TÁJÉKOZTATÓ A LEGGYAKRABBAN FELMERÜLŐ BESZERZÉSI TÁRGYÚ ELJÁRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAIT ILLETŐ LEGJOBB GYAKORLATOKRÓL DOKUMENTUMMINTA ÉS TÁJÉKOZTATÓ
1 / 45
TÁJÉKOZTATÓ A DOKUMENTUMMINTA ÉS A TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOSAN A jelen minta azzal a céllal készült, hogy segítséget nyújtson az európai uniós forrásból támogatott közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához. A minta elkészítésekor beépítésre kerültek a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály gyakorlatban felmerült észrevételei, valamint az Európai Unió Bizottsága által végzett auditok tapasztalatai alapján olyan javaslatokat tartalmaz a minta, amely konkrét közbeszerzési eljárások lefolytatásához javasolt. A jelen minta elkészítésekor nem vállalkozhattunk teljes körűségre, ezért minden egyedi ügyben mérlegelés tárgya, hogy pontosan milyen tartalmú dokumentumot készít az ajánlatkérő. Erre tekintettel felhívjuk a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a végleges dokumentumukat minden alkalommal az egyedi ügy által megkívánt körülményeknek megfelelően készítsék elő. A jelen mintában konkrét szövegszerű megfogalmazásra is találnak javaslatot, valamint ezek alapján ellenőrizhetik saját dokumentumaikat. Az eljárások lefolytatása során kiemelten fontos a hatályos jogszabályok, valamint a joggyakorlat ismerete és betartása is. Erre tekintettel a jelen minta önmagában nem elégséges az eljárások megfelelő dokumentálásához. Az értékelési szempontok megfelelő meghatározása a közbeszerzési eljárások egyik kulcsfontosságú tényezője. Ennek kapcsán első körben mindig azt kell eldönteni, hogy az adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában melyik értékelési szempont a kedvezőbb ajánlatkérő számára. Amennyiben egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés valamennyi feltétele teljes körűen ismert és meghatározható, és ajánlatkérőnek nincsenek speciális minőségi elvárásai, továbbá ha a piacon sok ajánlattételre elvileg alkalmas, a versenyben részt venni képes potenciális gazdasági szereplő van, és ajánlatkérő számára alapvetően az ár meghatározó, úgy abban az esetben az eset további egyedi körülményeitől függően a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontjának az alkalmazása lehet indokolt. Amennyiben azonban a későbbi teljesítésnek nem minden feltétele, tényezője, eleme ismert vagy meghatározható, vagy éppen nagyobb előnnyel járhat ajánlatkérő számára, ha az ellenszolgáltatáson túl további szempontokat is vizsgál arra tekintettel, mert egyfelől van fedezete az értékesebb termék, kivitelezés, szolgáltatás megfizetésére, másfelől kiemelten fontos ajánlatkérő számára például a minél magasabb minőség, abban az esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása értékelési szempontjának az alkalmazása lehet a megfelelő. Az értékelési szempont meghatározása körében a második lépés az értékelési szemponthoz, vagy részszempontokhoz (alszempontokhoz) kapcsolódó releváns tényezők meghatározása, melynek során pontosan, egyértelműen kell leírni, hogy milyen minimális feltételek teljesítése mellett kerülhet olyan helyzetbe az ajánlattevő, hogy az ajánlata 2 / 45
egyáltalán érvényes lehessen, továbbá hogy milyen előre meghatározott, objektíve mérhető szempontok mentén fogja ajánlatkérő az adott megajánlásokat előnyösebbnek vagy előnytelenebbnek értékelni. A jelen tájékoztatóval és dokumentummintával mindezek megfelelő meghatározásához, és a meghatározást megelőző átgondolásához kívánunk segítséget nyújtani. Kérjük, hogy folyamatosan kövessék nyomon a jogértelmezési kérdések változását, ezzel lehetővé téve, hogy az eljárások előkészítése és ellenőrzése minden esetben megfeleljen a hatályos követelményeknek. Bízunk abban, hogy az elkészített dokumentumminta és tájékoztató elősegíti a gördülékeny ellenőrzést és az európai uniós szempontból is elfogadható eljárások előkészítését.
3 / 45
Tartalomjegyzék
Bevezetés................................................................................................................................ 5 Az értékelési szempontok................................................................................................. 5 A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás ............................................................. 6 Az összességében legelőnyösebb ajánlat .................................................................. 8 A részszempontok ............................................................................................................... 9 Az alszempontok ................................................................................................................ 12 Az ellenszolgáltatás mértékének részszempontja ................................................ 13 A mennyiségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok ................................................................................................................. 14 A szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok ................................................................................................................. 15 A részszempontokkal összefüggő ajánlati elemek legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb szintje .............................................................................................. 18 A súlyszámok (szorzószámok) ..................................................................................... 18 A pontszám alsó és felső határa .................................................................................. 18 A pontkiosztás módszere ................................................................................................ 19 Dokumentumminta ........................................................................................................... 21
4 / 45
Tájékoztató a leggyakrabban felmerülő beszerzési tárgyú eljárások értékelési szempontjait illető legjobb gyakorlatokról - dokumentumminta és tájékoztató
Bevezetés Közbeszerzési eljárás lefolytatása során az ajánlatkérő minden esetben köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját,1 ami vagy (1) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás2 vagy (2) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.3 Ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelési szempontját az eljárást megindító felhívásban kell megadnia.4 Az ajánlatok értékelési szempontja rögzítésének legfőbb célja, hogy valamennyi, az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplő előtt ismert legyen már az ajánlattétel/részvételre jelentkezés során, hogy milyen – az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban már előre rögzített – szempontok döntik majd el az érvényes ajánlatok sorrendjét, az ajánlatok ajánlatkérő általi elbírálását követően. Ajánlatkérőnek az értékelési szempontrendszert úgy kell meghatároznia, hogy az ténylegesen alkalmas legyen az ajánlattevők által megadott adatok, információk ellenőrzésére. Fontosnak tartjuk itt kiemelni, hogy az értékelés fogalma nem azonos az elbírálás fogalmával. A közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok/részvételi jelentkezések bírálata során ajánlatkérő ugyanis azt köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok/részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő/részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.5 Ehhez képest az értékelés során azt kell ajánlatkérőnek megállapítania, hogy az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont szerint, az érvényes ajánlatoknak mi a sorrendje.6 Az értékelési szempontok Főszabály szerint az ajánlatkérő maga jogosult eldönteni, hogy az adott közbeszerzési eljárásban melyik értékelési szempontot alkalmazza. A törvény ez alól csupán néhány kivételt tartalmaz, mely esetekben az ajánlatkérő nem döntheti el szabadon, hogy melyik értékelési szempontot írja elő. Valamennyi eljárásfajta és valamennyi közbeszerzési tárgy esetén irányadó szabály, hogy (1) ajánlatkérő kizárólag abban az esetben 1
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. § (1) bekezdése 2 Kbt. 71. § (2) bekezdés a) pont 3 Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pont 4 Kbt. 38. § (3) bekezdés j) pont 5 Kbt. 63. § (3) bekezdés és Kbt. 64. § (3) bekezdés 6 Kbt. 63. § (4) bekezdés
5 / 45
rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről a közbeszerzési eljárásában, amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza.7 Valamennyi közbeszerzési tárgy esetében irányadó, hogy (2) versenypárbeszéd alkalmazása esetén csak az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja írható elő.8 Ezt meghaladóan a törvény az eljárás tárgya alapján tesz még két kivételt. Ajánlatkérő kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját írhatja elő (3) olyan szolgáltatás megrendelésére irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, amelyre tervpályázati eljárást követően kerül sor,9 továbbá (4) építési koncesszió esetén is. A megfelelő értékelési szempont kiválasztása tekintetében főszabályként rögzített ajánlatkérői szabadságot azonban árnyalják a törvényben rögzített elvek (így különösen a hatékony és felelős gazdálkodás szem előtt tartásának elve a közpénzek felhasználása során) a konkrét beszerzési igény egyedi körülményeinek függvényében. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása előkészítése során a tényleges beszerzési igényeit, és annak lehetséges piacát alaposan felmérje, a felmérés eredményeit egyúttal rögzítse, és ezek alapján több aspektusból is megvizsgálja, hogy melyik értékelési szempont alkalmazása lehet számára ténylegesen a kedvezőbb. A beszerzési igény, valamint a kapcsolódó piac felmérése, vizsgálata sok esetben speciális ismereteket követel meg. Ilyen esetben javasolt, hogy ajánlatkérő külső szakértő személyt, vagy szervezetet vegyen igénybe, amennyiben a saját szervezetében nem rendelkezik a szükséges speciális ismeretekkel rendelkező személlyel. Az ajánlatkérőnek tehát a közbeszerzési eljárása előkészítése során a lehető legalaposabban kell felmérnie, meghatároznia, és rögzítenie a beszerzési igényét, mert kizárólag ennek eredményeképpen kerülhet olyan helyzetbe, hogy a közbeszerzési eljárása eredményeképpen valóban olyan ajánlattevővel kössön szerződést, amelynek szolgáltatása valóban a legkedvezőbb a számára, és ily módon a közpénzek felhasználása ténylegesen is a törvényben rögzített elveknek megfelelően történjen. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás kiválasztásának értékelési szempontját akkor érdemes választani, ha a közbeszerzés tárgyával, valamint a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződéssel kapcsolatos lényeges feltételek egyértelműen, pontosan meghatározhatóak, és ha sok olyan gazdasági szereplő van a piacon, amelyek a szerződés teljesítésére alkalmasak lehetnek, a szerződést jó színvonalon lehetnek képesek teljesíteni, illetve amennyiben 7 8 9
Kbt. 47. § (2) bekezdés Kbt. 103. § (3) bekezdés Kbt. 94. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a Kbt. 96. § (3) bekezdése alapján
6 / 45
ajánlatkérőnek nincsenek az általa meghatározott minimumszintet meghaladó minőségi elvárásai, ha ajánlatkérő számára az ár a legfontosabb, legmeghatározóbb tényező, továbbá ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontjának alkalmazásától ajánlatkérő további előnyöket nem várhat. Amennyiben ugyanis ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontjának alkalmazásával az áron túl további előnyöket is remélhet, úgy célszerű megfontolni annak alkalmazását a hatékony és felelős gazdálkodás elve alapján. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontját a mindennapi közbeszerzési gyakorlatban sűrűbben alkalmazzák, mint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontját, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők többsége az eljárása lefolytatásának eredményessége szempontjából biztosabbnak, kevesebb kockázattal járónak ítéli meg. Annak ellenére, hogy egyszerűbbnek ítélik, mégis előfordul, hogy nem megfelelően rögzítik az értékelés részletes feltételeit. Ilyen lehet, ha az előírt értékelési szempont nem áll összhangban a hivatkozott jogszabályhellyel, vagy az értékelés részletes feltételeivel (pl. legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás előírása mellett az eljárást megindító felhívás vagy a dokumentáció az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontjára utaló előírásokat is tartalmaz: „a nettó ajánlati ár mellett jelölje meg ajánlattevő, hogy milyen mértékű jótállási időt vállal”). További hibaként fordulhat elő, ha ajánlatkérő nem határozza meg, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás keretében pontosan mit is értékel (pl. általános forgalmi adóval vagy anélkül számított átalánydíjat, óradíjat, stb.), vagy hogy a megajánlott árnak mit kell tartalmaznia (pl. valamennyi felmerülő adót, mindazon költséget, ami a szerződésben rögzített, valamint a nyertes ajánlattevő ajánlatában vállalt feltételek szerződésszerű teljesítéshez szükséges, stb.). Hibaként szokott még előfordulni költségvetés (részletes árajánlat) benyújtásának előírása esetén, hogy ajánlatkérő nem hozza teljesen összhangba a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontjának részletes feltételeit a költségvetéssel (részletes árajánlattal), illetve a felolvasólappal, vagy, hogy ezek ellentmondásokat tartalmaznak (pl. felolvasólap bruttó megjelölést tartalmaz, míg a költségvetés (részletes árajánlat) összesítő sora nettó megjelölést, az értékelési szempont részletes feltételei körében pedig egyáltalán nem kerül rögzítésre, hogy ajánlatkérő az ajánlatokban megajánlott nettó vagy bruttó összeget értékeli). Kifejezetten építési beruházások esetén felmerülő hiba, hogy ajánlatkérő tartalékkeret előírása esetén nem határozza meg egyértelműen, hogy a tartalékkeret nélküli vagy a tartalékkerettel növelt összeget veszi alapul az ajánlatok összehasonlítása során, vagyis mi képezi ezen megajánlások tekintetében az értékelés alapját. Ajánlatkérőnek a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontjának alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárása eredményeként megkötésre kerülő adott szerződés tárgyának megfelelően 7 / 45
kell meghatároznia, hogy az ellenszolgáltatás értékelési szempontja körében pontosan milyen értéket vizsgál (pl. átalánydíjat, óradíjat, napidíjat, stb.). Ajánlatkérő ennek keretében csak egy értéket vizsgálhat, vagyis nem teheti meg azt, hogy az ellenszolgáltatás értékelési szempontját további részszempontokra (alszempontokra) bontja. Külön felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ajánlatkérő semmilyen esetben sem jogosult a megajánlható ellenszolgáltatás legkedvezőbb vagy legkedvezőtlenebb szintjét meghatározni. Ha az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást, úgy ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők között és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani.10 Az összességében legelőnyösebb ajánlat Amennyiben az ajánlatkérő számára nem az ár a legfontosabb tényező, vagy az ár nem csak önmagában fontos szempont, és adott esetben magasabb ár mellett is előnyösebb lehet számára az általa meghatározott minimumszintet meghaladó, esetleg valamilyen többletszolgáltatást tartalmazó ajánlat, és ajánlatkérő rendelkezik is az esetleges magasabb minőség, vagy többletszolgáltatás miatti magasabb ár ellentételezéséhez szükséges fedezettel, úgy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása értékelési szempontjának alkalmazása lehet a megfelelő. Az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja esetén az eljárást megindító felhívásban az értékelési szempont meghatározásán túl ajánlatkérő köteles meghatározni (1) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,11 (2) részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszámokat),12 amelyeknek a részszempont tényleges jelentőségével arányban állónak kell lenniük, (3) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát,13 amely minden részszempont esetében azonos kell, hogy legyen, továbbá (4) azt a módszert (módszereket), amellyel megadják a ponthatárok közötti pontszámot.14 Az utóbbi két előírást ajánlatkérő főszabály szerint az eljárást megindító felhívásban az egyéb információk (további információk) körében köteles megadni azzal, hogy a pontkiosztás módszerének (módszereinek) a részletes ismertetését a dokumentációban is megadhatja.15 Amennyiben ajánlatkérő az adott 10 11 12 13 14 15
Kbt. Kbt. Kbt. Kbt. Kbt. Kbt.
72. 71. 71. 71. 71. 71.
§ § § § § §
(3) (3) (3) (3) (3) (5)
bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés
b) pont a) pont b) pont c) pont d) pont
8 / 45
eljárásfajtára tekintettel (pl. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén) dokumentációt nem készít, úgy az egyébként a dokumentációban ismertetendő előírásokat értelemszerűen az eljárást megindító felhívásban köteles rögzíteni. Kivételt képeznek ezen előírás alól a keretmegállapodásos eljárások második részében lefolytatásra kerülő, a verseny újranyitásával megvalósuló eljárások,16 tekintettel arra, hogy ilyen eljárások esetén ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles megadni az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja esetén a pontkiosztás módszerének (módszereinek) a részletes ismertetését is, attól függetlenül, hogy készít dokumentációt vagy sem.17 A keretmegállapodásos eljárások második részében lefolytatásra kerülő, a verseny újranyitásával megvalósuló eljárások esetében a törvény egy speciális szabályt is rögzít, miszerint az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban – az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban – azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz.18 Tehát ilyen esetben előfordulhat, hogy míg a keretmegállapodásos eljárás első részében az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt, addig a keretmegállapodás második részében már a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja kerül alkalmazásra. A részszempontok A részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága.19 Ez a rendelkezés értelemszerűen irányadó mind a gazdasági és pénzügyi, mind a műszaki és szakmai alkalmasság körében előírható követelmények körére. A tilalom nem csupán arra az esetre vonatkozik, ha ajánlatkérő valamely alkalmassági követelményt kifejezetten előírta az eljárást megindító felhívásban, hanem a jogszabály által lehetővé tett, ám ajánlatkérő által az adott közbeszerzési eljárásban nem alkalmazott alkalmassági követelményekre is. Ajánlatkérő tehát nem vizsgálhatja az értékelési részszempontok körében például az ajánlattevők számviteli jogszabályok szerinti beszámolóit, sem azok meghatározott mutatóit. Szintén nem megfelelő, ha ajánlatkérő ajánlattevő pénzügyi intézményétől/intézményeitől származó nyilatkozattal igazolható adatok körének vizsgálatát írja elő értékelési részszempontként (pl. sorba állítás előfordulásainak száma). Ugyanígy jogsértő, ha ajánlatkérő ajánlattevő árbevételével vagy szakmai felelősségbiztosításával kapcsolatos értékelési részszempontot rögzít (pl. felelősségbiztosítás éves és/vagy káreseményenkénti mértékének a 16 17 18 19
Kbt. Kbt. Kbt. Kbt.
110. § (4) bekezdés b) pont 110. § (5) bekezdés m) pont 110. § (6) bekezdés első mondata 71. § (4) bekezdés a) pont
9 / 45
vizsgálata). Az előzőeken túl nem rögzíthető értékelési részszempontként a műszaki és szakmai alkalmasság körébe eső feltétel sem a közbeszerzés tárgyától függetlenül. Ajánlatkérő értékelési részszempontként nem vizsgálhatja különösen az ajánlattevő korábbi legjelentősebb szállításainak / építési beruházásainak / szolgáltatásainak mutatóit (pl. meglévő referenciák számának, értékének a vizsgálata), továbbá az ajánlattevő teljesítésbe bevonni kívánt szakembereivel (pl. szakemberek számának, gyakorlati idejének a vizsgálata), a műszaki-technikai felszereltségével kapcsolatos feltételeket (pl. gépjárművek számának, technikai mutatóinak az értékelése), ajánlattevő statisztikai állományi létszámát, stb. A részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, és a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.20 A törvény szerint ilyenek különösen a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka). A részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. Ez utóbbi részszempont alkalmazása azonban nem javasolt attól függetlenül, hogy a törvény kifejezetten nevesíti. A törvényi előírás alapján nem egyértelmű ugyanis, hogy pontosan mit kell érteni a „munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek” kifejezés alatt. Erre és azon törvényi rendelkezésre tekintettel, miszerint ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális feltételeket is meghatározhat (így többek között álláskeresők, valamint munkanélküliek foglalkoztatása),21 javasolt, hogy ajánlatkérő a munkanélküliekkel kapcsolatos előírásait ne értékelési részszempontként, hanem szerződéses feltételként érvényesítse. Ajánlatkérő köteles eldönteni azt, hogy indokolt esetben értékelési részszempontként vagy pedig ez előbb említetteknek megfelelően szerződéses feltételként jeleníti meg a munkanélküliekkel kapcsolatos előírásait (egyidejű előírását a törvény kifejezetten tiltja 22). Fentiek okán kizárólag indokolt esetben alkalmazható a munkanélküliekkel kapcsolatos értékelési részszempont meghatározása azzal, hogy előírása esetén a súlyszáma aránya nem haladhatja meg az összes súlyszám összegének az 5 %-át. Alkalmazása esetén ajánlatkérő köteles egyértelműen meghatározni az eljárást megindító felhívásban azt, hogy mit ért „munkanélküli”, illetve „tartósan munkanélküli” kifejezések alatt. A törvény a fentiek szerint tehát különbséget tesz a mennyiségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok és a szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok között. Sem az egyik, sem a másik típusú részszempont 20 21 22
Kbt. 71. § (4) bekezdés c) pont Kbt. 125. § (1) bekezdés és Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pont Kbt. 125. § (2) bekezdés
10 / 45
alkalmazása esetén nem javasolt olyan tartalmi elemek, olyan tényezők vizsgálata, amelyek a szerződés teljesítése során előre láthatóan módosulhatnak.A mennyiségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok közé tartozik többek között az ellenszolgáltatás, továbbá minden számszerűsíthető adat és információ: pl. szerződést megerősítő biztosítékok mértéke, fizetési határidő, teljesítési határidő, működési költségek, költséghatékonyság, stb.. Mindemellett némely funkcionális tulajdonságok, továbbá a pótalkatrészek biztosítása, a készletbiztonság, a vevőszolgálat, help-desk biztosítása, esetleg a műszaki segítségnyújtás bizonyos jellemzői is meghatározhatóak mennyiségi, azaz számszerűsíthető értékekkel (pl. vevőszolgálat elérhetőségének az előírt törzsidőt meghaladó napi időtartama; vagy műszaki segítségnyújtás esetén a kiszállási idő). A mennyiségi típusú részszempontok esetében kiemelt jelentősége van a mértékegység, valamint százalékos formában történő megajánlás előírásának alkalmazása esetén a vetítési alap meghatározásának. A szakmai típusú részszempontok ehhez képest olyan részszempontok, amelyeket nem lehet egyszerűen kizárólag számszerűsíthető módon, vagy valamilyen matematikai leképezés útján megadni és mérni (pl. organizációs terv, pénzügyi ütemterv, szakmai ütemterv, stb.). A szakmai típusú részszempontok egy része tényadatokon alapuló tartalmi elemeket tartalmaz, melyek megítélése egyszerűbb, és értékelésük nem feltétlenül igényel külön szakértelmet, hanem egy kis odafigyeléssel szinte bárki által ellenőrizhető az eljárást megindító felhívásban, valamint dokumentációban foglaltak és az ajánlat vonatkozó tartalmának összevetésével. Ilyen részszempontként jól leképezhetőek például a műszaki, funkcionális, környezetvédelmi tulajdonságok, illetve a készletbiztonsággal, vevőszolgálattal kapcsolatos egyes tényezők (pl. előny a vevőszolgálat megléte; személygépjármű vásárlása esetén előnyösebb, ha a megajánlott gépjármű automata váltóval, még előnyösebb, ha „tiptronic” váltóval felszerelt). Ezek között lehetnek akár szövegesen, akár eldöntendő kérdéssel meghatározható tényezők, jellemzők (pl. a megajánlott termék, szolgáltatás rendelkezik-e bizonyos, a kiírásban rögzített tulajdonsággal vagy sem: IGEN/NEM). Utóbbi jellemzően árubeszerzések esetén fordul elő a műszaki többlettartalom értékelése körében (pl. valamilyen tulajdonság, funkció megléte vagy hiánya), tehát azon műszaki tartalom vonatkozásában, amely az ajánlatkérő által meghatározott minimális műszaki szintet meghaladja (pl. minimumkövetelmény: összkerék meghajtás megléte; részszempont: előny a kapcsolható összkerék meghajtás megléte). Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokat a tulajdonságokat, funkciókat, tényezőket, jellemzőket, amelyekkel a megajánlott terméknek, szolgáltatásnak mindenképpen rendelkeznie kell, nem részszempontként, hanem minimumkövetelményként írhatja elő ajánlatkérő, melynek nem teljesítése az adott ajánlat érvénytelenségéhez vezethet.
11 / 45
A szakmai típusú részszempontok egy másik része egyszerű tényadatokkal nem írható le (pl. adott tananyag kidolgozottsága; projektterv kidolgozottsága; egy adott képzés módszertana; rendezvénysorozat szervezettsége; építmény tűzvédelmi veszélyessége; informatikai rendszer bővíthetősége, stb.). Összetettségükből adódóan ezek jellemzően a közbeszerzés tárgya szerinti, esetleg egyéb speciális szakértelemmel rendelkező személy(ek) szakmai értékelése útján értékelhetőek. A szakmai típusú részszempontok esetén fokozott elvárás, hogy ajánlatkérő a részszempontok (alszempontok) tartalmát, az azzal kapcsolatos elvárásokat pontosan, egyértelműen, a lehető legrészletesebben adja meg az eljárást megindító felhívásban, illetve a dokumentációban annak érdekében, hogy a kellő gondossággal eljáró ajánlattevők számára világos legyen, hogy mit vár el ajánlatkérő (minimális elvárások, érvényességi küszöb), hogy mit értékel ajánlatkérő, mit kell az ajánlatba csatolni (milyen tartalommal) és mely ajánlattevői vállalások minősülhetnek előnyösnek, és melyek előnytelennek. Értelemszerűen a szakmai típusú részszempontoknak is értékelhető tényezőkön kell alapulniuk. Ajánlatkérő szempontjából az értékelési szempontok pontos meghatározása amiatt jelentős, mert az értékelés fázisában már csak és kizárólag azt kérheti számon az ajánlattevőkön, amelyet az eljárást megindító felhívásban, illetve dokumentációban előre rögzített. Ajánlatkérő ezzel ellentétes magatartása súlyosan jogsértő. A kizárólag szakmai, szakértői vélemény alapján megítélhető részszempontok esetében a verseny tisztaságának megtartása, az esetleges szakértői elfogultság kezelése érdekében indokolt, hogy ajánlatkérő már a közbeszerzési eljárás előkészítése során meghatározza a szakmai részszempontokat értékelő szakértők eljárásának a rendjét is. Az alszempontok Ajánlatkérőnek lehetősége van a részszempontok körében alszempontok meghatározására is. Az alszempontok azonban nem bonthatóak további alszempontokra, figyelemmel a Kbt. kógens jellegére. Erre tekintettel ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban és dokumentációban legfeljebb kétszintű értékelési struktúrát határozhat meg, amelynek első szintjét a részszempontok, míg második szintjét a részszempontok körében meghatározott alszempontok képezik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása előkészítési fázisában nem határozhatna meg kettőnél több szintű struktúrát, azonban ezt a többszintű struktúrát ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban már a kétszintű struktúrának megfelelően kell leképeznie a törvényi előírásoknak való megfelelés érdekében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az előkészítés fázisában a második szintet meghaladó szinteken meghatározott szempontokat kell a második szintre (azaz a jogszabály által elfogadott „alszemponti” szintre) felhozni oly módon, hogy a második szintre felhozott szempont és a részszempont közötti szempontok törlésre kerülnek. Ezt szemlélteti az 12 / 45
alábbi két táblázat, amelyek közül az első az előkészítés fázisára vonatkozó, míg a második az eljárást megindító felhívásban és dokumentációban az annak leképezéseként megjeleníthető struktúrát mutatja: 1. táblázat 1. szint Részszemtpont Ellenszolgáltatás Műszaki jellemzők
2. szint Alszempont
3. szint "Alszempont"
Energiahatékonysági és környezetvédelmi jellemzők
Tüzelőanyag fogyasztás Szennyezőanyag kibocsátás üzemeltetési költsége
2. táblázat 1. szint Részszemtpont Ellenszolgáltatás Energiahatékonysági és környezetvédelmi jellemzők
2. szint Alszempont Tüzelőanyag fogyasztás Szennyezőanyag kibocsátás üzemeltetési költsége
Alszempontok meghatározása esetén az egyes alszempontok súlyszámát is meg kell adni az adott alszempont tényleges jelentőségével arányban álló módon.23 Az adott részszemponthoz tartozó alszempontok súlyszámai összegének meg kell egyeznie a részszempont súlyszámával. A törvény kifejezetten rögzíti, hogy nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a pontkiosztás módszerének megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni.24 A részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.25 Ez lényegében azt jelenti, hogy egy olyan ajánlati tartalmi elemet, amelyet egy adott részszempont (alszempont) keretében értékelés alá von ajánlatkérő, másik értékelési részszempont (alszempont) körében semmilyen esetben sem vizsgálhatja. Az ellenszolgáltatás mértékének részszempontja A részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ajánlatkérőnek az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása 23 24 25
Kbt. 71. § (4) bekezdés e) pont Kbt. 71. § (4) bekezdés e) pont Kbt. 71. § (4) bekezdés d) pont
13 / 45
értékelési szempontjának alkalmazása esetén az ellenszolgáltatás részszempontján túlmenően más részszempontot is meg kell határoznia.26 A törvény kifejezetten nem rögzíti, hogy az ellenszolgáltatást az általános forgalmi adóval vagy anélkül kell megadni. Erre tekintettel az ellenszolgáltatással kapcsolatos részszempont előírása esetén akár a nettó, akár a bruttó érték előírása megengedett, a lényeg, hogy az ajánlatkérői elvárás konkrétan, pontosan kerüljön rögzítésre. Az ellenszolgáltatás mértékének részszempontja esetén annak súlyszáma az összes súlyszám összegéhez viszonyítva a hatékony és felelős pénzgazdálkodás elve alapján, valamint a korábbi audit tapasztalatok szerint főszabály szerint nem lehet kevesebb, mint 80 %. Kivételesen indokolt esetben ennél alacsonyabb arányú is lehet az ellenszolgáltatás mértéke részszempontjának súlyszáma, amennyiben az ahhoz fűződő ajánlatkérői érdek ténylegesen, objektíven alátámasztható (60 %-nál kevesebb azonban ebben az esetben sem lehet). Ajánlatkérőt az ellenszolgáltatás részszempontja tekintetében is megilleti az a jogosultság, hogy azt alszempontokra bontsa. Ennek megfelelően az eset egyedi körülményeinek figyelembe vétele mellett ajánlatkérő előírhatja akár egyetlen részszempont vizsgálatát az ellenszolgáltatás körében, amely lehet a teljes ellenszolgáltatás vizsgálata (pl. nettó ajánlati átalányár, összesített nettó ajánlati ár, stb.), vagy az ellenszolgáltatás bizonyos részének a vizsgálata (pl. nettó óradíj, nettó napidíj, stb.). Emellett összetett beszerzési igény esetén lehetősége van ajánlatkérőnek arra is, hogy az ellenszolgáltatás részszempontján belül alszempontokat határozzon meg (pl. egyik részszempont a megkötendő szerződés átalánydíjas része tekintetében a nettó ajánlati átalányár meghatározása, míg a másik részszempont a megkötésre kerülő szerződés tételes elszámolással érintett része tekintetében az egy órára eső nettó ajánlati ár), vagy, hogy különböző részszempontok keretében értékelje az eltérő szolgáltatásokra vonatkozóan megajánlott ajánlati árakat. Hangsúlyozzuk, hogy a szempontrendszert a legnagyobb körültekintéssel szükséges meghatározni. A mennyiségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok A mennyiségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok közé tartoznak a teljesítési határidővel (pl. a szerződés megkötésétől számított valahányadik naptári nap megjelölése), a teljesítés időtartamával (pl. szerződés megkötésétől számított „X” naptári nap megjelölése; vagy előteljesített napok száma) kapcsolatos részszempontok is. Kérjük mellőzni ezek értékelési részszempontként történő alkalmazását, mert az eddigi tapasztalatok alapján az ajánlattevők ilyen részszempont alkalmazása során gyakran tesznek olyan vállalást, amelyről később, a teljesítés során bebizonyosodik, hogy nem tartható. 26
Kbt. 71. § (4) bekezdés b) pont
14 / 45
Ilyen esetben ajánlatkérők jellemzően a teljesítési határidő, vagy a teljesítési időtartam módosításával kívánják kezelni a helyzetet, amely azonban a Kbt. 132. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Kbt. 132. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel rendkívül magas jogorvoslati és szabálytalansági kockázatot hordoz magában. A mennyiségi szempontú részszempontok körében a leggyakrabban előírt részszempontok a kötbérekkel, illetve a jótállással kapcsolatos részszempontok. Ezen tényezők értékelési részszempontként (alszempontként) történő előírása esetén indokolt az ajánlattevők figyelmét felhívni erre a körülményre az eljárást megindító felhívás vonatkozó részeiben is. Továbbá alkalmazásuk esetén figyelemmel kell lenni a dokumentáció és a szerződéstervezet ennek megfelelő szövegezésére is. Önmagukban az egyszerűbb és kevésbé problémás részszempontok közé sorolhatóak, azonban az uniós auditok visszatérően kifogásolják az alkalmazásukat leginkább arra hivatkozva, hogy ajánlatkérőnek az értékelési szempontokat pozitív módon kell meghatároznia, az elvárt teljesítéshez kapcsolódóan, és nem negatív módon, a nem szerződésszerű teljesítéshez kapcsolódóan. Ajánlattevők ezen részszempontok alkalmazása esetén jellemzően az ajánlatkérő számára legkedvezőbb vállalásokat teszik, amelynek eredményeképpen ajánlatkérő a legmagasabb biztosítékot kapja a teljesítésre. Emellett azonban látni kell azt is, hogy mivel ajánlattevők az ajánlatukban jellemzően a vállalható legkedvezőbb mértéket vállalják, így az esetek többségében ténylegesen kizárólag az ellenszolgáltatás részszempontja dönti el az adott közbeszerzési eljárás eredményét. Az időről időre visszatérő audit kifogásokra figyelemmel javasoljuk tehát minden esetben megfontolni az alkalmazásukat. Amennyiben indokolt esetben mégis előírásra kerülnek, úgy a hozzájuk rendelt súlyszám arányát a tényleges jelentőséggel arányban álló módon, alacsony mértékben szükséges meghatározni (legfeljebb az összes súlyszám összegének 20 %-a lehet). Kötbérek előírása esetén minden esetben figyelembe kell venni a bírósági gyakorlat által elfogadott mértéket (a szerződés ellenértékének legfeljebb 25-30 %-a lehet), továbbá azon elvárást, hogy kötbér részszempontként történő előírása esetén az ajánlattevői vállalás ne az ellenszolgáltatás bizonyos százalékában, hanem konkrét összegben kerüljön megadásra. A jótállás részszempontként történő előírása esetén elvárás, hogy annak tartalma pontos legyen, és ne tartalmazzon se szövegesen, se jogszabályhelyre utalással más jogintézményre (pl. szavatosság, kötelező alkalmassági idő, jól teljesítési biztosíték, stb.) vonatkozó előírást. A szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok A szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapuló részszempontok alkalmazása esetén is irányadó, hogy azoknak objektív módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia attól függetlenül, hogy az ún. szakértői szakmai szempontok lényegében mégis „szubjektív” 15 / 45
szempontnak tekinthetőek, ezért javasolt ezen részszempontok alkalmazásának mellőzése. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem alkalmazható a szakmai ajánlat minősége olyan esetben, ha a közbeszerzés tárgyát képező feladatok körét, minőségét jogszabályok egyértelműen rögzítik (pl. tipikusan ilyennek tekinthető a könyvvizsgálat). Indokolt esetben történő alkalmazásakor ajánlatkérő a részszempontot pontosan és egyértelműen köteles meghatározni, melynek során konkrétan köteles rögzíteni az ajánlattevői vállalások összehasonlításának alapjául szolgáló szakmai szempontokat, az értékelés során figyelembe vételre kerülő tényezőket. Nem csupán magának a részszempontnak, hanem az annak alapjául szolgáló tényezőknek is összhangban kell állnia a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel. A szakmai részszempontok körében semmilyen általános vagy általánosító szövegezés, megfogalmazás nem megengedett. Ajánlatkérő tehát nem határozhat meg olyan előírást, miszerint azt az ajánlattevői vállalást értékeli kedvezőbben, amelyik „minél konkrétabban”, „minél részletesebben”, „minél nagyobb terjedelemben”, „minél átfogóbban”, minél szélesebb körben” ír le, illetve ad meg valamilyen tartalmi tényezőt, szakmai elemet. Szakmai részszempont alkalmazása esetén ajánlatkérőnek előre rögzített módon, egyértelműen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mely ajánlati tartalmi elemeket értékel előnyösebbnek, mihez képest értékel bizonyos tartalmi elemeket előnyösebbnek, melyek a minimális elvárásai és hol van az a határ, amelynél kedvezőbb vállalás esetén is a meghatározott legmagasabb pontszámot kapja ajánlattevő. Szakmai részszempont értékelése esetén elvárt, hogy ajánlatkérő már előre rögzítse az értékelés menetét, és annak rendjét, felelőseit. Szakmai zsűri, szakmai értékelő bizottság létrehozása, alkalmazása esetén az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében elvárt, hogy ajánlatkérő már az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban közölje a gazdasági szereplőkkel a szakmai zsűri, illetve szakmai értékelő bizottság eljárási rendjét. Szakmai zsűri, illetve szakmai értékelő bizottság alkalmazása esetére felhívjuk a figyelmüket arra, hogy az ajánlatokat mindig az értékelési szempontrendszerben meghatározott kritériumok alapján kell pontozni, és nem egymáshoz kell viszonyítani. A műszaki többlettartalom értékelésére jellemzően árubeszerzések esetén kerül sor, de megjelenhet építési beruházások esetén is. Minden esetben javasolt megfontolni, hogy valóban indokolt-e ennek az értékelési részszempontnak az alkalmazása. Konkrét előírására jellemzően az adott részszemponthoz (pl. adott termék műszaki többlettartalma) tartozó alszempontok körében kerül sor, mely esetekben ajánlatkérők egy-egy műszaki többlettartalommal értékelt tényezőt külön-külön alszempont keretében adnak meg. Alkalmazása esetén fokozott elvárás, hogy a meghatározott alszempontok se önmagukban, se együttvéve ne legyenek versenytorzító, versenykorlátozó hatásúak, ugyanis gyakran előforduló hiba, hogy a műszaki tartalommal kapcsolatos egyes alszempontok önmagukban ugyan nem minősülnek versenykorlátozó hatásúnak, azonban együttesen már igen, mert rendkívül szűk körre korlátozza a 16 / 45
potencionális gazdasági szereplők körében a tényleges versenyt. Ajánlatkérőnek a műszaki többlettartalom előírása esetén fokozottan ügyelnie kell arra, hogy az elvárt műszaki tartalom valóban többlettartalom-e, vagy valójában ajánlatkérő minimális elvárása. Utóbbi esetben ugyanis nem lehet részszempontként előírni az adott műszaki tartalommal kapcsolatos tényezőt, helyette érvényességi feltételként való előírásának lehet helye, amennyiben az ténylegesen indokolt. Szintén figyelemmel kell lenni arra az ajánlatkérőnek, hogy ne értékeljen olyan intervallumot, olyan tartalmat, amely tartalomnak megfelelő szolgáltatással a szerződés valamilyen vonatkozó jogszabály előírása folytán nem lenne jogszerűen teljesíthető (pl. uniós forrásból megvalósuló építési beruházás esetén a nyílászárók esetében még megajánlható hőáteresztési (uW) tényező legkedvezőtlenebb mértéke nem felel meg a jogszabály mellékletében előírt mértéknek, mert annál kedvezőtlenebb mértékű). A környezetvédelem növekvő igénye alapján és mentén a közbeszerzési eljárásokban is egyre nagyobb igény mutatkozik az úgynevezett „zöld szempontok” vagy „környezeti szempontok” alkalmazására. Az ilyen részszempontokkal kapcsolatban ugyanazok az előírások irányadóak, mint az egyéb részszempontokkal kapcsolatban (pl. objektív tényezőn alapuljon, a közbeszerzés tárgyával és a szerződés lényeges feltételivel összhangban álljon, előnnyel járjon ajánlatkérő számára, a teljesítés során mérhető, számon kérhető, és szankcionálható legyen, stb.). Vannak jogszabályok, amelyek bizonyos közbeszerzési eljárásokban, meghatározott beszerzési tárgyak esetén kötelező jelleggel írják elő környezeti szempontok alkalmazását.27 A közúti járművek beszerzésével kapcsolatos jogszabály esetében ez nem azt jelenti, hogy ajánlatkérő köteles lenne legalább egy „zöld” részszempontot alkalmazni, ugyanis a jogszabály előírása folytán ajánlatkérő választása szerint jogosult a zöld szempontokkal kapcsolatos jogszabályi elvárásnak oly módon is eleget tenni, hogy a zöld szempontot a műszaki alkalmasság körében vizsgálja. Szolgáltatás megrendelése, illetve építési beruházások esetén nem megfelelő olyan „zöld” szempont előírása, amely a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-tecnnikai felszereltség (pl. gépjárművek) környezetterheléssel kapcsolatos mutatóit értékelési részszempont keretében értékeli, figyelemmel arra, hogy az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságával kapcsolatos előírásoknak az értékelési részszempontok körében a törvény kifejezett rendelkezése folytán nincsen helye, tehát azokat az alkalmasság körében lehet vizsgálni a további feltételek fennállása esetén.
27
A a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet
17 / 45
A részszempontokkal összefüggő ajánlati elemek legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb szintje Ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban meghatározhatja az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az ajánlatok részszempontok (alszempontok) szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.28 Amennyiben egy adott részszempont (alszempont) tartalmi eleme tekintetében jogszabály olyan minimum vagy maximum értéket határoz meg, amelynél az adott érték kedvezőtlenebb nem lehet, úgy elvárt a jogszabályban rögzített minimum vagy maximum érték rögzítése az eljárást megindító felhívásban, mint legkedvezőtlenebb érték (érvényességi küszöb). Ehhez képest javasolt egy a jogszabályi minimumnál vagy maximumnál kedvezőbb szint rögzítése is annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a piacszerzés vagy más cél érdekében ne tegyenek lehetetlen vagy felelőtlen vállalásokat. A súlyszámok (szorzószámok) Az egyes értékelési részszempontokhoz tartozó súlyszámok mindig az eset egyedi körülményeinek függvényében állapíthatóak meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a törvény alapelveire, továbbá arra, hogy az adott súlyszámnak a hozzá tartozó értékelési részszempont tényleges jelentőségével kell arányban állnia, ám nem csupán önmagában, hanem a többi értékelési részszemponthoz tartozó súlyszámhoz képest is. Kiemelt jelentősége van annak, hogy ajánlatkérő megfelelően határozza meg az egyes részszempontokhoz tartozó súlyszámokat, figyelemmel arra, hogy ezek, mint szorzószámok alapvetően befolyásolják az érvényes ajánlatok sorrendjét, és ennek következtében a nyertes ajánlattevő személyét. A pontszám alsó és felső határa A pontszám alsó és felső határának minden értékelési részszempont esetében azonosnak kell lennie. Elvárt, hogy ajánlatkérő a pontszám alsó határaként minden esetben az „1”-est jelölje meg. Amennyiben a pontszám alsó határa „0”, akkor az értékelés arra vezethet, hogy egyes ajánlattevők nem az egyes ajánlati elemek tartalmi eleme közötti különbségnek megfelelő pontot kapnak, hanem kevesebbet, ráadásul a legalacsonyabb ponttal kapcsolatban a súlyszám sem érvényesülhet. Mindez az eset körülményeitől függően akár önmagában is, akár összességében versenytorzító hatású lehet. 28
Kbt. 71. § (7) bekezdés
18 / 45
A pontkiosztás módszere A pontkiosztás módszerének (módszereinek) részletes leírását a pontkiosztás módszerével kapcsolatos fejezetben adjuk meg. A pontkiosztás módszerei lehetnek abszolút (pl. hasznossági függvény, pontozás, stb.) és relatív (pl. arányosítás, sorba rendezés, stb.) módszerek. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során az ajánlatkérőnek első lépésben az érvényes ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit kell értékelnie az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között a dokumentációban vagy adott esetben a felhívásban rögzített pontkiosztás módszerével (módszereivel). Ezt követően az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot meg kell szoroznia az adott értékelési részszemponthoz tartozó súlyszámmal. Harmadik lépésben ajánlatkérőnek a kapott szorzatokat ajánlatonként össze kell adnia. Az így kiszámított összpontszámok alapján az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelyiknek az összpontszáma a legnagyobb.29 Amennyiben a részszemponton belül ajánlatkérő alszempontokat is meghatározott, akkor az első két lépést értelemszerűen alszempontonként kell elvégeznie. A pontkiosztás módszereivel kapcsolatban részletes eligazítást a Közbeszerzési Hatóság útmutatója ad.30 A pontkiosztás módszerét (módszereit) ajánlatkérőnek pontosan, és nemcsak érthető módon, de egyértelműen kell meghatároznia, annak érdekében, hogy az objektív és átlátható értékelés biztosítva legyen. Elvárt, hogy ajánlatkérő utaljon az eljárást megindító felhívásban a Közbeszerzési Hatóság pontkiosztás módszereire vonatkozó útmutatójára, és egyúttal adja meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban alkalmazott pontkiosztási módszer (módszerek) az útmutatóban pontosan hol található(ak). Szintén elvárás, hogy ajánlatkérő, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban készül dokumentáció, úgy abban, egyéb esetben pedig az eljárást megindító felhívásban rögzítse a pontkiosztás módszere során alkalmazásra kerülő képletet is. A szakmai típusú részszempontok esetén a pontkiosztás módszerét (módszereit) a lehető legrészletesebben, a fent rögzítetteknek megfelelően pontosan szükséges megadni. Ennek során ajánlatkérő egyértelműen köteles megadni, hogy mi az, ami a minimális elvárása, és ahhoz képest, mely vállalásokat miért értékeli előnyösebbnek. Több azonos összpontszámú ajánlat közül az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz. Azonos ellenszolgáltatás esetén az az ajánlat az előnyösebb, amelyik a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési
29 30
Kbt. 72. § (1) bekezdés Kbt. 71. § (6) bekezdés
19 / 45
pontszámot kapott.31 Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat ily módon sem állapítható meg, úgy ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani.32 Sorsolás esetén az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell kiválasztani az eljárás nyertesét.33 Ajánlatkérő jogosult a közbeszerzési eljárásában elektronikus árlejtést is alkalmazni az ajánlatok értékelését követően abban az esetben, ha azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte.34 Az elektronikus árlejtéssel kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály rögzíti.35 A közbeszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban – több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban – és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.36
31
Kbt. 72. § (2) bekezdés Kbt. 72. § (3) bekezdés b) pont 33 Kbt. 72. § (4) bekezdés 34 Kbt. 72. § (5) bekezdés 35 A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 36 Kbt. 73. § 32
20 / 45
Dokumentumminta Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása értékelési részszempontjának alkalmazása esetén az eljárást megindító felhívás kötelező minimális tartalma (a példa árubeszerzés keretében a műszaki többlettartalom vizsgálatára vonatkozik):
IV.2.1) Bírálati szempontok (jelölje be a megfelelő rovatot/rovatokat) Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint az alábbiakban megadott részszempontok (a részszempontokat súlyozással vagy – ha súlyozásra bizonyíthatóan nincs lehetőség – csökkenő fontossági sorrendben kell megadni) a dokumentációban, az ajánlati/részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, illetve az ismertetőben meghatározott részszempontok Részszempont
Súlyszám
1. Összesített nettó ajánlati ár (nettó HUF)
80
2. Szakmai szempontok – respirátor
20
2.1. Megajánlott termék önsúlya akkumulátorral (kg) 7 (előny a kisebb súly) 2.2. Megajánlott termék üzemideje akkumulátorról történő működtetés esetén (perc)
6
(előny a hosszabb üzemidő) 2.3. Megajánlott termék kijelzőjének mérete (col)
5
(előny a nagyobb kijelző) 2.4. Megajánlott termék beépített kompresszorral vagy azzal egyenértékű turbinával rendelkezik (előny, ha rendelkezik vele)
1
2.5. Megajánlott termék belégzés tartás funkcióval rendelkezik
1
(előny, ha rendelkezik vele)
VI.3) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) 21 / 45
1) Az ajánlatok részszempontok (alszempontok) szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám: - alsó határa: 1 pont és - felső határa: 100 pont. 2) Az egyes értékelési részszempontok (alszempontok) értékelése: - az 1. részszempont és a 2.1. alszempont értékelése a fordított arányosítás módszerével történik; - a 2.2. és a 2.3. alszempontok értékelése az egyenes arányosítás módszerével történik; - a 2.4. és a 2.5. alszempontok értékelése a pontozás módszerével történik a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatója (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) alapján. A részszempontok (alszempontok) vonatkozásában alkalmazott pontkiosztás módszerének (módszereinek) a részletes kifejtését a dokumentáció tartalmazza. 3) Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján az alábbi részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemekkel kapcsolatban meghatározza az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre, és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az adható pontszám felső határával azonos számú pontszámot ad és ebben az esetben az ajánlatkérő a pontszámok meghatározását úgy végzi el, hogy a legkedvezőbb szintnek megfelelő értéket veszi figyelembe a pontszámok meghatározásánál: - 2.1. alszempont (Megajánlott termék önsúlya akkumulátorral (kg)): 5 kg; - 2.2. alszempont (Megajánlott termék üzemideje akkumulátorról történő működtetés esetén (perc)): 300 perc; - 2.3. alszempont (Megajánlott termék kijelzőjének mérete (col)): 7”. 4) Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján az alábbi részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemekkel kapcsolatban meghatározza az adott ajánlati elemmel kapcsolatos olyan elvárását, amelynél kedvezőtlenebb az adott megajánlás nem lehet. Amennyiben az ajánlattevő az alábbiaknál az ajánlatkérőre nézve kedvezőtlenebb megajánlást tesz, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül. - 2.1. alszempont (Megajánlott termék önsúlya akkumulátorral (kg)): legfeljebb 8 kg; - 2.2. alszempont (Megajánlott termék üzemideje akkumulátorról 22 / 45
történő működtetés esetén (perc)): legalább 150 perc; - 2.3. alszempont (Megajánlott termék kijelzőjének mérete (col)): legalább 3”. A dokumentáció kötelező minimális tartalma (amennyiben dokumentáció nem készül, úgy az alábbi információkat ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles megadni): Az ajánlatok értékelésével, valamint a pontkiosztás módszerével (módszereivel) kapcsolatos információk részletes ismertetése: 1. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja [Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pont] szerint értékeli. Az értékelés részszempontjai (alszempontjai) és a hozzájuk tartozó súlyszámok az alábbiak:
Részszempont
Súlyszám
1. Összesített nettó ajánlati ár (nettó HUF)
80
2. Szakmai szempontok – respirátor
20
2.1. Megajánlott termék önsúlya akkumulátorral (kg) (előny a kisebb súly) 2.2. Megajánlott termék üzemideje akkumulátorról történő működtetés esetén (perc)
7
6
(előny a hosszabb üzemidő) 2.3. Megajánlott termék kijelzőjének mérete (col) (előny a nagyobb kijelző) 2.4. Megajánlott termék beépített kompresszorral vagy azzal egyenértékű turbinával rendelkezik (előny, ha rendelkezik vele) 2.5. Megajánlott termék belégzés tartás funkcióval rendelkezik
5
1
1
(előny, ha rendelkezik vele)
23 / 45
Az ajánlatok egyes részszempontok (alszempontok) szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám (pontskála) alsó határa 1 pont, felső határa 100 pont valamennyi részszempont (alszempont) esetén. 2. Ajánlatkérő az 1. részszempont és a 2.1. alszempont tekintetében az értékarányosítás módszerén belül a fordított arányosítást alkalmazza:37 1. részszempont: Összesített nettó ajánlati ár (nettó HUF) 2.1. alszempont: Megajánlott termék önsúlya akkumulátorral (kg) A legjobb, azaz a legalacsonyabb értéket tartalmazó ajánlat a maximum pontszámot (P max) kapja. A többi ajánlat pontszáma a fordított arányosítás képletével kerül meghatározásra, amelynek a képlete az alábbi: (
)
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa (100 pont) P min: a pontskála alsó határa (1 pont) A legjobb: a legelőnyösebb (legalacsonyabb megajánlást tartalmazó) ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg. 3. Ajánlatkérő a 2.2. és a 2.3. alszempontok tekintetében az értékarányosítás módszerén belül az egyenes arányosítást alkalmazza:38 2.2. alszempont: Megajánlott termék üzemideje akkumulátorról történő működtetés esetén (perc) 2.3. alszempont: Megajánlott termék kijelzőjének mérete (col)
37
A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. A. 1. b) pontjának ba) alpontja szerint 38 A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. A. 1. b) pontjának bb) alpontja szerint
24 / 45
A legjobb, azaz a legmagasabb értéket tartalmazó ajánlat a maximum pontszámot (P max) kapja. A többi ajánlat pontszáma az egyenes arányosítás képletével kerül meghatározásra, amelynek a képlete az alábbi: ( P: a vizsgált ajánlati vonatkozó pontszáma
elem
adott
) részszempontra
(alszempontra)
P max: a pontskála felső határa (100 pont) P min: a pontskála alsó határa (1 pont) A legjobb: a legelőnyösebb (legmagasabb megajánlást tartalmazó) ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg. 4. Ajánlatkérő a 2.4. és a 2.5. alszempontok tekintetében a pontozás módszerét alkalmazza:39 2.4. alszempont: Megajánlott termék beépített kompresszorral vagy azzal egyenértékű turbinával rendelkezik 2.5. alszempont: Megajánlott termék belégzés tartás funkcióval rendelkezik Ezen értékelési alszempontok esetén ajánlatkérő az ajánlattevő pontszámát a pontozás módszerével határozza meg az alábbi értékelési skála alkalmazásával: – amennyiben az ajánlattevő által megajánlott termék rendelkezik az adott termék vonatkozásában az adott értékelési alszempontban meghatározott műszaki tartalommal: 100 pontot kap; – amennyiben az ajánlattevő által megajánlott termék nem rendelkezik az adott termék vonatkozásában az adott értékelési alszempontban meghatározott műszaki tartalommal: 1 pontot kap. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg.
39
A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. B. 1. pontja szerint
25 / 45
5. Az egyes értékelési kapcsolatos előírások:
részszempontokkal
(alszempontokkal)
Összesített nettó ajánlati ár (nettó HUF): Ezen értékelési részszempont esetén az összehasonlítás alapját az ajánlattevő által megajánlott összesített nettó ajánlati árnak a mértéke képezi. Az ajánlattevőnek részletes árajánlatot kell tennie a részletes árajánlat kitöltésével, melyet a dokumentáció tartalmaz. A megajánlott termékek egységárát magyar forintban (HUF) kell megadni. A megajánlott termékekhez tartozó nettó egységárat fel kell szorozni az adott termékhez tartozó mennyiséggel. A felolvasólapon a részletes árajánlat nettó végösszegét kell feltüntetni az „Összesített nettó ajánlati ár” rovatban. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árnak továbbá tartalmaznia kell az összes felmerülő adót, közterhet, illetéket stb. kivéve az ÁFA összegét. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számban kell megadni. A közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre hivatkozik. Minden ilyen esetben a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, ajánlatot a dokumentációban előírt, vagy az azzal – a dokumentációban szereplő műszaki paraméterei tekintetében – egyenértékű termékre lehet tenni. A műszaki leírásban meghatározott követelmények, feltételek az ajánlatkérő minimális előírásai, az ajánlatkérő számára ezeknél kedvezőbb jellemzőkkel rendelkező termékekre is tehető ajánlat. Szakmai szempontok alszempontjai: Az ajánlattevőnek szakmai ajánlatot kell csatolnia a „Szakmai ajánlat iratminta” kitöltésével, amelyet a dokumentáció tartalmaz. A „Szakmai ajánlat - iratminta” kitöltésével kapcsolatos előírások: – A „Szakmai ajánlat”-ban meg kell adni a megajánlott termék gyártóját és típusát. – A „Szakmai ajánlat” „Megajánlott termék paraméterei” elnevezésű oszlopát a következők szerint kell kitölteni: o a 2.1., 2.2., és 2.3. alszempontok tekintetében meg kell adni a megajánlott termék kért műszaki paraméterét; o a 2.4. és 2.5. alszempontok tekintetében egyértelműen meg kell adni az IGEN vagy NEM válasz megfelelő megjelölésével (a megfelelő válasz aláhúzásával, vagy a nem megfelelő 26 / 45
válasz törlésével), hogy a megajánlott termék rendelkezik-e az adott alszempont vonatkozásában meghatározott műszaki követelménnyel vagy sem (felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nemleges válasz megadása nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét). Felhívjuk a tisztelt ajánlattevő figyelmét, hogy a megajánlott termékek műszaki jellemzőit tartalmazó „Szakmai ajánlat” nem csak nevében, de a Kbt. alapján is szakmai ajánlatnak minősül.
27 / 45
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása értékelési részszempontjának alkalmazása esetén az eljárást megindító felhívás kötelező minimális tartalma (a példa építési beruházás keretében a szakmai típusú részszempont vizsgálatára vonatkozik):
IV.2.1) Bírálati szempontok (jelölje be a megfelelő rovatot/rovatokat) Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint az alábbiakban megadott részszempontok (a részszempontokat súlyozással vagy – ha súlyozásra bizonyíthatóan nincs lehetőség – csökkenő fontossági sorrendben kell megadni) a dokumentációban, az ajánlati/részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, illetve az ismertetőben meghatározott részszempontok Részszempont
Súlyszám
1. Nettó ajánlati átalányár (nettó HUF)
80
2. Fenntarthatósági terv kidolgozottsága
20
VI.3) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) 5) Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám: - alsó határa: 1 pont és - felső határa: 100 pont. 6) Az egyes értékelési részszempontok értékelése: - az 1. részszempont értékelése a fordított arányosítás módszerével történik; - a 2. részszempont értékelése a pontozás módszerével történik. a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatója (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) alapján. A részszempontok vonatkozásában alkalmazott pontkiosztás módszerének (módszereinek) a részletes kifejtését a dokumentáció tartalmazza. A dokumentáció kötelező minimális tartalma (amennyiben dokumentáció nem készül, úgy az alábbi információkat ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles megadni): 28 / 45
Az ajánlatok értékelésével, valamint a pontkiosztás módszerével (módszereivel) kapcsolatos információk részletes ismertetése: 1. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja [Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pont] szerint értékeli. Az értékelés részszempontjai és a hozzájuk tartozó súlyszámok az alábbiak:
Részszempont
Súlyszám
1. Nettó ajánlati átalányár (nettó HUF)
80
2. Fenntarthatósági terv kidolgozottsága
20
Az ajánlatok egyes részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám (pontskála) alsó határa 1 pont, felső határa 100 pont valamennyi részszempont (alszempont) esetén. 2. Ajánlatkérő értékarányosítás alkalmazza:40
az 1. részszempont tekintetében az módszerén belül a fordított arányosítást
1. részszempont: Nettó ajánlati átalányár (nettó HUF) A legjobb, azaz a legalacsonyabb értéket tartalmazó ajánlat a maximum pontszámot (P max) kapja. A többi ajánlat pontszáma a fordított arányosítás képletével kerül meghatározásra, amelynek a képlete az alábbi: (
)
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa (100 pont) P min: a pontskála alsó határa (1 pont) A legjobb: a legelőnyösebb (legalacsonyabb megajánlást tartalmazó) ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
40
A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. A. 1. b) pontjának ba) alpontja szerint
29 / 45
A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg. 3. Ajánlatkérő a 2. részszempont módszerét alkalmazza:41
tekintetében
a
pontozás
2. részszempont: Fenntarthatósági terv kidolgozottsága Ezen értékelési részszempont esetén ajánlatkérő az ajánlattevő pontszámát a pontozás módszerével határozza meg az alábbiak szerint: Ajánlatkérő a pontozás során megvizsgálja, hogy a fenntarthatósági terv (környezetvédelmi vállalások) egyes tartalmi eleménél a „típusokhoz” felsorolt 4, illetve 5 vizsgált tényező közül mennyi feleltethető meg az Ajánlattevő által az ajánlatában benyújtott fenntarthatósági tervének. Ajánlattevő az adott tartalmi elemhez kapcsolódóan annak a „típusnak” a pontszámát kapja meg, amelyik típuson belül a legtöbb számú megfeleltetés valósítható meg. Fenntarthatósági terv tartalmi követelménye 1. A munkavégzés során alkalmazott környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok felsorolása 1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére.
Pontozás Összesen: max. 50 pont
a) Típus: 1) Ismertet valamennyi, a feladat végrehajtása során a kivitelezés helyszínén potenciálisan fellépő környezetterhelést: a) levegő védelem, (porterhelés bemutatásra tett intézkedések, várható legnagyobb porterhelés meghatározása); b) csapadékvíz elvezetésére tett intézkedések, a beruházás során a fajlagos vízfelhasználás csökkentésére tett intézkedések);
41
A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. B. 1. pontja szerint
30 / 45
c) talajvédelem, (építési anyagok tárolási területének nagysága, a „bolygatott” területek nagyságának meghatározása); d) hulladékgazdálkodás, (várható keletkezett hulladék mennyiségének bemutatása, ebből a területen a beruházás során újrahasznosított hulladék mennyisége); e) természetvédelem, (a területen élő fajok bemutatása, felmérése, megóvása, a természetes térszerkezet megóvása) 2.)Valamennyihez hozzárendeli a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket. 3.) A fenntarthatósági terv csak az e projektben előforduló tényezőket ismerteti, nem ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat figyelembe veszi. 4.) Az 1.1. pont alatt szereplő követelmények vonatkozásában valamennyihez biztosítja (hozzárendeli) a projekt fenntarthatósági / környezetvédelmi céljának elérését, tartalmaz havária tervet minden környezeti elem védelmének érdekében. 5.) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét, az 1.1. pontban leírtak szerint részletesen bemutatja és annak legkisebb mértékére vonatkozó részletes szöveges, helyszínrajzon bemutatott és számítással alátámasztott adatokat (m2) tartalmaz: 25 pont. b) Típus: 1.) A szempont szerinti tartalmi elem egyes jellemzőiben nem kidolgozott, nem az 1.1. pontban megjelölt konkrét 31 / 45
intézkedéseket tartalmazza, környezetterhelési elemek 1/2-énél,
a
2.) A környezetterhelési elemek 1/2 – éhez nem rendeli hozzá a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket. 3.) A környezetterhelési elemek 1/2-éhez nem csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat figyelembe veszi. 4.) A környezetterhelési elemek 1/2 – éhez biztosítja a projekt fenntarthatósági / környezetvédelmi céljának elérését. 5.) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét nem mutatja be teljes részletezettséggel, tehát annak legkisebb mértékére vonatkozó szöveges, helyszínrajzon bemutatott és számítással alátámasztott adatai hiányosak, ellentmondást tartalmaznak, nem egyértelműek: 12 pont c) Típus: 1.) A szempont szerinti tartalmi elemek bemutatása hiányos, nem részletezett és nem az 1.1. pontban megjelölt konkrét intézkedéseket tartalmazza a környezetterhelési elemek több mint 1/2nél. 2.) A környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél nem rendeli hozzá a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, figyelemmel az 1.1. pontban foglaltakra. 3.) A környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél nem csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat nem veszi figyelembe. 32 / 45
4.) Nem biztosítja a projekt fenntarthatósági/környezetvédelmi céljának elérését. 5.) A létesítés, építés ideiglenes helyigényének legkisebb mértékére vonatkozó bemutatása hiányzik: 1 pont 1.2. A kivitelezési a) Típus: helyszínen kívül tett 1). A jelen szempont szerinti tartalmi intézkedések a közvetett elem ismerteti minden, a feladat környezetterhelés végrehajtása során a kivitelezés csökkentésére. helyszínén kívül – a bontott anyag hasznosítónak történő átadása, lerakás, ártalmatlanítás helyszínén, a szállítási útvonalon – potenciálisan fellépő környezetterhelést, megjelölve hasznosítónak történő átadás, lerakás, ártalmatlanítás helyszínét; a) levegő védelem, (szállítási-közlekedési eredetű levegőterhelés várható hatásának számszerű bemutatása) b) talajvédelem; c) hulladékgazdálkodás, (keletkezett hulladék mekkora mennyisége kerül anyagában hasznosításra) d) természetvédelem. 2.)Valamennyihez hozzárendeli a környezetterhelés csökkentése érdekében az 1.2. pontban meghatározott és szükséges intézkedéseket, 3.) A fenntarthatósági terv csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, nem ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat figyelembe veszi. 4.) Az 1.2. pont alatt szereplő követelmények vonatkozásában valamennyihez biztosítja (hozzárendeli) a 33 / 45
projekt fenntarthatósági / környezetvédelmi céljának elérését, tartalmaz havária tervet minden környezeti elem védelmének érdekében. 5.)A létesítés, építés ideiglenes helyigényét részletesen bemutatja és annak legkisebb mértékére vonatkozó részletes szöveges, helyszínrajzon bemutatott és számítással alátámasztott adatokat (m2) tartalmaz.: 25 pont. b) Típus: 1.) A szempont szerinti tartalmi elem egyes jellemzőiben nem kidolgozott és nem az 1.2. pontban megjelölt konkrét intézkedéseket tartalmazza a környezetterhelési elemek 1/2-énél. 2.) A környezetterhelési elemek 1/2 – éhez nem rendeli hozzá a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, figyelemmel az 1.2. pontban leírtakra. 3.) A környezetterhelési elemek 1/2-éhez nem csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat részben veszi figyelembe. 4.) A környezetterhelési elemek 1/2 – éhez biztosítja (rendeli hozzá) a projekt fenntarthatósági / környezetvédelmi céljának elérését. 5.) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét nem mutatja be teljes részletezettséggel, annak legkisebb mértékére vonatkozó szöveges, helyszínrajzon bemutatott és számítással alátámasztott adatai hiányosak, ellentmondást tartalmaznak, nem egyértelműek.: 12 pont c) Típus: 34 / 45
1.) A szempont szerinti tartalmi elem nem részletezett, nem az 1.2. pontban megjelölt konkrét intézkedéseket tartalmazza a környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél. 2.) A környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél nem rendeli hozzá a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, figyelemmel az 1.2. pontban foglaltakra. 3.) A környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél nem csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat nem veszi figyelembe. 4.) Nem biztosítja a projekt fenntarthatósági/környezetvédelmi céljának elérését.
2. A kivitelezéssel összefüggő környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú szállítási feladatok bemutatása a szállítás környezeti hatásainak csökkentése érdekében (maximum 50 pont)
5.) A létesítés, építés ideiglenes helyigényének legkisebb mértékére vonatkozó bemutatása hiányzik: 1 pont a) Típus: 1.) A szempont szerinti tartalmi elem teljes körűen ismerteti a kivitelezés során – minden - a szállításból adódó környezeti terheléseket, (főbb szállítási útvonal meghatározása, a közlekedési eredetű levegőszennyezés növekedésének várható mértéke, megjelöli a hasznosítónak történő átadás, lerakás, ártalmatlanítás helyszínét;). 2.) Az egyes környezetterhelésekhez hozzárendeli a terhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket (olyan útvonalak kialakítása, melyek környezetterhelés tekintetében az építés, kivitelezés hatásterületének minimalizálását eredményezik), törekszik a szállítási távolság minimalizálására. (lerakóhely, vagy újrahasznosítás helyének meghatározása). 35 / 45
3.) A fenntarthatósági terv csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, nem ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat figyelembe veszi. 4.) A 2. pont alatt szereplő követelmények vonatkozásában valamennyihez biztosítja a projekt fenntarthatósági / környezetvédelmi céljának elérését: 50 pont b) Típus: 1.) A szempont szerinti tartalmi elem egyes jellemzőiben nem kidolgozott és nem a 2. pontban megjelölt konkrét intézkedéseket tartalmazza a környezetterhelési elemek 1/2-énél. 2.) A környezetterhelési elemek 1/2 – éhez nem rendeli hozzá a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket (olyan útvonalak kialakítása, melyek környezetterhelés tekintetében az építés, kivitelezés hatásterületének minimalizálását eredményezik), törekszik a szállítási távolságok minimalizálására.. A hatásterület minimalizálásának bemutatása nem alátámasztott, nem igazolt. 3.) A környezetterhelési elemek 1/2-éhez nem csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat részben veszi figyelembe. 4.) A környezetterhelési elemek 1/2 – éhez biztosítja a projekt fenntarthatósági / környezetvédelmi céljának elérését.: 25 pont c) Típus: 1.) A szempont szerinti tartalmi elem bemutatása hiányos, nem a 2. pontban 36 / 45
megjelölt konkrét intézkedéseket tartalmazza a környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél. 2.) A környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél nem rendeli hozzá a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket (olyan útvonalak kialakítása, melyek környezetterhelés tekintetében az építés, kivitelezés hatásterületének minimalizálását eredményezik), nem tartalmaz utalást sem a hatásterület minimalizálására. 3.) A környezetterhelési elemek több mint 1/2-nél nem csak az e projekten előforduló tényezőket ismerteti, ír más projektről, más területről, a teljesítés helye szerinti sajátosságokat nem veszi figyelembe.
Összesen:
4.) Nem biztosítja a projekt fenntarthatósági/környezetvédelmi céljának elérését.: 12 pont Max. 100 pont
Pl.: A „1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére.” elnevezésű tartalmi elem kapcsán, ha az ajánlattevő ajánlata alapján az - „a) Típus”: 5 alszempontjából 3 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 5 alszempontjából 1 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 5 alszempontjából 1 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére.” elnevezésű tartalmi elem az „a) Típus” pontszámát azaz: 25 pontot kap. Abban az esetben, ha két típusnak is azonos számú alszempont feleltethető meg, akkor az ötödik alszempont típusba sorolása befolyásolja az adható pontszámot. Pl.: amennyiben - „a) Típus”: 5 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 5 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 5 alszempontjából 1 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére.” elnevezésű tartalmi elem a „b) Típus” pontszámát azaz: 12 pontot kap. amennyiben 37 / 45
- „a) Típus”: 5 alszempontjából 1 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 5 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 5 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére.” elnevezésű tartalmi elem a „b) Típus” pontszámát azaz: 12 pontot kap. amennyiben - „a) Típus”: 5 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 5 alszempontjából 1 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 5 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére.” elnevezésű tartalmi elem az „b) Típus” pontszámát azaz: 12 pontot kap. Pl.: A „2. A kivitelezéssel összefüggő környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú szállítási feladatok bemutatása a szállítás környezeti hatásainak csökkentése érdekében.” elnevezésű tartalmi elem kapcsán, ha az ajánlattevő ajánlata alapján az - „a) Típus”: 4 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 4 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 4 alszempontjából 0 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „12. A kivitelezéssel összefüggő környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú szállítási feladatok bemutatása a szállítás környezeti hatásainak csökkentése érdekében.” elnevezésű tartalmi elem az „a) Típus” pontszámát azaz: 50 pontot kap. amennyiben - „a) Típus”: 4 alszempontjából 0 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 4 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 4 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „12. A kivitelezéssel összefüggő környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú szállítási feladatok bemutatása a szállítás környezeti hatásainak csökkentése érdekében.” elnevezésű tartalmi elem a „b) Típus” pontszámát azaz: 25 pontot kap. amennyiben - „a) Típus”: 4 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, - „b) Típus”: 4 alszempontjából 0 feleltethető meg a követelménynek, - „c) Típus”: 4 alszempontjából 2 feleltethető meg a követelménynek, akkor az „12. A kivitelezéssel összefüggő környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú szállítási feladatok bemutatása a szállítás környezeti hatásainak csökkentése érdekében.” elnevezésű tartalmi elem a „b) Típus” pontszámát azaz: 25 pontot kap. Az így kapott pontszámok összességével érhető el a maximum 100 pont. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg. 38 / 45
4. Az egyes értékelési kapcsolatos előírások:
részszempontokkal
(alszempontokkal)
Nettó ajánlati átalányár (nettó HUF): Ezen értékelési részszempont esetén az összehasonlítás alapját az ajánlattevő által megajánlott nettó ajánlati átalányárnak a mértéke képezi. Az ajánlattevőnek árazott költségvetést kell benyújtania az árazatlan költségvetés kitöltésével, melyet a dokumentáció tartalmaz. A felolvasólapon az árazott költségvetés nettó végösszegét kell feltüntetni a „Nettó ajánlati átalányár” rovatban. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árnak továbbá tartalmaznia kell az összes felmerülő adót, közterhet, illetéket stb. kivéve az ÁFA összegét. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számban kell megadni. Fenntarthatósági terv kidolgozottsága: Az ajánlattevőnek szakmai ajánlatot kell csatolnia „Fenntarthatósági terv” címmel az alábbiak szerint: A potenciálisan fellépő környezetterhelés bemutatása során Ajánlattevő valamennyi felsorolt környezeti elem tekintetében vizsgálja és bemutatja az alapállapotot és a konkrét kivitelezés során fellépő környezetterhelés hatását. Ajánlatkérő által elvárt fenntarthatósági/környezetvédelmi cél, hogy a kivitelező a kivitelezés során megtegyen minden intézkedést annak érdekében, hogy csökkentse (minimalizálja) a kivitelezés környezetterhelését, illetve a minél körültekintőbb környezetszemléletű kivitelezés és a környezet megóvásának biztosítása, valamint a környezetvédelmi vállalás teljesítése. 1. A munkavégzés során alkalmazott fenntarthatósági tulajdonságok felsorolása
környezetvédelmi
és
1.1. A kivitelezés helyszínén tett intézkedések a környezetterhelés csökkentésére A kivitelezés helyszínén, munkaterületen és felvonulási területeken a kivitelezés során alkalmazott környezetvédelmi intézkedések bemutatása levegő-védelmi, talajvédelem, hulladékgazdálkodás, természetvédelem (flóra és fauna) tekintetében tett intézkedések, amelyek a kivitelezés környezetterhelését csökkentik. Ajánlattevő a környezetvédelem és fenntarthatósági céljához kötötten továbbá mutassa be a létesítés, építés ideiglenes helyigényét a kivitelezés helyszínén, e körben sorolja fel az ideiglenes létesítményeket, azok méretét, és az általa elfoglalt hasznos alapterületet adja meg m2-ben. Átnézeti helyszínrajzon mutassa be az ideiglenes létesítmények elhelyezését, amennyiben ugyanarra a helyre több ideiglenes létesítményt eltérő időpontokban kíván alkalmazni, úgy ezt külön szövegesen ismertesse a helyszínrajzon pedig akár szöveges, akár 39 / 45
színekkel vagy jelekkel történő elkülönítéssel tüntesse fel ezen adatokat. Mindezek alapján ajánlattevő úgy összesítse az ideiglenes helyigényt, hogy a kivitelezés ideje alatt felmerülő valamennyi ideiglenes helyigényt figyelembe veszi és összeadja, kivéve ha ugyanarra a területre helyez több ideiglenes létesítményt, mert ebben az esetben a legnagyobb helyigényű ideiglenes létesítmény hasznos alapterületre vonatkozó m2 adatát kell az összeadásnál csak figyelembe vennie, az így kapott m2 mennyiség minősül ideiglenes helyigénynek. 1.2. A kivitelezési helyszínen környezetterhelés csökkentésére
kívül
tett
intézkedések
a
közvetett
A kivitelezés helyszínén kívüli területeken a projekt kivitelezése során alkalmazott környezetvédelmi intézkedések bemutatása: levegő-védelmi, talajvédelem, hulladékgazdálkodás, természetvédelem (flóra és fauna) tekintetében tett intézkedések, amelyek a projekt kivitelezésének közvetett környezetterhelését csökkentik. E tekintetben az 1.1. pont szerinti előírásoknak megfelelően adja meg a kivitelezés helyszínén kívüli ideiglenes helyigényre vonatkozó adatokat. 2. A kivitelezéssel összefüggő környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú szállítási feladatok bemutatása a szállítás környezeti hatásainak csökkentése érdekében Az építés, kivitelezés hatásterületének minimalizálására tett intézkedések bemutatása keretében a szállítási logisztikai feladatokra vonatkozó környezetterhelést csökkentő intézkedések bemutatása, mind az anyagok, hulladékok, mind a munkagépek szállítása során, e körben ajánlattevőnek törekednie kell az olyan útvonalak kialakítására, melyek a környezetterhelés tekintetében az építés, kivitelezés hatásterületének minimalizálását eredményezik. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a szakmai ajánlat ezen értékelési részszemponttal függ össze, így az ezen részszemponttal összefüggő szakmai ajánlatot nem lehet módosítani, kiegészíteni hiánypótlás keretében (Kbt. 67. § (7) bekezdés b) pont).
40 / 45
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása értékelési részszempontjának alkalmazása esetén az eljárást megindító felhívás kötelező minimális tartalma (a példa szolgáltatás megrendelés keretében mennyiségi típusú részszempontok vizsgálatára vonatkozik):
IV.2.1) Bírálati szempontok (jelölje be a megfelelő rovatot/rovatokat) Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint az alábbiakban megadott részszempontok (a részszempontokat súlyozással vagy – ha súlyozásra bizonyíthatóan nincs lehetőség – csökkenő fontossági sorrendben kell megadni) a dokumentációban, az ajánlati/részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, illetve az ismertetőben meghatározott részszempontok Részszempont
Súlyszám
1. Javítási óradíj (nettó HUF/normaóra)
45
2. Referencia árból adott kedvezmény mértéke az alkatrészek vonatkozásában (%)
45
3. Autómentés díja (Ft/km)
5
4. Jótállás időtartama a cserélt alkatrészek vonatkozásában (hónap)
5
VI.3) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) 7) Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám: - alsó határa: 1 pont és - felső határa: 100 pont. 8) Az egyes értékelési részszempontok értékelése: - az 1. és 3. részszempontok értékelése a fordított arányosítás módszerével történik; - a 2. és 4. részszempontok értékelése az egyenes arányosítás módszerével történik a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatója (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) alapján. 41 / 45
A részszempontok vonatkozásában alkalmazott pontkiosztás módszerének (módszereinek) a részletes kifejtését a dokumentáció tartalmazza. 9) Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján az alábbi részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemekkel kapcsolatban meghatározza az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre, és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az adható pontszám felső határával azonos számú pontszámot ad és ebben az esetben az ajánlatkérő a pontszámok meghatározását úgy végzi el, hogy a legkedvezőbb szintnek megfelelő értéket veszi figyelembe a pontszámok meghatározásánál: - 4. részszempont (Jótállás időtartama vonatkozásában (hónap)): 24 hónap.
a
cserélt
alkatrészek
10) Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (7) bekezdése alapján az alábbi részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemekkel kapcsolatban meghatározza az adott ajánlati elemmel kapcsolatos olyan elvárását, amelynél kedvezőtlenebb az adott megajánlás nem lehet. Amennyiben az ajánlattevő az alábbiaknál az ajánlatkérőre nézve kedvezőtlenebb megajánlást tesz, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül. - 4. részszempont (Jótállás időtartama vonatkozásában (hónap)): 12 hónap.
a
cserélt
alkatrészek
A dokumentáció kötelező minimális tartalma (amennyiben dokumentáció nem készül, úgy az alábbi információkat ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles megadni): Az ajánlatok értékelésével, valamint a pontkiosztás módszerével (módszereivel) kapcsolatos információk részletes ismertetése: 1. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja [Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pont] szerint értékeli. Az értékelés részszempontjai (alszempontjai) és a hozzájuk tartozó súlyszámok az alábbiak:
Részszempont
Súlyszám
1. Javítási óradíj (nettó HUF/normaóra)
45
2. Referencia árból adott kedvezmény mértéke az alkatrészek vonatkozásában (%)
45
42 / 45
3. Autómentés díja (Ft/km)
5
4. Jótállás időtartama a cserélt alkatrészek vonatkozásában (hónap)
5
Az ajánlatok egyes részszempontok (alszempontok) szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám (pontskála) alsó határa 1 pont, felső határa 100 pont valamennyi részszempont (alszempont) esetén. 2. Ajánlatkérő az 1. és 3. részszempontok tekintetében az értékarányosítás módszerén belül a fordított arányosítást alkalmazza:42 1. részszempont: Javítási óradíj (nettó HUF/normaóra) 3. részszempont: Autómentés díja (Ft/km) A legjobb, azaz a legalacsonyabb értéket tartalmazó ajánlat a maximum pontszámot (P max) kapja. A többi ajánlat pontszáma a fordított arányosítás képletével kerül meghatározásra, amelynek a képlete az alábbi: (
)
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa (100 pont) P min: a pontskála alsó határa (1 pont) A legjobb: a legelőnyösebb (legalacsonyabb megajánlást tartalmazó) ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg. 3. Ajánlatkérő a 2. és 4. értékarányosítás módszerén alkalmazza:43
részszempontok tekintetében az belül az egyenes arányosítást
42
A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. A. 1. b) pontjának ba) alpontja szerint
43 / 45
2. részszempont: Referencia árból adott kedvezmény mértéke az alkatrészek vonatkozásában (%) 4. részszempont: Jótállás vonatkozásában (hónap)
időtartama
a
cserélt
alkatrészek
A legjobb, azaz a legmagasabb értéket tartalmazó ajánlat a maximum pontszámot (P max) kapja. A többi ajánlat pontszáma az egyenes arányosítás képletével kerül meghatározásra, amelynek a képlete az alábbi: ( P: a vizsgált ajánlati vonatkozó pontszáma
elem
adott
) részszempontra
(alszempontra)
P max: a pontskála felső határa (100 pont) P min: a pontskála alsó határa (1 pont) A legjobb: a legelőnyösebb (legmagasabb megajánlást tartalmazó) ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. A továbbiakban Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, valamint (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 72. §-ának alkalmazásával határozza meg. 4. Az egyes értékelési kapcsolatos előírások:
részszempontokkal
(alszempontokkal)
Javítási óradíj (nettó HUF/normaóra): Ezen értékelési részszempont esetén az összehasonlítás alapját az ajánlattevő által megajánlott nettó ajánlati árnak a mértéke képezi. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árnak továbbá tartalmaznia kell az összes felmerülő adót, közterhet, illetéket stb. kivéve az ÁFA összegét. A nettó ajánlati árat (a javítási óradíjat) a Kbt. 60. § (6) bekezdésének megfelelő Felolvasólapon magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számban kell megadni. Előnyösebb minél alacsonyabb mértékű. Referencia árból adott vonatkozásában (%):
kedvezmény
mértéke
az
alkatrészek
43
A Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutató (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III. A. 1. b) pontjának bb) alpontja szerint
44 / 45
Ezen értékelési részszempont esetén az összehasonlítás alapját az ajánlattevő által megajánlott, az alkatrészek vonatkozásában a referencia árból adott kedvezmény mértéke képezi. A referencia árral kapcsolatos részletes előírásokat a dokumentáció mellékletét képező műszaki leírás tartalmazza. A referencia árból adott kedvezmény mértékét a Kbt. 60. § (6) bekezdésének megfelelő Felolvasólapon pozitív egész számban kell megadni. Előnyösebb minél magasabb mértékű. Autómentés díja (Ft/km): Ezen értékelési részszempont esetén az összehasonlítás alapját az ajánlattevő által megajánlott nettó ajánlati árnak a mértéke képezi. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árnak továbbá tartalmaznia kell az összes felmerülő adót, közterhet, illetéket stb. kivéve az ÁFA összegét. A nettó ajánlati árat (az autómentés díját) a Kbt. 60. § (6) bekezdésének megfelelő Felolvasólapon magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számban kell megadni. Előnyösebb minél alacsonyabb mértékű. Jótállás időtartama a cserélt alkatrészek vonatkozásában (hónap): Ezen értékelési részszempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott, teljes körű jótállási határidő mértéke képezi. A teljes körű jótállási határidőt a Kbt. 60. § (6) bekezdésének megfelelő Felolvasólapon (egy egységes értékként) egész hónapokban kell megadni. Előnyösebb minél magasabb mértékű. A felhívás VI.3) pontjában írtakat is vegyék figyelembe az ajánlattételkor.
45 / 45
