GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE
2009.El.II.B.31.szám
Tájékoztató a Győri Ítélőtábla 2008. évi működéséről
2
Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. 63. §.(1) bekezdés k) pontja a bíróság elnökeként kötelez arra, hogy évente egyszer tájékoztassam a bírói kart és a bíróság dolgozóit, illetve beszámoljak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bíróság működéséről. Az elmúlt évi beszámolóimban az ügyérkezés adatainak részletes ismertetésével alátámasztva jeleztem, hogy a Győri Ítélőtábla bírói karának engedélyezett létszámát az időszerű ítélkezés érdekében növelni kell. Két bírói álláshely és ehhez kapcsolódóan tisztviselői álláshelyek engedélyezését kértem. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2007/139 (XI.6.) számú határozatával a Győri Ítélőtáblán egy, 8. fokozatú bírói álláshelyet és egy IV. fizetési osztály 1. fokozatú tisztviselői álláshelyet létesített, továbbá határozott az illetékességi terület változtatása iránti – Zala megyének a Pécsi Ítélőtáblához való csatolása – kezdeményezésről. 1. A bíróság személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége. Az OIT. 2007/139 (XI.6.) határozatával 2008. január 1-jei hatállyal a Győri Ítélőtábla bírói karának létszámát (a vezetőkkel együtt) 17 főben, az igazságügyi alkalmazottak létszámát 37 főben, összesen 54 főben határozta meg. megnevezése
engedélyezett 2008. január 1-én
Bíró Titkár
17 4
Bírósági ügyintéző tisztviselő
4 19
Írnok
2
Fizikai alkalmazott Összesen
8 54
évközi változás
1
betöltött
üres Megjegyzés
2008. december 31-én
17 4
2 fő fogalmazóval betöltve 2 fő ügyintéző 2 fő fogalmazóval
4 1
18
1
3
-1
8 2
54
tisztviselői álláson 2 fő írnok 2 fő részfoglalkozású takarító 2 álláshelyen 4 fő részfoglalkozású
3
Valamennyi bírói álláshely betöltésére csak 2008. novemberétől került sor, mert a büntető fellebbviteli tanács elnöke súlyos betegsége matt tartósan távol volt, majd 2008. áprilisában elhalálozott. Dr. Kovács Tamás ítélőtáblai bíró a tanácselnök elhunytát követően kiírt pályázatot elnyerte, így az ő tanácselnöki kinevezésére 2008. június 16-tól került sor. A 2008. január 1-től rendszeresített bírói állás betöltése dr. Csák Csilla megyei bírósági bíró sikeres pályázata nyomán 2008. június 1-től áthelyezéssel történt meg. A tanácselnöki kinevezés folytán megüresedett bírói álláshelyre kiírt pályázatot 2008. november 1-től dr. Zólyomi Csilla nyerte el, aki ekkortól kapott bírói kinevezést, ő korábban a Győri Fellebbviteli Főügyészségen ügyészként dolgozott. Az igazságügyi alkalmazotti körben történt változás, hogy Hamplné dr. Kormány Katalin titkári kinevezésére került sor 2008. május 1-től 2009. április 30-ig. Dr. Gaál Mariann 2008. október 3-án „kitűnő” eredménnyel letette a szakvizsgát, fogalmazói munkájának értékelése és az alkalmassági vizsgálat elvégzése után, 2008. október 15-től kapott titkári kinevezést. Klémán Magdolna tisztviselő szolgálati viszonya „közös megegyezéssel” 2008. szeptember 5én megszűnt, helyére – több jelentkező meghallgatása után – Fekete Nóra, korábbi megyei bírósági tisztviselő áthelyezésére került sor 2008. október 15-től. Békési Klára bírósági ügyintéző gyermekgondozás céljából egész évben távol volt, Szabó Dominika a gazdasági hivatal tisztviselője 2008. június 25-től szabadságon, majd szeptember 21-én született gyermekével szülési szabadságon volt egész évben. Nyikosné Szabó Ibolya 2008. január 1-től belső ellenőr, aki a honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, továbbá a könyvtárosi teendőket is ellátja. Egyéb változás a személyi feltételeket illetően nem volt. 2. A munkavégzés tárgyi feltételei, biztonságtechnika. Az ítélőtábla épületének második éves utó-felülvizsgálati eljárását 2008. június 9-én tartottuk meg. Az összeállított hibajegyzéket a KÖZÉV Zrt. (korábban Európai Építő Zrt) számára megküldtük. A kivitelező a 2008. június 19-én megtartott helyszíni eljáráson készült jegyzőkönyvbe rögzítetten vállalta, hogy a bejelentett hibákat a garanciális kötelezettsége körében kijavítja. A munkálatokat az ítélkezési szünet idején végezte el. A megjelölt határidőre elkészült 1. Az első szint gazdasági bejárati ajtótok cseréje 2. Gazdasági portán a fémajtó zárjának javítása 3. Külső kőrácsok takaró lemezeinek rögzítése 4. Tetőszerkezet javítása 5. Mészkő burkolatú járda cseréje 6. Zöldtetőnél hibás lapok cseréje 7. Nyugati oldalon kőburkolatok megerősítése
4
A parketta javításáról az a megállapodás született, hogy a kisebb repedések a használhatóságot nem érintik, ezért- szakértői tanácsra- a javítást a garanciális idő végére halasztottuk. Az épületbe beépített technikai eszközök rendszeres karbantartására, szakosodott vállalkozókkal szerződést kötöttünk. A beépített kamerák és egyéb- a biztonságot szolgálótechnikai eszközök karbantartását a 2006. szeptember 25-én megkötött szerződés alapján a Persecutor Vagyonvédelmi Kft végzi. A tűzvédelmi, munka- és sugárvédelmi feladatok elvégzésére szintén külső céggel kötöttünk szerződést. Munkatársaink az előírt oktatásokon megjelentek. A csomagvizsgáló röntgenkészülék kezeléséhez szükséges képesítéssel egyik alkalmazottunk rendelkezik. Az elmúlt évben az ítélőtábla működését érintő, a biztonsággal összefüggő rendkívüli esemény nem történt. Informatika: A bíróság a 2008. évben informatikai szempontból ideális körülmények között folytatta a munkát. A számítógépes ellátottság teljes körű. Minden bíró és alkalmazott - akinek a feladata ezt szükségessé teszi - rendelkezik saját használatú asztali számítógéppel. A nyomtatási igények kielégítése jellemzően az épület folyosóin elhelyezett, nagy teljesítményű, hálózati nyomtatók segítségével történik. Ezen felül minden jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá annak, akinek erre a munka könnyítése érdekében feltétlenül szüksége van, saját, asztali nyomtató áll rendelkezésére. Az informatikai eszközpark ugyan korszerűnek tekinthető az országos átlaghoz képest, de az eszközeink zömének már lejárt a garanciális ideje, így a karbantartásra fordítandó összeg várhatóan – jelentősen – megemelkedik. A korábban bevezetett országos rendszerek - BIIR és GIIR-, valamint az év folyamán elindított új levelezőrendszer üzemeltetése informatikai szempontból zökkenőmentes. Az év folyamán számítógépek és monitorok vásárlására fordított összeg: 1032 ezer Ft.
3. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása. A Győri Ítélőtábla 2008. évi működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítására 434.189 ezer Ft eredeti, az év közben végrehajtott módosításokat követően 455.081 ezer Ft összegű előirányzat állt rendelkezésre. Az összes kiadásunk 450.186 ezer Ft, összes bevételünk 454.711 ezer Ft volt. A bevételből intézményi működési bevétel 476 ezer Ft volt. Saját bevételként vendégszobai térítési díjakat és a telefonok magáncélú használata után befizetett térítési díjakat számoltuk el. Az év közben végrehajtott módosítások az alábbi előirányzatokat tartalmazzák: A bírák és igazságügyi alkalmazottak illetményét az elemi költségvetésben – az 5%-os emelés nélkül – 339.000 Ft bírói alapilletménnyel lehetett csak megtervezni, mivel a fejezet költségvetése az 5%-os emelés fedezetét az év elején még nem tartalmazta.
5
A kormányzati hatáskörben végrehajtott illetményemelésre és egyéb személyi célú kifizetésre a személyi juttatás előirányzata +12.003 ezer Ft, a munkaadókat terhelő járulék előirányzata +3.770 ezer Ft, a költségvetési támogatás előirányzata +15.773 ezer Ft. A reálkeresetek 2007. évi szintjének 2008.évi megőrzése céljából eseti kereset-kiegészítés címén, ugyancsak kormányzati hatáskörben, az ítélőtáblán foglalkoztatottak 15.000 illetve 20.000 Ft kiegészítésben részesültek. Ezért a személyi juttatás előirányzata + 1.1860 ezer Ft, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata + 596 ezer Ft, a költségvetési támogatás előirányzata + 2.456 ezer Ft-tal módosult. Az OIT az egy fő bíró és egy fő tisztviselő létszámfejlesztésre biztosított előirányzatokat a Hivatal költségvetésében hagyta jóvá és ennek felhasználását az OIT elnökének hatáskörébe utalta azzal, hogy azok az álláshelyek tényleges betöltésének időpontjától igényelhetők. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2007. december 4-ei ülésén az ítélőtábla 2008. évi elemi költségvetésének előirányzatait jóváhagyta. A költségvetési törvény tervezetének december eleji változata a 2007. évi alapilletménnyel számolt, tekintettel arra, hogy az érdekegyeztető fórumokon még zajlottak a bértárgyalások Ezért a bírák és alkalmazottak illetményét az elemi költségvetésben változatlanul 339.000 Ft-os bírói alapilletménnyel kellett tervezni. A 2008. évi előirányzat fedezetet nyújtott: - az éves rendszeres illetményre és a bírák esetében 13. havi, alkalmazottaknál egyhavi külön juttatásra - a bírák és igazságügyi alkalmazottak 2008. január 1-jei kötelező előresorolására - a jubileumi jutalmakra - a dolgozókat alanyi jogon megillető ruházati költségtérítésre - a cafeteria keretre - normatív jutalom keretre - egyéb- ezen belül a készenléti, ügyleti díjak kifizetésére biztosított-nem rendszeres személyi juttatásokra - a külső személyi juttatásokra Az OIT a normatív jutalom és a kapcsolódó járulékok előirányzatát zárolta és az összeg 30%ának felhasználását az OIT elnökének hatáskörébe utalta. 2008. évi kiadások megnevezés rendszeres személyi juttatások nem rendszeres személyi juttatások állományba nem tartozók juttatásai SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN
társadalombiztosítási járulékok munkaadói járulék egészségügyi hozzájárulás START kártya + táppénz hozzájárulás MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉK
ezer Ft
2008. eredeti előirányzat
278 141 21 605 990 300 736 78 973 8611 1190 88774
2008. módosított előirányzat
246 072 61 148 157 307 377 80 319 8207 1162 576 90264
2008. évi teljesítés
246 072 61 148 157 307 377 80 207 8207 1162 576 90152
teljesítés %
100 100 100 100 99,8 100 100 100 99,8
6 dologi kiadások egyéb folyó kiadások
41087 1092
53389 1287
48606 1287
91 100
DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK BERUHÁZÁSOK intézményi beruházási kiadások központ beruházási kiadások felújítások beruházások ÁFA-ja beruházási kiadások összesen KIADÁSOK MIND ÖSSZESEN
42179
54676
49893
91
2083
2355
2355
100
417 2500 434189
409 2764 455081
409 2764 450186
100 100 98,9
2008. évi bevételek 2008.eredeti megnevezés előirányzat INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 370 TÁMOGATÁS felügyeleti szervtől kapott 431319 Intézmény beruházás 2500 Előző évi maradvány Központi beruházás átvett pénzeszköze TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK, ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK Összesen 434189
Módosított előirányzat 846 446096 2500 5639
455081
2008.évi teljesítés teljesítés % 476 56 446096 100 2500 100 2639 100
454700
99,9
A személyi juttatások előirányzata: 307,4 millió forintban teljesült, az eredeti előirányzathoz képest ez az összes kiadás 67,5 %-a. Ezen belül a rendszeres személyi juttatások kiadása az előző évi adatokhoz képest 8,9 %-os növekedést mutat. A növekedés indokai: - a 2008. január 1-től hatályos 5 %-os illetményalap emelés - engedélyezett és betöltött új bírói és tisztviselői álláshelyek illetménye - a foglalkoztatottak részére 15.000 Ft illetve 20.000 Ft összegű kereset-kiegészítés kifizetése - az igazságügyi alkalmazottak részére a havi illetményük 1/12 részének kifizetése A nem rendszeres személyi juttatásokra 61,1 millió forintot használtunk fel, ez 86,6 %-a az előző évi kifizetéseknek. Az eltérés a jubileumi jutalomra történt kifizetésekkel indokolható (2007-ben 1.178 eFt, 2008-ban 4.103 eFt). Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az intézmények 2008. évi költségvetésének kiemelt előirányzatai tárgyalásán a nem rendszeres személyi juttatásokra adott keretben az adómentesen adható juttatásokra cafeterie rendszerű keretet biztosított. Ez egységesen 160.000 Ft/fő/év keretösszeggel számolva 8.320 e Ft, amelyet felhasználtunk és amelynek már nem volt része az alanyi jogon járó ruházati költségtérítés. A cafeteria keret felhasználása: - üdülési csekk 47 fő 3.097 eFt - üdülési csekk hozzátartozóknak 40 fő 2.453 eFt - helyi bérlet 12 fő 484 eFt - internet előfizetés 22 fő 1.105 eFt - önkéntes nyugdíjpénztár 15 fő 607 eFt - MKB egészségpénztár 8 fő 489 eFt
7
A 13. havi külön juttatások számfejtésére és kifizetésére a januári bérekkel együtt került sor: -
16 fő bíró részére 37 fő alkalmazottnak
11.860 eFt, 3.682 eFt összeggel.
A 13. havi illetmény az alkalmazottaknak 2007. júniustól kezdve havonta, az illetménnyel együtt, annak 1/12-ed részében került kifizetésre. Ezért januárban a számukra 13. havi illetményként már csak fél havi illetményt teljesítettünk. Az iskolai tanév kezdetén az adómentesen fizethető iskolakezdési támogatás maximális összegét, 20.700 Ft-ot fizettünk ki. Támogatásban részesült minden iskoláskorú gyermek (22 fő). Az első félévi bérmegtakarítás terhére ezen a címen 455.400,- Ft-ot fizettünk ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2008. október 21-i ülésén megtárgyalta a 2008. évi jutalmazásról készült előterjesztést. Engedélyezte a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a 2008. szeptember 30-ai tényleges létszám szerinti, pótlékokkal növelt illetmény 56,37 %-ának megfelelő összegű, általános jutalom kifizetését. Az általános jutalom kifizetéséhez az OIT a költségvetésünkből zárolt keretből 14.734 eFt–ot a jutalom kifizetéséhez felszabadított. A rendszeres személyi juttatás megtakarításból, az elnöki hatáskörbe tartozó keret terhére az OIT által biztosított összeget megemeltem. A bírák részére összesen 13.393 eFt-ot, az alkalmazottaknak 8.479 eFt-ot fizettünk ki jutalomként. Az év végén a személyi juttatás megtakarításból, az adó és járulékmentes juttatás lehetőségét kihasználva 2.359 eFt értékben adtunk ajándék csekkeket. A munkaadót terhelő járulék 90.150 eFt, az előirányzatok módosítása a járulékköteles személyi juttatásokkal arányosan változott. A dologi kiadásokra rendelkezésre álló összeg: A költségvetési tárgyalások során minden intézménynél megállapításra került a 2008. évi zavartalan működéshez szükséges dologi igény, amely a 2008. évi várható felhasználás, valamint a már ismert áremelkedésekre figyelemmel történt. Az általunk összeállított felmérésben kimutatott összeget nem kaptuk meg, ezért a 2008. évi költségvetési előirányzaton belül a dologi kiadások előirányzata továbbra is elmaradt a tényleges szükséglettől. A rendelkezésre álló keretből elsősorban az intézmény működéséhez és üzemeltetéséhez szükséges összeget biztosítottuk, a beszerzéseket csak a legszükségesebb eszközökre korlátoztuk. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2008. május 27-i ülésén döntött a költségvetési szervek dologi kiadásainak kiegészítéséről. A fejezeti egyensúlyi tartalék terhére pótelőirányzatot nyújtott, egyben felkérte az intézményeket, hogy a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiányt a személyi juttatások (és a kapcsolódó járulékok) megtakarításából fedezzék. A dologi kiadásoknál előirányzati változások hatásköri megbontásban: - felügyeleti hatáskörben 2.190 eFt - intézményi hatáskörben 5.849 eFt
8
A jelentősebb kiadási jogcímek (a teljesség igénye nélkül ) az alábbiak voltak: - irodaszer, nyomtatvány beszerzése 1.645 eFt - könyv,folyóirat 2.024 eFt - hajtó és kenőanyag vásárlása 2.073 eFt - nem adatátviteli célú távközlési díjak 802 eFt - villamos-energia szolgáltatás díja 6.294 eFt - gáz energia díja 3.687 eFt - egyéb üzemeltetési szolgáltatások 21.307 eFt ebből posta egészségügyi szolgáltatás tűz- és munkavédelmi szolgáltatás őrzési-őrszolgálati díj
2.014 eFt 1.149 eFt 453 eFt 15.012 eFt
Az év végi maradvány összegét teljes egészében szerződéssel lekötöttük. Annak bemutatására, hogy miként emelkedtek az elmúlt évhez képest a fenti kiadásaink, álljon itt a tavalyi beszámolómnak a jelentősebb kiadásainkat bemutató része. - irodaszer, nyomtatvány 821 eFt - könyv, folyóirat 2.337 eFt - hajtó és kenőanyag beszerzése 1.787 eFt - nem adatátviteli célú távközlési díjak 1.252 eFt - villamos-energia szolgáltatás díja 4.095 eFt - gáz energia 2.592 eFt - egyéb üzemeltetési és fenntartási szolgáltatások 19.200 eFt Ebből: posta 1.030 eFt egészségügyi szolgáltatás 1.020 eFt tűz- és munkavédelmi szolgáltatás 451 eFt őrzési-őrszolgálati díj 15.104 eFt Az intézményi beruházás eredeti előirányzatunkat a 2007. évi pénzmaradvánnyal kiegészítve a beszámolási időszakban 4.665 eFt állt rendelkezésre. A jelentősebb kiadások: - számítógépek + monitorok - bírói szoba bútorzata - képzőművészeti alkotások - egyéb gépek, berendezések
1, 032 eFt 699 eFt 322 eFt 555 eFt
9
A beszámolási időszakban a szakmai feladatok teljesítéséhez és a gazdálkodáshoz szükséges költségvetési feltételek, pénzügyi eszközök rendelkezésre álltak. A rendszeres éves ellenőrzés keretében az Állami Számvevőszék vizsgálta az ítélőtábla gazdálkodását és hiányosságot nem állapított meg. A felügyeleti és a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításoknak köszönhetően a működéshez szükséges feltételeket biztosítottuk, likviditási problémánk nem volt. 4. A bíróság ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések.) A bírák egyéni munkaterhe ügyszakonként. A Győri Ítélőtábla ügyforgalmi adatainak elemzését kezdjük az ország ítélőtábláival való összevetéssel. Az ítélőtáblák ügyérkezésének 2007. évi mérséklődése átmenetinek bizonyult, mert 2008-ban 14 %-al több, 15 526 fellebbezés és 12 %-al több, 2324 egyéb ügy érkezett. A 2008. évi összes ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: 1) Fővárosi Ítélőtábla 2) Győri Ítélőtábla 3) Debreceni Ítélőtábla 4) Szegedi Ítélőtábla 5) Pécsi Ítélőtábla
59 % 14 % ( 2007-ben 13 %) 12 % 9% 6%
. A 2008. évi fellebbezett peres ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: 1) Fővárosi Ítélőtábla 62,3 % 2) Debreceni Ítélőtábla 13 % 3) Győri Ítélőtábla 10 % (2007-ben 10,2%) 4) Szegedi Ítélőtábla 8,5 % 5) Pécsi Ítélőtábla 6,2 %
A 17 bírói álláshellyel rendelkező Győri Ítélőtábla az összes ügyérkezés tekintetében a második helyen áll, azt a Debreceni Ítélőtáblát megelőzve, ahol az engedélyezett bírói álláshelyek száma 25, megelőzve azt a Szegedi Ítélőtáblát, ahol 21 az engedélyezett bírói álláshelyek száma. Figyelemreméltó az is, hogy a 15 bírói álláshellyel rendelkező Pécsi Ítélőtáblához képest az ügyérkezésünk részesedése több, mint duplája az ottaninak.
10
1.számú táblázat Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint 2007-ben
Ügyszak/ügycsoport
foly. maradt
Érkezett ügyek száma 2007
2008
Befejezett ügyek száma 2007
2008-ban foly. maradt
2008
Büntető ügyszak Fellebbezett büntető peres ügyek - Másodfokú fellebbezett peres ügyek - Harmadfokú fellebbezett peres ügyek - Fellebbezett büntető nemperes ügyek - Fellebbezett nyomozási bírói ügyek Előzetes letartóztatással kapcs.ügyek Kifogás az eljárás elhúzódása miatt Bírósági mentesítés iránti ügy Perújítási indítvány Bíróság kijelölése Egyéb nemperes ügy
122 100 92 8 22 0 10 0 0 1 5 6
643 128 115 13 515 14 182 0 1 7 143 168
597 109 89 20 488 15 159 3 0 12 140 159
637 122 113 9 515 14 178 0 1 6 145 171
587 92 79 13 495 15 165 3 0 12 139 161
132 117 102 15 15 0 4 0 0 1 6 4
Civilisztikai ügyszak Polgári ügyek Fellebbezett polgári peres ügyek Fellebbezett polgári nemperes ügyek Társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése Felterjesztett kifogás Egyéb ügyek
468 264 180 40 12
1417 1833 892 990 285 332 177 201 94 124
1409 878 292 157 93
1672 958 316 189 124
629 296 196 52 12
32 0 0
330 1 5
325 1 7
330 1 5
321 1 7
36 0 0
Gazdasági ügyek Fellebbezett gazdasági peres ügyek Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek Fellebbezett cégbejegyzési ügyek Fellebbezett cégtörvényességi ügyek Felszámolási fellebbezett peren kívüli ügyek Ebből a fell.vitatott igény és kifogás Bíróság kijelölése Végelszámolási kifogások Fellebbezett csődeljárási ügyek Önkormányzatok adósságrendezése Egyéb ügyek
204 92 14 13 21 64
525 160 63 36 41 208
843 167 65 28 33 334
531 127 62 41 39 238
714 155 56 27 32 230
333 104 23 14 22 168
6 0 0 0 0 0
25 13 0 2 2 0
38 215 0 1 0 0
37 19 1 2 2 0
27 214 0 0 0 0
17 1 0 1 0 0
Büntető és civilisztikai ügyek összesen
590
2060
2430
2046
2259
761
11
A táblázat mutatóiból levonható legfontosabb megállapítások: Büntető ügyszakban változás következett be. A fellebbezési tanács elnökének súlyos betegsége miatti tartós távollét okán dr. Kovács Tamás megbízást kapott a tanácselnöki feladatok ellátására 2008. január 15-től. A tanács elnöke, dr. Laczó Gáborné 2008. április 9-én elhunyt. A tanácselnöki álláshelyre pályázatot írtam ki, melynek betöltésére –a sikeresen pályázó dr. Kovács Tamás kinevezésével – 2008. június 1. napjától került sor. Az 2008. január 1. napjától rendszeresített bírói álláshelyre kiírt pályázatot dr. Csák Csilla győr-moson-sopron megyei bírósági bíró nyerte el, akinek az áthelyezése és ítélőtáblai beosztása 2008. június 1. napjától történt A dr. Kovács Tamás tanácselnöki kinevezésével megüresedett bírói állásra ugyancsak pályázatot írtam ki,melynek eredményeként 2008. november 1-től dr. Zólyomi Csilla kapott kinevezést. Ezzel ettől az időponttól kezdődően ebben az ügyszakban egy tanácselnök és négy előadó bíró ítélkezik. Az év végétől vált lehetővé másfél tanács felállítása a kollégiumvezető tanácselnöklésével. Az év döntő részében létszámhiánnyal ítélkező egy tanácsra jutóan összesen 597 ügy érkezett, amely 46 üggyel kevesebb a bázis évnek tekintendő 2007.-hez képest, és amelyből a tanács 587 ügyet fejezett be. Ez a befejezés a teljes érkezés 98%-a. Ebből a peres érkezés száma 109, szemben a 2007-ben érkezett 128 perrel, a peres érkezés némileg (19 perrel) csökkent. Ez a 109 per 18%-a a teljes érkezésnek,míg a korábbi beszámolási időszakban ez 20% volt. A peres befejezések száma 30 perrel csökkent, mert ez az adat 2007-ben 122 ügy volt, most pedig 92. Ezzel az ítélőtáblák közül nálunk a legtöbb az egy tanács által befejezett ügyek száma. Ennek ellenére a folyamatban maradt perek száma 17-el nőtt, a bázis évi 100-ról 117-re. Ezzel az ítélőtáblák között itt a legmagasabb a folyamatban lévő perek száma. A harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma 13-ról 20-ra nőtt és nőtt a befejezések száma is (9-ről 13-ra). A fellebbezett nem peres érkezés száma 27-el csökkent (a bázis évben 515 most 488), míg csökkent a befejezés is 515-ről 495 ügyre és 7-el kevesebb nem peres ügy maradt folyamatban, mint a bázis évben, azaz 15 ügy. A nem peres ügyek között 140 ügy a bíróság kijelölése, ez a nem peres ügyek 29,5 %-a, 159 ügy az előzetes letartóztatással kapcsolatos fellebbezések tárgyában érkezett, ez a nem peres ügyek 32,5%-a, míg 2007-ben 7, most 12 perújítási indítvány érkezett. A bázisévben egy sem, most viszont az eljárás elhúzódása miatt 3 kifogás érkezett, amelyeket elbíráltunk. Az elmúlt évhez képest harminc üggyel kevesebbet fejeztek be bíráink. Ez mindössze tizenhét üggyel kevesebb, mint az összes érkezett ügy. A folyamatban maradt ügyek száma tizenhéttel lett több a bázis évhez képest. Civilisztikai ügyszakban változatlanul két tanácselnök, a kollégium vezetője, az ítélőtábla elnöke és helyettese lát el tanácselnöki feladatokat. Az ebbe az ügyszakba beosztott előadó bírák száma hat fő. A tanácselnökök és a bírák tevékenységének számszerű adatait szintén a 7. számú táblázat mutatja be.
12
Az ügyszakba összesen 1833 ügy érkezett, az érkezés a bázis évhez képest nagyon lényegesen, 416 üggyel nőtt. A növekedés lényegesen nagyobb mértékben érintette a gazdasági szakágat, ahol 318 üggyel érkezett több a bázis évhez képest, míg a polgári szakágban sem elhanyagolható a növekedés, mert ez 98 ügy. Ezen belül a növekedés megjelenik a fellebbezett polgári pereknél (285-ről 332 perre nőtt, ez 47 perrel több) és a társadalmi szervezettekkel kapcsolatos ügyekben (94-ről 124-re, ez 30 üggyel több). A leglényegesebb növekedés (126 ügy) a felszámolási ügyeknél jelentkezik és kiemelkedően magas az érkezés (202 ügy) a bíróság kijelölése tárgyában. Nem számottevően (160-ról 167-re) nőtt a gazdasági peres ügyek száma.
Összesen 1672 ügy került befejezésre, amely 263-al több, mint a bázisévben. Ebből 958 a polgári ügy, ami 80-al több a bázisév 878 befejezéséhez képest, míg a gazdasági ügyszakban a bázisév 531 befejezéséhez képest most 714 ügyet fejeztek be, tehát itt 183-al nőtt a befejezés. Az összes befejezés most az érkezés 91%-a, a bázisévben ez 99 % volt. A folyamatban maradt ügyek száma a bázis évéhez képest 161 üggyel nőtt (468-ról emelkedett 629-re). A peres érkezés a tavalyi 445-höz képest 499-re nőtt, amely az összes civilisztikai érkezés 27 %-a (a bázisévben 31,4 %-a, 2006-ban 30,13%, 2005-ben 27 %). A perek ügyszakon belüli megoszlása: polgári 332 (bázisban 285), gazdasági 167 (bázisban 160). A peres befejezések száma összesen 471 (bázis évben 419), folyamatban maradt összesen 300 per, a bázisban 272 per. Annak ellenére, hogy a peres befejezések száma 52-vel nőtt, a folyamatban maradt perek számát nem sikerült mérsékelni, sőt az 28-al nőtt. Ebből 16-al a polgáriban, 12-vel a gazdasági szakágban emelkedett a folyamatban maradt perek száma. Az ügyek zömét (73%-át) kitevő nem peres ügyből összesen 540 bíróság kijelölése tárgyában érkezett, ami a teljes érkezés 29%-a (a bázisban 24,2 %-a). A gazdasági ügyszakban ez a szám jelentősen megemelkedett, mert ez a bázisévben mindössze 13 ügy volt, addig ez most 215 ügy, míg a polgári ügyek között ez szinte azonos a tavalyival (most 325, tavaly 330 ügy). A gazdasági ügyszakban tovább emelkedett a felszámolási ügyek száma, a bázisév 208 ügyéhez képest most 334 felszámolási ügy érkezett.
Mindösszesen az ítélőtáblára érkezett a beszámolási időszakban 2430 ügy (a bázisévben 2060 ügy) amelyből befejeztünk 2259 ügyet (a bázisévben 2046-ot) amely az összes érkezés 93 %-a (a bázisévben ez 99,3 % volt).
13
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a 2008. évre vonatkozóan is elkészítette a bírói egyéni adatszolgáltatás adatairól szóló jelentést. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2009. március 3-ai ülésére 18014/2009 számon került előterjesztésre. A előterjesztés mellékletében szereplő táblázatokat használtam fel az öt ítélőtábla adatinak értékeléséhez, a Győri Ítélőtábla elhelyezéséhez a peres ügyek egy tanácsra jutó érkezése, befejezése és a folyamatban maradt ügyek tekintetében. Már most előre kell azonban bocsátanom, hogy az ítélőtáblák a statisztika elkészítésekor eltérő számítási módot alkalmaznak az ügyforgalmi, illetve egyéni statisztika számítási módjában. A tanácsok számát, a tárgyalási napok számát más-más módon veszik figyelembe, illetve az éves statisztikában azt is, hogy egy év- a tárgyalásmentes időszakra tekintettel- hány hónappal veendő számításba. Megállapítható az is, hogy a TÜK-ös ügyek a statisztikában több helyen nem jelennek meg. Az egységes adatszolgáltatás érdekében az öt ítélőtábla elnöke abban állapodott meg, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordulnak javaslattétellel az alábbiak módosítását kérve: - A T-minták átszerkesztése annak érdekében, hogy a nemperes ügyek ügyszakonkénti bontásban, pontosan jelenjenek meg a statisztikában és váljanak kimutathatóvá a TÜK-ös (büntető, polgári) ügyek is. - A jogszabályban rögzített ítélkezési szünet bevezetésére figyelemmel az országosan egységes gyakorlat kialakítása érdekében állást kell foglalni abban, hogy a tárgyalási szünet időszakát miként vegyék figyelembe az éves statisztika elkészítésekor. - Indokolt, hogy az ítélőtáblák a jövőben az engedélyezett tanácsok számát alapul véve készítsék el a statisztikát. - A valós munkaterhet mérő és megmutató statisztikai adatszolgáltatás érdekében a tanácsban intézett peres és nem peres ügyek elbírálására kijelölt tanácsüléses napokat a statisztikai adatszolgáltatás körében „tárgyalási napként” legyen mód számításba venni. Az alábbi három táblázat a fentiek előrebocsátása mellett értékelhető csak.
14
2.számú táblázat Az egy tanácsra jutó érkezett peres ügyek havi átlagos száma Ítélőtáblák 2008. év A havonta egy tanácsra jutó érkezett Az országos átlag peres ügyek átlagos százalékában Sorrend Terület száma Büntető ügyszak 1
Győri Ítélőtábla
10,38
137,68
2
Fővárosi Ítélőtábla
8,69
115,28
3
Pécsi Ítélőtábla
8,09
107,30
7,54
100,00
országos átlag 4
Debreceni Ítélőtábla
6,48
85,94
5
Szegedi Ítélőtábla
4,90
64,96 civilisztikai ügyszak
1
Fővárosi Ítélőtábla
országos átlag
31,18
130,18
23,95
100,00
2
Debreceni Ítélőtábla
20,85
87,05
3
Győri Ítélőtábla
17,51
73,11
4
Pécsi Ítélőtábla
14,48
60,48
5
Szegedi Ítélőtábla
14,24
59,47
Az ország ítélőtábláiról készült táblázat adatai az egy tanácsra jutó érkezést mutatják a peres ügyszakban. Ebből megállapítható, hogy nálunk a legmagasabb az egy tanácsra jutó peres érkezés a büntető ügyszakban, míg az országos átlag alatti, harmadik a civilisztikai ügyszakban. Fontos azonban kiemelnem, hogy a civilisztikai ügyszakban az összes érkezést (peres, nem peres) tekintve a második a Győri Ítélőtábla (14%), megelőzve a nagyobb létszámú Debreceni és Szegedi Ítélőtáblát. Az ítélőtáblán pedig minden ügyet bírói hatáskörben kell elintézni. Az országos statisztikai adatok az egy tanácsra jutó összes érkezés tekintetében nem szolgálnak információval, ami - évek óta - azért nem fogadható el, mert az érkezés zömét a nem peres ügyek teszik ki.
15
3. számú táblázat Az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek havi átlagos száma
Sorrend
Terület
Ítélőtáblák 2008. év A havonta egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek átlagos száma
Az országos átlag százalékában
büntető ügyszak 1
Győri Ítélőtábla
8,76
123,94
2
Fővárosi Ítélőtábla
8,11
114,68
3
Pécsi Ítélőtábla
7,23
102,24
7,07
100,00
országos átlag 4
Debreceni Ítélőtábla
6,44
91,10
5
Szegedi Ítélőtábla
4,90
69,28 civilisztikai ügyszak
1
Fővárosi Ítélőtábla
országos átlag
27,34
124,93
21,88
100,00
2
Debreceni Ítélőtábla
21,14
96,59
3
Győri Ítélőtábla
16,53
75,52
4
Szegedi Ítélőtábla
13,98
63,87
5
Pécsi Ítélőtábla
13,92
63,62
A büntető ügyszakban a havonta egy tanácsra jutó peres befejezések száma az első az országos összehasonlításban. A civilisztikai ügyszakban harmadik, de itt megint megjegyzem, hogy ez ismét csak a peres befejezésre vonatkozó országos adat.
16
4. számú táblázat Az időszak végén folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó átlagos száma Ítélőtáblák 2008 év
Sorrend
Terület
Az egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek átlagos száma
Az országos átlag százalékában
büntető ügyszak 1
Győri Ítélőtábla
133,71
316,56
2
Fővárosi Ítélőtábla
45,61
107,99
42,24
100,00
Országos átlag 3
Pécsi Ítélőtábla
36,25
85,81
4
Debreceni Ítélőtábla
24,00
56,82
5
Szegedi Ítélőtábla
12,86
30,44
Civilisztikai ügyszak 1
Fővárosi Ítélőtábla
148,76
132,18
2
Győri Ítélőtábla
126,32
112,24
112,54
100,00
Országos átlag 3
Debreceni Ítélőtábla
81,17
72,12
4
Pécsi Ítélőtábla
53,44
47,48
5
Szegedi Ítélőtábla
44,73
39,74
E táblázat adatai azt mutatják, hogy a büntető ügyszakban nálunk maradt a legtöbb per folyamatban egy tanácsra jutóan, amely több, mint kétszerese az országos átlagnak, míg civilisztikában ez az adat 126,32 per/tanács, ami szintén több az országos átlagnál (112,54 per/tanács).
5/A. számú táblázat 2008. évben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam
Polgári ebből peres gazdasági
ebből peres Büntető Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen ebből peres
3–6 hónap
6 – 12 hónap
Bázis év 583
2008 Bázis év 549 144
2008
66,4%
57,3%
16,4%
1-2 év Között
2008
215
Bázis év 130
22,4%
14,8%
2-3 év között
3 év felett
Összesen
2008
Bázis év
2008
Bázis év
2008
157
Bázis év 21
35
0
0
16,4%
2,4%
3,7%
1 0,1% 1 0,3%
1 0,1% 1 0,3%
1 0,1% 1 0,8%
0
2 0,1% 2 0,5%
0
1 0,2% 1 1,3%
0
64
55
81
76
126
148
21
35
21,9%
17,4%
27,7%
24,1%
43,2%
46,8%
7,2%
11,1%
185
322
241
160
101
220
4
10
34,8%
45,1%
45,4%
22,4%
19%
30,8%
0,8%
1,5%
13
10
67
37
44
96
3
10
10,2%
6,5%
52,8%
23,9%
34,6%
61,9%
2,4%
6,5%
768
871
385
375
231
377
25
45
54,5%
52,1%
27,3%
22,4%
16,4%
22,6%
1,8%
2,7%
77
65
148
113
170
244
24
45
18,4%
13,8%
35,3%
23,9%
40,6%
51,8%
5,7%
9,5%
525
499
20
15
70
37
22
35
82,4%
85%
3,1%
2,6%
11 %
6,3%
3,5%
5,9%
7
4
19
11
65
31
22
32
6,2%
5,1%
16,8%
13,9%
57,5%
39,2%
19,5%
40,5%
4
2
0
0
44,4%
15,4%
2
5
6
15,4%
55,6%
46,1%
3
Bázis év 878
958
292
316
1 0,1% 1 0,8%
531
714
127
155
2 0,1% 2 0,5%
1409
1672
419
471
0
0
637
587
0
0
113
79
0
0
0
9
13
0
3 0,2%
0
2 0,1%
2046
2259
0
3 0,5%
0
2 0,4%
541
563
0 0 0 0 0 0 0
0
0
0
2008
23,1%
1293
1370
405
390
301
414
47
80
63,2%
60,6%
19,8%
17,3%
14,7%
18,3%
2,3%
3,5%
88
71
167
126
240
281
46
80
16,3%
12,6%
30,9%
22,4%
44,3%
49,9%
8,5%
14,2%
17
ebből peres Civilisztika
0 –3 Hónap
18
Az 1. számú táblázat adataihoz szorosan kötődik az 5. számú táblázat adatainak elemzése, mert az ítélkezés időszerűségére nézve vonhatók le következtetések. Ezek közül kiemelendő adatok: Az összes polgári ügy 57,3%-át(a bázisévben 66,4 %-át, az azelőtti évben 75,6 %-át) három hónapon belül befejeztük. (A 2005. évről készült beszámolóban ez az adat még 86,5 % volt). A hat hónapon túli befejezés14,8 %-ról 16,4 %-ra emelkedett. (A 2005. évről készült beszámolómban ez az adat még 0,97 % volt). Ebből a perek 17,47 %-a (a bázisévben 21,9 %-a, előtte évben 27 %-a, 2005-ben 54,14 %-a) nyert befejezést három hónapon belül. A perek zöme, 46,5 %-a hat és 12 hónap között nyert befejezést. A bázisévben 21 pert fejeztünk be egy éven túl, most 35 pert. Egy pert 2 és 3 év között, egy pert három éven túl fejeztünk be. Az összes gazdasági ügy 45,1 %-át (a bázisévben 34,8 %-át, , 2005-ben 58,55 %-át) három hónapon belül, míg 30,8 %-át hat és tizenkét hónap között fejeztük be. Ebből a pereknek most mindössze 6,5 %-a (a bázisévben 10,2 %) került befejezésre három hónapon belül, ez az adat 2006-ban 30,2 %, 2005-ben pedig 51,3 % volt. A perek többsége, 61,9 %-a, hat és tizenkét hónap között fejeződött be, a korábbi három perrel szemben most tíz pert fejeztünk be egy éven túl és egy-egy pert 2 és 3 év között, illetve három éven túl. Az összes büntető ügy 85%-a (a bázisévben 82,4 %-a, a 2006.évben 87.2%-a, korábban 95,15 %) három hónapon belül befejeződött, 2,6 %-a (a bázisévben 3,1 %-a,2006-ban 4,5 %-a) három és hat hónap között, 6,3 %-a (a bázisévben 11%-a, 2006-ban 7.5 %-a, korábban 0,54 %) hat és 12 hónap között és 5,9 %-a(35 ügy) (a bázisévben 3,5%-a (22 ügy ) 2006-ban 0,8 % (5 ügy) egy éven túl ért véget. A perek 5,1 %-a (a bázisévben 6,2 %-a, 2006-ban 10,6 %-a ,korábban 42 %) nyert befejezést három hónap alatt, zömükben (40,5 %) egy éven túl fejeződnek be .Az ügyek közel 40 %-a nyert befejezést hat és tizenkét hónap között. A büntető ügyszakban tovább csökkent (19-ről 11-re) a fél éven belül befejezett peres ügyek száma és 19,5%-ról duplájára (40,5 %-ra) emelkedett az egy éven túl befejezett ügyeké. Az időszerűség romló adatai mindkét ügyszakban tetten érhetők: Az ítélőtábla az összes befejezett ügy 60,6 %-át (a bázisévben 63,2%-át , 2006-ban 66 %át, 2005-ben 81,9 %-át) három hónapon belül, 17,3 %át (a bázisévben 19,8 %-át, 2006ban 25.6 %át, 2005-ben 16,58 %-át) három és hat hónap között, 18,3%-át ( a bázisévben 14,7 %, 2006-ban 7,9 %, 2005-ben 1,5 %) hat és tizenkét hónap között,, míg az ügyek 3,5 %-át (ez 80 ügy) ( a bázisévben 2,3 % (47 ügy) , 2006-ban 0.5% (11 ügy) egy éven túl fejezte be.
19
A 2008. év végén folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva 5/B. számú táblázat Ügyfajták/ Pertartam Polgári
0 –3 hónap 2007
2008
145
151 51,1% 64 32,7% 156 46,9% 38 36,5% 307 48,8% 102 34%
54,9%
ebből peres
68 37,8%
gazdasági
111 54,4%
ebből peres
33 35,8%
Civilisztika
256 54,7%
ebből peres
101 37,1%
Büntető
37 30,3%
ebből peres II.fok III.fok
14 15,2%
2 25 %
Összesen
293 49,7%
ebből peres
117 31,5%
3–6 hónap 2007
2008
48
71 23,9% 59 30,1% 81 24,3% 28 26,9% 152 24,2% 87 29%
18,2%
42 23,3%
62 30,4%
32 34,8%
110 23,5%
74 27,3%
29
37 28,1% 21 20,6%
23,8%
1 6,6%
1
344 45,2% 124 29,7%
27 29,3% 12,5%
139 23,5%
102 27,4%
6 – 12 hónap 2007 55 20,8%
54 30%
29 14,2%
25 27,2%
84 17,9%
79 29 %
44
32 24,2% 25 24,5%
36,1%
7 46,7%
5
184 24,2% 119 28,5%
39 42,4% 62,5%
128 21,7%
123 33 %
1-2 év között
Összesen
2008 2007 2008
2007
2008
16
13 4,4% 13 6,6% 5 1,5% 5 4,9% 18 2,8% 18 6%
264
296
180
196
204
333
92
104
468
629
272
300
122*
132
92*
102
12 %
31 23,5% 31 30,4%
7 46,7%
0
0
8
15
184 24,2% 125 30%
29
49 6,4% 49 11,8%
590*
761
4,9%
372*
417
61 20,6% 60 30,6% 91 27,3% 33 31,7% 152 24,2% 93 31% 32 24,2% 25 24,5%
6,1%
16 8,9%
2 1%
2 2,2%
18 3,9%
18 6,6%
11 9%
11
29 7,8%
A bázisévben a beszámolási év végére a folyamatban volt polgári pereknek 30 %-a ( 54 per) a gazdasági pereknek 27,21 %-a (25 per), míg a büntető pereknek 42%-a (39 per) volt olyan, amelynek pertartama meghaladta a hat hónapot. Lássuk, miként alakul jelenleg a folyamatban maradt perek pertartama: Az időszerűségi adatoknak csak kisebb mérvű romlására utal, hogy most a polgári pereknek 30,6 %-a, (a korábbi 54 perrel szemben 60 per) olyan, amely hat és tizenkét hónap között van folyamatban. Kis mértékben romlott az időszerűség a gazdasági pereknél is a korábbi 25 perhez képest most 33 van folyamatban hat és tizenkét hónap között (a korábbi 27,2 %-ról 31,7%). A büntető pereknek most 24,5 %-a (25 per) olyan, ami hat és tizenkét hónap között van folyamatban, a korábbi 42,4 %-hoz (39 per) képest. Csökkent az 1-2 év között folyamatban lévő perek száma a polgári ügyszakban,csekély mértékben (2-ről 5-re )nőtt a gazdaságiban, viszont a büntető ügyszakban a korábbi 12%-ról (11per) most 30,4%-ra (31 per) emelkedett az egy éven túl folyamatban maradt perek száma.
20
A civilisztikában a folyamatban lévő 300 perből 18 darab egy éven túli, amely a perek 6%a (a bázisévben 272 perből szintén 18 darab volt egy éven túli, amely a perek 6,6%-a volt.) (2006-ban ez az adat 3 per, 1,2% volt.) A büntetőben ez 31 per, amely az összes büntető per (102 ) 30,4%-a. (Ez a bázisévben 11 per volt, amely az összes büntető per (100 darab) 12 %-a volt). A tárgyaló tanácsok összesített adatai: 6. számú táblázat Büntető ügyszak
tárgyaló tanácsok száma tárgyalási napok száma egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma Kitűzött ügyek száma egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma halasztás tárgyalás előtt tárgyalt ügyek száma egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma kiesett tárgyalási napok száma
Civilisztikai ügyszak
0,875
2,375
45
121
51,4
50,9
96
399
109,7
168
11
10
85
389
97,1
163,8
0
0
92
471
105
198,3
Befejezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma folyamatban maradt peres ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma Befejezett peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek száma folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma
117
300
133,7
126,3
495
1201
565,7
505,7
15
329
egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma
17,1
138,5
A tárgyaló tanácsot abban a hónapban tekintjük egy, teljes tanácsnak, ha legalább négy tárgyalási napot tart.
21
Az ítélőtábla bírói karának létszáma a büntető ügyszakban az év nagy részében nem változott, sőt, a tartósan távol lévő büntető tanácselnök feladatait is el kellett látnia a kollégiumvezetőnek, illetve az egyik előadó bírónak, megbízással. Ez az ügyszak az év döntő részében a korábbinál kedvezőtlenebb személyi feltételekkel volt kénytelen ítélkezni, az időszerű munkavégzés feltételei a fent részletezett okból csak az év végére teremtődtek meg. A civilisztikai ügyszakban a vezetőkkel együtt a bírák létszáma változatlanul összesen 11 fő, két bírónak van tanácselnöki beosztása, rajtuk kívül a kollégiumvezető az elnök és helyettese vezet tanácsot. A civilisztikai ügyszakban a változatlan személyi feltételek mellett a bázisévhez képest nőtt a tárgyalási napok, az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma, a kitűzött és a tárgyalt ügyek, a befejezett peres ügyek száma, de ennek ellenére emelkedett a folyamatban maradt peres ügyek szám (272-ről 300-ra). A büntető ügyszakban csökkent a tárgyalási napok, a tárgyalt ügyek és a befejezett peres ügyek száma is, míg nőtt a folyamatban maradt pereké (83-ról 133-ra). Vessük össze az ítélőtábla teljes bírói karának, a tanácselnököknek és bíráknak a tevékenységét az elmúlt évivel:
Összesített adatok a tanácselnökök és bírák tevékenységéről 7. számú táblázat Név
beosztás
elnök peres 2007
Civilisztika ügyszak Dr.Havasiné dr.O.M. Dr.Világi Erzsébet Dr.Zámbó Tamás Dr.Ábrahám Éva Dr.Vass Mária Dr.Lezsák József Dr.Szalai György Dr.Farkas Attila Dr.Hammer Sándor Dr.Ferenczy Tamás Dr.Maurer Ádám Dr.Csák Csilla Összesen civilisztika
eln. elnh k.v. t.e.
bíró bíró t.e. bíró bíró bíró bíró bíró
Előadó
nemperes 2008
2007
2008
Peres
Szavazó
nemperes
2007
2008
10 5 0 0 81 95 0 49 45 63 70 0
2007
2008
29 182 0 0 84 78 0 165 198 109 68 0
41 228 0 0 127 114 0 168 183 127 142
peres
Nemperes
2007
2008
15 16 4 0 76 52 0 49 44 63 64 0
26 3 1 0 98 82 0 51 51 62 44 0
2007
2008
3 43 2 0 64 83 0 287 163 33 235 0
17 33 8 0 112 127 0 310 158 90 274
24 13 233 26 40 49 93 88 232 154 193 167 0 0 0 0 0 0 122 137 309 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
277 78 275 253 0 0 318 0 0 0 0 0
5 13 0 0 60 79 0 38 45 65 78 0
419 471 990
1201
383 418 913 1130 383 418 913 1130
0
1
22
Büntető ügyszak: Dr.Nagy Zoltán Dr.Laczó Gáborné Dr.Tné dr.Helyes K. Dr Miklós Mária Dr.Kovács Tamás Dr.Zólyomi Csilla Dr.Világi Erzsébet Dr.Havasiné dr.O.M.
eln.
70 21 0 0 3 0 0 0
38 0 0 0 52 0 0 0
bíró
0
0
0
0
0
13
0
91
0
17
0
114
Pécsi Ítélőtábla
28
2
5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Összesen büntető
122
92
515 495
87
87
503 483
87
87
503 483
Mindösszesen:
541
563
1505 1696
470
505
1416 1613
470
505
1416 1613
Dr.Csák Csilla
k.v. t.e. bíró bíró bíró bíró elnh
245 87 0 259 0 0 0 0 27 0 0 33 1 405 27 0 0 0 0 0 0 5 3 0
0 0 30 33 11 0 0 0
0 0 0 0 162 178 174 186 167 12 0 16 0 0 0 0
0 0 3 15 1 0 4 0 38 34 153 156 22 30 124 133 26 5 203 40 0 1 3 19 0 0 4 1 0 0 9 5
Az összevetésből az alábbi megállapítások tehetők: Ezúttal is mellőzve a szavazó bírói tevékenység számszaki adatainak összevetését, csak az elnöki és előadói adatokat vizsgálva a bázis évben a beszámolás évében Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök 291 341 Dr. Világi Erzsébet elnökh. 270 351 Dr. Zámbó Tamás koll.vezető 325 363 Dr. Ábrahám Éva tanácselnök 321 446 Dr. Szalai György tanácselnök 431 455 Dr. Vass Mária bíró 144 208 Dr. Lezsák József bíró 157 209 Dr. Farkas Attila bíró 203 217 Dr. Hammer Sándor bíró 243 228 Dr. Ferenczy Tamás bíró 174 190 Dr. Maurer Ádám bíró 146 212 Dr. Nagy Zoltán koll. vezető 315 125 Dr. Kovács Tamás tanácselnök 198 480 Dr.Tné dr.Helyes Klára bíró 189 208 Dr.Miklós Mária bíró 207 219 Dr. Csák Csilla bíró 104 Dr. Zólyomi Csilla bíró 16 A tanácsok tevékenysége összesítve: A dr. Ábrahám Éva tanácselnök vezette I. tanács a hozzá érkezett peres ügyből 193-at fejezett be, a bázisévben 154 db-ot, 2006-ban 155-öt – míg 253 nemperes ügyet intézett el, a bázisévben 167 darabot, 2006-ban 195-öt.
23
Az I. tanács összes befejezése: 446 (a bázisévben 321) A dr. Szalai György vezette II.tanács 137peres ügyet (a bázisévben 122 peres ügyet) fejezett be, míg 318 volt a nemperes befejezése (a bázisévben 309). A II. tanács összes befejezése:455 ( a bázisévben 431) Az általam és az elnökhelyettes által vezetett III. tanács 53 pert (a bázisévben 51 pert) fejezett be, és 355 nemperes ügyet (a bázisévben 282) intézett el. A III. tanács összes befejezése: 335 (a bázisévben 334) A dr. Zámbó Tamás által vezetett IV. tanács 88 (előző évben 92 pert) és 275 (előző évben 231) nemperes ügyet intézett el. A IV. tanács összes befejezése: 363 (a bázisévben 323). Az egy tanácsra tekintettel a büntető ügyszakban a fenti részletezés szükségtelen, az egyéni munkaterhek a táblázatból kiolvashatók. Feldolgoztuk a büntető és a civilisztikai ügyszak ügyforgalmát megyénkénti bontásban. Az érkezett ügyek megoszlása megyénként és ügycsoportonként Polgári ügyek:
8. számú táblázat
Megye/bíróság
Pf
Pkf
összes %-a
Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb
Pkk 87 71 67 69 44 43 76 81 56 60 0 1
saját össz. %-a
Pk
Pv
Pkif
Összesen
(43,7) (30,5)
1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2 0
0 2 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0
199 233 157 142 145 181 210 224 175 204 6 6
2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008
52 98 53 33 45 68 59 68 72 62 4 3
59 62 36 39 56 69 75 74 45 80 0 1
2007
285
271
330
4
1
1
892
2008
332
325
325
0
7
1
990
(26,4) (21,8) (20,3) (21,2) (13,3) (13,2) (23) (24,9) (17) (18,5) (0,4)
(42,7) (48,6) (30,3) (23,8) (36,2) (36,2) (32) (29,4)
(16,7)
Összesen
24
Gazdasági ügyek: Megye/ bíróság
Gf 2007
Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb Összesen
42 24 41 23 27 3 160
Fpkf Fpkhf Cgf Cg Tf
2 43 99 26 36 30 53 38 52 30 56 0 0 167 296
Ügycsoportok Gpkf Gkk Ckk Cs pkf
A pkf
V pkf
Összesen 2007
10 7 7 8 6 0 38
8 0 10 3 7 0 28
5 0 12 7 9 0 33
13 8 16 11 16 1 65
0 210 0 3 0 0 213
0 0 2 0 0 0 2
0 0 0 1 0 0 1
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
120 73 129 101 94 8 525
2008 178 287 130 123 124 1 843
Táblázat elemzése: A legtöbb peres ügy – a korábbi évektől eltérően – a polgári ügyszakban most nem Veszprém megyéből, hanem Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett, a legkevesebb pedig Vas megyéből. A gazdasági ügyszakban a legtöbb per most is Győr-Moson-Sopron megyéből, míg a legkevesebb Vas megyéből érkezett. Ugyanígy Győr-Moson-Sopron megyéből kaptuk a felszámolási ügyek zömét. A polgári ügyszakban a legtöbb kijelölési ügy (Pkk) Zala megyéből, míg a legkevesebb ismét Komárom-Esztergom megyéből érkezett. Amennyiben megyénként a saját összes érkezéshez viszonyított %-os arányt nézzük a kizárási ügyeknél, akkor ez magas %-ot mutat a tavalyihoz hasonlóan Vas megyénél és az idén Zala megyénél is. A megyék sorrendje az érkezés nagyságrendjét tekintve civilisztikában: A bázis évben: 1. 2. 3. 4. 5.
319 ügy Győr-Moson-Sopron megye 311 ügy Zala megye 274 ügy Komárom-Esztergom megye 269 ügy Veszprém megye 230 ügy Vas megye
A beszámolás évében: 1. 2. 3. 4. 5.
429 ügy Vas megye 411 ügy Győr-Moson-Sopron megye 347 ügy Zala megye 328 ügy Veszprém megye 311 ügy Komárom-Esztergom megye
25
A Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakába kezdettől fogva Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből érkezik a legtöbb ügy. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy Vas megye azzal a 210, gazdasági ügyben érkezett kijelölési üggyel (Gkk) került az első helyre, amely a bázisév 1 érkezéséhez képest egyszeri és kimagasló érkezést jelent, akkor a sorrendet most is változatlannak kell tekintenünk. E megállapításnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, az illetékességi területünk megváltoztatását, Zala megyének a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területéhez való csatolását célzó határozatára figyelemmel van jelentősége. A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban: 9. számú táblázat Ügyforgalom Megye/Bíróság Győr-M-Sopron peres II.fok III.fok nemperes Vas peres II.fok III.fok nemperes Komárom-Eszt. peres II.fok III.fok nemperes Zala peres II.fok III.fok nemperes Veszprém peres II.fok III.fok nemperes Egyéb megye peres II.fok III.fok nemperes Összesen peres II.fok III.fok nemperes
2007-ben folyamatban maradt 31 21 1 9 15 12 0 3 33 27 3 3 15 10 1 4 27 21 3 3 1 1 0 0 122 92 8 22
Érkezett 2007 2008 141 126 30 24 1 3 110 99 75 93 16 14 1 1 58 78 178 151 32 19 5 4 141 128 83 90 11 15 2 3 70 72 165 136 25 17 4 9 136 109 1 1 1 0 0 0 0 1 643 597 115 89 13 20 515 487
Befejezett 2007 2008 125 129 18 20 0 4 107 105 75 91 13 12 1 0 61 79 188 149 44 18 4 3 140 128 78 84 7 8 2 2 69 74 171 132 31 20 2 4 138 108 0 2 0 1 0 0 0 1 637 587 113 79 9 13 515 495
2008 év végén Folyamatban maradt 28 25 0 3 17 14 1 2 35 28 4 3 21 17 2 2 31 18 8 4 0 0 0 0 132 102 15 14
26
Büntető ügyszakban a megyék sorrendje az érkezés nagyságát tekintve: A bázis évben: 1. 2. 3. 4. 5.
178 ügy Komárom-Esztergom megye 165 ügy Veszprém megye 141 ügy Győr-Moson-Sopron megye 83 ügy Zala megye 75 ügy Vas megye
A beszámolás évében: 1. 2. 3. 4. 5.
151 ügy Komárom-Esztergom megye 136 ügy Veszprém megye 126 ügy Győr-Moson-Sopron megye 93 ügy Vas megye 90 ügy Zala megye
Ebben az ügyszakban a működésünk megkezdése óta csak a bázisévben történt meg, hogy nem Zala megyéből érkezett a legkevesebb ügy. A beszámolás évében ismét Zala megye volt az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok közül a legkevesebb számú büntető ügy felterjesztője. E megállapításnak ismét a már említett OIT határozat miatt van jelentősége. Megyénként, ügyszakonként, a peres és nem peres határozatokat külön kezelve feldolgoztuk a határozatok tartalom szerinti megoszlását. Civilisztikai ügyszak: nem peres ügyek 10. számú táblázat Helybenhagyás
Megváltoztatás
Megye 2007
Győr
81 59 %
Komárom Vas Veszprém
71 0,5% 50 60,2%
65 56 %
Zala
67 41,1%
Egyéb
2 40%
összesen
336 52 %
2008 2007 2008 78 23 15 49,4% 14,6% 11 % 59 32 26 39,6% 18,3% 21,5% 50 14 17 64,9% 16,9% 22,1% 63 23 18 43,8% 15,7% 15,9% 66 20 19 48,5% 11,7% 14,7% 2 0 0 100% 318 47,7%
92 14,2%
115 17,3%
Hatályon kívül helyezés 2007 2008 13 13 8,2% 9,5% 20 17 13,4% 12 % 11 7 13,3% 9,1% 27 11 18,8% 10 % 29 30 21,3% 18,4%
0
0
Egyéb 2007
28 20,5%
28 19,7%
8 9,6%
21 18,3%
47 28,8%
3
Összesen 2008 44 27,8% 38 25,5% 3 3,9% 31 21,5% 21 15,5% 0
2007
2008
137
158
142
149
83
77
115
144
163
136
5
2
640
666
60 %
82 12,8%
96 14,4%
135 21 %
137 20,6%
27
Civilisztikai ügyszak: nem peres ügyekben keletkezett határozatok tartalma, megyénként. ( Az adatok itt nem tartalmazzák a bíróság kizárása, kijelölése tárgyában intézett ügyeket.) Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyek 48 %-át (a bázisévben 52 %- ) hagyta helyben, 17%át (a bázisévben 14,2 %-át) változtatta meg, és 14 %-át (a bázisévbe 12,8 %-át) helyezte hatályon kívül. A táblázat tartalmazza ezek %-os arányát megyénkénti bontásban is. Civilisztikai ügyszak: peres ügyek 11. számú táblázat Megye
Helybenhagyás 2007
Győr
41 45 %
Komárom
37 51,4%
Vas
38 56,7%
Veszprém
39 37,5%
Zala
43 58,1%
Egyéb
6 54,5%
összesen
204 48,7%
Megváltoztatás
2008 2007 2008 63 25 23 55,3% 25,3% 21,9% 48 22 16 49,5% 22,2% 22,7% 31 17 7 46,9% 10,5% 25,8% 51 20 23 50,5% 22,1% 19,8% 44 19 13 48,3% 17,6% 20,9% 2 2 0 100% 18,2% 239 103 84 50,7% 21,9% 20 %
Hatályon kívül Helyezés 2007 2008 11 15 9,6% 16,5% 15 12 15,5% 16,7% 6 11 9,1% 16,4% 14 20 13,9% 19,2% 15 12 16,5% 16,2%
0
0
Egyéb 2007
12 13,2%
7 9,7%
11 16,4%
22 21,2%
6 8,1%
3
Összesen 2008 15 13,2% 12 12,3% 12 18,2% 16 15,8% 13 14,3% 0
2007
2008
91
114
72
97
67
66
104
101
74
91
11
2
419
471
27,3%
70 16,7%
61 13%
61 14,6%
68 14,4%
Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 50,7 %-át ( a bázisévben 48,7%-át )hagyta helyben,21,9 %-át ( a bázisévben 20 %-á) változtatta meg, 13%-át (a bázisévben 16,7 %-át)hatályon kívül helyezte, míg a perek 14,4%-át (a bázisévben 14,6 %-át) egyéb módon fejezte be. Az összes peres befejezéshez képest csökkent a hatályon kívül helyezés és nőtt a helybenhagyás aránya. A fentiekre figyelemmel fontos megismernünk a tárgyalások elhalasztásának adatait az ítélőtáblákon a civilisztikai ügyszakban.
10/2. számú táblázat
A tárgyalások elhalasztásának adatai az ítélőtáblákon, civilisztikai ügyszakban 2008. év
Ebből
Terület
Kitűzőtt ügyek száma
Halasztás bizonyítás végett
Elhalasztott ügyek száma
felek közös kérelmére
tanúk meg nem jelenése
szakértői vélemény késedelme, vagy szakértő meg nem jelenése
elővezetés nem teljesítése
megkeresés eredménytelensége
idézés szabályszerűtlensége
tértivevény vissza nem érkezése
bíróság működésébe n felmerülő objektív ok
Adminisztrációs hiba
halasztás határozathirdetésre
egyéb ok
Elhalasztott ügyek száma mindösszesen
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
Tárgy. - on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
tárgy. előtt
tárgy.on
1928
84
232
11
10
-
-
-
3
-
-
-
1
-
9
2
7
16
3
1
4
-
50
45
70
75
241
Debrecen
262
5
52
5
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
-
-
-
-
-
1
-
14
17
12
22
35
Győr
399
57
39
1
-
-
-
1
-
-
-
-
-
2
-
1
-
-
-
-
-
10
9
15
10
86
Pécs
233
7
25
-
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
-
4
5
14
5
27
Szeged
371
5
33
-
-
1
-
-
-
-
-
-
-
-
2
-
1
-
-
-
-
-
14
9
6
10
28
Összesen
3193
158
381
17
11
1
-
-
4
-
-
-
1
-
16
2
9
16
3
1
6
-
92
85 117 122 417
28
Főváros
29
Az adatokból megállapítható, hogy a Győri Ítélőtábla a tárgyalásra kitűzött ügyeknek 14,2 %-át halasztja el bizonyítás végett, ugyanakkor ez az adat a Fővárosi Ítélőtáblánál 4,3%, a Debreceni Ítélőtáblánál 1,9 %, a Pécsi Ítélőtáblánál 3% míg a Szegedi Ítélőtáblánál 1,3%.
Büntető ügyszakban : Büntető ügyszak: nem peres ügyek
Megye
Helybenhagyás 2007
Győr
53 49 %
Komárom
83 59,7%
Vas
36 59 %
Veszprém
71 51,4%
Zala
34 49,3%
0 Főváros összesen
277 53,8%
Megváltoztatás
2008 2007 50 2 47,6% 1,9% 70 3 54,7% 2,2% 47 1 59,5% 1,6% 47 5 43,5% 3,6% 47 2 63,5% 2,9% 1 0 100% 262 52,9%
13 2,5%
2008 2 1,9% 2 1,6% 1 1,3% 6 5,6% 1 1,4%
12. számú táblázat
Hatályon kívül Helyezés 2007 2008 2 3 1,9% 2,8% 3 1 2,3% 0,7% 1 2 1,3% 3,3% 4 1 3,7% 0,7% 3 4 4% 5,8%
Egyéb 2007
50 46,3%
52
37,4%
22 36,1%
61 44,3%
29 42 %
Összesen 2008 51 48,6% 53 41,4% 30 37,9% 51 47,2% 23 31,1%
2007
2008
108
105
139
128
61
79
138
108
69
74
0
0
0
0
0
0
1
12 2,4%
11
13 2,6%
214
495
41,6%
208 42,1%
515
2,1%
Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyeknek 53 %-át (a bázisévben 53,8 %-át) hagyta helyben és 2,6%-át, azaz 13 ügyet (a bázisévben 2,1 %-át, 11 ügyet) hatályon kívül helyezett. A táblázat tartalmazza ezek %-os arányát megyénkénti bontásban is.
30
Büntető ügyszak: peres ügyek II.fok 13. számú táblázat Megye Győr
Komárom
Veszprém
Vas
Helybenhagyás
hatályon kívül h.
2007
9
0
3
2
2
0
16,7% 0
11,1% 5 23,8%
11,1%
2008
50 % 9 42,9%
enyhítés
Megvált.
egyéb
Összesen
0
2
18
6
0
11,1% 1 4,7%
21
0
44
1
18
28,6%
felment
2007
15
5
5
13
6
0
2008
34,1% 6 33,3%
11,4 % 1 5,5%
11,4 % 3 16,7%
29,5 % 2 11,2%
13,6 % 5 27,8%
0
5,5%
2007
10
5
2
5
8
0
1
31
2008
32,3 % 10 50%
16,1 % 4 20%
6,5 % 2 10%
16,1 % 2 10%
25,8 % 2 10%
0
3,2 % 0
20
2007 2008
Zala
súlyosítás
2007 2008
5
1
2
2
1
0
1
12
41,7 % 1 8,3% 4 50 % 4 57,1%
8,3 % 0
16,7 % 2 16,7%
16,7 % 3 25%
8,3 % 3 25%
0
8,3 % 3 25%
12
0
0
0
2
2
0
0
0
8
0
25 % 0
25 % 1 14,3%
2
0
0
7
28,6%
0
0
1
0
4
113
0
3,6 % 5 6,3%
79
0
0
1
Egyéb megye
2008
Összesen
2007
43
11
14
24
17
2008
38,1 % 30 37,9%
9,7 % 5 6,3%
12,4 % 7 8,9%
21,2 % 13 16,5%
15 % 19 24,1%
100%
Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 38%-át (a bázisévben is 38 %-át) hagyta helyben,6,3 %át,mindössze 5 pert (a bázisévben 9,7 %-át, azaz 11 pert) helyezte hatályon kívül. Az összes befejezett 79 perből tehát 5 per került hatályon kívül helyezésre. A perek 8,9 %-ában (a bázisévben 12,4 %-ában) súlyosításra,16,5 %-ban (a bázisévben 21,21 %-ban ) enyhítésre került sor. A büntető ügyszakban a bizonyítás felvétele miatti elnapolásra kivételesen kerül sor. Amennyiben bizonyítás felvétele látszik szükségesnek, azt tanácsülésen rendelik el. Lássuk a tárgyalások elnapolásának és elhalasztásának adatait az ítélőtáblákon, büntető ügyszakban másod és harmadfokú ügyekben.
13/2. számú táblázat
A tárgyalások elhalasztásának adatai az ítélőtáblákon, büntető ügyszak másod- és harmadfokú ügyeiben 2008. év
Ebből
Terület
ügyész
Kitűzött Elhalaszügyek tott ügyek száma száma
vádlott
védő
meg nem jelenése
elővezetés nem teljesítése
idézés szabályszerűtlensége
bíróság működésében felmerülő objektív ok
egyéb ok
Elhalasztással Halasztott és napolt együtt új határnap ügyek száma kitűzése összesen
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. on
tárgy. előtt
tárgy. -on
381
60
-
1
3
7
9
9
1
1
2
-
-
-
21
6
-
-
36
63
Debrecen
264
61
-
-
2
4
11
7
-
1
1
1
11
-
17
6
-
-
42
74
Győr
96
11
-
-
1
-
2
-
-
-
2
-
-
-
6
-
-
-
11
-
Pécs
107
24
-
-
-
3
1
1
-
-
1
-
5
2
5
6
-
-
12
31
Szeged
117
15
-
-
-
3
-
-
-
-
-
-
1
-
8
3
-
-
9
16
Összesen
965
171
-
1
6
17
23
17
1
2
6
1
17
2
57
21
-
-
110
184
31
Főváros
13/3. számú táblázat A tárgyalások elnapolásának adatai az ítélőtáblákon, büntető ügyszak másodfokú ügyeiben 2008. év
Ebből Kitűzött ügyek száma
Elnapolt ügyek
Főváros
381
39
10
Debrecen
264
55
Győr
96
Pécs
vádlott tanúk
tanú elővez. nem teljesítése
szakértői vélemény késedelme
szakértő meg nem jelenése
megkeresés eredménytelensége
-
-
-
-
-
21
8
23
-
4
-
1
-
1
25
24
38
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
107
19
2
1
-
-
-
-
9
7
18
Szeged
117
10
-
-
-
-
1
-
3
6
10
Összesen
965
123
12
5
-
1
1
1
58
45
89
Terület
meg nem jelenése
tárgyaláson új bizonyítási egyéb ok indítvány
Elnapolással együtt új határnap kitűzése
32
33
A hatásköri változás folytán a büntető ügyszakban a peres ügyek harmadfokú elbírálása történik az ítélőtáblán, amelyre összesen 13 perben (a bázisévben 9 perben) került sor, amelyből 8 ügyben hatályon kívül helyezés történt, ami az elbírált perek magas (61,5 %) százalékos arányát jelenti. Mindössze 2 ügyben született helybenhagyás. Büntető ügyszak: peres ügyek III.fok 14. számú táblázat Megye Győr
HelybenHagyás
hatályon kívül h.
súlyosítás
enyhítés
megvált.
2007
0
0
0
0
0
2008
0
3
0
0
0
0
1
0
felment
Egyéb
Összesen
0
0
0
0
0
0
3
0
0
0
4
1
0
0
3
1
2
100% Komárom 2007 2008
1
3
25 %
75 %
1
0
33% Veszprém 2007
0
33%
0
0
34%
1
0
0
50 % 2008
0
4
0
0
50 %
0
0
80% Vas
2007
0
1
1
5
20%
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
0
0
2
0
0
0
0
2
2
0
0
1
9
100 % Zala
2008
0
2007
0
50 % 2008 Összesen 2008
2007
1
1
50%
50%
1
5
11,1 %
55,6 %
50 %
0 0
22,2 %
2
8
1
15,4%
61,5%
7,7%
0
11,1 %
1 7,7%
0
1
13
7,7%
A statisztikai adatgyűjtést a fenti adatok tekintetében jogszabály, illetve szabályzat nem írja elő. Erre nézve elnöki intézkedés alapján gyűjtöttük ki az adatokat. Megítélésem szerint ugyanis ezek az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok vezetői számára lényeges információt tartalmaznak. Az ítélőtábla határozatainak a felülvizsgált és fellebbezett ügyekben keletkezett statisztikai mutatói: Civilisztikai ügyszak: 10 ügyben került sor fellebbezés folytán felterjesztésre. Elbírálást követően visszaérkezett 16 ügy (ebből 6 még 2007-ben felterjesztve), melyek közül 10
34
helybenhagyással, 3 ügy a fellebbezés hivatalból történő elutasításával és 2 hatályon kívül helyezéssel fejeződött be, míg egyben a fellebbezést visszavonták. 2008. évben felülvizsgálat után összesen 61 ügy érkezett vissza. Elbírálásra került 66 ügy (28 ügy felterjesztésére még 2007. évben került sor). Ebből hatályában fenntartva 43, hivatalból elutasítva 8, visszavonva 6, hatályon kívül helyezve 7 és részben hatályon kívül helyezve 2. Büntető ügyszak: 9 felülvizsgálati kérelemből 7 érkezett vissza, ebből 5 elutasításra került, két ügyben az ítélet hatályában való fenntartására került sor. A nemperes ügyekben 36 helybenhagyó, egy megváltoztató döntés született fellebbezés folytán, míg 4 peres ügyből háromban helybenhagyás, egyben megváltoztatás történt.
5. Az előző évre kitűzött igazgatási feladatok teljesítése vagy azok elmaradásának okai. A beszámolási időszakban a módosított 1999. évi 9. számú OIT szabályzatban előírtak szerint négy alkalommal tartottunk vezetői értekezletet. A 2008.március 7-i értekezleten a kollégiumvezetők tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek, tájékoztatást adtam a 2008. évi február 19-20-i konzultatív tanácskozásról. A 2008. június 13-i vezetői értekezleten elemeztük az ítélkezés első fél éves tapasztalatát, áttekintettük a sajtóval való kapcsolattartás aktuális kérdéseit és felkészültünk az ítélkezési szünetre. A 2008. október 17-i vezetői értekezleten megtárgyaltuk a nyári ítélkezési szünet utáni munkaterhet, az informatikai vezető beszámolt a feladatai teljesítéséről. A 2008. december 17-i vezetői értekezleten megtárgyaltuk a tanácselnöki feljegyzések vezetésének gyakorlatát, elemeztük az éves ítélkezés számszerű adatait és felkészültünk a téli ítélkezési szünetre. Minden vezetői értekezletnek napirendje volt a munkateher, az időszerűség, a tanácsok közötti és a tanácson belüli ügyelosztás aránya és folyamatosan figyelemmel kísértük az írásbafoglalási határidőket. A vezetői értekezleteken minden alkalommal jelen volt a bírói tanács elnöke, a gazdasági hivatal vezetője, míg az OIT Hivatal sem a vezetője sem más munkatársa által nem képviseltette magát. Ez így volt a korábbi években is. A 2008. évi munkatervben előírtak szerint megtartottuk az összbírói értekezletet, elvégeztük a honvédelmi-és polgári védelmi feladatokat, tűzvédelmi vizsgálatokat. Három bíró vizsgálatára és munkájának értékelésére került sor és munkaterv szerint megtörténtek a belső ellenőrzés számára előírt vizsgálatok is.
35
6. A táblabíróság más szervekkel való kapcsolata Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan változatlanul elsődlegesnek tartom az ítélőtábla működésének átláthatóságát és nyilvánosságát. Most is nagy hangsúlyt fektettünk a honlapunk tartalmának frissítésére és bővítésére. A Győri Ítélőtábla honlapja tartalmazza szervezeti felépítésünket, az éves működésről készített elnöki beszámolót, a kollégiumi véleményeket és ajánlásokat, a határozatainkat (anonimizáltan), tárgyalási jegyzékeinket (a peres felek neve nélkül), közérdekű adatainkat, elérhetőségünket. A „sajtószoba” ajtaján belépve elérhetők azok, akik a bíróság működéséről illetve az ügyekről tájékoztatást adhatnak, illetve fellelhetőek azok az újságcikkek, amelyek a Győri Ítélőtábla működésével, ítélkezésével kapcsolatban keletkeztek. Változatlanul kiemelkedően fontos az elvi jelentőségű, az egységes jogalkalmazást szolgáló, illetve egyéb okból iránymutatást tartalmazó határozataink megjelenítése az Ítélőtáblai Határozatokban, a Bírósági Döntések Tárában és a Legfelsőbb Bíróság adattárában. Ugyanilyen lényegesnek ítélem a Legfelsőbb Bírósággal és az ítélőtáblákkal kialakított szoros szakmai kapcsolatot. A kollégiumi üléseinkre meghívást kaptak az említett bíróságok kollégiumainak vezetői, akik a meghívásoknak eleget is tettek. Az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságokkal való kapcsolatunk kiemelkedő fontossággal bír. Az elmúlt évi beszámolóimban írtam az alábbiakat: „A fogalmazók kölcsönös foglalkoztatása a beszámolás évében is csak a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósággal valósult meg. Az épületünk 2006. novemberében elkészült, képesek vagyunk már a távolabbi megyékkel szolgálati viszonyban álló fogalmazók foglalkoztatására és elhelyezésére is. Az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságokkal e körben élő együttműködési megállapodásunk is van, de ez idáig az említett megyei bíróságon kívül nem merült fel igény a másodfokú ítélkezésben a régióra kitekintést nyújtó foglalkoztatására más megyék fogalmazóinak.” Ez a helyzet a 2007.és 2008. évben sem változott. A Győri Széchenyi István Egyetemen oktatnak bíráink, elnökhelyettes asszonnyal és a büntető kollégium vezetőjével együtt tagjai vagyunk az egyetem államvizsga- bizottságának. 7. A táblabíróság által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai. A munkaterv részeként, 2008. évre is elkészült a Győri Ítélőtábla oktatási terve, amely a képzést – a korábbi gyakorlattal azonosan – egyfelől a központi oktatási rendezvényeken való részvételre alapította, másfelől a szakmai kollégiumok munkatervében kitűzött és megvalósított programokra. A vezetők részt vettek az időszerű igazgatási kérdésekről tartott tanácskozásokon, a kollégiumvezetők és a bírák pedig a szakterületüknek megfelelő szemináriumokon és konferenciákon.
36
A büntető kollégium 2008. március 30-án szakmai tanácskozásra hívta az ítélőtáblai büntető kollégiumvezetőket. A harmadfokú eljárásra vonatkozó szabályok egységes értelmezését és gyakorlatát vitatták meg a kollégiumvezetők. A következő szakmai tanácskozásra a Debreceni Ítélőtáblán 2008. november 24-én került sor az ítélőtábla kollégiumvezetőjének részvételével. Ezzel vált gyakorlattá, hogy az ítélőtáblai kollégiumvezetők félévente szakmai tanácskozást tartanak. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok kollégiumvezetőinek 2007. július 6-i megállapodásában foglaltaknak megfelelően – országos vizsgálat keretében – a megyei bíróságok büntető kollégiumai megvizsgálták a Btk. 188. §-ában meghatározott ittas, vagy bódult állapotban elkövetett ittas járművezetés miatt indult ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatot. Az illetékességi területünkön működő megyei bíróságok vizsgálati anyagát a Győri Ítélőtábla büntető Kollégiuma összegezte, a 2008. október 31-i ülésén pedig megvitatta. A polgári-gazdasági kollégium 2008. évben szakmai tanácskozásokat tartott. Ezek témája volt a bíróság tájékoztatási kötelezettsége, az ezzel kapcsolatosan kialakított szakmai álláspont alapja volt a megyei kollégiumok anyaga is. A 2009. év elejétől hatályba lépő eljárási szabályok megbeszélésére 2008. II. félévében került sor. A 2008. évre tervezett kollégiumi ülés megtartására 2009. március 27-én kerül sor. Mindkét kollégiumvezető rendszeresen tájékoztatást adott a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok kollégiumi üléseiről, a konzultatív tanácskozásokról. Valamennyi szakmai rendezvénybe bevontuk a titkárokat és a joggyakorlatukat töltő fogalmazókat. Az oktatási programok megvalósítása körében – mint már korábban is - említést kell tennem arról, hogy az egyre növekvő ítélkezési munkateher mellett, főleg annak szem előtt tartásával, hogy a kitűzött tárgyalások megtarthatók legyenek, sok esetben gondot és nehézséget jelent az egyes képzésen való részvétel. A nehézség másik összetevője az is, hogy a létszámra tekintettel „ad hoc” tanács alakítására alig van mód. A 2008. évi oktatási terv részét képező képzési terv meghatározta a fogalmazók képzése érdekében tartandó tanulókörök és beszámolók időpontját. E terv szerint valamennyi tanulókört és beszámolót megtartottuk, ebben valamennyi ítélőtáblai bíró részt vett és a fogalmazók eredményesen számoltak be. A beszámolás évében a Győr-Moson-Sopron-, Vas- és Veszprém Megyei Bíróság fogalmazói részvételével több éve ismétlődő fogalmazó jogesetmegoldó versenyt a Győri Ítélőtábla rendezte meg. Hagyományt teremtő szándékkal meghívást intézett az illetékességi területéhez tartozó valamennyi megyei bíróság fogalmazójához. A Zala megyei fogalmazók a rendezvényen nem vettek részt. A büntető jogesetmegoldásban dr. Varga Vivien Éda I. helyezést, a polgári szakterületen dr. Gaál Mariann III. helyezést ért el.
37
A nem jogi beosztású dolgozók szakmai képzése keretében is megvalósult a központi oktatási rendezvényeken való részvétel. Kiemelt fontossággal kezeltük, hogy a pénzügyi-, számviteli szabályozás időszerű kérdéseit megtárgyaló szemináriumon részt vegyenek a gazdasági hivatal dolgozói. Lehetővé tettük, hogy az informatikusok, a belső ellenőr, a statisztikus és a könyvtáros is – végzett tevékenységük specialitására figyelemmel – képzésben részesüljenek. A belső ellenőr részt vett a Dunántúlon működő belső ellenőrök konferenciáján is. A résztvevők beszámolása alapján kiemelem az „Ügyfélkezelés” című e-learning képzés hasznosságát, különösen arra figyelemmel, hogy résztvevőknek módjuk volt a tapasztalatok megvitatására. A beszámolás évében különös hangsúlyt kapott a könyvtárosok és ezzel együtt az informatikus szakemberek továbbképzése a Bírósági Integrált Könyvtári Rendszer bevezetésének előkészítése érdekében. Az oktatási tervben a december hónapra tervezett ügyviteli vizsgára ez évben kerül sor.
8. A titkárok, fogalmazók foglalkoztatásának és értékelésének tapasztalatai A tájékoztatónak a személyi feltételekről szóló részében olvasható, hogy a beszámolás évében 2 titkár kinevezésére került sor. A fogalmazói létszám 4 főre csökkent. A titkárok hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezések kötöttsége miatt önálló foglalkoztatásuk nehézségeket jelent. Beosztásukat és foglalkoztatásukat arra figyelemmel határoztuk meg, hogy a bírói pályára felkészülhessenek, ugyanakkor hatékony munkát fejtsenek ki az ügyek feldolgozásában. A fogalmazók a korábban elkészült képzési tervnek megfelelően folytatták ez évben is joggyakorlatukat részben büntető, részben polgári ügyszakban. Nem változtattunk azon a megfelelőnek ítélt gyakorlaton, hogy a fogalmazók arányosan azonos időt töltsenek az egyes tanácsok ügykiosztási rendjébe tartozó speciális ügyek megismerésével és feldolgozásával, továbbá, hogy azonos mértékben segítsék a tanácsok munkáját. Gyakorlati munkájukra valamennyi tanács igényt tart. A beosztásnál szempont az is, hogy – amennyiben lehetséges – a beszámolók témaköre megfelelően igazodjék ahhoz a szakterülethez, amelyben a joggyakorlatot teljesítik. Munkavégzésük kapcsán megjegyzendő, hogy a beszámolás évére esett 3 fogalmazónak a szakvizsgára való felkészüléshez biztosított munkaidő-kedvezmény nagy része. A régió fogalmazóinak joggyakorlatával kapcsolatosan rendszeresen kitérek arra, hogy mit sem változott annak gyakorlata, hogy csak Győr-Moson-Sopron megyéből érkeznek fogalmazók ítélőtáblai gyakorlatra, a régió egyéb megyéiből nem.
38
A fogalmazók felvételi rendjére a 43/2007. (VIII.31.) IRM. rendelettel módosított 11/1999. (X.6.) IM. rendelet és a fogalmazók felvételi versenyvizsgájának részletes szabályairól szóló, 2007. november 15-én hatályba lépett 2007. évi 5. számú OIT szabályzat vonatkozik. Ennek gyakorlati tapasztalatait nem szereztük meg, mert fogalmazói álláshelyre hely hiányában pályázatot nem írtunk ki. 9. A bíróságon kívüli munkavégzés szabályozása, ezek alkalmazása és megvonásának tapasztalatai. Bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésére az ítélőtáblán nem került sor. 10. A panaszügyintézés gyakorlata, az abból leszűrhető tapasztalatok. Összesen 24 (a bázisévben 27) panaszként érkeztetett beadványt nyújtottak be. Ebből a Győri Ítélőtábla működésével, a bírák tevékenységével, magatartásával összefüggő, tartalmát tekintve panasznak minősíthető beadvány egy volt. Ez a panasz a tárgyalás berekesztése és az ítélet kihirdetése után a tárgyalóteremet csak erélyes felszólításra elhagyó ügyfél panasza volt. Ennek kivizsgálásához igazoló jelentést kértem a tárgyaló tanácstól és megállapítottam, hogy a teremből való kiutasítás a tárgyalás befejezése után azért volt szükséges, mert a panaszos többszöri figyelmeztetés ellenére sem hagyta el a termet. A panaszost a beadványa alaptalanságáról tájékoztattam. A beadványok zömében az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó bíróságokon született jogerős határozat felülvizsgálatát kérték. Ezekben az esetekben tájékoztattam az ügyfelet arról, hogy az ítélőtábla elnökének erre nincs hatásköre és felvilágosítást adtam a rendkívüli perorvoslatra vonatkozó törvényi szabályozásról. Hat ízben további intézkedésre volt szükség, de ezeket az illetékes megyei bíróságok elnökeihez kellett továbbítani. Folyamatban lévő ügyben érkezett, tartalmát tekintve panasznak nem minősülő irat két ízben, ezeket az ügyekhez csatoltuk. Két olyan irat volt, amelyben tájékoztatást kért az ügyfél, kettőben pedig az ügyfél adott tájékoztatást a másutt folyamatban lévő vagy volt peréről illetve ügyéről. Egy esetben a panaszok intézésének rendjéről szóló 1999.évi 15. számú szabályzat 6.§.(3) bekezdése alapján a panaszt az OIT Hivatalába továbbítottam. Egy feljelentés érkezett, amelyet továbbítottam a Legfőbb Ügyészségre. Soron kívüli ügyintézés iránt a bázis évben 34, most 50 kérelem érkezett a civilisztikai ügyszakban. A soron kívüli kérelmek évente emelkedő (20-25-34-50) száma is jelzi az időszerűségünk romlását. Ezekből elutasításra került 25, a kérelem benyújtásakor már elintézésre került 7 ügy, 4 esetben már kitűzött ügyben kértek soron kívüliséget, míg 4 ügyben rendeltem el soron kívüli ügyintézést. További 8 ügyben a kérelem arra tekintettel vált tárgytalanná, hogy az ügy a kérelem benyújtásához képest egy hónapon belül kitűzésre került, míg egy ügyben – illetékesség miatt – a kérelmet továbbítottuk és egy ügyben az iratokat ügyviteli hiba miatt vissza kellett küldeni az elsőfokú bíróságnak.
39
11. Az OIT előző évi tájékoztatóra vonatkozó, valamint az OIT-nak az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó belső határozatainak teljesítése vagy elmaradásának oka. A bíróság elnöke által a következő évre kitűzött célok, feladatok. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2008. június 1. napján megtartott ülésén meghozott 2008/94.(VI.1.) számú belső határozatával elfogadta az ítélőtábla 2007. évi tevékenységére vonatkozó tájékoztatómat illetve beszámolómat. A belső határozat további, végrehajtásra, teljesítésre vonatkozó előírást a Győri Ítélőtáblára nézve nem tartalmaz. A beszámolóm, illetve tájékoztatóm elején már felhívtam a Tanács 2007. november 6-ai ülésén meghozott 2007/139.(XI.6.) számú határozatát amely – a Bíróságok fejezet 2008.évi költségvetési javaslatának elfogadása esetén – 2008. január 1-jei hatállyal a Győri Ítélőtáblán egy 8. fizetési fokozatú ítélőtáblai bírói és egy IV. fizetési osztály 1. fokozatú tisztviselői álláshelyet létesített. Határozott arról, hogy a bírói álláshely tekintetében a pályázat kiírására a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének parlamenti elfogadását követően kerülhet sor. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a fenti határozatában arról is döntött, hogy az egy bírói álláshelyen kívül nem rendszeresít több bírói álláshelyet, hanem kezdeményezi az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. számú törvény módosítását akként, hogy a Zala Megyei Bíróság a Győri Ítélőtábla illetékességi területétől a Pécsi Ítélőtáblához kerüljön. A büntető ügyszakban az illetékességi területünk esetleges, jövőbeni változása, Zala megye átcsatolása a Pécsi Ítélőtáblához önmagában nem hozott volna megoldást, hiszen ismertettem, hogy évek óta a legkevesebb büntető ügy ebből a megyéből érkezett. Ezért az OIT határozattal rendszeresített bírói álláshely és az illetékességi terület átcsatolása együtt hozhat a jövőben kedvező változást. A büntető ügyszakban egy bírói álláshely létesítésével és betöltésével az év második felétől vált lehetővé egy teljes tanács és a kollégiumvezető elnöklésével további fél tanács ítélkezése, amely – az illetékességi terület csökkenésével együtt – megteremtheti az időszerű ítélkezés feltételeit. Az elmúlt évi beszámolóimban részletesen bemutattam a civilisztikai ügyszak terheit és erre figyelemmel indokoltam meg egy tanácselnöki álláshely rendszeresítésének szükségességét. Az OIT határozat az illetékességi terület változtatásának kezdeményezése és nem további – egy – bírói álláshely létesítése mellett döntött. A kezdeményezés megtörténtéről, illetve annak további sorsáról nem kaptam tájékoztatást az elmúlt évben sem, arról ismeretem nincs. Itt ismét visszautalok a beszámolómnak a statisztikai adatokat elemző részére. Jeleztem, hogy a működésünk megkezdése óta a megyék sorrendjében az érkezést tekintve Zala megye a második, azaz Győr-Moson-Sopron megye után innen érkezik a legtöbb polgári és gazdasági peres és nem peres ügy. Az illetékességi területünk csökkenésével az időszerű ítélkezést biztosítani tudjuk. Amennyiben azonban az illetékességi terület módosítására vonatkozó kezdeményezés nem jár sikerrel, az időszerűség javulása, a kirívóan és a többi ítélőtáblához viszonyítva súlyosan aránytalan munkateher csökkenése nem várható.
40
Változatlanul első rangú feladat az időszerű ítélkezés biztosítása. Az ítélőtábla bírói kara jelentős erőfeszítésekkel volt képes a befejezés növelésére. Változatlan bírói létszám és illetékességi terület mellett azonban – miként ez már jól látható – az időszerűséget biztosítani nem leszünk képesek. Kérjük és várjuk a Tanács intézkedését, a 2008/94.(VI.1.) belső határozatának végrehajtását. Ugyancsak kérjük és várjuk a Tanács intézkedését az egységes adatszolgáltatás érdekében tett ítélőtáblai javaslattétel kérdésében. Változatlanul kiemelkedősen fontos cél az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bírósági elnökök közreműködésével a szakmai testületek közötti tanácskozások igazgatási eszközökkel történő támogatása az ítélkezés színvonalának emelése érdekében. Nem mondhatunk le a megyei bírósági elnökökkel megkötött együttműködési megállapodásunk azon részének megvalósításáról sem, hogy a régióban dolgozó bírósági fogalmazók szerezzenek az ítélőtáblán szakmai gyakorlatot. Ennek kivitelezésére a magunk részéről az épületünk 2006. novemberében történt átadása óta készen állunk.
Összegzés: A részletesen elemzett statisztikai adatok igazolják, hogy jelentős teher hárult a beszámolás évében is a Győri Ítélőtáblára. A büntető ügyszakban a személyi feltételek az említett okból az év nagy részében kedvezőtlenebbek voltak, mint az előző évben, de a civilisztikai ügyszak változatlan létszáma sem elégséges. A büntető ügyszakban a befejezések száma némileg csökkent, a civilisztikában jelentősen nőtt. Az időszerűségi mutatóink romlottak. Megismételem a tavalyi beszámolómban írtakat, miszerint nem elsősorban a bírói munkateher aránytalansága az oka annak, hogy hangsúlyos szerepet szántam a beszámolóban az ügyteherhez nem igazodó bírói létszámunknak. Ennél sokkal fontosabb annak kiemelése, hogy ennek az aránytalanságnak a fenntartása mellett az ítélkezésnek ezen a szintjén sem biztosítható az ügyek ésszerű időben történő befejezése. Ez pedig rövid időn belül az igazságügyi reform egyik, talán legfontosabb céljának megvalósítását teszi lehetetlenné. Ez az aránytalanság – s ennek kihangsúlyozása az összes érv közül a legfontosabb – a jogkereső állampolgárok számára azt eredményezi, hogy nagyon eltérő esélyekkel jutnak ügyükben jogerős döntéshez csupán attól függően, hogy melyik ítélőtábla illetékességi területéhez tartoznak. Ez pedig nem jelent mást, mint annak a – bíróságok közötti – egyenlőtlen munkatehernek a megjelenését és konzerválását az újonnan felállított bírósági szinten is, ami az alacsonyabb szintű bíróságok között már évtizedek óta fennáll, és amelynek megszüntetését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács célul tűzte ki.
41
Megköszönöm bírótársaimnak és az ítélőtábla minden dolgozójának a 2008. évi munkát. Immár hagyományosan ismét Sólyom Andor szavait idézem. Azokat a szavakat, amelyeket a gazdasági válsággal sújtott időben, 1931-ben intézett az egykori Győri Ítélőtábla bíráihoz. Szavai időszerűek és a ma ítélkezőknek is megszívlelendőek. Ezek így hangzanak: „Ha valamikor, úgy a mai és a maihoz hasonló időkben kell a bíráknak nyitott szemmel figyelniük az életet és odahatniuk, hogy a jogszabály és az anyagi igazság lehetőleg fedjék egymást, vagy a méltányosság verjen hidat a kettő közé.” Győr, 2009. március 31. napján
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária
