GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2010.El.II.B.33.szám
Tájékoztató a Győri Ítélőtábla 2009. évi működéséről
2
Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. 63.§ (1) bekezdés k./ pontja a bíróság elnökeként kötelez arra, hogy évente egyszer tájékoztassam a bírói kart és a bíróság dolgozóit, illetve beszámoljak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bíróság működéséről. 1. A bíróság személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége. Az OIT. 2007/139. (XI. 6.) számú határozatával 2008. január 1-jei hatállyal a Győri Ítélőtábla bírói karának létszámát (a vezetőkkel együtt) 17 főben, az igazságügyi alkalmazottak létszámát 37 főben, összesen 54 főben határozta meg.
megnevezése Bíró Titkár
engedélyezett 2009. január 1-én
évközi változás
betöltött 2009. december 31én
eltérés
megjegyzés
1 fő ügyintéző helyen 1 fő ügyintéző helyen 2 fő ügyintézővel
17
17
4
5
+1
1
+1
4
2
-2
19
19
2
2
Fizikai alkalmazott
8
8
Összesen
54
54
Fogalmazó Bírósági ügyintéző Tisztviselő Írnok
Tisztviselői álláson 2 fő írnok 1 álláshelyen 2 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk 2 álláshelyen 4 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk
Valamennyi bírói álláshely betöltésre került 2008. novemberében, az elmúlt évben ezzel a bírói létszámmal végeztük ítélkezési tevékenységünket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács dr. Farkas Attila ítélőtáblai bírót 2009. november 1-től határozatlan időtartamra beosztotta a Legfelsőbb Bíróságra. Az ő távozásával egyidejűleg került betöltésre a megüresedett bírói álláshely, amelyre dr. Szalay Róbert a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság bírája nyújtott be sikeres pályázatot.
3
Az igazságügyi alkalmazotti körben történt változások: Dr. Varga Vivien Éda, dr. Német Attila és dr. Samodai András fogalmazók 2009. februárjában sikeres szakvizsgát tettek, fogalmazói munkájuk értékelése és a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzése után, 2009. március 1. napjától bírósági titkári kinevezést nyertek. Hamplné dr.Kormány Katalin az addigi, határozott időre szóló bírósági titkári kinevezés helyett 2009. május 1-től határozatlan időre szóló kinevezést kapott. Sárköziné Sebestyén Edit, Gats Margit és Ventura Szilvia igazságügyi alkalmazottak (mindhárman „kitűnő „eredménnyel) sikeres Büsz vizsgát tettek, ezt követően, 2009. április 15. napjától kinevezésüket határozatlan idejűvé változtattam. Ventura Szilvia szolgálati viszonya – kérelmére - „közös megegyezéssel” 2009. november 15. napjától megszűnt, az így megüresedett álláshelyet Szabó Anikó tisztviselővel töltöttük be, aki a Győri Városi Bíróságtól került áthelyezésre. Békési Klára bírósági ügyintéző gyermekgondozási szabadságáról visszatérve 2009. novemberében megkezdte munkáját, míg Szabó Dominika, a gazdasági hivatal tisztviselője a gyermeke gondozása miatt egész évben távol volt. Néhre Béláné hivatalsegéd nyugdíjba vonult, de 2009. október 1-től négyórás takarítói foglalkoztatására került sor. A hivatalsegédi teendőket 2009. szeptember 1. napjától Pintérné Takács Éva, korábban részfoglalkozású dolgozónk látja el. Németh Gyuláné nyugdíjas, részfoglalkozású takarító határozott idejű kinevezésének lejártát követően, az év végével további foglalkoztatását az egészségi állapota miatt nem kérte. Az álláshelyére 2010. január 15. napjától Sárréti Attiláné alkalmazására került sor. Egyéb változás a személyi feltételeket illetően nem volt.
2. A munkavégzés tárgyi feltételei, biztonságtechnika Épület: Az ítélőtábla épületének megvalósítása kapcsán a kivitelező 2010. július 13-ai lejárattal garanciális kötelezettséget vállalt. Az összeállított hibajegyzéket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a KÖZÉV Zrt. (korábban Európai Építő Zrt.) számára elküldtük. A kapcsolatfelvétel során a szavatossági osztály korábbi vezetője azonban közölte, hogy a cég felszámolás alatt áll, a garanciális munkák elvégzésével kapcsolatban nincs intézkedési joguk. A további garanciális igényünkkel a CASH and Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Zrt.-hez kellett fordulnunk. A kivitelezés kapcsán felmerült javítások hibajegyzékét 2009. június 22-én megküldtük a felszámoló biztosnak. Egyben intézkedést kértünk arra, hogy a hibák kijavítását a törvénykezési szünetben végezzék el. Tájékoztattuk egyben arról is, hogy amennyiben a Középület Zrt. „fa.” a javítást a megjelölt időre nem végzi el, úgy azt a rendelkezésünkre álló bankgarancia terhére mással
4
végeztetjük el. Tekintettel arra, hogy a javításra kötelezett a munka elvégzésére nem jelentkezett, 37.750 eFt bankgarancia lehívását kezdeményeztük a Raiffeisen Zrt. Banknál, mely összeget a bank a számlánkra 2009. augusztus 24-én átutalta. A bekért ajánlatok alapján a legjobb ajánlatot tevő vállalkozókkal kötöttünk szerződést a legsürgősebb munkák elvégzésére. Ezáltal a további beázásokat megszüntettük és a közvetlen balesetveszélyt elhárítottuk. Megtörtént a szélviharban feltépett 110 m2 tető rögzítése, új fémlemez-fedés elkészítése, a teljes tetőfelületen a csöves hófogók kijavítása, a tető homlokzat-burkolatának javítása, a tárgyalótermek előtti kőburkolat 112 m2-en csiszolásra, lakkozásra került, összesen 116 m2-en próbafelületen belső kőburkolat javítása. Tekintettel arra, hogy a kőburkolatok korábbi garanciális javítása nem volt megfelelő, a felszámoló-biztossal történt egyeztetést követően az ÉMI-től kőszakértői véleményt kértünk a végleges javítás meghatározására. A nemrégiben elkészült szakvélemény szerint a belső kőburkolat teljes felületét szakszerűen ki kell javítani, a külső burkolat (lépcső és oszlopcsarnok burkolata egyaránt) teljes cserére szorul, a külső lépcső alatti helyiségek beázását a szigetelés javításával kell megszüntetni, a teremgarázs burkolatát, a zsiliphelyiségével együtt ki kell javítani. E szakvélemény alapján a 2010-es év első félévében hozzá kell kezdeni a javítási munkákhoz, amelyhez a bankgarancia még rendelkezésünkre álló összegét kell igénybe venni. A javítást elvégző kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás keretében kerülhet sor. Az épület biztonsági rendszeréhez eredetileg kiépített kültéri kamerák nem tették lehetővé a parkoló és a vendégszobák előtti terek megfigyelését. Ezért további három kamerát szereltettünk fel, a beltéri rögzítő egységet pedig a szükséges méretre bővítettük. A beépített technikai eszközök rendszeres karbantartását szerződésünk értelmében a Persecutor Vagyonvédelmi Kft. végzi. A tűzvédelmi, munkavédelmi és sugárvédelmi feladatokat az erre kötött szerződés alapján külső cég látja el. A munkatársaink a szervezett oktatásokon megjelentek, ennek dokumentálása is megtörtént. Az elmúlt évben az ítélőtábla épületének biztonságát érintő, rendkívüli esemény nem történt.
Informatika: A bíróság a 2009. évben informatikai szempontból változatlanul jó körülmények között folytatta a munkát. A számítógépes ellátottság teljes körű. Minden bíró és alkalmazott - akinek a feladata ezt szükségessé teszi - rendelkezik saját használatú asztali számítógéppel.
5
A számítógépek jelentős része azonban elérte az öt éves kort. Ezért az utóbbi években a bírósági informatikai rendszerben bekövetkezett fejlesztések nyomán megnőtt teljesítmény igényt teljes körűen már nem tudták kielégíteni. Ezért az év végén húsz darab, korszerű számítógép beszerzésére került sor. Megvásároltuk továbbá egy példányban dr. Nagy Gábor igazságügyi vegyész-szakértő kábítószer- kalkulátor programjának 1.0.5. verzióját. A nyomtatási igények kielégítése jellemzően az épület folyosóin elhelyezett, nagy teljesítményű, hálózati nyomtatók segítségével történik. Ezen felül minden jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá annak, akinek erre a munka könnyítése érdekében feltétlenül szüksége van, saját, asztali nyomtató áll rendelkezésére.
3. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A Győri Ítélőtábla 2009. évi működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítására 459.058 ezer Ft eredeti, az év közben végrehajtott 3.2%-os elvonást követően 447.407 ezer Ft összegű módosított előirányzat állt rendelkezésre. Az összes kiadásunk 438.964 ezer Ft volt. Az ítélőtábla a működési és felhalmozási kiadásait szinte teljes egészében támogatásból fedezi, a támogatási bevételünk 436.827 ezer Ft volt. Az összeget az előző évi pénzmaradvány 4.525 ezer Ft összege és a saját, intézményi működési bevétel 555 ezer Ft összege növelte. Saját bevételként a vendégszobák után fizetett térítési díjakat és a telefonok magáncélú használata után befizetett összegeket számoltuk el. A nemzetközi pénzügyi rendszer válságának magyarországi hatásaira figyelemmel a Kormány javaslatára 2009-ben a keresetek nem emelkedtek, így a bíróságnál is csak a korábbi 356.000 Ft alapilletmény figyelembe vételével lehetett tervezni a személyi juttatások előirányzatát. Az illetmény emelésében csak a törvény szerint kötelező előresorolásra jogosult négy bíró és öt igazságügyi alkalmazott részesült. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2008. december 9-ei ülésén az ítélőtábla 2009. évi elemi költségvetésének előirányzatait jóváhagyta. A 2009. évi előirányzat fedezetet nyújtott: - az éves rendszeres illetményre és a bírák esetében 13. havi külön juttatásra - a bírák és igazságügyi alkalmazottak 2009. január 1-jei kötelező előresorolására - a jubileumi jutalmakra - dolgozókat alanyi jogon megillető ruházati költségtérítésre - a munkavállalóknak adómentesen adható étkezési hozzájárulás 6.000 Ft/fő/hó összegére - egyéb - ezen belül a készenléti, ügyleti - díjak kifizetésére - a külső személyi juttatásokra
6
A költségvetési helyzet bizonytalanságai miatt az eredeti előirányzatban a cafeteria rendszer már nem volt tartható, fedezetet csak az alanyi jogon biztosítandó juttatásokra lehetett tervezni. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2008. decemberi ülésén a nem rendszeres személyi juttatások és a hozzájuk kapcsolódó járulékok előirányzatának 55,6 %-át zárolta és az OIT hatáskörébe utalta annak felhasználását. A Tanács a 2009. novemberi ülésén tárgyalta meg a bírák és igazságügyi alkalmazottak 2009. évi elismeréséről szóló előterjesztést és engedélyezte a zárolt keret egy részének felhasználását. eFt Megnevezés Eredeti zárolt
Személyi juttatás 22,509
44.134/2009/2 OIT. Hiv. intézkedés szerinti elvonás Elismerésre felhasználható előirányzat
Járulék 7,203
- 17,800
- 5,696
4,709
1,507
Az OIT által felszabadított keret és a rendelkezésre álló saját bérmegtakarítás arra adott lehetőséget, hogy a 2009. szeptember havi, pótlékkal növelt összes illetmény 70 %-át kitevő jutalmat fizessünk, melynek teljesítésére novemberben került sor. Fontos kiemelni, hogy ennek egy részét a dolgozók adómentesen adható természetbeni juttatás formájában igényelték. 2009. évi kiadások Megnevezés rendszeres személyi juttatások nem rendszeres személyi juttatások állományba nem tartozók juttatásai SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN
társadalombiztosítási járulékok munkaadói járulék egészségügyi hozzájárulás START kártya + táppénz hozzájárulás MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉK
dologi kiadások egyéb folyó kiadások DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK BERUHÁZÁSOK
intézményi beruházási kiadások központ beruházási kiadások felújítások beruházások ÁFA-ja beruházási kiadások összesen KIADÁSOK MINDÖSSZESEN
ezer Ft
2009. eredeti előirányzat
276 910 40 467 751 318 128 82 128 9 179 1 193
módosított előirányzat
2009. évi teljesítés
teljesítés %
92 500 44 764 1 163
249 553 47 572 417 297 452 77 680 7 400 1 187 402 86 669 53941 1 527
249 553 45 388 417 295 358 77 680 7 400 1 187 402 86 669 52 116 1 527
100 95,4 100 99,2 100 100 100 100 100 96,6 100
45 930
55 470
53 643
96,7
2083
3 768
2 640
69,5
417 2500 459 058
940 4 726 444 407
654 3 294 438 964
69,7 69,8 98,9
7 2009. évi bevételek 2009.eredeti megnevezés előirányzat INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 430 TÁMOGATÁS felügyeleti szervtől kapott 456,128 Intézmény beruházás 2 500 Előző évi maradvány Központi beruházás átvett pénzeszköze TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK, ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK Összesen 459 058
Módosított Előirányzat 555 436 827 2 500 4 525
444 407
ezer Ft 2009.évi teljesítés teljesítés % 555 100 439 827 100 2 500 100 4 525 100
444 407
100
A személyi juttatások előirányzata: 259,4 millió forintban teljesült, a módosított előirányzathoz viszonyítva ez az összes kiadás 66,4%-a. Ezen belül a rendszeres személyi juttatás kiadása az előző évi teljesítéshez képest 4%-kal csökkent. A csökkenés indokai: - 2009. január 1-től megszüntették az alkalmazottak részére havi illetményük 1/12 részének folyósítását - az alkalmazottak részére az első fél évben 15.000 Ft/fő/hó kereset-kiegészítést fizettünk, míg ez az összeg a Kormány rendelete értelmében 80 %-kal csökkent. - az OIT 2008/142. (XII. 9.) belső határozatában felkérte a költségvetési szervek vezetőit, hogy a rendszeres személyi juttatás megtakarítást elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiányra használják fel. Ennek megfelelően 5 millió forintot csoportosítottunk át az épület őrzésével kapcsolatos költségekre. A nem rendszeres személyi juttatásokra 45,4 millió forintot használtunk fel, ez az előző évi kifizetés 74,3 %-a. A rendelkezésre álló előirányzatból a törvény szerint járó juttatásokon (ruházati-, étkezési költségtérítés, jubileumi jutalom) túl, a bírák és alkalmazottak munkájának elismerésére a fent írt mértékű külön juttatást, továbbá adómentes iskolakezdési támogatást fizettünk. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által a zárolt keretből engedélyezett összeget a saját bérmegtakarításból kiegészítve 12.345 ezer Ft-ot használtunk fel a 2009. évi munka elismerésére. Munkatársaink az adómentesen adható természetbeni juttatásokat az alábbiak szerint igényelték: - üdülési csekk - üdülési csekk hozzátartozóknak - csekély értékű ajándékutalvány - csekély értékű ajándékutalvány hozzátartozóknak - internet előfizetés - önkéntes nyugdíjpénztár - MKB egészségpénztár - művelődési csekk
34 fő 3 fő 52 fő 102 fő 28 fő 9 fő 6 fő 31 fő
3.213 e Ft 102 e Ft 1.115 e Ft 2.188 e Ft 1.394 e Ft 471 e Ft 186 e Ft 1.174 e Ft
8
A 13. havi külön juttatások számfejtésére és kifizetésére a januári bérekkel együtt került sor -
17 fő bíró részére 38 fő alkalmazottnak
11.812 eFt, 424 eFt összeggel.
Az iskolai tanév kezdetén az adómentesen fizethető 21.450 Ft iskolakezdési támogatásban részesült minden iskoláskorú gyermek (22 fő). Az első félévi bérmegtakarítás terhére ezen a címen 471.900,- Ft-ot fizettünk ki. Az év végén az adómentesen igényelt juttatásoknál elért megtakarítás összegét felhasználva a bírák részére összesen 2.719 eFt, az alkalmazottaknak 1.643 eFt jutalmat fizettünk ki. A külső személyi juttatásokon az állományba nem tartozók részére teljesített kifizetések összege 417 ezer Ft volt, amely fedezte a bírói eljárásban közreműködő szakértők, védők, tanúk díjazását, illetve költségét. A munkaadót terhelő járulék módosított előirányzata 86.669 ezer Ft volt, a rendelkezésre álló előirányzat a járulékköteles juttatásokkal arányosan változott.
A dologi kiadásokra rendelkezésre álló összeg A kiadási főösszegen belül a dologi kiadások aránya 10 % volt. Az előirányzat évek óta elmarad a tényleges szükségletektől. A rendelkezésre álló keretből elsősorban az intézményi működéshez és üzemeltetéshez szükséges kiadásokat biztosítottuk, a beszerzéseket csak a legszükségesebbre korlátoztuk. Az OIT a 2008/42. számú belső határozatában felhívta az intézmények vezetőinek a figyelmét arra, hogy a keletkező rendszeres személyi juttatás és járuléka megtakarítását elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiányra használják fel. Ennek megfelelően a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben öt millió forintos átcsoportosítást hajtottunk végre. - intézményi hatáskörben végrehajtott módosítás 5.002 e Ft - többletbevételből végrehajtott módosítás 125 e Ft. A legjelentősebb kiadási jogcímek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak voltak: - irodaszer, nyomtatvány beszerzése 2.678 eFt - könyv, folyóirat 2.280 eFt - hajtó és kenőanyag vásárlása 1.956 eFt - nem adatátviteli célú távközlési díjak 626 eFt (korábbi beszámolási évben 802 eFt) - villamos-energia szolgáltatás díja 6.251 eFt (korábbi beszámolási évben 6.294 eFt) - gáz energia díja 3.980 eFt (korábbi beszámolási évben 3.687 eFt)
9
- egyéb üzemeltetési szolgáltatások 23.064 eFt (korábbi beszámolási évben 21.307 eFt) ebből posta 2.500 eFt (korábban 2.014 eFt) egészségügyi szolgáltatás 1.146 eFt (korábban 1.149 eFt) tűz- és munkavédelmi szolgáltatás 987 eFt (korábban 453 eFt) őrzési-őrszolgálati díj 15.873 eFt (korábban 15.012 eFt) A kiadások egy részének jelentős növekedését a második félévtől az ÁFA 20%-ról 25%-ra történő növekedése okozta. A jelentősebb beszerzések és lekötések: - számítógépek beszerzése - bírói szoba bútorzata - kávéfőzők vásárlása - 3 darab kültéri kamera
2. 313 eFt 566 eFt 246 eFt 168 eFt
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya az ítélőtáblánál 2007-ben folytatott rendszer-ellenőrzés megállapításainak végrehajtását 2009-ben ellenőrizte. Az összesített vélemény az volt, hogy bíróságunkon „az intézkedési tervbe foglalt valamennyi feladat a vállalt minőségben és tartalommal végrehajtásra került.” A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Állami Számvevőszék is végrehajtotta nálunk a vizsgálatát, amelynek során hiányosságot nem állapított meg. A beszámolási időszakban a szakmai feladatok teljesítéséhez és a gazdálkodáshoz szükséges költségvetési feltételek, pénzügyi eszközök rendelkezésre álltak. A megfontolt, kiemelten takarékos gazdálkodás tette lehetővé, hogy fizetési kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítettük, tartozásunk nincs, ebben az évben sem volt likviditási problémánk. Az év végi maradvány összegét teljes egészében szerződéssel, megrendelésekkel kötöttük le.
10
4. A bíróság ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések). A bírák egyéni munkaterhe ügyszakonként. 1.számú táblázat Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint Ügyszak/ügycsoport
2008- ban foly.maradt
Érkezett ügyek száma 2008
2009
Befejezett ügyek száma 2008
2009-ben foly. maradt
2009
Büntető ügyszak Fellebbezett büntető peres ügyek - Másodfokú fellebbezett peres ügyek - Harmadfokú fellebbezett peres ügyek - Fellebbezett büntető nemperes ügyek - Fellebbezett nyomozási bírói ügyek Előzetes letartóztatással kapcs.ügyek Kifogás az eljárás elhúzódása miatt Bírósági mentesítés iránti ügy Perújítási indítvány Bíróság kijelölése Egyéb nemperes ügy
132 117 102 15 15 0 4 0 0 1 6 4
597 109 89 20 488 15 159 3 0 12 140 159
679 119 101 18 560 10 146 1 0 22 196 185
587 92 79 13 495 15 165 3 0 12 139 161
695 138 120 18 557 10 145 1 0 20 201 180
116 98 83 15 18 0 5 0 0 3 1 9
Civilisztikai ügyszak Polgári ügyek Fellebbezett polgári peres ügyek Fellebbezett polgári nemperes ügyek Társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése Felterjesztett kifogás Egyéb ügyek
629 296 196 52 12
1833 990 332 201 124
1808 955 343 173 143
1672 958 316 189 124
1680 922 334 170 135
757 329 205 55 20
36 0 0
325 1 7
291 3 2
321 1 7
281 2 0
46 1 2
Gazdasági ügyek Fellebbezett gazdasági peres ügyek Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek Fellebbezett cégbejegyzési ügyek Fellebbezett cégtörvényességi ügyek Felszámolási fellebbezett peren kívüli ügyek Ebből a fell.vitatott igény és kifogás Bíróság kijelölése Végelszámolási kifogások Fellebbezett csődeljárási ügyek Önkormányzatok adósságrendezése Egyéb ügyek Fellebbezett vagyonrendezési ügy Büntető és civilisztikai ügyek összesen
333 104 23 14 22 168
843 167 65 28 33 334
853 146 71 32 77 512
714 155 56 27 32 230
758 157 80 31 64 414
428 93 14 15 35 266
17 1 0 1 0 0 0 761
38 215 0 1 0 0 0 2430
45 12 2 0 0 0 1 2487
27 214 0 0 0 0 0 2259
31 9 2 1 0 0 0 2375
31 4 0 0 0 0 1 873
11
A táblázat mutatóiból levonható legfontosabb megállapítások: Büntető ügyszakban az elmúlt év volt az első olyan ítélkezési év, amelyben a kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró teljesített szolgálatot. Ennek megfelelően másfél tanács ítélkezett, amit a kollégiumvezető tanácselnöklése tett lehetővé. A másfél tanácsra 679 ügy érkezett, ami 82 üggyel több a továbbiakban bázis évként megjelölt 2008-hoz képest. A befejezések száma 695 ügy, amely 108 üggyel több a tavalyinál. Ezzel nem csak az elmúlt évihez képest nőtt a befejezések száma, de az is megállapítható, hogy a befejezések száma meghaladta a megnövekedett érkezést is. Ebből a peres érkezés száma 119 (szemben a 2008-ban érkezett 109 perrel), a peres érkezés némileg tehát nőtt. Ez a 119 per 17,52 %-a a teljes érkezésnek, amely szinte azonos a korábbi beszámolási időszak 18 %-ával. A peres befejezések (másodfok és harmadfok összesen) száma 46 perrel nőtt, mert ez az adat 2008-ban 92 ügy volt, most pedig 138. A folyamatban maradt perek száma csökkent 117-ről 98-ra. A harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma csökkent 20-ról 18-ra, míg ezek befejezésének a száma nőtt (13-ról 18-ra). A fellebbezett nemperes érkezés száma a bázis évben 488 ügy volt, most 560, azaz nőtt az érkezés 72-vel, de nőtt a befejezés is 495-ről 557–re, azaz 62 üggyel és mindösszesen 18 nemperes ügy maradt folyamatban. A nemperes ügyek között 196 ügy a bíróság kijelölése, ez a nemperes ügyek 35 %-a (tavaly 28,7 %), 146 ügy az előzetes letartóztatással kapcsolatos fellebbezések tárgyában érkezett, ez a nemperes ügyek 26%-a, míg 2008-ban 12, most 22 perújítási indítvány érkezett. A bázisévben 3, most viszont az eljárás elhúzódása miatt 1 kifogás érkezett, amelyet elbíráltunk. A büntető ügyszakban a bázisévben az érkezés 98,3%-át fejeztük be, most az érkezés 102,3 %-át. Összességében ebben az ügyszakban az elmúlt évhez képest száznyolc üggyel többet fejeztek be bíráink. Ez tizenhat üggyel több, mint az összes érkezett ügy. A folyamatban maradt ügyek száma tizenhat üggyel lett kevesebb a bázisévhez képest. A büntető ügyszakba rendszeresített egy plusz bírói álláshely eredményeként lényegesen nőtt a befejezések száma, melynek következtében a megnőtt érkezés mellett is csökkenteni tudtuk a folyamatban maradt ügyek számát.
12
Civilisztikai ügyszakban változatlanul két tanácselnök, a kollégium vezetője, az ítélőtábla elnöke és helyettese lát el tanácselnöki feladatokat. Az ebbe az ügyszakba beosztott előadó bírák száma hat fő. A tanácselnökök és a bírák tevékenységének számszerű adatait a 5. számú táblázat mutatja be. Az ügyszakba összesen 1808 ügy érkezett, amely érkezés a bázisévihez képest 25 üggyel kevesebb. Összességében az elmúlt évinél kevesebb (35 db üggyel) a polgári szakági érkezés. Ezen belül 11-gyel nőtt a perek száma, de csökkent a nemperes ügyeké, továbbá a bírósági kijelöléseké. A gazdasági szakágban némileg csökkent a perek száma (21 perrel), lényegesen a bíróság kijelölési ügyeké (215-ről 12-re). Kiemelkedően magas azonban az érkezés a felszámolási ügyekben: a bázisév 334-es érkezéséhez képest 512 ügy, de megduplázódott a cégtörvényességi ügyek száma is (33-ról 77-re). Összesen 1680 ügy került befejezésre, amely 8 üggyel több, mint a bázisévben. Ebből 922 a polgári ügy, ami 36-tal kevesebb a bázisév 958-as befejezéséhez képest, míg a gazdasági ügyszakban a bázisév 714-es befejezéséhez képest most 758 ügyet, azaz 44-gyel több ügyet fejeztek be. Az összes befejezés most az érkezés 93 %-a, a bázisévben ez 91 % volt. A folyamatban maradt ügyek száma a bázis évéhez képest 128 üggyel nőtt (629-ről 757-re emelkedett). A peres érkezés a tavalyi 499-hez képest 489-re csökkent, amely az összes civilisztikai érkezésnek most is, akárcsak a bázisévben, 27 %-a (a korábbi években ez 31,4 %-a, 2006ban 30,13%, 2005-ben 27 %). A perek ügyszakon belüli megoszlása: polgári 343 (bázisban 332), gazdasági 146 (bázisban 167). A peres befejezések száma összesen 491 (bázis évben 471), folyamatban maradt összesen 298 per (a bázisban 300 per). A peres ügyszakban nincs számottevő eltérés az érkezés, befejezés adatai között, de a folyamatban maradt perek száma is közel azonos a bázisévi adattal. Mindössze annyi megállapítás tehető, hogy nem nőtt (kettővel csökkent) a folyamatban maradt perek száma. Az ügyek zömét (73 %-át) kitevő nem peres ügyből összesen 303 bíróság kijelölése tárgyában érkezett, ami a teljes érkezés 17 %-a. A gazdasági ügyszakban tovább emelkedett a felszámolási ügyek száma, a bázisév 334 ügyéhez képest most 512 felszámolási ügy érkezett.
Mindkét ügyszakot tekintve az ítélőtáblára érkezett a beszámolási időszakban 2487 ügy (a bázisévben 2430), amelyből befejeztünk 2375 ügyet (a bázisévben 2259-et) amely az összes érkezés 95,5%-a (a bázisévben 93 % volt).
13
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a 2009. évre vonatkozóan is elkészítette a az ügyforgalmi adatokról szóló jelentést. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2010. március 2-ai ülésére került előterjesztésre. Az ebben szereplő táblázatokat használtam fel ahhoz, hogy az adatokat összevetve a Győri Ítélőtáblát elhelyezzem a peres ügyek érkezése, befejezése és a folyamatban maradt ügyek tekintetében az ítélőtáblák között. Az elmúlt évi beszámolómmal ellentétben most nem elemeztem a bírói egyéni statisztikai adatszolgáltatás alapján nyerhető adatokat. Ennek az az oka - miként ezt már az elmúlt évi beszámolómban is jeleztem -, hogy az ítélőtáblák a statisztika elkészítésekor eltérő számítási módot alkalmaznak az ügyforgalmi, illetve egyéni statisztikai számítás módjában. A tanácsok számát, a tárgyalási napok számát más-más módon veszik figyelembe, illetve az éves statisztikában azt is, hogy egy év - a tárgyalásmentes időszakra tekintettel - hány hónappal veendő számításba. Megállapítható az is, hogy a TÜK-ös ügyek a statisztikában több helyen nem jelennek meg. Mindaddig, amíg az egységes statisztikai adatszolgáltatás feltételei nem teremtődnek meg, az összehasonlítás nem tekinthető egzaktnak. A bíróságok egységes statisztikai adatszolgáltatásának megteremtése érdekében azonban előrelépés történt, mert az OIT elnöke által felkért személyekből alakult bizottság ez idő szerint készíti elő, dolgozza ki ennek feltételeit. Az OIT márciusi ülésére készült előterjesztés elöljáróban megállapítja, hogy az ítélőtáblák ügyérkezése emelkedett, összesen 4 %-kal, míg a befejezések száma is tovább emelkedett 9%-kal.
A 2009. évi összes ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között:
Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla
58% 13% (25 bíró) 13% (17 bíró) 10% (21 bíró) 6% (15 bíró).
A 2009. évi fellebbezett peres ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla
60,5 % 15,5% (25 bíró) 9,6% (17 bíró) 8,2% (21 bíró) 6,2% (15 bíró)
14
A befejezések ( peres, nemperes és egyéb ügyek ) száma ítélőtáblánként: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla
10911 ügy 2302 ügy (25 bíró) 2375 ügy (17 bíró) 1817 ügy (21 bíró) 1084 ügy (15 bíró)
Az ítélőtáblánk bírói létszáma nyilvánvalóan nem igazodik az ügyforgalomban való részesedéshez, s ennek következménye, hogy az ítélőtáblákhoz egy évnél régebben érkezett 44 pernek mintegy fele nálunk vár befejezésre és az ügyhátraléknak 6%-a egy évnél régebbi érkezésű, szemben az országos 2 százalékos részaránnyal. .
2009. évben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva 2. számú táblázat Ügyfajták/ Pertartam
Polgári
0 –3 Hónap Bázis év 549 57,3%
ebből peres gazdasági
55 17,4%
322 45,1%
10 6,5%
871 52,1%
ebből peres Büntető
65 13,8%
499 85%
Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen
4 5,1%
2 15,4%
1370 60,6%
ebből peres
71 12,6%
2009 Bázis év 438 215
47,5% 49 14,7%
22,4%
76 24,1%
160
166 21,9% 25 15,9%
22,4%
604 35,9%
375
74 15,1%
37 23,9% 22,4%
113 23,9%
15
567 81,6% 7 5,8%
13,9%
4 22,2%
2009 242 26,2% 66 19,8%
6 – 12 hónap Bázis év 157 16,4%
148 46,8%
220
254 33,5% 32 20,4%
30,8%
496 29,5%
377
98 19,9%
96 61,9% 22,6%
244 51,8%
37
26 3,7% 24 20%
39,2%
15,4%
1 5,6%
46,1%
2,6%
11 2
6,3%
31 6
2009 209 22,7% 186 55,7%
1-2 év Között Bázis év 35 3,7%
35 11,1%
10
286 37,7% 83 52,9%
1,5%
495 29,5%
45
269 54,8%
10 6,5% 2,7%
45 9,5%
35
36 5,2% 31 25,8%
40,5%
5 27,8%
23,1%
5,9%
32 3
1171 49,3%
390
522
414
17,3%
22%
18,3%
85 13,5%
126
123 19,6%
281
305
80
22,4%
49,9%
48,5%
14,2%
531 22,4%
80 3,5%
2-3 év között
3 év felett
Összesen
2009
Bázis év
2009
Bázis év
2009 0
Bázis év 958
31 3,4% 31 9,3%
1 0,1% 1 0,3%
2 0,2% 2 0,5%
1 0,1% 1 0,3%
51 6,7% 16 10,2%
1 0,1% 1 0,8%
1 0,1% 1 0,6%
82 4,9%
2 0,1%
47 9,6%
2009 922
0
316
334
1 0,1% 1 0,8%
0
714
758
0
155
157
3 0,2%
2 0,1%
0
1672
1680
2 0,5%
3 0,6%
2 0,5%
0
471
491
64 9,2% 56 46,7%
1 0,2% 1 1,3%
2 0,3% 2 1,7%
0
0
587
695
0
0
79
120
8 44,4%
0
0
0
0
13
18
146 6,1%
3 0,2%
5 0,2%
2 0,1%
0
2259
2375
111 17,6%
3 0,5%
5 0,8%
2 0,4%
0
563
629
15
ebből peres Civilisztika
3–6 hónap
2009. év végén folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam Polgári ebből peres Gazdasági ebből peres
ebből peres Büntető Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen ebből peres
3-6 hónap 2008 2009 71 84 23,9% 25,5% 59 51 30,1% 24,9% 81 125 24,3% 29,2% 28 21 26,9% 22,6% 152 209 24,2% 27,6% 87 72 29,0% 24,2% 32 26 24,2% 22,4% 25 23 24,5% 27,7% 7 3 46,7% 20,0% 184 235 24,2% 26,9% 119 98 28,5% 24,7%
6-12 hónap 2008 2009 61 69 20,6% 21,0% 60 65 30,6% 31,7% 91 98 23,7% 22,9% 33 27 21,7% 29,0% 152 167 24,2% 22,1% 93 92 31,0% 30,9% 32 36 24,2% 31,1% 25 30 24,5% 36,1% 7 6 46,7% 40,0% 184 203 24,2% 23,3% 125 128 30,0% 32,3%
1-2 év között 2008 2009 13 8 4,4% 2,4% 13 8 6,6% 3,9% 5 2 1,5% 0,5% 5 1 4,9% 1,1% 18 10 2,8% 1,3% 18 9 6,0% 3,0% 31 15 23,5% 12,9% 31 12 30,4% 14,5% 0 3 0,0% 20,0% 49 25 6,4% 2,9% 49 24 11,8% 6,1%
2-3 év között 2008 2009 0 1 0,0% 0,3% 0 1 0,0% 0,5% 0 1 0,0% 0,2% 0 1 0,0% 1,1% 0 2 0,0% 0,3% 0 2 0,0% 0,6% 0 0 0,0% 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 0 0,0% 0,0% 0 2 0,0% 0,2% 0 2 0,0% 0,5%
196
205
333
428
104
93
629
757
300
298
132
116
102
83
15
15
761
873
417
396
16
Civilisztika
0 - 3 hónap 2008 2009 151 167 51,1% 50,8% 64 80 32,7% 39,0% 156 202 46,9% 47,2% 38 43 36,5% 46,2% 307 369 48,8% 48,7% 102 123 34,0% 41,3% 37 39 28,1% 33,6% 21 18 20,6% 21,7% 1 3 6,7% 20,0% 344 408 45,2% 46,7% 124 144 29,7% 36,4%
3. táblázat Összesen 2008 2009 296 329
17
Az ítélkezés időszerűsége. A táblázatból kiemelendő adatok: Az összes polgári ügy 47,5 %-át (a bázisévben 57,3%-át, az azelőtti évben 66,4 %-át) három hónapon belül befejeztük. Ebből a perek 14,7 %-a (a bázisévben 17,47 %-a) nyert befejezést három hónapon belül. A perek zöme (55,8%-a) 6 és 12 hónap között fejeződött be. A hat hónapon túli befejezés 16,4 %-ról 22,7 %-ra emelkedett. A bázisévben 35 pert fejeztünk be egy és két év között, most 31-et. Két pert 2 és 3 év között fejeztünk be. Az összes gazdasági ügy 21,9 %-át (a bázisévben 45,1 %-át) három hónapon belül fejeztük be. Az ügyek zöme (37,7 %-a) hat és tizenkét hónap között fejeződött be. Ebből a pereknek most 15,9 %-a (a bázisévben mindössze 6,5 %-a) került befejezésre három hónapon belül. A perek többsége (52,9%-a) hat és tizenkét hónap között fejeződött be. A korábbi 10 perrel szemben most 16 pert fejeztünk be egy éven túl és 1 pert 2 és 3 év között. Az összes büntető ügy 81,6%-a (a bázisévben 85%) három hónapon belül befejeződött. A perek 5,8 %-a (a bázisévben 5,1 %) nyert befejezést három hónap alatt, zömükben (46,7 % II.fok és 44,4 % III. fok) egy éven túl fejeződtek be. A bázisévben a beszámolási év végére a folyamatban volt polgári pereknek 30,6 %-a (60 per) a gazdasági pereknek 21,7 %-a (33 per), míg a büntető pereknek 24,2%-a (32 per) volt olyan, amelynek pertartama meghaladta a hat hónapot. Lássuk, miként alakul jelenleg a folyamatban maradt perek pertartama: Az időszerűségi adatoknak csak kisebb mérvű romlására utal, hogy most a polgári pereknek 31,7%-a, (a korábbi 30,6%-hoz képest) olyan, amely hat és tizenkét hónap között van folyamatban. Most a gazdasági perek 29%-a van folyamatban hat hónapnál régebben, a tavalyi 21,7%-hoz képest. A büntető ügyszakban most 30 másodfokú és 6 harmadfokú per van folyamatban hat és tizenkét hónap között. Jelentős javulás ebben az ügyszakban, hogy míg tavaly a másodfokú perek 30%-a, most 14,5%-a olyan, amely 1-2 év között van folyamatban és csökkent 102-ről 83-ra a folyamatban lévő másodfokú perek száma. Civilisztikában a folyamatban lévő 298 perből 9 darab egy éven túli, ami a perek 3 %-a, míg a bázisévben ez az adat: 300 perből 18 darab (6%) egy éven túli volt. A büntetőben a 116 folyamatban lévő perből 15 per (12,9%) az egy éven túli (a bázisév 31 peréhez, 23,5 %-hoz képest).
18
A tárgyaló tanácsok összesített adatai: 4. számú táblázat Büntető ügyszak
tárgyaló tanácsok száma
Civilisztikai ügyszak
1,25
2,33
66
120
52,8
51,5
kitűzött ügyek száma
156
406
egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma
124,8
174,2
halasztás tárgyalás előtt
25
8
tárgyalt ügyek száma
131
398
104,8
170,8
0
0
138
491
110,4
210,7
98
298
78,4
127,9
557
1189
445,6
510,3
folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma
18
459
egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma
14,4
197
tárgyalási napok száma egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma
egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma kiesett tárgyalási napok száma Befejezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma folyamatban maradt peres ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma Befejezett peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek száma
19
A tárgyaló tanácsot abban a hónapban tekintjük egy, teljes tanácsnak, ha legalább négy tárgyalási napot tart.
Az ítélőtábla bírói karának létszáma a büntető ügyszakban a beszámolás évében a korábbi évhez képest kedvezőbben alakult, mert az év egészében egy kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró ítélkezett. Az ún. másfél tanács működésével nőtt a tárgyaló tanácsok száma (0,87-ről 1,25-re), nőtt a tárgyalási napok száma (45-ről 66-ra), a kitűzött ügyek száma (96-ról 156-ra), az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma (109,7-ről 124,8-ra), az egy tanácsra jutó tárgyalt (97,1-ről 104,8-ra), és befejezett peres ügyek száma (105-ről -ről 110,4re), míg csökkent az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma (133,7ről 78,4-re). A civilisztikai ügyszakban a változatlan létszám mellett változatlan a tárgyaló tanácsok (2,33) és a tárgyalási napok száma (most 120, a bázisévben 121), továbbá az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma (most 51,5, bázisévben 50,9). Csekély mértékben, de nőtt a kitűzött ügyek száma (399-ről 406-ra), az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma is emelkedést mutat (168-ról 174,2-re) a tárgyalt ügyek számával együtt (389-ről 398-ra). A befejezett peres ügyek emelkedtek 471-ről 491-re, az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 198,3-ról 210,7-re emelkedett. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma a bázis évével szinte azonos maradt (most 127,9, bázisban 126,3). Lényegesen nőtt azonban az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma: 138-ról 197-re. Annak ellenére nőtt ez a szám, hogy az egy tanácsra jutó, peren kívüli befejezések száma meghaladta a bázis évét (505-ről 510-re emelkedett).
20
Vessük össze az ítélőtábla teljes bírói karának, a tanácselnököknek és bíráknak a tevékenységét az elmúlt évivel:
Összesített adatok a tanácselnökök és bírák tevékenységéről 5. számú táblázat Név
beosztás
elnök peres 2008
Civilisztika ügyszak Dr.Havasiné dr.O.M. Dr.Világi Erzsébet Dr.Zámbó Tamás Dr.Ábrahám Éva Dr.Vass Mária Dr.Lezsák József Dr.Szalai György Dr.Farkas Attila Dr.Hammer Sándor Dr.Ferenczy Tamás Dr.Maurer Ádám Dr.Szalay Róbert Összesen civilisztika Büntető ügyszak: Dr.Nagy Zoltán Dr.Tné dr.Helyes K. Dr Miklós Mária Dr.Kovács Tamás Dr.Csák Csilla Dr.Zólyomi Csilla Dr.Világi Erzsébet Dr.Havasiné dr.O.M.
eln. elnh k.v. t.e.
bíró bíró t.e. bíró bíró bíró bíró bíró
Előadó
nemperes 2009
2008
Peres 2009
235 60 330 186 0 0 378 0 0 0 0 0
10 5 0 0 81 95 0 49 45 63 70 0
1201 1189
471
491
k.v. bíró bíró t.e. bíró
38 0 0 52 0
51 0 0 87 0
0 81 95 0 70
47 0 0 509 0
bíró
0 0 0
0 0 0
49 45 63
0 1 0
elnh
eln.
nemperes
2008
13 16 277 40 58 78 88 84 275 193 208 253 0 0 0 0 0 0 137 125 318 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2009
Szavazó
2008
2009
14 6 2 0 94 96 1 33 47 73 75 8
41 228 0 0 127 114 0 168 183 127 142 0
418
0 30 33 11 13
peres
Nemperes
2008
2009
22 207 7 0 85 92 0 174 285 120 92 40
26 3 1 0 98 82 0 51 51 62 44 0
34 6 5 0 97 94 0 45 53 55 50 10
17 25 33 20 8 18 0 0 112 90 127 85 0 0 310 308 158 207 90 51 274 263 0 57
449
1130 1124
418
449
1130 1124
0 31 37 3 32
0 0 178 134 186 136 12 12 91 144
0 34 30 5 17
1 36 34 0 38
15 15 156 143 133 122 40 12 114 133
0 0
32 0 0
16 0 0
121 0 0
1 0 0
26 0 0
0
2008
19 1 5
2009
118 4 0
Összesen büntető
92
138 495 557
87
135 483 547
87
135 483 547
Mindösszesen:
563
629
505
584
505
584
1696 1746
1613 1671
1613 1671
21
Az összevetésből az alábbi megállapítások tehetők: Ezúttal is mellőzve a szavazó bírói tevékenység számszaki adatainak összevetését, csak az elnöki és előadói adatokat vizsgálva a bázis évben a beszámolás évében Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök Dr. Világi Erzsébet elnökhelyettes Dr. Zámbó Tamás koll.vezető Dr. Ábrahám Éva tanácselnök Dr. Szalai György tanácselnök Dr. Vass Mária bíró Dr. Lezsák József bíró Dr. Farkas Attila bíró Dr. Hammer Sándor bíró Dr. Ferenczy Tamás bíró Dr. Maurer Ádám bíró Dr. Szalay Róbert Dr. Nagy Zoltán koll.vezető Dr. Kovács Tamás tanácselnök Dr. Tné dr.Helyes Klára bíró Dr. Miklós Mária bíró Dr. Csák Csilla bíró Dr. Zólyomi Csilla bíró
341 351 363 446 455 208 209 217 228 190 212 125 480 208 219 104 16
287 331 423 394 504 179 188 207 332 193 167 48 98 611 165 173 176 153
A tanácsok tevékenysége összesítve: A dr. Ábrahám Éva tanácselnök vezette I. tanács a hozzá érkezett peres ügyből 208-at fejezett be, a bázisévben 193-at, 2007-ben 154 db-ot, 2006-ban 155-öt – míg 186 nemperes ügyet intézett el, a bázisévben 253-at. Az I. tanács összes befejezése: 394 (a bázisévben 446) A dr. Szalai György vezette II.tanács 125 peres ügyet (a bázisévben 137) fejezett be, míg 378 volt a nemperes befejezése (a bázisévben 318). A II. tanács összes befejezése: 503 (a bázisévben 445) Az általam és az elnökhelyettes által vezetett III. tanács 74 pert (a bázisévben 53 pert) fejezett be, és 295 nemperes ügyet (a bázisévben 355)) intézett el. A III. tanács összes befejezése: 369 (a bázisévben 408) A dr. Zámbó Tamás által vezetett IV. tanács 84 pert (előző évben 88-at) és 330 (előző évben 275) nemperes ügyet intézett el. A IV. tanács összes befejezése: 414 (a bázisévben 363).
22
A büntető ügyszakban a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető által vezetett tanács 51 peres és 47 nemperes ügyet intézett el. A teljes tanácsként működő, dr. Kovács Tamás által vezetett tanács 87 peres és 509 nemperes ügyet bírált el. Feldolgoztuk a büntető és a civilisztikai ügyszak ügyforgalmát megyénkénti bontásban. Az érkezett ügyek megoszlása megyénként és ügycsoportonként Polgári ügyek:
6. számú táblázat
Megye/bíróság
Pf
Pkf
összes %-a
Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb
Összesen
Pkk (21,8) 71
saját össz. %-a
Pk
Pv
Pkif
Összesen
(30,5) (29,5)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
2 0 1 0 1 0 1 0 1 2 1 0
0 0 0 0 0 2 0 1 1 0 0 0
233 234 142 157 181 172 224 240 204 150 6 2
2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009
98 85 33 56 68 77 68 77 62 47 3 1
62 80 39 27 69 56 74 86 80 66 1 -
2008
332
325
325
0
7
1
990
2009
343
315
291
1
2
3
955
(23,7)
69
(21,2) (25,5)
69 74
(13,2) (12,7)
43
(24,9) (26,1)
81
(18,5) (11,7) (0,4)
(0,3)
37 76
60
(48,6) (47,1) (23,8) (21,5) (36,2) (31,7)
34
(29,4) (22,7)
1 1
(16,7) (50)
Gazdasági ügyek: Megye/ bíróság
Gf
Fpkf Fpkhf Cgf Cg Tf
Ügycsoportok Gpkf Gkk Ckk Cs pkf
Vgkf V pkf
2008
Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb Összesen
43 26 30 38 30 0 167
Összesen 2008
28 124 23 109 26 84 29 91 40 59 0 0 146 467
8 5 17 9 6 0 45
2 0 20 2 8 0 32
13 3 31 12 18 0 77
17 17 10 13 14 0 71
1 5 1 1 3 0 11
0 0 1 0 0 0 1
0 0 0 0 0 0 0
1 0 0 1 0 0 2
1 0 0 0 0 0 1
178 287 130 123 124 1 843
2009 195 162 190 158 148 0 853
23
A legtöbb peres ügy a polgári ügyszakban a tavalyihoz hasonlóan most is Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett, a legkevesebb pedig Veszprém megyéből. A gazdasági ügyszakban a legtöbb per most Veszprém, míg a legkevesebb Vas megyéből érkezett. Most is Győr-Moson-Sopron megyéből kaptuk a felszámolási ügyek zömét. A polgári ügyszakban a legtöbb kijelölési ügy most is (Pkk.) Zala megyéből, míg a legkevesebb Veszprém és ismét Komárom-Esztergom megyéből érkezett. Amennyiben megyénként a saját összes érkezéshez viszonyított %-os arányt nézzük a kizárási ügyeknél, akkor ez magas %-ot mutat a tavalyihoz hasonlóan Vas és Zala megyénél is. A megyék sorrendje az érkezés nagyságrendjét tekintve civilisztikában: A bázis évben: 1. 2. 3. 4. 5.
429 ügy Vas Megyei Bíróság 411 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 347 ügy Zala Megyei Bíróság 328 ügy Veszprém Megyei Bíróság 311 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
A beszámolás évében: 1. 428 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2. 397 ügy Zala Megyei Bíróság 3. 362 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 4. 319 ügy Vas Megyei Bíróság 5. 298 ügy Veszprém Megyei Bíróság A Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakába kezdettől fogva Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből érkezett a legtöbb ügy. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben Vas megye azzal a 210 gazdasági ügyben érkezett kijelölési üggyel (Gkk.) került az első helyre, amely egyszeri és kimagasló érkezést jelentett, akkor a sorrendet most is változatlannak kell tekintenünk. E megállapításnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, az illetékességi területünk megváltoztatását, Zala megyének a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területéhez való csatolását célzó határozatára figyelemmel van jelentősége, amely illetékességi terület megváltoztatása iránti döntés változatlanul nem került végrehajtásra.
24
A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban: 7. számú táblázat
Ügyforgalom Megye/Bíróság Győr-M-Sopron peres II.fok III.fok nemperes Vas peres II.fok III.fok nemperes Komárom-Eszt. peres II.fok III.fok nemperes Zala peres II.fok III.fok nemperes Veszprém peres II.fok III.fok nemperes Egyéb megye peres II.fok III.fok nemperes Összesen peres II.fok III.fok nemperes
2008-ban folyamatban maradt 28 25 0 3 17 14 1 2 35 28 4 3 21 17 2 3 31 18 8 4 0 0 0 0 132 102 15 15
Érkezett 2008 2009 126 159 24 26 3 1 99 132 93 76 14 9 1 2 78 65 151 180 19 31 4 4 128 145 90 100 15 11 3 1 72 88 136 163 17 23 9 10 109 130 1 1 0 1 0 0 1 0 597 679 89 101 20 18 487 560
Befejezett 2008 2009 129 165 20 33 4 0 105 132 91 84 12 16 0 2 79 66 149 178 18 33 3 5 128 140 84 108 8 18 2 3 74 87 132 160 20 20 4 8 108 132 2 0 1 0 0 0 1 0 587 695 79 120 13 18 495 557
2009 év végén Folyamatban maradt 22 18 1 3 9 7 1 1 37 26 3 8 14 10 0 4 33 21 10 2 1 1 0 0 116 83 15 18
25
Büntető ügyszakban a megyék sorrendje az érkezés nagyságát tekintve: A bázis évben: 1. 2. 3. 4. 5.
151 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 136 ügy Veszprém Megyei Bíróság 126 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 93 ügy Vas Megyei Bíróság 90 ügy Zala Megyei Bíróság
A beszámolás évében: 1. 2. 3. 4. 5.
180 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 163 ügy Veszprém Megyei Bíróság 159 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 100 ügy Zala Megyei Bíróság 76 ügy Vas Megyei Bíróság
Ebben az ügyszakban a működésünk megkezdése óta eddig csak 2007-ben történt meg, hogy nem Zala megyéből érkezett a legkevesebb ügy, most másodízben került sor arra, hogy nem Zala megye volt az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok közül a legkevesebb számú büntető ügy felterjesztője. E megállapításnak ismét a már említett OIT határozat miatt van jelentősége. Megyénként, ügyszakonként, a peres és nemperes határozatokat külön kezelve feldolgoztuk a határozatok tartalom szerinti megoszlását. Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyek 8. számú táblázat Helybenhagyás
Megváltoztatás
Megye
Győr Komárom Vas Veszprém Zala Egyéb összesen
2008 78 49,4% 59 39,6% 50 64,5% 63 43,8% 66 48,5% 2 100% 318 47,7%
2009 2008 2009 93 23 23 42,5% 14,6% 10,5% 65 32 58 33,5% 21,5% 29,9% 46 17 20 41,8% 22,1% 18,2% 69 23 34 38,8% 15,9% 19,1% 84 20 24 42,6% 14,7% 12,2% 1 0 0 100% 358 115 159 39,8% 17,3% 17,7%
Hatályon kívül helyezés 2008 2009 13 19 8,2% 8,7% 20 14 13,4% 7,2% 7 7 9,1% 6,4% 27 27 18,8% 15,2% 29 40 21,3% 20,3%
0
0
96 14,4%
107 11,9%
Egyéb
Összesen
2008 44 27,8% 38 25,5% 3 3,9% 31 21,5% 21 15,5% 0
2009 84 38,3% 57 29,4% 37 33,6% 48 26,9% 49 24,9% 0
137 20,6%
275 30,6%
2008
2009
158
219
149
194
77
110
144
178
136
197
2
1
666
899
26
Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyekben keletkezett határozatok tartalma, megyénként. (Az adatok itt nem tartalmazzák a bíróság kizárása, kijelölése tárgyában intézett ügyeket.) Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyek 39,8 %-át (a bázisévben 47,7%-át) hagyta helyben, a tavalyival azonos mértékben, 17 %-át változtatta meg, és a bázisév 14,4 %-ához képest most 11,9%-át helyezte hatályon kívül. Civilisztikai ügyszak: peres ügyek 9. számú táblázat Helybenhagyás Megye
Győr
2008 63 55,3%
Megváltoztatás
Hatályon kívül Helyezés 2009 2008 2009 2008 2009 55 25 47 11 8 44,3% 21,9% 37,9% 9,6% 6,5%
2008 15 13,2% 12 12,3%
Komárom
48 49,5%
45 42,9%
22 22,7%
28 26,7%
15 15,5%
18 17,1%
Vas
31 46,9%
37 54,4%
17 25,8%
19 27,9%
6 9,1%
5 7,4%
Veszprém
51 20,5%
38 42,2%
20 19,8%
17 18,9%
14 13,9%
Zala
44 48,3%
48 47%
19 20,9%
27 26,5%
Egyéb
2 100%
2 100%
0
összesen
239 50,7%
225 45,8%
103 21,9%
0 138 28,1%
Egyéb
Összesen 2009 14 11,3%
2008 2009 15 124 13,2%
14 13,3%
12 12,3%
105
12 18,2%
7 10,3%
12 18,2%
68
16 17,8%
16 15,8%
19 21,1%
16 15,8%
90
15 16,5%
15 14,7%
13 14,3%
12 11,8%
13 14,3%
102
0
0
0
0
0
2
61 13%
62 12,7%
68 14,4%
66 13,4%
68 14,4%
491
Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 45,8 %-át (a bázisévben 50,7 %-át) hagyta helyben, 28,1 %-át (a bázisévben 21,9 %-át) változtatta meg, 12,7 %-át (a bázisévben 13 %-át) hatályon kívül helyezte, míg a perek 13,4 %-át (a bázisévben 14,4 %-át) egyéb módon fejezte be. Az összes peres befejezéshez képest csökkent a helybenhagyás és a hatályon kívül helyezés és nőtt a megváltoztatás aránya.
27
Büntető ügyszakban :
Büntető ügyszak: nemperes ügyek Megye
Győr
Helybenhagyás 2008 50 64,9%
10. számú táblázat
Megváltoztatás
2009 2008 63 2 72,4% 2,6%
2009 3 3,4%
Hatályon kívül Helyezés 2008 2009 2 3 2,6% 3,4%
Egyéb
Összesen
2008 23 29,9%
2009 18 20,7%
2008
2009
77
87
Komárom
70 73,7%
71 72,4%
2 2,1%
9 9,2%
3 3,2%
0
20 21%
18 18,4%
95
98
Vas
47 83,9%
40 81,6%
1 1,8%
3 6,1%
1 1,8%
0
7 12,5%
6 12,3%
56
49
Veszprém
47 65,3%
61 74,4%
6 8,3%
6 7,3%
4 5,6%
2 2,4%
15 20,8%
13 15,9%
72
82
Zala
47 85,5%
31 77,5%
1 1,8%
3 7,5%
3 5,4%
0
4 7,3%
6 15%
55
40
1 100%
0
0
0
0
0
0
0
1
0
262 73,6%
266 74,8%
12 3,4%
24 6,7%
13 3,7%
5 1,4%
69 19,4%
61 17,1%
356
356
Főváros összesen
(Az adatok a bíróság kijelölési ügyeket nem tartalmazzák.) Az ítélőtábla a felülbírált nemperes ügyeknek 74,5%-át (a bázisévben 73,6 %-át) hagyta helyben és 1,4%-át, azaz 5 ügyet (a bázisévben 3,7 %-át, 13 ügyet) hatályon kívül helyezett. A táblázat tartalmazza ezek %-os arányát megyénkénti bontásban is.
28
Büntető ügyszak: peres ügyek II.fok 11. számú táblázat Megye Győr
2008 2009
Komárom
2008 2009
Veszprém
2008 2009
Vas
2008
2009 Zala
2008 2009
Egyéb megye
2008
Összesen
2008
2009
HelybenHagyás
hatályon kívül h.
súlyosítás
enyhítés
Megvált.
9 42,9% 11 33,4% 6 33,3% 14 42,4% 10 50% 3 15% 1 8,3% 7 43,7% 4 57,1% 9 50% 0
0
0
2 6% 1 5,5% 3 9,1% 4 20% 2 10% 0
9 27,3% 3 16,7% 3 9,1% 2 10% 2 10% 2 16,7% 0
4 22,3% 0
1 5,5% 0
5 23,8% 3 9,1% 2 11,2% 5 15,2% 2 10% 5 25% 3 25% 2 12,5% 1 14,3% 1 5,5% 0
30 37,9% 44 36,7%
5 6,3% 12 10%
7 8,9% 15 12,5%
13 16,5% 16 13,3%
6 28,6% 8 24,2% 5 27,8% 6 18,2% 2 10% 7 35% 3 25% 5 31,2% 2 28,6% 3 16,7% 1 100% 19 24,1% 29 24,2%
1 6,3% 0
0
felment
egyéb
Összesen
1 4,7% 0
21
1 5,5% 2 6% 0
18
20
0
1 5% 3 25% 1 6,3% 0
0
0
18
0
0
1
0
5 6,3% 4 3,3%
79
0 0 0 0 0 0 0 0
0
33
33 20
12 16 7
120
Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 36,7 %-át (a bázisévben 37,9 %-át) hagyta helyben, 10%-át, mindössze 12 pert (a bázisévben 6,3 %, 5 per) helyezte hatályon kívül. Az összesen befejezett 120 perből tehát 12 per került hatályon kívül helyezésre. A perek 12,5 (a bázisévben 8,9 %-ában) súlyosításra, 13,3 %-ában (a bázisévben 16,5 %-ban) enyhítésre került sor. A büntető ügyszakban a bizonyítás felvétele miatti elnapolásra kivételesen kerül sor. Amennyiben bizonyítás felvétele látszik szükségesnek, azt tanácsülésen rendelik el. A büntető ügyszakban a peres ügyek harmadfokú elbírálása történik az ítélőtáblán, amelyre összesen 18 perben (a bázisévben 13 perben, előtte 9 perben) került sor, amelyből 10 ügyben
29
helybenhagyás, 3 perben (16,7 %) hatályon kívül helyezés, egy-egy perben enyhítés, súlyosítás, felmentés történt, míg két pert egyéb módon fejeztünk be. Lényeges változás az elmúlt évi adatokhoz képest, hogy most a perek zömében (55,7 %) helybenhagyás született. Büntető ügyszak: peres ügyek III.fok 12. számú táblázat Megye Győr
HelybenHagyás 2008 2009
Komárom 2008 2009
Összesen
enyhítés
0
3
0
0
0
0
100% 0
0
0
1
0
1
0
33% 0
33% 3 60%
megvált.
Egyéb
Összesen
0
0
3
0
0
0
0
0
1
0
0
3
1
34% 0
1
0
5
0
1
5
0
20% 0
8
0
0
1
2
20%
0
20%
4
2009
5
0
2008
62,5% 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 50%
0
felment
80% 2 25%
2009 Zala
súlyosítás
0
Veszprém 2008
Vas
hatályon kívül h.
0
0 1 12,5%
50%
2008
1
1
0
0
0
0
2009
50% 1 33,3%
50% 1 33,3%
0
0
0
0
0
2
1
3
33,4%
2008
2
8
1
2009
15,4% 10 55,7%
61,5% 3 16,7%
7,7% 0
0
1
1 5,5%
7,7% 1 5,5%
0
1
13
1
7,7% 2 11,1%
18
5,5%
A statisztikai adatgyűjtést a fenti adatok tekintetében jogszabály, illetve szabályzat nem írja elő. Erre nézve elnöki intézkedés alapján gyűjtöttük ki az adatokat. Megítélésem szerint ugyanis ezek az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok vezetői számára lényeges információt tartalmaznak. Az ítélőtábla határozatainak a felülvizsgált és fellebbezett ügyekben keletkezett statisztikai mutatói: Civilisztikai ügyszak: 17 ügyben került sor fellebbezés folytán felterjesztésre. Elbírálást követően visszaérkezett 15 ügy (ebből 2 még 2007-ben felterjesztve), melyek közül 10 helybenhagyással, 2 ügy a fellebbezés hivatalból történő elutasításával és 2 hatályon kívül helyezéssel, egy pedig megváltoztatással fejeződött be. 2009. évben felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztésre került 80 ügy. Elbírálást követően visszaérkezett 62 ügy, melyekből egy ügy még 2007-ben, tíz ügy pedig 2008-ban került felterjesztésre.
30
A visszaérkezett ügyekből hatályában fenntartva 39, hivatalból elutasítva 15, hatályon kívül helyezve 5, igazolási kérelem elutasítása 2, részben megváltoztatva 1.
Büntető ügyszak: 15 felülvizsgálati kérelem érkezett vissza, ebből 8 elutasításra került, 3 ügyben az ítélet hatályában való fenntartására került sor, 3 ügyben megváltoztató döntés született (ebből egy súlyosítás, egy enyhítés és egy ügyben a minősítés megváltoztatása és enyhítés), 1 hatályon kívül helyezve. A nemperes ügyekben 29 érkezett vissza, valamennyi helybenhagyással zárult. Az 4 felterjesztett és visszaérkezett peres ügyből 3 helybenhagyás és 1 megváltoztatás történt.
5. Az előző évre kitűzött igazgatási feladatok teljesítése vagy azok elmaradásának okai. A beszámolási időszakban a módosított 1999. évi 9. számú OIT szabályzatban előírtak szerint négy alkalommal tartottunk vezetői értekezletet. A 2009. március 19-i értekezleten a kollégiumvezetők tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek, tájékoztatást adtam az előző ítélkezési év ügyforgalmi adatairól. A 2009. június 12-i vezetői értekezleten beszámoltam a 2009. évi országos tábla- és megyei bírósági elnöki értekezleten történtekről, elemeztük az ítélkezés első féléves tapasztalatait, a sajtóval való kapcsolattartásról tárgyaltunk, és megbeszéltük az ítélkezési szünetre való felkészülést. A 2009. október 8-i vezetői értekezleten tájékoztatást adtam a 2009. szeptember 17-i konzultatív tanácskozásról, beszámolt tevékenységéről az informatikai vezető, elemeztük az ítélkezés számszerű adatait. A 2009. december 4-i vezetői értekezleten megtárgyaltuk a tanácselnöki feljegyzések vezetésének gyakorlatát, elemeztük az éves ítélkezés számszerű adatait és felkészültünk a téli ítélkezési szünetre. Minden vezetői értekezletnek napirendje volt a munkateher, az időszerűség, a tanácsok közötti és a tanácson belüli ügyelosztás aránya és folyamatosan figyelemmel kísértük az írásbafoglalási határidőket. A vezetői értekezleteken minden alkalommal jelen volt a bírói tanács elnöke, a gazdasági hivatal vezetője, míg az OIT Hivatal – eddigi gyakorlatának megfelelően - egyszer sem képviseltette magát.
31
A 2009. évi munkatervben előírtak szerint megtartottuk az összbírói értekezletet és az igazságügyi alkalmazottak értekezletét, elvégeztük a honvédelmi- és polgári védelmi feladatokat, tűzvédelmi vizsgálatokat. A munkaterv szerint megtörténtek a belső ellenőrzés számára előírt vizsgálatok is. 6. A táblabíróság más szervekkel való kapcsolata
Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan változatlanul elsődlegesnek tartom az ítélőtábla működésének átláthatóságát és nyilvánosságát. Most is nagy hangsúlyt fektettünk a honlapunk tartalmának frissítésére és bővítésére. A Győri Ítélőtábla honlapja tartalmazza szervezeti felépítésünket, az éves működésről készített elnöki beszámolót, a kollégiumi véleményeket és ajánlásokat, a határozatainkat (anonimizáltan), tárgyalási jegyzékeinket (a peres felek neve nélkül), közérdekű adatainkat, elérhetőségünket. A „sajtószoba” ajtaján belépve elérhetők azok, akik a bíróság működéséről illetve az ügyekről tájékoztatást adhatnak, illetve fellelhetőek azok az újságcikkek, amelyek a Győri Ítélőtábla működésével, ítélkezésével kapcsolatban keletkeztek. Változatlanul kiemelkedően fontos az elvi jelentőségű, az egységes jogalkalmazást szolgáló, illetve egyéb okból iránymutatást tartalmazó határozataink megjelenítése az Ítélőtáblai Határozatokban, a Bírósági Döntések Tárában és a Legfelsőbb Bíróság adattárában. Ugyanilyen lényegesnek ítélem a Legfelsőbb Bírósággal és az ítélőtáblákkal kialakított szoros szakmai kapcsolatot. A kollégiumi üléseinkre meghívást kaptak az említett bíróságok kollégiumainak vezetői, akik a meghívásoknak eleget is tettek. Az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságokkal való kapcsolatunk kiemelkedő fontossággal bír. Az elmúlt évek beszámolóiban írtam az alábbiakat: „A fogalmazók kölcsönös foglalkoztatása a beszámolás évében is csak a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósággal valósult meg. Az épületünk 2006. novemberében elkészült, képesek vagyunk már a távolabbi megyékkel szolgálati viszonyban álló fogalmazók foglalkoztatására és elhelyezésére is. Az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságokkal e körben élő együttműködési megállapodásunk is van, de ezidáig az említett megyei bíróságon kívül nem merült fel igény a másodfokú ítélkezésben a régióra kitekintést nyújtó foglalkoztatására más megyék fogalmazóinak.” Ez a helyzet a 2007., 2008. és 2009. évben sem változott. Remélem, hogy az OIT által kitűzött, a fogalmazók (titkárok) joggyakorlatának megváltoztatására irányuló koncepció megszünteti ezt a helyzetet. A Győri Széchenyi István Egyetemen oktatnak bíráink. Elnökhelyettes asszonnyal, a büntető kollégium vezetőjével és dr. Szalai György tanácselnök úrral együtt tagjai vagyunk az egyetem államvizsga-bizottságának.
32
7. A táblabíróság által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai. A korábbi évekhez hasonlóan 2009. évben is az oktatási program lényegét a központi oktatási rendezvényeken való részvétel és a kollégiumok szakmai ülései, tanácskozásai képezték. Itt jegyzem meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan javaslatokat tettünk a központi oktatási programok témáira. A vezetők részt vettek az időszerű igazgatási kérdésekről tartott tanácskozásokon, a kollégiumvezetők és a bírák pedig a szakterületüknek megfelelő konferenciákon, szemináriumokon és tanácskozásokon. Az ítélkezési munkaterhünket bemutató számadatok mellett ismételten szükséges annak hangsúlyozása, hogy az egyes képzési programokon való részvétel növeli a bírák terhét, főleg annak szem előtt tartásával, hogy a kitűzött tárgyalások megtarthatók legyenek, illetőleg az elvárható befejezések száma ne csökkenjen. Nehéz megfelelni tehát a kettős követelménynek: - az állandó és kiegyensúlyozottnak nem nevezhető jogalkotási folyamatok mellett igen fontos oktatási, képzési programokon való részvétel, - mennyiségi és minőségi ítélkezés. A büntető kollégium 2009. november 6-án tartotta ülését. A pótmagánvádas ügyek ítélkezési gyakorlatának vizsgálati anyagát tárgyalta meg, összegezte a megyei bíróságok és az ítélőtáblák vizsgálati eredményeit. Megvitatta a Btk. és a Be. novellák alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdéseket. A polgári-gazdasági kollégium 2009. március 27-én ülésezett. Téma volt a polgármester képviseleti joga, a marasztaló rendelkezés kereset (viszontkereset) nélkül, továbbá az a jogkérdés, hogy kit terheljenek a személyiségi jogok megsértésének szankciói, ha a jogsértést tevékenységi körében eljáró természetes személy követi el. A 2009. november 27-i kollégiumi ülésnek a felszámolási eljárás egyes kérdései és a szerződés érvénytelensége iránti perek jogalkalmazási kérdései volt a tárgya. A 2009. szeptember 18-i ülésen bírói pályázatról nyilvánított véleményt a kollégium. Mindkét kollégiumvezető részt vett a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok kollégiumi ülésein, amelyekről rendszeresen tájékoztatást adtak. Valamennyi szakmai rendezvénybe bevontuk a titkárokat és a joggyakorlatukat töltő fogalmazókat. A 2009. évre szóló képzési terv meghatározta a joggyakorlatát töltő egy fogalmazó tanulóköreinek és beszámolóinak időpontját, valamennyit megtartottuk és a fogalmazó eredményesen számolt be.
33
A beszámolás évében a Veszprém Megyei Bíróság rendezte meg a Győr-Moson-Sopron-, Vas-, és a Veszprém Megyei Bíróság fogalmazóinak több éve ismétlődően megrendezésre kerülő jogeset-megoldó versenyét, amelyre meghívást kapott a Győri Ítélőtábla fogalmazója is. Ezen a versenyen dr. Korát Viktória fogalmazó polgári ügyszakban III. helyezést ért el. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a jogesetmegoldó versenyt regionális szinten rendezte meg. A nem jogi beosztású dolgozók szakmai képzése keretében is megvalósult az oktatási rendezvényeken való részvétel. A beszámolás évében került sor 3 igazságügyi alkalmazott – Sárköziné Sebestyén Edit, Gats Margit és Ventura Szilvia – ügyviteli vizsgájára, amelyet felkészítés előzött meg. Mindhárom vizsgázó eredménye „kitűnő”. Törekszünk azon feltételek biztosítására, hogy az igazságügyi alkalmazotti kör színvonalas munkával járuljon hozzá az ítélőtábla ítélkező munkájához. 8. A titkárok, fogalmazók foglalkoztatásának és értékelésének tapasztalatai A beszámoló személyi részében írtam arról, hogy három fogalmazó 2009. februárjában sikeresen szakvizsgát tett. Fogalmazói munkájuk értékelése és a pályaalkalmassági vizsgálat után titkári kinevezést kaptak. Ezáltal a foglalkoztatott titkárok létszáma 5 főre nőtt és 1 fogalmazó folytatta joggyakorlatát. Nem változott a titkárok hatáskörére vonatkozó jogszabályi háttér, ezért a másodfokú bíróságon történő foglalkoztatásuk megszervezése során korlátokkal kell szembenézni. A titkári hatáskörre vonatkozó szabályozás újragondolása most is aktuális, pl. azért is, mert a titkárok által intézett fizetési meghagyásos eljárás kikerül a bíróság hatásköréből. A titkárok beosztásánál és foglalkoztatásánál továbbra is arra voltunk figyelemmel, hogy a bírói pályára való felkészülésüket minél teljesebb körűen segítsük, ugyanakkor hatékony munkát fejtsenek ki az ügyek feldolgozásában. Jelentős feladatuk van a peres ügyek döntésre való előkészítésében, a tárgyaláson kívül intézendő ügyekben határozattervezeteket készítenek. Kiemelt fontosságot kapott a felszámolási ügyszak a nagy ügyérkezésre tekintettel. Törekszünk arra, hogy helyi bíróságra történő kirendelésükkel lehetőséget kapjanak szélesebb, önálló hatáskörű munkavégzésre. A bírósági fogalmazóink titkári kinevezés előtti értékelését az Iasz. 52.§-a alapján végeztük el, figyelemmel a fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 14/1999. (X.6.) IM. rendeletben írtakra is. A szabályozás e területét is érinti az a bizottsági munka, amely az OIT döntése szerint arra hivatott, hogy áttekintse a szabályozást, és javaslatokat fogalmazzon meg a változtatásra. 9. A bíróságon kívüli munkavégzés szabályozása, ezek alkalmazása és megvonásának tapasztalatai. Bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésére az ítélőtáblán nem került sor. 10. A panaszügyintézés gyakorlata, az abból leszűrhető tapasztalatok.
34
Összesen 54 (a bázisévben 24, előtte pedig 27) panaszként érkeztetett beadványt nyújtottak be. Ebből tíz ügyben az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságokon született jogerős határozatok felülvizsgálatát kérték. Ezekben az esetekben tájékoztattam az ügyfeleket a rendkívüli perorvoslatra vonatkozó eljárási szabályokról. Nyolc ügyben szükséges volt ugyan további intézkedés, de ezeket az illetékes megyei bírósági elnökhöz kellett továbbítanom. Folyamatban lévő ügyben érkezett négy olyan beadvány, amelyeket panasznak nevezett el az ügyfél, de tartalmát tekintve nem minősült annak. Hét olyan beadvány volt, amely intézkedést nem igényelt, sőt, azt lehetővé sem tette, mert nem hivatkozott folyamatban lévő ügyre, de határozott kérelmet sem tartalmazott. Összesen hét ízben kértek a kizárási kérelem elbírálásáról tájékoztatást, melyek azonban a kérelmek előterjesztésének idejére befejezést nyertek. Volt olyan beadvány, melynek előterjesztője a kizárási kérelmet megtagadó határozat megváltoztatását kérte tőlem. Két panaszos más hatóság előtt folyó eljáráshoz kapcsolódó sérelmét tárta elénk, volt akit a jogi kérdésben való felvilágosítás végett a bírósági panasznap lehetőségéről, annak helyéről és idejéről tájékoztattam Panaszbeadványként érkezett egy tartalma szerinti keresetlevél, melyre az ügyfél a kereset benyújtásának módjáról, lehetőségéről kapott tájékoztatást. Nyilvános félfogadási panasznapon vettek fel egy jegyzőkönyvet, amelyben az ügyfél egyik megyei bírósági elnökhelyettes intézkedésével szemben hozzám élt panasszal, ezt az illetékes megyei bíróság elnökéhez továbbítottam. Két jogi képviselő kért felvilágosítást a nálunk folyamatban lévő ügyben a tárgyalás várható idejéről, mely tájékoztatást - a tanácselnöktől kapott információ alapján – megadtam. Az egyéb, de folyamatban lévő ügyhöz köthető tartalmú beadványokat csatoltunk a peres iratokhoz. Soron kívüli ügyintézés iránt a bázisévben 50, most 62 kérelem érkezett a civilisztikai ügyszakban. A soron kívüli kérelmek évente emelkedő (20-25-34-50-62) száma is jelzi az időszerűségünk romlását. Ezekből az ügyek nagy számára tekintettel elutasításra került 21, a kérelem benyújtásának idejére már elintéztünk 11 ügyet, 7 esetben már kitűzött ügyben kértek soron kívüliséget, míg 2 ügyben rendeltem el soron kívüli ügyintézést. Összesen 17 ügyben a kérelem azért vált tárgytalanná, mert az ügy a kérelem benyújtásához képest egy hónapon belül elintézésre került. Két ügyben a kérelem nem a jogosulttól származott. Egy ügyben a fellebbező a fellebbezést visszavonta, így a korábbi, soron kívüliség elrendelése iránti kérelme okafogyottá vált. Itt kell megjegyezni, hogy 2009. évben a Győri Ítélőtáblára – a minősített érkezést is figyelembe véve – 18 db (16 civilisztikai és 2 büntető ügy) az elsőfokú eljárásban 5 éven túl folyamatban volt ügy érkezett. Ezekben az ügyekben az OIT 129/2009. (VII.7.), (korábban a 193/2004. (XI.2.) sz.) határozata értelmében soron kívüli eljárást rendeltem el.
35
11. Az OIT előző évi tájékoztatóra vonatkozó, valamint az OIT-nak az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó belső határozatainak teljesítése vagy elmaradásának oka. A bíróság elnöke által a következő évre kitűzött célok, feladatok. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2009. június 2. napján megtartott ülésén meghozott 2009/48. (VI.2.) számú belső határozatával elfogadta az ítélőtábla 2008. évi tevékenységére vonatkozó tájékoztatómat, illetve beszámolómat. A belső határozat további, végrehajtásra, teljesítésre vonatkozó előírást a Győri Ítélőtáblára nézve nem szabott meg. A határozat a továbbiakban azt tartalmazza, hogy a Tanács a 2007/139. (XI.6.) számú belső határozat 1.pontjában, továbbá a 86/2008. (IV.15.) számú határozatának 4/b. pontjában írtakkal összhangban ismételten kezdeményezi a 2002. évi XXII.törvény 1.§ (5) bekezdésének módosítását akként, hogy a Zala Megyei Bíróság a Győri Ítélőtábla illetékességi területéről a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területéhez kerüljön át. Egyben felkérte az igazságügyi minisztert a jogszabály módosításának előkészítésére. Ez a határozat indokolást ugyan nem tartalmaz - miként a korábbi, kezdeményezésről szóló határozatok sem - de nyilvánvaló, hogy a kezdeményezés oka a Győri Ítélőtábla bírói létszámának elégtelensége, amely nem igazodik az illetékességi terület nagyságához. E határozat nyomán azonban semmilyen változás nem történt. Ez az oka annak, hogy 2009. novemberében az OIT Hivatalvezető-helyetteséhez intézett levélben kértem, tegyen előterjesztést a Győri Ítélőtáblán egy 8. fokozatú bírói álláshely létesítésére 2010. január 1-től kezdődően. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2009. decemberi ülésén az előterjesztésben foglaltaknak megfelelő döntést hozott, ezzel bíróságunkon az engedélyezett bírói álláshelyek száma 2010. január 1-től 18-ra emelkedett. A 2007-ik évtől kezdődően elkészített beszámolóim mindegyike tartalmazta annak számszerű adatait, hogy a Győri Ítélőtábla bírói létszáma nem igazodik az ügyérkezéshez. Ezzel a létszámmal nem biztosítható az időszerű ítélkezés, amely sérelmes a jogkereső állampolgárok számára, de súlyosan aránytalan terhet ró a nálunk ítélkező bírákra is a többi fellebbviteli bíróság bíráihoz képest. A beszámolóim mindegyikében kihangsúlyoztam, hogy a kért két bírói álláshely biztosítása mellett szükséges az illetékességi terület megváltoztatása is. A 2007. óta igényelt két bírói álláshelyből 2008. január 1. napjától kaptunk egyet, amelyet a büntető ügyszakban rendszeresítettünk. Ennek jótékony hatására a beszámolómban már kitértem,ezúttal csak felidézem azt: „A büntető ügyszakba rendszeresített egy plusz bírói álláshely eredményeként lényegesen nőtt a befejezések száma, melynek következtében a megnőtt érkezés mellett is csökkenteni tudtuk a folyamatban maradt ügyek számát. „
36
A második bírói álláshely iránti kérelmem egészen 2009. decemberéig nem nyert meghallgatást, így a civilisztikai ügyszak terhe tovább nőtt. A csupán 2009. decemberében született kedvező döntés nyomán változás ebben az ügyszakban csak a 2010-es év második felétől várható. A beszámolómnak az ügyforgalom alakulását, az ügyterhet bemutató, azt más ítélőtáblákéval összehasonlító adataiból azonban egyértelműen kitűnik, hogy a két bírói álláshely létesítése szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az időszerű ítélkezést ezen a bíróságon is biztosítani tudjuk. Elodázhatatlan az illetékességi területek átgondolása és megváltoztatása, ezzel a munkateher arányosítása az ítélőtáblák között. Az illetékességi területünk csökkenésével leszünk csak képesek az időszerű ítélkezést biztosítani. Amennyiben azonban az illetékességi terület módosítására vonatkozó kezdeményezés nem jár sikerrel, az időszerűség javulása, a kirívóan és a többi ítélőtáblához viszonyítva súlyosan aránytalan munkateher jelentős csökkenése nem várható. A következő évben is első rangú feladatunk lesz az időszerű ítélkezés biztosítása. Az ítélőtábla bírói kara eddig is csak jelentős erőfeszítésekkel volt képes a befejezés növelésére. Változatlanul kiemelkedősen fontos célunk az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bírósági elnökök közreműködésével a szakmai testületek közötti tanácskozások igazgatási eszközökkel történő támogatása az ítélkezés színvonalának emelése érdekében. Kérjük és várjuk a Tanács intézkedését, a 2009/48. (VI.2.) belső határozat végrehajtását. Ugyancsak kérjük és várjuk a Tanács intézkedését a bírói teljesítmények mérésére alkalmas, egységes adatszolgáltatás megteremtése érdekében. Végezetül, amikor megköszönöm bírótársaimnak és az ítélőtábla minden dolgozójának a 2009. évben végzett munkáját, csak a számszerű adatokat illetően aktualizálom Sólyom Andor királyi ítélőtáblai elnök 1933-ban elhangzott beszámolójának záró szavait: „Hiszen csak arra kell rámutatnom, hogy az ítélőtábla a múlt évben 52-vel több polgári és 108cal több büntető ügyet, tehát 160-nal több ügyet fejezett be, mint az előző évben. Amidőn ezen, a megfeszített tevékenység útján elért eredményért a bírói karnak, s a törvénykezés egyéb munkájáért az ítélőtábla egész szervezetének hálás köszönetemet és teljes elismerésemet fejezem ki, jól tudom, hogy ennél is erősebben visszhangzanak lelketekben a mi gyönyörű hivatásunk szeretetének s a nyugodt lelkiismeretnek szavai. Megtettünk mindent, amit tehettünk a törvény erejével.” Győr, 2010. március 16. napján Dr. Havasiné dr. Orbán Mária
