
14
20
3,0
0,1
1,9
0
21
27
3,5
0,0
1,0
28
34
1,7
0,0
0,6
35
41
0,6
0,0
0,4
42
48
0,4
0,0
0,3
49
53
0,2
0,0
0,2
54
62
0,1
0,0
0,1
63
69
0,1
0,0
0,1
70
76
0,1
0,0
0,1
77
82
0,0
0,0
0,1
83
89
0,0
0,0
0,0
90
96
0,0
0,0
0,0
97
103
0,0
0,0
0,0
104
110
0,0
0,0
0,0
111
117
0,1
0,0
0,3
86,0
1,2
12,9
Total
01-2014-PIG2-HUN-LIT-01-2016
Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: +36 1 439 4540 Fax: +36 1 439 4549 E-mail:
[email protected] Web: www.msd-animal-health.hu * a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata
3
Ezen a 260 telepen összességében a kocák 70,1%-át a választást követô egy héten belül, míg 76,1%-át a választást követô 2 héten belül termékenyítették. Ezek az arányok nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy meg tudjuk becsülni a választást köve tôen termékenyítésre rendelkezésünkre álló kocák számát és kritikusan fontos adatok a telep vezetés részére ahhoz, hogy a heti termékenyítési cél eléréséhez szükséges számú kocasüldô utánpótlásról gondoskodni tudjon. Az 1. és 2. ábrán az eloszlási arányok láthatóak; a telepek közötti különbség a kocák termékenyítési arányát illetôen elsôsorban abból adódik, hogy az alacsonyabb arányú koca termékenyítés azokra a telepekre jellemzô, ahol magasabb arányú a választás utáni koca selejtezés. Lehetséges, hogy két sertéstelepen pontosan
ugyanannyi a választástól elsô termékenyítésig eltelt átlagos idô, mégis a két állomány termelékenysége jelentôsen eltérhet egymástól. Példaként a 260 vizsgált telep közül kiválasztottunk kettôt, hogy ezt bemutassuk. A választástól az elsô vemhesülésig eltelt idô mindkét állományban 7,6 nap volt, holott az „A” gazdaságban csak a kocák 66,8%-a vemhesült a választást követô 2 héten belül, míg a „B” farmon ez az arány 85,1% volt. Az eltérés a magas selejtezési százalékból adódott. Ez a példa jól mutatja egy hagyományosan elfogadott paraméter, a választástól elsô termékenyítésig eltelt idô, kizárólagos használatának kockázatát a kocák teljesítmény és termelékenység értékelésére.
3. táblázat: Két telep azonos választástól elsô termékenyítésig eltelt idôvel és nagyon eltérô választott kocacsoport teljesítménnyel
Farm A
Farm B
7,6
7,6
66,8
85,1
Elhullott 0–13 nap között (%)
1,1
0,6
Selejtezett 0–13 nap között (%)
17,6
3,8
74
46
Választástól 1. termékenyítésig eltelt idô Termékenyítve 0–13 nap között (%)
Selejtezési arány (%)
csak 48 malacot tudtak választani egy koca életciklusa alatt, ami a Williams által javasolt beavatkozási értékhatár alatt van. Mivel az alomlétszámok folyamatosan nônek viszont a választás elôtti elhullások száma nem változik, az elmúlt 2-3 év során az észak-amerikai sertéstenyésztôk elkezdtek további gondozókat alkalmazni a fiaztatókban azért, hogy folyamatosan, napi 24 órában heti 7 napon át felügyelhessék a fialásokat és gondozást biztosítsanak az újszülött malacoknak. A 3. és 4. ábra mutatják be az elmúlt két év fialási veszteségeit (halva született és mumifikált magzatok) és választás elôtti elhullásainak alakulását egy közép-nyugati farmon, ahol az állandó fiaztatói felügyeletet 2012 közepén vezették be. Mindkét mutató drámaian javult; az ellési veszteségek több, mint 40%-kal, míg a fiaztatói elhullások 35%-kal csökkentek.
1. ábra: Választás után 6. napig termékenyített kocák aránya az összes kocához viszonyítva
2. ábra: Választás után 13. napig termékenyített kocák aránya az összes kocához viszonyítva
Telepek száma
Telepek száma
A választott koca csoportot tekintve az elemzés alapjának, jobban jellemezhetjük a kocáink valós teljesítményét és hatékonyabban felderíthetjük a szükséges beavatkozási pontokat azért, hogy több választott kocánk maradjon termelésben, tehát csökkenthessük a heti termékenyítési cél eléréséhez szükséges süldô utánpótlás mennyiségét és kevesebb üres nappal termeljen a tenyészállomány (Stein, 2013). Az 1. táblázatban bemutatott adat az átlagos koca teljes élettartamára jutó választott malacok számáról arra utal, hogy a koca hasznos élettartama egy fontos tényezô a telep teljesítményének értékelésében. Williams és munkatársai (2011) ajánlása szerint, az elérendô cél 55 vagy ennél több malac egy koca élete során, míg 50 alatti értéknél beavatkozást javasolnak. Mi úgy gondoljuk, hogy a számolási módszerekben lévô különbségeket kell ésszerûsíteni, hiszen még a legjobb 10%-hoz tartozó gazdaságokban is
Termékenyített kocák (%)
4
Termékenyített kocák (%)
01-2014-PIG2-HUN-LIT-01-2016
Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: +36 1 439 4540 Fax: +36 1 439 4549 E-mail:
[email protected] Web: www.msd-animal-health.hu * a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata
4. ábra: Választás elôtti elhullás (%)
százalék
százalék
3. ábra: Fialási veszteség (% halvaszületés + mumifikált)
2012
2013
2012
2013
Következtetések Az észak-amerikai sertés tenyészállományok szaporodásbiológiai teljesítménye számottevôen javult az elmúlt 10-15 év során, a jobb genetikai anyagot és fejlettebb takarmányozási technológiát biztosító cégekkel történt együttmûködésnek köszönhetôen. A sertésállományok egészségügyi helyzetének javítását azonban a továbbiakban is fontos ügyként kell kezelnünk a PRRS által okozott és jelenleg is fennálló problémák miatt, amelyet most tovább súlyosbít a sertések Coronavírus okozta járványos hasmenésének (Porcine Epidemic Diarrhoea) gyors terjedése az Egyesült Államokban. A termelôk továbbra is az egy választott malacra esô költségek csökkentését tekintik fô szempontnak. Még mindig vannak nyitott lehetôségek a szaporodásbiológiai hatékonyság javítására, csakúgy mint az üzemeltetés javítására is, mint ahogy azt a folyamatos fiaztatói felügyelet bevezetésének példája is igazolja.
Felhasznált irodalom: Bilbrey G. Benchmarking and cost-production relationships. Advances in Pork Production 19: 41-46, 2008. Bilbrey G. Benchmarking – Production practices used by the most profitable companies. Advances in Pork Production 22: 105-108, 2011. Stein TE. Benchmarking non-productive days across sow farms. In Proceedings, American Association of Swine Veterinarians 44: 449-450, 2013. Stein TE. Benchmarking weaned sow cohort performance acrosssow farms. In Proceedings, American Association of Swine Veterinarians 45: 475-476, 2014. Williams NH, Klenk S, and Christianson W. Production costs in the Americas. Advances in Pork Production 22: 277-282, 2011.
Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: +36 1 439 4540 Fax: +36 1 439 4549 E-mail:
[email protected] Web: www.msd-animal-health.hu * a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata
